Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Miért fontos?  Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem

határozhatóak meg. Enélkül viszont sem a feladatok, sem az eszközök/módszerek nem tisztázhatóak.  Az elméleti megközelítés meghatározza a problémadefiníciót, az igénybevevő és szolgáltató szerepét és a kettőjük közötti kapcsolat minőségét.

A három meghatározó szemlélet Jogi megközelítés

Szociális szolgáltatás

Szociális munka

Mit vizsgálunk  Probléma-definíció  Igénybevevő meghatározása  Szolgáltató meghatározása  Igénybevevő és szolgáltató közötti kapcsolat jellemzői  Személet előnyei

 Szemlélet hátrányai

Mit tekintünk az adott szemlélet szerint problémának, hogyan viszonyul ez a fogyatékosság tényéhez és jellemzőihez? Milyen módon képzeli el a megoldást a szemlélet?

Jogi szemlélet Probléma:  A megoldandó probléma a jogok, illetve a jogok érvényesülésének hiánya egy adott személy esetén. Megoldás:  A megoldás többlet jogok biztosítása, illetve a jogérvényesítés eszközeinek bővítése, megerősítése.

Szociális szolgáltatás Probléma:  A probléma egy szabad piaci célcsoporttól eltérő tulajdonságokkal leírható, speciális jellemzőkkel rendelkező célcsoport kereslete humán szolgáltatások iránt. Megoldás:  A célcsoport jellemzőinek megfelelő, módosított piaci körülmények között működő, keresletnek megfelelő szolgáltatás biztosítása.

Szociális munka Probléma.  A probléma az elsődlegesen a fogyatékosság tényéből fakadó szociális problémákkal küzdő személy vagy csoport életviteli nehézségei, melyek önerejükből nem képesek megoldani. Megoldás  Célcsoport problémakörére fókuszáló, igényeinek és jellemzőinek megfelelő, módszertanilag alátámasztott szociális segítségnyújtási forma biztosítása.

Ki határozza meg az igénybevevők körét?

Ki veheti igénybe a szolgáltatást? Milyen tulajdonságok jellemzik a szemlélet szerint az igénybevevőt?

Jogi szemlélet Ki határozza meg az igénybevevők körét?  A jogalkotó. Sem a szolgáltató, sem az igénybevevő nem hathat közvetlenül erre a meghatározásra! Ki lehet igénybevevő?  Csak a jogszabályban rögzített feltételeknek bizonyíthatóan (=dokumentáltan) megfelelő személyek köre veheti igénybe a szolgáltatást.  A szolgáltató kis mértékben bővíthet (szociálisan nem rászorultak köre), de ez mindkét fél esetében hátrányos következményekkel jár.

Jogi szemlélet II. Milyen az igénybevevő?  Az igénybevevő alapvetően passzív, ugyanis a jogalkotó helyette jár el, amikor a jogokat, illetve azok érvényesülését biztosítja.  Az igénybevett szolgáltatás körét a jogalkotó definiálja, az igénybevevő csak ezen belül mozoghat.

Szociális szolgáltatás Ki határozza meg az igénybevevők körét?  A szolgáltatás biztosítója. A meghatározás azonban potenciálisan rugalmas, a keresletnek megfelelően bővíthető vagy szűkíthető. Ki lehet igénybevevő?  A szolgáltatást igénybe vehetik mindazok, akik az adott körülmények közötti kritériumrendszernek megfelelnek és kérik a szolgáltatást.

Szociális szolgáltatás II. Milyen az igénybevevő?  Az igénybevevő alapvetően aktív, hiszen keresi a szolgáltatást.  Az igénybevett szolgáltatás körét, jellegét és formáját alapvetően az igénybevevő igényei határozzák meg.

Szociális munka Ki határozza meg az igénybevevők körét?  Az igénybevevők. Ki lehet igénybevevő?  Aki a célcsoporthoz tartózónak vallja magát, kérheti a szociális munkás segítségét. Amennyiben a szolgáltatás nem megfelelő, a kliens és a szociális munkás közösen megkeresik a megfelelőt.

Szociális munka II. Milyen az igénybevevő?  Az igénybevevő alapvetően aktív, hiszen ő keresi a szolgáltatást és a segítő kapcsolat igényli a folyamatos aktivitást a részéről.  Az igénybevett szolgáltatás körét, jellegét és formáját alapvetően az igénybevevő igényei alapján a kliens és a szociális munkás közösen határozzák meg.

Ki határozza meg a szolgáltatók körét? Ki szolgáltathat? Milyen tulajdonságok jellemzik a szemlélet szerint az igénybevevőt?

Jogi szemlélet Ki határozza meg a szolgáltatók körét?  A jogalkotó (és a finanszírozó). Ki szolgáltathat?  Aki a jogalkotó (és a finanszírozó) által meghatározott feltételek között és módon nyújtja a szolgáltatást.

Jogi szemlélet Milyen a szolgáltató?  A szolgáltató alapvetően passzív, eszköz a jogok, illetve a jogérvényesítés biztosításában.  A szolgáltató nem érdekelt az igénybevevők felkutatásában (sőt, ezt a jogalkotó korlátozza is).  A szolgáltató nem érdekelt az igénybevevők keresletének megismerésében és a megfelelő szolgáltatás biztosításában (ezt szintén korlátozza a jogalkotó és a finanszírozó is).

Szociális szolgáltatás Ki határozza meg a szolgáltatók körét?  A „szociális piac” – a szolgáltatás iránti kereslet Ki szolgáltathat?  Aki a keresletnek megfelelő szolgáltatás nyújtja.

Szociális szolgáltatás Milyen a szolgáltató?  A szolgáltató alapvetően aktív, dinamikus, mert fennmaradása ezt megköveteli.  A szolgáltató érdekelt a kereslet (igénybevevők) felkutatásában.  A szolgáltató érdekelt az igénybevevők valós és potenciális igényeinek megismerésében és az annak megfelelő szolgáltatáskör kialakításában.

Szociális munka Ki határozza meg a szolgáltatók körét?  A szociális szakma (jogalkotón keresztül) Ki szolgáltathat?  Aki rendelkezik a megfelelő szakmai (segítői) kompetenciákkal (ismeretek, készségek, tapasztalat).

Szociális munka Milyen a szolgáltató?  A szolgáltató igénybevevő aktivitására épít.  A szolgáltató részlegesen érdekelt igénybevevők felkutatásában („önkéntes igénybevétel”, etikai ellentétek)  A szolgáltató érdekelt az igénybevevők valós és potenciális igényeinek megismerésében és az annak megfelelő szolgáltatáskör kialakításában (hatékonyabb segítségnyújtás).

Jogi szemlélet  A kapcsolat formai és tartalmi elemeit egy külső fél

(jogalkotó) erősen szabályozza.  Az igénybevevő és a szolgáltató mozgástere erősen korlátozott.  Az igénybevevő a szolgáltatóval szemben szélesebb jogkörrel és kisebb kötelezettségekkel rendelkezik, érdekérvényesítő képessége nagyobb.

Szociális szolgáltatás  A kapcsolat formai és tartalmi elemei a megállapodást

kötők által szabályozottak, de igény szerint módosíthatóak.  Az igénybevevő és a szolgáltató mozgástere közös megegyezés szerint rugalmas.  A kapcsolat a jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozottságára épül.  A szolgáltató csak abban az esetben tud visszaélni a helyzetével, ha a szolgáltatási kereslet sokszorosan meghaladja a kínálatot.

Szociális munka  A kapcsolat formai és tartalmi elemeit a megállapodó

felek szabályozzák, de megkötések egyéni igény szerint módosíthatóak.  Az igénybevevő és a szolgáltató mozgástere közös megegyezés szerint rugalmas.  A kapcsolat a jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozottságára épül.

Mit nyújt az adott megközelítés a szolgáltatásoknak és a klienseknek?

Jogi szemlélet  Jogként

definiálja a szükségletek kielégítéséhez szükséges intézkedéseket. Ez javítja az igénybevevők érdekérvényesítő képességét, mert a szolgáltatás jogi úton kikényszeríthető.  Az igénybevevőt (elvileg) jogai érvényesítésében a szolgálat nem korlátozhatja.  A jogok biztosítása (elvileg) az állam aktív közreműködését (pl. finanszírozás, szolgáltatás biztosítása) igényli.

Szociális szolgáltatás  Feltételezi az igénylő részéről az önkéntességet, a

tudatos cselekvést és a saját szükségletek ismeretét.  Rugalmas, keresletnek és az erőforrásokhoz igazított kínálatnak megfelelő szolgáltatást biztosít.  Igényli az igénybevevő részéről az részben aktív részvételt, illetve a szolgáltatás ellenértékének (részleges) megtérítését.  Kiegyensúlyozott, szabályozott, jogok és kötelezettségek, illetve szolgáltató és igénybevevő közötti egyensúlyra épülő kapcsolat.

Szociális munka  Módszertanilag megalapozott módon vezeti az

igénybevevőt az önálló életvitel felé.  Az igénybevett szolgáltatás egy bizonyos időszak után minimális mértékre csökkenthető, a kliens a lehető legnagyobb önállóságot éri el.  A három szemlélet közül a szociális munka nyújtja a leginkább egyénre szabott, személyes szolgáltatást.  Nagyon hangsúlyos a segítő személyiség motiváló ereje, a belső erőforrások felkutatásában és mozgósításában.

A szemléletek „buktatói”, nehézségei, ellentmondásai.

Jogi szemlélet  A problémák és a megoldásuk jogok és kötelezettségek

  



útján történik. A jog elválik a valóságtól, nincs tekintettel a fennálló környezeti tényezőkre, az erőforrások hiányára. „Sola scriptura” A jogokkal nem csak éli, hanem visszaélni is lehet, amennyiben a kötelezettségek aránytalanul kisebbek. A jogérvényesítés más szolgáltatási alapelvek (önálló életvitel, aktív részvétel, normalizáció) működését meghiúsíthatja. A jogok kikényszeríthetőségének „gyenge pontja” a támogató szolgálat.

Szociális szolgáltatás  Kisebb ellenállás elve miatt a rászorulók bizonyos

   

körei kiszorulhatnak az ellátásból (megfelelő szabályozással elkerülhető) Limitált erőforrások kínálat-elvű piacot építenek fel. A kereslet súlya csökken a szolgáltatásban. Ha az ellátott nem rendelkezik egy meghatározott önállósággal, a szolgáltatás kudarcot vallhat. Az egyénre szabott szolgáltatás nem minden esetben megvalósítható. Pénzügyi anomáliák jelenhetnek meg.

Szociális munka  A szociális munka első sorban „minőségi” értékrendű,

Nagy mennyiségű klienssel egy időben nem képes dolgozni.  Kevés a szolgáltatásra kidolgozott szakmai ismeret, a támogató szolgáltatás módszertanilag megalapozatlan.  Az eredményesség rendkívüli mértékben függ a szociális munkás személyétől.

Mi lenne a jó?  Az alapokat és a szolgáltatási keretet a jogra kell

építeni. A részletes jogi szintű (túl)szabályozás azonban kerülendő.  A szolgálat és a kliens kapcsolatát (a legfontosabb tényezőkön kívül) a szolgáltatók és az igénybevevők megállapodására kell bízni. Az erre vonatkozó szakmai alapelveket a szolgáltatásban dolgozóknak és a klienseknek (elvileg) együtt kell(ene) meghatároznia.  A dolgozókat el kell látni a szükséges szakmai kompetenciákkal – önálló életvitelre fókuszálva.

Szociális munka Szociális szolgáltatás

Jogi alapok

Meleg Sándor 2010