Heti sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
Csaknem 1,5 millió minimálbéres van Csökkenhetnek a munkát terhelő adók Megdupláznák a kétgyerekesek adókedvezményét Röviden a bedolgozói munkaviszonyról Így ellenőrzik a munkaidő-nyilvántartást Hogyan válhat a hobbi sikeres munkává? A fiatalok fele dolgozik a tanulás mellett Gyalog érdemes munkába járni Modell, sofőr, hitelelemző - hamarosan robotok veszik át a munkájuka 6 dolog, amit az új főnöktől elvárnak
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
Csaknem 1,5 millió minimálbéres van
Több, mint 10 százalékkal nőtt az évi 3 és 6 millió forint keresők köre. Tavaly is Budapesten volt a legmagasabb a magánszemélyek által bevallott átlagjövedelem, 228 941 forint, míg a legalacsonyabb SzabolcsSzatmár-Beregben, 132 309 forint, 171 590 forintos országos átlag mellett - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból. A topjövedelmek jelentősen nőttek tavaly a NAV adatai szerint, az összevonás alá eső jövedelmek közül a 2012. évi 760 millióval szemben 3 milliárd forint, a külön adózók közül pedig a 2012. évi 5 milliárddal szemben 10 milliárd forint volt a legmagasabb jövedelem tavaly. Nógrádban csökkent egyedül az egy főre jutó havi kereset, 0,2 százalékkal, míg Tolnában nőtt leginkább 7,1 százalékkal. Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 35,1 százaléka, 3076,3 milliárd forint. A többi megye részesedése az összevont adóalapból továbbra is mindenhol 6 százalék alatti, a sereghajtó Nógrádé 1,6 százalék. Ennek megfelelően a budapesti és a Pest megyei magánszemélyekre jutott a legnagyobb személyi jövedelemadó kötelezettség, az összes adó 36,5 százaléka (tavaly még 37,7 százalék volt), 481,1 milliárd forint. Pest megye után továbbra is Borsod részesedése a legnagyobb, 5,3 százalék, é ugyancsak Nógrádé az utolsó hely, 1,5 százalékkal. Az összes bevalló 34,6 százaléka realizált a minimálbér éves összegének megfelelő vagy annál alacsonyabb összegű összevont jövedelmet, ők az összes jövedelem 9,6 százalékát és a fizetendő adó 8,8 százalékát produkálták. E kör részaránya a fizetendő adókötelezettségből 0,6 százalékponttal növekedett tavalyhoz képest. (Ez nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti, mert vannak olyanok is, akik a munkaviszonyból származó jövedelmen kívüli egyéb jövedelmet is szereztek, illetve nem egész évben volt munkaviszonyuk.) A kapott munkabér alapján 1,345 millió ember szerzett a minimálbérrel megegyező vagy alacsonyabb, munkaviszonyból származó bérjövedelmet. A minimálbér és 2 millió forint közötti éves jövedelmet 1 226 100 ember, az adózók 27,3 százaléka számolt el, arányuk 2,7 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél, és a jövedelemből való részesedésük is 23,9ról 21,5 százalékra csökkent, a minimálbér növekedésével párhuzamosan ugyanis szűkül a jövedelemkategória. A 2 millió és 3 millió forint közötti éves jövedelmet bevallók részaránya 15,9 százalék - számuk 713 400 -, részesedésük az összes adókötelezettségből 19,3 százalék volt (2012-ben 696 800 adózó tartozott ide, az adóhoz való hozzájárulásuk 18,3 százalék volt). Jelentős mértékben 10,4 százalékkal - 53,6 ezerrel - nőtt azon adózók köre, akik 3 és 6 millió forint közötti összevont jövedelmet értek el.
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
Az e körbe tartozó 571 900 személy az összes bevalló 12,7 százalékát (az előző évben 11,6) százalékát teszi ki, az összes adóból pedig 26,5 százalékkal részesednek, ami a bruttósítás eltörlésének következtében csak kisebb mértékű bővülést mutat a bázis időszaki 25,9 százalékhoz viszonyítva. A 6 millió forint feletti éves összevont jövedelemmel rendelkező csoportba tartozók száma 17 100-zal emelkedve 187 600, ez a mindössze az adózók 4,2 százalékát kitevő kör adta viszont az összes jövedelem 22,8 százalékát. A jövedelemkategóriába tartozók számának bővülése ellenére az összes adókötelezettségen belüli részarányuk – esetükben is az adóalap kiegészítés eltörlésének betudható módon – az előző évi 26,1-ről 24,5 százalékra csökkent. (munkajog.hu) Vissza a tartalomjegyzékhez
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
Csökkenhetnek a munkát terhelő adók
A munkát terhelő adók csökkentésére vonatkozó közös alapelvekben állapodtak meg pénteki milánói informális ülésükön az euróövezet pénzügyminiszterei, írja a BruxInfo. A munkahelyteremtést meggyorsító szerkezeti reformok álltak többek között a pénzügyminiszterek tárgyalásainak középpontjában. Ezek közül prioritást élvez a munkát terhelő adók csökkentése. A tagországok megállapodtak, hogy a munkát terhelő adók csökkentésére irányuló reformoknak minden országban, egyedi sajátosságok szerint, azokra az összetevőkre és érdekcsoportokra kell összpontosítaniuk, amelyek a legnagyobb kihívás előtt állnak. Az Eurócsoport szerint két technika közül kell választani: a munkát terhelő adók csökkentését a nem produktív kiadások megvágásának, és/vagy az adók súlypontáthelyezésének kellene kísérnie. Végül abban is egyetértettek, hogy ideális esetben az adócsökkentést egy átfogóbb munkaerő-piaci reformba kellene beilleszteni, és – mivel a reformok hatással lehetnek a jövedelmek elosztására ezt társadalmi konzultációnak kell megelőznie. (hrportal.hu) Vissza a tartalomjegyzékhez
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
Megdupláznák a kétgyerekesek adókedvezményét
A jövő évi költségvetés-tervezetben újabb 55-60 milliárd forint támogatással számolnak – írja az MTI. A nemzetgazdasági tárca számítása szerint a kétgyermekesek családi adókedvezményének megduplázása 55-60 milliárd forintot hagyhat az érintett nagyjából háromszázezer szülőnél. Varga Mihály miniszter a Magyar Nemzetnek azt mondta: idén akár 230 milliárd forint is maradhat azoknál a családoknál, ahol a kiskorú gyereket nevelő szülők legális keretek közt dolgoznak. A múlt évhez képest jelentősen nőtt az igénybe vett adókedvezmény mértéke, a miniszter szerint ennek egyik oka az, hogy az adófizetők a tavalyinál nagyobb jövedelem után érvényesítettek kedvezményt. Többet nyom a latba viszont az, hogy az egészségügyi és a nyugdíjjárulékból is le lehet már vonni a kedvezmény összegét. (hir24.hu) Vissza a tartalomjegyzékhez
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
Röviden a bedolgozói munkaviszonyról
A társadalombiztosítási jogszabályok tekintetében a bedolgozói jogviszony 2013. január 1-jétől nem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak, hanem munkaviszonynak minősül. Ennek megfelelően a bedolgozó biztosítási kötelezettségét a jelzett időponttól nem az 1997.évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) g) pontja alapján kell elbírálni. A bedolgozóra, mint munkaviszonyban álló dolgozóra – függetlenül a díjazása összegétől – a jogviszony kezdetétől a Tbj. 5. § (1) a) pontja alapján „automatikusan” kiterjed a biztosítás. Ez egyben azt is jelenti, hogy a munkavállalót, a jogviszonyt megelőzően be kell biztosítottként az adóhatósághoz jelenteni. A bedolgozói munkaviszonyra vonatkozó eltérő szabályokat az Mt. (2012. évi I. törvény) 198-200. szakaszában találhatjuk. A jogviszony lényege változatlan: a bedolgozó a munkát önállóan, saját otthonában, telephelyén, saját eszközeivel végzi, melyekre tekintettel meg kell a részére a munkáltatónak térítenie ténylegesen felmerült költségeit, vagy ha a tényleges költség nem állapítható meg, átalányt kell a munkavállaló részére fizetnie. Nem jár viszont díjazás(sőt még költségtérítés sem!), ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg. Csökkentett díjazás és költségtérítés jár, ha a munkáltató a munka eredményét részben vagy egészben felhasználhatja. Mindezőkből törvényi előírás hiányában is egyenesen következne, hogy bedolgozói munkaviszony csak olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg. A munkabéren és a már említett költségtérítés mértékén és módján kívül a bedolgozó munkaszerződésében meg kell határozni a munkavállaló által végzett tevékenységet, a munkavégzés helyét valamint a munkaidőt, amennyibe a felek nem teljes munkaidőre kötnek munkaszerződést.
A munkavállaló munkarendje - eltérő megállapodás hiányában kötetlen Munkahely a munkavállaló lakóhelye vagy a felek által meghatározott más hely. A munkáltató utasítási joga – ugyancsak eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló által alkalmazandó technika és a munkavégzés módjának meghatározására terjed ki.
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
A munkáltató főszabály szerint megállapítja (de a felek ettől is eltérhetnek) az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés azonban nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. (ugyvezeto.hu) Vissza a tartalomjegyzékhez
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
Így ellenőrzik a munkaidő-nyilvántartást
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény rendelkezései alapján a hatósági ellenőrzés kiterjed a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezésekre. Azaz, az ellenőrzés a munka törvénykönyve (Mt.) szabályainak betartása mellett kiterjed a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés vagy üzemi megállapodás rendelkezéseinek vizsgálatára is. Az ellenőrzés során a hatóság a kollektív szerződés, üzemi megállapodás vonatkozó rendelkezéseit tartalmukban is vizsgálhatja, és ha azok jogszabályba ütköznek, vagy annak megkerülésével jöttek létre, illetve nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközőek, úgy semmisségükre hivatkozhat. A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések esetében ennek azért lehet jelentősége, mert az Mt. vonatkozó szabályai kógensek, így azoktól kollektív szerződésben vagy üzemi megállapodásban sem lehet eltérni. A munkaügyi ellenőr a munkáltató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentés nélkül ellenőrzést tarthat, a munkahelyen tartózkodók személyi azonosságát igazoltatással ellenőrizheti, a munkáltató nyilvántartásaiba betekinthet, azokról másolatot készíthet, a tényállás tisztázása érdekében gondoskodhat dokumentumok lefoglalásáról, a munkavállalókat tanúként meghallgathatja. A munkaidő-nyilvántartási kötelezettség ellenőrzése során, a dokumentumok – jelenléti ív, munkaidő-beosztás, munkaidőre vonatkozó megállapodások – meglétén túl azok formai követelményeit, valóságosságát és a kifizetett munkabérekkel történő összevetését is elvégezheti a hatóság. A formai követelmények sérülnek, ha a munkaidő-nyilvántartásból nem állapítható meg a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontja. Például a jelenléti íven csak a napi munkaidő mértéke szerepel, de a munkaidő kezdete és vége nem. A nyilvántartásban szereplő adatok valószerűségének ellenőrzése tipikusan a munkavállalók tanúként történő meghallgatásával végezhető el legegyszerűbben. („Szokott-e túlórázni? Be kell-e írnia a túlórát a jelenléti ívre?”) Ettől függetlenül azonban a munkaügyi ellenőr a munkáltató egyéb nyilvántartásait, dokumentumait is ellenőrizheti. Így például összevethető a munkahelyi levelezőrendszerbeli munkavállalói aktivitás a jelenléti íveken szereplő adatokkal, amiből könnyen kiderülhet, hogy a munkavállaló még munkahelyi feladatokkal kapcsolatos emaileket küldött akkor, amikor jelenléti íve szerint már nem végzett munkát. A munkaidő-nyilvántartás ellenőrzése számos esetben kapcsolódik a munkabér kifizetés szabályszerűségének ellenőrzéséhez, hiszen a munkabér elszámolás alapja a munkavállaló által teljesített munkavégzés. Ennek keretei között a hatóság ellenőrzi, hogy a munkaidő-
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
nyilvántartásban feltüntetett munkavégzés ellenértéke a hatályos szabályoknak megfelelően megfizetésre került-e vagy sem. Így például összevethető a munkavállaló részére fizetett rendkívüli munkavégzésre járó munkabér a jelenlét ív és a munkaidő-beosztás adataival. Ennek során az előzetesen közölt munkaidő-beosztástól történő legkisebb – akár 1 perces – eltérés is rendkívüli munkavégzést és így bérfizetést eredményez. Ez általában a beléptető rendszerek munkaidőnyilvántartásra történő alkalmazása során fordulhat elő, hiszen az egyszerre tipikusan néhány fő átengedésére alkalmas rendszereken fizikai képtelenség egy több száz fős műszakot be- illetve kiléptetni 1 perc alatt. Az Mt. – ebből a szempontból – életszerűtlen szabályát azonban ilyen esetekben is alkalmazni kell, azaz, amennyiben a munkavállaló jelenléti ívén a beléptető rendszer adatai szerepelnek, úgy a munkabért is annak alapján kell a munkáltatónak elszámolnia. A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó kötelezettség megsértése ugyan nem esik a kötelező bírságolással érintett jogsértések közé, de az eset körülményeinek – ideértve különösen, de nem kizárólag a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, az érintett munkavállalók számát – figyelembe vételével a hatóság 30.000 és 10.000.000 forint közötti bírságot szabhat ki a munkáltatóra. (ado.hu) Vissza a tartalomjegyzékhez
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
Hogyan válhat a hobbi sikeres munkává?
A hobbi akkor válik munkává, ha már profitot is hoz a kreatív alkotónak. A kedvtelésből végzett munka sokkal nagyobb örömet okoz az alkotónak, mintha egy irodába járna dolgozni, és unottan végezné munkáját. A cikkben arra a kérdésre kerestük a választ, milyen folyamat vezet ahhoz, hogy valakinek a hobbija kitöltse az életét, és jövedelmet szerezzen vele. Két alkotót kérdeztünk, ők hogyan váltak sikeressé, illetve mik lehetnek az ilyen jellegű vállalkozásoknak a buktatói. Nyújthat-e a hobbi munkaként örömet? A Wikipédia szerint a hobbi (eredeti angol írásmóddal hobby) a korábbi "passzió" vagy a szabadidőben végzett, pihenést, kikapcsolódást szolgáló tevékenységek gyűjtőneve. Hobbija az embernek érdeklődés és örömszerzés miatt van, nem anyagi eredményekért. Hobbi például különböző tárgyak gyűjtése, a barkácsolás, a sport és a művelődés is. Az elmélyülten végzett hobbitevékenységnek következménye lehet, hogy valaki alapos ismeretekre, jártasságra és készségre, tudásra és tapasztalatra tesz szert egy vagy több területen. A cél mégsem az előbbi, hanem az önmegvalósítás, vágyak kiélése, a személyes célok megvalósítása Érdekes kérdés, hogy mikor válik a hobbi munkává, és amikor munkává válik, vajon tud-e még örömöt nyújtani. Azt is érdemes megvizsgálni, milyen folyamat figyelhető meg, amikor valaki az otthon kedvtelésből végzett tevékenységet már vállalkozásszerűen, akár profitorientáltan végzi. Kreatív alkotók Magyarországon Két kreatív alkotót kérdeztünk arról, vajon meg lehet-e élni hobbiból Magyarországon, mi kellett ahhoz, hogy sikeresek legyenek, milyen folyamat vezetett el odáig, hogy a megélhetési forrásuk a kedvtelésből végzett alkotásaik eladása lett. Mindketten az interneten hirdetik termékeiket. Geiszt Csilla a Csillag Üvegékszer kreatív alkotója. Üvegműhelyében, fusing technikával készíti az ékszereit, saját tervei alapján. A legmagasabb minőségű ékszerüvegekből vágja ki az apró darabkákat, majd különleges kemencében, 800 Celsius fok körüli hőmérsékleten olvasztja össze azokat egységes egésszé. Mivel ezek kézműves alkotások, minden darab picit más, mint a többi, így egyedi és megismételhetetlen ékszerek készülnek. A Leelian Design boltjának fő profilja az ásványékszerek. Főként természetes anyagokkal dolgozik, így sok fémallergiás megtalálhatja a számára megfelelő ékszert. Nagy Mária Eszter hobbi ékszerkészítő 3-4 éve foglalkozik ékszerkészítéssel, ami hobbiként indult ugyan, ma mégis ennél már többnek érzi. Eleinte egyszerű bizsukkal foglalkozott, majd miután
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
elkezdett ásványokkal dolgozni, teljesen magukkal ragadták. Ma már ásványok nélkül nem is készít ékszereket, csak megrendelésre. Kedvtelésből vállalkozást indítani Arra a kérdésre kerestük a választ, meg lehet-e élni ma Magyarországon hobbiból. Geiszt Csilla szerint ehhez meg kellene határozni a megélhetés fogalmát. Az biztos, hogy nagyon sok munkával a közmunkás bérnél többet lehet keresni. Az alkotó tizenöt év vezetői múlttal, több diplomával és nyelvismerettel sem tudott ismét alkalmazottként elhelyezkedni. Hogy elfoglalja magát, keresett egy hobbit, ami - számára is meglepő módon - jövedelemforrásnak bizonyult. A Leelian Design alkotója szerint meg lehet élni hobbiból, de ahhoz a kezdeti időkben csaknem erőn felül kell teljesíteni. Az egyik munkahelyén ért negatív tapasztalatok miatt döntött úgy, hogy kezébe veszi az irányítást és a már korábban meglévő hobbijából vállalkozást indít. Nagyon sok a bizonytalanság ma a magyar munkahelyeken. Megkapja-e a alkalmazott a munkabért vagy sem, csődbe megy-e holnap a cég vagy sem, mennyit kell túlóráznia valakinek azért, hogy a vezető méltónak találja a minimálbérre. Nagy Mária Eszter nem akart mástól függeni, így kötött ki egyéni vállalkozóként. Geiszt Csilla szerint ha meg akar valaki élni a kedvteléséből, akkor nem lehet megmaradni hobbi szinten, hanem vállalkozásnak kell tekinteni, és rengeteget kell dolgozni ahhoz, hogy eredményt hozzon. Igényesség a termékek minőségében és a vevők kiszolgálásában, némi marketingismeret és - gyakorlat, türelem és kitartás mindenképpen szükséges. Az sem árt, ha emellett valaki ért a pénzügyekhez, leginkább a könyveléshez és az adózáshoz is. Nagy Mária Eszter szerint nehéz beindítani egy vállalkozást, főleg indító tőke nélkül. Fontos a jogi utánajárás, a könyvelő, esetleg ügyvéd segítsége. Érdemes más vállalkozóktól, hasonló foglalkozású ismerősöktől érdeklődni, több vonatkozásban alaposan körülnézni, hogy tudjuk, megéri-e a jövőben, meg lehet-e belőle élni. Több az előny, mint a hátrány A Leelian Design alkotójának sikeréhez az alkotó szerint a kitartása és az elszántsága vezetett. Örömet leli az ékszerek készítésében, a hobbijában, és ami boldogságot okoz, azért érdemes küzdeni. Az ilyen jellegű vállalkozás előnye a függetlenség, a kötetlen munkaidő. Például a család ügyes-bajos dolgait lehet intézni napközben, persze ennek ára van, hiszen akkor éjszaka kell bepótolni a kieső munkát. Előnye még a kétkezi munka okozta sikerélmény. Hátránya a bevétel és a munka mennyiségének kiszámíthatatlansága. Ha például hétvégén jönnek a rendelések, akkor munka van, és nincsen program a családdal. Nagy Mária Eszter előnyként hozta fel a szabad munkaidő-beosztást, a rugalmasságot, a hobbival való foglalkozás örömét. Hátránya az ilyen jellegű munkának a nagy felelősség és a számos szigorú kötelezettség, ami
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
a vállalkozóvá válással jár. A munkaidő rugalmassága sem tekinthető minden esetben pozitívumnak, hiszen sokszor a hétvége is munkával telik, vagy este meg kell fűzni egy ékszert, hogy másnap lehessen postázni a többivel. Állandó tevékenység a szaladás a munka után, a marketinglehetőségek állandó kutatása, a szükséges éberség. Persze mindezek izgalmas feladatok, de azért olykor fárasztóak is egyben. Hátrány még a szabadidő hiánya, hiszen minden szünnap kiadásként könyvelhető el, de legalább is bevételmentes napnak. Költségszámítások Egy kedvtelésből elkészített termék árába a felhasznált alapanyagok költségét kell kalkulálni. A termék előállításához kapcsolódhat még az esetlegesen felhasznált energia díja, a gépek amortizációja, az anyagbeszerzés költségei, a hibás termékek selejtezése, a vállalkozás választott formájától függő módon kivett bér. Az értékesítéshez kapcsolódva: reklám és marketing költségek (pl. feltöltési díj és jutalék), telefonköltség, csomagolás. Ezeken kívül: könyvelés, bankköltség, irodaszer, adók (személyi, helyi, társasági), szakkönyvek vagy szakmai továbbképzés költségei. A választott terméktől függően még egyedi költségek is lehetnek. Nagy Mária Eszter a termékeit otthon készíti, tárolja, árulja, a lakás fenntartási költségeire is kell gondolnia, az áramra, a fűtésre. Költségnek vehetjük az utazási költséget, amit árubeszerzésre költ. Ezeket mind bele kell kalkulálni a termékek árába az alapanyagon és a munkadíjon kívül. Emellett nem szabad magas áron kínálni a termékeket. Más árai vannak a Békéscsabán és a Budapesten kínált termékeinek. A gyulai üzletben, a turistavárosban megint más a helyzet. Üzleti terv: ha lehet, készítsünk A Csillag Üvegékszer alkotója készített üzleti tervet, az ásványékszerek alkotója nem tervezett. Geiszt Csilla mivel magas kezdőtőke igényű hobbit választott, terveznie kellett, hogy mekkora forgalom mellett, mennyi idő alatt fog megtérülni a befektetett pénze. Ő csak javasolni tudja az üzleti terv készítését, hiszen nem árt tudni, mekkora a tőke igénye, mennyi a reálisan várható nyereség. Azután ezt rendszeresen frissíteni is kell a tények alapján, és ha a bevétel a bevezető időszak után sem éri el az elvárt, szükséges szintet, akkor tudni kell meghozni a döntést, hogy érdemes-e tovább foglalkozni vállalkozásszerűen ezzel a tevékenységgel. Nagy Mária Eszter nem tervek szerint dolgozik, ezért maximálisan rugalmasnak kell lennie mind az anyagbeszerzésnél, mind a szállítókkal, mind a vevők igényeivel kapcsolatban. Azért érdemes tervet készíteni, mert így be lehet osztani, hogy a bevételből mennyi forog vissza anyagköltségbe, és mennyi marad a háztartásban. A Leelian Design alkotója legszívesebben minden mai fiatalnak ajánlaná, hogy gondolkozzon el, mivel szeretne valójában foglalkozni az
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
életében, és vegye a kezébe a kezdeményezést először kicsiben, majd folyamatosan beletanulva a vállalkozásba. Sokkal elégedettebb élethez vezet, mint egy irodában ülni, ahol kedvtelen az ember és azt sem tudja, hogy került oda. A szakmák kitanulása ma kincsnek számít, és ebben rejlik a jövő. (hrportal.hu) Vissza a tartalomjegyzékhez
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
A fiatalok fele dolgozik a tanulás mellett
Az életkor előre haladtával egyre nő a felsőfokú tanulmányokkal összefüggő munkát végzők aránya. Felsőfokú tanulmányai megkezdése előtt fiatalok egyharmada rendelkezett már valamilyen munkatapasztalattal: 15 százalékuknak főállása volt, tartós, nyolcórás munkaviszonyban állt, 18 százalékuk részmunkaidőben vagy alkalmi jelleggel dolgozott. A többiek a munkaerőpiacon szerzett tapasztalatok nélkül léptek a felsőoktatásba derül ki az Eurostudent felmérés magyarországi adataiból. Általában a fiatalabbak nem dolgoztak még a tanulmányaik előtt, ám érdekes módon a 22 év alattiak körében is elég sokan (20 százalék) vannak azok, akiknek van valamilyen munkatapasztalatuk. A döntően saját keresetre alapozó hallgatók nagy része már a munkaerőpiacról tért vissza az oktatásba, azaz kihagytak néhány évet az érettségi és a felvételi között. Az elsősorban családi támogatásból vagy állami forrásokból élő hallgatók zöme (mintegy háromnegyede) viszont még nem dolgozott, mielőtt elkezdte a felsőfokú tanulmányait. Utóbbiak körére jellemző, hogy az érettségi után azonnal bekerültek az egyetemre vagy főiskolára. Állandó vagy alkalmi munka? Életkori csoportok szerinti bontásban láthatjuk, hogy a 25 évnél idősebbek több mint fele már állandó munkahellyel rendelkezik. A legfiatalabbaknak viszont csak a negyede van jelen a munkaerőpiacon, állandó állása pedig a 22 év alattiak közül mindössze 7,9 százaléknak van. A kutatás adatfelvételekor a hallgatók csaknem fele (46 százaléka) végzett valamilyen rendszerességgel munkát: 29 százalékuk állandó, 17 százalékuk alkalmi jelleggel dolgozott. A tanulmányok közbeni munkavégzés értelemszerűen kihatással van a tanulmányok végzésének intenzitására. Az állandó jelleggel dolgozók elsősorban munkájukra koncentrálnak, míg a munkahellyel nem rendelkezők nagyobbrészt tanulmányaikra összpontosítanak. Azok, akiknek fix munkahelyük van, a saját megítélésük szerint is elsősorban munka mellett tanulóknak tartják magukat. Ebben a tekintetben élesen eltérnek az alkalmi jellegű munkát végzőktől, ők ugyanis 87 százalékban elsősorban olyan diákként definiálják magukat, akik tanulmányaik mellett kereső tevékenységet is végeznek. A végzett munka és a tanulmányok kapcsolata Fontos kérdés, hogy a hallgatók munkahelye, végzett munkája mennyiben kötődik aktuális tanulmányaikhoz. Az állandó és az alkalmi munkát végzők között ebből a szempontból is különbséget fedezhetünk fel. Az előbbiek fele valamilyen szinten a jelenlegi tanulmányaihoz kapcsolódó
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
munkát végez, mindössze az ötödük munkája nem kapcsolódik ahhoz, amit tanul. Az alkalmi munkát végzők pénzszerző tevékenysége ezzel szemben mindössze 26,6 százalékban köthető jelenlegi a tanulmányaikhoz. 46,9 százalékuk pedig teljesen más területen talált magának munkát. A mesterszakos hallgatók nagyobb arányban végeznek szakmai munkát, mint az alapszakra járók - előbbiek 60, utóbbiak mindössze 38,8 százaléka. Az életkor előrehaladtával egyre nő a tanulmányokkal összefüggő munkát végzők aránya: a 22 év alattiaknál még csak 23, a 30 év feletti korcsoportban már 60 százalék. Az életkori csoportok és a tanulmányokhoz kötődő munka közötti összefüggés látható az alkalmi, illetve az állandó munkát végzők csoportján belül is. Az alkalmi jelleggel dolgozók minden korcsoportban kisebb arányban végeznek a tanulmányaikhoz köthető munkát, mint az állandó jelleggel munkát végzők, de az egyes foglalkoztatási típusokon belül is igaz, hogy minél idősebb egy hallgató, annál inkább összefügg a munkája azzal, amit tanul. (profession.hu) Vissza a tartalomjegyzékhez
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
Gyalog érdemes munkába járni
Jobb a közérzete annak, aki kocsi helyett gyalog vagy biciklivel jár munkába. Javul a közérzete annak, aki kocsi helyett gyalog vagy biciklivel jár munkába. Könnyebben koncentrálnak, kevesebb stresszről számolnak be, mint azok, akik autót vezetve ingáznak - derült ki egy nagy léptékű, hosszú távú angol kutatásból. Még a tömegközlekedéssel bejárók is jobban érezték magukat, mint azok, akik autóztak - idézte a BBC hírportálja a Kelet-angliai Egyetem (UEA) kutatóinak a Preventive Medicine című szaklapban megjelent tanulmányát. Régóta köztudott, mennyi előnnyel jár a mozgás a testi egészség szempontjából, de az új tanulmány azt is kimutatta, milyen kedvezően hat a lelkiállapotra. Az UEA és a Yorki Egyetem kutatói mintegy 18 ezer munkába járó adatait elemezték, amelyeket több mint 18 éven át gyűjtöttek az egész országból. A csoport tagjainak 73 százaléka autóval, 13 százaléka gyalog, 3 százaléka kerékpárral járt dolgozni, 11 százalékuk tömegközlekedett. Jobb közérzetről számoltak be azok, akik gyalogoltak vagy bicikliztek, mint azok, akik gépkocsit vezettek vagy busszal, vonattal jártak. A kutatók egy kisebb csoportot is megvizsgáltak, amelynek tagjai vezetésről vagy tömegközlekedésről gyaloglásra vagy kerékpárra váltottak, és azt állapították meg, hogy a változás után a résztvevők boldogabbak lettek. A tanulmány az értéktelenség és a boldogtalanság érzését, az álmatlan éjszakákat, a problémákkal való szembenézés képtelenségét vizsgálta. A jó közérzetet befolyásoló sok egyéb tényezőt - a jövedelmet, a gyermekeket, a költözést vagy munkahelyváltást, a párkapcsolat kérdéseit - igyekeztek kiszűrni. Azt az eredményt kapták, hogy jobban érzik magukat az emberek, ha az oda- és visszaúton gyalogolnak egy kiadósat. "Minél több időt töltenek az emberek a munkába és hazafelé menet autóban ülve, annál rosszabb a lelki közérzetük" - állapította meg Adam Martin, a kutatás vezetője. Meglepte, hogy az autóvezetőkhöz képest még a tömegközlekedők is boldogabbak voltak. "Úgy gondolnánk, a közlekedési szolgáltatások zavarai, a buszokon, vonatokon tolongó tömeg jelentős stresszforrás lehet, de a tömegközlekedés pihenésre, olvasásra, társas kapcsolatokra is időt ad, és általában gyaloglással egészül ki. Úgy tűnik, ez jó kedvre deríti az embereket" - magyarázta. (profession.hu) Vissza a tartalomjegyzékhez
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
Modell, sofőr, hitelelemző - hamarosan robotok veszik át a munkájuka
A jövő munkahelyeinek alakulását a robottechnika bemutatásával folytatjuk. Az életünkbe egyre jobban beépülő automatizáltság az egyik oldalon kényelmet nyújt, a másik oldalon elveszi azon tevékenységek körét, amit korábban emberek végeztek. Monda Eszter gazdaságinformatikai jövőkutató, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék doktorjelöltje a jövőbeni munkahelyeket egyre jobban kiváltó robotokról mesélt a HR Portalnak. Globális robotpiac A robotokat az érzékelés, mozgás, energia és intelligencia jellemzi. Olyan rendszerek, melyek szenzorokkal, irányítási rendszerrel, energia ellátással és szoftverrel rendelkeznek és ezek együttes működése biztosítja az adott feladatok ellátását. 2013-ban összesen 179.000 ipari robotot adtak el a világon. Az eladások rekordot értek el Ázsiában, Ausztráliában, Amerikában és Afrikában. Ázsiában és Ausztráliában 2013-ban közel 100.000 új robotot hoztak létre. A legnagyobb és leggyorsabban fejlődő robotpiac Kína. Közel 37.000 ipari robot talált vevőre, minden ötödik robot eladása Kínában történt. A globális robotpiac 50 százalékátát Japán, USA, Koreai Köztársaság és Németország teszi ki. Japán képviseli a második legnagyobb kínálati piacot, 26.000 ipari robot eladásával, míg az USA-ban 24.000 dbot, a Koreai Köztársaság 21.000 db-ot, a német piacon pedig 18.000 darabot értékesítettek a múlt évben. Szociális munkás és fül- orr- gégész nem egyhamar lesz robot A foglalkoztatás jövője attól is függ, hogy mennyire komputerizálhatók a munkák, mennyire válthatók ki a technológia által. A komputerizálás mértékénél a munkák jellegét kell vizsgálni, ami lehet rutin vagy nem rutin jellegű, mennyire szabályszerű vagy újszerű az elvégzendő feladat. Másik szempont a fizikai vagy szellemi munka. (Carl Benedikt Frey és Michael A. Osborne az Oxford Egyetem "The Future of Employment: How susceptible are jobs to computerisation") A technológia fejlődésével - mint például a gépi tanulást, beleértve az adatbányászatot, gépi látást, számítási statisztikát és a mesterséges intelligenciát, - egyre inkább kiválthatók a munkák robotokkal. A rutinfeladatok könnyebben megoldhatók algoritmusokkal, könnyebben programozhatók. Az utóbbi időben a szöveg- és webbányászat elterjedésével, majd a "bid data", azaz a nagy adatokban rejlő információk felkutatásával egyre több nem-rutin jellegű munkát lehetett kiváltani. A fejlettebb robotok egyre inkább képesek lesznek ügyességet és érzékelést igénylő feladatok elvégzésére, ezért a fizikai munkák közül is egyre többet tudnak majd ellátni.
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
Az Egyesült Államokban tanulmányt készítettek a munkakörök komputerizálására és azt tapasztalták, hogy az elkövetkező egy, maximum két évtizedben a munkaerőpiac 47 százalékánál relatív hamar automatizálhatók lesznek a jelenlegi munkakörök. 702 foglalkozást vizsgáltak a komputerizálás mértéke szerint és a feltételeket három kategóriába sorolták. Az első csoportnál az észleléshez és kezeléshez köthető feladatokat vizsgálták, mert a robotok nehezen látnak el komplex észlelési feladatokat, és a robotok kezelése is nehézkesebb, mint egy emberi kéz mozgatása. A második kategóriánál a kreatív intelligenciával összefüggő feladatokra voltak kíváncsiak. Harmadik kategória a szociális intelligenciával kapcsolatos feladatok, mint a tárgyalás, meggyőzés és gondoskodás. A robotok egyre inkább képesek az emberi érzelmeket felismerni, azonban elég bonyolult számukra, hogy azokat intelligensen megválaszolják, lereagálják. Összegyűjtötték azokat a foglalkozásokat is, amelyek nehezen komputerizálhatók. Ilyenek a rekreációs terapeuta, mechanikai felügyelő, mentális egészség és kábítószer szociális munkás, fül-orr-gégész terapeuta. A könnyen helyettesíthető munkák a jövőben, a telemarketinges, órajavító, hitelelemző, sofőr, modell, pénztáros, hosztesz, telefonos operátor, ingatlanügynök. A leginkább veszélyeztetett foglalkoztatási területek a szállítás, logisztika és adminisztráció. A szolgáltatásban tevékenykedők sincsenek jó helyzetben és a szolgáltatással kapcsolatos robotok eladási számának növekedése is ezt a tényt erősíti. A tanulmányban azt is kimutatták, hogy a bérek és iskolai végzettség erős negatív kapcsolatban állnak a komputerizálás valószínűségével. Ez azt jelenti, hogy minél inkább iskolázott valaki és sokat keres, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy azt a foglalkozást, amit végez, automatizálni lehet. Főleg azok vannak veszélyben, akiknek a képességeik alacsonyabb szinten vannak és a bérük is alacsony. Felmérés a robotok társadalomra gyakorolt hatásáról Az Európai Bizottság teljes körű felmérést végzett az emberek robotokhoz való hozzáállásról. 2012-ben 27 európai országban, országonként átlagosan 1000 főt kérdeztek meg, így közel 27 000 lett a teljes vizsgált minta. Először a technológia iránti érdeklődés állt fókuszban, ahol a magyarok gyenge középmezőnyben helyezkedtek el, az érdeklődést tekintve Ciprus, Svédország, Hollandia állt első helyen. A megkérdezettek nagy része elismerte, hogy a robotok hasznosak de ugyanakkor elveszik a munkát az emberektől. A magyar megkérdezettek 7. helyen, 78 százalékban értettek egyet ezzel, de alátámasztották azt is, hogy egyidejűleg új munkalehetőségeket teremtenek. A robotokat olyan feladatok elvégzésére használnák szívesen, amelyek túl bonyolultak vagy veszélyesek az emberek számára, mint űrkutatás, gyártás, hadügy és biztonság, mentés, egészségügy. Azonban olyan tevékenységekben, mint az idősek, rokkantak és gyerekek ápolásában el kellene vetni a robotok alkalmazásának ötletét. Összefoglalva kevésbé akarják olyan
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
tevékenységre használni a robotokat, ami személyes témájú és emberekkel való foglalkozást jelent. Ugyanakkor komoly művészi tudást igénylő feladatokat is képesek robotok ellátni, mint a kézi festés vagy a zenemű komponálás. Táncot utánzó robotok is léteznek. Felmerül a kérdés, ha a humanoid robotok képesek lennének leutánozni például a táncot, nem lenének-e költséghatékonyabbak?! Nem kellene a koreográfiákat sokszor elpróbálni, csupán beprogramozni. Nem kellene őket mindig megfizetni, csak akkor használnának energiát, amikor valóban táncolnak. Itt nem is a technológiai adottság a kérdés, hanem hogy mire akarjuk használni, milyen szinten fogadható el a technológia, hogyan lehet hasznosítani és az ezekkel kapcsolatos etikai, jogi, gazdasági, környezeti, társadalmi megfontolásokra milyen válaszokat fogunk adni? A színház is átalakulhat, de nem mindegy hogyan és milyen mértékben. Az mindenképpen megállapítható, hogy a kreatív ipar az, ami a legkevésbé veszélyeztetett a robotmunka térhódítása szempontjából. Meddig tökéletesíthetők a robotok? Mi lesz, ha megegyeznek fizikai értelemben, képességekben, érzésekben az emberrel? Főleg a humanoid robotokkal kapcsolatos szerelmi és szexuális kérdések azok, amiknek a megválaszolása aggasztónak tűnik. Nem valószínű, hogy az emberek a robotokat 100 százalékosan elfogadják, pedig lehetne olyan világban élni, ahol minden automatizálva van, a vásárlás olcsó lenne, azzal foglalkoznánk, amivel csak akarunk. A kreatív és egyedi munkák kerülnének középpontba. Ebbe az utópisztikus világba beleszólna a fogyasztói társadalom, a környezetszennyezés és a kapitalizmus is. Veszélyek és lehetőségek A technológia önmagában nem jó vagy rossz, a használat teszi azzá. A technológia használatához viszont tudásra van szükség, tehát ez által a tudáshiány miatt visszaélések is történhetnek. Lehetséges veszély például a szabályozás kérdése. Az önvezető járművek bevezetése esetén, ha egy busz és egy személygépkocsi veszélyben lesz egy baleset miatt, akkor kinek az életét kell megmentenie a technológiának, ha csak az egyik tudja túlélni? Mi lesz az a mechanizmus, ami eldönti, hogy a buszban ülő 30 fő vagy az autóban ülő három fő karambolozzon? Mi a helyzet akkor, ha az autóban egy miniszter vagy egy társadalmilag elismert személy ül? Ezekre a kérdésekre a társadalom fog választ adni, remélhető nem a hatalmi érdekek mentén, hanem közös társadalmi közmegegyezés formájában. (hrportal.hu) Vissza a tartalomjegyzékhez
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
6 dolog, amit az új főnöktől elvárnak
Új helyen, új pozícióban lelkesen lát feladataihoz minden vezető. Ám a szakértők figyelmeztetnek arra is: a legfontosabb feladat a saját beosztottainkat magunk mellé állítani. A munkatársak véleménye nagyon szerteágazó, ha arról van szó, pontosan mit is várnak el új főnöküktől. Egyesek kívánsága a vezetői stílusra vonatkozik, mások a bírálat kezelését vagy az új ember gyengeségeit hozzák szóba. Szeretnék megtudni azt is, mennyi ideig marad, és hogy szakmai előrehaladásának melyek voltak eddigi állomásai. Bár gyakran nem mondják ki nyíltan, olyan információkat gyűjtenének, amelyek segítenek annak felmérésében: milyen ember is az új főnök, és melyek a személyes motivációi! Ez rendkívül lényeges pont, amin minden hasonló cipőben járó, új helyen vagy új pozícióban kezdő vezetőnek érdemes elgondolkodnia. Peter Fisher, szervezetfejlesztéssel foglalkozó szakértő beszámolója is erre mutat rá: "Új vezetők és beosztottak részvételével számtalan workshopot tartottunk, és arra a következtetésre jutottunk, hogy rendkívül fontos az új ember motivációinak kipuhatolása! A munkatársak tudni akarják ugyanis, hogy megéri-e szóba állni vele. Például ha megtudják, hogy csak két évre vagy még rövidebb időre vállalta a feladatát, akkor tartózkodóbban viselkednek. Tehát az új vezetőnek jól kell érvelnie, ha meg akarja őket győzni arról, hogy vegyenek részt - vele együtt - az új és hosszabb lélegzetvételű tervek megvalósításában." Ám a kollégák akkor is képesek hűvösebben fogadni új vezetőjüket, ha tudomást szereznek arról, hogy egy gyors ütemben karriert építő illetőről van szó. Attól tartanak ugyanis, hogy őket is csupán egy további ugródeszkának fogja használni a saját előremeneteléhez, és semmibe veszi a beosztottak távlati céljait és igényeit. És itt már a csapat újramotiválása is előkerül, mint egy újabb, szintén nem elhanyagolható elvárás. De ez ellen is tehetünk, ha felvértezzük magunkat az elvárások elleni akciótervünkkel! Nézzük, mi az a 6 legfontosabb dolog, ami a munkatársakat foglalkoztatja az új főnökkel kapcsolatban 1. Meddig marad? Azaz: megéri-e lepaktálni vele? 2. Mik a szándékai? Azaz: jelent-e az illető fenyegetést? 3. Mivel tölti a szabadidejét? Azaz: ő is ember? 4. Hogyan jutott ehhez az álláshoz? Azaz: milyen kapcsolatokkal, hatalommal bír? 5. Mit csinált mostanáig? Azaz: milyen tapasztalatokkal rendelkezik? 6. Mik a tervei? Azaz: mi fog megváltozni számomra? Ez az utolsó pont szintén megér egy kis kitérőt. Ugyanis az új főnöknek többnyire a változtatás reményéből és a stabilitás iránti vágyból
HRC Group Sajtófigyelő – 2014. 09. 19.
álló elvárások határvonalán kell helyt állnia. Peter Fisher erre a helyzetre ismét egy példát említ: "Sajnos mindig találkozunk azzal a hibával - ez egyike a legdurvábbaknak -, hogy az új vezető túl gyorsan hajt végre szervezeti átalakításokat. Ha ráadásul megnyirbálja a beosztottak kompetenciáit, elvesz tőlük olyan munkaterületeket, melyekre különösen büszkék, akkor kemény ellenállást fog kivívni. Miért? Mert akarvaakaratlanul is azt jelzi ezzel a kollégáknak, hogy nem sokra becsüli addigi munkájukat." A szakértő szerint világos a teendő: ki kell dolgozni egy olyan programtervet, amely a fenti 6 kérdést egyértelműen megválaszolja. Akár össze is lehet hívni ehhez egy külön megbeszélést, ám sokkal hitelesebb, ha a munkatársakkal való kommunikáció különböző szintjein következetesen képviseljük minden nap. Akár a tárgyalóteremben adunk elő, akár újratárgyaljuk az éves bónuszt, akár a büfében kávézunk, vagy leparkolunk az iroda előtt. Sok energiát igényel, nem kérdés, ám ezek bőségesen meg is térülnek. (profession.hu) Vissza a tartalomjegyzékhez