IMRE SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZENT IMRE SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2010.

Szent Imre Szakképző Szakképző Iskola Pedagógiai Program

2010

TARTALOMJEGYZÉK: 1. Bevezető ................................................................................................................................... 4 2. Iskolánk testületének pedagógiai hitvallása ........................................................................ 5 3. Az intézmény működésének törvényes feltételei ................................................................. 7 4. Az intézmény tevékenységei .................................................................................................. 7 5. Az intézményben oktatott szakmák ..................................................................................... 7 6. Az intézmény képviseletére jogosultak ................................................................................ 7 7. Önmeghatározás..................................................................................................................... 8 8. Az intézmény arculata, képzési alternatívái, a képzés szakaszai ...................................... 8 9. Tanulóink jellemzése ............................................................................................................. 8 10. Családi háttér, társas kapcsolatok ....................................................................................... 9 11. Elvárások az iskolával szemben.......................................................................................... 10 12. Az intézmény nevelési programja ...................................................................................... 11 13. Pedagógiai célok ................................................................................................................... 12 14. Nevelési és oktatási célok ..................................................................................................... 12 15. Az intézmény pedagógiai feladatai ..................................................................................... 13 16. Általános, a személyiségetmeghatározó nevelési alapelvek ............................................. 13 17. Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás .................................................. 14 18. Igazodás a tanulók egyéni fejlődési üteméhez ................................................................... 14 19. Feladataink az értékközvetítés alapján ............................................................................. 14 20. Alapelveinkkel kapcsolatos további feladatok .................................................................. 16 21. Nevelő-oktató munka eljárásai (módszerei) eszközei ....................................................... 17 22. Alkalmazott nevelési-oktatási eljárások, módszerek........................................................ 17 23. Alkalmazott nevelési-oktatási módszerek.......................................................................... 18 24. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 19 25. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................... 23 26. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai nehézségek ......... 25 27. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................. 26 28. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .......................... 27 29. A szociális hátrányok enyhítését elősegítő program......................................................... 28 30. A szülők, tanulók, iskolai és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ......................................................................................... 29 31. Az intézményi nevelés egészségnevelési programja.......................................................... 31 32. Az intézmény környezeti nevelési programja ................................................................... 32 33. Tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................................. 35 34. Helyi tanterv, szakmai program ......................................................................................... 36 35. A helyi tantervek forrása .................................................................................................... 36 36. Tantárgyi rendszer, órafelosztás ........................................................................................ 36 37. Szakmai program ................................................................................................................. 36 38. Az iskolai nevelés-oktatás rendje ....................................................................................... 36 39. Képzési szakaszok általános tantervi követelményei, elérendő képességek, készségek 37 40. Elérendő pedagógiai célok megvalósulása az egyes képzési szakaszokban ................... 40 41. A szakaszváltásra, átjárhatóságra vonatkozó ismérvek .................................................. 41 42. Képzési tartalmak ................................................................................................................ 41 43. Szakiskola.............................................................................................................................. 42 44. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások ..................................... 42 45. Felzárkóztató oktatás........................................................................................................... 43 46. A szakiskolai felzárkóztató program szervezése .............................................................. 44 47. A tankönyvkiválasztás, tanulói segédletek kiválasztásának elvei ................................... 44 48. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere45 2


2010

49. A nevelő-oktató munka eredményességének mérése........................................................ 46 50. Értékelés ................................................................................................................................ 46 51. Az értékelési jog szabályozása ............................................................................................ 47 52. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás intézményi gyakorlata ................................................ 51 53. Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ...................................... 54 54. Az alapképzést kiegészítő választható (nem tanórai) foglalkozások,tevékenységek besorolási szempontjai ......................................................................................................... 55 55. A tanulói jogviszony, átjárhatóság ..................................................................................... 55 56. Szakképző évfolyamokra felvétel ....................................................................................... 55 57. A felvételi lehetőségek .......................................................................................................... 56 58. A felvétel rendje ................................................................................................................... 56 59. Beiratkozás............................................................................................................................ 56 60. Továbbhaladás ..................................................................................................................... 56 61. Egy évfolyamon belüli másik osztályba való átlépés feltételei ........................................ 57 62. A tanulói jogviszony megszűnése........................................................................................ 57 63. A további életpálya és az iskola kapcsolata ....................................................................... 57 64. Általános munkarend .......................................................................................................... 57 65. A tanév helyi rendje ............................................................................................................. 58 66. Az elméleti oktatás rendje ................................................................................................... 58 67. A gyakorlati oktatás rendje ................................................................................................ 58 68. Az összefüggő nyári gyakorlat ............................................................................................ 58 69. Heti munkarend ................................................................................................................... 58 70. Napi életrend ........................................................................................................................ 59 71. Csengetési rend ..................................................................................................................... 59 72. Az iskola élete a szünetekben .............................................................................................. 59 73. Az alapítványi hozzájárulás ellenében igénybe vehető szolgáltatások ........................... 59 74. Szociális ellátás ..................................................................................................................... 59 75. Az intézmény hagyományai ................................................................................................ 59 76. Intézményhasználók részvétele az intézmény közéletében .............................................. 61 77. Záradék ................................................................................................................................. 64

3


2010

1. Bevezető: A napjainkra jelentősen megváltozott társadalmi berendezkedés, a társadalmi rendszer működése, ezen belül az oktatási alrendszer működtetése és működése egyre összetettebb és rendkívül sokrétű feladat - feladatrendszer - elé állítja a közoktatás szereplőit. A közoktatás rendszerének elemei, struktúrája, a működési folyamatok, a működés tartalmi elemei, az oktatás szereplői és a szereplők közötti kapcsolatok, viszonyulások állandó változástokozó hatást jelentenek a rendszerre. A felgyorsult változások miatt az iskolák szakszerű, gazdaságos és törvényes, de mindenekelőtt eredményes működése, működtetése bonyolult sokváltozós folyamatként modellezhetők. Az oktatáspolitika minőségfejlesztést megcélzó koncepciójának megfelelés, a minőségirányítási program kidolgozását és működtetését jelenti. A minőségbiztosításhoz a partnerközpontú szemlélettel és rendszerszemlélettel felépített - vagy átalakított - struktúra, valamint az ezen belül működő folyamatok fenntartása a feladat. A kerettantervekben, valamint intézményi szinten alkalmazkodunk a pedagógiai programban megfogalmazott, nevelési-oktatási szakképzési közvetlen szereplőin kívül, a társadalom és a gazdasági környezet elvárásaihoz is. A mintegy 200 tanulót foglalkoztató iskolánk oktatási, képzési struktúrájának jelenlegi formáját mindössze 3 év alatt alakítottuk ki. Az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenységünk, mind a szakiskolai, mind a szakképző iskolai területen ipari illetve műszaki jellegű, melynek jelene és jövője van, és a közvetlen környezet, valamint a régiós munkaerő-piaci igényekkel is összhangban áll. Pedagógiai programunkkal biztosítani kívánjuk: • a nevelés, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységével, • a pedagógiai alapelvek következetes érvényesítésével, • az oktatástechnológiák, követelmények tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez igazításával, a képességek és készségek eredményes fejlődésének, a szakmai kompetenciák szélesítésének lehetőségét. A gazdaság, a társadalom szükségletei csak az egyik garanciát jelentik az iskola léte mellett. Fontos, hogy mint iskola és szakképző intézmény pedagógiai munkánkat úgy szervezzük meg, hogy az itt végzettek jó alapokat szerezzenek a munkába álláshoz, a továbbtanuláshoz, az élethosszig tartó tanulás igényének kialakulásához. Programunkkal hosszú távon szeretnénk megoldani - az iskola tevékenységi körére vonatkozó -az igényekhez igazodó rugalmasságot, megalapozva benne a megbízható alternatívát kereső fiatalok nevelését, oktatását. A program hatékony megvalósításához felkészült, lelkes, a tanítványaikat szerető, elhivatottsággal bíró pedagógusokra, és partnerként együttműködő tanulókra, szülőkre, valamint társadalmi környezetre számítunk. Bízunk abban, hogy azok, akik ezt a programot létrehozták, véleményükkel, ötleteikkel segítették, jogkörükben elfogadták, bizonyára mindent megtesznek a közösen kitűzött és vállalt célok megvalósításáért.

4


2010

2. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása: A Szent Imre Szakképző Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsoroltakat szeretnék érvényre juttatni. A. Az iskola ne kényszerű intézmény, hanem valós lehetőségekkel teli élettér legyen, az önmegvalósítás színtere. Ennek keretében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, • a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, és az Alkalmazott oktatástan KHT által oktatott Alkalmazott oktatásalapjain nyugvó technika alkalmazásával oktatunk, ez tanulóinknak a folyamatos haladás érzetét adja • diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, • minden tanuló számíthat pedagógusaink segítségére életének egyéb problémáiban is • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. B. „A tanulás lényege nem pusztán az, hogy adatokat halmozunk egymásra. A tanulás során új megértésre és a dolgok elvégzésének új módszereire teszünk szert” L.RON HUBBARD Ennek érdekében: •

• • •

Az alkalmazott oktatástan olyan tanulási technológiát alkalmaz, amely segítségével a tanulási problémákon kívül magatartászavart és dyslexiát is kezelni lehet, olyan készségekkel látja el a tanulót, amelyek megnyitják a kaput a valódi tanulás és az élet előtt ellátja a tanulót azokkal a készségekkel, amelyek szükségesek, hogy felismerje,diagnosztizálja és kezelje a tanulás akadályait magában foglal osztályteremben használható eszközöket a tanulók megértési és alkalmazási képességének javításához Ezen tanulási technológia alapjait alkalmazva a szakképzésben is felkészítjük a való élet és a munkavilágának megismerésére a tanulókat

Ennek eredményeképpen eszményeinkben olyan tanuló képe él, akiegyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • humánus, • erkölcsös, • fegyelmezett, • művelt, • kötelességtudó, • érdeklődő, nyitott, • becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

5

Szent Imre Szakképző Szakképző Iskola Pedagógiai Program • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • • • • • •

2010

képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias. képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes alkalmazni az elvárható kommunikációs készségeit, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk tartozó tanuló személyiségében, ezért nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb végzett diákunk rendelkezzen az itt felsorolt személyiségjegyek legtöbbjével.

6


3. Az intézmény működésének törvényes feltételei: Az intézmény: Neve:

Szent Imre Szakképző Iskola

Székhelye:

6090 Kunszentmiklós, Bankos Károly u. 5.

Telephelyei:

6090 Kunszentmiklós, Szép u. 2. 6090 Kunszentmiklós, Akácfa u. 2.

Az alapítás éve:

2005

Típusa:

Többcélú iskola - Szakiskola: o Szakképzési évfolyammal o Integrációs képzés o Előrehozott szakképzés -

Iskolarendszerű felnőttoktatási tagozat o Távoktatás munkarendje szerint o Nappali oktatás munkarendje szerint o Esti oktatás munkarendje szerint

Alapító és fenntartó:

Közösségi Információs Térség Alapítvány 6090 Kunszentmiklós, Bankos Károly u. 5.

Jogállás:

önálló jogi személy

Gazdálkodási jogköre:

részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik

Az intézmény vezetőjét a KITA nyilvános pályázati eljárással bízza meg.

4. Az intézmény tevékenységei: -

8531 Általános középfokú oktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás 855 Egyéb oktatás 8559 Máshová nem sorolható oktatás 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység

5. Az intézményben oktatott szakmák: -

33 582 01 0000 00 00 Ács, állványozó 33 346 01 1000 00 00 Irodai asszisztens 31 582 15 1000 00 00 Kőműves 33 523 01 1000 00 00 Számítógép-szerelő, karbantartó

6. Az intézmény képviseletére jogosultak: -

az intézmény igazgatója az intézmény igazgatóhelyettese a KITA kuratóriumának elnöke

7

2010


2010

7. Önmeghatározás: Az intézmény többcélú oktatási intézmény. • Intézményegységei: • szakiskola • Iskolai rendszerű felnőttoktatási tagozat • Szakiskolai tevékenységét építőipari, informatika és egyéb szolgáltatás szakcsoportokban gyakorolja. • Az intézmény fontosnak tartja, hogy: a pedagógiai alapelveket, nevelési-oktatási célokat, feladatokat eredményesen, közmegelégedésre, a szolgáltatást igénybevevő közvetlen és közvetett partnerek igénye szerint teljesítse,a nevelés-oktatás szervezése hatékonyan valósuljon meg.

8. Az intézmény arculata, képzési alternatívái, a képzés szakaszai: A Szent Imre Szakképző Iskolaalternatív lehetőségeket nyújt az iskolatípus, a képzési idő és a megszerezhető iskolai végzettség, valamint szakképzettség tekintetében. Tanulóink előre hozott szakképzésben sajátíthatják el a szakma alapjait.

9. Tanulóink jellemzése: Az intézmény tanulói a fiatalkor különböző szakaszaiból kerülnek ki, életkorukat tekintve 14 23.évesek. Szélesítik a korösszetételt a felnőttképzésben részt vevők. Az életkor és az adottságok szerint rendkívül heterogén összetételű tanulóink sokszínűvé teszik az iskola pedagógiai, szakmai tevékenységét. A 9. évfolyamon a hozzánk belépő tanulók legnagyobb része 14-15 éves. Ez a serdülőkor záró szakaszát jelenti. A Nemzeti Alaptanterv ennek az időszaknak életkori jellemzőiről többek között az alábbiakat mondja: „Az időszak a biológiai és pszichológiai serdülés időszaka. A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Már a korszak első éveiben erős az igénye az önmegismerésre. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítás iránti elvárás. A kamaszok gyors és lényeglátó megfigyelők, néha azonban hajlanak a felületességre, a túlzott általánosításra. Emlékezetük megbízhatóbb és tartósabb lesz. A serdülők gondolkodását az érzelmi, motivációs tényezők jelentősen befolyásolják. A kamaszokat fékezhetetlen vitakedv jellemzi. Erre mind a gondolkodás, mind az értelmi fejlődéssel kölcsönhatásban lévő társas fejlődés, kedvező feltételeket teremt. A biológiai és a pszichikus fejlődés egyaránt nagy egyéni különbségekkel zajlik. Az életkori jellemzőket rendkívül széles variációs lehetőségekkel színezik az individuális sajátosságok." Tapasztalataink szerint az intézménybe lépő tanulók nem mentesek a társadalomban megtalálható devianciáktól, neveltségi szintjük széles skálájú eltéréseket mutat, sokszor kívánnivalót hagy maga után. Általános tapasztalat, hogy intézményünk tanulóinak neveltségi szintje hűen tükrözi a magyar társadalmi viszonyokat. Sok a munkában és a tanulásban igénytelen, önkritikával alig rendelkező tanuló. E magatartási hibák kialakulásának okai elsősorban a családon belül keresendők: a problémás esetek kezelése során legtöbbször kiderül, a szülők viszonylag kevés időt szánnak (képesek szánni) gyermekükre. A magatartási problémák - nem egy esetben - a csonka családban nevelkedő diákoknál erőteljesebben tapasztalhatóak.

8


2010

10.Családi háttér, társas kapcsolatok: A családok zömének fokozatosan romlik az anyagi helyzete, sok a munkanélküli szülő. A gyerekek egy része így otthon sem lát arra példát, hogy szülei rendszeresen dolgozni mennének, vagy kötelességeiket teljesítenék. Ez sajnos rossz háttér egy általánosan művelő és ipari jellegű szakmai képzést adó iskolában. A társadalom anyagi és mentális szempontból polarizálódott, és ez a jelenség jelentős hatással bír a tanórán kívüli programokra. Ahol a családi háttér nem megfelelő, fokozottan felértékelődik a kortárs csoportok szerepe. Sajnálatos módon nemcsak barátságot, tartalmas kapcsolatokat jelenthet ez, hanem fogékonnyá válhatnak a negatív hatásokra és eszmékre. Az intézmény fontos feladata, hogy a tanulókat ért káros hatásokat a maga eszközeivel kezelje, nevelőmunkájában számoljon velük. Az egyes osztályok magatartását, viselkedési morálját illetően nagyon fontos az osztályfőnökök, valamint az osztályban tanító tanárok, oktatók, nevelők szerepe, akik a legtöbbet vannak a tanulóval elsősorban a személyes példamutatáson keresztül. Ezért is fontos az intézmény következetes értékközvetítő tevékenysége, az egyéni problémákra való fokozott odafigyelés. Fontos, hogy a pedagógus néha próbálja meg a gyerekek szemével is látni a világot, szeresse őket. Az iskola ilyen irányú tevékenységét anyagi téren a KITA alapítvány, szakmaipedagógiai szempontból pedagógusaink, a szülői munkaközösség és a szakszolgálatok segítsék. Az elvégzett helyzetelemzés azt igazolja, hogy magas a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek aránya, akik rendszeresen kerülik az iskolát, csapatokba verődve járják éjszaka a várost, dohányoznak, italoznak és olykor-olykor a kábítószerekhez nyúlnak. Ezek a tanulók az iskolában fáradtak, magatartási problémáik vannak, gyengén teljesítenek, állandó konfliktusforrást jelentenek tanuló és tanuló, tanuló és tanár között. A pedagógusok sokszor nem ismerik fel a háttérben húzódó igazi okokat. Ebben az esetben a pszichológus, a szülő bevonásával, belegyezésével, külön foglalkozik ezekkel a tanulókkal. Az iskola pedagógusai szorosan együttműködnek a családdal, családsegítő központokkal, gyámüggyel, iskolaorvossal, rendőrséggel, diákönkormányzattal. Fontosnak ítélik meg pedagógusaink a türelmet! Időt kell hagyni a fokozatos beilleszkedésre, hiszen sem a nehézsorsú diákoktól, sem a már megállapodott társaiktól nem várható el az azonnali simulékonyság. Fő törekvésünk annak felismertetése, hogy saját érdekében kell tanulnia, és teljesítenie az azzal járó kötelezettségeket minden egyes tanulónak. Ezt azonban soha nem direkt módon, hanem a meggyőzés, bizonyítás, pozitív példák állításával tesszük. A követelményrendszer mindenkor a tanulók ténylegesfelkészültségéhez igazodik. Pedagógiai alapelv, hogy építkezni csak szilárd alapokra szabad. Tehát először azt kötelesség biztosítani, és ha az megvan, akkor lépünk csak tovább! Ehhez az alapelvhez igazítottuk pedagógiai hitvallásunkat és egyéni módszerünket is. A tanulók biztos előrehaladása érdekében minden esetben pszichológussal is együttműködve elkészítettük az egyéni fejlesztési terveket, melyekkel kiköveztük a biztos haladás alapjait. A tanulók a fejlesztési elbeszélgetésen megnyíltak tanáraiknak ezzel is szélesebb perspektívát nyitva a hiányosságok és a korrekciót igénylő részek, tudás szeletek irányába. Azok a gyermekek, akik szociálisan hátrányos helyzetű családból érkeztek, keresik a biztos pontot és azt a helyet, ahol biztonságra találnak és kellemes légkört, türelmet és megértést kapnak. Mindezt munkatársaink a lehető legtöbb eszközzel megpróbálják elérni, és ezzel is segíteni, hogy ezek a tanulók egy olyan jövőképet alakítsanak ki magukban, ahol a normák és az értékek egy magas szinten állnak. Legyenek céljaik és bízzanak abban, hogy céljaikat el tudják érni.

9


2010

11.Elvárások az iskolával szemben: Tanulók elvárásai az iskolától: A stratégiai cél, hogy szakmát szerezzenek. A többség ezért tisztességgel dolgozik. Véleményük azt tükrözi, hogy szeretnék megismerni, megérteni a tananyagot. Sok esetben saját maguk korlátjai vagy objektív okok miatt nem sikerül. A jobb képességűek magasabb színvonalú oktatást, a gyengébbek lassúbb előrehaladást, több magyarázatot igényelnek és várnak. Jogos igény részükről, hogy az iskola nem csak egy oktatási intézmény legyen, hanem egy olyan hely, ahol kulturális, szórakozási, sportolási lehetőséget találnak, a kortárscsoportok szabad szerveződéséhez teret nyújtson tanítási időn kívül is. Szeretnének tiszta, korszerűen felszerelt, kulturált iskolában tanulni. A jó tanárral szemben, sorrendben az alábbi elvárásaik vannak: - jól magyaráz - barátságos - igazságos - türelmes - érthetően beszél Igénylik az őszinte beszélgetést. Nehezen nyílnak meg, de egy-egy személyes beszélgetés alkalmával fény derül a tanulási nehézségek, magatartásbeli problémák okaira. Akadnak azonban szép számmal alulmotivált, a közösségi tevékenységre alkalmatlan, vagy alig alkalmas tanulók. Kiemelt pedagógiai cél, e rétegek integrációja az oktatás-nevelés folyamatába.

Szülők elvárásai az iskolától: A szülők többsége a magas színvonalú oktatást és a rendszeres számonkérést, ellenőrzést, értékelést, ennek ellenőrzőben történő dokumentálását kéri az iskolától. Érzékenyen reagálnak a tanulók agresszív viselkedésére, és egyértelműen elvárják, hogy az iskola erőszaktól mentes legyen. Joggal igénylik, hogy az oktatási, nevelési programok nyújtsanak világos perspektívát, ismerjék a bemeneti és kimeneti feltételeket, a célt és a felé vezető utat. A képzési rendszer legyen átjárható, egy elhibázott választás esetén is megrázkódtatás nélkül léphessenek át a diákok egy alacsonyabb ágra, ha a felzárkózásra már nincs esély. Ugyanezt fordítva is igaznak tekintik: a tehetséges, szorgalmas tanulók kiemelését és egy magasabb képzési szint felé irányítását. Együtt kívánnak működni a pedagógusokkal gyermekeik nevelésében, ezért számítanak a visszacsatolásra, az iskola, rendszeres tájékoztató tevékenységére a tanulmányi előmenetel, magatartás, hiányzások terén. Sajnos egyre gyakoribb, hogy gyermekük tanulási kudarcaiért a tanárt teszik egyedüli felelőssé a szülők. Terjedőben van az a nézet, hogy a tanulók nevelésének egyetlen színtere az iskola, a családok „átadják" ezt a feladatot teljes egészében a pedagógusoknak. Az oktatásban résztvevőknek ezért fontos hangsúlyozni, hogy sikeres nevelési eredmények csak akkor várhatók, ha pedagógus, szülő egyformán követel, azonos elvárásokat fogalmaz meg.

10


2010

12.Az intézmény nevelési programja: AZ INTÉZMÉNY EGÉSZ NEVELÉSI - OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGÉT ÁTHATÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK Intézményünk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert: Egyrészt, a demokrácia értékrendjére építve, olyan demokratikus magatartásformákat kívánunk kialakítani tanulóinknál, melyek gyakorlásával az egyén és a közérdekei megfelelő szerephez juthatnak. Másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk.. Európai, humanista értékrendre építettük programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállításakor az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelősségét, - a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Programunkban helyet kapott a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. A más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, elfogadására neveljük tanulóinkat. GYAKORLATI TAPASZTALATON ALAPULÓ, A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL ELFOGADOTT ÉS ALKALMAZOTT NEVELÉSI-OKTATÁSI ALAPELVEK • Tevékenységét az intézmény a világnézeti pluralizmus és semlegesség jegyében végzi. • Az intézmény a tiszta értékrendek képviseletét, ezek közvetítést vállalja. Nemzeti és egyetemes emberi értékrendek, erkölcsi és etikai normák kialakítását fontos nevelési alapelveink között tartjuk számon. • Nyitottság. Az emberi környezet komplex igényeinek figyelemmel kísérése a nevelés-oktatás kiegészítő helyi tartalmában. • A nevelés, a képességek fejlesztése, az általánosan művelő oktatás és a szakmai képzés szerves egységben szolgálja iskolahasználóink elvárásait. • Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve: Biztosítjuk az intézmény szakmai profiljának keretei között, az eltérő adottságú és motivációjú tanulóink számára az ismeretek bővítésének, a képességek és készségek fejlesztésének lehetőségét. • Igazodás a tanuló egyéni adottságaihoz, fejlettségéhez, fejlődési üteméhez: Biztosítjuk az intézmény szakmai profiljának keretei között a szükséges felzárkóztatást, valamint a kiemelkedő képességű és szorgalmú tanulók tehetséggondozását is. (pl. versenyre, továbbtanulásra felkészítés). • Hagyományos keretek között korszerű, tanulási kurdarcokat csökkentő, ösztönző, lehetőleg egyénhez igazodó nevelés-oktatás. • Személyiség-, tevékenység-, teljesítményközpontú nevelés-oktatás eredményességet meghatározó, együttes érvényesítése.

11


2010

• Tanulói aktivitást ösztönző, cselekedtető pedagógiai ráhatások alkalmazása. • A fiatalok személyiség- és képességfejlődését, készségfejlesztését elősegítő (pozitív irányú), és nem korlátozó iskola megvalósítása, a másság elfogadtatása. • Iskolarendszeren belüli átjárhatóság, igény esetén évfolyamismétléssel, szükség esetén tanterv-különbözeti vizsgával • A pedagógiai munka folytonos megújítása, az eredményesség javítása.

13.Pedagógiai célok: Az alapelvek megfogalmazása már meghatározza az intézmény céljait is. Mégis a célok kijelölésénél gondolnunk kell arra is, hogy nevelési - oktatási programunkat az intézményi minőségirányítási program mentén kell megvalósítanunk. Céljaink meghatározásakor, a célnak való megfelelés, azaz a minőség determináló hatása érvényesült.

14.Nevelési és oktatási célok: Az intézmény segíti diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt és felkészült szakemberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra, valamint egészséges életvitelre képes emberré válhatnak. Az intézmény általános célja tehát: • A társadalom számára hasznos, boldog illetve boldogságra képes emberek nevelése - oktatása. • A társadalom változó viszonyaihoz alkalmazkodni, és abban önállóan eligazodni tudó felnőttek nevelése - oktatása. • Magas színvonalú pedagógiai munkával, a „hozzáadott pedagógiai érték" elvének hatékony érvényesítésével, biztosítani valamennyi tanulónknál a többé, hasznossá válás lehetőségét. • Fejleszteni a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét, kreativitását. • A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. • Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása. • A kultúra, a hagyomány, a művészetek tiszteletére nevelés. • Az egyetemes emberi értékek, a környezeti értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés. • A másság elfogadására nevelés. Tanulóközösségeink váljanak az emberek és világnézeti alapállások különbözőségével szembeni tolerancia gyakorlóterepévé. • Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó, a komplex környezeti értékeket védő szokások kialakítása. • Kommunikációs készségek kialakítása. • Az önismeret fejlesztése. • A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kulturált viselkedési normák kialakítása. A kerettantervek bevezetőiben meghatározott célokkal összhangban az iskola alapvető céljai: • az alapismeretek rendszerezése, a tantárgyi követelmények kiszélesítése, elmélyítése • az általános műveltség megalapozása, annak kiszélesítése, megerősítése, továbbépítése; • a szakmai orientáció, a szakmai képzés megalapozása; • a záróvizsgákra történő eredményes felkészítés; • a felsőfokú tanulmányokra felkészítés; • az önálló tanulás képességének kialakítása;

12

Szent Imre Szakképző Szakképző Iskola Pedagógiai Program • •

2010

a munkába állásra történő felkészítés és a folytonos önképzés igényének kialakítása tanulóinknál.

A kimeneti célok: • Képességeknek és érdeklődésnek megfelelő általános ismeretek, jártasságok, készségek, alkalmazóképes tudásszintek, kompetenciák kialakítása, követelmények teljesítése, komplex személyiségfejlődés. • A beiskolázott tanuló által választott iskolai végzettség és szakképzettség megszerzése. • A tanuló szerezhesse meg az általános ismeretek mellett azokat az ismereteket is, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét (pl. társadalmi, gazdasági, vállalkozási ismeretek, minőségbiztosítás, idegen nyelv, informatika). • Olyan szakmai alapokat kapjon a tanuló, amelyek birtokában képessé válhat az új technológiák, gépek, berendezések alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam, stb.). • A tehetséges tanulók alapos felkészültségének biztosítása a továbbtanulásra. • A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. • A tanulók kommunikációs készségének fejlesztése abból a célból, hogy ennek birtokában eligazodjon a közéletben, hatásosan érvényesíthesse érdekeit a társadalomban, a munkaerő piacon.

15.Az intézmény pedagógiai feladatai: A pedagógiai feladatok - az intézmény sajátosságainak és céljainak szem előtt tartásával történő meghatározása egyértelművé teszik az intézményvezetés, az egyes pedagógusok számára a célok megvalósulása érdekében elvégzendő alapvető teendőket.

16.Általános, a személyiséget meghatározó nevelési alapelvek alapján: Azon tanulói képességek, készségek továbbfejlesztése, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. A közösségi élethez szükséges önismeret, együttműködési készség, együttműködni akarás, tisztelet, segítőkészség, szolidaritásérzés, empátia fejlesztése. Megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség, önmagáért és másokért érzett felelősség fejlesztése, kialakítása a tanulókban. Tudatosítani kell a közösség demokratikus működésének értékét és a demokratikus működés általános szabályait. A természeti és épített környezet iránti felelősség, a védelmükért működő normarendszer kialakítása, fejlesztése. Ki kell alakítani az egyéni és közérdek közötti egyensúlykeresés, valamint a többség és kisebbség egymáshoz való viszonyában történő eligazodás igényét és képességét a tanulókban. Fejleszteni kell a nemzeti azonosságtudatot, az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíteni kell az Európához tartozás tudatát, a fogékonyságot más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Figyelmet kell fordítani az emberiség közös problémáinak bemutatására.

13


2010

17.Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve alapján: A fiatalok társadalmi beilleszkedését (szocializációját) elősegíti az iskola hatékony ifjúságvédelmi munkával, működő diákönkormányzattal és diákközélettel, célirányos nevelő oktató munkával. Fontos feladat olyan képzési szerkezet, és olyan képzési formák kialakítása, fenntartása, ahol az adott szakterületen a tanulók képességének és teljesítményének megfelelő végzettséget megszerezheti, szándékának és tanulmányi eredményének megfelelően felkészülhet a munkába állásra, illetve a felsőfokú továbbtanulásra. Az iskola biztosítani igyekszik az átjárhatóság lehetőségeit, szükség esetén - a pedagógiai programban kidolgozottak szerint - különbözeti vizsgával, különbözeti vizsgára felkészítő foglalkozásokkal, a képzési szakaszokban - figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározott időkeretet is - fakultatív tantárgyak rendszerével.

18.Igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez elv alapján a feladataink: • Az egyén érési üteméhez rugalmasan alkalmazkodó nevelési-oktatási utak biztosítása. • A pedagógiai munkának az egyénre kell irányulnia. • Az alapműveltségi vizsga rendszerének életbe lépése után felzárkóztató évfolyam biztosítása azok számára, akik a tankötelezettség megszűnéséig nem végezték el az általános iskola 8. illetve a 10. évfolyamát. • A személyiség- és képességfejlesztés előtérbe helyezése különösen a 9-10. évfolyam helyi tantervében. • Csoportbontás alkalmazása magyar nyelv, idegen nyelv, matematika, informatika, szakmai orientáció, gyakorlatok, műszaki ábrázolás (rajz) tantárgyaknál.

19.Feladataink az értékközvetítés alapján: Az intézmény pedagógiai munkájának egészében (osztályfőnöki programok, az oktató munkához kapcsolódó nevelési alkalmak, tanórán kívüli foglalkozások, iskolai tanműhelyben folyó szakmai gyakorlat, stb.) az alábbi értékek közvetítését végzi: Alapértékek: • Az intézmény az embert és tanulót, mint embert teljes személyiségnek, test, lélek és szellem egységének tekinti. Az ismeretközvetítéssel egyenértékűnek tekinti munkájában a testi nevelést, és a személyiségfejlesztést. • Az intézmény értéknek tekinti a többé válás igényét, a tanulni akarást, a tudást, az egészséges életmódot, a humanista és demokratikus gondolkodást. • Miközben az egyén fejlődésének legmegfelelőbb képzési utakat ajánlja, a közösségért tenni tudó és akaró fiatalokat kíván nevelni. • A szakemberképzés szempontjából fontos a munkafegyelem, a megbízhatóság, a felelősség, az önállóság, a kreativitás, a nyitottság; legyen a tanuló fogékony a változásokra a szakmában és környezetében; fontos az önképzési igény és képesség fejlesztése. • A patriotizmus, az egészséges nemzettudat és a világpolgári szemlélet egyensúlyát kívánja tanulóiban kialakítani. • Az intézmény előnyben részesíti az együttműködést a versennyel szemben, azonban nem veti el az egészséges fejlődéshez vezető versenyt. • Az ökológiai és a technológiai szemléletet egyaránt fontosnak kell tekinteni. • Pedagógiai tevékenységében nagy hangsúlyt kapnak a modernizációs értékek (informatika, vállalkozás, kommunikáció) 14


2010

• Ki kell alakítani tanulóinkban a közvetlen és tágabb környezet megóvásának igényét. • Az alapértékek olyan közös humanista alapot jelentenek, amelyre a pluralitás jegyében többféle értékrend, világnézeti tartalom épülhet. • Közéletiség igényének kialakítása, közéletiségre alkalmasság fejlesztése. Az értékközvetítés pedagógiai feladatai: A. Tudásközvetítés: • Az oktató-nevelő munkában - a vizsgaorientáltság (követelmények teljesítése) és az alkalmazóképes ismeretek, képességek a szakemberképzés szempontjából - fontos szerepet kap az ismeretközvetítés. • A tanulói teljesítményben - az egyes képzési szakaszokban, eltérő mértékben - a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt fontos Az alapozó szakaszban hangsúlyosabb a kommunikációs készség fejlesztése, fontos, hogy megfelelő kérdéskultúrával rendelkezzenek a fiatalok, de fontos, hogy véleményüket, gondolataikat, érzelmeiket szabatosan, pontosan meg tudják fogalmazni, és konfliktusaikat is nyelvi eszközökkel oldják fel • A tudásközvetítés a tanulás tanítására is terjedjen ki • A tanulókat képességüknek megfelelő elméleti és gyakorlati tudás birtokába kell juttatni, folytonos képességfejlesztésre törekvés mellett.

B.A fizikum fejlesztésének területei: Az általános iskolában szerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése, a mozgásismereti hiányosságok pótlása. • A tanulók mozgásszükségletének kielégítése. • Egészséges életmódra nevelés. • A szabadidős sportok megismertetése, megszerettetése. • A mindennapos testmozgás igényének felkeltése. • Az életkoruknak megfelelő fizikai állóképesség, edzettség kialakítása (részletesen. a testnevelés tantárgynál). • A könnyített és gyógytestnevelés megoldása. • Az intézmény sport tevékenységének fejlesztése. Megvalósításának formái: • A kötelező testnevelés órák keretében a kerettantervi elvárások teljesítése. • A tanórán kívüli sporttevékenység: (tömegsport, sportszakosztályok foglalkozásai, külső sportegyesületi tevékenység) • rendszeres versengés az osztályok között,iskolák közötti sportversenyek. C. A személyiség-, pszichikum fejlesztésének fő területei: • A személyiség fejlesztése, mentálhigiénia - pozitív gondolkodás kialakítása. • Az önismeret fejlesztése. • Szocializálódás képességének fejlesztése. • Az érdeklődés felkeltése, nyitottságra nevelés. • A világnézeti választás lehetőségének a biztosítása, ösztönzés a saját véleményalkotásra. • Az akarati tényező fejlesztése. Megvalósításának formái: • Tervezett egészségnevelő tevékenységeink következetes megvalósítása. • A fejlesztő tevékenység szakember segítségével, egyéni vagy csoportos módon. • Család - iskola egyeztetett, együttes hatásrendszerének érvényesítése •

15


2010

20.Alapelveinkkel kapcsolatos további feladatok: Nyitottság • Intézményünk folyamatosan figyelemmel kíséri a társadalom, a munkaerő-piac és a gazdasági környezet igényeit a nevelés-oktatás tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben. A szakmai tanterveket egyezteti az iskolával kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetekkel. • Rendszeresen szakmai kirándulást, iskola-, üzem- vagy tanműhely-látogatást szervez a nevelőtestület, illetve a szakelméleti tanárok és diákok számára. • Az iskola, rendszeresen kapcsolatot tart a gazdasági, szakmai kamarákkal, ipartestülettel, a gyakorlati képzést velük együttműködve szervezi, ellenőrzi. A tanulók gyakorlati munkahelyének meghatározásakor egyeztet a gazdasági kamara képviselőjével. • Az iskola figyelemmel kíséri a Munkaügyi Központ jelzéseit és ajánlásait, a szakképzés struktúráját, tartalmát ennek megfelelően alakítja. • Meglévő külső kapcsolatait erősíti, új kapcsolatokat alakít. • Szakmai, kulturális és sport területen a helyi, a régiós, valamint egyéb intézményi kapcsolatainkat fenntartjuk, szélesítjük (egyetemek, főiskolák, középiskolák, gazdasági szervezetek, Általános Művelődési Központ, színházak, könyvtárak, múzeumok, sport egyesületek, ...) Pozitív intézményi irányultság A fiatalok személyiségfejlődését elősegítő (pozitív irányú) és egészséges (szükséges) korlátokat biztosító iskola, megvalósítása. Személyiség-, tevékenység-, teljesítményközpontú nevelés-oktatás - eredményességet meghatározó - komplex érvényesítése. Gyermekközpontúság a nevelés területén, gyermekközpontúság az alapozásban, erősítve a teljesítmény-központúsággal a középiskolában és a szakképzésben. • Az intézmény fontos feladatának tekinti a személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az intézmény életébe. • A szakmunkásokkal szemben támasztott növekvő emberi és szakmai elvárások azonban megkövetelik, hogy az iskola felsőbb évfolyamain az elméleti és gyakorlati munkában egyaránt minél jobb teljesítményre késztesse diákjait. Tevékenységét az intézmény a világnézeti pluralizmus és semlegesség jegyében végzi. • Ennek tartalmát a Közoktatási törvény meghatározza, az iskola számára elsősorban a jogszabályi előírások jelentik a mércét. • A pluralizmus és az egyensúly egyik biztosítéka a világnézetüket, politikai alapállásukat tekintve heterogén, de egymás véleményét tiszteletben tartó tantestület.

16


2010

21.Nevelő-oktató munka eljárásai (módszerei) eszközei: A kitűzött célok elérése érdekében alkalmazott eljárások (módszerek) eszközök szorosan függnek a nevelés-oktatás tartalmi elemeitől, a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a pedagógus aktivitásától. Minden módszer célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. A módszerek, eljárások, eszközök alkalmazásának leghatékonyabb módja a módszerek, eljárások kombinációja. A nevelőtestület törekvően figyelembe veszi az alkalmazott módszerek, eljárások kiválasztásakor: • a tanulók életkori sajátosságait • saját személyiségét (pedagógiai kultúrája, felkészültsége, stílusa, egyénisége,...) • az adott szituációt és annak tartalmát • az alkalmazás hatékonyságát

22.Alkalmazott nevelési-oktatási eljárások, módszerek: A. A meggyőzés, felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere meggyőzés minta példa példakép példakövetés eszménykép bírálat

önbírálat beszélgetés felvilágosítás tudatosítás előadás vita beszámoló

B. A tevékenység megszervezésének módszere követelés megbízás ellenőrzés

értékelés játékos módszerek gyakorlás

C. A magatartásra ható módszerek Ösztönző módszerek: • ígéret • helyeslés • bíztatás • elismerés • osztályozás • dicséret: nyilvános szóbeli dicséret osztályfőnöki órán, foglalkozásokon (osztályközösség előtt) rendezvényeken (iskolaközösség előtt) írásbeli dicséret, elismerés szaktanári, szakoktatói, nevelőtanári - osztályfőnöki, gyakorlati oktatói - igazgatói (igazgató helyettesi), nevelőtestületioklevél - „Szent Imre - díj"

17


2010

• jutalmazás: kiemelkedő tanulmányi tevékenységhosszabb ideig tanúsított jó, példamutató magatartás - példamutató szorgalom, közösségi tevékenység - példamutató kulturális, sport tevékenység rendkívüli teljesítmény (versenyeken, vetélkedőkön) A jutalmazás formái: szóbeli dicséret írásbeli dicséret oklevél, kitüntetés jutalom (pénz, tárgyi) Kényszerítő módszerek: • felszólítás • követelés • parancs • büntetés: szóbeli figyelmeztetés észrevétel, egyszerű kioktatás, dorgálás, feddés, rendreutasítás, tiltakozás, következmények ismertetése, ... írásbeli figyelmeztetés - osztályfőnöki, nevelőtanári figyelmeztetés, intés, megrovás - igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás nevelőtestület elé idézés szigorú megrovás - párhuzamos osztályba áthelyezés - áthelyezés másik iskolába kizárás az iskolából (tanköteles korúak kivételével) Gátlást kiváltó módszerek: • felügyelet • ellenőrzés • figyelmeztetés • intés • tilalom • átterelés • elmarasztalás

23.Alkalmazott nevelési-oktatási módszerek A pedagógusok meglévő, a tanulóknál pedig kialakítandó jártasság az eszközhasználatban, befolyásoló módon meghatározza a nevelés-oktatás során a tanár-diák kapcsolatokat, a pedagógiai eljárások, módszerek érvényesülésének hatékonyságát. Az eszközök alkalmazásakor direkt és indirekt módon tanítjuk is diákjainkat ezek használatára. Az iskola pedagógiai kultúrájának szélesítéséhez az alábbi eszközök, technikák állnak rendelkezésre: 1. Nyelvi eszközök: a nevelés-oktatás egyik nagyon fontos eleme, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz. Elvárás a pedagógusoktól a magyar (idegen) nyelv helyes használata, a szép magyar (idegen nyelvű) beszéd, továbbá ezek megkövetelése a tanulóktól is. Tanulóink kommunikációs készségeinek alacsony szintje indukálja a nyelvhasználat valamennyi formájának alkalmazását: 1.1. tartalmát tekintve: a szabad beszélgetés, az irányított beszélgetés; 1.2. szervezettségét tekintve: spontán és tervezett; 1.3. formáját tekintve: az egyéni és csoportos verbális kommunikációs lehetőségek színessé teszik a pedagógus munkáját. 2. Nem nyelvi eszközök: szélesítik és szintén színesítik az információcserét. Az arckifejezés, a

18


2010

tekintet, a testhelyzet, testtartás és térközszabályozás, gesztusok és egyéb kulturális szignálok segítenek a kölcsönös, valamint az értő figyelem kialakításában és fenntartásában. 3. Szociális technikák: ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintákkal szembesülhetnek. 3.1. technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: ezzel célunk a tanulók belső, pszichés világának, társas kapcsolatainak, egyéni tulajdonságainak, készségeinek fejlesztése. Alkalmazzuk a fejlesztő interjúfejlesztő beszélgetés módszereket. 4. Szociális készségfejlesztő technikák: cél a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségének fejlesztése, illetve a meglévők erősítése. Alkalmazzuk a minta- és modellnyújtás, - megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenységformákat.

24.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Intézményünk pedagógiai programja a központi tantervi szabályozásban meghatározott értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. A program személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai alapelveinek, céljainak és feladatainak érvényesítéséhez szükséges: • a kerettantervekben, a központi szakmai tantervekben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása • a nevelés országos alapprogramjában meghatározott nevelési területek feladatainak érvényesítése, • valamint az ezekre épülő differenciálás. A fentiek azt a célt szolgálják, hogy tanulóink • a különböző szintű adottságaikkal, • az eltérő mértékű fejlődésükkel, • az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, • egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, • szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző tartalmak, a különféle képességek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési, valamint szakmai kreativitás motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Nevelésünk-oktatásunk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a technikára vonatkozó kultúra, tudományok alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulóink életkori sajátosságaihoz, adottságaihoz méretezett • kiválasztással, • elrendezéssel. A tananyagok feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: • műveltségét, • világszemléletük, világképük formálódását, • társas kapcsolatát, • önismeretét, • tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A kerettantervekben és szakmai tantervekben, valamint a pedagógiai programunk (helyi tantervének) összeállításánál olyan követelmények megfogalmazására került sor, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást.

19


2010

A követelmények teljesítéséhez szükséges, hogyteret kapjon a színes és sokoldalú - tanítás-tanulás, nevelés - egyéb (cselekedtető tevékenységek), az iskola fejlessze - a tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket Az eddigi alapelvek, célkitűzések alapján az alábbi konkrét feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőket: A. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: ♦ tanulási motívumok és tanulási módok fejlesztési területei: a megismerési vágy fejlesztése: - különbségképzési és kapcsolási késztetés fejlesztése - az érdeklődés fejlesztése a felfedezési vágy fejlesztése: - megfigyelésre késztetés - az értelmezési vágy kialakítása - alkotásvágy erősítése a tanulási teljesítményvágy optimalizálása: sikerélményekhez juttatás, kudarcok megelőzése - elismerésvágy teljesülésére törekvés kötődés mint motívum kialakulásának segítése igényszintek, ambíciók erősítése a tanulási életprogram fejlődésének segítése: - a tudás gyakorlati értéke, mint motívum erősítése -

továbbtanulási szándék, mint motívum az önfejlesztés igénye, mint tanulási motívum erősítése

kommunikáció fejlesztése (területei): - tapasztalati és értelmező nyelvtudás - beszéd és beszédértés írás és olvasás - ábra (rajz)olvasás, ábrázolás formalizált kommunikáció gondolkodás fejlesztése: viszonyítási képesség általánosítás és osztályozás problémamegoldás tanulás képességének fejlesztése: tanulási technikák elsajátítása tapasztalati és értelmező tanulás fejlesztése önálló és csoportos tanulási technikák

20


2010

B. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: ♦ Globális és egyéni szociális értékrendek kialakítása, fejlesztése: - A szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, kreativitás növekedésének elősegítése. Megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. ♦♦♦ Egyéni szociális értékrend fejlesztése: Olyan iskolai, kollégiumi életrend, légkör kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztalhassák az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. Közvetett hatások, élmények érvényesítése ♦♦♦ Szociális képességrendszer fejlesztése:

-

-

-

Pozitív szociális szokások kialakítása (biztonságos iskolai életrendet, életvitelt biztosító, kiszámítható és átlátható magatartási szabályok alapján) Élményszerű, pozitív szociális minták felkínálása, személyes példamutatással, külső élő vagy már nem élő (történelmi, irodalmi) személyiségek szociális viselkedésének feldolgozásával. Szociális készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazása. A lehető legtöbb szociális ismeret cselekvésbe, példákba, esetekbe, esettanulmányokba, de legalább szimulatív esetekbe ágyazottan történő feldolgozása. Szociális kommunikáció fejlesztése, pozitív érzelmi légkör kialakítása mikroközösségi szinteken és iskolaközösségi szinten egyaránt. Szociális érdekérvényesítés fejlesztése. Feladat a tanulók és pedagógusok, valamint a tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása, a szociális kölcsönhatások gyakorlatias megismerése, értelmezése. Segítőképesség fejlesztése. Az iskola, kollégium - lehetőségein belül - a segítés sokféle lehetőségét, módját alkalmazza. Olyan légkör kialakítása és fenntartása a feladat, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység. Együttműködési képesség fejlesztése. A pedagógusok a különféle együttműködési formák alkalmazásával rendszeresen érvényesítsék az ebben rejlő személyiségfejlesztő hatásokat. A versengés képességének fejlesztésével elismerjük és szigorúan megköveteljük a szabályozottság, az esélyegyenlőség és a segítés alapszabályainak megtartását.

C. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését szolgálja. A kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését,eredményességének és igényességének növelését jelenti. Intézményünk alapvető feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése.

21


Személyes képességek fejlesztésének színterei: - család - egyéb közösség

2010

-iskola

Személyes képességek fejlesztési feladatai: ♦♦♦ Testi képességek területén: - A sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása. A testnevelési órák, a diáksportköri élet, a tömegsport és a város sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása. - A kondicionálási és a koordinációs képességek fejlesztése a kondicionáló terem és a táncszakkör kínálta lehetőségeken belül. Kézügyesség fejlesztése az iskola szakköri és tanműhelyi lehetőségeinek kihasználásával. Önellátási képesség fejlesztése. Életkori sajátosságok függvényében az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, a közlekedés, a vásárlás szokásai, családi munkamegosztásban részvétel alakítása. Befogadóképességek fejlesztése. Zenei téren a megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres (tanórákon, iskolai rendezvényeken, otthon, hangverseny-látogatáson, ...) hallgatása. A vizuális befogadóképesség fejlesztése érdekében el kell sajátíttatni a képiplasztikai kifejezés és a kompozíciók jelrendszerének olvasását. Szervezett programokkal, célirányosan fejlesztett iskolai környezettel biztosítani kell a vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségét. - Önkifejezési képességek fejlesztése. Az előadói képesség, szövegalkotó, versíró és műértelmező képesség, befogadó képesség, improvizációs képesség, vizuális önkifejező képesség, . . . bemutatása, gyakorlása, az adottság tudatosítása a tanulókban, valamint a tanulói kibontakozásokhoz a feltételek biztosítása a feladat. - Önvédelmi, egészségvédő, identitásvédő képesség fejlesztése. Fontos feladatunk a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások rendszeres gyakorlása, folyamatosan észlelt minták elsajátítása (sérüléselhárító esések, önvédelmi fogások, balesetvédelmi szokások...).Nagy hangsúlyt kap a realitásoknak, a mélyebb, igazabb értékeknek, távlatibb érdekeknek megfelelő viselkedésformák erősítése. - Önértékelő képességek fejlesztése. Nevelő munka során a tanulói önértékelés váljon rendszeressé. A sikeres önmegismerő képesség alapja az önfejlesztő képesség fejlődésének. Az intézmény segít olyan szituációk, fórumok, előadások, beszélgetések szervezésével, melyek során tanulóink felfedezhetik ígéretes öröklött adottságaikat, hajlamaikat, rátermettségüket. Az iskola, kollégium köteles segíteni az önfejlesztő életprogram kialakításában. D. A szakmai képzés alapozásának, speciális kompetenciák fejlesztésének feladatai A szakmai orientáció a tanulók pályaválasztását segíti, lehetővé teszi adott szakterületek tevékenységi formáinak, technológiáinak és ezek eszközeinek megismerését. A szakmai képzés szakmacsoportos alapozása lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés, illetve a továbbtanulás és a szakképzés előkészítésére, megalapozására. A személyiségfejlesztés speciális szakképző iskolai lehetőségeinek érvényesítése a nevelésoktatás folyamatban, a következő feladatok megoldásával lehetséges: 22

Szent Imre Szakképző Szakképző Iskola Pedagógiai Program -

-

2010

A szakmai kerettantervek elméleti és gyakorlati tartalmainak személyiségfeltáró, fejlesztő, alkotó feldolgozása. Az alkotó tevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmak feltárása, ezek kiegészítése a hazai és nemzetközi tapasztalatok tartalmaival. Olyan tanórai és tanórán (iskolán) kívüli feladatok, tevékenységek, programok összeállítása, szervezése, amelyek során az önálló tapasztalati és értelmező alkotóképesség, illetve kreativitás, sikerorientáltság fejleszthető.

25.A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK: A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségépítés színterei az alábbiak: • tanítási órák, gyakorlati, foglalkozások • tanórán kívüli foglalkozások, programok (hagyományápoló iskolai rendezvények) • diák-önkormányzati tevékenység • szabadidős tevékenységek Tanulók nagyobb közösségei: • Szakköri csoport • Tanköri csoport, akár korrepetáláson résztvevők közössége • Gyakorlati csoport • Iskola által szervezett, iskolai rendezvényen résztvevő tanulóink közössége • Iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvényen résztvevő tanulóink közössége Valamennyi terület más-más foglalkoztatási formát igényel, mások az egyes feladatok, célok, abban azonban megegyeznek, hogy tevékenyen hozzájárulnak: • az egyén közösségi magatartásának kialakításához, • véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, • a közösségi normák, szokások elfogadásához (etikai értékrend), • a másság elfogadásához, • az együtt érző magatartásformák kialakulásához, • a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem egymástól függetlenül, hanem egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, közösen egymást erősítve. Atanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az intézmény valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az intézményt segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára. Az iskolai közösségek legkisebb egysége az osztály illetve szakképző évfolyamon a szakmai csoport. A közösségek vezetője az osztályfőnök, bár általában a legmagasabb óraszámban tanító tanár személye a legbefolyásolóbb. A közösség vezetőjének alapfeladata egy összetartó, csapat kialakítása, amelyben a kipattanó konfliktusok minimális érzelmi megrázkódtatással oldódnak meg, ahol a csoport akarata, szelleme egy eredő mentén a jó irányába mutat. (a tudás érték és nem szégyen) Az osztályfőnök szociometriai elemzések eredményeként megismeri az osztályközösség

23


2010

befolyásoló tagjait. Amennyiben őket meg tudja nyerni, megnyerte az egész osztályt. A mikroközösségeken kívül egy makroközösség tagja is minden tanuló, ez az egész iskola. Akkor érzi jól magát a tanuló a közösségben, ha magáénak tekinti. Érdekes, sokszínű iskolai rendezvények, melynek aktív közreműködői a tanulók, összehozza a különféle érdeklődési köröket is. A közösségfejlesztés eredményessége érdekében törekednünk kell, hogy minden tanuló: • ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben lévő harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, • megismerje kulturális örökségeink jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, • sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, az iskola, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, • legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg azokat, • váljon érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, • életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá, • szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, • legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni, • tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni, • az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, • ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, • kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, • tanuljon meg tanulni, • tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, • legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, • tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A tananyag elsajátítása: • segítse a tanulók kezdeményezéseit, • járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, • a közvetlen tapasztalatszerzés erősítse a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, • biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére • erősítse a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, • ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, • tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és megfelelő szintű értékelésére • során alakuljon ki a tanulókban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését,

24

Szent Imre Szakképző Szakképző Iskola Pedagógiai Program •

• • • • • •

2010

alakítsa ki a tanulókban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, fejlessze ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, kapjon átfogó képet a munka világáról, az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.

26.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai nehézségek: A pedagógiai alapelveink, céljaink és feladataink tükrében vállalja az intézmény azon tanulók nevelését-oktatását, akik speciális pedagógiai eljárások segítségével juttathatók el céljaikhoz, pszichológus, speciális pszicho-pedagógus segíti őket ebben. Célunk, feladatunk a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók személyiségfejlesztése, közösségbe kapcsolása, szocializálódásuk segítése. Az iskolánkba érkező tanulók nagy különbséget mutatnak előképzettség, motiváció valamint tanulási képesség tekintetében. A különböző általános iskolákból kikerülő tanulók ismeretei az egyes tantárgyakban is különböző. Számos diák nem ismeri a kilencedik évfolyamon a legalapvetőbb tanulási módszereket. A szakiskolába felvett tanulók 10-15%-a tanulási képességzavarokkal küzd, sokan nem is tudnak róla. Célunk: Kiegyenlítsük az előképzettségi különbözőségeket, esélyegyenlőséget biztosítsunk valamennyi tanulónk számára a további tanulás során. A fejlesztő, segítő tevékenység programját helyzetfelmérés alapján, egyénre szabottan határozzuk meg, az alábbiak szerint: A felzárkóztatás színterei: - Tanórai foglalkozás keretében egyénre szabott oktatási módszer alkalmazása, - csoportbontás,korrepetálások,felzárkóztató foglalkozások a felmentett tanulók számára, - informatikai, oktatástechnikai eszközök koncentrált használata az oktatásban. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Iskolánkban szép hagyományai vannak az SZKT versenyeken történő részvételnek és a sikeres szereplésnek. A szaktanár munkáját megkoronázza, ha valamelyik tanulóját el tudja juttatni az országos döntőre. Kiemelkedő képességű tanuló feltűnése esetén a pedagógusok az általuk vezetett szakkörökbe irányítják a tehetségesnek vélt diákot, ahol kiscsoportos vagy egyéni foglalkozás keretében kiegészítő képzésben részesülnek. A pedagógusoknak lehetőségük van a kötelező tanórai foglalkozás alatt is egyénre szabott feladatokat kiadni. A különböző haladási ütem lehetővé teszi, hogy amíg a gyengébbek ismételnek és elmélyítik ismereteiket, addig a tehetségesebbek a törzsanyagon kívüli ismeretekkel gyarapodnak.

25


2010

27.A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: Az ifjúságvédelmi munkát az ifjúságvédelmi felelősök koordinálják. (Az iskola, -figyelembe véve a tanulólétszámot, valamint az ellátandó feladatokat - a Közoktatási törvény alapján ifjúságvédelmi felelőst foglalkoztat.)

A hátrányos és veszélyeztetett helyzet és okai: a. Hátrányos helyzetben van az a tanuló, aki olyan társadalmi csoporthoz tartozik, amelynek létfeltételei az egyén fejlődésében előnytelenek az iskola támasztotta követelmények szempontjából. b. Veszélyeztetett az a diák, akinek egészséges lelki, testi és erkölcsi fejlődését öröklött vagy szerzett organikus károsodások vagy környezeti ártalmak akadályozzák. Az ifjúságvédelmi tevékenység végzése munkaterv alapján, az osztályfőnökök, az érintett tanító tanárok, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat, a Nevelési Tanácsadó és a Gyermekjóléti szolgálatok, az iskolaorvos együttműködésével történik. • Feladat a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő, valamint az állami gondozott és a nevelési nehézségeket okozó tanulók felderítése, nyilvántartása és annak megoldása, hogy a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszűnjön, a rászoruló tanulók szociális és nevelési támogatása megtörténjen. • Feladat a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók iskolai tevékenységének, mulasztásainak, tanulmányi eredményük folyamatos figyelemmel kísérése. • A veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres munkakapcsolatot tartunk az illetékes önkormányzatok gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó hivatalával (előadójával), a gyámhatósággal, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézményekkel, a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, egészségnevelő és védő szervezetekkel, intézményekkel és szükség esetén a helyi rendőri szervekkel. • Erősödő és kiemelt intézményvezetési feladat a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkára felkészítése, munkájának összehangolása, valamint a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat és az intézményi szék bevonása az ifjúság védelmét szolgáló feladataink megoldásába. • Szükséges az ifjúságvédelemmel kapcsolatos felvilágosító tevékenység, előadások, viták, megbeszélések szervezése. • Feladat az ifjúságvédelemhez szükséges erőforrások megszerzése, biztosítása. • Az ifjúságvédelmi tevékenységünkről félévkor és év végén jelentésben számolunk be. Értékeljük az intézmény ifjúságvédelmi tevékenységét, javaslatot készül annak fejlesztésére. Osztályfőnök és szaktanárok, nevelők ifjúságvédelemmel kapcsolatos konkrét feladatai: • A tevékenységre felkészülés, • év eleji adatgyűjtés, helyzetvizsgálat • a veszélyeztetettség megszüntetéséhez eljárási algoritmusokra javaslattétel, • pedagógiai eljárások, módszerek, eszközök alkalmazásával törekvés a veszélyeztetettség megszüntetésére, • javaslattétel segélyezésre, támogatásra • fokozott törődés a problémás tanulókkal.

26


2010

Iskolánk pedagógiai munkáján belül az alábbi tevékenységek szolgálják az ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • az indulási hátrányok csökkentése, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése, • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), • a családi életre történő nevelés, • az iskolai étkezési lehetőségek, • az egészségügyi szűrővizsgálatok, • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), • a szülőkkel való együttműködés, • tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A tevékenység törvényi háttere: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Gyermeki Jogok Nemzetközi Chartája 1993. évi LXXIX tv. a Közoktatásról és annak módosításai 11/1994. évi KM rendelet és annak módosításai

28.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: A megyei fejlesztési koncepcióval összhangban, a tanulási kudarcnak kitett és részképesség hiányos (dyslexia, dysgraphia) tanulóink esélyt kapnak hiányos ismereteik, képességeik és készségeik javítására. A 9. évfolyamra érkező tanulóink nagyon heterogén összetételt mutatnak „a hozott" tudás- és neveltségi szintekben, képességekben, készségekben. Célunk, hogy az esélyegyenlőséghez kapcsolódjon, kialakuljon a pozitív tanulói motiváltság, melyhez intézményünk a következő feladatokat, felzárkóztató programot, eljárásokat határozza meg: Feladatok: Önértékeléssel az énkép meghatározása, önértékelő képesség fejlesztése, helyes önismeret alakítása. Segítségnyújtás elfogadtatása. Segítés a tanulói célok meghatározásához, a célok egyértelműsítése. Tanulás tanítása, tanulási technikák elsajátíttatása. A tanulók sikerélmények sokaságához juttatása. - Tudatos személyiségformálással, az értelem kiművelésével, valamint a segítő, egészséges,kulturált életmódra neveléssel a tiszta emberi értékek elfogadtatása, az ezek iránti ösztönös igény felébresztése a tanulókban. Kötelező és nem kötelező időkereten belül - szervezetten - biztosítani kívánjuk a szakszerű tudatos felzárkóztatást, az egyénhez igazodó fejlesztő tevékenységeket, a személyre szabott pedagógiai eljárásokat, kiemelten kezelve a szakértői vélemény alapján dyslexia, dysgraphia miatt hátrányos helyzetben lévők fejlesztő tevékenységét. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • az egyéni és kiscsoportos foglalkozások az Alkalmazott oktatás módszerével • a felzárkóztató foglalkozások; 27

Szent Imre Szakképző Szakképző Iskola Pedagógiai Program •

2010

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;a továbbtanulás irányítása segítése

29.A szociális hátrányok enyhítését elősegítő program: Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk tanévenként elvégzett helyzetfelmérés, elemzés alapján megtervezett tevékenységeinkkel segíteni minden hátrányos helyzetű - de különösen a szociális hátrányban lévő - tanulót képességei kibontakoztatásában. Programunk célja: segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai, környezetbe, valamint ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik az alábbi bármely okot tekintve: a családi mikrokörnyezet, a családi házon kívüli környezet, - a csonka családban élő tanuló, - a munkanélküli szülői háttér,az iskolai előélet miatt szociálisan hátrányos helyzetűek, továbbá átmenetileg: áttelepülés, lakhelyváltoztatás, - tartós illetve hosszas betegség miatt hátrányos helyzetűek. Feladatok: • felzárkóztató illetve tehetséggondozó lehetőségek kialakítása (programok) • önismereti csoportfoglalkozások működtetése, • mentálhigiénés programok, • pályaorientációs tevékenység, • felvilágosítás adása a tanulónak, családnak a támogatási rendszer lehetőségeiről, • támogatások szerzése, pályázatok A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységek segítik: • differenciált képességfejlesztés, felzárkóztató foglalkozások, • támogatott, kedvezményes diákétkeztetés, • a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; • a továbbtanulás irányítása, segítése; • szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

28


2010

30.A szülők, tanulók, iskolai és pedagógus együttműködésének formái , továbbfejlesztésének lehetőségei: Az intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre, együttműködésre épít és figyelembe veszi a szülő - tanuló - iskola közös érdekeit. Az iskolai nevelés, a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülők és a pedagógusok koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a közös felelősség, - megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a - koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás - az őszinteség, - eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán - kedvezően fejlődő személyiség. Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbiak köré rendezzük: A./ Szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, ezek szervezésének tevőleges segítése, - aktív szülők delegálása az intézményi szülői munkaközösségbe, szülői szervezetek aktív működése, őszinte véleménynyilvánítás, kapcsolatkeresés, együttműködő magatartás, pedagógusok munkájának tisztelete, nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása, - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése, - érdeklődő-segítő viszonyulás az iskola belső életéhez,szponzorok, támogatók szervezése, szponzori segítségnyújtás. B./ Intézmény részéről a helyes neveléshez a következő tevékenységi formákat ajánljuk: rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók előmeneteléről, személyiségük fejlődéséről, magatartásáról, - az intézmény helyzetével, életével kapcsolatos rendszeres tájékoztatás adása, munkatervben előre tervezett szülői értekezletek, fogadóórák, szülő(k), pedagógus(ok) által kezdeményezett rendkívüli szülőértekezletek, - igény esetén nyílt napok (órák) szervezése, szükség esetén családlátogatás,hátrányos helyzetű tanulók esetén a családtámogatás segítése, szervezése,felvilágosító, ismeretterjesztő előadások szervezése,szükség esetén nevelési, pályaválasztási tanácsadás szervezése, C./ Szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: osztály - család közös kulturális, sport és szabadidős tevékenységének szervezése, - közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével, - előre egyeztetett formában, tanulói részvétellel szervezett szülői értekezletek, fogadóórák rendezése, szülők bevonása a fejlesztési koncepciók kidolgozásába, - alapítványunk támogatása, - pedagógusnap közös ünneplése,szakmai orientáció keretein belül - szülőkkel közösen - szakmai kirándulások szervezése.

29


2010

EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELJÁRÁSOK: 1. A tanulókat az intézmény életéről, az intézményi munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az intézmény igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint az igazgatói évfolyam-informáló órán, a diákönkormányzat vezetőségének ülésein, • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök, szaktanárok, szakoktatók, nevelőtanárok folyamatosan az általuk tartott órákon, foglalkozásokon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok, szakoktatók, nevelők folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi székkel. 4. A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, • a szülők tájékoztatása az intézmény céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az intézmény és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, intézményi magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az intézményi és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az intézmény igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az intézményi nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség intézményi életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle intézményi vagy osztály szintű programokról. 6. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az intézményi munkaterv évenként határozza meg. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

30


2010

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az intézményi székkel.

31.Az intézményi nevelés egészségnevelési programja: a.) Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: > Biológiai ismeretekkel > Betegségekkel és megelőzésükkel > Életvezetéssel kapcsolatos ismeretekkel: - személyközi kapcsolatok kialakításával ill. alakításával és fenntartásával, - konfliktusok kezelésével, - életforma, életmód változtatási lehetőségével, döntési szituációkkal, - a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, - a szexuális fejlődés területén. Cél: o Fontos, hogy az intézményből önmegvalósító, önbizalommal felvértezett tanulók lépjenek ki. A családdal közösen el kell érni, hogy az egyén a következő személyes értékekből a lehető legtöbbel rendelkezzen. o Jó testi egészség, erő és életkedv. o Család, utódok, barátok léte. o Gondoskodó, felelős szülővé, társsá válás. o Egymással együttműködő családtagok emléke. o Boldogságot nyújtó gyermekkori családi háttér. o Az érzelmek kifejezését megengedő gyermekkori családi háttér. o Erős nemi azonosságtudat átélése. o Szexuális vonzalmak érzése. o A termékeny létezés tudata. o Kellemes megjelenés, csinosság vagy különleges vonzerő. o Humorérzék. o Jó szellemi képesség. o Képzelőerő és alkotóképesség. o Világos kifejezőkészség. o Ragaszkodás és rugalmasság. o Jólneveltség, műveltség. o Otthonteremtő képesség. o A képesség érzésének átélése. o Jó ítélőképesség. o Tanítási készség. o Nyitottság, érdeklődés.

31

Szent Imre Szakképző Szakképző Iskola Pedagógiai Program o o o o o o o o o

2010

Erős érzelmek. Közreműködés és felelősség emberek, cselekedetek, ügyek iránt. Báj, karizma. Tehetség, különleges adottság. Az emberek szeretete. Tűrőképesség és a feszültség elviselése. Az egyedüllét képessége. Egészséges vágyak és törekvések. Szakmai beteljesülés és örömök.

b.) Az egészségnevelés az intézmény minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. c.) Az intézményi egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: • A biológia, munka- és környezetvédelem tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órák tanóráin (a 28/2000. sz. OM rendelet szerint a helyi osztályfőnöki tantervben tanévenként legalább 10 órát az egészséges életre nevelésre, illetve egészségvédelemre kell fordítani) feldolgozott ismeretek; • „Véradók napja" alkalmából véradás szervezése. • Az intézményi egészségügyi szolgálat (intézményorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: > félévente egy alkalommal (szükség esetén több alkalommal) évfolyamonként egyegy osztályfőnöki óra megtartásában; > a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.

32.Az intézmény környezeti nevelési programja: „Minden tevékenységünk során érvényesülnie kell az összes élő iránti tiszteletnek. " Buddhista tanítás Mint minden élőlény, mi is a Föld részei vagyunk. Nem szabad, nem is lehet legyőznünk a természetet, hisz ez egyben önmagunk halálos ítélete lenne. Hazánkban a halálokok egynegyede vezethető vissza a környezetszennyezésre. Szakértői becslések szerint évente a nemzeti jövedelem egytizedének megfelelő értékű az a kár, amit a környezetszennyezés okozta megbetegedések, az ivóvíz és a levegő szennyeződése, az erdőpusztulás, a mezőgazdasági károk, az épületek és gépek korróziója jelent. A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet - s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természet, az épített és társadalmi környezet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Gondot kell arra fordítani, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolult természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapozni tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálni kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási - tanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel. A környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A

32


2010

pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció. A különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet kap a környezeti nevelés, mely során a szokásos tanítási helyzetektől eltérő tanulás olyan képességek fejlesztésének is kedvez, amelyek nem kerülnek előtérbe a hagyományos tanórákon. Az iskolai környezeti nevelést erősítik a természet- és környezetvédő helyi közösségi akciók (faültetés, közterületek takarítása, lomtalanítása, elemgyűjtés) A környezeti nevelés célkitűzései: • Rendszerszemléletre nevelés • Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása • A globális összefüggések megértése • A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása • A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása • A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Iskolánkban a környezeti nevelés nem különálló tantárgy keretében történik, hanem több tantárgy külön foglalkozik ezzel a modulokban, illetve koncentrációként. Ökoiskola címmel rendelkezünk, így az érintett tantárgyak között az összehangolás, információcsere megkezdődött, és a jövőben is folytatódik. A felsorolt tantárgyak az alábbiak szerint vesznek részt a környezeti nevelésben: A környezeti nevelési program tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény saját bevételeiből és pályázati forrásokból finanszírozza. Magyar nyelv és irodalom (8 óra) 9. évfolyam • Magyar nyelv: 2 óra: Könyvtár a környezetvédelemért (szótárhasználat, internet, környezetvédelemmel foglalkozó szakirodalom) • Irodalom: 2 óra: Az ember felelőssége a teremtett világgal szemben a Bibliában 10. évfolyam • Magyar nyelv: 2 óra: Lakóhelyem természeti szépségei. Leírás. 12. évfolyam • Magyar nyelv : 2 óra: Hogyan tükrözi a szókincs eltávolodásunkat a természettől? Biológia (10 óra) 9. évfolyam • Baktériumok szerepe a szennyvíztisztításban, eutrofizációban

33

Szent Imre Szakképző Szakképző Iskola Pedagógiai Program • Baktériumok szerepe a talajban és talajtisztításban • Környezetszennyezés hatása az állatok életmódjára, viselkedésére • Növényvédő és rovarirtó szerek hatása az állati szervezetekre, növények fejlődésére primőrök • Savas eső és a szennyezett levegő hatása a növények életműködésére, fejlődésére • Vegyszermaradványok, felhalmozódó mérgek a sejtekben • A sejtek anyagcseréjére ható környezetszennyező anyagok, a sejtek reverzibilis és irreverzibilis károsodása • Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei • A környezetszennyező vegyületek hatása az emberi szervezetre (UV-sugárzás, zajszennyezés, idegmérgek, radioaktív sugárzás • Táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek (szermaradványok, táplálék-kiegészítők, E-számok) Történelem: (6 óra) 9. évfolyam: (2 óra) Az ember beavatkozása Föld természeti rendjébe. • Az élelmiszertermelés kialakulása. • A folyamvölgyi kultúrák kialakulása. • Elszikesedés. 10. évfolyam: (2 óra) A Föld eltartó képessége és a népesedés változási. • Megújuló energia források (vízi energia, szél ..) • Járványok leküzdése, higiénia. 11. évfolyam: (1 óra) Az ipari forradalom káros hatásai (vö: „kéményes iparágak") 12. évfolyam: (1 óra) A modern háborúk hatásai a természeti és az épített környezetre. A totális államok természetátalakító tervei. Földünk és környezetünk (8 óra) 10. évfolyam • Savas eső hatása a kőzetekre • A légköri szennyező anyagok és következményei: ózonpajzs • Földi szférák környezeti problémái • Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása • Regionális környezeti együttműködés • A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei • A demográfiai robbanás, az urbanizáció környezeti következményei • A környezeti válság kialakulása, az összefogás lehetőségei Ezen kívül a tanmenetben megjelölt óráknál koncentrációként. Munkavédelem (10 óra) Szakiskola 11. évfolyam • Ökológiai alapismeretek • Környezeti ártalmak: talaj jellemzői, talajszennyezés • Vizek jellemzői, a vízszennyezés • Levegő jellemzői, a levegőszennyezés 34

2010

Szent Imre Szakképző Szakképző Iskola Pedagógiai Program • • • •

2010

Környezetvédelem módszerei, területei Hulladékgazdálkodás Zaj és rezgésvédelem A természeti értékek megóvása

Osztályfőnöki óra (8 óra) 9. évfolyam (2 óra) • Globális problémák. Az emberiség globális problémái mint embert érintő gondok. A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme 10. évfolyam (2 óra) • Felelősségvállalás a jövendő generációk sorsáért. A fák és az erdő szerepe. Környezetvédelmi teszt 11. évfolyam (2 óra) • A média szerepe, a tájékoztatás erkölcse, hirdetés, reklám. Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása 12. évfolyam (2 óra) • Környezetvédelmi intézetek, civil szervezetek- feladatuk, hatáskörük, hatékonyságuk. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat?

33.Tanórán kívüli foglalkozások: Az intézményi munka szerves része a tanórán kívüli foglalkozások köre. A közoktatási törvény előírásai és hagyományaink szerint szervezzük e tevékenységeinket. A tanórán kívüli nem kötelező tevékenységeket, foglalkozásokat saját bevételből és pályázati forrásokból finanszírozza az intézmény. b./ Szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások: Formáiról a DÖK évente javaslatot tesz, a nevelőtestület dönt: a tanulói (szülői) igények ismeretében (felmérés előző tanév május 20-ig) - a személyi, tárgyi feltételek alapján, - finanszírozási lehetőségek számbavételével, a tanulói aktivitást, leterheltséget mérlegelve. Intézményünk az alábbi - a pedagógiai céljaink elérését segítő - tanórán kívüli foglalkozásokat, rendezvényeket, megemlékezéseket szervezi: Diákkörök: informatikai szakkör, Szent Imre napok, rendezvények: tanévnyitó, diáknap, nyílt napok, szakmai napok, sportnap, szalagavató, közös karácsony, diákközgyűlés, nőnap, ballagás, pedagógus nap, tanévzáró Jeles napok, megemlékezések: Nemzeti ünnepeink, történelmi megemlékezések, egészségvédelmi - környezetvédelmi napok (Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Véradók napja, .).)

35


2010

Helyi tanterv, szakmai program: A helyi képzési programok, illetve az azokat tartalmazó óratervek a pedagógiai program mellékleteként csatolva

34.A helyi tantervek forrása: -

Felzárkóztató oktatás kerettanterve Kerettantervek a szakiskolák számára A helyi tantervkészítéshez, a Nemzeti Tankönyvkiadó által kiadott tantárgyi útmutatók. Az NSZFI és a szakminisztériumok által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények.

35.Tantárgyi rendszer, órafelosztás: A pedagógiai program mellékleteiként csatolt képzési programok tartalmazzák az adott szakmai képzések moduláris tananyagegységeinek, valamint tananyagelemeinek részletes órafelosztását.

36. Szakmai program: A szakképzésre vonatkozó jogszabályi környezet A szakmai program készítésekor figyelembe vett jogszabályok: -

a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról szóló 1999. CXXI. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. CI. törvény, 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendje, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, az iskolarendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet.

Az iskolai rendszerű szakképzés a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással, felvétellel, illetve átvétellel kezdődik. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakképesítés központi programja alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés

36


2010

keretében történik, illetve ajánlott szakképzési programja alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történhet. A központi program, illetve ajánlott szakképzési program tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet, a szakképzési évfolyamokon, valamint az azok közötti, a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat időtartamát. A szakmai elméleti képzés csak szakképző iskolában folyhat. A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést végző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak. A gyakorlati képzés szervezésében – a gyakorlati képzés szervezőjével kötött megállapodás alapján – a központi képzőhely is részt vehet. A szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a tanuló számára az elméleti és a gyakorlati képzés a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően ingyenes. A gazdálkodó szervezet a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban részt vevő tanulótól a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet, és nem fogadhat el hozzájárulást, illetve költségtérítést. A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti, valamint gyakorlati képzést a közoktatási törvényben előírt képesítésű pedagógusok, illetőleg szakemberek láthatják el. A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti, valamint gyakorlati képzést a közoktatási törvény szerint, a gyakorlati képzés tekintetében a szakképzési törvényt is figyelembe véve kell megszervezni. Szakképzési alapelvek A középfokú szakképzés széles szakmai alapozást nyújt a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódáshoz, a gyors munkaerő-piaci szakképzéshez, az életpályán szükséges többszöri szakmaváltáshoz. A szakképzés kiterjed a tanulni tudás megalapozására, az együttműködéshez szükséges emberi kapcsolatok, a viselkedésmódok, a kommunikáció formáinak megismerésére, fejlesztésére, valamint olyan szakmai és praktikus ismeretekre, amelyek a jogi, a vállalkozói és az idegen nyelvi ismereteket is magukba foglalják. A szakképzés fő törekvése, olyan tartalmak kiválasztása és közlése, amelyek segítséget jelentenek a tanulóknak az ismeretek megszerzésében, a folyamatos tanulásban, a végzetteknek a gyors munkahelyváltásban. Előtérbe kerül a személyes jártasság, a problémával való megbirkózás képessége. Olyan tudás kialakítása a cél, amellyel a jelen és a közeljövő igényeinek meg lehet felelni, amellyel a tudás és az ismeret konvertálható és magában hordozza a továbblépés lehetőségét.

37


2010

Szakképzési célok A szakképzési formák és szakmák indításánál elsődleges szempontunk a végzős tanulók elhelyezkedési esélyeinek növelése. Ezt a munkaerő-piacon eladható tudás és alkalmazkodóképesség kialakításával kívánjuk elérni. Célunk, olyan általánosan művelt korszerű szakelméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítéshez tartozó tetszőleges munkakör feladatait. Ezen belül kialakítani, illetve fejleszteni szeretnénk a következőket: - korszerű szakmai műveltség, általános és speciális szaktudás, - szakmaszeretet, - fegyelmezett, szakszerű és önálló munkavégzés, - felelősségtudat, önálló felelősségvállalás, - esztétikai érzék, - folyamatos önművelés igénye, - az önálló vállalkozáshoz szükséges alapvető ismeretek. A szakmai gyakorlat Szakmai képzésünket központi szakmai tantervekre, a kimeneti követelményekre építjük, figyelembe véve partnereink szakmai igényeit is, rugalmas szakmastruktúrára törekvésünkkel igazodni igyekszünk a munkaerő-piaci igényekhez. A szakmai program gyakorlati követelményrendszerét úgy szándékozunk megvalósítani, hogy forgószínpadszerűen az egyes tantervi területeket modulrendszerűvé tesszük, és tanműhelyeinkben, valamint gazdálkodó szervezeteknél, vállalkozóknál kiegészítő foglalkozás keretén belül oktatjuk. A gazdálkodó szervezetekkel az együttműködési megállapodásokat tanulólétszámra kötjük meg, így biztosítható, hogy minden tanuló minden szakmai tartalommal találkozzon. A képzés alapozó szakaszát iskolai tanműhelyekben szervezzük. Az időszakos szintfelmérések is az iskolában kerülnek lebonyolításra. A szakmai alapozó képzés - kerettanterv - is a tanműhelyekben történik, így az elmélet és a gyakorlat kapcsolata jól érvényesíthető. A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti. A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőnek gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról. A képzési idő nagykorú tanuló esetében a napi nyolc órát nem haladhatja meg. A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. A tanuló köteles mulasztását igazolni. A gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. A foglalkozási naplót a szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani.

38


2010

Előrehozott szakképzés 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az előrehozott szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, amelyet a módosított törvény 27. §-ának (4) új bekezdése határoz meg az alábbiak szerint: "A szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és - legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és tudáselemek átadásával." Iskolánk a képzést megszervezi tanulóink részére az előrehozott szakképzés formájában. Elegendő számú jelentkező esetén a tizedik évfolyamot követően a kétéves oktatási formát is felkínáljuk. A közismereti tartalmat az 20/2010. (V. 11.) OKM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendeletben kiadott kerettanterv alapján szervezzük. A közismeret értékelése a közoktatási törvény 70. és 71. paragrafusának megfelelően egytől ötig terjedő osztályozással történik. Iskolánk a 2010-2011. tanévtől a fenntartó jóváhagyásával az irodai asszisztens (OKJ 33 346 01 1000 00 00) és a kőműves (OKJ 31 582 15 1000 00 00) szakmákban indít előrehozott szakképzést. A közismereti időkeret felosztása Kompetenciaterületek szerinti óraszámok évfolyamonként

Kompetenciaterületek 1.

2.

108

-

Tanulás (a moduláris óraszám terhére)

36

36

Történelmi, szociális állampolgári

72

72 18 (első félév 162

72

36

Digitális

72

36

Matematikai

72

36

36

72

18 (első 126 félév)

72

72


540

360


Szakmai idegen nyelv

Természettudományos

Művészeti Anyanyelvi Összesen

39

3.

18 ( első félév

Összesen

108 90

36 (első 144 félév) 108 108


2010

Az intézményben oktatott szakmák szakképzési évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és óraszámaik, az előírt tananyag és követelmények Irodai asszisztens (OKJ 33 346 01 1000 00 00) Hozzárendelt FEOR szám: 4193 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Adatbeviteli feladatot végez Ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ Iratokat, dokumentumokat kezel, selejtez, leltároz Dokumentumszerkesztési feladatot végez Elektronikus szövegfeldolgozást végez Irat- és dokumentumszerkesztést végez Számítógépen információt kezel Gazdálkodással kapcsolatos részfeladatot végez Kapcsolatot létesít és tart fenn Írásbeli kapcsolattartási feladatokat lát el Beszédjegyzéssel kapcsolatos feladatot végez Áttételi dokumentumokat készít Gyorsírói feladatokat lát el Jegyzőkönyvi dokumentumot készít Adatfelvétel, eseményrögzítés előkészítésével kapcsolatos feladatokat lát el Jegyzőkönyv-vezetési feladatokat lát el A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

A 33 346 01 1000 00 00 azonosító számú, Irodai asszisztens (2 éves) megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

40


2010

A tananyagegység óraszáma srsz.

azonosítója

megnevezése

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

összes

1.

300/1.0/1617-06

Gépírás és iratkészítés

46

0

126

172

2.

300/2.0/1617-06

Számítástechnikai alkalmazások

61

0

14

75

3

300/3.0/1617-06

Ügyviteli eszközök

0

0

8

8

4.

300/1.0/1618-06

Dokumentumkezelés

26

0

0

26

5.

300/2.0/1618-06

Számítástechnikai alkalmazások

54

0

94

148

6.

300/3.0/1618-06

Dokumentumkészítés

27

18

36

81

7.

300/1.0/1611-06

A kommunikáció alapismeretei

9

62

18

89

8.

300/2.0/1611-06

Hivatali kommunikáció

34

0

0

34

9.

300/3.0/1611-06

A nyelvi kifejezés eszközei

38

28

18

84

10

300/4.0/1611-06

Személyiségfejlesztés

26

0

22

48

11.

300/1.0/1612-06

18

0

0

18

12.

300/2.0/1612-06

Elektronikus írástechnika A szövegfeldolgozás elektronikus módja

49

18

0

67

13.

300/3.0/1612-06

Elektronikus levelezés

40

0

22

62

14.

300/4.0/1612-06

Elektronikus írástechnika

0

0

108

108

15.

300/1.0/1613-06

Iroda és információ

36

0

0

36

16.

300/2.0/1613-06

Információs folyamatok az irodában

53

0

114

167

17.

300/3.0/1613-06

Információ- és adathasználat

54

0

64

118

18.

300/4.0/1613-06

Elektronikus információcsere

0

19

0

19

19.

300/1.0/1614-06

Gazdasági és jogi alapismeretek

91

73

0

164

20.

300/2.0/1614-06

36

0

72

108

21.

300/3.0/1614-06

Hivatali protokoll A számítástechnika alkalmazása a hivatali protokollban

16

0

52

68

714

218

768

1700

Mindösszesen:

41


2010

Az irodai asszisztens megnevezésű szakképesítés 2 éves óratervében a két tanév során 2142 tanórát (1134 + 1008 óra) kell megtartani: Tantárgyak

Ügyvitel és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások Gépírás Dokumentumkezelés Hivatali kommunikáció, információkezelés Dokumentumkészítés Szakmai gyakorlat Ügyviteli eszközök Vállalkozási ismeretek, hivatali protokoll Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Társadalom-ismeret Testnevelés1 Osztályfőnöki összesen tanév összesen mindösszesen

11. évfolyam óraszámai Elmélet Gyakorlat


heti-éves

heti-éves

heti-éves

3-108 3-108

2-72

3-96 2-64

1-36 1-36

1-36 1-36

heti-éves

1-32 1-32 1-32 2-64

13,5-486 1-36 1-36

1-32

1-32 14,5-464 1-32 1-32

160 óra 1-36 2-72 1-36 13-468

18,5-666 1134

2-64 1-32 13-416

18,5-592 1008

2142

Az egyes osztályok felkészültségének függvényében az óratervből heti 8 óra nagyságrendig az egyes tantárgyak között az óraszám átcsoportosítható és felhasználható délutáni fejlesztésre, mely megszervezhető délutáni foglalkozási formában is,,melyeken a diákok részvétele kötelező. Előrehozott irodai asszisztens szakképzés óraterve szakmai képzés óraterve Tantárgyak

1/9. óraszámok

2/10. óraszámok

Elmélet heti-éves

Gyakorlat heti-éves

Dokumentumkezelés

1-36

1-36

Ügyvitel és iratkészítés, eszközeik

2-72

2-72

Számítástechnikai

2-108

1

Elmélet heti-éves


Elmélet heti-éves

2-72

2-64

2-72

3-96

A törvény szerint heti átlagban előírt óraszámot havi sportnap keretében biztosítjuk.

42

3/11. óraszámok Gyakorlat heti-éves


2010

alkalmazások 1-36

Gépírás Hivatali kommunikáció, információkezelés

1-36

1-36

1-32 1-36

Dokumentumkészítés 5-180

Szakmai gyakorlat

18-360

Vállalkozási ismeretek. hivatali protokoll Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

80 óra

összesen

6-216

tanév összesen

1-32

1-32 14,75-472

1-32

1-32

8-256

18,5-534

120 óra

8-288

5-180

504

12-720 900

790

irodai asszisztens közismereti tantárgyak óraterve Kompetenciaterületek

Anyanyelvi Történelem - szociálisállampolgári Szakmai idegen nyelv

Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként összesen 1/9. 2/10. 3/11. 2-72 1-36 0,5-18 126 2-72 2-72

1-36

-

-

-

108 72

Matematikai

2-72

1-36

-

108


2-72

1-36

-

108

Digitális

1-36

1-36

-

72

Művészeti

1-36

1-36

-

72

Testnevelés

2-72

2-72

2-64

208

Osztályfőnöki

1-36

1-36

1-32

104

Etika

1-36

1-36

1-32

104

16-576

13-360

4,5-146

1082

összesen

Az irodai asszisztens megnevezésű előrehozott szakképesítés 3 éves óratervében a három tanév során 3276 tanórát (1134 + 1134 +1008 óra) kell megtartani A közismereti órakeret az előrehozott szakképzés időterv táblája 684 órát tartalmaz. A 20/2010. OKM rendeletben a közismereti kerettanterv pedig 540 kötelező órát. Az előrehozott szakmai

43


2010

képzés központi programja szerint tehát a 684-540 óra felhasználható a helyi tanterv(igény)szerint,tehát pl. a délutáni fejlesztésre, mely megszervezhető délutáni foglalkozási formában is,melyet tehát kötelező figyelembe venni a diákok óraszámánál.

Kőműves (OKJ 31 582 15 1000 00 00) Hozzárendelt FEOR szám: 7611 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Előkészítő tevékenységet végez Egyszerűbb földmunkát végez A munka megkezdéséhez szükséges mérési feladatokat lát el Helyszíni betonozási munkát végez Vasalást készít Vízszigetelő munkát végez Hő- és hangszigetelő munkát végez Falazást végez Előregyártott elemeket helyez el Monolit beton és vasbeton szerkezetet készít Állványzatot készít és bont Hagyományos zsaluzatot készít és bont Vakolatot készít Nyílászárót épít be Aljzatbetont készít Szerelő kőműves munkát készít, előre gyártott elemeket összeszerel az utasításoknak Falakban utólagos nyílás kiváltását készíti Bontási, átalakítási, helyreállítási munkákat végez A kőműves munkákhoz szükséges kisgépeket kezeli Műemléki épületek, építmények hibáit felméri A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

sor szá ma

A 31 582 15 1000 00 00 azonosító számú, kőműves megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 2 szakképző évfolyam esetén

azonosítója

A tananyagegység megnevezése

44

óraszáma


2010

elméleti

1

204/1.0/0459-06

2

204/2.0/0459-06

3

204/3.0/0459-06

4

204/1.0/0460-06

5

204/2.0/0460-06

6

204/3.0/0460-06

7

204/1.0/0462-06

8

204/2.0/0462-06

9

204/3.0/0462-06

10 11 12 13 14 15 16 17 18

204/4.0/0462-06 204/1.0/0476-06 204/2.0/0476-06 204/3.0/0476-06 204/1.0/0482-06 204/2.0/0482-06 204/3.0/0482-06 204/1.0/0486-06 204/2.0/0486-06

19

204/3.0/0486-06

20

204/4.0/0486-06

21

204/5.0/0486-06

22

204/6.0/0486-06

23 24 25 26 27 28 29

204/7.0/0486-06 204/8.0/0486-06 204/9.0/0486-06 204/1.0/0487-06 204/2.0/0487-06 204/3.0/0487-06 204/4.0/0487-06

Az építési tevékenység alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagszükséglet meghatározása Zsaluszerkezetek készítésének technológiai folyamatai Zsaluszerkezetek elkészítése Zsaluszerkezetek bontása Hagyományos állványzatok Hagyományos állványzatok építése Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása Tárolási előírások Épületszigetelés Vízszigetelés Hő-, hangszigetelés Betontechnológia Hagyományos betonozás Betonvédelem Falazás előkészítés Szerkezetkészítés Építési segédszerkezet készítése Vakolási munka Rabicolás, felületburkolás Anyag és technológiai ismeret Minőség-ellenőrzés Szoftverek Gépek Betontechnológia Építési segédszerkezet Szerkezetkészítés Minőség-ellenőrzés 45

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

összes

0

0

72

72

54

0

0

54

54

0

0

54

72

0

0

72

0

0

72

72

0

0

18

18

27

0

0

27

0

0

90

90

0

0

36

36

0 18 0 35 45 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

18 18 72 21 18 90 18 18 118

18 36 72 56 63 90 18 18 118

0

0

18

18

0

0

75

75

0

0

26

26

104

0

0

104

0 9 9 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

7 0 0 30 43 60 7

7 9 9 30 43 60 7

Szent Imre Szakképző Szakképző Iskola Pedagógiai Program 30 31

204/5.0/0487-06 204/6.0/0487-06

32

204/7.0/0487-06

33

204/1.0/0698-06

34

204/2.0/0698-06

35

204/3.0/0698-06

36

204/1.0/0886-06

2010

Számítógépkezelés Gépek organizációja Anyagszállítás, nyilvántartás Kitűzési feladatok Speciális kőműves munka Utómunkálatok Általános vállalkozási feladatok Mindösszesen óra:

0 0

0 0

8 7

8 7

0

0

7

7

0

0

18

18

14

0

110

124

14

0

14

28

104

32

0

136

559

32

1109

1700

A kőműves megnevezésű szakképesítés 2 éves óratervében a két tanév során 2142 tanórát (1134 + 1008 óra) kell megtartani:

Tantárgyak

Kőműves szakmai ismeretek Anyag és gyártásismeret Szakrajz Munkavédelem Kőműves szakmai számítások Épületdiagnosz-tika Szakmai gyakorlat Számítástechnika Vállalkozási ismeretek Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Társadalom-ismeret Testnevelés2 Osztályfőnöki összesen tanév összesen mindösszesen



heti-éves

heti-éves

heti-éves

3-108 3-108

2-72

3-96 2-64

1-36 1-36

1-36 1-36

heti-éves

1-32 1-32 1-32 2-64

13,5-486 1-36 1-36

1-32

1-32 14,5-464 1-32 1-32

160 óra 1-36 2-72 1-36 13-468

18,5-666 1134

2-64 1-32 13-416

18,5-592 1008

2142

Az egyes osztályok felkészültségének függvényében az óratervből heti 8 óra nagyságrendig az egyes tantárgyak között az óraszám átcsoportosítható és felhasználható délutáni fejlesztésre, mely megszervezhető délutáni foglalkozási formában is,,melyeken a diákok részvétele kötelező.

46


2010

Előrehozott kőműves szakképzés óraterve szakmai képzés óraterve 2/10. óraszámok

1/9. óraszámok

Tantárgyak

Elmélet heti-éves


Munkavédelem

1-36

1-36

Kőműves szakmai ismeretek

2-72

2-72

Anyag és gyártásismeret

2-108

Elmélet heti-éves

3/11. óraszámok


Elmélet heti-éves

2-72

2-64

2-72

3-96


1-36

Szakrajz Kőműves szakmai számítások

1-36

1-36

1-32 1-36

Épületdiagnosztika 5-180

Szakmai gyakorlat

18-360

Vállalkozási ismeretek Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összesen

80 óra 6-216

tanév összesen

1-32

14,75-472 1-32

1-32

8-256

18,5-534

120 óra

8-288

5-180

504

12-720 900

mindösszesen

790

2194

kőműves közismereti tantárgyak óraterve Kompetenciaterületek

Anyanyelvi Történelem - szociálisállampolgári

1-32

Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként összesen 1/9. 2/10. 3/11. 2-72 1-36 0,5-18 126 2-72

1-36

47

-

108

Szent Imre Szakképző Szakképző Iskola Pedagógiai Program Szakmai idegen nyelv

2010

2-72

-

-

72

Matematikai

2-72

1-36

-

108


2-72

1-36

-

108

Digitális

1-36

1-36

-

72

Művészeti

1-36

1-36

-

72

Testnevelés

2-72

2-72

2-64

208

Osztályfőnöki

1-36

1-36

1-32

104

Etika

1-36

1-36

1-32

104

16-576

13-360

4,5-146

1082

összesen

A kőműves megnevezésű előrehozott szakképesítés 3 éves óratervében a három tanév során 3276 tanórát (1134 + 1134 +1008 óra) kell megtartani A közismereti órakeret az előrehozott szakképzés időterv táblája 684 órát tartalmaz. A 20/2010. OKM rendeletben a közismereti kerettanterv pedig 540 kötelező órát. Az előrehozott szakmai képzés központi programja szerint tehát a 684-540 óra felhasználható a helyi tanterv(igény)szerint,tehát pl. a délutáni fejlesztésre, mely megszervezhető délutáni foglalkozási formában is,melyet tehát kötelező figyelembe venni a diákok óraszámánál.

Ács, állványozó (OKJ 33 582 01 1000 00 00) Hozzárendelt FEOR szám: 7612 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Megismeri és előkészíti az elvégzendő feladatot Munkát előkészítő és befejező műveleteket végez Hagyományos zsaluzatot készít és bont Zsalurendszerekből zsaluzatot készít és bont (rendszerzsaluzat) Hagyományos állványzatot készít és bont A csőállványzatot szereli, építi és bontja Maradó (fa fedélszerkezetek, fafödémek stb.) faszerkezeteket épít, helyreállít, felújít, megerősít, Előre gyártott faszerkezeteket beépít

A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása.

48


2010

A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

Az ács, állványozó megnevezésű szakképesítés 2 éves óratervében a két tanév során 2142 tanórát (1134 + 1008 óra) kell megtartani: Tantárgyak

Szakmai ismeretek

11. évfolyam óraszámok elmélet gyakorlat heti-éves heti-éves 5-180 1,5-54

12. évfolyam óraszámok elmélet gyakorlat heti-éves heti-éves 2-64

Anyagismeret

2-72

1-32

Szakrajz

1-36

1-32

1-32

Szakmai számítások

1-36

1-36

1-32

1-32

Fenntartási- építési és felújítási technológia

-

-

1-32

Szakmai gyakorlat

-

12-432

-

16,5-528

-

2-64

-

1-32

-

1-32

Vállalkozási ismeretek

1-36

Munkavédelem

1-36

Műemlékvédelem

1-36

1-36

160 óra

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Társadalomismeret

1-36

-

Testnevelés3

2-72

2-64

Osztályfőnöki

1-36

1-32

összesen tanév összesen

16-576

15,5-558 1134

mindösszesen

9-288

22,5-720 1008

2142

Az egyes osztályok felkészültségének függvényében az óratervből heti 8 óra nagyságrendig az egyes tantárgyak között az óraszám átcsoportosítható és felhasználható délutáni fejlesztésre, mely megszervezhető délutáni foglalkozási formában is,,melyeken a diákok részvétele kötelező.

49


2010

37.Az iskolai nevelés – oktatás rendje: A képzési szakaszok, a szakaszváltás követelményei, elérendő képességek, készségek, az iskolából való kilépés követelményei: A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében tükröződő általános iskolai nevelést és oktatást, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi munkába állást és a munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését. Tekintve, hogy iskolánkat több hátrányos helyzetű tanuló látogatja, a tanév előtt kifejlesztettük sajátos tanítási/tanulási programunkat. Ennek segítségével a tanulók nem csak egy biztos, elsajátított tudást kapnak, hanem életcélt, és azt a biztonság tudatot, hogy bármit képesek elsajátítani. A módszer segítségével megismerték tanáraikat, egymást, a szakmát amit választottak és nem utolsó sorban szembe néztek saját magukkal a hiányos tudásukkal, és erősségeikkel. A tanév rendjében a tanulók, saját készítésű könyveket használnak, melyek minden kritériumnak megfelelnek azon aspőektusból, hogy a tanulók, értik és könnyen elsajátítahatónak ítélik meg. Ezzel a Munkatankönyvvel az adott témákat megfelelő szinten elsajátítják, megértik és csak akkor haladnak tovább, ha tudások az adott témakörben teljesen biztossá vált. Ezzel elérve azt is hogy egyénileg a saját tempójukban fejlődnek, kiküszöbölve az iskola részéről azon hibákat, melyek a differenciálás közben adódhatnak. A számonkérés ebben a rendszerben egy teljesen baráti beszélgetés a tananyagról. Ezzel egyetemben meg kell említeni a pedagógusi szerepvállalás változását, mivel ebben a rendszerben a pedagógusok elsősorban egy korrepetitor és egy segítő feladatát látják el, a döntések és a kivitelezés a tanulók feladata, a pedagógus csak segít, hogy minden gördülékenyen haladjon! Hátrányos helyzetű tanulóinkkal, akik tanulási problémákkal küzdenek, külön délutánonként is foglalkozunk, ezeken az alkalmakon a tanulók hiányosságaikat pótolják, ha szükséges egészen az általános iskola alsó osztályainak tudását is újratanulhatják. Ebben az időben egy pedagógus maximum két azonos képességű tanulóval foglalkozik. Ezekkel a tevékenységeknek és a családias hangulatnak köszönhetően a tanulók sokkal pozitívabban térnek haza nap, mint nap és célokat tűznek ki maguk elé, melynek elérésére törekednek a mindennapokban.

38.Képzési szakaszok általános tantervi követelményei, elérendő képességek, készségek: A képzés általános követelményei: - általános iskolai tantárgyi követelmények továbbépítése,kiszélesítése, elmélyítése,

50


2010

- az eltérő adottságú, motivációjú tanulók felzárkóztatása, - az egyéni fejlődési ütemhez igazodó differenciált komplex képességfejlesztés - az általános műveltség megalapozása,az kiterjesztése, megerősítése, további műveltség megszerzésének elősegítése - szakmacsoportos orientációval aszakmai érdeklődés kialakítása - a tudás, a fogalmi gondolkodás ésproblémamegoldás igényének fejlesztése, - humánus értékek érvényesítése, - egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeire nyitottság kialakítása, - egészséges életmód igényének,gyakorlatának kialakítása, - igényes emberi kapcsolatokra alkalmasság képességeinek fejlesztése, - nyitottság fejlesztése a demokratikus elvek elfogadására, - a változások rugalmas és eredményeskövetésére, megfelelő cselekvésre alkalmassá válás segítése, kialakítása , A tanulók nevelése-oktatása során kialakítandó képességek, készségek: - az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, - a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszonyra alkalmasság , - a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésének igénye, - a nemzeti és az egyetemes emberi értékek és követendő magatartásminták, a különböző kultúrák iránti nyitottság, - alkalmasság: • az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, • a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, • a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint • az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására irányuló igénnyel, képességgel, • a fejlődő fogalmi gondolkodásra, problémamegoldó képességre, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudás megszerzésére, a tudás fejlesztésére, - rendelkezzenek: • a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényességgel, a tevékenységeikkel, kapcsolatos felelősségérzettel, • logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodás képességével, • a különböző információk között eligazodás, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre adandó válaszadás, és a különböző élethelyzetekben - a tudásra épülő - önálló véleményalakítás, majd az ezen alapuló felelős döntéshozás képességgel, • fejlett önismerettel, a kezdeményező és vállalkozó készségekkel, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakításának képességével, • egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálásának, valamint az állampolgári szerepre alkalmasság képességével, • a demokrácia gyakorlásához szükséges képességekkel, a jogok és a kötelességek szerinti életvitel képességeivel. A képzés általános követelményei: - A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás. - A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmaivizsgára való felkészítés. - A képességek fejlesztéséhez, követelményekben a tanulókadottságaihoz igazodás. - A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuksorán ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai 51


2010

tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli ésszociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését. - Lehetőséget kell kapniuk a magasabb szintű szakképzettség megszerzésére a szakmai előmenetel, az egész életen át tartó tanulásfolyamán. - Elsősorban konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, de megerősítik és fejlesztik az elvont fogalmigondolkodást is. - A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez. - A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagoktartalma elsősorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minélcselekvőbb részvételét feltételezi. Ennek érdekében a helyi tanterv lehetőséget ad az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat. - A szakiskola első, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. - A helyi pedagógiai program meghatározza a szakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlődésre ösztönző, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető tevékenységeket, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. - Követelmény továbbá a(z) - egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeire nyitottság kialakítása, egészséges életmód igényének, gyakorlatának kialakítása, - igényes emberi kapcsolatokra alkalmasság képességeinek fejlesztése, - nyitottság fejlesztése a demokratikus elvek elfogadására, a változások rugalmas és eredményes követésére, megfelelő cselekvésre alkalmassá válás segítése, kialakítása , A tanulók nevelése-oktatása során ki alakítandó képességek, készségek: - az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, - a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszonyra alkalmasság - a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésének igénye, - a nemzeti és az egyetemes emberi értékek és követendő magatartásminták, a különböző kultúrák iránti nyitottság, - alkalmasság: • az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, • a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtésifolyamatok alakítására, • a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint • a további tanulmányok folytatására. • az ismeretek megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására irányuló igénnyel, képességgel, • a fejlődő fogalmi gondolkodásra, problémamegoldó képességre, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudás megszerzésére, a tudás fejlesztésére, - rendelkezzenek: • a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti

52


2010

igényességgel, a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzettel,logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodás képességével, • a különböző információk között eligazodás, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre adandó válaszadás, és a különböző élethelyzetekben - a tudásra épülő - önálló véleményalakítás, majd az ezen alapuló felelős döntéshozás képességgel, • fejlett önismerettel, a kezdeményező és vállalkozó készségekkel, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakításának képességével, • egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálásának, valamint az állampolgári szerepre alkalmasság képességével, • a demokrácia gyakorlásához szükséges képességekkel, • a jogok és a kötelességek szerinti életvitel képességeivel. - legyenek képesek: • a tanulók sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfelelni a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. • a hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. • a tanulók a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésére, valamint egyéb ismeretek befogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. • munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, - alakuljon ki bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt, és a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet.

39.Elérendő pedagógiai célok megvalósulása az egyes képzési szakaszokban: Az iskolába kerülő tanulók nagy részénél elsődleges pedagógiai cél és feladat a tanulás tanítása; csak ennek elsajátíttatása után kezdődhet meg a tudás szintjén a különböző pedagógiai célok megvalósítása; folyamatosan, egymásra épülve. Minden képzési szakaszban fontos a fizikum fejlesztése. Az iskolába kerülő tanulók nagy részénél elsődleges pedagógiai cél és feladat a tanulás tanítása; csak ennek elsajátíttatása után kezdődhet meg a tudás szintjén a különböző pedagógiai célok megvalósítása; folyamatosan, egymásra épülve. Minden képzési szakaszban fontos a fizikum fejlesztése. 9-10. évfolyam: - Lezárja az általános képzést, felkészít az alapműveltségi vizsgára. - Pályaorientáció, a választott szakma megismertetése. A tanulók alapismereteket szereznek a munka világáról. Megalapozza, előkészíti a középfokú képzést, illetve a szakképzést. Személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztése. - Tanulási technikák kialakítása. A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. - Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása.

53


2010

Az egyetemes emberi értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés. A másság elfogadására, toleranciára nevelés. - Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. - Kommunikációs készségek kialakítása. A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek és a kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés) ……………………………………………………………………………………………… 1/11 - 2/12. szakiskolai szakképző évfolyam: - A más iskolákból érkezők felzárkóztatása a szakmai előkészítő ismeretekből (tanóra, egyéni foglalkozás, fakultatív óra keretében - korrepetálás). A tanuló elsajátítja a választott (alapfokú végzettséghez kötött) szakma központi programja szerinti elméleti és gyakorlati ismereteket, felkészül a szakmai vizsgára. - A helyi szakmai, gazdasági, munkaerő-piaci igények figyelembe vevő kiegészítő képzésben részesülnek. Olyan szakmai alapismeretek kialakítása, amellyel képes a tanuló a szakmai helytállásra és további vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére. - A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. Az iskolarendszerű felnőttoktatás feladatai: - Biztosítani kell az előző ismeretek hiányanyagának felmérését és a hiánypótlást - Nagy hangsúlyt kell fektetni az önálló tanulás, ismeretszerzés, információszerzés és feldolgozás készségfejlesztő tanulására. A közoktatásban tanulók különböző szociokulturális hozománnyal érkeznek, aminek hatása tanulmányaik során végig kísért. Ezt a tehertételt az iskolai felnőttoktatásnak ellensúlyozni kell. Elő kell segíteni a tanulók felkészítését az önművelésre. A felnőttoktatásba belépők jelentős élettapasztalattal és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, amelyet tanításuk során hasznosítani kell. - Biztosítani kell az iskolarendszeren kívüli képzés átjárhatóságát.

40.A szakaszváltásra, átjárhatóságra vonatkozó ismérvek: 1.) A 9 - 10. évfolyam tantervi követelményeinek eredményes szakiskolai teljesítése után a tanuló évfolyamismétléssel vagy tanterv-különbözeti vizsgával szakközépiskolai osztályokban (9 10 - 11. évfolyam) folytathatja tanulmányait, illetve a 10. évfolyam (alapvizsga) eredményes befejezése után bekapcsolódhat az alapfokú szakképzésbe. A szakközépiskola 9 - 10. évfolyamának sikeres teljesítése lehetővé teszi a középiskola vagy az alapfokú szakképzés 11. évfolyamán a tanulmányok folytatását. A 10. évfolyam végétől lehetőség van önköltséges alapon számítógép-kezelő szakképesítés megszerzésére, ennek érdekében az iskola a nem kötelező órakeret terhére, számítástechnika tanfolyamot szervez. 2.)

11-12. évfolyam: E két évfolyamon a képzés több fő irányban, és szálon fut tovább. A szakiskola11 - 12. évfolyamára felkészítő szakmai követelményeket a kerettantervek és a vizsgakövetelmények alapján összeállított helyi tantervek rögzítik. A szakiskola 10 - 12.

54


2010

évfolyamának sikeres teljesítése lehetővé teszi azonos szakmacsoport esetén tantervkülönbözeti vizsga nélkül, eltérő szakmacsoport esetén tanterv-különbözeti vizsgával, a 11. szakképző évfolyamon történő tanulmányok folytatását. A szakképző évfolyamok az iskolai oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszát jelentik. A képzés időtartamát, az elméleti és gyakorlati órák arányát az OKJ határozza meg, a tananyagot a szakmai vizsgakövetelményekre és a központi programra épített helyi szakmai program határozza meg. A képzés szakmai vizsgával zárul. Az első szakképesítés megszerzése után lehetőség van az OKJ szerinti feltételekkel másodszakmát szerezni.

41.Képzési tartalmak: A többször módosított 1993.évi LXXIX.törvény 45. § (4) bekezdése alapján az intézmény valamennyi évfolyamán és nevelési-oktatási feladatára átfogó, egységes pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához iskolai és kollégiumi nevelési programot illetve helyi tantervet, a kollégium kollégiumi pedagógiai programot használ. A többcélú intézménynek megfelelően, az 1993.évi LXXIX.törvény 33. §, 48-49. §, valamint a 10/2003 (IV. 28.) OM rendelet és a 46/2001. OM. Rend. Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján készített pedagógiai program meghatározza az intézmény általános, valamint intézménytípusok szerinti nevelési programját és a helyi tanterveket.

42.Szakiskola -

A 2003/2004-től a szakiskola kerettantervek (10/2003 (IV. 28.) OM rendelet és a 46/2001. OM. Rend. Kollégiumi nevelésországos alapprogramja) alapján, a szakképző évfolyamokon az érvényben lévő OKJ (Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII.27.) OM rendelet) szerinti központi szakmai programok és követelmények, valamint a vizsgakövetelményekről szóló rendeletek alapján készültpedagógiai program, illetve helyi tantervek, szakmai program szerint végzik tanulmányaikat. a 2002/2003-ig beiskolázott szakiskolai évfolyamok helyi tantervi programja a 28/2000 (IX.21) OM rendelet szerinti kerettantervekre épül.

Esti rendszerű osztály szervezése: A nappali rendszerű oktatásba bekapcsolódni már nem tudók számára szervezett felnőttoktatás. A bekerülés feltétele: azonos az ifjúsági osztálynál leírtakkal

43. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások: A Közoktatási törvény 52. § (7) alapján "az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából". Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a törvény szellemében használja fel, figyelembe véve - optimálisan aktualizálva minden tanévben - a tanulók igényeit.

A speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása és a tehetséggondozás az emelt szintű oktatás keretein belül is megvalósul.

55


2010

A tanulónak 10. évfolyam végéig (május 20-ig) el kell döntenie, hogy részt kíván-e venni emelt szintű érettségire való felkészítésben. Törekednie kell a pedagógusnak a kiemelkedő képességű tanulók felkarolására, segíteni kell a tanulmányaiban, illetve céljai elérésében. A tanulóknak iskolánk felajánlja a 11 - 12. évfolyamon • Az informatika emelt szintű oktatását. Ezeket az emelt szintű oktatásokat megfelelő létszámú jelentkező esetén az iskola pedagógusai végzik.

44.Felzárkóztató oktatás: Felzárkóztató oktatás óraterve A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatásban azok a tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúltak tizenhat évesek. A felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított iskolai bizonyítvány szakképzési évfolyamba lépésre, továbbá az általános iskolában a nyolcadik évfolyamig, illetve a szakiskolában kilencediktizedik évfolyamon osztályozó vizsga letételére jogosít. A tanulók a felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphetnek, ahol alapfokú iskolai végzettséghez - a nyolcadik osztály elvégzéséhez -, a tizedik osztály elvégzéséhez, alapműveltségi vizsgához kötött és iskolai előképzettséghez nem kötött szakképesítéseket sajátíthatnak el. A felzárkóztatás célja a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a pályaválasztási döntés megalapozása, a szakmai vizsgára történő felkészülés előkészítése, a szakmatanuláshoz szükséges általános ismeretek elsajátíttatása, az alapkészségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában. A felzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik, elméleti és gyakorlati tanórai foglalkozások keretében.

45.A szakiskolai felzárkóztató program szervezése: Az iskola helyi tantervében szereplő óraszám: 32 óra/hét, összesen 1184 óra. A felzárkóztató oktatás, az intézménybe érkező tanulók előképzettsége alapján, egy- vagy kétéves formában történik. Az egyéves időtartamú felzárkóztató oktatást a szakiskola tizedik, a kétéves időtartamú felzárkóztató oktatást a kilencedik-tizedik évfolyamán kell megszervezni Tantárgyi rendszerek és óraszámok Tanórai foglalkozás (tantárgy)

Éves óraszámok 9 osztály 10 osztály 148óra 74óra 74óra74óra74óra 148óra74óra74óra 37óra37óra37óra 74 óra 74óra

Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret/Egészségtan

56

Szent Imre Szakképző Szakképző Iskola Pedagógiai Program Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2010 74 óra 74óra 74óra 74óra 74óra74óra 37óra 37óra 74 óra 333óra481óra481óra481ór a 481 1036óra1036óra1036ór 148óra148óra 1184óra 1148óra 1148ór

Pályaorientáció

Szakmai előkészítő / alapozó gyakorlat Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető Kötelező óraszám összesen

46.A tankönyvkiválasztás, tanulói segédletek kiválasztásának elvei: A tankönyvek kiválasztása a munkaközösségek tagjainak együttműködése, szakmai véleménye alapján történik. Az adott szakterület tankönyvigényét a munkaközösség-vezető egyezteti, állítja össze. Az összeállítás rendező elve: • Az adott évfolyamon ugyanabban a képzési formában egységes taneszközt (tankönyvet, munkafüzetet, segédeszközt) használnak, és ha erre lehetőség van, tankönyvcsaládban gondolkodnak.

A munkaközösség által kiválasztott tankönyv 4 évre szól. Amennyiben a használat során ataneszközről kialakultvélemény módosul, ill. a tankönyvpiacon korszerűbb tankönyv jelenik meg, lehetőség van módosításra, de csak a szülői közösség ill. az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogát alátámasztva lehet. 1.) Érvényességi rendelkezések: A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, a fenntartó jóváhagyásával válik jogerőssé. 2.) Felülvizsgálati módok: a. A pedagógiai programot évente felül kell vizsgálni. b. A felülvizsgálatra a nevelőtestület jogosult. 3.) A pedagógiai programunk jóváhagyását követően olvasható az Interneten elhelyezett honlapunkon (www.matrixoktatas.hu). A tankönyv kiválasztás szabályozása: 1. A tankönyvek kiválasztása a minden évben hivatalosan kiadott közismereti és szakmai tankönyvjegyzék alapján történik. 2. A tankönyvrendelésbe felvenni azokat a tankönyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a hivatalos tankönyvjegyzékben, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet. 3. További rendező elv a tankönyvek kiválasztásánál, hogy a tankönyv tartalma, felépítése, képanyaga, magyarázó ábrái lefedjék a tantervi követelményeket, a helyi szakmai és pedagógiai programokat, alkalmazkodjon a tanulók képességeihez. 4. Kiválasztásnál a szakmaiság mellett fontos ismérv a tankönyv eladási ára. Cél: Olyan tankönyv kerüljön be a tankönyvjegyzékbe, amely szakmailag a legmegfelelőbb és a növendékek számára a legolcsóbban beszerezhető. 57


2010

Amennyiben két egyformán jó, szakmai szempontból megfelelő tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben, ezek közül az kerül kiválasztásra, amelynek árfekvése a kedvezőbb. A távlati cél az, hogy az intézmény valamennyi tanulója számára biztosítja az iskola a támogatott tankönyvekhez való hozzájutást. Az anyagi fedezet minden tanévben a tankönyvtámogatási normatíva.

47.Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere: A közoktatási törvény többszöri módosításának alapvető koncepciója a közoktatásminőségfejlesztése. A törvény szelleméből három fő célkitűzés olvasható ki, amelyek a gyakorlatban egymással összefüggő feladatokat jelentenek: a közoktatás rendszerének és az egyes intézményeknek, az elvárásnak megfelelőműködését, a törvényes működést és a megfelelő színvonalú szolgáltatás biztosítását a közoktatás szereplői számára. Intézményünk célja, működésünk minőségjegyeinek folytonos fejlesztése. Az intézményi működésre jellemző, hogy valamennyi működési tevékenysége tervezetten, átgondoltan történik. A pedagógiai programunkban az alábbiak szerint határozzuk meg a mérési, ellenőrzési, értékelési tevékenységeinket:

48.Nevelő-oktató munka eredményességének mérése: A nevelési programban a tanulói teljesítmények méréséhez csupán a legjellemzőbb eljárásokat adjuk meg, mivel a helyi tantervekben megjelennek a méréssel kapcsolatos konkrét eljárások. A méréseink célja mindenkor a pedagógiai program teljesítésének alakulása. Mérést végző személy(ek)

Mérésben Mérés tartalma vevők

Mérés módja

Maga a tanuló

Maga a tanuló

A pedagógus

Osztályok, Tanítási egység, témakör, csoportok, modulok elsajátításának tanulók tanulói képességek, kompetenciák, személyiségfejlődés, szint alakulása

Munkaközösség

Érintett tanuló, osztályok, csoportok,

Önálló problémamegoldás Bemenetmérés, folyamatba és kimenet alkalomszerű és rendszeres, részleges és körű, és alkalmazó Bemenetmérés, kimenet mérés (felmérés), óralátogatás folyamat megfigyelésből

Elsajátítandó ismeretek, készségek, képességek

A tantárgy(ak) anyagának elsajátítási szintje, tanulói képességek, készségek, kompetenciák, személyiségfejlődés, szint alakulása.

Mérés időbelisége, ciklikussága Rendszeres Alkalomszerű, rendszeres és ciklikus

Alkalomszerű, ciklikus (munkatervtől függően)

Egyes Differenciált tehetséggondozás követelményeinek

58

egységes minimumteljesítésének

Munkaterv gyakorisággal, verseny-kiírások


Iskolavezetés

Fenntartó, szakértők bevonásával

Ágazati irányítás, OKÉV

Vizsgabizottság

2010

felmérése, versenyeztetés Iskola Egy-egy műveltségi Kimenet mérés tanulója, terület vagy komplex átfogó (felmérés), évfolyam, méréssel a tartalmak óralátogatás osztályok, elsajátításának szintje, folyamat csoportok, képességek, megfigyelésből neveltségi szint alakulása Iskola Egy-egy műveltségi (szak- Kimenet mérés tanulója, terület vagy komplex átfogó (felmérés) évfolyam, méréssel a tartalmak osztályok, elsajátításának szintje, csoportok képességek, személyiségalakulása,

szerint

a célzott mintavétel szerint Tehetséges, kiemelkedő képességű tanulók Vizsgacsop

Eseti jellegű

Vizsgálat célja szerint.

Állapotmérés

Ciklikus (munkatervtől függően)

Eseti (célzott vizsgálat)

Emelt szintű oktatás, Versenyeztetés tehetséggondozás alakulása

Versenykiírások szerint

Záróvizsga megfelelés szintje

Záróvizsga

Kimenetmérés

49.Értékelés: Az ágazati irányítás és a fenntartó, valamint az intézmény által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása az intézmény tevékenységének tényleges pedagógiai eredményességével a közoktatási törvény koncepcionális szelleméből is kiolvasható. Az értékelés az ellenőrzések, mérések tapasztalataira épül, vele szoros egységet alkot. Értékelési tevékenységünk ellátásával célunk: - a végzett munka során adódó eredmények számbavétele, - a hibákkal történő szembenézés, - amely minősíti a munkában részt vevő személyeket, - feltárja a vezetőség (vezető) lényeglátását, feladatkijelölő készségét. Feladatunk az intézmény értékelési rendszerének jogszerű, objektív működtetése.

50.Az értékelési jog szabályozása: A) Az osztályozás jogi szabályozása A tanuló munkájának értékelését, minősítését a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Ktv.) a pedagógus hatáskörébe utalja. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét. Ez önálló pedagógusi hatáskör, még az igazgató munkáltatói joga sem terjed ki a konkrét érdemjegy, minősítés, értékelés tartalmára vonatkozó utasítás kiadására, mert az törvénysértő lenne. A nevelőtestület is csak egyetlen alkalommal, az év végi osztályozó értekezleten, bírálhatja felül a pedagógus osztályzatát, ha az érdemjegyek átlagától a tanuló hátrányára történő indokolatlan eltérést mutat. Az osztályozás tehát a pedagógus elvitathatatlan és megkérdőjelezhetetlen joga, beleértve az osztályozás módszerének, gyakoriságának, ütemezésének, időtartamának, technikájának meghatározását is.

59


2010

Ez a cselekvési szabadság nem korlátlan. Az osztályozás jogi korlátai: •

• •

Első szint: vonatkoznak rá mindazok az alkotmányjogi, gyermekjogi, büntetőjogi, munkajogi és közigazgatási jogi korlátozások, amelyek a jogalkalmazásával szemben általában is követelmény. Második szint: a pedagógus tevékenységére, a tanulók jogaira általánosan vonatkozó közoktatás szintű előírások. Harmadik szint: az osztályozásra kifejezetten vonatkozó közoktatási jogi szabályok, közöttük az iskolai belső jogi normák (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend) vonatkozórendelkezései, amelyek törvényi felhatalmazás alapján, de a nevelőtestület saját szabályait tartalmazzák az értékelés, minősítés iskolai gyakorlatára

60

B) A tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések (iskolai belső jogi normák) szabályozási lehetőségei az osztályozással kapcsolatban.

a. Pedagógiai program Az intézményi pedagógiai program meghatározza a nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét, valamint az intézményi beszámoltatás, azértékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. (Ktv. 48. § (1) bekezdés) b. Szervezeti és Működési Szabályzat Általános szabályozási felhatalmazás "az intézmény működésével kapcsolatos kérdések szabályozása". (Ktv. 39. § (1) bekezdés) Konkrétabb szabályozási felhatalmazás a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, valamint a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit. (R. 4.§(2) bek. g) és i) pont) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggő kérdést rendez. (R.4.§(3) bek. c)pont) c. Házirend Minden értékeléssel, minősítéssel (érdemjegyekkel, osztályozással) kapcsolatos tanulói kötelezettség illetve tanulói jog gyakorlására vonatkozó szabály.

C) Az osztályozás pedagógiai művelete a) Az érdemjegyek és osztályzatok fogalmának, formáinak meghatározása: • érdemjegy - a tanév folyamán rendszeres értékelés • osztályzat - félévi és év végi minősítés • formái - jeles(5), jó(4), közepes(3), elégséges(2), elégtelen(1), ettől lehetséges bizonyos keretek között eltérni és sajátos értékelési és minősítési formákat alkalmazni, de nem pusztán saját elhatározásból, hanem az iskola pedagógiai programja alapján. (Ktv. 70.§ (3) bek.) b) Hatáskör: • pedagógus joga - értékelje és irányítsa a tanulók munkáját • osztályfőnök joga - a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése • nevelőtestületi hatáskör - évvégén az osztályzat megváltoztatása abban az estben, ha az év végi osztályzat az érdemjegyek átlagától lényegesen eltér a tanuló hátrányára, és a pedagógus indokait a nevelőtestület nem fogadja el.


2010

c) Célhoz kötöttség (rendeltetésszerű használat): • az érdemjegyek célja - a tanuló teljesítményének, előmenetelének tanítási év közbeni rendszeres értékelése. (Ktv. 70. § (1) bek.) • osztályzatok - a tanuló tudásának értékelését és minősítését szolgálja. (Ktv. 70.§ (2) bek.) • az osztályzatok megállapításának alapja az érdemjegyek (Ktv. 70.§ (1)) , a tanuló évközi teljesítménye illetve az osztályozó és más vizsgákon nyújtott teljesítménye.(R.21.§(3)) • fegyelmi eszközként alkalmazás tilalma - az érdemjegyek illetve osztályzatok megállapításakor a tanuló teljesítményét és szorgalmát kell figyelembe venni - tehát kivéve a magatartást. (Ktv. 70. § (2) bek.) d) Értesítési kötelezettség: • az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell, az osztályzatokról szintén. e) Év végi elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát von maga után. Kettőnél több javítóvizsgához nevelőtestületi engedély kell, amely csak nagyon indokolt, rendkívüli esetben alkalmazható. f) Adatkezelés: • a közoktatási törvény alapján nyilvántartott adatok - többek között - a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése és a vizsgaadatok. Ezek az adatok az alábbi jogosult körnek továbbíthatók: o az érintett osztály nevelőtestületén belül o a szülőnek o a vizsgabizottságnak o a gyakorlati képzést szervezőnek o a tanulószerződést kötőjének o iskolaváltás esetén az új iskolának o a szakmai ellenőrzés végzőjének MÁSNAK NEM! D) A követelményrendszer alapelvei Minden intézmény nevelő-oktató tevékenységéből adódóan sokrétű követelményrendszert állít fel a diákok számára. Az ezeknek való megfelelés, vagy meg nem felelés alapelveit foglaljuk össze az alábbiakban. A követelményrendszer három nagyobb részre osztható: 1. Tantárgyi követelmények - ezt a NAT, a kerettantervek és a vizsgakövetelmények alapján a helyi tanterv határozza meg. A tantárgyi megmérettetésnek fontos részét képezik a tantárgyi versenyek, pályázatok. 2. Magatartási követelmények - ez az alapvető egyetemes emberi értékekre, erkölcsre épül, és konkrétan az iskola házirendje tartalmazza. 3. Szorgalmi követelmények: ez a diákok tanulásához, munkához való viszonyát tükrözi. A követelményrendszer betartása, betartatása szempontjából alapvetően fontos a fegyelem és a fegyelmezés, a jutalmazás és a büntetés kérdése, ezek alapelveinek kidolgozása, amely során az alábbi alapelveket kell figyelembe venni: • Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tananyagot lehet megkövetelni. • A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátságokat. • Figyelembe kell venni a tanuló képességeit - talentumait -, és a tanuláshoz való hozzáállását, ehhez nélkülözhetetlen a tanuló személyiségének ismerete.

62

Szent Imre Szakképző Szakképző Iskola Pedagógiai Program • • • •

2010

Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között, ne legyen egyik sem túlhangsúlyozva vagy elhanyagolva a másik tantárgy rovására. A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség igényének kialakítása. Csak az önmagával szemben is igényes tanár tud igényességre nevelni. A tantárgyi és tanórai követelmények legyenek világosak egyértelműek és teljesíthetőek. A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során, a tanuló érezze a következetességet, és a kiszámíthatóságot. • A követelmény mögött érződjön a tanítvány tisztelete.

E) A jutalmazás és a büntetés A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. Csődöt mond a jutalmazás, o ha a jutalom értékét veszti o ha a jutalom időben túl távoli o ha jutalom (máshonnan) megszerezhető o ha el nem fogadható viselkedéssel is megszerezhető o ha az elfogadható viselkedés jutalom nélkül marad o ha a jutalom elérése túl nehéz A büntetés akkor működik: o Ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása, és a diák helyes irányba terelése. o A kimondott büntetési szabályok be nem tartása következetlenség. o Az egyszer már büntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell. o Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell. o Ügyelni kell arra, hogy az egyszer büntetett viselkedés soha ne jutalmazódjon. o Nem szabad túl súlyosan vagy túl gyakran büntetni, mert a tanuló feladja a megjavulásra irányuló próbálkozásait, a fokozatokat célszerű betartani. Ettől eltérni abban az esetben lehet, ha a vétség súlya ezt indokolttá teszi. o Az enyhe büntetés nem hatékony, igazodnia kell az elkövetett vétség nagyságához. A büntetésnek számos negatív hatása is lehet, mégis számos helyzetben élni kell vele. Nincs idő kivárni, amíg a helyes magatartást megérti a növendék, és az belsővé válik. Másrészt csak ezzel lehet felállítani a végső viselkedési korlátokat, illetve a felállított korlátokat betartani. A kizárólag jutalmazásra és büntetésre épülő fegyelmezés egyoldalú és személytelenné válhat. Azt kell elérni, hogy az intézmény szerint értéknek tartott mintákat a diák is értékesnek, beépítésre érdemesnek tartsa, hogy ne a pedagógus fegyelmezze kívülről, hanem ő igényelje a belső fegyelmezettséget. Ahhoz, hogy a diák fegyelmezett személlyé váljon, mintákhoz kell igazodnia. Ezt akkor tudja megtenni, ha megpróbál utánozni valakit, aki fegyelmezett, önfegyelmében hiteles, tekintélye tudásából, bölcsességéből származik. Az önfegyelem mintája épül be a diákba, és ennek elősegítése, kivárása rendkívül nagy türelmet igényel. Ugyanakkor nagy felelősség hárul az intézmény tantestületére, mert a pozitív hatás sok esetben csak tőle várható, és gyakran kell számolni a nagyon erős kortárscsoporti, és a kedvezőtlen társadalmi, szülői hatással. A jutalmazás formái: Írásos dicséretek: > Szaktanári > Osztályfőnöki > Igazgatói > Nevelőtestületi > Szakoktatói

63


2010

Adható kitüntetések: - Az év tanulója. Csoportos jutalmazás: - oklevél, emlékplakett, jutalomprogram Az elmarasztalás elvei, formái: A törvény adta lehetőségeken túl fegyelmező intézkedésként adható: - szaktanári figyelmeztetés - szaktanári intés - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intés - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intés - nevelőtestületi figyelmeztetés - nevelőtestületi intés. Kétszer ugyanaz a fegyelmező intézkedés nem adható. Újabb fegyelmi vétség esetén a szigorúbb fokozatot kell adni. Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárásba be kell vonni a DÖK képviselőjét. Súlyosabb fegyelmi vétség esetén a Közoktatási Törvény által megfogalmazott fegyelmi büntetés szabható ki.

64


2010

51.Ellenőrzés, értékelés, osztályozás intézményi gyakorlata: ALAPELVEK: 1. Az ellenőrzés - értékelés - osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. 2. Az objektív, igazságos értékelés - osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segítik abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő. 3. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. 4. Bármely tantárgy ellenőrzési - értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. A tantestület véleménye szerint a biztos tudás kialakításához feltétlenül szükséges a közvetített ismeretek rendszeres (nem kampányszerű) és a tantárgynak megfelelő formákban végzett számonkérése, a tanuló teljesítményének folyamatos megfigyelése és értékelése. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Érvényesíteni kell a szóbeliség primátusát. Még a " feladatmegoldás " tárgyakban sem hagyható el a szóbeli ellenőrzés, számonkérés. Aszámonkérés írásbeli formáinak terjedése és szóbeli formáinak háttérbe szorulása miatt, a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése céljából, az intézmény tantestülete kívánatosnak tartja a szóbeli számonkérés részarányának növelését, elsősorban a humán terület tantárgyai és az élő idegen nyelvek esetében, de lehetőség szerint egyes reál és szakmai tantárgyak vonatkozásában is. Az írásbeli számonkérés esetében előnyben kell részesíteni az esszé formájú összefüggő megnyilatkozásokat, és az ésszerű minimum szintjén kell tartani a tesztek, elsősorban feleletválasztós változataik használatát. Az egyes tantárgyak helyi tantervében évfolyamonként célszerű meghatározni a tanév során írandó / nagy - vagy témazáró / dolgozatok számát. Elvárás, hogy valamennyi átfogó témát írásbeli számonkérés zárja. A témazárók időpontját, témáját a számon kérő nevelőnek a megírás előtt legalább egy héttel be kell jelenteni, és egyeztetni a tanító tanár-teammel, mert egy tanítási napon csak két ilyen típusú ellenőrzésre kerülhet sor. 5. A tanuló tantárgyi teljesítményében bekövetkezett jelentős visszaesés esetén a szaktanár segítő szándékkal konzultál a tanulóval, az osztályfőnökkel, az osztályközösséggel, és szükség esetén természetesen a szülőkkel. A felzárkóztatásról írottak szellemében a szaktanár személyre szabott, egyéni segítségnyújtás formájában törekszik mind a fenti típusú tanulási gondok, mind az iskola 9. évfolyamára felvett, vagy a felsőbb évfolyamokra más iskolákból átvett tanulóknál jelentkező, a teljesítménnyel, részképesség hiánnyal összefüggő problémák megoldására. 6. A tanuló tantárgyi teljesítményét a hagyományos ötfokozatú skála érdemjegyeivel minősítjük. A minősítés alapja kizárólag a tanuló teljesítményének a tantervi követelményekkel való összevetése. Mindenképpen kerüljük az olyan minősítést, amely csupán a tanulók egymáshoz viszonyított relatív teljesítményén alapszik. 7. A tanuló érdemjegyeiről, tantárgyi előrehaladásáról a szaktanár és az osztályfőnök az ellenőrző könyv, kivételes esetekben levél útján írásban, a fogadó napokon és a szülői értekezleteken szóban tájékoztatja a szülőket. 8. A tanuló félévi és év végi tantárgyi érdemjegyének kialakításához a heti tantárgyi óraszám és a félévenként minimálisan elvárt osztályzatok száma a következőképpen alakul: 1/3, 2/4, 3/5, 4/6. A félévi és év végi tantárgyi érdemjegy kialakításakor az adott időszak alatt megszerzett különböző típusú osztályzatok súlyozott átlagától a szaktanár lefelé legfeljebb egy osztályzat erejéig, felfelé is ennyire eltérhet. A szaktanár mérlegelésétől függően a tanuló lehetőséget kaphat félévi és év végi érdemjegyének átfogó javítására. A mérlegelés alapjául szolgáló szempontokat a tanulóval

65


2010

ismertetni kell. Ha az osztályt/csoportot az adott tantárgyból egynél több szaktanár tanítja, a félévi és év végi érdemjegyet közösen alakítják ki. A szakmai orientációs tantárgyak osztályzattal és érdemjeggyel történő értékelése tantárgyanként történik. A félévi és év végi minősítés - osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. 9. A számonkérés egyes tantárgyakra jellemző formáit, a belső és külső vizsgákat, a különböző típusú (szóbeli felelet, témazáró felelet, írásbeli nagy dolgozat, stb.) érdemjegyek súlyát, valamint az egyéb tényezőket a tantárgyi tantervek tartalmazzák. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza - teljes jogkörrel és felelősséggel. 10. Az értékelés - osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. Az érdemjegy /osztályzat/ akkor Jeles, ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. Jó, ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, és kisebb bizonytalansággal tudását önállóan alkalmazni tudja. Közepes, ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen, több hibával teljesíti, tudását csak nevelői segítséggel képes alkalmazni. Elégséges, ha a tanuló a minimumszintet teljesíti, amely a továbbhaladás feltétele. Kizárólag nevelői segítséggel képes feladatvégzésre. Elégtelen, ha a tanuló nem sajátította el a helyi tanterv minimumszintjét, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes feladatvégzésre. 11. A szorgalmi időben kapott értékelést a pedagógus bejegyzi az ellenőrző könyvbe. A szülő a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. 12. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat, ez az elismerés lehet igazgatói, valamint nevelőtestületi szintű. Ha a tanulónak a "jeles" osztályzatai mellett legfeljebb 3 "jó" osztályzata van (s ennél rosszabb osztályzata nincs), a tantestület általános dicséretét érdemli ki. A dicséreteket az ellenőrzőben és bizonyítványban is dokumentálni kell. 13. A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályában tanító tanárok folyamatosan figyelemmel kísérik, megfigyeléseiket megosztják az osztályfőnökkel. Az adott osztályban több tantárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái. A tanuló magatartásában és szorgalmában bekövetkező negatív változás esetén az osztályfőnök segítő szándékkal konzultál a tanulóval, a kollégákkal, az osztály diákönkormányzatával, és szükség esetén természetesen a szülőkkel. A tanuló magatartását és szorgalmát az adott osztályban tanító tanárok a félévi, ill. tanév végi osztályozó konferencián értékelik. A hagyományos négyfokozatú skála érdemjegyeivel való minősítés az osztályfőnök javaslatára, véleménykülönbség esetén szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik. A döntést előkészítő munkája során az osztályfőnök meghallgatja a tanuló és a diákönkormányzat véleményét is. A magatartás értékelésekor - az intézmény házirendjében megfogalmazottak szellemében - a tantestület áttekinti, hogy • a tanuló milyen mértékben fogadja el az iskola szellemiségét, • szabályrendszerét, erkölcsi alapelveit;

66


2010

• milyen mértékben jellemzi őt az önként vállalt fegyelmezettség; • mennyire tartja tiszteletben az emberi együttélés, a kulturált viselkedés normáit; • tiszteli-e a létrehozott szellemi és anyagi értékeket, védi-e a közösség és tagjai vagyonát; • képességei szerint vállal-e szerepet az intézményi közösségek formálásában; • közreműködik-e a kulturált intézményi környezet létrehozásában és fenntartásában. A szorgalom értékelésekor a tantestület azt vizsgálja, milyen mértékben és színvonalon él a tanuló az intézmény által számára biztosított művelődési lehetőségekkel. Ennek során alapvető szempont, hogyan aránylik a tanuló teljesítménye saját képességeihez. A magatartás minősítése: példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz /2/. Szorgalom: példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/. Magatartás minősítése: A példás: magatartású tanuló intézményen belüli és kívüli viselkedése példamutató. Az intézmény házirendjét megtartja és másokkal is megtartatja. Az intézményi követelményeket tudatosan vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A jó: magatartású tanuló az intézményi házirendet következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz intézménye, közössége vagyonára és a jó hírnevére. A változó: magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenéremegismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesül. A rossz: magatartású tanuló a házirend szabályait hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Intézményen belüli vagy kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül. A fenti minősítéseket a házirend igazolatlan hiányzásokra vonatkozó előírásai erősen befolyásolhatják. Szorgalom minősítése: Példás: a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra, foglalkozásokra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, aktívan bekapcsolódik munkába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Ha képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni. Jó: a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó: a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag: a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan.

67


2010

Az ellenőrzés, értékelés formái Szóbeli: beszélgetés, szóbeli összefüggő felelet, kiselőadás stb. Írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró stb. Gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény stb. A pedagógus maga tervezi meg a szóbeli és írásbeli formák helyes arányát. Vizsgarend Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulhatnak elő: 1. Alapműveltségi vizsga: kötelező állami vizsga a 10. évfolyam sikeres befejezését követően. Lebonyolításának módját, követelményeit a vizsgaszabályzat határozza meg. 2. Osztályozó vizsga:az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, melyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Bizottság előtti vizsga. 3. Tanterv-különbözeti vizsga:az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek (tananyagok) összevetése után. Bizottság előtti vizsga.

52.Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása: Intézményünkben a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: •

• • • •

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; valamennyi évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére kaphatnak szóbeli, és írásbeli házi feladatot; valamennyi évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl - nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a kijelölt feladat(ok)hoz a szaktanárok a szükséges információkat biztosítják; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

53.Az alapképzést kiegészítő választható (nem tanórai) foglalkozások tevékenységek besorolási szempontjai: A szabadon választható tanórán kívüli foglalkozásokat kellő érdeklődés és eredményes tanulmányi tevékenység esetén, a finanszírozási lehetőségek számbavételével, a DÖK javaslata és a tantestület döntése szerint tervezzük minden tanévben. Diákkörök: minimum 10 fős csoportok szerveződésével Versenyek, vetélkedők: Tanulmányi, kulturális, sport tevékenységben kiemelkedő teljesítményt mutató tanulók részvételével, szaktanári ajánlással Király - napok, jeles napok: Iskolánk valamennyi tanulójának aktív közreműködésével Tanulmányi kirándulások: (tanévenként munkatervekben tervezzük) Minden esetben szakmai szempontok alapján, az érintett pedagógus szervezésében és az általa

68


2010

kijelölt osztályok, csoportok, tanulók részvételével.

54.A tanulói jogviszony, átjárhatóság: A belépés feltételei: Az iskolával a 8., a 10., illetve a 12. évfolyam sikeres elvégzése után, valamint a "41. Aszakaszváltásra, átjárhatóságra vonatkozó ismérvek" fejezetben ismertetett módon lehet tanulói jogviszonyt létesíteni. A 8., 10, és 12. évfolyamok az iskola belső képzési struktúrájában is határvonalat, illetve szelekciós pontokat jelentenek. A jellemző belépési pont a 9., 11. és 13. évfolyam. Az iskola alapelveivel összhangban az iskola 9 évfolyamára belépés feltétele a 8. évfolyam eredményes elvégzése, az iskola a felvételkor nem szelektál. Az iskolában oktatott szakmacsoportok iránt érdeklődőkre számít függetlenül attól, hogy milyen szintű végzettség megszerzését célozza meg a jelentkező. A tanulók eltérő érdeklődését, szándékát, szakmaválasztását és képességét az iskola a csoportképzésben, az osztályba soroláskor veszi figyelembe.

55.Szakképző évfolyamokra felvétel: A szakképző évfolyamokra lépés feltétele a 8. és 10. évfolyam eredményes elvégzése, ami általános iskolában vagy másik szakképző intézményben, középiskolában is elvégezhető. A belépés feltétele: a 8. és 10. évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány és a választott szakirányra az egészségügyi alkalmasság. A gyakorlati képzés helyét lehetőségeihez mérten az iskola biztosítja, amennyiben ez nem oldható meg, az iskola kérheti a szülők segítségét is.

56.A felvételi lehetőségek: intézményünk nyitott, minden profilunkhoz tartozó szakterületoktatására, amennyiben egy-egy szakterületre legalább a feladatfinanszírozás normáinak megfelelő számú tanuló jelentkezik, valamint a fenntartó engedélyezi a képzés indítását. A 9. évfolyamra és a szakképző évfolyamokra felvehető tanulók létszámát és összetételét az alapító okirat, valamint a működési engedélyben engedélyezett létszámhatárok szabják meg.

57.A felvétel rendje, feltételei: A vonatkozó jogszabályok és a miniszteri rendelet meghatározza a 9. évfolyamra felvétel eljárási rendjét. A jelentkezők felvételi rangsorolása a hozott pontok alapján történik, amelyet a magyar, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, kémia és biológia tantárgyak 5. - 6. - 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi osztályzatai alapján számolunk. Azonos pontszám esetén felvételi elbeszélgetés alapján döntünk. A tanulmányi hozzájárulási díj feltételeinek elfogadása, aláírása.

58.Beiratkozás: A mindenkori miniszteri rendelet szerint szabályozott időpontban rendes (június vége), majd pótbeiratkozást (augusztus vége) szervez az iskola. A beiratkozási díjat a beiratkozáskor kell befizetni, nyugta ellenében. A beiratkozási díj 5000 ( ötezer ) Ft.

69


2010

59.Továbbhaladás: A továbblépés szakaszhatára a tanév. Különleges szakaszhatárt és szelekciós pontot jelent a 10, illetve a 12. évfolyam vége, amikor a tanuló a szakképző évfolyamra lép át. A továbbhaladás kritériumai A következő évfolyamra lépés alapfeltétele a helyi tantervben megfogalmazott minimális követelmények teljesítése a kötelező tantárgyakból. Aki a minimális követelményszintet nem teljesíti, 1 (elégtelen) osztályzatot kap, és tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. A 10. évfolyam végén a sikeres alapvizsga (kötelező jelleggel 2008-tól) is továbbhaladási feltétel azoknál a tanulóknál, akik alapvizsgához kötött szakmát kívánnak tanulni. A vizsgán megbukott tanuló a következő évfolyamra léphet, de alapvizsgához kötött szakképesítést nem szerezhet mindaddig, amíg vizsgáit sikeresen nem teszi le. A javító alapvizsgára a tanuló térítési díj ellenében felkészítő foglalkozásokat vehet igénybe. A 10. évfolyam végén azok folytathatják tanulmányaikat a középiskola 11-12. évfolyamán, akiknek a szakiskolai tanulmányi átlaga a 3,5-t elérte.

A szakképző évfolyamokon való továbbhaladás feltétele az egészségügyi alkalmasság. Ha a tanuló egy vagy két tantárgyból megbukott, augusztusban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló három tárgyból bukott meg, akkor a tantestület döntése alapján javítóvizsgát tehet vagy tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha háromnál több tárgyból bukott meg, akkor tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

60.Egy évfolyamon belüli másik osztályba való átlépés feltételei: Szakiskola: 9. évfolyamon: a helyi tantervek lehetővé teszik az átjárhatóságot, mivel az oktatás általános, minden osztályban egyező, ezzel biztosítja a tanulónak az évfolyamon belüli osztály váltást. 10. évfolyamon: a szakmai orientációs tanterv-különbözőség miatt tanterv-különbözeti vizsgával lehet osztályt módosítani

61.A tanulói jogviszony megszűnése: Megszűnik a tanulói jogviszony a Közoktatási törvény 75.§ alapján ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján;a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni;középiskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, szakközépiskolában abban az esetben, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben. Az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, - ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján, ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; a tankötelezettség

70


2010

megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján; ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, akit a Közoktatási törvény, illetve a 11/1994. MKM rendelet előírásainak megfelelően lefolytatott fegyelmi tárgyalás keretében kizárás fegyelmi büntetésben részesítettek.

62.A további életpálya és az iskola kapcsolata: A képzések utolsó évfolyamán tanulókat az iskola - részben a helyi és a Megyei Munkaügyi Központ szakembereinek a segítségével - pályaválasztási tanácsokkal, munkába álláshoz szükséges ismeretekkel látja el osztályfőnöki órák, részben diákfogadó-órák keretében.

63.Általános munkarend: Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program, illetve az annak részét képező helyi tanterv és szakmai program alapján készült munkaterv szerint folyik. Az egy tanévre szóló feladatokat munkatervben kell meghatározni.

64.A tanév helyi rendje: A tanév helyi rendjét a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg az Oktatási Miniszter mindenkor érvényes rendelete figyelembevételével: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását; a szünetek időtartamát, a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai, ünnepek megünneplésének időpontját; - a nevelőtestületi értekezletek időpontját, fogadóórák, fogadónapok időpontjait. Az iskolai munkaterv alapján kell - a megállapított határidőkig - elkészíteni a tanórán kívüli nevelőmunka és a diákönkormányzat munkatervét. Az órarend a tantárgyfelosztás alapján legkésőbb a tanév megkezdéséig készül el. Elkészítésekor figyelemmel vagyunk a tanítás eredményességét biztosító szakszerű, egyenletes és arányos óraelosztásra, a tanulók egyenletes terhelésére. Az órarenddel egy időben készül el a tanterem- és az ügyeleti beosztást.

65.Az elméleti oktatás rendje: A tanítás helye az iskola épületei, vagy külső intézmények. A pedagógus a tanórai foglalkozást vagy tanórán kívüli foglalkozását - tervezéstől függően - külső intézményben is megtarthatja. A tanfolyami képzések munkarendjét az iskola igazgatója a tanfolyam vezetőjével és a képzésben érdekelt gazdasági társaságok, vállalkozások illetékes képviselőivel együtt szabályozza. A tanítási órákról tanárt és tanulót kihívni, az órákat egyéb módon megzavarni nem szabad.

71


2010

Rendkívüli esetben az ügyeletes vezető beosztású dolgozó kivételt tehet.

66.A gyakorlati oktatás rendje: A gyakorlati képzés az iskolában és az iskolán kívüli képző helyeken folyik. A gazdálkodó szervezeteknél folyó oktatás rendjét az érvényben lévő jogszabályok, a tantervek, valamint az iskola és az adott gazdálkodó szervezet, vállalkozó között létrejött „Együttműködési megállapodás" tartalmazza. A gyakorlati oktatás 60 perces órakeretben történik. A gyakorlati oktatás napi időkeretébe beletartozik a 25 perc tízórai szünet, valamint a 30 perc ebédszünet.

67.Az összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat: Az összefüggő szakmai gyakorlatot az elméleti oktatás befejezését követően elsősorban az évközi gyakorlati oktatást biztosító gazdasági társaságoknál, vállalkozóknál szervezzük. Indokolt esetben, a tanuló írásban kérheti az összefüggő szakmai gyakorlat más munkahelyen történő teljesítését. A tanulók beosztását az igazgató helyettesvégzi.

68.Heti munkarend: A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet rendelkezései alapján elméleti tanítási órát a szorgalmi időszakban általában hétfőtől péntekig délelőtt, ha a rendelkezésre álló tanterem kevés, délelőtti és délutáni váltásban lehet szervezni. Ettől eltérni a fenntartó jóváhagyásával lehet. A felnőtt képzés azesti munkarend szerint történik. Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon - hétvégi tanfolyamok, rendezvények eseteit kivéve - az iskola zárva van.

69.Napi életrend: A szorgalmi időben az iskola tanulóinak számára felügyelettel 700 órától 2030 óráig tart nyitva. Iskolai rendezvények esetén a nyitvatartás rendjétől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. A tanítás a délelőtti műszakban legkorábban 700, délutáni műszak 1405-tól 2025-ig tart.

70.Csengetési rend: Délelőtt 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Délután

óra: 07.30 – 08.15 óra: 08.25 – 09.10 óra: 09.25 – 10.10 óra: 10.20 – 11.05 óra: 11.15 – 12.00 óra: 12.10 – 12.55 óra: 13.05 – 13.50

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

óra: 14.00 – 14.45 óra: 14.55 – 15.40 óra: 15.50 – 16.35 óra: 16.50 – 17.35 óra: 17.45 – 18.30 óra: 18.40 – 19.25 óra: 19.35 – 20.20

71.Az iskola élete a szünetekben: Az iskola tanulói számára - pedagógusaink szervezésében - a nyári szünetben az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre: Tanítási szünetekben osztályonként, szakmacsoportonként szervezett közösségépítő és tanulmányi kirándulások (2 - 3 napos). 72


2010

Életvitelt fejlesztő nyári tábor. A nyári szünetben megvalósítható táborozások, ifjúsági programokat a nyári összefüggő szakmai gyakorlattal egyeztetve szervezzük.

72.A kötelező oktatási hozzájárulási díjat az iskola - Tanórákon kívüli internet szolgáltatásra, felügyelettel - A következő tanévbeli újabb szolgáltatásokra Fordítja A mindenkori összeg megállapítása a következő tanévre a tanév végi beszámoló után történik.

73.Szociális ellátás: A szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű tanulóink aránya jelentős. Fontos tanulóink szocializációjának segítése. Az iskola korlátozott lehetőségein belül az alábbi szociális támogatási formák érvényesíthetők: Az intézmény rászoruló tanulói önkormányzati ingyenes étkezéstigényelhetnek, melynek feltételeit önkormányzati rendeletek határozzák meg.

74.Az intézmény hagyományai: - Szervezeti hagyományok: 9. évfolyam tanulóinak "Király-diák"-ká fogadása Nyugdíjba vonulók méltó búcsúztatása. Osztálytablók készítése /nem kötelező jelleggel/. Diákújság, évkönyv szerkesztése, kiadása - Rendezvények: -A tanévnyitó ünnepély. - Intézményi szintű karácsonyi ünnepség megrendezése - Végzős tanulók ballagása. - "Szent Imre Napok" rendezvénysorozat. - Pedagógusnap - Az intézetben végzett tanulók osztálytalálkozói. - A tanévzáró ünnepély. - Szakmai jellegű hagyományok: - Környezetvédelmi napok - Megemlékezések: - Az aradi vértanukról megemlékezés. - Október 23.-i megemlékezés. - Március l5.-i ünnepség, - Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól,

73


2010

- Megemlékezés a holokauszt áldozatairól - Megemlékezés Lipovetz Iván halálának évfordulójáról. (Iskolánk egyik alapítója) Az intézeti munkaterv tartalmazza a fenti megemlékezéseket, ünnepeket, azok megrendezésének módját. - A diákélet hagyományai: a/ Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. b/ A diák-önkormányzati testületbe osztályonként 1 fő delegálására kerül sor. c/ A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért, az intézményben dolgozó nevelő segítheti. d/ A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, ésa nevelőtestület hagyja jóvá. A jóváhagyás akkor tagadható meg, ha a szabályzatban jogszabályt sértő, vagy az intézmény szervezeti- és működési szabályzatával, illetve házirendjével ellentétes tartalmú meghatározásokat tartalmaz. / e/ A diákönkormányzat - a tantestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az esetleges diákújság és a diák-rádió szerkesztő bizottságának megbízásáról. f/ A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő, következő kérdésekben: - jogszabályban meghatározott ügyekben az intézményi szervezeti és működési szabályzat megalkotásakor és módosításakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadásakor. g/ A diákönkormányzat - a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. h/ A tanulók szervezett vélemény nyilvánításának formái: a diákkörök: - a vélemények tartalmától függően - a magasabb önkormányzati szerveknek továbbíthatják kérésüket, javaslatukat, esetleg a diákmozgalmat segítő tanáron keresztül, - osztályszinten: az osztályközgyűlés vagy a diákkörön keresztül a diákönkormányzathoz, illetve az osztályfőnökhöz továbbíthatják kéréseiket, javaslataikat, - intézményi szinten a diákönkormányzaton keresztül vagy a diákönkormányzatot segítő tanáron keresztül lehet a javaslatokat, kéréseket továbbítani az intézményvezetés felé. A diákönkormányzat képviselője a tantestületi és nevelési értekezleteken a tanulókat érintő minden kérdésben véleményt formálhat, javaslatot tehet. - A szülők és az iskola kapcsolatainak hagyományai:

74


2010

Hagyomány a szülői munkaközösség részvétele a legjobban tanulók jutalmazásában. A szülői munkaközösség tagjai meghívást kapnak a fontosabb intézményi rendezvényekre, programokra: - tanévnyitó tanévzáró ünnepély, - ballagás - nemzeti és társadalmi ünnepekre - Király-napi rendezvényekre Az intézményi ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat, segítsék elő az intézmény hírnevének öregbítését.

75.Intézményhasználók részvétele az intézmény közéletében: - A diákképviselet fórumai: A tanulók jogait és kötelességeit a közoktatási törvény tartalmazza. Ezek érvényesítése azintézmény mindennapi életében fontos célkitűzés. A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy atanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs és együttműködésikészségük. Az intézmény számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak, mintintézményhasználóknak az igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának elemzésekorezeket a tapasztalatokat számításba vegye, az intézményfejlesztő munkájában felhasználja. A diákjogokkal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen és magától értetődőenilletik meg, azokat a pedagógusnak és a diáktársaknak egyaránt tiszteletben kell tartania. A joggyakorlás legfontosabb szervezett fórumai a diákönkormányzat, a diákközgyűlés. A működés rendjét, az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás rendjét az intézmény, illetve adiákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. - Diákszervezetek létrehozásának feltételei: Az intézmény diákjai - felnőtt segítő közreműködésével - érdeklődési körüknek megfelelően különböző diákköröket alakíthatnak, bekapcsolódhatnak külső diákszervezetek munkájába. Ha a diákkör működtetésével kapcsolatban költségek merülnek fel, azt költségtérítéses formában vagy az engedélyezett fakultatív órakeret terhére lehet indítani. - Diákpanaszok kezelése: A tanuló panaszaival szaktanáraihoz, az osztályfőnökhöz majd az intézményvezetéshez fordulhat. A panasz jogosságát az érvényes jogszabályok, valamint illetékesség szerint kivizsgálják, és annak eredményéről az érintett(ek) számára szóbeli, szükség esetén írásbeli tájékoztatást adnak. - Szülői részvétel: A szülő jogait és kötelességeit a közoktatási törvény tartalmazza. A szülők képviseletének és az intézménnyel való kapcsolattartás szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

75


2010

- A szülői részvétel helyi fórumai: A szülői munkaközösség Az intézményben a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályba járó tanulók, és a kollégiumi csoportok szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az intézmény szülői munkaközössége az egyes osztályokszülői munkaközösségéből áll A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei: Szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az intézmény igazgatójának. Aktivizálja a szülőket a nevelő-oktató munka és a diákélet támogatása érdekében. Segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát. Részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben. Lehetőségeihez mérten részt vállal a tanulók jutalmazásában, az intézményi eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában. Az intézményvezetés és a szülői munkaközösség között a kapcsolatot az SZM elnöke látja el. Az igazgató és szülői munkaközösségtagjai szükség szerint, de legalább félévenként üléseznek. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. - A közvetlen szülői információcsere fóruma: A közvetlen információcsere legfontosabb fórumai a szülői értekezlet és a fogadó óra. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szüleik nyílt napok keretében ismerkedhetnek meg az intézménnyel és annak pedagógiai programjával. A szülői értekezlet A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az intézmény célkitűzéseiről, az iskola, és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök, nevelő gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. A tanév során félévente 2 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, a nevelő, az osztály vagy az iskola szülői munkaközösségének elnöke. A szülői értekezlet osztály, és iskolai szintű. Az iskolai (általában egy-egy évfolyamot) érintő szülői értekezleteken általános nevelési, pedagógiai kérdésekről ad tájékoztatást vagy nyit fórumot az iskola. Az első alkalommal beiratkozott tanulók szülei számára összevont szülői értekezleten mutatja be az igazgató az iskolát, ismerteti az intézmény programját és elvárásait, illetve válaszol a szülők kérdéseire. Fogadó napok Az intézményben tanító pedagógusok kéthavonta 1-1- alkalommal fogadó napot tartanak a szülők számára. A fogadó nap időpontjairól a nevelőtestület dönt.

76


2010

- A szülő, mint megrendelő és a pedagógiai folyamat segítője: A szülő, mint megrendelő kerül kapcsolatba az intézménnyel, amikor gyermeke iskolaválasztásában segít neki. Fontos, hogy a szülő megfelelő mennyiségű és pontos információt szerezzen az intézmény munkájáról. Ennek érdekében az intézmény minden évben nyílt napokat szervez. A nyílt napokon az igazgató tájékoztatást ad az iskola pedagógiai programjáról, válaszol az érdeklődő szülők és diákok kérdéseire. A nyílt napokat a szakmai profilt reprezentáló kiállítás, óralátogatási lehetőség, videofilmek színesítik. A megfelelő iskola- és szakmaválasztást segítik az intézményt bemutató szórólapok, tájékoztató füzetek. A szülő megrendelői szerepének be kell épülnie a tanítás-tanulás folyamatába is. Ennélfogva a szülők is kezdeményezhetik diákkörök, szakkörök indítását, a szülői képviselet fórumain véleményt mondhatnak az intézmény életét érintő valamennyi kérdésben. A szülő, mint a pedagógiai folyamat segítője is bekapcsolódhat az iskola életébe. - Intézményi PR: A Pedagógiai program megvalósítása érdekében az intézményt gondos arculattervezéssel kell körülvenni. Az ezzel kapcsolatos fő feladatok: Az intézmény ismertségének növelése Hatékony tájékoztatás az intézmény pedagógiai programjáról, képzési kínálatáról, munkájáról és elért eredményeiről Az intézmény sajátos arculatának felmutatása Hagyományteremtő akciók, rendezvények szervezése (lsd. az adott fejezetnél) Sajátos jelképek kialakítása (címer, zászló, dekoráció) Kiadványok megjelentetése (évkönyv CD-n, tájékoztató füzet, szórólap) Kapcsolatok ápolása a média képviselőivel, rendszeres tájékoztatásuk az intézmény eredményeiről, életének érdekességeiről.

A pedagógiai program megvalósításának feltételei: TÁRGYI, INFRASTRUKTÚRÁLIS FELTÉTELEK

Az iskola igen kedvező helyen helyezkedik el a város központjában. A feladatok ellátásának tárgyi feltételei: Az iskola székhelyén két tanterem áll rendelkezésre, ebből az egyik számítástechnikai szaktanterem. Harmadik tantermünk a székhelytől mindössze 50 méterre lévő épületben van, így nem okoz gondot annak elérése. Negyedik tantermünk viszont a város szélén van, így azt inkább az esti tanítási rendben tanuló osztályok használják. Taneszközökkel még rövid múltunk miatt nem vagyunk tökéletesen ellátva, de minden évben fejlesztjük készleteinket, így lassan megközelítjük a taneszközjegyzékben szereplő minimális készletet.

77


2010

A PEDAGÓGIAI PROGRAM TELJESÍTÉSÉNEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI Szakmailag kiváló pedagógusok garanciát jelentenek a pedagógiai programunk teljesítésére. Munkájuk eredményességét egyértelműen igazolják a külső -, belső tudásszint mérések. Sikerük köszönhető önmaguknak, de a tantestület hivatásszerető tagjainak is. Nevelőink emberségből is kiválót mutatnak, hiszen szakképesítéshez, tudáshoz segítik a gyengébbeket, a rászorulókat, a tanulási kudarcokkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulóinkat is.

76. Záradék: 1.) Érvényességi rendelkezések: a. Jelen módosított pedagógiai program 2010. szeptember 1.-től történő bevezetéssel - érvényes. b. A pedagógiai programot a nevelőtestület 2010. augusztus 27.-i ülésén elfogadta. A fenntartó jóváhagyásával válik jogerőssé. 2.) Felülvizsgálati módok: a. A pedagógiai programot évente felül kell vizsgálni. b. A felülvizsgálatra a nevelőtestület jogosult. 3.) A pedagógiai programunk jóváhagyását követően olvasható az intézmény titkárságán és az Interneten elhelyezett honlapunkon (www.sztimre.hu).

…… ..................

.................................................................

Az iskolaszék és SzMK hiányában a szülők képviselője

DÖK

Kunszentmiklós, 2010. augusztus 25. ................................................................. Józanné Sipos Etelka igazgató

Jóváhagyta:

................................................................. Józan László KITA Kuratóriumi elnök

Mellékletek: - Alapító okirat - Működési engedély - Képzési programok 78

IMRE SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents