Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Beszámoló a 2011/2012-es tanév munkájáról

Készítette: Bernáth Ildikó igazgató


2011/2012.

Tartalom I.

Bevezető ............................................................................................................................................................. 3

II.

Helyzetelemzés, személyi és tárgyi feltételek .................................................................................................. 3

II.1 Személyi feltételek ............................................................................................................................................... 3 II.2 Munkaközösségek: ............................................................................................................................................... 4 II.3 Mikrocsoportok: ................................................................................................................................................... 4 II.4 Tárgyi feltételek alakulása .................................................................................................................................... 4 III.

A NEVELÉSI, OKTATÁSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA ................................................................... 5

III.1 Nevelőtestületünk kiemelt feladatainak tekintette a tanév során a következőket: ............................................... 6 III.2 A tanórák szervezése: ........................................................................................................................................... 6 III.3 A napközis csoportok főbb feladatait a következőkeben határoztuk meg: ........................................................... 8 III.4 Gyermek- és ifjúságvédelmi munka minden pedagógusra vonatkozik, különösen az osztályfőnökökre: ......... 10 III.5 Munka, rend, fegyelem ....................................................................................................................................... 11 IV.

SNI tanulók fejlesztéséhez, ellátásához szükséges személyi és tárgyi eszközök, törvényi előírások ........ 11

IV.1 A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása .......................................................................................................... 11 IV.2 Az SNI tanulókat két csoportba soroljuk: ........................................................................................................... 12 IV.3 A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése a következőek voltak: ............................................. 12 IV.4 A SNI tanulók nevelésében oktatásában részt vevő fejlesztő pedagógus, és iskola pszichológus munkáját a következők jellemezték: .............................................................................................................................................. 12 IV.5 Az IMIP-ből adódó feladatainka következők voltak: ......................................................................................... 12 IV.6 Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó minőség irányítási felelős beszámolója: ............................................................ 13 IV.7 A programon kívüli feladataink: ......................................................................................................................... 16 V.

Szülőkkel való kapcsolattartás ...................................................................................................................... 16

V.1 Idén is folytattuk a Szülők Akadémiáját ............................................................................................................. 16 VI.

Tehetséggondozás, szakkörök, Sport, Ünnepélyek, megemlékezések ........................................................ 17

VII.

Továbbtanulási mutatók a 2011-2012 es tanévben: ..................................................................................... 17

VIII.

A 2012-13 tanév várható eseményei és a jövőkép......................................................................................... 18

IX.

Összegzés ......................................................................................................................................................... 20

X.

Mellékletek ...................................................................................................................................................... 21

X.1 Alsós munkaközösség vezetőjének beszámolója ................................................................................................ 21 X.2 Felsős munkaközösség vezetőjének beszámolója............................................................................................... 26 X.3 Művészeti ágak vezetőinek beszámolói .............................................................................................................. 28 X.4 Diákönkormányzat vezetőjének beszámolója ..................................................................................................... 31 X.5 Kompetencia mérés eredményei (2010-es és 2011-es tanév) ............................................................................. 44 X.6 Diákvilág ............................................................................................................................................................ 82

2.oldal


2011/2012.

„Könnyebb utat mindig könnyebb választani, ezt hívják menekülésnek, de van egy rossz hírem: a könnyebb úton soha nem lehet olyan sikerélményeket szerezni, amelyek önbizalmat adnak.” (Csernus Imre)

I. Bevezető Az iskola életében nagyon fontos változás történt a 2011/12-es tanévben. Az önkormányzat határozatot hozott arról, hogy újból önálló iskolaként működünk, és ehhez csatlakozott a művészeti oktatás, ami már a község életében évek óta meghatározó volt. Így váltunk az általános iskola mellett alapfokú művészeti iskolaként egy új intézménnyé, amely az év során több alkalommal is bizonyította, hogy méltó volt a bizalomra. Ezáltal viszont rengeteg feladatunk volt, mert újra kellet gondolnunk a Pedagógiai Programunkat, az SzMSz-t és a Házirendet. Tovább fejlesztettük a tavalyi elégedettségmérés alapján a Minőségirányítási folyamatokat. Összehangoltuk munkánkat a művészeti oktatás résztvevőivel. Kimagasló programokkal tudtuk színesíteni a tanévet, amelyekből remélhetőleg hagyományt is tudunk teremteni. Úgy érzem, ha valaki veszi a fáradságot és elolvassa az itt leírtakat, nem marad kétsége a felől, hogy nagyon komoly munka kezdődött ebben a tanévben a Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény életében. Köszönet mindazoknak a kollegáknak és dolgozóknak, a szülőknek, a község elöljáróinak, akik együttműködtek, bíztak bennünk és segítették munkánkat!

II. Helyzetelemzés, személyi és tárgyi feltételek II.1 Személyi feltételek Tantestületünk létszáma: 23 fő. Tanító végzettségű 12 fő (ebből 1 fő tartósan távol), tanár végzettségű 12 fő. 1 fő határozott idejű szerződéssel dolgozik, 2 főnek részmunkaidős állása van. Fejlesztő pedagógus: 1 fő.

3.oldal


2011/2012.

Szentesi Kistérségi pedagógiai Szakszolgálat munkatársai: 3 fő •

iskola pszichológus

•

fejlesztő pedagógus

•

logopédus

Siketek fejlesztő pedagógusa: 1 fő Művészeti iskola pedagógusai: főállású 2 fő •

néptánc pedagógus

•

szintetizátor-keyboard szakos tanár

•

néptánc pedagógus (részmunkaidőben dolgozik heti 8 órában, nyugdíjasként)

II.2 Munkaközösségek:

Alsós pedagógiai munkaközösség vezetője: Ternainé Kovács Anna

Felsős pedagógiai munkaközösség vezetője: Gila Györgyné

IMIP csoport vezetője: Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó

II.3 Mikrocsoportok:

Óvoda-iskola átmenet munkacsoport, vezetője: Ternainé Kovács Anna

Középfokú iskolai továbbhaladást segítő pedagógus: Vighné Németh Ildikó

Az Intézkedési terv végrehajtását segítő megbízott: Bereczkiné Buza Anett

II.4 Tárgyi feltételek alakulása Az idei tanévben, a központi épületünkben felújítottunk 5 tantermet. Korszerű világító eszközöket helyeztünk azokban a tantermekbe ahol ez szükséges volt, illetve néhány tanterembe felújítottuk a parkettát is, vagy laminált parkettát raktunk. Ezáltal a központi iskola barátságos, megújult és tiszta környezetben fogadhatta tanulóit és dolgozóit. A központi iskola 8 tantermébe kerültek az új IKT tantermi csomagok, az Újfalusi iskolai épületünkbe 1 az újiskolába 2 került. Az Újiskolában kialakítunk egy tornaszobát, azonkívül a zene oktatása továbbra is ott folytatódott. A tánc oktatására, amíg a művelődési ház felújítása tartott az Újfalusi iskolánk tornaterme állt rendelkezésre. Remélhetőleg a jövő évben megoldódhat a művészeti tanári kialakítása az Újiskolában, ami szükségszerűvé vált. Így sikerül méltó helyet biztosítani a művészeti oktatásban résztvevő pedagógusoknak és tanítványaiknak. 4.oldal


2011/2012.

Összegezve elmondható, hogy a tárgyi feltételeink jóval kiemelkedőbbek, mint az országos átlag. Mindhárom épületünk korszerű világítással rendelkezik. Az informatikai feltételek kiemelkedők köszönve a TIOP pályázatnak. Amennyiben sikerülne a központi épületünkbe a fűtés korszerűsítése és a nyílászárók cseréje, amit viszont pályázati forrás híján nem tudunk megvalósítani, nem lehetne panaszra okunk. Rendszeresen figyeljük a kiírt pályázatokat, reméljük erre is lesz lehetőség a közeljövőben.

III. A NEVELÉSI, OKTATÁSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA Az Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény, mint önkormányzati fenntartású intézmény nevelési és oktatási feladatait a Közoktatási Törvény és a Nemzeti Alaptanterv határozzák meg. Helyi tantervünk a kerettanterv előírásainak is megfelel. Ezen alapdokumentumok alapján készülnek a nevelési koncepciók, a munkaközösségek munkatervei és egyéni tanmeneteink. Pedagógiai Programunk és Intézményi Minőségirányítási Programunk elfogadott és működik. Célunk testileg, lelkileg és szellemileg egészséges gyermekek nevelése az egyéni adottságok figyelembevételével.

Feladatunk,

hogy

eljuttassuk

tanulóinkat

az

önálló

ismeretszerzés

képességének megszerzéséig. A felzárkóztatásban az osztálytanítók, a napközis nevelők, szaktanárok mellett kiemelkedő szerepük van a fejlesztő pedagógusoknak. A felzárkóztatás szervezeti formája a korrepetálás, a tehetséggondozásé pedig a különféle szakkörök, amelyek idén nagyobb számban, főleg a nyelvtanulást elősegítve jöttek létre, ezzel is színesítve iskolánk kínálatát (francia és német nyelvből).

5.oldal


2011/2012.

III.1 Nevelőtestületünk kiemelt feladatainak tekintette a tanév során a következőket: -

olvasás, szövegértés fejlesztése

-

kulcskompetenciák fejlesztése

-

6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezése

-

íráskép, külalak javítása (betű, szám)

-

a megismert új tanítási módszerek tudatos alkalmazása az önálló ismeretszerzés segítése érdekében

-

integrált oktatás

-

a művészeti oktatás hangsúlyos részvétele az iskolai rendezvényeinken

-

művészeti iskolához méltó aktív részvétel a különböző művészeti ágakban megrendezett versenyek során

-

a tanulók szakköri és rendezvényi részvételének növelése

-

matematika, az elemi rendszerező és kombinatív képességet fejlesztő feladatok gyakorlása

-

a tanulók állóképességének további erősítése

-

idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése 1-8. osztályig

-

napközi otthonban a tanulás hatékonyabbá tétele

-

mulasztások csökkentése

-

szülők tájékoztatása

-

Forray Máté életútjának megismertetése az iskolánk tanulóival

III.2 A tanórák szervezése: -

az 1-8. osztályban a módosított kerettanterv (2004.) alapján tanítunk

-

6. évfolyamon az informatika 2 óra

-

a 6. osztályban önálló tantárgyként jelenik meg a fizika, előkészítve a 7-es fizikát

-

6. osztályban önálló tantárgyként természetismeretet tanítunk

-

az egészségtant a 6. évfolyamon önálló tantárgy foglalja magába

-

5-6. évfolyamon a hon- és népismeret önálló tantárgy

-

7. évfolyamon az etika modul az osztályfőnöki tantárgyba integrálódik

-

8. évfolyamon a médiaismeret modul önálló tantárgy

-

a tehetséggondozás

-

felzárkóztató programok a rászoruló tanulók részére

-

egyéni képességfejlesztés a szükséges tantárgyból

előtérbe helyezése fontos feladatunk

6.oldal


-

2011/2012.

fejlesztő pedagógusaink az 1. osztályokban a DIFER-csomag segítségével differenciált képességvizsgálatot végeznek

-

iskolánkban 1-8. osztályig angol oktatás működik a 2011-es tanévtől

-

5. osztályban és 6. osztályban német nyelv oktatása 1-1csoportban szakköri jelleggel történik

-

4., 5., és 6. osztályban meghirdettük a francia nyelvi szakkört, 2 csoportot tudtunk kialakítani

-

5., 6., 7. és 8. évfolyamokon tanulóink a főbb tárgyakat csoportbontásban tanulják, pl.: matematikát, informatikát és angol nyelvet

-

folytatjuk a mindennapos testnevelést, amelynek megvalósítását az órarend tartalmazza

-

játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább 30 perc, amelyet több, legalább 15 perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani

-

játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet idejének legfeljebb 50%-a felhasználásával lehet megszervezni

-

minden testnevelést tanító vezet tanulóiról feljegyzést, amelyben az őszi és tavaszi felmérések eredményei szerepelnek

-

a dokumentációt október, illetve május végére adják le a testnevelő kollégák

-

gyógytornát délutáni foglalkozások keretében szervezünk a rászoruló tanulók részére, gyógytestnevelő irányításával

-

az egyéni képességeket fokozottan figyelembe vesszük az oktatásban

-

a házi feladatok mennyiségére és minőségére nagy figyelmet fordítottunk

-

a

módszerek

további

gazdagítása,

továbbképzések

segítségével,

munkaközösségi

foglalkozásokon, nevelési értekezleteken -

valamennyi módszer a tanulók képesség szerinti fejlesztését, a megtanítást szolgálja, kiemelten az új digitális segédeszközök létét

-

legalább egy érdemjegyet adunk minden hónapban

-

a szóbeli feleletek előtérbe helyezése az írásbeliséggel szemben, különösen a gyengébb képességű tanulóknál

-

a tankönyvek használatára, a tanulásra való megtanításra a szaktanároknak nagy gondot kell fordítani, különösen az 5. és a 7. osztályokban a belépő új tantárgyaknál

-

alsó tagozaton a mindennapos tollbamondás bevezetése

-

beszédművelés, beszédfejlesztés a tantárgynak megfelelően, szakkifejezések beépítése a tanulók szókincsébe, a szóbeliség további erősítése

-

az olvasás – a tantervi követelmények alapján – egyik kiemelt területe munkánknak

-

felső tagozaton kiemelt feladat a hangos- és a néma értő olvasás fejlesztése minden tantárgyból 7.oldal


-

2011/2012.

írás, helyesírás: a tanulók különböző szaktárgyi órákon végzett írásbeli munkájáért, annak helyesírásáért minden szaktanár, tanító felelős

-

a számolási készség fejlesztése érdekében az újszerű módszerek megismerése fontos feladat

-

a kompetenciamérés eredményeit figyelemmel kisérve nagyobb hangsúlyt kapjanak az elemi logikai képességet igénylő feladatok

-

a feladatok végrehajtásához szükséges időtényezők csökkentése

-

minden tantárgy esetében a kulcskompetenciák fejlesztése

-

a 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatást biztosítjuk: matematika (1 óra), magyar (2 óra), informatika (1 óra), rajz (0,5 óra), ember és természet –fizika (1 óra), hon-és népismeret (0,5 óra) testnevelés ( 1 óra) tantárgyak keretében

-

7-8. osztályokban próbáljuk jobban tudatosítani a középiskolai követelményeket

-

megpróbáljuk hatékonyabbá tenni a pályaorientációt

-

a szülőket széles körben és folyamatosan tájékoztatjuk a pályaválasztásról 7-8. osztályokban (Pályaválasztási szakember bevonásával.)

-

kapcsolattartás a könyvtárral, az olvasás megszerettetése, helyes magatartás a könyvtárban, a könyvtár- használat módja, könyvtári órák megszervezése

-

a szavalóversenyünk is a könyvtárban került megszervezésre

-

az SNI tanulók részére fejlesztő foglalkozások szervezése, folyamatos volt

-

kiváló munkát végzett Halász Ottóné „régi” kollegánk, aki két SNI-s gyerekünkkel országos szépíró versenyre is bejutott

-

természetesen nem felejthetjük el szaktanáraikat sem, akik mindezért sokat tettek

-

BTM-s tanulók tanórán történő fejlesztése differenciálással

Összegezve: Rendkívüli figyelmet fordítottunk a készség és képességek fejlesztésére. A kulcskompetenciákra

vagyis:

az

anyanyelvi

kommunikációra,

az

idegen

nyelvi

kommunikációra, a matematikai műveltség megszerzésére, a természettudomány jellegű alapkompetenciák elsajátítására. A kommunikációs technikák alkalmazásához kapcsolódó készségeket, a tanulás elsajátításának eszközeit, a személyközi és állampolgári kompetenciákat, és a kulturális tudatosság kialakítását folyamatosan közvetítettük tanóráink és programjaink kapcsán.

III.3 A napközis csoportok főbb feladatait a következőkeben határoztuk meg: -

legfontosabb feladat a tanulók órákra való felkészülésének biztosítása 8.oldal


2011/2012.

-

az önálló tanulás módszereinek megtanítása, szükség szerinti segítségnyújtás a tanulásban

-

tanulmányi idő védettsége

-

különösen figyeljünk a napközis foglalkozások időtartamára: 15 óra előtt tanuló csak indokolt esetben mehet el

-

az elmélyült tanulás biztosítása, mennyiségi, minőségi ellenőrzés (1-2. osztályokban)

-

az olvasás gyakoroltatása

-

memoriterek kikérdezése

-

lehetőség szerint a rászorulókkal egyéni foglalkozás biztosítása

-

az önálló tanulás idejének helyes beosztása

-

együttműködés a csoport tanulóit tanító nevelőkkel, hospitálás tanórákon

-

a szabadidő helyes megszervezése, fejlesztő hatású tevékenységek kialakítása

-

az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis, tanulószobai foglalkozások között, minden olyan délutáni tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást is

-

a játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban szervezzük meg

-

a játékos testmozgás ideje legalább napi 45 perc

-

kulturált viselkedés, étkezés, ebéd utáni szabad levegőn tartózkodás, mozgásos tevékenységek biztosítása

-

személyi higiénia szabályainak betartatása

-

környezet tisztántartása, otthonossá tétele

-

felelősrendszer kialakításával közösségfejlesztés

-

a gyerekek érdeklődését felkeltő programok szervezése

-

hagyományok ápolása

-

játéktanítás

-

nevelői beszélgetések hetente 1 alkalommal

-

vetélkedők szervezése, heti terv készítés, rendszeres értékelés

-

kapcsolatrendszerek erősítése

-

könyvtárlátogatások, mesedélutánok, technikai tevékenységek alkalmazása a lehetőségek szerint

-

munkaközösségi foglalkozásokon aktív részvétel, ismeretek bővítése, önképzés

-

a naplóban hetente összesítjük a jelenlévő tanulókat és a megjegyzés rovatba írjuk be

-

a nyilvántartások összesítése januártól szeptemberig résztvevők összlétszáma/ nap és szeptembertől decemberig résztvevők összlétszáma/ nap

9.oldal


2011/2012.

Összegezve: sok célt tűztünk ki, és a megvalósítás sem maradt el. Rendkívüli figyelmet fordítottunk a délutánok tartalmas eltöltésére. Szükség is van rá, mert sajnos a gyerekek nagy százalékban, csak az iskolában kapnak tartalmas programokat, itt tudjuk megmutatni, azokat a tevékenységeket, amelyeken keresztül bepillantást nyerhetnek a hagyományainkra, a könyvek által biztosított szórakozásra, kikapcsolódásra. A szentesi múzeumi órák felejthetetlen élményt nyújtottak gyermekeinknek, mint például: a tollpárna varrása, a libatollal való írás és még sorolhatnám. Remélem a jövőben még hatékonyabbá, és színesebbé tudjuk tenni a délutáni elfoglaltságokat, ha belép az új Köznevelési törvény, mert mi az egész napos rendszert fogjuk preferálni!

III.4 Gyermek- és ifjúságvédelmi különösen az osztályfőnökökre:

munka

minden

pedagógusra

vonatkozik,

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi munka fokozott segítése, a megelőzés, feltárás érdekében

-

egyeztetés a jegyzővel a gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulókról

-

a rászorultak felterjesztése

-

az ingyenes étkeztetésre, a napközi otthoni ellátásra szorulók felkutatása

-

veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vétele, rendszeres iskolába járásuk figyelemmel kísérése

-

a tankötelezettségi törvény betartatása

-

intézkedés az igazolatlan mulasztások visszaszorítására

-

kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával

-

kapcsolattartás, kommunikáció az iskola pszichológussal, ha szükséges, az egyéni foglalkozás biztosítása

Összegezve: Sajnos nem mondható el, hogy kevés munkánk lett volna. Ami viszont kiemelendő, hogy nagyon szoros együttműködést tanúsított Pap János a gyermekvédelmi szolgálat munkatársa, aki folyamatos kapcsolattartással, és nagy odaadással segítette munkánkat. Szeretném mondani, hogy sok eredménnyel jár e közös munka, de erről nem számolhatok be. Annál is inkább, mert tapasztalatunk alapján, egyre durvább és megoldhatatlannak látszó helyzetek alakulnak ki. Sok gyermekünk kallódik el, a családi elhanyagoltság miatt. A gyerekek egyre gyakrabban kerülnek a család életében is perifériára, szinte érthetetlen hogy azoknál a családoknál főleg, ahol otthon munkanélküliként tengetik az életüket a szülők.

10.oldal


2011/2012.

III.5 Munka, rend, fegyelem Kiemelt feladatunknak tekintettük az ügyeleti rend megszervezését az egységesség és következetesség szem előtt tartásával. A tanórai munka során a tevékenykedtetés, képességekre szabott feladat szolgálta a rendet és a fegyelmet! Az egészséges életmódra nevelés területén a házirend, a szokásrendszer folyamatos fejlesztése is komoly feladat volt. A tanulók magatartásának, viselkedésének kulturáltságát állandóan fejleszteni kellett osztályszinten, adott épületbeli közösségi szinten, iskolai szinten is! Egészséges és egységes elfogadott viselkedési norma megkövetelése, köszönésben, megszólításban, kérésben. Az erkölcsi normák érzelmi alapon való megismerése az osztályfőnöki órák szerves részeivé váltak. Az öltözködés, étkezés, higiéniai és esztétikai követelmények erősítése sajnos folyamatosan napirenden volt. A legnagyobb probléma, hogy a szülők nem érzik ennek súlyát, felelősségét.

IV. SNI tanulók fejlesztéséhez, ellátásához szükséges személyi és tárgyi eszközök, törvényi előírások IV.1 A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása

Nagyon komoly kihívás egy iskola életében, a SNI-s és a BTM-es gyerekekkel való foglalkozás. Nálunk azonban ez kiemelkedően működik. Erről az is tanúskodik, hogymint már említettem, két tanulónk is országos versenybe vehetett részt, kimagasló munkájukkal. Folyamatosan figyelemmel kísértük a pedagógusok munkáját, és kérését, ha problémát okozott valamelyik tanuló. Idén több esetben is magántanulói engedélyt adtunk, ahol úgy láttuk, hogy a teljesen külön lévő, egyénre szabott, az egyén problémáját figyelembe vevő tanítással megoldható a tanuló problémája ott így segítsünk. Kiemelem, hogy jelentős eredményeket tudunk magunkénak egy esetben ahol, nem csak az osztály életét zavaró gyermeket tudtuk kiemelni ezzel a tanítási órák nyugalmát is biztosítani, de a tanuló életében is pozitív változást tapasztalunk. Sajnos vannak olyan tanulók is akiken ez nem segít, bár nagyon sok erőfeszítést teszünk a felzárkóztatásukért.

11.oldal


2011/2012.

IV.2 Az SNI tanulókat két csoportba soroljuk: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd

IV.3 A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése a következőek voltak: A SNI tanulók aránya: kedvezően szervezhető, ha a 15% fölé nem emelkedik. 4-5 fő esetén kis létszámú osztályban megvalósuló ellátás biztosítja optimálisan a fejlődést. 1. Kötelező és nem kötelező órák szervezése: Nincs eltérés a tanulók közt. Felzárkóztatás, képességkibontakoztatás céljából a Ktv. 52.§ (11) alapján a szükséges tantárgyakhoz rendelhető feladat, melynek célja a tanult ismeretek rögzítése, egyéni segítségekkel történő automatizálása. 2. Rehabilitációs célú foglalkozások szervezése: Célja a fennálló zavarok csökkentése pedagógiai és/vagy pszichológiai rehabilitálás útján, kompenzáló technikák elsajátítása, ismereteinek más úton történő rögzítésével az alkalmazások lehetőségének elsajátítása. Egész évben folyamatos volt, hála a szakszolgálat szakembereinek.

IV.4 A SNI tanulók nevelésében oktatásában részt vevő fejlesztő pedagógus, és iskola pszichológus munkáját a következők jellemezték: •

programokat, programcsomagokat állítottak össze,

•

részt vettek pedagógiai diagnózis elkészítésében, ennek megfelelő pedagógiai környezet kialakításában, speciális segédeszközök kiválasztásában.

•

együttműködtek a pedagógusokkal, nyomon követték a tanulók haladását, javaslatokat fogalmaztak meg az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra,

IV.5 Az IMIP-ből adódó feladatainka következők voltak: A közoktatási minőségfejlesztés célja az oktató-nevelő munkatevékenységre fordított közösségi erőforrások felhasználásának optimalizálása azért, hogy a szolgáltatást nyújtók, és a szolgáltatást igénybe vevők minél szélesebb köre minél elégedettebb legyen. 12.oldal


2011/2012.

A minőségfejlesztés a közoktatás valamennyi szereplőjének érdeke. A helyi közoktatási minőségfejlesztési rendszer kiépítésének célja a helyi közoktatás-irányítási folyamatok külső és belső vevőinek elégedettségét kiváltó, költségtakarékos megszervezése. Emellett fontos cél az intézményi és a fenntartói minőségfejlesztési folyamatok ésszerű összhangjának megteremtése, a minőségfejlesztési célok összehangolt kitűzése, megvalósítása, értékelése és szükség esetén korrekciója. A helyi közoktatás-irányítás belső folyamatainak minőségelvű szervezése alkalmat ad arra, hogy felesleges érdeksérelmek nélkül optimalizálódjon a rendelkezésre álló erőforrások felhasználása. Ma már világosabban kell látni az iskola minőségbiztosítási programjának pozitívumait, eredményeit. Sikerült az elmúlt időszakban kialakítani a partnerközpontú működés alapjait. A nevelés-oktatás hosszabb folyamat, nem lehet egyik pillanatról a másikra eredményeket felmutatni, hiszen számolni kell a feltételrendszer változásaival, melyekre sok esetben nem tudunk hatást gyakorolni a legnemesebb szándék ellenére sem. Folyamatos fejlesztés szükséges ahhoz, hogy a kialakított rendszer a változó viszonyok és körülmények között is jól működjön. A folyamatos javítás, az állandó elkötelezettség és a motiválás fenntartása, a problémák észlelésének és megoldásának kultúrája végeláthatatlan fejlesztési lehetőséget ad az irányítás számára. Folyamatos változások mennek végbe környezetünkben. A szülői és tanulói igény- és elégedettségmérés értékelésekor igények, célok fogalmazódtak meg, ezek részint már az előző időszakban is beépültek az intézkedési tervünkbe, ám teljesülésük érdekében folyamatosan érvényeseknek kell lenniük. Ennek érdekében folyamatossá vált részünkről olyan programok szervezése, amelyek lehetővé teszik a közösségi élményt.

IV.6 Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó minőség irányítási felelős beszámolója: Vezető: Bernáth Ildikó igazgató, Vighné Németh Ildikó igazgató helyettes Tagjai: Gila Györgyné munkaközösség vezető, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó minőségirányítási felelős

Alsó tagozat-napközi otthon (tanítók) értékelése:

Vezető: Bernáth Ildikó igazgató, Vighné Németh Ildikó igazgató helyettes Tagjai: Ternainé Kovács Anna munkaközösség vezető, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó minőség irányítási felelős 13.oldal


2011/2012.

Célja: A vezetők és pedagógusok munkájának megítélése, erősségeinek és fejlesztendő területeinek megállapítása. Az oktatás- nevelés szakmai színvonalának emelésére irányul, segít abban, hogy a pedagógus képet alkothasson arról, hogy teljesítményét hogyan ítélik meg az intézményben a vezetők és a partnerek. A megítélést a közösség által elfogadott kritériumrendszer alapján team munkával végezzük.(IMIP 4-es skála, százalék.) Segíti a problémák feltárását és a kollégák szakmai fejlődését. Motivációs eszköz az iskolában. A teljesítményértékelés értékelési lapon történik.

A következő szempontok szerint:

1. A pedagógus munkaköri leírásának áttekintése: - munkafegyelem, feladatellátás - empátia, alkalmazkodó kézség, képesség - partnerkapcsolat

2. A pedagógus oktató, nevelő munkája, szakmai felkészültsége: - óralátogatások tapasztalatai, eredményei - önértékelő lap eredményei alapján

3. A pedagógus tanórán kívüli tevékenységei: - szakmai felkészültség, annak hasznosítása, átadása másoknak - iskolai és osztályszintű rendezvények, egyéb tevékenységek - tanulmányi-, sport-, és egyéb versenyek

4. A pedagógus dokumentumai, adminisztrációs feladatok: - (munkaköri leírás alapján) - tanmenet, határidők, témazárók, házi feladatok, dokumentumok, naplók vezetése

5. A tantárgy iránti attitűd kérdőív eredménye (tanulók véleménye alapján).

14.oldal


6. Személyes ambíciók, tervek, lehetőségek: - véleménykérő lap, személyes tapasztalat, beszélgetés alapján

7. Közösségalakító tevékenység.

A minősítés a kompetenciák alapján történik. Készül egy összegző megállapítás. (erősségek, gyengeségek, fejlesztendő területetek megnevezésével)

Látogatott pedagógusok az év folyamán: I félév: 1. Sápi Attila szaktanár: - matematika 5. osztály - fizika 6. osztály - technika 7. osztály 2. Balogh Ágnes tanító: - 2.a osztály, matematika, osztályfőnöki, magyar nyelv

II. félév: 3. Rozgonyi Zoltán szaktanár: - matematika 5. osztály - osztályfőnöki 7.b osztály - kémia 7.b. osztály 4. Vassné Agócs Ilona tanító: - 3. osztály, matematika, olvasás, környezetismeret

Fontos feladatnak tekintettük: •

A gyermekekkel való személyes törődés erősítését.

•

Az egyéni képességek fokozott figyelembe vételét az oktatásban.

•

A tanulói fegyelem javítását.

•

Az intézmény felszereltségének, személyi és tárgyi feltételeinek jobbítását.

•

Az idegennyelv-oktatás feltételeinek javítását.

•

Az informatikaoktatás feltételeinek javítását.

•

Maximális törekvés az iskolai balesetek megelőzésére. 15.oldal

2011/2012.


2011/2012.

•

A szülőkkel való személyes kapcsolat formáinak bővítése (Szülők Akadémiája).

•

Az intézményen belüli információáramlás hatékonyabbá tétele.

•

Iskolánk népszerűsítése, vonzóvá tétele.

IV.7 A programon kívüli feladataink: -

A kompetencia mérések eredményeit az eddigiekhez hasonlóan elemezni kell. (a kompetencia mérések eredményeit melléklet tartalmazza)

-

Az olvasás-szövegértés fejlesztésére tervezet és program készítése.

-

A tanulmányi teljesítmények értékelése során ki kell térni az egyes osztályok teljesítményére 2-8. osztályig.

V. Szülőkkel való kapcsolattartás A gyermek nevelése a család és az iskola közös felelőssége. A nevelés alapvető színtere a család. Az iskola nem csorbíthatja a szülők jogait, és nem vállalhatja át kötelességeit. Köteles felismerni a családi nevelés hiányosságaiból eredő (elsősorban nyelvi és viselkedésbeli) hátrányokat, és segíteni azok csökkentését. Az iskola akkor számíthat a szülői ház támogatására, ha nevelési céljainak és módszereinek megvalósításában együttműködik vele, és követelményei igazodnak a tanulók teherbíró képességéhez. A nevelő-oktató munka eredményessége megköveteli az iskola és a szülők közötti folyamatos kapcsolattartást. Ezt szolgálják a szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások. A kapcsolattartás és az együttműködést segíti a szülői munkaközösség.

V.1 Idén is folytattuk a Szülők Akadémiáját Téma: 1. Drogprevenció (kábítószer- használatra utaló jelek, melyeket a szülők is észrevehetnek gyermekükön. 2. Addiktológiai gondozás. 3. Serdülőkori változások (testi- lelki). 4. Fiatalkorú bűnözés formái és következményei . A szülők nagy (20fő feletti) létszámban jelentek meg az előadásokon. Gyakran a késő esti órákig elnyúló beszélgetések is érintettségüket illetve a témaválasztások aktualitását támasztják alá. 16.oldal


2011/2012.

Lehetőségük volt a szülőknek a szakemberektől tanácsot, útmutatást kérni a saját problémáik megoldásához. Ha „csak” a megjelent szülők gyermekeinek jelentett segítséget a szakemberek javaslata, akkor is hatékonynak tekinthetjük a szülőkkel való kapcsolattartásnak ezt a formáját.

VI. Tehetséggondozás, Szakkörök, Sport, Ünnepélyek, Megemlékezések A beszámoló részét képezi a „Diákvilág”, amelyben összegeztük az egész évi eseményeket, versenyeket, rendezvényeinket. Folyamatosan figyelemmel kísérhették az életünket a község lakói, a Szegvári Naplón keresztül. Törekedtünk ezzel is a nyitottságra, a követhetőségre. Elolvasva az eddigi tevékenységeinket, eredményeinket, szerepléseinket, gondolom, nem marad kétség a felől, hogy az idei tanévben kimagasló teljesítményt nyújtott az iskola minden dolgozója.

VII. Továbbtanulási mutatók a 2011-2012 es tanévben: 1.

Zsoldos Ferenc Szakközépiskola és Szakiskola

7 tanuló

Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

4 tanuló

Boros Sámuel Szakközépiskola és Szakiskola

3 tanuló

Bartha János Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola

3 tanuló

Batsányi János Gimnázium CSONGRÁD Bársony István Mezőgazdasági Szakközépsikola és Szakiskola CSONGRÁD Sághy Mihály Szakképző Iskola CSONGRÁD Corvin Mátyás Szakközépiskola és Szakiskola HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Bethlen Gábor Gimnázium HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

4 tanuló

SZENTES 2. SZENTES 3. SZENTES 4. SZENTES 5. 6. 7. 8. 9.

összesen:

1 tanuló 1 tanuló 2 tanuló 1 tanuló

26 tanuló

Összegezve: Tanulók nagy részének sikerült az érdeklődésének, és képességeinek megfelelő helyre felvételit nyernie. Már az év elejétől folyamatosan dolgozunk kollegáimmal a sikeres továbbtanulás érdekében. Pályaválasztási tanácsadástól a középiskolák bemutatásán keresztül megpróbálunk segíteni a szülőknek, és tanulóinknak egyaránt. Ennek köszönhetően sikerül reményeink szerint a gyermekeink továbbtanulását megkönnyíteni.

17.oldal


2011/2012.

VIII. A 2012-13 tanév várható eseményei és a jövőkép A következő tanév sok változást fog hozni az iskolánk életében belép az új köznevelési törvény, és az új Nemzeti Alaptanterv bevezetése. Iskolánkra nézve a következő hónapok szintén meghatározóak lesznek, végig kell gondolnunk milyen feladatokat vállalunk a jövőben, egész napos iskola, Híd-program bevezetése, stb. Át kell gondolnunk az új Alaptanterv szerint a pedagógiai programunkat, annak megfelelően átdolgozni, új SzMSz-t készíteni meghatározva a működésünk és kapcsolattartásunk formáit. Folytatnunk kell saját érdekünkben a minőségirányítási programunkat, ezzel is segítve a majdan bevezető életpályamodell alkalmazását. Sok munka vár ránk, de ami a legfontosabb elem, hogy megtartsuk azt a színvonalat, ami idén elkezdődött, illetve még ezen emeljünk. Sok kiváló eredményt értünk el, iskolánk pedagógusai sokat tettek ezért, nem szeretnék egy-egy teljesítményt kiemelni, a diákvilágban közölt eredményeink nem hagyhatnak kétséget senkiben. Még bőséges választék lesz a programokban az idei tanév során, hamarosan lezárulnak a területi és megyei versenyek sportban, táncban és zenében egyaránt. Megrendezzük a tagozatok koncertjét tánc és zene tanszakjainkon résztvevő tanulóink megszerzett tudásának bemutatására. Előkészítés alatt áll a júniusi sportnap, ami egy nagy családi és iskolai rendezvényként kívánunk bevezetni. Előttünk áll a ballagás és az év búcsúztatása, amely lezárja a tanévet, és egyben értékeli az év eseményeit. A következő év várható létszáma:

évfolyam tanulói létszám osztályok száma SNI-s tanulók korrigált létszám 30 2 0 30 1. 33 2 2 35 2. 3. 40 2 3 43 4. 49 2 5 54 5. 38 2 5 43 6. 33 2 3 36 40 2 8 50 7. 8. 43 2 5 48 összesítés 306 16 31 339

18.oldal


2011/2012.

Idei év létszámadatai: ADATOK létszám 2011. okt.1. létszám 2012. máj.1. magántanuló 2011. okt.1. magántanuló 2012. máj.1. napközis tanulók SNI 2011. okt.1. SNI 2012. máj.1. BTM 2011. okt.1. BTM 2012. máj.1. hátrányos helyzetű halmozottan h. h. I. félévi adatok mulasztások igazoltak igazolatlanok

1.o

2.o.

3.o.

4.o.

5.o.

6.o.

7.o.

8.o.

33

38

50

38

33

40

45

24

33

40

48

38

33

40

43

26

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

2

1

22

24

32

13

15

7

7

3

2

1

5

3

4

9

6

2

2

3

5

4

3

9

5

3

0

0

1

2

5

2

1

1

1

5

1

2

6

2

2

1

13

18

15

16

7

11

21

8

0

0

0

1

1

0

1

1

305

582

847

798

375

591

1321

742

305

578

847

798

369

591

1211

734

0

4

0

0

6

0

110

8

összes 301 301 2 3 123 32 34 12 20 109 4 5561 5433 128

Iskolánk mulasztási átlaga az I. félévben: 18 óra/tanuló. Ez 3,7 nap/tanuló. Az év végi adatok értelemszerűen még nem állnak rendelkezésünkre, de megközelítőleg hasonlóak.

19.oldal


2011/2012.

IX. Összegzés Mérföldkő volt az idei tanév is az iskola életben, az önállósodás a művészeti képzés beillesztése az oktatásba, a nevelési terveink újragondolása, annak megvalósítása.

Az új hagyományteremtő

ünnepeink megteremtése (karácsonyváró, családi-sportnap, tagozatok koncertvizsgája). Természetesen mindezek mellett még kimagasló oktató nevelőmunkát kellett végeznünk. Végiggondoltuk, hogy a tanuláshoz milyen motivációt nyújthatunk, ezekről nagyon értékes tanulmányok készültek, amelyekről a közeljövőben előadások formájában osztják meg a kollegák elképzelésüket. A saját belső szabályainkat szeretnénk gazdagítani a pedagógus etika újbóli kidolgozásával. Intézkedési tervet készítő pedagógusaink megfogalmazták az iskolánk főbb feladatait, és végrehajtási tervét. Minőségirányítási csoportunk pedig nagyon komoly elemző munkával segítette a pedagógusok munkáját a látogatott órák alapján. Nehéz, de azt hiszem jó év volt. Nagyon sok új feladatot vállalva és azt végrehajtva nyugodtan állhatunk fel képzeletbeli asztalunk mellől az év végén. Köszönettel tartozom minden munkatársamnak, akik az iskola munkáját segítették. Remélem, hogy a sok számunkra néha szokatlan intézkedés a javukat szolgálták, kívánok a nyárra sok pihenést, kikapcsolódást. Meg kell említenem a technikai dolgozók munkáját is, átszervezések és új munkakörök kialakítása ellenére kiváló munkát végeztek. Az iskola folyamatosan és döccenők nélkül, jól működött. Nekik is köszönöm.

„A jól elvégzett munka egyedüli jutalma abban áll, hogy elvégezhettük.” (Mahatma Gandhi)

20.oldal


X. Mellékletek

X.1 Alsós munkaközösség vezetőjének beszámolója

Alsós munkaközösség tanév végi beszámolója 2011-2012-es tanév

Készítette: Ternainé Kovács Anna

Szegvár, 2012. május 10.

21.oldal

2011/2012.


2011/2012.

A munkaközösség a tevékenységét a tanév elején elkészített és elfogadott munkaterv alapján végezte. Most a tanév végén nyugodtan elmondhatjuk, hogy teljesítettük nemcsak a kiemelt feladatokat, hanem minden olyan programot, amelyet hagyományosan megtartunk minden tanévben, sőt még bővítettük is a palettánkat: - a 2. évfolyamon a DIFER mérés kontroll vizsgálata, - a Karácsonyváró műsor, melyet a templomban tartottunk és igen jó visszhangja volt, - június 2-án Családi napot rendezünk a szülők és a külső segítők bevonásával a sportpályán, ahol a közös játék során a gyerekek-szülők-pedagógusok együttműködését kívánjuk erősíteni, - június 4-e a Nemzeti összetartozás napja. Fő törekvésünk volt ebben a tanévben is a nevelő-oktató munka erősítése, hatékonyságának növelése, különös tekintettel az anyanyelvi és a matematikai kompetenciafejlesztése, az elvégzett felmérések figyelembe vételével a hiányosságok pótlása. Kiemelt feladatunk a helyesírási készség fejlesztése mindennapos tollbamondással. A gyerekek egy részénél fejlődés tapasztalható, de vannak, akik stagnálnak. A mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében igyekeztünk minél több mozgásos játékot játszatni a testnevelés órákon túl is. A 2011/2012-es tanévben is folyik kompetencia alapú oktatás a 3. és a 4. évfolyamokon. A pályázaton nyert IKT-s eszközt gyakran használjuk tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon is, a gyerekek nagy örömére. Kollégáim mindent megtesznek, hogy a gyerekekből a lehető legtöbbet hozzák ki és önmagukhoz képest fejlődjenek. A tananyag könnyebb megértését, elsajátítását – a digitális tábla alkalmazása mellett- teszik ezt játékos, változatos módszerekkel, feladatokkal, differenciálással, egyénre szabott munkalapok készítésével. Az ismeretszerzést a játék, a tevékenykedtetés jellemzi. A frontális és az egyéni munkaforma mellett nagy hangsúlyt kap a csoportos-és páros munkaforma is. Az 1-2. osztályosok a Tappancs, a 3-4. osztályosok a Tudorka című folyóiratnak lettek előfizetői, melyet szívesen olvasnak, érdekes és hasznos feladatai a napi tanulmányi munkánkba beépíthető. A lassabban haladó, tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását tanórai differenciált fejlesztéssel, tanórán kívüli korrepetáláson, fejlesztő foglalkozásokon a fejlesztő pedagógussal, a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársainak együttműködésével igyekszünk biztosítani, hogy minden tanuló megfelelő szinten elsajátíthassa a továbblépéshez szükséges alapkövetelményeket. A kiemelt képességű tanulókat (sajnos egyre kevesebben vannak) tanórai differenciált foglalkozással, tanórán kívüli tehetséggondozással, tanulmányi versenyeztetéssel igyekszünk magasabb szintre juttatni. A hátrányos és a veszélyeztett helyzetű tanulók segítése érdekében az osztályfőnökök törekedtek minél aktívabb kapcsolat kiépítésére a szülőkkel, családsegítőkkel. Ebben a tanévben az alsósok óraszáma bővült az angol és az osztályfőnöki órával, az első évfolyamon még a néptánc oktatást is beépítettük az órarendbe. Nagyon örültünk az osztályfőnöki órának is, mert így több lehetőségünk van a közösségépítésre, önismereti és szituációs játékokra, a helyes iskolai viselkedés, a tanulók neveltségi szintjének folyamatos fejlesztésére, javítására. A szülőket tájékoztatjuk gyermekeik előmeneteléről, programjainkról. Rendszeresen tartunk „szülők akadémiáját”, szülői értekezletet, fogadóórát, szükség esetén családlátogatásra megyünk, ha fogadnak bennünket. 22.oldal


2011/2012.

Az első osztályosok hamar elfogadták és megtanulták az iskolai szabályokat. Az olvasás születésnapján megmutatták szüleiknek is, hogy milyen „hatalmas” tudás birtokosai lettek, megtanultak írni, olvasni és számolni. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében a leendő elsős tanító nénik már februárban meglátogatták a nagy csoportos óvodásokat, megnézték a farsangi műsorukat, részt vettek nyílt foglalkozásokon. Márciusban iskolaváró játékdélutánt rendeztek nekik az Új iskolában, kipróbálhattak a digitális táblát is. Szeptemberben már ismerősként fognak találkozni. A 4. évfolyam szeptembertől a Központi iskola épületében tanul ezzel is segítni akarjuk az alsóból a felsőbe való átmenetet. Az iskolák szépek, esztétikusak. Minden osztály igényes dekorációt készít, melyet folyamatosan frissít az évszaknak, jeles napoknak megfelelően a napközis nevelők aktív közreműködésével. Az alsó tagozaton 3 napközis csoport működik. A napköziben a tanulmányi munka 13: 30-kor kezdődik és 15: 30-ig tart. 13: 30-14: 30: előkészítik felszereléseiket, elvégzik az írásbeli feladatot. 14: 30-15: 00: uzsonna, szünet. 15: 00-15: 30: olvasás, memoriterek, tudnivalók tanulása. 16: 00-17: 00: korrepetálás. A tanulók képesek fegyelmezetten, viszonylag csendesen tanulni. Csoportokban dolgoznak, szívesen segítenek egymásnak, ellenőrzik saját és társaik munkáját a javítókulcs segítségével. Napköziben is kiemelt feladat az önállóság fejlesztése, az önellenőrzés megtanítása. Néhány gyermek rendszeres segítségre szorul, őket a tanító nénik gyűjtik maguk köré. Az osztályfőnökök útmutatása alapján gyakorolnak délután. A tanulás mellett próbálják színessé tenni a délutánokat, könyvtári foglalkozásokat szerveznek, Múzeumba mennek. Havi rendszerességgel az Új iskola aulájában kézműves foglalkozásokat tartanak. A fejlesztő foglalkozásokat Halász Ottóné heti órában tartja. Az alsóban kiemelt fejlesztési terület a figyelem fejlesztése, beszéd és gondolkodás fejlesztése, a tantervi minimum követelmény elérése. Örülünk a gyümölcsprogramnak, így legalább minden gyerek napi rendszerességgel fogyaszt gyümölcsöt, és a reggeli nélkül érkezőknek sem kell 10 óráig éhezni. Köszönöm a szülők, a kollégák, az iskolavezetés segítőkész, támogató munkáját. Kívánok mindenkinek jó pihenést!


Ternainé Kovács Anna alsós munkaközösség-vezető

23.oldal


2011/2012.

Mellékletek: Tanulóink tanórán kívüli elfoglaltsága: Gyógytestnevelés –zene –rajz szakkör – néptánc –foci –torna –német szakkör –francia szakkör – karate –DSE –gyógy úszás –társastánc –hittan –logopédiai, pszichológiai foglalkozás. Feladatok, rendezvények: Szeptember - az éves program megbeszélése, munkaterv elkészítése - osztálytermek dekorálása - 1. osztályosok DIFER mérése - szülői értekezlet - családlátogatás - akadályverseny

-

Október DIFER mérés értékelése hulladékgyűjtés idősek Világnapja az idősek köszöntése 4.a nemzeti ünnep

-

November nyílt tanítási órák szülői értekezlet továbbképzés-a MOZAIK tankönyvkiadó szervezésében növendékhangverseny

-

December Mikulás ünnepség fogadóóra Cirkusz Varieté Szentesen karácsonyi projekthét 4. évfolyam karácsonyi műsor az Idősek Otthonában 2.a, 3.a,3.b, 4.a énekkar - Forgó Róbert, Balogh Ágnes, Bereczkiné Buza Anett, Vassné Agócs Ilona néptánc gála karácsonyváró műsor a templomban ünnepi vacsora a nyugdíjas kollégákkal

-

Január félévi felmérések osztályozó értekezlet félévzárás szülői értekezlet néptáncosok félévi vizsgája félévi értekezlet

24.oldal


-

2011/2012.

Február farsang osztálykeretben farsangi projekthét 4. évfolyam tankönyvrendelés óvodai farsang, ismerkedés a nagy csoportos óvodásokkal –Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó

-

Március nemzeti ünnep iskolai és községi szinten 4. évfolyam - Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó iskolaváró foglalkozás -, Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó húsvéti projekthét 4.évfolyam környezetvédelmi nap

-

Április DIFER mérés kontrollvizsgálata a 2. évfolyamon fogadóóra szülői értekezlet húsvéti készülődés témahét: „Föld Napja” 3. óvodai nyílt napok megtekintése – Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó 1. osztályosok beiratkozása Műszakiak Napja Szentesen nevelési értekezlet

-

Május: anyák napi ajándékkészítés olvasás születésnapja 1. évfolyam –Laskovicsné Ágoston Sarolta, Tégla Katalin év végi felmérések SNI-s fesztivál Szentesen –Halász Ottóné országos kompetenciamérés a 4. évfolyamon osztálykirándulás egészségügyi szűrővizsgálat 2. évfolyam önálló innovációs napok néptánc gála

-

Június családi nap nemzeti összetartozás napja társastánc vizsga osztályozó értekezlet ballagás tanévzáró

-

25.oldal


2011/2012.

X.2 Felsős munkaközösség vezetőjének beszámolója Beszámoló a felsős munkaközösség 2011/2012. tanévben végzett munkájáról

Munkaközösségünk ebben a tanévben is az iskolai munkatervet alapul véve határozta meg a tanév fő céljait és feladatait. Az osztályfőnökök arra törekedtek, hogy alaposan megismerjék a képességeiket, szociális, mentális lehetőségeiket tekintve heterogén összetételű tanulócsoportjaikat, egyénre szabott sokoldalú fejlesztésre törekedtek, a szaktanárokkal folyamatos kapcsolatot tartottak fenn. Többen szociometriai felmérést is végeztünk a közösség helyzetének alaposabb megismerése érdekében. Folytatódott iskolánkban a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatása, valamint angol, informatika és matematika tantárgyakból a tehetséggondozás. A továbbképzéseken és az önképzések során szerzett tapasztalatokat felhasználva, tudatos szervezéssel igyekeztek a nevelők eredményeket elérni az oktatás-nevelés folyamatában. Erről az iskola vezetése is meggyőződött, az óralátogatások alkalmával. A felső tagozatban Rozgonyi Zoltán, Sápi Attila óráit látogatta a vezetőség, valamint Jeneiné Lucz Mária, Papné Mészáros Réka óráit is megtekintettük. A tanítási órákon differenciált feladatokkal, és más újszerű munkaformákkal, valamint a gyermekek képességeinek megfelelő foglalkozások szervezésével segítették a szaktanárok a tanulók egyéni fejlődését. A kompetencia alapú oktatás minden tanítási órába beépül. Szorgalmaztuk az interaktív táblák használatát, nagyon jó gyakorlati útmutatót kaptunk ehhez Szegeden, a Mozaik Kiadó által szervezett egy napos bemutatón, ahol az egész tantestület részt vett. Az interaktív táblák használatát a következő tanévben szeretnénk még jobban beépíteni a tanórákba. A hatodik évfolyamon folytatódott a nem szakrendszerű oktatás, mely ebben a tanévben véget is ért. A nagy létszámú ötödik osztály csoportbontásban tanulta a matematika, angol és informatika tantárgyakat. Tervezzük ennek az osztálynak a kettébontását, mivel nagyon sok hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanuló jár az ötödik évfolyamba. A munkaközösség meghatározza az osztályok tanulócsoportokra bontásának elveit. Az idei tanévben is – szükség szerint – megbeszéléseket tartott az osztályfőnök az osztályában tanító szaktanárokkal annak érdekében, hogy a tanulókat alaposabban meg tudják ismerni és személyre szabott feladatokkal segítsék fejlődésüket. Helyi továbbképzéseket is szerveztünk, ezeken mi magunk adtuk át egymásnak tapasztalatainkat, illetve külső előadót hívtunk, hiszen az oktatás átalakítása körüli bonyodalmakat szakértő segítsége nélkül nagyon nehéz átlátni. Ehhez kaptunk segítséget Barlai Róbertné vezető tanácsadótól.

26.oldal


2011/2012.

Iskolánk új etikai kódexének elkészítését kezdtük el ebben az évben, hiszen a régi már idejétmúlt lett. Ezt csoportokban végezte a tantestület, így még alaposabban át tudtuk gondolni a tanár-tanár, tanár-szülő, tanár-tanuló és tanuló-tanuló kapcsolatokat. A tantestület minden tagja leírta ősszel véleményét a motiváció saját tanóráin való alkalmazásáról, amelyet később szeretnénk közösen feldolgozni és ezzel is segíteni egymás munkáját. A felső tagozatban tanító nevelők különböző szaktárgyakból tanulmányi versenyeket szerveznek, ahol a tehetséges tanulók egyénileg vagy csoportosan mérik össze tudásukat. Számos levelezős versenyen is részt vesznek tanulóink, az ezeken elért eredményekről még nem kaptuk meg az értesítést. Ezeken a versenyeken elért sikerek arra motiválják a tanulókat, hogy érdemes a tudásukat gyarapítani, így egyéni ismeretszerzésre is buzdítják a feladatok őket. Bebizonyosodnak arról is, hogy az elméleti tudásukat fel tudják használni a gyakorlatban. Az idén a katolikus templomban megrendeztük a Karácsonyváró ünnepségünket, amely nagyon színvonalas, megható lett. A gyerekek is megtapasztalhatták, hogy milyen jó érzés örömöt szerezni másoknak, és ez advent idején még nagyobb ajándék. A Madarak és fák napján érdekes és hasznos feladatokkal vártuk tanulóinkat. A gyerekek elmondásuk szerint jól érezték magukat, az elültetett virágmagok kikeltek, és az iskolánkat díszítik. Tantermeink és a folyosók dekorálására versenyt hirdettünk meg ebben az évben is. Voltak, akik nagyon komolyan vették a feladatot, sajnos még mindig van olyan, aki inkább tönkretenni szereti azt, amit mások elkészítettek. A szülőkkel folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, havonta felváltva, hol fogadóórát, hol szülői értekezletet tartottunk. Szerencsére egyre több szülő jött el a fogadó órákra is, ahol személyesen megbeszélhette gyermekével kapcsolatos problémáját a nevelőkkel. Népszerű a Szülők Iskolája rendezvény is, ahol a szülők rendszeres tájékoztatást kapnak az iskolai életről, és elmondhatják véleményüket, javaslatot tehetnek az iskola vezetésének. A nyolcadik évfolyamos tanulók sikeres iskolaválasztása érdekében pályaválasztási tájékoztatót tartottunk, illetve a tanulók ellátogathattak a középiskolák nyílt napjaira, melyet az osztályfőnökük szervezett meg számukra. A munkaközösségi foglalkozásokat havonta tartjuk, itt készítjük elő a munkatervben meghatározott aktuális feladatokat, valamint az adott hónap magatartási és szorgalmi helyzetét értékeljük. A felső tagozaton egy napközis csoport működik, jelenleg 27 fővel. Célunk a házi feladatok elkészítése, a szóbeli feladatok megtanulása. A tanulmányi idő 14-15 óráig tart, sajnos a szóbeli házi feladatot már nincs mindig türelmük megtanulni a gyerekeknek. Az írásbeli munkáikat rendszeresen ellenőrizzük, alkalomadtán segítünk annak elkészítésében. A szabad idő hasznos eltöltését segítette a napköziben a Falumúzeum és a szentesi Koszta Múzeum által megnyert pályázat, amelynek a keretén belül különböző kézműves foglalkozásokat szerveztek a 27.oldal


2011/2012.

tanulóknak. A pályázat kapcsán nem csak a napköziseknek, hanem az ötödik évfolyamnak is tartottak foglalkozásokat. Mint munkaközösség vezető, a naplókat rendszeresen ellenőriztem, néhányszor kértem a kollegákat, hogy pótolják a hiányosságokat, de alapjában véve a naplók beírásában nem volt olyan sok hiányosság, mint az elmúlt években. A határidős feladatokat időben leadták a kollegák, az esetleges elmaradásokat négy szemközt mindig megbeszéltük. Az iskolavezetéssel nagyon jól együtt tudtam működni, segítségüket ezúton is köszönöm.


Gila Györgyné felsős munkaközösség-vezető

X.3 Művészeti ágak vezetőinek beszámolói Beszámoló a néptánc tanszak munkájáról A néptáncnak a közoktatáshoz való kapcsolódása 2011. szeptember 1-jétől vette kezdetét Szegváron. A legnagyobb feladatot a két iskolatípus összehangolása, egy pedagógiai programba rendezése jelentette. Az új tanterv elkészítése megkövetelte az együttműködést, melynek szakmai eredménye a kiváló minősítés megtartása lett. Ésszerű kompromisszumok születtek, világos, egyértelmű a cél és ennek elérése érdekében minden támogatást megkap a tanszak; a beilleszkedés gyorsan megtörtént. A közoktatáshoz való kapcsolódáson belül újdonság az első osztályosok délelőtti oktatásának a bevezetése. Az órák jó hangulatúak, a gyerekek aktívak, fegyelmezettek, a tantervi követelményeket magasan túlteljesítették. Az idősebb növendékek szakmai munkája folyamatos, önálló rendezvényeink, fesztiválokra való felkészülésünk és részvételünk biztosított. A félévi vizsgán mindenki teljesítette a tantervi követelményszintet. A néptáncosok az órai munka mellett a kulturális élet jelentős szereplői is egyben. Az idősebb gyermek és ifjúsági korosztály a falu és a környező települések kulturális rendezvényeinek szereplői.

Eredményeink a tanévben: 28.oldal


-

2011/2012.

Országos Kamara Gyermekfesztivál, Szentes: Fesztivál Nívódíj és Szakmai Különdíj (két korosztály 24 fővel vett részt a versenyen), Nemzetközi táncverseny, Nyírbátor: III. helyezés, Koreográfiai Különdíj, Gálaműsorban szereplés (22 fő vett részt a versenyen), Népdaléneklési verseny, szóló, Budapest: Vígh János Márk (Tk. VII.) I. helyezés, Örökség Regionális Néptáncfesztivál Kecskemét: javaslat országos Örökség Gálán való részvételre (Gyula) (28 fő vett részt a fesztiválon).

A tanévben még megrendezésre kerülő programok: -

Százszorszép Országos Gyermek és Ifjúsági Néptáncfesztivál, Szeged 2012. május 18-20., Pünkösdi Gála, Szegvár 2012. május 26., Művészeti iskolások Gála előadása, Szegvár, II. Járd ki lábam, járd ki most! Szóló néptánc és népdaléneklési verseny, Szegvár, tervezett időpont: 2012. június 22.


Magyar Imréné néptáncpedagógus

29.oldal


2011/2012.

Éves beszámoló 2011/2012 tanév Szintetizátor — keyboard tanszak 2011. szeptemberében a Szegvári Alapfokú Művészeti Iskola új feltételekkel kezdte meg működését. Egyesült a Forray Máté Általános Iskolával. Az egyesülés eredményeként lehetővé vált az általános iskolával való, jóval szorosabb, összehangoltabb együttműködés. Ez azért is nagyon fontos, mert a művészeti tanszakok újonnan beiratkozó növendékei szinte kizárólag az általános iskola diákjai közül kerülnek ki. A szorosabb összetartozás talán abban is megmutatkozik, hogy az elmúlt évektől eltérően, szintetizátor-keyboard szakos növendékek műsorszámai is tudták színesíteni az állami ünnepségek hangulatát. A tanszakon szeptemberben 19 fővel plusz két kamaracsoporttal indult meg a tanítás. Az I. félév végén l fő lemorzsolódott; helyette a második félév kezdetén új tanuló iratkozott be. Még a tanítás első heteiben meghibásodott a – tanítási szempontból létfontosságú – digitális zongora. Javíttatása sikeres, de szervízelése közben derült ki, hogy a több mint tíz éves mindennapos tanítási szolgálatban az elhasználódás oly mértékű jelei látszódnak rajta, hogy megérett a helyzet egy új hangszer beszerzésére. Főbb események a tanévben: - októberben egy-egy zenés produkcióval színesítettük mind az iskolai, mind pedig a nagyközség október 23.-i megemlékezéseit, - november 15-én sikeres növendékhangversenyt tartottunk, ahol 17 növendék lépett fel, - decemberben 6 fővel a tanszak is képviseltette magát a szegvári Kisboldogasszony templomban megrendezett karácsonyi gálaműsorban, - január 9-én minden növendék sikeres félévi vizsgát tett, - március 15-én 3 fővel részt vettünk a szegvári önkormányzat ünnepi műsorán, - április 26-án újabb növendékhangverseny megrendezésére került sor, ahol ismét 17 fő lépett fel, - május 18-án Vígh Márk részvételével iskolánk is képviselteti magát a Sándorfalván megrendezésre kerülő Elektronikus Zenei Találkozón, - június 8-án a Néptánc tagozattal közösen gálaműsor megrendezésére kerül sor.

Szegvár, 2012. május 11. Forgó Róbert zongoratanár 30.oldal


X.4 Diákönkormányzat vezetőjének beszámolója

Az alsó tagozatos diákönkormányzat 2011/2012. évi beszámolója

Készítette : Lukács Istvánné diákönkormányzat vezető 31.oldal

2011/2012.


2011/2012.

Beszámoló az alsó tagozatos diákönkormányzat 2011./2012.évi munkájáról A Forray Máté Általános Iskolában 2000-től alsó tagozatos diáktanács is működik, tagjai mindig a 3. és a 4. osztályok képviselői. A 2011./2012-es tanévben a következő tanulók: - 3.a osztály: Magyar Réka, Katona Renáta - 3.b osztály: Fejős Kata, Orosz Dalma - 4.a osztály: Balogh Sz. Anna, Szabó Boróka - 4.b osztály: Kovács Dzsenifer, Bihari Emese A fontosabb rendezvények előtt összeülünk az Új iskolában és megbeszéljük a tennivalókat. A diákönkormányzat

tagjai

összekötő

kapocsként

tevékenykednek

az

osztályok

és

a

diákönkormányzati ülések között. A hallottakat mindig elmondják saját közösségük előtt. Az alsós és a felsős diáktanács folyamatosan kapcsolatot tart fenn egymással, valamint a társintézményekkel, így a Községi Könyvtárral, Művelődési Házzal, Falumúzeummal. Folyamatosan hírt adunk magunkról a Szegvári Naplóban.

Szeptember

Az év kezdésekor véleményeztük az igazgatói pályázatot és az iskolai dokumentumokat. Az alakuló ülésen beszéltünk a diáktanács tevékenységéről, s az őszi akadályversenyről. Szeptember 30-án Nemzeti Diáksport Nap volt. Ezen a délelőttön az alsó és felső tagozat tanulói akadályversenyen vettek részt. Mi alsósok a sportpályán tartottuk a rendezvényt. Erdei Sándor a Honkyokushin Karate Egyesület vezetője segítette a munkánkat. Az 1-2. osztály tanulóinak ügyességi, manuális és sport jellegű feladatokat kellett megoldaniuk. A 3-4. osztály tanulói számháborúztak. Nagyon kedvelték és örömmel végezték a gyakorlatokat a tanulók. Köszönjük Erdei Sándor és az alsó tagozatos pedagógusok munkáját.

32.oldal


2011/2012.

Október

A következő ülésen a Forray emléktábla avatásról és a nemzeti ünnepünkről esett szó, valamint, hogy a Művelődési ház felújítása miatt elmaradnak az őszi Suli-bulik. Ebben a hónapban került sor az őszi hulladékgyűjtésre, ami nagyon jól sikerült. Több mázsa papírt és vasat gyűjtöttek a gyerekeink.

Október 23-án iskolánkban Forray Máté emléktábla avató ünnepségre került sor. Az avató beszéd után iskolánk vezetői koszorút helyeztek el Forray Máté emléktáblájánál, majd a diákönkormányzat képviselői egy-egy szál virággal adóztak a névadó emlékének.

33.oldal


2011/2012.

November November 7-11-ig testvértelepülésünkről, Felső-Sófalváról érkeztek gyerekek és pedagógusok. A 13 gyermek családoknál volt elszállásolva az 5 felnőtt pedig magánházban. Az őszi szünet előtt már lázasan készülődtünk, összeállítottuk a programot. Minden család örömmel fogadta a gyerekeket. .Az erdélyi gyerekekkel eltöltött egy hét folyamán az alsós diákönkormányzatnak nem volt különösebb feladata, de mint DÖK vezető végig részt vettem az előkészítő munkában és a programszervezésben. Osztályomban a 3 erdélyi alsós gyereket egy héten keresztül vendégül láttuk. Beültek a tanítási órákra, ismerkedtek a szegvári gyerekekkel. Nagy örömmel fogadták a negyedikesek a kis alsósokat Tartalmas programokat szerveztünk az erdélyi gyerekeknek. Nagyon jól érezték magukat az egy hét alatt.

34.oldal


2011/2012.

December

Hagyomány már, hogy Szentesen megrendezésre kerül a Magyar Cirkusz Varieté gálaműsor. Ezen a programon is részt vettünk. Az alsó tagozatból 41 fő csodálhatta meg a színvonalas műsort, melyre elkísértem a gyerekeket. Köszönjük Tamás Krisztina és Bihariné Cselovszki Zsuzsanna segítő munkáját.

A Karácsonyváró rendezvény előkészítő munkáiban részt vettem, mint alsós DÖK vezető. Nagyon szép hagyományt kíván teremteni ezzel az ünnepséggel iskolánk vezetősége.

Az őszi Suli-buli és a farsangi maszkabál elmaradt a Művelődési Ház felújítása miatt. Az osztálytermek dekorációit elkészítették a tanító nénik és a diákok. Valamennyi közösségnek rendezett, esztétikus volt a faliújságja, szép volt a tanterme.

35.oldal


2011/2012.

Február Osztálykeretben került sor a farsangi bálozásra. A pedagógusok a gyerekeknek vetélkedőt állítottak össze. Volt, aki teadélutánt, volt, aki KI MIT TUD-ot szervezett. Természetesen jelmezbe is sokan felöltöztek. A szülők, nagyszülők is részt vettek ezeken a programokon.

Március

Március 31-én tartottuk a Madarak és fák napját. Az alsó tagozatosok iskola egységenként szervezték meg ezt a délelőttöt. Kirándultak a Kórógy-tóhoz. Papírsárkányt készítettek. Virágokat ültettek. Madarakat hajtogattak papírból.

36.oldal


2011/2012.

Április Szentesen a Műszakiak napján részt vettünk iskolánk 190 tanulójával. / Ebből 170 fő alsós, 20 fő felsős/ Ezen a bemutatón volt műszaki erőpróba, kalandpark, búvárbemutató, képzőművészeti kiállítás, hagyományőrző egyesületek bemutatója és egyéb programok. Remekül éreztük magunkat.

37.oldal


2011/2012.

Június Családi napot szervezünk a sportpályán 2-án. Erre a rendezvényre hívjuk a szülőket is. Közös sport és kulturális programokat tervezünk. Lesz foci, ügyességi játék, vetélkedő, sütemények utcája, bazár, főzés, zenés koncert a Jump zenekarral. Hívjuk a civil szervezetek képviselőit, valamint a körzeti megbízottainkat is.

Köszönjük, hogy az iskola vezetése, a pedagógusok, a szülők, a civil szervezetek, az intézmények segítik a diákönkormányzat munkáját. A közös együttműködésre számítunk az elkövetkező években is.

Szegvár, 2012.május 10.

Lukács Istvánné alsó tagozatos DÖK vezető

38.oldal


2011/2012.

„Mindenhez van jogom, Hát játszom, Föntről gyereknek, lentről Embernek látszom.”

BESZÁMOLÓ A 2011./2012-ES TANÉV FELSŐS DIÁKÖNKORMÁNYZATOS MUNKÁJÁRÓL

Készítette: Rozgonyiné Szabó Mária

39.oldal


2011/2012.

A DÖK-ös munkát a nyár végén kezdtük, az igazgatói pályázat véleményeztetésével. Ezt követte szeptember elején az új DÖK –testület megválasztása, amely továbbra is minden osztályból 2-3 főt jelent. Megválasztottuk az új DÖK vezetőt és helyetteseit, akik személyének elfogadásában az egész iskola előtti FÓRUM is nagy szerepet játszott. Ebben a tanévben a diákvezető Vigh Diána lett, helyetteseik Ágoston Ágota és Rehák Dorka voltak. Iskolánk új dokumentumait ismertettem és véleményeztettem, az SZMSZ-t, a Pedagógiai Programot és a Házirend módosult pontjait. Meghatározott munkaterv alapján dolgozunk, amely hónapokra lebontva tartalmazza a terveinket, programjainkat. Át kellett formálnunk a DÖK SZMSZ-ét is, mivel új intézmény lettünk. Az első nagy szervezésünk a szeptember 30-i akadályverseny volt, amelynek témája az iskolatörténet és sportnap, sportágválasztás volt. Október 11-én hulladékgyűjtést szerveztünk, alsó és felső tagozatnak egyaránt. Az összegyűjtött papír mennyisége: 1257kg, értéke: 251500ft Az összegyűjtött vas mennyisége: 1051kg, értéke: 42040ft November 7-14-ig itt vendégeskedő erdélyi gyerekeknek egy kulturális vetélkedőt szerveztünk. Teremdekorációs és ablakdíszítési verseny ment folyamatosan az osztályok között, amely elősegítette iskolánk esztétikusabbá tételét. Iskolánk vezetőségétől kaptunk egy kidolgozandó témát, amelynek címe: Tanulók közötti kommunikáció, különös tekintettel a kiközösítés,a házirend betartatása,a másság elfogadása. 3-4 DÖK megbeszélés ennek a témának a kidolgozásában zajlott és egy interjúsorozattal fejeződött be, ahol nagyon objektíven, reálisan nyilatkoztak a tanulók. Tanév végén, egy családi, sportnap, illetve gyermeknapi kavalkád szervezése van még hátra.

40.oldal


DÖK KÉPVISELŐK 2011./2012.

5.o. SZŰCS BOGLÁRKA SZABÓ JANKA FEJŐS GÁBOR HEVESI RÉKA

6.a PAP KAROLA PALLAI BOGLÁRKA LANTOS LILLA

6.b FRIEDL LÁSZLÓ CSAPI EMESE DÓCZI KLAUDIA BERKECZ MIKLÓS

7.a JANÓ DORINA SOMODI RÉKA POLERECZKI NAPSUGÁR

7.b SZABÓ DIÁNA AJTAI VIVIEN TULIPÁNT HAJNALKA

8.o. ÁGOSTON ÁGOTA VIGH DIÁNA REHÁK DORKA

41.oldal

2011/2012.


2011/2012.

A FELSŐS DIÁKÖNKORMÁNYZAT MUNKATERVE 2011./2012.

Szeptember Az iskola módosított dokumentumainak véleményezése SZMSZ, Pedagógiai Program, Házirend, IMIP, Intézkedési Terv/. A DÖK képviselők bemutatkozása, diák DÖK-vezető és helyetteseinek megválasztása. Akadályverseny előkészítése, megszervezése/iskolatörténet, sportágválasztás/. Fórum megszervezése, lebonyolítása. Október

Őszi hulladékgyűjtés szervezése. Teremdekorációs verseny elindítása. November A hulladékgyűjtés értékelése. Karácsonyváró előkészítése. Felkészülés erdélyi tanulók fogadására, vetélkedő tervezése. December Karácsonyváró lebonyolítása. Teremdekoráció értékelése. Január Az első félévi munka értékelése. Február Farsangi bulik előkészítése. Levelező és iskolai tanulmányi versenyek népszerűsítése. Március Testvér-DÖK felkutatása. Tavaszi teremdekoráció pontozása. Március 15-re emlékezünk. Április Tanulók közötti kommunikáció témájának feldolgozása, megírása, interjúk készítése.

42.oldal


Május Fórum szervezése, az eddigi eredmények összegyűjtése. A június 2-i kavalkád előkészítése.

Június Sport –és családi nap, éves munkánk értékelése.

43.oldal

2011/2012.


2011/2012.

X.5 Kompetencia mérés eredményei (2010-es és 2011-es tanév)

Az országos kompetenciamérés 2011. évi eredményének elemzése a Forray Máté Általános Iskolában

Készítette:

Tóth Péterné

44.oldal


2011/2012.

Az országos felmérés 2001 őszén, az 5. és 9. évfolyamon indult, majd a 2002/2003-as tanévben a mérés átkerült a 6. és 10. évfolyam végére. A 6. és 10. évfolyamhoz csatlakozott 2004-ben a 8. évfolyam is, így alakult ki a mai mérési rend. Az évfolyamváltáshoz a tartalom változása is igazodott, de a felmérés mérési területei nem változtak. A kompetenciaméréshez 2006 óta az Országos készség- és képességmérés is csatlakozott, amely a kompetenciaméréssel egy időben a 4. évfolyamos tanulók alapkészségeinek fejlettségét vizsgálja. Az eredmények értékelése során a tanulókat és a feladatokat egy valószínűségi modell segítségével közös skálára helyezik. A mérési azonosító 2008-as bevezetésével az évfolyamok közös feladatait felhasználva a 2008. évi méréstől kezdődően új, évfolyamfüggetlen képességskálákat alkottak. A 2008-as mérésben 6. évfolyamos tanulóknak országos átlageredményét 1500 pontban, szórását 200 pontban határozták meg. A 2008-as mérés 8. és 10. évfolyamos tanulóit, valamint a 2009-es 2010-es, és 2011-es mérés eredményeit is erre a rögzített képességskálára rendezték. Így az évek közötti összehasonlíthatóság lehetővé vált. Miért olyan fontos ez a mérés? Miért szükséges vele foglalkozni? Több oka is van. Egyik oka, hogy az általános iskolák esetében ez az egyetlen olyan mérés, amelynek segítségével szembenézhetünk az eredményeinkkel, össze tudjuk hasonlítani magunkat a hasonló iskolákkal. Másrészt olyan adatok, oksági összefüggések birtokába juthatunk, amelyek felhasználásával jobbá, eredményesebbé tehetjük az oktatásunkat. Ezeken kívül a közoktatási törvény előírja, hogy nyilvánosságra kell hozni minden iskola eredményét. Ma, amikor csökken a gyereklétszám, létérdekünk, hogy jó eredményeket mutassunk fel, amelyek arra indítják a szülőket, hogy hozzánk írassák be gyermekeiket, illetve ne vigyék el a környező iskolákba. A jelentésekben pontos összehasonlítást kapunk a Szentes és környékbeli iskolák teljesítményével. Úgy gondolom, hogy ez fontos adat lehet a szülők iskolaválasztásában, különösen 6. osztály után. A Kt. 99.§-ának értelmében szankciókat is előír a kompetenciamérésben gyengén teljesítők számára.

45.oldal


2011/2012.

A kompetenciamérés a közoktatásról szóló törvényben meghatározottaknak megfelelően a 4., 6. és 8. évfolyamos tanulók teljes körében felmérte a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. A mérésben alkalmazott feladatok nem a tudástartalom elsajátításának mértékét mérik, a felmérés nem az adott tanévi tananyag ismeretanyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a tanulók az oktatásban elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában. Az értékelésnél nem csak a tanulók teljesítményét veszik figyelembe, hanem a szülők által kitöltött kérdőívek szerint számított családi háttér index alapján a hozzáadott pedagógiai érték számítást is elvégzik. Ez azt jelenti, hogy az iskola a gyerekek háttérkörülményei szerint "elvárható" eredménynél jobban, vagy rosszabbul teljesít. A 2010-es eredmények ezt még nem tükrözték, mivel nagyon alacsony számban érkeztek vissza a kérdőívek, de a 2011-es mérések már tartalmazzák. Ebben az évben nagyobb figyelmet fordított az iskola arra, hogy a kérdőívek visszaérkezzenek. Ahhoz, hogy a CSH-index alapján a várható eredmény megbízhatóan becsülhető legyen a kérdőívek legalább 2/3 részének (67 %) vissza kell érkeznie. A 2011-es évben a 6. évfolyamon a gyerekek 86 %-a, míg a 8.évfolyamon az 71 %-a rendelkezik CSH-indexszel. Tanulók száma Évfolyam

Képzési

Összesen

forma

A

CSH-indexszel A

jelentésben

rendelkezdők

szereplők 6.

általános

2009-es

eredménnyel is rendelkezők

42

36

31

-

34

28

20

24

iskola 8.

általános iskola

Az elemzésemben a 4. évfolyam eredményéről nem szólok, mert ennek az évfolyamnak a feladatlapjait nem kellett elküldeni, így országos értékelés nincs és mi magunk sem értékeltük még ki.

46.oldal


2011/2012.

Az értékelés során használt fogalmak: Hozzáadott pedagógiai érték – A tanulók teljesítményének eltérése a szocioökonómiai hátterük alapján becsült értéktől. Családiháttér-index vagy CSH-index –Olyan mutató, amelyet a szülők iskolai végzettsége, a család anyagi helyzetét jellemző tárgyak és a tanulást segítő eszközök alapján alakítottak ki. Kompetencia – Az egyén azon képessége és hajlandósága, hogy tudását (ismereteket, képességeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsa. A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely az élet három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: -

a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke);

-

aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke);

-

foglalkoztathatóság (emberi tőke).

Matematikai eszköztudás – Magában foglalja az egyénnek azt a képességét, amelynek segítségével megérti és elemzi a matematika szerepét a valós világban; a matematikai eszköztár készségszintű használatát; az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet; a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttműködésben az egyén életkorának megfelelő szinten. Szövegértési képesség – Az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék, sikerrel vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Populáció: itt az összes magyarországi 6. és 8. osztályos tanulót jelenti, általában pedig azt a halmazt, amelynek elemeiről egy mérés adatokat, összefüggéseket szeretne megtudni. Minta: a populáció azon része, amely részt vesz a mérésben. Például a 6. osztályosoknál, annak a 200 iskolának a hatodikosai, akiknek a tesztjét begyűjtötték és feldolgozták. A mintát tartalmazó részpopuláció: iskolánk vonatkozásában ilyen például a községi iskolák 6. és 8. osztályosai, a nagyközségi iskolák 6. és 8. osztályosai stb. Átlag : Az értékek összege, osztva az elemszámmal. A legjobban ismert, leggyakrabban használt paraméter az eloszlás elhelyezkedésének becslésére Szignifikáns: Statisztikailag jelentős mértékű eltérés vagy hatás, amely nagy valószínűséggel nem a véletlen ingadozásnak tudható be. A különbség vagy hatás mellett a szignifikancia szintjét is meg szokták adni. A leggyakoribb a 90%-os, 95%-os vagy 99%-os szignifikanciaszint. „Az eredmény szignifikánsan nem változott”: a pedagógiában a szignifikanciaszint általában 5%, de a kompetenciamérés FIT-jelentésében 10%-os értékkel dolgoztak. Ha a különbség nem 47.oldal


2011/2012.

szignifikáns, akkor a minták átlaga közötti különbség oka véletlen ingadozás is lehet, a két év közötti eltérés statisztikailag nem bizonyítható. Ha a különbség szignifikáns, akkor legfeljebb 10%-os valószínűséggel tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a két év között tényleges különbség van, azaz legalább 90%-os valószínűséggel különbözik a két évben elért eredmény. Szórás: egy olyan szám, amely az egyes tanulók képességének átlagtól való eltérését jellemzi. Minél szélesebb intervallumot jelölnek ki az egyes eredmények, annál nagyobb a szórás (heterogén a minta; nagyok a különbségek a tanulók teljesítményei között), minél kisebb ez az intervallum, annál kisebb a szórás (homogén a minta, közel azonos teljesítményű tanulókból áll a minta).

Példák: ha egy osztály minden tanulójának osztályzata év végén matematikából négyes, akkor az átlag 4, a szórás 0. Ha a tanulók fele ötöst, másik fele pedig hármast kapott, az átlag marad az előző érték, de a szórás nem 0. A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől kezdődően a szövegértés, illetve a matematika területén új, évfolyamfüggetlen skálát vezettek be, amelyen összehasonlítható módon ábrázolható a 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók szövegértés, illetve matematika eredménye. Ezt a matematikai „manővert” nevezik egyébként standardizálásnak, egyszerű matematikai művelettel elérhető, és az a célja, hogy az eredmények könnyebben kezelhetők legyenek. Ezzel rögzítettek egy mérési skálát, amelyre azóta felmérik az eredményeket. A 2010-es jelentésben már ezek az új skálák szerepelnek. Az új skálákon - 2008-ig visszamenőleg a korábbi mérések eredményei is megjelentek. A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé tette, hogy a 2010. évi méréstől kezdődően a tanulók fejlődése egyénileg követhető legyen. Ezért a 2011. évi jelentések már a tanulók fejlődését bemutató ábrákat is tartalmazzák.

48.oldal


2011/2012.

Az iskolánk által mutatott 2011-es eredmény az előző évhez képest a 6. évfolyamon gyengébb, a 8. évfolyamon jobb teljesítményt mutat.

Összefoglaló táblázatból látszik, hogy az országos átlagot sem matematikából, sem szövegértésből nem érjük el egyik kompetencia területen sem. Minden esetben szignifikánsan magasabb az országos érték. Ez az eredmény nem kell, hogy elkeserítsen bennünket, hiszen számunkra a második viszonyítási csoport számít. Célként kitűzhetjük az országos átlag elérését vagy közelítését, de azt gondolom, hogy ha nem sikerül nem kell elkeserednünk. A 8. évfolyamon az eredményünk szignifikánsan nem különbözik az adott viszonyítási csoportok értékeitől, sőt a későbbi diagramok azt bizonyítják, hogy gyerekeink a 6 évfolyamon nyújtott teljesítményükhöz képest fejlődtek.

49.oldal


2011/2012.

Ami viszont gondot jelent, hogy 6. évfolyamon mind a két kompetencia területen, még az első viszonyítási szintet (községi szint) sem értük el, pedig számunkra a második (nagy községi ) viszonyítási szint a mérvadó. Ennek okait fel kell tárni! Mivel a negyedikes kompetencia mérés eredménye nem ismert, így nehéz lesz az okokat feltárni, nem tudjuk, hogy az előző méréskor mutatott eredményekhez képest gyermekeink fejlődése pozitív vagy negatív volt vagy esetleg stagnált. A későbbiekben részletesen is bemutatott diagramokból jól látszik, hogy a hatodikos tanulóink matematikából 88,3 %-a, szövegértésből a 47 %-a nem éri el a minimális 3. szintet. Ennek a szintnek az elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. A szövegértés mutatószáma alacsonyabb, mint a matematikáé, de a kettő között szoros összefüggés van. Hiszen, ha a gyermeknek nincs értő olvasása, nem érti meg a feladatot, eleve reménytelen dolognak tűnik számára még az is, hogy megpróbálkozzon a megoldással. Javaslom, hogy az iskola az okok feltárása után a következő tanév kezdéséig készítsen intézkedési tervet.

Iskolánk eredménye a CSH-index alapján

Ez a táblázat is a fentiekben leírtakat erősíti. Itt is a hatodikosok tényleges eredménye szignifikánsabb gyengébb a megfelelő településtípusokhoz képest.

50.oldal


2011/2012.

Most nézzük meg iskolánk eredményét az elmúlt évekhez viszonyítva!

Korábbi eredmény csak a nyolcadikosoknak van. A matematika és a szövegértés területén az eredmény szignifikánsan nem különbözik a várhatótól.

Jól

látszik, hogy a nyolcadik évfolyamon 2008-as, a 2009-es és a 2010-es évhez viszonyítva a 2011-es eredményünk nem különbözik szignifikánsan. A hatodik osztályosoknál pedig a 2009-es év szövegértés kivételével minden évhez képest szignifikánsabb gyengébb, az átlag 100 pont körüli értékkel alacsonyabb.

51.oldal


2011/2012.

A táblázatban az alapszintet el nem érő tanulók aránya látható %-ban. Az új szövegértés és matematika skálán több, szám szerint 7-7 képességszintet alakítottak ki. A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján a 6. évfolyam esetében a 3. képességszint, a 8. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint, amelynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során.

A z alap szin tet el n em érő tan u ló k arán ya m atem atikáb ó l

1 00 90

8 8 ,3

80 70 60

52

50

51 ,6 4 1,7

5 3 ,2 6.

43,6

40 30 20 10 0 F o rra y

O rsz ágo s

N ag ykö zsé g ek

Az alapszintet el nem érő tanulók aránya szövegértésből

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

47,1

44

43,7 38 31,6 27,8 6. 8.

Forray

Országos

52.oldal

Nagyközségek

8.


2011/2012.

Jól látszik, hogy minden évfolyamon és mindkét mérési területen magasabb az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya, mint országosan, vagy mint a nagyközségekben. Kivétel ez alól a nyolcadikos matematika a nagyközségekhez viszonyítva. Itt 1,2 %-kal jobb az arányunk. Országosan és nagyközségi szinten is a 2010-es évhez képest minden mutató romlott néhány %-kal. Nálunk örvendetes dolog, hogy a nyolcadikosok az előző évhez viszonyítva matematikából 12 %-ot, szövegértésből pedig 11,6 %-ot javítottak. Az előbb említett trendet figyelembe véve ez igen örvendetes dolog, de még így is igen magas az alapszint alatt teljesítők száma. A javuló eredmény mögött (legalábbis matematikából) valószínűleg a folyamatos fejlesztés áll. Tanulóin ötödik osztálytól heti rendszerességgel (a tanulók délelőtti órarendjébe beépítve) fejlesztő matematika órákon vettek részt. Ennél a csoportnál a fejlesztő munka eredményes volt. A hatodikosainknál éppen ellentétes a tendencia. Matematikából 32,8 %-kal, szövegértésből pedig 10,1 %-kal romlott iskolánk mutatója az előző évhez képest. Természetesen itt sem ugyanarról a populációról van szó. Itt különösen fontos az okok feltárása. Lehet, hogy csak a tanulók képességbeli különbségével, de lehet, hogy módszertani okokkal vagy éppen más egyéb okkal magyarázható ez a nagyarányú növekedés az alapszintet nem teljesítő tanulók között. A következő tanévben egyik legfontosabb célunk kell, hogy legyen, ezen alul teljesítőt tanulók felzárkóztatása.

53.oldal


2011/2012.

Nézzük az eredményeinket összefoglaló FIT-jelentést matematikából 6. osztályosainkra vonatkozóan!

Mi az a konfidencia-intervallum? Beszéltem korábban az átlagról, ami tulajdonképpen egy statisztikai eredmény, aminek van hibája. Teljesen biztos, hogy ha ugyanazt a tesztlapot kitöltetjük ugyanazokkal a tanulókkal, nem a korábban mért átlagot kapjuk. Viszont 90 %-os valószínűséggel meg tudjuk mondani, hogy milyen intervallumba esik. Ezt az intervallumot nevezzük az átlag konfidencia-intervallumának. Jelen esetben iskolánk konfidencia-intervalluma (1302:1362) a nagyközségeké pedig (1444:1451), tehát nincs átfedés, így kimondhatjuk, hogy a két átlag szignifikánsan különbözik egymástól. Eredményeink a községi általános iskolai telephelyek eredményeihez viszonyítva Az eredményünket a narancssárga körrel jelölik.

54.oldal


2011/2012.

A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%)

Az országos, a községi és a nagy községi iskolák között elfoglalt helyünket tudjuk behatárolni. Azt látjuk például, hogy az ország összes általános iskolájának telephelyi átlaga alapján 175 iskola szignifikánsan gyengébben és 1999 szignifikánsan jobban teljesített nálunk. 536 olyan iskola van, amelyik szignifikánsan hasonló eredményt ért el. Mit jelent ez? Ha többször is felmérnék az iskolákat, ez az 536 iskola az esetek legalább 10%-ában előttünk és az esetek legalább 10%-ában mögöttünk végezne, a helyzetünk hozzájuk képest ingadozna. A mi esetünkben mindössze csak 10 olyan nagy községi iskola van az országban, aki nálunk szignifikánsan gyengébben teljesített.

55.oldal


2011/2012.

A következő grafikonok megértéséhez az alábbi fogalmak tisztázására van szükség. Percentilis: mintánkat sorba állítjuk és 100 egyenlő részre osztjuk. Így kapunk 99 osztópontot, ezek közül az 5 percentilis az, az érték, amelynél a minta 5%-a gyengébb, 95%-a jobb eredményt ért el. Akkor az 50 percentilis éppen a medián. Medián: tanulói mintánkat az eredmények alapján növekvő sorrendbe („tornasor”) állítjuk, és a középső elem teljesítménye lesz a medián. Például 27 tanulót vizsgálva, a 14. tanuló képességpontja a medián ebben a mérésben. A mediánnál a minta egyik fele rosszabb, másik fele jobb eredményt ért el. Ha páros számú a mintánk, akkor a középső két elem átlaga a medián. Például 20 tanuló esetén a sorba állított minta tizedik és tizenegyedik elemét összeadjuk és elosztjuk kettővel. Az így kapott értékre is teljesül, hogy a minta egyik fele (10 tanuló) jobb, a másik fele rosszabb eredményt ért el nála.

56.oldal


2011/2012.

Az ábrából és a táblázatból jól látszik, hogy tanulóink átlaga jelentősen elmarad az országos és a Szentesi kistérség átlagától, de még a községi iskolák átlagnál is lényegesen alacsonyabb. Az 5 percentilisnél kapott érték jelentősen alacsonyabb a községi iskolákhoz viszonyítva (tehát a minimum alacsonyabb). A 95 percentilis érték 185 ponttal alacsonyabb, mint a községi iskoláké. Ez azt jelenti, hogy tanulóink 1. szint alatt és a 3. szint között helyezkednek el. Nincs olyan tanulónk, aki az 5., 6. és a 7. szinten lenne. Ezt mutatja az alábbi diagram. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása

Az is látszik, hogy a tanulók 88,3 %-a 3. szint alatt van. Ez az a szint, amit ideális esetben minden tanulónak el kellene érni. Már beszéltem róla, hogy ez nagyon magas szám. Célként kell, hogy szerepeljen ennek a mutatószámnak a csökkentése. A képességeloszlás alakulása a 6. évfolyamon

57.oldal


2011/2012.

A

tanulók képességeloszlása a telephelyünkön működő osztályokban Jól látszik, hogy a két osztály között nagy különbség van. A mediánt tekintve, 4 ponttal a 6.b osztály jobb.. A 6.a osztály 100 %-a, míg a 6.b osztály 75%-a teljesített a 3. szint alatt. Mind a két mutató nagyon rossz, de a 6. b osztály leggyengébb eredménye 35 ponttal jobb, mint a 6.a osztályban leggyengébben teljesített tanuló eredménye. A legjobb teljesítményt nyújtó tanulók között óriási 155 pont különbség van. A legjobban teljesítő tanuló is a 6.b osztályba jár.

58.oldal


2011/2012.

Nagyon jól látszik, hogy mindkét osztályban a 3, 4 és az 5-ös érdemjegyet kapott tanulók teljesítménye között nagyon nagy a különbség, nagyon nagy a szórás a 6.b osztály javára.. A 6. a osztályban jó érdemjegyet kapott tanulók teljesítménye lényegesebben gyengébb, mint a 6. b osztályban. A jeles érdemjegyet csak a 6.a osztály egy tanulója kapott, de a felmérésben nyújtott teljesítménye messze alul marad a 6.b osztály legjobb teljesítményétől. Ezen érdemes elgondolkodni!

59.oldal


2011/2012.

Szövegértés 6. évfolyam

Szignifikánsan gyengébb eredmény mutat a korábbi évekhez képest, kivéve a 2009-es évet. Országos és egyéb viszonylatban egy hajszállal jobb, mint a matematika, de sajnos ezen a területen is messze alul teljesítettük a községi szinten is. Mindössze 14 nagy községi iskola teljesített nálunk gyengébben, 54 hasonlóan és 115 pedig jobban. Tehát a nagy községi iskolák 63 %-a jobb teljesítményt nyújtott, mint mi.

60.oldal


2011/2012.

Képességeloszlás A tanulók eredményei iskolánkban.

Évfolyam szinten a 3. szint alatt 16 tanuló teljesített, ami 47,1 %, de itt is nagy eltérés található a két osztály között. A 6.b osztályban nagyobb a szórás a teljesítmények között. Ebben az osztályban található a leggyengébb illetve a legmagasabb eredmény is.

A tanulók képességeloszlása az osztályainkban

61.oldal


2011/2012.

Matematika 8. osztály

Az országos, a községi és a nagy községi iskolák között elfoglalt helyünket tudjuk behatárolni. Azt látjuk például, hogy az ország összes általános iskolájának telephelyi átlaga alapján 370 iskola szignifikánsan gyengébben és 1320 szignifikánsan jobban teljesített nálunk. 1100 olyan iskola van, amelyik szignifikánsan hasonló eredményt ért el. Ha a nagy községek iskoláit nézzük, akkor hozzánk képest 36 iskola szignifikánsan gyengébben és 59 szignifikánsan jobban teljesített nálunk. 87 olyan iskola van, amelyik szignifikánsan hasonló eredményt ért el.

62.oldal


2011/2012.

Az

ábrából és a táblázatból jól látszik, hogy tanulóink átlaga elmarad az országos és a Szentesi kistérség

átlagától, de még a községi iskolák átlagnál is alacsonyabb, igaz nem jelentős az eltérés. Az 5 percentilisnél kapott érték magasabb a községi iskolákhoz viszonyítva, de még az országos átlaghoz viszonyítva is. Ebből következik, hogy a leggyengébb eredményt elért tanulónk is jobb teljesítmény nyújtott, mint pl országosan vagy a Dél-Alföldi régióban. Viszont a 95 percentilis érték nálunk a legalacsonyabb. Ez a korábbi évekre nem volt jellemző. A szórás nem túl nagy, ami azt jelenti, hogy tanulóink többsége az átlag körül teljesített. Ebben a tanévben a nyolcadikosaink egy része emelt óraszámban tanulta az idegen nyelvet, a többiek pedig matematika fejlesztésben részesültek. Az alsó szint feljebbtolódását valószínű a rendszeres fejlesztés, korrepetálás, a legmagasabb szint lejjebbtolódását pedig a tehetséggondozás kissé hátérbe szorulása okozta. Véleményem szerint a tehetséggondozásra mindenképpen érdemes nagyobb figyelmet fordítani, hiszen közülük kerülnek ki a jövő gimnazistái. Mindenképpen meg kell adni az esélyt, hogy akár matematika tagozaton is 63.oldal


2011/2012.

tovább tanulhassanak. Erre a korábbi tanévekben volt példa, különösen azokon az évfolyamokon, ahol emelt óraszámú matematikaoktatás folyt.

Az alábbi diagramon látható az adott szintet elért tanulók száma, Minden kör egy tanulót jelent. Képességeloszlás:

alapszint

A tanulók képességskálán történő elhelyezkedését mutatják a fenti ábrák. A bordó nyíllal jelöltem az alapszintet. A nyíltól balra helyezkedő tanulók nem érték el azt a szintet, amelyet szükségesnek tekintünk a további ismeretek szerzéséhez és a mindennapi életben való boldoguláshoz az adott korosztály sajátosságait is figyelembe véve. (52 %). Ez a szám első ránézésre magasnak tűnik, hiszen tanulónk több mint a feléről van szó, de ha megnézzük országosan a községek általános iskoláit, akkor egy picivel jobb a mutató a mi iskolánkban. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem kell ezen a területen semmit tennünk. Célként kell kitűzni ennek az arányszámnak a csökkentését.

64.oldal


2011/2012.

A másik szembetűnő adat, hogy tanulóink közül a legjobban teljesítők is csak az ötös szintig jutottak el. Véleményem szerint ennek több oka is lehet, egyik ok talán, a fent említett tehetséggondozás háttérbeszorulása, de más egyéb okok is lehetnek.

Iskolánk tanulóinak tényleges teljesítménye a várható eredménytől (országos és községi általános iskolák)

szignifikánsan

különbözik.

65.oldal

nem


2011/2012.

Az ábra a 2009-ben hatodikos tanulók fejlődését mutatja az országos és a községi adatokhoz viszonyítva az elvárható fejlődés alapján. a két év alatt. Az ábra szerint a gyengébb kezdeti eredménnyel rendelkező diákok jobban fejlődtek a két év alatt, mint a jobb kezdeti eredménnyel rendelkező diákok az országos várható adatok alapján. Önmagukhoz viszonyítva is a gyengébb kezdeti eredménnyel rendelkező tanulók nagyobb fejlődést mutatnak, mint a jobb kezdeti eredménnyel rendelkezők. Ebben semmi rendkívüli nincsen, hiszen általában úgy szokott lenni, hogy az alacsonyabb kezdeti képességű tanulók nagyobb fejlődést érnek el.

66.oldal


2011/2012.

Egy-egy oszlop egy-egy tanulót jelent. A negatív értékekkel rendelkező tanulók gyengébb eredményt értek el annál, mint ami a modell változói, a tanuló korábbi eredménye és körülményei alapján várható lett volna. (24 tanulóból 11) Telephelyünkön, a pozitív értékek vannak többségben, tehát a pedagógiai fejlesztő hatás az átlagosnál erősebb volt.

67.oldal


2011/2012.

A következő ábra a 2008, 2009, 2010 és a 2011. évi nyolcadikos tanulók matematika eredményét mutatja. A 2010. évben pici csökkenés volt, de a 2011-ben újra emelkedés tapasztalható, visszatértünk a 2009-es szinthez. Ez örvendetes, még ha azt is figyelembe vesszük, hogy ebből az évfolyamból elég nagy volt az elvándorlás 6. osztály után. A távozó gyerekek többsége jó vagy jeles matematika jeggyel rendelkezett. Valószínűsíthető, hogy ők még jobban emelték volna az átlagot.

68.oldal


2011/2012.

A 8.a osztály sokkal gyengébb teljesítményt nyújtott, mint a 8.b osztály, igaz ebből az osztályból távoztak többen a szentesi iskolákba. Mint említettem az iskolánkat elhagyó gyerekek többsége valószínű a jobb teljesítményt nyújtó gyerekek közé tartozott volna. A b osztályban viszont jóval nagyobb volt a szórás, ugyanakkor a medián 175 ponttal több. Ez egy jelentős eltérés, érdemes feltárni a lehetséges okokat.

69.oldal


2011/2012.

Ha megvizsgáljuk a két osztályban járó tanulók képességeloszlását a hetedik osztályban elért év végi matematikajegyek függvényében, akkor igen szembetűnő, hogy a 8.b osztályban 1 tanuló kivételével mindenki közepes és a jó érdemjegyet ér el. A négyes érdemjegyűek között ebben az osztályban nem volt nagy különbség, ugyanakkor a 8.a osztályban négyes érdemjegyet kapott tanulók között jelentős különbség mutatkozik. Ugyanez a szélsőség jellemzős a 8.b osztály közepes érdemjegyet kapott tanulóira. Egyetlen egy tanuló kapott hetedik évvégén elégtelen osztályzatot, de az ő képességpontja eléri a 8.a osztály négyes osztályzatot kapott tanulók mediánját. A két osztály elért képességpontjait és hetedikes érdemjegyeit egymás mellé helyezzük, akkor jól látszik, hogy az érdemjegyek és az elért teljesítmény nem mindig vannak összhangban. Javaslom ennek a problémának a részletesebb vizsgálatát, és ha szükséges az értékelési rendszerünk felülvizsgálatát.

70.oldal


2011/2012.

Szövegértés 8. osztály

Az ország összes általános iskolájának telephelyi átlaga alapján 335 iskola szignifikánsan gyengébben és 1453 szignifikánsan jobban teljesített nálunk. 1002 olyan iskola van, amelyik szignifikánsan hasonló eredményt ért el. Ha a nagy községek iskoláit nézzük, akkor hozzánk képest 30 iskola szignifikánsan gyengébben és 68 szignifikánsan jobban teljesített nálunk. 84 olyan iskola van, amelyik szignifikánsan hasonló eredményt ért el. Ez azt jelenti, hogy a nagy községi iskolák 37 %-a szignifikánsan jobban teljesített.

71.oldal


2011/2012.

Az ábrából és a táblázatból jól látszik, hogy tanulóink átlaga (1495) elmarad a táblázatban mutatott összes részpopulációhoz viszonyítva. Az 5 percentilisnél kapott érték magasabb a községi iskolákhoz viszonyítva, a 95 percentilis érték viszont nálunk a legalacsonyabb. Így, az 1. szint alatt nincsen tanulónk, de a 7. legmagasabb szintet sem éri el egy tanulónk sem.

72.oldal


2011/2012.

alapszint

A tanulók képességskálán történő elhelyezkedését mutatják a fenti ábrák. A bordó nyíllal jelöltem az alapszintet. A nyíltól balra helyezkedő tanulók nem érték el azt a szintet, amelyet szükségesnek tekintünk a további ismeretek szerzéséhez és a mindennapi életben való boldoguláshoz az adott korosztály sajátosságait is figyelembe véve. (44 %). 73.oldal


2011/2012.

Iskolánk tanulóinak tényleges teljesítménye a várható eredménytől (országos és községi általános iskolák) szignifikánsan nem különbözik. Az ábra a 2009-ben hatodikos tanulók fejlődését mutatja az országos és a községi adatokhoz viszonyítva az elvárható fejlődés alapján. Az ábra szerint a tanulóink mind a községi, mind az országos átlagos fejlődési szintet elérték.

74.oldal


2011/2012.

Egy-egy oszlop egy-egy tanulót jelent. A negatív értékekkel rendelkező tanulók gyengébb eredményt értek el annál, mint ami a modell változói, a tanuló korábbi eredménye és körülményei alapján várható lett volna. (24 tanulóból 10) Telephelyünkön, a pozitív értékek vannak többségben, tehát a pedagógiai fejlesztő hatás az átlagosnál erősebb volt.

75.oldal


2011/2012.

A következő ábra a 2008, 2009. a 2010. és a 2011 évi nyolcadikos tanulók szövegértés eredményét mutatja. Látszik, hogy egy-egy pici csökkenés volt 2008 óta minden évben, de ez nem jelent szignifikáns változást. Ami a legszembetűnőbb, hogy nincs olyan tanulónk, aki a legmagasabb 7. szintet elérte volna 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben. A 2011.évet megelőző két évben 2-2 olyan tanulónk volt, aki a 2. szint alatt teljesített, de 2011-ben már a leggyengébben teljesítő tanuló is elérte a kettes szintet.

76.oldal


77.oldal

2011/2012.


2011/2012.

A 8.a osztály tanulói egy hajszállal jobb eredményt értek el. A minimum és a maximum értékek magasabbak, ugyanakkor a medián megközelítőleg azonos. A két osztály között szignifikáns különbség nem tapasztalható.

78.oldal


2011/2012.

A 8. a osztályban 6 tanuló, az osztály 54 %, míg a 8.b osztályban 7 tanuló, az osztály 50 %-a nem érte el vagy csak éppen megközelítette az ideálisnak tekintett 4. szintet. Ez még mindig magas mutató, bár az előző évhez képest javulást jelent.

79.oldal


2011/2012.

Összegzés A kompetenciamérés célja annak felmérése, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat az életben alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely továbbhaladásukhoz nélkülözhetetlen, a felmérés tesztjei alapvetően nem a tantervi követelmények teljesítésére, hanem valódi problémák, helyzetek megoldására irányulnak (Vári et al., 2005). Magyarországon ma ez az egyetlen mérés, amely megbízható adatokat szolgáltat az iskoláknak arról, hogy az intézményük milyen átlagteljesítményt nyújtott adott évben az ország többi iskolájához viszonyítva. A kompetenciamérés eredményének elemzésekor az országos, a községi valamit a nagy községek általános iskolái között elfoglalt helyünket határoltuk be. Az összehasonlítás akkor hiteles, ha kiemeljük, hogy az országos eredményekben benne vannak a városi iskolák a 6 és 8 osztályos gimnáziumaikkal. Számunkra a nagy községi iskolák eredményei az iránymutatók. Ezért nem várható el, hogy nagy községi iskolaként elérjük az országos szintet, de a nagy községi szint elérését mindkét kompetencia területen és mindkét évfolyamon célul kell kitűzni. A 2010-es elemzés során szóltam róla, hogy a két kompetenciát nem lehet különválasztani egymástól, szoros kapcsolat van a kettő között. .Hiszen a matematikai feladatok értelmezése, megértése és a szövegértés minősége elválaszthatatlan egymástól. Ugyanakkor e két kompetencia fejlesztése nem csak a matematika és magyar órák feladata, hanem minden tanórának hozzá kell járulni a fejlesztéshez. Minden tantárgy esetében meg kell jelenni az értő olvasás és bizonyos szintű matematikai kompetenciák fejlesztésére irányuló tanulói tevékenységformáknak. A fent említett két kompetencia fejlesztése minden pedagógus feladata! Pedagógiai Programunkban is célként szerepel a méréseken való minél jobb eredmény elérése, de legalább az elvárt szintnek való megfelelés. A 2011. évben a kitűzött célt csak 50 %-ban teljesítettük. Iskolánk 6. osztályos tanulói mind matematikából, mind szövegértésből alul maradtak a várható nagyközségi szintnél. A 8. évfolyam eredménye viszont szignifikánsan nem különbözik a nagy községi iskolák eredményétől, a CSH-index tükrében pedig az országos iskolákétól sem. . Ha tanulóink eredményeit az előző évek eredményeihez viszonyítom, akkor jól látható, hogy a 8. osztályosoknál szignifikáns különbség nem tapasztalható. Ugyanez nem mondható el a 6. osztályosoknál. Ez a megállapítás mindkét kompetencia területre igaz. A nyolcadikosoknál mind matematikából, mind pedig szövegértésből fejlődés mutatható ki a hatodik évfolyamhoz képest, a pedagógiai fejlesztő hatás az átlagosnál erősebb volt. A hatodikosoknál viszont a pedagógiai fejlesztő hatás nem mérhető, mivel korábbi mérések eredményei nem állnak

80.oldal


2011/2012.

rendelkezésünkre. A továbblépéshez szükség lenne a tanulók 4. osztályban nyújtott teljesítményének a vizsgálata. A korábbi évben gondot jelentett, hogy a tanulók eredményét a CSH-indexének tükrében nem ismertük, ami tulajdonképpen a várható és a tényleges eredmények viszonyát jelenti. Ebben az évben ezen a területen előrelépés történt. A tanulói kérdőívek megfelelő számban érkeztek vissza, így ezzel a mutatóval is rendelkezünk. A minimális képességszintet el nem érő tanulóink aránya a 6. osztályosoknál sajnálatos módon növekedett, míg a nyolcadikosoknál sikerült elérni egy alacsonyabb %-os szintet. Mérési terület

Matematika

Szövegértés

Évfolyam

Az alapszint alatt teljesítők aránya (%) 2010

2011

6.

55,5

88,3

8.

64

52

6.

37

47,1

8.

55,5

44

Ezen a területen is fel kell tárni az okokat, különös tekintettel a hatodik évfolyamra. Az elemzésben kiderül, hogy mely területeken vannak gyengeségeink és erősségeink, de problémák feltárásához mélyebb elemzésre van szükség!

Szegár, 2012. május 10.

Tóth Péterné

81.oldal


2011/2012.

X.6 Diákvilág A tanév eseményeinek és eredményeinek részletes ismertetése, amely megjelent a Szegvári Naplóban is megjelent.(Megtekinthető elektronikus formában a beszámoló mellékletét képező ZIP file-ban)

82.oldal

Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Recommend Documents