Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja. Karcagi Általános Iskola. és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Program

Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja

Karcagi Általános Iskola

és Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai Program

Székhely – 5300 Karcag, Szabó József utca 1.

Karcag, 2015. szeptember 01.

1


Tagintézményeink

Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kiskulcsosi Általános Iskolai Tagintézménye 5300 Karcag, Kisújszállási út 112.

Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kováts Mihály Általános Iskolai Tagintézménye 5300 Karcag, Kálvin u. 9.

Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézménye 5300 Karcag, Szabó József u. 10.

Karcag 2015.

„Az, hogy milyen gyerekek születnek, nem a mi kezünkben van, de, hogy helyes nevelés révén jókká legyenek, az a mi hatalmunkban áll.” /Comenius/

2


Tartalom 1. AZ ISKOLA ARCULATA .................................................................................................. 5 KARCAGI ÁLTALÁNOS ISKOLA és alapfokú művészeti iskola KISKULCSOSI általános iskolai tagintézménye .......................................................................................................................... 5 KARCAGI ÁLTALÁNOS ISKOLA és alapfokú művészeti iskola KOVÁTS MIHÁLY általános iskolai tagintézménye .......................................................................................................................... 6 KARCAGI ÁLTALÁNOS ISKOLA és alapfokú művészeti iskola ERKEL FERENC alapfokú művészeti iskolai tagintézménye……………………………………………………………………………………………………....7

2.

A KARCAGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA, JÖVŐKÉPE ............................................................... 7

3.1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT ....................................................................................................................... 7

3. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................... 7 3.1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI....................................................................... 7 3.1.1 NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI alapelvei .................................................................. 7 3.1.2 A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ÉRTÉKEI ................................................................. 8 3.1.3 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDaGÓGIAI CÉLJAI, FELADATAI,............................................. 9 ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI.................................................................................................................................. 9 3.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................... 13 3.2.1.A kötelező tanórákon végzett személyiségfejlesztő tevékenységek ........................................................ 13 3.2.2.A választható tanórákon végzett személyiségfejlesztő tevékenységek ................................................... 14 3.2.3

AZ EGÉSZNAPOS ISKOLA és egyéb foglalkozások, mint a személyiségfejlesztés színterei ........ 14

3.2.5 Hagyományok ........................................................................................................................................ 16 3.2.6 Tanulmányi, sport- és művészeti versenyek ........................................................................................... 18 3.3 A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ............................. 19 3.3.1 Tanórai lehetőségek, feladatok ................................................................................................................ 19 3.3.2 Tanórán kívüli lehetőségek, feladatok ..................................................................................................... 19 3.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................................................... 20 3.4.1. Az iskola valamennyi partnerének bevonása a közösségfejlesztő tevékenységeinkbe……………………24 3.5 PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYEKBEN ............................................................................................................................... 23 OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYEKBEN ......................................................................................... 23 3.5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai ............................................................................................. 23 3.5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai.............................................................. 25 3.6 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE............................................................................................... 29

3


3.6.1 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ................... 29 29 3.6.2

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő és a tanulási kudarcnak kitett tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ...................................... 31

3.6.3 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek.................................. 32 3.8

A

SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI .................................................................................... 34

3.8.1

Tanulók és pedagógusok kapcsolattartásának formái ........................................................................ 34

3.8.2

Szülők és pedagógusok kapcsolattartásának formái .......................................................................... 34

3.8.3.

A szülői választmány és az intézmény kapcsolattartásának formái ................................................... 35

3.8.4 Az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az intézményt használókkal való kapcsolattartás formái ..................................................................................................................................... 36 3.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS SZABÁLYAI.................................................................. 38 3.9.1.

A tanulmányok alatti vizsgák az általános iskolai tagintézményekben .............................................. 38

3.9.2 Vizsgabizottság ....................................................................................................................................... 41 3.9.3 A vizsga lebonyolítása............................................................................................................................. 42 3.9.4. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata a művészeti iskolai tagintézményben……………….45

TÁNCMŰVÉSZET .............................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. NÉPTÁNC TANSZAK ........................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. TANTÁRGY ELŐKÉPZŐ ALAPFOK TOVÁBBKÉPZŐHIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. TÁRSASTÁNC TANSZAK ................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. N É P T Á N C TANSZAK ................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. TÁRSASTÁNC ..................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. KLASSZIKUS BALETT ..................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. TÁRSASTÁNC ..................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. TÖRTÉNELMI TÁRSASTÁNC ........................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. TÁNCTÖRTÉNET .............................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. VIZUÁLIS ALAPISMERETEK ........................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. RAJZ – FESTÉS – MINTÁZÁS ......................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. GRAFIKA TANSZAK ......................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3.10

A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYEKBEN ............................................................................................................ 50

3.10.1

Az első évfolyamra jelentkező tanulók felvételének elvei, szabályai ...................................................

50 3.10.2 3.11

Más iskolából való átvétel szabályai .................................................................................................. 50 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV .............................................................................................................................. 53

4


1. AZ ISKOLA ARCULATA Az iskola három intézményegységben (székhely, tagintézmények és telephelyek) működik. A szülők és a gyerekek igényeihez alkalmazkodva, többféle lehetőséget biztosítunk a tanulók képességeinek kibontakoztatására, érdeklődésük kielégítésére: -

az idegen nyelvek a tanórán kívüli egyéb foglalkozások kiemelt figyelmet igénylő tanulók felzárkóztató egyéni fejlesztése Tehetségpont működtetése alapfokú művészetoktatás: zene, képzőművészet, tánc

Nevelési és oktatási módszereink megválasztásában elsősorban a jól bevált hagyományokat követjük, de befogadói vagyunk mindazoknak az újításoknak is, melyeket hatékonyaknak tartunk. Nevelő-oktató munkánk színvonalát emelik azok az értékek, amelyeket hosszú évek munkája alapján értünk el. A pedagógiai munkát igényes, jól felkészült, innovatív tantestület végzi, amelyben a munkaközösségek vezető szerepet töltenek be. Tagintézményeink egyéni arculatait meghatározzák az évtizedek alatt felhalmozott szakmai ismeretek és tapasztalatok, valamint ezek mellett az új pedagógiai módszerek bevezetésére irányuló törekvések is. Intézményünkben az ismeretek közvetítése tárgyilagos és többoldalú megközelítésben történik. Az iskolai élet egészét illetően vallási és világnézeti semlegesség jellemzi munkánkat. KARCAGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA KISKULCSOSI ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE Tagintézményünk kis kertvárosi, 8 évfolyamos iskola, ahol nevelő-oktatómunkánk sokrétűsége, színvonala eredményeként a terület, mondhatni "zárt közössége" pozitívan orientálódik intézményünk felé. Elenyészően kevés szülő választ más iskolát, hiszen a lakóhelyhez való közelség meghatározó tényező egy kisgyermek életében. Az iskola épülete tágas és rendezett, alkalmas a feladatok ellátására. Természettudományi, rajz szaktantermek, jól felszerelt géppark, sok kötetes könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. 1-3. évfolyamon egész napos, 4. évfolyamon iskolaotthonos oktatásban vesznek rész a tanulók. Az 5-8. osztályos diákjainknak lehetőséget biztosítunk a másnapi felkészülésre tanulószobai foglalkozások alkalmával. A szabadidő hasznos eltöltését szolgálják a heti rendszerességgel működő foglalkozások: énekkar, tánc, kézműves, rajz, tömegsport, tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, idegen nyelv, informatika. A kerettantervben meghatározott óraszám feletti tanórai foglalkozásokkal kívánjuk elősegíteni a tudás, a képesség, a személyiség fejlődését. Így, felmenő rendszerben biztosítjuk alsó tagozaton magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, majd felső tagozaton magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika, tantárgyak magasabb óraszámban való oktatását. Tanulóink eredményesen szerepelnek a városi, területi, megyei, országos versenyeken. A nyolc évfolyamos képzés idején igyekszünk felkészíteni tanulóinkat az informatikai társadalom kihívásaira, bármilyen típusú középiskolai tanulmány folytatására. Az iskolaépülethez tartozó kültéri, kellemes környezet többféle sportolási lehetőséget biztosít. Hatalmas füves pálya, játékrendszer, sportpálya, teniszpálya várja a tanulóifjúságot és a 5


kulturált szórakozásra, sportolásra vágyó felnőtteket. Sporteredményeink kimagaslóak. Iskolánk nyitott, a mikrokörnyezettel napi kapcsolatban áll.

KARCAGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA KOVÁTS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE A képességek differenciált fejlesztésével, a tehetséggondozást segítő különböző tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésével biztosítjuk a személyiség fejlődését eredményező nevelést, oktatást. A kompetencia-alapú oktatás során elsajátított módszereket továbbra is alkalmazzuk és az iskolaotthonos formában megvalósuló Lépésről-lépésre programot. Akkreditált Tehetségpontként támogatjuk a tanulók képességeinek kibontakoztatását, a tehetséges tanulók azonosítását és fejlesztését. Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testnevelés és a DSE keretében, tanórán kívül választható tevékenységek (kosárlabda, kézilabda, úszás, labdarúgás, atlétika, triatlon, duatlon, asztalitenisz). A matematikára, mint a továbbtanulást alapvetően meghatározó és segítő tantárgyra nagy figyelmet fordítunk. A szülői igények figyelembe vételével választható tantárgyként már 1. osztálytól lehetőség nyílik a nyelvtanulásra. 1-4. évfolyamon működtetünk napközit és iskola otthonos oktatást évfolyamonként egy-egy osztályban. Az 58. osztályos évfolyamból - indokolt esetben – igényelhetik a tanulók tanulószobai felvételüket. Az egyéb foglalkozások (énekkar, tánc, kézműves, rajzfoglalkozás, informatika, tájfutás, helytörténeti-honismeret, dráma-színjátszó, idegen nyelv, játék óra, tehetségkörök) lehetőséget nyújtanak a gyerekek érdeklődésének megfelelő, személyiség fejlesztéséhez. Hagyományokra épülő nevelési, oktatási rendszerünk kialakítása során a tanulók egészséges, kulturált életmódra nevelését, a továbbtanuláshoz szükséges szilárd alapok biztosítását, a szabadidő hasznos eltöltését, a környezeti nevelést tartjuk fontosnak. KARCAGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ERKEL FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLAI TAGINTÉZMÉNY A karcagi Zeneiskola 1947-ben kezdte meg működését. 2005-től viseli a kiváló magyar zeneszerző Erkel Ferenc nevét, akinek domborműve díszíti az intézmény falát, mely alkotás Györfi Sándor szobrászművész munkája. 2007-ben iskolánk a kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet nyerte el. Fontos feladatunk a hangszeres, vokális tánc - és képzőművészeti műveltség megalapozása, fejlesztése. Célunk, hogy a tanulók többségének tudása olyan szintet érjen el, amellyel képesek lehetnek amatőr együttmuzsikálásra kamaraegyüttesekben, zenekarban, énekkarban. A népzene és néptánc tanszak tanulói elmélyedhetnek hagyományainkban, megismerhetik magyarságunk (és más népek) gyökereit, énekes, hangszeres és táncmotívumait. A képzőművészet alapjainak elsajátításával pedig „kulcsot” adni növendékeink kezébe a minél szélesebb körű önkifejezésre. Nem utolsó sorban pedig az átlagosnál jobb képességű tanulókat felkészíteni közép- vagy felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra. Fő cél, hogy a tanulók ne szakadjanak el művészeti iskolai tanulmányaik befejezésével, hanem felnőtt korban is keressék a kapcsolatot érdeklődésüknek megfelelő kulturális közösségekkel. Az érzelmi és esztétikai nevelés eszközeivel - zene, képzőművészet- kívánunk hozzájárulni a sokoldalú, érett, kreatív személyiség kialakításához. 6


Az egyéni hangszeroktatás mellett az együttmuzsikálás megszerettetése az intézmény kiemelt célkitűzése. A magasabb osztályos növendékek és az iskolából „kinőtt” tanulók tanáraikkal együtt a Városi Szimfonikus Zenekarban és a Városi Vegyeskarban kamatoztathatják elsajátított zenei ismereteiket. Nagy kincsünknek tartjuk a 2006. évben felépült Zenei Könyvtárunkat, ahol több ezer kotta, hangzóanyag, szakkönyv, audio-vizuális és számítástechnikai eszköz segíti a minél színesebb és igényesebb művészeti oktatást. Szakmai munkánk elismertségét és színvonalát jelzi, hogy minden évben vannak olyan növendékeink, akik zeneművészeti, képzőművészeti pályán folytatják tanulmányaikat, illetve szép számú tanuló vesz részt nemzetközi fesztiválokon, országos, regionális és megyei zenei versenyeken.

2. A KARCAGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA, JÖVŐKÉPE 3.1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Pedagógusaink elkötelezettek a minőségi, esélyteremtő nevelés ügye iránt, mellyel megteremtik a versenyképes tudás megszerzésének lehetőségét a tanulóknak. A gyermekek egyéni sajátosságaira és a társadalom elvárásaira figyelő és annak megfelelni akaró iskola kívánunk lenni, amelyben a gyermek egészsége, személyiségének tiszteletben tartása és fejlesztése olyan közös feladatunk, amelyben nemcsak az intézmény dolgozóira, hanem egyéb partnereinkre, elsősorban a szülők együttműködésére is számítunk. Célunk, hogy a művészetoktatás eszközeivel sokoldalú, kreatív, érzelmekben gazdag személyiségű növendékeket neveljünk. A hatékony, rendszeres munkára neveléssel, értékes művészeti anyag tanításával formáljuk egyéniségüket.

2.2 JÖVŐKÉP Olyan intézményben kívánunk együttműködni, ahol az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége környezetbarát és egészségmegtartó. Ahol biztosítva van hosszú távon a gyermekek szakmai, szellemi, érzelmi, esztétikai, lelki fejlődése. Környezettudatos állampolgárrá váló tanítványokat bocsátunk útjukra, olyanokat, akiknek reális esélyük van a sikeres munkavállalásra, képesek az élethosszig tartó tanulásra.

3. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

7


3.1.1 NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI -

-

-

-

-

-

Nevelés és oktatás egységes értelmezése Közösségi normák betartása, elsajátítása Stabil értékrend közvetítése tanulóinknak, amelyben kiemelt hangsúlyt kapnak az alapkészségek és a tanulási képességek fejlesztése, az idegen nyelv tudása, az informatika felhasználói szintű alkalmazása, a művészetek iránti fogékonyság A kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, a tanulási esélyegyenlőséget biztosító szervezeti formák kialakítása Sajátos tanulásszervezési technikák alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében Az egészséges életmód és környezettudatos magatartás kialakítása Egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása, értékként való elfogadása Önfejlesztés megvalósítása, az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása Erkölcsi értékek, humánus magatartásminták, szokások nyújtása, és ezek fejlesztésére való törekvés Nemzeti és helyi értékek, hagyományok ápolása, átadása A tanulók képességeihez, érdeklődéséhez igazodó differenciált munka és értékelés lehetősége és szükségessége Rend és fegyelem egységes betartatása, mely elősegíti a hatékony munkát Az iskolai cél és feladatrendszer megvalósulásának feltétele, hogy a tanuló a művészeti iskolában eltöltött tanulmányi évei alatt megismerkedjen a közösségi művészeti tevékenység szépségeivel, a közös zenélés, éneklés, tánc, képzőművészet semmi mással sem helyettesíthető élményével. A fő cél olyan magatartási szokás kialakítása, mely biztosíték lehet arra, hogy a tanulóknak ez irányú nyitottsága és igénye nem szakad meg a művészeti iskolai tanulmányok befejezésével, hanem felnőtt korukban is keresni fogják a kapcsolatot érdeklődésüknek megfelelő kulturális közösségekkel. A gyermek tanulmányai, tanítási órákra való felkészülése, a gyakorlás optimális körülményeinek megteremtése, rendszeres és folyamatos biztosítása, az órákon való pontos megjelenés igényli a szülők, a családok szervező és segítő együttműködését. A tanulók művészeti iskolai elfoglaltságát – közismereti iskolai elfoglaltságukat is figyelembe véve- a hét napjaira arányosan elosztva kell szervezni. Mindezek érdekében az iskola, rendszeres együttműködést, kölcsönös információt biztosít az érintett intézmények között az iskolavezetés, illetve az összekötő tanárok munkáján keresztül. A nevelési célok, a művészeti iskola nevelésfilozófiai elveinek megvalósítására széleskörű lehetőséget biztosít a tantárgyfelosztás, melyben az egyéni foglalkozások mellett jelentős óraszámban kap helyet a kamarazene. Ezen együttesek órarend szerinti működésén túl szereplésekkel biztosítjuk azt az érzelmi motivációt, mely a fenti célok mellett a felelősségtudat fejlesztését is szolgálja.

3.1.2 A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ÉRTÉKEI -

A nemzeti műveltség átadása, az egyetemes kultúra közvetítése, szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése Cselekvő részvétel a nevelés-oktatás folyamatában

8


-

A tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése A közjóra való törekvés megalapozása A nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése Cselekvő elkötelezettségre nevelés az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt A harmonikus személyiség kibontakozásához szükséges szellemi, érzelmi és testi képességek fejlesztése Mindezek által a felnövekvő nemzedék: o a haza felelős polgárává válik o kifejlődik benne a hazafiság érzelemvilága o reális önismeretre és szilárd ítélőképességre tesz szert o megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában o törekszik a tartalmas és tartós kapcsolatokra o képes lesz felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsáról o képessé válik az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre o megismeri és megérti a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat

3.1.3 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1. Az erkölcsi nevelés - A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. - Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. - Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. - Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. - A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. - Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. - Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. - Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. 9


- Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. - Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés - A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. - Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. - A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. - A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése - Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. - Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. - Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. - Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítástanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. - A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 5. A családi életre nevelés - A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. - Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg az iskolának a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. - A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. - Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 6. A testi és lelki egészségre nevelés - Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. 10


- A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. - Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. - A gyerekek sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. - Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. - A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség. - Az iskola alakítsa ki a gyerekekben a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együtt érző és segítő magatartást. - Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 7. Fenntarthatóság, környezettudatosság - A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. - Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. - A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. - Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. - Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 8. Pályaorientáció - Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest- átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. - Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. - Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 9. Gazdasági és pénzügyi nevelés

11


- A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. - Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. - Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. - Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. 10. Médiatudatosságra nevelés - A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. - Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. - A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 11. A tanulás tanítása - A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. - Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. - Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. - Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. - A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 12. Művészeti nevelés - A művészetoktatás célja, hogy az érzelmi és az esztétikai nevelés eszközével járuljon hozzá a sokoldalú, érett, kreatív személyiség kialakításához. - Az alapfokú művészetoktatás-nevelés biztosítja a zeneművészet, a táncművészet, színművészet, képző- és iparművészet iránt érdeklődő tanulók képességfejlesztését, a különböző művészeti szakterületekben való jártasság megszerzését. - Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására különböző művészeti ágakban, készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. 12


- Alapozza meg és fejlessze a hangszeres /vokális/ zenei műveltséget képző és táncművészeti ismereteket. - A tanulók többségének tudását fejlessze olyan szintre, hogy képesek legyenek amatőr muzsikálásra kamaraegyüttesben, zenekarban, táncegyüttesben való szereplésre. - Az átlagosnál jobb képességű, a művészeti pályát választó és arra alkalmas növendékeket készítse fel közép-, vagy felsőfokú intézményben való továbbtanulásra. - Adjon rendszerezett művészeti ismereteket. Vezesse rá őket a művészet logikájára, összefüggéseire. - Ismertesse meg a tanulókat a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zenetörténeti összefüggéseivel, a különböző művészeti ágak egymáshoz fűződő kapcsolatával. - Ösztönözze őket életkoruknak megfelelő, művészeti tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására. - Fejlessze a tanulók ízlését, stílusérzékét. - Bontakoztassa ki fantáziájukat, adjon teret kreatív megnyilatkozásaiknak, fejlessze improvizációs készségüket. - Fejlessze a tanulók képességeit: hallásukat, ritmusérzéküket, fogékonyságukat a dinamika és a hangszín különbségeire, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, a vizuális önkifejezésre, alkotásra, dramatikai technikák alkalmazására. - Szoktassa a növendékeket rendszeres, céltudatos és gazdaságos munkára. - Értékes anyag tanításával, korszerű, vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a művészetek iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljék. - Tanítsa meg a növendékeket az életkoruknak és képességeiknek megfelelő anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező megszólaltatására, a vizuális és mozgásos tevékenységek alkalmazására. - Neveljen az értékes művészeti alkotások szeretetére. - Ösztönözzön rendszeres hangverseny – opera, és kiállítás látogatásra, a rádió és a televízió művészeti műsorainak meghallgatására, a művészeti élet eseményei iránti érdeklődésre, értékes hang és videó felvételek, képi anyagok gyűjtésére és feldolgozására, de mindenekelőtt aktív együtt munkálkodásra.

3.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Feladat: a személyiségfejlődést segítő eszközök, módszerek, eljárások megtalálása, alkalmazása, a pszichikus komponensek feltárásával. 3.2.1.A KÖTELEZŐ TANÓRÁKON VÉGZETT SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉGEK - Az önértékelési motívumok /önbizalom, önbecsülés, önállóság/ folyamatos optimális fejlesztése érdekében tanítási óráinkba szervesen beépülnek a drámapedagógia önkifejező eszközei. - Az osztályfőnöki órákon önismereti tesztek kitöltésével, szituációs játékok előadásával teremtjük meg az én fejlődés és én működés tartalmi forrásait, a realitásokhoz való közeledést. - A nevelő-oktató munkánk alapvető feladata, hogy az egyén szociális értékrendjét összhangba hozzuk a globális értékrenddel, alkalmassá tegyük tanulóinkat az egyének és a csoportok, a nemzetek és a társadalmak sajátos értékrendjének elfogadására. 13


- Az egészséges, kulturált életmód, a testi-lelki egészség, a jó közérzet és pszichikum védelme és fejlesztése a nevelő-oktató munkánk egész területét áthatja. - A kompetenciafejlesztés alkalmával biztosítjuk tanulóink számára, hogy már az iskolai életük során döntéseket hozzanak. - A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását, az egyéni képességek kibontakoztatását szolgálják (kooperatív oktatási forma, projektoktatás, múzeumpedagógia). 3.2.2.A VÁLASZTHATÓ TANÓRÁKON ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK KERETÉBEN VÉGZETT SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉGEK - Lehetőséget adnak a tehetséges tanulókkal való foglalkozásra, a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatására - Igény és lehetőség szerint biztosítunk különböző képesség- és személyiségfejlesztő foglalkozásokat. - A sport iránt érdeklődő tanulók a mindennapos testnevelés és a választható órák keretében sportfoglalkozáson vagy egyesületi edzéseken vehetnek részt. - A városi és diáksport egyesület keretein belül tanulóink számos sportággal ismerkedhetnek meg. - Az idegen nyelvoktatás lehetőségének kiszélesítésével tanulóinkat felkészítjük a jövőbeni helytállásra.

3.2.3 AZ EGÉSZNAPOS ISKOLA ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK, MINT A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZÍNTEREI A Nemzeti Köznevelési törvény előírásainak megfelelően, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon egész napos iskola, iskolaotthon, az 5-8. évfolyamon egyéb foglalkozások működnek. A kulturált viselkedés, étkezési szokások, magatartási normák kialakítása a fő feladata a tanulmányi munkán és a szabadidős tevékenységen kívül. Tevékenységi területek: Tanulmányi munka -

különböző tanulási technikák elsajátíttatása tanulási sorrend kialakítása, lényegkiemelés, önálló tanulásra szoktatás beszédkészség, kommunikációs képesség, alkotó képzelet fejlesztése egyéni segítségadás az arra rászorultaknak önellenőrzés, önértékelés képességének kialakítása önálló taneszköz- és segédeszköz-használat igény a helyes környezeti feltételek kialakítására igényes, kitartó munkavégzés szokásának kialakítása

Szabadidős tevékenységek -

mesemondás, dramatizálás, szituációs, kommunikációs játékok műsorok összeállítása 14


-

kézügyességet igénylő feladatok végzése mindennapos testnevelés, játékos sportfoglalkozás könyvtárlátogatás egészséges életmódra nevelés séták, túrák, kerékpározás a környezet tisztaságának megőrzése változatos játékok, népszokások, mesterségek megismertetése múzeumpedagógiai szakkör

3.2.4. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A MŰVÉSZETOKTATÁSBAN Célunk pszichológiai alapon nyugvó művészetoktatás megvalósítása, mely: -

figyelembe veszi a gyermek életkori és egyéni sajátosságait /életkörülményeit/ kerüli a teljesítmény centrikus nevelést lehetőséget teremt a kreatív tanári munkához támogatja a nevelők önképzését, továbbképzését fejleszti a növendékek adottságait állandó és rendszeres képzéssel igényt és kedvező szokásokat alakít ki a szabadidő tartalmas eltöltéséhez a művészeti pályára alkalmas és arra készülő tanítványokat szakszerű tehetséggondozásban és felkészítésben részesíti. a tehetséggondozás megvalósítása érdekében az intézmény jó kapcsolatot alakít ki művészeti szakközépiskolákkal, bevonja az ott tanító művésztanárokat a konzultációk, meghallgatások rendszerébe

Konklúzió -

-

-

-

Ha bármely oknál fogva alkalmatlan a gyerek az általa választott hangszeren zenetanulásra, azért nyíljon lehetőség a művészettel való kapcsolat megtartására: /kórus, szolfézs, zeneirodalom, kamarazene főtanszakon, ill. más tanszakra való irányítással: pl. alkati hiányosságok, vagy hangszerhiány miatt/. A serdülő komplex lelki problémáival – nagyfokú fáradtságérzettel – az énkép kialakulása minden vívódásával, a csodálatos életélmények begyűjtésével olyan pszichikai helyzetbe jut, melyben fontos szerepet játszhat a művészet. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy ebben az életszakaszban legyenek a fiatalok művészet közelben! A művészet emberformáló és nemesítő hatása közismert, s a zene a művészet legmegnyugtatóbb hatással van az emberi lélekre /zene és művészetterápia/. Az ifjúság művészetekre fordítható ideje ugyanakkor minimális. Oktatási programunkba könnyen feldolgozható, de igényes alkotások kerüljenek. Maradjon meg az igény a hangszer szép és jó megszólaltatása iránt és a stílusismeret kiszélesítése, elmélyítése mellett. A képző és táncművészet alapjainak elsajátítása a gyerekek érdeklődésének fenntartásával. Beszélgetések a zenéről, a hangszerről, képzőművészeti alkotásokról, népzenéről, a nagy előadókról és a festőművészekről, szobrászokról, mind a művészeti intelligencia fejlesztése és ízlés formálása, fejlesztése érdekében fontos szempont legyen az oktatási programban, tanár és tanítvány teljes lelki felszabadultsága mellett.

15


-

Remény lehet arra nézve, hogy amennyiben hosszú éveken keresztül a művészet, mint örömforrás van jelen a kisgyermekek és a fiatalok életében, akkor nem mélyül tovább a szakadék az értékes művészet és a tömegigény között. Minden tanuló ismerje meg nemzeti művészeti kultúránk, nemzetiségi és etnikai kisebbségi művészeti kultúrák értékeit, a hon- és népismeret segítse elő a kulturált magatartás és beszéd kialakulását, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el és szélesítse a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet művészeti emlékeinek, hagyományainak feltáró és ápoló egyéni és közösségi tevékenységére. Mindezen célok, feladatok megvalósulásának legfontosabb, leghatékonyabb színtere a művészet.

-

-

3.2.5 HAGYOMÁNYOK Az ünnepek megrendezése, az iskolai és diákönkormányzati hagyományok ápolása fontos területei a személyiség sokoldalú fejlesztésének. Az identitástudat kialakítása, a szűkebb környezet megismerése és védelme alapvető feladata nevelő-oktató munkánknak. 3.2.5.1 Ünnepségek és megemlékezések tagintézményenként Ünnepélyek:

Megemlékezések:

tanévnyitó ünnepély

január 22. Magyar Kultúra Napja

március 15.

május 6. Redemptio

október23.

június 4. Nemzeti Összetartozás Napja

ballagás.

október 6. /aradi vértanúk/

tanévzáró ünnepély

október 1. Zenei Világnap

Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kiskulcsosi Általános Iskolai Tagintézménye -

Kiskulcsosi hét rendezvényei Meseprojekt Iskolanyitogató Adventi hangverseny Karácsonyi ajándékkészítés Városi környezetismereti verseny Anyák napi köszöntés Karcag-Szepsi baráti találkozó

Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kováts Mihály Általános Iskolai Tagintézménye - Kováts hét rendezvényei 16


-

Molnár Anna városi matematika verseny Zádor és Ágota biológia és természetismereti verseny Ki mit tud? Tavasz fesztivál „Ifjú történészek” versenye Tehetségnap Városi helyesírási verseny Kováts Bál megszervezésének szakmai támogatása Alapműveleti matematika verseny Kenguru nemzetközi matematika verseny Fizika + Jedlik Matematika / fizika verseny Zrínyi Matematika verseny

Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézménye -

A Zene Világnapja Erkel Ferenc hangverseny Karácsonyi koncert Kamarahangverseny Növendékhangversenyek Tanszaki koncertek Megyei Vonósverseny /kétévenként/ Képzőművészeti kiállítások

Az ünnepségek, megemlékezések lebonyolításának rendje az intézmény éves munkatervében meghatározottak alapján történik. A városi ünnepségeken minden tagintézmény képviselteti magát.

3.2.5.2. A tagintézmények hagyományos diákönkormányzati rendezvényei A diákönkormányzat célja: Olyan ifjúsági szervezet létrehozása, melyben a tagok, és rajtuk keresztül az iskola diákjai örömmel és aktívan vállalnak feladatokat, saját kreatív ötleteikkel állnak elő, a megvalósításban is tevékenyen részt vesznek, és ez által személyiségüket és környezetüket fejlesztik.

Alapvető feladataink: -

A tanítás - tanulás folyamatának segítése Személyes példamutatás 17


-

Az oktatáshoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó vetélkedők, versenyek megszervezése Az osztályközösségek, az „iskolaközösség" kialakítása, formálása Segítjük az osztályvezetőségek rajtuk keresztül az osztályok munkáját Közös élményeket, biztosító rendezvényeket szervezünk Megóvjuk, formáljuk, szépítjük közvetlen környezetünket Az iskola hagyományrendszerének ápolása Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, az iskolai élet demokratizmusának fejlesztése A tagiskolákkal való jó kapcsolat elmélyítése

A Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kiskulcsosi Általános Iskolai Tagintézménye hagyományos szabadidős tevékenységei -

Nemzeti ünnepek méltatása, koszorúzás, fáklyás felvonulás Kiskulcsosi hét rendezvényeinek támogatása Egészségvédelmi vetélkedő Karácsonyi – Húsvéti munkadélután, Karácsonyi ünnepség Valentin napi jókívánság gyűjtése Városi környezetismereti verseny támogatása Diákönkormányzati nap, diákönkormányzat programjai

A Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kováts Mihály Általános Iskolai Tagintézménye hagyományos szabadidős tevékenységei -

Halloween, Mikulás és Húsvéti diszkó Mikulás – Karácsony osztály szinten Kukoricafesztivál Karácsonyvárás (jókívánságok gyűjtése, fenyődíszítés, közös éneklés) Egészségnevelési nap Valentin napi jókívánság gyűjtése Kisállat kiállítás a Ki mit tud? támogatása a Kováts – hét támogatása tavaszi kapitánylabda bajnokság DÖK-nap szervezése / irányítása, diákönkormányzat programjai a ballagás szervezése / lebonyolítása Iskolanyitogató programok színház, mozi látogatás alkalomszerűen az osztályok érdeklődési körének megfelelően ősszel és tavasszal kirándulások, főzések szülők támogatásával

A rendezvények lebonyolítása az intézmény és a diákönkormányzatok éves munkaterve alapján történik.

18


3.2.6 TANULMÁNYI, SPORT- ÉS MŰVÉSZETI VERSENYEK A különböző tanulmányi, sport- és művészeti versenyeken való részvétellel egyaránt fejlesztjük a tanulók értelmi, érzelmi és egyéb képességeit. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük a szülők hozzájárulásával. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a munkaközösségek és a szaktanárok végzik.

3.3 A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 3.3.1 TANÓRAI LEHETŐSÉGEK, FELADATOK Szervezeti formáját, tartalmát a NAT alapján az iskola Pedagógiai Programjának helyi tanterve határozza meg. 3.3.2 TANÓRÁN KÍVÜLI LEHETŐSÉGEK, FELADATOK -

-

Egészséges táplálkozás biztosítása a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 130§ (1) (2) (3) (4) alapján. Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének a megállapodásban történő meghatározása, a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a fenntartó, a szülői szervezet, a közösség és az iskolai diákönkormányzat egyetértésének beszerzése. Mindennapos testnevelés 1-8. osztály. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése. Bűnmegelőzés, áldozattá válás, erőszakmentes konfliktuskezelés. A társadalmi bűnmegelőzéssel, áldozattá válással, erőszakmentes konfliktuskezeléssel kapcsolatos ismeretek elsajátítása a személyiségfejlesztés fontos része. A helyi tantervben, különösen egyes tantárgyak esetében (pl.: történelem, társadalmi ismeretek, erkölcstan), valamint a drámapedagógia eszközeinek felhasználásával törekednünk kell arra, hogy a tanuló lássa árnyaltan az embereket, elemezze mások és önmaga hibás és jó döntéseit. Ismerje fel, hogy ő és mások kiért, miért és mennyiben felelősek. Törekedjen a konfliktusok feloldására. Tudja indokolni az egyének viselkedését adott szituációban. A tanulók képességeinek fejlesztésével el kell érnünk, hogy tudjanak különbséget tenni a jó és a rossz között, ismerjék fel, hogy az egyes élethelyzetekben mi a helyes döntés. A közösségi nevelés terén érjük el, hogy csökkenjen a feszültséget keltő antiszociális magatartás, növekedjen a tanulók biztonságérzete. A pedagógusok feladata az osztályközösségek megismertetése az erőszakmentes problémamegoldó technikákkal. Az áldozatvédelem, áldozattá válás elkerülése érdekében az osztályfőnöki órák, beszélgető körök keretében meg kell valósítani az ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetek, szakemberek, rendőrség együttműködését. A tanulók fokozott önvédelme érdekében népszerűsíteni kell az

19


-

-

önvédelmi sportokat. Kiemelt figyelmet kell fordítani – különösen a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulóknál – a rendszeres sportolásba történő bevonásra. A baleset megelőzése és elsősegélynyújtás. A személyi higiéné teljes körű kiterjesztése. Egészség fejlesztési és prevenciós program alkalmazása az életkori sajátosságoknak megfelelően. Iskola – egészségügyi szolgálat bevonása: o védőnő o iskolaorvos o iskola-fogorvos Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok koordinálása, nyomon követhető, mérhető és értékelhető megtervezése.

Sorsz ám.

Tevékenység

Évf .

Idő

Felelős

Ellenőr/értékelő

Dokumentáció

1.

Mindennapos testnevelés

1-8.

folyamatos

Testnevelők, testnevelést tanítók

Tagintézményvezető

Tanmenetek, naplók

2.

Védőnői szűrővizsgálat Fogászati szűrővizsgálat

1-8.

folyamatos

Védőnő

1-8.

évente

Iskola fogorvos

Tagintézményvezető Tagintézményvezető

Jegyzőkönyv, naplók Szűrővizsgálati lap, naplók

Munkaközösség vezető, munkatervben megjelölt személy

Munkaterv

3.

Egészség nevelési hónap programjai

4.

-

-

-

1-8.

évente

Tanítók, tanárok

Az intézményi munkarendben és házirendben előírtak betartása az intézményben mindenki számára kötelezőek. A Gyermekjóléti és ifjúságvédelmi szolgálat kapcsolattartása, együttműködése az oktatási intézménnyel. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. Törvény hatályának betartása. Az intézményben alkohol és dohánytermék árusítása és fogyasztása tilos. Az intézmény SZMSZ-ében meghatározott védő, óvó előírások betartása a gyermekeknek, tanulóknak az iskolában való tartózkodás során.

Egyéb feladatok: o egész napos iskola / iskolaotthonos/ tanulószobás foglalkozások o diáksport egyesület, diákönkormányzat által szervezett programok o könyvtári kutatómunka o kiállítások o kirándulás, kerékpártúrák o szakkörök o tanulmányi és sportversenyek o táborok o ifjúsági vöröskeresztes mozgalom

20


Az egészségnevelés tartalmi elemeinek megvalósításakor korszerű pedagógiai módszerek, tantárgyi integrációs lehetőségek felhasználásával bővítjük a tanulók tevékenységének színtereit.

3.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az igazi nevelőközösség az emberi, kulturális, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Feladat: A csoport segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását. Tanórához kötődő közösségfejlesztő feladatok Tanulóinkat megismertetjük: Nemzeti értékeinkkel, szűkebb környezetünk történelmi emlékeivel, nemzeti parkjainkkal, védett értékeinkkel. A közösség formálása, az egymás iránti felelősségtudat kialakítása, véleményalkotás, konfliktushelyzet kezelése, baráti kapcsolatok támogatása, az egyéni és a közösségi érdekek összehangolása. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, a másság iránt. Ismerkedjenek meg más népek kultúrájával. A segítő együttműködés képességének fejlesztése a tanórákon. A tanórán kívüli közösségfejlesztő feladatok A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, szabadidős foglalkozások, diákönkormányzati rendezvények, sportkörök, szakkörök, osztályprogramok a közösségfejlesztés kiváló területei. Erdei iskola, tábor és tanulmányi kirándulás csak akkor valósítható meg, ha annak fedezetét az iskola pályázat útján biztosítja. A tanórán kívüli foglalkozások feladatai: -

-

Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. Ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek. A sokoldalú és változatos /irodalmi, zenei, képzőművészeti, kézműves/ foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tisztelet és a környezet iránti felelősség érzését. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bevonása közösségfejlesztő foglalkozásokba. A múzeum - és színházlátogatások keretében kötelező tananyag átadása nem történik, ezért a részvétel önkéntes és önköltséges. Ezeket a szabadidős programokat hétvégén vagy tanítási szünetben lehet megszervezni. Amennyiben ismeretátadás történik és a helyi tantervben (tanmenetben) szerepel, akkor a fenntartó engedélye szükséges.

21


A művészeti oktatás közösségfejlesztő feladatai -

-

-

A közösségfejlesztés elsősorban a közös muzsikálás, a közös munka színterein valósul meg. A kamarazene csoportok, zenekarok, énekkar, tánc és képzőművészeti csoportok a szereplésekre, kiállításokra való felkészüléseik során a szakmai munka mellett jó lehetőséget kapnak a gyermekközösség fejlesztésére is. Kedvező kezdeményezés volt néhány tanszakon más iskola tanszakával történt kapcsolatfelvétel, melynek során: tanulmányi kirándulás, közös hangverseny szerepelt tanszaki programjukban. /cselló, ütő tanszak/ Az egy-egy tanár tanszakán tanulók közös tanszaki kirándulásai, a közös órák kedvezően visszahatnak a közösség alakulása mellett a szakmai eredményekre is. A táncnak kiemelt szerepe van a közösségi nevelésben, jelentősége messze túlmutat az iskolai foglalkozásokon, és mással alig pótolható közösségi nevelési lehetőséget rejt magában.

A művészeti csoport (kamaracsoport, énekkar, tánc és képzőművészeti csoport) tagja: -

-

-

-

-

Egyéni teljesítményével hallhatóan és mérhetően járul hozzá az együttes produkciójához, a csoportos alkotáshoz. Jó teljesítménye emeli, gyenge szereplése csökkenti a közös produkció minőségét, szélsőséges esetben teljesen tönkre is teheti a többiek erőfeszítésének eredményét. Felelőssége a többiekért kézzelfogható. Az együttesben jóval magasabb színvonalú művek megvalósítására képes a számára szólóban elérhetőnél. A közösség ereje megkerülhetetlen tapasztalatává válik. A produkció tanulása, kidolgozása során szembekerül a tanár utasításával. Ennek elfogadása – esetleg saját elképzeléseinek módosítása árán is – a hiteles megvalósításhoz elengedhetetlen művészi alázat megtanulásának szinte egyedüli alkalma. A csoport többi tagja véleményének meghallgatása nélkül nem remélheti, hogy az ő egyéni véleményét meghallgatják. Tehát ahhoz, hogy saját véleménye a közös produkcióba beépülhessen, legalább részben el kell fogadnia a többiek véleményét, vagyis ki kell fejlesztenie magában a kompromisszumra hajló tárgyalási készséget. A jól sikerült együttes szereplés élménye olyan közösségformáló, közösségteremtő alkalom, melynek során egymásért felelős, egymás munkáját becsülő, azonos célért erőfeszítésre képes közösség születik. A közösség megtartó ereje további segítséget nyújt a növendéknek a szabadidő hasznos eltöltésére, a káros szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére, leküzdésére.

3.4.1. Az iskola tevékenységeinkbe

valamennyi

partnerének

bevonása

a

közösségfejlesztő

Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználjuk a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyagát, amit rendelkezésünkre bocsájtanak. Iskolánk közösségfejlesztő szempontokat és újszerű, innovatív módszereket alkalmazva olyan partneri együttműködéseket épít ki a szülőkkel és a bevonható civil

22


szervezetekkel, amelyek alkalmasak prevencióként hatást gyakorolni a társadalmi problémák kezelésére iskolai körülményekben. Ehhez felhasználjuk azokat a módszereket, amelyeket a Köznevelés az iskolában projekt Partnerség és hálózatosodás modulja szakmai stábjának útmutatásával már alkalmazott olyan prior témák megjelenítésénél, mint a gyermekszegénység, az iskolai erőszak, a dizájner drogok használata a fiatalok körében, a fiatalok közösségi aktivitásának hiánya, illetve a túlzott online jelenlét csökkentése. A közösségi események szervezésekor alkalmazzuk az elsajátított módszereket, aktívan bevonjuk a diákokat a közösségi események kialakításába. Proaktív módon bekapcsoljuk a szülőket, foglakozunk a lemorzsolódás csökkentésével. Elősegítjük a járáson belüli szakmai együttműködéseket, az intézményekkel való közös gondolkodást abban, miképpen lehet a család, mint partner szempontot érvényesíteni. Ennek érdekében közösségi eseményeinket úgy szervezzük, hogy más intézményekkel, iskolákkal, civil szervezetekkel együttműködve, elősegítse az iskolai közösség fejlődését, megoldás központú válaszokat találjon a társadalomból begyűrűző problémák kezelésére.

3.5 PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYEKBEN 3.5.1 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján a pedagógusok személyre szabott feladatait a munkaköri leírásban és az intézmény éves munkatervében az intézményvezető határozza meg. A pedagógusok alapvető feladata: A rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben helyi tantervben előírt törzsanyag és kiegészítő anyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Legfontosabb helyi feladatai: 1.

2.

3. 4. 5.

A nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint működjön együtt a gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, hogy a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse. Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, tartsa nyílván a tehetséges tanulókat. Mozdítsa elő a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására. Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat. 23


6.

7.

8.

9.

10. 11.

12. 13.

14.

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

23.

24.

25.

A szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, az SZMSZ-ben foglaltak szerint. A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. A gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tartsa tiszteletben, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon. Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen tervezze meg és végezze. Irányítsa a tanulók tevékenységét, a tanmenet, foglalkozási terv, egyéni fejlesztési terv és a munkatervben előírtak szerint. A Helyi tantervben és a Pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját. Az írásbeli munkák javításának határideje tíz munkanap. Vegyen részt a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát. Hét évente a jogszabályban meghatározottak szerint teljesítse továbbképzési kötelezettségét. Tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, azok érdeklődésének, képességének tehetségének megfelelően. A Pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatát maradéktalanul teljesítse. Pontosan és aktívan vegyen részt a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. Határidőre szerezze meg a kötelező minősítéseket. Őrizze meg a hivatali titkot. Hivatásához méltó magatartást tanúsítson. A gyermek, tanuló érdekében működjön együtt munkatársaival és más intézményekkel. Feladata a Pedagógiai program alapján az ismeretek, a tananyag és a nevelés-oktatás módszereinek megválasztása. Megválasztja a Helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. Az Nkt 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végzi nevelő- oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulókat. A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelési-oktatási intézmény Pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében. Gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. Az éves munkatervben megjelölt feladatok, megbízatások teljesítéséről félévente beszámolót készít

24


26. Hiányzása esetén tájékoztatási kötelezettsége van legkésőbb az első tanítási óramegkezdése előtt tizenöt perccel. A tanóra, foglalkozás megtartásához szükséges valamennyi dokumentumot át kell adnia, ha ez lehetséges. 27. Ügyel az osztálytermek, szaktantermek, szertárak rendjére és kialakítja dekorációjukat. 28. Részt vesz a leltározásban, és felelősséget vállal az általa használt leltári tárgyakért. 29. Tanítás nélküli munkanapokon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkát végez. 30. Óraközi szünetekben ellátja a tanulók felügyeletét a beosztás szerint. 31. Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő megbízatásokat lát el.

3.5.2 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg a Pedagógiai programban és az SZMSZ-ben foglaltak szerint. Munkáját a NAT, az intézmény Pedagógiai programja, az SZMSZ, a Házirend és az Éves munkaterv alapján végzi. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, szervezi a tanév elején készített tanmenet alapján. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Tevékenysége, feladata a következő területekre terjed ki: 1. Nevelés a. személyiségfejlesztés, értékközvetítés b. az osztályközösség fejlesztése c. értékelés 2. Az osztályfőnöki órák megtartása a felső tagozaton 3. Kapcsolattartás a. közvetítés b. tájékoztatás 4. A tanulás segítése 5. Adminisztráció, ügyvitel 3.5.2.1 A neveléssel kapcsolatos feladatok a. Személyiségfejlesztés, értékközvetítés -

a tanulók személyiségének sokoldalú és differenciált fejlesztése, ennek érdekében felmérések és vizsgálatok elvégzése a tanulók családi és szociális körülményeinek alapos megismerése, rendszeres kapcsolattartás a szülői házzal a házirend előírásainak betartatása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése, munkájuk segítése, a szociális és tanulmányi segítség lehetőségének megteremtése a tanulók pályaválasztásának irányítása az iskola pedagógiai értékeinek közvetítése az osztályfőnöki tevékenység során

b. Az osztályközösség fejlesztése 25


-

az osztály közösségi életének irányítása, erősítése a szociometriai jellemzők figyelembevételével az osztály közös tevékenységeinek, szabadidős programjainak, osztálykirándulásainak szervezése a Pedagógiai program és az SZMSZ-ben foglaltak szerint az iskolai közéleti tevékenység iránti érdeklődés felkeltése az osztály életének demokratikus szervezése, ezáltal a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülés lehetőségének a megteremtése az osztály minden tanulója számára az osztály felkészítése az intézmény hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire

c. Értékelés -

-

minden tanulói teljesítmény és tevékenység fejlesztő értékelése a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése az osztályban tanító pedagógusok, valamint az osztálytársak véleményének a kikérésével- a Pedagógiai programban meghatározottak szerint erről a tanuló és a szülő rendszeres tájékoztatása a megfelelő tanügyi dokumentumon keresztül az arra érdemes tanulók jutalmazása, büntetése, illetve ezekre való felterjesztése a Házirendben szabályozottak szerint

3.5.2.2 Az osztályfőnöki órák megtartása a felső tagozaton -

a Helyi tantervben meghatározott órakeretben és tematika szerint a tanmenetben eltervezetteknek megfelelő órarend szerinti osztályfőnöki órák megtartása az osztályfőnöki órák témafeldolgozásai, irányított beszélgetései során egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére, az együttműködésre, önismeretre, önfejlesztésre, harmonikus társas kapcsolatok kialakítására, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelés megvalósítása

3.5.2.3 Kapcsolattartás a. Az iskola életéhez kötődő közvetítő feladatok -

Együttműködés az osztályban tanító tanárokkal és napközis csoport-tanulószoba vezetővel. Az osztálya tanítási óráinak, és tanítási órán kívüli foglalkozásainak látogatása. Az osztályban kialakult problémák, konfliktusok kezelése. A tanulók érdekeinek képviselete az iskola előtt. A félévi és év végi osztályozó értekezleten az osztálya helyzetének, neveltségi szintjének, tanulmányi munkájának, magatartásának ismertetése, elemzése. A tanulókkal történt megbeszélés alapján javaslattétel a tanulók magatartás- és szorgalom osztályzatára, nevelőtestületi dicséretre.

b. Tájékoztatási feladatok -

A tanulók tájékoztatása az iskolai ügyekről. A szülők tájékoztatása gyermekük iskolai szorgalmáról, aktuális iskolai ügyekről. Kapcsolattartás a szülőkkel:

előmeneteléről,

magatartásáról,

26


-

-

o Családlátogatás szükség szerint o Fogadóóra o Szülői értekezlet tartása az iskolában kidolgozott terv szerint A tanulók életkorának megfelelően, szakmai ismertetésekkel, önismereti gyakorlatokkal a tanulók felkészítése a pályaválasztásra. A 8. évfolyamon a tanulók tájékoztatása minden év október 31-ig, a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről. A továbbtanulási javaslat megbeszélése a tanulókkal és a szülőkkel. A 7. évfolyamba járó tanulók szüleinek tájékoztatása a következőkről: o a gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésekben a szülőknek közösen kell dönteniük o ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők között vita van, annak eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik o a gyermekük felvételi lapjait az általános iskolának a bírósági döntés szerint kell továbbítania.

3.5.2.4 A tanulást segítő feladatok -

A tanulók tanulmányi eredményeinek figyelemmel kísérése. A tanulásban lemaradók, a hátrányos helyzetű és felzárkóztatásának segítése. Kapcsolattartás a napközis csoport- és tanulószoba vezetővel A tanulás tanítása

veszélyeztetett

tanulók

3.5.2.5 Adminisztrációs és ügyviteli feladatok -

-

Az osztállyal kapcsolatos adminisztrációs és ügyviteli tevékenység ellátása - a tanügyi dokumentumok a 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet szerinti szabályszerű, naprakész, pontos vezetése osztálynapló törzslap bizonyítvány ellenőrző jegyzőkönyvkészítés statisztikai adatszolgáltatás továbbtanulási lapok kitöltése, továbbítása, a továbbtanulás nyilvántartása tanulói jellemzések készítése igazolatlan mulasztás esetén a Házirendben előírtak szerint eljárás kezdeményezése az ellenőrző rendszeres ellenőrzése: jegyek beírása, bejegyzések aláírásának ellenőrzése az osztálynapló haladási részének heti rendszerességgel való ellenőrzése, a hiányosságok jelzése a szaktanárok felé, az értékelési résznél az osztályzatok mennyiségének figyelemmel kísérése, elmaradás esetén jelzés a szaktanárok felé.

3.5.3. A MŰVÉSZETOKTATÁST VÉGZŐ PEDAGÓGUSOK FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: - a tanítási órákra való felkészülés - a növendékek munkájának rendszeres értékelése - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és helyettesített órák vezetése 27


-

-

-

növendékhangversenyek és tanszaki hangversenyek szervezése, lebonyolításukban való aktív közreműködés hagyományos rendezvényeink szervezése és azok lebonyolításában való közreműködés tehetséggondozás, a növendékek fejlesztésével kapcsolatos feladatok részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken részvétel a kötelező hétévenkénti továbbképzéseken, iskolai, illetve városi rendezvényeken való részvétel hangszeres produkciókkal a közéletben való aktív részvétel tanítás nélküli munkanapokon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés fontos feladatának tekinti az iskolai dokumentumok ismeretét ellátja a tanulókkal kapcsolatos ügyviteli teendőket adminisztrációját naprakészen vezeti figyelemmel kíséri növendékei szellemi, érzelmi fejlődését hangszeres és elméleti tudását önképzéssel és továbbképzésen való részvétellel permanensen fejleszti a kimagasló teljesítményt mutató növendékeket hozzásegíti tehetségük kibontakozásához rendszeresen készít növendékeket zenei versenyre óráin optimálisan felhasználja a szemléltetési lehetőségeket rendszeresen kapcsolatot tart a szolfézs tanárokkal (hangszeres tanárokkal), tagintézmény vezetővel a tanulói mulasztások csökkentése érdekében a zeneművek művészi előjátszásával, művészeti produktumok bemutatásával inspirálja növendékeit a művészeti alkotás minél magasabb színvonalú létrehozására aktívan részt vesz a tagintézmény pedagógiai programjában, munkatervében, meghatározott rendezvények, versenyek szervezésében hangszeres közreműködésével, kiállított alkotásaival tevékeny részese a város kulturális életének növendékei eredményes művészeti iskolai tanulása érdekében jó kapcsolatot tart azok szüleivel, rendszeresen tájékoztatja őket a növendék előrehaladásáról, az intézmény életéről törekszik a család és az intézmény nevelőmunkájának összehangolására, együttműködik a szülőkkel összekötő tanári megbízatásának igyekezettel tesz eleget támogatja a diákönkormányzat munkáját, programjait hospitálással igyekszik megismerni a nevelőtársai pedagógiai munkáját, (különösen az azonos tanszakon tanító nevelőkét) a tanórán kívüli művészeti nevelés lehetőségeivel igyekszik növendékei tanulmányait elősegíteni, az intézmény nevelési eredményeit gazdagítani növendékei zenehallgatóvá, koncert és kiállítás látogatóvá nevelése érdekében kezdeményezi szakmai kirándulások, opera-, hangverseny, kiállítás, táncos előadások látogatásának szervezését feladata, hogy tanszakának növendékei minél nagyobb számban tegyenek művészeti alapvizsgát az egyes tanulókra készített tantervet, szereplési tervet a növendékek egyéni képességéhez alakítja tanszaka növendékeivel aktívan részt vesz az intézmény rendezvényein

28


-

növendékei érdeklődését az együttmuzsikálás, a zenekarban, csoportban való együttmunkálkodás felé alakítja részt vesz az intézmény hangversenyein, rendezvényein, növendékeit is erre inspirálja felelőssége kiterjed a kötelező tanítási órán felül végzett feladatok lelkiismeretes teljesítésére szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, dekorációjának kialakítása

3.6 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 3.6.1 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Feladat: A tehetséges tanulók beazonosítása, hatékony segítése. Differenciált fejlesztésen vesznek részt 1-3 fős csoportokban a heti kötelező tanórán felül, amely a tehetség kibontakoztatására szolgál (NKT 27§). Eszközei: - A speciális és az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, kooperatív technikák alkalmazása. - A tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve. - Változatos tevékenységi formák alkalmazása az érdeklődés felkeltése érdekében. - A nem kötelező /választható/ tanórán tanulható tantárgyak tanulása. - A tehetséggondozó foglalkozások. - Iskolai sportfoglalkozások, mindennapos testnevelés. - Szakkörök. - Versenyek, vetélkedők, bemutatók /szaktárgyi, sport, kulturális, stb./. - Kiállításokon való részvétel a szakkörön készített diákmunkákkal. - Szabadidős foglalkozások / pl.: színház -, múzeumlátogatások/. - Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. - A továbbtanulás segítése. - A számítógéppark, internet és egyéb multimédiás eszközök használata. - Az idegen nyelven történő kommunikáció erősítése. - A cél nyelv országának és kultúrájának megismerése. Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kováts Mihály Általános Iskolai Tagintézménye -

Tagintézményünk akkreditált „Kováts –Tehetségpont”- ként működik, így komplex program segíti a tanulók képességeinek kibontakoztatását a tehetségek azonosítását, gondozását.

A Kováts - Tehetségpont célja: „A természet értelmes kérdésekre érthető válaszokat ad.” /Joseph Gay – Lussac/ „Az igazi felfedezőúthoz nem más tájakra van szükség, hanem új szemre.” 29


/ Marcel Proust/ A Kováts - Tehetségpont hitvallása lehet a két idézet, hisz kiemelten kívánunk foglalkozni a matematikai és természettudományos tehetséggondozással, de ezen túl fontosnak tartjuk a sport, a művészet szerepét is. Célunk, hogy a jövő nemzedéke érzékeny legyen a természettudományok iránt, figyeljen a természetre, tanuljon meg tőle értelmesen kérdezni és ehhez sajátítson el korszerű szemléletet. Legyen nyitott az általános emberi értékek befogadására. Játékok, játékos feladatok, tapasztalatgyűjtő programok segítségével pozitív attitűdöt kívánunk alakítani tanítványainkban a természet, a természettudományok – és segítőik, a matematika és az informatika - iránt. Mi is ezt valljuk: „ A „tehetséges” megjelölés nem valamely szűken vett kritérium (IQ-teszt, tanulmányi, verseny vagy üzleti eredmény) alapján kiválasztott elitet jelöl. Tehetségígéret az is, aki kivételesen erős motivációja miatt akar bekerülni a leírt tehetséggondozó formákba. Mindenki tehetséges lehet: az egyéni tehetség más és más, sokszor még szunnyadó készségekben mutatkozik meg. Mivel egy adott szakmában vagy szakterületen a siker elérését a készségek rendkívül változatos keverékei egyaránt biztosíthatják, a tehetség szűk értelmezése és definíciója nemcsak kirekesztő jellege miatt, hanem kisebb hatékonysága miatt is káros lehet. Ugyanakkor a motiváció egyedül nem jelenthet jogot a tehetségsegítés egyre és egyre többet adó formáiba való bekerülésre, ehhez az elért eredményen alapuló, szakmailag indokolt kritériumok alapján szakértők által történő, nyilvános és ellenőrizhető kiválasztás kell.” A Kováts - Tehetségpont intézményi szintű feladata: -

az alsós tanulók számára minél több lehetőség biztosítása a képességek kibontakoztatásához az első osztályos bemeneti mérés eredményei alapján törekszünk az esélyegyenlőség megteremtésére a tehetségek azonosítása a felső tagozatos tanulókat – lehetőségeink szerint- tehetségüknek megfelelően fejlesztjük tovább, illetve megtaláljuk számukra a külső szakembereket a tanulók fejlődésének követését pszichológusi háttérrel végezzük szabadidős programok szervezésével látókörüket szélesítjük versenyhelyzetekben megmérettetések biztosítása együttműködési megállapodások kötése külső szervezetekkel a partnerek tájékoztatása belső képzés, továbbképzés, konferencia szervezése kapcsolatfelvétel, tapasztalatcserék más Tehetségpontokkal Tehetségnap megszervezése

Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézménye -

-

A művészeti iskola cél- és feladatrendszeréből következik, hogy igyekszik beiskolázni a jó képességű növendékeket, illetve a képességfejlesztés lehetőségeit kihasználva teret biztosítani annak minél magasabb szintű kibontakoztatására. A félévi, tanévvégi meghallgatások alkalmával a tanszak tanárai javaslatot tesznek a kiemelkedő képességű tanulók emeltszintű /B tagozatos/ képzésére. 30


-

-

-

-

Ezen tanulók munkáját, fejlődését a tanszakvezető és az iskolavezetés kiemelten figyelemmel követi és minden lehetséges támogatást biztosít számukra /jobb hangszer, gyakori szereplés, több korrepetíciós lehetőség/. Szakközépiskolai vagy főiskolai tanár közreműködésével, szakmai konzultációkat kell szervezni az országos versenyre, művészeti szakközépiskolai továbbtanulásra készülő növendékek részére. Ezeken az érintett nevelők mellett a tanszak többi tanára is részt vesz. A művészetoktatás fakultatív formája arra ad lehetőséget, hogy a tanulók saját maguk válasszák érdeklődésük alapján a művészeti terület valamelyik tanszakát, ami a pályaorientáció alapját jelentheti. A művészeti iskolák feladata, hogy felismerjék, kiválasszák a tehetséges tanulókat és tehetséggondozó pedagógiai tevékenységükkel segítsék a tanulók művészeti pályaválasztását. A művészeti iskolában megszerzett ismeretek, készségek és képességek alapját képezhetik számos más szakterület, illetve felsőfokú továbbtanulás követelményeinek /pl. óvó- tanító-képzés, ének-zene szakos tanárképzés, hangmérnök, hangszerkészítő és egyéb szakmák/.

3.6.2 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ, A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ ÉS A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Feladat: A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, magatartási rendellenességgel küzdő és a tanulási kudarcnak kitett tanulók hatékony segítése. Eszközei: - Kapcsolattartás a szülőkkel, szakemberekkel (iskolapszichológus, gyógypedagógus). - Egyéni bánásmód alkalmazása. - Nevelési Tanácsadó és Családsegítő Központ segítségének igénybevétele. - A Szakértői Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján az intézményvezető mentesíti a tanulókat az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól. - Egyéni foglalkozás keretében segítséget nyújtunk az egyéni fejlesztési terv alapján. - A szakértői vélemény által meghatározott időkeretet biztosítjuk az egyéni fejlesztéshez. - Támogatjuk a pedagógusok ilyen irányú továbbképzéseit. A pszichés fejlődési zavar miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók közös nevelése-oktatása integráltan a többi tanulóval együtt történik. Az együttnevelést az a szociális, emberi, társadalmi szükségesség motiválta, miszerint a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban élnek, ezért ugyanarra az iskolában elsajátítható tudásra és képességekre van szükségük. A tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki. Az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesése, fejletlensége, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetősége, a korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A heti kötelező órán

31


felül, egyéni és/vagy kiscsoportos foglalkozások szakértői vélemény, szakvélemény javaslata szerint egyéni fejlesztési terv alapján valósulnak meg. A tanórai integrált együttnevelésnél az adott tantárgy, évfolyam, osztály rövid távú tervében a tanuló sajátosságához, tanulási nehézségéhez és a szakértői javaslathoz igazodva jelennek meg a képességek kibontakoztatásának elvei. Az iskola helyi tanterve tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. A tanulók teljesítményének értékelése során a szakértői véleményben, szakvéleményben meghatározottak alapján történik. Vizsgáztatásuk esetén a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 68.§ (4) (5),71§ (3) (4) bekezdései alapján járunk el. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít a fejlesztést végző szakember, a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. A Kiskulcsosi Általános Iskolai Tagintézményben: A többi tanulóval együtt nevelhető: - sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos) A Kováts Mihály Általános Iskolai Tagintézményben: A többi tanulóval együtt nevelhető: - sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)

3.6.3 A GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL ÉS A GYÁMÜGYI IGAZGATÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Intézményünkben nő az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Különböző programokkal igyekszünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - felzárkóztató órák - napközi otthon lehetősége - tanulószoba lehetősége - diákétkeztetés lehetősége - felzárkóztató foglalkozások - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - a nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai /személyes törődés/ - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése - családlátogatások - a továbbtanulás irányítása, segítése - ingyenes tankönyvellátás

32


-

-

-

-

szoros kapcsolat a Városi Gyámhivatallal és a Családsegítő Központtal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek az iskolai könyvtárból tartós tankönyvek biztosítása a rászoruló tanulók számára a különleges pedagógiai célok megvalósításához igazodó nevelés- és oktatásszervezési megoldásokról tájékoztatni a tanulókat: o Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja, o Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi és Szakiskolai Programja, o Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja A tanuló állapotának megfelelően 1-3 fős csoportokban: o felzárkóztató, o tehetséggondozó, o az eredményes felkészítésre szolgáló foglalkozáson való részvétel a heti kötelező óraszámon felül.(NKT 27.§) Útravaló ösztöndíjak Határtalanul pályázatok Erzsébet tábor

3.7 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE Az intézmény tanulói a törvény adta lehetőségekhez mérten részt vesznek az iskola döntéseinek folyamatában. Ezt a diákönkormányzat keretei között tehetik meg, melyek tagintézményenként működnek. Tevékenységüket a diákönkormányzatot segítő pedagógus koordinálja. A diákönkormányzatokba minden osztály maximum 2 tagot delegálhat. Ezek a tagok képviselik az osztályok érdekeit, tájékoztatják társaikat az őket érintő fontos kérdésekről és részt vesznek az intézményi döntési folyamatban. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai döntéshozatali folyamatban a diákönkormányzat véleményét az intézmény vezetője minden esetben kikéri: - az intézményi SZMSZ elfogadása előtt, és az abban meghatározott ügyekben - házirend elfogadása előtt - a tanulók közösségét érintő kérdésekben - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elfogadása előtt - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetése előtt - a könyvtár és a tornaterem működési rendjének kialakítása előtt Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, az intézmény vezetője a diákönkormányzat képviselőjét meghívja, és az előterjesztést számára megküldi. A tanév helyi rendjének megfelelően a diákönkormányzat vezetője összehívja a diákközgyűlést. Mely a tanulók tájékoztatásának és véleménynyilvánításának fóruma.

Diákképviselet:

33


-

A tanulók képviselőik útján véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek az intézmény életét érintő kérdésekben. Diákképviselők útján részt vehetnek az érdekeiket érintő döntések meghozatalában. Szervezett véleménynyilvánítást a tagintézmény vezetője, szaktanára, a tanulók nagyobb közössége kezdeményezhet. A véleményezési jog szempontjából az intézmény tanulólétszámának 10 %-át meghaladó közösség minősül nagyobb közösségnek.

-

3.8 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI Az iskola, mint nevelő - oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés és a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése.

3.8.1. Általános Iskolában 3.8.1.1. TANULÓK ÉS PEDAGÓGUSOK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI A tanulóközösségek, és a diákönkormányzat, a diákönkormányzat segítő tanára útján kéri a nevelőtestület véleményét. A diákönkormányzat segítő tanára a DÖK képviselők, az iskolai faliújság, illetve az iskolarádión keresztül tájékoztatja a tanulókat. Az osztályfőnökök az osztályban a gyerekek által megválasztott képviselők segítségével tartják a kapcsolatot a diákönkormányzattal. Kapcsolatuk az osztály tanulóival folyamatos. Az intézmény vezetője a diákönkormányzatot segítő nevelőn keresztül tart kapcsolatot a diákönkormányzattal, esetenként részt vesz a DÖK üléseken. Az iskola vezetése tanulókat érintő döntések előtt kikéri a diákönkormányzat véleményét. A diákközgyűlésen beszámol az iskola életéről, aktuális feladatokról. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A tanulót és szüleit, a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok, osztálytanítók folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

3.8.1.2

SZÜLŐK ÉS PEDAGÓGUSOK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

Szülői értekezlet Az általános iskolai tagintézmények évente három alkalommal tartanak szülői értekezletet osztályonként (szeptember, február, május). A művészeti iskolai tagintézményben évente két alkalommal, a tanszaki koncertek keretén belül kerül sor szülői értekezletre. Feladata: A szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása.

A szülők tájékoztatása: - az iskola alapdokumentumairól, azok módosításáról, 34


- az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola értékelő munkájáról, - az osztály tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a Szülői Választmány tevékenységéről, értekezleteiről. A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása a tagintézmények vezetői felé. Pályaorientációs, továbbtanulást segítő szülői értekezlet Feladata: A szülők tájékoztatása a továbbtanulási lehetőségekről. Reális pályaorientációs elképzelés kialakítása. A szülők, tanulók, osztályfőnökök eredményes együttműködésével megtalálni a megfelelő iskolát. Családlátogatás Feladata: A gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, Tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Fogadóóra Az általános iskolai tagintézmények havonta tartanak fogadóórát (október, november, december, január, március, április) Az aktuális hónap második hetének hétfői napján a Kováts Mihály Általános Iskolai Tagintézménye, keddi napján a Karcagi Általános Iskola Kiskulcsosi Általános Iskolai Tagintézménye, szerdai napján. Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézményben a szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos. Feladata: A szülők és a pedagógusok személyes találkozása. Konzultáció a gyermek, tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, szorgalmáról. Egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási órák, foglalkozások Feladata: A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő-oktató munka mindennapjaiba. Ismerje meg személyesen a tanítási órák, foglalkozások lefolyását. Tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata: Szülők tájékoztatása az alapdokumentumokról, azok változásairól, tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről. Szülők tájékoztatása különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

35


3.8.1.3.A SZÜLŐI VÁLASZTMÁNY ÉS AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szülői közösségeinek Választmánya az a testület, melyre a tagintézmények szülői közösségei osztályonként, tanszakonként 1-1 főt delegálnak. Feladata: A magasabb vezetői pályázat véleményezése. Az alapdokumentumok véleményezése, a jogszabályban rögzített kérdésekben egyetértési jog gyakorlása. Meghallgatja és véleményezi az intézmény vezetőjének beszámolóját az intézmény munkatervéről, az aktuális feladatokról, az intézmény tevékenységéről, eredményeiről. Évente két alkalommal kérhet tájékoztatást az intézmény működéséről. A szülők előzetesen egyeztetett időpontban felkereshetik a nevelőket egyéni problémák megbeszélése végett. A szülői értekezletek, fogadó órák és a nyílt tanítási órák, foglalkozások időpontját a tagintézmények éves munkaterve határozza meg. 3.8.1.4 AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI Az iskola együttműködik a kulturális közművelődési és egyéb intézményeivel a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint. Nyitott minden olyan külső kapcsolatrendszer kialakítására és folyamatos működésére, amely a tanulók fejlődését, közösségi tevékenységét, szabadidejének hasznos eltöltését szolgálja. Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében óvodások beiskolázása és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel, támogatókkal. Partnereink Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, KLIK Karcagi Tankerület, szülők, tanulók, iskolaszékek, szülői szervezetek, Diák Sportegyesület, alapítványok, szakszervezetek, Intézményi Tanács, óvodák, általános iskolák, középiskolák, egyházak, , iskolaorvosok, védőnők, Vöröskereszt, Tűzoltóság, Rendőrség, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, gyermekétkeztetés, Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatási Hivatal, Déryné Kulturális, Turisztikai, Sport Központ és Könyvtár, Györffy István Nagykun Múzeum, Kántor Sándor Fazekasház, Tájház, múzeumok, üzemorvos, média A kapcsolattartás formái: - szóban és írásban - közös értekezletek tartása - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása - intézményi rendezvények látogatása - hivatalos ügyintézés - közös ünnepélyek rendezése - múzeumpedagógiai szabadidős tevékenységek (múzeumi órák, műhelyfoglalkozások, kézműves foglalkozások, szakkörök)

36


3.8.2. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL A MŰVÉSZETI ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYBEN 3.8.2.1. A szülőkkel a szülői szervezettel való kapcsolattartás -

-

-

-

A szülői szervezet (közösség) tagintézmény szintű képviselőjével a tagintézmény vezetője tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek (közösségnek) a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt a tagintézmény vezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet, véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Ha a szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést a tagintézmény vezetőnek kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról a tagintézmény vezetőnek kell gondoskodnia. A tanulók nagyobb csoportját a házirend határozza meg. Ha a szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, a tagintézmény vezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. Az intézmény szülői szervezete (közössége) részére a tagintézmény vezetője tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad a tagintézmény munkájáról. Az egyes főtárgyak, illetve szaktárgyak tanáraihoz beosztott tanulók szüleinek közösségével a főtárgyat vagy szaktárgyat (kötelező tárgyat) tanító tanár tart kapcsolatot.

3.8.2.2. A szülői szervezet (közösség) részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok: A tagintézményi szülői szervezet (közösség) véleményezési jogkört gyakorol: - a szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, - a tagintézmény és a családok közötti kapcsolattartás rendjének kialakításában, - a házirend megállapításaiban, - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben. 3.8.2.3.A tagintézményben kapcsolattartás

dolgozó

nem

pedagógus

alkalmazottakkal

való

A tagintézmény vezetője és pedagógusai együtt végzik munkájukat az iskolatitkárrokkal, a nevelő-oktató munkát segítőkkel, a pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensekkel, ügyviteli munkatársakkal, kisegítő dolgozókkal. A fentebb említett alkalmazottakkal a tagintézmény vezetője és pedagógus dolgozói a napi munkavégzés során személyes kapcsolatokat ápolnak. 3.8.2.4. Az intézményt használókkal való kapcsolattartás formái 37


-

Tanszaki szülői értekezletek Fogadó óra Nyílt órák – nyílt napok Tanévnyitó – tanévzáró ünnepély Tájékoztató füzet A tagintézmény faliújságja A helyi sajtó

A tagintézményt a külső kapcsolatokban a tagintézmény vezető képviseli. Az országos hatáskörű és illetékességű, továbbá a pedagógiai szakszolgáltató köznevelési intézmények vezetőivel a tagintézmény vezető tart kapcsolatot. A művészeti szakközépiskolákkal és más alapfokú művészetoktatási iskolákkal, szakmai szervezetekkel a tagintézmény vezető szervezi a tagintézmény kapcsolattartását. 3.8.2.5. A tagintézmény rendszeresen kapcsolatot tart: -

3.9

a tanulók iskoláival (általános iskola, középiskola) a település egyéb intézményeivel a telephelyek intézményeivel (általános iskola) óvodákkal a tagintézmény vezető kapcsolattartásán túl a nevelőtestület tagjai – megbízás alapján – kapcsolatot tartanak az egyes iskolák énektanáraival

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS SZABÁLYAI

3.9.1. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYEKBEN -

-

-

-

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Az intézményben tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az intézményvezető, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli vizsgarészeket, az értékelés szabályait az intézmény pedagógiai programjában határozzuk meg. 38


-

-

-

-

-

-

-

-

A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – annak az iskolának az intézményvezető dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az intézmény vezetője köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az intézményvezető előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az intézmény vezetője köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. A tanuló bizonyítványának kiadását az intézmény semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ha a tanuló az első évfolyamon nem teljesíti a továbbhaladás feltételeit megfelelően, abban az esetben felzárkóztatásra szorul, és heti két óra egyéni foglalkozást kell számára szervezni.

39


3.9.1.1 Osztályozó vizsga -

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha o felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, o engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, o az 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. o A tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. o Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. - Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kettőszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének.) - A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha o felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, o engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, o a szülő kérésére magántanuló volt. Amennyiben a tanuló saját hibájából, - hiányzások miatt - félévkor vagy tanév végén nem osztályozható osztályozó vizsgát köteles tenni, azokból a tantárgyakból, amelyekből nem volt értékelhető. Az osztályozó vizsga tantárgyai, a magántanulók esetén a következők: 1-3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelv, történelem, matematika, természetismeret, idegen nyelv 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelv, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv Tartalmi szabályozását a Házirend tartalmazza.

3.9.1.2 Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.

40


3.9.1.3 Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az intézményvezető hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 3.9.1.4 Javító vizsga -

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha o a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, o az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. o A vizsgázó javítóvizsgát az intézményvezető által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

3.9.2 VIZSGABIZOTTSÁG -

-

-

-

-

Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az intézményvezető, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében o meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, o vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, o átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, o a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az intézmény vezetője készíti elő. Az intézményvezető felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az intézményvezető e feladata ellátása során o dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, o írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, 41


-

-

-

o ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, o minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az intézmény vezetője a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.

3.9.3 A VIZSGA LEBONYOLÍTÁSA 3.9.3.1 Írásbeli vizsga -

-

-

-

-

-

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az intézmény helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az intézmény gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. 42


-

-

-

-

-

-

-

-

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az intézményvezető engedélye alapján. o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az intézmény vezetőjének, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az intézményvezető a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az intézmény vezetője és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az intézmény vezetője az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az intézmény vezetőjét. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az intézmény vezetőjéből és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és o a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, o az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, 43


-

vagy o amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

3.9.3.2 Szóbeli vizsga -

-

-

-

-

-

-

-

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az intézményvezető engedélye alapján o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő 44


-

-

-

-

vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az intézményvezető az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. Ha a tanuló a tanév végén – maximum három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

3.9.4 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK MŰVÉSZETI ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYBEN

VIZSGASZABÁLYZATA

A

Meghallgatások Tanévenként egy meghallgatáson és egy művészi előadáson (pl.: tanszaki hangverseny) minden növendéknek szerepelnie kell. A meghallgatás követelményei a Helyi tantervben találhatóak. Művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelménye Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei: -

Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészeti iskola utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészeti iskola utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja -

-

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. ( 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet, 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelet) A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező tagintézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása.

45


-

Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi Követelményeknek eleget tett.

-

A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga és záróvizsga tantárgyakra lebontott részletes követelményeit a Helyi Tanterv tartalmazza.

-

A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak zeneművészeti ágon Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező vagy szolfézs vagy zeneismeret vagy zenetörténet–zeneirodalom vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy „A” tagozat: zenetörténet–zeneirodalom Zeneelmélet főtárgy „A” tagozat: zeneelmélet Kamarazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs vagy zeneismeret vagy zenetörténet–zeneirodalom vagy zeneelmélet 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező vagy szolfézs vagy zeneismeret vagy zenetörténet–zeneirodalom vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy „A” tagozat: zenetörténet–zeneirodalom Zeneelmélet főtárgy „A” tagozat: zeneelmélet Kamarazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs vagy zeneismeret vagy zenetörténet–zeneirodalom vagy zeneelmélet 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok, magánének főtárgy „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy „A” tagozat: főtárgy Szolfézs „A” és „B” tagozat, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy „A” tagozat: tanult hangszer Záróvizsga tantárgyai A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 46


1. Írásbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs vagy zeneismeret vagy zenetörténet– zeneirodalom vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy „A” tagozat: zenetörténet–zeneirodalom Zeneelmélet főtárgy „A” tagozat: zeneelmélet Kamarazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs vagy zeneismeret vagy zenetörténet–zeneirodalom vagy zeneelmélet 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs vagy zeneismeret vagy zenetörténet– zeneirodalom vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet – zeneirodalom főtárgy „A” tagozat: zenetörténet – zeneirodalom Zeneelmélet főtárgy „A” tagozat: zeneelmélet Kamarazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs vagy zeneismeret vagy zenetörténet–zeneirodalom vagy zeneelmélet 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy Szolfézs, zeneelmélet és zeneirodalom–zenetörténet főtárgy „A” tagozat: a tanult hangszer A vizsgák ideje: Hangszeres főtárgyak Gyakorlati vizsga „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti tantárgyak „A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Szolfézs főtárgy Gyakorlati vizsga: „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti vizsga: „A” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy „A” tagozat Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Zeneelmélet főtárgy „A” tagozat 47


Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 10 perc Kamarazene főtárgy „A” tagozat Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc - Az alapvizsga követelménye a hangszeres osztály pedagógiai programban meghatározott hangszer technikai, zenei követelményeinek megfelelő /zongorakíséretes/ előadási darab és egy kamarazenei mű stílusos, hangversenyszerű előadása. - „B” kategóriás növendékeknek az előzőekben meghatározottak mellett még egy technikai etűd eljátszása is követelmény. A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei táncművészeti ágon A néptánc tanszak vizsgakövetelményei Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli, vagy szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll. 1. Írásbeli vizsga tantárgya:

Folklórismeret A vizsga ideje: 30 perc

2. Szóbeli vizsga tantárgya:

Folklórismeret A vizsga ideje: 5 perc

3. Gyakorlati vizsga tantárgya: A vizsga két részből áll:

Népi játék, néptánc

- előre kijelölt anyagból, a szaktanár által összeállított és betanított folyamat, ill.koreográfia részletének előadása csoportosan A vizsga ideje: 5-10 perc - improvizáció kis csoportban (maximum 3 pár), egyénenként, illetve párban A vizsga ideje: 4 perc Záróvizsga tantárgyai A záróvizsga írásbeli vagy szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll. 1. Írásbeli vizsga tantárgya:

Tánctörténet A vizsga ideje: 5-10 perc


Tánctörténet A vizsga ideje: 5-10 perc

3. Gyakorlati vizsga tantárgya:

Néptánc improvizáció A vizsga ideje: 8-10 perc

A táncművészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés 48


Ha a tanuló már rendelkezik a táncművészeti ág valamelyik tanszakán tánctörténet tantárgyból megszerzett művészeti záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható./A tánc végére/ Előrehozott vizsga Táncművészeti ágon tánctörténet tantárgyból előrehozott záróvizsga szervezhető.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak képzőművészeti ágon Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll. 1. Írásbeli vizsga tantárgya:

Művészettörténet (szabadon választható tárgy) A vizsga ideje: max. 45 perc




-

Rajz-festés-mintázás A vizsga ideje: max. 90 perc Műhelygyakorlat A vizsga ideje: max. 180 perc

Záróvizsga tantárgyai A záróvizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll. 1. Írásbeli vizsga tantárgya





Rajz-festés-mintázás A vizsga ideje: max. 120 perc - Műhelygyakorlat A vizsga ideje: max. 240 perc

A képzőművészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajzfestés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

49


Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként, illetve párban – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. Ha a tanuló már rendelkezik a táncművészeti ág valamelyik tanszakán tánctörténet tantárgyból megszerzett művészeti záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészeti iskola tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga. Táncművészeti ágon tánctörténet tantárgyból előrehozott záróvizsga szervezhető.

3.10 A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYEKBEN

SZABÁLYAI

AZ

A tanuló – beleértve a magántanulót is – az intézménnyel tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az intézmény vezetője dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanulói jogviszonyon érteni kell a magántanulói, a vendégtanulói jogviszonyt továbbá a fejlesztő felkészítésben, a fejlesztő nevelés-oktatásban való részvételt is.

3.10.1 AZ ELSŐ ÉVFOLYAMRA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI, SZABÁLYAI Az első évfolyamba lépés feltétele az iskolaérettségi vizsgálat (óvodai szakvélemény, orvosi vizsgálat, problémás esetekben a nevelési tanácsadó és a szakértői bizottság javaslata szükséges). A kormányhivatal február utolsó napjáig tájékoztatja a települési önkormányzatokat és az illetékességi területén működő általános iskolákat a kijelölt körzetekről. A tagintézmények beiskolázási körzetükből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesznek. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. A nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét, szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Túljelentkezés esetén a köznevelési törvény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

50


24. § (5)-(7) bekezdése alapján járunk el. Sorsolásos eljárást alkalmazzuk, melynek szabályait a Házirend szabályozza. A tagintézménybe való felvételnél előnyben részesítjük a sajátos nevelési igényű tanulókat, a hátrányos helyzetű valamint a különleges helyzetű tanulókat. Felvételi vizsga nincs.

3.10.2 MÁS ISKOLÁBÓL VALÓ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulók szintfelmérő vizsgát tesznek azokból a tárgyakból, amelyeket – a bizonyítvány bejegyzése alapján – előző iskolájában nem tanult. Ha teljesítménye nem megfelelő az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az átvételi kérelemhez beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét, szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Valamit jogszabályban meghatározott a tanuló azonosítására, nyilvántartására szolgáló minden dokumentumot. Ha körzeten kívüli tanuló jelentkezik, az intézményvezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri a tagintézmény vezetők és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola vele tanulói jogviszonyban áll.

A vendégtanulói jogviszony létesítése A tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vehet részt. A tanuló tartós gyógykezelése az iskolába járást nem teszi lehetővé, tanulmányait a fekvőbeteg-ellátás keretében egészségügyi intézményben vagy rehabilitációs intézményben folytathatja. Vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet az átvevő iskola. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. A vendégtanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulót. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

3.10.3. A FELVÉTELI ELJÁRÁS, A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS SZABÁLYAI A MŰVÉSZETI ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYBEN

3.10.3.1. Felvételi eljárás A művészeti iskolába való beiskolázást, az új tanulók felvételét minden tanév június hónapjában tartjuk. Kiválasztjuk az erre alkalmas június eleji hetet, kijelöljük a felvételi időpontját. Az időpontokat közzé tesszük a helyi sajtóban, illetve a városi faliújságokon, valamint a tagintézmény faliújságján. 51


A hét első két napján személyesen felkeressük a helyi általános iskolák alsó tagozatait és az óvodák nagycsoportjait. Ez alkalommal szólunk a művészeti iskola jellegéről, munkájáról, esetleg rövid bemutatót is tartunk. Végül kiosztjuk az írásbeli tájékoztatót, amely a beírás idejét, helyét, módját, a legfontosabb tudnivalókat közli. A személyes megkeresés helyett beiskolázási műsor is tartható, ekkor ehhez kapcsolódva osztjuk ki az írásbeli tájékoztatókat. A beíratás megkezdése előtt a tagintézmény vezető meghatározza, hogy tanszakonként hány új növendéket lehet felvenni. A beíratásra külön tanári beosztás készül. Lényeges, hogy a beíratás minden napján minden tanszakról legalább 1 tanár legyen jelen. A beíratás befejezése után a tanszaki létszámokból megállapítható, hogy szükség van-e pótbeíratásra. Ha igen, akkor a pótbeíratásra szeptember elején a beíratáshoz hasonló módon kerül sor. Röviden: időpont kiválasztása, iskolákban a tájékoztató kiosztása, meghirdetés, a pótbeíratás lebonyolítása. A beiskolázási feladatok koordinálását, megszervezését a tagintézmény vezető által megbízott nevelő végzi. Új tanuló felvételéről a tagintézmény vezető, - a felvételi bizottság javaslatát és a tagintézmény engedélyezett tanulói létszámát figyelembe véve – dönt. A felvétel eredményét írásban, ill. szóban közöljük a tanulókkal, szülőkkel, törvényes képviselővel. A tanulói jogviszony a beiratkozással (Jelentkezési lap kitöltésével) jön létre. Ha egy tanszakra több jelentkező van, mint a férőhely, a jelentkezőket a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján a felvételi bizottság rangsorolja. A tanulók osztályba sorolására – a felvételi vizsgán nyújtott teljesítményük alapján – a felvételi bizottság tesz javaslatot. A főtárgy, a kötelező tárgy és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól az egyes tantárgyak eltérő időpontban megkezdett tanulmánya miatt. A tanuló eredményesen elvégzett tanév végén kérheti más tanszak vagy választható tantárgy felvételét. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről vagy az átvételről az intézmény vezetője dönt. Be és kimenet: Amennyiben szabad helyünk van, a felsőbb évfolyamok minden szintjén elvileg lehetséges a bejutás. Ennek feltételei a következők: - több jelentkező esetén előnyben részesítjük a hasonló profilú iskolából érkező átjelentkezőt, ha városunkba költözik - ezek az elvek érvényesek a belső átjárhatóság tekintetében is. A kimenetek esetében az elv az, hogy ez minden szinten lehetséges. 3.10.3.2. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: Az egyes évfolyamokon a tanuló kötelező és válaszható foglalkozásokon való részvétele (adott óraszám) előírt tananyag követelmény teljesítése. Magasabb évfolyamba lépés - osztályzattal, - főtárgyi naplóban történő zárással, - törzslapra való bevezetéssel, - nevelőtestületi jóváhagyással a bizonyítványban A magasabb évfolyamba lépés feltételeinek eleget tett az a növendék, aki: 52


-

az adott tantárgy tanévre szóló óráinak minimum 80%-án részt vett, az adott szaktanártól osztályzatot kapott és a teljesítménye (2 elégséges és 5 jeles között van), a nevelőtestület az értékelést elfogadta, a törzskönyvi lapján és a bizonyítványában „a magasabb évfolyamba léphet” záradékot bevezették és az intézmény vezetője aláírásával és bélyegzővel hitelesítette

Különbözeti, osztályozó illetve javítóvizsgára bocsátás feltétele: - nevelőtestületi határozat - intézményvezetői engedély Átjárhatóság: A különböző képzési területek – tanszakok - között az átjárhatóságot kizárólag az intézményvezető engedélyezheti. A változtatási szándékot kérvényezni kell, melyet az intézményvezető véleményez.

3.11 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az iskolai elsősegély-nyújtás oktatásának célja: Minden tanuló képes és hajlandó legyen cselekedni, ha szükséges, hiszen a szakszerű elsősegély-nyújtással az egészségben hírtelen károsodott egyén élete megmenthető, további állapotromlása megelőzhető. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása a tanítási órákon és a délutáni foglalkozásokon valósul meg. Az idetartozó tananyagtartalom a következő tantárgyak tartalmában található meg: BIOLÓGIA 7-8. évfolyam -

-

Az ember megismerése és egészsége- szűrővizsgálat, önvizsgálat, védőoltás. Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek. Alapfokú elsősegély nyújtási ismeretek. Ismeri a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. Érti a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában. Öngyógyítás és az orvosi ellátás szükségessége. Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. Elsősegélynyújtás mozgássérülések esetén.

FIZIKA 7-8. évfolyam -

-

Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. A rövidzárlat és a balesetveszély megismerése. Az elektromos áram élettani hatásának elemzése adatgyűjtés alapján. A feszültség nagysága és veszélyessége közötti kapcsolat megismerése. Az elektromos készülékek használata során fellépő kockázatok és veszélyek elemzése. Kapcsolódó tananyagtartalom: Technika, életvitel és gyakorlat: Háztartási gépek, eszközök biztonságos használata. Energiatakarékosság. 53


KÉMIA 7-8. évfolyam -

Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban. A szén-monoxid-mérgezés mechanizmusának alapvető megértése, a halál reális lehetőségének felismerése, felelősségteljes viselkedés megalapozása, megfelelő prevenció szükségének megértése.

TESTNEVELÉS 5-8. évfolyam - Személyes felelősség: egészség, sport, életvitel, életmód és baleset-megelőzés alapismeretei. - A vízben végezhető játékok balesetvédelmi és játékszabályai. OSZTÁLYFŐNÖKI 5-8. évfolyam - Váratlan helyzetek, veszélyes anyagok felismerése. Teendők. - Szabályos mentő hívás. A megfelelő mentőerő helyszínre irányítása. - Egyszerű elsősegély nyújtási mozdulatok elsajátítása.

54

Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja. Karcagi Általános Iskola. és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Program

Recommend Documents