KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDE LMI, TERMÉSZETV ÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FE LÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 3365-6/2012.
Előadó:
Boldogh Tamás dr. Ilosvay Zsuzsa Czuppon-Lázár Márta Markovits Péter Szente Attila Bágyi György Pecze Rita dr. Zsille L. Ákosné
Tárgy: A szigetszentmiklósi AUCHAN bevásárlóközpont bővítésének előzetes vizsgálati eljárása
HATÁROZAT Az AUCHAN MAGYARORSZÁG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1113 Budapest, Bocskai út 134-146., Cg. 01-09-730138; a továbbiakban: Kérelmező) meghatalmazásából a NATURAQUA Környezetvédelmi, Tervező és Szolgáltató Kft. (1031 Budapest, Nánási út 65., Cg. 01-09-464720; a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció (a továbbiakban: Dokumentáció), valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy az AUCHAN bevásárlóközpontnak a Szigetszentmiklós, 12618, 12662, 8394/4, 8394/5, 8394/6, 8394/9, 12619/2, 12619/3, 12619/4, 12619/6, 12619/7, 12619/8 hrsz.-ú belterületi ingatlanokon tervezett kérelem szerinti bővítésére engedély nem adható.
AZ ELJÁRÁSBAN RÉSZT VETT SZAKHATÓSÁGOK AZ ALÁBBI ÁLLÁSFOGLALÁSOKAT ADTÁK Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 9035-2/2011. számon a szigetszentmiklósi AUCHAN bevásárlóközpont bővítéséhez közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzője X-43789-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a szigetszentmiklósi AUCHAN bevásárlóközpont bővítéséhez helyi környezet- és természetvédelmi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478 -45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
Ócsa Város Önkormányzat Jegyzője 224/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a szigetszentmiklósi AUCHAN bevásárlóközpont bővítéséhez helyi környezet- és természetvédelmi szempontból az alábbi kikötéssel hozzájárult: – A tevékenység során az egyes környezeti elemekre vonatkozó, a hatályos jogszabályokban rögzített határértékeket és előírásokat maradéktalanul be kell tartani, tekintettel a Szigetszentmiklós Város Szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló, Szigetszentmiklós Város Képviselő-testületének 1/2009. (I. 28.) számú rendeletének IV. Fejezetében foglaltakra (A települési környezet védelmi előírásai), valamint hivatkozott rendelet 4. számú függelékében foglaltakra (felszín alatti vízbázisok védőövezeteire vonatkozó korlátozások). Az építési beavatkozások előtt a régészeti feltárások előírásait figyelembe kell venni.
* Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Kérelmező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS Kérelmező meghatalmazásából eljáró Tervező elkészítette és benyújtotta a Felügyelőségre az AUCHAN bevásárlóközpont Szigetszentmiklós, 12618, 12662, 8394/4, 8394/5, 8394/6, 8394/9, 12619/2, 12619/3, 12619/4, 12619/6, 12619/7, 12619/8 hrsz.-ú belterületi ingatlanokon tervezett bővítésének Dokumentációját. A benyújtott Dokumentáció alapján a Felügyelőség megállapította, hogy a jelenlegi 22 922 m2 alapterületű bevásárlóközpontot délnyugati irányban mintegy 61,8 %-kal 60 034 m2 alapterületűre tervezik bővíteni, illetve a meglévő, 1879 darab parkolóhelyek számát 1925 darabra tervezik növelni. Továbbá a kérelem és a benyújtott Dokumentáció alapján a Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 129. pontja – „Az 1. számú melléklet 1-31., 33-35., 38-40., 42-44., 46-53. pontjaiban, valamint a 3. számú melléklet 1-75., 80-85., 89-94., 96-100., 102., 104-127. pontjaiban felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés ab) pontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása” – alapján a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A kérelem alapján a Felügyelőségen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján az előzetes vizsgálati eljárás 2011. június 21. napján megindult.
2
A kérelem vizsgálatát követően a Felügyelőség megállapította, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. számú mellékletének I./49. pontja alapján a 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díj a kérelem benyújtásakor nem került befizetésre. A fentiek miatt a Felügyelőség KTVF: 36865-1/2011. számon az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére szólította fel Kérelmezőt. Kérelmező fenti felszólításnak a teljesítési határidő lejárta előtt eleget tett. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem várható. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény [a továbbiakban: Ket.] 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján a Felügyelőség az ismert ügyfeleket az eljárás megindulásáról értesítette. A Felügyelőség a kérelem és a Dokumentáció benyújtását követően, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Jegyzőjének, valamint a hatásterülettel érintett Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján, elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Jegyzője 2011. augusztus 2. napján kelt, 23-665-1/2011. számú levelében, Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzője 2011. augusztus 16. napján kelt, I/45883-2/2011. számú levelében jelezte, hogy az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló közlemény az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztésre került. A Felügyelőség a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy Szigetszentmiklós Város Önkormányzata a tervezett bővítéssel érintett Szigetszentmiklós, 12619/2 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa, továbbá megállapította, hogy a tervezett bővítés hatásterülete kiterjed Szigetszentmiklós Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanra. Tekintettel arra, hogy Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Jegyzőjével szemben kizáró ok merült fel a Felügyelőség a Ket. 43. § (4) és (5) bekezdése értelmében hatóság kijelölése érdekében eljárást kezdeményezett a Pest Megyei Kormányhivatalnál. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség KTVF: 36865-9/2011. számú végzésével tárgyi eljárást felfüggesztette a Pest Megyei Kormányhivatal döntésének megérkezéséig, de legkésőbb 2011. szeptember 30. napjáig. A Pest Megyei Kormányhivatal 50PM-1063/2/2011. számú végzésében Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Jegyzőjét kizárta, és Ócsa Város Önkormányzat Jegyzőjét jelölte ki tárgyi eljáráshoz szükséges helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági állásfoglalás kiadása ügyében.
3
A Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók Béla út 7., a továbbiakban: Egyesület) 2011. július 26. napján érkeztetett levelében tárgyi előzetes vizsgálati eljárásba ügyfélként bejelentkezett. A Felügyelőség KTVF: 41474-1/2011. számú végzésével megállapította, hogy az Egyesületet az ügyfél jogállása megilleti. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási 9035-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:
Szerve
„A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 36865-5/2011. számú és Hatóságunknál 2011. július 27-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Szigetszentmiklósi AUCHAN áruház bővítésének előzetes vizsgálati eljárásához. A megkereséshez csatolt, a NATURAQUA Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft. (1031 Budapest, Nánási út 65.) által összeállított, 13/2011. munkaszámú dokumentációt áttanulmányoztam, és megállapítottam, hogy az AUCHAN Magyarország Kft. a Szigetszentmiklósi AUCHAN áruház bővítését tervezi, mert az M0-ás gyorsforgalmi út megépülésével jelentősen megnőtt a vásárlói igény a bevásárló központ szolgáltatásaira. A bővítés érinti az eladóteret, a butikokat, illetve a parkolóhelyeket is. A benyújtott dokumentáció szerint az eladótér területe 13 994 m2-ről 22 716 m2-re, míg a butikok területe 1 478 m2-ről 21 781 m2-re nő, ugyanakkor a bevásárlóközponthoz kapcsolódó parkolóhelyek száma 1 879 db-ról 1 925 db-ra változik. A rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy a Szigetszentmiklósi AUCHAN áruház területe a CsepelHalászteleki vízbázis „A” hidrogeológiai védőterületére esik, és 260 m távolságra van a vízbázis külső védőövezetének határától. A tervezett beruházás levegőt terhelő többlethatása az alap levegőterheltség figyelembevételével sem közelíti meg az előírt értéket, így annak hatása a lakosságot nem érinti. A parkolók felületére hulló csapadékvizeket víznyelőkkel gyűjtik össze, zárt csatornarendszeren olaj- és iszapfogókra juttatják, majd onnan kerül a PVC fóliaszigeteléssel ellátott záportározóba. A vízbázis védelme így biztosítva van, ugyanakkor az áruház bővítése érinti a záportározó területét is, annak áthelyezése szükséges. Az eljárás során megállapítottam továbbá, hogy az előzetes környezetvédelmi vizsgálati dokumentációban foglaltak megvalósulása esetén az áruház bővítése közegészségügyi érdeket nem sért, a közegészségügyi hatóság részéről az engedély kiadásának jogszabályi akadálya nincs, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Szakhatósági hozzájárulásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységekről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet. 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki.”
4
Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzője X-43789-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség), a Szigetszentmiklósi Auchan Bevásárlóközpont Auchan Magyarország Kft. (székhely: 1113 Budapest, Bocskai út 134-146.) által tervezett bővítésének előzetes vizsgálati eljárásában, szakhatóságként kereste meg hatóságomat a helyi környezetés természetvédelemre kiterjedően. A Felügyelőség megkereséséhez mellékelte az Auchan Magyarország Kft. (a továbbiakban: Kft.) által benyújtott „Szigetszentmiklós Auchan Bevásárlóközpont bővítése, előzetes környezetvédelmi vizsgálati dokumentáció” c. tanulmányt. A benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a meglévő bevásárlóközpont területe a tervezett bővítést követően közel háromszorosára nő. Ez várhatóan mind vásárlói személygépjármű forgalom, mind árufeltöltésből eredő teherforgalom többletet eredményez a jelenlegihez képest. Az előzetes környezetvédelmi vizsgálat nem mutatja be az ebből adódó, Csepel közigazgatási területén lévő, a II. Rákóczi Ferenc utat terhelő forgalom növekedését, ezért erre vonatkozóan – a Felügyelőség egyidejű tájékoztatása mellett – hiánypótlás benyújtását írtam elő a Kft. részére 2011. szeptember 2-i teljesítési határidővel (X-45902-4/2011.). A hiánypótlási felszólítást a Kft. 2011. augusztus 17. napján átvette. A Kft. a hiánypótlási felhívásnak határidőre, illetve azt követően sem tett eleget, amiről 2012. szeptember 8-án kelt, X-46564-6/2011. számú levelemmel tájékoztattam a Felügyelőséget. Ezt követően a Felügyelőség 2012. május 16-án kelt, KTVF: 3365-4/2012. számú megkeresésében, hivatkozva az X-45902-4/2011. és az X-46564-6/2011. számú iratokra, szakhatósági egyeztetést kezdeményezett. Megkeresésében felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi környezet- és természetvédelmen túlmenő szakkérdésekben hozott állásfoglalást a felügyelőség nem tudja figyelembe venni. Jelen állásfoglalásomat az alábbiak figyelembevételével alakítottam ki: Az előzetes vizsgálati dokumentációból megállapítható, hogy a bővítéssel az eladótér területe másfélszeresére nő és kialakításra kerül egy lényegesen nagyobb területű butiksor. A parkolók száma lényegesen nem változik. A tervezett létesítmény közvetett zajvédelmi hatásterülete érinti Bp. XXI. kerület közigazgatási területét, a Csepel-Háros „MG-MF-1” jelű, távlatban fejlesztésre jelölt, mezőgazdasági rendeltetésű területen. A tanulmány szerint, az érintett hatásterületen a tervezett bevásárlóközpont bővítés – figyelemmel a Csepel szigeti gerincút halászteleki ág közeljövőben várható, tárgyi bevásárlóközpont bővítésétől függetlenül történő megvalósítására is – kimutatható zajterhelés növekedést nem okoz. A bevásárlóközpont bővítésével járó vásárlószám-növekedés által generált többlet gépjárműforgalom Bp. XXI. kerület közigazgatási területének úthálózatára és annak környezetére kifejtett terhelő hatásával kapcsolatban – hatásköröm hiányában – kikötést nem tettem. A dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a szakhatósági hozzájárulás megadásának jogszabályi akadálya nincs, ezért a tevékenység végzéséhez kikötés nélkül hozzájárultam. Szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben foglaltak szerint, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adtam. A jegyző hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése alapján, a 4. számú melléklet 4. pontja, illetékességét a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja állapítja meg.”
5
Ócsa Város Önkormányzat Jegyzője 224/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hivatkozásban jelzett ügyiratszámú megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért Hatóságomtól. Pest Megyei Kormányhivatal 50PM-1063/2/2011. számú végzésében Szigetszentmiklós Város Jegyzőjét kizárta, Ócsa Város Jegyzőjét kijelölte helyi környezet- és természetvédelem szakhatósági állásfoglalás adás ügyében. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 4. pontja szerint - a bevonás és közreműködés feltétele: „Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. -
a szakkérdés: „A helyi környezet- és természetvédelmére kiterjedően”
-
első fokon eljáró szakhatóság: „érintett települési önkormányzat jegyzője”
Szakhatósági állásfoglalás rendelkező részében tett feltétel adásának lehetőségét a Ket. 44. § (6) bekezdés b) pontja biztosítja. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés szerint a kormány rendeletben állapítja meg a települési önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének részletes környezetvédelmi államigazgatási hatáskörét. Szigetszentmiklós Város Képviselő-testületének 1/2009. (I. 28.) számú rendeletének IV. Fejezete írja elő a települési környezet védelmi előírásait. Említett előírások betartását rendelkezésem feltételeként előírtam. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 57. § (1) bekezdése szerint a természetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más jogszabályok rendelkezései alapján a miniszter, az államigazgatási szervek, valamint a jegyző, a fővárosban a főjegyző látják el. Azokat az ügytípusokat, amelyekben a települési jegyző természetvédelmi hatóságként jár el a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § és 16. § állapítja meg. Eszerint helyi jelentőségű védett természeti terület esetén jár el a jegyző természetvédelmi hatóságként a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott ügyekben. Tárgyi ingatlanok nem állnak helyi védettség alatt. A 12619/2 hrsz.-ú kivett közút művelési ágú ingatlan hidrogeológiai „A” védő övezetként – mint védőterület – bejegyzett, ezért helyi rendeletben, valamint a 4. számú függelékben foglaltakat figyelembe kell venni, ezt feltételként rendelkező részben szabtam. A helyi rendelet 3. számú függeléke szerint tárgyi területek nem természetvédelmi területek. Környezetvédelmi és természetvédelmi hatásköröm és illetékességem a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21. § (1) bekezdés b) pontja biztosítja.” A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóságok állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. 6
Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzője a 314/2005. Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés d) pontja alapján X-43789-3/2012. számú levelében észrevételt tett tárgyi beruházással kapcsolatban, amelyben a következőkre hívja fel a figyelmet: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzője a benyújtott Dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett bővítést követően a bevásárlóközpont területe közel háromszorosára nő, amely a vásárlóerő és a teherforgalom növekedését eredményezi. Véleménye szerint a Dokumentáció nem mutatja be Csepel közigazgatási területén lévő, II. Rákóczi Ferenc utat terhelő forgalom növekedését. Észrevételében előadta továbbá, hogy tudomása szerint megkezdődött a Csepel-szigeti gerincút halásztelki ág útszakasz építése, amely körforgalmi csomópontban csatlakozik a fent említett II. Rákóczi Ferenc úthoz. A tervezett út fejlesztésével az agglomeráció felöli forgalom a kapacitás hiányos II. Rákóczi Ferenc útra és a Csepeli útra érkezik, amelyek további terhelése megfelelő áteresztő képesség biztosításáig aggályos, továbbá a várható többlet forgalom növeli Budapest XXI. kerület, Csepel kertvárosi jellegű lakókörnyezetében a közlekedés eredetű zaj- és levegőterhelést. Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzője észrevételében tett kifogásokat a Felügyelőség szakosztályai vizsgálták, azonban tekintettel arra, hogy a Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenységre engedély nem adható, a határozat rendelkező része előírásokat nem tartalmaz.
* A Felügyelőség felszín alatti vízvédelmi és vízbázisvédelmi szempontból a benyújtott Dokumentációt hiányosnak találta, ezért KTVF: 3365-1/2012. számú végzésében kiegészítő dokumentáció benyújtására szólította fel a Kérelmezőt. A Tervező 2012. március 6. napján érkeztetett levelében a kiegészítő dokumentáció benyújtási határidejének meghosszabbítását kérte, amelyet a Felügyelőség KTVF: 33652/2012. számú végzésében 2012. április 30. napjára módosított. A kiegészítő dokumentációt a Tervező a határidő lejárta előtt benyújtotta. A Felügyelőség, tekintettel a benyújtott kérelem és a Dokumentáció, valamint a kiegészítő dokumentáció szakmai értékelésének összetettségére KTVF: 3365-3/2012. számú végzésével az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési határidejét 30 nappal meghosszabbította. * Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények megvalósítására a telepítési hely szomszédságában.
7
Víz- és talajvédelmi szempontból: A beruházással érintett területen a burkolt felületekről, valamint a tetőkről elvezetendő csapadékvíz víznyelőkkel kerül összegyűjtésre, majd zárt csatornarendszeren keresztül kerül elvezetésre a terület nyugati oldalán található burkolt záportározóba. A csapadékvíz záportározóba történő bevezetése előtt olaj- és iszapfogón keresztül kerül tisztításra. A záportározó északi végén épült átemelőtől a csapadékvíz nyomócsövön keresztül kerül bevezetésre a Dunába a parttól 45 méterre, mederbe történő bevezetéssel. A Szigetszentmiklós, 12618, 12662, 8394/4, 8394/4-6, 8394/9, 12619/2-4, 12619/6-8 hrsz.-ú ingatlanok területén lévő talajvíz megfigyelő kutak létesítésére a Felügyelőség H.66496-3/2002. számon vízjogi létesítési engedélyt adott. Tekintettel arra, hogy a területen található 3 db monitoring kút vízminőségének ellenőrzésére az elmúlt években nem került sor, a Felügyelőség KTVF: 3365-1/2012. számú végzésében előírta a vízmintavételt és azok vizsgálatát. A 2012. április 16. napján benyújtott kiegészítő dokumentáció alapján a mintavételt 2012. március 19. napján végezték el. A kutakból vizsgált talajvíz szennyezőanyag koncentráció tartalma a vizsgált komponensek (fémek és félfémek, összes alifás szénhidrogén, általános vízkémiai paraméterek) tekintetében nem haladta meg a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüMFVM együttes rendeletben meghatározott (B) szennyezettségi határértékeket. A benyújtott Dokumentáció alapján megállapítható, hogy pinceszint, mélygarázs nem épül. A talajvíz nyugalmi szintje 4,0-9,0 m közötti mélységben található, így az építés nem érinti a talajvizet, tehát a talajvíz szintjének változására nem kell számítani. A tárgyi terület a KTVF: 11490-3/2009. számú határozatban kijavított, KTVF: 5020-3/2008. számú határozattal kijelölt Csepel-Halásztelek vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezetén helyezkedik el. Továbbá tárgyi bevásárlóközpont csapadékvíz elvezetésére a Kérelmező KTVF: 1930-6/2007. számon kiadott hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A Dokumentációban leírtak szerint a területen tervezett bővítéssel 232 m3/d többlet vízigény várható, valamint 232 m3/d többlet szennyvíz keletkezésével kell számolni. A többlet vízigény a Dokumentáció 1. számú mellékletében szereplő, a tárgyi terület ivóvízhálózatát üzemeltető Észak Csepel Szigeti Víz- és Csatornamű Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Gyári út 21., Cg. 13-09-066277; a továbbiakban: Szolgáltató) 2007. július 16. napján kelt 435/2007. számú levele szerint csak az ivóvízhálózat bővítésével oldható meg. A területen keletkező többlet szennyvizek elvezetése a Dokumentáció szerint a Szolgáltató elmondása alapján bővítés nélkül megoldható, viszont a keletkező szennyvizeket befogadó, szintén a Szolgáltató üzemeltetésében lévő Szigetszentmiklósi Szennyvíztisztító Telep jelentősen túlterhelt. A tervezett 232 m3/d vízfogyasztással keletkező többlet szennyvizek tisztítása nincs biztosítva. A Szigetszentmiklósi Szennyvíztisztító Telep KTVF: 11190-8/2010. számú vízjogi üzemeltetési engedélye szerinti 2500 m3/d hidraulikai kapacitás helyett a telepre száraz időben 4500 m3/d, esős időben kb. 8000 m3/d szennyvíz érkezik. A vízgazdálkodási jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet] 3. § (5) bekezdése szerint: „Vízkészlet hasznosítására vízjogi létesítési engedély csak akkor adható, ha ezzel egyidejűleg a hasznosítással összefüggésben keletkezett szennyvíz, továbbá a csapadékvíz összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről is gondoskodtak, illetve az erre vonatkozó műszaki megoldás a kérelem és a kiadott létesítési engedély részét képezi, továbbá, ha a kérelemben foglaltak kielégítik a külön jogszabály szerinti igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékekre vonatkozó előírásokat.”
8
Mivel Szigetszentmiklósi Szennyvíztisztító Telep jelentősen túlterhelt, ezért a Felügyelőség a szennyvíztisztító telep kapacitás bővítéséig nem járul hozzá semmilyen, a szennyvíztisztító telepet terhelő, többlet szennyvíz keletkezésével járó beruházáshoz. A Felügyelőség víz- és talajvédelmi szempontú megállapításait a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében és 5. számú mellékletében foglalt előírások, a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet] figyelembevételével tette. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A légszennyezettség határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet [a továbbiakban: 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet] NOx-re vonatkozóan is állapított meg határértéket, azonban a 2011. január 15. napjától e rendelet helyébe lépett a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben [a továbbiakban: 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben] a NOX komponens nem szerepel a határértékkel szabályozott légszennyező anyagok között. A Dokumentáció levegőtisztaság-védelmi fejezetében a tervezett bővítés után a légszennyező források által okozott maximális koncentráció csak NOX és CO légszennyező komponensekre lett kiszámolva az órás és éves határértékhez viszonyítva. A Kérelmező a 31. oldal második bekezdésében ezt írja: ”a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a nitrogén-oxidokra (NOX) nem határoz meg határértéket. Ezért a korábban érvényben levő határértékeket alkalmazzuk.” A Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi szempontú megállapításait a 14/2001. (V. 9.) KöMEüM-FVM együttes rendelet és a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet figyelembevételével tette. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A Dokumentáció 4.6. Zaj fejezete szerint a tervezett létesítmény, illetve a tágabb fejlesztési terület épületeinek gépészeti berendezéseitől, valamint a parkolástól a külső térben terjedő zaj esetében a védendő lakóépületek viszonylag nagy távolsága miatt, a zajterhelés kismértékű növekedése ellenére, határérték feletti zajterhelésre nem kellene számítani a védendő homlokzatok előtt. Az építkezés alatti szállításhoz a tehergépjárművek a belső megközelítési utakat, továbbá az 5101. jelű utat, illetve az M0 autóutat vennék igénybe. A szállítási útvonalak a tervek szerint zajtól védendő területeket kismértékben érintenek, az építési szállításból származóan a tágabb térség védendő létesítményeinek környezetében zajterhelés változásról, illetve növekedésről nem beszélhetünk. Az építési munkálatok alatt a munkagépek zaja a tervezési terület 100 m-es környezetében okozhatna problémát. Az építési munka a távolság figyelembevételével (mintegy 378-400 m) úgy becsülhető, hogy nem okoz határérték feletti zajterhelést a legközelebbi védendő homlokzatoknál, hatása elviselhető. A Felügyelőség zaj- és rezgésvédelmi szempontú megállapításait a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján tette.
9
Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során javarészt építési és bontási hulladék, míg a működés során nagyrészt kommunális hulladék keletkezne. A tervezett tevékenység megvalósítása, üzemeltetése során a keletkező hulladék, veszélyes hulladék jogszabályi követelményeknek megfelelő gyűjtése, illetve a hulladék további kezelésének (hasznosítás, ártalmatlanítás) megoldása esetén jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, hulladékgazdálkodási szempontból hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási szempontú megállapításait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet figyelembevételével tette. Táj- és természetvédelmi szempontból: A bővítéssel érintett területek belterületen húzódnak, részben már beépítettek, szántóföldek illetve másodlagos gyeptársulások találhatóak rajta. A terület közvetlen közelében húzódik az M0-ás autópálya nyomvonala. A bővítési terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a Szigetszentmiklósi Szennyvíztisztító Telep jelentősen túlterhelt, szabad kontingenssel nem rendelkezik, többlet szennyvíz fogadására nem képes, ezért a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (1) bekezdés b) pontja, továbbá a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdése figyelembevételével a szigetszentmiklósi AUCHAN bevásárlóközpont bővítésére víz- és talajvédelmi szempontból engedély nem adható.
* Fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdésének a) pontja és 67. § (2) bekezdése, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésének c) és ca) pontja értelmében – a Ket. 71. § (1) bekezdésére és 72. § (1) bekezdésére figyelemmel – a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Dokumentációban és a kiegészítő dokumentációban nem került – megjelölve, elkülönítve – ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint minősített adatnak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez.
10
A határozatot, mint hirdetményt a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzőjének, valamint Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Jegyzőjének, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyzők a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. Tárgyi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértéke a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. mellékletének I/49. pontja alapján került megállapításra. (számlaszám: KI–2276/2011., KTVF: 36865-11/2011. számon iktatva) A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó Dokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a Dokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni.
Budapest, 2012. július 30.
Dolla Eszter s. k. igazgató
11
