DEKA
ÉRTESÍTŐ
Internet: http://bajnok.hu/ertesito • E-mail:
[email protected]
I. évf. 1. sz., 2012. június
Tartalom • • • • •
Dr Bajnok István: Ne féljetek������������������������������������������������������������������������������������ 1 Bajnok István: A kettős párttagságról �������������������������������������������������������������������� 2 Olvasói levelek������������������������������������������������������������������������������������������������������������5 Szabó János: A vidék jelentősége Magyarországon ���������������������������������������������� 6 Rövid hírek������������������������������������������������������������������������������������������������������������������7
„Ne féljetek!” Az ember, aki pápa lett; a pápa, aki ember maradt II. János Pál pápa szavait azért vettem mottónak, hogy senki ne féljen kimondani véleményét, ha esetleg mások véleményével ellentétes is az, mert emberek vagyunk és maradjunk is emberek. 1. A választási ciklus félideje után már gondolni kell a következő választásra. Egyrészt bizonyítani szükséges, hogy az elmúlt választási ígéretek teljesültek, másrészt a következő választásokra ismét olyan ígéreteket kell mondani, ami a siker reményével kecsegtetnek. Egy harmadik lehetőséggel is számolhatunk, ami a kétharmados parlamenti többséggel kapcsolatos lehetőség: a választási ciklus meghosszabbítása. De célszerű-e ezt tenni? A meghosszabbítás ideje alatt tud-e valami többet, jobbat tenni egy képviselő vagy a kormány a nemzete érdekében? Az idő rövidsége erre nem ad biztosítékot. 2. A választópolgároknak mérlegelni kell, hogy választott képviselőiket az eddig végzett munkájuk alapján újraválasszák-e, vagy lecseréljék. A kormánypárt küldhet a kerületbe egy új képviselőt is a régi helyett. Ezenkívül lehetséges még, hogy a hátralevő időben a kormány eddigi képviselője bizonyítani tudja, hogy választóinak elvárásait teljesítette. Ehhez viszont tettek kellenek! Ha a bizonyítás nem sikerül, akkor számolni lehet esetleg más párt, más képviselő választására is. Választás során felmerül a kérdés, a választók elfogadják-e a volt kormány által javasolt képviselőt, vagy új képviselőt választanak-e? 2010-ben tapasztalhattuk, hogy új párt, a „Kétfarkú Kutya Párt” indult, de nem tudott egyetlen képviselőt sem küldeni a parlamentbe. Esetleg feléledhetnek a régi (elfelejtett)
pártok, vagy radikálisabb pártok jutnak nagyobb eredményre? Ilyen lehet tudomásom szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom vagy a Keresztény Magyarok Szövetsége. Ma még csak találgatunk, gondolkozunk, véleményeket emlegetünk, de két(?) év múlva „elvégeztetett”, változtatni már nem áll módunkban! 3. Véleményem szerint sorsdöntő kérdésekre kell a pártoknak nyilatkozni, megoldásokat javasolni. A teljesség igénye nélkül már most említhető kérdések a következők: – A nemzetet rabságban tartó hitelekre valamilyen megoldási javaslatot kell tenni (fontos kérdés). Törlesztjük-e, új kölcsönt vegyünk fel? Esetleg más megoldást is tudnak? – Az erkölcsös élet javítása. Az egyének, a társadalom életében ez minden vonatkozásában döntő jelentőséggel bíró kérdés. A törvényeket is szociális szempontok alapján felül kell vizsgálni. A nagyobb terheket kikre hárítsuk? Az erkölcsök javítását már az ifjúságnál kell kezdeni, a kötelező erkölcsös magatartás megkövetelésével. – Nemzeti értékeink védelme. Hagyományaink, múltunk, kultúránk, vizeink, földjeink, természeti kincseink megóvása érdekében mit javasolnak tenni? A határainkon túl élő magyaroknak milyen védelmet tudunk biztosítani? – A jövő generáció nevelése, tanítása, képzése. A magyarság egészséges életben tartása, (az egészségügy helyzetének) javítása, megóvása nemcsak munkája, de kötelessége legyen vezetőinknek, erre milyen javaslataik vannak? – A média állami irányítása, ellenőrzése. Kifejezetten profitszerzésre való használatának megtiltása. Magyaros, nyelvi, erkölcsi szempontok megkövetelése. – A magyarság nemzetközi megítélésének javítása. A téves, hazug állítások értelmes, ügyes politikával való cáfolása. Még lehetne több problémát is felvetni, de nem kívánom befolyásolni a pártok igyekezetét választási ígéreteinek befolyásolására. Úgyis hallottam már, hogy valamelyik párt véleményét hangoztatom (?), amikor az egyszerű emberektől hallott ajánlásokat közlöm az Értesítőben. dr. Bajnok István
A kettős párttagságról Az országgyűlési és önkormányzati választások közeledtével felmerül a Fidesz–KDNP kettős párttagság fenntartása, a közös koalíciós egyezségek alapján való indulás kérdése. Mint a következő Országos Választmány (OV) közelségének egyik témája az alapszabály módosítása – ez is egyik lehetőség a KDNP számára a hátrányos egyezség megváltoztatása. Ezt több szempontból is tárgyalható, de jelenleg – elnézést kérek azoktól, akiket ez nem érdekel – csak a KDNP szempontjából kívánom pár szóval vizsgálni ezt a kérdést. Megjegyzem, a KDNP pártügyészének egyik indoka a pártból való kizárásomra 2010ben éppen a kettős párttagság elleni véleményem volt, amit az OV nem fogadott el, megtartotta párttagságomat. 2003-ban az akkori OV-n egyedül szavaztam a kettős párttagság ellen, úgy tudom, ma már többen szeretnének a kettős párttagságtól megszabadulni. Mivel a KDNP vezetősé2
DEKA ÉRTESÍTŐ
ge ezt a kérdést nem kívánja tárgyalni, kénytelen vagyok az Értesítőben erről véleményemet ismét ismertetni. A kérdést történelmileg, politikailag és logikai szempontból kívánatos röviden tárgyalni. Történelmileg ismert, hogy a KDNP „mélyrepülése” idején, az 1998-as országgyűlési választásokon kiesett a parlamenti pártok közül. Az országgyűlési képviselők egy része a Fidesz frakciójába menekült, ahol képviselői mandátumokat is kaptak. Egyedül Semjén Zsolt volt akkor, aki az MDF-be „menekült”. A többi KDNP-képviselő kiesett a parlamentből. Korábban többen tiltakoztunk a KDNP akkori vezetőinek szabálytalan működése ellen, sőt a bírósághoz is fordultak egyesek, de az első Orbán-kormány idején (Dávid Ibolya igazságügyi minisztersége alatt) a Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el az indokainkat. Az Orbán-kormány bukása után már 2002 szeptemberében a Medgyessy-kormány valószínű támogatásával a Legfelső Bíróság azonnal teljesítette a kérést, és új választásról rendelkezett: az 1997-es KDNP OV összetételével. Ezzel visszaállt a KDNP önállósága, önálló, független párt lett. Később 2003-ban az OV elfogadta a kettős párttagságot a Fidesszel. Politikai szempontból vizsgálva a kérdést az egyre erősödő Fideszhez csatlakozott a legyengült KDNP mint kis párt természetesen a többségében az eredetileg is a Fideszfrakcióba menekült képviselőkkel. Úgy is mondhatnánk, a nagyobb párt befogadta a kisebb pártot. A KDNP-sek közül ez egyeseknek kisebb, nagyobb előnyt jelentett a politikusi életben. A politikai életben azonban nincsen állandóság, a pártok erőviszonyai változnak. A nagy pártokból kicsik lesznek vagy megsemmisülnek, kiesnek a parlamentből, mint például az MDF, Független Kisgazdapárt és legutóbb az SZDSZ. A kis pártokból nagy lesz, mint például a Fidesz vagy mint napjainkban a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Bátran mondhatom, ma már a KDNP is növekvő stádiumban van. Ma már jogosan vetődik fel a kérdés a kettős párttagság megszüntetéséről, mert egyedül is képes a KDNP az 5%-os választási küszöböt elérni. Természetesen ha felemelik a választási törvényben a pártok parlamentbe jutásának %-át – ami lehetséges –, attól függően ez változhat. Ma már a szoros szövetség is elegendő az összefogáshoz. De ehhez a vezetőségnek is meg kell újulni. A kiöregedett más pártokból átvett vezetőségi tagoktól meg kell szabadulni. Nem utolsósorban saját szakemberek tömegére is szükség van. A szakértői bizottságokat fejleszteni kell. Logikailag elfogadhatatlan, hogy egy ember két párthoz is tartozzék. Lényegében a kettős párttagság elvileg kettő szavazatot is jelent egy személynek. A logika alaptörvénye szerint ezáltal az azonosság elve sérül. A két párt nem azonos filozófiai, politikai stb. szempontból. Ugyanis ha a két párt azonos nézeteket vall, akkor nincs szükség kettősségre, ha pedig különböző világnézetűek, akkor nem lehetnek azonos pártok. Ha az egyik párt kereszténynek, a másik polgárinak vallja magát, akkor két világnézetűek a pártok. Csak akkor nevezhető a kettő egy pártnak, ha mindkettő kereszténynek vagy polgárinak vallja magát. Eredetileg a Fidesz liberális pártnak vallotta magát, később lett polgári elvű – ami nem keresztény –, közelebb áll liberális elviséghez. A KDNP kezdettől fogva a keresztény értékrendet fogadja el, függetlenül néhány liberális elveket I. évf. 1. szám
3
valló tagtól. Erkölcsi problémája is ez az azonosságnak. Például a polgári házasságot Magyarországon a liberális Wekerle Sándor miniszter vette törvénybe, ahol megengedett az ismételt válás is. A keresztény házasságban a válás nem megengedett. Ha mégis megtörténik a keresztény házasságban a válás, akkor az egyház az eredeti házasságot ítéli érvénytelennek, meg nem történtnek. Tehát a keresztény és polgári filozófia nem jelez azonosságot Egy másik érvéül a kettős párttagságnak a német példát hozzák fel, ahol a CDU és a CSU szövetségét mondják azonosnak. Itt az azonosság jele a Kereszténység (C) megvan mindkettőben, de mégsem azonosak, mert tudomásom szerint egy CSU-tag sem szavaz egy CDU-elnök választásán. Így az már nem azonosság, csak szövetség. A kettős párttagságon kívül fontos kérdés még az országgyűlési választásokon a választási program összeállítása. Ugyan még hátra van kb. két év a választásokig, de ha önálló pártként külön indulunk a választáson, új programot kell szerkeszteni. Egy párt sem indulhat azzal a jelszóval, hogy egy másik párt programjával azonosult. Ki kell nyilvánítani önálló programunkat. Bizonyítani kell, mit többet tudunk tenni a magyar nép érdekében. Igaz, nagyon sok törvény, rendelet, sőt alaptörvény született, de a munkanélküliség, hajléktalanság lényegesen nem csökkent, az életszínvonala csak egyeseknek nőtt, az emberek többségének nem javult. Ezt természetesen nem a jelenlegi kormány hibája, ezért a 45 éves szocialista kölcsönfelvételek és az Antall-kormánytól máig regnáló kormányok okolhatók. Gondolkozzunk csak! 22 év alatt miért nem csökkent az államadósság? Miért csak most kezdi némileg a kölcsönt csökkenteni az állam? Nem kellene ezt megkérdezni az újsütetű milliomosoktól? Az egyszerű állampolgár joggal kérdezhet – aki minimálbéren (96 000 Ft) él –, hogy lehet valakinek 8 millió, sokaknak több millió forint havi fizetése (ami a minimálbér 10-80-szorosa), amikor az ország vezetéséért felelős emberek mérhetetlenül meggazdagodtak és eladósították a nemzetet, vagyis rosszul dolgoztak! Az emberek igazságérzete jogosan veti fel a kérdést – miért nem felelnek ezért a volt vezetők, miért nem lehet őket ezért felelősségre vonni? Erre egy válasz, van, amit az olvasói levelekben már leírtunk. A büntető törvénykönyvet kell módosítani, hogy a rosszul politizáló vezetőket felelősségre lehessen vonni! A magyar büntető törvénykönyv szerint jelenleg ha bizonyítani tudjuk, hogy loptak, csaltak, csak akkor büntethetők a volt vezetők. Egy gazdasági vállalatnál, ha a vezető rosszul dolgozik és bizonyítható, hogy tevékenységének eredménye a csőd – elbocsátás, gazdasági felelősségre vonás lehet a „jutalma”. Politikusokat a rossz munkáért semmi hátrány nem éri, sőt esetleg szobrot is állítanak emlékükre, mint például Károlyi Mihályról vagy a Szoborparkba került „nagyokról” stb. Ezt a szociális igazságérzet mondatja velem! Nem fogadható el védekezésül a kényszerhelyzet! Ha valaki nem tudja a kivezető utat a kényszerhelyzetből, az ne vállalja a vezetést, ne akarjon vezető maradni! Adja át helyét annak, aki elvállalja ilyen helyzetben is az irányítást, a vezetést. Aki vállalja a börtönt is, ha nem tudja megoldani a feladatot! Egy vezetőnek nemcsak magas fizetést kell kapni, hanem felelősséget is kell vállalni. Ehhez biztosítani kell a törvényes eljárást, a büntető törvénykönyv megváltoztatását is! Az igazságos megoldás az, hogy jó munkáért nagy pénz, de nagy felelősség is járjon! Dr. Bajnok István 4
DEKA ÉRTESÍTŐ
Olvasói levelek Az Értesítő májusi számában „Gondolatok” címmel egy cikk jelent meg arról, hogy egyik budapesti önkormányzati képviselő ellen indult büntetőügyben a feljegyzés szerint a gyanúsítottnak bizonyítani sikerült, hogy nem korrupciós pénzt vett át, hanem kölcsönadott pénzét kapta vissza. Helyesen jegyzi meg a szerző, hogy a bíróságokat köti a tett bizonyítása. Egészen érthetetlen a mondat folytatása, hogy „érdekes eset, nem?” Nem érdekes eset, a francia forradalom óta minden európai népnek olyan jogszabálya van, hogyha nem bizonyított kétséget kizáróan a bűncselekménynek megjelölt magatartás, a bíróságok nem ítélhetik el. Ez a polgári társadalom alapelve, ami a szocialista életviszonyok között is jogszabályi előírás volt, csak nem mindig tartották be. Ez tehát normális eset. A folytatólagosan erre következő mondat még idegenebb a téma megközelítésétől, hogy a jelenlegi törvények nem rendelkeznek afelől, hogy az ország vezetői a rossz gazdasági döntésükért felelősségre vonhatók. „Hol vannak az okos jogászok, törvények?” – kérdi a cikkíró. Hát nem a parlamentben, jó szakember nem adja politikára a fejét, de a politikusnak szakmai kérdésekben tanácsadót kell igénybe vennie, ha ugyanis kétségei vannak, amihez viszont kicsit érteni kell a szakmához. Az eddig idézettek teljesen összefüggéstelenül kezelik a jogot, igaz, sajnálatos módon a parlamentben is csak a végzettségük és jogi ismereteik szerint ülnek jogászok. Ezért fordul sűrűn elő, hogy a pártjukat vagy pártjuk céljait sértő megnyilvánulásokat igyekeznek bűncselekményként előadni, mert a törvények egy társadalom és a jog hierarchia szempontjából fontosabbak, mint a pártérdekek. Európában az elmúlt mintegy 200 évben ilyen megfontolásaik csak a diktatúráknak voltak! Magyarországon és Európában az a magatartás bűncselekmény, amit a büntető törvénykönyv nevez meg. Természetesen gazdasági vétséget elkövető politikus is felelősségre vonható, ha azon kívül, hogy az ország érdekei elleni cselekményt követ el, ez a büntető törvénykönyvbe is ütközik. Ha pedig ezt nem sikerül bizonyítani, a büntető eljárást meg kell szüntetni. Nem a diktatúrák erkölcsét kell hiányolni tehát, hanem a polgári társadalom évszázados vívmányait, aminek érdekében például 1956-ban kitört a forradalom. Itt tehát nem hibás véleményről van szó, hanem törvénytelen megközelítésről. Dr. Reviczky Károly A szerkesztő megjegyzése: A cikk írója helyesen jegyzi meg, hogy csak az bűncselekmény, amit a büntető törvénykönyv megnevez. Valószínűleg ezért jegyezte meg a cikkíró: „hol vannak az okos jogászok, törvények?”, mert véleménye szerint a büntető törvénykönyv készítésekor (módosításakor) a büntető törvénykönyvben meg kellett volna nevesíteni a rossz gazdasági döntésekért, az ország mértéktelen eladósításáért mint búncselekményért járó büntetést, hogy ezek a cselekmények is büntethetők legyenek. Ezért vontatott I. évf. 1. szám
5
ma a volt politikusok felelősségre vonása, a választási ígéretek ellenére. Mert csak csalás, lopás stb. bizonyítása esetén (amit a törvénykönyv nevesít) van lehetőség ítéletet hirdetni, amit kevésnek tart a cikk írója. A másik megjegyzésem: az olvasói levelek íróinak nevét nem közöljük, ha azt a szerző kéri. *** Tisztelt Bajnok úr! Örömmel olvastam a DEKA 2012. év májusi számában közzétett nyilatkozatot. A nyilatkozatban – igaz, csak címszavakban – van megfogalmazva a keresztény társadalmi tanítás alapján való gondolkozás. Bővebb, pontosabb megszövegezés kellene arról, hogy mi milyen demokráciában szeretnénk élni, dolgozni, alkotni. Ugyanis nekünk, magyaroknak általában a nyugati demokráciák (a gazdagabb államok demokráciája) a példaképünk. Pedig minden állam a maga múltja, kultúrája, gazdasága alapján alakította ki demokráciáját, az emberi jogokról alkotott gyakorlatát. Ha ez így van, akkor nekünk a sajátos magyar viszonyokra kell adaptálni a más országokban tapasztaltakat és nem szolgai módon lemásolni azokat. A nyugati demokráciák sokfélék, a három éve tartó világválságra különféle módon reagáltak. Ebből esetenként káosz is kialakult, ami később anarchiában folytatódott. A nyugati demokrácia sem hibátlan. Sok hibás megoldás is született. Sőt az EU gazdasági vezetői sem egyformán ítélték meg egyes országok azonos intézkedéseit. Sürgősen meg kell reformálni a „demokráciákat”! Különben a történelem süllyesztőjébe kerülünk. Erről kell szólni a politikának, és olyannak, amit a nép magáévá tud váltani. Dr. Ray Ádám
A vidék jelentősége Magyarországon A jelenlegi Csonka-Magyarország területén élő emberek több mint 50%-a vidéken, kisközségekben, kisebb városokban él. A vidéken élő emberek jellemzője, hogy ismerik egymást, tapasztalják embertársaik jó, rossz tulajdonságait. Ezzel szemben a városokban, főleg a nagyobb településeken élő emberek nem ismerik egymást, sokszor még a szomszédjukkal sem szívesen érintkeznek. Csak a rokonokkal, barátokkal tartanak kapcsolatot. Megtörtént, hogy egy többemeletes ház egyik lakásában egyedül élt egy idősebb ember és csak az tűnt fel, hogy napok óta nem észleltek a szomszédok mozgást a lakásban. Szóltak a közös képviselőnek, aki nem is lakott a házban, de ő szólt a rendőrségnek a tapasztaltakról, akik kijöttek és felnyitották a lakás ajtóját, és elhűlve látták, hogy a lakos már halott, kiderült, már 5 napja meghalt. Mivel nem volt olyan ismerőse, aki sűrűn látogatta volna, ezért történhetett így az eset. Politikai szempontból ezt úgy is magyarázhatjuk, hogy vidéken inkább ismerik a képviselőjüket, mint városban. Ez úgy is értelmezhető, hogy vidéken a jelöltre szavaznak, nagyobb városokban a párt képviselőjére. 6
DEKA ÉRTESÍTŐ
Az említett eset vidéken kevésbé történhet meg, mert a szomszédot többen láthatják mozogni, és már feltűnik, ha nem eteti meg a baromfit stb. Levonható az a következtetés, a vidéki embert jobban érdekli a községben történő események, mint a városlakó embert. Városban kisebb rendezvényre alig mennek el páran. Csak nagyszabású rendezvényeken láthatunk tömegeket. A legtöbb politikai pártot Budapesten jegyezték be. Itt kevésbé ismerik a képviselők tetteit, csak ígéretek, szövegek alapján vonnak le következtetéseket. Érdekes, hogy a nagyobb vidéki támogatással bíró Független Kisgazdapárt korábban városokban kevésbé tudott meggyökerezni. Hasonló mondható a KDNP-re is, ugyanis például régen budapesti országgyűlési választásokon csak egy képviselőt tudott parlamentbe juttatni, a többség vidéken, kisebb vidéki városokból jutott a parlamentbe. Úgy látszik, a vidék lassan elveszti politikai jelentőségét. Ennek ellensúlyozására gondolom, hogy a Keresztény Magyarok Szövetsége a pártot vidéken jegyezte be, ezzel is mutatva, hogy ők a vidéket kívánják képviselni, vagyis az ország lakosságának nagyobbik részét, Kíváncsian várjuk. mikor hallunk többet felőlük, programjukról. Méltóan fogják-e képviselni a vidéket, ha parlamentbe jutnak. Szabó János
Rövid hírek A Regnum Marianum volt és jelen tagjai szeretettel emlékeznek volt regnumi vezetőikre László napján: Rózsavölgyi Lászlóra, Emődi Lászlóra, Réti Lászlóra, Keglevich Istvánra – a kelenföldi Szent Gellért-plébánia atyáira. A megemlékezés (Budapest XI., Bartók Béla út 145.) a Szent Gellért-templomban lesz
2012. június 27-én, délután 5 órai szentmisén, utána a plébánia különtermében kis agapét tartunk.
Ne feledjük, a Regnumos atyák nehéz körülmények között is küzdöttek a magyar ifjúság keresztény neveléséért, hogy a magyar nép megtarthassa vallását. Mindszenty József hercegprímással az élen többször is börtönt vállaltak. Rózsavölgyi atyát titkon püspökké is szentelték. Ne felejtkezzünk meg róluk. Emlékeznek rájuk tanítványaik, ismerőseik, kortársaik, sorstársaik. Megjegyezzük, a rendszerváltozást követően Mindszenty József hercegprímás úr külföldön halt meg. Kérte, hogy csak a szovjet csapatok kivonulása után helyezzék el holttestét Esztergomban. Sajnos a magyar bíróság csak a rendszerváltozást követő 22 év után, Erdő Péter bíboros úr javaslatára semmisítette meg az ellene folyó koncepciós bírósági pert. Aki az 1950-es években élt, tapasztalhatta a meg nem értést a keresztény társadalomban Mindszenty és Barankovics között. Azóta már Mindszenty József hercegprímás úr boldoggá avatása folyamatban van. I. évf. 1. szám
7
Meghívó
Az Onype Bp. XI. kerületi szervezet következő előadása: Előadó: dr. Molnár László kerületi alpolgármester Beszámoló Ideje: 2012. június 12., kedd 15 óra Helyszíne: Szent Imre Gimnázium, földszint (Villányi út 27.) Pontos megjelenést kérünk, mindenkit szeretettel várunk.
Felhívás A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 10/9345-2/2012 iktatószám alatt a Demokratikus Közéletért Alapítvány kiadásában dr. Bajnok István, a kiadó képviselője, szerkesztője nevén a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 46. § (4) bekezdése alapján a Bejelentő által megjelölt sajtóterméket a nyomtatott sajtótermékekről vezetett nyilvántartásába bejegyezte. A sajtótermék adatai: Címe: DEKA ÉRTESÍTŐ Besorolása: nyomtatott sajtótermék Kelt: Szeged 2012. március 28.
Tájékoztató Felhívjuk tisztelt olvasóink figyelmét, hogy a minden évben szokásos nyári szünetet a DEKA Értesítő megjelenésében ez évben július hónapban tartjuk. A július-augusztusi szám együtt fog megjelenni augusztus hónapban. A kimaradásért szíves türelmüket kérjük! Szerkesztőség
TERJESZD AZ ÉRTESÍTŐT! Ha több példányt kívánsz, vagy nem kívánod további küldését ingyenes havilapunknak, kérem, jelezd – kívánságod teljesítjük. Ha támogatni kívánod megjelenését, bankszámlaszámunk: OTP 11711034-20833390. A Demokratikus Közéletért Alapítvány (DEK A) közhasznú szervezet lapja. Felelős szerkesztő: dr. Bajnok István. Szerkesztőség: 1111 Budapest, Bartók Béla út 18. Tel./fax: 386 4476 8
DEKA ÉRTESÍTŐ
