(Szűcs Imre: A gyermekszem)

1

" A gyermekszem: virág, csillag, oltalom, csupa játék, csupa mosoly, izgalom. A gyermekszem: tág világ és kikelet, ha reád néz, földeríti szívedet. A gyermekszem: ablak, forrás, dombtető, erdőzúgás tisztította levegő. A gyermekszem: a legfurcsább hatalom, próbáld ki csak másokon vagy magadon, mert amikor a gyermekszem kérve kér, abba minden vágy és csoda belefér. A gyermekszem: szirmát nyitó kék virág, tőle fordul szebbre, jobbra a világ. A gyermekszem: fényesség és bizalom, vezéreljen téged is ez az utadon". (Szűcs Imre: A gyermekszem)

2

Összefoglalás Nevelőtestületünk közössége, tudatosan valósítja meg az óvodai nevelés helyi programját. Ebben a munkában arra törekszünk, hogy összegezzük az elmúlt évek nevelőmunkájának eredményeit, sikereit s egyben jövőt orientáló szakmai képet fogalmazzunk meg a fenntartó, az igénybevevő szülői kör és a helyi közösségeink számára. Folytattuk aktív, innovatív tevékenységünket, emeltük szakmai kompetenciánkat. OM pályázat keretében tanácsadó segítségével kiépítettük a Comenius I. modell partnerközpontú működési rendszerét, amit jelenleg is működtetünk. A modell fejlesztése során változott az óvoda, mint szervezet. Vezetésfejlesztés vonatkozásában szakmai, tanügy-igazgatási és gazdasági dokumentumrendszer felállítása szolgálja a hatékonyabb munkát, az áttekinthetőséget. Megkezdtük kulcs és részfolyamataink szabályozását. Abban bízunk, hogy a minőségfejlesztésben elért eredményeket, módszereket a begyakorlás szintjére emeljük és továbbfejlesztjük.

3

Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS

2

TARTALOMJEGYZÉK

3

BEVEZETÉS

5

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

7

ÓVODÁNK BEMUTATÁSA

8

1. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 1.1.

10

Programunk gyermekképe

1.2. Óvodai

10

nevelésünk célja

11

1. 3. Irányelvek 1. 4. Sajátos

11

nevelési igényű gyermekek integrált nevelése aHiba! A könyvjelző nem létezik.

Virág árok 15. tagóvodában Integrációs nevelés célja

Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1.4. A program rendszerábrája

19

2. HELYZETELEMZÉS

20

2.1. Személyi feltételrendszer

Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2.2. Tárgyi feltételrendszer, épület, eszközállomány

20

3. ÓVODÁNK NEVELÉSI RENDSZERE

22

3.1. A

22 22 29 30 32

nevelés keretei 3.1.1. Egészséges életmód alakítása 3.1.2. Érzelmi nevelés 3.1.3. Hagyományok, ünnepek 3.1.4. Anyanyelvi nevelés

4

3.2. A program tevékenységformái 3.2.1. Játék 3.2.2. Tanulás 3.2.3. A külső világ tevékeny megismerése 3.2.4. Matematikai látás- és gondolkodásmód alapozása 3.2.5. Mozgás 3.2.5.1.. Testnevelés 3.2.7. Ének- zene, zenehallgatás 3.2.8. Vers, mese, dramatikus játék 3.2.9. Rajzolás, mintázás, kézimunka 3.2.10. Munka jellegű tevékenységek

35 35 43 44 50 52 Hiba! A könyvjelző nem létezik. 56 62 65 71

4. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE

74

4.1. Az óvoda és a család

74

4.2. Az óvoda és a bölcsőde

75

4.3. Az óvoda és az iskola

75

4.4. Az óvoda és a művészeti iskolák

75

4.5. Az óvoda egyéb kapcsolatai

76

5. ÓVODÁNK GYERMEKVÉDELMI FELADATAI

77

6. ÓVODÁNK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI

79

6. 1. Speciális pedagógiai feladat

Hiba! A könyvjelző nem létezik.

6.2. Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások

79

6. 3. Nevelési időn túl szervezett térítéses szolgáltatások:

79

7. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

80

8. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE

83

8.1. Forrásbővítés, eszközfejlesztés

84

IRODALOMJEGYZÉK

88

5

Bevezetés A szülők lehetőséget kaptak arra, hogy folyamatosan véleményezhették a Helyi Pedagógiai Programot. Ennek módszerei csoportos beszélgetések, interjúk, kérdőíves felmérések és kiértékelések, nevelőtestületi munkaértekezletek. A kapott információkat az egyes csoportokban dolgozó óvónők felhasználták az általuk választott területek javaslatainak összeállításához. Ebben az alkotó folyamatban mélyebben és sokoldalúbban ismertük meg egymás szakmai erősségeit, személyes ambícióit, emberi, pedagógiai kvalitásait. Programunk e küzdelmes folyamat letisztult szintézise, amely a legitimációs záradékban is megfogalmazottak szerint nevelőtestületünk közösen vállalt stratégiai terve. A program újragondolásának igényét a módosított közoktatási törvény tette szükségessé. A törvény 40. § arról szól, hogy a minőség tartalmakat, minőségértékeket nem a HOP-ban, hanem külön dokumentumban, a Minőségirányítási programban kell bemutatni. A módosítás másik vonatkozása az óvodáztatási idő kiterjesztése, amire programválaszokat szükséges adni. Programunkban áttekintettük, újraértékeltük a gyermeki érdekek, érvényesülésének mindenek felettiségét és a mindennemű diszkrimináció mentességét. A programmódosítási folyamatkor figyelembe vettük a partneri igényfelmérés tapasztalatait. Programunkban új elemek:  a környezettudatos nevelés ökológiai szemlélet fejlesztése a Zöld Óvodai feladatok megvalósításával  intézményi folyamatok, a szervezet fejlesztése, innováció kijelölt területeken a Kiválóság Egyesület tagjaként az első minősítési szint elérése  Zöld Óvoda eszközei  audio – vizuális eszközök

6

VIRÁG ÁROK ÓVODA BUDAPEST 1026 VIRÁG ÁROK 8. Tagintézmény 1026. VIRÁG ÁROK 15.

7

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: Virág árok Óvoda Az óvoda címe, telefonszáma: 1026 Budapest Virág árok 8.  200-71-87 [email protected] www.viragarokovi.hu Az óvoda fenntartója, címe: II. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 1022 Budapest Mechwart liget 1.  212-52-91 A tagintézmény neve: Virág árok Óvoda Címe: 1026 Budapest Virág árok 15. 200-71-85 [email protected] Az óvodai csoportok száma: négy csoport: 104 fő A tagóvodai csoportok száma: hat csoport: 166 fő

8

ÓVODÁNK BEMUTATÁSA Óvodánk lakókörnyezete a társadalom szinte minden rétegét képviseli. A szülők óvodával szembeni igénye, elvárása különböző. Gyermekeink szociokulturális háttere általában jó anyagi és társadalmi helyzetet mutat. Épületeink a II. Kerületben a Törökvész és a Pasarétet összekötő a dús növényzetű budai domboldalon találhatók, játszótér és iskola közelében. A Virág árok 8. Óvoda egy reprezentatív villában működik. A hangulatos modernista épület adottságai (faburkolat, falépcső, kovácsoltvas csillár, rozetta, fríz, míves rácsok, csigalépcső, tetőtér) kellemes, otthonos hangulatot árasztanak. Az épületet körülölelő kert - gyümölcsfáival, díszfáival, bokraival, virágaival, madárvilágával, egyedi tervezésű fából készült udvari játékszereivel - szolgálja óvodásaink kellemes időtöltését. Ebben a gyönyörű környezetben számtalan lehetőség nyílik minden évszakban a természet megszerettetésére, megfigyelésére és tapasztalatok szerzésére. Tagóvodánk jelentős átépítésen és bővítésen ment keresztül. Ennek eredményeként tágas, napfényes csoportszobák, nagyméretű tornaterem speciális célt szolgáló helyiségek állnak rendelkezésünkre. Udvarunk és kertünk is megfelel az európai és a 21. századi elvárásoknak. Modern játékokkal, környezettudatos nevelést szolgáló berendezésekkel, változatos növényzettel, állatvilággal biztosítja az érzelmi biztonságot, az ingergazdagságot gyermekeink számára. A tagóvoda integrációs nevelést folytat a sajátos nevelési igényű /hallás és beszédfogyatékos/ gyermekek számára. Az SNI - gyermekek integrált nevelését, arra alkalmasságát az illetékes szakértői bizottság állapítja meg. Erről szakértői véleményt ad, s ennek birtokában, az óvodai nevelésben a gyermekek elhelyezhető. A tagóvoda integrációs nevelést folytat a sajátos nevelési igényű /hallás és beszédfogyatékos/ gyermekek számára. Az SNI - gyermekek integrált nevelését, arra alkalmasságát az illetékes szakértői bizottság állapítja meg. Erről szakértői véleményt ad, s ennek birtokában, az óvodai nevelésben a gyermekek elhelyezhetők. Pedagógiai munkánk a környezet megismerésére alapozódik, komplexen és integrálva más tevékenységformákkal. Megismerő tevékenységünkben alapforrás a megtapasztalás, mely emóciókat vált ki.

9 A gyermekek az élmények útján élik meg a világgal való közvetlen találkozást. Hangsúlyozzuk a játék és mozgás szerepét. A sikeres, eredményes személyiségfejlődés érdekében a következőket biztosítjuk: a gyermek életkorához igazított tevékenységrendszert, a gyermek szükségleteire építő műveltségtartalmakat, a kiegyensúlyozott érzelem és ingergazdag környezetet A hagyományos óvodai alaptevékenységeken túl,óvodánkban a következő programok, hagyományok valósulnak meg részben szülői támogatással az aktuális igényeknek megfelelően: Egészséges és biztonságos életmódra nevelés óvodakert gondozása kirándulások évszakonként kulturális programok /Múzeum, színház, hangverseny, táncház, kiállítások/ állatkert látogatások, állatbemutatók, madarászovi foglalkozások kézműves napok ünnepek, óvodai hagyományok ápolása Felfogásunk szerint a személyiségformálás a családdal együttműködve, megértő, együtt érző nevelői magatartással, a gyermekek szeretetteljes gondozásával, oldott, derűs, családias légkörben valósítható meg. Óvodánkban a szülőkkel való kapcsolattartást nagyon fontosnak tartjuk. (beíratás, családos beszoktatás, csoportos szülői értekezletek, családlátogatások, egyéni beszélgetések, közös ünnepek, kirándulások, szülői képviselet). Intézményünk a szülők felé nyitott, bármikor betekinthetnek mindennapi életünkbe, előzetes megbeszélés, időegyeztetés alapján.

10

1. A program célfejezete 1.1. Programunk gyermekképe „ Az az apró kölyökmackó mielőtt még óvodás lett, az volt ám csak nagy csavargó! Hanem ott az óvodában megnevelték igen szépen, s nem érheti semmi szégyen semerre őt a világban. Bármit tanultattak véle, tudja majd ő piszesége, bárhol is jár, sétál, kószál vénséges és vén korában.” / Kormos István : Mese vackorról...... részlet / A gyermek fejlődését genetikai adottságok, sajátos törvényszerüségei, valamint a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermek egyéni adottságaiból kiindulva neveljük a környezetét szerető, ismerő és azért tevékenyen tenni akaró, cselekvő emberré. Legyen a világra nyitott, kíváncsi, kutatgató, felfedező, tapasztalatait, ismereteit, élményeit aktívan dolgozza fel. Tudja önmagát értékelni, találja fel magát környezetében, konfliktushelyzeteit tudja mérlegelni, kezelni, megoldani. Legyen nyílt, őszinte, szerepet vállaló, segítőkész, magát elfogadtatni tudó, jó kedélyű, humoros, saját maga gondozásában, öltözésében önálló. Törekszik a harmóniára, legyen igénye önmagára, környezetére. Váljon kedves illemtudóvá. Tudja, hogyan működjön együtt a társaival és a felnőttekkel. Sajátítsa el azokat az illemszabályokat, az emberek közti viszonyban elengedhetetlen ismereteket, amelyeket kisgyermekkorban kell megtanulni ahhoz, hogy később természetes módon élni tudjon velük. Felkészülten, szorongás nélkül induljon az iskolába. maga mögött hagyva az óvodában megélt örömteli, tevékeny éveket „Mint a kertész, fát ültetünk, reményt ültetünk, hogy a vesszőnyi csemetéből majd évek múltán gyümölcsöt és friss levegőt adó szép fa legyen.”

11 1.2. Óvodai nevelésünk célja A környezet tevékeny megismerésére nevelés lehetőségein keresztül a gyermekek életkori sajátosságai és egyéni fejlettségük figyelembe vételével a társadalmi környezet elvárásaihoz igazodva, sokoldalú, szabadon kibontakozó, aktív, harmonikus, érzelmekben gazdag, egészséges gyermeki személyiséget neveljünk derűs, szerető, egyéni sajátosságokat elfogadó légkörben a családi nevelést kiegészítve, illetve azt támogatva, segítve. Célunk, hogy a Virág árok 8. és 15. Óvodánk a sajátos épület és szellemi egységével, jellemzőivel, munkakultúrájával egy jól megkülönböztethető, önálló arculatú intézmény legyen. 1. 3. Irányelvek Az óvodánkban folyó munka gyermek - és nevelésközpontú. Pedagógiai programunk megvalósítása során érvényesítjük a gyermekek mindenek felett álló érdekét. A gyermekek személyiségformálását, a másság elfogadását biztonságos, családias, érzelmi támaszt nyújtó attitűdökkel érjük el, minden segítséget megadva képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez. Nevelésünkben hangsúlyt kap a játék, a mozgás, és a környezet tevékeny megismerése. Valljuk, hogy a környezeti nevelés időben véget nem érő folyamat, az óvodás kortól a felnőtt kor végéig tart. Integráló szempont, amely tevékenységeket, műveltségterületeket kapcsol egybe. Értékeket ad át, értékeket őriz, és értékeket képez. Magatartásmódokat közvetít, az egymás iránti tiszteletre, együttműködésre, és az általunk létrehozott értékek becsülésére nevel. Programunkban tehát központi kérdés a közvetlen környezet megismerése az érzékelés, a többoldalú tapasztalatszerzés. A természetes gyermeki megnyilvánulások sorában a játék és a mozgás a két legfontosabb. A játék elválaszthatatlan a mozgástól, mivel a mozgás, a testséma és az én megismerése, a percepció, a gondolkodás és a beszédfolyamatok fejlődése mind-mind játékba ágyazódik. Összekapcsolódnak a korai tanulás folyamataival, hiszen a mozgás és a játék során a gyermekek tapasztalatokat gyűjtenek a környező világról, fejlődnek érzékszerveik. A gyermek legfőbb és elsődleges tapasztalati forrásának tehát a játékot és mozgást tartjuk. Elgondolásunk szerint minden helyzetben felhasználhatók a képességek kibontakoztatására, az értelem, az érzelem, az akarat formálására. Az alapprogram irányelveit figyelembe véve biztosítja a nemzetiségi családok befogadását.

12

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése „Meg kell tanulnunk a gyermek szemével látni és fülével hallani Meg kell tanulnunk a gyerekek élményvilágának a szintjén beszélni. Meg kell tanulnunk mindenek előtt azt, hogy ráálljunk a gyermek érzelmi hullámhosszára, megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját, s mindezzel elősegítjük a szabad kommunikációt, a nyitott egyéniség kibontakozását. Ennek feltétele pedig kevesebb, mint a gyermekbe vetett bizalom, az iránta érzett felelősség, amelyből nyílt és derűs légkörben, ésszerű szabályok között, a gyermek felelőssége kicsírázik.” /Mérei Ferenc/ Sajátos nevelési igény fogalma: 121. § (1) E törvény alkalmazásában „ 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;” Célunk: A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a többi óvodással együtt azonos óvodai csoportban, a programban meghatározott elvek és célok szerint, biztosítva részükre a speciális fejlesztés lehetőségét. A tehetséges gyermekek fejlesztési lehetőségének biztosítása. Elveink: Intézményünkben vállaljuk annak a gyermeknek az integrációját, aki hallássérült, vagy beszédfogyatékos. Az integrációt az egész nevelőtestület vállalja, biztosítva a nem pedagógus dolgozók részéről is a nyugodt érzelmi támaszt nyújtó légkör megteremtését.

13 Az SNI-s gyermekek fejlesztendő területeinek megfelelő stimulációt és kondicionálást, a fejlesztés folyamatosságát, rendszerességét biztosítani kell. Csoportszervezés elvei Csoport létszámhoz viszonyítva csoportonként:      

Egy hallási fogyatékos gyermek Egy beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek Az integrálhatóság minden esetben egyéni döntést igényel, figyelembe véve az összes körülményt Csoportba való beosztás előtt az óvónők személyesen találkoznak a kisgyermekkel és a szülőkkel. Csoportkialakításhoz a vezető óvónő figyelembe veszi az óvodapedagógusok véleményét. Három hónapos próbaidővel történik a felvétel. A sajátos nevelési igényű gyermek befogadása, segítése nem jelenthet túlzott terhet a csoportban élő gyerekek, felnőttek számára.

Az integrálás feltételei:  Hallásvizsgáló, Beszédvizsgáló és Tanulási képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján óvodai nevelésben részt vehetnek.  Társak között nevelhetőek, önmagukra illetve társaikra nem jelentenek veszélyt.  Közös tevékenységbe részben vagy teljesen bevonhatóak  Szükségleteiket képesek jelezni a társak és az óvodapedagógusok felé  Elemi szinten, óvodapedagógusi segítséggel el tudják látni magukat  Kommunikációs kapcsolatot tudnak teremteni az óvodapedagógusokkal, társaikkal, illetve kontaktust lehet teremteni velük Hallási fogyatékos gyermekek nevelésének alapelvei:  Enyhe, közepes, súlyos fokban hallássérült-nagyothalló gyermek /hallásszint 30-45dB, 45-60dB, 65-90dB/  Beszédértés, szájról olvasás, hallási figyelem, emlékezet, érthető kiejtés kialakítása

14  Nyelvi kommunikáció megindítása, szókincsbővítés, konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszer használata szurdopedagógus segítségével Beszédfogyatékos gyermek, megkésett beszédfejlődésű gyermekek nevelésének alapelvei:  Anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelés biztosítása. /diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia prevenció, grafomotoros fejlesztés, mozgás, vizuomotoros fejlesztés/ Az integráció tárgyi feltételei: Eszközök, felszerelések Beszédfogyatékosok Tükör 120X180 Logopédiai alapkészlet Hallási fogyatékosok Dallamíró Hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés Vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék Különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó Nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz Szurdologopédiai eszközök

Mennyiségi mutató Csoportonként 1db Csoportonként 1db Csoportonként 1db Óvodánként 1db Gyereklétszám szerint 1 Óvodánként 1 db

Óvodánként 1 db Csoportonként 1 db

Az integráció személyi feltétele: Gyógypedagógus:  Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását  Folyamatos kapcsolatot tart és együttműködik a csoportban dolgozó pedagógusokkal, hospitál a csoportban

15  Javaslatot

tesz

gyógypedagógiai-speciális

módszerek

alkalmazására  Egyéni és csoportban történő fejlesztést végez a sérülésnek megfelelően  Kapcsolatot tart a szülőkkel  Segítséget nyújt a speciális eszközök kiválasztásában  A programban meghatározott módon, nyomon követi a gyermekek fejlődését Szülők:  Folyamatosan együttműködik az óvodapedagógussal és a gyógypedagógussal  Segíti gyermekének beillesztését  Gyermekét rendszeresen hozza óvodába a házirendben meghatározottak szerint  Szükség esetén jelenlétével segíti az óvodai rendezvényeken (ünnepek, kirándulások, színház) gyermeke részvételét  A hallássérült gyermek részére minden nap biztosítja a készülék megfelelő műszaki állapotát Intézmény fenntartó:  A sérülésnek megfelelő gyógypedagógust folyamatos biztosítja  Biztosítja a szükséges speciális eszközöket Az intézményi közösség:  A pedagógusok tájékozódnak a gyermek beszédállapotáról, azokról a speciális feladatokról, melyeket a mindennapi nevelés, oktatás során szem előtt kell tartani.

16  A csoportban dolgozó pedagógus folyamatosan kapcsolatot tart a gyógypedagógussal, szükség szerint egyéb szakemberrel.  A speciális módszerek, differenciált foglalkozás mellett az egyéni haladási ütemet biztosítja  Különösen figyel beszédének tempójára, artikulációjára, az utasításainak megfogalmazására, kerülje a túlzott verbalizmust  Attitűdje elfogadó, mely segíti a gyermek közösségi életbe való beilleszkedését  Személyiségének, viselkedésének tükröznie kell a gyermekek és a csoportban dolgozó nem pedagógus dolgozók felé is az inkluzív magatartás mintáját.  A nem pedagógus dolgozók a szükséges feladatokat a csoportban dolgozó pedagógusokkal megbeszélik, elősegítik a derűs érzelmi biztonságot adó légkör megteremtését. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: Az iskolába lépés feltétele minden SNI-s gyermek esetében a Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság véleménye. A hallássérült és beszédfogyatékos gyermek sajátos nevelési igényei következtében a programban megfogalmazott várható fejlődési eredményektől eltérően figyelembe kell venni:  Szóbeli közlések, utasítások megértése  Kognitív képességek/ akusztikus figyelem, emlékezet/  Verbális képességek, grammatika  Gyermek

beszédének

érthetősége,

szavak,

mondatok,

összefüggő beszéd szintje, utánmondás, spontán beszéd  Speciálisan képzett szavak használata  Beszéd formai oldala

17  Beszédértés cselekvésben-térben, síkban  Beszéd

tartalmi

oldala,

grammatikai

struktúrájának

fejlettsége A sérülés specifikus fejlesztés elvei, feladatai: Egyéni fejlesztési tervelemei:  Illeszkedik a nevelési programhoz  A gyermekek érzelmi belső motivációjára épít  Lehetőség

szerint

a

gyermek

spontán

tevékenységéhez

kapcsolódik  Óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, következetes alkalmazást igényel  Elősegíti és biztosítja gyermek jó közérzetét Amennyiben a szakértői és rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján a diagnózis BNO kóddal szerepel a fejlesztési tervet a gyógypedagógus készíti el a jogszabályban előírt formanyomtatvány alkalmazásával. Amennyiben BNO kód besorolás nem szerepel a diagnózisban óvodapedagógus, készíti el az egyéni fejlesztési tervet. A fejlesztési tervnek tartalmaznia kell:  Gyermek neve  Óvodai felvételének ideje  Szakértői bizottság megnevezése, a szakvélemény dátuma  Felülvizsgálat ideje  Diagnózis, vizsgálati eredmények  Fejlesztendő területek  Fejlesztési ütemterv havi bontásban  Elért eredmények

18

Intézményben végezhető egyéni fejlettséget mérő vizsgálatok, eszközök MÉRŐESZKÖZ KI VÉGEZHETI DIFER Mérő biztos megfelelő végzettséggel

GMP

Megfelelő oklevéllel

SINDELAR

Megfelelő oklevéllel

Egyéni Csoportvezető fejlettséget mérő óvodapedagógus eszközök ok

TSNT Diszkalkulia

Szociometria

MIKOR Nagycsoportba n bemenetkor és kimenetkor. Kivéve az SNI gyermek Nevelési Tanácsadó, óvodapedagóg us vagy szülő kérésére Akkor, ha utána a mérő a fejlesztést is biztosítja Minden évben, folyamatos magfigyelés alapján

MIVEL A hozzátartozó mérőeszközzel

A hozzátartozó mérőeszközzel

A hozzátartozó mérőeszközzel Az óvodai fejlesztőpedagóg us által elkészített eszközökkel

Megfelelő oklevéllel Megfelelő oklevéllel óvodapedagógus

Középső és Játékkal nagycsoportba. Félévkor és tanév végén.

Kíváncsi láda Tehetségazonosí Óvodapedagógus Középső Mérőeszközzel tó eszköz Megfelelő csoportban év végzettséggel végén.

!

19

5 1. A program rendszerábrája A program célja, Gyermekképe és ovodaképe Irányelveink Integrált nevelés célja, irányelvei Tehetségazonosítás

A nevelés feladatai  Az egészséges biztonságos életmód kialakítása  Az érzelmi erkölcsi nevelés  Hagyományok, ünnepek  Anyanyelvi nevelés

A program tevékenység-formái  Játék  Tanulás  A külső világ tevékeny megismerése  Mozgás  Vers, mese, dramatikus játék bábozás  Ének-zene, zenehallgatás  Rajzolás, mintázás, kézimunka  Munka jellegű tevékenység

Óvodánk gyermekvédelmi feladatai SNI integráció megvalósítása

A program kapcsolatrendszere

Család

Integrációt segítő Bölcsőde, iskola, intézmények művészeti iskola, közművelődési intézmények

A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végére

20

2. Helyzetelemzés A Virág árok Óvoda épületei Budapesten, a második kerületben, a forgalomtól távolabb, a Pasarét fölött a Törökvész déli lejtőjén találhatók. Hajdan reprezentatív villa, és családi villaként működtek. Napjainkban, többszöri átalakítással sajátos stílusú, egyedi, korszerű, tágas, barátságos, hívogató gyermekintézménnyé váltak. Az épített és a hozzájuk tarozó természeti környezeti elemekkel együtt, sajátos pedagógiai mikroklímát nyújtanak, az óvodába járó gyermekeknek. 2.1. Tárgyi feltételrendszer, épület, eszközállomány A fenntartó támogatása és az óvónők sikeres pályázatai teszik lehetővé tárgyi feltételeink folyamatos bővítését, a célkitűzéseink megvalósítása érdekében. Ezek:  udvari mozgásfejlesztő mászóka tervezése és felépítése,  különböző készségeket, képességeket fejlesztő játékok bővítése,  a gyermekek fejlesztését szolgáló eszközök bővítése (tornaterem, nagyítók, hangszerek, mikroszkópok, ,  a szakkönyvek gazdagítása korszerű, naprakész, minden témát érintő könyvekkel. A technikai felszereltség megfelelő: számítógép, fénymásoló, telefon, fax áll rendelkezésünkre. Megfelelő munkakörnyezet biztosítását, olyan helységek létrehozását ahol nyugodt körülmények között szervezhetünk logopédiai és fejlesztő foglalkozásokat, szülői és testületi megbeszéléseket.

2. 2.2. Személyi feltételrendszer Virág árok 8.: Az óvoda pedagógiai munkáját egy vezető, 8 óvodapedagógus ebből egy vezető-helyettes. Valamennyien rendelkeznek az előírt képesítéssel. A nevelőtestület tagjaira jellemző a nyitottság, a megújulásra törekvés, a szakmai önképzés igénye. Intézményünk rendelkezik az KMK 277/97. 12. számú rendeletében megfogalmazott továbbképzési tervvel.

21 A foglalkoztatott dolgozók közül 8 fő technikai dolgozó: 1,5 fő gazdasági ügyintéző, 6 fő dajka, 0,5 fő karbantartó és fűtő. Az óvoda összlétszáma 15,5. fő Az intézmény valamennyi munkatársa, minden területen rendelkezik munkaköri leírással. Virág árok 15. Az óvoda pedagógiai munkáját 10,5 pedagógus végzi: 9 óvodapedagógus, 1 vezető-helyettes, 0,5 gyógypedagógus, és 0,5 gyermekvédelmi felelős végzi.. Valamennyien rendelkeznek az előírt képesítéssel. A nevelőtestület tagjaira jellemző a nyitottság, a megújulásra törekvés, a szakmai önképzés igénye. Technikai dolgozók száma 6,5 fő dajka, 0.5 fűtő és karbantartó. Munkájukkal hozzájárulnak óvodai nevelésünk eredményes megvalósításához. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a különböző nemzetiségből érkező gyermekek kultúrájának, anyanyelvének megismerésére

22

3. Óvodánk nevelési rendszere 3.1. A nevelés keretei 3.1.1. Egészséges életmód alakítása Célunk: A gyermekek életkorát és egyéni szokásait szükségleteinek kielégítését figyelembe véve a megfelelő óvodai életritmus kialakításával az egészséges testi - lelki - szellemi fejlődés biztosítása. Egészséges életvitel iránti igény kialakítása. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása és a környezettudatos magatartás megalapozására.. Elveink: A célszerűen beosztott napirenddel, az edzéssel, a kiegészítő zöldség és gyümölcsfogyasztással, elősegítjük a gondozáshoz kapcsolódó és az arra épülő egészséges életmód kialakítását. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően, a családdal együttműködve alakítjuk ki. Óvodába lépéskor a szülők anamnézis lapot töltenek ki a gyermekükről, és folyamatosan tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről és igény szerint segítséget nyújtunk. Az új környezet elfogadását, a közösségbe való beilleszkedést a családos beszoktatással segítjük. Derűs, megértő, bensőséges együttlétet, érzelemgazdag légkört igyekszünk teremteni, amelyben a mindennapok cselekedetei szokásalakító gyakorlattá válhatnak, ahol a gyermek jó közérzettel, örömmel végezheti tevékenységeit. Megfelelő helyet, elegendő gyakorlási lehetőséget biztosítunk a testápolás, öltözködés, étkezés szokásainak elsajátítására. Az egyes cselekvések vagy cselekvéssorok megtanulása, azok beépülése a kívánt szokásrendszerbe, attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek a kialakítandó szokásokat gyermek közelivé tenni. A szabályok játékos tudatosítása és gyakorlása a legcélravezetőbb, melynek mozzanatai:  a szabályismertetés, szemléltetés,  a gyermek és az óvónő együttes próbálkozása,  játékos hangulatú gyakoroltatás,  aktivitás fokozása.

23

Mindezen a műveletek fegyelmezett kivitelezése érdekében van szükség A gyermekek egészséges fejlődéséhez tartozik a helyes: táplálkozás, testápolás, öltözködés, pihenés. Táplálkozás: A napi háromszori étkezést, gyümölcs vagy zöldségfogyasztással egészítjük ki a gyermekek vitaminigényét a szülők segítségével. Ebben a korban próbáljuk tudatosítani a helyes táplálkozás fontosságát, mint az egészség megtartás fontos eszközét, őrzését. Ezzel is elősegítjük az egészséges táplálkozás kialakítását. Reggeli folyamatosan érkezéstől 9 óráig Ebéd uzsonna - meghatározott kezdéssel Zöldség,- és gyümölcsfogyasztás délelőtt Testápolás: A személyi higiéné szokássá alakításához az alapvető feltételeket biztosítjuk - egyszemélyi használati eszközök (jellel ellátott törölköző, fésű, fogkefe, fogmosó pohár, egyéni tornafelszerelés, ágynemű, alvóruha, váltóruha, cipő) A készségek kialakításához, a cselekvéssor gyakorlásához, szükségleteiket fokozatosan, saját tempójukban önállóan végzik , szükség szerint felnőtt segítségével. Öltözködés: A réteges öltözködés fontosságát hangsúlyozzuk, a ruházat igazodjon a hőmérséklethez, biztosítsa a gyermek szabad mozgását és óvja meg a sérülésektől. Pihenés: Az alvás illetve a passzív pihenés biztosítása óvodai életünk szerves része, ezért nagy gondot fordítunk a pihenéshez szükséges kiegyensúlyozott, feszültségoldó hangulatra. Életkoruknak megfelelően a Virág árok 8. épületében külön hálótermekben a Virág árok 15. épületében a csoportszobában biztosítjuk a mindennapi nyugodt pihenés feltételeit (szellőztetés, alvást segítő altatódal, mese). A gyermekek különböző alvásigényét figyelembe vesszük. A nyári időszakban az iskolába felvett gyermekeknek lehetőséget biztosítunk, hogy igény szerint pihenjenek.

24

A gyermek edzettségének biztosítása és egészségének védelme: Az egészség megőrzéséhez, a szervezet ellenálló képességének növeléséhez elengedhetetlenül szükséges a gyermek edzése. Minden évszakban elegendő időt biztosítunk az időjárástól függetlenül a szabad levegőn tartózkodásra. Ehhez aktív, mozgásra ösztönző környezetet teremtünk óvodánk játszóudvara révén. A szabad levegőn tartózkodás biztosítja a napfényt is a gyermek számára. Tavasszal és kora ősszel minden alkalmat megragadunk, hogy minél több napfényhez jussanak a gyerekek. Az edzés különböző fajtáit tudjuk biztosítani, a lég,- a nap,- a vízfürdőzést. Az udvarunkon lévő fák lombozata és a homokozó fölé épített fényvédők óvják a gyermekeket a nap káros hatásaitól. Nyári időszakban a zuhanyzásra és a pancsolásra az udvaron lehetőséget teremtünk. Az óvodai tartózkodás során a megbetegedés kezdeti jelei lehetnek (láz, fájdalom, bágyadtság, bőrpír, kiütés, hányás, hasmenés, fejfájás, piros váladékos szem, „élősködők”). Ezekben az esetekben elsősorban a szülőket értesítjük, súlyosabb esetben az orvoshoz fordulunk. A közösségben megbetegedett gyermeket, egy felnőtt felügyelete, fokozott gondoskodása, gyengédsége veszi körül mindaddig, amíg a szülő megérkezik. Tisztálkodás: A várható eredmény 3-4 éves kor végén         

Segítséggel mossák, kezüket, arcukat Megfelelően használják a szappant Ügyeljenek a mosdó rendjére Szükség esetén használják a körömkefét Segítséggel tűrjék fel a ruhájuk ujját Próbálják szárazra törölni kezüket Segítséggel használják a zsebkendőt Próbálkozzanak a fésülködéssel Megfelelően segítséggel használják a WC papírt

A várható eredmény 4- 5 éves kor végén  A nap folyamán rendszeresen mossanak kezet (étkezés előtt, különböző tevékenységek és WC használat után)  Ügyeljenek a száraz kéztörlésre

25    

Tisztálkodás előtt és után a ruhájuk ujját tűrjék fel és le Tisztálkodási eszközöket használat után tisztán teszik el Önállóan mosnak fogat Használják a zsebkendőt, és folyamatosan gyakorolják a helyes orrfújást igény szerinti segítséggel

A várható eredmény óvodáskor végén  Váljék igényükké a tisztálkodással és a tisztálkodás eszközeivel gyakorolt szokások betartása  A különböző tisztálkodási eszközöket és az evőeszközöket készségszinten használják, és kulturáltan étkeznek. Önkiszolgálás A várható eredmény 3-4 éves kor végén  Segítséggel megismerik és használják az egyes használati tárgyak alkalmazását az önkiszolgálás különböző műveleteit, azok sorrendjét  Kulturált étkezési szokásokat sajátítanak el A várható eredmény 4-5 éves kor végén  Az önálló munkavégzés szokásai kialakulnak a gyerekekben  A naposi munka egyes részleteit elsajátítják A várható eredmény az óvodáskor végén  Önállóan tevékenykednek  A számukra elvégezhető feladatokat észreveszik, segítenek társaiknak, a felnőtteknek  Önkiszolgálást teljes önállósággal látják el  Szűkebb és tágabb környezetükben kialakul az esztétikus és tisztaság iránti igény Étkezés A várható eredmény 3-4 éves kor végén:  Önállóan kiszolgálják magukat edényekkel, evőeszközökkel  Önállóan esznek, isznak

az

étkezéshez

szükséges

26  Megpróbálják eldönteni miből mennyit, kérnek  Önállóan próbálják a villát használni A várható eredmény 4-5 éves kor végén    

Étkezés közben ügyelnek az asztal és a környezet rendjére Csukott szájjal rágnak Segítséggel töltenek a kancsóból Biztonsággal használják a kanalat és a villát

A várható eredmény az óvodáskor végén  Az evőeszközöket készség szinten használják  Étkezés közben kulturáltan viselkednek, igényükké válik az asztal és környezetük esztétikus rendje, tisztán tartása  Az ételt önállóan szedik maguknak a tálból Öltözködés A várható eredmény 3-4 éves kor végén    

Ruhájukat önállóan leveszik, és segítséggel felveszik Próbálkozna a ruhájuk ki és begombolásával Cipőjüket fel és lehúzzák Segítséggel a ruhájukat a megfelelő helyre teszik

A várható eredmény 4-5 éves kor végén  Ruhájuk le,- és felvételénél kis segítséget igényelnek  Próbálkoznak a fehérneműjük le és felvételével  Próbálkoznak a cipőjük befűzésével, megkötésével

27

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére :  Önállóan és megfelelően öltözködnek.  A gyerekekben kialakul az esztétikus és tiszta környezet iránti igény.  Cipőjüket befűzik és megkötik  Sorrendben, önállóan öltöznek, vetkőznek  Ruhaneműjüket rendben tartják  Környezettudatos magatartás Napirend: Az óvodai napirendben, megfelelő tevékenységek és rugalmas időkeretek biztosításával az optimális életritmus kialakítására törekszünk. A rendszeresen visszatérő, ugyanabban az időben végzett tevékenységek érzelmi biztonságot nyújtanak, segítik a gyermeket eligazodni az időben, ritmust adnak napjának. A napirend rugalmasságával lehetővé válik, hogy minden gyermek egyéni igény és tempó szerint végezze a tevékenységeket. Játék, szabadon választott 6. 00 tevékenység

Gondozás, étkezés

12.00 12.00

15.15 Játék, szabadon választott 15.15 tevékenység 18.00

Folyamatos étkezés mindennapos testnevelés, kezdeményezés, kötött foglalkozások, irányított játékos tevékenységek, egészségmegőrzés, udvari tevékenység, séta Folyamatos bejövetel, előkészületek az étkezéshez, étkezés, előkészületek a pihenéshez, tisztálkodás, ágynyugalom, ébredés, tisztálkodás, mindennapos testnevelés Uzsonnázás Játék hazamenetelig levegőzés

Csoport érdekében rugalmasan változtatható a napirend.

28

Hetirend: Középső csoport

Kiscsoport

Nagycsoport

Vers, mese, dramatikus Vers, mese, dramatikus Vers, mese, dramatikus játék 2

játék 2

játék 2

Külső világ tevékeny Külső világ tevékeny Külső világ tevékeny megismerése 2 Rajzolás,

megismerése 1

mintázás, Rajzolás,

megismerése 2

mintázás, Rajzolás,

mintázás,

kézimunka 2

kézimunka 1

kézimunka 2

Ének-zene,

Ének-zene,

Ének-zene,

zenehallgatás 2

zenehallgatás 1

zenehallgatás 2

Testnevelés 1

Testnevelés 1

Testnevelés 2

Matematikai látás és Matematikai látás és gondolkodásmód

gondolkodásmód

alapozása 1

alapozása 1

Minden nevelési területnek megvan a maga napja, és erre épülnek az egyéb nevelési területek komplexen. Így biztosítjuk a gyermek számára az önkéntességet és a szabad játék lehetőségét. A kiscsoportban a foglalkozások kötetlen formában történnek. Középső csoportban folyamatosan fokozatosan történik a kötött foglalkozások bevezetése. Nagycsoportban kötött formában történik a foglakozás frontálisan vagy mikrocsoportban.

29

3.1.2. Érzelmi és erkölcsi nevelés Célunk: A szocializáció folyamatában a gyermekek szociális érzékenységének, képességeinek, tulajdonságainak, egyéni érdekeinek kibontakoztatása a közösségen belül. A bővülő tapasztalatok, a szélesedő kapcsolatok által az érzelmek differenciálódásának megnyilvánulása, erősítése. A természeti-, emberi-, tárgyi környezet esztétikájának, értékeinek felfedeztetésével, a környező világgal való pozitív töltésű érzelmi viszony megalapozása. Az óvoda a gyermekek nyitottságára építve értéket közvetít a hazaszeretet és a szülőföldhöz, való kötödéshez. Elveink: Az óvodába lépés időszakában a gyerekkel való közvetlen kontaktus, és a családdal való együttműködés segíti a beszoktatást. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodai környezettel, társaikkal, és az óvónőkkel. Ez az átmeneti időszak a szülő jelenlétében mindaddig tart, míg a gyermeknek erre szüksége van. Ha a csoport életét nem zavarja a szülő, nem zárkózunk el az alkalmankénti ott-tartózkodásától sem. Ezáltal belülről is látják az óvodánk mindennapjait, és bepillanthatnak az óvodapedagógus nevelőmunkájába. Így munkánk folyamatos együttműködési alapot tud teremteni az óvoda és a család között. A család érzelmi biztonságából kikerülő gyermek könnyebben találja meg helyét új környezetében, fokozatos beszoktatással. Az óvodapedagógus és a munkáját segítő dolgozó elsőszámú modell, leghatásosabb példa, ezért fontos számunkra az esztétikus megjelenésünk, viselkedéskultúránk, beszédstílusunk. A barátságos, nyugodt légkör megteremtésével érzelmi biztonságot nyújtunk. Az óvoda iránti pozitív érzelmek kialakulása állandó értékrend; a tapintat, a törődés, a szeretetteljes fogadtatás nemcsak óvónőink, hanem az óvoda minden dolgozója számára fontos. Mindezek elősegítik a közösségen belüli szokások alakítását, normák elfogadását. Elsősorban a gyermek érzelmeit kell figyelembe vennünk, megértenünk. Magyarázatunkban a dolgok pozitív oldalát jelenítjük meg. Közös élményekre épülő tevékenységek megszervezésével biztosítjuk a közösségi magatartás fejlődését, a másokra figyelést, különbségek elfogadása tisztelete a segítségadás és segítség elfogadását. Jelentős szerepe van ebben a születésnapok megünneplésének, és az óvodai hagyományok ápolásának. Az ünnep örömét bensőségesebbé teszi óvónőink közös hangszeres muzsikája, éneklése, mesedramatizálása, bábozása. Fontos számunkra a

30 kialakult gyermek-barátságok segítése, erősítése. Ezekben, a kapcsolatokban tanulja meg a gyermek, érzelmi elfogadásból, saját akaratát alávetni másoknak. Feladatunk a nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, közösségbe való beilleszkedésének segítése. A gyermekek számára természetessé válik az évek során, hogy minden gyermek más. Más egyéni és külső tulajdonságokkal rendelkezik, s így egyéniségével, és különbözőségével együtt elfogadható, szerethető. A szociális érzékenység kialakulása segíti a másság elfogadását. Kialakul a gyermek véleménye másokról, és önmagáról. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:  Szeretnek óvodába járni, együttműködnek, és kapcsolatot teremtenek társaikkal és a felnőttel.  Feladattudata kialakulóban van, megérti a feladatokat, és egyre eredményesebb az önálló feladatvégzésben.  Szükségleteit késleltetni tudja.  Kialakul a csoport élete iránti érdeklődés, melyben helyesen alkalmazzák a magatartás szabályait.  Tisztelettudóan viselkednek a felnőttekkel.  Természetes szükségletté válik a közös tevékenységben való aktív részvétel és segítségnyújtás.  Állandó értékrend elfogadása 3.1.3. Hagyományok, ünnepek Hagyományaink

az

óvodai

élet

mindennapjaiból

kiemelkednek.

Ünnepeink külsőségeikben és tartalmukban olyan visszatérő élményeket jelenthetnek gyermekeinknek, amelyek erősítik közösségi érzésüket s életre szóló élményt, adnak. A közösen átélt élmények a gyermekeket érzelmileg gazdagabbá, fogékonyabbá teszik. Az ünnepekre való készülődés a gyerekekkel közös tevékenység, melyben együtt tervezzük, készítjük a hagyományokat, idéző jelképeket. Így tesszük örömtelivé a várakozást

31 Eseménynaptár Augusztus 20 Szeptember

Családlátogatás az új tanévre felvett gyerekeknél igény szerint Összevont szülői értekezlet az új tanévre felvett gyerekek szüleinek. Csoportos szülői értekezletek. Tanévnyitó nevelési értekezlet.

Október

Almaszedés Állatok világnapja Ősz búcsúztató. Mikulás ünnepség Karácsony

November December Január

Nevelési értekezlet. Fogadóórák (Iskolába készülő gyerekek szülei részére)

Február

Farsang - táncház Szülői értekezletek Nemzeti ünnep - megemlékezés Víz napja

Március Április

Húsvét Föld napja Nagycsoportosok iskolalátogatása Előjegyzések Anyák napja . Madarak és Fák napja Gyermeknap Iskolába készülő gyerekek búcsúztatása Korcsoportonként évzáró Tanévzáró értekezlet Pedagógus napi kirándulás Bölcsődések fogadása Születésnapok Évszakonkénti kirándulások Nagycsoportosoknak MADARÁSZOVI szülői támogatással

Május

SzeptemberJúnius

Szeptember Június

Színházi és kulturális programok szervezése

32 3.1.4. Anyanyelvi nevelés "Hipnotikus hatása van a szónak. A gyermekeknek mindegyik szimbólum. Ami a felnőttnek eszköz, az neki varázsos játék". / Kosztolányi Dezső / Célunk: A gyermekek kommunikációs kedvének fenntartása ösztönzése, biztonságos önkifejezésének megalapozása és a beszéd tartalmi részeinek gazdagítása. Elveink: A nyelv, az anyanyelv gyermekeink személyiségének lényeges formáló tényezője. A nyelv segíti a környezetbe való beilleszkedésben, az életformák, a viselkedési szabályok megismerésében. Így a szocializáció folyamán az anyanyelv a környezettel való érintkezés, az önkifejezés, a gondolkodás legfőbb eszközévé válik. Az anyanyelv elsajátításának első színtere a család, mely döntően befolyásolja a gyermekek anyanyelvi kultúrájának kialakulását. Az óvodába lépő gyermekek már rendelkeznek bizonyos fokú kommunikatív képességgel, ami minden kisgyermeknél más és más szintű. Ezért elengedhetetlen a család nyelvi kultúrájának megismerése, melyet minél több találkozással, beszélgetéssel valósítunk meg. A gyermeknek az óvodai társas környezetre, társas kapcsolatokra is szüksége van ahhoz, hogy létrejöhessen a teljes értékű emberi beszéd. Nyelvi fejlődésüket pozitívan befolyásolja a gyermekre figyelő, jó beszédpéldát adó, választékosan kifejező, nyelvi magatartásunk. Törekszünk, hogy verbális és metakommunikációs közléseink összhangban legyenek, mert így lesz hiteles a mondanivalónk. Közölnivalónk igazságérzete, érzelmi töltése a tekintetben, a testbeszédben jut kifejezésre. Különös gondot fordítunk az érzelmek kinyilvánítására (testi közelség, simogatás, érintés, mimika). Olyan oldott, szeretetteljes, szóbeli közlést, kiváltó légkört teremtünk, amelyben fejlődik és fejleszthető a gyermekek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége és kifejezőkészsége. Valljuk, hogy az ilyen elérhető minta és légkör a nyelvelsajátítás feltétele. Az anyanyelv használata végig kíséri óvodánk mindennapi életét, beépül a gyermekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, a társakkal és a felnőttekkel való kapcsolataiba. Valamennyi tevékenységet átszövi.

33 Lehetőségek: - irodalmi nevelés (az élményszerűen, színesen elmondott versek, mesék kialakítják az igényt, a többszöri irodalmi alkotás meghallgatására - a népmesékben ízes, népies kifejezéssel ismerkedhetnek meg a gyermekek, melyek gyarapítják passzív szókincsüket - a versismétlés, a mesedramatizálás, a bábozás segíti az összefüggő, folyamatos beszéd gyakorlását) - zenei nevelés (a mondókák, a ringató dalok által egyszerre hallják a nyelv zenéjét, ritmusát a dallamvisszhang, kérdés-felelet, dallambújtatás a belső hallásra tereli a figyelmet, és ez a belső beszéd elsajátításában segíti a gyermekeket) - vizuális nevelés (a gyermekek figyelmének az adott témára való irányítása beszélgetéssel történik, ilyenkor alkalom adódik ismereteik, tapasztalataik önálló elmondására) - a környezet tevékeny megismerése (gyakorolhatják a tárgyak, anyagok, rokoni kapcsolatok megnevezését, a minőséget jelölő és viszonyító szavakat, a birtokviszony kifejezését - élményeiket, megfigyeléseiket megfogalmazzák) -

matematikai nevelés (matematikai fogalmak, kifejezések elsajátítását segíti, határozatlan számnevek, egyes szófajok, melléknév fokozása, névutók helyes használata)

- testnevelés (a szókincsbővítéshez járul hozzá a sok testnevelési szakkifejezéssel). A kommunikációs készség fejlesztésére tudatosan felhasználjuk a játékot, megőrizve annak spontán jellegét. A hétköznapi beszédszituációkkal, az élményszerző alkalmakkal, a környező világ felfedeztetésével és az anyanyelvi játékok játszásával gazdagítjuk a gyermekek aktív és passzív szókincsét, fejlesztjük a helyes mondatszerkesztést, a beszédészlelés és beszédértés képességét. A fejlesztő anyanyelvi játékok szervezésekor ügyeljünk arra, hogy szórakoztatóak, játékosak legyenek, s ne váljanak unalmas nyelvhasználati gyakorlattá. Legfontosabb feladatunk a gyermekek beszélővé és hallgatóvá nevelése. Figyeljenek oda mások beszédére. Kapjanak bátorságot mások előtt beszélni és érdekeset mondani, szerezzenek a beszédben jártasságot.

34

A fejlődés várható eredménye 3-4 éve kor végére     

Szívesen beszéljenek Értsék meg a hozzájuk intézett egyszerű kérdéseket Egyszerű kérdésekre tudjanak tőmondatokban válaszolni Beszéljenek élményeikről Ismerjék környezetükhöz tartozó tárgyakat , a megszokott jelenségek nevét  Megfelelő hangerővel beszéljenek A fejlődés várható eredménye 4-5 éves korban    

Gondolataikat érthetően tudják kifejezni Lehetőleg türelmesen hallgassák meg társaik beszédét Beszédük érthető legyen Értsék és használják a környezetükben előforduló szavakat, kifejezéseket a kialakult helyzetnek megfelelően  Néhány gyűjtőfogalom jelentését ismerjék A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  a beszéd használatára igényesek, örömet jelent számukra a verbális kifejezés  érthetően, folyamatosan, összefüggő mondatokkal képesek kifejezni önmagukat,  minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot  életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni önmagát  megfelelő szókinccsel rendelkeznek, amely lehetővé teszi gondolataik érthető kifejezését,  képesek türelmesen végighallgatni beszélőtársuk mondanivalóját, párbeszédet folytatni  nonverbális eszközökkel színesítik közléseik tartalmát,  tisztán, artikulálva beszélnek.

35

3.2. A program tevékenységformái 3.2.1. Játék "A játék Az különös Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható, gomb és gömb és gyöngy, gyűrű. Bűvös kulcs és gyertyalángja, színes árnyék, ördöglámpa." /Kosztolányi Dezső/ "A játék, mely oly könnyű a gyereknek s oly nehéz a felnőttnek". /Rubinstein/ Célunk: A gyermek saját elképzeléseinek, vágyainak, önállóságának, kreatív ötleteinek kibontakoztatása, önkéntes, örömmel végzett játéktevékenységben, lehetőségekben. Elveink: A játék gyermekeink olyan spontán, szabadon választott, külső kényszertől mentes tevékenysége, amelyet magáért a tevékenységért folytat, melyet feszültségcsökkenés és örömszerzés kísér. Keretei között bontakoznak ki a fejlettebb tevékenységek – a munka, tanulási, előfeltételei, mert benne minden tanulási tartalmi ismeret, játékosság, készség megjelenik. Új ismeretre serkent, összpontosított figyelemre szoktat. Ezáltal az értelmi, a motoros, a kommunikációs képességek, az akarati tulajdonságok, a szociális magatartás, az önállósulás és tevékenység iránti vágy ebben a tevékenységi formában integráltan és a legintenzívebben fejlődik. A gyermeket hozzásegítjük a tényleges játszás élményéhez. Biztosítjuk a játék feltételrendszerét úgy, hogy gondoskodunk a játék alkotóelemeinek (téma, tartalom) érvényesítéséről. Különös figyelmet fordítunk a személyiségben lejátszódó megnyilvánulások megfigyelésére melyeket tudatosan, felhasználunk a gyermek célirányos fejlesztésére, a gyermek megfigyelésére. Nyomon követjük fejlődésük ütemét és irányát, jellemvonásaik alakulását, a környezetére való reagálását, szociális érettségét. A játék áthatja mindennapos tevékenységeinket.

36 A játékidő folyamatosságával megnöveltük a gyermek elmélyült játékát, lehetőséget adva az elkezdett tevékenység befejezésére. A játék témáját és tartalmát tapasztalataik, élményeik alapján formálhatják, alakíthatják. Kezdeményezéseink a játékra épülnek, melyek a gyermekek érdeklődését, aktivitását, a megismerés, a felfedezés örömét jelentik. A közösen átélt élmények befogadását játékos feldolgozás követi. A játékkal keretet adunk, annak a tapasztalati ismereti és élményanyagnak, melyet a gyermek a saját környezetéből, az általa megismert világból kiemel, újraalkot. Nézőpontunk szerint a játék cselekvő szembesülés a világgal. Élménye, élményt adó közege a környezet tartalmának, témájának meghatározója. A játék során a gyermekkel megismertetjük környezetük természeti, társadalmi alkotóit és összefüggéseit. Játékcselekvésekbe beleépítve tesszük szemléletessé a mindennapi életben felfedezhető valóságot. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása Nyugodt légkör: Az óvodás gyermek személyiségének fejlődéséhez kiegyensúlyozott, derűs légkörre van szüksége. A gyermek csak ott tud felszabadultan játszani, ahol érzi a felnőtt jelenlétét, védő szeretetét, akihez bizalommal fordulhat. A derűs légkörnek a konfliktushelyzetek megelőzésében, csökkentésében, ill. megszüntetésében is nagy szerepe van. A csoportban csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra válását. A gyerekek egész napi hangulatára kihatással lehet az óvoda fogadó légköre. E légkörhöz hozzátartozik a tevékenységi forma szabad megválasztása is. A nyugodt játéknak fontos feltétele annak tudata a gyermekben, hogy játékaikat befejezhetik, vagy olyan helyzetben hagyják, amit majd folytathatnak. A hely biztosítása: A játékhoz térre, helyre van szükség. Az óvodában folyó játék tere a csoportszoba és az óvoda udvara. A csoportszoba lehetőségeit úgy használjuk ki, hogy mindenki nyugodtan tevékenykedhessen, de alkalomadtán könnyen át lehessen váltani egyik tevékenységi formáról a másikra. A hely biztosításánál mindig számba vesszük a csoportszobán kívüli lehetőségeket, ötletes megoldásokkal hasznosítjuk azokat.

37 A bútorokat és a felszereléseket úgy rendezzük el, hogy minél több szabad területhez jussunk. A játszó csoportok elválasztása egymástól pedagógiai szempontból igen fontos feladat. Egyik leghatásosabb módja a kisebb területek létrehozása. Minden csoportban kialakítunk egy nyugodt meghitt báb, illetve mesesarkot, babaszobát konyhai felszerelésekkel, építőteret, ábrázolósarkot, valamint élősarkot. Az udvaron is biztosítjuk az elmélyült, nyugodt játékot és az ehhez szükséges helyet. Az udvar fáival, bokraival, füves területeivel, a sokféle mozgásos és a szerepjátékhoz szükséges játékeszközeivel, mindig kellemes benyomást kelt és játékra ösztönzi a gyerekeket. A gyerekek játéktere itt lényegesen megnövekedik, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több mozgásos tevékenységet végezzenek. Játékeszközök A játék tárgyi feltételei: a játékszerek, a félkészelemek, különböző tárgyak és anyagok. A játékszer motiválja a játékot. A játékeszközökkel folytatott manipuláció közben, illetve a különböző eszközök hatására fejlődik a gyermek. A játékeszközök összeállításánál figyelembe vesszük a gyerekek életkori sajátosságaiból, egyénenkénti fejlettségéből adódó játékfajtákat, játéktémákat. Az eszközök egy részével minden korcsoportban lehet játszani. Más részük viszont szorosan összefügg az életkori fejlettség sajátosságaival. A kiscsoportos gyerekek részére mindenképpen biztosítunk az azonos játékféleségekből 4-5 azonos példányt. Az életkor figyelembe vétele magában hordja a játékfejlődés szempontjainak érvényesítését is. A játéktémák fokozatos bővítésével egyéb eszközöket is kínálunk. Fontos a félkész elemek, és a különböző anyagféleségek biztosítása. A játékidő A gyerekek a nap kezdetétől szabadon választott játékkal játszanak és a játékhoz szükséges időt a rugalmas napirend, biztosítja. Fontosnak tartjuk, hogy legyen idejük elképzeléseik megvalósítására, és így képesek legyenek az elmélyült játékra. Törekvésünk, hogy az időjárástól függetlenül minél több időt biztosítsunk a szabad levegőn történő játéknak.

38 A 3-6-8 éves korban megjelenő játékfajták Gyakorló játék A gyerekek játékaiban keverednek a különböző játékfajták. A gyakorló játék során a gyerekek a környezetük anyagaival, eszközeivel, ezek tulajdonságaival, forma, méret, felület, térbeli kiterjedés, szín, egymáshoz való viszonyával ismerkednek, így a véletlen cselekvéshez örömérzés társul. Ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszöri megismétléséhez, amely szinte ritmikusan jelentkezik. Biztosítjuk a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, s tevékenységeinkkel adunk mintát a játékok helyes használatához. Érdeklődéssel hallgatjuk a halandzsa és szóismétlő játékokat, ösztönözzük a gyermeket újabbak elmondására. Figyelemmel kísérjük minden gyermek játékát, és egyéni fejlődés ütemének megfelelően segítjük, hogy a gyermek játéka a gyakorló játékból a szerepjátékig fejlődjön. Megfigyeljük, hogy egy-egy gyermek hosszú időszakon áttartó gyakorló játékánál milyen részfunkciók fejlődési lemaradása jelent problémát. Szabályjáték Átalakítja a gyermek magatartását, egymáshoz való viszonyát, gyarapítja a természeti és társadalmi környezettel kapcsolatos ismereteket. A gyerekek játszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi - és szabályjátékokat, amelyek szabályai könnyen betarthatók. Olyan szabályjátékokat tervezünk, amelyek a gyerek mozgásigényét is kielégítik. A gyerekeknek megadjuk azt a lehetőséget, hogy ők is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyerekek is. Konstrukciós játék A játékra legyen jellemző a formagazdagság. A kisebb gyermekek konstrukciós játékának célja alárendelt a tevékenységnek, a tevékenység szórakoztatja őket önmagában. Megfelelő tapasztalatok szerzése után, már a szerepjátékban is kitartóbban jelentkezik a „szerepnek” alárendelt viselkedés, természetes lehetőség adódik a kétfajta tevékenység összekapcsolására. A gyerek élje át „az én készítettem” alkotás örömét. A játék sokfélesége az eszközök, és az anyagok változatosságát igényli.

39 Szerepjáték A gyermek a szerepjátékaiban az úgynevezett, mintha viselkedések során képzeletbeli jelentést tulajdonítanak a környezet tárgyainak, és jelenségeinek, s közben megváltoznak azok tulajdonságai is. A tárgyi környezeten kívül emberi tulajdonságokkal, szerepekkel, elvárásokkal és szociális helyzetekkel is szembekerülnek és játékos kísérletezgetésekkel fokozatosan, megismerik azokat. Általuk örömet és szabadságot élnek át, segítik a feszültségek oldását, a bizonytalanságok és szorongások leküzdését, alakítják kapcsolatrendszerüket és segít a konfliktuskezelésében. A közösen indított szerepjáték varázsvilágát úgy bontakoztathatjuk ki, hogy a külvilágban tapasztalt dolgokat a gyermekek következő lépésként, bent a csoportszobában, játék formájában újra átélhetik. Bábozás és dramatizálás A gyermekek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze. Fontos, hogy már az óvodába érkezés pillanatában megismerkedhessenek a bábbal a mi kezdeményezésünk révén. A társas kapcsolatok alakulását a közös bábozások, a közösen készített eszközök, kellékek segítik elő. A gyerekeket ösztönzik a meseélmények, hogy részesei legyenek, és újra átéljék a történetet saját elképzeléseik alapján. Fejleszti mozgásukat, ritmusérzéküket, beszédüket, és elősegíti érzelmi, esztétikai életük alakulását. A bábozás szoros összefüggésben van a dramatizálással, ami a mozgáson és a beszéden alapszik. Dramatizálás közben fejlődik alkalmazkodóképességük, önismeretük és önértékelésük, szervezőkészségük. Gyarapszik szókincsük, árnyaltabbá válik kifejezőkészségük, a felidézett példabeszédek használata közben. Ha szükséges segítjük a gyermekeket a díszlet elkészítésében, a tér berendezésében. Lehetővé tesszük, hogy az aktuális játékhoz a kellékek mindig látható és elérhető helyen legyenek. Figyelemmel kísérjük a gyerekek maguk által kezdeményezett dramatizálását. Barkácsolás A gyerekek által különböző anyagokból, főleg a szerepjátékot szolgáló eszközök készítésének, megmunkálásának művelete. E változatos tevékenység közben a gyerekek ismeretet, és tapasztalatot szereznek az anyagok tulajdonságairól, megmunkálhatóságáról. Elősegítjük, hogy a barkácsolás a szerepjáték és a bábozás természetes eszköze legyen. Megismertetünk sok technikát és munkaformát, élje át a

40 gyermek az alkotás örömét, fejlődjön kreativitása. Figyelemmel kísérjük a gyermekek tevékenységét, és azokba bekapcsolódunk. Megnevezzük a különböző technikákat, eszközöket, a munka közben előforduló téri helyzeteket, relációkat. Tudatosan használjuk ezeket, a fogalmakat, hogy a gyerekek elsajátítsák és maguk is, alkalmazzák. Játéksegítő módszerek, feladatok:  a játékhoz szükséges oldott légkör megteremtése, segítése beszéddel, metakommunikációval,  a napirenden belül összefüggő, hosszantartó játékidő kialakítása,  mobilizálható, változtatható játékterek biztosítása,  a különböző játékfajtákhoz megfelelő eszközök biztosítása,  a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása,  az óvónő irányító, segítő, ötletadó szerepe mindig a játszók igényeihez igazodjon és nyújtson megfelelő élményt a gyermekek játékának fejlesztéséhez,  a 3-6-8 éves korban megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságának figyelembe vételével,  megfelelő feltételek és szabályok létrehozása ahhoz, hogy a gyermekek sokféleséget élhessenek át a szerepekkel való játékban,  az óvónő a játékban vegye észre a fejleszthetőséget, alkalmazza az egyéni bánásmód és a mikrocsoportos foglalkozás módszerét.  a fejlesztő játékok /mozgásfejlesztő, értelmi képességeket fejlesztő/ segítségével szolgálja az emlékezet, figyelem, rész-egész viszonyát, irányok, megfigyelőképesség fejlesztését és ezzel is segíti a tanulási folyamatot.  játékmotívumokra épülő tevékenység létrehozása, kezdeményezése. A fejlődés várható eredménye 3-4 éves kor végén  környezetükben lévő játékeszközöket, tárgyakat felhasználják a játékhoz  a gyakorló játék keretei között kialakulnak a szerepjáték - és konstruáló játék formái, elemei  a hang és beszédritmussal, mozgással egybekötött játékos gyakorlása  játékszerek, eszközök maguk alkotta szabály szerinti rakosgatása  elsajátítják és betartják a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat

41  szívesen játszanak egyedül, egymás mellett vagy két-három gyermekből álló csoportban  a játékhoz önállóan megkeresik az eszközöket, azokra vigyáznak, használatukban általában megegyeznek  képesek egyszerű cselekvések, jellegzetes műveletek, szerepek kezdeményezésére és eljátszására  kis munkaigényű kiegészítő játékszerek készítésében részt vállalnak  képesek néhány jól ismert báb egyszerű mozgatására  képesek különösebb kötöttséget nem igénylő, egyszerű főként mozgásos szabályjátékokban való részvételre  különböző játékszerekből, alkatrészekből képesek építményeket létrehozni A fejlődés várható eredménye 4- 5 éves kor végén  A gyakorló játék elsősorban új játék, eszköz kipróbálásakor, illetve a konstrukciós és szerepjáték elemeiként van jelen  Környezetük egyszerűbb jelenségeit képesek játékukban újra alkotni  Kialakul a kisebb – nagyobb csoportban való együttjátszás igénye  Képesek szerepvállalásra, a cselekvések összehangolására, az egyszerűbb közös játékok megszervezésére, az azokhoz szükséges játékszerek kiválasztására  Segítenek a játékok megjavításában, a szerepjátékhoz szükséges eszközök elkészítésében  Képesek kedvelt mesék, hétköznapi történetek eljátszására, bábok segítségével is  Konstruáló, építő játékelemekből képesek egyszerűbb játékszereket létrehozni  Képesek megélt élményeiket, mozzanataikat szerepjátékban és bábozásban megjeleníteni A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  Élni tudnak annak a lehetőségével, hogy maguk hoznak létre szabályokat, saját maguk a játék vezetői  Tudnak napokon keresztül egyazon játéktémán belül játszani  A maguk által létrehozott tartalmas szerepjátékban tudnak társaikhoz alkalmazkodni, a szerepeknek megfelelően viselkedni

42  Közösségi kapcsolatukat a játék által előírt szabályok, a szerepekhez kapcsolódó viselkedési szabályok vezérlik  Szerveznek és vezetnek mesedramatizálásokat  Maguk által kitalált történeteket eljátsszanak, és a szükséges eszközöket

közös

kitartással,

türelemmel

elkészítik,

munkamegosztásra képesek  Kialakul a közös játék iránti igény, a felelősség és közösségtudat  Bonyolult alkotásokat hoznak létre maguk elképzelése vagy minta alapján  Játékaikban megjelennek a megtanult és elvárt viselkedési szokások,

az

összehangoltabb

teljesítésére érettekké válnak.

és

bonyolultabb

szabályok

43

3.2.2. Tanulás "Ne erőszakkal oktasd... a gyermekeket a tanulmányokra, drága barátom, hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy könnyebben megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama." /Platon/ Célunk: A tanulás spontán és sajátosan szervezett tevékenysége során a képességek fejlesztése, attitűdök erősítése a tanulás iránti vágy, az érdeklődés kielégítése, a tapasztalatszerzés, a gondolkodás örömének átélése. Elveink: A játékosan feldolgozott tanulás középpontjába a gyermeket és az őt körülvevő és az általa megjelenített világot állítjuk. A játékra építve a játék lehetőségeit figyelembe véve gondolkodunk általában az óvodai tanulásról, szükségesnek tartva a tanulást támogató légkör megteremtését és a sajátos szervezésű és struktúrájú tapasztalatszerzési tanulási folyamatot is. Az ismereteket közvetítő tevékenységeket a gyermekek természetes kíváncsiságára érdeklődésére előzetes tapasztalataira és ismereteire építve tesszük vonzóvá. Biztosítjuk, hogy minél több érzékszervvel kapcsolódjanak a megismerés tárgyához. A tanulás tartalmát a közvetlen környezetből vesszük, és ennek megfelelően választjuk ki az alkalmas helyszínt. A tanulást az óvónő és a gyermek kölcsönös egymásra ható tevékenységének tartjuk, melyet mi óvónők szervezünk, irányítunk oly módon, hogy előre tájékozódunk a gyermekek spontán szerzett ismereteiről. A megtervezett, megszervezett tanulási folyamatban igazodunk a gyermek részvételéhez, megnyilatkozásaihoz és egyéni fejlettségükhöz. Bővítjük, rendszerezzük spontán szerzett tapasztalataikat, ismereteiket.  Törekszünk arra, hogy tevékenységeik játékosak legyenek:  jelentsen örömet,  utánozhassa a felnőttet,  kipróbálhassa önmagát,  következmény nélkül javíthasson,  legyen felfedezési alkalma,  szabadon választhasson.  a pedagógus pozitív ösztönzéssel segíti elő a gyermek személyiségének fejlődését. A tanulás során változik, fejlődik a gyermek érzékelése, észlelése, figyelme, képzelete, emlékezete, gondolkodása, kreativitása, érzelmi, akarati élete, cselekvése, magatartása, attitűdje - tehát fejlődik egész személyisége.

44

3.2.3. A külső világ tevékeny megismerése "Az ember is úgy nő mint a fa, gyökérzeteivel kapcsolatai szerteágazó rostjaival. Minél több épebb kapcsolattal szívja a világot, annál magasabb lombot vethet." /Németh László/ Az elmúlt évtizedben jelentős környezeti válságnak lehettünk szemtanúi. Megváltozott az emberek értékszemlélete. A környezet esztétikuma, harmóniájának értéke helyett a fogyasztás került előtérbe. Így a környezet példáival nagyon negatív mintát mutatott gyermekeinknek. Tudjuk, hogy a mai ember az elveszett természeti értékeket pótolni nem tudja, de a még meglévőket odafigyeléssel, szeretettel megvédheti. Ehhez azonban ki kell alakítani egy környezetbarát gondolkodásmódot, mely folyamatot a gyermeki fejlődés legkorábbi szakaszában (az óvodáskorban) kell elindítani, s irányítottan fejleszteni. Felfogásunkban az erre való felkészítés, a környezetorientált értékrendszer kialakítása a külső világ tevékeny megismerésében realizálódik. Célunk: A természetet szerető, az élő- és élettelen környezet iránt érdeklődő gyermekek nevelése, akik pozitív attitűddel, aktív cselekvésre motiváltak. Elveink: A környezet megismerésére nevelést az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamatnak gondoljuk. Tartalmában és feladataiban konkrét összefüggést mutat:  a közösségi neveléssel (pl. társadalmi környezetbe való beilleszkedés, a szociális tanulás területén, stb.)  a vizuális neveléssel (a környezet esztétikai hatása, az ábrázolásban való megjelenítése, formák, színek)  zenei neveléssel (népszokások, zenei hagyományok, élőlényekhez, természethez fűződő ritmusos mondókák, énekek, versek)  matematikai neveléssel (környezet tárgyainak tulajdonsága, hosszúsága, kiterjedés, számosság, irányok stb.)  testneveléssel (testrészek megnevezése, funkciója stb.).

45 S mindez nem nélkülözi az anyanyelv használatát, hiszen az anyanyelv elsődleges közvetítő az emberi kapcsolatokban. A játék a tanulási folyamat része, magába foglalja a környezet megismerésére nevelés ezernyi lehetőségét (játék közben különféle állatok bőrébe bújnak, a természetből gyűjtött termésekkel, magokkal játszanak boltost, főzőcskét. Állat vagy növénydominó játék, kakukktojás-játék, találós kérdések, szenzitív játékok). Gyerekeink megismerési vágyára építve a természeti és társadalmi környezetet „nyitott könyvvé varázsoljuk”, ahol:     

a probléma-megoldás a felfedezés élményét nyújtja, a megismerés örömét váltja ki, kíváncsisága érdeklődéssé mélyül, feltárja a körülöttük lévő világot, megtanul abban tájékozódni

Nevelésünk hatékonyságát növeli, hogy kiválasztunk egy olyan területet, amely a folyamatos megfigyelések, vizsgálódások objektumaként szolgál. Nem feltétlenül tudományosan ismerjük meg például a virág alkotórészeit, sajátosságait, de mégis megszeretjük. Mert egyszerűen csak rácsodálkozunk a virág szépségére, beszívjuk az illatát, szemünkkel, kezünkkel megsimogatjuk a levelét, s máris megszelídítettük. Lélekben a miénk, közünk van hozzá, már szeretjük! Ilyen és hasonló folyamatokban lévő tevékenységekhez, spontán kialakult játékszituációkhoz választjuk meg az aktuális, logikailag kapcsolódó megismerési tartalmat, ezáltal is biztosítjuk a természetes élethelyzetet. Mivel a gyermeknek elsődleges a modell, a közvetlen környezet példája, ezért mind a külső, mind a belső tereket igyekeztünk barátságossá, esztétikussá formálni. Belső környezet:  sokféle növényt gondozunk, hajtatunk, ültetünk,  csoportszobáinkat az évszaknak megfelelő virágcsokrokkal díszítjük,  a játékokat természetes alapanyagú kosarakban tároljuk,  díszítéseink az évszakhoz és az ünnepeinkhez kapcsolódnak, mindig a természet kincseiből készülnek (a létrehozott alkotásokat parafatáblára helyezzük),  a hallban sziklába épített akváriumot telepítettünk, mely lehetőséget nyújt a halakról, vízinövényekről való folyamatos gondoskodásra,

46 Minden csoportszobában kialakítottuk az élősarkot, terménypolcot, melynek célja:  a kirándulásokon (óvodán kívüli, családdal) gyűjtött érdekes ágak, termések,

levelek

elhelyezése

megnézés,

válogatás,

élménybeszélgetés, rendszerezett tárolás,  közösen szedett kincsek, közösen gyűjtött képek albumba ragasztása, tárlat készítése,  állat és növénygondozás (etetés, tisztítás, eledelvásárlás),  mikroszkópos, nagyítós vizsgálódások kísérletezések,  természetről, tudományról, élővilágról szóló újságok, könyvek nézegetése, ismeretek bővítése. A külső környezet: Udvarunk nagyszerű hely a felfedezésre. Elősegíti az állatok, növények életének megismerését, módot ad a környezet és az élővilág közötti kapcsolatok, összefüggések megfigyelésére (például csak fel kell emelnünk egy követ, felforgatunk egy halom lehullott levelet, és máris rálelünk egy világra, melyet olyan apró élőlények népesítenek be, mint a fatetvek, hangyák, százlábúak, katicák, giliszták...). Folyamatosan megtanulhatják, hogyan segíthetnek a környezet óvásában, esztétikussá tételében, az udvar rendberakásában. Aktívan vesznek részt az évszakoknak megfelelő kerti munkákban (levélsöprés, homoklapátolás, hólapátolás, veteményeskertben: ásás, gereblyézés, kapálás, magvetés, komposzt elhelyezése, forgatás a komposztálóban, virágoskertben: ültetés, locsolás). A kerti szerszámoknak állandó helyet biztosítunk. Ezen földdel, élőlénnyel kapcsolatos közös tevékenységek kézzelfoghatóvá teszik a gyermekek számára az emberi munka értékeit. Megfigyelhetik, gyakorolhatják a gazdasági munkát, hagyományokat leegyszerűsített formában. Télen a hideg beálltával kihelyezzük a madáretetőket, magokból, faggyúból madárcsemegét készítünk, folyamatosan gondoskodunk eleségről. Az évek során beépül személyiségjegyeik közé az a szemlélet, hogy úgy éljek, hogy ne zavarjam más élőlény életét, úgy éljek, hogy másoknak is helye legyen körülöttem, hiszen az ember része a körülötte lévő világnak.

47 Folyamatosan megfigyeljük az óvoda környezetében található térelemeket (kis erdőfolt, park, játszótér). A séták fontosak, mert rácsodálkozhatnak a közvetlen környezet szépségére, élvezhetik a jót, e mellett a nem kívánatos jelenségeket is.  családi házak kertje (gyümölcsfák, virágok változásainak megfigyelése)  gesztenyefasor, mogyorófasor (termés-, levélgyűjtés) platánfasor,  Az évszakonkénti természetbe tett kirándulásokkal gazdagítjuk a gyermekek élményét és tapasztalatszerzését, mert úgy gondoljuk ezek az élmények meghatározóak a gyermekeknek a növényekhez, állatokhoz és az élettelen természet alkotórészeihez való viszonyulásukban. Hozzájárulnak a természeti környezetben való viselkedési szokások elsajátításához, a pozitív attitűdök erősödéséhez, és ezzel természettisztelő, óvó magatartás formálódásához. Begyakorolják a gyűjtő munka szabályait (csak azt hozzuk haza, amit "elenged" a természet. Inkább a helyszínen lerajzoljuk, "lefényképezzük", megvizsgáljuk, könyvben megnézzük, mint hogy elvegyük a természettől). A kirándulások alkalmával a gyermekek érdeklődését nem a részletek, hanem a természet egésze köti le. Megbabonázza őket a jó levegő, a friss illat, a lehullott avar, amiben ugrálni lehet. Vígan rohangálnak a réten, bújócskáznak a fák között. Csalafinta varázsötletekkel érzékenyítjük őket, csempésszük be játékukba a természet sokszínűségének megfigyelését, főleg az érzéki apparátus bevonásával. A kirándulások lehetőséget adnak szülőföldjük megfigyelésére is. A kiválasztott cél lehet történelmi nevezetesség, helytörténeti gyűjtemény, egy-egy tájegység, védett part, helyi zoológiai és botanikai értéket bemutató táj, tájház, gazdaság.       

Szelőhegyi-barlang formagazdagsága, cseppkövek járatok Vadaspark magyarországi vadon élő állatok Hűvösvölgy Gyermekvasút, Nagyrét, kiépített sétautak Fogaskerekű Szabadság hegy Margitsziget (játszótér, állatkert, tó, rét) Budai Tájvédelmi Körzet Budapest Főváros Állat és Növénykertje (az állatok világát ismerhetjük meg egy éves program keretében - célirányos megfigyelés alkalmazkodik a gyermekek érdeklődéséhez)

48 Múzeumok A múzeumok, az állatkert látogatása különleges élményt jelent. A szokatlan élőlények, tárgyak, eszközök a helyszín jellegzetes atmoszférája sajátos megfigyelési helyzeteket és pótolhatatlan élményeket kínál. A fent említettek mind hozzájárulnak a többirányú témafeldolgozáshoz, változatos gyakorláshoz. Céljuk a természeti és az épített környezetben való tájékozódás képességének fejlesztése, a természetszerető magatartás gyakorlása s az értékeket meglátó, védő viselkedés kialakítása. Valljuk, hogy az általunk családdal összhangban kialakított pozitív érzelmi irányultságuk következtében az óvodán kívül is megbecsülik, óvják a parkok, játszótereket, erdők élővilágát, példát mutatva másoknak! A fejlődés várható eredménye 3 – 4 éves kor végén:  Tudják óvónőik, dajkájuk, valamint társaik nevét, jelét  Az óvoda épületében, udvarán biztonsággal eligazodnak  Felismerik és megnevezik főbb testrészeiket. Ismerik a legegyszerűbb testápolási teendőket  Tudják, hogy a beteget orvos gyógyítja  Felismerik és megnevezik a valóságban és képeken azokat a gyümölcsöket, zöldségeket, virágokat, állatokat, amelyekkel megismerkedtek, tudják azokat szétválasztva csoportosítani  Felismerik és megnevezik a környezetükben lévő legáltalánosabb közlekedési eszközöket  Gyakorolják a gyalogos közlekedést  Felismerik és megnevezik környezetükben az alapszíneket (fehér, fekete, piros, kék, sárga, zöld, barna)  Képesek azonos színű, de különböző formájú tárgyakat színük szerint, formájuk szerint csoportosítani  Környezetükben szerzett tapasztalataikat, élményeiket képesek érthetően kifejezni  Ismerje, ki tartozik a szűk család tagjaihoz A fejlődés várható eredménye 4-5 éves kor végén  Tudják saját, valamint szüleik, testvéreik teljes nevét és azt, hogy hol laknak  Az óvoda közvetlen környékén jól tájékozódjanak  Felismerik és megnevezik testrészeiket: a fejen található érzékszerveiket, valamint a végtagok funkcióit  Igénylik testük ápolását

49  Ismerik az orvos gyógyító munkáját  Ismerik az évszakok néhány jellegzetes jegyét, az azoknak megfelelő öltözködést  Képesek környezetük tárgyait, néhány növényt, állatot különböző szempontok szerint összehasonlítani  Észreveszik a növények életében bekövetkező változásokat  Észrevesznek a megfigyelt természeti jelenségben néhány egyszerű összefüggést  Ismerik, és rendszeresen végzik a növénygondozási teendőket a kertben, az élősarokban  A környezetben található közlekedési eszközöket megnevezik, ismerik az azokon dolgozó emberek munkáját és munkájuk utáni elnevezésüket  Ismerik a gyalogos közlekedés szabályait  Gyakori észlelés, megfigyelés alapján képesek elemi általánosításokra, következtetésekre A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  Megismerik lakóhelyük közvetlen és tágabb környezetét, városuk szépségét, nevezetességét, értékeit.  Ismerik a környezetükben található intézményeket, üzleteket és azok funkcióit (iskola, orvosi rendelő, posta, stb.).  Családjuk tagjait megnevezik, tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását.  Tájékozottak a „növény” és az „állat” fogalomkörébe tartozó általuk ismert egyedekről. Önállóan gyakorolják a növények ápolását. Segítenek az élősarok gondozásában, rendezésében.  Az évszakok között különbséget tudnak tenni, ismerik azok tartalmi jegyeit: hőmérséklet, csapadék, öltözködés, közlekedés, színek, jelenségek, ünnepek kapcsolatában.  Ismerik a napszakokat és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket.  Vigyáznak a tisztaságra a teremben, udvaron, kertben egyaránt, meg tanulják óvni, védeni a természet növény- és állatvilágát.  Gyakorlottak a gyalogos közlekedési és tömegközlekedési szabályok betartásában.  Tisztában vannak az óvodai dolgozók munkájával, egymás és a felnőttek munkáját megbecsülik.  Felsorolják testrészeiket, tudják mi a funkciójuk, hogyan kell ápolni, védeni.

50

3.2.4. Matematikai látás- és gondolkodásmód alapozása "A természetnek mindenütt jelenlévő ereje és méltósága elvész, ha csupán részeit látjuk, de nem tekintjük át az egészet". /Plinius/ (Hist. Naturalis.VII) Célunk: Matematikai tapasztalatszerzés a környezet mennyiségi viszonyain, formáin, relációin. Matematikai problémamegoldó képesség kialakítása. A környezet tevékeny megismerése közben mennyiségi, formai, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. Elveink: A matematikai tartalmú tapasztalatszerzést folyamatnak tekintjük. Minden tevékenység tartalmában felfedeztetjük a matematikai jelenségeket. A gondolkodási műveletek motoros percepciós, cselekvéses megoldását biztosítjuk. Mindig a gyermekek fejlettségéhez, gondolkodási szintjéhez mért tevékenységre ösztönző, kereső, felfedező, alkotó szituációra építünk, több érzékszervvel, több oldalról, több szempontból vizsgáltatva a jelenségeket. A valóságból merített, természetes élethelyzetekben, spontán játék közben eszközök biztosításával hozzásegítjük a gyermeket az alapozó műveletek, (egyenkénti számbavétel, sorba rendezés, halmazba sorolás, több, kevesebb, ugyanannyi) minél sikeresebb végzéséhez és alkalmazásához. A fejlődés várható eredménye 3 – 4 éves kor végén  Felismerik környezetükben lévő tárgyakat, bútorokat, játékszereket  Tárgyakat tudnak, képesek nagyság szerint megkülönböztetni /kicsi-nagy/  Ismerik a tárgyak formáját / gömbölyű, gurul, nem gurul/  Tapasztalatokat gyűjt az építőjátékok által / eldől, leesik, csúszik, megáll/

51 A fejlődés várható eredménye 4 – 5 éves kor végén  Használnak számneveket 0-5-ig  Számolással állapítják meg 3-4 elemű halmaz mennyiségét  Ismerik a több-kevesebb fogalmát  Tudnak alapszinten tájékozódni a térben / alatt, fölött, mögött, mellett/  Ismerik a sok, kevés semmi és ugyanannyi fogalmát  Képesek páros dolgokat felsorolni  Ismernek néhány ellentét párokat  Meg tudják állapítani mi a magasabb, alacsonyabb összehasonlítással, méréssel  Felismerik a hosszabb, rövidebbet  Képesek formák azonosítására, megkülönböztetésére  Felismerik a szögletes és nem szögletes síkidomokat/ téglalap, háromszög, négyzet/  Mérnek űrtartalmat átöntéssel, szétöntéssel  Meg tudják állapítani méréssel melyik könnyebb, nehezebb A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:  A gyermekek képessé válnak egy megkezdett feladat folytatására, melyben a tárgyakat egy meghatározott szabály szerint csoportosítja.  A rendezési elveket felismerik, képesek sorozatokat, halmazatokat alkotni.  Tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10-ig.  Használják a tő- és sorszámneveket.  Kialakul a számfogalom l0-es számkörben.  Egyszerűbb ok - okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat felismernek.  Képesek a valóságnak megfelelő ítéletalkotásra.  Kialakul a felfedező, kereső, vizsgálódó magatartásuk.  A térben jól tájékozódnak, megkülönböztetik a jobbra - balra irányokat, helyesen használják a névutókat.  Felismerik a geometriai alakzatokat.  Érdeklődnek a matematikai játékok és problémák iránt.  Elő tudnak állítani különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet.  Elemi fogalmi gondolkodásuk kialakulóban van  Képesek felismerni és létrehozni szimmetrikus formákat

52

3.2.5. Mozgás " Az ember arra van rendelve, hogy élvezze azokat a dolgokat, amelyek elősegítik az agy fejlődését, ezért természetes módon mindig keressük azokat az érzékleteket, amelyek segítik agyunk rendező munkáját. Ez az egyik oka annak, hogy a gyermekek annyira szeretik, ha ölbe veszik, ringatják, ölelgetik őket, amiért imádnak futni és ugrálni és játszóterezni, strandolni. Mozogni akarnak, mert a mozgás élmény táplálja az agyukat". /Jean Ayres/ Célunk: A mozgáskedv felkeltése - megőrzése, a mozgás megszerettetése. A mozgás, mint szükséglet beépítése a gyermek bioritmusába. Természetes mozgásformák kialakítása játékosan. Szabad játék alatt történő irányított mozgás. Elveink: A mozgásos cselekvéstanulás a születéstől kezdve a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Minden életkorban jellemző a mozgás örömének átélése. Az óvodába érkező gyerekek szeretnek futkározni, csúszni, mászni, mozogni. A kellemes, nyugodt légkörben végzett mozgás természetes igényükké válik, ily módon az egész óvodai életet átszövi. Ezért óvodánkban folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára a mozgás lehetőségét, egyrészt a szabad játék során, másrészt pedig a kötelező testnevelés foglalkozások keretein belül. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, egyéni képességeinek, temperamentumának megfelelő tevékenységet, figyelembe vesszük. Óvodánk udvarát úgy alakítottuk ki, a játék eszközöket úgy választottuk meg, hogy ezeknek, a feltételeknek megfeleljenek. Az eszközök variálásával, pedagógiai módszereinkkel felkeltjük a gyermekek érdeklődését, ezáltal örömmel vesznek részt a közös mozgásos játékokban. Az így kezdeményezett énekes játékok futó - fogó labdajátékok, egyszerű versenyjátékok a gyermekek mozgásszükségletének kielégítését szolgálják.

53

3.2.5.1.

Testnevelés

Célunk:  A mozgás megszerettetése, tudatos mozgásigény kialakítása.  A szervezet sokoldalú fejlesztése.  Fizikai képességek fejlesztése:  kondicionális képességek - erő, gyorsaság, állóképesség  Koordinációs képességek - ügyesség, egyensúlyérzék fejlesztése, hajlékonyság fokozása  A rendszeres mozgás által a légző, keringési szervek teljesítőképességének növelése, a csont és izomrendszer teherbíró képességének fokozása, a mozgásműveltség fejlesztése, az egészséges életmód kialakítása.  Kooperatív mozgás Elveink: A testi edzés fontos része az életkorhoz és fejlettségi szinthez igazodó, megfelelő időtartamú és intenzitású, módszertanilag átgondolt szabadban, vagy tornateremben szervezett kötelező testnevelés foglalkozás. A mozgás három nagy területen fejt ki konkrét hatást: A megismerő folyamatokban: Elsőrendű szerepet játszik az érzékszervek információt felvevő és feldolgozó képessége, mely a tapasztalatok révén változik. A Testséma-Énkép alakulását befolyásolja az önmagunkról kialakult háromdimenziós kép tudati tükrözése, melyben látási, tapintási, kinesztéziás és egyensúlyi ingerületek vesznek részt. A személyiség beállítódása: o A személyiség alakulására a siker hat a legpozitívabban.

54 o Ha jó előkészítő munkát végzünk, ha a gyermek életkorának és fizikai adottságainak megfelelő mozgásanyagot állítunk össze, akkor szinte optimálisan fejleszthetjük a gyermekek személyiségét. Kialakítjuk a mozgás során, hogy alkalmazkodjon és segítse társait. A testnevelési foglalkozásokon és a mozgásos játék során szembetűnő az óvodás gyermekek utánzási hajlama és az önálló teljesítményre való törekvés egyensúlya. A testnevelés foglalkozás, a mindennapos testnevelés és a szabadban folytatott szervezett mozgás fejleszti a gyermek természetes mozgását, miközben harmonikussá válik járásuk, futásuk. A különféle helyeken, eszközökön való torna segíti a térben, időben, való tájékozódásban, helyzetfelismerésben. A testnevelés hatására bontakoznak ki olyan személyiségjegyek, mint bátorság, önfegyelem, kitartás, együttérzés. A legalább 20'-es mindennapos testnevelés a mozgásos játékok automatizálását és a különféle prevenciós gyakorlatok elsajátítását szolgálják. A fejlődés várható eredménye 3-4 éves kor végén      

Legyenek képesek a kúszás, csúszás, mászás végrehajtására tudjanak lassan és gyorsan járni Képesek legyenek menet közben irányváltásra, való mozgásra Tudjanak léglabdát a társhoz gurítani Ismerjék főbb testrészeiket utánzással Ismerjék a test előtt, mögött, alatt, fej felett fogalmakat

A fejlődés várható eredménye 4-5 éves kor végén          

Ismerjék az egyenletes járást Tudjanak egymáshoz alkalmazkodva párosával járni Tudjanak lassú iramban egyenesen és körbe járni Tudjanak kört alkotni kézfogással Segítséggel gurulóátfordulást végrehajtani Tudjanak 150 cm magas zsinór felett babzsákot átdobni Merjenek 10-15 cm magas rézsútos padon járni Merjenek 30 cm magasból leugrani páros lábbal talajt fogni Próbáljanak célba ugrani Legyenek képesek a léglabdát legalább háromszor két kézzel lepattintani, elkapni, folyamatosan a földhöz ütögetni és célba dobni  Tudjanak néhány megismert egyszerű futójátékot, fogójátékot a szabályok magyarázata nélkül eljátszani

55

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  kialakul a harmonikus, összerendezett mozgás,  kialakul a játékok közben az egészséges versenyszellem,  az általuk ismert futó-, fogó-, és labdajátékokat szívesen kezdeményezik. Koordinációs képességek területén:  a téri irányok bemozgásával fejlett térészlelésük,  a test és környezete, a test és részei közötti térbeli viszonyok belső leképezése, tudatos ismerete, funkcionális egységbe való összerendezése kialakult,  kinesztetikus differenciáló képességük fejlett,  képesek

keskeny

felületen,

egyensúlyozó

gyakorlatokat

végezni  képesek ütemtartással járni, futni Kondicionális alapképességek területén:  képesek sorozatugrásokat végezni különböző távolságban és magasságban elhelyezett tárgyakon át,  gyakorlottak a páros- és egy lábon való szökdelésben,  alap-állóképességük fejlett, hosszantartó lassú és közepes iramú futást bírják,  képesek egykezes és kétkezes alsó és felső dobással dobni,  képesek egyhelyben labdát ütögetni a földhöz,  a természetes támaszgyakorlatokat (kúszás, csúszás, mászás) ismerik és végzik.

56

3.2.6. Ének- zene, énekes játék, tánc zenehallgatás "Zenében is pótolhatatlan az óvó munkája... Az óvóban történik az első alapvetés, az első elhatározó zenei élmények gyűjtése. Amit itt tanul a gyermek, sohasem tudja elfelejteni, vérévé válik". /Kodály Zoltán/ Célunk: Hogy a gyermekek a zenei érdeklődését felkeltsük, neveljük zenei ízlését és készítsük el a ZENEI ANYANYELV megalapozását. Fejlesztjük a zenei alapkészségeket: a zenei hallást, a ritmusérzéket, megszerettetjük az éneklést, és próbáljuk önálló, tiszta éneklésre szoktatni a gyerekeket. A zenei nevelésen keresztül elősegítjük a gyermekek érzelmeire hatva az esztétikai érzék és a közösségi érzés csíráinak fejlődését. Elveink: A zenei neveléssel - mint a művészetek körébe tartozó neveléssel - az érzelmeken keresztül hatunk a gyermekekre, felkeltjük érdeklődésüket, formáljuk zenei ízlésüket, alakítjuk esztétikai fogékonyságukat. A zenei anyagokat ... csak tiszta forrásból..... Kodály Zoltán, Forrai Katalin, valamint művészi értékű művekből válogatjuk; pl. Törzsök Béla Zenehallgatás az óvodában és a Magyar Népdalkincs és kortárs műveiből az életkornak az adott csoport képességszintjének megfelelően. Biztosítjuk a 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmakat, dalanyag tanulásra, zenehallgatásra, a zenei képességek fejlesztésének területeire figyelembe véve a multikulturális szempontokat. Kialakítjuk a zenei tevékenységben a megfelelő szervezeti formát kötötten és kötetlenül. Fejlesztjük a gyermekek értelmi, nyelvi képességét, hallását, éneklési készségét, ritmusérzékét. Törekszünk arra, hogy mozgásuk rendezettebbé, harmonikusabbá, szebbé váljon. A zene, mint emberformáló erő a gyermek egész személyiségére hasson. Olyan kedves, megértő, szerető, játékos légkört alakítunk ki, melyben az óvónő átadva magát a vidám éneklésnek, játéknak, muzsikának, képes magával ragadni a zene világába a gyermeket, hogy vágy és öröm lehessen annak újra átélése. A felhasznált zenei anyagot igényesen, helyesen, az adott

57 életkornak, és az adott csoport képességszintjéhez igazítva válogatjuk össze. Fontos számunkra, hogy a daltanulás öröm legyen, a játék és mozgás, a különböző játékhelyzetek a gyermekek érettségének megfeleljenek. Éreztessük, hogy a zene hallgatása csodálatos élmény, az óvónő énekén és hangszeres előadásán keresztül népdalok éneklése – hallgatása. Naponta több alkalommal is lehetőséget teremtünk a zenei tevékenységekhez a csoportszobában, és a szabadban egyaránt. Figyelünk a zenei képességek fejlesztésén kívül, az értelmi, a nyelvi képességek és mozgás fejlesztésére. A zenei élményt mindennapos lehetőségként minél többféle tevékenységhez kapcsoljuk. Az irodalmi nevelésben megismert mondókák, rigmusok, népi kifejezések, fordulatok, szójátékok, csengő rímek, skandálható versek más-más képet jelenítenek meg a gyermekekben. Lehetőség nyílik a szabad képzettársításra. Az átadás és a befogadás kommunikációs keretei a gyermekek és a felnőttek részéről is érzelmeket fejeznek ki, a képességfejlesztésen túl a személyiséget is gazdagítják. A vizuális nevelés lehetőségeiben (vizuális befogadás, megismerés, alkotás) a mozgásban és a zenében azonos alkotóelemek találhatók meg (a különböző színek - hangszínek, dinamika - hangerő, pasztel színek halk, lassú, mély, erőteljes, harsány színek - hangos, gyors, magas). A közös művészi értékek ezek együttesében van, áttételes hatásuk, színezetük a belső gondolkodást, a képzeletet, a felfedezés örömét és az elvont fogalmak megértését segítik. Így a zene gyakori és hatásos motiváló eszköze lehet a vizuális nevelésnek. Hangulatot kelt és az érzelmi ráhangolódást segíti. A gyermekek szívesen illusztrálják zenei élményeiket, de egy művészi kép vagy tárgy is kiválthat zenei élményeket. A zenében a hang és a mozgás mindig együtt jár. Az énekes játék örömét a mozgás öröme erősíti. A gyermekek mozgás-alkotó kedvét megindítja egy jól megválasztott zenemű. Szívesen ropják a táncot élő táncházi muzsikára, irányított formában, utánzó mozgásokkal. A testnevelés foglalkozásoknál időnként színezésnek használunk zenét a gimnasztikához. Feladatunk, hogy megkeressük a művészetek közös vonásait és elemeit. Állandó nyitottsággal, érzékeny figyelemmel befolyásoljuk a gyermekek alkotó kedvét.

58

A fejlődés várható eredménye 3-4 éves kor végén  3-5 hang, abszolút magasságban: d-h, tudnak 10 dalt, ebből jól tudnak 6 dalt.  Az óvónő segítségével egyszerre, csoportosan, körülbelül azonos hangmagasságban.  Át tudják venni a kezdőhang magasságát.  Tudnak énekelni az óvónő segítségével, egyszerre, csoportosan, körülbelül azonos magasságban.  Az oktáv távolságot érzékelik és mutatják a térérzékelés a hangmagasság összekapcsolásával. Felismerik a halk és hangos közti különbséget beszéden, éneken, zörejeken.  Felismernek, megkülönböztetnek különféle hangszíneket: emberi hangokat (csoporttársakét, felnőttekét), ütőhangszerek hangszínét, 2-3 erősen eltérő hangzású zörej hangját  Próbál visszaénekelni egyszerű dallamfordulatot.  Középerős hangon énekelnek.  Tudnak 5-7 mondókát.  Az óvónő segítségével érzik az egyenletes lüktetést; amelyeknél a test nyugalmi állapotban van (ülő- vagy álló helyzetben), mozdulatokat csak a végtagokkal végeznek).  A mozdulatokat az egyenletes lüktetéshez próbálják igazítani.  A mozdulatokat végezheti mindenki a saját mozgástempójában.  Szemléltetés alapján felismerik a gyorsat és a lassút, egyszerű mozgással követik az óvónő éneklését, vagy hangszeres játékának tempóváltását.  Tudnak egyszerű ritmushangszereket használni. Próbáljanak körben járva a menetirány szerint haladni.  Érdeklődve hallgatják az óvónő énekét, hangszeres játékát. A fejlődés várható eredménye 4-5 éves kor végén:  3-6 hang abszolút magasságban c-c’ tudnak 18 dalt, ebből jól tudnak 10-et.  Különböző hangmagasságokban átveszik a dalok kezdőhangját.  Tudnak énekelni az óvónő indításával önállóan, gyereksegítséggel, próbálkoznak együtt, jó szövegkiejtéssel.  Oktáv, majd kvint távolságot érzékelik, és mutatják a hangmagasság és térérzékelés összekapcsolásával. Ismert egyszerű dallamokat térben mutatnak.

59  Felismerik a halk és hangos különbségét. Tudnak normál; középerős dinamikával énekelni, ami valóban eltér a halk hangostól.  Halkan és hangosan énekelnek, beszélnek és tapsolnak egy rövid gyermekdalon belül, azonos dinamikával váltakozva. Vízszintes irányba megpróbálják térben kifejezni.  Felismerik a hangszíneket: egymás hangját, finomabb zörejhangokat, a környezet, a természet hangjait.  Halkan hangosan énekelnek váltott motívumokat jelre. Érzik a motívumok hosszúságát, és szabályos változását.  Felismernek, megneveznek dalokat dúdolásról, vagy hangszerről, tárgyról, képről. A felismerés után eléneklik.  Szívesen kitalálnak dallamfordulatokat: név, köszönés, stb.  Az élő zene, hallgatása: szóló ének, vagy hangszeres előadás, vagy gépi zene, örömet jelent számukra. Igénylik a mű újrahallgatását.  Tudnak 4-6 mondókát  Tudnak egyenletesen járni és közben egyenletesen tapsolni.  Dalok, mondókák ritmusát kiemelik élőzenére, vagy mondókára: tapssal, ütögetéssel, kopogással, állathangutánzással, vagy hangszerek utánzásával.  Kialakul a tempótartás képessége: gyors és lassú beszéd, ének, mozgás.  Érzik a motívumok hosszúságát, és szabályos változását (4 egység) jól ismert dalokon, mondókákon.  Élvezik a dallam,- és ritmusvisszhang játékokat.  Bátran élvezettel használnak ütőhangszereket.  Tudnak egyöntetű mozgásokat végezni, esztétikus játékmozdulatokkal, teljes csoporttal együtt  Menetirány szerint haladva, próbálnak a körbe igazodni.  Szívesen kitalálnak játékos mozdulatokat.  Szívesen kitalálnak dallamfordulatokat: név, köszönés, stb.  Az élő zene, hallgatása: szóló ének, vagy hangszeres előadás, vagy gépi zene, örömet jelent számukra. Igénylik a mű újrahallgatását.

60

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  A gyermekek egyöntetűen, középerős hangon, lágy hangszínnel, artikulált szép szövegkiejtéssel tudnak énekelni minél tisztábban, bátran, élvezettel.  A mondókákat pontos hangzólejtéssel, jól hangsúlyozott folyamatos beszéddel, lüktetéssel mondják.  Egyedül, gátlások nélkül énekelnek a magyar néphagyományokból merített pentaton, hescachord terjedelmű dalokat, és alkalmi dalokat, az óvoda hagyományaihoz igazítva.  Felismerik és megkülönböztetik a zenei fogalompárokat, a magas és mély viszonyát hang és térérzékeléssel összekapcsolják.  Halkan és hangosan segítség nélkül is énekelnek egyenletes tempóban, érzik és érzékeltetik a gyors és lassú közötti különbségeket.  Megkülönböztetik és felismerik egymás hangját, többféle zörejt, a természet és a közlekedés hangjait, és csoportban megismert hangszerek hangját.  Egyszerű hangszereket készítenek.  Zenei emlékezetük dallamok felismerésével, dallambujtatással fejlődik.  Zenei képzeletük, alkotó kedvük spontán énekelgetéssel, rögtönzéssel alakul. Tudnak az egyenletes lüktetés tartásával, játékos mozgások végzésével énekelni.  A mondókák és a dalok ritmusát helyes beszédritmussal, tapssal jelenítik meg. A ritmusról felismerik a dalokat.

61  Bátran és kedvvel használják a kezükbe adott ritmushangszereket, ritmus-zenekart alakítanak.  Egyszerű és természetes mozdulatformákat alkotnak, képesek változatos térformákkal, szép testtartással, arckifejezéssel és tekintettel táncos mozgásokat végezni.  Élvezettel, átéléssel, érdeklődve hallgatják a zenét.

62

3.2.2.7. Vers, mese, dramatikus játék " A magyart is tanulni kell, még a született magyarnak is. Ha nem csiszolja, újítja folyamatosan, berozsdásodik". /Kodály Zoltán/ Célunk: A mesélés és verselés élményével éreztessük meg nyelvünk szépségét és kifejező erejét. A nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset mondva alapozzuk meg a gyermek pozitív viszonyát a környezethez és az erkölcsi, közösségi, esztétikai, érzelmi, nyelvi fejlődés kialakulását. A mese és a vers szolgálja a beszéd fejlesztését. Elveink: A mese a gyermek számára lelki szükséglet. A mese képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól a lehetséges és megfelelő viselkedésformákról. A mese, a vers, a mondóka a gyermek számára varázslat, mely elé tárja a csodát és vele együtt a mélyen rejlő valóságot és erkölcsi tartalmakat.. A gyermek képzelete, empátiája segíti a műalkotások befogadását. A beleélés folyamatában fejlődik egész személyisége. A mese oldja a szorongást, melyet nagyrészt a felfokozott indulatok, az ismeretlen világ vált ki a gyermekből. Segíti a belső képteremtés kialakulását. Az irodalommal gyönyörködtetni akarjuk a gyermekeket, akik örömforrásként, jókedvet fakasztó játékként, elgondolkodtató valóságmozzanatként élik meg a műfajjal adható élményt. A játékos mozgásokkal összekapcsolt, ritmusos mondókákkal, versekkel érzékiérzelmi élményeket adunk gyermekeinknek. A versmondásban a ritmus, a hangsúly, a hangzás, az élménynyújtás az elsődleges számunkra. Fontos az ismétlések gyakorisága, hogy a jól kiválasztott verseket újra és újra szívesen hallgassák, hallgathassák. Tevékenységeinket áthatja a mindennapos mondókázás, verselés, mely egyben illeszkedik a témakörökhöz (évszakokhoz) a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. A csoportban meghitt mese-báb sarkot alakítottunk ki, ahol a nap folyamán a gyermekek a mesélővel (óvónővel) személyes kapcsolatban, érzelmi biztonságban érezhetik magukat. A gyermekek érdeklődésének, fejlettségének megfelelő könyvkínálatot biztosítunk a könyvespolcon. Így a gyermekek kedvük szerint, bármikor nézegethetnek képeskönyvet.

63 A hagyományok megünneplését óvónői bábozással, dramatizálással, énekes játékkal gazdagítjuk (népi elemeket felhasználva). Az irodalom nyújtotta érzelmeket, természetes viselkedésmódokat közvetítjük. Ezzel is ellensúlyozzuk a gyakran egyeduralkodó TV, DVD, félelemkeltő, igénytelen, ízlésromboló műsorait. A délutáni pihenés előtt mesét, folytatásos mesét olvasunk, mely a gyermek életkorának megfelelő. A középső és nagycsoportban vershallgatással bővül. Forrásaink elsősorban a magyar népmesék, vers és gyermekmondóka gyűjtemények, továbbá megválasztott klasszikus és mai kortárs művek mivel mindegyik az anyanyelv sajátos ritmusát, dallamát, hangzó világát közvetíti. Választásnál több szempontot veszünk figyelembe: témája legyen gyermekközeli, vidám, humoros, ritmusos, költői képeket tartalmazó, szóljon a természetről, állatokról, csodás lényekről, gyermekekről, kövesse az évszakok változásait. A jó irodalmi művek, alkotások mindig pozitívan hatnak a gyermekre. A gazdag személyiségformáló hatásokon túl szerepük van a gyermekek közötti jó viszony kialakulásában, ugyanis a gyermek csak attól tud tanulni, akit szeret, elfogad. A báb, dramatizálás: A bábjáték lényeges eszköze a beszéd. Sajátos varázserejével, komplex módon hat a gyermekre és ez által kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, élményeit és érzelmeit, oldja gátlásait. Törekedjünk igényes nyelvhasználatunkra, beszédstílusunkra, hogy követésre méltó legyen a gyermek számára. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyerekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket, történeteket találjanak ki és játsszák el. Ismert történeteket fejezzenek be, vagy írjanak át. A dramatizálásnál alkalmazzák a metakommunikatív eszközöket, a mimikát, a gesztust és a tekintetet. Mivel többen játsszák, ezért fontos számukra az összmunka, az egymásra figyelés, az egymáshoz való alkalmazkodás. A dramatikus játékban átélt szerep beszédmódja által bővül a reproduktív és produktív fantázia működése, bővül szókincse, fejlődik a beszéd és kommunikatív képessége.

64 A fejlődés várható eredménye 3 – 4 éves kor végén  Szívesen és önként hallgassanak mondókákat, verseket, egyszerűbb rövid meséket, bábjátékokat  Szívesen és örömmel bábozzanak egyszerűbb bábfigurákkal (fakanálbábokkal és ujjbábokkal)  Örömmel vegyenek részt a höcögtetőkben, lovagoltatóban  Érdeklődéssel nézegessék a képeskönyveket, tudjanak néhány mondókát, verset emlékezetből felidézni A fejlődés várható eredménye 4 – 5 éves kor végén  Szeressék a meséket, verseket, mondókákat  Érdeklődéssel hallgassák a koruknak megfelelő irodalmi alkotásokat  Kezdeményezzenek önállóan is mesélést, verselést  Próbálkozzanak az ismert meserészletek dramatizálásával  Játékidőben is használják a bábokat az ismert mesék előadásához  A tanult meséket és verseket képesek legyenek önállóan elmondani  Szívesen, örömmel nézegessék a mesekönyveket és a képek segítségével, idézzék föl a meséket A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  Ismernek ismétléseken alapuló láncmeséket, állatokról szóló egyszerű népmeséket, verset, verses meséket.  Megismert irodalmi műveket önállóan tudnak mesélni, bábozni, dramatizálni,  A folytatásos mesék, verses mesék meseszálait össze tudják kötni.  Bátran, szívesen ismételgetnek verseket, mondókákat.  Tudnak történeteket folytatni, illetve kitalálni.  Mások beszédére, előadására, felnőttek színi játékára érdeklődéssel figyelnek oda.  Igényükké válik a könyvek nézegetése, lapozgatása, mesék, versek hallgatása.  Idézzenek fel óvodában tanult verseket mondókákat

65 3.2.2.8. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka " A művészet érzelem. De az arányok, tudományában a leghevesebb érzelem is megbénul a kéz ügyessége nélkül". /E. Dichter/ Célunk: Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően. Az ábrázolás-és önkifejezés

megszerettetése

mellett,

a

gyerekek

megfigyelőképességének, szín-és formaérzékének, díszítőkészségének, valamint az íráshoz szükséges speciális készségek fejlesztése, a képiplasztikai konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatására. A gyermek ízlésének, alkotó, befogadóképességének, fantáziájának, kreatív gondolkodásmódjának kibontakoztatása. Az esztétikumra való érzékenység kifejlesztése, az egységes művészet és valóságszemlélet kialakítása. Elveink: A vizuális nevelés sokrétű tevékenység, melybe beletartozik a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, konstruálás, kézimunka. A ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára. Az ábrázolás fejlesztésének alapja a látható világ "láttatása", megfigyelése. Sétákon, kirándulásokon és műalkotásokon keresztül kiválasztjuk mindazt, ami tágabb környezetünkben érdemes arra, hogy jobban megfigyeljük, rögzítsük, emlékezetünkbe véssük, és vizuálisan birtokba vegyük. Mindezt sok mozgással, cselekvéssel, a vizuális észlelő funkciók együttműködésével valósítjuk meg, mivel e közvetlen érzékszervekkel történő megismerés kelti fel a gyermekben az alkotói, alakítói kedvet. Így céltudatosan fejlesztjük a gyermek esztétikai fogékonyságát.

66

Minél több egyéni és közös élménynyújtásra törekszünk, mert az intenzív élmény emeli a gyermeki munka kifejezésének szépségét. A vizuálisan érzékelhető szépség világát a gyermek közvetlen környezetében is megteremtjük, mert a mindennapi tárgyak, berendezések a különböző események számtalan és állandóan visszatérő élményhez juttatják. Igényességünk megmutatkozik az óvoda helyiségeinek ízléses berendezéseiben, az udvar ízléses kiképzésében, a harmóniát sugárzó, évszaknak megfelelő díszítésben, a természetes anyagból készült eszközök, játéktárolók használatában. A vizuális észlelés szempontjából lényegesnek tartjuk az óvónő személyes példáját is, mely gondozott, ápolt külsőt, megjelenést, kultúrált beszédet, a széphez való viszonyát és jó ízlését közvetíti. Mindezek elősegítik az esztétikai észlelés képességének kialakítását. Értékelésünk a technikai készség dicséretén túl kiterjed az átélés, a fantázia, az önálló, sémáktól eltérő, tartalmas kifejezésre is. A gyermek önálló munkáinak továbbfejlesztésére törekszünk azzal, hogy megpróbáljuk beleélni magunkat a gyermek helyzetébe, alkotás közbeni lelkiállapotába. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek értékítéletét fejlesszük egy-egy elismeréssel. Feladatunk olyan tevékenységek megszervezése, amelyek felébresztik és kielégítik a gyermek érdeklődését, spontán módon motiválják a cselekvésre, táplálják alkotó kedvét, fantáziáját, kreativitását. Ezen tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel, az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk-igényességük alakítását. Az óvodába kerülő 3-4 éveseknél a rajzolás, festés, mintázás, azaz a kép és forma alakítása játéknak minősül, élményt nyújt, a megismerés egyik formája lesz. Együtt éljük át a gyermekkel a felfedezés, alkotás adta örömöt. Rögzítjük a szokásokat, szabályokat, a technikák pontos használatát segítjük, begyakoroltatjuk. Biztosítjuk a firkálás, rajzolás eszközeit: pálca, táblakréta, zsírkréta, postairon, csomagolópapír, rajzlap. A felület érzékeltetésével a kezet, az ujjakat érzékenyítjük az ingerek befogadására. Az anyagok tulajdonságaival való ismerkedést a plasztikai

67 alakítással gazdagítjuk (nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, karcolva.) Később a 4-5 éves gyermekek vizuális képességei fejlődésének megfelelően bővülnek az alkotó-alakító tevékenység lehetőségei. Megjelenik a szándékos képalakító tevékenység rajzában az emberábrázolás, a környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történő megjelenítése. Megindul a kompozíciós képesség fejlődése. Az alaptechnikák és munkafogásainak alkalmazásaival képesek különböző figurák mintázására. Az építéshez felhasznált tárgyak bővülnek, megjelenik a tervszerűség. A kötetlen ábrázoló tevékenységtől kezdve a mikrocsoportos kötelező foglalkozásokon át fokozatosan vezetjük be a közös kötelező foglalkozásokat. Célja, hogy a gyermekekkel felfedeztessük a "világon minden ábrázolható, megjeleníthető s nem hagyjuk beszűkülni saját megmerevedő vizuális gondolatvilágába." A témát mindig úgy fogalmazzuk meg, hogy tág megoldási lehetőséget biztosítson, így a különböző fejlettségi szinten álló gyermekek egyénenként képesek jól megoldani a feladatot. Az 5-6-8 éves gyerekek az eszközöket készségszinten kezelik, mondanivalójukat ki tudják fejezni. Szívesen vesznek részt a környezet alakításában, díszítésében. Feladatunk a technikai megoldások, eszközlehetőségek, tevékenységek gazdagítása, variálhatósága (batikolás, viaszkarc, lenyomatok, domborművek, kollázsok, gyöngyfűzés, nemezelés, szövés, gipszöntés). A szociális kapcsolatrendszer különböző formái megjelennek az együttesen átélt élmények, közös alkotó munka során történő kifejezésében. Az ábrázolási tevékenység környezetének megszervezése Megfelelő eszközök, anyagok: Az óvodai ábrázolásban, kézimunkában az anyagok és eszközök szerepe nem elsődleges, de ha jó minőségű anyagokat kap a gyermek, amelyekkel könnyen lehet dolgozni, az a sikert és az alkotás élményének erejét fokozhatja. Az anyagok és eszközök motiváló hatása különösen a kicsiknél jelentős, később a teljesebb kifejezést segíti. A gyermekekkel megismertetjük a

68 tevékenységhez használható eszközök és anyagok tulajdonságait és a velük való bánásmódot. Hangsúlyt fektetünk a kapcsolódó egészségügyi és viselkedésbeli szokások kialakítására. Megfelelő hely: Balesetvédelmi szempontból is fontos, valamint a nyugodt, elmélyült szabadidős ábrázoláshoz is szükséges egy elkülönített állandó hely létrehozása. Az ábrázolás minden eszköze állandó helyen, tároló polcokon könnyen elérhetőek, kérés nélkül elvehetőek.  A munkaasztal nagyságát növeljük összetolható asztalokkal.  A munkaasztalt természetes fény is érje.  Az asztalt védőanyaggal fedjük be, a rend és tisztaság megőrzése érdekében.  Külső helyszínen is biztosítjuk a megfelelő feltételeket (biztonság, kényelem, anyag) Megfelelő légkör: Az ábrázoló tevékenységhez alkotó hangulatú légkört teremtünk, amelyben szívesen, buzgón próbálkozhatnak egyedül a gyermekek. Ha nem boldogulnak, segítséget kérhetnek, és az óvónő által kínált lehetőségekbe bekapcsolódhatnak. Olyan alkalmakat kínálunk, amelyekben a gyermekek szabadon ismerkedhetnek bármely eszközzel, anyaggal, technikai eljárással. Mi magunk is gyakran rajzolunk, mintázunk, építünk példát mutatva a gyermekek számára. Értékelés: Kialakítjuk az értékelés, önértékelés képességet, tudjanak beszélni, véleményt formálni saját és társaik munkájáról. Elegendő idő: A vizuális tevékenységet a mindennapi szabad játékban biztosítjuk. A gyermekek addig alkothatnak, amíg kedvük tartja, és bármilyen ábrázoló tevékenységbe kezdhetnek. Szükség szerint tartunk kötött is, biztosítva csendes alkotás, vagy zenei aláfestés lehetőségét.

69

A fejlődés várható eredménye 3 – 4 éves kor végén      

Szívesen örömmel használják az eszközöket Emberábrázolás kezdetei jelenjen meg a rajzukban Látási, mozgási, tapintási tapasztalataik jelenjenek meg Tudja általa leggyakrabban használt színek nevét Legyen motivált a vizuális tevékenységben Bátran használja az anyagokat, eszközöket (festék, agyag, papír)  Próbálkozzon az olló használatával A fejlődés várható eredménye 4-5 éves kor végén  Biztonsággal használják az általuk ismert teret, környezetük tárgyainak térbeli helyét képesek saját testükhöz viszonyítani  Rajzaikban, festéseikben jelenjen meg a térbeliség jelzése  Személyeket, egyszerű eseményeket, általuk ismert tárgyakat jellemző jegyeikkel próbálják meg felismerhetően megjeleníteni, megformálni  Igénylik a díszítést, alkalmazzák képalakításban, plasztikában,  Kezd kialakulni a „valami alkotás igénye”  Játékaikhoz képesek kelléket, kiegészítést, készíteni segítséggel  Közös alkotások, együttműködés biztonsággal használják ábrázolás eszközeit, a megismert technikai eljárásokat  Segítséggel tudják az eszközöket elővenni, tisztántartani és elrakni A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  a gyermekek ismereteik, gondolataik, élményeik kifejezésére bátran, biztonsággal használják az ábrázolás képi-plasztikai kifejezőeszközeit,  közvetlen megfigyelés alapján képesek kiemelni a megkülönböztető jegyeket, szín és formabeli tulajdonságokat, hangulati elemeket,  közös játékaikhoz, más foglalkozásokhoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz, ajándékozáshoz játékeszközöket, kellékeket, kiegészítőket készítenek,

70  tudnak díszítő, tervező feladatokat megoldani (vonalas és folthatású mintaelemekkel, változatos színekkel, rajzolással, festéssel, papírmunkával, agyagba karcolással,  jártasak az eszközök helyes használatában,  megbecsülik egymás alkotásait.  Bátrak, ötletesek a téralakításban  Képesek a tárgyak térbeli tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megismerésére (nagyságbeli különbségekről, a fokozatokról)  Emberábrázolásban megjelennek a részformák  Képalakításukban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonyokat  Ismerik és egyéni tetszésük szerint, alkalmazzák a képi kifejezőeszközöket (vékonyabb, vastagabb vonalakat, színfoltokat, rajzolt, mintázott formákat)

71

3.2.8. Munka jellegű tevékenységek "Dolgozni csak pontosan szépen ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes." /József Attila/ Célunk A változatos munka jellegű tevékenységek során, olyan tulajdonságok, szokások kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek környezetéhez való viszonyát, alakítják közösségi kapcsolatait. Elveink: A munka jellegű tevékenységeket a személyiségfejlesztés fontos eszközének tartjuk, hiszen ez az a terület, ahol a gyermek rögtön lemérheti, érzékelheti munkájának eredményét. Tapasztalatszerzési lehetőség, a gyermek egyre pontosabb ismereteket szerez a környezetéről, társairól, az őt körülvevő tárgyakról. A munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek készségek, tulajdonságok( mint pl. kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. Támogatjuk a gyerekek szükségleteiből fakadó munkavégzését. A nap folyamán minden olyan munkát elvégezhetnek, amihez kedvük van és nem veszélyezteti testi épségüket. A megfelelően megszervezett munkatevékenységet a gyermekek éppúgy élvezik, mint a játékot, ha nem szegjük kedvüket túl nehéz feladatokkal. Kezdetben az óvónő támogatásával, szervezésével, később egyre önállóbban végezhetik a munkafolyamatokat, melyeket pozitív megerősítés értékelés kísér. Fontosnak tartjuk, hogy a munka jellegű tevékenységek beépüljenek az óvodai életünk mindennapjaiba. Munkajellegű tevékenységformák: Önkiszolgálás: A gyermekek akarati életének kibontakoztatása ösztönzi a gyermekeket önkiszolgáló munkára. A gyermekek saját személyükkel, kapcsolatos feladatokkal ismerkednek meg a testápolás, a kultúrált étkezési szokások elsajátítása során, melyek komplex módon fejlesztik a gyermek feladattudatát, felelősségtudatát.

72 Naposi munka: A csoport fejlettségi szintjét figyelembe véve folyamatosan vezetjük be. Közösségi kapcsolatokat, a kötelességtudatot fejlesztő tevékenység, melyet megelőz az önkiszolgáló tevékenység. Alkalomszerű munkák: Alkalmi megbízásokat a gyermekek egyéni fejlettségéhez mérten tervezünk. Átszőheti az egész napot (információ átadása, teremrendezés, játék elrakása stb.) Időről időre ismétlődik, így elősegíti az időészlelés kialakulását és az önállóság fejlődését. Növény- és állatgondozás, a környezet rendjének megőrzése: Év közben folyamatosan bővítjük élősarkunkat, gondozzuk növényeinket, állatainkat. Ősztől-nyárig a gyermekek részt vesznek az aktuális kerti munkákban. Ezek a munkák leginkább az értelmi képességek fejlesztésében jelentősek, mert megismerkedhetnek a természet törvényszerűségeivel, a fejlődés folyamatával, ok-okozati összefüggések sorozatával. Ősz:levélseprés, ásás, locsolás, a komposzt elszórása, magok gyűjtése, faültetés, cserepes virágok előkészítése, a lemetszett gallyak összegyűjtése, a kerti játékok elpakolása télre. Tél: hóseprés, hólapátolás, madáretetők elhelyezése, folyamatos feltöltése eleséggel, a bokrokra ránehezedő hótömeg leseprése. Tavasz: a kerti játékok letakarítása, elhelyezése az udvaron, a kerti szerszámok előkészítése, ásás, gereblyézés, csíráztatás, ültetés, veteményezés, gyomlálás, locsolás. Nyár: locsolás, gyomlálás, a nyárra kiültethető növények cserepezése, a megérett termések betakarítása, a lenyírt fű összegereblyézése. A fejlődés várható eredménye 3-4 éves kor végén  Erejükhöz mérten részt vesznek a rend fenntartásában és a csoportszoba átrendezésében  Ügyelnek az öltöző, a mosdó rendjére,  Szükség esetén kérik a felnőtt segítségét  Az udvari játékszereket játék után a helyére teszik  Kérésre a leesett elszórt tárgyakat összeszedik, szükség esetén kérik a felnőtt segítségét

73 A fejlődés várható eredménye 4-5 éves kor végén  Csoportszoba rendjének kialakításában folyamatosan részt vesznek  Szükség szerint segítséggel átrendezik a termet  Az eszközöket funkciójuknak megfelelően helyezik el  Az öltözőben, mosdóban vigyáznak a tisztaságra és rendre  Segítenek a foglakozáson használt eszközök előkészítésében  A felnőttel együtt egyszerűbb javításokat végeznek el a játékokon  Felnőttel együtt feldíszítik a szobát, és ajándékokat készítenek közös ünnepeikre vagy más alkalmakra  Teljesítik az óvodapedagógus megbízatásait: a kért eszközöket behozzák, vagy kiviszik, az üzeneteket átadják A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére          

A munka elvégzésében kitartóak, türelmesek, kialakul a munka iránti tisztelet társuk és a felnőttek munkáját megbecsülik a rájuk bízott munkát önállóan, szívesen végzik, az eszközöket célszerűen, rendeltetésszerűen képesek használni, vigyáznak saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára a naposi munkát szívesen, igényesen, esztétikusan látják el, szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére. Részt vesznek a csoportszoba díszítésében Segítenek a játékszerek kisebb hibáit megjavítani Ünnepekre vagy más alkalmakra ajándékot készítenek

74

4. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Óvodánk kerületben elfoglalt helye szerint, különböző kapcsolatot alakít és tart fenn szülőkkel, különböző szervezetekkel, csoportokkal és intézményekkel. A legszorosabb és sokoldalú kapcsolatot az óvodánkba járó gyermekek családjával tartjuk. 4.1. Az óvoda és a család "A családi kapcsolatok helyes kiaknázása végső soron így összegezhető: fontoljuk meg, mi válik a gyermekeink javára képességeik legteljesebb kibontakoztatásához..." /Helen Bethune/ A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben. Óvodánk folytatja és kiegészíti a családi nevelést úgy, hogy a gyermekek fejlődését szolgálja, ezért mindent megteszünk, hogy a családok nevelési szokásait, sajátosságait megismerjük. Az intézményünkben folyó nevelés csak akkor lehet eredményes, ha a családokkal összhangot tud teremteni. Így alakulhat ki az óvoda és a család között a gyermekek fejlődése érdekében kölcsönös kapcsolat. A korrekt, partneri és körültekintő együttműködés formáit megszervezzük annak érdekében, hogy az információáramlás óvoda család között elősegítse a tájékozódást, a szemléletformálást, a problémaérzékenységet, és a tapintatot. A szülőknek érezniük kell a kölcsönös bizalmat, valamint azt, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, családi világnézetüket, hogy szeretjük és elfogadjuk gyermeküket. Az együttműködés során figyelembe vesszük a családok igényét alkalmazva az intervenciós gyakorlatot. A testület arra törekszik, hogy emberi magatartásában és szakmai felkészültségében példamutató legyen. A családokkal való kapcsolattartás formái az eredményes együttműködés érdekében:  beíratás - az első személyes kapcsolatfelvétel a szülővel, és a gyermekekkel,  csoportos szülői értekezletek - nevelési, pedagógiai, pszichológiai és egészségügyi témákban,  családlátogatások - a család szokásainak, nevelési elveinek megismerése,  egyéni beszélgetések,

75  a szülők részvétele az óvodai életbe, előzetes megbeszélések alapján (közös munka, kirándulás, munka-, játékdélután, színházlátogatás, gyűjtés)  közös ünnepélyek - hangverseny, anyák napja, iskolába menő gyermekek búcsúztatása  A szülőket a Szülői Munkaközösség képviseli, munkájukat a Működési Szabályzatban foglaltak szerint végzik. 4.2. Az óvoda és a bölcsőde A bölcsőde az óvodába lépés előtti intézményes nevelés helye. A zökkenőmentes átmenet és a hasznos információk érdekében a bölcsödével jó munkakapcsolatot alakítunk ki. Kapcsolattartás formái:  a bölcsödébe járó leendő óvodások látogatása óvodánkban  látogatások és tapasztalatcserék, a bölcsődés gyermekek látogatása  szülői értekezletek 4.3. Az óvoda és az iskola Az iskolával való kapcsolat kialakításában és fenntartásában az óvoda kezdeményező és nyitott. Annak érdekében, hogy ez a kapcsolat kölcsönös legyen hagyományteremtő programokat, szervezünk. Ezek elősegítik egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismerését. A gyermekek zavartalan iskolakezdése érdekében a kapcsolattartás formái:  szülői értekezlet  látogatások - az iskolába (szülők, gyerekek, óvónők)  (a tanítónők tájékozódása az óvodában az iskolába menő gyerekek egyéni fejlődéséről, várható alkalmazkodási nehézségeiről)  részvétel a különböző iskolai foglalkozásokon és rendezvényeken  kiállítás szervezése - az óvodások munkájának az iskolában  az iskolások munkájának az óvodában 4.4. Az óvoda és a művészeti iskolák A kerületi zeneiskolával való együttműködés segíti, hogy a muzsika, az alkotások, a környezet esztétikai értékei megjelenjenek az óvodánkban. Kapcsolattartás formái:  hangverseny az óvodában  részvétel a zeneiskola rendezvényein.

76

4.5. Az óvoda egyéb kapcsolatai A fenntartóval a kapcsolat hivatalos. Problémáink megoldásában támogatóak és segítőek. Munkánkat hatékony együttműködés jellemzi. Az egészségügyi szervekkel: védőnő, orvos, fogorvos. Kapcsolattartás formái:  alkalmankénti esetmegbeszélés,  tájékoztató előadásokat tartanak a szülők, óvónők részére,  évente orvosi vizsgálat minden csoportban,  tanköteles gyermekek iskola-alkalmassági vizsgálata,  évente fogászati szűrés. Szakmai Szervezetek:  Pedagógiai Szolgáltató Intézet  Pedagógiai Szakszolgálat  Gyermekjóléti Szolgálat

77

5. ÓVODÁNK GYERMEKVÉDELMI FELADATAI Óvodásaink jó szociokulturális környezetből kerülnek óvodánkba. Legfontosabb feladatunk a gyermekek jogairól szóló törvény betartása. Alapelvek:  minden esetben a gyermekek érdekét kell képviselni és semmilyen más érdek, nem előzheti meg,  minden megkülönböztetés nélkül kell a gyermekek részére a jogokat biztosítani,  mindig azt a jogot kell alkalmazni, ami a gyermekre nézve előnyösebb.  a sajátos nevelési igényű kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését, az eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó környezet kialakítása  a napirend során annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni  a sajátos nevelési igényű gyerekeknél általános célkitűzések megvalósítására törekvés és a nevelés hatására az alkalmazkodó készség, akaraterő, az önállóságra törekvés kialakítása  a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése egyéni és csoportos formában történik, speciális módszerek és eszközök használatával, ki-ki testre szabott terápiában részesül.  kompenzációs lehetőségek bővítése Ezeket figyelembe véve fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés. Célunk: Minden évben felmérjük gyermekeink szociokulturális és anyagi hátterét, hogy kiszűrjük a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és sajátos nevelési igényű gyereket. Feladatunk: A törvény betartása, a segítségnyújtás és a hátrányok enyhítése az óvoda keretei között történik.

78 Módszereink: Egyéni bánásmód, tapintatos, körültekintő, személyes kapcsolattartás. Nyilvántartásba vétel szempontjai:  sajátos nevelési igényű gyerekek felvétele a Helyi Pedagógiai és Minőségirányítási Programban leírtak alapján  elhanyagoló nevelés,  testi-lelki bántalmazás,  anyagi nehézség,  rossz szociokulturális háttér, egészségügyi okok, Sajátos nevelést igénylő gyerekek felvétele a Szakértői bizottság javaslatára. A csoportvezető óvónők fő feladata a felderítés, a prevenció, az adatszolgáltatás, a környezettanulmány. A gyermekvédelmi felelős feladata:    

a felderítés segítése, egyes esetekben környezettanulmány, pedagógiai munka segítése, kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálattal, a Szociális és gyermekvédelmi Osztállyal, a Gyermekjóléti Szakszolgálattal és a Szakértői Bizottsággal.  Kapcsolatot tart fenn az önkormányzattal és a kisebbségi szervezetekkel

79

6. ÓVODÁNK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI 6.1. Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások  Logopédia. Speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére  Speciális fejlesztés a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek részére heti rendszerességgel. 6. 2. Nevelési időn túl szervezett térítéses szolgáltatások:  Vízhez szoktatás 5 éves gyerekeknél heti 45 percben, a 6-8 éves gyerekeknél heti 90 percben.  Játékos angol nyelv 5-6-7 éves gyerekeknek.  Mozgásfejlesztő torna  Foci  Néptánc  Balett  Gyógytestnevelés

80

7. A GYERMEKEK ÉRTÉKELÉSE

FEJLŐDÉSÉNEK

ELLENŐRZÉSE,

Az óvodánkban folyó pedagógiai munkánk tervezése, elemzése,három éves kortól a gyerekek megfigyelése, az egyénre szabott nevelési és fejlesztési eljárások, folyamatos és tudatos írásbeli munkát igényelnek. Az ilyen tervezés segíti a folyamatok célirányos, célszerű egymásra épülését. A gyermekcsoportok nevelési terve nem megmásíthatatlan, hanem a gyermekek fejlődési üteméhez, a spontán helyzetekhez, az aktuális feladatokhoz igazodik. Az óvónők egyik kiemelt feladata, hogy az egyéni képességfejlesztés minden területen érvényesüljön. Tudnunk kell, hogy melyik gyerek, milyen fejlettséget ér el, miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön, "mert nevelni és tanítani csak akkor tud az ember, ha megérti azt, akit alakítani, formálni kell, mint ahogy a festő is csak úgy tud festeni, ha ismeri a színek természetét és lényegét...". Ennek érdekében az alábbi fejlettséget évente megfigyeljük, és azt rögzítjük, majd ez alapján a naplóban tervezzük meg az egyéni fejlesztési feladatokat és végezzük el a csoportban a fejlesztéseket.

81 Az egyéni fejlesztést tartalmazó dokumentum szempontjai: 1. Mozgásfejlettség Nagymozgások Egyensúlyérzék Összerendezett mozgás Harmonikus finommozgás 2. Testséma Végtagok, Fejen található érzékszervek, részletek Izületek Téri tájékozódás, síkbeli tájékozódás 3. Percepció Vizuális észlelés – emlékezet differenciálás Auditív észlelés – emlékezet Taktilis érzékelés Idői összefüggések Számfogalom Értelmi képességek: emlékezet és fogalmi gondolkodás Cselekvő szemléletes, képi gondolkodás Elemi fogalmi gondolkodás 4. Nyelvi fejlettség mutatói Szókincs Elvont kifejezések használata Beszédritmus Képolvasás Szövegvisszaadás Szövegértés, szövegemlékezet Beszédtürelem, beszédfegyelem 5. Játék Gyakorló Konstrukciós Szerepjáték Szabályjáték

82

6. Szociális fejlettség 1. Kapcsolata a felnőttekkel Kapcsolata a társaival Érzelmi állapota Beilleszkedése a tevékenységekbe Feladattartás – feladatvégzés Szándékos figyelem 7. Szociális fejlettség 2 . Munkatempója Kudarchelyzetek Konfliktus helyzetek Önkiszolgálás

83

8. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE Óvodánk bemutatott tevékenységrendszerét a következő területeken kívánjuk fejleszteni. Nevelésfilozófiai

alapelvünk,

hogy

megőrizzük,

megszilárdítsuk

értékeinket, mindazokat a pozitív folyamatokat, amelyek óvodai nevelőmunkánk eredményeit adják. Szakmai tudásunkat a nevelőtestület szellemi bázisát felhasználva megfogalmazzuk a lehetséges és szükséges fejlesztés irányait. E tervezés során figyelembe vesszük az óvodai nevelés új irányzatait, módszereit s a szülők által megfogalmazott elvárásokat. A program megvalósítása érdekében óvónőink tovább folytatják a szakmai önképzést, fejlesztik módszertani kultúrájukat. Fejlesztési céljaink tevékenységformák területén: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése SNI-s gyermekek inkluzív nevelése-oktatása Szakmai továbbképzéseken tanultak beépítése, átadása

84

8.1. Forrásbővítés, eszközfejlesztés  Pedagógusaink a szakmai pályázatokon rendszeresen vesznek részt, eredménnyel. Ezt a forrásbővítő munkát továbbra is kívánjuk folytatni  A pedagógiai munkát segítő eszközök folyamatos fejlesztése (játékok, könyvek, technikai eszközök).  Tárgyi

eszközök

folyamatos

fejlesztése,

az

integrációhoz

szükséges speciális eszközök megvásárlása és folyamatos fejlesztése  Informatikai fejlesztés, digitalizálás bevezetése  A kerti kultúra folyamatos bővítése alakítása  Az új épület egységes, esztétikus megjelenítéséhez szükséges feltételek megteremtése  Az új tornaterem kihasználtságának bővítése

85

Érvényességi nyilatkozat A helyi nevelési program érvényességi ideje: A nevelőtestület határozata alapján érvényes: visszavonásig. A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: törvényi változás hálózatbővítés, leépítés, szervezeti átalakítás, ha a nevelőtestület más program bevezetéséről 2/3-os többséggel dönt, ha egyéb érdekegyeztető fórummódosítást javasol. Előírás a programmódosítás előterjesztésére: írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten A program nyilvánosságra hozatalának módja: az elfogadást követő első testületi értekezleten, és az első szülői értekezleten

86

A program nyilvánosságra hozatalának formája: testületi értekezlet szakmai napok vezetői iroda /szakmai dokumentum óvodaújság szülői értekezlet szülői munkaközösség faliújság

87

Legitimációs záradék Véleményét nyilvánította: Budapest, 1026 Virágárok 8. Óvoda Szülői Munkaközössége Budapest, 1026 Virágárok 15. Óvoda Szülői Munkaközössége

Dátum: 2013. augusztus 23.

Elfogadta: Dátum: 20 Virágárok 8.és 15. Napközi Otthonos Óvoda Nevelőtestülete

88

IRODALOMJEGYZÉK 1. A vizuális-esztétikai nevelés lehetőségei. Szerk: Sipos Endre 1992. 100-112 p. 2. Az óvodai bábjáték és módszertana. Tankönyvkiadó Budapest, 3. Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár 4. Balogh Éva: Fejlődéslélektan (Jegyzet. Hajdúböszörmény, Óvóképző Főiskola 1995. 5. Dr. Ballay Tiborné: Az óvodai ábrázolás és kézimunka módszertana. Tankönyvkiadó, Bp. 1992. 6. Dr. Benedek István: Óvodavezetés másképpen? Okker kiadó Budapest, 1997. 189-228 p. 7. Dr. Benedek István: Közoktatási szakértők kézikönyve. Okker kiadó Budapest, 1997. 8. Dr. Daróczy Erzsébet - Dr. Kovács György - Dr. Krajcsovszky József: Óvodapedagógia Nemzeti Tankönyvkiadó 1993. 9. Dr. Fejes Erzsébet - Kanczler Gyuláné: Mesélő természet Kincs Könyvkiadó, 1995. 11-136 p. 10.Dr. Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája Nemzeti Tankönyvkiadó 1993. 11.Dr. Kovács György - Bakosi Éva: Játék az óvodában Debrecen 1997. 41-240 p. 12.Dr. Kuti István és Dr. Kuti Istvánné: Körtánc. Környezeti nevelés az óvodában Kecskemét, 1995. 13.Eperjesy Barnáné - Zsámboki Károlyné: Freinet itt és most Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 5-109 p. 14.Éderné Kocsis Lívia: Környezetismeret. Óvónői segédkönyv 15.Forrai Katalin: Ének az óvodában Zeneműkiadó, 1994. 11-107 p. 16.Fővárosi Pedagógiai Intézet: Okosan szépet és jót. Kézirat 5-134p. 17.Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés folyamata 5-51p. 18.Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában Regiszter Kiadó, 1993. 36-47 p. 19.Gyopáros I. Zsuzsa: Néphagyományaink óvodáknak és kisiskolásoknak. A szombathelyi Aréna téri óvoda díjnyertes pályázatának felhasználásával készült 20.Hernádi Sándor: Beszédművelés Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 10-249 p. 21.Kovács Lajosné: Vigyázok Rád Százhalombatta.

89 22. Iskolakultúra 1993/11, 1994/9. 1994/13. 23.Kondacs Mihályné - Podmaniczkí Mária: Vizuális nevelés az óvodában 3-101 p. 24. Kodály Zoltán: Zene az óvodában Zeneműkiadó Bp. 1958. 5-45 p. 25.Kuti István: Környezeti nevelés az óvodában Kecskemét 1996. 26.Koósné Reha Valéria-Kassa Mária-Molnár Katalin: Integrált nevelés és óvodai ütemterv a kerecsendi óvodában, AduPrint Kiadó 2003. 3-23 p. 27.Lantos Ferenc: Képekben a világ Nemzeti Tankönyvkiadó 1994. 9-10 p. 28.Mérei Ferenc - V. Binet Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat Kiadó, Bp. 9-256 p. 29.Montágh Imre: Nyelvművesség / A beszéd művészete Múzsák Közművelődési Kiadó, 1989. 9-39 p. 30.Nagy Jenőné: Óvodai programkísértés, de hogyan Országos Közoktatási Intézet, Bp. 5-126 p. 31.Rosta Katalin (szerk.): Taníts meg engem! Logopédiai kiadó, Budapest 1996 11-29 p. 32. Óvodai nevelés 1994. Sugárné Kádár Júlia: Egy kommunikáció elvű integrált óvodai nevelési javaslat vázlata 1995/4. Tóth Ilona: A tudatos kötetlenség feltételrendszere 1995/7. Fábián Károlyné: Tevékenységközpontú nevelés 1996/5 Dr. Kanczler Gyuláné - Bihariné Dr. Kvekó Ilona: "Álmodjunk kertet, szépet, nekünk valót". 1996/6 Vass Aranka: Mire nevel a természetsarok és a kert? 1997/1 Movarcsik Béláné: A mese szerepe a személyiségfejlődésben 1997/2 Dr. Szemán Józsefné: Gáspár László nevelésfelfogása különös tekintettel a matematikai nevelésre. 33.Újszerű játékformák, játéktípusok az óvodai nevelésben A hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola kiadványa 1993. 5-164 p. 34.Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex typo Kiadó, 1992. 7-287 p. 35.Perlay Rezsőné: A matematikai nevelés módszertana 36. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Zeneműkiadó, Bp 5-24 37.Varga - Balogh - Nemeskürty - Szabó: Művészetre nevelés a családban Kossuth Könyvkiadó 1976. 7-191 p.

90 38.Zsámboki Károlyné - Horváthné Sz. Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel. OKKER Kiadó, Bp. PROGRAMOK JMK Óvoda módszertani útmutató I. kötet Alcius BT. Bp. 1998. Epochális rendszerű Tanulási folyamat az óvodában Szerk.: Vargáné Szabó Gyöngyi Debrecen 1993. Komplex Prevenciós Óvodai program Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Páli Judit - Szaitzné Gregorits Anna Óvodai nevelés játékkal, mesével 1996. Sopron Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel. Szolnok, 1997. Dr. Tótszőlősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Bírálta: Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Fodorné Dr. Földi Rita 1994. Dr. Hamza István - Fodorné Dr. Földi Rita - Dr. Tóth Ákos: Játék, egyensúlyozás, vízhez szoktatás Bírálta: Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Dr. Miltényi Márta 1995.