Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Pedagógiai programja

Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai programja

„Mindig vannak új hegyek, amit meg kell mászni, de az értékek változatlanok maradnak.”

2013.

Tartalomjegyzék 1

Bevezető ............................................................................................................................. 4

2

Az iskola nevelési programja ............................................................................................. 6 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................... 6 2.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 12

2.3

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 13

2.3.1

Az egészségfejlesztés iskolai feladatai............................................................... 13

2.3.2

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .............................................. 18

2.4

2.4.1

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok .............................. 21

2.4.2

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ......................................... 22

2.4.3

A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ............................. 25

2.4.4

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai...................................... 26

2.5

A pedagógusok feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................. 26

2.6

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............ 28

2.6.1

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................... 28

2.6.2

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .......................... 31

2.6.3

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése......... 34

2.6.4

Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása.................................................................. 36

2.6.5

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ..................................... 38

2.7

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ............................ 40

2.8

A tanulmányok alatti vizsga szabályzata ................................................................... 41

2.8.1

A vizsgaszabályzat hatálya, célja ....................................................................... 41

2.8.2

A vizsgatárgyak részei és követelményei........................................................... 42

2.9 2.10 3

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 20

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .......................................... 80 A felvételi eljárás különös szabályai...................................................................... 80

Az intézmény helyi tanterve............................................................................................. 82 3.1

A választott kerettanterv megnevezése...................................................................... 82

3.2

A választott kerettanterv feletti óraszámok ............................................................... 85

3.3

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ...... 87

3.4

A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 88

3.5

Mindennapos testnevelés ........................................................................................... 89

3.6

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ........... 90

3.7

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................. 90

3.8

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 92 1

3.9

A tanulók otthoni felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 95

3.10

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési feladatai ...................... 96

3.11

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ... 97

3.12

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ....................................... 97

3.12.1

Egészségnevelési elvek ...................................................................................... 97

3.12.2

Környezeti nevelési elvek .................................................................................. 99 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának elvei ..................... 100

3.13 4

Tantárgyi tartalmak, követelmények .............................................................................. 104 4.1

Az előző Pedagógiai Programból ............................................................................ 104

4.2

A 2012. évi Kerettanterv szerint .............................................................................. 114

Témakörök és minimumkövetelmények tantárgyanként – ALSÓ TAGOZAT ................. 114 4.2.1

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ............................................................. 114

4.2.2

MATEMATIKA............................................................................................... 116

4.2.3

KÖRNYEZETISMERET ................................................................................. 118

4.2.4

ERKÖLCSTAN ............................................................................................... 120

4.2.5

ANGOL NYELV ............................................................................................. 121

4.2.6

TECHNIKA ..................................................................................................... 122

4.2.7

VIZUÁLIS KULTÚRA ................................................................................... 123

4.2.8

ÉNEK-ZENE.................................................................................................... 125

4.2.9

TESTNEVELÉS............................................................................................... 128

4.3

Témakörök és minimumkövetelmények tantárgyanként – FELSŐ TAGOZAT..... 131

4.3.1

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ............................................................. 131

4.3.2

TÖRTÉNELEM ............................................................................................... 135

4.3.3

ANGOL NYELV ............................................................................................. 138

4.3.4

MATEMATIKA............................................................................................... 140

4.3.5

INFORMATIKA .............................................................................................. 143

4.3.6

TERMÉSZETISMERET.................................................................................. 145

4.3.7

FIZIKA ............................................................................................................. 146

4.3.8

BIOLÓGIA....................................................................................................... 147

4.3.9

KÉMIA ............................................................................................................. 148

4.3.10 FÖLDRAJZ ...................................................................................................... 149 4.3.11

ÉNEK-ZENE.................................................................................................... 150

4.3.12 VIZUÁLIS KULTÚRA ................................................................................... 152 4.3.13

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT............................................... 154

4.3.14

TESTNEVELÉS............................................................................................... 155

4.3.15

HON-ÉS NÉPISMERET.................................................................................. 158

4.3.16

ERKÖLCSTAN ............................................................................................... 159 2

5

Mellékletek ..................................................................................................................... 161 5.1

1. számú melléklet – Személyi feltételek ................................................................ 161

5.2

2. számú melléklet ................................................................................................... 164

5.3

3. számú melléklet ................................................................................................... 171

ZÁRADÉK ............................................................................................................................. 174

3

1 Bevezető .

Az iskola bemutatása A munkánkat meghatározó külső körülmények Makro környezet Szegvár Csongrád megyei nagyközség, lélekszáma közel 5000 fő. Szomszédos városai Szentes és Mindszent. A megyeszékhely Szeged 50 km-re található. Mikrokörnyezet A falu mezőgazdasági jellegű, a lakosság nagy része kertészkedéssel, földműveléssel foglalkozik. Vállalkozáshoz nincs elegendő tőkéje az itt élőknek, egyéb munkahely, /kereskedelem, szolgáltatás stb./ csak kevés embernek nyújt megélhetést. A tanulók létszáma évről évre egyre fogy. Kevesebb gyermek születik a faluban. Sokan járnak más településre dolgozni, vagy költöznek el a Szegvárról, közülük többen a gyerekeiket is magukkal viszik, általános iskolába is más városba viszik. A gyerekek szülei döntően kétkezi dolgozók, de nem ritka a munkanélküli szülő sem. A családoknak a társadalmi megbecsültsége és főleg anyagi helyzete nem teszi lehetővé az iskolai oktatás korszerű otthoni kiegészítését. Sok a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és segélyezésre szoruló diák. A szülők sokat dolgoznak, többségüknek sem ideje, sem türelme nincs ahhoz, hogy megfelelően foglalkozzon a gyermekével. A rájuk háruló feladatokból egyre többet szeretnének az iskolára hárítani. Pedagógiai törekvéseink A törvényes, eredményes és hatékony működésre törekszünk, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartó és a munkaerőpiac igényeinek kielégítése érdekében. Munkánk eredményeként szeretnénk, ha az iskolánkból kikerülő gyerekek szilárd alapműveltséggel, biztos alapkészségekkel rendelkeznének. Harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké válnának. Olyan tanulókat szeretnénk nevelni, akik szeretik és védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, önálló tanulásra és önfejlődésre képesek, kudarctűrők és elfogadják a másságot, igényesek magukkal és másokkal szemben. Ezt szolgálja az iskola gyerekközpontú nevelési rendszerének liberális szelleme is, mellyel reméljük, közelebb jutunk a gyermeki jogok gyakorlásának megvalósításához. Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel, a jövő nemzedékét neveljük, ezért minden pedagógustól, munkatárstól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre és kiválóságra. Az EU integrációból adódó lehetőségeket /pályázatok, idegen nyelvtanulás, csereprogramok/ a jövőben is ki fogjuk használni. A szülők elvárásai Kérdőíves felméréseink és a szülőkkel folytatott beszélgetések alapján tudjuk, hogy a szülők többsége elégedett az iskola oktató-nevelő munkájával, felszereltségével. Megfelelőnek, arányosnak tartják a tanulók szellemi és fizikai megterhelését. Elvárják, hogy az oktatás4

nevelés megfelelő összhangban legyen az ő elképzeléseikkel, hogy kényes helyzetekben (serdülőkor problémái, szexuális felvilágosítás, drogkérdés, agresszivitás, stb.) az iskola a családi feladatokat esetenként vállalja át. Nagyrészük a tanulásban segíteni nem tud gyermekének, azt szeretné, ha a tanuló az órán, az iskolában mindent elsajátítana. Örömmel fogadják a pályázatok adta új lehetőségeket /TÁMOP 3.1.4, TIOP stb./. A tantárgyi rendszeren és a kötelező szolgáltatáson túl jelentős szülői igény van:  informatikaoktatásra  nyelvoktatásra  úszásoktatásra  sportra  művészeti képzésre  gyógytestnevelésre A szülők természetesen abban érdekeltek, hogy gyermekeik felkészülten hagyják el az iskolát. Többéves rendszeres előkészítő munkával sikerült biztosítani, hogy tanulóink a 8. évfolyam elvégzése után felvételt nyernek a választott középfokú intézményben, és ott megállják a helyüket. Az igazán jó tanulók kiváló eredménnyel végeznek az ország számos középiskolájában, és sokan tanulnak tovább főiskolákon és egyetemeken. A szülők ezt el is várják, és sokan el is ismerik. A tanulók elvárásai Kérdőíves felméréseink, az osztályfőnökök, a pedagógusaink és a diákönkormányzat jelzései alapján tudjuk, hogy a tanulók többsége jól érzi magát az iskolánkban. Tanulási problémáikat a tanárokkal, kisebb korban a szülőkkel beszélik meg. Az egyéni problémáikra döntően a szülőktől szeretnének segítséget kapni, másodsorban az iskolától. Nagyrészük szereti, ha rendszeresen ellenőrzik felkészültségüket. Elfogadják a jelenleg kialakult ellenőrzési módszereket. A jó jegynek nevelő hatást tulajdonítanak, és szeretik, ha lehetőség nyílik a dolgok megbeszélésére. Jelentős érdeklődést mutatnak a számítógépes és az újonnan alkalmazott modern eszközökkel (Pl. interaktív táblákkal) és módszerekkel történő oktatás és az idegen nyelvek iránt. A művészeti képzés az önkifejezési tárházukat gazdagítja. Szabadidejükben szívesen sportolnak, kirándulnak és szerveznek egyéb szórakoztató programokat. A 2009/2010-es tanévben iskolánk bekapcsolódott a TÁMOP 3.1.4. pályázat megvalósításába. Ennek megfelelően bekerültek pedagógiai programunkba az alábbiak: Képesség kibontakoztató, esélyegyenlőségi (IPR) program IKT program Óvoda-iskola átmenet program Az egyes műveltségi területek illetve tantárgyak helyi tantervei.

5

2 Az iskola nevelési programja

2.1 Az iskolában folyó nevelő -oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei , eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Nevelő-oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt:  iskolánk nevelő-oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat  alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák (szövegértés – szövegalkotás, matematika-logika, szociális, életviteli, környezeti és életpálya-építési, idegen nyelvi, infokommunikációs technológiák) kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges tanulási képességek kialakításának  a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a kompetencia alapú, tevékenység-központú tanítási gyakorlatot kell meghonosítani, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére  törekedni kell az állandó megújulásra, új módszerek, eljárások bevezetésére (projektek, témahetek, IKT eszközök, integrációs program, stb.)  segíteni kell tanulóinkat egyéni képességeik kibontakozásában, fel kell készíteni őket az önálló ismeretszerzésre, önművelésre. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el  a diákokkal meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat  az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban  tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit  az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása  a fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a másság elfogadására, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésére kell nevelni  meg kell tanítani a gyermekekkel a kudarcot is elviseltetni, feldolgozni és értékelni  erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni  az iskolának a társadalomban elfogadott értékeket kell közvetítenie: biztos tudás, pozitív attitűd, becsület, nyitottság, türelmesség, tolerancia, empátia  fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása  a nevelést és az oktatást hassa át a pozitív ökológiai szemléletmód: élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése 6

 a tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására  erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek  törekedni kell az esélyegyenlőség biztosítására, a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére  fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében Céljaink:                

a törvényes intézményi működés biztosítása a szakmai színvonal és a motiváció emelése integráció: integrációs program és az SNI-s tanulók integrált oktatása esélyegyenlőség megteremtése, hátránykompenzáció beilleszkedési és magatartási zavarok kompenzálása a szociális hátrányok és a veszélyeztetettség enyhítése gyermek és ifjúságvédelem biztosítása pályaorientáció, továbbtanulásra felkészítés tehetséggondozás, felzárkóztatás egészséges életmódra nevelés személyiségfejlesztés közösségfejlesztés környezetvédelem hagyományőrzés multikulturális nevelés fogyasztói kultúra kialakítása

Az alapfokú oktatás az első osztállyal kezdődik és a nyolcadik évfolyammal ér véget. Az alapfokú nevelés, oktatás időszaka négy részre tagolódik:  bevezető szakasz: 1-2. évfolyam  kezdő szakasz: 3-4. évfolyam  alapozó szakasz: 5-6. évfolyam  fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam A nevelés-oktatás első két szakaszában (1-4. évfolyam) az oktatás keretében célunk:  a gyermekek fokozatos átvezetése az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás folyamatába  diákok tanulás iránti érdeklődésének felkeltése, nyitottság kialakítása 7



tanítási tartalmak feldolgozása során elemi ismeretek közvetítése, alapvető képességek, alapkészségek elsajátítása, fejlesztése. (írás, értő olvasás, számolás, beszéd stb.)  megfelelő lehetőségek biztosítása a gyerekek játék- és mozgás iránti vágyának  a tanulók fogékonnyá tétele a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt  az idegen nyelvek tanulása iránti igény kialakítása A harmadik és negyedik szakaszban (5-8. évfolyam) az oktatás keretében célunk:  az alapkészségek differenciált továbbfejlesztése, kimunkálása  a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulók – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelő továbbtanulásra való felkészítése  sokrétű ismeretátadással a tanulók önálló problémamegoldó képességének, kreativitásának fejlesztése, figyelembe véve, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, és a 12-14 éves tanulók ismeretszerzési folyamatában fokozatosan előtérbe kerül a fogalmi és az elemző gondolkodás  az informatika alkalmazása, és az idegen nyelvek tanulása iránti igény kialakítása  a diákok segítése, hogy művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes, elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló emberekké váljanak Feladataink a nevelés-oktatás első és második szakaszában: (1-4. évfolyam) Gondoskodni kell:  a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztéséről, megerősítéséről  a tanuláshoz való pozitív viszony megalapozásáról  a helyes tanulási szokások, módszerek kialakításáról  a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről  a kommunikáció képességének kialakításáról, fejlesztéséről  a logikus, problémamegoldó gondolkodás kialakításáról, fejlesztéséről  a sikeres beilleszkedés elősegítéséről  az indulási hátrányok csökkentéséről  tanulási kudarcok megelőzéséről  önismeret fejlesztéséről  önellátásra való képesség és igény kialakításáról a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.)  a testi nevelésről, mely a tanórákon, kirándulásokon és túrákon, különféle sportrendezvényeken, sportköri foglalkozásokon valósul meg

8

 arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, valamint az utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre Feladatok a nevelés-oktatás harmadik és negyedik szakaszában: (5-8. évfolyam)  az első szakaszban kialakított készségek, képességek tovább fejlesztése  az általános, elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése  annak kialakítása, hogy saját képességeiknek megfelelő szinten tudják teljesíteni a tanulmányi követelményeket  az önálló és folyamatos tanulási képességek kialakítása, fejlesztése  a tanulók azon képességeinek fejlesztése, hogy az idejüket önállóan és hatékonyan tudják beosztani  a tanulók együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének, szolidaritásérzésének, empátiájának, toleranciájának fejlesztése  a tanulókban a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatok kialakításához szükséges készségek, képességek fejlesztése  a demokratikus normarendszer megismertetése  a szocializáció folyamatainak elősegítése  info-kommunikációs technológia megismertetése stb. Fontos továbbá:  a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés  a nevelők és a technikai dolgozók megbecsülésére, tisztelettudó magatartási formák elsajátítása és betartása  az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a tánc-és zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása  Magyarország megismerése, szeretete és megóvása  a nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése

9

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai Fokozatosan vezetjük át a gyerekeket az óvoda játék központú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit, szokásait, az önálló tanulás és önművelés képességét, az alapvető képességek készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével. A tanulási stratégiák megválasztásában kiemelt szempont az életkori sajátosságok figyelembe vétele. A tanulók kreativitásának fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük meghatározó munkánkban. Iskolánk felvállalta a tanulási hátránnyal indulók és a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek hátránykompenzálását. A törvény által biztosított óraszámban fejlesztő pedagógusok foglalkoznak a tanulókkal. A tehetséggondozást tanórán, szakkörön és egyéni foglalkozásokon is biztosítjuk. Az iskolában a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítésében valósul meg. Tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon olyan tanulásszervezést alkalmazunk, amelyek az alternatív pedagógiák jól bevált gyakorlati tapasztalatait felhasználva, egyúttal a neveléstudomány legújabb eredményeire is építve új utakat keresnek, az általános iskolások kompetencia területeinek – a mainál eredményesebb fejlesztéséhez:     

  

kompetencia alapú oktatás - új módszertani elemek beépítése a tanulási-tanítási folyamatba – kooperatív technikák tantárgytömbösítés – a tanórai foglalkozások ciklikus szervezése műveltségi terület tantárgyi bontás nélküli oktatása a szakrendszerű oktatás keretében moduláris oktatás – a tananyag kisebb, önmagában koherens részeinek – téma, témakör szerinti tanítása témahetek – a tananyag adott tárgykörének adott időkeretben (3-5 nap) iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretekben, változatos tevékenységgel való feldolgozása projektek – sajátos tanulási egység, melynek középpontjában egy probléma áll – átlép a hagyományos oktatáson, időkereten IKT-val segített tanórák – info-kommunikációs technológia alkalmazása a tanítástanulás folyamatában integrációs program módszerrel oktatott órák – esélyt teremtő, képesség kibontakoztató, integrációs felkészítés

A mozgáskultúra fejlesztése, a mozgásigény kialakításával, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és relaxáció képességének alapozásával történik.

10

A testi és lelki egészség megóvásának fontosságát segítő iskolai programok:  mindennapos testnevelés  gyógytestnevelés és gyógyúszás az arra rászorulóknak  tömegsport és versenysport biztosítása  Diáksport Egyesület munkája  drog-prevenciós programok  egészség- és környezetvédelmi napok  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával valósul meg  a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett programokban spontán élethelyzetekben is érvényesíthetik  az iskolában folyó nevelő-oktató munka, mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint, funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és a szummatív méréseket  alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket, eszközöket Pedagógiai eszközeink  az alkalmazott eszközök megválasztásánál kitüntetett szempont az életkori sajátosságok figyelembevétele  minden gyerek számára képességének, érdeklődésének, távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat, eszközöket igyekszünk biztosítani  az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül  alkalmazzuk a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit  a kompetencia alapú oktatáshoz átvett programcsomagokat  kooperatív technikákat  a kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert  IKT eszközöket  az SDT (digitális tudásbázis), internet kínálta lehetőségeket  személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására

11

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok Célunk: A test és a lélek harmonikus fejlesztése. Olyan kompetenciákkal igyekszünk tanulóinkat felruházni, melyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni. Feladatok: Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia: változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie, amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az akaratukat. Figyelmetkellfordítani:  a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására, az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában)  az egészséges, edzett személyiség kialakítására, az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére  hozzá kell járulni az életmódjuk, motiváltságuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.  a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására  a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére, az alapvető állampolgári jogok megismertetésére  a pedagógusnak,mintmodellközvetítőnek,aszemélyiségformálásegyiklegfontosabb eszközénekkelllennie  a pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia  az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez

12

2.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségneveléshez tartozó fogalmak: Egészség: A WHO az 1948-as alkotmányában kimondja: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja:  a korszerű egészségnevelés,  az elsődleges prevenció,  a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés,  az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, javítsák. Egészségnevelés: A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. Jogszabályi előírások 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: 129. § (1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. (2) A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (3) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. (4) A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható.

13

(5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

Az egészségnevelés célja, feladatai        

növekedjen a születéskor várható időtartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé kedvező irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre Aziskolának,mintazegészségfejlesztésalapvetőszínterénekafeladata: a tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolákat biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítésének folyamatos és rendszeres biztosítása a közoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszerébe az egészségfejlesztési szempontok beépülésre kerüljenek a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás lehetősége biztosítva legyen az iskolai egészségnevelési csoport létrehozása: iskolaorvos, védőnő, tanár, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, gyermekvédelmi felelős, drogkoordinátor, egészségnevelő bevonásával, amennyiben erre igény és lehetőség van

Az egészségnevelés színterei A gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását.

14

Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségfejlesztés, felvilágosítás abból indul ki, hogy a több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Az egészségnevelési tananyagok az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet, valamint megoldásként a helyesnek vélt magatartásformákat kínálnak fel. A hagyományos egészségnevelési elképzelés a hatékonyság érdekében gyakran fordul az elrettentő információk átadásának, bemutatásának eszközéhez, ennek a megközelítésnek egy másik jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a tanulók aktív és személyes bevonása nélkül történik. Ebbe a csoportba tartoznak a gyakran alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző brosúrák. Rizikócsoportos megközelítés: A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportokkal folytatott megelőző tevékenység (pl.: túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei stb.). A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. Amennyiben megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség, vagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából, akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot. Fontos az iskolás gyermekek életkorához kötött kötelező szűrővizsgálatának rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés, gyógytestnevelés. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Ennek a módszernek a lényege, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul kitűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Például a serdülőköri egészségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. Kortárs hatások az egészségfejlesztésben: Ez a módszer a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A serdülőkori fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Azok a programok, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra tanítja a fiatalokat, hogy tudjanak nemet mondani. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modell-szereplőként is képviselhetik pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok: A helyi tömegkommunikáció (kábeltévé, helyi újság) segítségével a felnőttekhez eljuttatja az információkat, a háziorvoson és védőnőkön keresztüli egészségnevelés. Lényeges, hogy a különböző akciókat egymással összehangolják, ugyanis csak ebben az esetben beszélhetünk komplex egészségfejlesztésről.

15

Egészségfejlesztő, egészségnevelő munkáért felelős személyek  iskolaigazgató vagy megbízottja  az egészségnevelő, aki feltehetően valamilyen célirányos továbbképzésben részt vett pedagógus  testnevelő  iskolaorvos, védőnő  iskolapszichológus  diákönkormányzat-vezető  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős  szülői munkaközösség képviselője A segítő kapcsolatok színterei  szülők (család)  szülői munkaközösség, szülői szervezet(ek)  iskolaorvos, háziorvos, védőnő, fogorvos  az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el  iskolapszichológus- kistérségi  gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők  az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakembere és más egészségügyi intézmények, szervezetek  rendvédelmi szervek Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak:          

önmaguk és egészségi állapotuk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai 16

  

a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével.

Iskolai programok Tanórai foglalkozások A tanórai foglalkozások a következők:  szaktárgyi órák  osztályfőnöki órák Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások az alábbiak lehetnek:  napközis foglalkozások  szabadidős foglalkozások  sportrendezvények, kulturális programok, kirándulások Tájékoztató fórumok   

szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató szakmai tanácskozások, tréningek honlap

Iskolán kívüli rendezvények Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz. Módszerek Leghatékonyabb az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Ezen kívül több tucat intézmény, szervezet, vállalkozás kínálja adaptált vagy saját fejlesztésű egészségfejlesztési programját. Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, DADA, vagy helyi civil szervezet munkatársa). Tegyük szebbé az iskola környezetét, pl.: rendezzünk versenyeket, készíttessünk a tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat stb. Szervezzünk kirándulásokat, tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást, a szülőket is vonjuk be ezekbe. 17

Tekintsük át a tantárgyakat, és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete. Ha nincs az egészségfejlesztésben képzett szakember, akkor a továbbképzésben való részvétel is egy fontos célkitűzés.

2.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, kémia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  a segítségnyújtás fontosságának kialakítása a tanulókban  legyenek érzékenyek bajba került embertársuk sorsa iránt  nyújtsanak segítséget a balesetet szenvedőnek  hívjanak szakszerű segítséget  legyen birtokukban az a minimális tudás, amellyel életet menthetnek Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formája iskolánkban www.termtud.akg.hu/elsosegely Cím

1.

Az elsősegélynyújtás

2.

Vérzések

3.

Légutak

Téma

Szemléltetés, Szakkifejezés Tantárgyi Szükséges gyakorlat, kapcsolat eszközök irodalom az elsősegélynyújtás grafikonok, elsősegélyosztályfő- számítógép és fogalma, elsősegély táblázatok 1 nyújtás, nöki órán projektor vagy nyújtási kötelezettség, írásvetítő elsősegélynyújtás helyzete Magyarországon, a segítségnyújtás fokozatai a vérzések típusai, anatómiai ábra, hajszáleres biológia: az anatómiai ábra, a vérzéscsillapítás számítógépes vérzés, vénás ember számítógép és lehetőségei, ábrák; vérzés, artériás keringési projektor, fül-, orr-, szájvérzés, fedőkötés vérzés, artériás szervrendsze Betadine, mullegyszerűbb kötözési készítése, re lap, mull-pólya nyomópont, módok nyomókötés artéria, véna, készítése, fejkötés hajszálér, készítése; fedőkötés, internet 2 , nyomókötés szakkönyv 3 szabad légutak imitátor; hármas érzékelés, biológia: az mull-lap, vizsgálata, légúti szakkönyv 3 fej hátraszegés, ember polifoam vagy akadályok Heimlich-féle légzési takaró eltávolítása, szabad műfogás, Rautek- szervrendsze légutak biztosítása féle műfogás, re stabil 18

4.

Utcai balesetek

5.

Mozgásszervek sérülései

6.

Égési sérülések

7.

Mérgezések

8.

Vegyszer okozta sérülések

Mentőautók felszereltsége 10. Gyakorlati számonkérés 11. Elméleti számonkérés

oldalfektetés imitátor; helyszínbiztosítás, helyszínbiztobetegvizsgálat, állapot helyszínbiztosítás sítás, , stabil stabilizálás, eszméletlen, oldalfektetés, mentőhívás reflexek, mentőhívás; légzésvizsgálat, szakkönyv 3 keringésvizsgálat, stabil oldalfektetés a csontrendszer imitátor, törés, ficam, sérülései, ellátásuk számítógépes rándulás, nyílt ábrák, képek törés, zárt törés kéz kötözése háromszögletű kendővel szakkönyv 3 égési sérülések digitális képek, típusai, égési imitátor sérülések ellátása, fedőkötés népi babonák az égési szakkönyv 3 sérülések ellátására mérgezések fogalma, számítógépes gázmérgezések, animáció gyógyszermérgeszituáció zés, alkoholmérgezés szakkönyv 3

vegyi anyagok a digitális képek háztartásokban, vegyi szimuláció anyagok a bőrön, szakkönyv 3 vegyi anyagok a tápcsatornában

9.

egy mentőautó megtekintése segélynyújtási szituációk feladatlap és záró kérdőív kitöltése

19

osztályfőnöki órán

polifoam vagy takaró

biológia: az ember vázrendszere

háromszögletű kendő, Betadine, mull-lap, mullpólya, számítógép és projektor

elsőfokú égés, biológia: az másodfokú égés, ember harmadfokú égés, kültakarója negyedfokú égés, folyadékvesztés mérgezés, szén- biológia: az monoxid, szén- ember dioxid, emésztő hemoglobin, szervrendmetil-alkohol, szere etil-alkohol kémia: szénmonoxid, szén-dioxid, alkoholok sav, lúg, sósav, biológia: az kénsav, ember salétromsav, kültakaróakkumulátorja, az ember sav, vízkooldó, emésztő hypo szervrendszere kémia: savak és lúgok, kémhatás osztályfőnöki órán osztályfőnöki órán osztályfőnöki órán

számítógép ás projektor, mulllap, mull-pólya, Betadine számítógép és projektor

számítógép és projektor

védőnők védőnők

2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A kortárscsoport:   

lehetőséget ad az én-érvényesítésre biztosítja a valakihez tartozás érzését emocionális biztonságot nyújt

Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítás. Célunk  







a közösségi élet olyan szervezeti formáinak kialakítása, amelyek az egyén fejlődését is segítik olyan változatos, sokszínű tevékenységi formák biztosítása, melyekben alakulhatnak, fejlődhetnek a személyiség értékes tulajdonságai (aktivitás, önállóság, kitartás, szervezőkészség, kreativitás, érdeklődés, együttműködési készség, mások véleményének elfogadása, stb.) olyan osztályközösségek szervezése, ahová minden tanuló (függetlenül az eltérő egyéni szociális, értelmi, érzelmi és akarati jellemzőktől) zökkenőmentesen tud beilleszkedni a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hogy megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal példaként járjanak a diákok előtt ezért az iskolában a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a szülői munkaközösséggel és diákönkormányzattal egyeztetve határoztuk meg

20

Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei  tanórák  tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (mint: napközi, kirándulások, stb.)  diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (mint: diák-önkormányzati munka)  szabadidős tevékenységek Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata       

valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása az egyéni értékek felismerése egymás tiszteletben tartása egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban a másság elfogadása, a tolerancia társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában mások gondjainak, nehézségeinek felismerése

A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.

2.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus:    

segítse a tanulók kezdeményezéseit segítse a közvetlen tapasztalatszerzést biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőkép 21

 adjon átfogó képet a munka világáról  alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia)

2.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A tanítási órán kívüli tevékenységek A tanítási órán kívüli tevékenység közé tartozik minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálhatók. Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek:                 

tanulmányi séta községismereti játék (akadályverseny) érzékelést fejlesztő szituációs drámajáték, stb. vetélkedők pályázatok kiállítás rendezése faültetés, gondozás kutatómunka múzeum állatkert nemzeti park stb. versenyek szakkör iskolazöldítés környezetvédelmi Jeles Napok: megemlékezés tanítási órákon vagy iskolai fórumokon március 22. A Víz Világnapja április 22. Föld Napja május 10. Madarak és Fák Napja június 5. Környezetvédelmi Világnap szeptember 3. Takarítási Világnap október 5. Az Állatok Világnapja október 15. A Kézmosás Világnapja projektek szabadon választott témában

Feladatai  nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére  átgondolt játéktervek és a tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését

22

 ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatokhoz elengedhetetlenek  a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti, sport, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez  a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzést Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. Ide tartozik: a szakkörök, versenyre, bemutatókra való felkészítések és a sportfoglalkozások. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóba rögzíti. A szakköri foglalkozások időtartama legfeljebb heti 45 perc lehet, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre a szakkörvezetőnél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel, és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhet. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá. Alkalmanként szervezett foglalkozások Az iskola által egy-egy alkalomra tanórán kívüli, szervezett foglalkozások a következők lehetnek:      

osztálykirándulások, a tanulmányi kirándulások, a táborok, a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai, kulturális intézmények és ipari és mezőgazdasági létesítmények látogatásai, rendhagyó rák (művészi produkciók, gyárlátogatás, tanyalátogatás, koncert, stb.)

Ezek a programok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. A kirándulások, táborozások és az utazások esetén csoportonként minimum 1 tanárnak és felnőttnek kell kísérnie a csoportot. A jelen pedagógiai programban nem szereplő, a tanítási idő alatt több napig tartó tanórán kívüli foglalkozást – írásos kérvény alapján – az igazgató engedélyezheti az osztályban tanító tanárok vagy a nevelőtestület véleményének kikérése után. A tanulók bármely, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervező tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a szülőktől és az osztályfőnöktől. A tanulók távollétéről, ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik, az igazgató dönt.

23

Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái a) Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6-án, október 23-án, karácsonykor, farsangkor, március 15-én, gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. A DÖK által szervezett rendezvények. Olvasás születésnapja az elsős évfolyamnak. b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Fontos, hogy: Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató óra szervezésre kerüljön, az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítsék. A további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanévben az iskola nevelőtestületének véleményezési joga van, és az igazgatónak kell döntenie. c) Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik -, az iskolákban tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon vagy tanulószoba működik. Napközis foglalkozás Az intézmény 1-8. osztályig biztosítja a tanulók teljes ellátását (tízórai, ebéd, uzsonna) és felügyeletét alsó tagozaton 16 óráig, felső tagozatosoknak 15,40-ig. A napközi által nyújtott programokban az étkezés igénybe vétele nélkül is részt lehet venni. A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délelőtt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszínű szabadidős tevékenység magában foglalhatja a játszóházat, sportversenyeket, mozi- és színházlátogatást, múzeumi foglalkozásokon való részvételt, stb. A napközi és a tanulószoba fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak. Tanulószobai foglalkozás A tanulószobai foglalkozás keretében a pedagógus a felső tagozatos gyerekek számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését. d) Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

24

e) Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. f) Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.

2.4.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melyek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztviselőit, hozza létre szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, a diákönkormányzat véleményt nyilváníthat minden olyan kérdésben, mely az intézmény életével vagy a tanulókkal kapcsolatos. Feladataik  olyan közös érdeken alapuló közös, konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak  a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése  a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése  olyan tevékenységek szervezése, amelyek értéke esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség is  a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése  a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése  olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait

25

2.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai Szabadidős foglalkozások A szabadidős foglalkozások során a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülő anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, mozi, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős tevékenységeken való részvétel lehet önkéntes vagy kötelező. A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. Ezeket a tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladatok  jó kapcsolatok kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel és e tevékenységet segítő külső szakemberekkel  olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket  a csoporton belüli kapcsolatok erősítése  a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése az önfegyelem fejlesztése, a társak és foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés elfogadása  a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés  az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor, a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön  olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést

2.5 A pedagógusok feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:    

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, 26

                  

érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire  együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását  segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével  figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti  szülői értekezletet tart  ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása  segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével  tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében 27

 javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére  részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását  rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban

2.6 Kiemel t figy elmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.6.1 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Sajátos nevelési igényű tanuló az a gyermek, akit a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvélemény alapján, annak minősít. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése egyik fontos feladatunk, mivel a tanköteles korúak között egyre nagyobb arányban fordulnak elő ilyen problémával küzdő tanulók. Iskolánkban a tanulásban akadályoztatott és részképesség zavaros tanulók fejlesztése történik. Cél  minden sajátos nevelési igényű tanuló zökkenőmentesen illeszkedjen be az adott osztályközösségbe, az iskola életébe  a szükségletének megfelelő oktatásban, ellátásban részesüljön  eredményes tanulási módszerek elsajátíttatása  egyénre szabott módszerek alkalmazása  reális önismeret és énkép kialakítása Feladat        

az SNI-s tanulók iskolába lépésekor felmérni képességeiket a pedagógusok ismerjék meg az SNI-s tanulók fejlesztendő képességeit pedagógusok felkészítése a feladatra – továbbképzések szervezése a gyermek sajátos igényeihez igazodó egyéni fejlesztő program kidolgozása minden tanuló sikerhez juttatása valamely területen olyan hasznos ismeret közvetítése a tanuló felé, amelyet a gyakorlatban magától is alkalmazni tud megfelelő tankönyvek, segédanyagok körültekintő kiválasztása a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás

28

A megvalósítás keretei, eljárásai Iskolán belül Tanórák      

differenciált tanulásirányítás megvalósítása differenciált házi feladatok kijelölése rugalmas időbeosztás, a tanuló igényéhez igazodva kompenzáló eszközök használata igény szerint egyénre szabott kooperatív tanulási módszerek alkalmazása gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés

Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások  a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján, a törvény által biztosított heti óraszámban egyéni fejlesztési terv alapján egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozások biztosítása  alapkészségek fejlesztése, megerősítése  önálló tanulás fejlesztése  logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő szakember bevonása a fejlesztő tevékenységbe Napközi, tanulószoba     

egyéni tanulási technikák kialakítása sorrend, időbeosztás, önellenőrzési technikák, javítási módok megtanítása személyre szabott eszközhasználat páros, csoportos tanulásszervezés házi feladatok differenciált megoldása

Iskolán kívül Amennyiben szükséges a sajátos nevelési igényű tanuló speciális szakemberhez történő irányítása Folyamatos kapcsolattartás a szülővel, Pedagógiai Szakszolgálatokkal, iskolaorvosokkal, stb.

29

Az SNI-s tanulók értékelése Iskolánkban a két halláskárosulton kívül diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkúliás valamint olyan tanulók fejlesztésével foglalkozunk, akiknél az iskolai készségek kevert zavara áll fenn. Ezeknek a tanulóknak az értékelésénél figyelembe kell venni a problémájukat. Ezt a szakértői vélemény határozza meg, de ez gyakran csak általános megállapítást fogalmaz meg („értékelésnél problémája figyelembevétele”). A diszlexiások, diszgráfiások, valamint azok a tanulók, akiknél az iskolai készségek kevert zavara áll fenn beszéd- és szövegértési nehézségekkel küzdenek. Nehézséget okoz számukra a lényegkiemelés is, ezért a nagyobb felkészülést igénylő tárgyakból (történelem, biológia, földrajz) vázlatot kell készíteni, s a felmérés kérdéseit ez alapján kell összeállítani. Ennek értékelése a tantestület által elfogadott százalékhatárok alapján történik. Magyar nyelvből a számonkérés alapját a szabályok ismerete és alkalmazása kell, hogy képezze. A diszkalkúliás és az iskolai képességek kevert zavarával küzdő tanulóknál matematikából csak mechanikusan elsajátítható anyagot lehet számon kérni. (alapműveletek, százalékszámítás, kerület- területszámítások). A fejlesztés hatékonyságának vizsgálata     

kontrollvizsgálatok a szakértői és rehabilitációs bizottságoknál a tanuló produktumainak célirányos áttekintése folyamatos megfigyelés konzultáció a szaktanárokkal, a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel, szülőkkel a visszajelzések alapján további feladatok megjelölése

Sikerkritérium     

minden SNI-s tanuló rendszeresen jár iskolába a tanulók rendszeresen részt vesznek a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokon tanulmányi eredményükben fejlődés érzékelhető megtalálják helyüket a szűkebb és tágabb környezetükben tudásukat később is alkalmazni, hasznosítani tudják

Feladatok  egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére  egyéni fejlesztési terveket kell összeállítani a rászoruló tanulók számára  fejlesztő foglalkozást, szakkorrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára  a nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk  keresni kell további lehetőségeket segítésükre, pl.: Útravaló ösztöndíj, esélyegyenlőségi támogatások, pályázatok, stb. 30

2.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség Valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal, és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. Cél Felismerni minden tanulónkban – beleértve az eltérő képességű és szociális helyzetű HH és HHH tanulókat is - azt a területet, amelyben az átlagos követelményszintet meghaladó teljesítmény elérésére képes. A tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében:  a korai felismerés  a tehetségek számbavétele  a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása  a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás  az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése Feladat A tanulók tehetségének felismerése terén:  az első osztályosok bemeneti mérése  tudatos, tervezett tanulói munka figyelemmel kísérése, elemzése  tantárgyi házi versenyek szervezése  a tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, vagy a tanuló érdeklődésének megfelelő egyéni foglalkozásokon – megfelelő pedagógiai irányítással újabb ismeretekhez juttassuk, személyiségüket, képességeiket folyamatosan fejlesszük

31

A tehetséggondozás szervezett formái A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők lehetnek:           

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés csoportbontás alkalmazása (pl. idegen nyelv tanítása során) projektoktatás elterjesztése témahetek szervezése kooperatív technikák alkalmazása a tanórákon IPR program alkalmazása az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek (IKT) egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása a viselkedéskultúra fejlesztése

A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei a következők lehetnek:  versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.)  a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről  tehetséggondozó foglalkozások  Útravaló ösztöndíjak megpályázása  DSE szervezésében sportversenyek  szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás)  az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok)  osztálykirándulások Sikerkritérium   

az induló szakköri, tehetséggondozó foglalkozásokon nincs indokolatlan lemorzsolódás a versenyeken, pályázatokon sikeresen szerepelnek tanulóink egyre több területen bizonyítják tehetségüket

32

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei          

hiperaktivitás szorongásos magatartás térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése) mozgáskoordináció zavarai a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia) antiszociális cselekedetek alacsony önértékelés emlékezés zavarok a logikus gondolkodás problémái a spontán kíváncsiság hiánya

Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. Célunk     

minden tanulási nehézséggel küzdő gyermek zökkenőmentesen illeszkedjen be az osztályközösségbe, az iskolai életbe a szükségletüknek megfelelő ellátásban részesüljenek az eredményes tanulási módszerek elsajátíttatása, különböző stratégiák megismertetése, egyénre szabott tanulási módszerek alkalmazása reális önismeret, énkép kialakítása fejlődésükhöz szükséges órakeret biztosítása lehetőségeinkhez mérten

Feladat  a tanév elején, iskolába lépéskor felmérni azokat a képességeket, amelyek fontosak a tanévkezdéshez  megfigyelni és célirányosan áttekinteni a tanulói produktumokat, folyamatosan figyelemmel kísérni előrehaladásukat - tantárgyi mérések, országos mérések  minden tanuló sikerhez juttatása valamilyen területen  olyan hasznos ismeret közvetítése a tanuló felé, amelyet a gyakorlatban magától is alkalmazni tud  egyéni képességeikhez igazodó aktív, cselekedtető, korszerű információhordozók alkalmazása  szülőkkel, Pedagógiai Szakszolgálattal való rendszeres kapcsolattartás  a tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek  minden alkalmazott eljárás személyfüggő

33

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységeink  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciált terhelés, egyéni, páros, és csoportos munkavégzés alkalmazása  kooperatív módszerek alkalmazása a tanórák nagyobb hányadában  egyéni foglalkozások  felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások szervezése  a tanulás tanítása – értő olvasás, kommunikáció, önálló ismeretszerzési technikák megtanítása stb.  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a napközi otthon, tanulószoba foglalkozásainak differenciált megszervezése - egyéni tanulási technikák, időbeosztás, javítási módok, képesség fejlesztő játékok stb.  továbbtanulás irányítása, segítése  a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése  a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása Sikerkritérium      

kiszűrődnek a tanulási problémával küszködő gyerekek a tanulók rendszeresen részt vesznek a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokon a tanulási problémával küzdő gyerekek sikeresen fejezik be az adott tanévet tanulmányi eredményeikben, önmagukhoz képest, javulás tapasztalható a tanulók megtalálják helyüket a szűkebb és tágabb környezetükben az iskolában szerzett tudásukat tovább tanuláskor alkalmazni tudják

2.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Feladatok    

szűrés, diagnosztizálás együttműködés a segítő szakemberekkel együttműködés a kortárs csoportokkal speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és alkoholprevenciós foglalkozások

Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartás rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, nem megfelelő alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezések.

34

E fogalommal jelölik mindazon gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben. Nagyon fontos a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre. A nehezen kezelhető, szociálisan hátrányos helyzetű gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei  a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,  passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak,  nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni,  testi és pszichés tünetei vannak,  személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.). Cél Lehetőség szerint alkalmassá tenni, az ezekkel a problémákkal küzdő tanulókat, az „együttélésre”, együttműködésre. Feladat  a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felismerése  olyan környezet kialakítása, amely alkalmas az el- és befogadásra  a beilleszkedést segítő megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógusok felkészítése, továbbképzések keretében A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Szoros kapcsolatot kell tartani a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal. Fontos:  a helyzetfelismerés és helyzetértékelés  a magatartási zavar feltárása  a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel  az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása  IPR-s program működtetése 35

 a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti csoportbontás Együtt kell működni:  a szülőknek  a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek  az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek Törekedni kell arra, hogy:  a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során  olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége  felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek  minél könnyebb legyen az alsó és a felső tagozat között az átmenet Különös figyelmet kell fordítani:  a gyermek egészségügyi körülményeire  tanulási teljesítményére  családi, iskolai sérelmekre, bántalmazásokra  hiányzások, mulasztások mennyiségére, okaira  a számukra biztosított foglalkozásokon megjelenik-e Sikerkritérium    

minden beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendszeresen jár iskolába a tanulók megtalálják a helyüket szűkebb és tágabb környezetükben a tanulók szülei elfogadják azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek gyermekeik tanulását sikeresebbé tehetik tanulmányi eredményeiken észrevehető a javulás

2.6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka jelenti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok folyamatos figyelemmel kisérését, gondozásukat, valamint azoknak az eseti problémáknak a kezelését, ami miatt a tanuló kapcsolataiban és teljesítésében jelentős negatív változás következik be.

36

Cél  korunk veszélyforrásival szemben tanulóink személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, mely képessé teszi őket a helyes ítélethozatalra, a negatív jelenségek elutasítására  a gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat  az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel  a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok  prevenció  együttműködés külső szervezetekkel  az esetleges juttatások elosztása, alapelveinek és eljárási rendjének meghatározása Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, e tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai  a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése  a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken  a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.)  segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően  a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki   

a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére az okok feltárására az okok megszüntetésére

37

Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását  a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése  a felzárkóztató foglalkozások  IPR program megvalósítása  az iskolai étkezés lehetősége  a tanulószobai és napközis foglalkozás  az egészségügyi szűrővizsgálat  folyamatos, heti 1 alkalommal való kapcsolattartás, esetmegbeszélések formájában  az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése tanulók bevonásával  a családi életre való nevelés  a személyes és egyéni tanácsadás  a szülőkkel való együttműködés szülők iskolája  a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról  a szenvedélybetegségek megelőzése  pályaválasztás segítése Sikerkritérium  a Gyermekjóléti Szolgálat gondozásában részesülő tanulók rendszeresen járnak iskolába, csökken az igazolatlan hiányzások száma  nő az évfolyamismétlés nélkül továbbhaladók száma, csökken a 8. évfolyamot el nem végző tanulók száma  a tanulók egyre nagyobb létszámban igénybe veszik a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat  a tanulók elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyektől  a rendőrséggel való

2.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei.

38

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek a következők  helyzetfeltárás  a segítő tevékenység formáinak és működési rendjének (tanulószoba, felzárkóztató foglalkozások, stb.) megszervezése  a külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása (szakszolgálatok)  az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása (táborozások, tankönyvellátás, ösztöndíjak, pályázatok nyomon követése) Célunk  az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelésének-oktatásának maradéktalan megvalósítása  olyan fiatalok nevelése, akik eredményesen fejezik be az általános iskolát, sikeresen tudnak középiskolát választani  a tanulókban erős motiváció alakuljon ki az egészséges életvitelre  legyenek képesek a társadalom kihívásaihoz való alkalmazkodásra, tudjanak felelős döntéseket hozni Feladat  olyan közösségek kialakítása, amelyekben a tanulók életkori sajátosságaiknak megfelelően fejleszthetik alapkészségeiket, gyakorolhatják közösségi szerepüket, személyiségüket sokoldalúan fejleszthetik  ki kell alakítani helyes értékítéletüket, a másság elfogadását, a szolidaritást, a kisebbség iránti toleranciát  a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet feltárása  törekedni kell a hátrányos helyzetet kiváltó okok mérséklésére Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják  az IPR-es program megvalósítása  óvoda-iskola átmenet zökkenőmentessé tétele  csoportbontások  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata  a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal  a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.),  továbbtanulás irányítása, segítése  szoros kapcsolat a Polgármesteri hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek

39

Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire          

a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése a szociokulturális hátrányok enyhítése szülők iskolája szerveződéssel a szülők bevonása a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb. felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése pályaorientációs tevékenységek szervezése felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma) az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése

Sikerkritérium      

minden tanuló rendszeresen jár iskolába csökken az évfolyamismétlők száma a tanulók rendszeresen részt vesznek a számukra szervezett foglalkozásokon igénybe veszik az iskola szociális szolgáltatásait (napközi, tanulószoba, étkezés stb.) elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyek kipróbálásától szüleik folyamatosan érdeklődnek gyermekeik iskolai előmeneteléről

2.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Iskolánk tanulói érdekeiket a diákönkormányzat útján érvényesíthetik. Egyetértési joggal rendelkeznek, javaslatokat tehetnek. Részletezve a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában.

40

2.8 A tanulmányok alatti vizsga szabályzata Intézményünkben a művészetoktatás két területe, a néptánc és a szintetizátor-keyboard tanszakok kapnak helyet. Itt szükséges a vizsgáztatás intézménye.

2.8.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja: az egységes elbírálás, az országos mérce ismeretében A vizsgaszabályzat hatálya: Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett művészetoktatási területek vizsgáira vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi, a művészetoktatásban részt vevő tanulójára. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

41

Az értékelés rendje Az adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógusokból álló bizottság bírálja el a bemutatásra kerülő produkciókat a vizsga keretében.

2.8.2 A vizsgatárgyak részei és követelményei 2.8.2.1 Szintetizátor-keyboard tanszak vizsgakövetelményei SZINTETIZÁTOR–KEYBOARD A szintetizátor tanításának célja, hogy felkészítse a tanulókat az elektronikus zenei hatások felismerésére, befogadására és ilyen jellegű zenei önkifejezésre. Ismertesse meg a tanulókkal – a hangszer sajátosságait, és alakítsa ki a hangszer biztonságos kezelését, – alapozza meg a biztos technikai tudást a zeneelmélettel való szoros összefüggésben, – adjon teret, lehetőséget a zenei fantázia kibontakoztatására, kreativitásra, – a klasszikus zeneelméleti rendszeren keresztül vezesse rá őket a tánc– és jazz–zenei összefüggések logikájára, – ismertesse meg a főbb tánc– és jazz–zenei stílusok sajátosságait, összevetve azokat klasszikus zenetörténeti előzményeikkel, – biztosítson olyan szilárd elméleti, technikai, gyakorlati tudásanyagot, amely a számítógép és MIDI–berendezések zenei alkalmazási területén is használható, – adjon lehetőséget arra, hogy a fiatalok rajongása a szintetizátor iránt ne korlátozódjék csak a könnyűzene és a jazzművészet területére, hanem a szerzett zenei műveltség bármikor komolyzenére váltható legyen. Ismertesse meg a tanulókkal – a szintetizátor–keyboard múltját, fejlődési szakaszait, – a hangszer–felépítési sajátosságait, – a legfontosabb érintésvédelmi szabályokat. Alakítson ki – könnyed klaviatúra– és funkciókezelést, – önálló hangszín– és ritmuskezelést, – kielégítő improvizációs készséget, – megfelelő játéktechnikai biztonságot. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulókat a legalapvetőbb hangszer–karbantartási feladatokra.

42

Előképző évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok: – A szintetizátor működési elvének megismertetése. – Tájékozódás a billentyűzeten – Elemi ritmusképletek ismerete – Az elemi szintű kottaolvasás előkészítése. – A violin– és basszuskulcs. – Különböző hangértékek és szünetjelek. – A kézfüggetlenítés előkészítése, – Egyszerű gyermekdalok megszólaltatása változatos módon. – A kiválasztott zenemű eljátszása arranger kísérettel. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium Szintetizátor–keyboardiskola I. (Gorsium GBT, Tác) Hernádiné – Inselt – Fantóné – Komjáthyné – Máthéné: Zongoraiskola I. Bartók Béla: Mikrokozmosz I. Kurtág Gy.: Játékok I., VI. Papp L.: Zongora ABC Követelmény: Rendelkezzék megfelelő kéztartással, billentéstechnikával és tudjon megfelelő ujjrenddel játszani. Néhány gyermekdal, dallam hangszeres megszólaltatása külön, illetve kétkezes változatban, Az év végi vizsga ajánlott anyaga – Három gyermekdal, vagy egyéb egyszerű dallam eljátszása, lehetőleg arranger kísérettel 2. évfolyam Fejlesztési feladatok: – Tájékozódás a billentyűzeten – Elemi ritmusképletek ismerete – A violin– és basszuskulcs. – Különböző hangértékek és szünetjelek. – A non legato, legato játék alapjai, – A kézfüggetlenítés előkészítése, – Különböző kifejezésmódok, hangulatok hangszeres megvalósítása játékos formában, – Egyszerű gyermekdalok megszólaltatása változatos módon. – A kiválasztott zenemű eljátszása arranger kísérettel. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium Szintetizátor–keyboardiskola I. (Gorsium GBT, Tác) Hernádiné – Inselt – Fantóné – Komjáthyné – Máthéné: Zongoraiskola I. Bartók Béla: Mikrokozmosz I. Kurtág Gy.: Játékok I., VI. Papp L.: Zongora ABC

43

Követelmény: Rendelkezzék megfelelő kéztartással, billentéstechnikával és tudjon megfelelő ujjrenddel játszani. Néhány gyermekdal, dallam hangszeres megszólaltatása külön, illetve kétkezes változatban, Az év végi vizsga ajánlott anyaga – Három gyermekdal, vagy egyéb egyszerű dallam eljátszása, lehetőleg arranger kísérettel Alapfokú évfolyamok „A” tagozat 1. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok: – Ismerkedés a hangszerrel. – A szintetizátor működési elvének megismertetése. – A violin– és basszuskulcs. – Különböző hangértékek és szünetjelek. – A helyes kéztartás és billentéstechnika megismertetése, – A hangközök megismertetése félhangszámolási rendszerben. – A dúr és moll hármashangzatok fogalma, lejátszásuk minden hangról. – A jobb és bal kéz együttes játéka. – A kiválasztott zenemű eljátszása arranger kísérettel. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium Szintetizátor–keyboardiskola I. (Gorsium GBT, Tác) Hernádiné – Inselt – Fantóné – Komjáthyné – Máthéné: Zongoraiskola I. Bartók Béla: Mikrokozmosz I. Kurtág Gy.: Játékok I., VI. Papp L.: Zongora ABC Követelmény: Rendelkezzék megfelelő kéztartással, billentéstechnikával és tudjon megfelelő ujjrenddel játszani. Az év végi vizsga ajánlott anyaga – Három gyermekdal, vagy egyéb egyszerű dallam eljátszása, lehetőleg arranger kísérettel 2. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok: – A szintetizátor – keyboard alapfunkcióinak önálló kezelése. – A dúr hármashangzat fordításainak megismertetése, tánc– és klasszikus zenei jelölése, használata a gyakorlatban egy kiválasztott zenemű alapján. – A pontozott hangértékek megismertetése és begyakorlása. – Klasszikus zenei gyakorlatok a két kéz függetlenítésére. – A szűkített hármashangzat fogalma, begyakorlása – Skálák gyakorlása 2#, 2b előjegyzésig

44

Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola I. (Gorsium GBT, Tác) Hernádiné – Inselt – Fantóné – Komáthyné – Máthéné: Zongoraiskola I–II. Bartók Béla: Mikrokozmosz I–II. Barótk Béla: Gyermekeknek I. Követelmény: A dúr és moll hármashangzatok biztos alkalmazása bal kézben a jobb kéz egyidejű játékával. A kar és az ujjak egysége, együttműködése hangközfelbontással, hangzatfelbontással, skálamenettel, helyes ujjrenddel. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – Két különböző ritmuskíséretű tánczenei szám előadása arranger kísérettel – Egy klasszikus mű előadása zongorán. 3. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok: – A tanuló ismerje meg a szintetizátor–keyboard használatának bővebb lehetőségeit: – A MIDI fogalma. – A hetes harmóniák használata és begyakorlása. – A tenuto és staccato játék begyakorlása. – Skálák egyenletes játszása 4#, 4b előjegyzésig, fokozatosan gyorsuló tempóban, 3–4 oktávon keresztül. – A technikai gyakorlatok alapján többféle tánczenei stílus begyakorlása,. – A bővített (+aug.) fogalma, alteráció. – A suspend fogalma. – A bővített és sus gyakorlati megvalósítása. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola I–II. (Gorsium GBT, Tác) Kulcsár Zoltán: Harmónia– és ritmusiskola Bartók Béla: Mikrokozmosz I–II. Bartók Béla: Gyermekeknek I–II. J. S. Bach: Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach kötetből: F–dúr andante BWV Anh. 131 D–moll menüett BWV Anh. 132 G–dúr menüett BWV Anh. 116 C. Czerny: Könnyű technikai gyakorlatok (Komjáthyné) Követelmény: Tudjon a tanuló dúr hármashangzat–megfordításokat játszani bal kézben, és tudja transzponálni azokat. Tudjon tenuto és staccato játszani. Ismerje gyakorlatban az éneklő legato játékot. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – Három különböző ritmusú tánczenei szám előadása, amelyben szerepelnek hetes, szűkített és bővített harmóniák; – Egy klasszikus mű előadása zongorán.

45

4. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok: – A szintetizátor – keyboard minden lehetséges funkciójának (a MIDI kivételével) ismerete és kezelése. – A skálák előjegyzéseinek ismerete 7#, 7b előjegyzésig. – Alap 7–9–11–13–as akkordok létrehozása a felhangsor hangjaiból. – A díszítő hatos fogalma, szerepe. – Olyan tánczenei számok gyakorlása, amelyben a jobb kéz is játszik harmóniahangokat. – A négyeshangzat megfordításai tánczenei illetve klasszikus jelöléssel és alkalmazásuk a gyakorlatban. – Skálák gyakorlása 5#, 5b előjegyzésig, megfelelő ujjrenddel. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola II–III. (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Kulcsár Zoltán: Harmónia– és ritmusiskola A gyermek Mozart (Hernádi) C. Czerny: Könnyű technikai gyakorlatok (Komjáthyné) Követelmény: A dúr négyes–hangzat megfordításainak biztos alkalmazása a bal kézben. Tudjon a tanuló jobb kézzel a dallamjáték közben harmóniahangokat is játszani. Olyan tánczenei anyag használata, amely lehetőséget ad a bal kéz ritmuskíséret önálló eljátszására is, arranger kíséret nélkül. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – Négy különböző ritmusú tánczenei szám, hetes, bővített, szűkített hármas– és négyes– hangzat megfordításokkal egyszerű bal kéz kísérettel arranger használata nélkül; – Két klasszikus darab eljátszása a javasolt anyagból. 5. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok: – Az összes tánczenei jelölés megismertetése. – A szintetizátor – keyboard MIDI funkciójának használata. – A funkcióelmélet megismertetése. – A modális hangsorok megismertetése. – A dúr és az összhangzatos moll skála fokaira építhető hármashangzatok megismertetése. – A beat, rock, slow és swing stílusú darabok játszása arrangerrel és arranger kíséret nélkül szintetizátoron, digitális zongorán, illetve klasszikus zongorán – Egyszerűbb darabok transzponálása. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola II–III. (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO–Sinus Kiadó Budapest) Kulcsár Zoltán: Dallamszerkesztés, szekvenciaszövés, rögtönzés keyboardon J. S. Bach: 18 kis prelúdium, Könnyű szonatinák (Hernádi) Kurtág Gy.: Játékok 46

Dohnányi E.: A legfontosabb ujjgyakorlatok a biztos zongoratechnika elsajátítására Lehotka Gábor: Gorsium orgonaiskola – 2000 (Gorsium GBT Tác) Simon Collin: Így működik a számítógépes multimédia (Park Könyvkiadó Budapest) Követelmény: Biztos hangszerkezelés, funkcióváltások, kiállások (fill in), hangszínváltások stb. alkalmazása a szintetizátoron – keyboardon előadott számok lejátszása közben. Biztos kíséret bal kézzel, helyes súlypontok használata az arranger nélküli játszásnál. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – Négy különböző ritmusú tánc–, illetve jazz–zenei szám előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel; – Két klasszikus darab a javasolt anyagból. 6. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok: – A szintetizátor – keyboard működési elve, az összes funkció ismerete és használata, beleértve a MIDI–t is. – A szintetizátor erősítésére alkalmazott berendezések kezelése. – A dúr és az összhangzatos moll skálák fokaira épített négyes–hangzatok ismerete és alkalmazása a könnyűzenében előforduló valamennyi hangnemben. – Beat, rock, slow, swing, beguine, rumba, bossa–nova, samba, cha–cha stílusú számok játszása arranger kísérettel, illetve arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel. Felhasználható irodalom: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III–IV.(Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO–Sinus Kiadó Budapest) Kulcsár Zoltán: Dallamszerkesztés, szekvencia–szövés, rögtönzés keyboardon Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I–II. (Szendy Á.) J. S. Bach: 18 kis prelúdium Schumann: Jugend–album Schubert: Keringők Csajkovszkij: Jugend–album Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola – 2000 (Gorsium GBT Tác) Simon Collin: Így működik a számítógépes multimédia (Park Könyvkiadó Budapest) Követelmény: Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, egyszerűbb improvizációkra. Az előző évfolyamokhoz igazítva harminc tánczenei szám ismerete különböző stílusokban, az egyszerűbbek transzponálva is. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – Öt különböző ritmusú tánc– és jazz–zenei szám előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel – lehetőleg improvizálva; – Két szabadon választott előadási darab.

47

Alapfokú évfolyamok „B” tagozat 3. évfolyam „B” tagozat Technikaképzés és elméleti ismeretek: – A tanuló ismerje meg a szintetizátor–keyboard használatának bővebb lehetőségeit: – A MIDI fogalma. – A hetes harmóniák használata és begyakorlása. – A tenuto és staccato játék begyakorlása. – Skálák egyenletes játszása 4#, 4b előjegyzésig, fokozatosan gyorsuló tempóban, 3–4 oktávon keresztül. – A technikai gyakorlatok alapján többféle tánczenei stílus begyakorlása,. – A bővített (+aug.) fogalma, alteráció. – A suspend fogalma. – A bővített és sus gyakorlati megvalósítása egy–két tánczenei szám alapján. – Legkevesebb két tánczenei szám megtanulása arranger kíséret nélkül, bal kéz ritmusbontással, kísérettel. – A tanult tananyag rendszeres ismétlése. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola I–II. (Gorsium GBT, Tác) Kulcsár Zoltán: Harmónia– és ritmusiskola Bartók Béla: Mikrokozmosz I–II. Bartók Béla: Gyermekeknek I–II. J. S. Bach: Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach kötetből: F–dúr andante BWV Anh. 131 D–moll menüett BWV Anh. 132 G–dúr menüett BWV Anh. 116 C. Czerny: Könnyű technikai gyakorlatok (Komjáthyné) Követelmény: Tudjon a tanuló dúr hármashangzat–megfordításokat játszani transzponálni azokat. Tudjon tenuto és staccato játszani. Ismerje gyakorlatban az éneklő legato játékot. Tudja alkalmazni a tanult alterált akkordokat.

bal kézben,

és tudja

Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – Négy különböző ritmusú tánczenei szám előadása, amelyben szerepelnek hetes, szűkített, bővített és suspend harmóniák – Egy klasszikus mű és egy technikai gyakorlat előadása zongorán. 4. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok: – A szintetizátor – keyboard minden lehetséges funkciójának (a MIDI kivételével) ismerete és kezelése. – A skálák előjegyzéseinek ismerete 7#, 7b előjegyzésig. – Alap 7–9–11–13–as akkordok létrehozása a felhangsor hangjaiból. – A díszítő hatos fogalma, szerepe. – Olyan tánczenei számok gyakorlása, amelyben a jobb kéz is játszik harmóniahangokat. 48

– A négyeshangzat megfordításai tánczenei illetve klasszikus jelöléssel és alkalmazásuk a gyakorlatban. – Skálák gyakorlása 5#, 5b előjegyzésig, megfelelő ujjrenddel. A tanult anyag rendszeres ismétlése. – Olyan tánczenei anyag használata, amely lehetőséget ad a bal kéz ritmuskíséret önálló eljátszására is, arranger kíséret nélkül. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola II–III. (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Kulcsár Zoltán: Harmónia– és ritmusiskola A gyermek Mozart (Hernádi) C. Czerny: Könnyű technikai gyakorlatok (Komjáthyné) Bartók Béla: Mikrokozmosz IV., Gyermekeknek III. J. S. Bach: 18 kis prelúdium (Hernádi) Követelmény: A dúr négyes–hangzat megfordításainak biztos alkalmazása a bal kézben. Tudjon a tanuló jobb kézzel a dallamjáték közben harmóniahangokat is játszani. Önállóan tudja alkalmazni a 9–11–13–as akkordok bontását két kézzel a dallamhang alatt. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – Öt különböző ritmusú tánczenei szám, hetes, bővített, szűkített hármas– és négyes–hangzat megfordításokkal egyszerű bal kéz kísérettel, arranger használata nélkül); – Az arranger kísérettel előadott darabokban tudjon önállóan különböző hangszíneket váltani. – Két klasszikus darab eljátszása a javasolt anyagból. 5. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok: – Az összes tánczenei jelölés megismertetése. – A szintetizátor – keyboard MIDI funkciójának használata. – A funkcióelmélet megismertetése. – A modális hangsorok megismertetése. – A dúr és az összhangzatos moll skála fokaira építhető hármashangzatok megismertetése. – A beat, rock, slow és swing stílusú darabok játszása arrangerrel és arranger kíséret nélkül szintetizátoron, digitális zongorán, illetve klasszikus zongorán/pianínón. – Az előző évfolyamokhoz igazítva minimum 20 tánczenei szám megtanulása, lehetőleg minél több stílusban. – Egyszerűbb darabok transzponálása. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola II–III. (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO–Sinus Kiadó Budapest) Kulcsár Zoltán: Dallamszerkesztés, szekvenciaszövés, rögtönzés keyboardon J. S. Bach: 18 kis prelúdium, Könnyű szonatinák (Hernádi) Kurtág Gy.: Játékok zongorára Dohnányi E.: A legfontosabb ujjgyakorlatok a biztos zongoratechnika elsajátítására J. S. Bach: 18 kis prelúdium 49

Kétszólamú invenciók (F–dúr, a–moll) Lehotka Gábor: Gorsium orgonaiskola – 2000 (Gorsium GBT Tác) Simon Collin: Így működik a számítógépes multimédia (Park Könyvkiadó Budapest) Követelmény: Biztos hangszerkezelés, funkcióváltások, kiállások (fill in), hangszínváltások stb. alkalmazása a szintetizátoron – keyboardon előadott számok lejátszása közben. Biztos kíséret bal kézzel, helyes súlypontok használata az arranger nélküli játszásnál. Legyen képes a hangszerek és zenei eszközök MIDI funkcióinak kezelésére, a funkcióelmélet gyakorlati alkalmazására. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – Öt különböző ritmusú tánc–, illetve jazz–zenei szám előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel, melyből kettőt tudjon transzponálni egyszerűbb hangnemekbe; – Az arranger kísérettel előadott darabok esetében legyen képes a szintetizátor funkcióinak önálló kezelésére (pl. fill–in, intro, ending, hangszínváltás, stb.) – Két klasszikus darab a javasolt anyagból. 6. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok: – A szintetizátor – keyboard működési elve, az összes funkció ismerete és használata, beleértve a MIDI–t is. – A szintetizátor erősítésére alkalmazott berendezések kezelése. – A dúr és az összhangzatos moll skálák fokaira épített négyes–hangzatok ismerete és alkalmazása a könnyűzenében előforduló valamennyi hangnemben. – Beat, rock, slow, swing, beguine, rumba, bossa–nova, samba, cha–cha stílusú számok játszása arranger kísérettel, illetve arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel. – Az előző évfolyamokhoz igazítva harminc tánczenei szám tudása különböző stílusokban, az egyszerűbbek transzponálva is. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III–IV.(Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO–Sinus Kiadó Budapest) Kulcsár Zoltán: Dallamszerkesztés, szekvencia–szövés, rögtönzés keyboardon Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I–II. (Szendy Á.) J. S. Bach: 18 kis prelúdium Schumann: Jugend–album Schubert: Keringők Csajkovszkij: Jugend–album J. S. Bach: Kétszólamú invenció, Háromszólamú invenciók Chopin: Keringők, Mazurkák Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola – 2000 (Gorsium GBT Tác) Simon Collin: Így működik a számítógépes multimédia (Park Könyvkiadó Budapest)

50

Követelmény: Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, egyszerűbb improvizációkra. képes az egyszerűbb könnyű– és jazz–zenei ritmusok bontására zongorán. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – Öt különböző ritmusú tánc– és jazz–zenei szám előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel, improvizálva; – Két szabadon választott klasszikus előadási darab. Követelmények az alapfok elvégzése után Az „A” tagozat végén: A tanuló ismerje – a szintetizátor–keyboard múltját, fejlődési szakaszait (monofon–polifon szintetizátorok, zenei számítógépes programok), – a tánc– és jazz–zenei stílusokat, stílusirányzatokat, a zeneszerzők és előadóművészek munkásságát, – a legelemibb érintésvédelmi szabályokat, – a tanult anyagban előforduló tempó– és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes – a zenei anyag kottahű előadására, – más hangszerekkel együtt játszani, kisebb zenekarokba beilleszkedni, – repertoárjának egyharmad részét kotta nélkül is eljátszani és ennek az anyagnak az állandó kézben tartására, – a szintetizátor–keyboard funkcióinak kezelésére, – az előadott művek önálló hangszín– és ritmuskezelésére, – megfelelő technikai tudásszintet elérni, mely az improvizációs gyakorlatokhoz szükséges. Rendelkezzék – megfelelő előadókészséggel, ritmus– és periódusérzékkel, – jó zenei hallással, – művészi előadókészséggel, kreativitással, – vizuális, koncentráló– és memorizáló képességgel, – a hangszer megszólaltatásához szükséges alapvető elektrotechnikai ismeretekkel. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül): A tanuló ismerje – szélesebb körben a különböző szintetizátorok működési elvét, programozását, – a klasszikus zeneszerzők munkásságát. Legyen képes – repertoárjának nagy részét kotta nélkül is eljátszani, – repertoárjának egy részét transzponálni, – repertoárjának egy részét improvizálni, – összetettebb harmóniavezetésű darabokat játszani. Rendelkezzék önálló harmóniaszerkesztési készséggel.

51

A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei: A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama: Szintetizátor–keybord főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat – Harminc jazz– és tánczenei szám ismerete különböző stílusokban, melyből a tanuló a vizsgabizottság választása szerint három különböző ritmusu számot előad arranger kísérettel, nehézségi foka eléri legalább az alábbiakat: Beat (She), slow (Dream a little dream of Me), swing (All of Me), bossa–nova (Fly Me to the Moon), begin (More), cha–ca (Pireus gyermekei), rhumba (Cseresznyevirág), samba (Quando Quando), slow rock (What a wonderful World), waltz (Moon River), ragtime (Alexander’s Ragtime Band), charleston (Yes, Sir). – Két jazz– és tánczenei szám, melyet a tanuló zongorán, önálló bal kéz kísérettel ad elő. – Két klasszikus előadási darab zongorán, amelyek nehézségi foka elérik az alábbi művekét: Bach: 18 kis zongoradarab – megfelelő nehézségű darabjai, könnyű szonatinák megfelelő tételei, Bartók: Mikrokozmosz III–IV. „B” tagozat – Negyven jazz– és tánczenei szám ismerete különböző stílusokban, melyből a tanuló a vizsgabizottság választása szerint három különböző ritmusu számot előad arranger kísérettel, nehézségi foka eléri legalább az alábbiakat: Beat (She), slow (Blue Moon), swing (Somebody Loves Me), bossa–nova (Fly Me To The Moon), begin (Orfeo Negro), cha–ca (Pireus gyermekei), rhumba (Cseresznyevirág), samba (Brasil), slow rock (Moonlight Serenade), waltz (Moon River), ragtime (Alexander’s Ragtime Band), charleston (Yes, Sir) – Két jazz– és tánczenei szám, melyet a tanuló zongorán, önálló bal kéz kísérettel ad elő. – Két klasszikus előadási darab zongorán, amelyek nehézségi foka elérik az alábbi művekét: Bach: 18 kis zongoradarab – megfelelő nehézségű darabjai, könnyű szonatinák megfelelő tételei, Bartók: Mikrokozmosz III–IV. A vizsga értékelése: – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes test– és kéztartás, – hangminőség, billentés, – pedálhasználat, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség.

52

Továbbképző évfolyamok „A” tagozat 7. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok: – A szintetizátor–keyboard funkcióinak bővebb ismerete, MIDI–s sequencer és számítógépes alkalmazások használata. – Az összes #–es és b–s dúr és moll skála ismerete. – A dúr és az összhangzatos moll skálák fokaira épített négyeshangzatok funkcióinak ismerete. – Alterált akkordok ismerete és alkalmazása egyszerűbb hangnemekben. – A tánczenében használatos egyszerűbb stílusok (beat, rumba, slow rock) alkalmazása önálló bal kéz kísérettel zongorán is. – Az előző évfolyamokhoz igazítva harmincöt–negyven tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III–IV. (Gorsium GBT, Tác) Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO–Sinus Kiadó, Budapest) Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I–II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Kétszólamú invenciók (Rózsavölgyi – Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák Követelmény: Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, egyszerűbb improvizációkra, tudja értelmezni a használt akkordok funkcióit az egyszerűbb tánczenei daraboknál. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – Öt különböző ritmusú tánc– és jazz–zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel – lehetőleg improvizálva; – Két szabadon választott előadási darab. 8. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok: – A szintetizátor–keyboard funkcióinak alkalmazása, MIDI–s sequencer és számítógépes alkalmazások használata. – A stúdiótechnikában használatos eszközök ismerete, az alapvető munkavédelmi előírások megismerése. – A modális hangsorok, a pentaton skála és a felhangsor ismerete. – A dúr és az összhangzatos moll skálák fokaira épített négyeshangzatok funkcióinak alkalmazása egyszerűbb hangnemekben. – A tánc– és jazz–zenében összhangzattani összefüggések, jelölések ismerete és alkalmazása: harmóniafűzések, moll subdomináns, nápolyi szext. – A tánc– és jazz– zenében használatos akkordtípusok ismerete a 13–as harmóniáig. 53

– Hiányos akkordok ismerete és alkalmazása egyszerűbb hangnemekben. – A tánczenében használatos stílusok (cha–cha, beguine, slow) alkalmazása önálló bal kéz kísérettel zongorán is. – A zenekari játék sajátosságainak ismerete. – Az előző évfolyamokhoz igazítva negyven–negyvenöt tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III–IV. (Gorsium GBT, Tác) Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO–Sinus Kiadó, Budapest) Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I–II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Kétszólamú invenciók (Rózsavölgyi – Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) Gonda János: A rögtönzés világa II–III. Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola – 2000 (Gorsium GBT, Tác) Követelmény: Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, improvizációkra, tudja értelmezni a használt akkordok funkcióit az egyszerűbb tánczenei daraboknál. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – Öt különböző ritmusú tánc– és jazz–zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel – lehetőleg improvizálva; – Két szabadon választott előadási darab. 9. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok: – A MIDI–s sequencer és audio editáló számítógépes alkalmazások használata. – A stúdiótechnikában és az előadásokon alkalmazott eszközök ismerete, a keverőpult, hangsugárzók, kábelek és mikrofonok ismerete, az alkalmazás során az alapvető munkavédelmi előírások betartása. – Az összhangzatos és dallamos moll skálák modusainak ismerete. – A bartóki tengelyrendszer alap összefüggéseinek ismerete. – Az alterált és hiányos akkordok alkalmazása, azok funkcióinak ismerete. – A tánc– és jazz–zenében összhangzattani összefüggések, jelölések ismerete és alkalmazása: zárlattípusok, váltó dominánsok, moll domináns. – A tánczenében használatos stílusok (bossa–nova, swing, rock ’n roll) alkalmazása önálló bal kéz kísérettel zongorán is. – Az előző évfolyamokhoz igazítva negyvenöt–ötven tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban.

54

Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III–IV. (Gorsium GBT, Tác) Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO–Sinus Kiadó, Budapest) Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I–II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Két– és háromszólamú invenciók (Rózsavölgyi – Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV–V. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) Gonda János: A rögtönzés világa II–III. Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola – 2000 (Gorsium GBT, Tác) Követelmény: Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, improvizációkra, tudja értelmezni a használt akkordok funkcióit az egyszerűbb tánczenei daraboknál. Legyen képes az egyszerűbb tánczenei darabok önálló harmonizálására. Az év végi vizsga ajánlott anyaga – Öt különböző ritmusú tánc– és jazz–zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel, improvizálva; – Két szabadon választott előadási darab. 10. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok: – A szintetizátor–keyboard hangszer múltjának, fejlődési szakaszainak, felépítési sajátosságainak ismerete. – Az audio felvételekhez használt berendezések ismerete, az alkalmazás során gyakrabban előforduló fájlformátumok ismerete. – A stúdió– és a színpadtechnikában alkalmazott eszközök ismerete, a az alkalmazás során az alapvető munkavédelmi előírások betartása. – Az improvizációs skálák (egészhangú, fél–egész, stb.) ismerete. – A bartóki tengelyrendszer alkalmazása egyszerűbb hangnemekben. – Az alterált és hiányos akkordok alkalmazása, azok funkcióinak ismerete. – A tánc– és jazz–zenében összhangzattani összefüggések, jelölések ismerete és alkalmazása: tonális kitérők, wamp, harmóniák oldási lehetőségei. – A zeneművek formai sajátosságainak felismerése. – Egyszerűbb tánczenei darabok transzponálása és harmonizálása. – A tánczenében használatos stílusok alkalmazása önálló bal kéz kísérettel zongorán is. – Az előző évfolyamokhoz igazítva ötven–hatvan tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III–IV. (Gorsium GBT, Tác) Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO–Sinus Kiadó, Budapest) 55

Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I–II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Két– és háromszólamú invenciók (Rózsavölgyi – Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV–V. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) Gonda János: A rögtönzés világa II–III. Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola – 2000 (Gorsium GBT, Tác) Követelmény: Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, improvizációkra, ismerje és alkalmazza a funkcióelmélet szabályait. Legyen képes az egyszerűbb tánczenei darabok önálló harmonizálására. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – Öt különböző ritmusú tánc– és jazz–zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel, improvizálva; – Két szabadon választott előadási darab. Továbbképző évfolyamok „B” tagozat 7. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok: – A szintetizátor–keyboard funkcióinak bővebb ismerete, MIDI–s sequencer és számítógépes alkalmazások használata. – Az összes #–es és b–s dúr és moll skála ismerete. – A dúr és az összhangzatos moll skálák fokaira épített négyeshangzatok funkcióinak ismerete. – Alterált akkordok ismerete és alkalmazása egyszerűbb hangnemekben. – A tánczenében használatos egyszerűbb stílusok (beat, rumba, slow rock) alkalmazása önálló bal kéz kísérettel zongorán is. – Az előző évfolyamokhoz igazítva harmincöt–negyven tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III–IV. (Gorsium GBT, Tác) Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO–Sinus Kiadó, Budapest) Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I–II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Kétszólamú invenciók (Rózsavölgyi – Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák

56

Követelmény: Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, egyszerűbb improvizációkra, tudja értelmezni a használt akkordok funkcióit az egyszerűbb tánczenei daraboknál. A sequencer vagy MIDI editáló szoftverrel ellátott számítógép gyakorlati alkalmazására. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – Öt különböző ritmusú tánc– és jazz–zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel improvizálva; – Két szabadon választott klasszikus darab. 8. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok: – A szintetizátor–keyboard funkcióinak alkalmazása, MIDI–s sequencer és számítógépes alkalmazások használata. – A stúdiótechnikában használatos eszközök ismerete, az alapvető munkavédelmi előírások megismerése. – A modális hangsorok, a pentaton skála és a felhangsor ismerete. – A dúr és az összhangzatos moll skálák fokaira épített négyeshangzatok funkcióinak alkalmazása egyszerűbb hangnemekben. – A tánc– és jazz–zenében összhangzattani összefüggések, jelölések ismerete és alkalmazása: harmóniafűzések, moll subdomináns, nápolyi szext. – A tánc– és jazz– zenében használatos akkordtípusok ismerete a 13–as harmóniáig. – Hiányos akkordok ismerete és alkalmazása egyszerűbb hangnemekben. – A tánczenében használatos stílusok (cha–cha, beguine, slow) alkalmazása önálló bal kéz kísérettel zongorán is. – A zenekari játék sajátosságainak ismerete. – Az előző évfolyamokhoz igazítva negyven–negyvenöt tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III–IV. (Gorsium GBT, Tác) Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO–Sinus Kiadó, Budapest) Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I–II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Kétszólamú invenciók (Rózsavölgyi – Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) Gonda János: A rögtönzés világa II–III. Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola – 2000 (Gorsium GBT, Tác) Követelmény: Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, improvizációkra, tudja értelmezni a használt akkordok funkcióit az egyszerűbb tánczenei daraboknál. Legyen képes tudatosan alkalmazni a tanult modális hangsorokat az improvizáció során.

57

Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – Öt különböző ritmusú tánc– és jazz–zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel improvizálva, a tanult modális hangsorok alkalmazásával; – Két szabadon választott előadási darab. 9. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok: – A MIDI–s sequencer és audio editáló számítógépes alkalmazások használata. – A stúdiótechnikában és az előadásokon alkalmazott eszközök ismerete, a keverőpult, hangsugárzók, kábelek és mikrofonok ismerete, az alkalmazás során az alapvető munkavédelmi előírások betartása. – Az összhangzatos és dallamos moll skálák modusainak ismerete. – A bartóki tengelyrendszer alap összefüggéseinek ismerete. – Az alterált és hiányos akkordok alkalmazása, azok funkcióinak ismerete. – A tánc– és jazz–zenében összhangzattani összefüggések, jelölések ismerete és alkalmazása: zárlattípusok, váltó dominánsok, moll domináns. – A tánczenében használatos stílusok (bossa–nova, swing, rock ’n roll) alkalmazása önálló bal kéz kísérettel zongorán is. – Az előző évfolyamokhoz igazítva negyvenöt–ötven tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III–IV. (Gorsium GBT, Tác) Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO–Sinus Kiadó, Budapest) Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I–II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Két– és háromszólamú invenciók (Rózsavölgyi – Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV–V. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) Gonda János: A rögtönzés világa II–III. Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola – 2000 (Gorsium GBT, Tác) Követelmény: Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, improvizációkra, tudja értelmezni a használt akkordok funkcióit az egyszerűbb tánczenei daraboknál. Legyen képes az egyszerűbb tánczenei darabok önálló harmonizálására. Ismerje a stúdiótechnikában jellemzően alkalmazott eszközöket és azok kezelését. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – Öt különböző ritmusú tánc– és jazz–zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel, improvizálva; – Két szabadon választott előadási darab.

58

10. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok: – A szintetizátor–keyboard hangszer múltjának, fejlődési szakaszainak, felépítési sajátosságainak ismerete. – Az audio felvételekhez használt berendezések ismerete, az alkalmazás során gyakrabban előforduló fájlformátumok ismerete. – A stúdió– és a színpadtechnikában alkalmazott eszközök ismerete, a az alkalmazás során az alapvető munkavédelmi előírások betartása. – A szerzői jogok ismerete. – Az improvizációs skálák (egészhangú, fél–egész, stb.) ismerete. – A bartóki tengelyrendszer alkalmazása egyszerűbb hangnemekben. – Az alterált és hiányos akkordok alkalmazása, azok funkcióinak ismerete. – A tánc– és jazz–zenében összhangzattani összefüggések, jelölések ismerete és alkalmazása: tonális kitérők, wamp, harmóniák oldási lehetőségei. – A zeneművek formai sajátosságainak felismerése. – Egyszerűbb tánczenei darabok transzponálása és harmonizálása. – A tánczenében használatos stílusok alkalmazása önálló bal kéz kísérettel zongorán is. – Az előző évfolyamokhoz igazítva ötven–hatvan tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban. Ajánlott tananyag: Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III–IV. (Gorsium GBT, Tác) Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO–Sinus Kiadó, Budapest) Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I–II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Két– és háromszólamú invenciók (Rózsavölgyi – Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV–V. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) Gonda János: A rögtönzés világa II–III. Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola – 2000 (Gorsium GBT, Tác) Követelmény: Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, improvizációkra, ismerje és alkalmazza a funkcióelmélet szabályait. Legyen képes az egyszerűbb tánczenei darabok önálló harmonizálására. Legyen képes önálló wamp szerkesztésére és alkalmazására. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: – öt különböző ritmusú tánc– és jazz–zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel, improvizálva; – két szabadon választott előadási darab

59

Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje: – A harmóniák alterációs lehetőségeit – A funkcióelmélet szabályait – Az improvizációs skálákat – A harmóniák leütési szabályzatait a zongora– és szintetizátor–keyboard játék vonatkozásában – A számítógépes editáló– és sequencer programok működését – A stúdiótechnikában alkalmazott eszközök használati módját Legyen képes: – A funkcióelmélet szabályait a gyakorlati játék során alkalmazni – Mint tánc–, jazz– és zenei darabokat improvizálni az általánosan elfogadott akkordsorok alapján – A természetes, oldott hangszerkezelésre – Technikájának önálló továbbfejlesztésére – Követni és elsajátítani az újonnan megjelenő digitális eszközök és editáló programok működési ismereteit A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) Rendelkezzék: – Művészi zenei kifejezőkészséggel – Technikai előadói kreativitással – Magas szintű kontroláló és koncentráló képességgel – A zenekari játékhoz szükséges ismeretekkel – A hangszerhez kapcsolódó széleskörű repertoárral, amely átöleli a tánczene különböző műfajait A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei: A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama: Szintetizátor–keybord főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozaton: – Ötven jazz– és tánczenei szám ismerete különböző stílusokban, melyből a tanuló a vizsgabizottság választása szerint három különböző ritmusút előad arranger kísérettel, amelyek nehézségi foka megfelel az alábbiaknak: slow (Smoke Gets In Your Eyes, Deep Purple), swing (I Can’t Give You, Autumn Leaves), bossa–nova (The Girl From Ipanema, Wave). – Négy jazz– és tánczenei szám, melyet a tanuló zongorán, önálló bal kéz kísérettel ad elő. – Két klasszikus előadási darab zongorán; Bach: Kétszólamú invenciók, Bartók: Mikrokozmosz III–IV, Czerny: Etüdök op. 721., Schubert: Táncok (EMB), Chopin: Mazurkák nehézségi szintjén.

60

„B” tagozaton: – Hatvan jazz– és tánczenei szám ismerete különböző stílusokban, melyből a tanuló a vizsgabizottság választása szerint három különböző ritmusút előad arranger kísérettel, amelyek nehézségi foka megfelel az alábbiaknak: slow (Misty, Stardust, Laura, Georgia On My Mind), swing (Lullalby Of Birdland, Yesterdays, How High The Moon, Take The „A” Train), bossa–nova (Blue Bossa), stb. – Négy jazz– és tánczenei szám, melyet a tanuló zongorán, önálló bal kéz kísérettel ad elő, – Két klasszikus előadási darab zongorán; Bach: Kétszólamú invenciók, Bartók: Mikrokozmosz III–IV, Czerny: Etüdök op. 721., Schubert: Táncok (EMB), Chopin: Mazurkák nehézségi szintjén A vizsga értékelése: – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes test– és kéztartás, – hangminőség, billentés, – pedálhasználat, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Megfelelő méretű, szellőztethető, lehetőleg hangszigetelt, alacsony páratartalmú helyiség, amelyben az elektromos hangszerek használatához az érintésvédelmi feltételek adottak. Olyan szintetizátor–keyboard, amelynek dinamikus billentése van, minimum öt oktávos, és adottak rajta a főbb ritmusszekciók. A szintetizátor–keyboard rendelkezzék MIDI– rendszerrel, lehessen bővíteni RAM kártyáról vagy, floppy–lemezről (Roland G70, Yamaha Tyros 3), USB eszközről (pl. pendrive). Állítható hangszerállvány, egy állítható magasságú szék. Jó minőségű zongora vagy pianínó, esetleg súlyozott billentésű digitális zongora. Mozgatható stúdió, ahol megtalálhatók az alapfelszereltséghez tartozó berendezések: erősítő– berendezés, egy keverőpult és az erősítési technikához kapcsolódó effektek, processzorok, stb., amit a nyilvános előadásokon is lehet használni.

2.8.2.2 Néptánc tanszak követelményei AZ ALAPFOKÚ NÉPTÁNCOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI A néptánc közérthetősége révén felbecsülhetetlen mértékű segítséget jelent a kultúrák közti kapcsolatteremtésben és az egészséges emberi kapcsolatok kialakításában. Oktatása elősegíti néphagyományunk megismerését, tovább éltetését és újraalkotását, kulturális örökségünk megbecsülését. A kárpát–medencei tánchagyomány sokszínűsége tükröződik vissza az alapfokú művészetoktatás tantervében. A tanórai keretek mellett fontos szerepet játszik a tánc 61

színpadi megjelenítése is, amely egyrészt a művészi megtapasztalás élményét teszi lehetővé a tanulók számára, másrészt kulturális szerepvállalása révén a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi táncos hagyományainkat. A néptánc oktatás célrendszerében jelentős szemléletmód változás következett be, középpontba került a tanulók technikai felkészültségének megalapozása, amely során alkalmassá válnak a különböző táncok újraalkotására, szabad és kötött formákban történő megjelenítésére. Előtérbe került a helyi táncanyag, tánchagyomány tanításának elsődlegessége, amely végigkísérheti az egész oktatási folyamatot. Nagyobb szabadságot biztosít a pedagógus számára a képzés megtervezésében, ugyanakkor biztosítja az intézmények közötti átjárhatóságot. A spirális elrendezés elősegíti, hogy a különböző képességű tanulók a képzési szintek végére azonos módon rendelkezzenek az elvárt ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal, megteremti az összevont osztályokban történő oktatás kereteit, lehetőségét. A néptánc oktatása során a kulturális értékek közvetítése nem elsősorban a képességek függvénye, hanem a képességek fejlesztésének lehetséges színtere. Lehetővé teszi mindenki számára – beleértve a kisebbségeket valamint a hátrányos helyzetű gyermekeket is – az önkifejezés és azonosulás esztétikai útjának elérését, segítve ezzel a személyes kreativitás kibontakozását és az egyéniség fejlődését

A KÉPZÉS struktúrája Tantárgyak Főtárgy: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Folklórismeret (3–6. alapfokú évfolyamon) Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban: Folklórismeret Tánctörténet Választható tantárgyak: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Népzenei alapismeretek (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Táncjelírás–olvasás (9–10. továbbképző évfolyamon) Óraterv

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy

Évfolyamok Előképző Alapfok 1. 2. 1. 2. 2 2 3–4 3–4

2

2

1

1

1–2

1–2

3. 3

4. 3

5. 3

6. 3

Továbbképző 7. 8. 9. 3–4 3–4 3

1

1

1

1

1

1

1–2

1–2

1–2

1–2 62

1–2

1–2

1

1

1–2

1–2

10. 3

Összes óra

2–4

2–4

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat illetve azok tanítási óráin részt vehet A tanítási órák időtartama: 45 perc A NÉPTÁNCOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI A néptánc tanszak célja a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés kialakítása és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk továbbéltetése, a mozgáskultúra megalapozása és fejlesztése, a tánc, mint a közösségteremtés és közösségformálás lehetséges eszközének értelmezése. Kiemelt kompetenciák a néptánc területén Szakmai kompetenciák A táncos képességek – készségek – jártasságok kialakítása és fejlesztése A hagyományos népi játékmód ismerete Korszerű szemléletmód kialakítása a népi kultúra–népélet összefüggő rendszerének értelmezéséhez A tánc általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A zenéhez igazodó, alkalmazkodó táncos mozgás kialakítása Az improvizáció és a táncszerkesztés törvényszerűségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása A térforma, stílusérzék és mozgásmemória fejlesztése, az alakzatok, formák gyakorlati alkalmazása A táncokhoz kapcsolódó énekek, zenei kíséretek, jellemző viseletek, szokások és a társasági táncélet alkalmainak megismerése A színpad általános törvényszerűségeinek megismertetése Előadói táncos magatartás kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatainak, korszakainak és művészeti alkotásainak megismerése Személyes kompetenciák Az esztétikai érzék fejlesztése A rendszeres és következetes kitartó munkára nevelés Nyitottságra, valamint a múlt és a jelen értékeinek befogadására nevelés Folyamatos ismeretbővítésen keresztül a szintetikus látásmódra való nevelés A vizuális memória és a képzelőerő fejlesztése A kreativitás és a testi–lelki állóképesség fejlesztése 63

A kommunikáció verbális és nonverbális módjainak alkalmazása Társas kompetenciák A közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránti fogékonyság kialakítása A másság elfogadásának képessége Az önálló döntéshozatal képessége Kezdeményezőkészség, egyéni feladat– és szerepvállalás A kapcsolatteremtő képesség fejlesztése A szabálytudat kialakítása A csoportnorma kialakítása A segítő életmódra nevelés s a szociális érzékenység fejlesztése A közösségi szemlélet kialakítása A környezet megóvásának fontossága Az egészséges életmód igénye Módszerkompetenciák Az ismeretbefogadás képességének fejlesztése Az intelligens tudás megszerzésére irányuló igény kialakítása Az összefüggések megértésére, a következtetések levonására irányuló fejlesztések Az ismeretek alkalmazásának, újrafogalmazásának képessége A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása A hatékony önálló tanulásra nevelés Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más környezetben is A tehetség azonosítása, tehetséggondozás, mentorálás, nyomon követés A MŰVÉSZETI ALAP-ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Vizsga tantárgyak Művészeti alapvizsga Néptánc Folklórismeret Művészeti záróvizsga Néptánc Tánctörténet 64

A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként, illetve párban – helyezést ért el. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja (ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő). Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. NÉPI JÁTÉK, NÉPTÁNC TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK Előképző 1.-2. évfolyam A népi játékok tanításánál figyelembe kell venni a gyermekek nemét, korát, érdeklődési körét, illetve a helyet ahol tanítjuk. Lehetőség szerint helyi vagy a régió szerinti játékokat, kiszámolókat is tanítsunk. A játékok célja a mozgáskészség javítása, a közösségi érzés tudatos erősítése, a játékra nevelés. A népi játékok nagyon alkalmasak a jellembeli tulajdonságok (ügyesség, bátorság, önuralom, önérzet, gyors felfogóképesség, versenyszellem) fejlesztésére. Énekes-táncos gyerekjátékok Altatók, kiolvasók, szerepjátszók, fogócska, párválasztó, fogyó- gyarapodó, vonulós- kapuzó Pl., Ragasztó fogó, Boglya tetején…, Áradi-fáradi…, Gólyát látok… Népi sportjátékok Küzdő, Nemzetes, Fogó, Pásztorjátékok, Tréfás versengések, csülközés, méta, botos játékok , cipószakító stb. Néptánc alaplépések A játékokhoz fűződő lépések: szép, egyenletes járás, futás, egyes- kettes csárdás, szökellő, galopp, sarkazó, szökdelés páros lábon, stb., dél-dunántúli általános ugrós motívumok. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az előképző 1-2. évfolyama elvégzése után a tanulók tudjanak önállóan játékfűzéseket létrehozni a 6-8 különböző típusú játékokból, ismerjék s szabályait, a hozzájuk kapcsolódó dalokat. Ismerjék az alaplépéseket, rövid improvizáció ugrós zenére.

65

Alapfok 1. évfolyam Tánctechnika Gimnasztika: járás különböző talpfelületeken, futás különböző kartartással és lábemelésekkel, törzs-,kar,- és fejgyakorlatok Speciális gyakorlatok: helyes testtartás, pozíciók fogalma (I. II.)- pozíció váltások, térdhajlítás, féltalpra emelkedés, lábcsúsztatás Ritmika: nyolcad-negyed- fél értékű járás tapssal; visszhang és futótűz tipusú gyakorlatok; Táncos nyelv: különböző térirányok; alakzatok alakítása (sor,oszlop,kör, félkör) Játék: Mezőföldi vagy somogyi játékok (párválasztó, fogyó-gyarapodó, kapuzó) és kiszámolók Néptánc: Mezőföldi vagy somogyi ugrós, lassú és friss csárdás alapok Motívumok: háromugró, lengető típusok, sarkazó, összetett motívumok, kettes csárdás, forgás, bukós motívumok Eszközhasználat: bot, üveg Páros viszony kialakítása: kézfogással, különtáncolással Kiegészítő anyag: a fenthangsúly megalapozása, ill. más régióból, dialektusból származó játékanyag Daltanulás: mezőföldi vagy somogyi játék és táncdallamok Koreográfia: a tanult eredeti anyagból – ugrós ill. eszközös Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az alapfok 1. évfolyam elvégzése után a növendékek tudjanak min. 5 mezőföldi/somogyi játékot és ismerjék azok dalait, valamint szabályait. A mezőföldi/somogyi ugrós szabad táncolása és a csárdás és friss csárdás alapmotívumainak ismerete. Viselet részeinek bemutatása. A koreográfia bemutatása, dalok éneklése. Alapfok 2. évfolyam Tánctechnika Gimnasztika: járás különböző talpfelületeken, futás különböző kartartással és lábemelésekkel, törzs-,kar,- és fejgyakorlatok Speciális gyakorlatok: az eddig tanultak ismétlése és kombinációja valamint, III.- IV. -V. pozíció megismerése; térdhajlítás, lábkörzés a földön; lábemelések; ugrások fordulással (1/4, 1/2) Ritmika: egyenletes járás közben ritmusképletek visszatapsolása; kétszólamú mozgás gyakorlása Táncos nyelv: különböző térirányok (irányrózsa); stílus jegyek felismertetése (hasonlóság, azonosság, különbözőség) Játék: Somogyi játékok (szerepjátszó, sport jellegű, kapuzó) és kiszámolók Néptánc: Somogyi vagy Sárközi ugrós és csárdás alapok (lassú, friss) Motívumok: lenthangsúlyos háromlépő, lengető típusok, csapások, térdütések, kettes csárdás, forgás, bukós motívumok Eszközhasználat: bot, üveg Páros viszony kialakítása: csalogatási formák, páros viszony fejlesztése Daltanulás: somogyi vagy sárközi játék és táncdallamok pl. Két tikom tavali….; Hüccs ki disznó…,; Három hordó….; Bújj bújj bokrosi... Hogy a kakas? , Csóri kanász… Koreográfia: a tanult eredeti anyagból, elsősorban ugrós és eszközös táncok

66

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az alapfok 2. évfolyam elvégzése után a növendékek tudjanak min. 5 somogyi vagy sárközi játékot és ismerjék azok dalait, valamint szabályait. A somogyi ugrós vagy sárközi cinegés szabad táncolása (somogyi:a csalogatás elemeivel, eszközök használatával). A csárdás és friss csárdás motívumainak ismerete. Viselet részeinek bemutatása. A koreográfia bemutatása, somogyi vagy sárközi dalok éneklése. Alapfok 3. évfolyam Tánctechnika Gimnasztika: járás különböző talpfelületeken, futás különböző kartartással és lábemelésekkel, törzs-,kar,- és fejgyakorlatok Speciális gyakorlatok: az eddig tanultak ismétlése és kombinációja valamint, lábdobások; fejkapás technika; forgás Ritmika: kontrás taps; járás és futás változó tempójú zenére Táncos nyelv: tempó (lassú, közepes, gyors); szimmetria - aszimmetria Néptánc: Szatmári vagy nyírségi játékok és páros táncok Motívumok: fenthangsúlyos csárdás, hegyező és bokázó variációk, fonás előre- hátra, forgás, kifordítás, lányoknak forgás, fiúknak egyszerűbb csapások Eszközhasználat: bot (forgatás) Páros viszony kialakítása: tartás- ellentartás, kar alatt forgatás, átvetés Kiegészítő anyag: Hajdúsági vagy zoborvidéki motívumok tanulása f., Daltanulás: Szatmári vagy nyírségi táncdallamok pl. Zörög az akácfa levél…, Már ezután…, Juhász legény..., Zöld erdőben…, g., Koreográfia: a tanult eredeti anyagból Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az alapfok 3. évfolyam elvégzése után a növendékek tudják a tanult táncanyaghoz kapcsolódóan, annak földrajzi elhelyezkedését (térképen megmutatni), nevesebb települések nevét felsorolni, táncrészeit felsorolni. A szatmári vagy nyírségi csárdás szabad táncolása. Viselet részeinek bemutatása. Szatmári vagy nyírségi dalok éneklése. A koreográfia bemutatása. Hajdúsági vagy zoborvidéki motívumok táncolása, dalok éneklése. Alapfok 4. évfolyam Tánctechnika Gimnasztika Speciális gyakorlatok: az eddig tanultak ismétlése, nehezített variációi valamint, ugró gyakorlatok, forgások diagonálban Ritmika: nehezebb visszhanggyakorlatok; koordinációs gyakorlatok (más taps-más tánc) Néptánc: Dél- alföldi páros ugrós, lassú és friss csárdás Motívumok: egyes csárdás, három ugró variációk (kirugós, futós, légbokázós), oldalazó, hátravágó, kopogó, csapások, földcsapó, darudübögő változatai csárdás, forgás, irányváltás, félfordulók, bedöntve is, páros bokázók, kisharang, előre- hátra csárdás Páros viszony kialakítása: tartás- ellentartás, félforduló Kiegészítő anyag: Hajdúsági lassú és friss csárdás, verbunk vagy zoborvidéki lassú és friss csárdás, verbunk Daltanulás: Dél- alföldi és hajdúsági táncdallamok pl. Varga Julcsa.., Édes volt az …, A szegedi halastó…, Tisza partján…,Hortobágyi gulyás legény…, Koreográfia: a tanult eredeti anyagokból

67

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az alapfok 4. évfolyam elvégzése után a növendékek tudják a tanult táncanyaghoz kapcsolódóan, annak földrajzi elhelyezkedését (térképen megmutatni), nevesebb települések nevét felsorolni, táncrészeit bemutatni. Dél- alföldi ugrós és csárdás szabad táncolása. Viselet részeinek bemutatása. Dél- alföldi és hajdúsági/zoborvidéki dalok éneklése. A koreográfia bemutatása dél- alföldi és/vagy hajdúsági/zoborvidéki anyagból. Alapfok 5. évfolyam Tánctechnika Gimnasztika Speciális gyakorlatok: lábkörzések; ugrások fordulva is; forgások és ugrások diagonálban Ritmika: hosszabb ritmusképletek memorizálása; nehezebb koordinációs gyakorlatok; régi és új stílusú zene felismertetése Néptánc: Sárközi ugrós és csárdás (lassú és friss), karikázó, verbunk Motívumok: háromugrók, haladók, kopogók, kettes csárdás, egylépés, lippentő, keresztező, bokázó, sarkazó, sergő, forgó, mártogató, kopogók, 5/8- os lépő, csárdás, keresztező, rezgők, jobbra-balra váltások, futó Páros viszony kialakítása: csalogatás, körtartás és alakítás, fogásmódokkal; Kiegészítő anyag: Forgós- forgatós táncok alapozása pl. széki vagy szilágysági táncanyag Daltanulás: Sárközi táncdallamok pl. Báta vize zihög-zuhog…, Ez a bajor enni…, Koreográfia: a tanult eredeti anyagból Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az alapfok 5. évfolyam elvégzése után a növendékek tudják a tanult táncanyaghoz kapcsolódóan, annak földrajzi elhelyezkedését (térképen megmutatni), nevesebb települések nevét felsorolni, táncrészeit bemutatni. Sárközi ugrós és csárdás improvizatív táncolása a csalogatás elemeivel, karikázó szabad táncolása a tanult dalokkal és részeivel, fogásmódjaival. Viselet részeinek bemutatása. Sárközi dalok éneklése. A koreográfia bemutatása. Alapfok 6. évfolyam Tánctechnika Gimnasztika Speciális gyakorlatok: eddig tanultak ismétlése, kombinációja Ritmika: összetett koordinációs gyakorlatok (különböző láb-kar-fejmozgások); különböző tánctípus zenei anyagának felismertetése a tanult táncrendek alapján Néptánc: Rábaközi dús, lassú és friss csárdás, verbunk (vagy bagi/hévízgyörki lassú és friss csárdás, verbunk, karikázó) Motívumok: kopogó, sarkas cifra, ugrócsapó és variánsai, terpeszcsapó, taps bemérő, fordulós és variációi, lengető-séta, pattintó csapó, hegyező, csárdás, forgás irányváltása, friss csárdás motivumai Páros viszony kialakítása: vonulás a dussal, tartás- ellentartás, egyéb fogásmódok, karéj, kar alatt forgatások Kiegészítő anyag: Széki táncrend Motívumok:- négyes; bekezdő, lépő, váltó, szabályszerűsége,- csárdás; kopogók, páros forgás, irányváltó,- lassú; lépő (helyben, előre-hátra fordulva) porka és hétlépés; ropogtató, páros forgás, előre-hátra lépő, kifordítás sűrű és ritka tempó; bekezdő, kopogó, csapások, lezárók, lábkörzések, figurák 68

Páros viszony kialakítása: szép páros összefogódzás a lassúban, helyes forgás viszony a csárdásban, tempóban helyes kartartások Daltanulás Rábaközi táncdallamok pl. Töltsd teli pajtás…, Ez a kislány…, Bojtár volt a nagyapám…, Szomszéd asszony… Széki táncdallamok pl. Erdő, erdő…, Bonchidai menyecskék…, Kimentem én az erdőre…, Örömanya gyüjjön ki…, csujjogatások e., Koreográfia: a tanult eredeti anyagból Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az alapfok 6. évfolyam elvégzése után a növendékek tudják a tanult táncanyaghoz kapcsolódóan, annak földrajzi elhelyezkedését (térképen megmutatni), nevesebb települések nevét felsorolni, táncrészeit bemutatni. Rábaközi dus és csárdás improvizatív táncolása a csalogatás elemeivel, verbunk táncolása. Viselet részeinek bemutatása. Rábaközi dalok éneklése. A koreográfia bemutatása. Művészeti alapvizsga Az alapfok 6. évfolyam végén az év végi számadás mellett, alapvizsgát is kell azoknak a gyerekeknek tenni, akik a továbbképző évfolyamain szeretnék tovább folytatni a tanulmányaikat. Az alapvizsga az 1-6 évfolyam anyagából tevődik össze, melyen elméleti és gyakorlati ismereteikről adnak számot a növendékek. A vizsga tételsorát a tanár állítja össze. A vizsga gyakorlati része két részből áll: csoportos és egyéni bemutatkozás. A tanult táncokból egy vagy két koreográfia bemutatása. A tanult táncanyagokból önálló etűdszerkesztés – a tanult dialektusok táncaiból egy-egy bemutatása, az egyiket a vizsgázó, a másikat a bizottság választja. A táncanyagokhoz kapcsolódó elméleti ismeretekről (topográfia, falvak, táncrészek) is számot adnak a tanulók. Továbbképző 7. évfolyam Tánctechnika Gimnasztika Speciális gyakorlatok: Néptánc: Rimóci lassú és friss csárdás, karikázó, sarkantyús Motívumok: lefelé törekvő fenthangsúly, kettes csárdás, forgás és irányváltás, bukós karikázó motívumai, sarkantyús motívumai:bokázók, koppantók, fonások Páros viszony kialakítása: kidobások- emelések Kiegészítő anyag: Forgós- forgatós tánc; székelyföldi forgatós és szöktetős Motívumok: összerázó, átvető, összeugró, csizmaverő, kiforgató, csalogató, forgás, ugró bokázó, cifrák és kopogók, elől- hátul keresztezők Daltanulás: Rimóci táncdallamok pl. A szécsényi sorozóra…, Felsáncolták a rimóci utcát…, Elmosta a víz a…, A rimóci szőlő közepébe…, Látod babám…, Rétest ettem megégette… Székelyföldi dalok pl., Elmegyek, elmegyek…, Én vagyok az…, A malomnak nincsen köve… Koreográfia: a tanult eredeti anyagból

69

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A továbbképző 7. évfolyam elvégzése után a növendékek tudják a tanult táncanyaghoz kapcsolódóan, annak földrajzi elhelyezkedését (térképen megmutatni), nevesebb települések nevét felsorolni, táncrészeit bemutatni. A tanulók tudjanak improvizálni a következő táncrészekből; karikázó, sarkantyús, csárdás. Ismerjenek legalább 4- 4 a tánchoz kapcsolódó népdalt. Viselet részeinek bemutatása. Kiegészítő anyagként a székelyföldi táncrészeket ismerjék és önálló táncalkotás során tudják alkalmazni az alapmotívumait. Viselet részeinek bemutatása. Legyenek képesek zene alapján a táncrészek felismerésére és legalább 4 dal éneklésére. A koreográfiák bemutatása. Továbbképző 8. évfolyam Tánctechnika Gimnasztika Speciális gyakorlatok Néptánc: Mezőségi táncok Motívumok: Mezőségi táncrend Lassú cigánytánc Szászka Ritka szökős Ritka csárdás Sűrű csárdás Ritka magyar Sűrű magyar Korcsos Négyes Kiegészítő anyag: Moldvai táncok Pl: Kecskés, Öves, Kezes, Vert kezes, Gergelyes, Daltanulás: Mezőségi táncdallamok pl.: Én az éjjel nem aludtam…, Megátkozott engem az édesanyám… + csujjogatások Moldvai táncdallamok pl., Keresem…, Mikor Gergely legény vót.., Lérem, lérem…, Koreográfia: a tanult eredeti anyagokból Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az továbbképző 8. évfolyam elvégzése után a növendékek ismerjék a mezőségi táncrendeket és azok zenei anyagát. Tudják a választott mezőségi falu helyét a térképen, ismerjék a néprajzi hátterét, viseletének bemutatása. Tudjanak énekelni legalább 4-4 mezőségi ill. moldvai dalt. Tudják táncolni a következőket; Mezőség: Lassú cigánytánc, szászka, ritka szökős, ritka csárdás, sűrű csárdás, ritka magyar, sűrű magyar, korcsos, négyes. A moldvai táncrészeket ismerjék fel zene alapján és tudják táncolni a hozzájuk kapcsolódó motívumokat. Ha a tánchoz dal is kapcsolódik, azokat énekeljék. Viselet részeinek bemutatása. A koreográfiák bemutatása. Továbbképző 9. évfolyam Tánctechnika Gimnasztika Speciális gyakorlatok Néptánc: kalotaszegi táncok Kalotaszegi táncrend Legényes 70

Csárdás és szapora Páros viszony: kar alatt forgatások, behúzások, kartartások Kiegészítő anyag: gyimesi táncok Kárpát medencei: féloláhos, verbunk, lassú és sebesmagyaros, lassú és sebes csárdás, kettős jártatója és sirülője. Balkáni táncréteg: régi héjsza sima héjsza, korobjászka, kerekes, tiszti héjsza, Daltanulás: Kalotaszegi dalok pl., Szép holdvilág volt az este.., Piros kancsó, piros bor.., Körösfői halastó… + csujjogatások Koreográfia: a tanult eredeti anyagból Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A továbbképző 9. évfolyam elvégzése után a növendékek ismerjék a kalotaszegi táncrendeket és azok zenei anyagát, ismerjék és tudjanak improvizálni a tanult gyimesi táncokból. Tudják Kalotaszeg és Gyimes helyét a térképen, ismerjék a néprajzi hátterét, viseletének bemutatása. Tudjanak énekelni legalább 4-4 dalt táncrendenként. Kalotaszegi táncrend: Legényes, Csárdás és szapora. A koreográfia bemutatása. Továbbképző 10. évfolyam Tánctechnika Gimnasztika Speciális gyakorlatok Néptánc: az eddig tanult táncanyagok ismétlése, gyakorlása, összefoglalása Méhkeréki vagy eleki táncanyag Daltanulás: az eddig tanult táncanyagokhoz kapcsolódó dalok ismétlése, gyakorlása

Az iskola befejezésének feltételei A továbbképző 10. évfolyamán a növendékek az iskola befejezésére készülnek, ahol számot adnak a megszerzett tudásukról. Elmélet, gyakorlati és színpadi vizsgán tehetik ezt meg. A továbbképzőn tanult táncmatériákból vizsgáznak a tanulók. Minden tanult anyaghoz ismerni kell a táji hovatartozását (térkép, nevesebb települései), táncrészeit, zenéjének jellemzőit (zenekar összeállítás, jellegzetes ritmikai jegyeit), valamint viseletét. A színpadi vizsgán szerkesztett műsorban adják elő ezeket a táncokat. Művészeti záróvizsga A vizsga csoportos és egyéni bemutatkozásból áll. Csoportosan 1-2 koreográfia bemutatása a szaktanár választása alapján. A helyi tantervben meghatározott tájegységek táncrendjeiből a szaktanár állít össze tételsort. A tételsornak legalább két-két táncrendet kell tartalmaznia a három nagy dialektusterületről, melyből a vizsgázó a nemének megfelelő szerepben improvizál. A vizsgázó egy táncrendet tételsor alapján mutat be, egyet pedig szabadon választ. (A két tánc nem lehet ugyanabból a dialektusból.) 71

A tájegység táncrendjén kívül ismerniük kell még a tánctípusok nevét, a kísérő zenekari felállást, a jellegzetes viseleteket. Tankönyvek Magyar Néptánchagyományok szerk.: Lelkes Lajos Martin György: A magyar tánctípusok és táncdialektusok A magyar nép és nemzetiségeinek táchagyományai szerk: Felföldi László és Pesovár Ernő Pesovár Ernő – Lányi Ágoston: A magyar nép táncművészete Ugrós táncaink szerk.: Zórándi Mária Martin György: A magyar körtánc és európai rokonsága Néptánc kislexikon Lévai Péter Szökkenjünk, ugráljunk… A sárközi ugrós tanítási módszertana Magyar Kultúra Kiadó Győr, 2010. A fentieken kívül az adott év anyagához kapcsolódó néprajzi kézikönyvek, lexikonok, videó és/vagy DVD filmek.

FOLKLÓRISMERET Alapfok 3. évfolyam Az egyes jeles napok és a hozzájuk kapcsolódó népszokások ismerete előtt, bizonyos alapfogalmak tisztázása szükséges. Ezek a következők: ünnep, ünnepek csoportosítása, szokás, népszokás. A paraszti év ünnepi időpontjait befolyásoló, különböző történelmi időszámítási rendszerek: holdév (lunáris)- napév (szoláris) amely meghatározza az állandó és mozgó ünnepeink időpontjait évkezdő időpontok ünnepi évgazdasági év napfordulók napéjegyenlőségek Jeles napok az alapfok 3. évfolyamán: Téli ünnepkör jeles napjai (Adventtől- Vízkeresztig) Advent („Kisböjt”) időszaka: - időbeli meghatározása, egyházi értelme, jelentősége fonó szokásköre, szerepe a falu téli szokásaiban disznótor menete, szokásai András, Katalin, Borbála napok szokásai, jóslásai Miklós nap (dec.6.): - Miklós püspök legendája fonóbeli alakoskodás Luca nap (dec.13.): - egykori évkezdés, napforduló Szent Luca személye, nevének eredete, jelentése Luca napi szokások: lucázás, kotyolás, Luca szék készítése Luca napi jóslások: házzaságjóslás, időjárásjóslás Karácsony (dec. 25-26.): - Szenteste Újszövetségi történet (Jézus születése) karácsonyi asztal, étkezési szokások - mágikus és jósló praktikák kántálás, névnapköszöntés, pásztorok karácsonyi vesszőhordása, Paradicsom- játék, Szentcsaládjárás, ostyahordás Betlehemezés- bábtáncoltató betelehemes Regölés: meghatározása, jelmezek, szereplők hangszerek, ideje Aprószentek napja (dec. 28.): - újszövetségi történet 72

korbácsolás, vesszőzés legényavatás Szilveszter (dec. 31.): - az év utolsó napjához kapcsolódó szokások, hiedelmek, ételek, jóslások Újév napja (jan.1.): - az év első napjához kötődő köszöntők, jókívánságok, évkezdő szokások mágikus és jósló praktikák étezési szokások Vízkereszt (jan.6.): - Újszövetségi története (három napkeleti bölcs, Jézus megkeresztelése…) vízszentelés, házszentelés csillaghordás- karácsonyi ünnepkört lezáró, a farsangi ünnepkört kezdő időpont Követelmények Folklórismeret tantárgyból az iskola növendékei a tanmenetben megjelölt időpontokban, év közben írásban adnak számot tudásukról év végén, szóban (tételek formájában) számolnak be. Ezen érdemjegyek összességéből adódik az év végi minősítése a tanulóknak. Alapfok 4. évfolyam Az alapfok 4. évfolyamán olyan ünnepeket tárgyalunk, melyek minden évben más és más időpontra esnek, így fontos a mozgó ünneppel kapcsolatos elméleti ismeretek alapos átbeszélése. Húsvét előtt 40 nap a nagyböjt időszaka. Ennek kezdete és a vízkereszt közé eső időszak neve a farsang hagyomány szerint. Húsvét után 50 nappal van Pünkösd (Pentekosztész ötvenedik). Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget (márc.21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra esik. Így március 22. és április 25. között kap helyet. Jeles napok az alapfok 4. évfolyamán: Tavaszi ünnepkör jeles napjai (Vízkereszttől- Pünkösdig) Farsang (jan.6.- húshagyókedd): - Balázs napja (febr.3.); Balázsolás Mátyás napja (febr.24.); időjárásjóslás Farsang ideje; jeles napjai, farsangi köszöntők, alakoskodás téltemetések, időjárásjóslások, mohácsiak busójárása. Nagyböjt idejére eső napok: - Gergely napja (márc.12); Gergely- járás, időjárás jóslás Sándor, József, Benedek; időjárás jóslások, népszokások A húsvéti ünnepkör jeles időpontjai:- hamvazószerda virágvasárnap nagyhét; nagycsütörtök nagypéntek nagyszombat húsvétvasárnap húsvéthétfő fehérvasárnap Minden naphoz kapcsolódó szokások, jóslások. Pünkösd: - pünkösd vallási értelmezése, idejének meghatározása pünkösdi király és királyné választásának szokásai, rituáléai Árpád házi Szent Erzsébet legendája, pünkösdi rózsa májusfa állítás szokásai Pünkösd idejére eső jeles napok: - Szent György napja (ápr.24.); gonoszjáró nap, körmenetek, varázslásra alkalmas nap, időjárásjóslások Május elseje: természet újjászületése, természetben való 73

mulatságok, majálisok ideje, boszorkánygyűlések napja, legények májusfa állítása kedvesük háza elé. Szent Iván napja (jún. 24.): vallási vonatkozása, tűzgyújtás, tűzugrás, hosszú szentiváni ének, gazdasági jeles nap Követelmények Folklórismeret tantárgyból az iskola növendékei a tanmenetben megjelölt időpontokban, év közben írásban adnak számot tudásukról év végén, szóban (tételek formájában) számolnak be. Ezen érdemjegyek összességéből adódik az év végi minősítése a tanulóknak. Alapfok 5. évfolyam Az emberélet fordulóinak tanulása igaz csak alapfok 6. évfolyamon kerül részletezésre, de már előző éven javasolt vele foglalkozni, hiszen az alapvizsgára a következő év végén kerül sor, így több idő marad a felkészülésre, ismétlésre az alapvizsga évében. Jeles napok az alapfok 5. évfolyamán: Munkavégző ünnepek, Pásztorok, cselédek évadzáró napjai,Egyéb munkálatok, Az emberélet fordulói Munkavégzés: szerepek, feladatok, eszközök a munkához. A munkák általános sorrendje, ideje. Termények tájankénti eloszlása. Aratás: - kezdése: Péter-Pál (jún.29), Sarlós Boldogasszony (júl.2.) aratókoszorú, felvonulások, aratóbál Szüret: - kezdés, hegytörvények szüreti koszorú, szüreti bál Tokaj- Hegyalja; Baksus, kapáscéh, kádártánc Pásztorok, cselédek: - társadalmi viszonyok fogalmának tisztázása Szentmihály nap (szept. 29.): - szezonra szerződött bérmunkások elszámolási- újrafogadási napja bálok, időjárásjóslások Vendel nap (okt. 20.): főként a nyugati területek juhászainak ünnepe Dömötör nap (okt. 26.): keleti területeken a „juhász újév” Az emberélet fordulóinak felvázolása: születés, gyermekkor, legény- leányélet, párválasztás, házasságkötés, lakodalom, családok formái, halál Követelmények Az alapfok 5. évben az iskola növendékei a tanmenetben megjelölt időpontokban, év közben írásban adnak számot tudásukról év végén, szóban (tételek formájában) számolnak be. Ezen érdemjegyek összességéből adódik az év végi minősítése a tanulóknak. Alapfok 6. évfolyam Részletes összefoglalás az előző évek tananyagából készülve az alapvizsgára, valamint az emberi élet fordulóinak tárgyalása. Jeles napok az alapfok 6. évfolyamán: Az emberi élet fordulóihoz kötődő szokások. Születés: - születendő gyermek tulajdonságaira, megjóslására vonatkozó praktikák, babonák terhes asszony státusza a családban, a falusi közösségben születéssel kapcsolatos szerepek, hagyományok születéstől a keresztelőig a családban keresztelővel kapcsolatos szokások, szerepek 74

asszonyavatás Gyermekkor: - gyerekjátékok, tárgyi környezet munkára való nevelés, munkába állás fokozatai (előző év alapján) gyermekkiváltságok Legény és leányélet: - serdülők számára szervezett alkalmak ahol elsajátíthatják a felnőtt fiatalság viselkedésmódját (serketánc, gyermeklakodalom..stb.) a fel nem avatott serdülők tilalmai, szabályai legényavatás, leányavatás (legénycéh, banda, leányklasszis, kórus) fiatalok együttes szórakozási, megmutatkozási lehetőségei (játszók, táncalkalmak, munkavégzések..stb.) udvarlási szokások, szerelmi élet Párválasztás: - szokásjog, párválasztás szempontjai Házasság: előzményei: - háztűznéző, lánynéző, kéretés jogi megállapodások, móring, hozomány kézfogó, eljegyzés, jegyajándékok próbaházasság Lakodalmi szertartás: - tisztségviselők, szerepek, rítusok rendje, lakodalmi táncok, alakoskodó, szórakoztató szokások hívatlanok, táji eltérések ( menyasszonytánc- újasszonytánc) Házasok életmódja: - családformák, nagycsaládrendszer új státusz a falu társadalmában, jogok és tilalmak vadházasság, félrelépés, közösségi szankciók Halál: - halálra való felkészülés, haldoklóval kapcsolatos szokások halottal kapcsolatos szokások, hiedelmek, mágia, tilalmak sirató, temetés- temetkezési szokások, syírjelek halotti tor, gyász, emlékünnepek kísértet, hazajáró halott, halottlátó Követelmények Folklórismeret tantárgyból az iskola növendékei a tanmenetben megjelölt időpontokban, év közben írásban adnak számot tudásukról. Művészeti alapvizsga Ezen az éven történik az alapvizsga, melyen a 4 év anyagából számolnak be a tanulók, két részben: írásban (teszt formájában) és szóban (összeállított tételek formájában). A két osztályzat átlaga adja az alapvizsga érdemjegyét. Továbbképző évfolyamok Továbbképző 7. – 8. évfolyamon szabadon választható tantárgyként szerepel a folklórismeret tantárgy. Továbbképző 7. évfolyam Tananyag Néphit, népi vallásosság ősi magyar hitvilág magyar néphit-európai néphit paraszti világkép természetfeletti lények mágia 75

népi természetismeret népi gyógyászat népi vallásosság, búcsújáró helyek Követelmények A tanuló ismerje a néphit, hiedelem, babona fogalmát. Magyar néphit-európai néphit közti párhuzam. Népi vallásosság fogalma. Búcsújáróhelyek sajátos szokásai. Továbbképző 8. évfolyam Tananyag Népköltészet A magyar folklorisztika története – áttekintés Népballada – főbb műfaji jellemzők; előadásának alkalma, módja; nemek, korcsoportok közti különbségek Népmese – magyar mesekutatás és gyűjtés; főbb műfaji jellemzők; területi csoportok; mesemondók Monda – fogalom, meghatározás; magyar mondaanyag: eredetmagyarázó és történelmi mondák; Találósok Anekdota Vicc Népművészet A népművészet fogalma, felfedezése Népművészet – népi iparművészet A népművészeti tárgyak alkotói Népviselet – táji tagolódás; a népviselet alkalmat jelölő funkciói; polgárosodás hatása; helyi specialisták – parasztvarrónők; kivetkőzés fogalma; a népviselet, mint jelmez: úri-polgári használat Követelmények A tanuló ismerje a népköltészet az év során tanult műfajait, főbb jellemzőit. Tudjon mindegyikre legalább 2-3 példát mondani. Ismerje a népművészet fogalmát. Tudjon különbséget tenni a népművészet – népi iparművészet között. Ismerje a népviselet szemiotikáját, a kivetkőzés fogalmát, a polgárosodás hatását a népviseletre. TÁNCTÖRTÉNET Továbbképző 7. évfolyam Tananyag A tárggyal kapcsolatos alapfogalmak; a tánctörténet korszakainak felsorolása A mozgás alapfogalmai A köznapi élet mozgásvilága Életfunkciós mozgások Speciálisan szabályozott mozgások

76

Követelmények A továbbképző 7. évben az iskola növendékei a tanmenetben megjelölt időpontokban, év közben írásban adnak számot tudásukról év végén, szóban (tételek formájában) számolnak be. Ezen érdemjegyek összességéből adódik az év végi minősítése a tanulóknak. Továbbképző 8. évfolyam A tanév anyaga Az őskor és az ókor táncművészete Az őskor táncélete Az ókor általános jellemzése Egyiptom táncélete India táncélete Kína táncélete Japán táncélete Róma táncélete Követelmények A továbbképző 8. évben az iskola növendékei a tanmenetben megjelölt időpontokban, év közben írásban adnak számot tudásukról év végén, szóban (tételek formájában) számolnak be. Ezen érdemjegyek összességéből adódik az év végi minősítése a tanulóknak. Továbbképző 9. évfolyam A tanév anyaga A középkor táncművészete, a balett kialakulása és fejlődése A középkor általános jellemzése A kora középkor társadalmi felépítése A tánc és a vallás kapcsolata Reneszánsz táncélet A reneszánsz mesterei A barokk táncélet A francia udvari balett kialakulása A cselekményes balett kialakulása, Noverre munkássága A romantikus balett Követelmények A továbbképző 9. évében az iskola növendékei a tanmenetben megjelölt időpontokban, év közben írásban adnak számot tudásukról év végén, szóban (tételek formájában) számolnak be. Ezen érdemjegyek összességéből adódik az év végi minősítése a tanulóknak. Továbbképző 10. évfolyam A tanév anyaga A magyarság táncművészete a XIX.- XX. sz.- ban A magyar táncélet a XIX. században A modern műfajok megjelenése hazánkban A színpadi táncművészet kialakulása A magyar néptánc fejlődése Gyöngyösbokréta mozgalom A táncház-mozgalom kialakulása 77

Hivatásos együttesek hazánkban A néptánc jövője a XXI. században Követelmények A továbbképző 10. évben az iskola növendékei a tanmenetben megjelölt időpontokban, év közben írásban adnak számot tudásukról év végén, szóban (tételek formájában) számolnak be. Ezen érdemjegyek összességéből adódik az év végi minősítése a tanulóknak. Tankönyvek Vályi Rózsi: Tánctörténet Kaán Zsuzsanna: Egyetemes tánctörténet az őskortól a XIX. század végéig (tanjegyzet) Tánctudományi tanulmányok Tánctörténeti kézikönyvek, lexikonok Tánctörténeti videó és/vagy DVD filmek KINETOGRÁFIA TANTÁRGY Továbbképző 9. évfolyam A kinetográfia tantárgy oktatását megelőzi mintegy hiánypótlásként a mozdulatelemzés. Tananyag A tánc tagolódása: fázis- motívum- motívumfűzés- tánc Alaptényezők: a., plasztika (irányok, mellékirányok, fő magassági fokok, tágsági fokok, frontirányok, térrajz) b., ritmika (hangjegyérték, metrum és az ütem, ritmus, tempó) c., dinamika (erőfok, feszítés- lazítás) A mozdulat és helyzet típusai: a., mozdulattípusok Lépés Súlyt hordó láb mozgása: Föl- le, lábujjhegy, térdhajlítás, forgatás, ringás, jobbra- balra Gesztus Ugrás b. helyzettípusok Testpozíciók Súlytalan testrészek mozdulatlansága Szünet a testben Szünet a térben Szünet a helyen Mozdulattípusok Forgás: Perdülő Perdülés nélküli Ugró Keringés Gesztus Testrészek forgatása Karhelyzetek Csípő forgatása 78

Törzs forgatása, döntése, hajlítása Kiegészítő fogalmak Páros viszony Fogások Táncos- eszköz viszonya Követelmények A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról, emellett évközben is beszámolnak a tanmenetnek megfelelően. A vizsgák anyagát a szaktanár állítja össze. Továbbképző 10. évfolyam Alapfogalmak: vonalrendszer, irányok Mozdulattípusok jelölése: Lépés jelölése Magassági szintek Kiegészítő jelek: kapocs, ismétlőjel, Ugrás jelölése Kiegészítő jelek: távolság csökkentés- növelése, földhöz közeli lábmozdulatok, kis térdhajlítás, feszítés, a lábfej részei, azok alkalmazása, pozíciójelek, forgatás jele Helyzettípusok Különböző típusú forgások jelölése Frontirányok Kiegészítő jelek Testrészek- ízületek Keringés jelölése Újabb gesztusok jelölése Páros viszony jelölése Fogások jelölése Vonatkozási jel Követelmények A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról, emellett évközben is beszámolnak a tanmenetnek megfelelően. A vizsgák anyagát a szaktanár állítja össze, a bemutatás csoportosan történik. A továbbképző 10. évfolyamán a növendékek legyenek képesek a mozdulattípusok felismerésére, a motívum ritmusának pontos eltapsolására és a motívumok stílusos eltáncolására. Karikázó, ugrós és csárdás motívumok leolvasása. Tankönyvek Neuwirth Annamária: Táncjelírás és olvasás alapfokon Lányi Ágoston: Néptáncolvasókönyv Szentpál Mária: Táncjelírás I-III.

79

2.9 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átv telének szabályai (7) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor. (8) Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a 49. § (1)–(3) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik. (9) Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelés-oktatásban történő részvételéről. (10) Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg.

2.10 A felvétel i eljárás különös szabályai A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. (3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. (4) Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti, ha a szülő nem ért egyet a (2) bekezdés a) pontja szerint kiállított óvodai igazolással vagy a (2) bekezdés b) pont szerinti döntéssel, és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, feltéve hogy a kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést, szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést.

80

Az alapfokú művészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. A beiratkozás időpontját a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni. Az alapfokú művészeti iskolában, ha az igazgató másképp nem rendelkezett, a jelentkező képességeit az iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű – pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. (3) Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. (4) A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. (5) Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. (6) A tanuló átvételére – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 22. § (4) bekezdésében felsorolt iratokat kell mellékelni.

81

3 Az intézmény helyi tanterve

3.1 A választott kerettanterv megnevezése 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet szerint Egyéb figyelembe vett törvények 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten - a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy órával haladhatja meg. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. A 2012. évi kerettanterv belépésének időpontja TANÉV ÉVFOLYAMOK 1. 2. 3. 4. 2013/2014. új kt. mt kt. régi kt. régi kt. 2014/2015. új kt. új kt. mt kt. régi kt. 2015/2016. új kt. új kt. új kt. mt kt. 2016/2017. új kt. új kt. új kt. új kt.

5. új kt. új kt. új kt. új kt.

6. mt kt. új kt. új kt. új kt.

7. régi kt. mt kt. új kt. új kt.

2013. évi kerettanterv szerinti évfolyam: új kt. 2012. évi mindennapos testnevelésben részesülő évfolyam: mt.kt. 2007. évi NAT szerinti évfolyam: régi kt 2007. évi NAT szerinti óraszámok – régi kt. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

82

2. évf.

3. évf. 8

4. évf. 8

8. régi kt. régi kt. mt kt. új kt.

Angol Matematika Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret

1 4 1 1,5 1,5 1 3,5

3 3,5 1 1,5 1,5 1 3,5

21,5

23

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Tánc-és dráma Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

6. évf.

7. évf. 4 3 3,5+1

8. évf. 4 3 3,5+1

2

2

0 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0 0 2 1 2,5 1

0 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0 0 2 1 2,5 1

28

28

2012. évi helyi pedagógiai program szerinti óraszámok – mt. kt. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra

1. évf.

83

2. évf. 4 1 4 1 1 1,5

3. évf. 4 1 4 1,5 1,5 1,5

4. évf. 4 3 3,5 1,5 1,5 1,5

Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Mozgásfejlesztés-néptánc Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

1 3 2 1

1 3 2 1

1 3 2 1

23,5

20,5

22

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

6. évf. 4 3 4

7. évf. 4 3 3,5

8. évf. 4 3 3,5

2

2

2

2 0 1 0 0 1 1 0,5 2 1 5 1

0 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0 2 1 5 1

0 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0 2 1 5 1

27,5

29,5

29,5

A 2012. évi NAT szerinti óraszámok – új kt. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon szervezhető

1. évf. 7 0 4 1 1 2 2 1 5 2 84

2. évf. 7 0 4 1 1 2 2 1 5 2

3. évf. 6 0 4 1 1 2 2 2 5 3

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 2 5 3

órakeret Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon szervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 3

7. évf. 3 3 3

8. évf. 4 3 3

2

2

2

2

1 2 0 0 0 0 1 1 1 0 1 5 1

1 2 0 0 0 0 1 1 0 1 1 5 1

1 0 2 2 1 1 1 1 0 1 1 5 1

1 0 1 1 2 2 1 1 0 1 0 5 1

2

3

3

3

28

28

31

31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia Ének-zene alsó tagozat Ének-zene felső tagozat

Változat A változat B változat B változat A változat A-változat A változat

3.2 A választott kerettantev feletti óraszámok A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

85

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1 0 4+1 1 1 2 2 1 5

2. évf. 7+1 0 4 1 1+1 2 2 1 5

3. évf. 6+1 0 4 1 1+1 2 2 1+1 5

4. évf. 6+1 2 4 1 1+1 2 2 1+1 5

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 3+1

7. évf. 3+1 3 3+1

8. évf. 4 3 3+1

2

2

2

2

1 2 0 0 0 0 1 1 1 0+1 1+1 5 1

1 2 0 0 0 0 1 1+0,5 0 1+0,5 1+1 5 1

1 0 2 2 1 1 1 1 0 1+0,5 1+0,5 5 1

1 0 1+1 1 2 2 1 1 0 1+1 0 5 1

28

28

31

31

A kerettantervben gyakoroltatásra, differenciálásra szánható idő nem elegendő, figyelembe véve a helyi adottságokat, így nem új tananyagrészek kerültek be a szabadon tervezhető órakeretbe, hanem gyakorlásra, differenciálásra fordítjuk a többletidőt.

86

3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2012.éviCXXV.törvényatankönyvpiacrendjéről § (4) Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki tartósan beteg, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. Korábbi tankönyvcsaládokat fogjuk használni, hiszen a kiadóknál már folyamatban van az átdolgozás. Taneszközök Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók  a taneszközök használatában az állandóságra, célszerűségre kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét  figyelembe kell venni a szülők anyagi lehetőségeit Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve, a pályázatok előírásainak megfelelően.

87

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

3.4 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 88

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az általános iskola hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.

3.5 Mindennapos testnevelés Köznevelési törvény 97. § (6) a 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezzük. Ezeken az évfolyamokon legalább heti öt testnevelés órát építünk be. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben szervezzük.

89

Köznevelési törvény 27. § (1) (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legf elj ebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel vált ható ki.

3.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantestület egyhangú döntése értelmében nem a szabadon választott tantárgyak egyikét vezettük be, hanem a kritikus tantárgyak heti kötelező óraszámát emeltük meg. Biztosítva így a tanítók és szaktanárok számára az ismertek alaposabb elsajátítását, átadását, projektek kivitelezésére szánható idejét növelni. Minden tanuló számára biztosítjuk a délutáni fejlesztő, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások látogatását az ún. heti tanulói órakeret terhére. A szakos ellátásunk 100%-os, ennek ellenére kis tantestület lévén nincs szabad tanárválasztás intézményünkben.

3.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Törvényi háttér: 2003.éviCXXV.törvény27.,28.ésa29.§ azegyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében a beiratkozás időpontját ki kell függeszteni az iskola bejáratánál jól látható helyen, tájékoztatót kell készíteni a beiratkozással, tanulói felvétellel, átvétellel kapcsolatos szülői kötelezettségekről, valamint az eljárás alapvető szabályairól, a tájékoztató ki kell függeszteni az intézmény bejáratánál, a beiratkozáskor tájékoztatni kell az érintetteket a tankönyvtámogatás rendszeréről, beiratkozáskor át kell adni az intézmény házirend egy példányát, a beiratkozások időtartama alatt ellenőrizni kell, hogy tanulók felvételének megtagadása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e, tanuló átvételre vonatkozó kérelem esetén ellenőrizni kell, hogy az átvétel elutasítása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e, értesíteni kell a jegyzőt, a tanköteles tanuló beíratásának elmulasztásáról. Az intézményben ügyelni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód követelmény ne sérüljön valamely személy, vagy csoport intézménybe való felvétele, átvétele során, elkülönítése során az intézményen belül, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, intézmény által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényen való részvételének lehetőségében, a követelmények tejesítésének értékelésekor, a mulasztások kezelésénél (igazolt, vagy igazolatlan, illetve a mulasztások miatti lemaradások pótlása. mulasztásokat követő számonkérések), a tanultak számonkérésekor és értékeléskor, 90

a tanulók balesetet követő ellátásakor, illetve a tanulóbalesetek kivizsgálásakor, méltóságát sértő bánásmód során, olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása során. Az intézményben folyamatosan ellenőrizni kell, hogy nem működnek-e olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Minden tanulónak egyenlő feltételek mellett kell biztosítani az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat, a szolgáltatások igénybevételének módjáról, lehetőségéről, feltételeiről minden tanulót, szülőt tájékoztatni kell: a tanórán kívüli foglalkozások vonatkozásában (napközi ellátás, tanulószoba, szakkörök, foglalkozások), az ellenszolgáltatás fejében igénybe vezető foglalkozások, szakkörök vonatkozásában, az iskola helyiségeinek használata tekintetében, pl.: tornaterem, könyvtár stb. A tanulóknak és a szülőknek lehetőséget kell adni arra, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban javaslatot tegyenek, véleményüket elmondhassák. Az oktatásokkal kapcsolatos jutalmazások során a pedagógusoknak, az osztályfőnököknek, illetve az iskolaigazgatónak a helyi szabályokat úgy kell érvényre juttatniuk, hogy az a tanulókkal való egyenlő bánásmód elvét ne sértse. A tanulók, szülők ismerjék az oktatással kapcsolatos jutalmazási lehetőségeket. A pedagógus feladata az,hogy Felmérje, megítélje valamely tanuló képességét, erősségeit és gyengeségeit, felismerje a családi háttér iskolai végzettségből eredő támogatás hiányát (egyik oldalról „ezt neked tudnod kell”, a másik oldalról „ha akarnék, sem tudok segíteni”), a fogadóórák rendszerén keresztül felmérje a tanulókkal szemben megfogalmazott szülői elvárásokat, munkája során felismerje a gyermekre nehezedő – indokolatlannak tűnő – szülői elvárást, és azt a szülővel való kommunikáció, együttműködés keretében kezelje (lásd együttműködés az iskolával rész), tehetséges tanulóknál kezdeményezze a tehetséggondozást, gyengébb képességű tanulónál javasolja a korrepetáláson, felkészítésen való részvételt, teremtse meg tanórán a differenciálás oktatás kereteit, és alkalmazza azokat a többféle tanulói igény kielégítésére. Az iskola feladata továbbá az, hogy segítse a család iskolai végzettségéből fakadó egyes hátrányokat, pl.: alacsony iskolázottságú családoknál a könyvek, a számítógép, az internet kapcsolat, valamint az egyéb kulturális programokon való részvétel hiánya. Az iskola feladta az, hogy A csonka családban élő gyermekek személyiségfejlődését a pedagógusok és az osztályfőnök segítségével fokozottan figyelemmel kísérje, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős beszélgetést kezdeményezzen a gyermekkel, segítse a problémáinak megoldását, törekedni kell arra, hogy a gyermekkel legalább egy pedagógus, vagy az osztályfőnök mély, bizalmi kapcsolatot építsen ki, s problémáit feltárja, hogy azon segíteni lehessen, a gyermek viselkedésében, tanulmányi eredményében észlelt változások miatt a pedagógusnak, illetve az osztályfőnöknek beszélgetést kell kezdeményezi a szülővel, szülőkkel, a tanulmányi eredményét jelentősen rontó tanuló számára biztosítani kell tanórákon a differenciált oktatást, valamint gondoskodni kell a korrepetálásáról, felzárkóztatásáról, ha a pedagógus úgy véli, hogy a gyermek nyugodt felkészülése otthon nem biztosított, javasolnia kell a szülő számára azt, hogy a gyermek vegye igénybe a napközi, vagy a tanulószobai foglalkozást, ha a 91

gyermeknél a szülőkkel történő megbeszélés után nem kezdődik meg pozitív változás, az osztályfőnök kezdeményezi, hogy a szülők a gyermeket szakemberhez (pszichológushoz, nevelési tanácsadóhoz) vigyék. Aszociális és anyagi helyzet miatt ellátandó intézményi feladatok: A nem megfelelő anyagi és szociális helyzet feltárása: Az osztályfőnöknek törekednie kell arra, hogy megismerjék a tanuló életkörülményeit, betekintést nyerjenek a család anyagi és szociális viszonyaiba azért, hogy az esetleges hátrányok leküzdésében segítsék a családot és a tanulót, az osztályfőnöknek: a gyermekkel folytatott beszélgetés, a fogadóórák, a szülő, illetve a pedagógus által kezdeményezett beszélgetések, valamint a családlátogatás tapasztalatai alapján segítenie kell feltárni, azonosítani a tanulót hátrányosan befolyásoló körülményeket. A tanulók szociális viszonyainak figyelemmelkísérése: A pedagógus és az osztályfőnök feladata, hogy figyelemmel kísérje adott tanuló szociális viselkedését, szociális viszonyait, a pedagógus indokolt esetben kezdeményezheti a szakmai tanácsadó intézmények igénybevételét. A nem megfelelőanyagiés szociális helyzet javítása,kompenzálása: Ha a pedagógus, illetve az osztályfőnök a tanuló nem megfelelő szociális és anyagi helyzetét tapasztalja köteles tájékoztatni erről az iskolaigazgatót, a pedagógus, illetve az igazgatót tájékoztatja a fenntartót arról, ha tudomására jut az, hogy a gyermek étkeztetése nem megfelelő, és javasolja, hogy a család a támogatást pl. a tanuló gyermek étkeztetési díjára fordítsa, stb., az iskolaigazgató értesíti az illetékes jegyzőt a tanuló rászorultságáról, illetve tájékoztatja a szülőt arról, hogy a helyi önkormányzathoz segítségéért fordulhat, az iskola az intézmény lehetőségei alapján szociális támogatásban részesíti a tanulót, a tankönyv támogatási rendszerét úgy alakítja, hogy abban figyelembe veszi a rászorulók számát, rászorultságuk mértékét, a tankönyvtámogatás kölcsönözhető könyvekkel való biztosítása érdekében év végén tankönyv-begyűjtési akciót hirdet, a beérkező, jó állapotú könyveket a következő évben a rászoruló tanulók rendelkezésére bocsátja, a rászoruló tanulók részére támogatási eszközöket, forrásokat keres (pl.: alapítvány, iskola által szervezett program bevétele), a tankönyvrendelést úgy állítja össze, hogy figyelembe veszi a rászoruló családok számát és arányát, a kötelező taneszközök körét úgy határozza meg, hogy figyelembe veszi a rászoruló családok számát és arányát, a tanulók anyagi helyzetükből fakadó különbség mérséklését hivatott csökkenteni a könyvtár, a könyvtárból kölcsönözhető könyvek, valamint az iskolában használható számítástechnikai eszközök.

3.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók:   

szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. 92

Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az tanulmányi munka ellenőrzése Témazáró dolgozat: az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó dolgozatot írnak. Tanév végi dolgozat: a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. Szóbeli felelet: a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztésével párhuzamosan tesznek tanúbizonyságot a követelmények elsajátításáról. A tanulmányi munka értékelése Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A projektek, témahetek értékelésekor a tanulók által elkészített, és bemutatott munkákat értékeli a pedagógus, az értékelésnek fontos része a tanulói önértékelés, és a társak értékelése is. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét:   

folyamatosan szóban értékeli tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.

A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy: A tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy: A tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette, megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse, megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Alapelvek Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. 93

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

TELJESÍTMÉNY 0-33% 34-50% 51-75% 76-90% 91-100%

Kivéve az idegen nyelveknél ahol az alábbi arányok alapján végzik el az érdemjegyre történő átváltást: ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

TELJESÍTMÉNY 0 – 50% 51 –63% 64 – 79% 80 – 90% 91 – 100% Szöveges minősítés

Az első- évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap: az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. 94

Mentesítés az értékelés alól Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól: Az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Egyéni továbbhaladás Az egyéni továbbhaladás ügyében a nevelőtestület dönt. Írásbeli feladatok értékelése témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanmenetben megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazárókat lehetőség szerint ötödik és hatodik órában ne írassunk! A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. A témazáró érdemjegyek pirossal kerülnek be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően; számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl . teszt, feladatlap); írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap). Beszámoló készítés – témahét, projekthét kiadott feladataiból. Szóbeli feladatok értékelése feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenőrzése történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra; kiselőadás, projektmunka bemutatása, stb.

3.9 A tanulók otthoni felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely 95

elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. Iskolánkban lehetőség szerint ne terheljük túl hétvégére, továbbá a tanítási szünetekre. A házi feladat lehet  szóbeli vagy  írásbeli munka, vagy  egyszerre mindkettő. A házi feladatok célja, hogy a tanulók  elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat,  megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és  segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától. Házi feladatok lehetnek  feladatgyűjteményből adott feladatok,  tankönyvi kérdésekre adandó válaszok,  vázlatkészítés,  leíró vagy elemző munkák,  házi dolgozat,  gyűjtő- vagy kutatómunka, illetve  számítógépes feladat.

3.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési feladatai A csoportbontásokra évfolyamszinten van lehetőség, ami azt jelenti, hogy szintfelmérés után kerül be a tanuló valamelyik csoportba, ugyanakkor ez a szaktanárok óraszámát nem növeli. Az órarend elkészítésekor kell arra figyelni, hogy a matematika és a nyelvi órák évfolyamszinten egy időre essenek. A heti időkeret terhére szervezzük meg: -

csoportbontásokat:  idegen nyelv, informatika tantárgyakból lehetőség szerint 96

-

fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásokat egyéb tanórán kívüli foglalkozásokat:  konzultációk, versenyekre készítés, szakkörök  egyéni egy – három tanuló részére szervezett foglalkozások  a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása  a tehetség kibontakoztatása  egyéni problémával küzdő gyermekek fejlesztése

3.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Hungarofit-rendszer Aerob fittség mérés - kardio-respiratorikus állóképesség mérése: Cooper-teszt, futással/kocogással, vagy úszással, vagy kerékpározással), vagy – 6 percfutás/kocogás, vagy – 1 mérföld (1609 m) – 1.5 mérföld (2413 m), vagy – 2 mérföld (3218m), vagy – 2000 m síkfutás, vagy – 3000 m síkfutás (Pulzusméréssel kiegészítve.) Dinamikus izomerő - vázizomzat fittségének mérése: helyből távolugrás – helyből 5-ös sorozat ugrás páros lábbal – kétkezes dobás fej fölött hátra – egykezes labdalökés helyből Izomerő állóképesség - vázizomzat fittségének mérése - vázizomzat erőállóképességének mérése: –mellső fekvőtámaszban karhajlítás-, és nyújtás –hanyattfekvésből felülés térdérintéssel –hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés

3.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 3.12.1

Egészségnevelési elvek

Egészségfejlesztés alatt azt a folyamatot értjük, melynek révén képessé teszünk másokat egészségük javítására, ill. arra, hogy nagyobb 97 kontrollra tegyenek szert egészségük felett.

Cél

 tanítványainkban alakuljon ki az egészséges életmódra való igény  sajátítsák el az ehhez vezető technikákat és módszereket  egészséges, edzett, erős munkára képes kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak  alakuljon ki tanulóinkban a belső igény a rendszeres mozgásra  törekedjenek tanulóink az egészséges táplálkozási szokások szerinti étkezésre  váljon szükségletükké a rendszeres testápolás  ismerjék meg a káros szenvedélyek, szokások hatásit és a velük szembeni védekezés lehetőségeit

Feladat  a tanulók egészségügyi állapotának felmérése, nyomon követése  megismertetni tanulóinkkal az egészséges életmód fontosságát  életkoruknak megfelelő tanulói napirend kialakítása és betartása  testi-lelki harmónia megteremtése  pozitív példamutatás  jól működő kapcsolat kialakítása a szülőkkel, hogy ők is segítsék az egészségtudatos életmód kialakítását gyermekeinkben  a DÖK és az osztályközösségek is vállaljanak szerepet tagjaik egészséges életmódjának kialakításában

Az egészség nevelés színterei  tanítási órák (kiemelten: természetismeret, biológia, egészségtan, technika-életvitel, osztályfőnöki, testnevelés, gyógytestnevelés órák)  tanórán kívüli foglalkozások: sportfoglalkozások, környezetvédelmi nap, akadályverseny, kirándulások, DADA program stb.

98

Módszerek, eljárások  megfelelő egészségügyi programok szervezése – DADA program, egészségnap, előadások szervezése  megfelelő egészségügyi feltételek megteremtése – pl. tisztaság  a játék egészség nevelő szerepének kihasználása  rendszeres testmozgás lehetőségének megszervezése Sikerkritérium  a tanulók elsajátítják és alkalmazzák azokat az eljárásokat, melyek az egészségük megőrzését szolgálják  kialakul megfelelő önértékelésük  elhatárolódnak az őket veszélyeztető káros hatásoktól  egészségesen táplálkoznak

3.12.2

Környezeti nevelési elvek

A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni, akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, és a takarékos, mértékletes életvitel lehetőségeit. A környezeti nevelés beépítése a tantárgyakba. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: témahét, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások. Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret tantárgy keretén belül. Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek és az önkormányzat munkájába. Hagyományos tanórai foglalkozások A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni a környezeti nevelési tananyagot. Minden tantárgyba beépítjük a környezeti nevelés célkitűzéseit. Iskolánkban évek óta rendhagyó órákat tartunk a természetben ősszel és tavasszal. Ilyenkor választunk egy témát, melyet projektmódszerrel dolgozunk fel, korosztályoknak megfelelően. 99

Tanórán kívüli lehetőségek Szakkör, gyűjtőmunka, fórum, vetélkedő, nyári tábor, kézműves foglalkozás, színház, mozi, akciók, kampányok, kirándulás, pályázatokon való részvétel, hulladékgyűjtés, kiállítás (készítés, megtekintés), települési környezet szépítése, akadályverseny. Taneszközök Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok)

3.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának elvei A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom értékelése, osztályzása. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Magatartás értékelése A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2);

Szöveges értékelés Az első osztályban félévkor és tanév végén is a fenti minősítést alkalmazzuk: megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt

100

A magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe a tanuló:  magaviselete tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon, szünetben,  tanuláshoz, munkához és a közösséghez való viszonya,  környezete, személyiségjegyei és  milyen elismerési, illetve elmarasztalási formákban részesült Szorgalom értékelése A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A tanulók szorgalmának értékelésekor figyelembe kell venni az alábbiakat  motiváltság,  a tudás megszerzésének igénye,  egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény,  a tanulási folyamatban való részvétel,  kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya,  tanórai tevékenység,  plusz tevékenységek. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Jutalmazás Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát és az iskola hírnevét növelő teljesítményt szaktárgyi, igazgatói és nevelőtestületi dicséretekkel jutalmazza. Adiákokpluszfeladataiksikeresteljesítéséért:  szaktanári,  osztályfőnöki vagy  igazgatói dicséretben részesülhetnek.

101

Ezt az ellenőrző könyvbe lehet jegyezni, és figyelembe kell venni a félévi, illetve év végi magatartás vagy szorgalom osztályzatban. Az iskolai jutalmazás lehetséges formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  kimagasló tanulmányi munkáért,  kiemelkedő szorgalomért,  kiemelkedő közösségi munkáért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet a ballagáson vagy a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülhetnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

Büntetés: Az iskolában adható büntetési formák Azt a tanulót, aki:  tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti vagy  a tanulói házirend előírásait megszegi vagy  igazolatlanul mulaszt vagy  bármely módon árt az iskola jó hírnevének,  büntetésben kell részesíteni.

102

Figyelembe kell venni:  a tanuló életkori,  személyiségének tulajdonságait, valamint  a fegyelemsértés és  a kötelességszegés súlyát és gyakoriságát. A fegyelmi intézkedés vagy a fegyelmi büntetés sohasem lehet megtorló vagy a tanulóra nézve megalázó jellegű. A testi fenyítés minden formájának alkalmazása tilos. Büntetési formák:elsőfokozat:szóban,második fokozat: írásban  szaktanári figyelmeztetés,  napközis nevelői figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  igazgatói megrovás,  tantestületi figyelmeztetés,  tantestületi intés,  tantestületi megrovás. Kezdeményezheti:  iskolavezetés,  osztályfőnök,  szaktanárok,  munkaközösség-vezetők,  diákközösség,  iskola dolgozói. A büntetést írásba kell foglalni, az osztálynaplóba kell vezetni és azt a szülő tudomására kell hozni.

Kártérítés A tanuló által az iskolában jogellenesen okozott kárért (szándékosan vagy gondatlanságból okozott rongálás) a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a tanulónak kell felelnie. A fegyelmi eljárásról, illetve kártérítési kötelezettség megállapításáról a szülőket kellő időben kell értesíteni. A kisebb, könnyen megállapítható értékű károkat (pl. ablaktörés) teljes értékben köteles megtéríteni a tanuló. A szándékos rongálás fegyelmi büntetést is von maga után.

103

4 Tantárgyi tartalmak, követelmények

4.1 A z előző Pedagógiai Programból Magyar nyelv és irodalom -

A magyar nyelv tanítása a közoktatási rendszerben kiemelt jelentőségű.

-

Az anyanyelvi készségek, képességek kialakítása, fejlesztése nemcsak a magyar nyelv tantárgyának a hatáskörébe tartozik, hanem átfogja a közoktatás egészét.

-

Fontos, hogy mesén keresztül vezessük be a tanulókat az olvasás szépségeibe, mert a mesékben rejlő magatartási minták, a konfliktuskezelési módok példaértékűek számukra.

-

Nagy hangsúlyt kell fektetni:  az anyanyelv művelésére,  a beszéd-, az olvasás-, az írás-, a helyesírás, a grammatika-, a stílus-, a szövegtan-, a nyelvhelyesség-, a retorika- és a nyelvtörténet oktatására,  anyanyelvünk szabályainak megtanítására, oktatás során viszont kerülni kell a formális, tudományoskodó megközelítést.

-

Gondot kell fordítani:  az irodalmi szövegek emlékezetből való megtanulására és elmondására,  a magyar nyelv helyes használatára, a tanulók beszédének fejlesztésére.

-

Cél:  

a gyerekek képesek legyenek megfogalmazni, leírni, kifejezni gondolataikat és fejleszteni a kommunikációs képességüket.

Környezetismeret-természetismeret -

-

-

A környezeti nevelés és tudatformálás megtanítja a gyermekeket a természeti környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életvitelre, vagyis a környezetkultúrára. Az ember és környezete egységes rendszert alkot, így a környezeti nevelésnek is ökológiai szemléletűnek kell lennie, a globalitásra kell törekednie. A gyermekek számára a nevelés során a pedagógus a példakép. Cél, hogy:  a fiatalok gondolkodását, életmódját, viselkedését a (természetes és épített) környezet okos és mértéktartó felhasználását, a védelem és a fejlesztés egysége jellemezze,  a gyerekek kritikusan tudják elemezni és értékelni a környezetre vonatkozó cselekedeteket, intézkedéseket. Egészséges életmódra nevelésben:  érvényesülnie kell a mozgás- és táplálkozáskultúrának, a tisztálkodási szokásoknak;  fontos a biztonságos életvitelre és közlekedésre nevelés;

104



a pedagógusoknak ismerniük kell, hogy milyen veszélyek fenyegetik a gyermekeket az iskolán kívül.

Ének-zene -

-

-

-

-

A zenei nevelés feladata:  a fiatalok lelki, érzelmi, értelmi nevelése,  segíteni a harmonikus személyiség kibontakozását a zene sajátos eszközeivel,  hogy a tanulónál kialakuljon az egészséges hangképzés és a kifejező, szép énekhang. A zenei nevelés célja, hogy:  a fiatalok váljanak nyitottá a különböző zenei stílusokra,  hogy a gyermekek váljanak fogékonnyá a beszéd és a dallam kapcsolatának a megfigyelésére. A ritmuskészség fejlesztésének feladata, hogy:  általánosan rendezze a gyermekek fizikai, harmonikus mozgási és szellemi tevékenységeit,  segítse a beszédértést, valamint a kifejező beszédet. A kottaolvasás fejleszti:  a zenei emlékezetet,  a belső hallást. A zeneirodalom oktatásának célja, hogy:  a tanulók a meghallgatott zeneművet felismerjék,  néhány sajátos jegy alapján a zeneművet el tudják helyezni térben és időben,  ismerjenek néhány tényt a legjelentősebb zeneszerzőkről, és  a meghatározó vonások alapján jellemezzék a zeneműveket.

Rajz és vizuális kultúra -

-

A vizuális művészetek tanításának célja:  a világ és az ember megismerése, a gyermekek esztétikai világképének formálása,  a tanulók esztétikai érzékének, művészetszeretetének, értékszemléletének, látáskultúrának megalapozása,  az alkotás, mint cselekvés megszerettetése,  az alkotó, cselekvő képességek fejlesztése,  a tanulók rendelkezzenek átfogó ismeretekkel a hagyományok, a történelem, néprajz, általános esztétika és az etikai terültén is,  hogy megismerjék az egyes vizuális művészeti ágaknak (képzőművészet, népi tárgyalkotó művészet, iparművészet, fotó, film, videó) műfajoknak, valamint a művészettörténeti korszakoknak, stílusoknak a főbb jellemzőit, kiemelkedő alkotásait. A rajz és vizuális kultúra feladata:  A kisiskolás korban (6-10. év között):  a spontán alkotókedvre, a szubjektív önkifejezési igényre történő alapozás,  a gyermekek megismertetése a képi-plasztikai kifejezés eszköztárával és az egyszerűbb ábrázolási technikák használatával,  A középső szakaszban (10-14. év között): 105

-

 hogy a tanuló legyen képes a látványelemzéseken alapuló képiplasztikai- téri megjelenítésre, intenzív alkotómunkára, kreatív tevékenységre,  kialakuljon az ábrázolási rendszerek megismeréséhez, megértéséhez szükséges térszemlélet, ábrázolási képesség,  hogy a tanulók szerezzenek megfigyelési és ábrázolási tapasztalatokat a természet forma és színvilágról, a közeli tér viszonyairól, a mozgásról,  a környezet színeinek, formáinak, térviszonyainak, mozgásának, anyagainak megfigyelése, megfigyeltetése és ezek ábrázolása,  a műalkotások megismerése,  a korok és kultúrák kifejezésmódjának, stílusainak tanulmányozása, Fontos a tanulók szembesítése a saját és társaik alkotásaival, mert felerősödnek a gyermek önértékelésének kritikus vonásai.

Technika és életvitel -

-

-

-

-

Feladata:  a diákok ismerjék meg és értékeljék mindazt a technikát, ami az életünket kényelmesebbé, jobbá teszi,  lássák, hogy a technika nagy lehetőséget és segítséget jelent a mindennapi életben,  a konkrét elméleti és gyakorlati ismereteken keresztül kialakuljon a technikai műveltség,  a tanulók a családi életre nevelés, a ház körüli, konyhai stb. munkák alapjaival megismerkedjenek,  a tanulók ismerkedjenek meg néhány, a mindennapi életben használt szerkezet, gép kezelésével, működésével. Célja, hogy:  lehetővé tegye a napról napra változó technika megértését, követését, használatát,  fejlessze a kreativitást,  a tanuló megszerezze a technikai műveltséget,  az egyszerűbb, de látványos műszaki feladatok megoldásán keresztül sikerélményhez jutassa a gyerekeket. A kisiskolás korban ( 6-10 év között):  elsődleges feladat a kézügyesség fejlesztése és  az anyag érzékelésének és alakításának élményéhez juttatás. A középső szakaszban (10-14 év között):  kapjanak rendezett ismereteket az alapvető anyagokról, eszközökről és gyártási folyamatokról, a működési elvek törvényszerűségeiről,  fontos a kézügyesség és a kreativitás fejlesztése,  a munkadarab elkészítésekor az elképzeléstől a kivitelezésig törekedjenek a pontos és igényes végrehajtásáig. Az általános iskola 9. és 10. osztályában:  a technika tanításának jelentősége fokozódik, hiszen az alapvizsgára készülő tanulók többsége szakképzésben vesz majd részt.

106

Angol nyelv - Az idegen nyelv tanításának a célja, hogy:  a tanulók felismerjék, minél több nyelvet ismernek, tudnak, annál könnyebben tudnak érvényesülni a világban,  a tanulókban felébredjen a nyelvtanulás iránti vágy és szándék,  az idegen nyelvek tanulásán keresztül az adott nyelven beszélő népek életmódját, kultúráját is megismerjék a gyerekek. - Az idegen nyelv tanításának a feladata, hogy:  a tanulók elsajátítsák a nyelvtanulás helyes módszereit,  a gyakorlati nyelvi készségeket és képességeket fejlesszék szóban és írásban (beszédkészséget, beszédértést, hallás utáni megértést, olvasás-, íráskészséget és –képességet).  a szókincs és a nyelvtani anyag elsősorban a mindennapi életben használatos szavakra, kifejezésekre, szókapcsolatokra, nyelvtani szerkezetekre épüljön. - Kisiskolás korban (6-10. év között):  Feladata:  a gyerekek játékokon, szerepjátékokon keresztül ismerjék meg az adott idegen nyelvet,  dalok, mondókák, versek tanulásával a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztésének segítése,  meg kell tanítani az idegen nyelv hangjainak ejtését és az idegen nyelv intonációjának elemeit. - A középső szakaszban (10-14. év között):  Ebben az életkorban még hatásosan működik az utánzóképesség, de már a tudatosság is megjelenik.  Ennek a szakasznak a végén történik:  a nyelv szerkezetének tudatos megismerése,  az alapvető nyelvtani szabályok elsajátítása,  az írásbeliség fejlesztése és  a kulturális ismeretek megszerzése.  Feladat:  beszédszinten kell elsajátítania az első idegen nyelvet.  Gondot kell fordítani arra, hogy:  a gyerekek ne váltogassák az idegen nyelveket,  meglegyen a nyelvtanuláshoz szükséges környezet.ű Történelem és állampolgári ismeretek -

-

-

Szükséges:  a történelemtanítás korszerű technikai feltételeinek megteremtése (történetileg hiteles és jó minőségű képanyag, megfelelő térképek, ábrák, diaképek, dokumentumfilmek és gyűjtemények, transzparensek stb.),  a terepgyakorlat követelményeinek és feltételeinek biztosítása,  bejárni és meglátogatni a tanulóknak hazánk – lehetőségek szerint - ökológiai emlékeit (történelmi kertek, templomok, kolostorok, folyópartok stb.). Az iskolai történelemtanítás célja:  ismeretek,  készségek,  értékrendek elsajátítása, illetve kifejlesztése. Fontos szerepe van: 107

-

-

-

-

 a személyiség kialakításában,  a nemzeti identitástudat megőrzésében,  az általános műveltség alapjainak megteremtésében. Feladat:  a tanulók ismerjék meg:  az emberiség múltjának legfontosabb eseményeit,  a különböző civilizációkat,  a társadalmi, gazdasági változásokat,  kontinensünk történelmi földrajzát és kultúráját,  az egyes országok magyar kapcsolatainak történetét,  a közvetlen környezetünkben élő népek történetét,  a magyarság kialakulását, a haza megteremtésének állomásait, a magyar államiság fejlődését, megőrzését, megújításának korszakait,  a legfontosabb történelmi tényeket, dátumokat, személyiségeket, az emberiség és Magyarország történetének jelentősebb írásos dokumentumait,  az országunk építészeti, irodalmi, képzőművészeti, tárgyi, zenei és táji emlékeit,  a vallások múltját, a kereszténység értékrendjét, a keresztény egyházak (és a szerzetesség) történetét. Cél: 

legyenek a tanulók nyitottak, érdeklődőek a hazai és nemzetközi történeti, politikai fejlemények és a tudomány újdonságai iránt. Kisiskolás kor (6-10. év között):  rá kell ébreszteni a gyerekeket arra, hogy mely nemzetnek és milyen más közösségnek a tagja,  meg kell ismertetni a közvetlen környezet, család, település, táj múltjához fűződő történeteket, mondákat, hiedelemhistóriákat, legendákat, történeti énekeket, emlékezéseket és az egyszerűbb történelmi jelképeket. A középső szakasz (10-14. év között):  kapjon nagyobb hangsúlyt a szóbeliség és a képszerűség (forrásanyagok, dokumentumok, képek, térképvázlatok stb.).

Matematika -

-

-

A matematika oktatása hozzásegíti a tanulókat:  a logikus gondolkodás kialakulásához és fejlesztéséhez,  a képzelőerejük és ötletességük fejlődéséhez,  a világról alkotott képük pontosításához,  a fogalmazásuk és kifejezésük szabatosabbá, változatosabbá tételéhez,  a felfedezés és a tudás öröméhez, valamint  az emberi gondolkodás vívmányainak megbecsüléséhez. Gondot kell fordítani arra, hogy  minden problémafelvetés, megállapítás és következtetés világos, pontos, a tanuló számára érthető és továbbgondolkodásra serkentő legyen. Fontos, hogy  a matematika tételeit bizonyítani kell,  úgy kell tanítani, hogy minden egyes részlet illeszkedjék a matematikának a későbbiekben sorra kerülő fogalomrendszerébe. 108

-

-

Feladat:  központi helyet foglaljon el a valós számok halmaza, ideértve a műveletek elvégzésében való jártasságot is,  a halmazelmélet és a matematikai logika alapvető fogalmai szőjék át az iskolai matematikatanítás minden mozzanatát,  a tanulók lássák a geometria tanításának gyakorlati szükségszerűségét (pl.: terület-, felszín- és térfogatszámítás stb.),  az algebrai egyenletek közül a lineáris egyenletek, a két- vagy háromismeretlenes lineáris rendszerek, a másodfokú egyenletek szerepeljenek,  a százalék- és kamatszámítás, adózás stb. ismereteket készségszintre kell emelni, hogy azt a mindennapi életben hasznosítani tudja. Szükséges:  mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérés.

Fizika -

-

-

-

-

-

Célja:  a diákok ismerjék meg a fizikai világ legfontosabb jelenségeit,  bevezetést kapjanak a fizikai gondolkodás természetébe,  a gyerekek lássák meg, hogy a megismerésnek két útja van:  indukció: a jelenségek közvetlen megfigyelése, majd általánosítás,  dedukció: a már megismert tényekből a következtetés levonása. A kisiskolás korban (6-10. év):  a fizikai érzeteket kell kialakítani, illetve tudatosítani. Pl.: a hőmérséklet, az erő érzetét, az erő kölcsönösségének egyszerű megtapasztalását, a legegyszerűbb mozgásokat, és az első benyomásokat a mozgás viszonylagosságával kapcsolatban. A középső szakasz (10-14. év):  kísérleteken keresztül fel kell fedeztetni a természet jelenségeit,  a fogalomalkotást a megfigyelésekhez kell kötni. A kísérletek:  során a tanulók az észlelt jelenségeket figyeljék meg és tapasztalataikat mondják el vagy írják le,  lehetőleg egyszerűek, látványosak és élményszerűek legyenek. Fontos, hogy  a tanulmányok során különös figyelmet fordítsunk a fogalomalkotásra,  a diákok előtt meg kell világítani, hogy a fizikai mennyiségek általában függnek a vonatkoztatási rendszer megválasztásától. A diákokkal szemben támasztott követelmények összeállításakor ügyeljünk arra, hogy fizikai gondolkodás nem egysíkú, és ezért elvárható, hogy sokféleképpen tudjanak számot adni tudásukról.

109

Biológia -

-

-

-

A biológia tanításának fontos szerepe van, mert:  a természettudományok között ez a tudomány nagymértékben épít – életkori sajátosságoknak megfelelően - más tudományterületek ismereteire, pl.: kémia, fizika, földtudományok,  a biológia az élővilággal foglalkozik, ezért fontos az emberi szervezet és az életműködések oktatása, az egészséges életmód, életvitel kialakítása,  az ökológiai egyensúly felbomlásának elkerüléséhez szükséges szemléletváltás forrása a biológiai ismeretnyújtás. A kisiskolás korban (6-10. év között):  a gyerekek tegyenek szert – közvetlen környezetük növény- és állatvilágán keresztül – faj- és fajtaismeretre, ily módon alakítsuk ki bennük az élővilág sokféleségének képét,  szervezet- és élettani ismeretekből az életkornak megfelelően annyi tanítható, amennyit a közvetlen tapasztalás élménye lehetővé tesz. A középső szakaszban (10-14. év között):  cél a faj- és fajtaismeret bővítése;  a hazai és más tájak jellemző élővilágának az alapvető ökológiai ismeretek beépítésével és a földrajzi ismeretekkel párhuzamosan, azokhoz kapcsolódva történő megmutatása,  a faj- és fajtaismereten túl a szervezeti felépítésről és működésről annyi ismeret megszerzése szükséges, amennyi a közvetlen tapasztalás, egyszerű kísérlet, megfigyelés alapján rögzíthető,  a megismert fajok csoportosítása tegye lehetővé az elemi evolúciós szemlélet kialakulását,  a diákoknál történjen meg a helyes életmód tudatos kialakítása. Az általános iskola 9. és 10. osztályában (14-16 év között):  el kell érni, hogy az ökológiai ismeretek integrálódjanak a megszerzett fizikai és kémiai ismeretekhez,  az egészségtani ismeretek tanításakor ki kell térni a genetikai anyagok által kifejtett káros hatásokra és a védekezés lehetőségeire.

Testnevelés -

-

Cél:  az egészséges testi és lelki fejlődés elősegítése,  a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése,  a fizikai tulajdonságok (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, mozgáskészség, mozgásműveltség) tökéletesítése,  a rendszeres mozgásra való igény kialakítása. Fontos:  a testi nevelés során – az életkor sajátosságain belül – differenciált terhelésre törekvés,  hogy ne lehessen gúny vagy elmarasztalás tárgya az esetleges adottságok hiánya,  hogy a versenyhelyzetek olyanok legyenek, amelyekben minden gyermek számára adódik pozitív mozgásélmény,  hogy tudjanak a gyerekek önfeledten – de a szabályok megtartásával – játszani, viseljék el a vereséget, örüljenek a győzelemnek, értékeljék a másik sikerét, 110

-

-

 hogy az iskolájuk színeiben induló tanulók érezzék kötelességüknek a lehető legjobb eredmény elérését. Feladat:  a tanulók akaraterejének növelése, önértékelésük helyes irányba terelése,  az esztétikai és ritmusérzék fejlesztése a zenés mozgásképzés, a népi- és társastánc, a ritmikus sportgimnasztika tanításán keresztül,  a kisiskolásokat – az óvodai játékosság megőrzése mellett – hozzá kell szoktatni a tanórák kötöttségeihez, rendjéhez,  a mozgáskoordináció fejlesztése,  az egyszerű testnevelési játékok és sportjátékok szabályainak megismertetése,  a szergyakorlatokat alkalmazása(10 éves kor felett),  az atlétikai számok alapjait képező természetes mozgások (futások, ugrások, dobások) egyszerű technikáinak oktatása. Gyógytestnevelés célja:  a tanuló egészségi állapotában keletkezett elváltozások korrigálása, megszüntetése,  az egészséges gyermekekhez való felzárkóztatása,  a speciális gyakorlatok elsődlegességét figyelembe véve a testi nevelés általános céljainak, feladatainak elérése.

Kémia -

-

-

Cél:  a tanulók igazodjanak el a környezetben megjelenő, és a mindennapi tevékenységben felhasznált anyagok kémiai sajátságai, hatásai, alkalmazásai megértésében,  a kémiaoktatás nyújtson maradandó és hasznosítható tudást,  a tanulóknak az adott szinten kémiai szemléletük legyen, tudják anyagát, lássák jelentőségét, tudjanak ezekről szabatosan beszélni, szükséges mértékben képleteket és egyenleteket felírni, rendezni és ezek alapján számításokat és kísérleteket végezni,  a diákok ismerjék meg a környezet legfontosabb kémiai elemeit, valamint szervetlen és szerves anyagait, azok jellemző fizikai és kémiai tulajdonságait,  ismerjék a fontosabb vegyipari eljárásokat, folyamatokat, feldolgozási módokat, környezetvédelmi technológiákat és mindezek gazdasági vonatkozásait,  szerezzenek gyakorlati ismereteket a közvetlen környezetükben előforduló hasznos és káros vegyi anyagok kezelésében,  az egyes anyagrészekhez kapcsolódva ismerjék meg a kémiatörténet egy-egy jelentős, tanulságos vagy érdekes eseményeit. Fontos, hogy:  szoros tartalmi és didaktikai kapcsolat legyen valamennyi – elsősorban természettudományi – tantárgy között,  mind az elsajátítandó tananyag, mind a tankönyvek, mind a kémiaórák szemlélete és anyaga legyen élet-, anyag- és élményszerű, emberközeli, érdekes és látványos. A kémiát négy alapvető követelménycsoportra kell építeni: 1. Alapvető kémiai fogalmak, mennyiségek, összefüggések, törvények 2. Konkrét kémiai rendszerek: anyagok és reakciók ismerete

111

-

3. Ezek gyakorlati alkalmazásai: fontosabb vegyipari eljárások, a vegyi anyagok környezeti hatásai, a természet és a környezet védelme 4. Tanári és tanulókísérletek. A kísérletek fontosak, mert:  az ismereteket személyes élmény alapján nyújtják a tanulóknak,  fejlesztik a tanuló megfigyelő-, elemző- és értékelő-képességét,  a tanulók megtanulják, hogyan kell a vegyszereket, a hétköznapi kemikáliákat biztonságosan és felelősen kezelni, célszerűen felhasználni.

Földrajz -

-

-

Cél, hogy:  a tanulók megismerjék a Földet, a természet és a társadalom legfontosabb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait,  a gyerekek szerezzenek alapvető ismereteket a csillagászat alapjairól, az égitestünkről, a Föld tájairól, országairól, népeiről, környezetünkről,  a diákok legyenek tisztába az ország fejlődésével, sajátosságaival társadalmi és gazdasági viszonyaival. Kisiskolás korban (6-10. év között):  környezetünk alapvető jelenségeit, változásait megfigyelések, gyűjtések alapján ismerjék meg,  fel kell kelteni a tanulók érdeklődését a környezetük iránt és ki kell alakítani bennük a természet szeretetének, megismerésének és a védelmének igényét. Középső szakaszban (10-14. év között):  Feladat:  térben és az időben való tájékozódás, a Föld szféráinak megismerése,  készség szinten sajátítsák el a térképolvasást.  Cél:  tudjanak különböző méretarányú és tartalmú térképek alapján tájékozódni,  legyenek képesek összefüggéseiben értékelni egy-egy ország, táj értékeit, regionális problémáit, természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait;  legyenek képesek időben elhelyezni a Föld és szféráinak kialakulását, jelentősebb fejlődési szakaszait,  ismerjék meg a földrajzi tényezőket a Kárpát-medence gazdasági életében, népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben megnyilvánuló hatásait és földrajzi összefüggéseit;  ismerjék meg a jelentősebb hazai és külhoni földrajzi felfedezők, utazók és tudósok tevékenységét.

112

Informatika -

Az iskolai tanulmányok alatt minden diáknak részesülnie kell alapfokú informatikaoktatásban A fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi problémák megoldása, különböző folyamatok modellezése nagy segítséget nyújthat a tanári munkában. Cél:  a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék. Feladat:  a diákok tanulják meg valamely szövegszerkesztő használatát olyan szinten, hogy jól tudják használni a mindennapi életben,  lehetővé kell tenni, hogy a tanulók megismerkedhessenek az adatbázis-kezelés módszereivel,  a számítástechnikát a matematika órán is fel lehet használni: az algoritmus szemléletét matematikai problémák megoldásával is jól meg lehet alapozni,  fel kell hívni a figyelmet a felvetődő erkölcsi problémákra is, mert az eszközöket kezelő diákok könnyen kárt is okozhatnak: vírusfertőzéssel, idegen adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel.

Hon- és népismeret A tantárgy egyik központi rendező elve a hagyományismeret. Célja: A hagyományos paraszti kultúra és értékrend megismertetése. A természet közelében élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó és nem kihasználó paraszti életmód értékeinek bemutatása. A szűkebb szülőföld hagyományainak alaposabb ismeretén keresztül a hazaszeretet megerősítése, olyan egészséges identitástudat kialakítása, amely pátosz és túlzó romantika nélkül tanítja meg nemzeti örökségünket megbecsülni, szeretni és tisztelni. Saját kultúránk megismerése mellett először a közvetlen környezetben, majd a tágabb hazában élő más hagyományú kisebbségek, nemzetiségek kultúrájának, tiszteletének megtanítása. Ösztönzés a szülőföld cselekvő felfedezésére, felkészítés a magyar kultúra egyre tágabb és egyre mélyebb megismerésére. A saját szűkebb környezet, szülőföld példáin keresztül általános kép kialakítása a hagyományos paraszti kultúra rendjéről és szokásairól, illetve olyan vidékekről, amelyekhez a gyerekek érzelmileg kötődnek, akár közös élmény, akár rokoni kapcsolatok révén. Az érdeklődés felkeltése a „hétköznapi történelem”, a néprajz, a művelődéstörténet, a népköltészet iránt. A történelem és a néprajz forrásainak (archív fotók, filmek, múzeumi tárgyak, régi dokumentumok, családi történetek, fényképek és iratok, könyvek stb.) bemutatása. A hagyományos családi formák, a természet ismeretéhez alkalmazkodó munkarend, a paraszti erkölcs- és értékrend megismertetésén keresztül olyan biztos háttér nyújtása, amely segít eligazodni a világban, amely megvéd a fogyasztói társadalom szélsőséges megnyilvánulásaitól és az értékválságtól.

113

4.2 A 2012. évi Kerettanterv szerint Témakörök és minimumkövetelmények tantárgyanként – ALSÓ TAGOZAT 4.2.1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

1. évf.

2. évf.

téma Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

óraszám téma Beszédkészség, szóbeli szövegek 15 megértése, értelmezése és alkotása

óraszám

Olvasás, az írott szöveg megértése

115+20

Olvasás, az írott szöveg megértése

85+28

Írás, íráshasználat

85+20

Írás, íráshasználat

37

Tanulási képesség fejlesztése Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7

Tanulási képesség fejlesztése

10

Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

5

összesen:

20+1 288

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

3. évf.

18

10 Ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

5

összesen:

20 288

4. évf.

téma óraszám téma Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 15 megértés fejlesztése

óraszám

Olvasás, írott szöveg megértése Olvasás, szövegalkotás (fogalmazási alapismeretek)

70

70

45

Olvasás, írott szöveg megértése Olvasás, szövegalkotás (fogalmazási alapismeretek)

Tanulási képesség fejlesztése

16

Tanulási képesség fejlesztése

16

Anyanyelvi kultúra, ismeretek Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai érzék fejlesztése Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések összesen:

50

Anyanyelvi kultúra, ismeretek Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai érzék fejlesztése Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések összesen:

50

20 6 30 252

114

15

45

20 6 29 252

A továbbhaladás feltételei – 1.-2. évfolyamon – MAGYAR NYELV- ÉS IRODALOM A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket. Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 30–40 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. A továbbhaladás feltételei – 3.-4. évfolyamon – MAGYAR NYELV- ÉS IRODALOM A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse. Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. A memoritereket szöveghűen mondja el. Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön.

115

4.2.2 MATEMATIKA MATEMATIKA

1. évf.

2. évf.

téma Gondolkodási módszerek, halmazok (folyamatosan)

óraszám téma Gondolkodási módszerek, halmazok (folyamatosan)

óraszám

Számelmélet, algebra

113

Számelmélet, algebra

90

Geometria

16

Geometria

23

Függvények

16

Függvények

16

Statisztika, valószínűség Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

5

Statisztika, valószínűség Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések összesen:

5

összesen:

30 180

MATEMATIKA

3. évf.

4. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Számtan, algebra

107

Számtan, algebra

107

Sorozatok, függvények

4

Sorozatok, függvények

4

Geometria

10

Geometria

10

Valószínűség, statisztika Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések

3

Valószínűség, statisztika Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések összesen:

3

összesen:

20 144

10 144

20 144

A továbbhaladás feltételei – 1.-2. évfolyam – MATEMATIKA Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték ismerete. Római számok írása, olvasása (I, V, X). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok képzése, bontása helyi érték szerint. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. 116

Szorzótábla ismerete a százas számkörben. A műveletek sorrendjének ismerete. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Összefüggések, függvények, sorozatok Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. Geometria Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. A test és a síkidom megkülönböztetése. Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. Tájékozódási képesség, irányok ismerete. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata. Valószínűség, statisztika Adatokról megállapítások megfogalmazása. A továbbhaladás feltételei – 3.-4. évfolyam – MATEMATIKA Gondolkodási és megismerési módszerek Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Az összes eset megtalálása (próbálgatással). Számtan, algebra Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 10 000-es számkörben. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es számkörben. Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben. A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű, számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete. 117

Összefüggések, függvények, sorozatok Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Geometria Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek. A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. Kör fogalmának tapasztalati ismerete. A test és a síkidom közötti különbség megértése. Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. Gömb felismerése. Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Négyzet, téglalap kerülete. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel. Valószínűség, statisztika Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése. Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete. Informatikai ismeretek Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok használata. Egy rajzoló program ismerte; egyszerű ábrák elkészítése, színezése. Együttműködés interaktív tábla használatánál.

4.2.3 KÖRNYEZETISMERET KÖRNYEZETISMERET

1. évf.

2. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Tájékozódási alapismeretek

5

Tájékozódási alapismeretek

8

Az élettelen természet alapismeretei

13

Az élettelen természet alapismeretei

8

Az élő természet alapismeretei

9

Az élő természet alapismeretei

20

Testünk, életműködéseink

6

Testünk, életműködéseink

16

Összefoglalás, ismétlés

3

Összefoglalás, ismétlés

10

Megfigyelések, séták, tapasztalás

8

Kísérletezés

2

118

összesen:

36

KÖRNYEZETISMERET

3. évf.

4. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Tájékozódási alapismeretek

16

Tájékozódási alapismeretek

16

Az élettelen természet alapismeretei

9

Az élettelen természet alapismeretei

9

Az élő természet alapismeretei

9

Az élő természet alapismeretei

9

Testünk, életműködésünk

15

Testünk, életműködésünk

15

Összefoglalás, ismétlés

10

Összefoglalás, ismétlés

10

Megfigyelés, séta

8

Megfigyelés, séta

8

Kísérletezés

5 72

Kísérletezés összesen:

5 72

összesen:

összesen:

72

A továbbhaladás feltételei – 1.-2. évfolyamon – KÖRNYEZETISMERET Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása életmódbeli szokásokhoz. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjáráshoz illő szokások. Használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint, kapcsolat felismerése az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Okokozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára. A továbbhaladás feltételei – 3.-4. évfolyamon – KÖRNYEZETISMERET Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére. Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben. A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése. Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására. A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példán keresztül, a hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. Egy természetes életközösség bemutatása. Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete. Magyarország elhelyezése a földrajzi térben, néhány fő kulturális és természeti értékének ismerete. Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben és a problémák megoldásában. 119

4.2.4 ERKÖLCSTAN ERKÖLCSTAN

1. évf.

2. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Az én világom

11

Család

9

Társaim

12

Lakóhelyi közösség

12

Család

9

A környező világ

6

összesen:

32

A nem látható világ összesen:

6 33

ERKÖLCSTAN

3. évf.

4. évf.

téma Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? Közösségben és egyedül – a társaim és én

óraszám téma

óraszám

Az osztály és az iskola összesen:

18

12

Kulturális-nemzeti közösség Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ

11 33

A mindenség és én – Születés és elmúlás összesen:

8 32

10

6

A továbbhaladás feltételei – 1.-2. évfolyam – ERKÖLCSTAN A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival. Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét. Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez. Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni. A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait. Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát. Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében. Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki. Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért. Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze. Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő. Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot. A továbbhaladás feltételei – 3.-4. évfolyam – ERKÖLCSTAN A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulajdonságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát. Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe. Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív módon feloldhatók. Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához. Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; kész arra, hogy ezt a 120

tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre. Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában. Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre. Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni. Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.

4.2.5 ANGOL NYELV

ANGOL NYELV

4. évf.

téma Én és a családom. Családtagok bemutatása. Otthonom, szűkebb környezetem. Kedvenc játékaim. Lakóhelyem, tágabb környezetem. Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Évszakok és hónapok. A hét napjai és napszakok. Az óra. Időjárás. Évszakok és ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Testrészek és mozgás. Kedvenc sportom.

óraszám

Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim. Osztálytársaim, barátaim. Szabadidős tevékenységek. Kedvenc időtöltésem. Kisállatok. Kedvenc állataim. Állatok a ház körül. Vadon élő és állatkerti állatok. Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában. Kedvenc meséim, könyveim. Képzeletem világa. A cirkusz. összesen:

10

10 10 10 10 10 10 10 10 9 9 108

összesen:

A továbbhaladás feltételei – 4. évfolyam – ANGOL NYELV KER szintben nem megadható. A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét. Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot. 121

4.2.6 TECHNIKA TECHNIKA

1. évf.

2. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Család, otthon, háztartás

7

Család, otthon, háztartás

7

Tárgyi kultúra

16

Tárgyi kultúra

16

Közlekedés

4

Közlekedés

4

Közösségi munka (jeles napok) összesen:

9 36

Közösségi munka (jeles napok) összesen:

9 36

TECHNIKA

3. évf.

4. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Család, otthon, háztartás

10

Család, otthon, háztartás

10

Tárgyi kultúra

21

Tárgyi kultúra

21

Közlekedés

6

Közlekedés

6

Közösségi munka (jeles napok)

15

Közösségi munka (jeles napok)

15

Tanulmányi kirándulás

10

Tanulmányi kirándulás

10

Nézeti ábrázolás, mérés

10 72

Nézeti ábrázolás, mérés összesen:

10 72

összesen:

A továbbhaladás feltételei – 1.-2. évfolyam – TECHNIKA A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolása. Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról. A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése, káros sztereotípiák lebomlása. A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet. Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete. Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén. A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás. Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése, az érintett szakmák, hivatások bemutatott jellemzőinek ismerete. Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek magabiztos alakítása. Építés mintakövetéssel és önállóan. Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata. A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és

122

személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása. Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés. A továbbhaladás feltételei – 3.-4. évfolyam – TECHNIKA Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlása. Használati utasítások értő olvasása, betartása. Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvényesülése tárgyalkotáskor). A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel. Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata. A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása. A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

4.2.7 VIZUÁLIS KULTÚRA VIZUÁLIS KULTÚRA

1. évf.

2. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Kifejezés, képzőművészet

16

Kifejezés, képzőművészet

16

Valós és képzelt látványok

6

Valós és képzelt látványok

12

Vizuális jelek a környezetünkben

6

Vizuális jelek a környezetünkben

12

Média

8

Média

8

Valós és mesés helyek

18

Valós és mesés helyek

12

Valós és kitalált tárgyak összesen:

18 72

Valós és kitalált tárgyak összesen:

12 72

VIZUÁLIS KULTÚRA

3. évf.

4. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Formaelemzés

2

Formaelemzés

2

Változó évszakok

8

Változó évszakok

8

Szobrok

2

Szobrok

2

Varázsképek

6

Varázsképek

6

Ünnepek

20

Ünnepek

20

Emberábrázolás

10

Emberábrázolás

10

Képregények

8

Képregények

8

Valóságos formák

10

Valóságos formák

10

Regényes várak

4

Regényes várak

4

123

Sárkányok összesen:

2 72

Sárkányok összesen:

2 72

A továbbhaladás feltételei – 1.-2. évfolyam – VIZUÁLIS KULTÚRA Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével. A felszerelés önálló rendben tartása. A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése. Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára. A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése. Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése. Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat. Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerése. A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását). A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése. Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése. Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése. A továbbhaladás feltételei – 3.-4. évfolyam – VIZUÁLIS KULTÚRA Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése. Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása. Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve. Téralkotó feladatok során a személyes preferenciáknak és a funkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése. A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép). Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően. Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás. A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése. 124

Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása. A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban. A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése. A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése. Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése.

4.2.8 ÉNEK-ZENE ÉNEK-ZENE

1. évf.

2. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Éneklés

46

Éneklés

46

Zenei reprodukció

6

Zenei reprodukció

6

Kottaolvasás

7

Kottaolvasás

7

Zenei befogadás

6

Zenei befogadás

6

Zenehallgatás összesen:

7 72

Zenehallgatás összesen:

7 72

ÉNEK-ZENE

3. évf.

4. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Éneklés

46

Éneklés

46

Zenei reprodukció

6

Zenei reprodukció

6

Kottaolvasás

7

Kottaolvasás

7

Zenei befogadás

6

Zenei befogadás

6

Zenehallgatás

7 72

Zenehallgatás összesen:

7 72

összesen:

A továbbhaladás feltételei – 1.-2. évfolyamokon – ÉNEK-ZENE A tanulók 40 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből c’–d” hangterjedelemben. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni. Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4 és 4/4es metrumot helyesen hangsúlyozzák. 125

A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és tanári segítséggel szolmizálva éneklik. Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket.

Ajánlott zenehallgatási anyag Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást. Benyomások zenéről: csend és hang, beszéd és ének, szóló és tutti, gyors-lassú, hangos-halk, magas-mély. A tanult magyar népdalok eredeti felvételekről, illetve kortárs népzenészek előadásában, népzene gyermekek előadásában (pl. regölés, galgamácsai gyermeklakodalmas), más népek dalai, tánczenéi. Néptánc-dialektusok, hangszeres népi tánczene. Népdalok feldolgozásai (ajánlott: Bartók Béla: Gyermekeknek, Kodály Zoltán gyermekkarai, Bicinia Hungarica, Járdányi Pál, Bárdos Lajos gyermekkarai). Cselekményes zenék, programzene, mesék, mesebalett, mesebeli szereplők (ajánlott: Henry Purcell: A tündérkirálynő [The Fairy Queen], Pjotr Iljics Csajkovszkij: Diótörő [Scselkuncsik] op. 71, Különböző stíluskorszakokból válogatott művek: Adriano Banchieri: Az állatok rögtönzött ellenpontja (Contrappunto alla Bestiale) Jean Philippe Rameau: A tyúk (La poule) Georg Philipp Telemann: Békák (Les Rainettes), TWV 51: A4 Johann Sebastian Bach: 18 kis prelúdium zongorára: válogatás a Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach kötetekből Leopold Mozart: Gyermekszimfónia (Berchtesgadener Musik) Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr variáció (Ah, vous dirai-je, Maman), K. 265, Gioachino Rossini: A tolvaj szarka (La gazza ladra) – nyitány Georges Bizet: L'Arlesienne Suite (Az arles-i lány szvit) Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: A dongó (részlet a Mese Szaltán cárról c. operából) Maurice Ravel: Lúdanyó meséi (Ma mère l’oye) – Tündérkert Bartók Béla: Mikrokosmos, BB 105 – részletek (pl. No. 142. Mese a kislégyről) Kurtág György: Játékok – részletek

126

A továbbhaladás feltételei – 3.-4. évfolyamokon – ÉNEK-ZENE A tanulók 40 dalt (30 népzenei és 10 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon). Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 3/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják. Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszertípusokat. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció) meg tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk. Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket. A negyedik évfolyam végére olyan gyakorlati tapasztalatokat szereznek a zenehallgatásról, amelyre építve a zenei stílusérzék és zeneértés egyre árnyaltabbá válik. Ajánlott zenehallgatási anyag Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, meseopera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást. Benyomások zenéről: különböző zenei karakterek, azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció, vokális együttesek (a szólóhangtól a kórusig), hangszeres együttesek (szólóhangszertől a zenekarig), hangszeres virtuozitás. A tanult népdalok felvételei, népi hangszerek bemutatása felvételről (kapcsolódjon gyakorlati zenéléshez), táncrend a népzenében, idegen népek zenéje. Népdalok feldolgozásai (ajánlott: Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre, BB 104 – részletek, Bartók Béla: Magyar népdalok ,BB 80b, valamint válogatás Kodály Zoltán: Magyar népzene sorozatból). Zenés mese, meseopera, gyermekopera, daljáték (ajánlott: Benjamin Britten: A kis kéményseprő [The Little Sweep], in: Csináljunk operát! [Let’s Make an Opera] op. 45, Kodály Zoltán: Háry János) – DVD-felvételekről is. Ajánlott művek különböző stíluskorszakokból válogatva: Régi magyar táncok (Kájoni és Vietoris kódex) Clément Jannequin: A madarak éneke (Les chant des oiseaux) Thomas Morley: Fyre, fyre Antonio Vivaldi: A négy évszak (Le Quattro Stagioni) Johann Sebastian Bach: Karácsonyi oratórium (Weihnachtoratorium), BWV 248, Johann Sebastian Bach: Mer hahn en neue Oberkeet (Parasztkantáta), BWV 212 Leopold Mozart: G-dúr (Vadász) szimfónia Wolfgang Amadeus Mozart: A dúr szonáta, KV. 331. III. tétel Alla Turca Bedřich Smetana: Moldva (Vltava) in: Hazám (Má vlast) 127

Johann Strauss: Kék Duna keringő, Radetzky-induló, Tere-fere polka Camille Saint-Saëns: Az állatok farsangja (Le carnaval des animaux) Dohnányi Ernő: Variációk egy gyermekdalra, op. 25 Bartók: Negyvennégy duó két hegedűre, BB 104, Kodály Zoltán: Gyermek- és nőikarok Bartók Béla: Egynemű karok

4.2.9 TESTNEVELÉS TESTNEVELÉS

1. évf.

2. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Előkészítő és preventív mozgásformák

8

Előkészítő és preventív mozgásformák

8

Hely-és helyzetváltoztató mozgásformák

25

Hely-és helyzetváltoztató mozgásformák

25

Manipulatív mozgásformák

20

Manipulatív mozgásformák

20

Atlétikai jellegű feladatok

9

Atlétikai jellegű feladatok

9

Tornajellegű feladatok

15

Tornajellegű feladatok

15

Sportjátékok

9

Sportjátékok

9

Természetes mozgásformák

5

Természetes mozgásformák

5

Szabadidős mozgások összesen:

17 108

Szabadidős mozgások összesen:

17 108

TESTNEVELÉS

3. évf.

4. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Előkészítő és preventív mozgásformák

7

Előkészítő és preventív mozgásformák

7

Hely-és helyzetváltoztató mozgásformák

17

Hely-és helyzetváltoztató mozgásformák

17

Manipulatív mozgásformák

17

Manipulatív mozgásformák

17

Atlétikai jellegű feladatok

10

Atlétikai jellegű feladatok

10

Tornajellegű feladatok

15

Tornajellegű feladatok

15

Sportjátékok

17

Sportjátékok

17

Természetes mozgásformák

5

Természetes mozgásformák

5

Szabadidős mozgások

20 108

Szabadidős mozgások összesen:

20 108

összesen:

A továbbhaladás feltételei – 1.-2. évfolyam – TESTNEVELÉS Előkészítő és preventív mozgásformák Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása. A testrészek megnevezése. A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. A szív és az izomzat 128

működésének elemi ismeretei. Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence középhelyzete beállítása. Az iskolatáska gerinckímélő hordása. A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk. A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete. Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat. Az aktívmozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése.. A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése önmagára és másokra vonatkoztatva. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával. A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete. Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában. A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés. A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása. Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön. Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban. A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben.A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete. Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban. Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete. Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban. A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése. A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása. A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Az alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása. A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben. A mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése. Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihoz igazodjanak. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Az általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása. Tudatos levegővétel. Kellő vízbiztonság, hason és háton siklás és lebegés. Bátor vízbeugrás. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról. A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának ismerete. A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során. Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.

129

A továbbhaladás feltételei – 3.-4. évfolyam – TESTNEVELÉS Előkészítő és preventív mozgásformák Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is. Önálló pulzusmérés. A levezetés helyének és preventív szerepének megértése. A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete. A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása. Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása. A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása. A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén. Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét” ismerete és annak alkalmazása a gyakorlatban. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal. A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása. A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése, valamint azok mozgástanulási szempontjainak (vezető műveletek) ismerete. Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. A manipulatív természetes mozgásformák kombinálása térben és szabályozott energiabefektetéssel. A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése. A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása. A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Részben önállóan tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is. A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás. Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során. Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet. A tempóváltozások érzékelése és követése. A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. A 3 lépéses dobóritmus ismerete. A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban. Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete. A Kölyökatlétikával kapcsolatos élmények kifejezése. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete. Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során. Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése. Az emberfogásos és a területvédekezés megkülönböztetése. Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra. A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés. A sportszerű viselkedés értékké válása. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban. Előre, oldalra és hátra esés, tompítással. A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása. A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása. A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés. Az saját agresszió kezelése. Az önvédelmi feladatok céljának megértése. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban 130

Egy úszásnemben 25 méter leúszása biztonságosan. Fejesugrással vízbe ugrás. Az uszodai rendszabályok természetessé válása. A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete. A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása. A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználása szabad játéktevékenység során. A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete.

4.3 Témakörök és minimumkövetelmények tantárgyanként – FELSŐ TAGOZAT 4.3.1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELVTAN

5. évf.

6. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Bevezető

4

Bevezető

3

Beszédkészség

9

Beszédkészség

9

Olvasás, szövegértés

3

Olvasás szövegértés

19

Helyesírás

22

Írás, fogalmazás

20

A szavak szerkezete és jelentése

18

A nyelv szerkezete

18

A nyelv szerkezete

12

Tanév végi ismétlés

6

Tanév végi ismétlés

4 72

összesen:

72

összesen:

MAGYAR NYELVTAN

7.évf.

8.évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Bevezető

4

Bevezető

5

Beszédkészség

6

Beszédkészség

7

Olvasás, szövegértés

6

Olvasás, szövegértés

5

Írás, fogalmazás

5

Írás, fogalmazás

3

Helyesírás

12

Helyesírás

8

A nyelv szerkezete és jelentése

34

A nyelv szerkezete, jelentése

23

Tanév végi ismétlés

5

A nyelv állandósága és változása

7

Média

10

Tanév végi ismétlés

4

131

összesen:

72

összesen:

MAGYAR IRODALOM

5. évf.

6. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Bevezető

4

Bevezető

5

Mesék

10

Ballada

5

Petőfi Sándor: János vitéz

15

Monda, rege

5

Táj, szülőföld

5

Arany János: Toldi

15

Szegvár kultúrája

2

Szegvár kultúrája

3

Család, emberi kapcsolatok

15

Érzelmek, hangulatok

10

Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk

10

Hősök

15

Szövegalkotás

5

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

10

Rendszerezés

3

Tanév végi ismétlés

4

Tanév végi ismétlés összesen:

3 72

összesen:

72

MAGYAR IRODALOM

7. évf.

8. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Bevezető

5

Bevezető

4

Kisepikai alkotások

10

Lírai és átmeneti műfajok

18

Nagyepika: Mikszáth-regény

8

Kisepikai alkotások

10

Lírai műfajok

22

Nagyepika: Móricz Zsigmond

8

Egy korstílus, a romantika

6

Drámai alkotások és műfajok

16

Nagyepika: Jókai-regény

8

Stílusirányzatok a XX. sz. elején

6

Kisepika: Arany-balladák

3

Nagyepika: szórakoztató irodalom

7

Lírai és átmeneti műfajok

6

Tanév végi ismétlés

3

Tanév végi ismétlés

4

összesen:

72

összesen:

72

A továbbhaladás feltételei - MAGYAR NYELV és IRODALOM Magyar nyelvtan A magyar nyelv tanítása a közoktatási rendszerben kiemelt jelentőségű. Az anyanyelvi készségek, képességek kialakítása és fejlesztése nemcsak a magyar nyelv tantárgynak a hatáskörébe tartozik, hanem átfogja a közoktatás egészét. 132

72

Nagy hangsúlyt kell fektetni: az anyanyelv művelésére; a beszédkészség fejlesztésére, szóbeli szövegek megértésére, értelmezésére és alkotására, a kommunikációs helyzetek nyelvi mintái és fontos szabályai; az olvasás és a szövegértés fejlesztésére; az írás és szövegalkotás (jellemzés, leírás, elbeszélés, rövid érvelő szöveg, mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szövegek) fejlesztése a helyesírás, az írott nyelvi normák, a helyesírási alapelvek; a grammatika: a nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések: a, hangtan, magán- és mássalhangzótörvények; b, szóelemek; c, a hangalak és jelentés kapcsolata, állandósult kifejezések; d, szófajok; e, mondat, az egyszerű mondat, mondatrészek, szószerkezetek; f, mondat, az összetett mondat fajtái g, a szókincs változása, régi és új szavak, kifejezések, szóalkotási módok; a stílus, a szövegtan, a nyelvhelyesség, a retorika, (a nyelvtörténet) oktatására, anyanyelvünk szabályainak megtanítására, oktatás során viszont kerülni kell a tudományoskodó, formális megközelítést Gondot kell fordítani: az irodalmi szövegek emlékezetből való megtanulására és elmondására, értelmező tolmácsolására; a magyar nyelv helyes használatára, a tanulók beszédének fejlesztésére. Cél: a gyerekek képesek legyenek megfogalmazni, leírni, kifejezni gondolataikat fejleszteni a kommunikációs képességüket.

Magyar irodalom Fontos, hogy a mesén keresztül vezessük be a tanulókat az olvasás szépségeibe, mert a mesékben rejlő magatartási minták, a konfliktuskezelési módok példaértékűek számukra. Feladat: kialakítani a tanulókban a szépirodalmi szövegek megismerésének és elemző leírásának képességét; elemi szövegértés gyakoroltatása és ellenőrzése; folyamatosan bővíteni kell az esztétikai fogalomkészletet, a szabályok ismeretét; az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzék fejlesztése (hősök, erkölcsi választások, irodalmi élmény megosztása, filmes élmények); a szabályok alkalmazásának gyakorlása, gyakoroltatása; irodalmi műnemek (epika, líra, dráma) és fontos műfajok (mese, mítosz, dal, elégia, elbeszélő költemény, regény, monda, rege, legenda, románc, ballada, episztola, himnusz, elégia, óda, rapszódia, novella, elbeszélés, anekdota, komédia, tragédia) bemutatása, megismertetése; műelemző-képesség kialakítása: a, képes legyen a tanuló értelmezni szerkezetét és hatását bemutatni egy irodalmi műnek, legyen véleménye (pozitív vagy negatív) és gondolatait érvekkel támassza alá; b, figyeljen fel a szöveg poétikai sajátosságaira (verselés, rím) c, ismerje fel és értelmezze a költői képeket (hasonlat, metafora, megszemélyesítés, allegória, szinesztézia, metonímia, szimbólum) és alakzatokat (párhuzam, ellentét, ismétlés, fokozás) a műben; 133

d, tudja téma, motívum szempontjából értékelni az adott alkotást (pl.: természet, szülőföld, haza, család, hősök stb.) felhívni a figyelmet a régió, a lakóhely irodalmi, művészeti értékeire, emlékeire, szűkebb környezetünk értékeinek megismerése, megbecsülése a tanulási képesség fejlesztése: a, kulturált könyvtárhasználattal, biztonságos internethasználattal b, vázlat-, jegyzetkészítéssel, adatgyűjtéssel, tanulást segítő eljárásokkal Legfontosabb témák, megtanulandó irodalmi alkotások évfolyamonként 5. évfolyam: - mesék világa, népmesék és műmesék; - Petőfi Sándor: János vitéz görök mítoszok, bibliai történetek - táj, szülőföld, család: Petőfi, Arany költészetében Arany: Családi kör (részlet) - KÖTELEZŐ OLVASMÁNY: Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk

memoriter egy verses állatmese részletek a műből

6. évfolyam: Mondák, regék a magyar nép történetéből Szentek legendái Balladák, románc: Kőmíves Kelemenné (népballada)  Arany János balladái 

memoriterek

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Arany János: Toldi  KÖTELEZŐ OLVASMÁNY: Gárdonyi: Egri csillagok Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez és a  Tartózkodó kérelem Janus Pannonius: Pannónia dicsérete 

részlet a regényből

részlet a Kőmíves K.-ből egy teljes ballada és részlet egy másikból 

7. évfolyam: A reformkor/romantika költői: Kölcsey Ferenc költészete  Vörösmarty Mihály munkássága  Petőfi Sándor témái  Nemzeti dal Egy gondolat bánt engemet Szeptember végén Reszket a bokor, mert … egy népies dala Arany János balladák, kései versei Mikszáth novellái, regényei Jókai romantikus regényei KÖTELEZŐ OLVASMÁNY: Mikszáth: Szent Péter esernyője Jókai Mór: A kőszívű ember fiai 8. évfolyam: Nyugatosok bemutatása: Ady Endre  Párisban járt az ősz A föl-földobott kő 134

Petőfi: Az alföld (részlet)

több énekből részlet részlet a regényből az egész versek az egész epigramma memoriterek Hinmusz, Huszt Szózat Az alföld vagy Tisza

memoriterek A magyar Ugaron

Sem utódja, sem boldog őse… Lédával a bálban Őrizem a szemed Babits Mihály Tóth Árpád Juhász Gyula Kosztolányi Dezső Karinthy Frigyes Móricz Zsigmond novellái KÖTELEZŐ OLVASMÁNY: Móricz: Légy jó mindhalálig József Attila Anyám Születésnapomra Radnóti Miklós Szabó Lőrinc, Weöres Sándor Örkény István



Milyen volt…

Ajánlott: Tamási Áron: Ábel a rengetegben 

Tiszta szívvel



Nem tudhatom (részlet)

Egy-két kortárs magyar költő Egy-két regényrészlet a világirodalomból és Shakespeare drámarészlet

4.3.2 TÖRTÉNELEM TÖRTÉNELEM

5. évf.

6. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

135

Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája

12

Tanév eleji ismétlés

4

Az ókori görög-római világ

23

A Magyar Királyság virágkora

13

A középkori Európa világa A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora

14

A világ és Európa a kora újkorban

14

16

18

Tanév végi rendszerezés

7

Magyarország a kora újkorban A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon

összesen:

72

Tanév végi áttekintés összesen:

3 72

TÖRTÉNELEM

7. évf.

8. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Tanév eleji ismétlés 4 A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei 8 Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon 12 A nagyhatalmak versengése és az első világháború 8

20

Tanév eleji ismétlés Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

4

8

6

8 6

Európa és a világ a két háború között

11

Magyarország a két világháború között

14

A második világháború

12

A Kádár-korszak jellemzői Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

Tanév végi áttekintés

3

Társadalmi szabályok

3

Állampolgári alapismeretek

5

Pénzügyi és gazdasági kultúra

5

Háztartás és családi gazdálkodás Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság

5

A médiamodellek és intézmények A média társadalmi szerepe, használata. Reklám és hír a hagyományos és az új médiában

3

Tanév végi áttekintés összesen:

3 72

összesen:

72

A továbbhaladás feltételei – TÖRTÉNELEM 5. osztály 136

6 5

3

2

A tanuló tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, nyelvi) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján, a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű történelmi térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon történelmi eseményeket ábrázoló képekről néhány mondatot alkotni. Meg tudja különböztetni a valós és a mesés elemeket. Tudjon időszalagot készíteni és a tanult évszámokat azon elhelyezni. 6. osztály A tanuló legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni a füzetbe leírt vázlat alapján. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. A fontosabb történelmi események helyszíneit el tudja helyezni vaktérképen. Ismerje a fontosabb évszámokat és azokat el tudja helyezni az idővonalon. 7. osztály Készítsen vázlatot önállóan az adott téma alapján. Tudjon beszámolót, kiselőadást tartani az adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi témájú táblázatokat, grafikonokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat elemezni tanári irányítással. Ismerje az egyes történelmi korszakok nevét, sorrendjét, és egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudjon beszélni röviden az adott korszak történelmi személyeiről. Tudja térben és időben elhelyezni egyes történelmi korszakok fontosabb eseményeit. Tudjon összehasonlítani különböző korok térképeit, azokon el tudjon igazodni. Tudja párhuzamba állítani a tanult történelmi kor magyar és egyetemes eseményeit. Legyen tisztában a kortárs fogalmával. Ismerje a fontosabb évszámokat és azokat el tudja helyezni az idővonalon. 8. osztály A tanuló tudjon önálló kutató munka alapján kiselőadást tartani egy-egy személyről, vagy történelmi eseményről. Tudja párhuzamba állítani a tanult történelmi kor magyar és egyetemes eseményeit. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a gazdasági fejlődés között. Meg tudja határozni a demokráciák és a diktatúrák főbb jellemzőit. Ismerje a fontosabb évszámokat és azokat el tudja helyezni az idővonalon. A tanult kor történelmi forrásait tudja elemezni. Tudja használni a térképet önállóan, el tudja helyezni vaktérképen is a fontosabb történelmi helyszíneket. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontosabb eseményeit el tudja helyezni a magyar és az egyetemes történelem sorában.

137

4.3.3 ANGOL NYELV ANGOL NYELV

5. évf.

téma

óraszám

téma

óraszám

Család

10

Természet, állatok

10

Otthon

10

Ünnepek, szokások Magyarországon

10

Tágabb környezetem

10

Ünnepek, szokások külföldön

10

Étkezés

10

Város, bevásárlás

10

Egészséges táplálkozás

10

Utazás, pihenés

10

Időjárás

10

Fantázia és valóság – olvasmány, film

10

Öltözködés

10

Fantázia és valóság – színház, múzeum

10

Sport

10

Zene, művészetek

10

Iskola, barátok

10

Környezetvédelem

10

Szabadidő, szórakozás

10

Egészséges életmód

10

Projekt-készítés összesen:

8 108

Projekt-készítés összesen:

8 108

ANGOL NYELV

7. évf.

téma

óraszám

téma

óraszám

Család

10

Utazás, pihenés

10

Otthon

10

Fantázia és valóság

10

Étkezés

10

Zene, művészetek

10

Idő, időjárás

10

Környezetünk védelme

10

Öltözködés

10

Egészséges életmód

10

Sport

10

Felfedezések

10

Iskola, barátok

10

Tudomány, technika

10

Szabadidő, szórakozás

10

A jövő iskolája, városa

10

Természet, állatok

10

Lakóhelyem régen és ma

10

Ünnepek, szokások

10

Földünk jövője

10

Múltunk és jövőnk

8 108

Múltunk és jövőnk összesen:

8 108

összesen:

6. évf.

8. évf.

A továbbhaladás feltételei – ANGOL NYELV 138

5.-6. évfolyamokon Hallott szöveg értése A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). A tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése. Szóbeli interakció Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra. Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz kapcsolódva. Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal. Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután). Olvasott szöveg értése Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése. Íráskészség Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása. Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése). Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail). Egyszerű kérdőívek, adatlapok kitöltése. Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők). 7.-8. évfolyamokon Hallott szöveg értése Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó célnyelvi óravezetés folyamatos követése és a tanári utasítások megértése. Ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és kijelentések megértése. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű szövegek bemutatásának aktív követése, a szöveg lényegének, néhány konkrét információnak a kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével. Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban.

139

Szóbeli interakció Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése, egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfogalmazása, illetve az azokra történő válaszadás. Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. Észlelt (hallott/látott) jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, helyzetekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. Olvasott szöveg értése Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése. Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése. Íráskészség Szavak és rövid szövegek másolása és diktálás utáni leírása. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról. Egyszerű szövegek írása kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet). Gondolatok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután). Gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése saját írásmű létrehozása során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula).

4.3.4 MATEMATIKA MATEMATIKA

5. évf.

6. évf.

téma Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

óraszám téma Gondolkodási módszerek, halmazok, 4 matematikai logika, kombinatorika,

óraszám

140

4

gráfok Számtan, algebra

81

Számtan, algebra

80

Függvények, az analízis elemei

14

Függvények, az analízis elemei

14

Geometria

27

Geometria

38

Statisztika, valószínűség összesen:

8 144

Statisztika összesen:

8 144

MATEMATIKA

7. évf.

8. évf.

téma

óraszám

Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

óraszám téma Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, 6 gráfok

Számtan, algebra

67

Számtan, algebra

67

Függvények, az analízis elemei

20

Függvények, az analízis elemei

20

Geometria

41

Geometria

41

Statisztika, valószínűség

10 144

Statisztika, valószínűség összesen:

10 144

összesen:

6

A továbbhaladás feltételei – MATEMATIKA 5. évfolyam Számtan, algebra A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. A tízes számrendszer biztos ismerete. Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Összefüggések, függvények, sorozatok Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. Geometria, mérés Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. Felezőmerőleges szemléletes fogalma. Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. Valószínűség, statisztika Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. 6. évfolyam Gondolkodási módszerek 141

Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Számtan, algebra Tört, tizedestört, negatív szám fogalma. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel. 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyszerű elsőfokú egy ismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel. Összefüggések, függvények, sorozatok Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben. Geometria, mérés A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben. A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása. Valószínűség, statisztika Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. 7. évfolyam Gondolkodási módszerek Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. Egyszerű állítások igazságának eldöntése. Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén. Számtan, algebra Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolút értékű egészek, törtek, tizedestörtek körében egyszerű esetekben. 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja. Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok. Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is. Összefüggések, függvények, sorozatok Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése. Geometria Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete. Háromszögek területének kiszámítása. Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése. Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések. Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok, valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése. Valószínűség, statisztika A gyakoriság fogalma. Egyszerű grafikonok olvasása, készítése.

142

8. évfolyam Gondolkodási módszerek Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás. Szövegértelmezés egyszerű esetekben. A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása. Számtan, algebra Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesi értékének kiszámítása. Elsőfokú egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Összefüggések, függvények, sorozatok Az a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén. Geometria Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata. Adott pont eltolása adott vektorral. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül). Valószínűség, statisztika Relatív gyakoriság. Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.

4.3.5 INFORMATIKA INFORMATIKA

5. évf.

6. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Az informatikai eszközök használata

6

Az informatikai eszközök használata

4

Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

10

18

12

Alkalmazói módszerek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Infokommunikációs

2

Infokommunikáció

12

Az információs társadalom

2

Az információs társadalom

4

Könyvtári informatika összesen:

4 36

összesen:

54

INFORMATIKA

7. évf.

8. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Az informatikai eszközök használata

11

40

Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

12

Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

8

Az információs társadalom

6

Infokommunikáció

14

Könyvtári informatika

2

Az információs társadalom

5

Könyvtári informatika

4 143

16

24

összesen:

54

összesen:

72

A továbbhaladás feltételei – INFORMATIKA 5. évfolyam Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törölni. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. 6. évfolyam Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat. 7. évfolyam A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang). Tudja használni az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten. 8. évfolyam A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes - segítséggel - a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni.

144

4.3.6 TERMÉSZETISMERET TERMÉSZETISMERET

5. évf.

6. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Tanév eleji ismétlés

10

4

Élet a kertben

12

Tanév eleji ismétlés Állandóság és változás környezetünkben

Tájékozódás a térképen

10

Kölcsönhatások és energia vizsgálata

8

Fekszíni és felszín alatti vizek

8

A Föld és a Világegyetem

11

Vizek, vízpartok élővilága

11

Hegyvidékek, dombvidékek

11

Alföldi tájakon

10

Az erdő életközössége

12

A természet és a társadalom kölcsönhatásai

6

Az ember szervezete és egészsége

14

Tanév végi áttekintés

5

Tanév végi áttekintés

3

összesen:

72

összesen:

72

9

A továbbhaladás feltételei - TERMÉSZETISMERET 5. évfolyam Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjon ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazza meg, milyen az aktuális időjárás. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudja megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat, és értse azok változását. Jellemezze az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerje az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket. Tudja értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjon jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival. 6. évfolyam Tudjon a tanuló a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyen képes alapvető méréseket elvégezni, és a mért adatokat értékelni. Ismerje fel ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudja 145

elkerülni azokat! Bemutatás után legyen képes egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani. Elemi szinten tájékozódjon a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjon adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudja felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzetei a földrajzi övezetekről. Ismerje fel jellemző álló- vagy mozgóképről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetének néhány nevezetes települését, az ország fővárosát. Tudja felidézhető képzetei segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjon egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény- és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értse meg a természet védelmének jelentőségét.

4.3.7 FIZIKA FIZIKA

7. évf.

8. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Természettudományos vizsgálati módszerek

6

Optika, csillagászat

14

Hőtan

14

Elektromosság, mágnesesség

12

Mozgások

16

Ismétlés, számonkérés, gyakorlás

10

Energia

14

Ismétlés, számonkérés

9

Ismétlés, számonkérés, gyakorlás

13 72

összesen:

36

A továbbhaladás feltételei – FIZIKA 7. évfolyam A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására, egyszerű tapasztalatok életkorának megfelelő értelmezésére. Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit. Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.) Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem. Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére. 8. évfolyam A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. 146

Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit. Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint. Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket. Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között.

4.3.8 BIOLÓGIA BIOLÓGIA

7. évf.

8. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Tanév eleji ismétlés

6

Tanév eleji ismétlés

6

Forró öv élővilága

10

Részekből egész

7

Mérsékelt öv élővilága

12

Kültakaró

7

Hideg öv és a tengerek élővilága

10

Anyagcsere

20

Rendszertan

22

Homeosztázis

20

Ökológia

10

Szaporodás

10

Tanév végi ismétlés

2 72

Tanév eleji ismétlés

2 72

összesen:

A továbbhaladás feltételei - BIOLÓGIA 7. évfolyam Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére. 8. évfolyam Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, 147

ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát.

4.3.9 KÉMIA KÉMIA

7. évf.

8. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

A kémia tárgya, kísérletek

4

Tanév eleji ismétlés

5

Részecskék, halmazok, változások

16

A kémiai reakciók típusai

14

A részecskék szerkezete, vegyületek

12

Élelmiszerek és egészséges életmód

13

Tanév végi összefoglalás

4

Kémia a természetben

12

Kémia az iparban

12

Kémia a háztartásban

14

Tanév végi összefoglalás

2

összesen:

72

összesen:

36

A továbbhaladás feltételei – KÉMIA 7. évfolyam A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Legyen képes a tanult anyagok összetétel szerinti csoportosítására. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Legyen képes egyszerű tudományos népszerűsítő irodalmi részlet értelmezésére, lényegének elmondására. 8. évfolyam A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Néhány fontos tulajdonság említésével mutassa be a tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelőtípusba (egyesülés, bomlás). Társítson minél több 148

hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Alkalmazza a kémiai biztonságról szóló törvénynek az elvégzett kísérlet anyagaira vonatkozó előírásait. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. Legyen képes egyszerű tudományos leírás önálló értelmezésére, felhasználására.

4.3.10

FÖLDRAJZ

FÖLDRAJZ

7. évf.

8. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Tanév eleji ismétlés

1

Tanév eleji ismétlés

5

A szilárd Föld anyagai és folyamatai

8

A földrajzi övezetesség alapjai

7

Ázsia földrajza 10 Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza 4

Gazdasági alapismeretek

5

Európa általános földrajza

5

Afrika és Amerika földrajza

14

Észak- és Mediterrán-Európa földrajza

5

Tanév végi áttekintés

1

Atlanti-Európa földrajza

6

Kelet- és Közép-Európa földrajza

7

A Kárpát-medencevidék földrajza A hazánkkal szomszédos országok földrajza Magyarország természeti és kulturális értékei

5

Magyarország társadalomföldrajza

10

Tanév végi áttekintés

4 72

összesen:

36

6 5

A továbbhaladás feltételei - FÖLDRAJZ 7. évfolyam A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmigazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Legyen képes nyomtatott és elektronikus 149

forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére tanári irányítással. Legyen képes ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. 8. évfolyam A tanuló legyen képes ismertetni Közép-Európa országainak jellemző természeti és társadalmi-gazdasági vonásait. Tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére tanári irányítással. Legyen képes ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban.

4.3.11

ÉNEK-ZENE

ÉNEK-ZENE

5. évf.

6. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

15

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

3 4

Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

Zenei befogadás – Zenehallgatás

7

Zenei befogadás – Zenehallgatás

7

Tanév végi áttekintés összesen:

4 36

Tanév végi áttekintés összesen:

4 36

ÉNEK-ZENE

7. évf.

8. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

11

3

Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti

4 3 150

15

4

3 3

11

4 3

alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

4

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

4

Zenei befogadás – Zenehallgatás

10

Zenei befogadás – Zenehallgatás

10

Tanév végi áttekintés összesen:

4 36

Tanév végi áttekintés összesen:

4 36

A továbbhaladás feltételei – ÉNEK-ZENE 5. évfolyam Az énekes anyagból 7 dalt (5 magyar népdal, 2 katonadal 1848–49-ből) emlékezetből énekelnek. Továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. (A XX. század zenéje, kortárs zeneszerzők.) Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák. Képesek egy-egy zenemű befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten. A zenehallgatásra énekelnek. Törekvés a többszólamú éneklésre. (Egyszerű kánonok.) Továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. (A tizenhatod ritmus és az új stílusú népdal dallamvonala.) A tanult zenei elemeket, és népi hangszereket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak betűkottáról. Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások). A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 5 alkotás) ismerjék meg. 6. évfolyam Az énekes anyagból 7 dalt (5 magyar népdal, 1 történeti ének, 1 műdal) emlékezetből énekeljenek. Törekedjenek a többszólamú éneklésre. (Hangzatok, kánon.) Továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. (Kis éles, kis nyújtott ritmus.) A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak betűkottáról. Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások). A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 5 alkotás) ismerjék meg. 7. évfolyam Az énekes anyagból 9 dalt (5 magyar népdal, 1 népies műdal, 2 műdal, 1 zenemű főtémája) emlékezetből énekeljenek. Fejlődjön tovább a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassanak betűkottáról. Legyenek képesek egy-egy zenemű befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten. A zenehallgatásra ajánlott stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 5 alkotás) ismerjék meg, a hallott műveket jellemző részleteik alapján ismerjék fel. 8. évfolyam Az énekes anyagból 11 szemelvényt (6 magyar népdal, 2 történeti ének, 1 műdal, 2 XX. századi zenemű fő témája) emlékezetből ajánlott stílusból, zenei korszakból kiválasztott 151

zeneműveket (min. 6 alkotás) megismerjék, a halott műveket jellemző részleteik alapján ismerjék fel.

4.3.12

VIZUÁLIS KULTÚRA

VIZUÁLIS KULTÚRA

5. évf.

6. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Valóság és képzelet

6

Valóság és képzelet

9

Stílus és mozgás

10

Stílus és mozgás

15

Idő- és térbeli változások

3

Idő-és térbeli változások

5

Jelértelmezés, jelalkotás

3

Jelértelmezés, jelalkotás

4

Kép és szöveg

3

Kés és szöveg

4

Tervezett, alakított környezet

6

Tervezett, alakított környezet

9

Tárgy és hagyomány összesen:

5 36

Tárgy és hagyomány összesen:

8 54

VIZUÁLIS KULTÚRA

7. évf.

8. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Érzelmek, hangulatok kifejezése

5

Érzelmek, hangulatok kifejezése

5

A művészi közlés, mű és jelentése

8

A művészi közlés, mű és jelentése

8

Magyarázó képek/rajzok

2

Magyarázó képek/rajzok

2

Mozgóképi közlés

3

Mozgóképi közlés

3

Montázs

1

Montázs

1

Vizuális kommunikációs formák Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete

3

3

A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban 2 A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban 2

Vizuális kommunikációs formák Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban

Tervezett, alakított környezet

4

Tervezett, alakított környezet

4

Az épített környezet története összesen:

5 36

Az épített környezet története összesen:

5 36

1

152

1

2 2

A továbbhaladás feltételei – VIZUÁLIS KULTÚRA 5.-6. évfolyam A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján. Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban. Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése. A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása. Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása. Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során. Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel. A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása. Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról. 7.-8. évfolyam Célirányos vizuális megfigyelési szempontokat alkalmazzon önállóan. A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében. Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében. Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása. Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása. Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során. A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán. A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeinek felismerése. Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint. Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése. A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

153

4.3.13

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

5. évf.

6. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Ételkészítés Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés

8

8

15

Ételkészítés Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés

Közlekedés

4

Közlekedés

4

Kertészkedés összesen:

36 72

Kertészkedés összesen:

36 72

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

7. évf.

8. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

A háztartás és a közszolgáltatások

10

Közlekedés Munkakörnyezetek megismerése, munkahely-látogatás Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés

6

Kertészkedés

18 54

összesen:

9

9 15

13 7 összesen:

0

A továbbhaladás feltételei – TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5.-6. évfolyam Tapasztalatok megfogalmazása a környezet elemeiről, állapotáról, a környezetátalakító tevékenységgel járó felelősség belátása. Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről. Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szakszerű, biztonságos használata. Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során. Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek) reális értékelése, a hibák felismerése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása. Az ember közvetlen tárgyi környezetének megőrzésére, alakítására vonatkozó szükségletek felismerése, a tevékenységek és beavatkozások következményeinek előzetes, helyes felismerése, az azzal járó felelősség belátása. A tárgyi környezetben végzett tevékenységek biztonságossá, környezettudatossá, takarékossá és célszerűvé válása. A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tömegközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása. A kerékpár karbantartásához szükséges ismeretek elsajátítása. A vasúti közlekedésben való biztonságos és udvarias részvétel. Tájékozódás közúti és vasúti menetrendekben, útvonaltérképeken. Útvonalterv olvasása, készítése. 154

7. évfolyam Az egészséges, biztonságos, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása, készségek kialakulása. A háztartás elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más tüzelőberendezéseinek biztonságos kezelése, takarékos és felelős használata, a használattal járó veszélyek és környezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű karbantartási, javítási munkák önálló elvégzése. Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során. A víz- és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek érzékelésének, becslésének képessége. Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett. A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása. Tájékozottság a közlekedési környezetben. Tudatos közlekedési magatartás. A közlekedési morál alkalmazása. Környezettudatos közlekedésszemlélet. Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori életről, pályaválasztási lehetőségek mérlegelése. Tapasztalatok, ismeretek, véleményalkotás a meglátogatott munkahelyekről, ezek összevetése a személyes tervekkel. Az adottságok, képességek, igények, lehetőségek összhangjának keresése. A munkatevékenységnek az önmegvalósítás részeként történő értékelése. A munkába álláshoz szükséges alapkészségek és ismeretek elsajátítása.

4.3.14

TESTNEVELÉS

TESTNEVELÉS

5. évf.

6. évf.

téma Természetes és nem természetes mozgásformák

óraszám téma Természetes és nem természetes 18 mozgásformák

óraszám

Úszás és úszó jellegű feladatok

18

Úszás és úszó jellegű feladatok

Sportjáték

35

Sportjáték

Atlétika jellegű feladatok

28

Atlétika jellegű feladatok

Torna jellegű feladatok

30

Torna jellegű feladatok

Alternatív környezetben űzhető sportok

23

Alternatív környezetben űzhető sportok

Önvédelmi és küzdősportok

18

Önvédelmi és küzdősportok

Hungarofit felmérések összesen:

10 180

Hungarofit felmérések összesen:

TESTNEVELÉS

7. évf.

8. évf.

téma Természetes és nem természetes mozgásformák

óraszám téma Természetes és nem természetes 17 mozgásformák

óraszám

Úszás és úszó jellegű feladatok

14

Úszás és úszó jellegű feladatok

0

Sportjáték

34

Sportjáték

40

Atlétika jellegű feladatok

31

Atlétika jellegű feladatok

40

155

180

17

Torna jellegű feladatok

29

Torna jellegű feladatok

28

Alternatív környezetben űzhető sportok

22

Alternatív környezetben űzhető sportok 22

Önvédelmi és küzdősportok

23

Önvédelmi és küzdősportok

23

Hungarofit felmérések összesen:

10 180

Hungarofit felmérések összesen:

10 180

A továbbhaladás feltételei – TESTNEVELÉS 5.-6. évfolyam Természetes és nem természetes mozgásformák A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása. Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában. A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása. 810 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása. A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete. A testtartásért felelős izmok tudatos, koncentratív fejlesztése. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása. Relaxációs módszerek alkalmazásával a feszültségek önálló szabályozása. A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete. Úszás és úszó jellegű feladatok Választott úszásnemben készségszintű, egy másikban 150 méteren vízbiztos folyamatos úszás. Intenzív úszásra törekvés rövidtávon. Fejesugrás és folyamatos taposás a mélyvízben. Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások, valamint az uszoda, fürdő viselkedési szabályainak betartása. Ismeretek az úszástudás, a vízbiztonság szerepéről az egészség megőrzésében és az életvédelemben. Külső visszajelzés információinak elfogadása és hasznosítása a különböző úszásnemek gyakorlásánál. Sportjátékok A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban. Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására. A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása. Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban. Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában. Atlétika jellegű feladatok A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása. A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően. A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően. Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával. A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása. A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében. Az atlétikai versenyek alapvető szabályainak ismerete. Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában. Torna jellegű feladatok A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett. A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása. A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett. Talaj-, illetve gerendagyakorlat önálló összeállítása. Az aerobik alaplépések összekapcsolása egyszerű kartartásokkal és kargyakorlatokkal. Az alaplépésekből 24 ütemű gyakorlat végrehajtása helyben és haladással, zenére is. A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos 156

gyakorlatelemeinek bemutatása. A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása. A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása. A balesetvédelmi utasítások betartása. Segítségnyújtás a társaknak. Alternatív környezetben űzhető sportok A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai gyakorlatainak bemutatása. A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata. A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete. A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása. A mostoha időjárási feltételek mellett is aktív részvétel a foglalkozásokon. Önvédelmi és küzdőfeladatok Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra, Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása. A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatainak bemutatása. Jártasság néhány önvédelmi fogásban. A test-test elleni küzdelmet vállalása. Belátása annak, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei. Érzelmek és az esetleges agresszió szabályozása. Mások teljesítményének elismerése. A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés. A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása.

7.-8. évfolyam Természetes és nem természetes mozgásformák Gyakorlottság a célszerű óraszervezés megvalósításában. Egyszerű relaxációs technikákról tájékozottság. Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére. Az erősítés és nyújtás néhány ellenjavallt gyakorlatának ismerete. Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek. A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság. Az eddig elsajátított relaxációs technikák, és a képtudati, szimbolizációs folyamatok összekapcsolása. Úszás és úszó jellegű feladatok A tanult két úszásnemben mennyiségi és minőségi teljesítményjavulás felmutatása. Mellúszás az egyén adottságainak és képességeinek megfelelően. A vízben mozgás prevenciós előnyeiről, a fizikai háttérről ismeretek. A vízből mentés alapgyakorlatainak bemutatása. Felelősségérzet, érdeklődés, segítőkészség kinyilvánítása a vizes feladatokban. Sportjátékok Gazdagabb sportjáték-technikai és -taktikai készlet. Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában. A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása. A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése. A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása. Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése. Sporttörténeti alapvető tájékozottság a labdajátékokban. Atlétika jellegű feladatok Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása. Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult versenyszabályoknak megfelelően. Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben. Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, a lendületszerzések és a befejező mozgások összekapcsolása. A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete. Torna jellegű feladatok A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban. Talajon, gerendán, valamint gyűrűn növekvő önállóság jeleinek 157

felmutatása a gyakorlásban, gyakorlat-összeállításban. A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon. Látható fejlődés az aerobikgyakorlatok kivitelében és a zenével összhangban történő végrehajtása. Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában. Alternatív környezetben űzhető sportok Az évszakoknak megfelelő rekreációs célú sportágakban és népi hagyományokra épülő sportolási formákban bővülő gyakorlási tapasztalat és fellelhető erősebb belső motiváció némelyik területén. Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása. A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos előnyök, rutinok területén jártasság. A környezettudatosság cselekedetekben való megjelenítése. A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában. A szabadidőben végzett sportolás iránti pozitív beállítódás felmutatása. Önvédelmi és küzdőfeladatok A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása. A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatainak kontrollált végrehajtása társsal. Állásküzdelemben jártasság. A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása. A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása. A fájdalomtűrésben és az önfegyelemben érzékelhető fejlődés.

4.3.15

HON-ÉS NÉPISMERET

HON-ÉS NÉPISMERET

5. évf.

téma

óraszám

Az én világom I. A XIX.-XX. sz. fordulóján

2

Az én világom II. A XIX.-XX. sz. fordulóján Találkozás a múlttal I. A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek Találkozás a múlttal II. A hétköznapok rendje Hagyományos és népi ünnepeink eredete és szokásrendje. Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák közösségi alkalmak Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok hon-és népismereti, néprajzi jellemzői a Kárpátmedencében és Moldvában. A hazánkban élő nemzetiségek és az etnikai kisebbség

2

Tanév végi áttekintés összesen:

4 36

5 6

12

5 összesen:

158

A továbbhaladás feltételei – HON-ÉS NÉPISMERET 5. évfolyam Családfakészítés a szűkebb családról. Családi történetek gyűjtése, elmesélése. A családhoz tartozó rokonok megnevezése /pl.: keresztszülő, nagynéni, stb./. A házi és házkörüli munkák eszközei, népi elnevezésük. A tanuló el tudja mondani, hogy mire használták az eszközöket. A lakóhely híres szülötteinek ismerete, nevezetes épületek története, funkciói. A lakóhelyen elterjedt mesterségek neveinek és eszközeinek ismerete. Mivel foglalkoztak őseink? A lakóhelyen milyen növényeket termeltek, milyen állatokat tartottak? Ünnepeink, szokásaink ismerete, ezek rövid ismertetése. Hazánk nevezetesebb tájainak ismerete, illetve a határon túli magyarlakta területek ismerete. Tanári segítséggel rövid beszámoló készítése megadott témában.

4.3.16

ERKÖLCSTAN

ERKÖLCSTAN

5. évf.

6. évf.

téma

óraszám téma

óraszám

Test és lélek

6

Test és lélek

6

Kapcsolat, barátság, szeretet

6

Kapcsolat, barátság, szeretet

6

Kortársi csoportok

6

Kortársi csoportok

6

Társadalmi együttélés

6

Társadalmi együttélés

6

A technikai fejlődés hatásai

6

A technikai fejlődés hatásai

6

A mindenséget kutató ember összesen:

6 36

A mindenséget kutató ember összesen:

6 36

ERKÖLCSTAN

7. évf.

8. évf.

téma

óraszám

Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet?

óraszám téma Ki vagyok én, és mi vezérli a 6 tetteimet?

Párkapcsolat és szerelem

6

Párkapcsolat és szerelem

6

Egyén és közösség

6

Egyén és közösség

6

Helyem a világban

6

Helyem a világban

6

Mi dolgunk a világban?

6

Mi dolgunk a világban?

6

Hit, világkép, világnézet

6 36

Hit, világkép, világnézet összesen:

6 36

összesen:

159

6

A továbbhaladás feltételei – ERKÖLCSTAN 5.-6. évfolyam A tanuló tisztában van az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga is felelős ezért. Tudatában van annak, hogy az emberek sokfélék, elfogadja és értékeli a testi és lelki vonásokban megnyilvánuló sokszínűséget, valamint az etnikai és kulturális különbségeket. Gondolkodik saját személyiségjegyein, törekszik a megalapozott véleményalkotásra, illetve vélekedéseinek és tetteinek utólagos értékelésére. Gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit, és hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is. Képes különféle szintű kapcsolatok kialakítására és ápolására; átlátja saját kapcsolati hálójának a szerkezetét; rendelkezik a konfliktusok kezelésének és az elkövetett hibák kijavításának néhány, a gyakorlatban jól használható technikájával. Fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes átlátni és elfogadni a közösségi normákat. Nyitottan fogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve vallási hagyományokat. Érzékeli, hogy a társadalom tagjai különféle körülmények között élnek, képes együttérzést mutatni az elesettek iránt, és lehetőségéhez mérten szerepet vállal a rászorulók segítésében. Megbecsüli a neki nyújtott segítséget. Tisztában van azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és törekszik rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet. Ismeri a modern technika legfontosabb előnyeit és hátrányait, s felismeri magán a függőség kialakulásának esetleges előjeleit. Tisztában van vele, hogy a reklámok a nézők befolyásolására törekszenek, és kritikusan viszonyul a különféle médiaüzenetekhez. Érti, hogy a világ megismerésének többféle útja van (különböző világképek és világnézetek), s ezek mindegyike a maga sajátos eszközeivel közelít ugyanahhoz a valósághoz. 7.-8. évfolyam A tanuló megérti, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások megértésre és önmaga vizsgálatára. Érti, hogy az emberek viselkedését, döntéseit tudásuk, gondolataik, érzelmeik, vágyaik, nézeteik és értékrendjük egyaránt befolyásolják. Képes reflektálni saját maga és mások gondolataira, motívumaira és tetteire. Életkorának megfelelő szinten ismeri önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek kialakításakor képes reálisan felmérni a lehetőségeit. Képes erkölcsi szempontok szerint mérlegelni különféle cselekedeteket, és el tudja viselni az értékek közötti választással együtt járó belső feszültséget. Képes ellenállni a csoportnyomásnak, és saját értékrendje szerinti autonóm döntéseket hozni. Tisztában van vele, hogy baráti- és párkapcsolataiban felelősséggel tartozik a társaiért. Kialakultak benne az európai identitás csírái. Nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására. Érti a szabályok szerepét az emberi együttélésben, s e belátás alapján igyekszik alkalmazkodni hozzájuk; igényli azonban, hogy maga is alakítója lehessen a közösségi szabályoknak. Van elképzelése saját jövőjéről, és tisztában van vele, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie. Életkorának megfelelő szinten tisztában van vele, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár. Fontosnak érzi a közösséghez tartozást, miközben törekszik személyes autonómiájának megőrzésére. Képes megfogalmazni, hogy mi okoz neki örömet, illetve rossz érzést. Tisztában van a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel. Tudja, hogy ugyanazt a dolgot különböző emberek eltérő módon ítélhetik meg, ami konfliktusok forrása lehet.

160

5 Mellékletek

5.1 1. számú melléklet – Személyi feltételek

1.

Név

diploma

továbbképzések

Balogh Ágnes

tanító 1988.

Értem, tudom, szeretem-matematika tanítás

drámapedagógus 2004.

Dyslexia-prevenció Mozgóképkultúra, médiaismeret Együttnevelés Csapatépítés a pedagógiai munkában Számítógép-alkalmazás a tanítás-tanulás folyamatában Tevékenységközpontú pedagógiák Tanulástanítás SDT alapszintű modul Interaktív tábla használata a gyakorlatban

2.

Bereczkiné Buza Anett

tanító 1995.

Személyiségfejlesztés módszertana

mentálhigiénés szakember 1999.

Fiatalok az élet küzöbén Számítógép-kezelő OKJ "Kedvesház" pedagógia Tanulói differenciálás Hatékony tanuló-megismerési technikák Tanulástanítás Kooperatív módszertan Interaktív tábla használata

3.

Bernáth Ildikó

tanító 1981.

Értékelés minőségbiztosítás

közoktatási vezető 2004.

Közoktatási szakértő Vitakultúra fejlesztésének lehetőségei, új eszközei SDT kezelése, használata a tanítás-tanulás folyamatában Kompetencia alapú oktatási programcsomagok Projektpedagógia, epohális oktatás 161

Pályázatírás, projektmenedzsment a gyakorlatban Tanügyigazgatási auditor képzés

4.

Dr. tanító 1987. Lehoczkyné Kehrer Anikó

Számítógép-kezelő OKJ Oktatásinformatikus emelt OKJ Habilitáció, rehabilitáció SNI-s tanulókkal Számítógép alkalmazásának lehetőségei Tanulói differenciálás heterogén csoportban Projektpedagógia Interaktív eszközök a tanítási órán Tevékenységközpontú pedagógiák Kompetencia alapú oktatás, matem. 1-4. Kooperatív módszertan Interaktív tábla használata

5.

Forgó Róbert

szórakoztató zenész, emelt OKJ 2011.

6.

Gila Györgyné

történelem-orosz 1977., német 1994.

Osztályfőnök nevelőmunkája Számítógép kezelő-használó OKJ Habilitáció, rehabilitáció SNI-s tanulóknak Nem szakrendszerű oktatás Interaktív tábla használata

7.

Hegedűsné Ternai Ágnes

tanító 2002.

Számítógép alkalmazás lehetőségei Projektpedagógia Interaktív eszközök Óvoda-iskola átmenet Kompetencia programcs. 1-4. Együttnevelés

8.

Huszka Lászlóné

tanító 1978.

Osztályfőnök nevelőmunkája

differenciáló fejlesztő 2006.

Dyslexia pervenció Interaktív tábla használata

162

9.

Jeneiné Lucz Mária

tanító 1982.

Kézművestechnikák az ált.iskolában

rajz 1987.

Osztályfőnök nevelőmunkája Számítógép kezelő-használó Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek SNI-s tanulóknak TELC nyelvvizsga előkészítő Tanulástanítás

10.

Laskovicsné Ágoston Sarolta

tanító 1990.

Kézművestechnikák Mérés-értékelés Számítógép-kezelő OKJ Tájékozódási vizsgálat és fejlesztési ötletek Együttnevelés elmélete és gyakorlata Nem szakrendszerű oktatás Tanulástanítás Kooperatív módszerek

11.

Lukács Istvánné

tanító 1980.

Kulturális menedzser OKJ Számítógép-kezelő OKJ Számítógép alkalmazás lehetőségei Tanulói differenciálás Projektpedagógia Interaktív eszközök a tanórán Tevékenységközpontú pedagógiák Tanulástanítás Együttnevelés Kompetencia alapú programcs. 1-4.

12.

Magyar Nóra

történelem, népművelés 2002. táncpedagógus 2013.

13.

Papné Benkő Mónika

tanító 2002.

Interaktív tábla használata

anglisztika 2011.

Szótárismeret, szótárhasználat

163

14.

15.

Papné Mészáros Réka

magyartörténelem 2001.

Pólyáné Téli Éva

földrajztestnevelés 1980.

Együttnevelés elmélete és gyakorlata Interaktív tábla használata

történelem 2004.

testnevelés egyetemi 1996. gyógytestnevelő 1999.

Mentálhigiéné Osztályfőnök nevelőmunkája Testnevelő vezető tanári szakképzés Számítógép-kezelő OKJ Angol kezdő nyelvtanfolyam TELC középfokú nyelvvizsgára felk. Nem szakrendszerű oktatás Iskoláskorúak gyógytestnevelés Gyógytestnevelés jelene és jövője

16.

Rozgonyi Zoltán

matematika-kémia 1985. közoktatási vezető 2007.

Osztályfőnök nevelőmunkája Számítógép kezelő OKJ Nem szakrendszerű oktatás Számítógép alkalmazás lehetőségei Tanulói differenciálás Projektpedagógia Interaktív eszközök a tanórán Tanulástanítás Kooperatív módszertanra épülő együttműködés Kompetencia programcsom. Matem. 5-8.évf. Értékelési és fejlesztési kompetencia fejlesztése Interakív tábla használata

17.

Rozgonyiné Szabó Mária

magyar-orosz 1982. angol 1995.

Színjátszó-vezető "C" kategóriás Az osztályfőnök nevelőmunkája Drámajáték-vezető felsőfokú Számítógép-kezelő Európai nyelvtanulási napló Gyermekszínjátszó-rendező 164

Európai nyelvtanulási napló Tanórai differenciálás SNI-s tanulók integrációjában Európai nyelvtanulási napló Nem szakrendszerű oktatás Interaktív tábla hazsnálata Erkölcstan tanítása módszertani ismeretek

18.

Sápi Attila

matematika-fizika 1988. technika 2007.

19.

Ternainé Kovács Anna

pedagógia 1998. tanító 2002.

Nem szakrendszerű oktatás Tanulástanítás Interaktív tábla használata Számítógép-kezelő Alapfokú néptáncoktató Új módszerek és lehetőségek Apáczai tk.cs. Nem szakrendszerű oktatás Együttnevelés Interaktív tábla használata

20.

Tóth Péterné

tanító 2001.

Óvodai, iskolai gyermekvédelmi felelősök tanfolyama

számítógépprogramozó 1991.

Kedveház-pedagógia

számítástechnika 2007. minőségfejlesztés 2011.

Fiatalok az élet küszöbén Nemszakrendszerű oktatási módszerek Tanulói differenciálás heterogén csoportban Tanulástanítás Kooperatív módszertanra épülő együttműködés Pedagógusok értékelési és fejlesztési kompetenciájának fejlesztése Interaktív tábla hazsnálata

21.

Vass Tibor

földrajztestnevelés 1980.

Az osztályfőnök nevelőmunkája Az eredi iskola pedagógiája Környezeti nevelés Számítógép-kezelő OKJ A pedagógusok munkájának értékelése A nem szakrendszerű oktatás 165

A számítógépalkalmazás az oktatásban Tanulói differenciálás heterogén csoportban Projektpedagógia, epohális oktatás Interaktrív eszközök a tanórán Tanulástanítás Kooperatív módszerek A kompetencia alapú oktatás matematika Interaktív tábla használata

22.

Vassné Agócs Ilona

tanító 1978.

23.

Vassné Lucz Klára

tanító 1989.

Kézművestechnikák az általános iskolában

francia 2001.

Nyelvészet és módszertan a francia ny.taní. Számítógép-kezelő OKJ Európai nyelvtanulási napló Európai nyelvtanulási napló Nem szakrendszerű oktatás Konferencia sikeres napköziért Kutatásalapú tanulás a mat. és term. Ism.

24.

Vigh Nóra

matematika 2006.

Spanyol középfokú

üzleti angol 2009.

Primary Essencials

angol 2010.

SDT Interaktív tábla használata Szótárismeret, szótárhasználat

25.

Vighné Németh Ildikó

biológia-kémia 1994. környezetvédelem 1997.

Környezetvédelem Számítógép-kezelő OKJ Az együttnevelés elmélete és gyakorlata A nem szakrendszerű oktatás Projektpedagógia Pályázatírás, projektmenedzsment Mozaik módszertani nap 166

5.2 2. számú melléklet ÓVODA – ISKOLA ÁTMENET PROGRAMTERVE A program célja Az új környezetbe való beilleszkedés és az új szokásrend kialakításának megkönnyítése. Szeptemberben ismerős tanító néni és korábban már megismert iskolai környezet várja az újdonsült kisdiákokat. Előzmények 1 Óvodáskor fejlődéslélektani háttere Az ember alapvető természetes impulzusai pozitív értelműek: állandó növekedési folyamat alapjai. Az ember racionalizált, szocializált lény. Negatív impulzusai nem spontán impulzusok, hanem a szeretet és más szükségletek frusztrációjára adott reakciók. Az embert az ún. aktualizációs tendencia hajtja előre. A személyiség nyílt, dinamikus, önszabályozó rendszer. A self kiválik a gyermeki fejlődés során. 3-6éveskorfejlődéslélektanijellemzői: Érzékeny időszak, hiányosságai serdülőkorban pótolhatóak ödipális korszak. A felettes-én (lelkiismeret) fejlődik a legjobban. Az ösztönök szocializációjának időszaka. Az énben integrálódnak az ösztönök. Belső szabályozó rendszert kell kifejleszteni az óvodásnak. Már képes megélni önmagát, önmagáról tud gondolkodni. Képes felidézni szüleit, gondolkodni a családjáról. Gondolkodása mágikus. A csodákban reménykedik. Úgy képzeli önmagát, mint akinek a gondolatai varázsolni tudnak. Ez enyhíti a félelmét, ami leginkább a szülő elvesztése. Ugyanakkor attól is fél, hogy a varázslásai valóra válnak. Képes az utánzásra, úgy, hogy azonosul. Ez nem tudatos azonosulás. Ezt a szimpátia kapcsolatok megelőzik. A külső szabályok belsővé kezdenek válni. A felettes-én kialakulása csak az azonosulással lehetséges. Ezzel befolyásolja az ösztöneit. Gondolkodása Piaget szerint egocentrikus. Az én van a központban. Ennek a lemondásával képes a gyerek arra, hogy a társas viselkedés szabályait elsajátítsa. A felettes-énkialakulásánakfeltételei:       

szülői követelmények, tilalmak belsővé válnak (lelkiismeret kialakul) szülői elismerés, pozitív viszonyulás a gyerekkel én ideál szülő-gyerek kapcsolat pozitív része, ami elfogad, díjaz, jutalmaz önjobbítás szándéka (szeretem magam, ilyen szeretnék lenni) képes az önmegfigyelésre önfegyelemre képes (Csak az a gyerek, akinek van oka, hogy miért legyen önfegyelme.)

Óvodáskorban kialakul a morál. Két összetevője: - ideál - lelkiismeret 167

Heteronóm: Autonóm:

- külsőnek (felnőtt felé) kötelező - belsőből vezérelt

Azok a szabályok, amelyeket nem volt alkalma a gyereknek kipróbálni, azok nem épülnek be a személyiségbe. Kevés szabályt kell adnunk, de azokat komolyan kell venni. Nemi identitás felismerése: az én tudat kialakulásának döntő fordulópontja. Nemi tudat az én tudatba beletartozik, hogy ő tudja, hogy fiú vagy lány. Ez a korszak ösztönös kor, vágyakkal telített. A lányok nagy figyelemmel fordulnak az apai illetve az ellentétes nemű szülő felé. Átélheti, hogy ő az apja számára fontos kislány, illetve a fiúk, hogy az anya számára fontos kisfiú. A későbbi párválasztásaink innen erednek.

II. Kisiskoláskor Az iskolába kerülő gyerekek nem azonos fejlettségi szinten kerülnek az első osztályba. Az eltérés okai különbözőek lehetnek:   

fejlődésbeli késés értelmi erők közötti különbségek a felkészítés mértéke közti különbségek

Az azonos korosztályhoz tartozó gyermekek intellektuális fejlettségüket tekintve  2,5 év, magatartásuk fejlettségében  3 év eltérést mutatnak beiskolázáskor. Minden gyermek számára biztosítanunk kell, hogy sikeressé válhasson a tanulásban. Ezt csak akkor érhetjük el, ha a pszichikus funkciók fejlesztése, megerősítése folytatódik első osztályban. Esélyt kell adni a közel azonos szintre hozásukban. Olyan tanítási módszert kell alkalmaznunk, amely lehetőséget biztosít a tehetséggondozásra, és teret ad az egyéni ütemben való fejlődésre. Két legfontosabb meghatározója az iskolai tanulási folyamatnak a képesség és a hatékonyság. Értelmezésük:  képesség az, ami lehetővé teszi az új ismeretek befogadását  hatékonyság, hogy minden kisgyermek képességeihez mérten a legmagasabb szinten teljesíti az iskolai elvárásokat. Célunk:  az óvodából az iskolában való átmenet megkönnyítése.  sikerorientálás biztosítása.  örömteli legyen a tanulás.  szeptember – játékos ismerkedés  szintfelmérés  finommotorika  Nagy József, PREFER, 1986 nyomán  október – szoktatási és előkészítési időszak  november – március: differenciált oktatás  április – június: ismétlés

168

III. Óvoda-iskola átmenet DIFER (diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4 – 8 éveseknek) Az eredményes iskolakezdés kritikus feltételeinek elsajátítása 3 – 4 éves korban kezdődik. A leglassabban fejlődők esetében 8 – 9 éves kor végéig tart. Ahhoz, hogy megfelelő hatékonysággal tudjuk a gyerekeket az iskolában fejleszteni nagy segítség a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer, melyet az iskolakezdéskor alkalmazunk. A mérések A tesztek különböző értékelést tesznek lehetővé:  elemenkénti analitikus diagnózis  összetevőnkénti analitikus diagnózis  tesztenkénti globális diagnózis A DIFER-index: A legátfogóbb fejlődési mutató. A gyerek általános aktuális fejlettségét, fejlődési folyamatát jellemzi. Az iskolaérettségi vizsgálat lépései:  intellektuális érettség  helyzetfelismerés  helyzetek megértése  feladattudat  monoton feladatokban való kitartás  teljesítményigény  manuális készség  Sszám- és mennyiségfogalom  verbális kifejezőkészség  emlékezet  lényegkiemelés  konfliktushelyzet megértése  szabály betartása  ismétlődési szabály betartása Összegezve: képes-e arra, hogy az indulatok, érzések feszültségeit csökkentve, elfojtva, a szülővel azonosulva teljesítményorientált legyen. A szülőtől, a szülői kapcsolattól eltávolodva át tudja-e tenni érdeklődését az iskolára. Nevelésifeladatok:     

autonómia (függetlenségi törekvések engedése) kreativitás fejlődése önszabályozás segítése csoportban értéknek venni a decentrálási készséget (a másik szempontjainak figyelembe vétele) megtanítani a siker és a kudarc tűrésére (rivalizáció tanulása)

169

Problémák: - beilleszkedés - teljesítmény miatti szorongás A gyerek libidóját lélektani problémák vonják el, illetve részösztön elnyomására kell sok energiát fordítania. Anyák szerepe: 1. Túlvédő anya: Védtelen lesz a gyerek a kihívásokkal szemben. 2. Éretlen személyiségű anyák: Diszharmónikus anya-gyermek kapcsolat. Ezeknél a gyermekeknél nyugtalan magatartást tapasztalhatunk. Türelmetlen a családi légkör, ahol rejtett elutasítást él át a gyerek. A gyerek is türelmetlenné válik ezáltal. Visszautasítja mindazt, amit a felnőtt társadalom kitűz feladatként. A kompetencia alapú oktatási módszer szerepe az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésében A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek, tehát bármilyen helyzetben felmerülő problémát hatékonyan tudjanak megoldani. Bármely tanórán fejlesztett képességeknek más területeken, más tanórákon is alkalmazható képességgé kell válnia, és fordítva. Mivel a kisiskolás gyermek legfőbb tevékenysége a játék, ezért igen nagy hangsúlyt kap a fejlesztő folyamatokban az eszközhasználat és a megfelelő tanulási környezet kialakítása mellett. A fogalom kialakulásához szükséges a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. Különös tekintettel arra, hogy a kisiskolás gyermeknek nem az egyetlen és nem a legtermészetesebb kifejezési módja a nyelv, főként, ha valami újszerű dologról van szó. Ezért a megmutatást, eljátszást vagy lerajzolást éppúgy alkalmasnak tekinthetjük, mert ez a gondolataik önálló megfogalmazása, ami később szakszavakhoz, jelölésekhez vezet. A munkafolyamatokat problémafelvetésre építjük, amely, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, melyek a gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. A problémamegoldó gondolkodásra csak problémák megoldásával nevelhetünk, az alkotó gondolkodást alkotások létrehozásával fejleszthetjük. (Ha csupán a kész alkotás elemzése, szemlélése a feladat – annak létrehozása helyett -, az kreativitásukat nem fejleszti és nem készteti őket önálló gondolkodása.) A megfelelő tanulási környezet kialakításához pedig számos pedagógiai módszer közül válogathatunk, melyek nem csak a játékos tanulást színesítik, de a szociális kompetenciák fejlődését is nagy mértékben szolgálják (esélyegyenlőtlenség csökkentése, alkalmazkodóképesség, segítségnyújtás, együttműködés, mások tisztelete, meghallgatása) Ezek az úgynevezett kooperatív tanulási technikák, melyek alkalmazását szeretném fokozatosan beépíteni a tanórákba. A módszer lényege, hogy a kialakított csoportokon belül minden tagnak egyenrangú szerepe van és véleményezési joga. (szerepek lehetnek: eszközfelelős, jegyző, szóvivő stb., amit nem feltétlenül nekem kell kiosztani, ezzel is fejlődik a problémamegoldó képességük, kreativitásuk) Az eredményességhez pedig egymást ellenőrizni és segíteni kell. 170

A hatékony tananyag-elsajátítás érdekében azonban a szerepeket a tanulási stílusoknak megfelelően oszthatjuk szét (ezek személyiségjegyek, adottságok). Tanulásistílusokakövetkezők:  verbális  logikai, matematikai  vizuális, térbeli  zenei, ritmikus  interperszonális  auditív  mechanikus  testi, mozgási  impulzív (nem tudja megindokolni, de jó érzékkel rátapint) Felmérjük a tanulóknál ezen adottságok egymáshoz viszonyított arányát és a legerősebbek köré építjük a tanulási megközelítéseket, melyek a tanulók számára a legmegfelelőbb tanulási módot eredményezik. Játékos feladatok a különböző készségek, képességek fejlesztéséhez Játékban a tudás Olyan játékokat, feladatokat kell az előkészítő időszakban alkalmaznunk, melyek lehetőséget adnak arra, hogy a megismerő-intellektuális képességeket játszva fejlesszük (figyelem, gondolkodás, emlékezet, számfogalom, helyesírási készség). Néhány példa az alkalmazott játékokra. Figyelem fejlesztése Találd ki, hogy ki vagyok! Szükséges eszközök: székek, kendő Kétféleképpen is játszható a könnyebb változata a kisiskolások játéka. Kört alkotva ülünk, egy széket a kör közepére helyezünk. A játékvezető azt mondja, mindenkinek van egy perce, hogy jól megnézzük egymást! Majd kiválasztjuk az első játékost, akit kiküldünk a szobából. Közben egy jelentkezőt leültetünk a székre. Aki leült a székre, annak a székét a játékvezető székével szembe helyezzük át, ide fogjuk majd bevezetni a bekötött szemű játékost. Az ő feladata lesz kitalálni, hogy ki ül a székén. Kérdéseket tehet fel, melyekre csak a játékvezető válaszolhat. Pl. Szemüveges? Hosszú haja van? Felső tagozatosok úgy játsszák, hogy csak igennel és nemmel lehet válaszolni. (Tehát nem kérdezheti ezt pl.: Milyen színű a haja?) Alsósok, iskolába készülő óvodások kezdetben játszhatják úgy, hogy csak az arcot kell figyelni, vagy csak a ruhát, illetve lehet haj, szem színére rákérdezni. Nehezebb változata felsősök és összeszokott közösségek számára: A kör közepén ül, akit ki kell találni, nem szólalhat meg senki, s a játékosnak érintés segítségével, kell kitalálni ki ül ott. Ha végképp nem sikerül az illető segítségül elváltoztatott hangon sziszeghet, köhöghet.

171

Emlékezet Szólánc játék Körben ülünk, a játékvezető kezében a labda. Mond egy szót: ház, adja tovább a labdát a következő játékosnak, aki elismétli: ház és hozzáteszi kép, a következőnek már mind a két szót el kell ismételnie, és egyet hozzátenni. Addig játsszuk, amíg valakinél meg nem szakad a lánc. Ilyenkor megkérdezhetjük: Ki figyelt, ki tudja. Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy nem sorba dobjuk a labdát. Felállíthatunk olyan szabályt is, hogy csak egyetlen szótagból álló, illetve későbbiekben két szótagosnál hosszabb szavakat ne mondjunk. Gondolkodás Fejezd be a gondolatom! A játékvezető az irányító, de általában a gyerekek nagyon hamar ráéreznek a szabályra, s ők maguk „indítanak” mondatokat. A játékvezető eldobja a labdát, s azt mondja: Fejezd be a gondolatom: a kutyának négy lába van, a csirkének … Télen hideg van, nyáron … A kutya ugat, a macska … Számolási készséget fejlesztő játékok Számlálás oda-vissza Pl. a 100-as számkörrel való ismerkedés részeként segít a számok egymás utániságának, egymáshoz való viszonyának felismerésében. Az „oda-vissza” irányban történő számolás hozzájárul a számszomszédok megismeréséhez, az összeadás-kivonás során a tizesátlépés megértéséhez. Játszható változatok: A játékvezető elindítja a sort: 34, 35, 36, 37 … folytasd!, illetve 87, 86, 85 … Haladhatunk sorban, össze-vissza, s egy kicsit nehezebb változata, mikor úgy haladunk sorban, hogy néhány gyerek „nem szólal meg”, csak rámutatunk, s a következőnek úgy kell folytatni, mintha az ő számaik is elhangzottak volna! Természetesen játszhatjuk nagyobb számkörben is. (Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy a játékvezető azt mondja: Sorold fel a 24 és a 36 közötti számokat! Sorold fel a 45 és a 28 közötti számokat! Sorold fel a 25-nél nagyobb és a 43-nál kisebb számokat! Sorold fel 97-nél kisebb és a 78-nál nagyobb számokat! Sorold fel a 36 és az 54 közötti nem páros számokat! …) Téri tájékozódás Ebben a szakaszban a saját testből indulunk ki, majd elvonatkoztatunk, s kis tárgyakat viszonyítunk egymáshoz. Kezdetben használjuk itt is még a kis szalagot vagy a szívecskét. Először saját testünkön kell a jobb, bal, stb. irányokat felismerni. Olyan feladatokat adhatunk, hogy emeld fel a bal kezed, mutasd meg a jobb lábad, fogd meg a bal kezeddel a jobb bokádat, vedd a labdát a jobb kezedbe, tedd a labdát magad mellé a földre a bal kezed felöli oldalra! Nagyon sokat segít a szalag (szívecske) használat abban is, ha szemben vannak egymással. (Az a kisgyermek, aki, ha az édesanyja leül vele szembe, s megkéri arra, hogy mutassa meg előbb melyik a saját jobb keze, majd melyik a vele szemben ülő édesanya jobb keze, s határozottan rámutat, az a kisgyermek már kialakult testsémával, biztos téri tájékozódással rendelkezik. Természetesen egy hosszú folyamat eredménye, s nem győzzük

172

hangsúlyozni, az iskoláskor kezdetére kell kialakulnia. Tehát ezek a játékok nyugodtan lehetnek a nyári szórakozás részei! Rajzoljunk sort! Előrajzolok egy sormintát (kocka, háromszög, vagy virág-gomba-nap, s ezeket kell folytatnia tovább. Itt gyakorolhatjuk a folyamatos haladási irányt oly módon is, hogy mikor a sor végére ér, akkor a következő sort is a bal szélén kell kezdenie, s így kell majd szöveget is olvasni! Közös programok, rendezvények az óvoda és az iskola közötti átmenet időszakában Szeptember: visszalátogatás az óvodába, közös játék a régi ismerős társakkal, élménybeszámoló. November: nyílt órák az iskolában: az óvó nénik meglátogatják volt nagycsoportosaikat, az ügyes kis elsősöket, akik büszkén bizonyítják frissen szerzett tudásukat. December: a nagycsoportosok meghívása az iskolai karácsonyi rendezvényre, melynek során megismerkedhetnek leendő tanító nénijükkel és az iskola épületével. Az ismerős dalokat közösen énekelhetik az iskolásokkal. Február: a nagycsoportosok meghívása az alsó tagozat farsangi suli-bulijára. A leendő elsős tanító nénik is részt vesznek az óvoda farsangi bálján. Március: óvodai nyílt foglalkozások, melyekre a tanító nénik is meghívást kapnak. A nagycsoportosok és az elsősök közös akadályversenye: első állomás az óvoda, utolsó állomás az iskola. Április: a leendő első osztályos tanító nénik részvétele az óvodai szülői értekezleten. Május: a nagycsoportosok bevonása az alsó tagozat gyermeknapi akadályversenyébe, meghívása a suli-bulira. Az óvoda és az iskola pedagógusai, valamint a szülők közös előadásokon vesznek részt, melyek mindenki számára hasznos tartalommal bírnak.

173

5.3 3. számú melléklet A TÁMOP 3.1.4./08/2. jelű, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” pályázatán intézményünk nyert közel 25 millió forintot. A pénz megnyerése maga után vonta azt is, hogy a pályázat írásakor vállaltakat teljesítenünk kell a 2009-2010-es tanévben, majd az ezt követő öt évben. A programban résztvevő osztályok, és pedagógusok a 2009/2010-es évben: Szövegértés- szövegalkotás kompetenciaterület  

Vassné Agócs Ilona Lukács Istvánné

Matematika kompetenciaterület   

Hegedűsné Ternai Ágnes Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó Rozgonyi Zoltán

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület 

Vass Tibor

Ezeket a kompetenciaterületeket a bevont pedagógusoknak kell tovább vinni a következő öt évben. A Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület Vass Tibor ugyanazzal a csoporttal 5. és 6. osztályban, majd újra 5. és 6. stb. A bevezetés éve 2010/2011. tanév. A fenntartás évei: 2011/2012, 2012/2013, 2013/2014, 2014/2015 A bevezetett kompetenciaterületeken felül még kötelező elem (szintén 5 évig fenntartani):  Vassné Agócs Ilona és Hegedűsné Ternai Ágnes „Éltető víz” témahét  Lukács Istvánné és Dr Lehoczkyné Kehrer Anikó „ Szegvári népi hiedelmek” három hetet meghaladó projekt  Rozgonyi Zoltán és Vass Tibor „Környezetvédelmi modul” A bevont osztályok, az összes bevont pedagógussal „Szegvár a vizek falva” önálló innováció.

174

Az olvasás, a szövegértés, és a szövegalkotás szintjének emelése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: Az írás és olvasás tanulására fordított idő szükség szerinti meghosszabbítása. Az írástanulás előkészítése mozgásokkal és a mozgás vizuális megjelenítésével. Az első osztályosok hallásának fejlesztése. Integrált magyartanítás keretében a szövegértés-szövegalkotás adta lehetőségek kihasználásával az anyanyelvi kompetenciák, a gondolkodási képességek, kommunikációs képességek, fejlesztésének előtérbe helyezése a testnevelés és a matematika órán is. Magyar órákon a vitakultúra, az érvelés képességének fejlesztése, matematika órákon a szöveges feladatok értelmezésének segítése. Testnevelés órán a fegyelmezett feladat-végrehajtás, szabálykövetés, konfliktuskezelés fejlesztése verbálisan és játékba ágyazottan. A pozitív transzfer kihasználása a megfigyelés, ismeretszerzés, és-alkalmazás területein. A beszédhanghallás zavaraiból, a szó nyelvi egységként való felismerésének fejletlenségéből fakadó problémák csökkentése, illetve megfelelő kezelése. Az információgyűjtést, az információ-feldolgozást (vétel, kódolás, dekódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) segítő stratégiák alkalmazása, megvalósító kognitív, szociális és egyéni képességek fejlesztése. A háttérközlemények felfedezésének és értelmezésének segítése. A kérdésfeltevés, kérdéstechnika fejlesztése érdekében a tanulók ösztönzése arra, hogy felmerülő gondjaikkal kapcsolatosan tegyék fel kérdéseiket a tanárnak vagy egymásnak, úgy hogy a kérdésre választ is kapjanak. Az olvasástanulás egyéni tempójához való alkalmazkodás. Az értelmező olvasás fejlesztése. A saját olvasat lehetőségének megteremtése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A szókincs fejlesztése, a beszélgetőkör, a szabad beszélgetés lehetőségének megteremtése, egymás meghallgatásának „tanítása”. A vizuális tömegkultúra példatárként és hivatkozási mezőként való felhasználásának segítése (médiumok). Az iskolán kívül szerzett, óriási, strukturálatlan ismerethalmaz elemeinek nevelési célú felhasználása a tanítási dráma segítségével. Az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása. Matematikatanításunk megújítása, a matematikai kompetencia fejlesztése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: A kognitív önszabályozás kialakulásának segítése, a tanulók önálló tanulási képességének fejlesztése. A kezdő szakaszban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzésre építünk. A matematika iránti érdeklődés felkeltése, és a tanulási folyamatban az aktív részvételhez a motiváció biztosítása. A matematikai értelmező és problémamegoldó tevékenység kialakítása, segítése, melynek alapját a problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való, cselekvő megoldása képezi. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a problémák önálló megoldása által, az alkotó gondolkodásra nevelés az alkotások létrehozásával történik. Olyan autentikus, életszerű helyzetek teremtése, amelyek személyes jelentéssel bírnak a tanulók számára és jellemzőek azokra a feladatokra és problémákra, amelyekre a diákoknak a későbbiekben alkalmazniuk kell tudásukat és készségeiket.

175

A tanulók előzetes tudásának felhasználása. A diákok fogalmi és metakognitív felfogásának fejlesztése, azáltal, hogy kis csoportokban megvitatják azokat és reagálnak rájuk. Ösztönözni kell őket arra, hogy saját tanulási tevékenységüket felidézzék, és reflektáljanak rá. A matematika-specifikus gondolkodási képességek fejlesztése. Ezek közül a rendszerzés és a kombinativitás fejlesztése a kisiskoláskorban a legintenzívebb. Felsőbb évfolyamokon az absztraháció szintje is emelhető. Az induktív és deduktív gondolkodás fejlesztése és fejlődési szintjének folyamatos ellenőrzése. A szakmai nyelv, a matematikai kifejezések tárházának fokozatos bővítése. Az eljátszás, megjelenítés, modellezés, rajzolás elősegíti a fogalomfejlődést, a szakszavak, jelölések, jelölésrendszerek használatát. Matematikatörténeti érdekességek megismertetése önálló vagy csoportos kutatómunkák szervezésével, interaktív számítógépes matematikai programok alkalmazásával. A matematikai készségek - számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás – fejlesztése a matematikai tevékenységek végzése során. A determinisztikus, illetve nem determinisztikus események területén való tájékozódás képességének fejlesztése. A valószínűségi következtetés fejlesztése és értékelése végigköveti az iskoláztatás egyes szakaszait. A matematikai feladatok, a definíciók, tételek alakítása, matematikai szövegek értelmezése érdekében fontos feladat a szövegértés és a szövegesfeladat-megoldó képesség fejlesztése. Az Ember a természetben kompetencia fejlesztése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: A környezeti nevelés tartalma magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni és értetni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit és egymásrautaltságát. Alapvető cél: A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. A környezeti tudatosság életviteli sajátosság, formálható értékrend. Kialakításában alapvetően meghatározó a család az iskola környezeti értékrendszerének minősége. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak minőségi változásainak megismerésére, elemi szintű értékelésére. Ismerjék fel a természet, és az ember alkotta értékeket, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeiket, és jogaik gyakorlás Alakuljon ki bennük vonzó jövőkép a környezeti harmónia iránt. Erkölcsi alapelvé váljon a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek következményeként környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék meg a modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Meghatározóvá váljon életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés.

176

ZÁRADÉKOK

A Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT az iskola nevelőtestülete a 66/2013. ügyiratszámú jegyzőkönyv megállapítása szerint: 24 egyhangú igen szavazattal, a jegyzőkönyvben tételesen felsorolt módosítások megtárgyalása után fogadta el 2013. április 22-én.

A nevelőtestület nevében: Bernáth Ildikó intézményvezető

Gila Györgyné munkaközösség-vezető

A pedagógiai programot az iskolai Diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta. Szegvár, 2013. április 20. Szűcs Máté diákönkormányzat-vezető A pedagógiai programot az iskola szülői munkaközössége véleményezte és elfogadásra javasolta. Szegvár, 2013. május 2.

Csurgó Gyöngyi szülői munkaközösség elnöke

177

175