DEKA
ÉRTESÍTŐ
Internet: http://bajnok.hu/ertesito • E-mail:
[email protected]
III. évf. 1. sz., 2014. jan.
Tartalom • • • • • •
Wass Albert: Dalol a honvágy ���������������������������������������������������������������������������������� 2 Dr. Bajnok István: A magyar név megint szép lesz����������������������������������������������� 2 Novák Előd: A keresztállításról�������������������������������������������������������������������������������� 3 László Péter Sándor: A poétikus társadalom���������������������������������������������������������� 4 Szemelvények az Értesítő 2010. évi számaiból ������������������������������������������������������ 5 Dr. Bajnok István: Vélemény a 2012. évi 1% szja-ról �������������������������������������������� 7
Áldott, békés újesztendőt! Minden olvasónknak boldog, eredményes újesztendőt kívánunk. Nem felejtkezhetünk meg arról, hogy ebben az évben választások lesznek hazánkban: országgyűlési, önkormányzati és európai uniós választások. Minden magyarnak kötelessége részt venni a választásokon. Mindenki a választások napján nyilvánítsa véleményét. Utólag ne reklamáljon senki, annak nincs semmi jelentősége. Magyarország ma demokratikus állam, a többség akarata, szavazata dönti el a választást, vagyis a következő négy évben sorsunkat, jövőnket. Minden ember saját véleménye alapján döntse el, mit és kit kíván a következő időszakban vezetőnek. Ne felejtsük el, a keresztények is felelősek a jövőért, nekik is ki kell nyilvánítani véleményüket, kötelesek ők is választani, politizálni! Ugyan minden jelölt sok jót mond magáról, pártjáról, jövőbeli tevékenységéről, de a választó felelőssége, hogy a sok hallott jót elhiszi-e. A jelölteket múltjuk, jelenük, emberekhez való viszonyuk, igazmondásuk, eddigi tetteik, magatartásuk ismeretében válasszuk. Nem szabad mindent elhinni, amit egyes tévéadók, rádiók, újságok jó pénzért mondanak – mert az újságírók hazugságait is „megbízóik megfizetik”! Mi az újév kezdetén a jókívánságokon kívül néhány szóban jelezni szeretnénk, mit várunk el az új esztendőben az új kormánytól. Előző számunkban már jeleztük, milyen jelentősebb eredményeket értünk el az elmúlt időszakban. Magyarország gazdasági, politikai tekintélyét a nemzetközi életben a következő időszakban is szeretnénk növelni. A különböző pártok véleménye eltérő lehet az elmúlt időszakról, de a jövő a mi kezünkben, a választókéban van, amikor a fülkében szavazunk.
Dalol a honvágy Szeretnék szántani, hat ökröt hajtani, Régi ekém szarvát kezemben tartani, Harmatos hajnalon régi utat járni, Régi erdőszélen virágot csodálni.
Régi hegyeimen lábujjhegyén járnék, Jó volna a napfény, jó volna az árnyék, Szép volna, jó volna hallgass meg Úristen, Hisz más kívánságom e világon nincsen.
Szeretnék még egyszer tavaszbúzát vetni, Jó fekete földet a kezembe venni, Beszívni illatát frissen kaszált fűnek, Mialatt a réten tücskök hegedülnek.
Hova emlékeim imádkozni járnak, Sorra simogatnám az útszéli fákat, Minden kis virágot a nevén neveznék, Mindenkit, mindenkit szeretnék, szeretnék.
Látni még csak egyszer a leszálló estét, Villanó szárnyával az érkező fecskét, Keleti ég alján ahogy gyúl a csillag, S halkuló tücsökdal puha csendet ringat.
Istenem, add, hogy még egyszer hazamenjek, Régi hegyeimen új bort szüreteljek, Fáj a bujdosás már, csupa fáj az élet, Elvész idegen közt erdélyi cseléded.
Csak még egyszer halljam tölgyek suttogását, Régi patakjaim zsongító zúgását, Marosmenti fenyves üzen nagy titkokat, Békés tájak fölé békességet ringat.
Szeretnék szántani, hat ökröt hajtani, Régi ekém szarvát kezemben tartani, Még egyszer, még egyszer végre megpihenni, Szabad Erdély földjén székely-magyar lenni!
Wass Albert
A magyar név megint szép lesz A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. Mit rákentek a századok, lemossuk a gyalázatot. Kérdésem, vajon mondott-e más nemzet költője is Petőfihez hasonlót nemzete múltjáról, jövőjéről? Olyan újság, lap nem létezik, amelyben a tisztelt olvasó minden cikkel egyet tud érteni. Egyesek a közöltekkel egyetértenek, mások kritizálják. Hasonlóképpen az egyik olvasó el tudja fogadni az érvelésünket, mások nem. Azt egyik olvasó örül annak, hogy a jó hírekről, eseményekről olvas beszámolót, mások nehezményezik, hogy az elfogadhatatlan – sőt károsnak tartott – eseményekről nem kap tájékoztatást. Az emberek véleménye különböző. Ez függ neveltetésüktől, képzettségüktől, sőt koruktól. Az elmondottak alapján a cikkek olvasóktól függően lehetnek jók vagy elfogadhatatlanok. Arra kérem a tisztelt olvasót, ha úgy gondolja, írásban közölje velünk is véleményét, ígérhetem, hogy tiszteletben tartjuk azt, és közölni fogjuk. 2
DEKA ÉRTESÍTŐ
Alapítványunk alapszabályzata tiltja, hogy valamely párt mellett állást foglaljunk vagy ajánljunk olvasóinknak. Mi csak véleményünket kívánjuk nyilvánítani, amikor egyes tettekről, eseményekről nyilatkozunk. Példának említjük véleményünket a trianoni békeszerződésről, azt büntetőintézkedéseknek tartjuk. Tiszta magyarlakta területeket csatoltak el az anyaországtól, vagyis szándékosan fájdalmat okoztak a nemzetben gondolkozó magyaroknak. Sokan ezért azt mondják, csak az magyar, akinek fáj a trianoni békeparancs. Sőt megtoldják azzal is, hogy a huszadik században először ismerték el a nemzetközi szerződésekben Magyarországot! Ugyanis korábban Osztrák–Magyar Monarchiaként ismerték – vagyis nem önálló országként. Magyarország csak a trianoni szerződésben szerepel először önálló Magyarországként (azt is meg kell jegyezni, Magyar Királyságként, vagyis nem köztársaságként vagy proletárdiktatúraként). Erről szakemberek véleményére hallgathatunk. Tulajdonképpen sokan úgy vélik, Horthy Miklós nem egyéni érdekből, hanem nemzetközi megállapodás betartása miatt nem fogadhatta el IV. Károlyt Magyarország királyának – akit korábban osztrák császárnak és magyar királynak ismertek. A háborúban is elismerték a kettősséget. A kettős elnevezéssel kellett volna a békeszerződésben is szerepelni. Habsburg Károly magyar származása is kétséges. Ehhez csak adalék, hogy 1848–49-ben a magyar szabadságharcban Debrecenben Kossuth kimondta a trónfosztását Ferenc Józsefnek mint magyar királynak, maradt mint osztrák császár. Ezzel egy kényes területre érkezünk (az Osztrák–Magyar Monarchia születésének korába), amit a történészek, jogászok stb., szakmai szervezetek véleménye alapján kellene vizsgálni, hogy mennyi jogfolytonossági joga van a Habsburgoknak Magyarországra. Magyar királyként tudott-e magyarul, magyar érdeket szolgált-e vagy mások érdeket fontosabbnak tartotta? Cselekedeteiben, nyilatkozataiban, megnyilvánulásaiban következetes magyar volt? Elnézést kérek, hogy ilyen kérdésekkel előhozakodtam. Dr. Bajnok István
A keresztállításról A kereszténység ünnepe közül ma karácsony az, melynek lényege a mai világban leginkább torzult. A Jobbik Magyarországért Mozgalom a karácsonyváró adventi időszakban évről évre kereszteket állít szerte az országban, melyek rendszerint vízkeresztig állnak. Ez volt a párt életének első komolyabb, országos akciója. A kereszténység általános jelképének forgalmas közterületekre helyezésének fő célja, hogy az emberek megálljanak egy pillanatra a karácsonyi bevásárlási láz miatti rohanásban, és elgondolkozzanak az ünnep valódi értelmén. A keresztállítás egyfajta tüntetés is népünk fogyasztói társadalommá való züllesztése ellen. Karácsony üzenete ma is az, hogy „Velünk az Isten”. Ezzel azt is hirdetjük, hogy a kereszténység gondolatvilága mindennapunk része kell legyen, jelképesen a keresztet sem III. évf. 1. szám
3
engedjük a templomokba zárni. Ezen eszmeiség alapján javasoltuk a hit- és erkölcstan bevezetését az iskolákba. Ne járjunk úgy, mint Antall József, akitől hallhattuk, hogy elvileg keresztény Magyarországot akart, de a kormányzása és utódai viszont nem tükrözték ezt. Dr. Kiss Imre szeged-csanádi rk. püspöki helynök 2004-ben ezt mondta: „Advent, karácsony… és kereszt? Hogy jön ide a kereszt? Miért nem karácsonyfát állítunk? Nem! A kereszt advent-karácsony legmélyebb értelmére mutat rá! Karácsony a szeretet ünnepe – hát a legnagyobb szeretet a kereszten mutatkozott meg. Aki megszületett, annyira szeretett bennünket, hogy életét adta értünk. Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja másokért”! A kereszt elsősorban nem a húsvét, hanem a kereszténység jelképe. A kereszt arra hívja fel a figyelmet, hogy a karácsony nem a fenyő vagy az ajándékozás ünnepe, hanem a kereszténységé: Krisztus eljött, karácsonykor megszületett, hogy meghaljon értünk! A jászol szép, de inkább a templomokba való, a forgalmas közterületeken manapság sajnos szemétkosárnak használnák. A kereszt viszont egy felkiáltójel, mely felhívja a figyelmet az ünnep valódi, keresztény értelmére. És tövében rendszerint ott egy adventi koszorú is. Befejezésül megjegyzem, hogy 2013 decemberétől kezdve advent első vasárnapján többek között a Budapest XI. kerületében a Móricz Zsigmond körtéren a református és katolikus tisztelendő urak megáldották a keresztet! Novák Előd
A poétikus társadalom Azon társadalmak, városállamok, birodalmi központok, amelyek már-már tökélyre vitt „kiszivattyúzásból” élnek (Mediciek, Fuggerek/Fukarok stb.), azok görcsös, örvényes „káosz”-magokat tartalmazó társadalomba futnak bele, és nem pedig olyanba, amelyek művészi alkotásokat, oszlopokat építenek fel, hoznak létre. Kiszivattyúzni lehet: termőföldet, értékes és kreatív munkakapacitást, nyersanyagot, energiaforrást és -hordozót, egyebeket (ilyen például az innováció, infrastruktúra, biodiverzitás, ivóvízkincs, jó levegő stb.), de az efféle rendszer a rendszerközpontokban (legutóbb Ditroitban) váratlan görcsbe rándul, kaotikus örvényeket produkál, és a letarolt részeken hiányokat, szinte kozmikus térhez viszonyítható ásító űrt képez. Az ember azonban tud szépen is dolgozni. Katedrálisokat, parlamenteket, kastélyokat építeni. Az ember által alkotott társadalom is lehet efféle. Például az ember által „csinált” társadalom is lehet ilyen. Valahogy ide kívánkozik a „poézis” szó, ami „csinálmányt, ember által alkotott dolgot” jelent. A szép alkotások mellett lehet igen rosszat is alkotni. Ez megmutatkozhat nemcsak a művészetekben, tudományban, hanem a politikában is. Ahogy a művész finom rajzolatú költeményt, festményt, drámát tud alkotni, ugyanúgy a politika is lehet „finom 4
DEKA ÉRTESÍTŐ
rajzolatú,” kellően valós alapokon nyugvó. A valós „poétikus társadalmak” oszlopai a család, a becsület, az erkölcs, az etikus gazdaság, a hit és kultúra, a közösség. Az „osztályharcra” való elképzelés utópisztikus jellegű, egyben megvalósíthatatlan kísérletről tanúskodik. Egy társadalmat nem lehet „szemet szemért” elvre építeni. Minden nemzetnek önmagának kell felépíteni gazdaságát az adottságaik figyelembevételével. A káoszt csak így lehetséges elkerülni. László Péter Sándor
Szemelvények az Értesítő 2010. évi számaiból Az Értesítő előző havi számában előre jeleztük, hogy egy cikkben írni fogunk arról, hogy mit kívántunk elérni 2010-ben, a választási évben. Ezt teljesítjük most. Voltak olyan kéréseink, amelyek teljesültek, amelyek csak részben teljesültek, és amelyek ma is teljesítésre várnak. A nyílt szókimondásért előre szíves elnézésüket kérjük. Általános kérésünk volt, hogy a gazdasági problémákon, mint a nemzet eladósodottságán, munkanélküliségen, hajléktalanságon, szegénységen kívül az erkölcs javítására is tegyenek javaslatot. Ez csak részben teljesült, mert véleményünk szerint annak legfontosabb eleme az ifjúság erkölcsének, a jövőnek javítása. Ezért a kötelező iskolai erkölcstan bevezetését ugyan bevezették (többszöri követelésünkre), de csak az általános iskola nyolc évéből az első és ötödik évfolyamban, azzal kiegészítve, hogy azt majd felmenő rendszerben évente emelni fogják. Erre 23 évi várakozás után további három évet kell várni! Kérdés maradt továbbá, hogy a 12 évfolyamú iskolarendszerből a gimnáziumok felső négy évfolyamában lesz-e vagy mikor lesz az erkölcstan kötelező tanításának bevezetése? Ugyanis véleményünk szerint, hogy ne öljék egymást a diákok (mint például a Blaha Lujza téren egy Vas utcai diák a társát), 16 éves korban fontosabb az erkölcstan ismerete, mint 6 éves korában. Kifogásokat, hogy miért késik, mindig lehet felsorolni, de ha akarjuk, mindenre található megoldás! További kéréseink voltak: – a parlamenti képviselők mentelmi ügyeinek törlése (nem történt meg), – egyes parlamenti ügyek titkosításának törlése (nem történt meg), – a képviselők választóik akaratának nem teljesítése esetén – amit egyéni, vagy pártérdekből nem tesznek meg – mit lehet tenni (nem történt semmi), – a választott képviselők visszahívhatósága (csak közbűntény elkövetése esetében indokolt), – a kettős párttagság törlését javasoltuk, szövetség helyett (nem történt meg), – a parlamenti frakciófegyelem felülvizsgálata (kötelező helyett szabadon választható szavazásra, nem történt meg), III. évf. 1. szám
5
– kisebb létszámú parlament létesítése (megtörtént), – állami vezetők fizetésének maximálása (havi kétmillió Ft-ban, megtörtént), – egy személynek több állás vállalhatósága (állami vezetők esetében megtörtént), – a határainkon túli magyarok kettős állampolgárságának elismerése (megtörtént), – valóságos rendszerváltás legyen, ne csak „gengszerváltás” (megtörtént), – a nemzet gazdasági, erkölcsi romlásáért felelős vezetők felelősségre vonása (nem történt meg – megjegyzés: ezt már 1998-ban is megígérték, de nem tudták teljesíteni). Egyebek: Az Antall-kormányban kifogásoltuk, hogy egyetlen felsővezető sem volt a kormányban, akit meghurcoltak volna 1956-os tetteiért. Csehszlovákiában, Lengyelországban a miniszterelnökök az előző rendszerben börtönviseltek voltak, Magyarországon Antall József nem volt börtönviselt! Ugyanakkor kormánytagok lettek III/III-as ügynökök, megbízható fegyvergyári főmérnök, volt kommunista felsővezető stb. Amikor ezt szóvá tettük, a miniszterelnök kijelentette: „tetszettek volna forradalmat csinálni”! Vagy amikor felvetettük, hogy miért nem vettük mi is törvénybe azt, amit Csehszlovákiában törvénybe vettek, hogy volt kommunista vezetők öt évig nem vállalhattak vezető tisztségeket a kormányban, Antall kijelentette: „akkor a miniszterek felét vissza kellett volna hívnom a kormányból”! Ezek után felvetődött bennünk a kérdés, hogy került Antall József a „nemzeti kerekasztalból” miniszterelnöknek? Ugyanis Antall kezdetben nem volt a kerekasztal tagja, és Csoóri Sándor New Yorkból telefonált, hogy várjanak a tagok miniszterelnök-javaslatukkal. Ma sem tudjuk, Csoóri Sándornak ki ajánlotta Antall Józsefet Bíró Zoltán helyett miniszterelnöknek. A történészeknek van még dolga az akkori események vizsgálatával. 2010-ben az Értesítőben cikket írtunk a nemzeti összefogás követelésére. Az összefogást azzal indokoltuk, hogy a rendszerváltást követően nem a szociális piacgazdasági rendszert vettük át (amit Adenauerék Németországban sikerrel alkalmaztak), hanem a liberális piacgazdaságot, és ennek eredményeként az emberek egyetlen értékmérőjüknek a jövedelmüket, a pénzt tartják. Véleményünk szerint a tudás erkölcs nélkül és az erkölcs tudás nélkül nem lehet vezérelv! Piac erkölcs nélkül nem fogadható el! Ezt indokoltuk a sportban, a kultúrában, a tudományban. Példaként említhető, a sportban adnak-vesznek külföldi állampolgárokat. A nemzeti futballcsapatban több a külföldi, mint a hazai játékos. Pénzért, jó fizetésért külföldi játékosokat, edzőket, sportvezetőket szerződtetnek a nemzeti válogatottba (esetleg hazai állampolgárságot is adnak nekik). Az csak remélhető, hogy ez Magyarországon meg fog szűnni. A tudományban tudjuk, hogy sok Nobel-díjasunk van. Sajnos az is igaz, hogy csak Szent-Györgyi Albert volt eddig az egyetlen Nobel-díjas, aki Magyarországon dolgozta ki pályamunkáját. A kultúrában ugyan kétszer is felterjesztették irodalmi Nobel-díjra Tormay Cecilt, de nem lett Nobel-díjas. Ezt viszont megkapta Kertész Imre, az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjasunk működéséért. Még lehetne sorolni több arra érdemes sportoló, tudós, művész területen eredményt elért magyarokat, de lapunk terjedelme ezt nem teszi lehetővé. 6
DEKA ÉRTESÍTŐ
Egyéb követelésünk volt még: – Magyarország nemzetközi megítélésének javítása (elkezdődött), – a magyar ipar, mezőgazdaság korábbi lerombolása utáni feltámasztása (elkezdődött), – a határokon túli magyarok elleni atrocitások csökkentése (elkezdődött), – munkahelyek teremtése (elkezdődött), – államvezetők hazudozásának megszüntetése, mint pl. Gyurcsányé (megítélés kérdése), – a politika vezető elve a liberalizmus lett (32 egyház elismerése, földtörvény stb.), – az alkotmányt (alaptörvényt) csak 23 év után változtatták meg, – a tartótisztek, III/III-asok nevének nyilvánosságra hozása (nem történt meg), – a bűncselekmények megítélésében ne tehessék azt, ami 1957-ben történt, hogy az elkövető még kiskorú volt „a bűncselekmény” elkövetésekor, de megvárták 18 éves korát, amikor már felakaszthatóvá vált! (Kérdésem, a gyerekkorban elkövetett bűnök az elkövető nagypapa korában is büntethetők?) – az abortusz és az eutanázia tiltását kértük. Véleményünk szerint a 3 hónapos magzat megölése gyilkosság (ezt továbbra is engedélyezték), az eutanázia Magyarországon ma még nem megengedett. Az általunk ismertetett követeléseket nem szedtük csoportba, azok nem pártérdeket szolgáltak, nem pártok javaslatait vettük át, hanem csak véleményünket nyilvánítottuk azokban a kérdésekben. Többször leírtuk, hogy a politikusok „bűnei”, hiába követeljük, nem büntethetők, mert a Magyar Büntető Törvénykönyv ilyen bűnöket nem sorol fel. Ebben igazat kell adni Antall József miniszterelnök úr szavainak: „Tetszettek volna forradalmat csinálni”, akkor a sikeres forradalom megbüntethette volna a bűnösöket, mint ahogy azt megtették az 1956-os forradalom leverése után az elkövetőivel. Fogadják ezt a rövid összefoglalást, ami nem csak az elmúlt 4 év főbb működéséről szólt, hanem a rendszerváltást követő évekről is emlékezett. Dr. Bajnok István
Vélemény a 2012. évi 1% szja-ról Sokan mondják, a nyugdíjasok problémáiról felesleges szólni, részvételük az ország problémáinak megoldásában nem jelentős. A kb. 3 millió nyugdíjassal csak mint választókkal érdemes foglalkozni. Egyesek még a nyugdíjas betegek gyógyítását is feleslegesnek tartják, mivel ők csak költséget, terhet jelentenek a társadalomnak. Ezek a vélemények antiszociálisak, megfeledkeznek a nyugdíjasok munkáikban összegyűjtött tapasztalatairól, helyes ötleteikről, amelyeket munkájuk során szereztek, amit át tudnának adni az új nemzedéknek. Korábban már javasoltuk, a dolgozók 1% szja-ajánlásához hasonlóan a nyugdíjasokat ne zárják ki abból a lehetőségből, hogy ők is támogathassák egyházuk, civil szervezetük támogatását. Egyben javaslatot is tettünk a nyugdíjasok kérésére, akik ugyan nem fizetIII. évf. 1. szám
7
nek személyi jövedelemadót (ezért zárták ki őket az 1% szja felajánlásából). de szeretnének valamilyen formában a dolgozók szja-jához hasonlóan támogatni egyházukat és a civil szervezetüket. Említették például, ha ma a dolgozok havi munkabérei után fizetett 1% szja igen magas is lehet, a nyugdíjasok (akik korábban fizettek szja-t, de akkor nem volt lehetőségük felajánlani az 1%-ot adójukból) a rendelet szerint ma is ki vannak zárva ebből. Ezt a ma már lényegesen kisebb összeget kitevőt, hivatalosan állami támogatásból (mint a dolgozóknál) fedezni lehetne. Ezáltal a nyugdíjas joga nem sérülne, nem lenne kizárva egyháza, civil szervezete államilag elismert támogatásából. Kiegészítő javaslatunkhoz hozzáfűztük, hogy a havi fizetések maximálása mellett a nyugdíjak maximálása is kellene, például 500-800 ezer Ft-nál nagyobb ne legyen. Kérjük további hozzászólásaikat. Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület (ONYPE) kerületi szervezete első 2014. évi találkozóját január 14-én, kedden 15 órakor a szokásos helyen (Szent Imre Gimnázium, Villányi út 27. fsz.) tartja. előadó: Dr Bajnok István, az ONYPE kerületi elnöke. Előadásának címe: Beszámoló az elmúlt év eseményeiről és a 2014. évi tervekről Minden érdeklődőt szeretettel várjuk, Orbán Viktor 2012. november 17-én Madridban a „Remény és keresztyénség válasz a válságra” konferencián Róbert Schumann kijelentésére hivatkozva mondta: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz! Ez volt Antall József véleménye is, de ő mégis a keresztény jellegűnek is nevezhető német szociális gazdaság bevezetése helyett, a vadkapitalista piacgazdaság bevezetését kezdeményezte, amit ki is használtak az őt követő MSZP–SZDSZ-kormányok.
TERJESZD AZ ÉRTESÍTŐT! Ha több példányt kívánsz, vagy nem kívánod további küldését ingyenes havilapunknak, kérem, jelezd – kívánságod teljesítjük. Ha támogatni kívánod megjelenését, bankszámlaszámunk: OTP 11711034-20833390. A Demokratikus Közéletért Alapítvány (DEK A) közhasznú szervezet lapja. Felelős szerkesztő: dr. Bajnok István. Eng. szám: 90324363 Szerkesztőség: 1111 Budapest, Bartók Béla út 18. Tel./fax: 386 4476 8
DEKA ÉRTESÍTŐ