A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja


OM: 034866

„… mindenkit mindenre meg lehet tanítani, csak idő, módszer és mester kérdése.” /Comenius/

1


Tartalomjegyzék I. Preambulum

4

II. 1.

Az intézmény alapadatai

5

2.

Helyzetelemzés

7

3.

Az intézmény szervezeti felépítése és irányítása

8

4.

A Bródy Imre Gimnázium tagozatai

9

5.

Kulcskompetenciák a Bródy Imre Gimnázium oktatási rendszerében

6. 7. 8.

A gyermekvédelemmel, ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a Bródy Imre Gimnáziumban Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok, tevékenységek A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált nevelése - oktatása

10 11 14 15

Könyvtár

23

10.

Hagyományok

23

11.

Erőforrások

24

9.

III. Nevelési program és helyi tanterv a gimnáziumban 1.

A gimnázium szervezeti felépítése

25

2.

Kiemelt oktatási célok

25

3.

Élsportolókat oktató – nevelő osztálytípus

26

4.

A közoktatási típusú sportiskolai nevelés és oktatás

26

5.

Emeltszintű képzőművészeti képzés

27

6.

Drámajáték, színházkultúra emelt szintű képzés

33

7.

A média (kommunikáció) tagozatos osztály képzési programja

48

8.

A Bródy Imre Gimnázium gimnáziumi felnőttképző osztályai

57

9.

Az általános iskolai felnőttoktatásra vonatkozó irányelvek

59 60

12.

A gimnáziumi tagozaton folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai a gimnáziumi létesítményegységben Belső ellenőrzési rendszer a Bródy Imre Gimnázium, a gimnáziumi létesítményegységben

13.

A helyi tanterv, mint a pedagógiai program szerves része

63

14.

A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

64

15.

A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

64

16.

A pályaválasztással, pályaorientációval kapcsolatos tevékenységek

64

10. 11.

61 62

2

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja 17.

Egészségnevelési és környezeti nevelési program

65

18.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

67

19.

A diákönkormányzat a gimnáziumi oktatásban

68

20.

A Bródy Imre Gimnázium iskolai sportköre (ISK)

69

21.

Az iskola kapcsolatrendszere

69

22.

Az iskola hagyományainak ápolása

70

23.

Átjárhatóság az iskola tagozatai között

70

24.

A gimnáziumi tagozat helyi tantervének megvalósításához szükséges óraszámok

72

IV. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási rendszere V. A pedagógiai programhoz kapcsolódó egyéb intézkedések VI. Záradék

74

76 78

3

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja I. Preambulum A Bródy Imre Gimnázium rövid története

A Bródy Imre Gimnázium a főváros negyedik kerületének egyik fiatal iskolája volt. Jogelődje volt az 1946-ban megnyílt dolgozók gimnáziuma, ami a Könyves Kálmán Gimnázium egyik tagozataként működött. 1962-ben a Könyves Kálmán Gimnáziumtól különválva jött létre egy új iskola, mégpedig "Dolgozók Önálló Gimnáziuma Esti és Levelező Tagozata" néven. 1982-ben a Dolgozók Gimnáziuma külön épületbe költözött, a Megyeri út 20. szám alá. Cserébe az intézmény felvállalta, hogy egyesül az Újpesten már több évtizede működő Dolgozók Általános Iskolájával. A magyarországi politikai fordulattal szinte egy időben az iskola is megújult. 1991. január 1-i keltezéssel vette fel az intézmény a Bródy Imre Gimnázium nevet. Az 1992-es tanévet már egy új épületben kezdhette. Az Attila utcai elemi iskola 1902-ben átadott épülete 16 éven keresztül adott otthont a gimnáziumnak. A másfél évtized alatt az iskola nappali tagozatos iskolává vált, ahol élsportolók tanultak, emelt szintű drámatagozatos és képzőművészeti oktatás zajlott. Változatlan formában működött tovább az esti tagozat, a korábbi dolgozók gimnáziumának emlékeként. A dolgozók általános iskoláját a Langlet utcai általános iskola vette át. Ekkor került be az intézmény nevébe a „felnőttképző” jelző. Budapest Főváros IV. kerület Újpesti Önkormányzat, mint fenntartó, két oktatási intézmény összevonásával, a Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskola, valamint a Bródy Imre Gimnázium összevonásával 2008. júliusában hozta létre a Bródy Imre Oktatási Központot. A fúziót gazdasági, racionális érvek indokolták, de pedagógiai szempontok is szerepet játszottak a döntésben. A két iskola Újpest egyazon városrészében, egymástól néhány utcasaroknyira állt korábban. A Bródy Imre Gimnázium diákjai, nevelőtestülete és dolgozói 2008 nyarán költöztek ki az Attila utcai épületből. A Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskolával, mint jogutóddal történő összevonással egy új, 1-8., valamint 9-12. évfolyamon oktató iskola jött létre, Bródy Imre Oktatási Központ névvel. Az újabb intézményi átalakítás miatt 2012. szeptemberétől az Oktatási Központ Általános Iskolai tagozatát a fenntartó megszüntette. Csak a gimnáziumi tagozat maradt meg, ezzel egyidejűleg névváltoztatásra is szükség volt, ismét Bródy Imre Gimnázium lett az intézmény neve.

4

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja II. 1. Az intézmény alapadatai Az intézmény hivatalos elnevezése: Bródy Imre Gimnázium Székhelye és pontos címe: 1047 Budapest, Langlet utca 3-5. Telefon: 3 694 917, 3 698-291, 3 694-787 Fax: 3 694 917 E-mail: [email protected] Honlap: www.brody-bp.sulinet.hu Az intézmény telephelyei: 1047 Budapest, Langlet utca 4-6. Az intézmény alapításának éve: 1902 Elnevezése alapításkor: Toldi utcai Elemi Iskola Létrehozója : Vallási és Közoktatásügyi Minisztérium Az intézmény alapítójának jogutódja, fenntartója és felügyeleti szerve: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat 1041 Budapest, IV. kerület István út 14. Az intézmény alapító okiratának száma, kelte kiállítója:

Budapest Főv. IV. ker. 132/2011. (V.05.)

Újpest Önkormányzat Képviselő-testülete nevében

Dr. Wintermantel Zsolt

Dr.Vitáris Edit

polgármester

jegyző

Az iskola típusa: 

nappali rendszerű 4 évfolyamos gimnázium



esti és levelező tagozaton 4 évfolyamos gimnáziumi képzést nyújtó felnőttoktatás



esti tagozaton általános műveltséget megalapozó felső tagozatos általános iskolai felnőttoktatás

Az iskolai tanulócsoportok száma, napközis, tanulószobai, csoportok száma az alapító okirat szerint: 

9-12. évfolyam 4-4 osztály (A fenntartó mindenkori döntése szerint.)



Napközis és tanulószobai csoportok száma: szülői igény alapján fenntartói engedéllyel



Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám nappali tagozaton: 600 fő esti tagozaton: 200 fő

Az iskola jogállása: Önálló jogi személy Részben önálló költségvetési intézmény

5


Az iskola igazgatója, a program benyújtója

.................................................................... Giczy Béla a Bródy Imre Gimnázium nevelőtestülete nevében

6

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja 2. Helyzetelemzés A Bródy Imre Gimnázium tárgyi feltételei Az iskola épületei A Bródy Imre Gimnázium két épülettel rendelkezik, egy főépülettel és egy tagépülettel. Címük: 1047. Budapest, Langlet utca 3-5. és Langlet utca 4-6 épület. A Bródy Imre Gimnázium főépülete 1902-ben épült, elemi iskolai célra. A száz esztendős létesítmény jó állapotú, de néhány szeglete felújításra szorul. Az iskola eszközellátottsága Az iskola jelenlegi eszközellátottsága fejlesztésre szorul. Folyamatosan szükség van az informatikai rendszer fejlesztése, új gépek beszerzésére, mivel az eddigieknél szélesebb körben szeretnénk az IKT eszközeit alkalmazni az iskolai élet lehető legtöbb területén. Iskolánk szertárai közepesen feltöltöttek, számos szemléltető, kísérleti eszköz, oktatástechnikai berendezés szorul felújításra, illetve pótlásra. A meglévő szertári anyagok egyrészt elavultak (pl. politikai térképek, selejtezésre váró régi számítógépek stb.). A taneszköz jegyzék alapján a hiányzó eszközöket számba vettük. Az elmúlt években folyamatosan fejlesztettük az oktatástechnikai eszközök parkját, elsősorban informatikai eszközöket vásároltunk. Ezeket a beszerzéseket részben az iskolai költségvetésből, részben alapítványi támogatásból, részben pályázati forrásokból oldottuk meg. Az iskola személyi feltételei Az intézmény a működéshez szükséges személyi feltételekkel rendelkezik. A nevelő - oktató munka hatékonyságát könyvtáros, és fejlesztő pedagógusok segítik. A pedagógiai munkát gyermek – és ifjúságvédelmi felelős is támogatja. Az intézmény alkalmazottai rendelkeznek a munkavégzéshez szükséges feltételekkel. Egyetemet végzett kollégák oktatnak a gimnáziumi tagozaton. Az iskola tantestülete sok ötlettel, külön feladatok vállalásával segíti céljaink megvalósulását. A kollegákra jellemző az iskolához, a kerülethez való kötődés, fejlesztő elképzelések, az alapos és kitartó munka, a tanulók megértése és segítése, törekvés a jó tanár-diák viszonyra. A tantestület munkáját adminisztratív dolgozók (iskolatitkár, gazdasági ügyintéző), valamint technikai dolgozók segítik (gondnok, portás, takarítók, oktatás technikus).

7

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja 3. Az intézmény szervezeti felépítése és irányítása A vezetés szerkezete, a vezetői hatáskörök Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok        

az intézmény képviselete; a pedagógiai, nevelési tevékenység irányítása; az iskola dolgozói feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása; az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás; a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosítása; kapcsolatot tart a gazdasági intézménnyel; a közvetlen munkatársak részére a munkaköri leírásukban meghatározottakon túl további eseti feladatok megállapítása; együttműködés - Közalkalmazotti Tanáccsal, - szülői képviselettel, - fenntartóval, - diákönkormányzattal, - külső partnerekkel.

Az igazgatóhelyettesek és egyéb vezetők közötti feladatmegosztás rendje, formája A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. A vezető helyettesek munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Felelősségük kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörökre. A vezető helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzéseire. Általános igazgatóhelyettes                    

az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését; bizonyos esetekben az igazgatót helyettesítve képviseli az iskolát; közvetlenül felelős a 9 – 12. évfolyamos nappali tagozatos osztályok beindításának előkészítéséért; közvetlenül irányítja a nappali tagozaton 9 - 12. évfolyamon dolgozó pedagógusok munkáját; nevelő – oktató munka ellenőrzését végzi a 9 – 12. évfolyamokon; szervezi és felügyeli az érettségi vizsgákra történő felkészítést, jelentkezést, az érettségi vizsga lebonyolítását elkészíti az intézmény teljes tantárgyfelosztását; szervezi és irányítja a 9. évfolyamra történő beiskolázást. közvetlenül irányítja a tanügyigazgatást, közvetlenül irányítja a gimnáziumi tagozaton a felnőttképzésben résztvevő tagozatvezetők munkáját; ellenőrzi a helyettesítések és a túlórák elszámolását; biztosítja és ellenőrzi az iskola helyi tantervének végrehajtását; nemzeti és iskolai ünnepélyek szervezéséért felelős (az éves munkatervben meghatározottak); kapcsolatot tart a gimnáziumi tagozat diákönkormányzatának képviselőivel, gondoskodik a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosításáról, felügyeli a tanulmányi versenyeket; ellenőrzi a gimnáziumi tagozaton a táborok, osztálykirándulások szakmai programját; munka és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását végzi; gondoskodik a 9 - 12. évfolyam tankönyvrendelésének előkészítéséről; felelős a tanulók jogainak biztosításáért; figyeli a törvények, jogszabályok változását.

8


Igazgatóhelyettes          

     

az igazgató és az általános helyettes tartós akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését; bizonyos esetekben az igazgatót helyettesítve képviseli az iskolát; közvetlenül irányítja a könyvtáros -, valamint a fejlesztő pedagógusok munkáját ; elkészíti az általános iskola felnőttképző tagozatának tantárgyfelosztását; előkészíti és irányítja a kerületi és országos méréseket; közvetlenül irányítja az általános iskolai felnőttképzésben résztvevő tagozatvezető munkáját; nemzeti és iskolai ünnepélyek szervezéséért felelős (az éves munkatervben meghatározottak szerint); biztosítja és ellenőrzi az iskola helyi tantervének végrehajtását; felügyeli a tanulmányi versenyeket; kapcsolatot tart iskolai szinten: logopédussal, pszichológussal, utazó tanárokkal hitoktatókkal, intézményi védőnővel. kapcsolatot tart a nevelési tanácsadóval és az EGYMI-vel; felelős a külső intézményekkel való kapcsolattartásért; irányítja az irodai dolgozók, a technikai dolgozók és gondnok munkáját, együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel ; felelős a tanulók jogainak biztosításáért; figyeli a törvények, jogszabályok változását. 4. A Bródy Imre Gimnázium tagozatai

Általános iskolai felnőttképző tagozat:  Felnőttek alapfokú műveltségét megalapozó képzés az esti tagozaton illetve levelező tagozaton. Gimnáziumi tagozat:  Nappali rendszerű, gimnáziumi érettségi vizsgával záruló középfokú képzés  Esti tagozaton gimnáziumi érettségi vizsgával záruló középfokú képzés  Levelező tagozaton gimnáziumi érettségi vizsgával záruló középfokú képzés A Bródy Imre Gimnázium stratégiai céljai A Bródy Imre Gimnázium a 2009/2010-es tanévtől kezdve, felmenő rendszerben számos olyan stratégiai változtatást vezet be, melyek az intézmény belső kohéziójának megteremtését, a nevelő-oktató munka színvonalának javítását szolgálják. Ezek a következők: 1.

2.

3. 4. 5.

Szoros együttműködés a Nemzeti Sport Intézettel (NSI), valamint az UTE és az Újpest FC utánpótlást nevelő vezetőivel. Megteremteni a lehetőségét annak, hogy a sportoló tanuló tankötelezettségi időszakának egészét az élsportot támogató, sportiskolai kerettantervet használó közoktatási típusú sportiskola, a Bródy tanulójaként töltse el. Az informatika, az idegen nyelv és a média tantárgyak oktatásának hatékony preferálása, a kulcstantárgyakkal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése az iskola valamennyi tagozatán. A három tantárgycsoport oktatásához szükséges eszközpark bővítése, a személyi feltételek biztosítása Szoros együttműködés keresése valamely egyetemi vagy főiskolai karral. A kar gyakorló iskolájává tenni a Bródy Imre Gimnáziumot. Az esti tagozat oktatási kínálatának folyamatos bővítése és frissítése, a távoktatás lehetőségének megteremtése. Az intézményünkben OKJ-s képzések akkreditált szervezése. A Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkaügyi Központ által adott nyilvántartási szám: 00209-2011 alapján.

9


5. Kulcskompetenciák a Bródy Imre Gimnázium oktatási rendszerében Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg Az oktató-nevelő munkának alapvető szerepe van abban, hogy az állampolgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a készségek, képességek és attitűdök, melyekre minden egyénnek szüksége van sorsa alakításához. A kulcskompetenciák mindegyike egyformán fontos, de felértékelődik a tanulók egyéni tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. A kulcskompetenciák kiemelt fejlesztési feladatai A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladati a kulcskompetenciákra épülnek, átszövik a nevelés és oktatás teljes tartalmát és gyakorlatát. Az énkép és önismeret, a hon- és népismeret kialakítása, az európai azonosságtudat, valamint egyetemes kultúra összhangjának megteremtése, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés , környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, testi és lelki egészség tudatosítása, és a felnőtt lét szerepeire felkészítés átszövi a pedagógiai munka minden fázisát, s megjelennek a helyi tantervektől a munka értékeléséig. A kulcskompetenciák beépítésére a NAT 2007-es elvárásaihoz igazodva került sor. 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

10


5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

11

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a Bródy Imre Gimnáziumban A Bródy Imre Gimnáziumban tanuló diákokkal kapcsolatban - az életkori sajátosságok és a szociális háttérben mutatkozó különbségek miatt – felmerülnek gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok. Gyermek- és ifjúságvédelem a gimnáziumi osztályokban Az oktató és nevelőmunkával szoros összefüggésben áll a gyermek- és ifjúságvédelem. A család mellett egyre nagyobb szerepe van az iskolának abban, hogy felismerje a tanulók testi és szellemi fejlődését veszélyeztető okokat, hogy megelőzze a káros hatásokat, és szükség esetén a gyermekek érdekében intézkedjék. Kamaszkorban a prevenció elsődleges színtere az iskola. Iskolánk külvárosban található, Újpesten, de mivel két speciális területről is vonzza a diákokat - sport és művészetek-, ezért nemcsak innen kerülnek ki tanulói. Szép számmal találhatók diákok a belvárosból, Budáról és más külvárosi kerületből is. A vidékiek főként Dunakesziről járnak be. Ebből a helyzetből adódóan sokféle családi háttérrel rendelkeznek, ezért iskolánknak ezen a területen kidolgozott stratégiával kell rendelkeznie. Ezekhez még hozzájárul a kedvezőtlen és egyenetlen szociális helyzet, az érték- és normaválság, a feszültségek nőnek, amelyek otthon leggyakrabban a gyermeken vezetődnek le. Így egy teljesen teljesítményorientált iskola nem tudja ezeket a problémákat feloldani. A zavartalan személyiségfejlődés egyik biztosítéka az, hogy iskolánkban diák centrikus légkör uralkodik. A diákok „iskolapolgárok”, illetve szeretnénk, ha azokká válnának. A nevelő-, oktatómunka szellemisége, tanáraink attitűdje és empátiája, valamint szakmai felkészültsége eme cél elérése érdekében mozgósítható. A gyermekvédelmi munka kétféle értelemben is komplex fogalom. Egyrészt az ifjúság nevelését, a személyiségfejlesztést a tanóráknak is célul kell kitűzniük. Minden tantárgy és minden tanóra az oktatás mellett alkalmas a nevelésre is. Másrészt olyan értelemben is komplex, hogy nem bizonyos személyek feladata. A gyermekvédelmi tevékenységért az igazgató felelős, de ebben tevékenyen részt kell vennie a tantestület minden tagjának. A gyermekvédelmi munka elsődlegesen az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, az osztályfőnökök, valamint az ifjúságvédelmi felelős és a diákönkormányzatot segítő tanár feladata. A munka fő koordinátorai az osztályfőnöki munkaközösség-vezető és az ifjúságvédelmi felelős. Iskolánkban függetlenített gyermek és ifjúságvédelmi felelős működik. 6. 1. Feladatai közé tartozik:          

Feltérképezi a problémákkal küszködő tanulókat és családtagjait, regisztrálja őket. Tájékoztatja a gyerekek és szülőket azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, akikhez, vagy ahová problémáikkal fordulhatnak. Családlátogatásokat végez a problémák jobb megismerése érdekében. Rendszeres kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. Ha anyagi segítségre van szüksége a tanulóknak és családjuknak étkezési, tankönyv, gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Koordinálja a jogszabályban előírt tanulói kedvezmények megállapítását, biztosítását. A tanulók számára (osztályfőnök igényei alapján) osztályfőnöki órákat szervez, szakemberek bevonásával. Részt vesz az iskola bűnmegelőzési programjának és drogstratégiájának kialakításában. Továbbképzéseket szervez a kollégáknak a problémás gyerekekkel való foglalkozás megkönnyítése érdekében.

6. 1. 1 A tanulókkal kapcsolatos feladatok     

Személyes kapcsolatot tart a tanulókkal. Folyamatos kapcsolat tartása a diákönkormányzattal. A DÖK ülésein részt vesz, az ott elhangzottak beépíti a munkába (gyerekek kérései, javaslatai). Segíti a tanulók szociális helyzetének javítását. Folyamatos tájékoztatást nyújt a programokról. Folyamatos kapcsolatot tart az SNI tanulók szüleivel, és helyzetüket figyelemmel kíséri, segíti őket az iskolai élet minden területén.

6. 1. 2. A pedagógus közösségben végzett feladatai   

Folyamatosan együttműködik az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal. Beszámol a vezetőségnek a tervezett és végzett munkáról. A gyermekvédelemmel kapcsolatos információkat átadja.

12

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja     

Tájékoztatást nyújt a kollégáknak a felvetődő problémák megoldásának menetéről. Tanácsadó tevékenységet folytat. Továbbképzéseket szervez a tanári közösségnek, valamint motiválja őket az ezeken való részvételre. Aktívan segíti a nevelőtestületi értekezletek munkáját. Szakirodalmat gyűjt, ajánl. Tájékoztatja a tanári közösséget a meglévő és használható anyagokról. (szakirodalom, szóróanyagok, videokazetták, stb.)

6. 1. 3. A szülők körében végzett feladatai     

Együttműködés, szemléletformálás. Alternatív szülői értekezletek tartása, szervezése. Szakemberek megszerzése, meghívása. Esetenként családlátogatásokon való részvétel osztályfőnökkel, családgondozóval. Ismeretterjesztő előadások szervezése. Személyes kapcsolatfelvételre lehetőség teremtése (idő, nap). Csoportos vagy egyéni tanácsadás a gyermekekkel kapcsolatban felvetődő problémák megoldására.

6. 1. 4. Önálló feladatai Külső intézményekkel való kapcsolattartás: önkormányzatok (szociális osztály) gyermekjóléti szolgálat nevelési tanácsadók művelődési házak Pályázatokat készít az elvégzendő munka anyagi támogatásának megteremtésére. Egészségnapot szervez az iskola összes tanulójának. Innovatív feladatok: a felzárkóztatásra irányuló fejlesztő foglalkozásokkal kapcsolatban. Mentálhigiénés programok szervezése. 6. 2. A gyermek - és ifjúságvédelem kiemelt feladatai A legfontosabb feladatunknak a kábítószer elleni küzdelmet tartjuk. Az osztályfőnöki órákon ebben a témában felvilágosító előadásokat tartunk, szóróanyagokat és propaganda kiadványokat juttatunk el a tanulókhoz. Az iskolaorvos és a szülők bevonásával harcolunk a kábítószer terjedése ellen. Hasonló feladatként fogjuk fel az alkoholfogyasztás és a dohányzás elleni küzdelmet. Az oktató - nevelő munkával szoros összefüggésben áll a gyermek- és ifjúságvédelem. A család mellett egyre nagyobb szerepe van az iskolának abban, hogy felismerje a tanulók testi és szellemi fejlődését veszélyeztető okokat, hogy megelőzze a káros hatásokat, és szükség esetén a gyermekek érdekében intézkedjék. Az esteleges problémák elkerülése miatt rendszeres a kapcsolattartás a szülőkkel. Ennek szervezeti formái a fogadóórák, az egyéni beszélgetések, a szülői értekezletek.

13

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja 7. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok, tevékenységek Az iskolába érkező gyermekek egy része beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzd. Az e téren jelentkező hátrányok alapvetően meghatározzák tanulmányi előmenetelük ütemét és színvonalát. A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok korrekciójának érdekében az iskola pedagógiai szakszolgálatának munkatársai felderítik a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat. Elsősorban pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, kiszűrésére, illetve korrigálására. A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok enyhítését segítő tevékenységek:

7. 1.       

szoros kapcsolattartás az iskolapszichológussal, a fejlesztő pedagógusokkal, logopédussal; kapcsolat az EGYMI-vel, nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal és a szakértői bizottsággal; egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése; napközi otthon és tanulószoba biztosítása; fejlesztő és terápiás foglalkozások szervezése; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolattartása; a szülők nevelési gondjainak segítése. Fő feladataink a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségek enyhítésével kapcsolatosan

7. 2.        

A BTM-es nehézségek okainak felderítése. A viselkedési tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek feltárása. A nevelő és tanulók közötti személyes kapcsolatok erősítése. Pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel és ösztönzése. Fejlesztő programok kidolgozása, fejlesztési tervek összeállítása. Felzárkóztató foglalkozások szervezése A családok nevelési gondjainak segítése. Külső, szakemberszintű nevelési és pszichológiai segítség biztosítása.

14

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja 8. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált nevelése - oktatása A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. május 5-i ülésén az általa fenntartott oktatási intézményeknek módosította az alapító okiratait. Az összes oktatási intézmény alapító intézmény alapító okiratában kiegészítette az alaptevékenységeket az érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, autista és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek integrált iskolai, illetve óvodai ellátásával. A pedagógiai programunk ezért kiegészítésre szorult, a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált nevelésével, oktatásával kapcsolatos céljaink c. sorokkal. Amennyiben iskolánkba sajátos nevelési igényű tanuló iratkozik be, vagy valamelyik tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulónkról szekértői rehabilitációs bizottság megállapítja, hogy SNI-s, akkor az Újpesti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény utazó gyógypedagógusainak segítségét vesszük igénybe. 8. 1. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált nevelésével, oktatásával kapcsolatos céljaink Az SNI tanulók speciális ellátása rehabilitációs órakeret terhére utazó gyógypedagógusokkal történik. Biztosítjuk  integrált nevelésüket,  a többi tanulóval történő együtt haladásukat,  esélyeket teremtünk számukra az iskolai élet minden területén,  a kialakult hátrányok kompenzálásukra törekszünk,  megfelelő szakemberek bevonásával biztosítjuk speciális fejlesztésüket. Az Alapító Okirat szerint integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók a következő fogyatékossággal rendelkező tanulókra terjed ki. 1. testi fogyatékos 2. érzékszervi fogyatékos 3. beszédfogyatékos 4. enyhe értelmi fogyatékos 5. autista 6. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességgel küzdők. 8. 2. SNI tanulók inkluzív nevelése a Bródy Imre Gimnáziumban A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. A Bródy Imre Gimnázium fogadja a testi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, autista és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességével küzdő tanulókat. A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja, helyi tanterve elkészítésénél figyelembe veszi: - a kollégiumi nevelés országos alapprogramját, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját, - a szülők elvárásait és - az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Célunk annak biztosítása, hogy: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki.

15

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A rehabilitációs órakeret terhére történő ellátást az adott fogyatékosságnak megfelelő szakon végzett (EGYMI által biztosított) utazó gyógypedagógusok segítségével kívánjuk megvalósítani. A nevelés – oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. Az együttnevelést megvalósító intézményként többet vállalunk, magasabb értéket kínálunk, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezőkkel kívánjuk biztosítani: - A pedagógusok, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése. A sajátos nevelési igényű, a különleges gondozásban részesülő tanulók értékelése, minősítése.      

Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk. A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Egyéni haladási ütemet biztosítunk. Együttműködünk a szakszolgálat szakembereivel. Fejlesztő pedagógus és utazó gyógypedagógus segít a fejlesztésben a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott időkeretben. Az értékelés biztató, ösztönző, segítségnyújtó. A korai iskolai kudarcok csökkentéséhez hozzájárulhat a tanulók teljesítményének szöveges minősítése [70. § (3)], amelynek eredményes alkalmazása egyéni odafigyelést és magas fokú tudatosságot vár el a pedagógusoktól.

8. 3. A Bródy Imre Gimnáziumban integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének elvei a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelvei alapján 8.3.1 A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az iskola épületének alsó szintje akadálymentesített, mozgáskorlátozottak számára könnyen megközelíthető, oktatásuk teljes mértékben megoldott. Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A tanuló speciális nevelési szükségletét meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, annak formája, mértéke és területe. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése Alapelvek: A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, iskolánkban - a tanuló állapotának megfelelően – biztosítani tudjuk az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó). Célok: Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében:

16

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja - ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, - növelni a kudarctűrő képességüket, - önállóságra nevelni őket. Kiemelt feladatok: A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A kiemelt fejlesztési feladatok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják. Énkép, önismeret A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el sikereket. Információs és kommunikációs kultúra A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem - ha szükséges - a tanítási órákon is. 8. 3. 2. A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. A pedagógiai fejlesztés szempontjából elsődlegesen a látásélesség és a látási funkciók ismerete fontos, de a pedagógusnak tájékozottnak kell lennie - a látássérülés kórokáról, a látássérültség kialakulásának időpontjáról; - a szemészeti állapot - prognózis javuló vagy romló tendenciájáról, a pedagógiai látásvizsgálat eredményéről, a gyermek intelligenciájáról, személyiségvonásairól. A látássérült tanulók iskolai fejlesztése A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A látássérült tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézményként az iskoláztatás során két fõ feladat megoldását vállaljuk: az általános, korszerű alapműveltség nyújtását, valamint azon túl a speciálisan jelentkező, a látás hiányából, a gyengénlátásból és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdését. Fontos az ép érzékszervek - hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés - fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása. A látás hiánya, az aliglátás és a gyengénlátás nem csak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei is. Mindez pszichésen megterhelő a tanuló és családja számára. A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt korrigálni. A vak és aliglátó tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő készségek és képességek mindenkor a tanulók fejlődésének függvényei. Énkép, önismeret A látássérült tanulóknak fel kell készülniük arra, hogy - sérülésük ellenére - felelősek saját biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Tisztában kell lenniük azzal, hogy a balesetek elkerülése csak megfelelő tájékozódási és közlekedési ismeretek birtokában lehetséges. A megfelelő tanulási környezet kialakítása segíti az önálló tevékenységek megvalósítását. Információs és kommunikációs kultúra A gyermekek ismeretelsajátításában elsődleges szerepe van a verbális kommunikációnak. Törekedni kell arra, hogy a bő szókincs (verbalizmus) mögött tényleges tartalom legyen. Azokon a területeken, amelyek csak vizuálisan érzékelhetők, a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt sokoldalú megközelítéssel, érzékeltetéssel lehet kialakítani. Tanulás A tanítási-tanulási folyamatban építeni lehet arra, hogy a vak gyermekek figyelme a folyamatos gyakoroltatás eredményeként koncentráltabb, emlékezetük terjedelme jobb, mint látó társaiké. Ugyanakkor a hiányos szemléletes gondolkodásra épülő elvont gondolkodásuk jellegzetesen „vakos”. Az iskolai évek során el kell sajátítaniuk az önálló tanulást segítő speciális eszközök használatát (pl. beszélő számítógép, olvasóeszközök, Braille-kijelző).

17


8. 3. 3. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. 8. 3. 4. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás a korai és óvodai nevelésre építkezve, döntően a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával, megfelelő audiológiai ellátással, a nagy teljesítményű hallókészülékek, hatékony hangátviteli technikák használatával és/vagy a legkorszerűbb műtéti technika alkalmazásával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetőségét, oktathatóságát. A hallássérült tanulók többségi iskolában történő együttnevelése A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit. A hallássérült tanuló fejlesztési stratégiájának kialakítását segíti a szakirányú végzettségű, integrált oktatásban tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus. A közreműködés kiterjed a hallássérült gyermeket oktató pedagógusok

18

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja felkészítésére, a fogadó iskola sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Az eredményesség érdekében szükség van a szülők és az iskola együttműködésére. Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl. audiológiai gondozás). Ennek megszervezéséhez a szakértői javaslat, a hallássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények részéről történő folyamatos tanácsadás, - mint pedagógiai szakszolgálat, és szervezett továbbképzés, egyéb pedagógiai-szakmai szolgáltatás – nyújt segítséget. Kiemelt fejlesztési feladatok A hallássérült tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvényei. Énkép, önismeret A hallássérült tanulókat fontos segíteni abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a munka világának aktív részesévé váljanak. Információs és kommunikációs kultúra Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra, hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze. 8. 3. 5. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése: Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében figyelembe kell venni a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. Ezen belül fontos meghatározni és biztosítani azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél: A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A műveltségi területek tartalmai segítenek abban, hogy a tanulói képességek mind magasabb szintre fejlődjenek az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül. 8. 3. 6. Az autisztikus tanulók iskolai fejlesztésének elvei Általános jellemzõk Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minõségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus tanulók - a tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából kiemelkedõ jelentõségû tulajdonságai

19

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja a) A másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjainak (pl. az információátadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya. Legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat, a tárgyaktól megkülönböztesse. b) A szociális megerõsítés jutalomértékének, illetve a belsõ motiváltságnak - gyakran teljes - hiánya. Többnyire nagyon kevés vagy szokatlan dolog okoz számukra örömöt. c) A beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet nehezítenek a beszéd érzelmi, társas viselkedési sajátosságai, mint pl. a hanghordozás. d) Egyenetlen képességprofil, pl. a szigetszerû ismeretek, képességek és az önellátás vagy a mechanikus és a személyes memória közötti szakadékszerû különbség. e) Hiányzó vagy korlátozott belátás, pl. saját tudásával, az ismeret forrásával, módjával, a szubjektív jelentőséggel kapcsolatban. Típusos erõsségek, amelyekre építeni lehet: - A megfelelõ szintû vizuális információ általában jól értelmezhetõ. - Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás. - Jó mechanikus memória. - Megfelelõ környezetben, érdeklõdésének megfelelõ témáknál kiemelkedõ koncentráció, kitartás. - Egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken - pl. szó szerinti tanulás, nem szöveges számtan, földrajz, zene viszonylag jó képességek. Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során: - Az érzékszervi ingerfeldolgozás zavarai (hallás, látás, fájdalom stb.). - Figyelemzavar gyakorisága. - Az utánzási képesség kialakulásának hiányosságai. - Ingerfeldolgozási, vizumotoros koordinációs problémák. - Tér-idõ értelmezés interiozációjának gyengesége, esetleg hiánya. - Analízis (sorrendiség)-szintézis mûveleteinek problémája. - A lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás deficitje. - Az általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése. - Emlékezetfelidézési problémák (speciális szociális tartalmaknál és személyes élményeknél). - Ismert tananyagban váratlan nehézség felmerülése szociális elem bevezetésével vagy új körülmények közötti alkalmazás során. - A feladat céljának nem értése, reális jövõre irányultság hiánya. - A szimbolikus gondolkodás (pl. játék) fogyatékossága. - A valóság téves értelmezése, felfogása. - Realitás és fantázia összetévesztése. - A szóbeli kérések, közlések félreértése, különösen a többértelmû, elvont kifejezések, többrészes utasítások esetén. - Képességek, ismeretek önálló változatos alkalmazásának hiánya (még beszédhasználatban is). - Gyermekközösségben áldozattá, illetve bûnbakká válás, más esetekben szociálisan a helyzetnek nem megfelelõ viszonyulás a kortársakhoz. - Szabadidõben passzivitás, kudarcokból eredõ viselkedésproblémák megjelenése. - Félelmek, fóbiák, szorongás. Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai - A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhetõ legjobb felnõttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történõ kompenzálása és a meglévõ készségek fejlesztése. - A hiányzó készségeket pótló, helyettesítõ kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlõdési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentõségû a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. - Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítõ tananyag speciális módszerek segítségével történõ elsajátítása. - A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt - a továbblépés elõtt - külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, problémamegoldási módszerek tanítása. - A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelõ alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szûrni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségû információ és készség az autisztikus gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni. Az autisztikus tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlõdés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlõdésére nem építhetünk:

20

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlõdési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztetõ viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul: - az ön-(esetleg köz-)veszélyes viselkedések kezelése, - a családi életet akadályozó viselkedések kezelése, - a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása, - az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. 8. 3. 7. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességével küzdő tanuló A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnõ közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerõsítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar elõfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. A fejlesztés alapelvei - A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelõen az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbõl az értékelés és minõsítés alóli mentesítés lehetõségét. - A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthetõ, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerû alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél elõbb visszakerüljön az õt integrálni képes környezetbe. - Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctûrõ-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttõl független olvasási és helyesírási gyengeség. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemzõ a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való elõrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelõ értõ olvasás-írás készséget, fejlessze kifejezõ készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

21

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és idõrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált mûködtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemû, hangoztató-elemzõ, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevõ, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élõ idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztõ használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkulia A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklõdés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erõsítése, f) segítõ, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így a szám- és mûveletfogalom kialakításakor a manipuláció elõtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerõsítés, h) a fokozott mennyiségû gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítõ technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Magatartási zavarok Jellemzõi a visszatérõ és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erõsen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelõ érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklõdésének, terhelhetõségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttmûködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlõdés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

22


9. Könyvtár Fontos célkitűzéseink közé tartozik, hogy az önálló ismeretszerzés egyre inkább mindennapi gyakorlattá váljék. Ennek egyik fontos színtere az iskolai könyvtárunk, amely közkönyvtárként is működik. A könyvtár használata minden műveltségterületen nélkülözhetetlen. Használatának technikáját, módszereit a tanulók itt sajátítják el. A könyvtárhasználati órákon a tanulók olyan eszköztudást elsajátítanak el, amelyet bármely tanulási folyamatban, az életük során bármikor alkalmazni tudnak. Az ismeretkör legfontosabb témakörei:    

a könyvtár, mint információt tároló és szolgáltató egység; a dokumentum, mint forrás; a tájékoztató eszközök, amelyek a dokumentumok elérését biztosítják; a szellemi munka technikája.

A könyvtárhasználati órák megalapozzák a szakórán megvalósuló gyakoroltatást, alkalmazást. Ebben támaszkodnunk kell az egész iskola nevelőtestületére. A hatékony munkamegosztásban az alapozás a képzett könyvtáros tanár feladata (a befogadó tantárgyak, magyar- nyelv és irodalom, informatika, osztályfőnöki órák keretében). A szükséges dokumentumok feldolgozása mellett a tanulók könyv- és könyvtárhasználatra nevelése a pedagógiai munka szerves része. A korszerű ismeretek megszerzéséhez nélkülözhetetlen az állomány folyamatos fejlesztése, külön az alábbi területeken: a tanulmányokhoz szükséges alapvető kézikönyvek állandó bővítése, korszerűsítése a tantárgyakhoz nélkülözhetetlen tájékoztató, ismeretterjesztő illetve tudományos, összefoglaló művek beszerzése megfelelő példányszám azokból az alapvető tájékoztatási dokumentumokból, melyek a kerettantervben meghatározott követelmények tanításához munkaeszközként használt könyvek. A mindenkori költségvetés tervezés tárgyalásánál a fenntartóval egyeztetve kívánjuk megvalósítani az eszközigény és a könyvtárfejlesztés ütemezését. Állományunk több mint 15000 könyvtári egységből áll, elrendezése a helyhez igazodva követi a könyvtári raktározás szabályait.

10. Hagyományok        

gólyatábor karácsonyi műsor a szülőknek és hozzátartozóknak, ajándékozás szalagavató a farsang BIG Filmfesztivál Föld Napja rendezvény Bródy nap alkotótábor

23


Erőforrások

11.

11. 1. Belső erőforrások: iskolavezetés:

Támogatja a környezetei nevelésre irányuló programokat. Minőségi munkaként értékeli az abban való részvételt. pedagógusok: Kidolgozzák és az egyes tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti nevelési tartalmakat. Tanórán kívüli programok szervezésével is segítik a környezettudatos magatartás kialakulását. osztályfőnökök: Évfolyamokra lebontva foglalkoznak az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. diákok: Aktívan részt vesznek a különböző programok tervezésében és megvalósításában. iskolaorvos, védőnő: Előadásokat, tájékoztatókat tartanak az egészséges életmódról és a környezeti ártalmakról. szülők: Bevonjuk őket az iskolai programokba, s ezáltal szemleletük is formálódik. adminisztratív és technikai dolgozók: Támogatják a pedagógusok munkáját 11. 2. Külső erőforrások:   

fenntartó ÁNTSZ közoktatási és művelődési intézmények

11. 3. Anyagi erőforrások:    

költségvetés pályázatok alapítvány saját bevételek

24


III. Nevelési program és helyi tanterv a gimnáziumi tagozaton

“A tanárnak amikorra végzett a pályával nem marad más érzése, mint hogy bőkezű volt és szétosztotta magát. S milyen boldogító ez az adakozás! ” Németh László

1. A gimnázium szervezeti felépítése Nappali rendszerű 4 évfolyamos gimnázium A képzés tagozatai:  élsportolói  média - kommunikáció  dráma  képzőművészeti

2. Kiemelt oktatási célok A jelenlegi társadalmi elvárásokhoz igazodva gimnáziumunkban kiemelt oktatási célként kezeljük a kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítását, az idegen nyelvek és az informatikai ismeretek oktatását. Az idegen nyelvek közül az angol és a német, orosz nyelveket oktatjuk a tanulók számára kötelező jelleggel, csoportbontásban, magas óraszámmal. Az informatikai ismereteken belül a legelterjedtebb szövegszerkesztő nyelvek ismeretkörét oktatjuk. A megszerezhető nyelvtudás informatikai alapismeretekkel párosulva jó elhelyezkedési lehetőségeket biztosít a munkaerőpiacon is, de jobb esélyeket nyújt a felsőoktatásba való bekerüléshez is. A fő feladat mellett a gimnázium gondoskodik a tehetséggondozásról, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról tanórán és tanórán kívüli tevékenységek keretében. Az iskolai könyvtár biztosítja a könyvtárhasználat oktatásával a forrásalapú tanulás és kommunikációs képességek fejlesztését, az önálló ismeretszerzés és az önálló szellemi munka technikájának elsajátítását, a kritikus és etikus forrásfelhasználás technikáját, mely célismeretek és eszköztudás a korszerű tudás alapjai. Kiemelt oktatási célunk továbbá, hogy minden szaktárgyból elsajátíttassuk a NAT alapkövetelményeit, a lehető legmagasabb szinten. Az egyes NAT ismereteket múzeumi órák keretén belül kívánjuk megismertetni a tanulókkal. A főként kiegészítő jellegű anyagokat az iskolai kereteken kívül, tárlatokon, kiállításokon szeretnénk megismertetni a tanulókkal.

25


3. Élsportolókat oktató – nevelő osztálytípus Kiemelt feladatunk az élsportoló tanulók oktatása, összhangban a Magyar Köztársaság Kormánya által 2005. november 16án elfogadott Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiával. Iskolánk sportiskolai kerettantervet használó közoktatási típusú sportiskola. Az élsportolói osztályokban olyan tehetséges sportolók tanulnak (sportágtól és egyesülettől függetlenül), akik országos illetve nemzetközi szinten kimagasló eredményeket értek el, de a sport mellett a továbbtanulás is fontos a számukra. Az oktatás a NAT -nak megfelelően folyik, a sportiskolai kerettanterv alapján. Ezekbe az osztályokba való jelentkezés az iskolában történik, de a felvételi eljárást a Nemzeti Sport Intézet (NSI) Utánpótlás-nevelési Igazgatóságának Pedagógiai munkacsoportja is koordinálja. A jelentkezési lapot az iskola juttatja el a NSI-be. Az egyesületek előre történő, írásbeli kérésére a sportolókat edzőtáborokba, versenyekre elengedi az iskola (kivéve az érettségi vizsgák idején), az ebből származó mulasztás igazoltnak tekintett. A kimaradt anyagrész pótlására időt (amely a hiányzás időtartamától függően változik) és egyéni vagy csoportos szaktanári korrepetálást, tanulószobát biztosít az iskola. 4. A közoktatási típusú sportiskolai nevelés és oktatás A Bródy Imre Gimnázium pedagógiai tevékenysége biztosítja a rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényének kialakítását, olyan tudásrendszer közvetítésével, amely segíti a sportoló tanulókat a természetben, a társadalomban és a sport világában való eligazodásban, önmaguk megismerésében, sport specifikus tudáselemek közvetítésével pedig megteremti a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló élsportolóvá váljon. Az itt tanulók az egyesületekben való sportolás mellett az ISK-ban is aktívan és eredményesen részt vesznek, valamint iskolai rendezvényeken bemutatót tartanak. Az élsportoló tanulók sporteredményeit tablókon hirdetjük ki, trófeáikat (okleveleiket, érmeiket, serlegeiket) vitrinekben állítjuk ki. Példaként állítjuk az eredményes sportolókat társaik elé. Minden évben meghirdetjük a Bródy – díjat a kiemelkedő sporttevékenység elismerésére. Ezt a díjat a ballagó 12. évfolyam tanulói közül 1 fő veheti át. 4. 1.

Az élsportolói osztályok kiemelt céljai

Az élsportolókat oktató – nevelő osztályokban tanító pedagógusok célja, hogy olyan tanulókat neveljenek, akik sikerrel egyeztetik össze a tanulási tevékenységet a sport - tevékenységgel. Olyan tanulókat képeznek ezek az osztályok, akik a NAT alapkövetelményeinek elsajátítása mellett a sportpályákon szerzett kitartást, fegyelmezettséget, egészséges versenyszellemet az iskolában is kamatoztatni tudják. A sportot elsősorban eszköznek tekintjük a legfontosabb társadalmi célok: - egészségmegőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés, társadalmi integráció - elérése érdekében. A NAT 2003 kiemelt fejlesztési feladataival teljes összhangban, legfontosabb célkitűzésként fogalmazzuk meg az élethosszig tartó rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényének kialakítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Több éves tapasztalatunkra alapozva úgy véljük, hogy a közoktatási típusú sportiskola olyan közoktatási intézmény, amely a sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolását a legmagasabb szinten biztosítja. Ennek a feladatának a Bródy Imre Gimnázium leginkább akkor tud megfelelni, ha olyan tudásrendszert közvetít, amely segíti a sportoló diákokat a természetben és a társadalomban való eligazodásban, önmaguk megismerésében. Kiemelt célunk az, hogy továbbsegítsük a fiatalokat a tudatos élsportolóvá válás folyamatában a megfelelő sport specifikus tudáselemek közvetítése révén. Szeretnénk elérni, hogy az élsportoló diákok műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaik műveltségképe. Ugyanakkor az iskola vegye figyelembe és alkalmazkodjon a sportoló, élsportoló diákok időbeli leterheltségéhez, A közoktatási típusú sportiskola a közoktatási feladatainak ellátásakor több olyan problémával találkozhat, ami nem jellemző az átlag iskolára. Ezeknek a megoldására fel kell készülnie a sportiskoláknak és a kerettantervnek is kell tartalmazni megoldási javaslatokat a felmerülő problémákra. Így megoldandó probléma a folyamatosan, akár évközben is érkező tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, illetve a sportban valamiért nem eléggé eredményesek lemorzsolódása. Amikor egy sportoló valóban élsportolóvá válik, megnő az edzésszáma, válogatottsága esetén pedig edzőtáborokban, több napos külföldi versenyeken kell részt vennie. Az így keletkezett hiányzásokat a normál iskola nem tudja tolerálni, azaz a sportoló megkeresi azt a közoktatási intézményt, amelyben az élsportot és a közoktatási célokat össze lehet hangolni. Ugyanez fordítva is megtörténhet. A sportoló sportpályafutása befejeződik valamilyen okból (sérülés, kiégés, az eredmények elmaradása), ezért más iskolában kívánja befejezni tanulmányait. A közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv lehetőséget ad arra, hogy az átjárhatóság a közismereti tantárgyak esetében megvalósuljon

26


5. Emeltszintű képzőművészeti képzés A Bródy Imre Gimnáziumban, a fenntartó önkormányzat egyetértésével – évfolyamonként egy – egy emelt szintű képzőművészeti képzést nyújtó osztály működik. A 2009-2010-es tanévtől kezdve felmenő rendben egy művészeti osztály indul. A tanulók fele képzőművészeti, másik fele drámaművészeti jellegű képzésben részesül. Képzőművészeti képzésre azokat a 8. évfolyamot végzett diákokat vesszük fel, akik bizonyítják elkötelezettségüket a különböző művészeti ágak iránt a számukra külön szervezett felvételi beszélgetés során. Az emelt szintű képzőművészeti képzést nyújtó osztályok számára emelt óraszámban komplex művészeti képzést nyújtunk. Ezt az óraszámot a fenntartó által engedélyezett órakeretből, valamint a más készségtantárgyaktól átcsoportosított órakeretből biztosítjuk. A fenntartó rendelkezése alapján az intézmény 2012-2013-as tanévtől a 9. évfolyamon nem indít képzőművészeti képzést. A magasabb évfolyamok felmenő rendszerben folytatják tanulmányaikat. Kiemelt célok a képzőművészeti osztályok esetében Az emelt szintű képzőművészeti képzést nyújtó osztályok esetében a legfontosabb cél, hogy a tanulókban őrzött tehetség kibontakozását a szaktanárok elősegítsék. A cél az, hogy a művészeti fakultációk alkotó és kísérletező munka színterei legyenek, ahol a tanulók megvalósíthatják elképzeléseiket. A művészeti fakultációkon való aktív részvétel mellett a tanulóknak ezekben az osztályokban is el kell sajátítaniuk a NAT alapkövetelményeit, mégpedig lehetőség szerint emelt szinten azokból a tantárgyakból, amelyek a humán műveltség alapismereteit közvetítik. Mivel a rendelkezésre álló órakeret nem teszi lehetővé, hogy ezeket a tantárgyakat emelt óraszámban oktassuk, ezért ez a cél csak eredményesebb és átgondoltabb órai munka révén lehetséges. A rajz- vizuális nevelés ennél a képzőművészeti osztálynál kiszélesedik. A művészeti ágak különböző szegmenseivel ismertetjük meg a diákokat, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. Számukra négy év áll rendelkezésre, hogy elsajátítsák a képző és iparművészet valamint a népművészet alapegységeit. Ennek segítségével a szakirányú továbbtanulásuk lehetőségét is növeljük. Egyes tantárgyak végighaladnak 9-12. osztályig, de vannak, amelyek gyakorlati feladatkörükből kifolyólag fakultáció keretében sajátíthatóak el. A célok megvalósulásának ellenőrzése Az emelt szintű művészeti képzés céljainak megvalósulását az ezzel a feladattal megbízott igazgatóhelyettes negyedévenkénti rendszerességgel ellenőrzi. Munkájához segítséget nyújthat a magyar nyelv és irodalmi munkaközösség vezetője. Példaként állítjuk az eredményes művészeti tevékenységet végző tanulókat társaik elé. Minden évben odaítéljük a Bródy – díjat “Kiváló művészeti munkáért”. A ballagó 12. évfolyam tanulói közül 1 fő veheti át az érdemérmet. A képzés tantárgyai: Rajz és vizuális kultúra Művészettörténet Mozgókép és médiaismeret Fotó Videó Plasztika

Óraszámok a képzésben: Tantárgy neve bevezetés a fotóba bevezetés a videóba

9. évf 2 2

10. évf

11. évf

12. évf

27

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja bevezetés a plasztikába művészettörténet

2 1

videó fotó plasztika rajz és vizuális kultúra mozgókép és médiaismeret

3

2 2 2 2(vál) 3

Emelt szinten vál. (2) 3(vál) 3(vál) 3(vál) 2+2(vál) 3

Emelt szinten vál. (2) 3(vál) 3(vál) 3(vál) 2+2(vál) 3

Rajz és vizuális kultúra A vizuális kultúra műveltségterülete egy tágabb vizuális nevelést céloz meg, mint a hagyományosnak számító rajztanítás. A rajz és vizuális kultúra tantárgy a kulturáltság kialakítását segíti. Feladata a képességek fejlesztése, valamint olyan ismeretek megszerzése, amelyek a vizuális kultúra értékeinek felfedezését és megismerését könnyítik meg és segítik elő. A térszemlélet, a forma-, a szín, az anyag-, a szerkezetismeret az érzék, mind a vizuális nevelés hatására emelkedik magasabb szintre. A tantárgy célja, a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése valamint a vizuális problémák önálló felismerésére, megoldására való felkészítés. Emellett a természetes és mesterséges környezet felelős használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra nevel. Szerepet játszik az önismeret, az emberi viszonyok és a világban való eligazodás megértésében, látásában. Ehhez szükséges a kreativitás, amit a nyitottság, az érdeklődés és a fogékonyság fejleszt. A vizuális kultúra gimnáziumban történő oktatása a 9. 10. osztályra terjed ki. Sport osztályoknál alkalmazkodik a tantárgy az előírásokhoz. A képzőművészeti és a dráma osztályok esetében 11. és 12. osztályig van jelen, mint kötelező vagy esetleg választható tantárgy. 11. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök Középkor  kódexek és miniatúrák  égig érő katedrálisok és az üvegművészet  keresztes hadjáratok→arabeszk a középkorban Reneszánsz  újjászületés  ember áll minden középpontjában  valóság megközelítőleg→perspektíva Barokk  drámaiság kifejezése fényekkel  Caravaggio  Vanitas csendéletek→élet a halál árnyékában 12. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök Klasszicizmus  az antik szépség →Ferenczy István: Pásztor lányka  eklektika Európa szerte→kultúrák keveredése időben és térben Romantika, realizmus  Színek szerepe a festészetben  Történelmi festészet és a monumentalitás Plein air-től a posztimpresszionizmusig  Szinyei Merse Pál  új színek, új ecsetkezelés  Cézanne, Van Gogh, Gauguin festészete

28

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja Szecesszió és az új kor  1900-as évek Európája  iparművészet: Zsolnay  plakátok: Mucha, Toulouse-Lotrec  Modern irányzatok, szemléletek az építészetben  Formabontás 10.évfolyam 74 óra (heti 2 óra)Választható Témakörök  Csendélet, formák a térben  Látvány utáni tanulmányrajz  Axonometrikus ábrázolás  görög művészet  Az ókori Róma művészete  Kelta motívumok  Drapéria 11. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Választható Témakörök  színek→tiszta színek jelentősége  reklám  emberi test felépítése→anatómia  rácsodálkozás→részletek felnagyítása  perspektíva→környezetünk felfedezése  graffiti→legális vagy illegális  kollázs üzenete 12. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Választható Témakörök  ecsetkezelés és az érzelmek  impresszió a festészetben  divizionizmus  kapcsolatok→ember és a környezet  Design: ruha, egyéb használati tárgyak  Portré Művészettörténet 9. évfolyam 37 óra (heti 1 óra) Témakörök  Graffiti története – művészet, (társadalmi) üzenet vagy micsoda?  Reneszánsz: Leonardo, Michelangelo és a perspektíva  Barbizontól Van Goghig  Picasso  Futurizmus, szürrealizmus  Pop-art – tömegtermelés: Warhol, Factory, Monroe…  Intermedia, multimédia-a művészet új eszközei és területei  Akciófestészet, gesztusfestészet  Absztrakt, nonfiguratív festészet: Kandinszkij, Klee  A jelenkor magyar művészete – kortárs alkotók

29


30

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET 9. évfolyam 111 óra (heti 3 óra) Témakörök  Filmelmélet: filmes műfajok, azok műfaji sajátosságai; a jellegzetes műfajok kialakulása, azok hatása a később létrejövő filmtípusokra  A filmnyelvi kifejezőeszközök alkalmazása az elemzett művekben: western, burleszk, thriller, akciófilm  A szerzői és a tömegfilm fogalma; elitkultúra és tömegkultúra fogalma; az archetípus fogalma  Médiaismeret  Közszolgálatiság és kereskedelmi média  Műsorsávok  Televíziós műsortípusok, azok sajátosságai, tartalmi és formai jegyei, a valóság médiareprezentációja: híradó (kereskedelmi, közszolgálati) – hírműsorok és dokumentum műsorok; entertaintment műsorok; ismeretterjesztő műsorok; talk show; reklám 10. évfolyam 74 óra (heti 3 óra) Témakörök  A filmelemzés módszertana  Rendszerezés a társadalomtörténeti háttér és a jellegzetes kifejezőeszközök szerint  Filmnyelvi kifejezőeszközök  Szerzői film- tömegfilm  Rendszerezés alkotói szándék és nézői elvárás szerint  Rendszerezés a művek tematikus és ábrázolási rokonsága szerint  Írásos feladatok: story-board, dialógustervezés  Beállítás és jelenettervezés  A média társadalmi szerepe  Az audiovizuális média fogalma. A társadalmi nyilvánosság és a médiaintézmények.  A média közönsége, a médiafogyasztói szokások befolyásoló tényezői.  A média törvényi szabályozása és önszabályozása.  A televízió funkciói  Az új médiumok (internet) 11. évfolyam 74 óra (heti 3 óra) Témakörök  Mozgóképi szövegek rendszerezése  Dokumentumfilm és játékfilm  A szerzői film néhány stíluskorszaka: német expresszionizmus,szovjet avantgard, olasz neorealizmus, francia újhullám, cseh újhullám, az új német film  A magyar tömegfilm régen és ma; alkotói portrék az európai filmművészetből; szemelvények a kortárs magyar filmből 12. évfolyam 74 óra (heti 3 óra) Témakörök  Média jogi szabályozása (alkotmány, médiatörvény)  Médiatörténet (kommunikáció)  Médiakutatás, médiaelméletek  Kísérleti filmek, filmkísérletek  Médiaművészet

A GYAKORLATI MŰVÉSZETI KÉPZÉS (FOTÓ, VIDEO, PLASZTIKA)

31

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja Képzésünk lényege, hogy a diákok gyakorlatok során szerzett élményeiken keresztül tapasztalják és értsék meg a különböző mozgóképi szövegek természetét, a média-jelenségek tudatos válogatói és kritikus befogadói legyenek. Fakultációk programjai egymástól elkülönítve és egymást kiegészítve is rugalmasan alakíthatók az adott csoportok létszáma, és a kerettantervben felhasználható modul-óraszámok szerint, ezért országos körben bármely iskolában alkalmazhatók lehetnek. A fotó, videó-média és plasztika foglalkozások az első évben heti 6 órában, három fő blokkba (kurzusba) csoportosítva zajlanak. Egy-egy blokk 3 egymást követő hónapig tart. A blokkok között lehet szüneteket tartani, ill. csoportbontás esetén a csoportok itt válthatják egymást. Ezután három éves, heti 2-3 órás képzés következik délutáni fakultációs keretben. FILMKÉSZÍTÉS (VIDEÓ) 9. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Bevezetés a videóba Témakörök  Kép, ábrázolás, mozgókép, film.  Látás, mozgókép észlelés, mozgóképrögzítő és vetítő berendezések.  A filmkorszak hajnala. Filmtörténet kezdetei. (A némafilmkorszak)  A filmtörténet stílustörténeti korszakai (1.r.) – a német expresszionizmus, francia avantgarde, szürrealizmus,  A filmtörténet stílustörténeti korszakai (1.r.) –olasz neorealizmus, francia újhullám, cseh újhullám…)  Filmműfajok, műfaji elemzés (western, akciófilm, horrorfilm, film noir…)  Filmformanyelvi kifejezőeszközök (kompozíció, plánok, kameramozgás, vágásfajták, hang…)

10. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök  Stúdiótechnikai ismeretek  Hangtechnikai ismeretek  Mozgókép észlelés (látás, a szem tehetetlensége, mozgókép alkotó és vetítő berendezések, rendszerek) – elmélet és gyakorlat  Filmtörténet: a mozgókép kezdetei  Filmtörténet: a filmtörténeti korszakok  Filmformanyelvi kifejező eszközök (kompozíció, kameramozgás, vágás, megvilágítás)  Kameratechnika  Filmkészítési gyakorlat  Filmvágás gyakorlat 11. évfolyam 111 óra (heti 3 óra) Témakörök  Kamera és stúdiótechnikai ismeretek  Mozgóképkészítés feladat: videoklip  Filmtörténet: a nagy filmstílus korszakok  A filmhang (diegetikus és nondiegetikus hang, szinkron, atmoszféra  A riport (elmélet – elemzés)  Tudósítás (elmélet – elemzés)  Fénytechnika, világítás, megvilágítás, hatáskeltés fénnyel 12. évfolyam 111 óra (heti 3 óra) Témakörök  A szerzői film  Filmkészítési gyakorlat: „Önarckép” vagy „Portré” témájú rövidfilm készítése

32

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja  A dokumentumfilm (Nanuk, az eszkimó, Süllyedő falu…) és áldokumentumfilm (Az olajfaló, Az igazi Mao, Ideglelés)  A reklámfilm  társadalmi célú reklám készítése  A filmadaptáció (Rómeó és Júlia, Kincses sziget, Kőszívű ember fiai…)  Fiatal magyar filmesek (Fliegauf B., Török F. Antal N) FOTÓ 9. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Bevezetés a fotóba Témakörök  Képfogalmáról  Fototipológia  Fényképezőgépek csoportosítása  A fényerő, a gyújtótávolság, a mélységélesség  A camera obscura  Fényképezés lyukkamerával  A fekete-fehér fotólabor  Tudatos kompozíciók tervezése  10. évfolyam 74 óra (heti 2 óra) Témakörök  Épületfotó, városkép, tájkép, természetfotó  Árnyékgyűjtés, tükröződés  Felületgyűjtés  Photoshop  fekete-fehér brómezüst zselatin  tárgyfotó  csendélet 11. évfolyam 111 óra (heti 3 óra) Témakörök  emberábrázolások – önarckép – képzőművészeti fotó  Műtermi fotó: arckép  Egész - vagy félalakos portré  Kéz, térd, váll, nyak, szem, száj – közeli fényképek  Önarckép, önárnykép  Divatfotó 11. évfolyam 111 óra (heti 3 óra) Témakörök  Esemény, riportfotó  Robert Capa  André Kertész  Moholy-Nagy László és Kepes György  portfólió összeállítása

33


6. Drámajáték, színházkultúra emelt szintű képzés Emeltszintű drámaművészeti képzés A Bródy Imre Gimnáziumban – a fenntartó önkormányzat egyetértésével – évfolyamonként egy – egy emelt szintű drámaművészeti képzést nyújtó osztály működik. A 2009-2010-es tanévtől kezdve felmenő rendben egy művészeti osztály indul. A tanulók fele képzőművészeti, másik fele drámaművészeti jellegű képzésben részesül. A fenntartó rendelkezése alapján a 2012 - 2013-as tanévtől a 9. évfolyamon nem indít drámaművészeti képzést. A magasabb évfolyamok felmenő rendszerben folytatják tanulmányaikat. Drámaművészeti osztályba azokat a 8. évfolyamot végzett diákokat vesszük fel, akik bizonyítják elkötelezettségüket a különböző drámaművészeti ágak iránt a számukra külön szervezett felvételi beszélgetés során. Az emelt szintű drámaművészeti képzést nyújtó osztályok számára emelt óraszámban komplex képzést nyújtunk. Ezt az óraszámot a fenntartó által engedélyezett órakeretből, valamint a más készségtantárgyaktól átcsoportosított órakeretből biztosítjuk. A tantárgyblokk célja: A tanulók kulturális értékek, művészetek iránti fogékonyságának fejlesztése, valamint ösztönzés ezen értékek létrehozására, megőrzésére. Célunk reális önértékeléssel, kreatív fantáziával, elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezett diákok képzése, akik - akár művészi tehetségük további kibontakoztatásával, akár a drámatagozaton tanultak más területen való alkalmazásával – nyitott, empatikus, műértő, harmonikus személyiségű felnőttekké válnak. A 9-10. évfolyamon általános alapozás folyik, a 11. évfolyamtól lehetőség nyílik a szakosodásra. Kulcskompetencia a dráma-oktatás terén A Bródy Imre Gimnáziumban tanuló drámás osztályok esetében kiemelt szerepe van az anyanyelvi képzésnek. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az anyanyelvi kompetencia felhasználásának kiemelt terepe az iskola Berda-színpada, diákszínjátszó köre. A drámajáték, színházkultúra tantárgyblokk óraszámai a 9-12. évfolyamon Tantárgy 9. évf. Ének-zene hangképzés Dráma- és Színjáték Beszédtechnika Kommunikáció Személyiségfejlesztés, Önismeret Színháztörténet Színpadi mozgás, Tánc Dramaturgia, Rendezői alapism. Színpadtechnikai alapismeretek Berda színpad

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

2 1-1 2

2 1-1 2

1 2 2

1 2 2-2

6 (vál.)

3-3+ 2 emeltsz.(vál.) 1(vál.) 2 emeltsz.(vál.) Pszichológia fakultáció 1 (vál.) 2 2 (vál.) 2 (vál.) 2 (vál.) 6 (vál.)

2-2+ 2 emeltsz.(vál.) 1(vál.) 2 emeltsz.(vál.) Pszichológia fakultáció 1 (vál.) 2 2 (vál.) 2 (vál.) 2 (vál.) 6 (vál.)

6. 1 Színháztörténet A dráma a cselekvés, az akciók, a konfliktusok és konfliktusok megoldásának, a katarzisnak művészete.

34

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A drámatörténet korszakainak alapművein keresztül megismertetjük tanulóinkkal a színházművészet fejlődését, állomásait, újításait, napjaink színházkultúrájának sajátosságait. Cél: A dráma- és színháztörténet tantárgy célja komplex látás és gondolkodásmód kialakítása színházról, drámáról. A színházi előadások, drámák olvasásának alapos elmélyítése, sokféle nézőpontú megfigyelése, körüljárása. Követelmények: a tanulók ismerjék az alapvető drámai és színházi kategóriákat, kifejezéseket, s ezeket kreatív módon alkalmazzák műelemzésekben. Legyenek tisztában a drámai és színházi folyamatokkal, előzményekkel és következményekkel. Minden évben legalább két drámát olvassanak el, elemezzenek tüzetesen, nem csupán irodalmi, hanem színházi szempontok alapján is, rendezői, dramaturgiai, színészi szemszögből is. 9. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Az ókori görög színház és dráma kialakulása és jellemzői - a drámai műnem sajátosságai, szerkezeti feképítés (Arisztotelész Poetikája) - a görög tragédia: Aiszkülosz: Oreszteia, Szophoklész: Elektra, - Euripidész: Elektra - a római tragédia: Seneca: Oidipusz - a görög vígjáték: Arisztophanész: Madarak - a római vígjáték: Plautus: Hetvenkedő katona A Távol – Kelet színháza - indiai táncdráma, a kathakabi színház - kínai színház, a pekingi opera - japán színház, a nó és a kabuki Az európai középkor színháza - vallásos színjátékok, keresztény liturgikus játékok, passió, mirákulum, misztérium és moralitás (különböző magyar, angol, német passiójátékok és az Akárki, a Jedermann) Az olasz reneszánsz - a commedia dell’ arte sajátosságai, jellegzetes típusai - Goldoni: A fogadósnő 10. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Az angol reneszánsz - az Erzsébet-kori angol színház és dráma jellemzői (Kyd, Marlowe, Webster) - Shakespeare: Vízkereszt, Machbet, Othello, Lear király, Vihar A spanyol barokk - színház, dráma, a korszak jellemzői - Lope de Vega: A hős falu - Calderon: Az élet álom A francia klasszicizmus - a klasszicista dráma jellemzői - Corneille: Cid - Racine: Paedra - Molière: Mizantróp, Don Juan, A fösvény A magyar dráma és színjátszás kezdetei - dramatikus népszokások - hitvitázó drámák - iskoladrámák

35

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja - Bornemisza Péter drámája Szophoklész nyomán A német klasszika - Sturm und Drang színháza - Goethe és Schiller színháza, drámái - Schiller: Don Carlos 11. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK A romantika - a drámairodalom és színháza - Victor Hugo: A királyasszony lovagja - Kleist: Homburg hercege A XIX. sz. második felének és a századvég színháza - a meiningeni színház - Antoine és Otto Brahm - Woyzek, Büchner drámája - Ibsen: Peer Gynt - Strindberg: Álomjáték Az orosz dráma és színház - Puskin: Borisz Godonov - Osztrovszkij: Erdő - Sztanyiszlavszkij működése - Csehov: Sirály, Három nővér, Cseresznyéskert A magyar színház a századfordulón - Hevesi Sándor működése, a Thália Stúdió - Molnár Ferenc: Az ördög - Füst Milán: Boldogtalanok 12. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Az útkeresés drámája és színháza - Jarry: Übü király - Artaud színházi víziói - Brecht és az epikus színház (Koldusopera) - Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt - Garcia Lorca szürreális és lírai drámája (Vérnász) Az amerikai dráma - O’ Neill: Amerikai Elektra - A. Miller: Az ügynök halála - T. Williams: A vágy villamosa Az egzisztencialista és az abszurd dráma - Sartre, Camus és Beckett, Ionesco, Mrozek drámái A kortárs világszínház és dráma - Brook, Grotowsky, Tadeus Kantor, Mouchkine, Vasziljev, Robert Wilson színháza - Osborn, Dürrenmatt, Peter Weiss, Gombrovicz, Pinter, Müller drámái A XX. sz. kortárs magyar színház és dráma - Német László, Illyés, Füst Milán, Örkény drámái

36

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja - mai színházak (alternatívok és kőszínháziak) - és drámaírók (Nádas Péter, Tasnádi István, Egressy Zoltán, Darvasi László, stb.) bemutatása

6. 2 Dráma- és színjáték Cél: Az értelem, az érzelem, a fizikum, és a jellem harmonikus és differenciált fejlesztése. Az információk helyes, személyes megértése, problémamegoldó készség fejlesztése, tolerancia, empátia, önállóság és a csoportkohézió kialakítása. Színészi készségek erősítése, a fantázia szabad használatának és kiterjesztésének fejlesztése, színházszeretővé, -értővé nevelés. Követelmények: Részvétel a foglalkozásokon, a feladatok teljesítése, a szabályok betartása, a vizsgákon való megfelelés, a lehető legtöbb energia ráfordítása a feladatokra. 9. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente, csoportbontásban 2-2 óra) TÉMAKÖRÖK Énkép ismerete Csoportépítés

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK A reális énkép felmérése A csoportkohézió megteremtése, bizalom és kapcsolatteremtés. Érzékelő, koncentrációs gyakorlatok; memóriajátékok, ritmusjátékok. Kapcsolatteremtő játékok. Fantáziajátékok. A tér használata; szerepbe lépés, státusz, státuszringatás.

Koncentráció

Szabályjátékok, a koncentráció elősegítése, a szituációba lépés felvezetése, mozgáskoncentráció Szituációk építése, improvizációs készségek fejlesztése, helyzetgyakorlatok. Improvizáció, kontakt (10 alkalom): helyzetgyakorlatok, megadott és improvizatív módon, kontaktok zenére, érzelmi impulzusok irányítása. Előadások színpadra állítása. Csoportkohézió: bizalomjátékok, testi érintés Drámai konvenciók. Drámai műfajok interpretálása. Tanítási dráma. Szerep, szerepbe léptetés kerettávolság. Középpontba helyezés.

Szituációba lépés Bizalom kialakítása Drámapedagógiai alapfogalmak

10. évfolyam: A színész eszköztára Évi óraszám: 74 óra (hetente, csoportbontásban 2-2 óra) TÉMAKÖRÖK Gyakorlatok

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Érzet-felidézés gyakorlatai Érzelem-felidézés gyakorlatai.

Jellemformálás Létérzés Helyzetfelismerés

Stílusjegyek, jelenetek: karakterek felépítése, drámajátékok Az empátia kialakítása, érzelmi állapotok megjelenítése Reakciós készség, improvizáció, játékstílusok A kreativitás fejlesztése a gyakorlatban.

Bábtechnikai alapismeretek

Bábfajták és mozgatásuk A báb „megszólaltatása”, jelleme Alapanyagok, bábkészítés

Drámapedagógiai alapfogalmak

Dialógus, monológ, néma színpadi jelenlét. A szerep felépítése; beszédmodor, fizikai megjelenés. A “helyzet”, mint motiváló tényező. “Helyzet”-teremtés módjai és eszközei, konvenciók.

37

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja 11. évfolyam: Az üres tér Évi óraszám: 111 óra (hetente, csoportbontásban 3-3 óra) TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK

Memóriajátékok; koncentráció fejlesztése; ritmusjátékok Bevezetés a színészmesterségbe. Helyzetgyakorlatok. A tér funkcionalitása Miként működtethető egy üres tér A színpadi látószög és rögtönzés A meztelen valóság színháza, (díszlet, jelmez, és minden más nélküli lét a térben) Két ember a térben Kapcsolatok a térben Csoportosan a térben, az előző pont mintájára. Gyakorlatok

Komplex térbeli játék

Színpadi kellékek (díszlet, jelmez, és egyéb kellékek használata) felvezetés egy darab színpadra állításához.

Drámapedagógiai alapfogalmak

A drámapedagógia eszközei, munkaformái. Szöveg és színpad. Kontextus-építés Konvenciók megismerése gyakorlatban. A “mintha” és megélési módjai.

12. évfolyam: Kreatív színjáték Évi óraszám: 74 óra (hetente, csoportbontásban 2-2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Egy darab színpadra Csoportos összefogott koncentrált és irányított munka Az év végi vizsgadarabhoz kapcsolódó helyzetgyakorlatok. állítása Rendelkező próbák szerepelemzéssel. Emlékpróbák, főpróba, év végi vizsgabemutató. Drámapedagógiai alapfogalmak

Miért játszunk, miért ezt a színművet adjuk elő? Miért és mit cselekszenek a szereplők? Darab-, szerep- és szituációelemzés, beszédstílusok.

Dráma szaktárgyi fakultáció Cél: Azon diákok részére, akik emeltszintű dráma érettségi vizsgát kívánnak tenni, illetve akik a későbbiekben is szívesen foglalkoznának színjátszással, drámapedagógiával, stb., előkészítő fakultációt szervezünk. 11. évfolyam Évi óraszám: 74 (heti 2 óra, választható) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK - a film és a televízió, mint a dráma új élettere - vizuális ismeretek - filmes és televíziós műfajok alapismerete - dramaturgia, a kép dramaturgiája, a hang dramaturgiája, plándramaturgia, a plánolás szabályai, plánolás a gyakorlatban montázselmélet, atrakciós montázs, vágás - a tartalmi felépítés lehetőségei és szabályai, szerkesztési stratégiák - esztétika - a hang, mint kifejező eszköz, a hangkezelés lehetőségei és szabályai

38

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja - riporteri alapismeretek - műsorvezetői gyakorlati ismeretek - rendezés - operatőri alapismeretek - világítási alapismeretek - a televíziós struktúra felépítése, működése, szabályai stábon belüli szerepek, a stábtagok együttműködése 12. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra, választható) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK - a televíziós struktúra felépítése, működése, szabályai - stábon belüli szerepek, a stábtagok együttműködése - gyártási, szervezési eljárások - a televíziós műfajok alapismerete, vizuális ismeretek - dramaturgia, a kép dramaturgiája, a hang dramaturgiája, plándramaturgia, a plánolás szabályai, plánolás a gyakorlatban - montázselmélet, atrakciós montázs, vágás - a tartalmi felépítés lehetőségei és szabályai, szerkesztési stratégiák - esztétika - a hang, mint kifejező eszköz, a hangkezelés lehetőségei és szabályai - riporteri alapismeretek - műsorvezetői gyakorlati ismeretek - rendezés - operatőri alapismeretek, világítási alapismeretek 6. 3 Kommunikáció Cél: Olyan tanulók képzése akik a verbális és nonverbális kommunikáció csatornáinak ismeretében és eszközeinek birtokában oldottan, árnyaltan, hatékonyan kommunikálnak. Képesek tudásukat a színpadi jellemformálás és a hétköznapi üzenetközlés során is alkalmazni. 9. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Alapszintű kommunikáció-elmélet. Csoportalkotás – csoportkohézió, csoportos feladatmegoldás. Önismereti gyakorlatok. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Interperszonális kommunikáció. Személyiségfejlesztő gyakorlatok. Interaktív gyakorlatok. Szerepjátékok. Csoportközi és szervezeti kommunikáció. Együttműködés. Csoportos döntéshozatal. Empátia. Feszültség- és szorongásoldás kommunikációval. Non-verbális kommunikáció. 10. évfolyam: Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Média- és közművelődési ismeretek (média és színház). Illemtan- és viselkedéskultúra – a XXI. században. Retorika – szónoklattan alapfokon. Nyelvhelyesség. Kommunikációs helyzetgyakorlatok.

39

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja Interperszonális kommunikáció. Személyiségfejlesztő gyakorlatok. Interaktív gyakorlatok. Szerepjátékok. Csoportközi és szervezeti kommunikáció. Együttműködés. Csoportos döntéshozatal. Empátia. Feszültség- és szorongásoldás kommunikációval. Non-verbális kommunikáció. Kommunikáció szaktárgyi fakultáció 11. évfolyam: Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra, felkészítés emelt szintű érettségire, választható ) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK A kommunikáció tényezői, csatornái, alapelvei, szabályszerűségei. Kommunikációs játékok. Verbális és nonverbális kommunikáció. Metakommunikáció. A testbeszéd értelmezése. Térközszabályozás (proxemika), epidermális kommunikáció. Mások kommunikációs sajátosságainak elemzése. Különböző érzelmi állapotok megjelenítése testbeszéddel. Mitől hatékony a kommunikáció? Szónoki technikák. Mitől jó az előadó? 12. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra, felkészítés emelt szintű érettségire, választható ) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK - A közlésfolyamat funkciói és tényezői - A nyelv szerepe a kommunikációban - Kommunikáció a hétköznapokban - Kommunikáció a sajtótermékekben - Kommunikáció a rádióban - Kommunikáció a televízióban - Kommunikáció a világhálón Rádiós műfajok (hír, interjú, riport, tudósítás, jegyzet) - A hír, hírírás - Kérdezéstechnika, az interjúkészítés alapjai - Az interjúhelyzetek gyakorlása - Beszédtechnika - A rádiózás technikai alapjai - Viselkedés a mikrofonnál - Műsorelemzés 6. 4 Beszédtechnika Cél: A drámatagozatos tanulók legyenek képesek mindennapi és színpadi beszédüket, kifejezőkészségüket az elsajátított technikák segítségével tudatosan irányítani, a kommunikációs célok érdekében mozgósítani. Akarjanak tisztán artikulálni, hatékonyan kommunikálni. Legyenek tisztában a magyar nyelvhelyesség szabályaival, beszédünk képzési és tartalmi sajátosságaival. 9. évfolyam Évi óraszám: 37 (hetente, csoportbontásban 1-1 óra)

40

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Légzés: fiziológiás és beszédlégzés összehasonlítása Helyes légzéstechnika kialakítása Koncentrációs légzőgyakorlatok, rezonancia-gyakorlatok Lágy hangindítás kialakítása Hanggyakorlatok, a beszédhangok képzési sajátosságai Hangszín, hangmagasság, hangterjedelem Hangerő-gyakorlatok Hangsúly-gyakorlatok Beszédritmus, -tempó, szünetek. Szöveges gyakorlatok Hangsúlyok, szünetek jelölése írásban, példamondatok jelölése Összetett beszédgyakorlatok (hangsúly, hangerő, tempó)

10. évfolyam: Évi óraszám: 37 (hetente, csoportbontásban 1-1 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Légzés: fiziológiás és beszédlégzés Helyes légzéstechnika fejlesztése, a hasi légzés gyakorlása Szövegmentes légzőgyakorlatok Szöveges légzőgyakorlatok Koncentrációs légzőgyakorlatok Lágy hangindítás fejlesztése Rezonancia-gyakorlatok Hanggyakorlatok – magánhangzók helyes képzése Hanggyakorlatok a mássalhangzók képzési sajátosságai Nyelvtörők Hangszín Hangmagasság Hangterjedelem Hangerő-gyakorlatok Hangsúly-gyakorlatok Beszédritmus, -tempó, szünetek A beszéd tagolása Hangsúlyok, szünetek jelölése írásban, példamondatok jelölése Összetett beszédgyakorlatok (hangsúly, hangerő, tempó) Halandzsa versek beszédtechnikai feldolgozása Egymás beszédének és kisgyermekek hangfelvételeinek elemzése Versmondás, prózai művek megszólaltatása A beszéd kifejezőereje 11. évfolyam: választható tantárgy Évi óraszám: 37 (hetente, csoportbontásban 1-1 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK A magyar beszéd alapvető sajátosságai. Az orgánum összetevői. Alapzönge, középrezonancia. Az élettani és a beszédlégzés. A vegyes mélylégzés. A szövegtagolás és a légzés kapcsolata. A hangindítás, a hangzás. A hangképzési bázis. A beszéd egészségtana. A hangerő. A hangmagasság. Tempó, ritmus, dinamika. A szünet. A hangsúly.

41

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja Hanglejtés és dallam. Szakaszdallamok, vesszőejtés. A hangfekvés. Intonációs hangfekvés. A hangszín. Komplex gyakorlatok (egyéni foglalkoztatás). Az üzenet (a szövegmögöttes, névérték és hírérték). Versrendezés (egyéni foglalkozások az előbbi témakörben). Metakommunikáció a vokális csatornán. Egy adott szerep beszédkarakterének kialakítása a szöveg- és mondatfonetikai eszközök segítségével, a „szövegmögöttes” megkomponálásával (egyéni foglalkoztatás). Beszéd a rádióban. Beszéd a televízióban.

12. évfolyam: választható tantárgy Évi óraszám: 37 (hetente, csoportbontásban 1-1 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Beszédtechnikai műveletek: szövegnyitás, zárás, kiemelés, lesüllyesztés, szétválasztás, egybekapcsolás, párhuzamba vagy szembeállítás. A verbális- és a nonverbális kommunikáció összefüggései, kölcsönhatásuk egy adott beszédszituációban. Komplex gyakorlatok (a szöveg- és mondatfonetikai eszközök, ill. a beszédműveletek egyidejű alkalmazása). Beszéd művészete, avagy művészi beszéd alapjai. Költeményről, mint az előadás szövegéről. Élőszó és cselekvés kapcsolata. Szavaljunk vagy verset mondjunk? A szöveg művészi megszólaltatása: Nyelv és a hangulat kapcsolat. Kifejező mozdulat, gesztus és versmondás. Versválasztás. A versmondás irányzatai, nagy egyéniségei. Verselemzés a versmondás szempontjából. Versmondás. A mesék világa. A népmesék és műmesék. Mese típusai. Elbeszélő, leíró és cselekvő mesemondó stílusok. Meseelelemzés: segédelemek, szerepek kapcsolata, kompozíció és struktúra viszonya stb. Mesemondás.

6. 5 Személyiség-fejlesztés, önismeret A személyiség- és önismeret-fejlesztési tantárgy célja harmonikus, érett személyiségek nevelése, akik a kihívásokra, élethelyzetekre adekvát válaszokat adnak, konfliktusaikat képesek kezelni, különböző csoportoknak aktív tagjaivá tudnak válni. Ennek eléréséhez fontos az önismeret fejlesztése, reális énkép kialakítása, valamint a csoportkohézió erősítése. További feladatok közé tartozik a szerepbelépés segítése, szerepek megélése a magánéletben és a színpadon, ezek elkülönítése, kommunikációs helyzetek kipróbálása és elemzése. Hasznos lehet a diákok számára a tanulási és konfliktuskezelési technikák megismerése is.

42

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja Követelmények: A foglalkozásokon való állandó részvétel. 9. évfolyam Évi óraszám: 37 (csoportbontásban heti 1-1 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Csoportjelenségek elméleti háttere Feszültség- és szorongásoldás Az önfeltárás serkentése Csoportkohézió erősítése Csoporton belüli együttműködés Értékek és normák tisztázása Verbális kommunikáció A kommunikáció stílusa és hatékonysága Nem verbális kommunikáció Érzések kifejezése egymással szemben Visszajelzés adása és kapása 10. évfolyam Évi óraszám: 37 (csoportbontásban heti 1 -1óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Az ember lelki működésének elméleti alapjai Feszültség- és szorongásoldás Az önfeltárás serkentése A kommunikáció stílusa és hatékonysága Verbális kommunikáció Nem verbális kommunikáció Szexualitás Tranzakció analízis Vágyak tudatosítása Érzések kifejezése egymással szemben Visszajelzés adása és kapása Viselkedésváltozás ösztönzése

11. évfolyam Évi óraszám: 37 (választható tantárgy, heti 1 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Pszichológiai alapfogalmak A kísérleti lélektan előzményei és kezdetei A behaviorizmus, a gestalt pszichológia A pszichoanalízis és a kognitív pszichológia A pszichológia biológiai alapjai Érzékelés, észlelés, figyelem Emlékezés, képzelet, gondolkodás Intelligencia, kreativitás, tehetség Éberség, serkentettség, aktivitás pszichológiai alapjai Motiváció Érzelmek A nem verbális kommunikáció Pszicholingvisztika, nyelv és kommunikáció

43


12. évfolyam Évi óraszám: 37 (választható tantárgy, heti 1 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Pszichológiai alapfogalmak Az emberi interakciók pszichológiája Mások észlelése, a benyomás kialakítása Attribúcióelméletek Benyomáskeltés Nonverbális kommunikáció Emberi szociabilitás: kötődés és vonzalom, a személyes kapcsolatok fejlődése Intim kapcsolatok Társas befolyásolás Interakció a csoportban 6. 6 Színpadi mozgás, tánc Az tantárgy alapvető célja: Bevezetés a színpadi mozgástechnikában, a mozgáskoordináció fejlesztése. Ön- és testismeret elsajátítása. Koncentráció-fejlesztés és gyakorlás. Csoportban működő kreatív munka kialakítása. A tánc nyelvében való jártasság. FELADATOK: Az egyéni és csoportos mozgások tudatosítása, elhelyezése a térben. Készségfejlesztés: súlypont mozgatása, testtartás, állás, ülés, fekvés. Járás, futás, ugrás, gurulás. Dinamikai gyakorlatok. Pantomimgyakorlatok. Mozgásszínházi helyzetgyakorlatok. Érzelmek kifejezése mozgással. Táncképzés: Előkészítő alapgyakorlatok, néptánc alaplépések. A balett alapjai. Forgások, ugrások, emelések.

9. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Alapozás, testismeret. A balett alapjai -előkészítő gimnasztika - pozíciók, alapmozdulatok A tradícionális modern tánctechnikák ismertetése. Graham-, Limon-, Cunningham-technika alapjainak elsajátítása. - tréning - ismétlés - memorizálás - bemutatás - erősítés, nyújtó, lazító gyakorlatok

44


10. évfolyam: Évi óraszám: 74 (hetente, csoportbontásban 2-2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Színpadi előadásban koreográfia bemutatása. - Mozgás tréning, földtechnika gyakorlása. - Ritmus gyakorlatok, játékok - Tér tudatos használatának megtanulása - Beszéd – mozgás kapcsolata( verstánc) - A csoportos alkotás megismertetése A színpadi produktum elemzése. A néptánc alapjai - Tájegységek táncai, néprajzi összefüggések - Alaplépések - - Népi játékok 11. évfolyam: Évi óraszám: 74 (hetente, csoportbontásban 2-2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kortárstánc, kompozíció óra -k- - kortárstánc tréning - - kompozíció készítés - - gyakorlás,ismétlés - - nehezebb technikai elemek használata A társastánc alapjai - történelmi társastáncok - tánctechnika - alaplépések, fordulatok 12. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente, csoportbontásban 2-2 óra) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Az eddigi tapasztalatok használata. A társastánc alapjai - modern társastáncok alapelemei - tánctörténet Improvizációs és kreatív készségek kibontása. Az improvizáció a következő témákat bontja ki: - forma, tér, dinamika, idő komplex alkalmazása - a színpadi pszicho fiziológiai állapot - téma és variáció

45


6. 7 Dramaturgiai, rendezői alapismeretek 11. évfolyam– heti 2 óra Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra, választható) Cél: A tanulók sajátítsák el az amatőr rendezés alapjait, legyenek képesek kisebb darabokat, jeleneteket színpadra állítani. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK A színházi dramaturgia és a rendezés. A darabválasztás szempontjai. Szerepek, jellemek, színészek. Forgatókönyv, koncepciók, instrukciók. Szerepek betanítása. Dramaturgiai alapfogalmak. Szerkezet, kompozíció, hatásmechanizmus. Szándék –ellenszándék. A drámai kollízió kérdései. Rész és egész, ritmus és tempó. A montázs fogalma, hatásmechanizmusa. Az asszociáció fogalma, hatásmechanizmusa. Ki a rendező? A rendezés története. A rendező munkája. Rendezői nézőpontok, stratégiák. A rendezés fogalma és gyakorlata. A szövegtől az előadásig. Tragédia, komédia, színmű (dramaturgiai szerkesztésének szabályai). Műelemző eljárások, megközelítések technikák (genetikus, strukturális, stiláris, hermeneutikai stb.). A műközpontú műelemzés. Az egyes korosztályok életkori sajátosságainak figyelembevétele (néző-dramaturgia). Az írott dráma és annak színpadi megvalósítása. Az alapszituáció-reálszituáció viszonya. A komplex műelemzés. A színházi dramaturgia és a rendezés. A darab kiválasztásának szempontjai. A rendezői példány. Szerep és rendezés, színész és rendező. A rendezés, mint kollektív munka. A rendezői mesterség műhelyfogásai. Jellemek, tárgyak, szerepek és a cselekmény. A tartalom és a forma kérdései. A cselekmény, a párbeszéd, a drámai típus, a kompozíció. A drámaesztétika történeti áttekintése. Arisztotelész nézetei a drámáról. A színpadi tér. Erővonalak, hangsúlyos pontok. Térszervezés dobozszínpadon és arénaszínen. A diákszínjátszás sajátosságai, pedagógiai haszna. A diákszínjátszás történeti vonulata az iskoladrámától napjainkig. 12. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra, választható) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Bevezetés az esztétikába (alapfogalmak tisztázása: szép, rút, tükrözés, kettős tükrözés stb.). A színházi előadás ontológiai megközelítése. Az előadás és a színház viszonya. A színház alkotói, munkásai.

46

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A néző szerepe a színházban, a színházi hatás elemzése. Színész és a néző viszonya. Színház és társadalom, színház és kultúra. A színházi kommunikáció. A drámai műfajok sajátosságai, a drámaiság kérdése. A tragikum, a komikum. Mimézis és katarzis. Alapszituáció és reálszituáció. A színjáték dekoratív és funkcionális elemei (berendezés, díszlet, kellék, jelmez). A stílusegység kérdései. Társművészetek a színjátékban (zene, tánc, báb, pantomim stb.). A diákszínpad rendezési stratégiái. Nemzeti ünnepeink és a diákszínjátszás. A nemzeti identitás erősítésének lehetőségei a műfaj határain belül. Színházi előadáshoz forgatókönyv, makett, terv és koncepció alkotása. Egy dramatikus ünnepi műsor forgatókönyvének elkészítése.

6. 8 Színpadtechnikai alapismeretek Cél: A tanulók kapjanak lehetőséget az előadás technikai előkészítésében, lebonyolításában, rögzítésében való aktív részvételre. 11. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra, választható) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Díszlet- és jelmeztervezés alapjai – eszközök, méretek, alapanyagok, technikák. Kellékek, jelmezek tárolása, karbantartása. Fény- és hangtechnikai eszközök, használatuk. A kép- és hangrögzítés feltételei, eszközei (fotó, videó, számítógépes technikák). Utómunkálatok, stúdió.

12. évfolyam Évi óraszám: 74 (hetente 2 óra, választható) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK A tanultak összekapcsolása: - díszlet és jelmez készítése - zenei betétek, effektek kiválasztása - hangok és fények társítása - különböző technikák, stílusok párosítása Műsortervek, makettek, jelmeztervek készítése, koncepciók bemutatása, lehetőség szerint megvalósítása.

47


6. 9. BERDA SZÍNPAD - Színjátszó fakultáció A színjátszó foglalkozásokon előadások készítése mellett és közben meg kell alapozni és fejleszteni kell az elengedhetetlen színészi készségeket és eszköztárat, amelyeket nem csupán a színházi munkában, hanem az élet más területein is lehet hasznosítani. CÉL: A színjátszással különösen szívesen foglalkozó 10-12. évfolyamos diákok számára lehetőséget adni még több színpadi produkció létrehozására, különböző korcsoportok együttműködésére. Cél és elvárás a foglalkozásokon az empátia, tolerancia, a jelenségek mélyebb látásának kialakítása, illetve ezek további mélyítése, az egymásra figyelés, pontosság, fegyelmezettség, odaadás, alázat előhívása.

FELADATOK: A dráma- és színjátszás ismereteinek mélyítése. A foglalkozásokon csoportos és egyéni munkában alkalmazandó improvizációk, verbális és nem verbális kommunikációs forma, drámapedagógiai konvenciók (pl. tabló, szerepjáték, szakértők maszkjában, levél- és naplóírás, forró szék, interjú, fórum színház, különböző anyagok, kellékek használata, monológ…) Felkészülés színjátszó fesztiválokra, iskolai és egyéb előadásokra.

48

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja 7. A média (kommunikáció) tagozatos osztály képzési programja A képzés célja Olyan elméleti és gyakorlati tudás átadása a középiskolás fiataloknak, mely segítségével sikeresen továbbtanulhatnak és elhelyezkedhetnek a kommunikáció és média szakterületein. Képzett tanáraink szakmai tudásuk átadásával és különféle terepgyakorlatok biztosításával segítik a tanulók elmélyülését a kommunikáció és média szakterületein. Korszerű videostúdiónk biztosítja a fiatalok számára a különféle kamerák, filmvágó és kiadványszerkesztő programok használati lehetőségét. Az Bródy Imre Gimnázium által évente rendezett, immár országos BIG Diákfilmfesztiválon a tanulók komoly díjakért versenyezhetnek alkotásaikkal, és próbára tehetik gyakorlati tudásukat az elismert szakmai zsűri előtt. A képzés heti 11 óra médiával és kommunikációval kapcsolatos tantárgyakat kínál a tanulók számára, melyek mindegyike fontos része a felsőoktatási intézmények ez irányú oktatási tanegységeinek is. A képzés tantárgyai: Mozgókép és médiaismeret Művelődési és kommunikációs alapismeretek Marketing alapismeretek Fotó Videó Informatika Művészettörténet Technikai médiumok ismerete Óraszámok a képzésben Tantárgyak Mozgókép és médiaismeret Művelődési és kommunikációs alapismeretek (kommunikáció) Videó Fotó Informatika Marketing alapismeretek Művészettörténet

9.osztály 2

10.osztály 2

11. osztály 2

12. osztály 2

2

2

2

2

2 2 1 1

2 2 1 2

2 2 2 1

2 2 2 1

1

1

-

-

Technikai médiumok ismerete Rajz

1

-

1 -

1 -

11. évfolyamtól választható fakultációk heti 2 órában  Mozgóképkultúra és médiaismeret  Informatika  Marketing  Művészettörténet/technikai médiumok története, elmélete  Fotó  Videó  Művelődési és kommunikációs alapismeretek (kommunikáció)

49


Óraszámok a képzésben (heti óraszám lebontás) Tantárgyak 9.osztály 10.osztály Mozgókép és média 3 3 Művelődési és kommunikációs 2 2 alapismeretek (kommunikáció) Marketing 2 2 alapismeretek 2 Videó 2 (csoportbontással) (csoportbontással) 2 2 Fotó (csoportbontással) (csoportbontással) Informatika 1 1 Művészettörténet 1 1 Technikai médiumok ismerete

11. osztály 3

12. osztály 3

2

2

2

2

fakultációként választható fakultációként választható 2

fakultációként választható fakultációként választható 2

-

-

2

2

Művelődési és kommunikációs alapismeretek (kommunikáció) Ez a tantárgy négy évre felosztva átfogja az alapvető kommunikációs ismereteket. Az órai foglalkozásokon elméleti és gyakorlati ismereteket egyaránt kapnak a tanulók. Alapvetően a kommunikációs tréning formájában zajlanak az órák. Tehát interaktív módon, tapasztalatok útján szerzik meg a tanulók a kommunikációs ismereteket. A második félévtől projektmunkát kell készíteniük a tanulóknak az adott témának megfelelően, melyeket a félév végén bemutatnak majd társaiknak. Ez hosszan tartó, elmélyült, önálló munkát igényel. Így biztosítjuk az átfogó ismeretek mellett a kutatói és előadói készség gyakorlati fejlesztését is, melyek a felsőoktatásban és a kommunikációs munkahelyeken egyaránt nélkülözhetetlenek. A négy év fokozatosan egymásra épülő anyaga biztosítja a diákok számára azt, hogy az intézményből kikerülve elméletben és gyakorlatban is jól tudják alkalmazni kommunikációs ismereteiket személyes kapcsolataikban és munkaterületeiken egyaránt; valamint jó képességeiknek megfelelően felvételit nyerhetnek e területen induló felsőoktatási illetve OKJ-s tanfolyamokon induló képzésekre is. A tantárgy tananyaga öt nagy témára bontva jelenik meg a négy év során. Ezek: 1.

2.

3.

4. 5.

Kommunikációs tréning  Önismeret  Közvetlen emberi kommunikáció  Nonverbális kommunikáció  Konfliktuskezelés Retorika  Íráskészség-fejlesztés  Beszédkészség-fejlesztés  Előadói készség, prezentációs technikák  Meggyőzés és érvelés Tömegkommunikáció  kommunikációs szabályszerűségek  auditív médiumok kommunikációja  vizuális médiumok kommunikációja  audiovizuális médiumok kommunikációja Médiajog PR és HR

50


Évfolyamokra bontva 9. évfolyam 1. félév: Heti 1 óra: Kommunikációs tréning – önismeret  Játékos feladatok segítségével a tanulók tudatosítják saját személyiségük jellemzőit  Felismerik az alapvető lelki folyamatokat Heti 1 óra: Retorika - Íráskészség-fejlesztés  Különféle szövegalkotási módok elsajátítása, szövegek kohéziós ereje és hatása  Szövegformák: vázlat, esszé, riportszöveg, szubjektív formák, objektív formák, publikációk formái 2. félév: Heti 1 óra: Kommunikációs tréning – közvetlen emberi kommunikáció  Különféle emberi kapcsolatoknak megfelelő kommunikáció jelenségei szabályszerűségei Heti 1 óra: Retorika - Beszédkészség-fejlesztés  Helyes hangképzés, artikuláció, hangszín, hanglejtés, beszédtempó elsajátítása 10. évfolyam

és

1. félév Heti 1 óra: Kommunikációs tréning – nonverbális kommunikáció  A nonverbális kommunikáció fajtái és szabályszerűségei  Mimika, gesztus, testtartás, proxemika, viselkedéskultúra Heti 1 óra: Kommunikációs tréning – konfliktuskezelés  Erőszakmentes kommunikáció alapjainak elsajátítása a gyakorlatban 2. félév Heti 2 óra: Retorika - Előadói készség, prezentációs technikák  Alapvető előadói készségek elsajátítása  Előadás vázlattal és powerpointtal (a program használatának elsajátítása)  Egy 10 perces powerpointos előadás megtartása 11. évfolyam 1. félév Heti 1 óra: Retorika - Meggyőzés és érvelés  Az érvelés felépítésének elmélete és gyakorlata  A meggyőzés szabályszerűségei és módszerei Heti 1 óra: Tömegkommunikáció - kommunikációs szabályszerűségek  A tömeg és a közösség fogalma és jellemzői  Társadalmi valóság és identitás kialakulásának folyamata  Fikció és valóság kérdése a tömegkommunikáció tükrében  A mediatizálódás folyamata és jellemzői 2. félév Heti 1 óra: Tömegkommunikáció - Auditív médiumok kommunikációja  különféle rádiócsatornák és rádióműsorok jellemzése, kommunikációs üzeneteinek meghatározása és hatása Heti 1 óra: Tömegkommunikáció - Vizuális médiumok kommunikációja  óriásplakátok vizuális kommunikációjának törvényei, üzenetei és hatásai

12. évfolyam 1. félév

51

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja Heti 2 óra: Tömegkommunikáció - Audiovizuális médiumok kommunikációja  Különféle televíziós műsorok tulajdonságai, üzenetei valóságshow, sorozat, film) Heti 1 óra: Médiajog  Médiatörvény alapvető részeinek megismerése  Kiemelten: személyiségi jogok, szerzői jog 2. félév Heti 2 óra: PR és HR  Szervezettípusok felépítése és kommunikációs szükségletei  Public relations területei, folyamatai, szabályszerűségei

és

hatásai

(híradó,

 Human relations területei, folyamata, szabályszerűségei

Marketing alapismeretek Marketinget a diákok heti egy (tízedik osztályban heti két) órában négy éven át tanulják. A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat a marketing alapvető fogalmaival, szabályaival és működési mechanizmusaival. Az órák interaktívak, elméleti és gyakorlati módon folyik az oktatás. A projektmunkák lehetőséget adnak a tanulóknak arra, hogy tudásukat elmélyítsék és a gyakorlati életben is kamatoztassák. Megtanítjuk a diákoknak a piac működését, a fogyasztói társadalom jellemzőit a tömegek vásárlási szokásainak módjait és befolyásolásának lehetőségeit és szabályszerűségeit. Az utolsó két évben inkább a szervezet és fejlesztés oktatása kap hangsúlyt (különféle szervezeti formák létrehozásának bemutatása, jellemzőik, működésük módjainak vizsgálata, pályázatírás, projektmenedzsment, szervezeti (belső és külső) kommunikációs formák működésének leírása). Középiskolai tanulmányaik lezárásával a diákok rendelkeznek az alapvető piaci, szervezeti, és értékesítési ismeretekkel. 9. évfolyam heti 1 óra  Marketing alapfogalmai  Piac alapfogalmai  A termék útja  Fogyasztói társadalom 10. évfolyam heti 2 óra  Piac és igények  A reklám o formái o célja o eszközei o hatásai  Szervezeti image vizsgálata 11. évfolyam heti 1 óra  Szervezetek létrehozása, felépítése, működési jellemzők és lehetőségek o egyesület o alapítvány o közhasznú szervezet o cég, vállalkozás 12. évfolyam heti 1 óra  Szervezet és fejlesztés  Pályázatírás és projektmenedzsment

52

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja  Külső és belső kommunikációs szabályok és lehetőségek  Marketing etika

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ISMERETEK 9. és 10. évfolyam, heti egy óra 9. évfolyam óra 1. Bevezető 2. Képzőművészeti fogalmak, kifejezések 3. A műalkotások értelmezése 4. A színek 5. A perspektíva 6. Sík és térbeli ábrázolás 7-8. Képzőművészeti technikák és eszközök 9. A művészetek kezdetei: az őskor művészete 10. Mezopotámia művészete 11-12. Ókori Egyiptom művészete 13. Knosszosz és Mükéné művészete 14-15. Ókori Görögország művészete 16. Etruszk művészet 17-18. Ókori Itália művészete 19. A rómaiak Magyarországon – Pannonia Provincia 20. Ókeresztény művészet 20. A népvándorlás korának művészete 21. A Bizánci birodalom művészete 22. Az iszlám művészet 23. Karoling művészet 23-24. A román művészet 25-26. Gótika 27-30. Reneszánsz művészet 31. Manierizmus 32-33. Barokk művészet 34. Klasszicizmus 35-36. Romantika 37. Összefoglalás 10. évfolyam 1., Realizmus 2., Naturalizmus 3., Barbizoni iskola 4-5., Impresszionizmus 6-7., Posztimpresszionista alkotók 8., Szimbolizmus 9., Historizmus, akadémizmus 10., Szecesszió 11., A XX. század első felének irányzatai, az eszmei és történelmi háttér 12., Fauvizmus 13., Expresszionizmus 14., Kubizmus 15., A nyolcak 16., Futurizmus 17., Dadaizmus 18-19., Szürrealizmus 20., Szentendrei iskola 20-22., Az absztrakt művészet 23., Geometrikus absztrakció, konstruktivizmus 24., Lírai absztrakció 25., Neoavantgard művészet 26., Informel

53

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja 27., Technicista művészeti irányzatok 28-30., Pop-art 31., Akcióművészet 32., Posztmodern művészet 33., Intermédia-multimédia 34-37., Kortárs magyar és európai képzőművészet

TECHNIKAI MÉDIUMOK ISMERETE A mai világban elkerülhetetlen a találkozás a technikai médiumokkal való találkozás a hétköznapokban. Életünk már elképzelhetetlen lenne, rádió, televízió, telefon, internet nélkül. A tantárgy segít eligazodni ebben. A diákok nemcsak az eszközök fejlődésének történetével ismerkednek meg, hanem azok működési elveivel és azokkal az elméletekkel, amelyek megpróbálják értelmezni ezt a viszonylag új, de rohamosan fejlődő világot, illetve megvizsgáljuk a jövő lehetőségeit. A továbbtanuláshoz is hasznos alapismeretekre tehetnek szert. 11. és 12. évfolyam, heti egy óra 11. évfolyam óra 1., Ismerkedés a tantárggyal, bevezető 2., A technikai médiumok fogalma 3-4., Kommunikáció, közvetett kommunikáció, tömegkommunikáció, telekommunikáció 5-6., A technikai médiumok rendszerezése 7-10., Tömegkommunikációs eszközök fejlődése 11-14., Hangrögzítő és továbbító eszközök története és működési elvük (távíró, rádió, telefon…) 15-18., A fény, a látás 19-22., Állóképrögzítés – fotótörténet, a fényképezőgépek működési elve 23-26., Mozgókép – a mozgóképrögzítő és vetítő berendezések működési elve 27-30., Hang- és képrögzítő eszközökkel, a mozival kapcsolatos elméletek (Marshall McLuhan, Walter Benjamin, Balázs Béla, Karol Irzykowski, Kulesov, A. Bazin, E. Morin, Susan Sontag…) 31-34., A technikai médiumok, mint a művészi önkifejezés eszközei 35-37., Összefoglalás 12. évfolyam 1-2., Ismétlés 3-6., A digitális világ 7-10., Az internet kialakulása, fejlődése 11-14., Multimédia, intermédia 15-18., A virtuális valóság 19-22., Az analóg és digitális médiumok összehasonlítása 23-26., A digitális technológiák alkalmazása a képzőművészetben 27-30., Globális falu – a digitális világ elméletei 31-34., A jövő lehetőségei 35-37., Összefoglalás BEVEZETÉS A FOTOGRÁFIÁBA - heti 2óra csoportbontásban – a 9.évfolyam média osztályában – 1-2. A fotográfia alapfogalmai, műfajai, eszközei. Hogyan néz(z)ünk fényképeket? Mit jelent fényképezni? Vita a KÉP fogalmáról. (Fotóművészet, Fotóriporter - és egy szabadon választott képes folyóirat/hetilap segítségével) 3-4.„A festészettől átörökített műfajok és a fotográfia teremtette műfajok” (Szilágyi Gábor: A fotóművészet története) 5-6. Fototipológia (Kincses Károly: Hogyan (ne) bánjunk (el) régi fényképeinkkel ?) 7-8. ”Fejezetek a családi albumból”. A privát fotó. (előzetes kutatás otthoni fényképgyűjteményben - adott szempontok szerint) A műkedvelő (amatőr) és a hivatásos (professzionális) fotográfus. 9-10. A „legöregebbnek” vélt – otthonról hozott – családi fényképek fotótörténeti korszakba helyezése különböző szempontok alapján: korstílus – stílusjegy – papírképek

54

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja minősége (méret, fokozat, felület, szín...) 11-12. Fényképezőgépek csoportosítása: formátum, felhasználás, szerkezeti felépítés, a képrögzítés módja (analóg – digitális) szerint. Nyitogatni – csukogatni, kézbe venni az eszközöket. Kisfilmes gépbe pauszpapírt helyezni a negatív helyére – vizsgálni a kép keletkezésének lehetőségeit. 13-14. Az optikák jellemzői. A fényerő, a gyújtótávolság, a mélységélesség, a rajzolat. Különböző gyújtótávolságú optikával készült képek összehasonlítása (Mit? Mikor? Hol? Miért?) 15-18. A fényképezés előtörténete. A fotográfia felfedezői: Niepce – Daguerre – Talbot 19-20. A camera obscura jelenség. Egyszerű lyukkamera készítése papír-, vagy fémdobozokból. 21-22. Fényképezés lyukkamerával. A felvételi nyersanyagok. A fényérzékenység . Az expozíciós idő. A fekete-fehér fotólabor felépítése, kellékei, vegyszereinek használata. 23-24. Fényképezés kamera nélkül, a fotogram. Mauer Dóra: Fényelvtan című kötetéből válogatás; Moholy-Nagy László és Kepes György 25-28. Idő-fény-változás: fotogramok készítése természeti formák, textildarabkák, drótok – a fényt különböző módon felfogó, áteresztő anyagok - felhasználásával. Fekete-fehér labormunkálatok. ( Expozíció, előhívás, stopfürdő, fixálás, mosás, szárítás.) 29-30. Fotogramok készítése: „önárnyék” és festett, karcolt... üveglapok felhasználásával. Tudatos kompozíciók tervezése és kivitelezése. Minimum három 9x13-as képből álló sorozat létrehozása. 31-32. Értékelés, összegzés 33-36. +++ Mai Manó Magyar Fotográfusok Háza (a ház története, a könyvtár, a könyvesbolt, a kiállítótermek; adott időszaki kiállítás megtekintése) VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ – FOTÓ - heti 2 óra – a 10. évfolyam média osztályában – 1-2. ÉPÜLETFOTÓ, VÁROSKÉP - TÁJKÉP , TERMÉSZETFOTÓ. Műfajtörténet Féléves gyűjtőmunka -, feladatok kiadása. 3-4. ÁRNYÉKGYŰJTÉS –TALÁLT FÉNYEK - TÜKRÖZŐDÉS - az első közös fotózási gyakorlat digitális gépekkel külső helyszínen. 5-6. A képek visszanézése számítógép monitorján. Fotókezelő programok. Szelektálás, mappakészítés, “cimkézés”. A kompozíció és a képkivágás fogalma. 7-8. FELÜLETGYŰJTÉS: különböző minőségű, jellegű anyagok egymás mellett. Fényképezés a szabadban. A természetes megvilágítás, főfény, ellenfény, súrolófény. A fénymérés és élességállítás. A bemozdulásos életlenség és a géptartás. Az expozíció. 9-10. Képek visszanézése monitoron. A diákok fényképezőgépeinek összehasonlítása a keresőrendszer, az objektív, a méret függvényében. A fénymérési módok. Időprioritás és blendeprioritás. 11-12. Fényképezés a szabadban. A téma egyénekre szabva változik, a már meglévő (megtalált) kompozíció egyszerűsítése, blende, záridő összefüggései. A mélységélesség. 13-14. Képelemzés: fotótörténeti érdekességek a városkép, természetfotó műfajából. A képelemek egymáshoz való viszonya, a kompozíció. (zárt – nyitott; szimmetrikus - asszimetrikus) Horizontális, vertikális tagolás. Térmélység és képsíkok. 15-18. Otthoni feladatok bemutatása, elemző, vitatkozó csoportos konzultáció. idő-fény-változás: választott épület-, tér-, utcarészlet megfigyelése különböző időpontokban, napszakokban, évszakokban, (esőben, ködben), jellegzetes fényviszonyok között (szekvencia és/vagy sorozat). ÉPÜLETFOTÓ, VÁROSKÉP: statikus, dinamikus kompozíciók gyűjtése különféle gyújtótávolságú, azaz látószögű optikák (normál, nagy, tele) és nézőpontok (madártávlat, békaperspektíva) használatával. 19-20. Photoshop “alapozó”: képkorrekciós lehetőségek: kontraszt, árnyalat, színhőmérséklet. Képkivágás. Retusálás. Képek átméretezése, nyomtatás. 21-22. CSENDÉLET – TÁRGYFOTÓ. Műfaj- és stílustörténet röviden. (piktoralizmus, új tárgyiasság, reklám...)

55

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja Gyűjtőmunkához szempontok, fotós feladatok kiadása. 23-24. Különböző anyagminőségek: fa, fém, üveg, textil, papír, műanyag vizsgálata mesterséges fényviszonyok mellett. (a választott tárgy lehet természeti forma: kavics, kagyló, faág, káposzta… és/vagy használati tárgy, játék…, hajtogatott, hajlított papírforma). A műtermi fényképezés kellékei, tárgyasztal és fényforrások... (főfény, derítő- és kiegészítő fények. 25-26. CSENDÉLET "a festmény küllemét öltő fénykép", pikturalista stílusban fényképezni a csoport által készített beállítást ( ugyanazon beállítás – egyéni, eltérő szemléletű megközelítésben ), (fotótörténeti stílus – egyéni stílusjegyek) +Választott festmény átírásának kísérlete. ++ Választott fotó reprodukálásának kísérlete. 27-30. TÁRGYFOTÓ A kiválasztott tárgy a tárgyasztalon.: –a tárgy karakterének módosítása a megvilágítás jellegének változtatásával (főfény, derítőfény, ellenfény, kiegészítő, díszítő fények) - a tárgy különböző nézeteinek megfigyelése a tárgy elmozdításával, a legjellemzőbb nézet megtalálása - a tárgy karakterének megtalálása fényképezőgéppel való “körbejárással” - különböző anyagminőségek fényelnyelő, fényvisszaverő tulajdonságainak vizsgálata - a tárgy és a hattér viszonya - a tárgy mérete, anyaga, színe és a fényképező eszköz lehetőségei, a leképezés várható minősége. 31-32. Kísérletező, szabad kompozíciók készítése az eddigi tapasztalatok birtokában, merész, izgalmas játék akár többszörös expozícióval (multiexpo), hosszú idejű expozícióval... 33-34. Szelektálás, PS-korrekció, nyomtatás, keretezés, paszpartu készítés. 35-36. Összegzés, értékelés. + Kiállítás rendezése. ++Részvétel fotópályázatokon. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ – FOTÓ FAKULTÁCIÓ - heti 2 óra – a 11. évfolyam média osztályában – 1-2. PORTRÉ. Műfaj- és stílustörténet röviden. Gyűjtőmunka és fotózási gyakorlat előkészítése, feladatsor kiadása. 3-4. A képes hetilapok, divatmagazinok portréi – privát fotó – közösségi weboldalak portréi – képzőművészeti fotóhasználat. Alkalmazott és autonóm fotográfia. 5-6. Első közös fotózási gyakorlat digitális gépekkel külső helyszínen. Egymás fényképezése természetes fényviszonyok között. - az ellesett és a beállított pillanat /különböző gyújtótávolságú azaz látószögű optikákkal - mozgás rögzítése hosszú és rövid záridővel - mélységélesség: nyitott blendével és szűk blendenyílással (kiemelés, hangsúly…) - szemmagasság, alsó és felső gépállás - előtér és háttér viszonya. 7-8. A képek visszanézése számítógép monitorján. Szelektálás, mappakészítés, “cimkézés”. A fotók elemzése a csoporttársak “kereszttüzében”. PS- utómunkálatok 9-10. Studium és punctum. “Jó kép” – “rossz kép” – “érdektelen kép”. (Roland Barthes) Képelemzés: fotóművészet történetének kiemelkedő alakjaitól egy-egy művet választva. A kép szerkezete, struktúrája, a képelemek egymáshoz való viszonya. Korstílusok – egyéni stílusjegyek - technikatörténeti érdekességek. 11-14. MŰTERMI FOTÓ : ARCKÉP - profil, arcél, jellegzetes vonások: a karakter fogalma - az arc karakterének módosítása a megvilágítás jellegének változtatásával (főfény, derítőfény, ellenfény, kiegészítő, díszítő fények) - az arc karakterének megtalálása fényképezőgéppel való “körbejárással” Egész - vagy félalakos portré - az öltözék: különböző anyagminőségek fényelnyelő, fényvisszaverő tulajdonságainak vizsgálata - az alak és a háttér viszonya

56

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja Kéz, térd, váll, nyak, szem, száj – közeli fényképek Kompozíció – képkivágás 15-16. Otthoni feladatok bemutatása, elemző, vitatkozó csoportos konzultáció: idő-fény-változás: különböző megvilágítási helyzetekben, különböző terekben sorozat készítése azonos modellel és/vagy ÖNARCKÉP, ÖNÁRNYKÉP kreatív technikai megoldásokkal…(szekvencia és/vagy sorozat) 17-18. Digitális utómunka: PS-korrekció, vágás, színhőmérséklet, kontraszt... 19-20. PS- módosítások: filterek, layerek. Képek egymásra úsztatása, „háttércsere”, retusálás... 21-22. “A pikturalista portré”, a festmény küllemét öltő fotó - stílusgyakorlat 23-24. Formabontó, modernista szemléletben készülő portré - kemény megvilágítás, szélsőséges nézőpont, döntött kameraállás… 25-26. A festészet történetéből szabadon választott portré „megidézése”, átírása fotóra és/vagy megrendezett fotó készítése történelmi festmény, életkép alapján, színpadias díszlettel, jelmezzel, kellékkel... 27-28. Képelemzés 29-32. Kísérletező, szabad felvételek készítése - merész, kreatív játék akár többszörös expozícióval, fényfestéssel… (előzetes tervek alapján) 33-34. Szelektálás, mappázás, PS, nyomtatás. 35-36. Éves munka értékelése + Kiállítás rendezése. ++Részvétel fotópályázatokon. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ – FOTÓ FAKULTÁCIÓ heti 2 óra – a 12. évfolyam média osztályában 1-2. RIPORTFOTÓ. Műfajtörténet röviden. Gyűjtőmunka és fotózási gyakorlat előkészítése, feladatsor kiadása. I. féléves feladat: idő-fény-változás: szubjektív (autonóm) riport, melynek kiindulópontja egy szabadon választott helyszín (otthon, iskola, utca, játszótér, mozi, kávézó, piac, bevásárlóközpont, vasútállomás…, középpontja pedig az ott történő változás, mozgás… (Egyénre szabott feladatok egyeztetése: ki, milyen helyszínen, mely időszakban, milyen körülmények között, hogyan, milyen eszközökkel készíti el saját riportsorozatát) 3-4. A napilapok, képes magazinok riportképei – közösségi weboldalak eseményfelvételei. 5-6. Hazai és nemzetközi díjnyertes sajtófotók – Magyar Sajtófotó és World Press Photo 7-10. Kiselőadások: a riportfotó történetének kiemelkedő alakjaitól egy-egy képsorozat bemutatása. Az egyes képek szerkezete, a képek egymáshoz való viszonya a sorozaton belül. 11-12. Konzultáció: szubjektív riport. Gyűjtőmunka, idő- és helyszínválasztás, fényképezés, szelektálás, újrafényképezés, utómunkálatok, a készülő sorozatok bemutatása. 13-20. II. féléves feladat: portfólió összeállítása Műfajok, témák szerint 3-3 darab egyedi fotó, illetve 8-12 képből álló sorozat szerepelhet az elektronikusan elkészített összeállításban.(tehát az analóg munkákat is digitalizálni kell) (A mappában minden eddigi fotós gyakorlatnak reprezentálnia kell magát, beleértve a camera obscurával készített felvételeket is, fotogramokat. A képek csoportosítása történhet műfajok, alkalmazott technika szerint, de egyéb hangsúlyos formai, szerkezeti elvek alapján is.) A félév során a diákok egymással előre egyeztetve az elmúlt évek feladataiból választva, egyéni munkaterv alapján dolgoznak párhuzamosan a laborban, a számítógépeknél, a tárgyasztalnál, a háttereknél, saját fényképezőgépeik mellett más eszközökkel is. A portfoliókban fotóalapú grafikai tervek is szerepelhetnek: képeslap, meghívó, szórólap, névjegykártya, DVD-, könyvborító – fotó és szöveg, kép és betű autonóm alkalmazásai. 21-22. Portfóliók bemutatása, “védése”. 23-24. Az elkészült riportsorozatok összehasonlító elemzése. 25-26. Éves (négyéves) munka értékelése.

57


7. 1. Alkotótáborok A Bródy Imre Gimnázium a művészeti tagozatos tanulók számára minden évben alkotótábort szervez. Az iskola művészeti táborának célja a gimnáziumi drámás, képzős és médiás alkotómunka szerves összekapcsolása, melynek keretét a kötelező csoportmunka és a szabadon választható műhelyfoglalkozások biztosítják. Az alkotótábor témája évről évre változik, de minden évben olyan előre meghatározott tematika, amely kimeríthetetlen képzőművészeti példák, irodalmi- és mozgóképi szövegek, mozgásszínházi produkciók keresésére ad lehetőséget. A művek elemző értelmezése egyrészt közös (film-és dia) vetítés, felolvasás alkalmával, másrészt a gyakorlati feladatok megoldása során történik. Tehát egy központi téma köré szervezzük a kreatív csoportfeladatokat, a szakmai műhelyek tevékenytechnikai munkáját és a közös műelemzéseket. Az alkotótáborba azok a – 10-11-12. képzőművészeti, dráma és média tagozatos gimnazisták jelentkezhetnek, akik a meghirdetett témakörben kiemelkedő ötletekkel és tervekkel pályáznak. Önálló munkáikat a szakmai műhelyeket vezető, a táborban is résztvevő tanárok bírálják el.

8. A Bródy Imre Gimnázium gimnáziumi felnőttképző osztályai A Bródy Imre Gimnázium egyik elődje az újpesti dolgozók gimnáziuma volt. Másik elődje az újpesti dolgozók általános iskolája, ami a Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskola keretein belül élt tovább. Az iskola, azóta is kiemelt pedagógiai feladatának tartja a felnőtt ifjúság középfokú képzését. Az évtizedek során a tanulói összetétel jelentősen módosult. Ma zömmel olyan hallgatók részesülnek a képzésben, akik szociális, egészségügyi, vagy társadalmi okok miatt nappali gimnáziumot nem végezhetnek el. Évről évre tapasztalható tendencia, hogy az esti tagozatos tanulók érettségi dolgozatainak színvonala, feleleteinek minősége vetekszik a nappali tagozatos tanulók teljesítményével. A tagozaton 2001től bevezetésre került az informatika és az idegen nyelv oktatása. A felnőttképző tagozat céljai A legfontosabb pedagógiai cél, hogy azon tanulók számára is biztosítjuk a középiskolai tanulás lehetőségét, akik valamilyen ok miatt kiszorultak a nappali tagozatos gimnáziumi képzésből. Tagozatunk, a felnőttképző esti tagozat biztosítja az esélyegyenlőséget minden tanuló számára. A tagozat Budapest IV. kerületében egyedül vállalja fel a felnőttoktatás feladatát. Évtizedes tapasztalat, hogy az esti tagozatos hallgatók alaposan felkészülnek a vizsgákra, eredményes érettségi vizsgát tesznek, gyakran eséllyel felvételiznek felsőoktatási intézménybe. A Bródy Imre Gimnázium esti tagozatának hosszú távú pedagógiai célja a tagozat képzési színvonalának megtartása, illetve emelése. A felnőttképző tagozat követelményrendszere Az esti tagozaton felvételi követelmény az eredményes, nyolc évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, valamint a 18. (16.) életév betöltése. A hallgatók évente három alkalommal, novemberben, februárban és májusban vizsgát tesznek. Az írásbeli dolgozatokból és szóbeli feleletekből álló vizsgakövetelmények sikeres teljesítése a magasabb évfolyamra való bocsátás feltétele. Az írásbeli dolgozatok anyagát az a szaktanár állítja össze, aki az adott estis osztálynak a konzultációkat tartotta. A szaktanár kijavítja a dolgozatokat, majd előre ismertetett tételsor alapján szóban is számon kéri a tananyagot a hallgatóktól. Azok a tanulók, akik az első és második beszámolón nem jelennek meg, és azt orvosilag nem igazolják, kizárják magukat a tanév folytatásából. Az esti tagozaton a három beszámoló érdemjegye adja az év végi osztályzatot, de az év végi beszámoló egész éves anyagból történik, és ennek eredménye súlyozottan számít. A felnőttképző tagozat képzési rendszere

58

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A tagozaton az oktatás heti három alkalommal, a délutáni órákban zajlik. A hallgatók konzultációkon vesznek részt, ahol a szaktanárok előadásai a vizsgákra való felkészítést szolgálják. A tantárgyak a nappali képzés közismereti tantárgyaival azonosak, az óraszám viszont alacsonyabb. Az esti tagozatos hallgatók készségtantárgyakat nem tanulnak. A kerettantervek bevezetésével azonban kötelezővé vált számukra az idegen nyelv és az informatika tantárgyak tanulása. A képzésük ilyen módon alkalmassá teszi őket kvalifikált munkaerőt igénylő munkakörök betöltésére. A konzultációs órák alkalmával nincs rendszeres számonkérés, ugyanakkor a kapcsolattartás a szaktanár és a hallgatók között folyamatos. Az előadások során felmerülő kérdésekre a tanár igyekszik választ adni. Az esti tagozat sajátossága, hogy itt a nevelőmunka kisebb hangsúlyt kap, mint az oktatás. Ugyanakkor az esélyegyenlőség jegyében az esti tagozat felvállalja sajátos nevelési igényű tanulók képzését is. Egyre gyakoribb a gimnáziumi korosztályhoz közeli diákság beiratkozása az esti tagozatra. A vizsgákra való felkészülés az esti tagozatos hallgatókat rendszeres munkára, önálló ismeretszerzésre ösztönzi. A tagozat céljainak ellenőrzése A fentiekben felsorolt pedagógiai és képzési célok megvalósulásának ellenőrzése az esti tagozat tagozatvezetőjének feladata. Munkáját folyamatos rendszerességgel látja el. Próba jelleggel a 2012-2013-as tanévtől az esti tagozaton belül megkezdjük a levelező ill. távoktatási formában a felnőttképző tagozat továbbfejlesztését, különös tekintettel a sport tagozatos tanulók ill. a tankötelezettség korhatárának változása során megjelenő igényekre.

59

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja 9. Az általános iskolai felnőttoktatásra vonatkozó irányelvek Azon tanulók részére, akik a tankötelezettség ideje alatt nem fejezik be az általános iskolát, illetőleg az általános iskolai tanulmányaik során az egyes évfolyamokat oly mértékig többször járták, hogy életkori sajátosságaikból adódóan életformájuk jelentősen eltér osztálytársaikétól, ifjúsági osztályban lehetőséget biztosítunk arra, hogy felnőttoktatás keretében folytassák tanulmányaikat. A felnőttoktatásban résztvevők oktatását és nevelését délutáni időpontban szervezzük. A felnőttoktatásban résztvevő pedagógusok munkáját a felnőttoktatásért felelős igazgatóhelyettes irányítja. A tanórák egy része ismeretközlésre épül, de biztosítunk konzultációs lehetőséget is. A tanulók tudásukról a félévenkénti vizsgákon adnak számot. A vizsga két részből áll:  írásbeli feladatlap  szóbeli vizsga A szaktanárok a tanév, illetve a félév elején kiadják a vizsgakérdéseket és a felkészülést is segítik. A vizsgákról osztályozóvizsga jegyzőkönyv készül, és ennek alapján kerül az eredmény a törzslapra és a bizonyítványba. A tanév végén elégtelen osztályzatot kapott tanulóknak az augusztusi pótvizsgán javítási lehetőséget biztosítunk. 9. 1. Pedagógiai elképzeléseink az általános iskolai felnőttoktatásra vonatkozóan A felnőttoktatásra vonatkozó elképzeléseinket a többször módosított 1993. évi közoktatási törvény rendelkezései alapján fogalmaztuk meg. A társadalmi és munkaerő piaci integráció egy merőben új felnőttoktatási rendszert igényel, amely egyenrangú követelményeiben és teljesítményében- a nappali oktatáséval. Célunk, hogy feladatainkat az esélyegyenlőség elve alapján lássuk el, s ennek figyelembe vételével tegyük lehetővé a hiányzó iskolai osztályok pótlását, az analfabéták újratermelődő rétegének felzárkózását. Lehetővé tesszük ezzel a szakképzésbe, átképzésbe való bekapcsolódást, majd a későbbi munkába állást. A törvény szerint a felnőttoktatás képzési feladatai megegyeznek a nappali rendszerű oktatás képzési követelményeivel. Ennek figyelembe vételével a felnőttképzésben szereplő tantárgyak követelményei megegyeznek a Nemzeti Alaptanterv szerinti minimum-követelményekkel. Jelentős különbség az elsajátíttatás módszerében az individuum egyéni felelősségében van, mivel az elsajátításra szánt órák száma jelentősen korlátozott a nappali rendszerű oktatáshoz képest. Az alsóbb osztályokat el nem végzettek egyéni tanulási terv alapján zárkózhatnak fel fejlesztő pedagógus segítségével. Az elsajátított ismeretekről osztályozó vizsgát tesznek, hogy 5. osztálytól bekapcsolódhassanak a felnőttoktatás rendszerébe. Az általános iskolai felnőttoktatásunk nem csak a pályaválasztást készíti elő, hanem a szakmai műveltség megalapozásában is részt vállal. Mód van a szocializáció korrekcióját és a munkába állást egyaránt segítő pályaorientáció, szakmai jellegű ismertek alkalmazására is. Az ebben való részvétel azonban nem nyújt szakképesítést. Próba jelleggel a 2012-2013-as tanévtől az esti tagozaton belül megkezdjük a levelező ill. távoktatási formában a felnőttképző tagozat továbbfejlesztését, különös tekintettel a halmozottan hátrányos tanulókra ill. a tankötelezettség korhatárának változása során megjelenő igényekre.

60


10. A gimnáziumban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere 10. 1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A Bródy Imre Gimnázium osztályaiban az osztályzatok megállapításánál a szaktanárnak számolnia kell minden megnyilvánulással, az órai és a tanórán kívüli munkát egyaránt értékelni kell. Kerülni kell a merev kategóriák kialakítását, az érdemjegynek függetlennek kell lennie a tanuló korábbi teljesítményétől. Két témazáró dolgozatnál többet ugyan abban az osztályban, ugyan azon a napon íratni nem lehet. Egy hét hiányzás után a második tanórán a diák feleltethető. Hosszabb, két-három hetes hiányzás esetén, a tanárral való egyéni megbeszélés szerint történik a számonkérés. A témazáró írásbeli dolgozatok alól a tanuló felmentést nem kaphat, hosszabb távollét esetén a hiányzó dolgozatot pótolni kell. A téma feldolgozása során egy-egy óra hiányzás nem vehető figyelembe. Az érettségi vizsgának a közismereti tantárgyak mindegyikéből van írásbeli része is. Így földrajzból és történelemből is szükséges témazáró dolgozatokat íratni, a dolgozatokban a tantárgynak megfelelően teszt és esszé kérdéseknek is szerepelni kell. Az írásbeli dolgozatok összeállításánál figyelembe kell venni az adott tantárgyra kiadott középszintű érettségi követelményeket. A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel előbb be kell jelenteni a tanulóknak. A tanár joga, hogy a témazáró dolgozatokon kívül egyéb írásbeli számonkérést is alkalmazzon a tanult tananyag ellenőrzésére. Amennyiben a számon kért anyag jellege szükségessé, illetve a számonkérés jellege lehetővé teszi, a tanulóktól felelet-terv kérhető. A 10. évfolyam végén a kötelező érettségi tantárgyakból kis-érettségit tartunk. Ennek letétele kötelező. A kisérettségi matematikából csak írásbeli, idegen nyelvből és történelemből írásbeli és szóbeli, irodalomból csak szóbeli részből áll. (Az irodalomdolgozatokat tanórák keretén belül korábban megírják). Az itt kapott érdemjegy indokolt esetben két jeggyel is módosíthatja az év végi osztályzatot. Az egységes értékelés érdekében a szaktanárok döntése alapján évfolyamdolgozatok, minimumtesztek más évfolyamon is irathatóak. A szóbeli és az írásbeli érdemjegyek száma félévenként legalább három. A jegyek egy részének szóbeli feleletből kell születnie. A dolgozatok javításának lehetőleg egy héten belül meg kell történnie. Az értékelés során indokolni kell az osztályzatokat, ponthatárokat, a típushibákat meg kell beszélni. Az értékelésnek tükröznie kell az esetleges fejlődést, illetve a visszamaradást. Az év végi értékelésnél nem átlagot kell számolni, hanem az egész évi teljesítményt, hozzáállást, és megnyilvánulásokat kell mérlegelni. Az osztályozó konferencián a szaktárgyi érdemjegyek megállapítása a szaktanár feladata, de a tantestület is véleményezhet. A konferencia utáni időpontban az érdemjegyeken már nem lehet változtatni. Az iskola párhuzamos osztályainál egységesnek kell lennie az értékelésnek. Ennek kialakításakor figyelembe kell venni más iskolák módszereit is, összehasonlítás útján. A fent leírtakból kitűnik, hogy iskolánkban az értékelés döntő többsége osztályzatokkal történik, de a 9. évfolyamon a művészeti tárgyak némelyikéből szöveges értékelés születik a megfeleltség szintjéről. Az igazgató a kiemelkedő sportolói tevékenységet folytató tanulót szülői kérelemre részben vagy egészen felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, illetőleg mentesítheti egyes tantárgyak tanulása alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Egy tanév folyamán két osztályozó vizsgaidőszakot lehetőségét biztosítunk részükre. A vizsgák írásbeli feladatokat és szóbeli tételeket is tartalmaznak. A tanulók az iskola által kiadott tematika, tételsor és segédanyagok segítségével egyénileg készülnek fel a vizsgákra. 10. 2. Az érdemjegyek és az osztályzatok A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), és elégtelen (1). A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), és rossz (2). A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), és hanyag (2).

2012

Oldal: 61


10. 2. 1.

A diákok magatartásának minősítése a gimnáziumban

példás /5/

Jó munkájával, kezdeményezéseivel tesz valamit a közösségért. Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat. A Házirend előírásait betartja. Nincs fegyelmi fokozata. Példás nem adható annak a tanulónak a magatartására, aki bármely tantárgyból bukik. Akinek igazolatlan órája van, az szintén nem lehet példás, hacsak valamilyen különleges pedagógiai szempont nem indokolja.

jó /4/

Kötelezettségeit teljesíti, de ő maga nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában kifogástalan. Ha csak osztályfőnöki figyelmeztetője van, attól még lehet jó.

változó /3/

A Házirendben leírtakat nem veszi mindig tudomásul. Magatartásával zavarja a tantárgyi órákat. Szaktanári, illetve osztályfőnöki figyelmeztetéseket, intőket is kapott.

rossz /2/

Ha a Házirendet több ízben megszegte. Osztályfőnöki rovót kapott, illetve annál súlyosabb fegyelmi fokozatban részesült. A magatartásjegyeket az osztályfőnök véleményeztetheti a tanulók közösségével, a szorgalomjegyeket azonban nem.

10. 2. 2.

A tanulók szorgalmának minősítése a gimnáziumban

példás /5/

Ha a tanítási órákra való felkészülése képességéhez mérten kifogástalan, tanórákon aktív. Felszerelését mindig elhozza az iskolába. Nem lehet példás, ha van igazolatlan mulasztása.

jó /4/

Ha kötelezettségeit képességéhez mérten teljesíti, de az órákon passzív. Felszerelése általában hiánytalan.

változó /3/

Ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran hiányos a felszerelése.

hanyag /2/

Ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, ha valamely tantárgyból elégtelen a teljesítménye. Felszerelését rendszeresen nem hozza el.

11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai a gimnáziumban Az elvek és a korlátok meghatározásánál figyelembe kell venni iskolánk adottságait, az adott tantárgyak óraszámát, a hozzánk járó tanulók tudásszintjét. Ennek tükrében szükség van és fontos otthoni munkát igénylő feladatok adása, természetesen figyelembe véve a tanulók sport- és művészeti jellegű elfoglaltságát. Otthoni gyakorlás és feladatmegoldás nélkül nem lehet eredményt elérni. Az órán feldolgozott anyagot meg kell tanulni, és az írásbeli feladatokat kötelező elkészíteni. A tanítási órákra rendszeresen kell készülni. Az otthoni felkészülés során a tanuló vegye igénybe a megfelelő segédeszközöket, (tankönyv, szótár, atlaszok, függvénytábla stb.), és természetesen használni kell az informatika adta lehetőségeket is. A tanulóknak a témakörön belül folyamatosan ismételniük kell. Alapelv az írásbeli feladatoknál, hogy csak annyi adható, amennyit a tanítási órán ellenőrizni lehet. Az írásbeli házi feladatok tantárgyankénti elkészítésének időtartalma még idegen nyelv esetében sem haladhatja meg a 45 percet. A házi feladat mindig előkészített legyen, és mindig kerüljön ellenőrzésre. Az alapos indok nélkül el nem készített munka elégtelennek minősül. A nagyobb terjedelmű esszédolgozatok kidolgozására minimum egy hét álljon a tanuló rendelkezésére, ugyan ez vonatkozik a kiselőadások tartására, valamint a témazáró dolgozatok elkészítésére. Hiányzás esetén a tanuló egyéni felelőssége az időközben tanult tananyag pótlása, (akár korrepetálás igénybe vételével is). Élő idegen nyelvek esetén mindig legyen otthonra előírt feladat, minden készséget fejleszteni kell, tehát a feladatok között legyen váltakozva szótárazás, memoriter, fordítás, fogalmazás, hosszabb szöveg olvasása stb. Egyik óráról a másikra 20 új szó megtanulásánál több nem adható. Az adott témakör lezárásáig minden órára át kell ismételni az előző órákon tanultak lényegét. Fontos, hogy a tanuló hangosan fogalmazza meg mondatait a felkészülés során.

2012

Oldal: 62

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A magyar nyelv és irodalom esetén egyik óráról a másikra maximum két oldal fogalmazás kérhető. Amennyiben az önálló munkaként beadott otthoni feladat mechanikus másolás, (tankönyv szakirodalom stb.), elégtelenre értéklejük. Az otthoni feladat, kreatív, önálló gondolkodást és elmélyült munkát tükrözzön, a beadott munka igényes, átlátható, jól olvasható legyen. A szóbeli felkészülésnél a műelemzés nem helyettesíthető az alkotók életrajzával, de a fontos, a műhöz kapcsolódó életrajzi elemeket tudni kell. A kötelező olvasmányok listáját legalább a tanév elején kapja meg a tanuló, az elolvasására a feldolgozás előtt két héttel fel kell hívni a figyelmet. Ha a tanuló nem olvassa el a kijelölt kötelező olvasmányt, vagy annak rövidített változatát olvassa, olvasmányismereti dolgozata elégtelen. A memoriter kijelölése két héttel a számonkérés előtt történjen meg. A matematika esetén maximum három házi feladat példát adunk kötelezően, a többi feladat ajánlott. A tételeket és bizonyításokat a tanulóknak otthon kell megtanulnia. A biológia tantárgy esetén otthoni felkészülésre írásbeli feladatot általában nem kapnak a tanulók. A tananyag természetétől függően kiselőadásokat kérünk, természetesen az órán feldolgozott tananyagot meg kell tanulni. A felkészülés során, az adott témán belül, az előzőeket ismertetni kell. A földrajz tantárgy esetén a topográfiai ismereteket otthon kell begyakorolni, önként vállalás esetén gyűjtőmunka, kiselőadás kérhető. A tanár javaslata alapján ismeretterjesztő filmek megtekintése elvárható. A történelem tantárgy esetén az oktatás alapvetően a tanári magyarázatra épül. Az otthoni felkészülés eszközei az órai jegyzet, a tankönyv és az atlasz. A számonkérés színesedhet a tanulói kiselőadásokkal, amelyekhez ismereteket a tanulók ma már az Internet segítségével szereznek. A kétszintű érettségire készülve, a házi feladatokat források elemzésével, ábrasorok értelmezésével kapcsolatban kell feladni. A fizika és a kémia tantárgyak jellegéből fakadóan a tananyag megértetésére kell törekedni, de a tényanyagot (képletek, törvények, kísérletleírások stb.) otthon kell megtanulni. A problémamegoldások szempontjából elengedhetetlen egyes feladatok otthoni feldolgozása. A tanulóktól elvárható, hogy egyszerű fizikai kísérleteket, amelyek nem balesetveszélyesek és nem tartalmaznak veszélyes anyagokat, otthon elvégezzenek. Előzetesen téma meghatározást követően, egyéni jelentkezés alapján kiselőadások megtartása indokolt. A vizuális kultúra tantárgy előírt, szűkre szabott óraszámai elkerülhetetlenné teszik a tanulók otthoni felkészülését terhelő, egységesen megszabott elméleti és gyakorlati feladatok kiadását. A gyakorlati, kreatív feladatok előkészítése az otthoni gyűjtőmunkán alapul, végeredménye pedig az egyéni tervezőmunka, mely jelentős részben szintén a tanórákon kívül, a foglalkozásokat kiegészítve történik. A művészettörténet, művészetelmélet problémakörei csupán szemelvények tükrében kerülnek a diákok elé, így azok a tanulók, akik szakirányú továbbtanulás keretei között kívánják folytatni tanulmányaikat, nem kerülhetik el a szaktanárok által megadott, oktatási segédanyagok, irodalomjegyzékek, ill. a tankönyvekben jelzett ajánlott irodalom alapján történő felkészülést. 12. Belső ellenőrzési rendszer a Bródy Imre Gimnáziumban Iskolánkban a kialakult rendnek megfelelően a tantestület munkájának ellenőrzése és értékelése rendszeres. A tanári házirendnek megfelelően a szaktanárok illetve az osztályfőnökök adminisztrációs jellegű feladatokat is ellátnak. (Naplók beírása, személyi adatok vezetése). Az adminisztrációs feladatok ellátását az igazgatóhelyettesek havonkénti rendszerességgel ellenőrzik. A szaktanárok tantárgyi munkájának ellenőrzési formája az óralátogatás. Az iskola vezetősége rendszeresen részt vesz megfigyelőként a szakórákon, ezt követően pedig értékelésre kerül az osztály és a szaktanár munkája, a szakórán megfigyelt pedagógiai tevékenység. Az óralátogatások beosztása az órarendtől, illetve az aktuális feladatoktól függ. A szaktanárok munkáját az iskola igazgatója tantestületi értekezleteken értékeli. Amennyiben lehetőség nyílik rá, az intézményvezető a bérezés differenciálásával is értékeli a tantestület munkáját. Az értékelés alapvető szempontjai a tanári házirendben, a munkaköri leírásokban és a Szervezeti és Működési Szabályzatokban szerepelnek. A kiemelkedő szakmai munka értékelésénél az intézményvezető kikéri a Közalkalmazotti Tanács véleményét is. Nevelési értekezletek során rendszeres a nevelőtestület elégedettségének, a munkahelyi klímának a monitorozása.

2012

Oldal: 63

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja 13. A helyi tanterv, mint a pedagógiai program szerves része Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról előírta a pedagógiai program módosítását. Az átdolgozott programot a nevelőtestület 2004. június 25-én elfogadta. Fenntartói jóváhagyást követően a módosított HPP 2004. szeptember 1.-vel kerül bevezetésre. Újabb változata a HPP-nek a sportiskolai kerettantervi ajánlásnak megfelelően készült. A 2007. októberi átdolgozás során a frissítéseket is elvégeztük (pl. személyi feltételek változásai, tanulólétszám módosítása, általános tantervű osztálytípus szüneteltetése). 2008-ban került sor a Bródy Imre Oktatási Központ Pedagógiai Programjának kidolgozására. 2011. májusban kibővítettük a Pedagógiai Programunkat az SNI tanulók integrált iskolai oktatásával. 2012. májusban a Bródy Imre Oktatási Központ Általános Iskolai tagozatát a fenntartó megszűntette. Így az új Pedagógiai Program a Fenntartó elfogadása után 2012. szeptemberében kerül bevezetésre a Bródy Imre Gimnáziumban. 13. 1. A helyi tanterv elkészítése, jóváhagyása és bevezetése A közoktatási törvény 123.§ - sa értelmében iskolánk 1998. szeptember 1. napjától - a helyi tanterv kivételével valamennyi évfolyamon - alkalmazta a Nemzeti Alaptantervre épített pedagógiai programját. Mint hagyományos négy évfolyamos gimnáziumban 2000. szeptember 1.-től vezettük volna be a helyi tantervet, a 9. évfolyamon. A törvényi módosításoknak megfelelően a Pedagógiai Program is módosításra került a 2000-2001-es tanévben. Az Oktatási Minisztérium által kiadott kerettanterveknek megfelelően a frissítési munkálatokat szintén ebben a tanévben végeztük el a Pedagógiai Programon és az annak részét képező Helyi Tanterven. Az eredeti és a módosított pedagógiai programot az iskola igazgatója által megbízott munkacsoport készítette el, míg a tantárgyankénti helyi tantervek a szaktanári munkaközösségek munkái. A 2004. évi módosítás során a szaktárgyi munkaközösségek tagjai vettek részt a középszintű érettségi vizsga tantárgyi követelményeinek, valamint az iskolai beszámoltatás alapelveinek megfogalmazásában. 2009 májusában készítettük el a Bródy Imre Oktatási Központ egységes helyi tantervét. A frissítési munkálatok során irányadónak tekintettük a 17/2004. OM rendelet 1. és 3. számú mellékletében megjelent kerettanterveket. 2011. májusában kiegészítettük a Bródy Imre Oktatási Központ Pedagógiai Programját a közoktatási törvény, a NAT és a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet Irányelveinek SNI tanulókra vonatkozó előírásaira hivatkozva. 13. 2. A helyi tanterv felépítése A gimnáziumban a nevelő és oktató munka - az iskolai pedagógiai program részét alkotó - helyi tanterv alapján folyik. A helyi tanterv a kilencedik évfolyammal kezdődő és a tizenkettedik évfolyammal befejeződő szakaszban a Nemzeti Alaptantervre és a kerettantervek követelményeire épül. A helyi tanterv tartalmazza tantárgyanként a cél és feladatrendszert, az évfolyamonkénti követelményeket. 13. 3. A Bródy Imre Gimnáziumban tanítandó tantárgyak, a műveltségi területek szerint (integrációs háló) MŰVELTSÉGI TERÜLET Anyanyelv és irodalom Élő idegen nyelvek Matematika Ember és társadalom Ember és természet Földünk és környezetünk Művészetek Informatika Életvitel Testnevelés

2012

TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv, Német nyelv, Orosz nyelv Matematika Történelem, Társadalomismeret Biológia, Fizika, Kémia Földrajz Vizuális kult., Ének-zene, Művészettört, Mozgókép és médiaismeret, Fotó, Video, Színháztört., Drámajáték, Kommunikáció Informatika, Osztályfőnöki, Tanulásmódszertan, Etika, Marketing Testnevelés, Tánc, Színpadi mozgás

Oldal: 64


14. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A Bródy Imre Gimnáziumban tanító szaktanárai a tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásánál a következő elveket követik:  a tankönyvek feleljenek meg a NAT követelményeinek  biztosítsák a szaktudományok megfelelő szintű közvetítését  az érintett korosztály szellemi színvonalának megfelelőek legyenek  a tankönyvek legyenek könnyen beszerezhetőek és alacsony árfekvésűek  legyenek logikus szerkesztésűek, könnyen áttekinthetők  legyenek jól illusztráltak, képekkel, ábrákkal, grafikonokkal szemléltetettek  szövegükkel, problémafelvetésükkel motiválják a tanulókat az eredményes tanulásra  legyenek alkalmasak a több éven át tartó használatra. Az egyes tantárgyak szaktanári munkaközösségei állítják össze évről évre a megrendelendő tankönyvek listáját, így a felsorolt szempontok szerint értékelik a felhasznált tanulmányi segédletek minőségét. A tanári szemléltető eszközök kiválasztásának elvei – ahol ez szükséges – az egyes tantárgyak helyi tanterveinél találhatók.

15. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az iskolában az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. Ezzel összefüggésben a Bródy Imre Gimnázium tanárai kötelességüknek érzik, hogy nevelő és oktató tevékenységük során figyelembe vegyék minden tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítsék a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását. Ezen feladatukat tanórán és tanórán kívüli tevékenységek keretében látják el. Az iskolában az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: 

szakkörök, fakultációk



önképzőkörök,



énekkar,



iskolai sportkör,



tanulmányi, művészeti és sportversenyek,



kulturális rendezvények,



könyvtárlátogatás,



könyvtárhasználat.

16. A pályaválasztással, pályaorientációval kapcsolatos tevékenységek A gimnáziumi tanulmányok fontos kiegészítője a pályaválasztásra való felkészítés. 9. 10. évfolyamon: Az osztályfőnöki órák keretén belül az önismeretre, a helyes önértékelésre helyezzük a hangsúlyt. Önismereti tesztek megoldására, kiértékelésére kerül sor az órákon az iskolapszichológus irányításával. 11. évfolyamon:

2012

Oldal: 65

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja Iskolák, továbbtanulási lehetőségek bemutatása az iskolai pályaválasztási felelős által összegyűjtött anyagok alapján. A felvételi rendszer ismertetése, kívánság szerint szakember meghívása osztályfőnöki órákra. Ezen az évfolyamon jelentkezhetnek pályaválasztási tanácsadásra a tanulók a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadóba, ahol egyénileg, pszichológus foglalkozik velük. Megkezdődik a főiskolák, egyetemek nyílt napjaira való jelentkezés, melyre lehetőséget biztosítunk a tanulóknak, hogy az érdeklődő diákok részt vehessenek ezeken a rendezvényeken. 12. évfolyamon: Felkészítés a felvételivel kapcsolatosan. Jelentkezési lapok kitöltése, eligazodás a felvételi tájékoztatóban. Szakmák megismertetése, OKJ-s szakmák ismertetése. Tájékoztatás az akkreditált képzésekről az osztályfőnöki órákon. A munkavégzés alapvető szabályainak a megismertetése. A pályázatkészítés gyakorlati kérdései, szakmai önéletrajz írására való felkészítés. A munkanélküli ellátás rendszerének ismertetése. 17. Egészségnevelési és környezeti nevelési program A Bródy Imre Gimnázium egészségnevelési – egészségvédelmi, valamint környezeti nevelési programja az iskola mindennapjaiba beépülő tevékenység, melyet gimnáziumunk évek óta hagyományosan és rendszeresen végez, és figyelmet fordít rá. Az egészségneveléssel kapcsolatos ismereteket a tanulók a biológia-egészségtan, a környezeti neveléssel kapcsolatos ismereteket a földrajz-ökológia tantárgy keretein belül sajátíthatják el a tanulók. Egészségnevelésünk célja: Az egészséges életmód és életszemlélet kialakítása, beépülve az iskola pedagógiai rendszerébe. 

Társas érzelmi készségek fejlesztése



Egészségkárosító magatartásformák hátterének megvilágítása



Konfliktuskezelés, önismeret fejlesztése



Családi életre való előkészítés



Társas kommunikációs készségek fejlesztése



Egészséges és biztonságos környezet kialakítása



Egészséges, sportoló tanulók nevelése

Személyi feltételek: Az iskola vezetősége nyitott és támogatja az egészségneveléssel kapcsolatos új programokat, például külső szakemberek bevonását az osztályfőnöki órák egészségneveléssel kapcsolatos témáinak megtartásához. A továbbképzésnél figyelembe vesszük az osztályfőnöki munkához feltétlen szükséges új programokra való irányítást. Az iskola vezetője és vezetősége fontosnak tartja, hogy a pedagógusok magatartása példamutató legyen. Elsődleges szempont hogy a tanulók egészséges személyiség fejlődését megfelelő pedagógusok irányítsák. Egészségnevelésben részt vevő személyek a gimnáziumban: 

egészségnevelést koordináló középvezető



egészségfejlesztésért felelős pedagógus



gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

2012

Oldal: 66

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja 

testnevelő tanár



DÖK-öt segítő pedagógus

Az egészségnevelést segítő partnerkapcsolatok: 

Szülő(k), család



Szülői munkaközösség



Iskolaorvos, védőnő



Iskolapszichológus



Iskolai fogorvos, nőgyógyász



IV. kerületi Önkormányzat,



ANTSZ



Gyermekjóléti szolgálat



Rendvédelmi szervek, ifjúságvédelmi osztálya



Drogprevencióval foglalkozó szervezetek



IV. kerületi Sporthivatal



Nemzeti Sport Intézet (NSI)



fejlesztőpedagógus, logopédus is együttműködik

Az egészségnevelés iskolai területei: 

önismeret fejlesztése, értékek ismerete,



egészséges testtartás, testedzés, mozgás fontossága,



az étkezés és a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,



barátság, párkapcsolatok, szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,



családtervezés alapjai



testhigiénia,



személyes krízishelyzetek felismerése, kezelési stratégiák ismerete,



tanulás és tanulási technikák, az idővel való gazdálkodás szerepe,



rizikóvállalás és határai,



tanulási környezet alakítása,



természethez való viszony és egészséges környezet kialakítása, betegség és gyógyulást segítő magatartás, elsősegélynyújtása és gyógyszerhasználat,



környezetei ártalmak – zaj, légszennyezés, hulladék kezelése,



személyes biztonság (pl.: közlekedéskultúra)



szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, drogprevenciós programok

Az egészségnevelésben alkalmazott módszerek az iskolában: 

Hagyományos felvilágosítás (osztályfőnöki, biológia és egyéb tárgyak órái)



Rizikócsoportos megközelítés (iskolapszichológus, gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök)



Konfliktuskezelés új technikáinak alkalmazása (kommunikációs órák, önismereti-osztályfőnöki órák)

2012

Oldal: 67

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja 

Kortársképzésre tanulók küldése

Iskolai programok: 

Egészséges személyiség fejlődésének elősegítése, Osztályfőnöki órák és tanórák



Szexuális nevelés



Önismereti órák



Alkohol, dohányzás, drog prevenciós programok Meghívott szervezetek segítségével



Egészséges táplálkozás Osztályfőnöki órák, tanórák 18. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

A korrepetálások rendszere A lemaradó tanulók számára ad felzárkózási lehetőséget a tanulószoba és a korrepetálások rendszere. Ez főként azon sportoló tanulók számára fontos, akik sportversenyeik, edzőtáboraik miatt esetleg hiányoztak a tanórákon. Az élsportolókat oktató – nevelő 9. évfolyamos osztályt a Nemzeti Sport Intézet (NSI) támogatásával szervezzük. Az általuk nyújtott anyagi támogatás lehetővé teszi a térítésmentes szaktárgyi felzárkóztató órák szervezését. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az ezen való részvétel a szaktanár javaslata alapján önkéntes. A jelentkezés alkalmankénti, nem egész évre szóló, emiatt a létszám változó. Lehetőség van egyéni (egy-három tanuló részére szervezett) foglalkozás tartására órakereten felül. Az élsportolók felzárkóztatására ilyen egyéni tanrendű korrepetálás működik. Az osztályfőnökök és a szaktanárok szerepe a felzárkóztatásban A tanulási kudarcnak kitett tanulóknak tanulási módszertani előadásokat szervezünk osztályfőnöki órák keretein belül. Az ehhez a témához értő szakemberek meghívása az ifjúságvédelmi megbízott és az iskolapszichológus hatásköre. A részképesség-kiesésben, illetve -zavarban szenvedő tanulók esetében – szakértői vélemény alapján – egyedi fejlesztési, oktatási, számonkérési módszereket alkalmazunk. (Egyéni, differenciált oktatás, felmentés lehetősége - a fejlesztő foglalkozásokon való rendszeres részvétel esetén - egyes számonkérési módozatok alól.) A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Az iskolába belépő tanulók szociális helyzetét az osztályfőnök méri fel. Ennek alapján dönt az önkormányzati tankönyvtámogatás elosztásáról. Amennyiben a tanuló szülei, gondviselője beiskolázási-, vagy rendszeres nevelési segélyért folyamodik a lakhelye szerinti illetékes hivatalhoz, az ehhez szüksége ajánlást az osztályfőnök adja, ha lehetséges, akkor környezettanulmányt követően. Mivel az iskolában közétkeztetés nincs, ezért étkezési hozzájárulásra nincs mód. Az iskola tevékenységét támogató alapítvány azonban egyes tanulókat – kuratóriumi döntés alapján – segélyben részesíthet. A Bródy Imre Gimnázium minden évben gólyatábort szervez a belépő 9. évfolyam tanuló számára. Az arra rászoruló tanulók pályázatokon elnyerhető pénzösszegek segítségével csökkentett áron vehetnek részt a programon. A kerettantervben szereplő könyvtárhasználat legfontosabb könyvtár-pedagógiai célja a forrás alapú tanulás képességének elsajátíttatása. Illetve, hogy a könyvtár használatba vételével felkészüljenek a tanulók az információs társadalom kibővülő lehetőségeinek igénybevételére, képesek legyenek az információk elérésére, szelekciójára, feldolgozására, a megszerzett ismeretek alkalmazására. Iskolánk valamennyi tanulójának biztosítja a lehetőséget arra, hogy meg tudja szerezni a munkavállalásához, életviteléhez szükséges tudást, így talán nem mélyül a társadalmi rétegek közötti szakadék azáltal, hogy nem jut hozzá az egzisztenciájához szükséges információhoz.

2012

Oldal: 68


19. A diákönkormányzat a gimnáziumi oktatásban Az iskola tanulóinak érdekképviseletére gimnáziumunkban diákönkormányzat működik. Munkáját a tanulók által felkért nagykorú személyek (pedagógusok) segítik. Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadta el, és a nevelőtestület hagyta jóvá. A diákönkormányzat Működési Szabályzata nem ellentétes az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatával és a Házirenddel. A diáktanács tagjai: 

a diákelnök



a vezetőség



az osztályképviselők.

A diákönkormányzat jogai 1. Döntési jogkör: saját működéséről, ill. ennek megtervezéséről., a képviseleti rendszer megteremtéséről, az anyagi eszközök felhasználásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, diákújság, diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról. A diákönkormányzat véleményezi a tanítás nélküli munkanapok elosztását is. 2. Egyetértési jogkör: a Házirend elfogadásával és módosításával kapcsolatban, és az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. 3. Véleményezési jogkör: az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 4. Tanácskozási jogkör: az iskolaszék és a fegyelmi bizottság munkájában. (Amennyiben ezek a testületek összehívásra kerülnek.) Feladatai: 

az iskola diákjainak érdekképviselete,



az iskolai rendezvények szervezése, (gólyabál, Bródy – nap)



a tanárok és diákok közötti kapcsolattartás.

A diákönkormányzat finanszírozása: A diákönkormányzat a tanulólétszám alapján normatív támogatásban részesül. Ezt az összeget az iskola költségvetésén belül elkülönítetten kell kezelni, és csak a diákönkormányzat működésére fordítható. Ugyan ilyen módon kezelendőek a diákönkormányzat esetleges bevételei is. A diákönkormányzat lehetőségei: A diákönkormányzatnak hatékony működés esetén lehetősége nyílik az iskola arculatának formálására, a diákközpontú intézményi hagyomány erősítésére. A tanulók a diákönkormányzatban való aktív részvétellel tanulhatják meg a közéleti szereplés alapnormáit, és ezáltal is erősödik bennük a társadalomért felelős emberkép.

2012

Oldal: 69

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja 20. A Bródy Imre Gimnázium sportköre (ISK) Az iskolai sportkör működése A Bródy Imre Gimnázium iskolai sportkör működik. A jogelőd a Diáksportkör volt, melyet 1991-ben, az iskola nappali gimnáziummá válásával párhuzamosan alapítottunk. 1997. szeptember 1.-vel alakult át Iskolai Sportkörré. Az iskolai sportkörnek (továbbiakban ISK) tagja lehet minden iskolai tanuló. Az iskolai sportkör keretei között valósítjuk meg a 2002. 09. 01-től a mindennapi testnevelést, a 9. évfolyamtól. 2 óra testnevelés foglalkozást a sportkör keretében tartjuk meg. Az ISK azzal a céllal jött létre, hogy tanulóinknak biztosítsuk a rendszeres testedzést. Nevelési cél, hogy azok a tanulók, akik különböző egyesületekben sportolnak, iskolánk sportéletét fellendítsék, növelve ezzel az összetartozás érzését, formálva a közösséget. Az iskolai sportkör felépítése. Az iskolai sportkör több sportcsoportra oszlik. Ezek összetétele és taglétszáma évente változik a tanulói összetétel változásával együtt. Mivel a Bródy Imre Gimnázium sportosztályaiba főként labdajátékos tanulók jelentkeznek, ezért a legeredményesebb sportcsoportok évek óta a röplabda, a labdarúgás, illetve a kosárlabda. Az Iskolai Sportkör különösen alkalmas terep arra, hogy a Sportiskolai Kerettantervben megfogalmazott célokat megvalósítsuk. Az iskolai sportkör tárgyi feltételei A Bródy Imre Gimnázium jól felszerelt tornateremmel, szertárral és öltözőkkel rendelkezik. 21. Az iskola kapcsolatrendszere Az iskolai munka megfelelő szintű működése érdekében az intézménynek tartania kell a kapcsolatot különböző társadalmi szervezetekkel, társintézményekkel és állami szervekkel. A kapcsolattartásért az iskola igazgatója a felelős, de ezt a feladatot átruházhatja az iskola más dolgozóira is. Kapcsolattartás a fenntartóval és annak intézményeivel. A Bródy Imre Gimnázium fenntartója a Bp. IV. kerület Újpest Önkormányzat. Az iskola működtetéséért az oktatást felügyelő alpolgármester a felelős. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a Művelődési Osztályon keresztül látja el. (Bp. IV. ker. István tér 14) Az iskola sportéletének szervezése az önkormányzat sportirodáján keresztül történik (Bp. IV. ker. ügyfélszolgálati iroda). A sportiroda által meghirdetett pályázati kiírásokhoz és versenyekhez az iskola csatlakozik. A gyermekvédelem és szakellátás terén aktív kapcsolatot ápolunk az Újpesti EGYMI-vel, Nevelési Tanácsadóval. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását a IV. kerületi EGYMI látja el. A Bródy Imre Gimnázium diákönkormányzata a IV. kerületi diáktanács aktív tagja. Kapcsolattartás kiemelt támogatóval Iskolánkat a sportosztályok szervezésének területén elsősorban a Nemzeti Sport Intézet (NSI) támogatja. Kapcsolattartás a társintézményekkel A Bródy Imre Gimnázium folyamatosan ápolja kapcsolatait a Bp. IV. kerületi középfokú oktatási intézményekkel. A kerületi iskolaigazgatók munkaközösségének az iskola igazgatója is a tagja. Rendszeres, illetve rendkívüli összejöveteleken tárgyalják meg a IV. kerület oktatási intézményeit érintő kérdéseket. A tantestület tanárai tagjai a kerületi szaktanári munkaközösségeknek. A nappali gimnáziummá válás során szoros kapcsolat alakult ki a kerület többi gimnáziumával, a Könyves Kálmán Gimnáziummal, a Babits Mihály

2012

Oldal: 70

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja Gimnáziummal, a Csokonai Vitéz Mihály 12 évfolyamos Gimnáziummal és a Károlyi István 12 évfolyamos Gimnáziummal. Testvériskolai kapcsolatot ápolunk az Ajkán működő Bródy Imre Gimnáziummal. Együttműködési megállapodásunk van a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Rákospalotai Leány és III. ker. Szőlő utcai Fiú Javítóintézet és Speciális Gyermekotthonnal és a Premontrei Női Kanonok Rend Zsámbéki Iskolájával. Kapcsolattartás társadalmi szervezetekkel. Az iskola rendszeres kapcsolatot ápol az iskola tanulóinak szüleivel. Ennek a kapcsolattartásnak évről évre újraszerveződő fóruma a Szülői Munkaközösség. Az SZMK tagjai és vezetősége részt vesznek az iskolai tanórán kívüli rendezvények szervezésében, ápolják az iskola társadalmi kapcsolatait. Az SZMK vezetője a tagság által megválasztott elnök. Az SZMK működéséhez szükséges tárgyi feltételeket az iskola biztosítja. 22. Az iskola hagyományainak ápolása A Bródy Imre Gimnázium tantestülete arra törekszik, hogy a hagyományok elevenen éljenek diákjainkban. Ennek életben tartására a következő szokások jellemzik iskolánkat:  Az iskolai évkönyv kiadása évfordulókra  Iskolai tárlat elkészítése a gimnázium múltjának tárgyi emlékeivel  Az iskola internetes honlapjának folyamatos építése, gondozása.  Az iskola fellobogózása (nemzeti zászló, ill. Újpest város zászlója)  Nemzeti ünnepekről való megemlékezés (élőműsor a nagyteremben, hangjáték az iskolarádióban, élő műsor külső helyszínen)  24 órás felolvasás  Az évente megrendezésre kerülő ünnepségek Szalagavató Gólyabál Bródy nap Ballagás Érettségi bankettek Karácsonyi ajándékműsor a szülőknek  A Bródy-díj érdemérem, amit a „Kiváló képzőművészeti munkáért”, a „Kiváló drámaművészeti munkáért” és a „ Kiemelkedő Sporttevékenységéért” ítélünk oda, és a ballagás alkalmával adunk át.  Évente kiadott digitális évkönyv  Kiemelkedő sporteredményeink összegzése, publikálása különböző fórumokon

23. Átjárhatóság az iskola tagozatai között Bemeneti szabályozás (az iskola tanulóinak kiválasztási rendszere): A Bródy Imre Gimnázium 4 évfolyamos gimnázium. Az iskola az egységes felvételi követelmények (írásbeli vizsga magyarból és matematikából) figyelembe vételével határozza meg a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit, azaz a felvételi követelményeket. Ezeket a követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozzuk nyilvánosságra. A IV. kerületi sajtóorgánumokban, a középiskolák börzéjén és egyéb fórumokon rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket iskolánk követelményeiről, az indítandó osztályokról. A tanév első felében nyílt napokat tartunk, amelyek során lehetőség nyílik tanórák látogatására, az iskolával való ismerkedésre. Minden nyolcadik évfolyamot végzett, azaz a NAT addigi követelményeinek megfelelő tudással rendelkező tanuló előtt nyitva áll a gimnázium. Ugyanakkor nem titkolt célunk, hogy mivel az iskola IV. kerületi oktatási intézmény, ezért azt szeretnénk, ha tanulóink között növekedne az újpesti tanulók aránya. A felvételi vizsgák során az iskola a tanulmányi átlag és a felvételi vizsga alapján dönt a tanulói jogviszony létesítéséről. Ezen felül a sportosztályok esetében a NSI ajánlását is figyelembe vesszük. A felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló bizottság előtt kell tenni, amelynek tagjait az igazgató bízza meg. A vizsga írásbeli

2012

Oldal: 71

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja illetve írásbeli és szóbeli fordulóból áll. A művészeti, drámatagozatos és média-kommunikáció tagozaton ezen felül alkalmassági, műveltségi jellegű vizsga is van, amelynek célja a képességek felmérése. Átjárhatóság A gimnázium a NAT, valamint a kerettantervek alapján készült helyi tantervet alkalmazza, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös és kiegészítő tananyagot, követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján minden évfolyamon be lehet kapcsolódni a tanulmányokba. Más középiskolákból történő átvételről az iskola igazgatója dönt. A felvételt szükség esetén különbözeti vizsga letételéhez, vagy évfolyamismétléshez kötheti. Átjárhatóság különbözeti vizsgával A Bródy Imre Gimnázium nyitva áll olyan tanulók előtt is, akik tanulmányaikat eddig külföldi oktatási intézményben vagy más képzési formájú iskolában végezték. Számukra a különbözeti vizsgára való felkészüléshez türelmi időt biztosítunk, amelynek időtartama a vizsgák számától, nehézségi fokától, az elsajátítandó anyag mennyiségétől függ. A szaktanárok a vizsgára kötelezett tanulók számára egyéni felkészülési lehetőségeket, konzultációs időpontokat biztosítanak, így segítve őket a felkészülésben. Kimeneti szabályozás A gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be. Célja az általános műveltség megalapozása, valamint a kétszintű érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. Szeretnénk a nyelvi előkészítő osztályt felmenő rendszerben bevezetni. A különböző felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartás, a felvételi tájékoztatók és előkészítők folyamatos meghirdetése révén a Bródy Imre Gimnázium segítséget nyújt tanulóinak a pályaválasztásban és a továbbtanulásban. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A Bródy Imre Gimnázium tanulói csak abban az esetben léphetnek magasabb évfolyamba, amennyiben az előző évfolyam követelményeit valamennyi tantárgyból, legkésőbb az augusztusi javítóvizsgák során, legalább elégséges szinten teljesítik. Félévkor tanulóink tanulmányaik eredményéről értesítőt kapnak az ellenőrző könyvükbe, melyet a szülőknek alá kell írniuk. A tanév végén bizonyítványt kap minden tanuló. A tanulmányi értékelő dokumentumokban a magatartás és a szorgalom is értékelésre kerül. Az a diák, aki egy vagy két tantárgyból tanév végén elégtelen eredményt ér el, a következő tanév kezdetén javítóvizsgát tehet. A három, vagy több tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott tanulók a tantestület engedélyével javítóvizsgát tehetnek, amennyiben feltételezhető, hogy a vizsgára eredményesen készülnek fel. Valószínűbb azonban, hogy a tantestület az évfolyam megismétlése mellett dönt, illetve a szülőkkel egyetértésben iskolaváltoztatást javasol. Sikeres javítóvizsga esetén a tanuló a következő évfolyamba léphet. A tanulmányi követelmények teljesítése után a magasabb évfolyamba lépés esetén nem kell a tanulót az iskolába beíratni.

2012

Oldal: 72

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja 24. A gimnáziumi helyi tantervének megvalósításához szükséges óraszámok Kötelező óraszámok: Tantárgy

9.évfolyam 10.évfolyam Sport Méd. Sport Dráma Műv. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 Történelem 2 2 2 2 2 Angol nyelv 3 3 3 3 3 Német nyelv 3 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 3 Fizika 2 2 2 2 2 Biológia 1 1 1 Kémia 2 2 2 2 2 Földrajz 2 2 2 2 2 Informatika Ének-zene, Hangképzés 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 Testnevelés 3 3 2 2 2 Etika Tanulásmódszertan 1 1 1 1 1 Társadalomismeret Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Összesen 27 27 27 27 27

11.évfolyam 12.évfolyam Sport Dráma Műv. Sport Dráma Műv. 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 1 1 1 2 2 2 2 2 2 1 2

1 2

1 2

2 1

2 1

2 2 1

1 27

1 27

1 29

1

1

1

2

2

2 2

2 1 25

2 1 25

2 1 27

A drámajáték, színházkultúra tantárgyblokk óraszámai a 9-12. évfolyamon Tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Ének-zene, hangképzés 1 Dráma- és Színjáték 2 2 3 3 Kommunikáció 2 2 Színháztörténet 2 2 2 2 Színpadi mozgás, Tánc 2 2 Berda színpad 4 (vál.) 4 (vál.) 4 (vál.) Képzőművészeti tantárgyblokk óraszámai 9-12. évfolyamon Tantárgy neve 9. évf 10. évf 11. évf művészettörténet 1 videó 2 2 2(vál) fotó 2 2 2(vál) rajz és vizuális kultúra 1 2 2 mozgókép és médiaismeret 3 3 3

2012

12. évf 2(vál) 2(vál) 2 3

Oldal: 73

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja Emelt szintű érettségire való felkészüléshez szükséges óraszám a 11.,12. évfolyamon (az alap óraszámokra épülve)

11. évfolyam 2 2 2 2

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Fizika Biológia Földrajz Testnevelés Összesen

12. évfolyam 2 2 2 2

2 2 12

8

A gimnáziumi esti tagozat órakeretének felosztása

Tantárgy 9.évfolyam Magyar nyelv és irodalom 3 Történelem 2 Angol nyelv 3 Matematika 3 Fizika 1 Biológia 1 Kémia 1 Földrajz 1 Informatika Kommunikáció Társadalomismeret Művészeti ismeretek 1 Etika Összesen 16

2012

10.évfolyam 3 2 3 3 1 1 1 1

1 1 17

11.évfolyam 3 2 3 3 1 1 1 1 2

12.évfolyam 3 2 3 4

2 1

1

18

1 16

Oldal: 74


Az általános iskolai esti tagozat órakeretének felosztása Tantárgy

5. évf.

Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Összes óraszám:

3 2 1 3 1 1

11

6. évf. 3 2 1 3 1 1

11

7. évf. 3 2 1 3 1

8. évf. 3 2 1 3 1

2 1 1 1 15

2 1 1 1 15

Az egyes évfolyamok osztálylétszámok arányában összevont formában szervezhetők az egyes tanévekben.

IV. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási rendszere A Bródy Imre Gimnázium a IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselőtestülete által elfogadott minőségirányítási programmal rendelkezik. Az intézmény minőségfejlesztési céljai és feladatai  Az oktató-nevelő munka olyan irányú megszervezése, amely megfelel a környezet elvárásainak.  Az oktatás színvonalának emelése a tanulói kulcskompetenciák fejlesztésén keresztül.  A gyermekek alapkészségeinek javítása a tanulói kulcskompetenciákon belül különösen a szövegértés, a matematikai alapkészségek és a logikai gondolkodás területén.  A továbbtanulási esélyek javítása.  A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése.  Az idegen nyelvtanítás hatékonyságának növelése.  A dráma, képzőművészeti és média - kommunikáció osztályokban tanulók személyre szabott tehetséggondozása. A pedagógusok teljesítményértékelésének eljárásrendje, módszerei, alapelvei Eljárásrend Gyakoriság: 2 évente Felelős: igazgató Az ellenőrzési folyamatot végzik: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető Érintettek köre: pedagógusok, igazgatóhelyettesek, igazgató Módszer: Adatgyűjtés, látogatások, vezetői- és önértékelés

2012

Oldal: 75

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja Dokumentálás: Az értékelés során elkészült dokumentum aláírás után bekerül az értékelt személyi anyagába. A teljesítményértékeléssel kapcsolatos alapelvek Az értékelés legyen  személyre szóló,  ösztönző hatású,  tárgyszerű,  fejlesztő szándékú,  az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célokon alapuljon. Az értékelés egységes követelményrendszer, az egyenlő elbírálás elve alapján működik. Az értékelés módja 

Vezetői értékelés - szóbeli - írásbeli



Önértékelés - szóbeli - írásbeli  Társak értékelése A végleges értékelés írásban történik, a dokumentum az erősségek mellett magába foglalja a fejlesztendő területeket is. Az értékelést az értékelt pedagógus aláírja, de egyet nem értés esetén jogában véleményét az értékelő lapon írásban megfogalmazni. Az értékelés menete           

szempontok meghatározása a pedagógusok kiválasztásához pedagógusok kiválasztása a kiválasztott pedagógusok tájékoztatása értékelés menetének ütemezése az értékelt pedagógussal adatgyűjtés, óralátogatás, foglalkozások látogatása értékelő lapok kitöltése önértékelő lapok kitöltése értékelő megbeszélés korrekciós lehetőség a megállapodás rögzítése dokumentálás

Az értékelés területei  A munkavégzéssel kapcsolatos dokumentumok, szabályok ismerete és betartása  Szakmai felkészültség.  Tanulásirányítás, a nevelő-oktató munka színvonala, hatékonysága.  Tanulókkal, szülőkkel, kollégákkal való kommunikáció.  Tanórán kívüli tevékenységek.  Pedagógus kompetenciák.

2012

Oldal: 76

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A pedagógusok teljesítményértékelésének részletes szempontjait (pedagógusértékelő-/önértékelő lap, tanulói értékelőlap, óralátogatási szempontok, teljesítményértékelési összesítő lap), az értékelés folyamatát, a pedagógiai folyamatban betöltött szerepét az intézmény minőségirányítási programja részletesen tartalmazza.

V. A pedagógiai programhoz kapcsolódó egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2012/2013. tanév első napjától a pedagógiai program alapján szervezi meg a nevelő-oktató munkát. A pedagógiai programban található órakereteket 2012/2013, tanév első napjától vezetjük be. A pedagógia program érvényességi ideje négy tanév, azaz 2012/2013. tanév első napjától 2015/2016. tanév utolsó napjáig szól. A 2015/2016. tanévben a nevelőtestületnek a pedagógiai program teljes, minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését el kell végezni, és szükség esetén módosítani, vagy teljesen új pedagógiai programot kell készítenie. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A szakmai munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A minőségirányítási programban meghatározott rend szerint minden tanévben fel kell mérni, hogy a tanulók milyen szinten teljesítették a tantervi követelményeket. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására:  az iskola igazgatója,  a nevelőtestület bármely tagja,  a nevelők szakmai munkaközösségei,  a szülők közösségei,  az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői-, illetve diák-önkormányzati képviselőik útján az igazgatónak javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskolai pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egyegy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola fenntartójánál

-

nyomtatott formában

 az iskola irattárában

-


2012

Oldal: 77

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja  az iskolai könyvtárában

-

nyomtatott és elektronikus formában

 az iskola igazgatójánál

-


 az iskola igazgatóhelyetteseinél -

nyomtatott és elektronikus formában

 az iskola honlapján

elektronikus formában

-

Az iskola vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek) szívesen adnak szóbeli tájékoztatást az érdeklődők számára fogadóóráikon, illetve előzetes időpont egyeztetés után a közösösen megjelölt időpontban.

2012

Oldal: 78

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja VI. Záradék A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot az iskola diákönkormányzata 2012. év május 16. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. …………………………………….. az iskolai diákönkormányzat vezetője A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2012. év május 17. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. …………………………………… az iskolai szülői munkaközösség elnöke A pedagógiai programot az iskola Közalkalmazotti Tanácsa a 2012. év május 17. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. ………………………………….. a Közalkalmazotti Tanács elnök A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2012. év május 18. napján tartott értekezletén elfogadta. ……………………………………… Giczy Béla igazgató

Budapest, 2012. május 22.

2012

Oldal: 79

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja

Recommend Documents