KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS

KAPOSVÁR M EGYEI JOGÚ VÁROS CSAPADÉKVÍZ - ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA

MEGBÍZÓ:

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

KÉSZÍTETTE:

ECORYS MAGYARORSZÁG Kft.

TP-TERV MÉRNÖKI IRODA Kft. KULTÚR-CAD Kft.

2014. szeptember véglegesítve: 2015. aug.

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS - CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSI KONCEPCIÓ

A koncepciót készítette: Felhős Koppány ( Kultúr–Cad Kft.) okl. vízgazdálkodási mérnök kamarai nyilvántartási szám: 01 -7609 / 01-58478 jogosultság az alábbi területeken: ME-M; ME-VZ; ME-É; ME-KÉ; TV; BB; SZÉM3; SZV; VZ -TEL; VZ-TER; VZ -VKG

Tóth Attila (TP-TERV MÉRNÖKI IROD A Kft) okl. építőmérnök, tel epülésmér nök jogosultságok: KÉ-VA, KÉ-K, KÉ -L, KÉ-HA, T kö kamarai nyilvántartási szám: 01 -10559

2


TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS 2. A JELENLEGI HELYZET VIZSGÁLATA 3. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK 4. RAJZOK JEGYZÉKE

4. 5. 13. 17.

3


1

BEVEZETÉS

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a város jövőbeni fejlődési pályájának meghatározásához a 2004-ben elfogadott és azóta többször módosított településfejlesztési koncepciójának felülvizsgálatát kezdte meg 2013-ban. A felülvizsgálat módszertani alapját a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet határozta meg. Módszertani segédletként szolgált a Belügyminisztérium által 2013. augusztusában közreadott útmutató, mely a megyei jogú városok 2014 – 2020 közötti integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítését támogatja. A településfejlesztési koncepció hosszú távú terv, egy olyan dokumentum, amelynek alapja a közösség véleményére épülő határozott és hosszú távú jövőkép. A jövőkép, illetve a hosszú távú célok kiinduló pontot jelentenek a területrendezési eszközök felülvizsgálatához, elkészítéséhez, illetve a középtávú területi és ágazati stratégiai dokumentumok kidolgozásához. A koncepció fontos szerepe tehát, hogy a város adottságait és lehetőségeit figyelembe vevő, végrehajtható fejlesztési stratégia kiinduló alapanyaga legyen. A munka alapvető célkitűzése, hogy Kaposvár megfelelően pozícionálja magát az ország és a DélDunántúli régió vonatkozásában, beazonosítsa azokat az egyéni és egyedi tényezőket, amelyeket fejlesztve versenyképes maradhat, versenyelőnyökhöz juthat. A városvezetés a koncepcionális és stratégiai munka módszerének meghatározásakor partnerségi tervet fogadott el, mely mentén került sor a fejlesztésében érdekelt szereplők tervezési folyamatban történő részvételére, bevonására, illetve a szakmai munka és döntés-előkészítés hivatalon belüli koordinációjának megvalósítására.

4


2

A JELENLEGI HELYZET VIZSGÁLATA

2.1. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS JELENLEGI HELYZETE Kaposvár város a Kapos csatorna vízgyűjtő területén helyezkedik el, ez a befogadó vízfolyás a térség vízrendezési problémáiban kulcsszerepet játszik. Vízemésztő képessége meghatározza a mellékágak és az azokhoz kapcsolódó vízfolyások, valamint a területi vízrendezések kiépíthetőségét. A Kapos a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, míg a többi vízfolyás a város kezelésében van. A külterületi meder 10%-os előfordulási valószínűségű árvízhozamok levezetésére van kiépítve. A vízfolyás mederrendezésével kapcsolatban komplex hasznosítású tározók épültek a balparti oldalon, elsősorban az árvízcsúcs-csökkentése céljából. A tározók közül három érinti a város területét: Deseda és a Töröcskei tó, a Kapos 96+400 km szelvényébe épített Kaposvári Vésztározó. A vésztározó az érkező árhullám tömeg egy részének betározásával a tározó központi műtárgyán, a belterületi szakasz kiépítettségének megfelelően 3%-os előfordulási valószínűségű vízhozam jut csak tovább. A tározó térben az 1%-os előfordulási valószínűséget nem meghaladó árhullámok esetén áll rendelkezésre biztonsággal a szükséges tározótérfogat. A vízfolyás Kaposvár belterületén levő szakasza az idén épült át. A Kapos folyó III-IV. oszt. vízminőséggel érkezik a város térségébe, ahol a bevezetett ipari és kommunális eredetű szennyvizek hatására IV-V. osztályúvá romlik. Az elmúlt 10 év alatt a vízminőség javult, döntően a Magyar Cukor Rt-nél, a Villamossági Gyárnál és a Húskombinátnál végrehajtott szennyvízkezelési, technológiai változások eredményeként. A Kaposba ömlő vízfolyások közül a Nádasdi patak szeméttelep alatti szakaszának vízminősége az új szeméttelep használatba vételével javult. A Kapos vízgyűjtő területén lévő vízfolyások vízminőségi besorolásai Vízminőségi paraméter csoportok

A

B

C

D

E

5 V í z m i n ő s é g i o sz t á ly o k

4

3

2

1

0

Kapos, (Kaposvár Ny)

Kapos, (Kaposvár K)

Kapos, (Kaposhomok)

Nagy Koppány

Hábi csatorna

Vízfolyások

Forrás: Somogy Forrás: Somogy megye Környezetvédelmi Programja

6. sz. táblázat

5


Kapos jelen tanulmányban érintett szakaszán található felszíni vizek több víztestbe sorolhatók. A felszíni vizek besorolását és a VKI nomenklatúrájának megfelelő jellemzését az alábbi táblázat tartalmazza:

Kategória

Jelleg

Ökológiai állapot

Fizikai, kémiai

Hidromorfológiai állapot

Deseda-patak és mellékvízf.i

erősen módosított

9 dombvidékimeszes-közepesen finom-közepes vízgyűjtő

gyenge

méréskelt

méréskelt

Kapos közép

erősen módosított

10 dombvidékimeszes-közepesen finom-nagy vízgyűjtő

mérsékelt

méréskelt

méréskelt

természetes


gyenge

méréskelt

méréskelt

természetes


gyenge

jó

méréskelt

természetes

8 dombvidékimeszes-közepesen finom-kicsi vízgyűjtő

mérsékelt

méréskelt

méréskelt

Víztest

Orci-patak és mellékvízf.-i

Surján-patak

Zselic-patak

A jelenleg folyó beruházások a Kapos közép és a Deseda-patak és mellékvízfolyásai elnevezésű víztesteket érintik. Környezeti célkitűzés mindkét víztestnél a jó potenciál elérése. A legnagyobb felszíni vízfelület a Deseda-tározó, elsősorban vízkészlet-gazdálkodás, vízminőség szabályozás és árvízcsúcs-csökkentés céljából készült. A tározó és környezete helyileg védett természetvédelmi területté való nyilvánítása megtörtént. Vízgyűjtő területe 170 négyzetkilométer, a kerülete 26 kilométer, melyet továbbra is idegenforgalmi, üdülési célra használ a város, városkörnyék és az ide látogató turisták. A vízminőség alakulása ezzel szorosan összefügg. A Deseda vízminőségének védelme érdekében alapvető a szennyező forrásból származó terhelés csökkentése, ezért az ÁNTSZ megyei intézetének bejárása során az illegális szennyvízbevezetések felderítésére is megtörtént a tóparton. A természetes fürdőhelyet az üzemeltetési időszakban folyamatosan ellenőrizték. A jogszabályi előírásoknak való nem megfelelőség ill. közegészségügyi hiányosságok megszüntetésére minden esetben intézkedést történt. A vízvizsgálati eredmények alapján az üzemeltetés szüneteltetését nem kellett kezdeményezni. A Töröcskei-tározó vízfelülete és a környezete elsősorban a horgászat, a kiránduló turizmus, a csendes vakáció területe. A belváros közelében 2002-ben létesült a városligeti Malom-tó.

6


2.2. KÖZELMÚLTBAN MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEK  A Kapos 96+400 km szelvényébe épített Kaposvári Vésztározó

A projekt során valósul meg a vésztározó a hozzá kapcsolódó műtárgyakkal. A vésztározó a Kapos 96+400 km szelvényében épített völgyzárógát megvalósításával alakult ki, és mértékadó árhullám előfordulásakor a vízfolyás 99+160 km szelvényéig terjedő völgyszakasz kerülne elöntésre. A tározó központi műtárgyán, a belterületi szakasz kiépítettségének megfelelően 3%-os előfordulási valószínűségű vízhozam jut csak tovább. A tározó térben az 1%-os előfordulási valószínűséget nem meghaladó árhullámok esetén áll rendelkezésre biztonsággal a szükséges tározótérfogat A völgyzárógát hossza 291,3 m Koronaszintje: 133,8-134,0 mBf Korona szélessége: 4,0 m Rézsű hajlása 1:2,5; 1:3 A központi műtárgy csőalagútját 3 db Rocla Ø 2,0 m vasbeton cső alkotja. Küszöbszintje 127,5 mBf A tározó az alábbi területeket érinti: Kaposvár külterületén 060/2, 049/3, 052/3, 053/13, 053/15, 053/17, 053/19, 053/21, 054, 058/3, 063, 064, 065/1, 073 Kaposvár belterületén: 19272/1, 19281/2 Kaposújlak külterületén: 059, 02/6, 02/8, 055/3, 056/1, 057/11, 057/13, 057/9, 060/11, 060/13, 060/9, 062/2, 076/4, 076/6, 010 A Kapos folyóhoz csatlakozó vízfolyások belterületi szakaszainak vízrendezése az elmúlt években megtörtént. A Kapos csatorna a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. A terület csapadékvizei a Kapos völgyre közel merőleges irányban kialakult kisebb patakok, vízfolyások közvetítésével jutnak a befogadó Kapos csatornába. A főbb vízfolyások a városon belül: Csörögevölgyi, Füredi, Kisgáti, Malom-árok Toponári-vízfolyás és az Ivánfai-, Deseda-, Töröcskei-, Zselic- és Nádasdi-patak. A vízfolyások és árkok mellett a zárt beépítésű városrészekből zárt csapadékvíz-elvezető csatornák szállítják le a csapadékvizet. A csatornák befogadói a már fent említett patakok és árkok, végső soron pedig a Kapos csatorna. A település belső, régebbi építésű részein a zárt csapadékvíz elvezető hálózat teljes mértékben kiépítettnek tekinthető. Ugyanez elmondható a 60-as éveket követő lakóterületi beépítésekről is. A közterületi 34,4 km vízfolyás hosszának állapota Kaposváron:   

rendezett hossz: megfelelő állapotú: rendezetlen:

13,4 km, 9,2 km, 11,8 km.

 A Kapos idén átépített szakaszai:

I.

szakasz 83+000 – 86+080 km szelvények közötti rendezetlen mederszakasz Taszár, Sántos, Kaposvár külterületén II. szakasz 86+080 – 95+113 km szelvények közötti rendezett állapotú mederszakasz Kaposvár bel- és külterületén.

7


Szakaszolva az alábbi mederszelvények/kapacitások lettek kialakítva: 83+000 – 86+080 km szelvények között: Fenékvonal:

Fenékszélesség: Középvízi meder mélység: Középvízi meder rézsűhajlás: Padkaszélesség: Nagyvízi meder mélysége: Depónia magassága: Depónia rézsűhajlás: Vízoszlop magasság: Középsebesség: Kiépítési vízhozam:

83+000 – 117,36 mBf 84+300 – 117,91 mBf 85+500 – 119,05 mBf 4,5 m 3,0 m 1:1,5 4,0 m 3,8-5,5 m 0,5-2,1 m 1:1

0,42‰ 0,94‰ 0,73‰

2,50 – 3,05 m 0,85- 1,14 m/s Q3% = 23,6 m3/s

86+080 – 88+001 km szelvények között: Fenékvonal: Fenékszélesség: Középvízi meder mélység: Középvízi meder rézsűhajlás: Padkaszélesség: Nagyvízi meder mélysége: Depónia magassága: Depónia rézsűhajlás: Vízoszlop magasság: Középsebesség: Kiépítési vízhozam:

86+080 – 119,48 mBf 86+256 – 119,60 mBf 1,5-2,0 m 3,0 -3,5 m 1:1,5 4,0 m 4,1-5,1 m 0,5-1,3 m 1:1,5

0,73 ‰ 0,62 ‰

3,25 – 3,40 m 0,86- 1,05 m/s Q3% = 23,6 m3/s

88+001 – 89+592 km szelvények között: Fenékvonal: Fenékszélesség: Középvízi meder mélység:

88+001 – 120,68 mBf 3,5 m 2,5 m

0,62 ‰

8


Középvízi meder rézsűhajlás: Bal padkaszélesség: Nagyvízi meder mélysége: Bal depónia magassága: Depónia rézsűhajlás: Vízoszlop magasság: Középsebesség: Kiépítési vízhozam:

1:1,5 4,0 m 4,25 m 0,5-1,1 m 1:1,5

3,75 m 1,09 m/s Q3% = 41,0 m3/s

89+592 – 92+332 km szelvények között Fenékvonal: Fenékszélesség: Középvízi meder mélység: Középvízi meder rézsűhajlás: Padkaszélesség: Nagyvízi meder mélysége: Bal depónia magassága: Depónia rézsűhajlás: Vízoszlop magasság: Középsebesség: Kiépítési vízhozam:

89+592 – 121,66 mBf 2,0 m 2,5 m 1:1,5 5,0 – 8,0 m 4,2 – 6,6 m 0,6-0,9 m 1:2 – 1:4

0,88 ‰

3,65 m 1,09 m/s Q3% = 41,0 m3/s

92+332 – 95+113 km szelvények között Fenékvonal:

92+332 – 124,09 mBf 0,88 ‰ 94+500 – 126,00 mBf 0,80 ‰ Fenékszélesség: 1,5 m Középvízi meder mélység: 2,0 m Középvízi meder rézsűhajlás: 1:1,5 Padkaszélesség: 5,0 – 7,0 m Nagyvízi meder mélysége: 3,8 – 5,2 m Bal depónia magassága: 2,5 m Depónia rézsűhajlás: 1:1,5 Vízoszlop magasság: 3,15 – 3,25 m Középsebesség: 0,85 – 0,98 m/s Kiépítési vízhozam: Q1%(árvízcsúcs csökkentett) = 27,5 m3/s

9


 A Kapos belterületi torkolati műtárgyai

A Kapos 88+000 – 88+900 km szelvények között 5 helyen épült új torkolati zsilip műtárgy: -88+001 km sz-ben a Nyárszói vízfolyás torkolatában zsilipakna 1,50*1,45 m belméretű monolit vasbeton tetőszint: 125,55 mBf küszöbszint: 122,15 mBf áteresz: Ø 0,80 m-es betoncső -88+014,2 km sz-ben jobb parti betorkolló ároknál vasbeton előfej: 1,50*0,80 belméretű vasbeton tetőszint: 122,75 mBf küszöbszint: 122,15 mBf áteresz: NA 400 acélcső -88+289 km sz-ben jobb parti betorkolló ároknál zsilipakna 1,25*1,25 m belméretű monolit vasbeton tetőszint: 125,30 mBf küszöbszint: 122,90 mBf áteresz: Ø 0,60 m-es betoncső -88+688 km sz-ben jobb parti betorkolló ároknál zsilipakna 1,50*1,45 m belméretű monolit vasbeton tetőszint: 125,05 mBf küszöbszint: 122,80 mBf áteresz: Ø 0,60 m-es betoncső -88+897,3 km sz-ben bal parti betorkolló ároknál zsilipakna 1,25*1,65 m belméretű monolit vasbeton tetőszint: 125,55 mBf küszöbszint: 122,25 mBf áteresz: Ø 1,0 m-es betoncső  Kapos belterületi csőkitorkollások

-

85+812,4 jobb part Ø 0,20 acélcső 88+859,5 jobb part 0,8x0,8 m vb keretelem 90+100,5 jobb part Ø 0,60 betoncső 90+953 jobb part Ø 0,60 betoncső 92+001,6 jobb part Ø 0,60 betoncső 92+190,5 jobb part 0,30 m betoncső 92+190,5 bal part 0,30 KPE cső 93+039 bal part Ø 0,60 betoncső 93+626 jobb part Ø 0,5 betoncső 94+173 bal part Ø 0,60 betoncső 94+559,5 bal part Ø 0,80 betoncső

10


 Kapos-csatorna mellék vízfolyásai

Nyárszói vízfolyás

betorkollás helye: Kapos 88+001 km szelvény jobb o. műtárgy: Ø 0,8 m táblás zsilip, küszöbszint: 121,72 mBf

Deseda-patak

betorkollás helye: Kapos 89+591,9 km szelvény bal o. műtárgy: 2,0x2,0 m keretelem, küszöbszint: 122,04 mBf

Nádasdi vízfolyás


Malom árok

betorkollás helye: Kapos 90+728 km szelvény bal o. műtárgy: burkolt gázló, küszöbszint: 124,20 mBf

Ivánfai vízfolyás

betorkollás helye: Kapos 90+988,1 km szelvény jobb o. műtárgy: 0,6x0,6 m keretelem, küszöbszint: 128,87 mBf

Kisgáti vízfolyás


Zselic-patak


Töröcske-patak


Kaposfüredi vízfolyás

betorkollás helye: Kapos 95+113 km szelvény jobb o. műtárgy: 1,0x1,0 m keretelem, küszöbszint: 127,30 mBf

Csörge-patak

betorkollás helye: Kapos 96+060 km szelvény jobb o. műtárgy: Ø 0,8 m csőáteresz, küszöbszint: 128,45 mBf

11


Toponári vízfolyás nem közvetlenül csatlakozik a Kaposhoz, de vízfolyás állapota a városrész vízelvezetését nagyban meghatározza. A vésztározó és a Kapos belterületi szakaszának rendezésével Kaposvár belterületén az árvízveszélyes területek megszűnnek. Kaposvár belvárosi, illetve sűrű beépítési részein a csapadékvíz-elvezetés zárt, elválasztott rendszerű csapadékcsatorna-hálózattal megoldott. A város családiházas övezeteiben pedig nyílt árkokkal történik. Belterületi 162,9 km hosszú csapadékcsatornából:  

zárt rendszerű: nyílt árok:

58,7 km, 104,2 km.

A domborzati erózió okozta problémával a város fekvéséből és geológiai adottságaiból adódóan bizonyos település részeknél számolni kell. Ilyen az Eötvös u., Mikszáth u., Jókai u., Rózsa- és Nyugativánfa utca. A néhány helyen alkalmazott szikkasztóárkos csapadékvíz-elhelyezés létesítményei nem megfelelően karbantartottak, növényzettel benőtt, feliszapolódott állapotukban helyenként funkciójukat sem töltik be maradéktalanul.

12


3

FEJLESZTÉSI JAVASLATOK

Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés A Kapos-folyó Kiskorpádtól délre három ágból ered, vízgyűjtő területéhez összesen 31 patak tartozik; a várost átszelő szakaszra esik ezek közül nyolc torkolata. A Kapos szabályozása 1835-re készült el, de szűk medre miatt elég sűrűn kiöntött, súlyos károkat okozva az itt élőknek. Végleges rendezésére 1953 után került sor. A Kapos árvízi öblözetéből 3,6 km2 belterületre esik. A főbb vízfolyások a városon belül: Csörögevölgyi, Füredi, Kisgáti-árok és a Deseda-, Töröcske-i, Zselic- és Nádasdi-patak. A betorkolló patakok közül legnagyobb a Deseda: 31 km, 167 km2, és az Orcipatak: 26,6 km, 133 km2. A Berki-patak: 15 km, 67 km2, és az Zselic-patak: 10,6 km, 21 km2. A széles völgyekben több halastó és tározó található. A Deseda-patak felduzzasztásával egy hosszan elnyúló, széles víztározó lett kialakítva, 245 ha vízfelülettel. A tározót vízkészlet-gazdálkodás, vízminőség szabályozás és árvíz-csúcs csökkentés céljából hozták létre. Az elsődleges célok mellett azonban hamarosan más társadalmi igényeket is ki kellett elégítenie a tónak, így a déli részén kialakítottak egy strandot, kempinget. Ezen túl természetesen helyet kapott a horgászat is. A Töröcskei-tározó vízfelülete és a környezete elsősorban a horgászat, a kiránduló turizmus, a csendes vakáció területe. A belváros közelében 2002-ben létesült a városligeti Malom-tó. A település felszíni vizeit az elválasztott rendszerű csatornahálózattal (a város jelentős hányadán a nyílt árokrendszer segítségével) vezetik el. A csapadékcsatornák és a nyílt árokrendszerrel összegyűjtött vizeket a vízfolyásokba vezetik. A csatornák befogadói a már fent említett patakok és árkok, végső soron pedig a Kapos csatorna. A település belső, régebbi építésű részein a zárt csapadékvíz elvezető hálózat teljes mértékben kiépítettnek tekinthető. Ugyanez elmondható a 60-as éveket követő lakóterületi beépítésekről is. A burkolt felületek arányának utóbbi időkben történt intenzívebb növekedése lényegesen megnövelte az elvezetendő csapadékvíz mennyiségét. A felszíni összegyülekezési idő lerövidülése eredményeként nagyobb záporok, gyors hóolvadás esetén a csatornahálózat a nagyobb terhelést csak lokális kiöntésekkel volt képes elvezetni. Általános probléma, hogy az utóbbi években a vízfolyások és a nyílt árkos rendszer kellő szinten tartó karbantartása is elmaradt, amely rontotta a befogadó képességet. A karbantartási és felújítási tevékenységek elvégzésén túl további megoldandó feladat az előző fejezetben leírt, a város teljes területére kiterjedő elválasztott csatornázási rendszer végleges kialakítása. A település belterületén, beépítésre szánt területein, új fejlesztési területen a csapadékvíz elvezetésére már csak zárt csapadékvíz csatorna létesítése javasolható. A jelenleg belterületen meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés rendszere az útburkolat kiépítéséig, illetve az útburkolat soron következő rekonstrukciójáig tartható fenn, az útépítés csatolt beruházásaként kell a zárt csapadékcsatorna kivitelezését megoldani, addig is gondoskodni kell karbantartásukról, tisztításukról. 13


A nyílt árkos vízelvezetési rendszer hosszabb távon csak a külterületen, illetve a beépítésre nem szánt területeken tartható fenn, illetve létesíthető. A nyílt árkok szikkasztó árokként történő kialakítása egyre kedvezőtlenebb; különösen az erre kevéssé alkalmas talajmechanikai adottságú környezetben, ahol a talajba intenzíven beszivárgó víz csúszásveszélyt okozhat. (A talajvíz a völgyekben 2-4 m, a lejtőkön 4-6 m mélység között található. A magas talajvízállású, időszakos elöntéssel fenyegetett területeket a javaslati munkarész „Felszíni vízelvezetés” tervlapján tájékoztató elemként lehatároltuk. Teljes körűen szükséges a Kapos-csatorna mellékágainak és azok vízgyűjtők rendszerének felülvizsgálata a várható vízszállító igények növekedésének figyelembevételével. Vizsgálandó a Csörögevölgyi, Füredi, Kisgáti, Malom-árok Toponári vízfolyás és az Ivánfai-, Deseda-, Töröcskei-, Zselic- és Nádasdipatak. A Kapos-csatorna oldalágai műtárgyai elavultak, átépítésre szorulnak. A csappantyús vagy betétpalló elzárásúakat zsiliptáblás műtárgyakra kell cserélni. Ezek közül kettő 92+600 és a 94+915 km szelvényben lévőknek a tervei elkészültek vízjogi létesítési engedéllyel rendelkeznek. A zsiliptáblák pontosabb szabályozásához a belterületen 2 db automata vízmérce kiépítését javasoljuk. Előtérbe kell helyezni a csúszás veszélyes környezetben, valamint a feltöltött területeken a csúszásveszély csökkentését elősegítő vízrendezés megoldásokat. Vízfolyások, élővizek vízminőségének javítása érdekében a vízbevezetéseknél a megfelelő védelmet szolgáló hordalékfogó műtárgyak, szénhidrogén szennyezésnek kitett felületeknél az olajfogó műtárgy kiépítését meg kell oldani.. Az élővizek hasznosításának növelésével a szabadidő töltés minőségi javítását és az idegenforgalmat is fejleszteni lehet (kiemelt lehet a Kapos folyó, Deseda-tó). Javasolt továbbá a Jutai-vízfolyás, Berki-patak, Malom-árok, Töröcskei-patak, Zselic-csatorna természetes medrének megőrzése. A Településszerkezeti Terv a Nádasdi-patak külterületi szakaszán új záportározó létesítéséhez szükséges területet határolt le, amelyet V/áv övezetbe javaslunk besorolni.

A belterületi csapadékvíz elvezetési problémák közül a legsürgősebben megoldandók:  Belvárosban:

-

Baross Gábor utcai csapadékcsatorna cseréje a vasút alatti átvezetések átépítésével. Ezzel a szennyvíz hálózat is tehermentesülne. (1)

-

Petőfi tér, Árok utca közötti vasút alatti áteresz felújítása. Jelenleg a Petőfi téren a Budai N A utcában visszaduzzasztást okoz (1)

-

Bajcsy-Zs. út zárt csatorna cseréje. Fagyökerek benőttek a csatornába a Szent Imre és Tallián Gyula utcák közötti szakaszon(13)

14


 Észak-Nyugati városrészben:

-

Losonc köz páros oldal burkolt árok átépítése. A Losonc köz 2-10. közötti szakaszon a folyóka már teljesen tönkrement.(2)

-

Nádor utcai csapadékvíz csatorna építés. Jelenleg nincs csapadékvíz elvezetés. Befogadó a Füredi utcai hálózat lenne. (2)

-

Németh István utca csapadék csatorna cseréje. A meglévő csatorna használhatatlan állapotban van. (14)

-

Raktár utcai ipari telephelyek csapadékcsatorna építése. Jelenlegi állapotban a környékbeli áruházakat is veszélyezteti a csapadékvíz.(3)

 Cseri városrészben:

-

Eger út páratlan oldal árokburkolás. A magántelkeken keresztül folyik a csapadékvíz jelentős károkat okozva (4)

-

Kenese tér csatorna építés. A 9-11 hsz között nincs kiépített csapadékvíz elvezetés (5)

 Donneri városrészben:

-

Zrínyi út árok burkolás. Jelen állapotban a Zrínyi út 63 hsz ingatlanra befolyik a víz.(6)

-

Liszt Ferenc út árok burkolás. A meglévő árok kapacitása kicsi elöntéseket okoz, burkolt árok kiépítése szükséges (7)

-

Balázs J út csapadékvíz csatorna építés. Jelenleg a Géza utcai ingatlanokra folyik a csapadékvíz (8)

-

Tisza utca csapadékvíz elvezető árok építés. A jelenlegi feltöltődött árok kapacitása kicsi (9)

-

Kertész utca fakadó vizek elvezetése. A fakadó vizek a Kertész utca 3-9 hsz-nál jelentkeznek.(10)

 Rómahegyi városrészben:

-

Kadarka utca árokburkolás. A belterületi részről ide folyik a csapadékvíz aminek a továbbvezetését meg kell oldani.(15)

-

Rizling utca árokburkolás. A belterületi részről ide folyik a csapadékvíz aminek a továbbvezetését meg kell oldani. (15)

 Tüskevári városrészben: (11)

-

Frankel Leo és Martinovics utcák közötti területek csapadékvíz csatorna építése. A csapadékvíz a magántelkeken folyik keresztül.

15


 Szentjakabi városrészben:

-

Pécsi utca árok burkolás. A 3188/2 hrsz és 3197 hrsz telkek előtt a víz az árkokat elmosta a nagy vízsebesség miatt burkolni kell az árkot. (12)

-

Pécsi utca és a Kapos csatorna közötti levezető árkok burkolása négy helyen (3227, 3197/2, 3188, 3180/4 hrsz árkok) (12)

 Kisgáti városrészben:

Blaha Lujza utca csapadékcsatorna építés. Az utca hossz esése kicsi a csapadékvíz nem folyik el (16)

 Kaposfüredi városrészben városrészben:

-

Dália utca keleti része

16


4 1. 2. 3. 4. 5.

RAJZOK JEGYZÉKE Meglevő vízfolyások A terület lefolyási irányai, vízgyűjtő területek Mélyfekvésű területek Fakadóvizes területek Tervezett beavatkozások lehatárolása

17

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS

Recommend Documents