MEZÔ
LENGYEL GAZDASÁG INFORMÁCIÓ
különszám
2011. december
Lengyel Köztársaság Nagykövetsége
Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály
1068 Budapest, Városligeti fasor 16. Tel.: 251-4677, Fax: 252-9289 e-mail:
[email protected] www.budapest.trade.gov.pl A mezőgazdasági területek állománya és azok használatának szerkezete . . . .
.
.
.
.
.
.
.
A mezőgazdaság termelési-gazdasági helyzete.
.
.
.
.
.
.
2
.
.
.
4
.
A mezőgazdasági termelés értéke és az árviszonyok
.
.
4
Növénytermesztés .
.
.
5
.
.
.
.
.
.
.
.
.
A piac és a gabona feldolgozás Gabona feldolgozás . A cukorpiac .
.
.
.
.
.
. .
. .
. .
. .
. .
. .
Gyümölcs-és zöldségpiac .
.
.
.
.
.
.
.
.
A húspiac.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
A sertésállomány és sertéshús termelés .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
8 9
. .
.
.
.
.
6 7
.
.
.
. .
.
A gyümölcs- és zöldségpiac szervezettségi állapota Lengyelországban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
. .
.
.
.
. .
.
.
.
. .
.
.
.
. .
.
.
.
. .
.
.
.
. .
.
.
.
. .
.
.
.
. .
.
.
.
. .
.
.
.
. .
.
.
.
. .
.
.
.
. .
.
.
.
. .
.
.
9 9
A szarvasmarha-állomány és a marhahús termelés .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
10
Húsfeldolgozás .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
10
Baromfipiac .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
11
Feldolgozóipar . A tojáspiac. Tejpiac.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
11
.
.
12
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
12
Feldolgozóipar .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
13
.
.
A hal piaca .
.
.
.
.
.
.
.
.
13
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
14
KÜLKERESKEDELEM .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
15
Feldolgozás .
.
. .
. .
. .
. .
. .
. .
.
.
.
.
.
A külkereskedelem áruszerkezete . .15 Közvetlen kifizetések .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
16
2
Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály
A lengyel mezőgazdaság
2010-ben Lengyelországban mezőgazdasági összeírásra került sor. Ennek eredményei egyértelműen dokumentálják a lengyel mezőgazdaságban az elmúlt nyolc év során végbe ment változásokat. Csökkent az agrárgazdaságok száma, közülük több mint 300 ezer eltűnt. A legnagyobb csökkenés a kis, 5 hektár alatti gazdaságokat érintette. Ugyanakkor a legnagyobb mértékben az 50 hektár feletti gazdaságok száma nőtt. Ez az agrárgazdasági termelés egyre nagyobb specializálódását és a mezőgazdaság szerkezetének kedvező változásait jelenti, egyúttal a lengyel Vidékfejlesztési Program végrehajtására vonatkozóan elfogadott megoldások helyességét támasztja alá. E program két tevékenységének, nevezetesen a „Korengedményes nyugdíj” és a „Könnyítések a fiatal gazdáknak” irányultsága meggyorsította a generációváltást, valamint a gazdaságok mennyiségét és méretét illető változásokat vidéken. A mezőgazdaság termelékenysége szempontjából ezek nagyon hasznos átalakulások, melyek a termelési költségek csökkentését és a mezőgazdasági termelés piacképességének növelését szolgálják. Lengyelország a mezőgazdasági, kertészeti és állati eredetű termékek Európában és világszerte is számottevő előállítója. Lengyelország fontos helyet foglal el a bogyós gyümölcsök (eper, málna, ribizli) és a zöldségfélék, mint pl. a hagyma, káposzta és karfiol előállításában.
A talaj és éghajlati adottságok, valamint a regionális hagyományok határozzák meg a termelés specifikációját. Lengyelország központi, keleti és északi területei a burgonya- és a rozstermesztés, valamint a legelők hazája. Gyümölcsösök és bogyós ültetvények Mazóvia tartományban (Grójec körzetében), Lublin vajdaságban Sandomierz környékén, valamint Wielkopolskie és Łódź vajdaságokban találhatók. A magasabb talaj-és éghajlati követelményeket támasztó növények termesztése az ország dél-keleti és nyugati részein, Żuławy és Warmia régiókban koncentrálódik. Túlnyomó részben intenzív gabonaféléket, elsősorban búzát, valamint cukorrépát és repcét termelnek. A szarvasmarha-tartás legnagyobb koncentrációja Podlasie, Mazóvia, Warmia és Mazury valamint Wielkopolskie vajdaságokban, míg
a sertések esetében Wielkopolskie és Kujawsko-pomorskie tartományokban fordul elő. A juhok tartása csak a hegyvidéki térségekben (Małopolskie vajdaság) számot tevő.
A mezőgazdasági területek állománya és azok használatának szerkezete Lengyelország 31,3 millió hektárt kitevő teljes területéből 15,5 millió hektár a mezőgazdasági használatú terület, amely az ország területének 49,7%-a. A 2010-es esztendő a gazdaságokhoz tartozó mezőgazdasági területeknél nem hozott lényegi változást sem a teljes terület, sem a hasznosítás szerkezete tekintetében. 2010-ben 13,7 millió hektár, azaz a megművelt területek 88,1%a tartozott a magánszférába, ezen belül 13,5 millió hektárt, azaz az ország mezőgazdasági területeinek mintegy 80%-át az 1 hektárt meghaladó egyéni gazdaságok művelték. A
A lengyel mezőgazdaság részesedése és helye a világban ill. az EU-ban Néhány mezőgazdasági cikk termelése
Részesedés a világon
az EU-ban
Helyezés a világon
az EU-ban
Búza
1,4
6,9
15
4
Rozs
20,8
41,0
3
1
Burgonya
2,9
18,4
7
1
Cukorrépa
4,7
11,0
6
3
Repce
4,2
11,6
6
3
Alma
1,6
9,9
13
4
Hús
1,3
7,9
14
5
Tehéntej
2,1
8,2
10
4
Szarvasmarha állomány
0,4
6,3
46
7
Sertés állomány
1,5
11,2
10
3
Forrás: A KSH 2010-es nemzetközi áttekintése, 2009-es adatok
Információ 2011/december
közszféra a földterület fennmaradó részével rendelkezett. Egy jó mezőgazdasági kultúrájú megművelt terület általános összetételében (15,5 millió hektár - 100%) – a szántóföldek ezen területek 74,6%-át, a gyümölcsösök 336,0 ezer hektáron a 2,0%-át, míg az állandó legelők 3,2 millió hektáros teljes területe a 19,7%-át teszi ki. A földek minősége Lengyelországban alacsony, alacsonyabb, mint az uniós átlag. A szegény és savanyú talajok nagy aránya csökkenti a megművelt területek mezőgazdasági alkalmasságát. A gyengébb, Lengyelországban jellemzően magas homoktartalmú földek részesedése Lengyelországban az uniós átlag kétszerese, 60,8% az EU-s 31,8%-kal szemben. A talajtani mutató, amely az átszámítási hektár és a fizikai mezőgazdasági földterület hányadosa, Lengyelországban 0,82. A kedvezőtlen talajadottságok és az erre rakódó rosszabb éghajlati viszonyok az EU átlagánál kisebb termelékenységben tükröződnek. Lengyelországnak az EU-hoz történt csatlakozása óta csökken a pihentetett terület a szántóföldeken. 2009-ben ez 498 000 ha volt, ami több mint 3-szor alacsonyabb, mint 2004-ben. Az egyéni gazdaságokban az ugaros terület ezen időszakban több mint 2,5-szeresen korlátozódott. A parlagos terület a magánszektorban 2010-ben 433 000 ha volt. A tendencia, hogy csökkentse a parlagon hagyott területek csökkentésének tendenciája a minden egyes mezőgazdaságilag hasznosított hektárhoz járó közvetlen kifizetések alkalmazásával és a mezőgazdasági területek emelkedő árával van összefüggésben. A 2010-ben lebonyolított mezőgazdasági összeírás megerősítette a változásoknak a lengyel mezőgazdaság elmúlt években megfigyelhető tendenciáit, amelyek a csatlakozás után felgyorsultak. S így – a 2002-es Mezőgazdasági Összeírás eredményeivel szemben - a főbb változások az alábbiakat érintik:
3
· a gazdaságok számának csökkenése (összesen 656.000-rel, azaz 22,4%-kal, ezen belül a több mint 1 ha területű gazdaságok 393 ezerrel, azaz 20,1%-kal), területük egyidejű növekedése mellett, · a mezőgazdasági üzemek szerkezetének jelentős változása, közülük a legkisebb (0-5 ha mezőgazdasági művelésű földterületű) gazdaságok számának közel 25%os, az 5-20 hektáros gazdaságok számának 17%-os csökkenése és a 20-50 hektáros területi besorolású gazdaságok számának változatlan szinten maradása. Ezeket a változásokat a legnagyobb területű, 50 hektár vagy annál nagyobb méretű gazdaságok számának jelentős, 34%-os növekedése kísérte. Ezek a változások olyan lassan történnek, hogy a 15 hektáros vagy annál nagyobb gazdaságok százalékos aránya alig 9%, míg azoké, melyek területe 0-5 hektár továbbra is magas, közel 70%, · a többfunkciós gazdasági modell lassú, de látható terjedése a kis gazdaságok csoportjában, amelyek mezőgazdaságon kívüli tevékenységet folytatva - részben vagy teljesen feladják a mezőgazdasági tevékenységet, · a teljes mezőgazdasági használatú földterület csökkenése (1,1 millió hektárral, azaz 5,5%-kal) 2002-höz képest, a mezőgazdasági földterületek nem mezőgazdasági célokra, például infrastruktúra-fejlesztésre történő felhasználása következtében, a mezőgazdasági terület egyidejű csökkenése mellett (16,9-ről 15,5 millió ha), · a vetésterület enyhe csökkenése (0,2 millió hektár 2002-höz képest) a művelés szerkezetének egyidejű változása mellett – csökken a gabonafélék (12%), a burgonya (51,8%) és cukorrépa (közel 32%), míg növekszik a repce (115%) és a takarmánynövények (60%) vetésterülete, · a teljes szarvasmarha-állomány növekedése, a tehénállomány egyidejű csökkenése mellett. Ez a tendencia a vágómarha termelés
iránti, az EU-s csatlakozása utáni fokozott érdeklődéssel és annak növekvő jövedelmezőségével áll összefüggésben. A tehénállomány csökkenése a csatlakozás utáni tejkvóta-rendszer és a tehéntej átvételkori magas minőségi követelményeinek következménye. ·a gazdaságok termelőeszközökkel való ellátottságának javulása, amit megerősít a mezőgazdaság modernizációjának gyors folyamata az EU-s csatlakozás után (a közös agrárpolitika eszközeinek, különösen a gazdaságok modernizációjának és a fiatal gazdálkodók könnyítéseinek tagadhatatlan hatása). A mezőgazdaságban lezajló folyamatok evolúciós jellegét a 2010-es adatok igazolják. A több mint 1 hektár mezőgazdasági területű egyéni gazdaságok 15,3 millió hektárt foglaltak el. 2002-höz képest a gazdaságok területe 1,4 millió hektárral, azaz 8,1%-kal csökkent. 2002-höz viszonyítva a legnagyobb mértékű csökkenés az 1 ha alatti és az 1-5 hektáros területi besorolású gazdaságok számában következett be, ahol a gazdaságok száma 26,8%-kal illetve 24,8%-kal csökkent. Csökkent a legkisebb gazdaságok részesedése a gazdaságok összterületéből - az 1 ha alatti csoport esetében a 2002es 33,3%-ról 31,4%-ra 2010-ben, míg az 1-5 hektáros csoportban az előzőeknek megfelelően 39,1%-ról 37, 9%-ra. 2009-hez képest, 2010-ben meg kell jegyezni az 1-10 hektáros gazdaságok számának csökkenését (43,7 ezerrel) és a több mint 10 hektáros gazdaságok mennyiségének növekedését (2,2 ezerrel). Az egyéni gazdaságok átlagos mérete 2009ben 0,2 hektárral emelkedett, de ez a növekedés a több mint 15 hektáros gazdaságok területi gyarapodásának (0,8 hektár) a következménye. A mezőgazdasági használatú földterületek általános szerkezetében a legnagyobb részesedéssel - 48,4%kal - a 15 hektárt meghaladó egyéni gazdaságok rendelkeznek (1,4%-os növekedés 2008-hoz képest).
4
Az európai uniós integráció óta növekszik a mezőgazdasági földterület megvásárlása iránti érdeklődés, aminek áremelkedés a következménye. A mezőgazdasági földterületekkel kapcsolatos tranzakciók erősödő intenzitású piaci forgalmát jelentős regionális eltérések jellemzik, elsősorban a kínálat, az eltérő mezőgazdasági szerkezet, az agrárgazdaságok gazdasági ereje és a földvásárlás különböző motivációinak függvényében. Viszonylag kis forgalmat jegyeznek a dél- és középlengyelországi régiókban, ahol a szerkezet a gazdaságok struktúrája a leginkább elaprózott és a földnek az önállósodó gyerekek részére történő átadása a meghatározó.
A mezőgazdaság termelésigazdasági helyzete 2010 az előző időszakhoz viszonyítva gazdaságilag előnyös volt a lengyel mezőgazdaság számára. A kedvezőtlen rendszer két éve után az jelentősen nőtt „árolló” mutató, mely 107,2 volt a 2009-es 96,1-hez képest. Javultak a mezőgazdasági termelés piaci feltételei, bár a mezőgazdasági termelés 2009hez viszonyítva 1,8%-kal csökkent. A vegetációs időszak kedvezőtlen agrometeorológiai körülményeinek hatása alatt a hozam és a főbb szántóföldi növények termelésének csökkenése következett be, melynek eredményeként a növénytermesztés összesített termelése 7,5%-kal csökkent 2009-hez képest. 4,8%-kal nőtt viszont az állattenyésztés produktuma. Az állattenyésztés értéke összesített mutatójának növekedéséhez jelentősen hozzájárult a baromfitermelés növekedése és a sertéstenyésztés átlagosan 2%-os áremelkedés melletti stabilizálódása. A növénytermesztés értékének csökkenését 2010-ben a 4%-os áremelkedés melletti volumencsökkenés okozta. A mezőgazdaságban a jövedelmek növekedése 2010-ben nagyrészt a közvetlen támogatások növekedéséhez kapcsolódott, amelyek részesedése a mezőgazdasági vállalkozók jövedelmében
Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály
több mint 60%-ra emelkedett. Ezek a támogatások a legtöbb esetben az Unió mezőgazdasága támogatásának hosszú távú programjaiból következnek. A lengyel mezőgazdaság esetében a támogatások növekedése kompenzálja az ágazat fejlődése szempontjából stratégiai fontosságú folyamatokkal - a mezőgazdasági termelés gépesítésével és intenzívebbé tételével - kapcsolat-
ban megnövekedett termelési költségeket.
A mezőgazdasági termelés értéke és az árviszonyok 2010-ben a globális mezőgazdasági termelés folyó áron elérte a 85,3 milliárd zł-t és 6,7%-kal volt magasabb, mint 2009-ben. A változatlan árakon számított globális termelési index 2009-hez képest 2,1%-kal,
A mezőgazdaság globális és árutermelési indexe folyó áron (előző év = 100) Megnevezés
2004
2005
2006
Globális termelés összesen
107,5
95,7
98,8
105,9
103,2
102,4
106,9
- Növénytermesztés
116,7
88,1
94,8
108,9
108,3
103,0
109,6
97,3
105,2
102,6
102,9
97,1
101,6
104,0
Összes árutermelés
103,3
95,4
104,2
101,5
106,2
103,9
107,3
- Növénytermesztés
112,2
87,0
103,7
99,3
111,3
107,9
110,8
- Állattenyésztés
97,5
102,1
104,6
103,1
102,4
100,6
104,6
Az árutermelés részesedése a globális termelésből
66,3
67,7
70,5
64,4
67,7
71,2
70,7
- Állattenyésztés
2007
2008
2009
2010
Forrás: KSH - Mezőgazdasági 2010-ben.
A globális mezőgazdasági termelés szerkezete 2000-ben, 2007-ben és 2009-ben (százalékban) 2000
2007
2009
Gabonafélék
18,0
22,5
17,9
Burgonya
10,8
6,4
5,3
Ipari növények
4,2
5,7
7,1
Zöldségek
6,2
5,9
7,0
Gyümölcsök
4,4
4,0
4,3
Egyéb növénytermesztés
9,6
10,8
10,7
Vágóállat állomány
25,8
23,4
26,1
Tehéntej
16,6
15,7
14,3
Tyúktojás
3,7
3,7
5,7
Egyéb állattenyésztés
0,7
1,9
7,4
Forrás: Mezőgazdaság 2010-ben, KSH. Varsó 2011
A mezőgazdasági árutermelés szerkezete 2000-ben, 2007-ben és 2009-ben (%-ban, folyóáron)
Gabonafélék Burgonya
2000
2007
2009
12,0
14,3
13,5
4,0
3,0
4,1
Ipari növények
7,1
6,3
9,7
Zöldségek
6,7
6,9
7,2
Gyümölcsök
5,5
8,1
5,0
Egyéb növénytermesztés
2,1
4,7
4,1
Vágóállat állomány
37,8
31,2
33,0
Tehéntej
20,1
18,1
16,5
Tyúktojás
4,1
5,1
6,4
Egyéb állattenyésztés
0,6
0,3
0,6
Forrás: Mezőgazdaság 2010-ben, KSH
Információ 2011/december
ezen belül az egyéni gazdaságokban 1,4%-kal csökkent. A mező-gazdasági árutermelés folyó áron közel 7%-kal nőtt, de változatlan áron az előző évhez képest 0,5%-kal csökkent, míg az egyéni gazdaságokban (0,2%-os) növekedés következett be. A folyó áron számolt növénytermesztés 45,7 milliárd zł szintet ért el és 9,6%-kal haladta meg az előző évit, míg az állattenyésztés 39,6 milliárd zł értéke 4,0%-kal volt magasabb. Az árutermelés a globális termelés 70,7%-át tette ki, míg részesedése a globális termelésben az előző évvel összevetve 0,2 ponttal nőtt. A mezőgazdasági árutermelés szerkezetében 1,2 ponttal növekedett a növénytermesztés részaránya, miközben az állattenyésztés részesedése 1,4 ponttal csökkent. A növényi és állati eredetű termelési indexek nagy ingadozásait az egyes években főként a változó időjárási körülmények okozzák, melyek befolyásolják a hozamokat és a betakarítás szintjét, következésképpen korlátozzák a takarmánykészleteket és növelik azok árait, ami visszatükröződik az állattenyésztés szintjén. Egy nagyon jó 2009-es betakarítás után a gabonatermés 2010-ben 8,4%kal volt alacsonyabb, mint 2009-ben, de 2,4%-kal magasabb, mint a 20052009-es évek átlaga. A termés csökkenése elsősorban az alacsonyabb terméshozamoknak és a vetésterület kismértékű csökkenésének következménye. A kedvezőtlen időjárás miatt a betakarított gabona
5
minősége sokkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A hazai gabonapiac – ahogy az európai és globális gabonapiacok is - a kereslet nyomása alá került. Számos, elsősorban külső tényező összjátéka folytán (spekulációs tevékenység, gyenge termés, Oroszországba irányuló export korlátozása) a legtöbb gabonaféle árai gyors növekedésbe kezdtek. A gabonaárak növekedése 2010 második felében – a 2011es vetésekkel és betakarításokkal kapcsolatos kedvező információk hatására - elvesztette lendületét. A 2011-es betakarításokat követően megkezdődött a gabonaárak szezonális csökkenése. Ez azonban nem olyan mély, mint a korábbi években, így a gabonaárak továbbra is viszonylag magas szinten tartják magukat. Annak ellenére, hogy a takarmányárak emelkedése következtében romlott a gazdasági jövedelmezősége, 2010-ben növekedett a baromfihús termelése és jelentősen növekedett annak exportja, amely a termelés fő hajtóerejévé vált. A termelés - a sertéseknél elsősorban a takarmány árának növekedésével összefüggő - romló gazdasági feltételei az állomány és a koncentrált takarmányok iránti kereslet csökkenését okozták.
Növénytermesztés 2010-ben az összes vetésterület 10,6 millió hektár volt, ami (közel 10%kal) alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az előző évhez viszonyítva nőtt a zab (1% körüli), a hüvelye-
Az egyes növénykultúrák vetésterületeinek összetétele 2000-ben, 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben (%-ban) 2000
2008
2009
2010
0,4
0,2
0,2
0,4
Száraz hüvelyesek
10,1
4,7
4,4
3,7
Burgonya
71,0
73,9
73,9
72,4
Cukorrépa
2,7
1,6
1,7
2,0
Összes Gabonafélék
Repce és fehér répa
3,5
6,6
7,0
9,3
Takarmánynövények
8,5
8,0
8,0
5,5
Egyéb Ezen belül a szabadföldi zöldségek
3,8 2,0
3,8 2,0
3,5 1,8
5,3 1,3
Forrás: KSH, Mezőgazdaság 2010-ben
sek (0,5%), a cukorrépa (0,2%) és az olajos magvak (1,9%) vetésterülete. A gabonafélék (az alapvető gabonafélék és gabona keverékek, a kukorica, a hajdina, a köles és egyéb gabonafélék valamint a takarmánynövények) összes vetésterülete megfelelően 2,8% és 2,5%-kal csökkent. A gabonafélékkel beültetett teljes terület mintegy 8,48 millió hektár volt, ami a piaci árhelyzet visszatükröződése. A kedvezőtlen árviszonyok eredményeként – a gabonaféléket, különösen az őszi búzát kiszorította a repce. Ennek eredményeképpen jelentősen csökkent az őszi vetésűek (5,3%), de megnövekedett tavaszi gabonafélék (4,7%) területe. A legnagyobb mértékben nőtt a kukorica (9,0%), a zab és keverékei (3,6%) valamint a búza (2,6%) vetésterülete. Elsősorban a tritikálé művelési területe csökkent - 14,1%-kal. A 2010 közepétől tartósan magas gabonaárak fokozták a gabonatermelés iránti érdeklődést 2011-ben. A zord agrometeorológiai körülmények miatt a 2010 őszén megkésett szántóföldi munkák következtében az őszi vetésű növények területe valamivel kisebb, mint 2010-ben, de jelentősen nőtt a tavaszi gabonák vetésterülete. A 2010-ben lefolytatott Általános Mezőgazdasági Összeírás eredményei azt mutatják, hogy 2002-höz képest jelentősen csökkent a művelési területe a: ·g abonaféléknek (vetőmag kukoricával együtt) 647 ezer hektárral, azaz 7,8 %-kal, a teljes vetésterülethez viszonyított arányuk egyidejű (4,6 százalékpontos) csökkenése mellett. A rozs termőterülete ebben az időszakban mintegy 497.000 hektárral, azaz 31,9 %-kal csökkent. · burgonyának mintegy 416 ezer hektárral, azaz 51,8 %-kal, részesedése a teljes vetésterületből 3,8 százalékponttal. Nőtt azonban a művelési területe az: · ipari növényeknek - 41.500 hektárral (részesedése a vetésterületekből 4,1 százalékponttal),
6
· t akarmánynövényeknek a csalamádé kukoricával együtt - mintegy 338 000 hektárral, azaz 60,1 %-kal (részesedésük 3,3 %-kal) · egyéb növényi kultúráké - körülbelül 115 ezer ha-ral, azaz 37,9 %-kal. A 2002-ben végzett Általános Mezőgazdasági Összeírás eredményeihez képest a 2010-es Összeírás is a vetési területek jelentős csökkenését mutatta ki - a tavaszi búza esetében mintegy 193 000 hektárral (42,6 %), a cukorrépánál 97 ezer hektárral, azaz 31,9 %-kal, a zöldségféléknél 32 ezer hektárral (18,6 %). Míg növekedett a tritikálé - mintegy 386 000 ha (40,9%), a csalamádé kukorica mintegy 191 000 hektár, azaz 97,3%, a repce és fehérrépa - mintegy 507 000 ha (115,5%) és a takarmánynövények - 338 000 ha, azaz 60,1% teljes vetési területe.
A piac és a gabona feldolgozás A gabonatermés 2010-ben 8,4%-kal volt alacsonyabb, mint 2009-ben. A gabonafélék kisebb vetési területe 2010-ben és a növények növekedésének nem túl kedvező agrometeorológiai körülmények (a túlzott esőzések és a földművelési technikák kivitelezését megnehezítő, tartósan megmaradó belvizek a szántóföldeken) bizonyos területeken csökkentették a gabona terméshozamát, csökkentve ezzel együtt a termést. Az időjárási viszonyok különösen kedvezőtlenek voltak a kukoricaművelés számára, ennek ellenére nem következett be terméscsökkenés. A termelés legnagyobb visszaesését a tipikus takarmánygabonák - tritikálé, árpa és rozs – esetében regisztrálták. A gabonafélék betakarított mennyisége (beleértve a kukoricát, a hajdinát és a kölest) elérte a 27 millió tonnát, ami alacsonyabb volt, mint 2009-ben, de 2,5 %-kal magasabb, mint a 2005-2009. évek átlaga. A nemzeti gabonakészletek 2010ben összesen 27,3 millió tonnát tettek ki és 8,4%-kal voltak alacsonyabbak az előző évinél, de 2,4%-
Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály
kal magasabbak, mint a 2005 és 2009 közötti évek átlaga. A csökkenés az előző évinél gyengébb gabona terméshozamok és a csökkenő vetésterület eredménye. A kukorica kivételével valamennyi gabonaféle termése csökkent. A legnagyobb visszaesés a takarmánygabonákat (tritikálé, árpa és rozs) jellemezte. A kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében romlottak a gabona minőségi paraméterei. A csökkenést részben ellensúlyozta a jelentős tartalék készlet. Csökkent a legtöbb gabonaféle, ezen belül leginkább a rozs és tritikálé nemzeti készlete (kb. 8-9 %). A gabonapiac Lengyelországban és világszerte a kereslet nyomása alá került, amit az Európai Bizottság piacstabilizáló tevékenysége mérsékel. A gabona iránti belföldi kereslet évek óta 26 millió és a 2004es rekord szintű 28 millió tonna között ingadozik. Az egyes gazdasági években a belső fogyasztási szint változásait okozó főbb tényezők a sertésállomány ciklikus ingadozásai és a növekvő baromfitermelés. A gabonafélék fogyasztása, amely a legutóbbi időkig változatlan volt, enyhén csökkenő tendenciát mutat. Ugyanakkor a gabona ipari felhasználása folyamatosan növekszik, bár részesedése a teljes gabona gazdálkodásban még mindig ala-
csony. A vetőmag gabona felhasználása állandó szinten marad. A hazai fogyasztás szerkezetében meghatározó szerepe van a takarmányozásnak. Átlagosan évente 16-18 millió tonna gabona kerül takarmány célú felhasználásra, ezen belül 10,5-11,1 millió tonna sertés-, 3,0-3,5 millió tonna baromfi takarmányozásra. Az utóbbi években a búza és a rozs takarmány célú felhasználásának csökkenő tendenciája figyelhető meg a kukorica és a tritikálé javára. 2005 óta a gabona fogyasztási célú felhasználása folyamatosan csökken, jelenleg alig több mint 5 millió tonna. A fogyasztás csökkenése elsősorban az étkezési szokások változásainak és a csökkenő népességnek köszönhető. Tízegynéhány éve tapasztalható a gabona sör- és szeszipari célú felhasználásának fokozatos emelkedése. A bio-üzemanyag piac előre látható fejlődésével összefüggésben várhatóan fennmarad a gabona ipari felhasználásának növekvő tendenciája és növekvő részesedése a hazai fogyasztásban.
Gabona feldolgozás A gabonafélék malomipari feldolgozása 2010-ben mintegy 10%-kal csökkent 2009-hez képest, ami a gabona élelmezési célú felhasználásának mintegy 61%-át öleli fel.
A gabonafélék mérlege a 2004/2005. és 2010/2011. években (millió tonna) 2007/08
2008/09
2009/10
2010/11
2011/12
Előrejelzés
Nyitókészlet
0,8
2,1
3,5
5,1
4,3
Művelési terület
8,2
8,5
8,5
8,4
7,7
Hozamok
3,27
3,23
3,50
3,24
3,41
Termés
27,0
27,6
29,7
27,2
26,2
Import
2,1
2,4
2,0
2,2
1,7 32,2
30,0
32,1
35,3
34,6
Belföldi felhasználás
Összesen
5,3
5,2
5,2
5,2
5,1
Ezen belül: fogyasztás - ipari felhasználás - takarmányozás
5,3 2,0 16,7
5,2 2,1 16,0
5,2 2,9 16,3
5,1 2,9 17,2
5,1 3,0 16,4
Export
1,0
2,4
2,7
2,0
1,9
Zárókészletek
2,2
3,5
5,1
4,3
2,9
Forrás: IERGiŻ* - Gabonapiac 2011-ben *Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Intézet (AÉGI)
Információ 2011/december
7
Annak ellenére, hogy a malomipari felhasználás szintje 2009-hez viszonyítva csökkent, hasonló volt, mint 2008-ban. A búzaliszt ipari termelése 2010-ben 10%-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben, de nőtt a rozsliszt termelése a megelőző időszakhoz képest (7%-kal). 2010-ben a száraztészta előállítása 10%-kal nőtt. Jól fejlődik a tartós cukrászipari sütemények (2%-os növekedés az előző évhez képest) és a gabonafélék puffasztásával vagy pirításával előállított kész élelmiszerek termelése. 2010-ben 18%-kal csökkent a darafélék előállítása, a gabonapelyhek termelésének (20 %-os) növekedése mellett. 2010-ben emelkedett a vállalkozások beruházási aktivitása az elsődleges és másodlagos gabona feldolgozásban. A legkevésbé növekedtek a beruházások a takarmány ágazatban, amely aktívan invesztált a korábbi években. Jelentős javulás következett be a malomipar gazdasági-pénzügyi eredményeiben. A malomipar nettó nyereségessége több év óta először haladta meg az élelmiszeripari átlagot.
Európai Unióban. Az Európai Unió cukorpiaci reformjának egyik eredménye a répacukor termelésének csökkentése. A 2009/2010-es gazdasági évtől Lengyelország cukortermelési kvótája 1 405 608,1 tonna. A cukorrépa termesztési területe a 2005-ös (reform előtti) 286 000 hektárról 192 ezer hektárra csökkent 2010-ben.A cukorrépa-termelők a beszállított alapanyagokért garantált cukorrépa minimál-árat kapnak, melynek összege a 2009/2010-es gazdasági évtől 26,29 euró/t (az EU előírásaival összhangban). A cukorpiacra vonatkozó jelenlegi uniós szabályok a 2014/2015-ös gazdasági évvel bezárólag maradnak hatályban. Annak ellenére, hogy a cukorpiaci reform és a növekvő termelési költségek eredményeként csökkent a cukorrépa termelés jövedelmezősége, a cukorrépa termesztését ma is nyereségesnek tekintik. A 2010/2011-es cukoripari kampányidőszakban 18 cukorgyár dolgozott, az üzemi szintű cukortermelés és a munka termelékenységének jelentős növekedése mellett. Az összcukortermelés elérte a 1 465 700 tonnát. A cukorgyárak a (38 200) termelőtől. 9,96 millió tonna cukorrépát vásároltak fel, azaz
A cukorpiac Lengyelország jelentős (a harmadik legnagyobb) cukorgyártó az
mintegy 8%-kal kevesebbet, mint az előző szezonban. A begyűjtött alapanyagból 1,433 millió tonna cukrot állítottak elő. A cukorrépát 192 ezer hektárról gyűjtötték be, 509 dt/ha átlagos terméshozam és 14.29 % átlagosan cukorhozam mellett. A cukorszezon átlagos hossza 102 nap, az ültetvények átlagos mérete 2010-ben 5,1 hektár volt. A cukorfogyasztás Lengyelországban az elmúlt években kb. 1 600 ezer tonna, azonban jelentősen változik az összetétele. Folyamatosan csökken a háztartások cukorfogyasztása (kb. 15,6 kg/fő), míg növekszik cukrot tartalmazó élelmiszerek exportja. A 2010/2011-es gazdasági évtől a lengyelországi cukorpiacon négy gyártó osztozik: a Nemzeti Cukoripari Részvénytársaság – a piac 39,1%-a, a Pfeifer&Langen Lengyelország Rt és a Pfeifer&Langen Glinojeck Rt - 26,5%, a Südzucker Lengyelország Kft. - 25,0% és a Nordzucker Lengyelország Rt 9,4%. A cukoripar szerkezetátalakítás pozitív hatása, hogy javult a munkaidő és a tőke kihasználásának hatékonysága. 2010-ben a cukoriparban foglalkoztatottak száma mintegy
Gyümölcstermesztés Lengyelországban (ezer tonna) 2001-2008 időszak átlaga
2009
Összes gyümölcs betakarítás
3.116,2
Fán termő gyümölcsök
2.635,7
Ezen belül: alma
Megnevezés
2010
2011 2 Becslés
3.646,2
2.738,0
3.103,0
2.212,0
1
2010 2001-2008=100
2009=100
3.060,0
87,9
75,1
2.645,0
83,9
71,3
2.225,2
2.626,3
1.859,0
2.300,0
83,5
70,8
körte
69,5
83,0
58,0
60,0
83,5
70,0
szilva
103,6
120,7
91,0
77,0
87,8
75,4
meggy
173,7
189,2
143,0
150,0
82,3
75,6
39,4
50,6
35,0
35,0
88,8
69,2
Bogyós cserjék és ültetvények
cseresznye
480,5
543,2
526,0
415,0
109,5
96,8
Ezen belül: eper
183,2
198,9
177,0
160,0
96,6
89,0
málna
55,7
81,8
88,0
82,0
158,0
107,6
ribizli
154,0
196,5
191,0
110,0
124,0
97,2
egres
19,3
15,8
15,0
10,0
77,7
94,9
4,6
11,0
14,0
14,0
304,4
127,3
termesztett áfonya
Forrás: AÉGI Piacelemzés 1 ) a KSH 2010. december 17-i eredmény-becslése, 2) AÉGI előrejelzése
8
Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály
13%-kal csökkent, míg a munka technikai hatékonysága alkalmazottanként 350 tonna cukorra növekedett.
Gyümölcs-és zöldségpiac 2010-ben a gyümölcstermés Lengyelországban az előző évinél 25%kal, a sokéves átlagnál 12%-kal volt alacsonyabb (lásd a táblázatot), mennyisége elérte a 2,7 millió tonnát. Az alma-betakarítás összesen 1,86 millió tonna volt az előző évi több mint 2,6 millió tonnával szemben (közel 30 %-os csökkenés). Alacsonyabb volt a betakarított mennyiség a bogyós-cserjés gyümölcsök esetében is, a legnagyobb visszaesés - 11 %-os - az eper esetében volt megfigyelhető. A legtöbb gyümölcsfaj beszerzési ára magasabb volt, mint 2009-ben. Az étkezési alma átlagára a 2010/11-es szezonban kétszerese volt, mint az előző szezonban. A 2011-es gyümölcs szüret Lengyelországban várhatóan magasabb lesz, mint az előző évben, mennyisége mintegy 3 millió tonnára tehető, az ország különböző régióinak nagyon eltérő téli-tavaszi időszaki vegetációs feltételei (pl. a Wielkopolskie és Kujawsko-pomorskie vajdaságok súlyos fagykárai és az időszakos szárazság) ellenére. Nagyobb lesz a termés almából és körtéből, vala-
mivel több cseresznyéből, de kevesebb lesz a szilva, az eper, a málna, az egres és a ribizli, különösen a fekete ribizli. A szamócaültetvények egy részén fagykárok figyelhetők meg, a gyümölcs-betakarítási szezon jelentősen lerövidült a nem elégséges talajnedvesség következtében. A 2011 nyári erős esőzések miatt a meggy és a cseresznye az ország sok részén kicsattant, ezért minőségük gyengébb lett. A szabadföldi zöldségek termelése 2010-ben 4,25 millió tonnára, az előző évihez viszonyítva 12%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben a hagyma, a káposzta, a sárgarépa és a karfiol termelése csökkent. A fedett termesztésű zöldségek mennyisége 4%-kal, 760 ezer tonnára csökkent. A gombatermesztés valamelyest növekedett (225 ezer tonna). Az alacsonyabb zöldség-gyümölcs termés elsődleges okai 2010-ben a nagyon kedvezőtlen időjárási körülmények, valamint az árvíz és belvíz sújtotta vetésterületek voltak, ami szintén hozzájárult a zöldségek minőségének csökkenéséhez. 2011-ben a szabadföldi zöldségek vetésterülete közel 5%-kal emelkedett. A szabadföldi zöldségtermelés várhatóan közel 13%-kal lesz magasabb és eléri a 4,8 millió tonnát. A legnagyobb mértékben (30%-kal) növekszik
a hagyma, közel 15%-kal a karfiol és a káposzta, 12,6%-kal a répa és mintegy 4%-kal a többi zöldségfajta termése. A hajtatásos zöldségtermesztés a vetésterület enyhe növekedése ellenére közel 6%-kal ezen belül az uborka 9%-kal, a paradicsom 3%-kal - 715 000 tonnára csökken. A hajtatásos zöldségtermesztés csökkenéséhez hozzájárulhat az a jelentős válság, amelyre 2011 tavaszán került sor, miután nyilvánosságra került az információ, mi szerint a Németországban előfordult, az EHEC baktérium veszélyes törzse okozta ételmérgezési járvány állítólagos forrásai a friss zöldségek. Az átmeneti keresletcsökkenés következtében az akkor piacon lévő zöldségek termelői jelentős veszteségeket szenvedtek. 2010-ben a zöldség-gyümölcs ágazat vállalatainak pénzügyi helyzete nagyon jó volt, bár - az előző évivel összehasonlítva - az elért pénzügyi eredményeik kissé csökkentek. Az adózás előtti és a nettó nyereség aránya megfelelően 4,2% ill. 3,2% volt (2009-ben 5,7 és 4,9%). Az üzemi árrés a bevétel 10,4%-át, míg a felhalmozás annak 7,5%-át tette ki. Nagyobb volt a vállalkozások pénzügyi helyzetének sokszínűsége 2010-ben – a vállalatok közel 78%a jelentett be nettó nyereséget, míg
A zöldségtermesztés Lengyelországban (ezer tonna) 2001-2008 időszak átlaga
2009
Zöldség termés összesen
5 306,0
5 600,6
4 952,0
5 515,0
Szabadföldi zöldségek
4 636,1
4 809,7
4 250,0
ezen belül: káposzta
1 317,7
1 275,9
1 090,0
karfiol
210,8
225,3
200,0
hagyma
679,4
707,8
583,0
Megnevezés
1
2010
2011 2 Előrejelzés
2010 2001-2008=100 2009=100 93,3
88,4
4 800,0
91,7
88,4
1 250,0
82,7
85,4
230,0
94,9
88,8
755,0
85,8
82,4
sárgarépa
861,7
913,3
815,0
850,0
94,6
89,2
cukorrépa
357,7
350,7
324,0
365,0
90,6
92,4
uborka
280,0
256,4
247,0
260,0
88,2
96,3
paradicsom
244,4
265,3
250,0
260,0
102,3
94,2
Hajtatott zöldségek
670,0
790,9
760,0
715,0
113,4
96,1
ezen belül: paradicsom
375,1
443,9
428,0
415,0
114,1
96,4
uborka
200,7
224,2
215,0
195,0
107,1
95,9
Forrás: AÉGI Piacelemzés 1 ) a KSH 2010. december 17-i eredmény-becslése, 2) AÉGI előrejelzése
Információ 2011/december
9
részesedésük az értékesítésből meghaladta a 75%-ot (2009-ben 80 illetve 83%). A hosszú termelési-értékesítési ciklus és a forgótőke finanszírozásában a kölcsönök nagy aránya következtében az iparág likviditása viszonylag alacsony. Hosszú évek óta mégis biztonságos szinten van, ami lehetővé teszi a meglévő kötelezettségvállalások időben történő végrehajtását.
A gyümölcs- és zöldségpiac szervezettségi állapota Lengyelországban A kertészeti ágazat uniós és hazai közpénzekből történő támogatásának alapvető feltétele, hogy a termelők csoportokba és szervezetekbe tömörüljenek. A termelői csoportok és szervezetek célja a kínálat, valamint a tagok termékei értékesítésének koncentrációja, a termelés-tervezés és a piaci igényekhez - úgy a mennyiség mint a minőség tekintetében - való alkalmazkodás, a termelési költségek csökkentése, az árstabilitás előmozdítása, a környezetbarát termelési módszerek és technológiák, szennyvíz és hulladékkezelés népszerűsítése. Ezekre a tevékenységekre a csoportok és szervezetek különböző típusú pénzügyi támogatást kaphatnak. A termelői csoportok és szervezetek elsősorban a kertészeti termelésre szakosodott területeken alakulnak, vagyis Mazóvia (főleg a l ma , gomba , zöld ségek), Kujawsko-pomorskie (paradicsom), Wielkopolskie (zöldségek, gombák) és Lubelskie (bogyós gyümölcsök, alma) vajdaságokban. A csoportok és szervezetek által elhelyezett termékek piaci értéke a hazai kertésze-
ti termelés körülbelül 15%-át teszik ki. A kertészeti piac átlagos szervezettségi foka az EU országaiban 35% körüli. Lengyelországban 2011. augusztusában 194 zöldség- és gyümölcstermelői csoport, valamint 45 szervezet volt bejegyezve.
A húspiac A sertés-, marha- és baromfihús előállítása meleg vágási súlyban számítva 2010-ben 3,6 millió tonnát tett ki és körülbelül 8%-kal volt nagyobb, mint az előző évben, elsősorban a baromfitartás - mintegy 10%-os - és a sertéstartás - mintegy 9%-os – növekménye következtében. A magas gabona- és takarmányárak eredményeként 2010 második felétől romlik az állattenyésztés jövedelmezősége. Az AÉGI-ÁKI (Állami Kutató Intézet) 2011-re vonatkozó előrejelzése az állatállomány három fő típusának megközelítőleg 2%-os növekedését prognosztizálja, meleg vágási súlyban. A sertés előállítása a 2010-eshez hasonló szinten alakul (1,8 millió tonna). A marhahús-termelés 4%-kal, míg a baromfié 5%-kal (1,4 millió tonna) lesz nagyobb. 2010-ben javult a marhahús termelésének nyereségessége, ahol a megnövekedett termelés az export jelentős növekedését, a kereslet és a felvásárlási árak emelkedését, következésképpen az állattartás jövedelmezőségének javulását tette lehetővé. 2010-ben a világ sertéshús termelése 3%-kal volt magasabb, mint 2009-ben. Az ilyen mértékű növekedés meghatározó oka Kína volt, ahol a kereslet növekedése és az sertéstartási támogatás kormány-
Termelés és nemzetközi kereskedelem a húspiacokon 2010-ben (ezer tonna) termelés sertéshús marhahús
1 863
export* 446
import*
Forgalom mérlege
585
-139
390
340
22
318
baromfi
1 374
444
82
362
ÖSSZESEN
3 627
1 230
689
541
* Az export és az import húsegyenértékben Forrás: Húspiac. Állapot és kilátások, 2011. május, AÉGI publikáció
programja járult hozzá a termelés 4,4%-os növekedéséhez. Az EU-ban a sertéshús termelése 4%-kal haladta meg a 2009. évit, de ez a növekedés az EU-15 országaiban következett be. Az USA-ban a sertéstermelés 2010-ben 2%-kal csökkent. Az USA előrejelzései szerint 2011-ben a sertéshús termelése Kínában további 3%-kal nő, az Egyesült Államokban pedig a 2010-es év szintjén alakul. Közép-Kelet Európa országaiban, így Lengyelországban is a termelés csökkenése várható. Lengyelország nemzetközi húskereskedelmi egyenlege egyértelműen pozitív, amely 2010-ben 541.000 tonna szinten alakult, így 2009-hez képest - amikor az 273 000 tonna volt - megduplázódott. Az összes húsfogyasztás 2010-ben 74,6 kg/fő szinten alakult. A legnagyobb részesedéssel a sertéshús (42,4 kg/fő), ezt követően a baromfihús (25 kg/fő) fogyasztása rendelkezett, a legalacsonyabb a marhahúsfogyasztás volt (3 kg/ fő). 2009-hez képest a baromfihús fogyasztása 1 kg/fővel nőtt, nem számottevő mértékben, 0,2 kg/fővel csökkent a sertéshús, míg 0,6 kg/ fővel a marhahús fogyasztása.
A sertésállomány és sertéshús termelés A sertéstartás javuló gazdasági feltételeinek következtében 2010-ben a sertésállomány növekedése volt megfigyelhető. 2010 júliusában számuk 14,9 millió darab volt, azaz 0,6 millió darabbal (4,2%-kal) több, mint az előző év azonos időszakban. Az élősertés felvásárlási árának csökkenése és az emelkedő gabonaárak eredményeként 2010 második felében romlottak a tartási körülmények. 2011. március végén a KSH adatai szerint a sertésállomány 13,1 millió darab volt, ami 865 ezer darabos (6,3%-os) csökkenést jelent 2010. márciusához képest, amikor az állomány közel 14 millió darabot számlált. A populáció változásainak eredményeként a sertéshús termelése is
10
ingadozott. 2009-ben a termelés 1 717 ezer tonnát tett ki, és 220 ezer tonnával (11%-kal) volt kevesebb, mint az előző évben. 2010-ben részlegesen helyreállt a sertéshús termelés. A nem végleges adatok szerint 2010-ben a termelés elérte az 1 863 ezer tonnát, 146 ezer tonnával (8%kal) nőtt 2009-hez (1 717 ezer tonna) képest. Az Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Intézet előrejelzései arra utalnak, hogy a sertéshús termelése 2011-ben az előző évinél 0,2%-kal alacsonyabb, 1 860 ezer tonna szinten alakulhat. A 2010-es betakarítástól a sertéstartás - különösen 2011. első negyedévében - kevésbé nyereséges. A sertés árai fokozatosan csökkentek, míg a gabona és az ipari takarmányok árai emelkedtek. Ennek következtében - amit a KSH által végzett állomány-összeírás is kimutatott, a sertésállomány 2011. júliusában 13,5 millió darab volt, ami 9,1%-kal, azaz 1.357 ezer darabbal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, ezen belül a vemhes kocáké 14,6%-kal, míg a malacoké 13,1%-kal csökkent. 2009-ben a sertések felvásárlási ára 4,59 zł/kg volt, ami 52 grosz/ kg-mal (12,8%-kal) volt magasabb a 2008-as (4,07 zł/kg) és 1,07 zł/kgmal (30,4%-kal) a 2007-es (3,52 zł/ kg) árakhoz képest. 2010-ben az ár 2009-hez viszonyítva 63 grosz-szal (13,7%-kal) 3,96 zł szintre csökkent. 2011 júliusában az élősertés átlagos felvásárlási ára 4,72 zł/ kg szinten alakult és 37 gr/kg-mal (8,5%-kal) volt magasabb, mint 2010 júliusában. 2011. harmadik negyedévében a hízósertés ára 4,80 zł/kg volt, 11%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Az AÉGI becslése szerint a a 2011. decemberi felvásárlási ár 15-18%-kal lehet magasabb, mint 2010. decemberében.
A szarvasmarha-állomány és a marhahús termelés A GUS adatai szerint 2010. decemberében a szarvasmarha állomány elérte a 5.559,5 ezer darabot és 30.700 darabbal (0,5%-kal) volt
Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály
kevesebb, mint az előző évben, míg az állomány 2010 júniusi méretével összehasonlítva 164.500 darabbal (2,9%) volt alacsonyabb. 2009. decemberéhez képest 42.700 darabbal (1,6%-kal), 2.635,5 ezer darabra csökkent a szarvasmarha állomány, míg számuk a 2010. júniusi állapothoz viszonyítva 20.200 darabbal (0,8%-kal) csökkent. A teljes szarvasmarha-állomány enyhe csökkenése a kisebb tehénés borjúállomány következménye. Az 1-2 év közötti fiatal marhák egy évvel korábbinál nagyobb állománya a gazdák marhahús előállítás iránti folyamatos érdeklődését jelzi. A KSH tájékoztatása szerint növekszik az anyatehén-állomány, amely a gazdaságok egy részének az élőmarha előállítására vonatkozó döntése megerősítését jelzi. 2010 decemberében az anyatehén-állomány nagysága éves szinten 14,1%kal nőtt. 2011. első félévében az élőmarha termelés elérte a 376.000 tonnát, ez mintegy 9%-kal volt magasabb, mint az előző év ugyanezen időszakában. Az egész 2011. évi élőmarha termelés várhatóan 3,9%-kal lesz nagyobb, mint az előző évben. A marhahús előállításának növekedése 2010-ben Lengyelországban az export jelentős növekedését tette lehetővé, ami fokozta a beszerzési árakat és a gazdálkodás jövedelmezőségét. 2010-ben a szarvasmarha átlagos felvásárlási ára 4,56 zł/kg volt, ami 0,8%-kal volt magasabb, mint 2009-ben. A 2009-es év - amikor
az áremelkedés 12,2%-ot ért el az áremelkedés egy újabb éve volt a több éves stagnálás után, ami az emelkedő gabona- és takarmányárak ellenére javította a vágómarha tartásának jövedelmezőségét. 2011. első félévében a szarvasmarha átlagos felvásárlási ára 21%-kal volt magasabb, mint 2010. azonos időszakában. Az Európai Unióban várható árváltozások fényében az AÉGI prognózisa szerint 2011. második felében a szarvasmarha felvásárlási árak 30%kal magasabbak lehetnek, mint 2010. második félévében. Ez nagyszerű ösztönző a borjak tartására.
Húsfeldolgozás A 2010-es év fellendülés volt a vörös húsok feldolgozásában. A vágások száma 2009-hez képest 4,2%-kal, míg a húskészítmények előállítása 16,5%-kal nőtt. A sertések ipari vágása 11,3%-kal, míg az ipari cégeknél 2%-kal volt magasabb. Figyelembe véve a sertéshús termelés iránti konjunktúra 2010 ősze óta bekövetkezett visszaesését, valamint a kis-és középvállalkozások termelésének eddigi változásait, a becslések szerint az ipari vágások 2011-ben hasonlóan vagy valamivel (1-2%-kal) alacsonyabb szinten alakulnak, mint 2010-ben. Folytatódik azonban a szarvasmarha ipari vágásainak és a húsipari termékek minden fő típusa termelésének emelkedő tendenciája. A húsipar által elért pénzügyi eredmények 2010-ben jók és biztonságosak voltak. 2009-hez képest nőtt a nettó jövedelem (505-ről 1029 millió
Vágóállatok húsának feldolgozása (ezer tonna) Megnevezés Állatok ipari vágása ebből: - sertés - szarvasmarha és borjú A húsipar termelése levágott állatok - sertés - szarvasmarha és borjú Készítmények gyártása Nagy-és közepes méretű vállalatok termelése ebből: - sertés vágások - húskészítmények előállítása Forrás – AÉGI Húspiac, 2011
2011
2007
2008
2009
2010
előrejelzés
2 221,8 1 859,0 350,6
2 000,4 1 822,6 367,8
1 859,5 1 453,0 383,9
2.023,0 1 617,9 390,1
2.020,0 1.610,0 405,0
1.451,5 1.221,4 229,3 1 134,9
1.214,5 1.019,7 194,1 1 116,0
1.101,0 909,3 187,6 1.026,2
1.148,0 923,8 218,7 1 168,0
1.136,0 910,0 225,0 1.200,0
953,1 754,9
873,6 708,7
814,6 623,5
844,9 684,2
835,0 720,0
Információ 2011/december
11
zł-ra), növekedett a saját tőke (5,8ról 6,1 milliárd zł-ra), növekedett a saját működő tőke (0,7-ről 0,8 milliárd zł-ra). 2011. első félévében elérte a vállalatok 71%-a ért el nyereségét, részesedésük a forgalomból 84% volt. Az elért pénzügyi eredmények biztosítják a biztonságos likviditás és a nem túl magas hosszú lejáratú adósság fenntartását. 2011-ben a vállalatok tovább növelik a forgalomban lévő saját források értékét. A teljes ágazat pénzügyi helyzete 2011-ben nem veszélyezteti a tevékenység folytatását és fejlesztését, míg a vállalatok többségénél a profitszerzés érdekében a kapacitás növelésére utal.
dett. A baromfihús teljes kínálata 1 456 ezer tonna volt, vagyis 10,5%kal több, mint az előző évben. Hazai fogyasztásra 1012 tonna maradt, vagyis 3,7%-kal több, mint egy évvel korábban. Az export részesedése a baromfihús termelésből 32%-ra nőtt, míg ez az arány 2009-ben 27% volt. A baromfitenyésztés növekedése 2010 mindkét félévében egyenletes volt, míg az export növekedése szignifikánsan magasabb volt az első félévben. 2010-ben 3,5%-kal csökkent a takarmányok átlagára (1,13-ról 1,09 zł/kg), de ez nem javította a jövedelmezőséget. Az állattartás nyereségességét meghatározó élőállat/ takarmány ár-reláció romlott, melynek oka az élőbaromfi felvásárlási árának visszaesése volt. A csirkékért átlagosan 3,18 zł/kg árat fizettek, tehát 5,1%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az élőállat/takarmány ár-reláció csökkenése 2010ben nem okozott jelentős romlást a gazdálkodás rentabilitásában, amely
Baromfipiac 2010-ben a baromfihús-termelés összesen 1,4 millió tonna volt és 10%-kal haladta meg a 2009. évit. A behozatal 19%-kal, mintegy 82 ezer tonnára, míg az export 30%kal, 444.000 tonna szintre emelke-
Termelés bázisáron Nettó nyereség Saját tőke Forg. lévő saját forrás Hosszú lejáratú hitelek Befektetések
2009
2010
2010 = 100
28 578
27 523
96,3
505
1 029
203,8
5 804
6 153
106,0
691
834
120,7
1 521
1451
95,4
610
769
126,0
Forrás: AÉGI – Húspiac 2011
Baromfihús mérleg (ezer tonna) Időszak 2008 2009 2010 2011-előrejelzés
Termelés 1165 1248 1374 1470
Import 68 69 82 85
Kínálat
Export
1233 1317 1456 1555
295 341 444 500
Hazai fogyasztás 938 976 1012 1055
Forrás: AÉGI – ÁKI Baromfi- és tojáspiac 2010
A baromfihús és egyes kiválasztott készítmények ipari termelése (ezer tonna) Év
Konzervek
Hús készítmények
104,5
33,1
38,5
103,7
34,8
43,3
1550
104,0
36,0
46,0
1640
104,5
37,5
48,5
Baromfihús
Felvágottak
2008
1413
2009
1426
2010 2011-előrejelzés
Forrás: AÉGI - Baromfi piac 2011-ben
A 2008-2010-es évek során a brojler típusú csirkék és a pulykák éves felvásárlási árai változóak voltak. A legmagasabb éves árakat mindkét esetben 2009-ben jegyezték. A csirkék vételára ekkor 3,33 zł/kg volt, míg a pulykáé 4,82 zł/kg. 2011 júliusában a csirkék felvásárlási ára elérte a 3,62 zł/kg szintet, míg a pulyka esetében ez 6,01 zł/kg volt. Ez 28 gr/kg (8,4%), illetve 1,40 zł/kg (30,4%) volt magasabb, mint 2010. júliusában. 2010-ben a baromfihús - más állati fehérje forrással szemben – olcsóbb lett. Átlagos kiskereskedelmi ára 4%-kal volt alacsonyabb, mint 2009-ben.
Feldolgozóipar
A húsipar pénzügyi helyzete (millió zł) Megnevezés
továbbra is a termelés magas jövedelmezőségét biztosítja. A brojler csirkék átlagára 2010-ben 4,6%-kal volt magasabb, mint az előző évben, mely a baromfitenyésztőknek az állattenyésztés fejlesztése iránti nem lanyhuló érdeklődését mutatja.
A baromfihús ipari termelése 2010ben 8,7%-kal emelkedett. Ezen növekedés dinamikája több mint kétszerese volt a jó 2008. évben. 2010. egyes hónapjaiban a baromfihús ipari termelése erős ingadozásokat mutatott. A csirkehús részesedése a baromfihús termelés szerkezetében közel 75%-ot ért el. A feldolgozott baromfi termékek főbb típusainak előállítása (felvágottak, konzerv- és húskészítmények) 2010-ben 2,3%-kal emelkedett. A baromfi-feldolgozó vállalatok 2011ben várhatóan 1 640 ezer tonna húst állítanak elő, vagyis mintegy 6%-kal többet, mint 2010-ben. A húskészítmények mennyisége az előző évinél 2,4%-kal lesz magasabb. A legnagyobb növekedés az előrejelzések szerint a húskészítményeknél (5,4%), míg a legalacsonyabb a felvágottak esetében (0,5%) várható. A baromfi-ágazat átlagos pénzügyi eredményei 2010-ben nagyon jók voltak. Ez volt a baromfi cégek gazdasági állapota jelentős javulásá-
12
nak - 2009 utáni - második időszaka. Javult az adózás előtti és utáni nyereség. A bruttó nyereség-index 2009ben 1,84-ről 2,02-re emelkedett, a bruttó jövedelmezőségi mutató elérte a 1,75-öt, a legmagasabb volt a teljes öt éves időszak alatt. 2010-ben javult az amortizáció és a befektetési ráfordítások arányával mért átlagos beruházási szint.
A tojáspiac A tojástermelés Lengyelországban emelkedő tendenciát mutat. Az elmúlt 3 évben néhány százalékos éves növekedést regisztrálhatunk. A hazai tojástermelés 2009-ben (étkezési és keltetői együtt) összesen 10,9 milliárd darabot tett ki, ami 400 millió darabos (4%-os) növekedés a 2008-as 10,5 milliárd darabhoz képest. Növelése a hazai termelés tojás járt elsősorban növekedése éves kapacitása tojás 1 tojótyúk (4,1%), 226 tojást 2009-ben, ugyanakkor az éves átlagos növekedési regisztrált népesség tojótyúkok 39 600 db, azaz 0,1%. Az összes tojástermelés 2010-ben előzetes becslések szerint elérte a 630 ezer tonnát (11,2 milliárd darab) és 2,4%-kal (15 ezer tonnával) volt magasabb, mint az előző évben. Az étkezési tojás termelése 3,6%-kal (20 ezer tonnával) 575 ezer tonna (10,2 milliárd darab) szintre növekedett, de ez a növekedés elsősorban a tyúkok tojáshozama javulásának volt köszönhető, ami több mint 4%-kal nőtt, miközben a tojótyúkok állománya (körülbelül 48 millió darab) a 2009-es szinten stabilizálódott. A termelés növekedésének kedvezett a tojás és tojáskészítmények növekvő exportja. A tojástermelés szintjét 2011-ben 520 ezer tonnára becsülik, és ahogy az AÉGI is rámutatott, ez az árutermelés céljára szolgáló tojótyúkok alacsonyabb csibekeltetésének és a haszontyúkok tenyésztésére szánt keltetői tojások mennyisége csökkenésének következménye. Az EU jelentős tojástermelése és a tojás viszonylag magas ára Len-
Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály
gyelországban azt eredményezi, hogy a tojás import 2011-ben magasabb lehet, mint 2010-ben, míg az export várhatóan a 2010-es szinten stabilizálódik. 2010-ben megmaradt a tojás kiskereskedelmi árának 2007 közepén kezdődött erősen emelkedő tendenciája. Az előző évivel összehasonlítva a tojás árának átlagos emelkedése 5,4% volt, ami az összes élelmiszer árnövekedésének kétszerese. A 2007-2010 közötti időszakban (2006 év = 100) a tojás ára 34,5%-kal emelkedett, az összes élelmiszer árának 14,6%-os emelkedése mellett. 2011 első negyedévében a tojás kiskereskedelmi ára mégis csökkenő tendenciát mutatott és márciusban 4,8%-kal alacsonyabb volt, mint 2010 azonos időszakában. A tojásfogyasztás 2006-2008 között megfigyelt csökkenő tendenciája 2009-ben lefékeződött, amikor is elérte a 7,8 milliárd darabot (206 tojás/fő). 2010-ben az egy főre jutó tojásfogyasztás 208 darabra emelkedett, ami az előző évhez viszonyítva 1%-os (2 db-os) növekedés. A fő tényező, hogy ösztönzik a termelés exportált, ellenkező esetben a tojástermelés Lengyelországban kisebb lenne. Továbbá azt a magas szintű önellátásra termelés, amely 2010-ben elérte a 136%. Ez azt jelenti, hogy a termelési volumen meghaladja a 36%-a tojásfogyasztás az országban.
Tejpiac A tejtermelés a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb ága Lengyelországban. A KSH adatai szerint 2009-ben az értékesítésre szánt tejtermelés értéke elérte a 9,3 milliárd zł-t és a mezőgazdasági áruterme-
lés értékének több mint 16%-át adta. Az összes tejtermelés Lengyelországban 2010-ben elérte a 12,28 millió tonnát, ami 0,1%-kal volt alacsonyabb, mint 2009-ben. Folyamatosan javul viszont a tehenek tejhozama. 2010-ben a tejelő tehenek átlagos termelékenysége az országban 4 674 liter/db volt, amely 2009-hez képest 1,7%-os növekedést jelentett. A 2010 végére a fejőstehenek száma 2009 végéhez viszonyítva 2,2%-kal, 2 529 000 darabra csökkent, ami a lengyelországi tejtermelők száma csökkenésének eredménye. Növekszik azonban a használati-érték vizsgálata alá vett fejőstehenek száma - 2009 végére a fejőstehén állomány közel 24%-a lett értékelés alá vonva, átlagos tejhozamuk elérte a 6 980 kg-ot. Kereskedelmi célú tejtermeléssel körülbelül 185 ezer beszállító foglalkozik, közülük kb. 170 ezer nagybani beszállító és mintegy 15 ezer közvetlen szállító. Lengyelországban a tejkvóta-rendszer bevezetése óta a tejtermelők száma jelentősen csökkent, ami elsősorban a kisebb méretű fejőstehén állománnyal rendelkező gazdaságok e termelési tevékenységtől való elállásával van összefüggésben, amelyeknél a beruházási aktivitás gazdaságilag nem indokolt. Ebből a tejtermelési folyamat koncentrációja és specializációja következik, ami hozzájárul az egyes tejtermelő gazdaságok versenyképességének növeléséhez. Ezt a folyamatot további támogatások is segítik a gazdaságok korszerűsítésével kapcsolatos beruházási tevékenységek uniós forrásaiból. A mezőgazdasági üzemek szerkezetében beállt változásoknak és a nagyobb léptékű gazdaságok szá-
Tojás mérleg (ezer tonna) Megnevezés Összes termelés - ezen belül étkezési Étkezési tojás importja Étkezési tojás exportja Hazai fogyasztás Önellátás (%)
2008
2009
2010
2011
590 534 20 133 421 127
615 555 29 150 434 129
623 559 28 171 416 136
575 520 25 160 385 136
Forrás: AÉGI - a baromfi és a tojás piaca 2011
Információ 2011/december
ma növekedésének köszönhetően évről évre növekszik a tejtermelés piacképessége, minek következtében a nemzeti tejkvóta, amellyel Lengyelország a tejkvóta rendszer keretében rendelkezik, igen nagymértékben kihasznált. A 2009/2010es kvótaévben 9,11 milliárd kg tej került felvásárlásra, ezzel összefüggésben a nagybani szolgáltatók rendelkezésére álló kvóta kihasználtsága a 2010/2011-es kontingensév végén elérte a mintegy 95%-ot. Tejfelvásárlással a 2011. augusztusi állapotok szerint 290 felvásárló foglalkozott, köztük mintegy 200 tejfeldolgozást is folytatott. A felvásárlók száma fokozatosan csökken - a 2004/2005-ös kontingensévtől mintegy 18,5%-kal. A lengyel tejágazat az Európai Unió Közös Agrárpolitikája keretében a tej és tejtermékek közös piacszervezése alá tartozik. E szervezet alapfeladata a tej vagy a tejtermékek termelésének és értékesítésének korlátozása, ill. az árstabilizáció érdekében konkrét intézkedések meghozatalának lehetősége. A tejtermelés korlátozása az egyes tagállamok nemzeti tejkvótájának, annak a maximális tejmennyiségnek a meghatározását jelenti, amelyet az adott kvótaévben - azaz a naptári év április 1-jétől a következő év március 31-ig - forgalomba lehet hozni. Ezen mennyiség túllépése büntetővám tagállam általi megfizetésének kötelességével jár. A 2009/2010-es kvótaévben Lengyelország 9,76 milliárd kg nagyságú nemzeti kvótával rendelkezett, ezen belül 9,6 milliárd kg a nagykereskedelmi beszállításé és mintegy 160 millió kg a közvetlen
13
értékesítésé. Ezeket a mennyiségeket Lengyelország nem lépte túl. A jelenlegi, 2011/2012-es kvótaévben a nemzeti kvóta 1%-kal magasabb, vagyis kb. 9,86 milliárd kg lesz.
Feldolgozóipar 2010-ben a feldolgozott folyékony tej termelése 2 809,5 ezer tonnára, ezen belül az átadott (más tejüzemek részére további feldolgozás céljából eladott) tej 1.339 ezer tonnára nőtt. A legtöbb tejtermék termelése – a sűrített tej és tejföl (1800 tonna csökkenés), a tejpor (24.200 tonna), az érlelt és ömlesztett sajtok, a tejföl és a vaj kivételével - szintén növekedett. Évről évre dinamikusan növekszik viszont a joghurtok és más erjesztett tejitalok termelése. 2010-ben növekedése több mint 7%-os volt és elérte a 723.000 tonnát. Ezt a tendenciát támasztják alá a 2011. első félévi eredmények, ahol a joghurtok és más erjesztett tejitalok termelése további 5,7%-kal emelkedett. Ennek oka a növekvő belföldi kereslet és a fejlődő export. A tejfogyasztás - a tejtermékek előállítására szánt tejjel együtt (a vajkészítésre használt tej nélkül) - 190 liter/lakos szinten alakul. A tejtermékek fogyasztási struktúrájában stabilan szintű az érlelt- és lágysajtok, egyre nagyobb mértékű a tejitalok fogyasztása. A viszonylagos stabilitás időszaka után ismét megfigyelhető a vajfogyasztás csökkenése. 2010-ben kis mértékben romlott a tejfeldolgozó vállalatok pénzügyi helyzete. 2009-hez viszonyítva fokozódott az értékesítés, közel 2%-kal csökkent a foglalkoztatás, szerkezet-átalakítási folyamatok zajla-
A tejfeldolgozás gazdasági és pénzügyi eredményei Megnevezés
2008
2009
2010
Tejfeldolgozók száma Foglalkoztatás (fő) Értékesítés (milliárd zł) Nyereségességi ráta (%) - Bruttó - Nettó - Tőkefelhalmozás Folyó likviditás Beruházási ráta
224 35 818 20,9
214 35 574 20,9
205 34 870 23,1
1,08 0,58 3,29 1,47 1,30
3,85 3,36 6,19 1,49 1,03
2,68 2,21 4,86 1,51 1,34
Forrás - Tejpiaci - AÉGI
nak. Ennek ellenére visszaesésett a bruttó és nettó jövedelmezőség. Javult viszont a hagyományosan magas likviditás, és a folyó likviditási ráta 1,49-ről 1,51-re nőtt. Szintén növekedett a beruházási ráta, ami kedvezhet a tejipari ágazat tejkvóta megszüntetése utáni kiigazítási folyamatainak. A vállalkozások számának csökkenéséhez és méretük növekedéséhez, valamint a termelési szerkezet egyszerűsítéséhez, egyes termelőüzemek specializálódásához vezető szerkezetátalakítási folyamatok ellenére az iparági konszolidáció nem zajlott le kielégítő módon, legalábbis nem a – KAP* reformjaival együtt - liberalizálódó tejpiac szükségletei szerint. A tejértékesítésre jogosult szervezetek száma az egységes európai piacon a 2010. évi 316-ról 2011. szeptemberére 313-ra csökkent. A tejfelvásárló szervezetek száma a 2010. évi 279ről 2011. júliusára 274-re csökkent. * Közösségi Agrár Politika
A hal piaca A halak és tengeri gyümölcsök hazai piaci kínálata - valamivel meghaladva a 2009-es mennyiséget 2010-ben elérte a 507 ezer tonnát. A nemzeti halászat jelentős (17%-os) beszűkülését példásan ellensúlyozta a nyersanyag-import növekedése (5%), mely kis mértékben hatott az export az export volumenének csökkenésére (2%). A Balti-tengeri halászat 2010-ben 110 ezer tonnás fogása több mint 16%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A sprotni fogásai 30%-kal estek, a hazai piac számára gazdasági szempontból legfontosabb fajták mennyiségének - mint a hering és tőkehal - egyidejű növekedése mellett. A lehalászott mennyiségben bekövetkezett változásokra döntő befolyással volt a tőkehal halászatának rotációs rendszere és a hajók selejtezése következő ütemének megkezdése. A rendelkezésre álló halászati limit kihasználásának mértéke ismét csökkent és kb. 60% volt. A mélytengeri halászat hozama, ami (25%-kal)
14
alacsonyabb volt, mint 2009-ben, 61 ezer tonnára esett. Összességében a tengeri fogások 2010-ben mintegy 45 ezer tonnával voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Kedvezőtlenül alakult a hazai belvízi halászat helyzete. A kedvezőtlen időjárási viszonyok, a túlzott halpusztulás, az árvízi veszteségek és vízminőségi problémák, betegségek következtében az édesvízi halak termelése és halászata 48.400 tonnára csökkent. Az vízművelési ágazat részesedése a teljes édesvízi haltermelésből 1,1 százalékponttal, 66%-ra csökkent. A halgazdálkodás 2010. évi főbb adatainak rendszerszerű bemutatását ld. az alábbi táblázatban. A halak, halkészítmények és a tenger gyümölcseinek külkereskedelmi forgalma 2010-ben úgy az import mint az export esetében meghaladta az 1 milliárd eurót és az agrár-élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalmának egyik fontos árucsoportjává vált. A halak külkereskedelmi forgalmára a hazai fogások, következésképpen az ún. „kikötői” export jelentős csökkenése volt a legnagyobb hatással, melyet egyéb termékcsoportok exportja és a lazac világpiaci rekord ára ellensúlyozott. 2010-ben 58.800 tonna sprotni lett kifogva, azaz körülbelül 26 ezer tonnával kevesebb, mint egy évvel korábban. Egy újabb egymást követő évben nőtt heringfogás. A halászati fogások növekedését elsősorban a halászoknak felajánlott 10%-os áremelkedés következtében javuló jövedelmezőség és a tőkehal halászatából (az ún. hármas forgó következtében) kizárt hajók többi halfajok iránti fokozott érdeklődése befolyásolta. Az étkezési célú édesvízi halak halgazdaságok általi értékesítése 2010ben közel 9%-kal, azaz 34.200 tonna szintre csökkent, amelyből a hazai piacon 28.100 tonna, míg exportra 6.100 tonna kelt el. A hazai piac ellátása több mint 90 ezer tonna édes-
Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály
vízi hal importjával lett kiegészítve, amelyből 57.500 tonna volt a cápaharcsa. A halak, halkészítmények és tengeri gyümölcsök fogyasztási mérlege 2010-ben elérte a 13,26 kg-ot és körülbelül 1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Növekedés jellemezte a tenger gyümölcsei fogyasztását, a tengeri halak iránti kereslet stabilizálódása és az édesvízi halak fogyasztásának csökkenése mellett. A Lengyelországban elfogyasztott halmennyiség felét három faj – az alaszkai tőkehal, a hering és a cápaharcsa – teszi ki.
Feldolgozás A nagy halfeldolgozó üzemek összesített termelési adatai a lengyelországi halfeldolgozó ipar jó állapotára utalnak 2010-ben. Kiemelve, hogy a globális gazdasági válság nem befolyásolja negatívan ennek az ipar-
ágnak a fejlődését. Ezen üzemek össztermelése 40,2 ezer tonnával, azaz 14,2%-kal nőtt az előző évhez képest. Mennyiségileg a legnagyobb mértékben a marinált halak (33,4%) és a füstölt hal (26,5%)termelése növekedett az előző évhez viszonyítva. Nettó keresetek a halfeldolgozás nettó pénzügyi eredménye 2010ben csaknem felével volt kevesebb, mint az előző évben, de még mindig meghaladta a korábbi évek szintjét. A nettó nyereség csökkenése az alacsonyabb értékesítési árbevétel (5,6%) következménye a feldolgozók által realizált magasabb közvetlen export (12,7%) ellenére. Az export részesedése a termékértékesítési bevételekből az előző évhez képest 8 százalékponttal, 59%-ra nőtt. Két éve csökken a halfeldolgozók beruházási aktivitása. A beruházási
A halak és a tenger gyümölcseinek mérlege Lengyelországban (ezer tonna élőtömeg) Megnevezés Tengeri halászat
2006
2007
2008
2009
2010
125,6
133,4
126,0
211,6
170,8
Balti-tengeri
104,9
107,8
94,6
130,9
110,1
mélytengeri
20,7
25,6
31,5
80,7
60,7
Édesvízi halászat és akvakultúra
54,1
52,4
53,6
51,7
48,4
ezen belül
Nemzeti halászat összesen
179,7
185,8
179,6
263,3
219,2
Import
587,7
642,0
730,7
692,2
770,2
Export
296,8
345,6
387,9
452,3
482,8
Az étkezési halak kínálata a hazai piacon
470,6
482,2
522,4
503,2
506,6
Forrás - Halpiac - AÉGI
A legfontosabb halfajok Balti-tengeri fogása (tonna) Faj Sprotni Hering Tőkehal Lepényhal Pisztráng, lazac
2009
2010
2010/2009
84 625 22 528 11 178 9 656 414
58 843 24 747 12 191 11 228 420
69,5 109,8 109,1 116,3 101,4
Forrás - Halpiac AÉGI
A halfeldolgozó ipar termelése kiválasztott termékcsoportok szerint (tonna) Megnevezés
2009
2010
2010/2009
Fagyasztott hal Friss filé Fagyasztott filé Füstölt hal Konzervek és tartósított term. Pácolt termékek
15 138 8 357 24 719 67 064 47 691 58 195
15 304 10 516 26 031 84 819 58 034 77 630
101,1 125,8 105,3 126,5 121,7 133,4
Forrás - Halpiac AÉGI
Információ 2011/december
15
ráfordítások 2009-ben a 2004-2008as időszak átlagának több mint 1/3-ával voltak alacsonyabb, de 2010-ben közel 200 millió euróra növekedtek.
KÜLKERESKEDELEM 2010-ben az agrár-élelmiszeripari termékek jelentős újjáéledése következett be a lengyel külkereskedelmi forgalomban. Az egész 2010-es év folyamán fennállt a külkereskedelmi forgalom magas tempója. Az euróban számított export 2009-hez képest 19,5%-kal emelkedett, míg az import az év során 21,7%-kal. A forgalom értékének növekedése elsősorban az áruk megnövekedett volumenéből és a magasabb tranzakciós árakból következett. A lengyel export dinamikájára pozitív hatással volt főbb kereskedelmi partnereink recesszióból való kilábalása, bár keresleti, ezen belül az agrár-élelmiszeripari termékek keresleti dinamikája még mindig viszonylag alacsony volt. Az erősödő zloty 2010-ben meggyengítette a lengyel termékek versenyképességét a külföldi piacokon, egyidejűleg javította az importált áruk versenyképességét. Az élelmiszer-kereskedelemben keletkezett többlet – az elmúlt évekhez hasonlóan - jelentősen befolyásolja az össz külkereskedelmi mérleget. A külkereskedelem - mint a korábbi években – előnyösen hatott az agrár- és élelmiszeripar számos ágazatának gazdasági helyzetére. Az agrár-élelmiszeripari export részesedése a teljes kivitelből kis mértékben csökkent (11,7-ről 11,2-re 2010-ben). Ugyan ilyen tartományban csökkent az agrár-élelmiszeripari import is a teljes behozatalban (8,6-ről 8,1-re 2010-ben). A külkereskedelem magas növekedési dinamikája az utóbbi években elsősorban
a vámigazgatási korlátok csökkentéséből, az új piacok aktív kereséséből és a kelet-piacon megnyitásából (2008) következik. 2010-ben folytatódtak az agrár-élelmiszeripari áruk külkereskedelmének földrajzi struktúrában lezajló változások - a külkereskedelem vonzerejének növelésére való törekvés és a gazdasági válságra történő reakció jegyében. Az EU továbbra is az agrár-élelmiszeripari áruk legnagyobb exportpiaca, ugyanakkor ezen áruk legnagyobb beszállítója a lengyel piacra. 2010-ben a FÁK országaival és a fejlődő országokban való külkereskedelem fontosságának növekedése volt megfigyelhető, az EU-val folytatott kereskedelem kis mértékű csökkenése mellett. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az agrár-élelmiszeripari export 2010-ben 19,7%-kal, azaz 13,5 milliárd euró szintre növekedett, míg a behozatal értéke 10,9 milliárd euró volt, vagyis 19,9%-kal nőtt. Változatlanul fennáll az EU-27ek piacaira irányuló export magas aránya (79,3%) a forgalom szerkezetében, de ez 1,1 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A régi tagállamok részesedése némileg csökkent (1,3 százalékponttal), miközben az új tagországok részesedése 0,9 százalékponttal csökkent. Az előző évhez képest, amikor a legtöbb uniós tagországba csökkent az értékesítés, 2010-ben ez a probléma csak néhány országot érintett (Hollandiát, Spanyolországot, Olaszországot, Romániát, a balti államokat). Nem voltak az értékesítésben jelentősebb változások legnagyobb uniós partnerünkkel – Németországgal. A külkereskedelmi forgalom növekedését regisztráltuk Franciaország, Svédország és Szlovákia esetében.
A agrár-élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalma (millió EUR) Megnevezés
2004
2006
2008
2009
2010
Export
5 242
8 577
11 692
11 278
13 507
Import
4 106
6 486
10 277
9 111
10 921
856
2 091
1 415
2 167
2 586
Egyenleg
Forrás: Agrár-élelmiszeripari cikkek külkereskedelme
A 2010-ben változatlanul meglévő, importárukat érintő kereslet-korlátozások ellenére halad az értékesítés irányváltása a keleti piacok felé, ahol meghatározó pozíciót foglal el Oroszország.
A külkereskedelem áruszerkezete Az agrár-élelmiszeripari áruk külkereskedelmének áruszerkezetében az állati eredetű termékek exportja 2010-ben meghaladta a 5,4 milliárd eurót és közel 24%-kal haladta meg a 2009 évit. Növekedtek az ezen csoporthoz tartozó áruk többségének értékesítési bevételei, az élő állatok kivételével (35%-os csökkenés). Legnagyobb mértékben - közel 30%-kal - a tejtermékek exportja növekedett. Szintén jelentős volt a hal és feldolgozott haltermékek exportjának 25,4%-os - növekedése. A növekedés a külföldi piacok növekvő keresletéből és - mindenekelőtt - a kedvező tranzakciós árakból fakad. Az árak növekvő versenyképessége és a növekvő kereslet okozta a hús és húskészítmények kivitelének 32,7%os emelkedését. Az agrár-élelmiszeripari áruk külkereskedelmének áruszerkezetében változatlanul meghatározóak voltak a hús és húskészítmények, amelynek részesedése az agrár-élelmiszeripari exportból 17,7-ről 19,7%ra emelkedett. Sokkal kisebb - 13,7% - volt a növényi termékek exportjának növekedése (6,4-ről 7,3 milliárd euróra). Az olajos magvak és származékaik, a zöldségek és feldolgozott termékeinek, a burgonya és feldolgozott termékeinek, a cukor és cukoripari termékek, valamint a dohány és az alkohol exportjának növekedése bőségesen ellensúlyozta a gabona, a gyümölcs és gyümölcskészítmények, a gomba és készítményei, az ásványvizek és üdítőitalok, a kávé, a tea és kakaó exportjának csökkenését. A növényi termékek részesedése 2,8 százalékponttal, 53,8%-ra csökkent. A lengyel agrár-élelmiszeripari termékek iránti érdeklődés fő oka a külföldi piacokon azok ára,
16
bár jelentőséggel bírnak azok ízbeli és egészségügyi előnyei. A kínálat növekedése a hazai piacon azt jelenti, hogy az export számos ágazatban fontos, ha nem a legfontosabb értékesítési csatorna. Ugyanakkor az export fenntartása a globális válság közepette egyre nehezebbé válik. Jelentős hatása lesz a lengyel külkereskedelemre a złoty euróhoz és USA dollárhoz viszonyított árfolyamának. Az állati eredetű termékek importja 21,9%-kal, 3,2 milliárd euróra nőtt. Ez a növekedés elsősorban a hal és halkészítmények (33,6%) valamint a tejtermékek (közel 33%) behozatalának emelkedéséből következik. Jelentősen csökkent az élőállat (közel 30%) valamint a hús és húsipari termékek (közel 40%) importja. Valamivel kisebb mértékben, mint az állati eredetű termékek esetében - nőtt a növényi termékek behozatala. Ezen behozatal értéke 2010-ben elérte a 7,1 milliárd eurót és 21,8%-kal volt magasabb, mint 2009-ben. 2010ben 64,9%-ra, azaz 1 százalékponttal növelte részesedését az importban az előző évhez viszonyítva.
Közvetlen kifizetések Lengyelország, mint a legtöbb új EU-tagállam alkalmazza az egységes területalapú támogatási rendszert (Single Area Payment Scheme angol rövidítése - SAPS), melynek keretében kifizetésre kerül az egységes területalapú támogatás, valamint a nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetések (az úgynevezett Complementary National Direct Payments - CNDP) az EU-15-öknél 2004. április 30-án alkalmazott kifizetések max. 30%-a erejéig, melyek a kiegészítő alap kifizetés, a komlóhoz nem kötött kifizetés, a burgonyakeményítő szektor termelésével összefüggő és attól független kifizetés, a dohányhoz nem kapcsolódó kifizetések és az állattartási kifizetések formájában realizálódnak. Ezen túlmenően a lengyel gazdák egyéb kifizetésekre is számíthatnak, mint például: cukor támogatás,
Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály
formájában, ebből több mint 12,5 milliárd zł-t 2010-ben. A mezőgazdasági termelőknek közvetlen támogatások keretében 2004-2010. években átutalt forrásokra vonatkozó információkat a 1. ábra mutatja be.
paradicsom támogatás, kifizetések a bogyós gyümölcsök esetében, és 2010-től a következő különleges támogatások: a tehenek utáni támogatások, a juhok utáni támogatások, valamint speciális támogatások az apró magvas hüvelyesekhez és pillangós virágúakhoz. A kifizetett támogatások szintje évről évre növekszik, az EU-15 országaiban 2004. április 30-án alkalmazott támogatások szintjének elérésére megállapított menetrend (a phasing-in elv) szerint. Ezzel összefüggésben a támogatások szintje évről évre növekszik, amíg eléri a 100%-ot (2013-ban). Az Európai Uniós tagság kezdete óta a lengyel gazdák összesen több mint 64 milliárd zł-t kaptak, úgy uniós költségvetésből finanszírozott, mint a nemzeti költségvetésből kifizetett kiegészítő támogatások
Ugyanakkor ki kell emelni, hogy tekintettel a tényre, miszerint a közvetlen kifizetések jelentős részben az EU költségvetéséből származnak, azokat eredetileg euróban, vagyis közösségi valutában állapítják meg. A támogatási összeg PLN-re történő átváltása az Európai Unió Hivatalának Lapjában meghirdetett árfolyamok alapján történik. A váltási árfolyam ügyleti időpontja az az árfolyam, melyet az Európai Központi Bank annak az évnek október 1-i napja előtt utoljára meghatározott, amelyre vonatkozóan a támogatást megítélték.
Az agrár-élelmiszeripari termékek kivitelének és a behozatalának áruszerkezete 2010-ben Teljes
Export 100,0
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Gabonafélék és feldolgozott termékeik Olajos magvak és termékeik Gyümölcsök és készítményeik Zöldségek és készítményeik Gombák és készítményeik Burgonya és készítményei Cukor és készítményei Szeszes italok
9.
Alkoholmentes italok
10. Egyéb növényi termékek 11. Élő állatok 12. Hús és készítményei 13. Tejipari termékek 14. Hal és készítményei 15. Egyéb állati termékek Forrás: Agrár-élelmiszeripari cikkek külkereskedelme, AÉGI 1. ábra mln PLN
Import 100,0 5,3 11,5 11,6 5,1 x 2,3 6,5
2,0
3,7
1,3
0,8 6,4 2,0 10,9 3,3 10,3 2,5
4,5 1,5 19,7 8,8 7,7 2,3
Közvetlen támogatások nagysága 2004 – 2010 években, uniós és hazai forrás megosztásban 12 138,11
12 500 10 000 7 500
5,5 4,0 8,6 4,0 2,5 1,5 8,9
8 200,34 6 342,25
8 279,91
12 553,78
8 587,22
6 691,33
5 000 2 500 0 2004
2005
2006
2007
uniós
hazai
2008
2009
2010
*!
* Az MMSzÜ (Mezőgazdasági Modernizációs és Szerkezetátalakítási Ügynökség) által kifizetett támogatások 2011. július 1-i állapot szerint
Készült a lengyel Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium anyaga alapján
