Az Újpesti Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja

Az Újpesti Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja


OM: 034866

2013.

„… mindenkit mindenre meg lehet tanítani, csak idő, módszer és mester kérdése.” /Comenius/

1


TARTALOMJEGYZÉK I. Az iskola nevelési programja…………………………………………………… ………… …. 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai………..4 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok……………………………..6 1.2.1. Kulcskompetenciák a Bródy Imre Gimnázium oktatási rendszerében. ………………..7 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok……………………………….12 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok………………………………...13 1.4.1 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:………………………………….13 1.4.2. A diákönkormányzat……………………………………………………………………………………14 1.4.3. Hagyományok ……………………………………………………………………………16 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai…………………………………..16 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység……………..17 A korrepetálások rendszere……………………………………………………………………..18 Az osztályfőnökök és a szaktanárok szerepe a felzárkóztatásban………………………………18 1. 7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje…………………………23 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel……………………………..24 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata…………………………………………….26 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai………………………………….29 1.11.A felvételi eljárás külön szabálya ……………………………………………………………….30 1.12. Könyvtár………………………………………………………………………………………...30 1.13. Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése………………………………………………………..31 II. Az intézmény helyi tanterve………………………………………………………………………………………………..32 1. A választott kerettanterv megnevezése…………………………………………………………….32 1.1. Az élsportolói osztályok kiemelt céljai…………………………………………………………..33 1.2. Kiemelt célok a dráma-képzőművészeti osztályok esetében…………………………………….33 1.3. A média osztály képzésének célja ………………………………………………………………34 1.4. A felnőttképző osztályokról……………………………………………………………………...34 1.4.1. A felnőtt tagozat órakerete……………………………………………………………………..36 1.4.2. Felnőttoktatásra vonatkozó irányelvek…………………………………………………………38 2. Emelt óraszámú média tagozat helyi tanterve………………………………………………………41 3. A köznevelési típusú sportiskola helyi tanterve…………………………………………………….42 4. Felmenő rendszerben alkalmazott helyi tantervek a gimnázium nappali tagozatán………………..44 5. Dráma - képzőművészeti tagozat képzési programja………………………………………………44 6. Média - kommunikáció tagozat képzési programja………………………………………………..69 7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ………………….82 8. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása …………….83 9. Mindennapos testnevelés…………………………………………………………………………..84 10. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai …………………...84 11. Projektoktatás……………………………………………………………………………………..85 12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések………………………………………………86 13. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái……………..86 14. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elve……………………………………88 15. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének méréséhez szükséges módszerek………………..89 16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei…………………….91 17. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, helyi tantervi követelményei az érettségi vizsgákon………………………………………………………………………………………………93 2


18. A középszintű érettségi vizsga témakörei………………………………………………………93 III. A Pedagógiai Programhoz kapcsolódó egyéb intézkedések ………………………………………………………………….…………………………………..114 IV. Záradékok……………………………………………………………………………………..115

3


I. Az iskola nevelési programja A gimnázium, mint iskolatípus, elsősorban általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra felkészítő intézmény, ezért alapfeladatunknak tartjuk az ismeretközvetítést és a képességfejlesztést. E két fontos funkciót csak úgy töltheti be, ha minden tanára figyelmet fordít a tanulók személyiségének alakulására, fejlesztésére, nevelésükre. A diáknak tisztában kell lennie saját belső értékeivel, önismerete birtokában toleránsan viszonyulni a környezetéhez, ismerni mások értékeit és elfogadni - ha nem is kritikátlanul - mások hibáit. Ne pusztán befogadó legyen, hanem értékes partner, hiszen a nevelés oktatás folyamata a pedagógus és a tanulók közös tevékenysége. Legyen partner a visszacsatolásban is, amiből a tanár megtudhatja, hogy az ismeretszerzés irányításában, ismeretátadásban, nevelő munkában mennyire hatékony, hogyan ítéli meg a tanuló. Diákjainknak tapasztalniuk kell, hogy törődünk velük, érdeklődünk problémáik iránt, megbízhatnak bennünk, megértjük, elfogadjuk őket. Tudják, hogy életüknek ez a szakasza a felkészülés, az erőgyűjtés, az értékek szerzésének időszaka, amit hasznosítanak majd saját maguk és a társadalom számára. Célunk, hogy tanulóink legyenek nyitottak, probléma érzékenyek, keressék a megoldási lehetőségeket, s így váljanak kiegyensúlyozott, céltudatos emberekké. Az oktatás és nevelés fontos része, hogy egészséges, edzett, állóképes legyen az ifjúság. Ennek érdekében testi nevelésük fontosságát mindig szem előtt tartjuk. Budapest IV. kerülete, Újpest elkötelezett a sport felé. Ebből fakadóan sporttagozatunkon mindig vannak élsportoló osztályok és labdarúgó irányultságú osztályok. Célunk, hogy az edzések, versenyek, bajnokságok által túlterhelt diákok testre szabott program alapján zavartalanul tanulhassanak. Igyekszünk megtalálni az egészséges egyensúlyt a tanulás kötelezettsége és a kötelező edzések, versenyek, edzőtáborok között. Kreativitásfejlesztésre és a személyiség-fejlesztésre a művészeteken keresztül remek módszernek bizonyult a képzőművészeti -dráma, valamint a média képzés. Iskolánkban 2012. szeptemberében indult el a média tagozat. Emellett továbbra is a kerettantervben rögzített képzést biztosítjuk a drámásképzőművészetis osztályainkban. A jövőben szeretnénk a sporttagozat mellett mind a dráma – képzőművészeti, mind a média irányultságainkat is folytatni, mert meggyőződésünk, hogy a fiatalok érdeklődése az utóbbi években megnőtt ezek iránt a szakok iránt. Többszörös túljelentkezéssel kell számolnunk a felvételik alkalmával már több éve. 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert:  egyrészt olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak,  másrészt, a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert:  fontos szerepet szán a hagyományoknak és a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének.  Az európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási programunkat.

4


  

Nagy figyelmet fordítottunk az emberiség előtt álló közös problémákra. Hangsúlyozzuk: az egyén és az állam felelősségét, a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai A 9-12. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy:  folytassa az előző szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését  vegye figyelembe, hogy a tanulók ismeretszerzési folyamatában 14 éves kortól előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás  a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük  a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre  a társadalom számára hasznos embereket neveljen tanítványaiból  olyan felnőtteket neveljen tanítványaiból, akik tanulmányaik befejezése után képesek lesznek önállóan eligazodni a társadalom állandó változásaiban  a magas színvonalú, sokrétű ismeretközléssel fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását  tanítványok ne csak az életben legyenek képesek érvényesülni, hanem a társadalomba is be tudjanak illeszkedni  alapozza meg a felkészülést, a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka feladatai A 9-12. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata, hogy:  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmónikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek  a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját  tudatosítsa a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát  tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásba  fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt Az iskolában folyó nevelő-oktató munkaeszköz-, és eljárásrendszere A nevelés eszközei, eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszerével. A nevelési módszer pedig nem más, mint a kitűzött nevelési cél érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. A nevelési módszereinket hozzá kell igazítani a célokhoz. A nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. A nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszerek: a követelés, meggyőzés, gyakorlás, értékelés, elismerés, tudatosítás. Az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló szerepel iskolánk pedagógiai munkájában.

5


Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei Olyan iskola működését kívánjuk megvalósítani, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a személyiség fejlődése az alapvető készségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása is megvalósulhat A hosszú távú környezeti és gazdasági fenntarthatóság és a társadalom felelősségtudatának fejlesztése érdekében ösztönözzük az etikus gazdasági és társadalmi viselkedési módok megismertetését. Kiemelt értéknek tekintjük azt a tudást és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amelyek nélkülözhetetlenek a mai kor pályakezdő fiataljai számára. Alapvető értékként kezeljük az iskolai tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében alapvető célunknak tekintjük a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazását. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés programja iskolánkban Az utóbbi időben a magyar oktatásban az ismeretközpontú szemlélet vált uralkodóvá, valamennyien tudjuk, hogy az iskola nem egyszerűen ismeretközvetítő intézmény. Az iskola a család mellett az a közeg, amely a gyermeket biológiai lényből szociális lénnyé fejleszti. Vagyis, az iskola nem csupán oktat, hanem nevel is. A Bródy Imre Gimnázium pedagógusai mindkét feladatnak igyekeztek és igyekeznek megfelelni: miközben magas szintű ismeretátadás folyik, amely alkalmassá teszi tanítványainkat az egyetemi és főiskolai tanulásra, igyekszünk önálló, kreatív, toleráns, az életben eligazodó, a társadalomba beilleszkedni tudó egyéneket nevelni. Ez a nevelési folyamat, melynek során a tanulók személyiségét, képességeit fejlesztjük, lényegesen nehezebben definiálható, mint az ismeretátadás. Ennek ellenére megfogalmazhatók az iskola  nevelési céljai,  a nevelési követelményrendszerek,  a nevelés eszközrendszere, Nevelési célok A tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével egyenlő esélyt kívánunk biztosítani minden tanulónk számára az általános műveltség elsajátításához és a felsőoktatásban való eredményes részvételhez. Munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek és egész személyiségének fejlesztése áll. Eközben kiemelt célunk az önálló (belülről vezérelt), öntevékeny, közösségre orientált, kreatív, érzékeny, a társadalom problémáira nyitott, toleráns személyiség kialakítása, figyelembe véve, hogy a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Igyekszünk fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni akaratukat, hogy minél több kihívásnak megfeleljenek. Az egységes követelményrendszer kialakítása nélkülözhetetlen a fenti célok eléréséhez, mert a pedagógus csak ennek alapján tudja elvégezni mindennapi munkáját. A nevelés eszközrendszere a legkevésbé meghatározható, hiszen a nevelés, a személyiség fejlesztése kommunikáció, tevékenység, interakciók (az egyének kölcsönösen észlelik egymást és reagálnak egymásra) formájában zajlik, jelen van minden pillanatban, minden tudatos vagy spontán megnyilvánulásban. Az egyik legfontosabb eszköz a pedagógus személyisége. Ezért aztán a pedagógus pedagógiai kulturáltságától, eszköztárától igen sok függ. Szükségesnek tartjuk a nevelői szabadság biztosítása mellett valamennyi fiatal és idősebb kollegánk számára a pedagógiai eszköztár folyamatos megújítását. 6


A közösség a jellemformálásban, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók védelmében az osztályfőnök és a szakember fontos szerepet kapnak. Ezen kívül az adott szakterületek speciális intézményeivel állandó kapcsolatot tartva és a személyiségfejlesztést szem előtt tartva lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a tanulók érdekében, konkrétan:  diák centrikus tanári gondolkodás és magatartás,  a személyes pozitív példamutatás mind a munkában, mind a hétköznapi kapcsolatok területén érvényesüljön,  a diákot egyszerre saját személyiségéhez (képességeihez) és diáktársai teljesítményéhez egyaránt viszonyító tanári minősítés, az értékelés igazságossága, hatékonyabb munkára motiválása fejlődjön ki,  belülről motivált, önálló tevékenységre (ismeretszerzés, önképzés, önellenőrzés, önértékelés) képes tanulói, tanári személyiség érvényesülése; alkotói műhelyek: önképzőkör, kulturális produkciók, diákszínjátszás biztosítása,  a tanár-diák együttes tevékenységének folyamatát meghatározó kívánatos elvek: közös gondolkodás (megbeszélés), egyéni munkálkodás irányainak kialakítása, megvitatása (tanulás, ismeretszerzés együttes gondolkodással), kölcsönös, közös megbeszélés, a tapasztalatok értékelése, hasznosítása. 1.2.1. Kulcskompetenciák az Újpesti Bródy Imre Gimnázium oktatási rendszerében Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg Az oktató-nevelő munkának alapvető szerepe van abban, hogy az állampolgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a készségek, képességek és attitűdök, melyekre minden egyénnek szüksége van sorsa alakításához. A kulcskompetenciák mindegyike egyformán fontos, de felértékelődik a tanulók egyéni tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. A kulcskompetenciák kiemelt fejlesztési feladatai A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladati a kulcskompetenciákra épülnek, átszövik a nevelés és oktatás teljes tartalmát és gyakorlatát. Az énkép és önismeret, a hon- és népismeret kialakítása, az európai azonosságtudat, valamint egyetemes kultúra összhangjának megteremtése, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, testi és lelki egészség tudatosítása, és a felnőtt lét szerepeire felkészítés átszövi a pedagógiai munka minden fázisát, s megjelennek a helyi tantervektől a munka értékeléséig. A kulcskompetenciák beépítésére a NAT 2013-as elvárásaihoz alkalmazkodva került sor.

1.2.2.. Kulcskompetenciák 7


FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. Anyanyelvi kommunikáció 8


Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, 9


illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az 10


európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök 11


Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az iskolában kiemelkedő fontosságú az egészségfejlesztés, egészségnevelés is. Iskola-egészségügyi ellátás keretein belül történik a prevenciót szolgáló szűrővizsgálatok végzése, mely során egészségmegőrzésre irányuló tanácsadás is folyik. Külön védőnői tanácsadás is biztosítva van hetente két alkalommal, ahol a tanulók egyénileg is felkereshetik az iskolavédőnőt problémáikkal, kérdéseikkel. Mindezek mellett csoportos egészségfejlesztés céljából különböző témákban előadásokat hallhatnak az osztályok a tanév során. Az előadásokat egyrészt az iskolavédőnő, másrészt meghívott, külső szakemberek és előadók tartják. Az előadások főbb témái: - Az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás) - Családtervezés, fogamzásgátlás - Szülői szerep, csecsemőgondozás - Önvizsgálattal kapcsolatos ismeretek - Szenvedély betegségek megelőzése 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg… Az iskola feladatának tekinti a tanulók elsősegélynyújtásra való felkészítését is. Fontosnak tartjuk, hogy mind a hétköznapi életben, mind a sportolás esetén esetlegesen bekövetkezendő balesetekkor, sérülésekkor a diákok megállják a helyüket. E célból lehetőség nyílik a tanulók számára elsősegély-nyújtási szakkörre járni, ahol elsajátíthatják az elsősegély-nyújtási alapismereteket. Ennek során megtanulhatják, hogy hogyan tudnak életet menteni, a további károsodást megelőzni és a gyógyulási folyamatot elősegíteni. Témakörök: - Elsősegélynyújtásról általában 12


- Sebellátás - Kötözések fajtái - Eszméletvesztés - Újraélesztés - Elektro trauma - Hő ártalmak - Általános mérgezéstan Személyi feltételek: Az iskola-egészségügyi ellátást, és az iskolában folyó elsősegélynyújtásra való felkészítést az iskolavédőnő végzi. Tárgyi feltételek: Az orvosi szoba és az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök biztosítva vannak. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok és megvalósításuk területei iskolánkban Az ember lassan és állandóan fejlődő lény. Alapvető társadalmi környezetét kezdetben csak a család alkotja, majd belép az óvoda, az iskola. Az iskola az a faktor, amely a gyermeket biológiai lényből, szociális lénnyé fejleszti, amelynek az ismeretközvetítés mellett a szocializációs célok egész sorát kell megvalósítania. Életünk során állandóan tanulunk, de különösen az első 1/3 része szolgál arra, hogy szocializálódjunk. Ebben a folyamatban kiemelkedően fontos periódus a serdülőkor, tehát a középiskolás évek. Ez az utolsó közösség a fiatalok életében, amikor még nagyon sok vonatkozásban jelentős változáson mehetnek keresztül. Ekkor tudjuk a személyiségformálással együtt, vele szoros összefüggésben a közösségi nevelés feladatait megvalósítani. A közösség annál értékesebb lesz, minél tartalmasabb, önzetlenebb egyének találkoznak, fejlődnek benne. A közösség és személyiségfejlesztés során közös cél, hogy  az egyén közösségi magatartása kialakuljon (a valahová tartozás élményét átélhesse, képes legyen egyéni és kollektív felelősségvállalásra, közös élményei legyenek társaival)  véleményalkotó, véleménynyilvánító képessége fejlődjön  a közösség etikai értékrendjét elfogadja (szükséges egy egységes morális alap, melyet mindenki kötelező érvényűnek tart magára nézve)  a másságot képes legyen elfogadni, tudja kezelni (nagyfokú tolerancia szükséges)  együtt érző magatartása kialakuljon  harmonikus emberi kapcsolatokat tudjon létrehozni, ápolni (meg kell ismerni a társas együttélés szabályait)  az egyén képes legyen összeegyeztetni egyéni érdekeit a közösségi érdekekkel A közösségfejlesztés fő területei iskolánkban:  tanórák (szaktárgyi, osztályfőnöki)  tanórákon kívüli foglalkozások (ISK, önképzőkörök, szakkörök)  diák önkormányzati munka  szabadidős tevékenységek

13


Ezek a területek természetesen nem választhatók el egymástól, sok szállal kötődnek, forrnak össze. A közösségfejlesztés szoros, állandó együttműködést igényel. A gimnázium valamennyi dolgozója megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolataival példaként áll a diákok előtt. A tanórákon, osztályfőnöki órákon osztályközösség formálódik, melyben közös érdek, közös cél, közös értékrend tartja össze a tanulókat. Ebben meg tanulnak tanulni, közös értékrendet követni. A kezdeti nehézségek áthidalása és az új osztályközösség formálódásának segítése érdekében a belépő osztályokban a tanév kezdésekor célzott közösségfejlesztő tréninget tartanak az osztályfőnökök. 1. 4. 2. A diákönkormányzat  hozzájárul a közéleti szereplés előfeltételeinek megteremtéséhez  az egyéni és közös érdek összefüggéseinek tapasztalataival gazdagítja, fejleszti a személyiséget,  különböző korcsoporttól független baráti körök kialakulásának kedvez Iskolánkban a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés érdekében a következő tevékenységi formák léteznek (legtöbbjük évtizedek óta, hagyományosan):                    

tanórákon levéltár, múzeumok, kiállítások, könyvtárak látogatása múzeumi, könyvtári foglalkozások „rendhagyó‖ irodalomórák „rendhagyó‖ szaktárgyi órák erdei iskola szakkörök, önképzőkörök énekkar színházlátogatások osztály és iskolai keretben osztályonként szervezett ünnepek, karácsony iskolai ünnepek: évnyitó, szalagavató bál, ballagás, évzáró gólyaavatás diáknap Gólya-napok a belépő osztályoknak, gólya-tábor iskolai rádió drog-prevenciós iskolai program működése egészségnevelési nap orvosok, iskolaorvos, védőnők órái, felvilágosító előadásai, beszélgetések, filmvetítések, szűrővizsgálatok, versenyre való felkészítés osztálykirándulások tantestületi kirándulások

A diákönkormányzat a gimnáziumi oktatásban Az iskola tanulóinak érdekképviseletére gimnáziumunkban diákönkormányzat működik. Munkáját a tanulók által felkért nagykorú személyek (pedagógusok) segítik. Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadta el, és a nevelőtestület hagyta jóvá. A diákönkormányzat Működési Szabályzata nem ellentétes az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatával és a Házirenddel. A diáktanács tagjai: 

a diákelnök 14




a vezetőség



az osztályképviselők.

Diákönkormányzat célja: 1. Olyan állapotot teremteni és fenntartani az iskolában, melyben a diákok jogai és közös érdekei maradéktalanul érvényesülnek. 2. Tájékoztatni a diákokat az őket érintő információkról. Jog- és érdekérvényesítési feladatok: -

Diákok jogainak , érdekeinek képviselete

-

A diákság tájékoztatása döntési, egyetértési, véleményezési jogaikról

-

Diákok problémáinak összegyűjtése, ismertetése a tantestülettel és az iskola vezetésével

Program és rendezvényszervezési feladatok: -

Programszervezési feladatok felvállalása

-

Az iskolai diáknap előkészítése, lebonyolítása

-

Közösségszervezés

Diákönkormányzat jogai és kötelességei: -

A vonatkozó jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott jogok

Véleményezési jog: -

SZMSZ elfogadása előtt

-

A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt

-

Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor

-

A házirend előtt

1. Döntési jogkör: saját működéséről, ill. ennek megtervezéséről., a képviseleti rendszer megteremtéséről, az anyagi eszközök felhasználásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, diákújság, diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról. A diákönkormányzat véleményezi a tanítás nélküli munkanapok elosztását is. 2. Egyetértési jogkör: a Házirend elfogadásával és módosításával kapcsolatban, és az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. 3. Véleményezési jogkör: az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 4. Tanácskozási jogkör: az iskolaszék és a fegyelmi bizottság munkájában. (Amennyiben ezek a testületek összehívásra kerülnek.) Feladatai: 

az iskola diákjainak érdekképviselete,



az iskolai rendezvények szervezése, (gólya tábor, gólya nap, Bródy – nap)



a tanárok és diákok közötti kapcsolattartás.

A diákönkormányzat lehetőségei: 15


A diákönkormányzatnak hatékony működés esetén lehetősége nyílik az iskola arculatának formálására, a diákközpontú intézményi hagyomány erősítésére. A tanulók a diákönkormányzatban való aktív részvétellel tanulhatják meg a közéleti szereplés alapnormáit, és ezáltal is erősödik bennük a társadalomért felelős emberkép. 1. 4. 3. Hagyományok         

gólyatábor karácsonyi műsor a szülőknek és hozzátartozóknak, ajándékozás szalagavató a farsang BIG Diák és Ifjúsági Filmfesztivál Föld Napja rendezvény Bródy - nap Alkotótábor ballagás

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 16




szakkörök, önképzőkörök vezetése

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

       

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Szaktárgyi és általános felmentések nyilvántartása Pályaorientációs tevékenységek, kiemelten a 11. és 12. évfolyamon

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az iskolában az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. Ezzel összefüggésben a Bródy Imre Gimnázium tanárai kötelességüknek érzik, hogy nevelő és oktató tevékenységük során figyelembe vegyék minden tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítsék a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását. Ezen feladatukat tanórán és tanórán kívüli tevékenységek keretében látják el. Az iskolában az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: 

szakkörök, tehetséggondozó foglalkozás



önképzőkörök,



iskolai sportkör,



tanulmányi, művészeti és sportversenyek,



kulturális rendezvények, 17




könyvtárlátogatás,



könyvtárhasználat.

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: 

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;



a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;



a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;



adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

A korrepetálások rendszere A lemaradó tanulók számára ad felzárkózási lehetőséget a tanulószoba és a korrepetálások rendszere. Ez főként azon sportoló tanulók számára fontos, akik sportversenyeik, edzőtáboraik miatt esetleg hiányoztak a tanórákon. Az élsportolókat oktató – nevelő 9. évfolyamos osztályt a Magyar Olimpiai Bizottság támogatásával szervezzük. Az általuk nyújtott anyagi támogatás lehetővé teszi a térítésmentes szaktárgyi felzárkóztató órák szervezését. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az ezen való részvétel a szaktanár javaslata alapján történik. A jelentkezés lehet alkalmankénti, nem egész évre szóló, emiatt a létszám változó. Lehetőség van egyéni (egy-három tanuló részére szervezett) foglalkozás tartására órakereten felül. Az élsportolók felzárkóztatására ilyen egyéni tanrendű korrepetálás működik. Az osztályfőnökök és a szaktanárok szerepe a felzárkóztatásban A tanulási kudarcról tanulási módszertani előadásokat szervezünk osztályfőnöki órák keretein belül. Az ehhez a témához értő szakemberek meghívása az ifjúságvédelmi megbízott, az osztályfőnök és az iskolapszichológus hatásköre. A részképesség-kiesésben, illetve -zavarban szenvedő tanulók esetében – szakértői vélemény alapján – egyedi fejlesztési, oktatási, számonkérési módszereket alkalmazunk, kiegészítve a tanulószobai felzárkóztatás kognitív technikájával.(Egyéni, differenciált oktatás, felmentés lehetősége - a fejlesztő foglalkozásokon való rendszeres részvétel esetén - egyes számonkérési módozatok alól.) 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az iskolába érkező gyermekek egy része beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzd. Az e téren jelentkező hátrányok alapvetően meghatározzák tanulmányi előmenetelük ütemét és színvonalát. 18


A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok korrekciójának érdekében az iskola fejlesztő pedagógusai a megkapott szakvélemények alapján fejlesztik a tanulókat. A szakvéleménnyel rendelkező tanulónak lehetősége van tantárgyi vagy tantárgyrészből való felmentésre. Ennek igénybevételéhez egy kérvényt kell az igazgatóhoz benyújtani. Az igazgató határozat alapján mentesítheti a tanulót az osztályozás, értékelés alól és kötelezi a tanulót fejlesztő foglalkozáson való részvételre. Ha a fejlesztő foglalkozáson 3-nál többet igazolatlanul hiányzik a tanuló, a felmentés érvényét veszti. A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok enyhítését segítő tevékenységek:       

szoros kapcsolattartás a szaktanárokkal, az iskolapszichológussal, a fejlesztő pedagógusokkal, logopédussal; kapcsolat az EGYMI-vel, nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal és a szakértői bizottsággal; egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése; tanulószoba biztosítása; fejlesztő, logopédiai és terápiás foglalkozások szervezése; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolattartása; a szülők nevelési gondjainak segítése. Fő feladataink a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségek enyhítésével kapcsolatosan

       

A BTM-es nehézségek okainak felderítése. A viselkedési tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek feltárása. A nevelő és tanulók közötti személyes kapcsolatok erősítése. Pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel és ösztönzéssel. Fejlesztő programok kidolgozása, fejlesztési tervek összeállítása. Felzárkóztató foglalkozások szervezése A családok nevelési gondjainak segítése. Külső, szakemberszintű nevelési és pszichológiai segítség biztosítása.

1. 6. 4. Az Újpesti Bródy Imre Gimnáziumban integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének alapelvei a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelvei alapján 1.6. 4. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált nevelése - oktatása Iskolánk pedagógiai programja szerint fogad SNI tanulókat. Amennyiben iskolánkba sajátos nevelési igényű tanuló iratkozik be, vagy valamelyik tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulónkról szakértői bizottság megállapítja, hogy sajátos nevelési igényű, akkor az Újpesti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény utazó gyógypedagógusainak segítségét vesszük igénybe. A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelõ - oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: 19


– a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a Nat és az Irányelv rájuk vonatkozó elõírásait, – a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetõségeit, - a kollégiumi nevelés országos alapprogramját – a fõvárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, – a szülõk elvárásait és – az általuk nevelt tanulók sajátosságait. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált nevelésével, oktatásával kapcsolatos céljaink Az SNI tanulók speciális ellátása rehabilitációs órakeret terhére utazó gyógypedagógusokkal történik. Biztosítjuk  integrált nevelésüket,  a többi tanulóval történő együtt haladásukat,  esélyeket teremtünk számukra az iskolai élet minden területén,  a kialakult hátrányok kompenzálásukra törekszünk,  megfelelő szakemberek bevonásával biztosítjuk speciális fejlesztésüket. Az Alapító Okirat szerint integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók a következő fogyatékossággal rendelkező tanulókra terjed ki. 1. mozgásszervi (mozgáskorlátozott) fogyatékos 2. érzékszervi fogyatékos 3. beszédfogyatékos 4. enyhe értelmi fogyatékos 5. autista 6. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességgel küzdők. SNI tanulók inkluzív nevelése az Újpesti Bródy Imre Gimnáziumban A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. A Bródy Imre Gimnázium fogadja a mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, autista és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességével küzdő tanulókat. Célunk annak biztosítása, hogy: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A rehabilitációs órakeret terhére történő ellátást az adott fogyatékosságnak megfelelő szakon végzett (EGYMI által biztosított) utazó gyógypedagógusok segítségével kívánjuk megvalósítani. 20


A nevelés – oktatás és fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezőkkel kívánjuk biztosítani: - A pedagógusok, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni: a) az intézmény pedagógiai programjában, b) a helyi tantervben c) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, d) az egyéni fejlesztési tervben. A sajátos nevelési igényű, a különleges gondozásban részesülő tanulók értékelése, minősítése.      

Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk. A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Egyéni haladási ütemet biztosítunk. Érvényes szakértői szakvéleményekben rögzített mentességek biztosítása. Utazó gyógypedagógus segít a fejlesztésben Az értékelés bíztató, ösztönző, segítségnyújtó.

1. 6. 5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Gyermek- és ifjúságvédelem a gimnáziumi osztályokban Az oktató és nevelőmunkával szoros összefüggésben áll a gyermek- és ifjúságvédelem. Iskolánkban függetlenített gyermek és ifjúságvédelmi felelős működik. A család mellett egyre nagyobb szerepe van az iskolának abban, hogy felismerje a tanulók testi és szellemi fejlődését veszélyeztető okokat, hogy megelőzze a káros hatásokat, és szükség esetén a gyermekek érdekében intézkedjék. Kamaszkorban a prevenció elsődleges színtere az iskola. A zavartalan személyiségfejlődés egyik biztosítéka az, hogy iskolánkban diákcentrikus légkör uralkodik. A diákok „iskolapolgárok‖, illetve szeretnénk, ha azokká válnának. A nevelő-, oktatómunka szellemisége, tanáraink attitűdje és empátiája, valamint szakmai felkészültsége eme cél elérése érdekében mozgósítható. A gyermekvédelmi munka kétféle értelemben is komplex fogalom. Egyrészt az ifjúság nevelését, a személyiségfejlesztést a tanóráknak is célul kell kitűzniük. Minden tantárgy és minden tanóra az oktatás mellett alkalmas a nevelésre is. Másrészt olyan értelemben is komplex, hogy nem bizonyos személyek feladata. A gyermekvédelmi tevékenységért az igazgató felelős, de ebben tevékenyen részt kell vennie a tantestület minden tagjának. A gyermekvédelmi munka elsődlegesen az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, az osztályfőnökök, valamint az ifjúságvédelmi felelős és a diákönkormányzatot segítő tanár feladata. A munka fő koordinátorai az osztályfőnöki munkaközösség-vezető és az ifjúságvédelmi felelős. Feladatai közé tartozik: 21


          

Feltérképezi a problémákkal küszködő tanulókat és családtagjait, regisztrálja őket. Tájékoztatja a gyerekek és szülőket azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, akikhez, vagy ahová problémáikkal fordulhatnak. Családlátogatásokat végez a problémák jobb megismerése érdekében. Rendszeres kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. Ha anyagi segítségre van szüksége a tanulóknak és családjuknak étkezési, tankönyv, gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Koordinálja a jogszabályban előírt tanulói kedvezmények megállapítását, biztosítását. A tanulók számára (osztályfőnök igényei alapján) osztályfőnöki órákat szervez, szakemberek bevonásával. Részt vesz az iskola bűnmegelőzési programjának és drogstratégiájának kialakításában. Továbbképzéseket szervez a kollégáknak a problémás gyerekekkel való foglalkozás megkönnyítése érdekében. Az igazolatlanul hiányzókat regisztrálja, és a törvényi jogszabálynak megfelelően intézkedik.

A tanulókkal kapcsolatos feladatok     

Személyes kapcsolatot tart a tanulókkal. Folyamatos kapcsolattartás a diákönkormányzattal. A DÖK ülésein részt vesz, az ott elhangzottak beépíti a munkába (gyerekek kérései, javaslatai). Segíti a tanulók szociális helyzetének javítását. Folyamatos tájékoztatást nyújt a programokról. Folyamatos kapcsolatot tart az SNI és BTM-s tanulók szüleivel, és helyzetüket figyelemmel kíséri, segíti őket az iskolai élet minden területén.

A pedagógus közösségben végzett feladatai        

Folyamatosan együttműködik az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal. Beszámol a vezetőségnek a tervezett és végzett munkáról. A gyermekvédelemmel kapcsolatos információkat átadja. Tájékoztatást nyújt a kollégáknak a felvetődő problémák megoldásának menetéről. Tanácsadó tevékenységet folytat. Továbbképzéseket szervez a tanári közösségnek, valamint motiválja őket az ezeken való részvételre. Aktívan segíti a nevelőtestületi értekezletek munkáját. Szakirodalmat gyűjt, ajánl. Tájékoztatja a tanári közösséget a meglévő és használható anyagokról. (szakirodalom, szóróanyagok, videokazetták, stb.)

A szülők körében végzett feladatai     

Együttműködés, szemléletformálás. Alternatív szülői értekezletek tartása, szervezése. Szakemberek megszerzése, meghívása. Esetenként családlátogatásokon való részvétel osztályfőnökkel, családgondozóval. Ismeretterjesztő előadások szervezése. Személyes kapcsolatfelvétel lehetősége. (idő, nap). Csoportos vagy egyéni tanácsadás a gyermekekkel kapcsolatban felvetődő problémák megoldására.

Önálló feladatai 22


Külső intézményekkel való kapcsolattartás: önkormányzatok (szociális osztály) gyermekjóléti szolgálat nevelési tanácsadók művelődési házak Pályázatokat készít az elvégzendő munka anyagi támogatásának megteremtésére. Egészségnapot szervez az iskola összes tanulójának. Innovatív feladatok: a felzárkóztatásra irányuló fejlesztő foglalkozásokkal kapcsolatban. Mentálhigiénés programok szervezése. A gyermek - és ifjúságvédelem kiemelt feladatai Az egyik legfontosabb feladatunknak a kábítószer elleni küzdelmet tartjuk. Az osztályfőnöki órákon ebben a témában felvilágosító előadásokat tartunk, szóróanyagokat és propaganda kiadványokat juttatunk el a tanulókhoz. Az iskolaorvos és a szülők bevonásával harcolunk a kábítószer terjedése ellen. Hasonló feladatként fogjuk fel az alkoholfogyasztás és a dohányzás elleni küzdelmet. Az oktató - nevelő munkával szoros összefüggésben áll a gyermek- és ifjúságvédelem. A család mellett egyre nagyobb szerepe van az iskolának abban, hogy felismerje a tanulók testi és szellemi fejlődését veszélyeztető okokat, hogy megelőzze a káros hatásokat, és szükség esetén a gyermekek érdekében intézkedjék. Az esteleges problémák elkerülése miatt rendszeres a kapcsolattartás a szülőkkel. Ennek szervezeti formái a fogadóórák, az egyéni beszélgetések, a szülői értekezletek. 1. 6 .6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskolába belépő tanulók szociális helyzetét az osztályfőnök és a gyermekvédelemmel foglalkozó munkatárs méri fel. Ennek alapján biztosítja az állami és az önkormányzati támogatás elosztását, valamint az étkeztetési kedvezményeket. Amennyiben a tanuló szülei, gondviselője beiskolázási-, vagy rendszeres nevelési segélyért folyamodik a lakhelye szerinti illetékes hivatalhoz, az ehhez szüksége ajánlást az osztályfőnök adja. Az iskola tevékenységét támogató alapítvány azonban egyes tanulókat – kuratóriumi döntés alapján – segélyben részesíthet. A Bródy Imre Gimnázium minden évben gólyatábort szervez a belépő 9. évfolyam tanuló számára. Az arra rászoruló tanulók pályázatokon elnyerhető pénzösszegek segítségével csökkentett áron vehetnek részt a programon. A kerettantervben szereplő könyvtárhasználat lehetővé teszi, hogy a szociálisan rászorulók hozzáférjenek a számukra is szükséges legfontosabb irodalmakhoz. Ezáltal biztosítjuk azt, hogy a könyvtár használatba vételével felkészüljenek a tanulók az információs társadalom kibővülő lehetőségeinek igénybevételére, képesek legyenek az információk elérésére, szelekciójára, feldolgozására, a megszerzett ismeretek alkalmazására. Tantestületünk folyamatos gondot fordít és segítséget nyújt a hátrányos helyzetű diákok számára. Ennek érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk: 

Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején.



Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulókra.



Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a tanulók beilleszkedését a közösségbe.



A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét vesszük igénybe.



Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnök együttműködnek a problémák megoldásában. 23


Iskolánk befogadó intézmény. Gimnáziumunk vezetése és tantestülete felvállalja a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását, számunkra személyre szabott értékelési és követési rendszert biztosítunk. Felvételi eljárásunk során a jogszabály által lehetővé tett maximális kedvezményeket biztosítunk a sajátos nevelési igényű felvételizők számára. A felvételi döntés során – azonos pontszám esetén – előnyben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulókat. 1. 7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje - A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák - A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. - A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi, napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön; b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidőlétesítmények stb.); d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli civil szervezeteknek; g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon; k tanulmányai során - a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust. m)személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában; s)választó és választható legyen a diákképviseletbe; t) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását;

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái

24


Az iskola kapcsolatrendszere Az iskolai munka megfelelő szintű működése érdekében az intézménynek tartania kell a kapcsolatot különböző társadalmi szervezetekkel, társintézményekkel és állami szervekkel. A kapcsolattartásért az iskola igazgatója a felelős, de ezt a feladatot átruházhatja az iskola más dolgozóira is. Kapcsolattartás a fenntartóval és annak intézményeivel. A Bródy Imre Gimnázium fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Szoros kapcsolatot tart fent a IV. kerületi önkormányzattal és polgármesteri hivatallal, az intézmény működése kapcsán. Az iskola sportéletének szervezése az önkormányzat sportirodáján keresztül történik. A sportiroda által meghirdetett pályázati kiírásokhoz és versenyekhez az iskola csatlakozik. Valamint gimnáziumunk külső partnerei által felkínált sportlétesítmények ill. sporteszközök teljes körű használati jogával van felruházva. A gyermekvédelem és szakellátás terén aktív kapcsolatot ápolunk a Gyermekjóléti Központtal. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását a IV. kerületi EGYMI látja el. A Bródy Imre Gimnázium diákönkormányzata a IV. kerületi diáktanács aktív tagja. Kapcsolattartás kiemelt támogatóval : Iskolánkat a sportosztályok szervezésének területén elsősorban a Magyar Olimpiai Bizottság támogatja, továbbá az UTE szakosztályai is biztosítják és támogatják pedagógiai munkánkat. Kapcsolattartás a társintézményekkel A Bródy Imre Gimnázium folyamatosan ápolja kapcsolatait a Bp. IV. kerületi középfokú oktatási intézményekkel. A kerületi iskolaigazgatók munkaközösségének az iskola igazgatója is a tagja. A tantestület tanárai tagjai a IV. kerület oktatási intézményeit érintő kérdéseket kerületi szaktanári munkaközösségeknek. A nappali gimnáziummá válás során szoros kapcsolat alakult ki a kerület többi gimnáziumával is. Testvériskolai kapcsolatot ápolunk az Ajkán működő Bródy Imre Gimnáziummal. Együttműködési megállapodásunk van a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Rákospalotai Leány és III. ker. Szőlő utcai Fiú Javítóintézet és Speciális Gyermekotthonnal, továbbá a Premontrei Női Kanonok Rend Zsámbéki Iskolájával. Kapcsolattartás társadalmi szervezetekkel. Az iskola rendszeres kapcsolatot ápol az iskola tanulóinak szüleivel. Ennek a kapcsolattartásnak évről évre újraszerveződő fóruma a Szülői Munkaközösség. Az SZMK tagjai és vezetősége részt vesznek az iskolai tanórán kívüli rendezvények szervezésében, ápolják az iskola társadalmi kapcsolatait. Az SZMK vezetője a tagság által megválasztott elnök. Az SZMK működéséhez szükséges tárgyi feltételeket az iskola biztosítja. A szülő, a tanuló, az iskolai, sportegyesület és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. 25


Ezen együttműködés  alapja: a tanuló iránt érzett közös nevelési felelősség,  megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység,  feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség,  eredménye: a családi és az iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő személyiség. A következő területeken számítunk a szülők segítségére:  részvétel az iskolai rendezvényeken,  őszinte véleménynyilvánítás,  együttműködő magatartás,  a nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása,  a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése,  érdeklődő-segítő hozzáállás,  ötletnyújtás az előadások témáihoz,  szponzori segítségnyújtás. Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi formákat ajánlja  előre tervezett szülői értekezletek és fogadóórák évente négy alkalommal  rendkívüli szülői értekezletek  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról  nyílt napok szervezése  pályaválasztási tanácsadás  gólyatábor A szülői részvétel a legkülönbözőbb területeken pozitív hatást gyakorol a tanuló személyiségének formálására, az iskola anyagi helyzetének javítására is. Nyitottak vagyunk, hogy a szülők javaslatait meghallgassuk, s beépítsük az iskola munkájába. 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1 A vizsgaszabályzat A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. 26


Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, tagjait az igazgató bízza meg a feladattal. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. 1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 27


Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: Az Újpesti Bródy Imre Gimnázium tanulói csak abban az esetben léphetnek magasabb évfolyamba, amennyiben az előző évfolyam követelményeit valamennyi tantárgyból, legkésőbb az augusztusi javítóvizsgák során, legalább elégséges szinten teljesítik. Félévkor tanulóink tanulmányaik eredményéről értesítőt kapnak az ellenőrző könyvükbe, melyet a szülőknek alá kell írniuk. A tanév végén bizonyítványt kap minden tanuló. A tanulmányi értékelő dokumentumokban a magatartás és a szorgalom is értékelésre kerül. Az a diák, aki legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott év végén, javítóvizsgát tehet. Sikeres javítóvizsga esetén a tanuló a következő évfolyamba léphet. A tanulmányi követelmények teljesítése után a magasabb évfolyamba lépés esetén nem kell a tanulót az iskolába beíratni. 1.9.3. A szóbeli felvételi vizsgák követelményei Az iskolánkba jelentkező tanulók központi felvételi írásbeli vizsgát tesznek magyar nyelv és matematika tantárgyakból. Jelentkezés feltétele minden tagozaton: - központi írásbeli eredményének benyújtása, - szóbeli vizsga Élsportolói osztály Leigazolt sportolókat várunk ebbe az osztályba, akik komolyan veszik a tanulást is. Intézményünkben lehetőség van az edzés- és versenynaptárhoz igazodó speciális órarend kialakítására. Igazoltnak tekintjük a versenyek és edzőtáborok hivatalos időtartamát, a kieső anyag pótlására az egyéni felkészülést tanáraink tanulószoba keretén belül biztosítják. Érettségi után szakirányú OKJ-s képzés elvégzésére is lehetőséget nyújt intézményünk. Média-kommunikáció osztály Ebbe az osztályba jelentkező diákok emelt szintű komplex médiaismereti és kommunikációs képzésben részesülnek. Kitűnően felkészült szakemberek irányításával a következő szaktárgyakat oktatjuk kiemelt óraszámban: kommunikáció, médiaismeret, videó- és filmkészítés, fotó, informatika. Érettségi után szakirányú OKJ-s képzés elvégzésére is lehetőséget nyújt intézményünk. A szóbeli felvételi vizsgák: A szóbeli beszélgetéseken a tanulók személyiségét szeretnénk megismerni, a sporttagozatosok magyarból és matematikából oldanak meg feladatokat, valamint ismertetik sportteljesítményüket, választ adnak néhány sportszakmai kérdésre. A média-kommunikáció tagozaton a felvételi egy írásbeli tesztből – alapműveltségi teszt, szövegértési feladat és vizuális kulturáltságot és készséget mérő feladatsor - illetve műveltséget, kommunikációs készséget, kreativitást és beszédkészséget ellenőrző szóbeli elbeszélgetésből áll. 28


Dráma-képzőművészeti osztály Iskolánkban éppen idén 20 éves a művészeti képzés, melynek részterületei: színjátszás és drámajáték, rajz és vizuális kultúra, vizuális kommunikáció – fotó, videó. Célunk reális önértékeléssel, kreatív fantáziával, elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezett diákok képzése, akik - akár művészi tehetségük további kibontakoztatásával, akár a drámatagozaton tanultak más területen való alkalmazásával – nyitott, empatikus, műértő, harmonikus személyiségű felnőttekké válnak. A gyakorlatközpontú tanítás-tanulás során fejlődik a diákok alkotó- és befogadóképessége, művészeti és esztétikai értékek iránti fogékonysága. A szaktantárgyi órák mellett az alkotó kedvű diákok számára lehetőséget biztosítunk önálló színdarabok írására, előadására, kiállításokon, pályázatokon való részvételre. A szóbeli beszélgetésen a tanulók személyiségére, érdeklődési körére vagyunk kíváncsiak. Minden jelentkező hozzon magával számára fontos fényképet, kedvenc tárgyat - az irodalom, matematika füzet és az ellenőrző könyv mellett. A drámajáték iránt érdeklődők külön készülhetnek verssel, rövid novellával, dallal, a képzősök pedig ne felejtsék otthon a legjobb rajzaikat, festményeiket. A felvételizők egy rövid, kreatív feladatokból álló tesztet is kitöltenek a helyszínen, melyből a művészeti irányultság, érdeklődés, nyitottság - a beszélgetés ideje alatt körvonalazódhat. 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Bemeneti szabályozás (az iskola tanulóinak kiválasztási rendszere): Az Újpesti Bródy Imre Gimnázium 4 évfolyamos gimnázium. Az iskola az egységes felvételi követelmények (írásbeli vizsga magyarból és matematikából) figyelembe vételével határozza meg a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit, azaz a felvételi követelményeket. Ezeket a követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozzuk nyilvánosságra. A IV. kerületi sajtóorgánumokban, a középiskolák börzéjén és egyéb fórumokon rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket iskolánk követelményeiről, az indítandó osztályokról. A tanév első felében nyílt napokat és igazgatói tájékoztatót tartunk, lehetőség nyílik tanórák látogatására, az iskolával való ismerkedésre. Minden nyolcadik évfolyamot végzett, azaz a NAT addigi követelményeinek megfelelő tudással rendelkező tanuló előtt nyitva áll a gimnázium. A felvételi vizsgák során az iskola a tanulmányi átlag és a felvételi vizsga alapján dönt a tanulói jogviszony létesítéséről, és a sportosztályok esetében a MOB ajánlását is figyelembe vesszük. A felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló bizottság előtt kell tenni, amelynek tagjait az igazgató bízza meg. A vizsga írásbeli illetve írásbeli és szóbeli fordulóból áll. A művészeti, drámatagozatos és média-kommunikáció tagozaton ezen felül alkalmassági, műveltségi jellegű vizsga is van, amelynek célja a képességek felmérése. A felvételiző tanulók egy rövid nyelvi tesztet is kitöltenek, segítve így a tanév eleji csoportbeosztásokat. A nyelvi teszt eredménye nem befolyásolja a felvételi pontszámát. Átjárhatóság A gimnázium a NAT, valamint a kerettantervek alapján készült helyi tantervet alkalmazza, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös és kiegészítő tananyagot, követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján minden évfolyamon be lehet kapcsolódni a tanulmányokba. Más középiskolákból történő átvételről az iskola igazgatója dönt. A felvételt szükség esetén különbözeti vizsga letételéhez, vagy évfolyamismétléshez kötheti.

29


Átjárhatóság különbözeti vizsgával Az Újpesti Bródy Imre Gimnázium nyitva áll olyan tanulók előtt is, akik tanulmányaikat eddig külföldi oktatási intézményben vagy más képzési formájú iskolában végezték. Számukra a különbözeti vizsgára való felkészüléshez türelmi időt biztosítunk, amelynek időtartama a vizsgák számától, nehézségi fokától, az elsajátítandó anyag mennyiségétől függ. A szaktanárok a vizsgára kötelezett tanulók számára egyéni felkészülési lehetőségeket, konzultációs időpontokat biztosítanak, így segítve őket a felkészülésben. Kimeneti szabályozás A gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be. Célja az általános műveltség megalapozása, valamint a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. A különböző felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartás, a felvételi tájékoztatók és előkészítők folyamatos meghirdetése révén az Újpesti Bródy Imre Gimnázium segítséget nyújt tanulóinak a pályaválasztásban és a továbbtanulásban.

1. 11. A felvételi eljárás külön szabálya A középfokú iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a középfokú iskolába az adott osztályba felvehető tanulói létszám kevesebb mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, továbbá a hivatalnak, amely a megküldött és összesített adatokat a honlapján közzéteszi. A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatója dönt. 1. 12 Könyvtár Könyvtár Fontos célkitűzéseink közé tartozik, hogy az önálló ismeretszerzés, információszerzés egyre inkább mindennapi gyakorlattá váljék. Ennek egyik fontos színtere iskolai könyvtárunk. A könyvtár használata minden műveltségterületen nélkülözhetetlen. Használatának technikáját, módszereit a tanulók itt sajátítják el. Célkitűzésünk, hogy az egész életen át tartó tanulás iskolai központja legyen könyvtárunk, mintegy forrásközpont, az önművelés megalapozásának helyszíne, amely elősegíti a tanulók komplex gondolkodását. A könyvtárhasználati órákon a tanulók olyan eszköztudást sajátítsanak el, amelyet bármely tanulási folyamatban, az életük során bármikor alkalmazni tudnak. Az ismeretkör legfontosabb témakörei:  a könyvtár, mint információt tároló és szolgáltató egység,  a dokumentum típusok, mint forrás; segédkönyvek megismerése,  etikai szabályok ismerete az információszerzésben,  a nemzeti műveltség fejlesztése,  demokráciára nevelés,  állampolgári kompetencia fejlesztése,  a tájékoztató eszközök, amelyek a dokumentumok elérését biztosítják, 30


 a szellemi munka technikája,  modern technikai lehetőségek megismerése,  értékek, egyetemes kultúra megismerése,  a tanulók társas kapcsolati kultúrájának fejlesztése,  más típusú könyvtárak megismerése. A könyvtárhasználati órák megalapozzák a szakórán megvalósuló gyakoroltatást, alkalmazást. Ebben támaszkodnunk kell az egész iskola nevelőtestületére. A hatékony munkamegosztásban az alapozás a képzett könyvtáros tanár feladata a befogadó tantárgyak a magyar- nyelv, informatika, osztályfőnöki órák keretében megtartandó könyvtári órák által. (Lásd részletesen a Könyvtár Pedagógiai Programjában.) Könyvtári informatika:  a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan, tudatosan tudják használni a könyvtárat,  a könyvtári és más információ források használatának biztosítása a tanulás során: könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információ szerzésben, témák feldolgozásában.  az információs intézmények funkciói, tájékoztató eszközei.  a médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága, esztétikai értéke. Önálló tanulás során átfogóbb könyvtárképpel rendelkeznek tanulóink, az internet használatával önállóan tudnak tájékozódni. Fontos az újabb adatbázisok, honlapok megismerése, megismertetése tanulóinkkal. A szükséges dokumentumok feldolgozása mellett a tanulók könyv- és könyvtárhasználatra nevelése a pedagógiai munka szerves része. Könyv és könyvtárhasználat:  Önművelés, tájékozottság, olvasottság szerepe a mindennapi életben.  Témafeldolgozás különböző – verbális és audiovizuális elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával.  A kritikus forráshasználat követelményei. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. A korszerű ismeretek megszerzéséhez nélkülözhetetlen az állomány folyamatos fejlesztése, külön az alábbi területeken:  a tanulmányokhoz szükséges alapvető kézikönyvek állandó bővítése, korszerűsítése,  a tantárgyakhoz nélkülözhetetlen tájékoztató, ismeretterjesztő illetve tudományos, összefoglaló művek beszerzése, megfelelő példányszám azokból az alapvető tájékoztatási dokumentumokból, melyek a kerettantervben meghatározott követelmények tanításához munkaeszközként használt könyvek. A mindenkori költségvetés tervezés tárgyalásánál a fenntartóval egyeztetve kívánjuk megvalósítani az eszközigény és a könyvtárfejlesztés ütemezését. Állományunk több mint 14000 könyvtári egységből áll, elrendezése a helyhez igazodva követi a könyvtári raktározás szabályait. 1. 13 Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat teljesítése, amelyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell igazolniuk. Ez a 2012/2013. tanévben a 9. évfolyamos középiskolai tanulókat már érinti. 31


Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az igazgató által ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sportés szabadidős területen folytatható tevékenység. A tanulót fogadó intézménynek a meghatározott tevékenységi területen mentort kell biztosítania. Iskolánkban egy kijelölt mentor fogja össze a közösségi szolgálattal kapcsolatos ügyek intézését.

II. Az intézmény helyi tanterve 1. A választott kerettanterv megnevezése  

A gimnázium sportosztályaiban a köznevelési sportiskola kerettantervét használjuk. A média tagozaton az alap kerettantervet használjuk a 9-12. évfolyamos gimnazisták számára. Az óraszámokat a médiához kapcsolódó tantárgyaknál növeltük meg, amit a szabadon tervezhető órakeretből vettünk el. A következő tantárgyakból a média tagozaton az A változat szerint oktatunk. Tantárgy megnevezése Fizika Kémia Biológia-egészségtan



Változat A változat A változat A változat

A felnőttképző tagozatban az általános iskola 5. és a gimnáziumi tagozat 9. évfolyamán is új kerettanterv kerül bevezetésre. A többi osztályban felmenő rendszerben a régi kerettanterv szerint oktatunk.

Az Újpesti Bródy Imre Gimnázium képzései: az élsportolói, dráma-képzőművészeti és média –kommunikáció képzés, felnőttoktatás általános iskola felső tagozatán és felnőttképzés a gimnáziumban. 32


1.1. Az élsportolói osztályok kiemelt céljai Az élsportolókat oktató – nevelő osztályokban tanító pedagógusok célja, hogy olyan tanulókat neveljenek, akik sikerrel egyeztetik össze a tanulási tevékenységet a sport - tevékenységgel. Olyan tanulókat képeznek ezek az osztályok, akik a NAT alapkövetelményeinek elsajátítása mellett a sportpályákon szerzett kitartást, fegyelmezettséget, egészséges versenyszellemet az iskolában is kamatoztatni tudják. A sportot elsősorban eszköznek tekintjük a legfontosabb társadalmi célok: egészségmegőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés, társadalmi integráció - elérése érdekében. Legfontosabb célkitűzésként fogalmazzuk meg az élethosszig tartó rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényének kialakítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Több éves tapasztalatunkra alapozva úgy véljük, hogy a közoktatási típusú sportiskola olyan közoktatási intézmény, amely a sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolását a legmagasabb szinten biztosítja. Ennek a feladatának a Bródy Imre Gimnázium leginkább akkor tud megfelelni, ha olyan tudásrendszert közvetít, amely segíti a sportoló diákokat a természetben és a társadalomban való eligazodásban, önmaguk megismerésében. Kiemelt célunk az, hogy továbbsegítsük a fiatalokat a tudatos élsportolóvá válás folyamatában a megfelelő sport specifikus tudáselemek közvetítése révén. Szeretnénk elérni, hogy az élsportoló diákok műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaik műveltségképe. Ugyanakkor az iskola vegye figyelembe és alkalmazkodjon a sportoló, élsportoló diákok időbeli leterheltségéhez. A közoktatási típusú sportiskola a köznevelési és közoktatási feladatainak ellátásakor több olyan problémával találkozhat, ami nem jellemző az átlag iskolára. Ezeknek a megoldására fel kell készülnie a sportiskoláknak és a kerettantervnek is kell tartalmazni megoldási javaslatokat a felmerülő problémákra. Így megoldandó probléma a folyamatosan, akár évközben is érkező tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, illetve a sportban valamiért nem eléggé eredményesek lemorzsolódása. Amikor egy sportoló valóban élsportolóvá válik, megnő az edzésszáma, válogatottsága esetén pedig edzőtáborokban, több napos külföldi versenyeken kell részt vennie. Az így keletkezett hiányzásokat a normál iskola nem tudja tolerálni, azaz a sportoló megkeresi azt a közoktatási intézményt, amelyben az élsportot és a közoktatási célokat össze lehet hangolni. Ugyanez fordítva is megtörténhet. A sportoló sportpályafutása befejeződik valamilyen okból (sérülés, kiégés, az eredmények elmaradása), ezért más iskolában kívánja befejezni tanulmányait. A közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv lehetőséget ad arra, hogy az átjárhatóság a közismereti tantárgyak esetében megvalósuljon. Példaként állítjuk az eredményes sportolói tevékenységet végző tanulókat társaik elé. Minden évben odaítéljük a Bródy – díjat ―Kiváló Sportoló‖ címen. A ballagó 12. évfolyam tanulói közül 1 fő veheti át az érdemérmet. 1.2. Kiemelt célok a dráma - képzőművészeti osztályok esetében Az emelt szintű képzőművészeti képzést nyújtó osztályok esetében a legfontosabb cél, hogy a tanulókban őrzött tehetség kibontakozását a szaktanárok elősegítsék. A cél az, hogy a művészeti fakultációk alkotó és kísérletező munka színterei legyenek, ahol a tanulók megvalósíthatják elképzeléseiket. A művészeti fakultációkon való aktív részvétel mellett a tanulóknak ezekben az osztályokban is el kell sajátítaniuk a NAT alapkövetelményeit, mégpedig lehetőség szerint emelt szinten azokból a tantárgyakból, amelyek a humán műveltség alapismereteit közvetítik. Mivel a rendelkezésre álló órakeret nem teszi lehetővé, hogy ezeket a tantárgyakat emelt óraszámban oktassuk, ezért ez a cél csak eredményesebb és átgondoltabb órai munka révén lehetséges. A rajz- vizuális nevelés ennél a képzőművészeti osztálynál kiszélesedik. A művészeti ágak különböző szegmenseivel ismertetjük meg a diákokat, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. Számukra négy év áll rendelkezésre, hogy elsajátítsák a képző és iparművészet valamint a népművészet 33


alapegységeit. Ennek segítségével a szakirányú továbbtanulásuk lehetőségét is növeljük. Egyes tantárgyak végighaladnak 9-12. osztályig, de vannak, amelyek gyakorlati feladatkörükből kifolyólag fakultáció keretében sajátíthatóak el. A célok megvalósulásának ellenőrzése Az emelt szintű művészeti képzés céljainak megvalósulását az ezzel a feladattal megbízott igazgatóhelyettes negyedévenkénti rendszerességgel ellenőrzi. Munkájához segítséget nyújthat a magyar nyelv és irodalmi munkaközösség vezetője. Példaként állítjuk az eredményes művészeti tevékenységet végző tanulókat társaik elé. Minden évben odaítéljük a Bródy – díjat ―Kiváló művészeti munkáért‖. A ballagó 12. évfolyam tanulói közül 1 fő veheti át az érdemérmet. 1.3. A média (kommunikáció) tagozatos osztály képzésének célja: Olyan elméleti és gyakorlati tudás átadása a középiskolás fiataloknak, mely segítségével sikeresen továbbtanulhatnak és elhelyezkedhetnek a kommunikáció és média szakterületein. Képzett tanáraink szakmai tudásuk átadásával és különféle terepgyakorlatok biztosításával segítik a tanulók elmélyülését a kommunikáció és média szakterületein. Korszerű videostúdiónk biztosítja a fiatalok számára a különféle kamerák, filmvágó és kiadványszerkesztő programok használati lehetőségét. A szabadon felhasználható órakeretből iskolánk a média tagozatos osztályokban 4 évfolyamon biztosítja a videó és fotó médiumának elméleti és gyakorlati képzését, mellyel nemcsak szakmai ismereteket nyújt, hanem számos kulcskompetencia fejlesztésére ad kiváló lehetőséget, úgymint természettudományos és technikai, digitális kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, önálló és hatékony tanulás. A Bródy Imre Gimnázium által évente rendezett, immár országos BIG Diák és Ifjúsági Filmfesztiválon a tanulók komoly díjakért versenyezhetnek alkotásaikkal, és próbára tehetik gyakorlati tudásukat az elismert szakmai zsűri előtt. A filmfesztivál mellett támogatjuk diákjaink részvételét különböző pályázatokon, szakmai versenyeken, kapcsolatot tartunk kulturális intézményekkel, alapítványokkal. 1.4. A Bródy Imre Gimnázium gimnáziumi felnőttképző osztályai A felnőttképző tagozat oktatásszervezeti keretei iskolánkban:   

esti tagozaton (óraszámainak legalább a nappali rendszer 50%-át kell elérni) ifjúsági tagozat (élsportolók, akik a nappali tagozaton a sport miatt nem tudnak részt venni) sajátos munkarend szerint (távoktatás) szerint működnek.

A legfontosabb pedagógiai cél, hogy azon felnőtt korú tanulók számára is biztosítjuk a középiskolai tanulás lehetőségét, akik valamilyen ok miatt kiszorultak a nappali tagozatos gimnáziumi képzésből. Tagozataink biztosítja az esélyegyenlőséget minden tanuló számára. A tagozat Budapest IV. kerületében egyedül vállalja fel a felnőttoktatás feladatát. Évtizedes tapasztalat, hogy a hallgatóink alaposan felkészülnek a vizsgákra, eredményes érettségi vizsgát tesznek, gyakran eséllyel felvételiznek felsőoktatási intézménybe. Az Újpesti Bródy Imre Gimnázium felnőttképző tagozatának hosszú távú pedagógiai célja a tagozat képzési színvonalának megtartása, illetve emelése. 34


A tankötelezettségi korhatár megváltozása miatt szélesedett azoknak a köre, akik a gimnáziumi és általános iskolai felnőtt képző tagozatain folytatják tanulmányaikat. Az intézményünk a Fővárosi Kormányhivatal Munkaügyi Központja 8206-1/2011-5100 számon szereplő felnőttképzési tevékenység végzésére megfelelt intézménynek nyilvánította és 0-0209-2011 nyilvántartási számon bejegyezte. Ennek keretében pl. a következő képzéseket folytathatjuk felnőttképzési céllal: - alkalmazott fotográfus - felvételvezető - kulturális rendezvényszervező - segédoperatőr - televíziós kameraman A képzések megszervezése, a vizsgák lebonyolítása intézményünk keretein belül történik.

A felnőttképző tagozat követelményrendszere A felnőtt képző tagozaton a felvételi követelmény az eredményes, nyolc évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, valamint a 18. (16.) életév betöltése. A képzés szükségességét erősíti az a tény is, hogy a tankötelezettség korhatára 16 év lett, valamint az élsportolók szoros időbeosztása miatt az oktatási intézményektől egyre jobban rugalmasságot vár el. A hallgatók évente három alkalommal, novemberben, februárban és májusban vizsgát tesznek. Az írásbeli dolgozatokból és szóbeli feleletekből álló vizsgakövetelmények sikeres teljesítése a magasabb évfolyamra való bocsátás feltétele. Az írásbeli dolgozatok anyagát az a szaktanár állítja össze, aki az adott osztálynak a konzultációkat tartotta. A szaktanár kijavítja a dolgozatokat, majd előre ismertetett tételsor alapján szóban is számon kéri a tananyagot a hallgatóktól. Azok a tanulók, akik az első és második beszámolón nem jelennek meg, és azt orvosilag nem igazolják, kizárják magukat a tanév folytatásából. Az esti tagozaton a három beszámoló érdemjegye adja az év végi osztályzatot, de az év végi beszámoló egész éves anyagból történik, és ennek eredménye súlyozottan számít. Megszűnik a tanuló jogviszonya, ha szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. A felnőttképző tagozat képzési rendszere A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik, középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. Iskolánkban az a tanuló folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudta teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani. Esti oktatás munkarendje szerint folyik a tanítás, ha a tanulók teljesítik a nappali oktatás heti óraszámainak legalább ötven százalékát, de nem érik el a kilencven százalékát. Levelező oktatás munkarendje szerint folyik az oktatás, ha a heti órák száma eléri a nappali oktatás heti óraszámának legalább 10 százalékát, de nem éri el az 50 százalékot. Lehetőség van a felnőttoktatásban egyéb munkarend (pl. távoktatás) szerint is oktatni. Ennek megszervezésének módját nem határozza meg a törvény, példaként a távoktatást említi, illetőleg azt, hogy az egyéb felnőttoktatási formákban nincs kötelező óraszám. Ez tehát egy rendkívül szabadon szervezhető formát tesz lehetővé, ugyanakkor például a tanév rendje számukra is kötelező. Az egyéb 35


oktatásban résztvevők is tanulók, tanulói jogviszonyt létesítenek, valamennyi tanévet teljesíteniük kell, hogy elérjenek az érettségi vizsgáig. A felnőttoktatásban a tanórai foglalkozások, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó előírások alkalmazása nem kötelező. A felnőtt képző esti tagozatán az oktatás heti három alkalommal, a délutáni órákban zajlik. A hallgatók konzultációkon vesznek részt, ahol a szaktanárok előadásai a vizsgákra való felkészítést szolgálják. A tantárgyak a nappali képzés közismereti tantárgyaival azonosak, az óraszám viszont alacsonyabb. A felnőtt képző tagozatos hallgatók készségtantárgyakat nem tanulnak. A kerettantervek bevezetésével azonban kötelezővé vált számukra az idegen nyelv és az informatika tantárgyak tanulása. A képzésük ilyen módon alkalmassá teszi őket kvalifikált munkaerőt igénylő munkakörök betöltésére. A konzultációs órák alkalmával nincs rendszeres számonkérés, ugyanakkor a kapcsolattartás a szaktanár és a hallgatók között folyamatos. Az előadások során felmerülő kérdésekre a tanár igyekszik választ adni. A felnőttképző tagozat sajátossága, hogy itt a nevelőmunka kisebb hangsúlyt kap, mint az oktatás. A vizsgákra való felkészülés az felnőttképző tagozatos hallgatókat rendszeres munkára, önálló ismeretszerzésre ösztönzi. A tagozat céljainak ellenőrzése A fentiekben felsorolt pedagógiai és képzési célok megvalósulásának ellenőrzése a felnőttképző tagozat tagozatvezetőjének feladata. Munkáját folyamatos rendszerességgel látja el. A felnőttképző tagozaton tapasztalataink szerint egyre több sportoló és élsportoló kéri tanulmányának folytatását, ez a szám a tankötelezettségi korhatár változásával jelentősen emelkedik. 1.4.1. A gimnáziumi felnőtt tagozat órakerete: A gimnáziumi esti tagozat órakeretének felosztása Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol nyelv Matematika Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Kommunikáció Társadalomismeret Művészeti ismeretek Etika Összesen

9.évfolyam 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam 3 2 3 3 1 1 1 1

3 2 3 3 1 1 1 1

3 2 3 3 1 1 1 1 2

1 1

1

1 16

17

18

4 2 3 4

2 1

16

A 2013/14-es tanévtől a 10. osztálytól 12. osztályig a régi kerettanterv szerint folyik az oktatás.

36




Esti és levelező tagozat kerettanterve, 2013/14-es tanévtől kerül bevezetésre felmenő rendszerben, először a 9. osztályban.

Évfolyam/ Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

Anyanyelv, kommunikáció

1

0,5

1

0,5

1

0,5

0,5

0,5

Magyar irodalom

2

2

2

2

2

2

2

1

Matematika

3

2

3

2

3

2

2

2

Fizika

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Kémia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Földrajz

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Biológia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Történelem és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

1

1

1

1

Művészeti ismeretek

1

-

1

-

1

-

-

-

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

2

2

2

2

2

2

2

Osztályfőnöki óra

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Szabadon tervezhető órakeret

-

-

-

-

-

-

5,5

2,5

Összesen

15

10

15

10

15

10

15

10

 

ifjúsági tagozat képzési óraszámai, a 2013/14-es tanévtől kerül bevezetésre felmenő rendszerben, először a 9. osztályban. Az ifjúsági osztályunk esti tagozaton, nappali munkarendben működik.

Évfolyam/ Tantárgyak

9. ifjúsági

10. ifjúsági 37

11. ifjúsági

12. ifjúsági



2

2

Magyar irodalom

3

3

Matematika

4

4

Fizika

2

2

Kémia

2

2

-

-

Földrajz

2

2

-

-

Biológia

2

2

-

-


2

2


2

2


5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

Szabadon tervezhető órakeret(testnevelés, videó)

4

4

Összesen

32

32

1.4.2. Az Újpesti Bródy Imre Gimnázium általános iskolai felnőttoktatásra vonatkozó irányelvei Azon tanulók részére, akik a tankötelezettség ideje alatt nem fejezik be az általános iskolát, illetőleg az általános iskolai tanulmányaik során az egyes évfolyamokat oly mértékig többször járták, hogy életkori sajátosságaikból adódóan életformájuk jelentősen eltér osztálytársaikétól, ifjúsági osztályban lehetőséget biztosítunk arra, hogy felnőttoktatás keretében folytassák tanulmányaikat. A tanórák egy része ismeretközlésre épül, de biztosítunk konzultációs lehetőséget is. A tanulók tudásukról a félévenkénti vizsgákon adnak számot. A vizsga két részből áll:  írásbeli feladatlap  szóbeli vizsga A szaktanárok a tanév, illetve a félév elején kiadják a vizsgakérdéseket és a felkészülést is segítik. 38


A vizsgákról osztályozóvizsga jegyzőkönyv készül, és ennek alapján kerül az eredmény a törzslapra és a bizonyítványba. A tanév végén elégtelen osztályzatot kapott tanulóknak az augusztusi pótvizsgán javítási lehetőséget biztosítunk. Pedagógiai elképzeléseink az általános iskolai felnőttoktatásra vonatkozóan Célunk, hogy feladatainkat az esélyegyenlőség elve alapján lássuk el, s ennek figyelembe vételével tegyük lehetővé a hiányzó iskolai osztályok pótlását, az analfabéták újratermelődő rétegének felzárkózását. Lehetővé tesszük ezzel a szakképzésbe, átképzésbe való bekapcsolódást, majd a későbbi munkába állást. A törvény szerint a felnőttoktatás képzési feladatai megegyeznek a nappali rendszerű oktatás képzési követelményeivel. Ennek figyelembe vételével a felnőttképzésben szereplő tantárgyak követelményei megegyeznek a Nemzeti Alaptanterv szerinti minimum-követelményekkel. Jelentős különbség az elsajátíttatás módszerében az individuum egyéni felelősségében van, mivel az elsajátításra szánt órák száma jelentősen korlátozott a nappali rendszerű oktatáshoz képest. Az alsóbb osztályokat el nem végzettek egyéni tanulási terv alapján zárkózhatnak fel fejlesztő pedagógus segítségével. Az elsajátított ismeretekről osztályozó vizsgát tesznek, hogy 5. osztálytól bekapcsolódhassanak a felnőttoktatás rendszerébe. Az általános iskolai felnőttoktatásunk nem csak a pályaválasztást készíti elő, hanem a szakmai műveltség megalapozásában is részt vállal. Mód van a szocializáció korrekcióját és a munkába állást egyaránt segítő pályaorientáció, szakmai jellegű ismertek alkalmazására is. Az ebben való részvétel azonban nem nyújt szakképesítést. Képzésünkben lehetőségként szerepel a felnőttképző tagozaton belül több képzési forma: a levelező ill. távoktatási formák. A tankötelezettség korhatárának változtatás során a halmozottan hátrányos tanulók lehetőséget kapnak ezekben az oktatási formákban, hogy megszerezzék az alapfokú végzettségüket. Az általános iskolai felnőttképzés összevont osztályokkal is működhet, a mindenkori igény szerint. Oktatási formák intézményünkben az általános iskolai felnőtt képzésben:  esti tagozat (legalább a nappali rendszer óraszámának az 50%-át kell elérni)  ifjúsági tagozat Az általános iskolai esti tagozat órakeretének felosztása: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret 39

5. évf. 3 2 1 3 1 1

6. évf. 3 2 1 3 1 1

7. évf. 3 2 1 3 1

8. évf. 3 2 1 3 1


Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Összes óraszám:

11

11

2 1 1 1 15

2 1 1 1 15

A 2013/14-es tanévtől a 6. osztálytól 8. osztályig a régi kerettanterv szerint folyik az oktatás. Az általános iskolai esti és levelező tagozat órakeretének felosztása: Tantárgyak és óraszámok, a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre, először csak az 5. évfolyamon. Évfolyam/ Tantárgyak

5.

6.

7.

8.

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező


1

1

1

1

1

0,5

1

0,5

Magyar irodalom

2

1

2

1

2

1

2

1

Matematika

3

2

3

2

3

1,5

3

1,5

Fizika

1

-

1

-

1

1

1

1

Kémia

1

-

1

-

1

1

-

1

Földrajz

1

1

1

1

-

-

-

-

Biológia

1

1

1

1

-

-

-

-


1

1

1

1

1

1

1

1


-

-

-

-

1

-

1

1

Informatika

-

-

-

-

1

1

2

1


2

2

2

2

2

2

2

1

Osztályközösségépítő program

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

1

-

1

-

1

-

1

-

40


Összesen

15

10

15

10

41

15

10

15

10

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja

A választott kerettantervek felhasználásával készített helyi tantervek 2013/14-es tanévtől 2. Emelt óraszámú média tagozat helyi tanterve Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon Ez a kerettanterv a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben először a 9. osztályban kerül bevezetésre. Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3 3 3

4 3 3 3

4+1 3+3 3 3

4+1 3+3 3 3+1

2

2

3

3+1

1 2 2

2

4 2

4 2

5-2 1 6 35

1 5-2 1 8 35

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Médiaismeret* Művészetek** (Mozgóképkultúra) Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 2 2 1 1 1+4 2 1 1 5-2 1 4 35

42

2 2 2 2 1 1 4 2 1 5-2 1 4 36


3. A köznevelési típusú sportiskola helyi tanterve Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon Ez a kerettanterv a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben először a 9. osztályban kerül bevezetésre. Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport** Tanulásmódszertan Sporttörténet Sportági ismeretek Testnevelés-elmélet Sportegészségtan Edzéselmélet Sport és szervezetei Sportpszichológia Sportetika Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4+1 3 3 3+1

4+1 3 3 3+1

4+1 3+3 3 3+1 1

4+1 3+3 3 3+1

2

2

3+1

3+1

2 2

2 2 2 2 1 1 1

2

1

2

2 1

1

1

5-2

1 5-2

2 1 1 1 1+1 1 5-2 1 1

1 5-2 1 1 0.5+0.5 0.5+0.5 0,5 0,5

1 2 35

1 2 35

1 5 35

1

1 1 1 7 35

A pedagógiai program a jóváhagyást követő tanévtől vezethető be. Az új kerettantervek először a 2013-14-es tanév 9. évfolyamán kerülnek bevezetésre.

43


A régi kerettantervek kifutó rendszerben kell alkalmazni. Az utolsó évfolyam, aki a régi kerettantervként halad, a 2015-16-os tanévben fog érettségizni. 4. Felmenő rendszerben alkalmazott helyi tantervek a gimnázium nappali tagozatán Kötelező óraszámok: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Etika Tanulásmódszertan Társadalomismeret Osztályfőnöki Összesen

10.évfolyam Sport Média 4 2 3 3 3 2 1 2 2

11.évfolyam 12.évfolyam Sport Dráma Műv. Sport Dráma Műv.

4 2 3 3 3 2 1 2 2

1 3+2

1 3+2

1

1

1 30

1 30

4 3 3 3 4 1 2

4 3 3 3 4 1 2

4 3 3 3 4 1 2

1 2

1 2

1 2

2 1

2 1

2 2 1

1 27

1 27

1 29

4 3 3 3 4

4 3 3 3 4

4 3 3 3 4

2

2

2

1

1

1

2

2

2 2

2 1 25

2 1 25

2 1 27

5. A dráma – képzőművészeti tagozat helyi tanterve A drámajáték, színházkultúra tantárgyblokk óraszámai a 9-12. évfolyamon Tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Ének-zene, hangképzés 1 Dráma- és Színjáték 2 3 3 Kommunikáció 2 Színháztörténet 2 2 2 Színpadi mozgás, Tánc 2 4 Berda színpad (vál.) 4 (vál.) 4 (vál.) Képzőművészeti tantárgyblokk óraszámai 9-12. évfolyamon Tantárgy neve 9. évf 10. évf 11. évf művészettörténet videó 2 2(vál) 44

12. évf 2(vál)


fotó rajz és vizuális kultúra mozgókép és médiaismeret

2 2 3

2(vál) 2 3

2(vál) 2 3

10. évf

11. évf

12. évf

Dráma-képzőművészeti tagozat 5.1. Képzőművészeti képzés tantárgyai Rajz és vizuális kultúra Művészettörténet Mozgókép és médiaismeret Fotó Videó Óraszámok a képzésben: Tantárgy neve bevezetés a fotóba bevezetés a videóba bevezetés a plasztikába művészettörténet

9. évf 2 2 2 1

videó fotó rajz és vizuális kultúra mozgókép és médiaismeret

2 2 2(vál) 3

Emelt szinten Emelt szinten vál. vál. (2) (2) 3(vál) 3(vál) 3(vál) 3(vál) 2+2(vál) 2+2(vál) 3 3

Rajz és vizuális kultúra A vizuális kultúra műveltségterülete egy tágabb vizuális nevelést céloz meg, mint a hagyományosnak számító rajztanítás. A rajz és vizuális kultúra tantárgy a kulturáltság kialakítását segíti. Feladata a képességek fejlesztése, valamint olyan ismeretek megszerzése, amelyek a vizuális kultúra értékeinek felfedezését és megismerését könnyítik meg és segítik elő. A térszemlélet, a forma-, a szín, az anyag-, a szerkezetismeret az érzék, mind a vizuális nevelés hatására emelkedik magasabb szintre. A tantárgy célja, a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése valamint a vizuális problémák önálló felismerésére, megoldására való felkészítés. Emellett a természetes és mesterséges környezet felelős használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra nevel. Szerepet játszik az önismeret, az emberi viszonyok és a világban való eligazodás megértésében, látásában. Ehhez szükséges a kreativitás, amit a nyitottság, az érdeklődés és a fogékonyság fejleszt. A vizuális kultúra gimnáziumban történő oktatása a 9. 10. osztályra terjed ki. Sport osztályoknál alkalmazkodik a tantárgy az előírásokhoz. A képzőművészeti és a dráma 45


osztályok esetében 11. és 12. osztályig van jelen, mint kötelező vagy esetleg választható tantárgy. 11. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök Középkor  kódexek és miniatúrák  égig érő katedrálisok és az üvegművészet  keresztes hadjáratok→arabeszk a középkorban Reneszánsz  újjászületés  ember áll minden középpontjában  valóság megközelítőleg→perspektíva Barokk  drámaiság kifejezése fényekkel  Caravaggio  Vanitas csendéletek→élet a halál árnyékában 12. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök Klasszicizmus  az antik szépség →Ferenczy István: Pásztor lányka  eklektika Európa szerte→kultúrák keveredése időben és térben Romantika, realizmus  Színek szerepe a festészetben  Történelmi festészet és a monumentalitás Plein air-től a posztimpresszionizmusig  Szinyei Merse Pál  új színek, új ecsetkezelés  Cézanne, Van Gogh, Gauguin festészete Szecesszió és az új kor  1900-as évek Európája  iparművészet: Zsolnay  plakátok: Mucha, Toulouse-Lotrec  Modern irányzatok, szemléletek az építészetben  Formabontás 10.évfolyam 74 óra (heti 2 óra)Választható Témakörök  Csendélet, formák a térben  Látvány utáni tanulmányrajz  Axonometrikus ábrázolás  görög művészet 46


 Az ókori Róma művészete  Kelta motívumok  Drapéria 11. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Választható Témakörök  színek→tiszta színek jelentősége  reklám  emberi test felépítése→anatómia  rácsodálkozás→részletek felnagyítása  perspektíva→környezetünk felfedezése  graffiti→legális vagy illegális  kollázs üzenete 12. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Választható Témakörök  ecsetkezelés és az érzelmek  impresszió a festészetben  divizionizmus  kapcsolatok→ember és a környezet  Design: ruha, egyéb használati tárgyak  Portré Művészettörténet 9. évfolyam 37 óra (heti 1 óra) Témakörök  Graffiti története – művészet, (társadalmi) üzenet vagy micsoda?  Reneszánsz: Leonardo, Michelangelo és a perspektíva  Barbizontól Van Goghig  Picasso  Futurizmus, szürrealizmus  Pop-art – tömegtermelés: Warhol, Factory, Monroe…  Intermedia, multimédia-a művészet új eszközei és területei  Akciófestészet, gesztusfestészet  Absztrakt, nonfiguratív festészet: Kandinszkij, Klee  A jelenkor magyar művészete – kortárs alkotók

MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET 9. évfolyam 111 óra (heti 2 óra) Témakörök  Filmelmélet: filmes műfajok, azok műfaji sajátosságai; a jellegzetes műfajok kialakulása, azok hatása a később létrejövő filmtípusokra 47


 A filmnyelvi kifejezőeszközök alkalmazása az elemzett művekben: western, burleszk, thriller, akciófilm  A szerzői és a tömegfilm fogalma; elitkultúra és tömegkultúra fogalma; az archetípus fogalma  Médiaismeret  Közszolgálatiság és kereskedelmi média  Műsorsávok  Televíziós műsortípusok, azok sajátosságai, tartalmi és formai jegyei, a valóság médiareprezentációja: híradó (kereskedelmi, közszolgálati) – hírműsorok és dokumentum műsorok; entertaintment műsorok; ismeretterjesztő műsorok; talk show; reklám 10. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök  A filmelemzés módszertana  Rendszerezés a társadalomtörténeti háttér és a jellegzetes kifejezőeszközök szerint  Filmnyelvi kifejezőeszközök  Szerzői film- tömegfilm  Rendszerezés alkotói szándék és nézői elvárás szerint  Rendszerezés a művek tematikus és ábrázolási rokonsága szerint  Írásos feladatok: story-board, dialógustervezés  Beállítás és jelenettervezés  A média társadalmi szerepe  Az audiovizuális média fogalma. A társadalmi nyilvánosság és a médiaintézmények.  A média közönsége, a médiafogyasztói szokások befolyásoló tényezői.  A média törvényi szabályozása és önszabályozása.  A televízió funkciói  Az új médiumok (internet) 11. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök  Mozgóképi szövegek rendszerezése  Dokumentumfilm és játékfilm  A szerzői film néhány stíluskorszaka: német expresszionizmus,szovjet avantgard, olasz neorealizmus, francia újhullám, cseh újhullám, az új német film  A magyar tömegfilm régen és ma; alkotói portrék az európai filmművészetből; szemelvények a kortárs magyar filmből 12. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök  Média jogi szabályozása (alkotmány, médiatörvény)  Médiatörténet (kommunikáció)  Médiakutatás, médiaelméletek 48


 Kísérleti filmek, filmkísérletek  Médiaművészet A GYAKORLATI MŰVÉSZETI KÉPZÉS (FOTÓ, VIDEO) Képzésünk lényege, hogy a diákok gyakorlatok során szerzett élményeiken keresztül tapasztalják és értsék meg a különböző mozgóképi szövegek természetét, a média-jelenségek tudatos válogatói és kritikus befogadói legyenek. Fakultációk programjai egymástól elkülönítve és egymást kiegészítve is rugalmasan alakíthatók az adott csoportok létszáma, és a kerettantervben felhasználható modul-óraszámok szerint, ezért országos körben bármely iskolában alkalmazhatók lehetnek. A fotó és videó-média foglalkozások az első évben heti 4 órában, két fő blokkba (kurzusba) csoportosítva zajlanak. Egy-egy blokk 4,5 egymást követő hónapig tart. A blokkok között lehet szüneteket tartani, ill. csoportbontás esetén a csoportok itt válthatják egymást. Ezután három éves, heti 2 órás képzés következik délutáni fakultációs keretben. FILMKÉSZÍTÉS (VIDEÓ) 9. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Bevezetés a videóba Témakörök  Kép, ábrázolás, mozgókép, film.  Látás, mozgókép észlelés, mozgóképrögzítő és vetítő berendezések.  A filmkorszak hajnala. Filmtörténet kezdetei. (A némafilmkorszak)  A filmtörténet stílustörténeti korszakai (1.r.) – a német expresszionizmus, francia avantgarde, szürrealizmus,  A filmtörténet stílustörténeti korszakai (1.r.) –olasz neorealizmus, francia újhullám, cseh újhullám…)  Filmműfajok, műfaji elemzés (western, akciófilm, horrorfilm, film noir…)  Filmformanyelvi kifejezőeszközök (kompozíció, plánok, kameramozgás, vágásfajták, hang…)

10. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök  Stúdiótechnikai ismeretek  Hangtechnikai ismeretek  Mozgókép észlelés (látás, a szem tehetetlensége, mozgókép alkotó és vetítő berendezések, rendszerek) – elmélet és gyakorlat  Filmtörténet: a mozgókép kezdetei  Filmtörténet: a filmtörténeti korszakok  Filmformanyelvi kifejező eszközök (kompozíció, kameramozgás, vágás, megvilágítás)  Kameratechnika 49


 Filmkészítési gyakorlat  Filmvágás gyakorlat 11. évfolyam 111 óra (heti 3 óra) Témakörök  Kamera és stúdiótechnikai ismeretek  Mozgóképkészítés feladat: videoklip  Filmtörténet: a nagy filmstílus korszakok  A filmhang (diegetikus és nondiegetikus hang, szinkron, atmoszféra  A riport (elmélet – elemzés)  Tudósítás (elmélet – elemzés)  Fénytechnika, világítás, megvilágítás, hatáskeltés fénnyel 12. évfolyam 111 óra (heti 3 óra) Témakörök  A szerzői film  Filmkészítési gyakorlat: „Önarckép‖ vagy „Portré‖ témájú rövidfilm készítése  A dokumentumfilm (Nanuk, az eszkimó, Süllyedő falu…) és áldokumentumfilm (Az olajfaló, Az igazi Mao, Ideglelés)  A reklámfilm  társadalmi célú reklám készítése  A filmadaptáció (Rómeó és Júlia, Kincses sziget, Kőszívű ember fiai…)  Fiatal magyar filmesek (Fliegauf B., Török F. Antal N) FOTÓ 9. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Bevezetés a fotóba Témakörök  Képfogalmáról  Fototipológia  Fényképezőgépek csoportosítása  A fényerő, a gyújtótávolság, a mélységélesség  A camera obscura  Fényképezés lyukkamerával  A fekete-fehér fotólabor  Tudatos kompozíciók tervezése  10. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök  Épületfotó, városkép, tájkép, természetfotó  Árnyékgyűjtés, tükröződés  Felületgyűjtés  Photoshop 50


 fekete-fehér brómezüst zselatin  tárgyfotó  csendélet 11. évfolyam 111 óra (heti 3 óra) Témakörök  emberábrázolások – önarckép – képzőművészeti fotó  Műtermi fotó: arckép  Egész - vagy félalakos portré  Kéz, térd, váll, nyak, szem, száj – közeli fényképek  Önarckép, önárnykép  Divatfotó 11. évfolyam 111 óra (heti 3 óra) Témakörök  Esemény, riportfotó  Robert Capa  André Kertész  Moholy-Nagy László és Kepes György  portfólió összeállítása

5.2. Drámajáték, színházkultúra emelt óraszámú képzés Drámaművészet A Bródy Imre Gimnáziumban – a fenntartó önkormányzat egyetértésével – évfolyamonként egy – egy emelt szintű drámaművészeti képzést nyújtó osztály működik. A 2009-2010-es tanévtől kezdve felmenő rendben egy művészeti osztály indul. A tanulók fele képzőművészeti, másik fele drámaművészeti jellegű képzésben részesül. A fenntartó rendelkezése alapján a 2012 - 2013-as tanévtől a 9. évfolyamon nem indít drámaművészeti képzést, helyette média- kommunikáció osztályban kezdhették el tanulmányaikat az ide felvételiző diákok. A magasabb évfolyamok felmenő rendszerben folytatják tanulmányaikat. Drámaművészeti osztályba azokat a 8. évfolyamot végzett diákokat vesszük fel, akik bizonyítják elkötelezettségüket a különböző drámaművészeti ágak iránt a számukra külön szervezett felvételi beszélgetés során. Az emelt szintű drámaművészeti képzést nyújtó osztályok számára emelt óraszámban komplex képzést nyújtunk. Ezt az óraszámot a fenntartó által engedélyezett órakeretből, valamint a más készségtantárgyaktól átcsoportosított órakeretből biztosítjuk. A tantárgyblokk célja: A tanulók kulturális értékek, művészetek iránti fogékonyságának fejlesztése, valamint ösztönzés ezen értékek létrehozására, megőrzésére.

51


Célunk reális önértékeléssel, kreatív fantáziával, elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezett diákok képzése, akik - akár művészi tehetségük további kibontakoztatásával, akár a drámatagozaton tanultak más területen való alkalmazásával – nyitott, empatikus, műértő, harmonikus személyiségű felnőttekké válnak. A 9-10. évfolyamon általános alapozás folyik, a 11. évfolyamtól lehetőség nyílik a szakosodásra. Kulcskompetencia a dráma-oktatás terén A Bródy Imre Gimnáziumban tanuló drámás osztályok esetében kiemelt szerepe van az anyanyelvi képzésnek. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az anyanyelvi kompetencia felhasználásának kiemelt terepe az iskola Berda-színpada, diákszínjátszó köre. A drámajáték, színházkultúra tantárgyblokk óraszámai a 9-12. évfolyamon Tantárgy 9. évf. 10. évf. Ének-zene hangképzés 2

Dráma- és Színjáték Beszédtechnika Kommunikáció Személyiségfejlesztés, Önismeret Színháztörténet Színpadi mozgás, Tánc Dramaturgia, Rendezői alapism. Színpadtechnikai alapismeretek Berda színpad

2 1-1

2 1-1

2

2

1 2 2

1 2 2-2

6 (vál.)

11. évf.

12. évf.

3-3+ 2 emeltsz.(vál. ) 1(vál.) 2 emeltsz.(vál. ) Pszichológia fakultáció 1 (vál.) 2 2 (vál.)

2 emeltsz.(vál.) Pszichológia fakultáció 1 (vál.) 2 2 (vál.)

2 (vál.)

2 (vál.)

2 (vál.) 6 (vál.)

2 (vál.) 6 (vál.)

2-2+ 2 emeltsz.(vál.) 1(vál.)

Színháztörténet A dráma a cselekvés, az akciók, a konfliktusok és konfliktusok megoldásának, a katarzisnak művészete. 52


A drámatörténet korszakainak alapművein keresztül megismertetjük tanulóinkkal a színházművészet fejlődését, állomásait, újításait, napjaink színházkultúrájának sajátosságait. Cél: A dráma- és színháztörténet tantárgy célja komplex látás és gondolkodásmód kialakítása színházról, drámáról. A színházi előadások, drámák olvasásának alapos elmélyítése, sokféle nézőpontú megfigyelése, körüljárása. Követelmények: a tanulók ismerjék az alapvető drámai és színházi kategóriákat, kifejezéseket, s ezeket kreatív módon alkalmazzák műelemzésekben. Legyenek tisztában a drámai és színházi folyamatokkal, előzményekkel és következményekkel. Minden évben legalább két drámát olvassanak el, elemezzenek tüzetesen, nem csupán irodalmi, hanem színházi szempontok alapján is, rendezői, dramaturgiai, színészi szemszögből is. 9. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Az ókori görög színház és dráma kialakulása és jellemzői - a drámai műnem sajátosságai, szerkezeti feképítés (Arisztotelész Poetikája) - a görög tragédia: Aiszkülosz: Oreszteia, Szophoklész: Elektra, - Euripidész: Elektra - a római tragédia: Seneca: Oidipusz - a görög vígjáték: Arisztophanész: Madarak - a római vígjáték: Plautus: Hetvenkedő katona A Távol – Kelet színháza - indiai táncdráma, a kathakabi színház - kínai színház, a pekingi opera - japán színház, a nó és a kabuki Az európai középkor színháza - vallásos színjátékok, keresztény liturgikus játékok, passió, mirákulum, misztérium és moralitás (különböző magyar, angol, német passiójátékok és az Akárki, a Jedermann) Az olasz reneszánsz - a commedia dell’ arte sajátosságai, jellegzetes típusai - Goldoni: A fogadósnő 10. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Az angol reneszánsz - az Erzsébet-kori angol színház és dráma jellemzői (Kyd, Marlowe, Webster) - Shakespeare: Vízkereszt, Machbet, Othello, Lear király, Vihar A spanyol barokk 53


- színház, dráma, a korszak jellemzői - Lope de Vega: A hős falu - Calderon: Az élet álom A francia klasszicizmus - a klasszicista dráma jellemzői - Corneille: Cid - Racine: Paedra - Molière: Mizantróp, Don Juan, A fösvény A magyar dráma és színjátszás kezdetei - dramatikus népszokások - hitvitázó drámák - iskoladrámák - Bornemisza Péter drámája Szophoklész nyomán A német klasszika - Sturm und Drang színháza - Goethe és Schiller színháza, drámái - Schiller: Don Carlos 11. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK A romantika - a drámairodalom és színháza - Victor Hugo: A királyasszony lovagja - Kleist: Homburg hercege A XIX. sz. második felének és a századvég színháza - a meiningeni színház - Antoine és Otto Brahm - Woyzek, Büchner drámája - Ibsen: Peer Gynt - Strindberg: Álomjáték Az orosz dráma és színház - Puskin: Borisz Godonov - Osztrovszkij: Erdő - Sztanyiszlavszkij működése - Csehov: Sirály, Három nővér, Cseresznyéskert A magyar színház a századfordulón - Hevesi Sándor működése, a Thália Stúdió - Molnár Ferenc: Az ördög - Füst Milán: Boldogtalanok 12. évfolyam 54


Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Az útkeresés drámája és színháza - Jarry: Übü király - Artaud színházi víziói - Brecht és az epikus színház (Koldusopera) - Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt - Garcia Lorca szürreális és lírai drámája (Vérnász) Az amerikai dráma - O’ Neill: Amerikai Elektra - A. Miller: Az ügynök halála - T. Williams: A vágy villamosa Az egzisztencialista és az abszurd dráma - Sartre, Camus és Beckett, Ionesco, Mrozek drámái A kortárs világszínház és dráma - Brook, Grotowsky, Tadeus Kantor, Mouchkine, Vasziljev, Robert Wilson színháza - Osborn, Dürrenmatt, Peter Weiss, Gombrovicz, Pinter, Müller drámái A XX. sz. kortárs magyar színház és dráma - Német László, Illyés, Füst Milán, Örkény drámái - mai színházak (alternatívok és kőszínháziak) - és drámaírók (Nádas Péter, Tasnádi István, Egressy Zoltán, Darvasi László, stb.) bemutatása

Dráma- és színjáték Cél: Az értelem, az érzelem, a fizikum, és a jellem harmonikus és differenciált fejlesztése. Az információk helyes, személyes megértése, problémamegoldó készség fejlesztése, tolerancia, empátia, önállóság és a csoportkohézió kialakítása. Színészi készségek erősítése, a fantázia szabad használatának és kiterjesztésének fejlesztése, színházszeretővé, -értővé nevelés. Követelmények: Részvétel a foglalkozásokon, a feladatok teljesítése, a szabályok betartása, a vizsgákon való megfelelés, a lehető legtöbb energia ráfordítása a feladatokra. 9. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente, csoportbontásban 2-2 óra) TÉMAKÖRÖK Énkép ismerete Csoportépítés

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK A reális énkép felmérése A csoportkohézió megteremtése, bizalom és kapcsolatteremtés. Érzékelő, koncentrációs gyakorlatok; memóriajátékok, ritmusjátékok. Kapcsolatteremtő játékok. 55


Fantáziajátékok. A tér használata; szerepbe lépés, státusz, státuszringatás. Szabályjátékok, a koncentráció elősegítése, a szituációba lépés felvezetése, mozgáskoncentráció Szituációba lépés Szituációk építése, improvizációs készségek fejlesztése, helyzetgyakorlatok. Improvizáció, kontakt (10 alkalom): helyzetgyakorlatok, megadott és improvizatív módon, kontaktok zenére, érzelmi impulzusok irányítása. Előadások színpadra állítása. Csoportkohézió: bizalomjátékok, testi érintés Bizalom kialakítása Drámapedagógiai Drámai konvenciók. Drámai műfajok interpretálása. alapfogalmak Tanítási dráma. Szerep, szerepbe léptetés kerettávolság. Középpontba helyezés. Koncentráció

10. évfolyam: A színész eszköztára Évi óraszám: 74 óra (hetente, csoportbontásban 2-2 óra) TÉMAKÖRÖK Gyakorlatok

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Érzet-felidézés gyakorlatai Érzelem-felidézés gyakorlatai.

Stílusjegyek, jelenetek: karakterek felépítése, drámajátékok Jellemformálás Az empátia kialakítása, érzelmi állapotok megjelenítése Létérzés Helyzetfelismerés Reakciós készség, improvizáció, játékstílusok A kreativitás fejlesztése a gyakorlatban. Bábtechnikai alapismeretek

Bábfajták és mozgatásuk A báb „megszólaltatása‖, jelleme Alapanyagok, bábkészítés

Drámapedagógiai Dialógus, monológ, néma színpadi jelenlét. A szerep felépítése; beszédmodor, fizikai megjelenés. alapfogalmak A ―helyzet‖, mint motiváló tényező. ―Helyzet‖-teremtés módjai és eszközei, konvenciók.

11. évfolyam: Az üres tér Évi óraszám: 111 óra (hetente, csoportbontásban 3-3 óra) TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK

Gyakorlatok

Memóriajátékok; koncentráció fejlesztése; ritmusjátékok Bevezetés a színészmesterségbe. Helyzetgyakorlatok. Miként működtethető egy üres tér A színpadi látószög és rögtönzés

A tér funkcionalitása

56


Két ember a térben Kapcsolatok a térben Komplex térbeli játék

A meztelen valóság színháza, (díszlet, jelmez, és minden más nélküli lét a térben) Csoportosan a térben, az előző pont mintájára. Színpadi kellékek (díszlet, jelmez, és egyéb kellékek használata) felvezetés egy darab színpadra állításához.

Drámapedagógiai A drámapedagógia eszközei, munkaformái. Szöveg és színpad. alapfogalmak Kontextus-építés Konvenciók megismerése gyakorlatban. A ―mintha‖ és megélési módjai.

12. évfolyam: Kreatív színjáték Évi óraszám: 74 óra (hetente, csoportbontásban 2-2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Csoportos összefogott koncentrált és irányított munka Egy darab színpadra állítása Az év végi vizsgadarabhoz kapcsolódó helyzetgyakorlatok. Rendelkező próbák szerepelemzéssel. Emlékpróbák, főpróba, év végi vizsgabemutató. Drámapedagógiai Miért játszunk, miért ezt a színművet adjuk elő? Miért és mit cselekszenek a szereplők? alapfogalmak Darab-, szerep- és szituációelemzés, beszédstílusok. Dráma szaktárgyi fakultáció Cél: Azon diákok részére, akik emeltszintű dráma érettségi vizsgát kívánnak tenni, illetve akik a későbbiekben is szívesen foglalkoznának színjátszással, drámapedagógiával, stb., előkészítő fakultációt szervezünk. 11. évfolyam Évi óraszám: 74 (heti 2 óra, választható) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK - a film és a televízió, mint a dráma új élettere - vizuális ismeretek - filmes és televíziós műfajok alapismerete - dramaturgia, a kép dramaturgiája, a hang dramaturgiája, plándramaturgia, a plánolás szabályai, plánolás a gyakorlatban montázselmélet, atrakciós montázs, vágás - a tartalmi felépítés lehetőségei és szabályai, szerkesztési stratégiák 57


- esztétika - a hang, mint kifejező eszköz, a hangkezelés lehetőségei és szabályai - riporteri alapismeretek - műsorvezetői gyakorlati ismeretek - rendezés - operatőri alapismeretek - világítási alapismeretek - a televíziós struktúra felépítése, működése, szabályai stábon belüli szerepek, a stábtagok együttműködése 12. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra, választható) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK - a televíziós struktúra felépítése, működése, szabályai - stábon belüli szerepek, a stábtagok együttműködése - gyártási, szervezési eljárások - a televíziós műfajok alapismerete, vizuális ismeretek - dramaturgia, a kép dramaturgiája, a hang dramaturgiája, plándramaturgia, a plánolás szabályai, plánolás a gyakorlatban - montázselmélet, atrakciós montázs, vágás - a tartalmi felépítés lehetőségei és szabályai, szerkesztési stratégiák - esztétika - a hang, mint kifejező eszköz, a hangkezelés lehetőségei és szabályai - riporteri alapismeretek - műsorvezetői gyakorlati ismeretek - rendezés - operatőri alapismeretek, világítási alapismeretek 6. 3 Kommunikáció Cél: Olyan tanulók képzése akik a verbális és nonverbális kommunikáció csatornáinak ismeretében és eszközeinek birtokában oldottan, árnyaltan, hatékonyan kommunikálnak. Képesek tudásukat a színpadi jellemformálás és a hétköznapi üzenetközlés során is alkalmazni. 9. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Alapszintű kommunikáció-elmélet. Csoportalkotás – csoportkohézió, csoportos feladatmegoldás. Önismereti gyakorlatok. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Interperszonális kommunikáció. Személyiségfejlesztő gyakorlatok. Interaktív gyakorlatok. Szerepjátékok. Csoportközi és szervezeti kommunikáció. 58


Együttműködés. Csoportos döntéshozatal. Empátia. Feszültség- és szorongásoldás kommunikációval. Non-verbális kommunikáció. 10. évfolyam: Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Média- és közművelődési ismeretek (média és színház). Illemtan- és viselkedéskultúra – a XXI. században. Retorika – szónoklattan alapfokon. Nyelvhelyesség. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Interperszonális kommunikáció. Személyiségfejlesztő gyakorlatok. Interaktív gyakorlatok. Szerepjátékok. Csoportközi és szervezeti kommunikáció. Együttműködés. Csoportos döntéshozatal. Empátia. Feszültség- és szorongásoldás kommunikációval. Non-verbális kommunikáció. Kommunikáció szaktárgyi fakultáció 11. évfolyam: Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra, felkészítés emelt szintű érettségire, választható ) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK A kommunikáció tényezői, csatornái, alapelvei, szabályszerűségei. Kommunikációs játékok. Verbális és nonverbális kommunikáció. Metakommunikáció. A testbeszéd értelmezése. Térközszabályozás (proxemika), epidermális kommunikáció. Mások kommunikációs sajátosságainak elemzése. Különböző érzelmi állapotok megjelenítése testbeszéddel. Mitől hatékony a kommunikáció? Szónoki technikák. Mitől jó az előadó? 12. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra, felkészítés emelt szintű érettségire, választható ) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK - A közlésfolyamat funkciói és tényezői - A nyelv szerepe a kommunikációban - Kommunikáció a hétköznapokban - Kommunikáció a sajtótermékekben - Kommunikáció a rádióban - Kommunikáció a televízióban 59


- Kommunikáció a világhálón Rádiós műfajok (hír, interjú, riport, tudósítás, jegyzet) - A hír, hírírás - Kérdezéstechnika, az interjúkészítés alapjai - Az interjúhelyzetek gyakorlása - Beszédtechnika - A rádiózás technikai alapjai - Viselkedés a mikrofonnál - Műsorelemzés Beszédtechnika Cél: A drámatagozatos tanulók legyenek képesek mindennapi és színpadi beszédüket, kifejezőkészségüket az elsajátított technikák segítségével tudatosan irányítani, a kommunikációs célok érdekében mozgósítani. Akarjanak tisztán artikulálni, hatékonyan kommunikálni. Legyenek tisztában a magyar nyelvhelyesség szabályaival, beszédünk képzési és tartalmi sajátosságaival. 9. évfolyam Évi óraszám: 37 (hetente, csoportbontásban 1-1 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Légzés: fiziológiás és beszédlégzés összehasonlítása Helyes légzéstechnika kialakítása Koncentrációs légzőgyakorlatok, rezonancia-gyakorlatok Lágy hangindítás kialakítása Hanggyakorlatok, a beszédhangok képzési sajátosságai Hangszín, hangmagasság, hangterjedelem Hangerő-gyakorlatok Hangsúly-gyakorlatok Beszédritmus, -tempó, szünetek. Szöveges gyakorlatok Hangsúlyok, szünetek jelölése írásban, példamondatok jelölése Összetett beszédgyakorlatok (hangsúly, hangerő, tempó)

10. évfolyam: Évi óraszám: 37 (hetente, csoportbontásban 1-1 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Légzés: fiziológiás és beszédlégzés Helyes légzéstechnika fejlesztése, a hasi légzés gyakorlása 60


Szövegmentes légzőgyakorlatok Szöveges légzőgyakorlatok Koncentrációs légzőgyakorlatok Lágy hangindítás fejlesztése Rezonancia-gyakorlatok Hanggyakorlatok – magánhangzók helyes képzése Hanggyakorlatok a mássalhangzók képzési sajátosságai Nyelvtörők Hangszín Hangmagasság Hangterjedelem Hangerő-gyakorlatok Hangsúly-gyakorlatok Beszédritmus, -tempó, szünetek A beszéd tagolása Hangsúlyok, szünetek jelölése írásban, példamondatok jelölése Összetett beszédgyakorlatok (hangsúly, hangerő, tempó) Halandzsa versek beszédtechnikai feldolgozása Egymás beszédének és kisgyermekek hangfelvételeinek elemzése Versmondás, prózai művek megszólaltatása A beszéd kifejezőereje 11. évfolyam: választható tantárgy Évi óraszám: 37 (hetente, csoportbontásban 1-1 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK A magyar beszéd alapvető sajátosságai. Az orgánum összetevői. Alapzönge, középrezonancia. Az élettani és a beszédlégzés. A vegyes mélylégzés. A szövegtagolás és a légzés kapcsolata. A hangindítás, a hangzás. A hangképzési bázis. A beszéd egészségtana. A hangerő. A hangmagasság. Tempó, ritmus, dinamika. A szünet. A hangsúly. Hanglejtés és dallam. Szakaszdallamok, vesszőejtés. A hangfekvés. Intonációs hangfekvés. A hangszín. Komplex gyakorlatok (egyéni foglalkoztatás). Az üzenet (a szövegmögöttes, névérték és hírérték). Versrendezés (egyéni foglalkozások az előbbi témakörben). Metakommunikáció a vokális csatornán. Egy adott szerep beszédkarakterének kialakítása a szöveg- és mondatfonetikai eszközök segítségével, a „szövegmögöttes‖ megkomponálásával (egyéni foglalkoztatás). Beszéd a rádióban. Beszéd a televízióban.

61


12. évfolyam: választható tantárgy Évi óraszám: 37 (hetente, csoportbontásban 1-1 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Beszédtechnikai műveletek: szövegnyitás, zárás, kiemelés, lesüllyesztés, szétválasztás, egybekapcsolás, párhuzamba vagy szembeállítás. A verbális- és a nonverbális kommunikáció összefüggései, kölcsönhatásuk egy adott beszédszituációban. Komplex gyakorlatok (a szöveg- és mondatfonetikai eszközök, ill. a beszédműveletek egyidejű alkalmazása). Beszéd művészete, avagy művészi beszéd alapjai. Költeményről, mint az előadás szövegéről. Élőszó és cselekvés kapcsolata. Szavaljunk vagy verset mondjunk? A szöveg művészi megszólaltatása: Nyelv és a hangulat kapcsolat. Kifejező mozdulat, gesztus és versmondás. Versválasztás. A versmondás irányzatai, nagy egyéniségei. Verselemzés a versmondás szempontjából. Versmondás. A mesék világa. A népmesék és műmesék. Mese típusai. Elbeszélő, leíró és cselekvő mesemondó stílusok. Meseelelemzés: segédelemek, szerepek kapcsolata, kompozíció és struktúra viszonya stb. Mesemondás.

Személyiség-fejlesztés, önismeret A személyiség- és önismeret-fejlesztési tantárgy célja harmonikus, érett személyiségek nevelése, akik a kihívásokra, élethelyzetekre adekvát válaszokat adnak, konfliktusaikat képesek kezelni, különböző csoportoknak aktív tagjaivá tudnak válni. Ennek eléréséhez fontos az önismeret fejlesztése, reális énkép kialakítása, valamint a csoportkohézió erősítése. További feladatok közé tartozik a szerepbelépés segítése, szerepek megélése a magánéletben és a színpadon, ezek elkülönítése, kommunikációs helyzetek kipróbálása és elemzése. Hasznos lehet a diákok számára a tanulási és konfliktuskezelési technikák megismerése is. Követelmények: A foglalkozásokon való állandó részvétel. 62


9. évfolyam Évi óraszám: 37 (csoportbontásban heti 1-1 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Csoportjelenségek elméleti háttere Feszültség- és szorongásoldás Az önfeltárás serkentése Csoportkohézió erősítése Csoporton belüli együttműködés Értékek és normák tisztázása Verbális kommunikáció A kommunikáció stílusa és hatékonysága Nem verbális kommunikáció Érzések kifejezése egymással szemben Visszajelzés adása és kapása 10. évfolyam Évi óraszám: 37 (csoportbontásban heti 1 -1óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Az ember lelki működésének elméleti alapjai Feszültség- és szorongásoldás Az önfeltárás serkentése A kommunikáció stílusa és hatékonysága Verbális kommunikáció Nem verbális kommunikáció Szexualitás Tranzakció analízis Vágyak tudatosítása Érzések kifejezése egymással szemben Visszajelzés adása és kapása Viselkedésváltozás ösztönzése

11. évfolyam Évi óraszám: 37 (választható tantárgy, heti 1 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Pszichológiai alapfogalmak A kísérleti lélektan előzményei és kezdetei A behaviorizmus, a gestalt pszichológia A pszichoanalízis és a kognitív pszichológia A pszichológia biológiai alapjai Érzékelés, észlelés, figyelem 63


Emlékezés, képzelet, gondolkodás Intelligencia, kreativitás, tehetség Éberség, serkentettség, aktivitás pszichológiai alapjai Motiváció Érzelmek A nem verbális kommunikáció Pszicholingvisztika, nyelv és kommunikáció 12. évfolyam Évi óraszám: 37 (választható tantárgy, heti 1 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Pszichológiai alapfogalmak Az emberi interakciók pszichológiája Mások észlelése, a benyomás kialakítása Attribúcióelméletek Benyomáskeltés Nonverbális kommunikáció Emberi szociabilitás: kötődés és vonzalom, a személyes kapcsolatok fejlődése Intim kapcsolatok Társas befolyásolás Interakció a csoportban Színpadi mozgás, tánc Az tantárgy alapvető célja: Bevezetés a színpadi mozgástechnikában, a mozgáskoordináció fejlesztése. Ön- és testismeret elsajátítása. Koncentráció-fejlesztés és gyakorlás. Csoportban működő kreatív munka kialakítása. A tánc nyelvében való jártasság. FELADATOK: Az egyéni és csoportos mozgások tudatosítása, elhelyezése a térben. Készségfejlesztés: súlypont mozgatása, testtartás, állás, ülés, fekvés. Járás, futás, ugrás, gurulás. Dinamikai gyakorlatok. Pantomimgyakorlatok. Mozgásszínházi helyzetgyakorlatok. Érzelmek kifejezése mozgással. Táncképzés: Előkészítő alapgyakorlatok, néptánc alaplépések. A balett alapjai. Forgások, ugrások, emelések. 9. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra)

64


TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Alapozás, testismeret. A balett alapjai -előkészítő gimnasztika - pozíciók, alapmozdulatok A tradícionális modern tánctechnikák ismertetése. Graham-, Limon-, Cunningham-technika alapjainak elsajátítása. - tréning - ismétlés - memorizálás - bemutatás - erősítés, nyújtó, lazító gyakorlatok

10. évfolyam: Évi óraszám: 74 (hetente, csoportbontásban 2-2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Színpadi előadásban koreográfia bemutatása. - Mozgás tréning, földtechnika gyakorlása. - Ritmus gyakorlatok, játékok - Tér tudatos használatának megtanulása - Beszéd – mozgás kapcsolata( verstánc) - A csoportos alkotás megismertetése A színpadi produktum elemzése. A néptánc alapjai - Tájegységek táncai, néprajzi összefüggések - Alaplépések - - Népi játékok 11. évfolyam: Évi óraszám: 74 (hetente, csoportbontásban 2-2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kortárstánc, kompozíció óra -k- - kortárstánc tréning - - kompozíció készítés - - gyakorlás,ismétlés - - nehezebb technikai elemek használata A társastánc alapjai 65


- történelmi társastáncok - tánctechnika - alaplépések, fordulatok 12. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente, csoportbontásban 2-2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Az eddigi tapasztalatok használata. A társastánc alapjai - modern társastáncok alapelemei - tánctörténet Improvizációs és kreatív készségek kibontása. Az improvizáció a következő témákat bontja ki: - forma, tér, dinamika, idő komplex alkalmazása - a színpadi pszicho fiziológiai állapot - téma és variáció

Dramaturgiai, rendezői alapismeretek 11. évfolyam– heti 2 óra Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra, választható) Cél: A tanulók sajátítsák el az amatőr rendezés alapjait, legyenek képesek kisebb darabokat, jeleneteket színpadra állítani. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK A színházi dramaturgia és a rendezés. A darabválasztás szempontjai. Szerepek, jellemek, színészek. Forgatókönyv, koncepciók, instrukciók. Szerepek betanítása. Dramaturgiai alapfogalmak. Szerkezet, kompozíció, hatásmechanizmus. Szándék –ellenszándék. A drámai kollízió kérdései. Rész és egész, ritmus és tempó. A montázs fogalma, hatásmechanizmusa. Az asszociáció fogalma, hatásmechanizmusa. Ki a rendező? A rendezés története. A rendező munkája. Rendezői nézőpontok, stratégiák. 66


A rendezés fogalma és gyakorlata. A szövegtől az előadásig. Tragédia, komédia, színmű (dramaturgiai szerkesztésének szabályai). Műelemző eljárások, megközelítések technikák (genetikus, strukturális, stiláris, hermeneutikai stb.). A műközpontú műelemzés. Az egyes korosztályok életkori sajátosságainak figyelembevétele (néző-dramaturgia). Az írott dráma és annak színpadi megvalósítása. Az alapszituáció-reálszituáció viszonya. A komplex műelemzés. A színházi dramaturgia és a rendezés. A darab kiválasztásának szempontjai. A rendezői példány. Szerep és rendezés, színész és rendező. A rendezés, mint kollektív munka. A rendezői mesterség műhelyfogásai. Jellemek, tárgyak, szerepek és a cselekmény. A tartalom és a forma kérdései. A cselekmény, a párbeszéd, a drámai típus, a kompozíció. A drámaesztétika történeti áttekintése. Arisztotelész nézetei a drámáról. A színpadi tér. Erővonalak, hangsúlyos pontok. Térszervezés dobozszínpadon és arénaszínen. A diákszínjátszás sajátosságai, pedagógiai haszna. A diákszínjátszás történeti vonulata az iskoladrámától napjainkig. 12. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra, választható) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Bevezetés az esztétikába (alapfogalmak tisztázása: szép, rút, tükrözés, kettős tükrözés stb.). A színházi előadás ontológiai megközelítése. Az előadás és a színház viszonya. A színház alkotói, munkásai. A néző szerepe a színházban, a színházi hatás elemzése. Színész és a néző viszonya. Színház és társadalom, színház és kultúra. A színházi kommunikáció. A drámai műfajok sajátosságai, a drámaiság kérdése. A tragikum, a komikum. Mimézis és katarzis. Alapszituáció és reálszituáció. A színjáték dekoratív és funkcionális elemei (berendezés, díszlet, kellék, jelmez). A stílusegység kérdései. Társművészetek a színjátékban (zene, tánc, báb, pantomim stb.). A diákszínpad rendezési stratégiái. Nemzeti ünnepeink és a diákszínjátszás. A nemzeti identitás erősítésének lehetőségei a műfaj határain belül. Színházi előadáshoz forgatókönyv, makett, terv és koncepció alkotása. Egy dramatikus ünnepi műsor forgatókönyvének elkészítése. Színpadtechnikai alapismeretek 67


Cél: A tanulók kapjanak lehetőséget az előadás technikai előkészítésében, lebonyolításában, rögzítésében való aktív részvételre. 11. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra, választható) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Díszlet- és jelmeztervezés alapjai – eszközök, méretek, alapanyagok, technikák. Kellékek, jelmezek tárolása, karbantartása. Fény- és hangtechnikai eszközök, használatuk. A kép- és hangrögzítés feltételei, eszközei (fotó, videó, számítógépes technikák). Utómunkálatok, stúdió.

12. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra, választható) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK A tanultak összekapcsolása: - díszlet és jelmez készítése - zenei betétek, effektek kiválasztása - hangok és fények társítása - különböző technikák, stílusok párosítása Műsortervek, makettek, jelmeztervek készítése, koncepciók bemutatása, lehetőség szerint megvalósítása.

5.2.1. BERDA SZÍNPAD - Színjátszó fakultáció A színjátszó foglalkozásokon előadások készítése mellett és közben meg kell alapozni és fejleszteni kell az elengedhetetlen színészi készségeket és eszköztárat, amelyeket nem csupán a színházi munkában, hanem az élet más területein is lehet hasznosítani. CÉL: A színjátszással különösen szívesen foglalkozó 10-12. évfolyamos diákok számára lehetőséget adni még több színpadi produkció létrehozására, különböző korcsoportok együttműködésére. Cél és elvárás a foglalkozásokon az empátia, tolerancia, a jelenségek mélyebb látásának kialakítása, illetve ezek további mélyítése, az egymásra figyelés, pontosság, fegyelmezettség, odaadás, alázat előhívása. FELADATOK: 68


A dráma- és színjátszás ismereteinek mélyítése. A foglalkozásokon csoportos és egyéni munkában alkalmazandó improvizációk, verbális és nem verbális kommunikációs forma, drámapedagógiai konvenciók (pl. tabló, szerepjáték, szakértők maszkjában, levél- és naplóírás, forró szék, interjú, fórum színház, különböző anyagok, kellékek használata, monológ…) Felkészülés színjátszó fesztiválokra, iskolai és egyéb előadásokra. 6. Média-kommunikáció tagozat képzési programja A képzés célja Olyan elméleti és gyakorlati tudás átadása a középiskolás fiataloknak, mely segítségével sikeresen továbbtanulhatnak és elhelyezkedhetnek a kommunikáció és média szakterületein. Képzett tanáraink szakmai tudásuk átadásával és különféle terepgyakorlatok biztosításával segítik a tanulók elmélyülését a kommunikáció és média szakterületein. Korszerű videostúdiónk biztosítja a fiatalok számára a különféle kamerák, filmvágó és kiadványszerkesztő programok használati lehetőségét. A Bródy Imre Gimnázium által évente rendezett, immár országos BIG Diák és Ifjúsági Filmfesztiválon a tanulók komoly díjakért versenyezhetnek alkotásaikkal, és próbára tehetik gyakorlati tudásukat az elismert szakmai zsűri előtt. A képzés kötelező tantárgyai: Mozgókép és médiaismeret, 2 óra Foto, 2 óra Videó, 2 óra Kommunikáció, 1 óra Óraszámok a képzésben Tantárgyak Mozgókép és médiaismeret Művelődési és kommunikációs alapismeretek (kommunikáció) Videó Fotó

9.osztály

10.osztály

11. osztály

12. osztály

2

2

2

2

1

2

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET 9. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök  Filmelmélet: filmes műfajok, azok műfaji sajátosságai; a jellegzetes műfajok kialakulása, azok hatása a később létrejövő filmtípusokra  A filmnyelvi kifejezőeszközök alkalmazása az elemzett művekben: western, burleszk, thriller, akciófilm 69


 A szerzői és a tömegfilm fogalma; elitkultúra és tömegkultúra fogalma; az archetípus fogalma  Médiaismeret  Közszolgálatiság és kereskedelmi média  Műsorsávok  Televíziós műsortípusok, azok sajátosságai, tartalmi és formai jegyei, a valóság médiareprezentációja: híradó (kereskedelmi, közszolgálati) – hírműsorok és dokumentum műsorok; entertaintment műsorok; ismeretterjesztő műsorok; talk show; reklám 10. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök  A filmelemzés módszertana  Rendszerezés a társadalomtörténeti háttér és a jellegzetes kifejezőeszközök szerint  Filmnyelvi kifejezőeszközök  Szerzői film- tömegfilm  Rendszerezés alkotói szándék és nézői elvárás szerint  Rendszerezés a művek tematikus és ábrázolási rokonsága szerint  Írásos feladatok: story-board, dialógustervezés  Beállítás és jelenettervezés  A média társadalmi szerepe  Az audiovizuális média fogalma. A társadalmi nyilvánosság és a médiaintézmények.  A média közönsége, a médiafogyasztói szokások befolyásoló tényezői.  A média törvényi szabályozása és önszabályozása.  A televízió funkciói  Az új médiumok (internet) 11. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök  Mozgóképi szövegek rendszerezése  Dokumentumfilm és játékfilm  A szerzői film néhány stíluskorszaka: német expresszionizmus,szovjet avantgard, olasz neorealizmus, francia újhullám, cseh újhullám, az új német film  A magyar tömegfilm régen és ma; alkotói portrék az európai filmművészetből; szemelvények a kortárs magyar filmből 12. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök  Média jogi szabályozása (alkotmány, médiatörvény)  Médiatörténet (kommunikáció)  Médiakutatás, médiaelméletek  Kísérleti filmek, filmkísérletek  Médiaművészet 70


Művelődési és kommunikációs alapismeretek (kommunikáció) Ez a tantárgy négy évre felosztva átfogja az alapvető kommunikációs ismereteket. Az órai foglalkozásokon elméleti és gyakorlati ismereteket egyaránt kapnak a tanulók. Alapvetően a kommunikációs tréning formájában zajlanak az órák. Tehát interaktív módon, tapasztalatok útján szerzik meg a tanulók a kommunikációs ismereteket. A második félévtől projektmunkát kell készíteniük a tanulóknak az adott témának megfelelően, melyeket a félév végén bemutatnak majd társaiknak. Ez hosszan tartó, elmélyült, önálló munkát igényel. Így biztosítjuk az átfogó ismeretek mellett a kutatói és előadói készség gyakorlati fejlesztését is, melyek a felsőoktatásban és a kommunikációs munkahelyeken egyaránt nélkülözhetetlenek. A négy év fokozatosan egymásra épülő anyaga biztosítja a diákok számára azt, hogy az intézményből kikerülve elméletben és gyakorlatban is jól tudják alkalmazni kommunikációs ismereteiket személyes kapcsolataikban és munkaterületeiken egyaránt; valamint jó képességeiknek megfelelően felvételit nyerhetnek e területen induló felsőoktatási illetve OKJ-s tanfolyamokon induló képzésekre is. A tantárgy tananyaga öt nagy témára bontva jelenik meg a négy év során. Ezek: 1. Kommunikációs tréning  Önismeret  Közvetlen emberi kommunikáció  Nonverbális kommunikáció  Konfliktuskezelés 2. Retorika  Íráskészség-fejlesztés  Beszédkészség-fejlesztés  Előadói készség, prezentációs technikák  Meggyőzés és érvelés 3. Tömegkommunikáció  kommunikációs szabályszerűségek  auditív médiumok kommunikációja  vizuális médiumok kommunikációja  audiovizuális médiumok kommunikációja 4. Médiajog 5. PR és HR Évfolyamokra bontva 9. évfolyam 1. félév: Heti 1 óra: Kommunikációs tréning – önismeret  Játékos feladatok segítségével a tanulók tudatosítják saját személyiségük jellemzőit  Felismerik az alapvető lelki folyamatokat 2. félév: 71


Heti 1 óra: Kommunikációs tréning – közvetlen emberi kommunikáció  Különféle emberi kapcsolatoknak megfelelő kommunikáció jelenségei és szabályszerűségei 10. évfolyam 1. félév Heti 1 óra: Kommunikációs tréning – nonverbális kommunikáció  A nonverbális kommunikáció fajtái és szabályszerűségei  Mimika, gesztus, testtartás, proxemika, viselkedéskultúra 2. félév: Heti 1 óra: Kommunikációs tréning – konfliktuskezelés  Erőszakmentes kommunikáció alapjainak elsajátítása a gyakorlatban 11. évfolyam 1. félév Heti 1 óra: Tömegkommunikáció - kommunikációs szabályszerűségek  A tömeg és a közösség fogalma és jellemzői  Társadalmi valóság és identitás kialakulásának folyamata  Fikció és valóság kérdése a tömegkommunikáció tükrében  A mediatizálódás folyamata és jellemzői 2. félév Heti 1 óra: Tömegkommunikáció - Auditív médiumok kommunikációja  különféle rádiócsatornák és rádióműsorok jellemzése, kommunikációs üzeneteinek meghatározása és hatása - Vizuális médiumok kommunikációja  óriásplakátok vizuális kommunikációjának törvényei, üzenetei és hatásai

12. évfolyam 1. félév Heti 1 óra: Médiajog

2. félév Heti 1 óra: PR és HR

 Médiatörvény alapvető részeinek megismerése  Kiemelten: személyiségi jogok, szerzői jog  Szervezettípusok felépítése és kommunikációs szükségletei  Public relations területei, folyamatai, szabályszerűségei  Human relations területei, folyamata, szabályszerűségei

FILMKÉSZÍTÉS (VIDEÓ) 9. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Bevezetés a videóba Témakörök 72


     

Kép, ábrázolás, mozgókép, film. Látás, mozgókép észlelés, mozgóképrögzítő és vetítő berendezések működési elve. Stúdiótechnika. A mozgókép készítésének technikai feltételei. Kameratechnikai alapismeretek Mozgókép készítés megszervezése: az előkészületektől az utómunkáig. Filmformanyelvi kifejezőeszközök (kompozíció, plánok, kameramozgás, vágásfajták, hang…)

10. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök  Kamera- és stúdiótechnikai ismeretek.  Hangtechnikai ismeretek.  Világítás.  A forgatókönyv.  Riport, interjú.  Remake és filmparafrázis.  Utómunka. 11. évfolyam 111 óra (heti 2 óra) Témakörök  Kamera- és stúdiótechnikai ismeretek  A hatáskeltés eszközei.  Videoklip.  Reklám.  Filmetűd.  A filmhang. 12. évfolyam 111 óra (heti 2 óra) Témakörök  Kamera- és stúdiótechnikai ismeretek  Dokumentumfilm.  Filmadaptáció.  A filmetűd.

BEVEZETÉS A FOTOGRÁFIÁBA - heti 2óra csoportbontásban – a 9. évfolyam média osztályában – 1-2. A fotográfia alapfogalmai, műfajai, eszközei. Hogyan néz(z)ünk fényképeket? Mit jelent fényképezni? Vita a KÉP fogalmáról. (Fotóművészet, Fotóriporter - és egy szabadon választott képes folyóirat/hetilap segítségével) 3-4.„A festészettől átörökített műfajok és a fotográfia teremtette műfajok‖ (Szilágyi 73


Gábor: A fotóművészet története) 5-6. Fototipológia (Kincses Károly: Hogyan (ne) bánjunk (el) régi fényképeinkkel ?) 7-8. ‖Fejezetek a családi albumból‖. A privát fotó. (előzetes kutatás otthoni fényképgyűjteményben - adott szempontok szerint) A műkedvelő (amatőr) és a hivatásos (professzionális) fotográfus. 9-10. A „legöregebbnek‖ vélt – otthonról hozott – családi fényképek fotótörténeti korszakba helyezése különböző szempontok alapján: korstílus – stílusjegy – papírképek minősége (méret, fokozat, felület, szín...) 11-12. Fényképezőgépek csoportosítása: formátum, felhasználás, szerkezeti felépítés, a képrögzítés módja (analóg – digitális) szerint. Nyitogatni – csukogatni, kézbe venni az eszközöket. Kisfilmes gépbe pauszpapírt helyezni a negatív helyére – vizsgálni a kép keletkezésének lehetőségeit. 13-14. Az optikák jellemzői. A fényerő, a gyújtótávolság, a mélységélesség, a rajzolat. Különböző gyújtótávolságú optikával készült képek összehasonlítása (Mit? Mikor? Hol? Miért?) 15-18. A fényképezés előtörténete. A fotográfia felfedezői: Niepce – Daguerre – Talbot 19-20. A camera obscura jelenség. Egyszerű lyukkamera készítése papír-, vagy fémdobozokból. 21-22. Fényképezés lyukkamerával. A felvételi nyersanyagok. A fényérzékenység . Az expozíciós idő. A fekete-fehér fotólabor felépítése, kellékei, vegyszereinek használata. 23-24. Fényképezés kamera nélkül, a fotogram. Mauer Dóra: Fényelvtan című kötetéből válogatás; Moholy-Nagy László és Kepes György 25-28. Idő-fény-változás: fotogramok készítése természeti formák, textildarabkák, drótok – a fényt különböző módon felfogó, áteresztő anyagok - felhasználásával. Fekete-fehér labormunkálatok. ( Expozíció, előhívás, stopfürdő, fixálás, mosás, szárítás.) 29-30. Fotogramok készítése: „önárnyék‖ és festett, karcolt... üveglapok felhasználásával. Tudatos kompozíciók tervezése és kivitelezése. Minimum három 9x13-as képből álló sorozat létrehozása. 31-32. Értékelés, összegzés 33-36. +++ Mai Manó Magyar Fotográfusok Háza (a ház története, a könyvtár, a könyvesbolt, a kiállítótermek; adott időszaki kiállítás megtekintése) VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ – FOTÓ - heti 2 óra – a 10. évfolyam média osztályában – 1-2. ÉPÜLETFOTÓ, VÁROSKÉP - TÁJKÉP , TERMÉSZETFOTÓ. Műfajtörténet Féléves gyűjtőmunka -, feladatok kiadása. 3-4. ÁRNYÉKGYŰJTÉS –TALÁLT FÉNYEK - TÜKRÖZŐDÉS - az első közös fotózási gyakorlat digitális gépekkel külső helyszínen. 5-6. A képek visszanézése számítógép monitorján. Fotókezelő programok. Szelektálás, mappakészítés, ―cimkézés‖. A kompozíció és a képkivágás fogalma. 7-8. FELÜLETGYŰJTÉS: különböző minőségű, jellegű anyagok egymás mellett. Fényképezés a szabadban. A természetes megvilágítás, főfény, ellenfény, súrolófény. A fénymérés és élességállítás. A bemozdulásos életlenség és a géptartás. Az expozíció. 9-10. Képek visszanézése monitoron. 74


A diákok fényképezőgépeinek összehasonlítása a keresőrendszer, az objektív, a méret függvényében. A fénymérési módok. Időprioritás és blendeprioritás. 11-12. Fényképezés a szabadban. A téma egyénekre szabva változik, a már meglévő (megtalált) kompozíció egyszerűsítése, blende, záridő összefüggései. A mélységélesség. 13-14. Képelemzés: fotótörténeti érdekességek a városkép, természetfotó műfajából. A képelemek egymáshoz való viszonya, a kompozíció. (zárt – nyitott; szimmetrikus - asszimetrikus) Horizontális, vertikális tagolás. Térmélység és képsíkok. 15-18. Otthoni feladatok bemutatása, elemző, vitatkozó csoportos konzultáció. idő-fény-változás: választott épület-, tér-, utcarészlet megfigyelése különböző időpontokban, napszakokban, évszakokban, (esőben, ködben), jellegzetes fényviszonyok között (szekvencia és/vagy sorozat). ÉPÜLETFOTÓ, VÁROSKÉP: statikus, dinamikus kompozíciók gyűjtése különféle gyújtótávolságú, azaz látószögű optikák (normál, nagy, tele) és nézőpontok (madártávlat, békaperspektíva) használatával. 19-20. Photoshop ―alapozó‖: képkorrekciós lehetőségek: kontraszt, árnyalat, színhőmérséklet. Képkivágás. Retusálás. Képek átméretezése, nyomtatás. 21-22. CSENDÉLET – TÁRGYFOTÓ. Műfaj- és stílustörténet röviden. (piktoralizmus, új tárgyiasság, reklám...) Gyűjtőmunkához szempontok, fotós feladatok kiadása. 23-24. Különböző anyagminőségek: fa, fém, üveg, textil, papír, műanyag vizsgálata mesterséges fényviszonyok mellett. (a választott tárgy lehet természeti forma: kavics, kagyló, faág, káposzta… és/vagy használati tárgy, játék…, hajtogatott, hajlított papírforma). A műtermi fényképezés kellékei, tárgyasztal és fényforrások... (főfény, derítő- és kiegészítő fények. 25-26. CSENDÉLET "a festmény küllemét öltő fénykép", pikturalista stílusban fényképezni a csoport által készített beállítást ( ugyanazon beállítás – egyéni, eltérő szemléletű megközelítésben ), (fotótörténeti stílus – egyéni stílusjegyek) +Választott festmény átírásának kísérlete. ++ Választott fotó reprodukálásának kísérlete. 27-30. TÁRGYFOTÓ A kiválasztott tárgy a tárgyasztalon.: –a tárgy karakterének módosítása a megvilágítás jellegének változtatásával (főfény, derítőfény, ellenfény, kiegészítő, díszítő fények) - a tárgy különböző nézeteinek megfigyelése a tárgy elmozdításával, a legjellemzőbb nézet megtalálása - a tárgy karakterének megtalálása fényképezőgéppel való ―körbejárással‖ - különböző anyagminőségek fényelnyelő, fényvisszaverő tulajdonságainak vizsgálata - a tárgy és a hattér viszonya - a tárgy mérete, anyaga, színe és a fényképező eszköz lehetőségei, a leképezés várható minősége. 31-32. Kísérletező, szabad kompozíciók készítése az eddigi tapasztalatok birtokában, merész, izgalmas játék akár többszörös expozícióval (multiexpo), hosszú idejű expozícióval... 75


33-34. Szelektálás, PS-korrekció, nyomtatás, keretezés, paszpartu készítés. 35-36. Összegzés, értékelés. + Kiállítás rendezése. ++Részvétel fotópályázatokon. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ – FOTÓ FAKULTÁCIÓ - heti 2 óra – a 11. évfolyam média osztályában – 1-2. PORTRÉ. Műfaj- és stílustörténet röviden. Gyűjtőmunka és fotózási gyakorlat előkészítése, feladatsor kiadása. 3-4. A képes hetilapok, divatmagazinok portréi – privát fotó – közösségi weboldalak portréi – képzőművészeti fotóhasználat. Alkalmazott és autonóm fotográfia. 5-6. Első közös fotózási gyakorlat digitális gépekkel külső helyszínen. Egymás fényképezése természetes fényviszonyok között. - az ellesett és a beállított pillanat /különböző gyújtótávolságú azaz látószögű optikákkal - mozgás rögzítése hosszú és rövid záridővel - mélységélesség: nyitott blendével és szűk blendenyílással (kiemelés, hangsúly…) - szemmagasság, alsó és felső gépállás - előtér és háttér viszonya. 7-8. A képek visszanézése számítógép monitorján. Szelektálás, mappakészítés, ―cimkézés‖. A fotók elemzése a csoporttársak ―kereszttüzében‖. PS- utómunkálatok 9-10. Studium és punctum. ―Jó kép‖ – ―rossz kép‖ – ―érdektelen kép‖. (Roland Barthes) Képelemzés: fotóművészet történetének kiemelkedő alakjaitól egy-egy művet választva. A kép szerkezete, struktúrája, a képelemek egymáshoz való viszonya. Korstílusok – egyéni stílusjegyek - technikatörténeti érdekességek. 11-14. MŰTERMI FOTÓ : ARCKÉP - profil, arcél, jellegzetes vonások: a karakter fogalma - az arc karakterének módosítása a megvilágítás jellegének változtatásával (főfény, derítőfény, ellenfény, kiegészítő, díszítő fények) - az arc karakterének megtalálása fényképezőgéppel való ―körbejárással‖ Egész - vagy félalakos portré - az öltözék: különböző anyagminőségek fényelnyelő, fényvisszaverő tulajdonságainak vizsgálata - az alak és a háttér viszonya Kéz, térd, váll, nyak, szem, száj – közeli fényképek Kompozíció – képkivágás 15-16. Otthoni feladatok bemutatása, elemző, vitatkozó csoportos konzultáció: idő-fény-változás: különböző megvilágítási helyzetekben, különböző terekben sorozat készítése azonos modellel és/vagy ÖNARCKÉP, ÖNÁRNYKÉP kreatív technikai megoldásokkal…(szekvencia és/vagy sorozat) 17-18. Digitális utómunka: PS-korrekció, vágás, színhőmérséklet, kontraszt... 19-20. PS- módosítások: filterek, layerek. Képek egymásra úsztatása, „háttércsere‖, retusálás... 21-22. ―A pikturalista portré”, a festmény küllemét öltő fotó - stílusgyakorlat 23-24. Formabontó, modernista szemléletben készülő portré - kemény megvilágítás, szélsőséges 76


nézőpont, döntött kameraállás… 25-26. A festészet történetéből szabadon választott portré „megidézése‖, átírása fotóra és/vagy megrendezett fotó készítése történelmi festmény, életkép alapján, színpadias díszlettel, jelmezzel, kellékkel... 27-28. Képelemzés 29-32. Kísérletező, szabad felvételek készítése - merész, kreatív játék akár többszörös expozícióval, fényfestéssel… (előzetes tervek alapján) 33-34. Szelektálás, mappázás, PS, nyomtatás. 35-36. Éves munka értékelése + Kiállítás rendezése. ++Részvétel fotópályázatokon. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ – FOTÓ FAKULTÁCIÓ heti 2 óra – a 12. évfolyam média osztályában 1-2. RIPORTFOTÓ. Műfajtörténet röviden. Gyűjtőmunka és fotózási gyakorlat előkészítése, feladatsor kiadása. I. féléves feladat: idő-fény-változás: szubjektív (autonóm) riport, melynek kiindulópontja egy szabadon választott helyszín (otthon, iskola, utca, játszótér, mozi, kávézó, piac, bevásárlóközpont, vasútállomás…, középpontja pedig az ott történő változás, mozgás… (Egyénre szabott feladatok egyeztetése: ki, milyen helyszínen, mely időszakban, milyen körülmények között, hogyan, milyen eszközökkel készíti el saját riportsorozatát) 3-4. A napilapok, képes magazinok riportképei – közösségi weboldalak eseményfelvételei. 5-6. Hazai és nemzetközi díjnyertes sajtófotók – Magyar Sajtófotó és World Press Photo 7-10. Kiselőadások: a riportfotó történetének kiemelkedő alakjaitól egy-egy képsorozat bemutatása. Az egyes képek szerkezete, a képek egymáshoz való viszonya a sorozaton belül. 11-12. Konzultáció: szubjektív riport. Gyűjtőmunka, idő- és helyszínválasztás, fényképezés, szelektálás, újrafényképezés, utómunkálatok, a készülő sorozatok bemutatása. 13-20. II. féléves feladat: portfólió összeállítása Műfajok, témák szerint 3-3 darab egyedi fotó, illetve 8-12 képből álló sorozat szerepelhet az elektronikusan elkészített összeállításban.(tehát az analóg munkákat is digitalizálni kell) (A mappában minden eddigi fotós gyakorlatnak reprezentálnia kell magát, beleértve a camera obscurával készített felvételeket is, fotogramokat. A képek csoportosítása történhet műfajok, alkalmazott technika szerint, de egyéb hangsúlyos formai, szerkezeti elvek alapján is.) A félév során a diákok egymással előre egyeztetve az elmúlt évek feladataiból választva, egyéni munkaterv alapján dolgoznak párhuzamosan a laborban, a számítógépeknél, a tárgyasztalnál, a háttereknél, saját fényképezőgépeik mellett más eszközökkel is. A portfoliókban fotóalapú grafikai tervek is szerepelhetnek: képeslap, meghívó, szórólap, névjegykártya, DVD-, könyvborító – fotó és szöveg, kép és betű autonóm alkalmazásai. 77


21-22. Portfóliók bemutatása, ―védése‖. 23-24. Az elkészült riportsorozatok összehasonlító elemzése. 25-26. Éves (négyéves) munka értékelése

6.1. A szakkörökről: A kerettantervben szereplő vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyak egyes részterületeinek elmélyítésére, a tanórák szerves kiegészítőjeként – lehetőség szerint minden évfolyamon - tervezzük a következő szakkörök indítását: médiamarketing, képelemzés-fotótörténet, filmklub, múzeumpedagógiai foglalkozás, technikai médiumok elmélete, művészettörténet, rajzi stúdiumok. A felsorolt szakkörök programjainak a média és művészeti tantárgyaink integrációjában is fontos szerepe van, szoros együttműködést kívánunk kialakítani az egyes tárgyak között, hiszen a diákok alkotó gondolkodásmódjának, együttműködő képességének, kritikus elemző magatartásának fejlesztése közös cél. A hangsúlyok változnak az egyes diákcsoportok, osztályok érdeklődési területeinek megfelelően. Például: míg a „médiaosztályok‖ rajzóráin a vizuális kultúra részterületei közül a „vizuális kommunikációhoz‖ kapcsolható fejlesztés kerül előtérbe, amely közvetlenül kapcsolatban van a médiafogyasztás tudatosságának erősítésével is, lényegesebb a befogadói tevékenység jelenléte a tanórákon, addig a művészeti osztályokban a művészettörténeti korszakok, stílusok összegző, értő, kísérletező alkotó tevékenységének fejlesztése a hangsúlyosabb. A tanórán kívüli szakkörök számos lehetőséget nyújtanak a diákcsoportok, illetve az egyéni érdeklődésnek megfelelő differenciáláshoz. 6.2. Kötelezően választható tárgyak:  Médiamarketing  Képelemzés  Filmklub  Múzeumpedagógia  Művészettörténet  Technikai médiumok ismerete  Rajzi stúdiomok

Marketing alapismeretek Marketinget a diákok heti 1 órában tanulják a diákok, négy éven át. A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókkal a marketing alapvető fogalmaival, szabályaival és működési mechanizmusaival. Az órák interaktívak, elméleti és gyakorlati módon folyik az oktatás. A projektmunkák lehetőséget adnak a tanulóknak arra, hogy tudásukat elmélyítsék és a gyakorlati életben is kamatoztassák. Megtanítjuk a diákoknak a piac működését, a fogyasztói társadalom jellemzőit a tömegek vásárlási szokásainak módjait és befolyásolásának lehetőségeit és szabályszerűségeit. Az utolsó két évben inkább a szervezet és fejlesztés oktatása kap hangsúlyt (különféle szervezeti formák létrehozásának bemutatása, jellemzőik, működésük módjainak vizsgálata, pályázatírás, projektmenedzsment, szervezeti (belső és 78


külső) kommunikációs formák működésének leírása). Középiskolai tanulmányaik lezárásával a diákok rendelkeznek az alapvető piaci, szervezeti, és értékesítési ismeretekkel. 9. évfolyam heti 1 óra  Marketing alapfogalmai  Piac alapfogalmai  A termék útja  AIDA-modell  Fogyasztói társadalom 10. évfolyam heti 1 óra  Piac és igények  A reklám o formái o célja o eszközei o hatásai  Szervezeti image vizsgálata 11. évfolyam heti 1 óra  Szervezetek létrehozása, felépítése, működési jellemzők és lehetőségek o egyesület o alapítvány o közhasznú szervezet o cég, vállalkozás 12. évfolyam heti 1 óra        

Szervezet és fejlesztés Pályázatírás és projektmenedzsment Külső és belső kommunikációs szabályok és lehetőségek Marketing etika képelemzés/fototörténet filmklub múzeumpedagógiai foglalkozás művészettörténet

Múzeumpedagógiai szakkör A foglalkozásokon a diákokkal a múzeumlátogatások, képzőművészeti kiállítás látogatások során szakember vezetésével megbeszéljük, illetve kreatív feladatokon keresztül próbáljuk feldolgozni, értelmezni a látottakat. A program aktív partnere a budapesti Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum. 79


Filmklub Több adott tematika, témakör vagy alkotó filmjeit tekintjük meg, majd a témában felkészült moderátor vezetésével megvitatjuk (aki a vetítés előtt egy rövid előadással be is vezeti azt). Sok esetben egy adott műfaj, téma, alkotó filmjeit elemezzük, hasonlítjuk őket. A programot meghívott filmes szakemberek részvételével színesítjük. Tervezett témakörök: - rendezői életművek - egy-egy adott filmműfaj filmjeinek összehasonlítása (pl.: film-noir, filmvígjáték…) - filmformanyelvi eszközök alkalmazása - a hatáskeltés eszközei - kortárs magyar film - Oscar-díjas filmek a dokumentumfilm

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ISMERETEK 9. és 10. évfolyam, heti egy óra 9. évfolyam óra 1. Bevezető 2. Képzőművészeti fogalmak, kifejezések 3. A műalkotások értelmezése 4. A színek 5. A perspektíva 6. Sík és térbeli ábrázolás 7-8. Képzőművészeti technikák és eszközök 9. A művészetek kezdetei: az őskor művészete 10. Mezopotámia művészete 11-12. Ókori Egyiptom művészete 13. Knosszosz és Mükéné művészete 14-15. Ókori Görögország művészete 16. Etruszk művészet 17-18. Ókori Itália művészete 19. A rómaiak Magyarországon – Pannonia Provincia 20. Ókeresztény művészet 20. A népvándorlás korának művészete 21. A Bizánci birodalom művészete 22. Az iszlám művészet 23. Karoling művészet 23-24. A román művészet 25-26. Gótika 27-30. Reneszánsz művészet 31. Manierizmus 32-33. Barokk művészet 34. Klasszicizmus 35-36. Romantika 37. Összefoglalás 10. évfolyam 1., Realizmus 80


2., Naturalizmus 3., Barbizoni iskola 4-5., Impresszionizmus 6-7., Posztimpresszionista alkotók 8., Szimbolizmus 9., Historizmus, akadémizmus 10., Szecesszió 11., A XX. század első felének irányzatai, az eszmei és történelmi háttér 12., Fauvizmus 13., Expresszionizmus 14., Kubizmus 15., A nyolcak 16., Futurizmus 17., Dadaizmus 18-19., Szürrealizmus 20., Szentendrei iskola 20-22., Az absztrakt művészet 23., Geometrikus absztrakció, konstruktivizmus 24., Lírai absztrakció 25., Neoavantgard művészet 26., Informel 27., Technicista művészeti irányzatok 28-30., Pop-art 31., Akcióművészet 32., Posztmodern művészet 33., Intermédia-multimédia 34-37., Kortárs magyar és európai képzőművészet TECHNIKAI MÉDIUMOK ISMERETE A mai világban elkerülhetetlen a találkozás a technikai médiumokkal való találkozás a hétköznapokban. Életünk már elképzelhetetlen lenne, rádió, televízió, telefon, internet nélkül. A tantárgy segít eligazodni ebben. A diákok nemcsak az eszközök fejlődésének történetével ismerkednek meg, hanem azok működési elveivel és azokkal az elméletekkel, amelyek megpróbálják értelmezni ezt a viszonylag új, de rohamosan fejlődő világot, illetve megvizsgáljuk a jövő lehetőségeit. A továbbtanuláshoz is hasznos alapismeretekre tehetnek szert. 11. és 12. évfolyam, heti egy óra 11. évfolyam óra 1., Ismerkedés a tantárggyal, bevezető 2., A technikai médiumok fogalma 3-4., Kommunikáció, közvetett kommunikáció, tömegkommunikáció, telekommunikáció 5-6., A technikai médiumok rendszerezése 7-10., Tömegkommunikációs eszközök fejlődése 11-14., Hangrögzítő és továbbító eszközök története és működési elvük (távíró, rádió, telefon…) 15-18., A fény, a látás 19-22., Állóképrögzítés – fotótörténet, a fényképezőgépek működési elve 23-26., Mozgókép – a mozgóképrögzítő és vetítő berendezések működési elve 81


27-30., Hang- és képrögzítő eszközökkel, a mozival kapcsolatos elméletek (Marshall McLuhan, Walter Benjamin, Balázs Béla, Karol Irzykowski, Kulesov, A. Bazin, E. Morin, Susan Sontag…) 31-34., A technikai médiumok, mint a művészi önkifejezés eszközei 35-37., Összefoglalás 12. évfolyam 1-2., Ismétlés 3-6., A digitális világ 7-10., Az internet kialakulása, fejlődése 11-14., Multimédia, intermédia 15-18., A virtuális valóság 19-22., Az analóg és digitális médiumok összehasonlítása 23-26., A digitális technológiák alkalmazása a képzőművészetben 27-30., Globális falu – a digitális világ elméletei 31-34., A jövő lehetőségei 35-37., Összefoglalás 6. 3. Alkotótáborok A Bródy Imre Gimnázium a művészeti tagozatos tanulók számára minden évben alkotótábort szervez. Az iskola művészeti táborának célja a gimnáziumi drámás, képzős és médiás alkotómunka szerves összekapcsolása, melynek keretét a kötelező csoportmunka és a szabadon választható műhelyfoglalkozások biztosítják. Az alkotótábor témája évről évre változik, de minden évben olyan előre meghatározott tematika, amely kimeríthetetlen képzőművészeti példák, irodalmi- és mozgóképi szövegek, mozgásszínházi produkciók keresésére ad lehetőséget. A művek elemző értelmezése egyrészt közös (film-és dia) vetítés, felolvasás alkalmával, másrészt a gyakorlati feladatok megoldása során történik. Tehát egy központi téma köré szervezzük a kreatív csoportfeladatokat, a szakmai műhelyek tevékeny-technikai munkáját és a közös műelemzéseket. Az alkotótáborba azok a 9-10-11-12. képzőművészeti, dráma és média tagozatos gimnazisták jelentkezhetnek, akik a meghirdetett témakörben kiemelkedő ötletekkel és tervekkel pályáznak. Önálló munkáikat a szakmai műhelyeket vezető, a táborban is résztvevő tanárok bírálják el. 7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Bródy Imre Gimnáziumban tanító szaktanárai a tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásánál a következő elveket követik:  a tankönyvek feleljenek meg a NAT követelményeinek  biztosítsák a szaktudományok megfelelő szintű közvetítését  az érintett korosztály szellemi színvonalának megfelelőek legyenek  a tankönyvek legyenek könnyen beszerezhetőek és alacsony árfekvésűek  legyenek logikus szerkesztésűek, könnyen áttekinthetők  legyenek jól illusztráltak, képekkel, ábrákkal, grafikonokkal szemléltetettek  szövegükkel, problémafelvetésükkel motiválják a tanulókat az eredményes tanulásra  legyenek alkalmasak a több éven át tartó használatra. 82


Az egyes tantárgyak szaktanári munkaközösségei állítják össze évről évre a megrendelendő tankönyvek listáját, így a felsorolt szempontok szerint értékelik a felhasznált tanulmányi segédletek minőségét. A tanári szemléltető eszközök kiválasztásának elvei – ahol ez szükséges – az egyes tantárgyak helyi tanterveinél találhatók. 8. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 8.1. Az eredményes tanulás segítésének elvei intézményünkben Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolánknak (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelőoktató munka feltételeit: — folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; — az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel; — a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; — a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása; — a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; — motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok); — egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; — a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése. 8. 2. A 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása    

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása.

83


    





 



fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

9. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg, a következő módon. Heti 3 óra testnevelés órát tartunk a tanulóknak, 2 testnevelés órát pedig vagy az iskolában működő iskolai sportkörben, vagy az UTE szakosztálya által adott igazolással teljesítik a diákok. 10. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai - A Bródy Imre Gimnáziumban a NAT által meghatározott tantárgyak választhatóak. A tanuló részt vehet szakköri, önképzőköri formában. Természetesen működtetésüket meghatározza a szaktanári ellátottság, mind mennyiségi és minőségi feltételrendszere. Ugyanakkor fontos szempont az is, hogy gazdasági szempontok is részese lehessenek ennek a választásnak. Nem tekinthetünk el attól, hogy az egyes szaktárgyakra jelentkező és tehetséges tanulóink mindenképpen hozzájuthassanak az adott szaktárgy vagy szakterület fejlesztésében jártas pedagógus támogatásához. - A gimnáziumunkban szabadon választhatóak a tehetséggondozói, felzárkóztató programok, szakkörök, ami a délutáni időszakban valósulnak meg.

84


Szabadon választhatóak:  Rajz-kör  Foto-kör  Média-stúdió  Környezetvédelmi, önképző-kör  Egészségfejlesztő kör  E-mail kör  Virtuális világ (informatika és média)  Szép földünk  Tanulásmódszertan – Hogyan tanuljunk?  ISK  Pályaorientáció  Elsősegély-nyújtási szakkör 11. Projektoktatás A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A munkafolyamat eredménye a produktum. A projektmódszer pozitívumai:   

      

A tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak. Saját érdeklődésük vezeti őket, így a motiváció igen erős. Fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismeretszerzési képességet, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását. Az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja. Saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy-egy probléma megoldásában. Konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt. Lehetőség nyílik újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítására. Örömteli, stressz mentes együttműködést biztosít. Előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését, így javítja a tantestület összetartását. Megvalósul az egymástól történő tanulás elve. A pedagógus képzésünk egyik fontos szegmense az, hogy minél több pedagógus kolléga megismerjen új technikákat is. A tantestület egyetért abban, hogy a hagyományos módszerek mellett szükség van kooperatív, együttműködésre nevelő módszerek alkalmazására is. A projekt módszer használatával segíteni szeretnénk tanulóinknak az ismeretek újszerű, élménydúsabb feldolgozásában és befogadásában.

85


12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez a következő elvek szerint biztosítjuk a nevelő-oktató munka feltételeit:  az 9–12.évfolyamon megalapozott, megszilárdított kulcskompetenciák, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztése, a kulcskompetenciák bővítése,  iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése,  a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása,  a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és a tevékenység támogatása az iskolán kívül,  adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása,  egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési 13. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az Újpesti Bródy Imre Gimnázium osztályaiban az osztályzatok megállapításánál a szaktanárnak számolnia kell minden megnyilvánulással, az órai és a tanórán kívüli munkát egyaránt értékelni kell. Kerülni kell a merev kategóriák kialakítását, az érdemjegynek függetlennek kell lennie a tanuló korábbi teljesítményétől. Két témazáró dolgozatnál többet ugyanabban az osztályban, ugyanazon a napon íratni nem lehet. Egy hét hiányzás után a második tanórán a diák feleltethető. Hosszabb, két-három hetes hiányzás esetén, a tanárral való egyéni megbeszélés szerint történik a számonkérés. A témazáró írásbeli dolgozatok alól a tanuló felmentést nem kaphat, hosszabb távollét esetén a hiányzó dolgozatot pótolni kell. A téma feldolgozása során egy-egy óra hiányzás nem vehető figyelembe. Az érettségi vizsgának a közismereti tantárgyak mindegyikéből van írásbeli része is. Így földrajzból és történelemből is szükséges témazáró dolgozatokat íratni, a dolgozatokban a tantárgynak megfelelően teszt és esszé kérdéseknek is szerepelni kell. Az írásbeli dolgozatok összeállításánál figyelembe kell venni az adott tantárgyra kiadott középszintű érettségi követelményeket. A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel előbb be kell jelenteni a tanulóknak. A tanár joga, hogy a témazáró dolgozatokon kívül egyéb írásbeli számonkérést is alkalmazzon a tanult tananyag ellenőrzésére. Amennyiben a számon kért anyag jellege szükségessé, illetve a számonkérés jellege lehetővé teszi, a tanulóktól felelet-terv kérhető. A 10. évfolyam végén a kötelező érettségi tantárgyakból kis-érettségit tartunk. Ennek letétele kötelező. A kis-érettségi matematikából csak írásbeli, idegen nyelvből és történelemből írásbeli és szóbeli, irodalomból csak szóbeli részből áll. (Az irodalomdolgozatokat tanórák keretén belül korábban megírják). Az itt kapott érdemjegy indokolt esetben két jeggyel is módosíthatja az év végi osztályzatot. A kapott jegyeket háromszoros illetve négyszeres szorzóval kell beszámítani, a munkaközösségek döntése alapján. Az egységes értékelés érdekében a szaktanárok döntése alapján évfolyamdolgozatok, minimumtesztek más évfolyamon is irathatóak. Az év végi értékelésnél nem átlagot kell számolni, hanem az egész évi teljesítményt, hozzáállást, és megnyilvánulásokat kell mérlegelni. Az osztályozó konferencián a szaktárgyi 86


érdemjegyek megállapítása a szaktanár feladata, de a tantestület is véleményezhet. A konferencia utáni időpontban az érdemjegyeken már nem lehet változtatni. Az iskola párhuzamos osztályainál törekedni kell az egységes értékelésre. A fent leírtakból kitűnik, hogy iskolánkban az értékelés döntő többsége osztályzatokkal történik, de a 9. évfolyamon a művészeti tárgyak némelyikéből szöveges értékelés születik a megfeleltség szintjéről. Az igazgató a kiemelkedő sportolói tevékenységet folytató tanulót szülői kérelemre részben vagy egészen felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, illetőleg mentesítheti egyes tantárgyak tanulása alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Egy tanév folyamán két osztályozó vizsgaidőszakot lehetőségét biztosítunk részükre. A vizsgák írásbeli feladatokat és szóbeli tételeket is tartalmaznak. A tanulók az iskola által kiadott tematika, tételsor és segédanyagok segítségével egyénileg készülnek fel a vizsgákra. 13.1. Írásbeli, szóbeli feladatok értékelése A szóbeli és az írásbeli érdemjegyek száma félévenként legalább három. A jegyek egy részének szóbeli feleletből kell születnie. A dolgozatok javításának lehetőleg két héten belül meg kell történnie. Az értékelés során indokolni kell az osztályzatokat, ponthatárokat, a típushibákat meg kell beszélni. Az értékelésnek tükröznie kell az esetleges fejlődést, illetve a visszamaradást. 13.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az elvek és a korlátok meghatározásánál figyelembe kell venni iskolánk adottságait, az adott tantárgyak óraszámát, a hozzánk járó tanulók tudásszintjét. Ennek tükrében szükség van és fontos otthoni munkát igénylő feladatok adása, természetesen figyelembe véve a tanulók sport- és művészeti jellegű elfoglaltságát. Otthoni gyakorlás és feladatmegoldás nélkül nem lehet eredményt elérni. Az órán feldolgozott anyagot meg kell tanulni, és az írásbeli feladatokat kötelező elkészíteni. A tanítási órákra rendszeresen kell készülni. Az otthoni felkészülés során a tanuló vegye igénybe a megfelelő segédeszközöket, (tankönyv, szótár, atlaszok, függvénytábla stb.), és természetesen használni kell az informatika adta lehetőségeket is. A tanulóknak a témakörön belül folyamatosan ismételniük kell. Alapelv az írásbeli feladatoknál, hogy csak annyi adható, amennyit a tanítási órán ellenőrizni lehet. Az írásbeli házi feladatok tantárgyankénti elkészítésének időtartalma még idegen nyelv esetében sem haladhatja meg a 45 percet. A házi feladat mindig előkészített legyen, és mindig kerüljön ellenőrzésre. Az alapos indok nélkül el nem készített munka elégtelennek minősül. A nagyobb terjedelmű esszédolgozatok kidolgozására minimum egy hét álljon a tanuló rendelkezésére, ugyan ez vonatkozik a kiselőadások tartására, valamint a témazáró dolgozatok elkészítésére. Hiányzás esetén a tanuló egyéni felelőssége az időközben tanult tananyag pótlása, (akár korrepetálás igénybe vételével is). Élő idegen nyelvek esetén mindig legyen otthonra előírt feladat, minden készséget fejleszteni kell, tehát a feladatok között legyen váltakozva szótárazás, memoriter, fordítás, fogalmazás, hosszabb szöveg olvasása stb. Egyik óráról a másikra 20 új szó megtanulásánál több nem adható. Az adott témakör lezárásáig minden órára át kell ismételni az előző órákon tanultak lényegét. Fontos, hogy a tanuló hangosan fogalmazza meg mondatait a felkészülés során. A magyar nyelv és irodalom esetén egyik óráról a másikra maximum két oldal fogalmazás kérhető. Amennyiben az önálló munkaként beadott otthoni feladat mechanikus másolás, (tankönyv szakirodalom stb.), elégtelenre értéklejük. Az otthoni feladat, kreatív, önálló 87


gondolkodást és elmélyült munkát tükrözzön, a beadott munka igényes, átlátható, jól olvasható legyen. A szóbeli felkészülésnél a műelemzés nem helyettesíthető az alkotók életrajzával, de a fontos, a műhöz kapcsolódó életrajzi elemeket tudni kell. A kötelező olvasmányok listáját legalább a tanév elején kapja meg a tanuló, az elolvasására a feldolgozás előtt két héttel fel kell hívni a figyelmet. Ha a tanuló nem olvassa el a kijelölt kötelező olvasmányt, vagy annak rövidített változatát olvassa, olvasmányismereti dolgozata elégtelen. A memoriter kijelölése két héttel a számonkérés előtt történjen meg. A matematika esetén maximum három házi feladat példát adunk kötelezően, a többi feladat ajánlott. A tételeket és bizonyításokat a tanulóknak otthon kell megtanulnia. A biológia tantárgy esetén otthoni felkészülésre írásbeli feladatot általában nem kapnak a tanulók. A tananyag természetétől függően kiselőadásokat kérünk, természetesen az órán feldolgozott tananyagot meg kell tanulni. A felkészülés során, az adott témán belül, az előzőeket ismertetni kell. A földrajz tantárgy esetén a topográfiai ismereteket otthon kell begyakorolni, önként vállalás esetén gyűjtőmunka, kiselőadás kérhető. A tanár javaslata alapján ismeretterjesztő filmek megtekintése elvárható. A történelem tantárgy esetén az oktatás alapvetően a tanári magyarázatra épül. Az otthoni felkészülés eszközei az órai jegyzet, a tankönyv és az atlasz. A számonkérés színesedhet a tanulói kiselőadásokkal, amelyekhez ismereteket a tanulók ma már az Internet segítségével szereznek. A kétszintű érettségire készülve, a házi feladatokat források elemzésével, ábrasorok értelmezésével kapcsolatban kell feladni. A fizika és a kémia tantárgyak jellegéből fakadóan a tananyag megértetésére kell törekedni, de a tényanyagot (képletek, törvények, kísérletleírások stb.) otthon kell megtanulni. A problémamegoldások szempontjából elengedhetetlen egyes feladatok otthoni feldolgozása. A tanulóktól elvárható, hogy egyszerű fizikai kísérleteket, amelyek nem balesetveszélyesek és nem tartalmaznak veszélyes anyagokat, otthon elvégezzenek. Előzetesen téma meghatározást követően, egyéni jelentkezés alapján kiselőadások megtartása indokolt. A vizuális kultúra tantárgy előírt, szűkre szabott óraszámai elkerülhetetlenné teszik a tanulók otthoni felkészülését terhelő, egységesen megszabott elméleti és gyakorlati feladatok kiadását. A gyakorlati, kreatív feladatok előkészítése az otthoni gyűjtőmunkán alapul, végeredménye pedig az egyéni tervezőmunka, mely jelentős részben szintén a tanórákon kívül, a foglalkozásokat kiegészítve történik. A művészettörténet, művészetelmélet problémakörei csupán szemelvények tükrében kerülnek a diákok elé, így azok a tanulók, akik szakirányú továbbtanulás keretei között kívánják folytatni tanulmányaikat, nem kerülhetik el a szaktanárok által megadott, oktatási segédanyagok, irodalomjegyzékek, ill. a tankönyvekben jelzett ajánlott irodalom alapján történő felkészülést. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. 14. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

88


Iskolánkban lehetőségünkhöz mérten csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 15. . A tanulók fizikai állapotának és edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskolánkban a tanulók általános fizikai teherbíró képességét a Mini Hungarofit tesztsorral mérjük. 1. Helyből távolugrás (cm) 2. Hasonfekvésből törzsemelés folyamatosan (4 perc/db) 3. Hanyattfekvésből felülés folyamatosan (4 perc/db) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan kifáradásig (db) 5. Cooper –teszt futással (12 perc/m) A MINI Hungarofít tesztrendszer legfőbb értékelési formái: Szóbeli és írásbeli értékelés testnevelési órán, sport-foglalkozáson, edzésen: 1. Értékelés pontértékelés formájában 2. Értékelés mennyiségi mutatókkal 3. Értékelés érdemjegyekkel 4. Az értékelési formák kombinációja Az értékelő táblázatok a helyi tanterv tantárgyankénti részében találhatóak. 15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 15. 1. Az iskola egészségnevelési elvei Bródy Imre Gimnázium egészségnevelési – egészségvédelmi, valamint környezeti nevelési programja az iskola mindennapjaiba beépülő tevékenység, melyet gimnáziumunk évek óta hagyományosan és rendszeresen végez, és figyelmet fordít rá. Az egészségneveléssel kapcsolatos ismereteket a tanulók a biológia-egészségtan, a környezeti neveléssel kapcsolatos ismereteket a földrajz-ökológia tantárgy keretein belül sajátíthatják el a tanulók.

89


Egészségnevelésünk célja: Az egészséges életmód és életszemlélet kialakítása, beépülve az iskola pedagógiai rendszerébe. 

Társas érzelmi készségek fejlesztése



Egészségkárosító magatartásformák hátterének megvilágítása



Konfliktuskezelés, önismeret fejlesztése



Családi életre való előkészítés



Társas kommunikációs készségek fejlesztése



Egészséges és biztonságos környezet kialakítása



Egészséges, sportoló tanulók nevelése

Személyi feltételek: Az iskola vezetősége nyitott és támogatja az egészségneveléssel kapcsolatos új programokat, például külső szakemberek bevonását az osztályfőnöki órák egészségneveléssel kapcsolatos témáinak megtartásához. A továbbképzésnél figyelembe vesszük az osztályfőnöki munkához feltétlen szükséges új programokra való irányítást. Az iskola vezetője és vezetősége fontosnak tartja, hogy a pedagógusok magatartása példamutató legyen. Elsődleges szempont hogy a tanulók egészséges személyiség fejlődését megfelelő pedagógusok irányítsák. Egészségnevelésben részt vevő személyek a gimnáziumban:     

egészségnevelést koordináló középvezető egészségfejlesztésért felelős pedagógus gyermek- és ifjúságvédelmi felelős testnevelő tanár DÖK segítő pedagógus

Az egészségnevelést segítő partnerkapcsolatok:              

Szülő(k), család Szülői munkaközösség Iskolaorvos, védőnő Iskolapszichológus Iskolai fogorvos, nőgyógyász IV. kerületi Önkormányzat, ANTSZ Gyermekjóléti szolgálat Rendvédelmi szervek, ifjúságvédelmi osztálya Drog prevencióval foglalkozó szervezetek IV. kerületi Sportiroda MOB Sportegyesületek fejlesztőpedagógus, logopédus is együttműködik 90


Az egészségnevelés iskolai területei:  önismeret fejlesztése, értékek ismerete,  egészséges testtartás, testedzés, mozgás fontossága,  az étkezés és a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,  barátság, párkapcsolatok, szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,  családtervezés alapjai  testhigiénia,  személyes krízishelyzetek felismerése, kezelési stratégiák ismerete,  tanulás és tanulási technikák, az idővel való gazdálkodás szerepe,  rizikóvállalás és határai,  tanulási környezet alakítása,  természethez való viszony és egészséges környezet kialakítása, betegség és gyógyulást segítő magatartás, elsősegélynyújtása és gyógyszerhasználat,  környezetei ártalmak – zaj, légszennyezés, hulladék kezelése,  személyes biztonság (pl.: közlekedéskultúra)  szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, drog prevenciós programok  egészségneveléssel foglalkozó alapítványok Az egészségnevelésben alkalmazott módszerek az iskolában:    

Hagyományos felvilágosítás (osztályfőnöki, biológia és egyéb tárgyak órái) Rizikócsoportos megközelítés (iskolapszichológus, gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök) Konfliktuskezelés új technikáinak alkalmazása (kommunikációs órák, önismeretiosztályfőnöki órák) Kortársképzésre tanulók küldése

Iskolai programok:  Egészséges személyiség fejlődésének elősegítése, Osztályfőnöki órák és tanórák  Szexuális nevelés  Önismereti órák  Alkohol, dohányzás, drog prevenciós programok Meghívott szervezetek segítségével  Egészséges táplálkozás Osztályfőnöki órák, tanórák 15. 2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: 91


o a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; o összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; o a problémák megkeresésére, okainak megértésére; o kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; o az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; o a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.‖ 16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 16.1. A magatartás értékelésének elvei A diákok magatartásának minősítése a gimnáziumban példás /5/

Jó munkájával, kezdeményezéseivel tesz valamit a közösségért. Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat. A Házirend előírásait betartja. Nincs fegyelmi fokozata. Példás nem adható annak a tanulónak a magatartására, aki bármely tantárgyból bukik. Akinek igazolatlan órája van, az szintén nem lehet példás, hacsak valamilyen különleges pedagógiai szempont nem indokolja.

jó /4/

Kötelezettségeit teljesíti, de ő maga nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában kifogástalan. Ha csak osztályfőnöki figyelmeztetője van, attól még lehet jó.

változó /3/

A Házirendben leírtakat nem veszi mindig tudomásul. Magatartásával zavarja a tantárgyi órákat. Szaktanári, illetve osztályfőnöki figyelmeztetéseket, intőket is kapott.

rossz /2/

Ha a Házirendet több ízben megszegte. Osztályfőnöki rovót kapott, illetve annál súlyosabb fegyelmi fokozatban részesült. A magatartásjegyeket az osztályfőnök véleményeztetheti a tanulók közösségével, a szorgalomjegyeket azonban nem.

16.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tanulók szorgalmának minősítése a gimnáziumban példás /5/

Ha a tanítási órákra való felkészülése képességéhez mérten kifogástalan, tanórákon aktív. Felszerelését mindig elhozza az iskolába. Nem lehet példás, ha van igazolatlan mulasztása.

jó /4/

Ha kötelezettségeit képességéhez mérten teljesíti, de az órákon passzív. Felszerelése általában hiánytalan.

változó /3/

Ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran hiányos a felszerelése. 92


hanyag /2/

Ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, ha valamely tantárgyból elégtelen a teljesítménye. Felszerelését rendszeresen nem hozza el.

16. 3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Következetesség és az a fajta pedagógiai optimizmus, mely feltételezi, hogy a tanuló cselekedeteinek tudatosságát a pedagógus eszközeivel befolyásolni lehet. Iskolánk pedagógusai mindig a következetesség elve szerint oktatják és nevelik a diákjainkat. 17. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, helyi tantervi követelményei az érettségi vizsgákon. A 100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet szerint: Választható közismereti vizsgatárgyak

1. Élő idegen nyelv

írásbeli

szóbeli

2. Fizika 3. Kémia 4. Biológia 5. Földrajz 6. Ének-zene 7. Rajz és vizuális kultúra 8. Informatika 9. Testnevelés 10. Filozófia 12. Természettudomány 14. Emberismeret és etika 15. Társadalomismeret 17. Dráma

írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli gyakorlati

gyakorlati gyakorlati írásbeli írásbeli írásbeli

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli

írásbeli írásbeli

szóbeli szóbeli, gyakorlati

18. Mozgóképkultúra és médiaismeret

írásbeli, gyakorlati

-

írásbeli 1. olvasott szöveg értése 2. íráskészség 3. nyelvhelyesség 4. hallott szöveg értése írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli gyakorlati

szóbeli

gyakorlati gyakorlati írásbeli

szóbeli szóbeli szóbeli

-

írásbeli

szóbeli

írásbeli írásbeli

szóbeli szóbeli, gyakorlati szóbeli

írásbeli, gyakorlati

18. Középszintű érettségi vizsga témakörei

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK MAGYAR IRODALOMBÓL 1. témakör: Életművek Petőfi Sándor 93

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli


2. témakör: Életművek Arany János 3. témakör: Életművek Ady Endre 4. témakör: Életművek Babits Mihály 5. témakör: Életművek Kosztolányi Dezső 6. témakör: Életművek József Attila 7-8-9-10. témakör: Portrék Janus Pannonius, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Pilinszky János 11-12-13. témakör: Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László 14. témakör: A kortárs irodalomból Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek) 15-16. témakör: Világirodalom Biblia, az antik görög és római irodalom, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, avantgárd irányzatok, epikai és lírai törekvések a 20. században 17-18. témakör: Színház- és drámatörténet Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája, a 20. századi és a kortárs drámairodalom 19. témakör: Az irodalom határterületei 20. témakör: Regionális kultúra ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK MAGYAR NYELVBŐL 1-2.témakör: Ember és nyelv 3-4. témakör: Kommunikáció 5-6-7. témakör: A magyar nyelv története 8-9. témakör: Nyelv és társadalom 10-11-12-13-14. témakör: A nyelvi szintek 15-16. témakör: A szöveg 17-18. témakör: A retorika alapjai 19-20. témakör: Stílus és jelentés

NÉMET ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

94

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja                                            

ARBEIT Auswärts essen Beim Arzt Berlin Berufswahl Budapest Deutschland Die ungarische Küche Dienstleistungen Eine Fahrt mit dem Auto Eine Fahrt mit dem Flugzeug Eine Fahrt mit dem Flugzeug Einkaufsgewohnheiten in der Familie Einkaufsgewohnheiten in der Familie Fernsehgewohnheiten Fernsehgewohnheiten Feste und Feiertage Freizeit, Hobbys Haushalts- und Gartenarbeiten Im Theater ï€ Mein Tagesprogramm Kino und Filme Kino und Filme Kleidung und Mode Kommunikation, Computer Kommunikation: Telefonieren, Computer, Internet Leben in der Stadt und auf dem Lande Leben in der Stadt und auf dem Landeï‚ Mahlzeiten Mein bester Freund / meine beste Freundin Mein Lebenslauf Mein Wohnort Meine Erfahrungen beim Lernen von Fremdsprachen Meine Familie Meine Schule Meine Wohnung/ Mein Haus Mit dem Bus, mit dem Eisenbahn Österreich Reisen Sport Theater Umweltschutz Verkehr in der Stadt Vier Jahreszeiten ANGOL NYELVI ÉRETTSÉGI (KÖZÉPSZINT)

ÍRÁSBELI VIZSGA 95


Az írásbeli vizsga négy részből áll:

Idő(perc)

I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség

60 33 30 18 30 33 60 33 ---------------------------------180 117

Összesen:

Pont

A második rész után 15 perc szünet I. Olvasott szöveg értése: A szövegek száma: 3-4 autentikus vagy kismértékben szerkesztett szöveg. Szövegtípusok: - informatív szövegek - újságcikkek - levelek/e-mailek - rövid történetek Feladattípusok: -

kérdésekre adott rövid válaszok mondatkiegészítés párosítás feleletválasztás igaz/hamis/nincs a szövegben hiányos szöveg összekevert bekezdések

II. Nyelvhelyesség: A szövegek száma: 3-4 autentikus vagy kismértékben szerkesztett szöveg. Szövegtípusok: - informatív szövegek - újságcikkek - levelek/e-mailek - rövid történetek Feladattípusok: -

feleletválasztás szövegkiegészítés szókészletből vagy önállóan szóképzés szórendi feleadatok mondat átalakítás

III. Hallott szöveg értése: A szövegek száma és hossza: 3 autentikus vagy autentikus hangzású stúdiófelvétel; a felvételeket kétszer lehet meghallgatni Szövegtípusok: - bejelentések és utasítások - beszélgetések, interjúk - műsorrészletek - beszámolók 96


Feladattípusok -

rövid történetek, adomák kérdésekre adott rövid válaszok mondat kiegészítés párosítás feleletválasztás igaz/hamis/nincs a szövegben

IV. Íráskészség: A feladat: rövid 50-80 szavas hétköznapi szöveg: rövid személyes közlés, üdvözlőlap, bejelentés, meghívó, üzenet vagy válasz B feladat: hosszabb véleménykifejtő szöveg – 100-120 szó, baráti vagy egyszerű hivatalos levél SZÓBELI VIZSGA Idő: max. 15 perc

Pont

Első feladat: Társalgás három különböző témában - a témában való jártasság - szókincs - nyelvtan

4 3 3

Második feladat: Szituációs feladat, „szerepjáték‖ a vizsgázó és a vizsgáztató között - a kommunikációs cél elérése - szókincs - nyelvtan

4 3 3

Harmadik feladat: Önálló témakifejtés képi stimuláció alapján - összefüggő témakifejtés - szókincs - nyelvtan

4 3 3

Kiejtés, hanglejtés Összesen

3 ------------------------33

A szóbeli vizsga feladatai kilenc nagy témakörre épülnek, amelyekből a vizsga során ötöt érinteni kell. Mivel a vizsga egyik legfontosabb eleme az interakció, a kommunikációs cél elérése, ezért konkrét kérdések, szituációk, képek nem adhatóak ki, de a felkészülés során hasonló helyzetek gyakorolhatóak. A SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI

97


1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD PERSONAL PARTICULARS, FAMILY A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai PERSONALITY, AUTOBIOGRAPHY, IMPORTANT STAGES OF LIFE Családi élet, családi kapcsolatok FAMILY LIFE, FAMILY RELATIONSHIPS A családi élet mindennapjai, otthoni teendők EVERYDAY LIFE IN THE FAMILIY, HOUSEHOLD CHORES Személyes tervek PLANS FOR THE FUTURE 2. EMBER ÉS TÁRSADALOM MAN AND SOCIETY -

A másik ember külső és belső jellemzése LOOKS AND PERSONALITY Baráti kör FRIENDS A tizenévesek világa, kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel LIFE OF TEENAGERS, THEIR RELATIONSHIP WITH PEERS AND ADULTS Női és férfi szerepek MALE AND FEMALE ROLES Ünnepek, családi események HOLIDAYS AND FAMILY OCCASIONS Öltözködés, divat CLOTHING AND FASHION Vásárlás, szolgáltatások SHOPPING AND SERVICES

3. KÖRNYEZETÜNK ENVIRONMENT - Az otthon, a lakóhely és környéke (lakószobák, lakás, ház bemutatása) THE AREA WHERE YOU LIVE (ROOMS, FLAT, HOUSE) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek SIGHTS, SERVICES, FACILITIES FOR ENTERTAINMENT - A városi és a vidéki élet összehasonlítása CITY LIFE AND COUNTRY LIFE - Növények és állatok a környezetünkben THE FLORA AND THE FAUNA AROUND US - Környezetvédelem ENVIRONMENTAL PROTECTION - Időjárás WEATHER 4. AZ ISKOLA SCHOOL - Saját iskolánk bemutatása OUR SCHOOL, SPECIAL FEATURES - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka 98


SUBJECTS, TIMETABLES, INTERESTS AND STUDIES - A nyelvtudás, nyelvtanulás szerepe, fontossága LANGUAGE LEARNING, THE IMPORTANCE OF SPEAKING A FOREIGN LANGUAGE - Az iskolai élet egyéb eseményei, iskolai hagyományok EXTRA-CURRICULARACTIVITIES, SCHOOL TRADITIONS 5. A MUNKA VILÁGA WORK - Diákmunka, nyári munkavállalás STUDENTS AT WORK, SUMMER JOBS - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás CHOOSING A CAREER, STUDY OR WORK 6. ÉLETMÓD LIFESTYLE - Napirend, időbeosztás DAILY ROUTINE, TIME MANAGEMENT - Az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás HEALTHY WAY OF LIFE, HEALTHY DIET, KEEPING FIT, BODY CARE - Étkezési szokások EATING HABITS - Ételek, kedvenc fogások FOOD AND FAVOURITE DISHES - Házon kívüli étkezés, éttermek EATING OUT, RESTAURANTS - Gyakori betegségek, sérülések, balesetek COMMON ILLNESSES, INJURIES AND ACCIDENTS - Gyógykezelés (háziorvos, kórház, gyógyszertár) CURES, AT THE DOCTOR’S. HOSPITAL, CHEMIST’S 7. SZABADIDŐ, SZÓRAKOZÁS FREE TIME, ENTERTAINMENT -

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik FREE TIME ACTIVITIES, HOBBIES Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. THEATRE, CINEMA, CONCERTS, EXHIBITIONS Sportágak, kedvenc sport, iskolai sportolás SPORTS, FAVOURITE SPORT, SPORT IN THE SCHOOL Olvasás, rádió, TV, videó/DVD, számítógép, internet READING, RADIO, TV, VIDEO/DVD, COMPUTER, INTERNET Kulturális események CULTURAL EVENTS

8. UTAZÁS, TURIZMUS TRAVELLING AND TOURISM -

Közlekedési eszközök, közösségi közlekedés 99


MEANS OF TRANSPORT, PUBLIC TRANSPORT Nyaralás itthon és külföldön HOLIDAYS IN HUNGARY AND ABROAD - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése és megszervezése PREPARATIONS FOR A JOURNEY, PLANNING AND ORGANISING A JOURNEY - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai ADVANTAGES AND DISADVANTAGES OF INDIVIDUAL AND PACKAGE TOURS -

9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA SCIENCE AND TECHNOLOGY - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés POPULAR SCIENCES, DISSEMINATION OF KNOWLEDGE - Tudományos vívmányok, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben SCIENTIFIC ACHIEVEMENTS, THE ROLE OF TECHNICAL DEVICES IN EVERYDAY LIFE.

FÖLDRAJZ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Természetföldrajz A Naprendszer tagjai és ezek főbb tulajdonságai (Nap, bolygók, holdak, üstökösök, meteorok). A kőzetlemezek típusai és ezek mozgásformái. A mozgástípusok következményei. Kőzetlemez-mozgások és a hegységképződés kapcsolata: gyűrődés, vetődés, vulkánosság. Az ásványkincsek típusai, ezek magyarországi előfordulásai. Az ásványkincsek felhasználása. A karsztosodás folyamata, kialakuló formakincsek. A levegő felmelegedésének folyamata. A felmelegedést befolyásoló tényezők. Ciklonok, anticiklonok. A hideg- és melegfront összehasonlítása. Kialakulásuk, jellemzőik. A passzát szélrendszer. A tavak kialakulás szerinti típusai. A tavak pusztulása – eutrofizációja. A folyóvizek szakaszjellegei. A trópusi övezet általános jellemzése. Övek/területek, éghajlatok. A mérsékelt övezet általános jellemzése. Övek/területek, éghajlatok. A hideg övezet általános jellemzése. Övek/területek, éghajlatok. Környezeti problémák az egyes övezetekben. Az Alpok természetföldrajza. Kialakulás, formakincs, vízrajz, éghajlat/növényzet, felszínformálódás. A Szahara természetföldrajza. Kialakulás, formakincs, vízrajz, éghajlat/növényzet, felszínformálódás. Magyarország felszín alatti vízkészlete. A felszín alatti vizek hasznosítási lehetőségei. Magyarország éghajlatának jellemzői. Az Északi-középhegység természetföldrajza. Tagjai, azok kialakulása, ásványkincsei, vízrajza. Az Alföld természetföldrajza. Tájai, azok kialakulása, ásványkincsei, vízrajza.

Társadalomföldrajz 100


A világ népességgének növekedése. A növekedés szakaszainak jellemzői. A településtípusok jellemzői (szórványtelepülés, falu/község, város). Az urbanizáció (városodás/városiasodás) jellemzői. A városszerkezet. A pénz jellemzői, típusai. A globalizáció kialakulása, jellemzői, hátrányai. A transznacionális vállalatok (TNC) kialakulása és működése. Napjaink ipartelepítő tényezői. A tőkés és a hagyományos mezőgazdaság általános jellemzői, területi típusai. A tercier szektor jellemzői (társadalmi/gazdasági szolgáltatások, infrastruktúra). Az Európai Unió kialakulásának okai, folyamata, legfontosabb intézményei. Az Európai Unió peremterületei. A volt szocialista országok (Közép-Európa) általános jellemzése. Japán gazdasági szerepe napjainkban. A „japán-csoda‖. Az USA gazdasági-, politikai szerepe napjainkban. Kína gazdasági szerepe napjainkban. Magyarország népességföldrajza. Népesedési folyamatok, korfa-elemzés. A magyar társadalom foglalkozási szerkezete. Foglalkozási átrétegződés, munkanélküliség. Magyarország közlekedésföldrajza. Szállítási módok jellemzése. Magyarország idegenforgalmi adottságainak jellemzése. Turisztikai célpontok, világörökségek. Magyarország mezőgazdasága. Adottságok, termények, állattartó körzetek. Borvidékeink. Magyarország külkereskedelmének jellemzői. Szükségesség okai, partnerek, árucikkek. A globális környezeti problémák.

KÖZÉPSZINTŰ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. A kommunikáció 2. Információ és társadalom 3. Jelátalakítás és kódolás 4. A számítógép felépítése 5. Az operációs rendszer és főbb feladatai 6. Kommunikáció az interneten 7. Könyvtárhasználat TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)

Az ókori Hellász Az ókori Róma A magyar nép vándorlása, honfoglalás Az államalapítás Az Árpád-ház története Az Anjouk uralkodása Magyarországon A Hunyadiak kora Középkori életmód 101


9) A reformáció és a katolikus megújulás 10) A nagy földrajzi felfedezések és következményei 11) A polgári átalakulás Európában 12) Az ipari forradalom 13) Török ellenes küzdelmek Magyarországon 14) Magyarország a Habsburg birodalomban 15) Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 16) A kiegyezés és a dualizmus kora 17) Az első világháború 18) Az első világháború hazai vonatkozásai 19) Egyetemes történelem a két világháború között 20) Magyarország története a két világháború között 21) A második világháború 22) A második világháború hazai vonatkozásai. 23) A hidegháború időszaka 24) Magyarország a hidegháború éveiben 25) A szocializmus válsága. Rendszerváltás Magyarországon Kémia Középszintű szóbeli vizsga témakörei, kísérletei A. feladat témakörei Általános kémia 1. A periódusos rendszer felépítése 2. Kémiai kötések 3. Anyagi halmazok, egykomponensű rendszerek. Értelmezze a grafit rácsszerkezetét! 4.Anyagi halmazok, többkomponensű rendszerek 5.Kémiai átalakulások 1. 6.Kémiai átalakulások 2. 7. Sav-bázis reakciók értelmezése Szervetlen kémia 1. A hidrogén jellemzése 2. A klór jellemzése 3. A kén és vegyületei 4. Az ammónia jellemzése 5. A szén elemi módosulatinak összehasonlítása, és a szén szervetlen vegyületeinek jellemzése 6. Jellemezze az S mező elemeinek jellemzése 7. Az alumínium jellemzése Szerves kémia 1. A metán és a benzol tulajdonságai 2. Az etilén és az acetilén jellemzése 3.Az etanol 4. Az aldehidek 102


5. Az ecetsav jellemzése 6. Szénhidrátok B. tételek : kísérletek 1. Oxigén előállítása, kimutatása és elemzése 2. Kémhatásvizsgálat 3. A vízkeménységet okozó ionok( Ca2+ , Mg2+) kimutatása 4. Gázok összehasonlító elemzése 5. A jód és keményítő kimutatása 6. Kálcium-karbonát kimutatása sósavval 7. Az ezüsttükörpróba reakció 8. Fehling-reakció formaldehiddel 9. Az etilalkohol oxidációs reakciója 10.A kálium-permanganát és a jód tulajdonságainak vizsgálata (szublimáció) 11.Különböző anyagok azonosítása a leadott, vagy felvett hő alapján 12.Kristályos jód oldódása poláris és apoláris oldószerekben 13.Oxigéngáz fejlesztése hidrogén-peroxidból, mangán-dioxid, mint katalizátor alkalmazásával. A katalizátor szerepe a reakciókban. 14. A réz (II) – szulfát és a vas (II)-szulfát oldatok redoxireakciói 15. A konyhasó, ammónium-klorid, nátrium-karbonát oldatok kémhatásának vizsgálata. 16. A kén hevítése, tulajdonságainak vizsgálata 17. Különböző koncentrációjú oldatok kimutatása, indikátorral 18. Hidrogéngáz fejlesztése, kimutatása 19. A kálcium reakciója vízzel, a reakciótermékek tulajdonságainak elemzése 20. A réz és a vas azonosítása TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK A szóbeli vizsga alapját a tanulók által az iskolai tanulmányok alatt elsajátított elméleti ismeretek és a gyakorlati feladatok elméleti megalapozása adja. Az érettségire jelentkezőknek figyelemmel kell kísérni a napi, és a kiemelkedő sporteseményeket is. A tételek egy része megkívánja a néhány egyéb tantárgy ismeretanyagának az integrálását. Elsősorban a biológia, a fizika, a történelem tantárgyak egyes részeit kell a tanulóknak a testnevelés szempontjából feldolgozni, alkalmazni. Témakörök: 1. Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai, magyar sportsikerek • Az ókori és az újkori olimpiai játékok kialakulása, története, kiemelkedő események, • olimpiai zászló, szimbólum, jelszó, embléma, olimpiai láng, • magyarok az olimpiai versenyeken, magyar olimpiai bajnokok, • magyar sikersportágak, • paralimpiai játékok, • NOB és a MOB szerepe az olimpiai eszme ápolásában. 2. Testi képességek (erő, gyorsaság, állóképesség, ügyesség) szerepe a teljesítményben • a testi képességek jellemzése, • fizikai teherbíró képesség, • edzettségi állapot mérésének lehetősége, • az egyes képességek és a sportágak kapcsolata, • egyszerű képesség fejlesztő módszerek. 103


3. A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség fejlesztésében • a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatása, • az egészséges életmód meghatározó tényezői, • szenvedélybetegségek veszélyei, 2 • az egyéni és a csapatsportok hatása a személyiségfejlődésre, • az ―egészséges‖ közösség visszatartó ereje, • életre szóló sportolás lehetőségei. 4. Az általános és középiskolás korú tanulók testi fejlődésének jellemzése • a legfontosabb testméretek (magasság, testsúly, testarányok) alakulása a fejlődés során, • a mozgásos cselekvések változása az életkor függvényében, • a serdülőkor testi és mozgásos cselekvés fejlődésének specialitásai. 5. Gimnasztikai ismeretek • a gimnasztikagyakorlatok felosztása hatásuk szerint – erősítő, nyújtó, lazító, testtartásjavító gyakorlatok,  prevenció fogalma, jelentősége a helyes testtartás megőrzésébe • a gimnasztikagyakorlatok felhasználása a testedzésben, 6. Torna • a torna versenyszámai - férfi és női szerek, • az egyes tornaszereken végrehajtható mozgások jellemzése, • a torna versenysport előnyei és veszélyei, • a torna sportághoz szükséges testi képességek, • a tanult torna elemek - elemkapcsolatok megnevezése, segítségnyújtás az oktatás során, • balesetmegelőző eljárások a torna tanításánál. 7. Ritmikus gimnasztika • a ritmikus gimnasztika és az aerobik sportág bemutatása, • az esztétikum szerepének megítélése, • a tér-idő-dinamika egységének megítélése, • a versenygyakorlatok speciális mozgásformái. 3 8. Küzdősportok, önvédelem • a küzdősportok tanulásának szerepe az iskolai testnevelésben, • előkészítő küzdőjátékok - páros és csoportos testnevelési játékok, • grundbirkózás és szabályai. 9. Testnevelés és sportjátékok • egy választott sportág bemutatása, • előkészítő testnevelési játékok, • két sportág összehasonlítása - szabályok, pályaméretek, játékos szám, pontszerzés, időtartam, csere, időkérés, technika, taktika stb. mentén, • magyarok a sportjátékokban, sikeres labdajátékok. 10. Úszás • az úszás jelentősége az ember életében, • az úszás higiénéje, • úszásnemek és jellemzőik, • egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása, • az úszás alapvető versenyszabályai, • a szabadvízi és uszodai úszás különbségei, • fizikai törvényszerűségek érvényesülése az úszásban, • a vízből mentés végrehajtása, • kiemelkedő magyarok az úszósportban. 104


11. Atlétika • az atlétikai mozgásformák csoportosítása, • az atlétika, mint előkészítő sportág, • fizikai törvényszerűségek érvényesülése az atlétika versenyszámaiban, • az atlétika mozgásanyagának kapcsolata más sportágakkal, • képesség fejlesztés az atlétika mozgásanyagával, • magyarok az atlétikában. 4 12. Választott - természetben űzhető sportágak bemutatása • egy választott természetben űzhető sportág bemutatása - sí, kerékpár, természetjárás, evezés, kajakozás, görkorcsolya, gördeszka stb., • a sportág szerepe a tömegsportban, • fontosabb szabályainak ismertetése, • baleset megelőzés, • felszerelések, és azok karbantartása, • táborozási lehetőségek, alapvető táborozási ismeretek. • a választott sportág népszerűsége, elterjedése a világban, • legfontosabb technikai elemei, • fizikai törvényszerűségek érvényesülése a választott sportágban, • hazai ismertség, eredmények. 13. Legalább 2 labdajáték ismerete  játéktér mérete, vonalak  játékidő, játékosok száma  alapvető játékszabályok ismerete  technikai, taktikai elemek BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1.1 A biológia tudománya 1.2 Az élet jellemzői 1.3 Fizikai, kémiai alapismerete 2.1 Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2 Az anyagcsere folyamatai 2.3 Sejtalkotók 3.1 Nem sejtes rendszerek 3.2 Önálló sejtek 3.3 Többsejtűség 3.4 Szövetek, szervek, szervrendszerek,testtájak 4.1 Homeosztázis 4.2 Kültakaró 105


4.3 A mozgás 4.4 Táplálkozás 4.5 A légzés 4.6 Az anyagszállítás 4.7 A kiválasztás 4.8 A szabályozás 4.9 Szaporodás és egyedfejlődés 5.1 Populáció 5.2 Életközösségek / élőhelytípusok/ 5.3 Bioszféra 5.4 Ökoszisztéma 5.5 Környezet – és természetvédelem 6.1 Molekuláris genetika 6.2 Mendeli genetika 6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.4 A bioszféra evolúciója

ÉNEK ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Magyar népzene jellemzői- a régi és új stílusú dalok. 2. Az ókor zenéje. 3. A középkor zenéje. 4. A reneszánsz zene jellemzői, műfajai és képviselői. Palestrina, Lassus. 5. A barokk zene jellemzői, műfajai és képviselői. Vivaldi, Handel, Bach. 6. A bécsi klasszicizmus jellemzői, műfajai és képviselői. Haydn, Mozart, Beethoven. 7. A romantika jellemzői , műfajai és képviselői. 8. Schubert, Schumann, életútja és művei. 9. Chopin és Brahms élete és művei. 10. Liszt és Verdi élete és munkássága. 11. Csajkovszkij és Muszorgszkij élete és művei. 12. A XIX. század magyar zenéje - Erkel Ferenc 106


13. Késő romantika – Dvorák és Puccini 14. A századforduló zenéje – Debussy és Ravel 15. Irányzatok a XX. század zenéjében. 16. Schönberg és Gershwin élete és munkássága. 17. Kodály és Bartók élete és munkássága. 18. MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1. Halmazok 1.1.1. Halmazműveletek 1.1.2. Számosság, részhalmazok. Véges halmazok elemeinek száma. 1.2. Matematikai logika Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni. 1.3. Kombinatorika Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat. 1.4. Gráfok Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok segítségével. 2. Számelmélet, algebra 2.1. Alapműveletek Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás). 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatokban. 2.2.1. Oszthatóság Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani. 2.2.2. Számrendszerek Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont. 2.3. Racionális és irracionális számok Tudja definiálni a racionális számot és ismerje az irracionális szám fogalmát 2.4. Valós számok Ismerje a valós számkör felépítését (N, Z, Q, Q*, R Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal. 107


2.5. Hatvány, gyök, logaritmus A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. Definiálja és használja az n a fogalmát. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait. Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. 2.6. Betűkifejezések Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját. 2.6.1. Nevezetes azonosságok Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: (a + b)2; (a - b)2; (a + b)3; (a - b)3; a2 – b2. Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni 2.7. Arányosság Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. 2.7.1. Százalékszámítás Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. 2.8. Egyenletek,egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszer Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése stb. 2.8.1. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket megoldani. Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása. Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Magasabb fokú egyenletek Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása. Négyzetgyökös egyenletek Tudjon ax  b = cx+d típusú egyenleteket megoldani. 2.8.2. Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek 2.8.3. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Ismerje az egyenlőtlenségek alaptulajdonságait (mérlegelv alkalmazása). Egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek megoldása 2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk. 108


3. Függvények, az analízis elemei 3.1. A függvény A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet) 3.2. Egyváltozós valós függvények 3.2.1. A függvények grafikonja, függvénytranszformációk Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasnia grafikonról. Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni [ƒ(x) + c; ƒ(x + c); c · ƒ(x); ƒ(xc)] Tudja ábrázolni az alapvető függvények 3.2.2. A függvények jellemzése 3.3. Sorozatok Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait. 3.3.1. Számtani és mértani soroztok Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az an-re, illetve az Sn-re vonatkozó összefüggéseket kell használni. 3.3.2. Kamatos kamat, járadékszámítás Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1. Elemi geometria Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát. 4.1.1. Térelemek Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. 4.1.2. A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2. Geometriai transzformációk 4.2.1.Egybevágósági transzformációk Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk leírását, tulajdonságaikat. Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációkat. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit. 4.2.2. Hasonlósági transzformációk Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, alkalmazza azokat. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket. 4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint. 4.3.1. Síkbeli alakzatok Háromszögek Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között . Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait.

109


Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket . Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt. Négyszögek Ismerje a négyszögek fajtáit és tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban. Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerű feladatokban. Sokszögek Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. Tudja a szabályos sokszögek definícióját. Kör A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalész tételt és megfordítását. 4.3.2. Térbeli alakzatok Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. 4.4. Vektorok síkban és térben Ismerje és alkalmazza feladatokban a vektorokkal kapcsolatos alapvető definíciókat, tételeket: Skaláris szorzat definíciója; tulajdonságai. Vektorok alkalmazása feladatokban. 4.5. Trigonometria Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket. Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit. Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben. 4.6. Koordinátageometria 4.6.1. Pontok, vektorok Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban. A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban. 4.6.2. Egyenes Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét. Egyenesek metszéspontjának számítása. Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit. Elemi háromszög- és négyszög-geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai eszközökkel. 4.6.3. Kör Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása. Kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározása. Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása. Alkalmazza ismereteit feladatokban. 4.7. Kerület, terület Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát. Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból: Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. 110


Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe Kerület- és területszámítási feladatok. 4.8. Felszín, térfogat Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Térgeometriai feladatok megoldása. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel. 5. Valószínűség-számítás, statisztika 5.1. Leíró statisztika Tudjon adott adathalmazt szemléltetni. 5.1.1. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni. Tudjon adott diagramról információt kiolvasni. 5.1.2. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2. A valószínűségszámítás elemei Esemény, eseménytér konkrét példák esetén A klasszikus (Laplace)-modell ismerete Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között. Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás. FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. A dinamika alaptörvényei 2. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői 3. A merev testek egyensúlya. Egyszerű gépek

111


4. Periodikus mozgások 5. A mechanikai hullámok kísérleti vizsgálata, fajtái és jellemzői 6. A munka fogalma, kiszámítása és fajtái. A munkatétel 7. A testek hőtágulása 8. A gázok állapotváltozásai 9. A molekuláris hőelmélet alapjai, a kinetikus gázmodell 10. Halmazállapot-változások 11. Elektromos töltés, elektromos mező 12. Egyenáram. Vezetők ellenállása 13. Az időben állandó mágneses mező 14. A mozgási elektromágneses indukció 15. Az elektro-mágneses hullámok kísérleti vizsgálata, fajtái és jellemzői 16. A fény viselkedése két közeg határán 17. Az atommag belső szerkezete, magerők 18. A fény kettős természete. Az elektron hullámtermészete 19. Atommaghasadás, láncreakció 20. A bolygók mozgása. Mesterséges égitestek

DRÁMA ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Elméleti:

1. 2. 3. 4. 5.

Az ókori görög színház és dráma Shakespeare dramaturgiája Az Erzsébet-kor színháza A japán színház A francia klasszicista dráma: - komédiák - tragédiák 112


6. A XIX. századi magyar dráma: - Katona József - Kisfaludy Károly - Madách Imre - Csiky Gergely 7. A modern polgári dráma: - Ibsen - Strindberg 8. Csehov dramaturgiája és Sztanyiszlavszkij 9. Brecht színháza és drámái 10. Az abszurd dráma : - Beckett - Ioneszo 11. A XX. Század első felének magyar drámái: - Füst Milán - Molnár Ferenc 12. A kortárs magyar dráma: - Örkény István - Spiró György - Tasnádi István 13. A drámai műnem 14. A dráma szerkezeti felépítése 15. A színházművészet mint összművészet 16. A színházi szakmák 17. Zenés, tánc- és mozgásszínház 18. A mai magyar színház 19. A színpadi tér és idő

Gyakorlati: 1. Egy vers vagy monológ előadása 2. Rövid jelenet egy drámából ( 2 vagy több szereplővel), vagy megadott témára improvizáció (2 vagy több szereplővel) MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIA az érettségi két részből áll: 1., projekt feladat elkészítése 2., írásbeli érettségi melynek részei: 1., projekt feladat – központilag kiadott gyakorlati feladat elkészítése. 3 megadott feladat közül az érettségizőnek egyet kell választania és megcsinálnia, melyhez munkanaplót is kell készítenie (központilag meghatározott terjedelemben). esszé feladat – központilag kiadott 3 esszé téma közül egyet kell az érettségizőnek választania és megírnia ( meghatározott terjedelemben). 113


A projektfeladatok leadási határideje és helyszíne: az írásbeli érettségi első napja 8 óra, az érettségiztető intézmény titkársága. 2., írásbeli – az érettségizőknek 3 feladatból álló érettségi tesztet kell kitölteniük: a., műveltségi teszt (mozgóképkultúra, filmtörténet, médiaismeret). b., filmelemzés (egy, az érettségin levetített film vagy filmrészletet kell megadott kérdések alapján elemezni). c., média miniesszé írása (egy megadott témában kell az érettségizőnek rövid fogalmazást írnia). Az érettségizőnek minden részfeladat megírására egy órája van.

III. A pedagógiai programhoz kapcsolódó egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013/2014. tanév első napjától a pedagógiai program alapján szervezi meg a nevelő-oktató munkát. A pedagógiai programban található órakereteket 2013/2014, tanév első napjától vezetjük be. A pedagógia program érvényességi ideje négy tanév, azaz 2016/2017. tanév első napjától 2016/2017. tanév utolsó napjáig szól. A 2016/2017. tanévben a nevelőtestületnek a pedagógiai program teljes, minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését el kell végezni, és szükség esetén módosítani, vagy teljesen új pedagógiai programot kell készítenie. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A szakmai munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására bármikor:  az iskola igazgatója,  a nevelőtestület bármely tagja, 114


 a nevelők szakmai munkaközösségei,  a szülők közösségei,  az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői-, illetve diákönkormányzati képviselőik útján az igazgatónak javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület véleményezésével az igazgató fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskolai pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola fenntartójánál

-

nyomtatott formában

 az iskola irattárában

-


 az iskolai könyvtárában

-

elektronikus formában

 az iskola igazgatójánál

-


 az iskola igazgatóhelyetteseinél -


 az iskola honlapján


-

Az iskola vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek) szívesen adnak szóbeli tájékoztatást az érdeklődők számára fogadóóráikon, illetve előzetes időpont egyeztetés után a közösösen megjelölt időpontban. IV. Záradék A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot az iskola diákönkormányzata 2013. év március 26-án tartott ülésén véleményezte és az elfogadását javasolta. …………………………………….. az iskolai diákönkormányzat vezetője

115


A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2013. év március 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. …………………………………… az iskolai szülői munkaközösség elnöke A pedagógiai programot az iskola Közalkalmazotti Tanácsa a 2013. év március 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. ………………………………….. a Közalkalmazotti Tanács elnök

A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. év március 27. napján megtartott értekezletén elfogadta.

……………………………………… Giczy Béla igazgató Budapest, 2013. március 28.

116


117

Az Újpesti Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja

Recommend Documents