A MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Módosítva:

Vác, 2013. március

Hatálybalépés idıpontja:

2013. szeptember 1.

.............................................. Horváth Edit mb. igazgató

Megértem azt is, aki nem ért engem, Tudok ölelni múltat a jelenben, És akarom ölelni a jövıt, S szolgálatára magamat jelentem. Sík Sándornak, a gimnázium egykori tanárának Örökösök c. verse

Gimnáziumunk minden idıben vitathatatlanul Vác és környéke életét közvetve, de közvetlenül is formáló erı. Padjainkból tudósok, orvosok, mővészek, jogászok, sportolók indultak el, s megszámlálhatatlanul sok óvónı, tanító, tanár, a város és körzete pedagógusainak döntı hányada adja tovább, amit útravalóul falaink közt kapott. Iskolánk azonban nem csak a szellem formálásának, hanem más iskoláknak is a bölcsıje; büszkén tekinthetünk vissza az elmúlt idıkre. Elıdeinkkel együtt valljuk, hogy feladatunk “… az ifjúságot a tudományok, írásban és más ismeretekben; tudniillik: a szónoklat-, számtanban, ének és zenében, stb. oktatni…”, ami számunkra azt jelenti, hogy az iskola humán és reál, általános és specifikus mőveltség közvetítése mellett mővészeti tárgyakat is – ének-zene, rajz – szerepeltet oktatási palettáján, s gondot fordít a test nevelésére is. A Madách Imre Gimnázium célja, hogy felkészítsen a közép és az emelt szintő érettségi vizsgára és a felsıfokú tanulmányokra, egészséges életmódra neveljen, s általános mőveltséget adva vegyen részt az értelmiség képzésében. Az iskola életét meghatározó körülmények sok eleme az elmúlt években megváltozott, s folyamatosan változik. Új kihívásokra, új feladatokra, új helyzetre keresünk megoldásokat. Az iskola stabilitását szellemiségének változatlansága, a közvetített értékek állandósága adja. Kiemelten fontosnak tartjuk diákjaink humánumra való nevelését: a befogadó, toleráns magatartás kialakítását, a kreatív gondolkodás, a megújulásra – új ismeretek szerzésére – mindig kész szemlélet elsajátítását. A gimnázium a törvényi kötelezıségnek megfelelıen felkészít az érettségi vizsgára közép és emelt szinten is a kötelezı tárgyakból: magyarból, történelembıl, idegen nyelvbıl, matematikából. A Madách Imre Gimnázium vállalja a felsıoktatási felvételinek megfelelı emelt szintő érettségire való felkészítést fizikából, kémiából, biológiából, földrajzból, informatikából, valamint a középszintő érettségire való felkészítést az említett tárgyak mellett ének-zene, vizuális kultúra, illetve testnevelés tárgyakból. Iskolánk nemes hagyományainak megfelelıen kiemelkedı szerepet vállal a versenysport népszerősítésében, az élsportoló tanulók közoktatási típusú képzésében, a magyar sport utánpótlásának nevelésében. Iskolánk pedagógiai programja e vállalásoknak a kereteit is rögzíti.

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM

TARTALOM 3

Tartalom I.

Bemutatkozás..........................................................................................................................6 I.1. I.2. I.3. I.4. I.5. I.6. I.7.

A váci gimnázium vázlatos története................................................................................. 6 Iskolánk hivatalos adatai.................................................................................................... 8 Osztályaink szervezésének hagyományai.......................................................................... 9 Képzési kínálatunk............................................................................................................ 10 Kiemelkedı verseny- és sporteredményeink .................................................................. 11 Jeles napok iskolánkban................................................................................................... 13 Tanulói összetétel .............................................................................................................. 14

II. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................................15 II.1. II.2. II.3.

Alapelveink ........................................................................................................................ 15 Nevelési filozófiánk ........................................................................................................... 15 Célok, feladatok, eszközök, eljárások.............................................................................. 16 II.3.1. II.3.2.

II.4.

Feladataink........................................................................................................................ 17 Eljárásaink, eszközeink..................................................................................................... 18

Célok, feladatok, eszközök, eljárások a sport irányultságú képzésben ....................... 20 II.4.1. II.4.2. II.4.3.

Céljaink............................................................................................................................. 20 Feladataink........................................................................................................................ 20 Eszközeink, eljárásaink..................................................................................................... 21

III. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..............................................23 III.1. III.2.

Célok és feladatok ............................................................................................................. 23 Közösségi szolgálat............................................................................................................ 27

IV. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.......................................................................29 IV.1. IV.2.

Célok és feladatok ............................................................................................................. 29 A közösségi nevelés iskolai színterei ................................................................................ 31

V. Tehetséggondozás, a képességek kibontakozását segítı tevékenységek, felzárkóztatás 32 VI. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek .........................33 VI.1. VI.2. VI.3. VI.4. VI.5.

A magatartási- és beilleszkedési zavarokkal küzdı tanulók helyzetének javítása ..... 34 A sportbeli tiszta felkészülés, a dopping ellenes tevékenység ....................................... 34 A sportpályákon a fair-play szellem érvényesülése ....................................................... 35 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programjaink ............... 35 Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységeink ................................................. 36

VII.Egészségnevelés.....................................................................................................................37 VII.1. Egészségnevelési program ................................................................................................ 37 VII.1.1. VII.1.2. VII.1.3. VII.1.4. VII.1.5.

Az iskolai egészségnevelési stratégia színterei és módszerei............................................ 37 Az egészségnevelés iskolai területei ................................................................................. 38 Az egészségnevelés iskolai feladatai................................................................................. 40 Az egészségnevelés és az egészséges életmód kialakításának szempontjai a sport irányultságú képzésben (versenysportolói osztály) ........................................................... 41 Drogstratégia..................................................................................................................... 42

VII.2. Mindennapos testnevelés .................................................................................................. 42 VII.2.1.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek........................................ 43

VIII. Környezeti nevelés, fogyasztóvédelem ...........................................................................44 VIII.1. Környezeti nevelési program ........................................................................................... 44 VIII.1.1. Törvényi háttér.................................................................................................................. 44


TARTALOM 4

VIII.1.2. Helyzetkép ........................................................................................................................ 44 VIII.1.3. Erıforrások ....................................................................................................................... 45 VIII.1.4. Alapelvek, jövıkép, hosszú távú célok ............................................................................. 46 VIII.1.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ............................................................................... 47 VIII.1.6. Módszerek......................................................................................................................... 47 VIII.1.7. Taneszközök ..................................................................................................................... 48 VIII.1.8. Kommunikáció.................................................................................................................. 48 VIII.1.9. A környezeti neveléssel kapcsolatos minıségfejlesztés .................................................... 49 VIII.1.10. Továbbképzések................................................................................................................ 49

VIII.2. Fogyasztóvédelemmel összefüggı iskolai feladatok....................................................... 49 VIII.2.1. Törvényi háttér.................................................................................................................. 49 VIII.2.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja...................................................................................... 50 VIII.2.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei................................................................................ 50

IX. A tanulók értékelése, továbbhaladása ................................................................................51 IX.1. IX.2. IX.3. IX.4. IX.5.

A tanuló felkészülése, felszerelése ................................................................................... 51 A tanulók írásbeli beszámoltatása................................................................................... 51 A tanulók otthoni felkészülése ......................................................................................... 52 A tanulmányi eredmények értékelése ............................................................................. 52 A tanulók jutalmazása és büntetése ................................................................................ 53 IX.5.1. IX.5.2.

IX.6. IX.7.

A tanulók jutalmazása ....................................................................................................... 53 A tanulók büntetése........................................................................................................... 53

A magasabb évfolyamra lépés feltételei .......................................................................... 54 Átvétel más osztályból, iskolából ..................................................................................... 55

X. Kapcsolatrendszerünk .........................................................................................................56 X.1.

Szervezeti formák.............................................................................................................. 56 X.1.1. X.1.2. X.1.3.

X.2. X.3. X.4.

Diákönkormányzat ............................................................................................................ 56 Szülıi szervezet ................................................................................................................ 57 Dolgozók képviselete........................................................................................................ 57

Szervezett, munkatervileg meghatározott formák......................................................... 57 Személyes kapcsolattartás formái ................................................................................... 57 Az iskola külsı kapcsolatai............................................................................................... 58

XI. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı feltételek ................................................................................................................................60 XI.1.

Személyi feltételrendszerünk ........................................................................................... 60 XI.1.1. XI.1.2.

XI.2.

Mőködési feltételeink........................................................................................................ 60 XI.2.1. XI.2.2. XI.2.3.

XI.3.

Munkaerıgazdálkodás ...................................................................................................... 60 Továbbképzés, továbbtanulás ........................................................................................... 60 Környezetünk.................................................................................................................... 61 Helyiségeink ..................................................................................................................... 61 Eszközeink ........................................................................................................................ 61

Az alapítvány ..................................................................................................................... 61

XII.Osztályaink, csoportjaink szervezésének elvei, módjai ....................................................62 XII.1. Csoportok szervezése a 9. évfolyamot a 2012/2013. tanévig kezdıkre......................... 62 XII.2. Csoportok szervezése a 9. évfolyamot a 2013/2014. tanévtıl kezdıkre ....................... 64 XII.3. Délutáni foglalkozások...................................................................................................... 65

XIII. Óraszámok .......................................................................................................................66 XIII.1. XIII.2. XIII.3. XIII.4.

A tantárgyak kötelezı heti óraszáma .............................................................................. 66 Óraszámok a humán (magyar-történelem) emelt szintő képzésben ............................ 66 Óraszámok a reál (biológia-kémia) emelt szintő képzésben ......................................... 69 Óraszámok a reál (matematika-fizika) emelt szintő képzésben................................... 71


TARTALOM 5

XIII.5. Óraszámok az informatika emelt szintő képzésben ...................................................... 73 XIII.6. Óraszámok a sportiskolai kerettanterv alapján a sport irányultságú (versenysportolói osztály) képzésben ............................................................................................................. 75 XIII.7. Óraszámok a mővészeti (vizuális kultúra) emelt szintő képzésben ............................. 78 XIII.8. Óraszámok a haladó célnyelv (NYEK) - kezdı második idegen nyelv 5 évfolyamos képzésen ............................................................................................................................. 80 XIII.9. Óraszámok a kezdı célnyelv (v. NYEK) - haladó második idegen nyelv (angol v. német) 5 évfolyamos képzésen ......................................................................................... 82

XIV. A tantárgyi tantervek ......................................................................................................84 XIV.1. A tantárgyi tantervek készítésének elvei......................................................................... 84 XIV.2. A tantervek ........................................................................................................................ 84 XIV.3. A közép szintő érettségi vizsga témakörei, emelt szintő felkészítés ............................. 87

XV.

A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei .......................................................88

XVI. A pedagógiai program megvalósításának feltételei ......................................................89 XVII. A pedagógiai program érvényessége..............................................................................89 XVII.1. Elıírások.......................................................................................................................... 89 XVII.2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai ............................................... 89

Mellékletek: Az iskola Alapító Okirata ........................................................................... 1. számú melléklet Mőködési feltételeink .................................................................................. 2. számú melléklet Eszközjegyzék .............................................................................................. 3. számú melléklet Közösségi szolgálat ...................................................................................... 4. számú melléklet Mindennapos testnevelés, fizikai állapot mérése...................................... 5. számú melléklet Az egyes tantárgyak tankönyvei ................................................................ 6. számú melléklet Az iskola-egészségügyi szolgálat véleményezı nyilatkozata .................... 7. számú melléklet Az elfogadásról szóló jegyzıkönyv (szülık) .............................................. 8. számú melléklet Az elfogadásról szóló jegyzıkönyv (diákok) ............................................. 9. számú melléklet Az elfogadásról szóló jegyzıkönyv (nevelıtestület)................................ 10. számú melléklet Tantárgyi tantervek Óraszámok a 2012/2013. tanévig kezdı évfolyamok esetén


PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK 6

I. Bemutatkozás I.1.

A váci gimnázium vázlatos története

XVIII. sz. folyamán a várost polgárai és építı püspökei virágzó kisvárossá fejlesztették. Szükség volt iskolára is, melynek alapjait gr. Kollonich Zsigmond váci püspök vetette meg III. Károly engedélyével s alapítvány létesítésével. Az iskola alapító oklevele 1714. október 3-án kelt. A püspök a kegyestanítórendet hívta meg az ifjúság nevelésére, Zajkányi Lénárt vezetésével. Az 1717-es fınévkönyv már 230 tanulóról számol be. Iskolaépület még nem volt, az osztályokat magánházaknál helyezték el. 1720-ban Berkes András nagyprépost saját telkét engedte át, és átvállalta a rendház és gimnázium építési költségeinek zömét. A városi tanács is pénzbeli adománnyal támogatta az építkezést. Az 1733/34-es tanévben az addig négy osztályos iskola hat osztályossá fejlıdött. A piarista rend kormánya állandóan ırködött a tanítás és a nevelés fölött (visitatio canonica). A tanítás nyelve a latin volt, az 1751/52-es tanévtıl tették kötelezıvé a magyar nyelv oktatását. Különös figyelmet tanúsított az iskola iránt gr. Migazzi Kristóf bíboros, bécsi érsek, aki 1756-86 között váci püspök is volt. Gyakran meglátogatta a tanítási órákat. A szorgalmas tanulókat jutalmazta, a szegények anyagi támogatást kaptak. Hat ifjú ellátására évi díjat fizetett. İ kezdeményezte azt is, hogy 1764. augusztus 27-én, váci látogatása alkalmával Mária Terézia felkeresse az iskolát. Mária Terézia végignézte a tiszteletére elıadott Plautus-színdarabot, s 12000 forinttal támogatta az intézményt. Az iskolai könyvtárról az elsı fennmaradt leltárkönyv 1781-bıl ıriz adatokat 564 féle mőrıl. II. József uralkodása idején, majd néhány évvel késıbb a napóleoni háborúk idején az épületet katonai célokra foglalták le, az iskola 1810-ben költözött vissza a régi falak közé. 1848-ban bezárták az iskolát, mert a hallgatók nagy része Kossuth hívó szavára fegyvert fogott. Az iskola sebesültek kórháza lett. A szabadságharc után a Thun-féle új tanrendszerben a tanítás németül folyt, a tanulók létszáma száz alá esett vissza. 1859-tıl egy királyi rendelet az iskolafenntartók jogkörébe utalta a tanítási nyelv megválasztását. Fokozatosan bevezették az 5-8. osztályokat. Trefort Ágoston miniszter hozzájárult az érettségi vizsgajog megadásához. 1880 szeptemberében ünnepélyesen megnyitották a nyolcosztályos fıgimnáziumot. A múlt század végén Schuster Konstantin püspök anyagi hozzájárulásával az épületet kibıvítették. Az új kívánalmaknak megfelelıen már volt rajzterem, tornaterem, szertárak. Párhuzamos osztályt indítottak. Emelkedett a tanárok és a diákok száma. Az oktatást tanulmányi kirándulásokkal bıvítették. 1941-ben pompás külsıségek között új szárnyat avattak. A II. világháborúban kényszerszünetet rendeltek el. A termeket ismét katonai alakulatok vették birtokukba. 1946-ban indították a dolgozók gimnáziumának elsı osztályát. Az 1946/47-es tanévben 21 osztályt kellett elhelyezni az iskolában: 8 gimnáziumi osztályt, 8 általános iskolai osztályt, a dolgozók gimnáziumának 2 osztályát és 3 gimnáziumot elıkészítı osztályt.



Az államosítás elsı évében, 1948/49-ben a négy osztályossá alakuló gimnáziumban 266 tanulót tanított 14 tanár (köztük paptanárok). Az iskola mellett ekkor létesült a diákotthon, ami 1952ben kollégiummá alakult. 1950. augusztus 31-én felsıbb határozat értelmében a gimnázium a Sztáron Sándor nevet kapta. Az 1950/51-es tanévben a gimnázium épületében megnyílt az elsı gépipari technikumi osztály, 1952-ben az iskola eredeti épületét át kellett adni az alakuló gépipari szakközépiskolának (ma Boronkay György Mőszaki Középiskola). A gimnáziumot a szeminárium épületébe költöztették, ahol a papképzést beszüntették. Az 1956/57-es tanévben a nappali tagozaton öt párhuzamos osztály, 1962-ben pedig hét párhuzamos osztály indult. Az 1962/63-ban kiadott évkönyv ötezer kötetes tanári és kétezer kötetes ifjúsági könyvtárról és 44 folyóiratról tudósít. 1964/65-ben kereskedelmi szakközépiskolai osztály nyílt a gimnázium épületében. A késıbb külön épületbe költözı kereskedelmi szakközépiskola és a kollégium a gimnázium gazdálkodási körébe tartozott. 1966-ban a tanulók létszáma meghaladta a 900 fıt, és szükségessé vált új gimnázium beindítása. 1967. szeptember 1-jén az önállósuló Géza király téri Gimnázium és Szakközépiskolába (ma Selye János Egészségügyi Szakképzı és Humán Középiskola) 9 osztály és 11 tanár ment át. 1975-tıl az iskola átvette a konyha üzemeltetését a kollégiumtól. 1976-ban építették ki, s kezdte meg mőködését az iskolarádió. Ebben az évben vonták össze a tanári és az ifjúsági könyvtárat is egyetlen, jobban használható könyvtárrá. 1980-tól 1987-ig az iskolai könyvtár összevontan mőködött a Pest Megyei Pedagógiai Intézet könyvtárával, és a megye alsó- és középfokú oktatási intézményei könyvtárainak hálózati központja lett. 1982-tıl az épületben megszőnt a kollégium, helyén nyelvi termeket alakítottak ki, nyelvi laboratóriummal. Itt kapott helyet az orvosi szoba is. Ebben az évben újból hat párhuzamos osztály indult. 1985-ben építették ki a technika-számítástechnika tanterem-blokkot. 1987/88-ban fizika demonstrációs terem létesült. Ebben a tanévben komoly igényeket kielégítı stúdió és zártláncú TV kiépítése kezdıdött el: 4 csatornán lehetett az oktatófilmeket 8 szakterembe sugározni. Az iskola udvarán a kosárlabda-pálya mellett egy röplabdapálya épült. Az iskola 1988/89-ben ünnepelte alapításának 275. évfordulóját, melyen részt vettek a volt piarista tanárok, diákok is. A Vác Városi Tanács 72/1989-es határozata alapján a Sztáron Sándor Gimnázium elnevezést megszüntette, és a város gimnáziumát Váci Madách Imre Gimnáziumnak nevezte el. A rendszerváltás után (1990) tárgyalások kezdıdtek az iskola épületének az egyház részére történı visszaadásáról. A Polgármesteri Hivatal egy városszéli volt laktanyát jelölt ki a gimnázium számára, valamint a jelenlegi Boronkay György Mőszaki Középiskola és kollégiuma, valamint a Kereskedelmi Szakközépiskola, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola részére. Iskolánk Brusznyai utcába való költözésére az 1995/96-os tanév végén került sor. A városban több középiskola gimnáziumi osztály indításához kapott engedélyt a fenntartótól. A jogelıdünk, a Piarista Gimnázium újraindítása után gimnázium alapításának éve 1948-ra módosult. 1993-ban és 1997-ben az iskola hét párhuzamos osztályt érettségiztetett. 1996. szeptember 1-jén avatta az új iskolaépületet Kuncze Gábor belügyminiszter. Az új iskolaépülethez tornaterem nem épült, testnevelési óráinkat az iskola épületétıl 500 m-re lévı városi sportcsarnokban tartjuk.



Az iskola 1997-ben újrakezdte az iskolarádió kiépítését. Tanulóink az iskola szomszédságában lévı kollégiumban kaphatnak étkezési lehetıséget. Az új iskolaépület öt párhuzamos osztály befogadására alkalmas. 2004-ben Vác Város Képviselı Testülete kérésünkre Alapító Okiratunkban Madách Imre Gimnáziumra módosította a gimnázium elnevezését. A kétszintő érettségi bevezetésének évétıl a 2004-2005. tanévtıl iskolánk emelt szintő érettségi vizsgaközpont. Vác és a környékének középiskoláiból erre a szintre jelentkezı tanulók nálunk írják írásbeli érettségi dolgozatukat, és az iskolánkban mőködı tantárgyi bizottságoknál tesznek szóbeli vizsgát. Az érintett tantárgyakat, valamint a vizsgázók és vizsgáztató tanárok beosztását Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Fıosztályán (korábban OKÉV, OH Regionális Igazgatóságán) határozzák meg az adott vizsgaidıszak jelentkezései alapján. 2012 tavaszával bezáróan az addigi hét tavaszi vizsgaidıszak közül hatban, valamint egy ıszi vizsgaidıszakban iskolánk a következı tantárgyakból volt emelt szintő vizsgaközpont.

Tantárgyak Magyar

2005 2006 2007 2008 2009 2011 tavasz tavasz tavasz tavasz tavasz tavasz x

x

x

Matematika Történelem

x

x

x

Biológia

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Informatika

2012 2013 tavasz tavasz

x

Angol Német

2011 ısz

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Elektronikai alapismeretek Társadalomismeret

x

2005-ben iskolánk a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet által meghirdetett pályázaton elnyerte a Közoktatási Típusú Sportiskolák Módszertani Központja címet. A sportiskolai kerettanterv megjelenése után a 2007/2008. tanévben elsı alkalommal indult gimnáziumunkban ún. sport irányultságú képzés (versenysportolói osztály). Gimnáziumunk 2010-tıl regisztrált Tehetségpontként mőködik, a közeli jövıben tervezzük az akkreditációs folyamat elindítását azért, hogy akkreditált Tehetségpontként minden segítséget megadhassunk a tehetségjegyeket mutató tanulóinknak.

I.2.

Iskolánk hivatalos adatai

Az iskola hivatalos neve

Madách Imre Gimnázium

OM azonosítója:

032557

Az iskola címe, telefonszáma

2600 Vác, Brusznyai Árpád utca 4.



Tel: 06/27/518-655 06/27/316-132 Fax: 06/27/518-656

Az iskola fenntartója, felügyeleti szerve

Klebersberg Intézményfenntartó Központ Váci Tankerülete 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

Az iskola KLIK azonosítója

134014

Az iskola mőködtetıje

Vác Város Önkormányzat Gazdasági Hivatal 2600 Vác, Szirénaköz 7.

Az iskola feladata

Általános középfokú oktatás (TEÁOR sz.: 8021), ezen belül emelt szintő oktatás egy-egy osztályban, illetve csoportbontásban; valamint emelt és középszintő érettségire felkészítı foglalkozások szervezése; különleges gondozás keretében nyújtott ellátás; korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás; sportirányultságú képzés.

Az iskola jogállása

A Madách Imre Gimnázium önálló jogi személy ?

Az iskola beiskolázási területe

A körzeti jellegő közszolgáltatás biztosítása okán: Vác, Pest és Nógrád megye, de az ország egész területérıl fogad diákokat.

I.3.

Osztályaink szervezésének hagyományai

Már a piarista idıkben is, amikor megjelent az elsı párhuzamos osztály, a tanulókat humán, illetve reál osztályokba sorolták. Az 1950-es években a négy párhuzamos osztály humán, reál, nyelvi és általános tagozatként mőködött. Késıbb, az akkori igényeknek megfelelıen az A osztály fizika, a B matematika-kémia, a C kétévente orosz-angol, illetve orosz-német, a D általános, illetve testnevelési tagozatot jelentett. A jól mőködı tagozatos rendszer 125/1978 (M. K. 14.) OM számú utasítás alapján való megszőnése után az induló fakultációk vitték tovább a tagozat irányait, de újabbak is kerültek melléjük: magyar, történelem, olasz, francia, spanyol, latin, eszperantó nyelvek, biológia, ének, rajz. Az elméleti fakultációkat gyakorlati tárgyak egészítették ki, melyekbıl szintén lehetett érettségizni, záróvizsgával szakképesítést is adtak: idegenvezetés, kémiai anyagvizsgálat, fotográfiai ismeretek, könyvtárkezelıi ismeretek, rendvédelmi ismeretek, számítástechnika, nevelési alapismeretek, sportszervezıi ismeretek. 1990-ben orientációs osztályokat indítottunk: A magyar-történelem (humán), B biológia-kémia (reál I.), C speciális nyelvi (angol, német), D foci – a városi labdarúgó sportegyesülettel való megállapodás alapján – (testnevelési, általános), E számítástechnika (informatikai), F matematika-fizika (reál II.). 2004-ben lehetıség nyílt nyelvi elıkészítıs osztályok indítására. A 2004-2005. tanévben angolnémet nyelvi elıkészítıs C osztályt indítottunk. A 2005-2006-os tanévben bıvült a kínálat egy fél osztály olasz nyelvi elıkészítıs csoporttal. A 2006-2007. tanévben induló D osztály pedig már olasz-francia nyelvi elıkészítıként indult. Ennek a felfutásával a 2010-2011. tanévtıl 22 osztállyal mőködik iskolánk. A 2011-2012. és a 2012-2013. tanévben a francia helyett spanyol nyelvi elıkészítı indult. A jövıben a három nyelv várhatóan rotációban követi egymást.


I.4.


Képzési kínálatunk

A 2003/2004. tanévben végzett két felmérés alapján az iskolánkba jelentkezı tanulók több mint harmada az informatikát, harmada valamilyen idegen nyelvet (angol, német) tanulná magasabb óraszámban. Sokan választják a magyart (20%) és a történelmet (15%) is. A testnevelési „tagozatra” – a fociosztály megszőnése után is – 15% a jelentkezı, míg a reál párosításokra 12, illetve13%-os az érdeklıdés. A tanulók fele a sokszínőség, a sokféle választási lehetıség miatt keresi meg iskolánkat. Iskolánk sokprofilú intézmény. A felméréseket figyelembe véve, a hagyományokat is követve, a mindenkori igényeknek megfelelıen szervezzük osztályainkat. Emelt szintő oktatást kínálunk magyarból, történelembıl, biológiából, kémiából, matematikából, fizikából, informatikából és vizuális kultúra tantárgyból, valamint angol, német, francia, olasz és spanyol nyelvbıl nyelvi elıkészítı évfolyammal induló öt évfolyamos képzést szervezünk. A 11. és 12. évfolyamon, az érettségire való felkészítés jegyében, ezen tárgyak köre kiegészül a földrajz, a testnevelés és az ének-zene tantárgyakkal, valamint igény esetén az orosz nyelv, az (emberismeret és) etika tantárgyakkal, valamint tantárgyi modulokkal. A 2005/2006. tanévben meghirdetett képzéseink között újdonság az ún. sport irányultságú képzés (versenysportolói osztály), melyet a város sportegyesületeinek kezdeményezésére, támogatásukkal hirdettünk meg hagyományainkra támaszkodva. (Az 1980-as években jól mőködı testnevelés tagozatot, késıbb a VÁC FC SAMSUNG labdarúgó csapatával együttmőködve ún. “foci osztályt” szerveztünk.) A képzés sikere érdekében együttmőködési megállapodást kötöttünk nyolc sportegyesülettel (Váci Nıi Kézilabda SE - kézilabda, Váci Vízilabda SE - vízilabda, Vác Városi Evezıs Klub evezés, Váci Hajó SE - kajak-kenu, Váci Reménység Egyesület-atlétika, Gödi SE Férfi Kosárlabda Szakosztály-kosárlabda, Vác Város Labdarúgó Sportegyesület-labdarúgás, Dunakeszi Teniszklub). E képzés jól illeszkedik Vác város fejlesztési tervébe, az általános iskolákban induló és a váci fıiskolán végzıdı képzési folyamatba. Együttmőködési megállapodást kötöttünk a környékbeli dunakeszi Kırösi Csoma Sándor Általános Iskolával a képzés 12 évfolyamossá való kiterjesztésének érdekében. A sportoló tanulók tanulmányi és sportterhelésének összehangolása érdekében átdolgoztuk a gimnázium pedagógiai programját. Nevelési programunkat kiegészítettük a sport irányultságú (versenysportolói) képzés nevelı-oktató munkáját meghatározó pedagógiai alapelvekkel, céljainkkal, feladatainkkal, valamint e munkánk során alkalmazott eszközökkel és eljárásokkal. Kidolgoztuk iskolánk helyi tantervét a versenysportolói osztály számára azért, hogy a partner sportegyesületek igényeit kielégítve versenysportoló tanulóink számára speciális tantervekkel és tananyagtartalmakkal járulhassunk hozzá közoktatási képzésükhöz. A 2007-ben megjelent sportiskolai kerettantervre épülı speciális tantervek kidolgozása és beépítése a gimnázium helyi tantervébe lehetıséget ad a versenysportoló tanulóknak, hogy a tanítás megkezdése elıtt, kora reggel már részt tudjanak venni edzésen, majd az iskolai oktatás után, délutánonként is edzése(ke)n vehessen részt. A sport irányultságú képzésben résztvevı tanulók számára azt javasoljuk, hogy az érettségire való felkészülés jegyében a 11-12. évfolyamon a szabadon tervezhetı órakeret terhére a testnevelés és a biológia tantárgyak közül válasszanak érettségire felkészítı foglalkozást. A sport irányultságú képzés (versenysportolói osztály) helyi tantervében megjelenítettük a sportiskolai kerettanterv tantárgyi moduljait (sportismeretek, sportági ismeretek, sportpszichológia, sporttörténet, tanulásmódszertan, sportetika).


I.5.


Kiemelkedı verseny- és sporteredményeink

A gimnáziumnak minden korszakában voltak és vannak olyan tanulói, akik sikert, kiemelkedı eredményeket hoztak az iskolának, akik az iskola falai közül kikerülve megállták a helyüket az életben. Felsorolásuk sohasem lehet teljes, hiszen száznál jóval több tanulóról van szó. Legsikeresebb diákjaink nevét márványtábla ırzi az iskolában, követendı példát állítva a mindenkori utódoknak. Kaufmann Zoltán

Mogyorósi András

Iván Gabriella Szigeti Ágota Simon Tamás Bánhidi Imre Simonyi Andrea Runyó Anna Madudák Csilla Müller Ildikó Vass Ildikó Dobrocsi Tímea Kovács Melinda Bea Csaba Rudolf Adrienn Pszota Anikó

Ujhelyi Zoltán

Böröcz Anita Gál Anna Makrai Katalin Toldi Dorottya Kalocsai Réka

Nemzetközi diákolimpia – fizika Eötvös Loránd Fizikaverseny OKTV matematika OKTV fizika Arany Dániel Matematikaverseny Nemzetközi diákolimpia – fizika Eötvös Loránd Fizikaverseny OKTV fizika Arany Dániel Matematikaverseny OKTV orosz OKTV német OKTV fizika OKTV biológia OKTV angol OKTV földrajz OKTV földrajz OKTV német OKTV francia Nemzetközi eszperantó verseny OKTV angol „Ki miben tudós” (történelem) Millecentenáriumi vetélkedı (tört.) Arany Dániel Matematika Verseny Gordiusz Matematika Verseny OKTV matematika Szilárd Leó Országos Fizikaverseny OKTV informatika Szilárd Leó Országos Fizikaverseny Szilárd Leó Országos Fizikaverseny Magyar irodalom OKTV Magyar irodalom OKTV Olasz nyelv OKTV Magyar irodalom OKTV Biológia OKTV

I. hely I. hely 5. hely 9. hely II. hely I. hely II. hely I. hely III. hely I. hely I. hely 4. hely 5. hely III. hely III. hely IV. hely 7. hely I. hely I. hely II. hely 3. hely 6. hely 8. hely 2. hely döntı 11. hely 14. hely 3. hely 7. hely 19. hely 26. hely 20. hely 13. hely 8. hely

1979. 1979. 1978. 1978. 1976. 1982. 1982. 1981. 1980. 1974. 1976. 1980. 1980. 1981. 1983. 1984. 1984. 1988. 1989. 1989. 1996. 1996. 1997. 1998. 1998. 1999. 2004. 2002. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.


Tihanyi Dóra Simon Anett Tímea Pauer Klaudia Mária Rottek Fanni Ollé Gellért Székely Tímea Pásztor Gergely Incze Noémi Somlai Borbála Csizmadia Kinga


Biológia OKTV Olasz OKTV Olasz OKTV Biológia OKTV Biológia OKTV Rajz és vizuális kultúra OKTV Magyar irodalom OKTV Biológia OKTV Olasz OKTV Olasz OKTV Olasz OKTV Francia OKTV

29. hely 17. hely 5. hely 11. hely 16. hely 10. hely 29. hely döntı 17. hely 2. hely 19. hely 2. hely

2009. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2012. 2013.

Több tanítványunk is bekerült a legjobbak közé az OKTV-n matematika, fizika, biológia, magyar, angol, olasz tantárgyakból, s egyéb országos tanulmányi versenyeken is. Iskolánkba járt kiváló sportolók közül néhány olimpikon: Kulcsár Gergely

gerelyhajítás

3. hely 2. hely 3. hely

Gyulai Zsolt

Kajak I-es 1000 m Kajak IV-es 1000 m Kajak I-es 500 m Kajak IV-es 1000m Kajak II-es 500 m olimpikon – kajak olimpikon – kajak olimpikon – kajak kajak IV-es Kajak II-es olimpikon – kajak Kajak IV-es Kajak IV-es

1. hely 1. hely 2. hely 2. hely 6. hely

Gyulai Katalin Petrovics Kálmán Petrovics Béla Dónusz Éva

Viski Erzsébet

1. hely 3. hely 2. hely 2. hely

1960. 1964. 1968. 1972. 1988. 1988. 1992. 1992. 1996. 1988. 1988. 1988. 1992. 1992. 1996. 2000. 2004.

Az atlétika és a kajak mellett úszásban és labdajátékokban is (kosárlabda, röplabda, labdarúgás) szép eredményekkel büszkélkedhetünk. Labdarúgó diákolimpia Labdarúgó diákolimpia Labdarúgó diákolimpia Strandröplabda diákolimpia Kézilabda diákolimpia

Fiúk Fiúk Fiúk VI. korcsoport Fiúk Lányok V. korcsoport

3. hely 1. hely 1. hely 2. hely 3. hely

1993. 1994. 1998. 2000. 2012.


Kézilabda diákolimpia Lányok VI. korcsoport Teremlabdarúgó diákolimpia Fiúk V-VI. korcsoport

I.6.


1. hely 1. hely

2013. 2013.

Jeles napok iskolánkban

A kilencedikesek részére szeptember-októberben „szecskaavatót” (a kilencedikesek avatója) szervezünk, amire ık rövid mősorral készülnek, játékos vetélkedın vesznek részt. Itt lehetıségük nyílik megismerkedni az évfolyam többi diákjával és a felsıbb évesekkel. A téli szünet megkezdése elıtt az iskola aulájában karácsonyi ünnepet tartunk, amelyen a mősort iskolánk tanulói adják. Karácsony elıtt rendezzük meg a „német nap”-ot, melyen a diákok német nyelven adnak elı karácsonyhoz kapcsolódó történeteket, hagyományos süteményeket készítenek, hoznak, bemutatják a német karácsonyi szokásokat, vetélkedın vesznek részt. Januárban Madách-nap keretében emlékezünk meg gimnáziumunk névadójának és volt tanítványának születésérıl. (A jeles drámaíró magántanulóként járt az iskolába. 1830. és 1835. között az ún. grammaticai osztályokban tett magánvizsgát minden tantárgyból, kitőnı eredménnyel.) A rendezvényt testvérintézményünkben, a váci Madách Imre Mővelıdési Központban tartjuk melynek terembérleti díját a fenntartó finanszírozza, itt kerül sor a közösen meghirdetett Madách pályázatok nyerteseinek jutalmazására. A legjobb pályamunkákat megjelentetjük az iskola újságjában, illetve kiállítjuk az iskolai galériában. A Madách-napi ünnepi mősor után az iskolai SZMK-val együttmőködve Madách-bált (jótékonysági bál) szervezünk, melynek bevételét az iskolánkat támogató alapítványra (Váci Madách Imre Gimnázium Alapítvány) utaljuk át. A Madách-bál védnökének iskolánk jeles tanítványait (olimpikonok, mővészek, városi képviselık, stb.) kérjük fel. Az évfordulós rendezvényeinkre meghívjuk a Madách Imre nevét viselı középiskolákat, illetve részt veszünk azok rendezvényein. Rendszeresen részt veszünk a Madách születésnapjához kötıdı Nógrád megyei rendezvényen Balassagyarmaton. Iskolánk 11. évfolyamos tanulói a Madách-túra keretében minden tanévben felkeresik Madách Imre szülıházát Alsósztregován, illetve a csesztvei emlékházat. Az ezzel kapcsolatosan felmerülı költségeket, lehetıségeihez mérten, a fenntartó támogatja. Gimnáziumunk egyik legrangosabb eseménye a szalagavató, melyet a Sportcsarnokban tartunk bensıséges ünnepség keretében, szülık és rokonok jelenlétében. Az estet a végzıs osztályok mősora teszi igazán emlékezetessé. A mősor után a tizenegyedik évfolyam tanulói vendégül látják tizenkettedikes diáktársaikat. A tavaszi szünet elıtt tanulóink a diákönkormányzat szervezésében diáknapot tartanak, amikor korteskedés után diákigazgatót választanak. A diáknapon tréfás vetélkedıket, tanár-diák sportversenyeket és egyéb rendezvényeket szervezünk. Az érettségi idején az alsóbb éves diákok részvételével hagyományosan iskolai programokat szervezünk: Tavasznap, sportnap. Május hónapban ballagnak a végzıs diákok, tarisznyájukat a kilencedik évfolyamosoktól kapják, búcsúzójukon diáktársak, tanárok és a szülık, rokonok kísérik ıket. A ballagást megelızı napokban régi hagyományként a diákok gyertyafényes szerenádot adnak tanáraiknak. Szép szokássá vált a rendszeres idıközönként megnyíló iskolai galéria-tárlat, ahol a város jeles képzımővészei és az iskola tehetséges diákjai mutatkozhatnak be alkotásaikkal. Nemes hagyománnyá vált a pedagógusok köszöntése pedagógusnapon egy-egy osztály által elkészített irodalmi összeállítással.


I.7.


Tanulói összetétel

Az elsı osztályfınöki órákon az osztályfınök ismerkedik a kilencedik évfolyamos tanulókkal, a családi hátterükkel. Tanulóink kb. 35%-a váci. Tanulóink zöme kisebb településekrıl származik. A környék legtöbb településérıl vannak tanulóink, Aszódtól Szobig. Ritkábban, de elıfordul ukrajnai, szlovákiai illetve romániai magyar nyelvő tanuló. Nemzetiségi hovatartozás szempontjából nem vizsgáljuk tanulóinkat – ettıl függetlenül végezzük munkánkat; a hozzánk jelentkezı tanulók nem kívántak még nemzetiségi irodalmat tanulni, nyelvoktatásunk pedig kielégíti az igényeket. A váci tanulók aránya az 1998-as felmérést (40%) követıen csökkent, a 2003-2004-es tanévben már csak 30% körül mozgott, majd ismét emelkedett, a 2006-2007-es tanévben kb. 35%. Az elmúlt három tanévben 25-30% közötti. A csökkenı tendencia kezdeti oka a középiskolai expanzióban, az oktatási palettánkról kényszerően letörölt gyakorlati fakultációkban, az iskola központból való kitelepítésében és az elmaradt propagandában volt kereshetı, valamint hogy több váci iskola gimnáziumi osztályt indított. A sikeres nyelvi elıkészítı évfolyammal induló öt évfolyamos képzések beindítása, a megújulásra való törekvés ismét népszerővé és tették iskolánkat a váci szülık és gyermekeik körében, 2005-ben a beiratkozó tanulók 44%-a volt váci, utána azonban ismét csökkent. Diákjaink részben szüleik, rokonaik, részben az idejáró diákjaink ajánlása alapján választják iskolánkat. Tájékoztatóink hatására is sokan döntenek iskolánk mellett. Tanulóink között idınként tanulnak mozgássérült, illetve vak fiatalok is, akiknek beilleszkedését segítjük. A felvételi dolgozatokkal, tanév kezdeti feladatsorokkal objektíven, rendszeresen mérjük a tanulók képességeit. Hozott eredményeiket is figyelve megállapítható, hogy tudásukat tekintve − a korábbi évekhez viszonyítva − 2004-ig valamelyest gyengébbek voltak a gimnáziumba jelentkezık. A 2005-2006-os tanévtıl újra emelkedett a tanulmányi eredmények szintje a beiskolázott tanulóknak. Az iskola tanulmányi átlaga a 2011-2012. tanévben elérte a 4,00-et. Gimnáziumi tanulmányaik befejezése után tanulóink legalább 70% a felsıoktatásban tanul tovább. Diákjaink kb. 20 % OKJ-s képzéssel folytatja tanulmányait, ezt követıen nagy részük szintén továbbtanul. 10% alatt van azoknak a száma, akik a középiskola elvégzése után nem tanulnak tovább.



II.Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola céljainak, feladatainak meghatározásánál támaszkodunk az iskola hagyományaira, és a lassan változó tanulói összetételt is figyelembe vesszük.

II.1.

Alapelveink

Az iskolai élet középpontjában mindenkor a diákok állnak. Minden értük, emberi-szellemi fejlıdésük érdekében történik.

Iskolánk egyetemes emberi értékeket kíván közvetíteni, hagyományainknak megfelelıen, hangsúlyt fektetve a helyi igények, elvárások megvalósítására. Szeretnénk, ha diákjainkat a humánum, a demokratizmus, az önálló, felelısségteljes gondolkodás és cselekvıképesség jellemezné, miközben tiszteletben tartjuk saját értékeiket, személyiségük szabad kibontakozását.

A nevelés és oktatás elválaszthatatlan egységként kell, hogy megjelenjen a munkafolyamatban. Nincs „tiszta” ismeretátadás nevelés nélkül. Tudatosan ki kell használnunk a tananyagból adódó nevelési helyzeteket. A tanterveket a nevelés folyamatát is szem elıtt tartva kell összeállítanunk. Figyelembe kell vennünk, hogy a tanár viselkedése, magatartása nevelı példa a diákok számára. Építeni kell arra, hogy a tanár személyisége növelı hatású lehet a tanulás-tanítás hatékonyságára. Munkánkat a folyamatos megújulásnak kell kísérnie, csak így felelhetünk meg állandóan változó környezetünk igényeinek. A tanár felkészültsége, tudása karbantartásához rendszeres továbbképzésekre van szükség. Az iskola szerkezetét a hatékonyabb mőködés szempontjai vezérlik.

Az iskola nevelı-oktató munkáját a pedagógiai programon és a kerettanterveken túl a szülıi igények is befolyásolják, tükrözıdnie kell a helyi elvárásoknak. Többek között ez adja iskolánk „egyéniségét”. Iskolánk arculatának kialakítása, az igények szerinti módosítása érdekében folyamatos egyeztetés szükséges az iskolai szülıi munkaközösséggel, a fenntartóval, a diákönkormányzattal, a partnerekkel, a sportegyesületekkel, a sportági szakszövetségekkel, a sportszervezetekkel.

Tanulóink szociális háttere sokat romlott az elmúlt években, ezért kiemelt fontosságú feladatunk lett az esélyegyenlıség biztosítása a hátrányos helyzető diákok számára. Esélyegyenlıségi programunk e feladat sikerének biztosítéka.

II.2.

Nevelési filozófiánk

Országunk, társadalmunk az utóbbi években hatalmas változásokon ment át. A kialakuló „új típusú társadalom”-nak „új típusú ember”-ekre van szüksége, amit iskolánknak is figyelembe kell vennie, sıt ezt az átalakulási folyamatot segítenie kell. Nem mindegy azonban, ki milyen emberekre gondol, milyen nevelési elképzelései vannak. Napjainkban nagyon népszerőek azok a gondolatok, melyek a korszerő nevelés alapelveit a következı tételekben látják: ki kell alakítani a fiatalokban:


– – – – – –


a „stabil”, „autonóm” személyiséget; a kommunikációs készséget; a tulajdonosi szemléletet; a kreatív vállalkozói képességet; a „mobilizálható”, a „konvertálható” tudást; önmaguk menedzselésének, érdekeik érvényesítésének képességét.

Olyan állampolgárokat szeretnénk nevelni, akik számára az emberi élet méltósága a legfontosabb, akik az élet értelmét a kulturált, a harmonikus, az erkölcsös emberi létben látják. Ez a nevelési-oktatási cél annak az embernek az eszményét állítja nevelı-oktató munkánk középpontjába, aki törekszik ugyan az anyagi lét biztonságára, nem mond le az örömökrıl, de külön gondot fordít a szellemi javak, a lelki örömök kialakítására is – az “ép testben ép lélek” bölcsességét követve. A sport és az oktatás együttmőködése régi hagyományokra tekint vissza iskolánkban. Nevelıoktató munkánkban megıriztük azt a hosszú és mozgalmas európai múltat, melyre büszkén visszatekinthetünk. Kultúránk bölcsıjében, az ókori Görögországban, olyan jelentıs filozófusok, mint Arisztotelész vagy Szókratész már felismerték a sportnak a nevelésben játszott felbecsülhetetlenül fontos szerepét, és a sportnak a “tantervükbe” építése által az is bizonyságot nyert, hogy a sport nemcsak a fizikai, hanem a szellemi egyensúly fenntartásához is jelentıs mértékben hozzájárul. Minden harmadik európai ember rendszeresen őz valamilyen sportot, mégis sok még a teendı, hogy a sport tanulóink mindennapi életének szerves részévé váljék.

II.3.

Célok, feladatok, eszközök, eljárások

Céljaink Diákjaink állják meg a helyüket a világban. Rendelkezzenek korszerő ismeretekkel. Legyenek képesek tájékozódni szőkebb és tágabb környezetük dolgaiban. Tudjanak kommunikálni embertársaikkal. Legyenek képesek a megújulásra, önmaguk továbbképzésére. Diákjaink találják meg a helyüket a világban. Legyenek képesek megfigyelni, értékelni környezetüket. Ismerjék és kövessék saját, családi, nemzeti, nemzetiségi, vallási hagyományaikat. Legyenek képesek elfogadni, tolerálni mások hagyományait. Diákjaink találják meg önmagukat a világban. Tudják helyesen értékelni önmagukat, kapcsolataikat. Legyenek képesek kezelni a válsághelyzeteket. Legyenek képesek elfogadni, hogy nem csak a világ, hanem maguk is változnak, tudják továbbfejleszteni személyiségüket. Diákjaink szeressék a világot. Legyenek képesek észrevenni, sıt kialakítani környezetükben a harmóniát, a szépséget. Legyenek képesek megtalálni az érzelmi biztonságot a családban. Legyenek készek esztétikai élmények befogadására. Diákjaink legyenek készek megváltoztatni a világot.



Legyenek képesek demokratikus keretek között vitázni. Tudjanak felelısséget vállalni döntéseikért, azok következményeiért. Akarjanak részt venni közéleti testületek munkájában. Tudjanak különbséget tenni igazság és hazugság között. II.3.1. Feladataink

Diákjaink állják meg helyüket a világban, ennek érdekében: Korszerő ismereteket közvetítünk a továbbtanulás, a munkavállalás érdekében, és segítjük ezek eredményes elsajátítását. Megismertetjük tanulóinkkal az információt szolgáltató lehetıségeket, a könyvtár, az Internet és a multimédiás eszközök kínálatát. Minden tanulónknak megtanítjuk készségszinten kezelni a számítógépet, s elısegítjük, hogy minél többüknek legyen a munkába állást is segítı képesítése. (OKJ) Biztosítjuk a számítógép-használat, a délutáni órákban az Internetre való csatlakozás lehetıségét. Feladatunk annak biztosítása, hogy minden tanulónk meg tudjon szólalni valamilyen idegen nyelven, hogy minél több tanulónkat segítsük középfokú, illetve felsıfokú nyelvvizsgához. Logikus és tervszerő gondolkodásra nevelünk, arra, hogy tanulóink tudjanak következtetni, elvonatkoztatni. Lehetıséget teremtünk kiemelkedı képességő diákjaink számára tehetségük kibontakoztatására, gyengébb tanulóink számára pedig a felzárkózásra. Elmélyítjük, bıvítjük tanulóink ismereteit. Eszközeink: emelt óraszám, nyelvi elıkészítı osztály, szakkörök, egyetemi elıkészítık, illetve elıadássorozat a könyvtárban olyan jeles alkotókról, akik kimaradnak a törzsanyagból, író-olvasó találkozók szervezése, korrepetálás, egyéni foglalkozás. Megismertetjük tanulóinkkal a tanulási stratégiákat, technikákat. Elsajátíttatjuk a felelési stratégiákat, különbözı kommunikációs módszereket. Megtanítjuk ıket vitatkozni, önálló véleményt alkotni.

Fontos, hogy diákjaink megtalálják helyüket a világban, ezért: Megismertetjük tanulóinkkal a nemzeti hagyományainkat, értékeinket, a nemzeti jelképeket, fejlesztjük diákjaink hazaszeretetét, valamint feladatunk, hogy az iskolai évek alatt a diákok megismerjék iskolánk hagyományait, aktív részt vállaljanak azok megırzésében, továbbfejlesztésében. Kialakítjuk és továbbfejlesztjük tanulóinkban az iskolai közösséghez tartozás érzését, a lokálpatriotizmust. Megismertetjük ıket lakóhelyük kulturális értékeivel, mőemlékeivel, tárgyi emlékeivel. Megismertetjük tanulóinkkal az idegen kultúrákat, a hazánkban és a szomszédos országokban fellelhetı nemzetiségek értékeit. Alkalmat adunk tanulóinknak a “mássággal” kapcsolatos gondolataik megvitatására, véleményformálásra, nézeteik alakítására. Neveljük ıket a másság elfogadására. Arra neveljük tanítványainkat, hogy legyenek fogékonyak egymás problémáira, érezzék át mások gondjait, segítsék egymást az akadályok leküzdésében. Kialakítjuk a célszerő együttmőködés képességét. Diákjaink találják meg helyüket a világban, ehhez:



Megtanítjuk tanulóinkat önmaguk megismerésére, reális önismeret, önkép kialakítására. Megismertetjük velük az alapvetı személyiségtípusokat. Kialakítjuk az önértékelés, önnevelés képességét. Fejlesztjük az önuralom, önfegyelem képességét. Ki- és továbbfejlesztjük tanulóinkban a fegyelem, a munkafegyelem iránti igényt és képességet. Megtanítjuk, hogyan becsüljék, értékeljék saját és mások munkáját. Feladatunk, hogy az önmegismeréshez és az önértékeléshez iránymutatást, módszereket adjunk tanítványainknak. Kialakítjuk bennük a céltudatosságot, mint az önnevelés egyik legfontosabb eszközét. Megismertetjük tanulóinkat a különbözı nevelési stílusokkal és azok hatásaival (kényeztetés, közömbösség). Kialakítjuk a konfliktuskezelı technikák képességét, készségét. Ki- és továbbfejlesztjük tanulóink kreativitását, önálló gondolkodásmódját, problémamegoldó képességét. Kialakítjuk diákjainkban a tanulási készséget, megtanítjuk tanulni ıket. A problémahelyzetek és feladatmegoldások folyamatában tudatosítjuk diákjainkban a tévedés és kérdezés szabadságát. Segítjük fantáziájuk, kreativitásuk, ötletességük kibontakozását. Diákjaink szeressék a világot, — e cél érdekében: Megismertetjük diákjainkkal az élı és élettelen környezet értékeit, a környezetvédelem és a környezet megóvásának területeit, lehetıségeit, korszerő ökológiai szemléletet alakítunk ki tanulóink körében. Környezetvédelmi technikákat sajátíttatunk el. Kialakítjuk a mővészetek iránti fogékonyságot, megismertetjük velük a legfontosabb esztétikai fogalmakat. Fejlesztjük a ritmusérzéküket, a fantáziájukat, asszociációs készségüket. Feladatunk a tartós párkapcsolatok kialakításához és fenntartásához szükséges értékek megismertetése diákjainkkal. Kialakítjuk tanítványainkban a szabadidı értelmes eltöltésének igényét és képességét, az egészséges életmódra törekvést. Feladatunk, hogy megfelelı szabadidıs programok szervezésével lehetıséget adjunk diákjainknak szabadidejük hasznos eltöltésére. Megszerettetjük, megszoktatjuk a rendszeres testmozgást. A mindennapos testedzés lehetıségét biztosítjuk diákjaink számára. Sportköri (ISK) foglalkozásokat különbözı sportágakból tartunk: röplabda, labdarúgás (lány-fiú), kosárlabda (lány-fiú). Diákjaink legyenek készek törvénytiszteletre, a társadalmi demokratizmus igényére, ezért: Megismertetjük velük az iskolában és a társadalomban mőködı közéleti fórumokat és testületeket, jogaikat és kötelességeiket. Legyenek képesek demokratikus keretek között vitatkozni, érvelni. Feladatunk a diákönkormányzat mőködésének segítése, diákjaink közéleti és közösségi feladatokkal való ellátása. II.3.2. Eljárásaink, eszközeink

Egy-egy tanulócsoporthoz a nevelési-oktatási feladatokhoz szükséges képességgel és tudással rendelkezı tanárokat rendelünk, hiszen a tanulóknak szélesebb rálátást biztosítunk, ha több tanárral, tanári szemlélettel találkoznak.



Fontosnak tartjuk, hogy biztonságot adó, megértı, toleráns közeggel vegyük körbe tanítványainkat, biztonságérzetüket növeljük azzal, ha a megszokott tanár tanítja ıket négy éven keresztül.

Tudatosan tervezzük tanóráinkat, mert az átadott tananyagnak van a legnagyobb nevelı hatása. Az adott osztályhoz igazított nevelési stílust választunk, és tanáraink ehhez teremtik meg az optimális légkört. Az instrumentális és az expresszív vezetési módokat megfelelı egyensúlyban tartjuk. Céljainknak megfelelıen váltogatjuk a frontális, egyéni, páros és csoportos munkaformákat.

Új tananyag feldolgozásánál együtt dolgozunk tanulóinkkal, hogy lehetıségük legyen az önálló gondolkodás gyakorlására, megismerjék az alkotási folyamat lényegét, részt vegyenek a problémák megoldásában. Törekszünk lehetıségeik és képességeik állandó, bátorító ösztönzésére. Felkeltjük érdeklıdésüket a különbözı témakörök iránt.

Differenciált nevelı-oktató munkával járulunk hozzá a tanulók személyiségének fejlesztéséhez. Emelt óraszámban tanítunk egyes tantárgyakat, tanulóink érdeklıdési köreinek megfelelıen. Tudásszint szerint bontjuk csoportjainkat. Szakköröket, elıkészítıket szervezünk.

Folyamatosan figyeljük, mérjük tanulóink tudásszintjét. Rövid- és hosszútávú célokat, feladatokat tőzünk ki, az életkornak, tudásszintnek megfelelı, fokozatosan nehezedı feladatilletve tevékenységsorokat állítunk össze, figyelve, hogy sikerélményekhez juttassuk tanítványainkat.

Hozzászoktatjuk tanulóinkat a különbözı kommunikációs, illetve vizsgaszituációkhoz. Külföldre szervezünk nyelvi táborokat, testvériskolákkal keressük a kapcsolatot.

Fontos, hogy tanítványaink ismerjék, milyen eredményeket értek el, legyenek tisztában hiányosságaikkal – ez szóbeli értékelést, világos megfogalmazást jelent a tanár részérıl, átlátható és következetes követelményeket. Biztatjuk tanulóinkat az önértékelésre. Elismerjük teljesítményeiket, tevékenységeiket.

A pedagógus indirekt módon is segítheti, támogathatja tanítványait. Erre rengeteg alkalmat is adnak az osztály körüli teendık, illetve maga a tananyag. Fontos a diák-tanár közötti párbeszéd, hogy a tanuló ne szakadjon el, ne maradjon egyedül a problémáival. Ilyenkor kell a türelem, a tolerancia, az empátia.

Tanítványaink egyre több személyes együttlétet igényelnek – ezen alkalmakkor, a tanórán kívüli foglalkozásokkor vesznek mintát, példát a pedagógusról. Sokféle élményre, különbözı hatásokra van szükségük, hogy kialakulhasson bennük a differenciált, reális önismeret.

Törekszünk a közvetlen, nyílt kapcsolatok kialakítására.

Kiemelt módszereink: az aktív hallgatás módszere, az értı figyelem, a problémák megbeszélése.

Minden tanítványunkat egyforma mércével mérjük, emberi mivoltukat egyformán tiszteletben tartjuk. Fogékonyak vagyunk problémáikra. Segítjük egyéniségük kibontakoztatását, elfogadjuk elképzeléseiket.

Szorgalmazzuk, hogy diákjaink maguk válasszák meg képviselıiket, szószólóikat, véleményüket nyílt viták során fogalmazzák meg. Türelemmel, rugalmassággal kezeljük a felmerülı problémákat.


II.4.


Célok, feladatok, eszközök, eljárások a sport irányultságú képzésben

II.4.1. Céljaink Szeretnénk a sport szenvedélyes szeretetét kialakítani illetve megırizni tanítványainkban. A sportolás hozzájárul a személyiség általános fejlıdéséhez, fejleszti a fegyelmet, a szociális készségeket, segít kialakítani a fair-play szellemiségét, önismeretre és egészséges versenyszellemre nevel. Az Európai Unió országaiban a sport mind társadalmi, mind gazdasági értelemben nagy fontossággal bír. Fókuszában áll a közösség bevonásával indított doppingellenes harc, mely egy új korszak eljövetelét jelzi, és ékesen bizonyítja az európai országoknak a sport ügye iránti elkötelezettségét. A céljainkat szolgáló kezdeményezések támogatása mellett, melyben az iskolai sport támogatásának kiemelt szerep jut, szándékunk, hogy erısítsük azoknak az értékeknek a köztudatba való beépülését, melyeket a sport eredendıen magában hordoz és melyek nélkülözhetetlenek a boldog és teljes élethez. Elsıdleges célunk, hogy az iskolai közösség figyelmét ráirányítsuk a sportnak az oktatásban játszott fontos szerepére, valamint, hogy a versenysportolók speciális közoktatási típusú képzésével hozzájáruljunk a magyar sport eredményességéhez, hagyományainkat megırizve részt vállaljunk magyar sport utánpótlásnevelésében, és a versenysportolók speciális közismereti képzése kiemelt helyet kapjon iskolánk helyi tantervében. II.4.2. Feladataink

A sport által hordozott értékeket a tudás és készségek gyarapításának szolgálatába állítani és lehetıvé tenni a fiatalok számára, hogy fejlesszék fizikai képességeiket és küzdıszellemüket, csakúgy, mint az olyan szociális készségeket, mint a csapatmunka, szolidaritás, tolerancia és a fair-play szellemisége multikulturális környezetben.

Ösztönözni a mobilitást és a diákcserét - különösen multikulturális környezetben - sport-, versenysport- és kultúrprogramokon való részvétellel, sportegyesületi vagy iskolai szervezés által.

A sportnak a nevelésben játszott lehetséges szerepét példázó pozitív gyakorlat széles körben való terjesztésének ösztönzése, a hátrányos helyzető társadalmi csoportok társadalmi integrációja érdekében.

Ráirányítani a figyelmet a sportszakemberek munkájának jelentıségére az iskolán kívüli nevelés területén, különös tekintettel a fiatalok körében végzett tevékenységükre.

Felhívni a figyelmet a fiatalok sportok iránti fogékonyságára.

Szoros együttmőködés kialakítása a nemzeti sportszervezetekkel (NSH, NUSI, stb. )

A Közoktatási Típusú Sportiskolák Módszertani Központjaként ráébreszteni a régióban, a városban mőködı oktatási és sportintézményeket, sportegyesületeket az együttmőködés szükségességére, amely nélkül a sportolva nevelés elve nem mozdítható elıre.

Szakmai együttmőködést kialakítása a sportegyesületekkel, szakosztályokkal, sportszakmai szervezetekkel.

Együttmőködési megállapodás, illetve szerzıdéskötés az érintett sportegyesületekkel, szakosztályokkal, szakszövetségekkel.



A versenysportoló tanulóink továbbtanulásának és sikeres felvételi vizsgájának érdekében, valamint a képzés folytonossága érdekében szoros kapcsolatot kell kiépíteni és fenntartani a helyi sportképzést is felvállaló általános iskolákkal és a váci fıiskolával.

Az iskolai évek során a fizikai és szellemi kihívások közötti megfelelıbb egyensúly megteremtése a sportnak az iskolai tevékenységekbe való fokozottabb integrálása révén.

Felhívni a figyelmet a versenysport hatásaira.

A versenyszerően sportoló fiatalok oktatásával kapcsolatos problémák feltárása.

A versenysportoló tanulóink tehetséggondozása, szükség szerint egyéni oktatási-képzési terv kidolgozása.

A versenysportoló tanulóink szükség szerinti felzárkóztatása hosszabb hiányzások, edzıtáborozásokon, versenysorozatokon való részvétel esetén.

A közoktatási sportiskolák módszertani központjaként sportszakmai konferenciák, továbbképzések szervezése, különös tekintettel a helyi sportoktatást felvállaló általános iskolákkal, középiskolai társintézményekkel és a váci fıiskolával.

Felvételi rendszerünk összeegyeztetése a helyi sportoktatást felvállaló általános iskolákkal, középiskolai társintézményekkel.

Diákolimpiákon való részvétel.

Szellemi diákolimpiákon való részvétel.

II.4.3. Eszközeink, eljárásaink

A sport irányultságú képzés (versenysportolói osztály) nevelési-oktatási feladatainak ellátásához a szükséges képességgel és tudással rendelkezı tanárokat rendeljünk a nevelıtestületbıl, hiszen a versenysportoló csoporthoz megfelelı szemlélettel rendelkezı, sportot szeretı pedagógus kell.

Fontosnak tartjuk, hogy biztonságot adó, megértı, toleráns közeggel vegyük körbe versenysportoló tanítványainkat, biztonságérzetüket növeljük azzal, ha a megszokott tanár tanítja ıket négy éven keresztül.

A sport irányultságú képzésben is tudatosan tervezzük tanóráinkat, mert a jól felépített tanórának van a legnagyobb nevelı hatása. A versenysportolói osztályhoz igazított nevelési stílust választunk, és tanáraink ehhez teremtik meg az optimális légkört. Az instrumentális és az expresszív vezetési módokat megfelelı egyensúlyban tartjuk. Céljainknak megfelelıen váltogatjuk a frontális, egyéni, páros és csoportos munkaformákat.

Új tananyag feldolgozásánál együtt dolgozunk versenysportoló tanulóinkkal, hogy lehetıségük legyen az önálló gondolkodás gyakorlására, megismerjék az alkotási folyamat lényegét, részt vegyenek a problémák megoldásában. Törekszünk lehetıségeik és képességeik állandó, bátorító ösztönzésére. Felkeltjük érdeklıdésüket a különbözı témakörök iránt, megkeressük az aktuális tananyag kapcsolatait a sporttal, a versenysporttal.

A sport irányultságú képzésben kiemelt figyelmet kap a kompetencia alapú oktatás megszervezése.

A sport irányultságú képzésben tanító pedagógusaink folyamatos módszertani továbbképzésérıl gondoskodunk, hogy a képzés speciális igényeinek megfeleljenek.



Differenciált nevelı-oktató fejlesztéséhez.

munkával

járulunk

hozzá

a

tanulók

személyiségének

Folyamatosan figyeljük, mérjük versenysportoló tanulóink tudásszintjét. Rövid- és hosszú távú célokat, feladatokat tőzünk ki, az életkornak, tudásszintnek megfelelı, fokozatosan nehezedı feladatilletve tevékenységsorokat állítunk össze, figyelve, hogy sikerélményekhez juttassuk tanítványainkat.

Hozzászoktatjuk tanulóinkat a különbözı kommunikációs, illetve vizsgaszituációkhoz.

Felkészítjük ıket a felvételi vizsgákat kiváltó kétszintő érettségi vizsgákra, ezzel segítjük bejutásukat a felsıoktatásba.

Fontos, hogy versenysportoló tanítványaink ismerjék, milyen eredményeket értek el, legyenek tisztában hiányosságaikkal – ez szóbeli értékelést, világos megfogalmazást jelent a tanár részérıl, átlátható és következetes követelményeket. Biztatjuk tanulóinkat az önértékelésre. Elismerjük teljesítményeiket, tevékenységeiket.

A pedagógus indirekt módon is segítheti, támogathatja versenysportoló tanítványait. Erre rengeteg alkalmat is adnak az osztály körüli teendık, illetve maga a tananyag. Fontos a diáktanár közötti párbeszéd, hogy a tanuló ne szakadjon el, ne maradjon egyedül a problémáival. Ilyenkor kell a türelem, a tolerancia, az empátia.

Törekszünk a közvetlen, nyílt kapcsolatok kialakítására.

Kiemelt módszereink: az aktív hallgatás módszere, az értı figyelem, a problémák megbeszélése.

Minden tanítványunkat egyforma mércével mérjük, emberi mivoltukat egyformán tiszteletben tartjuk, „komolyan vesszük” ıket. Fogékonyak vagyunk problémáikra. Segítjük egyéniségük kibontakoztatását, elfogadjuk elképzeléseiket, támogatjuk ıket sportpályafutásuk kialakításában.

Szorgalmazzuk, hogy diákjaink maguk válasszák meg képviselıiket, szószólóikat, véleményüket nyílt viták során fogalmazzák meg. Türelemmel, rugalmassággal kezeljük a felmerülı problémákat.

Rendszeres kapcsolatot tartunk versenysportoló tanítványaink sportegyesületeivel, edzıikkel, a sportági szakszövetségekkel.


SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS 23

III.Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Megtanítjuk tanulóinkat önmaguk megismerésére, reális önismeret, önkép kialakítására. Megismertetjük velük az alapvetı személyiségtípusokat. Kialakítjuk az önértékelés, önnevelés képességét. Fejlesztjük az önuralom, önfegyelem képességét. Személyiségünk a család, az iskola, a barátok, társadalmi és természeti környezetünk hatására változik, fejlıdik. A fiatal szervezet és személyiség a felnıttkorig gyors változásokon, fejlıdésen megy át, de végleges, lezárt sohasem lesz, mert felnıttkorban is átalakulhat. Személyiségünk alakításában, formálásában a legnagyobb szerepet mi magunk játsszuk. Önmagunk megismerése, a helyes énkép kialakítása fontos feladatunk. Önismeretre, reális önkép kialakítására csak akkor tehetünk szert, ha számba vesszük külsı és belsı tulajdonságainkat, jellemvonásainkat. Ezzel párhuzamosan újra és újra mérlegelnünk kell, milyenek vagyunk mások szemével nézve.

III.1. Célok és feladatok Célunk, hogy: – diákjaink megismerjék az alapvetı személyiségtípusokat, – az ezeket jellemzı tulajdonságokat, – reális önismeretre tegyenek szert, – ismerjék önmagukat, külsı és belsı tulajdonságaikat, – kialakuljon bennük a helyes önértékelés és az önnevelés képessége, – olyan kiadványokkal, könyvekkel, újságokkal, feladatlapokkal, tesztekkel találkozzanak, melyek segítik ıket önmaguk megismerésében. – tudják elfogadni az ıket érı bírálatokat. – a felmerülı új tények birtokában legyenek képesek véleményük, viselkedésük megváltoztatására, – a közoktatási típusú sportiskolai képzésben résztvevı tanulóink személyiségfejlesztésével elısegítsük eredményességüket a sportversenyeken. Feladatunk, hogy: – az önmegismeréshez és az önértékeléshez iránymutatást, módszereket adjunk tanítványainknak, – kialakítsuk bennük a céltudatosságot mint az önnevelés egyik legfontosabb eszközét, – rövidebb és hosszabb távú célokat tőzzünk ki a tanulásban és az élet más területén, – kialakítsuk bennük a testi, érzéki, szellemi, erkölcsi értékrendet és az értékrend követésének képességét, – folyamatos, következetes önfejlesztı munkára bírjuk rá ıket, – követeljük meg a napi feladatok pontos és igényes ellátását, – segítsük ıket a pozitív gondolkodás és magatartásmód kialakításában, – fejlesszük önuralmukat, önfegyelmüket, akarati tulajdonságaikat, – alakítsuk ki tanítványainkban a konfliktuskezelés és a döntés képességét és készségét, – rendszeresen késztessük ıket önkontroll végzésére, alakítsuk ki bennük a változtatás képességét, – nyújtsunk segítséget siker-kudarc megéléséhez, feldolgozásához. A lehetıségekhez mérten kapcsoljuk be ıket az értékelési és önértékelési folyamatokba,


–

– – – – – – – – – – –

– – –


a közoktatási típusú sportiskolai képzésben részt vevı tanulóink nevelésében kiemelkedı feladatunk, hogy sportsikereik érdekében fejlesszük személyiségüket, hogy megfeleljenek a versenysport követelményeinek, tanulásmódszertani képzéssel segítsük ıket a versenysport és a tanulmányi munka összeegyeztetésében, kitartóképességüket, monotónia tőrésüket fejlesszük, felhívjuk figyelmüket, hogy sportsikereik érdekében is fontos az önismeret és az önértékelés, melyek mentén lehetıség nyílik egyéni edzéstervek kidolgozására, rendszeresen nyújtsunk segítséget ahhoz, hogy megismerjék életkori sajátosságaikat és képességeiket, segítsük ıket készségeik és képességeik kapcsolatának felismerésében, alakítsuk ki bennük a négy alapvetı testi képesség fejlesztésének igényét, nyújtsunk segítséget, hogy tanuló-sportolóink felismerjék sporttehetségük szintjét és sportági alkalmasságuk mélységét, reális önértékeléssel legyenek képesek felismerni a sporteredményeik és motivációjuk közötti kapcsolatot, segítsük ıket abban, hogy tisztában legyenek a versenyre való felkészülés pszichológiai problémáival, felhívjuk figyelmüket a versenyzés sportági tipológiájára, segítsük ıket abban, hogy tisztában legyenek saját személyiségjegyeikkel és vérmérsékletükkel, valamint azzal, hogy egy adott sportág eredményes őzéséhez milyen személyiségjegyekkel kell rendelkeznie a sportolónak, nyújtsunk segítséget ahhoz, hogy megismerhessék a versenyzés folyamatának pszichológiai kérdéseit, tanítsuk meg ıket, hogy kitartóan harcoljanak teljesítményük elismerésért, segítsük ıket abban, hogy megtalálják a sikerhez vezetı utat, és önmaguk megismerésével eljussanak a siker elviselésének módjaihoz is.

Ki- és továbbfejlesztjük tanulóinkban a fegyelem, a munkafegyelem iránti igényt és képességet. Célunk, hogy: – tudatosuljon diákjainkban: korosztályuk legfontosabb munkája a tanulás, – munkavégzésükben legyenek kitartóak, legyenek képesek erıfeszítésekre a felmerülı problémák, akadályok leküzdéséhez, – legyenek képesek átérezni a sikeres, jól végzett munka örömét, – ügyeljenek az elvégzett munka külalakjára is, – tanulják meg értékelni és megbecsülni saját és mások munkáját, – csoportos munkában tudják kiválasztani a képességeiknek legjobban megfelelı feladatokat, – legyenek képesek a munkafolyamat részfeladatainak arányos megosztására, a célszerő együttmőködés kialakítására, Feladatunk, hogy: – példamutatással, megfelelı feladatok adásával ösztönözzük tanulóinkat munkafegyelemre, pontos munkakezdésre, a munkavédelmi elıírások betartására, helyes és takarékos gazdálkodásra, erkölcsi és anyagi felelısségvállalásra, – a sport irányultságú képzésben részt vevı sportoló-tanulóinkat segítsük a jó idıbeosztás, a napi feladatok összehangolásának szervezésében, – fegyelemre, rendszeres és kitartó munkavégzésre szoktassuk ıket, ezzel is fejlesztve tőrıképességüket,


–

– – –


változatos feladatok kitőzésével segítséget nyújtsunk, hogy könnyebben elviselhessék a fizikai fáradtságot, az elfáradást, a túlterhelést és a fizikai-szellemi és kimerülést, segítsük ıket, hogy felfedezzék a versenysport és az edzettség örömeit, felhívjuk figyelmüket a versenysport és az agresszió kapcsolatára, akaraterejüket, mely alapvetı fontosságú tulajdonság a sportsikerek eléréséhez, a tanórákon is fejlesszük.

Ki- és továbbfejlesztjük problémamegoldó képességét.

tanulóink

kreativitását,

önálló

gondolkodásmódját,

Célunk, hogy: – diákjaink gondolkodási és problémamegoldó képességét fejlesszük elméleti és gyakorlati feladatok megoldásán keresztül, – legyenek képesek a megszerzett ismereteiket a gyakorlatban alkalmazni és hasznosítani, – legyenek képesek önálló ismeretszerzésre, – tudják használni győjtımunkájukhoz az információhordozókat, a hagyományostól a legmodernebbekig, – legyen igényük ismereteik folyamatos bıvítésére, a kor igényeihez igazodó tudatos fejlesztésére, – ismerjék fel a jelenségek és események ok-okozati összefüggéseit, legyenek képesek következtetni és elvonatkoztatni, tudjanak lényeget kiemelni, – legyenek képesek az iskolán kívül szerzett tapasztalataikat és ismereteiket az iskolában tanult, rendszerezett ismeretek közé integrálni, – ismerjék az érdeklıdésüknek, képességeiknek és tehetségüknek megfelelı, tanórán kívüli szakköri és mővelıdési lehetıségeket, – legyenek munkafeladataik megoldása során kreatívak, keressék a legcélszerőbb, legötletesebb megoldásokat, – legyenek képesek a munkafolyamatot önállóan megtervezni, végrehajtani és értékelni, – a sport irányultságú képzésben részt vevı sportoló-tanulóinkat segítsük abban, hogy sportsikereik érdekében megırizzék szellemi kondíciójukat. Diákjaink ismerjék fel a család meghatározó szerepét az egyén életében. Szerezzenek ismereteket családi hagyományokról (történelmi és egyéni szinten is). – – –

– – – – –

szüleikkel, testvéreikkel, nagyszüleikkel kialakított kapcsolataikat a kölcsönös szeretet és megbecsülés jellemezze, tájékozódjanak a családban kialakítható szerepekrıl, mintákról, a különbözı életkorúaknak (kisgyermekeknek, serdülıknek, fiatal felnıtteknek, az öregeknek, a betegeknek) sajátos problémáit átérezzék, ezeket tolerálják, az érintetteket segítsék át a nehéz idıszakokon, a családi közösségekben kialakuló konfliktusok (nemzedéki, testvér, házastársi) feloldásának lehetıségeit ismerjék és alkalmazzák, a családi élet szervezésében aktív részt vállaljanak (pénzkeresés, önellátás, háztartásszervezés), teremtsenek egyensúlyt a munkamegosztás, az arányos és személyre szabott teherviselés, az önkiszolgálás és a család szolgálata között, ismerjék fel a családi ünnepek jelentıségét a családi életben, a családot fellazító tényezık (a házastársi hőtlenség, a generációk közötti meg nem



értés, a közös tevékenységek, a családi hagyományok hiánya, az érzelmek ápolásának elmaradása, az egyes családtagok önzése, elszakadása a családtól, az egymás, a család egésze iránti felelısségvállalás elhanyagolása, stb.) negatív hatását mérjék fel, – ismerjék fel a szülıi viselkedésminták meghatározó szerepét a gyermeknevelésben, a csonka család hátrányát, – a különbözı nevelési stílusok (kényeztetés, közömbösség, ridegség, következetlenség) káros következményeivel legyenek tisztában, – az érzelmi biztonság, az érzelmi kultúra kialakításában a család szerepét ismerjék fel, értékeljék. Feladatunk, hogy: – a tartós párkapcsolatok kialakításához és fenntartásához szükséges értékeket megismertessük diákjainkkal, – biztosítsunk számukra lehetıséget konfliktuskezelı technikák gyakorlására különbözı szituációkban, – a család és az utódnevelés fontosságát tudatosítsuk bennük, megismertessük velük a család funkcióit. Kialakítjuk a mővészetek iránti fogékonyságot, megismertetjük a legfontosabb esztétikai fogalmakat. Fejlesztjük a ritmusérzéket, a fantáziát, asszociációs készséget. Célunk, hogy: – diákjaink rendelkezzenek az élet különbözı területein megvalósítható harmónia megteremtésének képességével, – az esztétikum különbözı formáival gyakran találkozzanak a tanórán és azon kívül is, – érzelmileg készek legyenek újabb és újabb esztétikai élmények befogadására, – észre tudják venni a körülöttük lévı dolgokban (látványban, hangokban, gondolatokban) a rendet, a változatosságot, a harmóniát, a szépséget, – legyen igényük az esztétikai élményekre, érezzék örömforrásnak a mővészeteket, – képesek legyenek az esztétikai minıségek megkülönböztetésére (szép, rút, bájos, nevetséges, tragikus, groteszk, humoros, stb.), – esztétikai élményei alakítsák személyiségüket, fejlesszék önismeretüket, empátiájukat, gazdagítsák érzelemvilágukat, – tudjanak egyéni értékítéletet kialakítani (elıítéletek nélkül), de legyenek toleránsak az eltérı ízlésőek iránt, – tudjanak válogatni értékes és értéktelen mővek között, – környezetükben és saját megnyilvánulásaikban (beszéd, modor, gesztusok, emberi kapcsolatok) törekedjenek az esztétikumra, – a mővészetek által nyújtott élmények segítsék ıket eligazodni morális, pszichológiai, társadalmi, világnézeti kérdésekben. Feladatunk, hogy: – több alkalommal is szervezzünk mozi-, színház- és operalátogatásokat. Kiemelkedı filmalkotások, oktató és nevelı célzatú mővek megtekintésére rendszeresen adjunk lehetıséget diákjaink számára, – fejlesszük arányérzéküket, asszociációs készségüket, színérzéküket, – megteremtsük az önkifejezés lehetıségeit és fejlesszük befogadói képességüket (színjátszás, filmezés, videózás, fotózás, zenélés, tánc, stb.), – a sport irányultságú képzésben (versenysportolói osztály) felhívjuk



tanuló-sportolóink figyelmét a versenysport és a mővészetek kapcsolatára, olyan mővészeti alkotásokra, melyek a sport, a versenysport témakörét dolgozzák fel. Az évente megrendezendı Madách-napi képzımővészeti pályázat alkotásairól kikérjük diákjaink véleményét. E szavazatok alapján osztjuk ki a közönségdíjat. Hagyománnyá vált a rendszeres idıközönként megnyíló iskolai galéria-tárlat, ahol a város jeles képzımővészei és az iskola tehetséges diákjai mutatkozhatnak be alkotásaikkal. Kialakítjuk tanítványainkban a szabadidı értelmes eltöltésének igényét és képességét, az egészséges életmódra törekvést Célunk, hogy: – diákjaink legyenek testileg edzettek, váljon igényükké a rendszeres testmozgás, a sport, – legyenek képesek tartós terhelés elviselésére, – ismerjék az egészséges életmód kritériumait, ismerjék és tartsák be a higiénés szabályokat, – ismerjék meg a helyes és egészséges öltözködés, táplálkozás alapjait, – környezetük és önmaguk tisztaságára ügyeljenek, legyenek ápoltak, – ismerjék a szenvedélybetegségek egészségkárosító hatásait, – utasítsák el az alkohol, a drogok használatát, a dohányzást, – akarati tulajdonságaikat, önbizalmukat elérhetı célok kitőzésével fejlesszük, teljesíthetı feladatokat adjunk, sikeres megoldásaikat és eredményeiket ismerjük el, – az egészséges életmód, táplálkozás, öltözködés kialakításához szükséges ismereteket megtanítsuk, és a tanultak gyakorlati alkalmazását biztosítsuk, – a káros szenvedélyekkel kapcsolatos tudnivalókat megismertessük, elrettentésképpen kritikus helyzeteket mutassunk be. Feladatunk, hogy: – iskolánk tanárai évente szervezzenek sítábort az érdeklıdı tanulók számára, – a városi, megyei sportversenyeken, a Diákolimpián minél több versenyszámban részt vegyenek és jó helyezéseket érjenek el versenyzıink, – diákolimpiai versenyzıink felkészüléséhez a szakmai és tárgyi feltételeket biztosítsuk, – a városi szabadidıs és sport rendezvényeken eredményesen vegyenek részt iskolánk csapatai és versenyzıi, – a sport irányultságú képzésben részt vevı tanulóinkat támogassuk szabadidejük kultúrált eltöltésében, – felhívjuk figyelmüket a versenysport és a tömegsport kapcsolatára, valamint a testnevelés és versenysport közötti azonosságokra és különbségekre.

III.2. Közösségi szolgálat A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Korm. rendelet ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítı nevelést, oktatást: célul tőzi ki a hátrányos helyzető vagy fogyatékkal élı emberek iránti szociális érzékenység, segítı magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményő tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítı magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttmőködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelıs állampolgári léthez.



Gimnáziumunk a közösségi szolgálat megszervezésével törvény adta kötelezettségének tesz eleget, segítve a tanulók érettségihez jutását. Az iskolai közösségi szolgálati program különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erısíti a tanulók szociális érzékenységét. Az iskolai közösségi szolgálat a tanulók következı kompetenciáit fejleszti: – kritikus gondolkodás, – érzelmi intelligencia, – önbizalom, – felelısségvállalás, – állampolgári kompetencia, – felelıs döntéshozatal, – hiteles vezetıi készségek, – szociális érzékenység, társadalmi felelısségvállalás, – kommunikációs készség, – együttmőködés, – empátia, – konfliktuskezelés, – problémamegoldás. A Közösségi szolgálattal kapcsolatos jogszabályi hátteret, feladatokat a 4.számú melléklet tartalmazza.


KÖZÖSSÉGFEJLESZÉS 29

IV.Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A sport irányultságú képzés kapcsán különösen fontos szerepet kap iskolánkban a sport közösségfejlesztı hatása. A sport társadalmunkban is fontos szerepet tölt be és az Európai Unió polgárainak milliói számára egyben a mindennapi rutin elengedhetetlen része is. Számunkra a testmozgás nem pusztán a testi egészség és kondíció elérése szempontjából fontos. A társaság és a verseny szeretete éppen ilyen fontosak. Az olyan értékek, mint a tolerancia, a csapatszellem vagy a szilárd jellem spontán és természetes és hatékony módon nyilvánulnak meg a sportban. A mai világ sokszínő és sokarcú, ahol mindenfajta bırszín és népcsoport képviselteti magát, és ez elengedhetetlenné teszi a nemzetközi gondolkodásmód alkalmazását és a más kultúrákkal való természetes együttélés készségének elsajátítását. A sport egyesíti az embereket és a csereprogramok révén lehetıséget nyújt a gyerekek és fiatalok számára, hogy találkozzanak más országokból származó kortársaikkal. A fentiek szellemében jelöltük ki a közösségfejlesztéssel kapcsolatos teendıinket.

IV.1. Célok és feladatok Kialakítjuk és továbbfejlesztjük tanulóinkban az iskolai közösséghez tartozás érzését, a lokálpatriotizmust. Megismertetjük ıket lakóhelyük kulturális értékeivel, mőemlékeivel, tárgyi emlékeivel. Célunk, hogy: – az iskolai évek alatt a diákok ismerjék meg gimnáziumunk hagyományait, aktív részt vállaljanak azok megırzésében, továbbfejlesztésében, – ismerkedjenek meg lakóhelyük kulturális értékeivel, mőemlékeivel, tárgyi emlékeivel, – fedezzék fel Vác nevezetességeit, mőemlékeit, múzeumait. Legyenek tisztában azzal, hogy milyen szerepet játszott Vác és környéke hazánk történelmében. Vegyenek részt minél több városi rendezvényen, kapcsolódjanak be a város közéletébe, – a diáknap, a Madách-nap, valamint iskolai rendezvényeink szervezésében, lebonyolításában diákjaink aktívan vegyenek részt. Feladatunk, hogy: – minden lehetıséget megragadva diákjainkat bevonjuk iskolai rendezvényeink szervezésébe (Madách-nap, Madách-bál, Tavasz nap), – ünnepségeinket, megemlékezéseinket is felhasználjuk az iskolai közösség kialakítása érdekében, – egy-egy ünnepély, megemlékezés szervezésével, az elıadás megtartásával általában iskolánk egy osztályát bízzuk meg; kihasználva a közös munka közösségformáló erejét, – a tanórán és a tanórán kívül is lehetıséget adjunk számukra, hogy bekapcsolódjanak hagyományırzı tevékenységeinkbe, – lehetıséget biztosítsunk a 9. osztályosok számára, hogy videofilmek megtekintésével ismerkedhessenek meg a gimnázium névadójával, az intézmény


–

– –

– – –

– – – –


rövid történetével, a diákélet szokásaival és formáival, segítsük a gimnázium, a város, a közlekedési lehetıségek, a fontosabb mővelıdési és egyéb közintézmények megismerését elsısorban a 9. évfolyam diákjai számára „gólyatábor” vagy osztályfınöki óra keretében, bátorítsuk ıket a városi rendezvényeken való részvételre, megszervezzük és felkészítjük, a hagyományos, Vácott minden évben megrendezésre kerülı, „Föld Napja” rendezvényen iskolánkat képviselı diákcsapatot, támogassuk ıket a váci tradíciók megırzésében, segítsük a Diákönkormányzatot a rendszeresen megrendezésre kerülı „városi diáknap” programjain való részvételben, egy-egy városi sporteseményen való részvétellel segítsük a közösséghez, csapathoz való tartozás érzésének kialakulását, támogassuk a városi sportversenyeken való részvételt (Hála-staféta, Mikulás-futás, DDCM sportgála), a sport irányultságú képzésben kiemelt jelentıséget kapnak a csapatsportágak, az egyéni sportágakban felhívjuk a figyelmet az együtt dolgozás közösségfejlesztı szerepére, támogassuk versenysportoló tanulóink részvételét edzıtáborokban, versenyeken, megismertessük tanuló-sportolóinkkal az olimpiai eszmét, rávilágítsunk az olimpiai sportversenyek közösségformáló erejére.

Megismertetjük tanulóinkkal a nemzeti hagyományainkat, értékeinket, a nemzeti jelképeket, fejlesztjük diákjaink hazaszeretetét. Megismertetjük tanulóinkkal az idegen kultúrákat, a hazánkban és a szomszédos országokban fellelhetı nemzetiségek értékeit. Célunk, hogy: – diákjaink ismerjék meg a hazánkban élı nemzetiségeket, etnikumokat, – törvény adta lehetıségeikrıl, hagyományaikról, anyanyelvükrıl, kultúrájukról tájékozódjanak, – ismerjék fel a különbözı nemzetiségek közötti humánus, egymás értékeinek megbecsülésén alapuló kapcsolat jelentıségét, – küzdjenek az elıítéletek ellen, – a szomszédos országokban élı magyar nemzetiségeket ismerjék, tájékozódjanak arról, hogyan ápolják anyanyelvüket, hagyományaikat, kultúrájukat, milyen a kapcsolatuk Magyarországgal, – a távoli országokban élı magyarok életérıl, problémáikról, gondjaikról tájékozódjanak, – ismerjék meg a Magyarok Világszövetségének tevékenységét, – ismerjék nemzeti hagyományainkat, értékeinket, legyenek büszkék rá, – ismerjék a nemzeti jelképeket, adják meg a tiszteletet ezeknek. Feladatunk, hogy: – a 9. évfolyamos tanulóinkkal ellátogassunk az Országházba, valamint megtekintsük a koronát, – alkalmat adjunk tanulóinknak a “mássággal” kapcsolatos gondolataik megvitatására, véleményformálásra, nézeteik alakítására.


Törvénytiszteletre, a társadalmi demokratizmus Megismertetjük velük jogaikat és kötelességeiket.


igényére

tanítjuk

diákjainkat.

Célunk, hogy: – diákjaink ismerjék az iskolai és a társadalmi, közéleti fórumokat és testületeket, a demokratikus mőködés mechanizmusait, – aktívan vegyenek részt iskolai életük alakításában, az iskola belsı mőködési rendjének kialakításában, – ismerjék és gyakorolják jogaikat, kötelességeiket, – legyenek képesek demokratikus keretek között vitatkozni, érvelni, – érezzenek felelısséget meghozott döntéseikért és azok következményeiért. Feladatunk, hogy: – a diákönkormányzat mőködését segítsük, közéleti és közösségi feladatokkal lássuk el diákjainkat, – segítsük és megteremtsük az iskolarádió mőködésének személyi és tárgyi feltételeit, – a faliújság szervezésében, szerkesztésében, a nyomdai munkálatok elıkészítésében, az újság terjesztésében segítsük diákújságunk szerkesztıségét, – lehetıség szerint minél több felelısi rendszert mőködtessünk, és ellenırizzük azokat az osztályközösségekben, – ismertessük meg a tanulókkal jogaikat és kötelességeiket, a házirendet, betartásáról gondoskodjunk, – diákönkormányzatunkat segítsük zenés-táncos diákrendezvények szervezésében, biztosítsuk az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, – támogassuk diákságunkat a hagyományos, évente megrendezésre kerülı Diáknap szervezésében, lebonyolításában, – segítsük ıket a sportolókra vonatkozó jogszabályok megismerésében.

IV.2. A közösségi nevelés iskolai színterei A közösségnevelés különbözı színtereken zajlik, más módszereket kell alkalmazni a diákönkormányzat vagy egy osztályszint fejlesztésekor. Osztályaink kétszer egy napos, kétnapos, vagy háromnapos tanulmányi kirándulásokat szerveznek az ország különbözı tájaira. Tanár, diák így közelebb kerül egymáshoz – nem oktatási szituációban. Közös élmények, egészséges életmód, környezetvédelem, szokásrendszerek kialakítása, együttlakás elınyei, hátrányai – tolerancia, viselkedéskultúra kialakítása. A gimnáziumi színjátszókör eredményesen mőködik iskolánkban. Szép sikert ért el a közelmúltban, a „Krimit tud” címő országos vetélkedın a 2011/2012. tanévben 1. helyezést, a 2012/2013. tanévben 2. helyezést ért el az színjátszókörösökbıl álló csapat. Az igényeknek és az érdeklıdésnek megfelelıen tartja foglalkozásait a filmklub. A Diákönkormányzat kiemelkedı szerepet tölt be az iskola közösségi életében, a közösségfejlesztésben. Közgyőlésének tagjai általában olyan diákok, akik vezetı szerepet töltenek be saját a osztályuk életében, így aktívan részt tudnak venni az iskolai diákélet megszervezésében is. A Diákönkormányzat amellett, hogy évente egy tanítás nélküli munkanap programjának megszervezıje, a tanév során számtalan közösségi eseményt szervez.


TEHETSÉGGONDOZÁS 32

V.Tehetséggondozás, a képességek kibontakozását segítı tevékenységek, felzárkóztatás A gimnázium minden tanárának egyik fontos feladata a tehetségek felkutatása, tudásuk fejlesztése. Az emelt szintő, illetve óraszámos csoport, ill. osztályrendszer, a közép és emelt szintő érettségire felkészítı foglalkozások és a sport és a mővészeti irányultságú képzés is ezt a célt szolgálják. Célunk, hogy e rendszer elınyeit helyi tantervünkben megırizve lehetıséget adjunk kiemelkedı képességő diákjaink számára tehetségük kibontakoztatására, gyengébb tanulóink számára pedig a felzárkózáshoz. Feladatunk, hogy a differenciált oktatómunka tárgyi feltételeit megteremtsük, valamint az egyéni képességek fejlesztéséhez szükséges módszereket elterjesszük és alkalmazzuk. Csoportbontással emeljük oktatómunkánk hatékonyságát kiemelt tantárgyainkból. A nyelvi csoportok kialakításánál figyelembe vesszük, hogy a tanulók haladó, középhaladó szintő tudással érkeztek, illetve most kezdik a nyelv tanulását. A 11-12 évfolyamos tanulók közép, illetve emelt szintő érettségire felkészítı fakultációs órákra jelentkezhetnek. A továbbtanulásra elıkészítı, kiegészítı ismereteket nyújtó kiscsoportos képzés lehetıségét biztosítjuk számukra. Bıvebb, elmélyültebb tantárgyi ismeretek szerzésére lehetıséget kínáló szakköröket indítunk a 9-10. évfolyamos tanulók részére, ezek szervezésével biztosítjuk kiemelkedı, érdeklıdı diákjaink számára a fejlıdés lehetıségét. Tanáraink eddig is kiemelt figyelmet fordítottak diákjaink versenyeztetésére, felkészítésükre, rendszeres az órák, szakkörök keretén túli foglalkozás is. Diákjainkat felkészítjük kulturális és sportversenyekre, vetélkedıkre, iskolai és iskolán kívüli versenyekre, tanulóinkat rendszeresen indítjuk az OKTV-ken, Diákolimpiákon, egyéb országos, területi és megyei versenyeken. Elveink szerint diákjainkat nem indítjuk mindenféle versenyen, hanem képességeiknek megfelelıen, a versenyzés lelki tényezıit is figyelembe véve tudatosan építkezünk. Tanulóink között mindig van magasan kiemelkedı képességő, de a többség csak jó, kibontakoztatható képességekkel rendelkezik: számukra az eredményesség érdekében fontos a sikerek és a kudarcok megfelelı adagolása. A gimnázium életében hagyományt teremtettünk a házi versenyekkel. Matematikából mind a négy évfolyam részére; magyarból a versmondóknak, versíróknak, jó helyesíróknak rendezünk versenyt, amit az iskola alapítványa díjaz. A háziversenyek rendszerét folyamatosan terjesztjük ki újabb tantárgyakra, s szeretnénk az iskola falain is túllépni. A sport irányultságú képzésben (versenysportolói osztály) résztvevı tanuló-sportolóink számára a közoktatási törvény és a fenntartó által biztosított óraszámok keretein belül, szükség szerint tartunk kiscsoportos felzárkóztató foglalkozásokat délután, a tanítási órák után. A tehetségekkel való foglalkozásra a közoktatási törvény, a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozásokon felül, 2004 szeptemberétıl felmenı rendszerben a kötelezı óraszám 12%-ának megfelelı óraszámot biztosított. Gimnáziumunkban ez heti kb. 3 órát jelentett osztályonként. A nemzeti köznevelési törvény óraszámai méginkább támogatják a tehetséggondozást.


GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM 33

VI.Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik iskolánk pedagógiai tevékenységéhez. Az iskolánkba kerülı tanulók magatartása, viselkedése a társadalomban, a családban, az iskolában meglévı feszültségek hatását magán viseli. A tanulókat ért környezeti hatások nagymértékben befolyásolják személyiségük egészséges, normális fejlıdését. A gyermekeket érı kedvezıtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az egyre növekvı értékvesztés, az egyre több családban érzékelhetı életvezetési problémák miatt a gyermekekben növekszik a feszültségszint és csökken feszültségtőrı képesség. Ez elsısorban a családban érezteti hatását, és sajnos leggyakrabban a gyerekeken keresztül vezetıdik le. Ennek káros hatása megjelenik az iskolában a gyermekek teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolatzavarainak formájában. Ezért az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem az elsı és legfontosabb jelzırendszer kell, hogy legyen, hiszen a gyermekek minden problémája (éhsége, kék foltjai, agresszív magatartása, szorongása, kialvatlansága) itt érzékelhetı leginkább. Ezért az iskola minden pedagógusának feladata, hogy: – idejében felismerjék a problémát – keressék az okokat – ha lehetséges, nyújtsanak segítséget – jelezzék az osztályfınöknek, az ifjúságvédelmi felelısnek a felmerülı gondokat. Az legyen a fı cél, hogy a gyermekek problémáit minél korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelızve súlyosabbá válásukat. A közoktatási törvény értelmében olyan tevékenységet kell folytatnunk, amely eleve kizárja annak lehetıségét, hogy bármilyen okból, így a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, cselekvıképességének hiánya vagy korlátozottsága, vagy egyéb helyzete miatt hátrányos megkülönböztetésben részesüljön. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetıen az intézmény vezetıje felel. Feladata: – a gyermek- és ifjúságvédelmi munka megszervezése és irányítása – a szülıi munkaközösséggel, diákönkormányzattal történı együttmőködés – a tanulói baleset megelızéssel kapcsolatos munka irányítása – a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése – esetleg hatósági eljárás kezdeményezése. – sajátos nevelési igényő tanulók esélyegyenlıségének biztosítása. Ezen sokrétő és széleskörő tevékenység gyakorlati megvalósítása a nevelıtestület valamennyi tagjának, de elsısorban az ifjúságvédelmi felelısnek és az osztályfınöknek a feladata. A nevelıtestület feladatai: Elsı és kiemelt helyen szerepel a prevenció: – videó- és egyéb segédanyagok biztosítása az osztályfınöki órákra és a tanulók számára, – elıadások szervezése vendég elıadók felkérésével az AIDS, a drog, a dohányzás



témakörökben, – diákok részére szervezett szex-edukációs és AIDS prevenciós tanfolyamokon való folyamatos részvétel, – az ifjúságvédelmi felelıs rendszeres továbbképzésen való részvétele, – tanárok bevonása a mentálhigiéniás továbbképzésbe, – együttmőködés más intézményekkel, szakmai szolgálatokkal, – szoros kapcsolat az osztályfınökökkel. Az osztályfınök már a beiratkozáskor és az elsı osztályfınöki órák során felméri a tanulók szociális hátterét, kiszőri a veszélyeztetett tanulókat. A tanulási nehézségekkel, a beilleszkedési problémákkal küzdı tanulók kiszőrésére csak tartósabb oktató-nevelı munka folyamán kerülhet sor. Ezt segíti elı, hogy évente egy-két alkalommal az ifjúságvédelmi felelıs által kidolgozott, statisztikai jellegő feladatlapot töltetünk ki a tanulókkal, melyeket összesítünk, elemzünk. Nyilvántartásba vesszük a veszélyeztetett és hátrányos helyzető tanulókat. Az iskola eleget tesz az adott életkorban szükséges orvosi ellátásnak, egészségügyi szőrıvizsgálatoknak, kötelezı és fakultatív védıoltásokra is van lehetıség az iskola épületén belül az iskolaorvos és a védını közremőködésével. Az ifjúságvédelmi felelıs fontos tevékenysége a gyermek személyiségének megismerése. A beszélgetések, az ıszinte megértés és érdeklıdés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció mind hozzájárul a személyiségzavarok leküzdéséhez. Igen fontos a családdal való kapcsolattartás, a problémák megbeszélése, lehetıség szerinti közös orvoslása. Ha szükséges, és a gyermek érdeke megkívánja, a szülıvel szemben a gyermek érdekeit kell elınyben részesíteni.

VI.1. A magatartási- és beilleszkedési zavarokkal küzdı tanulók helyzetének javítása – – – – – –

egyéni beszélgetés a tanulóval családdal való kapcsolatfelvétel szakemberrel való konzultációs lehetıség kihasználása az ifjúságvédı- és szociális szervekkel való kapcsolattartás a DÖK, illetve a kortárssegítı csoportok bevonása a munkába osztályfınökök és a tantestület érdeklıdı tagjainak továbbképzése e témában

VI.2. A sportbeli tiszta felkészülés, a dopping ellenes tevékenység Tapasztalataink szerint a doppingellenes küzdelem egyik leghatásosabb fegyvere a megelızés, mely magában foglalja a témával kapcsolatos - megfelelı célcsoportokra (diákok, testnevelık, edzık, szülık, orvosok, sportvezetık) irányuló - nevelést, felvilágosítást, információátadást és kommunikációt. Sajnos, az emberek etikai és morális fejlettsége nem egyenletesen magas szintő, ezért az észszerő anyagi keretek között lefolytatott ellenırzés feltehetıen még hosszú ideig nem mellızhetı. A hagyományos szórólapokon, plakátokon, sportoló diákokhoz eljuttatott kiadványokon kívül az írott és elektronikus média, az internet szolgáltatást is igénybe kívánjuk venni. Véleményünk szerint a doppingolás fenntartásában nagy szerepet játszik az e témával kapcsolatos tudatlanság is. Éppen ezért iskolánk vállalja olyan sportszakmai elıadások, konferenciák megszervezését, melyeken a sportegészségügy és a sporttudomány eredményeinek tudatos és konzekvens terjesztésével hozzájárulhatunk a sportolók tájékoztatásához, miszerint dopping nélkül legalább olyan jó eredmény érhetı el, mint



doppingolással, ami túl azon, hogy lebukás esetén szégyent hoz nemcsak a sportolóra, hanem az országra, iskolájára, sportklubjára, sportegyesületére is, és sokszor visszafordíthatatlan egészségkárosodáshoz is vezethet. Tapasztalati tény, hogy a teljesítmény sportszerő növeléséhez, több más tényezı mellett, az alábbiak járulnak hozzá leghatékonyabban: – teljesítményt csökkentı tényezık kiküszöbölése (káros szenvedélyek elhagyása, betegséggócok szanálása, alvási és pihenési szokások optimalizálása, stb.), – a táplálkozás és folyadékfogyasztás racionalizálása, – indokolt és minıségi táplálék-kiegészítık, ásványi anyagok és vitaminok fogyasztása, – megfelelıen irányított célképzés és pszichés vezetés, – a regeneráció tudományos alkalmazása, – egyénre szabott felkészítési módszerek, – a nıi sport tartalékainak optimális kihasználása.

VI.3. A sportpályákon a fair-play szellem érvényesülése A váci Madách Imre Gimnáziumban Fair Play díjat hirdetünk meg. A gimnázium Fair Play díját a minden tanévben kiosztjuk egy olyan diáknak, pedagógusnak vagy edzınek és iskolai közösségnek, aki kiemelkedıen sportszerő magatartást tanúsított az aktuális tanévben valamilyen iskolai vagy egyesületi versenyen. A következı három kategóriát alakítjuk ki: 1. Fair Play díjazott diáksportoló sportszerő cselekedetért 2. Fair Play díjazott pedagógus, edzı sportszerőségre nevelésért 3. Fair Play díjazott iskolai közösség sportszerő cselekedetért Novella-, foto- és kisfilm-pályázatot is meghirdetünk a témában. A fotók, filmek, történetek emeljék ki, hogy ki és miért cselekedett a becsületes játék elvárásai szerint, miért tartják a kiszemelt diákokat, nevelıket a díjra méltónak. A legérdekesebb történeteket megjelentetjük a helyi újságokban, feltesszük iskolánk honlapjára, valamint a díjazottakat és a történetek szerzıit a városi televízió oktatási magazinmősora szerkesztıjének figyelmébe ajánljuk. A díjátadó rendezvényekre iskolánk volt tanulóit, válogatott sportolókat hívjuk meg.

VI.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programjaink Osztályfınöki óra keretében tanítjuk, hogyan kell tanulni. A gimnáziumi tanulmányaikat megkezdı tanulók tárgyi tudását, illetve képességeiket tanév elején felmérjük, és ez alapján soroljuk csoportokba azoknál a tantárgyaknál, amelyeket bontva tanítunk. Differenciálunk a tanórai tevékenységben is, közös munkavégzés folyik a gyengébbekkel, egyéni ütem szerint haladunk a lemaradókkal. Célunk, hogy sikerélményekhez juttassuk tanulóinkat. A felmérések azt is szolgálják, hogy szükség szerint egyéni, felzárkóztató foglalkozásokat szervezzünk egyszeri, illetve rendszeres alkalmakkor (korrepetálás). Ügyelünk a megfelelı tanulási környezet kialakítására, Szükség esetén magántanulói státust létesítünk. A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelés, oktatása esetén figyelemmel vagyunk helyzetükre. Egyéni, személyre szabott foglalkozással segítjük iskolai tevékenységüket.



VI.5. Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységeink Felvilágosító munka a szülıi értekezleteken, fogadóórákon a szociális juttatások lehetıségeirıl. Pályázatok írása, helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése. Anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása (táborozások, tankönyvellátás, ösztöndíjak, pályázatok nyomon követése). Tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása. Tanulóink a délelıtti foglalkozások után a közeli kollégiumban ebédelhetnek. Táborozások, kirándulások, országjárás szervezése. Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk. Az érdeklıdésnek és a lehetıségeknek megfelelıen bármilyen jellegő szakkör, önképzıkör szervezése lehetséges. Az iskola saját alapítványából támogatja a kiváló vagy rászoruló tanulóit. A fenntartó által adott beiskolázási segélyre és a menzatámogatásra segítjük a tanulók jelentkezését. A sajátos nevelési igényő tanulók közül a látássérültek számára hangos könyveket, igény szerint nagyított feladatlapokat biztosítunk. Mozgássérült számára a földszinti tantermekbe szervezzük a tanórákat.


EGÉSZSÉGNEVELÉS 37

VII.Egészségnevelés VII.1. Egészségnevelési program Az egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztı iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elısegíti azt, hogy iskola az élet, a tanuló és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztı iskola ismérvei: – Minden rendelkezésre álló módszerrel elısegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészségfejlesztését és az eredményes tanulást. – Együttmőködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülık és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. – Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttmőködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentıséget tulajdonít az egészséges étkezéseknek, a testedzésnek és a szabadidı hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatásnak, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. – Olyan oktatási – nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetıséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erıfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni elırejutást. – Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megırzését, együttmőködik a helyi közösség vezetıivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá az egészség fejlesztéséhez és a tanuláshoz. – A sport irányultságú képzésben (versenysportolói osztály) a rendelkezésünkre álló eszközök segítségével felhívjuk tanulóink figyelmét a versenysport és a táplálkozás kapcsolatára. Az egészségfejlesztés fı feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztı magatartás kifejlesztése, egészségfejlesztı környezet megteremtése, egészségfejlesztı közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatások igénybevételében. VII.1.1. Az iskolai egészségnevelési stratégia színterei és módszerei Az egészségnevelési feladatok nem csak az iskola területéhez kötöttek. A Nemzeti Stratégia különválasztja az órai munkára tervezett és az ahhoz kötött módszereket az egyéb hatásrendszerektıl, így az iskolákhoz kötött programok további két csoportra oszthatók. 1. Iskolai programok: Tanórai foglalkozások: – Szaktárgyi órák témafeldolgozása: biológia, kémia, földrajz órákon. – Osztályfınöki órák témafeldolgozása: interaktív órák, esetelemzés Tanórán kívüli foglalkozások: – sportprogram – egészségnap, – drogprevenciós nap



– – – – – – –

kortárs segítı képzés hétvégi iskolai programok a megelızés jegyében szülıi értekezlet, szülıcsoport – osztályszintő iskolai szintő lehet külsı elıadó: orvos, pszichiáter, rendır, gyógyult drogos szakmai tanácskozások tréningek – erre DÖK képviselıket is meg lehet hívni szakmai tanácskozások, melyeket a közoktatási típusú sportiskolák módszertani központjaként, a versenysport egészségnevelésben betöltött szerepérıl sportintézmények, sportegyesületek, szakosztályok, sportszervezetek részére szervezünk 2. Iskolán kívüli rendezvények: – kortárs segítı képzés – kirándulások, túrák, sportprogramok 3. Módszerek: – személyes beszélgetések – klubok – filmvetítés – versenyek, vetélkedık, pályázatok – szakkörök – kortársképzés – kiscsoportos beszélgetések – iskola rádió, iskola tv, iskola újság – dramatikus játékok – színjátszó kör – drog ellenes sportprogramok, túrák, kirándulások – gyógyult drogos megszólaltatása – könyvtár sarok – internet felhasználás, oktatás – anti – drog diszkó – diák önkormányzati programok – iskolai hagyományırzı programok – tábor, DADA, szaktábor, önismeretei, kortárssegítı, bőnmegelızési, túlélı – sportszakmai konferenciák 4. Taneszközök: – multimédiás segédanyagok, videofilmek, – internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó), digitális fényképezıgép – mikroszkópok (sztereo-mikroszkóp / fény mikroszkóp), – transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok VII.1.2. Az egészségnevelés iskolai területei A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetıségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bıvíti az egyén és a környezetében élık egészségének elımozdítása érdekében. A korszerő egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az elsıdleges megelızés a betegség elsı megjelenésének megakadályozására, az egészség megırzésére irányul.



VII.1.2.1. A prevenció (megelızés) Az elsıdleges vagy primer prevenció a betegségeket elıidézı tényezık korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység. Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája a korszerő egészségnevelés az egészségi állapot erısítésére és fejlesztésére irányul: együttmőködés az egészségüggyel; idıben orvoshoz kell fordulni. Ide tartozik: – egészséges táplálkozás – szabadidı eltöltése aktív módon – mindennapos testmozgás – személyi higiéné – a lelki egyensúly megteremtése (stressztőrés, stresszkezelés) – a harmonikus párkapcsolat kialakítása (kiegyensúlyozott szexualitás) – egészséges és biztonságos környezet kialakítása (baleset megelızés) – egészségkárosító magatartásformák elkerülése (dohányzás, alkohol, drog) – járványügyi és élelmiszerbiztonság megteremtése. Iskolánknak ebben van jelentıs szerepe. Az egészségnevelési feladatokban is e területre helyezzük a hangsúlyt. A gyerekek sok idıt töltenek az iskolában, itt tudunk hatást gyakorolni személyiségük kialakulására, fejlıdésükre, amely döntıen meghatározza életideáljaikat, késıbbi szokásaikat. Az u. n. „rejtett tanterv” alkalmas ezen célok magvalósítására. Itt nyílik mód az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Ezeket a feladatokat lehet egészségnevelési kampányok során elvégezni: pl. felhívjuk a figyelmet a dohányzás veszélyeire, a helyes táplálkozási szokásokra, a mozgásban gazdag életmódra, iskolai felvilágosító elıadásokat tartunk, vagy meghívott szakembert kérünk fel megtartására. Ez azonban egyoldalú közlési forma, az ismeret átadása a hallgatóság aktív, személyes bevonása nélkül történik. Ezért helyesebb, ha más módon közelítjük meg a téma feldolgozását. A rizikócsoportokra irányuló egészségfejlesztı tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelızés, a prevenció gondolatához. Megfelelı korai szőréssel megállapíthatjuk, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertızı betegség, vagy szociális helyzetük szempontjából a családi anamnézis ismeretében. Ebben ki tudunk munkálni olyan betegségmegelızı és terápiás programot, mint pl.: – mozgásprogram – sajátos étrend – súlyproblémával küszködıknek diéta – magas vérnyomásban szenvedıknek étrend változtatás – cukorbetegségben szenvedıknek étrend Ezt a feladatot az iskolaorvos közremőködésével a védını és a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs a szabadidı szerevezı segítségével tudja megoldani. VII.1.2.2. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Iskolánkban évek óta tart a DADA programban közremőködık képzése. Tudjuk jól, hogy a korai életszakaszokban jelentkezı, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztetı magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomozására, hatására jelennek meg.



Ezért a kiképzett kortárssegítık közvetítésével igyekszünk az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni. Arra tanítják a fiatalokat, hogy miképpen kell nemet mondani a csábításnak, az egészségkárosításnak. Kényes témák, melyet kortárssegítıink megtárgyalnak pl.: – szexuális kultúra fejlesztése – AIDS prevenció – Dohányzás – Alkoholfogyasztás – Kábítószer használat megelızése Ezek a beszélgetések folyamatosak, de osztályfınöki óra keretében is sor kerül a felkészült és vizsgát tett kortárssegítık tanácsadására. VII.1.2.3. Egészségfejlesztı team létrehozása Jól bevált gyakorlat, hogy olyan csoportot alakítsunk ki, amely a belsı innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közremőködik. Az egészségfejlesztı csoport tagja legyen: – az intézményvezetı, vagy megbízottja – az iskolai drogügyi koordinátor – az iskolaorvos – a védını – a szabadidı szervezı – a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs – a DÖK elnök – az osztályfınöki munkaközösség képviselıje Támaszkodni kell az osztályfınök, szaktanárok, munkaközösség vezetık és a DÖK munkájára. A legjobb program sem lehet eredményes a kollégák és az iskolavezetés és a diákság támogatása nélkül. VII.1.3. Az egészségnevelés iskolai feladatai Rövidtávú feladatok: ezek azonnali beavatkozást igényelnek, illetve egy éven belül kellene megoldani ıket – önmagunk és egészségügyi állapotunk ismerete – egészséges testtartás, a mozgás fontossága – az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe – a tanulási környezet alakítása. Középtávú, 3-4 évre tervezett feladatok: – az értékek ismerete – a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat – a tanulás és a tanulás technikái – az idıvel való gazdálkodás szerepe – a rizikóvállalás és határai – szenvedélybetegségek elkerülése Hosszútávú, 8-12 évre tervezett feladatok: – barátság, párkapcsolatok, szexualitás szerepe az egészségnevelésben – személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák – természethez való viszony, az egészséges környezet jelentısége.



Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az iskola szervezettségével. Ezért gondoskodnunk kell: – osztálytermek megfelelı, rendszeres szellıztetésérıl, – a tanulók rendszeres szőrıvizsgálaton vegyenek részt (fogászat, szemvizsgálat, általános szőrıvizsgálat) és tartsák be a szakorvosok utasításait, – osztálytermek berendezése feleljen meg az életkori sajátosságoknak, – világítás, számítógépek elhelyezkedése jó e, – tanulók testtartása jó legyen, idıszakonkénti ültetésrend változtatás a szem és gerinc terhelésének egyenletessé tétele érdekébe, – délutáni és szabadidıs foglalkozások segítsék az egészséges életmód kialakítását, – rendezzünk ún. „Egészségnapot”, véradást – szervezzünk kirándulásokat, erdei túrákat, sportnapokat. A programok tervezése, a tevékenységek folyamatosságának egymásra épülésének biztosítása érdekében célszerő legalább egy tanévben egyszer átfogó értékelést végezni. A programok értékelésében az ellenırzés, értékelés klasszikus szempontjait és módszereit lehet alkalmazni. A minıségfejlesztési eljárásokból az un. PDCA ciklust lehet adoptálni az iskolai egészségfejlesztési feladatok értékelésére. (Tervezd! Csináld! Ellenırizd, értékeld! Cselekedj!) Ez egyike azoknak az eljárásoknak, amellyel biztosítható az elvégzett munkafolyamatok értékelése és ez által a fejlıdés, illetve az egyes hiányosságok nyomon követésére is mód nyílik. Cél: a jól bevált módszerek, programok fenntartása a kevésbé beváltak javítása, esetleg elhagyása, illetve az igények figyelembevételével újabbak beépítése, indítása. VII.1.4. Az egészségnevelés és az egészséges életmód kialakításának szempontjai a sport irányultságú képzésben (versenysportolói osztály) A sport mindig fontos szerepet játszott az emberiség történetében. Ma már mindenki elıtt világos, hogy nem csak embermilliók szórakozását biztosítja, hanem az egészség megırzésének, a betegségek megelızésének, illetve a rehabilitációnak egyre fontosabb, és anyagiasodó világunkban egyik legolcsóbb eszköze. Az emberi életkor folyamatos meghosszabbodása során célunk az idıs egyén munkabírásának, testi állapotának megırzése, az életminıség javítása. Ebbıl a szempontból megelızı gyógykezelés, életünk szerves része a sport. Különösen fontos ez a kérdés hazánkban, mert a magyar lakosság átlagos élettartama csak 68 év, lényegesen alacsonyabb, mint a hasonló gazdasági helyzető és kultúráltságú országokban. A rövid élettartam egyik számba vehetı oka az, hogy a lakosságunk jelentıs része mozgásszegény életformában él. Világunkban, melyben az ülı életmód dominál a technológia fokozódó térnyerése folytán, testünk egyre kevesebb munkára kényszerül, noha köztudott, hogy a hosszú és egészséges élet alappillére a fizikai aktivitás. Az elıbbiek hatását tovább fokozza a szórakoztató elektronika növekvı népszerősége, különösen a gyermekek és a fiatal felnıttek körében. Egy diák naponta átlagosan 9 órát tölt fekvı helyzetben, 5 órát ülı helyzetben és további 5 órát álló helyzetben. Mindössze egy óra jut testmozgásra egy nap – magában foglalva az olyan mindennapi tevékenységeket is, mint például a mosdóig tartó távolság megtételét. Ezzel gyakorlatilag nullára redukálódik az az idı, melyet testmozgásra fordítunk egy nap és ennek következményei igen nyugtalanítóak: a 8–18 éves korosztály 80%-a hetente akár 30 órát is eltölt a televízió vagy a számítógép képernyıje elıtt. Így nem meglepı, hogy az iskolai teljesítmény általánosan hanyatló tendenciát mutat és az elhízásban szenvedı gyerekek száma egyre gyarapszik. Míg 1975-ben például a német gyerekek 4%-a volt túlsúlyos, addig napjainkban már minden negyedik gyerek érintett a problémában.



Az emberi test a legbecsesebb kincsünk. Az egészséghez és az általános jó közérzet fenntartásához pedig a sporton keresztül vezet a legrövidebb út. Az egészségnevelési feladatok nem csak az iskola területéhez kötöttek. A Nemzeti Stratégia különválasztja az órai munkára tervezett és az ahhoz kötött módszereket az egyéb hatásrendszerektıl, így az iskolákhoz kötött programok további két csoportra oszthatók, iskolai és iskolán kívüli rendezvények. Az iskolai programok tanórai foglalkozásokra és tanórán kívüli foglalkozásokra bonthatók. A tanórai foglalkozások keretében a szaktárgyi órák témafeldolgozásaiban (biológia, kémia, földrajz órákon) látunk lehetıséget az egészségnevelésre, az egészséges életmód szempontjainak megismertetésére. A versenysport sikeres őzésében nagy szerepet játszik a sportoló táplálkozása. E témával biológia és osztályfınöki órákon foglalkozhatunk. Interaktív témafeldolgozással, esetelemzésekkel érhetünk célt. A tanórán kívüli foglalkozásokon rekreációs sportprogramot szervezünk a sportoló tanulóinknak. Vác Város Sportintézményeinek felajánlásában ingyenes uszodabelépıt kapnak a képzésbe bevont tanulók az aktuális tanévben. Ezek a rekreációs foglalkozások a versenysportoló tanulók kikapcsolódását, aktív pihenését szolgálják. Iskolánk ifjúsági orvosának segítségével gondoskodunk versenysportoló tanulóink rendszeres orvosi felügyeletérıl, alapvetı sportorvosi vizsgálatok elvégzésérıl, sportorvosi szaktanácsadásról. VII.1.5. Drogstratégia „Ne legyen több áldozat! – az okoktól a felismerésig” Az egészségfejlesztési program része az iskolai drogstratégia. A drogfogyasztás manapság társadalmi jelenség. Gondoljuk meg, naponta találkozunk az un. legális drogokkal, ilyen a kávé, a cigaretta és az alkohol. Mindig voltak és lesznek egyének, akik valamilyen okból olyan anyagokat fogyasztanak, amelyek számukra károsak. Feszültségoldás, öröm, bánat, elviselhetetlennek hitt körülmények, csalódás, munkahelyi, családi problémák, vagy egyszerően genetikai – biológiai rendellenességek lehetnek azok az okok, melyek hatására az egység a drogokhoz nyúl. A drogproblémák széles körben elıfordulnak, gyakorlatilag egyetlen középfokú oktatási intézmény sem mentes ezektıl. Az elsı kipróbálás oka a kíváncsiság és sajnos nem hiszik el fiataljaink, hogy a függıség szinte azonnal kialakul. A fiatalok közel fele barátok útján jutott az elsınek kipróbált szerhez. Idegenek társaságában csak elenyészı százalékban kezdenek drogozni. A 28/2000 (IX.21) OM rendelet szerint, „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfınöki nevelı és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve az egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek idıkerete tanévenként 10 óra. (10§(5.)

VII.2. Mindennapos testnevelés Iskolánk heti három alkalommal 1,5 órát biztosít tömegsport foglalkozásokon (röplabda, kosárlabda, fiú és lány labdarúgás, kondicionálás, erıfejlesztés) való részvételre. Ezeket a foglalkozásokat a városi sportcsarnokban, testnevelés óráink színhelyén tartjuk. Tanulóinknak minden nap lehetıségük van tanári felügyelet mellett úszásra a városi uszodában. A könnyített vagy gyógytestnevelésre szoruló diákok rendszeres orvosi ellenırzésen és órarendbe illesztett speciális gyógytestnevelés órákon vesznek részt. Az órákat megfelelı képesítéső tanárunk tartja. A részletes programot az 5.sz. melléklet tartalmazza.



VII.2.1. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban egy olyan egyszerő, de mégis objektív teljesítmény-élettani paramétereket mérı módszert használunk, amellyel ha nem is olyan pontosan, mint a laboratóriumi vizsgálatokkal, de meg lehet mérni, illetve megbízhatóan lehet megbecsülni az egyén pillanatnyi teljesítményélettani paramétereit. A kiválasztott módszer az OM által is támogatott HUNGAROFIT módszer (www.hungarofit.hu; Mérd magad! HUNGAROFIT és MINI HUNGAROFIT), melynek leírását a testnevelés tantervhez csatoltuk. A részletes módszert az 5.sz melléklet tartalmazza. ?


FOGYASZTÓVÉDELEM 44

VIII.Környezeti nevelés, fogyasztóvédelem VIII.1. Környezeti nevelési program VIII.1.1.Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: – Környezet- és természetvédelmi jogszabályok – Egészségügyi jogszabályok – Közoktatási jogszabályok – Önkormányzati jogszabály (Részletesen megtalálható a mellékletben.) Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset tudna tenni. (Burke) VIII.1.2.Helyzetkép 1. Belsı környezet: az iskola Tárgyi feltételeink a környezeti nevelés szempontjából Az iskola épülete egy átalakított kaszárnyában van, de modernnek tekinthetı, megfelel az építészeti a szabványoknak (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelı toalett-helyiségek, kézmosási lehetıség). A javításokat karbantartóink folyamatosan végzik, baleseti veszélyek nincsenek. A szellıztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak, néhány tanteremben a napos oldalon nyári idıszakban szinte elviselhetetlen a hıség. Iskolánk épülete barátságos, vannak benne dekorációk, érettségi tablók, tanulóink munkái, az aktuális eseményekkel kapcsolatos információs lehetıség. (Pl. Föld-napja, környezetvédelmi vetélkedık, tanulóink környezetvédelmi tevékenységének dokumentumai stb.) Az iskolánkhoz nagy fásított, füvesített udvar tartozik, ahol tanulóink szívesen tartózkodnak, de sajnos kevés az ülıalkalmatosság, és a sportos mozgás lehetısége. Ennek kialakítására folyamatosan törekszünk. Fontosnak tartanánk iskolánk megközelíthetıségének biztonságosabbá tételét. (Kisvác vasútállomás és a 2-es fıúton való áthaladás) A biológia laborban van lehetıségünk bizonyos környezeti vizsgálatok elvégzésére. Ilyen munkánknál sok segítséget kapunk a váci Göncöl Alapítványtól. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink Szaktanáraink szerveznek tanulmányi kirándulásokat az egyedi tantervő, biológia emeltszintő csoportok számára. Rendszeresen készítjük fel tanulóinkat tanulmányi versenyekre, minden évben több tanulónk vesz részt a Kitaibel Pál verseny iskolai fordulóján, melynek témája jelentıs mértékben foglalkozik a környezeti kérdésekkel, problémákkal.



A környezetnevelési témakörben meghirdetett rajzpályázatokon indulnak diákjaink. Iskolánk rendszeresen részt vesz az elemgyőjtési akciókban. 2. Külsı környezet: a település és a régió, a helyi értékek Felsıfokú oktatási intézményekbe jelentkeznek tanulóink környezetmérnöki szakra is. Fontosnak tartjuk lakóhelyünk értékeinek megismertetését, nemcsak történelmi, irodalmi, mővészeti vonatkozásba, de a környezetvédelem szempontjából is („gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan”). A „városi” léthez kapcsolódó elınyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetıségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabb-rövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetıséget adnak. A diákoknak lehetısége van különbözı állampolgári tevékenységek gyakorlására, amikor bekapcsolódnak a döntéshozatali eljárásokba, demonstrációk szervezésébe, egy –egy környezetkárosítás feltárásába. VIII.1.3.Erıforrások A) Belsı erıforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlenül fontos, hogy az iskolai élet résztvevıi, tanárok, diákok, szülık, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak egymással és a külsı intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatban legyenek. Ennek megfelelıen a(z) Iskolavezetıség: – Támogatja a környezeti nevelési programokat. – A minıségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. – Anyagi forrásokat teremt. Ösztönzı rendszert dolgoz ki. – Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tanárok: – Kidolgozzák és a tantárgyakba építve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. – Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával példát mutasson a tanulóknak. Környezeti nevelési munkacsoport (munkaközösség): – Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelıen az éves tervet. – Segíti és koordinálja annak megvalósítását. – Dokumentációs és értékelı munkát végez. – Pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külsı támogatókkal. Osztályfınöki közösség: – Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötıdı környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. – Az osztályfınöki órákon lehetıség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.). Diákönkormányzatot segítı és mentálhigiénés tanár: – Tagjai a környezeti nevelési munkacsoportnak. Lehetıségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erısítésére. – Napi kapcsolatban vannak a tanulókkal, a problémákat azonnal kezelni tudják.



Iskolaorvos: – Elıadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. – Segíti a tanárok munkáját. Laboráns: – Gondoskodik a vegyszerek szakszerő elhelyezésérıl, szelektív győjtésérıl. – Segíti a labormunka elıkészítését és a terepi programokat. Adminisztratív dolgozók: – Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások). Technikai dolgozók: – A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, laborok, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hıszigetelés, stb. Diákok: – A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések). Szülık: – Elıadások tartásával a szemléltetı eszközök gazdagításával támogathatják munkánkat. Anyagi erıforrásként a költségvetésbıl törekedni kell a környezeti neveléshez szükséges kisebb eszközbeszerzésekre, szakkönyvvásárlásokra, esetenként versenyek megszervezésére is. Alapítványunk rászorultsági és érdemi alapon is tud juttatni erdei tábor, vagy nyári környezetvédelmi táborozáson való részvételhez támogatást. B) Külsı erıforrások Elsısorban a fenntartó, az általa szervezett programokkal (Föld napja, veszélyes hulladék győjtése) és a külsı környezet biztonságosabbá tételével (Kisvác vasútállomás, 2-es fıúton való áthaladás) járul hozzá a környezeti neveléshez. Jelentısen segíti munkánkat a városban mőködı Göncöl Alapítvány, a Göncöl-ház rendezvényein tanulóink szívesen vesznek részt. Rendszeresen figyeljük a pályázati kiírásokat. Ezekrıl az igazgatóhelyettesek tájékoztatják a kollégákat és segítenek a pályázat elkészítésében. VIII.1.4.Alapelvek, jövıkép, hosszú távú célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnıtt életre megfelelı ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következı célok megvalósítását tartjuk szem elıtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek: – az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének),mint létezı értéknek tisztelete és megırzése, beleértve az összes élettelen és élı létezıt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt, – a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására törekvés, – a bioszféra és a biológiai sokféleség megırzése. A célok eléréséhez diákjainkban fejleszteni kell, illetve ki kell alakítani:


– – – – – –


a környezettudatos magatartást és életvitelt, a környezet értékei iránti felelıs magatartást, a célok eléréséhez szükséges készségeket, mint az alternatív, problémamegoldó gondolkodás, a helyzetfelismerést, az ok – okozati összefüggések felismerésének képességét, a globális összefüggések megértése iránti igényt, a döntésképességet.

VIII.1.5.Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti tudatosságra nevelés összetettségét csak komplex módszerekkel lehet közvetíteni, ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden lehetıséget meg kell ragadnunk, hogy tanulóinkban egységes képet alakítsunk ki az ıket körülvevı világról. Erre biztosítanak keretet az egyes tantárgyak a hagyományos tanórai foglalkozásokon. Helyi tantervünk tantárgyanként rögzíti a környezeti nevelési tartalmakat és az azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. Tanórán kívül is számtalan alkalom kínálkozik a környezeti nevelésre. Diákpályázatokon veszünk részt (pl. Élı örökségünk, Földtani örökségünk, Gondolat-ébresztı, Természet Világa diákpályázata). Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedıkön, valamint különbözı rajz- és fotópályázatokon indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Kitaibel Pál tanulmányi verseny, természetfotó-pályázat). VIII.1.6.Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedı jelentıségő élmény- és tevékenységalapú interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. Az alkalmazott módszerek: Játékok – Szituációs játékok – Memória játékok – Kombinációs játékok – Érzékelést fejlesztı játékok Modellezés – Hatásterületi modellek – Rendszermodellek – Prognosztikus modellek Riportmódszer – Kérdıíves felmérés – Direkt riportok Project-módszer – Analízis-akció projectek Terepgyakorlati módszerek – Terepgyakorlatok – Nyári táborok – Térképkészítés – Egyszerő megfigyelések – Célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka – Természetvédelmi fenntartási munkák


– Közösségépítés – Mővészi kifejezés – –


Rekonstrukciós munkák Csoportszervezés Mőalkotások, rajz, film, fotó, zene Színdarab, vers, próza

VIII.1.7.Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvetı oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek Az elhasználódott eszközöket pótolni kell, és a kor követelményeinek megfelelı modern eszközök beszerzésére is gondolni kell. Ismerethordozók tanulók számára: Varga Zoltán: Állatismeret, Simon-Csapodi: Kis növényhatározó viszonylag nagy számban rendelkezésre áll. Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használható határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztı kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekrıl) néhány példányban megtalálhatók. Ismerethordozók tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok. Eszközök: Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). Vízvizsgálati és egyéb terepi mérıkészletek (pl. környezetanalitikai kofferek) Mikroszkópok (sztereo-mikroszkóp / fény mikroszkóp), digitális fényképezıgép. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok. VIII.1.8.Kommunikáció Fontosnak tartjuk, hogy a család, az iskola, az önkormányzat és az egészségügy folyamatos információcserével végezze munkáját, napi kapcsolatban legyen egymással. 1. Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetıségeit, hogy megértessük a részt vevıkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élı közös ügye. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), az iskolai újság Zöld hírei és az iskolarádió Zöld percei lehetıséget teremtenek az információátadásnak, csak ki kellene használnunk. 2. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsısorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentıs programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekrıl, eseményekrıl. Az iskolai honlap lehetıségeit jobban ki kell használnunk az elkövetkezı idıben.



VIII.1.9. A környezeti neveléssel kapcsolatos minıségfejlesztés A környezeti nevelés sikerességét értékelhetjük különbözı résztvevıkre megtervezett és kidolgozott eszközökkel. A minıségbiztosítást egy környezeti nevelési munkaközösség hangolja össze. A környezeti nevelési program életbelépésekor az iskola valamennyi dolgozójával kérdıíves attitődvizsgálatot végzünk, majd a tapasztalatokból a feladatokat megfogalmazzuk. A pedagógusok környezeti nevelıi munkájának értékelésére kritériumrendszert dolgozunk ki, s ennek alapján évente értékeljük az egyének, a munkaközösségek munkáját, elért eredményeit, meghatározzuk feladataikat, a továbblépés lehetıségeit. Néhány példa az elemzési szempontokhoz: – mennyire tárja fel tantárgyának környezeti tartalmait napi tanítási gyakorlata során – tanítási gyakorlata során alkalmazza-e a modern környezeti nevelési módszereket (interaktív, partnerközpontú, élményalapú tevékenységek) – részt vállal-e az iskola tanórán kívüli programjainak megvalósításából – személyes példamutatással segíti-e a program megvalósulását, törekszik-e együttmőködésre a tanulói közösségekkel, az iskola dolgozóival, a szülıkkel, külsı kapcsolatokkal A tanulók környezeti tudatosságának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bıvülésén mérhetjük például az alábbi módokon: – A középiskolai tanulmányok kezdetén az életkornak megfelelı mérılappal szerzünk információt, rögzítünk egy állapotot. Ugyanazon diákok 12. évfolyamon végzett mérései alapján a fejlıdésre következtetéseket vonhatunk le. – A tanórán kívüli környezeti nevelési programokban milyen aktivitással vesz részt – A környezeti nevelési programok hozzájárulásának mértéke az iskolai osztályközösség kapcsolatrendszerének alakulásához, a kommunikáció, a konfliktuskezelés fejlıdéséhez. VIII.1.10.Továbbképzések Az iskola keretet biztosít az önképzéshez, segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetıségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést. Az iskola vezetısége szorgalmazza, hogy legyen olyan tanár, aki környezeti neveléshez és az egészségneveléshez kapcsolódva akkreditált továbbképzésen vesz részt. A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintő tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetésére, beszélgetés feladataikról és lehetıségeikrıl a szemléletmód formálásában.

VIII.2. Fogyasztóvédelemmel összefüggı iskolai feladatok VIII.2.1.Törvényi háttér Fogyasztóvédelemmel összefüggı iskolai feladatokat az Országgyőlés 1997. december 15-én fogadta el: 1997.évi CLV. törvényt , melynek elsı része V. fejezet 17§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról.


KÖRNYEZETI NEVELÉS, FOGYASZTÓVÉDELEM 50

VIII.2.2.A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztók egészségének megóvására, a túlzott adalékanyag-felhasználás megakadályozására az Európai Unió részletesen szabályozza, az adalékanyagok felhasználását, mind minıségi, mind mennyiségi szempontból. A Magyar Élelmiszer Törvény ezen szabályozás pontos átvételével a magyar fogyasztók számára is – az EU tagállamaival azonos – biztonságot teremt. A fogyasztóvédelmi oktatás célja ezen szabályok megismertetése a tanulókkal. VIII.2.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei – – – – – –

Technika – áruismeret – gyártás, termékminıség összefüggései. Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag fogyasztási számítások. Fizika – mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz mérıórák). Földrajz – eltérı fogyasztási struktúrák és szokások Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), kemikáliák, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás. – Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszer adalékok (E- számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használatuk. – Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. – Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztás történet és fogyasztóvédelem, a reklám története. – Média ismeret – a reklám képi nyelve és hatásai. – Tantárgyközi projektek: Hogyan készül a reklám? A zsebpénz. – Tanórán kívüli tevékenységek: vetélkedık, versenyek, rendezvények. – Iskolán kívüli helyszínek: piaci séták, üzletek, bankok látogatása. – Hazai és nemzetközi együttmőködések: más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel. – Az iskola fogyasztóvédelmi mőködése: Az iskola, mint fogyasztó és mint piac, az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszertani elemek: Nem merev tanórai keretek között alakítjuk ki a tanulókban a fenntartható fogyasztás ismérveit, hanem készségek fejlesztésével kritikus gondolkozás kialakításával az egyéni és csoportos döntéshozás segítségével vezetjük rá ıket a problémák megoldására. A gyerekeket a következı módon tudjuk tudatos fogyasztóvá nevelni a gyakorlatban: – interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, – riportkészítés az eladókkal, – média figyelés, média elemzés, reklámkritika, – egyéni és csoportos döntéshozatal, – helyi, országos és EU-s szabályozások tanulmányozása, – adatgyőjtés, adat feldolgozás, információ rögzítés csoportmunkában, – probléma megoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel, – szimulációs játék, esettanulmány, – viták, szituációs játékok: eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemzı piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése, – érvelés technikai gyakorlatok: hatékony érdekérvényesítés.


A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, TOVÁBBHALADÁSA 51

IX.A tanulók értékelése, továbbhaladása IX.1. A tanuló felkészülése, felszerelése A tanórai követelményeket - órára készülést, kötelezı felszerelést - a szaktanárok ismertetik. Házirendünk szerint: – Minden órára rendszeresen készülni kell, a tanulók a házi feladatot önállóan készítsék el. – Ha a tanórára a tanuló nem készül fel, elégtelen osztályzatot kaphat. – Ha felszerelés nélkül vagy hiányos felszereléssel érkezik, szaktanári figyelmeztetıt kaphat, de az írásbeli fegyelmezı intézkedést két alkalommal szóbeli figyelmeztetés kell, hogy megelızze. Az ellenırzı, a bizonyítvány: Az ellenırzı a tanuló mindennapos felszereléséhez tartozik. Ha a tanuló nem viszi magával a tanórára az ellenırzıjét, vagy kérésre nem adja át a tanárnak, fegyelmezı intézkedésben részesülhet vagy fegyelmi büntetést kaphat. A tanuló köteles a kapott érdemjegyeit az ellenırzıjébe bevezetni és minden hónapban szüleivel aláíratni. A tanuló köteles az ellenırzıbe beírt értesítéseket másnapra szüleivel, kollégista tanuló értelemszerően a kollégiumi nevelıtanárával, a következı hét elsı napjára a szüleivel is aláíratni. Az ellenırzı vezetését a szaktanár és az osztályfınök 2 havonta ellenırzi, a szabályokat be nem tartó tanulókat felelısségre vonja. Ha a tanuló sorozatosan elégtelen osztályzatot kap, a szaktanár ellenırzi, hogy azt az ellenırzıbe beírta-e a tanuló. Az ellenırzı könyv hamisítása (pl.: érdemjegy, aláírás, igazolás) a legsúlyosabb fegyelmi vétségek közé tartozik. A hamisítás következménye fegyelmi eljárás és iskolából való kizárás is lehet. A bizonyítvány a tanuló egész éves teljesítményének minısítéseit tartalmazza.

IX.2. A tanulók írásbeli beszámoltatása A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái a röpdolgozatok, a témazáró dolgozatok és a házi dolgozatok, illetve az un. „házi rajz”. A röpdolgozat az órára való rendszeres felkészülés ellenırzésére szolgál, az adott témakör bármelyik óráján, bejelentés nélkül íratható. Témazáró dolgozatot egy-egy nagyobb témakör végén, összefoglaló számonkérésként íratunk. A házi dolgozat egy-egy témakör, gondolatkör önálló kifejtésére szolgál, kutatómunkára ösztönöz. A röpdolgozat nem lépheti túl a szóbeli felelet „kereteit”; értendı az idıtartamára (nem 45 perces munka) és a számon kérendı tananyag mennyiségére (nem egész témakör) is. A témazáró dolgozatot a tanár egy héttel korábban köteles bejelenteni. Egy napon legfeljebb egy témazáró dolgozatot lehet íratni. Az iskolai írásbeli beszámoltatások szerepét, súlyát A tanulmányi eredmények értékelése c. fejezet tartalmazza.



IX.3. A tanulók otthoni felkészülése A házi feladatra vonatkozó követelményeket a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal, ezeket a követelményeket a számonkérés során nem lépheti túl. Az egyik óráról a következı órára feladott írásbeli és szóbeli házi feladat megoldására fordítandó idı nem igényelhet egy átlagos képességő tanulótól egy óránál több munkát.

IX.4. A tanulmányi eredmények értékelése A tanulók tudását a szaktanár érdemjeggyel értékeli, a szóbeli, az írásbeli ill. a gyakorlati teljesítményt mérve. A szóbeli feleletet a szaktanár szövegesen is értékeli, az írásbeli feladatoknál közli a pontozás szempontjait, így az értékelést indokolja is. – A tanuló 1 feleletre 1 érdemjegyet kap, kivéve, ha a szaktárgy sajátosságai indokolják a több érdemjeggyel való értékelést. (magyar nyelv és irodalom, informatika, stb.) – Az év végi osztályzat a tanuló egész éves, folyamatos munkáját jellemzi. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti óraszámnak megfelelıen, félévenként minimum 3-4-5. Ha a tanulónak nincs elég érdemjegye, akkor osztályozhatatlan. – A témazáró dolgozatra adott érdemjegy súlyozott, ezt a szaktanár tanév elején közli a tanulókkal. Hiányzás esetén a témazáró dolgozat pótlásának módjáról a szaktanár dönt. A pótlást 2 héten belül, a tanulóval egyeztetett módon kell elvégezni, idıpontját 1 szakórával a dolgozat írása elıtt be kell jelenteni. A szaktanár dönt az elégtelenre megírt témazáró dolgozat javításának szükségességérıl és módjáról. A témazáró dolgozatot a tanár egy héttel korábban köteles bejelenteni. Egy napon legfeljebb egy témazáró dolgozatot lehet íratni. A dolgozatok javítási ideje legfeljebb két hét. – Ha a tanuló egy tanév alatt egy vagy több tantárgyból két tanév tantervi anyagát teljesíti, osztályozó vizsgát tehet. Az ugróvizsga letételét a szaktanár javaslata alapján az igazgató engedélyezi. Az érdemjegyek jelentése: – Jeles (5) : Kiemelkedı teljesítmény, érdeklıdése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. Aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthetı formában képes kifejezni. – Jó (4) : A törzsanyagot elsajátítja és alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban egyaránt szabatosan és áttekinthetıen képes kifejezni. Az órákra rendszeresen felkészül, és aktívan bekapcsolódik az új ismeretek szerzésébe. – Közepes (3) : Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Nem elég egyenletes az órákra való felkészülése. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni. – Elégséges (2) : A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezıkészsége gyenge, nehézkes. – Elégtelen (1) : Nem tesz eleget a tantervi követelményeknek.



IX.5. A tanulók jutalmazása és büntetése IX.5.1. A tanulók jutalmazása Kiemelkedı tanulmányi munkájukért, versenyeredményeikért, példás magatartásukért és társaikért végzett közösségi munkájukért dicséretben részesülhetnek tanulóink. A jutalmazás az osztályfınöknél, igazgatónál, nevelıtestületnél kezdeményezhetı. Kezdeményezheti szaktanár, osztályfınök, igazgató, nevelıtestület, diákközösség. A dicséret a naplóba és az ellenırzıbe is bekerül. Formái: – szaktanári írásbeli dicséret – osztályfınöki írásbeli dicséret – igazgatói írásbeli dicséret – nevelıtestület írásbeli dicséret félévkor és év végén – a Madách Imre Gimnázium Kiváló Tanulója, Kiváló Sportolója díj – a Madách Imre Gimnázium Kiváló Biológusa, Olaszosa, stb tantárgy díjak – városi (Vác Város Kiváló Diákja) – könyv és tárgyjutalom, oklevél Adható továbbá könyvutalvány, vagy pénzjutalom is. Rendkívüli teljesítményért a neve felkerülhet az iskolai márványtáblára. IX.5.2. A tanulók büntetése A tanulók felelısséggel tartoznak az iskolai házirend betartásáért. A házirend rendelkezéseit az iskolába történı beiratkozás pillanatától köteles a tanuló betartani. Beiratkozáskor a tanuló és szülei (gondviselıje) aláírásukkal jelzik, hogy a házirend pontjait tudomásul vették, és azok betartását önmagukra nézve kötelezınek tartják. Aki a házirend rendelkezéseit nem tartja be, a házirend alapján felelısségre vonható. Elmarasztalás jár a házirend megszegésén túl a szüneti, iskolán kívüli fegyelemsértésért, társadalmi tulajdon elleni vétségért, vállalt feladatok hanyag végzéséért, igazolatlan mulasztásért, stb. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmezı intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmezı/fegyelmi intézkedés az osztályfınöknél, a nevelıtestületnél, illetve az igazgatónál kezdeményezhetı. Fegyelmezı/fegyelmi intézkedést tanár, szülı, tanulóközösség, intézményen kívülálló szerv kezdeményezhet. Vétség elkövetése esetén a diák elsı esetben a vétség súlyosságának megfelelı büntetésben részesül. A büntetés fokozatát az osztályfınök, szükség esetén a nevelıtestület ill. az iskola igazgatója, valamint az iskolavezetés határozza meg. További vétség elkövetése esetén magasabb fokozat jár. A fegyelmi büntetés az ellenırzıbe és a naplóba is bekerül. Fegyelmezı intézkedések: – Szóbeli szaktanári ill. osztályfınöki figyelmeztetés. – Írásbeli szaktanári ill. osztályfınöki figyelmeztetés. – Osztályfınöki megrovás – Igazgatói figyelmeztetés



A NKT 58. § (3-14) bekezdése alapján: ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthetı. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülı fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a 20/2012. EMMI rendelet 53-60.§-a határozza meg, melyet a Madách Imre Gimnázium SZMSZ-e részletezi. Fegyelmi büntetés megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlıdı fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülı köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történı elhelyezése a szülı kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételérıl a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.

IX.6. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A magasabb évfolyamra lépés feltételei: – A magasabb évfolyamra lépés feltétele a tantervi minimum követelményeknek elégséges szintő teljesítése. – Elégtelen év végi osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet, ha elégtelenjeinek száma nem haladja meg a hármat. – Háromnál több elégtelen esetén a tanulónak évfolyamot kell ismételnie. – Ha a tanuló igazolt hiányzásainak a száma eléri a 250-et, továbbhaladásáról a nevelıtestület dönt. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen kétszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhetı, a tanítási év végén nem minısíthetı, kivéve, ha a nevelıtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelıtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a 20/2012. EMMI rendelet 51.§ (3) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minısíthetı, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az elsı félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minısíthetı, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.


–


A sport irányultságú képzésben (versenysportolói osztály) részt vevı tanuló-sportolóink számára a „képzésben maradás”-hoz feltételként írjuk elı, hogy tanév végén az iskola igazgatójának benyújtsák az alábbi dokumentumokat: Hivatalos igazolás a tanuló-sportoló sportegyesületétıl, hogy rendszeres edzésmunkát végzett a tanévben. Hivatalos igazolás a tanuló-sportoló sportegyesületétıl versenyeredményeirıl. Abban az esetben, ha a tanulónak nincsenek meg a fenti igazolásai, a sport irányultságú képzésben (versenysportolói osztály) nem vehet részt.

IX.7. Átvétel más osztályból, iskolából – – –

Az átvételt minden esetben tájékozódó beszélgetés elızi meg az igazgató és a tanuló között, a leendı osztályfınök bevonásával. A tantervi különbségek miatt az osztálytípusok közötti váltás feltétele az osztályozó, illetve különbözeti vizsga letétele. Más iskolából, iskolatípusból való átvétel esetén az osztálytípusnak megfelelı tantárgyakból, illetve az osztályban tanított, de az átjelentkezni kívánó tanuló által még nem tanult tárgyból osztályozó, illetve különbözeti vizsgát kell tenni.


KAPCSOLATRENDSZERÜNK 56

X.Kapcsolatrendszerünk X.1.

Szervezeti formák

X.1.1. Diákönkormányzat A gimnázium diákönkormányzata a diákok által választott osztálytitkárokból szervezıdik, élén az általuk választott vezetıség áll. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által választott patronáló tanár(ok) (DÖK segítı tanárok) segíti(k). A diákönkormányzat Küldöttértekezlete minden héten ülésezik. Feladataik között szerepel a diáknap megszervezése, az iskolarádió mősorainak megszervezése és az iskolaújság mőködtetése is, valamint a házirend és módosításainak elfogadása. Diákönkormányzatunk részt vállal a városi diákönkormányzat munkájában is. (A Diákönkormányzat feladatai részletesen: Diákönkormányzat SZMSZ) A tanulók döntési folyamatban való részvételi joga A tanulók az iskola döntési folyamatban való részvételi jogukat a Diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják. A Diákönkormányzat Közgyőlését osztályonként két tanuló alkotja, akiket az osztályközösségek választottak meg. A kapcsolattartás formáit az SZMSZ szabályozza. A Diákönkormányzat intézményi döntéseket érintı jogai A Diákönkormányzatnak joga van meghatározni és megszervezni egy tanítás nélküli munkanap programját. Bizonyos kérdésekben a Diákönkormányzatnak joga van kialakítani, és nyilvánosságra hozni a saját véleményét, illetve javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Diákönkormányzatnak ki kell kérni a véleményét az alábbi tárgykörökben: – a tanulókat érintı valamennyi kérdés, – az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása elıtt, – a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása elıtt, – az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, – a házirend elfogadása elıtt, – a tanulók helyzetét elemzı, értékelı, beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, – a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, – az iskolai sportkör mőködési rendjének megállapításához, – az egyéb foglalkozások formáinak meghatározásához, – a könyvtár, a sportlétesítmények mőködési rendjének kialakításához, – az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Emellett a Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Azokban az ügyekben, amelyekben a Diákönkormányzat véleményének kikérése kötelezı, a Diákönkormányzat képviselıjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az elıterjesztést, valamint a meghívót – ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelızıen meg kell küldeni a Diákönkormányzat részére.



X.1.2. Szülıi szervezet Osztályonként három szülı alkotja az osztályok szülıi munkaközösségeit. Feladatuk, hogy segítsék az osztályfınökök munkáját és érdekvédelmi feladatokat is vállaljanak, bekapcsolódjanak az iskola nevelı-oktató munkájába az általuk alkotott iskolai Szülıi Munkaközösségen (SZMK) keresztül. Az iskolai SZMK megbízatása egy tanévre szól. Az iskolai SZMK tagjaiból kerül ki a szülık igénye szerint évfolyamonként 2 fı, a Szülıi Munkaközösség Vezetısége, mely a szülık és a tanulók érdekeit védi, segíti a pedagógusok és az iskolavezetés munkáját, szervezi a Madách jótékonysági bált. Az iskolai SZMK Vezetısége saját soraiból 1 fı elnököt választ, akinek szintén egy tanévre szól a megbízatása. X.1.3. Dolgozók képviselete Iskolánkban a Pedagógus Szakszervezetnek van helyi szervezete. Az iskolai PSZ rendszeres kapcsolatot tart fenn a városi PSZ-tel. Az alkalmazotti létszámnak megfelelıen háromtagú a Közalkalmazotti Tanács.

X.2.

Szervezett, munkatervileg meghatározott formák

Tanévenként két alkalommal tart az osztályfınök szülıi értekezletet, melyen tájékoztatjuk a szülıket gyermekük elımenetelérıl, az osztály aktuális problémáiról, feladatairól, az iskolai élet rendjérıl. A nevelésben partnerek vagyunk! Munkánkat összehangoljuk, azonos elveket alakítunk ki az egy osztályba járó tanulóknál. A szülık kéthavonta találkozhatnak a tanárokkal fogadóórán, melyen egyedileg kaphatnak nevelési tanácsot, információt gyermekük elımenetelérıl, magatartásáról. A pedagógussal közösen alakíthatnak ki nevelési stratégiát. Aktuális problémák esetében természetesen a pedagógus is kezdeményezheti a találkozást, s a szülı bármikor felkeresheti gyermeke tanárait, az iskola vezetıit, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıst. Az iskolával való elsı találkozás meghatározó élmény. Fontos, hogy a leendı diákok már 7-8. osztályos korukban lehetıséget kapjanak arra, hogy ellátogassanak gimnáziumunkba, és itt pozitív tapasztalatokat szerezzenek a tanórákon folyó munkáról, a diákéletrıl. Erre biztosítanak alkalmat a nyílt napok, melyekre a környék általános iskolái az intézmény igazgatójától meghívást kapnak. Iskolánk több tantárgyból több éve versenyt hirdet általános iskolások számára. Ezek a versenyek szervezett keretek között zajlanak. Ha verseny levelezıs szakasszal kezdıdik, akkor a levelezıs szakaszt iskolai forduló zárja le, amelyen a diákokat kísérı kollégák is megismerkedhetnek iskolánk életével. Matematikából és magyarból felvételi elıkészítıt szervezünk 8. osztályos tanulóknak.

X.3.

Személyes kapcsolattartás formái

A családlátogatás rendszere már nem „divatos”, ezzel a formával ritkán élnek kollégáink, de egy-egy esetben, ha az aktuális problémák úgy kívánják, ezt a lehetıséget is felhasználjuk. Ez a forma erısíti a szülıben a partnerség érzetét, a tanulóról, szociális helyzetérıl, problémáinak okairól kaphat információt a pedagógus. Az ellenırzı a szülıkkel való napi üzenet váltását teszi lehetıvé, dokumentálja a szülı kéréseit, igazolásokat, a pedagógus értesítéseit, felhívásait, meghívóit, a tanulók érdemjegyeit.



Az e-napló bevezetésével a kapcsolat ténylegesen napi kapcsolattá válik. A rendszer teljes kiépítése folyamatban van.

X.4.

Az iskola külsı kapcsolatai

Iskolánk törekszik az általános iskolákkal való jó kapcsolatra. Ennek érdekében tájékoztató szülıi értekezleteket tartunk a nyolcadikos tanulók szüleinek, illetve lehetıséget biztosítunk az iskola munkájába való betekintésre leendı elsıseinknek és nevelıiknek, a szülıknek, (bemutató órák megtartásával, tantárgyi elıkészítıkkel). Tájékoztató kiadványt készítünk. Tanárainkat gyakran kérik fel más iskolákból megyei versenyeken zsőrizésre. Gimnáziumunk tanulói a legtöbb, más (városi) középiskolák által rendezett versenyen, pályázaton részt vesznek, de mi is várunk pályázatainkra, versenyeinkre más iskolából résztvevıket. Kapcsolatot tartunk fenn az országban található, Madách nevét felvevı iskolákkal. Szakmai szervezetekkel tartunk fenn kapcsolatot, pl. bemutatóórákat tartanak kollégáink, gyakorló tanításra fogadunk jelölteket. Iskolánk tanulói rendszeresen fellépnek a városi ünnepségeken, illetve különbözı kulturális együttesek tagjaiként rendezvényeken. (Harmónia, Canzonetta, Szent Cecília kórusok, Váczi Néptáncegyüttes, Familia Gladiatoria, stb.) Részt veszünk a Föld Napja rendezvényen és az elemgyőjtési akcióban. A Madách Imre Mővelıdési Központtal igyekszünk szorosra főzni a kapcsolatot. Rendezvényeiket diákjaink rendszeresen látogatják (színházi elıadások, koncertek, képzımővészeti kiállítások, stb.). A Madách-napot együtt rendezi a két intézmény. Diákjaink gyakran szerepelnek a MIMK rendezvényein (pl. versmondással). Gimnáziumunk nem rendelkezik önálló sportlétesítménnyel, tornateremmel, ezért fontos a jó kapcsolat a Városi Sportcsarnokkal. Itt tartjuk testnevelési óráinkat, délutáni sportfoglalkozásainkat, illetve diáknapi és más alkalomból szervezett sportrendezvényeket, szalagavatót. Sajnos azonban a sportcsarnok rendezvényei gyakran ütköznek a tanítási órákkal, délutáni foglalkozásokkal. A gimnázium sok tanulója tagja különbözı sportegyesületeknek. Az iskola igyekszik tekintettel lenni e tanulók elfoglaltságaira. A 2005/2006. tanévben iskolánk a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet által meghirdetett pályázat egyik nyerteseként – az akkori Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézettel együttmőködve részt vesz a közoktatási típusú sportiskolák rendszerének újjászervezésében. A rendszer sikeres kiépítése érdekében együttmőködünk országos és városi sportszervezetekkel, sportintézményekkel, általános és középiskolákkal, fıiskolákkal. (MOB, NUSI, sportági szakszövetségek, Váci Nıi Kézilabda SE, Váci Vízilabda SE, Vác Városi Evezıs Klub, Váci Hajó SE, Vác Városi Labdarúgó Klub, Bernáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Apor Vilmos Fıiskola, Petıfi Sándor Általános Iskola, Földváry Károly Általános Iskola, dunakeszi Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola stb.) A sport irányultságú képzés szervezése kapcsán kialakított együttmőködés keretein belül hatékonyan segítik nevelı-oktató munkánkat az országos, a városi sportszervezetek, sportegyesületek. (pl.: NUSI, Váci Nıi Kézilabda SE, Váci Vízilabda SE, Vác Városi Evezıs Klub, Váci Hajó SE, Váci Reménység Egyesület, Gödi SE Férfi Kosárlabda Szakosztály, Vác Város Labdarúgó Sportegyesület, Dunakeszi Teniszklub, stb ). A sportegyesületekben dolgozó edzık együttmőködése, szakmai felkészültsége nélkül a mi munkánk sem lehet sikeres.



Iskolánk kihelyezésével messze kerültünk a Katona Lajos Városi Könyvtár és a Tragor Ignác Múzeum épületeitıl. A városi könyvtár videotékáját és hangtárát igyekszünk rendszeresen igénybe venni. Pályázatainkhoz, versenyeinkhez gyakran kérünk irodalomkutatást, könyvtárközi kölcsönzési szolgáltatást. Nagy segítségünkre van a folyóirat-olvasó is. A múzeum kiállításait egyes tanulócsoportjaink (fıleg humán tagozatos osztályok) látogatják. Több diák tagja a Múzeumi Egyesületnek. A Váci Értéktár a kortárs mővészet bemutatkozásának új helyszíne, alakulása óta napi kapcsolatban vagyunk az intézménnyel. Sokéves hagyomány főzte iskolánkat a város ma már nem mőködı gyáraihoz (FORTE Tungsram). Jelenleg a Zollner céggel, illetve a DDC-vel tartjuk a kapcsolatot. Minden évben részt veszünk a DDC által szervezett programokon. Az 50 órás közösségi szolgálat megszervezésének keretében együttmőködési megállapodást kötünk, azokkal az intézményekkel melyek foglalkoztatni tudják tanulóinkat. (Pl. Múzeum, idısek otthona, egyházak, stb.) Iskolánk nagy súlyt fektet a nyilvánosság tájékoztatására, a sajtókapcsolatokra. Az iskolában folyó munkáról, eredményeinkrıl továbbra is rendszeres tájékoztatást adunk a helyi médián keresztül. (Váci Napló, ES televízió)


A NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ FELTÉTELEK 60

XI.A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı feltételek XI.1. Személyi feltételrendszerünk Iskolánkban a tanulmányi munka megszervezését, a tanulók versenyeztetését, a tanárok szakmai munkájának összehangolását 10 munkaközösség: magyar (ének-zene, vizuális kultúra, mővészetek, történelem (földrajz, etika, filozófia), angol nyelvi, német és újlatin nyelvi (német, olasz, francia, spanyol), matematika, fizika, kémia-biológia, informatika, testnevelés és osztályfınöki munkaközösség végzi. Minden kollégánk tagja valamelyik munkaközösségnek. XI.1.1. Munkaerıgazdálkodás A következı években elırelátható nagy változások a nevelıtestületben nem várhatók. E nyugalmasabbnak ígérkezı szakasz lehetıvé teszi a hosszú távú tervezést, mind pedagógiai munkánkban, mind a létszámgazdálkodásban. Elveink és lehetıségeink szerint búcsúzó kollégáink helyére elsısorban olyan friss diplomásokat kívánunk felvenni, akik gimnáziumunkban érettségiztek, ismerik, tanulóként átélték, így át is tudják örökíteni hagyományainkat, kinevelhetı szakmai utánpótlást jelentenek. Szívesen látjuk sorainkban azokat a már más iskolát kipróbált kollégákat is, akik szakmailag és emberileg is magas szinten állnak, s megfelelı végzettséggel rendelkeznek. XI.1.2. Továbbképzés, továbbtanulás Alapelvünk a megújulás, ezért kiemelt fontosságú, hogy minden kollégánk tovább képezze magát. Ebbe beletartozik az önmővelés igénye, tankönyvek, folyóiratok alapján, de formája lehet egyéni vagy csoportos tanfolyam is. A törvénybıl adódóan az akkreditált továbbképzés rendszerében való részvételt preferáljuk. Elsısorban olyan továbbképzéseket támogatunk, amelyek igazodnak az iskola céljaiban megfogalmazottakhoz, a feladatok elvégzéséhez szükségesek. Nevelıtestületünk támogatja, hogy minél több tanára tegyen szakvizsgát, szerezzen második, harmadik diplomát, váljanak különbözı területek szakértıivé. A rendelkezésünkre álló központi keretbıl erre a célra évente több kollégát iskolázzunk be tanfolyamokra, egyetemi továbbképzésekre.

XI.2. Mőködési feltételeink A gimnázium épülete 1996-ban a város északi szélére, egy kiürült laktanya helyére (Szérőskert, Oktatási Centrum), annak átalakított legénységi épületébe került. Az átalakítás és az infrastruktúra felújítása túlhaladt a rendelkezésre álló anyagi kereteken. A környezet fejlesztése a város távlati terveiben szerepel. Az épület viszonylag új, a tervezési hiányosságok pótlásán túl, az elsıdleges feladat állagának megırzése, karbantartása. A testnevelés órákat Vác Város Sportcsarnokában, a Városi Uszodában és iskolánk sportudvarán tartjuk. A heti 5 testnevelés óra bevezetése miatt szükség van a feltételek javítására. Távlati terveink között szerepel saját tornaterem építése.


A NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ FELTÉTELEK 61

XI.2.1. Környezetünk Fontosnak tartjuk a város vérkeringéséhez csatlakozó buszjárat bıvítését, a vasúti közlekedés korszerősítését, a Duna-part rendezését. Ezek az elképzelések szőkebb hazánk – Kisvác – fejlesztését is szolgálják. XI.2.2. Helyiségeink Az udvari sportpályák és a közösségi helyiség – díszterem – nagyon hiányzik az iskolai életbıl, sok, korábban már megszokott programunk marad így el. Nevelési és oktatási szempontból fontosnak tartjuk kondicionáló terem ill. saját tornaterem kialakítását, díszterem megépítését. Szeretnénk kialakítani a diákönkormányzat részére egy helyiséget irodának vagy egy klubhelyiséget. XI.2.3. Eszközeink A kommunikációs fejlesztı tevékenység megszervezéséhez, nyelvoktatásunknak újabb lendületet adott a médiás termek felszerelése, ezek bıvítésére van szükség. Számítógépparkunk a város többi középiskolájához képest igen elmaradott, a korszerő ismeretek megszerzéséhez fejlesztése indokolt. A hagyományos információszerzés, ismeretbıvítés eléréséhez folyamatosan fejlesztendı a könyvtár, kézikönyvtár, folyóirattár és a médiatár. Diákok és tanárok részére egyaránt rendelkezésre áll az iskola könyvtára. Minden tanítási napon kölcsönözhetı könyv, vagy az olvasórészben forgathatják az érdeklıdık a kézikönyvtár, a folyóirattár, illetve médiatár anyagait. A gimnázium minden tanulója automatikusan tagja lesz könyvtárunknak. A könyvtár gondoskodik a tanév elején a tanulók tankönyveinek helybeni megvásárlásáról, illetve a tartós használatú tankönyvek beszerzésérıl és kölcsönzésérıl. A diákönkormányzat számára, a közösségfejlesztéshez, hagyományaink ápolásához (nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink megtartásához) is fontos a diákok által készített mősorok adását szolgáló, információs igényeket is kielégítı iskolarádió, illetve iskolatelevízió mőködtetése, a hozzátartozó stúdió berendezéseinek fejlesztésével együtt, és a zártláncú tv- és videohálózat kialakításával.

XI.3. Az alapítvány A gimnáziumunk 1991-ben alapítványt hozott létre. Az alapítvány vagyonát kuratórium kezeli és gondozza, melynek elnöke az alapítvány képviselıje. Az iskola nevelıtestületének, diákönkormányzatának és szülıi munkaközösségének egy-egy képviselıje, valamint az alapítványhoz csatlakozók vagy képviselıik a kuratórium állandó tagjai. Az alapítvány célja:

a Madách Imre Gimnázium kiemelkedı teljesítményt nyújtó tanulóinak és dolgozóinak ösztönzı jutalmazása,

az oktatás tárgyi feltételeinek javítása,

nemzetközi cserekapcsolatok bıvítésével lehetıség biztosítása arra érdemes tanulók külföldi tanulmányútjaihoz, nyelvi táborokban való részvételhez,

az iskolai tanulmányi kirándulások és kulturális rendezvények támogatása.


OSZTÁLYAINK, CSOPORTJAINK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI, MÓDJAI 62

XII.Osztályaink, csoportjaink szervezésének elvei, módjai Az iskola négy és öt évfolyammal, öt párhuzamos osztállyal mőködik. 2004 szeptemberétıl bıvítettük nyelvi elıkészítı évfolyammal induló, 5 évfolyamos képzéssel kínálatunkat. A nyelvi elıkészítı évfolyamokkal induló képzéseinken a törvényi elıírásoknak megfelelıen alakítottuk ki az óraszámokat. A nyelvi elıkészítı évfolyammal induló öt évfolyamos képzésünk (angol, német, olasz, francia, spanyol) beindításával nyelvoktatásunk hatékonyságának emelkedését reméltük. Az egymással versengı C osztályok tanulmányi eredménye és a nyelvvizsgák száma is igazolták várakozásainkat. Intézményünkben egyes tantárgyakból emelt szintő, emelt óraszámú oktatás folyik egyes tanulócsoportokban a 10. évfolyamig, ha a tanulók továbbtanulási szándéka nem változik meg, akkor a 12. évfolyamig biztosítjuk az emelt szintő oktatást. Ezért az alapóraszámra készült kerettanterveket több változatban kibıvítettük már a pedagógiai program 2004-es átdolgozása során, majd késıbb 2007-ben is. (Ezek a tantervek érvényesek azokra az évfolyamokra, melyek a gimnáziumot a 2012-2013. tanévvel bezárólag kezdik.) Az emelt szinten többlet órákat a szabadon tervezhetı és a szabadon választható órakeretbıl adtuk. A pedagógiai program 2013-as átdolgozása során az OFI által kiadott kerettantervre építve igyekeztünk megtartani a korábbi képzési kínálatunkat, kibıvítve az emelt szintő mővészeti (vizuális kultúra) képzéssel. A gimnáziumi tanulmányaikat megkezdı tanulók tárgyi tudását, illetve képességeiket felvételi vizsgák keretében felmérjük. Az angol nyelvi csoportok kialakításánál figyelembe vesszük, hogy a tanulók haladó, középhaladó szintő tudással érkeztek, illetve most kezdik-e a nyelv tanulását.

XII.1. Csoportok szervezése a 9. évfolyamot a 2012/2013. tanévig kezdıkre Emelt szintő vagy emelt óraszámú oktatás tantárgyai: magyar, történelem biológia, kémia matematika, fizika angol német olasz francia spanyol informatika sport

1

Tanulócsoportok1: humán (magyar-történelem), NYEK reál I. (biológia-kémia) reál II. (matematika-fizika), NYEK (informatika; informatika-általános) NYEK (német, olasz, francia, spanyol) informatika-általános, sport NYEK (angol, német, olasz, francia, spanyol), sport NYEK (olasz, angol, német, francia, spanyol), sport NYEK (francia, angol, német, olasz, spanyol) NYEK (angol, olasz, német, francia, spanyol) informatika, informatika-általános, NYEK versenysportolói csoport

Nem indult minden tanévben minden csoport.



rajz és mőalkotások elemzése Nyelvi elıkészítıvel induló évfolyamos képzés (NYEK): angol német olasz francia spanyol

képzımővészeti öt A képzésben megjelenı második idegen nyelv: német, olasz, francia, spanyol angol, olasz, francia, spanyol angol, német, francia, spanyol angol, német, olasz, spanyol angol, német, olasz, francia,

A 11. évfolyamtól kezdve érettségi felkészítı foglalkozások (fakultációs órák) keretében folyik a felkészítés a középszintő és az emelt szintő érettségire. A fakultációs órákra az elızetes jelentkezés tanévenként májusban történik, illetve a tanév elsı hetében még van lehetıség a változtatásra. A fakultációra jelentkezéshez, illetve az arról való kilépéshez a szülı hozzájárulása is szükséges. Fakultációról kilépni, fakultációra jelentkezni csak tanévkezdéskor lehet. Másik fakultációra tanév közben átjelentkezni igazgatói engedéllyel lehet. Egyes tantárgyakból, amennyiben a fenntartó biztosítja az órakeretet további órák adhatók, melyeket a témakörök között arányosan osztunk el. A sport irányultságú képzésben résztvevı diákjaink számára külön csoportot szervezünk. Órarendjük összeállításánál lehetıség szerint figyelembe vesszük sportegyesületük, edzıik kéréseit, javaslatait. A tánc és dráma, a társadalomismeret, valamint a mővészetek tantárgyakat integráljuk a magyar nyelv és irodalom, illetve a történelem tantárgyakba a következı módon: Mozgókép és médiaismeret

11.évfolyam

1 óra/hét

Magyar nyelv és irodalom

Tánc és dráma

12. évfolyam

1óra/hét


Társadalomismeret

11. évfolyam 12. évfolyam

1 óra/hét 0,5 óra/hét

Történelem: 0,5 óra a 11. évfolyamon, 1 óra a 12. évfolyamon

11. évfolyam 1 óra/hét Magyar nyelv és irodalom 12. évfolyam 1 óra/hét Történelem A fenti modulok értékelése: A tánc és dráma, a társadalomismeret, valamint a mővészetek modul értékelése a magyar nyelv és irodalom és a történelem tantárgyi értékelés keretein belül történik. Az értékelés részleteit helyi tantervünkben az integráló tantárgy végén, a tanulók értékelése c. fejezetben találhatjuk.

Mővészetek

Önálló modulként tanítjuk a mozgókép és médiaismeret modult (a 2008/2009. tanévtıl terveztük a magyar irodalomba való integrálást, de önálló modul maradt), valamint a sport irányultságú képzésen a sportismeretek, sportági ismeretek, sportpszichológia, sporttörténet, és a tanulásmódszertan speciális modulokat. Mozgókép és

11. évfolyam

1 óra/hét



médiaismeret Sportismeretek

9. évfolyam 10. évfolyam

1 óra/hét 1 óra/hét

Sportági ismeretek

10.évfolyam

1 óra/hét

Sportpszichológia

11.évfolyam

1 óra/hét

Sporttörténet

9.évfolyam

1 óra/hét

Tanulásmódszertan

9.évfolyam

1 óra/hét

Az önálló modulok értékelését az erre a modulra kidolgozott értékelési szempontok alapján végezzük. Az értékelés részleteit helyi tantervünkben a modul végén, a tanulók értékelése c. fejezetben találhatjuk

XII.2. Csoportok szervezése a 9. évfolyamot a 2013/2014. tanévtıl kezdıkre Emelt szintő vagy emelt óraszámú oktatás tantárgyai: magyar, történelem biológia, kémia matematika, fizika angol német olasz francia spanyol informatika sport vizuális kultúra Nyelvi elıkészítıvel induló évfolyamos képzés (NYEK): angol német olasz francia spanyol

2

Tanulócsoportok2: humán (magyar-történelem) reál I. (biológia-kémia) reál II. (matematika-fizika) (informatika; informatika-matematika) NYEK (angol, német, olasz, francia, spanyol) NYEK (angol, német, olasz, francia, spanyol) NYEK (olasz, angol, német, francia, spanyol) NYEK (francia, angol, német, olasz, spanyol) NYEK (angol, olasz, német, francia, spanyol) informatika, informatika-matematika, NYEK, sport, versenysportolói csoport mővészeti öt A képzésben megjelenı második idegen nyelv:3 német, olasz, francia, spanyol angol, olasz, francia, spanyol angol, német, francia, spanyol angol, német, olasz, spanyol angol, német, olasz, francia

A csoportokat a lehetıségeknek megfelelıen indítjuk. A beiskolázáskor kiadott hivatalos felvételi tájékoztatóban adjuk meg az aktuális tanévben induló csoportokban, az angol nyelvi elıkészuítı esetén évenként változó, a többi nyelvi elıkészítı esetén általában angol. 3



XII.3. Délutáni foglalkozások A tanulók egyetemi elıkészítıkre, szakkörökre jelentkezhetnek, beindításukat ık is kezdeményezhetik. Az iskolai színjátszókörbe és az énekkarba való jelentkezés feltételeit és a foglalkozások helyszínét és idıpontját a foglalkozást vezetı tanárok határozzák meg. A belépés önkéntes, a vezetı javaslatára történik. A kilépést a szülı írásban, a kilépés indoklásával a vezetıtıl kérheti. Gyógytestnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló. A gyógytestnevelés a testnevelési órákat helyettesíti, látogatása kötelezı. Az iskola minden diák számára lehetıséget nyújt tanterem biztosításával, hogy hit- és vallásoktatatásban részesülhessen, bármilyen felekezethez is tartozik (amennyiben az egyházak erre igényt tartanak és oktatatót is biztosítanak.). A foglalkozások szervezése a tanulók érdeklıdése és az iskola rendelkezésére álló többlet órakeret lehetıségei szerint történhet.


ÓRASZÁMOK – 2013-TÓL KEZDİK ESETÉN 66

XIII. Óraszámok E fejezet óraszámai a 9. évfolyamot 2013/2014. tanévben, illetve késıbb kezdıkre vonatkoznak, tehát a 2016 (NYEK esetén 2017) után érettségizı évfolyamoknak. A gimnáziumot a 2012/2013. tanévvel bezárólag kezdı évfolyamokra az Óraszámok a közoktatási törvény alapján a 2016-ig, illetve NYEK esetén 2017-ig érettségizı évfolyamoknak címő melléklet óraszámai vonatkoznak.

XIII.1. A tantárgyak kötelezı heti óraszáma Az óraszámok a 9. évfolyamot 2013/2014. tanévben, illetve késıbb kezdıkre vonatkoznak. TANTÁRGY

HETI ÓRASZÁMOK 9.évfolyam 4


10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam 4 4 4

1. idegen nyelv

3

3

3

3

2. idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

4

1

Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika

2

2

3

2

2

2

Kémia

2

2 2

Biológia - egészségtan Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra Dráma és tánc / mozgóképkultúra és médiaismeret Mővészetek

1

1

1*

Informatika

1

3

2

2

2*

2*

1 1

Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfınöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhetı órák

4

4

4

4

Összes óra

35

36

35

35

Megjegyzések a csillaggal jelzett óraszámokhoz: A Dráma és tánc / mozgóképkultúra és médiaismeret közül a Dráma és tánc tantárgyat választottuk. A Mővészetek óraszám szabadon tölthetı fel a Vizuális kultúra, az Ének-zene, a Dráma és tánc és a Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyakból

XIII.2. Óraszámok a humán (magyar-történelem) emelt szintő képzésben A tantárgyak kötelezı heti óraszáma



Az óraszámok a 9. évfolyamot 2013/2014. tanévben, illetve késıbb kezdıkre vonatkoznak. TANTÁRGY


HETI ÓRASZÁMOK 9.évfolyam 6*

10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam 6* 6* 7*

1. idegen nyelv

3

3

3

3

2. idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

4*

Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia

1 4*

4*

5*

2 2

2 2

2

2

2


2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra Dráma és tánc / Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

1

5*

2

1*

Mővészetek: Vizuális kultúra

2*

Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika

2* 1

1

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfınöki

1

1

1

1

36

2* 35

2* 35

Kötelezıen választható órák (ÉF) Összes óra

35



Megjegyzések a *-gal megjelölt óraszámokhoz: 9.évfolyam – Dráma és tánc – a szabadon tervezhetı órakeretet (4 óra), emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 10.évfolyam – a szabadon tervezhetı órakeretet (4 óra) emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 11.évfolyam – A Mővészetek tanterve a Vizuális kultúra tananyagából feltöltve (heti 2 óra) – a szabadon tervezhetı órakeretet (6 óra) emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb) a tagozatkód megjelölésével vállalt tantárgyakra, vagy az érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra a diákok által kötelezıen választható formában. 12.évfolyam – A Mővészetek tanterve a Mozgóképkultúra és médiaismeret tananyagából feltöltve (heti 2 óra) – a szabadon tervezhetı órakeretbıl (8 óra) egy órát a matematika óraszámának növelésére, a további órákat emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb) a tagozatkód megjelölésével vállalt tantárgyakra vagy/és az érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra a diákok által kötelezıen választható formában.



XIII.3. Óraszámok a reál (biológia-kémia) emelt szintő képzésben A tantárgyak kötelezı heti óraszáma Az óraszámok a 9. évfolyamot 2013/2014. tanévben, illetve késıbb kezdıkre vonatkoznak. TANTÁRGY




1. idegen nyelv

3

3

3

3

2. idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

4*

Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1 2

2

3

3

Fizika Kémia

4 4*

4 4*

4 4*

4 4*

Biológia - egészségtan

2*

4*

4*

5*

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1


1

1

1*


2*


2* 1

1


1


5

5

5

5

Osztályfınöki

1

1

1

1

36

0* 35

0* 35


35



Megjegyzések a *-gal megjelölt óraszámokhoz: 9.évfolyam – Dráma és tánc – a szabadon tervezhetı órakeretet (4 óra), emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 10.évfolyam – a szabadon tervezhetı órakeretet (4 óra) emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 11.évfolyam – A Mővészetek tanterve a Vizuális kultúra tananyagából feltöltve (heti 2 óra) – a szabadon tervezhetı órakeretet (6 óra) emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb) a tagozatkód megjelölésével vállalt tantárgyakra, vagy az érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra a diákok által kötelezıen választható formában. 12.évfolyam – A Mővészetek tanterve a Mozgóképkultúra és médiaismeret tananyagából feltöltve (heti 2 óra) – a szabadon tervezhetı órakeretbıl (8 óra) egy órát a matematika óraszámának növelésére, a további órákat emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb) a tagozatkód megjelölésével vállalt tantárgyakra vagy/és az érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra a diákok által kötelezıen választható formában.



XIII.4. Óraszámok a reál (matematika-fizika) emelt szintő képzésben A tantárgyak kötelezı heti óraszáma Az óraszámok a 9. évfolyamot 2013/2014. tanévben, illetve késıbb kezdıkre vonatkoznak. TANTÁRGY




1. idegen nyelv

3

3

3

3

2. idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

5*

5*

5*

7*


1 2

2

3

3

4* 2

4* 2

4*

4*

2

2

2


2

2

Ének-zene

1

1


1

1

1*


2*


2* 1

1


1


5

5

5

5

Osztályfınöki

1

1

1

1

36

2* 35

0* 35


35



Megjegyzések a *-gal megjelölt óraszámokhoz: 9.évfolyam – Dráma és tánc – a szabadon tervezhetı órakeretet (4 óra), emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 10.évfolyam – a szabadon tervezhetı órakeretet (4 óra) emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 11.évfolyam – A Mővészetek tanterve a Vizuális kultúra tananyagából feltöltve (heti 2 óra) – a szabadon tervezhetı órakeretet (6 óra) emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb) a tagozatkód megjelölésével vállalt tantárgyakra, vagy az érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra a diákok által kötelezıen választható formában. 12.évfolyam – A Mővészetek tanterve a Mozgóképkultúra és médiaismeret tananyagából feltöltve (heti 2 óra) – a szabadon tervezhetı órakeretbıl (8 óra) egy órát a matematika óraszámámának növelésére, a további órákat emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb) a tagozatkód megjelölésével vállalt tantárgyakra vagy/és az érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra a diákok által kötelezıen választható formában.



XIII.5. Óraszámok az informatika emelt szintő képzésben A tantárgyak kötelezı heti óraszáma Az óraszámok a 9. évfolyamot 2013/2014. tanévben, illetve késıbb kezdıkre vonatkoznak. TANTÁRGY




1. idegen nyelv

3

3

3

3

2. idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4*

4*

5*

6*


1 2

2

3

3

2 2

2 2

2

2

2

2

2


2

2

Ének-zene

1

1


1

1

1*


2*


2* 4*

4*

4*


4* 1


5

5

5

5

Osztályfınöki

1

1

1

1

36

0* 35

1* 35


35



Megjegyzések a *-gal megjelölt óraszámokhoz: 9.évfolyam – Dráma és tánc – a szabadon tervezhetı órakeretet (4 óra), emelt szintő / emelt óraszámú oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 10.évfolyam – a szabadon tervezhetı órakeretet (4 óra) emelt szintő / emelt óraszámú oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 11.évfolyam – A Mővészetek tanterve a Vizuális kultúra tananyagából feltöltve (heti 2 óra) – a szabadon tervezhetı órakeretet (6 óra) emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb) a tagozatkód megjelölésével vállalt tantárgyakra, vagy az érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra a diákok által kötelezıen választható formában. 12.évfolyam – A Mővészetek tanterve a Mozgóképkultúra és médiaismeret tananyagából feltöltve (heti 2 óra) – a szabadon tervezhetı órakeretbıl (8 óra) egy órát a matematika óraszámának növelésére, a további órákat emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb) a tagozatkód megjelölésével vállalt tantárgyakra vagy/és az érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra a diákok által kötelezıen választható formában.



XIII.6. Óraszámok a sportiskolai kerettanterv alapján a sport irányultságú (versenysportolói osztály) képzésben A tantárgyi struktúra és óraszámok az OFI kerettanterv szerint TANTÁRGY




1. idegen nyelv

3

3

3

3

2. idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3


1 2

2

3

2 2

2 2

2

2

2

2

1

1


2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra Dráma és tánc / mozgóképkultúra és médiaismeret

1

1

1*

Mővészetek Informatika

3

1

1


1


5

5

5

5

Osztályfınöki

1

1

1

1

Tanulásmódszertan

1

Sporttörténet

1

Sportági ismeretek

1

Testnevelés-elmélet Sportegészségtan

0,5 0,5

Edzéselmélet

0,5

Sport és szervezetei

0,5

Sportpszichológia

1

Sportetika

1

Szabadon tervezhetı órák Összes óra

2 35

2 35

5 35

7 35



A tantárgyak kötelezı heti óraszáma Az óraszámok a 9. évfolyamot 2013/2014. tanévben, illetve késıbb kezdıkre vonatkoznak. TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom


10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam 4 5* 5*

1. idegen nyelv

3

3

3

3

2. idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4*

4*

4*

4*


1 2

2

3*

2 2

2 2

2

2

2


2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Dráma és tánc

1*

4*

2

Mővészetek: Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika

2* 2

2


1


5

Tanulásmódszertan

1

Sporttörténet

1

Sportági ismeretek

5

5

5

1

Testnevelés-elmélet

0,5

Sportegészségtan

0,5

Edzéselmélet

0,5

Sport és szervezetei

0,5

Sportpszichológia

1

Sportetika

1

Osztályfınöki Kötelezıen választható órák (ÉF) Összes óra

1 35

1

1

1

35

4 35

3 35



A sportoló tanulók közoktatási és sportterhelésének összehangolása érdekében a sportiskolai kerettantev alapján úgy alakítottuk ki a képzés óratervét, hogy elısegítse a tanulók érettségire való felkészülését. Az érettségire és a továbbtanulásra való felkészülés jegyében pedig javasoljuk, hogy a 11-12. évfolyamon a szabadon tervezhetı órakeret terhére ık a testnevelés és az idegen nyelv tantárgyak közül válasszanak érettségire felkészítı foglalkozást.

Megjegyzések a *-gal megjelölt óraszámokhoz: 9.évfolyam – Dráma és tánc – a szabadon tervezhetı órakeretet (2 óra) a matematika és az informatika óraszámának növelésére használjuk fel (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 10.évfolyam – a szabadon tervezhetı órakeretet (2 óra) a matematika és az informatika óraszámának növelésére használjuk fel (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 11.évfolyam – A Mővészetek óraszáma (1 óra) átcsoportosítva a 12. évfolyamra – a szabadon tervezhetı órakeretet (5 óra) a matematika, a magyar és a történelem tantárgyak óraszámának növelésére használjuk (tantervét ld. késıbb), vagy az érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra a diákok által kötelezıen választható formában. 12.évfolyam – A Mővészetek tanterve a Mozgóképkultúra és médiaismeret tananyagából feltöltve (heti 2 óra) – a szabadon tervezhetı órakeretbıl (5 óra) a matematika, a magyar és a történelem tantárgyak óraszámának növelésére használjuk (tantervét ld. késıbb), vagy az érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra a diákok által kötelezıen választható formában.



XIII.7. Óraszámok a mővészeti (vizuális kultúra) emelt szintő képzésben A tantárgyak kötelezı heti óraszáma Az óraszámok a 9. évfolyamot 2013/2014. tanévben, illetve késıbb kezdıkre vonatkoznak. TANTÁRGY



10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam 4 5* 5*

1. idegen nyelv

3

3

3

3

2. idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

4*


1 2

2

4*

2 2

2 2

2

2

2

2

5*

5*


2

2

Ének-zene

1

1


5*

5*

4*

1


x


2* 1

1


1


5

5

5

5

Osztályfınöki

1

1

1

1

36

1 35

0 35


35



Megjegyzések a *-gal megjelölt óraszámokhoz: 9.évfolyam – Dráma és tánc – a szabadon tervezhetı órakeretet (4 óra), emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 10.évfolyam – a szabadon tervezhetı órakeretet (4 óra) emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 11.évfolyam – A Mővészetek tanterve a Vizuális kultúra tananyagából feltöltve (heti 2 óra) – a szabadon tervezhetı órakeretet (6 óra) a magyar és a történelem tantárgy óraszámának növelésére, a további órákat emelt szintő oktatásra (tantervét ld. késıbb), vagy/és érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra használjuk a diákok által kötelezıen választható formában. 12.évfolyam – A Mővészetek tanterve a Mozgóképkultúra és médiaismeret tananyagából feltöltve (heti 2 óra) – a szabadon tervezhetı órakeretbıl (8 óra) egy-egy órát a matematika, a magyar és a történelem tantárgy óraszámának növelésére, a további órákat emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb) vagy/és érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra használjuk a diákok által kötelezıen választható formában.



XIII.8. Óraszámok a haladó célnyelv (NYEK) - kezdı második idegen nyelv 5 évfolyamos képzésen A tanított tantárgyak kötelezı heti óraszáma (középszintő oktatás esetén) Az óraszámok a 9. évfolyamot 2013/2014. tanévben, illetve késıbb kezdıkre vonatkoznak. TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv angol v. német 2. idegen nyelv francia v. olasz v. spanyol v. német v. angol Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mővészetek: Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfınöki


HETI ÓRASZÁMOK 9/13. évf. 1

10/13. évf. 4

11/13. évf. 4

12/13. évf. 4

13/13. évf. 4

15

5

5

3

3

4

5

5

5

5

1

3

3

3 1

4

2

2

3

3

2 2

2 2 2 2 1 1

2

2 1 1 1

2

2

2 2 3 5 1

30

1 5 1

35

1 5 1

36

5 1

1 5 1

4

5

35

35



Megjegyzések a *-gal megjelölt óraszámokhoz: Nyek évfolyam: – A szabadon tervezhetı órakeretbıl (6 óra), 1 órát a célnyelv képességfejlesztésre kap. 1 órát a magyar nyelvi készségek fejlesztésére, 1 órát a matematikai készségek fejlesztésére, 3 órát pedig informatika oktatásra használunk. 9.évfolyam – Dráma és tánc – a szabadon tervezhetı órakeretet (4 óra), a két idegen nyelv emelt szintő oktatására használjuk (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 10.évfolyam – a szabadon tervezhetı órakeretet (4 óra) a két idegen nyelv emelt szintő oktatására használjuk (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 11.évfolyam – A Mővészetek tanterve a Vizuális kultúra tananyagából feltöltve (heti 2 óra) – a szabadon tervezhetı órakeretet (6 óra) emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb) a tagozatkód megjelölésével vállalt tantárgyakra, vagy az érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra a diákok által kötelezıen választható formában. 12.évfolyam – A Mővészetek tanterve a Mozgóképkultúra és médiaismeret tananyagából feltöltve (heti 2 óra) – a szabadon tervezhetı órakeretbıl (8 óra) egy órát a matematika óraszámának növelésére, a további órákat emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb) a tagozatkód megjelölésével vállalt tantárgyakra vagy/és az érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra a diákok által kötelezıen választható formában.



XIII.9. Óraszámok a kezdı célnyelv (v. NYEK) - haladó második idegen nyelv (angol v. német) 5 évfolyamos képzésen A tanított tantárgyak kötelezı heti óraszáma (középszintő oktatás esetén) Az óraszámok a 9. évfolyamot 2013/2014. tanévben, illetve késıbb kezdıkre vonatkoznak. TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv olasz v. francia v. spanyol v. német 2. idegen nyelv Angol (esetleg német) Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mővészetek: Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfınöki


HETI ÓRASZÁMOK 9/13. évf. 1

10/13. évf. 4

11/13. évf. 4

12/13. évf. 4

13/13. évf. 4

16*

6*

6*

5*

5*

3*

4*

4*

5*

5*

1

3

3

3 1

4*

2

2

3

3

2 2

2 2 2 2 1 1

2

2 1 1 1*

2

2

2* 2* 3 5 1

30

1 5 1

35

1 5 1

36

5 1

1 5 1

2*

3*

35

35



Megjegyzések a *-gal megjelölt óraszámokhoz: Nyek évfolyam: – A szabadon tervezhetı órakeretbıl (6 óra), 1 órát a célnyelv képességfejlesztésre kap. 1 órát a magyar nyelvi készségek fejlesztésére, 1 órát a matematikai készségek fejlesztésére, 3 órát pedig informatika oktatásra használunk. 9.évfolyam – Dráma és tánc – a szabadon tervezhetı órakeretet (4 óra), a két idegen nyelv emelt szintő oktatására használjuk (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 10.évfolyam – a szabadon tervezhetı órakeretet (4 óra) a két idegen nyelv emelt szintő oktatására használjuk (tantervét ld. késıbb), melyet a tanuló a középiskolai felvételi eljárásban a gimnáziumunkba való jelentkezéskor a tagozatkód megjelölésével együtt vállal. 11.évfolyam – A Mővészetek tanterve a Vizuális kultúra tananyagából feltöltve (heti 2 óra) – a szabadon tervezhetı órakeretet (6 óra) emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb) a tagozatkód megjelölésével vállalt tantárgyakra, vagy az érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra a diákok által kötelezıen választható formában. 12.évfolyam – A Mővészetek tanterve a Mozgóképkultúra és médiaismeret tananyagából feltöltve (heti 2 óra) – a szabadon tervezhetı órakeretbıl (8 óra) egy órát a matematika óraszámának növelésére, a további órákat emelt szintő oktatásra használjuk (tantervét ld. késıbb) a tagozatkód megjelölésével vállalt tantárgyakra vagy/és az érettségire felkészítı fakultációs foglalkozásokra a diákok által kötelezıen választható formában.


A TANTÁRGYI TANTERVEK 84

XIV.A tantárgyi tantervek XIV.1. A tantárgyi tantervek készítésének elvei Munkaközösségeink tantárgyi tanterveiket a NAT és a kerettantervek alapján készítették el, figyelembe véve a közép és emelt szintő érettségi vizsga követelményeit. A gimnáziumi tanulmányaikat a 2012/2013. tanévig kezdık sportiskolai képzésben alkalmaztuk. a 2007-ben megjelent sportiskolai kerettantervet is a sportiskolai tantárgyi modulok kidolgozásánál A 2004-es tantervkészítéskor a munkaközösségek maguk döntötték el, hogy a minısített tantervet alkalmazzák (pl. testnevelés), kis módosításokkal adaptálják (pl. francia), vagy megszokott gyakorlatukat írják le (pl. történelem). Ezek a tantervek maradtak meg a 2007.es átdolgozás során, kiegészülve a kezdı NYEK tantervével. A 2013-as átdolgozáskor a helyi tantervet a az OFI tantervei alapján készítettük el, megtarva a korábbi érettségi felkészítésre vonatkozó kiegészítéseket.

XIV.2. A tantervek / A tantárgyak a 9.évfolyamot a 2012/2013. tanévig kezdı tanulók esetén: magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma, mővészetek, mozgókép és médiaismeret), történelem (társadalomismeret, mővészetek), emberismeret és etika, angol nyelv, német nyelv, francia nyelv, latin nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv, szlovák nyelv, matematika, informatika, bevezetés a filozófiába, fizika, biológia, kémia, földünk és környezetünk (társadalomismeret), ének-zene, rajz és vizuális kultúra, utazás és turizmus, testnevelés és sport, osztályfınöki. Sportiskolai tantárgyi modulok: sportismeretek, sportági ismeretek, sportpszichológia, sporttörténet, tanulásmódszertan. / A 9. évfolyamot a 2013/2014. tanévben, illetve késıbb kezdıkre esetében magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv (angol, német), 2. idegen nyelv (angol, német, olasz, francia, spanyol), matematika, történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek, fizika, kémia, biológia – egészségtan, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, dráma és tánc, mővészetek: vizuális kultúra, mozgókép és médiaismeret, etika, informatika, testnevelés és sport, életvitel és gyakorlat, osztályfınöki. Sportiskolai tantárgyak: Tanulásmódszertan, Sporttörténet, Sportági ismeretek, Testnevelés-elmélet, Sportegészségtan, Edzéselmélet, Sport és szervezetei, Sportpszichológia, Sportetika. Tanterveinket tantárgyanként külön-külön csatoljuk pedagógiai programunkhoz.



A csatolt tanterveket az alábbi táblázat tartalmazza:

Tantárgy

Magyar nyelv Magyar irodalom

Történelem

Matematika

Angol

Német

Francia

Típus

alap alap mővészeti és sport humán tagozat + éf alap humán tagozat mővészeti és sport érettségi felkészítı nyek alap sport + info tagozat reál tagozat (mat-fiz) érettségi felkészítı elsı nyelv második nyelv nyek célnyelv nyek második nyelv (haladó) nyek második nyelv (kezdı) – kidolgozás alatt érettségi felkészítı elsı nyelv második nyelv nyek célnyelv (kezdı) nyek célnyelv (haladó) – kidolgozás alatt nyek második nyelv (kezdı) érettségi felkészítı második nyelv nyek célnyelv (kezdı) nyek második nyelv (kezdı) – kidolgozás alatt érettségi felkészítı

Heti óraszám nyek

9. évf. 2 2 2 2 2 4 2 0 3 3 4 5 0 3 3 5 4

10. évf. 1 3 3 3 2 4 2 0 3 3 4 5 0 3 3 5 4

11. évf. 1 3 3+1 3+2 3 3+2 4 2 3 3 4 5 2 3 3 3 3

12. évf. 1 3 3+1 3+2 3 3+2 4 2 4 4 4 7 2 3 3 3 3

1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 15 3 4

5

5

5

5

0 0 0 16 15

0 3 3 6 5

0 3 3 6 5

2 3 3 3 3

2 3 3 3 3

4

5

5

5

5

0 0 16 4

0 3 6 5

0 3 6 5

2 3 3 3

2 3 3 3

0

0

0

2

2


Spanyol

Olasz

Kémia Biológia Fizika

Földrajz Informatika

Etika Filozófia nincs Vizuális kultúra

Mővészettörténet modul a tagozaton Mővészetek mővészettörténet Mővészetek: vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Tánc és dráma Ének-zene Testnevelés Tanulásmódszertan

második nyelv nyek célnyelv érettségi felkészítı nyek második nyelv – kidolgozás alatt második nyelv nyek célnyelv nyek második nyelv érettségi felkészítı alap reál tagozat (biol-kém) alap reál tagozat (biol-kém) alap reál tagozat (mat-fiz) érettségi felkészítı alap érettségi felkészítı alap nyek sport informatika tagozat érettségi felkészítı


0 16 0 4

3 6 0 5

3 6 0 5

3 3 2 3+2

3 3 2 3+2

alap mővészeti tagozat érettségi felkészítı mővészeti tagozat

0 16 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0

3 6 5 0 2 4 0 2 2 4 0 2 0 1 1 2 4 0 0 0 1 4 0 1

3 6 5 0 2 4 2 4 2 4 0 2 0 1 1 2 4 0 0 0 1 4 0 1

3 5 3+2 2 0 2+2 2 2+2 2 4 2 2 2 0 0 0 4 2 1 0 0 4 2 1

3 5 3+2 2 0 3+2 2 3+2 0 4 4 0 2 0 0 0 4 2 0 1 0 3 2 1

alap

0

0

0

1

0

alap

0

0

0

1

0

alap

0

0

0

0

2

alap

0 0 0 0 0

1 1 5 0 1

0 1 5 0 0

0 0 5 2 0

0 0 5 2 0

alap érettségi felkészítı sport tagozat


Sporttörténet Sportági ismeretek Testnevelés elmélet Sportegészségtan Edzéselmélet Sport és szervezetei Sportpszichológia Sportetika Életvitel és gyakorlat

sport tagozat sport tagozat sport tagozat sport tagozat sport tagozat sport tagozat sport tagozat sport tagozat


0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0,5 0,5 0,5 0,5 0 0 0

0 0 0 0 0 0 1 1 1

XIV.3. A közép szintő érettségi vizsga témakörei, emelt szintő felkészítés A közép és emelt szintő érettségi vizsga követelményeit a Magyar Közlöny 57. számának II. kötete (Budapest, 2003. május 27. Az érettségi vizsga részletes követelményeirıl szóló 40/2002 (V.24.) OM rendelet módosításáról) tartalmazza. A középszintő érettségi vizsga témaköreit helyi tantervünkhöz (a megfelelı tantárgy után) mellékletként csatoljuk. A jövıbeni változásokat helyi tantervünkbe beépítjük. Az emelt szintő érettségire történı felkészítéshez az emelt szintő oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket az emelt óraszámú tantervek, valamint a tantárgy tantervek érettségi felkészítı fakultációs kiegészítése tartalmazzák.


A TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 88

XV.A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei Korszerő, a diák számára jól érthetı nyelven fogalmazza meg az ismereteket, alkalmas legyen az önálló tanulás, ismeretszerzés számára is. A tankönyv minél teljesebb mértékben tartalmazza a tantárgyi tantervekben megfogalmazott követelményeket. Az iskolában használható tankönyveket, segédleteket tantárgyanként az egyes munkaközösségek határozzák meg. A tankönyv kiválasztásánál figyelembe kell venni a szülık anyagi helyzetét. A következı tanévben szükséges tankönyvek listáját, valamint a tankönyvtámogatás lehetıségeirıl és formáiról való tájékoztatást az elızı tanév májusában a diákok és a szülık megkapják. Az iskola a tankönyvtámogatást a mindenkori törvényi elıírásoknak megfelelıen osztja szét, egy részét tartós használatú, több évfolyam által is használható könyvek beszerzésére fordítja – elsısorban a ritkábban használt feladatgyőjteményekre, szótárakra. A tankönyveket az iskola rendeli meg, elızetes tájékozódás alapján – csak hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, a tankönyvjegyzékben közzétett könyveket. A felhasznált tankönyvek listáját a 4. számú melléklet tartalmazza.

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM, PP

7. SZ. MELLÉKLET 89

XVI.A pedagógiai program megvalósításának feltételei Személyi feltételek: Tárgyi feltételek:

2. számú mellékletben 2. és 3. számú mellékletben

XVII.A pedagógiai program érvényessége XVII.1.

Elıírások

A pedagógiai program a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 44-48. §-a, illetve 51-53. §-a alapján készült az 1997/1998. tanévben. A pedagógiai program bevezetésére 1998. szeptemberétıl került sor, a NAT és a kerettantervek alapján készült helyi tantervek bevezetésére pedig 2001. szeptember 1-jén. A törvényben elıírt tananyagcsökkentésnek megfelelıen helyi tantervünket 2003. szeptemberére átdolgoztuk, a teljes pedagógiai programunkat a törvényi kötelezıségek szerint bıvítettük, átalakítottuk, mely az önkormányzat jóváhagyása után 2004. szeptemberében lépett életbe. 2007-ben pedagógiai programunkat a sportiskolai kerettanterv alapján átdolgoztuk. A bevezetésre került új sportiskolai tantárgyi modulok tanterveit beépítettük helyi tantervünkbe. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl elıírja a dokumentum átdolgozását. A törvény 26. §-a, valamint a 20/2012. EMMI rendelet4 7. §-a tartalmazza. A pedagógiai program felülvizsgálatát kétévente tervezzük. A pedagógiai program elfogadásához a nevelıtestület kétharmados többsége szükséges. Módosítását a fenntartó a közoktatási törvény elıírásai alapján kötelezheti, a nevelıtestület legalább 20%-a, vagy a szülık, illetve a diákok legalább 40%-a kezdeményezheti. A pedagógiai program egy-egy példányát a fenntartó, az igazgató, az iskolai könyvtár, az érdekképviseletek, az iskolai irattár és a városi irattár kapja. Rövidített változatát kapják az iskola vonzáskörzetébe tartozó általános iskolák, kollégiumok, a gimnáziummal kapcsolatban álló intézmények, szervezetek.

XVII.2.

A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai

Az iskola-egészségügyi szolgálat véleményezı nyilatkozata......................... 7. számú melléklet A szülıi munkaközösség véleménye.............................................................. 8. számú melléklet A diákönkormányzat véleménye .................................................................... 9. számú melléklet A nevelıtestület elfogadó határozatát dokumentáló jegyzıkönyv ............... 10. számú melléklet

4

a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról



Az iskola-egészségügyi szolgálat elfogadó nyilatkozata

A Madách Imre Gimnázium pedagógiai programjának egészségnevelési programját 2013 márciusában tanulmányoztam, annak tartalmával egyetértek.

Vác, 2013. március.

............................................................. Dr. Ódé Mária iskolaorvos



A Szülıi Szervezet nyilatkozata

A Madách Imre Gimnázium Szülıi Szervezetének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a PEDAGÓGIAI PROGRAM elkészítéséhez és elfogadásához elıírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Szülıi Szervezet elnöksége pedagógiai program módosítását 2013. március 16-18 között megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért.


............................................................. Bajkánné Vitéz Krisztina a Szülıi Szervezet elnöke



A Diákönkormányzat nyilatkozata

A Madách Imre Gimnázium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a PEDAGÓGIAI PROGRAM elfogadásához elıírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat pedagógiai program módosítását 2013. március 18-i ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatát elfogadta.


............................................................. Pintér Dalma a Diákönkormányzat elnöke


ZÁRÁS 93

.

A Nevelıtestület elfogadó nyilatkozata

A Madách Imre Gimnázium Nevelıtestülete a PEDAGÓGIAI PROGRAM módosítását 2013. március 25-ei ülésén megtárgyalta, annak módosítását elfogadta.


........................................................ A jegyzıkönyv vezetıje

Hitelesítık:

........................................................

.......................................................

A hitelesítı neve

A hitelesítı neve

A MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents