A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja

"Erre a sziklára építem házamat” (Szent István II. Intelme Imre herceghez)

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja

2013. 1

Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA .......................................................................................................... 3 Helyzetelemzés .................................................................................................................................. 4 NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................................ 5 Iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait: ............................................................................................................................................ 5 III.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: ................................................... 15

IV.

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat: ...................................................................... 16

V.

Közösségfejlesztés................................................................................................................... 19

VI. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai....................................................................................................................... 25 VII.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység helyi rendje ....................... 27

VIII. A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje........... 35 IX. X.

Szülők, tanulók, pedagógusok és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái .......... 37 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai .......................................... 39

XI.

A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályai ............................................. 42

XII.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ...................... 43

HELYI TANTERV .............................................................................................................................. 45 I.A választott kerettanterv ................................................................................................................ 45 II .A választott kerettanterv feletti óraszám ...................................................................................... 46 III. Az oktatásban alkalmazott tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei .................... 48 IV.A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................. 49 V. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja: ................................................. 51 VI. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .............................. 51 VII. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése ......................................................................................................................................................... 52 VIII. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................................................ 56 IX. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................................. 56 X. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ............................................................................ 57 XI. A gyermekek ,tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................... 59 XII. A tanuló jutalmazásával és büntetésével összefüggő elvek ....................................................... 60 Záró dokumentumok ............................................................................................................................ 62 I. A pedagógiai program érvényességi ideje ..................................................................................... 62 II.A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ......................................................................... 62 III. A pedagógiai program módosítása ............................................................................................. 62 IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ......................................................................... 63 A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása ............................................................................... 63

2

AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA Intézmény neve:

Szent Imre Katolikus Általános Iskola

Székhelye:

Tenk, II. Rákóczi F. út 2.

Telephelye:

Tenk, II. Rákóczi F. út 11.

Fenntartó neve:

Egri Főegyházmegye

Fenntartó címe:

3300 Eger, Széchenyi u. 1.

Alapító neve: Alapító címe:

Az Egyházi Törvénykönyv (CIC. 802 – 806.) alapján az Egri Főegyházmegye Ordináriusa. 3300 Eger, Széchenyi u. 1.

Intézmény törzskönyvi száma: A működési engedélyt kiadó szerv neve: A működési engedély kelte: Az intézmény alapfeladatai: Alapfeladatai az 56/2011.(XII.31.) NGM rendelet alapján a telephelyen: általános iskolai nevelés- oktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése- oktatása 8520 85201 852011 852012 85202 852021 852022 8559 85591 855911 855912 855914 855915

Alapfokú oktatás Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-*4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) M.n.s. egyéb oktatás Közoktatáshoz kapcsolódó egyébnevelés Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

Egyéb feladatai: 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység 85609 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 9329 Máshová nem sorolható egyéb szórakoztató, szabadidős tevékenység

3

Helyzetelemzés A Szent Imre Általános Iskola 2013. szeptember 1-jétől egyházi fenntartásba kerül. Intézményünkben kiemelt szerepet tulajdonítunk annak, hogy az oktató – nevelő munkába a keresztény szellemiséget beépítsük. Napjainkban a szülők és a környezetünk is magas elvárásokat tanúsítanak az iskolákkal szemben. Szeretnénk, ha tanulóink kiegyensúlyozott, nyugodt légkörben kapnák meg azt a tudást, amely biztosítja számukra az alapokat, melyek nélkülözhetetlenek a középiskolai tanulmányaik megkezdéséhez. Iskola rövid története Iskolánk 87 éves múltra tekint vissza. 1926-ban épült, 2 tanteremben 2 nevelő kezdte meg az oktatást összevont osztályokban. 1953-ban a felső tagozat és az alsó tagozat is 2 csoportra bomlott, ekkor már 4 nevelő tanított. 1996. szeptemberében kapta meg intézményünk az új tornatermet, és egyéb helyiségeket, ami nagyon nagy előrelépést jelentett. 2001. augusztusában vette fel iskolánk a Szent Imre nevet. Az iskola önállósága 2008-ban megszűnt, a Hanyi-menti Közoktatási Intézmény tagiskola lett. 2013. januárjában állami irányítás alá került, a hevesi tankerület tagjaként. Az iskola jövőjének, fejlődésének és megújulásának keresése során a képviselőtestület úgy döntött, kikérve a pedagógusok és szülők véleményét, hogy a katolikus egyháznak ajánlja és felkéri a fenntartói jog átvételére és gyakorlására. A szülők nagy része és szinte minden pedagógus támogatta e szándékát és kész egy új szemléletű nevelésre-oktatásra, megtisztulásra. Tanulóinkról Az iskola tanulóinak létszáma: 167 fő, ebből alsós 91 fő, felsős 76 fő. A tanulócsoportok száma:10 A 8 osztály mellett, alsó tagozaton összevont napközi, felső tagozaton összevont tanulószoba működik. Sok a hátrányos helyzetű gyerek, a létszám 65 fő, melynek legfőbb oka szociális körülményekből ered. A szülők jelentős része fizikai dolgozó, illetve gyakori főleg az édesanyáknál a munkanélküliség. A szomszédos községekből a diákjaink kb. 40 %-a jár át. Munkafeltételeink Iskolai oktatásra 2 épület áll rendelkezésre. A fő épület alsó szintjén a felső tagozat részére 4 szaktantermi jellegű helység van, az alsó tagozatnak pedig 3 osztályterem a felső szinten. Ezeken kívül 1 tornaterem, mellékhelyiségeivel együtt jól szolgálja a tanulók testi nevelését. Öko iskola jellegét erősíti egy „öko szoba”. Az épület fűtése gáz-központi rendszerű és nemenkénti vizesblokkok állnak rendelkezésre. Az épületben található még 1 nevelői szoba, igazgatóival együtt. Egy helyiség az iskolai könyvtár funkcióját látja el, az iskolatitkári teendők is itt kerülnek lebonyolításra. Az udvaron bitumenes pálya a sportolási lehetőségeket bővíti, a gyakorlókert a technika mezőgazdasági részének színtere. Az iskola parkjában van egy pihenő rész, mely lehetőséget ad a játékra, készség órák szabadtéri megtartására, pihenésre. Itt került kialakításra a Blaha Lujza park, mini tanösvénnyel és botanikus kerttel. A főépületen kívül kapott elhelyezést egy alsós osztály, a technikaterem, ebédlő, gyakorló és tálaló konyha. Az iskola eszközállománya az utóbbi években jelentősen bővült. A tantárgyak legfontosabb szemléltetőeszközei, írásvetítők, audiovizuális berendezések, számítógépek és tartozékai a tanítás színvonalának emelését szolgálják. Rendelkezünk digitális táblákkal és tartozékaival. Ellátottságunk ezen a téren jónak mondható. Az iskolai könyvtár állománya is sokat gyarapodott: szakkönyvekkel, tanulói- tanári segédkönyvekkel, videó kazettákkal, CD lemezekkel. A tantárgyak oktatásához rendelkezésre álló korszerű eszközök beszerzése nagymértékben köszönhető a különböző pályázatoknak. 4

Az intézmény jelenleg 11 pedagógussal, 1 óraadóval, 2 technikai dolgozóval, 1 gazdaságvezető –iskolatitkárral működik. 11 pedagógusból 5 tanítói, 6 tanári képesítéssel rendelkezik. Munkaköri beosztás szerint: 1 igazgató,1 igazgatóhelyettes és 9 beosztott pedagógus van. Hagyományaink, eredményeink Az iskola a község egyik legfontosabb szellemi műhelye. Ebből is adódnak különleges és fontos feladatai. Hagyományosan hosszú évek óta az iskolában megrendezésre kerülő programok nemcsak gyermekeinknek és szüleiknek szólnak, hanem a falu lakosságának is. Vannak több évtizedre visszatekintő rendezvényeink és kiemelkedő szerepük van az egyházi ünnepeknek. Intézményünk kapcsolatai Sokrétűség és sokszínűség jellemzi. Elsődlegesen gyermekeink szülei a legfőbb partnereink. Munkaakcióinkon, rendezvényeinken támogatásukra, segítségükre számíthatunk. A tanulók magatartási és tanulmányi munkájáról az állandó tájékoztatásukat elsődleges feladatnak tekintjük és sokféle módot alkalmazunk. Az eredményes oktató-nevelő munka elérése érdekében eredményes, hatékony kapcsolatot tartunk fenn - helyi plébániával - helyi önkormányzattal - községi könyvtárral - helyi óvodával - középiskolákkal - Hevesi Művelődési Központtal - Hevesi Nevelési Tanácsadóval - Pedagógiai Intézettel - Bükki Nemzeti Parkkal - Hevesi Házipari és Népművészet Szövetkezettel – de más szervezetek is felkérnek partnernek pályázatukhoz. Szakmai szervezetek, egészségügyi intézmények szolgáltatásait a magasabb színvonal és ellátás érdekében rendszeresen igénybe vesszük.

NEVELÉSI PROGRAM Iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait: Nevelésünk négy alapelve: az igaz, a szent, a szép és a jó. Mindezek akkor teljesednek ki: ha - a szabadság felelős használatára neveljük a tanulókat - legyen érzékük a transzcendencia és az igaz értékek iránt - megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot - felülemelkedjenek a középszerűségen - elkötelezzék magukat az Isten és az emberek szolgálatára Továbbiak 1. A tanítás nevelésközpontúságának elve Sokrétű személyiségfejlesztés, személyiségvonás kialakítása (céltudatosság, közösségi érzés, magatartás, fegyelmezettség, pontosság, nehézségek legyőzése). A valóvilág tényeinek, jelenségeinek, összefüggéseinek megismerése.

5

2. Az iskola és az élet kapcsolatának elve A társadalmi élet mai problémáival kapcsolatos tapasztalatok megszerzése, megértése, általánosítása. A társadalmilag elfogadott értékek, erkölcsi normák, elvárások közvetítése hatályos jogszabályok betartásával. 3. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének az elve A tanulók fejlettségéhez (fiziológiai, biológiai, pszichológiai) való igazodással érjünk el sikeres előrehaladást, fejlődést. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; 4. Komplexitás elve A tanulókat érő hatások, pozitív, negatív tapasztalatok - melyeket a társadalom, a család, az iskola stb. közvetít - összességének összehangolásával a személyiség fejlesztése. 5. Egyenrangúság elve – a pedagógus irányító szerepével A nevelés-oktatás két alapvető tényezője – a pedagógus és a tanuló – egyenrangú félként vegyen részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a folyamatnak ne tárgya, hanem alanya legyen. 6. Következetesség elve A tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatása. Igényességre, pontosságra, rendszerességre nevelés. 7. Különböző közösségekhez tartozás elve A tanulók a nevelési-oktatási folyamat különböző területeken történő részvétellel szerezzenek tapasztalatokat az emberi kapcsolatok terén. A közösségben való alkalmazkodás képességével önállóságuk, öntevékenységük, alkotó képességük fejlesztése. 8. Hatékony iskola működtetésének elve Az iskolának meghatározó és jelentősen befolyásoló szerepe, hatása legyen a diákok tanulmányi eredményeinek és neveltségi szintjüknek emelkedésében. Hangsúlyozni kell az alapkészségeket. Törekedni kell pozitív munka légkör megteremtésére. Tanulói teljesítmények követési (mérési) rendszerének kidolgozása. Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. 9. Szervezeti kultúra fejlesztésének elve Az oktató-nevelő munkában résztvevő személyek és csoportok magas szintű együttműködése a kitűzött célok és feladatok elérése érdekében. Erős, stabil iskolavezetés és tantestület kollektív együttműködése, elvárások, követelmények egységesítése. Az iskola kidolgozott nyilvánossági rendszerének egységes betartása. 10. Optimális tárgyi és személyi feltételek biztosításának elve Valamennyi szaktárgyi és minden pedagógiai területek alkalmazása. Az alapvető taneszköz jegyzékben szereplő tárgyi és szemléltetőeszközök beszerzése. 11. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. Az IPR-hez kapcsolódva a régi hagyományos frontális osztálymunkával történő 6

ismeretanyag, tananyag feldolgozás helyett kerüljön előtérbe a tanulók aktivitására épülő kooperatív tanulásszervezési forma, a projekt módszer, a páros munka, a differenciált oktatás. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; Ennek keretében:  A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,  A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,  Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,  Minden gyerek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,  Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő - szülő és nevelő - nevelő és nevelő között Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek bővítése és képességeinek, készségeinek kialakítása, fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra. Ennek érdekében: - Istent kereső emberkép: Mint a zarándok egyház tagjai úton vagyunk Istent megismerő, akaratát teljesítő, szeretetét viszonzó úton és ebben az Isten keresésben hívjuk segítségül a Katolikus Egyházat mi pedagógusok, hogy a plébános útmutatásával összhangban a nevelőtestület és a növendékek is a tanulásban, a munkában megtalálják az Istent, a rendező elvet, a mozdulatlan mozgatót. - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, a világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az önálló tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - megismertetjük tanulóinkat lakóhelyük múltjával, nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, 7

- Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai, - Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községünkben található közművelődési intézményekkel - Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is részt vegyen a különféle községi rendezvények szervezésében és lebonyolításában Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - Humánus - Erkölcsös - Fegyelmezett - Művelt - Kötelességtudó - Érdeklődő, nyitott - Kreatív, alkotó - Becsüli a tanulást, a munkát, - Képes a problémák érzékelésére és megoldására, - Gyakorlatias, - Képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében - Jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - Van elképzelése a jövőjét illetően, - Öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban, - Ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - Képes tudását fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - A mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - Nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - A természet, a környezete értékeit, - Más népek értékeit, hagyományait, - Az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben - Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - Ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - Ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - Viselkedése udvarias, - Beszéde kulturált, - Társaival együttműködik, - Szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - Képes szeretetet adni és befogadni - Megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - Egészségesen él, - Szeret sportolni, mozogni, - Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

8

Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei A NAT olyan iskola működését segíti megvalósítani, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése előtérbe kerül. A NAT olyan iskolarendszert kíván erősíteni, amely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti. A NAT nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Ugyanakkor a NAT a fejlesztési feladatok meghatározásakor az európai, humanista értékrendre és azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. Az iskolai nevelés-oktatás jelentős anyagi, idő- és energiaráfordításokat igénylő folyamat, alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében alapvető céljának tekinti a kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként, pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását, segítő szabályozást. Célok Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Segítse a diákokat, hogy a keresztény értékrendre építve művelt emberré, gazdag személyiséggé, Istent és embertársait szerető felelős polgárrá, tisztességes és emberséges alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő. A kudarc és sikertűrés készségeit fejlessze. Nagy művészek, tudósok hithez, Egyházhoz való viszonya a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és kreativitását. Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye. A kulturált szórakozás igényét kialakítsa. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. 1. Elsődleges cél a gyerekek ismereteinek, testi és szellemi képességeinek, szociális és társadalmi beilleszkedésének minőségi fejlesztése a tantervben meghatározott feladatok elvégzésével. 2. Célunk az egyéni képességek figyelembevételével a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, a gyengén fogyatékosok gondozása. 3. Fontosnak tartjuk a tanítványaink testi – lelki egészségét, szabadidejük hasznos eltöltését. 4. Az iskola életének és munkájának minden területén folyamatos fejlődésre törekszünk, a tanulóinkat a hagyományok és az erkölcsi értékek tiszteletére neveljük.

9

5. Iskolánk célja, hogy biztosítsuk tanulóink számára életkorukhoz, valamint az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek elsajátítását, felkészítését azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiákkal. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennünk meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása) Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése) 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakozásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteltben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

10

Az iskolában folyó nevelő oktató munka feladata , hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítást segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetített (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Közvetlen módszerek Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés

1. Szokások kialakítását célzó, gyakoroltató módszerek

o o o o o

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

o szentek életének bemutatása, dramatizálása o Elbeszélés o Tények és jelenségek bemutatása o o Műalkotások bemutatása o A nevelő személyes példamutatása. o Magyarázat, beszélgetés. o A tanulók önálló elemző munkája.

3. Tudatosítás kialakítása)

(meggyőződés

Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. o Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. o Hagyományok kialakítása o Követelés o Ellenőrzés o Ösztönzés o A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. o A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. o

o o

Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, 11

-

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

Magatartás modellek: Az eszmény a keresztény ember magatartását illetően Jézus Krisztus: Alázatával, szelídségével mindhalálig való engedelmességével. Jézus Krisztus üzenetéhez keresztények titkához igazították azok az emberek az életüket, akiket az egyház szentként tisztel. Sugározni szeretnénk tanulók felé, hogy úgy lehet valaki hiteles keresztény, ha az magatartásán, mindennapi életvitelén is meglátszik, és mindennapjait fény jelzi a szelídség, az alázat, a türelem, a megbocsájtás. Nevelési céljaink sikeres megvalósítását akkor érjük el, ha minden tanulónk: - példamutató magatartású, egyházi rendezvényeken aktívan résztvevő, segítőkész - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. - Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka- a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. - szabadidejét céltudatosan szervezi, hasznosan, igényesen tölti - tiszteletben tartja iskolánk, községünk hagyományait, annak ápolásában, folytatásában aktívan közreműködik (rendezvényeket szervez, azokban részt vesz pl.: Magyar Kultúra Napja, a nemzeti ünnepek, Kihívás Napja, községi majális) A kulcskompetenciák fejlesztése Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. 1) Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét 2) Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban az egyén szükségleteinek megfelelően.

12

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. 3) Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket, a dolgok logikus okát és érvényességét keresi. 4) Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. 5) Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat, kezelés, az internet által kínált lehetőségeket és az

13

elektronikus média útján történő kommunikációt a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. 6) A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. 7) Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, , felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén. 8) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

14

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. 9) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságát a tradicionális művészetek nyelvein a média segítségével, ideértve az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyakat, épületeket, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A kiemelt fejlesztési feladatok - belső igény a szentre, a szépre, a jóra, és az igazra, - részvétel a vallásának megfelelő (római katolikus, református, görög katolikus) egyházi programokban, - tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt, - mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása, - alapos, rendszeres és pontos munka, - a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése

III.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A folyamatos fejlesztés a célunk. Ahhoz, hogy milyen értékekkel rendelkező személyiséggé válik a tanulónk- iskolánk a maga eszközeivel, és lehetőségeivel járul hozzá. 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 15

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakozására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiségek kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

IV.

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat:

1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  egészségfejlesztő iskola létrehozása, amely folyamatosan fejleszti környezetét annak érdekében, hogy ez az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen,  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készséggel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb területekkel 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:  érzelmek alkotó kezelése,  stressz kezelés,  önismeret, önbecsülés megerősítése,  célok megfogalmazása és kivitelezése,  konfliktuskezelés,  problémamegoldás, döntéshozás,  kortárscsoport nyomásának kezelése, 16

 

segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése, elutasítási készségek fejlesztése.

Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:  egészséges táplálkozás,  rendszeres testmozgás,  higiénés magatartás,  tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák: a) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; b) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; c) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük 

mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása (testnevelés órák, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások)  egyes tantárgyak (pl. biológia, technika, természetismeret) valamint az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek Helyes napirend. Öltözködési az időjárásnak megfelelően. Mely ételek egészségesek és melyek nem? A mozgás fontossága A tanulók felkészítése az egészségük megőrzésére: öltözködés, mozgás, étrend, napirend, alvásigény. A közlekedésben való biztonságos részvételre való felkészítés. A serdülőkorral együtt járó változások higiéniás kezelésére való felkészítés. Az egészséges életmód elveinek elsajátítása. Készítse fel a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében Egészséges életrend. A tanulókban a helyes táplálkozás, a mozgás, a stresszkezelés módszereinek alkalmazása igényének kialakítása Kapjanak a tanulók mintákat a társas konfliktusok kezeléséhez Játék, sport, testedzés, tánc, étkezés Felkészülés a serdülőkori változásokra. 17

Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése (pattanások, menstruáció, zsíros haj stb. Testi és hormonális változások, valamint azok következményei A serdülőkorral együtt járó változások higiéniás kezelésére való felkészítés. A szerelem meghatározása vagy meghatározatlansága Halló fiúk, halló lányok Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése (pattanások, menstruáció, zsíros haj stb. Készítsük fel a tanulókat az önállóságra, a testi higiénében. Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Szerelem és más dolgok A tanulók érzelmi felkészítése a túlfűtött érzelmi megnyilvánulásokra. A másik nem tiszteletére megbecsülésére nevelés. Segítsük a tanulókat, hogy legyenek képesek a lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére.  tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, elsősegélynyújtó versenyre való felkészülés)  gyalogtúrák, kerékpártúrák szervezése a környéken  évente 1 alkalommal előadás az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatban (háziorvos, vagy védőnő)  kapcsolattartás az iskolai egészségügyi szolgálattal együttműködési megállapodás alapján (iskolaorvos, védőnő, fogorvos segítségének igénybe vétele)  tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése, testi, lelki egészségfejlesztést, tanácsadást biztosító programok (DADA, Missziós program…)  egészséges étkezés, kulturált étkezési szokások kialakítása (napközi otthon, tízórai szünetek)  higiénés szokások betartása (mellékhelységek, mosdók használata)  veszélyhelyzetek, veszélyforrások feltárása,(közlekedési, háztartási, sportbalesetek, kirándulások) megfelelő viselkedési módok- elsősegélynyújtási tennivalók begyakorlása, balesetek, bűncselekmények megelőzése, áldozattá válás elkerülése 1. Egészségnevelés területei: 1.1. Kommunikáció Az iskola egészségnevelés hozzájárul, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezzenek egy ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Szükséges, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, ismereteik szilárdak legyenek, melyek konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. A gyermekeknek meg kell tanulni érzéseinek, gondolatainak kifejezését többféle módon (nonverbális, írott és szóbeli közlésformákban is)baráti, szerelmi, családi kapcsolataiban. Öntudatosnak kell lenniük, önbecsüléssel kell rendelkezniük, empátiával kell közelíteniük embertársaik felé. 1.2. Prevenció Elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására irányuló tevékenységek. - Megvalósulás formái: - egészséges táplálkozás (segíti az iskolatej akció is) - aktív szabadidő eltöltés - mindennapos testmozgás, sport - személyi higiéné - lelki egyensúly megteremtése - családi élet kialakítása és fenntartása - egészséges és biztonságos környezet kialakítása és védelme 18

a betegség és gyógyulást segítő magatartás egészségkárosító magatartásformák elkerülése (dohányzás, alkohol, drogok) - járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása - szexuális fejlődés, felvilágosítás 1.3. Másodlagos és harmadlagos megelőzés A már meglévő betegségek és hatásainak feltartóztatása, lassítása az egészséges állapot visszaállítása megfelelő kezelésekkel, idült állapot súlyosságának csökkentése, hatékony rehabilitáció. -

2. Egészségnevelés konkrét lehetőségei: - osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetése - tájékozódás a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, részképesség zavarokról - egészségügyi szempontoknak megfelelő osztálytermi berendezések (asztalok, székek mérete) - megfelelő világítás, számítógépek elhelyezése - ülésrend kialakításánál egyéni adottságok figyelembe vétele (látási, hallási zavar) – ülésrend időszakonkénti változtatása - iskolatáska súlya optimális mértékű - munkarend, órarend gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről, az egyenletes terhelésről

V.

Közösségfejlesztés

A közösségi tudat legfőbb meghatározója, hogy Jézusban mindannyian Isten gyermekei vagyunk: tanárok, diákok, szülők. Ezt a tudatot erősíti mindennapos, illetve rendszeres vallásgyakorlásunk – az ima (iskolában tanítás előtt és után), a szentmisék (a közösségünk és az Egyház ünnepein) és a lelkigyakorlatok. „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A tanulók közösségben illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet – a pedagógus vezető-irányító, kezdeményező szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. Az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban és vállalja a növendékek keresztény szellemű formálását. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítással - Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása - Közösségi csoportok tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 19

2. A tanulók életkori fejlettségének és személyiségének a figyelembevételével a tanulóközösségek fejlesztése A nevelőknek alkalmazkodniuk kell a tanulók egyéni képességeihez, fejlettségéhez, hogy tudatosan bevonhatók legyenek a közösségbe. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 6. Közösségi értékrend kialakítása A pedagógusok egyéni és testületi magatartási mintájukkal segítik a közösségi értékrend kialakítását. 7. Kapcsolattartás más közösségekkel Az egyes közösségek kialakítanak és fenntartanak kapcsolatokat más közösségekkel – írott, íratlan szabályozott vagy leszabályozatlan formákban is – annál is inkább mert egy-egy gyermek egyszerre több közösségnek is tagja lehet. (óvodások, szülők, helyi sportegyesület, munkahelyek, klubok, szakkörök…) Az iskolába belépő gyerekcsoport formálásának kulcsa az osztálytanítók, osztályfőnökök kezében van, de az adott osztályközösséget tanító pedagógusok együttes hatására válik igazi közösséggé. Személyiségfejlesztés közösségfejlesztés tevékenységrendszer és szervezeti formái

feladatainak

megvalósítását

szolgáló

A tevékenységek és annak kiteljesedő iskolai rendszere lényeges része a tanulók tapasztalatainak gyűjtésében és állandó fejlesztésében. A tanulók tevékenységének irányításánál, főleg a kezdeti szakaszban szükség van a pedagógus vezető szerepére ez elsősorban közvetlen irányítást jelent, majd fokozatosan felválthatja a közvetett. Az iskola pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában a motiváló tényezők állnak. A gyerekek tanulási kedvét elsősorban a pozitív megerősítés segíti elő. A sikerélmény kitartó tevékenységre sarkall, és teljesítményképes tudást eredményez. Az iskola feladata, hogy munkája során szilárd alapokat teremtsen, tegye

20

nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a fiatalokat és legyenek kreatívak a szerzett képességek alkalmazásában. Tevékenységeinket hassa át: - szemléletesség, - cselekedtetés, - önálló munkáltatás, - differenciáltság. Iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei:

-

Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások, Diákönkormányzati munka Napközi otthon (általános iskolában)

sportfoglalkozások,

Közös lelki nap A tevékenységeknek különböző formái léteznek, ezek a következők: 1. Tanítási órák A tanulókban különböző tantárgyak ismeretanyagának elsajátításához megfelelő érdeklődési kör kialakítására, kíváncsiság felkeltésére van szükség. Ehhez az órák szerkezeti részében fontos szerepet szánunk a motivációs tényezők kialakításának. 1.1. Motivációs tényezők és azok kialakítása: - Öröklött adottságok, képességek figyelembevétele - Pedagógus személyi varázsa (eljárás módjai, önuralma, kiegyensúlyozottsága) - Kedvező légkör, örömteli atmoszféra az osztályban és iskolában - Tudás iránti vágy, érdeklődés - kifejlesztése - Érezzék fontosnak a tanulást, lássák értelmét, célját - Tantárgy iránti érdeklődés, sikerélmény - Teljesítőképességüknek megfelelő feladatok adása- nagyobb önbizalom - Tanulási teljesítmények elismerése, dicséret - Hiányosságok objektivitása, javítási szándék - Kötelességtudat, felelősségérzet és ezek fejlesztése - Világos, életszerű problémák felvetése, állítása - Versengés, egészséges versenyszellem - Továbbtanulás, mint távolabbi cél - Társakhoz való viszony (segítőkészség, együttműködés) 1.2. Tanulási tevékenységek Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 1.3. Tanítási órák szervezésénél: Minden pedagógus törekszik a leghatékonyabb oktatási-nevelési módszerek és szervezeti formák kiválasztására. Ez által biztosítva az órák változatosságát, illetve a tanulók aktív részvételét az órai munkában

21

A pedagógusnak a módszerek kiválasztásainál több tényezőt is figyelembe kell venni. Nem szabad kizárólag egy-egy módszer abszolút voltára esküdni, hanem adott esetben a legmegfelelőbbet kell kiválasztani, és a módszerek gazdag variációját kell alkalmazni. A módszerek megválasztásának főbb szempontjai: - nevelés, oktatás célja - tartalom - dialektikai feladat - tanulók fejlettsége - tantárgy sajátossága. Lényeges hangsúlyozni, hogy az oktatásban a nevelőnek vezető szerepe van. Feladata, hogy az egyes meghatározó tényezőket felismerve önállóan, legjobb tudása szerint megszabja az alkalmazandó módszereket. A pedagógus egyénisége adja meg a tanítás egyéni színét, változatosságát. Egy-egy módszeren belül egyéni elképzeléseit bátran érvényesítheti, a megoldási lehetőségek sokfélesége között válogathat. - A különböző képességű tanulók fejlődéséhez a differenciált órai munka szervezésével is lehetőséget kívánunk teremteni. A tehetséges tanulóknál fokozni kell az önálló ismeretszerzést, kutatást, megfigyelést. A gyengébb képességű tanulók kapjanak nagyobb pedagógusi segítséget, illetve a csoportmunkák szervezésénél vegyes csoportokat alakítsunk ki. - Új anyag feldolgozása során az együttgondolkodástól jussanak el a tanulók az önálló gondolkodási tevékenységig. Érzékeltessük, vetessük észre a kiindulási problémát, a megoldás lépéseinek lehetőségeit, jussanak el a teljes befejezésig (problémamegoldásig). - A szaktárgyakat tanító pedagógusok igyekszenek tanulókra szabott, a tantárgy ismeretanyagához igazodó tanulási módszereket elsajátíttatni. - A különböző szaktárgyi órákon a kapcsolódó helyi ismeretek feldolgozása. Versenyek, vetélkedők: A házi versenyek szervezése szolgálja a tanulók tudásának, ismeretanyagának összehasonlítását, versenyszellem erősítését. Törekedjünk arra, hogy minél több tantárgyi, sport és komplex megmérettetésre kerüljön sor. A körzeti, megyei és egyéb területi versenyekbe kapcsolódjunk be, erre megfelelően készítsük fel tanulóinkat. Hagyománnyá tett megyei szintű Magyar Kultúra Napját és a körzeti szintű versenyeket továbbra is magas szinten rendezzük meg. A tehetséges tanulók, továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Diákönkormányzat: Fő feladata: a tanulók érdekképviselete, ezért elsődleges a tanulói vélemények, kérések, javaslatok összegyűjtése és érvényesítése. Munkájuk során kapják meg és éljenek mindazokkal a lehetőségekkel, amelyet a törvény biztosít számukra. A tanórán kívüli szabadidős programok segítése és szervezése is cél. Tevékenységüket munkaterv alapján végzik. A diáktanács tagjai 2-8 osztályig az osztálytanácsok vezetői. A patronáló tanárt a tantestület választja (a gyerekek véleménye alapján). Aktívan kapcsolódjanak be az iskolai rend, fegyelem biztosításába, társadalmi tulajdon védelmébe. Az iskola folyosóját dekorálják, a meghirdetett címek, akciók elnyerését folyamatosan kövessék végig és ellenőrizzék. 22

Meghirdetett címek: -

legjobb tanuló

-

legtisztább osztály

-

legjobb közösség

Meghirdetett akciók: -

vállaljunk védnökséget…

-

tisztasági őrjáratok

Kezdeményezzenek tanórán kívüli kulturális, sportrendezvényeket. A vállalt funkciók értékelésével járuljanak hozzá a színvonalas iskolai munka elvégzéséhez. Sportkör: Feladata egyaránt a versenysport és tömegsport fejlesztése és csapatjátékok erősítése. A tömegsportban a játékos elemek bővítése, a versenysportban pedig az órán megismert elemek kiegészítése történik. Az iskolai testnevelés órákkal együtt a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása is cél. Tevékenységei: 

kiskörzeti, városi, megyei bajnokságokon való részvétel



helyi sportversenyek, gyalogtúrák, kerékpártúrák,



versenyekre való készülés

Felzárkóztató foglalkozások: A tantárgyi minimum követelményeket nem vagy nehezen teljesítő tanulók számára szervezzük. Elsősorban matematika, magyar tantárgyakhoz kapcsolódva, de nem zárjuk ki lehetőségét egyéb szaktárgyaknál sem. A különleges gondozású tanulók fejlesztő foglalkozásai az előre elkészített egyéni foglalkozási terv szerint zajlanak, kiemelve az egyes szaktárgyakban nehézséget okozó témákat illetve az általános képességfejlesztő tevékenységeket. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a

nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Könyvtári foglalkozások: Elsősorban a községi könyvtárban nyílik lehetőség ezek megtartásra,

de a tenki iskolában működő fiókkönyvtár is kész a különféle kutatómunkák, önképzések, önálló ismeretszerzések segítésére. Szabadidős tevékenységek: A jól szervezett, szakszerűen irányított és a felnőttek (pedagógusok, szülők) által segített szabadidő fejleszti testi, lelki egészséget, akaratot, jellemet, cselekvési képességet, művelt magatartást, kulturált viselkedésmódot, az emberi érintkezés formáit, közösségi – társadalmi tudatot. Lehetőséget kínál a napi kifáradás utáni pihenésre, művelődésre, szórakozásra az iskola tanulóin kívül a község időseinek, fiataljainak egyaránt.

23

Közös munkaakcióink: hulladékgyűjtés, a környezetünk őszi-tavaszi takarítása, iskolaosztályok dekorálása, tisztasági őrjáratok, védnökségvállalás. Önkiszolgáló tevékenységek: felelősi rendszerek működtetése, kulturált étkezés, egészségnevelési programok, öltözködés, tisztálkodás szabályai, megfelelő testtartás, testmozgás kialakítása. Szórakoztató rendezvényeink: karácsony, farsang, jótékonysági bál, kihívás napja, anyák napja, gyereknap, Föld napja, színházlátogatások. Állami ünnepeink, emléknapjaink: október 6.; október 23.; március 15. Iskola működésével kapcsolatos események: tanévnyitó, tanévzáró, ballagás, névadó napja. Az anyagi vonzattal járó szabadidős tevékenységek a szülőkkel történő egyeztetés után,- ha az anyagi terheket vállalják - szervezhetők. Hagyományőrző tevékenységek: Fontos feladat a múlt emlékeinek ápolása. Ezt szolgálja, a különféle iskolai szintű rendezvények megszervezése.

Egyházi ünnepek: Tanévnyitó szentmise (VeniSancte), amikor az iskola nevelő testülete és tanuló ifjúsága segítségül hívja a Szent lelket, mert hiába az ember munkája, ha nincs rajta az Isten áldása. Fontosnak tartjuk, hogy a tanév elején és tanév közben is a szentlélek vezessen, irányítson és lelkesítsen minket. Októberben az ősi katolikus ájtatosságra, a rózsafüzérre irányítjuk a gyermekek figyelmét. Novemberben a keresztény ember végső céljára, az Istenhez való eljutásra, Mindenszentek ünnepére hívjuk fel a figyelmet. Névadónk, Szent Imre herceg is az év minden napján az emberi élet végső beteljesedésére irányítja a figyelmet a szentek között. Decemberben az ajándékozó szeretet Szent Miklós püspök példáján keresztül és Karácsony titkán keresztül jelenik meg. Intézményünkben, decemberben tanórákon és azokon kívül is ezt a szeretetet akarjuk sugározni növendékeink felé. Karácsony előtt közös szentmisével is készülünk, mint egy nagy család arra, hogy otthon a család kisebb közösségében a gyerekek ne a fenyőt ünnepeljék, hanem Jézus Krisztus születését. Húsvét: Fontos a nagyböjti készület az iskolában, hiszen a húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe. Szeretnénk elmélyíteni a megváltás titkába vetett hitünket. Tanév végén pedig a hálaadás lelkületét szeretnénk elmélyíteni. Az egyházi ünnepeken túl az iskolai hagyományokhoz híven folytatjuk a már az előző években is nagy sikerrel megrendezett eseményekre való felkészülést: Közösség napja, farsang, jótékonysági hangverseny, anyák napja, Föld napja - területi természetvédelmi vetélkedő, Iskolahívogató, Tanévzáró piknik, nyári „öko suli”, Magyar Kultúra Napja (megyei szintű), Kihívás napja Fontosnak tartjuk a színházlátogatás rendszerességét, kiemelt figyelmet fordítunk a társadalmi munka, hulladékgyűjtés megszervezésére. Tanév végén kirándulásokon vesznek részt a gyerekek. 2001-ben iskolánk felvette a Szent Imre nevet, ehhez kapcsolódva már az első évben igyekeztünk kialakítani olyan szokásokat, jelképeket, melyek e szellemiséget hordozzák.

24

Így készült el az iskolazászló, jelvény (melyet minden tanulónk megkapott), logó intézményünk belső falán központi helyet kapott a névadófal. Novemberben kerül megrendezésre a Szent Imre hét, melynek keretében nyílt tanítási napok, vers-prózamondó és daléneklési verseny zajlik. Sor kerül kézilabdatornára, kézműves foglalkozásra, történelmi vetélkedőre, illetve mindig színesítjük egy-egy új elemmel is. Minden évben a munkatervünk mottóját Szt. István fiához, Imre herceghez intézett intelmeiből válogatjuk, erősítve azt a tudatot és gondolatvilágot, amit képviselt. Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhet. Iskolánkban minden tanuló 2 hittanórán vesz részt. Hatékony és szoros együttműködésre van szükség a napközis nevelő és osztálytanítók között tapasztalatcserék, megbeszélések. Fontos a változatos szabadidős foglalkozások szervezése, a tanulási tevékenység fokozott ellenőrzése és segítése. Felelősi rendszerek erősítése: feladatok adása és számonkérése által. Hátrányos helyzetűek, tanulási gondokkal küzdők kiemelt támogatása. Egyéni foglalkozások alkalmával nevelői útmutatás, kiegészítés a feladatok elvégzéséhez. Tanítási napokon 5-8 évfolyamon differenciált, felzárkóztató foglalkozás zajlanak. Cél a problémákkal küzdők segítése: tanár vagy diáktárs részéről. Az írásbeli munkák állandó ellenőrzése, különös tekintettel a pontatlanságra hajlamos tanulók esetén. Tanítási órákon megismert tanulási módszerek gyakoroltatása. Szóbeli ismeretanyag esetenkénti ellenőrzése. A szülői igényeknek megfelelően és fenntartói jóváhagyás mellett, amennyiben a feltételek megteremthetők a Köznevelési törvény előírásainak megfelelve történik a megszervezése.

VI. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai – – – – – – – – – – – – –

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. az ismereteket, tárgyilagosan, sokoldalúan, változatos módszerekkel közvetítse, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, egységes pedagógiai elvek alapján részt vállal az iskolai közösségek munkájából, aktívan közreműködik az intézményben folyó korszerűsítési törekvésekben, az alkotás feltételeit biztosító nyugodt munkahelyi légkör kialakításában, a közös vállalások teljesítésében, az 25

–

– – – – – – – – – – –

iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában. /Ünnepélyek, megemlékezések, sport- és egyéb vetélkedők /, munkáját egyénileg kialakított program, tanmenet szerint végzi, amit folyamatosan aktualizál, a mindenkori körülményekhez igazít, s amit a központilag meghatározott határidőre, a jóváhagyással megbízott személlyel vagy munkacsoporttal engedélyeztet, a tanmenet alapja az iskola helyi tanterve, ápolja az iskola hagyományait, ezeket újszerű elemekkel gazdagítja, és ezáltal hozzájárul az intézmény önálló arculatának kialakításához, megköveteli az esztétikus, egészséges környezetet, ezek kialakítására és megtartására nevel, személyes példamutatással és hatásos propagandával küzd az egészséget károsító szokásokkal szemben, nevelés - oktatással összefüggő egyéb feladatok ellátása: adminisztráció elvégzése, statisztikák készítése, óraközi szünetekben a tanulók felügyelete, az iskola belső életével kapcsolatos információkat, a tanulók teljesítményét tartalmazó értékeléseket szolgálati titokként kezeli, megszegésük fegyelmi eljárást von maga után, az iskolai értekezletek, megbeszélések aktív résztvevője, a tanulókkal kapcsolatos megállapításait az osztályfőnökkel kellő időben közli, tehetséges tanulók kutatása, gondozása, HH és HHH gyerekek, valamint beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók eredményes fejlesztése, az iskolai diákönkormányzat működésében való aktív részvétel, folyamatos aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében, döntések előkészítésében, végrehajtásában, megfelelő kapcsolat kialakítása tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal, továbbtanulásban, továbbképzésen való részvétel, önképzés, az iskola képviselete a rendezvényeken

Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök feladatait a rá vonatkozó munkaköri leírás határozza meg. Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről Osztályfőnöki órák témái Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? Kommunikáció – médiatudatosság Tanuljuk a tanulást Egészséges életmód, környezettudatosság 26

Mi a pályánk? Gazdasági életre nevelés A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A Nat-ban megjelenő nevelési célok tematizálják a felsőbb évfolyamokon (5–8. évfolyam) az osztályfőnöki órák témaköreit, ezáltal érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulnak meg a köznevelés folyamatában.

VII. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység helyi rendje 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység fő célja, a gyermeki személyiség fejlesztése, a gyermekek képességeinek minél mélyebb feltárása. Azoknál a tehetséges gyermekeknél, akiknél az intelligencia és a kreativitás képessége nagy, a tevékenységformák széles körben fejleszthetőek. Ezt a célt szolgálják a következő tevékenységi formák: - Differenciált oktatás tanórán kívüli foglalkozásokon - Helyi szaktárgyi versenyek korcsoportonként: anyanyelv és irodalom, matematika, történelem, természetismeret tantárgyakból - Városi, megyei tanulmányi versenyekre való felkészítés: pályázatok, tesztfelmérések, tehetséggondozó, fejlesztő szakkörök (matematika, természetismeret, anyanyelv és irodalom, történelem) - Könyvtárhasználat, könyvtárlátogatás: községünk könyvtára az iskolától külön álló intézményhez, a Művelődési Központhoz tartozik, de gyermekeinkkel a hétköznap bármelyik napján igénybe vehetjük a szolgáltatásait. A könyvtári állomány bővítése folyamatos, az elavult könyvek selejtezése is folyamatban van. A könyvtár berendezése lehetővé teszi a komplex művelődést. - Kapcsolattartás: a Heves városi Könyvtárral, Színház-és Múzeumlátogatások - Tanulmányi kirándulások, szervezett szabadidős programok (természetjáró túrák nevezetességek megtekintése) Mindezekkel a gyermek általános képességeit fejlesztjük. Az ún. „különleges” képességek, fantázia, képesség az egyes sportágakban eredmények elérése – fejlesztését segítő tevékenységi formák - Szakkörök a kézügyesség fejlesztésére: (rajz, kézműves) Helyi rajzversenyek szervezése, meseillusztrációk, plakáttervek készítése különféle technikákkal

27

-

-

Népművészet, hagyományápolás: népdaléneklési versenyek, gyermekkórusban való éneklés, jeles napokra az énekkarral való felkészülés. Fantázia fejlesztése: versíró verseny, iskolaújság készítése Előadó művészet képességnek fejlesztése: vers-és prózamondó versenyek, KI MIT TUD? Szervezése a tanulók aktív részvételével, iskolai és állami ünnepségek színvonalas megszervezése. Mozgás, ügyességi, állóképesség fejlesztése: Mindennapos délutáni sportolási lehetőség a különféle sportágakban, iskolai sportversenyeken (sor- váltóversenyek, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, atlétika, nyáron úszótanfolyam szervezése), zenés torna.

A tehetséges tanulók kiválasztása és támogatása képességeik fejlesztésében minden pedagógus fontos feladata. Tanárainknak kötelességük ezekről a képességekről tájékoztatni a szülőket, hogy a pályaválasztásnál ezt figyelembe tudják venni. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Napjaink problémája, hogy egyre több a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulónk száma. A tanulási és magatartási zavarok sohasem választhatók el egymástól. Iskolánk e problémák megoldását a következőkben látja: o az iskola helyi tantervében az előírt tananyag és követelmények differenciálása o a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek o a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A pedagógussal szemben megfogalmazott elvárások  ismerje a rész-képességzavar tünet-együttesét, tudja, milyen eljárásokat használjon, milyen eredmények érdekében  tudjon differenciáltan oktatni, nevelni,  embertársai felé irányuló empátia, Krisztusi megértés és segítőszándék.  semmiféle hátrányos degradáció, megkülönböztetés nem érheti részéről a tanulót,  az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit  a teljesítménymérésnél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést  a hátrányt nem jelentő képességterületeken erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit  nevelje a közösséget a képességek tolerálásra Elvárások az osztályfőnökkel szemben:  a szülővel kiemelten, figyelmesen és tapintatosan foglalkozzon  a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal  szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében  kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét  gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, pályaválasztásáráról A tanulási képességzavar, pszichés zavar nem múlik el pusztán az iskola elfogadó légkörétől. Feladatunk kideríteni a kudarc okát. A helyzet javítása érdekében fontos, hogy az érintett szakmák (egészségügy, oktatásügy…) szakemberei egységes és közös álláspontot alakítsanak ki. Fogalmazzák meg a tudni- és tennivalókat és alkalmazzák a gyakorlatban is (védőnő, óvónő, nevelési tanácsadó, pedagógus).

28

Fejlesztő foglalkozás valamely részképesség sérülésében szenvedő tanulókkal. A tanórán való differenciált foglalkozáshoz vagy tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozáshoz korrekciós javaslatokban megjelölt fejlesztési irányokhoz feladatsorokat alkalmazunk (felzárkóztató napló - cél, feladat, eredmény) Az emocionális sérülések esetén indokolt az egyéni bánásmód - A gyermek terhelését az egyéni teherbíró képességhez igazítjuk a követelmények átmeneti csökkentését vagy növelését a tanuló teljesítményével összhangba hozzuk. - Fontos a gyermekközösségben olyan légkört kialakítani, amely a nehézségekkel küzdő tanuló számára fejlesztő hatású. A közösség legyen toleráns, segítőkész, nyitott (közös szereplések, játékok, versenyek) - A nevelőtestület egésze részt vesz a speciális bánásmódban (A nevelőtestület ismeri és kezeli ezeket a tanulókat) Cél: ezek a tanulóink az osztályban végül a minden tanulóra érvényes módszerek, elvárások között teljesítsenek. Nagyon fontos e cél elérése érdekében még a szülői segítségnyújtás igénybevétele. A szülőkkel való együttműködés lehetőségei: - Családlátogatáson megfigyeljük az otthoni légkört. Igyekszünk megtalálni azt a személyt, akire a gyermek fejlesztése érdekében támaszkodhatunk. Ez lehet egy idősebb testvér vagy nagyszülő is. - Az állandó kapcsolattartással, a szülő felzárkóztatásba való aktív bevonásával biztosítjuk a tanuló számára a felzárkóztatáshoz szükséges motiváló légkör állandó megújulását. A részképességek terén mutatkozó lemaradásokat viszonylag kidolgozott módon tudjuk kezelni, ellenben a magatartási zavarokat mutató tanulók kezelése nem megoldott. Gondjuk nemcsak az övék, hanem az egész osztályközösségé, hiszen magatartásuk gyakran megnehezíti társaik és tanítójuk munkáját is. Ezek az ún. hiperaktív gyerekek. A tünetek 5-6 éves korban diagnosztizálhatók biztosan. Elsősorban fiúknál jelentkezik, 4-5-ször gyakoribb, mint a lányoknál. Súlyos esetekben pszichológus, gyógypedagógus segítségét kérjük. Enyhébb tünetek esetén alkalmazható eljárásaink: - Hatásos az azonnali jutalmazás vagy büntetés. - A jó cselekedeteket azonnal elismerni, megerősíteni. - Egyszerre csak egy utasítást adni. - A közösen megállapított szabályokat következetesen betartani. - A szülő és gyermeke kapcsolatát megerősíteni a gyermekről alkotott pozitív vélemények és dicséretek elmondásával. - A magatartás szempontjából problémás tanulókat egymástól távol ültetni. A probléma megoldásához új szemlélet szükséges. Oktatási célunk: szilárd alapkészség kialakítása, a problémák felismerése és azok megoldása .Az iskolában biztosítjuk ehhez szükséges speciális feltételrendszert .A speciális oktató-nevelő munkához folyamatos a pedagógusok megfelelő szakirányba történő továbbképzése (logopédus, fejlesztőpedagógus) Az iskolai nevelés e rendszerében a tantestület minden tagjának felelősségteljes feladata van. Különösen az osztályfőnököknek. Sajátos nevelési igényű tanulók foglalkoztatása - Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. - A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

29

-

-

-

A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök,  számítógépek fejlesztő programokkal.

Iskolánk felvállalja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, s ezt a feladatot az Alapító okiratban is megjelöltük. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Azokat a tanulókat, akik különleges gondozásra szorulnak, a tanulásban akadályozottak vagy valamely területen ill. képességükben zavar észlelhető osztályfőnök, szaktanár vagy szülői kérésre a Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgálathoz irányítjuk vizsgálatra. Szakvéleményük alapján részesülnek a gyermekek a javaslatban megjelölt számú és formájú (kiscsoportos/egyéni) fejlesztésben. Iskolánk segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segíti a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A foglalkozásokat elsősorban osztályfőnökök (alsó tagozaton) és szaktanárok végzik egyéni foglalkozási terv szerint. A fejlődésről a kontroll vizsgálati eredmények adhatnak visszajelzést. Természetesen ezek a tanulóink a tanórai foglalkozásokon osztálytársaikkal együtt vesznek rész, ahol a tanterv szerinti anyagot és követelményeket nekik is el kell sajátítani a többiekkel haladva. Segítheti a sajátos nevelésű tanulók fejlődését: - feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van - szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; - az e célra kialakított és felszerelt fejlesztősarok - könyvek, füzetek,társasjátékok,kártyák, oktató CD-k, kazetták - számítógépek - több pedagógus beiskolázása e szakterületre Az integrált nevelésben-oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó pedagógiai munka jellemzői Az alsó tagozaton a tanító, a gyógypedagógus és a napközis nevelő együttműködése biztosítja a fejlődést. Munkájukat a hatékonyság érdekében folyamatosan összehangolják. kapcsolatuk napi gyakoriságú. A tanórai differenciált foglalkozás mellett fejlesztő foglalkozáson vesznek részt a gyógypedagógus vezetésével. A fejlesztő foglalkozásokon egyedül vagy 2-3 fős kiscsoportban vannak jelen tanulóink. A csoportok beosztása a sérülés típusa valamint osztályfok szerint történik. A habilitációs – rehabilitációs tevékenységre biztosított órakeret felhasználásának módja, elvei: 30

- a sajátos nevelési igényű tanulók a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye szerint habilitációs – rehabilitációs órakeretet határoz meg a Nkt. 47§ (5) bekezdés alapján. Az órakeret átcsoportosítható a gyógypedagógus javaslata alapján az alábbi prioritások figyelembe vételével: O részképesség zavarok folyamatos – gyógypedagógiai, logopédiai, fejlesztő pedagógiai – szakszempontok szerinti tervezett korrekciója. O a sikeres tanuláshoz szükséges alapkészségek területén mutatkozó hiányok pótlása (észlelés, téri orientáció, figyelem – koncentráció, mozgáskoordináció, grafomotoros ügyetlenség, gyenge szóbeli fogalmazási készség, diszgrammatizmus, emlékezet gyengesége). O segíteni kell az újonnan bekerült tanulók beilleszkedését, tanuláshoz való pozitív viszonyuk kialakulását. O továbbtanulást segítő, előkészítő fejlesztés O sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozása Az alsó tagozaton egyes tanítók rendelkeznek speciális képzettséggel (fejlesztő pedagógia, Meixner – tanfolyam, stb.) A felső tagozaton a szaktanítással egyre nagyobb szükség van a differenciált oktatásra és a felzárkóztatásra. Szükséges, hogy a szakvélemények tartalmát, a titoktartás kötelezettségét betartva – a hatékony tanítás érdekében – minden szaktanár megismerje. A követelményeket a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról határozza meg. Meghatározza a 4. és a 8. évfolyam végén szükséges tananyag ismeretének körét, ami a továbbhaladás feltétele. Számonkérés: figyelembe kell venni a szakvéleményben meghatározott sérülési területet. Diszlexiás, diszgráfiás tanulónál a szóbeli felelést súlypontozzuk. Értékelés:szöveges értékelés alkalmazása 1-4 évfolyamon, 5- 8 évfolyamon érdemjegy. Az ösztönző-biztató, fejlődési irányt mutató szöveges értékelés indoklása:  Az eltérő képességek eltérő fejlesztést és személyhez szóló értékelést kívánnak.  A minősítés folyamatában a hangsúly a jutalmazáson van.  Az értékelés minősítő szerepe helyett a fejlesztő tartalom kerül előtérbe, amely magában foglalja a korrekció módját is. Fogyatékos tanulók nevelése Jogszabályi háttér: Nkt. 47.§ (4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. Nkt. 47.§ (5)… a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. Nkt. 47.§ (6) A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton… Nkt. 47.§ (9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a) a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, …szakképzettség kell, ha ….a tanórai foglalkozás elsődleges célja: aa) a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, 31

ab) az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, … iskolai osztályban történik, a) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is. Gyermek-és ifjúságvédelem Az általános iskolában elsőrangú célunk és feladatunk a nevelés és oktatás mellett a gyermekvédelem is, valamint a gyermekek személyiségének olyan irányú fejlesztése, hogy felnőttként minden téren önállóan, magabiztosan megállják helyüket a nehéz helyzetekben is. Napjainkban sokat hangoztatott kifejezések a hátrányos és veszélyeztetett helyzet, gyermekvédelem, iskolai kudarcok, beilleszkedési, magatartási zavarok, problematikus gyermekek. Okai nagyrészt a társadalmi viszonyok változásaival, az életszínvonal romlásával, a növekvő munkanélküliséggel, a családok elszegényesedésével, a válásokkal, a különféle drogok terjedésével magyarázhatók. Mind egyenként is óriási probléma, a családok válságához, a veszélyeztetettség kialakulásához vezet. Iskolánk alapvető feladata a gyermek és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek, Minden gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez. Így fogalmaz a Gyermekvédelemről és Gyámügyi igazgatásról szóló XXXI. törvény II. fejezete 6.§a-nak /1/ pontja. Elsősorban a szülők kötelessége és felelőssége a gyermekekről való gondoskodás, melynek feltételeit mindenekelőtt a családban kell biztosítani. A gyermek személyiségét hátrányosan befolyásoló tényezők: - Alacsony iskolai végzettségű szülők. (Az általános iskola 8. osztályát sem végezték el.) - A szülőknek nincs foglalkozásuk, szakmájuk. - Munkanélküliség egyik, vagy mindkét szülőnél. - A megélhetést veszélyeztető anyagi problémák, alacsony jövedelem. - Rossz, egészségtelen lakáskörülmények. (több generáció lakik egy lakásban) - Kedvezőtlen családszervezet. (egyedül nevelő, elvált szülő, csonka család) - Alkoholista, bűnöző életmód, büntetett előélet, brutalitás. - A szülők helytelen nevelési módszerei, nemtörődömség Az előbbi kritériumok szorosan összefüggenek. Egy-egy tényező megléte esetén hátrányos helyzetről beszélünk, de ha halmozottan jelentkeznek a családban, veszélyeztetett helyzet alakul ki. Sajnos évről-évre emelkedik a hátrányos és veszélyeztetett tanulóink száma. Legfontosabb célunk, hogy felismerjük a gyermekek személyiségének fejlődésében, családi körülményeiben, iskolai tanulmányaiban, viselkedésben bekövetkező negatív vonásokat, változásokat és segítsük azok kiküszöbölését, pozitív irányba való fejlesztését.

32

A gyermekvédelem komplex tevékenység. Legfontosabb feladat a megelőzés. Az iskolai gyermekvédelmi munkát az iskolavezetés fogja össze, fontos feladatuk van a osztályfőnököknek, valamennyi pedagógusnak.. Közösen kell kidolgozni, hogy a tanulók fejlődésénél károsan befolyásoló hatások megszüntetésére milyen intézkedések szükségesek. Fontosnak tartjuk a családlátogatásokat, ahol négyszemközt őszintén megnyilatkoznak a szülők a család problémáiról. Családlátogatások alkalmával az alábbi szempontok figyelembe vételével tájékozódunk a család helyzetéről: - Lakáskörülmények, a környezet megfigyelése, szomszédok. - A szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, munkahelye, munkahelyéhez való viszonyulása. - Jövedelmi viszonyok alakulása, a megélhetés biztosítása, esetleges pénzszerzési lehetőségek. - Az együtt élő családtagok viszonya, szülők, nagyszülők, gyermekek kapcsolata. - A család, a szülők kulturális, szórakozási igényei. - Tájékozódás a család baráti köréről. - Tájékozódás a család egészségi állapotáról, mely a mindenkori munkavégzést döntően befolyásolja. - A család TV nézési szokásai, a gyermekek nyugodt alvásának biztosítása. - Az egészséges otthoni tanulás lehetőségei. - A tanulók iskolán kívüli, otthoni tevékenységei. - Tájékozódás a tanulók otthoni magatartásáról, viselkedéséről, érdeklődési területeiről, a későbbi pályaválasztás segítése érdekében. Feladataink pedagógiai munkánkban a hátrányos és veszélyeztetett helyzet megelőzésében: - A napközi otthonban, a tanulószoba működésében a gyermekétkeztetéssel, a tanulók szabadidejének szervezésével, a tanórák előtti és utáni biztosított gyermekfelügyelettel gyermekvédelmi feladatokat látunk el. - Szoros kapcsolatot kell tartani a családi házzal, folyamatosan figyelnünk kell a tanulók fejlődését. Így a negatív hatásokat meg tudjuk előzni. - Fokozatosan figyeljünk oda a gyermekek előmenetelére, hiányzásaikra, baráti körükre, viselkedésükre. - Tanórán és tanórán kívül olyan megbízatást, feladatot adjunk, amelyet teljesíteni tudnak, szívesen csinálnak, s az értékeléskor sikerélményhez jutnak. - Egyéni képességeiket figyelem bevéve, olyan tanórán kívüli közösségnek legyenek tagjai, ahol örömmel tevékenykednek, érdeklődésüknek megfelelő területeken tölthetik el szabadidejüket. - Tanítási órákon törekedjünk a differenciált feladatok adásával. - Gyengébb képességűeket korrepetálásokkal, egyéni felzárkóztatással segítsük. - Segítsük, hogy eredményesen befejezzék az általános iskolát. - A pályaválasztás előtt álló tanulók családjával időben és többször konzultáljunk, hogy a továbbtanulás biztosított legyen. - Kiemelkedésük, felemelkedésük egyedüli lehetséges útja a tanulás lenne. - Célunk és feladatunk, hogy szakképzettséget szerezzenek, majd munkalehetőséget, hogy kiemelkedjenek a hátrányos és veszélyeztetett környezetből. - Mindehhez anyagi segítség is szükséges. - A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységeinket – mind a tehetséggondozás, mind a tanulási nehézségek segítésének terén – megkülönböztetett figyelemmel szervezzük és végezzük

33

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval,  gyermekjóléti szolgálattal  családsegítő szolgálattal  polgármesteri hivatallal  gyermekorvossal  továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, történelmi egyházakkal, alapítványokkal Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése  a családi életre történő nevelés  napközis és a tanulószobai foglalkozások  az iskolai étkezési lehetőségek  az egészségügyi szűrővizsgálatok  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)  a szülőkkel való együttműködés  tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység és a tankönyvellátás Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek közé az átlagosnál nehezebb anyagi körülmények között élő illetve a környezeti ártalmaknak különösen kitett normálisan fejlett gyermekeket soroljuk. A származás a családi háttér befolyásolhatja az egyén életpályáját. A hagyományos szülői szerepek, a család kulturális szintje, anyagi helyzete, a gyermekkori lakóhely, valamint a családi élet rendezettsége meghatározó a gyermek életében. Az iskola olyan együttes, amely meghatározott célok érdekében működik, melyben részt vesznek a pedagógusok, a tanulók, szülők. Az osztályfőnökök és a szülők jó együttműködésével, az iskolánk nyitott a másság elfogadására és annak iskolai keretekbe való beillesztésére. Fontos, hogy az osztályfőnökök és a napközi otthoni nevelők szoros kapcsolatot alakítsanak ki az iskolában tanuló gyerekek szüleivel. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről: - szülői értekezleten - fogadóórákon - családlátogatáson történhet. Tankönyv ellátás: A köznevelési intézményekben a következő tanév megtervezésének egyik igen fontos feladata a tankönyvellátás biztonságos megszervezése. A tankönyvellátás az alábbi törvényi szabályzók alapján történik: • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény • A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

34

• A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet Ingyenes tankönyv A 2013/2014. tanévtől kezdődően megváltoznak az ingyenes tankönyvek igénylésének, használatának feltételei. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelésoktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain (2013. szeptember 1-jétől a 2-8. évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamon), valamint a középfokú iskolák minden évfolyamán. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége is van. Az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával, valamint tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával is rendelkezésre bocsáthatja a tankönyveket az intézmény az arra jogosultak számára. Tartós tankönyv A köznevelési törvénnyel, a tantervi reformmal és az új tankönyvek kifejlesztésével összhangban a tárca fontosnak tartja, hogy kiterjessze, általánossá tegye a tartós tankönyvek iskolai használatát. A tankönyvrendelet útján a tárca a kiadókat – jelenleg csekély mértékben alkalmazott – tartós tankönyvek fejlesztésére akarja ösztönözni azáltal, hogy a 27. § (2) bekezdésében meghatározta: az ingyenes tankönyv felmenő rendszerű biztosításával párhuzamosan, az iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból (a matematika műveltségterület kivételével), ha ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken. Az iskolai alapítvány: „A Tenki Iskola Jövőjéért” sok lehetőséget biztosít tanulóink támogatására, a szülők és iskola közös elgondolásainak, terveinek kivitelezésére. Ezek a következők: - számítógépes rendszer továbbfejlesztése, - különböző tantárgyak eszközrendszerének fejlesztése, pótlása, - táboroztatás alapítványi támogatása a rászorulók részére, - kimagasló tanulmányi munka jutalmazása. Szociális segítő tevékenység része az iskolaorvosi szolgáltatás. Iskolaorvos és asszisztense végzi a tanulók vizsgálatát, védőoltásokat ad, az egészségügyi törzskönyvet vezeti. Évente véleményezi a 8. osztályos tanulók továbbtanulási kérelmét. Tanulóink rendszeres fogászati ellenőrzésen vesznek részt. Az osztályfőnöki órák keretén belül foglalkozunk a bűnmegelőzés kérdéseivel, fölhívjuk tanulóink figyelmét az alkohol, dohányzás, drog és az AIDS veszélyeire. Ez az óra használható fel a pályaorientációs tevékenységre is. A szülők segítségért fordulhatnak a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjéhez is. Iskolánk minden pályázati lehetőséget megragad, hogy azok a gyerekek is hozzájussanak különböző szolgáltatásokhoz, akik ezt különben megfizetni nem tudnák.

VIII. A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A 2011.évi CXC köznevelési törvény 48.§ (3) értelmében „A tanulók,diákkörök, a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját 35

e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettséggel rendelkező és pedagógus végzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg 5 éves időtartamra.” A 48.§ (4) szerint a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezései elfogadása előtt - az iskolai szociális juttatások elosztási elvének meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor - a házirend elfogadása előtt DÖK felépítése, működése A szervezet felépítése: Az iskola minden tanulója tagja a diákönkormányzatnak. A szervezet vezetését egy demokratikusan megválasztott DÖK vezetőség végzi . Második osztálytól minden osztály három főt delegálhat a vezetőségbe.. Havonta egyszer ülésezik. A vezetőség titkos szavazással (többségi szavazattal) választja meg az iskola DÖK elnökét és helyettesét. Megbízatásuk egy tanévre szól. A megválasztott képviselő tisztségéből visszaléphet,ekkor új választásra kerül sor. Az iskolai DÖK tevékenységét a diákmozgalmat segítő pedagógus irányítja. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl ki kell kérni: a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.

36

IX. Szülők, tanulók, pedagógusok kapcsolattartásának formái

és

az

intézmény

partnerei

 Az Egri Főegyházmegyével, a fenntartót képviselő plébánossal, KPSZTI –vel szoros együttműködésre törekszünk, hogy el ne térjünk az egyház által kijelölt útról, és egyházunk közösségével szorosan együtt építhessük Krisztus egyházát. - A szaktanároknak a tanulót és szüleiket a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók véleményüket, javaslataikat, kéréseiket szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőjük útján közölhetik a iskola igazgatójával, nevelőtestülettel. - Az iskola egészének életéről, munkatervről, aktuális feladatokról az igazgató ad tájékoztatást: az iskolai DÖK vezetőségi ülésen, Diákgyűlésen (évente 3 alkalommal) és a Hirdetőtáblán Osztályfőnök: Osztályfőnöki órákon, illetve folyamatosan, egyéni vagy csoportos beszélgetéssel, faliújságokon írásbeli tájékoztatón DÖK vezető: havonta egyszer a diákönkormányzati üléseken, és a DÖK faliújságon keresztül Hagyomány iskolánkban a testvér osztály kapcsolat: felső tagozat alsó tagozat között. Élő kapcsolattal rendelkezik iskolánk más általános iskolákkal pl: Újtelepi Általános Iskola, Heves Kisköre Tarnaméra Kál Ezek elsősorban közös versenyek rendezésében nyilvánulnak meg. Szorosabb együttműködést kívánunk kialakítani a középiskolákkal, a meglevők mellett. pl.: Szilágyi Erzsébet Gimnázium ill. az egyházi fenntartású iskolákkal. Fontosnak tartjuk az egészségügyi intézményekkel fenntartott kapcsolatunkat:  helyi háziorvos  védőnő  fogorvos Fontos a munkájuk az egészség megőrzése és a betegségek megelőzése terén osztályfőnöki órákon, egészségnapok alkalmával – felvilágosító előadásokat tartanak. Szakmai szervezetekkel meglévő kapcsolataink erősítése: Hevesi Nevelési Tanácsadó, Pedagógiai Intézet, Tanulásképesség Vizsgáló Központ Egyéb kapcsolataink: Hevesi Háziipari és Népművészeti Szövetkezet, Bükki Nemzeti Park, SBS Kft., könyvtár Kapcsolat a szülőkkel: Az iskolai nevelés csak a családdal együtt lehet teljes, ezért a szülőkkel maximális együttműködésre törekszünk (nyitott iskola), hiszen az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Az iskola és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért az iskolának meg kell teremtenie és rendszeresen működtetnie kell azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az iskola tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi feldolgozásához.

37

Együttműködés formái: (Hagyományosak, tervszerűek) - Fogadóóra: A diákok egyéni tanulási és magatartási problémáinak megbeszélésére ad lehetőséget. Faladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) - Családlátogatások: Különös tekintettel az új osztályfőnök feladata, illetve a problémás tanulók esetében ajánlott. (a GYIV felelőssel együtt) Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. - Nyílt tanítási nap/ok/ Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. - Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. - Szülői értekezletek (iskolai, osztály): Iskolai szülői értekezletre mindig szeptemberben kerül sor, melyet az igazgató tart. Osztály szülői értekezletet, pedig évente 3 alkalommal tartunk (tanévkezdés, félév, évvége). Témái:     

az oktatáshoz kapcsolódó törvények ismertetése az iskola dokumentumainak előterjesztése az iskola szervezetével és működésével kapcsolatos feladatok az osztály tanulmányi munkájának szervezése és értékelése az osztály magatartási, viselkedési szokásai – beszédstílus

Az együttműködés lehetőségei: - közös szervezésű rendezvények, megmozdulások - levelezés (ellenőrző), telefon - rendezvények szervezésének segítése - jótékonysági bál - közös társadalmi munkák - közös kirándulások, táborok - kiállítások szervezése szülők és gyermekeik munkáiból - projektek megvalósítása - családi délutánok szervezése A szülői értekezletek, a fogadóórák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. Szervezeti formái: Iskolai szülői munkaközösség: javasolt, hogy éves egyeztetett munkaterv alapján dolgozzon, folyamatos kapcsolattartás legyen az igazgatóval. Munkaközösségi megbeszéléseket negyedévente szervezzenek, melyen az osztályok szülői munkaközösségeinek tagjai és az igazgató vesz részt. Osztály szülői munkaközösség: folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökkel.

38

Szülői munkaközösség létrehozása célja 1. Nevelési kérdések megvitatása (gyermekvédelmi problémák, pályaválasztási kérdések, munkára- egészséges életmódra nevelés, a gyermek szabadidejének irányítása 2. Társadalmi munka 3. Kirándulások szervezése 4. Berendezések javítása 5. Rendezvények szervezése 6. Taneszközök készítése A szülő-pedagógus együttműködés eddig kialakult formái a pedagógiai gyakorlatban megfelelőek csak egy átgondolt rendszerben kell alkalmazni őket: - fogadóórák - szülői értekezletek - nyílt napok, nyílt órák - családlátogatások négy év alatt minden családhoz, ahová szükséges gyakrabban is - szülői munkaközösségi tevékenység a vállalt feladatoknak megfelelő rendszerességgel - ellenőrző könyv, levelezés minden indokolt esetben. A pedagógusaink fontosnak tarják a szülők visszajelzését, vélemény nyilvánítását az iskoláról, nevelésről, oktatásról, tanárok munkájáról. A szülőket részletesen kell tájékoztatnunk az iskola programjairól, tapasztalatairól. Az iskolának jól tájékozottnak kell lennie a családok belső viszonyairól, helyzetéről, a gyermek nevelésében szerzett otthoni tapasztalatokról. A szülők is tájékoztassák a pedagógust a családi háttérről, gyermekük otthoni helyzetéről, viselkedéséről, fejlődésének észlelt eredményeiről, hiányosságairól, problémáiról. „Viszonttájékoztatás”-ra, az iskola és a szülők közös összefogása, együttműködésére kell törekedni, A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, ill. választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

X.

A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai

A tanulmányok alatti vizsgák célja: Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni, a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. Az egyes tantárgyak részletes követelményeit a megfelelő tantárgyi tantervek tartalmazzák. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik

39

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. Osztályozó vizsga Az intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama tantárgyanként 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán a közoktatási törvény 30.§ (9) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

40

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kolléga legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Pótlóvizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. 1. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 2. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

3. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: Jelentkezés javítóvizsgára a.) Egy, két vagy három tantárgyból elégtelen év végi osztályzatot kapott tanuló, valamint az osztályozó vizsgára kötelezett diák automatikusan kap értesítést a pótvizsga, osztályozó vizsga napjáról az iskola igazgatójától. b.) Az elégtelen év végi osztályzatot kapott tanuló az alábbiak szerint tehet javítóvizsgát: írásbeli és szóbeli vizsga: magyar irodalom, magyar nyelvtan angol/német nyelv történelem ének-zene matematika fizika kémia biológia földrajz

41

szóbeli vizsga:

természetismeret hit- és erkölcstan technika és életvitel

szóbeli és gyakorlati vizsga:

informatika, rajz

gyakorlati vizsga:

testnevelés

7. Magántanuló vizsgáztatása a.) Magántanuló - osztályozó vizsga esetén - értesítést kap az iskola igazgatójától az osztályozó vizsgák napjairól és időpontjairól. b.) Magántanuló év végi elégtelen osztályzat esetén a 6.b pontban feltüntetett tartárgyakból köteles javítóvizsgát tenni a sikeres és érvényes továbbhaladás érdekében. 8. SNI tanulók vizsgáztatása A sajátos nevelési igényű tanulókra is az iskola általános vizsgaszabályzatának pontjai vonatkoznak, a következő kitételekkel: a.) Engedélyezett számukra, hogy bármilyen vizsga során használhatják az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközöket és szemléltető eszközöket. b.) A tanuló kérelmére, engedélyezni kell számukra, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen a tanuló. c.) Vizsgaköteles tantárgyak:  Írásbeli vizsga: matematika, magyar nyelvtan  Szóbeli vizsga: magyar irodalom, történelem, természetismeret, földrajz, biológia, fizika, kémia, ének-zene, technika és életvitel  Gyakorlati vizsga: testnevelés, rajz 9. Értékelés A vizsgák tantárgyankénti érdemjegyét, a vizsgázóra vonatkozó /szóbeli, írásbeli és a gyakorlati/ feladatok érdemjegyeinek átlaga adja.

XI.

A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályai

Tanulói jogviszony létesítése Általános iskola A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, amely jelentkezés alapján történik. A jogviszony létesítéséről az igazgató dönt a jogszabályok figyelembe vételével. A felvétel ill. az átvétel feltétele, hogy a tanuló, szülő elfogadja az iskola Pedagógiai Programját, helyi tantervét és házirendjét. Tanév közbeni átvétel esetén a házirendben a tanulót megillető jogok gyakorlása és a számukra előírt kötelezettségek teljesítése a beíratás napjától illetik meg a tanulót, ill. ettől kezdve kérhető számon. Elsősök beíratása, minden évben a tankerület által meghirdetett időpontban történik. A szülőnek a beíratáskor hoznia kell:  a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványt  és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító A beírást az iskolatitkár végzi és a tanító.

42

Felvételi kérelem elutasítása: • az iskola beiskolázási körzetében lakó tanuló kérelmét elutasítani nem lehet, • körzeten kívüli tanuló kérelmét csak helyhiány esetén lehet elutasítani. Magasabb évfolyamra, más iskolából jelentkező tanulót a tanítási év során bármikor átveszünk, ebben az intézmény igazgatója dönt. Ebben az esetben a tanulónak be kell mutatnia: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát • az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat. Különbözeti vizsga letételére akkor kerülhet sor, ha a tanuló a korábbi tanulmányai során nem tanult valamilyen tantárgyat, amelyre iskolánkban az iskolai tanulmányai folytatásához szüksége van. Ekkor a felkészülést a szülőnek kell biztosítani. A különbözeti vizsga anyagának összeállításáért és a vizsga lebonyolításáért a szaktárgyi pedagógus a felelős. A különbözeti vizsga letételének határideje félév. A tanuló felvételének, átvételének tényét a beírási naplóba, a törzskönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba jelezzük. A tanulói jogviszonyt létesítő tanuló adatait az intézmény vezetője a jogviszony létesítést követő 5 napon belül megküldi a KIR-nek. Az Iroda a tanulónak 11 jegyű azonosító számot képez.

XII. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. 1. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: 1. A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fontosságát, fogalmát. 2. Alakuljon ki az embertársak iránti érzékenység, a humanizmus, a bajba jutottakkal szembeni együttérzés. 3. Ismerjék fel a különböző vészhelyzeteket, problémákat, a határozott, gyors és szakszerű cselekvés fontosságát. 4. Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit. 5. Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat. 6. Ismerjék az újraélesztés szabályait és tudják a gyakorlatban alkalmazni azt. 7. Ismerjék meg a segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmakat. 8. Készség szinten sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 9. A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítési rendszerébe és működésébe. 10. Alakuljon ki együttműködés az iskola és a mentőszolgálat között (pl.: látogassanak el a lakóhely szerinti mentőállomásra). 2. Az elsősegély - nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

43

TANTÁRGY Biológia

Kémia

Fizika Testnevelés

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

-rovarcsípések -légúti akadály -artériás és ütőeres vérzés -komplex újraélesztés -mérgezések -vegyszer okozta sérülések -savmarás -égési sérülések -forrázás -szénmonoxid mérgezés -égési sérülések -forrázás -magasból esés

Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák. -ötödik- nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél,a mentőszolgálat felépítése és működése, a mentők hívásának helyes módja, valamint az iskola egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az elmélet megtanulása után az elsősegélynyújtásban a legfontosabb a gyakorlati foglalkozások sorozata, melynek során kialakul a megfelelő jártasság és készség a sérültek ellátásában. A gyors helyzetfelismerést, határozott cselekvést segítik a különböző szituációs játékok. Az elsajátítást segítő módok:  frontális és csoportmunkák,  feladatlapok és tesztek,  előadások PPT-vel,  videófilmek,  modellek, torzók, egészségügyi doboz, seb minták bemutatása,  vérzések csillapítása, kötözési módok bemutatása és gyakorlása,  törések, ficamok szakszerű ellátása a gyakorlatban,  szituációk eljátszása,  kapcsolattartás különböző egészségügyi szervezetekkel (Magyar Vöröskereszt). Összegezve: Az elsősegélynyújtáshoz szükség van olyan elméleti és gyakorlati ismeretekre, melyek lehetővé teszik az eredményes elsősegélynyújtást. Eredményes elsősegélynyújtás csak attól várható el, aki rendelkezik alapvető ismeretekkel, határozott, és képes úrrá lenni saját és környezete ideges, sokszor pánikszerű hangulatán. Témáink: ÁLTALÁNOS ISKOLA ALSÓ TAGOZAT Mi az elsősegély? Mit jelent elsősegélynyújtónak lenni? Az elsősegélynyújtó kötelességei Telefonálás segítségért 44

Sebek fajtái - sebfedések Vérzés fajtái – vérzéscsillapító eljárások Tennivalók: – láz – fejfájás – fülfájás – hasmenés és hányás – ájulás – enyhe égés – orrvérzés – rovarcsípés esetén ÁLTALÁNOS ISKOLA FELSŐ TAGOZAT Elsősegélykészlet Elsősegély vészhelyzetben Sérült állapotának felmérése: - eszmélet ellenőrzése - légutak feltárása - légzés ellenőrzése Stabil oldalfekvő (mentési) helyzet Csont-, ízületi és izomsérülések Könnyebb sérülések ellátása Sebkötések A beteg mozgatása és szállítása Rángógörcs Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

HELYI TANTERV I.A választott kerettanterv A választott kerettanterv megnevezése A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik, ezért ezeket nem tüntetjük föl táblázatunkban. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül az alábbiakat választjuk: 45

Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat Tenk A változat B változat B változat A változat A változat A változat

1. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait, óratervek táblázat, megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a tantárgyanként összeállított Helyi Tanterv tartalmazza Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel .

II .A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére emeljük meg. Ezeket és a választható tantárgyak óraszámait évfolyamonként és tantárgyanként szintén az Óraterv táblázat tartalmazza. A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a tantárgyanként összeállított Helyi Tanterv tartalmazza.

46

ÓRATERV

1

Idegen nyelv (angol)

1

Matematika

4

1

4

1

4

1

Hit- és erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

2

1

4

0,5

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

3

3

3

0,5

3

4

3

1

3

1

3

0,5

1

1

1

1

1

1

1

1

Fizika

2

1

Kémia

1

2

2

1

1

1

1

2

2

2

3

2

1

2 1

1

Természetismeret

0, 5

Biológia-egészségtan

2

2

2

2

1

1

2

2

2

2

1 1

Informatika

1

1,5

1

1 1

1

1 1

1 0,5

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

Osztályfőnöki

Rend. álló órakeret Tanuló heti kötelező óraszáma

Választható óra

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

Összesen

0,5

2 1

1

1

1

Hon és népismeret Rajz, vizuális kultúra

1

1

Földrajz Ének-zene

választható

4

0,5

2

Környezetismeret

szabadon terv.

8. évfolyam

kötelező

választható

szabadon terv.

7. évfolyam

kötelező

választható

szabadon terv.

0,5

6. évfolyam

kötelező

4

választható

szabadon terv.

1

5. évfolyam

kötelező

7

választható

szabadon terv.

1

4. évfolyam

kötelező

7

választható

szabadon terv.

1

3. évfolyam

kötelező

7

választható

szabadon terv.

1

választható

7

2. évfolyam

kötelező

Magyar nyelv és irodalom

szabadon terv.

Tantárgy

kötelező

1. évfolyam

3

23

3

23

26

26

1

4

23

27

1

4

25

29

3

26

29

4

25

29

0,5

4

28

1

4

28

32

32

1

47

0,5

Választható foglalkozások közé tartoznak még: napközi, tanulószoba, énekkar, sportkör, tömegsport, felkészítés felvételire 7. -8. osztály: magyar, matematika, angol, felzárkóztatások (magyar, matematika), a következő táblázat óraszámok szerint. Tevékenységi forma

Alsó tagozat

Felső tagozat

Korrepetálás Fejlesztő foglalkozás Iskolai sportkör ,tömegsport Napközi (összevont) Tanulószoba/diff.foglalkozás Énekkar Szakkörök Felvételire felkészítő (8. osztály)

8 8 1 23 -

6 4 2 10

III. Az oktatásban kiválasztásának elvei

1

alkalmazott

2

3

-

3

tankönyvek

és

más

taneszközök

Taneszközök: Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott, vagy digitális taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A fenti taneszközökön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók,  a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tankönyv legyen:     

a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő, tartós, „örökölhető”, a többség számára megfizethető, a munkaközösség számára elfogadott, illusztrációkban gazdag.

48

IV.A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1 – 2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása                      

az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait a mozgásigény kielégítése a mindennapos testneveléssel a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe fokozatosan kialakítjuk a kooperatív- és interaktív tanulási technikákat a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés a tanulók egészséges terhelése személyre szóló fejlesztő értékelés helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása önálló tanulás és önművelés megalapozása biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat megalapozása alapvető képességek, készségek elsajátítása belső motivációk kialakítása változatos szervezési megoldásokkal cselekvő tanulás előnyben részesítése meglévő ismeretek felhasználása differenciálás a tanulás minden területén hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni bánásmód alkalmazása tanulás esélyek egyenlőségének biztosítása, különböző tanulásszervezési megoldásokkal a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése

A 3 – 4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása            

a 3 – 4. évfolyamon erőteljesebbé válnak – a 4. évfolyam végére már meghatározóan – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz, fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait a mozgásigény kielégítése a mindennapos testneveléssel és a sportkörrel a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás továbbfejlesztése a koncentráció és a relaxáció képességének fejlesztése a kooperatív – interaktív tanulási technikák rendszeres alkalmazása a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés a tanulók egészséges terhelése személyre szóló fejlesztő értékelés helyes magatartásformák gyakoroltatása önálló tanulás és önművelés szorgalmazása biztonságos szóbeli és írásbeli szóhasználat továbbfejlesztése 49

          

alapvető képességek, készségek fejlesztése belső motiváció változatos szervezési megoldásokkal cselekvő tanulás alkalmazása meglévő ismeretek beépítése az új tananyagba differenciálás a tanítás minden területén hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni bánásmód alkalmazása tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása különböző tanulásszervezési megoldásokkal a feltárt tanulási nehézségek folyamatos figyelemmel kísérése (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság…) az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése szituációs játékok alkalmazásával önismeret, önértékelés képességének fejlesztése az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a közösségekben

Az 5 – 6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása           

a felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása kreativitás fejlesztése, írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelésük szövegértelmező és szövegalkotó értelmezés fejlesztése, pozitív motiváció kialakítása kommunikációs készség fejlesztése valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése a nyelv logikai elemeinek helyes használata tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani önismeret, önértékelés képességének fejlesztése az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a közösségekben, a baráti kapcsolatokban, csoporton belül

Az 7 – 8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat 7 – 8. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása, és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása  fokozatos kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat  fejlesztjük az igényes szóbeli és írásbeli közlést, a tanult ismeretek közötti összefüggések felismerését, azok értő alkalmazását  fejlesztjük kombinatorikus gondolkodást

50



megismertetjük és gyakoroltatjuk a helyes magatartási formákat, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozásával

V. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja: A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Köznevelési Törvény 27. §. (11). bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Iskolánkban megszervezzük a mindennapos testnevelést heti 5 testnevelés óra keretében, melyből legfeljebb heti 2 óra kiváltható az alábbiakkal:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással  iskolai sportkörben való sportolással  versenyszerű sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező, vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján, sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:  az 1-2. évfolyamon a heti öt kötelező testnevelés óra,  a 3-4. évfolyamon heti három kötelező testnevelés óra + sportkör,  felmenő rendszerben az 1-4. évfolyamon kötelező lesz a heti öt testnevelés óra  a tavaszi őszi időszakban 15 perces reggeli torna,  az 5-6. évfolyamon heti öt kötelező testnevelés óra  a 7-8. évfolyamon heti 2.5 kötelező testnevelés óra  az iskolai sportkör szervezett foglalkozásai,  a napközi otthonban játékos, egészségfejlesztő testmozgás

VI. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. Pedagógiai programunk Óratervek c. fejezete tartalmazza a választható tantárgyakat iskoláinkban. Iskolánkban pedagógusválasztásra nincs lehetőség, mert minden szakos tanárból csak egy van. o ha a tanulót - kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. o a szabadon választott tanórai foglalkozást úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát o az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérni, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá melyik egyház által szervezett hittanórán, vagy az iskola által szervezett erkölcstan órán kíván részt venni o a tanulónak vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott

51

tanítási órán, foglalkozáson, továbbá, ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára, foglalkozásra

VII. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése A tanulmányi munka ellenőrzése 1. 2.

3.

4. 5. 6. 7. 8. 9.

Iskolánk nevelő-és oktató munkájának egyik feladata a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése és értékelése Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanuló szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. A számonkérés módjai, és követelménye alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz. A tanulók szóbeli ellenőrzését az alsó tagozat 1-4. osztályában, az órákon történő aktivitásuk, megnyilatkozásaik alapján végezzük.  A tanító által feltett kérdésekre helyes válaszadás  Önálló vélemény nyilvánítása  Gyűjtőmunka bemutatása, stb. A felső tagozatba való átmenet megkönnyítése érdekében a 4. osztályban fokozottan hangsúlyos a szóbeli számonkérés. Írásbeli ellenőrzés és értékelés központi és a pedagógus által összeállított feladatsorok alapján történik. Iskolánk kiemelten fontosnak tartja a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztését. Ennek érdekében törekszünk a minél többszöri számonkérésre. Ének-zene, rajz, informatika, technika (5-8. évfolyam) tantárgyakból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összehangolva történik a számonkérés. A testnevelés tárgy követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A nevelők a tanulók tanulmányi előmenetelének, teljesítményének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett figyelembe veszik a tanulók egyéni képességeit, az önmagához képest történő fejlődését.

Az iskolai beszámoltatás és számonkérés formái: Mindennapos számonkérés, ellenőrzés  Házi feladat javítása, ellenőrzése, esetenként értékelése érdemjeggyel  Szóbeli számonkérés a tananyagból  Írásbeli számonkérés (egy vagy több tanulót, az egész osztályt érintően)  Óra végén az órai munka értékelése szóban, illetve érdemjeggyel. Nem mindennapos számonkérés  Beszámolók, kiselőadások, csoportmunkák Az értékelés fajtái: - szöveges vagy írásos - érdemjegy - egyéni, csoportos, osztály - önértékelés 52

Otthoni felkészüléshez kapcsolódó feladatok:  Figyelembe kell venni az átlagos képességű, átlagos felkészültségű tanuló napi iskolai terhelhetőségét, a heti iskolai tanulmányi rendet, megfelelően mérlegelni a tanulók számára szükséges szabadidő biztosításának követelményét.  A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.  Az 5-8. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra) valamint a tanítási szünetek idejére a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatot kapják. Ezen feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.  Hétvégére szorgalmi és gyakorló feladatok adhatók.  a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.  Egyszerű, alapkészségre épülő rutin feladatokból a következő órára 5-6, a bonyolultabb összefüggéseket feltáró, kifejtést igénylő feladatokból maximum 3 adható.  Házi feladatok adásánál minőségi és mennyiségi differenciálást alkalmazzunk egy-egy osztályon belül a különböző képességű tanulóknak. A tanulók teljesítményének értékelése Az első évfolyamon és második évfolyam félévkor minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. Szöveges minősítések: A tantárgyi követelményeket „kiválóan teljesítette” „jól teljesítette” „megfelelően teljesítette” ill. „felzárkóztatásra szorul” A 2. évfolyam második félévében és az 3-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben, félévkor és tanév végén érdemjeggyel minősítjük. Érdemjegyek: Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5) A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tantárgyak, amelynek oktatása egy tanítási cikluson belül csak egy órán történik. Figyelembe kell venni a tanuló adott tantárgyban mutatott többletmunkáját. Helytelen viselkedés (felszerelés hiánya) miatt elégtelen osztályzatot nem kaphat. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt érdemjegyek, beírását pótolja. Az ellenőrzőbe a jegyek beírása tanuló feladata. A félévi és az év végi osztályzások előtt egy hónappal a bukásra álló tanulók szüleit értesíteni kell a tényről. 53

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, értékelésekor az elért teljesítményt az alábbi elvek alapján végezzük: 

Diagnosztikus méréseket (bemeneti tantárgyi és képesség mérések) értékelése nem érdemjeggyel történik. Az értékelés formája lehet szöveges ill. %-os.



Tanév közbeni témazárók és félévi, év végi mérések értékelése: Teljesítmény Érdemjegy 0-29 % elégtelen (1) 30-50 % elégséges (2) 51-73 % közepes (3) 74-90 % jó (4) 91-100 % jeles (5)



1-3 félévek esetén a szöveges értékelés a munkaközösség által kialakított elvek, szempontok alapján történik.

A tanulók magtartásának és szorgalmának értékelése Magatartás: Az erkölcsi vonások állandóságára utal (tartás) és nem viselkedés csupán. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét viselkedését, társaihoz - felnőttekhez saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. A házi rendben írtakat betartva, és azt társaival betartatva együttesen értékeljük. Iskola által támasztott követelmények, jelentik a viszonyítási alapot. Értékelés: Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2) Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki:  A házirendet betartja  A tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik  Kötelességtudó, feladatait teljesíti  Tisztelettudó  Társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen,  segítőkészen viselkedik  Az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz.  Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet  Nincs írásbeli figyelmeztetője, intője, vagy megrovása Jó (4) az a tanuló, aki:  A házirendet betartja  A tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozáson rendesen viselkedik  Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti  Az osztály, vagy az iskola közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt  Nincs írásbeli intője vagy megrovása

54

Változó (3) az a tanuló, aki:  Az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be  A tanórán, vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik  Feladatait nem minden esetben teljesíti  Előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva  A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik  Igazolatlanul mulasztott  Osztályfőnöki intője van Rossz (2) az a tanuló, aki  A házirend előírásait sorozatosan megsérti  Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti  Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen  Társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik  Viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza  Több alkalommal igazolatlanul mulaszt  Több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy  ennél magasabb fokozatú büntetése A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése szükséges). Szorgalom: A tanuló egyéni képességeihez mérten tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, kötelességtudatát értékeli. Értékelés: Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2) A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki:  Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi  A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi  Munkavégzése pontos, megbízható,  A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt  Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza Jó (4) az a tanuló, aki:  Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt  Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik  A tanórákon többnyire aktív  Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti  Taneszközei tiszták, rendezettek Változó (3) az a tanuló, akinek:  Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől  Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti 55

  

Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik Érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmezetésre, felügyelettel dolgozik

Hanyag (2) az a tanuló, aki:  Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében  Az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg  Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen  Feladatait többnyire nem végzi el  Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek  A tanuláshoz nyújtott nevelői, vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül  Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

VIII. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban – osztálylétszámtól függően - csoportbontásban tanítjuk az informatikát, ill. a nevelőtestület döntése alapján más tantárgyat, ha a jogszabályok által biztosított egyéb foglalkozási órakeretbe belefér. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a gyakorlati, kreatív készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.

IX. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. 2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az 56

egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. 3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. 4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

X. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek   

  

A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Ismerjék fel a tanulók azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, viselkedés, környezet és az egészségi állapot között. Az egészségnevelés során megszerzett ismeretek, tapasztalatok ösztönözzék a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet, segítsen nekik a további életük során az életmódbeli döntések meghozatalára, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi éltünkben. Az egészségnevelési munkánk eredményeként váljon érthetővé és élményszerűvé a tanulók számára az „egészséges" - „kevésbé egészséges" tevékenységi formák közti különbség és a pozitív életszemlélet. Ismerkedjenek meg a tanulók az aktív életmód által kínált előnyökkel, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásaival, ezáltal a saját fizikai képességeik megőrzésében játszott szerepével. Feladatunk segíteni a diákokat, hogy átéljék a szűkebb és tágabb környezetért vállalt felelősség érzését, ismerjük fel egyéni lehetőségeiket a természetvédelem területén.

A nevelésben résztvevő személyek:  Az iskola minden pedagógusa az erre alkalmas tanórai és tanórán kívüli foglalkozások során.  Iskolai egészségügyi szolgálat: iskolaorvos, védőnő  Iskolán kívüli meghívott szakemberek, mentősök, rendőrök, katasztrófavédelem 57

KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA 1. Az iskolai környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása,  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a környezet fogalmával, - a földi rendszer egységével, - a környezetszennyezés formáival és hatásaival, - a környezetvédelem lehetőségeivel, - lakóhelyünk természeti értékeivel, - lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. 2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: A kémia, a biológia, a földrajz, a természetismeret, a fizika, a magyar, a rajz tantárgyak, valamint az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanórán feldolgozott ismereti. 3.1. Tanórai keretek A tanórai tartalom a tanulók számára kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti: Ennek szervezési formája lehet:  hagyományos, 45 perces tanóra,  nem hagyományos tanóra, ami komplex foglalkozásokat ölel fel (pl. erdei iskola, témanap) Hagyományos tanórai foglalkozások: A felsorolt tantárgyak tantárgyi programjaiból kiindulva – meg kell határozni a környezeti nevelési tananyagot. Ezen tantárgyakba épüljön be a környezeti nevelés célkitűzései, elvárásai. A tanárok a tanmenetben jelölik azokat az órákat, amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik a környezeti nevelési célkitűzésekhez. A tanórán a tananyagon kívül még sok apróság is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. Nem hagyományos tanórai foglalkozások: Témanap:  Iskolánkban évek óta tartunk egy őszi és egy tavaszi témanapot. Az iskola környékének takarítását végezzük. Jeles napok:  Minden évben megtartjuk az iskolánkban a Föld Napját és részt veszünk a szomszéd község iskolája által szervezett Madarak és Fák Napja alkalmából szervezett akadályversenyen.  Minden évben szervezünk egy hulladékgyűjtési délutánt. Törekszünk a szelektív hulladékgyűjtésre.

58

3.2. Tanórán kívüli lehetőségek Színházlátogatás (önköltséges), kirándulás (önköltséges), iskolakert gondozása, madárbarát kert kialakítása (mesterséges fészek odúval), hulladékgyűjtés, hetente ez alkalommal a településsel együtt, szelektív hulladékgyűjtés, iskolai környezet szépítése (fák, bokrok ültetése, virágosítás), környezetbarát termékek bemutatása (kiállítás) 4. Az iskolai környezet 4.1. Az iskolaépület és működtetése Az iskolai környezet jelentős hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására. Olyan környezetet kell létrehozni, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek örömmel érkezzenek az iskolába, úgy érezzék, hogy az iskola értük van. Tanítsuk meg tanulóinkat az iskola környezetének megóvására, a rongálások elkerülésére. 

 

  

Ügyelünk az iskola esztétikusságára A termekben, folyosókon faliújságok, színes tablók, tárlók vannak, a gyerekek munkáit kiállítjuk. A termeket az ott tanított tantárgyak jellegének megfelelően díszítjük. Meghirdetjük az „osztálydíszítési” versenyt. Törekszünk megfelelő termek kialakítására, újítására. Ügyelünk az optimális világosságra, hőmérsékletre. Az iskolaudvar zöldítése Az iskola udvarán minél több zöld területet próbálunk létrehozni. Minden Madarak és Fák Napján az első osztályosok ültetnek egy fát, melyet attól kezdve ők gondoznak. Létrehozunk virágos kertet, sziklakertet, melyet a gyerekek gondoznak. Az udvaron padokat helyezünk el, hogy a gyerekek le tudjanak ülni. Iskolakert létrehozása A technika órák szerves részét alkotják a mezőgazdasági órák. Ennek keretében művelik az iskola kertet. A terméket az óvoda használja. Hulladékkezelés A községgel közösen megvalósítjuk a szelektív hulladékgyűjtést. Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás: 3 éve jól szigetelt ablakokkal lett felszerelve az iskola épülete. Az elkövetkező időben törekszünk energiatakarékos izzók beszerelésére, víztakarékos WC tartályok felszerelésére. Fontos, hogy a gyerekek figyeljenek oda, hogy a villanyok le legyenek kapcsolva, ahol nem tartózkodnak, a csapok megfelelően legyenek elzárva. Tanítsuk meg erre gyerekeinket!

4.2. Az iskola életvitele. Az iskola mindennapi életét meg kell tervezni a környezeti nevelés szempontjából.  A pedagógusok, az iskola dolgozói példamutató magatartást tanúsítsanak. (tartsák be a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás szabályait)  Étkeztetés: terítés, étkészlet anyaga, minősége, kulturált étkezés szokásai  Szünetekben: szellőztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron

XI. A gyermekek ,tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Feladat: A szociális hátrányok időben történő felderítése, és a problémák szükség szerinti orvoslása.

59

Helyzetfelmérés:  a hátrányos helyzetű tanulók felmérése nyilvántartásba vétel  a problémás családok megismerése  a szociokulturális háttér felmérése  a család gazdasági hátterének megismerése  szülő, gyermek kapcsolat  tanszer és taneszköz ellátottság a gyermeknél

az

osztályfőnök

közreműködésével,

Megelőzés, gondozás:  a tanári kar, mint jelzőrendszer működtetése  a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat bevonása a gyermekvédelmi ügyek konkrét megoldásába  külső kapcsolatok kiépítése, együttműködés az iskolán kívüli intézményekkel, szakemberekkel  szabadidős tevékenységek szervezése  napkőzi, tanulószoba biztosítása  hasznos szünidei programok, táborok szervezése  szülőgondozás, a szülőkkel való együttműködés  családlátogatások  a továbbtanulás segítése  a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata  a tankönyvvásárláshoz, az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek  szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal  annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek

XII. A tanuló jutalmazásával és büntetésével összefüggő elvek Jutalmazás elvei: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy - előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában a tanév folyamán a következő dicséretek adhatók: 

Szaktanári dicséret



Osztályfőnöki dicséret: az osztályfőnök saját, vagy kollégái javaslatára a tanulót példaként állítja a társai elé. A szülő tudomására kel hozni a naplóba rögzíteni

60



Igazgatói dicséret: a DÖK, az osztályfőnök, vagy a pedagógusok javaslata alapján, a kötelességen túlmenő, osztálya vagy az iskola hírnevét növelő teljesítményért. A szülőt írásban értesíteni kell, az osztályfőnök a naplóban rögzíti.



Nevelőtestületi dicséret: huzamosabb ideig tartó, példamutató kötelességteljesítés, kimagasló eredmény miatt félévkor, az év végén, illetve a tanév bármely szakaszában, az osztályban tanító nevelőtestület határozatára adható. A szülőket értesíteni kell, valamint az osztálynaplóba bejegyezni.

Kiemelkedő tanulók elismerése: Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén    

Szaktárgyi teljesítményért Példamutató magatartásért Kiemelkedő szorgalomért Példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az egyes tanévek végén, valamint a 8 éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön kiemelkedően eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülők tudomására hozni. Büntetések elvei: Azt a tanulót, aki: - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy - a tanulói házirend előírásait folyamatosan megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni Az iskolai büntetések formái:  

Szaktanári figyelmeztetés Szóban a tanulóközösség előtt kisebb fegyelmezetlenségért Írásban nagyobb fegyelmezetlenség miatt Osztályfőnöki figyelmezetés A 1. szóban a tanulóközösség előtt, a 2. és 3. írásban, de ezután már a kisebb vétségért is osztályfőnöki intés fokozat következik. Adható egyszeri fegyelmezetlenségért, mellyel akaratlanul is társai vagy saját testi épségét veszélyezteti, illetve nem szándékos, de gondatlanságból adódó rongálásért, az ellenőrző rongálásáért, valamint 61



       

három különböző szaktanártól érkező írásbeli figyelmeztetés esetén. Ellenőrzőbe és a naplóba rögzíteni kell. Osztályfőnöki intés A tanuló szándékos gyakori fegyelmezetlensége káros hatással van az osztályközösségre, súlyos fegyelmi vétséget követ el (pl. verekedés, rongálás, csalás, két igazolatlan mulasztás.) Ellenőrzőbe és naplóba be kell írni. Osztályfőnöki megrovás Igazgatói figyelmeztetés Ha az egész iskola életére, közösségére káros hatású fegyelmezetlenséget követ el. Igazgatói intés Az iskola közösségére káros hatású fegyelmezetlenséget követ el a tanuló, Igazgatói megrovás Nevelőtestületi figyelmeztetés Nevelőtestületi intés Nevelőtestületi megrovás Fegyelmi büntetés (Kt.76.§)

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben –a vétség súlyára való tekintettel-el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni.

Záró dokumentumok I. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola nevelő – oktató munkáját 2013. szeptember 1-jétől az új pedagógiai program alapján szervezi. A helyi tanterv felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Mindaddig érvényben marad, amíg módosítás vagy felsőbb jogszabály miatt változtatásra nem kerül sor.

II.A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület 5 évente felülvizsgálja és szükség esetén módosítja. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A szakmai munkaközösségek minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2017-2018. tanév során a tantestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására:  az iskola igazgatója, az iskola fenntartója, a nevelőtestület bármely tagja, iskola szülői munkaközössége tehet javaslatot. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. 62

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken tekinthető meg:  az iskola fenntartójánál  a község honlapján  a községi könyvtár iskolai fiókkönyvtárában  az iskola nevelői szobájában  az iskola igazgatójánál

A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot a tantestület 2013. július 10-én megismerte és elfogadta. Kelt: Tenk, 2013. július 10. …………………………………..….. Racsekné Csapó Csilla pedagógus (KT elnöke) Az igazgató jóváhagyta 2013. július 12-én. …………………………………..….. Forgács Anna igazgató A fenntartó részéről jóváhagyta dr. Ternyák Csaba egri érsek. …………………………………..….. dr. Ternyák Csaba fenntartó

63