AZ AJKAI BRÓDY IMRE GIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

"...az a pajzsunk, az a vértünk, mit itt tanultunk s végigéltünk." Jobbágy Károly

AZ AJKAI BRÓDY IMRE GIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1

Tartalom I. RÉSZ ...................................................................................................................................................... 8 A BRÓDY IMRE GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ........................................................................ 8 ISKOLÁNK NÉVADÓJA ...................................................................................................................... 9 NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................................... 10 I. Praembulum ....................................................................................................................................... 11 I.1. Az iskola rövid bemutatása ......................................................................................................... 11 I.2. Az iskola irányítási struktúrája.................................................................................................... 12 I.3. Az iskola oktatási szerkezete ...................................................................................................... 14 II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai.................................................................................................................................................. 16 II. 1. Alapelvek .................................................................................................................................. 16 II.2. Általános érvényű célok és feladatok ........................................................................................ 17 II.3. Részcélok és feladatok ............................................................................................................... 19 II.4. Speciális célok és feladatok ....................................................................................................... 20 II.5. A sikeresség kritériumai ............................................................................................................ 20 II.6. A célok megvalósítását szolgáló nevelési módszerek ............................................................... 22 II.7. A célok megvalósítását szolgáló új pedagógiai módszerek ....................................................... 24 III. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 32 III.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 32 III.2. A közösségépítéssel kapcsolatos feladatok .............................................................................. 34 III.3. A személyiség- és közösségfejlesztés módszerei ..................................................................... 35 IV. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................... 37 IV.1. Egészségnevelés az iskolában .................................................................................................. 37 IV. 2. Mi az egészség?....................................................................................................................... 37 IV.3. Mi az egészségfejlesztés? ......................................................................................................... 38 IV.4. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere ................................................... 38 IV.5. Az egészségnevelés iskolai területei ........................................................................................ 39 2

IV.6. Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok ............................................................... 40 IV.7. Módszerek ................................................................................................................................ 41 IV.8. Tanórai foglalkozások .............................................................................................................. 42 IV.9. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................... 42 IV.10. Kiemelt feladataink ................................................................................................................ 43 IV.11. Az iskolaorvos és a védőnő(k) feladatai................................................................................. 48 IV.12. Az elsősegélynyújtási oktatási kötelezettség iskolai megvalósítása ...................................... 48 V. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai ............................................................................................................................................................... 52 V.1. A pedagógusok intézményi feladatai ......................................................................................... 52 V.2. A pedagógus munkaköri leírása ................................................................................................ 53 V.3. A pedagógus munkaideje .......................................................................................................... 55 V.4. Az osztályfőnöki munka tartalma .............................................................................................. 55 V. 5. Az osztályfőnök feladata és hatásköre...................................................................................... 56 VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ........... 57 VI.1. Tehetséggondozás .................................................................................................................... 57 VI.2. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal való foglalkozás iskolai formái ........................................................................................ 59 VI.3. Segítségre szoruló tanulók körében végzett ifjúságvédelmi tevékenység ................................ 59 VII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának a rendje .. 66 VII.1. Jogi biztosítékok ..................................................................................................................... 66 VII.2. Az iskolai Diákönkormányzat................................................................................................. 66 VIII. A szülő, a tanuló a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ................. 67 VIII.1. Együttműködési formák ........................................................................................................ 67 IX. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .......................................................................................... 70 IX.1. A javítóvizsga........................................................................................................................... 70 IX. 2. Az osztályozó, különbözeti és pótló vizsga ............................................................................ 70 IX. 3. A tanulmányok alatti vizsgák módja ....................................................................................... 72 3

X. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ............................................................................................. 75 X.1. Az intézménybe való felvétel módja ......................................................................................... 75 X.2. Átlépési lehetőségek intézményen belül.................................................................................... 76 X.3. Átlépési lehetőségek más intézményekből ................................................................................ 76 XI. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................. 77 XI.1. Az otthoni felkészülés szabályozása ........................................................................................ 77 HELYI TANTERV ............................................................................................................................... 79 I. A TANTERVI HÁLÓ: helyi tanterveinket a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (VII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei szerint készítettük. ................................. 80 --- ........................................................................................................................................................... 81 II. A helyi tanterv óraszámai a különböző képzési típusokban ............................................................. 84 III. A helyi tanterv megvalósításának törvényi feltételei iskolánkban .................................................. 89 III.1. A tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítása ....................................................... 89 III.2. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja .............................................................. 89 III.3. A választható tantárgyak és azt tanító pedagógusok választásának helyi szabályozása (HÁZIREND szerint) ........................................................................................................................ 91 III.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .. 92 IV. Az érettségire való felkészítéssel kapcsolatos szabályozás ............................................................. 94 IV.1. A választható érettségi vizsgatárgyak és választásuk helyi szabályai ...................................... 94 IV.2. Az egyes érettségi vizsgatárgyak témakörei ............................................................................ 96 IV.3. Próbaérettségi vizsgák ............................................................................................................ 111 V. Az ellenőrzés-értékelés-mérés helyi szabályozása ......................................................................... 111 V.1. Az ismeretek értékelésének a módja ....................................................................................... 111 V.2. Osztályzatok ............................................................................................................................ 111 V.3. A számonkérés formái és arányai ............................................................................................ 111 V.4. A magatartás és szorgalom értékelése ..................................................................................... 114 V.5. A tanuló jutalmazása ............................................................................................................... 116 V.6. A tanuló büntetése ................................................................................................................... 117 4

V.7. A tanulók fizikai állapotának mérése ...................................................................................... 118 VI. Az iskola mindennapi tevékenységével kapcsolatos munkaszervezési elvek és szempontok ...... 123 VI.1. A tantárgyfelosztás elkészítésének általános elvei ................................................................. 123 VI.2. Az órarend elkészítésének, a csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének általános elvei ................................................................................................................................................. 123 VI.3. Helyettesítési szabályzat ........................................................................................................ 124 VI. 4. A pedagógusok munkaidejének a nyilvántartása (Nkt.62.§) ................................................. 125 VII. Feladataink a környezeti nevelés terén ........................................................................................ 126 VII.1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból ......................................................... 126 VII.2. Alapelvek, célok ................................................................................................................... 127 VII.3.Tanórán kívüli környezeti nevelés ......................................................................................... 128 VII.4. Erőforrások ........................................................................................................................... 129 VII. 5. Kommunikáció..................................................................................................................... 131 VIII. Feladataink az esélyegyenlőség megteremtése terén a hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikeressége érdekében ......................................................................................................................... 133 VIII.1. Fogalmi bevezetés ............................................................................................................... 133 VIII.2. A közoktatás esélyegyenlősége ........................................................................................... 134 VIII. 3. A program célja .................................................................................................................. 134 VIII.4. Helyzetelemzés .................................................................................................................... 135 VIII.5. Fejlesztési feladataink ......................................................................................................... 138 VIII.6. Monitoring és nyilvánosság ................................................................................................. 141 IX. EXTRACURRICULÁRIS SZOLGÁLTATÁSOK ...................................................................... 142 IX.1. Az iskolai hagyományok ápolását szolgáló rendezvények ................................................... 142 IX.2. Elsődlegesen az oktatás-nevelés szolgálatában álló könyvtári, technikai kapacitás öntevékeny használata ........................................................................................................................................ 142 IX.3. A tanév során a Diákönkormányzat (DÖK) által szervezett programok ................................ 143 IX.4. Tanulmányi kirándulások ....................................................................................................... 143 IX.5. Vakációs kínálatok ................................................................................................................. 144 5

X. Az iskola helyi tanterve tantárgyanként a tantervi hálóval összhangban ....................................... 145 II. RÉSZ ................................................................................................................................................. 146 AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA (ZENEISKOLA) ............................................................................... 146 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA .................................................................................................................. 146 I. A pedagógiai program megvalósításához szükséges feltételrendszerek a zeneiskolában ................ 147 I.1. Helyzetelemzés ......................................................................................................................... 147 I.2. A működéshez szükséges feltételrendszerek ............................................................................ 148 II. A pedagógiai program tartalmi célkitűzései ................................................................................... 149 II.1. A zeneiskola – mint az alapfokú művészeti iskola – célja....................................................... 149 II.2. Az iskola nevelésfilozófiai elvei .............................................................................................. 150 II.3. A Zeneiskola alapvető céljai .................................................................................................... 150 II.4. Tehetséggondozás .................................................................................................................... 152 II.5. Stratégiák a művészetoktatás kibővítésének irányába ............................................................. 152 III. KÉPZÉSI STRUKTÚRA .............................................................................................................. 154 III.1. Képzési idő tanszakonként ..................................................................................................... 154 III.2. A Zeneiskola tanulóinak óraterve ........................................................................................... 157 III.3. A továbbtanulás lehetséges irányai ........................................................................................ 158 III.4. Tanulói jogviszony ................................................................................................................. 159 III.5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei az iskolában ........................................................... 160 IV. A beszámoltatás és számonkérés formái ...................................................................................... 161 IV.1. Beszámoltatási formák ........................................................................................................... 161 IV.2. A tanulók értékelésének és minősítésének formái ................................................................. 162 IV.3. A tudás érdemjegyek tartalmi értékelése................................................................................ 163 IV.4. A szorgalmi jegyek tartalmi értékelése ................................................................................. 163 IV.5. A tanulók tudásszintjének időszakos mérése iskolai szinten ................................................. 163 V. A zenei kottaanyagok, tankönyvek kiválasztásának elvei .............................................................. 164 VI. Tanórán kívül igénybe vehető szolgáltatások ............................................................................... 164 6

VI.1.Tehetséggondozás ................................................................................................................... 164 VI.2. Hangversenyek, nyári táborok................................................................................................ 165 VI.3. Könyvtárhasználat .................................................................................................................. 165 VII. A zeneiskola hagyomány- és kapcsolatrendszere ....................................................................... 165

7

I. RÉSZ

A BRÓDY IMRE GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

8

ISKOLÁNK NÉVADÓJA:

Bródy Imre 1891-1944(45)

Az emberi nagyság, a kutatói zsenialitás, a gyakorlati megvalósítás tehetsége tette teljessé Bródy Imre viszonylag rövid életét. Neve összefonódott a haladást jelképező fénnyel, a hosszabb élettartamú kriptontöltésű izzó feltalálójaként.

Eötvös Loránd tanítványa, középiskolai, majd egyetemi tanár, kutatófizikus Göttingenben Max Born professzor munkatársaként, később pedig újra Magyarországon dolgozik az Egyesült Izzó laboratóriumában.

1930-ra kidolgozza és szabadalmaztatja a nemesgázzal töltött izzólámpát, majd megoldja a kriptongáz közvetlenül levegőből történő veszély nélküli, gazdaságos előállításának problémáját.

A világ első kriptongyára a mai Ajka területén Alsócsingerben épült fel 1937-ben. A levegőből előállított kriptonnal töltött izzók hatalmas sikert arattak szerte a világban.

Az 1944-ben felerősödő faji üldöztetésnek esett áldozatul, amikor családját önként követve koncentrációs táborba került.

Nevét hűen őrzi a tudományos élet, valamint legmélyebb tisztelettel iskolánk,

az Ajkai Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola.

9

NEVELÉSI PROGRAM

10

I. Praembulum

Az intézmény neve:

Ajkai Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola

Székhelye:

8400 Ajka, Bródy Imre utca 4.

Telephelye:

8400 Ajka, Városliget 1. (Zeneiskola)

Telefonszáma:

88/ 508-240

Telefon/Fax száma:

88/508-241

Igazgatója:

Mihályfi László

Az iskola fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Intézményi azonosító:

170003

Az iskola működtetője:

Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal (Városi Intézmények Működtető Szervezete)

Felügyeleti szerve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Alapítás ideje:

1953 1962 (Zeneiskola)

I.1. Az iskola rövid bemutatása Az ajkai Bródy Imre Gimnázium 1953. szeptember 1. óta áll a középfokú oktatás szolgálatában, az 1961/62-es tanév óta jelenlegi épületében. A gimnázium mellett az iskola falai között történetének jelentős részében szakközépiskolai oktatás is folyt. 2007. július 1jétől iskolánk keretén belül működik az ajkai zeneiskola, külön telephelyen.

11

Az intézmény célja, hogy a szülők, a tanulók és a környezet igényeinek mindjobban megfelelni kívánó, összetett oktatási szerkezetű középiskolaként működjön, amely érettségire készíti fel gimnáziumi keretek között 6, 5 illetve 4 évfolyamon a tanulókat, megteremtve ezzel a középfokú és a felsőfokú szakmai továbbképzés lehetőségét. A tantestület igényes szakmai munkája, a kiemelkedő tárgyi feltételekkel rendelkező oktatási környezet a középiskolát az elmúlt években megbízható, stabil értékeket közvetítő, mértékadó tudást kialakító intézménnyé tették elsősorban Ajkán, illetve szűkebb-tágabb környezetében. Annak érdekében, hogy az iskolát elhagyó tanulók mindinkább megfeleljenek az Európához csatlakozott társadalom elvárásainak, kiemelt fontosságúnak tartjuk a szilárd erkölcsi, szellemi értékrendszer kialakításán túl a nyelvoktatást és az információs technológiák alkalmazásának megismertetését. A megfelelő kommunikációs készség megszerzésén kívül mindezzel elsődleges célunk az, hogy tanulóinkat olyan tudás birtokába juttassuk, melyek megteremtik már itt a középiskolában, de még inkább felnőtt életükben annak a lehetőségét, hogy elérhessék a mindenkori legmodernebb információkat az általuk kiválasztott szakterületen, s ezáltal boldoguljanak pályájukon.

I.2. Az iskola irányítási struktúrája Az iskola irányítási struktúrája

Igazgató

Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes

Iskolatitkár

1.

2.

3.

1.

Német nyelvi Magyartörténelem

Osztályfőnöki

Könyvtár

Matematikafizika

Reál munkaközösségek

Humán munkaközösségek

Angol nyelvi

Iskolatitkár 2.

(VIMSZ alkalmazásában Technikai dolgozók) (VIMSZ

Természettudományi

Informatika

Technikai apparátus tevékenységét irányító gazdasági dolgozó

alkalmazásában)

Tanszakvezetők Pedagógusok

Sporttevékenység

12

Döntést hozó testületek: Magasabb vezetők

Igazgató

Igazgatóhelyettes 1.

Igazgatóhelyettes 2.

Igazgatóhelyettes 3.

Igazgató tanács

Igazgató

Igazgatóhelyettes 1.

Igazgatóhelyettes 2.

Igazgatóhelyettes 3.

Közalkalmazotti tanács elnöke

A kibővített igazgató tanács tagjai – az igazgató tanács tagjain kívül – a munkaközösségvezetők, a közalkalmazotti tanács elnöke és a diákönkormányzatot segítő tanár.

13

Társadalmi vezetői tanács

Igazgató

Közalkalmazotti tanács elnöke

DÖK-öt segítő tanár

Az intézmény vezető tanácsai konzultatív testületek: véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek, és döntenek mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja.

I.3. Az iskola oktatási szerkezete I.3.1. Nappali tagozat kilépési lehetőség 12. évf. 11. évf. 10. évf. 9. évf. 8. évf. 7. évf. 6 évf. gimn.

kilépési lehetőség 13. évf. 12. évf. 11. évf. 10. évf. 9. évf. 5 évf. gimn.

érettségi

4 évf. gimn.

érettségi

A fent vázolt oktatási szerkezet keretein belül, nappali tagozaton a következő típusú osztályok indítása tartozik az intézmény profiljába: -

6 évfolyamos gimnáziumi képzés

-

5 évfolyamos gimnáziumi képzés (kimenő jelleggel): 14

- nyelvi előkészítő (angol) + haladó angol nyelvi képzés - nyelvi előkészítő (német) + haladó német nemzetiségi képzés -

4 évfolyamos gimnáziumi képzés: - emelt szintű nyelvi (angol, német) képzés - emelt szintű angol-informatika képzés - emelt óraszámú matematika-informatika képzés - emelt óraszámú humán tagozatos képzés - természettudományi tehetséggondozó képzés - általános gimnáziumi képzés - műszaki felsőoktatásra felkészítő specializáció

I.3.2. Felnőttoktatás

I.3.2.1. A képzés formája: 2 vagy 3 éves levelező vagy esti tagozat Érettségire felkészítő képzés.

15

II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Az oktatási és nevelési célok meghatározása előtt e szempontból is szükség van rövid helyzetelemzésre.

Iskolánk egy kisváros egyik középiskolája. Beiskolázási körzete meglehetősen szűk. Mind Ajka, mind a környező megyei városok jól ellátottak középiskolákkal, középfokú intézményekkel. A középiskoláknak előírt átlag osztálylétszám viszonylag magas. Iskolánk olyan képzési struktúrát alakított ki, amely kínálatával egyszerre biztosít lehetőséget a különböző képességű, irányultságú, igényű és célú tanulók számára. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk azt is, hogy ezen életkorban még ne jelentsen végleges, megmásíthatatlan döntést az iskolatípus megválasztása.

Természetesen a fent leírtakkal együtt azt is szeretnénk, ha a képzési struktúránkon belül a legjobb válogatási lehetőséggel rendelkeznénk a hasonló helyzetű középiskolák között.

II. 1. Alapelvek Tudjuk, a teljesség igényével nem lehet felsorolni mindazokat a tényezőket, pedagógiai elveket, amelyek megléte, érvényesülése pozitív vagy negatív irányban befolyásolja munkánk eredményességét. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy iskolánkban a következő pedagógiai alapelvek minél magasabb szinten történő megvalósítására, érvényesítésére törekszünk:

Az egyenrangúság elve, a tanuló emberként való tisztelete. A hátrányos megkülönböztetés lehetőség szerinti teljes kizárása az iskolai élet minden területéről. Az esélyegyenlőség elvét érvényesítjük mind a tanulók, mind a foglalkoztatottak körében. A tanulók és az intézményi dolgozók személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása. A pedagógusi vezető szerep megvalósulásának a fontossága. Az életkori és egyéni sajátosságok mellett a közösség igen erőteljes hatásának a figyelembe vétele. A közösségek biztosítanak ugyanis terepet – a pedagógus vezető-,

16

irányító-, kezdeményező tevékenysége mellett – a tanulók öntevékenységének, az önkormányzó képesség kibontakoztatásának.

önállóságának,

A tapasztalatszerzés és az állandó önfejlesztés szükségességének elve. A bizalom meglétének fontossága. A nevelés ellentmondásossága még erőteljesebben irányítja figyelmünket következetesség elvének megvalósítása mellett az empátia fontosságára.

a

Hiszünk abban, hogy minden tanuló a saját szintjéhez képest akar és tud is fejlődni. Az eredményes oktató-nevelő munka alapvető feltétele a jó munkafegyelem mellett az alkotó, nyílt, demokratikus iskolai légkör megléte.

II.2. Általános érvényű célok és feladatok II.2.1. Intézményünk alapvető nevelési-oktatási célja a XXI.sz.-ban is az érettségire és a továbbtanulásra való sikeres felkészítés. A követelmények ismeretében törekszünk arra, hogy a négy-, öt- ill. hat évfolyamot elvégző tanulóink lehetőleg valamennyien érettségit szerezzenek és minden tanulónk igyekezzen valamilyen szakképesítéshez jutni. A végzősök 60%-a kerüljön be felsőfokú oktatási intézménybe, s jusson ezzel oklevélhez vagy diplomához. Azon fáradozunk, hogy ezen tanulók közül mind többen és egyre sikeresebben vegyenek részt különböző tantárgyi versenyeken, bizonyítva ezzel a felkészülés egy-egy fázisában is az eredményességet.

II.2.2. Az említett célok elérése érdekében a diákok értelmi képességeinek fejlesztését, a racionális, értő gondolkodásra való nevelését tűztük ki magunk elé alapfeladatként. Természetesen a hatékony, önálló tanulás technikájának megismertetésével kell kezdenünk, majd a megfelelő érdeklődés kialakításával kell folytatnunk e tevékenységünket. A jövőben az eddigieknél is hangsúlyosabban kell odafigyelnünk arra, hogy a túlzott mennyiségi szemlélet ne menjen a minőség rovására! A felsorolt célok eléréséhez szükséges optimális tananyagmennyiség mindenkori kijelölése a munkaközösségek feladata, felelőssége.

II.2.3. A jövőben is különös figyelemmel kezeljük a tanulók önálló, problémamegoldó gondolkodásra való nevelését, a korszerű vitakészség elsajátíttatását. Az átgondolatlan magolás helyett minden tantárgy oktatása során különös hangsúlyt kapnak a "miértek?" és a "hogyanok?". Tanáraink mindegyike azon fáradozzon, hogy az általa oktatott tárgy logikájának megfelelő gondolkodásmódot sikerüljön a diákokban kifejlesztenie. Cél, hogy 17

például a földrajz órán a földrajz, a matematika órán a matematika "nyelvén" gondolkodjanak diákjaink!

II.2.4. Célunk a tanulók matematikai-logikai kompetenciájának, gondolkodásának a fejlesztése, hogy képesek legyenek matematikai ismereteiket - képleteket, modelleket, struktúrákat, grafikonokat, táblázatokat - a mindennapokban alkalmazni.

II.2.5. Valamennyi kollégánk törekszik arra, hogy a tanulókban minél korábban és minél tartósabban - lehetőleg egész életre szólóan - kifejlődjön az önművelés igénye, ismerjék fel és fogadják el az élethosszig tartó tanulás jelentőségét.

II.2.6. Korunkban mind az anyanyelven, mind az idegen nyelven történő kommunikációs készség megfelelő szintű elsajátítása alapkövetelmény. Ennek érdekében valamennyi képzési formánk keretén belül nagy súlyt helyezünk a magyar nyelv és két idegen nyelv oktatására.

II.2.7. Alapkövetelmény a tanulók anyanyelvi kommunikációs készségének, azaz beszédkészségének, beszédkultúrájának fejlesztése, valamint a megfelelő szintű szövegértés elsajátíttatása.

II.2.8. Ezek mellett - a kor igényeinek megfelelően - a különböző kommunikációs technikák oktatását, a digitális kompetencia kialakítását is kiemelten fontosnak tarjuk.

II.2.9. Egyre jobban elanyagiasodó, az évezredes erkölcsi normákat figyelmen kívül hagyó világunkban jelentős teret szentelünk az egyetemes erkölcsi értékek - becsület, tisztesség, hűség stb. - átadására is, miközben felhívjuk a tanulók figyelmét arra, hogy bárhol helyezkedjenek el az életben, szüleik, barátaik, kollégáik tisztelete és megbecsülése elsődleges. Természetesen nem feledkezünk el az egészséges önbecsülés, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák kialakításáról sem.

II.2.10. Hangsúlyoznunk kell a jövőben is, hogy a hazafiság nem frázis, hanem igenis érték, ha nem torkollik szélsőséges nacionalista szemlélet kifejlődésébe. A magyar nép 1100 éves története során vívott szabadságharcai, forradalmi eredményei a XXI.sz.-ban is példaként állíthatók a fiatalság elé. Célunk, hogy szociális érzékenységgel rendelkező, tudatos állampolgárként szervezzék felnőtt életüket. 18

II.2.11. A XXI. század követelményei szellemében valamennyi képzési formánkban oktatjuk a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismereteket. Alapvető cél a helyes környezeti szemlélet, természettudományi kompetencia kialakítása és annak megértetése a tanulókkal, hogy az egyén is aktív részese kell legyen a lokális ill. globális problémák megoldásának. Korunk világméretű problémáin keresztül értetjük meg a diákokkal az ez irányú szemléletváltás mind sürgetőbben jelentkező szükségességét. Bízunk abban, hogy a fiatalok nevelésén keresztül a jövő nemzedékekre is pozitív hatást gyakorolhatunk.

II.2.12. Valamennyi tantárgy, de különösen a művészeti tárgyak oktatása közben nagy súlyt helyezünk a tanulók esztétikai nevelésére. Célunk, hogy munkájukban, öltözködésükben, mindennapos tevékenységük során maximális igényességre törekedjenek, középiskolai tanulmányaik során fejlődjön esztétikai-művészeti tudatosságuk és kifejezőkészségük.

II.2.13. Megismertetjük a tanulókat az egészséges életvitel kritériumaival, hangsúlyozva a rendszeres sportolás szükségességét. Meggyőződésünk, hogy csak a mindennapos testedzés biztosíthatja azt a fizikai hátteret, mely az eredményes szellemi tevékenység végzéséhez szükséges. E téren nagyobb feladatunk az igények kialakítása, mint kielégítése.

E sokrétű célok elérését iskolánk képzési profiljának széles skálája alapozza meg.

II.3. Részcélok és feladatok II.3.1. Arra törekszünk, hogy az emelt szintű nyelvi képzés során minden tanuló minimum egy középfokú nyelvvizsga bizonyítványt szerezzen, vagy a középfokú nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát tegyen. A többi tanulócsoport tanulóit is motiváljuk a középfokú nyelvtudást igazoló bizonyítvány megszerzésére.

II.3.3. A továbbtanulni nem tudók vagy nem akarók szakmai képzésbe való bekapcsolása és szakirányú közép- vagy felsőfokú képesítés megszerzésére való ösztönzése is fontos feladatunk.

19

II.4. Speciális célok és feladatok II.4.1. Alapvető feladatunk valamennyi középiskolai osztályunkba felvett tanuló tanulási technikájának javítása, az iskolaváltás okozta nehézségek leküzdése, a hatékony beilleszkedés elősegítése, az illemtani szabályok elsajátíttatása, az életkori sajátosságokból fakadó esetleges hátrányok megszüntetése.

II.4.2. Már a középiskolai tanulmányok megkezdése után rövidesen, a későbbiekben pedig meghatározott időközönként felmérjük a követelményeket csak nehezen teljesíteni tudók számát. A tanulók igényei alapján külön korrepetálás keretében gondoskodunk mielőbbi felzárkóztatásukról.

II.4.3. Szorgalmazzuk a tanulók közéleti szereplésre való felkészítését, a kulturált közéleti szereplés normáinak elsajátítását, melyek irányadóak lehetnek egész életükben

II.4.4. Megfelelő érdeklődés esetén a 11-12. évfolyamon megszervezzük az Utazás és turizmus és a Gazdasági alapismeretek fakultatív tárgy oktatását.

II.4.5. A tanulók szociális helyzetének a javítására és eredményességének támogatására a különféle pályázatokon való részvételt szorgalmazzuk.

II.5. A sikeresség kritériumai II.5.1. Az alapvető célok esetében

II.5.1.1. Iskolánk tanulóinak tanulmányi átlaga minden félévben legalább 3,8 legyen.

II.5.1.2. Lehetőleg minden - a középiskolai tanulmányait befejező - tanulónk sikeres érettségi vizsgát tegyen.

20

II.5.1.3. Az érettségizett tanulók mindegyike szerezzen szakképesítést, főiskolára, egyetemre a végzősök legalább 60 %-a nyerjen felvételt.

II.5.1.4. A tanulók valamennyi iskolai megnyilvánulásánál törekszünk a mechanikus tanulás kiküszöbölésére, s helyette az ok-okozati összefüggések megláttatására helyezzük a hangsúlyt.

II.5.1.5. Az önművelés igényének kialakulását a kutató, a problémáknak mindig utánanéző, a könyvtárat rendszeresen látogató, a meglevő információs csatornákat értve használó tanulók számán keresztül mérhetjük le.

II.5.1.6. A számítógép és egyéb információs technikák elsajátítását a mindennapi tanórai tevékenység során mérhetjük.

II.5.1.7. Az alapvető erkölcsi normák személyiségbe való beépülését a tanulók felnőttekkel és társaikkal szembeni magatartásán, hozzáállásán át kontrollálhatjuk.

II.5.1.8. A helyes környezetvédelmi szemlélet kialakulását szintén a diákok mindennapos megnyilatkozásain ill. ilyen irányú tevékenységek végzésén keresztül (pl. szárazelem-gyűjtés, anyagtakarékos szemlélet, a rendelkezésre álló termékek közötti tudatos válogatás stb.) ellenőrizhetjük.

II.5.1.9. Az esztétikai nevelés hatékonyságát az iskolai tevékenységek közben folyamatosan nyomon követhetjük. Tanítványaink öltözködése, ízlésvilága, szépérzéke a 4, 5 ill. 6 év folyamán szinte az iskolai élet majd minden területén - pl. osztálydekoráció - figyelemmel kísérendő, s szükség esetén azonnal korrigálandó.

II.5.1.10. Az egészséges életszemléletre nevelést egyrészt a mindennapos testedzés meglétén vagy hiányán keresztül, a helyes táplálkozási és higiénés szokások, a felelős párkapcsolatok kialakulását pedig a tanulók viselkedése, a velük való beszélgetések alapján ítélhetjük meg. Törekszünk arra, hogy tanulóink ismerjék meg az egészség értékét és tegyenek meg mindent annak megtartása, erősítése és fejlesztése érdekében.

21

II.5.2. A részcélok esetében

II.5.2.1. Az idegen nyelvek megfelelő szintű elsajátítását a sikeres C-típusú nyelvvizsgák illetve emelt szintű érettségi vizsgák számán keresztül kontrollálhatjuk. Célunk, hogy az érettségizett tanulóink legalább 50 %-a középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt szerezzen.

II.5.2.2. A megfelelő szintű számítástechnikai-informatikai tudást úgy kontrollálhatjuk, hogy hány tanuló szerez ECDL vizsgát, emelt illetve középszintű érettségit informatikából. Célunk, hogy az érettségizett tanulóink legalább 30 %-a ECDL-bizonyítványt szerezzen.

II.5.2.3. Az egyetemen, főiskolán továbbtanulni nem tudók vagy nem akarók lehető legnagyobb százaléka kapcsolódjon be szakmai képzésbe. Ennek érdekében felzárkóztató foglalkozást szervezünk - ha szükséges - az érettségi tárgyakból és a számukra nehézséget okozó tananyagból.

II.6. A célok megvalósítását szolgáló nevelési módszerek II.6.1. Tantestületünk nemcsak tudomásul veszi, hanem tudja is, hogy minden tanuló szuverén „egyéniség”, tulajdonságait, ismereteinek, gondolkodásának, neveltségének szintjét illetően éppen úgy, mint külső megjelenése vonatkozásában. Ebből kiindulva azt is tudjuk, hogy pedagógiai munkánk során nem támaszkodhatunk „receptekre”, mivel minden pedagógus más, és különbözőek a pedagógiai szituációk és körülmények is.

II.6.2. Minden pedagógusnak feladata, hogy mind elméleti, mind gyakorlati felkészüléssel és felkészültséggel megtalálja azokat a módszereket, amelyek egyéniségének legjobban megfelelnek ahhoz, hogy pedagógiai munkája minél eredményesebb legyen, úrrá tudjon lenni a legváratlanabb pedagógiai szituációkon is. Ez az, ami a pedagógus munkát egyszerre teszi nehézzé és széppé.

II.6.3. Tanári munkánk mindennapi mechanizmusát, kereteit a központi és helyi szabályzatok határozzák meg. Ezen túlmenően minden iskolai dolgozónak a maga helyén egyéniségének megfelelően kell a célok és feladatok minél színvonalasabb megoldása érdekében azonos és pozitív irányban dolgozni azért, hogy egymás munkáját kellő eredményességgel erősítsük. Az együttműködésünk szintje döntően határozza meg tantestületünk egységét, mely lényegesen befolyásolja munkánk hatékonyságát. 22

II.6.4. Mivel a pedagógiai problémák legtöbb esetben akkor és ott oldhatók meg a legeredményesebben, amikor és ahol keletkeztek, azt tartjuk a legcélravezetőbb eljárásnak, ha a problémát a vele elsőként találkozó pedagógus oldja meg. A pedagógus tekintélye ugyanis csak így alakulhat ki, így tartható meg, illetve így növelhető. Ha a probléma olyan jellegű, hogy további beavatkozást (osztályfőnök, igazgatóhelyettes, igazgató, szülő) követel meg, akkor ez a szükséges mértékben történjen meg a vele kapcsolatos adminisztráció elvégzésével együtt.

II.6.5. Iskolai munkánk, életünk állandó velejárója a nevelési tevékenység. Sajnos, törvényszerű a negatív szélsőséges esetek előfordulása is. Ezekben az esetekben is higgadtan, tudatosan, a szituáció megoldásának leghatékonyabb módját választva kell eljárnunk. Pedagógiai, szakmai felkészültségünk próbakövei ezek az esetek. Jó és eredményes megoldásukra joggal lehetünk büszkék.

II.6.6. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolában is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodás módját. A demokrácia nem azt jelenti, hogy mindenki azt tesz, amit akar. A demokráciához az önfegyelem és az önkorlátozás mellett a felelősségvállalás is szükséges.

II.6.7. Az iskola mutassa meg, hogy sokféle vélemény létezik. Véleményét mindenkinek joga van képviselni. A tanár olyan toleráns magatartásra neveljen, amely tudomásul veszi a másik ember másféle gondolkodását is.

II.6.8. A módszerek megválasztásánál fontos szempontok lehetnek pl. a következők: Habitus, egyéni stílus, az osztály, a csoport, a tanuló milyensége, nevelési célok, motivációs tényezők (biztatás, dicséret, szankciók stb.) várható hatékonysága, központi tantárgyi követelmények, szülők elvárásai, szociális és kulturális háttér, munkaközösségben kialakult pedagógiai elvek, értékrend, az iskola légköréből a tanulókkal szembeni bánásmód szokásos gyakorlatából fakadó eljárások, kötöttségek.

II.6.9. A tanulókkal való együttműködés hatékonyságát növelik a tanórán kívüli közösségi alkalmak. Ilyenek: színházlátogatás, kirándulások, osztályrendezvények, tanórán kívüli projektek, nyelvi csereprogramok, színjátszás, filmklub, zenei rendezvények, beszélgetések, vetélkedők stb.

23

II.7. A célok megvalósítását szolgáló új pedagógiai módszerek Kompetenciafejlesztő oktatás

Intézményünkben 2006. szeptemberében a HEFOP 3.1.3-as pályázati program keretében kompetenciafejlesztő oktatási projekt indult 3 szakterületen: Olvasás és szövegértés Matematika Idegen nyelvek (angol és német) oktatása A rohamosan bővülő, információrobbanással járó tudományos eredmények összessége megkívánja az ismeretszerzés módjának a megváltoztatását az iskolában és az iskolán kívüli élethosszig tartó tanulási folyamatban. Ehhez olyan előrelépésre kényszerülnek az oktatás szereplői, melynek során gazdagítják meglévő módszertani ismereteiket, új tanulási technikákat, hatékonyabb módszereket ismernek meg és alkalmaznak. A kompetenciaalapú oktatás olyan módszerekkel, eljárásokkal gazdagította tanáraink pedagógiai kultúráját, amelyek bevezetése, általánossá tétele hatékonyabbá, könnyebbé teszi a diákra szabott megismerési folyamatot. Pedagógiai programunkat ezek közül a következőkkel egészítjük ki:

II.7.1. Kooperatív tanulás A kooperatív tanulás egy együttműködésen alapuló tanulásszervezés, amelynek a célja a társas és a kognitív képességek fejlesztése. A kooperatív pedagógia a hangsúlyt a tanulói együttműködésre helyezi. Így a kooperatív tanulás során a tanulók együtt dolgoznak közös céljuk elérése érdekében. A tanulók között pozitív kölcsönös függés alakul ki, ugyanis akkor és csak akkor érhetik el a céljukat, ha a kiscsoport minden tagja eléri célját. A kooperatív kiscsoport-mozgalom célja nem az, hogy kiszorítsa a versenyszerű és az individuális tanulást az iskolákból, hanem az, hogy a tanárnak választási lehetőséget nyújtson, hogy a céloknak és a körülményeknek megfelelő tevékenységstruktúrát alakíthasson ki. A következő négy alapvető feltétel szükséges hozzá: Pozitív kölcsönös függés. A tanulóknak érezniük kell, hogy „egy hajóban eveznek”. Ezt el lehet érni a közös cél kialakításával, a munka megosztásával, az anyagi vagy információforrás megosztásával és a közös jutalom kilátásba helyezésével. Közös cselekvés. A verbális interakciók, a közös cselekvés alakíthatják ki a tanulók között a pozitív kölcsönös függés érzetét.

24

Egyéni felelősség az anyag elsajátításáért. Minden csoporttag felelős a saját eredményéért. A tanulási szituáció célja, hogy maximalizálja minden egyes tanuló teljesítményét. Időről időre fel kell mérni, hogy ki hol tart, éppen azért, hogy a tanulók segíthessenek egymásnak. Az interperszonális és kiscsoport-képességek megfelelő szintű használata. Az együttműködés képességét – mint minden más képességet – gyakorlással fejleszteni kell: a tanulók számára megfelelő tevékenységeket kell biztosítani, melyek során fokozatosan egyre jobban képesek lesznek együttműködni egymással, és motiválni kell őket arra, hogy használják is az így elsajátított képességüket. Lehetőséget kell biztosítani a számukra, hogy elemezzék az együttműködés során elkövetett hibákat, hogy egyre hatékonyabbá váljék a munkakapcsolatuk. Leggyakoribb módszerei: a probléma alapú tanulás a vitamódszer a dráma módszer a projektmódszer A gyakorlatban a tanórán a kooperatív tanuláshoz csoportokat kell létrehozni, pl. ugyanaz a négy fő dolgozik együtt tartósan. Fontos az erős, pozitív összetartástudat, az együttműködési készség és szándék, ugyanakkor a csoportok versengenek és együttműködnek egymással. A csoportalakítás módszerei: szimpátia, közös érdeklődési kör, sorsolás alapján vagy a tanár jelöli ki (pl. kép-puzzle, úti cél, interest-pie alapján). Fontos a csoportban fejleszteni a csoportidentitást (pl. név, logo vagy induló készítése), ki kell alakítani a szerepeket (pl. témafelelős, időfigyelő, jegyző, feladatmester, eszközfelelős, csendkapitány stb.). A terem berendezésekor ügyelni kell arra, hogy lehetővé tegye a csoporton belüli és a csoportok közötti kapcsolatokat. Ki kell alakítani a csoportok működésének szabályait. A kooperatív tanulás legfontosabb alapelvei: építő egymásrautaltság egyéni felelősség egyenlő részvétel párhuzamos interakciók

A munka megszervezése során alkalmazható tanulásszervezési technikák: - Mesteri módszerek: ellenőrzés párban, kerekasztal, kérdezősdi, villámkártya - A gondolkodás fejlesztése: sorbarendezés, szóháló, mind-map, spider web, puzzle 25

- Az információ megosztása: szóforgó, jegyzet, beszámoló, interjú, sajtókonferencia, poszter, prezentáció - A kommunikáció-fejlesztés: szavazás, konszenzus, érvelés, véleményvonal A kooperatív oktatási módszer előnyei: - A kooperatív tanulás egyenlő esélyt biztosít a hátrányos helyzetű és vagy lassabban haladóknak is a munkában való részvételre. - A kooperatív tanulás toleranciára, elfogadásra és egymás segítésére nevel, s mint ilyen háttérbe helyezi a versengést, egymás legyőzését, kiszorítását. - A kooperatív tanulás örömmel és kedvvel végzett munkát, aktív tanulást eredményez. - A kooperatív tanulás feltétele a nyitott, elfogadó, toleráns pedagógiai attitűd, amely az alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak. - A kooperatív tanulás elengedhetetlen szükséglet a későbbi munkára való felkészítésben, hiszen olyan, feltétlenül fontos és elengedhetetlen képességeket fejleszt a diákokban, mint a figyelem, empátia, felelősségvállalás, önzetlen segítés, kommunikáció, szervezőkészség, tolerancia. - A kooperatív tanulás alkalmas az iskolai kudarcok nagymértékű csökkentésére, a tanulási kedv és sikerélmény, valamint az eredményesség biztosítására. - A kooperatív tanulás olyan módszereket tartalmaz, amelyek egyaránt alkalmazhatók a tanulásban és a tanórán kívüli tevékenységekben is.

II.7.2. Tanulói differenciálás heterogén csoportban

A differenciálás az egyéni különbségek figyelembe vétele, a tanulók aktuális fejlettségéhez és az egyéni stílusához való alkalmazkodás. A differenciálás célja, hogy hatékonyabban tanítsunk, segítséget nyújtsunk a tanulóknak a tanulásban, pozitívabbá tegyük a tanulók iskolához fűződő viszonyát.

A csoportmunka legfontosabb eleme, hogy a gyerekek egymást tanítva saját maguk és társaik tudását egyszerre fejlesztik. A módszer működésének előfeltétele a heterogén csoportok létrehozása. Ez történhet sorsolással is, de jobb, ha előre kialakítjuk a csoportokat úgy, hogy képességek szerint heterogének legyenek. A csoport ideális létszáma négy: egy jó, egy gyenge és két közepes képességű diákból áll. Így a csoporton belül a feladatok kiosztásakor a jobb képességű gyerek nehezebb feladatot kap, a gyengébb könnyebbet. Néha nehéz rávenni az 26

ügyesebbeket, hogy segítsenek társukon, de ha olyan jutalmazási formát választunk, amely erre ösztönzi őket, akkor hamar rájönnek, hogy a csoport érdekében is érdemes dolgozni. A gyengébbek gyakran jobban megértik társuk magyarázatát, mint a tanárét, mert korban, nyelvhasználatban is közelebb állnak egymáshoz, ezen kívül a csoportmunka során a fizikai értelemben vett távolság is kisebb közöttük. Ennek következtében fokozottabban figyelnek egymásra. Így a szerényebb képességű gyerek is könnyebben megbirkózik a nehezebb feladatokkal is.

A módszer másik előnye az, hogy a diákok nem csak a saját, de a társaik hibáiból is tanulnak, így a gyakrabban előforduló, úgynevezett „típushibák”-at is eredményesebben küszöbölik ki.

A differenciált tudásszervezés szintjei: 1. Érdeklődés szerinti csoportbontás: a homogén csoport azonos feladatot kap, alkalmankénti kooperáció lehetséges, ez a differenciálás felzárkóztatásra, tehetséggondozásra alkalmazható.

2. Tartalmi differenciálás: képesség szerint homogén csoportokat kell létrehozni, a csoport tagjai egyénre szabott feladatokat végezhetnek, de alkalmankénti kooperáció lehetséges közöttük.

3. Szervezeti tanulócsoportos bontás: homogén vagy heterogén team-ek a csoporton belül azonos feladatot kapnak, de eltérő képességű csoporttagok esetén további tartalmi differenciálás is lehetséges.

4. Tanulási követelmények differenciálása: ez a módszer a tanulásban akadályozott, vagy részképesség zavaros gyermekek integrációjára alkalmas.

A differenciálás megvalósításának feltételei: A differenciálás folyamatba építése előtt készítsünk szintfelmérést, listázzuk ki a fejlesztendő területeket, jelöljük ki a fejlesztési szinteket! Tervezhetünk évfolyamokra, vagy csoportokra. Ezután készítsük el a differenciált feladatokat. Fontos, hogy a tanuló fejlődését nyomon 27

kövessük, ehhez szükséges az elsajátított tananyag és a képességek rendszeres mérése és értékelése.

II.7.3. Drámapedagógiai módszerek

A drámapedagógia a pedagógiai gyakorlat különböző színterein és szintjein alkalmazott dramatikus eljárások összessége.

A szakemberek egy része pedagógiaként, ezen belül is reformpedagógiai irányzatként határozza meg, másutt módszerként, művészetpedagógiai módszer együttesként szerepel. Valamennyi meghatározás megegyezik abban, hogy középpontjában a cselekvésen, ezen belül is a dramatikus cselekvésen keresztül megvalósuló tanulás áll. A dráma pedig olyan csoportos tevékenység, amelynek során a résztvevők képzeletbeli (fiktív) világot építenek fel, majd ebbe a világba szereplőként vonódnak be. A fiktív világon belül ugyanakkor valós problémákkal találkoznak, s ezekből a találkozásokból valós tudásra és tapasztalatra tesznek szert.

A drámapedagógia a tanítást, nevelést szolgáló módszer, használhatjuk készségfejlesztésre (beszédkészség, érzékelésfejlesztés), önismereti és csoportfejlesztő célokra és új tananyag elsajátítására, illetve a tudás mélyítésére. A tanítási drámában egy témát próbálnak minél alaposabban feltárni dramatikus eszközökkel, szerepek felvételével. A drámatanár különböző játékok, munkaformák sorát alakítja ki, a drámát előre megtervezi, teret adva az egyéni megoldásoknak is. Természetesen mindig figyelembe kell venni a tanítási-nevelési célt, a gyerekek életkorát, érdeklődését, a csoport összeszokottságát és drámajátékos tapasztalatát, valamint a rendelkezésre álló időt és teret.

A drámán belül számtalan munkaforma lehetséges. Pl. tanári irányítás mellett végzett gyakorlatok (egyszemélyes munka), páros munka, játékok, gyűlés, élőképek, szimuláció, mozgássorok a tanár irányításával, írásos munka, rajzolás, mímes játékok. Az egyes módok között természetesen vannak átfedések. Egy foglalkozáson belül, a csoport munkájának „olvasatától” függően számos módot alkalmazhatunk. De ha az a célunk, hogy képessé tegyük a gyerekeket arra, hogy egy gondolat mélyére hatoljanak, akkor azokat a módokat fogjuk választani, amelyek növekvő elvárásokat támasztanak velük szemben. Fontos, hogy a munka átlátható, követhető legyen, különben zavarossá válik a résztvevők számára. E foglalkozások számára ideális csoportlétszám a tizenkét-tizenhat fő.

28

A dráma nem mindig zajos, kaotikus, és nincs szándékában teret adni a gyerek „szabad önkifejezésének”. Úgy kell inkább tekinteni, mint egy eszközt, amely strukturált keretet teremt az értelmezésre, visszajelzésre, értékelésre és a gondolatgazdag, aktív, feltáró munkára. A drámához bármely korosztálynál lehet kiindulópont egy irodalmi mű, egy vers. A bevonódás, átélés mozgósítja az érzelmeket, fantáziát, s ezáltal pozitív változásokat idéz elő a viselkedésben, gondolkodásban, kellemes emlékként raktározódik el.

II.7.4. A tanulók megismerésének hatékony technikái

A pedagógiai folyamatban szinte minden átfogóbb tevékenység keretei között jelentős szerepet játszik a tanulók megismerése, a tanulók fejlődésének, fejlettségének, előzetes tudásának és intelligenciájának, kommunikációs kompetenciájának felmérése, feltérképezése.

A gyermek- és kompetenciaközpontú pedagógiák hatékony működéséhez feltétlenül szükséges a diákok alapos és szakszerű, a nevelési-oktatási folyamat segítésére irányuló megismerése. A távlati cél az, hogy a tanulók differenciált, a képességeknek, kulturális háttérnek, az ambícióknak, a készségeknek megfelelő fejlesztése szakmailag megalapozott, a pszichológia és a pedagógia tudományainak legmodernebb módszereit alkalmazó megismerő folyamatokra épülhessen, hogy a diákok tudása ténylegesen belső, személyes konstrukcióként valósulhasson meg, egy kiteljesedő individuum önálló alkotásaként.

A tanulók szakszerűbb, árnyaltabb, a személyiség sokféle összetevőjére kiterjedő megismerése alapvető feltétele a hátrányos helyzetű gyerekek megfelelő, az esélyegyenlőtlenségeket lényegesen tompító képzésének, nevelésének. A diagnosztizáló technikák a kiemelkedő képességű diákok hatékonyabb és személyiségközpontú fejlesztését is lehetővé teszik

Az alkalmazható módszerek, technikák: A megfigyelés módszere Az interjú módszere Dokumentumelemzés A kérdőív 29

A hatékony tanuló-megismerés területei: A bio-, pszicho-, és szociális fejlődés; A személyiség kognitív funkcióinak megismerése; Nyelvi képességek, kommunikáció; A tanulói értékek, attitűdök, érzelmek, motivációk megismerésének lehetőségei.

II.7.5. Multimédiás szoftverek és eszközök alkalmazása a pedagógiai munka hatékonyabbá tétele érdekében

Multimédiás rendszereken általában a számítógépet és az azzal vezérelt digitális technikát értjük. A multimédiás rendszerek oktatásban történő elterjedésének az oka, hogy az oktatási tapasztalatok szerint több médium egyidejű használatával igen kedvező oktatási eredmények érhetők el. Különböző kísérletek bizonyítják, hogy az információk 80%-át nem felejtjük el abban az estben, ha látjuk, halljuk is az információkat és ezzel kapcsolatos tevékenységeket is végzünk (interaktivitás). Szorgalmazzuk az IKT eszközök rendszeres tanórai alkalmazását, a különböző tantárgyi szoftverek, digitális tananyagok, elektronikusan hozzáférhető információk használatát.

II.7.6. Projektmunka, epochális oktatás

A projektmunka alapelvei közül az első az építő egymásrautaltság, ami nagyon hasznos, mivel a közös cél minél sikeresebb megvalósulásáért dolgozó diákok egymást segítik, tanítják és ösztönzik. A második elv az egyéni felelősség elve. Az egyéni felelősség növeli az egyéni részvételt, optimálisan a jutalom is csak úgy nyerhető el, ha mindenki részt vesz a munkában. Természetesen jelentős különbségek lehetnek a tanulók között ezen a téren, de a projektmunka alkalmazása, s ez elv előtérbe helyezése révén segíthetjük ezen eltérés kiegyenlítődését. A harmadik elv, az egyidejű interakció, nagyon fontos a kooperativitást fejlesztő projektekben. A feladatmegoldás során ennek kell kialakulnia a csoporton belül és a csoportok között egyaránt, ami megfelelő szervezés mellett a tanulási lehetőségek egész tárházát hordozza.

30

Összegzésképpen elmondható, hogy a projektmódszerrel egy olyan tanulási egység teljesíthető, melynek központjában egy komplex téma, probléma áll. Tudatos tervezést és szervezést igényel, a résztvevők tapasztalataira, képességeire épít és együttműködéssel, közös cselekvéssel valósul meg. A téma feldolgozása során teret kapnak az egyéni képességek, de ezen képességek egymásra épülve, egymást kiegészítve egy magasabb szintű közös célt hoznak létre, miközben számos új dolog megtanulására nyílik lehetőség.

II.7.7. Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés

Az oktatáspolitikai szakértők felismerték, hogy a multikulturális oktatási koncepció bevezetése nemcsak az egész világon jellemző globalizáció miatt elodázhatatlan, hanem mert így csökkenthetők a kisebbségben lévő családok hátrányai és a többség idegenkedése velük szemben, s közben hosszú távon az integrálódást segíti. Ennek révén az oktatás fontos kohéziós erővé válik, elkerülve, hogy maga is kirekesztő tényező legyen.

A multikulturális nevelés figyelembe veszi a sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező társadalomban megfogalmazódó eltérő igényeket, szükségleteket. További jellemzője az inkluzivitás, azaz befogadás, amely mindenki, így a többségi középosztálybeli diákok számára is hasznos lehet. Alapját az emberi és állampolgári jogok jelentik, az esélyegyenlőség, az egyenlő oktatáshoz való jog, a hátrányos megkülönböztetés tilalma minden egyes állampolgár számára szintén fontos elv.

Banks (2003) a multikulturális nevelés öt dimenzióját különbözteti meg. Az első a tartalmi integráció, mely szerint a különböző kisebbségekről, etnikai csoportokról, rasszokról milyen tudáselemek kerüljenek a tananyagba, azok hogyan integrálódjanak egy már meglevő tantervi anyaghoz. A második a tudáskonstrukciók dimenziója azt fogalmazza meg, hogy a rassz, az etnikai csoport, a családi háttér, az egyén osztályhelyzete miként befolyásolják a tudásalkotás folyamatát. A harmadik az előítéletek csökkentése. E megközelítés célja a demokratikusabb értékek és viszonyulás kifejlesztése minden tanulóban, mely területen sokat köszönhetünk a kooperatív technikák fejlődésének. Az esélyegyenlőség pedagógiája azt jelenti, ha a pedagógus azért használ különböző célzott technikákat, módszereket az iskolai osztályban, mert ezzel a különböző rasszokból, etnikai, társadalmi csoportból származó tanulók iskolai eredményességét szeretné növelni. Az ötödik az iskola kultúrája és szervezete. A multikulturális nevelés e területe az iskola kultúrájának újragondolását, felépítését jelenti, beleértve az intézmény légkörét, fizikai környezetét, az iskolavezetés, a tanárok és az adminisztratív személyzet elvárásait, a tanítás stílusát és stratégiáit, a tesztelés, vizsgáztatás módját, tankönyvválasztást, használatot az oktatási folyamatban. 31

III. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok III.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok III.1.1. Általános (a nevelő-oktató munka egészére jellemző) törekvések III.1.1.1. A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzésre való igény és képesség kialakítása és fejlesztése. A sokszempontú megközelítés képességének a fejlesztése, a személyes észlelés fejlesztésének a fontossága.

III.1.1.2. A tanulók erkölcsi nevelése Az alapvető erkölcsi értékek megismerése, felismerése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

III. 1.1.3. A tanulók emocionális nevelése A környezet (materiális és szociális) egészére, önmagunkra irányuló helyes, pozitív irányú cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

III.1.1.4. A tanulók akarati nevelése Az identitásélmény (autonóm világkép és önismeret) kialakítása, illetve a mind jobb önismeret következtében az önépítés iránti igény felébresztése, fejlesztése. Kitartás, céltudatosság és elkötelezettség a célok megvalósításában.

III.1.1.5. A tanulók környezeti nevelése Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az ember a környezetével egységes rendszert alkot, és a rendszert alkotó elemek működésük során folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással. A tanulók felelősségének felélesztése az élet, a természet és az eljövendő generációk - az utódok – iránt.

32

III.1.1.6. A tanulók testi nevelése A fizikai képességek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. A testi és szellemi egészség személyiségépítő egységének erősítése, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, fejlesztése.

III.1.2. Particionális (a nevelő-oktató munka részterületein érvényesülő) törekvések

III.1.2.1. A tanulók nemzeti és állampolgári nevelése Az identitástudat részeként a nemzeti identitástudat, hazaszeretet mibenlétének a felismerése, erősítése. A szülőhely és haza iránti elkötelezettség kialakítása, a tradíciók ápolása és megbecsülése. Az állampolgári jogok és kötelezettségek megismerése. Érdeklődés és igény kialakítása a közélet problémáinak a megismerésére és e problémák megoldásában való részvételre.

III.1.2.2. A tanulók demokratikus szemléletének kialakítása, fejlesztése A toleráns magatartásforma kialakítása, fejlesztése. A döntések demokratikus formáinak erősítése. A kulturált probléma-megfogalmazás, kiegyensúlyozott értékelés fejlesztése. Az együttműködési készség erősítése, a közös munka szabályainak elsajátítása. A megfelelő konfliktuskezelés gyakorlása.

III.1.2.3. Az elfogadó magatartás kialakítása, fejlesztése A másság tolerálása, elfogadása. Az érzékszervi fogyatékos tanulók beilleszkedésének a segítése, a tanulóközösség pozitív hozzáállásának a kialakítása.

III.1.2.4. A személyes biztonság megteremtésének a készsége A veszélyhelyzetek felismerése, a pozitív és negatív környezeti hatások megkülönböztetésének a képessége. A döntéseik következményeinek kiszámítása. A negatív hatások elutasításának a képessége, a konfliktusok megfelelő kezelése.

33

III.2. A közösségépítéssel kapcsolatos feladatok III.2.1. Osztályközösségek fejlesztése III.2.1.1. Normakövető magatartás kialakítása rendszeres iskolalátogatás rendszeres iskolai munkavégzés rendes magaviselet megfelelő együttműködési készség megfelelő tanulmányi eredmény

III.2.1.2. Az osztály közösségjegyeinek kialakítása, fejlesztése az élményadás képessége, a közös élmények intenzitása közös történettudat, belső válságmegoldó képesség saját utalásrendszer, saját nyelv és szimbólumrendszer jellegzetes, közös értékrend, értéktoleráns magatartás közösségtudat, bizalom a közösség meglétében tagolt, mozgásban lévő belső társadalom, kapcsolatrendszer bizalom (intimitás és félelemmentesség) kooperációs készség konfliktusmegoldó képesség érdeklődés és nyitottság

III.2.1.3. Iskolaközösségek fejlesztése a közösséghez tartozás, az összetartozás pozitív érzése a közösségért érzett felelősség szabályalkotás, önszabályozás lehetősége és jelentősége 34

a tradíciók tisztelete egészséges büszkeség, öntudat az adott közösséghez tartozással kapcsolatban a közösség egyéni és kollektív eredményeinek tisztelete

III.2.1.4. A társadalmi közösséghez való tartozás tudatának fejlesztése az egyén és a társadalmi közösség viszonyának helyes értelmezése közéleti érdeklődés és tenni akarás az egyéni felelőssége a közösségben

III.3. A személyiség- és közösségfejlesztés módszerei III.3.1. Egyéni foglalkozás keretein belül felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokon egyéni problémák megbeszélése

III.3.2. Osztályközösségen belül viták, megbeszélések meghatározott témákról (osztályfőnöki órák témakörei) filmek megtekintése, megbeszélése aktuális konfliktusok, események megbeszélése szituációs játékok kérdőívek közös programok, csoportkohézió megteremtése (közös osztálydíszítés, kirándulások, elsősavató, klubdélutánok, megemlékezések) III.3.3. Az iskolaközösség keretei között közösségformálás rendezvényekkel (szakkörök, klubok, vetélkedők, elsősavató, diszkó stb.) iskolai ünnepségek, ünnepélyek, megemlékezések és emléknapok 35

a névadóra való emlékezés köré szerveződő események az eredményekre való figyelemfelhívás, a kiemelkedő teljesítmények megfelelő keretek között való elismerése, megörökítése az iskoláról szóló kiadványok kiadása

III.3.4. Az iskolaközösség keretein túl részvétel városi, megyei, országos mozgalmakban, megemlékezésekben nemzetközi kapcsolatépítés – külföldi iskolákkal való együttműködés (testvérvárosi kapcsolatok, Európai Uniós oktatási projectek lehetőségeinek a felhasználása).

36

IV. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok [E feladatokat a 20/2012 EMMI rendelet X. fejezete (128-133§) szabályozza.]

IV.1. Egészségnevelés az iskolában

A 20/2012. EMMI rendelet 128. §-a (1-2. pont) szerint „A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési- oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységben.” Ez tehát olyan folyamat, amely pozitívan befolyásolja a pedagógusok tevékenységét, a pedagógiai programot és szervezeti működést, és a gyermek valamint a szülő szemléletének befolyásolásával kedvezően alakítja a tanuló egészségi állapotát. A tartalmi körök meghatározásánál (az idézet EMMI rendelet 128.§-ának 3. pontja szerint) a következő feladatokra kell kiemelt figyelmet fordítani: az egészséges táplálkozás a mindennapos testnevelés, testmozgás a testi-lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának a megelőzése a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné IV. 2. Mi az egészség? Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is definiálható: az egyszerűbb megközelítések mellett léteznek átfogó filozofikus vagy morális felfogások is. Másképp gondolkodtak a filozófusok és másképpen az egészségügyben dolgozók, de a különböző kultúrákban ugyancsak eltérő módon vélekednek és beszélnek róla. 37

Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza a egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak „az élethez szükséges erőforrásnak” tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is Az egészség „ A teljes testi és lelki, valamint szociális jó közérzet állapota.”

IV.3. Mi az egészségfejlesztés?

Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amel képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. IV.4. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere

A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, amely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban

létezik,

hatást

gyakorol

szűkebb

és

tágabb

környezetének

kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére.

38

IV.5. Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) 39

a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,) a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Csak néhány példa: Gondoskodunk-e az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről? Tájékozódik-e az iskola a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról? Megjelennek-e az ezzel kapcsolatos feladatok a pedagógiai programban, más iskolai dokumentumokban, illetve a tényleges oktató-nevelő munkában? Megfelel–e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak (igazodik-e asztalok, székek mérete az egyes gyerek testmagasságához? Megfelelő-e a világítás? Megfelelő-e a számítógépek elhelyezése? Figyelnek-e a pedagógusok a gyerekek megfelelő testtartására? Ügyelnek-e arra, hogyaz ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsanak változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében? IV.6. Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok

Szülők, család (A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők a megfelelő tájékoztatás után aktív részvételükkel tudják támogatni

az

iskola

egészségfejlesztési

programjait,

közülük

jó

néhányan

szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.) Szülői munkaközösség (A szülői munkaközösség hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Ez a szövetség garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz mérten minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását.) Iskolaorvos, háziorvos, védőnő (Fő feladatuk a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követésén kívül a 40

krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerését. Közreműködnek közegészségügyi-járványügyi, környezet- egészségügyi, táplálkozás- egészségügyi, balesetvédelmi feladatok ellátásában és a tanulók elsősegélyben való részesítésében. Felkérésre közreműködnek egészségügyi szakértői feladatokban.) Iskolapszichológus (A lelki eredetű problémák feldolgozásában segít. Kívánatos bevonni a pszichológust a továbbképzések lebonyolításába is.) Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők (Gyermekvédelmi munkában tudnak segítséget nyújtani.) Az ANTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek (Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét.) Rendvédelmi szervek (A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.)

IV.7. Módszerek Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek:

Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők,

alkalmazottak,

tanulók

számára,

egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos,

háziorvos,

védőnő, stb. 41

Tegyük szebbé az iskola környezetét, pl. rendezzünk versenyeket, készíttessünk a tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket. Szervezzünk kirándulásokat, tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást, a szülőket

is

vonjuk be ezekbe. Tekintsük át a tantárgyakat, és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete.

Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület is részt vesz az iskolai egészségfejlesztésben: olyan cselekvési, tapasztalatszerzési lehetőségeket teremtve, amelyek révén a tanulók testilelki-szellemi egészsége kiteljesedhet, az egészség és környezettudatos életvitel iránt elkötelezett fiatalok nevelése megerősödhet. A terület magában foglalja a családi életre való felkészülést, érintve a tudatos párválasztás, gyermekvállalás, gyermeknevelés témáját, a család életének és tevékenységének szervezését, a családon belüli mindennapi teendők ellátását, a konfliktuskezelést, illetve megelőzést. A tanulók testi-lelki egészségét és ezt támogató életvitelét a mindennapokban hasznos ismeretek, tevékenységek körének bővítésével, a balesetmentes közlekedési ismeretek megalapozásával, a betegségek megelőzéséhez kapcsolódó tartalmak elsajátításával, a családi és közösségi kapcsolatainak tudatosításával,valamint a munka alkotóelemeinek elsajátításával alakíthatjuk ki.

IV.8. Tanórai foglalkozások Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet fordítunk. Az ide kapcsolható témák megjelennek az egyes tantárgyak tematikájában.

IV.9. Tanórán kívüli foglalkozások Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, 42

Versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Egészségnap Az iskola egészét átfogó, előre tervezett programok. komoly szervezést, felkészülést igényelnek, több iskola is összefoghat az adott régión, megyén, településen belül. Hétvégi iskolai programok Sportrendezvények, kulturális programok. Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok Minden felsorolt foglalkozás lehetőséget biztosít kiemelt témáink érintésére. A középiskolás diákoknak érettségi bizonyítványuk megszerzéséhez 50 óra közösségi szolgálat elvégzését kell igazolniuk. A közösségi szolgálat keretei között egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet és természetvédelmi, katasztrófavédelmi, óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport és szabadidős területen folytathatnak tevékenységet, ami szintén lehetőséget biztosíthat az egészségnevelésükre. A közösségi szolgálat szabályait külön szabályzat tartalmazza.

IV.10. Kiemelt feladataink IV.10.1. Az egészséges táplálkozás Az egészségfejlesztés sok esetben kíván életmód-változtatást. Az étkezési szokások viszonylag kockázatmentes területet jelentenek e témakör áttekintése szempontjából. Az óra keretében beszéljék meg a gyerekek, hogy miért lehet szükség az étrend megválasztására, hozzanak ezzel kapcsolatos családi vagy az ismeretségi körből adódó példákat. Elemezzék lehetőleg kisebb csoportokban, hogy milyen nehézségek támadtak e változások megvalósítása során, valamint milyen haszonnal jártak. Vizsgálják meg azt a szempontot is, hogy vajon mindenképpen szükség van-e változtatásra. Ismét szóba kerülhet a divat, illetőleg a reklámok szerepe.

43

A tanulókkal együtt közösen megvizsgáljuk, vajon ismertünk- e olyan táplálkozási szokásokat, amelyek a szokásostól eltérnek, és vajon mi lehet az oka ennek az eltérésnek. A tanulókkal közösen összegyűjtött eltérések (pl.: hús-, tejfehérje-, gabonaszármazék-, gyümölcscukor-mentestáplálkozás) eltérő okokra vezethetők vissza. (például a vallási okok). Számos

egyéb

oka

is

lehet

az

eltérő

táplálkozási

szokásoknak,

így betegség

(lisztérzékenység), kulturális környezet (sok nyers étel fogyasztása), illetve az anyagi helyzet. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy aktuális divatirányzatok, kiélezett élethelyzetek, továbbá akár filmek is befolyásolhatják a táplálkozási szokásokat

IV.10.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás Mindennapos testmozgással, fizikai aktivitással több jelentős népbetegség kockázatának hatékony csökkentése valósulhat meg. Szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése. A kövérség megelőzése. A mozgás védelem a gerinc porckopásos betegségei ellen. A rendszeres mozgás a lelki egészség védelme is. A pszichoszomatikus betegségek (lelki eredetű testi betegségek) kialakulása ellen is védelmet jelent a kellő és örömteli testmozgás (stressz-oldó hatás, önértékelés és testtudat javítása) Vizsgáljuk meg a gyerekeket, hogy mi minden jó származhat a gyakori, fárasztó testmozgásból, milyen közös élményekben lehet részük, hogy elérhető – e ez a jó érzés bármi egyéb módon. Érdemes ezt valamikor az osztálykirándulást megelőző időszakban megbeszélni vagy közvetlenül utána, amikor lehet utalni az együttes erőfeszítés, játék addicionális előnyeire is: a barátságokra, a közös élményekre. Így, ebben az összefüggésekben tekinthetjük a testmozgást kulcsfontosságú egészségforrásnak. Nagyon fontosnak tartjuk a rekreációs és élethosszig tartó testmozgások megismertetését, megtanítását. IV.10.3. A testi-lelki egészség fejlesztése: Mi befolyásolja a jóllétemet? A gyerekek a pedagógus segítségével azt vizsgálják, hogy miként tudják felismerni a jólétüket befolyásoló tényezőket. Melyek azok a társas és egyéb helyzetek, amelyekben maradéktalanul jól érzik magukat és melyek azok, amelyekben nem. Választ keresnek arra a kérdésre, hogy milyen megoldásokat keresnek a jó közérzet előidézése során. Szerep és szituációs játékok segítségével egyrészt az ilyen helyzetek sajátosságait vizsgálják, másrészt pedig kísérletet tesznek saját érzéseik megnevezésére, leírására. 44

Csoportmunka keretében ajánlott feldolgozni a drogokkal való lehetséges „találkozási” formákat, a különböző kontextusokat (saját élmény + haverok elmondása + olvasmányok + filmek). Előfordulhat, hogy a diákokban téves hiedelmek vannak a drogokkal kapcsolatban. Ezen elgondolások feltárása, megbeszélése, korrekciója szintén helyet kaphat e témán belül. „Mielőtt” című videó-film. (Az ajkai rendőrség által készített film.) Példák csoportosítása, például élménykeresés vagy lelki problémák enyhítése. Feltétlenül szükséges annak a kérdésnek a fölvetése is, hogy milyen kézenfekvő alternatívák lehetnek? Az emberiség ősidők óta használ olyan szereket, melyek alkalmasak arra, hogy időlegesen megváltozott tudatállapotot idézzenek elő. Ezek

a

hagyományosan

és

elsősorban

fájdalomcsillapításra

használt

szerek

(ópiumszármazékok) az idők folyamán elszakadtak eredeti funkciójuktól. Az emberek sokszor bódító hatásuk miatt használják ezeket az anyagokat. Hasznos lehet, ha bemutatjuk, hogy Európában elsősorban az alkohol fogyasztásával érték el az emberek a megváltozott tudatállapotot (alkoholos kultúrájú országok), míg például Indiában a Khat (marijuana) az egyházi liturgia része (kábítószeres kultúrájú (kábítószeres kultúrájú országok). Ha a jogi aspektust világítjuk meg, akkor különbséget kell tennünk legális és illegális szerek között. Az alkohol és a dohány a világ legtöbb országában legális szer (kivéve az iszlám országokat az alkohol szempontjából). A kábítószerek (ópiumszármazékok, serkentők, szintetikus szerek) a világ országaiban általában tiltottak, de ismertünk olyan társadalmat is, amelyik legalizálta egyes szerek (marijuana) forgalmát. Tekintsék át, milyen következményekkel járhat a drogok fogyasztása. Vegyék számba az egészséget károsító hatásokat, a jogi következményeket. Jó, ha kitérnek a drogfogyasztásnak a párkapcsolatokra gyakorolt hatására, vagy éppen a függőség következményeire. Arányban állnak – e az esetleges rövid távú előnyök – ha vannak ilyenek – a hosszabb távú kedvezőtlen következményekkel? Elfogulatlan, nyílt beszélgetést lenne szerencsés kezdeményezni a diákokkal, melynek során bátran vállalhatják saját tényleges álláspontjukat, ugyanakkor bátoríthatjuk őket a mérlegelésre. Lelki egészségvédelem. Vagyis: a lelkileg egészséges személyiség kialakítására való igyekezet, erőfeszítés, mely magába foglalja: a politikai cselekvés

45

a jogalkotás a szociális gondoskodás a nevelés - oktatás a közművelődés a megelőzés és gyógyítás működési területeit

IV.10.4. Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Elhanyagolás: A gyermek szándékosság vagy hanyagság miatt számára elkerülhető szenvedéseket kénytelen elviselni és/vagy tartós hiányt szenved azon általánosan elfogadott tényezőkben, melyek fizikai, intellektuális és érzelmi fejlődéséhez feltétlenül szükségesek. Abúzus: Sérülés, fájdalom okozása gyermeknek, illetve ha valaki a gyermek sérelmére elkövetett cselekményről tud, és nem akadályozza meg, nem jelenti. Az iskolai prevenciós programok a családok megerősítését, az „elég jó szülőkké válás” segítését, a problémás esetek korai felismerését, a negatív és egészségre káros megbirkózási stratégiák idejében történő megszüntetését szolgálják. „ Nem mindegy, hogy milyen világot hagyunk gyermekeinkre. És nem mindegy, hogy milyen gyermekeket hagyunk a világra”

IV.10.5. Balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás A balesetek megelőzésének legfontosabb eszközei: jogi szabályozás és annak betartatása, biztonságos termékek tervezése, előállítása, forgalmazása, biztonságos környezet kialakítása, a családok látogatása, oktatás, készségfejlesztés, közösségre építő komplex balesetmegelőzés. Az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos és egyre szélesebb körben felismert szükséglet, hogy minél több állampolgár legyen képes a saját illetve mások testi épségét, egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, szaksegítséget hívni és a hivatásos segélynyújtó

46

helyszínre érkezéséig megfelelően, magas színvonalon elsősegélyben részesíteni az arra rászorulókat. Az elsősegélynyújtás általános szabályai: Nyugalom megőrzése, határozott fellépés, de sietség nélkül nyújtsunk segítséget Segélykérés (hívjunk orvost vagy mentőt) Gyorsan cselekedjünk, a sérültet óvjuk a további veszélytől Biztosítsuk a sérült számára a megfelelő testhelyzetet és a friss levegőt Lehetőleg a mentőláda tartalmát használjuk Nyugtassuk a sérültet Elsősegélynyújtást követően jutassuk a sérültet orvoshoz.

IV.10.6. Személyi higiéné Személyi higiéné: az egyénre vonatkozatott, életkori sajátságoknak megfelelő helyes egészségügyi szokások összessége. Testünk és környezetünk tisztasága befolyásolja egészségünket. A mindennapi személyi higiéné, a testápolás legfontosabb higiénés területei: Bőrápolás Hajápolás Száj és szájüregápolás Ajakápolás Kéz és lábápolás Szem és szemkörnyék ápolása Fül és orrápolás Nemi szervek ápolása Az iskola nem csak oktató, hanem nevelő intézmény is. A diákok más-más családokból jönnek, különböző értékrendet hoznak otthonról. Optimális esetben az iskola nevelői munkája kiegészíti a családi nevelést. A személyi higiéné szokásrendszerré formálása nehéz nevelési

47

feladat. Kialakítása, megkövetelése csakis következetes nevelés eredménye lehet. Egy önmagával szemben igényes gyermek tud csak vigyázni környezetére.

IV.11. Az iskolaorvos és a védőnő(k) feladatai IV.11.1. Az iskolaorvos és a védőnők az iskola-egészségügyi szolgálat keretein belül tevékenykednek az iskolában.

IV.11.2. Feladataik a következők: 

A védőnők a tanév elején elkészítik a tanévre vonatkozó éves munkatervet, melyet az iskola igazgatójának adnak át.



A tanév elején az iskolaorvossal testnevelési csoport-besorolási vizsgálatokat szerveznek és végeznek.



A védőnők heti egy alkalommal az iskolában a diákok számára fogadóórát tartanak, mely az óraközi szünetekben négyszemközti beszélgetésre is alkalmat ad.



Szervezik és végrehajtják a szűrővizsgálatokat az iskolaorvossal együtt. A szűrővizsgálatok az ifjúság-egészségügyi rendelőben történnek.



A szűrővizsgálatokról minden korosztálynak megfelelő, írásbeli tájékoztatást adnak.



A vizsgálatok eredményéről, azok befejezése után, tájékoztatót adnak az iskola vezetésének, testnevelő tanárainak.



AZ ÁNTSZ által előírt kötelező és kampányoltások szervezésében és lebonyolításában részt vesznek, tájékoztatják a szülőket, a diákokat és a pedagógusokat a védőoltások jellegéről szükségességéről, lebonyolításának módjáról.



Indokolt esetben személyi higiénés vizsgálatokat végeznek az iskolában.

IV.12. Az elsősegélynyújtási oktatási kötelezettség iskolai megvalósítása IV.12.1.Képzési tematika IV.12.1.1. Elméleti témák Jogszabályi háttér 48

Mikor hívjunk mentőt? Belgyógyászati jellegű rosszullétek Légúti idegentest Eszméletlenség Mérgezések Áramütés Égés, fagyás, csípés Sebek, vérzések Törés, ficam, rándulás Egyéb sérülések Kötözések Újraélesztés IV.12.1.2. Gyakorlati témák Eszmélet vizsgálata, eszméletlenség eldöntése Újraélesztés szükségességének eldöntése Stabil oldalfekvés Alapszintű újraélesztés gyakorlása IV.12.2. Elsősegélynyújtás a kerettantervben

A NAT az elsősegélynyújtással kapcsolatos követelményeket a következő tantárgyak keretében tartalmazza: IV.12.2.1. Biológia 7-8. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél: Szépség, erő, egészség Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. Elsősegélynyújtás mozgássérülések esetén. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: Ismeri a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait.

IV.12.2.2. Biológia 11-12. évfolyam Tematikai egység: Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése. 49

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll. Fejlesztési követelmények: Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés). Tematikai egység: Erő és ügyesség - mozgás és testalkat Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Sérülések típusai (rándulás, ficam, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések esetén.

IV. 12. 2.3.Technika, életvitel és gyakorlat Baleseti veszélyek, kockázatok, balesetvédelem.

IV.12.3. A tanórai kereteken túl az elsősegélynyújtás témakörébe tartozó újraélesztést tanórán kívüli, tanfolyami keretek között kívánjuk megoldani. Lehetőségeink függvényében a következő alternatívák megvalósítást tervezzük:

Alapszintű újraélesztő tanfolyam 4 órában, 1 oktatóval Tematika: -

Elméleti áttekintés Alapszintű újraélesztés (BLS) elmélete Alapszintű újraélesztés (BLS) gyakorlata Defibrillálás elmélete Félautomata defibrillátor (AED) használatának gyakorlata Stabil oldalfektetés gyakorlata 50

Alapszintű újraélesztő és elsősegélynyújtó tanfolyam 8 órában, 2 oktatóval Tematika: - Elméleti áttekintés - Alapszintű újraélesztés (BLS) elmélete - Alapszintű újraélesztés (BLS) gyakorlata - Defibrillálás elmélete - Félautomata defibrillátor (AED) használatának gyakorlata - Légúti idegentest eltávolításának elmélete és bemutatása - Stabil oldalfektetés gyakorlata - Gyakoribb sürgősségi kórképek és ellátásuk - Elsősegélynyújtás gyakorlata (kötözések, fektetések stb.)

Haladó újraélesztő és elsősegélynyújtó tanfolyam 8 órában, 2 oktatóval Tematika: - Elméleti áttekintés, helyszíni teendők - Alapszintű újraélesztés és defibrillálás elméletének ismétlése - Alapszintű újraélesztés és defibrillálás gyakorlatának ismétlése - Légúti idegentest eltávolításának elmélete és bemutatása - Páciens pozícionálási ismeretek és fogások elmélete - Páciens pozícionálási ismeretek és fogások gyakorlata - Sürgősségi kórképek ellátása - Kötözési ismeretek elmélete - Kötözési ismeretek gyakorlata - Elsősegélynyújtás gyakorlata (kötözési, fektetési gyakorlatok) - Írásbeli vizsga

51

V. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai V.1. A pedagógusok intézményi feladatai V.1.1. A pedagógus az intézményben közalkalmazottként vagy óraadóként látja el nevelőoktató feladatát. Munkáját vezetők - intézményvezető és helyettesek – irányítják, illetve a nevelő-oktató munkáját intézményen belül közvetlenül segítők (iskolatitkár, pedagógiai asszisztens, iskolapszichológus, laboráns, könyvtáros, rendszergazda, esetlegesen gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidőszervező) és intézményen kívüli segítőként szakértők, szaktanácsadók támogatják.

V.1.2. Intézményünk pedagógusainak alapvető feladata a 12-18 éves korosztály nevelése, oktatása az intézmény által összeállított kerettantervi anyag átadásával, az átadott anyag elsajátításának ellenőrzésével, a tanulók érdemjegyekkel történő értékelésével. E munkája során különös figyelmet kell szentelnie mind a tehetséges, mind a felzárkóztatásra szoruló tanulók támogatására, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztésére.

V.1.3. Pedagógusaink - személyes példájukkal is – gondoskodjanak a rájuk bízott diákok erkölcsi fejlesztéséről: törekedjenek a pozitív magatartásformák kialakítására, mások és a másság elfogadására és tiszteletére, közösségen és családon belüli együttműködésre és szeretetre, egészség- és környezettudatos életformára és aktív hazaszeretetre.

V.1.4. Pedagógusaink céljaik elérése érdekében törekedjenek hatékony együttműködésre a tanulók szüleivel: rendszeresen tájékoztassák őket gyermekük iskolai teljesítményéről, adjanak tanácsot a diák fejlesztésének általuk legjobbnak ítélt módjáról, kérjék a szülőket az iskolával azonos pedagógiai elvek otthoni megvalósítására a pedagógiai siker érdekében.

V.1.5. Pedagógusaink olyan iskolai légkör kialakításán munkálkodjanak, amely a tanulók testi-lelki egészségét szolgálja megteremtve ezzel az értelmi fejlesztés feltételeit. Az iskolában és az iskolával kapcsolatban sem a tanulók, sem a szüleik nem kerülhetnek olyan helyzetbe, amelyben sértve érzik emberi méltóságukat és jogaikat. Ugyanakkor a szó hétköznapi értelmében is feladatunk, hogy diákjaink egészséges, biztonságos, esztétikus és balesetmentes környezetben nevelkedjenek.

52

V.1.6. Az oktatómunka során az intézmény minden pedagógusának kötelessége tudása legjavát adni, az általa közvetítendő ismereteket sokoldalúan, változatos módszerekkel, a modern technika iránt fogékony diákokat a rendelkezésre álló IKT eszközök szakszerű és a tantárgy jellegéhez igazodó formában való alkalmazásával, érdeklődésük felkeltésével motiválni.

V.1.7. Feladataik mind hatékonyabb teljesítése érdekében pedagógusaink rendszeresen hétévente legalább egyszer - továbbképzéseken vesznek részt, folyamatosan tájékozódnak a szakmai továbblépés lehetőségeiről. Segítik tanítványaikat továbbtanulási szándékaik realizálásában. Mindennapi munkájukat az iskolavezetés óralátogatásainak tapasztalataival is gazdagítják, valamint megfelelő minősítést szereznek.

V.1.8. A közvetlen nevelő-oktató munkán túl pedagógusaink részt vesznek az iskola életének szervezésében szerepet játszó értekezleteken, a szülőkkel való kapcsolattartás módját jelentő szülői értekezleteken, fogadóórákon, a hagyományteremtés és ápolás fórumait jelentő rendezvényeken és iskolai ünnepségeken, s végzik adminisztrációs tevékenységüket.

V.2. A pedagógus munkaköri leírása V.2.1. Az intézmény pedagógusai munkájukat névre szólóan megfogalmazott munkaköri leírás szerint végzik. A munkaköri leírás tartalmazza a következőket:

V.2.1.1. A pedagógus tanórák ellátásával kapcsolatos feladatait: A pedagógus alapvető feladatát a tanórai munka pontos, hiánytalan elvégzése érdekében Tantárgyfelosztás szerinti óráinak ellátási kötelezettségét. Tanmenet készítési kötelezettségét a munkatervben meghatározott időpontig, illetve annak követését a tanév során. Kötelezettségét az oktató-nevelő munkája során követendő módszerek, tantárgya(i) követelmény- és értékelési rendszerének kidolgozására és annak közvetítésére. Kötelezettségét a tanulói teljesítmény rendszeres ellenőrzésére és értékelésére a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint. 53

Tanórai nevelő, fegyelmező és vagyonvédelmi kötelezettségét. Az adott pedagógus adminisztrációs feladatait. Kapcsolattartási kötelezettségét kollégáival illetve a tanuló osztályfőnökével. Feladatait a tehetséggondozás és felzárkóztatás területén.

V.2.1.2. A pedagógus összefoglalását:

tanításon

túli

főbb

tevékenységeinek

és

felelősségeinek

Az iskolában tartózkodásának rendjét és időtartamát. Meghatározott munkakezdése előtt legalább 10 perccel meg kell jelennie az iskolában. Kötelezettségét és feladatait az éves munkatervben konkrétan rögzített szervezési munkák elvégzése során (szalagavató, ballagás, kirándulás stb.), melynek teljesítésére szabadnapon is berendelhető. Tanítás nélküli munkanapokon munkavégzési kötelezettségének rendjét, formáját, tartalmát és időtartamát. Feladatait a nevelőtestületi értekezletekkel (hónapok első szerdája, osztályozó konferenciák, tanévnyitó, félévi, tanév végi, az igazgató által összehívott egyéb értekezletek) kapcsolatban. A szülőkkel való kapcsolattartásának formáit, módját és idejét. Részvételét az iskolai tantárgyfelosztásban, helyettesítési, felügyeleti kötelezettségét. Folyosóügyeleti feladatok ellátását. A diákönkormányzat segítésének formáját. Feladatait előre látható távolmaradása esetén. A szakmai munkaközösségen belül végzendő feladatait. Továbbképzési, önképzési kötelezettségét. Megbízás szerinti vizsgáztatási feladatait. Megbízás szerinti egyéb feladatait (munkaközösségvezető, osztályfőnök, DÖK segítő tanár, esélyegyenlőségi felelős, beiskolázási felelős, stb.) 54

V.3. A pedagógus munkaideje A pedagógus heti munkaideje heti 40 óra. 2013. szeptember 1-sejétől heti 32 órát tölt munkahelyén, amelynek keretein belül minimum 22, maximum 26 órát tanít, az iskolában töltött idejének többi részét pedig munkaköri leírásának megfelelően, illetve az iskolavezetés által meghatározott aktuális feladatok megoldásával tölti.

V.4. Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnöki munka tartalmi vonatkozásai a heti 1 osztályfőnöki órán feldolgozandó, nevelési-oktatási munkát támogató tematikával hozhatók összefüggésbe. Ezen tematika a következő témakörök feldolgozásával teljesíthető:

-

A munkaterv szerint osztályfőnöki órán tartandó megemlékezések: megemlékezés az aradi vértanúkról (október 6.), megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (február 25), megemlékezés a holokauszt áldozatairól (április 16), a Föld napja (április 22.), megemlékezés a fasizmus feletti győzelemről (május 9.), nemzeti összetartozás napja (június 4.), nemzeti emléknap (az utolsó szovjet katona elhagyta az országot: június 19). Mindezen megemlékezésekhez, a történelmi hitelesség igényével, az osztályfőnök kérheti a történelemtanárok segítségét.

-

A névadó életpályájának megismerése, a Házirend ismertetése

-

Egyén és társadalom témakörei: iskola és közösség; érdekek, konfliktusok és megoldásuk; emberi értékek és jogok; média; család; vallás és hit; modern tudomány és technika; az ifjúság szerepe a társadalomban; ügyintézés, vélemény és előítélet; példaképek; nemzet és nemzetiségek.

-

Egészségnevelés: egészséges életmód, személyi higiéne, egészséges táplálkozás, a sport szerepe, egészségre ártalmas szerek, a szexualitás kérdései, stressz, szorongás, az élet értéke, az emberi élet szakaszai.

-

Környezetvédelem: fenntartható fejlődés, környezeti veszélyek, környezetszennyezés.

-

Viselkedéskultura

-

Pályaorientáció: önismeret, tanulásmódszertan, tanulási szokások és napirend, pályatükör, munkaerőpiaci tájékozódás, érettségi és továbbtanulás.

-

Közlekedési ismeretek

55

-

Osztálykirándulások, osztályrendezvények szervezése és lebonyolítása, ezen belül a 7. illetve 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig terjedő időben - központi költségvetési támogatás elnyerése esetén - egy alkalommal határon túli kirándulást szervez magyarlakta területre, lehetőleg cserekapcsolat keretében.

-

Adminisztrációs és szervezési feladatok

-

A tanulókról való egyéni gondoskodás, törődés, segítség személyes problémáik megoldásában.

V. 5. Az osztályfőnök feladata és hatásköre Az osztályfőnökkel kapcsolatban intézményünkben megfogalmazott elvárások a következők: -

alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve,

-

együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását,

-

koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat,

-

aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelőtanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs, stb.)

-

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére,

-

minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, melyről a konferencia vita esetén többségi szavazat alapján dönt (szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szavazata dönt),

-

szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján szükség szerint tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről,

-

ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat

-

gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatának lebonyolításáról,

-

tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,

-

az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, 56

-

részt vesz az osztályközösség munkájában, javaslataival és észrevételével a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét,

-

a nevelő-oktató munkához tanmenetet készít.

VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Az Nkt (4. § 12. pont) szerint a kiemelt figyelmet és különleges bánásmódot igénylő tanuló fogalma a kiemelten tehetséges diákokat, a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat foglalja magában. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény mindezt kiegészíti a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre fordítandó kiemelt figyelemmel. Nevelési programunk e fejezetében e tanulócsoportok helyi foglalkoztatását részletezzük. Az Nkt. 27. §-ának 5. bekezdése értelmében a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkerete (6. sz melléklet) terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók 1-3 fős csoportjai számára differenciált fejlesztés szervezendő. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként további (a 6. sz melléklethez képest) heti 1 óra biztosított.

VI.1. Tehetséggondozás Az Nkt (4.§ 13. pont) szerint kiemelten tehetséges az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

VI.1.1. A tehetséggondozás iskolai keretei:



A hatévfolyamos gimnáziumi képzés, amely az Nkt. szerint (11.§ 2. pont) a gimnáziumi tehetséggondozás speciális formája az intézményünkben folyó tehetséggondozás egyik legsikeresebb formája (versenyeredmények, kompetencia mérési eredmények, továbbtanulási mutatók).

57



Emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy kerettanterv szerinti magasabb követelményekkel történő tanítása (Nkt. 4§ 5.pont). Iskolánkban ez meghatározóan nyelvi (angol, német) emelt szintű képzést takar 4 évfolyamos gimnáziumi keretek között, valamint természettudományi tehetséggondozó és humán tagozatot.



Emelt szintű oktatást folytatunk (heti +2 órában) az utolsó két évfolyam diákjai számára évfolyamonként kialakított csoportokban az emelt szintű érettségi magasabb követelményeire való felkészítés céljából a következő tantárgyakból (amennyiben erre a diákok legalább 8-10 fős csoportja igényt tart): magyar nyelv és irodalomból, történelemből, angol és német nyelvből, informatikából, matematikából, fizikából, biológiából, kémiából és földrajzból.



A tehetséggondozás lehetséges formájaként az osztályokon belül bizonyos tárgyak esetében, pedagógiai céljainkkal összhangban, csoportbontást alkalmazunk a hatékonyabb oktatómunka vagy a differenciált oktatás érdekében. Ezek a tárgyak a következők: idegen nyelvek, informatika, matematika, magyar nyelv.



Az órarendi alapidőn túl megfelelő igény esetén képességfejlesztő foglalkozásokat szervezünk minden olyan tárgyból (pl.: idegen nyelv, informatika, matematika, stb.), melyek tanításában jelentős teljesítményjavulás várható a gyakorlóidő megnövelésének eredményeképpen.



Tanulmányi versenyekre (OÁTV, OKTV, szaktárgyi versenyek) való felkészítés céljával egyéni vagy kiscsoportos, alkalomszerű foglalkozások szervezhetők.



Tanulói érdeklődés esetén szervezünk a tanulói kreativitást, művészetek iránti fogékonyságot aktiváló tanórán kívüli foglalkozásokat mint énekkar, irodalmi színpad, rajz szakkör.

VI.1.2. A tehetséggondozás kereteit országos szinten a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik, meghatározza az elérendő célokat és tartalmazza a finanszírozás módját.

58

VI.2. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal való foglalkozás iskolai formái VI.2.1. E tanulók nevelése-oktatása intézményünkben a többi tanulóval együtt történik. Számuk az átlagot tekintve iskolai szinten 4-5 tanuló. E diákokat - szakértői javaslatot követve - a tanórákon külön odafigyeléssel oktatjuk, ha szükséges, fejlesztő szakember, nevelési tanácsadó segítségét javasoljuk vagy kérjük. A 20/2012 EMMI rendelet 139.§ 1-2. pontja értelmében e tanulók számára fogyatékosságuk függvényében egyéni fejlesztési tervet készítünk, melynek megvalósulását évente rögzítjük és központi fejlesztési lapon dokumentáljuk.

VI.2.2. Iskolánkba kerülő 9. évfolyamos tanulók számára a kulcskompetenciák közül matematikából és magyar nyelvi ismeretekből – év eleji felmérés után – heti 1 óra felzárkóztatást szervezünk. A foglalkozás hatékonyságát összehasonlító mérés segítségével teszteljük.

VI.2.3. A gimnáziumi képzés utolsó két évfolyamán a nehézségekkel küzdő tanulók számára – tanulói igény esetén - középszintű érettségire felkészítő, heti 2 órás foglalkozást szervezünk matematikából, idegen nyelvekből és informatikából.

VI.3. Segítségre szoruló tanulók körében végzett ifjúságvédelmi tevékenység VI.3.1. Teendőink a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló esetében: VI.3.1.1. Különös figyelmet szentelünk a hátrányos helyzetű (alacsony jövedelmű, szociokulturális hátránnyal küzdő családokban nevelkedő) és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint veszélyeztetett tanulók kialakuló deviáns viselkedésének megnyilvánulásaira, a korai korrekcióra. VI.3.1.2. Az osztályfőnökök és szaktanárok segítségével felfigyelünk az észlelhető, a problémákat jelző jelenségekre (túl gyakori hiányzás, igazolatlan hiányzások megjelenése, kialvatlanság, készületlenség, viselkedési zavarok, romló tanulmányi eredmények) és gondozásba vesszük a tanulót (szülői, tanulói elbeszélgetés). VI.3.1.3. Az ifjúságvédelemért felelős pedagógus által összeállított kérdőív segítségével felmérést készítünk, amely kiterjed a család életkörülményeire, a szabadidő eltöltésére, a tanulási szokásokra. A kérdőívből szerzett információt a tanuló javára fordítjuk. 59

VI.3.2. Feladatunk az egyéni hátrányok felismerése, azonosítása és feltárása, melynek okai a következők: Egészségi okból eredő hátrányok - látható eltérések (sántaság, tikk) - szakorvosi vizsgálattal igazolt maradandó egészségkárosodás Pedagógiai okból eredő hátrányok - beilleszkedési zavarok, leszakadás, iskolai kudarcok - tanulási nehézséggel küzdő tanulók, tanulási kudarcok Szociális okból eredő hátrányok: - többszörösen hátrányos helyzet - magatartási rendellenességek - gyermekbántalmazás (szexuális, fizikai)

VI.3.3. Az eltérő problémacsoportokban:

viselkedés

megoldásának

lehetőségei

a

különböző

A Nkt adta adminisztratív lehetőségek: -

Az Nkt 45 § 3. bekezdése szerint a tankötelezettség meghosszabbítása (a 23. életév végiig a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján az iskola igazgatója dönt).

-

Magántanulói státusz (hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét is – Nkt. 45.§ 6. bek.).

Intézményi szinten meghatározott megoldások: -

Az osztályfőnöki óra keretében történő családi életre nevelés témakörei alkalmasak lehetnek a figyelem irányítására (családtípusok, a család nevelési elvei és azok következményei, brutalitás, gyermekbántalmazás)

-

A Családsegítő Központ keretében működő Gyermekjóléti Szolgálattal való szoros kapcsolattartás eredményeként konkrét segítséget is igénybe veszünk, kooperálunk problémás esetekben 60

VI.3.4. Feladataink a tanulók hátrányos megkülönböztetésének tilalma érdekében:

-

A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból (beleértve a különbségtételt, kizárást, valamely okból való korlátozást és kedvezést, a tanuló zaklatását).

-

Nem elegendő a gyermek, a tanuló nevelése, oktatása során a hátrányos megkülönböztetés tilalmát betartani, hanem úgy kívánunk nevelni, oktatni, hogy minden intézkedésünkben, cselekedetünkben, döntésünkben a gyermek, tanuló mindenek felett álló érdeke érvényesüljön. Ezt a következők szolgálják:

o ha törvényben meghatározott oktatási szolgáltatásokat megfelelő színvonalon, s olyan formában biztosítjuk számára, hogy annak igénybevétele ne jelentsen neki aránytalan terhet; o ha megadunk számára minden olyan segítséget, amely képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei állandó bővítéséhez és korszerűsítéséhez szükséges; o ha ügyeiben az iskola, a kollégium, a nevelőtestület, az egyes pedagógus méltányosan, humánusan, a körülmények körültekintő mérlegelésével, a többi gyermek, tanuló szempontjait is figyelembe véve, a lehetséges legkedvezőbb lehetőséget megválasztva dönt, intézkedik, hoz határozatot.

-

Ha mégis hátrányos megkülönböztetés éri a tanulót vagy azok egy csoportját a hátrányos megkülönböztetés következményeit úgy kívánjuk orvosolni, hogy a sérelem orvoslása ne járjon más gyermek, tanuló jogainak sérelmével, és a sérelem orvoslása törvényes keretek között történjen.

VI.3.5. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő nevelési feladatok Az Nkt. szerint beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolatai problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. 61

VI.3.5.1. Okfeltárás (egyéni megfigyelésre ill. szaktanári jelzésre végzi az osztályfőnök v. az ifjúságvédelmi felelős). Valószínűsíthető okok: - iskolaváltás; osztályismétlés - áthelyezés - egyéni személyiségjegyek (pl. gátlásosság, agresszivitás, stb.) - alacsony toleranciaszint - hátrányos megkülönböztetés vélt vagy valós pedagógusi hibák (üldözési mánia, tényleges elutasítás, stb.) - másság (nemzetiség, vallás, bőrszín, stb) - szociális helyzet - képességproblémák (túl rossz, túl jó)

VI.3.5.2. Prevenció: - a jelentkezők korrekt tájékoztatása (a jelentkezőnek tudnia kell, hova fog kerülni, mire számítson) - a fogadótanárok felkészítése - a fogadó közösség felkészítése - testre-, egyéniségre szabott közösségi feladatok - tanulói, szülői jelzések komolyan vétele, kivizsgálása - esettanulmányok - kommunikációs és önismereti tréningek (szükség szerint külső előadókkal) - a vezetés elkötelezettsége a másság tűrésére, elfogadására - közösségi-érzet fejlesztő szabadidős tevékenységek biztosítása

62

VI.3.5.3. Iskolánkban a fenti problémakör kezelésére elsődlegességet a prevenciónak biztosítunk. Természetesen mindezek ellenére előfordulhat a nehézségek kiterjedése, expanziója, amikor is "kezelésképpen" külső szakemberek, szervezetek segítségét kell igénybe vennünk.

Ezek pl. a következők lehetnek: - pszichológus - pszichiáter - szociológus - különböző hatóságok - gyerekjóléti szolgálat

VI.3.5.4. A kérdéskör kezelése során talán a legfontosabb, hogy valamennyi érintett pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy minden gyermek (tanuló) külön egyéniség, nincsenek sztereotípiák, rutinkezelések.

VI.3.6. A különböző devianciák (dohányzás, alkohol, kábítószer, AIDS) kezelése

-

Osztályfőnöki órákon folyamatosan - egyéni észlelés alapján

-

Programozott felvilágosító előadások – témakörönként osztály, iskola, városi szinten külső előadó segítségével egy-egy nevelési problémához kapcsolódva,

-

Filmvetítés osztályfőnöki órák keretében

-

Különféle egészségnevelési célzatú szórólapok terjesztése

-

Az elért eredmény feldolgozása, értékelése iskolai szinten

-

Az ifjúságvédelemért felelős pedagógus szervezésében egészségnevelési - felvilágosító előadások osztályfőnöki órákon

-

Szakemberek (egészségnevelő, szociálpedagógus, pszichiáter, addiktológus konzultáns, rendőr) bevonása a felvilágosító-megelőző munkába az iskola osztályközösségei számára az Ifjúsági és Sportminisztérium által támogatott Iskolai Egészségnevelési és Drogmegelőzési Program keretében. 63

-

A veszélyekre történő időszakos figyelemfelkeltés a faliújságon megjelenő cikkeken keresztül és a DÖK által szervezett programokban

VI.3.7. A korai szexuális kapcsolatok és terhesség megelőzése

-

Az egészségmegtartó, az egészségerősítő és egészségfejlesztő valamint az egészségkárosító magatartást ismertető és felvilágosító előadások az osztályfőnöki órák keretében.

-

A tanulók életkorának és érdeklődésének megfelelő előadások szervezése az osztályfőnök, a biológia tanár és az ifjúságvédelmi felelős bevonásával. Ezen órák lehetséges témái:

o az egészséges ifjú, a hormonális rendszer működése o fogamzásgátlás o biztonságos sex (AIDS, Hepatitis veszélyei) o a nem kívánt terhesség o szexuális eltévelyedések

VI.3.8. Teendőink a szorongás és a stressz okozta elváltozások esetén

VI. 3.8.1. Diagnózis felállítása - Konfliktushelyzetek felderítése: o tanuló - tanuló között, o tanuló és önmaga között, o tanár - diák között, o tanár és önmaga, o a tantestületen belül, o tanuló - szülő között. - A szorongó tanulók felderítése: o az osztályfőnök és a szaktanárok jelzése alapján, 64

o kérdőívekkel, o személyes beszélgetéssel (célzott beszélgetés), o egyéni megfigyeléssel.

VI.3.8.2. Teendőink feltárt problémák esetén -

A konfliktusok oldása az adott közösségen belül a problémás helyzetek mielőbbi megoldásával: o Személyes beszélgetés, o Csoport megbeszélés, o Szervezett tréning formájában.

- Tanulói csoportfoglalkozások szervezése: o önkéntes önismereti tréning o klub jellegű foglalkozások

65

VII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának a rendje VII.1. Jogi biztosítékok VII.1.1. Az Nkt 46. §-ának 6/g pontja értelmében a tanulónak joga, hogy szabadon véleményt nyilvánítson, tájékoztatást kapjon személyt illetően, javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskolavezetéshez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, s erre 15 napon belül érdemi választ kapjon.

VII.1.2. Az Nkt 46. §-ának k pontja szerint az iskola diákja személyesen vagy képviselői útján vehet részt az érdekeit érintő döntések meghozatalában, képviselőit megválaszthatja (46.§/o pont). A diákokat képviselő érdekvédelmi szerv iskolánkban a Diákönkormányzat.

VII.2. Az iskolai Diákönkormányzat VII.2.1. Az iskolai Diákönkormányzat tagjait az osztályok delegálják, maguk közül vezetőt (elnököt) választanak, munkájukat a Diákönykormányzatot - a diákok javaslatára - az igazgató által 5 évre megbízott segítő tanár támogatja.

VII.2.2. A tanulók a Diákönkormányzaton keresztül véleményt nyilváníthatnak a következő ügyekben: 

az SZMSZ vonatkozó pontjainak elfogadása előtt



szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt



ifjúságpolitikai célokra fordítható pénzeszközök céljának meghatározása előtt



a Házirend elfogadása előtt

VII.2.3. A Diákönkormányzat véleményét megválasztott elnöke közvetíti, miután a Diákönkormányzat ülésén annak tagjai megismerik a dokumentumot és kifejthetik véleményüket vagy javaslataikat. VII.2.4. Tanévente legalább egy alkalommal a Diákönkormányzat Fórumot szervez, amelyen az iskolavezetés a képviselők útján megfogalmazott kérdésekre válaszol. 66

VIII. A szülő, a tanuló a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái VIII.1. Együttműködési formák

Az érdekegyeztetés, az érdekvédelem az iskolai élet igen fontos területe. A jól szervezett érdekegyeztetés, érdekvédelem egyfajta garanciát jelent a jó döntések megszületésére. Mindenekelőtt legfontosabb az ezzel kapcsolatos törvények maximális betartása, érvényesítése. Ugyanakkor nem mellékes, hogy a tanulók - életkori sajátosságuknak megfelelően - az iskolai élet legkülönbözőbb területein tanulják meg és gyakorolják a demokrácia szabályait.

A tanulók személyiségjogainak védelmében az ifjúságvédelemért felelős pedagógus a Szociális Munka Etikai Kódexének betartásával tevékenykedhet. Minden tanulót megillet a személyes védelem, a szülő tudta és beleegyezése nélkül semmilyen, a kiskorú tanuló helyzetét megváltoztató kérdésben nem születhet döntés.

Az érdekérvényesítést a következő formákban realizáljuk:

VIII.1.1. Az intézmény vezetése és pedagógusai közötti kapcsolattartás

VIII.1.1.1. Az érdekek megfelelő szinten és mértékben történő figyelembevételét szolgálják az igazgató által rendszeresen szervezett tanácskozások (kibővített, a munkaközösségek vezetőit, érdekképviseleti vezetőket és az iskola vezetését magába foglaló igazgatótanácsi értekezletek; igazgatótanácsi ülések; illetve a társadalmi szervezetek - diákönkormányzat, szakszervezet, közalkalmazotti tanács, ifjúságvédelem - vezetőivel szervezett találkozók) valamint a tantestületi értekezletek. (Az egyes értekezletek témáit és időpontjait az SZMSZ és az éves munkaterv tartalmazza.)

VIII.1.1.2. Rendszeres és tervszerű a középvezetők, munkaközösség-vezetők és a különböző szakterületekért felelős vezetők beszámoltatása munkatervben rögzített időpontokban.

67

VIII.1.2. Az iskola és a diákok kapcsolata

VIII.1.2.1. A diákönkormányzat működési feltételeit a törvényben megfogalmazottaknak megfelelően az iskola biztosítja. A diákönkormányzatot segítő tanárt az iskola vezetése és tanárai kötelesek - ahol csak lehet - segíteni tevékenységében.

VIII.1.2.2. A diákönkormányzatot segítő tanár (a diákságot érintő kérdések tárgyalásakor), a közalkalmazotti tanács elnöke és a szakszervezeti titkár (amennyiben a tagok létszáma eléri az alkalmazotti létszám 50%-a plusz 1 főt) az 1997/98-as tanévtől kezdődően tagja az igazgatótanácsnak. Az igazgató tanácsi tagság - mely testület havonként rendszeresen ülésezik - az iskola működésével kapcsolatban maximális mértékű tájékozottságot, információszolgáltatást jelent, valamint nagyobb lehetőséget a döntések befolyásolására.

VIII.1.2.3. Az érdekegyeztetés fontos területe a tanévenként megrendezett fórum, Diákparlament, mely az osztályok által delegált diákok (osztályonként minimum 1 fő) és az iskola vezetésének találkozója az iskolában felmerülő problémák megvitatására.

VIII.1.2.4. Nem önálló jogi szervként működik az Iskolai Diáksportkör. Éves közgyűlésükön a diákok véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek az intézmény testnevelési és sportlétesítményeinek, eszközeinek használatát, fejlesztését illetően.

VIII.1.2.5. Az érdekegyeztetés és érdekképviselet talán legfontosabb osztályközösségek kapcsolata az osztályfőnökkel ill. őket tanító tanárokkal.

helye

az

VIII.1.3. Az iskola és a szülők, valamint a kollégium kapcsolata

VIII.1.3.1. Különböző formájú együttműködéseknek egyfelől azt kell elősegítenie, hogy a szülők milyen módon működhetnek közre, illetve segíthetik az iskolában folyó nevelőmunkát, másfelől az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőknek gyermekük helyes neveléséhez.

A mai oktatásügy vitathatatlan eredménye a gyermek, a tanuló középpontba állítása. Egyetlen iskolának sem lehet mellékes a tanulók és szülők kialakult véleménye az iskoláról, a 68

pedagógusokról. Mivel a vélemények törvényszerűen könnyebben alakulnak ki „csak” a gyermek, a tanuló oldaláról, ezért is nagyon fontos, hogy az iskolának minél szélesebb, hatékonyabb együttműködése legyen a szülőkkel is.

VIII.1.3.2. A diákok és a felnőttek érdekegyeztetési és érdekvédelmi tevékenységében a diákönkormányzat közvetlen lehetőségén túl igen nagy a jelentősége a szülői munkaközösségnek. A szülői munkaközösségbe a szülők osztályonként választással delegálnak egy vagy két főt. A testület saját tagjai közül megválasztja elnökét és alelnökét. A szülői munkaközösség tagjaival és vezetésével a rendszeres kapcsolatot az osztályfőnökök, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője és az iskolavezetés tartja. A kapcsolattartás módját az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szülői munkaközösség vezetése, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője és az osztályfőnökök határozzák meg. Az iskola vezetősége a tanév során szervezett két szülői értekezlet közötti időpontban és tanév végén találkozik a szülői munkaközösség tagjaival, megbeszélik a tanév során adódó feladatokat és a tanév közben felmerült problémákat.

VIII.1.3.3. A tanév során négy alkalommal a munkatervben meghatározottak szerint (általában október, december, március és május első szerdáján) fogadóórát tart az iskola minden pedagógusa. Természetesen időpont-egyeztetés esetén a tanulóval kapcsolatos problémák bármikor rendezhetők. Amennyiben az osztályfőnök szükségét látja, családlátogatásra is sor kerülhet.

VIII.1.3.4. Félévenként az osztályfőnökök, az általuk meghatározott, más programmal nem ütköző időpontban szülői értekezletet tartanak. A kezdő osztályok különböző időpontban ismerkedési délutánnal egybekötve – az osztályban tanító kollégák részvételével – szervezik meg az első szülői értekezletet. A szülői értekezleten felmerülő problémák közül azok, amelyek az osztályfőnök által nem oldhatók meg, az iskola vezetésének továbbítandók.

VIII.1.3.5. Jól segítik az együttműködés eredményességét a nyílt napok, nyílt tanítási órák, ellenőrző könyvek, telefon, levelezés és a digitális napló.

VIII.1.3.6. Fontos a jó kapcsolat a kollégiumban lakó tanulóink tekintetében is. Közvetlen (szükség esetén napi) kapcsolatot tartanak egymással az osztályfőnökök, szaktanárok a kollégiumi nevelőtanárokkal, a kollégiumi vezetővel. Természetesen az ifjúságvédelemért felelős pedagógus bevonása is megtörténik, ha arra szükség van.

69

VIII.1.3.7. Minden tanév elején a hetedik ill. kilencedik évfolyamra beiratkozott tanulók szülei számára összevont szülői értekezletet tart az igazgató.

VIII.1.3.8. A különböző együttműködési formák eredményességi szempontokat és prioritásokat figyelembe véve mind tartalmi mind formai szempontból állandóan aktualizálandók és fejlesztendők.

IX. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012 EMMI rendelet 64-78 §-a alapján szabályozhatjuk. IX.1. A javítóvizsga IX.1.1. A tanuló felső évfolyamba léphet, ha nincs elégtelen osztályzata év végén.

IX.1.2. Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki maximum három tantárgyból elégtelen minősítést kapott, vagy az osztályozó, különbözeti vizsgáról neki felróható okból elkésik, távol marad vagy engedély nélkül távozik.

IX.1.3. Javítóvizsga augusztus 15-től 31-ig tehető, az igazgató által meghatározott időpontban. A vizsga időpontjáról az iskola titkárságán és az iskola honlapján keresztül tájékozódhatnak a tanulók, legkésőbb augusztus 1-ig.

IX. 1.4. A tanév megismétlésére kap lehetőséget az a tanuló, aki a javítóvizsgán valamely tárgyból elégtelen minősítést szerzett.

IX. 2. Az osztályozó, különbözeti és pótló vizsga IX.2.1. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha félévi és évvégi osztályzata nem állapítható meg, mivel felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól vagy engedélyt kapott arra, hogy a tanulmányi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (pl. előrehozott érettségi vizsga érdekében), illetve a tanítási órák 30 %-ánál többet mulasztott. Saját kérésére is tehet a diák osztályozó vizsgát, ha osztályzatának megállapítását független vizsgabizottság előtt kéri. Ha a tanuló félévi vagy évvégi jegyét valamennyi tantárgyból osztályozóvizsgán szerzi meg, az igazgató a készségtárgyakból felmentést adhat. 70

IX.2.2. Az osztályozóvizsgán egy adott tantárgy egy adott évfolyamának anyagából számol be a tanuló. A tanítási év lezárásául szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

IX.2.3. Különbözeti vizsgát más osztályból vagy iskolából való átvétel esetén tehet a diák abban az iskolában, ahová átvették.

IX.2.4. Pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki a vizsgáról – neki fel nem róható okból – elkésik, távol marad vagy engedéllyel távozik. A pótló vizsgát a diák az igazgató engedélyével még az adott vizsganapon, vagy a legközelebbi alkalmas időpontban teheti le.

IX.2.5. E vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni, melynek időpontjáról a tanulót három hónappal a vizsga előtt írásban értesíteni kell.

IX.2.6. E tanulmányok alatti vizsgákat csak akkor teheti a tanuló más intézményben, ha vizsgáztatását független vizsgabizottság előtt kéri.

IX.2.7. A vizsgára kijelölt időponttól eltérni igazgatói engedéllyel vagy független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetőjének engedélyével lehet: 

e vizsgát a kormányhivatal szervezi



a félévet vagy az utolsó tanítási napot megelőző 30. napig (mulasztása miatt osztályvizsgára bocsátott tanuló esetén, ha a tantestület engedélyezi az osztályvizsgát, az engedély megadása utáni 5. napban) kérhető



javítóvizsgára bocsátás esetén a bizonyítvány kézhezvétele után 15 napon belül kérhető.

71

IX. 3. A tanulmányok alatti vizsgák módja IX.3.1. A vizsgát legalább három tagú vizsgabizottság előtt kell tenni, amely bizottságban legalább két pedagógus a tantárgy tanítására jogosult.

IX.3.2. A vizsga részeit iskolánk a következőkben határozza meg:

magyar nyelv és irodalom

írásbeli, szóbeli

matematika

írásbeli (elégtelen írásbeli esetén szóbeli)

történelem, filozófia, társadalmi ismeretek írásbeli, szóbeli idegen nyelv

írásbeli, szóbeli

fizika

írásbeli, szóbeli

kémia

írásbeli, szóbeli

biológia

írásbeli, szóbeli

földrajz

írásbeli, szóbeli

informatika

gyakorlati, szóbeli

ének-zene

írásbeli, szóbeli

rajz

írásbeli, szóbeli

testnevelés

gyakorlati, szóbeli

utazás és turizmus, gazdasági ismeretek

gyakorlati (projekt), szóbeli

IX.3.3. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ezért ellenőrzi, hogy a tanuló jogosult-e vizsga megkezdésére (ellenkező esetben kizárja), vezeti a szóbeli vizsgákat, átvizsgálja a vizsga iratait és véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

IX.3.4. A vizsga kérdező tanára csak az lehet, aki az adott tárgyat Nkt szerint taníthatja.

72

IX.3.5. A vizsgát és a vizsgabizottság munkáját az igazgató készíti elő: dönt a vizsga előkészítésével kapcsolatban releváns ügyekben, írásban kiadja a megbízásokat, gondoskodik helyettesről, ellenőrzi a vizsgát.

IX.3.6. A vizsgát reggel 8 és délután 17 óra között kell megtartani.

IX.3.7. Az írásbeli vizsga speciális szabályai: 

a vizsgáztató pedagógus megfelelő ülésrendet készít



a vizsgabizottság elnöke (a vizsgáztató pedagógus jelenlétében) megállapítja a vizsgázók személyazonosságát, ismerteti a szabályokat, majd kihirdeti a tételeket (segítség nem adható)



a vizsgafeladatokat az intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, tintával kell megoldani (vázlat is erre készíthető)



ha a feladatlap előírja számológép, számítógép használatát, azt az intézménynek kell biztosítania



íróeszközökről a vizsgázó, segédeszközökről az iskola gondoskodik



az eszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik



a vizsgázó mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a dátumot és a tantárgy megnevezését



a tantárgyanként írásbelire szánható maximális idő 60 perc (rendkívüli esemény esetén növelhető)



sajátos nevelési igényű tanulók esetében – szakvélemény alapján – ez az idő legfeljebb 30 perccel hosszabítható, illetve a tanuló az iskolai tanulmányok során alkalmazott speciális segédeszközt is használhatja



egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet (a vizsgázó kérheti, hogy 10-30 perces szünetet kapjon a vizsgák között)



szabálytalanság esetén a felügyelő a dolgozatot elveszi, ráírja a szabálytalanság jellegét, időpontját, majd a dolgozatot visszaadja (az igazgató a vizsga után kivizsgálja, majd a törvényi előírásoknak megfelelően kezeli az ügyet)

73

IX.3.8. A szóbeli vizsga speciális szabályai: 

egy tanuló egy napon legfeljebb három tárgyból vizsgázhat



a vizsgázó a vizsga előtt legalább 10 perccel megjelenik a vizsga helyszínén



a vizsgázó tantárgyanként húz tételt, majd kiválasztja a szükséges segédeszközt, melyről a vizsgáztató tanár gondoskodik



a vizsgázónak a felkészüléshez (jegyzet készítéséhez) legfeljebb 30 perc (sajátos nevelési igény esetén plusz 10 perc), a felelethez maximum 15 perc áll rendelkezésére, majd önállóan felel (sajátos nevelési igényű tanuló szóbeli vizsga helyett írásbelit, illetve írásbeli vizsga helyett szóbelit tehet)



teljes tájékozatlanság esetén az elnök póttételt húzat, ez esetben azonban a póttételre kapott pontszámát felezni kell



két szóbeli felelet között legalább 15 perc pihenőidőt kell biztosítani



a szóbeli vizsgán tapasztalt szabálytalanságot jegyzőkönyvezni kell, az elért eredmény megsemmisíthető

IX.3.9. A vizsgák lebonyolításának egyéb vonatkozásai:

IX.3.9.1. A vizsgák tartalmi követelményeit a vizsgáztató szakos tanárok a szakmai munkaközösségek egyetértésével alakítják ki a helyi tanterv (évfolyamonkénti követelmények, továbbhaladás feltételei) alapján. Az írásbeli vizsgák során alkalmazott mérőlapokat és a szóbeli vizsgák tételeit, vizsgakérdéseit a szakmai munkaközösségeknek közösen, a munkaközösség-vezető irányításával és jóváhagyásával kell megalkotniuk. IX.3.9.2. A vizsgán nyújtott írásbeli és szóbeli teljesítményt az adott tantárgy esetében szokásos, évközi értékelési rendszernek megfelelően kell minősíteni. Amennyiben százalékos teljesítményértékelés történt, azt érdemjegyre kell átváltani. IX. 3.9.3.A vizsgák végső értékelése a félévi és évvégi jegyekhez hasonlóan, a Nkt 54.§ (2) bekezdésével összhangban, ötfokozatú skálán történik. Különbözeti vizsga esetén alkalmazható a „megfelelt” illetve „nem megfelelt” minősítés. IX.3.9.4. A tanulmányok alatti vizsgákon jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai és az igazgató írnak alá. IX.3.9.5. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos információkat a tanügyi dokumentumokban az osztályfőnök rögzíti a 20/2012 EMMI rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt záradékok alkalmazásával. 74

IX.3.9.6. A különbözeti és osztályozóvizsga jegyzőkönyve a tanuló törzslapjának mellékletét képezi. A javítóvizsga eredményét a tanuló osztályfőnöke a törzslapon rögzíti, a vizsga jegyzőkönyve (Tü.1023.r.sz. nyomtatvány) az irattárba kerül. Osztályzatát a vizsga évében és ezt követően minden tanévben a törzslapján és bizonyítványában fel kell tüntetni.

X. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Intézményünk széles skálán mozgó képzési profilját magas színvonalú feltételrendszer szolgálja. Ezért úgy véljük, hogy a szülők ill. tanulók igényeihez úgy tudunk a leginkább alkalmazkodni, hogy azokat a képzési formákat preferáljuk elsősorban, amelyek iránt nagyobb az igény. Ez egyben azt is jelenti, hogy az iskolát jó gazdaságossági mutatókkal tudjuk működtetni anélkül, hogy a minőségi mutatóink veszélybe kerülnének.

A beiskolázásunk így igazodik a két legfontosabb célkitűzésünk minél hatékonyabb megvalósításához, mégpedig: - A képességük és szorgalmuk alapján felsőfokú tanulmányokra predesztinált tanulók minél hatékonyabb segítése céljuk eléréséhez. - A képességük és szorgalmuk alapján az eredményes érettségi megszerzésére predesztinált tanulóknak minél nagyobb segítség megadása. E tanulókat érettségire épülő szakképesítés megszerzésére motiváljuk.

X.1. Az intézménybe való felvétel módja Az intézménybe való felvétel módját évenként, az előző évi tapasztalatok birtokában (jelentkezők száma, túljelentkezés mértéke, a helyi középiskolák felvételi stratégiájának összehangolása alapján) kívánjuk meghatározni. Erről az általános iskolák tanulóit és szüleiket a KÖRPI által koordinált megyei továbbtanulási kiadvány a KIR tagozatkódokat is tartalmazó közleményében megjelenő információk segítségével, a Gyermekek Háza által szervezett Pályaválasztási Hét keretében, Nyílt Napokon, helyi lapok hirdetéseiben, illetve tájékoztató anyagok közvetlen biztosításával értesítjük. Az elmúlt évtizedben felvételi vizsgát nem szerveztünk, az általános iskolai eredmények alapján rangsoroltuk a diákokat.

75

X.2. Átlépési lehetőségek intézményen belül A más intézményből való átvétel vagy iskolán belül más osztályba átlépés az igazgató döntési hatásköre a szakmai helyettesek és a leendő osztályfőnök véleményének meghallgatása után alapvetően a következő elvek figyelembevételével:

X.2.1. A hatévfolyamos gimnáziumi képzésből átléphet a tanuló a 4 évfolyamos képzésbe az első két év elvégzése után különbözeti vizsga nélkül.

X.2.2. A négyévfolyamos gimnáziumi képzésen belül átléphet a tanuló az emelt szintű képzést folytató osztályokból, illetve csoportokból az általános képzésben részesülő csoportba.

X.3. Átlépési lehetőségek más intézményekből X.3.1. Amennyiben az osztály létszáma lehetővé teszi más intézmény azonos típusú képzési formáiról különbözeti vagy osztályozóvizsga nélkül léphet át a tanuló, ha az általa tanult tárgyak évfolyamonkénti elosztása és óraszáma a két intézményben azonos.

X.3.2. Minden egyéb esetben előzetes egyeztetés során kell megvizsgálni azt, mely tárgyakból kell osztályozó- vagy különbözeti vizsgát tennie az átlépni kívánó tanulónak. Az összehasonlítás alapja minden esetben csak a tanult tárgyak óraszáma, illetve évfolyamonkénti elosztása lehet.

X.3.3. Amennyiben vizsgák letétele szükséges az adott tárgyat tanító pedagógus egyénileg felméri, mely anyagrészekből, milyen időbeosztás szerint tudja pótolni a tanuló a tananyagot, türelmi időt és segítséget ad számára a felkészüléshez.

X.3.4. Amennyiben az előzetes egyeztetés során kiderül, hogy a tanulónak aránytalan terhet jelentene a különbözeti vagy osztályvizsga letétele, átvétele csak évfolyamismétléssel oldható meg.

76

XI. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai XI.1. Az otthoni felkészülés szabályozása XI.1.1. A házi feladat fő típusai: - lexikális ismeretek elsajátítása segédanyagok felhasználásával - írásbeli munka - elektronikus feladat megoldása - gyűjtőmunka - kutató tevékenység - művészeti tevékenység - projektmunka - prezentáció készítése - adott tantárgy jellegének megfelelő speciális feladat.

XI.1.2. A házi feladat meghatározásának általános elvei - A tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével kell kijelölni a feladatokat. - A feladatokat megfelelően elő kell készíteni. - A megoldásukhoz szükséges eszközök minden tanuló számára elérhetőek legyenek. - Törekedni kell a házi feladat kijelölésekor a differenciálásra, az érdeklődés felkeltésére, változatosságára, és kellő mértékben segítse a tananyag elsajátításának hatékonyságát. - Az oktatás kezdeti szakaszában a házi feladatok célja elsősorban a gyakorlás, képességfejlesztés, a tanulási technika fejlesztése. - Felsőbb évfolyamokon a házi feladatok fő célja az előzőeken túl az egyéni kutatómunka, kiselőadás előkészítése, gyűjtőmunka, forráselemzés, projekttevékenység, szintetizáló elemzések készítése. - Ügyelünk arra, hogy a házi feladatok megoldásához szükséges időkeret ne lépje túl tantárgyanként a napi 0,5-1 órát. Nagyobb terjedelmű feladatok megoldására távolabbi határidőt jelölünk ki. 77

- A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell. Ez történhet szóbeli- és szöveges értékeléssel, illetve érdemjeggyel. - Hétvégére és iskolai szünetekre nem adható a szokásos mennyiségnél több házi feladat.

78

HELYI TANTERV

79

helyi tanterveinket a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (VII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei szerint készítettük. I. A TANTERVI HÁLÓ:

TANTÁRGY

6 évfolyamos

6 évfolyamos

4 évfolyamos általános

emelt idegen nyelvi 7-8.

természet-

humán

tudományi

9-12. 9-12. 9-12.

9-12.

9-12.

emelt ill. középszintű érettségire felkészítő 11-12.

Magyar irodalom

2+2

3+3+3+3

4+4+3+3

Magyar nyelvtan

1+2

1+1+1+1

1+1+1+1

I. idegen nyelv

4+4

5+5+4+4

6+6+5+5

5+5+4+4

4+4+4+4

2+2

(angol/német)

(angol/német)

(angol/német)

(angol I. és II. /német)

(angol/német)

(angol/német)

(angol/német)

II. idegen nyelv

----

(angol/német/

2+2

3+3+3+4 (angol/német/francia/olasz/orosz)

francia/olasz/orosz)

80

Matematika

3+3

Erkölcstan/

1+1

4+4+3+4

3+3+3+4

4+4+3+4

3+3+3+4

0+0+1+0

Etika

---

Történelem, társ. és állampolgári ismeretek

2+2

Fizika

2+1,5

2+2+2+0

Kémia

1,5+2

2+2+0+0

TANTÁRGY

6 évfolyamos

2+2+3+3

6 évfolyamos

7-8.

3+3+3+4

2+2

3+2+2+0

2+2+2+0

2+2

3+3+0+0

2+2+0+0

2+2

humán

emelt ill. középszintű érettségire felkészítő

4 évfolyamos emelt idegen nyelvi

általános

természettudományi

9-12. 9-12. 9-12.

Biológia –

5+6

2+1,5

0+2+2+2

9-12.

9-12.

0+3+2+2

0+2+2+2

11-12. 2+2

81

egészségtan

Földrajz

1,5+2

2+2+0+0

2+2

Ének-zene

1+1

1+1+0+0

---

Vizuális kultúra

1+1

1+1+0+0

---

Mozgóképkultúra és médiaismeret

---

1+0+2+2

---

Informatika

2+2

Életvitel és gyakorlat

1+0

2+2+1+1

2+2+0+0

2+2+1+1

0+0+0+1

1+1+1+1

2+2+1+0

2+2

---

82

Testnevelés és sport

(3+2)+(3+2)

(3+2)+(3+2)+(3+2)+(3+2)

---

Osztályfőnöki

1+1

1+1+1+1

---

TANTÁRGY

6 évfolyamos

6 évfolyamos

9-12. 7-8.

4 évfolyamos emelt idegen nyelvi 9-12.

általános

természet-

humán

emelt ill. középszintű érettségire felkészítő

9-12.

11-12.

tudományi 9-12.

9-12.

Gazdasági ismeretek

---

---

2+2

Utazás és turizmus

---

---

4+4

83

II. A helyi tanterv óraszámai a különböző képzési típusokban Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 7–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 7–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

7. évf.

8. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

3 4

4 4

3 1

3 1

4 5 3 4

4 5 3 4

4 4 3 3

4 4 4 4

1 2 2 1,5 2 1,5 1 1

2 1,5 2 1,5 2 1 1

2 2 2 2 1 1

2 2 2 2 2 1 1

3 2

3

2

2

2 1 1 5 1 31+4

1

2 1 5 1 31

2

2

2

2 1

5 1 31

5 1 35

5 1 36

5 1 31+4

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

84

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon (Általános) Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

4 5 3 4

4 5 3 4

4 4 3 3 1

4 4 4 4

2

2

3

3

2 2

2 2 2 2 1 1

2

2 1 1

2

2

2 1 1 5 1 31+4

1 2

2

2 1

5 1 35

5 1 36

5 1 31+4

85

Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

4 6 3 3

4 6 3 3

4 5 3 3 1

4 5 4 4

2

2

3

3

2 2

2 2 2 2 1 1

2

2 1 1

2

2

2

2

5 1 31+4

1 5 1 31+4

1

2 5 1 35

2 5 1 36

A 11-12. évfolyamon választható az informatika közép- és emelt szinten is.

86

Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzés Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

4 4 3 4

4 4 3 4

4 4 3 3 1

4 4 4 4

2

2

3

3

3 (2+1) 3 (2+1)

2 3 (2+1) 3 (2+1) 2 1 1

2

2 1 1

2

2

2 1 1 5 1 31+4

1

1

1

2 1

5 1 35

5 1 36

5 1 31+4

A 11-12. évfolyamon a tanulók kötelezően választanak egy emelt szintű tárgyat a biológia, a kémia és a fizika tárgyak közül.

87

Emelt szintű (tagozatos) humán képzés Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek (+ filozófia) Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

5 4 3 3

5 4 3 3

4 4 3 3 1

4 4 4 4

3

3

3

4

2 2

2 2 2 2 1 1

2

2 1 1

2

2

2 1

2

1

2 5 1 35

2 5 1 36

5 1 31+4

1 5 1 31+4

A 11-12. évfolyamon a tanulók kötelezően választják emelt szinten a magyar nyelv és irodalmat vagy a történelmet.

88

III. A helyi tanterv megvalósításának törvényi feltételei iskolánkban III.1. A tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítása Az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendelhet az egyes évfolyamok számára, hogy feltétlenül biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvet.

Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen

pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulást nem kérünk. A munkaközösségek ellenőrzésén kersztül a tankönyvcsomagok ára összhangban kell, hogy legyen az egy főre jutó normatív tankönyvtámogatás összegével.

III.2. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. § (6) bekezdése alapján a 2012/2013 – as tanévben az iskolai oktatás első, ötödik évfolyamán kell bevezetni, majd ezt követően felmenő rendszerben. III.2.1. A rendelkezés indokai közé tartozik, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2010-es, Az "Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása" elnevezésű, nemzetközi kutatása szerint a - 11, 13 és 15 éves - magyar fiatalok leginkább mozgásszegény életmódjukkal, tévéimádatukkal és testképzavaraikkal tűntek ki a felmérésben részt vevő 35 ország, illetve régiójában elő kortársaik közül. A kutatás kitér arra, hogy a gyerekek jelentős része küszködik súlyproblémával, nő a testtartási rendellenességek száma, csökken a terhelhetőségük. A sport, a mozgás azonban nem csupán népegészségügyi, hanem nevelési kérdés is, mivel jelentős mértékben hozzájárul a személyiségjegyek pozitív irányú változásához, kedvezően hat a tanulási képességekre - rögzítették.

III. 2.2.Iskolánkban a heti 5 órás testnevelés bevezetésének lépcsőfokai a következők:

89

2012/2013

2013/2014

2014/2015

2015/2016

7. évfolyam 8. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

III.2.3. A mindennapos testnevelés bevezetésének az indoka tehát az, hogy napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. Célja az is, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. III.2.4. A mindennapos testnevelés megvalósításának szervezeti keretei iskolánkban: órarendi keretek közt (beillesztve a délelőtti tanórák sorába) heti 3 testnevelés óra (kerettanterv szerint) a tanulók (és szüleik) választása szerint a fennmaradó 2 testnevelés óra iskolai, kiegészítő tantervi keretek között, délutáni 1x2 tanóra formájában vagy iskolán kívüli sportegyesületi keretek között. A kötelező heti1x2 órás foglalkozáson kívül iskolánk sportági edzések formájában, illetve kondícionáló helyiség biztosításával minden nap megteremti a lehetőségét a délutáni sportolásnak. III.2.5. A délutáni foglalkozások alkalmával azokat a mozgásformákat helyezzük előtérbe, amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére. Célunk, hogy a diákok minél szélesebb körben ismerkedjenek meg – lehetőségeinknek megfelelően – a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki

90

egészségük. E foglalkozásokat nem osztálykeretben szervezzük, hanem a diákok számától függően összevont csoportokban. III.2.6. A délutáni 2 óra testnevelés teljesítését sportegyesületekben választók érdekében iskolánk testnevelő tanárai kidolgozzák az egyesületekkel való együttműködés formáit, annak a módját, hogy diákjaink hogyan igazolják havi rendszerességgel a teljesített foglalkozásokat. Munkájukat összehangolják a diákok kondicionális és koordinációs képességének edzésmódszertani alapú fejlesztése érdekében. III.2.7. A program iskolai tárgyi feltételei: tornaterem kondícionáló terem kinti aszfaltozott pályák, futópálya és távolugró lehetőség szervezett túralehetőségek

III.3. A választható tantárgyak és azt tanító pedagógusok választásának helyi szabályozása (HÁZIREND szerint) III.3.1.Az iskola Házirendjének szabályozása szerint a tanulónak korlátozás nélkül joga van részt venni bármely, az iskolában működő, adott évfolyam számára szervezett szakkör, diákkör munkájában. Jelentkeznie minden tanévben az első tanítási hét végéig kell az adott foglalkozást vezető pedagógusnál. III.3.2. A szakkörök, diákkörök munkájában a beiratkozott tanulóknak a tanév végéig részt kell venniük. III.3.3.Szakkörök, diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának bármely tanuló, szülő, nevelő. A javasolt szakkör, diákkör létrehozásáról minden tanév elején – a jelentkezők számának és a lehetőségeknek figyelembevételével – az iskolavezetés dönt. III.3.4. A 11. és 12. évfolyamos tanulók két tantárgyból emelt szintű oktatásban, középszintű érettségire felkészítő foglalkozáson vagy gyakorlati ismereteket tárgyaló fakultatív órákon vehetnek részt (l. tantervi háló) összesen heti 4 órában. Jelentkezésüket írásban, szülői

91

egyetértéssel a 10. évfolyamon adhatják be, minden tanév május 15-ig. Lehetőség szerint választhatnak foglalkozást tartó pedagógust. III.3.5. A választott foglalkozáson való részvétel a tanulmányok befejezéséig kötelező, ez alól indokolt esetben, tanév végén, a tanuló és szülő közös írásbeli kérvénye alapján az iskola igazgatója adhat felmentést. Az utolsó évi emelt szintű csoportba való belépés feltétele az előző évi emelt szintű tantárgyi követelmények teljesítése. A választott foglalkozásokkal együtt a tanulónak évfolyamonként meghatározott összóraszámot kell teljesítenie.

III.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

III.4.1. A munkaközösség-vezetők és szaktanárok folyamatosan figyelemmel kísérik a kerettantervek megvalósítását biztosító tankönyv- és taneszköz kínálatot, a tankönyv- és taneszköz-piac kínálatát összevetik a helyi tantervekben megfogalmazott igényekkel.

III.4.2. A taneszközök pótlása, fejlesztése folyamatosan történik: a munkaközösség igényét az intézmény az adott szakterület igazgatóhelyettesének véleménye alapján az anyagi feltételek függvényében törekszik kielégíteni.

III.4.3. A szakmai munkaközösségek tagjai közösen választják ki a tankönyvkínálatból a következő tanévben használt, a követelményeknek megfelelő tankönyveket, munkafüzeteket, törekedve arra, hogy azonos tantervi követelmények esetén lehetőleg azonos tankönyvet válasszanak valamennyi osztályban, és hasonló tartalmi színvonal esetén előnyben részesítsék a kedvezőbb árú tankönyvet.

III.4.4. A munkaközösség-vezetők a fentiek alapján minden tanév január végéig összeállítják osztályonkénti bontásban a következő tanévre megrendelni kívánt tankönyvek listáját.

92

III.4.5. Az e feladattal megbízott tankönyvfelelősök összesítik a munkaközösségek igényeit, minden osztály számára elkészítik a tankönyvek listáját, feltüntetve az árakat is.

III.4.6. A szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményezi és jóváhagyja a tankönyvlistát. Amennyiben valamelyik szervezet részéről kifogás merül fel, az illetékes munkaközösség – a szakmai szempontok szem előtt tartásával – a szülők illetve diákok számára is elfogadható megoldást keres.

III.4.7. Az intézmény tankönyvfelelősei az osztályfőnökökön keresztül minden év február 5ig írásban jelzik a szülőknek a következő tanév tankönyveinek listáját, február 15-ig kikérik nyilatkozatukat arról, hogy mely tankönyveket rendelik meg gyermekük számára a következő tanévben.

III.4.8. A tankönyvfelelősök november hónapban felmérik a jogosult családok igényét az ingyenes tankönyvellátásra és tájékoztatják az érintett szülőket a jogosultság igazolásának módjáról.

III.4.9. A költségvetés által biztosított éves tankönyvtámogatás pénzbeli támogatásként felhasználható összegét – a törvény előírásainak megfelelően – elsősorban az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak azon tankönyveinek megvásárlásra fordítjuk, amelyek célszerű használata nem biztosítható kölcsönzés által (kötelező érettségi tárgyak tankönyvei, munkafüzetek).

III.4.10. Az esetlegesen fennmaradó összegből – az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős véleménye alapján – támogatja az intézmény az ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult, ám rászoruló tanulóinak tankönyvvásárlását.

93

IV. Az érettségire való felkészítéssel kapcsolatos szabályozás IV.1. A választható érettségi vizsgatárgyak és választásuk helyi szabályai IV.1.1. Az érettségi vizsga szabályait a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet határozza meg. E rendelet 2. §-a szerint az érettségi vizsgatárgyak követelményeit az oktatásért felelős miniszter szabályozza az általános vizsgakövetelmények, illetőleg a részletes vizsgakövetelmények formájában. E rendelet 4. §-a szerint az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga. Továbbá a középiskolának a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika) biztosítania kell, hogy a tanuló – választása szerint – mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. IV.1.2. E rendelet 6. §-ának (2) pontja szerint az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt – négy kötelező és legalább egy általa választott (a továbbiakban: kötelezően választott) – vizsgatárgyból kell – legalább középszinten – vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak). A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül a középiskola a helyi tantervében határozza meg, hogy mely további – legalább két – vizsgatárgyból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül legalább három vizsgatárgyból lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. IV.1.3. Iskolánkban a helyi tantervben szereplő tantárgyak közül, elegendő számú jelentkező (átlagos csoportlétszám:12) esetén, a következő tantárgyakból szervezünk emelt szintű, heti plusz 2 órás felkészítő foglalkozásokat a 11-12. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelvek (angol, német) fizika biológia informatika földrajz kémia

94

Kis számú jelentkező esetén felmérjük annak a lehetőségét, hogy a felkészítő csoportot az Ajkai Szakképző Iskola vagy a Fekete-Vörösmarty Gimnázium diákjaival közösen szervezzük meg. VI.1.4. A középszintű vizsgákra az órarend szerinti tanórákon készítjük fel a tanulókat. A következő, a készségfejlesztést előtérbe helyező tantárgyakból - választható foglalkozásként – középszintű, heti plusz 2 órás felkészítő foglalkozásokat is szervezünk megfelelő számú (átlagos csoportlétszám: 12) jelentkező esetén: idegen nyelvek (angol, német) matematika informatika VI.1.5 Az alábbi tárgyakból csak órarenden kívül, fakultatív választás alapján készülhetnek a diákok a középszintű érettségire: gazdasági ismeretek (utazás és turizmus) VI.1.6. A felsorolt emelt illetve középszintű foglalkozások közül a tanulónak az adott évfolyamra előírt kötelező óraszám elérésig kell a 11-12. évfolyamon választania. Ez felmenő rendszerben a következőképpen alakul:

11. évfolyam 12. évfolyam

2012/2013 30 30

2013/2014 30 30

2014/2015 35 30

2015/2016 35 35

Ha az adott évfolyamon a kötelező óraszám 30, a tanuló maximum 33 óra erejéig választhat. Amennyiben a kötelező óraszám 35, ezt a tanuló nem lépheti túl. VI.1.7. A kötelező érettségi tárgyakon kívül érettségi vizsgatárgyként bármely, központi vizsgakövetelményekre épülő tantárgy választható középszintű érettségi tantárgyként, amely az iskola pedagógiai programja szerint helyi tantervvel rendelkezik. Az utazás és turizmus akkreditált tantárgy csak hatodik, azaz szabadon válaszható vizsgatárgyként jelölhető. VI.1.8. Az iskola fogadja mindazon tanulói jogviszonnyal rendelkező diák emelt szintű érettségi vizsgára történő jelentkezését is, amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni. VI.1.9. A vizsgázó attól függetlenül dönt a megjelölt érettségi tantárgy közép- vagy emelt szintjéről, hogy a középiskolában milyen szintű felkészítésben részesült.

95

IV.2. Az egyes érettségi vizsgatárgyak témakörei 1. Magyar nyelv és irodalom 1.1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom 1.5. A nyelvi szintek 1.6. A szöveg 1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés

1.2. Magyar irodalom 2.1. Szerzők, művek 2.1.1. Életművek 2.1.2. Portrék 2.1.3. Látásmódok 2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom 2.1.6. Színház- és drámatörténet 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok 2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet

96

2. Történelem 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód

3. Matematika

1. Halmazok 1.1 Matematikai logika 1.2 Kombinatorika 1.3 Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1 Alapműveletek 2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.3 Racionális és irracionális számok 2.4 Valós számok 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus 2.6 Betűkifejezések 97

2.7 Arányosság 2.8 Egyenletek, egyenletrend-szerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1 A függvény 3.2 Egyváltozós valós függvények 3.3 Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria 4.2 Geometriai transzformációk 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.4 Vektorok síkban és térben 4.5 Trigonometria 4.6 Koordinátageometria 4.7 Kerület, terület 4.8 Felszín, térfogat 5. Valószínűségszámítás, statisztika 5.1 Leíró statisztika 5.2 A valószínűségszámítás elemei

4. Biológia

1.1. A biológia tudománya 1.2. Az élet jellemzői 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2. Az anyagcsere folyamatai 98

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.2. Önálló sejtek 3.3 Többsejtűség 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.3. A mozgás 4.4. A táplálkozás 4.5. A légzés 4.6. Az anyagszállítás 4.7. A kiválasztás 4.8. A szabályozás 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 5.1. Populáció 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.3. Bioszféra 5.4. Ökoszisztéma 6.1. Molekuláris genetika 6.2. Mendeli genetika 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.4. A bioszféra evolúciója

5. Földrajz 1. Térképészet 1.1. A térképi ábrázolás

99

1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérképezés 2. A Föld kozmikus környezete 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. Geoszférák 3.1. A kőzetburok 3.2. A levegőburok 3.3. A vízburok földrajza 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet 4.4. Mérsékelt övezet 4.5. A hideg övezet 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség 5. Népesség és településföldrajz 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világgazdaság a XXI. század elején 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 100

6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.5. A tercier és a kvaterner szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi kép 8.6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa 9.6. Dél-Európa 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai 10. Európán kívüli földrészek földrajza 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia 10.3. Ausztrália és Óceánia 101

10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

6. Kémia 1.1 Atomszerekezet 1.2 Kémiai kötések 1.4 Anyagi halmazok 1.5 Kémiai átalakulások 2.1 Hidrogén 2.2 Nemesgázok 2.3 Halogén elemek és vegyületeik 2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7 Fémek 3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2 Szénhidrogének 3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.6 Szénhidrátok 3.7 Fehérjék 3.8 Nukleinsavak 102

3.9 Műanyagok 3.10 Energiagazdálkodás 4.1 Az anyagmennyiség 4.2 Gázok 4.3 Oldatok, elegyek, keverékek 4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5 Termokémia 4.6 Kémhatás 4.7 Elektrokémia

7. Fizika 1. Mechanika 1.1 Newton törvényei 1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3 Mozgásfajták 1.4 Munka, energia 2. Termikus kölcsönhatások 2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2 Hőtágulás 2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) 2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje 2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.6 Kalorimetria 2.7 Halmazállapot-változások 2.8 A termodinamika II. főtétele 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 103

3.1 Elektromos mező 3.2. Egyenáram 3.3 Az időben állandó mágneses mező 3.4 Az időben változó mágneses mező 3.5 Elektromágneses hullámok 3.6 A fény mint elektromágneses hullám 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1 Az anyag szerkezete 4.2 Az atom szerkezete 4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.4 Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat 5.1 A gravitációs mező 5.2 Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek

8. Idegen nyelv

1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontosabb állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai., otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése 104

Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek 105

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események

8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon és külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

9. Informatika 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapok - hardver 3. Informatikai alapok - szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat

106

10. Ének 1.1. Éneklés 1.2. Műelemzés 2.1. Zenetörténet 2.2. Zenefelismerés 2.3. Zeneelmélet 2.4. Dallamírás

11. Rajz A./ ALKOTÁS 1. Vizuális eszközök 1.1Vizuális nyelv 1.2 Technikák 2. Tevékenységszintek 2.1 Ábrázolás, látványértelmezés 2.2 Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás B./ BEFOGADÁS 1. Vizuális eszközök 1.1 Megjelenítés sajátosságai 1.2 Technikák 2. Tevékenységterületek 2.1 Vizuális kommunikáció 2.2 Tárgy- és környezetkultúra 2.3 Kifejezés és képzőművészet

12. Testnevelés 107

Elméleti ismeretek témakörei 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus sportgimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési –és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok

Gyakorlati ismeretek témakörei 1. Gimnasztika 2. Atlétika a. Futások b. Ugrások c. Dobások 3. Torna a. Talajtorna b. Szekrényugrás c. Felemáskorlát d. Gerenda 108

e. Ritmikus gimnasztika f. Gyűrű g. Nyújtó h. Korlát

4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési –és sportjátékok a. Kézilabda b. Kosárlabda c. Labdarúgás d. Röplabda

13. Utazás és Turizmus 1. Az idegenforgalom jellemzői, fejlődési tendenciái 2. Az idegenforgalmat befolyásoló tényezők 3. A szervezett utak típusai 4. Szálláshelyek 5. Közlekedés 6. Vendéglátás 7. Programszervezés 8. Útlevél, vízum, biztosítás, pénz 9. Fenntartható fejlődés 10. Vállalkozási formák 11. A turisztikai termék jellemzői 12. Marketing 109

13. Vállalkozás indítása 14. Falusi vendéglátás a múltban és a jelenben 15. A falusi vendéglátás jellegzetességei

14. Gazdasági ismeretek 1. A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei. 2. A piaci mechanizmus alapvetőelemei, működése a piacgazdaság jellemzői. 3. A pénz kialakulása és funkciói. 4. A fogyasztó mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai. A racionális fogyasztói magatartás 5. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. 6. A vállalkozás fogalma, célrendszere. Vállalkozási formák. 7. Termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik 8. Piaci formák, és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok mellett 9. A vállalkozások finanszírozása. A vállalkozás működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők 10. A piaci mechanizmus működési zavarai. 11. A munka, mit termelési tényező a gazdálkodás folyamatában. 12. A makrogazdaság szereplői, a makrojövedelem keletkezése. 13. A modern pénz teremtése és a pénzpiac 14. A munkaerőpiac és a munkanélküliség problémájának elemzése 15. Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok. 16. A költségvetési politika jellemzői 17. Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői 18. A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai. 19. Aktuális gazdasági problémák, és megoldási alternatívák 20. A globalizáció 110

IV.3. Próbaérettségi vizsgák A végzős diákokkal az érettségire való felkészítés részeként a kötelező érettségi tantárgyakból (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) az írásbeli érettségi időpontját megelőző egy hónapban az írásbeli feladatlapok mintájára és azzal egyező időtartamban próbaérettségi dolgozatot íratunk. Ennek eredményét a tanulmányi előmenetelbe is beszámítjuk. A szaktanárok döntése alapján a szabadon választott tárgyból is íratható próbaérettségi dolgozat.

V. Az ellenőrzés-értékelés-mérés helyi szabályozása V.1. Az ismeretek értékelésének a módja V.1.1. A 4 és 6 évfolyamos nappali tagozatos gimnáziumi képzés során tanév közben, félévkor és évvégén osztályzatokkal értékelünk. V.1.2. A középiskolát elvégzett tanulók a 12. illetve 13. osztály (NYEK) után érettségi vizsgát tesznek. V.1.3. A levelező tagozaton az értékelés módja a következő: tanév közben beszámolókkal, tanév végén osztályozóvizsgákkal alakul ki a tanulmányi eredmény. V.2. Osztályzatok V.2.1. Intézményünkben – összhangban a Nkt 54. §-ának 2. bekezdésével - 1-től 5-ig terjedő osztályzatokkal értéklejük a diákokat. V.2.2. Alternatív lehetőségként a tanár személyes döntése alapján az értékelés folyamatában használhat olyan megoldásokat, melyeket a tanulók is ismernek és értelmezni tudnak - feketepiros pont, kis jegy -, de a digitális osztályozó naplóba és az ellenőrzőbe csak az előző pont szerinti osztályzatok kerülhetnek. V.2.3. Az osztályzatok a tanulók teljesítményét értékelik, és nem lehetnek eszközei a fegyelmezésnek. V.3. A számonkérés formái és arányai V.3.1. Szóbeli feleltetés, kiselőadás. V.3.2. Írásbeli - dolgozat, teszt, felmérő, esszé, on-line feladat, értékelés feleltetőgéppel. V.3.3. Gyakorlati munka végzése (testnevelés, rajz, ének, utazás és turizmus, gazdasági alapismeretek, stb).

111

V.3.4. A számonkérési formák arányai tanév közben V.3.4.1. Ügyelni kell arra, hogy iskolánk egyik kiemelt nevelési célja - a szóbeliség fejlesztése - teljesüljön. A szóbeli számonkérés mindemellett lehetőséget ad arra, hogy a pedagógus az osztály előtt is szemléltetni tudja a logikus gondolkodást, elvárásait, értékelési szempontjait. Ha szükséges, segíthet, korrigálhat, rövidzárlatot oldhat fel. Közismert, hogy azonos képességű tanulók közül egyik írásban, a másik szóban képes magát jobban kifejezni. Mindkettőnek meg kell adni az esélyt, hogy "saját nyelvén" is teljesíthessen.

V.3.4.2. A számonkérés év közben folyamatos legyen. Az osztályzatok kialakításához a félév során minimum 3 érdemjegy szükséges, de törekedjünk ennél nagyobb (pl. havi) gyakoriságú értékelésre. Szerencsésnek tartjuk, hogy a minimum 3 érdemjegy közül legalább egy szóbeli felelet vagy kiselőadás alapján kerüljön megállapításra valamennyi tantárgyból.

V.3.4.3. Egy tanuló napi kettő, egész tanórán át tartó dolgozatnál többet nem írhat. A harmadik dolgozatot íratni szándékozó szaktanár ezt köteles tudomásul venni és későbbi időpontban kérheti csak számon az adott tananyagrészt.

V.3.5. Osztályzatok megállapítása V.3.5.1. A számonkérés bármely formája mellett a pedagógus köteles gondoskodni arról, hogy a tanulók tisztában legyenek a követelményrendszerrel, kiemelve ebből is a minimumfeltételeket. V.3.5.2. Szóbeli és írásbeli számonkérést követően a tanár gondoskodjon arról, hogy a tanuló az általa elkövetett hibákat megismerje. Lényeges, hogy a számonkérés érdemjegyeit szóban is indokoljuk, írásbeli munkák esetében a dolgozatot világos értékelő megjegyzésekkel lássuk el, kiosztásuk során pedig szóban is fűzzünk hozzá rövid kiegészítést. A javításokat lehetőleg a következő alkalomra, de maximum 2 héten belül el kell végezni, ha annak nincs objektív akadálya (pl. betegség). Két hetet meghaladó értékelést követően a tanuló dönthet, hogy elfogadja-e az érdemjegyet. V.3.5.3. Az érdemjegyek megállapítása a tanárok döntési kompetenciája, így természetesen szubjektív. Ahol lehetőség van rá, ott a tanár igyekezzen (pl. pontrendszerrel) növelni a figyelembe vehető objektív tényezők számát. Az érdemjegy megállapítása előtt szóbeli számonkérés esetén érdemes megismerni a tanuló önértékelését. "Kétes" esetekben, ha lehetséges, további kérdésekkel kell meggyőződni a tudásszintről, ha erre nincs lehetőség (pl. írásbeli számonkérés esetében), a tanuló számára kedvezően kell dönteni vagy az alternatív értékelést választani.

112

V.3.5.4. A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján kell megállapítani. Lényeges, hogy az osztályzatok véglegesítése előtt kb. 1 héttel a tanulók megismerjék a várható eredményt, esélyt adva ezzel indokolt esetben a javításra is.

V.3.6. Témazáró értékelések Ahol a tantárgy jellege a főbb témákra bontást lehetővé teszi, gondoskodni kell arról, hogy a tanulók rendelkezzenek témazáró érdemjeggyel. Ennek a leggyorsabb és legcélszerűbb formája az írásbeli számonkérés, de természetesen történhet szóban is. Ezeket az érdemjegyeket a digitális naplóba és az ellenőrző könyvbe a megfelelő módon rögzítsük. V.3.7. Az osztályzatok dokumentálása, szülői visszaigazolás Az osztályzatokat a digitális naplóban és az ellenőrző könyvben, az év végi eredményeket a bizonyítványban illetve az anyakönyvben rögzíteni kell. A szülők értesítésére szolgáló évközi, ellenőrző könyvbe beírt osztályzatokat az értékelést végző tanárnak alá kell írnia. A szülőket az érdemjegyekről az ellenőrzőben folyamatosan értesítjük, a digitális naplóhoz hozzáférést biztosítunk. Az érdemjegyek megítélésekor a tanár törekedjen arra, hogy azok minél előbb (ha lehet azonnal) bekerüljenek az ellenőrzőbe és a digitális naplóba a naprakész tájékoztatás érdekében. A szülői visszaigazolást az osztályfőnök a fogadóórák előtt, valamint a félévi és év végi záráskor ellenőrzi, összehasonlítva egyúttal az ellenőrző könyvet és a digitális naplót. V.3.8. Motiváció, javítási lehetőség, szülői, tanulói reklamáció V.3.8.1. Ügyelni kell arra, hogy az értékelés a tanulót pozitívan motiválja, ami alatt természetesen nem azt értjük, hogy jobb jegyet kell adni, mint amit megérdemel, hanem érezze az értékelés realitását, a jobb munkára serkentést, a javítás lehetőségét. Kerülni kell a negatív töltésű értékelést, hiszen ez elrettentheti a tanulót, és elfordíthatjuk attól, amit megszerettetni kötelességünk. A tanár értékelő megjegyzéseiből a tanuló érzékelje, hogy közös céljuk a tanuló tudásának gyarapítása. V.3.8.2. A fentiek érdekében szükséges, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanulók fejlődését, érdemjegyeit, ha szükséges gondoskodjunk a javítás lehetőségéről. Lehetőség van a pozitív motiváció érdekében a tanuló óraközi munkájának értékelésére is. V.3.8.3. Lényeges, hogy kapcsolatunk az értékelés során a tanulóval interaktív legyen. Ez egyben elősegíti egy fontos nevelési cél, a helyes önértékelés kialakításának fejlesztését is. Az interaktív értékelés egyben teret ad a tanulói reklamációnak is. V.3.8.4. A szülőkkel az ellenőrző könyv értesítési rovata és a digitális napló segítségével is tarthatunk kapcsolatot. Ügyeljünk arra, hogy ez ne üzengetést szolgáljon, a problémákat fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatás során tisztázzuk. A szülőktől érkező

113

visszajelzések esetében a felmerülő kérdéseket mielőbb személyes megbeszélés során tisztázzuk.

V.4. A magatartás és szorgalom értékelése Magatartásból és szorgalomból a tanulók évközi érdemjegyekkel nem rendelkeznek, az osztályzatok a Nkt 54.§-ának 2 bekezdésével összhangban a féléves és év végi osztályozó konferencián kerülnek megállapításra. A javaslatokat az osztályfőnök terjeszti a tantestület elé, ahol mód van a szóbeli véleményütköztetésre, majd vita esetén az osztályzat egyszerű szavazattöbbséggel kerül megállapításra. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szavazata dönt. A szavazás során a tantestület azon tagjai, akik nem tanították a tanulót, tartózkodhatnak, ez azonban nem kötelező, hiszen lehet a tanárnak a tanulóról tanórán kívüli elfoglaltságok kapcsán is kialakult véleménye. A javaslat előkészítésének munkafázisai: V.4.1. Egyéni, saját vélemény kialakítása. Ennek során figyelembe vehetők a szubjektív benyomások, a közösség irányítása során a tanulóról nyert információk, az ellenőrző könyv és a digitális napló szöveges bejegyzései, közösségi munkák, kirándulások, tanórák, stb. tapasztalatai. V.4.2. A közösség (osztály) véleménye. Önértékelés. Az osztályfőnök tervezzen félévkor és év végén olyan osztályfőnöki órát, ahol a tanulók, a megismert szempontok alapján maguk értékelik társuk magatartását és szorgalmát. Az őszinte vélemények megismerése érdekében ilyenkor az osztályfőnök véleményével meghatározó módon ne befolyásolja a tanulókat. Ha úgy látja, hogy a tanulók a realitásoktól eltávolodnak, célirányos kérdésekkel igyekezzen segíteni nekik. Ez alkalommal kell az osztályfőnöknek tisztázni, hogy a tanuló milyennek látja saját magát, majd ezt összevetni az osztály és az osztályfőnök véleményével. V.4.3. Az osztályban tanító pedagógusok véleménye. Az osztályfőnök az osztályban tanító kollégáinak véleményét a tanulókról személyes megbeszélés során kérje ki, ismerje meg. V.4.4. Az osztályfőnök figyelme terjedjen ki azon pedagógusok véleményének kikérésére is, akik tanórán kívül kerülnek kapcsolatba a tanulókkal (pl. szakkör, edzés, közösségi rendezvény, konzultáció és az ifjúságvédelmi munka során). Az osztályfőnök a fenti komplex vélemények alapján készíti el javaslatát, amit az osztályozó konferencia elé terjeszt. Lényeges elem, hogy a véleményt nyilvánítók (tanárok, diákok)

114

ismerjék a magatartás és a szorgalom értékelésének alapvető, útmutató szempontjait, melyek az alábbiak:

V.4.5. A tanuló magatartása:

Példás, ha a közösségben munkáját önként vállalja, azt önállóan, felelősségérzettel végzi, s jó kezdeményezéseivel, cselekvőkészségével, valamint az iskolai házirend betartásával kitűnik, társainak viselkedésével, tanulmányaival példát mutat. Igazolatlan mulasztása nincs. Bukott tanuló magatartása példásra nem értékelhető.

Jó, ha a rábízott közösségi munkáját tisztességgel elvégzi, cselekvőkészségével, valamint az iskolai házirend betartásával hozzájárul az eredményes, jó osztály- ill. iskolai légkör kialakításához.

Változó, ha a közösségi munkában csak vonakodva, rendszertelenül illetve pontatlanul vesz részt, esetenként megsérti a házirendet, iskolai vagy iskolán kívüli viselkedésével kapcsolatban kifogások merülnek fel, rendszeretete ingadozó, de ugyanakkor igyekezetet mutat a hibák kijavítására.

Rossz, ha rendszertelenül és felelőtlenül végzett munkájával, valamint fegyelmezetlenségeivel a közösség munkáját, fejlődését hátráltatja, azaz társainak általában rossz példát mutat.

V.4.6. A tanuló szorgalma:

Példás, ha kötelességteljesítése kifogástalan, azaz képességeihez és körülményeihez mérten a tanítási órákra való felkészülésére a rendszeresség és a pontosság, az órai munkájára pedig a cselekvőkészség jellemző. (Valamely tárgyból bukott tanuló nem lehet példás szorgalmú.)

Jó, ha a kötelességteljesítése csak ritkán kifogásolható, azaz a tanítási órákra való felkészülése majdnem mindig pontos, órák alatti cselekvőkészségére számítani lehet.

115

Változó, ha kötelességteljesítése nagyon hullámzó, azaz a tanítási órákra való felkészülése rendszertelen és pontatlan, kötelességét csak figyelmeztetések után teljesíti, órai munkájára pedig a közömbösség jellemző. Nem a képességeinek megfelelően teljesít. Hanyag, ha kötelességteljesítése erősen kifogásolható, azaz képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, munkájában pedig megbízhatatlan.

A magatartás értékelésekor figyelembe kell venni a Házirend igazolatlan mulasztásokra vonatkozó megállapításait is. Ezek a következők:

-

Ha a tanulónak 1 órától 1 tanítási napig terjedő igazolatlan mulasztása van, magatartási jegye legfeljebb jó lehet.

-

1 tanítási napot meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a magatartásjegy változónál jobb nem lehet.

-

20 óránál több igazolatlan hiányzás esetén a tanuló magatartása rossz.

V.5. A tanuló jutalmazása V.5.1. Évközi elismerések (digitális naplóban, ellenőrzőben) V.5.1.1. szaktanári dicséret V.5.1.2. osztályfőnöki dicséret V.5.1.3. igazgatói dicséret V.5.1.3.1. Igazgatói dicséretet kaphatnak a tanulók a következő kritériumok alapján:

-

aki bejutott valamely egyéni verseny országos fordulójába,

-

megyei versenyt követő területi forduló első 10 helyezettje,

-

megyei verseny 1. helyezettje,

-

csapatban elért, a fentiekkel megegyező helyezés esetén,

-

a tantestületi valamely tagjának javaslata alapján. 116

V.5.2. Év végi elismerések, jutalmak V.5.2.1. Bródy Díj (feltételrendszere mellékletben) V.5.2.2. Könyvjutalom (a teljesítménytől függő mértékben) az osztályfőnök javaslata alapján az osztályozókonferencia egyetértésével a következő tanulóknak: -

akik a tanév közben elért teljesítményükért igazgatói dicséretben részesültek,

-

akik dicséretes tanulmányi eredményt értek el (4.75 vagy annál jobb átlageredmény, példás magatartás, példás szorgalom, "jó"-nál gyengébb osztályzata nincs)

-

akit az osztályfőnök javaslatára a tantestület példamutató cselekedetéért jutalmazni kíván.

V.5.2.3. Dicsérő, elismerő oklevél az osztályfőnök osztályozókonferencia egyetértésével azon tanulóknak, akik -

javaslata

alapján

az

jó (4.3-4.75 közötti) tanulmányi eredményt értek el, nincs közepesnél rosszabb osztályzatuk, magatartás és szorgalomjegyük példás és/vagy

-

olyan cselekedetet hajtottak végre, amellyel a közösség elismerését kivívták.

V.5.2.4. Tantestületi dicséret V.6. A tanuló büntetése V.6.1. Igazolatlan mulasztás esetén a tanuló büntetése a házirendben szabályozottak szerint történik. V.6.2. A tanuló fegyelmezetlensége esetén: V.6.2.1. Ha a tanuló kötelezettségeit megszegi - tanórán a szaktanár, tanórán kívül, de az iskolai élet keretein belül az osztályfőnök kezdeményezésére - fegyelmező büntetésben részesíthető. Ennek formái a következők: -

szóbeli figyelmeztetés

-

írásbeli büntetés:

szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés 117

igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés tantestületi intés

V.6.3. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal büntetésben részesíthető. Az eljárás módját és a büntetés formáit a köznevelési törvény (58. §). alapján készült, az SZMSZ részét képező fegyelmi szabályzat rögzíti.

V.7. A tanulók fizikai állapotának mérése A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról c. törvény 26. (A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata) pontjában a 81. § (1) szerint „Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi.

A 81. § (2) pontja szerint az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot

végző

pedagógus

a

mérésben

érintett

tanulónként,

osztályonként

és

évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

V.7.1. A fizikai állapot mérésének módja Iskolánkban a diákok fizikai állapotának felmérése a testnevelés órák keretében, évente kétszer (ősszel és tavasszal) a Hungarofit módszerrel történik. A fizikai állapot mérését

118

indokolja, hogy a gyermekek, tanulók 45-55 százaléka "rossz" fizikai (fittségi) állapota miatt különleges bánásmódot, sajátos testi nevelést igényel.

V.7.2. Helyzetelemzés Felmérések mutatják, hogy a tanulók fizikai állapota évről évre romlik. A rendellenességek (pl. elhízás, magas-vérnyomás, tartáshibák stb.) egyre kisebb korban jelentkeznek, s az egészségügyi és statisztikai adatok szerint, az iskolában eltöltött évek alatt nő a gyakorisága és az esetek súlyossága. Ennek okai lehetnek: az egészségtelen, kevés mozgást biztosító életmód, táplálkozási hiányosságok, lehet az iskolai padok az otthoni székek, asztalok mérete (görnyedés), a számítógép elhelyezése és használata, az iskolatáska súlya stb. A tanulók testneveléshez és sporthoz való hozzáállása negatív tendenciát mutat: a heti tanórai testnevelésen kívül nem sportolnak semmit, vagy csak 1-2 órát mozog hetente. Mindenesetre valóban tény, hogy egyre kisebb gyerekek egyre nagyobb számban szorulnak a gyógytestnevelési foglalkozásokra. V.7.3. A mindennapos testnevelés (heti 5 óra) és a fizikai mérés kapcsolata A mindennapos testnevelés hatékonyságának méréséhez elengedhetetlen a tanulók edzettségi szintjének, fizikai fejlődésének évente két alkalommal (őszi, és tavaszi időszakban) történő mérése, vizsgálata. A mindennapos testnevelés, testedzés, testmozgás célja annak elősegítése, hogy a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fizikai szintet minden tanuló elérje, és az oktatás ideje alatt megtartsa. Növelni kell azon tanulók arányát, akiknél az iskolai testnevelés és sport kellő élettani hatást érjen el, és testmozgásban gazdagabb életmódot folytassanak, mint jelenleg. A tanulók fittségének, edzettségi szintjének rendszeres vizsgálata, a mérési eredmények feldolgozása nélkül a mindennapos testnevelés felülről jövő bevezetése nem érné el a célját. Az iskolai tanév helyi rendjében kell rögzíteni a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját. V.7.4. A „MINI www.Hugarofit.hu)

HUNGAROFIT”

fizikai

mérés

lényegi

vonásai

(Forrás:

Ez a felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat kap a kliens az eredményére, és az egész felmérés végén az össz-pontszámával egy értékelésben megtudhatja, hogy milyen a fizikai állapota.

119

Az első felmérés egy Cooper-teszthez hasonlít, csak itt nem az idő van megadva, hanem a távolság. 2000 m-t kell lefutni minél rövidebb idő alatt. A lényeg, hogy vegyenek fel egy kényelmes, nem túl gyors tempót, és azzal folyamatosan, megállás nélkül fussák végig a megadott (2 km-es) távot. Mindenki a lefutott idejének megfelelően kap pontszámot, természetesen figyelembe véve a kort és a nemet is (ez az összes teszt utáni pontozásra érvényes). A második felmérés a helyből távolugrás. Minden embernek 3 kísérlete van, és ezekből csak a legjobbat kell számításba venni. A férfiaknál és a nőknél is van egy maximum távolság, amit ha megugrott, nem kaphat érte több pontot. A harmadik felmérés a felülés. Itt is van maximum, amit fölösleges túllépni. Nem időre megy, hanem arra, hogy folyamatosan megállás nélkül mennyit tud megcsinálni a felmérendő személy (személyek). A karjának végig a tarkóján kell lennie, a térdét föl kell húznia, és a talpán kell támaszkodnia, és felüléskor meg kell érintenie a könyökével a térdét. Ha ez nem sikerül, akkor érvénytelen a felülés, és a felmérésnek is vége. A negyedik felmérés a hátizom gyakorlat. Mint ahogy az előzőeknél (és még az utolsónál is), itt is van egy elérhető maximum. Ha az illető megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felső-testét; leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania megát. Az ötödik és egyben utolsó felmérés a fekvőtámasz, vagy fekve-nyomás. A felmérés lényege, hogy hány szabályos, férfi fekvőtámaszt tudott megcsinálni a kliens. A térdét nem teheti le a földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást elvégeznie, és nem mozgathatja csak a kezét. A pontozás így alakul: 1. Cooper-teszt: 20 m =1 pont 2. Helyből távolugrás: 3 cm =1 pont 3. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: nők 1db, férfiak 2 db =1 pont 4. Hason-fekvésből felülés: 4 db=1 pont 5. Hanyatt-fekvésből törzsemelés.: 5 db=1 pont A Cooper-tesztnél a maximális pont, ami adható: 77. A maradék négy esetében ez a pontszám 63, ami 21+(3x14). Ezek a pontszámok 7-25 éves korig érvényesek. Az életkor változásával a pontozás is változik. 120

Miután az összes felmérés elkészült, és mindegyikre megkapták a pontjaikat, azokat összeadva csoportokba sorolhatjuk őket. 7 ilyen csoport létezik.

Igen gyenge 0-20.5 pont Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják. Gyenge 21-40.5 pont A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. Kifogásolható 41-60.5 pont A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni. Közepes 61-80.5 pont A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, ("legalább" az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy 121

összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése és folyamatos megtartása. Jó 81-100.5 pont Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban - alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével , minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíró-képességének az adott sportághoz "szükséges", vagy " kell" értékig fejlesztéséhez. Kiváló 101-120.5 pont A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő,ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak. Extra 121-140 pont Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális képességeket a "kell értéknek" megfelelő szinten lehessen tartani.

122

VI. Az iskola mindennapi tevékenységével kapcsolatos munkaszervezési elvek és szempontok VI.1. A tantárgyfelosztás elkészítésének általános elvei VI.1.1. A munkaközösség közös tervezéssel, konszenzussal kialakított állásponttal jut el a javasolt tantárgyfelosztáshoz!

VI.1.2. Ha nincs akadálya, érvényesítsük a felmenő rendszerben történő tanítást!

VI.1.3. Az új osztályok óráinak elosztásakor gondoljunk arra is, hogy fokozatosan mindenki kapjon lehetőséget arra, hogy jobb képességű osztályokban is taníthasson.

VI.1.4. Ha a munkaközösség tagjai valamilyen okból nem tudják érvényesíteni munkaközösségen belül ezeket a szempontokat, illetve nem sikerül megegyezésre jutni, kérjék a területvezető igazgatóhelyettes vagy az igazgató véleményét, segítségét.

VI.1.5. A végső döntést a munkaközösségek javaslata alapján - a beosztott vezetők véleményének figyelembevételével - az igazgató hozza.

VI.2. Az órarend elkészítésének, szervezésének általános elvei

a

csoportbontások

és

egyéb

foglalkozások

VI.2.1. Az órarend a munkaközösségek által javasolt, a tankerület által elfogadott tantárgyfelosztás elkészülte után a Sc Timetables program segítségével készül. VI. 2.2. Az órarend a kerettantervi óraszámokat tartalmazza. A tanórák elsődlegesen - a Házirenben rögzített csengetési rendet követve – a 8.05-kor kezdődő 1. tanóra és a 7. tanóra közé tervezendők. Ez alól kivételt képez a testnevelés óra, amely a tornatermi kapacitás mind teljesebb kihasználása érdekében a 0. órában, 7.15 perckor kezdődhet. VI.2.3. A közép- és emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások, felmenő rendszerben a heti 2 testnevelés óra, a szakkörök, sportkörök és más szabadon választható

123

foglalkozások időpontja a délutáni órákban, a munkaközösségek és a foglalkozást vezető szaktanárok szeptember első hetében létrejött egyeztetése alapján alakul ki. VI.2.4. Az idegen nyelvi és informatika órákat minden esetben csoportbontásban tartjuk. A második idegen nyelvi órákat évfolyamszinten, vegyes csoportokban szervezzük. VI.2.5. A helyi tanterv azon további tantárgyait, amelyekben a készségfejlesztés dominál (matematika, magyar nyelvtan), az engedélyezett iskolai összóraszám függvényében nagyobb létszámú osztályokban – megfelelő munkaközösségi indokolás esetén – szintén csoportbontásban tanítunk.

VI.3. Helyettesítési szabályzat VI.3.1. A hiányzó pedagógus helyettesítését a felelős igazgatóhelyettesnek lehetőség szerint szakszerű helyettesítéssel kell megoldania.

VI.3.2. Ha a szakszerű helyettesítés nem megoldható, a tanórát meg kell próbálni osztályon belül elcserélni a jelen lévő pedagógusok eredetileg más időpontban tartandó óráival. Ez esetben a helyettesítő pedagógus nem végez túlmunkát.

VI.3.3. Ha az óracsere sem megoldható, a tanulók órarendje szerinti első és utolsó órája elmaradhat. Erről az adott napi helyettesítési rend megismerése után az osztályfőnök értesíti a tanulókat.

VI.3.4. Csoportbontás esetén – ha ezt a csoport tanmenete megengedi – összevonásra kerülhet sor.

VI.3.5. A helyettesítendő órákról a felelős igazgatóhelyettes a tanáriban kifüggesztett értesítés illetve a Dnaplóban tett bejegyzés formájában tájékoztatja a tantestület tagjait és a diákságot. A tájékoztató táblázat tartalmazza a helyettesítendő óra megnevezését, a helyettesítő pedagógus nevét és aláírását (annak elismeréseként, hogy e feladatáról értesült és azt vállalja).

VI.3.6. A fent megnevezett értesítés alapján a felelős igazgatóhelyettes rendszeresen vezeti a helyettesítési naplót.

124

VI. 4. A pedagógusok munkaidejének a nyilvántartása (Nkt.62.§) VI.4.1. A pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje az iskolában töltött kötött munkaidő (heti 32 óra) 55-65%-a (22-26 óra) lehet, a mindenkori tantárgyfelosztás függvényében. A kötött munkaidő fennmaradó részét – az intézményvezető beosztása szerint - nevelést-oktatást előkészítő munkára, felügyeletre, eseti helyettesítésre fordítja. Ezekről a pedagógus a megbízott igazgatóhelyettes irányítása mellett elektronikus nyilvántartást vezet, melyet az adott hónap végén kinyomtatva lead. A pedagógus 40 órás heti munkaideje fennmaradó 8 órájának felhasználásáról saját maga dönt. VI.4.2. Az intézmény vezetője és helyettese(i) – a tanulólétszám függvényében – az Nkt. 5. sz. melléklete szerinti tanórát tölt közvetlenül neveléssel-oktatással. Munkaidejének (heti 40 óra) fennmaradó részét a vezetői megbízatásával kapcsolatos feladatok elvégézésére fordítja. Munkaidejének egészéről (40 óra) a fenntartó által kiadott jelenléti ívet vezet, melyet a hónap végén a fenntartó részére átad. VI.4.3. A gyakornok kötött munkaidejének 50 %-át fordítja nevelésre-oktatásra. VI.4.4. A könyvtárostanár a kötött munkaidő 60%-ában (heti 24 óra) nyitva tartja a könyvtárat és könyvtári órákat vezet. A kötött munkaidő fennmaradó részéből 6 órát a könyvtár zárva tartása mellett a munkahelyen végzett könyvtári munkára fordítja, 2 órát pedig a munkahelyen kívül végzett kapcsolatépítésre, állománygyarapításra. VI.4.5. A pedagógusok és a könyvtárostanár a 32 óra kötött munkaidőről, az intézmény vezetői a 40 óra munkaidőről (benne a napi 30 perc ebédszünettel) a fenntartó által meghatározott formában nyilvántartást vezetnek. VI.4.6. A munkavállaló a Munka Törvénykönyve szerint a következő esetekben nem kell, hogy teljesítse napi kötelező óráját: a) ha a dolgozó állampolgári kötelezettségét teljesíti b) két munkanapra közeli hozzátartozója halálakor c) önkéntes tűzoltási vagy műszaki mentéskor, véradáskor/legalább 4 órára d) a munkaszüneti napon e) szabadság időtartama alatt g) munkaviszonya vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára (igazgatói igazolással)

VI.4.7. A helyettesítésekről a Digitális napló nyilvántartása mellett Helyettesítési naplót vezetünk.

125

VII. Feladataink a környezeti nevelés terén A Kormány 110/2012. (VI. 4.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról mellékletében a NAT köznevelési feladatait és értékeit részletezve a következőket fogalmazza meg „Fenntarthatóság, környezettudatosság” címszóval:

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.” E gondolatok jegyében iskolánkban a környezeti nevelés következő alapelveit és feladatait határozzuk meg: VII.1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból VII.1.1. A múlt Iskolánk Ajka központjában található. Az 1959-ben várossá váló település az 1930-as években kezdődő fokozott iparosítás eredményeként környezetvédelmi szempontból erősen terheltté vált. Nem véletlen, hogy az 1980-as években a „Piszkos 12” között tartották számon városunkat, hisz levegője, talaja, felszíni és felszín alatti vizei is nagymértékben elszennyeződtek. Ebben az időszakban intézményünk több európai környezetvédelmi programban is részt vett („Savas eső program”, „Felszínközeli ózon mérési program”). A környezet- és természetvédelem fontosságát felismerve kezdtük el 1991-től az „Ember és környezete” tárgy tanítását a 9. évfolyamon. Tanulóink ennek keretében ismerkedhettek meg az elméleti alapokkal, sőt gyakorlati tevékenységet is végezve folyamatosan részt vettek a szárazelem-gyűjtésben. Időszakosan papír és alumínium-hulladék szelektív gyűjtését is megszerveztük diákjaink körében. Az ipari termelés részleges leépülésével, valamint környezetvédelmi beruházásaik erősödésével párhuzamosan szűnt meg a külön tantárgy keretében zajló környezet- és természetvédelmi oktatás iskolánkban. A Föld Napján

126

intézményünk tágabb környezetében szinte a teljes tanulói létszámmal veszünk részt hulladékgyűjtési akcióban. VII.1.2. A jelen Intézményünkben a 40-50 fős tantestületből jelenleg 8-10 kolléga foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel, a természettudományos tárgyak keretében. A tantestület két tagja rendelkezik környezetmérnöki végzettséggel. Természetesen egy-egy anyagrésszel összefüggésben szinte valamennyi műveltségi területen érintenek bizonyos környezetvédelmi problémát kollégáink.

VII.2. Alapelvek, célok

VII.2.1. Rendszerszemléletre nevelés

A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. VII.2.2. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. VII. 2.3. A globális összefüggések megértése

A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek

127

képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. VII.2.4. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása

Környezetünk minősége, gazdagsága létminőségünknek egyik alapvető meghatározója, mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan. Még ennél is nehezebb megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben. Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. VII.2.5. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése

Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. VII.2.6. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését, valamint óvja, védje a természetes és épített környezetét és olyan életvitelt alakítson ki, amely mentes a számára káros ártalmaktól. VII.3.Tanórán kívüli környezeti nevelés  Tanulóink évről-évre részt vesznek a környezet- és természetvédelmi témájú versenyeken (Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny, Herman Ottó Országos Biológia Verseny).

 Különböző környezetvédelmi programokban veszünk részt:  A DÖK szervezésében iskolai papír-gyűjtés 128

 Szárazelem-gyűjtés  Hulladékgyűjtés a Föld Napján az iskola tágabb környezetében  Iskolánk udvarának „zöldebbé-tétele” érdekében évről-évre sikerrel pályázunk fásítási pályázatokon, melynek révén folyamatosan pótoljuk a kivágott fákat és cserjéket. E munkákba a tanulók egy részét is bevonjuk.  Pályázati forrásból végzett projektjeink egy része is környezetvédelmi indíttatású (Comenius FFISH project: 2012-2014)

VII.4. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet

résztvevői

egymással,

valamint

külső

intézményekkel,

szervezetekkel

jó

munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

VII.4.1. Nem anyagi erőforrások VII.4.1.1. Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése a 2. számú igazgatóhelyettes feladata. Diákok. Az iskola minden diákjának kötelessége, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

129

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a hulladékgyűjtési akcióknak. Ez az együttműködés nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásához és megőrzéséhez is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás), helyette egyre inkább a digitális

információáramlást

erősítsük,

illetve folyamatosan gyűjtsük

a

hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskola gazdasági vezetőjének feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk lesz.

VII.4.1.1.2 Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés ­ az iskola egész életén belül ­ a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat, illetve az ezirányú pályázatok megvalósítását szakmailag és anyagilag is segítse.

130

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények, nagyvállalatok meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a helyi nagyüzemek, a kommunális szennyvíztisztító, a kommunális hulladéklerakó megtekintése. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. VII.4.2. Anyagi erőforrások VII.4.2.1. Saját erőforrások Alapítvány. Az iskolai alapítvány ­ anyagi lehetőségeihez mérten ­ támogatja a különböző környezetvédelmi versenyeken való részvételt, helyi versenyek lebonyolítását. VII.4.2.2 Külső erőforrások Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

VII. 5. Kommunikáció A környezeti nevelésben ­ jellegénél, összetettségénél fogva ­ nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a 131

nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt ­ ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

VII. 5.1. Iskolán belüli kommunikáció formái Kiseladások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; házi dolgozat készítése; poszterek készítése és bemutatása; iskolarádió felhasználása híradásra; drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; faliújságon közölt információk készítése; szórólapok készítése. VII.5.2. Iskolán kívüli kommunikáció formái Környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

VII. 6. Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett ­ a többi tantárgyhoz képest ­ markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az attitűdvizsgálatot a 10. évfolyam elején és ­ lehetőség szerint ­ a 12. évfolyam végén is elvégezzük. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is.

VII.7. Továbbképzés 132

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Cél, hogy a jövőben több kolléga vegyen részt továbbképzésben a környezeti nevelés témájában.

VIII. Feladataink az esélyegyenlőség megteremtése terén a hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikeressége érdekében A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6. §-a szerint az intézmény Pedagógiai programja tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Iskolánkban a hátrányos szociális helyzetű tanulók esélyeit növelő intézkedéseket kívánjuk előtérbe helyezni. Ennek érdekében készítettük programunkat. VIII.1. Fogalmi bevezetés Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók és intézményeik feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Az intézmény fogadókészségét a fenti elvek szerint fejleszteni kell, ki kell alakítani a: megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a társadalmi szolidaritás érzését.

Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. Az esélyegyenlőségi program része egy 133

részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek

megkeresése,

melyhez

elengedhetetlenül

szükséges

a

partnerségi

megközelítés.

Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson

az

intézkedéseknek,

amelyek a

közösségi

erőforrások leghatékonyabb

felhasználását teszik lehetővé. Fontos a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása és az ehhez szükséges intézkedési terv készítése.

VIII.2. A közoktatás esélyegyenlősége Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerint az oktatási intézmények esélyegyenlőségi programot fogadnak el, amelyben elemzik az intézményben tanuló hátrányos helyzetű tanulók helyzetének alakulását és meghatározzák az e tanulók esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőségi programmal különösen az oktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell ösztönöznünk. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban,

fejlesztésekben.

Kiemelten

fontos

az

oktatásszervezési

gyakorlat

áttekintésével, illetve az intézmény tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata,

hogy

érvényesül-e

az

intézményben

a

diszkriminációmentesség,

szegregációmentesség, és a hátrányos valamint halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási integrációjának támogatása. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlősége

előmozdításának

elengedhetetlen

feltétele

az

egyenlő

hozzáférés

biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. VIII. 3. A program célja

134

Az intézmény esélyegyenlőségi programjának alapvető célja az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálása. Az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: -

a beiratkozásnál, felvételinél

-

tanításban, ismeretközvetítésben

-

a tanulók egyéni fejlesztésében

-

az értékelés gyakorlatában

-

tanulói előmenetelben

-

a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában

-

a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

-

a továbbtanulásban, pályaorientációban

-

a humánerőforrás-fejlesztésében, pedagógusok szakmai továbbképzésében

-

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

érvényesülnie kell a szegregációmentességnek, az esélyegyenlőség előremozdításának.

VIII.4. Helyzetelemzés

Helyzetelemzés összeállítása szükséges az esélyegyenlőséget érintő problémák, hiányosságok feltárása érdekében. Ez szolgál kiindulópontul az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez, ezért a program eredményességének alapvető feltétele, hogy alapos és pontos elemzést végezzünk az alábbi vizsgálati szempontoknak megfelelően.

135

VIII.4.1. Statisztikai adatok Iskolánkban végzett statisztikai mérések eredményeként megállapíthatjuk, hogy több év átlagában hátrányos helyzetű tanulóink az összlétszám 18-20 %-át, halmozottan hátrányos diákjaink 1,8-2%-át, SNI-s tanulóink pedig a tanulói létszám 1%-át alkotják. A helyzetfelmérés nem tért ki az alapfokú művészetoktatásban részesülő tanulókra tekintettel arra, hogy e gyermekek az eredeti tanulói jogviszonyuk szerinti oktatási intézményben mérendők. Ezen adatok alapján az is bizonyított, hogy az intézményben nincs szegregáció. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának alakulása és eloszlása az intézménybe való jelentkezésüknek megfelelő. Lényeges szempont, hogy osztályonként a számuk nem haladja meg a 25%-ot.

Az intézmény Bródy utcai épülete nem akadálymentesített, kiemelt fejlesztési szempontként kell kezelni ennek megoldását.

Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységének sikerességét jelzik az országos kompetencia mérések eredményei is. A mérésben résztvevő hátrányos illetve halmozottan hátrányos tanulók számára sajnos nem lehet következtetni, mert a mintavétel központilag és véletlenszerűen történik.

Az intézményben végző tanulók továbbtanulási hajlandósága és sikeressége is növekedett az elmúlt években. A halmozottan hátrányos és hátrányos tanulók továbbtanulásáról jelenleg adatok nem állnak rendelkezésre. A jövőben azonban ki kell dolgozni az adatgyűjtés módszerét a mutatók továbbfinomítása érdekében.

VIII.4.2. Az intézmény szakmai és társadalmi környezete, kapcsolatrendszere

136

Az intézményen belül ifjúságvédelmi felelős látja el a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulókkal, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladatokat. Iskolán belüli folyamatosan végzett feladatai a következők: -

kérdőív segítségével rendszeresen felméri a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók létszámát, statisztikát vezet számuk alakulásáról,

-

év elején minden belépő új tanuló részére osztályfőnöki órán információt ad elérhetőségéről, fogadó óráiról,

-

szükség esetén tanulókkal, szülőkkel, gondviselőkkel és a kijelölt gyámmal megbeszéléseket tart,

-

az osztályfőnökökkel konzultálva információt gyűjt az érintett tanulók tanulmányi előmeneteléről,

-

minden év elején 20-25 választható téma megjelölésével minden osztályban egészségnevelési órákat tart az életkori sajátosságoknak megfelelően, kihangsúlyozva a téma által adott preventív tényezőket,

-

hiányzási körképet készít az osztályfőnökök segítségével, ellenőrzi a hiányzások indokoltságát gyermekorvossal való konzultáció segítségével, kiszűri a „hamisított orvosi vizsgálatokat és következményeként megteszi a szükséges intézkedéseket,

-

jogszabály szerint elért igazolt és igazolatlan hiányzások esetén megteszi a szükséges intézkedéseket

-

folyamatos kapcsolatot tart az ifjúsági- iskolaorvossal, fogorvossal a rendszeres szűrővizsgálatok lebonyolítása érdekében,

-

személyes megbeszéléséket folytat a veszélyeztetett körbe tartozó diákokkal, figyelemmel kíséri tanulmányaikat, mentorálja aktuális problémáikat,

-

részt vesz a fegyelmi eljárások lebonyolításában,

-

pályázatfigyelést folytat, gondozza a halmozottan hátrányos tanulók részére kiírt pályázatokra való jelentkezéseket, ellátja a már megnyert pályázatok ügyviteli feladatait.

137

Az iskolán kívüli kapcsolatrendszer keretében az ifjúságvédelmért felelős pedagógus kapcsolatot tart: -

a Gyermekjóléti Szolgálattal esetjelzés, esetmegbeszélés céljából, heti, havi rendszerességgel a gyermekjóléti felügyelőkkel,

-

az illetékes önkormányzat gyámügyi osztályával deviáns magatartási probléma, lógás észlelése, szülői kötelességmulasztás, a tanuló otthoni tanulási feltételeinek hiánya esetén,

-

a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal, gyermek pszichológussal,

a

„Vadaskerti”

Gyermekpszichiátriával,

rendőrséggel,

drogambulanciával, a Humán Szakszolgálattal, -

szabadidős programok szervezése érdekében a Városi Szabadidő Központtal, Gyermekek Házával,

-

a Dajka Alapítvánnyal.

A fenti szervezetekkel, hivatalokkal azonnal felveszi a kapcsolatot lelki-, etikai-, erkölcsi problémák, a tanuló családjának anyagi ellehetetlenedése esetén, magatartási-, viselkedési-, serdülőkori zavarok esetén, alkohol-, drog okozta pszichés zavarok tapasztalásakor, szülők elvesztése, csonka család esetén mentor keresés érdekében, anorexia nervosa, depresszió gyanúja esetén.

VIII.5. Fejlesztési feladataink VIII.5.1.Középtávú feladatok

Az Intézményi Esélyegyenlőségi Program akcióterve a helyzetelemzés által feltárt problémákra,

hiányosságokra,

esélyegyenlőségi

kockázatokra

hivatott

reagálni.

A

helyzetelemzésre alapozva megállapítható, hogy intézményünkben a halmozottan hátrányos tanulók száma, aránya és eloszlásuk aránytalansága nem éri el a vonatkozó jogszabályban intézkedésre megjelölt értékeket, így a jelenlegi program nem tartalmaz azonnali beavatkozási feladatokat, intézkedéseket. 138

Érzékelhető javulást kell azonban elérni középtávon: -

az eredményességi mutatók alapján a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási

sikerességében,

tanulmányi

előmenetelükben,

hiányzásaik

csökkentésében, -

a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási gyakorlatában, a feltételek javításában, fejlesztésében, időszakos felülvizsgálatuk kezdeményezésében,

-

a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók tanórai és tanórán kívüli foglalkozásainak megszervezésében,

-

a tanulók mentori támogatásában, prevenciós felvilágosításukban.

VIII.5.3. Hosszú távú általános feladatok, kötelezettségek

Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és társadalmi partnerek ismerjék az intézmény esélyegyenlőségi programját, annak biztosításáért, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához, illetve az egyenlő bánásmód elvét sértő esetek kivizsgálásának jogszerűségéért és a szükséges intézkedések megtételéért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen, ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön azok megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén az azt észlelő pedagógusnak jeleznie kell azt feletteseinek, illetve az illetékes munkatársnak. VIII.5.2. Folyamatos intézkedést igénylő feladatok Bár az intézkedési tervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra kell reagálnia, jelen esetben a terv összeállításánál azonban arra törekszünk, hogy ne csak a

139

hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljunk. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés. Iskolánkban a fő feladat a prevenció, illetve olyan garanciális elemek működtetése, amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását. Intézkedési tervünket az intézmény sajátosságaira, helyzetelemzésére építettük. Ebből következő feladataink a következők: 

Az SNI-s, HH és HHH tanulók számának évenkénti felülvizsgálata, a mindenkori jogszabálynak megfelelő igazolások és nyilatkozatok beszerzése.



Biztosítani kell az ellátások szakmai és törvényi feltételeit az integrált oktatás személyi hátterének megteremtésével, a meglévő, a jelenlegi személyi feltételek továbbfejlesztésével. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy az integrált oktatásban résztvevő SNI-s tanulók, HH és HHH tanulók megfelelően felkészült szakemberek irányításával tanuljanak (Szaktanárok továbbképzésének támogatása. Továbbképzési terv) a megyei szakértői bizottság javaslatának figyelembe vételével.



A sajátos nevelési igényű tanulók naprakész nyilvántartása. a nyilvántartás számadatainak ismeretében intézkedések meghozatala a hátrány kompenzáció érdekében.



Fokozott figyelem a magántanulói státusz odaítélésére az okok alapos vizsgálatával.



Feladatunk

a

különböző

támogatások

és

normatívák,

pályázatok

igényjogosultságának számbavétele, integrációs ill. képesség-kibontakoztató támogatások igénylése. különös tekintettel az esélyegyenlőség szempontjából 

A HH/HHH tanulók iskoláztatási támogatását szolgáló ösztöndíjas programokat meg kell tartani, azokba be kell kapcsolódni. Útravaló ösztöndíj program és egyéb ösztöndíj feltételeit a pedagógusok, a diákok és a szülők ismerjék meg.



A tanulói lemorzsolódások csökkentése. A lemorzsolódás okainak vizsgálata, feladatok meghatározása. A tanulók tanulmányi előmenetelének folyamatos figyelemmel kísérése, szülők tájékoztatása, egyéni foglalkozások szervezése.

140



A tanulói hiányzások csökkentése. A hiányzás okának feltárása, feladatok meghatározása. A hiányzások folyamatos figyelemmel kísérése, szülők értesítése, az adott település családsegítőinek tájékoztatása.



Növelni kell az SNI, a HH és HHH tanulók emeltszintű oktatásban és a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételét. Minden érintett tanulót tájékoztatni kell a részvétel lehetőségéről. Figyelemmel kell kísérni a foglalkozásokra való jelentkezést, azokon való részvételt.



Az általános iskolának rendszeres visszajelzést kell kapniuk volt tanulóinak további középfokú iskolai pályafutásáról, esetleges lemorzsolódásáról.



A gyógytestnevelés biztosítása, a gyógytestnevelésre utalt tanulók teljes körű szakszerű ellátásának biztosítása. A tanulók egészségügyi felmérése, osztályba sorolása. A gyógytestnevelés feltételeinek megteremtése.



Akadálymentesítés, infrastruktutális fejlesztések.

VIII.6. Monitoring és nyilvánosság Az intézmény esélyegyenlőségi programjában fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei: -

az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik,

-

az éves monitoring vizsgálatok eredményének nyilvánossá tétele, a személyes adatok védelmének figyelembe vételével,

-

az évente történő ellenőrzés időpontját az intézmény a munkatervében határozza meg,

-

szükséges minden elérhető eszközt és médiát bevonni (honlap, tájékoztatók, rendezvények, fórumok, helyi sajtó, stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében,

-

az évenkénti értékelés során feltárt hiányosságok felszámolására intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, határidők, sikerkritériumok. 141

IX. EXTRACURRICULÁRIS SZOLGÁLTATÁSOK A kötelező, tanulási alapidőben folyó és a fakultatív, azaz tanulási alapidőn túl folyó oktatásnevelés keretein kívül az intézmény lehetőséget kíván teremteni az önművelésre, az ismeretek bővítésére, a szabadidő kulturált környezetben való hasznos eltöltésére. Ennek jegyében a következő extracurriculáris, azaz tanterven kívüli szolgáltatásokat kínáljuk tanulóink számára:

IX.1. Az iskolai hagyományok ápolását szolgáló rendezvények

IX.1.1. tanévnyitó ünnepély IX.1.2. megemlékezések nemzeti ünnepeinkről, az iskolához és a névadóhoz köthető évfordulókról IX.1.3. szalagavató ünnepély és Bródy bál IX.1.4. ballagás IX.1.5. tanévzáró ünnepély IX.1.6. az iskolához kötődő, arculatbefolyásoló, saját szervezésű versenyek (Megyei Bródy Fizikaverseny, Városi Idegen nyelvi, Informatika, Természettudományi, Könyvtárhasználati verseny, Bródy Gála)

IX.2. Elsődlegesen az oktatás-nevelés szolgálatában álló könyvtári, technikai kapacitás öntevékeny használata

IX.2.1. Öntevékeny könyvtárhasználat - lyukas órákban, illetve tanórák után a könyvtár nyitvatartási idejében -

a szakirodalom tanulmányozása, házi feladat elkészítése a kézikönyvtár anyagának a felhasználásával, a könyvtáros segítségével és felügyeletével,

-

a könyvtárban elhelyezett számítógép, fénymásoló, szkenner-kapacitás használata

a

könyvtárból

kikölcsönzött

CD-k,

információhordozók 142

felhasználásával

tanulásra

(nyelvtanulás,

felvételikre

való

felkészülés,

gyakorlás), szövegszerkesztésre, a könyvtáros segítségével és felügyeletével. Számítógép és internet-használat.

IX.2.2. A kondicionáló terem öntevékeny használata a testnevelő tanárok szabályozása szerint történik.

IX.3. A tanév során a Diákönkormányzat (DÖK) által szervezett programok

IX.3.1. Évente több alkalommal szervezett szórakoztató programok, melyek tanulói ötletek, elképzelések alapján speciális céllal (pl. elsősök bemutatkozása, karácsonyi ünnepség, farsang stb.), tanári felügyelettel zajlanak. IX.3.2. A Bródy Nap - a Diákönkormányzat döntése szerint szervezett tanítás nélküli nap. IX.3.3. Fórum - a tanulók képviselői által összegyűjtött kérdések, kérések megvitatása az iskolavezetés részvételével.

IX.3.4. Bródy Gála – a tanév végén jótékonysági céllal (az intézmény alapítványának támogatására) szervezett kulturális és sport bemutató, amely reprezentálja a diákok igényes szabadidős tevékenységének sokszínűségét.

IX.4. Tanulmányi kirándulások

IX.4.1. Intézményünkben a tanulmányi kirándulás a szülők illetve tanulók igényeit is érvényesítő, a pedagógusok által meghatározott szakmai szempontok alapján tanulmányi céllal tett osztálykirándulás, amelyet tanítás nélküli munkanapként szervezünk. A tanulmányi kirándulás időpontja a munkatervben rögzített (minden osztály számára azonos időpont), az őszi vagy tavaszi időszakban kerül rá sor pénteki napon. Kísérőtanárként a tanulmányi kiránduláson minden főállású pedagógus részt vesz, ahol heti 40 órás munkaidejükön belül 143

felügyelnek, a felmerülő költségeket pedig a tanulók állják. A tantestület szorgalmazza a kevésbé költséges megoldásokat.

IX.4.2. Emelt szintű foglalkozás és a német nemzetiségi oktatás keretében valamint tantervi követelményekhez kapcsolódóan is szervezhető tanulmányi kirándulás, terepgyakorlat a képzés oktatási céljának megfelelően a IX.4.1. pontban megfogalmazott anyagi vonzatokkal.

IX.5. Vakációs kínálatok

IX.5.1. A téli időszakban sítábort szervezünk az érdeklődő tanulók számára a környező országok valamelyikébe. IX.5.2. Lehetőleg valamely évközi tanítási szünethez kapcsolódva külföldi tanulmányi utak szervezését szorgalmazzuk azzal a céllal, hogy az idegen nyelvek tanulásában kitartást és eredményt tanúsító tanulók külföldön (Anglia, Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország), anyanyelvi környezetben gyakorolhassák és fejleszthessék nyelvi ismereteiket, szerezzenek tapasztalatokat az adott nyelvet beszélő nép kultúrájáról, hagyományairól, mindennapjairól. Törekszünk angol és német munkanyelvű testvérkapcsolat kialakítására, az Európai Unió oktatási programjai által nyújtott lehetőségek hasznosítására. IX.5.3. A nyári szünetben tanulói érdeklődés alapján a következő programokat szervezzük: -

vízi túra

-

sporttábor

-

kosártábor

Az intézmény vezetői, a DÖK és a programokat szervező pedagógusok törekszenek arra, hogy a szünidei tanulói programokban résztvevőket pályázati, alapítványi lehetőségek kihasználásával anyagilag is támogassák.

144

X. Az iskola helyi tanterve tantárgyanként a tantervi hálóval összhangban

145

II. RÉSZ

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA (ZENEISKOLA) PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

146

I. A pedagógiai program megvalósításához szükséges feltételrendszerek a zeneiskolában I.1. Helyzetelemzés A Művelődési Minisztérium 1962-ben adott engedélyt önálló zeneiskola alapítására. Első önálló épületünk a Gyár utca végén egy barakk volt. A szervezett tanítás 109 tanulóval és négy tanárral kezdődött hegedű, zongora és szolfézs szakon. Később megindult a fa- és rézfúvó hangszerek oktatása, majd a cselló- és ütőtanszak is. A tanári kar tíz főre, a gyerekek száma 213 főre gyarapodott.

Az évek folyamán a zenélési kedv egyre nőtt városunkban, de jelentős számú vidéki növendékünk is lett. Az összlétszám ekkor 522, tanári létszám 24 fő volt. Fiókiskolát nyitottunk Devecserben, mely 1982-ig működött. 1977-ben készült el az új zeneiskola a Városligetben, ahol végre saját termünkben tarthattunk hangversenyeket. A faházakból álló épületegyüttes 1988-ban egy téglaépülettel bővült.

Ajka Veszprém megyei város a Bakony szélén, a Kab-hegy szomszédságában. Környező települések: Devecser, Városlőd, Kislőd, Ajkarendek, Magyarpolány, Bakonygyepes, Nyirád, Halimba, Padragkút, Úrkút, Bakonyoszlop.

A város a mai napig iparáról közismert, bár a rendszerváltás idején közel 5000 ember vált munkanélkülivé különböző üzemek megszűnése miatt. Így a lakosság fele került egyszerre hátrányos helyzetbe. A gyermekek viselkedése, lelkük torzulása hűen tükrözi ezen állapotot. Pedagógiai programunk különös figyelmet fordít a sérült növendékek nemcsak zenei, de emberi gondozására is.

Iskolánk Ajka kulturális életének aktív részese. A tanítás mellett fontosnak tartjuk a közművelődési tevékenységet is. Hangversenyek, ismeretterjesztő sorozatok, vetélkedők, nyári zenei táborok mind egy célt szolgálnak: lakóhelyünkön minél többen vegyenek részt nemcsak oktatásunkban, hanem programjainkon is. Szoros a kapcsolat a város művelődési intézményeivel, iskoláival, óvodákkal, nyugdíjas klubok vezetőivel. Természetesen az önkormányzat rendezvényein is – igény szerint – rendszeresen szerepelnek növendékeink.

147

Zeneoktatásunk az elmúlt években is arra törekedett, hogy kiegészítője legyen a közoktatásnak, fejlessze az egyén képességeit, tehetségét, amely végezetül közösségi formákon belül teljesedjen ki. Elért eredményeink, sikereink abban erősítenek meg minket, hogy helyes az az irány, amit választottunk, és a továbbiakban is ezen az úton kell haladnunk.

Pedagógiai programunkat egy olyan közegben szeretnénk megvalósítani, ahol nagy szükség van ránk.

I.2. A működéshez szükséges feltételrendszerek Az ajkai zeneiskolában a vezetési munkamegosztás lineáris szerkezetű: igazgatóhelyettes tanszakvezetők nevelőtestület iskolatitkár takarító I.2.1. Személyi feltételek:

A zeneiskola tantestületében nem egy olyan tanáregyéniség van, akinek szakmai munkája, emberi magatartása meghatározza iskolánk arculatát. Nevelő-testületünk olyan közösség, amelynek tagjai képesek szakmai megújulásra, fejlesztési elképzelések megvalósítására, és aktívan együttműködve végig tudják vinni a megkezdett folyamatokat.

I.2.2. A nevelőtestület szakmai felkészültsége A kiegyensúlyozott oktató-nevelő munka feltétele a megfelelő képzettségű pedagógusokból álló, jó közösséget alkotó nevelőtestület. A pedagógusok alkalmazásánál az előírt főiskolai végzettség meglétére, a tanított tárgyakra és a továbbképzésre kell figyelemmel lenni. A továbbképzés a pedagógiai munka színvonalának emelkedését garantálja. Pedagógusok végzettsége: egyetem: főiskola: Továbbképzésben részt vett : Egykori növendékünk: Tantestületünknek 20 éve pedagógusa:

5 fő 15 fő 11 fő 7 fő 9 fő

148

Kitüntetettjeink:

10 fő

I.2.3. Tárgyi feltételek A zeneiskola jelenleg a Városligetben található. Nagy zöldterület tartozik hozzá. Az épületegyüttes egy nagy, négy kisebb faházból, illetve egy téglaépületből áll. A nagyházban van a hangversenyterem, két iroda, vizes helyiségek. A többi épületben hangszeres illetve szolfézstermek.

I.2.4. Szülők Minden oktató-nevelő munka eredményességének egyik meghatározója, hogy a tanulók mögött milyen családi háttér áll. Ez a művészetoktatás terén is nagy fontossággal bír. Fontos az állandó kapcsolattartás a szülőkkel. Az iskolának ismernie kell a szülő elvárásait, igényeit, véleményét. I.2.5. Tanulók A zeneiskola növendéklétszáma

239 fő

A növendékek megoszlása iskolatípus szerint: általános iskolás: - ebből ének-zeneiskolás: középiskolás:

212 88 27

II. A pedagógiai program tartalmi célkitűzései II.1. A zeneiskola – mint az alapfokú művészeti iskola – célja A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltak szerint: “16. § (1) Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra.” A zeneiskolai oktatás további célja a művészeti ismeretek, készségek, képességek fejlesztésével minél teljesebb személyiség kibontakoztatása.

149

Az alapfokú művészetoktatás követelményeit tartalmazó 27 / 1998. (VI.10) MKM rendelet ezt a célrendszert foglalja össze, amelyet adaptálunk a következő kiegészítésekkel:

II.2. Az iskola nevelésfilozófiai elvei A művészetek és a művészeti nevelés értékeinek elfogadható értelmezése nélkül a pedagógus napi erőfeszítésének nincs sem iránya, sem igazolása. A zenei gyakorlat kritikai elemzéséből és az emberi tudat természetéből kiindulva a zenei nevelés alapvető minden gyermek fejlődésében. Már csak azért is, mert a zene és zenei nevelés elsődleges értékei egybeesnek alapvető életértékeinkkel. A művészeti nevelésnek egyaránt fontos célja az értelemre és érzelmekre gyakorolt hatás. A zeneiskola egyike azoknak a nevelési színtereknek, ahol a nevelés hatékonyságának függvényében értékek jönnek létre. Mivel a művészeti oktatásnak képességfejlesztő és értékközvetítő, speciális szakirányú tehetséggondozó és személyiségfejlesztő hatása van, ennek megfelelően egy művészeti tárgyakat oktató iskola profilja nem lehet egyoldalú tárháza egyetlen irányzatnak sem. Nevelési céljaink az egyéni és közösségi nevelés útján teljesedhetnek ki.

II.3. A Zeneiskola alapvető céljai II.3.1.A művészeti tantárgyak oktatásának cél- és feladatrendszere

Zeneművészetben

1. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. 2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység-nyitottság, igényesség, fogékonyság-alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. 3. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. 150

A művészetoktatás célja

Legyen kiegészítője a közoktatásnak, fejlessze az alapműveltségre építve az egyén képességeit, tehetségét amely végezetül teljesedjen ki a közösségi formákon belül. Ezek a képességek:

- aktivitás - együttműködés - kreativitás - belső koncentráció ( figyelem, munkamorál, kitartás - minőség felismerése

Mind olyan képességek, melyekre az embernek a hétköznapi életben és munkájában egyaránt szüksége van. Ezeket a célokat pedagógusaink az alapfokú művészeti oktatás tantervein keresztül képesek teljesíteni úgy, hogy a tehetséges fiatalokat egy-egy területen magasabb művészeti szintre juttassák. Ezen belül kiemelt szempontok: -

A nemzeti kultúra, népi hagyományok ápolása, megőrzése Az egyházzene-történet feldolgozása, kapcsolata az európai zenei kultúrával Élményszerűbb oktatásra való törekvés, kiemelt figyelemmel a 69 éves korosztályra Tehetséggondozás A hátrányos helyzetűek differenciáltabb fejlesztése Nyitás a technikai fejlődés irányába

II.3.2. Kiemelt célok Programunkban fontos szerepet kap, hogy megőrizzük a hazai zenei nevelés értékeit. Ebben iránymutató Bartók és Kodály zenei munkássága: halláskultúra, éneklésben kifejeződő érzékenység, nemzeti hagyomány, egyszerű de magas színvonalú zenei anyag. Mindezt egy módszertanilag átgondolt úton kívánjuk végigvinni, azt a célt szem előtt tartva, hogy a zenepedagógia csak a zenekultúra és az általános emberi kultúra egységében szemlélhető. Oktatásunkban nyitottakká kell hogy váljunk más alternatív módszertani irányzatok iránt is. / Carl Orff, Menuhin, stb. / Mindegyikünk igyekszik a számára leghasználhatóbb irányokat kiválasztani és a gyakorlatba beépíteni. A művészeti nevelés jelentősége az európai integráció miatt is megnőtt, hiszen az EU-hoz való csatlakozás feltételezi a közös európai kulturális szintet oktatásban, módszerekben, tantervekben, pedagógiai ismeretekben egyaránt. Ennek következtében továbbképzési programunkban is jelentős szerepet kap az új személyiség- és képességfejlesztő pedagógiai módszerek megismerése. 151

II.4. Tehetséggondozás A tehetség fogalma nehezen definiálható. Sokféle összetevőnek kell egyszerre érvényesülni ahhoz, hogy kibontakozzon. A tehetség megnyilvánulásakor a veleszületett adottságok csak lehetőséget jelentenek. Ezek a tulajdonságok sok feltételtől függnek. Az öröklődés, a családi és társadalmi körülmények, az iskolarendszer és persze maga a konkrét iskola, esetleg a tradíció, a személyes példa, mind hozzátartoznak ahhoz az alaphoz, amely bázisa a tehetség kibontakozásának. Nagyon fontos a családi háttér, de oktatásunk képes ellensúlyozni a negatív tendenciákat is, mivel tanításunkban zömében egyéni foglalkozásokat tartunk. Tapasztalatunk szerint minden gyerekben ott szunnyad valamilyen fajtája a tehetségnek. Kérdés, hogy ezt a környezete és mi, pedagógusok észrevesszük-e időben, és biztosítani tudjuk-e fejlődésüket. Tanáraink felelőssége ebben igen nagy. A Zeneiskola feladata, hogy megadjon hozzá minden szakmai hátteret és a differenciált képességfejlesztés érdekében az oktatáshoz nagyobb óraszámot biztosítson.

II.5. Stratégiák a művészetoktatás kibővítésének irányába II.5.1. Iskolánk jelenlegi oktatási céljai és területei

• • • • •

Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik Befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet a növendék. Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, Biztosított az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata.

Kiemelt fejlesztési feladatok • • • • •

az önkifejezés, tehetséggondozás és közösségépítés; a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztése; az aktív részvétel, öntevékenység, a kreativitás a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülése; a zenei és vizuális képességek egymásra hatása;

152

Jelenleg zeneiskolánkban oktatott tanszakaink:

Billentyűs (zongora) Vonós (hegedű. gordonka) Fafúvós (furulya, fuvola, klarinét) Rézfúvós (trombita, kürt, harsona) Akkordikus (ütő, gitár) Zeneismeret (szolfézs)

II.5.2. A zeneiskolai képzés lehetséges irányai: Iskolánk művészetoktatásának alapvető iránya a zeneszeretetre, zeneértésre, az emberi önbecsülés kialakítására vonatkozik, ezen túlmenően az arra alkalmas növendékek középfokú és felsőoktatási intézményekbe való eljuttatása is célunk.

Ezen intézménytípusok: zenei szakközépiskolák óvónőképző pedagógiai főiskolák készségtárgyi szakjai művészeti főiskolák zeneelmélet szakon

Amatőr és hivatásos együttesek utánpótlásának biztosítása énekkar zenekar A zeneiskola fejlesztési tervében megfogalmazott oktatási koncepcióval nem az a célunk, hogy a művészetoktatásban résztvevő növendékek létszámát növelve esetleges színvonal csökkenés jöjjön létre, éppen ellenkezőleg, a képességek differenciáltabb fejlesztésével a nálunk oktatott fiatalok személyiségét sokoldalúan alakítsuk és a tehetséggondozást idejében fel tudjuk vállalni.

153

II.5.3. Pedagógusképzés, továbbképzés A nevelésügy egyik nagy innovációs tartaléka a pedagógusképzésben rejlik. Nem kutatókat, hanem olyan gyakorlati szakembereket kell nevelni, akik elsajátítják a tudományos ismeretanyagot, tudják kritikailag felhasználni azt. Alkalmazzák a legújabb kutatási módszereket, technikákat, felkészültek legyenek az innováció ellenőrzésében. Ahhoz, hogy az oktató-nevelő munkában a pedagógus meg tudjon újulni, tanításában eredményes munkát tudjon végezni, ismernie kell az új irányzatokat, tanítási módszereket, az oktatás folyamatát, aktívan részt kell vállalnia benne. Az innovációs fejlesztéshez nélkülözhetetlen az újat befogadó gondolkozásmód, egy újszerű mentalitás. Innovációs feladataink része a pedagógusképzés és a továbbképzés. A továbbképzések fejlesztendő oktatási területeink függvényei.

III. KÉPZÉSI STRUKTÚRA A zeneművészeti ágban a zenei képzést a szolfézs és a hangszeres előképző vezeti be. Ez alatt a tanulók megismerkednek a zenei alapfogalmakkal, írásolvasással. A szolfézs előképzősöket tehetségükhöz és alkatukhoz megfelelő hangszerre irányítjuk. A hangszeres növendékek „A” és „B” tagozaton tanulhatnak. Az „A” tagozat feladata az amatőr nevelés, a zenét szerető és értő, bizonyos hangszeres tudással rendelkező hangversenylátogató közönség nevelése. „A” tagozaton növendékeink hetente 2x30 perces hangszeres órát kapnak. Célunk az, hogy tizennyolc éves korukig megtartsuk őket a zeneiskolában. A „B” tagozaton az arra rátermett és kiváló tehetségű, zenei pályára készülő növendékek tanulnak. Az erre alkalmasnak tartott zeneiskolai tanulókat általában a második osztály elvégzése után javasoljuk, irányítjuk „B” tagozatra, természetesen a szülők egyetértésével. Ezek a tanítványaink hetente 2x45 perces hangszeres órában részesülnek. A „B” tagozatosok nevelése a szakmai utánpótlást jelenti zeneművészeti szakközépiskolák, főiskolák, tanárképzők felé. Mindkét tagozaton a hangszeres főtárgyi órák mellett a növendékek 2x45 percben - kötelező tárgyként - szolfézst tanulnak. Választható tárgyként a hangszeres főtárgy és kötelező szolfézs órákon kívül zenekar, kamarazene, kórus stb. foglalkozást biztosít/biztosíthat a zeneiskola.

III.1. Képzési idő tanszakonként

154

Évfolyam

1

2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

"A" tagozat furulya

xx

xx

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

fuvola

xx

xx

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

klarinét

xx

xx

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kürt

xx

xx

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

harsona trombita

xx

xx

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ütő

xx

xx

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gitár

xx

xx

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

zongora

xx

xx

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hegedű

xx

xx

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gordonka

xx

xx

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

zeneismeret

xx

xx

X

X

X

X

X

X

155

Évfolyam

1

2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Furulya

X

X

X

X

X

X

X

X

Fuvola

X

X

X

X

X

X

X

X

klarinét

X

X

X

X

X

X

X

X

trombita

X

X

X

X

X

X

X

X

Kürt

X

X

X

X

X

X

X

X

Harsona

X

X

X

X

X

X

Gitár

X

X

X

X

X

X

X

X

Ütő

X

X

X

X

X

X

X

X

zongora

X

X

X

X

X

X

X

X

hegedű

X

X

X

X

X

X

X

X

gordonka

X

X

X

X

X

X

X

X

"B" tagozat

156

III.2. A Zeneiskola tanulóinak óraterve

Előképző

Alapfokú

Továbbképző

Évfolyam

1

2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Főtárgy

/2/

/2/

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező t.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

/2/

/2/

/2/

/2/

/2/

/2/

/2/

/2/

/2/

/2/

Választható Összesen

2-4

2-4

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Korrepetíció "A"

5'

5'

5'

10'

10'

15'

15'

15'

15'

15'

15'

15'

"B"

-

-

-

-

15'

15'

20'

20'

20'

20'

20'

20'

Korr. Rövid "A"

5'

5'

5'

10'

15'

15'

15'

15'

15'

15'

-

-

"B"

-

-

-

-

20'

20'

20'

20'

20'

20'

-

-

157

Főtárgy: hangszeres (egyéni), illetve elméleti és kamarazenei (csoportos) Egyéni tárgyak esetén a tanítási órák száma és időtartama min. 2x30 perc, „B” tagozaton 2x45 perc a tanulók időbeosztása. „Csoportos” tárgyak esetén mindkét tagozaton 2x45 perc a tanuló időkerete.

Csoportos órák esetén a létszámkeretek: szolfézs:

8-15 fő

kamarazene: 2-8 fő zenekar:

8-15 fő

Kötelező, vagy kötelezően választható tárgy: „A” tagozat 4. évf.-ig min. 2x45 perc szolfézs, 5-6. évfolyamon min. 1x45 perc elmélet. „B” tagozat 6.évf-ig 2x45 perc szolfézs, 7-10 évf.-ig 1x45 perc elmélet. Kötelezően választható tárgyak: Zeneelmélet, Zenetörténet, zeneirodalom, kamarazene: heti 1X 45 perc Zongora: heti 1x 30 perc Zenekar: heti 2 X 45 perc

III.3. A továbbtanulás lehetséges irányai Egyedi szakirányú továbbtanulás a kiemelkedően tehetséges növendékeknek: 12 éves koráig felvételizhet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előkészítő osztályába 14 éves kora előtt felvételizhet a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola előkészítő osztályába Középfokú szakirányú továbbtanulási lehetőség: -

az alapfok 6. Évfolyamának befejezése után (ált. isk. 8. osztály) felvételit tehet zeneművészeti szakközépiskolákba Felsőfokú szakirányú továbbtanulási lehetőség az alapfok 12. évfolyamának befejezésekor -

(érettségi után): -

Liszt Ferenc Zeneművészeti főiskola egyetemi tagozatára Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola főiskolai Tanárképző tagozatára

158

-

ELTE, szakra

JATE

és

egyéb

vidéki

egyetemek

tagozataira

pl.

ének-zenetanári

Tanítóképző Főiskola Tanárképző Főiskola Felsőfokú, nem szakirányú továbbtanulásra felvételizhet az alapfok 12. évfolyamának befejezésekor (érettségi után): -

Gyógypedagógiai Főiskola Színművészeti Főiskola (pl. musical szak) Óvónőképző Főiskola

III.4. Tanulói jogviszony A tanulói jogviszony létesítésének feltételét rendelet határozza meg. A jelentkezés alapján felvételt nyert növendékek egy része az előképző osztályaiba iratkozik be. Az alapfok 1. osztályába jelentkező növendékeket a törvény 17. § (4) bekezdése értelmében szaktanárokból álló bizottság értékeli és a tanuló képességeit, készségeit felmérve javaslatot tesz az intézmény igazgatójának arra, hogy a jelentkező mely hangszer tanulására alkalmas, valamint, hogy melyik évfolyamra vehető fel. A zeneművészeti ágra jelentkező növendékek felvételi meghallgatása május-június hónapban történik a zeneiskolában. A felvételi helyéről és időpontjáról kellő időben történő felhívással gondoskodunk. A felvett és felvételt nem nyert növendékek listáját az iskola jól látható helyén függesztjük ki, így értesítve a szülőket és gyermekeket a felvételi eredményéről. A fel nem vett tanuló vagy nem felelt meg, vagy helyhiány miatt részesül elutasításban. Ez utóbbit irányíthatjuk más hangszerre, mint amire eredetileg jelentkezett, vagy várakozó listára kerülhet. Ez esetben, ha egy tanárnál bármilyen okból kimarad növendék, akkor annak a helyére fel lehet venni. A zongora tanulását választó növendékeknél előnyben részesülnek a hangszerrel rendelkezők, mivel a zeneiskola az összes többi hangszertől eltérően ezt a hangszert nem tudja kölcsönözni. A fenti törvény 18.§-a értelmében a más zeneiskolából átvételét kérő tanulót a tanítási év során bármikor lehetőség van átvenni. A törvény 28. § (3) bekezdése értelmében megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki 10 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul, feltéve, ha az iskola a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Megszűnik, ha: 159

-

a szülő, vagy a tanuló bejelenti, hogy kimarad

-

fizetési kötelezettségeit (térítési díj, tandíj) határidőre nem teljesítette

-

fegyelmi vétségéért kapott fegyelmi határozat jogerőre emelkedik

-

az intézmény utolsó évfolyamát követő vizsgát letette

-

felvételt nyert abba a művészeti intézménybe, amelybe jelentkezett

-

másik alapfokú művészetoktatási intézmény átvette.

III.5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei az iskolában III.5.1. Jelentkezés és felvétel: -

az előkészítő osztályokba a felvétel jelentkezés alapján történik

-

az alapfok 1. osztályába az előkészítő osztály elvégzése után az ott kapott értékelés alapján a növendék felvehető

-

ha a tanuló előképző osztályt nem végzett, felvételéről – a bizottság véleménye alapján az igazgató dönt

-

a továbbképző osztályba lépésre az alapfok sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány jogosít

Az iskola felsőbb évfolyamába lépésének feltételei, a tantervi programban előírt minimális követelmények teljesítése: Legyen képes szóló, kamarazenei és zenekari anyag önálló, stílusos, színvonalas feldolgozására. Az évfolyamonkénti minimális vizsgakövetelményt a tantervi programok tartalmazzák. Az osztály elvégzését igazoló hitelesített bizonyítvánnyal jelentkezhet a tanuló a következő évfolyamba. Tanulmányai során a növendék két osztály anyagát egy év alatt is elvégezheti, indokolt esetben egy alkalommal osztályát folytathatja. Az utóbbi esetben az osztályzat helyére „nem osztályozható” bejegyzés kerül, a tanuló szorgalom jegyet kap. A magasabb osztályba lépésnek formai feltételei, illetve követelményei is vannak. Az érdemjegyeket, értékelést és a mulasztások számát tartalmazó bizonyítványt és törzslapot a megfelelő záradékkal kell ellátni.

160

IV. A beszámoltatás és számonkérés formái

IV.1. Beszámoltatási formák Hangszerenként kötelező beszámoltatási forma - a tanév két lezáró szakasza - a félévi és az év végi vizsga, melynek anyagát a szaktanár állítja össze a tantervi programokban osztályonként előírt anyag alapján. A félévi osztályzatokat a szaktanár, az év végi osztályzatokat a szaktanár javaslata alapján, az egész évi munka figyelembevételével a vizsgabizottság állapítja meg. - a tehetséggondozás egyik formája a „B” tagozatos növendékek tanévenkénti kétszeri meghallgatása - az „A” tagozatos növendékek meghallgatása A meghallgatandó anyagot, a meghallgatásra kiválasztott osztályt és a meghallgatás időpontját az adott tanszak a tanév elején elkészített munkatervben rögzíti.

IV.1.1. Lehetséges beszámoltatási formák - közös óra az „A” és „B” tagozatos növendékek számára egyaránt - háziverseny - időszakos rendezvényeken való szereplés - versenyeken való fellépés - hagyományteremtő koncerteken való szereplés

IV.1.2. Kötelező beszámoltatási formák elméleti tárgyakban - év végén a tanévben végzett anyagból összefoglaló jellegű óra, vizsga tartása vizsgaelnök jelenlétében - felmérő dolgozat írása félévkor és év végén

161

IV.1.3. A tanulók tudásszintjének értékelési szempontjai A tanulók tudása, szorgalma az alábbi szempontok szerint értékelhető: évközi, órai munkában nyújtott aktivitás és teljesítmény, kitartás-szorgalom, valamint meghatározott időre (határidőre) megtanult mű előadása. A hangszeres tudásszint értékelés egyik formája a hangversenyeken való részvétel, illetve a vizsgákon való szereplés. Alapkövetelmény a művészetoktatás hangszeres tanszakain, hogy növendék legyen képes a zenei anyagot: -

életkora és egyéni képességei készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni.

A növendékek produkciója tükrözi a gyermek képességeit, és a tanár munkájának eredményességét egyaránt. Ezáltal képet kapunk a tanszakokon folyó oktatásról, a tanulók fejlődéséről, a kultúráltságra nevelésről, érdeklődésről, a tanári magatartásról, szervezőkészségről, megfigyelhetjük a korrepetitorok (zongorakísérők) munkáját.

IV.2. A tanulók értékelésének és minősítésének formái MM 121/1982.M.K.16./MM/SZ. rendelet melléklete (33§-40§, 57§) az irányadó.

A felsőbb osztályba lépő tanuló tudását, szorgalmát és magatartását minősíteni és értékelni kell, figyelembe véve a tanuló képességeit és készségeit, nem mellőzve az értékelés motiváló tényezőjét sem. A szolfézs előképző, kamarazene melléktárgy, valamint a zenekar és a kórus főtárgy valamennyi évfolyamában az alábbi szöveges értékeléssel minősítünk: - kiválóan megfelelt - jól megfelelt - megfelelt - nem felelt meg A szolfézs előképző szorgalomjegyei megegyeznek a zeneművészeti ág tartalmi értékelésével. A tudásjegyek a térítési díj és tandíj megállapítása szempontjának kiszámítási alapját képezik.

162

A szorgalom jegyek a térítési díj és tandíj megállapítása szempontjából nem számítanak bele a tanulmányi átlag kiszámításába.

IV.3. A tudás érdemjegyek tartalmi értékelése 5 (jeles): az osztálynak megfelelő fejlettségű tudással végezte el a teljes anyagot, muzikális, kiegyensúlyozott fejlődést mutat, fogékony érdeklődésű feladatai iránt, szép hangon, biztonsággal játszik, szerepléseken megbízható produkciót nyújt, aktívan közreműködik a rendezvényeken, élvezettel játszik és élvezet hallgatni. 4 (jó): változóan fejlődő teljesítménnyel végezte el osztálya anyagának 80 % - át, kevésbé fogékony érdeklődésű, muzikalitása nem önmagából, hanem tanára ráhatásából fakad, biztonsága nem 100%-os, szerepléseken jó produkciót nyújt, számítani lehet aktív közreműködésére a rendezvényeken, élvezettel játszik, de kevésbé élvezet hallgatni. 3 (közepes): lassú, változó fejlődést mutat, osztálya minimum követelményét végezte el, nem muzikális, de szívós tanári munkával tisztességes, becsületes, de nem tehetséges produkciót nyújt, szerepléseken megbízhatatlan, aktív közreműködésére nem lehet számítani, nem játszik élvezettel és nem élvezet hallgatni. Ez a jegy a próbaidő lehetőségét biztosítja. Ha nem mutat javulást, akkor el kell tanácsolni. 2 (elégséges): nem mutat fejlődést, osztálya minimum követelményét sem képes elvégezni, szerepléseken csak kudarcot vall, nem hajlandó a tanárral sem együttműködni. Ez a növendék az, akit szülei erőltetnek gyermeke akarata és képessége ellenére a művészeti tárgyak hiábavaló tanulására. Élvezhetetlenül játszik. Próbaidő nélkül el kell tanácsolni, a szülővel megbeszélni gyermeke alkalmatlanságát e pálya iránt. 1 (elégtelen): az alapfokú művészetoktatási intézményekben bukás többnyire nem fordul elő.

IV.4. A szorgalmi jegyek tartalmi értékelése 5 (példás): folyamatosan kiemelkedő munkát végez, szorgalmában példamutató. 4 (jó): munkájában képességeinek megfelelően jól teljesít, megbízható, rendszeresen készül fel az órákra. 3 (változó): tanulmányi eredménye jelentősen elmarad képességeitől, munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak figyelmeztetésre és erős tanári ráhatásra végzi el. 2 (hanyag): rendszeresen nem készül az órákra, megbízhatatlan, figyelmeztetésre sem el feladatait.

végzi

IV.5. A tanulók tudásszintjének időszakos mérése iskolai szinten

163

A növendékek tudásszintjének időszakos mérése minden tanszakon a nevelőtestület véleménye alapján meghatározott évfolyamokon történik. Fontos szempont az osztályok kiválasztásánál az a tény, hogy olyan évfolyamokat válasszunk, amelynél a megalapozó tudásszintet egy nagyobb váltást igénylő, magasabb szintű követelmény követ. A képzés sajátosságaiból adódóan a hangszeres tanszakokon az előképző osztályok elvégzése után, a 3. osztály végén szintfelmérés, a 6. osztály végén alapfokú, a 10. osztály végén a továbbképző osztályokat lezáró vizsga van. Az előképző osztályok sikeres elvégzése után a tanulók tudásszintjének és képességeinek felmérése után a növendékeket a hangszeres osztályok megkezdésére, folytatására irányítjuk. Az alapfokú osztályok összefoglaló-befejező alapvizsgája a 6. osztály végén az eddigi tanulmányok lezárását és egyben a továbbképző osztályokba lépés lehetőségét jelenti. Az alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti ágán folytatott tanulmányok lezárása a 10. osztály végén kötelező záróvizsga.

V. A zenei kottaanyagok, tankönyvek kiválasztásának elvei A tanulók magas tudásszintjének eléréséhez nélkülözhetetlen az igényes tankönyv és kottaanyag kiválasztása. A hangszeres tanszakokon a kottaanyag kiválasztásának alapvető szempontja, hogy a zenei anyag maximálisan segítse a növendék hangszerjátékának fejlődését. A játszott anyagnak tartalmaznia kell a gyermek korához igazodó, és a már meglévő tudásszintjére épülő technikai, előadásbeli és stiláris elemeket. A tantervi programok minden hangszer minden évfolyamára tartalmazzák a javasolt felhasználható irodalmat, melyből a tanár a növendék adottságainak megfelelően választhat. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a választott kották elérhető áron beszerezhetők legyenek. Az elméleti tantárgyak kotta- és tankönyv-választásánál szintén a tantervi programok az irányadók. Alapvető követelmény, hogy a könyv- és kottaanyagot metodikailag következetesen építkezve, a növendék életkori sajátosságaihoz igazodva válasszuk meg.

VI. Tanórán kívül igénybe vehető szolgáltatások Az 1993. évi LXXIX. tv. 53.§ (5) bekezdése értelmében az alapfokú művészetoktatási intézményben tanórán kívüli foglalkozás is szervezhető.

VI.1.Tehetséggondozás

164

A tehetséggondozással szorosan összefügg a tanulmányi versenyekre, fesztiválokra, közép- és felsőfokú intézményekbe való felkészítés ideje. Minden esetben az a célunk, hogy a tanuló képességeit és készségeit tehetségük mértékében fejleszteni tudjuk.

VI.2. Hangversenyek, nyári táborok A zeneiskolában tanuló növendékek számára a szabadidő hasznos eltöltése és szakmai továbbfejlődése céljából rendszeresen szervezünk hangversenyeket. Ezek a koncertek tanulóink aktív részvételével illetve meghívott hangszeresek közreműködésével történnek. Alkalmi nyári táboraink is hasonló célt szolgálnak. Zenekari táboraink a felkészítési munkán kívül erősítik az együttessé kovácsolódást, a közösségi érzék kialakítását.

VI.3. Könyvtárhasználat A zeneiskolai könyvtár használata mindenki számára hozzáférhető. Célunk elsősorban segíteni a zenei anyag minél szélesebb körben való megismerését.

Meglévő helyiségünk nem teszi lehetővé, hogy kultúráltan kialakított körülmények között tudjuk megoldani tanulóink számára a kölcsönzést, szűkös anyagi keretünk pedig behatárolja fejlesztési lehetőségünket.

VII. A zeneiskola hagyomány- és kapcsolatrendszere A zeneiskola szinte együtt alakult, fejlődött a várossal, így vált annak nélkülözhetetlen részévé. A kezdetektől fogva jellemző volt, hogy a tanításon kívül különféle szolgáltatások tarkították munkánkat. A város amatőr együttesei gyakran igénybe vették és veszik ma is tanáraink segítségét. A Bányász Fúvószenekar, „Doromb” népzenei együttes, ragtime band, sváb parti, bányász férfikórusok, nőikar, néptánccsoport, a kultúrház és a gyermekek háza csoportjai állandó partnereink voltak eddig is. A ma még meglévő együttesek élnek a lehetőséggel, melyet sokoldalúan képzett tanáraink nyújthatnak számukra. A város óvodáinak évek óta hangszeres bemutatókat tartunk részben segítve ezzel az óvodai pedagógusok munkáját, másrészt számunkra sem haszontalan, ha az egy-két év múlva felcseperedő gyermekek a zeneiskolai beiratkozáskor magabiztosan jelölik meg a nekik 165

legjobban tetsző, általuk választandó tevékenységünk hasznos mivolta.

hangszert.

Statisztikailag

kimutatható

ezen

Szintén rendszeresnek mondhatók az általános iskolákkal fenntartott kapcsolataink. Karácsonyi rendezvények, évnyitók, évzárók, nőnap, anyák napja, iskolai névadók megemlékezése mind-mind alkalom az együttműködés állandósítására. Környékünkön sok kis apró faluban alakultak ki hagyományőrző szándékkal, önszerveződéses alapon működő klubok / asszonykórus, öregek napközije, stb. /, akik alkalmanként felkeresnek bennünket legkülönbözőbb igényeikkel. Szolgáltatás ez is a legjobb értelemben. Nem is tudjuk, de nem is akarjuk kikerülni ezeket a felkéréseket. A zeneiskolák munkája nemcsak helyileg kötődik a közismereti iskolákhoz. Rendkívül fontos munkánk eredményessége szempontjából, hogy a zenetanárok és a közismereti pedagógusok között szoros és mindennapi munkakapcsolat alakuljon ki, hiszen ugyanazokat a gyerekeket neveljük egymás munkáját kiegészítve. Összekapcsolódik a pedagógusok munkája a mindennapok tevékenységében is, hiszen az iskolai ünnepélyek és rendezvények állandó szereplői a hangszeren játszó gyerekek, a zeneiskolai kamarazenekarok, zongoristák segítik az általános iskolai kórusok munkáját stb. Egyidejűleg azonban a zeneiskolákat egymáshoz is szoros kötelék fűzi megyei és országos szinten egyaránt, egyrészt szakmai, tanácsadói vonatkozásban, másrészt állandó kisegítés jellemzi kapcsolatunkat a megye összes zeneiskolájával akár munkakapcsolat, akár eszközkölcsönzés szempontjából. A hivatalos szerveződéseken túl fontosnak tartjuk a természetes szövetséget, egymás támogatását, hiszen ez elemi érdekünk.

166