A karcagi Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Programja
Györfi Sándor Munkácsy – Mednyánszky – díjas szobrászművész alkotása
A Madarász Imre Egyesített Óvoda Nevelési Programját írták 1999-ben: Csokonai úti – Jókai úti – Táncsics krt. 19.sz. óvoda
Kuthen úti – SZIM – Táncsics krt. 17. óvoda
Czicze Józsefné Halász Andrásné Mészáros Ferencné Molnár Józsefné Romhányi Sándorné Szepesvári Antalné Tóth Istvánné Fülöp Sándorné
Háló Éva Kőszegi Dezsőné Dr. Kozákné Győző Erika Magyar Istvánné Szabóné Szentesi Mária Szarka Lászlóné Nagy Tiborné
Körös úti – Takács Péter úti óvoda
Kinizsi úti – Zöldfa úti óvoda
Péter Lászlóné Szarka Lászlóné Tapasztó Lajosné Tóth Jánosné
Erdei Lajosné Gulyás Ferencné Kurucz Jánosné Széll Attiláné Varsóczi Zsuzsanna Zsírosné Egyed Ibolya
A Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Programját 2004-ben dolgoztuk át: -
Az egész intézményre vonatkozó fejezeteket a Vezetői munkaközösség tagjai, A gyermekvédelmi munka az óvodában című részt a Gyermekvédelmi munkaközösség tagjai, A cigány kisebbségi nevelés feladatait a Multikultúrális munkaközözsség tagjai, A tagóvodák nevelési gyakorlatát tartalmazó részterületeket a tagóvodák nevelőtestületének tagjai módosították.
A programot szerkesztette: Gulyás Ferencné Szabóné Bóka Réka Szarka Lászlóné
2
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezető Az intézmény adatai Az óvoda helye, szerepe a város életében Névadónkról – Karcagi óvodatörténet
5. 6. 7. 8.
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.3.1. 1.4. 1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.4.4. 1.4.5. 1.5 1.5.1. 1.5.2.
Az óvoda alapelvei, cél -, feladat -, feltétel és kapcsolat rendszere A HOP cél és feladatrendszere Személyi feltételek az intézmény tagóvodáiban Tárgyi feltételek az intézmény tagóvodáiban Beszerzési ütemterv az intézmény tárgyi feltételeinek javítására Óvodánk feladatai a Közoktatási Törvény és az Alapító Okiratból adódóan Gyermekvédelmi munka az óvodában Tartásjavító és lábstatikai torna Cigány kisebbségi nevelés feladatai az óvodában Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása HOP dokumentumrendszere Az intézmény kapcsolatrendszere A közvetlen partnereinkkel való kapcsolattartás A közvetett partnereinkkel való kapcsolattartás
10. 10. 11. 14. 15. 18. 18. 19. 20. 23. 30. 30. 30. 34.
2.
Székhely – Kuthen úti – SZIM tagóvodák nevelési gyakorlata
36.
3.
Csokonai – Jókai – Táncsics krt. 19. tagóvodák nevelési gyakorlata
73.
4.
Kinizsi úti és Zöldfa úti tagóvodák nevelési gyakorlata
116.
5.
Körös úti – Takács P. úti tagóvodák nevelési gyakorlata
146.
6.
Pedagógiai Szakszolgálat
179.
Szójegyzék Érvényességi nyilatkozat Felhasznált irodalom Idézetek jegyzéke Legitimációs záradék
186. 192. 193. 196. 197.
3
Bevezető „Az utat meg lehet ugyan mutatni, de menni mindenkinek magának kell.” (Bajza)
Karcag Város Önkormányzata 1996. január 1-től az általa fenntartott óvodákat egy intézményként működteti. Az intézményhálózat racionalizálására azért volt szükség, hogy szakmailag, gazdaságilag, létszám- és bérgazdálkodás tekintetében az óvodák hatékonyabban és takarékosabban működjenek. A Közoktatásról szóló többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvény értelmében elkészítettük helyi programunkat, amelyet a Képviselő Testület 129/1999. (V.26.) „kt.” sz. határozatával jóváhagyott. Az óvoda pedagógus közössége a program megalkotása során arra törekedett, hogy tagóvodáink meglévő célkitűzéseit és kialakított gyakorlatát abból a szempontból értékelte, hogy mennyire felel meg a környezete elvárásainak – s hogyan vihető tovább. A törvényi változásokat figyelembe véve, valamint a programbeváló vizsgálatok tapasztalataira alapozva dolgoztuk át nevelési programunkat. Tagintézményeink négyféle irányultsággal alakították ki nevelési gyakorlatukat. Az óvodai nevelés világa, a naponta megújulni képes ingergazdag környezet adja az intézményes nevelés fundamentumát. Az óvodában elkezdett személyiségfejlesztés tudatosan tervezett és szervezett, irányított pedagógiai munka egész életre kiható és meghatározó felelősségteljes pedagógiai vállalkozás. Mindezeket figyelembe véve nevelésfilozófiánk és viszonyulásunk a gyermekekhez azonos. Helyi nevelési programunk pedagógiai szemléletét kifejezi az Adleri négy aranyszabály a demokratikus nevelésről: „Próbáld megérteni a gyermeket! (Parancsolás helyett kérdezni, átérezni helyzetét!) Segítsd, hogy a gyermek a zsákutcából ki tudjon jutni. A zsákutca az a cselekvés, amelyik nem helyes, ami tilalmat von maga után! A gyermek energiáját nem kell visszafojtani, hanem kedvező irányba kell terelni! A gyermek pozitív érzésvilágára kell építeni! Adj szabadságot a gyermeknek, világos, egyértelmű határok között!” /1./ A négy aranyszabálynak a mindennapok gyakorlatában való megvalósulása hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek személyiségének fejlesztése a kívánt irányba haladjon. Ez az út, ez a pedagógia vezet el az öntudatos, saját értékeit, erősségeit ismerő, belső kontrollal, hajtóerővel, erkölcsi tartással rendelkező, egyéniséget megőrző, döntésekre képes felnőttek világába. A program során megjelenítettük a magunk minőségét, hiszen tartalmazza a helyi sajátosságainkba épülő kiválóságainkat. Arra törekedtünk, hogy nevelő-fejlesztő munkánk minél inkább megfeleljen a gyermekek és partnereink elvárásainak. Az intézmény adatai 4
Az intézmény megnevezése: Madarász Szakszolgálat
Imre
Egyesített
Óvoda
Férőhely Székhely - Táncsics krt. 17. 1. Csokonai út 24. sz. alatti óvoda 2. Jókai út 13. sz. alatti óvoda 3. Kinizsi út 46. sz. alatti óvoda 4. Körös út 44. sz. alatti óvoda 5. Kuthen út 16. sz. alatti óvoda 6. Gépgyár út alatti „SZIM” óvoda 7. Takács Péter út 50. sz. alatti óvoda 8. Táncsics krt. 19. sz. alatti óvoda 9. Zöldfa u. 32. sz. alatti óvoda 10. Püspökladányi út 11. sz. Nevelési Tanácsadó Varró út 3/a sz. Gyógytestnevelés
50 111 43 100 72 106 50 89 145 66
és
Pedagógiai
Csoportok száma 2 5 2 4 3 5 2 4 6 3
Törzsszáma: 576 163 – 000 OM azonosító: 035661 az intézmény típusa: közös igazgatású közoktatási intézmény (óvoda, pedagógiai szakszolgálat) 850 fő intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám:
OTP számlaszáma:
11745073 – 15576165
Szakágazat:
80110
Felügyeleti szerve:
Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete
Alapító szerve:
Karcag Városi Önkormányzat
Tevékenységi jogkör szerinti tevékenysége: a) Alaptevékenység - TEÁOR szám • 80.10 Alapfokú oktatás -
Szakfeladat számok • 80111-5 óvodai nevelés • 55231-2 óvodai intézményi étkeztetés • 80521-2 pedagógiai szakszolgálat
5
-
Alaptevékenység leírása: • óvodai nevelés • cigány kisebbségi óvodai nevelés • napközi otthoni ellátás • óvodás gyermekek étkeztetése • logopédiai ellátás karcagi gyermekek, általános iskolai tanulók körében • nevelési tanácsadás • gyógytestnevelés • sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása - testi, érzékszervi, értelmi (enyhe fokban sérült), beszédfogyatékos, tanulásban akadályozott - pszichés fejlődési zavar miatt a nevelési folyamatban tartósan akadályozott (dyslexia, dysgaphia, dyscalculia, mutizmus)
b) Alaptevékenység jellegű (egyéb) tevékenység -
Szakfeladat szám: 75176-8 intézményi vagyon működtetése
-
Alaptevékenység jellegű (egyéb) tevékenység leírása: • terem, helyiség bérbeadása • tanfolyami szolgáltatás, rendezvényszervezés
Gazdálkodási jogkör szerint: - önálló költségvetési szerv Személyi juttatással és létszámmal történő gazdálkodás a részére jóváhagyott, illetve módosított személyi juttatások és létszám előirányzatával – a jogszabályi előírások figyelembevételével – önállóan gazdálkodik. Az intézmény vezetőjét a Képviselő Testület nevezi ki.
Az óvoda helye, szerepe a város életében Intézményünk kapuin közel 900 kisgyermek lép be naponta szüleivel. Egy olyan hely, ami a város lakossága egy jelentős részének meghatározza a reggeli hangulatát azzal, hogy milyen a rendezettsége, hangulati atmoszférája annak, ahová sietősen belép reggelente gyermekével. Az óvoda az a hely, ahol az emberré válás szabályai még egyértelműek, ahol nincs balsiker, csak tanulság. Az Önkormányzat által fenntartott nevelési – oktatási intézmények sorában az a hely, mellyel a család először találkozik. Az első benyomás meghatározó. Hivatalos megfogalmazással: „ A közoktatási rendszer legalsó láncszeme.” „ A magyar nevelési – oktatási rendszer része.”
6
Szerepe: -
-
-
segít az anyának – családnak a gyermekkel való törődésben, hogy nyugodtan végezhesse a munkáját, mert tudja, hogy olyan helyre vitte, ahol minden a gyermekért van. segít a gyermeknek, hogy megtanulhassa – ott, ahol még mindenre jut idő – a közösségi élet szabályait megtanítja a gyermeknek, hogy az a hely – a városunk - ahol ő született, olyan értékekben gazdag, ami érdekes, ami felfedezni való, amire méltán büszkék lehetünk. mindent megtanít, ami az életben való helytálláshoz szükséges.
Az óvoda hagyományaival, a néphagyomány-ápolás tevékenységével a gyermek cselekvésén keresztül olyan, a későbbi életére is meghatározó élményt kap, amelyek a szülőföldhöz, a társakhoz való érzelmi kötődést alapozzák meg. Óvónőink hisznek abban, hogy a múlt átörökítése a pedagógus íratlan kötelessége. A hiteles hagyományápolás a családok szemléletmódjában is változásokat idéz elő. Az értékek mértékké válnak. Kultúraközvetítő, a következő életszakaszra felkészítő szerepkört tölt be.
Névadónkról – Karcagi óvodatörténet „Intézményünk 1995-ben felvette Madarász Imre nevét, aki 1875-ben megnyitotta Karcagon az első óvodát. Madarász Imre 1846–1918–ig élt. Karcag város református egyházának és a városi közéletnek a századforduló évtizedeiben (1872-1918) egyik legkimagaslóbb vezérszemélyisége. Alapképesítését és főfoglalkozását tekintve református lelkipásztor, ám azokban az időkben az állami és egyházi élet folyamata és irányítása összefonódva haladt előre. Nem voltak csak állami, vagy csak egyházi vezetők, mindenkihez hozzátartozott a „másik terület” is, aszerint, hogy ki mire volt képes, mit tudott, mert és akart a feladatokból felvállalni. Madarász Imrében mindig munkálkodott a városért való tenni akarás. Németországba ment tanulmányútra. Nyugat-Európában szerzett tapasztalatait Karcag város kulturális életének gyarapítására használta fel. Valószínűleg az ott látottak alapján kezdte szorgalmazni az óvoda megnyitását. Fáradhatatlan szorgalommal látott hozzá a Frőbelféle „gyermek kert” (ahogy akkoriban az óvodát nevezték) alapításához. Összegyűjtött 4451 forintot, és két ünnepi beszédet is tartott az ügy érdekében. Prédikációját ki is adta „Egyházi beszédek a GYERMEK KERT felállítására vonatkozólag…” címmel. Első részben arról elmélkedik, hogy milyen a kis gyermek: ártatlan, elméje fogékony, hajlik a jóra is, rosszra is, ezért mennyire fontos a kicsiket a jóra, a rendre, a kötelességteljesítésre nevelni – s hogy az iskolába lépéshez előkészítést nyerjenek. A második részben előadja, hogy előbbre kell lépnünk a gyermeknevelés terén. Fő feladatnak tartja, hogy „állítsunk gyermekkertet”, amelyben 3-tól 6 éves korukig nevelik a kisgyermekeket. Tudatosítja, hogy a cél érdekében áldozatokra van szükség! Áldozzon a város, az egyén! Hiszen a város mindenkor a polgáraiból áll, és a mai kisgyermekek lesznek a jövő polgárai. Ezért, ha áldozik a város egy épülettel, azzal a jövő
7
társadalmát építi, szilárd erkölcsű, szorgalmas, nemes jellemű polgárokat nevel városunknak, egyházunknak, saját családjának. „Ez az én óhajom: ez szívemnek forró vágya, s ezért mondom: állítsunk gyermekkertet! Az eszme korszerű, a cél nemes, az áldozat Istennek kedves, s ha akarjuk: a czélunk megvalósul. Az akarat nagyot, dicsőt tehet…” Így nyílt meg lelkes ügybuzgalma folytán Karcagon 1875-ben az első óvoda! Egyes feltevések szerint ennek mai utóda a Csokonai úti óvoda lehet. Az első óvodáról már a Karcagon megjelenő Nagykunság című hetilap 1879. augusztus 24-i számában ezt olvashatjuk: „… a gyermekkert növendékeinek zárvizsgája ma, vasárnap fog megtartani. Beléptidíj 10 krajcár…” E lap 1901. április 14-i száma pedig azt adja immár hírül, hogy „A harmadik kisdedóvó építése már nemsokára napirendre kerül, s ez óvodának vezetőjeül Doránszky Emilia karczagi nyug. kisdedóvónő huga, Doránszky Margit ajánlkozik…” Dr. Fazekas Mihály muzeológus gyűjtése alapján /2/ Madarász Imre a mai kornak is tud üzenetet adni: „ Az akarat nagyot, dicsőt tehet.” 1955–ig öt óvodában –Rákóczi, Csokonai, Takács P., Kuthen, Körös úti – foglalkoztak a város óvodáskorú gyermekeivel. 1955-ben került átadásra a Kinizsi úti óvoda. Az 1970-es években a városban a megnövekedett gyermeklétszám miatt újabb óvodák megnyitása vált szükségessé: 1973-ban az Ady E. úti óvoda 2 csoporttal, 1977-ben a Jókai úti óvoda 2 csoporttal, 1980-ban a Zöldfa úti óvoda 3 csoporttal, 1981-ben a SZIM óvoda 2 csoporttal, 1990-ben a Táncsics krt. 17. sz. óvoda 2 csoporttal, bővítette a Karcag Város óvodai ellátását. 1980-ig az óvodák igazgatásilag az iskolákhoz tartoztak. 1980-tól négy Óvodai Egység alakult. Az Egység óvodáinak munkáját független óvodavezetők irányították. 1996. májusától Karcag Város Képviselő Testületének döntése alapján az Ady E. úti óvoda bezárásra került, a gyermekek a Kuthen és a Táncsics krt. 19. sz. óvodákba kerültek elhelyezésre. 1996. január 1-jén jött létre mai integrált szervezetünk, Madarász Imre Egyesített Óvoda néven. Integrált intézményünk biztosítja az egyes tagintézményekben folyó pedagógiai munka sokszínűségét. Karcag város valamennyi óvodájában azonos pedagógiai alapelvek–nevelésfilozófia alapján valósul meg –remélhetőleg– Madarász Imre óvodaalapítónk szándékához méltóan a „Gyermekkertek” működtetése.
2003. november 1-től 10. tagintézményként a Pedagógiai Szakszolgálat az intézmény keretein belül működik (Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Szakszolgálat, Gyógytestnevelés).
8
I. Az óvoda alapelvei, cél-, feladat-, feltétel- és kapcsolatrendszere „Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekben” /Rousseau/
Alapelvünk: 1.1.
Gyermekközpontúság: a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadása, fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása szeretetteljes, biztonságérzetet adó óvodai légkörben, a családokkal együttműködve. Érzelemgazdag, nyugodt, tevékeny, segítőkész óvodai élet megteremtése, mely biztosítja az egyéni és a közösségi szükségletek kielégítését. Játékközpontú életmódszervezés. A másság elfogadása, tiszteletben tartása. Esztétikailag igényes óvoda megteremtése a helyi nevelési gyakorlatok specifikumainak alkalmazásával. A pedagógus és a pedagógus munkát segítő dolgozók modell szerepének érvényesítése. Partner- és minőségközpontúság.
A Helyi Óvodai Program (HOP) cél- és feladatrendszere
Alapvető célunk: „Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem és a különleges gondozást igénylő gyermekek figyelembevételével.
Általános nevelési feladataink: Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az óvoda funkciója: Óvó-védő, szociális, nevelő - személyiségfejlesztő funkció.
Óvó-védő: Minden tagintézményünkben érvényesítjük azt az elvet, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyigéset különleges védelem illeti meg.
9
Szociális: Lehetőséget biztosítunk a családi hátterükből eredően hátrányos helyzetű gyermekeknek is, hogy óvodai nevelésük során alkalmunk legyen egy másfajta életmód és műveltségtartalommal való találkozásra. A nevelők az óvodákban élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyek az elsődleges szocializáció koncentrált formájában rejlenek.
Nevelő – személyiségfejlesztő: Városunk óvodáiban az a nevelői meggyőződés érvényesül, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, tanítani, vezetni, segíteni kell, hogy célba érjen. Olyan nevelési életteret, tanulási szituációt kell teremtenünk, mely által képessé válnak az iskolai élet megkezdésére.” /3/
A cél és feladat minden óvoda nevelőközössége számára azonos, a célhoz vezető utat azonban lehet másképpen megválasztani. Út az óvodák nevelési gyakorlata, melyet a következő adaptált nevelési gyakorlatban valósítanak meg:
1.2.
•
Székhely - Kuthen úti – SZIM tagóvoda Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelés
•
Csokonai úti – Jókai úti – Táncsics krt. 19. sz. tagóvoda Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel
•
Kinizsi – Zöldfa úti tagóvoda Dr. Deliné Fráter Katalin: Lépésről-lépésre
•
Körös úti – Takács Péter úti tagóvoda Patócs Béláné: Mozgásműveltség-fejlesztő óvodai nevelési program
Személyi feltételek az intézmény tagóvodáiban
Az intézmény dolgozói Szakvizsgázott óvodapedagógus Főiskolai, felsőfokú végzettségű óvodapedagógus Szakközépiskolai végzettségű óvodapedagógus Pedagógiai munkát segítő dajka, gondozónő Gazdaságvezető Ügyintéző Egyéb alkalmazott Fűtő - karbantartó
Óvodai tagintézmények 11 fő 59 fő 1 fő 36 fő 1 fő 6 fő 12 fő 4 fő
Az intézmény tagóvodáiban és a gazdasági irodában összesen 130 fő dolgozik.
10
Szakirányú végzettséggel és pedagógus szakvizsgával rendelkezik: - 6 fő vezető óvodapedagógus - 2 fő mentálhigiénikus - 2 fő fejlesztő, differenciáló óvodapedagógus - 1 fő nyelv és beszédfejlesztő óvodapedagógus Szakirányú végzettséggel rendelkezik: - 1 fő gyermektánc szakon - 1 fő gyógytestnevelési szakon Jelenleg szakirányú továbbképzésben, szakvizsgára felkészítésben vesz részt: - 2 fő fejlesztő, differenciáló óvodapedagógus szakon Jelenleg szakirányú továbbképzésben vesz részt: - 1 fő szakirányú továbbképzésben vesz részt drámapedagógia szakon Jelenleg szakvizsgára felkészítő képzésben vesz részt: - 1 fő minőségfejlesztő szakon - 2 fő logopédiai szakon Intenzív továbbképzésen vett részt: - 14 fő Szakosítót végzett: - 8 fő Középfokú C típusú angol nyelvvizsgával rendelkezik: - 2 fő Középfokú C típusú cigány (lovári) nyelvvizsgával rendelkezik: - 2 fő
Pedagógus továbbképzés keretében szerzett tanfolyami végzettségek: Tevékenységközpontú részprogram: A 9 óvodai csoportban 18 szakképzett óvodapedagógus az alábbi tanfolyami végzettséggel rendelkezik: - Tevékenységközpontú program bevezetése 17 fő - Minőségfejlesztési alap és módszertani ismeretek 2 fő - Gyógytestnevelés 2 fő, - Gordon 2 fő, - Cigánykultúra 1 fő - Óvodai programelemzés, beválás, mérés, értékelés ellenőrzés, minőségbiztosítás 8 fő - Helyi nevelési programírás 6 fő - Ének-zenei nevelés 2 fő - Mozgásfejlesztés, prevenció 5 fő - Logopédiai ismeretek 1 fő
11
Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel részprogram: 13 óvodai csoportban 26 szakképzett óvodapedagógus az alábbi tanfolyami végzettséggel rendelkezik: - A művészeti program bevezetéséhez alaptanfolyam 25 fő - Bátorító nevelés 2 fő - Drámapedagógia 2 fő - Egészséges életmódra nevelés 6 fő - Gordon 5 fő - Értelmi képességek fejlesztése 3 fő - Helyi nevelési programírás 9 fő - Az Óvodai program elemzéséhez, beválásához és a mérés, értékelés, ellenőrzés, minőségbiztosítás 10 fő. - Minőségfejlesztési alap és módszertani ismeretek 1 fő - Gyógytestnevelés 3 fő - Játékpedagógia 1 fő - Konfliktuskezelés 1 fő - Mese bűvölete 6 fő - Mozgásfejlesztés, prevenció 2 fő - Számítógép és internet 4 fő - Szövegszerkesztés és táblázatkezelés 4 fő - Vizuális nevelés 2 fő Lépésről –lépésre részprogram: 7 óvodai csoportban 14 szakképzett óvodapedagógus az alábbi tanfolyami végzettséggel rendelkezik: -
Lépésről-lépésre óvodafejlesztő program bevezetése 12 fő Helyi nevelési programírás 2 fő Értelmi képességek fejlesztése 1 fő Gyógytestnevelés 2 fő Mozgásfejlesztés, prevenció 1 fő Cigánykultúra 3 fő Dyslexia prevenció 2 fő Gordon 4 fő Óvodai programelemzés, mérés, értékelés, ellenőrzés, minőségbiztosítás 5 fő.
Mozgásműveltséget fejlesztő részprogram: A 7 óvodai csoportban 12 szakképzett óvodapedagógus az alábbi tanfolyami végzettséggel rendelkezik: - Mozgásműveltség fejlesztő részprogram bevezetés 11 fő - Gyógytestnevelés 3 fő - Dyslexia-prevenció 2 fő - Gordon 5 fő - Helyi nevelési programírás 3 fő - Mentálhigiéniai alapismeretek 1 fő - Programbeválás, mérés, értékelés, ellenőrzés, minőségbiztosítás 6 fő - Cigánykultúra 1 fő
12
A végzettség, továbbképzés mutatói alapján is elmondhatjuk, hogy nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvő nevelők. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, kezdeményezésre, amennyiben az a gyermek- illetve a felnőtt közösség érdekeit szolgálja. Mi a műveltségtartalmakat nemcsak a gyermekeknek közvetítjük, hanem művelői is vagyunk a művészeteknek a magunk örömére, gyönyörködtetésére, hogy még hitelesebben tudjuk továbbadni ezeket az embert nemesítő tevékenységeket. 12 szakmai munkaközösségünk működik: - vezetői - anyanyelvi, - gyermekvédelmi, - művészeti, - testnevelés, gyógytestnevelés, - tevékenységközpontú, - mese-varázs, - ének-zene, - mozgásműveltséget fejlesztő - lépésről-lépésre - lélek-kontroll - multikulturális Pedagógiai megfigyeléseket, feltáró-elemző munkát végeznek, bemutatókat tartanak, módszertani ajánlásokat adnak a nevelőtestületnek.
1.3.
Tárgyi feltételek az intézmény tagóvodáiban
Óvodánk épületei, tárgyi feltételei lehetőséget adnak a gyermekek fejlesztésére. Komfortfokozatuk egyre inkább elfogadhatónak minősíthető. Gondot jelent a szükségtermek mérete a Csokonai, Takács Péter u. óvodákban. A galériák építése megoldást jelentene. A helyi nevelési programunk bevezetése óta tervszerűen végezzük a tárgyi feltételek biztosítását: • Tornaszoba építése a Takács P. u. óvodában megvalósult. • Nevelőmunkát segítő képességfejlesztő, mozgásfejlesztő játékok beszerzése. • Bútoraink folyamatos, fokozatos cseréjüket, felújításukat elkezdtük. • Mosdók korszerűsítése. • Betonozott területek felújítása. • Egészséges életmód, környezet feltételeinek biztosítása (textil, edény). • Folyamatos munkaruha, védőruha beszerzés, pótlás. Karcag Város Önkormányzat Képviselő Testülete számára benyújtottuk a kötelező eszköz és felszerelési igényünket.
13
A „Karcag Városi Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelések beszerzésének ütemterve” teljesítése érdekében az EU-s, a hazai pályázati lehetőségeket folyamatosan figyelemmel kísérjük, lehetőség szerint kihasználjuk azokat.
1.3.1. Beszerzési ütemterv az intézmény tárgyi feltételeinek javítására a Karcag Városi Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelések beszerzésének ütemterve 2004-2008 között a 431/2003.(XII.16.) „kt.” sz. határozat 1.sz. melléklete alapján Megnevezés
Beszerzési mennyiség
1. Csoportszoba - óvodai fekető - gyermek szék - gyermek asztal - fényvédő függöny - szőnyeg - játéktartó szekrény vagy polc - fektető tároló - élősarok állvány - hőmérő - óvodapedagógusi asztal - felnőtt szék - eszköz-előkészítő asztal - textiltároló szekrény - edény- és evőeszköztároló szekrény - szeméttartó
250 300 0 19 35 29 6 14 0 9 50 22 22 28 36
2. Logopédia foglalkoztató egyéni fejlesztő eszköz - tükör - asztal - szék - szőnyeg 3. Tornaszoba - tornapad - tornaszőnyeg - bordásfal - óvodai többfunkciós mászókészlet - egyéni fejlesztést szolg.spec.felsz.
4 5 35 5
0 10 0 10 104
14
Ütemezés éve
2005
2004
2006
Megnevezés
Beszerzési mennyiség
4.Játszóudvar - kerti asztal - kerti pad - babaház - udvari homokozó - takaróháló - mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök 5. Intézményvezető-helyettesi, gazdaságvezetői, tagintézményvezetői iroda - asztal - szék - iratszekrény - lemezszekrény - írógépasztal és szék - számítógépasztal és szék - írógép - telefon - fax - számítógép, nyomtató 6. Nevelőtestületi szoba - fiókos asztal - szék - könyvtári dokumentum - könyvszekrény - tükör - mosdókagyló
17 22 24 16 36 122
3 8 10 0 0 10 0 0 9 9
10 42 2500 11 6 8
7.Orvosi szoba berendezése, felszerelése
10
8. Gyermeköltöző - öltözőrekesz, ruhatároló, fogas - öltözőpad
31 16
9. Gyermekmosdó, WC - törülközőtartó - falitükör - hőmérő - rekeszes falipolc
24 34 6 14
15
Ütemezés éve
2007
2008
2004
2006
2008
TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Megnevezés -
Beszerzési mennyiség 973 973 13 671 121 250 1218
egyéni tisztálkodószerek tisztálkodófelszerelések fésűtartó törölköző abrosz takaró ágyneműhuzat, lepedő
Ütemezés éve
2008
FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Megnevezés -
Beszerzési mennyiség
szennyes ruha tároló mosott ruha tároló mosógép centrifuga vasaló vasalóállvány szárítóállvány takarítóeszközök kerti munkaeszközök, szerszámok hűtőgép porszívó
5 7 8 0 15 3 0 10 17 9 7
Ütemezés éve
2007
NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Megnevezés
Beszerzési mennyiség
1. játékok, játékeszközök - játékok, eszközök, különféle játékformák - mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök - ének-zene, énekes játékok eszközei - anyanyelv fej. eszközök - értelmi képességet fejlesztő játék - ábrázoló tev. fejl.játék - a természeti-emberi tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök - Munkajellegű tev. 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök - televízió - vetítővászon - hangszer (pedagógusoknak) - egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések
16
Ütemezés éve
522 1367 446 1100 669 1158 638
2004
829 1 3 36 10
2005
1.4.
Óvodánk feladatai a közoktatási törvény és az alapító okiratból adódóan
1.4.1. Gyermekvédelmi munka az óvodában Célunk: A gyermeki szükséglet maradéktalan kielégítése. A gyermeki jogok érvényesítésének biztosítása.
Feladatunk: Évente feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan befolyásolják. Óvodai keretek között a hátrányok csökkentése, a családi nevelés hiányainak pótlása. Egyéni bánásmód alkalmazása a nevelés-fejlesztés folyamatában. Környezettanulmány készítés. Prevenció, segítségnyújtás, támaszadás. A családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése: - tapintatos egyéni beszélgetés, kapcsolattartás révén, - a gyermek személyiségének értékeire való figyelemfelhívás, - a gyermek ellátásához kapcsolódó segítési lehetőségek igénybevételének módjáról való felvilágosítás (anyagi, erkölcsi). Kapcsolattartás • • • •
Gyermekvédelmi Felelőssel Nevelési Tanácsadóval Szakértői Bizottsággal Védőnői Szolgálattal
1.4.1.1. A gyermekvédelmi felelősök munkája Célunk: A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek életesélyeinek javítása érdekében koordináló, segítő tevékenység a csoport óvónőivel és a szülőkkel. Feladatunk: A gyermekvédelmi esetek feltérképezése Adatszolgáltatás az intézményvezetőnek: - óvodások száma - ebből veszélyeztetett gyermekek száma - három vagy többgyermekes családban élők száma - sajátos nevelést igénylők száma - csonkacsaládban nevelkedők száma (elvált, vagy egyedül álló) - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek száma
17
Környezettanulmány készítése Prevenció, segítségnyújtás, támaszadás Kapcsolattartás: - Munkaközösség vezetővel - Tagóvoda vezetővel - Intézményvezetővel - Gyermekjóléti Szolgálattal - Családsegítő Szolgálattal - Gyámhatósággal - Nevelő Szülői Felügyelővel
1.4.1.2. Hátrányosság, veszélyeztetettség Hátrányos helyzetűnek akkor minősíthetünk egy-egy gyermeket (családot), ha az alábbi szempontok szerint több dimenzióban is olyan hátrány mutatkozik, amit a család saját erejéből nem képes kompenzálni. Hátrányos helyzetű gyermekként kell továbbá nyilvántartani azt, akinek családja rendszeres Gyermekvédelmi támogatásban részesül. A hátrányosság, illetve a veszélyeztetettség megítélésének szempontjai: - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, - nevelési hiányosságok, - életmód –kultúra (erkölcstelenség, italozás, bűnözés), - iskolázottság, - lakókörnyezet, - egészségügyi okok, - anyagi színvonal, - megromlott családi kapcsolat. Óvodai szinten magas a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek száma. Óvodánkban a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettük a gyermekvédelmi munka teendőit.
1.4.2. Tartásjavító- és lábstatikai torna Célunk: Preventív mozgásgyakorlatok végzésével a tartáshibák lábstatikai problémák súlyosbodásának megelőzése. Feladatunk: Valamennyi tagintézményünkben a gyermekek számára életmódszervezést biztosítsa. Mozgás prevenciós csoportok szervezése tagintézményenként. A mozgásigény kielégítése. Nyújtójellegű gyakorlatok alkalmazása. A hátizom és a hasizom erősítése. A helyes légzés tudatosítása. Lábstatikai gyakorlatok alkalmazása.
18
„mozgásgazdag”
Szervezési keretek: • • • • •
hetente 2 alkalommal, 20-25 perces foglalkozás, csoportok létszáma:8-12 fő, csoportközi foglalkozás, nagycsoportosok, középsősök számára.
Csoportok száma: Minden tagintézményben legalább 1 csoportot működtetünk. Amennyiben a kiszűrt gyermekek száma szükségessé teszi, több csoport szervezésére teremtünk lehetőséget a személyi feltételek biztosításának figyelembevételével.
Gyermekek szűrése: Egészségnevelési tevékenységünkben segít bennünket az óvodai Gyermekorvosi Szolgálat, akik a gyermekek évenkénti vizsgálata során teljes körű vizsgálattal szűrik ki a tartáshibákat, lábstatikai elváltozásokat a gyermekeknél, s javaslatot tesznek az óvodai tartásjavító és lábstatikai tornán való részvételre. A pedagógiai szakszolgálat gyógytestnevelője látja el a gyermekorvos és ortopédiai szakorvos javaslata alapján gyógytestnevelésre utalt gyermekeket.
Személyi feltételek: A foglalkozásokat minden tagintézményben tanfolyami ill. szakirányú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok végzik. Az óvodapedagógusok végzettsége feljogosítja őket, hogy láb-és tartásjavító, valamint enyhe fokú gerinc-és mellkasi elváltozások kezelésében prevenciót, korrekciót és fejlesztő mozgásterápiát szervezzenek, vezessenek.
1.4.3. Cigány kisebbségi nevelés feladatai az óvodában Célunk: A családi nevelést kiegészítve, a gyermekek szociális beilleszkedésének segítése. A cigány kultúra hagyományápolása, annak megismertetése az óvodás korosztállyal. A kisebbségi identitástudat kialakítása és fejlesztése. Feladatunk: Nevelőmunkánk során figyelembe vesszük a Nemzeti Etnikai Kisebbség óvodai nevelésének irányelveit. Feladat a nemzetiségi kultúra, a hagyomány ápolása, továbbadása, a még fennmaradt népi énekek, mondókák, mesék, versek átörökítése, közvetítése a gyermek felé, így az identitástudat kialakítása, erősítése, illetve a „másság” korai elfogadtatása.
19
A gyermekek döntő többsége hátrányos, illetve veszélyeztetett körülmények között él, ezért nagyon fontos a gyermekek megismerése, a lemaradás mértékének megállapítása. A fejlesztés egyénileg és mikrocsoportos formában történik, dokumentálása a csoportnaplóban található. Az egyéni képességfejlesztés színtere - a játék gondozás (egészséges életmódra nevelés, kultúrált tisztálkodási, étkezési szokások kialakítása) –érzelmi – szociális – értelmi – nyelvi nevelés területei. Tagintézményeink nevelési gyakorlata magában rejti az cigány származású gyermekek differenciált fejlesztésének lehetőségeit. Intézményen belül a Pedagógiai Szakszolgálattal rendszeres munkakapcsolatot építünk ki annak érdekében, hogy a cigány gyermek egyéni fejlettségének megfelelően a számára legalkalmasabb iskolában kezdhesse meg tanulmányait. A cigány kisebbségi nevelés és értékközvetítés magyar nyelven folyik.
1.4.3.1. A cigány kisebbségi nevelés tevékenységi formái
Vers, mese A mindennapi beszédtől eltérő nyelvezetű, hangzású, ritmusú irodalmi vagy népi alkotás örömforrás a gyermek számára.
Feladatunk: A cigány versek, mondókák, mesék megismertetése a gyermekekkel. Kiszámolók, csúfolók, altatók, különleges nyelvezetének és felfedeztetése. A cigány mesék különleges mesevilágának megismertetése. Szókincsbővítés, az egyéni képességek fejlesztése.
ritmusának
A cigány szerzők művei által segítjük a cigányság identitástudatának kialakulását és fejlesztését – ez által tudatosan tudják magukat vállalni.
Ének- énekes játék A mozgással kísért énekek, énekes játékok szintén a kisgyermek alapvető tevékenységei. Akár az óvodapedagógus, akár a kisgyermek által kezdeményezett énekelgetések hangulatot teremtenek, érzelmeket fejeznek, illetve váltanak ki. A családokban még élő nemzetiségi hagyományok (altatók, höcögtetők, lovagoltatók, dalocskák), melyeket az óvodába érkező kisgyermekek magukkal hoznak, rendkívül érdekes anyagot nyújtanak az óvodában.
20
Feladatunk: A nemzetiségi kultúrkincsben fellelhető zenei alkotások megismertetése a gyermekekkel (eredeti cigány énekek, körjátékok, mondókák) A gyermekek zenei érzékének fejlesztése a különböző ritmusok, zenei hangzások segítségével (Az élő cigány népzene effektusai csörgők, fakanalak, házieszközök) A jellegzetes, egyszerű tánclépések bemutatása, a nemzetiségi mozgáskultúrával való ismerkedés a gyermek egyéni fejlettségéhez mérten (cigány tánclépések cigány tánckultúra megjelenítés, sajátos cigány párostánc – szülők bevonása).
Rajzolás, mintázás, kézimunka Az érzelmek kifejezésének egyik speciális formája. A természetben fellelhető és a gyermekek környezetében lévő anyagok megmunkálásának, a társas együttműködésnek lehetősége. Feladatunk: A cigány kézimunka-kultúra szín- és formavilágának, alkotásainak és azok előállítási technikáinak- lehetőség szerinti- megismertetése (erőteljes színek piros, sárga, zöld nagyméretű, főleg virágminták). A gyermekek kézügyességének, kreativitásának és fantáziájának fejlesztése az egyéni adottságok figyelembevételével (festésben, rajzolásban, ragasztásban).
A külső világ tevékeny megismerése Gyermekeinkkel együtt a természeti és a társadalmi környezetünk részesei vagyunk. Ahhoz azonban, hogy a jelenben biztosan építhessük a jövőt, fontos a múlt ismerete. Feladatunk: A gyermek közvetlen környezetének megismertetése, felfedeztetése, több érzékszervre ható tapasztalatok gyűjtése. A roma kultúra elemeinek bevitele a csoportszobába. Bemutatható az öltözködési kultúra hagyománya bő-ráncos rakott szoknya, színes nagymintás kendő rojttal, nagyméretű fülbevalók, nagy szemű mintás nyakláncok. Lakáskultúra: nagy virágmintás színes függöny és ágyterítő. Roma irodalom: ismertebb cigány írók, költők művei: Farkas Kálmán, Rácz Lajos, B Kóté Lilla, Szécsi Magda, Karsai Ervin, stb. Szókincsbővítés, mondatmodellek alakítása, alkalmazása, gyakoroltatása tevékenység közben. A környezet szeretetére, óvására nevelés (kirándulások, séták, kerti munkák stb. végzése során). A környezetvédelem megismertetése (például: „szemétszüret”, környezetünk tisztántartása).
21
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
A gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája irányt. Ismerjenek cigány dalokat, meséket, verseket, mondókákat, játékokat. Ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel, tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését. A cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségek, és hasonlóságok felismerése.
1.4.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének elvei intézményünkben a 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet alapján „A fogyatékosok normálisak. Nem tudnak olyan jól beszélni, olyan jól futni, nem tudnak olyan jól gondolkodni, és ami még egyébként a korlátozottságból adódhat. De döntő az, hogy ezek a zavarok, sérülések, akadályozottságok az ő emberi létüknek faktorai. A tökéletesség nem az ő lényegük, hanem minden embernek példája. A tökéletlenség nem az épeket különíti el a fogyatékosoktól, hanem összeköti a fogyatékosokat és az épeket.”
Hans Wocken Óvodáinkban ellátjuk az alapító okiratunkban meghatározott óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését integráltan egyéni és csoportos keretek között. Alapelvek: Olyan befogadó környezet kialakítása, ahol az integrációt elfogadja a gyermek a pedagógus, a dajka és a szülő. Olyan tárgyi környezet biztosítása, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek biztonságban nevelkedhetnek. A sajátos nevelési igényű gyermeket a fejlesztés ne terhelje túl – az elvárások igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez. A fejlesztési tartalmak a gyermekek fejlettségének megfelelően: sajátos fejlesztő, korrekciós, rehabilitációs, terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazása és ehhez a legmegfelelőbb szervezeti megoldások biztosítása. A sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermekben is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, akaraterőnek az önállóságra való törekvésnek. A multiszenzorális fejlesztés alkalmazása, amely magában foglalja a vizuális akusztikus, taktilis, kinesztikus, vesztiburális, mozgásos észlelés és a motoros képességek, beszéd – nyelvi készségek fejlesztése - az a terület, kap nagyobb hangsúlyt ahol a lemaradás észlelhető. Az együttnevelés során a játékban szerzett spontán tanulás, a társakkal való együttműködés, a kommunikáció fejlődési lehetőségének hangsúlyossága ami az élményen és mintán alapul és elősegíti a szocializációt. Nevelőtevékenységünkkel elősegítjük a derűs, nyugodt tevékeny érzelmi biztonságot adó óvodai életet, mert ezzel hozzá járulunk, hogy képességeiket jobban ki tudják bontakoztatni. A napi tevékenységek során a fejlődés mértékének megfelelően a sikerélmény fokozott biztosítása az integráló környezetben.
22
gnCélunk: A másságot elfogadó környezet megteremtése, az egészséges és sajátos nevelési igényű gyermekek kommunikációs készségének, részképességeinek fejlesztése, önállóságuknak, alkalmazkodó képességüknek, együttműködésüknek fejlesztése, a szükséges speciális módszerek, terápiás eljárások alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében.
Feladatunk: Személyi, tárgyi feltételek biztosítása sérülés specifikusan. Empatikus magatartás, másság elfogadása és elfogadtatása gyermekekkel, szülőkkel. Érzelmi élet gazdagítása (élmények, mintakövetés, szocializáció). Értelmi képességek területén mutatkozó hiányosságok, eltérések csökkentése, kiegyenlítése. Pszichikus funkciók, részképességek fejlesztése. Sokoldalú, harmónikus személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel. Egyéni fejlesztés – kétszemélyes kapcsolatban, mikrocsoportosan és makrocsoportosan . A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleményében meghatározott diagnózis és javaslat alapján kell elkészíteni a fejlesztés rövidtávú tervét, melynek tartalmazni kell a célokat, feladatokat. Együttműködés a Szakértői Bizottsággal, Pedagógiai Szakszolgálattal (szakvélemény, kontrollvizsgálatok, tanácsadás). Együttműködés a családdal másság elfogadása. A foglalkoztatási forma a napirendben Fejlesztés formája Fejlesztés ideje csoportos játékidőben mikrocsoportos szervezett tevékenység egyéni napirendben meghatározott időben
A fejlesztő személye óvodapedagógus óvodapedagógus
A fejlesztés jellege spontán tervezett
óvodapedagógus vagy fejlesztő pedagógus, logopédus
tervezett
A napi két fejlesztés időtartama maximum 20-25 perc. A fejlesztés anyaga: • a napirendben a helyi program szerinti fejlesztés anyaga, • egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztés, mely: - logopédia, - tartásjavító torna, - fejlesztési terv szerinti anyag.
23
A fejlesztési tervek elkészítésében (max. 3 hónap) a gyógypedagógus segítséget nyújt. A megvalósítás során felmerülő eredményekről rendszeres konzultáció óvodapedagógusfejlesztőpedagógus – gyógypedagógus között. A székértői vélemények alapján a diagnózis és fejlesztés irányai szerint a pszichológus segíti az óvodapedagógus munkáját.
1.4.4.1. Sérülés–specifikus fejlesztés elvei feladatai az óvodai élet során 1.4.4.1.1. Enyhe fokban testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek • • • • • •
A mozgáskorlátozott gyermek sérült és fejlődésben veszélyeztetett funkcióinak, képességének fejlesztése, korrekciója segítségével a harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatása. A speciális egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása – használatával a tágabb- szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése a megtanult mozgás alkalmaztatása. A gyermekek állapotának megfelelő mozgás és élettér biztosítása az önállóságra nevelés biztosítása. Az óvodai napirend egészét átszövi a mozgásfejlesztés az elsajátított mozgásminták rögzítése és az életkor függő játékos fejlesztés alkalmazása. Törekedni kell, hogy a gyermekekben egészséges én-kép, önbizalom és kudarctűrő képesség kezdjen kialakulni. Esélyegyenlőség alapjainak megteremtésére törekvés a család bevonásával, kompetenciájuk, erőforrásaik aktivizálása.
1.4.4.1.2. Enyhe fokban látásfogyatékos, gyengénlátó gyermek •
•
A látássérült gyermek koncentrikusan bővülő spontán ismeretszerzése rendkívül beszűkült – közelebbről kistérben tudják használni látásukat s így tájékozódásuk a világban tapasztalati bázison igen szegényes marad – ezért a nevelésben szükség van a többi érzékszervre hallásra, tapintásra hangsúlyt fektetni. A gyengénlátó gyermek gondolkodás és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja ezért a környezet vizuális megismertetésében a kommunikációra fokozottan kell figyelnünk.
Feladatunk a fejlesztés kiemelt területein belül: Önkiszolgálás terén életkoruknak és sérüléseik mértékének figyelembe vételével önállóság kialakítása, a környezetük megismerése – biztonságos téri tájékozódás a tapintásos tájékozódásra támaszkodva. Látásnevelés (speciális optikai eszközökkel) a látásmaradvány használatának látástréning a szem funkcióinak működésképességének szintentartása, javítása. Játékos szituációkba ágyazva – mozgásos és konstruáló játékok során. - építőjátékok (legó, mozaik), - dobójátékok, 24
-
horgászjáték, labdázás, mozgótárgyak követése különböző irányba (pl. autó, labda, golyó), állótárgyak követése mozgás közben (pl. labda, kocka, baba körbejárása, ugrálása).
Látásélesség óvodáskorban még fejlődő stádiumba van – fejleszthető: mozaikjáték, gyöngyfűzés, színezés, puzzle játék segítségével. A látásneveléshez szükséges a vizuális megismerő tevékenység, pszichikus funkcióinak fejlesztése – a vizuális gondolkodás fejlesztése. •
Vizuális megfigyelő és megkülönböztető képesség fejlesztése: amely a tárgyak lényeges tulajdonságait kiemelve és az azonosságokat, különbözőségeket megfigyeltetve ismerik meg a gyermekek. - tárgyak csoportosítása, szín, forma nagyság szerint, - párosítási feladatok – különböző alakok, formák, méretek felismerése - eltérések hasonlóságok felismerése tárgyakon, kártyákon ábrákon. - vizuális minták másolása – egyszerűbb, bonyolultabb.
•
Vizuális emlékezet fejlesztése: A látóképesség eredményes használatához könnyen felidézhető képzeteket kell emlékezetében rögzítenie – melyet gyarapítania kell a képzetek mennyiségét és a vizuális emlékezet terjedelmét. Fejlesztő játékok: - memória játékok - dominók - mozaik játékok - logiko - vizuális minta lemásolása, sordísz - egyszerű testmozgás bemutatás utáni lemozgása
•
Vizuális képzelet fejlesztés: A látássérülés miatt a valóságból csak kevesebbet ismerhet meg a gyermek. Az ismeretszerzésben ezért nagyobb szerepe van a képzeletnek, emlékképek felidézésének. Képzelet fejlesztő tevékenységek: - építés - konstruálás - formázás - képalakítás - szerepjátékok
Nagymozgások fejlesztése – térbeli tájékozódás a látás felhasználásával – mozgáskoordináció, mozgás biztonság.
25
Finommozgás fejlesztése – kézügyesség fejlesztése, írás előkészítése. A fogási mechanizmusok gyakorlását, a kézmozgások ügyesítését a szem-kéz koordináció fejlesztését a következő játékok segítik: építés, fűzés, vágás, rajzolás, gyűrés, festés, stb. Személyiségfejlesztés speciális feladatai: Önállóság iránti igény fejlesztése, önkiszolgálás, mozgás és tájékozódás terén. A környezet a látható világ megismerése iránt az érdeklődés felkeltés (speciális eszközhasználat). Valamennyi érzékszerv fokozott fejlesztése. Akarati tulajdonságok, önbizalom pozitív énkép kialakítására törekvés. Látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének figyelembevétele, szembetegség – szemvédelem megalapozására nevelés.
1.4.4.1.3. Enyhe fokban hallássérült – nagyothalló gyermekek •
A nagyothalló óvodáskorú gyermek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására – differenciálására képes. Beszédfejlődése késve – sokszor speciális segítséggel indul meg.
•
A hallássérült gyermekek óvodai nevelésében a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása és fejlesztése az elsődleges feladatunk. A fejlesztésben az óvodai napirendünknek megfelelően hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, szókincsfejlesztés, a beszédérthetőség folyamatos javítása. A hallásállapottól függően, hallókészülék, adó-vevő készülék használatának alkalmazása.
Feladatunk: A kommunikációk során figyelnünk kell arra, hogy közel legyünk a nagyothalló gyermekhez és feléje fordulva beszéljünk. Az óvodástársak számára is mintát adunk a vele való beszédre. A feladatok adása során győződjünk meg arról, hogy a gyermek megértette e mondanivalónk lényegét. A tevékenységek során annyi segítséget adjunk számára, amennyire igazán szüksége van. A hallásfejlesztéskor hangélményhez jutott gyermek figyeljen a hangra- a hallásmaradványt maximálisan ki kell használnunk. A családdal szoros kapcsolatalakítás hogy teljes mértékben bekapcsolódjanak a kommunikációs – fejlesztés rendszerébe-, a hallókészülék használatára szoktatás. Harmonikus személyiség fejlesztésük során törekednünk kell a módosult életvitel elfogadtatására a gyermekkel.
26
1.4.4.1.4. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek •
Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek személyiség fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű örökölt, vagy korai életkorban szerzett sérülésével, vagy funkciózavarával van összefüggésben. A kongnitív funkciók lassabb fejlődése miatt a megértés a nyelvhasználat lassabban alakul ki – s ez a beszédkészség fejlődésében mutatkozik meg – ez által az önállóság kialakulása is lassul.
Feladatunk: A gyermek az óvodai életében az élmények és minták alapján a társakkal való együttműködése során a fejlődés biztosítása. A játék adta spontán tanulás és a kommunikációs képesség – a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak megértetésének, elsajátítatásának biztosítása. Legyen lehetősége az óvodában folyó valamennyi tevékenységben részt vennie, figyelve a fejlettségére, teherbíró képességére. Az enyhe fokú értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében elsődlegesen a játék adta lehetőségeket kell megragadnunk tudatosan és spontán is. A szerepjátékokban való részvételben kapjanak lehetőséget az egyéniségüknek megfelelően.
1.4.4.1.5. A beszédfogyatékos, súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek • •
A beszédfogyatékosság a gyermekeknél megjelenhet a beszédfejlődés kiterjedt és hosszantartó elmaradásában, a beszédfolyamatosság és beszéd – és hangképzés sérüléseiben. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést központba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósítható meg- amely során az anyanyelvi nevelés, mozgás, kommunikáció, illetve vizuomotoros koordinációs készségek fejlesztése történik.
Feladatunk: A beszéd beindítása, beszélőkedv felkeltése a kommunikációs készség fejlesztése, szókincs bővítése a logopédus iránymutatásával. Az óvodai nevelés során a gyermek szabad önkifejezésének, közlési vágyával, kapcsolatteremtési készségének elősegítése. Az óvodai kommunikációs környezet a társas kapcsolatok a közös tevékenység mintái és motiválói legyenek a gyermekek fejlődésének.
27
A megvalósítás eredményei a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében Céljainkat akkor látjuk megvalósultnak ha:
A sajátos nevelési igényű gyermekek megkapják fejlődésükhöz szükséges pedagógiai ráhatásokat (eljárásokat) a napirendjük sérülése nélkül és ez mind a tárgyi és személyi környezetben biztosított. A befogadó csoport tagjai elfogadják a másságot, megkönnyítik sérült társaik beilleszkedését az által, hogy pozitív magatartási minták mutatkoznak meg viselkedésükben. A szülők viszonyulásában megjelennek az empatikus vonások a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik iránt. Magatartásukban megmutatkoznak a tolerancia jegyei, amely mintául szolgál saját ép gyermekeinknek is. A befogadó gyermek csoport tükrözi a pedagógus által feléjük közvetített pozitív viszonyulásokat – az elfogadást. A pedagógusok nevelési hatásai mérhetőek lesznek a sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó készségének, akaraterejének önállóságának, együttműködésének szintjében. A sajátos nevelési igényű gyermekek állapotában mérhető javulás tapasztalható, amely növeli az esélyegyenlőség javításának esélyeit. Az integrált gyermekcsoport mikroklímájában, valamint a szülői közösségben érzékelhető a pozitív változás.
28
1.4.5. HOP dokumentumrendszere 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 137/1996. (VIII.28.) korm. rendelet
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve 23/1997. (VI.04.) MKM rendelet
Nemzeti Etnikai Kisebbség Óvodai Nevelésének Irányelve 32/1997. (XI.05.) MKM rendelet
A karcagi Madarász Imre Egyesített Óvoda Nevelési Programja
Az óvoda éves Munkaterve
Éves Munkaközösségi Tervek
Szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógusok éves terve
Tartásjavító és lábstatikai torna éves terve A gyermekcsoportok fejlesztésének éves terve
Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentuma
1.5.
Egyéni fejlesztő napló (sajátos nevelési igényű gyermekek)
Az intézmény kapcsolatrendszere
1.5.1. A közvetlen partnereinkkel való kapcsolattartás Az óvoda minden közvetlen partnerének rendeljen kapcsolattartó személyt, aki ápolja a partnerek közötti együttműködést. Minden partnerét évenként kérdezzen meg az elégedettségéről, elégedetlenségéről (Partneri igényfelmérés szabályzata szerint). Az óvodáról összegyűjtött információkat közösen beszéljék meg, s ha szükséges készítsenek intézkedési terveket az együttműködés javítása érdekében. 1.5.1.1. Óvoda - család Az óvoda minden tagintézményében arra törekszünk, hogy a szülők megelégedettségére lássuk el, fejlesszük gyermekeinket.
29
A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelői felfogásunkat, programunk nevelési célját és azt, hogy ennek a célnak az eléréséért mit csinálunk, mit teszünk mi itt az óvodában. Tudatosítjuk, hogy az óvodai nevelés a családi nevelést egészíti ki. Kérjük a szülőket, hogy segítsenek bennünket ebben a folyamatban, mert munkánk nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. A felvételről határozatban tájékoztatjuk a szülőket. Otthonukban felkeressük, a bölcsődében is meglátogatjuk a gyermekeket. A fokozatos beszoktatás lehetőségét minden szülőnek biztosítjuk. Könnyebben bízzák gyermeküket egy ismerős felnőttre. Ez a bizalom meghatározója a családi ház és az óvoda kapcsolatának. A családi nevelés elsődlegességét hangsúlyozzuk, miszerint a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az óvoda szolgáltató intézmény. Jellegéből eredően a szülőnek joga és kötelessége, hogy rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, az óvónőnek feladata, hogy a szülő számára a tájékoztatást a gyermek fejlődéséről rendszeresen, tényszerűen megadja.
Kapcsolattartás formái: • •
•
• • •
• •
Beiratkozás – a kisgyermekkel együtt Szülői értekezletek - Intézményi szintű, a tagintézmények, szülői szervezetek elnökeinek a nevelési év elején. - Tagintézményenként összevont (2) és csoport szülői (3) értekezletek, előadásokat szervezünk, olyan témákban, amelyek kapcsolódnak nevelési értekezletünk témáihoz. Családlátogatások : - Évente egyszer, illetve szükség szerint többször. - A gyermek fejlődésével kapcsolatos észrevételek megbeszélése. - Ismerkedés a családi nevelés szokásaival. Egyéni beszélgetések: időpont egyeztetése után, célirányos tartalommal évente legalább kétszer, az egyéni fejlesztő lap alapján. Közös ünnepségek: az egyes óvodák nevelési gyakorlatától függően változó. Közös kirándulások: Az intézményünk óvodáiban szervezett kirándulások helyét, távolságát érintő költségterhek viselésében a tanévnyitó szülői értekezleten állapodnak meg az óvónővel a csoportok szülői szervezetei. A megállapodást rögzítjük az éves szülői munkaközösség tervben, melyhez minden egyes szülő írásos beleegyezése szükséges. A kirándulások szervezéséhez, lebonyolításához a szülők segítségét kérjük. Nevelési időben a 30-60 km. távolságú kirándulásainkon 4 fő gyermeket 1 fő felnőtt felügyel. Hosszabb távú kirándulásokat a szülők részvételével szervezünk. Közös rendezvények az éves szülői munkaközösségi tervben meghatározottak alapján. Igény– és elégedettség vizsgálatok évente.
30
1.5.1.2. Az óvoda és a bölcsőde Az óvoda közvetlen partnerei közé tartozik a bölcsőde is. A gyermekek egy részét az óvodába lépés előtt ez az intézmény neveli, ezért az átmenet zökkenőmentesebbé tétele érdekében az óvoda alakítson ki olyan tartalmi kapcsolatot, mely során egymás nevelőmunkáját megismerhetik, segíthetik. A kapcsolattartás formái: • látogatások, • tapasztalatcserék, • partneri igényfelmérések évente.
1.5.1.3. Az óvoda és az iskola Az óvoda az iskolával alakítson ki tartalmas kapcsolatot, hogy a gyermekek iskolakezdését közösen tudja segíteni. A kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak megismeréséhez, megértéséhez. A jó kapcsolat alapja a megbecsülés és tisztelet egymás iránt. A kapcsolattartás formái: • • • • • •
látogatások, tapasztalatcserék, értekezletek, munkaközösségi foglalkozások, partneri igényfelmérések évente, egymás rendezvényeinek látogatása, közös programok szervezése.
1.5.1.4. Az óvoda és a fenntartó Az óvoda nevelőtestülete a fenntartót is a közvetlen partnerei közé sorolta. Az intézmény zavartalan működése érdekében folyamatos tartalmi kapcsolat kialakítása szükséges. A kapcsolattartás formái: • • • •
kölcsönös tájékoztatás, intézményvezető beszámolója, jelentési kötelezettségei a Képviselő Testületnek, partneri kapcsolat – interjú az óvodai munkáról évente óvónők aktív részvétele a bizottsági munkában.
1.5.1.5. Az óvoda és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat A cigány származású gyermekek létszámára tekintettel, az óvoda a Cigány Kisebbségi Önkormányzatot a közvetlen partnerének tekinti. A cigány gyermekek szociális
31
hátterének, problémáinak megismerése és a családok segítése érdekében folyamatos, tartalmas együttműködés szükséges az óvoda és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat között. A kapcsolattartás formái: • • • • •
esetmegbeszélések, jelentések a cigány gyermekek óvodai ellátásáról, közös pályázatok, partneri igényfelmérés, népi kultúra közös ápolása.
1.5.1.6. Az óvodák közötti kapcsolattartás Városunk óvodái folyamatos és hagyománymegtartó kapcsolatra törekszenek. Minden tagóvoda, a helyi sajátosságaihoz alkalmazkodva igyekszik minél színesebbé tenni óvodája arculatát. Nevelési programunk megírásához négy különböző programot vettünk alapul. Az ezeket felölelő szakmai munkaközösségek folyamatosan és jól működnek. Az óvodák közötti szakmai munkaközösségek teszik színesebbé intézményünk szakmai vonalát. Tevékenységükkel hozzájárulnak a szakmai ismeretek átadásához. Pedagógiai feltáróelemző munkát végeznek, bemutatókat tartanak, módszertani ajánlásokat, játékgyűjteményeket adnak közzé. A munkaközösségi foglalkozások mindenki számára nyitottak. A tagóvodák közötti szakmai és emberi kapcsolatot a nevelőtestületi értekezletek, bemutatók, közös rendezvények, team munkák, és közös kirándulások teszik szorosabbá. Az intézmény nagy létszáma ellenére egyre többen törekszenek arra, hogy a kapcsolattartás különböző formáit megkeressék, fenntartsák, újakat létesítsenek.
1.5.1.7. Az óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat A Pedagógiai Szakszolgálat pedagógusai, pszichológusai a nevelőtestület tagjai így a kapcsolat intézményen belüli. A kapcsolattartás formái: • • • •
Vizsgálat kérések a gyermekek iskolai alkalmasságához - fejlesztéséhez. Esetmegbeszélések – (gyógypedagógusok, pszichológusok, gyógytestnevelő). A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szaktanácsadás. Látogatások, tanácsadás.
32
1.5.2. Közvetett partnereinkkel való kapcsolattartás Közvetett partnereinkkel a kapcsolattartás nem mindennapos, ám az óvoda zavartalan működése és a sokszínű óvodai élet érdekében fontos feladat. Az óvoda a közvetett partnereihez is rendeljen kapcsolattartó személyt, aki segíti a tartalmas együttműködést. Az óvoda közvetett partnerei a következők: 1.5.2.1. Óvoda - Egészségügyi szervek 1.5.2.2. Óvoda - Gyermekvédő szervezetek Családsegítő és Gondozási Központ Gyermekjóléti Szolgálat Gyámhivatal 1.5.2.3. Óvoda -Szakmai szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Óvóképző Főiskolák 1.5.2.4. Óvoda -Egyházak 1.5.2.5. Óvoda -Közművelődési intézmények Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ Városi Csokonai Könyvtár Múzeum 1.5.2.6. Óvoda -Szolgáltató partnerünk Essen Gyermekétkeztetési Kft.
33
MADARÁSZ IMRE EGYESÍTETT ÓVODA ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT TAGINTÉZMÉNYEINEK NEVELÉSI GYAKORLATA
Mottó: „Mindannyiónknak azon kell fáradoznunk, hogy a világot gyermekeinkhez méltóvá tegyük.” (Pabló Casals)
34
2.
Székhely – Kuthen úti – SZIM tagóvodák nevelési gyakorlata
35
TARTALOMJEGYZÉK
2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3.
Óvodáink bemutatkozása – Küldetésnyilatkozata Székhely (Táncsics krt. 17.) Kuthen úti tagóvoda SZIM tagóvoda
38. 38. 40. 42.
2.2. 2.2.1. 2.2. 2.2.3. 2.2.4. 2.2.5.
Nevelési gyakorlatunk céljai, feladatok Nevelési gyakorlatunk általános feladata Tevékenységek biztosítása Képességek fejlesztése A tudatos fejlesztés Környezetünkben élők hatásai
45. 45. 47. 47. 48. 49.
2.3. 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3. 2.3.4.
A fejlesztés tartalma Játék és tanulási tevékenység Társas, közösségi tevékenység Munkatevékenység Szabadidős tevékenység
50. 50. 53. 55. 57.
2.4. 2.4.1. 2.4.2. 2.4.3. 2.4.4. 2.4.5.
Komplex foglalkozások rendszere Anyanyelv Matematika Természet - társadalom – ember Művészeti tevékenységek Mindennapi mozgás
58. 59. 59. 61. 63. 68.
2.5. 2.5.1. 2.5.2. 2.5.3.
Nevelés tervezése, időkeretei A tervezés tartalma A fejlesztés keretei A nevelési időkeretei a tervezéshez
70. 70. 70. 70.
36
2.1.
Óvodáink bemutatkozása - Küldetésnyilatkozata
2.1.1. Székhely (Táncsics krt. 17. sz.) „ Ne erőszakkal oktasd…a gyermeket a tanulmányokra … hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy jobban megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama.” /Platon/
Óvodánk a város központjában helyezkedik el, családi házak és emeletes házak övezik. Műemlék jellegű impozáns épület az 1900-as évek elején épült. Az átalakítások után 1990. szeptember 01-én nyitotta meg kapuját 50 kisgyermek számára, egésznapos ellátást biztosítva. A mozgásfejlesztő udvari játékaink (fém, fa) egyaránt alkalmasak gyermekeink nagyfokú mozgásigényének kielégítésére, az örömteli játékra. 1996. január 01-től az óvodai egységek összevonása után az udvarunkon lévő különálló épületben működik a gazdasági csoport. Intézményvezetőnk innen irányítja valamennyi tagintézmény tartalmas pedagógiai munkáját. Óvodánkba 700 - 1400 óráig fogadjuk a hozzánk járó gyermekeket. A félnapos ellátás miatt olyan szülők gyermekeit tudjuk fogadni, akik nem dolgoznak, kisebb gyermekük nevelése miatt otthon vannak vagy munkanélküliek. Gyermekeink jelentős százaléka hátrányos szociális környezetből érkezik hozzánk. Eltérő különbségek nemcsak anyagi vonatkozásban, hanem szociokulturális területen is érzékelhető. Óvodánkban szeretetteljes, érzelemgazdag, családias légkörben, biztonságérzetet kialakítva fejlesszük gyermekeink teljes személyiségét. A vegyes életkorú csoportok szervezésével azt az igényüket is ki tudjuk elégíteni, hogy a testvérpárok, rokonok, barátok egy csoportba kerüljenek. Óvodánk komfortja, külső-belső esztétikája, karbantartottsága jó feltételeket teremt az idejáró gyermekek számára. Csoportszobáink tágasak, esztétikusan berendezettek. Az öltöző, mosdók berendezése jól szolgálja gyermekeink gondozásának testi szükségleteik kielégítését. Óvodánk játék és egyéb képesség fejlesztő eszközeinek bővítését a költségvetésből és pályázati forrásból biztosítjuk. Óvodánk személyi ellátottsága a nyitva tartás függvényében megfelelő. Nevelőközösségünket szakmailag jól felkészült 4 fő óvodapedagógus alkotja, akik folyamatos továbbképzéssel gazdagítják tudásukat. A két szakképzett dajkával közvetlen, egymás munkáját segítő kapcsolatban vagyunk, akik nevelésünk eredményességét segítik, jól ismerik nevelési elveinket, szokás és szabályrendszerünket. Fontosnak tekintjük a gyermekek és a felnőttek sokszínű együttműködéseit, a játék elsődlegességét. Ezért választottuk nevelési gyakorlatunk adaptációjaként Fábián Katalin Tevékenységközpontú óvodai nevelési programját. A választott adaptált programunk lehetőséget nyújt a gyermekek egyéni képességeinek figyelembe vételére, kibontakoztatására. Lényegesnek tartjuk gyermekeink társadalomba való beilleszkedésének elősegítését, valljuk, hogy ehhez tudatos, tervszerű nevelőmunkára van szükség. A sokszínű tevékenységbeli tartalmakkal boldog gyermekkort kívánunk biztosítani a hozzánk járó kisgyermekeknek.
37
Küldetésnyilatkozat Nevelésünk gyermekközpontú. A gyermekek számára egészséges óvodai környezetet teremtünk, biztosítjuk a gyermekek gondozottságát. Családias szabad légkörben közös élmények biztosításával neveljük a gyermekeket. A gyermekek teljes személyiségének fejlesztését, élményekben gazdag tevékenységekben valósítjuk meg. Az életben való eligazodáshoz szükséges együttműködési és kommunikációs képességek fejlődését az egyéni fejlettségi szint figyelembevételével biztosítjuk. Biztonságot nyújtó környezetben fejlesztjük az egymás iránti tisztelet, megbecsülés érzését. A gyermekek iskolai életre való felkészítését a komplex foglalkozásokon és a környező világban szerzett tapasztalatokkal segítjük elő. A gyermekek nevelésében a szülők partnerei vagyunk, figyelembe vesszük igényeiket, elvárásaikat.
38
2.1.2. Kuthen úti tagóvoda „A játék … királyi út, nemcsak a fejlődés megismerésében, hanem a fejlesztés megszépítésében is.” /Mérei Ferenc/
Óvodánk a város központjában elhelyezkedő, XX. század elején épült épület. Építése óta közcélokat szolgált, a város elöljáróinak szolgálati lakásaként funkcionált. 1947 óta működik óvodaként, 5 csoporttal üzemel. Épületünk állaga jó, csoportszobáink és egyéb helyiségeink gondozott, esztétikus, otthonos környezetet biztosítanak évente 120-130 kisgyermeknek. Az igényes és családias óvodai környezet óvónőink áldozatkész otthonteremtő kreatív munkája révén folyamatosan biztosított. Óvodánk udvari adottságait fejleszteni szükséges. Játékaink a mozgásfejlesztést kívánják szolgálni, de lehetőséget teremtünk csendes, nyugodt szabadidő eltöltésére is. Környezetünk esztétikáját, városunk kulturális örökségét gyarapítja az udvarunkon 1995ben felavatott óvodai emlékkút. Alkotója Györfi Sándor szobrászművész. Gyermekeink fele-fele arányban tömblakásból, illetve családi házas övezetből kerülnek hozzánk. Büszkék vagyunk arra, hogy évente mindig növekszik azon szülők aránya, akik kifejezetten hozzánk kívánják beíratni gyermekeiket. Jogos elvárásként fogalmazódik meg a szülők részéről a gyermekek mozgásfejlesztése, gondozottsága, az érzelmi képesség fejlesztése, a megfelelő iskolai életre történő felkészítése. Óvodapedagógusaink magas szintű elméleti-gyakorlati felkészültség mellett kiemelt ambícióval, gyermekszeretettel, kreatív szemlélettel valósítják meg nevelési gyakorlatukat. Szakképzett dajkáink nem csak óvodánk esztétikáját, tisztaságát őrzik meg folyamatosan, de egyre inkább társak pedagógiai munkánkban is. Elveink: pedagógiai optimizmus, gyermekszeretet, öröm és tevékenység-gazdag óvodai gyermekkor biztosítása. A komplex hatások érdekében egymásra épülő, egymást kiegészítő tevékenységrendszert biztosítunk, mely a gyermek spontán érdeklődésére, megismerési vágyára alapoz. Tudatos óvónői fejlesztő munkában kívánjuk megmutatni sokszínű óvónői egyéniségünket. Hitvallásunkat Küldetésnyilatkozatunk fejezi ki.
39
Küldetésnyilatkozat „Tudjunk együtt nevetni, felfedezni, csodálkozni.” A teljes gyermeki személyiséget fejlesztjük a felfedező tanulás során tevékenykedés közben, élménygazdag tevékenységek által. Gyermekközpontú, szeretetteljes érzelemgazdag légkörben adottságokra építő tudatos képességfejlesztést valósítunk meg.
egyéni
Játékos kíváncsiságukra építve alapozzuk meg a gyermekek szándékos tanulási vágyát. Fejlesztjük kommunikációs készségeiket, beszéd-kultúrájukat. Megerősítjük, alkalmazhatóvá tesszük az együttélés, együttműködés viselkedési normáit. Elfogadjuk, tiszteletben tartjuk a másságot. Ami nekünk a program megszabta kötelesség, az a gyermeknek élmény és játék. Törekszünk a biztonságot, derűt, esztétikát sugárzó óvodai környezet megteremtésére. Nyitottak vagyunk partnerkapcsolatainkban. A gyermek a szülőké, elsősorban az ő örömük és felelősségük. Segítőkészen állunk a család mellé a gyermekek érdekeit képviselve. „Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megtalálni a szeretetet a világban” Dorothy Law Holtz
40
2.1.3. SZIM tagóvoda „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” (Varga Domokos)
Óvodánk 1981-ben épült társadalmi munkában a SZIM-Gépgyár kezdeményezésére. Kezdetben a gyár és a Kutató Intézet dolgozóinak gyermekei jártak hozzánk, majd a beóvodázás kiterjedt az egész kertvárosi részre. Óvodánk a város külterületén, zöldövezetben helyezkedik el. Két csoporttal működünk, mely 50 gyermek befogadására alkalmas. Egésznapos ellátást igénylő gyermekek járnak gyermekközösségeinkbe. Vegyes életkorú csoportokat alakítottunk ki, mert hisszük azt, hogy ez a szervezési forma könnyíti meg leginkább a gyermekek beilleszkedését, segíti elő az utánzásos tanulás és a szocializáció fejlődését. Óvodánk vonzáskörzetében élő családok egy része megélhetési gondokkal küzd, ebből következően kevés lehetőségük adódik közös családi programok szervezésére. Az élménynyújtási lehetőségek biztosítása többnyire az óvodára hárul. A családi modellből hiányzó tapasztalatok, élmények és a kommunikációs hiány meghatározza feladatainkat. Nevelési gyakorlatunk alapja a gyermekközpontúság, nyugodt, családias, szeretetteljes légkörben, folyamatos együtt tevékenykedés közben sokoldalú, harmonikus személyiségű gyermekek nevelése. A családi ház elvárásainak és a nevelési gyakorlatunk elemzésének eredményeként döntöttünk úgy, hogy Fábián Katalin: Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programját használjuk adaptációként nevelési gyakorlatunk kidolgozásához. Úgy érezzük, e program jól illeszthető nevelési elképzeléseinkhez, a gyermekek életkori igényeihez, nevelőközösségünk irányultságához. Közösségünk emberi kapcsolataira a nyíltság, egymás munkájának segítése jellemző. Elemző, problémafeltáró szakmai beszélgetéseink a munka során megélt közös erőfeszítéseink, eredményeink, együttműködő közösséggé formáltak bennünket. Szakmai felkészültségünket folyamatos önképzéssel gazdagítjuk. Nevelőmunkánkat 3 dajka néni segíti. Nevelési gyakorlatunkban kiemelten kezeljük az egészséges életmódra nevelést, illetve az ehhez szervesen kapcsolódó külső világ tevékeny megismerését. Óvodánk épületét tágas udvar veszi körül, a füvesített és betonozott udvarrész egyaránt a gyermekek rendelkezésére áll. Az udvar mérete, felszereltsége lehetőséget biztosít az együttes, ill. a kisebb csoportokban történő zavartalan tevékenykedéshez. Udvarunk sajátos hangulatát, esztétikáját veteményes, virágos és sziklakertünk, valamint gyümölcsfáink adják. A természet e szelete folyamatos megfigyelésre és tevékenykedésre kínál lehetőséget. Ezáltal teremtjük meg gyermekeinkben a természet megbecsüléséhez, megóvásához szükséges érzelmi alapot. Környezetünk folyamatos szépítésében a családok önzetlenül együttműködnek az óvodával. Az egymásra épülő tevékenységeinket a játékra alapozva szervezzük, így biztosítjuk, hogy nevelési elképzeléseink komplex formában fejtsék ki hatásaikat.
41
Küldetésnyilatkozat „A gyermekek úgy éreznek, ítélnek és cselekednek, miként azt azoknál látják, akiket szeretnek és becsülnek.” Tetteinkkel, emberi magatartásunkkal igyekszünk azonosulási mintát nyújtani környezetünknek. Gyermekeink egyénenként változó testi- lelki szükségleteinek kielégítésére törekszünk. Alakítjuk az egészséges életvitel iránti igényüket. Környezetünk sajátos jellegéből adódóan lehetőségünk nyílik a természetet tisztelő magatartásmód közvetítésére gyakorlására. A környezet alakításának aktív részesévé kívánjuk nevelni gyermekeinket. „Amit hallok elfelejtem, amit láttam, arra emlékszem, amit csináltam azt tudom is!” (ókori bölcs mondás) CSEVEGÜNK-CSELEKSZÜNK FELFEDEZÜNK Tevékenységgazdag óvodai mindennapjainkban gyakorolhatják az együttműködés, kapcsolatteremtés formáit. A gyermekek spontán fejlődése és a nevelési céljainknak megfelelő tudatos fejlesztés egymást kiegészítve érvényesül munkánkban. A gyermekek egyéni adottságaiból kiindulva reális értékelésünkkel fejlesztjük önismeretüket. A családokkal nyílt, őszinte, együttműködő kapcsolat kialakítását kezdeményezzük, tevékenyen bevonjuk őket óvodai életünkbe. A zökkenőmentes iskolakezdéshez szükséges készségek képességek megszerzéséhez segítjük hozzá óvodásainkat.
42
RENDSZERÁBRA A nevelés célja, feladata Kommunikáció
Kooperáció Nevelés keretei Tudatos fejlesztés feltételei
Játék-tanulás
Szabadidős tevékenység A tudatos fejlesztés tartalmai, tevékenységi formák Anyanyelv, mozgás, külső világ tev. megismerése matematika, műv. tevékenység
Társas közösségi tevékenység
munka
Óvodánk kapcsolatrendszere Család
Iskola, Közműv. Intézm. Fejlődés várható eredménye óvodáskor végén
43
2.2.
Nevelési gyakorlatunk céljai, feladatok
Nevelési gyakorlatunk célja: A 3-7 éves korú gyermekek életre való felkészítése a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül, valamint a teljes gyermek személyiségfejlesztése. Nevelési gyakorlatunk rendszerének kiindulópontja: fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzetek teremtése. Meggyőződésünk, hogy a nevelés „tudatos értékválasztás” amely tevékenységek által valósítható meg. A megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos cselekvés, tapasztalás és értékelés. Gyakorlatunkban a gyermekközpontúság mellett a gyermeki szükségleteket és egyéni adottságokat alapnak tekintjük.
Feladatunk: Nevelési koncepciónkat gyermekeink szükségleteinek, tevékenységeinek és képességének figyelembe vételével egyéni adottságaikból kiindulva valósítjuk meg.
2.2.1. Nevelési gyakorlatunk általános feladatai: A gyermek fejlődő személyiség, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában meghatározó, hogy milyen személyi, tárgyi környezetet biztosítunk számára.
2.2.1.1. A gondozás, egészséges életmódra nevelés Célunk: A gyermekek testi-lelki egészségének biztosítása, komfortérzésük kielégítése. A gyermekek egészséges életvitel iránti igényének alakítása.
Feladataink a gyermeki szükségletek kielégítésében: Egészséges óvodai környezet megteremtése. A gyermekek megfelelő gondozottságának biztosítása az alapvető fizikai szükségleteik kielégítése.
44
A gyermekek testi szükségletek kielégítése érdekében az alábbi óvodai gyakorlatot valósítjuk meg: • • • • • • • • • •
• • •
Az óvodába lépést megelőzően családlátogatáson igyekszünk megismerni a gyermek otthoni környezetét. A beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyermeket az óvodai környezettel. Megismertetjük a mosdó-WC használatát, testápolási szokások sorrendiségét, melyet felnőtt irányítása mellett gyakorolnak. A szokáskialakításban a felnőttek azonos követelmény-elvárás rendszert alkalmaznak. Mosdóinkban biztosítottak gyermekenként a testápoláshoz szükséges eszközök. A WC-használathoz az intimitást biztosítjuk lehetőleg függönyökkel. Az öltözködéshez szükséges feltételek adottak. Fokozatosan alakítjuk ki a helyes öltözködési szokásokat a szülők segítségével. A kulturált étkezési szokások kialakításához rendelkezünk az alapvető eszközökkel. Óvodánk számára a napi étkezést központi konyha biztosítja. Minden csoportban megteremtjük a nyugodt pihenés feltételeit A Kuthen és a SZIM tagóvodákban megteremtjük a nyugodt pihenés feltételeit. A Kuthen úti tagóvodában a nyári időszakban a nagycsoportosok számára megengedhető a délutáni pihenő helyett a csendes játék. Tornaszereinken fejlettségük és bátorságuk szerint mozoghatnak. Hangsúlyt fektetünk testi épségük védelmére, a balesetmegelőzés érdekében önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük őket. A víz edző hatását igyekszünk óvodai udvarainkon biztosítani a Kuthen és SZIM óvodákban. Az időjárástól függően minél több időt töltünk a szabadban. A nyári időszakban az étkezések és pihenési idő kivételével a szabadban tartózkodunk.
2.2.1.2. Érzelmi nevelés Célunk: Érzelmi biztonságot nyújtó környezetben a gyermekek képességeinek, tevékenység szükségleteinek kibontakoztatása.
Feladatunk:
A szeretet és kötődés képességének fejlesztése. A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése. Az élménybefogadás képességének fejlesztése. Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése. Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése. Az érzelmi zavarok tompítása, oldása.
45
egyéni
érdekeinek,
Nevelői gyakorlatunk: • A környezeti hatások közül a család szerepe jelentős, az első szocializációs színtér. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van az elsődleges szocializáció során. • Nevelési alapfeladatunknak tekintjük az érzelmi alapigények kielégítését pl. a biztonságérzet, védettségérzet megteremtését. • Óvodáinkban a gyermekek egyéni igényeit megértéssel fogadjuk a közösségi élet határain belül kielégítjük, empátia készséget mutatunk. • Óvodáinkban élményeket biztosítunk, szeretteljes biztonságot nyújtó légkörben, mely hozzásegíti a gyermekeket egymás megértéséhez, elfogadásához.
2.2.2. Tevékenységek biztosítása A gyermek tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban.
Feladatunk a tevékenységek biztosítása során:
A gyermek számára érdekes tevékenység biztosítása. A gyermek tevékenységi vágyának kielégítése. A tevékenység előkészítése közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának. A tevékenység pedagógiai megszervezése tudatosságot vár el az óvoda dolgozói részéről. A tevékenység pedagógiai értékelése. A gyermeki személyiség sajátosságainak a figyelembevétele. A gyermekek számára lehetőség megteremtése az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenykedésre. A gyermekek kíváncsiságának, életkori sajátosságainak figyelembe vétele. Feladataink a tevékenységek megszervezésében: Változatos, többfajta tevékenység biztosítása egy időben (idő, hely eszközök, ötletek). A tevékenységek megszervezésében a gyermekek aktuális élményvilágának figyelembe vétele. Élmények nyújtásával minél sokrétűbb és komplexebb tevékenységformák kialakítása. 2.2.3. Képességek fejlesztése Nevelési gyakorlatunkban olyan képességek kifejlesztésére törekszünk amelyek a különböző tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Kooperációs-kommunikációs képesség A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönhatásai: meggyőződésünk, hogy már ennél a korosztálynál (3-6-7 év) szükséges – a társadalom és az egyén szempontjából lényeges – két képességet: a kooperációs és a kommunikációs képességet fejleszteni.
46
A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek: • • • • •
a képességek tevékenység közben fejlődnek, a képesség meghatározott tevékenységekre való alkalmasság, a tevékenység a képességfejlesztés eszköze, a tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának színtere, a kommunikációra és a kooperációra való képességet a gyermek e két képesség egymással összefüggő folyamatában és azok gyakorlása közben szerezheti meg.
Feladataink a képességek fejlesztésében: A gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlási lehetőségeinek biztosítása. A gyermekek folyamatos megfigyelése meglévő képességeiről. Minden gyermek képességét önmagához – saját lehetőségeihez – viszonyítva fejlesztjük.
2.2.4. A tudatos fejlesztés A 3-7 éves korú gyermekek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg, mely a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek.
A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei:
Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése: A hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésre kerül. A gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttnek. A gyermekek élményeire, tapasztalataira is építve tervezzük a gyermeki tevékenységeket.
Az óvodapedagógus modell szerepe: Nevelési felfogásunkban az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekintjük a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást keltő, ösztönző szerepe van. Nevelési törekvésünk gyakorlati megvalósulásában meghatározó, hogy mi milyen értékeket preferálunk. Biztonságot és harmóniát sugárzó egyéniségünkkel hatunk a gyermeki személyiség fejlődésére.
Az óvónő és a dajka együttműködése: Programunk megvalósítása során a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Dajkáink a nevelési folyamatban közvetlenül és tevékenyen részt vesznek, ismerik nevelési elképzeléseinket, módszereinket. A tanévnyitó munkatársi értekezleten az óvodáink éves pedagógiai feladatairól kapnak tájékoztatást. Az óvodapedagógusok folyamatosan, szükség szerint megbeszélik a csoport életében történteket, és a további feladatokat.
47
2.2.5. A környezetünkben élők hatásai 2.2.5.1. Óvoda – család kapcsolata Nevelőmunkánkra elsődlegesen a család szociokultúrális háttere hat. Elengedhetetlen véleményüknek, javaslataiknak ismerete, hiszen erre épül az óvoda és a család partnerkapcsolata. Óvodáink szolgáltató intézmények, a szülők igényeit figyelembe véve, a gyermekek életkori szükségleteit szem előtt tartva kínáljuk szolgáltatásainkat. Kapcsolattartás formái: • beíratás, az első személyes találkozás, • összevont, réteg- és csoportszülői értekezleteket tartunk, ahová aktualitások esetén meghívjuk más intézmények képviselőit is, • családlátogatások, a gyermekekkel kapcsolatos észrevételek megbeszélése, • egyéni beszélgetések, előzetes időpont egyeztetés után, • nyitott óvoda: előzetes megbeszélés alapján a szülő bármikor betekintést nyerhet gyermeke óvodai életébe, • közös ünnepségek, melyeket a „Hagyományaink” című fejezetben felsoroltunk, • közös kirándulásokat szervezünk az SZMK tervek alapján. 2.2.5.2. Óvoda – iskola kapcsolata Fontosnak tartjuk, hogy az átmenet a gyerekek számára minél zökkenőmentesebb legyen. Emiatt törekszünk arra, hogy az iskola megismerje nevelési céljainkat, s mi nyitottak és érdeklődőek vagyunk az ő munkájuk iránt. Együttműködés formái: • kölcsönös látogatások lehetőségei, • szülői értekezleteken való részvétel, amelyen a tanítónők tájékoztatják a szülőket pedagógiai elképzeléseikről. A SZIM – tagóvoda a fölsoroltakon túl: • az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája iránt, • lehetőséget biztosítunk egymás rendezvényeinek kölcsönös látogatására, • nagycsoportosainkkal ellátogatunk az iskolába, ahol ismerkednek a tanító nénivel, az iskolai környezettel. 2.2.5.3. Közművelődési intézmények Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatot építettünk ki a gyermekeink hasznos szabadidő eltöltése érdekében. Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ: - színház, mozi, kiállítás látogatása, - mesemondó – rajzverseny, - városi gyermeknap és karácsony. Ezeket a rendezvényeket a gyermekek érdeklődésétől, tehetségétől függően vesszük igénybe. Múzeum - kiállításoktól, rendezvényektől függően.
48
2.3.
A fejlesztés tartalma
A tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezete alakításának. Nevelési gyakorlatunk tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósítjuk meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. A feladatrendszer elemei:
Játék és tanulási tevékenység Társas és közösségi tevékenység Munkatevékenység Szabadidős tevékenység
A gyermek életmegnyilvánulásaiban a különböző tevékenységek, komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg.
2.3.1. Játék és tanulási tevékenység Célunk: Olyan boldog gyermekkor megteremtése, ahol a cselekvések gyakori átélésével a gyerekek egyéni vágyai, ötletei kibontakozhatnak, komplex módon fejlődhetnek. A játék kitűnő alapja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újra élheti kellemes élményeit. A játékon keresztül közvetíthetjük felé a legtöbb ismeretet az őt körülvevő világról.
A játékban rejlő nevelési lehetőségek: • a társakkal való együttjátszás kialakítása, • a játékon belüli önállóság, • a másik gyermek játékának tiszteletben tartása, • a kezdeményezőkészség kibontakoztatásának lehetőségei. A játékban biztosított öntevékenység ad lehetőséget kibontakoztatására, a készségek-képességek fejlesztésére.
49
az
önfejlődés,
önfejlesztés
2.3.1.1. A játék alapvető feltételeinek biztosítása • • • • •
Nyugodt, derűs légkör Megfelelő idő Eszközök Élmények Játékirányítás
Feladatunk: Feltételek biztosítása. Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakításához. Az egyéni élményeken túl közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekkel.
Nevelési gyakorlatunkban alkalmazott játékfajták Gyakorló játék: ezáltal fejlődnek érzékszerveik, szem-kéz koordinációjuk, térérzékelésük. Szerepjáték: ezáltal fejlődik viselkedéskultúrájuk, alkalmazkodó képességük, gyakorolják a döntést. Dramatizálás-bábozás: ezáltal fejlődik konfliktushelyzetek megoldását gyakorolják.
kommunikációs
készségük,
fantáziájuk,
Szabályjátékok: A tevékenység közben fejlődik mozgásuk, értelmi képességük, megtanulnak győzni-veszíteni. Építő-konstruáló játék – barkácsolás: E tevékenységek során átélik az alkotás örömét, kreatívvá válnak. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet tudatosan használunk fel a nevelés folyamatában céljaink eléréséhez.
2.3.1.2. A tanulás Célunk: A gyermek kíváncsiságára, megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére alapozva mikro-és makrokörnyezetében szerzett tapasztalataira építve irányítsuk a gyermeki gondolkodás fejlődését.
50
A játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A tanulás csupán része a nevelési folyamat egészének. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egyidőben kevesebbet, de minőségében és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyerekek, több érzékszervet igénybe vevő tapasztalással és a sokoldalú cselekedtetéssel. A közvetlen környezetünk folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés központi kérdése a tanulási folyamatnak. Komplex foglalkozások rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az, ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. A tanulási tapasztalatok, melyeket óvodáskorban szereznek a gyermekek, hatással lesznek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Lényeges, hogy milyen érdekeltség fejlődik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hisz kialakulnak annak csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek. Képes lesz-e saját motiváltságából kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulást kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták stb. formájában valósítjuk meg. Ez teljes mértékben az óvónő kompetenciájába tartozó kérdés óvodáinkban.
Feladatunk: Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás). A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése. Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit. A gyermekek önállóságának, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtsunk segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti.
A tanulás módszerei, megvalósulási formái óvodáinkban: • a tanulás esetünkben nem más, mint mindenféle tevékenység, tapasztalatszerzés, • tekintettel a kommunikáció-kooperáció kiemelt voltára, fontosnak tartjuk a tanulási, folyamatban a gyermekek élményeinek meghallgatását, érdeklődését, kíváncsiságát, • helyi adottságainknak megfelelően mérjük fel a tapasztalatszerzés helyszíneit, • hangsúlyozzuk a megbízatási rendszerek kiterjesztését a tanulási folyamatban a szülők tevékeny bevonásával.
A tanulás szervezési formái: • •
egyéni, mikrocsoportos foglalkoztatás.
51
Gyakorlati tapasztalataink szerint a kisebb csoportokban szervezett tanulás az eredményes, mert itt van lehetőségünk az egyéni bánásmód alkalmazására.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
Változatos játéktevékenységek gyakorlásával fejlődik önismeretük. Gyűjtőmunkánk – séták – kirándulások során megismerkednek a természet kincseivel, azokkal tevékenykednek. Megismerkednek a játékok, építőelemek tulajdonságaival (szín – alak – forma – nagyság), a velük való tevékenység során fejlődik finommozgásuk. A játékban örömüket lelik, képesek arra, hogy egy játéktémát több napon keresztül is játszanak. Kialakul az együttjátszás igénye. A játszócsoportok között jó, társas kapcsolat alakul ki, ahol egymás játékát kiegészítik, segítik. Szerepjáték során képesek szerepeket vállalni, megosztani, arról lemondani. Saját elképzeléseiknek megfelelően próbálkoznak játékeszközök készítésével, azokat játékukban alkalmazzák (dramatizálás-bábozás során). Problémahelyzetek megoldására vállalkoznak. Alkalmazkodnak egymáshoz és betartják a játékszabályokat. A játék során olyan tulajdonságok, magatartásformák alakulnak ki, amelyek a későbbiekben meghatározók lesznek. A gyermekek eljutnak pontos, valósághű észleléshez, mellyel ismereteik megalapozottak lesznek. Képesek figyelemösszpontosításra, megjelennek a problémamegoldó gondolkodás elemei. Megismerkednek az elemi ok-okozati összefüggésekkel, a környezet mennyiségi, formai, színbeli eltérésével, matematikai fogalmakkal.
2.3.2. Társas, közösségi tevékenység Célunk: A gyermek képessé váljon társas kapcsolataiban együttműködésre és kommunikálásra. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani úgy, hogy közben tiszteletben tartják a másik gyermek szándékát. Figyelembe vesszük a gyermek jogos kívánságait és igényeit, mint ahogy mi is elvárjuk tőlük a szokások, szabályok betartását. A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a nyíltságra és őszinteségre építünk. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek.
52
Feladatunk: Biztonságos, nyugodt óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kapcsolatfelvételre. A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban. A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása. A konfliktusok kezeléséhez megoldási módok keresése. A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása. A csoport életével kapcsolatos szabályok betartásának gyakorlása, a másság elfogadása.
2.3.2.1. A megvalósítás módja: • • • • •
•
Az újonnan óvodába kerülő gyermekhez szeretettel, türelemmel fordulunk, és igény szerint időt adunk a szülőkkel való beszoktatásra. A gyermekek az „otthon egy darabját” behozhatják az óvodába, mert ez biztonságot nyújt számukra. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtés miatt szervezzük vegyes csoportjainkat, hogy a testvérek, barátok egy csoportba kerülhetnek. A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk – a pontos határok megjelölésével – elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazzuk meg. Hibák esetén lehetőséget adunk a javításra. A konfliktusok kezeléséhez mintát adunk cselekedeteinkkel, szavainkkal, mit és miért tartunk helyesnek, mit és miért utasítunk el. Ebből érzik meg a gyerekek, hogy mit várunk el tőlük, ezáltal alakul ki helyes értékrendjük, mint ahogy a másság elfogadásában is ez segít. A gyermekek értékeinek kiemelését nagyon fontosnak tartjuk.
2.3.2.2. Hagyományaink Óvodáink nyitottsága nem csak a beszoktatás ideje alatt, hanem folyamatosan biztosítja a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Ez mindkét fél számára megnyugtató és biztonságot jelentő lehetőség. A partnerközpontú nevelésben szükségünk van a szülőktől érkező információkra, javaslatokra, mint fordítva. Óvodáink nyitottságát hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével még tovább növeljük. Hagyományos ünnepeink, rendezvényeink: • Születés- és névnap: az ünnepelt gyermeket csoporttársai felköszöntik és megajándékozzák. • Mikulás: Székhely és a Kuthen úti tagóvodában csoportonként, a SZIM tagóvodában együtt várjuk a mikulást, melyre műsorral készülünk. • Karácsony: A Kuthen úti tagóvodában csoportonként az adventi időszakban hangulati előkészítés.
53
• • • • • • •
•
A Székhelyen és a SZIM tagóvodában adventi készülődés előzi meg a csoportok karácsonyi ünnepségét, mely zárt formában valósul meg. Farsang: Minden csoportunk nyílt farsangi mulatságot szervez. Húsvét: Hagyományok átélése játékos formában, hangulati előkészítés. Anyák napja: óvodáinkban az édesanyákat és nagymamákat dalokkal, versekkel köszöntjük. Gyermeknap: zártkörű, óvodaszintű, játékos rendezvény. Nagycsoportosok búcsúztatása, tanévzáró: nyílt rendezvény a Székhelyen és a Kuthen úti tagóvodában csoportonként, a SZIM tagóvodában közösen. Nemzeti ünnepek: a Székhelyen és a Kuthen úti tagóvodában csoportonként a gyermekek életkorának megfelelő érzelmi ráhangolódás tevékenységen keresztül. Esetenként közös séta az emlékhelyekhez, ahol elhelyezünk a gyermekek által elkészített jelképeket. SZIM tagóvoda: óvodaszinten zártkörű rendezvény, amelyen az életkoruknak megfelelő kis műsorral és jelképekkel emlékeznek meg az ünnepről.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
A gyermekek szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt, képesek lesznek más csoportokkal való együttműködésre. A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt. Figyelemmel, türelemmel hallgatják az óvónő, társaik közlését. Ébredezik bennük a közösségi öntudat. Az énkép-önismeret-önértékelés fejlődése révén képessé válnak önálló helyzetmegoldásokra, önérvényesítésük a társas kapcsolatokban elfogadható módon történik. Örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek. Kialakul a környezetükben élők iránti érdeklődés. Társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják (másság). Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a metakommunikáció alapvető jelzéseit: nemtetszés, öröm, biztatás, szomorúság. Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása. Segítenek egymásnak, megértőbbek, türelmesebbek lesznek, társas viszonyuk megszilárdul. Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre.
2.3.3. Munkatevékenység Célunk: A sokféle, változatos, munkajellegű tevékenységek során olyan készségek, szokások, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek környezethez való viszonyát, közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és a munkatevékenység. Minden olyan munkát elvégeztetünk a 54
gyermekekkel, amihez kedvük van, és amelyre testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek. A munkavégzés során viszonylagos önállóságot biztosítunk. A munka megosztása során arra törekszünk, hogy gyermekeink tanuljanak meg önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. Ezek a döntési helyzetek szolgálják gyermekeink életre való felkészítését. Munkafajták: • önkiszolgálás, • naposság, • megbízatások, • udvari munka. Feladatunk: Minden gyermeknek biztosítjuk a lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. Folyamatosan biztosítjuk, bővítjük a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő méretű munkaeszközöket. Lehetőséget adunk a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzésére, melyek testi épségüket nem veszélyeztetik.
2.3.3.1. Megvalósítási módja • • • • • •
Önkiszolgálás: gyermekeink a saját személyükkel kapcsolatos feladatokat egyéni fejlettségüktől függően végzik. Naposi munka: a gyermekek fejlettségi szintjétől és belső késztetésétől függően vezetjük be, és fokozatosan bővítjük e feladatkört. Alkalomszerű megbízatások: a vegyes életkor jellegéből adódóan a kisebb csoporttársak segítése öltözésnél, tisztálkodásnál. Terem átrendezése, készülődés az ünnepekre, öltözőszekrények, mosdó rendjének megőrzése. Növény-, állatgondozás, kerti munka. Fontosnak tartjuk az óvodáinkban az élősarkok kialakítását és az udvari munka megvalósítását, mert a nevelésben játszott szerepén túl a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására igen nagy lehetőséget nyújt. Értékelésünk mindig buzdító, megerősítő, ezáltal kívánjuk kialakítani a pozitív viszonyt a munkához.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
A rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik. Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére. A környezetükben élő növényeket, állatokat óvják, gondozzák. A munka-jellegű tevékenységek gyakorisága által bizonyos cselekvések szokássá válnak. Megfelelő igényszint alakul ki környezetével kapcsolatban. 55
Megtanulják a szükséges eszközök, szerszámok célszerű használatát, miközben elemi fokon tapasztalatot szereznek a munkaszervezésről, célszerű sorrendjéről. A munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük. Hozzászoknak saját tevékenységük ellenőrzéséhez, egymás megoldását kölcsönös megértéssel és segítőkészséggel értékelik, kialakul a munka iráni tisztelet. A közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához, ezek örömeinek átéléséhez.
2.3.4. Szabadidős tevékenység: Célunk: Szabadon és kreatívan használja a rendelkezésére álló eszközöket a maga választotta tevékenység során a gyermek. A felajánlott tevékenységek döntési helyzeteket teremtenek gyermekeink számára és ezáltal fejlődnek ezen képességeik. A szabadidő igazi tartalma: a hasznos időtöltési lehetőségek közötti szabad választás. Óvodáinkban sajátosan értelmezzük a szabadidős tevékenységet: az óvodások egész nap az intézményben tartózkodnak, önállóan és a lehetőségekhez mérten szabadon tevékenykedhetnek.
Feladatunk: Biztosítjuk a mozgást és tevékenységi teret a gyermekeknek. Tevékenységeket kínálunk a gyermekeknek. Az óvónők és a gyermekek alkotta eszközökkel elősegítjük a gyermekek fantáziájának, kreativitásának fejlődését. Lehetőséget biztosítunk az egyéni képességek fejlesztésére, differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.
2.3.4.1. Megvalósítás módja: • •
sokfajta választási lehetőséget biztosítunk a munkaközösségek által összeállított ötlettár segítségével, egyéni kérések, egyedi igények figyelembe vétele a gyermeki szabadság tiszteletben tartásával.
A csoportnál nagyobb közösség megismerésére, sőt kialakítására is lehetőséget biztosítunk. A csoportok „elszigeteltségének” megszüntetésével kitágítjuk a gyermek élet és mozgásterét, ami maga után vonja a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség és döntési képesség kifejlődését.
56
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
2.4.
A gyermekek önállóan tudnak választani a felkínált lehetőségek közül. A szabad választásból eredően örömmel végzik választott tevékenységeiket. Kommunikációs-metakommunikációs jelzéseik fejlődnek. Folyamatosan fejlődik önismeretük, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük. Problémahelyzetek széles megoldási módozatait ismerik meg.
A komplex foglalkozások rendszere • • • • •
Anyanyelv Matematika Természet – társadalom – ember Művészeti tevékenységek Mindennapi mozgás
2.4.1. Anyanyelv
Célunk: Az érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása. A nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, helyes nyelvhasználattal, a biztonságos önkifejezés megalapozása. A gyermek életkorának megfelelő irodalmi élmény nyújtásával az irodalom iránti érdeklődés felkeltése. Helyes mintaadással az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai nevelő tevékenység egészében. A kommunikáció képességét az óvodáskor legfontosabb alapképességének tekintjük. Nevelő munkánkban nagy figyelmet fordítunk az anyanyelvi nevelésre, a gyermekek kommunikációs képességének fejlesztésére. Az anyanyelvi nevelést legfontosabb eszköznek tekintjük a szociális kapcsolatok kiépítésénél, és a gyermekeink közötti kommunikáció fejlesztésénél. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Fejlesztési feladataink meghatározásánál a gyermek egyéni képességeinek megismeréséből indulunk ki.
Feladatunk: Beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása. A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni, legyen beszédfegyelmük. A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése. 57
Beszédmegértés fejlesztése. Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása. A gyermeki kérdések ösztönzése, megválaszolása. Az anyanyelvi nevelés helyi gyakorlatának megvalósulása: • • • • • • • • •
Lehetőséget biztosítunk, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, foglalkoztatja. A jókedvű játékszituációkban újabb és újabb szavakkal gazdagítjuk a gyerekek szókincsét, fokozódik beszédkedvük, javul beszédértésük, oldódik gátlásuk. A gyermekek beszédének gyakorlása az egyéni és a mikrocsoportos foglalkozásokon is megvalósul. A beszélgetés során saját metakommunikációs jelzéseink és beszédpéldánk mintát adnak a gyermekek számára. A mindennapi mesével olyan nyelvi kifejező eszközöket ismernek meg (mivel többször ismétlődik) melyek beépülnek szókincsükbe. Érthetően, egyszerűen, világosan fejezzük ki mondanivalónkat, a gyermekek számára ismeretlen kifejezések tisztázására hangsúlyt fektetünk. A beszédtechnika fejlesztésére, a helyes kiejtés gyakorlására játékokat szervezünk a gyermekeknek. Odafigyelünk arra, hogy gyermekeink mindig választ kapjanak kérdéseikre. A beszédhibás, valamint a beszédbeli elmaradással küzdő gyermekeinkkel a logopédus foglalkozik, munkáját segítjük, kiegészítjük.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
A társas környezet segítségével megtanulják a hangok észlelését, helyes képzését, majd a szavak megértését, alkotását. A sokoldalúan biztosított tapasztalatszerzés és ismeretanyag által gyarapodik a gyermekek szókincse, lehetősége nyílik a választékos beszédre. Elsajátítják és alkalmazzák az alapvető, helyes viselkedési, beszélgetési szabályokat. Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük, beszédkedvük erősödik. Anyanyelvi nevelésünk akkor éri el fejlesztő hatását, ha a gyermek „befogadóból” maga is „előadóvá” válik.
2.4.2. Matematika Célunk: Különböző játékok során fejlődjenek képességeik, formálódjon globális világképük. A későbbi matematika tanuláshoz pozitív viszonyuk alakuljon ki. Éljék át a felfedezés, problémamegoldás, tudás örömét. A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire, érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Fontosnak tartjuk, hogy kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket (vagy annak 58
hiányát) időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel.
Feladatunk: A matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek elsajátíttatása. E tanulási folyamatban állandóan érvényesüljön a cselekvés-beszéd-gondolkodás egysége. Együttgondolkodás a gyermekekkel, önálló megoldási módok keresése. Eszközök és tevékenységek biztosítása, mely felkelti a gyermekek érdeklődését. Természetes élethelyzetekben tegyük lehetővé a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. Az ismeretnyújtás és tapasztalatszerzés során támaszkodunk a gyermekek igényeire, aktuális élményére. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, illetve játékba építetten valósítjuk meg.
A matematikai nevelés szervezési formái: • •
egyéni, mikrocsoportos formában valósul meg.
Nevelési gyakorlatunk e tevékenységben: A matematikai ismerettartalmak komplex kezelésére a komplex óvodai foglalkozások keretén belül megvalósuló fejlesztésre helyezzük a hangsúlyt. A matematikai nevelés önállóságát is megvalósítjuk. • A foglalkozáshoz szükséges eszközök biztosítva vannak, amelyet folyamatosan fejlesztünk. • Sétáink során tapasztalatot szereztetünk környezetünk mennyiségi és formai összefüggéseiről, s térbeli viszonyairól. A matematikai témakörökkel valamennyi gyermek találkozik. A feladatadásunknál a fejlettségi szintek különbözősége a cselekvéses és képszerű gondolkodási szint fejlettségében mutatkozik meg.
Témaköreink: • • • •
halmazok képzése, összehasonlítása, bontása, halmazok elemeinek sorbarendezése, összemérése, becslése, párosítása, számlálása: tő- és sorszámnév, mennyiségek összemérése síkban és térben, halmaz elemeinek változtatása, 59
• • • • •
építések, alkotások szabadon, tevékenységek a tükörrel, tájékozódás a térben, névutók, irányok, arányok, geometriai alakzatok, vonalak, űrtartalom mérése.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket, helyzeteket kifejező névutókat. A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-es számkörben, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Felfedezik és megismerik az egyszerűbb ok – okozati összefüggéseket, matematikai fogalmakat, melyek a környezetükben rejlenek. Problémamegoldó gondolkodásuk fejlődésnek indul. Az iskolai tanuláshoz szükséges értelmi képességek úgy fejlődjenek, hogy alkalmassá váljanak az iskolai élet megkezdésére.
2.4.3. Természet – társadalom – ember Célunk: Olyan gyermekeket nevelni, akik szeretik a természetet, az őket körülvevő élőlényeket, ismerik környezetüket. Fogékonyak az élő és élettelen környezet szépsége iránt. Megbecsülik, óvják azt, és képesek a tenni akarásra. A tapasztalatszerzést a témáktól függően valódi környezetben szervezzük, ezért a komplex foglalkozások többnyire az óvoda környezetében, udvarán, a szabad természetben zajlanak. A témakörök egymással szoros kölcsönhatásban vannak, az évszak-változásoknak alárendeltek, és a helyi lehetőségeinkhez alkalmazkodnak. A nevelési területünk másik nagy témaköre a társadalmi változások megfigyelése. Arra törekszünk, hogy a szűkebb lakóhely és a tágabb környezet jelenségeire, az emberek életmódjára és kultúrájára ráirányítsuk gyermekeink figyelmét.
Feladatunk: Az óvoda összes dolgozójának törekedni kell a modellértékű, mintakövető, környezettudatos magatartásra. Olyan feltételeket kell teremtenünk, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek minél több élményt, tapasztalatot szerezzenek a természeti és társadalmi környezetükben. Biztosítjuk a gyermekeinknek az eszközt és lehetőséget a természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez, megfigyeléshez. Élősarok feltételeinek biztosítása.
60
Törekszünk olyan hagyományok megismertetésére, amely szebbé, gazdagabbá teszi a gyerekek óvodai életét. A megfigyelések és tapasztalatszerzések alkalmával fejlesztjük a gyerekek kommunikációs és kooperációs képességeit és formáljuk viselkedési kultúráját. A gyermekek nevelésén keresztül igyekszünk a szülők figyelmét is ráirányítani napjaink környezetvédelmi problémáira. Óvodáinkban a közvetlen környezet megfigyelésén kívül sétákat, kirándulásokat szervezünk.
A tevékenységek szervezési formái: • • •
egyéni, mikrocsoportos, és közös tapasztalatszerzések.
Székhely: Sétáink, kirándulásaink során felkeressük a közeli parkokat. A családi házak virágos és veteményes kertjeiben megfigyeltetjük a növények fejlődését. Múzeumlátogatások, kiállítások megtekintése. Kuthen úti tagóvoda: hagyomány, hogy a csoportjaink alkalmanként kirándulásokat, megfigyelő sétákat szerveznek a közeli erdőbe, parkba, arborétumba. SZIM tagóvoda: A helyi arborétum közelsége adja nekünk azt a lehetőséget, hogy a természetvédelmi terület növényritkaságait, madárvilágát megfigyelhessük. Nemcsak a környezet megvédésére kívánunk nevelni, hanem a környezettel való együttélésre is (viselkedés, illem szabályai). A közeli hobbikertekben megfigyeltetjük a haszonnövények művelésének folyamatát. Saját veteményes kertünkben lehetőség van az ültetéstől a betakarításig tartó folyamat gyakorlására, valamint a felhasználásra.
A környezetvédelem jeles napjairól való megemlékezés is elősegíti a „környezetet védő-óvó magatartás” kialakulását. Jeles napokon sétákat, kirándulásokat szervezünk csoport- illetve óvodai szinten. Témaköreink: • A gyermek és környezete - család, óvoda, lakóhely - testrészek, egészségvédelem - emberek munkája, foglalkozása - környezetünk mennyiségi tér-, szín-, formai viszonyai - időjárás, természeti változások, évszakok jellegzetességei, összefüggések - napszakok - növény-, és állatvilág - közlekedés • A környezeti elemek védelme, alakítása - föld, élővilág, levegő, víz, település és táj • Jeles napok, hagyományok • Gyermekek az emberbarát környezetért
61
•
Születéstől felnőttkorig - testápolás - közlekedés - család - felnőttek munkája - lakóhelyünk
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
A gyermek életkori sajátosságainak megfelelően megtanul tájékozódni és eligazodni a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetében. Pozitív érzelmi viszonyulása megerősödik a szűkebb környezet iránt. Megismeri lakóhelye szépségét, nevezetességét, a környezetében lévő intézményeket, üzleteket, a közlekedés eszközeit. Különbséget tud tenni az évszakok között. Megtanulja értékelni a természet szépségét, fejlődik természetszeretete. Gondozza, óvja védi a nővény- és állatvilágot. Pozitívan fejlődik a munkához való viszonya. Nő feladattudata, kitartása. Felfedezi és megismeri az egyszerűbb ok – okozati összefüggéseket, minőségi viszonyokat, matematikai fogalmakat, melyek a környezetében rejlenek. Ismerik érzékszerveiket, testrészeiket és azok funkcióit. Alakul a takarékosság (energia, víz, eszköz) fogalma.
2.4.4. Művészeti tevékenységek A művészet ismerete, szeretete vagy bármely ágának művelése, a kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődik. A művészeti tevékenységek köre sokrétű: a mese – vers, ének – zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, a mintázás, a rajzolás, a barkácsolás épp úgy beletartozik, mint a környezet esztétikája.
2.4.4.1. Mese – vers – dramatizálás
Célunk: A gyermekek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása, a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Irodalmi élménynyújtásunkban a változatosságra törekszünk, de alapját a magyar népmesék képezik. Megismerkedhetnek gyermekeink a mai modern mesékkel és elbeszélésekkel is. Nagy hangsúlyt fektetünk a népi mondókák, csúfolók, rigmusok, ölbeli játékok beépítésére, hisz a közben átélt fizikai kontaktus sokat segít a gyermek és felnőtt érzelmi egymásra találásában. A mesék gyakori ismétlése hozzájárul gyermekeink önálló szöveg- és mesemondásához, a legkedvesebbek eljátszásához.
62
Feladatunk: Megteremtjük a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás alkalmai során a gyermekekkel való megfelelő érzelmi kapcsolatot, és a kiegyensúlyozott, oldott légkört. A nyelv szépségének és kifejező erejének megismertetése. A felhasznált irodalmi anyag igényes kiválasztása. Nevelési gyakorlatunk: •
A mindennapi mese miliőjét csoportonként megteremtjük (dal, gyertya, báb, hangszer, mesepárna, mesesarok).
•
Törekszünk arra, hogy a mindennapi mesélésen minden gyermek részt vegyen. Meglévő bábjainkkal, egyéb kiegészítő eszközökkel lehetőséget biztosítunk gyermekeinknek a bábjátékra, dramatizálásra, melyek során gyakorolják a szabad önkifejezést, a párbeszédet, a szóbeli megnyilatkozást.
•
Az irodalmi műveket az alábbi szempontok szerint választjuk ki: - Megfeleljen a gyermek és a csoport fejlettségi szintjének. - Művészi értékű irodalmi alkotásokat, népi mondókákat, ritmikus zenei hatású játékos verseket, népmeséket, modern meséket választunk.
Nevelőmunkánkban alkalmazott irodalmi anyagok: • • • • • • • • • •
mondókák, rövid, rögtönzött történeteket halmozó láncmesék, rövid versek állatokról, természetről, állatok hangjának utánzása, állatokról szóló, egyszerű népmesék, műmesék, több versszakos mondókák, változatos kiszámolók, mozgásos játékot kísérő kiszámolók, találós kérdések, mulattató mondókák, tréfálkozók, felelgetők, csúfolók, bonyodalmas, tréfás állat- és tündérmesék a népmesék-műmesék köréből, többversszakos versek természetről, állatokról, családról, gyermekekről (érzelmi töltésű vagy humoros rímelő).
Vigyázunk arra, hogy a felnőttek beszéde utánzásra méltó példa legyen gyermekeink számára. A mese, a vers, a nyelv ünnepi ruhája, általuk a gyermekek készen kapott, szép szöveget hallanak.
63
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
Az érthető, kifejező beszédkészség alapjai kialakulnak, könnyebbé válik a társakkal és felnőttekkel való kapcsolattartásuk. Igénylik a mondókákat, a verseket, a mesét. A metakommunikatív jelzéseket használják, a környezetükben megfelelően kommunikálnak. Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük, beszédkedvük erősödik. Beszédfegyelmük kialakul. Önállóan mondanak verseket, többségükben képesek önálló mesemondásra, azt többnyire szöveghűen adják elő, megtanulják az összefüggő beszédet. Megkezdett mese, történet folytatását saját fantáziájukkal egészítik ki. Ismerik a mesekönyveket, kialakul igényük a könyv tisztelet iránt, azokat szívesen a napi élet részeként használják, forgatják.
2.4.4.2. Vizuális tevékenységek Célunk: A gyermek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermek tér-, forma-, színképzetének gazdagítása. A szép iránti nyitottságuk, igényességük, esztétikai érzékenységük alakítása. A gyermekeink alkotó tevékenysége a játékra épül, a játék egyik formája. Saját szintjükön, saját elgondolásaik szerint, saját élményeiket alkotják újra. A technikák gyakorlása, pontosítása segíti gyermekeinket abban, hogy „műveik” kifejezőbbé váljanak, tükrözzék a világról szerzett ismereteiket, érzelmi megnyilvánulásaikat. Kitűnő pedagógiai alapot adnak a tevékenységek megszervezéséhez az évszakok változásai, a természet szépségei, gyermekeinket körülvevő szűkebb és tágabb környezet általuk megérthető tárgyai és eseményei. Kimeríthetetlen lehetőséget nyújtanak az ünnepek is, melyek érzelmileg közel állnak gyermekeinkhez és megmozgatják fantáziájukat.
Feladatunk: A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. Megismertetjük a gyermekeket a különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal, technikai alapelemekkel. A vizuális és más tevékenységek közötti komplexitást biztosítjuk. Nevelési gyakorlatunk: •
Naponta biztosítjuk a tevékenykedtetés külső feltételeit (megszokott hely, elérhető helyen rendelkezésre álló eszközök), ezáltal teremtünk olyan légkört, hogy egymás zavarása nélkül alkothassanak.
64
• •
Heti 1 alkalommal az óvónő vizuális foglalkozást szervez. Együtt tevékenykedünk a gyermekekkel, bemutatjuk gyakoroljuk a technikai eljárásokat. • Az igényes művészeti alkotásokkal – kiállítások, múzeum, tájház látogatása során – formáljuk esztétikai ízlésüket. • A befogadás során kiemelkedő jelentőségű a kommunikáció. A gyermekek a fejlettségi szintjüktől függően valósítják meg e tevékenységüket, mely a munka minőségében mutatkozik meg.
Vizuális tevékenységi formáink: • • • • • •
az anyagok, eszközök és technikai kivitelezés megismertetése, képalakítás különböző technikákkal, építés különböző tárgyakkal, formákkal, különböző technikák megismertetése, plasztikai munkák, mesék-versek, ünnepek, közös élmények képi megjelenítése.
Fontosnak tartjuk, hogy minél többször éljék át óvodásaink a közös alkotás örömét (képalakítás, kompozíció készítése stb.), mely által megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz, átérzik mások munkájának szükségességét, az ötletek elfogadására nevel, egyfajta konszenzust kíván tőlük. A tevékenységek végzése során véleményt alkothatnak saját és mások munkájáról, ezáltal fejlődik esztétikai értékítéletük, kifejezőkészségük gazdagodik.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
Képalakításban egyéni módon, biztonsággal jelenítik meg ismereteiket, gondolataikat, szűkebb és tágabb környezetükből származó élményeiket, elképzeléseiket. Örömmel, saját kezdeményezésükre is ábrázolnak, örülnek alkotásuknak, a közösen elkészített kompozíciónak. Önállóan tudnak választani a megismert és elsajátított vizuális technikák közül. Munkáik egyéniek. Téralakításban, építésben, ötletesek, együttműködőek. Meglátják környezetükben az esztétikai értéket.
2.4.4.3. Ének-zene, énekes játék Célunk: A közös éneklés-játék örömének megéreztetése, amely fejleszti a gyermek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket.
65
A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása érezteti a nyelv kifejező erejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló, hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. Sokféle énekes játék alkalmas a szókincs bővítésére. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás mindennapjaink része, napközben bármikor adódik lehetőség éneklésre, mondókázásra, körjátékok játszására. A gyerek zenei fogékonyságának megalapozását a család és az óvoda együttműködése segítheti.
Feladatunk: Énekkel, zenével a gyermekek éneklési kedvének felkeltése, zenei fogékonyságának alapozása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. A közös éneklés, mondókázás, népi játék segítségével az együttes élmény biztosítása, játékos jókedv megteremtése, a zenei anyanyelvi örökség gazdagítása. A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és a csoport képességszintjének megfelelő válogatása.
Nevelési gyakorlatunk: • Ölbeli játékok, simogatók, höcögtetők, lovagoltatók láncszemét alkotják az óvónő, gyermek között kialakult szeretet-kapcsolatnak. • Dalokkal, mondókákkal, népi játékokkal alakítjuk ki az együttjátszás, mondókázás, éneklés, mozgás örömét. • A zenei anyagok igényes megválasztásában segít bennünket a magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa, ma is élő és felhasználható hagyománya (Forrai Katalin és Kodály Zoltán által kidolgozott zenei anyagok). A zenehallgatáshoz olyan műveket választunk, amelyek felkeltik gyermekeink érdeklődését az értékes zene iránt. Érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekelünk, de zenei anyagunkban felhasználjuk más népek dalait, magyar komponált műzenét, altatókat ill. alkalmanként hangszeres játékunkat. Mindezekkel biztosíthatjuk gyermekeink ének-zenei kultúrájának megalapozását, néphagyományőrzés és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzését.
a
Szervezési formái: •
Heti 1 alkalommal a nagyobb gyerekek részére kötött foglalkozási formában szervezzük a dalos játékokat. A zenei képességfejlesztést kötetlen jelleggel, valamint mikrocsoportos formában szervezzük. Ez ad lehetőséget az egyéni képességek figyelembevételével történő fejlesztése.
Fejlesztési tartalmak: • •
ölbeli játékok, arc-, kéz-, ujj- és lovagoltató játékok, 66
• • • • • • • • • • •
mondókák, énekes játékok, halk, hangos, csend, a környezet hangjai, magas, mély hangok, egyenletes lüktetés, különböző játékos mozdulatok, csigavonal, hullámvonal, visszhangjáték, tiszta éneklés, halkabb-hangosabb, dallamfelismerés, dallambújtatás, egyenletes lüktetés, járással, tapssal, dalok, mondókák ritmusának kiemelése, ritmuseszközök használata.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
A gyermekek felismerik és megkülönböztetik a környezetükben található hangokat. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra. Önállóan és örömmel kezdeményeznek dalokat, mondókákat, játszanak dalos játékokat. Meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalritmust. Ismerik és megfelelően alkalmazzák a zenei fogalompárokat.
2.4.5. Mindennapi mozgás Célunk: A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodóképességének valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése. A 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítását a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket figyelembe vevő mindennapi mozgás által valósíthatjuk meg. A mozgásos feladatok-játékok tervezésénél figyelembe vesszük a csoportok összetételét, életkori sajátosságát, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét. A mozgást, mint életkori sajátosságot a nap folyamán bármikor és bárhol kihasználjuk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeket olyan mozgásingerek érjék, amelyek az optimális fejlődésüket eredményezik.
Feladatunk: A gyermekek életkorának megfelelő természetes mozgásformák fejlesztése a szabad játékban. Mozgásfejlesztés a szervezett tevékenységekben (testnevelés foglalkozásokon, mindennapi mozgásban).
67
A mozgástevékenység megszervezésénél a feltételek tudatos megteremtésére törekszünk. Feltételek: A foglalkozások megszervezését (időjárástól függően) a szabadban, illetve a csoportszobában, tornaszobában valósítjuk meg. Udvaraink változatos mozgáslehetőséget kínálnak a mozgástevékenységhez. A szervezett testnevelési foglalkozásokon gyermekeink, s mi is a mozgásnak megfelelően öltözünk.
Feladatunk:
Alapvető feladatunk a jó hangulat biztosítása. Az életkori sajátosságnak megfelelő mozgásanyag összeállítása. A kéziszerek és tornaszerek változatos használata. Elegendő gyakorlási idő biztosítása. Egyszerű, érthető feladat magyarázat, óvónői vagy gyermeki bemutatással szemléltetve. Tornaszerek, kéziszerek rendeltetésszerű, balesetmentes használata. A mindennapi mozgás anyagát óvónőink határozzák meg, mely lehet egy-egy mozgáscsoport gyakoroltatása, testnevelési játékok, hosszabb séták, hógolyózás, szánkózás stb. A mozgásanyag tartalma: • • • • • • • • • •
nagymozgások fejlesztése, testséma fejlesztése, én-kép kialakítása, különböző járások, futások, ugrások, támasz-, egyensúlygyakorlatok, egyszerű labdagyakorlatok és a velük végezhető játékos mozgások, térforma alakítás fejlesztése, nagymozgások pontosabb, koncentráltabb végzése, szem-kéz, szem-láb koordinációt igénylő gyakorlatok, térérzékelés fejlesztése változatos dobásokkal, eszközmozgatással, összetettebb játékokkal, szabálytudat, egészséges versenyszellem kialakítása, illetve fejlesztése.
A mindennapi mozgás tartalmát a természetes mozgások képezik. Ezeket kiegészítjük talajtorna elemekkel, gimnasztikával, tartásjavító, korrekciós gyakorlatokkal, mely utóbbit az abban kompetens óvónőink végeznek (tartásjavító csoportközi foglalkozás). Ide tartoznak még a testnevelési játékok is, melynek során a tanult mozgáselemek gyakorlására nyílik lehetőség. A mindennapi mozgás (15-20 perc) hatására a mozgás természetesen épül be a gyermekek spontán tevékenységeibe, szokássá, igénnyé válik. A rendszeres mozgás során fejlődnek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, ennek eredményeként egészségesebbek lesznek gyermekeink.
68
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
2.5.
Igénylik, szeretik a mozgást. Tudnak környezetükben tájékozódni, ismerik az irányokat. Kialakul testsémájuk, oldaliságuk. Biztonságosan mozognak, tudják mozgásukat irányítani. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzékelése, összerendezett mozgása kialakul. Betartják a szabályokat, kialakul egészséges versenyszellemük. Önfegyelmük, figyelmük megerősödik.
A nevelés tervezése és időkeretei
2.5.1. A tervezés tartalma A pedagógiai ráhatások rendszerét nevelésünk célja és a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Alapvetően fontos feladatunk a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan számításba vesszük, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermekek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehetnek egyik vagy másik képességüket illetően. A nevelés és tanulás tervezését egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósíthatjuk meg. A 4-es feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában egy- vagy kéthetes periódusokban tervezzük. A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek, tapasztalatainak, ötleteinek aktuális tevékenységekbe és a nevelőmunka egészébe történő beépítését. Külön is biztosítjuk a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a rövid periódusú tervező és megvalósító munkánkban, mivel a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra hatása is képes a nevelési-tervezési folyamatot befolyásolni. A gyermekek folyamatos megfigyelése is tervezésünk előkészítő folyamatához tartozik. A tervezésnél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt.
2.5.2. A fejlesztés keretei • •
A teljes nevelési folyamat a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. A nevelési folyamatba szervesen illeszkedik a tanulási folyamat, melynek részei: - önálló és irányított tapasztalatszerzés, - komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések és foglalkozások.
69
2.5.3. A nevelés időkeretei a tervezéshez Feladatunk a gyermekek óvodai életrendjének, időbeosztásának céltudatos megtervezése. A hetirendben, napirendben biztosítjuk a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása. Napirendünk lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. Napirendünkben a legtöbb időt a gyermek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás) szervesen beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része gyermekeink napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is fontosnak érezzük a szabad levegőn való mindennapi tartózkodást. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent számukra. A napirenden belül rugalmasan vesszük figyelembe az egyes tevékenységek időigényét. Napirendünk ezen kívül annak megfelelően, ahogy az évszakok változnak vagy a gyermeki tevékenység fejlődése ezt indokolja, változtatható, módosítható.
2.5.3.1. Napirend
6.00 – 12.00
J Á T É K
12.00 –15.30
15.30 – 18.00
J Á T É K
- játék a csoportszobában - folyamatos érkezés - mindennapi mese - egyéni és csoportos tevékenységek képességfejlesztés - testápolás - a környezetben szerzett élmények, tapasztalatok feldolgozása, mikrocsoportos, esetenként egész csoportos szervezés formájában - gondozási teendők - tízórai - játék és mindennapi mozgás a szabadban - a környezet tevékeny megismerése (megfigyelés, séta, munka, beszélgetés) - testápolás - ebéd - csendespihenő - folyamatos ébresztő - testápolás - uzsonna - játék a csoportban vagy a szabadban - folyamatos hazabocsátás
70
2.5.3.2. Hetirend A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő óvodai csoportjainkban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével óvodásaink napi életének megszervezéséhez. A hetirend összeállításánál figyelünk arra, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására, közös megvitatására. A rugalmasság a helyzetekhez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. A felsorolt 30-35 perces tanulási alkalmak csoportonként más-más napokon valósulnak meg.
A hetirend általános tartalma: HÉTFŐ
mindennapi mozgás mese-vers
KEDD
mindennapi mozgás mese-vers
matematika
SZERDA
mindennapi mozgás mese-vers
művészeti tevékenységek
CSÜTÖRTÖK
mindennapi mozgás mese-vers
természet-társadalom-ember
PÉNTEK
mindennapi mozgás mese-vers
művészeti tevékenységek
A komplex foglalkozások a hetirenden belül mobilan változtathatók. A gyermekek foglalkoztatása egyéni, mikrocsoportos illetve frontális formában történik.
Feladatunk:
Nevelési terv készítése és értékelése évente kétszer. Heti, kétheti ütemterv. Hetirend és napirend összeállítása. A gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló egyéni mérő, értékelő és fejlesztő lap, évente kétszer.
71
3.
Csokonai – Jókai – Táncsics krt. 19. tagóvodák nevelési gyakorlata
72
TARTALOMJEGYZÉK
3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3.
Óvodáink bemutatkozása – Küldetésnyilatkozata Csokonai úti tagóvoda Jókai úti tagóvoda Táncsics krt. 19. sz. tagóvoda
75. 75. 77. 80.
3.2. Nevelési gyakorlatunk alapelvei, célja, feladata 3.2.1 A nevelés keretei
83. 84.
3.3. 3.3.1 3.3.2. 3.3.3.
Tevékenységek kerete Hetirend Napirend Néphagyomány ápolás, népszokások
90. 90. 91. 92.
3.4. 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. 3.4.5. 3.4.6. 3.4.7. 3.4.8.
Nevelésünk tevékenységformái Játék Játékba integrált tanulás Vers, mese, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A környezet tevékeny megszerettetése, megismerése Munkajellegű tevékenységek
95. 95. 98. 100. 102. 104. 106. 109. 112.
3.5.
Az intézmény tagóvodáira vonatkozó kapcsolattartás mellett részprogramunk sajátosságai a kapcsolatépítésben Az óvoda és család Az óvoda és a bölcsőde Az óvoda és az iskola Az óvoda és a közművelődési intézmények Az óvoda szakmai kapcsolatai
113. 113. 114. 114. 114. 115.
3.5.1. 3.5.2. 3.5.3. 3.5.4. 3.5.5.
73
3.1.
Óvodáink bemutatkozása - Küldetésnyilatkozata
3.1.1. Csokonai úti tagóvoda „Az óvónő munkája nélkülözhetetlen nemcsak az egyéni, hanem a nemzetnevelés szempontjából is. A leggondosabb családi nevelés sem adhatja meg, amit az óvó nyújt: az emberi közösségbe való beilleszkedést.” /Kodály Zoltán/
Karcag város legrégebbi óvodája, melynek kapuját az egyesített intézmény névadója, Madarász Imre református lelkész, országgyűlési képviselő nyitotta meg. Óvodánk 111 fő kisgyermek fogadására alkalmas. Óvodánkkal szemben közvetített elvárása a szülőknek, hogy szeretetteljes légkörben, gondozott, biztonságos környezetben fejlesszük gyermekeiket testben-lélekben értelemben egyaránt. Nagyfokú bizalmat érzünk részükről abban, hogy támogatják nevelési elképzeléseinket, közösségi életmódszervezésünket. Az óvoda tárgyi feltételei jónak mondhatók, bár az épület több,mint 110 éves, állandó és folyamatos felújítást, karbantartást igényel. Tágas, világos, esztétikusan berendezett csoportszobákban fogadjuk a gyerekeket. A mosdók berendezése, felszereltsége megfelelő környezeti feltétellel biztosítják a gyermekek gondozásának, testi szükségleteinek kielégítését. Az épület adottságából eredően a folyosó szűk. Mivel itt öltöznek a gyerekek, próbáljuk ezt szervezéssel, biztonságos elrendezéssel esztétikussá tenni. Az óvoda udvara 110 –120 fő kisgyermek szabad mozgásfeltételének megteremtéséhez kicsi, kevés a füves terület. A füves rész hiányát pótolják a hatalmas, árnyékot adó fák, folyamatosan nyíló virágok látványa, melyek jó levegőt, sajátos hangulatot adnak óvodánk udvarának. Folyamatosan nő, minőségében változik az udvar eszközállománya fából készült mozgásfejlesztő játékokkal, tornaszerekkel, melyek több irányú mozgásra adnak gyermekeinknek lehetőséget. Az óvoda játék-és egyéb képességeket fejlesztő eszközállománya elfogadható. Tárgyi feltételek vonatkozásában fejlesztési elképzelésünk elsősorban a művészeti nevelés – mozgás, vers – mese, dramatikus játék, zenehallgatás, rajzolás – mintázás – kézimunka – tevékenységéhez kapcsolódik. Öt csoportos óvodánkban nevelőtestületünket 10 fő óvodapedagógus alkotja. Közösségünket a nyíltság és egymás elfogadása jellemzi. A nevelők szakmailag jól felkészültek, pedagógiai optimizmussal és mélységes gyermekszeretettel rendelkeznek. Nevelőmunkánkat 7 fő szakképzett dajka segíti, akik mindannyian megbízható, figyelmes, gyermekszerető emberek. Pedagógiai elvünk, hogy ebben az életkorban kiemelt jelentőséget kell tulajdonítanunk az érzelmi biztonságot nyújtó, nyugodt, családias légkörű, a pozitív személyiségjegyeket alakító, megerősítő, élménygazdag mindennapok megteremtésének. Csoportjainkat azonos életkorú gyermekekből szervezzük. Fontosnak tekintjük a játék elsődlegességét, a gyermek – felnőtt pozitív kapcsolatát és sokszínű együttműködését. Nevelőmunkánk során olyan gyakorlatot kívánunk megvalósítani, mely érzelmi biztonságot adó, esztétikai élményt nyújtó, a gyermek szociokultúrális hátrányainak csökkentését szolgálja. Ezért választottuk nevelési gyakorlatunk kimunkálásának segítségéül Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című programját. Nevelési gyakorlatunk adaptáció. A program cél –és feladatrendszere, művészi, esztétikai irányultsága közel áll hozzánk. Az óvónők ehhez a programhoz kapcsolódó 74
továbbképzésekben vettek részt /néphagyományőrző, népi játékkészítő, néptánc, kismesterségek, bátorító individuális nevelés, drámapedagógia, anyanyelvi nevelés tanfolyam/. Meggyőződésünk, hogy nevelési gyakorlatunk biztosítja a hozzánk járó gyermekek számára a boldog gyermekkort, olyan tevékenységbeli tartalmakat, mellyel személyiségük életkoruknak megfelelően fejlődik.
75
Küldetésnyilatkozat Nyugodt, biztonságos és esztétikus környezetet biztosítunk óvodásaink számára. Minden gyermeket feltétel nélkül elfogadunk, és megerősítjük őket pozitív tulajdonságaik tudatosításában.
folyamatosan
Megkülönböztetett érzékenységgel foglalkozunk a szülőkkel, tartalmas nevelő-kapcsolatra törekszünk velük. Életszemléletünk: „Mosoly, Mese, Muzsika, Mozgás” – mindennapi jelenlétével biztosítjuk a gyermekek testi-lelki szükségleteit. Építünk a művészetekben rejlő varázslatos erőre. Ápoljuk néphagyományainkat, tiszteljük nemzeti értékeinket. Élménygazdag, tevékeny óvodai életet biztosítunk a gyermekek egyéni és életkori sajátosságainak figyelembe vételével, személyiségük sokoldalú fejlesztésével. Minőségi nevelőmunkára törekszünk, melynek középpontjában a GYERMEK áll.
76
3.1.2. Jókai úti tagóvoda „Mindenik embernek a lelkében dal van, és saját lelkét hallja minden dalban, és akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.” /Babits Mihály/
Óvodánk kastélyszerű épületét családi háznak építették a századelőn. Az 1977-ben történő átalakítását követően 2 csoportos óvodaként működik. Óvodánkban 7.00 órától 17.00 óráig fogadjuk a hozzánk járó kisgyermekeket. Az óvodánkba járó gyermekek szociális feltételeinek, szükségleteinek, igényeinek végiggondolása után döntöttünk úgy kolleganőimmel, hogy nevelési gyakorlatunk kialakításához felhasználjuk adaptációként Nagy Jenőné: „ Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című programját. Úgy érezzük, hogy rendszere jól illeszthető nevelési elképzeléseinkhez, törekvéseinkhez, művészi irányultsága közel áll személyiségünkhöz. Óvodapedagógusaink mindannyian rendelkeznek zenei előképzettséggel, hangszeres tudással. Több éve rendszeresen végzünk az ének-zene, néphagyomány ápoló és anyanyelvi témakörhöz kapcsolódó tanfolyamokat, és vezetünk városi szakmai munkaközösséget. A dajka nénik gyerekszeretőek, nevelőmunkánkat segítőek. Megítélésünk szerint környezeti feltételeink optimálisak ahhoz, hogy a gyermekeinknek élménygazdag, gyermekközpontú, az egyéni fejlődés lehetőségei magában hordozó életteret biztosítsunk. Óvodánk épülete a tágas udvar közepén helyezkedik el. Az udvar nagyobb részét pázsit fedi, sajátos, egyedi hangulatot árasztanak a természetvédett, hatalmas faritkaságok (vadkörte, örökzöldek, tiszafa, cserjék, gyümölcsfák). Az udvart bokrokkal kialakított „búvóhelyek” teszik még vonzóbbá a gyerekek számára. Az óvoda épületében 2 csoportszoba, logopédiai szoba, öltöző, kiegészítő helyiségek vannak. Felszereltségük jó, a környezet esztétikája alkalmas arra, hogy a gyermekek ízlésvilágát formálja. Nevelési gyakorlatunk alapja a gyermekszeretet, a harmonikus, nyugodt, családias, egymásra figyelő, segítő, érzelmi biztonságot nyújtó, pozitív tulajdonságokat megerősítő óvodai élet. Fontosnak tekintjük a felnőtt és a gyermek sokszínű együttműködését, a játék elsődlegességét. A játékra alapozva szervezzük a gyermekek igényeihez, életkori sajátosságaihoz igazított tevékenységeket, tapasztalatszerzéseket. Hangsúlyozzuk a tájhoz, az emberekhez, az anyanyelvhez való érzelmi viszony megalapozását, a családdal való szoros együttműködést. Szemléletünk szerint érzelmi, esztétikai, művészi élményt adó rendezvényeink / évszak – koncertek, ovi – galéria / lehetővé teszik gyermekeink szociokultúrális hátrányainak csökkentését.
77
Küldetésnyilatkozat Kiindulási pontjaink, alapelveink, programunk alapelveivel, céljaival.
nevelésfelfogásunk
megegyezik
Partnerkapcsolatainkban kezdeményezőek vagyunk, figyelembe véve a partnerek igényeinek. A szülőkkel megkülönböztetett figyelemmel foglalkozunk, a gyermekek érdekeit képviselve tartalmas nevelői kapcsolatokra törekszünk. Hiszünk a gyermekben úgy amilyen, és nem amilyennek lennie kellene. Hirdetjük a gyermekközpontú, szeretetteljes, családias légkört, melyben a gyermeket egyéni képességeinek megfelelően neveljük, fejlesztjük. A játékba integrált tanulás nekünk kötelesség, a gyermeknek élmény és önfeledt játék. Gyermekeinket eljuttatjuk ezáltal az értékekkel való azonosulásig- óvodánk szolgáltatásai segítenek e feladat kiteljesedésében. Törekszünk a népi kultúra ápolására, a néphagyomány átörökítésére, hogy gyermekeink megtanulhassák nemzeti értékeinket. Hiszünk a testi-lelki egyensúly fontosságában- tudunk nevetni, felfedezni, csodálkozni. A jó humor oldja a feszültséget, lazít, jó közérzetet biztosít. A felfedezés hagyja a gyermeket kíváncsiskodni, kutatni, a tárgyi-, természeti-, társadalmi-, környezetet észrevenni. A csodálkozás a művészet által kiváltott érzelemgazdag és ellenőrzött feszültségoldást segít megélni. Hiszünk a művészet emberformáló erejében: kialakítottuk belső igényességünkből adódóan óvodánk környezetét- bízunk ízlésformáló értékközvetítő szerepében- a rend, tisztaság, harmónia, biztonság értékrendjét közvetítjük, érvényesítjük. Mindezek által biztosítjuk a lehetőséget gyermekeinknek a következő életszakaszhoz szükséges készségek, képességek, jártasságok megszerzésére. 78
„Ha a gyermekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világban.” (Dorothy Law Holtz)
79
3.1.3. Táncsics krt. 19. sz. tagóvoda „Legyen tietek a ködlő határ hűs erdőben az énekes madár. A nyári fény, a sárguló kalász Legyen tietek minden aratás, Kisgyermekek…” /Várnai Zseni/
Óvodánk a város központjában, panellakások, családi házak és a buszpályaudvar szomszédságában helyezkedik el, egy elég forgalmas út mentén. Óvodánk a város egyik legrégebbi óvodája, amelyet 1885-ben kezdtek építeni városi kezdeményezés alapján. 1886. november 24-én egy 1 csoporttal került sor a megnyitásra. 1954-től 2 csoportossá alakult. Az 1958-59-es tanévtől már 3 csoporttal üzemelt. 1971. október 16-tól 4 csoport működik, majd 1972-ben újabb épületszárnyat építettek a meglévő mellé, és így 6 csoport, 145 fő kisgyermek fogadására vált alkalmassá. Az épületet tágas udvar veszi körül, ahol sövények, fák, virágok árasztják a jó levegőt. Az udvar mérete, felszereltsége lehetővé teszi, hogy az egyes korosztályok a tevékenységeiket egymás zavarása nélkül élvezhessék, a szabad levegőn való tartózkodás ideje alatt. Az udvaron van árnyékos és napos játszó rész, füves, homokos és betonozott rész is. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje, ízlésesen kialakított gyermek veteményes kert. A mozgásfejlesztő eszközeink különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget. Az udvaron egy másik épületrészben – igaz erősen felújításra szoruló állapotú – van az óvodának egy jól felszerelt tornaterme. Az óvodánkba járó gyermekek családi környezete, a szülők iskolázottsága, jövedelmi szintje, lakáskörülmények, család életrendje eltérő. A családi ház elvárása az óvodával szemben, hogy a gyermekeket gondozzuk, óvjuk, biztosítsuk az egészséges életmód szokásainak alakulását. Teremtsük meg annak a feltételét, hogy érezze jól magát a közösségben. Igen hangsúlyos elvárásként fogalmazódik meg, hogy az iskolai életre alkalmassá váljanak. Büszkék vagyunk rá, hogy a szülők elismerik munkánkat és igénylik óvodánkat. Az óvodánk tárgyi feltételei jónak mondhatók. Különösen jól ellátott területe a mozgásképességet fejlesztő eszköztárunk. Közösségünk szakmailag magas fokon felkészült nevelőközösség. Emberi kapcsolatainkra az egyenesség, nyíltság és egymás elfogadása a jellemző. Az együtt töltött évek tapasztalatai, a közös élmények, a munkával járó erőfeszítések és szakmai sikerek egymáshoz ragaszkodó, együttműködő közösséget formáltak belőlünk. Szakmai érdeklődésünk hármas irányultságú: - művészeti nevelés – néphagyomány ápolás - anyanyelvi nevelés - mozgásfejlesztés E területek évek óta gazdag tartalommal töltjük meg. Az önképzés, képzési folyamatokban való aktív részvétel jellemzője kolleganőinknek. Óvodánkban igen szép eredményei vannak az angol nyelv, mint idegen nyelvvel való ismerkedés tevékenységének. A foglalkozásokat nevelési időn belül saját csoportjában napi tevékenységbe ágyazottan, a óvoda többi csoportjában nevelési időn kívül végzi a kolleganő, aki középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Nevelőmunkánkat 9 fő szakképzett dajka segíti. Csoportjainak életkor szerint homogén összetételűek. Okai: nevelési tradíciónk, szülői igény, pedagógiai meggyőződésünk. Nevelési gyakorlatunk alapja a gyermekszeretet, a harmonikus, nyugodt, családias, egymásra figyelő, segítő, támogató, érzelmi biztonságot
80
nyújtó, pozitív tulajdonságokat megerősítő óvodai élet. Fontosnak tekintjük a felnőtt feltételteremtő szerepét. Fejlesztő tevékenységünk során mi a néphagyományra és a művészetek eszközeivel ható vers – mese – dramatikus nyelvi játékokra, a vidám éneklés, énekes játék és zenehallgatásra, valamint a rajz, mintázás, kézi munka tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt. A természeti – emberi – tárgyi környezet megismertetését elsősorban a közvetlen környezetünkben a tapasztalati lehetőségek biztosításával tesszük lehetővé. Az óvodás korosztályra a „mozgáséhség” jellemző. Nevelési gyakorlatunkban a mindennapi szabad mozgáson túl beiktatunk szervezett mozgásokat is, hogy a gyermekek életkorának megfelelően fejlődjön keringési, mozgató- és légzési rendszerük, valamint a csont-és az izomrendszerük teherbíró képessége. Nevelési gyakorlatunk Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című programjának adaptációja. Azért választottuk ezt a nevelési rendszert gyakorlatunk kimunkálásának alapjául, mert illeszkedik a gyermek életkori igényeihez, nevelési elképzeléseinkhez, személyi beállítottságunk, óvodai munkánk gyakorlatához.
81
Küldetésnyilatkozat Tetteinkkel, viszonyulásunkkal sugározzuk a gyermekek feltétel nélküli elfogadását. Kezdeményezők vagyunk partnerkapcsolatainkban. A szülőkkel tartalmas nevelői kapcsolatra törekszünk. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket gyermekük egyéni fejlődéséről. „Kocogás-kacagás-lazítás”. A testi-lelki jólét érzését naponta megteremtjük. A művészet emberformáló erejére építünk. Élmény- és tevékenységgazdag óvodai életet ajánlunk. Segítjük a gyermekeket korukhoz mérten tapasztalatok- ismeretek megszerzésében. Naponta megerősítjük tudatosodásában.
a
gyermekeket
pozitív
személyiség-jegyük
Munkánkban a rend – harmónia - biztonság érték-rendszerét érvényesítjük.
82
RENDSZERÁBRA
Nevelés célja
A nevelés feladata
A nevelés keretei
Az egészséges életmód és kialakítása
Az érzelmi nevelés, társas kapcsolatok
A tevékenység kerete néphagyomány – ápolás, népszokások
tevékenységformái játék, játékba integrált tanulás - mese, dramatikus játék ének, énekes játékok, zenehallgatás rajz mintázás kézimunka mozgás, mozgásos játékok a környezet tevékeny megszerettetése, megismerése munka jellegű tevékenységek
az óvodánk kapcsolatrendszere
család, tagóvodák, iskolák, közművelődési intézmények, mesterek, alkotók művészeti együttesek
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén
83
3.2.
Nevelési gyakorlatunk alapelvei, célja, feladata
Nevelési gyakorlatunk alapelvei
Arra törekszünk, hogy óvodásaink nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődését elősegítsük az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Igyekszünk sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődést biztosítani, elősegíteni. Komplex élményeket biztosítunk, melyek segítségével erős érzelmi kötődést alakítunk ki a gyermekek és a művészetek között.
Nevelési gyakorlatunk célja, feladata Váljék a gyermek harmonikus személyiséggé, formálódjanak magasabb rendű érzelmei. Fejlődjenek mindazon képességei, melyek befolyásolják pozitív személyiségének alakulását. Alakuljon ki erős érzelmi kötődés a gyermek és a művészetek között.
Általános nevelési feladataink Az óvodásaink testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi – szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. Erkölcsi – szociális érzelmek alakítása A gyermek életét meghatározó szokásrendszer minden csoportnak sajátos légkört ad. Ez az alapja a biztonságos, családias, derűs, szeretetteljes közösségi életnek, amiben a gyermekeink társas kapcsolatai, erkölcsi tulajdonságai, szokása, normái kialakulnak. A közös élményekkel, tevékenységekkel, közös együttlétekkel, közösen végzett munkával olyan erkölcsi tulajdonságokat kívánunk megerősíteni, mint az egymásra odafigyelés, egymás iránti figyelmesség, megértés, felelősségérzet, tolerancia. Segítjük, támogatjuk a gyermekek között létrejövő kapcsolatokat, barátságokat, kisebb csoportok kialakulását, az érzelmekre épülő képességek kibontakozását. Erősítjük a gyermekekben önmaguk elfogadását, társaik és a felnőttek iránti szeretetre, tiszteletre és a másság elfogadására neveljük őket. A mindennapi testi – lelki edzés biztosításával fejlesztjük a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodóképességét, harmonikus testi fejlődését.
Esztétikai érzelmek alakítása A gyermekek esztétikumhoz való szoktatásával a széphez való belső viszonyukat tesszük elérhetővé. Az esztétikai ízlést alapozó élmények kiváltását komplex esztétikai hatásokkal igyekszünk elérni, ezért összekapcsoljuk a mindennapi élet, a természet és a művészetek esztétikáját. A természet esztétikája magában foglalja a bennünket körülvevő táj, a természeti jelenségek szépségeit. A gyermekek szívesen tartózkodnak a szabadban, gyönyörködnek a természet szépségeiben. Kíváncsian figyelik a táj, az évszakok változásait. Sétáink során számtalan lehetőség adódik a csúnya és a szép megláttatására. 84
Környezetünk önálló felfedezésével lehetővé tesszük a környezetvédelemhez, a környezetalakításhoz, a környezet esztétikájához kapcsolódó érzelmi viszonyok kialakulást. Fontosnak tartjuk a felnőttek példamutatását, hiszen ennek nyomán a gyermekek is könnyebben alkalmazzák a természethez való helyes viselkedést. Fontos feladatunknak tekintjük a mindennapi élet esztétikájára való figyelemirányítást. Ide tartozik a viselkedés, illem, beszéd, öltözködés, tisztálkodás, étkezés, szokásainak megismerése, gyakorlása.
Az intellektuális érzelmek kialakítása A gyermekek természetes kíváncsiságára, érzelmeikre, érdeklődésére, tanulási, megismerési vágyára épülő tapasztalatszerzésekkel tesszük lehetővé, hogy gyermekeink egyre több ismeretet szerezzenek az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetükről. A közös élmények befogadása, megismerése segíti a gyermekeinket, hogy biztonságosabban, jobban tudjanak tájékozódni az őket körülvevő környezetben. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek, a környezetben szerzett tapasztalatok élményszerű átélése, újrarendezése során olyan érdekes problémahelyzetekkel találkoznak, amelyek megoldása segíti az egyszerű gondolkodási műveletek kibontakozását, a logikus gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, kreativitásuk fejlődését. A meghitt beszélgetések és meghallgatások, a kommunikációs játékok segítségével alakítjuk, erősítjük a gyermekek beszédkészségét, beszédaktivitását. A gyermekek számára érzelmi biztonságot, védettséget nyújtó környezettel, a felnőttek személyes példaadásával, mintájával az alkotásra ösztönző eszközök állandó biztosításával segítjük a gyermekeinket, hogy gondolataikat, érzelmeiket szóval, mozgással, vizuális eszközökkel szabadon megjeleníthessék.
3.2.1.
A nevelés keretei
3.2.1.1. Az egészséges életmód alakítása Célunk: Alakuljon ki a gyermekeinknél az egészséges életvitel szokásai iránti igény.
Feladatunk: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Az óvodába történő felvétel után igyekszünk minél rövidebb idő alatt megismerni a gyermeket. Családlátogatás során, illetve a szülővel való egyeztetés után az óvodában tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről, amelyekben elég nagy eltéréseket tapasztalunk, majd ezt követően elkészítjük a gyermektükröt. 85
A gyermekek gondozása fontos feladat számunkra. Törekszünk meghitt viszony kialakítására, őszintén, tapintatosan közeledünk hozzájuk, ezzel is elősegítve, hogy ők is elfogadjanak bennünket. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy gyermekeink egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével alakítjuk ki. Az egészségügyi szokások pontos menetét a csoportban dolgozó óvónők a dajka nénikkel megbeszélik, hogy mindenki azonos módon gyakoroltassa. A napi 3-szori étkezést biztosítjuk, de a központi étrendet kiegészítjük a gyermekek által hozott gyümölcsökkel, az ebből készült gyümölcslevekkel, vitaminsalátával. Hetente vitaminnapot tartunk a Jókai úti óvodában és a Táncsics krt. 19. óvodában, a Csokonai úti óvodában pedig alkalmanként. Az étkezések megközelítőleg azonos időpontban, kultúrált körülmények között zajlanak. A tízóraiztatást, ahol a körülmények megfelelőek, ott folyamatosan végezzük, ahol hiányzik ehhez a feltétel, ott rugalmas formában oldjuk meg. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakaszában ihassanak a gyermekeink. Az ebéd minden csoportban kötött időtartamú, de figyelembe vesszük a gyermekek egyéni tempóját, egyéni szükségleteit. Ösztönözzük a gyermekeket, de nem kényszerítjük az étel elfogyasztására. A gyermekek tisztaságigényének kialakításához biztosítjuk az alapvető feltételeket /személyenként külön törölköző, fésű, mosdókagylónként szappan, körömkefe/. Ezeket a tevékenységeket a nap bármelyik szakaszában önállóan elvégezhetik saját szükségletüknek megfelelően, de ügyelünk a fokozatosság betartására. Folyamatosan kialakítjuk a helyes öltözködési szokásokat a szülők bevonásával. A réteges öltözködés előnyeit hangsúlyozzuk. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a ruházatuk tiszta, ízléses és praktikus legyen, és ezt önmaguk is igényeljék. A gyermekek mozgásigényét igyekszünk kielégíteni a változatos udvari játékokkal, sokirányú szabályjátékok szervezésével, a napi mozgásos percekkel, séták szervezésével. Jó idő esetén a testnevelés foglalkozásokat is az udvaron szervezzük. A gyermekeknek szükségük van a mindennapi nyugodt pihenésre, amelyhez biztosítjuk a szükséges feltételeket. Elalvás előtt valamennyi csoportunkban mesével nyugtatjuk meg gyermekeinket. Az alvás – pihenés ideje alatt csend, nyugalom, tiszta levegő minden csoportban biztosított. Igyekszünk figyelembe venni eltérő alvásigényüket. Lehetőséget adunk arra, hogy a korábban ébredők, vagy el sem alvók 1 órai pihenés után tevékenykedhessenek (könyvnézegetés, kedves tárggyal, játékkal való játszadozás). Távlati célunk olyan fedett terasz kialakítása, ahol a nyári hónapokban a nagyok kint is pihenhetnek ebéd után. A nyári időszakban iskolába felvett gyerekeknek lehetőség szerint biztosítjuk, hogy csak akkor kelljen lefeküdniük, ha igényük van rá.
A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermekeket fokozott gondoskodás mellett lehetőség szerint elkülönítjük társaiktól, és értesítjük szüleiket. A szülő megérkezéséig felügyeletet biztosítunk számára. A szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinni gyermekét – az óvónőnek addig is gondoskodni kell lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát gyógyulásig nem látogathatja. A gyermekek a betegség után csak orvosi igazolással jöhetnek ismét óvodába. Fertőző betegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet fordítunk a fertőtlenítésre, tisztaságra. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, saját tárgyak használatával,
86
igyekszünk elkerülni. Az esetleges ágybavizelést mindig tapintatosan kezeljük, és amennyiben a szülő partner benne, a szülőkkel közösen keressük az okát és az esetleges megoldási lehetőségeket. Fontosnak tartjuk, hogy edzettek legyenek a gyermekeink, ezért minden nap – ha az idő engedi kétszer is – kint tartózkodunk az udvaron. Esős időben sajnos beszorulunk, mivel nem rendelkezünk fedett résszel. Sáros időben a betonozott részen légfürdőzésre adunk lehetőséget. Télen kihasználjuk a tél adta lehetőségeket, és szánkózunk, csúszkálunk, hóembert építünk, hógolyózunk gyermekeinkkel. Az óvodáinkban szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítését, a gerinc-deformitások megelőzését szolgálják. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekeink egészséges életmódját úgy biztosítjuk, ha mindennapi edzési lehetőségükről gondoskodunk. A víz edző hatását jelenleg az udvarra kitett kádakban élvezhetik gyermekeink. Távlati célunk, hogy pancsoló medencét, vagy zuhanyzókat építsünk az óvodaudvaron. A városi strandfürdőben alkalmanként biztosítjuk a csoportjainknak a víz megszerettetését.
A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása A lehetőségeinket figyelembe véve igyekszünk olyan esztétikus környezetet kialakítani, amely pozitívan befolyásolja gyermekeink egészséges életmódjának alakulását. A Táncsics krt. 19. sz. óvodában és a Jókai úti óvodában az udvar tágas, szép, esztétikus és jó elrendezésű. A Csokonai úti óvoda szűkös, ennek ellenére lehetőséget nyújt a változatos játéktevékenységekhez. Valamennyi óvodánk udvarán van füves, betonos rész, napos, árnyékos terület egyaránt. Még barátságosabbá varázsolják a virágok, szép fák, cserjék. A Táncsics körúti óvodában minden korosztálynak biztosított a külön udvarrész, de megtalálhatóak azok a területek is, ahol a különböző korosztály gyermekei együtt játszhatnak. Mindhárom óvodában alkalmat ad a füves terület a szervezett mozgásos tevékenységek, közös ünnepségek, együttlétek lebonyolítására (pl. szüret, pünkösd, gyermeknap stb.). Gyermekeink szabad mozgását, edzését az udvari játékaink biztosítják. Lehetőségeinkhez mérten cseréljük a fém játékokat fából készült játékeszközökre, hiszen ezek jobban szolgálják a gyermekek mozgásfejlesztését. Rendelkezünk babaházzal, fából készült padokkal és a Táncsics körúti óvodában asztalokkal, ahová kivihetjük a műhelymunkákhoz, szerepjátékokhoz stb. a kellékeket. A Csokonai úti óvodában és a Táncsics körúti óvodában a csoportszobák alapterülete a létszámnak nem mindig megfelelőek, itt galériák megépítését szeretnénk megvalósítani a tér növelésére. A Táncsics körúti óvoda régi épületrészében levő csoportszobák szigetelése megoldásra váró feladat a salétromosság megszüntetése miatt, a gyermekek egészségének óvása ezt követeli tőlünk. A Csokonai úti óvoda és a Táncsics körúti óvoda bútorzata elég régi, elhasználódott, folyamatos cserét szeretnénk. A Jókai úti óvodában a többfunkciós csoportszobák alapterülete a létszámnak megfelelő. Valamennyi csoportunkban mesesarkot alakítottunk ki, amelyek ízlésesek, esztétikusak. Minden csoportban kialakítjuk azt a sarkot, kis helyet, ahová a „kincseket” helyezhetik el a gyermekeink. A Csokonai és a Jókai úti óvodában a folyosók több funkciót látnak el, itt kerültek elhelyezésre az öltözőszekrények, ahol saját vállfán helyezik el a gyermekek levetett ruhadarabjaikat. A Táncsics körúti óvodánk 3 csoportja megfelelő méretű, ízléses, szépen felújított, a gyermekek igényeinek megfelelő öltözővel rendelkezik. A másik 3 csoportunk öltözője
87
keskeny, zsúfolt. Ebben az óvodában is a gyermekek az öltözőszekrényben elhelyezett saját vállfás zsákjában tárolják a levetett ruhaneműiket. Mosdóhelyiségeink az utóbbi két év felújításainak, bővítésének köszönhetően ízlésesek, a gyermekek igényeinek megfelelőek. A mellékhelyiségek valamennyi korcsoport számára biztosított. A mosdók berendezése a gyermek életkorához igazodó. Minden gyermeknek külön fésűje, fogmosó felszerelése, törölközője van. A törölközőket, ágyneműket az óvodában biztosítjuk és ott is mossuk. A mosdókban a tevékenységek helyes sorrendjének elsajátítását megkönnyíthetjük képek, jelek segítségével.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltözködnek. A ruhájukat ki – és begombolják, cipőjüket bekötik. A ruhájukat esztétikusan összehajtva a polcokra helyezik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.
3.2.1.2. Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok Célunk: Váljon képessé a gyermek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatására a közösség által, a közösség normáinak érvényesítésével.
Feladatunk: Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszokatástól az óvodáskor végéig. A gyermek – gyermek, felnőtt – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. A gyermeki érzelmekre épülő kapcsolatteremtő- és megtartó képességének formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása.
88
Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszokatástól az óvodáskor végéig: Az óvodás gyermek jellemzője a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó, derűs, családias légkör megteremtését. Már a beszokatásnál törekszünk arra, hogy a gyermekeket kedvező hatások érjék. Meleg, érzelmi támaszt nyújtó, esztétikus környezetet alakítunk ki. A csoportszobában, a mosdóban, az udvaron szabadon mozoghatnak a megfelelő biztonság mellett. A gyermekek érkezésekor az óvodáink öltözőiben, ahol a feltételek adottak: halk zene segíti a nyugalmat árasztó miliő megteremtését. Minden csoportnak hagyománya, szokásrendszere, szimbóluma, neve van, ami mélyíti összetartozásukat. Igény szerint lehetőséget adunk arra, hogy szülő és gyermek együtt ismerkedjen az óvodával. Így betekinthetnek az óvoda szokásrendjébe, belső életébe. Mi óvónők megismerkedünk a gyermek otthon kialakult szokásaival, megengedjük, hogy az óvodába magukkal hozzá kedves játékaikat, tárgyaikat. Jelüket lehetőség szerint úgy válogatjuk, hogy ahhoz mondókát, dalt vagy verset lehessen kapcsolni, így még kedvesebbé válik számukra a jelük. A családias légkör megteremtésével befolyásoljuk a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Gyermekeinknek lehetőséget biztosítunk, hogy érdeklődésüknek megfelelően tevékenységi lehetőséget választhassanak a nap folyamán. Figyelmet szentelünk az érdektelen gyermekekre, hogy mielőbb kideríthessük érdektelenségük okát. Már a beszoktatás ideje alatt játékos formában gyakoroltatjuk a különböző tevékenységeket, figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, tempóját. A nehezen beilleszkedő gyermekeket mondókával, dallal, ölbeli játékokkal nyugtatjuk meg. Lefekvésnél külön figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra (simogatás, betakargatás, mesélés). Tevékenykedtető óvodai életet biztosítunk, amely segíti a gyermekek együttműködését, formálja egymáshoz való viszonyukat.
A gyermek – gyermek, a felnőtt – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességének formálása, erősítés: A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak ki, ha jól érzi magát a csoportban. Biztonságuk és bizalmuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt és gyermekközössége. Nevelésünk alapja a feltétel nélküli szeretet. A korlátokat úgy állítjuk fel, hogy azoknak gyermekközösségeink meg tudjanak felelni, az elvárásoknak eleget tudjanak tenni. Partneri kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel az együttnevelésben. Megismerjük a gyermekek egyéni jellemzőit óvodatükörben rögzítjük, melyek segítik az egyéni nevelésüket. A felnőtt – gyermek kapcsolatában fontosnak tartjuk, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. A gyermek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítsunk, pontos határok megjelölésével. Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazzuk meg. Ugyanakkor lehetőséget adunk a javításra. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket a nap folyamán, ahol lehetőség nyílik a saját érzésének elmondására. A szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményre épülő tevékenységek gyakorlásának. Az együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Mindez fejleszti akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat.
89
Tilalom helyett választási lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket is hozhassanak. A humort, mint segédeszközt használjuk a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a feszültségek oldásában. A csoportokban használjuk az egyéni jellemzők tábláit /pl.: születésnapi tábla, magasság – tábla, „Megérkeztem, itt vagyok” – jelző tábla/. A pozitív visszajelzés fontosságát erősítjük.
A bátorító nevelésben a felnőtt-gyermek viszonya kivár nem ítél gyorsan a gyermek gondolkodásra koncentrál az önállóságot hangsúlyozza egyenlőként bánik a gyermekkel aktívan figyel a tévedésekben a tanulást látja mindenről úgy gondolja, optimista az eredményt illetőleg hogy kivitelezhető valódi érdeklődést mutat A bátorító arra biztatja a gyermeket, hagyja, hogy a gyermek felnőtt hogy új ötleteket próbáljon ki érdeklődése legyen az iránymutató elfogadja a gyermek döntéseit bátorítja a játékosságot részt vállal a kockázatból értékeli a kreatív ötleteket együtt találgat a gyermekkel nyitott kérdéseket használ elérhető, ha segíteni kell
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén
Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és a helyes cselekvés, szokás szabályainak betartása. Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együttéreznek a közösség tagjaival. Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Igényükké vált a tevékenységben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat. Érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.
90
3.3.
Tevékenységek kerete
3.3.1. Hetirend
Délelőtti játékba integrált tanulás
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Vers-mesedramatikus játék
Vers-mesedramatikus játék
Vers-mesedramatikus játék
Vers-mesedramatikus játék
Vers-mesedramatikus játék
Ének-zene
Udvari játékba integrált tanulás
Énekes játékok
Rajz, mintázás, kézimunka
Mozgás, mozgásos játékok
A környezet A környezet A környezet megszeretmegszeretmegszerettetése,
tetése,
tetése,
megismer-
megismer-
megismer-
tetése
tetése
tetése
A csoportok hetirendjében a tábla szerinti javaslat a számosságokat jelöli, a variációkat az óvodapedagógusok határozzák meg.
91
3.3.2. Napirend Időtartam
Tevékenységek S
6.00 – 8.30
JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Z
Szabad játék
E 8.30 – 10.30
Játékba integrált tevékenységek
egyéni
és
mikrocsoportos
Testápolási teendők Tízórai
Vers, mese, dramatikus játék Rajz, mintázás, kézimunka Ének – zenei képességek fejlesztése Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése
Á
M É
T
L Y
É
E S
10.30 – 12.00
J
K
JÁTÉK A SZABADBAN Mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séta Énekes játékok az udvaron
P
Mindennapi mozgásos percek
E
J Á
12.00 – 13.00
Testápolási teendők
R T C
Ebéd
É E 13.00 – 15.00
Testápolás teendők
K
Pihenés, alvás mesével, altatódallal 15.00 – 16.00
Testápolási tevékenységek Uzsonna
16.00 – 18.00
JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Részképességek fejlesztése egyénenként Szabadon választott szolgáltatások
Egy héten egyszer –a frontálisan szervezett mozgásos játékok miatt – a játékba integrált tanulás rendje felborul.
92
3.3.3. Néphagyomány-ápolás, népszokások „Ezt a kincset nem lehet médiára, könyvre, kazettára bízni. Véren át és lelken át, tenyérből tenyéren, testtel a testhez érve, zöldellő búzacsíra fölé hajolva vagy épp az ünnepi gyertyát gyújtva csak az együttes élmény során adható át a hagyomány. Itt és most mutasd neki, tedd meg vele, amikor annak a tettnek ideje van.” /Gabnai Katalin 1994./
A mi nevelési gyakorlatunk a néphagyomány őrzését, a népi kultúra ápolását az óvónők feladatának tekinti. A kisgyermekek nevelésébe be kell építenünk mindazon értékeket, amelyek a hagyományokból merítve az óvodáskorú gyermekek számára megőrzésre érdemesek. A óvodába lépés első pillanatától a nevelésünk szerves része a hagyományápolás. Meg kell ismernünk a népszokások eredetét, azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit, és tovább kell éltetnünk azokat. Ismernünk kell számos népi kismesterséget, népi játékokat, népmeséket, népdalokat, de meg kell tudnunk teremteni az egészséges egyensúlyt a népi értékek feldolgozása és a mai kor értékei között. Nagyon hasznos, ha a lakóhelyünk hagyományaiból is merítünk. Képzésünk, önképzésünk során hangsúlyt kell fektetni ezeknek az ismereteknek a megszerzésére, a már meglévő ismeretek bővítésére.
3.3.3.1. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban Célunk: Legyenek képesek meglátni a szépet a környezetben, a természetben és a művészetekben. Vers, mese, dramatikus játék népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések
Ének, énekes játékok, zenehallgatás mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene
Rajz, mintázás, kézimunka tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, gyurmázás, mézeskalács sütés
A környezet tevékeny megszerettetése találós kérdések, népi jóslások, jeles napok
Mozgás, mozgásos játékok ügyességi és sport játékok
93
3.3.3.2. Az óvodáink jeles napjai
Mihály napi vásár és a szüret - vásári forgatag szeptember végétől október közepéig a Táncsics krt. 19. és a Jókai úti tagóvodákban.
Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a 4. vasárnapig) Mikulás (december 6.) Luca nap (december 13.) Karácsony érzelmi előkészületei (hangulati lezárásnak hangversenyt szervezünk a szülők bevonásával)
Farsang (Vízkereszttől – jan.6.- húshagyóig) Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Komázó (három tagóvoda hagyományos ünnepe) Pünkösd (Húsvét után az 50. nap) 3.3.3.3. A hagyományápolás tartalma korcsoportonként Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez a gyermekek kíváncsiságát folyamatosan kielégítő, változatos tevékenységet biztosítunk. a hagyományok ápolása közben az együttjátszásunk, együttmunkálkodásunk, tervezgetésünk örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep, külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell, hogy legyen. Szüret: Szülők bevonásával szüreti hangulatban eltöltött vidám délután. (Táncsics krt. 19. és Jókai úti óvodában) A tél jeles napjai: Advent: • Megismerkednek advent jelképeivel, koszorút és naptárt készítenek. • Időjárás változásainak megfigyelése, ezekhez igazodó népi jóslások. • Mikulás – megtanulnak néhány verset és dalt. • Luca – lucabúza ültetés, 4-5 évesek jókívánságokkal köszöntenek a csoportokban. • A karácsony hangulati előkészítése – versekkel, dalokkal, betlehemes játékokkal, mézes sütéssel, fenyődíszek, ajándékok készítésével. • Karácsonyi koncert – szülőket és meghívhatnak. Farsang: télbúcsúztató népszokás. Kisebbek: • Álarcok, szemüvegek, maskarák készítése. • Egyszerű tánclépések megismerése. • A Táncsics krt. 19. óvodában a kiscsoportosok farsangi mulatságra hívogatója. • Tréfás rigmusokat, versikéket, dalokat ismernek meg. • Kedvük szerint ölthetnek jelmezt. 94
Nagyobbak: • Különféle technikákkal álarcok, maszkok, kalapok stb. készítése. • Tréfás mesék, versek, dalok tanulása, népi lakodalmas játékok, táncok megismerése. • Versengés. • Ha kedvük tartja, jelmezt ölthetnek. A tavasz jeles napjai: Húsvét: • Az ünnepekhez kapcsolódó mondókák, versek, dalok tanulása, népi játékok játszása. • Különféle technikákkal tojások díszítése. Májusi Komázó: A művészeti programmal dolgozó óvodák gyermekeinek és óvónőinek közös játékos délelőttje. Évenként más-más óvoda megrendezésében. Pünkösd: Az év ünnepélyes lezárása. A tavasz győzelmét népi játékokkal, versengéssel, viaskodással, pünkösdi király-királyné választással ünnepeljük.
Természetjáró jeles napok: Április 22. – Föld napja összekötve a Madarak és fák napjával. Október 4. – Állatok világnapja. Társadalmi ünnepünk: Március 15. 3.4.
Nevelésünk tevékenységformái
3.4.1. Játék
Célunk: Legyen képes a gyermek kreatív játékra az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével. Legyen képes vágyainak és ötleteinek kibontakoztatására. Célunk továbbá, hogy minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás.
95
Feladatunk A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés, élmények). A 3–7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékban. Az óvónő játéksegítő módszereinek alkalmazása. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzésélmények) Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhetünk el, ahol gyermekeink szabadon dönthetnek abban, hogy kivel játszanak, milyen játékot választanak, milyen témát dolgoznak fel, milyen eszközökkel, jelenítik azt meg, milyen helyet választanak és mennyi ideig tart a játékuk. A sajátos légkört segítjük sok új ötlettel, kellő időben adott segítséggel, megerősítéssel. A csoportban annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A kreatív légkör segíti a gyerekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudnak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. Kezdeményezésünkre a gyerekek szívesen részt vesznek az énekes és mozgásos játékokban. A szerepjátékoknál a gyermekek szabadon választhassanak a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az együttjátszás során megteremtjük a játékhoz szükséges témát, eszközöket, szabályokat és helyet, mindez mély átérzésre serkenti a gyermekeket. Az oldott légkör érdekében bátran használjuk a humoros kifejezéseket és tréfás szavakat.
A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek, segítségünkkel alakítják ki játékuk számára az állandó és variálható helyet. Jelentős szerepet kap a csoportszobában az esztétikus és meghitt mesesarok, amely egyúttal a dramatizálás, bábozás helye. Itt kap helyet az átváltozáshoz szükséges kellékek kincsesládája is, amit együtt gyarapítunk különféle játékfajtákhoz szükséges kellékekkel. Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek a kincseket őrző sarokban kapnak helyet, amit a gyermekekkel közösen alakítunk ki, és rendezünk különböző szempontok alapján. Rajzolás, festés, alkalmanként népi játékok készítése. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért minél több nagymozgásos tevékenységet, szerepjátékot szervezünk, az időjárás függvényében (pl.: népi játékok, mozgásos-közlekedési játékok, színpadi játékok, ügyességi és sportjátékok).
96
A játékhoz szükséges idő A játéktevékenység a gyermekek óvodába érkezésekor kezdődik, szabadon választott játékkal játszhatnak. A játék folyamatosságát a Jókai úti óvodában a folyamatos, a Csokonai úti és a Táncsics körúti óvodákban a rugalmas napirend jól biztosítja, így gyermekeink egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül. A 3-4 éves gyermekeink a tisztálkodás, az alvás és étkezés idejét kivéve szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett. Az 5-6 éves gyermekeink már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, a szerepek elosztásához több időre van szükségük, ezért figyelemmel kísérjük játékukat, s ha a gyermekek játéka felbomlóban van, ill. a körülmények ezt szükségeltetik, akkor ajánlunk másik játékot. Az 5-6-7 éves gyermekeknek biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan tulajdonságuk, mint a kitartás kialakuljon. A napi életszervezésben arra törekszünk, hogy gyermekeink minél több időt tölthessenek udvari játéktevékenységgel.
A kreativitást segítő játékeszközök A játékeszközök olyan tárgyai a gyermekek cselekvésének, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják elképzeléseiket. A játékba igyekszünk olyan eszközöket biztosítani, melyek ízlésesek, praktikusak, egyszerű félkész játékok, hogy minél több ötletre, játékfajtára ihlesse a gyermekeket. A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükségünk. Mindenekelőtt a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját, azontúl a hagyományos szerepjátékhoz szükséges kellékek (babaszobai papás-mamás, orvosos stb.) amelyek ösztönzik a gyermekeket a szerepjátékra. A 4-5-6-7 éves gyermekeknek az eszközválasztékát bővítjük, elsősorban a szerepjátékhoz szükséges kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, másodsorban értelem-és képességfejlesztő játékokkal, amit a gyermekek egyénileg vagy mikrocsoportban felnőttel vagy egyedül játszanak. Az udvari játékok zömmel a gyermekek nagymozgását elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, a csoportszobai eszközöket kirakjuk s ott is biztosítjuk a nyugodt, kreatív játékot (barkácsolást, rajzolást, festést). A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe A gyermekek a környezetükből szerzet tapasztalatokkal játékuk tartalmát gazdagítják, ezért biztosítjuk, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek játékidőben újra és újra átélhessék. A mikrocsoportos sétákat alkalmanként szervezünk, melynek fejlesztő hatása a gyermekek tapasztalatainak gazdagítását segíti.
97
A 3–6 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. Gyakorló játék: A gyermekek megismerik az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait, így a cselekvéshez örömszerzés társul, mely alapot ad a cselekvés többszöri megismétléséhez, ami szinte ritmikusan jelentkezik. Figyelemmel kísérjük a gyermekek halandzsázását, mivel a többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmet kelt. A gyakorló játék lehetőségét az udvaron is biztosítjuk, a rendelkezésünkre álló homok, víz, kisebb-nagyobb tárgyak erre a legalkalmasabbak.
Szerepjáték: A gyermekek játékának továbbfejlődését segítjük szerepvállalással, mely a gyermekeknek minta a közös cselekvésekhez, a különböző kapcsolatok kialakításához. A kicsik játékában teret kap a papás-mamás játék, a fodrászos, orvosos, buszos játék, melyek egyszerű mozzanatokat jelenítenek meg együttlét, együttmozgás formájában. A gyermekek szerepeket vállalnak, szimbólumokat használnak a „mintha”- helyzetek megteremtéséhez.
A dramatizálásnak, bábozásnak a rendszeres, többször ismétlődő meseélmény az igazi táptalaja. Az egyszerű mesék megjelenítésében modellt adunk egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben több kelléket használunk a képzeletbeli képek megjelenítéséhez, illetve a beleélő képesség, önkifejezés fokozása érdekében. A bábozás saját előadásunkban jelenik meg az óvodában először. A csoportnak mágikus bábja lehet, akinek a gyermekek szívesen elmondják sikereiket, örömüket, bánatukat. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékeket a gyermekekkel közösen készítjük, gyűjtjük. A konstrukciós játékhoz kapcsolva jelenik meg a barkácsolás, elsősorban saját magunk által barkácsolt kellékek készítésével, amit a gyermekek bevonásával hozunk létre. A gyermekek az „én készítettem”-alkotás örömét igyekeznek többször átélni, így játékára a formagazdagság lesz a jellemző. Olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat játszanak a gyermekek, amelyet könnyen betartanak. Olyan szabályjátékot tervezünk, amelyek a gyermekek mozgásigényét is kielégítik. A szerepjátékot és a dramatizálást kiegészíti az építő, konstrukciós játék. Bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hoznak létre, különböző anyagok, eszközök felhasználásával. A szabályjátékok játszásakor lehetőséget biztosítunk arra, hogy ők is hozzanak létre szabályokat, hogy ők maguk is legyenek a játék vezetői. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Modellt nyújtunk szerepvállalásainkkal a szókapcsolatok, nonverbális jelzések (mimika, gesztus) hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékokkal segítjük elő, az anyanyelvi játékok teret adnak az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. (pl.. hangutánzó
98
játékok, fonémahallást fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok felsorolása)
Az óvónő játéksegítő módszerei Játéksegítő metódusaink szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha a gyermekek problémamegoldóak, arra törekszünk, hogy az irányítás játékot követő, szemlélő, a gyermekeket cselekedni hagyó legyen. A kisgyermekeknél, ha szükség van rá, játékkezdeményezőek, modellnyújtó játszótársak vagyunk. Ebben a helyzetben is támogató, engedő és elfogadó, a kevésbé kreatívaknak, ötletszegényeknek segítők vagyunk. Ha a játékban a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát, akkor beavatkozunk. Az udvaron napi egy szervezett játéktevékenységet ajánlunk a gyermekeknek.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek létrehozni. Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elfogadott viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kultúrált és érthető.
3.4.2. Játékba integrált tanulás
Az óvodában gyermekeink tevékenységeik által illetve azok során szerzett benyomásaik, tapasztalataik, élményeik alapján tanulnak, s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti, melynek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. A játékon keresztül fejlesztjük az óvodás gyermek értelmi képességét, érzékelését, észlelését, emlékezetét, figyelmét, képzeletét, képszerű szemléletes gondolkodását. Ehhez társulnak a szervezett tanulási lehetőségek, az általunk irányított megfigyelések, tapasztalatszerzések, ami a gyermekek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja. Helyet kap az általunk kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, amelyek számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét adják a gyermekeknek. A játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy a kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak úgy, nincs közben játékelrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. Egyetlen napon borul fel ez az alapelv, amikor szervezett mozgástevékenységet tartunk.
99
3.4.2.1. Nevelési gyakorlatunkban alkalmazott tanulási módszerek Változatos eljárások alkalmazására törekszünk, a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja a módszerünk megválasztását. Az adott szituációnak megfelelően kombinálva minél gyakrabban alkalmazzuk a játékosságot, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetést, elemezgetést, rendszerezést a tevékenységekben. Hasznos módszerek, amelyek a tanulási folyamatot segítik: az élmények elmondása, az otthoni és óvodai megbízások adása, szülők, nagyszülők bevonása az óvodai tanulási folyamatba, az önálló feladatmegoldások, önellenőrzésre, önértékelésre való késztetés. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez: Arra törekszünk, hogy gyermekeink kapjanak sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést Igyekszünk elérni, hogy mindegyik gyerek minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést, kiemelve konkrét jó cselekedetét, tettét. Úgy alakítjuk a tanulási szokásokat, hogy egy kérdés, egy tekintet, egy átrendeződés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. A szervezett tanulás formái (A 3-6-7 éves korosztálynak számára) Kötelező:
Mozgás, mozgásos játékok Énekes játékok (4-5-6-7 éveseknek)
Közvetve kötelező:
Vers, mese, dramatikus játék
Kötetlen:
Rajz, mintázás, kézi munka Ének-zene, képességfejlesztés. A környezet megszerettetése, megismertetése
A szervezett tanulás munkaformái Frontális Mozgás, mozgásos játék. Vers, mese, dramatikus játék. Zenés-mozgásos percek. Énekes játékok. Mikrocsoportos Ének-zene - képességfejlesztés. Rajz, mintázás, kézi munka. A környezet tevékeny megszerettetése. Egyéni Részképességek fejlesztése.
100
3.4.3. Vers, mese, dramatikus játék Célunk: A gyermekek érzelmi, értelmi, etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.
Feladatunk: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok). A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvónők feladata. Művészi értékű irodalmi anyaggal kívánjuk biztosítani a gyermekek esztétikai élményét. A választásban érvényesítjük a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosságot. A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból, ringatókból és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítjuk össze. Számukra egyszerű cselekményű, szerkezetű állatmeséket gyűjtünk egybe. Kiscsoportosainknak 10-12 mondókát, és 10-14 mesét ajánlunk. A 4-5 éves gyermekeket népi mondókákkal, kiolvasókkal, vidám versekkel, névcsúfolókkal, klasszikus és mai magyar költők ritmusélményt nyújtó verseivel fejlesztjük. Meseanyagukat többfázisú állatmesékkel, népmesékkel, a magyar klasszikusok meséivel bővítjük (Móra, Móricz). Számukra 4-5 mondóka, 4-6 rövid vers „tanulását” tervezzük, és 10-14 új mesével ismertetjük meg gyermekeinket. Az 5-6-7 évesek versanyagát népi mondókákból, kiolvasókból, lírai versekből, névcsúfolókból, találós kérdésekből állítjuk össze. A gyermekek élményéhez kapcsolódó 1015 új verset választunk, 4-5 kiolvasót és 5-6 mondókát. Meseanyagukat kibővítjük tündérmesével, modern mesével. Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményes népmeséket, novellisztikus-realisztikus tündérmeséket, tréfás meséket és műmeséket építünk be a gyermekek mesetárába. A kiválasztott versekkel, mesékkel erősítjük meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány-ápolást, az évszakok szépségét. Óvodáskor végére 15-20 új mesével bővítjük mesetárunkat.
101
A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása Az első irodalmi élményhez mondókával, ölbeli játékokkal juttatjuk a 3-4 éves gyermekeket. Ezek az ölbeli játékok igazi „szeretet-megnyilvánulások”, melyet a gyermekek a felnőtt ölében testmelegében teljes biztonsággal hallgatnak. A gyermekekkel együtt sokat ismételgetjük az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sohase keltsük bennük a gyakorlás érzetét. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával megismertetjük a gyermekekkel a bábokat. Bemutatunk párbeszédes formában előadott rövid, ötletes jeleneteket. A vershez, meséhez, dramatikus játékokhoz olyan kellékeket is használunk, amely elősegíti a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. Időnként- a nagycsoportos gyermekeket is bevonva bábozunk, dramatizálunk a kisebbeknek. Az új versek bemutatását a gyermekek élményeihez, tapasztalatához, hangulatához kapcsolódóan mondjuk el. A gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása érdekében a mese mondanivalóját megerősítjük havonként egy közmondással, melyet az öltözőben kifüggesztünk. Így a szülők is együtt tudnak gondolkodni az óvoda léleknevelő hatásán. A gyermekek segítségünkkel megjelenítik a meséket, az egyéb élményeket. Bábjátékokat rögtönzünk. A gyermekekkel gyakran játszunk rímes találós kérdéseket, együtt alkotunk rímjátékokat. A gyermekekkel albumokat készíthetünk a tanult versekről, mesékről. A hallott élményhez társuló vizuális élmény lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A mese, mint tevékenység minden nap megjelenik az óvodában. A gyermekeket zenei szignállal, mesepárnák elkészítésével a mesesarokba várjuk. Amikor minden gyermek megérkezett, csak akkor kezdjük el a mesét gyertyafénynél, vagy lámpagyújtás után. Egy héten keresztül ugyanazt a mesét mondjuk a gyermekeknek, hogy a dramatizálásra alkalmas mesét eljátszhassák. A tevékenység befejezését olyan változatos hangulati lezárással jelezzük, ami stílusosan kapcsolódik a meséhez.
A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal A nyelvi képességeket mesével, verssel, bábozással és dramatikus játékokkal kívánjuk fejleszteni. Ezeken keresztül segítjük a gyermekeket abban, hogy elsajátítsák a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. Formáljuk, gazdagítjuk előbb a passzív, majd az aktív szókincsüket. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek jó lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:
A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és a maguk szórakoztatására is. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét. Legyenek képesek meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.
102
3.4.4. Ének, énekes játékok, zenehallgatás Célunk: Érezzék meg a közös éneklés, a közös játék örömét, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladatunk: A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. A 3-6-7 éves korban megtervezhető jellegzetes zenei tartalmak biztosítása. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A gyermek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, és a zenei képességfejlesztő játékokkal.
A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása Az óvodai zenei nevelés során gyermekeinket megismertetjük mondókákkal, énekes játékokkal, komponált gyermekdalokkal. A 3-4 éves gyermekeket a felnőttel közösen játszható ölbeli játékokkal ismertetjük meg. Ezek arc-, kéz-, ujj-, lovagoltató játékok. A tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény a szeretet-kapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme. Ezt a korosztályt 4-5 hangból álló énekes játékokkal ismertetjük meg, melyeket játékos mozdulatokkal eljátszhatnak. A 4-5 éves gyermek zenei ismeretét mondókákkal, további ölbeli játékokkal, és énekes játékokkal bővítjük. Megismertetjük velük a csigavonalban, hullámvonalban való mozgást, a szerepcserére épülő játékokat, fejlesztve mozgásukat is. Alkalmi dalokat is válogatunk. A dalok egyenletes lüktetése mellett törekszünk azok ritmusképét is megismertetni. Az 5-6-7 éves gyermekek zenei ismeretét a különböző játékhelyzetekben alkalmazható kiolvasókkal bővítjük. Általunk előadható, a gyermek figyelmét fejlesztő zenehallgatási művekkel erősítjük az értékes zene iránti érdeklődést. Érzelmi hatású dalokat, népdalokat, rokon és más népek dalait, a magyar műzene darabjait alkotó dalokat és a klasszikus műzenét mutatjuk be.
A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes zenei tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyermekekkel 6-8 mondókát, ölbeli játékot, 10-15 énekes játékot ismertetünk meg. A mondókák, dalok 2/4-es üteműek, negyed és páros nyolcad ritmusokat tartalmaznak. Játék közben ismertetjük meg gyermekeinkkel az alapfogalmakat, és ekkor szerzik meg zenei készségeiket is. Gyakorolnak halkan és hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Megfigyelhetik a csendet, a környezet hangjait és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Különböző mozdulatokkal érzékelik az egyenletes lüktetést. A gyermek nevét, jelét énekelgetjük és énekelve hívogatjuk őket játékba, tevékenységbe. Felkeltjük a gyermekek figyelmét a zenehallgatás iránt, figyelve arra, hogy azt mindenkor áhítattal,
103
érzelmekben, élményekben gazdagon tegyük. Különböző tevékenységekhez kapcsolódva, minden nap nyújtunk zenehallgatási élményt. A 4-5 éves gyermekeket 4-5 új mondókával, 12-15 új gyermekdallal, műdallal ismertetjük meg, s lehetőséget teremtünk a 3-4 évesen tanultak ismételgetésére is. A körjátékok közül a szerepcserés, a párválasztós, sorgyarapítós játékokat választjuk. Lehetőséget biztosítunk a gyermekek önálló éneklésére a tiszta éneklés érdekében. Mikrocsoportban, illetve egyénileg való éneklés mellett gyakoroltatjuk a halk, hangos, magasabb, mélyebb éneklést. Változatos szövegekkel és ritmusmotívumokkal kérdés-felelet játékokat gyakorolhatunk. Az egyenletes lüktetés mellett kihangsúlyozhatjuk a dalok, mondókák ritmusát. A gyermekeket többféle népi ritmuseszközzel is megismertetjük, ezzel is fejlesztve ritmusérzéküket. A ritmushangszereket közösen készítjük el a gyermekekkel. Lehetőséget biztosítunk, hogy a különböző tevékenységekhez kapcsolódva mindennapos zenei élményhez jussanak. Az 5-6-7 éves gyermekek 4-7 új mondókával és 15-18 új énekes játékkal, 3-4 alkalomhoz illő műdallal ismerkednek meg. A tanult mondókákhoz, dalokhoz szimbólumokat keresünk, elhelyezve azokat a zenei polcon, vagy sarokban. Ezek a szimbólumok emlékeztetik a gyermekeket a tanult dalokra, és lehetőséget adnak az élmények felelevenítésére. Olyan dalokat is megtaníthatunk, melyekben szünet és szinkópa is megtalálható. Ebben a korban már bonyolultabb játékokat választhatunk. Olyanokat melyekben párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító, fogyó, fogó játékok találhatók. Ez jelenti a korosztály néptánc-alapját. Egyszerű táncos lépésekkel is megismertetjük a gyermekeket az utánzás lehetőségének biztosításával. Törekszünk a tiszta éneklést elősegíteni egyéni énekeltetéssel. A halk, hangosabb éneklést összekapcsoljuk a tempóváltoztatással vagy dallambújtatással. A legügyesebb gyermekek használhatják az egyszerű hangszereket.
A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelést kötött és kötetlen formában szervezzük. A zenei képességfejlesztés kötetlen jelleggel, mikrocsoportos formában tartjuk, a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve tudjuk fejlesztő munkánkat végezni. Az énekes játékokat kötötten, lehetőleg az udvaron tartjuk, rossz idő esetén a délelőtti levegőzés előtt. Így biztosítjuk az önfeledt, zavartalan, élményteli játékot. A zenehallgatást különböző tevékenységekhez kapcsoljuk. Jeles napokhoz kapcsolódva élő előadásban hallgathatnak hangszeres zenét, pár tagú kórusokat, esetleg szülők, zenetanárok előadását. Az év folyamán 1 alkalommal rendezünk hangversenyt.
A gyermek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogy beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetésével segítjük a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa kifejezésével, hangerejének utánzásával megéreztetjük nyelvünk kifejező erejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak énekeltetésével segítjük a magán-és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játék gyakorlásával bővül a gyermekek szókincse.
104
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:
A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül, tudnak egyedül is énekelni. Élvezettel tudnak figyelni a zenehallgatásra. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A gyermekek ismernek 4-7 mondókát. A gyermekek ismernek 10-15 gyermekdalt.
3.4.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka Célunk: A vizuális képességek fejlesztése. A gyermekek képesek legyenek élmény-és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezésére. Alakuljon, gazdagodjon a gyermekek tér-, forma-, színképzete, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük. Feladatunk: A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek, s azok lehetőségének biztosítása. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítás. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. Az alkotó tevékenység gyakorlásához megfelelő méretű és minőségű eszközöket biztosítunk. Kiválasztásuknál a praktikumot, a célszerűséget és az esztétikumot vesszük figyelembe. A tevékenységhez minden csoportszobában olyan teret biztosítunk, ahol az alkotók körét nem zavarják a mozgásos tevékenységet végző gyermekek. Fontosnak tartjuk, hogy egyszerre annyi gyermek tevékenykedjen, amennyi kényelmesen elfér egymás mellett. Olyan légkört alakítunk ki, amelyben a gyermekek szívesen bekapcsolódnak az alkotó munkába, ahol annyi ideig tevékenykedhetnek, ameddig jól esik nekik, ahol az elrontott, sikertelen lépéseket pótolhatják, javíthatják. Az alkotó munkához szükséges eszközöket megfelelő tárolóhelyen helyezzük el. Az eszközök biztonságos kezelését a gyermekekkel egyenként tanítjuk meg. A különböző technikákhoz szükséges feltételeket a mindennapi szabad játékban is biztosítjuk (rajzolás, festés, mintázás, gyurmázás, szövés, fonás, batikolás, origami, építés, műalkotásokkal való ismerkedés).
105
A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének fejlesztése A 3-4 éves gyermekekkel játszva ismertetjük meg az anyagokat, eszközöket és a technikai kivitelezés lehetőségeit. Elkezdjük az esztétikum iránti érzékenység kialakítását, észrevétetve, együttesen gyönyörködve a saját alkotásunkban, a mű- és népművészeti szépségekben. Teret engedünk a gyermek szabad témaválasztásának. Segítjük a képalakítást eszközbiztosítással, hogy élményeit festéssel, zsírkrétával, papírhajtással, agyagba, homokba karcolással, nyomattal kifejezhesse. Segítjük a képalakító készségének megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendeléséig. Gyermekeink tetszés szerint vesznek részt a plasztikai alakításban. Az anyagok, gyurmák alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva ismerik fel. A gyurmázást minden nap biztosítjuk számukra. Felfedeztetjük velük a különböző tárgyak formáit, alakjait. Beszélünk velük az alkotásaikról. Olyan légkört alakítunk ki, amelyben öröm egy-egy produktum. Többször megtekintjük az „ovi-galériában” kiállított alkotásokat. A 4-5 évesek alkotó-alakító tevékenységét bővítjük az élményekhez kapcsolódó, képalakító témajavaslatokkal és az azokhoz illő technikákkal. Segítjük őket, hogy az emberábrázolást, a környezetről, a tárgyakról, eseményekről szerzett ismereteiket saját elképzelésük alapján jelenítsék meg. Arra törekszünk, hogy a színkeveréssel létrehozott színárnyalatok, a sokféle, gazdag forma kiváltsa gyönyörködésüket. Biztosítjuk lehetőségeinkhez képest a különböző technikai megoldásokhoz és a rajzok finomabb kidolgozásához elengedhetetlen ceruzákat, filc- és rostironokat, fapálcákat, különböző méretű ecseteket, anyagokat, spárgát, fonalakat, festékeket, textileket, terméseket. Törekszünk arra, hogy plasztikai munkájuk során egyre jobban tagolják a formákat, hogy képesek legyenek apró ajándéktárgyakat készíteni, hogy a plasztikus formák létrehozásához használjanak pl. nagyobb dobozokat, takarókat, berendezési tárgyakat. A gyermekek részt vesznek az eszközök előkészítésében, elrakásában. Kisebb csoportokban megtekintjük az „ovi-galériát”. Lehetővé tesszük, hogy a látottakról véleményüket kinyilvánítsák. Az 5-6-7 éves gyermekek alkotó- együttműködési készségét fejlesztjük. Megteremtjük a közös kompozíció készítésének lehetőségét. Gazdagítjuk a technikai megoldások körét, az eszközlehetőségeket pl.: batikolás, kollázsok, plakettek, domborművek, lenyomatok, viaszkarcok, makettek, márványozás stb. alkalmazásával. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban megjelentetjük a mesékhez, dalokhoz, versekhez, ünnepekhez, énekes játékokhoz kapcsolódó eseményábrázolásokat. Segítjük őket, hogy a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat használjanak, hogy a formákat, színeket egyéni módon alkalmazzák, a plasztikai munkájukban megjelenjen a térbeli, többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes játék stb. Az ünnepekhez kapcsolódva apró ajándékokat készítenek szüleiknek, a felnőtteknek és a kisebbeknek. Az alkotó-alakító tevékenységhez szükséges anyagokat szüleik segítségével gyűjtik. Közösen tervezzük meg közvetlen környezetük díszítését, átalakítását, formálását. Segítjük a gyermekeket a játék, a bábok, kellékek készítésében és abban, hogy nagyobb elemekből „búvóhelyeket” házat, tornyot hozzanak létre. az alkotó tevékenységhez szükséges eszközöket, anyagokat önállóan készítsék elő. A szülők igénye alapján a gyermekek munkáit a folyosóra, öltözőbe kitesszük. Az „ovi-galériát” sokszor látogatják. Ez segíti ízlésük fejlődését. Ez a hely szemet gyönyörködtető, beszélgető hely, ahol a műalkotások hangulati, formai színbeli elrendezéséről esik szó. Szüleiknek is bemutatják a kiállított műveket.
106
A város nyújtotta lehetőségeket kiaknázva, több alkalommal is ellátogatunk múzeumba, kiállításokra, tájházakba. A vizuális nevelés ismeretforrása az egész látható világ. Minél szélesebb körét tárjuk a gyermek elé, annál nagyobb lesz az esély számára a legfontosabbat, a legszebbet meglátni, megalkotni.
A tevékenység szervezeti formáinak kialakítása E tevékenység a mindennapi játékban integrálódik. Minden héten egy alkalommal tudatosan irányított, mikrocsoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervezünk. Egyszerre csak annyi gyermek vehet részt a tevékenységben, amennyi az alkotó sarok asztalánál elfér, éppen azért, hogy legyen módunk egyénileg segítséget nyújtani. Ilyenkor is megteremtjük annak lehetőségét, hogy minden gyermek megalkothassa képi ill. plasztikai elképzelését, személyiségük kivetített darabját, érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantáziájuk és élményviláguk darabjait.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:
Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzelésüket. A gyermekek alkotásaira jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Örül alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködőek. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról. Önállóan és együtt is készítenek kellékeket, ajándékot.
3.4.6. A mozgás, mozgásos játékok Célunk: Alakítsa, fokozza a gyermekek mozgásának, testi képességeinek fejlesztését. Segítse a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodóképességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztését úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve.
Feladatunk: A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgás, mozgásos tevékenység és játékok összeállítása. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében.
107
A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása Fontosnak érezzük természetes mozgásvágyuk megőrzését, mozgásszükségletük tudatos kielégítését. A gyermekek nagymozgása jól fejleszthető az óvoda udvarán, változatos tornaszerek, kéziszerek biztosításával. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőségeket ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A gyermekek mozgásos tevékenységeit, azok eszközeit mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez, a csoport összetételéhez mérten tervezzük meg. Kialakult gyakorlatunkban a 3-4 évesek szervezett mozgásos tevékenysége során a természetes nagymozgások fejlődésének segítése kap hangsúlyt. - Fokozatosan kialakítjuk az együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, megtanulják az egymáshoz való alkalmazkodást mozgás közben. - Megismertetjük őket a futásgyakorlatokkal a menetirány betartásával, az elhelyezett akadályok kikerülésével. Játszanak ugrásgyakorlatokat, előkészítő mozgásformákkal. - Megismertetjük dobásgyakorlatokkal, babzsákkal, labdával, többféle kéziszerrel gyermekeinket. - A mozgásos játékok adnak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására is. Pl.: mozgásos játékok szervezése során főleg a törzs izomzatát erősítő csúszások, kúszások, mászások. - Mozgásfejlesztő játékok szervezése során késztetjük a gyermekeket a tőlük elvárható erőkifejtésre /a feladatokat úgy válogatjuk össze, hogy se túl könnyűek, se túl nehezek ne legyenek/. A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában továbbra is a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Irányított mozgásos játék során megjelennek a járás- futásgyakorlatok /pl.: a síkban-térben való változatos gyakoroltatási lehetőségek /. - Fussanak az elhelyezett akadályokon át, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással. Házas fogójátékokban gyakorolják az üldözés, menekülés taktikáját. Korrigáljanak irányváltozásokat, fussanak egymással szemben, kikerüléssel. - Ugrógyakorlatokat szervezünk, egy lábon, páros lábon, szökdelésekből felugrás –leugrás két lábra, játékos helyből távolugrás, versenyek megszervezésével. - Szabad mozgás, játéklehetőséget ad a megismert labdajátékok, ugróiskolák, kötéljátékok gyakorlására. Próbálgatják a labdát feldobni és elkapni, különböző testhelyzetekben gurítani. A támaszgyakorlatok során gyakorolják a célbadobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával, haránt terpeszállásból. - Irányított mozgásos játék során gyakorolják a támaszgyakorlatokat talajon és szeren. A talajtorna elemeként megjelenik a gurulóátfordulás és a kézenállás előgyakorlata a „csikórugdalózás”. - Nagyobb hangsúlyt helyezünk az egyensúlyérzék fejlesztésére a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálására. Játsszák az egyensúlyozó játékokat 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szeren. - Próbálják az együttes, egyöntetű ritmusú gyakorlatvégzést a gimnasztika során. A szervezett foglalkozásokon megismertetett mozgáselemeket szabad játék során, egyensúlyérzék fejlesztő játékeszközökön gyakoroltatjuk. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Ismert mozgáselemeket játékos formában szívesen ismételnek. A nevelőmunkánkban hangsúlyt kap
108
ennél a korosztálynál az észlelés, az alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. - Gyakran használjuk a különböző kéziszereket /maroklabda, kendő, szalag/. Több a futó, fogó, ügyességi játék. A futás feladataiban megjelenik a tempóváltás. Megismerik a fokozódó futást, a gyors futást és a lassú futást. - Sorozatugrásokat végeznek, magas- és távolugrásokat. Ugrásgyakorlatokat végzünk. Szökdeléseket páros és egy lábon haladással. Néhány lépéses nekifutással gyakoroljuk a magas –és távolugrásokat. - Játszunk dobásgyakorlatokat. Labdát dobunk egykezes, kétkezes, alsó- és felső dobással célba 2 méter magas kötél felett. - A gyermekekkel gyakran játszunk labdagyakorlatokat. Vezetik a labdát járás, futás közben. - Támaszgyakorlatokat végeznek (pl.: pók-, rákjárás, talicskázás ). Ismétlik az óvodában tanult talajtorna-elemeket: guruló átfordulást, a test hossztengelye körüli gurulást és a lépő láb magasra lendítésével a kézállás. - Egyre több fogó, futó ügyességi játékkal ismertetjük meg a gyermekeket. Az irányított mozgásos tevékenység során a futás feladataiban megjelenik a tempóváltás, gyors-lassú futás, a belegyorsuló futás. A futó, fogó játékok szabályai bonyolultabbak lesznek, sor- és váltóversenyekkel egészülnek ki. - A tanult gimnasztikai elemeket párosan és társakkal együtt is gyakorolják. Minden alkalmat kihasználnak a szabadon történő mozgásra. - Hagyományosan szervezett sportverseny az óvodák között: „Kelj fel Jancsi” játékos sportvetélkedő.
A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében A mindennapi szervezett mozgást (a kocogást, a futást mindhárom korosztálynak) bevezetjük. A futás mennyiségét a gyermekek szabadon határozzák meg. Irányított szervezett mozgás keretén belül a délelőtti játékidőben naponta valósítjuk meg.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:
A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése összerendezett. Ismerik az irányokat, a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. Tudnak gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Szeretnek futni, képesek rövid távon futni. Tudnak helyben labdát pattogtatni.
3.4.7. A környezet tevékeny megszerettetése, megismerése Célunk: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti-, emberi-, tárgyi világ értékei iránt. A környezet
109
megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása.
Feladatunk: A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során. A tevékenység szervezeti formáinak megteremtése. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A gyermekeket az óvodába érkezésükkor esztétikus, meleg, barátságos környezet fogadja. Igyekszünk a megfelelő tárgyi természetes anyagokkal és azzal összhangban lévő, kellemes benyomást keltő kiegészítőkkel tisztaságot, harmóniát sugárzóvá tenni termeinket, kiegészítő helyiségeinket. A 3-4 éves gyermekekkel először saját szűk környezetüket ismertetjük meg. Lehetőleg a csoport szimbólumát jelképző apró ajándékon tüntetjük fel a frissen óvodába érkezők jelét. Az első hetek ismerkedő, barátkozó, pozitív érzelmi szálakra épülő kapcsolatok kialakulása után és közben megtanuljuk a saját és társaik jelét. Megismerkedünk a mosdó, WC, öltöző helyiségeivel, majd a kicsik udvarrészével, az ottani játékokkal, növényekkel, kialakítjuk közös együttlétünk szokásainak alapjait. A Csokonai és Jókai úti óvodákban nincs külön udvarrész az egyes korcsoportoknak, ezekben az óvodákban is elkülönítettek az egyes tevékenységek színterei. A kiscsoportos udvarrész után más korcsoportok játszóhelyeit is meglátogatjuk, majd az óvoda közvetlen környezetét rövid séta alkalmával ismerjük meg. Tervezünk e korosztály számára az óvoda utcájában, közeli parkban sétát, megfigyeljük az állatok, növények életét, a természet változásait. A séták során gyűjtünk leveleket, terméseket. Otthonról hozott képekből, ill. együtt kivágottakból albumot készítünk, melyekhez a gyűjtött terméseket, leveleket is felhasználhatjuk. Ekkor beszéljük meg az addig látottakat, rendszerezzük őket (anyagok mennyiségét, formáját, nagyságát). Minden korosztály bármely tevékenységében megjelenik a matematikai képességfejlesztés. A családról gyűjtött, ill. az otthonról hozott családi fotók alapján beszélgetünk (Ki tartozik a családhoz?, Anyák napja stb.). A házi állatokat lehetőleg természetes közegükben ismertetjük meg a gyermekekkel. A téli időszakban lehetővé tesszük az otthonról hozott vagy a könyvtárból kölcsönzött videofilmek megtekintését. Ezek a filmek főleg vadállatokról szólnak, de ezen túl bármilyen fejlesztő célzattal rendelkező videofilmek is lehetnek. A 4-5 éves gyerekek élményszerző sétáikon már a távolabbi környezetük megismerésére törekednek. A szomszédos, vagy éppen távolabbi utcák üzleteivel, szolgáltató helyiségeivel is megismerkednek, az ott folyó munkatevékenységek folyamatosságát is megfigyelik (fodrász, papírüzlet, húsbolt, élelmiszerüzlet stb.). Találják meg a felnőtt segítségével a természet változásai és az emberi tevékenységek közötti összefüggéseket. Törekszünk arra, hogy a gyerekek e korban már maguktól is rácsodálkozzanak, felfigyeljenek természeti jelenségekre, hétköznapi szépségekre (fa, bokor, virág színe, formája, illata, madarak csicsergése, nagypelyhű hó hullása stb. ). Közös csoportsétáink alkalmával, de a szülőket is bevonva gyűjtsenek terméseket, leveleket,
110
kavicsokat stb. olyanokat, amelyek barkács tevékenységünk során fel tudunk majd használni. (A gyűjtés ne legyen céltalan!) A gallyakat rügyeztetünk és magvakat csíráztatunk. Minden évszakról gyűjtünk képeket, melyeket folyamatosan albumba rendezhetünk. Ellátogatunk az orvosi rendelőbe, másik óvodába, közben gyakoroljuk a közlekedési szabályokat, megismerkedünk személy- és teherszállító járművekkel. Ha a lehetőségeink engedik, videofilmen megtekinthetjük régi korok közlekedési eszközeit. Vásárlásokat tervezünk, ha lehetőség van rá a vásárcsarnokba, majd a friss zöldségféléket, gyümölcsöket nyersen elfogyasztjuk, közben megbeszéljük azok színét, formáját nagyságát, a fogyasztás higiénés feltételeit. Az óvoda udvarán előforduló madarak neveivel is megismertetjük őket (veréb, galamb, fecske, varjú, gólya, rigó, seregély, cinke, bagoly …). Mindenlehetőséget kihasználva az óvoda udvarán foglalkoztatjuk a gyermekeket, megismertetjük őket a bokrok alján, fűszálon élő bogarak, rovarok nevével is (katicabogár, katonabogár, szúnyog, lepke, méhecske, darázs, pillangó, hernyó stb.). Lehetőség szerint a téli időszakban, a fonó hangulatában lehetőséget biztosítunk kukoricamorzsolás, babfosztás munkatevékenységének megismerésére. Ez az időszak ad lehetőséget a házi állatok, az erdő, mező állatai és a vadállatok videofilmről való megismerésére. A 6-7 éves gyerekekkel az óvodától távoli helyekre, lehetőség szerint közlekedési eszközökkel utazunk. Ekkorra már a gyerekek többsége megtanult nyitott szemmel járni a természetben. A színek, magasságok, térbeli viszonyok megnevezéseivel tájékozódik, összehasonlít, tájékoztat, kísérleteket végezhet. Sétáink során megismerkedünk többféle fa, fű cserje, virág nevével. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a természet változásait, lehetőségünk szerint szedjünk gyógynövényeket, melyeknek a nevét is megtanuljuk (csipkebogyó, bodza, kamilla, hárs, csalán). A begyűjtött növényeket szárítjuk, majd megtanuljuk a felhasználási módjait. Az évszakokat jelző tábla mellett megtanuljuk a napszakot mutató tábla használatát is. Az évszakok változásait és az ezekkel összefüggő emberi viselkedési és munkatevékenységeken túl már a környezetünk védelmére, a szülőföldhöz, városunkhoz való kötődés megalapozását is fontos feladatunknak tekintjük. Ezt többek között városunk nevezetességeinek megismertetésével érjük el (szélmalom, fogadóház, múzeum, tájházak stb.) Csoportszobáinkban gondozzunk növényeinket. A szobanövények tavaszi átültetésénél is bevonhatjuk a gyermekeket a munkába. Egyszerű kísérleteket végzünk állatokkal, növényekkel, vízzel, levegővel, talajjal. Ellátogatunk középületekbe (pl.: könyvtár, rendőrség, tűzoltóság, bölcsőde, iskola). Hagyományként működik az autóbuszon illetve vonaton utazás, lovaskocsikázás. A vízi és légi közlekedésről az ismeretek megszerzésének egyik lehetősége a videofilmek megtekintése, melyet szívesen alkalmazunk, hiszen helyi sajátosságaink ezek helyszínen való megfigyelésére nem adnak lehetőséget. Videofilmen ill. állatkerti látogatások során tekintjük meg a vadon élő állatok jellegzetességeit, környezetüket, életmódjukat. Igény szerint ezeket a filmeket többször is levetítjük. A mikrocsoportos tevékenységi formák során megbeszéljünk a környezetünkben látható, felfedezhető formák nagyságbeli, mennyiségbeli, formai jellemzőit. Az állatok világnapján (október 4.) lehetőleg kirándulást tervezünk. A Föld világnapján, illetve a Madarak, fák napján a Déryné által szervezett programokon, vagy kirándulásokon veszünk részt.
111
A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetőséget ad minden gyermek számára az őszinte, érdeklődő beszélgetésre. Beszélgetéseink során odafigyelünk gyermekeink megnyilatkozásaira, érdeklődő kérdéseire, reagálunk, válaszolunk azokra. A mikrocsoportos foglalkoztatási forma intimebb hangulata lehetőséget ad a zárkózott vagy beszédhibás gyermek véleményének elmondására, nyelvi kifejezőképességük, szókincsük csiszolására. A valós élethelyzetek a gyerekeket is a természetes viselkedésre ösztönzik. Lehetőségük van az illedelmes viselkedés szabályainak hatékonyabb kialakítására, a bemutatkozás, köszönés, megszólítás, kérés, kérdés, felvetés helyes alkalmazására. A mikrocsoportos séták utáni beszélgetéseknek közösségformáló. összetartozást erősítő hatásuk is van. Lehetőséget biztosítunk mindenki számára gondolatainak, tapasztalatainak, érzelmeinek megfogalmazására. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében túlnyomórészt mikrocsoportos formában történik, közvetlen tapasztalat, élményszerző udvari megfigyelések és séták alkalmával. Évente 1-2 alkalommal (lehet többször is) erdei programokat szervezünk. Erre a természet ünnepein, azaz a természetóvó jeles napokon van leginkább lehetőség. A célszerű alkalmak: október 4., március 20., április – május.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:
A gyermekek tudják a lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében. A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását. Vannak ismereteik az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. A tárgyakat meg tudják számlálni legalább tízig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (pl.: alá, fölé). Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.
112
3.4.8. Munkajellegű tevékenységek Célunk: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok formálása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését.
Feladatunk: A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása A gyermekek munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, melyet a gyerekek elsősorban önmagukért és a közösségért végeznek. Valamennyi munkafajtánál megmutatjuk a gyermekeknek az egyes munkafajtához használatos eszközöket és a munka mozzanatainak sorrendiségét. Bekapcsolódunk a gyermeki munkatevékenységbe úgy, hogy érezzék a gyerekek a munkavégzés szépségét, de a nehézségét is. A vállalt munkavégzést értékeljük. Dicsérjük, ezáltal a gyerekekben pozitív viszonyt alakítunk ki a munka iránt. Arra is figyelünk, hogy a gyermek legyen tisztában a munkavégzésének milyenségével. A gyermekek elsődleges munkavállalása önmagukkal kapcsolatos (önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés). Törekszünk arra, hogy ezek a tevékenységek mindhárom csoport gyerekeinél megfelelő színvonalú legyen, hisz ezek után kapcsolhatjuk be őket a további teendőkbe. A 3-4 éves gyerekekkel még csak megfigyeltetjük a növényápolást. Bevonjuk őket a későbbi időben jelentkező betakarítási munkába (termék összeszedése, elszállítása). Ösztönözzük őket a mindennapi munkába, a rend megteremtésébe, segítséggel, példamutatással bekapcsoljuk őket a játékok elrakásába, a terem rendbetételébe (székek helyére tevése). Apróbb feladatokat, megbízásokat szívesen vállalnak és elvégzik azt (kanál, villa kiosztása, kenyérkínálás). A Táncsics krt. 19-ben tavasztól a babaszobák rendbetételébe a gyermekeket is bevonjuk. A 4-5 éves gyerekeknél bevezetjük a naposi munkát, ha már érettek erre. A Jókai úti óvodában önkiszolgálás folyik. Naposi munkára főleg az étkezési feladatok végzésénél számítunk. Fontosnak tartjuk a naposi munka menetének megbeszélését óvónő és dajka között, a zökkenőmentes munkavégzés érdekében. Bővítjük e korosztály munkajellegű tevékenységét a csoportrendezéssel, eszközök kiosztásával, összeszedésével, az öltöző rendjének megtartásával. Megadjuk a szükséges segítséget a feladatok pontos gyakorlásához. Élünk az alkalmi megbízások végeztetésével, ha önként vállalják. Dicsérettel ismerjük el a jól végzett munkát. A kevésbé jól sikerült munkavégzésnél élünk a bátorítással. Bevonjuk a gyermekeket a növény – és állatgondozásba (teknős, hal). Feladatul kapják az élősarok gondozását, az óvodaudvar tisztántartását (hulladék, játék összeszedése). Közösen madáretetőket készítünk. Arra ösztönözzük a gyerekeket, hogy rendszeresen figyeljék és töltsék fel segítséggel az üres madáretetőket. Az 5-6-7 évesektől már elvárjuk a naposi munka önálló végzését. A begyakorlás után helyesen és pontosan végezzék a terítést, a kenyér kínálását, a víz öntését. Étkezés után a szokásrendnek megfelelően mindent a helyére tesznek, rendbe teszik az asztal környékét.
113
A kiérdemelt dicsérettel az a célunk, hogy szívesen vegyenek részt a gyermekek a munkában. Arra neveljük a gyermekeket, hogy legyenek igényesek környezetük rendjére, lássák meg, és végezzék el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Amennyiben a körülmények, az időegyeztetés lehetővé teszi, megkérjük a nagyokat a kicsik öltöztetésére, segítésére. Lehetőséget teremtünk arra, hogy tevékenykedjenek a kert, a növények ápolásában. A környezet esztétikájának megteremtésébe bevonjuk a gyermekeket. Mind a három korcsoportnál célunk a jó kedvvel végzett munka. A nagycsoportos gyermekek esetében számítunk a folyamatos (vetéstől – betakarításig) és rendszeres munkavégzésre.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:
3.5.
A gyermekek szeretnek dolgozni. Örülnek, ha kötelességüket teljesítik Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában Örömmel segítenek a kicsiknek Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak
Az intézmény tagóvodáira vonatkozó kapcsolattartás mellett részprogramunk sajátosságai a kapcsolatépítésben
3.5.1. Az óvoda és a család Meggyőződésünk, hogy az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A szülő tud legtöbbet saját gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvónő rendelkezik olyan pedagógiai szaktudással, olyan korosztályi tapasztalattal, amely alapján igazi segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztésében. Korrekt, partneri együttműködésre törekszünk a szülőkkel a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. A kapcsolattartásunk formái: Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a már felvételt nyert, de még az óvodába be nem került gyermekeket meglátogassuk otthonukban, és ezáltal is próbáljunk közelebb kerülni a gyermekekhez, így amikor bekerül hozzánk, már nem lesz idegen az óvónéni. Lehetőséget biztosítunk, hogy aki igényli, anyás beszoktatást vegyen igénybe. Fontosnak tartjuk a napi kapcsolattartást a szülőkkel, hiszen így lehetőségünk van, hogy a szülők folyamatosan tájékozottak legyenek a gyermekükkel történt napi eseményekről. Hagyományainkhoz híven megtartjuk a szülői értekezleteket évente 3 alkalommal. Óvodánknak színes foltjai a nyílt rendezvények, nyílt napok, amikor a szülők a gyermekeikkel, óvodai dolgozókkal jó hangulatú, színvonalas rendezvényeken szerezhetnek élményeket az óvodánkról. Felhívjuk a szülők figyelmét az óvodában működő Galériára, illetve az óvodai hangversenyünkre.
114
3.5.2. Az óvoda és a bölcsőde Az óvoda kapcsolatot tart a bölcsődével, hiszen a gyermekeink egy részét az óvodába lépés előtt ez az intézmény neveli. Annak érdekében, hogy a gyermekek zökkenőmentesen, vagy legalábbis a legkevesebb nehézséggel tudjanak átjönni hozzánk, fontosnak tartjuk, hogy olyan kapcsolatot alakítsunk ki a bölcsödével, amely lehetőséget ad egymás munkájának megismerésére, segítésére. A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék. Nyílt programjainkra elhívjuk őket.
3.5.3. Az óvoda és az iskola Célunknak tartjuk, hogy olyan jó kapcsolatot, együttműködést tudjunk kialakítani az iskolákkal, ami lehetővé teszi gyermekeinknek a minél zavartalanabb iskolakezdést. Ennek elérése érdekében igyekszünk megismertetni nevelési céljainkat, feladatainkat az iskolával és természetesen mi is megismerjük az ő nevelési céljaikat, ezáltal segítve, hogy gyermekeink érettek legyenek az iskolai élet megkezdésére – nagycsoportos szülői értekezletek. Szeretnénk, ha minél több alkalommal ülnének le közös beszélgetésre, eszmecserére az óvónőink és az iskolák alsós vezetői. Meglátogatjuk a nagycsoportosokkal az iskola első osztályát, mielőtt beiratkoznának gyermekeink. Rendezvényeinkre meghívjuk a nevelőket is. A mi programunk megköveteli tőlünk, hogy a zeneiskolával, és rajztanárokkal szoros kapcsolatot építsünk ki. A zeneiskola hangszeresei aktívan bekapcsolódnának ezáltal az évszaki hangversenyeinkbe. A rajztanároktól segítséget kérhetünk a galéria kiállításának megszervezésében, a kiállítandó anyagok időnkénti rendelkezésünkre bocsátásában.
3.5.4. Az óvoda és a közművelődési intézmények Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a környezetünkben működő közművelődési intézményekkel szoros kapcsolatot, jó együttműködést alakítsunk ki. Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ Városi Csokonai Könyvtár Múzeum A kapcsolattartás formái: A látogatások, tájékoztatások, megbeszélések, egymás rendezvényeinek a látogatásai, a meghirdetett pályázatokon való aktív részvétel. A nagy, városi rendezvényeken ezentúl is aktívan részt veszünk (fenyőünnepség, gyermeknapi rendezvény, rajzversenyek, mesemondó versenyek stb.).
3.5.5. Az óvoda szakmai kapcsolatai Nevelési programunk eredményes megvalósítása és szakmai fejlődésünk érdekében minden óvodapedagógus tagja az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” Egyesületnek.
115
Kapcsolattartás formái: • rendezvények látogatása, • közgyűlésen való részvétel, • egyesületi régióban való együttműködés. Testvéróvodai kapcsolatot alakítottunk ki a püspökladányi Városi Óvodai Intézménnyel. Kapcsolattartás formái: • bemutató foglalkozások látogatása, • egymás rendezvényeinek megtekintése.
116
4.
Kinizsi úti és Zöldfa úti tagóvodák nevelési gyakorlata
117
TARTALOMJEGYZÉK
4.1 . 4.1.1 4.1.2. 4.2. 4.2.1. 4.3. 4.3.1. 4.3.1.1. 4.3.1.2. 4.3.1.3. 4.3.2. 4.3.2.1. 4.3.2.2. 4.3.2.3. 4.3.2.4. 4.3.2.5. 4.3.3. 4.3.3.1. 4.3.4. 4.3.5.
Óvodáink bemutatkozása – Küldetésnyilatkozata Kinizsi úti tagóvoda Zöldfa úti tagóvoda Nevelési gyakorlatunk célja, feladata Óvodaképünk – nyitott óvoda Nevelési gyakorlatunk specifikumai, sajátosságai Individualizálva szocializálunk Individualizálás lehetőségei a játékban Érzelmi nevelés, a szocializáció biztosítása Az óvodai életben a szocializáció folyamata A tevékenységközpontok rendszere Szabad játék Munkajellegű tevékenységek Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere Tervezés Nevelési gyakorlatunk tartalma, feladatrendszere A családok bevonása az óvodai életbe A család bevonásának alapszabályai Családgondozás – szociális munka Együttműködésünk külső kapcsolataink
118
118 118 119 123 124 125 125 125 126 126 127 128 129 129 132 134 141 141 142 143
4.1.
Óvodáink bemutatkozása - Küldetésnyilatkozata
4.1.1. Kinizsi úti tagóvoda „Valamennyien ugyanannak a fának vagyunk a levelei, és ez a fa – az emberiség.” /Pabló Casals/
Óvodánk a város déli peremén helyezkedik el. 1955-ben építették 75 férőhelyes, napközi otthonos óvodának. 1980-ban társadalmi összefogással még egy csoporttal és a hozzá tartozó helyiségekkel bővítették. A csoportszobák 50 m2 –esek, parkettásak, korszerű világítással, központi fűtéssel felszereltek. Az udvar 1500 m2, melyen árnyékos és napos terület, fedett terasz, előkert, pancsoló-homokozó medence, mozgásfejlesztő játékok, fák, bokrok találhatók. A kisebbségi lakosság létszáma napjainkban tovább növekszik, anyagi helyzetük pedig romlik. Körzetünkben egyre több a hátrányos helyzetű cigány család. Az óvodai nevelés pozitív múltját, jelenét látván az együtt élő többgenerációs családok igénylik a 3-7 éves gyermekük óvodai elhelyezését, egész napos ellátását. A szülői elvárás az óvodával szemben fokozott, gyermekeik sokoldalú fejlesztését csak tőlünk várják. Itt dolgozó pedagógusaink, dajkáink érzik ezt, és vállalják a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek az élménygazdag mindennapok megteremtését, az egyéni fejlődési ütemre épülő differenciált fejlesztést. Eredményünknek tekintjük, hogy a gyermekek örömmel és rendszeresen járnak óvodába, a szülők elismerik munkánkat és igénylik az óvodai nevelést. Tudják, hogy itt biztosítani tudjuk a játék örömét, a tanulást, az iskolai élethez szükséges tudás feltételeit és a megfelelő komfortérzetet. Büszkék vagyunk arra, hogy sikeres pályázatokkal gyarapítani tudtuk tárgyi feltételeinket. Hagyományainkat ápoljuk, ezek előkészítésébe, lebonyolításába a szülőket is bevonjuk. Minden évben 100 gyermeket nevelünk gyermekközpontú, a másságot elfogadó légkörben. Hitvallásunk: „Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb” /Szophoklész: Antigoné/. Mi ezt a csodát akarjuk 3-7 éves korban fejleszteni. Konstruktív és tevékeny magatartás kialakításával a szociálisan értékes és egyénileg eredményes (önfejlesztő) ember nevelésére törekszünk a családok bevonásával, a családok gondozásával. Helyi nevelési gyakorlatunk a „Lépésről-lépésre” minősített óvodai program adaptálására épült, melyet négy éves tapasztalatainkkal gazdagítottunk. Ennek a feladatnak az ellátására óvónőink, dajkáink szakmailag felkészültek.
119
4.1.2.
A Zöldfa úti tagóvoda „Ismerem jól az utat, lám, gyere hát ide, megmutatnám. Amerre a játék útja Arra van az okosság kútja.” /Mándi Stefánia/
Óvodánk 1980-ban épült a Kórház úti lakótelep és kertvárosrész szomszédságában. Az épületet tágas zöldövezet veszi körül. Óvodánk előkertjét tujákkal, fenyővel és növényekkel kialakított udvarrész teszi sajátos hangulatúvá. A hozzánk betérőket az utca felől egy gyümölcsös kert fogadja. Óvodánk 3 csoportos óvoda, pavilon rendszerű épület, minden csoport számára öltöző, mosdó és fedett terasz biztosított. A hozzánk járó óvodások gondozását, egész napos ellátását 6 óvónéni és 4 daduskanéni végzi, igen nagy gondoskodással, a szülők elvárásainak megfelelően. Hitvallásunk, hogy minden gyermek számára olyan nyugodt és szeretetteljes légkört alakítsunk ki, ahol természetes egymás tiszteletben tartása, elfogadása. A gyermeki játék elsődlegességét, s a tevékenységeken keresztüli tanulás, tapasztalás fontosságát hangsúlyozzuk, melyet a tevékenységközpontokban végzünk. A gyermekek nevelését vegyes csoportokban valósítjuk meg, ahol lehetőséget biztosítunk a testvérek, barátok egy csoportba kerülésére. A gyermekek mozgásigényének kielégítéséről óvodánkban a csoportszobákban és a játékokkal felszerelt udvaron gondoskodunk. Pedagógiai elképzelésünket a „Lépésről-lépésre” óvodafejlesztő programban látjuk megvalósíthatónak, melyben hangsúlyozzuk az egyéni fejlesztést – a különbségek figyelembe vétele mellett – közösségen belül. A családok közreműködésével gazdagítjuk a gyermekek élményeit, tapasztalatait, lehetőséget adva minél több ismeret elsajátítására. „Amit a gyermek nem kap meg, azt később adni sem tudja.”
120
A Kinizsi és a Zöldfa úti tagóvodák Küldetésnyilatkozata Olyan gyermeki világot teremtünk, mely tiszta, új és szép, tele csodákkal, felfedezéssel és várakozással. A teljes személyiség kibontakoztatása és szocializációja mellett, ésszerű korlátok között szabadságot adunk, bátorítunk és irányítunk. Jól felkészült óvodapedagógusként, olyan gyermekeket nevelünk, akik képesek döntéshozatalra, kritikus gondolkodásra, problémák kreatív megoldására, az egyéni különbségek tiszteletben tartására. Az egészséges testi-lelki fejlődést szeretetteljes, nyugodt légkörben, zöld övezetben biztosítjuk. A műveltségtartalom közvetítését a szabadjátékban, tevékenységeken keresztül integrált tanulásban valósítjuk meg. Közvetítjük az eltérő kultúrák megismerését és elfogadását. Jól felszerelt óvodai környezetünkbe bevonjuk és segítjük a családokat, törekszünk a partnerekkel való együttműködésre. Megteremtjük a hátrányos helyzetben születő gyermekeknek az egyenlő esélyhez jutás feltételeit.
és
ott
nevelkedő
A „Lépésről-lépésre” óvodai nevelésünk alapja, hogy gyermekeink a helyüket megtaláló, a változásokkal lépést tartani tudó és másokkal együttműködő képességekkel rendelkezzenek.
121
NEVELÉSI GYAKORLATUNK MODELLJE
Nevelési gyakorlatunk célja, feladata
Nevelési gyakorlatunk specifikumai, sajátosságai
I. INDIVIDUALIZÁLÁS SZOCIALIZÁLÁS
II. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1. A külső Irodalmi, Művészeti Családi, Építőjáték Manipuláci Homok-víz ós asztali világ ének-zenei tevékenység szituációs központja tevékenység ek központja tevékenysé tevékenysé tevékeny és g-gek megismerésé ek központja (rajzolás, szerepjáté központja központja -nek mintázás, k központja kézimunka) központja (szobában folyó, udvari tevékenység ek)
SZABAD JÁTÉK
AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK
választható
kötelezően választható
egyéni mikrocsoportos egész csoportot érintő
122
kötelező
TERVEZÉS (az óvodai élet megszervezésének elvei, keretei, a nevelés tervezése)
A FEJLESZTÉS TARTALMA (feladatrendszere)
1. Az egészséges életmód alakítása, mozgásfejleszt és
2. 3. Érzelmi Az nevelés és a anyanyelv szocializáció fejlesztés biztosítása e
5. A külső környezet tevékenység megismerése
4. Művészeti nevelés
Énekzenei nevelés
Ábrázolás Mese, 5.A. 5.B. -mintázás dramatizá A Matemati kézimunk -lás természet kai a i tapasztala kézműves környezet -tok -ség megismer é-se
III. A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE
INFORMÁLIS
FORMÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK
IV. CSALÁDGONDOZÁS, SZOCIÁLIS MUNKA
AZ ÓVODA KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
123
4.2.
Nevelési gyakorlatunk célja, feladata
Alapvető céljaink: A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, személyiségük fejlesztése az eltérő egyéni szükségletek, életkori sajátosságok ismeretében. Olyan személyiségek formálása, akik képesek döntéseket hozni, kritikusan gondolkodni, rátalálni a problémákra, azokat kreatívan, fantáziadúsan ötletesen megoldani. Tiszteletben tartják az egyéni különbségeket és a családok értékrendjének sokféleségét.
Általános nevelési feladataink: A személyiség harmonikus fejlesztése. A gyermekek erősségeinek, hátrányainak feltárása. Az eltérő kultúra, hagyomány és kommunikáció értékes elemeinek közvetítése. A kisebbségi identitástudat kialakítása, fejlesztése. Feladatunk a következő egyéni tulajdonságok, képességek, személyiségértékek megalapozása: Rendelkezzenek a gyermekek pozitív énképpel, legyenek önállóak, ismerjék meg saját értékeiket. Alakuljon ki a szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, táplálkozás, egészségügyi szokások). Tapasztalják meg, tanulják meg az alkalmazkodás és az önérvényesítés lehetőségeit. Fogadják el társaik másságát. Ismerjék meg, alkalmazzák a kultúrált magatartás szokásait. Alakuljon ki a döntés, a választás, a kreativitás képessége. Legyenek optimista szemléletűek. Ismerjék meg kulturális értékeinket, hagyományainkat. A szocializáció szempontjából a következő magatartásmódok és szokások kialakítása a feladatunk: Tartsák tiszteletben a környezetükben élő társaikat, felnőtteket. Tanulják meg a kompromisszumok, az önérvényesítés stratégiáit. Legyenek képesek társaikkal, felnőttekkel kommunikálni, kapcsolatot teremteni. Legyenek képesek önmagukat motiválni, problémáikat megoldani. Jussanak el az önkontroll elemi szintjéig. Tudjanak megoldani egyszerűbb szervezési feladatokat. Az értelmi nevelésünket a gyermekek egyéni tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre, kíváncsiságukra alapozzuk a tevékenység és gondolkodás egységét biztosítva. Fontosnak tartjuk: • az utánzásra épülő tanulással együtt, a felfedezéseket, a próbálkozásokat, az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichikus funkciók intenzív fejlődését, • a hagyományok ápolását,
124
• a természet, az élőlények szeretetét és védelmét, • az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést. Alapfunkciónknak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak alakítását, a szükségletet, a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését, az esetleges hátrányok korrekcióját.
4.2.1. Óvodaképünk – nyitott óvoda • • • • • •
évente felmérjük a szülők elvárásait, véleményét az óvodai nevelésről, megismerjük a családok szükségleteit, értékrendjét, a szülőket bevonjuk az óvodai életbe, a szülők igényei, az óvodapedagógus tapasztalatai alapján szakmai segítséget adunk a családi neveléshez, a családok közreműködésével gazdagítjuk a gyermekek élményeit, tapasztalatait, szükség esetén közvetítő szerepet töltünk be a családok és a speciális szolgáltató intézmények között.
Zöldfa úti tagóvoda Elsősorban a családi nevelés kiegészítését vállaljuk fel. Az óvodánkba érkező gyermekek családi háttere sokszínűséget mutat. A gyermekek egy része olyan családokból érkezik, ahol a szülők elfoglaltak, egyre kevesebb idő jut a gyerekekkel való foglalkozásra, együttlétre. Ezeknél a gyerekeknél hangsúlyosabbá válnak az érzelmi és szociális szükségletek. Közös kirándulásokat, játékos délelőttöket szervezünk ünnepek alkalmával, ahol lehetőség nyílik a gyermek-szülő kapcsolatának erősítésére. A gyermekeink másik csoportja halmozottan hátrányos helyzetű, ahol legfontosabb az óvó, védő, gondozó funkció. Sajnos ezek a gyermekek sok esetben csak 5 éves korban kerülnek óvodába. Feladatunk: ezeknek a gyermekeknek a felkutatása, a lehetőségek figyelembe vételével a beóvodázása.
Kinizsi úti tagóvoda Kiemelt funkcióként szerepel óvodánkban az óvó, védő, gondozó funkció a veszélyezettség felismerésében, megszüntetésében. A korai prevenció megvalósítására törekszünk az egészséges életmód, az érzelmi, értelmi és a szocializáció területén. A szülők, gyermekek jelzéseire reagálva, gyakori látogatással, a csoport óvónőivel szervezzük meg a családgondozást. Óvónőink nyitottságát tükrözi a nevelő-személyiségfejlesztő funkciónk: - A multikultúrális értékek megismerése, kiegészítése a gyermek beilleszkedését elősegítő szokásokkal, normákkal. - Az együttérzés, a nyitottság, a valós életre orientálás, a pozitív jövőkép elemi szintű elsajátítása. - A másság, a tolerancia, az identitástudat alapjainak lerakása. - A társas érintkezés, a verbális és nonverbális kommunikáció bővítése, a szókincs gyarapítása.
125
4.3.
Nevelési gyakorlatunk specifikumai, sajátosságai
4.3.1. Individualizálva szocializálunk Az individualizálás a gyermekek, egyének közötti különbségek felismerésére épül. Nevelésünk folyamatában az életkori szakaszonként jelentkező általános jellemzők mellett a gyermekek egyediségére, a köztük lévő különbségekre irányítjuk figyelmünket. A család és az óvoda szocializáló szerepét hangsúlyozva 3-7 éves korban, az intenzív „én-fejlődés” szakaszában kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egyediség támogatására, megalapozására, ösztönözve az együttműködést, a gyermekek szocializációját. A differenciálás szemléletmód, metodikai eljárás, mellyel az individualizálást valósítjuk meg (a gyermek megismerése, fejlesztése).
Az individualizálás elveinek megvalósításából eredő feladataink: A gyermekeket egyénenként ismerjük meg. Érvényesítjük az erősségek és az esetleges hátrányok számbavétele alapján az egyéni fejlesztés elveit (képességek, részképességek elemzése). Biztosítjuk a személyes kontaktust a tevékenységekben (óvodapedagógus –gyermek között). Figyelembe vesszük a gyermekek eltérő egyéni testi-lelki szükségleteit. Igény szerint biztosítjuk a szeparáció lehetőségeit (terem berendezésével tevékenységközpontokat alakítunk ki). A gyermekek eltérő mozgásigényét. Biztosítjuk a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolását. A gyermekekre vonatkozó információkat bizalmasan kezeljük. A gyermek folyamatos megismerése, a képességek erősségek, gyenge pontok regisztrálása, fejlesztése.
4.3.1.1. Az individualizálás lehetőségei
• • • • • • •
Az egyéni eltérések tolerálása a játékban: megfigyeljük a gyermekek jelzéseit, viselkedéseit, a kapott információkat értékeljük, megteremtjük az egyéni érdeklődésnek megfelelő játékfeltételeket, támogatjuk az egyéni elképzeléseket, szándékokat, konfliktushelyzetekben bevonjuk a gyermeket a megoldásba, a szabályalkotásba, kommunikációnkat egyénekre irányítjuk, az egyének eltérő szociális szükségleteit kielégítjük, erősítjük, formáljuk a gyermekek érzelmi kötődéseit, közvetlen segítséget adunk a társtalan, nehezen beilleszkedő gyermekeknek.
A személyiségközpontú szemlélet feltételeinek megteremtése: • lehetőséget biztosítunk az egyéni érdeklődés megvalósítására a tevékenységközpontokban, • a gyermekek jelei mellé nyomtatott nagybetűvel odaírjuk neveik kezdőbetűit, • megbeszéljük a hétvégi és más családi élményeket, 126
•
a tevékenységközpontokban tagoljuk a teret, hogy a kislétszámú gyermekcsoportok elmélyült együttes tevékenységéhez megteremtsük a feltételeket. A személyiségközpontú szemlélet érvényesítése nevelési gyakorlatunkban: • személyre szóló pedagógiai hatásunk, • szeretetteljes elfogadásunk, megértésünk, • pedagógiai optimizmusunk érvényesülése kommunikációnkban és az ezt kifejező metakommunikációnkban, • segítségadásunk a gyermekek egyéni problémáinak megoldásában, hangsúlyozzuk a személyiség értékeit és ezt próbáljuk elfogadtatni a kortársaikkal is, • beszélgetéseink a gyermekekkel személyes élményeikről, érzéseikről, gondolataikról • a szülőket bevonjuk a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe, • megteremtjük a tevékenységek feltételeit és egyénekre szabott szabályjátékokat kezdeményezünk, • figyelünk a gyermekek változó testi, lelki szükségleteire. 4.3.1.2. Érzelmi nevelés, a szocializáció biztosítása Óvodáskorban meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek mind a magatartás megnyilvánulásaiban, mind a tevékenységekben. Átszövik a gyermekek életét és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. Fejlődésükben meghatározó a családban a szülők szerepe, az óvodában az óvodapedagógusok mintája. A tevékenységközpont-rendszer az a színtér, ahol a gyermekek kiteljesedhetnek és kapcsolatba kerülhetnek társaikkal. Az érzelmi biztonság és a pozitív érzelmek fejlődését az alábbi elvek érvényesítésével valósítjuk meg: • kirándulásokat, sétákat, óvodán belüli és kívüli programokat szervezünk, melyek élethelyzetei, szituációi a gyermekek érzelmeit aktivizálják, • minden gyermek felé kifejezzük szeretetteljes elfogadásunkat és megértésünket, • érzelmeket átélő, empatikus felnőtt magatartás mintát adunk, • a művészetek eszközeivel is biztosítjuk a szocializációt. 4.3.1.3. Az óvodai életben a szocializáció folyamatának biztosítása A családi védettségből naponta kilépő gyermekek számára kitágul a szociális tér, egyre nő a személyiségükre hatást gyakorló személyek száma. Megtanulják megismerni önmagukat, az együttélés szabályait, a társas életben elvárt viselkedésmódokat. Fontos, hogy felismerjék, a saját boldogulásuk függ attól, hogy a közösségben érvényesüljenek. E fejlődésben meghatározó szerepet töltünk be jelzéseinkkel, értékeléseinkkel. Alakítjuk a gyermekek önmagukról kialakított képét, a közöttünk létrejövő érzelmi kapcsolat minőségével pedig befolyásoljuk szociális érzékenységüket, közérzetüket.
A megvalósítás módja: •
megfigyeljük és alakítjuk a gyermekek társas kapcsolatait, a közös élmények forrásait gazdagítjuk (élményszerző napok, kirándulások),
127
• • • • • • • • • • • • • • •
megalapozzuk a viselkedés-kultúrát, aktivizáljuk a gyermekeket a közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában, bővítjük a mikrocsoportos tevékenységek körét a felajánlott és a szervezett keretekben egyaránt, erősítjük a hazához, tájhoz, kultúrához való kötödést, az értékek megbecsülésére nevelünk, kiemelt feladatunk: a környezet megóvására, a természet szeretetére, a munka megszerettetésére, hasznának megláttatására nevelés, a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeit közösen szervezzük a csoportban (születésnap, névnap), a jeles napok, szimbolikus ünnepeink, a nemzeti ünnep hagyományait ápoljuk az óvodai életben, tevékenységekben fejlesztjük a gyermekek erkölcsi tulajdonságait, demokratikus légkörben rendezzük le a konfliktusokat, ösztönözzük a gyermekeket a megkezdett tevékenységek befejezésére, motiváljuk őket az akadályok leküzdésére, a gyermekeket pozitívan értékeljük, az egyéni igényekhez, szükségletekhez és fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal, olyan eszközöket, felszereléseket, tablókat, funkciótáblákat készítünk a gyermekekkel közösen, melyek az egymás felé irányuló törődést segítik, az egyén fejlődésének változását mutató táblákat folyamatosan vezetjük, bevonjuk a gyermekeket a szabályok kialakításába, ésszerű korlátok felállításával biztosítjuk a rendet (önfegyelem, önkontroll megtanítása), szabadságot adunk a gyerekeknek világos, egyértelmű határok között.
4.3.2. Tevékenységközpontok rendszere Nevelési gyakorlatunk legfőbb jellemzője, hogy egységbe foglaljuk, integráljuk a játékot, a tanulást, és a munkajellegű tevékenységeket. Tevékenységközpontokat alakítunk ki, ahol állandó lehetőséget biztosítunk a sokszínű tevékenységre. A tevékenységközpontok kialakításának szempontjai: A csoportszobákat világosan elhatárolódó, áttekinthető tevékenységközpontokra osztjuk. Ezek a terek variálhatók. A tevékenységközpontban elhelyezett eszközök az ott végzett tevékenységeket szolgálják. Teret biztosítunk a mozgásigény kielégítésére, a mozgásos szabályjátékokra és az énekes játékokra. A tevékenységközpontokban az eszközöknek, tárgyaknak a helyét tárgyképekkel jelezzük. A tevékenységközpontokban a részt vevő gyermekek létszámát piktogrammal jelezzük, az építőközpontban az építőelemek helyét tárgyképek jelzik. A csoportszobákban tükröződik a feldolgozandó projekt. A hét tevékenységközpont a következő: 1. Családi, szituációs és szerepjáték központja 2. Építőjáték központja (barkácsolás) 3. Manipulációs tevékenység központja 4. Homok-víz asztali tevékenységek központja 5. A külső világ tevékeny megismerésének központja (szobában folyó és udvari tevékenységek) 6. Irodalmi, ének-zenei tevékenységek központja
128
7. Művészeti tevékenységek központja (rajzolás, mintázás, kézimunka) A tevékenységközpontokban egységes rendszerbe integráljuk azokat a játéklehetőségeket, amelyeket tudatosan, átgondoltan választási lehetőségként a gyermekek számára biztosítunk. Felajánlásokat is kínálunk, melyek a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. A gyermekek ezt ugyanúgy örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A tevékenységközpontok a szabad játék és az általunk felajánlott, választható tevékenységek színtere, ahol a gyerekek egy választásokra és elmélyült tevékenységekre ösztönző környezetet találnak. Megadjuk a lehetőséget gyermekeinknek, hogy szabadon rendelkezhessenek az eszközökkel, valamint a játékuk során gazdagíthatják az eszköztárat. Elvárásunk, hogy a gyermekek öntevékenyen rakják el az eszközöket, ha már nem használják. A hely tudatos alakításával, a térrel való befolyásolással szabályozzuk a társas kapcsolatokat. A terek nyitásával a szocializáció fejlettebb szakaszában a kreatív, több csoportra kiterjedő összedolgozásra ösztönzünk.
4.3.2.1. Szabad játék Nevelési gyakorlatunkban a játéknak kiemelt helyet, szerepet, jelentőséget tulajdonítunk. Ennek az életkornak az alapvető szükséglete, mely semmi mással nem helyettesíthető, hisz a gyermek ezt a tevékenységet maga öröméért, önként választja. Integráló tevékenység, amelyet végigkísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A játék a spontán tanulás színtere. Ennek a gyermeki tevékenységnek a gyakorlása során alakulnak a társas kapcsolatok, gazdagodnak szociális érzelmeik, a világról szerzett tapasztalataik, ismereteik. Szabad játékban maximális szabadságot élveznek a gyermekek, korlátait az együttélés szabályai teremtik meg. Feladatunk, az óvodai környezet gazdagabbá tétele. Nevelési gyakorlatunkban a játék szabadságának érvényesítése nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Ez a gyermekek fejlesztését, feltételrendszerét, folyamatokat befolyásoló tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös élményeinek gazdagításával segítjük a szocializáció folyamatát, formáljuk az érzelmeket, a szokásokat, a magatartásmódokat, közvetítjük a kultúrát a szabad játékban. Ez a nevelési mód pótolhatatlan segítséget ad a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény családi háttérből jövő gyermek számára. Megfelelő hely A csoportszobában egymástól távol helyezzük el a mozgalmasabb és csendesebb tevékenységeket. A mozgás biztosítására az építő, az irodalmi, ének-zenei központot találjuk a legalkalmasabbnak, ahol kezdeményezhetők a mozgásfejlesztő szabályjátékok is. A mobil bútorokkal igény szerint tudjuk alakítani a teret. A játékformák iránti igények alakulását követi a terek nagysága. A játékidő biztosítása A szabadjáték védelmét a napirendben megfelelő időtartamban biztosítjuk. Az egész nap a szabad játék rendelkezésére áll, kivétel az öltözködésre, testápolásra, étkezésre, alvásra szükséges időtartam. Az általunk kezdeményezett, választható és kötelező tevékenységek időtartama a nagyok esetében sem haladja meg a 20-25 percet.
129
Élmények biztosítása Gyermekeink játéka élményeikből építkezik. Egyéni élményeikre játékukból, kommunikációikból tudunk következtetni. Egyéni élményeik változatosak, a családi háttér különbségeiből adódóan. Az egészséges személyiségfejlődés érdekében fontosnak tartjuk a sok közös óvodai élményforrás biztosítását. A sok közös élmény, a gyűjtőmunka, a gyermekek által készített játékeszközök, a témák többszempontú megközelítése és tevékenységekhez kapcsolásával gazdagítjuk a játékfajtákat.
4.3.2.2. A munkajellegű tevékenységek A munkajellegű tevékenységeket játékidőben a mindennapi tevékenységek során szervezzük. Kezdetben a gyermekek saját szükségleteik kielégítéséért segítségünkkel végeznek munka jellegű tevékenységet, később társaikért, a közösségért is szívesen vállalnak feladatokat.
Nevelési gyakorlatunkban megjelenő leggyakoribb munkafajták: Önkiszolgáló munka: testápolás, étkezés, öltözködés. Eredménnyel záruló tevékenységek, melyet a gyermekek önként, alkalomszerűen vállalnak (takarítás, salátakészítés, üzenetek átadása, tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok). Folyamatos értékelés. Csoportjaink hagyományaihoz kapcsolódó munkába bevonjuk a nagyobb gyermekeket, pl.: ünnepi készülődések során terem díszítése, átrendezése, ajándékok készítése. Élő környezetünk ápolásában, növényeink gondozásában vállalt feladatok. Feladatunk: Az elvégzendő munka feltételeit megteremtjük. Értékeljük, ösztönözzük a munkavégzést. A szülőket bevonjuk a munkajellegű tevékenységekbe.
4.3.2.3. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere A megfelelő tanulási tartalmakat szakszerűen válogatjuk össze és integráljuk a különböző területekről. Az integrált témakör feldolgozásával lehetővé tesszük a konkrét tapasztalatok szerzését, és a multiszenzoros tevékenységeket. Óvodáinkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység. Ez nem szűkül le az ismeretszerzésre. Az egész nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, a „kezdeményezett foglalkozásokon” valósítjuk meg, amely a játékban a leghatékonyabb.
130
Nevelési gyakorlatunkban a játéktevékenységek és a felajánlott tevékenységek ugyanabban a tevékenységközpont-rendszerben folynak (kivétel: a kötelező mozgásfejlesztés és a mozgásos játék). A szabadjáték lehetőség és az általunk felajánlott tevékenyég között a különbség, hogy az utóbbi tartalmaz megkötéseket. Ezeket a tevékenységeket, műveltségtartalmakat tervszerűbben közvetítjük, kezdeményezzük, illetve irányított játéknak minősíthetjük.
Választható tevékenységek Ebben a formában kezdeményezzük spontán játék közben a tanulási helyzetet, felajánlva a szervezett tevékenységet is. Az egyidőben több központba biztosított választásnál alkalmanként a szülőket és a dajkákat is bevonjuk. A kisebb gyermekek számára minden felajánlott tevékenység választható. A választás lehetőségét mi biztosítjuk, a gyermekek pedig dönthetnek.
Kötelezően választható tevékenységek Ez azt jelenti, hogy több tevékenységközpontban ajánlunk fel lehetőséget a nagyoknak, amelyből a választás kötelező, de a gyerekek maguk döntik el, hogy melyik tevékenységet választják. Ha elképzeléseik, ötleteik, szükségleteik azt kívánják, szabad az átjárás.
Kötelező tevékenységek • • • •
kötelező (egyszerre, az egész csoport számára): nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés heti két alkalommal minden korcsoportban alkalmanként a nagyoknak az ének-zenei tevékenység napi játékos mozgásfejlesztés
A felajánlott tevékenységek jellemzői: A gyermekek szempontjából: • feladattartásra nevel a választás, a döntés lehetőségét biztosítva, • a tevékenységbe ágyazott műveltségtartalom integráltan kerül megközelítésre, • tapasztalás útján ismerkednek meg a problémákkal, • felfedezéssel, kísérletezéssel, szándékos figyelem és bevésés aktivizálásával, játékosan tanulnak. Az óvodapedagógus szempontjából: • komplex fejlesztő hatást fejtünk ki a tevékenységközpontokban, • tervszerűen, átgondoltan érvényesítjük a nevelés kultúraközvetítő szerepét, figyelembe véve a gyermekek elképzeléseit, szükségleteit, • személyes mintaadó szerepünkkel kiegészítjük a gyermekek önálló tevékenységeit, • a szabad játék intenzitását figyelembe véve határozzuk meg a kezdeményezésre alkalmas helyzetet.
131
A kötelezően választható, felajánlott tevékenységek szervezésének feltételei: • • • •
A választható tevékenységeket kapcsoljuk egymáshoz, és csak akkor szervezzük, ha a gyermekcsoport már rendelkezik egy fejlettebb játékkultúrával. Ne zavarjuk a szabad játékot! Differenciáljuk a felajánlott tevékenységeket. Ez a forma egy szervezettebb helyzetet igényel.
Kötelezően választható tevékenységeket novembertől április végéig szervezzük az iskolába készülő nagyok számára.
Zöldfa úti tagóvoda Kötelező tevékenység a vegyes csoportban a nagyoknak: • nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés, • csoportközi tevékenységben ének-zene tevékenység, • udvari tevékenység. A felajánlott tevékenységek formái: • egyéni, • mikrocsoportos, • az egész csoportot érintő tevékenységformában valósul meg. Minden tevékenységformában érvényesítjük a differenciálást, mint alapelvet. A gyerekek egyéni különbségeit toleráljuk, figyelembe vesszük A differenciálás gyermekcsoportjainkban a fellelhető fejlődési szintekhez, eltérésekhez való alkalmazkodást jelenti. Alapos gyermekismeretet kíván meg tőlünk, hogy minden helyzetben több lépcsőfokot fel tudjunk kínálni a gyermekek számára, s az ehhez szükséges feltételeket előre meg tudjuk tervezni. Hiszen, ha bízunk a gyermekekben, az általuk választott szinten sikerélményekben lesz része, akkor ez továbblépésre, bonyolultabb feladatok választására ösztönöz. • Egyéni tevékenységforma: E tevékenységforma jelen van az egész nap folyamán, melyben célirányos fejlesztést végzünk. • Mikrocsoportos tevékenységforma: A gyermekek érdeklődése alapján, spontán módon, a gyermekek választásai, baráti kötődései, valamint javaslataink alapján alakulhatnak ki a mikrocsoportok.
132
• Egész csoportot érintő tevékenységek: E tevékenységi forma is csak differenciáltan szervezhető. Pl.: egyensúlyérzék fejlesztését az egész csoport számára egyszerre, 3-4 fokozatban, 3-4-féle eszközzel tervezzük. Beszélgető körben: lassabban kommunikáló gyermekeket türelmesen kivárjuk, fokozatosan elengedjük őket. Integrált műveltségtartalom a felajánlott tevékenységben Nevelési gyakorlatunkban az integrált fejlesztéssel komplex fejlesztésre törekszünk, e tevékenységben sokféle képesség alakítását tűzzük célul. Ehhez a lehetőséget a projektrendszer adja. Az alábbi integrációt, projekt lehetőségeket alkalmazzuk: • témaprojekt: közös élményre, előkészületre építjük és egy téma köré szervezzük a felajánlott tevékenységeket • a gyermekek által készített eszközökkel sokféle tevékenységeket indukálunk a központokban Fontos feladatunk a felajánlott tevékenységekben: a differenciálás elvének érvényesítése. Az iskolaérettséghez szükséges személyiségjegyek, képességek fejlesztésére, személyre szóló fejlesztő tervet készítünk a gyermekek részére.
4.3.2.4. Tervezés Szervezeti keretei Az óvodai csoportok kialakítása a helyi igények alapján történik. A nevelési gyakorlatunkat mindkét szervezeti formában megvalósítjuk (homogén, heterogén).
A tevékenységek időkeretei: a napirend és a hetirend Nevelési gyakorlatunkban hosszabb és rövidebb távra szóló terveket készítünk csoportra és egyénre szólóan. A csoportok éves nevelési tervüket tanév elején elkészítik, mely kapcsolódik az intézményi szinten meghatározott feladatokhoz. Ez a program komplex, mivel kiterjed a csoportbeli szokásokra, magatartásformálásra és hagyományápolásra, közös élményekre, témakörökre, célkitűzésekre, feltételekre, feladatokra. A komplex témafeldolgozáshoz a projekteket többféle tevékenységre lebontjuk, mely nem szűkül le az értelmi fejlesztésre. Rövidebb távra szóló tervezést a napi-és hetirend és a heti vagy kétheti terv jelenti.
A napirend Napirendünk kialakításánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: • Legyen rugalmas, életspecifikus, figyelembe véve az eltérő alapvető biológiai szükségletek kielégítéséhez szükséges időtartamot (étkezés, alvásigény).
133
•
Legyen stabil, melyet a rendszerességgel, azonos időpontban visszatérő tevékenységekkel (étkezések időpontja, levegőn tartózkodás, pihenés időpontja) biztosítunk a gyermekek számára, melyeket egy idő után megszoknak és biztonságérzetet ad számukra.
NAPIREND az életkori összetételtől függően
3-4 évesek SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett) - Felajánlott, választható tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás
TEVÉKENYSÉGEK 4-5 évesek SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett) - Felajánlott, választható tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás
JÁTÉK A SZABADBAN
JÁTÉK A SZABADBAN
Időkeretek 6.00-8.00 órától
12.00 óráig
12.00 órától 15.00 óráig
15.00-18.00 óráig
5-6-7 évesek SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett) - Választható, vagy kötelezően választható felajánlott tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás JÁTÉK A SZABADBAN
Ebéd (kötött formában, Ebéd (kötött formában, Ebéd (kötött formában, előtte, utána testápolás előtte, utána testápolás előtte, utána testápolás PIHENÉS PIHENÉS PIHENÉS és (vagy) felajánlott tevékenység SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevékenységek)
SZABAD JÁTÉK SZABAD JÁTÉK ( választható felajánlott ( választható felajánlott tevékenységek) tevékenységek)
JÁTÉK A SZABADBAN
JÁTÉK A SZABADBAN
JÁTÉK A SZABADBAN
Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőtől függően rugalmasan változnak.
A hetirend A hetirend összeállításánál a következő elveket vesszük figyelembe: • legyenek stabil pontjai a heti programnak, megszokott napokon visszatérő tevékenységek, • legyen lehetőségünk az aktualitásokra, és a szülők bevonására, • hetente 1 alkalommal tervezzünk kötelező mozgásfejlesztést, 1 alkalommal kezdeményezett mozgásfejlesztő szabályjátékot,
134
•
egy napra tervezzük a tevékenységközpontokban felajánlott tevékenységeket, integrált módon történő feldolgozást (ezeken a napokon a csoportban dolgozó óvónőknek nagyobb fedési idő szükséges), • a felajánlott, választható tevékenységet úgy alakítjuk, hogy művészeti tevékenységekre minden nap, folyamatosan legyen lehetőség a szabad játék keretein belül, • kis- és középső csoportokban a felajánlott tevékenységek választhatók legyenek, • vegyes összetételű csoportjainkban a nagyok számára felkínált kötelezően választható tevékenységek a kisebbek számára választható lehetőséget jelenthetnek. Általános minta a hetirendre: Hétfő Kedd
Szerda Csütörtök
Péntek
Testnevelés Mozgásfejlesztő szabályjátékok (kezdeményezett) Mozgásfejlesztő szabályjátékok Mozgásfejlesztő játékok (kezdeményezett)
Választható tevékenységek Kötelezően választható vagy /és felajánlott tevékenységek Választható tevékenységek Választható vagy /és kötelezően választható felajánlott tevékenységek
Közös élmények szerzése
A heti-és napirendnek megfelelő rendszerben tervezzük a heti-, kétheti tervet, melyet a váltótárssal együtt készítünk el. Ez komplex pedagógiai program, melyben a tevékenységközpontokban szervezendő játékot és játékos tanulást biztosító folyamatokat tervezzük meg. A keretjellegű hetirendünket a heti tervben töltjük meg tartalommal. A heti-, kétheti tervet a csoportok naplójában rögzítjük. A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének regisztrálása egyéni mérő, értékelő, fejlesztő lapon történik. A gyermekek fejlődéséről rendszeresen egyénileg konzultálunk a szülőkkel.
4.3.2.5. Nevelési gyakorlatunk tartalma és feladatrendszere Nevelési gyakorlatunk integrálja a műveltségtartalmakat. Az integrálást „projektrendszernek” nevezzük. A tartalom hordozói a tevékenységek, amelyet a gyermekek vagy az óvodapedagógus kezdeményez. „A projekt sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. A projekt-módszer tudatos tervezést igényel, csakhogy elsősorban a tanulói tevékenységek tervezését…”/4/ Mit is jelent ez számunkra a nevelési gyakorlatunkban? Azért tartjuk a projekt-módszert hatékonynak nevelésünk során, mert a dolgok, jelenségek nem verbális, absztrakt síkon jelennek meg, hanem konkrétan, a tapasztalás szintjén, ahol gyermekeink maguk is képesek megfigyelésekre, felfedezésekre, felismerésekre. 135
A témakörök kiválasztásában, a témák többszempontú feldolgozásában aktív partnerként vonjuk be a gyermekeket, akik saját élményeikkel, tapasztalataikkal hozzájárulnak a kreatív tervezéshez. A kiválasztott témák tartalmát a különböző tevékenységközpontokban, a szabad játékban és a szervezett tanulás helyzeteiben dolgozzuk fel, tevékenységhez kapcsolva. Egy-egy téma feldolgozása több héten keresztül is eltarthat, hiszen közben a gyermekek ötleteikkel, gyűjtéseikkel, megfigyeléseikkel, információikkal, tovább építik a tartalom kibontását. A tematikus projektrendszerünk jellemzői: • • • •
A gyermekek érdeklődésének megfelelően sok érdekes témát tartalmaz, nem szűkül le az évszakrendszerre. A gyerekek változatos formában találkozhatnak a témával, sokféle módszert, eljárást integrál. Sokféle tevékenységet integrál (ábrázolást, ének-zenét, dramatizálást, stb.). Sokféle helyzetben találkoznak a gyermekek a témával, pl.: helyszíni megfigyelések, képek gyűjtése, albumok készítése stb.
Nevelési feladatainkat tudatos nevelőmunkával öt nagy tevékenységforma keretében valósítjuk meg.
4.3.2.5.1. Az egészséges életmód kialakítása Ez a feladatkör a nevelési funkciónk közül a legfontosabb. Feladatunk: a lakótelepen, vagy a zsúfolt kicsi lakásokban élő gyermekek egészségének, testi fejlődésének, fizikai állapotának védelme.
Feladatunk: Biztosítjuk az egészséges életmód feltételeit, szokásainak kialakítását. Kompenzáljuk a szociális hátránnyal érkező gyermekek hiányait. Megalapozzuk a higiéniai, táplálkozási szokások, a pihenés, edzés, s mentálhigiénét biztosító szemléletet. Az egészség megőrzését edzéssel, prevencióval és korrekcióval segítjük. Segítjük az érzékszervek egészséges működését. Fejlesztjük a harmonikus, összerendezett nagy-és kismozgást, a testi képességeket, a mozgáskultúrát.
Kinizsi úti tagóvoda: • szükséges az évi kétszeri általános egészségügyi szűrővizsgálat, • a védőnők rendszeres (kéthavonkénti ) vizsgálata. 4.3.2.5.2. Mozgásfejlesztés A gyermekek mozgásigényének kielégítését, a mozgás fejlesztését az alábbi formában valósítjuk meg: 136
Szabadmozgással az egész évben rendelkezésre álló, tematikusan felszerelt udvaron, ahol a nagy mozgástér és egyéb tevékenységek elkülönítése biztosítja a zavartalan mozgást. Zöldfa úti tagóvoda: Az eltérő szükségletű gyermekek mozgásigényének kielégítését a csoportszobában a szabad tevékenységközpontokban valósítjuk meg. Kinizsi úti tagóvoda: Terveink között szerepel tornaszoba kialakítása. A gyermekek igényeinek megfelelően általunk kezdeményezett mozgásfejlesztés, lehetőleg a szabadban. / A hetitervben 1 alkalommal testnevelés és 1 alkalommal mozgásfejlesztés szabályjátékokkal./ A mozgásfejlesztő szabályjátékokhoz sok kéziszert használunk.
4.3.2.5.3. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Személyiségközpontú pedagógiánkban meghatározó szerepet kap a gyermek érzelmi fejlesztése, formálása, az érzelmekre hatás. Egész nap erősítjük a szeretet, a kötődés szálait, formáljuk az együttérzést, az empátiát, a segítőkészséget, a szülők, kortársak, a település. a haza szeretetét.
Feladatunk:
Közvetítjük a társadalmi élet alapvető ismereteit a közös élmények, tapasztalatok útján. Megalapozzuk az erkölcsi érzelmeket. Fejlesztjük a udvariassági szokásokat, magatartási módokat. Erősítjük a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodást és az önérvényesítést. A tevékenységek során fejlesztjük az eredményre, akadályok leküzdésére való törekvést. Formáljuk a reális énkép alakulását. Ápoljuk a személyes és a csoportélet hagyományait. Feloldjuk a kezdeti gátlásokat egyéni élmények átélésével, mintakövetéses tanulással. Erősítjük a bizalmat önmaguk és egymás iránt.
4.3.2.5.4. Az anyanyelv fejlesztése Nevelési gyakorlatunkban az anyanyelv fejlesztése elválaszthatatlan bármely tevékenységtől és nevelési feladattól. Óriási szerepet tulajdonítunk, a másokra való odafigyelés, az irodalmi nevelés fejlesztő hatásának. Óvodásaink többsége (főleg a Kinizsi úti tagóvodában) gyenge beszédkészséggel, minimális szókinccsel, beszédértési problémával érkeznek. Feladatunk: Fejlesztjük a tapasztalatok, érzelmek, (beszélgetőkörök szervezésével).
137
gondolatok
szóbeli
kifejező
készségét
Megalapozzuk a kontaktusteremtés, kommunikációs készség és az önkifejezés eszközeit szituációs, dramatikus játékokkal. A fonematikus hallás preventív korrekcióját végezzük játékos fejlesztő program alapján. Támogatjuk az olvasás előkészítését, az írott nyelv iránti érdeklődést (nyomtatott nagybetűkkel a nevek jelzése, írásos jelrendszer megjelenítése). Fokozatosan és folyamatosan javítjuk a kiejtésbeli, nyelvtani és szóhasználati hibákat, meghonosítjuk a párbeszédet. 4.3.2.5.5. Művészeti nevelés Művészeti nevelésünkben a legnagyobb hangsúlyt a komplex élményekre helyezzük. Ennek alapja az a globális élmény, amely a teljes gyermeki személyiséget érinti (zene, mozgás, önkifejezés együttessége). Nevelési koncepciónkat három tevékenységcentrumban érvényesítjük: a) az irodalmi b) az ének-zenei c) az ábrázoló, kézműves
Feladatunk: Megalapozzuk a polarizált érzelmeket, erősítjük az empátiát, az önkifejezést (mese, vers, zene, ábrázolás, mozgás, bábjáték). Az esztétikai, etikai fogékonyságot élmények nyújtásával formájuk. Ápoljuk a népi hagyományok, a kultúra gyökereit, a multikultúrális értékeket. A drámapedagógia eszközeivel hangsúlyozzuk az érzelmek, gondolatok mozgással történő kifejezését. Az alkotás, az esztétikum létrehozására ösztönzünk. a) Irodalmi nevelés Az irodalmi nevelésünket megalapozó mesélést, mondókázást, verselést sokféle tevékenységhez kapcsolhatjuk, spontán vagy gyermeki kezdeményezésre, vagy általunk felajánlva a gyermekek számára. A mondóka, a vers improvizálásra ösztönzi a gyermekeket, amelyre mi magunk is példát adhatunk, amit támogatunk. Irodalmi nevelésünkben megjelenik a magyar gyermekköltészet, népmesék, népi mondókák világa, más népek kultúrájának közvetítése. A mesék dramatizálására ösztönözhetjük a nagyobb gyermekeket. A dramatizálás egy olyan komplex tevékenység, amely integrálja a művészeti ágakat, nagyszerű lehetőséget ad a közös élményszerzésre, az együttműködés készségének alakítására. Lehetőséget biztosítunk a nap folyamán a gyermekeknek, hogy beöltözzenek, „mintha” – helyzeteket teremtsenek, melyben megjeleníthetnek történéseket, elképzelt meséket és történeteket. Irodalmi nevelésünk során fontos szerepet kap a bábjáték. A bábozás integrálja a különböző művészeteket –mozgás, beszéd, zene, irodalom, ábrázolás. A gyermeki önkifejezés egyik legfontosabb eszköze, mely során fontos információhoz juthatunk a partnerként
138
közreműködő gyermekről. Ezáltal igen fontos eszköze számunkra a megismerésnek és fejlesztésnek is a bábozás. Feladatunk: Olyan hangulat megteremtése, melyben lehetőség nyílik irodalmi élmények átélésére, ahol a nagyobb gyermekeknél megjelennek a személyes történetek, elbeszélések iránti érdeklődés és a saját mese létrehozásának igénye. Alkalmanként lehetőséget teremteni egy-egy szülő, nagyszülő gyermekkori élményeink meghallgatására. Készítsünk a gyermekekkel kedvenc figuráikról elbeszéléseket, képeskönyveket, alkossanak saját mesét. Segítsük a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formáját, a belső képalkotást. Óvodai életünkbe minden nap építsük be a mesét, verset, elbeszélést. A mesekönyveket jól láthatóan, tematikusan, könyvtári elhelyezéshez hasonlóan rakjuk ki. A népköltészet remekei, a kortárs gyermekirodalom művei mellett más népek irodalmi alkotásai is részei irodalmi nevelésünknek.
b) Ének zene nevelés A gyermekek és az általunk kezdeményezett zenei tevékenységek az egész nap folyamán megjelenhetnek. A mozgás –a ritmus – a zene egymástól elválaszthatatlan egységben jelenti a zenei élményt. Legfontosabb célunk a zene megszerettetése, a mozgás és az éneklés élményének nyújtása, jó hangulatú, szabad légkörben. Elsősorban a közös mozgás, éneklés jelenti a legnagyobb élményt, nincs ösztönzőbb gyermekeink számára, ha gyakran énekelünk körülöttük, akár más tevékenységek közben is. Nevelési gyakorlatunkban Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokon építjük zenei nevelésünket.
Feladatunk: Mozgás-hang-szöveg összekapcsolásával a készségek fejlesztése. A gyermekek éneklésének ösztönzése sok zenei élmény nyújtásával. Zenei kreativitás, zenei hallás, ritmus és formaérzék fejlesztése. A gyermekeket ismertessük meg környezetünk hangjaival. Mondókák, gyermekjátékok, táncok, dalok, és népdalok tanulásán keresztül zenei képességek fejlesztése. Alakítsuk ki a gyermekekben a zene iránti fogékonyságot (érdeklődésük felkeltése, zenére koncentrálás, improvizációjukat támogatjuk). Zenét értő és szerető szülőket, nagyobb testvéreket bevonunk a közös zenei tevékenységbe. Hangszerekkel való ismerkedések, készítsünk a gyermekekkel közösen sok zenei eszközt. c) Vizuális nevelés, ábrázolás, mintázás, kézi munka, kézművesség Az ábrázoló-kézműves tevékenységek lehetőségét állandóan biztosítjuk a nap folyamán. A gyermekek számára az anyaggal való játék, az alkotás során a tevékenység a fontos. A kreatív önkifejezéshez, alkotáshoz oldott légkört teremtünk a csoportban, megtanítjuk a gyermekekkel észrevenni mindazt, ami gyönyörködtető, ami esztétikus.
139
A művészeti tevékenységek során megismertetjük a gyermekeket a színvilággal, a formavilággal, a téri ábrázolás világával, az anyagok különböző természetével, a technikákkal, amelyekkel kifejezhetjük elképzeléseinket, gondolatainkat, érzelmeinket. Minden csoportban fontos berendezési tárgy a festőállvány.
Feladatunk: A műhelymunka lehetőségének megteremtése az egész nap folyamán, ehhez a feltételek biztosítása (élmények, anyagok, eszközök, rend-és tisztántartás). Térbeli tájékozódásuk, képi, plasztikai kifejezőképességük fejlesztése. Tér-forma-színképzetük fejlesztése. Egyszerűbb művészeti alkotásokkal való megismerkedtetés. A gyermekek munkáinak megbecsülése, azokból kiállítások rendezése. A gyermekmunkák megfigyelése, elemzése. A teljes személyiség fejlesztése. A tevékenységekhez szükséges anyagok folyamatos gyűjtése. A gyermekek számára a legkedvesebb eszköz, melyet ő maga teremtett. A különböző technikákkal készített eszközöket felhasználjuk az építőjátékhoz, a szerepjátékhoz, az ünnepekre (pl.: maszkok, jelmezek), kártyajátékhoz, melyeket maguk a gyermekek készíthetnek el, zenei tevékenységhez a termésekből készült hangszereket, képeskönyvek, albumok készítéséhez.
4.3.2.5.6. A külső világ tevékeny megismerése A környezet megismerését tapasztalati úton, a valóság és a gyermeki látásmód komplexitásának megfelelően végezzük. Ez két tapasztalati kört foglal magába: • tapasztalatokat, társadalmi ismereteket nyújtunk a tárgyi, természeti környezettel, a jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatban, • matematikai tartalmú tapasztalatok szerzését integráljuk a környezetben, tevékenységekben és az élethelyzetekben. A külső világ megismerésének elsődleges, legfontosabb forrása a természet és a társadalmi valóság. a) Az aprólékos megfigyelésekhez, kísérletekhez megteremtjük a feltételeket a csoportszobában. Ezt a természetismereti tevékenységközpontunk szolgálja. Itt a gyermekek gyűjteményei, a folyamatok, a különféle anyagok és jelenségek közvetlenül megfigyelhetők, tapasztalhatók. b) A másik fontos tapasztalati forrás és képességfejlesztő hely a homokkal, vízzel és különféle anyagokkal ellátott tevékenységközpont, a „homok-víz „asztal. Ez a központ alkalmas: • az anyagokkal való ismerkedésre, • itt reprodukálhatók a közös és egyéni természeti élmények, • alkalmas különféle fizikai tapasztalatszerzésre, 140
• •
színtere lehet fizikai, kémiai, jelenségek megtapasztalására, megfigyelhető benne a vízkörforgás, a halmazállapot változás.
A természeti, társadalmi, matematikai tapasztalatok, ismeretek változó körülményekben történő játékos alkalmazását segítjük a szabály-és társasjátékokkal. A megfigyelések rendezését szolgálják a gyermekek által készített tablók, képeskönyvek, tematikus albumok. Feladataink között kiemelt jelentőségű a természet, az élővilág szeretetére és a környezetvédelemre nevelés. Gyermekeinktől elvárjuk, hogy vigyázzanak a tisztaságra, védjék a növényeket, állatokat, gondozzák az élőlényeket. Szemléletüket formálják, érzékenységüket alakítják azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a környezet károsító jelenségeivel kapcsolatban szereznek (szemetes környezet, vandalizmus, lég-és vízszennyezés, zajártalom, vegyi anyagok és műanyagok károsító hatása). A külső világ tevékeny megismertetésének forrása elsősorban: az otthon, az óvoda, a lakóhely, a szülők munkahelye, a város intézményei, szűkebb és egyre tágabb környezete. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy óvodáink belső és külső környezetükkel a szép megbecsülésére ösztönözzenek!
Matematikai nevelés Nevelési gyakorlatunkban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyerekek konkrét tárgyakkal való műveleteken keresztül tapasztalják a gyermekek a matematikai viszonyokat. A környezetükben található tárgyakkal való manipuláció során tanulják meg a kisgyermekkor leggyakoribb matematikai műveleteit (az egy az egyhez megfeleltetést, a számolást, a sorrendiséget, a számtani műveleteket, a csoportosítást, a mérést, az összehasonlítást, az idő fogalmát) és a geometriát, mely programunk céljai szerint a forma és a minta felismerését jelenti. Tervszerűen elrendezett csoportszobáink tevékenységközpontjai a felfedezési, gyűjtési, szervezési és építési lehetőségek sokaságát kínálja. E tevékenységek mindegyike matematikai gondolkodást feltételez.
A nap folyamán matematikai program színtere lehet: • • • • • •
Óvodáink állandó napirendje sok lehetőséget nyújt konkrét matematikai tapasztalatokra, valamint az idő múlásának mérése kapcsán konkrét mérési tapasztalatot is eredményez. Az öltözőben vagy az étkezések alkalmával lehetőség nyílik az egy az egyhez megfeleltetésre. A tevékenységváltás (forgás) jó lehetőség a gyerekek megszámolására vagy valamilyen tulajdonság alapján történő csoportosítására. Hiányzók megbeszélése esetén a számolást és számtani műveleteket gyakorolhatjuk. A szabadtéri tevékenység, a testmozgás lehetőséget nyújt matematikai konkrét megtapasztalásra. A naptár, az időjárás változásainak folyamatos megfigyelése, jelzések elhelyezései a matematikai tapasztalatok gazdagítását teszik lehetővé. 141
• •
A kirándulásokon sok lehetőséget biztosítunk a matematikai élményekre. Szabályjátékokban, társasjátékokban tapasztalatszerzésre, alapokkal való ismerkedésre, mérésre, becslésre, térbeli matematikai ismeretek szerzésére van lehetőség.
A gyermekek matematikai fogalmainak kialakításához a hétköznapi élet tárgyai legalább olyan sok lehetőséget kínálnak, mint a direkt erre a célra tervezett matematikai eszközök Ezek az eszközök azonban nem nélkülözhetetlenek, hisz mélyreható segítséget nyújtanak a gyerekek matematikai fogalmakkal való ismerkedéséhez. Ezért valamennyi csoportszobában (általában a manipulációs központban) helyezzük el ezeket.
4.3.3. A család bevonása az óvodai életbe Nevelési gyakorlatunk harmadik alappillére a családok bevonása az óvodai életbe. Óvodai nevelésünk elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. Valljuk, hogy a család hatása a kisgyermekkori fejlődésre meghatározó. Ezért tartjuk nélkülözhetetlennek, létfontosságúnak az óvodai nevelőmunkánkban a szülői közreműködést, a gyermekek egészséges és harmonikus fejlődése szempontjából. Óvodáinkban a szülők mintát láthatnak a nevelési helyzetek megoldására, elsajátíthatják az óvodapedagógusok attitűdjeit. Az óvodában gyermekével együtt játszó szülő megtanulja, hogyan lehet otthon is érdekes tevékenységet szervezni. A szülő alkalmanként besegít a szervezési feladatokba. A szülők és gyermekek közreműködésével alakítjuk ki az „élményszerző” programokat, tapasztalatszerzési lehetőségeket. Megismerve a szülők foglalkozását, hobbiját, segítségünkre lesznek nagyobb hozzáértésükkel egy-egy érdekes téma feldolgozásában. Az együttműködés, együttes tevékenység során a szülők sok információt szereznek gyerekükről, az azonos problémával küzdő családok segíthetik egymást.
A családhoz közeledés jellemzői A család pótolhatatlanságának hangsúlyozásával erősítjük a szülők kötelességérzetét. A szülőket partnerként tekintjük a nevelőmunkánk során, akiknek igényei és szükségletei vannak. A szülőknek jogaik vannak, s azokat a gyermekek érdekében érvényesíthetik.
4.3.3.1. A család bevonásának alapszabályai Alapkövetelmény: az óvodai életbe bevont szülővel nem lehet a közoktatási törvényben biztosított személyi feltételeknek a hiányát pótolni. Nem lehet az óvodapedagógus szerepét helyettesíteni a segítő szülővel. A családok, szülők, testvérek, nagyszülők fogadására alkalmas hely a családi szoba, ahol lehetőség van nyugodt, bizalmas beszélgetésre. A hirdető táblán a napokat és tevékenységeket, feladatokat előre jelezzük, amikor a szülőkre számítunk. Óvodai nevelő munkánknak vannak hagyományai a családdal való együttműködésre, amelyet továbbra is ápolunk. A kapcsolattartásunknak informális és formális lehetőségei vannak.
142
Az együttműködésünk informális lehetőségei: • reggeli időszakban információcsere, • délutáni beszélgetések, • falitábla, hirdetőtábla (több szülőt érintő információkat tartalmaz, melyet folyamatosan cserélünk), • írásos köszönetnyilvánítások. Kapcsolattartásunk formális lehetőségei: • értekezlet, családlátogatás, a család óvodalátogatása, a szülők érdekképviseletének működtetése, kérdőív. A szülők részvételének egyéb lehetőségei: • közös szabadidős programok és más együttműködési formák. A család bevonása az óvodai életbe tartalmazza az óvoda hagyományainak sajátos formáit. Óvodába lépése előtt az otthoni környezetében megismerjük a gyermeket, mindenre kiterjedő ismeretet szerzünk a gyermekről. Munkánk összehangolásával készülünk a gyermekek fogadására, érzelmi biztonságot jelentő, vonzó tevékenységek szervezésével. A beszoktatásnál a szülő is jelen van, amíg ezt a gyermek igényli. A család bevonását a következő dokumentumok segítik: • a szülők igényeit felmérő lapok, kérdőívek, • a szülők képviseletéből álló testület éves dokumentumai, • hirdetőtáblák.
4.3.4. Családgondozás, szociális munka Óvodáink családi hátterét a bemutatkozásban már részleteztük. A felsorolt tényekből és nevelési gyakorlatunk alapkoncepciójából következik ez a fontos területe munkánknak. Óvodapedagógusaink eddig is végeztek családpedagógiai, családgondozói, család és gyermekvédelmi tevékenységet. A szociális munka átfogó kategória, amely magába foglalja a szociális jellegű tevékenységek széles körét. Megfelelő végzettségű szakember nincs óvodáinkban, ezt a feladatot szociális érzékenységgel és elhivatottsággal rendelkező óvónőink vállalják fel, a lehetőségek szerint. Feladatunk átképzéssel, továbbképzéssel megfelelő végzettségű szakember alkalmazása. Lehetőségeink a családsegítésben: • érzelmi biztonságot és mentális támogatást nyújtunk a krízishelyzetben élő gyermekeknek és szüleiknek, • együttműködünk a szociális ellátó intézményekkel, szakemberekkel, • bemutatjuk a szociális támogatások rendszerét, • szükséges esetben ellátjuk a gyermek érdekének képviseletét a szakszolgáltató intézmények megkeresésével, • Kinizsi úti tagóvoda: anyagi, természetbeni segítési formákat kezdeményezünk (segélyek, ruhanemű, élelmiszer nyújtása, stb).
143
4.3.5. Együttműködésünk, külső kapcsolataink Nyitott óvodáinkat óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkciója összekapcsolja elsősorban a családdal és a gyermekek fejlődésére közvetlenül ható más intézményekkel: bölcsődével, iskolával, speciális szolgáltató és közművelődési intézményekkel. Team-munka az óvodában Óvodáink a Madarász Imre Egyesített Óvoda tagóvodáiként működnek. Zavartalan munkánkhoz nélkülözhetetlen testületeink harmonikus együttműködése, a team-munka több szinten történő jelenléte. Óvodapedagógusaink differenciált munkaidő-beosztásban dolgoznak, munkájukat szakképzett dajkák segítik. A folyamatosság és differenciálás érdekében az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusaink váltott ciklusban dolgoznak, kölcsönösen kiegészítve egymás tevékenységeit, támaszkodva a csoportban dolgozó dajka és a szülő-segítők munkájára. A „Lépésről-lépésre” program óvodáival, a Lépésről-lépésre Országos Szakmai Egyesülettel és az Ec-Pec Alapítvánnyal kapcsolatot tartunk.
Óvoda – Helyi Integrációs Szövetség kapcsolata
Óvoda-bölcsőde kapcsolata Fontosnak tartjuk, hogy a bölcsődéből az óvodába való átmenet ne okozzon érzelmi megrázkódtatást a gyermekek számára. Ennek érdekében kölcsönösen tájékozódunk a másik intézmény működéséről, napirendjéről. Kinizsi úti tagóvoda: Óvodánk a bölcsőde szomszédságában helyezkedik el, így lehetőségünk van közös látogatások és ünnepségek szervezésére, a bölcsődéből óvodába való átmenet időpontjainak személyes egyeztetésére.
Az óvoda-iskola kapcsolata Együttműködésünk formái: • Szülői értekezleteken lehetőséget biztosítunk a leendő elsős tanítóknak, hogy a gyermekek iskolába lépése előtt tájékoztassák a szülőket az iskolával kapcsolatos tudnivalókról. • A nagycsoportos gyerekekkel ellátogatunk az első osztályokhoz, ismerkedünk az iskolával, a taneszközökkel, közösen játszunk. • A leendő első osztályos tanítónők május hónapban óvodai környezetben ismerkedhetnek meg az iskolába menő gyermekekkel. • Közös terv készítése a Zádor úti és az Arany János Általános Iskolával.
144
Egyéb kapcsolataink A városban lévő közművelődési intézményekkel az elmúlt évek során kialakított jó kapcsolatot tovább mélyítjük. Az általuk, óvodások számára szervezett programokban részt veszünk, városi rendezvényeikhez aktív szakmai segítséget nyújtunk. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése érdekében együttműködünk a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, hatóságokkal Az egyházak számára a szülők igényei alapján-nevelési időn kívül-lehetőséget biztosítunk a hitéletre nevelésre. A Kisebbségi Önkormányzat képviselőivel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. A kapcsolattartás formái: • • • •
rendezvényeinkre meghívjuk, a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek közös segítése, beóvodázása, közös pályázatok, rendezvények, a cigányság kultúrájának, értékeinek, múltjának megismerése, bemutatása.
145
5. Takács Péter úti – Körös úti tagóvodák nevelési gyakorlata
146
TARTALOMJEGYZÉK
5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.2. 5.3. 5.3.1. 5.3.2. 5.3.3. 5.4. 5.5. 5.5.1. 5.2.2. 5.5.3. 5.5.3.1. 5.5.3.2 5.5.3.3. 5.5.3.4. 5.5.3.5. 5.5.3.6. 5.5.3.7. 5.5.3.8.
Óvodáink bemutatkozása – Küldetésnyilatkozata Körös úti tagóvoda Takács P. úti tagóvoda Nevelési gyakorlatunk célja, feladata Nevelésünk feladatrendszere Egészséges életmódra nevelés, egészség óvása Szocializáció folyamata az érzelmi biztonság segítségével Óvodáink hagyományai Mozgás Feltételrendszer Környezet Tervezés Tevékenységek, kultúra átadás Játék Játékba integrált tanulás – értelmi nevelés Mese – vers – anyanyelvi nevelés Rajzolás, festés, kézimunka Ének-zene Környezet megismerése, védelme Környezet tér, formai, mennyiségi megismerése Munkajellegű tevékenységek
147
147 147 149 152 152 152 153 154 155 161 161 163 164 164 165 166 169 170 173 176 177
5.1. Óvodáink bemutatkozása - Küldetésnyilatkozata
5.1.1. Körös úti tagóvoda
Óvodánk a város külterületén helyezkedik el. Régi parasztházból kialakított, kezdetben egy csoporttal működő óvoda volt. 1963-ban a Kiskulcsosi Iskola igazgatása alá került és megkezdték folyamatos bővítését. 1972-már három csoportban fogadhatták a gyermekeket. Óvónőink a gyógytestnevelés és az anyanyelvi nevelés területén szakképzettek. Kiemelten foglalkozunk azokkal a gyerekekkel, akiknek a beszédkészség területén lemaradásaik vannak. Ezzel kiegészítjük az óvodánkban folyó logopédiai ellátást. A nevelőmunkát segítő dajkák gyermekszerető, segítőkész emberek. Óvodánk tárgyi feltétele, a helyi viszonyokat figyelembe véve megfelelő. Célszerű, könnyen mozgatható bútorokkal, esztétikus belső környezettel, családias jellegű óvodát alakítottunk ki. A helyiségek szűkössége miatt, jobb szervezéssel, nagyobb odafigyeléssel tervezzük a napirend tevékenységeit. A mozgásos programunk eszközkészletét állandóan bővítjük. Központi pályázatok útján, képességfejlesztő játékokat tudunk vásárolni. Az óvoda udvara tágas, biztonságos, a betonozott terület kivételével fűvel borított. Esztétikus környezetet nyújtó, a gyermekek mozgásfejlesztésének, sokszínű tevékenységének teret adó udvart alakítottunk ki. Örökzöld és lombhullató fák, bokrok, cserjék, virágoskertek és veteményeskertek tagolják udvarunkat. Az állandó játékeszközökön kívül, olyan sportszereket helyezünk az udvarra, amelyeken a gyerekek kipróbálhatják testi képességeiteket. Fejlesztési elképzeléseink a mozgástér további átalakításához, tárgyi feltételek bővítéséhez kapcsolódnak. Nevelési gyakorlatunk alapja a mozgás, és a mozgás szeretetére épülő életmód kialakítása. A mozgás, a gyerekek lételeme, amely minden tevékenység keretét adja. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők elfogadják óvodánkat, nevelési gyakorlatunkat. Együttműködésünk a gyerekek fejlődését segíti. A rendszeres mozgásfejlesztéssel, a gyerekek egészségének megőrzését, a mozgásigényük kielégítését és ezen keresztül értelmi képességük fejlődését segíti elő.
148
Küldetésnyilatkozat
Óvodai nevelésünk során az egészséges testi és szellemi fejlődés megalapozására törekszünk. Munkánkat úgy szervezzük, hogy a gyerekek mindvégig érezzék az érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkört. A gyerekeket nap mint nap tiszta, esztétikus óvodai környezet fogadja. A gyerekek mozgásfejlesztéséhez, sokszínű tevékenységéhez jó lehetőséget ad a tágas, biztonságos óvodaudvar. A szülők segítő, támogató szándékát minden nap érezzük, amely munkánkat pozitívan befolyásolja. Hagyományainkkal is ezt a szoros kapcsolatot ápoljuk. A gyerekek életkorának megfelelő napi ritmust alakítunk ki az egészséges testi fejlődés biztosítása érdekében. Figyelmet fordítunk a szokások megalapozására, az együttélés szabályainak elfogadtatására. A gyermekek feltétel nélküli elfogadását valljuk, és egyéni fejlődési ütemüknek megfelelően kínálunk fel ismereteket. Fejlesztésünk alapja a mozgás, amely beépül a tevékenységekbe, ezzel a gyermekek érdeklődésére és tapasztalatára alapozunk. Óvodapedagógusaink szakképzettek a gyógytestnevelés, valamint a beszédfejlesztés terén. Az óvoda és az iskola közötti pedagógiai kapcsolat eredményeképpen óvodásaink az iskolában, emelt szintű testnevelés keretében folytatják az aktív mozgást. Személyiségünkkel, munkánkkal a mozgás szeretetére építő életvitelt, életmódot közvetítünk a gyerekeknek.
149
5.1.2. A Takács Péter úti tagóvoda „Kis gyermekem csak nézzél szerteszét, Éretted van minden, ami szép.” /Várnai Zseni/
Óvodánk a város délkeleti részén helyezkedik el, családi házak övezik. 1982-ben épült óvodai célokra. Több alkalommal felújították, korszerűsítették. Négy csoporttal működik, 89 kisgyermek befogadására alkalmas. Óvodánk udvara tágas, füvesített, virágok, fák biztosítanak tiszta levegőt gyermekeinek. Az udvar mérete lehetővé teszi, hogy az egyes korosztályok ne zavarják egymás tevékenységét a szabad levegőn való tartózkodás alatt. Mozgásfejlesztő eszközeink különböző típusú mozgásra adnak lehetőséget. Az óvodába járó gyermekek családi környezete, a szülők iskolázottsága, jövedelemszintje, lakáskörülményeik, a családok életrendje eltérő. A család elvárása az óvodával szemben, hogy gyermekeiket óvjuk, gondozzuk, biztosítsuk az egészséges életmód szokásainak kialakulását. Szülői elvárás, hogy fejlesszük a gyermek értelmi képességeit, hogy alkalmassá váljanak az iskolai életre. Büszkék vagyunk, hogy a szülők igénylik az óvodánkat, elismerik munkánkat. Törekszünk tiszta csoportok kialakítására. Az óvodánk tárgyi feltételei jónak mondhatók. Büszkék vagyunk a jól felszerelt tornaszobánkra, amely 2002. decemberében került átadásra (szülői és önkormányzati támogatásból épült). A gyermekek nap mint nap örömmel veszik birtokukba. Közösségünk szakmailag magas fokon felkészült nevelőközösség. Közösségünk emberi kapcsolataira a nyíltság, egymás elfogadása a jellemző. Óvodánkban évek óta lehetőséget biztosítunk az igényeknek megfelelően angol nyelvre, hitéletre való nevelésre, valamint a nyári időszakban a vízhez szoktatásra, úszás-előkészítésre, külső szakemberek bevonásával. Nevelőmunkánkat hat szakképzett dajka segíti. A dajkákkal közvetlen, egymás munkáját segítő kapcsolatunk van. Célunk a környezethez, tájhoz, emberekhez, társakhoz való érzelmi viszony megalapozása, a családdal való szoros kapcsolat tartása. Az anyanyelv megalapozása mellett fontos feladatunk a gyermeki személyiségre irányuló sokoldalú képességfejlesztés, a gyermekek mozgásfejlesztése, a nagymozgás és finommozgás differenciálása. Tapasztalataink szerint az óvodás gyermekeink körében egyre gyakoribb a tartáshibás, lúdtalpas, gerincdeformitás elváltozás. Megelőzésük érdekében a gyermekorvossal, gyógytestnevelővel folyamatos kapcsolatot tartunk. Csoportközi foglalkozások keretében tartásjavító gyermektornát szervezünk. A problémák megelőzésére a gyermekek sokoldalú, játékos mozgásigényének kielégítését, értelmi képességük fejlesztését segíti elő programunk.
150
Küldetésnyilatkozat
Pedagógiai munkánk során építünk a mozgás emberformáló erejére. A gyermekek egészséges testi, szellemi fejlődését segítjük elő. Arra törekszünk, hogy óvodánk esztétikus külső, belső környezete feleljen meg a gyermekek életkorának, érzelmi világának és biztonságának. Fejlesztésünk alapja a mozgás, mely beépül a tevékenységek sokszínűségébe, ezzel a gyermekek érdeklődésére és tapasztalására alapozunk. A gyermekek feltétel nélküli elfogadását valljuk, egyéni fejlődési ütemüknek megfelelően kínálunk fel ismereteket. Pedagógusaink szemlélete: fogadjuk el a gyermeket olyannak amilyen, mindig vegyük észre, érezze, hogy ő a legfontosabb. Nyitottak és együttműködőek vagyunk a hagyományainkkal is ezt a szoros kapcsolatot ápoljuk.
családi
házzal,
A gyermek pozitív személyiségjegyének megerősítése minden későbbi fejlődés alapja.
151
RENDSZERÁBRA
CÉL
Egészséges életmódra nevelés
Szocializáció érzelmi biztonság segítségével hagyományaink
MOZGÁSFEJLESZTÉS
FELTÉTELRENDSZER
KÖRNYEZET TERVEZÉS tárgyi környezet személyi környezet óvodán kívüli környezet
nevelőmunka tervezése tevékenységek hetirend napirend
TEVÉKENYSÉGEK KULTÚRAÁTADÁS játék játékban integrált tanulás, értelmi nevelés mese-vers, anyanyelv ápolása rajz, festés, kézi munka ének-zene környezet megismerése, védelme környezet tér-formai mennyiségi megismerése munka jellegű tevékenységek
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén
152
5.2.
Nevelési gyakorlatunk célja, feladata
Célunk: A 3-7 éves gyermekek sokoldalú harmonikus személyiségének kialakítása, a legmegfelelőbb tevékenységi forma segítségével a tervszerű, rendszeres mozgással. A mozgás szeretetére építő életvitel, életmód megalapozásával.
Feladatunk: A mozgás célzott fejlesztésével a motoros képességek és mozgáskészségek kibontakoztatására törekszünk. A gyermeknek a mozgásos tapasztalatai során fejlesztjük környezetükkel való közvetlen és közvetett kapcsolatrendszerét, saját testéről szerzett információit. A szervezet általános, sokoldalú ráhatásával elősegítjük a gyermekek megfelelő testi, akarati, erkölcsi tulajdonságainak fejlődését, értelmi képességeinek fejlesztését. A nevelési céljaink és feladataink óvodáinkra nézve azonosak. A csoportok arculatát a gyermekek és az óvónők személyisége alakítja, formálja sajátossá.
5.3.
Nevelésünk feladatrendszere
5.3.1. Egészséges életmódra nevelés, az egészség óvása
Célunk: A gyermek életkorának megfelelő helyes életritmus kialakítása, az egészséges testi fejlődés biztosítása, a családdal együttműködve.
Feladatunk: Törekszünk a gyermeki testi, lelki szükségletek kielégítésére és harmonikus összehangolására. A rugalmasan szervezett napirend, hetirenden belül a gyermek helyes életritmusának kialakítása.
Gyermekeink fejlődése érdekében fontos a következő szokások kialakítása és elsajátítása. A kultúrált étkezés szokásaira nevelés Esztétikus terítésre szoktatás megfelelő teríték biztosításával, a szokásrendszer kialakítása. Életkortól és fejlettségtől függően az étkezéshez szükséges eszközök önálló és helyes használata. 153
Egészséges, korszerű táplálkozás Óvodáink számára a napi háromszori étkezést központi konyha biztosítja, folyamatos kapcsolatot alakítottunk ki, hogy a korszerű táplálkozásnak megfelelő ételféleségeket biztosítsanak gyermekeink számára. Délutáni pihenés Minden csoportban megteremtjük a nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket (a gyerekek méretének megfelelő vastag szivacs, levegőcsere, megfelelő hőmérséklet, az alvás hangulatához megfelelő mese, halk zene). Testedzés Gyermekeink edzését a nap, a légfürdő és a mozgás biztosításával tesszük lehetővé. A szabadban töltött idő során az udvaron a sporteszközöket fejlettségi szintjüknek megfelelően használják. Fokozottan ügyelünk testi épségükre, és arra neveljük őket, hogy vigyázzanak önmaguk és társaik épségére. A korcsoportok életkorától függően délelőtt egymásfél órát töltünk a szabadban. Nyári időszakban a napirendben meghatározott étkezéseken, pihenésen kívül minden időt a szabadban töltünk. Strandlátogatás lehetőség szerint. Higiéniai szokások, szabályok kialakítását az intimitás tiszteletben tartásával Testi komfortérzetük biztosítása a megfelelő eszközökkel.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: A szabadban végzett számtalan tevékenység által a gyermekeink kiegyensúlyozottá, edzetté, testileg-lelkileg teherbíróvá válnak. Megtanulnak alkalmazkodni a változó körülményekhez: megfelelően mozognak, tájékozódnak. Személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési teendőket önállóan végzik, és az elsajátított higiéniai szokások beépülnek mindennapjaikba. Képesek lesznek szükségleteik felismerésére, kielégítésére, mozgásigényük szándékos irányítására.
5.3.2. A szocializáció folyamata, az érzelmi biztonság segítségével
Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek, képességeinek, tulajdonságainak kibontakoztatása a közösségben, a csoport normái alapján – érzelmi biztonságot nyújtó környezetben.
154
Feladatunk: Fontosnak tartjuk óvodásaink beszoktatását, mert ez az alapja az óvoda és a szülői ház jó kapcsolatának. Lehetőséget biztosítunk a szülővel való beszoktatásra. Óvodáinkban arra törekszünk, hogy érzelmi biztonságot teremtsünk gyermekeink számára, melyre óvodapedagógusaink, dajkáink összehangolt munkája a biztosíték. A tervszerű mozgások során arra törekszünk, hogy megismerjék önmaguk és társaik képességeit, és ezáltal fejlesztjük pozitív emberi magatartásukat. Fokozzuk versenyszellemüket, a kudarctűrést, figyelemre, türelemre, kitartásra, segítőkészségre neveljük őket. Az óvodai csoportok szervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, óvodánk személyi, tárgyi feltételeit, az óvodapedagógusok véleményét.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: A gyermekek nyitottá, alkalmazkodóvá válnak. Közvetlen kapcsolatot alakítanak ki társaikkal és a felnőttekkel. A kapcsolatukban használják az illemszabályokat. Szívesen vesznek részt közös tevékenységekben, ahol képesek a szerepek kiosztására, döntéshozásra, toleranciára és a másság elfogadására. A gyermekek tevékenységében egyre inkább elhatárolódik a játék a feladattól. Belső igényükké válik a létrehozás vágya. Figyelmük kevésbé elterelhető, feladattudatuk révén kitartóvá válnak. Személyiségük jellemzői lesznek: pozitív magatartás, segítőkészség, figyelmesség, versenyszellem, türelem, kitartás, kudarctűrés.
5.3.3. Óvodáink hagyományai Nevelőmunkánk fontos részei az ünnepek sajátos hangulatának megteremtése a hozzákötődő hagyományok, szokások felelevenítése. Mindezekkel értékeink megőrzésére, továbbadására van lehetőségünk. Az ünnepek, a szokások keretet adnak munkánknak, amelyek kiemelkednek mindennapjainkból, külsőségekben és belső tartalmukban egyaránt.
Óvodáink ünnepei, rendezvényei: - Mikulás A Mikulást megjelenítjük a Körös úti óvodában nyílt nap keretében, szülők részvételével, minden csoportban a Takács Péter úti óvodában a gyermekek részvételével, zárt körben, minden csoportban. A gyermekek ajándékot kapnak, az érzelmi ráhangoltságot műsorral biztosítjuk. - Karácsony Hangulati előkészítés folyik az óvodákban az Advent jegyében. A Körös úti óvodában a csoportok együtt ünnepelnek, fenyőfát díszítünk, megajándékozzuk egymást.
155
A Takács Péter úti óvodában csoportonként ünnepelnek, a fenyőfa alá játékok kerülnek és egyénileg is kis ajándékot kapnak. - Farsang Szülőkkel közösen farsangi mulatság szervezése. Húsvét Hangulati előkészítés az ünnepre. Anyák napja Minden csoport dallal, verssel köszönti bensőséges ünnep keretében az édesanyákat, nagymamákat. Nagycsoportosok búcsúztatása, évzáró Nyílt óvodai rendezvényen a nagycsoportosok elbúcsúznak az óvodától, a kisebbek műsorral búcsúznak el tőlük. Gyermeknap Az óvoda valamennyi csoportja együtt ünnepel, játékos, vidám összejövetel. Nemzeti ünnepek Érzelmi ráhangolás, cselekvésen keresztül. Születés-és névnapok Az ünnepelt gyereket csoporttársai köszöntik és ajándékot kap.
5.4.
A mozgás
Célunk: A gyermekek mozgáskedvének fenntartása, a mozgás megszerettetése, mozgásigényük kielégítése. A mozgásműveltség fejlesztése. A tájékozódás, alkalmazkodóképesség, akarati tényezők fejlesztése a szabad mozgásvágy megőrzésével. A testi képességek - kondicionáló, koordináló, mozgékonyság, hajlékonyság - fejlesztése.
A rendszeres mozgásra szoktatás elvei: A mozgást tudatosan szervezzük, irányítjuk, melyet a gyermekek rendszeresen végeznek. Célunk, hogy a gyermekek jól érezzék magukat a sokirányú mozgásban, s a mozgásról szerzett pozitív élményeiket megerősítsük. Munkánk során nagy figyelmet fordítunk a gyermekek egyéni adottságaira és képességeire, amelyeknek a fokozatosság elvével kell jár együtt. A foglalkozásokon a részvétel kötelező, de nem kényszeríthető.
A rendszeres mozgástevékenységre szoktatás elvei: Testnevelés A beszoktatásnál (bármelyik életkorban) lehetőséget teremtünk az együttmozgásra (mindennapi testnevelés – szabadon választható részvétel).
156
A beszoktatás után fokozatosan tesszük kötelezővé – heti egy, majd kettő alkalommal - a testnevelés foglalkozást. A fokozatos bevezetéssel az a célunk, hogy a belső igényből fakadó mozgás pozitív érzelmi töltöttséget, megerősítést nyerjen a gyermekeknél. A foglalkozásokon előtérbe kerülnek a testnevelési játékok, a játékos utánzó mozgások. A labdát, mint játékeszközt, minden korosztálynak biztosítjuk.
Kiegészítő mozgástevékenység(ek) A gyermeket erre a tevékenységre is ráhangoljuk. A bevezetés lépései: Ismerkedés az eszközökkel, azok kipróbálása, együttjátszás, beszélgetések. Arra törekszünk, hogy ezt a tevékenységet is a gyerekek mindvégig játéknak érezzék. Mindezt körültekintően, kitartóan, türelemmel, következetesen végezzük.
Testnevelés Feladatunk: A rendszeres testmozgással az a feladatunk, hogy a gyermeki szervezetet sokoldalúan fejlesszük. A gyakorlatok által erősítjük a gyermeki test vázizomzatát, a helyes testtartás kialakítására törekszünk. A gyermekek nagyfokú mozgásigényét sok játékkal és egyéb természetes mozgással elégítjük ki. Mindennapi testnevelés feladata: a szervezet felfrissítése, megmozgatása. Anyagának összeállításánál a következő variációkat alkalmazzuk: • ismert gimnasztikai gyakorlatok, • mozgásos játékok, • a kettő kombinációja, • zenés gimnasztika. A testnevelés foglalkozásokon tervszerű, rendszeres ráhatásra törekszünk. A testgyakorlatok tudatos alkalmazásával a következőket fejlesztjük a gyerekeknél: Testi fejlődést, Motoros képességeket, Mozgás-készséget, Mozgásműveltséget, A személyiség sokoldalú képzését. Ezek a sajátos feladatok, részfeladatokra történő bontással oldhatók meg.
Testi fejlődés biztosítása A szervezet általános, sokoldalú, arányos erősítése, fejlesztése. Motoros képességek fejlesztése Az állóképesség (kondicionális) téri tájékozódás, egyensúlyérzék, ritmuskészség (koordinációs), mozgékonyság, hajlékonyság megalapozása.
157
Mozgásműveltség kialakítása jártasság, készség szintjén A mozgásos cselekvések szép, esztétikus kivitelezése. Szórakoztató, élményekben gazdag testnevelési játékok szervezése.
Főbb szervezési feladatok: Takács Péter úti óvoda: Udvarunkon lehetőség nyílik a testnevelési foglalkozások vezetésére, mászásokat, csúszásokat, bújásokat jól meg tudjuk valósítani a fém és fa mozgásfejlesztő játékszereken. A testnevelés foglalkozásokat a tornaszobában tartjuk. A foglalkozások tartalmi felépítését minden óvodapedagógus maga határozza meg, csoportjára lebontva. Az óvodai testnevelés mozgásanyaga: A megfelelő mozgásanyaggal, megfelelő ráhatással következik be fejlődés a gyermekek számára. A tervező munkánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: • megfelelő gyakorlási lehetőség biztosítása, • elegendő ismétlési alkalom, • fokozatosság, • harmonikus fejlesztés, • a foglalkozások anyagának kapcsolata más tevékenységekkel. A gyermekek mozgásigényének kielégítése, képességeik fejlesztése egyre bonyolultabb, nagyobb erőkifejtést, figyelmet igénylő gyakorlatokat iktatunk be. Ezeket a testgyakorlatokat fokozatosan, a gyermekek képességeihez igazodva állítjuk össze. A gyakorlatok nehezítése, bonyolultabbá tétele kéziszerekkel és tornaszerekkel történik. A gyermekek állóképességének fejlesztése érdekében utánzó-, futó-, fogó-és versenyjátékokat szervezünk. A foglalkozásokat játékban gazdag, kötetlenebb, de fegyelmezett légkörben, kellő aktivitást biztosító szellemben vezetjük. A testnevelési játékokat kiemelt fontosságúnak tartjuk, hiszen a játékok során megtanulnak a gyerekek egymás testi épségére vigyázni, más sikereinek örülni. Ezáltal ügyesednek, önbizalmuk, bátorságuk nő. Hozzászoktatják ezek a játékok a gyerekeket a szabályok betartására és önbizalmuk kifejlesztésére is. A 3–7 éves gyerekek motoros képességének fejlesztését segítő, a testnevelési foglalkozások alapvető mozgásanyaga: Kondicionáló képességek fejlesztése • Erő - gyorserő - a test általános ereje • Állóképesség - alap állóképesség - globális állóképesség • Gyorsaság - mozgásgyorsaság - reakciógyorsaság
158
Koordinációs képességek fejlesztése • Téri tájékozódási képesség • Mozgásérzékelés (kinesztetikus képesség) • Reakcióképesség • Egyensúlyozási képesség • Ritmusképesség Mozgékonyság, hajlékonyság 3-4 éves korosztály mozgásanyaga: A gyermekek irányított mozgástevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. •
Atlétikai jellegű gyakorlatok: Futás: lassú, közepes iramú. Ugrások: páros lábon szökdeléssel, tovahaladás kisebb tárgyak átugrásával, szökdelés, karikába be- és kiugrással. Dobások: hajítás távolba babzsákkal, kislabdával.
•
Labdagyakorlatok: helyes labdafogás elsajátítása, labdagurítás két kézzel test körül, járás közben hullámvonalban, társnak ülésben két kézzel.
•
Tornajellegű gyakorlatok: Rendgyakorlatok, gimnasztika (kétütemű), ahová kar-, lábgyakorlatok, törzsfordításhajlítás tartoznak. Használt kéziszerek: babzsák, karika, szalag.
•
Szabadgyakorlatok, zenei aláfestéssel: Természetes támaszgyakorlatok, kúszások, csúszások, mászások (talajon). A mozgásanyaghoz tartoznak egyensúlygyakorlatok, hossztengely körüli gurulás, gurulóátfordulás előre.
4-5 éves korosztály mozgásanyaga: (A 3-4 éves korban megismertek a következőkkel egészülnek ki.) A gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgásokat fejlesztjük. Ebben a korban kiemelt szerepet kap az egyensúlyérzék fejlesztése. •
Atlétikai jellegű gyakorlatok: Futások: közepes iramú, belegyorsuló és futás tempóváltoztatással. Ugrások: szökdelések egyik, majd másik lábon, átlépések akadályokon fel és le, helyből távolugrás, helyből magasugrás. Dobások: kislabda hajítás távolba.
•
Labdás gyakorlatok: labdagurítások, feldobás – elkapás, labdavezetések.
•
Torna jellegű gyakorlatok: Rendgyakorlatok: vigyázzállás, testfordulatok, járások különböző irányban.
159
•
Gimnasztika (4-6 ütem). Kargyakorlatok: mellső középtartás, karlendítés, karfordítások. Törzsgyakorlatok: törzsdöntés előre. Lábgyakorlatok: lábemelések, láblendítések, szökdelések, törökülés, sarokülés. A kéziszerek kiegészülnek különféle labdákkal, székkel, a tornaszerek kiegészülnek a paddal.
•
Természetes támaszgyakorlatok: kúszások, csúszások, mászások, talajon, padon, rézsútos padon fel, le, és eszközhordással, pókjárás.
•
Egyensúlygyakorlatok: egyensúlyozó járás padon, rézsútos padon, eszközökkel felfelé és lefelé, hossztengely körüli gurulás talajon, gurulóátfordulás előre guggolótámaszból guggolótámaszba, és terpeszállásból, urószekrényen végezhető gyakorlatok: függőleges repülés, gurulóátfordulás előre, nyusziugrás: talajon, padon tovahaladással, zsugorkanyarlati átugrás előkészítése padon.
5-6-7 éves gyerekek mozgásanyaga: (A 3-5 éves korig megismertek kiegészülnek az alábbiakkal) Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése. •
Atlétika jellegű gyakorlatok: Futások: gyorsfutás állórajtból, futás magas térd-és sarokemeléssel, irányváltoztatással, futás versenyszerűen. Ugrások: nekifutásból távol- és magasugrás. Dobások: kislabdahajítás vízszintes és függőleges célban.
•
Labdás gyakorlatok: labdagurítások, feldobás és elkapás, kosárlabdadobás és labdaátadások.
•
labdavezetések,
falhoz
Tornajellegű gyakorlatok: rendgyakorlatok: vigyázzállás, harántterpeszállás, testfordulatok irányváltoztatással, fordulatokkal, járás csukott szemmel.
dobás,
elkapás
(hátraarc),
járás
•
Gimnasztika (6-8 ütemű): kargyakorlatok: rézsutos, magas, mélytartós karkörzések, karhúzások, malomkörzés, törzsgyakorlatok: törzsdöntés oldalt, oldalfekvés, fekvőtámaszok, lábgyakorlatok: lábterpesztések, lábkeresztezések, lábkörzések, lábcserék (ülés, fekvés) szökdelések egyik illetve másik lábon, galoppszökdelés, sarokülés. Használható kéziszerek: az eddig alkalmazottakon kívül bot, medicinlabda, alkalmazhatók társas gyakorlatok, zenés gimnasztika.
•
Természetes támaszgyakorlatok: kúszások, csúszások ülésben hason és hanyattfekvésben, mászások, pókjárás, rákjárás változott körülmények között, függések szeren, lábmozgásokkal, lajhármászás. 160
•
Egyensúlygyakorlatok: egyensúlyozó járás megemelt padon, felfordított padon, eszközhordással, hossztengelykörüli gurulás, párosával is, gurulóátfordulás előre, ikerbukfenc, gurulóátfordulás előre padról, gurulóátfordulás előre kétszer, gurulóátfordulás hátra, nyújtott ülésből, gugolótámaszból, előre-hátra összekapcsolva, fellendülés kézállásba: gugolótámaszból, csípőemeléssel láblendítések hátra, fellendülés kézállásba segítséggel, tarkóállás (segítséggel), ugrószekrényen végezhető gyakorlatok : függőleges repülés, zsugorkanyarlati átugrás, gurulóátfordulás előre – hátra, nyusziugrás padon, leterpesztéssel, zsugorkanyarlati átugrás padon (egyik, másik oldalára).
A test deformitásának megelőzése és annak ellensúlyozása: A lábboltozat, a talpboltozat süllyedése, a hanyag testtartás megakadályozása, a gyermekek izomzatának sokoldalú fejlesztésére törekszünk, amely minden csoportunkban megvalósul. A Körös úti óvodában csoportközi foglalkozásban 5-7 éves korig heti 2 alkalommal 30 percben. Láb- és tartásjavító, valamint enyhe fokú gerinc- és mellkasi elváltozások kezelésében prevenciót, korrekciót és fejlesztő mozgásterápiát végez egy óvónő. A Takács Péter úti óvodában csoportközi foglalkozások keretében 4-7 éves korig heti 2 alkalommal 30 percben végzi két óvodapedagógus. Mind a két csoportban 8-10 gyermek vesz részt. Speciális gyakorlatokat építünk be a testnevelési foglalkozások anyagába. Ezek lehetnek a bevezető részben (bemelegítés, speciális képességfejlesztés), a befejező részben (a szervezet csillapítását segítik elő).
Kiegészítő mozgástevékenységek A testnevelési foglalkozásokon kívül, heti egy alkalommal kiegészítő tevékenységet szervezünk. Zenés mozgásos torna, mely a gyermek esztétikus mozgáskultúrájának fejlesztését szolgálja. A tevékenység gyakorlása során a gyermekek jártasak lesznek az adott mozgás terén.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
A megtanult mozgások tökéletesebbek, összerendezettebbek lesznek. Megjelennek a gyerekeknél a mozgáskombinációk. A gyermeki mozgásfejlődés – a fejlesztés segítségével – a következő változásokon megy át: teljesítményjavulás, a mozgásvégrehajtás pontossága, ismert mozgások kombinációja. Fejlettek a gyermekek motoros képességei: kondicionáló képességek, és ezen belül kiemelt az állóképesség terhelhetősége.
161
Kialakulnak a gyermekek koordinációs képességei: képesek térben tájékozódni, érzékelik a helyzetváltoztatást, mozgásukat megfelelően szabályozzák, egyensúlyozó és ritmusképességük is fejlett. A mozgásfejlesztő játékeszközök rendszeres használatával fejletté válik a kéz finommotorikája. A gyermekek mozgására az összerendezettség, harmonikus fejlődés a jellemző. Állóképesek, erősek, gyorsak - ugyanakkor lazák. Mindezek által szervezetük ellenállóvá válik, egészségesek lesznek. 5.5. Feltételrendszer A nevelés feladatainak megvalósításához környezet, tervező munka és tevékenységek szükségesek. 5.5.1. Környezet • • •
Tárgyi környezet (épület, udvar) Személyi környezet Óvodán kívüli környezet
•
Tárgyi környezet
Arra törekszünk, hogy a belső tér tárgyai biztonságosak, természetes anyagúak, a gyermekek méretének megfelelőek legyenek. A Takács Péter úti óvoda jól felszerelt tornaszobával rendelkezik. Udvar: az udvaron végzett tevékenységekhez biztonságos játéktereket alakítottunk ki, megfelelő minőségű játék és mozgáseszközökkel. •
Személyi környezet
Mindkét óvodában a személyi környezetet óvodapedagógusaink és a nevelőmunkát segítő dolgozók alkotják. Tiszteletben tartjuk és számítunk a dajkák munkájára, akik óvodai nevelésünk eredményességét segítik. Nevelőmunkánk eredményességét szakirányú továbbképzéssel, önképzéssel tesszük színvonalasabbá, tudatosabbá. Belső emberi tulajdonságainkkal is hozzájárulnak – kapcsolatkészségükkel, nyitottságukkal, empátiás érzékenységükkel és kooperációs készségükkel – nevelőmunkánk hatékonyságához. •
Óvodán kívüli környezet
Család Nevelési gyakorlatunk a családi nevelést kívánja kiegészíteni, melyet az óvoda nyitottságával és a tartalmas együttműködéssel kívánjuk elérni, a személyiségi jogok figyelembe vételével. A kapcsolattartás formái: • Beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele.
162
•
Összevont, réteg és csoport szülői értekezletek: a nevelési értekezletek témáihoz kapcsolódóan pszichológiai előadások szervezése.
egészségügyi,
pedagógiai,
•
Családlátogatások: a gyermekek óvodába kerülése előtt, valamint évente egy alkalommal, családi nevelési szokások megismerése, beszélgetés a gyermek fejlődéséről.
•
Egyéni beszélgetések: szülőkkel a gyermek fejlődéséről évente kétszer, előzetes időpont egyeztetésével, a szülők igényei alapján.
•
Közös ünnepségek: megtalálhatók a hagyományok között.
•
Nyitott óvoda: előzetes megbeszélés alapján a szülő bármikor bejöhet az óvodai csoportba, hogy megismerje gyermeke óvodai életét.
•
Közös kirándulás családi szervezésben az SZMK tervben meghatározottak szerint, a költségeket a szülők viselik.
Óvodák közötti kapcsolatok kiszélesítése (sorverseny) Óvoda-bölcsőde kapcsolat Óvoda-iskola A hagyományokra támaszkodva nyitottak vagyunk minden új kapcsolat kialakítására. Együttműködünk a város általános iskoláival. Az együttműködés formái: • • • • •
Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt. Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában, az első osztályos nevelők pedig a leendő iskolásokat látogatják meg az óvodában. Szülői értekezleteken való részvétel: a leendő első osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába készülő gyermekek szüleit pedagógiai elképzeléseikről, az iskolába lépés teendőiről. A gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek a tanító nénivel és az iskolai környezettel. Közös rendezvények, játékos sportvetélkedők, ügyességi játékok
163
Egyéb intézmények A Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ szervezésében bemutatott színház- és mozielőadások kiállítások látogatása, a gyermekek életkorának és érdeklődésének figyelembe vételével.
5.2.2. Tervezés Tervezésünk során a fokozatosság és tervszerűség érvényesül, amellyel tudatosan készítjük fel a gyerekeket az iskolai életmódra.
A nevelőmunka tervezése Tervezőmunkánk során a következő időkereteket határozzuk meg: - nevelési év elején rövidebb (beszoktató), - továbbiakban legalább két időegységre bontva (az óvodapedagógus határozza meg)
Tevékenységek tervezése •
Szeptember 1-től május 31-ig A tevékenységek tervezése havi szinten történik. A kötelező szervezésű testnevelés foglalkozásoknál a mozgásanyag részletesen kidolgozott. A tanulás beépül az óvodai élet mindennapjaiba, valamint az óvodapedagógus kezdeményezésére kötelező, kötetlen szervezésben, frontális és mikrocsoportos formában. Mindez pedagógiai tudatossággal és a gyermekek egyéni fejlődési ütemének figyelembe vételével valósítjuk meg.
•
Június 1-től augusztus 31-ig A nyári élet tervezésénél figyelembe vesszük a csoportösszevonásokat.
Hetirend A Hetirendünket, a nevelési év keretein belül, két ciklusra tervezzük: •
Szeptember 1-től május 31-ig
Kötelező tevékenységek: - testnevelés (heti két alkalom, kiscsoport heti egy) - kiegészítő mozgástevékenységek (heti egy-egy alkalom) - mindennapi testnevelés (azokon a napokon, amikor nincs más mozgástevékenység) Szabadon választható tevékenységek: A gyermekek spontán érdeklődésére, vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére:
164
A hét minden napján: - játék, - munka jellegű tevékenységek, - rajzolás, festés, kézi munka, - mese-vers, anyanyelv ápolása.
A hét egy napján: - ének-zene - a környezet megismerése, védelme - a környezet téri-, formai-, mennyiségi megismerése A nyári élet során minden tevékenység az óvónő vagy gyermek kezdeményezésére szabadban történik. A tevékenységeket a gyermekek érdeklődésétől és az óvodapedagógus kezdeményezésétől függően szervezünk.
Napirend Napirendünk rugalmas megszervezésével biztosítjuk a gyermekek helyes életritmusának kialakítását. Napirendünk óvodáink nyitvatartási rendjéhez igazodik. •
délelőtti Ez időkereten belül szervezzük a kötelező és szabadon választható tevékenységeket, étkezést.
•
déli Kötöttebb az ebéd, gondozási teendők és a délutáni pihenés előkészületei. Mindezekkel elősegítjük a csoportok zökkenőmentesebb életritmusát.
•
délutáni A tevékenységeket kötetlenebbül szervezzük, melybe beletartozik a délutáni pihenés, uzsonna, szabadon választott tevékenység.
A napirend fő részeiben mindig előfordul egy dominánsabb tevékenység, amelyet az óvodapedagógus a tervezőmunkájában is megjelenít. A napi tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a gyermekek minél több időt tölthessenek a szabadban. A Takács Péter úti óvodában lehetőség van rossz idő esetén is a délelőtti egy-másfél óra szabad levegőn való tartózkodásra, az óvoda teljes hosszában kialakított fedett teraszon. A Körös úti óvodában törekszünk arra, hogy a jelenlegi kisméretű terasz nagyságát megnöveljük, hogy minden csoport rossz idő esetén is kint tudjon tartózkodni.
165
5.5.3. Tevékenységek, kultúraátadás
5.5.3.1. Játék Célunk: A gyermek legfőbb tevékenységi formája a játék legyen. A játék során a környező élet jelenségeiből széleskörű tapasztalatokat szereznek, és értelmi képességeik fejlődnek.
Feladatunk: A nyugodt légkör, hely , idő, eszköz, élmény biztosítása mellett a játék fejlesztése is. A játéktevékenységet tudatosan tervezzük. A gyerekek játéka során visszatükröződnek tapasztalataik, és társas kapcsolataik is fejlődnek. Játékfajták:
Gyakorló- vagy funkciójáték Építőjáték Szerep-vagy utánzásos játék Dramatikus játék Mozgásos játék Szellemi játékok Népi játékok
A játék témája A gyermekek játékában visszatükröződnek a valóság és az átélt élmények. Ezért sok alkalmat biztosítunk a közös élményszerzésre. Óvodáinkban tudatos pedagógiai szemlélettel fejlesztjük a gyermekek játékát. A játék tartalmának elmélyítése során arra törekszünk, hogy a műveletek, a szerepek és a szabályok minél magasabb szinten jelenjenek meg a gyerekeknél. A játék a hét minden napján jelen lévő szabadon választható tevékenység.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
A gyermekek örömforrása a játék, s képesek több napon keresztül egy játéktémát játszani, bővíteni. Kialakul az együttjátszás igénye, alkalmazkodnak egymáshoz, és betartják a játékszabályokat. A szerepjátékban szerepeket vállalnak, megosztanak egymás között, és képesek arról le is mondani. Játékok során kialakul önismeretük, feladattartásuk, kommunikációs képességük.
166
Megismerkednek a gyerekek a játékok, építőelemek tulajdonságaival (szín, alak, forma, nagyság) és a velük való tevékenység során fejlődik finommozgásuk.
5.5.3.2. Játékba integrált tanulás – értelmi nevelés Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól. Felfogásunk szerint a tanulás – mint folyamat – gyermekeink egész napi óvodai életében nyomon követhető. Tanulásnak tekintjük mindazoknak a jártasságoknak, készségeknek, képességeknek kialakítását, melyek az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődését és a viselkedéskultúra alakulását is elősegítik. Gyermekeink érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva komplex tevékenységeket szervezünk, melyen keresztül ismereteket szereznek a természeti, társadalmi környezetükről. A kötött és kötetlen foglalkozásainkat áthatja a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés. A fejlesztésünk alapja a mozgás, amely beépül minden tevékenységbe. Foglalkozások alkalmával a gyermek érdeklődése alapján mindig változó létszámú és személyi összetételű mikrocsoporttal foglalkozunk. Ezáltal lehetőségünk nyílik az egyéni bánásmód és differenciált foglalkoztatás megvalósítására, a gyermekek egyéni fejlődési ütemének figyelembe vételével. Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy a sokszínű tevékenységek segítségével a tanulás önálló tevékenységi formává váljon.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
A gyermekek eljutnak a pontos, valósághű észleléshez, mellyel ismereteik megalapozottak lesznek. Képesek a figyelem összpontosítására, a problémamegoldó, kreatív gondolkodásra. Megismerik az elemi ok – okozati összefüggéseket. Kialakulnak jártasságaik, készségeik, képességeik, melyek révén az érzelmileg motivált cselekvés gondolkodási szintjéről eljutnak a fogalmi gondolkodásig.
5.5.3.3. Mese – vers, anyanyelvi nevelés
Célunk: A gyermekek irodalom iránti érdeklődésének felkeltése a mesékkel, versekkel. A nyelv szépségének megismertetésével, helyes nyelvhasználattal kommunikációjuk fejlesztése. Érzelmi, értelemi és erkölcsi fejlődésük segítése a gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása.
167
Feladatunk: A nyelv kifejező erejének megismertetése. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése versekkel, mesékkel. A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása. A gyermekek életében a mese és a vers az érzelmi biztonság megadásának eszköze. Fontos szerepet tölt be az anyanyelvi nevelés megalapozásában is. A mese mágikussággal, csodákkal teli világával formálja a gyerekek pozitív személyiségjegyeit. A versek zeneiségükkel, rímükkel, ritmusukkal ragadják meg a gyerekeket.
A vers A 3-4 éves gyerekek első élményét az ölbeli játékok, mondókák, dúdolók jelentik, melyeket többnyire mozgásokkal is összekapcsoljuk. Ezeket a gyermekek szórakoztatására, a beszoktatás zökkenőmentessé tételéhez használjuk. A gyerek és a óvónő közötti testközelséggel az érzelmi egymásra találást, a kontaktus mélységét segítjük elő. Később együtt mondjuk a gyermekkel a mondókákat, dúdolókat, rövidebb verseket. A versanyagot népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítjuk össze. 4-5 éves kortól a gyermekekben kialakul a vers szeretete. Az új versek a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához kapcsolódnak. A nap bármely tevékenységét kísérheti, vagy a tevékenység is válthat ki a gyermekből versélményt. A vers ritmusa és hangzása ugyanazon érzelmekkel átszőtt, élményközeli témához tartozik, mint a mozgás. Ismerjenek népi mondókákat, névcsúfolókat, halandzsa szövegű kiolvasókat, vidám, humoros szövegű verseket, a mai magyar költők ritmikus élményt nyújtó verseit. 5-6-7 évesek tudjanak - mondókákat, - verseket, - találós kérdéseket, - lírai verseket.
A mese A mese világában minden lehetséges. A mesei történést a varázslat irányítja. A nagyobb gyermekeknél már külön válik a csodák világa és a reális világkép, amely már tapasztalataiból származik. A mese által közvetített erkölcsi tulajdonságok segítik a gyermekeket a külvilágban történő eligazodásban. Egyszerű állatmeséken keresztül, fokozatosan rászoktatjuk a gyerekeket a mese figyelmes végighallgatására.
168
A 3-4 éveseknek olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű, érthető., ritmikus ismétlődések jellemzik. Nagyobb gyermekeknek már bonyolultabb szerkezetű, folytatásos tündérmeséket is mesélünk. Mindenkor a gyermekek érdeklődése, fejlettsége a meghatározó. A népmesék anyaga mindezeket jól kielégíti, megfelel célunknak. A 3-4 évesek hallgassanak egyszerű mondókameséket, rövid, rögtönzött történeteket, halmozó láncmeséket, egyszerű állatmeséket. 4-5 éves korban a meseanyagok állatmesékből, egyszerű szerkezetű tündérmesékből, az óvónéni történeteiből és refrénekkel tagolt verses mesékből állnak. Az 5-6-7 évesek meséi már a tágabb környezetről szólnak. Bonyodalmas, tréfás állatmesék, tündérmesék, folytatásos meseregények. A mesehallgatás állandó helyen, az úgynevezett „mesesarokban” történik. A mesékhez olyan eszközöket használunk, amelyek figyelemfelkeltőek, esztétikusak, de a mese folyamatát, az érzelmi átélést ne zavarják. A meséket eszköz nélkül is előadjuk, megfelelő hanglejtéssel, hangsúllyal, érzelmi ráhangoltsággal és mimikával. Az igényességünk megjelenik: • a mesék kiválogatásában, • a mesék előadásában. A mesék tartalmukat tekintve: • évszakok hangulatát kifejezők, • ünnepek köszöntését szolgálók, • állatokról szólók, • tréfás, humoros hangulatúak, • tündérvilágot megjelentetők, • mai életet ábrázolók. A mese többszöri meghallgatása után (mindennapi mesélés) próbáljuk megjeleníteni a gyerekekkel együtt az egyszerű meséket. Dramatizálással, bábozással hívjuk elő a képzeletbeli képeket. A dramatizálást segítik a rövid, párbeszédes formában előadott jelenetek, amelyeket a gyerekek mozgással és beszéddel összekapcsoltan is ki tudnak fejezni. Kialakul a gyerekekben a mozdulat és a szó egysége. Bábozással nagyon sok fogalmat, kifejezést gyakoroltathatunk a gyermekekkel. Szívesen mozgatják a bábokat, amely az iskoláskor előtt összehangolt tevékenységet kíván tőlük. Felhasználjuk a gyerekek bábelőadását saját maguk és társaik szórakoztatására. Mindezekkel hozzásegítjük a gyerekeket a következő nyelvi képességek kialakulásához és fejlesztéséhez: • helyes ejtés, • tiszta beszédhallás, • megfelelő artikuláció, • új fogalmak megismerése, • szabad önkifejezés, • önálló vers- és mesemondás.
169
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
A gyerekek szívesen ismételgetik a mondókákat, verseket. Igénylik a mesehallgatást. Saját, vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Tudnak meséket mozgással megjeleníteni, kifejezni. Mindezek eredményeképpen bátran kommunikálnak a felnőttekkel és társaikkal. Minden helyzetben képesek megértetni magukat. Tisztán, érthetően, választékosan beszélnek. Aktív szókincsük gazdag. Értik és használják a különféle metakommunikációs jelzéseket. 5.5.3.4. Rajzolás, festés, kézi munka
Célunk: A mozgással megvalósuló rajzolás, festés, kézi munka eredményeként létrejött vonalakban, színekben találják meg örömüket a gyerekek. Tér-forma és szín képzeteinek gazdagítása, szép iránti fogékonyságuk kialakítása.
Rajzolás, festés Feladatunk: A mozgás közben, saját testükről szerzett tapasztalataik, amely az emberábrázolást teszi pontossá számukra. A nagy- és finommozgások gyakorlásával az ecset- és ceruzafogás elsajátítása. Mozgástevékenységek során használatos szavak és jelentésük megismertetése, amellyel a tér észlelését és a gyermek valósághű ábrázolását segítjük. Felkínálunk a gyermekeknek különféle nagyságú, felületű, formájú anyagokat, amelyeken különböző technikákat alkalmazhatnak, ezáltal fejlődik képi-plasztikai, képolvasási és komponáló képességük. (A technikákat különféle eszközökkel valósítják meg.)
Kézi munka jellegű tevékenységek Feladatunk: Változatos technikák gyakorlásával fejlesztjük a gyermekek kézügyességét, finommozgását. Önálló ötleteik megvalósításával a kombinatív képességüket formáljuk. A népművészeti motívumok, technikák alkalmazásával a gyerekek sajátos szín- és formavilágot ismerhetnek meg. A kézi munka jellegű tevékenységekkel hozzásegítjük a gyerekeket ahhoz, hogy térben is tudjanak tájékozódni. Arra törekszünk, hogy a létrehozott alkotásokkal esztétikai ízlésüket, szépérzéküket fejlesszük.
170
A rajzolás, festés, kézi munka jellegű tevékenységek biztosítása és megvalósítása 3-4 éves korban • Képalakítás különböző technikákkal: festés, rajzolás, papírragasztás, agyagba, homokba karcolás, nyomat. • Plasztikai alakítás: nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva. • Építés: különböző tárgyakkal formák, alakzatok létrehozása.
4-5 éves korban • Képalakításra jellemző: gazdagabb formák, színkeverés, színárnyalatok, bővül az eszköztár. • Plasztikai munkájukat jellemzi: a formák tagolása. Játékukhoz kellékek és alkalmi ajándékok készítése. Báb- és díszletkészítés, összeszerelésük, díszítésük. • Építés lehetőségeinek részletezése, a tér variálása. 5-6-7 éves korban • Képalakítás során változatos technikák alkalmazása. • Rajzban és plasztikai munkáknál megjelenik térben és síkban a többalakos cselekményábrázolás. • Díszítő technikák alkalmazása. A fejlesztéshez biztosítjuk nap mint nap a közös élményeket. A hét minden gyermekek spontán érdeklődésére, vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére tevékenységnek a csoportszobában állandó helye van, és az eszközök a rendelkezésére állnak. Mindezekkel segítjük a gyerekeket élményeik nyugodt feldolgozására, megjelenítésére.
napján a létrejövő gyerekek képi-téri
A fejlődés eredménye óvodáskor végén:
Készségszinten használják az eszközöket, fokozott önállóssággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Ábrázolásaikban részformákat tudnak megjeleníteni. Gazdagodik a gyermekek tér-és formai színvilága.
5.5.3.5. Ének – zene Célunk: A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése a közös ének-zenei tevékenységek által, zenei ízlésük és esztétikai fogékonyságuk alakítása, amely megalapozza zenei anyanyelvüket. 171
Feladatunk: Az óvodás korban a jó, értékes zene hatása életreszóló. Az éneklés, a zenélés felkelti a gyermekek érdeklődését, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élménynyújtó ének-zenei tevékenységünk során felfedeztetjük a dallam, ritmus, mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A zenei nevelésünknek óvodáinkban a kötelezően szervezett mozgástevékenységek is előkészítői. Ezek során lehetőségük van a gyerekeknek változatos térformák, különféle járások, futások, ugrások, kartartások gyakorlására. A zörejek –mint zenei hangok – és egyéb hanghatások, általában mozgással együtt jelennek meg, ezáltal komplex módon fejlesztjük a gyerekek hallás- és ritmusérzékét. Az ének-zenei tevékenység megvalósítása A természetes énekhang használatával gyermekeink tiszta éneklési készségét fejlesztjük és felfedeztetjük velük az őket körülvevő világ zenei hangjait. A gyermekdalokat óvodásainknak minél többször hangszeren is bemutatjuk. A dalos játékok, dalok kiválasztásának szempontjai: • kapcsolódjanak az adott évszakhoz, óvodai ünnepekhez • könnyen elsajátítható legyen • hangkészlete alkalmazkodjék a gyermekek életkorához, fejlettségéhez • pozitív érzelmeket közvetítsen • érzelmileg is rá tudjanak hangolódni a gyerekek 3-4 éves korban a kötetlen énekelgetési forma jól megfelel az életkornak. A kétszemélyes játékok utánzó mozgással kísért szerepjátékok jellemzik a zenei nevelést. • ölbeli játékok, mondókák (6-8) • arc-, kéz-, ujj-, lovagoltató játékok • 4-5 hangból álló énekes játékok (10-15) A zenei készségeket mikrocsoportos formában ismertetjük meg a gyermekekkel. Hallásfejlesztés • halk, hangos megkülönböztetése, beszéden, mondókán, éneken keresztül • környezet hangjainak megfigyelése • dallamjátszó hangszerek hangszínének megfigyelése Ritmusérzék fejlesztés • egyenletes lüktetés, különböző játékos mozdulatokkal 4-5 éves korban • mondóka (4-5) • 4-8 motívumból álló énekes játékok, műdalok (12-15) Hallásfejlesztés • halk, hangos megkülönböztetése ének, beszéd, taps során
172
• •
magas, mély érzékeltetése, dallamvonal érzékeltetése a levegőben a tiszta éneklés érdekében gyakori önálló éneklés
Ritmusérzék fejlesztés • egyenletes lüktetés, járással, tapssal • dalok, mondókák ritmusának kiemelése • ritmuseszközök használata (dob, csörgő) 5-6-7 éves korban • mondóka (4-7) • énekes játék (15-18) • műdal (3-4) Hallásfejlesztés • halkabb, hangosabb • dallamfelismerés dúdolásról • dallambújtatás • tiszta éneklés az egyéni éneklés gyakorlásával
• •
Ritmusérzék fejlesztés egyenletes lüktetés és a dalok ritmusának megkülönböztetése ritmuseszközök használata (cintányér, triangulum)
E korosztály számára már tanítjuk a párcserés, sorgyarapító-, fogyó, kapus, hidas játékokat. Dalosjátékainkat, mondókáinkat elsődlegesen Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában című kiadványából válogatjuk. Zenehallgatás: Élőzene hallgatás anyagának kiválasztásánál fő hangsúlyt helyezünk a magyar népdalkincsre: • tréfás népdalok • párosítók • virágénekek • megfelelően kiválasztott műdalok Zenei tevékenységünk, szervezett formában, a gyerekek spontán érdeklődésére, vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére heti egy alkalommal valósul meg. Ezen kívül a nap bármely szakában a gyerek hangulatától függően kezdeményezzük e tevékenységet. Fontosnak tartjuk a dalos játékok, népi mondókák megismertetését, eljátszását, valamint népszokások, hagyományok elemeivel való találkozást. Ezzel segítjük a népszokások továbbélését. Arra törekszünk, hogy segítségünkkel a gyermekek zenei anyanyelvének megalapozását szolgáljuk.
173
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
A zene iránt fogékonyak, érdeklődőek legyenek. Megértik az egyes zenei alapfogalmakat. Élvezettel és felszabadultan játsszák a megismert dalos játékokat és önállóan kezdeményezik azokat. Egyedül is képesek egy-egy dalt elénekelni, és tudnak dallamra ritmust, mozgást rögtönözni. A zenehallgatás örömteli élményt jelent számukra, és megérzik a zene esztétikáját.
5.5.3.6. A környezet megismerése – védelme
Célunk: A gyermekek szerezzenek minél több tapasztalatot (mozgásos és érzékszervi) az őket körülvevő világról (természeti-társadalmi környezet). Pozitív érzelmi viszonyok kialakítása a természet értékei iránt. A környezet nem más, mint ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotóelemei vagyunk, amiben életterünk van, ahonnan az életfeltételeinket biztosítjuk. A gyermekek is ebben a környezetben élnek, játszanak, beszélnek, mozognak, étkeznek, alszanak. Itt alakulnak érzelmeik, viszonyulásaik, értékrendjük, megismerési, cselekvési, döntési, együttműködési képességük. A környezet megismerését és védelmét nem határoljuk be előre meghatározott tevékenységekre, időkeretekre. Legfontosabb elvünk: mindent a természetes környezetben figyeltetünk meg, az összefüggések, változások megértetésével juttatjuk megfelelő ismeretekhez a gyermekeket.
Feladatunk: A helyi sajátosságokra, tapasztalatokra építve, azok segítségével adunk lehetőséget a gyermeknek, hogy az őt körülvevő világot személyesen megtapasztalhassa. Szerepeket, magatartási módokat ismertetünk meg a gyerekekkel, viselkedéskultúrát közvetítünk és gyakoroltatunk velük. A környezet értékeit felismertetjük, az új fogalmakat tisztázzuk. A környezet védelme érdekében olyan cselekvést alakítunk ki a gyermeknél, amely számunkra is tudatos és felelősségteljes.
Természeti változások megfigyelése: A természetes környezetben megfigyeltetjük az időjárás és a természet változásait, amelyeket folyamatosan nyomom is követünk. Olyan jellemző jegyeket, mint a hőhatások (hideg, meleg), és a fényviszonyok (világosság, sötétség ) ismernek meg a gyerekek. A természeti változásokhoz a következő emberi, életmódbeli alkalmazkodást figyeltetjük meg: építési szokásokat, fűtést, világítást, öltözködést és étkezési kultúrát.
174
Az állatok, növények tulajdonságait is megfigyeltetjük. A gyerekekkel együtt tanulmányozzuk az anyagokat (szilárd, folyékony, légnemű) és azok tulajdonságait. Megismerkedünk a hőhatásokra bekövetkező változásokkal.
Társadalmi változások megfigyelése: Ráirányítjuk a gyermekek figyelmét a szűkebb (lakóhely) és tágabb (ország, világ) környezetünk jelenségeire, az ott élő emberek életmódjára és kultúrájára. Megismertetjük közvetlen lakókörnyezetük (városunk) közlekedésével, nevezetességeivel, ünnepeinkkel, hagyományainkkal. Lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, hogy gyakorolhassák a közösségen belül a viselkedésmintákat (köszönés, kérés, egymásra odafigyelés, és a másság elfogadása). Megismertetjük őket a felnőttek által végzett munka (foglalkozások) jellemzőivel, fontosságaival.
A természet védelme: Óvodáinkban a közvetlen környezet tisztaságával, annak gondozásával tudjuk megéreztetni környezetünk védelmét. Lényegesnek tartjuk, hogy mindebben gyermekeink cselekvően vegyenek részt, életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelően (természet, növények, állatok gondozása, védelme).
Az ismeretnyújtáshoz szükséges feltételrendszer: A környezet megismerése áthatja az óvodai élet mindennapjait, a tevékenységek egészét. A témák megválasztásánál figyelembe vesszük óvodánk területi elhelyezkedését, sajátosságait. Természetes környezetükben figyeltetjük meg a háziállatokat, madarakat, bogarakat. Hosszabb, rövidebb séták alkalmával a gyermekek valós élethelyzetekkel találkoznak. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az óvoda kiskertjében kerti munkát végezhessenek. Segíthessenek a növények ültetésénél, veteményezésnél, termések betakarításánál. A séták alkalmával lehetőséget adunk a gyermekek és az óvónők személyes beszélgetésére. Ez ad lehetőséget arra, hogy kérdéseikre, megnyilvánulásaikra, észrevételeikre azonnal reagálni tudjunk.
Megvalósítás: A csoport hetirendjébe építve, heti egy alkalommal kezdeményezésünkre alapozva, lehetőleg mikrocsoportban történik. A napirend időkeretein belül bármikor, a gyermekek kezdeményezésére is.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
A gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelően megtanulnak tájékozódni és eligazodni a szűkebb és tágabb természeti, társadalmi környezetben.
175
Tudják saját nevüket, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását. Megnevezik testrészeiket, azok funkcióját, ápolását. Ismerik a gyermekek a környezetükben lévő intézményeket, óvodájuk nevét. Különbséget tudnak tenni az évszakok között. Megtanulják értékelni a természet szépségét, növény- és állatvilágát – gondozzák, óvják, védik. Tudatosul bennük, hogy ők is a természet részei. Ismerik az őket körülvevő közlekedési szabályokat, és eszközöket. Ok-okozati összefüggéseket meglátnak és szóban is kifejeznek. Kialakul a jól érthető beszéd.
5.5.3.7. Környezet téri, formai, mennyiségi megismerése
Célunk: A gyermekek érdeklődésén alapuló (életszerű helyzetekben) tér- mennyiség és a forma azonosságainak, különbségeinek és összefüggéseinek megfigyeltetése, megértetése. A matematikai tartalmú tevékenységgel rugalmas, fegyelmezett gondolkodást, felfedezést, ötletes megoldások keresését segítjük elő.
Feladatunk: A gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása. Biztosítjuk, hogy a gyermekek matematikai ismereteiket természetes környezetben, az óvoda mindennapjaiban szerezhessék meg.
A környezet téri, formai mennyiségi megismerése és egyéb tevékenységek matematikai tartalmú ismeretei: 3-4 éves korosztály Ebben a korban is adunk a gyermekeknek matematikai ismereteket, de játékaikban mindennapi tevékenységeikbe ágyazva használják a matematikai fogalmakat. Tevékenységi tartalma: • ismerkedés a környezetben található tárgyakkal, tulajdonságaikkal, • tájékozódás a térben, névutók használata, • a tárgyak nagyságának megkülönböztetése, összehasonlítása elemi szinten, • azonos tulajdonság alapján tárgyak halmazba válogatása, • számlálgatás, ismerkedés a számosság fogalmával, • ismerkedés a tárgyak formájával és tulajdonságaival, • az összetartozás fogalmának elemi megismerése, személyek, tárgyak egymáshoz rendelése, • statikai tapasztalatszerzés, • tárgyak sorba rendezése.
176
A 4-5 éves korosztálytól kezdődően a matematikai nevelés nem más, mint játékos cselekvés, ezáltal minden érzékszervüket bevonjuk a tapasztalatszerzésbe. 4-5 éves korosztály ismeretanyaga: • tájékozódás térben, • számfogalom előkészítése, • érzékelhető tulajdonságok alapján tárgyak felismerése, • tárgyak nagyságának összehasonlítása, összemérése, • statikai tapasztalatok ok-okozati összefüggése, • párok, ellentétpárok keresése, megnevezése, • sorbarendezések, • formák azonosítása, megkülönböztetése, • tárgyak elhelyezése a térben, • gömb és szögletes tárgyak, síkidomok felismerése, szétválogatása tulajdonságuk szerint, • irányok megfigyelése, követése, • hosszúságmérés, • halmazképzés, számosságuk, • téglalap, háromszög, kör, négyzet tulajdonság szerinti összehasonlítása, • űrtartalom mérése, • tömegmérés, • szimmetria, mint játék, • számolás gyakorlása. 5-6-7 éves korosztály • tájékozódás a térben, • számfogalom alapozása, • halmazok összemérése, számosság alapján, • statikai tapasztalatok, ok-okozati összefüggések keresése, • páros – páratlan fogalmának tudatosítása, • síkelemekből térformák kialakítása, • halmaz, mint gyűjtőfogalom megnevezése, • szétválogatás, sorbarendezés, összehasonlítás, • térfogat, kerület mérése, • sorozatok készítése, • hosszúság, tömeg, űrtartalom mérése, • szimmetria megláttatása, • számolás. Megvalósítás: A csoportok hetirendjébe építve, heti egy alkalommal, kötötten, mikrocsoportos formában. A napi időkereten belül, a gyermekek vagy az óvónő kezdeményezésére alapozva pedig bármikor megvalósíthatjuk. Lehetőséget adunk a gyermekeknek a több oldalú megtapasztalásra, érzékelésre, amelyekkel segítjük, hogy kialakuljon a tartós ismeret. A tudatos tervezést a gyermekek sajátos fejlődési üteméhez igazítjuk.
177
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
Tudnak tájékozódni a térben (előttem, mögöttem …), időben (múlt, jelen, jövő). Jártasságot szereznek a számlálásban, halmazképzésben és a halmazok összehasonlításában. Sorbarendezik az elemeket megadott szempontok szerint (szín, forma, számosság). Tapasztalatokat szereznek a mérésben, azok becslésében és a relációk alkalmazásában. Különbséget tudnak tenni a síkidomok és a mértani testek között. tapasztalatokat szereznek a szimmetria fogalmáról is. Ismerik a matematikai alapfogalmakat és tudják megfelelően alkalmazni azokat.
5.5.3.8. Munka jellegű tevékenységek
Célunk: Változatos munkajellegű tevékenységeken keresztül a gyermeki munka megszerettetése. Olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyekkel saját szükségleteiket kielégítik, a közös munka végzésével erkölcsi tulajdonságokat, a kötelesség teljesítését alakítjuk a gyermekekben.
Feladatunk: A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése és a feltételek biztosítása. A mozgásműveltség fejlesztő óvodai gyakorlat nevelői felfogásához szorosan hozzátartozó elvárás, hogy amire a gyermek képes, azt ne végezzük el helyette.
Önkiszolgálás Gyermekeinket megismertetjük a saját személyükkel kapcsolatos feladatok ellátásával, sorrendiségével (testápolás, öltözködés), saját személyükkel kapcsolatos igényesség kialakításával, ruhájuk rendben tartásával, óvásával, és a kultúrált étkezési szokások elsajátításával. Óvodai közösségért végzett munka jellegű tevékenységek Bevonjuk gyermekeinket a felnőtt munkájához kapcsolódó tevékenységekbe (terem átrendezése, környezet rendben tartása) Naposi munka Gyermekeink fejlettségétől függően vezetjük be és bővítjük. Az önkiszolgálással kapcsolatos munkaszokások begyakorlása után válik egyre tudatosabbá és egyre örömtelibb tevékenységgé (terítés, teremrendezési feladatok, udvari környezet rendben tartása). 4-5 éves korig a naposi munkát az alkalomszerű megbízatásokkal vezetjük be. Ekkor még választható tevékenységi forma. 5-7 éveseknél már kötelező tevékenység.
178
Növénygondozás A környező világ megismerésének egyik része a növények fejlődésével, gondozásával, védésével való ismerkedés. Ezekre lehetőségeink vannak óvodán belül és kívül is. Óvodáinkban gyermekek részt vehetnek az élősarok gondozásában, veteményezésben, és a virágos kert ápolásában. Ezekhez a munkafolyamatokhoz megfelelő méretű eszközöket biztosítunk számukra. Mindezek a munkajellegű tevékenységek olyan készségeket, tulajdonságokat, szokásokat alakítanak ki a gyermekeknél, amelyek pozitívan befolyásolják környezetükhöz való viszonyukat, kapcsolataikat, valamint kötelességük teljesítését.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
Örülnek a közös munkának és szívesen végzik a rájuk bízott feladatokat. Figyelnek saját magukra és környezetük rendezettségére. Önállóan végzik a naposi munkát és egyéni megbízásokat teljesítenek. Részt vesznek a növények gondozásában. Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát. A munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük. A közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához, ezek örömeinek átéléséhez.
179
6. Pedagógiai Szakszolgálat
180
TARTALOMJEGYZÉK
6.1. 6.2. 6.2.1. 6.2.2. 6.2.3.
10.sz. tagintézmény bemutatkozása Pedagógiai Szakszolgálat működése Nevelési Tanácsadó Logopédiai ellátás Gyógytestnevelés
181 182 182 183 184
181
6.1. 10.sz. tagintézmény bemutatkozása „Sokféle képet alkothatunk az emberről. Olyat is festhetünk róla, ami javaslatot tartalmaz számára. Ne azt mutassuk meg, hogy milyen, hanem hogy mivé válhat. Ilyen képet alkotni annyit tesz, szeretni.” (Bertold Brecht)
A pedagógiai szakszolgálati feladatainkat – nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás és gyógytestnevelés a Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat intézményegységeként látjuk el. A Nevelési Tanácsadó (Karcag, Püspökladányi út 11.) a HEMO épület első emeletében 7 helyiség áll rendelkezésre a gyermekek, tanulók ellátásához. A két vizsgáló, a logopédiai mozgásfejlesztő szoba, váróhelyiség, vezetői iroda, alkalmazotti iroda és mellékhelyiségek korszerűen felújítottak. A vizsgálatokhoz, terápiához a tesztek, fejlesztő játékok biztosítottak. A dolgozók munkáját számítógép, fénymásoló, CD-s magnók segítik. A nevelési tanácsadás keretében gyógypedagógus, pszichológus munkatársainkhoz fordulhatnak a 3-18 év közötti gyermekek, tanulók nevelésével kapcsolatos kérdéseikkel, a gyermekek beilleszkedési, magatartási panaszaival, pszichés eredetű problémáival, tanulási nehézségeivel, illetve iskolaérettségi vizsgálatok igényével. A nevelési tanácsadói ellátás szolgáltatás jellegű, a sikeres segítségnyújtás a család és a szakemberek bizalmon alapuló együttműködése szükséges hozzá. A logopédiai ellátást az óvodás korú gyermekek számára a Jókai úti és Táncsics krt. 19. sz. tagóvodában jól felszerelt logopédiai foglalkoztatóban végzik logopédusaink. A gyógytestnevelési feladatot a Varró út 3/a alatt a Bölcsöde III.sz. pavilonjában egy gyógytestnevelő és egy szomatompedagógus látja el órarendi beosztásuk szerint. A kollégák munkáját számítógép, TV, videó, hifitorony és gyógytestneveléshez szükséges sporteszközök segítik. A gyógytestnevelésen való részvétel előfeltétele a gyermekek, tanulók orvosi szakvéleménnyel kell hogy rendelkezzenek. Pedagógiai Szakszolgálati intézmény egységünk rendelkezik a törvényi előírásokban szereplő alapvető szakember létszámmal és eszközökkel, felszerelésekkel. A szakszolgálatnál dolgozó közalkalmazottaink a nevelési –oktatási intézmények pedagógusaival és az érintett családokkal szoros együttműködést kíván kialakítani a gyermekek tanulók fejlesztése érdekében.
182
6.2. Pedagógiai Szakszolgálat működése
A Karcag Városi Önkormányzat 2003. november 1-től szervezte át a pedagógiai szakszolgálat törvényes működéséhez az előző két intézményét, a Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat 10. sz. tagintézményeként. A Pedagógiai Szakszolgálat az alábbi feladatokat látja el: nevelési tanácsadás logopédiai ellátás gyógytestnevelés Személyi feltételek: Tagintézmény vezetői munkakört pszichológus tölti be, továbbá 1 fő pszichológus 1 fő gyógypedagógus 2 fő logopédus 1 fő gyógytestnevelő 1 fő szomatopedagógus Tárgyi feltételek a szakszolgálat működéséhez jó szinten biztosítottak. A továbbiakban a fejlesztést a benyújtott eszközjegyzék alapján a fenntartó ütemezése szerint valósítjuk meg.
6.2.1. Nevelési Tanácsadó Célunk: A nevelési tanácsadóhoz segítségért fordult gyermekek tanulók számára biztosítsuk a szakellátást. A fejlesztő munka hatására csökkenjenek, illetve megszűnjenek hátrányaik.
Feladatunk: Gyermekek, tanulók pszichés állapotának, tanulási képességének szűrése, diagnosztizálása. A diagnózis alapján elkészített fejlesztési terv szerint a sérült terület fejlesztése, gyakorlati megvalósítása. Iskolakészültségi állapot vizsgálata. Dokumentumok vezetése.
183
A Nevelési Tanácsadó tevékenységi köre •
• • • • •
beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek, tanulók vizsgálata, szakvélemény készítés, szükség esetén rehabilitációs célú foglalkoztatás: terápia (pszichés gondozás, pszichoterápia), illetve pedagógiai fejlesztő foglalkozások, tanácsadás: pszichés zavarok, neurotikus tünetek, részképesség zavarok és egyéb tanulási problémák esetén a szülőnek és a nevelési- oktatási intézményeknek, a rehabilitációs célú foglalkozások megszervezéséhez, sajátos nevelési igény gyanúja esetén a gyermek szakértői bizottsághoz való irányítása, iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése a tankötelezettségre vonatkozó törvények alapján, tanácsadói, ismeretterjesztő, felvilágosító tevékenységgel segítjük a szülők, pedagógusok munkáját (szülői értekezletek, előadások, stb. keretein belül), konzultációk: gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberekkel és a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó pedagógusokkal.
6.2.2. Logopédiai ellátás: Célunk: Minden nyelvi- kommunikációs és tanulási zavarral küzdő gyermeknek biztosítsuk a szakellátást. A fejlesztő munka hatására anyanyelvét jól használó emberré váljanak. Feladatunk: Beszéd állapotának felmérése, beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása, utánkövetés. Dokumentumok vezetése. Óvodás korú gyermekek logopédiai ellátása: Célunk: A beszédet tartalmilag és alakilag olyan szintre fejleszteni, hogy az megfeleljen az iskolaérettség követelményeinek az iskolába lépés idejére. Feladatunk: szűrés, felmérés - óvodapedagógus jelzése alapján a 3-4 éves gyermekek beszédállapotának felmérése, - valamennyi 5-6 éves gyermekre kiterjedően
184
tanácsadás - szülők fogadása tanácsadóórán, - óvodapedagógus tájékoztatása, segítése, - szakemberekkel folyamatos kapcsolattartás, - tanköteles gyermekeknél az iskolaérettség megállapításához segítségnyújtás, anyanyelvi fejlesztőmunkához tanácsadás óvónőknek rehabilitációs tevékenység, - A fejlesztő munka során mindig a feltárt beszédhibának megfelelő , a gyermek életkorát és sajátosságait is figyelembe vevő terápiát választunk. - A logopédia gyakorlatában kidolgozott fejlesztő eljárások Beszédfejlődési zavarnál Kiejtési zavaroknál Hangképzési rendellenességeknél Beszédritmus zavarainál Részképességek hiányosságainál Nyelvi, kommunikációs zavaroknál Halláscsökkenésből eredő beszédhibák
megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés terápiája pöszeség javítása orrhangzósság ill. diszfónia terápiája dadogás, hadarás kezelése diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia prevenciója szókincsbővítés, összefüggő beszéddel kapcsolatos fejlesztés Enyhén hallássérült, nagyothatlló
nyári tábor szervezése: - kötetlen formában hangsúlyosan a kommunikációs tevékenységekkel az évi logopédiai fejlesztő munka folytatása (pályázati pénzből, szülői hozzájárulással).
6.2.3. Gyógytestnevelés Célunk: A gyermekek, tanulók egészségi állapotának megfelelően speciális gyógytestnevelésben részesüljenek, amely hatására a betegségek megelőzése, gyógyítása valósuljon meg.
Feladatunk:
A gyógytestnevelésre utalt gyermekek, tanulók csoportba osztása. A törvényi előírásoknak megfelelően heti három tanórán való részvétel biztosítása. A szükséges dokumentumok vezetése. Az orvosi szakvélemények alapján a szakszerű fejlesztő foglalkozások vezetése. A tanulók osztályzatának megállapítása. Iskolai testnevelő tanárok munkájának segítése konzultáció – tanácsadás.
185
6.2.3.1. Alapellátásba kerülés feltételei – gyógytestnevelési kategóriák Az orvosi szakvélemény (iskola, szakorvos) a szűrő vizsgálaton állapítja meg a gyermek, tanuló milyen – az egészségi állapotának megfelelő ellátásra tarthat igényt, vagyis mely testnevelési kategóriába sorolható. Az iskolai gyógytestnevelés, alkalmazott testnevelés az iskolában folyó testnevelés és sport sajátos területe, amelynek az egészségi állapot és tevékenységtartalom szerinti kategória a következő: I. könnyített testnevelés II. gyógytestnevelés II/ a – a gyógytestnevelés mellett a testnevelésen is részt vesz. II/ b. csak gyógytestnevelésen vesz részt. III. iskolai testnevelés alól felmentett
6.2.3.2. A tanórák – fejlesztések A fejlesztő tanórák a hét minden napján délután szerveződnek. • A heti három kötelező gyógytestnevelési órából kettő összevonható, 1 kiváltható uszodai foglalkozással. • A gyógyúszás elsősorban ortopédiai rendellenességek korrigálására, valamint szorongásos tünetek csökkentésére szervezett komplex foglalkozás. A hagyományos mozgáselemek és úszás felhasználásával a koordináció és ritmus, agilitás, erő, rugalmasság, egyensúly, sebesség, relaxáció, légzés kreatív mozgásfejlesztésére irányul.
6.2.3.3. Gyógytestnevelési foglalkozásokon való részvétel megszüntetése. • •
A gyógytestnevelési foglalkozások befejezettnek tekinthetők minden olyan szakvélemény kiadása után, amikor az iskolaorvos – szakorvos gyógyultnak nyilvánítja a gyermeket, tanulót. A szülő írásban kéri a foglalkozások megszüntetését.
186
Szójegyzék
Az alábbi szójegyzékben a HOP szövegében megjelenő és néhány további általunk fontosnak tartott szakkifejés magyarázata szerepel. A-, an-: Szóösszetételek előtagjaként valamilyen tulajdonság, működés hiányát jelzi. Adaptáció: Az a folyamat, amelynek során egy élőlény alkalmazkodik a környezetéhez, ill. a folyamat eredményeként kialakult élettani szerkezeti vagy viselkedésbeli változás. Adaptív viselkedés: Alkalmazkodó viselkedés. Adottság: Egy képesség természetes vagy az emberrel veleszületett alapja, olyan lehetőség, mely a természetes fejlődés, a nevelő befolyások és a gyakorlás hatására válik képességé. Adekvát válasz: Kérdésre adott megfelelő, értékelhető válasz. Affektív (emocionális): Érzelmi, érzelemmel kapcsolatos. Affolteri koncepció: Az észlelés fejlődését ábrázoló modell. Az észlelés fejlődésének szintjei: modalitás specifikus, intermodális, szeriális. Agresszió: Másik személy fizikai vagy lelki megsértését célzó viselkedés. Akusztikus: A hallással kapcsolatos, hallásbeli. Alakállandóság, alakkonstancia: Az a jelenség, hogy az ismerős tárgyakat a látószögtől függetlenül azonos alakúnak látjuk. Ambivalencia: Egy személy vagy tárgy egyidejű szeretete és gyűlölete; egy egyszerre negatív és pozitív céltárgy által okozott konfliktus. Analízis: Egy egységnek alkotóelemeire való felbontása. Animizmus: 2-6 éves gyermekek a számukra a maguk objektivitásában nem érthető eseményeket úgy magyarázzák meg, hogy a tárgyaknak érzéseket, gondolatokat, szándékot tulajdonítanak. Artificializmus: Az a gondolkodásmód, amely minden eseményt és minden létező dolgot emberi beavatkozás eredményének tulajdonít. Auditív: Hallási, a hallással kapcsolatos. Ayres terápia: A vesztibuláris rendszer sokoldalú ingerlését megcélzó terápia, melynek révén a gyerekek hibás mintázatú neurofiziológiás rendszereiket kijavíthatják. Beszédészlelés és beszédmegértés: a hallott beszédjelenségek megértése, azaz a nyelvi jelek rendszerének megfelelő hangjelenségek észlelése és ennek a kódrendszernek az értelmezése. Broca-mező: A bal agyféltekének egy része, amely a beszéd irányításában játszik szerepet. Az ezen területen sérült személyeknek nehézségeik vannak a szavak helyes kiejtésével, beszédük lassú és fáradságos. Definíció: Pontos meghatározás, mely egy fogalom vagy tárgy lényeges jegyeit tárja fel. Delecato-módszer: Mozgásterápia, mely a mozgásos egyedfejlődés útját járatja végig. Defektus: Fogyatékosság. Olyan állapot, mely genetikai okokból vagy valamilyen károsodás következtében keletkezett. Dependencia: Függőség, alárendeltség. Az anya – gyerek kapcsolatban a gyermek passzív, függő magatartása. Depresszív: Szomorú-nyomott (deprimált) hangulatállapotra hajlamos. Differenciálás: Az észlelési folyamatban a különböző ingerek megkülönböztetése. Differenciál diagnosztika: A diagnózis, a zavar vagy a megbetegedés okainak megállapítását és elhatárolását szolgálja.
187
Disz-: Szóösszetételek előtagjaként valamely szerv hiányos, nem megfelelő, zavart okozó működését jelöli. fázia: Sajátos nyelvi fejlődési zavar. A normál nyelvelsajátítástól minőségileg és strukturálisan eltérő nyelvi fejlődés, mely agysérülésekre vezethető vissza. funkció: Zavart, rendellenes működés gráfia: Írászavar grammatizmus: A beszéd morfológiai szabályrendszerének zavara. kalkulia: Specifikus számolási zavar. lexia: Az intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. metria: A mozgás időben való befejezésének zavara. praxia: A megszerzett mozgásos tapasztalat hiányos felhasználása, a célirányos mozgások, gesztusok, tanult komplex mozgásfolyamatok tervezésének és kivitelezésének zavara. Diszkrepancia: Egyenetlenség, lényegbeli különbség. Diszkrimináció: Az észlelésben két inger közötti különbség észrevétele. Egyensúly-érzékelés: A testnek a térben elfoglalt helyzetéről és a testnek mint egésznek a mozgásáról információt szolgáltató érzéklet. Emóció: Érzelem, illetve érzelmi élményekkel együtt járó állapot. Enurézis: A záróizom fölötti kontroll elvesztése folytán bekövetkező húgyhólyagürítés. Enurézis nocturna: Ágybavizelés. Éjszakánként jelentkező megnyilvánulási forma. Érés: Növekedési folyamat, amely az egyénben olyan sorozatos változásokat eredményez, amelyek viszonylag függetlenek a gyakorlástól és a tapasztalattól. Érzékelés: Egyszerű ingerekhez, például egy hang vagy egy fény bekapcsolásához kapcsolódó tudatos tapasztalat. Észlelés (percepció): Összetett ingerek felfogása, ill. feldolgozása érzékszerveink segítségével. Észlelet: Az észlelési folyamat eredménye, az, amit az egyén észlel. Felismerés: A felismerés magas szintű folyamat, amely tanulást és emlékezést feltételez. Valaminek a felismerése annyit jelent, hogy helyesen egy kategóriához („asztal”) vagy egy névhez („Nagy Antal”) kötjük. Fejlesztés: A fejlődés segítését, serkentését célzó, tudatosan szervezett segítő eljárások köre. Fejlesztési terv: Írásos formában megjelenítve fejlesztési területenként a jelen állapot, a tervezett célok és a felhasznált eszközök együttese. Fejlődés: Növekedés, kiteljesedés rejtett vagy lappangó, potenciális tulajdonságok kibontakoztatása, átváltozás, haladás, minőségi változások meghatározott sorrendben való bekövetkezése. Feminin: Nőies, női. Figura-háttér szerveződés: Egy minta mint előtér és háttér észlelése. A mintákat általában így észleljük, még akkor is, ha az inger többértelmű, és az előtér-háttér viszony megfordítható. Figyelem: Az észlelés összpontosítása, amelynek következtében az ingerek egy korlátozott köre hangsúlyosabban tudatosul. Nyílt viselkedéses és belső (nem látható) összetevőkből áll. Jellemzői: felkelthetőség, tágasság, intenzitás, terelhetőség, rögzíthetőség. Figyelemzavar: Különböző okokra visszavezethető koncentrációképtelenség, figyelmetlenség, elterelhetőség: a gyermekek 3 %-ánál impulzivitással, túlmozgásossággal együtt járó hétéves kor előtt jelentkező rendellenesség. Fonetika: Hangtan. A nyelvészetnek a beszédhangokat tanulmányozó ága. Frostig-terápia: Az észlelés és a mozgás szoros összefüggését és a pszichikus fejlődésben betöltött szerepét hangsúlyozó terápiás program. Gestalt-látás: Valamely ingerkonstellációk ( mintázatok) egységként való felfogása.
188
Gondolkodás: Absztrakt vagy szemléletes ismereteink felhasználása problémamegoldásra vagy új ismeretek szerzésére belső, pszichológiai folyamatok révén. Grafo-: Szóössetételek előtagjaként a vele összetett fogalomnak az írással, rajzolással való kapcsolatát jelöli. motoros: Rajzmozgás. Grammatika: Nyelvtan, nyelvtannal kapcsolatos. Hiperaktivitás: Általában kisiskolás kor előtt jelentkező túlzott aktivitással, mozgással, szinte mindig figyelemzavarral jellemezhető állapot, melyben alkati tényezők is jelentős szerepet játszanak. Hipermotilitás: Fokozott mozgásigény, túlmozgásosság. Homogén gátlás, Ranschburg-féle gátlás: A világos felismerést gátolja a hasonló tartalom. „Az egymást érintő lelki tartalmak és folyamatok (érzetek, képzetek, törekvések) annál kevésbé zavarják egymást önállóságukban, minél heterogénebbek és annál inkább, minél homogénebbek”. Hosszú távú memória: Az emlékezeti rendszer viszonylag állandó része, szemben a rövid távú memória időlegességével. Impulzivitás: Érzelemvezérelt, mérlegelés és kellő tudatosság nélküli reakciómód. Integráció: Egységesülés, beilleszkedés, egyes részek egyesülése egy egésszé. Integrált iskoláztatás: A tanulásban valamilyen oknál fogva akadályozott (fogyatékosság, képességzavar) gyermekek együttes oktatása a kortársakkal. Intelligencia: A tapasztalatokból való tanulás, az elvont fogalmakban való gondolkodás és a környezet hatékony kezelésének képessége. Intelligenciahányados: Az intelligenciatesztek eredményeinek közlésére használt skálaegység. Intermodalitás: Különböző észlelési területekről származó információk összekapcsolása (intermodális integráció). Intranzitív: Tárgyatlan, tárgy nélküli. Irreverzibilis: Nem megfordítható. Iskolai teljesítményzavarok: A sikeres iskolai tanulás a tanulási képességek, a biológiai, kognitív, emocionális-szociális érettség és az iskolán belüli-kívüli tényezők együtthatását, megfelelő tanulási struktúra kialakulását feltételezi. Teljesítményzavarok életkortól, osztályfoktól és iskolatípustól függetlenül a korosztályuknak megfelelően fejlett és fogyatékos gyermekeknél egyaránt kialakulhat. Iskolaérettség: Testi, lelki (értelmi) és szociális területeken elért fejlettségi szintek, amelyek egyaránt fontosak a sikeres iskolai munkához. Ismeret: Az objektív valóságról, a valóság reális rendszereiről a megismerés folyamata (kogníció) eredményeként az emberi pszichikumban képződő képmások. Kauzális gondolkodás: Oksági, okszerű. Ok-okozati összefüggések felismerése. Képesség: Az egyén pszichikus tulajdonsága, ami valamilyen tevékenység gyakorlása révén fejlődik ki, és a tevékenység végzésében nyilvánul meg. Készség: A cselekvés és a tevékenység automatizált eleme, amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. A teljesítményképes tudás része, a tanulás eredménye, ahol kellő számú gyakorlás eredményeként a cselekvéssor automatikusan lefut. Kinesztézia: Mozgásérzékelés. A saját testhelyzet, a test, ill. egyes részeinek mozgását jelző és feldolgozó ún. proprioceptív készülékek nyújtotta információ. Kogníció: Megismerés. A világ, ahogy a személy azt értelmileg megismeri, felfogja. Kognitív folyamatok: Az észlelés, emlékezés és információ-feldolgozás mentális folyamatai, amelyekkel az egyén az információkat begyűjti, terveket készít és problémákat old meg. Kompenzálás: Valamilyen hiány ill. az azt előidéző ok megszüntetésére irányuló törekvés.
189
Kompetencia: Alkalmasság, illetékesség, jogosultság. A problémamegoldáshoz, bizonyos körülhatárolt műveletek elvégzéséhez való tárgyi hozzáértés. Konstruktív apraxia: A megszerzett mozgásos tapasztalat hiányos felhasználása, a célirányos mozgások, tanult komplex mozgásfolyamatok tervezésének és kivitelezésének hiánya konstruktív (építő) feladatban. Kétdimenziós ábrát nem tud a térben összerakni. Konstruktív emlékezet: Egyes események teljesebbé és részletesebbé alakítása a memóriában tárolt általános tudás felhasználásával. Kooperáció: Együttműködés, összedolgozás. Koordináció: Összehangolás, összerendezés. Korrekció: A személyiség fejlődésében tapasztalt rendellenesség, hiányosság, elmaradás csökkentését, megszüntetését, kijavítását célzó tevékenység. Lateralitás: Páros érzékszervek ill. a végtagok valamint ezek központi idegrendszeri beidegzettségének funkcionális és/vagy morfologiai differenciálódása. Laterális dominancia: A bal, ill. a jobb agyfélteke aktivitásának túlsúlya az információfeldolgozás, valamint a mozgásfolyamatok bizonyos módozatainak és formáinak irányításában. Mágikus gondolkodás: Ember alkotta tevékenység következménye mindenfajta jelenség, minden történés emberi cselekvés következménye. Maszkulin: Férfias. MCD: Minimális cerebrális diszfunkció. POS: Gyermekkori pszichoorganikus szindróma. Mindazon kismértékű (enyhe) agyi működési zavar összefoglaló jelölése, amelyek jelelgzetes pszichológiai és viselkedészavarban nyilvánul meg. A központi idegrendszer funkcionális rendellenességén alapul, nem jelent strukturális elváltozást, agyi károsodást. Megerősítés: A szervezet valamely akciójának, radkciójának minden olyan következménye, amely az akció jöbőveli megjelenésének gyakoriságát fokozza. Megkésett beszédfejlődés: A beszéd- és a nyelv fejlődése még hároméves kor körül sem indul meg, a központi idegrendszer és a hallás épsége ellenére. Memória: Emlékezet, Ingerek nyomán kialakuló élmények, gondolatok, viselkedések, mozgásválaszok, érzelmi reakciók – egyszóval a tapasztalat – megőrzése az idegrendszerben. Memóriaterjedelem: A tételek (számjegyek, betűk, szavak) száma, amennyi még sorrendben felidézhető egyszeri bemutatás után. Általában 7+2. Mentális: Értelmi. Mentális kor: Binet által az intelligencia mérésében bevezetett mértékegység. Az a gyermek, akinek a mentális kora nagyobb életkoránál, fejlett, akié kisebb, az visszamaradott. Mentális reprezentáció: Tárgyak és események feltételezett belső leképezése az emberi emlékezetben. Mennyiségállandóság: Számbeli egyenlőség. Az a jelenség, hogy ha a tárgyak száma korábban egyenlő volt, akkor egyenlőnek is kell maradnia még akkor is, ha a vizuális benyomás nem ezt tükrözi. Meteoropata: Olyan ember, akinek kedélyére, testi állapotára az időjárás erősen hat. Mintafelismerés: Az az észlelési folyamat, amely azonosítja a tárgyakat. Modalitás: Az érzékelés ez bizonyos területén megnyilvánuló érzéki tapasztalatok. Motiváció: Viselkedés kiváltó belső késztetés, indíték. Motorium: Mozgásrendszer- és szabályozás. Motoros: A mozgással összefüggő (beleértve az idegi vezetést és az agyi központokat is ) összes folyamat megnevezése. Motoros képességek: Valamilyen mozgássor megtanulásának képessége. Motoros viselkedés: Mozgásfolyamatok összessége, ill. ezek egyénenkénti eltérései. Multikauzális: Valamilyen rendellenesség, zavar stb. hátterében nem egy kizárólagos ok feltételezhető, hanem több ok együttes hatása okozza problémát.
190
Mutizmus: A beszédre való szükséglet és ill. késztetés hiánya. Elektív mutizmus: A gyermekkorban jelentkező neurózisok egyik különleges formája; a mutista gyerekek csak bizonyos személyekkel kommunikálnak, az óvodában vagy az iskolában pedig megtagadják a beszélgetést. Perinatális: Születés közbeni. Perszeveráció: Bizonyos élmény- vagy gondolattartalmak melletti kitartás ill. azok újra felbukkanása, vagy bizonyos sztereotip cselekvési- és viselkedésmódok előnyben részesítése. Postnatális: Születés utáni. Prenatális: Születést megelőző, méhen belüli. Prevenció: Megelőzés. A nem kívánt jelenségkör vagy tünetegyüttes kialakulását megakadályozó megoldások keresése. Pszich-: Szóösszetételek előtagjaként a vele összetett fogalomnak a lélekkel, a lelki élettel való kapcsolatát jelöli. Pszichikum: A gondolkozás és a lelki élet képessége, ténye; a lelki jenségek összessége. Pszichogén: Lelki eredetű. Pszichoszomatikus betegség: Pszichés megterhelésre adott testi reakciók, melyek a pszichikus rendszer érintetlenül hagyásával a testi betegség alakját ölti. Reláció: Viszonylat, vonatkozás, összefüggés. Reprodukció: Valaminek a megismétlése, utánozása. Részképesség zavar: A tanulási zavarok speciális alcsoportja. Azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és a gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel és neurofiziológiai diszfunkción alapulnak. Reverzibilis: Megfordítható, visszaállítható. Rövid távú memória: Az időben korlátozott tartósságú és korlátozott terjedelmű emlékezet. Az ide bekerülő információk a tudat rendelkezésére állnak és egy részük átalakulási folyamat révén áttevődik a hosszú távú emlékezetbe. Séma, sematikus: Lényeges vonásokra korlátozódó, leegyszerűsített ábrázolás, vázlat. Speciális nevelési szükséglet: Azoknál a gyermekeknél és fiataloknál áll fenn, akik oly mértékben korlátozottak fejlődési, nevelési és tanulási lehetőségeikben, hogy eredményes fejlesztésükhöz gyógypedagógiai támogatás szükséges. Sphincter kontroll: Záróizom fölötti kontroll. Szándékos figyelem: Adott tevékenységre irányuló figyelem vagy mentális erőfeszítés. Szekvencia: Sorrend. Szemantika: Jelentéstan. A nyelvtudományoknak a nyelvi formák jelentésével és a jelentések változásával foglalkozó ága. Szenzomotoros: A test és az idegrendszer szenzoros és motoros alrendszereinek együttműködése valamilyen inger hatására. Szenzomotoros koordináció: A mozgás szabályozása az észlelési adatok alapján. Szenzoros: Az észleléssel összefüggő (beleértve az idegi vezetést és az agyi központokat is) összes folyamat megnevezése. Szerialitás: Az információk sorrendjének a felfogása, a megfelelő sorrend alapján való feldolgozása, a sorrend fenntartása. Szimultán: Egyidejű, egyszerre történő. Szintaktika: Mondattan. A nyelvtudományoknak a szószerkezeteket és a mondatokat tanulmányozó ága. Szintézis: Az alkotóelemek rendezett, egységes egészbe foglalása. Szocializáció: Az egyéni jellemzők és a viselkedés alakulása a társas környezet hatására. Szociabilitás: Egyénileg különböző mértékben megnyilvánul tendencia, hogy a személy örömét lelje a társaságban, valamint könnyen és szívesen lépjen kapcsolatba másokkal.
191
Szukcesszív: Egymás utáni, egymásra következő. Taktilis: Az érintkezési érzékletekhez kapcsolódó jelenségek, ill. a tapintási érzékelésre vonatkozó ingerek megnevezése. Teljesítmény-és viselkedészavar: Adottságaikhoz és/ vagy élethelyzetükhöz képest alulteljesítő szűkebb-tágabb társadalmi környezetükben alkalmazkodási zavarokat mutató gyerekek és fiatalok. Kialakulásuk biológiai, pszichológiai és szociális okokra vezethetők vissza. Téri tájékozódás, téri orientáció: A saját térbeli helyzet észlelése és értékelése a térhatás közvetítésével, a cselekvés koordinációja céljából. Testfogalom: A saját testről szerzett intellektuális tudás. Testkép: A test szubjektív megtapasztalása és érzése. Testséma: A test gravitációhoz való alkalmazkodásának, egyensúlyának, az izmok állandóan változó mozgásának megélése. Verbális: Szóbeli. Szóban, ill. beszédben megnyilatkozó. Vesztibuláris apparátus: A belső fülben elhelyezkedő szerv, amely a testmozgások és a testhelyzet érzékelésének receptorait (a külvilág okozta ingerek felfogására szolgáló szerv) tartalmazza. Vizuális: a látást érintő, a látással kapcsolatos. A látási érzeten alapuló. Vizuo-motoros: A látáshoz kapcsolódó észlelési tevékenység és a mozgás összekapcsolása. Wernicke-mező: A bal agyféltekének a nyelv megértésében szerepet játszó része. Az e területen sérült egyének nem képesek a szavakat megérteni; hallják azokat, de nem tudják jelentésüket.
192
Érvényességi nyilatkozat A módosított helyi nevelési program határozatlan időre érvényes. A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:
törvényi előírás, szervezeti átalakítás, ha a nevelőtestület más program bevezetésérő dönt, ha a partneri igényfelmérés eredményei szükségessé teszik.
Előírás a programmódosítás előterjesztésére:
Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének. Részteles szóbeli előterjesztés a nevelőtestületi értekezleten.
193
Felhasznált irodalom 1.
1993.évi LXXIX. törvény a Közoktatásról
2.
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 137/1996. (VIII.28.) kormányrendelet
3.
A művelődési és közoktatási miniszter 32/19997. ( XI. 5.) MKM rendelete a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve
4.
A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei 23/1997. (VI.04.) MKM rendelet
5.
Pőcze Gábor-Trencsényi László: Pedagógiai program Hogyan? Bp. Országos Közoktatási Intézet 1996.
6.
dr. Füle Sándor : A helyi pedagógiai programok kidolgozása OKKER Oktatási Iroda 1996.
7.
Egyezmény a gyermekek jogairól Bp. Egyesült Nemzetek – UNICEF 1992. 3-32. p.
8.
Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Szolnok, 1997.
9.
Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? NAT-TAN Bp. 1996.
10.
Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés OKKER Bp. 1997.
11.
Négyszínvirág Vésztő, 1998.
12.
Szemán Józsefné dr.: Multikultúrális értékeket közvetítő óvodai program Hajdúböszörmény, 1998.
13.
Lépésről-lépésre Óvodafejlesztő Program Dr. Deliné dr. Fráter Katalin Hajdúböszörmény 1997.
14.
Lépésről-lépésre Óvodai Program Tanári Kézikönyve Soros Alapítvány Bp. 1997.
15.
Hortobágyi Katalin: Projekt Kézikönyv Bp. 1991.
194
16.
Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Fabula-Humán Szolgáltató Bt. Miskolc, 1996.
17.
Fábián Katalin: Útmutató a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program tervezés, ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések Fabula-Humán Szolgáltató Bt. Miskolc, 1997.
18.
Dr. Bondár Zsuzsanna: Útmutató a tevékenységközpontú óvodai nevelési program mindennapi testnevelés foglalkozásainak szervezéséhez Fabula-Humán Szolgáltató Bt. Miskolc, 1998.
19.
Szemán Józsefné dr. : Útmutató a tevékenységközpontú óvodai nevelési program matematika komplex foglalkozásainak vezetéséhez Fabula-Humán Szolgáltató Bt. Miskolc, 1997.
20.
Fábián Katalin: Útmutató a tevékenységközpontú óvodai nevelési program a tevékenységeken alapuló szokásrendszer kialakítása, a gondozás és az egészséges életmódra nevelés az óvodában Fabula-Humán Szolgáltató Bt. Miskolc, 1998.
21.
Bihariné dr. Krehó Ilona Kanczler Gyuláné dr.: Útmutató a tevékenységközpontú óvodai nevelési program természet, társadalom, ember, a környezeti nevelés lehetőségei, szervezése a program keretében Fabula-Humán Szolgáltató Bt. Miskolc, 1998.
22.
Boza Erzsébet: Útmutató a tevékenységközpontú óvodai nevelési program művészet tevékenységek, vizuális, komplex foglalkozásainak szervezéséhez Fabula-Humán Szolgáltató Bt. Miskolc, 1998.
23.
Patócs Béláné: Mozgásműveltség fejlesztő óvodai nevelési program Miskolc, 1997.
24.
Sugárné Kádár Júlia : A beszédfejlődés útjai Tankönyvkiadó Bp. 1986.
25.
dr. Kiss Tihamér: A gyermekek értelmi fejlesztése az első hat életévben Piaget szellemében. Módszertani Segédanyagok Hajdú Bihar Megyei pedagógiai Intézet Debrecen, 1992.
195
26.
Porkolábné dr. Balogh Katalin - dr.Páli Judit - Pintér Éva - Szaitzné Gregorits Anna: Komplex prevenciós óvodai program Bp. 1996.
27.
dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Bp. FER-CO Kft. és a váci Ofszet Kft. 1994.
28.
Forrai Katalin: Ének az óvodában EDITINO MUSICA Bp. 1974.
29.
dr. Fejes Erzsébet-Kanczler Gyuláné dr. : Mesélő természet Kincs Könyvkiadó 1995.
30.
Csanádi Gabriella: Bevezetés a korai fejlesztés témakörébe Comenius Bt. Pécs, 1998.
31.
Koósné Reha Valéria – Kassa Mária - Molnár Katalin: Integrált nevelés és óvodai ütemterv a kerecsendi óvodában M.O.P.E. 2003.
32.
Fejlesztő Pedagógia, Szerkesztette: Martonné Kovács Márta ELTE, Bp. 2002.
33.
Horváth Judit – Horváthné Csapuczha Klára – Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónőnek észre kell venni SZORT Bt, Bp., 2003.
34.
Gyógypedagógiai alapismeretek. Szerkesztette: Dr. Illyés Sándor Főiskolai tankönyv, Bp. 2000.
196
Idézetek jegyzéke 1.
Szuhányi Mária
Induvidálpszichológia a nevelés szolgálatában Fejlesztő Pedagógia 1995. 43. l.
2.
dr. Fazekas Mihály:
Muzeológus gyűjtése alapján, Madarász Imre névadó ünnepélyen 1995. május 25én elhangzott beszédéből
3.
137/1996. (VIII.28.) sz. Kormányrendelet Hortobágyi Katalin:
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
4.
Lépésről-lépésre óvodafejlesztő program Hajdúböszörmény 1977.
197
Legitimációs záradék
A Helyi Nevelési Programot a Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat Nevelőtestülete elfogadta 2004. június 16-án.
A Madarász Imre Egyesített Óvoda Szülői Szervezete véleményezte 2004. június 18-án.
A Cigány Kisebbségi Önkormányzat egyetértési jogot gyakorolt 2004. augusztus 18-án 58/2004.(VIII.18.) CÖK határozattal.
A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő testülete jóváhagyta 2004. augusztus 24-én 307/2004. (VIII.24.) „kt” sz. határozattal.
198