SZERENCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI TANÁCSÁTÓL
Jegyzőkönyv A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2007. november 28-án tartott üléséről Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Vajtó János elnökhelyettes köszönti az ülésen megjelenteket, és a jelenléti ív alapján megállapítja, hogy a 18 tagból 16 jelen van, az ülés határozatképes, és megnyitja azt. Javaslatot tesz a napirendi pontokra, és arra, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője Boros-Leskó Géza Prügy polgármestere legyen. A tanács a javaslatot 16 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta. Napirend: 1. A 2008. évi költségvetési koncepció elfogadása 2. Tájékoztató az SzTcKT 2007. évi költségvetésének III. negyedévi teljesítéséről 3. Előterjesztés a Kistérségi Cselekvési Terv kiegészítéséről 4. A 2008. évi belső ellenőrzési munkaterv elfogadása 5. Tájékoztató a Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv időarányos megvalósulásáról 6. Előterjesztés a Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv kidolgozására 7. 2008. évi munkaterv elfogadására 8. A Társulás 2007. évi munkájának értékelése 9. Előterjesztés az utazás 2008. Idegenforgalmi kiállításon való részvételről Vajtó János a napirendi pontok előtt ismerteti, hogy Suskó Viktor, a Szerencsi Városi Kincstár vezetője szeretne az energia liberalizációval kapcsolatban néhány szót mondani. Suskó Viktor megköszönve a szót röviden ismerteti, hogy az ő listája szerint melyek azok a települések, amelyek visszajeleztek az elmúlt hét végéig. Kéri, hogy amennyiben valaki küldött anyagot, de nincsen a listáján, az jelezze. További kérése lenne az eljárásban részt vevő településektől, hogy írásban erősítsék meg, hogy a közbeszerzéshez kívánnak csatlakozni. Mád településről már kapott egy határozatot, amelyben a település csatlakozni kívánnak a közbeszerzéshez. A listája szerint a következő települések küldtek adatokat: Tállya, Monok, Legyesbénye, Taktaharkány, Taktaszada, Golop, Mád és Szerencs. Kérdi, hogy van-e olyan település, aki szeretne csatlakozni, de nem küldött jelentkezést? Boros-Leskó Géza Prügy polgármestere elmondja, hogy jelezték ők is, hogy a település is csatlakozik a közbeszerzéshez. Suskó Viktor annyit szeretne kérni, hogy az írásbeli megerősítést küldjék el nekik.
1
1. Vajtó János az első napirendi pont a 2008. évi költségvetési koncepcióról szól. Az írásbeli előterjesztés megküldésre kerül a tanács tagjainak, amelyet áttanulmányoztak. A napirendet tárgyalta a Pénzügyi Bizottság, így megkéri az elnököt a bizottsági álláspont ismertetésére. Varga László Taktaharkány polgármestere elmondja, hogy a bizottsági ülésen sajnos csak ketten tudtak részt venni a harmadik tag családjában bekövetkezett szomorú tragédia miatt. Az ülésen a koncepció megtárgyalásával végeztek a legrövidebb idő alatt. Megállapításra került, hogy új feladatok nincsenek, és az előző évben elfogadottakat folytatják. Ahogyan látják a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését, úgy a többcélú kistérségi társulásokban nem lehet gond, hiszen az egyetlen olyan terület az önkormányzatokkal ellentétben, ahol vagy nő, vagy stagnál a normatív támogatás, így ilyen szempontból nem kell félni ennek a működési veszélyeitől. Ennek ismeretében a koncepciót a Pénzügyi Bizottság elfogadásra javasolja. Tudják, hogy most zajlik mindenhol az önkormányzatoknál a koncepció elfogadása, amely nyilván a költségvetés elkészítésénél módosul. Ezek irányszámok, egy segítség a költségvetés készítéséhez. Kovács Enikő pénzügyi munkatárs úgy gondolja, hogy polgármester úr mindent összefoglalt. Kiegészítést annyiban tenne, hogy a változás talán a mutatószámokban lehet, hiszen Tállya központtal az intézményfenntartó társulás megalakult, és a gyereklétszám növekedett. A másik változás a belső ellenőrzésnél volt, hiszen Szerencsen intézményi összevonás következett be, így ezért csökkent a mutatószám. A fajlagos összeg, a normatíva nem változott. Vajtó János szerint mint a bizottság elnöke, mint a pénzügyes kolléganő elmondta, valamint az anyag is tartalmazza, hogy egy koncepcióról van szó, amely egy előzetes a költségvetés előtt. Úgy előzetes anyagot készíteni, hogy számszaki adatok nem állnak rendelkezésre, nagyon nehéz. Konzultált Kovács Enikővel az ülést megelőzően, és a normatív igénylés alapadatai is csatolva lettek az előterjesztéshez, viszont a másik szorzó még nincsen csatolva. A koncepció is akkor lenne hű, és mutatna igazi tükröt, ha a számszaki adatokat is ismernék. Amint az elnök úr is megfogalmazta, a költségvetés az önkormányzatoknak nem sok jóval kecsegtet, de a kistérségi társulásoknak igen. A költségvetés sarokszámait elfogadták, és úgy néz ki, hogy 10 milliárd Ft-tal többet kapnak az önkormányzatok, de ez településre lebontva átlagosan 3 millió Ft lenne. A miniszterelnök által ígértek szerint a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek viszont 135 milliárd Ft áll majd rendelkezésre, de nem tudja, hogy ez a települések költségvetését hogyan fogja érinteni, hogyan fogják tudni felhasználni. A költségvetést december 17-én fogják elfogadni, így akkora sok minden tisztázódik. A célok megfogalmazásra kerültek az írásos anyagban, és azok bővítésére nem kerül sor, így ebből az is látszik, hogy a költségvetés sem lesz nagyobb, és ha a mutatószámok és az alapadatok csökkennek, és a normatíva nem változik, akkor kevesebb lesz a társulás költségvetése. Javasolja, hogy a napirendi pontok száma miatt a lényegi kérdések kerüljenek felvetésre. Héring Istvánné Rátka polgármestere ismerteti, hogy az oktatási bizottság napirendje között nem szerepelt, de a koncepció érintette az oktatási bizottság munkáját. Szeretné megemlíteni, hogy ebben az évben a szakszolgálat eléggé kevés pénzből gazdálkodott, és bíznak abban, hogy ennek a pénznek a jövő évben a költségvetési fedezete biztosításra kerül. Véleménye szerint nem lehet ott színvonalat várni, ahol a bizonytalanság van, ezért javasolja ezt a jövő évi koncepcióban figyelembe venni.
2
Vajtó János ismerteti, hogy elhangzott az előbbiekben az, hogy ez csak egy előzetes, így véleménye szerint a költségvetésnél kell erre visszatérni, hiszen ott már fogják a lehetőségeiket ismerni. Héring Istvánné szerint amennyiben az igényüket sem jelzik, akkor ez a költségvetés részleteinek a kidolgozásánál esetleg feledésbe kerül, így jónak látja, ha ezt a jegyzőkönyv tartalmazza. Kovács Enikő ezzel kapcsolatban annyit szeretne elmondani, hogy le van adva az útmutató szám és az igénylés alapján a létszám. Kiszámolta azt, hogy mennyi azaz összeg, amit a kistérség tud a szakszolgálatra igényelni. A legtöbb feladatnál 11000 Ft/fő/ év jár ellátottra. Új feladatot vállaltak továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, ahol 2000 Ft/fő jár, és a számításai szerint 23 millió Ft azaz összeg, amit szakszolgálatra tudnak igényelni. Ezt esetleg ki tudják egészíteni azzal az összeggel, amit az önkormányzat igényel, ahogy azaz előző években is volt, és így áll össze a költségvetés. Vajtó János további hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a 2008 évi költségvetési koncepcióval kapcsolatos előterjesztést megtárgyalta, és 16 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 24/2007 (XI.28) HATÁROZAT Tárgy: 2008. évi költségvetési koncepció A Társulási Tanács az államháztartás működési rendjéről szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, és a végrehajtására kiadott 217/1998 (XII.30) Korm. Rendelet alapján elkészített 2008. évi koncepciót megtárgyalta, és elfogadta. Határidő: 2007. december 15. Felelős: Rónavölgyi Endréné-elnök 2. Vajtó János a kistérségi társulás költségvetésének III. negyedévi teljesítéséről szóló tájékoztatóval kapcsolatban ismerteti, hogy egy alaposan előkészített anyagot kaptak, és megadja a szót a Pénzügyi Bizottság elnökének. Varga László elnök ismerteti a bizottság véleményét, hogy a tájékoztatóval kapcsolatban alapvető problémák nem lesznek. Véleménye szerint, inkább kérdések az összeállítók felé és jelzések a következő hónapokra, évekre. Úgy ahogy az önkormányzatoknál, egy tájékoztatóról van szó, hogy mindenki értesüljön a társulás anyagi helyzetéről. Háromféle szempont szerint értékelte a tájékoztatót, így a pénzügyi teljesítés szempontjából az időarányos végrehajtást, a pénzügyi teljesítés mellett a tervezett feladatok állását, és amennyiben indokolt, akkor előirányzatokat módosítsanak. A költségvetés időarányos végrehajtásával kapcsolatban a bevételeket és a kiadásokat tekintve, ami a bevételeket illeti, a zárónap szeptember 30.-a, és akkori állás szerint 63 %-on álnak. Ez a szám az időarányostól kisebb, amely 75%-tól nem lehet kevesebb, de ha figyelembe veszik az életmentő készülékek utófinanszírozását, akkor úgy érzi, hogy megállapítható az, hogy bevételi oldalról a társulás folyó évi feladatai megvalósíthatók. Véleménye szerint pozitívan értékelhető az, hogy az önkormányzatok jelentős része a nehéz gazdálkodás ellenére a tagdíjakat befizették, aki pedig
3
még nem, az majd pótolja. Ezt azért tartja fontosnak, mert amennyiben olyan terveik lesznek, akkor ebből szeretnék finanszírozni az újabb tűzoltóautó önrészét. Többletforrást jelent a jelenlegi költségvetéshez képest, hogy megkapták az előző évi támogató szolgálat miatt a 14.222.000 Ft központi támogatást. Ugyanakkor jelezné, hogy a kettes mellékletet nézve a költségvetésnél ezzel nem számoltak, hiszen jelenleg erre nincsen előirányzat. Tovább nézve a mellékleteket 271.566.000 Ft módosított kiadási előirányzattal szemben a pénzügyi teljesítés 149.544.000 Ft, amely 55 %-nak felel meg. A kiadásnál tovább folytatva a társulás kiadásai a személyi és dologi kiadásokat tekintve arányosan teljesültek, és a lemaradás a felhalmozási, fejlesztési kiadásoknál van. Az iskolabuszra betervezett előirányzat jelenleg pénzügyileg nem teljesült, de ez ismertetésre kerül, és ugyancsak nem teljesült a segélyhívó életmentő készülékekre az előirányzat. Tisztázandó a mai nap, vagy a következő alkalommal, hogy ha ezek megrendelésre kerültek és szerződés van, akkor a késedelem tulajdonképpen csak a pénzügyi teljesítésben mutatható-e ki? A tájékoztatót a pénzügyi teljesítés oldaláról vizsgálva indokolt a betervezett feladatok teljesítésével kapcsolatban is a teljesítést vizsgálnia. A kérdés vizsgálatakor abból indultak ki, hogy a pénzeszközök optimálisan kerültek-e felhasználásra, és adott esetben van-e hiányosság? Az egyes szakterületen csak érintőlegesen gondolja itt említeni, hiszen beszámolók is lesznek a mai nap, és az egyes témáknak a részleges értékelésére is mód nyílik. A beszámolóval kapcsolatban néhány megjegyzést szeretne tenni. A személyi segítő szolgálatok munkáját, a közoktatási feladatokat és azok szakterületeit szeretné érinteni, és a belső ellenőrzést. Fontosnak tartja elmondani - és elnézést kér a belső ellenőr kollégáktól-, hogy jó a belső ellenőrzési feladat, de úgy érzi, hogy ha ezt komolyan akarják venni, akkor az álláspontját ismertetve a munkájukat segítve el kell mondani, hogy ahhoz hogy ez jól működjön, még néhány évre szükségük van. Minden bizonnyal sok önkormányzatnál megfordult az Állami Számvevőszék ellenőrzésre, és más szervek is -amelyben sajnos nekik már van tapasztalatuk - és más módon történik az ellenőrzés, mint mondjuk itt. Ez nem az ellenőrök hibája, mert ők egy megkapott tematika szerint dolgoznak. A jelenlévők tudják, hogy a két hölgy, aki ezt kezdte, szinte egyszerre ment el szülési szabadságra, és akkor a mostani emberek újra kezdték a munkát. Talán szerencsésebb lett volna, hogy ha az első években lett volna mellettük egy olyan szakmai vezető, akinek van egy több évtizedes jogi és közgazdasági gyakorlata, így az ő munkájuk is könnyebb lenne. Ez a saját véleménye, és nem a munkájuk negatív értékelése. Abban nem biztos, hogy 72 ellenőrzést kell végezni, hiszen úgy érzi, hogy az ellenőrzések nagy része emiatt formálissá válik, amely akkor derülhet ki, ha valakinél lesz egy számvevőszéki vizsgálat, és ezek az ellenőrzések feltártak e olyan problémákat, amit ők szerettek volna. Amit viszont szeretne megköszönni, hogy minden ilyen látogatás a településen segítő szándékú volt, hiszen azoknál az önkormányzatoknál, ahol néhány fős az apparátus, ott nem mindig van szakember, ezért tisztelet és köszönet jár nekik. Nyilvánvaló, hogy ennek a munkának az eredményessége akkor derül ki, amikor ha lesz egyszer egy komolyabb vizsgálat bármely önkormányzatnál. Az előirányzat módosításáról mondaná el, hogy mindannyijuk örömére szolgál a 14.222.000 Ft normatív támogatás, amely a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnak az utólagos támogatása. Ez nem szerepel az eredeti előirányzatok között, sem a módosított előirányzatok között, és értelemszerűen a pénzmaradványban sem. Ezért erről valamikor jó lenne dönteni, és mondhatják azt, hogy ennyi plusz pénzük van. (Hlívják László Legyesbénye polgármestere elhagyja a termet.) A mellékletben látható, hogy a 14.222.000 Ft teljesített bevételnek nincsen előirányzata, amelyet előirányzat módosítással szükséges rendezni. Ez azt is jelentheti, hogy ezzel az összeggel megemelkedve 285.788.000 Ft, és a 2007. évi módosított költségvetésben ennek kell szerepelnie, másrészt erre a módosított előirányzatra többletfeladatot lehetne kijelölni, feltéve, hogy az egyéb tervezett bevételek teljesülésével adott esetben nem lesz probléma. A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak találta megköszönve a segítséget, és a pozitív hozzáállást. Azt javasolja, hogy
4
bárkinek problémája van, a hozzáállása segítő szándékú legyen, hiszen ők sem 30 éve végzik ezt a munkát. A jelzések nem kritikai jellegűek, hanem inkább segítő szándékúak, így arra kér mindenkit, hogy ezt így fogja fel. Kovács Enikő az előirányzat módosítás és a pénzmaradvány felosztását a decemberi ülésre tervezi behozni, mert várnak még bevételt, és nem szeretnék kétszer behozni a módosítást a tanács elé. Előirányzat módosítás szükséges a helyi vidékfejlesztési irodával kapcsolatban, mert mint minden pályázat, ez is utófinanszírozású. Három és fél hónap elszámolása történt meg, és november 30-ig ismételten két hónap, így első részletben 1.750.000 Ft-tal számoltak el, most pedig 1.100.000 Ft-tal fognak elszámolni. Bevétel még nem érkezett, így az előirányzat ott azért hiányos. Ugyanez a helyzet a pedagógiai szakmai szolgálatnál, ahol az oktatás 3 pályázatot nyert, és várják a bevételeket, és ezért történt túlteljesítés. Az iskolabuszokkal kapcsolatban a teljesítés november 12-e körül történt, és most kerül a busz kifizetésre, az utólagos adminisztratív munkálatokra várnak. Az életmentő készülékeknél zajlik a közbeszerzés, így emiatt nem történt még teljesítés. Vajtó János kérdezi, hogy mi a helyzet a jelzőrendszeres készülékekkel? Kovács Enikő ismerteti, hogy ott is zajlik a közbeszerzési eljárás, így az folyamatban van. Varga László a megtett kiegészítéssel javasolja elfogadni a tájékoztatót. Vajtó János ismerteti, hogy önkormányzati szinten is azt szokta mondani, hogy addig nagy baj nincsen, amíg a bevétel a kiadást meghaladja. Itt is több a bevétel, és ha a 14.222.000 Ftot nézik, akkor jóval több lesz a bevételi oldalon is. Úgy gondolja, hogy ha az előirányzat módosítások a decemberi ülésre bevitelre kerül, és realizálódik, akkor ez az arány helyre fog billenni. Úgy látja, hogy nem fognak dúskálni a pénzmaradványokban, bár jó lenne. A pénzösszeg nagyobb részét kötelező feladatra kapja a társulás, és a tűzoltóautó saját erejével kapcsolatban is arra tudnak hivatkozni, hogy a saját erő tagdíjbefizetésekből történik. Az elnök úr megfogalmazta azt, hogy a társulásban egy nagy család tagjai, így mindenkinek le kell tennie az asztalra, ami elő van írva, mert akkor az érvényét veszti, amiről korábban döntöttek. További hozzászólások hiányában szavazásra bocsátja a tájékoztatót. A Társulási Tanács a tájékoztató a költségvetés III. negyedévi teljesítéséről szóló előterjesztést megtárgyalta, és 15 igen szavazattal a tájékoztatót tudomásul vette. 3. Vajtó János a kistérségi cselekvési terv kiegészítéséről szóló napirendi ponttal kapcsolatban ismerteti, hogy az ezzel kapcsolatos anyag később került kiküldésre. Azt áttekintve úgy látja, hogy sok ötlet és gondolat került leírásra, amely véleménye szerint rendjén is van. Sokszor elhangzik, hogy a második fejlesztési terv lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak. Összeadta az anyagban szereplő pénzügyi adatokat, és ez alapján ami igénylésre kerül, az 61 milliárd Ft. Amennyiben ezt a számot a kistérségek számával szorozzák be, akkor a 8.000 milliárd Ft el is fogyott. Azt gondolja, hogy a többől több lehetőség elve vezérelt mindenkit, így ha több pályázatot adnak be, akkor nagyobb az esély, hogy valamelyik nyerni fog. Megfogalmazódott korábbi tanácsülésen is, hogy amikor egy ilyen anyag elkészül, akkor jobbnak látta volna előtte összeülni. Amennyiben valaki végigment az anyagon, akkor látta, hogy megfogalmazódtak benne illúziók is, amelyek talán a komolytalanság határát is súrolhatják. Úgy gondolja, hogy egy ilyen anyagot elküldeni nagy bátorság amellett, hogy természetesen mindenkinek tiszteletben tartják az elképzeléseit. Véleménye szerint ezek nem
5
egy polgármester elképzelései, hanem egy településnek, és ezt a mennyiséget meg lehet felezni vagy harmadolni. Minden településnél megvannak a fontos dolgok, és hellyel közel ismer minden települést, és tudja, hogy mi az, ami hiányzik. Úgy látja, hogy vannak olyan elképzelések, amelyek a harmadik vagy negyedik fejlesztési tervbe férnek majd bele. Attól tart, hogy nem veszik ezt majd komolyan, hiszen 61 milliárd Ft-ról és 2 évről szól. Juhészné Sipos Angéla ismerteti, az anyag nem 2 év elképzeléseit tartalmazza. Vajtó János ismerteti, hogy ő így szorozta be a kistérségek számával, amely kistérségi szinten elosztásra kerülne, amennyiben hasonló nagyságrendben dolgoznak a többiek is. A megvalósításhoz sok sikert kíván, és az elkövetkezőkben azt szeretné kérni, hogy üljenek le, és szánjanak rá időt, hiszen a települések szempontjából a legfontosabbak egyike a fejlesztés. Természetesen vannak kötelező feladatok, amelyet az önkormányzatnak el kell látnia, de hogy hogyan fejlesszenek és mit, abban le kell ülni beszélni és megegyezésre jutni, hogy reális számok legyenek. Azt is valamilyen fokon érdemes túltervezni, de véleménye szerint ennyire túltervezni nagy bátorság. Megkérdezi, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Juhászné Sipos Angéla ismerteti, hogy Mád település reggel jelezte két projekttel való kiegészítést faluközpont kialakítással és intézmény felújítással, valamint Bekecs részéről szálláshely bővítéssel és turisztikai projekttel. A kiosztott lapon minden önkormányzatnak a saját fejlesztéseit írták le, és jelzi azt is, hogy a kitöltött táblázat egy kötött forma. A határozatban a település és a projektlista, a becsült teljes költségvetés és a támogatás lesz elfogadva, és nem fogja tartalmazni a készültségi fokot, az operatív programokat és a pályázat benyújtását. Ez azért fontos, mert amennyiben a pályázati kiírásban változás van, akkor ne kössék meg magunkat, és ez az adat elégséges. Ezt először a társulás nem akarta felvállalni, és ezért az ezzel foglalkozó ülésen csak a kistérségi társulás 5 projektjét fogadták el. Akkor még kértek volna prioritási sorrendet a települések között, amelyre elnök asszony azt válaszolta, hogy ez semmiképp nem lehet, amelytől most már eltekintettek. A számok a baloldalon egy beírási sorrendet tartalmaznak, és mindenki mindenkinek a projektjét támogatja, a megnevezés, a település és a becsült teljes költségvetés, amellyel zárulna a határozatban. Az adatszolgáltatás szempontjából ezt a kollegával még kiegészítik, de ez nem része a határozatnak, ha ezt a társulás jónak látja. Varga László teljesen igazat ad Vajtó Jánosnak, és őt ez a PEA dolgokra emlékeztette. 1998ban behálózták az egész Tisza és Taktaközt kerékpárúttal, és aztán meg is építették, amely látszik a gátakon, és amelyen azóta is rengetegen kerékpároznak. Ez megint egy ötletbörze, és azt tapasztalta az elmúlt hetekben, hogy ha valaki meglátott egy másik ötletet, akkor őt is be kellett írni arra, így például egy községi főtér kialakítására, amelyet nevetségesnek tart. Amennyiben meg kell tenni, akkor legyen, de ehhez a háromszorosát is hozzá lehet írni. Ott, ahol nincsenek normális utak és nincsenek rendbe a közművek, ott nem azaz elsődleges dolog, mint az itt felsoroltak nagy része. Óvatosabban kell bánni a tervezéssel és a gondolatokkal, mert nem jó dolog nevetségessé válni. Ő is elkezdte összeírni, de abbahagyta, mert véleménye szerint ennek semmi értelme nincs, hiszen hol van ezekhez a projektekhez az önrész? Ezt ő megkérdőjelezi. Vajtó János szeretné azt ismertetni, hogy 13 milliárd Ft önrészt vállaltak be a projektek által. Varga László szeretné azt tudni, hogy hány önkormányzat van jelen, akinek nincs hiteltartozása, vagy hány önkormányzat van itt, akinek a tagdíja sincs befizetve, de 50 millió Ft-ra akar pályázni iskolaépítésre. Azt kéri, hogy vegyék egymást komolyan.
6
Vajtó János attól tart, hogy ezzel, mint kistérségi társulás vállnak komolytalanná. Lehet a gondolatoknak szárnyalni, de ha ezt mindenki megnyerné, akkor mihez kezdenének az önrésszel? Bátorkodik több komolyságot kérni a kollégák részéről, mert amennyiben mindet megnyernék, akkor nem tudja, hogy mit kezdenének a saját erővel. Boros-Leskó Gáza csatlakozik az előtte szólókhoz anélkül, hogy magukat ostoroznák. Vélemény szerint direkt így van ez leosztva, hogy álmodozzanak, és lehessen válogatni ebben azoknak, aki majd válogatnak. Felnőtt emberek, és amennyiben valaki megmondaná a társulásnak, hogy mennyi összeg jut, üljenek le, és mindenki készítsen egy prioritási sorrendet, nézzék meg és adjanak rá egy javaslatot, és nagyjából 80 %.ban el lenne fogadva, az jó lenne, de erről sajnos szó sincs. Amennyiben ez így lenne, akkor le tudnának ülni, és ezt el is tudnák dönteni. Senki nem garantálja, hogy ha egy tisztességes prioritási sorrendet felállítanának, hogy kinek mi a legfontosabb, és mi jutna az egyes településekre, akkor az úgy is kerülne elbírálásra. Ilyen garancia nincs, és itt a gond. Hiába ostorozzák magukat, hogy komolytalannak tűnik, amivel ő is egyetért, de sajnos nincs jobb módszer. Vajtó János szerint itt külön kell választani a kistérséget, mint költségvetési szervet, és a településeket. Nem a kistérség fog ezekre pályázni, hanem a kistérség települései adnak be pályázatot. Erre senki nem ad garanciát, és ezért érzi is ezt a túllicitálást, hogy a nagy számok törvénye alapján ha 10-ből 1 bejön, akkor már jó eredményt érnek el. Amikor az útjaik nincsenek rendben, közműveik nincsenek jó állapotban, és a közintézeteik olyanok amilyenek, akkor maradjanak a földön. A leghátrányosabb helyzetű kistérségbe tartoznak, és előbb a felzárkóztatást kell elindítani. A felzárkózáshoz mondja el példaként, hogy ha készen van a lakás, és be tudnak költözni, akkor kell leburkolni az udvart, és nem fordítva. Félő, hogy itt megfordult a világ, de reméli, hogy így is fog működni. Kiss Lajos Golop polgármestere ismerteti, hogy ha ez komolytalan, akkor lehet, hogy az egész új Magyarország Fejlesztési Terv komolytalan. Abból is ki lehet indulni, hogy lehet, hogy a 8000 milliárd Ft-ot sem fogják megkapni, hiszen tudják, hogy 100%-ban nem tudják lehívni. Golopot igyekeztek úgy összeállítani, hogy ha ez nem jön be, akkor a másikból is be tudnak rakni egy funkciót. Azt is el kell mondania, hogy nagyobb településekkel ellentétben Golopon az 50-es években épült a kultúrház, amely épülése óta semmilyen épületet nem épített senki. Amennyiben végiggondolják, akkor a nagyobb települések kaptak mindig valamit, de ők szinte semmit. Az útjaik nagyjából rendbe vannak, de építeni senki nem épített az 50-es évek óta. Bűdi Károly Alsódobsza polgármestere nem szeretne ismétlésbe bocsátkozni, hiszen sokan elmondták a véleményüket. Az országban olyan beruházások épülnek, amelyet mindegyikük a luxus kategóriába sorol. Ilyen például a völgyhíd. Milliárdokat szórnak el az országban, máshol meg az alapvető tevékenységekre sincs pénz. Ez van a kistérségben is lebontva. A projektek nagy része egy vágyálom, egy kívánalom, amit szeretnének megvalósítani. Ma még azt sem lehet mondani, mint a régebbi időszakban volt, hogy megmondták, hogy mire lehet pályázni, és mennyi pénz van a régiónak. Szétosztották a pénzeket, és minden településnek jutott valamennyi valamire, kinek mi volt fontos. Ma lassan odáig jutnak, hogy leírhatnak akármennyi projektet, de az egyik település fog nyerni 5 pályázatot, a másik pedig egyet sem. Amennyiben viszont nem jut el a kistérségi társuláshoz, hogy mit szeretne megvalósítani, és a kistérségi támogatás nincs mellette, akkor a projekt nem indulhat sehol. A kistérségi társulásnak van abban felelőssége, hogy melyik település hová pályázik, és kell hozzá véleményezés és támogató nyilatkozat, hogy azt el lehessen indítani. A mai gazdasági
7
helyzetet tekintve kevés dolgot lát, ami ebben a térségben meg fog valósulni. Az ide befolyó pénz nagyobb részét nagyobb helyek, egy-egy projekt elviszi, és tapasztalják, hogy a megyében megvalósítanak 5 nagy projektet, és a többi településnek nem jut semmi. Dr. Szabó Rita egyetért azokkal, amik itt elhangzottak, de a projektek kiválasztásában is van némi hiányosság. Meg lehet azt kockáztatni, hogy egy-egy személy, vagy szűk csoport az, aki kiválasztja a projekteket, és a későbbiek folyamán ebből fognak válogatni, mint ahogy történt ez a PEA-s kezdeményezésnél. A falu lakossága majd mondja, és joggal mondja, hogy miért erre fordították, és miért nem másra történt a beruházás? A számára az erről való döntést vissza kell oda vezetni, hogy miért ezek az ötletek kerültek be, és jobbnak látná, amennyiben ezt a kiválasztást egy hosszabb folyamat előzné meg, mert a településen nem csak az önkormányzat él és dolgozik, hanem vannak vállalkozók, mezőgazdaságból, kereskedelemből élő emberek, és nem feltétlenül válik eredményessé. Amennyiben lehet, akkor a későbbiek folyamán szeretne ebbe egy kis módosítást. Vajtó János ismerteti, hogy két vagy három éve fogadták el a kistérségi fejlesztési koncepciót, amelyet nem kevés pénzért készítettek el. Ez alapja annak, hogy hogyan tudnak ők pályázni. Ez egy rugalmas valami volt, mert a készítője is megfogalmazta, hogy ebbe lehet beleírni, hiszen a kezdet kezdetén nagyon elképzeléseik sem voltak. Nem tudja, hogy ezek most belekerülnek abba a vérkeringésébe, és fognak e szerepelni benne úgy, mint egy helyi fejlesztési terv vagy rendezési terv, vagy a költségvetés fejezetének tartalmaznia kell. Most már minden pályázathoz kell, és elkezdik módosítani mindig a saját rendeleteiket, ezért ott is szerepeltetni kell, mert máshogy nem működik. Azóta a területfejlesztési koncepcióval nem is foglalkoztak, holott egy nagyon fontos dolog, mert pályázat nélkül senki nem fog tudni létezni, és semmi nem fog megvalósulni. Úgy gondolja, hogy van ebben egy kis politika is, és amikor jönnek a választások, akkor mindenkit úgy ítélnek meg, ahogy fejlődik a település. Azt nem látják viszont, hogy mennyi munka van mögötte, és hogy működjön a település, ahhoz rengeteg tennivalója van az önkormányzatnak. Sok pénzbe is van, és kötelező feladatok is vannak, és amellett kell megpróbálni fejleszteni is. A lakosság viszont azt látja, hogy épülte valami, vagy sem, és ez egyben ítélet is. A mai világban ha egy önkormányzat már tud működni, és saját feladatait is el tudja látni legalább olyan szinten, mint korábban, akkor az már egy nagy eredmény. Valamelyik ülésen ezt mindenféleképpen fel kell vetni, hiszen több millió Ft-ért elkészült a koncepció, és azóta ezzel nem is foglalkoztak, és nehogy hátrányát érezzék annak, hogy ezek nem kerülnek bele. Természetesen amennyiben ezt a projektlistát már leírták, és a kollégák elkészítették - át lett gondolva, hiszen többször keresték meg őketel kell fogadni, és pénzbe sem kerül. A szakember fogja azt megmondani, hogy nem érzik majd ennek valahol valamikor hátrányát? Ugyanakkor azt is mondhatják az elbírálók, hogy ebben a kistérségben vannak elképzelések. Amennyiben lehetőségük van arra, ha a határidők nem sürgetnek, akkor a következő decemberi ülésre ezt kellően átgondolják, és akkor ismételten tárgyalnák. Juhészné Sipos Angéla ismerteti, hogy ez a levél október 20-án érkezett, és a határidő november 20-án járt le. Kértek egy kis időponteltolást, hiszen az ülés november végére van kiírva. Erre az engedélyt megadták. Időpontban két évet 2007 és 2008-as időszakot kérik. Gyakorlatilag az egészet elfogadnák, de most adatszolgáltatás címen csak a 2007-2008-ig ajánlott pályázatokat küldenék el. Azért tette le minden önkormányzatnak a róla szóló projektlapot, hogy ahol az van írva, hogy 2008 hatódik hó - a program kötött, és nem lehet akármit beírni - ott az jelzi, hogy 2008-ban megvalósuló projekt, és ahol az van írva, hogy 2008 12 hó után, az a 2009-2010-es évre áttolt projekt. El lehet fogadni a 2008 hatodik hóig szóló projekteket is, csak attól lehet tartani, hogy a VÁTI egy hónap múlva fogja őket
8
megkeresni a 2009-2010-es projektekkel. A kistérség ezeket a 7 éves ciklusokat már egyszer elfogadta, amelyet lehet módosítani is, de egy biztos, hogy 20-val a 2007-2008-ra tervezett projektlistát az összköltséggel a településsel a projektgazdával meg kell adni. Sajnos ezt nem tudják tovább tolni. Boros Leskó Géza szeretné megerősíteni az előbb elmondottakat, amelyben különösen meg lett erősítve, hogy nem csak arra gondolt, hogy nekik egymással összhangba kell kerülni, hanem ennek a dolognak valahol önkormányzati szinten is tervezve kell lennie, összehangoltnak és előrelátónak. A gondot abban látja, hogy hiába előrelátó, és hiába tervez és nem akarja magát eladósítani, amikor az elmúlt évben volt a LEKI, CÉDE, akkor tudta, hogy a falunak a legfontosabb a ravatalozó, mert nagyon rossz állapotban van, éppen ezért semmi mást be nem adott, mert erre volt szüksége. A pályázat elutasításra került, és nem kapott semmit. A másik legfontosabb probléma a szennyvíz, és útfelújítást nem is akar kéri, mert úgyis fel fogja bontani. A szomszéd községben két utat felújítottak, mert megkapták rá a pénzt, de hiába fogja betenni azt a projektet, amely számára a leginkább fontos, ha az a projekt lekerült a támogatandók részéről, és akkor nem kap semmit. Szép az, ahogy gondolkodnak, de fontos lenne, hogy így együtt gondolkodnak, másrészt a régióban és a megyében is összehangoltság tervezés nélkül csak álom lesz, és ennek is és annak is adnak valamit, és mindenből tellett egy kicsit, csak éppen nem haladtak semmit előre. Juhészné Sipos Angéla szerint a jelenlévők között senki nem tudja biztosra megmondani, hogy a tervezett projektet, még ha beadásra kész állapotban is van, hogy beadja-e, melyik hónapban adja be, és nyerni fog-e? Senki nem tudja, hogy melyik vállalkozóval hogyan tud majd előrelépni, és ma még projekt ötlet, de a holnapi nap bejön egy vállalkozó, és egy héten belül kész beadási projekt lesz. A pályázati elbírálásnak kötött rendszere van, ahol mindig pontokban szabják meg a plusz pontokat. Mivel nem a kistérség a pályázat kiírója, így nem tudja, hogy a pályázat kiírásánál nem jelent-e plusz pontot az, hogy a kistérségi társulásnak van támogató nyilatkozata. Azért szerették volna úgy javasolni, hogy maguknak megjelölik, és úgy adják az adatot, ahogy ők kérik, hogy 2008-ig küldik el, de ha bejön 2008 januárjában vagy februárjában egy pályázati felhívás, és valaki azt a projektet 2010-re írta be, és meg tudja csinálni, akkor ne legyen akadálya egy támogatói határozat hiánya. Ezt felül lehet vizsgálni, és lehet módosítani, nem tudják megkerülni. Akkor meg kellett volna hozni, amikor a kistérség öt projektjét elfogadta a tanács és elnök asszonynak az a javaslata, hogy ne legyen ebből vita. A kistérségnek nem célja, hogy bármelyik önkormányzat hátrányba kerüljön, így mindenkinek meg kell adni a lehetőséget. Legyen meg ez a határozat, amelyet felül tudnak vizsgálni bármikor. A helyi vidékfejlesztési tervvel jön majd a vidékfejlesztési iroda, tehát ezen projektek fognak alakulni, de sajnos ezt most meg kell lépni. Osika József köszöni a munkát ebben a pályázat projektben. Úgy gondolja, hogy meg kellene fontolni, hogy ebben az esetben arra költeni a pénzt, hogy akár kistérségre, akár településre nézve, hogy támogató nyilatkozatokat adjon a kistérség egy-egy projekthez. Nem akart szólni, mert elmondták már többen előtte, ez egy nagy luxus. Lehetett volna ezt úgy is kezelni, hogy egy –egy csomag beadásakor a kistérség támogató nyilatkozata ne kerüljön ilyen sokba. Vajtó János úgy gondolja, hogy megfogalmazásra került az, hogy itt kényszerpályán vannak, és nincs más lehetőség azon kívül, hogy ezt megszavazzák. Mindenkinek fontos ez a napirendi pont, és ezt az is jelzi, hogy ezeket komolyabban kell venni polgármestereknek, és le kellene ülni, hiszen a fejlesztések a legfontosabbak, és ezeket át kell gondolni. Amikor ilyen kényszerpályára kerülnek, akkor ez van, hogy sok probléma megfogalmazódott, és nem lesz más választásuk, mert senki nem vállalja azt fel, hogy ne szavazza meg, és ezáltal egy
9
támogató nyilatkozatot ne kapjanak, és az általa szerezhető plusz pontokat ne kapjanak. Tudják, hogy minden pályázatot pontoznak, és aki foglalkozott pályázattal, az tudja, hogy 60 pont alatt nem is kell tovább foglalkozni vele. Mindenki fel tudja mérni, hogy ezt a 60 pontot el tudja-e érni. Természetesen ez a határ az, hogy be lehet adni, és ha ez egy pontot fog jelenteni, akkor az is sok és döntő lehet, és ez tanulság lehet a későbbiekre, hogy ez ugyan csak 2010-ig szól, de a fejlesztési terv 2013-ban fog zárulni, és valószínűleg fognak ezzel még találkozni. Biztosan sok van közte, ami még ki sincs írva, és az sem tudják, hogy ami az anyagban van, az ki lesz-e írva, és lehet, hogy csak utána lesz. Ezt rugalmasan kell kezelni, és figyelni kell, hogy naprakészek legyenek. Segítségükre van Csanádi Ildikó is, a fejlesztési ügynökségtől, aki napi kapcsolatban van az önkormányzatokkal, és küldi a pályázati kiírásokat, hogy mi lett kiírva, és mire kell figyelni, és meg kell fogadni. Sok hasznos anyagot kap, amit külön is köszön. Megköszöni Angélának is a munkát, és szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a Kistérségi Cselekvési Terv kiegészítésére vonatkozó előterjesztést megtárgyalta, és 14 igen és 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 25/2007 (XI.28) HATÁROZAT Tárgy: Kistérségi cselekvési terv kiegészítése A Társulási Tanács a javaslatot megtárgyalta, és annak alapján a következő döntést hozza: A Társulási Tanács a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás akciótervét kiegészíti, és jóváhagyja azt a benne felvázolt projektekre kiírt pályázatok benyújtásának alapjául. A projektlista a határozat mellékletét képezi. Határidő: 2007. november 30. Felelős: Rónavölgyi Endréné -elnök 4. Vajtó János a 2008. évi belső ellenőrzési munkaterv elfogadásáról szóló előterjesztéssel kapcsolatban ismerteti, hogy véleménye szerint ez hosszabb tárgyalást nem igényel. Az önkormányzati szinten is a belső ellenőrzési tervüket el kellett fogadni, és hasonló vonatkozik a kistérségi társulásra is. Az átfogó ellenőrzést harmadik negyedévre tervezik, a vizsgálat tárgya pedig a 2007-es költségvetési év. Van-e ezzel kapcsolatban kiegészítés? Palombi Anita pénzügyi ellenőrnek nincs szóbeli kiegészítése. Vajtó János hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést. A társulási tanács a 2008-as belső ellenőrzési munkatervvel kapcsolatos előterjesztést megtárgyalta, és 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 26/2007 (XI.28) HATÁROZAT Tárgy: 2008. évi belső ellenőrzés
10
A Szerencsi többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a többcélú kistérségi társulás 2008. évi belső ellenőrzéséről szóló előterjesztést megtárgyalta, és e határozat mellékletében foglalt ütemtervet elfogadja. Felelős: Dr. Bíró László c.főjegyző Palombi Anita –vizsgálatvezető Határidő: 2008. december 31. 1. számú melléklet Időpont III. negyedév
Vizsgált intézmény Ellenőrzés jellege Szerencsi Többcélú átfogó ellenőrzés Kistérségi Társulás
Vizsgált időszak 2007. költségvetési év
5. Vajtó János ismerteti az ötödik napirendi pontot, amely a kistérségi közoktatási intézkedési terv időarányos megvalósításáról szóló tájékoztató. Az írásbeli anyagot mindenki megkapta, amely egy évről évre visszatérő anyag. Az anyagot az oktatási bizottság tárgyalta, így kéri a bizottsági véleményt. Héring Istvánné elnök ismerteti, hogy a megvalósítás a terv alapján történt, így benne foglaltak azok a célkitűzések, amelynek végrehajtását tartották szem előtt, és ennek kapcsán készült el a munka. A bizottság egyértelműen leszögezte, hogy nagyon részletes anyag áll a rendelkezésre, és sokat tesznek a szakemberek azért, hogy a feladatokat elvégezzék. Megállapításra került, hogy a személyi és a tárgyi feltételek biztosítottak, és az állami és kistérségi normatíva mellé sokat pályáznak, amelyből sikerül a feladatokat megvalósítani. Ahhoz, hogy biztonságban tudjanak dolgozni, és a feladatokat töretlenül tudják elvégezni mindenféleképpen az szükséges, hogy ami idén a feladatellátást hátráltatta, és bizonytalanság volt, az megszűnjön. Félévre határozták meg a felhasználási összeget, és később a pénzmaradvánnyal kiegészítve mégis sikerült ezt a feladatot ellátni, gondolva itt a szakszolgálati feladatokra. Egy kicsit visszavetette a munkát, és szeretnék ha ez a jövőben töretlen lenne. A bizottság támogatja, és elfogadásra javasolja az előterjesztést. Hajdú Józsefné az előterjesztéssel kapcsolatban szeretné elmondani, hogy az oktatási egység három területen dolgozik, így a szakszolgálati feladatok ellátása, a szakmai szolgáltatási feladatok ellátása, és a tanügyigazgatás. A szakszolgálati feladatokra van központi normatíva és kistérségi normatíva is. A pénzügyi munkatárstól is elhangzott, hogy 23 millió Ft azaz összeg, amit normatívaként fognak majd lehívni. A szakszolgálati feladatok ellátása ebben az évben a 2006-os szinten 38.700.000 Ft.-ba kerül, de itt van egy lényeges különbség. A szakmai feladatok ellátása, amely az együttműködési megállapodás is tartalmaz, arra a közoktatási közalapítványhoz tudnak pályázni. A feladatokat úgy tudják ellátni, amennyi pénzt tudnak pályázni. A közalapítvány forrása, amit az államtól kap, évről évre csökken. Másra helyezik a hangsúlyt, és nem folyamatos a pályázati kiírás. Itt szeretné elmondani, hogy a módszertani könyvtárat ebből a pénzből hozták létre, de működtetni nem tudják, mert annak működtetésére nem írtak ki pályázatot. Létezik egy külön megállapodás a kistérséggel szakmai szolgáltatási feladatok ellátására, amely a települési gyereklétszám szorozva 460 Fttal, amit a településnek szakmai szolgáltatási feladatokra kell elköltenie, és azt a társuláson belül az általuk megszerkesztett feladatokra költik. A település önállóan is elláthatja, de akkor
11
kisebb összeg áll rendelkezésre. Tíz éve jól működnek a munkaközösségek, és a pedagógusok egyetértenek azzal, hogy a továbbképzések itt kerüljenek megszervezésre. Most is tettek javaslatot erre, és mindig a kistérséget érintő és érdeklő továbbképzéseket szerveznek. Az lenne a kérése, hogy tudják hogy ez a pénz kevés, de lehetőség szerint adják össze, és közösen egy minőségibb szolgáltatást tudnak közösen biztosítani, mintha 150.000 Ft-os tanfolyamot igényelnek meg 60 órás tanfolyamként. Pályáztak, és arra lehetett pályázni, és ezt meg tudják oldani, hogy csak az előadót hívják ide, és a pedagógusok itt kapják meg a továbbképzést, amely fele összegből is meg tudják oldani. Amikor nagyon összefügg a munkájuk a pénzzel, és a tárgyi és szakmai feltételek biztosítottak, és ha van miből dolgozniuk, akkor tudnak dolgozni. Kéri, hogy a költségvetés tervezésekor gondoljanak erre. Az intézkedési tervet a jövő évben mindenképpen módosítani kell, mert azóta annyi törvényi változás történt, hogy vannak feladatok, amelyek már nem aktuálisak. Varga László személyes és szakmai jellegű gondolatot szeretne elmondani, amely némileg összefügg. A 2006-os évig szeretett részt venni valamennyi oktatással, neveléssel, gyámüggyel, tehetséggondozással foglalkozó rendezvényen. A 2006-os év nyarától ez gyökeresen megváltozott, amelynek első sorban személyi okai vannak. Ismerteti, hogy nagyon sok az a tevékenység, amelyet külön utakat járva a harkányi iskola végzett. Szeretnének visszatérni, és bízik abban, hogy ez meg is fog történni, és lesz olyan vezetője ennek a területnek, aki alkalmasnak találja az iskolájukat arra, hogy velük együtt újra dolgozzanak. Megtörtént az igazgató választás is, amely nem az elképzelt gondolatoknak megfelelően történt, hanem úgy, ahogy annak egy településen kell történnie. Visszatérnek akkor, és ez a tantestület véleménye is, újra szeretnének versenyeket rendezni. Bízik benne, hogy nem csak akkor kell valamit tenni, ha azért pénzt kap. A beszámoló szerint meglepődött, hogy olyan dolgok maradnak abba, aminek itt hagyománya volt. Ilyen a tehetséggondozás, mert nincsen 2-300.000 Ft. Volt itt olyan pénzmaradvány, és pénz, hogy jól menő dolgoknak szeptemberben nem kellett volna abbamaradnia. B0ízik abban, hogy ha a koncepció után agy komoly költségvetés készül, és valóban minden oldalt mindenki áttekint. Megnézi azt, hogy ami pénzt a társulás kap, annak nagy része ne működésre és bérekre menjen el, és hol lehet a létszámmal takarékoskodni. Milyen öröm lenne, bár nem ez a társulás célja, hogy ha év végén megtehetné a társulás, hogy december 21-én minden iskolához odaállít két db laptoppal vagy eggyel. Gesztus értékű lenne, és az is gesztus jellegű lenne, ha nem hallanák azt, hogy nincs pénz, mert véleménye szerint van pénz, mint ahogy volt pénz szeptemberben a nevelési tanácsadónak, és a társulás ahhoz hozzájárult. Mindenkire kell figyelni, és egy beszámolóból ne az jöjjön ki, hogy végezzük, ha kapunk pénzt, ha kapunk kocsit, és az elvisz az adott településre. Szomorúnak tartja, hogy versenyekre nincs, vagy kevés pénz van. A hétfői versenyre ha tudja, akkor saját pénzből vitt volna könyvet polgármester társával együtt. Háromszáz millió Ft-os költségvetésből kell, hogy legyen erre pénz, ha 40.000 Ft is. Bízik benne, ha tudnak újra majd együtt dolgozni. Ezt a beszámolót a tantestület látta, és megvan róla a véleménye. Aki itt van, annak nyilvánvalóan megfelel, de neki más a véleménye, mert ez sokkal jobban működhetne. Hajdú Józsefné elmondja, amennyiben a tanács úgy gondolja, hogy az elhangzott kérdésekre úgy reagáljon, ahogy polgármester úr tette, akkor megteszi, de úgy gondolja, hogy ez kettőjük problémája, vagy az oktatás és Taktaharkány problémája. Vajtó János kéri, hogy ez legyen kifejtve, mert nem mindenki ismeri ezt a rossz kapcsolatot. Hajdú Józsefné nem tartja a kapcsolatot rossznak mert a munkatársakat nem szeretni kell, hanem tudni kell velük együtt dolgozni. Ezt szem előtt tartva próbálja a munkáját végezni. A
12
feladatokkal kapcsolatban azt szeretné elmondani, hogy a szakmai szolgáltatás költségvetés tervezetét, amit összeállítottak, az nem került előterjesztésre 2007 januárjában. Van szakszolgálat és szakmai szolgáltatás. A versenyeket, a munkaközösségeket, a szakmai szolgáltatási feladatok között kell ellátni. Amennyiben nem kerül előterjesztésre, és nem történik döntés róla, akkor hogyan végezzék? Augusztusban azt is elmondta, hogy van egy általános tartalék, és döntsenek úgy, hogy ebből az általános tartalékból a Taktaszadán eldöntött mértékben végezhessék el a szakmai feladatukat csökkentett tartalommal, de elvégezve. A csökkentett tartalom azt jelenti, hogy legyenek versenyek, mert arra igény van, hiszen minden településnek van 11 éve a hagyományos versenye, amely versenyeket megszerveznek. A zsűri munkájában is segítenek, ha kell saját autóval mennek ki, de azt már nem tudják vállalni, mert nincs miből, hogy a résztvevőket megvendégeljék. Visszajelzések jönnek ezzel kapcsolatban, hogy már erre sincs pénz, hogy egy pogácsa, kóla, kávé legyen a versenyen. Amikor a pénzügytől érdeklődésére megtudja, hogy a közalapítványi pénz a mai napig nem érkezett meg, akkor nem tud mit tenni. Így nem tudnak költeni, mert van a közalapítványtól nyert pénz, és van az a pénz, amit 460 Ft/gyerekre be lett fizetve. Rendelkezésre áll a lista, hogy ki nem fizette be, de sajnos ismeri a helyi problémákat. Nekik lenne a legjobb, ha azon a szinten és úgy tudnák a feladatokat elvégezni, ahogy eddig végezték. Az is a tanács előtt ismertetésre került, hogy a közalapítvány nem írt ki pályázatot tehetséggondozásra. Két és félmillió Ft kellene ahhoz, hogy a tehetséggondozást végezzék. A döntés megszületett, hogy a kistérségnek erre nincs pénze. Várják a Géniusz program kiírását, és megválasztották az új tehetséggondozó munkaközösséget, ha ez a pályázat kiírásra kerül. Háromszor volt konferencia, amire a kolléganő a saját költségén ment el, de ez idáig még nem írták ki. Amennyiben a pedagógus tartja az órát a tehetséggondozó decentrumban, akkor ki kell fizetni. Szívesen csinálnák úgy, ahogy a továbbképzéseket, és nem szakrendszerű oktatást kell bevezeti 2008-tól az általános iskolában. A szakmával úgy döntöttek, hogy akkor ilyen továbbképzést hoznak le Szerencsre. Egy hétig kereseték azt az akkreditált továbbképzéssel rendelkező szervezetet, és a Sulinovához jutottak el, ami a minisztérium által preferált Kht, és több milliárd Ft költségvetéssel rendelkezik. Csak akkreditált továbbképzést fogadnak el. A cégen kívül még két ilyen cég van, de neki a 120 órából 30 órája van akkreditáltatva, így szóba sem jöhet. A Sulinova egy 120 órás tanfolyamot 150.000 Ft-ért fog Szerencsen megtartani akkor, ha 24 résztvevője lesz a tanfolyamnak. Amiről korábban beszélt, hogy különben minden pedagógus elmehet Budapestre a tanfolyamra, és a 120 órás tanfolyam kötelező 150.000 Ft-ért. Az intézményeknek erre nincs pénze. Nem tudják támogatni, és a régebben polgármesteri tisztséget betöltők emlékezhetnek rá, hogy volt egy 0,5 %-os normatíva, amit akkor a KEK megkapott, és akkor még az is benne van, hogy 620.000 Ft-tal tudták támogatni a továbbképzéseket. Amennyiben nincs, csak azaz 1,2 millió Ft, amit erre a munkára nyertek, és az a 460 Ft/gyermek összeg, ami befizetésre kerül, bár van, aki ennek az átcsoportosítását kéri, akkor a tanfolyamot nem tudja kifizetni, és ezért nincs feladat. Osika József örül annak, hogy Varga László visszatért rá, hogy két évvel ezelőtt összeültek amiatt, hogy próbálják meg a kistérség pénzügyeit átláthatóbbá tenni. Úgy gondolja, hogy sok tartalék van ebben a finanszírozásban. Mindent meg lehet magyarázni, és átgondoltabban kellene ezzel a pénzzel bánni, és ha egyszer egységesebben fognak gondolkodni mind a 18an, és együtt próbálják a költségvetést megtervezni, akkor nézzék meg, hogy hol vannak kiáramló pénzek. Gazdaságosabban működtetni lehet, és lehetne az év vége előtt az évzárókor minden önkormányzatnak vagy intézménynek örömöket okozni. Kell egy-két olyan év, hogy haladjanak ebbe az irányba, és ha nem elégedettek az előterjesztéssel, akkor merjenek semlegeset, vagy nemet szavazni. Próbálják meg arra serkenteni a kistérségen belüli összetartást, hogy ha nem jó az elköltött pénz, akkor dolgozzanak benne, és ha nincsenek megelégedve a kistérségen belül egyéb más feladatokat ellátó dolgokkal, akkor vizsgálják
13
meg, hogy hová is mennek el a pénzek. Amennyiben felteszik a kérdést, hogy hol dolgozik ennyi ember, és ennek mennyi a költsége, akkor úgy gondolja, hogy sok tartalék van ebben, és kezdjenek együtt gondolkodni. Nézzék meg a tartalékokat, és akkor lehet, hogy a közoktatásra fog jutni pénz, és fog olyan dolgokra is pénz jutni, amire nem is gondolnak. Az nagyon szép, amivel Hajdú Józsefné az előterjesztést kezdte, hogy a maradvány pénz, de arra már nagyon sokan számítanak. Vajtó János elmondja, hogy nem szakember, de mint polgármester érzi az ebben való finanszírozást. A koncepció készítésénél mindenki találkozott vele, hogy milyen lesz a jövő évi oktatási finanszírozás, amely náluk a jelenlegi finanszírozás szerint mínusz 11 millió Ft. Az már baj, ha egy pedagógia üzleti alap, mert ennek érzelminek kell lennie. Kicsit az elanyagiasodást érzi, hogy semmit nem végeznek már ingyen. Valamikor a pedagógus volt a település egyik meghatározó embere, és mindenki felnézett rá, mert mindent csinált ingyen és bérmentve, amely már ma sajnos nem működik. Ez a pedagógusoknak önmagában tekintély romboló is, de ezt mint saját véleményeként szeretné elmondani. Sajnos most is azzal a kellemetlen dologgal kell szembenéznie, hogy meg kell válniuk emberektől, pedagógusoktól és takarítóktól, mert nem tudják a jelenlegi finanszírozás mellett tovább foglalkoztatni. Azt fájónak és bosszantónak tartja, hogy 20 és 40.000 Ft-ról kezdenek itt vitatkozni, hogy nem tudnak egy versenyt díjakkal ellátni. Mindig örült annak, és megtiszteltetésnek vette, ha a településen egy verseny létrejött, és egy percet nem gondolkodott azon, hogy a könyvek ára 40 vagy 50.000 Ft lesz, vagy az oda érkező pedagógusokat meg kell vendégelnie. Ezt úgy gondolja, hogy felfogás kérdése, mert nem gondolja, hogy bármely önkormányzat lenne olyan nehéz helyzetbe, hogy 20-30-40 ezer Ft okozzon problémát. Amikor náluk van verseny, akkor az iskola igazgatója megkeresi, hogy milyen program lesz, és mivel tudnak hozzájárulni. Nem az összeg számít, mert egy emléklap átadása is örömöt jelent a gyereknek. A problémát abban látja, és ezzel a költségvetés tárgyalásakor fognak szembesülni, hogy mint az élet minden területén, így az önkormányzatnál is, hozzá kell majd a létszámhoz nyúlni, mert ennyi létszámot nem fognak tudni finanszírozni. Semmi sem állandó, így a kistérségi társulásnál sem, és az egyik legtöbb kiadást a bérjellegű kiadások adják. Amennyiben a településeken megszorítások lesznek, akkor nagy valószínűséggel itt is szükséges majd. Ezt kellő komolysággal kell ellátni, mert minden év legfontosabb feladata a jó költségvetés megalkotása. Az oktatásukat is arra próbálják szorítani, hogy minél több dolgot közösen oldjanak meg. Erre rákényszerülnek, de hogy mi lesz pár év múlva, azt nem tudja. Hosszú távon elég nehéz gondolkodni. A pénzmaradvánnyal kapcsolatban annyit szeretne elmondani, hogy az már többszörösen el van költve, de ettől függetlenül jól jött a 14.222.000 Ft. Arra kell majd odafigyelni, hogy azt olyan célra és úgy költsék el, hogy annak látszata és eredménye legyen. A Társulási Tanács a közoktatási intézkedési terv időarányos megvalósulásáról szóló előterjesztést megtárgyalta, és 12 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett a tájékoztatót tudomásul vette. 6. Vajtó János az esélyegyenlőségi intézkedési terv kidolgozására vonatkozó előterjesztés a következő pont, amelyet tárgyalt a bizottság, így megkéri Héring Istvánnét a bizottsági vélemény ismertetésére. Héring Istvánné ismerteti, hogy az önkormányzatokat elég sűrűn keresik meg olyan cégek, amelyek a közoktatási törvény változásai miatt a benyújtandó oktatási pályázatokhoz kért esélyegyenlőségi tervet elkészítenék. Ezen pályázatokat majd ilyen tervek nélkül nem lehet
14
majd benyújtani. Tekintettel arra, hogy ezt kistérségi szinten is el kell készíteni, ezért a bizottság ezt egyértelműen elfogadta és javasolja az elkészítést. Megjelentek pályázatíró cégek, akik kemény pénzekért elkészítik a terveket, de csak mankószerűen, és nem biztos, hogy az a teljes valóságot tartalmazza majd. Amennyiben kistérségi szinten is kötelezik az önkormányzatokat, hogy ez elkészüljön, akkor közösen tudnak egy kicsit előre lépni. Az oktatási bizottság fontosnak ítéli meg, hogy alakuljon egy munkabizottság, amely a tervet kistérségi szinten elkészíti. Vajtó János elmondja, hogy a harmadik rész arról is szól, hogy külső szakértőt vegyenek igénybe, amely megint pénzbe kerül, és hol van ennek a fedezete? Vannak itt szakemberek, így olyan munkabizottságot kell felállítani, aki el is tudja azt készíteni. Hajdú Józsefné fontosnak tartja, hogy a tanács megismerje, hogy ők kire gondoltak. A munkabizottság vezetője az Oktatási és Szociális Bizottság elnöke lenne. Varga László javasolja, hogy pedagógust válasszanak a bizottság elnökének. Hajdú Józsefné ismerteti, hogy a döntés a tanács joga. Úgy gondolkodtak, hogy legyen egy polgármester a bizottságban, aki képviseli a tanácsot. Szakmai részről legyen egy igazgató, így az újcsanálosi iskola vezetője a kistelepüléseket képviselné, a megyaszói iskola igazgatója mint nagyobb település venne részt a bizottságban, továbbá az igazgatói munkaközösség vezetője Tiszlavicz Csaba, az óvodai munkaközösség vezetője Pásztor Jánosné, Jakab Ferencné, aki az egész területet 11 éve ismeri, és oktatási szakreferensként Sági Zoltán. Ez a javaslatuk, és elkészítenék a helyzetelemzést, kidolgozzák az intézkedési tervet, és amennyiben ez a terve elkészül, akkor véleményt kérnek egy szakértőtől, akinek erre rálátása van, és több esélyegyenlőségi tervet készített vagy minősített. Csak a minősítésre kérnének szakértőt, amely egy minimális összeg. Az első kérdés az, hogy készítsenek kistérségi esélyegyenlőségi tervet, mert csak a települési kötelező, és ebből lenne jó dolgozni, és melléklete lenne a települési esélyegyenlőségi terv. Ezekről kellene dönteni. Boros-Leskó Géza úgy gondolja, hogy ha valami pénzkidobás, akkor ez az. Mindenkinek joga van iskolába járni. Az erre kiadott pénznek nincs értelme. Hajdú Józsefné elmondja, hogy az oktatási törvény kötelezővé teszi, és az európai uniós pályázatot csak úgy lehet benyújtani, ha van ilyen terv. Kihangsúlyozza, csak települési szinten. Csanádi Ildikó ismerteti, hogy a leghátrányosabb helyzetű településeknek biztosítva van a szakértő, és az ő segítségével kell a tervet elkészíteni. Vajtó János elmondja, hogy ők ezt igénybe is vették, és ezen ők túl is vannak. Amennyiben erről döntenek, akkor pénzről is dönteni kell. Hajdú Józsefné elmondja, hogy a város az intézményeit átszervezte. A dokumentumokról, így a pedagógiai program, az SzMSz, és a házirendnek a minősítése került bruttó 100.000 Ftba. Tudja, hogy a leghátrányosabb helyzetű településeknek 2 millió Ft-ot biztosított a költségvetés, itt a minősítésnél maximum 100.000 Ft-ról van szó. Azért szeretnék, hogy mégis egy szakember mondjon véleményt az anyaggal kapcsolatban. A pályázati adatlapban ott található, hogy a szakértő véleménye szükséges.
15
Vajtó János azt szeretné megtudni, hogy ha a kistérség pályázik, akkor nem kérik az esélyegyenlőségi tervet, csak annak a településnek a tervét, aki részt vesz a pályázatban? Szabó Rita azt szeretné megtudni, hogy kötelező-e a minősítés? Amennyiben meg tudják oldani, hogy ne kerüljön pénzbe, akkor azt tegyék, mert megfelelő szakemberek állnak rendelkezésre. Annak kell utánanézni, hogy kell-e a minősítés? Vajtó János úgy gondolja, hogy kényszerpályán vannak. December 31-ig ezt el kellene fogadni. 100.000 Ft is pénzkivétel. Kiss Lajos szerint ha minden településnek el kell készítenie, akkor annyiszor kell minősíttetni. Héring Istvánné ismerteti, hogy a kistérségét kell minősíttetni. Osika József úgy gondolja, hogy sok pénzt fizetnek ki a szakszolgálatnak, és sok jó szakember van benne, így el tudják készíteni az anyagot, a szakvéleményt, így nem kellene fizetni érte. Készítsék el az anyagot. Vajtó János szerint a tervet készítsék el, és szakértőt nem kell igénybe venni. Ez egy terv lesz, és véleménye szerint úgy kell elkészíteni, hogy egy szakértő se tudjon nagyon hozzá tenni, és elvenni belőle. Azt javasolja, hogy az anyag készüljön el, de a tervnek az lesz a vége, hogy végül véleményeztetni kell, és szakértő véleményezteti. A bizottság álljon fel, a munkát végezze el, és készítse el a tervet. Nem tartja rossznak, ha 18 esélyegyenlőségi terv együtt lesz, és mellékletét fogja a tervnek képezni, és megköszöni a bizottság ilyen munkáját. Héring Istvánné elmondja, hogy felvetődött, hogy ő nem pedagógus és nem kolléga, így felajánlja, hogy az esélyegyenlőségi bizottságba szakember kerüljön be. Megoldható, hogy a szakmai munkabizottságba szakember kerüljön. Államigazgatási embernek érzi magát, és ilyen iskolát is végzett. Nincsen pedagógiai múltja, és itt próbálja a szakemberektől azt elsajátítani. Amikor ez a felkérés érkezett, akkor elfogadta azt, és azzal egyetért, hogy szakemberek jobban látnak ebben a témában. Vajtó János ismerteti, hogy a többi tagja a bizottságnak mind szakember. Azt szeretné tudni, hogy mindenkivel az egyeztetés megtörtént-e? Ragaszkodnak hozzá, hogy egy polgármester legyen a bizottságban, mert a szakmai részt a szakemberek biztosan el fogják végezni. Legyen benne az önkormányzattól is valaki, mert ez érinti őket is. Amennyiben Héring Istvánné vállalja, akkor személy szerint ragaszkodik a személyéhez. Vajtó János szavazásra bocsátja az előterjesztést munkabizottságot, de külső szakértőt ne vegyenek igénybe.
azzal,
hogy
hozzanak
létre
A Társulási Tanács az esélyegyenlőségi terv kidolgozására vonatkozó előterjesztést megtárgyalta, és 12 igen 2 nem és 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 27/2007(XI.28) HATÁROZAT Tárgy: Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terv kidolgozása
16
A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa az előterjesztést megtárgyalta, és az alábbi határozatot hozza: A Társulás megbízza a Szerencsi többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének vezetőjét, hogy hozzon létre munkabizottságot, és készítse el a Társulás Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét, és az elkészült Intézkedési Tervet jóváhagyásra terjessze elő a Társulási Tanács 2007. decemberi ülésére. Határidő: 2007. december 31. Felelős: Dr. Bíró László - c.főjegyző Hajdú Józsefné - osztályvezető Hajdú Józsefné elmondja, hogy a beszámolóban is benne van, hogy arról is döntöttek, hogy a korai fejlesztést is megszervezik. Az intézkedési tervben benne van, de ezt a megye látja el, és kérni kell a megyét, hogy a feladatot a társulásnak átadja. A kérelmet benyújtották, a megállapodás tervezetet elkészítették. Az oktatási osztályon készítik elő a megyének az anyagot, és az a kérdésük, hogy a tanács döntött-e erről, és hozott-e határozatot? Amennyiben nem, akkor csak Szerencs városában láthatja el a feladatot. Azt szeretné kérni, hogy ugyan az intézkedési terv tartalmazza, így szeretné, ha a kistérség korai fejlesztés gondozást átvenné a szak és szakmai szolgáltató intézmény, és a feladat vállalásáról egy határozatot hoznának. Vajtó János úgy gondolja, ennek akadálya nincs, és egy önálló határozatot hoznak. Osika József azt szeretné megtudni, hogy ez mibe, mennyi pénzösszegbe kerül? Hajdú Józsefné ismerteti, hogy bizottsági ülésen is elhangzott, hogy az eszközök 95 %-át megpályázták, és egy pelenkázó asztalra és egy etető székre van szükség. A minisztérium által kiírt pályázatban lehetőség volt egy gépkocsira pályázni, amelyet megpályáztak, és amennyiben erre a gépkocsira szükség van, akkor annak működési költsége fog a jövő éven bejönni. Jegyző úr véleménye szerint adják el a plusz gépjárművet, de szerinte akkor a plusz feladatellátás sérülni fog. Osika József véleménye szerint minden önkormányzat azt nézi, hogy hol lehet a költségvetését gazdaságosabban megtervezi, és a feladatokat ellátni. Most jól hangzik, hogy a működtetését beleteszik a gépjárműnek a költségvetésbe. Nem tudják, hogy ez mennyi összeget tesz ki, mennyi ember fog ezzel utazni, és mennyi időt fog vele eltölteni? Szükség van-e erre? Vajtó János ismerteti, hogy ez plusz feladat. És erről kellett dönteni. Az is elhangzott, hogy nem biztos, hogy az autó szükségeltetik, és el is lehet adni. Hajdú Józsefné elmondja, hogy a gyereket el kell látni, és most Miskolcra kell vinni. A gyereket itt látnák el, és nem kell bevinni Miskolcra. Vajtó János szeretné megkérdezi, hogy van-e rá normatíva? Hajdú Józsefné elmondja, hogy van rá normatíva, és személyi kiadás nincs.
17
Jakab Ferencné elmondja, hogy a korai fejlesztés gondozás az intézkedési tervben benne van, és ezt úgy igyekeztek előkészíteni, hogy ennek plusz kiadásai ne legyenek. A korai fejlesztésre a normatíva 240.000 Ft/fő/év és egy pedagógus 10 gyereket tud ellátni, amelyből a költségei fedezete rendelkezésre áll. Amennyiben a szakszolgálat alkalmazza a kolléganőt, akkor az 1.020.000 Ft-ot jelent, így ebből ezt a feladatot plusz költség nélkül el lehet látni. Azt a gépkocsit, amelyet a szakszolgálat kötelező kiegészítő feladatára nyertek, amelyet a költségvetési törvény és az oktatási törvény előír, akkor a helyi fejlesztéseket, amelyet szakvéleményként adnak, és ellenőrzési feladatuk is lesz, arra kapták a gépkocsit. Azt a gépkocsit, amelyet egyébként is működtetni kell, erre a feladatra is át tudják csoportosítani. A gépjárművet a kötelező feladatellátásra kapták. Vajtó János szerint mindenki megnyugodhat, mert költségmentesen ezt a feladatot meg tudják oldani. Jakab Ferencné ismerteti, hogy a két eszközre megpróbálnak pályázni, és elmondja, hogy a tavalyi évben is csak működésre 1.500.000 Ft-ot nyertek, és valószínű, hogy olyan pluszköltségre nincs szükség, amely a feladathoz kell. Azt meg tudja pályázni, és a normatívából ki tudnak jönni. Vajtó János szerint akkor nem lesz plusz létszám, és nem jár plusz költséggel. Boros-Leskó Géza szerint ez csak úgy tűnik, és eldől akkor, amikor bevezetik. Szépen hangzik a korai fejlesztés, de mi ennek a tartalma? Hajdú Józsefné ismerteti, hogy ezek a gyerekek sérült gyerekek, és nem tudnak ülni, így egy etetőszékbe kell őket beülteti, hogy a kezükbe eszközöket tudjanak tenni. A gyerekeket a megye látja el vagy úgy, hogy egy busszal összegyűjti őket, vagy busz jön ki a településre. Boros-leskó Géza egyetértene vele, de tapasztalta már az önkormányzatoknál, hogy minden plusz feladatot, amelyet elvállalnak, az idővel fizetni is kell, és költségbe is kerül. Vajtó János további hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a korai fejlesztés vállalására vonatkozó előterjesztést megtárgyalta, és 11 igen 3 nem és 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza: 28/2007 (XI.28) HATÁROZAT Tárgy: Korai fejlesztés és gondozás feladatellátásának megerősítése A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás a 30/2005 (XI.21) számú határozatával elfogadta a kistérség Közoktatási Intézkedési Tervét 2005-2008 időszakra, amelyben vállalta a korai fejlesztés és gondozás feladatának kistérségi szintű ellátását Szerencs székhellyel. A Társulási Tanács jelen határozatával megerősítette ezen szándékát. Határidő: folyamatos Felelős: Rónavölgyi Endréné-elnök Hajdú Józsefné - osztályvezető Jakab Ferencné – Nevelési Tanácsadó vezetője
18
(Bűdi Károly elhagyja a termet) 7. Vajtó János a 2008. évi munkatervről szól a következő előterjesztés. Az előterjesztéssel kapcsolatban kéri, hogy a lejárt idejű határozatokról szóló jelentés kerüljön bele a munkatervbe, valamit a III. negyedéves tájékoztató is szerepeljen benne. Kérte, és talán tanácsülésen is elhangzott, hogy sokszor azért nem tudott részt venni, mert pénteken van a testületi ülésük. Amennyiben ez lett hamarabb elfogadva, akkor igazodni fognak hozzá, és ha valakinek van pénteki ülése, akkor kéri, hogy a sajátját ehhez a munkatervhez igazítsa, hogy a kettő ne ütközzön. További hozzászólás hiányában a kiegészítésekkel szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a 2008 évi munkatervről szóló előterjesztést megtárgyalta, és 14 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 29/2007(XI.28) HATÁROZAT Tárgy: A SzTcKT Társulási Tanácsának 2008. évi munkaterve 2008 február 15.(péntek) 1. A Társulás költségvetésének elfogadása ELŐTERJESZTŐ: Társulási Tanács elnöke TÁRGYALJA: SzTcKT Pénzügyi Bizottsága 2. Egyéb aktuális feladatok megbeszélése 2008 április 25 ( péntek) 1. A Társulás éves beszámolójának elfogadása (zárszámadás) ELŐTERJESZTŐ: Társulási Tanács elnöke TÁRGYALJA: SzTcKT Pénzügyi Bizottsága 2. Jelentés a lejárt idejű határozatokról 3. Egyéb aktuális feladatok megtárgyalása 2008. augusztus 29 ( péntek) 1. Féléves pénzügyi tájékoztatójának elfogadása ELŐTERJESZTŐ: Társulási Tanács elnöke Tárgyalja: SzTcKT Pénzügyi Bizottsága 2. Tájékoztató a társulás által végzett szociális, valamint gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásáról ELŐTERJESZTŐ: Tárulási Tanács elnöke 3.Egyéb aktuális feladatok megbeszélése 2007. november .28 ( péntek) 1. 2008. évi költségvetési koncepció elfogadása ELŐTERJESZTŐ: Társulási Tanács elnöke TÁRGYALJA: SzTcKT Pénzügyi Bizottsága
19
2. Tájékoztató az SzTcKT 2008. évi költségvetésének III. negyedévi teljesítéséről ELŐTERJESZTŐ: Társulási Tanács elnöke TÁRGYALJA: SzTcKT Pénzügyi Bizottsága 3. Jelentés a lejárt idejű határozatokról 4. 2008. évi munkaterv elfogadása ELŐTERJESZTŐ: Társulási Tanács elnöke 5. A Társulás 2007. évi munkájának értékelése ELŐTERJESZTŐ: Társulási Tanács elnöke 6. Egyéb aktuális feladatok megbeszélése A Társulási Tanács a munkatervben meghatározott időpontoktól szükség esetén eltérhet, illetve az itt megállapított üléseken kívül rendkívüli üléseket tarthat az SzMSzben foglaltak betartása mellett. Az ülések helyszíne: Szerencs Város Polgármesteri Hivatala tanácskozó terme, ettől a helyszíntől a Tanács elnöke indokolt esetben eltérő helyre is összehívhatja az ülést. (Gáti Sándor Mád alpolgármestere elhagyja a termet) 8. Vajtó János a társulás 2007-es munkájának értékelésével kapcsolatban mondja el, hogy kellemetlen helyzetben van, mert az összeállított anyaghoz jegyzetelt, de úgy gondolja, hogy nem tiszte, hogy ebben változtasson. Mindenki megkapta, és kellően áttanulmányozta, így megkérdezi, hogy van-e kérdés, észrevétel? Kérdés, észrevétel nem érkezett, így szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a társulás 2007, évi munkájáról szóló beszámolót megtárgyalta, és 13 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 30/2007 (XI.28) HATÁROZAT Tárgy: a 2007. évi beszámoló elfogadása A Társulási Tanács a 2007. évi munkáról szóló beszámolót megtárgyalta, és azt elfogadta. 9. Vajtó János az egyéb napirendi pontok között szeretné ismertetni az utazás kiállításon való részvételről szóló előterjesztést, amely írásos anyaga kiosztásra került. Az anyag mellékletében a kiállításon való részvétel költségei is szerepelnek. A kiállítás 2008. február 28 és március 2 között kerül megrendezésre, aminek fedezetét a költségvetésből kell biztosítani. Nem javasolja, hogy most összegről is döntsenek, hanem csak a részvételről lenne döntés. Azt kéri, hogy a lehetőség szerint mindent el kell követni, hogy a költségeket szponzorok bevonásával csökkentsék. Király Judit teljesen egyetért azzal, amit polgármester úr mondott. A kiállítás fix költsége 570.000 Ft, amin nem tudnak spórolni, csak amennyiben kisebb területet kérnek. Aki volt a
20
tavalyi évben a kiállításon, az látta, hogy a 9 m2-es standon nehezen fértek el. Ez a fix költség, de az összes többi költségen tudnak spórolni. A kistérségi kiadványra Juhászné Sipos Angéla pályázott, így valószínűleg ez a költség kikerül. A dekoráció és a polgármesteri látogatás költsége kisebb költség a kiállítás költségéhez képest. Szeretnének még pályázni a részvételi díjra és kiadványokra, és a szponzoroktól, valamint akik a kiállításon szerepelnek ugyanúgy mint a tavalyi évben, szeretnének támogatást beszedni. A tavalyi évben az OTP 200.000 Ft-tal támogatta a megjelenésüket, és megpróbálnak több céget is szponzornak megnyerni. Úgy gondolja, hogy a haszna van a kiállításnak, mert egy ilyen nagy volumenű kiállításon megjelenhetnek a települések. Ez a kistérségi stand kiválóan alkalmas erre. Van-e ezzel kapcsolatban kérdés: észrevétel? Boros-Leskó Géza szeretné elmondani, hogy a tavalyi évben megtekintette a kiállítást, és aki tudott valamit megmutatni magáról, az ott volt. Köszöni azoknak, akik ebben közreműködtek, és biztos abban, hogy ennek lesz hozadéka, és a szponzorok támogatni fogják őket. Úgy gondolja, hogy ebből semmiképpen nem szabad kimaradni. Vajtó János annyit szeretne javasolni a határozati javaslattal kapcsolatban, hogy az a mondat, hogy a részvételi költséget a társulás 2008. évi költségvetésébe betervezi mondatban a betervezi szó helyett a dönt szó kerüljön be. Amennyiben ez nem gond, akkor a döntés akkor születne meg. A betervezés egy kötelező jelleg, hogy bele kell tenni, és akkor döntenének benne. Király Judit szerint úgy a határozat mondata arra változna, hogy: A részvétel költségeiről a Társulás 2008. évi költségvetés tárgyalásakor dönt. Vajtó János ismerteti, hogy arról most döntenek, hogy részt vesznek a kiállításon, a részvétel költségeiről pedig a költségvetés tárgyalásakor. Király Judit ismerteti, hogy a határozatra azért van szükség, mert a jelentkezési határidő november 30-án jár le. Vajtó János további kérdés, hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést. A Társulási Tanács a 2008. évi Utazás Kiállításon való részvételről szóló előterjesztést megtárgyalta, és 13 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 31/2007 (XI.28) HATÁROZAT Tárgy: Részvétel az Utazás 2008 Idegenforgalmi Kiállításon A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás az előterjesztést megtárgyalta, és az alábbi döntést hozza: A Társulás Települései közösen vesznek részt az Utazás 2008. Idegenforgalmi Kiállításon 2008. február 28. és március 2. között. A részvétel költségeiről a Társulás 2008. évi költségvetés tárgyalásakor dönt. Határidő: 2007. november 30. Felelős: Rónavölgyi Endréné – elnök
21
Vajtó János a napirenden kívül tájékoztatja a tanács tagjait, hogy a téli-tavaszi közmunkaprogramra benyújtott pályázat nyert, így megadja a szót Dr. Vámosné Czili Adriennek. Dr. Vámosné Czili Adrienn örömmel tudatja a tanács tagjaival,k, hogy a tegnapi nap értesültek arról, hogy teljes tartalommal nyert a közmunkapályázat. Ez azt jelenti, hogy mindenki amilyen létszámot igényelt, azzal a létszámmal számolhat. A mai nap összeállított egy anyagot, amely tartalmazza az orvosi vizsgálathoz szükséges nyomtatványokat, az elvégzendő feladatról a leírást, illetve a munkanaplóról egy mintapéldányt, és mindent leírt két oldalban hogy mi az, amire szükségük lenne a napokban. A munka a megegyezés szerint december 5-én indulna meg, és március 5-ig tartana. A levélben még az került megfogalmazásra, hogy akinek eltérő eszközigénye van azzal szemben, amit a programban beállítottak, az hétfőig jelezze, és az eszközöket így tudják megrendelni. A szokásnak megfelelően péntekre szükség lenne egy névlistára születési dátummal, hogy a munakügyi központtal a kézbesítést meg tudja kérni, és hétfőre minden dokumentum kellene, hogy a munkaszerződéseket meg tudják oldani. A szabály szerint a munkába állás előtt egy nappal meg kell tenniük a bejelentést, hogy az APEH felé elmenjen a nyomtatvány. Mindent leírt az anyagban, de szívesen áll rendelkezésre telefonon, vagy személyesen is. Vajtó János köszöni a részvételt, és az ülést berekeszti. Kmf Boros- Leskó Géza jkv hitelesítő
Vajtó János elnök-helyettes Dr. Árvay László jkv vezető
22
