KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

KAPOSVÁR M EGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014-2020.

MEGBÍZÓ:

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

KÉSZÍTETTE:

ECORYS MAGYARORSZÁG Kft.

Kaposvár és a Zselic vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület

2014. szeptember

KAPOSVÁR

TFK ÉS ITS / TURISZTIKAI KONCEPCIÓ

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ................................................................................................................................................ 2 Bevezetés .......................................................................................................................................................... 4 1.

ÁGAZATI KONTEXTUS ........................................................................................................................... 5

2.

HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK ......................................................................................................... 7 2.1.

A Nemzetközi turizmus alakulása .................................................................................................... 7

2.2.

A Hazai turizmus alakulása ............................................................................................................... 7

2.3.

A Helyi turizmus alakulása ............................................................................................................... 8

3.

A Turizmus szerepe a helyi gazdaságban és A társadalomban ........................................................... 10

4.

Térségi TURISZTIKAI együttműködések .............................................................................................. 13

5.

Kaposvár és környéke turizmusának jelenlegi helyzete. Pozícionálás ............................................... 14 5.1.

Kereslet jellemzői ........................................................................................................................... 14

5.1.1.

Szálláshelyek (férőhely, vendégéjszaka) ............................................................................... 14

5.1.2.

A Tourinform Kaposvár iroda vendégforgalma ..................................................................... 17

5.2. 5.2.1.

Attrakciók .............................................................................................................................. 19

5.2.2.

Szálláshelyek, vendéglátás, MICE jellemzése ........................................................................ 22

5.3. 6.

Kínálat (attrakciók, szálláshely, vendéglátás, MICE) ...................................................................... 19

Versenytárs elemzés ...................................................................................................................... 24

Intézményrendszer, márka, marketing ................................................................................................... 27 6.1.

TDM szervezetek jellemzői Magyarországon ................................................................................. 27

6.2.

a TDM szervezet alakulása Kaposváron ......................................................................................... 27

6.3.

A helyi TDM szervezet szakmai munkájának és struktúrájának változásai .................................... 28

6.4.

Márka, marketing ........................................................................................................................... 31

7.

Fejlesztések bemutatása, értékelése ................................................................................................. 33 7.1.

A 2015. szeptemberéig megvalósított fejlesztések ....................................................................... 33

7.2.

A Tourinform-Kaposvár iroda megvalósított programjai ............................................................... 42

7.3.

A Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület megvalósított fejlesztései ...................................... 43

7.4.

Turisztikai fejlesztések Kaposváron és környékén ......................................................................... 45

8.

A turizmus finanszírozási hátterének változása ................................................................................. 48 8.1. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) ............................................. 48 8.2. TERÜLET‐ ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) ....................................................... 48

9.

SWOT, kihívások ................................................................................................................................. 50

10.

Startégia, tervek, célok, fejlesztési lehetőségek................................................................................. 53

10.1.

A helyi turizmust kiszolgáló háttér-infrastruktúra fejlesztése ....................................................... 54

10.2.

Kultúra, kultúrához kapcsolódó fejlesztési javaslatok ................................................................... 58

10.3.

Szabadidős tevékenységekben, természetben rejlő lehetőségek ................................................. 59

2

KAPOSVÁR 10.4.


Marketing és kommunikációs tevékenységek fejlesztése ............................................................. 61

11. A turizmusfejlesztési koncepció és az ItS összefüggései ........................................................................... 67

3

KAPOSVÁR


BEVEZETÉS Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata önként vállalt feladatként hosszú évek óta tudatosan figyel a helyi turizmus alakulására. Fokozott figyelmet fordít arra, hogy Kaposvár ismertségét és versenyképességét növelje, a kereslet érdeklődését Kaposvárra és a Zselicre irányítsa. Kaposvár sokoldalú város! Adottságai alapján elmondható, hogy önmagában ismert, nevével, kultúrájával, hangulatával, rendezvényeivel önálló, vonzó úti cél is lehetne a turisták szemében. De Kaposvár felismerte, hogy a turisták igényei összetettek, elvárásaik sokrétűek, ezért a város komplex egészként a környezetével együtt jelenik meg. Célja egy olyan tudatos termék-, ill. szolgáltatásfejlesztés, amely Kaposvár kulturális érté‐ keinek megőrzése és a Zselic természeti örökségének megóvása mellett a desztináció legjellemzőbb vonzerő‐ ire, a kultúrára, továbbá a természetre és az ehhez kapcsolódó aktív szabadidős lehetőségekre alapoz. Kaposvár és a Zselic komplex egységként kezelése követi hazánk turisztikai fejlesztésének irányvonalát. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata komolyan együttműködik a helyi turizmust képviselő Kaposvár és a Zselic vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesülettel. A helyi TDM szervezet egyik célja, hogy a különböző méretű és különböző jellegű szolgáltatást nyújtó tagjait egységbe kovácsolja, együttműködésre bírja. Célja a különböző források együttes elérése, a hosszú távú működés és működtetés, a fenntartható fejlődés modelljéhez való igazodás. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi turizmusban kitűzött céljaik eléréséhez komplex kínálati rendszer létrehozását, hatékony belső és külső kommunikációt, hatékony együttműködést a helyi turisztikai egyesülettel, erőteljes marketinget és a desztináció márkaként történő megjelenítését tartja szükségesnek.

4

KAPOSVÁR

1.


ÁGAZATI KONTEXTUS A turizmus az emberiség és a történelem szerves része. Az ókortól kezdve napjainkig végigkíséri, és egyben jellemzi is azt a történelmi időszakot, amelyben több-kevesebb sikerrel működhetett. Tömegjelenséggé a XX. század második felében vált, mert a fejlett országokban ekkor teremtődtek meg az alapfeltételei annak, hogy széles társadalmi rétegek kapcsolódhassanak be a turizmusba. Keresleti oldalról ezek a szabadidő, a fizetett szabadság, a diszkrecionális jövedelem, és az utazási motiváció. A kínálati oldalon megjelentek a modern köz‐ lekedési eszközök, a fogadóterületeken kiépült a turisztikai infrastruktúra, és az igényeknek megfelelő szol‐ gáltatások. Nem utolsó sorban megjelent az utazásszervező és utazásközvetítő szektor. A mai értelemben vett turizmus jelentős gazdasági és társadalmi hatásokat kiváltó jelenség. Első lépésként a fejlett társadalmi – gazdasági háttérrel rendelkező nemzetgazdaságokban figyelhető meg a térhódítása, majd a közepesen és a gyengén fejlett országok is bekapcsolódtak a turizmusba. Az 1950-es évektől a forgalom folyamatosan növekedik, melyet a negatív környezeti hatások sem tudnak megtörni. A Turisztikai Világszervezet (WTO) statisztikái szerint napjainkban a turistaérkezések átlagosan évi 5%-os növekedése mellett, hasonló ütemben emelkednek a nemzetközi turizmusból származó bevételek is. Az idegenforgalom fejlődését, a turistaforgalmat nagymértékben meghatározzák a világgazdaság és a küldő, illetve fogadó országok makrogazdasági folyamatai. A turizmus gazdaságban elfoglalt helye meglehetősen szerteágazó:    

a gazdaság más területeihez kapcsolódva áttételesen keresletet és bevételt generál a közvetlen turisztikai kínálaton túl is; hozzájárul valamennyi gazdasági ág hatékonyságához a munkaerő újratermelődésének, az életminőség javításának révén; kiváló marketing „eszköz”, a célterület meglátogatásával a leghatékonyabb módon juthat el információ a potenciális utazó közönséghez; segít nem csak a turisztikai céllal utazók orientálásában, hanem a munkaerő vándorlás, a pénzügyi be‐ fektetések, és a beruházások irányának alakításában is.

E sokrétűségnek köszönhető, hogy a turizmust nagyon kevés országban kezelik önálló jogi háttérrel. A szomszédos Ausztriában van turizmust szabályozó önálló törvény. Magyarország Nemzeti Turizmusfejlesztési Kon‐ cepcióval rendelkezik, a Turizmus törvényt többszöri nekifutásra sem sikerült megalkotni, s ennek komoly hiányát érzi a szakma. Az sem meglepő, hogy egységesen az Európai Unióban sem találkozunk a turizmus koordinálásával. Az alapszerződések nem tartalmaznak külön turizmus címszót, az Európai Uniónak nincs a turizmust illetően világosan meghatározott kompetenciája, a turizmusra az általános elvek és szabályok vo‐ natkoznak. A turizmusra vonatkozó szubszidiaritás elvét a különböző tagországok eltérő módon értelmezik. Az EU kompetenciájának meghatározása azért is nehéz, mert a turizmus viszonylag új ágazat, résztevékeny‐ ségeivel az egész nemzetgazdasághoz kapcsolódik, minden hagyományos ágazatnak megvan a maga felelős minisztériuma, a szervezésében a magánszektor játszik főszerepet, rendkívül összetett és nehezen behatárol‐ ható szektor, a növekvő privatizáció mellett az állam turizmusban játszott szerepe sokat vitatott téma. A köz‐ szektor feladatai közé tartozik az oktatás és szakképzés, a kutatás, az infrastruktúra-fejlesztés, a szociálturizmus és az ifjúságturizmus segítése stb., amely az állam aktív szerepvállalását feltételezi, mert a rövid távú profit maximalizálása által vezérelt, és nem mellesleg korlátozott hatáskörrel rendelkező magán‐ szektor nem képes e feladatok elvégzésére. Mint minden országban, így hazánkban is megtalálhatók a turizmus különféle szervezeti rendszerei, kezdve a turisztikai keresletet kiszolgáló vállalkozóktól, a különböző szintű területi, ill. szolgáltatói összefogásokon keresztül, a központi irányítást végző régiós, vagy országos szervezetekig. Kaposvár esetében ezek a rendszerek szerencsésen jelennek meg, mert a szolgáltatókhoz legközelebb eső szinten is jelen vannak. Kaposvár Tourinform irodája 22 éve ad információt Kaposvár és környékének programjairól, vendégváró szol‐ gáltatóiról, természeti és kulturális adottságairól az ezekhez kapcsolódó fejlesztésekről és lehetőségekről. Az 5

KAPOSVÁR


itt végzett információgyűjtő munka, majd az ügyfelek felé közzétett információk a teljesség igényével valósul meg a Tourinform iroda szintjén. A franchise tulajdonos Magyar Turizmus ZRt. kiépített és átfogóan koordi‐ nált, egész Magyarországot lefedő mintegy 124 irodából álló Tourinform irodahálózata, továbbá regionális és külképviseleti irodái révén az lokális turisztikai információk célzottan juthatnak el az érdeklődőkhöz bel- és külföldön egyaránt. A 2009-ben megalakult Kaposvár és a Zselic vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület a megye‐ székhely 25 km-es körzetének kiemelkedő szolgáltatóinak és turizmusbarát településeinek – így Kaposvárnak – közös szakmai szervezete. Az egyesület a turisztikai piac helyi képviselőinek munkáját, lehetőségeit igyekszik valamennyi egyesületi tag számára előnyös módon koordinálni. Emellett részben tagsági viszony létesítésé‐ vel, részben szakmai párbeszéd kialakításával épít ki együttműködéseket más típusú, a desztinációban talál‐ ható civil szervezetekkel, közösségekkel, amelyek munkájuk során hozzájárulnak a Kaposvár, mint célterület turisztikai arculatának kialakításához (Kaposvári Sporthorgász Egyesület, Kaposvári Városszépítő Egyesület, Deseda Tájvédelméért és Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület, lovas egyesületek, hagyományőrző egyesüle‐ tek, klaszterek). Az egyesület munkájáról, a megvalósult fejlesztésekről a további fejezetek adnak tájékozta‐ tást. A szakmai partnerség Kaposvár esetében nem csupán a város saját kapcsolatainak tükrében, hanem Kapos‐ vár, illetve az azt turisztikai szempontból stratégiailag képviselő Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület, továbbá az egyesület tagjainak kapcsolatrendszerében értelmezendő. A Kaposvár központtal létrejött turisz‐ tikai desztináció választott szlogenjében, természeti értékek által övezett kulturális vonzerők képében jelen‐ nek meg a legjelentősebb vonzerőt képviselő turisztikai attrakciók. Ennek megfelelően a szakmai együttmű‐ ködések ökoturisztikai, és kulturális vonalon a legjelentősebbek, de más specializált kapcsolatok is fellelhetők, mint a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter, Duna-Dráva Nemzeti Park, Szentendrei Skanzen, Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálfürdők Egyesülete. A lokális szinten túl nagy ugrás következik a szakmai intézménymátrixban. A közigazgatás átalakítása során nemrég újjáalakult járási és a továbbra is létező megyei szinteken sem a turizmusirányításnak, sem pedig az együttműködésnek nem találjuk meg az intézményi hátterét. A kormányhivatalok, illetve a járások megalakí‐ tásáról szóló törvények nem foglalkoznak a turizmussal, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény pedig nagyon szűkszavúan fogalmaz a települések, megyei önkormányzatok turisztikával kapcsolatos feladatairól: 13.§ (1) „az önkormányzat feladata különösen: …, a turizmussal kapcsolatos feladatok. A közigazgatás járási, illetve megyei szintjein nincs olyan – sem alulról, sem felülről kezdeményezett – fórum vagy intézmény, amely jellemzően a turizmussal foglalkozna. Somogy megyében a Területfejlesztési koncep‐ ció komoly turizmusfejlesztési irányokat mutat, ez mindenképpen kitörési esélyt jelent a települések számára. A turisztikai egyesület különböző települések és szolgáltatóik között teremt a turizmus területén együttmű‐ ködési lehetőséget, így ha felmerül az igény a turizmusmenedzsment egyesületek közötti párbeszéd kialakí‐ tására, ennek alulról jövő kezdeményezésként kell megvalósulnia. Nagyon fontos megemlíteni Kaposvár turizmusának kapcsolatrendszerét az oktatás szemszögéből nézve is. Első sorban a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének munkájáról kell említést tenni, mivel több alka‐ lommal az intézet munkatársai készítették el azt a regionális vonzerőleltárt, amely alapján a régiót érintő turisztikai fejlesztési lehetőségekhez kapcsolódó pályázati források is kiírásra kerültek. Ez volt az alapja a mintegy 8 évvel ezelőtti turisztikai magterület lehatárolásnak, amely jórészt tükrözi a mai turisztikai desztinációk határvonalait. Ez a magterületi lehatárolás a fejlesztési források alapja is, az abban nem szereplő térségek turisztikai fejlesztéseit nem támogatják. Kaposvár város és a szakmai utánpótlás szempontjából nagy jelentőséggel bír, hogy a Kaposvári Egyetem és a Pannon Egyetem, illetve több kaposvári szaktanfolyami képzőhelyen folyó oktatás során, az intézmények rendszeresen keresik a TDM egyesület munkaszervezetét, mint gyakorlati helyet.

6

KAPOSVÁR

2.


HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK

2.1. A NEMZETKÖZI TURIZMUS ALAKULÁSA Európa fogadóterületként és küldő területként is vezető szerepet játszik a világ turizmusában, de Ázsia és Amerika erőteljesen törekszik. A korábbi észak-dél irányú mozgás helyett a kelet-nyugat irányú mozgás a jel‐ lemző. Tény, hogy Európában a küldő piacok saját régiójukon kívüli utazásaiból történő részesedése viszont folyamatosan csökken. Az európai országokba történő utazások száma ugyanakkor 2011-ben meghaladta a korábbi 2008-as csúcsot. Az STR Global European Rewiew adatai szerint a szállodák átlagos foglaltsága is 3,1%-kal növekedett. Az európai légitársaságok is 7,1%-kal több utast szállítottak 2011-ben, mint korábban. Az IPK International felmérése szerint Európa minden régiójában növekedést tapasztaltak a több éjszakás külföldi utazások számában. Jelentősen bővült a kelet-európai kiutazások, valamint a szabadidős céllal tett utazások száma is. Jellemző, hogy a turisták egy évben több alkalommal, rövidebb időre utaznak. A tömeges igények helyett a személyre szabott, egyedi utazási csomagokra tartanak igényt. Az utazásban nőtt a senior korosztály megje‐ lenése, akik egészségtudatos utazóközönségnek bizonyulnak, így az egészségmegőrző programok jellemzőek. A fiatal természetjáró párok is egyre nagyobb számmal jelennek meg. A korábban népszerű „sun-sea-sand” programok veszítenek népszerűségükből. Tömegessé vált a légiközlekedés. Csökken a papíralapú információ, az igény az on-line információ és az on-line foglalás felé tolódik. Új fogyasztói csoportok léptek be a piacra (fiatalok, szinglik, árérzékeny csoportok, stb.), akik gyors, hirtelen változásokat jelentenek. Az utazáshoz szük‐ séges döntési idő jelentősen lerövidül. Növekvő érdeklődést mutat a kulturális kereslet és a városlátogatás. A kiutazó turizmus bázisai a XX. században elsősorban a világ leggazdagabb országai voltak. A XXI. században prognosztizálható, hogy újabb növekedési hullám indul majd be, amelynek a bázisa áttevődik keletre. A turiz‐ mus várható tendenciái 2020-ig azt mutatják, hogy az autentikus ajánlatok, az egyedi élmények, a tradicioná‐ lis vendégszeretet jelentik az értéket a 40 év feletti turisták körében, akiknek az aránya a legtöbb társadalom‐ ban egyre nő. A következő időszakban a belföldi kereslet és a belföldi utazási kedv várhatóan világszerte növekedni fog. Sok fejlődő országban ez lesz a „kiutazási boom” előhírnöke. Megváltoznak a fogyasztói igények. A 40 év alatti lakosság szerte a világon világmárkák olyan tipikus fogyasz‐ tójává vált és válik, akinek fő célja az életben a szabadság és a szórakozás, élményszerzés, de szinte lényegte‐ len, hogy ezt melyik országban találja meg. Megnyerésükhöz komplex turisztikai termékek megjelenése és újfajta marketing szükséges. Hátránya, hogy az emberek egyre kevésbé szeretnének többször ugyanarra a helyre utazni, tehát csökkenni fog az ismételt utazások száma. Népszerűvé a különleges helyszínek válnak. A turisták esetében már napjainkban is egyre jobban tapasztalható, hogy keresik és elvárják a kiváló minőségű szolgáltatásokat. Prognosztizálható, hogy ezért a jövőben nem hajlandóak többet fizetni. A biztonság és a higiénia alapvető, de a jelentősége a turizmusban növekedni fog. Azok a városok, szálláshe‐ lyek, szolgáltatások, desztinációk vonzóak, és versenyképesek, ahol a biztonság és a higiénia kiemelt fontos‐ ságú. Kimutatható, hogy a turizmus fejlődése a természeti környezetünkre nincs feltétlenül jó hatással. Ezért a fej‐ lesztéseinknek fenntarthatónak kell lennie, ellentétben a mostani trenddel, amely már az életminőség lerom‐ bolásával jár. (OECD Tourism Reports, www.turizmusonline.hu)

2.2. A HAZAI TURIZMUS ALAKULÁSA 7

KAPOSVÁR


A turizmus Magyarországon jelentős mértékben hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyterem‐ téshez. A Központi Statisztikai Hivatal a turizmus szatellitszámláit legutóbb 2007-ben készítette el. Ezek alap‐ ján a turizmusra jellemző ágazatok bruttó hozzáadott értéke 1322 milliárd Ft-ot tett ki, ami közvetlenül 5,9%os hozzájárulást jelent a GDP-hez. A turizmus szatellitszámlái szerint 2007-ben a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma 323 ezer fő volt. A multiplikátor hatást figyelembe véve a munkahelyek kb. 13%-át közvetlenül vagy közvetve a turizmus generálja. (KSH. 2007.) Trendek tekintetében hazánk is a nemzetközi kutatások előrejelzéseire hagyatkozik a kereslet, a fogyasztói igények változásaira vonatkozóan. Előtérbe került az élmény keresése, a szabadidő aktív eltöltése. A turisták tudatosak, elsősorban programot keresnek, ehhez csatolják a szállást-étkezést, és az egyéb szolgáltatásokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium adataira hivatkozva elmondható, hogy 2010 óta évről-évre javulnak a ven‐ dégforgalmi adatok. A 2013-as év közel tízszázalékos bővülést mutat az előző évekhez viszonyítva vendégéj‐ szaka, szobakapacitás, bruttó szállásdíj bevétel tekintetében. A SZÉP kártya lett a belföldi turizmus motorja. 2013. évi forgalmát tekintve 67 Mrd Ft feltöltés 67 Mrd Ft költést jelentett. A SZÉP kártya forgalmát 2014. március 31-ig több mint 955 ezer kártyabirtokos, 53 ezer elfogadóhelyi szerző‐ dés, és 23 ezer munkáltatói szerződés mozgatja. A 20,6 Mrd Ft feltöltés (+11%), a 12,6 Mrd Ft költés pedig 5% növekedést jelentett 2013-hoz képest (2014. január-márciusban). Nagyon fontos megemlíteni, hogy komoly EU-s fejlesztések állnak a turizmus szolgálatában, 2007-2013 között 1 132 turisztikai projekt 291 Mrd Ft EU-s támogatást nyert el.

2.3. A HELYI TURIZMUS ALAKULÁSA 2010-ben készült kutatás szerint (EconoConsult, 2010.) Kaposvár és környéke még nem tartozott a kiemelten fontos célterületek közé. A Zselic spontán ismertsége magasnak számított ugyan, mivel a megkérdezettek földrajzi fogalomként tudták azonosítani. A legismertebb település, amelyet a Zseliccel azonosítottak Kapos‐ vár volt, majd ezt Szenna és Bőszénfa követte. A térség további látnivalóinak, programlehetőségeinek spon‐ tán ismertsége jelenleg nem kielégítő. A meglátogatásra érdemesnek tartott helyek listáját a városban a Vi‐ rágfürdő, a Csiky Gergely Színház, a környéken a Szennai Skanzen, és a Katica Tanya vezette, majd mindezeket követte Kaposvár belvárosa (Fő tere) és a Bőszénfai Szarvasfarm. 2010 után megállapítható, hogy jelentős változások történtek a helyi turizmusban: 

      

Kaposvár megállította a Balatonról délre irányuló átutazó forgalmat. Először csak egy belvárosi séta erejéig látogatták meg a turisták a várost, majd kiegészítő programokat (múzeumok megtekintése, Vi‐ rágfürdő) kapcsoltak hozzá. megjelentek a hosszú hétvégét eltöltő turisták, nagyrendezvényeink programja vonzó lett, kimondottan a programokra érkeztek a látogatók, a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál olyan magas minőséget, és kulturális érdeklődésű kö‐ zönséget vonzott, amely korábban nem volt jellemző, sportrendezvényeink vonzzák a környező országokból a látogatókat, turistákat (Nemzetközi Ifjúsági Futball Fesztivál, KE Lovasakadémia eseményei), a város fejlesztése, akadálymentesítése (belváros megújulása, intézmények felújítása) jelentősen ha‐ tott az érdeklődésre, a turizmusban résztvevőkre, a szezon kitolódott, kora tavasztól késő őszig vannak a városnak látogatói, a korábbi nyugdíjas célcsoport mellett a kisgyermekes családok és a fiatal párok, valamint a speciális érdeklődésű turisták jelentek meg és váltak célcsoporttá. Az iskolás csoportok is beiktatták osztályki‐ rándulásként a desztináció meglátogatását.

A turisták többsége nemcsak Kaposvárt látogatja meg, - mint azt a települést, ahol megszállt-, hanem a kör‐ nyékét is, vagy az egész régiót bejárja. Akik Kaposvár és környékére utaznak, ők mind a kultúra, mind a ter-

8

KAPOSVÁR


mészet iránt érdeklődnek. Elsősorban mindig az aktuális programkínálat határozza meg az úti célok kiválasz‐ tását, aztán következnek az épített látnivalók, attrakciók, a kirándulási lehetőségek. Kaposvár mára a nagy‐ rendezvények idején is, és kirándulóprogramként is vonzó. A 30-40 éves korosztálynál kifejezetten fontos a gyermekbarát szolgáltatások és az aktív programok megléte. Ezt helyben a Virágfürdő élményelemei jelentik elsősorban a kisgyermekes családok számára. A környéken vitathatatlanul a Katica Tanya élménybirtok és a Bőszénfai Szarvasfarm biztosítja mindezt. A látogatóink legszívesebben sétával, könnyebb kirándulással, szabadtéri programok múzeumok megtekinté‐ sével és a jellegzetes ételek, italok megkóstolásával töltik az idejüket. Szeretik a jó kirándulási lehetőségeket, a kedvező árakat, a vendégszerető helyieket, az egyéni bánásmódot, amelyben az ingyenes helyi információs anyagok is benne vannak. A belföldi turisták elsősorban Budapestről, és Közép-Magyarország városaiból ér‐ keznek. A külföldi turisták mára már a világ minden tájáról érkeznek, a múzeumok látogatása mellett szállást és éttermi szolgáltatásokat vesznek igénybe. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a turistáink jellemzően minél rövidebb idő alatt, minél kisebb anyagi ráfordítással, minél több élményt szeretnének átélni. Tudatosan választják ki a komplex turisztikai ter‐ méket, igényesek, előzetesen tájékozódnak. Az általuk kiválasztott minőséget hajlandóak megfizetni, de az adott minőséghez tartozó szolgáltatást el is várják. A széles kínálati palettát szeretik, a választási lehetősége‐ ket preferálják. Keresik az új helyszíneket, az új úti célokat, a jól felismerhető, hiteles desztináció márkákat. Fontos számukra a környezet megóvása, az egészség megóvása, az aktivitás. Kaposvár és a Zselic abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy hosszú hétvégén, megfelelő ár-érték arányú szolgáltatások mellett ezeket a jellemzőket produkálni tudja. A komplex turisztikai terméket együttesen jele‐ níti meg a desztinációban a kultúra és a természet. Az élményhez a kultúrán kívül Kaposvár hozzáteszi a ren‐ dezvényeit, a lovaglási lehetőségeket, vagy a fürdési-strandolási lehetőségeket. A környezet biztosította aktív programokat a város közvetlen környékén (pl. a Deseda-tónál), ill. a Zselicben lehet kipróbálni. A környezet‐ tudatos látogatóknak a legmegfelelőbb ajánlat a Zselici Tájvédelmi Körzet. A turista látogatások alkalmával megfigyelhető a senior látogatók mellett a segítséggel élők jelenléte a turiz‐ musban. Mivel a desztináció méltán kiérdemelte a „Kiváló Európai Desztináció” címet az akadálymentes tu‐ rizmus témában, ezért nem okoz gondot programokat ajánlani akár a segítséggel élők, akár a kisgyermekes családok, akár a senior célcsoport számára. Kaposvár és környéke ismertségének kialakításában körülbelül azonos szerepe van a kaposvári és a környék látnivalóinak. Ha marketing szempontból nézzük, akkor az ország távolabbi területén élők megnyerése szem‐ pontjából kiemelt jelentőségű Kaposvár szerepe.

9

KAPOSVÁR

3.


A TURIZMUS SZEREPE A HELYI GAZDASÁGBAN ÉS A TÁRSADALOMBAN A turizmust nem szabad önmagában, a tágabb értelemben vett környezete nélkül szemlélni, s a környezetétől elkülönítve kezelni. Mindig úgy vizsgáljuk, hogy a központjában maga az ember áll és a rendszerelméletet alkalmazzuk, mivel a problémák és a benne zajló folyamatok összefüggéseinek a feltárása csak így lehetséges. Alapelv, hogy a turizmus az az iparág, amely a környezetében mindennel kapcsolatban áll, mindenkivel kap‐ csolatba hozható, bármi történik a környezetben az pozitív-negatív hatással van a turizmusra. Vitathatatlan, hogy a turizmus mára már az egész világon a legjelentősebb iparágnak számít, mivel a legnagyobb mértékben hozzájárul egy ország, egy térség, egy desztináció, vagy egy település gazdasági tevékenységéhez. Azoknál a településeknél, akiknek adottságaik nem elegendőek arra, hogy bekapcsolódjanak a gazdaság egyéb ágaza‐ taiba, „csak” a turizmus az egyetlen gazdasági tevékenység és gazdaságfejlesztő eszköz, ott kiemelt figyelmet kap az állam és a helyi lakosság részéről is. A turizmusnak megfelelő életszínvonalra, elegendő szabadidőre és jó anyagi körülményekre van szüksége, nem fejlődhet ki ott, ahol a lakosság minden erejét felemészti a megélhetésért való küzdelem. Nagyon fontos szempont a fogadóterület megfelelő életszínvonala is, mivel a turisztikai szolgáltatások nyújtása csak bizo‐ nyos életszínvonal mellett lehet gazdaságos tevékenység. A turizmus külső környezetre gyakorolt hatásai közül éppen ezért a gazdasági hatások a legfontosabbak, annak ellenére, hogy a turizmus közvetlen hatást gyakorol az országok, a desztinációk kulturális, és társadalmi életére is. A turizmusnak olyan tulajdonságai vannak, amelyek megkülönböztetik a többi iparágtól. Ezek közül a legfontosabb, hogy láthatatlan exportnak tekinthető. Azért láthatatlan, mert a turisztikai termék egy szol‐ gáltatás. Megfoghatatlan, szállíthatatlan, nem lehet raktározni, szubjektív a megítélése. A fogyasztója utazik a fogyasztás helyszínére, így ő is részese lesz a szolgáltatásnak, a szolgáltatásnyújtási folyamatnak, tehát a viselkedése befolyásolja annak minőségét. A turizmus, mint „exporttevékenység” esetében meghatározó, hogy a turisztikai termékek iránti kereslet ál‐ talában szezonális és rendkívül érzékenyen reagál az előre nem látható, és a kevésbé befolyásolható változá‐ sokra. A szabadidős turizmusban a vendégeket elsősorban a kikapcsolódás motiválja, az hogy jól érezzék ma‐ gukat, tehát nem kívánnak olyan desztinációkba utazni, ahol pl. nem megfelelő a közbiztonság, az infrasturktúra. Kaposvár és a Zselic esetében a szezonalitás napjainkra már egyre kevésbé mérvadó, mivel a látogatottság az év minden hónapjára kiterjed. Ettől függetlenül a nagyrendezvények idején jelentősen megnő a turisták száma a városban. A közbiztonság pedig jónak ítélhető. Az a tény, hogy a szezonalitás se nem adottsága, se nem jellemzője a desztinációnak megállapítható, és azzal a következménnyel jár, hogy a turizmusban működő vállalkozásoknak, turisztikai szolgáltatóknak nem egy szezon alatt kell megteremteniük az egész éves jövedelmüket, és a nyereséget produkálniuk. Mivel a turizmus iparágat a pozitív hatásai miatt tartják számon, a pozitív gazdasági hatásai alapján is ítélik meg. Emiatt támogatja a kormány, ezért vannak pályázati, fejlesztési lehetőségek. Minden olyan, a környezetre pozitívan ható tevékenység fejleszthető az égisze alatt, amelyre egyébként nem biztos, hogy lenne for‐ rás. Kaposvár és a Zselic, mint desztináció turizmusában működő vállalkozások, turisztikai szolgáltatók is ki‐ használják a pályázatok nyújtotta lehetőségeket és élnek azokkal. A TDM szervezet együtt is, a szervezet tagjai külön-külön is beruházásokat valósítottak meg, fejlesztéseket hajtottak végre, rendezvényeket finanszíroztak a pályázati források által. A turizmus fejlesztésével az adott térségnek a gazdasága erősödik. Mindenekelőtt az infrastruktúra fejlesztése szükséges, ami utakat, közműveket, szolgáltató központokat, kulturális beruhá‐ zásokat, sportpályákat, stb. jelent.

10

KAPOSVÁR


Kaposvár város fejlődése, turizmushoz kapcsolható fejlesztése önmagában is fontos, de nem elegendő. A turizmusfejlesztést a desztináció egész területén kell végrehajtani, közösen gondolkodva, az itt működő szolgál‐ tatókkal, vállalkozásokkal. A beruházások feladatokat és munkát jelentenek az építőiparban dolgozóknak, majd a beruházások megépültével, azok berendezésénél újabb szektor juthat megbízáshoz. Az elkészült be‐ ruházások piacra történő bevezetése során komoly promóciós és marketing munkát kell elvégezni, melyben nagyszámú, e területen dolgozó szakember, például nyomdaipari vállalkozó, a helyi írott és elektronikus mé‐ dia kerül pozícióba. Amennyiben a beruházások megvalósulnak, életképesek, akkor végre megérkeznek a vendégek a célállo‐ másra. Szükség van a közigazgatás minden területére. A turisták, látogatók felmerülő egyéni problémáin kívül elmaradhatatlan többek között az ellenőrzés, az adózás, az élelmiszerbiztonság, munka és tűzvédelem, rend‐ fenntartás. A desztinációban történt fejlesztések részletes bemutatása külön fejezetben történik. Fentiekből látható, hogy a legegyszerűbb turisztikai beruházás is olyan gazdaságfejlesztési folyamatokat indít el, melyek nem csak egy szakterületre, és nem csak egy foglalkoztatási célcsoportra terjednek ki. Ezért állít‐ hatjuk, hogy a turizmusfejlesztés egyben komplex gazdaságfejlesztés is. Jelentősen emeli a foglalkoztatottsá‐ got és biztosíthatja az itt dolgozók helyben maradását. Mint az előzőekből kiderült, nagyon fontos elem a turizmus gazdasági hatása megemlítése esetében a mun‐ kahelyteremtés, amelynek a pozitív gazdasági hatás mellett jelentős társadalmi és kulturális hatása is van. A munkahelyteremtésen kívül pozitív hatást jelent az infrastruktúra fejlesztése, a helyi adók bevételének növe‐ lése is. Az infrastrukturális feltételek megteremtését követően a vendégfogadás és kiszolgálás a következő olyan feladat, amely a desztinációban működő TDM szervezetet és szolgáltatókat is érinti. Kevés a szakkép‐ zett, turisztikai végzettséggel rendelkező szakember, idegen nyelvet beszélő hostess, felkészült és gyakorlott idegenvezető. Szükség van szakképzett szakácsokra és nyelveket beszélő felszolgálókra; valamint rátermett programszervezőkre, animátorokra. A korszerű turizmusfejlesztés megköveteli az új, a szakirányú ismeretek megszerzését. Fontos a korábban megszerzett tudás felfrissítése, bővítése; a szakmában igazán van jelentősége a „ life long learning” koncep‐ ciónak. Aki ebben a szolgáltatási iparágban dolgozik, legalább alapvető kommunikációs szinten kell beszélnie egy idegen nyelvet. A negatív gazdasági hatások nyomatékosan még nem jelennek meg Kaposvár és a Zselic, mint desztináció életében pl. szezonális foglalkoztatottság, árfelhajtás. Kaposváron az élelmiszergazdaság tudatos fejlesztésén kívül kellő adottság áll rendelkezésre a turizmus fej‐ lesztésére is. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a tudatosan fejlesztett és menedzselt turizmusból előnyei származnak a helyi közösségeknek. (Inskeep, 2000.) Ha ezek gazdasági oldalát nézzük, akkor megállapítható, hogy új mun‐ kahelyeket teremt azoknak a rétegeknek is, akiknek eddig korlátozottak voltak az elhelyezkedési lehetősé‐ geik, ezáltal csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság a városban. Példaként említhető a Tourin‐ form Kaposvár iroda és a helyi TDM szervezet, akik 2007 óta folyamatosan részt vettek és vesznek különböző munkahelyteremtő és foglalkoztatási programokban. A különböző típusú programok keretében lehetőség adódott évente 2-3 fiatal, pályakezdő, nyelvet beszélő turisztikai végzettségű szakember foglalkoztatására. A programok nem teremtettek állandó munkahelyeket, de rendkívül hasznosnak bizonyultak. A nyertes pályázatokból történt fejlesztések a helyi turisztikai vállalkozások erősödését segíti elő. Helyi vi‐ szonylatban pl. a belváros megújulása, ezáltal a turisták megjelenése tőkeáramlást eredményez a városban és a környékén. Jelenleg a turisztikai vállalkozások többsége a közszférához köthető. Ott ahol a helyi vállalkozók kezében van‐ nak, a nyereség helyben visszaforgatható, ami a helyi közösségek előnyére válik.

11

KAPOSVÁR


A helyi adó bevételek a látogatók számának növekedésével az utóbbi években növekedtek a térségben. Ez lehetővé teszi a közösségi szolgáltatások bővítését, árbevételt jelent és tisztes megélhetést biztosít a turiz‐ musban dolgozóknak. A turizmus piacot teremt más iparágak termékeinek is, szolgáltatásainak is, valamint lehetőséget jelentene a helyi specialitások előállítóinak (pl. kézművesek). További pozitív előny a helyi közösségek szempontjából, hogy ha a helyi lakosok sokszor hallják, és ezáltal felismerik, hogy a turisták miatt (is) rendben és tisztán kell tartaniuk a környezetüket, akkor jobban odafigyelnek rá, így javulhat a környezetvédelmi állapot a városban. Ha a helyi lakosok sokszor hallják és nekik maguknak is van lehetőségük megtapasztalni azt, hogy „gyönyörű ez a város”, milyen vonzó a lakóhelyük az ideérkezők szempontjából, milyen értékei vannak a desztinációnak, akkor feléled bennük az örökség iránti büszkeségük. Ez által erősödik a lokálpatriotizmus. A lokálpatriotizmus erősítéséhez a helyi Tourinform iroda évek óta hozzájárul azzal, hogy a helyi lakosoknak rendszeresen szervez városnéző sétákat idegenvezetéssel. Összefoglalva az előzőket, ha az elkészültek a beruházások, ott már vendégeket lehet fogadni, szolgáltatáso‐ kat nyújtani, akkor már nem a saját tőkét mozgósítják, hanem értékesítik mindazt, amiért a fejlesztés létrejött. Az érkező vendégek költenek a térségben, megvásárolják a szállást, az étkezést, az utazást, a programokat, az ajándéktárgyakat, mindenért fizetnek. Ez ad lehetőséget arra, hogy újabb megrendelések, fejlesztések so‐ rán - a mezőgazdasági termelőtől a nyomdáig - széles körben mások is bevételhez jussanak a turizmusból. Ezt nevezzük multiplikátor hatásnak, ami elsőrendű célja Kaposvár turizmusának is. Megállapítható, hogy a turizmus fejlesztése önmagában nem vizsgálható, az kizárólag a helyi gazdaságfejlesztéssel együtt lehetséges. A szép, rendezett település, a rendezett porták, a jól szervezett fesztiválok és prog‐ ramok, vagy a vendégszerető magatartás összességében a település gazdaságélénkítő eszközévé válik. E mel‐ lett a turizmusfejlesztésben résztvevő valamennyi szereplő bevételei után helyi adót fizet, ami a települések bevételeit gyarapítja. A realizált vendégéjszakák bevételei után központi adó kiegészítéshez is juthatnak. Ezek újabb fejlesztéséket támogathatnak, amely során az anyagi eszközök körforgása megvalósulhat.

12

KAPOSVÁR

4.


TÉRSÉGI TURISZTIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK Kaposvár MJV Önkormányzata szoros szakmai kapcsolatot tart a megyei jogú városokkal. Szoros és jól mű‐ ködő kapcsolatot tart kulturális és turisztikai témában külföldi testvérvárosaival. Évente sor kerül testvérvá‐ rosi találkozások lebonyolításra, és Kaposvár nagyrendezvényein is jelen vannak a képviselőik. Ez különösen azokra a testvérvárosokra vonatkozik, akik földrajzi elhelyezkedése közeli. A horvátországi Kaproncával nem csak a városnak, hanem a kaposvári civil szervezeteknek is kiváló a kapcsolata, és szoros az együttműködése. Erdélyből Csíkszeredával szoros a kapcsolat, az utóbbi négy évben Kaposvár meghívást, és ezáltal bemutat‐ kozási lehetőséget kapott a Csík Expo-n. A Magyar Turizmus Zrt. Névhasználati szerződése alapján működő turisztikai információs irodák a Tourinformok, komoly, országosan jól kiépített hálózattal állnak a turisták rendelkezésére. Az irodák egységes arculati elemek használata mellett, egyformán meghatározott szakmai feladat-ellátási hatáskörrel, ellenőrzött minő‐ ségbiztosítással működnek évek óta az ország 124 pontján. A Magyar Turizmus Zrt. évente minősíti a Tourin‐ form irodákat. A kiváló minősítéssel rendelkezők, mint a kaposvári iroda is, promóciós lehetőségekkel élhet, amelyek Kaposvárnak az elmúlt években jelentős marketing „támogatást” jelentett. (2013-ban hazai újság‐ írók részére belföldi tanulmányút szervezése, valamint akadálymentes turizmus témában két napos konfe‐ rencia és tanulmányút szervezése, annak finanszírozása.) A Tourinform- Kaposvár iroda elérte, hogy kiváló kapcsolatot ápoljon a Magyar Turizmus Zrt.- vel. Az országos Tourinform hálózatnak hatalmas előnye, hogy az irodák dolgozói az egész ország területén képe‐ sek azonnal megosztani egymással a helyi információkat, használják egymás információit és együttműködnek. Különösen igaz ez az egy turisztikai régióban működő irodák esetében. A Tourinform Kaposvár iroda is mond‐ hatni, napi szintű információs kapcsolatot tart fenn a régió többi irodájával. Mindamellett, hogy megosztják egymással az ügyfelekre vonatkozó információkat, rendszeresen szakmai értekezleteken, konferenciákon vesznek együtt részt. Évek óta a Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság égisze alatt, közösen jelen‐ nek meg a turisztikai kiállításokon, vásárokon. A Regionális Marketing Igazgatóság esetében kijelenthető, hogy „…A regionális irodák fő feladata a régiók identitásnövelése, a vidék felzárkóztatása és ismertté tétele, a régiós szolgáltatók minőségi turisztikai termé‐ kek kialakítására és szinten tartására való ösztönzése. A belföldi keresletélénkítés érdekében elsődleges fel‐ adat a szolgáltatók versenysemleges piacra juttatása és piacon tartása. Az Regionális Marketing Igazgatósá‐ gok (továbbiakban RMI) ennek érdekében a régió marketingtervében foglaltaknak megfelelően kapcsolatot tartanak a helyi turisztikai szolgáltatókkal és regionális szervezetekkel, részt vesznek a termékfejlesztésben, a kiadványok elkészítésében, képviselik a régiót, illetve annak szolgáltatóit a belföldi és külföldi turisztikai kiállításokon, valamint közreműködnek a regionális pályázatok kezelésében és elbírálásában.” /MT ZRT., 2012./ Mivel a Balaton önmagában képvisel egy egész turisztikai régiót, turisztikai szempontból kiesik a Dél-Dunán‐ túli Marketing Igazgatóság égisze alól. Kaposvár és a desztináció esetében a Dél-Dunántúli Regionális Marke‐ ting Igazgatóság kell, hogy a versenysemleges piacra jutást elősegítse, és a hazai turisták érdeklődését Kapos‐ várra irányítsa a saját marketingeszközei segítségével. A DDRMI esetében Kaposvár nagyobb promóciót, erő‐ sebb és hatékonyabb marketing megjelenést vár el.

13

KAPOSVÁR

5.


KAPOSVÁR ÉS KÖRNYÉKE TURIZMUSÁNAK JELENLEGI HELYZETE. POZÍCIONÁLÁS Kaposvár a Dél-Dunántúli Régió egyik központja, Somogy megye székhelye. Fekvése a Dél-Dunántúl vonatko‐ zásában központi elhelyezkedésű, a megye szempontjából – egy kis túlzással- szintén központinak mondható. Közlekedési szempontból Kaposvár kedvező helyen, a Budapest-Gyékényes vasútvonal mellett, három főút‐ vonal (61-es, 67-es, 66-os) találkozásánál fekszik. A várostól északi irányban mindössze 50 km a Balaton tá‐ volsága, déli irányban 100 km Horvátország. Ugyanakkor közelségük fejlesztési és együttműködési lehetősé‐ geket rejtenek magukban. A desztináció megközelítése az országos átlaghoz viszonyítva kedvező, amely a turizmus szempontjából le‐ hetne vonzóbb. A desztináció infrastrukturális adottságai megfelelő minőségűek és megfelelnek az elvárások‐ nak. A turizmus szempontjából érintett kisebb-nagyobb települések alapinfrastruktúrája és technikai színvo‐ nala kiépített, a természeti és az épített környezet rendezett. A településeken fontos a parkosítás, virágosítás. Megoldásra vár a turista buszok parkolása, egy kávézóval, vizesblokkokkal, információs ponttal felszerelt tu‐ ristaérkezési pont kialakítása, valamint a frekventált helyeken a nyilvános illemhelyek telepítése.

5.1. KERESLET JELLEMZŐI A Kaposvár és a Zselic vidéke desztináció imázskutatása 2011-ben zajlott. A kutatás nem reprezentatív jellegű, de a főbb irányvonalat megmutatja. A kutatási jelentés eredményeit alapul véve megállapítható, hogy Kaposvár és a Zselic, mint kulturális és természeti értékeket és programokat kínáló belföldi úti cél potenciális cél‐ csoportját a magasabb jövedelmi helyzetű, képzettebb, aktív tevékenységre vágyó családok (25-44 év közöt‐ tiek, 14 év alatti gyermekekkel), illetve a középkorúak (45-64 évesek, akik fele-fele arányban érkeznek 14 év alatti gyermekkel, vagy anélkül) jelentik. A látogatók jellemzően családdal vagy partnerrel utaznak. A személy‐ gépkocsi mellett jellemző a tömegközlekedés is. A látogatók évente több alkalommal utaznak, s általában hosszú hétvégére érkeznek. Nagyon fontos, hogy nem csak a főszezont kedvelik, hanem az elő- és az utósze‐ zont is erőteljesen preferálják. Ennek megfelelően tapasztalható, hogy a desztinációban sincsenek szezonok, szinte egész évben folyamatos a látogatók jelenléte. Kivételt képeznek a nagyrendezvények, amelyek hang‐ súlyosak a látogatottság szempontjából. Tapasztalható, hogy a desztinációba érkezők a változatos programokat kedvelik. A hangulatos, nyugodt kör‐ nyezetben legszívesebben sétával, könnyebb kirándulással, szabadtéri kiállítóhelyek, múzeumok megtekinté‐ sével, továbbá helyi ételek és italok megkóstolásával töltik az idejüket. Mobilisak, tehát a központon kívüli területekre, helyszínekre is szívesen ellátogatnak. Erre mindig egy különleges, egyedi program, vagy látnivaló motiválja őket, amire hasznos információkkal, kuponfüzettel is ösztönözhetők. Az egyedi bánásmódot a Tou‐ rinform az előzetes interaktív információváltással, ingyenes promóciós anyagok elküldésével, vagy a helyszí‐ nen történő átadásával biztosítja.

5.1.1. Szálláshelyek (férőhely, vendégéjszaka) A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint Kaposváron a kereskedelmi férőhelyek száma jelenleg 1600 fő elhelyezésére alkalmas. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a szám megtöbbszöröződik a nyári szezon‐ ban, amikor a kollégiumok is teljes mértékben bekapcsolódnak a vendégfogadásba.

ÖSSZESEN

14

KAPOSVÁR


Kaposvár hosszú időn keresztül el‐ látta szállásférőhelyekkel a vá‐ rosba érkező turistákat. Jelenleg megállapítható, hogy a nagyren‐ dezvények idején kevés a szállás a városban.

ÁTLAGOS TARTÓZKODÁSI VENDÉGÉJSZAKA IDŐ

2000 és 2006 között a belföldi és a külföldi összes vendégek számát tekintve 10 %-os emelkedés figyel‐ hető meg. Ami a vendégéjszakák számát illeti, ott csökkenés tapasz‐ talható. Ez arra vezethető vissza, hogy megváltoztak az utazási tren‐ dek, az utazók egy évben több al‐ kalommal, kevesebb időt töltenek el egy célterületen. Ugyanezt mu‐ tatja az átlagos tartózkodási idő is.

VENDÉG 2000

25 575

78 773

3,08

2001

22 475

74 788

3,33

2002

22 352

71 188

3,18

2003

24 229

65 824

2,72

2004

24 034

58 740

2,44

2005

24 115

65 347

2,71

2006

28 153

59 094

2,10

2007

27 414

56 523

2,06

2008

20 395

43 729

2,14

2009

18 836

37 774

2,01

2010

15 845

34 505

2,18

2011

14 575

38 372

2,63

15 470

39 537

2,56

18 493

47 027

2,54

2012 A gazdasági válság erőteljesen ha‐ 2013* tott a turizmusra. 2007-től egyenes *előzetes adat arányos visszaesés mutatkozik forrás: KSH mind a vendégek számát, mind a vendégéjszakák számát illetően, egészen 2010-ig.

Az alábbi adatok jól jellemzik a Kaposvárra vonatkozó, 2011 évtől kezdődő növekedést.

VENDÉGEK SZÁMA KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEN

EGYÉB SZÁLLÁSHELYEN ÖSSZESEN

ELŐZŐ ÉVI %-ÁBAN

2011

13 586

989

14 575

92%

2012

14 531

939

15 470

106%

VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEN

EGYÉB SZÁLLÁSHELYEN ÖSSZESEN

ELŐZŐ ÉVI %-ÁBAN

2011

35 005

3 367

38 372

111%

2012

36 431

3 106

39 537

103%

2013.* *előzetes

44 273

2 754

47 027*

119%*

Ez nem csak a helyi statisztikai és fogalmi adatokban nyilvánul meg, országos szinten tapasztalható. 2012-től jelentős változás állt be a szálláshely forgalomban, megállapítható, hogy Kaposvár a jelenlegi átlagos tartóz‐ kodási idő adatával nem marad le az országos átlagtól.

15

KAPOSVÁR


*előzetes

*előzetes

*előzetes

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

16

KAPOSVÁR


5.1.2. A Tourinform Kaposvár iroda vendégforgalma Kaposvár MJV Önkormányzata 1992 óta tartja fenn a Tourinform-Kaposvár irodát, amely 1999-től területi információs és marketing iroda minőségben működik. Tevékenységi köre (továbbiakban gyűjtőterülete) a ka‐ posvári kistérségen túli területekre is kiterjed. A Tourinform-Kaposvár ügyfélforgalmat ellátó területi turisztikai információs és marketing iroda. Ennek meg‐ felelően feladatkörében egyrészt eleget tesz a Magyar Turizmus Zrt. Névhasználati Szerződésében előírt fel‐ tételeinek, másrészt eleget tesz Kaposvár MJV Önkormányzata által meghatározott feladatainak. A Tourinform irodák fő feladata ügyfélbarát nyitva tartás mellett az ügyfélforgalom ellátása, a turisták versenysemle‐ ges tájékoztatása a helyi, térségi és országos turisztikai kínálatról. A hazai és külföldi vendégek az információ‐ kérés mellett, a legváltozatosabb igényekkel keresik fel az irodát: programot, szállást, étkezési lehetőséget keresnek, kerékpárt kölcsönöznek, belépőjegyet vagy egyéb szolgáltatást vásárolnak. Az MT Zrt. a Névhasználati Szerződés alapján az előírt szakmai feladatok magas szintű ellátását várja el a létesítőtől, illetve a létesítő által fenntartott Tourinform irodától, mivel a hálózathoz tartozó Tourinform irodáknak a színvonalas működésükkel hozzá kell járulniuk a pozitív márka imázs kialakításához, folyamatos erő‐ sítéséhez. A külföldi és belföldi turisták kiszolgálása mellett nagyon fontos a kapcsolattartás a helyi lakossággal, amely szintén jelentős ügyfélforgalmat generál. Az ügyfélforgalom növekedése egyrészt az iroda szolgáltatásainak a bővülésével arányos. Másrészt a város nagyrendezvényei alatt, a programok-belépőjegyek értékesítése miatt tapasztalható. Nem utolsó sorban ma már 22 000 fő birtokolja a helyi lakosok részére kiváltható lokálpatrióta Kaposvár Kártyát, aminek mindennemű feladatait az iroda dolgozói látják el. 2010 óta a helyi TDM szervezet munkaszervezete a Tourinform-Kaposvár turisztikai információs iroda. Már évek óta ellátja a város és környéke turisztikai szolgáltatóinak képviseletét, az ehhez kapcsolódó marketing tevékenységet. Ügyfélszolgálati munkája során több ezer belföldi, külföldi látogatót és kaposvárit szolgált ki évente. A munkaszervezetet egyértelmű vezetés és hatékony csoportmunka jellemzi. Szakmai munkájuk évek óta, többszörösen kitüntetett, országosan elismert. A Tourinform-Kaposvár iroda 2007-ben az Év Tourinform irodája lett, az irodavezető munkáját 2008-ban az Év Tourinform munkatársa díjjal jutalmazták. Az ügyfélforgalom illusztrálja az iroda életében bekövetkezett változásokat, a forgalmát, valamint a tevékeny‐ ségének szükségességét. A 2000-es évek elején jól látható, hogy egyenletes az irodai ügyfélforgalom, kirívó események ezen sem po‐ zitív sem negatív irányban nem mutattak elmozdulást. A változás viszont 2005-től látványos. A növekedés arra enged következtetni, hogy megfelelő szemléletváltás mellett, új szolgáltatások jelentek meg az iroda életében. Jelentős szerepe van a Kaposvár Kártya bevezetésének, ill. mindennemű vele járó ügyintézésnek, valamint különböző értékesítési tevékenységeknek. Ezek a szolgáltatások amellett, hogy növelték az ügyfél‐ forgalmat, növelték a bevételeket is. Ezeknek az új szolgáltatásoknak a bevezetése azt eredményezte, hogy a helyi lakosok is szívesen betérnek, és előszeretettel veszik igénybe azokat. A kaposváriak mozgása szezonhoz nem köthető, egész évben egyenletes. A helyi lakosok bevonása a turisztikai információs iroda életébe tuda‐ tos volt. Szükség van arra, hogy a kaposváriak 

érezzék, hogy a turisták jelenléte fontos egy település életében, mert itt költik el diszkrecionális jöve‐ delmüket, ezáltal fejlődik, gazdagodik egy térség, ez a lakosság életére is hatással van,



megtapasztalják, hogy értékei, hagyományai vannak a saját lakóhelyüknek, ez erősíti a lokálpatriotiz‐ must,



megismerjék a helyi látnivalókat, attrakciókat, ezek számukra is élményt jelentsenek.

Természetesen a forgalom növekedése a kaposvári ügyfelek megjelenése mellett azt is magában foglalja, hogy a turisták megjelenése is évről-évre jelentősebb a városban.

17

KAPOSVÁR


JANUÁR

FEBRUÁR

MÁRCIUS

ÁPRILIS

MÁJUS

JÚNIUS

JÚLIUS

AUGUSZTUS

SZEPTEMBER

OKTÓBER

NOVEMBER

DECEMBER

ÖSSZESEN

A Tourinform Kaposvár iroda vendégforgalma (fő)

2000

187

279

782

235

386

472

859

1046

626

643

918

765

7198

2001

861

769

1081

628

858

830

984

1117

861

625

447

465

9526

2002

447

479

723

598

733

353

714

1337

788

676

750

696

8294

2003

457

483

487

505

512

551

996

992

524

522

579

363

6971

2004

409

529

804

431

330

776

1299

1376

980

1022

703

632

9291

2005

680

798

1221

1037

944

1251

2003

2322

1889

3036

2176

2139

19496

2006

2437

2485

2813

2028

3762

5779

6726

4180

2589

1832

1800

2072

38503

2007

7694

3812

3668

2281

5170

3202

4135

4063

2581

2531

1993

2210

43340

2008

7705

4116

4544

3267

2712

4761

6230

4325

3282

4293

2301

3278

50814

2009

9231

4901

6548

10458

8126

4280

8016

6088

4786

4705

3607

3633

74379

2010

10117

4920

6366

3662

5371

5077

9801

9357

4923

4814

3809

3519

71736

2011

13067

5502

5943

4186

7976

5093

9231

10123

5054

4699

4231

3620

78725

2012

12870

5922

6075

5176

5249

5884

12049

6499

7231

10838

7408

4493

89694

2013

10292

5619

6869

4509

4091

4773

7502

8340

8316

8221

9257

7836

85625

Forrás: Tourinform-Kaposvár

Forrás: Tourinform-Kaposvár

18

KAPOSVÁR


5.2. KÍNÁLAT (ATTRAKCIÓK, SZÁLLÁSHELY, VENDÉGLÁTÁS, MICE) 5.2.1. Attrakciók Kaposvár és a Zselic, mint desztináció, két jelentős húzótermékkel büszkélkedhet: a város egybeforr a kultú‐ rával és a rendezvényekkel, a Zselic pedig melléteszi a természet adta lehetőségeket.

 Kaposvár Kaposvár sokoldalú város. Olyan város, ahol a helyiek is jól érzik magukat, és ez önkéntelenül átragad a turis‐ tákra. Kaposvár a megye legnagyobb települése, turisztikai szempontból a balatoni települések után a legnagyobb regisztrált vendégforgalmat bonyolítja le. Az attrakciók és a nagyrendezvények mellett itt található a legtöbb kereskedelmi és egyéb szálláshely. A tiszta levegőjű, virágos belvárosban a szecessziós építészet em‐ lékeivel, működő szökőkutakkal, körbejárható szobrokkal találkozunk. Kaposvár turisztikai díjakkal büszkélkedhet! 2003-tól napjainkig szinte minden évben elnyert a város egy „Vi‐ rágos Magyarország” díjat, majd 2004-ben „Az Európai virágos városok” versenyén arany minősítést szerzett. A Magyar Turizmus Zrt. a Tourinform-Kaposvár irodát 2005-2013 között minden évben „Kiváló iroda” minő‐ sítéssel tüntette ki. 2007-ben Kaposvár a díj történetében először nyerte el „Az év Tourinform irodája”, „Az év Tourinform iroda fenntartója” címet. 2008-ban a Tourinform-Kaposvár iroda munkatársa kapta meg az „Év Tourinform munkatársa” címet. 2009-ben Kaposvár elnyerte az „Év települése” címet. 2010-ben a díj törté‐ netében először Kaposvár nyerte el „Magyarország legszebb főtere, fő utcája” címet. Kaposvár minden segít‐ séggel, vagy fogyatékkal élő számára elérhető, ezért az Európai Bizottság 2013-ban „Kiváló Európai Desztinációvá” (European Destination of ExcelleNce) nyilvánította a várost és a Zselicet. A település hűen őrzi híres festő szülötte, Rippl-Rónai József emlékét, kultúrájában, múzeumaiban. A RipplRónai Emlékház, a Róma-villa a város európai hírű nevezetessége, a művész egykori otthona. A Rippl-Rónai Múzeum kulturális, tudományos, művészeti értékei, valamint Vaszary János és Takáts Gyula emlékháza mel‐ lett különleges magánygyűjtemények tekinthetők meg (Ásványmúzeum, Steiner öntöttvas gyűjtemény, Somogy Kereskedelme anno…). A Szentjakabi Bencés Apátság Romkert kövei ezeréves történelmet idéznek. A város nagyrendezvényei februárban a Csokonai Vitéz Mihályt idéző Kaposvári Farsang – Dorottya Napok programjával kezdődik. Kétévente kerül megrendezésre a Nemzetközi Gyermekszínházi Biennálé. Igazi bo‐ hém, mediterrán hangulatot áraszt májusban a Rippl-Rónai Fesztivál – korábban Festők Városa Hangulatfesz‐ tivál. A nyárhoz kötődik a Kaposvári Nyári Színházi Esték programsorozat, melynek előadásai túllépnek a régió határain. Július közepén a Nemzetközi Ifjúsági Labdarúgó Fesztivál a világ minden tájáról vendégül látja az utánpótlás korosztály a foci szerelmeseit. Leghangsúlyosabb rendezvényünk a Kaposvári Nemzetközi Kama‐ razenei Fesztivál, a világ élvonalába tartozó művészekkel és egy igényes, magas minőséget és magas kultúrát kedvelő közönséggel. Elsősorban a kaposváriak nagyrendezvénye a Miénk a város fesztivál szeptemberben, és a Karácsonyi Ünnepi Hetek rendezvényei decemberben. A gasztronómiát képviseli szeptemberben a Ka‐ posvári Mézfesztivál, amely látogatottsága kiterjed a térségre. Az agrárium egyik meghatározó eseménye a Kaposvári Állattenyésztési Napok, amely kora őszi esemény. A város rendezvényeinek szervezése az Együd Árpád Kulturális Központhoz kapcsolódik. Színvonalas rendezvényeivel a helyi kultúrát képviselik a „Bábszíntér” előadásai kicsiknek bábjátékok terén. Nagyobbak számára a Roxínház, a Megarox, a Kaposfüredi Rock Színkör, és nem utolsó sorban a Déryné Ván‐ dorszíntársulat előadásai jelentenek programot. Népzenei hagyományokat a Somogy Zenekar, és a Somogy Táncegyüttes ápolja, a modern zenés-táncos kategória képviselője Bódis-Nagy Katinka stúdiója. Időszakos kiállításokat a Rippl-Rónai Múzeumban, a Rippl-Rónai Emlékmúzeumban, az Együd Árpád Kulturális Központban, a Somogy Megyei Kormányhivatal galériáján rendeznek. Továbbá a Tourinform galéria, a KaposART galéria, Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár, a Kaposfüredi galéria, a Somogy Megyei Levéltár, a Csiky Gergely Színház télikertje, valamint a különböző oktatási intézmények kiállításai (Kaposvári Egyetem Művé‐ szeti Kar Galéria, Kodály Zoltán Központi Általános Iskola tárlata) szintén jelentősek.

19

KAPOSVÁR


Kaposvár büszkesége a Virágfürdő, amely a Dunántúl legnagyobb egybefüggő vízfelületű élményfürdője. A felújított Kaposvári Élmény- és Gyógyfürdő szezontól függetlenül várja a vendégeket, és nemcsak a gyógyulni vágyókat. A Virágfürdő nyári szezonban 17-féle, összesen 46 db látványelemmel, a fedett élményfürdő hár‐ mas medenceegysége a hűvösebb napokban várja az érdeklődőket. A fürdő gyógyvize mozgásszervi megbe‐ tegedések, baleseti sérülések utókezelésére alkalmas leginkább. A sokoldalú élményfürdőzés mellett, frissítő szaunavilág, wellness, komplex gyógyászati, magas színvonalú uszodai és strandszolgáltatás várja a kicsiket és a nagyokat. Az uszoda mellett a szabadidős és sport rendezvények helyszíne a Városi Sportcsarnok, a Dél-Dunántúl egyet‐ len fedett Jégcsarnoka, a Rákóczi Labdarúgó Stadion, valamint a Bene Ferenc Akadémia sportpályái. Lovas turizmus területén többfajta, egyedülálló lehetősége van a városnak és környékének. Elsőként, említsük meg a Kaposvári Egyetem Pannon Lovasakadémiát, amely Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájával ren‐ delkezik. A nézőtéri lelátón közel 1500-2000 fő élvezheti a lovas rendezvényeket és eseményeket. Rendsze‐ resen megrendezésre kerülnek európai és világversenyek díjlovaglásban, díjugratásban, lovastusában és lovastornában. Unikális a terápiás lovaglás lehetősége, ami az egészségturizmushoz kapcsolható. A működő lovas bázisok a populárisabb hobbilovaglásnak és a tereplovaglásnak adnak otthont. A Meistro Lovastanyán állatsimogatót, horgásztavat, paintball pályát, strandröplabda-pályát, 50 fős rendezvénytermet és sátrat, valamint lovardát üzemeltetnek. Kiváló helyszín osztálykirándulások, baráti társaságok, csapatépítő tréningek szervezőinek a Kapos folyó partján lévő 10 hektáros terület. Alkotó táborok mellett amatőr hobbi lovas versenyeket tartanak minden tavasszal és ősszel. Fontos tudni, hogy a lovasbázis komolyan foglalkozik a néphagyományokkal, a hagyományőrzéssel is. Évek óta megrendezésre kerül a Nemzeti Vágta előfutama a Kaposvári Vágta is a Meistro Lovastanyán, mely a régió leglátogatottabb előfutama. (Kaposváron kívül Szent‐ lőrinc rendez még Nemzeti Vágta előfutamot a régióban.) A Kaposfői Lovassport és Kulturális Egyesület a Boronka-völgy és a Zselici Tájvédelmi Körzet határán fekszik. A lovagolni vágyók igényeit már fedett lovardában is biztosítani tudják. Rendelkeznek még egy négy napra‐ forgó minősítésű vendégházzal is. Hungarikum és kuriózum az ősi magyar lovasíjászat meghonosítása, egyedülálló a Kassai Lovasíjászat, a Kassai Völgy rendezvényei. „Gasztronómiai örömök somogyi tárháza” a Fino-Food Gasztrotékában a sajt- és a borgasztronómia szerel‐ mesei találják meg a kaposvári tejüzem termékeit, valamint neves somogyi pincészetek borait, pálinkáit. 50250 fő befogadására alkalmas rendezvénytermeik modernek, légkondicionáltak, igény szerint projektort és hangosítást biztosítanak. A létesítmény 150 főig akadálymentes. Konyhájuk meleg étkeztetésre alkalmas, ki‐ sebb csoportok részére főzőbemutatók megtartását is vállalják.

 A város környéke A Kaposvár környéki tavak (Deseda, Töröcskei-tó) és parkerdők, valamint a Deseda Arborétum remek kirán‐ dulási lehetőségeket nyújtanak, míg a kerékpárosok, kerékpárutakon járhatják a környéket. A Gombás-Desedai, a Tókaji és a Gyertyánosi parkerdő a gyermekektől felnőtt korig terjedő minden korosz‐ tály kedvelt kirándulóhelye. A megyeszékhely, Kaposvár a Zselic peremén kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. Környezetében négy parkerdő várja a látogatókat. A városközponttól tíz kilométerre, északra, a 67-es út két oldalán terül el a Deseda-parkerdő, amelyhez szervesen kapcsolódik a Deseda-patak. A desedai parkerdő és tározó kedvező hatású a város klímájára is, Kaposvár "zöld tüdejének" tekinthető. Az erdőnek a vízfelülettel alkotott termé‐ szetes egysége önmagában is vonzó a szabadidő eltöltésére, a természetben való felüdülésre. A tavon és a környék nádasaiban élő vízimadarak tarka serege élményt nyújt a természet kedvelőinek, a kirándulóknak. A parkerdőben a SEFAG autóparkolókat, turistautakat, játszótereket és erdei oktató-ösvényt létesített.

20

KAPOSVÁR


A város déli határán található a Gyertyánosi parkerdő: "egy csöpp a Zselic javából". Kulcsos turistaház, csóna‐ kázó tó, a Négy testvér forrás és az avarkori ásatások emelik a turistabázis értékét. Nyugatra, a töröcskei út másik oldalán, a völgyben levő Töröcskei parkerdő a horgásztóval a kaposváriak régi, kedvelt kirándulóhelye. A várostól mindössze három kilométerre - Szenna felé - találjuk a Tókaji parkerdőt. Az erdő természetes varázsa egyesül itt egy összefüggő tórendszerével. A parkerdő szélén van az erdőgazdaság lőtere, ahol korong‐ lövő és korongvadász versenyeket tartanak, rendszeresek a hazai és nemzetközi rendezvények. A Desedai, a Tókaji és a Gyertyánosi Parkerdő jó állapotban levő, látogatott közjóléti objektum. Az utóbbi kettő, mivel pihenőházzal is rendelkezik a bakancsos kirándulás mellett családi, céges, baráti rendezvények megtartására is alkalmas. A Deseda és a Tókaj nagy értéke az erdei környezet mellett a tó, tórendszer, amely horgászatra és téli sportokra is alkalmas. Kiemelkedő vonzerő Tókaj és Gyertyános esetében a jó minőségű forrás. A legfiatalabb, a Desedai Arborétum 1978-ban létesült a Desedai mesterséges tó félszigetén. Az arborétum, a tó és a környékén kialakított parkerdő szerves egységet képez. A terület mára kedvelt kiránduló és üdülő‐ centrummá vált. Az utóbbi esztendőkben egyre több külföldi turista is felkeresi a pihenésre, kikapcsolódásra kiválóan alkalmas területet. A 28,6 hektár területen létesített gyűjtemény jelenleg 73 lombos fa- és cserjefajt, valamint 38 fenyőfajt tar‐ talmaz. A fejlesztés folyamatos. 2001-ben a félszigeten elhelyezkedő arborétum könnyebb megközelíthető‐ sége érdekében a Kaposvári Önkormányzattal - pályázat útján elnyert pénzből - fahidat építtetett. A Desedai Arborétum az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül. A 2001-es látogathatóság biz‐ tosításával egy időben az objektum szolgáltatási köre bővítve lett. Így felújított szabadtéri tanterem, játszótér került átadásra, valamint a növények bemutatására, a tájékoztatás bővítésére tanösvények kialakítása és tá‐ jékoztató táblák felállítása szolgálja az ideérkező érdeklődőket. 2010-ben a hidat a Kaposvár MJV Városgond‐ noksága, az arborétum növényzetét a SEFAG Zrt. Kaposvári Erdészete újíttatta fel. A Gyertyánosi Parkerdőben levő Hódos tó, a Tókaji tó és a Ropolyi tó kedvelt kirándulóhely a kaposvári és környékbeli lakosok körében. A horgászati lehetőség mellett kiváló lehetőséget nyújt a gyerekek, családtagok aktív kikapcsolódására: túrázás, kerékpározás, nordic walking, bográcsozás. A SEFAG Zrt.-hez tartozó vörösalmai horgásztó lévén, hogy közvetlenül a vadászház mellett található, első‐ sorban a Hotel Kardosfa, ill. a vadászház szállóvendégek kikapcsolódását szolgálja.

 A desztináció Szenna egy hamisítatlan kis zselici község, 8 km-re Kaposvártól. Ékessége az 1982-ben Európa Nostra díjjal kitüntetett néprajzi gyűjtemény, a Szennai Skanzen, amely az országban egyedülállóan egy élő faluban jött létre. Célja bemutatni Belső-Somogy és a Zselic sokszínű kultúráját, megőrizni szellemi és tárgyi örökségét. Múzeumpedagógiai foglalkozásai, rendezvényei, élő múzeumi helyszínei, tematikus hétvégéi alkalmával prak‐ tikus ismeretekkel és élményekkel gazdagítja látogatóit.. A hagyományok 21. századi hasznosíthatósága a Szennai Skanzen feladata. Területén található a megye egyik legszebb műemléke az 1785-ben épült, festett kazettás mennyezetű református templom, amely máig aktív szerepet tölt be a falu életében. A településen több turizmussal foglalkozó család fogadja a vendégeket. A település legjelentősebb rendezvénye a téli idő‐ szakot színesítő Hurka-fesztivál, ahol a hurkatöltés mellett, nyársdugóvers szavalásban is megmérettetnek a versenyzők. Patca – A Katica Tanya egy igazi élményparadicsom, szórakozást, tanulást, aktív pihenési lehetőséget biztosít kicsiknek és nagyoknak. Tucatnyi kül- és beltéri játszóalkalmatosságból ki kell emelnünk Közép-Európa legna‐ gyobb száraz, fedett, óriás csúszdaparkját és a többszintes felnőtt és gyerek játszólabirintust. A középkori palánkvár és a hajítógép időutazásra csábítanak. A 3-féle kötélpályát, a drótköteles lecsúszókat, a pedálos gokart pályát bárki igénybe veheti. Az őshonos magyar háziállatokat természetes környezetükben mutatják be, a hagyományos gazdálkodás eszközeivel együtt. A Tanyának egyedülálló a kínálata, a vendégek 50 féle 21

KAPOSVÁR


programból válogathatnak a kézművesség, természetismeret, a hagyományőrzés vagy a gazdálkodás terüle‐ tén. Mindennap bekapcsolódhat a látogató a tehénfejésbe, az állatok gondozásába, és adott a lehetőség ka‐ vicsfestésre, valamint a játszóház, a hancúrpajta, az öreg géppark, és a gokart pálya használatára. A hétvégé‐ ken kenyérsütés zajlik, és tematikus programokat kínálnak. Az étteremben házias ételekből lehet választani. A hangsúlyt a hagyományőrzésre, a környezettudatosságra és a gyermekszeretetre helyezve abban hisznek, hogy a tapasztalás a legjobb tanítómester! Imádják a gyerekeket és mindent megtesznek azért, hogy élhető környezete legyen még az unokáinknak is! 2009-ben Európában először nyerte el a Zselicség, mint a legkevésbé fényszennyezett terület, a Csillagoségbolt-park ezüst minősítést. Egyre kevesebb hely található a Földön, ahol a sötét éjszakai égbolt természetes állapotában megmaradt. Hogy ez a kedvező állapot hosszabb távon is fenntartható maradjon, a Zselici Tájvédelmi Körzet területén - Európában elsőként – a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (Interna‐ tional Dark Sky Park) alapította csillagoségbolt-parkot alakított ki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a Magyar Csillagászati Egyesület. A park területéről felhőmentes, holdtalan éjszakákon szabad szemmel is több ezer csillag mellett akár a Tejút derengése, vagy a bolygóközi porról visszaverődő napfény, az állatövi fény is megfigyelhető. Rendszeresek az éjszakai csillagnéző túrák, melyek a Hotel Kardosfától indulnak. A Bőszénfai Szarvasfarm Vadgazdálkodási Tájközpont egy nyitott gazdaság, amelyben a látogatók betekintést nyerhetnek a vadászat és a vadgazdálkodás rejtelmeibe, testközeli élményeket szerezhetnek hazánk nagyvadjairól, életmódjukról és gazdasági jelentőségükről. Kivételes élmény a szelíd szarvasok simogatása! Megtekinthető a trófea gyűjteményt, s a Zselicvad Étteremben megkóstolhatják az elsősorban helyi vadhúsokból és a Zselicben található fűszer- és gyógynövényekből készült ételeket. A vadtakarmányozás, - egészségügy, élővad befogás és szállítás témakörében is szerveznek programokat, melyeken a szakemberek, tudományos műhelyek megismerhetik egymás eredményeit, inspirálják egymás munkáját. A 2,5 hektáros Madár- és Élménypark 2010 márciusában nyílt meg Bárdudvarnok festői szépségű kistelepülés részén, Zsippón. Területén Somogyban egyedülálló 1,5 ha-os arborétum található. Közel 100 fajta madarat, köztük pávát, 37 fajta galambot, 26 tyúkfajtát, papagájokat, vízi szárnyasokat, és egyéb érdekes madarakat lehet látni. A területen található parasztházban megcsodálhatóak a paraszti élet tárgyai, ruhái, képek. A nád‐ tetős pajta bepillantást nyújt a régmúlt földművelés eszközeire és termékek feldolgozására. A bemutató kert‐ ben közel 100 régi, illetve mai növényfajta termesztésével ismerkedhet meg a látogató. A park színfoltjai a szökőkút, a kilátó, az indiánsátor és a számtalan nyíló virág a sokféle örökzöld és lombhullató bokor és fa között. A sokféle látnivaló megtekintése, és a túraútvonal bejárása után mindenki kedvére sportol, játszhat a sportpályán. Kaposvártól a Balaton felé északi irányban található Somogyvámos, a Krisna-völgy , amely egy békés sziget a rohanó hétköznapok tengerén. A kétszázhatvan hektáron fekvő terület – mely egyben kulturális központ és biofarm is – igazán szép látnivalókkal és új élményekkel kecsegtet az idelátogatók számára. A völgy területén jelenleg közel százötven Krisna-tudatú hívő él, akik ökogazdálkodással, védikus – az ősi indiai szentírásokon, a Védákon alapuló – életmóddal, és számtalan hasznos és érdekes dologgal foglalkoznak – önfenntartásra törekedve. Az idelátogató vendégeket körbevezetik a templomépület területén, ahol kulturális programokon vehetnek részt a páratlan szépségű indiai szentélyben, valamint a különleges csemegéket kínáló éttermet és a keleti ajándékboltot is meglátogathatják. A völgy legnagyobb eseménye a minden július végén megrende‐ zésre kerülő Krisna-völgyi Búcsú.

5.2.2. Szálláshelyek, vendéglátás, MICE jellemzése Kaposvár és a környéke kereskedelmi szálláshelyek kapacitása mintegy 1600 fő elszállásolását biztosítja. 2013-ban az állagában leromlott, szolgáltatási infrastruktúrájában elavult, működtetési költségeiben rossz hatékonyságú, korábban 3 csillagos szálloda, majd 2. osztályú panzió a Hotel Dorottya olyan rekonstrukciója valósult meg, ami által minden beavatkozási területen magasabb színvonalú szolgáltatást biztosít, 1. osztályú, több tekintetben azon túlmutató infrastruktúra kialakításával. A korábban 2. osztályú panzióként működő 22

KAPOSVÁR


gyönyörű, szecessziós belvárosi épület 10 szobája helyett 21 db, minden tekintetben megújult, színvonalas, 4 csillagos szoba került kialakításra 41 férőhellyel, amelyből 1 db teljes körűen akadálymentesített. Több rekreálódást szolgáló és két egyedi irodahelyettesítő szoba került kialakításra megfelelő infrastruktúrával. A szolgáltató részleg több funkciója közül elsősorban az üzleti tudást (konferencia, konzultáció, tréning) szolgáló helységek korszerű felszereltséggel a hagyományos kosztümös báli és kulturális programok számára is bizto‐ sított infrastruktúrával. A Hotel Kapos*** a város főterén található. A város egyetlen olyan szállodája, amely egy helyen, nagyobb mennyiségű férőhellyel rendelkezik. A 60-as években átépült szálló stílusában eltér a belváros gyönyörű fő‐ terének épületeitől. A 80 hotelszoba mindegyike színes televízióval, telefonnal, minibárral, fürdőszobával fel‐ szerelt. A vendégek kényelmét lift, szolárium, étterem, kávéház, és hangulatos terasz szolgálja. A hotelhez saját, őrzött parkolóház tartozik. Rendezvénytermeik ideálisak kisebb és nagyobb létszámú privát és céges rendezvények szervezésére. A rendezvényhez kapcsolódó valamennyi technikai lehetőség megoldható. Wifi a hotel egész területén elérhető. Kaposvártól 5 km-re található a Hotel Szarkavár. A gyönyörű parkkal övezett kastélyszálló különleges hangu‐ lata felejthetetlenül szép napokat ígér a szállóvendégeknek. A Somssich grófok kastélyából átalakított kas‐ télyszálló, nagy parkkal, a Zselici Tájvédelmi Körzet északi határán, az erdő közepén található. A vendégek 10 szobában, továbbá egy apartmanban és egy lakosztályban kaphatnak elhelyezést, összesen 37 főig, de pót‐ ágyakkal a létszám bővíthető. Minden szobához fürdőszoba, színes tv, telefon tartozik. Az épületegyüttes há‐ rom elkülöníthető fő épületből áll. Egy régi víztorony, mely kilátótoronyként működött. Egy ma is működő római katolikus erdei kápolna, a vallásos emberek megnyugvásának a helye, ahol keresztelők, esküvők és misék is tarthatók. A kastélyszálló főépületében található díszterem 60-70 főig konferenciák, családi rendez‐ vények lebonyolítására egyformán alkalmas. A Zselici erdő közepén, Kardosfán, a Hotel Kardosfa „a Csillagos Égbolt szállodája”, igazi ökoturisztikai és kon‐ ferenciaközpont. A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. egyik vadászterületén, a Zselici Tájvédelmi Körzetben, Ka‐ posvártól 20 km-re található. A háromcsillagos szálloda 23 szobájában 48 férőhellyel várja vendégeit. A ven‐ dégek kényelmét szolgálja a beltéri úszómedence, a jacuzzi, a finn és infraszauna, a masszázs, a szolárium, a teniszpálya, valamint a hotel parkjában kialakított Göncölszekér játszótér. A természet szerelmesei egész és félnapos gyalogos és kerékpártúrákon vehetnek részt, de lovas fogattal is bejárhatják az erdőt. Igény esetén egyedülálló fakultatív programokat is kínálnak. Az étteremben a régi, hagyományos magyar ízek mellett vál‐ tozatos, diétás- és vadételeket is tartalmazó étlap szolgálja ki a vendégek igényeit. A szálloda amellett, hogy tökéletes hely a kikapcsolódásra és a pihenésre, rendezvények, esküvők, tréningek, csapatépítő programok ideális helyszíne is lehet. A SEFAG Zrt. és a Hotel Kardosfa működteti Vörösalma településen a vadászházat. A vadászház nagyközönség részére történő megnyitásával egyre kedveltebb lett a turista vendégek körében is, növekszik azon vendégek száma, akik a természeti környezetben levő pihenésüket a vadászat mellett a horgászturizmussal is összekapcsolják. A városban kemping nincs. Kaposvártól 13 km-re fekvő Patcán a Katica Tanyán viszont található. Szállás lehe‐ tőség a turistaházakban 120 fő részére adott, a kempingben 80 sátor fér el, a 3 vendégházban további 20 fő fér el. A desztinációban alacsony (ár)kategóriában a falusi turizmusban működő szállásférőhelyek ajánlhatók. A vá‐ rosban jó minőségű kollégiumi férőhelyek vannak. Alapvetően a középkategóriás szálláshelyek mennyisége elfogadható, mind a városban, mind a környékén a Zselicben. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy desztináció további turisztikai fejlődéséhez sajnos ez kevésnek bi‐ zonyul, különös tekintettel a nagyrendezvények idejére. Konferenciák, kulturális rendezvények, sportesemé‐ nyek megrendezése esetén mindig felmerül a nagyobb mennyiségű, jó minőségű belvárosi, ill. egy a városi fürdő melletti magas kategóriás szálloda hiánya. Ugyanígy hiányzik az alacsonyabb kategóriás, de kategóriá‐ jában jó minőségű szálláshely (kemping) is. A turisztikai fejlődéshez vezető egyik lépcső a kereskedelmi szál‐ láshelyek bővítése a városban. 23

KAPOSVÁR


Kaposváron az elmúlt években fejlődésen ment keresztül a vendéglátóipar. Szélesedett a vendéglátóhelyek vertikuma. Több új étterem, cukrászda és kávézó nyílt, melyek minden fogyasztói szegmens igényeit kielégí‐ tik. Az éttermi kínálatban a nemzetközi konyha ételei mellett az országos tendenciának megfelelően megjelentek a tájjellegű fogások is. Jelen vannak a különleges igényeket kiszolgáló szórakozóhelyek is (pl. játékter‐ mek, darts, billiárd, teke). Célszerű lenne a középkorosztály számára olyan zenés szórakozóhelyeket kialakí‐ tani, ahol életkoruknak és érdeklődési körüknek megfelelő szórakozási lehetőséget találnak. Kaposvár tudatos fejlesztéssel biztosította mind a lakosság, mind a térségbe látogató turisták számára is szín‐ vonalas kereskedelmi ellátást. A városközpontban mindenki számára megközelíthető helyen olyan üzletköz‐ pont épült fel, amely magában foglalja a vásárlás és szórakozás lehetőségeit is. A város több pontján felépült kisebb alapterületű kereskedelmi egységek biztosítják mind a lakosság, mind a turisták kulturált vásárlását. Utoljára, de nem utolsó sorban említsük meg a konferencia turizmust. A Kaposvári Egyetem és a Kaposi Mór Megyei Oktató Kórház rendszeresen Kaposváron megrendezett országos méretű, szakmai konferenciái na‐ gyon jót tesznek elsősorban Kaposvár, ill. a desztináció turizmusának is. A Kaposvári Egyetem európai színvo‐ nalú intézményként kiváló minőségben szolgálja ki infrastrukturális hátterével a konferenciák résztvevőit. Kaposvár a két említett intézményen kívül számos kisebb-nagyobb konferenciának ad otthont évente. A helyi turisztikai iroda azzal az ingyenes szolgáltatással járul hozzá az eseményekhez, hogy az ideérkezők számára folyamatos városnézéseket biztosít. Ezt a lehetőséget mára már az érintettek maximálisan kihasználják.

5.3. VERSENYTÁRS ELEMZÉS A jelenleg tapasztalható óriási gazdasági, ezen belül a turisztikai versenyben szinte mindenkiből versenytárs lesz. A pályázatok elnyerésével komoly vonzerők, komoly fejlesztések jelennek meg a piacon. Ezért is érdemes figyelemmel kísérni a turisztikai fejlesztési pályázatokat. Említsük meg példaként vonzáskörzetünk egyik att‐ rakcióját: ki gondolta volna néhány évvel ezelőtt, hogy Patcán, egy elhagyatott kis településen olyan fejlesztés valósul meg, amely gyökeresen megváltoztatja a Dél-Dunántúl turisztikai kínálatát? A mai ismeretek mellett mégis meg kell jelölni azokat a potenciális versenytársakat, akik láthatóan komoly konkurenciát jelentenek. Fontos, hogy meghatározásra kerüljön Kaposvár és a Zselic által lefedett terület, mint komplex turisztikai desztináció jelenlegi ismertsége, imázsa a főbb célcsoportok vonatkozásában. Mivel a Dél-Dunántúl földrajzi értelemben nem nagy kiterjedésű terület, ezért számba kell venni akár a szomszéd megyéket, akár a hasonló adottságokkal és kulturális értékekkel bíró jelentősebb városokat, attraktívabb cél‐ területeket jelentő tájegységeket, távolabbi desztinációkat. Így az alábbi tényezők alapján kell versenytárselemzést készíteni:     

megközelíthetőség, desztináción belüli közlekedési lehetőségek, attrakciók, kapacitások, férőhelyek, szolgáltatások fajtái, minőségük, ár-érték aránya egyebek: szezonalitás, komplexitás, unikális jelleg, ideális úti cél, imázsteljesítmény.

Ha egyes kínálati elemeket vizsgálunk, természetesen nagy különbségek jelentkeznek. A megközelíthetőség terén az autópálya, ill. főútvonal mentén elhelyezkedő megyeszékhelyek, települések jelentős előnyt élvez‐ nek Kaposvárral szemben: pl. Keszthely és a Kis-Balaton, Pécs és a Mecsek, Veszprém és a Bakony, Szekszárd és a Gemenc. Az alábbi táblázat az egyes desztinációk teljesítményét mutatja be az ideális úti cél jellemzőihez viszonyítva. A versenytársakkal összehasonlítva az alábbi tényezőket gondolják rá jellemzőnek: KAPOSVÁR ÉS A ZSELIC

PÉCS ÉS A MECSEK

SZEKSZÁRD ÉS A GEMENC

24

KAPOSVÁR


- aktív programlehetőségek, - közvetlen, vendégszerető város - családok igényeire szabott, - számos gyerekprogramot kínál, - kedvező ár-érték arány - feltölti a testet-lelket, - felfedezésre váró értékek, - bepillantást enged a magyar hagyományokba, - jó kirándulási lehetőségek, - minden évszakban jó úticél

- jelentős történelmi emlékhe‐ lyek, - fiataloknak való hely, - szórakozási lehetőségekkel teli, - pezsgő kulturális élet, - mélyíti a látogató műveltségét, - nagyvárosias, - aktív programlehetőségek, - felfedezésre váró élményt nyújt

- közvetlen, vendégszerető, - gasztronómiai adottságokkal rendelkező, - népies, hagyományőrző jellegű, - „itt kicsit megáll az idő”

ESZTERGOM ÉS DUNAKANYAR

VESZPRÉM ÉS BAKONY

KESZTHELY ÉS A KIS-BALATON

- természeti környezet érintet‐ lensége, - felfedezésre váró értékek, - aktív, kalandos programok, - történelmi emlékek

- természeti értékek, - történelmi hagyományok, - felfedezésre váró értéket rejt, - gazdag állat és növényvilág - aktív programlehetőségek

- Balaton közelsége, - víz, feltöltődés, kényeztetés, pi‐ henés, - családi, aktív programok

A benchmark desztinációkkal összehasonlítva megállapítható, hogy Kaposvár és a Zselic leginkább a kedvező árakkal, a fürdőjével, a népies, sport jellegével tűnik ki. A fontos szempontok közül a vendégszeretet, a felfe‐ dezendő értékek, a családorientáció, a hagyományőrzés, és az aktív programlehetőségek azok, amelyek meg‐ különböztethetők a versenytársaktól. (EconoConsult, 2011.) Fontos megállapítani továbbá azt is, hogy azok, akik már jártak a kaposvári térségben, szívesebben látogatnak el ide újra, mint akik még soha nem voltak itt. Ez azt engedi feltételezni, hogy a térség imázsa kevésbé kedvező a valós ismeretekkel még nem rendelkezők körében. (EconoConsult, 2011.) A fentiek figyelembe vételével összességében elmondható, hogy Kaposvár és a Zselic látogatottsága koráb‐ ban, a 2000-es évek előtti időszakban a legritkább volt a vizsgált területek között, és a látogatási kedv sem volt túlságosan élénk. A térség vélt teljesítménye rosszabb volt a valóságnál, amely a kommunikáció hiányos‐ ságaira utal. Ezt napjainkban is szem előtt kell tartani, hogy a desztináció többet tud, mint amit gondolnak róla. Nagyon pozitív, hogy a térség imázsában elsősorban a felfedezésre váró értékek és a családbarát hagyo‐ mányőrző, aktív programok dominálnak, kedvező árszínvonalon és vendégszerető környezetben. A Zselic sze‐ repe domináns, ugyanakkor az ismertséget a város adja. A versenytársak közül kiemelkedik Pécs, amivel nem versenyezni, hanem együttműködni kell. Versenytárs‐ ként említhetők azok a desztinációk, ahol unikális fesztiválokat szerveznek. E tekintetben Orfű komoly vetély‐ társ. A Fishing on Orfű rangos esemény, jelentős látogató számmal. A szekszárdi, villányi bor és gasztronómiai rendezvények ugyancsak erős vetélytársak, velük a kaposvári helyi bornapok, borversenyek nem vehetik fel a versenyt.  Kaposvár mindig erős volt a kulturális kínálat terén. Így változatlanul egyik fő vonzerőnknek ez tekinthető. A kaposvári színház előadásai még mindig vonzóak a látogatók számára. Nyári időszakban Szentjakabi Nyári Esték rendezvénysorozat látogatottsága túllépi a régió határait, de a balatonföldvári Kultkikötő jelentős ver‐ senytársa lehet. Ezért fontos, hogy a nyári hangulatot kihasználva a nyári darabok bemutatása ne csak az előadás élményét kínálja. A Festők Városa Hangulatfesztivál felfrissül, új néven, Rippl-Rónai Fesztiválként új programokkal várja az ér‐ deklődőket. Remélhetően olyan unikális rendezvénnyé válik, mint a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál, ami jelentős vonzerő. A fesztiválszervezők felelőssége, hogy a minőséget biztosítsák, még akkor is, ha az nehezebben adható el, és nem azonnal hozza meg a sikert. A minőséget tartani kell, mert a fizetőképes kereslet azt hajlandó megfizetni.

25

KAPOSVÁR


Versenytársként említhető a Bikali Élménybirtok, ami elsősorban családoknak, iskoláknak jelent kínálatot. Az is megemlíthető, hogy kiváló kaposvári lovasok dolgoznak ott, vagyis erősítik a versenytársat. Összességében kijelenthető, hogy nagyon sok versenytárs a kultúra területén a Dél-Dunántúlon nincs. Ezt a területet kell tovább építeni és ez eredményre vezethet.  A fürdők, és az egészségturizmus területén is van összevetnivaló. Kaposvár 50 km-es körzetében akár‐ merre indulunk, hamarosan gyógyvizet és több kiváló fürdőt találunk: Szigetvár, Dombóvár-Gunaras, Tamási, Igal, Nagyatád, Csokonyavisonta, Barcs. Ezek remek választási lehetőséget jelentenek a turistáknak. Ez komoly dilemma, hogy mi az, ami befolyásolja a turista döntését abban, hogy melyik gyógyfürdőt választja? Kaposvárra jön fürdeni, strandolni, vagy gyógyulni? Vagy egy másik fürdőt választ a környékről? A gyakorlatban az a tapasztalat, hogy a vendégek részéről a gyógyulás a legfontosabb tényező, ehhez pedig a gyógyvíz minősé‐ gét, az orvosi tudást, a kezeléseket tartják szem előtt - ezért az az elsődleges szempont, hogy a fürdő minden részletét áttanulmányozzák. Nem is gondolnánk arra, hogy az előbbieken kívül a fürdő személyzete milyen meghatározó! A vendégnek rendkívül fontos, hogy a személyzettől megkapja a kellő figyelmet, kapjon egy gesztust, mert ez az a bizonyos plusz, ami mindenhol más, ami megkülönbözteti egymástól a fogadóhelyeket és a szolgáltatásokat. A következő lényeges szempont, hogy az adott településen, vagy a fürdő közelében vane megfelelő minőségű szálláshely, étterem? Talál-e az érdeklődésének megfelelő programokat a látogató, van-e különleges attrakció, rendezvény az ott tartózkodása alatt? Amennyiben a vendég számára megfelelő a gyógyvíz, a szálláshely, az ellátás, az orvosi tudás és a kezelések, és mindezek komplexen megjelennek, vonzóak a vendégek számára, akkor a vendég hozzánk jön, minket választ! A Kaposvári Élmény- és Gyógy‐ fürdő, a jellegzetes Virágfürdő egész évben komoly kínálatot biztosít. Az egy-egy napos fürdőzések, strando‐ lások, szabadidő eltöltések is viszonylag sok turistát vonzanak a régióból. Nyári időszakban versenytársként Orfű és kínálata tartható számon. Figyelembe kell venni az elhelyezkedését. Közel van Pécshez, s együtt a kultúra és természet mellett változatos attrakciókat kínálnak. Meg kell említeni a Sikondai, Magyarhertelendi és a Tamási Fürdőket. Nem elhanyagolható a közelükben kialakult szállásférő‐ hely lehetőség. Ugyanez mondható el Dombóvár-Gunaras Fürdőről. A desztinációban lévő egyéb wellness lehetőségek (Kardosfa) kiegészítő szolgáltatást jelentenek és a vendégek komfortérzetét és kényelmét szol‐ gálják.  Sportturizmus területén nincsenek a régióban versenytársaink, különös tekintettel, ha a lovassportra gon‐ dolunk. Közép-Európa legnagyobb fedett csarnokát birtokolja a Kaposvári Egyetem Pannon Lovasakadémia, amely hazai és nemzetközi versenyeket rendez. A Kassai-völgy lovasíjászata nem csak országos szinten egye‐ dülálló. A régióban Szentlőrincen kívül csak Kaposváron rendezik meg a Nemzeti Vágta előfutamát. Továbbá a Dél-Dunántúli régióban egyedül Kaposvár rendelkezik fedett jégcsarnokkal. Kihagyhatatlan megemlíteni a Deseda-tavat, amely egy kiaknázatlan kincs a város mellett. Mindenképpen össze kell vetni a programokat, a lehetőségeket az Orfűi tóval. Összességében megállapítható, hogy Kaposvár és a Zselic ideális úti cél. Kaposvár vendégszerető város, jó programokat és kirándulási lehetőségeket biztosít, mindezeket kedvező áron. Az itt tartózkodás feltölti a tes‐ tet és a lelket! A kultúra területén a méltán népszerű múzeumok és magángyűjtemények mellett a Csiky Ger‐ gely Színház előadásai, a különböző rendezvények nyújtanak kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget. Kaposvár és környéke egyéb szórakozási lehetőségei főként a természetjárás, az ökoturizmus területéről kerülnek ki, de egyre több lehetőség nyílik a wellness – rekreáció területén is a kikapcsolódásra. Ez utóbbi alatt érten‐ dők a fürdőszolgáltatások mellett a különféle terápiás lehetőségek is, mint pl. a terápiás vagy gyógylovaglás. Összegezve elmondható, hogy Kaposvár és a Zselic látnivalóival, turisztikai kínálatával mára jelentős szerepet tölt be a régió életében.

26

KAPOSVÁR

6.


INTÉZMÉNYRENDSZER, MÁRKA, MARKETING

6.1. TDM SZERVEZETEK JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGON Mivel Magyarországon nagyon kevés azon szervezetek száma, melyek a tagok önkéntes szándékából alakult meg, 2009 előtt nem alakulhatott ki a klasszikus, alulról szerveződő rendszer. Ezek a kivételes szervezetek is zömmel a Balaton partján, de legalábbis nagy turistaforgalommal rendelkező helyeken jöttek létre. Elmélet‐ ben minden szereplő (turisztikai szolgáltatók, önkormányzatok, szakemberek, menedzserek) elfogadja, hogy a TDM szervezetek hatékonyan szervezik a turizmust, a gyakorlat azonban mást mutat. Sem az érintettek, sem a menedzsment nem volt, illetve a magyar tapasztalatok hiányában nem is lehetett felkészült egy ilyen szervezet működtetésére. A szolgáltatók megmozdítása, a saját korlátaik ledöntése és együttműködési szán‐ dékok ösztönzése, a közös célok és alapok megteremtése szintén példanélküli erőfeszítéseket követelt. A helyi TDM szervezetek töredéke jött volna létre és működne ma is, ha a pályázati források és az önkormány‐ zati támogatások nem segítik elő a megszületést. Az első TDM szervezetek a helyi önkormányzatok irányítá‐ sával, de mindenképpen azok közreműködésével alakultak meg. Az önkormányzatok nehézkessége és a „já‐ ratlan úttal” szembeni aggodalma több desztinációban késleltette is ezt a folyamatot. A 2007-2013-as uniós költségvetési periódus pályázati rendszere a hosszas előkészítő munka ellenére a ter‐ vezett ütemtervhez képest folyamatos lemaradásban volt, de mindezen hátráltató tényezők ellenére a szer‐ vezetek létrejöttek és működnek. A TDM szervezetek rendszerében a közszféra szerepét vizsgálva elmondható, hogy a rendszer egyelőre mű‐ ködésképtelen lenne nagyfokú állami és önkormányzati szerepvállalás nélkül. Az állam a turizmust és ezen belül a TDM szervezetek fejlesztését prioritásként kezeli, fejlesztési terveiben támogatást nyújt nekik. Emel‐ lett működteti a Magyar Turizmus Zrt-t, mely egyfajta ma még nem hivatalos, leendő országos TDM szerve‐ zetként együttműködik a létrejött helyi és térségi szervezetekkel. A pályázati kiírásoknak megfelelni kívánó TDM szervezetekben az önkormányzatok döntésekre való befolyása és anyagi hozzájárulása fordítottan arányos egymással, melynek célja a szolgáltatók döntési és aktív részvételi helyzetbe hozása. Kizárták, hogy a TDM elnöke, és menedzsere önkormányzati, kistérségi társulási tisztségvi‐ selő, munkatárs vagy önkormányzati képviselő legyen. Feltételezhetően ennek célja az önkormányzati „dik‐ tálás” elkerülése volt, ám így vissza kellett vonulnia olyan szakembereknek, akik korábban településükön/tér‐ ségükben egyértelműen és azonosíthatóan a turizmus arcai voltak. Ennél komolyabb kötöttséget jelentett, hogy az önkormányzatok a TDM szervezetek működési költségeinek kiírástól függően minimum 40-65%-át kell biztosítsák, elsősorban az állami támogatással megnövelt idegen‐ forgalmi adó bevételük terhére. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy az önkormányzat a költségek akár 85-90%-át is finanszírozza. Ezzel nem áll párhuzamban a döntésekre való befolyásuk, hiszen ez egyesületek esetén csak egy szavazatot jelent és nonprofit Kft-k esetén sem kerülhetnek egymaguk többségbe. Ehhez társul továbbá, hogy a TDM szervezet és az önkormányzatok között megkötendő középtávú együttmű‐ ködési megállapodások a Tourinform irodák és desztinációs honlapok működtetését a TDM szervezetekhez delegálják. Az önkormányzat turisztikai jellegű döntéseiben is ki kell, hogy kérje a TDM szervezet véleményét. Végiggondolva az önkormányzatoktól elvárt hozzájárulásokat és lemondásokat, jogos igény, hogy cserében belelásson a szervezet tevékenységébe úgy, hogy a döntések meghozatalában is garantáltan részt vehessen. Hiszen a TDM szervezet hibás működése esetére a pályázati előírások és a megkötött szerződések azt a köte‐ lezettséget is az önkormányzatokra rótták, hogy a TDM ellehetetlenülése után újra fenntartsák az információs irodájukat.

6.2. A TDM SZERVEZET ALAKULÁSA KAPOSVÁRON 27

KAPOSVÁR


Bár a 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról a települési önkormányzatok számára nem írta elő kötelezően ellátandó feladatnak az idegenforgalmat, Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata felismerte, hogy az ide látogatókat fogadni és informálni, a település turizmusmarketing feladatait pedig menedzselni kell, ezért 1992-ben létrehozta a Tourinform-Kaposvár Irodát. Az iroda egyre bővülő feladatkörrel 2010. dec‐ ember 31-ig önkormányzati fenntartásban működött. Szintén a 90-es évek kezdetétől a Polgármesteri Hiva‐ talában turisztikai referensi státuszt létesítettek. Míg a Tourinform Iroda az egyre emelkedő ügyfélforgalmat szolgálta ki, illetve a Tourinform hálózati követelményeit teljesítette, addig a referens az önkormányzat ide‐ genforgalommal kapcsolatos feladatait és az ügyfélforgalommal nem járó háttérmunkát végezte. A két fél közösen azért dolgozott, hogy a változó turisztikai trendeknek megfelelő, lassan, de megalapozottan felépí‐ tett terméket dolgozzanak ki a település adottságaira építve. Ebbe a munkába épült bele a helyi TDM szerve‐ zet létrehozása és működtetése. Vagyis a szervezet működéséhez szükséges feladatokat és a pályázatainak napi szintű, operatív feladatait a Tourinform Iroda dolgozói és a turisztikai referens végzik. Kaposváron a szakma 2008. januárjában ismerkedhetett meg először a TDM rendszerrel. Az illetékes minisz‐ térium, a Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság, a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizott‐ ság és a már működési tapasztalatokkal bíró balatoni TDM-ben dolgozó kollégák tartottak tájékoztató előadá‐ sokat az önkormányzat által szervezett rendezvényen. A tájékoztatót 2008 nyarán több egyeztető megbeszé‐ lés követte a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség szervezésében, mivel az Új Magyarország Fej‐ lesztési Terv prioritásai között a TDM-ek kialakítása és fejlesztése is szerepelt. Az önkormányzatok és a szol‐ gáltatók nem voltak felkészülve arra, hogy a pályázati lehetőségek nyújtotta segítség hiányában hosszú távon működőképes szervezetet hozzanak létre. Mivel a pályázati felhívások késtek, a TDM szervezetek megalakulása is késett. 2008 szeptemberében Kaposvár beadta első, a TDM szervezetének regisztrációját célzó pályázatát. A korábbi tájékoztatókon, egyeztetéseken megjelent, aktív és együttműködni hajlandó szolgáltatókat mind feltüntette a pályázatában. A Balaton part kivételével csaknem az egész megyéből, a turizmus számos területéről össze‐ gyűjtötte a jelentkezőket, az érdeklődőket és kidolgozta a regisztrációs kérelmet. A bírálók a regisztráció meg‐ ítélése mellett azonban felhívták a figyelmet arra, hogy helyi TDM szervezetként képtelenség ekkora terület‐ ről ennyiféle szolgáltatót közös alapokon, közös célok elérésére koordinálni. A helyi turisztika kijelölte a ha‐ tárait, és ettől a ponttól számítható Kaposvár esetében, hogy teljesen tudatosan, folyamatos, egymásra épülő célok elérésével dolgozik desztinációjának TDM alapú fejlesztésén.

6.3. A HELYI TDM SZERVEZET SZAKMAI MUNKÁJÁNAK ÉS STRUKTÚRÁJÁNAK VÁLTOZÁSAI 

A Kaposvár és a Zselic vidéke TDM szervezet megalakulása előtti időszak szorosan kötődik a desztináció turizmusához, mivel a 8-10 évvel ezelőtt kialakított irányvonal kiváló alapot teremtett és komoly hátte‐ ret biztosított az indulásnál. A Tourinform központi pozíciója akkor is, most is meghatározó.



A szolgáltatók a TDM szervezet megalakulása előtti időben még önállóan jelentek meg a turisztikai piacon, de a Tourinform- Kaposvár irodával kapcsolatban álltak, aki képviselte őket utazás kiállításokon, turisztikai vásárokon. Ezt a képviseletet az iroda részéről a versenysemlegesség jellemezte. Nem mellé‐ kes információ, hogy a Tourinform iroda fenntartója Kaposvár MJV Önkormányzata volt, ami annyit je‐ lent, hogy a szolgáltatók képviselete a város pénzén, a város támogatásával került megvalósításra. A Tourinform iroda működésének anyagi hátterét Kaposvár MJV Önkormányzata biztosította, akinek nem kötelező, hanem vállalt feladata a turizmus pártolása, a Tourinform fenntartása. Az önkormányzat „Feladatellátási szerződés”-ben határozta meg az irodával szembeni elvárásait.

28

KAPOSVÁR


turisták, vendégek, látogatók

Tourinform: az összes szolgáltató verseny‐ semleges képviselete

szolgáltató

szolgáltató

A kapcsolat mindig kölcsönös volt az iroda és a szolgáltatók között. Ez nagyban hozzájárult a jelenlegi szerve‐ zet működésének alapjaihoz. A fenti ábra szemlélteti a kiindulási pozíciókat. Jól látható, hogy a turisztikai szolgáltatók, azaz a jelenlegi tagok között korábban sem volt jelentős a szakmai együttműködés, amelyre szükség lett volna. Mindenki önállóan jelent meg a piacon, saját tapasztalataira hagyatkozott. A Tourinform iroda a „központ”, ahova befutnak és kiáramlanak az információk. A szervezet szakmai munkája mellett a struktúrája is abban a pillanatban megváltozott, amikor a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek kialakítására vonatkozó első pályázatok megjelentek. Ahogy az előző‐ ekben már említetésre került, a tagság és a munkaszervezet turisztikai szolgáltatóként évek óta közvetlen kapcsolatot tart a turistákkal, vendégekkel, látogatókkal és egymással is. Mindenki a saját szolgáltatását, ter‐ mékét kínálja, a tőle telhető legjobbak szerint. Környezeti-, politikai-, gazdasági- hatásoktól, szezontól függetlenül, rendületlenül, elhivatottan, és az esetek legnagyobb többségében ösztönösen teszik a dolgukat.


TDM pályázat tagság

Tourinform önkormányzat

Kiírásra került a „Kaposvár és a környéke turisztikai desztináció menedzsment szervezet kialakítása” című pályázat, amelyet 2009-ben Kaposvár MJV Önkormányzata nyújtotta be. A benyújtott pályázat feltétele volt a turisztikai egyesület létrehozása. Kaposvár önkormányzata, aki a turisztikát mindig kiemelt figyelemmel ke‐ zelte, létrehozta az egyesületet és annak legnagyobb tagjává vált. Ekkor, az egyesület megalakulása után két évvel, saját intézményei közül kiszervezte a Tourinform irodát és átadta az egyesületnek munkaszervezetként. Az említett pályázat az oka, hogy a vizsgált szervezet lett a kedvezményezettje annak a projektnek, amely Kaposvár és a Zselic, mint desztináció menedzselésére jött létre. Feladata, hogy előbb-utóbb önállóan is el‐ lássa pályázattal vagy pályázat nélkül a fenti desztináció fejlesztési feladatait. Ez a tevékenység a kezdetektől mostanáig tartó, olyan folyamatos háttérmunka, amely egyfelől rengeteg időt és energiát igényel, másfelől sem a szervezet tagjai, sem a nagyközönség számára nem látványosak. Jelenleg a TDM egyesület működteti a Tourinform irodát és átvette a TDM pályázat feladatait is. Ebben a feladatban részt vesz KMJV Önkormányzata turisztikai referense, gazdasági igazgatóságának munkatársa is.

29

KAPOSVÁR


A TDM pályázat elemei a desztináció fejlesztésére vonatkoznak, ezáltal a desztinációba érkező turisták, láto‐ gatók minőségi kiszolgálására törekszik. Továbbá átvette a Magyar Turizmus Zrt-vel kötött Névhasználati szer‐ ződést, és a Tourinform korábbi tevékenységével összefüggő feladatokat, szerződéseket. A fentiekből kitűnik, hogy a pályázat megvalósított és megvalósítandó elemei közvetve vagy közvetlenül egy‐ részt a munkaszervezet, másrészt a tagok részére nyújtottak támogatást. Minden esetben az a cél, hogy a térség fejlődjön, eladhatóvá váljon, a turisták komfortosabb kiszolgálás mellett tartózkodjanak a desztinációban. Ezen a ponton már el kell kezdődnie a komoly együttműködésnek, az információk hatékony oda-vissza áram‐ lásának a tagság és a szervezet között. Ebben a helyzetben és ezen a ponton már be kell látni, hogy az együtt‐ működés egyszerűbb és hatékonyabb, mint mindenkinek önállóan megvetni a lábát a piacon.


tagság

munkaszervezet (Tourinform)

önkormányzat

TDM-II. pályázat

2011-ben még tartott a TDM-I. pályázat lezárása, amikor a szervezet elnyerte a TDM-II. pályázatot, amely markáns változásokat hozott. Abban különbözött az előzőtől, hogy 

az egyesület nyújtotta be (nem az önkormányzat),



az egyesületi tagok állították össze a projekt elemeit, tartalmát (minden tag meghatározta, hogy mi‐ lyen saját terméket/szolgáltatást fejlesztene),



a projektelemeket meghatározó tagok önmaguk vállalták az önrész befizetését,



a saját elemek miatt a tagok közelebb érzik magukhoz a pályázatot az előzőnél,



a munkaszervezet foglalkozik a projektelemek megvalósításával, a háttér adminisztrációval, és nem maguk a tagok.

Továbbra is az egyesület munkaszervezete a pályázat megvalósítója, aki továbbra is minden szereplővel sze‐ mélyes és napi kapcsolatban áll. Az önkormányzat nem vonult ki sem a szervezetből, sem a turizmusból: ő a legnagyobb, egyben a legerősebb tagja az egyesületnek. Az önkormányzat fizeti a legnagyobb tagdíjat, amely hasonló nagyságrendű, mint a Tourinform iroda korábbi fenntartási költsége. A pályázat pedig a tagok elkép‐ zelésein keresztül, a munkaszervezet munkájával, végül a térség fejlődését és a turisták komfortérzetének kielégítését szolgálja. Mindenképpen ez a cél, hiszen egy térség sikerét mindig az határozza meg, hogy a látogatók, a vendégek jól érezzék ott magukat, sok-sok élményt szerezzenek. Amennyiben a desztináció több napon keresztül, akár egy hétig változatos programot tud kínálni és ezeket a programokat a látogatók elérik, meg is találják, a vendégek 30

KAPOSVÁR


a szolgáltatások minőségével elégedettek, akkor úgy érzik, hogy a felét sem látták annak, ami a kínálat. Tehát a vendég azt gondolja, hogy ide vissza kell jönni! A vendégek elégedettségét nem elég folyamatosan figyelni, de komolyan is kell venni. A visszajelzések szerinti szükséges korrekciókat el kell végezni.

6.4. MÁRKA, MARKETING Amennyiben a turisztikai marketinget nézzük, Kaposvár és a desztináció életében el kell különíteni a turisztikai desztináció menedzsment szervezet megalakulása előtti és utáni időszakot. Mint korábban említésre került, 2010 előtt Kaposvár MJV Önkormányzata Vagyongazdálkodási Igazgatósága látta el a turizmusmarketingre vonatkozó feladatokat. Meghatározta, hogy milyen kiadványok jelenjenek meg, mekkora példányszámban. Az anyagi hozzájárulást az önkormányzat biztosította, így az éves költségve‐ tés részét képezte. A Vagyongazdálkodási Igazgatósághoz tartozó turisztikai referens, a Tourinform iroda munkatársaival együtt végezte a kiadványok készítésével járó gyakorlati megvalósítását. Már akkor is lényeges szempontnak számí‐ tott, hogy a kiadványok egy meghatározó arculatot, felismerhető külső megjelenést kövessenek. Így a sorban megjelenő, Kaposvárral kapcsolatos kiadványok évről-évre egységes, de színvilágában eltérő formában jelen‐ tek meg. A városról készült brosúrák, belváros térkép, Kaposvár utcaneves térkép egyrészt a Tourinform iro‐ dában kerültek a Kaposvárra látogató turistákhoz, másrészt az utazás kiállításokon kerültek a célközönséghez. Ekkor minden kiadvány Kaposvár város címerével volt ellátva. Kaposvár a kezdetektől fontosnak tartotta, hogy bemutatkozzon, utazás kiállításokon jelenjen meg. A Buda‐ pesti Utazás Kiállításokon azóta is szinte kivétel nélkül részt vesz. Az első években külön standon, majd a DélDunántúli régió egységes standján kerül sor a bemutatkozásra. A vidéki utazási kiállításokon szintén szemé‐ lyesen jelen volt Kaposvár, éveken keresztül részt vett Miskolcon, Debrecenben, majd Kecskeméten, Győr‐ ben, Veszprémben. A testvérvárosi Csíkszereda több alkalommal adott lehetőséget városunknak arra, hogy a Csík-Expo-n megjelenjen. Kaposvár a helyben megrendezett kiállításokon és szakmai vásárokon is jelen van, mivel fontos a város és a környék megismertetése a résztvevőkkel. A képviseletet minden esetben a Tourin‐ form iroda munkatársai látják el, az önkormányzat turisztikai referensével közösen. A helyi Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület létrejötte után a „Kaposvár és környéke turisztikai desztináció menedzsment szervezet kialakítása” című projekt új elemek megvalósulását tette lehetővé. Elké‐ szült egy egységes turisztikai arculat. Az arculati elemek ettől kezdve mindenhol megjelennek. A „Kaposvár, érzem” promóció elemei között szerepel egy kvíz füzet, amely játékos formában ismerteti meg a desztináció attrakcióit a látogatókkal. Különböző célcsoportoknak különböző ajándéktárgyak készültek: toll, tili-toli játék, a Rippl-Rónai Emlékévhez kapcsolódó bögre, az attrakciókat megjelenítő hűtő mágnesek, póló és esernyő. 2011-ben a Dél-Dunántúlon 3 db óriásplakát hívta fel a figyelmet arra, hogy Kaposvár a Zseliccel „festőien természetes”. A Barangoló utazási magazinban újságcikk jelent meg, és ugyanekkor 6000 db szórólap került terjesztésre. Webes banner került a www.turizmus.com oldalra. 6 elemből álló információs táblarendszer hivatott a turistákat informálni Kaposvár belvárosában és a desztináció főbb településein. Az ún. TDM-II. pályázat további lehetőségeket nyitott meg. Elkészült az egységes turisztikai információkat, szolgáltatókat, nagyrendezvényeinket tartalmazó „Kaposvár és a Zselic guide”, amely 2013-ban és 2014-ben jelent meg. Elkészült a turisztikai egyesület önálló honlapja a www.visitkaposvar.hu, www.visitzselic.hu, www.jartalmaritt.hu. Az érdeklődők turisztikai és kulturális információkhoz, helyi hírekhez juthatnak még Ka‐ posvár város honapján a www.kaposvar.hu oldalon, vagy akár a Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület Facebook oldalán. Minden Kaposvárral, a desztinációval kapcsolatos turisztikai hír egyúttal megjelenik a To‐ urinform iroda honlapján, a www.tourinformkaposvar.hu oldalon is. 31

KAPOSVÁR


Kaposvár és a desztináció ismertségéhez nagyban hozzájárul a Vendégkedvezmény kuponfüzet, amely turisztikai kedvezményeket biztosít az ideérkező látogatóknak a helyi attrakciók, és a helyi szolgáltatások igénybe‐ vétele esetén. Az okostelefont használó turisták komfortérzetét segíti elő a location based program, amely Wifi hálózat se‐ gítségével, automatikusan küldi az információkat a Kaposváron tartózkodó turisták telefonjára. Nem utolsó sorban jegyezzük meg, hogy nagyon jó a kapcsolat a helyi sajtóval és médiával. Mindkettő fon‐ tosnak tartja, hogy Kaposvár és környéke turizmussal kapcsolatos eseményeiről rendszeresen tudósítson. Kaposvár turisztikai díjai évről-évre meghozzák a városnak azt a lehetőséget, hogy helyet kapjon az országos médiában egy-egy film, vagy bemutatkozás erejéig. Az „Év Települése” cím után elkészült a Zegzugos törté‐ netek című film, amely rendkívüli szépségében mutatja be a várost. Nem kerülte el a média figyelmét a „Kiváló Európai Desztináció” megtisztelő cím viselése sem. Az arculati elemek megjelenése, tudatos és intenzív alkalmazása elvárható és nagyon domináns marketing‐ eszköz egy szervezetben. Ezek tudatos, és folyamatos megjelenítése nem csak a közös marketing eszközökön, hanem minden egyes egyesületi tag esetében is elvárható. A későbbiekben megfontolandó az arculatformáló kínálati elemek bővítése is. A desztináció közös marketingtevékenysége a TDM pályázat kapcsán elindult. Ennek hatékonysága az eltelt idő rövidsége miatt – még nem mérhető látványosan. Erősítése, ezen beül is a marketingaktivitások fokozása, értékesítési politika kidolgozása, értékesítési csatornák bővítése, fejlesztése komolyan fejlesztendő feladat a jövőre nézve.

32

KAPOSVÁR

7.


FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA, ÉRTÉKELÉSE

7.1. A 2015. SZEPTEMBERÉIG MEGVALÓSÍTOTT ÉS A JÖVŐBEN TERVEZETT FEJLESZTÉSEK 2006-ban elkészült a Virágfürdő, vagyis a szabadtéri élményfürdő. A létesítmény hiánypótló jellegű volt, hi‐ szen a közönség régóta igényelte a pihenést, élményfürdőzést, valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatá‐ sokat. A szezonális nyitva tartással működő fürdő 3 462 m2 egybefüggő vízfelülettel, 17 féle, összesen 46 db látványelemmel várja a látogatókat. A gyermekek különálló, fedett medencét használhatnak, a gyógyulni vá‐ gyóknak külön gyógyvizes medence áll rendelkezésre. A beruházás következtében megnövekedett a fürdőlá‐ togatók száma, ami annak is köszönhető, hogy jó minőségű, az igényeknek megfelelő színvonalú élményfürdő szolgáltatások vehetők igénybe. A kaposvári belváros 2010-es funkcióbővítő rehabilitációja nem tipikus turisztikai jellegű projekt volt. Hatá‐ sára azonban olyan vonzerőkkel, szolgáltatásokkal gazdagodott a város, mely pozitívan hat az idegenforga‐ lomra, a fogadófeltételekre. Ennek leglátványosabb eleme, hogy a 2003 óta gyalogos övezetnek számító fő‐ térre vezető utcák közül valamennyi a forgalom elől elzárásra került. A gyalogosforgalom ezzel együtt nem esett vissza. Az Ady Endre utca teljes hosszában a gyalogoszóna részévé vált, az ott kialakított zöld szigetek a virágos város imázsát erősítik. Az emiatt felszámolt parkolók pótlására az Ady Endre utcától északra fekvő tömbbelsőben kétszintes parkolóház épült. A Noszlopy és Ady Endre utcákban körüljárható, életnagyságú, helyi szobrászművésznők által készített szobrokat helyeztek ki, melyek kedvelt fotótémák a turisták körében is (Weeber Klára – Florentin, Gera Katalin – Ady és Rippl-Rónai találkozása, Sörös Rita – Játszó gyerekek). Elkészült a Szivárvány Kultúrpalota teljes rekonstrukciója és bővítése, amivel egy valamennyi célcsoport szá‐ mára akadálymentes, technikailag is minden igényt kielégítő rendezvényhelyszín, reprezentatív épület jött létre. A Noszlopy utcában működő Négy évszak zenélő szökőkút kiemelkedik Kaposvár számtalan szökőkútja közül. Valamennyi medencét Bors István helyi alkotó Négy évszak szobrainak egyike díszíti. A belváros aka‐ dálymentességét is nagyban javította a beruházás, hiszen a munkálatok kiterjedtek a gyalogátkelőhelyekre, padkákra, közterületekre, épületekre is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az AGÓRA-program részeként 2010 márciusában megkezdő‐ dött a térség meghatározó kulturális intézményének, az Együd Árpád Kulturális Központ Intézménynek az a 14 hónapig tartó újjászületése, aminek az eredményeként – a jelenleginél kétszer nagyobb területen, korszerű technikával felszerelve – igazi kulturális „fellegvárat” kapott Kaposvár. A több mint harminc éve épült, minden elemében elavult Művelődési Központ épületét felváltó új közművelődési és felnőttképzési centrum régi szükségleteket elégített ki. Az új épületben a Művészetek Kincsesháza is méltó helyet kapott a képzőművészet bemutatásához és műveléséhez. A város kultúrakedvelő polgárai ezt meg is érdemelték. Kaposvár AGÓRÁ-ja olyan multifunkcionális közösségi tér, amely a kultúra széleskörű értelmezésén alapul, igyekszik valamennyi társadalmi réteg igényeit új szolgáltatásokkal kielégíteni, valamint térségi művelődés-szervező és felnőttkép‐ zési funkciókat is ellátni. Kevésbé látványos, de nemkülönben fontos fejlesztéseink is lendülettel haladtak. Az önkormányzat által léte‐ sített Keleti Ipari Park zöldmezős, nagy területigényű beruházásokat tett lehetővé. Ez a munka is megindult, a munkahelyteremtés jegyében – uniós segítséggel – ezzel is erősítette a város vállalkozásvonzó karakterét. A beruházás eredménye, hogy Kaposvár és a régió fejlődőképessége, megtartó ereje nő, és egyaránt képes kiszolgálni az ide látogatók, a magának működési terepet kereső vállalkozói szektor és az itt élő emberek igényeit. Az 1967-ben épült fürdőépület a 2006-ban elkészült szabadtéri élményfürdő mellett már nem tudott a láto‐ gatók igényeinek maradéktalanul megfelelni. A turizmusban tapasztalható trendek jelezték, hogy a gyógyá‐ szati, wellness és élmény jellegű fürdőre mutatkozik kereslet. Ezért a 2009-ben megkezdődött, majd 2011ben teljesen elkészült fürdőberuházás keretében a kor igényeinek megfelelő létesítmény valósult meg, így a korábbi 5 helyett immár 14 medence működik. A gyógyászati részlegen számos kezelés vehető igénybe, a wellness részlegen több szauna található. A sportolni, mozogni vágyók a 25 m-es fedett uszodát vehetik

33

KAPOSVÁR


igénybe. A szabadtéri élményfürdő szezonális nyitva tartásából eredő hiányt a szabadtéri kiúszóval is rendel‐ kező fedett élményfürdő pótolja. Az épületben kiegészítő szolgáltatások is igénybe vehetők, pl. étterem, bolt, szépségszalon. A forgalmasabb időszakokban jelentkező parkolóhely hiányt további parkolóhelyek kialakítá‐ sával, és kerékpártámaszok kihelyezésével orvosolták. A város testvérvárosi kapcsolataiban is szerepet kap a turizmus. Több nemzetközi konferencia zajlott turiszti‐ kai, illetve akadálymentes turisztikai témákkal. 2011-ben a konferenciához kapcsolódóan készült el a Jeles Kaposvár című film, mely 11 percben mutatja be a várost jelnyelvvel, illetve felirattal kísérve a siketek számára téve akadálymentessé az élményt. 2012-ben elkészültek városunk legismertebb szülötte, Rippl-Rónai József egykori lakóhelyéhez kötődő fejlesz‐ tések. Az évtizedek óta emlékházként működő Róma villában a művész eredeti berendezési tárgyai között tekinthetők meg festményei. A festő után maradt örökség teljes körű és turistabarát, akadálymentes bemu‐ tatásához azonban fejlesztésekre volt szükség. A Villa épülete külsőleg megújult. Az épülethez vezető évszá‐ zados gesztenyefasor hiányzó fáinak helyére újakat ültettek. A parkba rengeteg nárciszt telepítettek, ami ta‐ vasszal igazán látványossá teszi a birtokot. A kertben újra felépítették a csacsi istálló és a méhes épületét, és újratelepítették a szőlőt is, ami már a festő kertjében is megtalálható volt. Az egykori vincellérház, vagyis a festő által műteremként használt épület tükörképeként készült el a beruházás leglátványosabb eleme, a lá‐ togatóközpont. A szimmetria megtartása miatt az épület nagy része térszín alatt került kialakításra. A látoga‐ tóközpontban megtalálhatók a turisták fogadásának ideális feltételei (fogadótér, ajándékbolt, vizesblokkok, mindez akadálymentesen elérhető környezetben). Az épület alkalmas kiállítások, rendezvények, konferenciák megszervezésére. Az alsó szint belső udvarára helyezték el a festő szobrász barátai által készített, korábban a parkban álló alkotásokat. A következő fejlesztés keretében valósult meg a Róma Villa látogatóközpontjában az Andrássy ebédlő rekonstrukciója. A gróf Andrássy Tivadar felkérésére Rippl-Rónai által tervezett, többszörösen díjnyertes ebédlő szecessziós enteriőrjének rekonstrukciója megmutatja, hogy a művész nemcsak a síkfelületek kiváló dekora‐ tőre, hanem iparművészeti munkássága is igen jelentős. Kaposvár az elmúlt években rengeteget segített a kerékpárral közlekedőkön. Több utcában kerékpársávot, nyitott kerékpársávot vagy kerékpáros nyomot alakítottak ki, 3 egyirányú utcát pedig megnyitottak az ellen‐ irányú kerékpáros forgalom számára. A kereszteződésekben, csomópontokban forgalomtechnikai fejleszté‐ sekkel, a jelzőlámpák fázistervének változtatásával kedveztek a célcsoportnak. Az útvonalhálózat bővítése mellett több, mint 200 új kerékpártámasz került kihelyezésre, így a város számos pontján biztonsággal rögzít‐ hetők a kerékpárok. A fejlesztések 2014-ben is folytatódnak. A városon átívelve, a belvárostól távolabb eső, de turisztikai vonzerővel rendelkező városrészeket is érintve bővül a kerékpárosbarát úthálózat. A városi há‐ lózat csatlakozik egy kb. 80 km-es, a környékbeli településeket is érintő útvonalrendszerhez, ami tovább erő‐ síti a desztináció szintű gondolkodást, turizmusfejlesztést. A projekthez csatlakoznak a kerékpáros infrastruk‐ túrát területükön biztosító térségbeli települések: Kaposszerdahely, Szenna, Patca, Zselickisfalud, Szilvás‐ szentmárton, Bárdudvarnok. Kaposvár legrégebbi épített öröksége a Szentjakabi Bencés Apátság, illetve annak romjai. A műemlék a 2000es évek elejétől újra látogatható, nyaranta a Szentjakabi Nyári Esték népszerű programsorozat helyszíne. 2013-ban megújult a színpad hang- és fénytechnikája, illetve régészeti kutatások kezdődtek az apátságnál. A létesítmény állagmegóvását, bemutathatóságát további tervezett projektek szolgálják a következő években. Ezek megvalósulását követően a romok hosszú távon megőrződnek, akadálymentesen megközelíthetővé vál‐ nak, a kerengő és kolostorkert rekonstrukciójával pedig a középkori életmódba kaphatnak majd betekintést a látogatók. Az akadálymentesítési törekvések elismerését immár díj is bizonyítja. 2013-ban Kaposvár és környéke el‐ nyerte az Európai Bizottságtól a Kiváló Európai Desztináció (EDEN) díjat akadálymentes turizmus témában.

34

KAPOSVÁR


Szintén 2013-ban az Európai Bizottság Access City díjáért folyó versenyben Kaposvár pályázatát egyedüli ma‐ gyarként küldték tovább az európai döntőbe. A kaposvári belvárosi sétálóövezet bővítése indokolt azokban az utcákban, melyek a Fő utcába torkolnak, így zsákutca jellegük miatt gépjárműforgalmat nem bonyolítanak. Ilyen az Irányi Dániel utcának a Somogy áruház parkolójától északra fekvő szakasza, illetve a Megyeház utca felső szakasza. 2014-ben az Irányi utca felső sza‐ kasza térkő burkolatot kap, alsó szakaszát pedig aszfalttal burkolják. A térköves, gyalogos zónában megújul‐ nak a meglévő zöldfelületek, illetve újakat is alakít ki a város. A Megyeház utca felső szakaszán a térkővel burkolt felületeket zöldsávok törik meg. Az utca hangulatát az olaszlépcsős kialakítás fokozza. A sétálóövezet keleti végén, a Széchenyi téren eddig a turisták könnyen felismerték a turisztikailag frekventált szűkebb bel‐ város határát. Az apró tér elavult, sivár hangulatú burkolata miatt nem volt népszerű. Új, barátságosabb bur‐ kolat lefektetésével, szobor kihelyezésével, növényszigetek kialakításával kedvelt pihenő-, vagy találkozóhely válhat belőle. A fejlesztések tovább erősítik Kaposvár virágos város imázsát és tovább növelik a belvárosokban oly ritka, üdítő zöldfelületek mennyiségét. Többen érkeznek a kulturális értékek felkeresése céljából, programokra, fesztiválokra is. Az ő kikapcsolódá‐ sukat egészíthetik ki a Városligetben elkészülő fejlesztések. A Városligeti-tó partjának kotrásával, rendezésé‐ vel, a füves felületek átalakításával számos új funkció honosítható meg 2014-től a Városligetben. A fövenyes part pihenésre, a tó csónakázásra csábít. Az 1 km hosszú, speciális gumiburkolatú futópálya és a felnőttek által is használható tornapálya a turistákon kívül a helyi lakosokat is megmozgatják majd. A fiatalok számára a liget kevésbé központi részein műfüves labdarúgó pálya, illetve görpark áll rendelkezésre. Hosszabb távon a terület, mint rendezvényhelyszín is bekapcsolódhat a város életébe, mivel a domb természetes nézőtérként használható, a tó mellett pedig kialakítható egy állandó színpad. A Deseda tó és környéke tényleges turisztikai potenciálját kihasználandó az egész tavat, megközelítését és a szolgáltatások, szabadidő eltöltési módok körének bővítését több fejlesztés is szolgálja. A fejlesztések nem‐ csak Kaposvárt érintik, hiszen a tó részben Somogyaszaló és Magyaregres közigazgatási területéhez tartozik, így térségi szinten fejti ki pozitív hatását. A tó 67-es úttól délre eső szakaszán gyalogos ökoturisztikai útvonal vezet körbe. A tavon napelemes, környezetbarát, kerékpárszállításra is alkalmas hajóval lehet a látogatóköz‐ ponttól kilátóig, illetve a 67-es út melletti gyalogoshíd kikötőjéig eljutni sétahajózás keretében. A körbevezető útvonal mellett több pihenőhely esőbeállóként, mosdóként is hasznosul. A nyugati parton kilátó épült, ahon‐ nan jól belátható a 8 km hosszú tó környezete. A körbejárhatóságot két gyalogoshíd biztosítja. Az útvonalat nemcsak gyalogosok, hanem kerékpárosok is szívesen használják. Ezért a nyugati parton 7 km hosszúságban aszfaltozott kerékpárút épül, ami csatlakozik a Sportcsarnoktól a tóig vezető kerékpárúthoz, ezáltal a város‐ ban kerékpárosoknak kiépített, kijelölt útvonalhálózathoz. A Deseda toponári, azaz a keleti oldalán működő strand közelében épült a Fekete István Látogatóközpont. A közvetlenül a vízpartra tervezett kiállítási épület egyedi építészeti megoldása egy hajót formáz, amely orrával a víz felé fordul. Állandó kiállításuk a Deseda-tó változatos élővilágába enged betekintést, számos attrakcióval és interaktív elemekkel szolgálva az aktív isme‐ retszerzést és kikapcsolódást. Egyik fő látványeleme az épület teljes magasságát kitöltő tölgyfa, amelynek törzsén és lombkoronájában az erdők-mezők élővilága elevenedik meg. Másik különlegessége egy hatalmas akvárium, amely a Deseda jellegzetes halait mutatja be. A létesítmény teljes körűen akadálymentesített va‐ lamennyi célcsoport számára. Az épület mellett csónakkikötő, játszótér is épült. A tavon napelemes, környe‐ zetbarát, kerékpárszállítására is alkalmas kis hajó működik, amely kellemes sétahajózást tesz lehetővé. A terület az új ökoturisztikai útvonalon járható körbe akár gyalogosan, akár kerékpárral. A túrázók pihenőhelye‐ ket, esőbeállókat találnak útközben. A kilátóból pedig gyönyörű a panoráma! A Látogatóközpont bejáratánál közvetlenül egy hatalmas térképet találunk a Deseda-tóról, amelynek alapja egy légifotó, s a látogatók az információs pultba épített nyomógombok segítségével tájékozódhatnak a Deseda környéki objektumok (pl. kerékpárút, túraútvonalak, játszóterek, parkolók… stb.) elhelyezkedéséről. A Látogatóközpont további élmé‐ nyeket is tartogat a látogatók számára! Detektív üvegen keresztül megfigyelhető a Deseda madárvilága a madármegfigyelő házikóból, megismerhetők a leggyakoribb szitakötőfajok a szitakötő házban, a béka- és teknős lesnél pedig a vízpartok kis lakói természetes környezetükben láthatók. Továbbá a Deseda tó természeti kör‐ nyezete már kiránduló hajóról is megtekinthető, ill. csónakok kölcsönzésére is van lehetőség. Időközben újabb

35

KAPOSVÁR


izgalmas attrakció is várja látogatóit! A vízi játszótér egyaránt fergeteges élményt jelent kicsiknek és nagyok‐ nak! Egy kézikompon, kötél segítségével lehet átjutni a túlpartra, és nem könnyű a pontonhídon egyensú‐ lyozni sem, vagy akár tutajon ügyeskedve lavírozni azért, hogy a túlparton felfedezzük a várat! A szem és láb nem garantáltan nem marad szárazon. A desedai Kalanderdő célja, hogy Kaposvár és környékének lakossága, valamint a desztinációba érkező összes turista, látogató számára erdei környezetben nyújtson kikapcsolódási lehetőséget. Változatos élőhelyi kör‐ nyezete miatt (vízi, vízparti, erdei élővilág) számos turisztikai attrakciólehetőséget tartalmaz, így biztosítva az aktív pihenés feltételeit. Ezen attrakciók mind témájukban, mind a megszólított közönség vonatkozásában változatosak: a gyermekektől kezdve a felnőttekig, a gyalogosoktól a lovas turistákig, a természetjáróktól az aktív turizmust kedvelőkig mindenki talál magának megfelelő élményelemet. „Az érzékszervek és a tudás erdejében” a kalandkunyhók négy helyszínen koncentrálnak érzékszerveinkre. A „Lombfedeles tanösvénypark” főként az általános iskoláskorú gyermekek részére kialakított interaktív tanös‐ vények hálózata. A tanösvény, mint egy-egy szabadtéri foglalkoztató épület alkalmas arra, hogy nagyobb gyermek-, illetve látogatócsoportok számára foglalkozásokat, előadásokat tartsanak akár az őket kísérő pe‐ dagógusok, akár az erdőgazdaság, múzeum, Tourinform munkatársai. Mindegyik tanösvényen öt állomás van. A „Guruló” tanösvény” pedig egy talajmechanikailag megerősített természetes, akadálymentesített földút, amely kerekesszékkel járható. „ A kaland erdejében” lévő Kalandjátszó és Kalandpálya több korosztály szóra‐ koztatására alkalmas játszótér, ill. sportolásra alkalmas akadálypálya. „ A csend erdejében” elhelyezett ma‐ dár-megfigyelőhelyről a turisták gyönyörködhetnek a Deseda madárvilágának sokszínűségében. A vizes élő‐ hely-bemutató komplex módon szemlélteti a Deseda-tó állat- és növényvilágát. Továbbá a kalanderdő a mű‐ vészeteknek is helyet ad, mivel a tematikus útvonalakon/tanösvényeken meglepetésszerűen elhelyezve „land-art” motívumokat és a somogyi népművészetre utaló alkotások helyezkednek el. Valamint komplex ér‐ tékmegőrző tevékenység keretében megújul az arborétum növényállománya, a növényanyag védelmét biz‐ tosító kerítésépítés történik, a természetközeli élőhelyek rekonstrukciója keretében fészekodúk, madárete‐ tők, kisemlős búvóhelyek kerülnek kihelyezése, és ismeretterjesztő-tájékoztató és növénynév táblák találha‐ tók. „ A múlt erdejében” található 3 km hosszú „Pa-tanösvény” -en szakképzett vezetővel, vagy önállóan gya‐ log, esetleg lóval bejárható a Deseda környéke, és megismerhető a múlt erdőgazdálkodása. Az „Elmerengő” talajszelvény kialakítása a mélyben a különböző talajrétegek szemléletes bemutatására alkalmas. A Kalanderdő figyelmet fordít a fogyatékkal élők tájékozódási, ismeretszerzési, mozgási lehetőségeinek nö‐ velésére az arborétum területén. Fontos, hogy minden játék és információs tábla kiegészül a vakok tájékozó‐ dását segítő Braille-írásos felirattal is. Nem utolsó sorban a felfedezést mobilalkalmazás is támogatja, amely‐ nek segítségével az egyes helyszíneken lévő QR-kódok beolvasása után további információkat és érdekessé‐ geket találhat a látogató. A Zselici Csillagpark központi eleme a csillagvizsgáló és planetárium. A 840 m2 alapterületű csillagvizsgáló (déli végében egy elforgatható kupolás szerkezettel megvalósított, 1 db 40 centiméteres főműszerrel és 1 darab 10 centiméter objektív-átmérővel) egy kifejezetten napmegfigyelésre alkalmas Hidrogén-alfa távcsővel fel‐ szerelt csillagászati obszervatórium. A kupolában található műszeregyüttes vizuális és fotografikus megfigye‐ lésekre alkalmas. A kupolába épített főműszereken túl további csillagászati optikák is rendelkezésre állnak, az épület mellett kialakított észlelőteraszon, valamint éjszakai túrák során az épülettől távolabb lehetőség lesz kisméretű mobil távcsövek telepítésére, a még inkább természetközeli élmény megvalósítása érdekében. Az épület északi végében helyezkedik el a 64 főt befogadni képes, 8 méter kupolaátmérőjű, légkondicionált, 5.1-es hangrendszerrel felszerelt planetárium. Itt kerülnek bemutatásra a külföldi gyártású, legfrissebb ki‐ adású planetáriumi filmek, valamint a hazai készítésű, és az intézmény saját stúdiójában elállított műsorok bemutatására. A látogatókat korosztályokra és a tudományos igény mélysége szerinti csoportokra bontott műsorok várják. A fentieken túl – borult idő esetén – az erre a célra rendszeresített csillagászati égboltszimu‐ láló program segítségével a kupolában kivetíthető és bemutatható lesz az aktuális napnak és órának megfe‐ lelő csillagos égbolt is. Az intézmény rendelkezik egy modern digitális filmfeldolgozó stúdióval is, melyben a környező tájakon a projekt keretében beszerzett képrögzítő eszközök segítségével rögzített anyagból plane‐ táriumi vetítésre alkalmas film állítható elő. 36

KAPOSVÁR


Továbbá a természettudományos igényű szórakoztatás eszköztárához tartozik még egy meteorit-gyűjtemény, mely a későbbiekben bővíthető, valamint egyes darabjai kutatás céljára az erre szakosodott intézményeknek átadható lesz, de a tárlat elemei között helyet kap egy különleges példány is, a 8 kg-os vasmeteorit a látogatók által is megérintető lesz. Az épület előterében állandó és időszakos kiállítások (asztrofotográfiai és természet‐ fotós, csillagászati témájú képzőművészeti tárlatok) megrendezésére is sor kerül majd. További látnivalók a kiállítási térben: csillagászati műszerek makettjei, Holdgömb, Hold-dioráma, antik távcső eredeti példánya. Az intézmény ökoturisztikai komplexitását biztosító funkció a nappali természetismereti programok megren‐ dezése. A mindösszesen 63 főt befogadni képes előadóteremben (foglalkoztatóban) környezeti nevelő, illetve iskolai szaktanár segítségével környezetismereti tanórák, foglalkozások, kísérletek tarthatók, melyek a ren‐ delkezésre álló eszközparkkal (mikroszkópok, kamerák, vetítőberendezés) tovább színesíthetők. A helyiség‐ ben a Zselicségre jellemző állatfajok preparált példányai vizsgálhatók dioráma-elrendezésben. A Zselici Kilátó közvetlenül a Csillagvizsgáló és Planetárium épülete mellett, az objektum megközelítésére al‐ kalmas út túloldalán épült meg a 25 méter magas, faszerkezetű, méreteiben és megjelenésében is impozáns Kilátó. Tiszta időben, nagy vízszintes átlátszóságot biztosító légköri viszonyok esetén a látogató megpillant‐ hatja északi irányban a Badacsony bazaltsapkáját, a Gulács és a többi magasabb Balaton-felvidéki tanúhegy csúcsát, ellenkező irányban pedig a horvátországi Papuk-hegység vonulatait, miközben délkeleti irányban a Mecsek tömbje már-már közelinek, megérinthetőnek tűnik. Pár méterrel lejjebb ereszkedve a csigalépcsőn megfigyelhetővé válik a lombkoronában rejtőzködő madárvilág élete. A biológiai témájú nappali foglalkozások nem korlátozódnak pusztán a tantermi előadásra. A környező erdők‐ ben kijelölt túraútvonalakat bejárva vezető segítségével további értékes ismeretanyag adható át az iskolások‐ nak, turistacsoportoknak. Az erdei túraútvonalak mentén elhelyezett információs pontok a Zselici Tájvédelmi Körzet és a Csillagoségbolt-park bemutatása mellett a környezeti, tájépítészeti, tájtörténeti, néprajzi, geoló‐ giai örökségeink megismerését szolgálják az építmények mellett kihelyezett táblák segítségével. Az egyes információs pontok egykori, mára elnéptelenedett és megsemmisült puszták és települések neveit viselik. A Csárdahely információs pont a szennai Lidi néni házát szimbolizálja, amelynek jellegét a helyi táji építészeti stílus egyik jellemző épületéről mintáztuk. Ez egy talpas ház, melynek belsejében kiállítótér lesz kialakítva helyi művészek néprajzi alkotásaival. Az Enyezd információs pont olyan kis faépület, amelynek félgömb alakú kupoláján keresztül a csillagos égbolt látványa látható, olyan installáció segítségével, amelyet a tetőnyíláso‐ kon keresztül beszivárgó természetes fény mutat meg a valós éjszakainak tűnő látképében. A Márcadó információs pont nyitott oldalaival perspektív képet nyújt, így mutatható be a természetes környezet, vagy épp egy szép naplemente, a kialakításnak köszönhetően akár fekvő helyzetben is. A Kardosfa információs pont egy egyszerű négyzet alakú nyitott faépítmény, egy szabadtéri „mini tanterem”, ahol iskolás csoportoknak tanár vagy környezeti nevelő tarthat iskolán kívüli tanórát. A Zselicben élő emlősök életmódjának bemutatá‐ sát, valamint a Tájvédelmi Körzetre jellemző fafajok megismerését a szabadtéri tanteremnél elhelyezett láb‐ nyomok és információs táblák segítik. A Ropoly információs pont a Ropolyi tó mellett kapott helyet, és a vizes élőhely bemutatását célozza, kiegészítve az erdő-, vad- és a halgazdálkodás szélesebb körű megismertetésé‐ vel. A túraútvonalak és információs pontok egy részének interaktív jellegét nagyban elősegíti egy mobiltelefonra letölthető applikáció, melynek segítségével a látogatók akár önállóan is, vezető segítsége nélkül bejárhatják a tanösvényeket, a kihelyezett ábráknak a telefon kamerája és az applikáció általi felismerésével számos in‐ formációt tudhatnak meg a Zselic állat- és növényvilágáról, kvízjátékban vehetnek részt, és a feladatsorok szisztematikus megválaszolását követően tanúsítványt is kiállít az alkalmazás, mely a későbbiekben pdf-formátumban letölthető és kinyomtatható. A SEFAG Zrt. részt vesz az „Az Országos Kékkör (OK) Dél-dunántúli Régiót érintő nyomvonalának és attrakció‐ inak multifunkciós fejlesztése, a túraútvonalak téradat alapú nyilvántartási és fenntartási rendszerének kiala‐ kítása, a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése” elnevezésű projektben. A projekt során Kaposvár környéki, elsősorban a Zselicre fókuszáló „Kékkör” túraútvonal nyomvonalán kerülnek elhelyezésre olyan elemek, ame‐ lyek a bakancsos turisták igényeihez igazodnak. Ennek megfelelően 3 forrás megújítása, 4 fedett és 4 fedetlen

37

KAPOSVÁR


pihenőhely kialakítása, valamint 2 pihenőhely megújítása szerepel a tervekben, amelyek egy része már meg‐ valósítás alatt áll. A Gyertyánosi parkerdő Kaposvártól délre, a 67-es út déli oldalán fekszik. A város közelségének és a termé‐ szeti adottságoknak köszönhetően kedvelt kiránduló hely a kaposváriak körében. Nem utolsó szempont, hogy különböző rendezvények megszervezésének is otthona. Az Országos Kékkör túraútvonalhoz szervesen kap‐ csolódik, továbbá szervezett túrák, teljesítménytúrák fontos állomása. Folyamatban levő fejlesztés egyben tisztelgés Rockenbauer Pál előtt, akiről az Országos Kékkör dél-dunántúli szakaszát elnevezték. A Hódos tó horgászati szempontú hasznosítása és karbantartása miatt kialakuló szigeten elhelyezésre kerülő emlékosz‐ lop és tábla hívja fel a figyelmet életére és munkásságára. A fejlesztés keretében játszótér, védőház, több erdei garnitúra, padok és tűzrakóhelyek kialakítása történik. A fejlesztések lehetővé teszik, hogy egyidőben több, kisebb-nagyobb társaság, térben elkülönülve aktívan tudja eltölteni szabadidejét. A Somogy Megyei Önkormányzat a turisztikai attrakció és szolgáltatás fejlesztés projekt keretében a „Kaposvári Vigasságok terét” fogja létrehozni. Az attrakció összehasonlítása során kiemelt cél a turizmus területi és időbeli koncentrációjának csökkenése, ezért olyan portfóliót állítottak össze, amely egész évben tud vonzerőt biztosítani és páratlan a városban. Garantált programok, színpadi előadások, foglalkoztatással egybekötött hagyományőrző és modern foglalkozások és tevékenységek, állandó és tartalmas időtöltést kínáló kiállítások és alkotó műhelyek, kézműves műhelyek, helyfüggő mobil tartalmak, valamint az attrakciók látogatóit kiszol‐ gáló vendéglátó egység szerepelnek a projektben. A beruházás a külföldi turisták mellett a hazai utazókat célozza meg, és a helyi lakosokra, egyetemistákra épít. A Somogyi Kastélyok Völgye projektötlet célja, hogy bemutassa a régi nemesi kúria iránt érdeklődő látogatók számára a Dél-Dunántúli régió kastélyokban és kúriákban gazdag térségét, melyet a helyiek csak „kastélyos völgyként” ismernek. A projekt megvalósítását követően várhatóan emelkedni fog a régió értékeinek ismert‐ sége. Az ismertség és a megnövekedett látogatószám további turisztikai beruházásokat tesz majd pénzügyileg relevánssá, ezáltal segítve a térség elmaradottnak mondható gazdaságát, és a helyi értékek színvonalas meg‐ őrzését. A projekt egy hosszú távú koncepció része. A pályázó hitet tett a fontolva haladás mellett, hogy kis lépésekkel stabil és masszív turisztikai potenciált sikerül kialakítania a térségben, amelyhez elsősorban idő és tudatosság, és másodsorban szükségeltetik jelentős mennyiségű tőke. A projekthez tartozó programok már 2014 júliusától elérhetőek a Somogyi Kastélyok Völgye Kúl-Túra épített örökségei között, veterán autóval, kerékpárral, autóbusszal, vagy segway kipróbálásával.

Tervezett fejlesztések:  Kaposvár város belvárosa az elmúlt évek átfogó fejlesztéseinek és a virágosítási mozgalomnak köszönhe‐ tően megszépült és turisztikai attrakcióvá is vált. A Kossuth tér és a betorkolló utcák gyalogoszónává alakítá‐ sával kialakult, a turizmus szempontjából is frekventált övezet kiterjedése és funkcióinak köre tovább bővít‐ hető. A város egyik legrégebbi épülete a Csokonai Fogadó. Az országosan védett műemlék földszintje barokk stí‐ lusban, az 1700-as évek végén épült, egykor az Esterházy uradalom központja volt. Ehhez az épülethez köt‐ hető Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya, avagy a Dámák diadalma a Fársángon című vígeposza, mely a mai napig őrzött farsangi, Dorottyához kötődő hagyományaink alapja. Az idők során sokféle célra használták az ingat‐ lant, többek között vendéglátó-, illetve szálláshely működött itt. A magántulajdonú épület a 2000-es években gyakran kihasználatlanul állt. Az önkormányzat az ingatlant meg kívánja vásárolni, és régi fényét, presztízsét visszaállítva turisztikai célokra hasznosítani a TOP funkcióbővítő városrehabilitációs forrásainak segítségével. Ezt indokolja a ház kedvező, belvárosi fekvése, bejáratai a Kossuth térre és a Fő utcára. A tervek szerint az épületben az alábbi funkciók kaphatnának helyet:  A pince adottságait is kihasználó vendéglátóhely, bor- és pálinkaház.  A belső udvar vendéglátás, illetve programok, koncertek szervezésére is alkalmas.  Szálláshely: egyszerű, de jó minőségű vendégszobák kialakítása.  A Kossuth tér felé akadálymentes bejáratot nyitva a földszinten reprezentatív információs iroda alakít‐ ható ki a Tourinform részére. 38

KAPOSVÁR


 Az épületben működhetne a Csiky Gergely Színház jegyirodája is.  A 2.3. A helyi turizmus alakulása c. fejezetben megállapításra került, hogy az elmúlt években megnöveke‐ dett a kisgyermekes családok száma a desztinációnkba látogatók körében. Ezen célcsoport elégedettségét és visszatérési hajlandóságát nagymértékben befolyásolja, hogy milyen speciális, az ő igényeikre szabott infra‐ struktúrát és szolgáltatásokat találnak. Ide tartozik a babakocsival könnyű közlekedést biztosító akadálymen‐ tes belváros és gyalogosátkelők köre, vagy a szabadidő eltöltési lehetőségeiket bővítő játszóterek is. A Gyermekmosoly program keretében 2014-ben elkészült, a tágabb belvárosban található Berzsenyi parki játszótér bármely korosztályba tartozó gyermek számára élményt nyújt, és nagy előnye, hogy a nyári turisztikai sze‐ zonban árnyas. A gyermekes családokat nemcsak kiegészítő szolgáltatásokkal lehet a desztinációba csábítani. Egy kifejezetten a gyermekeknek szóló létesítmény, pl. játékmúzeum nagy vonzerőt jelenthet, és fontos érv lehet a családok utazási döntésének meghozatalakor. A mai kor megköveteli, hogy a gyermekek játékosan ismerhessék meg környezetüket, interaktív élményelemeket igénybe véve próbálhassanak ki az építészettel, tudománnyal, helyi jellegzetességekkel kapcsolatos tevékenységeket. Az új múzeumnak a Nostra épülete vagy annak elbontása esetén a területen felépítendő új épület adhat otthont. Az épület és környezete rendbetétele, felújítása, átalakítása elengedhetetlen a projekt megvalósításához. A TOP funkcióbővítő, illetve a barnamezős területek revitalizálását célzó intézkedéseihez illeszthető a beruházás.  A XXI. század turisztikai trendjei azt mutatják, hogy egyre tágabb az egészségtudatosan élők, de legalábbis a pihenését aktívan, egészségesen tölteni szándékozók köre. Ezért egyre nagyobb szerepet játszik az utazási döntések meghozatalában, hogy milyen aktív időtöltésre vonatkozó lehetőségeket kínálnak a desztinációk. Lépéselőnybe kerülhetnek azok a területek, ahol időben megkezdik az aktív turizmus háttér-infrastruktúrájá‐ nak kiépítését. Bár Kaposvár és környékének adottságai kedvezőek, a már működő sportlétesítmények, ke‐ rékpárutak és túraútvonalak mellett további fejlesztésekre van szükség. A turizmus szempontjából a sportlétesítmények fejlesztése akkor indokolt, ha ezáltal országos, nemzetközi versenyek, edzőtáborok lebonyolítá‐ sára válnak alkalmassá. A sportturizmusban résztvevők magas költési hajlandósága és az átlagot meghaladó átlagos tartózkodási idejük kedvezően hatnának Kaposvár turizmusára, feltételezve természetesen a megfe‐ lelő számú szálláshely rendelkezésre állását. További kedvező hatásként a létesítmények rendszeres haszná‐ lata városunk imázsát is erősítené, továbbá hozzájárulna a fenntartási költségekhez is. Ezért pozitív változást hozhatna a Fürdő területén egy 50 méteres fedett, nemzetközi szabványoknak megfelelő úszómedence épí‐ tése, továbbá a Sportcsarnok felújítása, átépítése.  Az elmúlt években kialakult kerékpárutak rendszere nemcsak a városra, hanem térségére is kiterjed. Az utak mellett ugrásszerűen megnőtt az egyéb kiszolgáló létesítmények (jelölések, pihenőhelyek, kerékpártá‐ maszok, információs- és útbaigazító táblák) száma, ami turisták elégedettségét is nagymértékben növelheti. Az ország egyik legforgalmasabb kerékpáros útvonala a Balatoni Bringakörút. A Balatonon megforduló ven‐ dégek körében pedig kedvelt program Kaposvár felkeresése, jellemzően 1-1 napos kirándulás keretében. A két desztináció több közúttal is össze van kötve, de kerékpáros használatra a forgalom nagysága és az utak minősége miatt nem ideálisak. Ezért egy Balaton-Kaposvár kerékpárút a kerékpárosok szempontjából ked‐ vező fejlesztés lenne, bár megvalósítása nem lehet kizárólag Kaposvár város feladata. Az útvonal kijelölése, a tulajdonviszonyok rendezése és az építéssel összefüggő feladatok számos szereplő, köztük az állam közremű‐ ködését is feltételezi.  A város sokoldalúsága révén számos turisztikai termék fejleszthető. Az ide látogatók száma tovább növel‐ hető ezáltal. A növekedésnek, így a turisztikai szolgáltatások minél magasabb arányú kihasználásnak akadálya lehet azonban, ha a turisták nem tudnak igényeiknek és létszámuknak megfelelő szálláshelyet találni. Nagy‐ rendezvények idején szinte telt ház van valamennyi szálláshelyünkön. Ezek kapacitása és színvonala azonban meglehetősen eltérő. Amíg nincs a településünkön több, egyszerre nagyobb létszámot is fogadni képes szálloda, addig a sport- és konferenciaturizmus fejlődése akadályokba ütközik. Hasonló helyzetben van az egészségturizmus, mely minden egyéb turisztikai terméket megelőzően magas tartózkodási időt jelentene. Viszont a gyógyulni, rekreálódni vágyók számára e cél elérésének fontos eleme, hogy szállását, étkezését és a gyógyhelyet gyalogosan is könnyen elérhető távolságban találja. Erre a célra Kaposvár a Virágfürdő közelében, a Jókai ligetben biztosítaná a területet vállalkozói érdeklődés esetén. A Fürdő közelébe épített szálloda egyben a sportturizmus és a versenysport kiszolgálója is lehet. A szálláshelyek fejlesztésére önkormányzati kedvez‐ ményezett pályázati forrást nem tud igénybe venni.

39

KAPOSVÁR


A város szálláshely-kínálatából hiányzik még a kemping, mely szerte a világon újból reneszánszát éli. A Deseda-tó partján, a strand és a látogatóközpont közelében működött egykor egy kemping, melynek felújítá‐ sát, működésre felkészítését tervezi Kaposvár. A kempingek ma már nem igénytelen szálláshelynek számíta‐ nak, hanem egyszerű, de jó minőségű szolgáltatásokat nyújtanak. Elvárás, hogy faházak, apartmanok is ren‐ delkezésre álljanak, tiszta, kényelmes fürdő- és mosogató helységek, továbbá megfelelő víz- és áramvételi lehetőségek, wifi szolgáltatás. A nagy zöldfelületek és kiegészítő szolgáltatások (pl. sportolás) tovább növel‐ hetik a szálláshely vonzerejét. A kemping üzemeltetése új munkahelyek teremtését is jelenti, így ez össze‐ cseng a TOP foglalkoztatás-bővítési törekvéseivel.  A „Kaposvár környéki turisztikai terület” alatt a várostól délre és keletre a megye határral, nyugaton a Kaposvár- Kadarkút közlekedési úttal, északon pedig a Desedai parkerdő-arborétummal határolt területet értjük. Kiemelt és meghatározó területei a Zselic erdőterületei, a tájvédelmi körzet, a Desedai parkerdő és arborétum, a Tókaji és a Gyertyánosi parkerdők. Az infrastrukturális fejlesztés célja a környék gyalogos, ke‐ rékpáros és lovas turisztika alapfeltételeinek és attrakcióinak bővítése. Kiemelt feladat a tömegközlekedési útvonalak optimalizált fejlesztése a környezeti terhelés csökkentése érdekében. A város vonzáskörzetében levő potenciális értékeink: a zselici természetes környezet (erdő), Ropoly, a Desedai parkerdő és arborétum, a Gyertyánosi parkerdő, a Tókaji parkerdő, Hotel Kardosfa, Vörösalmai va‐ dászház, az erdei kövesutak (kerékpáros turizmus). Napról napra fejlődő látogatottság mutatkozik parkerde‐ inkben. A város és környékének turizmusa folyamatosan fejlődik, átértékelődik. Nagyobb jelentősége van az életmód‐ változásnak, életmódváltásnak, a környezetvédelemnek, a környezettudatosságnak és a természeti értékek megbecsülésének. A turizmus nagy fejlődésen megy, keresztül ahol egyre inkább előtérbe kerül a természet és az ember kapcsolata. Erre a változásra kell a térségnek a fejlesztéseit alapoznia. A turisztikai termék szűkebb értelemben néhány attrakció, szolgáltatás összessége. A látogatószám növeléséhez magát a Dél-Dunántúlt, Kaposvárt, környékét, a Zselicet kell vonzóbbá tenni. A termék alapja a turizmusban a vonzerő. Az utazási döntés a turista motivációjának megfelelő vonzerővel ren‐ delkező desztináció kiválasztását jelenti. A SEFAG Zrt. meglévő attrakcióival, valamint a folyamatban levő köz‐ jóléti, turisztikai fejlesztéseivel, vonzerő növekedés érhető el, amelynek eredményeképpen Kaposvár kör‐ nyéke - kiemelten a Zselic- komplex turisztikai termékké válik. Az elsődleges attrakciókhoz (szálláshelyek, csil‐ lagvizsgáló, természeti környezet) másodlagos attrakciókat (parkerdő, arborétum, horgászat, kiépített túra‐ útvonalak) kapcsolva növelhető a tartózkodási idő a desztinációban, nőhet a visszatérő vendégek aránya és csökkenthető a szezonalitás. Az infrastrukturális fejlesztések megvalósításával a Kaposvár környéki turisztikai lehetőségek, élményelemek láncra fűzhetőek: Gyertyános, Tókaj és Töröcskei parkerdő, Zselic, Ropolyi-tó, Tájházak, Zselici Csillagpark, infópontokat tartalmazó csillagösvény, Kék túra útvonal, Hotel Kardosfa, Vörösalma. Az élményelemek, attrakciók megválasztásával rövidebb, hosszabb túrák alakíthatók ki Kaposvár környékén.

Közlekedésfejlesztésre váró célterületek 

A Kardosfa- Ropolyi közlekedési út (erdészeti) optimalizálása a turisztikai logisztika ellátása érdekében: részleges pályaszélesítés, kitérők építése, csatlakozók és rakodók építése.



A Kaposvári Kapos-Zselic Kertváros felől a Kardosfa- Ropolyi út irányába húzódó földút helyén kövesaszfaltos út építése csökkentett paraméterekkel. Az útépítéssel a város déli oldaláról a legrövidebb úton megközelíthető lenne a „Zselici Turisztikai Park”, amelynek hosszúsága 6,2 km.



A Bőszénfa-Lipótfai erdészeti feltáró útról a Baranya megyei Hárságy felé történő közlekedési lehető‐ ség az észak-déli irányú úthálózat fejlesztést biztosítaná. A javasolt út Csárdahegy- Hárságy között, csatlakozik a Csillagvizsgáló útjához. Hosszúsága 3,9 km.

40

KAPOSVÁR 


Hídépítés a Deseda tavon: a híd a Kaposfüredi és a Somogy aszalói parkerdei tömböt kötné össze a gyalogos, kerékpáros és lovas turizmus biztonságos közlekedési lehetőségének megoldása céljából pár‐ huzamosan a 67-es úton található híddal, attól északra.

Tájházak Ropolyban Az elhagyott zselici települések (Márcadó, Vitorág, Margita, Szenttamás puszta) rekonstruált építészeti kultú‐ rájából ízelítőként és emlékként két ház (talpas lakóház, műhely, stb.) építése bemutató és interaktív életmód attrakció céljából.

Lovas pihenő állomás kiépítése A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. kezelésében lévő erdőterületek a Zselici Tájvédelmi körzettel nem csak Ma‐ gyarországon, hanem egész Európában különleges túralovaglási lehetőséget rejtenek magukban. A napja‐ inkra ismét erősödni látszik a lovas szolgáltatásokat igénybe vevők létszáma, és ezen belül is a legvonzóbb a tereplovaglás, a szabadtéri túralovaglás. Ilyen túrák szervezésével akarja a társaság a jelenleg is működő tu‐ risztikai stratégiáját szélesíteni, hozzáértő és elhivatott lovas vállalkozó bevonásával. A Kaposvárról déli irányba húzódó lovas turista útvonal mentén 3 db pihenő kialakítása tervezett. Helyszínek: Gyertyánosi park‐ erdő, Kardosfa, Vörösalma. Tartalom: itatóvíz ásott kútból, beálló hely kialakítása, istálló felújítás és korsze‐ rűsítés.

A horgászturizmus fejlesztése A Ropolyi-tó fejlesztése a források feltárásával, a vízhozam növelésével, a tómeder bővítése a vízfelület (tö‐ meg) optimális kialakítása.

„Erdőjáró” erdei tömegközlekedési eszköz beszerzése Tömegközlekedési eszközzel a Tókaji és a Gyertyánosi parkerdő és a Deseda tó érhető el. A zöldövezet hatá‐ rainak bővítéséhez a tömegközlekedés és az objektumok, vagy objektum csoportok összekapcsolása szüksé‐ ges, amelyet környezeti szempontból korszerű eszközök tervezésének bevonásával szabad és célszerű meg‐ oldani. Mivel a „Zselici Turisztikai Park” megközelítése tömegközlekedéssel nem érhető el, egyéb megoldást kell keresni, amelynek eszköze lehet az „Erdőjáró” erdei tömegközlekedési eszköz. A jármű beszerzésének célja a Kaposvár környéki turisztikai közlekedés elősegítése. Szállítható létszám: 50 fő Fontos és kiemelt terület Kaposvár és környékének komplex turisztikai fejlesztése. Eddigi tapasztalataink és felméréseink szerint az itt élő családok és az ideérkező emberek rendszeresen meglátogatják objektumainkat, felkeresik parkerdeinket, arborétumunkat, sőt a közeli erdőket is, éves szinten jelenleg is több ezer látogató‐ val számolhatunk a Kaposvár környéki területeken, erdeinkben. A Zselicben levő Hotel Kardosfa Ökoturisztikai és Konferencia Központ által összeköthető a wellness szolgál‐ tatás a természeti értékek közvetlen elérésével. A hotel lehetőséget biztosít a táj természet értékeinek meg‐ ismerésére, a Zselic egyedi tájértékeinek bemutatására, akár a közeli túraútvonalak bejárásával, melynek so‐ rán lehetőség nyílik a táj őshonos vadjainak bemutatására is. A vendégek véleménye a hotellel és a környező tájjal kapcsolatban igen pozitív: a szálloda igényes kialakítása és szolgáltatásai, kiszolgálás minősége meggyő‐ zőek a vendégek szerint is. A hotel a kiegészítő programjaival együtt erősebb turisztikai szolgáltatást nyújt, ezáltal a vendégéjszakák száma is jócskán megemelkedett a térségben a kiinduló állapothoz képest. A látoga‐ tók, turisták, mindig keresik az új szolgáltatásokat, a területen lévő változások, attrakciófejlesztések pozitív élményt nyújtanak. A hotel és a leendő csillagvizsgáló egymás vendégforgalmát fogja generálni, látogatószám növekedés várható, a vendégek tartózkodási idejét pedig a város környéki szabadidős fejlesztések tovább növelik. A terület idegenforgalmi fejlődésének lehetősége a kínálat összefogásában áll. A ”Zselici Turisztikai Park” élményelemeit komplex termékként kezelve - a Kaposvár és a Zselic Vidéke TDM Egyesület részvételével - hosszú távú célként kell kitűzni a terület turisztikai arculatának kialakítását és imázs építését. Ennek folyamata már elkezdődött, további fejlesztésekkel, attrakciókkal komplex turisztikai termé‐ ket kínálva kell eljutni az élményig.

41

KAPOSVÁR


A helyi turisztikai desztináció menedzsment elősegíti a helyi turisztikai termékek, szolgáltatások fejlesztését, a turisztikai vállalkozások versenyképességét, ösztönözheti az adott település és környéke turisztikai kínála‐ tának bővítését. A desztinációt meg kell különböztetnünk a többitől, ez az egyedi vonzerők kiemelése mellett márkatermék kiépítésével érhető el. Erre lehet alapozni Kaposvár és a Zselic vidékének arculatát, imázsát és nem utolsó sorban a turisztikai árualapot. Ez vezet egy komplex kínálati rendszer biztosításához. A rendszer és a szervezet legalapvetőbb tényezője (egyben a legnagyobb buktatója) a partnerség, a szemlélet, az együttműködés. A szolgáltatóknak két fontos dolgot kell megtanulniuk: egyrészt, hogy a turista érdekeit nézzék, másrészt azt, hogy együttműködjenek az eddigi versenytársaikkal. Ehhez még megfelelő színvonalú minőség, minőségi szakértelem és egymás szolgáltatásainak megismerése is szükséges. A szemlélet (váltás) megalapozása szakmai képzések, fórumok, tréningek alatt sajátíthatók el. Csak koordinált összefogással hoz‐ ható létre a jól működő turisztikai rendszer. A fogadóképesség megtervezéséhez, kialakításához, hatékony marketingjéhez a terület minden turisztikai szereplőjére szükség van. El kell érnünk, hogy miután a turisták ezt a fogadóterületet választották úti célnak, vigyék is el a térség jó hírét, majd újra térjenek ide vissza. Az egyes látnivalók, attrakciók összekapcsolása tematikus utak kialakításával, szolgáltatáscsomagok létreho‐ zásával, a térségi programok összekapcsolásával biztosítható. Fontos az egyéb tartalmi kapcsok alkalmazása pl. turisztikai (kedvezmény)kártya, vagy a fizikai kapcsolat megteremtése pl. kerékpáros útvonalak. Ezek a termékcsomagok garantálják a változatos kínálatot, a tartózkodási idő meghosszabbítását, és nem utolsó sor‐ ban a kisebb jelentőségű elemek bekapcsolását a turizmusba. Az együttműködés közös marketingtevékeny‐ sége révén egy költséghatékonyabb rendszer jön létre. Az a cél, hogy Kaposvár egy szakemberekből álló, saját szakmájukat, valamint a turizmust értő és szerető profi csapattal dolgozzon. Az előttünk álló feladat összetett: időben, térben és minőségben kell egyszerre össze‐ egyeztetni a fogadóterület szolgáltatásait. Hosszú távú cél a fogadóterület szempontjából a turisztikai arculat kialakítása után, annak megtartása, vala‐ mint megerősítése a hazai belföldi turizmus kínálatában. A szolgáltatók szempontjából a piacra segítésük, a vendégeik, vendégéjszakáik megtöbbszörözése. A visszatérő vendégek arányának növelése, csak elégedett turista esetében valósulhat meg, ennek feltétele a minőség. Új szolgáltatások bevezetésével elérhető egy eladható desztináció kialakítása. Cél, hogy Kaposvár és a Zselic vidéke vonzó legyen, a turistáknak élményt nyújtson, a szolgáltatóknak gazdasági előnyöket jelentsen.

7.2. A TOURINFORM-KAPOSVÁR IRODA MEGVALÓSÍTOTT PROGRAMJAI Kaposvár már évek óta figyelemmel kíséri a segítséggel élők helyzetét. Az utóbbi években maga a város olyan fejlesztéseket valósított meg, amely a helyi lakosok kényelme mellett a városba érkező turisták, látogatók komfortérzetét segítik elő, elsősorban a segítséggel élőkre koncentrálva. Pályázati forrásból kiindulva, a „Tapintható város” elnevezésű programban a Tourinform-Kaposvár iroda a 2009-ben vakok és gyengénlátók számára elkészített anyagaival hatalmas lépést tett ez ügyben. A kaposvári kezdeményezés egyedülálló volt országban! A dombornyomott belváros térkép, a Braille írásos brossúra és az audio guide-ra feltöltött hanganyagok segítségével az érintettek önállóan ismerhetik meg Kaposvárt. Szintén pályázati forrásból valósult meg 2011-ben, és a hallássérültek turizmusba való bevonását célozta a „Jeles Kaposvár” című film, amely tíz percben egy hallássérült apa és fia segítségével, jelbeszéddel és felira‐ tozással kísérve mutatja be Kaposvár turisztikai értékeit.

42

KAPOSVÁR


Ezekben az években a mozgásukban korlátozottak számára is pozitív fejlesztések zajlottak a településen. Ma‐ gyarország legszebb főutcájának közepén, gyönyörű neoreneszánsz épületben fogadja Kaposvár a városba érkező látogatókat! 2010 óta a helyi információs iroda teljes körben akadálymentes. A mozgáskorlátozottak, a kisgyermekesek, az idősek akadálymentes bejáraton át jutnak be a helyiségbe. Az irodában vezetősáv talál‐ ható, mozgáskorlátozott mosdó áll az érintettek rendelkezésére. A hallássérülteket egy indukciós hurok segíti a kommunikálásban. Vakok és gyengénlátók számára Braille írásos nyitva tartás tábla és információs anyagok érhetők el. A Tourinform honlapjának magyar nyelvű oldalai 2010 óta „A” szintű akadálymentesek: www.tourinformkaposvar.hu. Kaposvár és a Zselic biztosítani tudja, hogy minden segítséggel élő egyenlő eséllyel férjen hozzá a város által nyújtott programokhoz és a szolgáltatásokhoz. Kaposvár és a Zselic méltán nyerte el, és viseli a „Kiváló Európai Desztináció” megtisztelő címet! Az akadálymentes turizmus gyakorlati prezentálása érdekében egy tanulmányúttal egybekötött „Érzékenyítő konferencia” megrendezésére került sor 2013 augusztusában.

7.3. A KAPOSVÁR ÉS A ZSELIC VIDÉKE TDM EGYESÜLET MEGVALÓSÍTOTT FEJLESZTÉSEI A „Kaposvár és a környéke turisztikai desztináció menedzsment szervezet kialakítása” című pályázat (TDM-I.) 2009-től, ennek folytatása a turisztikai desztináció menedzsment szervezet fejlesztésére vonatkozó pályázat (TDM-II.) 2012-től adott lehetőséget a turisztikai fejlesztésekre. Az első pályázat túlnyomóan a rövid távú feladatokra koncentrált, a korszerű infrastruktúra kialakítását, az eszközbeszerzést, valamint a marketingtevékenységet szerepeltette. A következőnél a desztináció komplex fejlesztése volt a cél, és abban különbözök az elődjétől, hogy projektelemeit a tagság határozta meg a saját szükségletei szerint. Összességében 2009-től 2014-ig megújult a Tourinform és a turisztikai desztináció menedzsment szervezet székhelye. Megtörtént a jelenlegi irodahelység teljes átalakítása, elkülönített front office és back office, vala‐ mint akadálymentesített ügyféltér létrehozása a hozzá tartozó megújult berendezéssel, és új informatikai, hangtechnikai eszközökkel együtt. A látogatók, turisták helyi tájékozódásához szükséges volt 6 db modern információs tábla kihelyezése Kaposvár belvárosában és a Zselicben, amely a térképen megmutatja, kiemeli az attrakciókat, a szolgáltatókat. Fontos volt az akadálymentesített honlap, és egy merőben új ún. „location based” program létrehozása. A program lehetővé teszi az okos telefonnal, laptoppal rendelkező turistáknak, hogy Kaposvár belvárosában, a Tourinform iroda hatósugarában Wifi elérhetőséggel turisztikai információhoz jussanak. Nagy problémának tartotta az egyesület, hogy a turisztikai jellegű állításokon, vásárokon történő megjelené‐ sek esetében nem tudja saját maga megoldani a hangosítást pl. játékok szervezésénél, hazai vendégek bemu‐ tatkozásánál. Ennek kiküszöbölésére került a projektbe a hangosító berendezés beszerzése (hangfal, keverő‐ pult, mikrofon, állványok, kábelek). Régi álom valósult meg az Arculatterv, ill. az arculati elemeket tartalmazó kézikönyv megszületésével. Az igényes, tetszetős és modern elemek kiválóan jellemzik Kaposvár és környéke jellegzetességeit, remekül jelenítik meg a kultúra és természet találkozását. A marketing tevékenység hang‐ súlyos lépése a „Kaposvár, érzem” promóciós program volt. Ennek keretében készült el egy olyan Kvíz játék szórólapja, amely segítségével a turista játékosan szerez ismereteket a városról és a környékről. A Kvíz arra ösztönzi a látogatókat, hogy a turisztikai szolgáltatókra, ill. szolgáltatásokra koncentrálva keressék fel a desztináció értékeit. A játékhoz kapcsolódik a program második eleme, az ajándéktárgy. A desztináció attrak‐ ciói jelennek meg a szóró ajándékon (jellegzetes hűtő mágnes, bögre, póló, esernyő). További promóciós elem volt az óriásplakát, a webes banner, és a sajtómegjelenés. Évek óta felmerülő probléma, hogy kevés a helyi idegenvezető Kaposváron és környékén. Ezenkívül a szolgál‐ tatók a városra és a környékére vonatkozó ismeretei is bővítésre szorulnak. A képzések keretében az idegen-

43

KAPOSVÁR


vezetői tréning célja elsősorban az volt, hogy a szolgáltató körben dolgozók ismereteit bővítse. A „Termékfej‐ lesztés és tervezés” képzésen a turisztikai szolgáltatók megismerkedtek a turizmus alapjaival, a turisztikai termékek fajtáival, megtanulták elhelyezni saját szolgáltatásaikat a turizmus rendszerében, továbbá foglalkoztak az egymáshoz kapcsolódás lehetőségeivel. A „Vendégszemlélet ismeretek” képzésen a résztvevők megismerték az utas tipológiát, a vendégekkel szemben alkalmazott kommunikációs eszközöket, szituációs gyakorlato‐ kat végeztek a vendégelégedettség fokozása érdekében, cél megtanulni azt, hogy hogyan fogadják magas színvonalon a vendégeket. A „Kétpilléres termékfejlesztési program és a Szolgáltatásfejlesztési terv” egymásra épülő, nagy lélegzetű szakmai anyag. A „Kétpilléres termékfejlesztési program” egy komoly helyzetértékelés mellett megmutatta a tagok két pillérhez (kultúra és természet) történő kapcsolódásának lehetőségét, értékelte a desztináció és a tagok turisztikai infrastruktúráját, elemezte a keresletet, és fenntartható termékfejlesztési javaslatokat tett. Mindezek mellett a „Szolgáltatásfejlesztési terv” javaslatokat tett versenyképes, a desztinációra jellemző tu‐ risztikai termékcsomagok, élményláncok kialakítására, ezek piacra juttatására. Arra ad választ, hogy hogyan használjuk ki vonzerőként a kultúrát és a természetet. A két program elősegíti a helyi turisztikai termékek, szolgáltatások fejlesztését, a turisztikai vállalkozások versenyképességét, ösztönzi Kaposvár és környéke turisztikai kínálatának bővítését. Itt volt az ideje, hogy a turizmus olyan programokkal, kutatásokkal, tanulmányokkal rendelkezzen, amely ko‐ moly hátteret nyújt a munkához és a továbbgondolkodáshoz. Az „Átfogó elégedettség- és imázskutatás” ta‐ nulmány” meghatározta Kaposvár és környéke ismertségét a kutatás idején, a város imázsát a főbb célcso‐ portok vonatkozásában. Fontos tudni, hogy mit gondolnak rólunk az utazó, kiránduló emberek az országban, ismerik-e a várost? A „Vendégelégedettség mérő és elemző rendszer” program egyrészt arra ad választ, hogy miként válnak törzsvendéggé a turisták, másrészt arra tesz javaslatot, hogy miként növeljük a vendégek elé‐ gedettségét, hogyan biztosítható a minőség a szolgáltatások terén. A „Vendégkedvezmény program” megfogalmazta az egyedi előnyöket, valamint kidolgozta a szolgáltatói kedvezményrendszert. Ehhez kapcsolódott az egyedi „Vendégkomfort rendszer” kidolgozása is. A „Szervezetfejlesztési program és képzés”, a szervezet akkori állapotának elemzése, külső-belső környezeti tényezőinek feltárása, egyben a fejlesztési igények és szükségletek meghatározása is. A „Hálózatfejlesztési, szervezetfejlesztési partnerség- cselekvési terv” reálisan elemezte a szervezet kapcsolatrendszerét, a külső-belső kommunikációt, szembenézett a problémákkal és konkrét javaslatot tett az együttműködésre, a hálózatfejlesztésre és partnerségre. Értékes program volt a városunk turizmusában használt marketing elemek bemutatása, elemzése, és a további lehetőségeink bemu‐ tatása a „Marketing terv” keretében. A turizmusban dolgozó szakemberek és szolgáltatók két alkalommal egy-egy napos tanulmányút és program keretében kaptak lehetőséget arra, hogy megismerkedjenek először egymás szolgáltatásaival, majd egy már jól működő turisztikai desztináció menedzsment szervezet munkájával. Ennek tanulmányozására Ausztriában is két alkalommal került sor. A sajtó is folyamatosan figyelemmel kísérhette a turisztikai egyesület tevékeny‐ ségét, és a fejlesztéseket a rendszeres médiatevékenységen keresztül. A turisztikai egyesület létrejötte előtt a helyi önkormányzat finanszírozásában a Tourinform iroda vett részt, az egyesület megalakulása után minden évben a Tourinform iroda képviselte a város és környéke szolgáltatóit a turizmus legnagyobb szakmai kiállításán az „Utazás kiállításon” Budapesten. Ugyanilyen megjelenési, ill. bemutatkozási lehetőség volt a részvétel a Nemzeti Vágta Korzón. Nemcsak a Vágta Korzón jelent meg Kaposvár és a Zselic, hanem Kaposváron, a Meistro Lovastanyán került megrende‐ zésre a Nemzeti Vágta előfutama a Kaposvári Vágta. A TDM-II. pályázat nyújtotta lehetőség által beszerzésre került egy 10 x 20 méteres rendezvénysátor. A turizmusban dolgozó kollegák közül 3 fő vett részt és TDM szakmérnöki diplomát szerzett a Pannon Egye‐ tem Georgikon Kar TDM szakán. Ez a végzettség hozzájárul az egyesület munkájának tudatos szervezéséhez, irányításához.

44

KAPOSVÁR


A helyi turizmus életében először került sor a „Kaposvár és a Zselic” guide kiadására 2013-ban és 2014-ben is, amely az egyesület turisztikai kiadványa. Először készült el a Vendégkedvezmény kuponfüzet, amely a turisztikai szolgáltatók nyújtotta kedvezményeket fűzik fel, és ajánlják a turisták részére. A programok, hírek, szolgáltatások, turisztikai szolgáltatók egy közös honlapon érhetők el: www. jartalmaritt.hu, www.visitkaposvar.hu, www.visitzselic.hu. Megrendezésre került a VII. Patcai Várjátékok – Középkori Családi Fesztivál a Katica Tanya Élményközpont területén. Nagyon fontos volt, hogy új útvonalak keltsék fel az érdeklődő természetjárók figyelmét. Ezért a Kardosfa-Patca-Mag tanya útvonalon turistajelzés kijelölése, festése történt. A média figyelmét olyan tanulmányutakkal vonta magára a turisztikai szakma, amelyben több alkalommal, több oldalról sikerült Kaposvár és környékének bemutatkozni pl. nagyrendezvény alkalmával, vagy a termé‐ szetben lévő lehetőségek kapcsán. Komoly turisztikai fejlesztések történtek a Sefag Zrt. területén, a Kaposvár környéki parkerdőkben: 

Deseda-Gombás parkerdő (tornapálya, nordic walking pálya),



Gyertyános-parkerdő (gyalogos ösvény, parkoló, kemence- és filagória felújítás, hídfelújítás a Négy Testvér forrásnál),



Tókaji parkerdő (híd-és filagória felújítás, forrásfoglalás, nordic walking pálya, futó-és tornapálya),



Világos Hárserdő (túraútvonal karbantartás, pihenő, esőbeálló kialakítása),



Róma-hegy, Nádasdi-parkerdő (túraútvonal felújítás és korszerűsítés),



Kardosfa-Katica Tanya közti túra útvonal kialakítása.

7.4. TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK KAPOSVÁRON ÉS KÖRNYÉKÉN A következő táblázat pontosan bemutatja Kaposvár és környéke vonatkozásában a Turisztikai fejlesztéseket célzó pályázatokat 2009-2014. időszakban.

45

KAPOSVÁR


2009.07.13.

Kaposvár Megyei Jogú Város Ön‐ kormányzat

776 366 834

3 528 940 155

22%

DDOP

ERFA

Kaposvár

2009.07.31

Kaposvár Megyei Jogú Város Ön‐ kormányzat Kaposvár Megyei Jogú Város Ön‐ kormányzat Kaposvár és a Zselic Vidéke Tu‐ risztikai Desztináció Menedzs‐ ment Egyesület Igal-Fürdő Üzemeltető és Szol‐ gáltató Kft. Gyeregyalog.hu Összefogás a dél-dunántúli Aktív,- és Ökoturiz‐ musért Közhasznú Egyesület TD Vagyonkezelő Korlátort Fele‐ lősségű Társaság BPR CONSULT Tanácsadó és Szol‐ gáltató Korlátolt Felelősségű Tár‐ saság Kaposvár és a Zselic Vidéke Tu‐ risztikai Desztináció Menedzs‐ ment Egyesület Horváth Elemér András egyéni vállalkozó

1 100 000 000

2 200 000 000

50%

DDOP

ERFA

Kaposvár

1 117 349 913

2 864 999 777

39%

DDOP

ERFA

Kaposvár

41 989 810

49 399 776

85%

DDOP

ERFA

Kaposvár

199 900 000

399 800 000

50%

DDOP

ERFA

Igal

32 663 244

39 353 306

83%

DDOP

ERFA

Patca

Dél-Dunántúli Ökoturisztikai klasz‐ ter létrehozása

197 541 450

506 516 538

39%

DDOP

ERFA

Kaposvár

44 996 598

89 993 196

50%

ERFA

Patca

42 651 190

50 177 871

85%

Gyógyító Magyarország - Egészség‐ ipari Program DDOP

Dorottya Üzleti Tudás Háza szállás és szolgáltatás fejlesztése Innovatív Játszóház kialakítása

ERFA

Kaposvár

TDM szervezet fejlesztése Kaposvá‐ ron és környékén

1 440 222

3 200 493

45%

GOP

ERFA

Kaposvár

SEFAG Erdészeti és Faipari Zárt‐ körűen Működő Részvénytársaság

669 196 479

669 196 479

100%

DDOP

ERFA

Kaposvár

Étterem kialakítása Horváth Elemér egyéni vállalkozása fenntartható‐ sága érdekében "A határ a csillagos ég" - A Zselici Csillagoségbolt-park komplex turisztikai fejlesztése

1

2009.11.24 2009.11.12

2 2010.02.22

3 2010.08.09

4 2010.08.13

5 2011.08.12

6 2011.11.24

7 2012.10.26

8 2012.11.26

9

CÍM

TELEPÜLÉS

FORRÁS

OPERATÍV PROGRAM

PROJEKT NAGYSÁGA (TÁMOGATÁST ARTALOM ALAPJÁN SZÁMOLVA) TÁMOGATÁS ARÁNYA

MEGÍTÉLT ÖSSZEG

PÁLYÁZÓ

TÁMOGATÁSI DÖNTÉS DÁTUMA

TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEKET (IS) CÉLZÓ PÁLYÁZATOK SZÁMA (2009-2014) / KAPOSVÁR ÉS KÖRNYÉKE

Kaposvár Uszoda és Gyógyfürdő komplex egészségturisztikai fejlesz‐ tése Kaposvár Városközpont funkcióbő‐ vítő városrehabilitációja Kaposvár komplex turisztikai fej‐ lesztése Kaposvár és környéke turisztikai desztináció menedzsment szerve‐ zet kialakítása Igal Fürdő bővítése

46

KAPOSVÁR


2012.11.26

Igal Város Önkormányzata

615 014 620

615 014 620

100%

ERFA

Igal

Igal egyházi turisztikai fejlesztés, városközpont kialakítása

100%

Gyógyító Magyar‐ ország - Egészség‐ ipari Program DDOP

2012.12.20

Kaposvár Megyei Jogú Város Ön‐ kormányzat

499 911 925

499 911 925

ERFA

Kaposvár

495 482 990

100%

DDOP

ERFA

Kaposvár

Magyar Természetjáró Szövetség 268 352 955

276 652 531

97%

Gyógyító Magyar‐ ország - Egészség‐ ipari Program

ERFA

Országos Kék‐ kör

2012.12.20

"RUBIN-K" Idegenforgalmi Korlá‐ tolt Felelősségű Társaság

51 065 308

72 950 440

70%

ERFA

Alsóbogát

2013.06.12

VÍGLEGÉNYEK Korlátolt Felelős‐ ségű Társaság SEFAG Erdészeti és Faipari Zárt‐ körűen Működő Részvénytársa‐ ság TÓ.G.A. Szolgáltató Korlátolt Fe‐ lelősségű Társaság

10 000 000

33 333 333

30%

Gyógyító Magyar‐ ország - Egészség‐ ipari Program GOP

Komplex kerékpáros és kulturális turisztikai kínálat fejlesztése Kapos‐ váron és a Zselicben Kaposvári vigasságok terének kiala‐ kítása Az Országos Kékkör (OK) Dél-Dunántúli Régiót érintő nyomvonalá‐ nak és attrakcióinak multifunkciós fejlesztése, a túraútvonalak téradat alapú nyilvántartási és fenntartási rendszerének kialakítása a kapcso‐ lódó szolgáltatások fejlesztése. "Somogyi Kastélyok Völgye KúlTúra"

2012.12.20

Somogy Megyei Önkormányzat

495 482 990

2012.12.20

ERFA

Kaposvár

128 818 556

128 818 556

100%

DDOP

ERFA

Kaposvár

120 540 000

172 200 000

70%

ERFA

10 337 760

95%

Gyógyító Magyar‐ ország - Egészség‐ ipari Program KEOP

Somogyvámos Turisztikai-, szabadidő-, és sport központ építése a Krisna-völgy ka‐ pujában Kaposvár A kerékpáros közlekedés infrastruk‐ turális feltételeinek javítása Kapos‐ váron

10 11 12

13 14 15 2013.08.28

16 2013.10.15

17 2013.10.29

Kecelhegyi Lovassport Közhasznú 9 820 872 Egyesület

18 4 529 386 219

ERFA

Gyorsétterem, borozó, rendezvényés klubhelység kialakítása "Kalanderdő" - természetközeli él‐ mények a Deseda környékén

6 312 339 815

47

KAPOSVÁR

8.


A TURIZMUS FINANSZÍROZÁSI HÁTTERÉNEK VÁLTOZÁSA A következőkben bemutatjuk azokat az operatív program részleteket, melyek a 2014-2020 programozási idő‐ szakban Kaposvár és környéke turisztikai fejlesztéseihez forrást biztosíthatnak. A GINOP és a TOP által támo‐ gatható tevékenységek közül a GINOP az országos, illetve nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális örökségi helyszíneket, illetve a hálózatos, összefüggő fejlesztéseket priorizálja, míg a TOP az egyedi, pontszerű projekteket, melyek a hálózati projektekhez kapcsolódnak.

8.1. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) A program a foglalkoztatottság bővítését, a folyamatos tanulást, és a leszakadó társadalmi rétegek felzárkóz‐ tatását tűzte ki célul. Ehhez kapcsolódóan hét prioritási tengelyt jelölt ki, melyek egyike a turizmus, A turizmus prioritás céljai:  A nemzetközi és országos jelentőségű természeti és kulturális örökség védelme, bemutathatóságá‐ nak és hasznosításának fejlesztése, hálózati és térségi szempontok figyelembe vételével. 

A vidéki térségek környezeti értékeinek és épített, kulturális örökségének, közjóléti potenciáljának és környezeti szolgáltatásainak közösségi célra történő hasznosítása és megőrzése.

Mivel a magyar turisztikai szektorban problémát okoz a kínálat megfelelő piacra vitele, nem elterjedt a korszerű kommunikációs eszközök használata, nem mindenhol vendégbarát a szolgáltatók és a helyi lakosság hozzáállása és még mindig jellemző a szezonális és területi koncentráltság, ezért a támogatott fejlesztéseknek e problémákra is megoldást kell nyújtaniuk. Nagy feladat hárul a Magyar Turizmus Zrt-re is, mely a nemzeti szintű akciók nevesített kedvezményezettje. A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése prioritáson belül fejleszt‐ hetők. Például: tematikus utak, világörökségek, kastélyok, várak, műemléki épületek, védett természeti terü‐ letek, gyógyhelyek. Kaposvár MJV és térsége szempontjából a GINOP leginkább a Kaposvár és a Zselic vidéke Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület működésének és szakmai munkájának elősegítésében lesz jelen. Az előző programozási időszakban kialakult turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezetek további fej‐ lesztése és rendszerük megszilárdítása szükséges. A cél továbbra is az, hogy a turisztikai piac szereplői integ‐ rálódjanak a TDM szervezetekbe. A szervezetek által kidolgozott komplex turisztikai termékek, szolgáltatás‐ csomagok az idegenforgalom fejlődésének alapját adják. A GINOP forrásai lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a TDM-ek szakmai programjaikat végre tudják hajtani. Változást jelent tehát a korábbiakhoz képest, hogy a TDM szervezetek finanszírozása a Regionális Operatív Programok közül átkerült a GINOP-ba. Ez tükrözi azt a szemléletet, hogy a Turisztikai Desztináció Menedzs‐ ment Szervezeteknek céljaik megvalósítása során vállalkozói szemlélettel szükséges eljárni, hogy azok kimondottan a szolgáltatások, a turizmus, mint gazdasági ágazat fejlesztését szolgálják. Elengedhetetlen, hogy a szektor gazdasági szereplői összehangoltan, egységes koncepció mentén, közös csomagokat kialakítva gon‐ dolják ki fejlesztéseiket úgy, hogy - összhangban az EU céljaival - azok fenntarthatóak, és jövedelemteremtőek legyenek.

8.2. TERÜLET‐ ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) A TOP a Közép-Magyarországi Régió kivételével valamennyi régió fejlesztését célozza. Egyúttal figyelembe veszi az egyes területek eltérő adottságait, belső forrásait, az ebből adódó eltérő igényeit is. Az operatív prog‐ ram térségekre szabottan támogatja a helyi gazdasági rendszerek és a helyi foglalkoztatási képesség helyre‐ állítását. A turizmus a foglalkoztatás és a vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés prioritásokon belül is forráshoz juthat. Mivel a turizmus nagy élőmunka-igényű szektor, így bővülése a foglalkoztatottság növekedésével is együtt jár. A vállalkozások és a lakosság megtartása valamennyi vidéki térség számára elsődleges feladat. Ezt elősegíthetik a turisztikához kapcsolódó beruházások is, pl. a városi rekreációs területek növelése,

48

KAPOSVÁR


városrészek funkciónak bővítése-megváltoztatása, a barnamezős területek fejlesztése, a természeti és kultu‐ rális értékek bemutathatóvá tétele, a helyi identitástudat növelése, a térségi szintű termékcsomagok kialakí‐ tása, a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. A támogatások jellemzően a már meglévő attrakcióhoz kapcsolódó turisztikai termékek és szolgáltatások fejlesztése és népszerűsítése céljára használhatók fel. Kaposvár és térsége számára saját forrásokból megvalósított projekteken túl sok lehetőség nyílik a TOP kere‐ tein belül is.

49

KAPOSVÁR

9.


SWOT, KIHÍVÁSOK A turizmus mutatószámai szempontjából Somogy megye vonatkozásában aránytalanságot kelt a várostól mindössze 50 km-re lévő Balaton közelsége. A tó országosan kiemelt jellegénél és nemzetközi ismertségénél fogva a megye további területeinek turisztikai fejlődése és jelentősége - beleértve Kaposvárt is- még a közle‐ múltban is háttérbe szorult. Ugyanakkor a Balaton közelsége fejlesztési és együttműködési lehetőségeket rejt magában. Kaposvár gazdasági és turisztikai kapcsolataiban ugyanolyan figyelemmel kell lenni a ma már önálló turisztikai régióként működő Balatonra, mint a déli irányban 100-km-re lévő Horvátországra. A figyelem nem kerülheti el a Dél-Dunántúli Régió fontos településeit (Pécs, Orfű, Szigetvár), akik olyan turisztikai értéket képviselnek, amelyekre a továbbiakban Kaposvárnak együttműködési szempontból koncentrálni kell. Kapos‐ vár és a Zselic látnivalóival, turisztikai kínálatával mára jelentős szerepet tölt be a régió életében. A TDM létrejöttét megelőző időszakban régiós szinten a turizmusirányítás a Regionális Idegenforgalmi Bizott‐ ság, a Magyar Turizmus Zrt. Regionális Marketing Igazgatósága, és a Területfejlesztési Tanács munkájához kötődött. A három kulcsszereplő jó vertikális kapcsolatrendszerrel rendelkezett, amely feltételezte az alsóbb szintek együttműködési szándékát, bevonását és motiválását. Korábban a Dél-Dunántúli Regionális Idegen‐ forgalmi Bizottság a megyékkel és a civil szervezetekkel épített ki jó kapcsolatot, míg a DDRMI a Tourinform irodákkal. Ebben, a jórészt felülről irányított rendszerben valóban innovációt jelentett a régióban az első TDM szervezetek megalakulása, köztük a Kaposvár és a Zselic vidéke TDM szervezet létrejötte. Kaposvár kulturális és turisztikai adottságainak figyelembe vétele mellett látni kell, hogy a város turisztikai vonzerejének növelése csak térségi szemlélettel, a térség összefogásával, azaz a környék településeinek adottságaival együtt érhető el. Jelen TDM szervezet célja egy olyan tudatos termék, illetve szolgáltatásfejlesz‐ tés, amely Kaposvár kulturális értékeinek megőrzésére és a Zselic természeti örökségének megóvására alapoz. /ECONOCONSULT, 2010/ A szinte egyedülálló természeti érték és a kulturális hagyaték mellett a desztináció további erőssége, hogy országosan egyre ismertebb, jó az imázsa, jelentős turisztikai díjakkal rendelkezik, sokoldalú fogadóterület, kiváló gyógyfürdővel, lovas adottságokkal, minőségi fesztiválokkal.

KAPOSVÁR ÉS A ZSELIC, MINT DESZTINÁCIÓ / SWOT ELEMZÉSI TÁBLA Gyengeség és egyben nagy probléma is a megközelíthetőség. Érzékelhető a nagyobb mennyiségű magas minőségű szálláshelyek hiánya, s mellette a saját kategóriájában jó minőségű, de alacsony kategóriás szálláshe‐ lyek hiánya is pl. kemping. Sajnálatos, hogy egyes turisztikai szolgáltatások színvonala nem versenyképes, és a turizmusban dolgozó szolgáltatók közötti szakmai együttműködés még nem nevezhető stabilnak. Minden‐ képpen szükséges az egységes városi arculat meghatározása és annak használata. Átgondolandó a szórako‐ zóhelyek működtetésének felélénkítése is a városban. Hatalmas lehetősége a desztinációnak, hogy a turisztika szinte minden területén vannak fejleszthető adott‐ ságai: az ötlettől, amely nem pénz kérdése, egészen a komoly finanszírozással járó beruházásokig. Jelen van egy jól működő, régi, ismert, bejáratott turisztikai szervezet a Tourinform, akire építeni lehet, akire rá lehet bízni azt, hogy összefogja a turizmus egyéb szereplőit. Veszélyforrás, ha sikeres pályázatok hiányában elmaradnak az új fejlesztések, ha romlik a szolgáltatások minősége, a turisztikai együttműködések nem indulnak, be s ezáltal csökken a kínálat. Még nagyobb veszélyt jelent, ha az elkészült fejlesztések, beruházások a fenntartási időszakban nem kerülnek kellőképpen kihasználásra. Veszélyes, ha nem megfelelően működtetik azokat, ha nincs programmal megtöltve, ha nem a feladatnak megfelelő stáb, vagy szakember áll a működtetés mögött, vagy ha elmarad a kellő marketing, ezáltal kihasználhatatlan a drága beruházás, a céljának nem tesz eleget. Összességében elmondható, hogy a desztinációban nincsenek nagy történelmi múltú, világörökségi, műem‐ léki attrakciók, ezért egyelőre még nem tartozik a kiemelt látogatottságú turisztikai területek közé, de kellő fejlesztéssel a Szentjakabi Bencés Apátság azzá válhat. Attrakcióink, fesztiváljaink, természetünk kizárólag 50

KAPOSVÁR


egy-egy szűkebb réteg érdeklődését kelti fel. A desztinációban mindössze néhány országos jelentőségű kul‐ turális rendezvénnyel büszkélkedhetünk pl. a Rippl-Rónaihoz köthető Rippl-Rónai Fesztivál (korábban Festők Városa Hangulatfesztivál), vagy a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál. Többségében szakmailag a regionális, ill. a térségi vonzerők közé sorolhatók, önmagában nem képesek arra, hogy elcsábítsák a látogató‐ kat.

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Kaposvár: - családbarát desztináció - kedvező árszínvonal, - jó az ár/érték arány, - megfelelő közbiztonság, iskolaváros, Kaposvári Egyetem - „Virágos Kaposvár” imázs, - látványos, rendezett belváros, „Ma‐ gyarország legszebb főtere, főutcája” - jelentős turisztikai díjak, - jól működő Tourinform iroda, - tiszta városi levegő, - akadálymentes turizmus. Kaposvár = kulturális hagyaték: Rippl-Rónai József és a festők Fesztiválok, széles rendezvénykínálat: Rippl-Rónai Fesztivál, - Kaposvári Nemzetközi Ifjúsági Futball Fesztivál, - Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál - (Nemzetközi Lovasíjász Fesztivál) Sokoldalúság: - kultúra, fesztiválok, zene, lovaglás- lovassport-lovasbázisok, természet, gyógyvíz és élményfürdő, túraútvona‐ lak, kerékpár utak Zselic = természeti érték: - falusi turizmus, gasztronómia - természeti környezet, - túrázási lehetőség, - vadászat Kaposvár környéke: - városi és városkörnyéki kerékpárutak, - Deseda-tó, horgásztavak, - rendezett erdei környezet, erdei léte‐ sítmények Egyedi attrakciók: - Csillagos Égbolt Park, Kassai Lovasíjászat, - Bőszénfai Szarvasfarm - Patca - Szenna

Megközelítés problémája: - elkerüli az autópálya, - rossz minőségű a vasúthálózat és a vasúti közlekedés Szállás: - alacsony kategóriás, de annak megfe‐ lelően jó minőségű szálláshelyek hiá‐ nya, - magas kategóriás, nagyobb mennyi‐ ségű szálláshelyek hiánya, - összességében kevés a szállásférőhely Minőség: - egységes turisztikai minőségbiztosí‐ tási rendszer hiánya, - kevés a szakképzett, magas minősé‐ get biztosító szakember Rövid tartózkodási idő, alacsony költés.

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Egyebek: -

az éjszakai élet, a zenés-táncos szóra‐ kozóhelyek hiánya, hiányzó egységes marketing üzenetek és városi ar‐ culat - hiányzik a turisztikai érkeztető helyszíne (buszleszálló, infopont, vizesblokk) - információs táblarendszer hiányossága

51

KAPOSVÁR

-

-

-

-


Létezik egy működő, turizmust össze‐ fogó TDM szervezet. Sokoldalú desztináció – minden terü‐ lete fejleszthető. A kultúra és a természet értékeinek még jobb kihasználása, a kihasználás‐ hoz vezető feltételek javítása. Tartósan jó ár-érték arány megtartása a desztinációban. Turizmusban dolgozó munkaerő kép‐ zése, továbbképzése. Erőteljes, hatékony reklám, marketing és branding, új marketingtechnikák bevetése, online felületeken is Egészségturizmus, gyógyturizmus hangsúlyozása, erősítése. Konferencia turizmus feltételeinek megteremtése. Bekapcsolódás a kerékpáros turiz‐ musba Ökoturizmus fejlesztése, természetjá‐ rás Hobbi, sport, szabadidő, vízi turizmus kialakítása (programokkal) Horgász turizmus fejlesztése, nagyobb figyelem (horgászegyesülettel közö‐ sen nemzetközi szintre) A Deseda-tó teljes kihasználása. A Desedai kemping beindítása. Külföldi kapcsolatok építése a testvér‐ városok kapcsán Helyi lakosság bevonása a turizmusba, értékeink megismertetése. Helyi identitástudat erősítése. Komolyabb együttműködés a régión belül a többi desztinációval. Aktívabb belföldi kiállításokon, vásáro‐ kon történő megjelenések. További országos nagyrendezvények megtartása (szakmai, pl. KE). zarándok turizmus felépítése az Apát‐ ság területén sportturizmus (edzőtáborok, verse‐ nyek) Egyetemváros – fiatalos város gazdag kínálat alapján élménycsoma‐ gok összeállítása és értékesítése

-

-

-

A nagyrendezvények színvonalának csökkenése, ellaposodása, friss ele‐ mek hiánya. A természeti értékek nem kerülnek ki‐ aknázásra. A minőség egységesítése, a minőség‐ biztosítás nem történik meg a szolgál‐ tatók és a szolgáltatások körében. Pályázati források elapadnak, nincs le‐ hetőség fejlesztésekre. Nem javul a desztináció megközelíthe‐ tősége. Továbbra sincs kemping. Továbbra sem növekedik a szállásfé‐ rőhelyek mennyisége. Versenytársak erőteljesebb megjelenése a régiós piacon. A szolgáltatók ügyfélbarát viselkedé‐ sének elmaradása. Szórakozási lehetőségek hiánya. Szakképzett munkaerő hiánya hátrál‐ tatja a turizmust. Rugalmatlanság, a trendek azonnali lekövetésének elmaradása. Egyéni versengés a desztináció szol‐ gáltatói között. Az elkészült fejlesztések kihasználat‐ lansága, fenntarthatóság.

52

KAPOSVÁR


10. STARTÉGIA, TERVEK, CÉLOK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK Kaposvár kulturális és turisztikai adottságainak figyelembe vétele mellett látni kell, hogy a város turisztikai vonzerejének növelése csak térségi szemlélettel, a térség összefogásával, azaz a környék településeinek adottságaival együtt érhető el. A TDM szervezet célja egy olyan tudatos termék, illetve szolgáltatásfejlesztés, amely Kaposvár kulturális értékeinek megőrzésére és a Zselic természeti örökségének megóvására alapoz. /EconoConsult, 2010./ Több együtt kínált látnivaló, több együtt kínált szolgáltatás már nagyobb értékkel bír, ezért kell a turisztikai termékek összekapcsolása, turisztikai élménylánccá fűzése és ehhez kell a jól együttműködő szervezet. Már‐ kaépítő termékké válhat Rippl-Rónai, a Virágfürdő, a Deseda-tó, a fesztiváljaink. Mivel a desztinációban lévő lehetőségeik korlátozottak, ezért olyan arculatépítő kínálati elemekre kell kon‐ centrálni, amelyek a térség szolgáltatásai között hangsúlyosan megjelenő, annak turisztikai ismertsége, imázsa építésében domináns szerepet játszó látnivalókat és szolgáltatásokat jelentik. Ezek alakítják ki a desztináció/fogadóterület egyedi arculatát, stratégiai irányvonalat adva a termékfejlesztési és a kommuniká‐ ciós stratégiához. /ECONOCONSULT, 2011/ Kínálat szempontjából két erős pillérre lehet építkezni, amely a kultúra és a természet. E kettő közül hangsú‐ lyosabb a kultúra pillér, amely Kaposvár és környéke, mint desztináció kínálatának húzóterméke, arculatépítő eleme lehet. Ezért Kaposvár város szempontjából a korábbi irányvonal szerint a városképi elemek, a helyi látnivalók, a helyi programok és rendezvények, fesztiválok a központi elemek mind-mind erősítik a kultúra pillért. Emellett a szolgáltatások összetétele, az egyes elemek vonzereje és attraktivitása alapján a természet‐ hez kötődő aktív programok erősíthetik tovább a márkaépítést. Nagy kihívás a desztinációs turisztikai szolgál‐ tatáskör komplexitásának megalkotása, valamint azok egyensúlyban tartása – különös tekintettel a TDM ta‐ gokra nézve. Ideális esetben a turizmus irányvonalának kialakításánál az önkormányzat a többi szereplővel együtt környezeti és egyéb vonatkozásban is figyelembe veszi a helyi adottságokat, feltételeket, mivel a lét‐ rejövő fejlesztéseket egy adott környezetbe kell beilleszteni, így azzal a továbbiakban is összhangban kell len‐ nie. Kaposvár esetében ez pontosan így történt. A turisztikai szolgáltatók által nyújtott programok és az ő szolgáltatásaik lánccá fűzése együttesen fogja kielé‐ gíteni a Kaposvárra érkező látogatók igényeit. Ehhez arra van szükség, hogy legalább két-három szolgáltató együttműködjön, ami annyit jelent a gyakorlatban, hogy az egyik szolgáltató ajánlja a másik szolgáltatásait. A TDM munkaszervezete ezt is koordinálja, plusz lehetőségeket is nyújt a tagok számára közös megjelenések, közös marketing terén. Kaposvár és környéke, mint egységes desztináció akkor lehet sikeres, ha egy komplex kínálati rendszer egé‐ szét alakítja ki úgy, hogy annak minden eleme aprólékosan kidolgozásra kerül:          

Megfelelő hatókörű, élményt nyújtó vonzerővel bíró húzóattrakciókkal rendelkezik; Egyedi, jól azonosítható kínálati elemekkel és a versenytársaktól megkülönböztető arculattal rendelke‐ zik; Akár hosszabb tartózkodás alatt is élményt nyújtó kiegészítő, szabadidős kínálatot biztosít; Szezonalitástól mentesen működik, ezáltal egész évben kiegyenlített forgalmat bonyolít; Kínálatában a profitábilis elemek vendégkörében a magasabb fizetőképességű látogatók dominálnak; A kínálati elemek nem önmagukban, egymástól elszigetelten működnek, hanem összekapcsolásuk ré‐ vén komplex élményt nyújtanak; Üdülőhelyi szerkezete révén irányítja a vendégáramlást, így biztosítja az egyes látnivalók összekapcso‐ lását, ezáltal látogatásra és költésre ösztönöz; Látogatóbarát infrastruktúrával rendelkezik és teljes körű kiszolgálást biztosít; Egységes minőségi standardok jellemzik valamennyi szolgáltatástípus esetén (különböző árszínvonal mentén is minőségorientált megközelítésében); Mindezt a kiválasztott, megnyerni kívánt célcsoportok igényeinek és elvárásainak, árelfogadásának megfelelően teszi, markáns célpiaci pozícionálás mellett. 53

KAPOSVÁR


A térségi TDM együttműködés kialakítása tovább növelheti a desztináció vonzerejét. Már rövidtávon is kihasználható lehet a jelenleg is nagyobb vonzerőértékkel bíró területeket felölelő más TDM szervezetekkel létrehozott partnerség: a menedzsmentszervezet feladata, hogy jól működő példákat felhasználva építkez‐ zen, és keresse az együttműködési lehetőségeket más helyi (jelenleg Siófok, Balatonföldvár, Nagyatád, Szi‐ getvár, Orfű, Pécs, Komló, Harkány, Mohács), illetve később a nagyobb területeket lefedő térségi és a regio‐ nális TDM szervezetekkel. Ilyen partnerek lehetnek elsősorban a Balaton déli partján működő szervezetek: az ezekkel kialakítható partnerség révén a kaposvári területnek lehetősége nyílhat arra, hogy – kiváltképp nyá‐ ron, rosszabb idő esetén – vendégeket csábítson át a Balatonról. Ez az együttműködés a balatoni települések számára is hozamokkal járhat, hiszen a változatosabb kínálat növelheti a tartózkodást, az elő- és utószezon‐ ban is, illetve kedvezőtlen időjárási körülmények esetén. Ugyancsak hasznos partnere lehet a kaposvári TDM szervezetnek Pécs, amely – világörökségének, történelmi emlékeinek, kulturális életének és az EKF évben megvalósított nagyberuházásainak, jóval kiépültebb turisztikai infrastruktúrájának köszönhetően – Kaposvár‐ nál kiemelkedőbb attraktivitású, ennek megfelelő lényegesen nagyobb látogatószámot realizál. A pécsi TDM szervezettel kialakítható partnerség révén a kaposvári területnek lehetősége nyílhat arra, hogy célzott csa‐ tornákon keresztül vendégeket csábítson át a baranyai megyeszékhelyről. Ugyanilyen fontos a kapcsolattartás a Dél-Dunántúl jelentős városainak turisztikai szervezeteivel, fontos a régiós együttgondolkodás és a kü‐ lönböző helyi attrakciók régiós szintű összekapcsolása.

10.1. A HELYI TURIZMUST KISZOLGÁLÓ HÁTTÉR-INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Szálláshelyfejlesztés: A városi szálláshelyek jelen pillanatban még nem elégítik ki a turisták igényeit, mennyiségileg és minőségileg sem. Az éves nagyrendezvényekre ellátogatók száma évről-évre folyamatosan nő, ez mennyiségi változást igényel. Sok belföldi és külföldi vendéget generálnak a nemzetközi rendezvények (Nemzetközi Ifjúsági Labda‐ rúgó Fesztivál, Nemzetközi Kaposvári Kamarazenei Fesztivál), a városunkban rendezett szakmai konferenciák: elszállásolásuk azonban sokszor gondot okoz a jelenlegi szolgáltatók számára. A rövidebb időtartamú város‐ látogatások alkalmával a meglévő szálláshelyeken – természetesen a saját kategórián belül- a minőség javí‐ tása elvárható. A turisztikai alapinfrastruktúra részét képező szálláshelyek nem engedhetik meg maguknak a meglévő helyzettel történő azonosulást, minőségi változásokra van szükség. Elkerülhetetlen, hogy a meglévő szálláshelyek minősége a megfelelő szinten maradjon, lehetőség szerint pedig fejlesztésre kerüljenek. A mi‐ nőségi szálláshelyek mennyiségének növelése szükséges – valamennyi igényelt kategóriában az igényes meg‐ oldások preferálása, a vendégkör összetételének megfelelő szálláshelystruktúra kialakításával (így szállodák mellett igényes panziók, turista- illetve ifjúsági szálláshelyek, magánszállás adás, Deseda-tónál kemping fej‐ lesztése). A vonzó attrakciók mellett (pl. Kaposvári Fürdő, Deseda tó, Igali Gyógyfürdő, Bőszénfai Szarvasfarm, Szennai Skanzen) minőségi, adott vendégkör elvárásaihoz és fizetőképességéhez igazodó szálláshely létrehozása a tartózkodási idő növelése, a szezonalitás csökkentése érdekében. Ugyanígy átgondolásra érdemes az önálló vonzerőértékkel bíró szálláshelyek továbbfejlesztése (pl. wellness részleg vagy konferencia szolgáltatások kialakításával), illetve az egyedi kínálatú, és egyedi arculatú szálláshe‐ lyek kialakítása. A tartózkodási idő növeléséhez Kaposvárnak ezen kívül komoly szüksége van egy kifejezetten jó minőségű, magasabb kategóriájú, minden igényt kielégítő szálláshelyre. Az uszoda, ill. az élményfürdővel azonos területen történő megvalósulása esetén nem csak kapcsolódó kiegészítő objektumként jelenne meg, hanem mint alapszolgáltatás is lényeges lépés a fogadóterület szempontjából. A szálláshelyfejlesztéshez hozzátartozik a szálláshelyek, mint szolgáltatók együttműködése más jellegű térségi szolgáltatókkal: programcsomagok, garantált csomagajánlatok kialakítása; helyi termékek beépítése a kíná‐

54

KAPOSVÁR


latba (pl. vendéglátóegységek, ajándékbolt kínálatába), térségi arculati elemek beépítése a fizikai megjele‐ nésbe (pl. népművészeti, képzőművészeti alkotások felhasználása; Kaposvár kultúrájára és a Zselicre utaló fizikai elemek alkalmazása), közös marketingtevékenység).

Szálláskínálat jellem‐ zői Meglévő szálláshelyek minősége.

Meglévő szálláshelyek mennyisége.

Meglévő szálláshelyek szolgáltatásának mi‐ nősége.

Szolgáltatók együtt‐ működési hajlandó‐ sága.

Javaslatok

Javasolt megoldási mód Szervezeti szint Módszer

A jelenlegi minőség szinten tartása, fo‐ kozatos színvonal‐ emelés. Alacsony kategóriás de jó minőségű, ma‐ gas kategóriás szál‐ láshelyek. Hiányzik a wellness a szállodai szolgáltatásokból A „bizonyos plusz” hozzátétele, nem pénzkérdés.

turisztikai egyesület, szakmai szervezetek

Helyi minőségbiztosítási rend‐ szer kidolgozása. Folyamatos ellenőrzések, próbavásárlások.

befektetők, vállalkozá‐ sok, önkormányzat, tu‐ risztikai egyesület,

A fejlesztés elősegítése pályá‐ zatokkal.

vállalkozók, szolgálta‐ tók (szálloda, panzió, magánház)

Komolyabb együtt‐ működés kialakítása javasolt. Érdemes a város és környéke értékeit személye‐ sen megismerni.

vállalkozók, szolgálta‐ tók, szálláshelyek dol‐ gozói,

Humán erőforrás képzése. Na‐ gyobb odafigyelés, gesztus ér‐ tékű megnyilvánulások. Em‐ beri hozzáállás javítása a kiszol‐ gálás terén. Study tourok, részvétel egymás rendezvényein, bemutatkozá‐ sok, városismereti túrák.

Vendéglátó kínálat fejlesztése: Alapvetően a turisták gyorsan, és kulturáltan szeretik az étkezéseiket lebonyolítani. Kaposvár belvárosa szám‐ talan alternatívát kínál a gyorséttermek felhozatalával szemben, amelyek szintén elérhető távolságban van‐ nak a belvárostól. Az éttermek többsége mára már tanult az előző évek nagyrendezvényeinek kellemetlen tapasztalataiból. Ezért az elmondható, hogy a vendéglátóhelyek színvonala érezhetően javult, felkészülteb‐ ben fogadják a látogatókat. Még mindig nem érzékelhető viszont az egyediségre való törekvés, a városi nagyrendezvények stílusához tör‐ ténő igazodás, vagy a házias kisvendéglők hangulata, a vendégek sajnos nem válogathatnak a helyi/hazai spe‐ cialitásokból. Törekedniük kell a megújulásra, a minőség javítására, a figyelmesebb kiszolgálásra. Több nyel‐ vet beszélő alkalmazott /kiszolgáló személyzet ideálisabb, hasznosabb lehetne. Elvárható a turisztikai paletta egyéb szolgáltatóival történő együttműködés, összességében a vendéglátóhe‐ lyek kifelé nyitása. Szélesebb körű vendéglátás kínálat biztosítása a kisebb településeken is, pl. Szenna, Igal esetében is szüksé‐ ges. Helyi gasztronómiai értékek beépítése a vendéglátók kínálatába nem csak nagymértékben elősegítené a helyi termelők bemutatkozását, létfenntartását, hanem új színt, új elemet jelentene a vendéglátásban. Szórakozási lehetőségekkel jelenleg nem állunk túl jól. A spontán kialakult, fiatalok számára hétvégi találko‐ zási lehetőséget nyújtó Noszlopy utca tudatos kialakítása a vendéglátóhelyek és az önkormányzat együttmű‐ ködésével nagyot lendítene a folyamaton, és irányvonalat szabna. Vendéglátáshoz (is) kapcsolódó igényes 55

KAPOSVÁR


esti szórakozási lehetőségek körének bővítése minden Kaposvár környékei településen megoldásra váró probléma.

A helyi gasztronómia meghatározó eleme a helyben szerzett élménynek. Nagyon sok esetben az utazók mo‐ tivációjának is. A gasztroturizmus az a turizmusfajta, ahol a legközelebb kerülnek egymáshoz a helyi lakosok és a turisták. Kaposvár nagyrendezvényei idején a vendéglátóhelyek ötletes alkalmazkodása a rendezvény hangulatához, stílusához nagyon sokat előmozdítana az itt tartózkodó turisták, látogatók, és a helyi lakosság véleményének formálásán. Javasolt megoldási mód Szervezeti szint Módszer

Vendéglátás jellemzői

Javaslatok

Meglévő vendéglátó‐ helyek minősége.

A jelenlegi minőség területén fokozatos színvonalemelés. Alkalmi/ gasztronó‐ miai eseményekhez/ nagyrendezvényekhez kapcsolódó ze‐ nés események biz‐ tosítása. A „bizonyos plusz” hozzátétele, nem pénzkérdés.

vendéglátóhelyek, vál‐ lalkozók, szolgáltatók

Komolyabb együtt‐ működés kialakítása javasolt. Érdemes a város és környéke értékeit személye‐ sen megismerni.

vállalkozók, szolgálta‐ tók, szálláshelyek dolgo‐ zói,

Szórakozási lehetősé‐ gek hiánya. Zenés, táncos események rendezése.

Meglévő vendéglátó‐ helyek szolgáltatásá‐ nak minősége.

Szolgáltatók együtt‐ működési hajlandó‐ sága.

vállalkozások, vendéglá‐ tóhelyek, szolgáltatók

vállalkozók, szolgáltatók (étterem, büfé, cuk‐ rászda, stb.)

Helyi minőségbiztosítási rend‐ szer kidolgozása. Folyamatos ellenőrzések, próbavásárlások. Együttműködés – több ven‐ déglátóhely közös kezdemé‐ nyezése.

Humán erőforrás képzése. Na‐ gyobb odafigyelés, gesztus ér‐ tékű megnyilvánulások. Em‐ beri hozzáállás javítása a ki‐ szolgálás terén. Study Tourok, részvétel egy‐ más rendezvényein, bemutat‐ kozások, városismereti túrák.

Komplex turisztikai termékké válás- háttér infrastruktúra Jelenlegi adottságaink kiválóan alkalmasak arra, hogy magát a turisztikai terméket létrehozzuk. Vannak ele‐ mek, amelyek nélkül a termékünk nem kész, és/vagy kifogásolható. Együttműködés a szereplők között: Fontos elérni, hogy a turizmus által érintett szereplők megismerjék egy‐ más szolgáltatásait, tudatosan keressék és képviseljék egymást. Használják ki közösen a desztináció adottsá‐ gait, valamint a turisztikai egyesület nyújtotta lehetőségeket. Az egyedi termékek összefűzése, közös megje‐ lenítése, esetleges továbbfejlesztése, a meglévő arculat folyamatos használata hosszú távon meghozza a si‐ kert. Célcsoport: A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, s a hazai turisztikai életben egyre nagyobb igény van ún. családbarát szolgáltatásokra. Kaposvár és környéke attrakciójával, városképével, adottságával alap‐ vetően és összességében családbarát jellegű. A sokoldalú, változatos tartalommal bíró desztináció szinte min‐ den korosztálynak kielégíti a motivációit. Mégis az utóbbi évek szabadidős és ökoturizmushoz kapcsolódó fejlesztéseit a családbarát szegmens preferálja elsősorban. Mindez igen kedvező a városnak, hiszen a gyer‐ mekkel utazók esetében hosszabb a tartózkodási idő, a gyermekek öröme a szülőknek elégedettség – feltéve,

56

KAPOSVÁR


ha van megfelelő program. Kaposvár esetében kiválóan megcélozhatók egyrészt a felnőttek, másrészt a gye‐ rekek, mivel mindkét szegmensnek megfelelő kínálattal rendelkezünk, ezek viszont hosszú távon interaktív programokkal maradnak életben. Kiegészítő infrastruktúra: Tömegközlekedés javítása az érintett települések között, rendezvények idején fo‐ kozott átjárhatóság biztosítása. Turisztikai közlekedési eszközök üzembe helyezése. Környező reptér (Kapos‐ újlak) adta lehetőségek kiaknázása. Vendégbarát tájékoztató és kiszolgáló rendszer fejlesztése – látogatóköz‐ pont, ill. infopontok kialakítása a látogatók által preferált területeken. Egyéb, a látogatóbarát infrastruktúra részét képező elemek, szolgáltatások kialakítása – nyilvános illemhe‐ lyek, pihenőhelyek kialakítása, információszolgáltatás, egységes megjelenésű útbaigazító táblák elhelyezése, parkolási lehetőségek bővítése, stb. Településkép javítása Kaposvár környékén. Humán erőforrás fejlesztés minőségi javítása: A turizmus kimondottan az a terület, ahol kiemelten fontos az emberi tényező. Az emberi hozzáállás emeli a szolgáltatások színvonalát, a turisták komfortérzetét. Hiányzik a mosoly, az apró gesztus, a beszélgetés, az odafigyelés a mindennapokból. Ezen a szakterületen az emberi erőforrás minősége biztosítja a piacon való létjogosultságot. Törekedni kell szakemberek foglalkoztatására. Törekedni kell, hogy minél több fiatal ismerkedjen meg a turizmus szakterületeivel, biztosítanunk kell a ven‐ dégfogadáshoz szükséges tapasztalat és gyakorlat megszerzésének lehetőségét. A turistákkal közvetlenül kapcsolatba kerülők mellett gondoskodni kell azok szakmai fejlesztéséről és felkészítéséről is, akik közvetve kerülnek a turistákkal kapcsolatba (pl. ellenőrök, rendőrök, taxisok, bolti eladók). Cél, hogy a turizmus és a város iránt elkötelezett, képzett, turistabarát, hivatástudatos szakemberek emeljék a helyi szolgáltatások és Kaposvár presztízsét. A desztináció, mint komplex turisztikai termék „háttér” jellemzői Együttműködés a szereplők között.

Célcsoport meghatáro‐ zása. A sokoldalúság előnyé‐ nek kihasználása. Közlekedés a települé‐ sek között. Információ, tájékoztatás/ tájékozó‐ dás feltételei.

Az emberi hozzáállás, mint gyenge láncszem

Javaslatok


Egyedi termékek összefűzése, sze‐ mélyes megtapasz‐ talás, mások szol‐ gáltatásainak aján‐ lása, beépítése. „Családbarát” szol‐ gáltatások nyoma‐ tékosítása, előtérbe helyezése, ennek kommunikálása. Rendezvények ide‐ jén átjárhatóság biztosítása. Kitáblázottság, kor‐ szerű információ‐ szolgáltatás.

szolgáltatók, intézmé‐ nyek, turisztikai egyesület

Szemléletformálás. Egymás megismerése, közös rendez‐ vényeken együttes megjele‐ nés. Részvétel közös pályáza‐ tokon.

szolgáltatók, intézmé‐ nyek, turisztikai egyesület, önkormányzat

Megcélozható a felnőtt és a gyermek együtt, és külön-kü‐ lön is. Folyamatos programok biztosítása. Marketing.

önkormányzatok, in‐ tézmények, turisztikai egyesület

Szorosabb kapcsolat a közle‐ kedési vállalat és a turisztikai intézményei között.

A turizmusban érin‐ tett összes szereplő elérése. Nem pénz‐ kérdés!

önkormányzatok, in‐ tézmények, turisztikai egyesület, szolgálta‐ tók5

Tréningek, szemléletformálás, külső szakértők bevonása, jó példák megismerése.

57

KAPOSVÁR


10.2. KULTÚRA, KULTÚRÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSI JAVASLATOK Javasolt elsőként az arculatformáló kínálati elemeket bővíteni, hiszen ezek biztosítják Kaposvár egyediségé‐ nek kialakulását, amely mind az ismertség, mind pedig az imázs erősítésében igen lényeges szerepet játszik. 

Festők és más híres szülöttek, személyek tekintetében Kaposvár jelenleg is használt arculatformálói az itt született, illetve alkotó művészek, mely kínálati elem még inkább kiaknázható lehet, akár munkássá‐ guk bemutatásával (interaktívabb módon, több korosztály számára is élményt biztosítva), szélesebb megvásárolható ajándéktárgy portfolió összeállításával, a rendezvényekbe való intenzívebb bevoná‐ sukkal, pl. Festők sétánya.



A Farsanghoz kapcsolódó, Kaposvárhoz kötődő Dorottya is érdemes arra, hogy a város imázsát erősítse a saját célcsoportjában.



Szökőkutak: Kaposvár egyik fő arculati eleme a szökőkút, e területen a kommunikációs aktivitások erő‐ sítése szükséges.



Csiky Gergely Színház hírnevére még mindig lehet építeni a kultúrát kedvelők körében.

Múzeumi kiállítások, tárlatok attraktivitásának fokozása, múzeumpedagógiai programok bővítése érhető el az infrastruktúrájának fejlesztése révén. Ezáltal vonzó, a vendégigényekhez illesztett rendezvények, progra‐ mok kerülhetnek megszervezésre az év minden szakában. Az attraktív rendezvények elsősorban az ősztől ta‐ vaszig terjedő időszakban csökkentik a szezonalitást. A kiállítások folyamatos megújításához szükséges az interpretációs eszközök bővítése, modernizálása, 21. század vívmányainak alkalmazása (pl. multimédiás eszkö‐ zök), valamint az interaktivitás fokozása (egyéni és csoportos programok, foglalkozások), az edutainment el‐ vének erőteljesebb érvényesítése mentén (szórakozva tanulás). A fogyatékkal élők igényeinek figyelembe vé‐ tele is ugyanilyen fontos nemcsak a fizikai kialakításnál, de az interpretációnál is. Fontos lenne a helyi programok összehangolása a városban. Mindezek után lehetne a környék rendezvényeit is Kaposvárhoz igazítani. A páratlan szépségű műemlék épületek állagának megóvása, ill. karbantartása elengedhetetlen a városban. Fontos, hogy ezek a helyek is bekapcsolódjanak a helyi programok, rendezvények életébe pl. tematikus séták útvonala nappal, különleges helyszínként különleges megvilágítás mellett éjszaka. Átgondolandó az egykori kaposvári vár maradványai körüli terület rendezése, parkosítása, majd bevonása kulturális és turisztikai életünkbe. Egy-két jelentősebb, ún. blockbuster rendezvény kialakítása (illetve továbbfejlesztése) a hagyományos tu‐ risztikai főszezonon kívüli időszakban (egyedi elemekkel, felhasználva az arculatformáló elemeket). További kisebb, a tartózkodást színesítő események szervezése az év egésze folyamán. Térségi kínálat intenzívebb beépítése a rendezvénykínálatba (pl. helyi szolgáltatók, népművészeti termékek, gasztronómiai értékek). Egyes rendezvényhelyszínek infrastruktúrájának fejlesztése (pl. Deseda-tónál, Bencés apátságnál). A rendez‐ vényhelyszínek megközelíthetőségének, elérhetőségének javítása (helyi tömegközlekedés javítása az esti órákban vagy egyedi szállítóeszközzel a távolabbi pontokhoz pl. kisvonat). Kulturális vonatkozásban és a diákcsoportok szempontjából a göllei Fekete István Emlékmúzeum képviselhet még térségi vonzerőt. Néphagyományok, népművészet esetében kiegészítő, de fontos kínálati elemet jelentenek a különböző kéz‐ műves műhelyek, népi hagyományok, folklórcsoportok műsorai. Önálló bevonásuk nem, de a programcsomagokba való beillesztésük mindenképpen indokolt. A remek programok, a kialakított látogatóbarát fogadóinfrastruktúra sem ér semmit, ha a múzeumok, kiállí‐ tóhelyek, intézmények nyitva tartási ideje, vendégfogadás rendje nem igazodik a látogatók igényéhez. Ezért elsődleges a múzeumok, kiállítóhelyek nyitvatartási idejének hozzáigazítása a várhatóan növekvő vendégigé‐

58

KAPOSVÁR


nyekhez. Majd az interaktív eszközök alkalmazása a tájékoztatásban, egységes megjelenésű információs táb‐ larendszer kialakítása, egységes arculatú vonzó tájékoztató kiadványok készítése következhet. Nem maradhat el a folyamatos ügyfél információ és korrekt tájékoztatás a honlapokon, a médiában (nyitva tartásról, progra‐ mokról, az időközben történt változásokról). A konferencia turizmus elsősorban a Kaposvári Egyetemhez, a Kaposi Mór Megyei Oktató Kórházhoz kötődik. Az Egyetem és a kórház adottságai megfelelőek a szakmai háttér biztosításához. Ezeket a város nyújtotta inf‐ rastruktúrával kell összhangba hozni (vendéglátás, szórakozás, kiegészítő programok). A turizmusra ható kulturális, szabadidős tevékenységek jellemzői Arculati elemek egysége‐ sítése, közös irányvonal kialakítása.

Programok szervezése. Interaktivitás erőteljes megjelenítése.

Javaslatok Egységes irányvo‐ nal a kultúrához, természethez, szabadidős tevékeny‐ séghez. kacsolódó kiadványokon, egyéb marketing elemeken. Tematika, célcso‐ port, hagyományok stb. alapján.

Rendezvények, progra‐ mok összehangolása a vá‐ rosban és a desztinációban.

Tematika, időbeli‐ ség szempontjából.

Az emberi hozzáállás, az a bizonyos plusz.

Vendégbarát nyitva tartás, ven‐ dégbarát magatar‐ tás.

Javasolt megoldási mód Szervezeti szint Módszer önkormányzat, intéz‐ mények, turisztikai egyesület

Közös marketing, közös kom‐ munikáció.

összes kulturális és tu‐ risztikai szereplő, in‐ tézmények, önkor‐ mányzatok összes kulturális és tu‐ risztikai szereplő, ön‐ kormányzatok

Közös kommunikáció, a fel‐ adatok hatékony felosztása. Civil szervezetek bevonása.

összes turizmushoz kapcsolódó szereplő

Közös kommunikáció az érin‐ tett szereplők között. A mar‐ keting miatt fontos a meghirdetés időpontja (rendezvény‐ től függően 1-6 hónappal ko‐ rábban). Új elem lehet a kü‐ lönleges, szokásostól eltérő tevékenységű civil közössé‐ gek bevonása. Jó példák, tréningek, külső szakértők.

10.3. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEKBEN, TERMÉSZETBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK Termékfejlesztésre kell helyezni a hangsúlyt az egészségturisztikai kínálat erősítésénél. Jelenleg az elvárt tel‐ jesítmény alatt marad a város egészségturizmusa. Ennek erőteljes megjelenése Kaposvár turisztikai életében új helyzetet teremthet, megkülönböztető eleme lehet a térségnek, mely a potenciális látogatók körében se‐ gítheti a pozícióváltást a már kialakult imázskép esetében. A Zselic esetében javasolt elsőként az arculatformáló kínálati elemeket meghatározni és egységesíteni. Ezek biztosítják a térség egyediségét, amely mind az ismertség, mind pedig az imázs erősítésében igen lényeges szerepet játszik. A térség jelentősebb kínálati elemei közül ezért javasolt megfontolni az alábbiak bevonását: Zselici természetjárás, ökoprogramok (köztük a Csillagoségbolt-park, kiránduló útvonalak, tanösvények, ter‐ mészeti értékek, arborétumok). Jelenleg központi és arculatformáló szerepe ellenére nem jelenik meg konk‐ rét egyesületi tagság formájában a TDM szervezeten belül, e területen tehát célszerű a bővítés. Lehetséges 59

KAPOSVÁR


partnerek: természetjáró szövetségek, térségi / regionális túraszervezetek, hagyományőrző szervezetek, MaVik Egyesület, valamint túraközpontok (simonfai Meteor Turistaház), emellett esetleg a magánarborétumok. Állatbemutató-helyek: az egyik kiemelt célcsoport, azaz a gyermekes családok, valamint a gyermek- és diák‐ csoportok szempontjából a térségi kínálat meghatározó arculatépítő szegmensét képezhetik. Mivel egy-egy bemutatóhely önmagában nem képvisel jelentős vonzerőértéket, ezért e területen célszerű a kínálatot bőví‐ teni több bemutatóhely összekapcsolásával. Lehetséges partnerek: Bölénypark (Kaposmérő), Petesmalmi vid‐ rapark). Lovas szolgáltatások: a jelenlegi tagok között három lovas szolgáltató szerepel, így e területen a tagságban jelentősebb bővítés nem indokolt, a meglévő tagok turisztikai vonzerejének és attraktivitásának növelése mellett egyedül a Kassai Lovasíjász Központ bevonása célszerű. Betyárok: a somogyi betyárok életének bemutatása, a mementók turisztikai célú hasznosítása jelenleg csak eseti jelleggel, a rendezvényekhez kapcsolódva valósul meg (kivételt képez ez alól a Keceli Lovassport Egye‐ sület Betyárok nyomában elnevezésű lovastúrája). A mítoszvilág jobb kiaknázásával – eseményszervezéssel, bemutatással (modern interpretációval), kiadványok készítésével, ajándéktárgyak kialakításával, stb. – ezek a hagyományok és népmesék valódi arculatformáló elemekké válhatnak. Falusi turizmus: a Zselic kisebb települései számára a falusi turizmus kitörési lehetőséget jelenthet, elősegít‐ heti ezek bekapcsolását a turizmusáramba. A szállásszolgáltatás mellett ehhez a helyi értékek, helyi termékek, gasztronómia, hagyományok bemutatása, a népi életmód megismerését biztosító, továbbá aktív programok szervezése szükséges. Szenna község révén több falusi szolgáltató kapcsolódik a rendszerhez, javasolt azon‐ ban ezt a kört kiszélesíteni, bevonásukat intenzívebbé tenni. Sok kis szolgáltatóról lévén szó, célszerű az eze‐ ket tömörítő érdekvédelmi szervezetekkel (pl. Zselici Falusi Turizmus Szövetség, Zselica Szövetség) felvenni a kapcsolatot az együttműködés megkönnyítése érdekében.

Megfontolandó a Zselic attrakcióinak intenzívebb beépítése a városi kínálatba, pl. Termékcsomagok kidolgo‐ zása – pl. Somogy megye élővilága elméletben és gyakorlatban: Rippl-Rónai Múzeum élővilággal kapcsolatos kiállításának összekapcsolása a bőszénfai Szarvasfarmmal, kerékpáros csomagtúrák – kultúra és természet – kialakítása kaposvári és térségi látnivalók felfedezésével. A Zselichez kapcsolódó kiegészítő programok, szolgáltatások – pl. Zselichez kötődő múzeumpedagógiai programok, aktív programok (vadászat, horgászat) kap‐ csolása a városi kínálathoz, zselici specialitások a vendéglátó kínálatban, stb. Kaposvár, mint a Zselic kapuja imázs kiépítése, a marketingkommunikáció ebbe az irányba történő fejlesztése.

A kiegészítő kínálati elemek kapcsán cél, hogy minél változatosabb szabadidő eltöltési lehetőség álljon a ven‐ dégek rendelkezésére. E terület bővítése során a célcsoportok igényeire, az egységes minőségi standardokra, a szezonalitás csökkentésére egyaránt figyelmet kell fordítani. Az alábbi területeken szükséges bővítés, fej‐ lesztés: Kastélyok tekintetében, a kastélyok, mint látnivalók összekapcsolása a feladat. A Somogyi Kastélyok Völgye Kúl-Túra remek lehetőség az induláshoz. Horgászat: a Töröcskei-tó és a Deseda tavon megteremtett színvonalas horgászat önálló megjelenése a turiz‐ musban egy kiaknázatlan lehetőség. Különös tekintettel a versenyekre nézve. Ezek a térségi kínálat részét kell, hogy képezzék. Golf: a térség egyetlen golflétesítménye a hencsei egység, amely magas minőségi színvonalának, szolgálta‐ táskörének és kapcsolódó szálláshelyének köszönhetően hiánypótló a térségben, ezáltal a kínálat részét kell képeznie.

60

KAPOSVÁR


Kerékpározás: a kerékpározás a trendek változásával már nem a kiegészítő programok közé sorolható. Mára már aktív szabadidős forma, illetve összekapcsoló elemként jelenik meg a térségi attrakciók között. A kerék‐ párutak melletti szolgáltatóknál és szolgáltatóknak célszerű kialakítani a kerékpárosbarát szolgáltatáskört. meg kell teremteniük térségi szinten a szükséges saját infrastrukturális hátteret. Vadászat: a térségben a vadászatot a SEFAG Zrt. szervezi, e területen további bővítés nem indokolt, ugyanakkor a vadászati lehetőségek intenzívebb kommunikációja segítheti e terület forgalmának bővülését. További sportok: a további sportolási lehetőségek szintén színesítik a kínálatot. A Kaposvári Jégcsarnok - mint a régióban egyedi kínálati elem-, turisztikai szerepkörének erősítése megfontolandó.

Utoljára, de nem utolsó sorban a legnagyobb nyomatékkal elmondható, hogy a jövő lehetséges perspektívája Kaposváron az egészségturizmus! Az egészséges életmód kialakítása egy új trend napjainkban. Az egészség megőrzése, a szépségápolás, a testi-lelki egyensúly megtartása egyre jobban felértékelődik, ezáltal egyre na‐ gyobb motiváció a turizmusban. Számos turisztikai szakértő véleménye az, hogy a XXI. század turizmusának a legdinamikusabban fejlődő ágazata lesz az egészségturizmus. Kaposvárnak nincs vára, nincs bora, de Kapos‐ várnak van termálvize, van gyógyfürdője, van komplex fürdőgyógyászati ellátása, valamint egy komoly múlttal rendelkező diagnosztikai központja. Az egészségturizmus erőteljes kiépítése és piacra vitele a kapcsolódó szolgáltatások miatt Kaposvár és környéke turisztikai kínálatának komplex hasznosítását teszi lehetővé.

10.4. MARKETING ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK FEJLESZTÉSE Kommunikációra kell helyezni a hangsúlyt a desztinációnál: 

„felfedezésre váró értékeket rejt”, „jó kirándulási lehetőségeket kínál”, „minden évszakban jó úti cél” tényezőkkel kapcsolatos programok esetében, „az érintetlen természeti környezet” elemnél,



a legnagyobb lehetőség a családbarát jellegben rejlik. Egyrészről a versenytársaktól való megkülönböz‐ tetést biztosítja. Másrészről minden meghatározó attrakció és program társítható a családbarát jelleg‐ gel és célcsoporttal,



a kommunikáció arculati elemei között a fő ismertséget adó és imázsépítő kínálati elemeket szükséges elsősorban, és/vagy folyamatosan szerepeltetni Kaposvár vonatkozásában: szecessziós értékekben gaz‐ dag belváros, Csiky Gergely Színház, Rippl-Rónai, Virágfürdő, Deseda-tó. A Zselic esetében pedig: Katica Tanya, Szarvasfarm, Szennai Skanzen, Hotel Kardosfa, Csillagoségbolt Park.

Célcsoport: A kommunikáció esetében a megszólításra alkalmas, kiemelt célcsoportok a magasabb jövedelmi helyzetű, képzettebb, aktív gyermekes családok és a középkorúak, az aktív fiatal párok, valamint a seniorok, inkább a dél-, nyugat-, közép-dunántúli és budapesti lakosok. A családbarát szolgáltatások kiajánlása esetén megcélozhatóak a családok közösen, a gyerekek és a felnőttek külön-külön is.

Együttműködések fejlesztése Együttműködések szorosabbra fűzése a szolgáltatók között, együttműködések tartalmának szélesítése, közös fellépés – tagok szemléletformálása, egymás szolgáltatáskörének megismertetése, tudás- és információ‐ transzfer, TDM együttműködés intenzitásának növelése, a tagok érdemi bevonása a fejlesztési tevékeny‐ ségbe. Az arculat formai elemei mellett a tartalmi elemek megalkotása (pl. szlogen, elnevezések), Interaktív térségi turisztikai honlap fejlesztése Közös marketingtevékenység kialakítása:

61

KAPOSVÁR     

 

 


csomagajánlatok kidolgozása, értékesítése, közös, koordinált megjelenések, marketingaktivitások foko‐ zása, turisztikai kártyarendszer kialakítása, kedvezményekkel, célcsoport-orientált marketingkommunikáció fejlesztése, személyre szabott csomagok kialakítása, minőségi és egyedi értékesíthető ajándéktárgy portfolió kialakítása, egyrészt modern elemek, másrészt a helyi termékek felhasználásával (gasztronómiai termékek, nép- és képzőművészeti alkotások), látvá‐ nyos módon feltüntetve ezeken Kaposvár leendő, a TDM meglévő arculati elemeit, Humán erőforrás fejlesztése – megfelelő képzettséggel, vendégkezelési képességgel, idegen nyelvtudással rendelkező munkatársak a turizmussal kapcsolatos területeken, Szolgáltatói lista kialakítása a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó helyi szervezetekről, vállalkozókról (kézművesek, tánccsoportok, biotermelők, stb.) a hatékony együttműködések kialakulása, illetve a kí‐ nálatban hozzáadott érték létrehozása érdekében, Egységes információs adatbázis kialakítása a térségi szolgáltatók kínálatának összefogására, az aktuális ajánlatok és akciók megjelenítésével, Együttműködés más, hasonló témakörre építő, célcsoportnak szóló szervezetekkel, pl. természetbarát szervezetek, Gyeregyalog.hu – Ökoturisztikai Klaszter.

Jelenleg Kaposvár kínálatára koncentrálódik a marketingmunka, ugyanilyen hangsúly helyezendő Kaposvár és környéke együttes megjelenítésére, a Zselic és arculatformáló elemeinek intenzívebb bevonására is, mind a termékfejlesztésben, mind pedig a kommunikációban. A turisztikai desztináció menedzsment szervezet eddigi marketingtevékenysége szervezeti szinten a lehetőségeihez viszonyítva elfogadható aktivitásokat jelent (kiadvány, honlap, kiállítások, rendezvények, saját promóciós anyagok országos terítése). A közös arculati elemek csomag kialakítása az első lépések között mindenképpen indokolt volt, ennek alkalmazása azonban csak igen szűk körben valósult meg a tagi aktivitásokban. Amennyiben elkészülnek a Kaposvár városra jellemző saját arculati elemek is, azok szervezeti szintű megjelenítése a TDM arculati elemekkel együtt, jelentős lenyo‐ mata lesz a helyi turizmusnak. Alapvető fontosságú a garantált térségi termékcsomagok, közös programok és események kialakítása, majd mindezek megfelelő színvonalú promóciója. Ehhez a turizmusban dolgozó szolgáltatók intenzívebb bevonása szükséges. A helyi turizmus előmozdításának sikere a helyi szolgáltatók aktív közreműködésétől is nagymér‐ tékben függ, a közös gondolkodásban, ötletbörzében rejlő előnyök kihasználásával. Kaposvár részéről az éves szintű rendezvénynaptár összehangolása elengedhetetlen. A város nagyrendezvé‐ nyein túl a helyi kultúrában működő programgazdák együttműködése révén folyamatos programkínálat ala‐ kítható ki, költséghatékony módon. Növelni szükséges a promóciós anyagok hatókörét és attraktivitását: a marketingkommunikációnak a már a településre érkező vendégek mellett a potenciális látogatókat is meg kell szólítaniuk a fő küldő területeken: ehhez tudatos, koordinált, Kaposvár értékesítési és kommunikációs csatornáira is építő, közös kampányra van szükség. Nagy hangsúlyt kell fektetni az elektronikus médiában való turisztikai egyesületi közös megjelenésre is, jelenleg az egyesület tagjai saját honlapjaikon csak elvétve jelenítik meg más szolgáltatók ajánlatait is (ahol igen, az is független a turisztikai desztináció menedzsment szervezettől). Fejlesztést igényel az ajándéktárgy kínálat: az általánosan alkalmazott olcsóbb, ingyenes megoldások helyett attraktívabb, értékesíthető ajándéktárgy portfolió kialakítása szükséges, köztük a mai utazó számára vonzó modern elemekkel, de kiaknázva Kaposvár és a desztináció értékes hagyományait, nép- és iparművészeti, gasztronómiai és egyéb értékeit is. Az ajándéktárgyakon a közös arculati elemek hangsúlyosabb megjelente‐ tése mindenképpen célszerű. Nem elhanyagolható a városmarketing sem! Az intenzív piaci jelenléthez koordinált és jól szervezett marke‐ tingtevékenység szükséges. Javaslatok

Javasolt megoldási mód 62

KAPOSVÁR

A helyi turizmus külsőbelső kommunikációs problémái Közös promóciós anya‐ gok, közös megjelenések egyesületi és desztinációs szinten. Nyitás új küldő területek felé. A városarculat és a tu‐ risztikai arculat össze‐ hangolása. Közös képvi‐ selet. A „sokoldalúság” egysé‐ ges megjelenítése.


Szervezeti szint

Módszer

Erőteljes marketing. Marketingeszközök meghatá‐ rozása. Az egységes szer‐ vezeti szemlélet erősí‐ tése.

Önkormányzat, tu‐ risztikai egyesület.

Marketingeszközök meghatározása

Önkormányzat, tu‐ risztikai egyesület,

Családbarát programok, szolgáltatások, desztináció.

Média, turisztikai egyesület, intézmé‐ nyek.

Pályázati források kere‐ sése, egyéb marketingre fordítható bevételek biz‐ tosítása. Humán erőfor‐ rás biztosítása. Média erőteljes kihasználása. Külső szakértők felké‐ rése. Ütős szakmai csapat létrehozása. Közös kom‐ munikáció. Új célcsoport. Marketing.

Belső kommunikációs rendszer átértékelése, továbbfejlesztése.

A jelenlegi spontán kiala‐ kult belső kommuniká‐ ciós rendszer felülvizsgá‐ lata. Igények és haszno‐ síthatóság szerinti kialakí‐ tása, szervezetre és lakos‐ sági igényekre szabása.

Turisztikai egyesület tagsága, helyi lakos‐ ság.

Személyes konzultációk, fórumok, informális meg‐ beszélések a turisztikai szolgáltatókkal. A helyi lakosok tudatos megszólítása.

A szervezeten belüli ké‐ nyes témák kezelése. Pl. minőség, anyagi kérdé‐ sek, személyi problé‐ mák.

Korrekt, bizalmi alapon működő, belső kommuni‐ káció vagy kapcsolat ki‐ építése. Problémák nyílt tisztázása.

turisztikai egyesület, egyesületen kívüli szolgáltatók, helyi in‐ tézmények

Személyes kapcsolattar‐ tás, bizalom elnyerése. Kívülálló szakértő bevo‐ nása is lehetséges.

Turizmus- és városmarketing, hatékony intézményrendszer A jelenleg rendelkezésre álló és konkrétan marketingre fordítható lehetőségeket – külön anyagi forrás nélküla turisztikai egyesület maximálisan kihasználja (a Tourinform országos hálózat, valamint a Magyar Turizmus Zrt. által nyújtott lehetőségek kiaknázása, helyi média megjelenések, internetes honlapok működtetése). To‐ vábbi promóciós anyagok előállításának szakmai potenciái adottak, a megvalósításuk finanszírozás kérdése. Elsősorban a hazai közönségkapcsolatok legfontosabb célja a bizalomkeltés a fogadóterület, annak hírneve, egyedisége iránt. A hazai turisztikai szervezetek már kialakítottak egy márkát, mert segítségükkel egyedivé, megkülönböztethetővé, azonnal beazonosíthatóvá válik egy célterület. A turizmusban élenjáró hazai város‐ okat tanulmányozva megállapítható, hogy a városmarketing alapja mindenhol a helyi turizmus. A turizmus és a városmarketing kapcsolata kölcsönös: az erős városmarketing előmozdítja a turistaérkezéseket, a kifogás‐ talan vendégfogadás pedig egy településnek a legjobb reklám, és a leghatékonyabb eszköze a városmarke‐ tingnek. Ezt minél tudatosabban érdemes helyi szinten kiaknázni. A marketing gondolkodást ki kell terjeszteni a turizmushoz kapcsolódó helyi intézményekben is a szoft elemekre: programszervezésre, imázsteremtésre, legendák és mítoszok teremtésére. Természetesen a jó városmarketing külön stratégiát, szakemberekből álló csapatot, és rengeteg pénzt igé‐ nyel. A helyi turisztikai intézményrendszer hosszú távú és hatékony működése érdekében egyértelműen tisztá‐ zandó a szereplők helyzete, konkrét feladata. Fontos egyértelműen megállapítani az önkormányzat, a turisz‐

63

KAPOSVÁR


tikai egyesület, a turizmussal kapcsolatban álló intézmények, a desztináción belül működő további szolgálta‐ tók egyéni kompetenciáit, turizmusban elvárt szerepét, szakmai vállalásaik nagyságát. A turizmust érintő dön‐ tések esetében elengedhetetlen a szakma véleményezése, tanácsadói állásfoglalása. Továbbá a hosszú távú működés finanszírozásához felülvizsgálandó a szükséges állami részvétel, pályázati lehetőségek, vállalkozói szféra vállalásai, egyéb finanszírozási megoldások. Az alulról jövő kezdeményezés szellemében megalakult TDM szervezet összes szereplője egy jól együttmű‐ ködő szervezet kialakításával, együtt növelheti a turizmusban betöltött piaci szerepét. Helyi szinten elengedhetetlen a szakmai összefogás és együttműködés kiépítése azoknál, akik közvetlenül és közvetve érintettek a turisták fogadásában, vendéglátásában. A turizmus- és turistabarát szemlélet meghonosítása a szakemberek nyomatékos feladata. Lényeges, hogy a koncepció megvalósítására vonatkozóan a szereplők részvétele, feladatai külön-külön ke‐ rüljenek meghatározásra és rögzítésre. Helyi turisztika rendszerre, szereplőkre jellemző problémák „Együtt vagyunk erő‐ sek, egy hajóban eve‐ zünk” attitűd hiánya.

Javaslatok


Az érdekazonosság megtalálása.

önkormányzat, kultu‐ rális intézmények, tu‐ risztikai egyesület, to‐ vábbi szereplők

Feladatkörök pon‐ tos meghatározása a gyakorlati munka során kialakultak szerint. Az érintettek anyagi szerepvállalásának egyértelmű tisztá‐ zása. Szakmai tudás sze‐ rinti feladat-meghatározás.

önkormányzat, turisz‐ tikai egyesület, szol‐ gáltatók, intézmények

A másik szolgáltató tevékenységének megismerése, rész‐ vétel közös rendez‐ vényeken.

Érintett a turizmus‐ ban, és a hozzá kap‐ csolódó összes szolgál‐ tató és szereplő.

Formális, laza összetar‐ tozás, szakmai félté‐ kenység, irigység.

Azonos típusú szol‐ gáltatók közös fóru‐ mon történő meg‐ jelenése.

Fogadóterület lakos‐ sága identitástudata, helyismerete.

Lakosság erőteljes bevonása.

turisztikai egyesület tagságán belül tag-tag között, valamint egye‐ sületen kívüli szerep‐ lők önkormányzat, turisztikai egyesület, helyi – kulturálisintézmé‐ nyek, civil szervezetek

Szakmai feladatok nem rögzítettek: munka‐ megosztás, felelősség, kompetencia. A TDM szervezet fenntartásának helyzete.

Turisztikai koncepció hiánya. Szakmai, helyi minő‐ ségbiztosítási rendszer hiánya. Szakmai érdektelenség más szolgáltatók tevé‐ kenysége, helyi rendez‐ vényeink iránt, szemé‐ lyes tapasztalat hiánya.

Személyes konzultációk különkülön. Közös workshop, mű‐ helymunka, közös tapasztalat‐ csere, tanulás. Szemléletformá‐ lás, tréningek. Munkaköri leírások tisztázása. Választmányi, közgyűlési hatá‐ rozatok. Alapszabály módosí‐ tása.

önkormányzat, turisztikai egyesület

Az érintettek személyes konzul‐ tációja.

önkormányzat, turisztikai egyesület

Koncepció-feladatok-felelősök kijelölése. Minőségbiztosítási rendszer létrehozása a turiz‐ must érintő területeken, és intézményekkel. Study-tourok, rendezvények, nyílt napok. Közös gondolkodás kialakítása ezen a sok-szereplős területen. Szakmai kiállítások, utazás kiál‐ lítások, városi nagyrendezvé‐ nyek.

Városi nagyrendezvények, vá‐ rosismereti előadások, városis‐ mereti séták, nyitott intézmé‐ nyek. Helyi mítoszok, legendák.

64

KAPOSVÁR


Javasolt megoldási mód Saját desztinációra vonatkozó problémák Saját desztinációnk ob‐ jektív pozícionálása. Városarculat és turiszti‐ kai arculat összehango‐ lása.

Javaslatok

Szervezeti szint

Módszer

A desztináció szegmentá‐ lási és pozícionálási stra‐ tégiájának meghatáro‐ zása. A versenyhelyzet változásaink a figyelése, felülvizsgálata. Márkázás, imázsépítés.

Önkormányzat, turisztikai egyesü‐ let

Statisztikai adatok gyűjtése. SWOT elemzés. Kutatás, terve‐ zés, fejlesztés.

Gyors megoldások Tűzoltó munka.

A stratégiák használata.

Turisztikai sület.

Együttes alkalmazko‐ dás a külső-belső kör‐ nyezeti változásokhoz. Az egyediség hangsú‐ lyozása városi és desztinációs szinten.

A szervezet egységes al‐ kalmazkodása irányvona‐ lak alapján. Helyi, unikális termékek megjelenítése (helyi be‐ szállítóktól történő vásár‐ lás, gasztronómia erőtel‐ jesebb megjelenítése).

önkormányzat, turisztikai egyesü‐ let, intézmények önkormányzat, turisztikai egyesü‐ let, helyi termelők, helyi művé‐ szek,

Az előzetesen elkészített ter‐ vek folyamatosa felülvizsgá‐ lata, aktualizálása. Következe‐ tes használata. Szervezetfejlesztési tréning.

„A bizonyos plusz” hiá‐ nya.

Minőség! A humán erő‐ forrás szemléletválto‐ zása, a tárgyi feltételek minőségi javítása, minő‐ ségi szolgáltatásnyújtás.

önkormányzat, turisztikai egyesü‐ let

tudatos

egye-

A helyi termékek (kulturális, kézműves, gasztro stb.) azono‐ sítása, megjelenési lehetősé‐ gek kihasználása Képezések, konzultációk, tré‐ ningek, szemléletváltás, ven‐ dégszemlélet kialakítása. Külső szakértőkkel jó gyakorlatok ta‐ nulmányozása.

Vendégváró Kaposvár. Vendégváró Kaposvár? A turizmus és a vendégfogadás főszereplője az a turista, aki ideiglenesen elhagyja az állandó lakóhelyét, de a megszokott szükségleteit - szinte teljes egészében- magával hordozza. Amennyiben azt akarjuk elérni, hogy a városunkat felkereső turista Kaposváron is jól érezze magát, akkor gondolnunk kell ezek kielégítésére. Napjaink turistái nagyon sokféle motivációval kelnek útra. Minden esetben elmondható, hogy egyre tájéko‐ zottabbak, felkészültebbek, és elsősorban programhoz igazítják a kirándulások, az úticélt. Ahova elutaznak, ott az attrakciók válnak fontossá. Lehet szó erdei, vagy tóparti pihenésről - ami pár napig nagyon jól esik-, de ott is hamar eljön a programkeresés ideje. Az előző fejezetek jól alátámasztják, hogy Kaposváron minden látogató megtalálja a neki tetsző programot, szállást, éttermet, megfelelő számukra a tömegközlekedés, a parkolás. A szakirodalom 4A-val jelöli a turisztikai termék összetevőit: attraction/attrakció, access/megközelítés, accomodation/szállás, attitude/hozzáállás. Ezek közül az első hármat már az előzőekben átvizsgáltuk, a ne‐ gyedikre pedig soha nem fordítunk annyi figyelmet, mint amennyit kellene. A hozzáállás oly sokrétű tényező, hogy konkrét meghatározása nagyon nehéz, összefoglalva mondjuk egyszerűen csak azt, hogy „az a bizonyos plusz”. A turistában akarva-akaratlan kialakul egy benyomás a hozzáállásunkról, konkrétan arról, hogy a fo‐ gadóterületen mit milyen emberi gesztust tettünk hozzá az adott infrastruktúrához? A szerényebb körülmé‐ nyeket is jobban elfogadja, még az előre nem várt kellemetlenebb eseményeket is tolerálja a vendég akkor, ha a vendéglátója kedves, figyelmes, turistabarát, mosolygós és vendégszerető. Ez az a bizonyos plusz! Ezek a pozitív tapasztalatok, benyomások fokozzák az utazási kedvet, és a leghatékonyabb marketingeszköz még 65

KAPOSVÁR


ma is a szájhagyomány. Városunk esetében elmondható, hogy „Szeretnek Kaposvár!”. De tegyük a szívünkre a kezünket? Valóban vendégváró város Kaposvár? Sajnos nem, van még tennivalónk ezen a téren. Mit kell tennünk az eredmények érdekében? A turizmus az a terület, ahol kimondottan magas az emberi tényezők aránya, csak munkájukat szerető, elégedett, elhivatott dolgozók képesek elérni a vendégek elége‐ dettségét. A desztináció hosszú távú versenyképességének ez az egyik alapja. Minden területen kötelező a turistára figyelni, akár közvetlenül kerülnek a szolgáltatók, akár közvetve kerülnek velük kapcsolatba. Folya‐ matos visszajelzése az utazóknak, hogy kevés a figyelem, a gesztus értékű megnyilvánulás a szállás-és ven‐ déglátóhelyeken. Ez pedig nem pénzkérdés! A személyes kompetenciák minőségi javítása mellett ugyanolyan figyelmet érdemelnek a szolgáltatások mi‐ nőségei. Illene időnként ezeken is javítani, színvonalbeli pozitív változásokat tenni. Napjainkban elengedhe‐ tetlen, hogy felfrissüljön az évek óta ugyanolyan, megszokott szolgáltatás. A helyi szolgáltatóknak haladniuk kell a korral, a technika fejlődésével. Sok esetben kifogásolható az elektronikus információ mennyisége, mi‐ nősége, vagy egyáltalán a létezése. Nagyon sok helyen kifogásolható a verbális információ, a tájékozatlanság, „nincs itt semmi látnivaló, nem tudom mit lehet itt megnézni”. Aki úgy gondolja, hogy erre magától már nem képes, az sem kell elkeseredjen, vagy lemaradjon! Itt az együttműködés lehetősége, az együttgondolkodás desztináción belül, a közös megjelenés. Kevés a szakember, a jó szakember, az elhivatott. Kevés a nyelvet beszélő, a városának értékeit jól ismerő szolgáltató. Kevés a helyi idegenvezető. Kevés az egyedi, helyi ajándéktárgy. Az ügyfélbarát nyitva tartás nem mindenhol ügyfélbarát. Legnagyobb gondot a helyi vendéglátás okozza. Nem csak a turisták, hanem a helyi lakosok is jelzik az étter‐ mek esetében általánosítható problémát, hogy hiányoznak az étlapról a jellegzetes, klasszikus ételek, vagy érdektelen és unott a személyzet. Nagyrendezvények idején az éttermek mennyiségileg is felkészületlenek a tömeges fogyasztásra. Miért is lennének tagok a turisztikai egyesületben, amikor őket egyesület nélkül is megtalálja a városba érkező látogató? Sajnos nincs együttműködés a város többi szolgáltatójával, kifele nem nyitnak. Amennyiben ezek a meghatározó, de jelenleg negatív tartalmú emberi tényezők megváltoznak, vagy legalább pozitív elmozdulást mutatnak, jelentős hatással lesz a helyi turizmus előmozdulására. A következő egy-két munkája vízválasztó lesz a helyi turizmus számára. Amennyiben sikerül a turisztikai egye‐ sület hatékony működéséhez szükséges anyagi terheket felosztani a szereplők között, amennyiben az intéz‐ mények ügyfélbarát nyitva tartást biztosítanak, programokkal állnak elő, előtérbe helyezik az interaktív meg‐ oldásokat, a turisztikai szolgáltatók a szolgáltatás mellé teszik azt a bizonyos pluszt (mosoly, odafigyelés), mindenki odafigyel a saját információs csatornájára (saját honlap), a vendéglátókat sikerül bevonni a turisztikai intézményrendszerbe, és minden résztvevő hajlandó együttműködésre, akkor stabil helyünk lesz az orszá‐ gos mezőnyben. Ha minden szereplő együtt kamatoztatja saját szakmai tudását, hajlandó együttműködésre, akkor mindez olyan erőt képvisel, amely sok esetben a pénz is pótolja. A turizmus az élet minden területével kapcsolatos, ezért mondjuk azt, hogy mindenki ért hozzá. Mégis más‐ képp áll a helyi turizmus helyzetéhez az, aki nem szeret utazni, vagy zavarják a helyi rendezvények, az ide érkező turisták. Másképp látja az, aki ő maga is sokat utazik, saját jó – rossz tapasztalatai vannak a világból. Másképp éli meg az, aki itt helyi szinten vendégfogadó. Az utóbbi szemlélettel elmondható, hogy Kaposvár az elmúlt tíz évben hatalmasat lépett előre e téren, feltette magát a fogadóterületek színes palettájára, s ameny‐ nyiben a következő tíz év is ugyanekkora lépést hoz, akkor Kaposvárnak stabil helye lesz a hazai turizmus mezőnyében.

66

KAPOSVÁR


11. A TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS AZ ITS ÖSSZEFÜGGÉSEI Kaposvár Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) a város középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált fejlesztésének legfontosabb irányait és beavatkozásait kívánja kijelölni. A stratégia időtávja illeszke‐ dik az EU programozási ciklusához, tehát a 2014 és 2020 között megvalósítani kívánt fejlesztéseket határozza meg és hangolja össze. A stratégia tartalmi elemeit a Kormány 314/2012 (XI.8.) rendelete fekteti le. Az ITS közvetlen előzményeként készült el a helyzetfeltáró, -elemző és -értékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat. A Megalapozó vizsgálat alapján, az ITS-sel párhuzamosan készült el Kaposvár Hosszú Távú Városfej‐ lesztési Koncepciója is, mely megfogalmazza a város jövőképét 2030-ig, és ennek elérése érdekében a legfon‐ tosabb városfejlesztési elveket és irányokat. Az ITS sajátossága, hogy területi ás ágazati megközelítést egy‐ aránt alkalmaz. Az integrált stratégia kidolgozásához tevékenyen hozzájárultak a társadalmi, partnerségi ese‐ mények résztvevői, és az önkormányzat munkatársai. A város gazdasági és társadalmi életében fontos szere‐ pet betöltő szervezetekkel személyes és /vagy kiscsoportos egyeztetésekre is sor került. A 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletnek megfelelően az Integrált Településfejlesztési Stratégiát és a Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció elkészítésével párhuzamosan egyes szakági területeken is készültek részletes fejlesztési dokumentumok, melyek meghatározó irányai és elemei beépültek mind a hosszú távú koncepció célrendszerébe, mind az ITS céljai és intézkedési közé. Jelen turizmusfejlesztési koncepció egyike ezen szakági tanulmányoknak. A tervezés kezdetekor sor került a „Kultúra, szórakozás, turizmus” témakörben tartott partnerségi rendez‐ vényre is. Az itt elhangzott javaslatok beépültek a fejlesztési stratégiába.

Az ITS-ben megfogalmazott középtávú (7-15 éves) stratégiai célok A jövőkép és az átfogó célok a város hosszú távú koncepciójában fogalmazódtak meg, s gyakorlatilag a 2030ig tartó időszakra jelölnek meg célállapotot és fejlesztési irányt. A középtávú stratégiai célok tematikus jelle‐ gűek. Kaposvár MJV 5 középtávú stratégiai célja olyan fejlesztési irányokat jelöl ki a város számára, mely hoz‐ zájárul a hosszú távú koncepció céljainak eléréséhez, a város gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben is fenntartható, térben is kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Térségi erőforrásokra és együttműködésre alapozott gazdasági központ;

Jövőkép

egészséges családokban gyarapodó zöld város.

A) Versenyképesség és foglalkoztatás

B) Fenntartható ökológiai és energetikai rendszerek

C) Minőségi városi környezet, aktív, egészséges, összetartó társadalom

V. I.

III.

Térségi erőfor‐ rásokra és együttműködé‐ sekre alapozott erős helyi gaz‐ daság

Korszerű, energiahatékony és környezetba‐ rát városi infrastruktúrák és szolgáltatások

II. Vonzó üzleti környezet

IV. Harmonikus város: vonzó városi kör‐ nyezet és aktív, egészséges társa‐ dalom

Szolidáris, biztonsá‐ gos, egyéni esélyeket biztosító város

Átfogó célok

Stratégiai célok

67

KAPOSVÁR


Az ITS és a turizmusfejlesztési koncepció összefüggései ITS stratégiai célok

Turizmus-fejlesztési koncepció 1. A helyi turizmust kiszolgáló háttér-infrastruktúra fejlesztése

III.

I. Térségi erőforrásokra és együttműködésekre alapozott erős helyi gazdaság Szálláskínálat bőví‐ tése, turisztikai szol‐ gáltatások fejlesz‐ tése; Regionális kerékpátúthálózat és Balatoni kerékpárúthálózathoz való csat‐ lakozás

II. Vonzó üzleti környezet

Korszerű, energiahatékony és környezetbarát városi infrastruktúrák és szolgáltatások

IV. Harmonikus város: vonzó városi környezet és aktív, egészséges társadalom

V. Szolidáris, családbarát város

Sportfejlesztések Infrastrukturális fej‐ lesztések (Közleke‐ dés, internet hivatásforgalmi kerékpárút)

Belváros integrált megújítása (közterületek, épületek, vendéglátás)

Közbiztonság javítása

Zöldterület fejlesztés

2. Kultúrához kapcsolódó fejlesztések

Kulturális intézmé‐ nyek felújítása, fej‐ lesztése (Csiky Ger‐ gely Színház)

Ifjúsági és családba‐ rát programok

Rendezvények, prog‐ ramok 3. Szabadidős, természet közeli tevékenységek

Egészségturizmus, mint termékfejlesztési irány – vállalkozások fejlesztési

4. Marketing és kommunikációs tevékenységek fejlesztése

Térségi vendégfor‐ galmi stratégia és TDM tevékenységi területe: turisztikai marketing

5. Együttműködés a térségi, regionális TDM és egyéb szervezetekkel

TDM tevékenységi területe: turisztikai termékfejlesztés ösz‐ szehangolása, együttműködések erősítése

Nemzetközi és orszá‐ gos, városimázst erő‐ sítő rendezvények: sportversenyek, lovas események;

Zöldterületek fejlesz‐ tése

Városmarketing, ar‐ culattervezés

Szemléletformálás, közösségi programok

Családbarát imázs

Programcsomagok kidolgozása

Közösségi együttmű‐ ködések, civil szerve‐ zetek támogatása

Sport- és rekreációs beruházások

Konferenciaturizmus Kommunikáció

Ifjúsági és családba‐ rát programok

Erős, kölcsönös összefüggés

Kapcsolódás

68

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Recommend Documents