Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai programja
„Mindig vannak új hegyek, amit meg kell mászni, de az értékek változatlanok maradnak.”
2011.
Tartalomjegyzék Bevezető .................................................................................................................................................. 5 Az iskola adatai ....................................................................................................................................... 6 Az iskola bemutatása ............................................................................................................................... 7 1. A munkánkat meghatározó külső körülmények......................................................................... 7 2. A munkánkat meghatározó belső körülmények ........................................................................ 9 I. fejezet ................................................................................................................................................. 15 Az iskola nevelési programja ................................................................................................................. 15 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....................................................................................................................................... 15 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ........................................... 15 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai .................................................... 16 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ............................................... 21 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................ 29 2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok ................................................ 29 2.2. Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése .................................................................................................. 30 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok........................................................................ 34 3.1. A család ............................................................................................................................... 35 3.2. Az iskolai közösség ............................................................................................................. 35 3.3. Az osztályközösség ............................................................................................................. 35 3.4. A tanítási órán kívüli tevékenységek ................................................................................... 36 3.4.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások ................................................................... 36 3.4.2. Alkalmanként szervezett foglalkozások ..................................................................... 37 3.4.3. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái 37 3.5 A diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások ........................................ 39 3.5.1. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ...................................... 39 3.5.2. Feladataik .................................................................................................................. 39 3.6. Szabadidős foglalkozások .................................................................................................... 39 3.6.1. Feladatok: .................................................................................................................. 40 3.6.2. A szabadidő eltöltésének további színterei: ............................................................... 40 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: ... 41 5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek .................................................... 43 5.1. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül .............................................................. 43 5.2. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül .............................................................. 44 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ....................................................... 45 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ...................................... 47 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .......................................................... 49 9. Sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatását segítő program ........................................... 51 10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ................................................................................................................. 53 10.1. Tankönyvek, taneszközök ........................................................................................... 53 10.2. Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és szaktantermekben ............................ 53 10.3. Az iskolai oktató-nevelő munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai szinten) támogató eszközök .................................................................................................. 54 11. A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei .................................................................................................................................. 54 11.1. A szülők-pedagógusok együttműködése ................................................................... 54
11.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése .................................................................. 55 12. Egészségnevelési program .................................................................................................... 57 13. Környezeti nevelési program ................................................................................................ 58 14. Fogyasztói kultúra ................................................................................................................ 59 II. fejezet ............................................................................................................................................... 60 Az iskola helyi tanterve ........................................................................................................................ 60 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei .......................... 60 1.1. Tanórai keretek (Közokt.tv. 53. § (1), (2)) .......................................................................... 60 1.1.1. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 1-4. osztályig60 1.1.2. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 5-8. osztályig61 1.2. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5. - 6. évfolyamon .................................... 73 1.3. A különböző tantervek belépésének időpontjai ................................................................... 77 1.4. Tantárgyi rendszer és óraszámok ......................................................................................... 78 1.4.1. Új NAT kerettanterv az alsó tagozatban .................................................................... 78 1.4.2. Új kerettanterv és az új NAT szerint a felső tagozatban ............................................ 78 1.5. 2011/2012-es tanév órakeret/hét .......................................................................................... 79 1.10. Feltételek ........................................................................................................................... 80 1.10.1. Személyi ................................................................................................................. 80 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ........................................................................................................................... 81 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................................... 82 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája ......................................................................................................................................... 83 4.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ......... 83 4.2. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) .............................................. 84 4.2.1. A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének rendszere .............................. 84 4.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei ............................................. 86 4.3.1. Büntetés (Közokt.tv. 76.§)........................................................................................... 87 4.3.2. Kártérítés (Közok.tv. 77. §(1),(2)) ............................................................................ 88 4.3.3. Jutalmazás ................................................................................................................. 88 4.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei .............................................. 88 4.5. A tanulók felvétele és értékelése a művészeti oktatásban .................................................... 89 4.5.1. A tanulók felvétele .................................................................................................... 89 4.5.2. A tanuló értékelése .................................................................................................... 89 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ........................................................................................................................................ 91 III. fejezet ............................................................................................................................................ 92 Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény helyi tanterve ...................................................................... 92 IV. Fejezet ........................................................................................................................................... 118 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ........................................................................................................................................ 118 11 1. A pedagógiai program érvényességi ideje ............................ 8 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ................ 11 3. A pedagógiai program módosítása (Közok.tv. 44.§ (1)) 8 11 8
4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala (Közokt.vt. 44.§ (2)) ........................................ 119 5. A pedagógiai program szerves részét alkotó egyéb dokumentumok ........................................ 119 Mellékletek ...........................................................................................................................................120 1. számú melléklet - Személyi feltételek ...................................................................................... 120 2. számú melléklet - Egészségnevelési program .......................................................................... 128 3. számú melléklet - Az iskola környezeti nevelési programja .................................................... 134 4. számú melléklet - Óvoda - iskola átmenet programterve ......................................................... 145 5. számú melléklet - 2011/2012-es tanév csoportbontásai ........................................................... 156 6. számú melléklet - A Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény várható tanulói létszáma az alábbi tanévekre ............................................................................... 157 ZÁRADÉKOK ............................................................................................................................ 158 polgármester jegyző ..................................................................................................................... 159 Ph ................................................................................................................................................. 159
Bevezető Szegvár Nagyközség Önkormányzata a közoktatással kapcsolatos, törvényben szabályozott feladatait 2008. szeptember 1-jétől a Szegvár Nagyközség Önkormányzata és Mártély Község Önkormányzata közös fenntartásában működő Szegvár-Mártély ÁMK Forray Máté Általános Iskolája és Kurca Parti Óvodája által látta el. A két önkormányzat közös döntése értelmében 2011. augusztus 31-i hatállyal megszüntette közös AMK- át. 2011. augusztus 31-étől kezdődően mindkét település önállóan kívánja működtetni közoktatási intézményeit. Az általános iskolai oktatást a Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény keretében folytatja. Fenti okokból az általános iskola vezetősége és tantestülete megalkotta az alábbi pedagógiai programot, amely az általános iskola nevelési programját és tantervét foglalja magában. Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény önálló pedagógiai programjából és az általános iskola pedagógiai programjából a 2011/2012 -es tanév során kívánja az intézmény vezetője elkészíteni az egységes intézményi pedagógiai programot. A két intézmény egymástól független, önálló tantervvel rendelkezik. A 2009/2010-es tanévben iskolánk bekapcsolódott a TÁMOP 3.1.4. pályázat megvalósításába. Ennek megfelelően bekerültek pedagógiai programunkba az alábbiak: 1. Képesség kibontakoztató, esélyegyenlőségi (IPR) program 2. IKT program 3. Óvoda-iskola átmenet program 4. Az egyes műveltségi területek illetve tantárgyak helyi tantervei. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, valamint ennek módosítása 202/2007.(VII.31.), - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet, - a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, - a 11/1974. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, - Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés Pedagógiai Programja (Miniszteri közlemény) - az intézmény alapító okirata. - Szegvár Nagyközség Önkormányzata oktatási koncepciója - Szegvár Nagyközség Önkormányzata éves költségvetési rendeletei A pedagógiai programunk magában foglalja: - Az iskola nevelési programját, • egészségnevelési programot, • környezeti nevelési programot, • esélyegyenlőségi program IPR • további programok - IKT, iskola-óvoda átmenet - a helyi tantervét - a szaktárgyi tantervekkel
5
Az iskola adatai Az intézmény neve: Címe: Telephelyei: Telefon: Fax: E-mail:
Forray Máté Általános Művészetoktatási Intézmény
Iskola
és
Alapfokú
Az intézmény alapításának éve: Az
6635 Szegvár, Templom u. 2. 6635 Szegvár, Régiposta u. 1/a. 6635 Szegvár, Iskola u. 25 63/364-831, 63/364-840, 63/364-653 63/364 831 fmalti sk@ szegvar. hu www.forraymate.hu
intézmény alapítója:
1745
Honlap:
Szegvár Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete
Fenntartó: Működési engedély: Működési terület:
Szegvár Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete Szegvár Nagyközség
Az iskola a közoktatási törvényben foglaltak alapján szakmailag önálló jogi személy. A rábízott vagyonnal, költségvetésével részben önállóan gazdálkodik. Az iskola igazgatója gyakorolja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint a munkáltatói jogokat.
6
Az iskola bemutatása 1. A munkánkat meghatározó külső körülmények Makrokörnyezet Szegvár Csongrád megyei nagyközség, lélekszáma közel 5000 fő. Szomszédos városai Szentes és Mindszent. A megyeszékhely Szeged 50 km-re található. Mikrokörnyezet A falu mezőgazdasági jellegű, a lakosság nagy része kertészkedéssel, földműveléssel foglalkozik. Vállalkozáshoz nincs elegendő tőkéje az itt élőknek, egyéb munkahely, /kereskedelem, szolgáltatás stb./ csak kevés embernek nyújt megélhetést. A tanulók létszáma évről évre egyre fogy. Kevesebb gyermek születik a faluban. Sokan járnak más településre dolgozni, vagy költöznek el a Szegvárról, közülük többen a gyerekeiket is magukkal viszik, általános iskolába is más városba viszik. A gyerekek szülei döntően kétkezi dolgozók, de nem ritka a munkanélküli szülő sem. A családoknak a társadalmi megbecsültsége és főleg anyagi helyzete nem teszi lehetővé az iskolai oktatás korszerű o tthoni kiegészítését. Sok a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és segélyezésre szoruló diák. A szülők sokat dolgoznak, többségüknek sem ideje, sem türelme nincs ahhoz, hogy megfelelően foglalkozzon a gyermekével. A rájuk háruló feladatokból egyre többet szeretnének az iskolára hárítani. Pedagógiai törekvéseink A törvényes, eredményes és hatékony működésre törekszünk, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartó és a munkaerőpiac igényeinek kielégítése érdekében. Ezt szolgálja az iskola gyerekközpontú nevelési rendszerének liberális szelleme is, mellyel reméljük, közelebb jutunk a gyermeki jogok gyakorlásának megvalósításához. Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel, a jövő nemzedékét neveljük, ezért minden pedagógustól, munkatárstól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre és kiválóságra. Az EU integrációból adódó lehetőségeket /pályázatok, idegen nyelvtanulás, csereprogramok/ a jövőben is ki fogjuk használni. Intézményünk pedagógiai alapelvei a gyermek-, a tehetség- és a minőségközpontúság. Munkánk eredményeként szeretnénk, ha az iskolánkból kikerülő gyerekek szilárd alapműveltséggel, biztos alapkészségekkel rendelkeznének. Harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké válnának. Olyan tanulókat szeretnénk nevelni, akik szeretik és védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, önálló tanulásra és önfejlődésre képesek, kudarctűrők és elfogadják a másságot, igényesek magukkal és másokkal szemben. Nem kiszolgálni, hanem szolgálni és szolgáltatni kívánunk az érintett rétegnek. Szándékunk szerint a művészetekben jártas, önállóan értelmező, gondolkodó, alkotó és az igazi művészi értékeket megismerő és felismerő tanulókat nevelünk, akik felnőtté válva megőrzik nyitottságukat és természetességüket. Az adott művészeti ág tanulásával fejlődik értelmi, érzelmi és lelki intelligenciájuk. A művészet személyiségfejlesztő mivolta okán hozzá kívánjuk segíteni a gyermeket múltja megértéséhez, feldolgozásához, a jelen és a jövő problémáinak és konfliktus ainak megoldásához. Kötelességünknek érezzük a különleges képességekkel rendelkező gyermekek tehetségének felismerését és támogatását. Mindezt nyugodt, szeretetteljes, harmonikus légkörben, a pozitív megerősítések által inspirált módon igyekszünk megvalósítani a teljes esélyegyenlőség biztosításával.
7
Valljuk, hogy semmit sem lehet megtanítani, “csak” megtanulni. Ehhez mind szakmailag, mind emberileg megfelelő színvonalú, a gyermekekhez és a művészetekhez kellő alázattal és méltósággal forduló tanárok szükségesek. Ezt igyekszik biztosítani a Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A szülők elvárásai Kérdőíves felméréseink és a szülőkkel folytatott beszélgetések alapján tudjuk, hogy a szülők többsége elégedett az iskola oktató-nevelő munkájával, felszereltségével. Megfelelőnek, arányosnak tartják a tanulók szellemi és fizikai megterhelését. Elvárják, hogy az oktatásnevelés megfelelő összhangban legyen az ő elképzeléseikkel, hogy kényes helyzetekben (serdülőkor problémái, szexuál is felvilágosítás, drogkérdés, agresszivitás, stb.) az iskola a családi feladatokat esetenként vállalja át. Nagyrészük a tanulásban segíteni nem tud gyermekének, azt szeretné, ha a tanuló az órán, az iskolában mindent elsajátítana. Örömmel fogadják a pályázatok adta új lehetőségeket /TÁMOP 3.1.4, TIOP stb./. A tantárgyi rendszeren és a kötelező szolgáltatáson túl jelentős szülői igény van: - informatikaoktatásra, - nyelvoktatásra, - úszásoktatásra - sportra - művészeti képzésre - gyógytestnevelésre. A szülők természetesen abban érdekeltek, hogy gyermekeik felkészülten hagyják el az iskolát. Többéves rendszeres előkészítő munkával sikerült biztosítani, hogy tanulóink a 8. évfolyam elvégzése után felvételt nyernek a választott középfokú intézményben, és ott megállják a helyüket. Az igazán jó tanulók kiváló eredménnyel végeznek az ország számos középiskolájában, és sokan tanulnak tovább főiskolákon és egyetemeken. A szülők ezt el is várják, és sokan el is ismerik. A tanulók elvárásai Kérdőíves felméréseink, az osztályfőnökök, a pedagógusaink és a diákönkormányzat jelzései alapján tudjuk, hogy a tanulók többsége jól érzi magát az iskolánkban. Tanulási problémáikat a tanárokkal, kisebb korban a szülőkkel beszélik meg. Az egyéni problémáikra döntően a szülőktől szeretnének segítséget kapni, másodsorban az iskolától. Nagyrészük szereti, ha rendszeresen ellenőrzik felkészültségüket. Elfogadják a jelenleg kialakult ellenőrzési módszereket. A jó jegynek nevelő hatást tulajdonítanak, és szeretik, ha lehetőség nyílik a dolgok megbeszélésére. Jelentős érdeklődést mutatnak a számítógépes és az újonnan alkalmazott modern eszközökkel (Pl. interaktív táblákkal) és módszerekkel történő oktatás és az idegen nyelvek iránt. A művészeti képzés az önkifejezési tárházukat gazdagítja. Szabadidejükben szívesen sportolnak, kirándulnak és szerveznek egyéb szórakoztató programokat. Az iskola tekintélye Szegváron egyedüli általános iskola vagyunk, ezért az itt élő gyerekek és szülők igényeit kívánjuk kielégíteni a társadalmi normáknak megfelelően. Az egyedi elvárásoknak csak a törvényi előírások keretein belül, az anyagi lehetőségek figyelembe vételével tudunk eleget tenni. Törekszünk arra, hogy kölcsönösen figyelembe vegyük egymás igényeit, kéréseit. Irányítás Az iskola szakmai irányítását az érvényben lévő törvények és rendeletek keretein belül a Nemzeti Erőforrás Minisztérium végzi.
8
A fenntartási irányítást Szegvár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. Az anyagi lehetőségek Az iskola részben önálló költségvetési intézmény. Gazdálkodásunkat a fenntartó önkormányzat az aktuális normatíva és a tanulói létszám alapján határozza meg. A szűkülő források csak a legszükségesebbeket fedezik. Fejlesztésre, felújításra, csak pályázatokon nyert összegek bevonásával nyílik lehetőségünk.
2. A munkánkat meghatározó belső körülmények Az iskola tanulói közössége A diákjaink nagyobb része a fizikai dolgozók gyermekei közül kerül ki. A tanulók döntő többsége az iskolában kell, hogy megkapja azokat a háttértámogatásokat, melyekre a nyugodt előmenetelhez szüksége van. A tanulók kb. egynegyede jó tanuló. Közülük is többen kimondottan tehetségesek. A velük való foglalkozás rendszeres. Számukra a lehetőségeinkhez mérten indítunk szakköröket, tehetséggondozó foglalkozásokat. Tanulmányi versenyekre nevezzük és készítjük fel őket. Folyamatos a lemaradók felzárkóztatása is, képzett szakemberek foglalkoznak velük. Az intézmény művészeti alaptevékenysége Két művészeti ágban - zene- és táncművészet - folyik az oktató-nevelő munka. Zeneművészeti ágon szintetizátor-keyboard szakon 12 évfolyamban előképző, alapfokú és továbbképző oktatás, a táncművészeti ág néptánc szakán szintén 12 évfolyamban előképző, alapfokú és továbbképző oktatás folyik az intézmény pedagógiai programja szerint. A tanulók, csoportok létszáma a mindenkori jelentkezések és felvételt nyert növendékek létszáma alapján alakul. Évek óta figyeljük bemeneti mérésekkel, hogy a beérkező első osztályos tanulók közül egyre többen olyan zavarokkal küzdenek, melyek kezelése, kiküszöbölése, elengedhetetlen. Reméljük, hogy a z alapfokú művészetoktatás segíteni fogja a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek pozitív élményszerzését és ezáltal a beilleszkedésüket. Az iskola dolgozóiról általában A tantestület szakképzett, innovatív pedagógusokból áll. A szakos ellátottság megfele lő. (Lásd. 1. sz. melléklet) A nevelők többsége az alapképzésen túl rendelkezik kiegészítő, speciális képzettséggel is. Az iskola megnyitása óta az itt tanítók közül többen szereztek második, illetve harmadik diplomát. A nyertes pályázataink jóvoltából több mint 10 fő végzett olyan tanfolyamot, ahol módja nyílt szakképzettségének megújítására, illetve olyan ismeretek megszerzésére, mely a tanulókkal való foglalkozás új lehetőségeit biztosítja. Egyre többen használják a multimédiás tananyagokat, oktató programokat, jellemző az új pedagógiai tartalmak, módszertani gyakorlat alkalmazása: - kooperatív tanulás, - projektoktatás. - moduláris oktatás, - differenciált tanulásszervezés, - multimédiás és informatikai eszközök alkalmazása, - témahetek szervezése - intézményi fokozatok közötti átmenet segítése. - egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, - fejlesztő programok szervezése, stb.
9
Személyi feltételek Az iskolai szakos ellátottság megfelelő, a tantestületben dolgozó pedagógusok folyamatosan képezik magukat. A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében részt vettek azokon a továbbképzéseken, amelyek a korszerű oktatáshoz nélkülözhetetlenek. A nevelőink emberileg is alkalmasak feladataik ellátására. Szeretik a gyermekeket, és felelősséget éreznek tanítványaink iránt. Az óráik szakmai felkészültségről, módszertani jártasságról tanúskodnak. Az eredményességet a tanulók többségének a tudása igazolja. Részletezve lásd: 1. számú melléklet - Pedagógus végzettségek Személyi feltételek a művészeti oktatásban A Fenntartó által biztosított. Tárgyi feltételek Községünkben - a település szerkezetéhez igazodva - három, egymástól 1-1,5 km távolságra lévő iskolaépületben folyik a tanítás. Az alsósok oktatása az Újfalusi és az Új iskola szépen felújított épületeiben történik. A két épület korszerűsítését pályázati pénzből sikerült megvalósítani. A tanító nénik nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy barátságos, otthonos környezetben fogadják a diákjaikat. A technikai fejlesztés azonban itt is valóra vált. A felső tagozatosok a Központi iskolában tanulnak, ahol az energiatakarékosság érdekében épületfelújításra lenne szükség. Az iskola az önkormányzattal együtt keresi az erre kiírt lehetőségeket. Kialakítottunk két internetes hozzáféréssel rendelkező, korszerű számítógépes szaktantermet, interaktív táblákat szereltünk fel, rendelkezünk fejlesztő szobával, könyvtárral. Tárgyi feltételek, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola önálló ingatlannal nem rendelkezik. Szegvár oktatási intézményeivel és a Művelődési Házzal kötött megállapodások értelmében a tantermek, próbatermek és tartozékaik a művészeti iskola rendelkezésére állnak. A hangszerek, népviseletek és a pedagógiai munkát segítő eszközök egy részét bérli az iskola, más részét az intézmény fenntartója biztosítja. Beszerzésükről, pótlásukról folyamatosan kell gondoskodni. A rendelkezésre álló helyiségek, eszközök és felszerelések jegyzéke a művészeti ág speciális igényei alapján Zeneművészet Szegvár, Templom u. 2. - székhely
Eszközök, felszerelések Oktatott
hangszerek: szintetizátor Tanulói használatra: Roland HP 330 digitális zongora 1 db Roland EH 50 Keyboard szintetizátor 1 db Hangszertartozékok: szintetizátor tok 1 db zongoraszék 1 db szintetizátor szék 1 db kottaállvány Egyéb felszerelések: Canon FC 100 fénymásoló 1 db Íróasztal 3 db Szék 1 db
10
Táncművészet Szegvár, Régiposta u. 1. - telephely
Helyiségek
Táncterem faburkolatú padlózattal, tükörrel, színpaddal: 1 Csoportos oktatási terem: 1 Tanári szoba: 1 Oktatott tárgyak: néptánc, népi játék, népi ének, folklorisztika, tánctörténet, táncjelírás
Eszközök, felszerelések Audio-video készülékek:
Philips videomagnó 1 db Music-center ITT 1 db Akai Cd-lejátszó 1 db Panasonic magnó 1 db Erősítő 2 db Videokamera akkuval 1 db Mikrofon BG 31 1 db Televízió 1 db
Népviseletek, formaruhák:
Női puhaszárú csizma 8 db Férfi puhaszárú csizma 8 db Férfi ing 8 db Mellény férfi 8 db Nadrág 8 db Kelet-palóc szoknya 10 db Férfi ing 5 db Fiú puhaszárú csizma 5 pár Szatmári kötény 5 db Piros hímzett papucs 8 pár Sonkaujjú fehér blúz 14 db Kisszekeresi felső szoknya 14 db Alsó szoknya 16 db Fehér szalagos kötő 7 db Női keményszárú csizma 20 pár Zakó 10 db Mezőségi ruha 10 db Parasztkalap 11 db Keményszárú férfi csizma 3 pár Cipő 1 pár Fehér, színes megkötős gyerek kötény 6 db Felsőszoknya színes, gyerekméret 14 db Buggyos ujjú, kelet-palóc blúz 14 db Palóc kötény 14 db Csikós kalap 1 db Székely női mellény 14 db Székely szoknya + kötő 14 db Székely harisnya 15 db
Pedagógiai munkánk Alapvető célunk, hogy az intézményünkbe járó tanulók személyiségének kibontakoztatását, harmonikus fejlődését az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével elősegítsük. A sokoldalú képességfejlesztéssel kialakítsuk a sikeres pályaválasztáshoz, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges testi-, szociális- és értelmi fejlettséget, megtanítsuk őket tanulni, gondolkodni, a szerzett tudást sokoldalúan alkalmazni.
11
1-4. évfolyamon legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy tanulóink készségszinten sajátítsák el az olvasás, az írás és a számolás alapjait. Elsősorban az értő olvasáskészsége a cél. Az alsós nevelők mindig maguk választják meg az olvasás tanításának módszerét és taneszközét. Ez eddig feszültséget akkor sem okozott, ha a tanulónak osztályt, iskolát kellett váltani. Az alsó tagozatos évfolyamokon rendszeres felmérésekkel ellenőrizzük a bemenetet, a kimenetet, ezek ismeretében határozzuk meg a tennivalókat. Felső tagozatunkban is az a gyakorlat, hogy a módszert, a taneszközt a szaktanár maga választja meg. A humán, a reál, és a készség tárgyak oktatásának egészséges egyensúlyát igyekszünk megvalósítani. Csoportbontásban oktatjuk az idegen nyelveket, a mindennapos testnevelés program keretein belül a gyermekeknek lehetőségük van, hogy a testnevelés órán kívül a DSE sportfoglalkozásain és évfolyamonként heti egy alkalommal tömegsport-foglalkozásokon vegyenek részt. A DADA programot a rendőrség alkalmazottja, az iskola rendőre oktatja. A környezetvédelem, a mentálhigiénés problémák kezelése az oktatásban és a szabadidős tevékenységekben is helyet kap. Az informatika oktatását lehetőségeinkhez mérten új számítógépek beszerzésével igyekszünk fejleszteni. A jelenlegi 2 számítógépes terem mellett, célunk hogy minden tanteremben legyen az oktatást segítő számítógép, internet hozzáférés, és további modern audiovizuális eszköz. A jelenleg rendelkezésünkre álló interaktív táblák a projektorok, a laptopok, DVD -k, TV-k, CD lejátszók a modern oktatási lehetőségek kihasználását segítik. Az oktató tevékenység legfontosabb szervezetei a pedagógusok munkaközösségei. Szervezik a módszertani foglalkozásokat, továbbképzéseket, szabadidős programokat. Kialakítják az egységes követelmény és értékelési rendszert. Felméréseket terveznek, végeznek és ezek elemzése alapján, feladatokat határoznak meg. Ösztönzik a szakmai fejlesztéseket. Szervezik az órán kívüli tevékenységeket (tanulmányi versenyek, pályázatok, bemutatók stb.). Véleményezik az iskola munkáját, annak dokumentumait. Szakmai téren jelentős segítséget nyújt iskolavezetésnek, a vezetői tanács, amely a kéthetenként megtartott vezetői ülés alkalmával, tanácsadói testületként működik. Egy pedagógus kistérségi munkaközösség vezetői tisztet is betölt. Nevelési feladataink közül talán legfontosabb a közösség, mint érték kialakítása és elfogadtatása. Ez a mai társadalmi környezetben nagyon nehéz. Ha kisiskolás korban a tanuló nem jut el odáig, hogy tisztelje az iskolatársát, hogy elfogadja annak másságát, hogy becsülje azt a munkát, amit közösségének tagjai végeznek, akkor szinte biztos, hogy önző, magának való felnőtt lesz belőle. Hasonlóképp f ontos a kisgyermekkori agresszivitás okainak feltárása a szülővel közösen és az ennek visszaszorítására teendő intézkedések. Nevelőmunkánkban nagy jelentőségű a szabadidő hasznos eltöltésének szervezése, irányítása. Tanulóink részére sokrétű órán kívüli tevékenységi formát ajánlunk, amit szívesen vesznek igénybe. Természetesen támogatjuk azok törekvését is, akik iskolán kívül keresnek maguknak hasznos elfoglaltságot (könyvtár, zeneiskola, művészeti iskolák, művelődési központ, múzeum, sportegyesületek stb.). Hagyomány az iskolában az alsó tagozatos „Olvasás születésnapja” és felső tagozattal közösen szervezett „Szegvár, a vizek falva” című projekt. Kezdetektől szervezünk tanulóink részére házi tanulmányi versenyeket, rendszeresek a sportversenyek. Minden évben fogadjuk az óvodásokat, közös programokat szervezünk, ezzel is segítve az óvoda és iskola kapcsolatát. Az óvónőket meghívjuk az elsősök nyílt órájára. Többnapos tanulmányi és osztálykirándulás alkalmával (ha a szülők anyagilag vállalni tudják) igyekszünk tanulóinkkal megismertetni Magyarország nevezetes tájegységeit és nemzeti, kulturális értékeinket. Sajnos a családok vagy konkrétan, vagy funkcionálisan egyre kevésbé tudják biztosítani a részvételhez szükséges anyagiakat.
12
A nyári szünidőben az igények és az anyagi lehetőségek függvényében tábort szervezünk helyben és az ország különböző vidékeire diákjaink számára. A táborok szervezéséhez keressük a pályázati lehetőségeket. Az iskola kapcsolatai: - Nemzeti Erőforrás Minisztérium - a kapcsolat informális jellegű. - Az Önkormányzattal, mint fenntartóval, a kapcsolat rendezett. - A középiskolákkal a beiskolázás előtt élénk a kapcsolat minden évben tartunk pályaválasztási szülői értekezletet, amelyre meghívjuk a középiskolák képviselőit. - Folyamatos az együttműködés az óvodával. - A Pedagógiai Szakszolgálat segítségével foglalkozunk a problémával küzdő gyermekekkel. - A helyi közművelődési intézményekkel összehangolva szervezzük a gyermekprogramokat. - Az iskola orvosai és védőnői nagyon fontos munkát végeznek a megelőző és gyógyító tevékenységben. - A szülőkkel a sokoldalú kapcsolattartás több éve kialakult hagyományai élnek /családlátogatás, fogadóóra, szülői értekezletek stb./ - Együttműködünk az egyházakkal, fakultatív hitoktatást végeznek tanulóink számára. Az iskola szolgáltatásai: A Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az alapfeladatokon túl a következő szolgáltatásokat nyújtja: - 4-8. évfolyamon csoportbontásban tanítjuk az angol nyelvet. A jó képességű tanulókat magasabb óraszámban készítjük fel a versenyekre, a középiskolai felvételire - Fejlesztő foglalkozások a rászoruló tanulóknak, fejlesztő pedagógusok segítségével - A gyerekek egyéni problémáinak megoldását gyógypedagógus és pszichológus segíti - Tanórán kívüli tevékenységek széles köre (második idegen nyelv, sportfoglalkozások, versenyek; tanulmányi kirándulások; táborok; színház, és mozi látogatások, múzeumi, zeneiskolai, művészeti iskolák által szervezett foglalkozásokon való részvétel, stb.) Egyéb igénybe vehető iskolai szolgáltatások: - Egyéni beszélgetés tanárral tanulási vagy egyéb kérdésekről - Felkészítés versenyekre - Az iskolai közösségben részvétel - Könyvtárhasználat - Számítógép-használat - Tornaterem-használat Sportudvar-használat Ezek a szolgáltatások ingyenesek. További szolgáltatások programba állítására is van lehetőség az iskolavezetés előzetes jóváhagyása alapján. Szociális szolgáltatások: - Reggeli ügyelet az alsóban 7 órától - Napközis étkezési lehetőség / tízórai, ebéd, uzsonna / - Ebédelési lehetőség / vendégebéd / - Segélyezési lehetőség elősegítése - Egészségügyi szűrővizsgálat, iskolaorvosi szolgáltatás - Szükség szerint délutáni ügyelet biztosítása - Tanítás nélküli munkanapokon ügyeletet szervezünk
13
- Mentálhigiénés ellátási szolgáltatás biztosítása Ezek a szolgáltatások jellegüknél fogva vagy ingyenesek, vagy az érvényben levő díjak alapján önköltségesek.
14
I. fejezet Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Nevelő-oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: - Iskolánk nevelő-oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat. - Alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák (szövegértés - szövegalkotás, matematika-logika, szociális, életviteli, környezeti és életpálya-építési, idegen nyelvi, infokommunikációs technológiák) kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges tanulási képességek kialakításának - A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a kompetencia alapú, tevékenység központú tanítási gyakorlatot kell meghonosítani, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. - Törekedni kell az állandó megújulásra, új módszerek, eljárások bevezetésére (projektek, témahetek, IKT eszközök, integrációs program, stb.) - Segíteni kell tanulóinkat egyéni képességeik kibontakozásában, fel kell készíteni őket az önálló ismeretszerzésre, önművelésre. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. - A diákokkal meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat. - Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. - Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. - Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása - A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a másság elfogadására, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésére kell nevelni. - Meg kell tanítani a gyermekekkel a kudarcot is elviseltetni, feldolgozni és értékelni. - Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. - Az iskolának a társadalomban elfogadott értékeket kell közvetítenie: biztos tudás, pozitív attitűd, becsület, nyitottság, türelmesség, tolerancia, empátia. - Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. - A nevelést és az oktatást hassa át a pozitív ökológiai szemléletmód: élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. - A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására. - Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek.
15
-
Törekedni kell az esélyegyenlőség biztosítására, a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében.
1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi - erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Céljaink: - A törvényes intézményi működés biztosítása - A szakmai színvonal és a motiváció emelése - A gyermekközpontú szemlélet megtartásával a minőségközpontú nevelő - oktató szemlélet kialakítása - Integráció: integrációs program és az SNI-s tanulók integrált oktatása • Esélyegyenlőség megteremtése, hátránykompenzáció, a roma, a hátrányos helyzetű tanulók művészetoktatása • Beilleszkedési és magatartási zavarok kompenzálása • A szociális hátrányok és a veszélyeztetettség enyhítése • Gyermek és ifjúságvédelem biztosítása • Pályaorientáció, továbbtanulásra felkészítés - Tehetséggondozás, felzárkóztatás • az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő oktatás megteremtése • az adott művészeti ágban való jártasság kialakítása és az ehhez szükséges ismeretek elsajátítása és azok önálló alkalmazása, • a személyiségfejlesztés, ezen felül az inspiráció megteremtésével fejlődő öntudat, kritika , önkritika és önbizalom kialakítása, • az igazi művészi értékek felismerése és megismerése, az igényesség kialakítása, • a más művészeti ágak felé való nyitottság ösztönzése, • a kitartó munka eredményességére rámutató oktatás, • a figyelmesség, a tolerancia és a fegyelem jelentőségének hangsúlyozása, • az “én” gondolatok és érzelmek kifejezésének biztatása, • a probléma, konfliktus felismerésének, megoldásának fejlesztése, • felkészítés a szakirányú továbbtanulásra, • a szociális hátrányok kompenzálása, • a fantáziadús, kreatív tanulás - oktatás megteremtése - Egészséges életmódra nevelés - Személyiségfejlesztés - Közösségfejlesztés - Környezetvédelem - Hagyományőrzés - Multikulturális nevelés - Fogyasztói kultúra kialakítása - Szolgáltató jellegű tevékenységünk kialakítása ill. megőrzése, bővítése. Az alapfokú oktatás az első osztállyal kezdődik és a nyolcadik évfolyammal ér véget. Az alapfokú nevelés, oktatás időszaka négy részre tagolódik: - Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam - Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam
16
-
Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam
A nevelés-oktatás első két szakaszában (1-4. évfolyam) az oktatás keretében célunk: - A gyermekek fokozatos átvezetése az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás folyamatába - A diákok tanulás iránti érdeklődésének felkeltése, nyitottság kialakítása - A tanítási tartalmak feldolgozása során elemi ismeretek közvetítése, alapvető képességek, alapkészségek elsajátítása, fejlesztése. (írás, értő olvasás, számolás, beszéd stb.) - Megfelelő lehetőségek biztosítása a gyerekek játék- és mozgás iránti vágyának - A tanulók fogékonnyá tétele a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt - Az idegen nyelvek tanulása iránti igény kialakítása A harmadik és negyedik szakaszban (5-8. évfolyam) az oktatás keretében célunk: - Az alapkészségek differenciált továbbfejlesztése, kimunkálása - A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulók - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelő továbbtanulásra való felkészítése - Sokrétű ismeretátadással a tanulók önálló problémamegoldó képességének, kreativitásának fejlesztése, figyelembe véve, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, és a 12-14 éves tanulók ismeretszerzési folyamatában fokozatosan előtérbe kerül a fogalmi és az elemző gondolkodás - Az informatika alkalmazása, és az idegen nyelvek tanulása iránti igény kialakítása - A diákok segítése, hogy művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes, elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló emberekké váljanak Feladataink a nevelés-oktatás első és második szakaszában: (1-4. évfolyam) Gondoskodni kell: - A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztéséről, megerősítéséről - A tanuláshoz való pozitív viszony megalapozásáról - A helyes tanulási szokások, módszerek kialakításáról - A tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről - A kommunikáció képességének kialakításáról, fejlesztéséről - A logikus, problémamegoldó gondolkodás kialakításáról, fejlesztéséről - A sikeres beilleszkedés elősegítéséről - Az indulási hátrányok csökkentéséről - Tanulási kudarcok megelőzéséről - Önismeret fejlesztéséről - Önellátásra való képesség és igény kialakításáról a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.) - A testi nevelésről, mely a tanórákon, kirándulásokon és túrákon, különféle sportrendezvényeken, sportköri foglalkozásokon valósul meg - Arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, valamint az utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre
17
Feladatok a nevelés-oktatás harmadik és negyedik szakaszában: (5-8. évfolyam) -
Az első szakaszban kialakított készségek, képességek tovább fejlesztése Az általános, elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése Annak kialakítása, hogy saját képességeiknek megfelelő szinten tudják teljesíteni a tanulmányi követelményeket Az önálló és folyamatos tanulási képességek kialakítása, fejlesztése A tanulók azon képességeinek fejlesztése, hogy az idejüket önállóan és hatékonyan tudják beosztani A tanulók együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének, szolidaritásérzésének, empátiájának, toleranciájának fejlesztése A tanulókban a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatok kialakításához szükséges készségek, képességek fejlesztése A demokratikus normarendszer megismertetése A szocializáció folyamatainak elősegítése info-kommunikációs technológia megismertetése stb. Fontos továbbá: A család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, ud variasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés A nevelők és a technikai dolgozók megbecsülésére, tisztelettudó magatartási formák elsajátítása és betartása Az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a tánc-és zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása Magyarország megismerése, szeretete és megóvása A nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése
Képességfejlesztő, értékközvetítő nevelési program a művészeti ágakban Alapfokú Művészeti iskolánk legfontosabb feladata, hogy a gyerekeket az oktatás-nevelés által képessé tegyük értelmesen és felelősen cselekedni. Célunk, hogy a választott szakon belül speciális művészeti ismereteket nyújtsunk és pozitív élmények segítségével járuljunk hozzá a harmonikus, kreatív személyiség kialakításához. Ki kell alakítanunk a kultúra iránti nyitott magatartást és nevelnünk kell a művészetek befogadására, értésére, művelésére. Meg kell ismertetnünk növendékeinkkel az egyes művészeti ágak alapvető ismeretanyagát, technikáit. Fontos tanulóink művészi kifejezőkészségének kialakítása, alkotó fantáziájuk és improvizációs készségük fejlesztése. További feladatunk, hogy az átlagosnál jobb képességű gyerekek szakirányú továbbtanulását előkészítsük ill. amatőr művészeti csoportokba, együttesekbe irányítsuk. Ezen célok eléréséhez és a feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges, hogy tanulóinkkal és szüleikkel jó kapcsolatot, hasznos együttműködést alakítsunk ki. A művészeti nevelés az általános nevelésnek fontos része, azonban figyelembe kell venni, hogy a művészeti iskola növendékeinek legnagyobb része nem lesz hivatásos művész, hanem a jó nevelőmunka alapján a művészeteket szerető, értő egyén. Az iskolai munka során elsősorban meg kell kedveltetni a művészeteket. Művészeti iskolánkban az oktató nevelő munka az alapfokú művészetoktatásról szóló 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet 3§-nak (3) bekezdése szerint kiadott kötelező követelmények és tantervi program alapján folyik, figyelembe véve a helyi (Dél-Alföld, Szegvár és környéke néprajzos, néptáncos hagyományai) sajátosságokat, adottságokat.
18
Zeneművészeti tagozat Célja: - a növendékek életkoruknak és képességeiknek megfelelő zenei anyagot kottahűen, stílusosan, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassák meg - tanulóikat rendszeres, céltudatos munkára szoktassa - tanulóink többségének tudását olyan fokra fejlessze, hogy képesek legyenek amatőr muzsikálásra kamaraegyüttesben, zenekarban. Feladata: - zenei műveltség megalapozása, fejlesztése - a zenei képességek (hallás, ritmusérzék, zenei memória, fogékonyság a dinamika és hangszín különbségeire stb.) fejlesztése - a technikai készség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása - a zene logikájának, a harmóniai szerkezet és forma összefüggéseinek megismerése - a főbb zenei stílusok és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése - az értékes zene megszerettetése, zenei ízlésformálás - a zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése ill. részvétel a zenei életben. Néptánc tagozat Célja: - a gyerekek és fiatalok körében elmélyítse a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést - a táncon keresztül ítéljék meg hagyományainkat, a magyarság és nemzetiségeink táncait, jellegzetességeit, stílusát - a szakköri lehetőségekhez képest minőségileg magasabb szintű tudás birtokába jussanak növendékeink. Feladata: - ismertesse meg: • a hagyományos népi gyermekjátékokat • a nagy dialektusok tánctípusait, táncrendjét • a mozgásanyag variációs lehetőségeit • a táncokhoz, szokásokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet • a társasági élet alkalmait - alakítsa ki a tanulóban: • a rendszeres munka természetes igényét • a megfelelő munkafegyelmet • munkája tudatos kontrollálását • fogékonyságát a múlt és a jelen értékeinek befogadására - fejlessze a növendék: • mozgáskultúráját • fizikai állóképességét • ritmusérzékét, hallását, zenéhez való alkalmazkodását • tér, forma, stílusérzékét • improvizációs készségét • a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, szímház) iránti érzékenységét - ösztönözze a gyereket: • néprajzi ismereteinek gyarapítására
19
• •
-
Tv, rádió táncos műsorainak figyelemmel kísérése az adódó gyűjtési lehetőségekkel Szegvár nagyközség és környéke hagyományainak,tánckultúráj ának megőrzésére irányítsa a tanulót: • a továbbképző folytatására • szakirányú továbbtanulásra • az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra
Tehetséggondozás A tehetséggondozás a művészetoktatás alapfeladata. Ezen belül az alábbi lehetőségeket biztosítjuk: - a tanulók érdeklődési körének, életkori sajátosságainak és jellembeli tulajdonságainak figyelembe vételét, - az önkifejezés lehetőségeinek megteremtését minél változatosabb formában, - a harmonikus, inspiráló, félelemtől mentes légkör megteremtését, - a különböző művészeti ágban és ágak közötti jártasság és tájékozottság kialakítását, - koncert, tánc előadások látogatását, - az iskolán kívüli városi, megyei és országos rendezvényeken, nyári táborokon való részvételt, - versenyekre, pályázatokra, fellépésekre való felkészítést, - az előkészítést és felkészítést szakirányú továbbtanulásra, - szakmailag magas színvonalú személyi és tárgyi feltétel meglétét, - az elkülönítés, gyorsítás és dúsítás lehetőségét a tehetséges gyerekek számára. A művészeti iskola elsődleges célja, az alapelvekből kiindulva nem a művészképzés, hanem a személyiségfejlesztés. Iskolánkban különböző képességű gyermekek járhatnak, így mind a tehetséges, mind a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását egyformán feladatunknak tekintjük. A tehetség nem függ a jellemtől. Lehet fegyelmezett és fegyelmezetlen gyermek egyaránt tehetséges. Fontos viszont a magamutogató, feltűnési vággyal rendelkező, személyiségzavaros tanuló megkülönböztetése az igazi tehetségtől. Nem feledkezhetünk meg a szolid, csendes, kitartó, ugyanakkor tehetséges gyermekek biztatásáról. Az igazi tehetséggé alakuló gyermek alázattal, méltósággal és játékossággal fordul az alkotandó műhöz, a közönséghez és környezetéhez egyaránt. A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. A tehetséges tanulót átlag feletti képességeiről, feladat-elkötelezettségéről, kreativitásáról lehet felismerni. Ezek az életkor előrehaladásával egyre differenciáltabban jelentkeznek. A tehetséggondozás a pedagógusnak az a tevékenysége, amely lehetővé teszi a tehetség felismerését, kibontakoztatását. A tehetséget nem mindig könnyű felismerni, ugyanis ezek a gyerekek nem mindig jó tanulók, nem mindig koraérettek, sőt éppen hogy hanyagok, lassan kibontakozók is lehetnek. Gondozásukhoz elengedhetetlen a jó szaktanár, az igazi nevelő, és a támogató szülő. A tehetséggondozásban az iskolának, a kortársaknak és a családnak egyaránt fontos, egymást segítő, kiegészítő szerepe van. Célunk a tehetséggondozásban Ismerjük fel a tehetséges gyereket és segítsük hozzá átlag feletti képességeinek kibontakoztatásához. Feladataink: A tehetség kibontakoztatása erős alapképzés, személyiségjegyek figyelembe vétele, változatos lehetőségek biztosítása a tehetség megmutatkozására, elismerés, motiválás, személyre szabott fejlesztési terv.
20
A tehetség gondozása - szakórán (csoportbontás, ismeretanyag mennyiségének és minőségének helyes megválasztása, differenciálás) - versenyeken (felkészítés) Úgy gondoljuk, hogy a tehetség korai felismerése és speciális képzése a kibontakozás és az akadálytalan fejlődés legfontosabb feltétele. 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. - Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez és képességeikhez. - El kell terjeszteni a kompetencia alapú oktatás módszereit. - Törekedni kell a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítésére - kooperatív módszerek, IKT eszközök használata, műveltségi területek tantárgyi bontás nélküli oktatása, projektmódszer, témahetek, moduláris oktatás, integrációs program alkalmazása stb. - Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. - Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie. - A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek - az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. - Fontos: • A tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása • Az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai: - Fokozatosan vezetjük át a gyerekeket az óvoda játék központú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. - Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit, szokásait, az önálló tanulás és önművelés képességét, az alapvető képességek készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével. - A tanulási stratégiák megválasztásában kiemelt szempont az életkori sajátosságok figyelembe vétele. - A tanulók kreativitásának fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük meghatározó munkánkban. - Iskolánk felvállalta a tanulási hátránnyal indulók és a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek hátránykompenzálását. A törvény által biztosított óraszámban fejlesztő pedagógusok foglalkoznak a tanulókkal. A tehetséggondozást tanórán, szakkörön és egyéni foglalkozásokon is biztosítjuk. - Az iskolában a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítésében valósul meg.
21
-
-
-
-
-
Tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon olyan tanulásszervezést alkalmazunk, amelyek az alternatív pedagógiák jól bevált gyakorlati tapasztalatait felhasználva, egyúttal a neveléstudomány legújabb eredményeire is építve új utakat keresnek, az általános iskolások kompetencia területeinek - a mainál eredményesebb fejlesztéséhez: • Kompetencia alapú oktatás - új módszertani elemek beépítése a tanulási-tanítási folyamatba kooperatív technikák • Tantárgytömbösítés - a tanórai foglalkozások ciklikus szervezése • Műveltségi terület tantárgyi bontás nélküli oktatása a szakrendszerű oktatás keretében • Moduláris oktatás - a tananyag kisebb, önmagában koherens részeinek - téma, témakör szerinti tanítása • Témahetek - a tananyag adott tárgykörének adott időkeretben (3-5 nap) iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretekben, változatos tevékenységgel való feldolgozása. • Projektek - sajátos tanulási egység, melynek középpontjában egy probléma áll - átlép a hagyományos oktatáson, időkereten • IKT-val segített tanórák - info-kommunikációs technológia alkalmazása a tanítástanulás folyamatában. • Integrációs program módszerrel oktatott órák - esélyt teremtő, képesség kibontakoztató, integrációs felkészítés A mozgáskultúra fejlesztése, a mozgásigény kialakításával, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és relaxáció képességének alapozásával történik. A testi és lelki egészség megóvásának fontosságát segítő iskolai programok: • Mindennapos testnevelés • Gyógytestnevelés és gyógyúszás az arra rászorulóknak • Tömegsport és versenysport biztosítása • Diáksport Egyesület munkáj a • DADA program • Drog-prevenciós programok • Egészség- és környezetvédelmi napok • Stb. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával valósul meg. A tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett programokban spontán élethelyzetekben is érvényesíthetik. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka, mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint, funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és a szummatív méréseket. Alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket, eszközöket.
Pedagógiai eszközeink: - Az alkalmazott eszközök megválasztásánál kitüntetett szempont az életkori sajátosságok figyelembevétele - Minden gyerek számára képességének, érdeklődésének, távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat, eszközöket igyekszünk biztosítani - Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül - Alkalmazzuk a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit - A kompetencia alapú oktatáshoz átvett programcsomagokat - Kooperatív technikákat
22
-
A kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert IKT eszközöket Az SDT (digitális tudásbázis), internet kínálta lehetőségeket Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására
A tanulást elősegítő módszerek Közvetlen (direkt) módszerek: amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolata révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek: amelyekben a nevelői hatás áttételesen, a tanulói közösségeken keresztül érvényesül.
Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
Szokások kialakítását beidegző módszerek
célzó, Követelés A tanulói közösségek tevékenységének Gyakoroltatás megszervezése. Közös célok kitűzése, Segítségadás elfogadtatása Ellenőrzés, önellenőrzés Hagyományok kialakítása. Ösztönzés Követelés Kooperativitás Ellenőrzés Projektoktatás Értékelés, önértékelés Ösztönzés. Biztatás, dicséret, Elismerés Magatartási modellek Elbeszélés, Nevelő részvétele a tanulói közösség bemutatása, közvetítése Tények jelenségek tevékenységében. Követendő egyéni bemutatása és csoportos minták kiemelése a Műalkotások bemutatása közösség életéből Nevelő személyes példamutatása Drámapedagógia Tudatosítás Magyarázat, beszélgetés Felvilágosítás a betartandó magatartási Tanulók önálló, elemző normákról, munkája Viták Egyéni differenciálás Beszélgetések Önértékelés Az eljárásokat, eszközöket, módszereket a szakmai autonómia részeként a nevelők választhatják meg, alkalmazkodva az adott közösség, egyén igényeihez, képességeihez, lehetőségeihez, az iskolai hagyományokhoz. Támogatjuk a kísérletezéshez, új elképzelésekhez való csatlakozásokat, melyek segítik az intézmény és a nevelők innovációs tevékenységét.
23
A kompetencia területek beépítése munkánkba ALAPELVEK
CÉLOK
Tézisek, tényszerű Mozgósító erejű, célok megállapítások
FELADATOK Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk?
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
1.1.11. Alkalmazott módszerek, Azon folyamatok, eszközök. eljárások, melyektől Felsorolás. sikert várunk.
Iskolánk nevelő - oktató Alakítsuk ki az alapvető Fejlesszük az egész életen át 1.1.1.2. Az egyes kompetenciamunkájában a demokratizmus, kulcskompetenciákat a tartó tanuláshoz szükséges A modern személyközpontú, területekre készített a humanizmus, az egyén tanulókban: motívumokat (önfejlesztő interaktív, tapasztalati tanulásra programcsomagok (tanulói, tanulásszervezési tanári tisztelete, a lelkiismereti - anyanyelvi, elképzelések) és tanulási alapozó segédletek, módszerek, demonstrációs eszközök, stb.) szabadság, a személyiség - idegen nyelvi, képességeket (stratégiákat és eljárások, pedagógiai kultúra általánossá fejlődése, az alapvető - matematikai, módszereket)! tétele. közösségek (család, nemzet, - természettudományos, Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu az európai nemzetek - digitális, közössége, az emberiség) - a hatékony önálló tanulás, A kulcskompetenciák NAT tanulás tervezésében, által meghatározott rendszere A együttműködésének - szociális és állampolgári A képességkibontakoztató kibontakoztatása, a népek, - kezdeményezőképesség és járuljon hozzá a szükséges szervezésében és irányításában felkészítés megszervezhető a tevékenység-központú tanítási ismeretek, képességek és nemzetek, nemzetiségi, etnikai vállalkozói komp., integrált felkészítésként is, ha a attitűdök közvetítésével a gyakorlatot honosítjuk meg, közösségfejlesztés csoportok és a nemek - esztétikai-művészeti és a életszerű helyzetek kritikusgondolkodás, a mely egyenlősége, a szolidaritás és tudatosság és kifejezőszemélyiségfejlesztés a teremtésével alkalmat nyújt kreativitás, a tolerancia értékei hatják át a képesség halmozottan hátrányos helyzetű élmények és a konkrét tanítási-tanulási folyamatokat. Minden kompetenciaterület kezdeményezőképesség, és az e körbe nem tartozó a tapasztalatok gyűjtésére tartalmazza a szükséges problémamegoldás, tanulók közös felkészítése a ismeretek, képességek és kockázatértékelés, keretében valósul meg; attitűdök tárházát a NAT döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. szerint
Iskolánk a fiatalokat felkészíti A tanulás tanítását és az önálló A tanulási stratégiák, A mérési, ellenőrzési, A diagnosztikus, formatív és az önálló ismeretszerzésre és ismeretszerzés képességének módszerek és technikák értékelési és szummatív mérések önművelésre, ennek feltétele a kialakítását minden pedagógus megtanítása minden tanulónak. minőségbiztosítási mérőeszközeit iskolai szinten tanulási képességek tekintse kiemelt feladatának! rendszerben készítjük el. folyamatos fejlesztése és A mérés, mint a meghatározott rend szerint szilárd alapkészségek megfelelően képességfejlesztés alapeleme. funkciójuknak kialakítása. Nem az elsajátított elvégezzük a diagnosztikus, a és szummatív ismeretanyag mennyiségének, formatív hanem a kompetenciák méréseket. szintjének szolgálják
meghatározását
Az egyéni adottságokat Minden kolléga helyezzen Differenciált nehézségű Hasznos feladatokkal, Egyéni fejlesztő programokkal figyelembe véve alakítjuk kiemelt hangsúlyt a kreativitás feladatokkal, testreszabott programokkal és valódi (felzárkóztató, fejlesztő, tanítványainkban a fejlesztésére és a (belső) egyéni, páros és csoportos problémák megoldásával versenyre készítő teljesítmény központú tanulási motiváció erősítésére! foglalkoztatással lehetőséget alkalmazkodunk a különböző tehetséggondozó), és a modern beállítódást, az önálló tanulás adunk az egyéni haladási ütem tanulói képességekhez. informatikai eszközök képességét. kialakítására. alkalmazásával (CD, videofilmek, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését.
A kiváló adottságokkal és A képességfejlesztés és A tehetséges gyermekeket A tanórai és tanórán kívüli Intelligencia és kreativitás képességekkel rendelkező tehetséggondozás minden valós szükségleteik szerint tevékenységekben, a fejlesztő egyéni programokkal. tanulóknak is lehetőséget tantárgy keretében legyen segítsük a saját önfejlesztő tanulmányi versenyekre történő teremtünk tehetségük kiemelt szempont mind a stratégiájának kialakításában és felkészítéssel, szerepléssel. kibontakoztatására. tanórai, mind a tanórán kívüli megvalósításában. foglalkozásokon.
24
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
Iskolánkban angol nyelvet Az idegen nyelvek tanulása Lehetőséget biztosítunk a Az idegen nyelv tanulását, az A modern nyelvoktatási oktatunk. Francia és német iránti igény felkeltése. tehetséges tanulók alapfokú és idegen nyelvi kompetencia technikák, módszerek és nyelv oktatására is van junior nyelvvizsgájának kialakítását az adekvát eszköztár alkalmazása lehetőség igény szerint. megszerzéséhez. stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök IKT eszközök, internet kiválasztásával segítjük. lehetőségek kihasználása Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Alkotó pedagógiai klímát Jellemezze munkánkat egyrészt Demokratikus alapokon álló, Növeljük a tanulók aktív Az ismeretek és összefüggések teremtünk az eredményes a következetesség és humánus tanár - diák viszonyt részvételét igénylő tanulói felfedezése, a munka érdekében. igényesség, másrészt a tanulók alakítsunk ki. A tanítási órák ismeretszerzési módok arányát szemléltetés, cselekvés, az jogainak, emberi méltóságának légköre, hangulata oldott, a (megfigyelés, kísérlet, új aktivizáló módszerek tiszteletben tartása, a velük tanulók sikerorientált információs és kommunikációs alkalmazása minden pedagógus szemben megnyilvánuló beállítódással dolgozzanak. technikákat alkalmazó számára kötelező. pedagógiai tapintat, bizalom, anyaggyűjtés, modellezés, megértés, türelem, szerepjáték, drámapedagógia igazságosság, segítőkészség! stb.).
Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.
Akadályozzuk meg azt, hogy A rászoruló gyermekeket Differenciált a szociokulturális hátrányok hatékony felzárkóztató foglalkoztatással, az egyéni tanulási esélyegyenlőtlenséget munkával segítjük. haladási ütemhez igazított eredményezzenek! fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket!
Az általános társadalmi Minden pedagógus tanulja meg Tanórai keretben és azon kívül A fejlesztő programok modernizációt követve és alkalmazza a modern megtanítjuk gyermekeinknek a alkalmazásával lehetővé igyekszünk lépést tartani az infokommunikációs számítástechnika alapjait, az tesszük minden tanulónak az informatikai forradalommal. A technikákat, a interaktív táblával folytatott egyéni tanulási utak kompetencia alapú oktatás számítástechnikai - oktatási metódust. érvényesítését. fokozatos kiépítésével informatikai eszközöket a saját alkalmazzuk az SDT -t. tantárgya oktatása során!
Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.
Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfej lesztő programokkal, a felső tagozaton gyakorlatban felhasználható informatikai képzést nyújtunk.
Minden iskolai Következetesen a „bátorító - Növeljük tanulóink önbizalmát A pedagógus nyitott a diákok A pozitív motivációs tevékenységünket - az oktatás megengedő” nevelői és önértékelését, építsük a problémáira. Hozzá bizalommal eszközökkel, a jutalmazás és és nevelés terén egyaránt - a magatartást alkalmazzunk, pozitív énképét, erősítsük a fordulhatnak. büntetés módszereinek gyermekek okos szeretete amely pozitív szociális tükör a belső kontrollos beállítódását mértéktartó (nem szélsőséges) hatja át. gyermekek számára! Személyes fokozzuk a felelősségvállalást, alkalmazásával élünk. példával adjunk mintát a az önállóságot! gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra!
Az „ember a Nyújtson betekintést az embert Kiemelt feladatunk: a Az egyes tanulókat és Programcsomagok elemei. természetben”műveltségi a természethez fűző szellemi környezetért érzett felelősség, csoportjaikat aktivizáló blokk ismeretanyaga az ember kapcsolatok világába! helyi értékeink megismerése, módszerekkel (kooperatív és természeti környezete Tanuljanak meg a fiatalok más kultúrák megismerése és tanulási technikák) alkotó Gazdálkodók, mezőgazdasági viszonyát megalapozza. globálisan gondolkodni és elfogadása, a humánus, folyamatokat kezdeményez a telepek és vállalkozók lokálisan felelősséggel értékeket védő magatartás. pedagógus. felkeresése. cselekedni!
25
ALAPELVEK
CÉLOK
A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kib ontakoztatás ához.
A tanulási tevékenységek Az elemi szocializáció A kortárs kapcsolatok Személyes közben és a tanulói folyamatainak tudatos megerősítésével, elemi példamutatással neveljük közösségben való élet során irányítása, elősegítése. állampolgári és a mindennapi gyermekeinket a változatos fejlessze a tanulók életvitellel összefüggő kommunikációs technikák önismeretét, együttműködési praktikus ismeretek alkalmazására, toleranciára, a készségét, akaratát, nyújtásával. másság elfogadására, empátiára, segítőkészségét, az emberi jogok tiszteletben szolidaritásérzését, a konfliktusok A diákönkormányzat érdemi tartása, empátiáját! kezelésére. működtetésével.
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. A szociális, életviteli és Tudatosan tervezze és valósítsa A programok tartalmát építsék Összehangoljuk a tantárgyi, a környezeti kompetenciák meg minden pedagógus tanórai be a különböző tantárgyak, műveltségterületi valamint az fejlesztését valamennyi és tanórán kívüli illetve műveltségterületek osztályfőnöki és modulok tantárgy és műveltségterület foglalkozásokon a szociális, tananyagába, a tanári tematikáját. kitüntetett kötelességének életviteli és környezeti tanmenetekbe, a tanórák tekinti kompetenciák fejlesztését! anyagába!
Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk.
Pozitív életfilozófiát A kommunikációs és Tudatosítjuk a gyermekben a A környezettudatos Gazdag tevékenységrepertoár közvetítünk, viselkedéskultúra szűkebb és a tágabb magatartást, a pozitív kialakításával gyakorló terepet megalapozzuk a konstruktív elsajátíttatásával alakítsuk ki környezetből megismerhető életvezetési és kulturált társas biztosítunk az életszerű életvezetés és egészséges tanítványainkban a tárgyi és erkölcsi értékeket, erősítjük a kapcsolati formák elsajátítását tapasztalatok megszerzéséhez. életmód készségét. személyes világukban való pozitív szokásokat és a lehetővé tevő játékoktól a eligazodás képességét! Tudják humánus drámapedagógiai eszközökön át helyesen megítélni az emberi magatartásmintákat. a valós élet problémáinak kapcsolatok jelentőségét és Választási /döntési kezeléséhez mintákat adó minőségét! helyzetekben felelősen szituációk megélésével segítjük cselekedni. a SZÉK kompetenciák fejlődését.
Reális önismeret és Pozitív énkép és reális A pedagógusok sajátítsák el és A tanulómegismerési technikák Vizsgálati módszerek, tesztek életszemlélet-formálással önfejlesztő stratégiák adekvát módon alkalmazzák a és eljárások elsajátítása és rendszerbe állítása, a segítjük a továbbtanulási / kialakítása minden tanulóban. tanulómegismerési eljárásokat szükség szerinti alkalmazása az tapasztalatok fejlesztő hatású pályaválasztási döntéseket, a A tanuló legyen képes és módszereket! iskola belső mérésiellenőrzési- visszacsatolása. tudatos életpálya-építést. énképébe, önreflexióiba Alakítsuk ki tanítványainkban minő ségb izto s ítás i integrálni az elsajátított tudást, az önmegismerés és önkontroll; programjának megfelelően.. Az eljárások alkalmazásához készségeket, a tanulást segítő az önmagukért vállalt szükséges professzionális tudás beállítódásokat (attitűdök), felelősség, az önállóság; az megszerzése. motívumokat önfejlesztés igényét és képességét!
A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben. Társas kapcsolatok fejlesztése.
Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat,
Az egyéni munkakultúra Emberléptékű következetes Önértékelés, önkontroll, kialakítása, a kötelességekhez követelés. önfejlesztő stratégia. Pozitív való pozitív viszonyulás tartalmú szociális kapcsolatok (attitűd) kiépítése. Fejlesztő hatású visszacsatolás, építése. mérésértékelés. Én és a másik.
26
A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.
ALAPELVEK
CÉLOK
A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; az ember és társadalom; - ember a természetben; földünk környezetünk; - a művészetek; - az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport;
Cél: Az emberi élet Kiemelt fejlesztési feladataink: harmóniájának megtalálása, a - énkép, önismeret, boldogságélmény megélése, a - hon-és népismeret, konstruktív életvezetés az - európai azonosságtudat egyén hasznára és a társadalom - egyetemes kultúra, javára. - aktív állampolgárságra, Sokoldalú - demokráciára nevelés, kompetenciákkal bíró ifjúság - gazdasági nevelés, nevelése, akik a felnőtt életben - környezettudatosságra megtalálják helyüket és nevelés, boldogulásukat. - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt Szerepekre
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
A sokoldalú módszertani A hagyományos és digitális kulturáltság és változatos ismerethordozók sokaságából eljárások gazdag tárházából kiválasztva az adott életkorban minden fejlesztő hatású adekvát célszerű módszereket és eljárás alkalmazható. A eszközöket; egyéni és csoportos pedagógus munkája a aktivitásra serkentő professzionális mesterségből munkaformákkal. ezáltal válik alkotó művészetté. TÁMOP 3.1.4 során bevezetett új munkaformák- müveltségi terület összevonás, projektek, témahetek, IKT eszközök, IPR módszerek alkalmazása, stb.
A kompetencia központú A mindennapi pedagógiai Az egyéni fejlesztési szint Egyénre szabott fejlesztési matematikatanítás alapja a munkánk fejlesztő jellegű felmérése, személyre szabott módok kidolgozása, matematikaspecifikus legyen! tanulási módszerek keresése differenciálás. készségek, képességek, motímuvok és attitüdök fejlesztése.
Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára. Egységes, évfolyamszintű, bemeneti mérőlapok kidolgozása 16 évfolyamon. Kimeneti mérés 4. évfolyamon.
A mennyiségi oktatás helyett a Biztosítsuk az alkalmazható Szakmai és módszertani A hatékony tanulási technikák Differenciálás, kooperatív minőségi oktatás előtérbe tudást minden tanuló számára! megújulás a már jól bevált megismertetése a nevelőkkel. technikák, projektek, IKT helyezése. hagyományos módszerek eszközök használata mellett. A releváns tudás kialakítása. Juttassuk el a tanulókat a Szelektálni kell a tantárgyi A kompetencia alapú oktatás A gyakorlati életből vett realisztikus, azaz a mindennapi tartalmak között azon bevezetése felmenő problémák, feladatok életben előforduló témakörök hangsúlyosabb rendszerben. megoldása. szituációkban való alkalmazás megjelenítésével, amelyek képességéhez! jobban elősegítik a megszerzett Projektnapok szervezése tudás alkalmazását és lehetőség szerint. továbbfejlesztését, a készség és képességfej lesztést.
A hatékony tanulás érdekében A tanulási környezet indítson Egyensúlyt kell találni az Önszabályozási stratégiák, Szituációs játékok megfelelő tanulási környezet aktív, konstruktív elsajátítási egyéni tanulás, a felfedeztetés, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása. folyamatokat a tanulókban! a problémamegoldás, a kialakítása, amelyek során Gyakorlati életből szervezett oktatás és irányítás szerzett kompetenciákat a problémák megoldása. között. későbbiekben alkalmazniuk kell. Viták indítványozása Kiemelten fontos a produktív A beszédfejlesztés fő céljai: nyelvi tevékenységek - interakció fejlesztése, ezeken belül a - összefüggő beszéd szóbeliség prioritást élvez.
vett
A tanuló az alapvető Betanult szerepeket el tud Párban és csoportban dolgozzák szükségleteinek kielégítése játszani. fel az adott témákat, céljából egyszerű közléseket szituációkat. tud tenni, felszólítani, kérni, Csoportos páros felkészülés utasításokat adni. után interakcióban vesz részt Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket Felkészülés után ismerős, tud tenni. személyes témában informál.
Az írásbeli szövegalkotás Növekedjen a tanuló kreatív Tudjon írni: fejlesztése is alapvetően íráskészsége, ezzel képes lesz - üzeneteket fontos a mai modern meglévő ismereteit ötletesen, - feljegyzéseket világunkban újszerűen, szokatlan funkcióban - életrajzot használni. - magánlevelet - egyszerű történéseket
27
Ajánlott nyelvi tevékenységek: Minták, vázlatok, produktumok - vázlatkészítés elemzése, alkotása. - életrajz írása Gyakorlás - élménybeszámoló - üzenet - feljegyzés írása - történet tömörítése
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
A szövegértés a beszédértés és A cél, hogy a tanuló fő A legfontosabb feladat, hogy a Mindenféle szövegtípus Autentikus olvasott és hallható az olvasás kompetenciáját vonalaiban képes legyen hétköznapi témákról szóló hallgatása és olvasása a anyagok. foglalja magában. megérteni a köznyelvi beszédet, szövegeket megértse a tanuló. megfelelő nyelvi szinthez a legfontosabb információkat ki Hosszabb szövegeket hallva, igazodva: tudja szűrni, tudjon követni olvasva a kívánt információt - hírműsor részletesebb instrukciókat. megtalálja, megértse. - filmrészlet Továbbá, hogy megértse a - interjú közlésekben kifejezett - történetek, mesék, érzelmeket. - versek. A fejlesztő értékelés A megszerzett nyelvtudás Az értékelésnek fontos része Érdemjegy, pontszám és A tanulók szöveges kompetenciákra irányuljon és fenntartása egy életen át tartó legyen százalékok nélkül, szóban és munkájának gyűjteménye. kommunikatív folyamat. A bizalommal teli - az önértékelés írásban is visszajelzést kap a nyelvhasználat során légkör növeli a tanuló - a társak értékelése. Legyen tanuló, ami kiemeli erősségeit történjen. önbizalmát, önbecsülését, szubjektív, kvalitatív és és annyi problémával Fontos összehasonlítási önismeretét. Cél, hogy az szöveges. Figyelembe kell szembesíti, amennyit a szempont a tanuló korábbi értékelés, fejlesztő jellegű venni az eltérő kiindulási közeljövőben reálisan képes teljesítménye. Lényeges az legyen. szinteket. megoldani. önértékelés, mely a tudás fontos mércéje.
Sikerkritérium: - Ha könnyebben, hatékonyabban testre szabottabban tudnak a diákok minden területen ismereteket elsajátítani - Ha a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségleteiben megmutatkozó különbségeik csökkennek - Ha megelőzzük a lemorzsolódást
28
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. 2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok Célunk: A test és a lélek harmonikus fejlesztése. Olyan kompetenciákkal igyekszünk tanulóinkat felruházni, melyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni. Feladatok: - Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia: • változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie, amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. - Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az akaratukat. - Figyelmet kell fordítani: • a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására, • az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában), • az egészséges, edzett személyiség kialakítására, • az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. - Hozzá kell járulni az életmódjuk, motiváltságuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez: • a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására, • a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére, • az alapvető állampolgári jogok megismertetésére. - A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének kell lennie. - A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia. - Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.
29
2.2. Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Feladatok: - Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. - Egyéni fejlesztési terveket kell összeállítani a rászoruló tanulók számára. - Fejlesztő foglalkozást, szakkorrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. - A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. - Keresni kell további lehetőségeket segítésükre, pl.: Útravaló ösztöndíj, esélyegyenlőségi támogatások, pályázatok, stb.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből a következőképpen építettük fel: ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésr e törekszünk. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése.
Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulaj donságainak harmonikus fejlődését!
Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuálisesztétikai önmegvalósítás területén.
Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését.
ESZKÖZÖK
Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük saját Tapasztalatainkat megosztjuk tanítványainkat a kollégákkal és a szülőkkel. személyiségük megismerésében.
Igyekszünk megismerni A fiataloknak legyen Segítsük felfedezni és Reális önértékelésre késztetjük Mind az alacsony, mind a túl minden tanítványunk áttekintése saját személyiségük fejleszteni minden gyermekben a tanulókat. Valós magas önértékelés esetén a személyiségszerkezeté t, s összetevőiről, képességeik és / fiatalban a személyiségének életszituációk teremtésével realitásokkal való elősegítjük a reális tehetségei határairól és saját értékeit; keressük minden segítjük az önálló, aktív, szembesítésre, a reális önkritika önismeretük alakítását, lehetőségeiről, legyen gyerekben az egyedit, a felelősségteljes személyiség / kritika kialakítására formáljuk az önmagukhoz betekintése a viselkedése megismételhetetlent, kialakulását. törekszünk. és társaikhoz fűződő hátterébe, motívumrendszerébe, támogassuk őket önmaguk viszonyát helyesen ítélje meg az emberi kiteljesítésében! kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!
A pedagógus személyisége Lehetőleg alakítsunk ki minden alapvető motivációs tanulóban sikerorientált tényező, közvetett módon beállítódást, ennek érdekében meghatározója a tanulói alkalmazzon minden pedagógus teljesítménynek, a hatékony tanítási stratégiákat, tantárgy iránti nevelési stílusa legyen érdeklődésnek, a integratív, együttműködő! személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).
Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.
A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel.
A szociális befolyásolás folyamatai közül a helyes viselkedési normák közvetítését helyezzük előtérbe, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.
A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak
Az egyes életkori fejlődési Az érzékelés, észlelés, Valamennyi pszichikus funkció A kreatív személyiségszakaszok: latencia kor (6-8. figyelem, emlékezet, képzelet működését fejlesszük, de a beállítódást erősítjük, az év); prepubertás kor (9-11. év); és gondolkodás pszichikus serdülő korban már a produktív ismeretszerzés induktív és pubertás kor (12-16. év) funkcióit tudatosan fejlesszük a (konvergens és divergens) deduktív útját egyaránt jellemzőit vegyük nevelési - oktatási gondolkodásra helyezzük alkalmazzuk.
30
folyamatokban figyelembe a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk (terhelhetőség, motiváció, meg a kreatív viselkedési sajátosságok, társas személyiségjegyek kapcsolatok stb.)! kialakulását. A kompetencia-alapú Az iskola pedagógiai Az értelem kiműveléséhez Kognitív képességek A kompetencia területekre oktatás gyakorlata adjon teret: a színes kapcsolódó tanulási motívumok fejlesztése: kognitív rutinok készített tanulói eszközök részprogramjait is magába sokoldalú iskolai életnek, az és tanulási módok, a (műveletek), kognitív (tankönyvek, munkafüzetek, foglaló pedagógiai egyéni és csoportos tanulásnak, megismerési vágy fejlesztése, a kommunikáció, feladatsorok, fejlesztő programunk össze- játéknak, munkának; fejlessze a játékszeretet és az alkotásvágy problémamegoldás, a tanulási programok, állításánál elsődleges tanulók önismeretét, fejlesztése, a tanulási életforma kialakítása a demonstrációs anyagok és szempont a nevelés - együttműködési készségét, teljesítmény optimalizálását pedagógusok és szülők mérőeszközök stb.) célszerű oktatás eddze akaratát! segítő személyiségjegyek együttműködése révén. Az alkalmazása. személyiségfejlesztő erősítése minden pedagógus egyéni (önálló) tanulási hatásának napi feladata. stratégiák és módszerek érvényesítése, az kialakítása a tanulás esélyegyenlőség módszertan beépítése a megteremtése. tanrendbe. Megalapozzuk a szociális A tanulók ismerjék meg és Olyan iskolai életrend (társas) kompetencia, a sajátítsák el a szociális kialakítása, működtetése, pozitív szociális szokások, viselkedés alapvető szabályait, amelyben a tanulók kialakulását. Tudatosan alakítsuk ki bennük az egyéni biztonságban érzik magukat, fejlesztjük tanítványaink szociális értékrendet, a döntési mivel a magatartási szabályok társas hatékonyságát. szabadság és felelősség átláthatóak, kiszámíthatóak, A pedagógusok - a segítő összhangját. mindenkitől egyértelműen és életmódra nevelés - sikere következetesen elvártak. érdekében Formáljuk tanítványainkat rendszeresen pozitív belső kontrollos, asszertív Tudják higgadtan kezelni a mintákat nyújtanak a segítő személyiségekké! konfliktusos szituációkat is. együttműködés változatos formáival. Legyenek tisztában a mindenkori szociális státuszukkal.
Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia - antipátia kapcsolatok).
Elményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.
A személyes kompetencia Személyes képességek A tanuló tudatosan alakítsa a Az önellátó és identitásvédő Beszélgetés, vita, fejlesztésével az fejlesztése: önkiszolgálás, saját pozitív életfilozófiáját, képesség, véleménycsere, élethelyzetek, egészséges és kulturált önellátás, önkifejezés, egészséges életmódját, tevékenységformáinak szituációk eljátszása, azok életmódra nevelést önvédelmi (egészségvédő, szokásrendszerét! gyakoroltatása az életkori elemzése, kiselőadások, szolgáljuk. A identitásvédő), önreflexív A tanuló személyiségébe sajátosságoknak megfelelően. prezentációk, jelenetek harmonikusan fejlett képességek (önértékelő, építsük be a jóléti modell bemutatása, dramatizálás, személyiség szükségleteit önmegismerő, önfejlesztő központi kategóriáit: színjátszás, tánc, riportok A személyiség egészséges meghatározó életfilozófia képesség). - egészség, készítése elemzése, önérvényesítéséhez, részévé válik. Kiépítjük és A tanuló legyen tisztában a - önmegvalósítás -alkotás, kiállítások, vetélkedők, ugyanakkor a függőségi az egyéni életélési kultúra személyiséget veszélyeztető - minőség mindenben, irodalmi zenei relációk részévé tesszük a pozitív negatív hatásokkal (negatív - egyéni életélés kultúrája. alkotások, megtapasztalására is alkalmas képzőművészeti tartalmú viszonyulásokat hatású társas viszonyok, káros tablók, sajtófigyelés, szituációk teremtése. (attitűd), szükségleteket szenvedélyek (drog, alkohol, videofilmek, bábozás, tematikus (igényszint), motívumokat dohányzás), egészségtelen gyűjtő munka, fénykép-és (cselekvésre késztető belső táplálkozás, mozgásszegény videofelvételek, riportok stb. hajtóerő), szokásokat életmód stb.)! (sztereotíp módon működő cselekvések).
Frusztrációs nevelési A nevelő személyiségének A verbális és nonverbális A kortársi interakciókat A konfliktuskezelést szituációkban adekvát fontos eleme a hitelesség kommunikációs képességek indirekt módon irányítjuk, s a drámapedagógiai eszközökkel konfliktus-megoldási (kongruencia), az elfogadás és változatos formáinak pozitív tartalmú csoportnyomás valósítjuk meg. stratégiákat az empátia (beleélő készség), megtanítása. eszközét a kívánt nevelési alkalmazunk: önmaga állandó fejlesztésére, A problémamegoldás lépéseit hatások elérésének szolgálatába problémamegoldó interperszonális készségeinek tudatosan betartjuk (a probléma állítjuk. A szempontváltás (győztes-győztes), javítására kell törekednie! meghatározása, a konfliktusban képességét gyakorlással alkalmazkodó, érintett személyek azonosítása, sajátíttatjuk el. elkerülő, lehetséges megoldási módok Követendő mintákat nyújtunk a kompromisszumkeres ő, keresése, a választott megoldás kommunikációban és a versengő (győztesvesztes). kivitelezése). konfliktusok kezelésében!
31
A pedagógus tekintélyét a Korlátozottan tekintélyelvű és A szociális befolyásolás Változatos, a szituációkhoz A nevelési módszerek közül, szakmai felkészültségére, magas szintű demokratizmusra fokozatait a helyzetnek adekvát módon megválasztott mikor melyik megoldást személyiségére épülő nevelési stílusra megfelelően alkalmazni: nevelési eljárásokat és alkalmazza a pedagógus, az alapozzuk. törekszünk, a pedagógusok behódolás (alapja a hatalom), módszereket alkalmazunk. kizárólag a nevelő döntésének a A pedagógus bánásmódja, kontrollmódszerei azonosulás (alapja a vonzerő) függvénye. személyisége alkotó a nevelés folyamán, és interiorizáció (alapja a művészetté nemesíti a alkalmazkodjanak a gyerek hitelesség). Az építő és estleges romboló professzionális szakmai életkorához, alkatához, következményeit egyaránt munkáját. reakciómódjaihoz! vállalnia kell.
A szociális kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.
A nevelési területek kölcsönös Az életkornak és fejlettségi A közösségi nevelés hatékonyságának szintnek megfelelő prioritások módszereinek, a megteremtése a személyiség megtalálása, a nevelőhatások szociálpszichológiai harmonikus fejlődése összehangolása. csoportnyomás érdekében. eszköztárának alkalmazása.
Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése.
Tanulóink A következetes követelés és Az önellátó képesség, Egészséges és kulturált étkezés, A formális és informális személyiségébe építjük a igényesség, másrészt a tanulók viselkedés öltözködés, testápolás, szerepek értelmezése, elemzése, szociális (társas) jogainak, emberi méltóságának tevékenységformáinak rendszeretet, a lakás és az (szimulatívjátékos) kapcsolatok, a konstruktív tiszteletben tartása, a velük megismerése, osztályterem berendezéseinek gyakoroltatása, a életvezetés, és az emberi- szemben megnyilvánuló gyakoroltatása, rendben tartási igénye, az szerepkonfliktusok „megélése”, természeti- társadalmi pedagógiai tapintat, bizalom, tudatosítása változatos önkiszolgáló munkák, a feloldásuk lehetőségeinek környezet alakításának megértés, türelem és formákban az életkori közlekedés, és a vásárlás feltárása. képességét. igazságosság. sajátosságoknak szokásai, mintái, készségei. megfelelően. A különböző érdeklődésű, Az empátiaképesség értelmi, érzelmi, testi kialakításával növelni a másság fejlettségű és motivációjú elfogadásának, a toleranciának gyermekeket felkészítjük a a fokát. továbbtanulásra.
A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.
A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.
A különböző kompetenciaterületek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.
A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása. Az iskola profiljának megfelelő kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.
Az értelmi és érzelmi Az önfejlesztő képesség Minden korosztály jusson intelligencia fejlesztése mellett alapozásával, a saját hozzá az életkornak megfelelő a pozitív tartalmú jellem és adottságok, képességek és művészeti: zenei, vizuális akarati tulajdonságok tehetségük felmérésével esztétikai befogadás és személyiségbe ágyazása. Az segítsük tanulóinkat megtalálni megismerés lehetőségéhez, és önkifejezés gazdag és igényes erősségeiket! Indirekt módon kapjon inspirációkat a művészi tárházának bemutatása, segítsük a saját önfejlesztő önkifejezésre. befogadó- és alkotó képesség, stratégiáik kialakítását! Az iskola esztétikus külső és improvizációs képesség, belső környezete fejleszti verbális és nem verbális, ízlésüket, igényességüket. valamint vizuális kifejező képesség.
Az iskolánkban folyó A pedagógus bánásmódja és Formáljunk sokoldalú társas pedagógiai nevelési stílusa legyen kapcsolatokra képes, tevékenység alapja a szociálintegratív! környezettudatos, egészséges tanuló, nevelő, szülő életmódot közvetítő, kialakító együttműködése. személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával.
A kommunikációs kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.
Az ember és társadalomismeret, életvitel összehangoltan az osztályfőnöki témákkal.
A nevelési területek kölcsönös Az életkornak és fejlettségi A közösségi nevelés hatékonyságának szintnek megfelelő prioritások módszereinek, a megteremtése a személyiség megtalálása, a nevelő hatások szociálpszichológiai harmonikus fejlődése összehangolása. csoportnyomás érdekében. eszköztárának alkalmazása.
A különböző érdeklődésű, Az empátiaképesség A harmonikus együttélés A formális és értelmi, kialakításával növelni a szabályainak és napi emberi-közösségi
32
A testi - lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képesség-fejlesztő és önismereti, továbbá művészeti, mozdulatművészeti, táncművészeti, népi gyermekjáték és néptánc, egyéb zenei foglalkozások szervezése.
Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika, rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk. Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése.
informális A különböző területek
kompetencia-
érzelmi, fejlettségű motivációjú gyermekeket felkészítjük továbbtanulásra.
testi másság elfogadásának, a és toleranciának a fokát. a A társadalmi normák és formák
gyakorlatának befogadása, követése.
együttélési
kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.
programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.
kölcsönös alakítása.
Sikerkritérium: Ha tanulóink a 8. évfolyam végére képesek lesznek - elsajátítani az alapvető tanulási módszereket, technikákat, - a középiskolai felvételi követelményeknek megfelelni, - a tanulók kulturális és szociális kompetenciáiban megmutatkozó különbségeknek leküzdésére, - ismerni és belső igényből fakadóan követni az alapvető erkölcsi, etikai normákat, - környezettudatos magatartásra, az egészséges életmód alapnormáinak ismeretére és betartására.
33
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A kortárs csoport: - lehetőséget ad az én-érvényesítésre, - biztosítja a valakihez tartozás érzését, - emocionális biztonságot nyújt. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítás. Célunk: - A közösségi élet olyan szervezeti formáinak kialakítása, amelyek az egyén fejlődését is segítik. - Olyan változatos, sokszínű tevékenységi formák biztosítása, melyekben alakulhatnak, fejlődhetnek a személyiség értékes tulajdonságai (aktivitás, önállóság, kitartás, szervezőkészség, kreativitás, érdeklődés, együttműködési készség, mások véleményének elfogadása, stb.) - Olyan osztályközösségek szervezése, ahová minden tanuló (függetlenül az eltérő egyéni szociális, értelmi, érzelmi és akarati jellemzőktől) zökkenőmentesen tud beilleszkedni. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hogy megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal példaként járjanak a diákok előtt. Ezért az iskolában a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a szülői munkaközösséggel és diákönkormányzattal egyeztetve határoztuk meg.
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.
A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttmüködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!
Az elemi és politikai A kortárs kapcsolatok Személyes szocializáció megerősítésével, elemi példamutatással neveljük folyamatainak tudatos állampolgári és a mindennapi gyermekeinket toleranciára, a irányítása, elősegítése. életvitellel összefüggő másság elfogadására, empátiára, praktikus ismeretek az emberi jogok tiszteletben nyújtásával. tartására.
ELJÁRÁSOK
A diákönkormányzat müködtetésével.
ESZKÖZÖK
érdemi
Megalapozzuk a konstruktív A kommunikációs és Tudatosítjuk a gyermekben a Az osztályfőnöki helyi tanterv Gazdag életvezetés és egészséges viselkedéskultúra szükebb és a tágabb megvalósításával, az ember- és tevékenységrepertoár életmód készségét. elsajátíttatásával alakítsuk ki a környezetből megismerhető társadalomismeret, életvitel és kialakításával gyakorló terepet tárgyi és személyes erkölcsi értékeket, erősítjük a gyakorlati ismeretek biztosítunk az életszerü világunkban való eligazodás pozitív szokásokat és a oktatásával. tapasztalatok megszerzéséhez. képességét! humánus magatartásmintákat. Reális önismeret és A középiskolai beiskolázásban életszemlélet az érettségit adó iskolatípus kialakításával segítjük a arányát növeljük. megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását.
A közösségi nevelés területei: - a család, - az iskola, - az iskolán kívüli közösségek. 34
3.1. A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Így nagyon fontos szerepe van az iskola, az osztályközösség és a család kapcsolatának is. 3.2. Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra.
Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: -
tanórák, tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (mint: napközi, kirándulások, stb.) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (mint: diák -önkormányzati munka), szabadidős tevékenységek.
3.3. Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata: - valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, - az egyéni értékek felismerése, - egymás tiszteletben tartása, - egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, - a másság elfogadása, a tolerancia, - társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, - mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.
35
3.4. A tanítási órán kívüli tevékenységek A tanítási órán kívüli tevékenység közé tartozik minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálhatók. Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek: - szakkörök, versenyek, - napközis foglalkozások, - táborok, kirándulások, - takarítási akciók (iskola, környék stb.), - gyűjtési akciók (papír, fém, elem stb.). Feladatai: - nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, - átgondolt játéktervek és a tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatokhoz elengedhetetlenek, - a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti, sport, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, - a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzést. 3.4.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehan golásával szerveződnek. Ide tartozik: a szakkörök, az előkészítők és a sportfoglalkozások. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóba rögzíti. A szakköri foglalkozások időtartama legfeljebb heti 45 perc lehet, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre az osztályfőnöknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel, és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhet. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá.
36
3.4.2. Alkalmanként szervezett foglalkozások Az iskola által egy-egy alkalomra tanórán kívüli, szervezett foglalkozások a következők lehetnek: - osztálykirándulások, - a tanulmányi kirándulások, - a táborok, - a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai, - kulturális intézmények és ipari és mezőgazdasági létesítmények látogatásai. Ezek a programok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. A kirándulások, táborozások és az utazások esetén csoportonként minimum 1 tanárnak és felnőttnek kell kísérnie a csoportot. A jelen pedagógiai programban nem szereplő, a tanítási idő alatt több napig tartó tanórán kívüli foglalkozást - írásos kérvény alapján - az igazgató engedélyezheti az osztályban tanító tanárok vagy a nevelőtestület véleményének kikérése után. A tanulók bármely, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervező tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a szülőktől és az osztályfőnöktől. A tanulók távollétéről, ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik, az igazgató dönt. 3.4.3. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái a) Hagyományőrző tevékenységek -
-
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6-án, október 23-án, karácsonykor, farsangkor, március 15-én, gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. Időszakonként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai „évkönyv” kerül kiadásra. A DÖK által szervezett rendezvények. Olvasás születésnapja az elsős évfolyamnak. b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások
-
-
Fontos, hogy: • az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató óra szervezésre kerüljön, • az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítsék. A további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanévben az iskola nevelőtestületének véleményezési joga van, és az igazgatónak kell döntenie.
37
c) Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások A közoktatási törvény előírásainak megfelelően - ha a szülők igénylik -, az iskolákban tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon vagy tanulószoba működik. -
Napközis foglalkozás Az intézmény 1-8. osztályig biztosítja a tanulók teljes ellátását (tízórai, ebéd, uzsonna) és felügyeletét alsó tagozaton 16 óráig, felső tagozatosoknak 15,40 -ig. A napközi által nyújtott programokban az étkezés igénybe vétele nélkül is részt lehet venni. A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délelőtt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszínű szabadidős tevékenység magában foglalhatja a játszóházat, sportversenyeket, mozi- és színházlátogatást, múzeumi foglalkozásokon való részvételt, stb. A napközi és a tanulószoba fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak.
-
Tanulószobai foglalkozás A tanulószobai foglalkozás keretében a pedagógus a felső tagozatos gyerekek számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését.
d) Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. e) Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. f) Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.
38
3.5 A diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója áltat megbízott nevelő segíti. 3.5.1. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melyek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztviselőit, hozza létre szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, a diákönkormányzat véleményt nyilváníthat minden olyan kérdésben, mely az intézmény életével vagy a tanulókkal kapcsolatos. 3.5.2. Feladataik - Olyan közös érdeken alapuló közös, konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak - A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése - A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése - Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értéke esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség is - A közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése - A közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése - Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait
3.6. Szabadidős foglalkozások A szabadidős foglalkozások során a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülő anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, mozi, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős tevékenységeken való részvétel lehet önkéntes vagy kötelező. A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. Ezeket a tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni.
39
3.6.1. Feladatok: - Jó kapcsolatok kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel és e tevékenységet segítő külső szakemberekkel - Olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket - A csoporton belüli kapcsolatok erősítése - A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése az önfegyelem fejlesztése, a társak és foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés elfogadása - A tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés - Az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor, a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön - Olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést 3.6.2. A szabadidő eltöltésének további színterei: a) Iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. b) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. c) Hit- és vallásoktatás Iskolánkban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Sikerkritérium: Ha minden tanuló - jól érzi magát az iskolai és osztályközösségben, - ha az őt érintő kérdésekben véleményét kinyilváníthatja, ha bátran kezdeményez, - a különböző rendezvényeken aktívan részt vesz, - példamutató magatartásával, megfelelő beszédkultúrával formálja közösségét, - ötleteivel hozzájárul az iskolai rendezvények sikeres lebonyolításához, - ápolja hagyományainkat.
40
4. A beilleszkedési, tevékenység: -
magatartási
nehézségekkel
összefüggő
pedagógiai
szűrés, diagnosztizálás, együttműködés a segítő szakemberekkel, együttműködés a kortárs csoportokkal, speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és alkoholprevenciós foglalkozások.
A 1993. évi LXXIX. Közoktatás Törvény 30. §-a és a 14/1994. MKM rendelet 22. §-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartás rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, nem megfelelő alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezések. E fogalommal jelölik mindazon gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben. Nagyon fontos a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre. A nehezen kezelhető, szociálisan hátrányos helyzetű gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei: - a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, - passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, - nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, - testi és pszichés tünetei vannak, - személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok - pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.). Cél: Lehetőség szerint alkalmassá tenni, az ezekkel a problémákkal küzdő tanulókat, az „együttélésre”, együttműködésre. Feladat: - A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felismerése - Olyan környezet kialakítása, amely alkalmas az el- és befogadásra - A beilleszkedést segítő megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógusok továbbképzések keretében
felkészítése,
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek:
41
-
-
-
-
Szoros kapcsolatot kell tartani a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal. Fontos: • a helyzetfelismerés és helyzetértékelés, • a magatartási zavar feltárása, • a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel, • az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása, • IPR-s program működtetése • a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti csoportbontás. Együtt kell működni: • a szülőknek • a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek, • az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek. Törekedni kell arra, hogy: • a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során, • olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége, • felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek, • minél könnyebb legyen az alsó és a felső tagozat között az átmenet. Különös figyelmet kell fordítani: • a gyermek egészségügyi körülményeire, • tanulási teljesítményére, • családi, iskolai sérelmekre, bántalmazásokra, • hiányzások, mulasztások mennyiségére, okaira, • a számukra biztosított foglalkozásokon megjelenik-e.
Sikerkritérium: - Minden beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendszeresen jár iskolába. - A tanulók megtalálják a helyüket szűkebb és tágabb környezetükben. - A tanulók szülei elfogadják azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek gyermekeik tanulását sikeresebbé tehetik. - Tanulmányi eredményeiken észrevehető a javulás.
42
5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetség Valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal, és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. Cél: Felismerni minden tanulónkban - beleértve az eltérő képességű és szociális helyzetű HH és HHH tanulókat is - azt a területet, amelyben az átlagos követelményszintet meghaladó teljesítmény elérésére képes. A tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: - a korai felismerés - a tehetségek számbavétele, - a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, - a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás, - az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése. Feladat: - A tanulók tehetségének felismerése terén: • az első osztályosok bemeneti mérése, • tudatos, tervezett tanulói munka figyelemmel kísérése, elemzése, • tantárgyi házi versenyek szervezése. - A tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, vagy a tanuló érdeklődésének megfelelő egyéni foglalkozásokon - megfelelő pedagógiai irányítással újabb ismeretekhez juttassuk, személyiségüket, képességeiket folyamatosan fejlesszük. A tehetséggondozás szervezett formái: - Tanóra keretén belül - Tanórán kívül 5.1. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők lehetnek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, - csoportbontás alkalmazása (pl. idegen nyelv tanítása során), - projektoktatás elterjesztése, - témahetek szervezése, - kooperatív technikák alkalmazása a tanórákon, - IPR program alkalmazása, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek (IKT) egyéni vagy csoportos használata,
43
-
a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, a viselkedéskultúra fejlesztése.
5.2. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei a következők lehetnek: - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), - a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, - tehetséggondozó foglalkozások, - Útravaló ösztöndíjak megpályázása, - DSE szervezésében sportversenyek, - szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás), - az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok), - osztálykirándulások. Sikerkritérium: - Az induló szakköri, tehetséggondozó foglalkozásokon nincs indokolatlan lemorzsolódás. - A versenyeken, pályázatokon sikeresen szerepelnek tanulóink. - Egyre több területen bizonyítják tehetségüket.
44
6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka jelenti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok folyamatos figyelemmel kisérését, gondozásukat, valamint azoknak az eseti problémáknak a kezelését, ami miatt a tanuló kapcsolataiban és teljesítésében jelentős negatív változás következik be. Cél: Korunk veszélyforrásival szemben tanulóink személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, mely képessé teszi őket a helyes ítélethozatalra, a negatív jelenségek elutasítására. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: - prevenció, - együttműködés külső szervezetekkel, - az esetleges juttatások elosztása, alapelveinek és eljárási rendjének meghatározása. A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási Törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. §-a rendezi. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: - a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, - a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, - a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.), - segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően, - a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: - a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, - az okok feltárására, - az okok megszüntetésére.
45
Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: - az indulási hátrányok csökkentése, - a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, - a felzárkóztató foglalkozások, - IPR program megvalósítása, - az iskolai étkezés lehetősége, - a tanulószobai és napközis foglalkozás, - az egészségügyi szűrővizsgálat, - az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, - a családi életre való nevelés, - a személyes és egyéni tanácsadás, - a szülőkkel való együttműködés, - a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, - a szenvedélybetegségek megelőzése, - DADA program, - Pályaválasztás segítése, - „Útravaló Ösztöndíj-program”. Sikerkritérium: - A Gyermekjóléti Szolgálat gondozásában részesülő tanulók rendszeresen járnak iskolába, csökken az igazolatlan hiányzások száma. - Nő az évfolyamismétlés nélkül továbbhaladók száma, csökken a 8. évfolyamot el nem végző tanulók száma. - A tanulók egyre nagyobb létszámban igénybe veszik a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat. - A tanulók elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyektől.
46
7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: - hiperaktivitás, - szorongásos magatartás, - térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése), - mozgáskoordináció zavarai, - a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), - antiszociális cselekedetek, - alacsony önértékelés, - emlékezés zavarok, - a logikus gondolkodás problémái, - a spontán kíváncsiság hiánya. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. Célunk: - Minden tanulási nehézséggel küzdő gyermek zökkenőmentesen illeszkedjen be az osztályközösségbe, az iskolai életbe. - A szükségletüknek megfelelő ellátásban részesüljenek. - Az eredményes tanulási módszerek elsajátíttatása, különböző stratégiák megismertetése, egyénre szabott tanulási módszerek alkalmazása. - Reális önismeret, énkép kialakítása. - Fejlődésükhöz szükséges órakeret biztosítása lehetőségeinkhez mérten. Feladat: - A tanév elején, iskolába lépéskor felmérni azokat a képességeket, amelyek fontosak a tanévkezdéshez. - Megfigyelni és célirányosan áttekinteni a tanulói produktumokat, folyamatosan figyelemmel kísérni előrehaladásukat - tantárgyi mérések, országos mérések. - Minden tanuló sikerhez juttatása valamilyen területen. - Olyan hasznos ismeret közvetítése a tanuló felé, amelyet a gyakorlatban magától is alkalmazni tud. - Egyéni képességeikhez igazodó aktív, cselekedtető, korszerű információhordozók alkalmazása. - Szülőkkel, Pedagógiai Szakszolgálattal való rendszeres kapcsolattartás. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységeink: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciált terhelés, egyéni, páros, és csoportos munkavégzés alkalmazása, - kooperatív módszerek alkalmazása a tanórák nagyobb hányadában, - egyéni foglalkozások, - felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások szervezése, - a tanulás tanítása - értő olvasás, kommunikáció, önálló ismeretszerzési technikák megtanítása stb., - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a napközi otthon, tanulószoba foglalkozásainak differenciált megszervezése - egyéni tanulási technikák, időbeosztás, javítási módok, képesség fejlesztő játékok stb.,
47
-
továbbtanulás irányítása, segítése, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.
Sikerkritérium: - Kiszűrődnek a tanulási problémával küszködő gyerekek. - A tanulók rendszeresen részt vesznek a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokon. - A tanulási problémával küzdő gyerekek sikeresen fejezik be az adott tanévet. - Tanulmányi eredményeikben, önmagukhoz képest, javulás tapasztalható. - A tanulók megtalálják helyüket a szűkebb és tágabb környezetükben. - Az iskolában szerzett tudásukat tovább tanuláskor alkalmazni tudják.
48
8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek a következők: - helyzetfeltárás, - a segítő tevékenység formáinak és működési rendjének (tanulószoba, felzárkóztató foglalkozások, stb.) megszervezése, - a külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása (szakszolgálatok), - az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása (táborozások, tankönyvellátás, ösztöndíjak, pályázatok nyomon követése). Célunk: - Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelésének-oktatásának maradéktalan megvalósítása. - Olyan fiatalok nevelése, akik eredményesen fejezik be az általános iskolát, sikeresen tudnak középiskolát választani. - A tanulókban erős motiváció alakuljon ki az egészséges életvitelre. - Legyenek képesek a társadalom kihívásaihoz való alkalmazkodásra, tudjanak felelős döntéseket hozni. Feladat: - Olyan közösségek kialakítása, amelyekben a tanulók életkori sajátosságaiknak megfele lően fejleszthetik alapkészségeiket, gyakorolhatják közösségi szerepüket, személyiségüket sokoldalúan fejleszthetik. - Ki kell alakítani helyes értékítéletüket, a másság elfogadását, a szolidaritást, a kisebbség iránti toleranciát. - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet feltárása. - Törekedni kell a hátrányos helyzetet kiváltó okok mérséklésére. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - az IPR-es program megvalósítása, - óvoda-iskola átmenet zökkenőmentessé tétele, - csoportbontások, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.), - továbbtanulás irányítása, segítése, - szoros kapcsolat a Polgármesteri hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: - a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, - a szociokulturális hátrányok enyhítése: • a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása,
49
-
• tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb., • felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, • pályaorientációs tevékenységek szervezése, • felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése.
Sikerkritérium: - Minden tanuló rendszeresen jár iskolába. - Csökken az évfolyamismétlők száma. - Nő az érettségit adó intézményekben tovább tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. - A tanulók rendszeresen részt vesznek a számukra szervezett foglalkozásokon. - Igénybe veszik az iskola szociális szolgáltatásait (napközi, tanulószoba, étkezés stb.). - Elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyek kipróbálásától. - Szüleik folyamatosan érdeklődnek gyermekeik iskolai előmeneteléről.
50
9. Sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatását segítő program
Sajátos nevelési igényű tanuló az a gyermek, akit a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvélemény alapján, annak minősít. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése egyik fontos feladatunk, mivel a tanköteles korúak között egyre nagyobb arányban fordulnak elő ilyen problémával küzdő tanulók. Iskolánkban a tanulásban akadályoztatott és részképesség zavaros tanulók fejlesztése történik. Cél: - Minden sajátos nevelési igényű tanuló zökkenőmentesen osztályközösségbe, az iskola életébe - A szükségletének megfelelő oktatásban, ellátásban részesüljön - Eredményes tanulási módszerek elsajátíttatása - Egyénre szabott módszerek alkalmazása - Reális önismeret és énkép kialakítása
illeszkedjen
be
az
adott
Feladat: - Az SNI-s tanulók iskolába lépésekor felmérni képességeiket - A pedagógusok ismerjék meg az SNI-s tanulók fejlesztendő képességeit - Pedagógusok felkészítése a feladatra - továbbképzések szervezése - A gyermek sajátos igényeihez igazodó egyéni fejlesztő program kidolgozása - Minden tanuló sikerhez juttatása valamely területen - Olyan hasznos ismeret közvetítése a tanuló felé, amelyet a gyakorlatban magától is alkalmazni tud - Megfelelő tankönyvek, segédanyagok körültekintő kiválasztása - A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás A megvalósítás keretei, eljárásai: Iskolán belül: Tanórák: - Differenciált tanulásirányítás megvalósítása - Differenciált házi feladatok kijelölése - Rugalmas időbeosztás, a tanuló igényéhez igazodva - Kompenzáló eszközök használata igény szerint - Egyénre szabott kooperatív tanulási módszerek alkalmazása - Gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások: - A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján, a törvény által biztosított heti óraszámban egyéni fejlesztési terv alapján egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozások biztosítása - Alapkészségek fejlesztése, megerősítése - Önálló tanulás fejlesztése - Logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő szakember bevonása a fejlesztő tevékenységbe
51
Napközi, tanulószoba: - Egyéni tanulási technikák kialakítása - Sorrend, időbeosztás, önellenőrzési technikák, javítási módok megtanítása - Személyre szabott eszközhasználat - Páros, csoportos tanulásszervezés - Házi feladatok differenciált megoldása Iskolán kívül: - Amennyiben szükséges a sajátos nevelési igényű tanuló speciális szakemberhez történő irányítása - Folyamatos kapcsolattartás a szülővel, Pedagógiai Szakszolgálatokkal, iskolaorvosokkal, stb. Az SNI-s tanulók értékelése Iskolánkban a két halláskárosulton kívül diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás valamint olyan tanulók fejlesztésével foglalkozunk, akiknél az iskolai készségek kevert zavara áll fenn. Ezeknek a tanulóknak az értékelésénél figyelembe kell venni a problémájukat. Ezt a szakértői vélemény határozza meg, de ez gyakran csak általános megállapítást fogalmaz meg („értékelésnél problémája figyelembevétele”). A diszlexiások, diszgráfiások, valamint azok a tanulók, akiknél az iskolai készségek kevert zavara áll fenn beszéd- és szövegértési nehézségekkel küzdenek. Nehézséget okoz számukra a lényegkiemelés is, ezért a nagyobb felkészülést igénylő tárgyakból (történelem, biológia, földrajz) vázlatot kell készíteni, s a felmérés kérdéseit ez alapján kell összeállítani. Ennek értékelése a tantestület által elfogadott százalékhatárok alapján történik. Magyar nyelvből a számonkérés alapját a szabályok ismerete és alkalmazása kell, hogy képezze. A diszkalkuliás és az iskolai képességek kevert zavarával küzdő tanulóknál matematikából csak mechanikusan elsajátítható anyagot lehet számon kérni. (alapműveletek, százalékszámítás, kerület- területszámítások). A fejlesztés hatékonyságának vizsgálata: - Kontrollvizsgálatok a szakértői és rehabilitációs bizottságoknál - A tanuló produktumainak célirányos áttekintése - Folyamatos megfigyelés - Konzultáció a szaktanárokkal, a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel, szülőkkel - A visszajelzések alapján további feladatok megjelölése Sikerkritérium: - Minden SNI-s tanuló rendszeresen jár iskolába - A tanulók rendszeresen részt vesznek a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokon - Tanulmányi eredményükben fejlődés érzékelhető - Megtalálják helyüket a szűkebb és tágabb környezetükben - Tudásukat később is alkalmazni, hasznosítani tudják
52
10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 10.1. Tankönyvek, taneszközök A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának alapelvei: Az iskolai tanítást és tanulást segítő könyvektől meg kell követelni: - a nyelvi helyességet, - a gyermekek korának megfelelő stílust, - a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését. A tankönyvek, taneszközök: - ne legyenek ellentétesek az alkotmány és a törvények szellemével, - ne tartalmazzanak tudományos tévedéseket. A tankönyv legyen: - a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő, - illusztrációban gazdag, - tartós, „örökölhető”, - a többség számára megfizethető, - a munkaközösség számára elfogadott. A fentieket figyelembe véve választják ki a kollegák a tanulást segítő eszközöket, a munkaközösségek tagjai egyeztetnek. A választott taneszközök: - a tankönyv jegyzékben szereplő tankönyvek, munkafüzetek, egyéb kiadványok, melyeket a pedagógus a tanmenetében rögzít. 10.2. Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és szaktantermekben Alapfelszerelések: a tanterem funkciójától függően További felszereléseink: - fali vetítővászon - a szemléltetést és a tanulást segítő informatikai eszközök (hardver, szoftver) - informatikai, számítástechnikai eszközök - interaktív táblák - CD-lejátszó - DVD -k - videomagnó - digitális kamera - digitális fényképezőgép - TV-k - Projektorok - Nyomtatók - Szkenner - Hangfal szett - Hangszórók - Hanganyag - Multimédiás szoftver
53
10.3. Az iskolai oktató-nevelő munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai szinten) támogató eszközök - a könyvtár felszerelései, eszközei - a tornaterem felszerelései, eszközei - sportudvar felszerelései, eszközei - a fénymásoló
11. A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei
Az iskolai nevelő-oktató munka eredményességének alapfeltétele, hogy a folyamatban résztvevő partnerek (szülők, tanulók, pedagógusok) együttműködjenek. Ennek a kapcsolatnak a kialakítása, tartalmassá tétele, erősítése kiemelt feladat. Iskolánkban élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében, az iskola hagyományai, valamint a Közoktatási Törvény és a Szervezeti és működési szabályzat alapján. A Szervezeti és működési szabályzat több szintű együttműködést feltételez a szülők, a tanulók és a pedagógusok közös részvételével a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztése érdekében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges. 11.1. A szülők-pedagógusok együttműködése Cél: A tanulók személyiségének fejlődése érdekében a nevelési eljárások elfogadtatása a szülőkkel. A szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. Feladat: - A szülők tájékoztatása nevelési céljainkról, alkalmazott eljárásainkról, módszereinkről, innovációinkról, mindennapjainkról. - A szülők, tanulók véleményének kikérése az őket is érintő iskolai döntések esetén. - Megfelelő alkalmak biztosítása, hogy a szülők gyermekeikkel együtt tevékenyen vegyenek részt intézményünk életében (projektek, témahetek, sport versenyek, kirándulások, szabadidős programok stb.). - A partnerek igényeinek rendszeres felmérése, hogy eredményesen meg tudjunk felelni az elvárásoknak. A pedagógus és szülők közötti együttműködés formái:
1. Szülői értekezlet
Feladata: - A szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása - A szül ők táj ékoztatása: • az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről • az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól • a helyi tanterv követelményeiről • az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról • a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről • az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról - A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
54
2. Fogadó órák Feladata: -
A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal
3. Egyéni kapcsolatfelvétel — szükség esetén 4. Szülők közösségének részvétele az osztály életében
Feladata: - A szülők megismerjék azt a közösséget, melyben gyermekeik a mindennapi életüket töltik - A szülők gyermekeikkel együtt tevékeny résztvevői legyenek az osztály életének - A szülők bekapcsolódjanak a tanulási folyamatba, konkrét feladatok ellátásával segítsék pl. a projekthét, témahét lebonyolítását - 1. osztályban segítsék a zökkenőmentes óvoda-iskola átmenetet
5. Szülői közösségi választmány ülései
Feladata: - Tegyenek javaslatot a vezetőségnek az iskola életét érintő ügyekben - Tájékoztassák a többi szülőt az üléseken elhangzottakról - A szülők ismerjék meg és véleményezzék az iskolai dokumentumokat - Segítsék az iskolai ünnepségek, rendezvények előkészítését és lebonyolítását
6. Nyílt tanítási nap
Feladata: - A szülők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről
7. írásbeli tájékoztató (ellenőrző, üzenő füzet)
Feladata: - A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról
8. Rendezvények - kulturális rendezvények, sportrendezvények
Feladata: - Szülők, gyerekek, pedagógusok kapcsolatának szorosabbá tétele - Közös élmények biztosítása -
Szabadidő hasznos eltöltése
11.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése Cél: A folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: - tanórai munka, - osztályfőnöki órák, - közösségi programok, - szabadidős programok,
55
-
egyéni beszélgetések, diákönkormányzat, fórum, kérdőívek, vizsgálatok
Sikerkritérium: - Tartalmas, sokoldalú együttműködés alakul ki a szülők, a tanulók és a pedagógusok között - Javul a tanulók tanulmányi eredménye, magatartása - A szülők elégedettebbek lesznek iskolánkkal
56
12. Egészségnevelési program
Egészségfejlesztés alatt azt a folyamatot értjük, melynek révén képessé teszünk másokat egészségük javítására, ill. arra, hogy nagyobb kontrollra tegyenek szert egészségük felett. Cél: - Tanítványainkban alakuljon ki az egészséges életmódra való igény. - Sajátítsák el az ehhez vezető technikákat és módszereket, - Egészséges, edzett, erős munkára képes kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak. - Alakuljon ki tanulóinkban a belső igény a rendszeres mozgásra - Törekedjenek tanulóink az egészséges táplálkozási szokások szerinti étkezésre - Váljon szükségletükké a rendszeres testápolás, - Ismerjék meg a káros szenvedélyek, szokások hatásit és a velük szembeni védekezés lehetőségeit Feladat: - A tanulók egészségügyi állapotának felmérése, nyomon követése, - Megismertetni tanulóinkkal az egészséges életmód fontosságát, - Életkoruknak megfelelő tanulói napirend kialakítása és betartása, - Testi-lelki harmónia megteremtése. - Pozitív példamutatás - Jól működő kapcsolat kialakítása a szülőkkel, hogy ők is segítsék az egészségtudatos életmód kialakítását gyermekeinkben. - A DÖK és az osztályközösségek is vállaljanak szerepet tagjaik egészséges életmódjának kialakításában. Az egészség nevelés színterei: - Tanítási órák (kiemelten: természetismeret, biológia, egészségtan, technika-életvitel, osztályfőnöki, testnevelés, gyógytestnevelés órák) - Tanórán kívüli foglalkozások: sportfoglalkozások, környezetvédelmi nap, akadályverseny, kirándulások, DADA program stb. Módszerek, eljárások: - Megfelelő egészségügyi programok szervezése - DADA program, egészségnap, előadások szervezése - Megfelelő egészségügyi feltételek megteremtése - pl. tisztaság - A játék egészség nevelő szerepének kihasználása - Rendszeres testmozgás lehetőségének megszervezése Sikerkritérium: - A tanulók elsajátítják és alkalmazzák azokat az eljárásokat, melyek az egészségük megőrzését szolgálják. - Kialakul megfelelő önértékelésük. - Elhatárolódnak az őket veszélyeztető káros hatásoktól. - Egészségesen táplálkoznak. A részletes egészségnevelési programunkat a 2. számú melléklet tartalmazza.
57
13. Környezeti nevelési program
„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.” (KÖNKOMP, 2004) Cél: - A természet értékeinek megismertetése, ennek tiszteletére nevelés - Környezettudatos magatartás kialakítása - Érzékennyé tenni tanulóinkat a környezet állapota iránt -
Kialakuljon tanulóinkban a környezet értékeinek felismerése, és annak megőrzése
Feladat: -
A környezeti nevelés egyes tantárgyakba való beillesztése Projektek kidolgozása Tisztasági ügyelet szervezése Részvétel a községi tisztasági akciókban Hulladék-, papír gyűjtési akciók szervezése (DÖK) Növények gondozása- madáretetés
A környezeti nevelés színterei: - Tanórai foglalkozások - Tanulmányi kirándulások - Kézműves foglalkozások szervezése Módszerek, eljárások: - Kutató munka - Csoportmunkák - modellek, tablók, beszámolók, kiselőadások készítése - Játékok - Versenyek Sikerkritérium: - Javul az iskola és környezetének tisztasága. - Kialakul a tanulókban a természet szeretete, védelme. - Szelektíven gyűjtik a hulladékot. A részletes környezetnevelési programunkat a 3. számú melléklet tartalmazza.
58
14. Fogyasztói kultúra
Meg kell ismertetni tanulóinkkal a piac, a marketing, és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: - A tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása - Környezettudatos magatartás - Fenntartható fogyasztás - A fogyasztói társadalomban használatos fogalmak jelentésének megismertetése - Preventív, megelőző fogyasztóvédelem Feladatok: - A fogyasztóvédelem oktatásának beillesztése az egyes tantárgyakba - Az állampolgári, társadalmi, cselekvési kompetenciák fejlesztése - Értékek formálása: • Szükséglet és kínálat elkülönítése • Egyéni és társadalmi j ogok tiszteletben tartása • Természeti értékek védelme - Tájékozódási képességek fejlesztése - Döntési helyzetek felismerése, döntéshozatal A megvalósítás színterei: -
-
Tanórák: • Történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet • Magyar - reklámnyelv, feliratok, kommunikációs csapdák • Matematika - banki, biztosítási számítások, adatelemzések • Fizika - mérés, mértékváltások, mérőeszközök, (víz, gáz) • Földrajz - eltérő fogyasztási szokások • Informatika - elektronikus kereskedelem, veszélyforrások • Kémia - élelmiszerbiztonság, adalékanyagok (E számok) vegyszerek • Rajz- a reklám képi megjelenítése, nyelve, hatásai Tanórán kívüli tevékenységek: • Vetélkedők, versenyek • Piaci séták, üzletek meglátogatása
Módszerek, eljárások: - Családok fogyasztási szokásainak megismerése - interjúkészítés - Áruk kísérő szövegeinek gyűjtése, elemzése, értelmezése - Médiafigyelés, reklám kritika - Viták -
Szituációs játékok - vásárlás - vásárlói magatartás, eladói magatartás
Sikerkritérium: - Tanórákon rendszeresen megjelennek a mindennapi élet problémái. - Tanulóink megtanulnak gazdaságosan bánni zsebpénzükkel.
59
II. fejezet Az iskola helyi tanterve 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható
tanórai foglalkozások, követelményei
valamint
azok
óraszámai,
az
előírt
tananyag
és
A tanuló kötelező tanórai foglalkozása nem lehet több (Közokt.tv. 52. § (3)): - az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál, - a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál, - a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál.
1.1. Tanórai keretek (Közokt.tv. 53. § (1), (2))
1.1.1. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 1-4. osztályig Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
Tantárgyakban Magyar nyelv és irodalom Szövegértés-szövegalkotás (TÁMOP) Idegen nyelv - angol Matematika (TÁMOP) Magyar nyelv, környezetismeret Természetismeret Rajz, ének Informatika, magyar nyelv, matematika Technika Testnevelés
Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
Alsó tagozat (1-4. évfolyam) Az alsó tagozat tantárgyai egységesen jellemezhetők, nem válnak még élesen külön a tárgyak, összefogja őket a tanító személye is. Az iskolába lépő gyereket a tanító vezeti be az iskola életébe. Megismerteti az iskola szokásaival, az iskolában folyó munkával. Törekszik a jó kapcsolat kialakítására a tanító, az iskola, a tanuló és a tanulás között. Fontos, hogy a gyerek és a közösség kölcsönösen megszokja, elfogadja egymást, így biztonságban, társaival tevékeny együttműködésben végezhesse mindenki a munkáját.
60
1.1.2. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 5-8. osztályig Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Szövegértésszövegalkotás Idegen nyelv - angol Matematika
Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom
Történelem és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Ember és társadalomismeret, etika Természetismeret (5. és 6. évfolyam) TÁMOP 3 .1.4 Biológia és egészségtan Kémia Fizika Földrajz
Ember a természetben
Földünk - környezetünk Művészetek
Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Tánc
Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport
A tantárgyak lehetőségei: 1. Magyar nyelv - A magyar nyelv tanítása a közoktatási rendszerben kiemelt j elentőségű. - Az anyanyelvi készségek, képességek kialakítása, fejlesztése nemcsak a magyar nyelv tantárgyának a hatáskörébe tartozik, hanem átfogja a közoktatás egészét. - Fontos, hogy mesén keresztül vezessük be a tanulókat az olvasás szépségeibe, mert a mesékben rejlő magatartási minták, a konfliktuskezelési módok példaértékűek számukra. - Nagy hangsúlyt kell fektetni: • az anyanyelv művelésére, • a beszéd-, az olvasás-, az írás-, a helyesírás, a grammatika-, a stílus-, a szövegtan-, a nyelvhelyesség-, a retorika- és a nyelvtörténet oktatására, • anyanyelvünk szabályainak megtanítására, oktatás során viszont kerülni kell a formális, tudományoskodó megközelítést. - Gondot kell fordítani: • az irodalmi szövegek emlékezetből való megtanulására és elmondására, • a magyar nyelv helyes használatára, a tanulók beszédének fejlesztésére. - Cél: • a gyerekek képesek legyenek megfogalmazni, leírni, kifejezni gondolataikat és • fejleszteni a kommunikációs képességüket.
61
2. Magyar irodalom - Fontos, hogy: • a diákok a tanított műveket élvezni és értelmezni tudják, • a szorosabban vett irodalomtörténetet - ezen belül írók, költők, életútját, működésük társadalmi és történelmi körülményeit - megismerjék, • a tanár felkeltse a diákok érzékenységét a művek mondanivalója iránt, • a gyermekeknek joguk van tetszésük, nemtetszésük kinyilvánítására adott irodalmi művel kapcsolatban, • a tanulók a véleményüket megindokolhatj ák. - A kisiskolás korban (6-10. év között): • Feladat: Q el kell sajátítani az írást, az olvasást, az értelmes beszédet, a helyesírás alapelemeit, Q a gyermekek életkori sajátosságaihoz megfelelő műveket kell választani, Q a tanított művek járuljanak hozzá a gyermeki világkép alakulásához (népköltészeti alkotások, mesék, mondák, versek, elbeszélések, ifjúsági regények, regényrészletek, dramatikus népi játékok, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek és publicisztikai írások stb.). • Cél: Q az olvasás iránti kedv felébresztése, Q a tanulók az olvasottak tartalmát saját szavaikkal el tudják mondani, ez fejleszti a figyelmes olvasást és a beszédkészséget is. - Az alapozó és fejlesztő szakasz (10-14. év között): • feladat: Q kialakítani a tanulókban a szépirodalmi szövegek megismerésének és elemző leírásának képességét, Q elemi szövegértés gyakoroltatása és ellenőrzése, Q folyamatosan bővíteni kell az esztétikai fogalomkészletet, a szabályok ismeretét, Q a szabályok alkalmazásának gyakorlása, gyakoroltatása, Q képesek legyenek a diákok a megismert műalkotásokat térhez és időhöz kötni, művelődéstörténeti jelentőségüket értékelni, Q különböző műfajok (líra, epika, dráma stb.) megismertetése, Q a műelemző-képesség kialakítása. • Cél az, hogy nemzeti nagyjaink emberi, költői, írói egyéniségét minél árnyaltabban és meggyőzőbben, elkötelezettségüket értékként bemutatni. 3. Történelem és állampolgári ismeretek - Szükséges: • a történelemtanítás korszerű technikai feltételeinek megteremtése (történetileg hiteles és jó minőségű képanyag, megfelelő térképek, ábrák, diaképek, dokumentumfilmek és gyűjtemények, transzparensek stb.), - Az iskolai történelemtanítás célja: • ismeretek, • készségek, • értékrendek elsajátítása, illetve kifejlesztése. - Fontos szerepe van: • a személyiség kialakításában, • a nemzeti identitástudat megőrzésében, • az általános műveltség alapjainak megteremtésében. - Feladat:
62
•
-
-
-
a tanulók ismerjék meg: Q az emberiség múltjának legfontosabb eseményeit, Q a különböző civilizációkat, Q a társadalmi, gazdasági változásokat, Q kontinensünk történelmi földrajzát és kultúráját, Q az egyes országok magyar kapcsolatainak történetét, Q a közvetlen környezetünkben élő népek történetét, Q a magyarság kialakulását, a haza megteremtésének állomásait, a magyar államiság fejlődését, megőrzését, megújításának korszakait, Q a legfontosabb történelmi tényeket, dátumokat, személyiségeket, az emberiség és Magyarország történetének jelentősebb írásos dokumentumait, Q az országunk építészeti, irodalmi, képzőművészeti, tárgyi, zenei és táji emlékeit, Q a vallások múltját, a kereszténység értékrendjét, a keresztény egyházak (és a szerzetesség) történetét.
Cél: • legyenek a tanulók nyitottak, érdeklődőek a hazai és nemzetközi történeti, politikai fejlemények és a tudomány újdonságai iránt. Kisiskolás kor (6-10. év között): • rá kell ébreszteni a gyerekeket arra, hogy mely nemzetnek és milyen más közösségnek a tagja, • meg kell ismertetni a közvetlen környezet, család, település, táj múltjához fűződő történeteket, mondákat, hiedelemhistóriákat, legendákat, történeti énekeket, emlékezéseket és az egyszerűbb történelmi jelképeket. Az alapozó és fejlesztő szakasz (10-14. év között): • kapjon nagyobb hangsúlyt a szóbeliség és a képszerűség (forrásanyagok, dokumentumok, képek, térképvázlatok stb.).
4. Idegen nyelv - Az idegen nyelv tanításának a célja, hogy: • a tanulók felismerjék, minél több nyelvet ismernek, tudnak, annál könnyebben tudnak érvényesülni a világban, • a tanulókban felébredjen a nyelvtanulás iránti vágy és szándék, • az idegen nyelvek tanulásán keresztül az adott nyelven beszélő népek életmódját, kultúráját is megismerjék a gyerekek. - Az idegen nyelv tanításának a feladata, hogy: • a tanulók elsajátítsák a nyelvtanulás helyes módszereit, • a gyakorlati nyelvi készségeket és képességeket fejlesszék szóban és írásban (beszédkészséget, beszédértést, hallás utáni megértést, olvasás-, íráskészséget és képességet). • a szókincs és a nyelvtani anyag elsősorban a mindennapi életben használatos szavakra, kifejezésekre, szókapcsolatokra, nyelvtani szerkezetekre épüljön. - Kisiskolás korban (6-10. év között): • Feladata: Q a gyerekek játékokon, szerepjátékokon keresztül ismerjék meg az adott idegen nyelvet, Q dalok, mondókák, versek tanulásával a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztésének segítése, Q meg kell tanítani az idegen nyelv hangjainak ejtését és az idegen nyelv intonációjának elemeit. -
Az alapozó és fejlesztő szakaszban (10-14. év között): 63
• •
• •
Ebben az életkorban még hatásosan működik az utánzóképesség, de már a tudatosság is megjelenik. Ennek a szakasznak a végén történik: Q a nyelv szerkezetének tudatos megismerése, Q az alapvető nyelvtani szabályok elsajátítása, Q az írásbeliség fejlesztése (az eltérő alakú betűk helyes leírása), Q a kulturális ismeretek megszerzése. Feladat: Q beszédszinten kell elsajátítania az első idegen nyelvet. Gondot kell fordítani arra, hogy: Q a gyerekek ne váltogassák az idegen nyelveket, Q meglegyen a nyelvtanuláshoz szükséges környezet.
5. Matematika - A matematika oktatása hozzásegíti a tanulókat: • a logikus gondolkodás kialakulásához és fejlesztéséhez, • a képzelőerejük és ötletességük fejlődéséhez, • a világról alkotott képük pontosításához, • a fogalmazásuk és kifejezésük szabatosabbá, változatosabbá tételéhez, • a felfedezés és a tudás öröméhez, valamint • az emberi gondolkodás vívmányainak megbecsüléséhez. - Gondot kell fordítani arra, hogy • minden problémafelvetés, megállapítás és következtetés világos, pontos, a tanuló számára érthető és továbbgondolkodásra serkentő legyen. - Fontos, hogy • a matematika tételeit bizonyítani kell, • úgy kell tanítani, hogy minden egyes részlet illeszkedjék a matematikának a későbbiekben sorra kerülő fogalomrendszerébe. - Feladat: • központi helyet foglaljon el a valós számok halmaza, ideértve a műveletek elvégzésében való jártasságot is, • a halmazelmélet és a matematikai logika alapvető fogalmai szőjék át az iskolai matematikatanítás minden mozzanatát, • a tanulók lássák a geometria tanításának gyakorlati szükségszerűségét (pl.: kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás stb.), • az algebrai kifejezések alapjainak lerakása, az egyenletek közül az egyszerű lineáris egyenletek megoldása, • a százalék- és kamatszámítás, (jobb képességűeknél az adózás) stb. ismeretek készségszinten való elsajátítása, hogy azt a mindennapi életben hasznosítani tudja. • Függvények, kombinatorika, valószínűségszámítás - Szükséges: • mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérés.
64
6. Informatika - Az iskolai tanulmányok alatt minden diáknak részesülnie kell alapfokú informatikaoktatásban - Cél: • a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék. - Feladat: • a diákok tanulják meg valamely szövegszerkesztő használatát olyan szinten, hogy jól tudják használni a mindennapi életben, • a számítástechnikát a többi tantárgy óráin is fel kell használni mind a tananyag elsajátításában, mind problémák megoldásában, • fel kell hívni a figyelmet a felvetődő erkölcsi problémákra is, mert az eszközöket kezelő diákok könnyen kárt is okozhatnak: vírusfertőzéssel, idegen adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel. 7. Környezetismeret, környezeti nevelés - A környezeti nevelés és tudatformálás megtanítja a gyermekeket a természeti környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életvitelre, vagyis a környezetkultúrára. - Az ember és környezete egységes rendszert alkot, így a környezeti nevelésnek is ökológiai szemléletűnek kell lennie, a globalitásra kell törekednie. - A gyermekek számára a nevelés során a pedagógus a példakép. - Cél, hogy: • a fiatalok gondolkodását, életmódját, viselkedését a (természetes és épített) környezet okos és mértéktartó felhasználását, a védelem és a fejlesztés egysége jellemezze, • a gyerekek kritikusan tudják elemezni és értékelni a környezetre vonatkozó cselekedeteket, intézkedéseket. - Egészséges életmódra nevelésben: • érvényesülnie kell a mozgás- és táplálkozáskultúrának, a tisztálkodási szokásoknak; • fontos a biztonságos életvitelre és közlekedésre nevelés; • a pedagógusoknak ismerniük kell, hogy milyen veszélyek fenyegetik a gyermekeket az iskolán kívül. 8. Fizika - Célja: • a diákok ismerjék meg a fizikai világ legfontosabb jelenségeit, • bevezetést kapjanak a fizikai gondolkodás természetébe, • a gyerekek lássák meg, hogy a megismerésnek két útja van: Q indukció: a jelenségek közvetlen megfigyelése, majd általánosítás, Q dedukció: a már megismert tényekből a következtetés levonása. - A kisiskolás korban (6-10. év): • a fizikai érzeteket kell kialakítani, illetve tudatosítani. Pl.: a hőmérséklet, az erő érzetét, az erő kölcsönösségének egyszerű megtapasztalását, a legegyszerűbb mozgásokat, és az első benyomásokat a mozgás viszonylagosságával kapcsolatban. - Az alapozó és fejlesztő szakasz (10-14. év): • kísérleteken keresztül fel kell fedeztetni a természet jelenségeit, • a fogalomalkotást a megfigyelésekhez kell kötni. - A kísérletek: • során a tanulók az észlelt jelenségeket figyeljék meg, és tapasztalataikat mondják el, vagy írják le, • lehetőleg egyszerűek, látványosak és élményszerűek legyenek.
65
-
Fontos, hogy • a tanulmányok során különös figyelmet fordítsunk a fogalomalkotásra, • a diákok előtt meg kell világítani, hogy a fizikai mennyiségek általában függnek a vonatkoztatási rendszer megválasztásától. • A diákokkal szemben támasztott követelmények összeállításakor ügyeljünk arra, hogy a fizikai gondolkodás nem egysíkú, és ezért elvárható, hogy sokféleképpen tudjanak számot adni tudásukról.
9. Biológia - A biológia tanításának fontos szerepe van, mert: • a természettudományok között ez a tudomány nagymértékben épít - életkori sajátosságoknak megfelelően - más tudományterületek ismereteire, pl.: kémia, fizika, földtudományok, • a biológia az élővilággal foglalkozik, ezért fontos az emberi szervezet és az életműködések oktatása, az egészséges életmód, életvitel kialakítása, • az ökológiai egyensúly felbomlásának elkerüléséhez szükséges szemléletváltás forrása a biológiai ismeretnyújtás. - A kisiskolás korban (6-10. év között): • a gyerekek tegyenek szert - közvetlen környezetük növény- és állatvilágán keresztül - faj- és fajtaismeretre, ily módon alakítsuk ki bennük az élővilág sokféleségének képét, • szervezet- és élettani ismeretekből az életkornak megfelelően annyi tanítható, amennyit a közvetlen tapasztalás élménye lehetővé tesz. - Az alapozó és fejlesztő szakaszban (10-14. év között): • cél a faj - és fajtaismeret bővítése; • a hazai és más tájak jellemző élővilágának az alapvető ökológiai ismeretek beépítésével és a földrajzi ismeretekkel párhuzamosan, azokhoz kapcsolódva történő megmutatása, • a faj- és fajtaismereten túl a szervezeti felépítésről és működésről annyi ismeret megszerzése szükséges, amennyi a közvetlen tapasztalás, egyszerű kísérlet, megfigyelés alapján rögzíthető, • a megismert fajok csoportosítása tegye lehetővé az elemi evolúciós szemlélet kialakulását, • a diákoknál történjen meg a helyes életmód tudatos kialakítása. • az egészségtani ismeretek tanításakor ki kell térni a genetikai anyagok által kifejtett káros hatásokra és a védekezés lehetőségeire. 10. Kémia - Cél: • a tanulók igazodjanak el a környezetben megjelenő, és a mindennapi tevékenységben felhasznált anyagok kémiai sajátságai, hatásai, alkalmazásai megértésében, • a tanulóknak az adott szinten kémiai szemléletük legyen, tudják anyagát, lássák jelentőségét, tudjanak ezekről szabatosan beszélni, szükséges mértékben képleteket és egyenleteket felírni, rendezni és ezek alapján számításokat végezni, • a diákok ismerjék meg a környezet legfontosabb kémiai elemeit, valamint szervetlen anyagait, azok jellemző fizikai és kémiai tulajdonságait, • ismerjék a fontosabb vegyipari eljárásokat, folyamatokat, feldolgozási módokat, környezetvédelmi technológiákat és mindezek gazdasági vonatkozásait, • szerezzenek gyakorlati ismereteket a közvetlen környezetükben előforduló hasznos és káros vegyi anyagok kezelésében,
66
• -
-
-
az egyes anyagrészekhez kapcsolódva ismerjék meg a kémiatörténet egy-egy jelentős, tanulságos vagy érdekes eseményeit.
Fontos, hogy: • szoros tartalmi és didaktikai kapcsolat legyen valamennyi - elsősorban természettudományi tantárgy között, • mind az elsajátítandó tananyag, mind a tankönyvek, mind a kémiaórák szemlélete és anyaga legyen élet-, anyag- és élményszerű, emberközeli, érdekes és látványos. A kémiát négy alapvető követelménycsoportra kell építeni: 1. Alapvető kémiai fogalmak, mennyiségek, összefüggések, törvények 2. Konkrét kémiai rendszerek: anyagok és reakciók ismerete 3. Ezek gyakorlati alkalmazásai: fontosabb vegyipari eljárások, a vegyi anyagok környezeti hatásai, a természet és a környezet védelme 4. Tanári és tanulókísérletek. A kísérletek fontosak, mert: • az ismereteket személyes élmény alapján nyújtják a tanulóknak, • fejlesztik a tanuló megfigyelő-, elemző- és értékelő-képességét, • a tanulók megtanulják, hogyan kell a vegyszereket, a hétköznapi kemikáliákat biztonságosan és felelősen kezelni, célszerűen felhasználni.
11. Földrajz - Cél, hogy: • a tanulók megismerjék a Földet, a természet és a társadalom legfontosabb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, • a gyerekek szerezzenek alapvető ismereteket a csillagászat alapjairól, az égitestünkről, a Föld tájairól, országairól, népeiről, környezetünkről, • a diákok legyenek tisztába az ország fejlődésével, sajátosságaival társadalmi és gazdasági viszonyaival. - Kisiskolás korban (6-10. év között): • környezetünk alapvető jelenségeit, változásait megfigyelések, gyűjtések alapján ismerjék meg, • fel kell kelteni a tanulók érdeklődését a környezetük iránt, és ki kell alakítani bennük a természet szeretetének, megismerésének és a védelmének igényét. - Az alapozó és fejlesztő (10-14. év között): • Feladat: Q térben és az időben való tájékozódás, a Föld szféráinak megismerése, Q készség szinten sajátítsák el a térképolvasást. • Cél: Q tudj anak különböző méretarányú és tartalmú térképek alapj án táj ékozódni, Q legyenek képesek összefüggéseiben értékelni egy-egy ország, táj értékeit, regionális problémáit, természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait; Q legyenek képesek időben elhelyezni a Föld és szféráinak kialakulását, jelentősebb fejlődési szakaszait, Q ismerjék meg a földrajzi tényezőket a Kárpát-medence gazdasági életében, népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben megnyilvánuló hatásait és földrajzi összefüggéseit; Q ismerjék meg a jelentősebb hazai és külhoni földrajzi felfedezők, utazók és tudósok tevékenységét. 12. Ének-zene - A zenei nevelés feladata: • a fiatalok lelki, érzelmi, értelmi nevelése, 67
-
-
-
-
• segíteni a harmonikus személyiség kibontakozását a zene sajátos eszközeivel, • hogy a tanulónál kialakuljon az egészséges hangképzés és a kifejező, szép énekhang. A zenei nevelés célja, hogy: • a fiatalok váljanak nyitottá a különböző zenei stílusokra, • hogy a gyermekek váljanak fogékonnyá a beszéd és a dallam kapcsolatának a megfigyelésére. A ritmuskészség fejlesztésének feladata, hogy: • általánosan rendezze a gyermekek fizikai, harmonikus mozgási és szellemi tevékenységeit, • segítse a beszédértést, valamint a kifejező beszédet. A kottaolvasás fejleszti: • a zenei emlékezetet, • a belső hallást. A zeneirodalom oktatásának célja, hogy: • a tanulók a meghallgatott zeneművet felismerjék, • néhány sajátos jegy alapján a zeneművet el tudják helyezni térben és időben, • ismerjenek néhány tényt a legjelentősebb zeneszerzőkről, és • a meghatározó vonások alapján jellemezzék a zeneműveket.
13. Rajz és vizuális kultúra - A vizuális művészetek tanításának célja: • a világ és az ember megismerése, a gyermekek esztétikai világképének formálása, • a tanulók esztétikai érzékének, művészetszeretetének, értékszemléletének, látáskultúrának megalapozása, • az alkotás, mint cselekvés megszerettetése, • az alkotó, cselekvő képességek fejlesztése, • a tanulók rendelkezzenek átfogó ismeretekkel a hagyományok, a történelem, néprajz, általános esztétika és az etikai terültén is, • hogy megismerjék az egyes vizuális művészeti ágaknak (képzőművészet, népi tárgyalkotó művészet, iparművészet, fotó, film, videó) műfajoknak, valamint a művészettörténeti korszakoknak, stílusoknak a főbb jellemzőit, kiemelkedő alkotásait. - A rajz és vizuális kultúra feladata: • A kisiskolás korban (6-10. év között): Q a spontán alkotókedvre, a szubjektív önkifejezési igényre történő alapozás, Q a gyermekek megismertetése a képi-plasztikai kifejezés eszköztárával és az egyszerűbb ábrázolási technikák használatával, • Az alapozó és fejlesztő szakaszban (10-14. év között): Q hogy a tanuló legyen képes a látványelemzéseken alapuló képi- plasztikai- téri megjelenítésre, intenzív alkotómunkára, kreatív tevékenységre, Q kialakuljon az ábrázolási rendszerek megismeréséhez, megértéséhez szükséges térszemlélet, ábrázolási képesség, • hogy a tanulók szerezzenek megfigyelési és ábrázolási tapasztalatokat a természet forma -, és színvilágról, a közeli tér viszonyairól, a mozgásról, • a környezet színeinek, formáinak, térviszonyainak, mozgásának, anyagainak megfigyelése, megfigyeltetése és ezek ábrázolása, • a műalkotások megismerése, • a korok és kultúrák kifejezésmódjának, stílusainak tanulmányozása, - Fontos a tanulók szembesítése a saját és társaik alkotásaival, mert felerősödnek a gyermek önértékelésének kritikus vonásai.
68
14. Technika és életvitel - Feladata: • a diákok ismerjék meg és értékeljék mindazt a technikát, ami az életünket kényelmesebbé, jobbá teszi, • lássák, hogy a technika nagy lehetőséget és segítséget jelent a mindennapi életben, • a konkrét elméleti és gyakorlati ismereteken keresztül kialakuljon a technikai műveltség, • a tanulók a családi életre nevelés, a ház körüli, konyhai stb. munkák alapjaival megismerkedjenek, • a tanulók ismerkedjenek meg néhány, a mindennapi életben használt szerkezet, gép kezelésével, működésével. - Célja, hogy: • lehetővé tegye a napról napra változó technika megértését, követését, használatát, • fejlessze a kreativitást, • a tanuló megszerezze a technikai műveltséget, • az egyszerűbb, de látványos műszaki feladatok megoldásán keresztül sikerélményhez jutassa a gyerekeket. - A kisiskolás korban (6-10. év között): • elsődleges feladat a kézügyesség fejlesztése és • az anyag érzékelésének és alakításának élményéhez juttatás. - Az alapozó és fejlesztő szakaszban (10-14. év között): • kapjanak rendezett ismereteket az alapvető anyagokról, eszközökről és gyártási folyamatokról, a működési elvek törvényszerűségeiről, • fontos a kézügyesség és a kreativitás fejlesztése, • a munkadarab elkészítésekor az elképzeléstől a kivitelezésig törekedjenek a pontos és igényes végrehajtásáig. 15. Testnevelés - Cél: • az egészséges testi és lelki fejlődés elősegítése, • a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, • a fizikai tulajdonságok (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, mozgáskészség, mozgásműveltség) tökéletesítése, • a rendszeres mozgásra való igény kialakítása. - Fontos: • a testi nevelés során - az életkor sajátosságain belül - differenciált terhelésre törekvés, • hogy ne lehessen gúny vagy elmarasztalás tárgya az esetleges adottságok hiánya, • hogy a versenyhelyzetek olyanok legyenek, amelyekben minden gyermek számára adódik pozitív mozgásélmény, • hogy tudjanak a gyerekek önfeledten - de a szabályok megtartásával - játszani, viseljék el a vereséget, örüljenek a győzelemnek, értékeljék a másik sikerét, • hogy az iskolájuk színeiben induló tanulók érezzék kötelességüknek a lehető legjobb eredmény elérését. - Feladat: • a tanulók akaraterejének növelése, önértékelésük helyes irányba terelése, • az esztétikai és ritmusérzék fejlesztése a zenés mozgásképzés, a népi- és társastánc, a ritmikus sportgimnasztika tanításán keresztül, • a kisiskolásokat - az óvodai játékosság megőrzése mellett - hozzá kell szoktatni a tanórák kötöttségeihez, rendjéhez,
69
•
-
-
a mozgáskoordináció fejlesztése, • az egyszerű testnevelési játékok és sportjátékok szabályainak megismertetése, • a szergyakorlatokat alkalmazása (10 éves kor felett), • az atlétikai számok alapjait képező természetes mozgások (futások, ugrások, dobások) egyszerű technikáinak oktatása. Gyógytestnevelés célja: • a tanuló egészségi állapotában keletkezett elváltozások korrigálása, megszüntetése, • az egészséges gyermekekhez való felzárkóztatása, • a speciális gyakorlatok elsődlegességét figyelembe véve a testi nevelés általános céljainak , feladatainak elérése. Feladat: gondoskodni kell, hogy minden rászoruló tanuló részesüljön a megfelelő ellátásban.
Modulok 1. Tánc-és dráma Célja: A gyermekkori társas kapcsolatok megismerése, azokban való eligazodás és az együttműködés képességének kialakítása fejlesztése, - a társas kapcsolatok gyakorlása különböző élethelyzetekben, - az emberi érzelemvilág megismerésének elősegítése, az érzelem kifejezés különböző módjainak gyakorlása, ismert és spontán helyzetekben egyaránt, - a szöveg mögötti vagy szöveg nélküli kommunikációs lehetőségek, formák meg- és felismerése, megértése, megtanulása (pl. testbeszéd, egyéb metakommunikációs jelrendszer stb.), - művészeti alkotások (pl. színházi darab), táncformák, táncfajták megismerése, jelentéshordozó és érzelemközvetítő szerepük, megértése, elfogadása, stb. Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmény értékeléséhez Az 5-6. évfolyamon megjelölt témakörökben megfogalmazott tananyag olyan gyakorlatok sorozata, mely során a gyerekek - Koncentrált, aktív és kreatív részvételükről, együttműködési képességükről. - A felelevenített történelmi és irodalmi ismereteikről. - A maszkos játék és a maszk nélküli játék néhány alapvető különbségének meghatározásáról. - A rögtönzött és a megtervezett jelenet bemutatása közötti különbségek meghatározásáról. - Az elsajátított színházi formanyelvek tudatos alkalmazásáról adnak számot. Azaz értékelésükkor ezen tényezők figyelembevétele a legfontosabb. 2. Hon- és népismeret Célja: - nemzeti önismeret, egészséges nemzettudat megalapozása A 21. század küszöbén, a globalizáció korában, amerikanizálódó világunkban a felnövekvő nemzedékeket nemzeti önismerettel, egészséges nemzettudattal kell a nevelésnek felvérteznie. Ennek fontos eszköze a hon- és népismeret, hiszen a tanulók megismerik lakóhelyük, régiójuk, a magyar nyelvterület tájegységeinek legjellegzetesebb néphagyományait. Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmény értékeléséhez A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérni:
70
-
mennyire vesz részt a tanuló aktív, alkotó módon a tanórákon, mennyire kapcsolódik bele a különböző tevékenységekbe; - a tanítási órák során kialakított, illetve megerősített pozitív attitűdök, személyiségvonások kiemelésének, a személyre szóló fejlesztő értékelésnek fontos szerepe van. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet: - szóbeli, írásbeli beszámoló egy-egy résztémából; - témazáró dolgozatok; - kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom, önálló gyűjtés alapján; - előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli); - népi játékok, népszokások eljátszásának, kézműves tevékenységeknek írásbeli, szóbeli értékelése. 3. Egészségtan Célja: Az Egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. A modul oktatása ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik . Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életükben. Nyújtson segítséget a tanulóknak abban, hogy készség szintjén alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát. Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmény értékeléséhez A fejlesztési követelményeknél megfogalmazottak közül az életkorhoz illeszkedően kiemelten az alábbiakat értékeljük: a/az - fogalomhasználatot és -magyarázatot (definíció és példa), - lényegkiemelést, - frontális kérdésekre adandó rövid, szakmailag pontos válaszokat, - egy-egy téma összefüggő, szabatos kifejtését 8-10 mondatban, - ábra, kép elemzését, leírását, - grafikonok, diagramok elemzését, értékelését, - kiselőadás tartását önálló búvárkodás alapján (könyv- és lexikonhasználat), - logikai okfejtést és érvelést.
71
4. Etika Célja: Az etika oktatásának alapvető célja, hogy ismereteket nyújtson az ember léthelyzetének, az emberi együttélés alapelveinek, szabályainak értelmezéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveivel, erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal. Tudatosítsa azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelős lény, az ember sorsától elválaszthatatlanok. A tantárgy vizsgálja a társadalom, a vallás, és az erkölcs kapcsolatát, továbbá korunk erkölcsi főbb kihívásait. A műveltséganyag egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulásait. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társas kapcsolatokra. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmény értékeléséhez -
Felismeri az erkölcsi értékek konfliktusát mindennapos élethelyzetekben, Részt vesz a csoportos beszélgetésen Ismeri az etika alapfogalmainak jelentését Alkalmazza a tanult etikai szakkifejezéseket Ismeri az etika lapfogalmainak jelentését. Képes saját meggyőződésének kommunikálására, mások meggyőződésének tiszteletben tartására.
5. Média Célja:
A média társadalmi szerepe
Ebben a tematikai keretben kerülhet sor a modern tömegtársadalmak politikai és gazdasági működését, nyilvánosságát és információs kultúráját jellemző tömegmédiumokkal kapcsolatos néhány alapvető jelenség megbeszélésére. A média intézményeit szabályozó gazdasági, jogi és etikai kereteken túl meghatározó a közönség, vagyis a befogadó szerepének tanulmányozása és a reprezentáció problémájának felvetése, amely arra figyelmeztet, hogy a körülöttünk lévő világ a médiában másként mutatkozik, mint ahogyan azt a saját tapasztalataink mutatják. (A „B” kerettantervi javaslat a „Médiumok” és a „Hogyan működik a televízió” címekkel jelzett főtémákon belül tárgyalja ezt a tantervi egységet.) Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmény értékeléséhez A Mozgóképkultúrát és médiaismeretet oktatók és tanulók számára hamarosan alapvető kérdés lesz az ellenőrzés, a mérés és minősítés. A hatályos rendeletek ma nem szabályozzák mindezt - nem kötelező a tárgyból osztályzatot adni. Ugyanakkor a kísérleti oktatás tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a szereplők igénylik az értékelés bizonyos formáit. A feladattípusok közül különösen fontos a
„felelés ” során a látott film vagy televízióműsor-részlettel kapcsolatos, annak értelmezésére, jelentésére vonatkozó képességek felmérése.
72
1.2. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5. - 6. évfolyamon Az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik - hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben szerveztük a nem szakrendszerű oktatást. Cél: Az alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség javítása, optimális szintre fejlesztése minden tanuló esetén. Az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása, valamint az eltérő szociális háttérből adódó lemaradások kompenzálása a HH-s és HHH-s tanulóink esetében. Feladat: - az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása - az érdeklődés felkeltése - a szövegértő, élményszerző olvasástechnika fejlesztése - az információszerzés és -feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás stb.) képességének fejlesztése - a kommunikációs képességek (pl.: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben stb.) erősítése - összefüggéslátás fejlesztése - a szociális kompetenciák fejlesztése - számolási készség fejlesztése - probléma megoldó gondolkodás kialakítása - a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás kialakítása - tudatos fogyasztóvá válás kialakítása Módszerek, eljárások: A nem szakrendszerű oktatás alapozó funkciója a kompetencia alapú oktatás, a módszertani eleme k és tanulás szervezési eljárások alkalmazása. A fejlesztendő kulcskompetenciákat a kiadott nem szakrendszerű oktatás kerettantervi moduljainak a meglévő helyi tantervünkbe történő beillesztésével, valamint a kompetencia alapú oktatás bevezetésével kívánjuk biztosítani. A meglévő helyi tantervünkben rögzített tantárgyakon belül, azok belső tartalmi és időarányainak megváltoztatásával valósítjuk meg. Újabb szervezési formákat, módszereket vezetünk be, melyeket a pedagógusok a tanmeneteikben terveznek meg. Az egyes tantárgyi órákon elvonatkoztatva a tananyagtól, új tanulásszervezési eljárásokat, módszertani elemeket alkalmazunk az új anyagot feldolgozó és a gyakorló órákon egyaránt. Ez elsősorban a differenciált foglalkoztatás, a kooperatív oktatási forma alkalmazását jelenti. A célokat más-más úton lehet elérni az egyes osztályok, évfolyamok esetén. Az, hogy mely tantárgyak keretében mely eszközök, módszerek alkalmazása a leghatékonyabb, az adott tanulócsoport összetételétől és az ott tanító pedagógus személyétől függ. Ezért minden tanév elején az adott osztályban tanító kollega határozza meg a tanmenetében, ill. a tanítási órák tervezése során a diagnosztikus mérések eredményeinek ismeretében az alkalmazott módszereket, eljárásokat. A nevelőtestület döntése alapján az intézmény kimenő rendszerben megszünteti a nem szakrendszerű oktatást az 5. és 6. évfolyamon. a) 2010-2011. tanévben nem szakrendszerű oktatás az 5. és 6. évfolyamon b) 2011-2012. tanévben nem szakrendszerű oktatás a 6. évfolyamon
73
Tantárgyi rendszer és időkeret: A nem szakrendszerű oktatásra a kötelező és nem kötelező, valamint a tanórán kívüli órák órakeretének 25%-át, (a kötelező heti óraszám 22,5 óra, a nem kötelező órák száma 5.625 óra) összesen 7 órát használunk fel, hetente. A pályázataink során bevezetett kompetencia-alapú oktatást, a szövegértés és szövegalkotás, a matematika és az ember a természetben területeken alkalmazzuk. A nem szakrendszerű oktatás időkerete a 2011/2012-es tanévben hatodik évfolyamon az alábbiak szerint épül fel. A kötelező órák keretében: Tantárgy
6.évfolyam összes órája
Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Hon- és népismeret
148 148 148 18,5 Ember a természetben - 37 fizika Rajz 55,5 Informatika 74 Testnevelés 111
nem szakrendszerű órák/heti/
1 1 1 0,5 1 0,5 1 1
A nem szakrendszerű oktatást végzők köre: A nem szakrendszerű oktatás tanóráit, foglalkozásait tanítói és műveltségterületi, illetve tanári képesítéssel rendelkező pedagógusok látják el, akik elvégezték az alkalmazás feltételeként meghatározott tanfolyamot. Az oktatásban részesülők körének meghatározása, értékelése: A tanulókról a 4. évfolyam végén diagnosztikus méréssel tájékozódunk az alapozó funkciót illetően. Kiindulási alapul vesszük a 4. évfolyam végén megírt országos kompetenciamérés eredményeit, valamint felhasználunk központilag bemért mérőlapokat. A diagnosztikus felmérés célja, hogy pedagógusaink részletes információkat szerezzenek tanulóinkról, melyek azok a területek, ahol lemaradtak, mely területen emelkednek ki, s ezek alapján hozzák meg pedagógiai döntéseiket, hol van szükség beavatkozásra, fejlesztésre. Az alapozó szakasz végén a tanulóink 5-6. évfolyamos fejlődését, összteljesítményét szintén az országos kompetenciamérés eredményeit felhasználva és saját méréseket végezve az év végi beszámolóban értékeljük.
74
Elvárások: - Magyar nyelv és irodalom: Hétköznapi helyzetekben a 4. osztály végén képes a gyermek adekvát megnyilvánulásokra: köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás. Spontán helyzetben köszön, ismeretlen szituációban megszólít, kér és tájékoztat. A társalgásban kérdez, kapcsolódik a mások által elmondottakhoz. Dramatikus játékokban megfelelő beléptetéssel, a közönség által jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja szövegét. Különbséget tud tenni - a gyakran megfigyelt - közlési stílusok és kifejezésmódok között. Megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket. Tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával, illetve annak megértésével. Az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérti és saját olvasata szerint, értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. Ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni. Az olvasottakról véleményt nyilvánít. Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül képes írni. Adott vagy választott témáról egy - másfél oldal terjedelmű, értelmes összefüggő szöveget tud leírni. Jelzi a szó- és mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet. Begyakorolt szókészletben helyesen jelöli: • a magán-és mássalhangzók időtartamát, • a tulajdonnevek kezdőbetűjét, • a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, • a „j” hangot, • helyesen írja az igekötős igék gyakori eseteit, • hibátlanul választja el az egyszerű szavakat. A 4. évfolyamon végzett diagnosztikus felmérés alapján célszerű kiemelni és differenciált fejlesztéssel gondoskodni a felzárkóztatásra szoruló gyermekekről. -
Matematika: A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása az oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kie melten indokolt kezelni azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül: • a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal indokolt kiépíteni a tízezres számkörben, • indokolt segíteni a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, • indokolt kidolgozni és fejleszteni a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, • formálni kell a sík- és térbeli tájékozódási képességet, • alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal kell alakítani a geometriai szemléletet, • tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni indokolt a problémalátást, a probléma megoldási képesség fejlődését,
75
• valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet indokolt lehet megalapozni, • konkrét szituációkkal, példákkal indokolt alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. Az 5. évfolyamon a természetes számok témakörében nagyon fontos továbbá feltárni a számfogalombeli hiányosságokat (a számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen). A műveletvégzés szintjét, a méréseket és mértékváltásokat (idő, tömeg, hosszúság, űrtartalom). A hiányok pótlására a tanév első hónapjaiban feltétlenül szükség lehet, hogy a számkör bővítésére és a műveletek tulajdonságainak tudatosítására sor kerülhessen. -
Hon- és népismeret: A tantárgy egyik központi rendező elve a hagyományismeret. Célja: A hagyományos paraszti kultúra és értékrend megismertetése. A természet közelében élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó és nem kihasználó paraszti életmód értékeinek bemutatása. A szűkebb szülőföld hagyományainak alaposabb ismeretén keresztül a hazaszeretet megerősítése, olyan egészséges identitástudat kialakítása, amely pátosz és túlzó romantika nélkül tanítja meg nemzeti örökségünket megbecsülni, szeretni és tisztelni. Saját kultúránk megismerése mellett először a közvetlen környezetben, majd a tágabb hazában élő más hagyományú kisebbségek, nemzetiségek kultúrájának, tiszteletének megtanítása. Ösztönzés a szülőföld cselekvő felfedezésére, felkészítés a magyar kultúra egyre tágabb és egyre mélyebb megismerésére. A saját szűkebb környezet, szülőföld példáin keresztül általános kép kialakítása a hagyományos paraszti kultúra rendjéről és szokásairól, illetve olyan vidékekről, amelyekhez a gyerekek érzelmileg kötődnek, akár közös élmény, akár rokoni kapcsolatok révén. Az érdeklődés felkeltése a „hétköznapi történelem”, a néprajz, a művelődéstörténet, a népköltészet iránt. A történelem és a néprajz forrásainak (archív fotók, filmek, múzeumi tárgyak, régi dokumentumok, családi történetek, fényképek és iratok, könyvek stb.) bemutatása. A hagyományos családi formák, a természet ismeretéhez alkalmazkodó munkarend, a paraszti erkölcs- és értékrend megismertetésén keresztül olyan biztos háttér nyújtása, amely segít eligazodni a világban, amely megvéd a fogyasztói társadalom szélsőséges megnyilvánulásaitól és az értékválságtól.
-
Ember a természetben - fizika: Sajátítsa el a tanuló az alapfogalmakat, jelöléseket. Tudjon vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket - leírás alapján - fegyelmezetten az érintésvédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályok betartásával végezni. Használja a fizika szaknyelvét. Legyen képes a konkrét tényektől, jelenségektől, összefüggésektől alapszinten elvonatkoztatni, általánosítani. Ismerje fel és tudja példákkal bizonyítani az élő és élettelen világ oksági összefüggéseit.
76
Rajz: A tanulók többségének már legyen saját, személyes képi kifejezésmódja. A hangulatot, az érzelmeket kiemeléssel, átírással legyen képes kifejezni. A tartalom- és formaelemzést tudja segítséggel alkalmazni. Legyen képes példákban felismerni és megkülönböztetni a művészeti ágakat. Legyen képes felismerni a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit. A tanuló a megfigyelt és ábrázolt formákon tudja felismerni a szabályszerűségeket. Tudja értelemszerűen alkalmazni a megismert ábrázolásmódokat. Legyen képes gondolatokat ábrázolni, érzelmeket kifejezni. Képes legyen adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Fejlődjön jártassága a technikák alkalmazásában: mozgása legyen összehangolt, használja ügyesen az eszközöket. (színes ceruza, pasztellkréta, grafitceruza, vízfesték, tempera) -
Informatika: Legyen képes a tanuló kezelni a billentyűzetet és az egeret. A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törölni. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt keresni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani.
-
Testnevelés: Ösztönözzük a tanulókat akaraterejük növelésére, segítsük önértékelésük kialakulását, fejlesszük esztétikai és ritmusérzéküket. Ismertessük meg velük az egészséges életmód alapjait, szerettessük meg a mozgást. Segítsük a mozgáskoordináció fejlődését, javítsuk az alapképességeket (állóképesség, gyorsaság, erő, hajlékonyság) gyakoroltassuk be az atlétikai számok alapjait képező természetes mozgások (futások, ugrások, dobások) egyszerű technikáit.
1.3. A különböző tantervek belépésének időpontjai TANÉV ÉVFOLYAMOK 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2007/2008
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú Kt
ú Kt
ú Kt
ú Kt
2008/2009
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú Kt
ú Kt
ú Kt
2009/2010
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú Kt
ú Kt
2010/2011
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú Kt
2011/2012
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT
ú NAT = új NAT Ú Kt= új kerettanterv
77
1.4. Tantárgyi rendszer és óraszámok 1.4.1. Új NAT kerettanterv az a alsó tagozatban Tantárgy 1. o. 2. o.
3. o.
Magyar nyelv és irodalom
8
8
7,5 + 0,5
Idegen nyelv
1
1
1
Matematika
4
4
3,5 + 0,5
Környezeti ismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika, életvitel Testnevelés, sport Néptánc, Silver TSE, tömegsport Osztályfőnöki Tanulók kötelező óraszáma A tanulók összes óraszáma Választható órák
1 1 1,5 1 3 2+1 1 20 23,5 2
1 1 1,5 1 3 2+1 1 20 23,5 2
1,5 1 1,5 1 3 1 1 20 22+1 2
4. o. x
7+0,5 x 3
x
3,5 1,5 1 1,5 1 3 1 1 22,5 23+0,5 2,25
x = A „nem kötelező” órakeret terhére 0,5 óra/hét Első és második évfolyamokon a tantárgyi órák száma kiegészül a művészetoktatással (néptánc). Az összes évfolyamon kiegészül továbbá egy-egy osztályfőnöki és idegen nyelvi órával. 1.4.2. Új kerettanterv és az új NAT szerint a felső tagozatban Tantárgy/ évfolyam 5. 6. 7. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 Idegen nyelv 3 3 3 Matematika 4,5 4 3,5 Informatika 1 2 2 Természetismeret (biológia+földrajz) 2 2 Fizika 0+1 1,5 Biológia és egészségtan 1,5 Kémia 1,5 Földrajz 1,5 Enek-zene 1 1 1 Rajz 1,5 1,5 1 Technika és életvitel 1 1 1 Testnevelés, tömegsport 4+1 3 3 Osztályfőnöki 1 1 0,5 Tantervi modulok 0,5 Tánc és dráma (tömbösítve) 1. félév Hon-és népismeret (tömbösítve) 2. félév 0,5 0,5 Ember és társadalomismeret, etika 0,5 Mozgókép és médiaismeret Egészségtan (tömbösítve a természetismerethez) Kötelező óraszám a törvény alapján 22,5 22,5 25 Tanulók összes óraszáma 26+1 26 27,5 Választható órák 5,625 5,625 7,5 A 2011-2012-es tanévben 6. évfolyamon 7 órát hetente a nem szakrendszerű o fordítunk. 78
8. 4 2 3 3,5 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 3 1
0,5 25 28 7,5 oktatásra
1.5. 2012/2013-es tanév órakeret/hét KÖTELEZŐ
1. o. 2. o. 3. o. 4. o. 5. o. 6. o. 7. o. 8. o
20+20 20+20 20+20 22,5+22,5 22,5+22,5 22,5+22,5 25+25 25+25
óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét
NEM KÖTELEZŐ
ÖSSZESEN
a kötelezőórák bizonyis százaléka zárójelben
2+2 (10%) 2+2(10%) 2+2 (10%) 2,25+2,25 (10%) 5,625+5,625 (25%) 5,625+5,625 (25%) 7,5+7,5 (30%) 7,5+7,5 (30%)
óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét
44 44 44 49,5 56,25 56,25 65 65
óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét
A nevelési programokban megfogalmazottak szerint a helyi tantervünk összeállításában a következő szempontokat tartottuk fontosnak: 1. Lehetőség szerint minden tanévben legyen emelt óraszámú oktatás meghirdetve. A választási lehetőség biztosítása érdekében, melyet a humán- és az eszközeink forrása, valamint az elvégzett helyzetelemzés figyelembevételével irányítunk. 2. A tantervi modulokat önálló tantárgyként tanítjuk. - a hon- és népismeret, - a tánc és dráma modult, - az ember- és társadalomismereteket, etikát, - a mozgókép és médiaismeretet. 3. A testnevelés és sport területén: - 1.-4. évfolyamokon biztosítva van a mindennapi testedzés lehetősége a délutáni tömegsport, valamint az iskolában működő DSE különböző sportágakban nyújtott lehetőségekkel; - 5.-8. évfolyamokon ezek a lehetőségek adottak. Az 5., 6., 7. és 8. évfolyamokon megemeltük a délelőtti óraszámot heti fél órával a nem kötelező órakeretből. 4. Fontosnak tartjuk még a magyar nyelv és irodalom tantárgyaknál az anyanyelvi megalapozottság biztosítását: - alsó tagozatban (3., 4. évfolyamon) heti fél órával megemeltük a magyar nyelv és irodalom óraszámát ennek érdekében a plusz órakeretből; - a felső tagozatban pedig heti egy órában az arra rászorultaknak felzárkóztatási programot kívánunk nyújtani. (egyik héten matematikából, másik héten magyar nyelv és irodalomból) - 8. évfolyamon a továbbtanulásra való felkészítés érdekében képesség szerint három csoportra osztottuk a két osztályt. 5. Az alsó tagozatosoknak (3., 4. évfolyamon) a számolási és mérési készségük kifejlesztésére kevésnek találtuk a kötött óraszámban található matematika órák számát, ezért megemeltük heti fél órával. 6. A művészeti iskola órakeretének terhére, a 2011/12-es tanévben az órarendbe beépítve kívánjuk tanítani alsó tagozat 1. osztályától felmenő rendszerben, 4. osztályig a táncot, amely néptánc népi játékok tantárgy. 7. A Pedagógiai Programunkban megfogalmazott nevelési célok (egészség-, környezet nevelés) megvalósítása érdekében minden évfolyamon az osztályfőnöki órák számát heti fél órával megemeltük.
79
1.10. Feltételek 1.10.1. Személyi A tantestület jelenlegi személyi összetétele nemcsak a jelenlegi feladatok ellátásra alkalmas. A nevelőtestület összetétele végzettség szerint az 1. számú mellékletben olvasható. Iskolánkban a fentiekben meghatározottak alapján a tanítási órákon valamennyi tanuló köteles részt venni. A nem kötelező órakeret terhére szervezzük meg: - Csoportbontásokat: idegen nyelv, informatika tantárgyakból lehetőség szerint - Fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásokat - Egyéb tanórán kívüli foglalkozásokat: konzultációk, versenyekre készítés, szakkörök. Egyéni egy - három tanuló részére szervezett foglalkozásra fordítható órák: - A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására - A tehetség kibontakoztatására - Egyéni problémával küzdő gyermekek fejlesztésére használjuk fel. A rászoruló gyermekek számára gyógytestnevelési órákat szervezünk a Kt. 52. § (8) bekezdése alapján meghatározott óraszámmal, valamint az egészségi okokból magántanulók számára a Kt. 52. § (13) alapján, amennyiben az adott évben erre igény mutatkozik. Iskolánkban az ifjúságvédelmi feladatokat két fővel (1 fő alsó, 1 fő felső) oldjuk meg. Modulok oktatása: A kerettantervben meghatározott tantervi modulok egy részét önálló tantárgyként oktatjuk, a tantárgyfelosztásban meghatározott módon és óraszámban. Az önálló tantárgyi modulok értékelése és minősítése, valamint beszámításuk az évfolyam sikere s befejezéséhez a valamennyi kötelező tantárgynál meghatározott módon történik. Kompetencia alapú oktatás alkalmazásai (lásd az 5. számú melléklet)
80
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Taneszközök: Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, - az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, - a taneszközök használatában az állandóságra, célszerűségre kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét. - Figyelembe kell venni a szülők anyagi lehetőségeit. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve, a pályázatok előírásainak megfelelően A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
(K.t. 44. § (2))
81
3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
(Közokt.tv. 71. § (1)-(3), (7) valamint a 2010. évi LXXI. törvény alapján, megjelent: a Magyar Közlöny 117. száma) A magasabb évfolyamba lépés feltételei: - A tanulók magasabb évfolyamba akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítik. - A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei, szöveges értékelése alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Az első évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni a tanulmányi követelményeket. - Az értékelésnél figyelembe vesszük a projektben való aktív részvételt, hogy a kijelölt munkákat elkészítette és bemutatta-e a tanuló. - Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. - A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére a másodiknyolcadik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. - Ha a tanuló a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, egyéni elbírálás alapján javítóvizsgát tehet. - Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. Belépés az iskolába: - Iskola beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz (problémás esetben iskolaérettségi vizsgálat után). - Az 1. osztályba történő beiratkozás feltételeit a Közoktatási Törvény 66. § -a szabályozza. - Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A tanulók távolmaradásának engedélyezési rendje: - A tanulónak egy tanítási évben az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve az elméleti órák 20%-át, a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. - Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki 30 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul (feltéve, hogy az iskola a tanulót, illetve szülőjét legalább 2 alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire). - Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a magatartás osztályzatot is befolyásolja.
82
4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája (Közokt.tv. 70. § (1)-(4))
4.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvetően két feladata van: - rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, - tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Az ellenőrzés formái:
1. Szóbeli számonkérés: - feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenőrzése történik. -
Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra;
kiselőadás, Projektmunka bemutatása, stb.
2. írásbeli számonkérés: - témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, melyből évente
-
-
-
legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanmenetben megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazárókat lehetőség szerint ötödik és hatodik órában ne írassunk! A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. A témazáró érdemjegyek pirossal kerülnek be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően; számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl . teszt, feladatlap); írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap).
Beszámoló készítés - témahét, projekthét kiadott feladataiból
3. Gyakorlati számonkérés:
Például munkadarab, gyűjtőmunka, tablók készítése, makettek készítése, sportteljesítmény értékelése. Csoportmunkák értékelése
Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák, gyakorlati tevékenységek helyes arányára.
83
4.2. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) 4.2.1. A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének rendszere Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók: - szóbeli felelete, - írásbeli munkája vagy - gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az tanulmányi munka ellenőrzése:
1. Témazáró dolgozat: az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó dolgozatot írnak.
2. Tanév végi dolgozat: a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
3. Szóbeli felelet: a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztésével párhuzamosan tesznek tanúbizonyságot a követelmények elsajátításáról.
A tanulmányi munka értékelése (Közok.tv. 70. §) Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A projektek, témahetek értékelésekor a tanulók által elkészített, és bemutatott munkákat értékeli a pedagógus, az értékelésnek fontos része a tanulói önértékelés, és a társak értékelése is. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét: - folyamatosan szóban értékeli - tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, - félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy: - a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, - és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma.
84
A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy: - a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette, - megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse, - megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Alapelvek: 1. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. 2. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. 3. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a:
TELJESÍTMÉNY 0-33% 34-50% 51-75% 76-90% 91-100%
ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
Kisebb számonkérésnél (röpdolgozat, szódolgozat) az alábbi arányok alapján végzik el az érdemjegyre történő átváltást a szaktárgyat tanító nevelők: TELJESÍTMÉNY 0 - 50% 51 -63% 64 - 79% 80 - 90% 91 - 100%
ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
A szaktanár köteles a dolgozatírás előtt közvetlenül ismertetni a tanulóval a dolgozat típusát és az értékelés kritériumait. Amennyiben ez elmarad, a szaktanár az első táblázatban foglaltakhoz tartja magát.
85
Szöveges minősítés Az első- évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul
Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap: - az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, - fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és - javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Mentesítés az értékelés alól: Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól: - Az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. - Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. . - Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Egyéni továbbhaladás Az egyéni továbbhaladás ügyében a nevelőtestület dönt.
4.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom értékelése, osztályzása. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); Szöveges értékelés: Az első osztályban félévkor és tanév végén is a fenti minősítést alkalmazzuk.
megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt
minősítést alkalmaz a pedagógus.
86
A magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: a tanuló: - magaviselete tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon, szünetben, - tanuláshoz, munkához és a közösséghez való viszonya, - környezete, személyiségjegyei és - milyen elismerési, illetve elmarasztalási formákban részesült. 4.3.1. Büntetés (Közokt.tv. 76.§) Az iskolában adható büntetési formák: Azt a tanulót, aki: - tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy - a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. Figyelembe kell venni: - a tanuló életkori, - személyiségének tulajdonságait, valamint - a fegyelemsértés és - a kötelességszegés súlyát és gyakoriságát. A fegyelmi intézkedés vagy a fegyelmi büntetés sohasem lehet megtorló vagy a tanulóra nézve megalázó jellegű. A testi fenyítés minden formájának alkalmazása tilos. Büntetési formák: első fokozat: szóban, második fokozat: írásban - szaktanári figyelmeztetés, - napközis nevelői figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás, - tantestületi figyelmeztetés, - tantestületi intés, - tantestületi megrovás. Kezdeményezheti: - iskolavezetés, - osztályfőnök, - szaktanárok, - munkaközösség-vezetők, - diákközösség, - iskola dolgozói. Súlyos fegyelmi vétség esetén a Közoktatási törvény 76.§-a szerint kell eljárni. A büntetést írásba kell foglalni, az osztálynaplóba kell vezetni és azt a s zülő tudomására kell hozni.
87
4.3.2. Kártérítés (Közok.tv. 77.§(1),(2)) A tanuló által az iskolában jogellenesen okozott kárért (szándékosan vagy gondatlanságból okozott rongálás) a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a tanulónak kell felelnie. A fegyelmi eljárásról, illetve kártérítési kötelezettség megállapításáról a szülőket kellő időben kell értesíteni. A kisebb, könnyen megállapítható értékű károkat (pl. ablaktörés) teljes értékben köteles megtéríteni a tanuló. A szándékos rongálás fegyelmi büntetést is von maga után.
4.3.3. Jutalmazás Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát és az iskola hírnevét növelő teljesítményt szaktárgyi, igazgatói és nevelőtestületi dicséretekkel jutalmazza. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért: - szaktanári, - osztályfőnöki vagy - igazgatói dicséretben részesülhetnek. Ezt az ellenőrző könyvbe lehet jegyezni, és figyelembe kell venni a félévi, illetve év végi magatartás vagy szorgalom osztályzatban. Az iskolai jutalmazás lehetséges formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - kimagasló tanulmányi munkáért, - kiemelkedő szorgalomért, - kiemelkedő közösségi munkáért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet a ballagáson vagy a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülhetnek. e) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
4.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el.
88
Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A tanulók szorgalmának értékelésekor figyelembe kell venni az alábbiakat: - motiváltság, - a tudás megszerzésének igénye, - egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény, - a tanulási folyamatban való részvétel, - kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya, - tanórai tevékenység, - plusz tevékenységek. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
4.5. A tanulók felvétele és értékelése a művészeti oktatásban 4.5.1. A tanulók felvétele A felvételi vizsgákat május végén, június elején kell megtartani, szeptember hónap első felében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi vizsgát lehet tartani. Új tanuló felvételéről az igazgató figyelembe véve a felvételi bizottság javaslatát - dönt. A felvétel eredményét írásban vagy az iskola hirdetőtábláján kell a tanulókkal és a szülőkkel közölni. A jelentkezőket a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni. A főtárgy, a kötelező és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. 4.5.2. A tanuló értékelése A tanuló tudását, teljesítményét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel kell értékelni. Az osztályzás, a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik: - a főtárgy (hangszer valamint néptánc), szolfézs, a zeneirodalom, kamarazene, második hangszer, valamint a művészeti tanszakok esetén adhatók érdemjegyek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). - A zenei és tánc előképző és művészeti előképző esetén: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Az érdemjegyekről a tanuló szülőjét - felnőtt tanuló kivételével - a tájékoztató füzet útján tájékoztatni kell. A félévi és tanév végi osztályozás A tanulók munkáját - kivéve a zenei és művészeti előképző tanulóit- félévkor és tanév végén osztályozni kell. A félévi osztályzatot a szaktanár állapítja meg az első félév érdemjegyei alapján. A tanév végén hangszeres főtárgyból, hangszeres előképzőből, az adott művészeti szakból (néptánc), valamint szolfézsból és zeneirodalomból bizottság előtt beszámolót kell tenni. Az érdemjegyet a főtárgy tanárának javaslata alapján a bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja. A bizottság tagjai: a tanuló főtárgy tanára és még legalább egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. Tanév végén a tanulók az év során végzett munkájukról - kamarazene, társas ének, illetve tánctanszakon - színpadi előadás keretében adnak számot. Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség, vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud. A tanév végi beszámolóra nem bocsátható, illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az
89
igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám 1/3 -át. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel a tájékoztató füzetbe, év végén a naplóba, a törzslapra és bizonyítványba szómegjelöléssel és számjeggyel, illetve zenei és művészeti előképző esetén az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni. Ha a tanuló valamely kötelező tárgy tanulása alól felmentést kapott, a felmentés tényét félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén a törzslapra és a bizonyítványba az osztályzat rovatban „fm.” rövidítéssel jelezni. Szorgalom A főtárgyi és a kötelező tárgyban tanúsított szorgalmat folyamatosan értékelni kell. Erről a szülők és a tanulók a tájékoztató füzet útján kapnak értesítést. A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3) és hanyag (2). A szorgalom minősítését félévkor számmegjelöléssel a tájékoztató füzetbe, tanév végén pedig szám és számmegjelöléssel a naplóba, a törzslapra, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. Javítóvizsga Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a javítóvizsga letételére időpontot kell kijelölni. A javítóvizsga napját, augusztus hónap utolsó hetében az igazgató jelöli ki, és az iskola hirdetőtábláján teszi közzé. A javítóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanuló szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik m eg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a szaktanár és még egy lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és a főtárgy tanára írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg. „Összevont” beszámolók Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár javaslat alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg lehet tartani. A tanulónak az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérnie. Felsőbb osztályba lépés Az alapfokú művészetoktatási intézmény felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és a tanulmányait nem szakította meg. A tanuló osztályba tartozása szolfézs, illetve a főtárgy esetében eltérhet egymástól. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki az osztálya anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az igazgatótól kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathassa. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és a törzslapra a fenti tényt be kell jegyezni. Az osztályát folytathatja az a tanuló is, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az összóraszám egyharmadát.
90
5. Az otthoni felkészüléshez meghatározásának elvei és korlátai
előírt
írásbeli
és
szóbeli
feladatok
Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. Iskolánkban lehetőség szerint ne terheljük túl a tanulókat hétvégére, továbbá a tanítási szünetekre. A házi feladat lehet: - szóbeli vagy - írásbeli munka, vagy - egyszerre mindkettő. A házi feladatok célja, hogy a tanulók: - elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat, - megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és - segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése: - A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. - Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától. Házi feladatok lehetnek: - feladatgyűjteményből adott feladatok, - tankönyvi kérdésekre adandó válaszok, - vázlatkészítés, - leíró vagy elemző munkák, - házi dolgozat, - gyűjtő- vagy kutatómunka, illetve - számítógépes feladat. Házi feladat szabályai A tananyag tanórai feldolgozása mellett a tanulók számára fontos az otthoni tanulás, gyakorlás, felkészülés. A pedagógusok a tanulók tananyag elsajátításának érdekében szóbeli és írásbeli házi feladatot adhatnak. A kötelező szóbeli és írásbeli házi feladat mennyisége - elsőtől negyedik osztályig nem haladhatja meg a napközis tanulmányi foglalkozás időtartamát, - ötödiktől nyolcadik osztályig pedig a tantárgyankénti harminc percet. Csak olyan házi feladat adható, amelynek előkészítése a tanórán már megtörtént. A gyermekeket motiváló, szorgalmi házi feladat a pedagógus szándékától, pedagógiai céljától függően, tetszőlegesen adható.
91
III. fejezet Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény helyi tanterve
A Közokt.tv. 45. § (3) bekezdése rendelkezik az alapfokú művészeti oktatási intézmény helyi tantervéről. Ezek alapján az iskola helyi tanterve a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet alapján készült, mely az alapfokú művészetoktatási intézmények tantervét és követelményrendszerét tartalmazza. A művészeti iskola helyi tanterve művészeti áganként a ROMI-SULI Könyvkiadó által 1998-ban kiadott írásos dokumentációja, illetve annak kiegészítése az intézmény helyi sajátosságainak figyelembevételével. A tanterv művészeti áganként, tanszakonként elkülönítve készült. A tanterv tartalmazza: Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei Az egyes tanszakok képzési szerkezete, szakaszai, tantárgyai Az egyes művészeti ágak cél - és feladatrendszerét Az előírt tananyagot és követelményeket (évfolyamonként)
Szintetizátor
Zeneművészet
Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia
- Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanuló t arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat.
Szakmai kompetencia
- A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). - A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. - A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése.
Személyes kompetencia
- Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom.
Társas kompetencia
- Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. - Esélyegyenlőség
Módszertani kompetencia
- Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. - Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. - A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. - A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. - A kortárs zene befogadására nevelés. - A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. - A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. - Tehetséggondozás. - Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás - A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. tanszak képzési szerkezete, szakaszai, óraszámai, tantárgyai
92
A képzés szakaszai: előképző: kiselőképző, előképző Az előképző már óvodás korban elkezdhető, de az általános iskola 1. vagy 2. osztályával párhuzamosan megkezdeni mindenképpen ajánlatos. Az előképző célja, hogy fejlessze a zenei készségeket (dallam, ritmika), a mozgáskultúrát, megalapozza az alkotásra nevelés folyamatát és játékos formában alakítsa ki a közösségi érzés, összetartozás élményét. Az előképző osztályokban ismerje meg a tanuló azokat az alapfogalmakat, alapelemeket, melyek képessé teszik a hangszeres és néptánc tanulmányok megkezdésére. alapfok: 1-6 osztály Az alapfok feladata a hangszerjáték és néptánc megalapozása. Ezekben az években dől el a gyermek zenéhez, tánchoz való viszonya. A zenei tagozaton a 4. osztály után a növendékek érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a kötelező tárgyak közül. továbbképző: 7-10. osztály A továbbképző osztályokban minden tanuló bebizonyította érdeklődését, elkötelezettségét az adott művészeti ág iránt. A szintetizátor tanszak tantárgyai, óraszámai Főtárgy: szintetizátor Kötelező tárgy: szolfézs Kötelezően
választható tárgy:
elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom gyakorlati: zongora Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, zongora
EK+A+TK évfolyamok
főtárgy
óraszáma
Köt. tárgy (szolfézs)
Választható Köt. vál. tárgy évf. Min. óraszám tárgy
2+6+4
szintetiz.
’A’tagozaton: 2x30’ ’B’tagozaton: 2x45’
’A’tagozaton: 4- 5-6 ig 2x45’ ’B’tagozaton: 10-ig 2x45’
elm. 1x45
1-2x45 csoportos ill. 1x30 egyéni
b. ) Zeneművészeti ág cél és feladatrendszere célja: • a növendékek életkoruknak és képességeiknek megfelelő zenei anyagot kottahűen, stílusosan, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassák meg • tanulóikat rendszeres, céltudatos munkára szoktassa • tanulóink többségének tudását olyan fokra fejlessze, hogy képesek legyenek amatőr muzsikálásra kamaraegyüttesben, zenekarban. feladata: • zenei műveltség megalapozása, fejlesztése • a zenei képességek (hallás, ritmusérzék, zenei memória, fogékonyság a dinamika és hangszín különbségeire stb.) fejlesztése. • a technikai készség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása • a zene logikájának, a harmóniai szerkezet és forma összefüggéseinek megismerése • a főbb zenei stílusok és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése • az értékes zene megszerettetése, zenei ízlésformálás • a zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése ill. részvétel a zenei életben. 93
c. A szintetizátor tanszak tananyaga, követelményei Régen mutatkozó igény kielégítésére a 2007/2008-as tanévben került bevezetésre a hangszer oktatása. A billentyűs hangszert tanulók egy része nem rendelkezett zongorával, beszerzésére sem nyílott lehetőségük, így többen vásároltak anyagilag jobban elérhető elektroakusztikus hangszert. Ennek billentése, kezelése eltér a hagyományos zongoráétól, bár a hangszer tanulásánál előnyt jelent az előzetes zongoratanulás, de a tanterv lehetőséget ad a szintetizátoron való kezdésre is. A hangszer lehetőségei mellett követelmény a „kétkezes” játék szintetizátoron is. „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” valamint több éves tapasztalat alapján az alábbi követelményeket határoztuk meg: Előképző évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési
feladatok -
A szintetizátor működési elvének megismertetése. Tájékozódás a billentyűzeten Elemi ritmusképletek ismerete Az elemi szintű kottaolvasás előkészítése. A violin- és basszuskulcs. Különböző hangértékek és szünetjelek. A kézfüggetlenítés előkészítése, Egyszerű gyermekdalok megszólaltatása változatos módon. A kiválasztott zenemű eljátszása arranger kísérettel.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium Szintetizátor-keyboardiskola I. (Gorsium GBT, Tác) Hernádiné - Inselt - Fantóné - Komjáthyné - Máthéné: Zongoraiskola I. Bartók Béla: Mikrokozmosz I. Kurtág Gy.: Játékok I., VI. Papp L.: Zongora ABC
Követelmény
Rendelkezzék megfelelő kéztartással, billentéstechnikával és tudjon megfelelő ujjrenddel játszani. Néhány gyermekdal, dallam hangszeres megszólaltatása külön, illetve kétkezes változatban, Az év végi
vizsga ajánlott anyaga
- Három gyermekdal, vagy egyéb egyszerű dallam eljátszása, lehetőleg arranger kísérettel. 2. évfolyam Fejlesztési
feladatok -
Tájékozódás a billentyűzeten Elemi ritmusképletek ismerete A violin- és basszuskulcs. Különböző hangértékek és szünetjelek. A non legato, legato játék alapjai, A kézfüggetlenítés előkészítése, Különböző kifejezésmódok, hangulatok hangszeres megvalósítása játékos formában, Egyszerű gyermekdalok megszólaltatása változatos módon. A kiválasztott zenemű eljátszása arranger kísérettel.
94
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium Szintetizátor-keyboardiskola I. (Gorsium GBT, Tác) Hernádiné - Inselt - Fantóné - Komjáthyné - Máthéné: Zongoraiskola I. Bartók Béla: Mikrokozmosz I. Kurtág Gy.: Játékok I., VI. Papp L.: Zongora ABC
Követelmény
Rendelkezzék megfelelő kéztartással, billentéstechnikával és tudjon megfelelő ujjrenddel játszani. Néhány gyermekdal, dallam hangszeres megszólaltatása külön, illetve kétkezes változatban,
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Három gyermekdal, vagy egyéb egyszerű dallam eljátszása, lehetőleg arranger kísérettel Alapfokú évfolyamok „A” tagozat 1. évfolyam „A” tagozat
Fejlesztési feladatok -
Ismerkedés a hangszerrel. A szintetizátor működési elvének megismertetése. A violin- és basszuskulcs. Különböző hangértékek és szünetjelek. A helyes kéztartás és billentéstechnika megismertetése, A hangközök megismertetése félhangszámolási rendszerben. A dúr és moll hármashangzatok fogalma, lejátszásuk minden hangról. A jobb és bal kéz együttes játéka. A kiválasztott zenemű eljátszása arranger kísérettel.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium Szintetizátor-keyboardiskola I. (Gorsium GBT, Tác) Hernádiné - Inselt - Fantóné - Komjáthyné - Máthéné: Zongoraiskola I. Bartók Béla: Mikrokozmosz I. Kurtág Gy.: Játékok I., VI. Papp L.: Zongora ABC
Követelmény
Rendelkezzék megfelelő kéztartással, billentéstechnikával és tudjon megfelelő ujjrenddel játszani.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Három gyermekdal, vagy egyéb egyszerű dallam eljátszása, lehetőleg arranger kísérettel 2. évfolyam „A” tagozat
Fejlesztési feladatok
- A szintetizátor - keyboard alapfunkcióinak önálló kezelése. - A dúr hármashangzat fordításainak megismertetése, tánc- és klasszikus zenei jelölése, használata a gyakorlatban egy kiválasztott zenemű alapján. - A pontozott hangértékek megismertetése és begyakorlása. - Klasszikus zenei gyakorlatok a két kéz függetlenítésére. - A szűkített hármashangzat fogalma, begyakorlása
95
- Skálák gyakorlása 2#, 2b előjegyzésig Ajánlott tananyag Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola I. (Gorsium GBT, Tác) Hernádiné - Inselt - Fantóné - Komáthyné - Máthéné: Zongoraiskola I-II. Bartók Béla: Mikrokozmosz I-II. Barótk Béla: Gyermekeknek I.
Követelmény
A dúr és moll hármashangzatok biztos alkalmazása bal kézben a jobb kéz egyidejű játékával. A kar és az ujjak egysége, együttműködése hangközfelbontással, hangzatfelbontással, skálamenettel, helyes ujjrenddel.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Két különböző ritmuskíséretű tánczenei szám előadása arranger kísérettel - Egy klasszikus mű előadása zongorán. 3. évfolyam „A” tagozat
Fejlesztési feladatok
- A tanuló ismerje meg a szintetizátor-keyboard használatának bővebb lehetőségeit: - A MIDI fogalma. - A hetes harmóniák használata és begyakorlása. - A tenuto és staccato játék begyakorlása. - Skálák egyenletes játszása 4#, 4b előjegyzésig, fokozatosan gyorsuló tempóban, 3 -4 oktávon keresztül. - A technikai gyakorlatok alapján többféle tánczenei stílus begyakorlása,. - A bővített (+aug.) fogalma, alteráció. - A suspend fogalma. - A bővített és sus gyakorlati megvalósítása.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola I-II. (Gorsium GBT, Tác) Kulcsár Zoltán: Harmónia- és ritmusiskola Bartók Béla: Mikrokozmosz I-II. Bartók Béla: Gyermekeknek I-II. J. S. Bach: Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach kötetből: F-dúr andante BWV Anh. 131 Dmoll menüett BWV Anh. 132 Gdúr menüett BWV Anh. 116 C. Czerny: Könnyű technikai gyakorlatok (Komjáthyné)
Követelmény
Tudjon a tanuló dúr hármashangzat-megfordításokat játszani bal kézben, és tudja transzponálni azokat. Tudjon tenuto és staccato játszani. Ismerje gyakorlatban az éneklő legato játékot.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Három különböző ritmusú tánczenei szám előadása, amelyben szerepelnek hetes, szűkített és bővített harmóniák; - Egy klasszikus mű előadása zongorán.
96
4. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok - A szintetizátor - keyboard minden lehetséges funkciójának (a MIDI kivételével) ismerete és kezelése. - A skálák előjegyzéseinek ismerete 7#, 7b előjegyzésig. - Alap 7-9-11-13-as akkordok létrehozása a felhangsor hangjaiból. - A díszítő hatos fogalma, szerepe. - Olyan tánczenei számok gyakorlása, amelyben a jobb kéz is játszik harmóniahangokat. - A négyeshangzat megfordításai tánczenei illetve klasszikus jelöléssel és alkalmazásuk a gyakorlatban. - Skálák gyakorlása 5#, 5b előjegyzésig, megfelelő ujjrenddel.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola II-III. (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Kulcsár Zoltán: Harmónia- és ritmusiskola A gyermek Mozart (Hernádi) C. Czerny: Könnyű technikai gyakorlatok (Komjáthyné)
Követelmény
A dúr négyes-hangzat megfordításainak biztos alkalmazása a bal kézben. Tudjon a tanuló jobb kézzel a dallamjáték közben harmóniahangokat is játszani. Olyan tánczenei anyag használata, amely lehetőséget ad a bal kéz ritmuskíséret önálló eljátszására is, arranger kíséret nélkül.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Négy különböző ritmusú tánczenei szám, hetes, bővített, szűkített hármas- és négyes- hangzat megfordításokkal egyszerű bal kéz kísérettel arranger használata nélkül; - Két klasszikus darab eljátszása a javasolt anyagból. 5. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok - Az összes tánczenei jelölés megismertetése. - A szintetizátor - keyboard MIDI funkciójának használata. - A funkcióelmélet megismertetése. - A modális hangsorok megismertetése. - A dúr és az összhangzatos moll skála fokaira építhető hármashangzatok megismertetése. - A beat, rock, slow és swing stílusú darabok játszása arrangerrel és arranger kíséret nélkül szintetizátoron, digitális zongorán, illetve klasszikus zongorán - Egyszerűbb darabok transzponálása.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola II-III. (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO-Sinus Kiadó Budapest) Kulcsár Zoltán: Dallamszerkesztés, szekvenciaszövés, rögtönzés keyboardon J. S. Bach: 18 kis prelúdium, Könnyű szonatinák (Hernádi) Kurtág Gy.: Játékok Dohnányi E.: A legfontosabb ujjgyakorlatok a biztos zongoratechnika elsajátítására
97
Lehotka Gábor: Gorsium orgonaiskola - 2000 (Gorsium GBT Tác) Simon Collin: Így működik a számítógépes multimédia (Park Könyvkiadó Budapest)
Követelmény
Biztos hangszerkezelés, funkcióváltások, kiállások (fill in), hangszínváltások stb. alkalmazása a szintetizátoron - keyboardon előadott számok lejátszása közben. Biztos kíséret bal kézzel, helyes súlypontok használata az arranger nélküli játszásnál.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Négy különböző ritmusú tánc-, illetve jazz-zenei szám előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel; - Két klasszikus darab a javasolt anyagból. 6. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok - A szintetizátor - keyboard működési elve, az összes funkció ismerete és használata, beleértve a MIDI-t is. - A szintetizátor erősítésére alkalmazott berendezések kezelése. - A dúr és az összhangzatos moll skálák fokaira épített négyes-hangzatok ismerete és alkalmazása a könnyűzenében előforduló valamennyi hangnemben. - Beat, rock, slow, swing, beguine, rumba, bossa-nova, samba, cha-cha stílusú számok játszása arranger kísérettel, illetve arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel.
Felhasználható irodalom
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III-IV.(Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO-Sinus Kiadó Budapest) Kulcsár Zoltán: Dallamszerkesztés, szekvencia-szövés, rögtönzés keyboardon Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I-II. (Szendy Á.) J. S. Bach: 18 kis prelúdium Schumann: Jugend-album Schubert: Keringők Csajkovszkij: Jugend-album Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola - 2000 (Gorsium GBT Tác) Simon Collin: Így működik a számítógépes multimédia (Park Könyvkiadó Budapest)
Követelmény
Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, egyszerűbb improvizációkra. Az előző évfolyamokhoz igazítva harminc tánczenei szám ismerete különböző stílusokban, az egyszerűbbek transzponálva is.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Öt különböző ritmusú tánc- és jazz-zenei szám előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel - lehetőleg improvizálva; - Két szabadon választott előadási darab.
Alapfokú évfolyamok „B” tagozat 98
3. évfolyam „B” tagozat Technikaképzés és elméleti ismeretek - A tanuló ismerje meg a szintetizátor-keyboard használatának bővebb lehetőségeit: - A M ID I fogalma. - A hetes harmóniák használata és begyakorlása. - A tenuto és staccato játék begyakorlása. - Skálák egyenletes játszása 4#, 4b előjegyzésig, fokozatosan gyorsuló tempóban, 3 -4 oktávon keresztül. - A technikai gyakorlatok alapján többféle tánczenei stílus begyakorlása,. - A bővített (+aug.) fogalma, alteráció. - A suspend fogalma. - A bővített és sus gyakorlati megvalósítása egy-két tánczenei szám alapján. - Legkevesebb két tánczenei szám megtanulása arranger kíséret nélkül, bal kéz ritmusbontással, kísérettel. - A tanult tananyag rendszeres ismétlése.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola I-II. (Gorsium GBT, Tác) Kulcsár Zoltán: Harmónia- és ritmusiskola Bartók Béla: Mikrokozmosz I-II. Bartók Béla: Gyermekeknek I-II. J. S. Bach: Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach kötetből: F-dúr andante BWV Anh. 131 D-moll menüett BWV Anh. 132 G-dúr menüett BWV Anh. 116 C. Czerny: Könnyű technikai gyakorlatok (Komjáthyné)
Követelmény
Tudjon a tanuló dúr hármashangzat-megfordításokat játszani bal kézben, és tudja transzponálni azokat. Tudjon tenuto és staccato játszani. Ismerje gyakorlatban az éneklő legato játékot. Tudja alkalmazni a tanult alterált akkordokat.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Négy különböző ritmusú tánczenei szám előadása, amelyben szerepelnek hetes, szűkített, bővített és suspend harmóniák - Egy klasszikus mű és egy technikai gyakorlat előadása zongorán. 4. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok - A szintetizátor - keyboard minden lehetséges funkciójának (a MIDI kivételével) ismerete és kezelése. - A skálák előjegyzéseinek ismerete 7#, 7b előjegyzésig. - Alap 7-9-11-13-as akkordok létrehozása a felhangsor hangjaiból. - A díszítő hatos fogalma, szerepe. - Olyan tánczenei számok gyakorlása, amelyben a jobb kéz is játszik harmóniahangokat. - A négyeshangzat megfordításai tánczenei illetve klasszikus jelöléssel és alkalmazásuk a gyakorlatban. - Skálák gyakorlása 5#, 5b előjegyzésig, megfelelő ujjrenddel. A tanult anyag rendszeres ismétlése.
99
- Olyan tánczenei anyag használata, amely lehetőséget ad a bal kéz ritmuskíséret önálló eljátszására is, arranger kíséret nélkül.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola II-III. (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Kulcsár Zoltán: Harmónia- és ritmusiskola A gyermek Mozart (Hernádi) C. Czerny: Könnyű technikai gyakorlatok (Komjáthyné) Bartók Béla: Mikrokozmosz IV., Gyermekeknek III. J. S. Bach: 18 kis prelúdium (Hernádi)
Követelmény
A dúr négyes-hangzat megfordításainak biztos alkalmazása a bal kézben. Tudjon a tanuló jobb kézzel a dallamjáték közben harmóniahangokat is játszani. Önállóan tudja alkalmazni a 9-11-13-as akkordok bontását két kézzel a dallamhang alatt.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Öt különböző ritmusú tánczenei szám, hetes, bővített, szűkített hármas- és négyes-hangzat megfordításokkal egyszerű bal kéz kísérettel, arranger használata nélkül); - Az arranger kísérettel előadott darabokban tudjon önállóan különböző hangszíneket váltani. - Két klasszikus darab eljátszása a javasolt anyagból. 5. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok - Az összes tánczenei jelölés megismertetése. - A szintetizátor - keyboard MIDI funkciójának használata. - A funkcióelmélet megismertetése. - A modális hangsorok megismertetése. - A dúr és az összhangzatos moll skála fokaira építhető hármashangzatok megismer tetése. - A beat, rock, slow és swing stílusú darabok játszása arrangerrel és arranger kíséret nélkül szintetizátoron, digitális zongorán, illetve klasszikus zongorán/pianínón. - Az előző évfolyamokhoz igazítva minimum 20 tánczenei szám megtanulása, lehetőleg minél több stílusban. - Egyszerűbb darabok transzponálása.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola II-III. (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO-Sinus Kiadó Budapest) Kulcsár Zoltán: Dallamszerkesztés, szekvenciaszövés, rögtönzés keyboardon J. S. Bach: 18 kis prelúdium, Könnyű szonatinák (Hernádi) Kurtág Gy.: Játékok zongorára Dohnányi E.: A legfontosabb ujjgyakorlatok a biztos zongoratechnika elsajátítására J. S. Bach: 18 kis prelúdium Kétszólamú invenciók (F-dúr, a-moll) Lehotka Gábor: Gorsium orgonaiskola - 2000 (Gorsium GBT Tác) Simon Collin: Így működik a számítógépes multimédia (Park Könyvkiadó Budapest) Követelmény
100
Biztos hangszerkezelés, funkcióváltások, kiállások (fill in), hangszínváltások stb. alkalmazása a szintetizátoron - keyboardon előadott számok lejátszása közben. Biztos kíséret bal kézzel, helyes súlypontok használata az arranger nélküli játszásnál. Legyen képes a hangszerek és zenei eszközök MIDI funkcióinak kezelésére, a funkcióelmélet gyakorlati alkalmazására.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Öt különböző ritmusú tánc-, illetve jazz-zenei szám előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel, melyből kettőt tudjon transzponálni egyszerűbb hangnemekbe; - Az arranger kísérettel előadott darabok esetében legyen képes a szintetizátor funkcióinak önálló kezelésére (pl. fill-in, intro, ending, hangszínváltás, stb.) - Két klasszikus darab a javasolt anyagból. 6. évfolyam „B” tagozat
Fejlesztési feladatok
- A szintetizátor - keyboard működési elve, az összes funkció ismerete és használata, beleértve a MIDI-t is. - A szintetizátor erősítésére alkalmazott berendezések kezelése. - A dúr és az összhangzatos moll skálák fokaira épített négyes-hangzatok ismerete és alkalmazása a könnyűzenében előforduló valamennyi hangnemben. - Beat, rock, slow, swing, beguine, rumba, bossa-nova, samba, cha-cha stílusú számok játszása arranger kísérettel, illetve arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel. - Az előző évfolyamokhoz igazítva harminc tánczenei szám tudása különböző stílusokban, az egyszerűbbek transzponálva is.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III-IV.(Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO-Sinus Kiadó Budapest) Kulcsár Zoltán: Dallamszerkesztés, szekvencia-szövés, rögtönzés keyboardon Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I-II. (Szendy Á.) J. S. Bach: 18 kis prelúdium Schumann: Jugend-album Schubert: Keringők Csajkovszkij: Jugend-album J. S. Bach: Kétszólamú invenció, Háromszólamú invenciók Chopin: Keringők, Mazurkák Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola - 2000 (Gorsium GBT Tác) Simon Collin: Így működik a számítógépes multimédia (Park Könyvkiadó Budapest)
Követelmény
Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, egyszerűbb improvizációkra. képes az egyszerűbb könnyű- és jazz-zenei ritmusok bontására zongorán.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Öt különböző ritmusú tánc- és jazz-zenei szám előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel, improvizálva; - Két szabadon választott klasszikus előadási darab. Követelmények az alapfok elvégzése után
101
Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje - a szintetizátor-keyboard múltját, fejlődési szakaszait (monofon-polifon szintetizátorok, zenei számítógépes programok), - a tánc- és jazz-zenei stílusokat, stílusirányzatokat, a zeneszerzők és előadóművészek munkásságát, - a legelemibb érintésvédelmi szabályokat, - a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.
Legyen képes
- a zenei anyag kottahű előadására, - más hangszerekkel együtt játszani, kisebb zenekarokba beilleszkedni, - repertoárjának egyharmad részét kotta nélkül is eljátszani és ennek az anyagnak az állandó kézben tartására, - a szintetizátor-keyboard funkcióinak kezelésére, - az előadott művek önálló hangszín- és ritmuskezelésére, - megfelelő technikai tudásszintet elérni, mely az improvizációs gyakorlatokhoz szükséges.
Rendelkezzék -
megfelelő előadókészséggel, ritmus- és periódusérzékkel, jó zenei hallással, művészi előadókészséggel, kreativitással, vizuális, koncentráló- és memorizáló képességgel, a hangszer megszólaltatásához szükséges alapvető elektrotechnikai ismeretekkel.
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)
A tanuló ismerje
- szélesebb körben a különböző szintetizátorok működési elvét, programozását, - a klasszikus zeneszerzők munkásságát.
Legyen képes -
repertoárjának nagy részét kotta nélkül is eljátszani, repertoárjának egy részét transzponálni, repertoárjának egy részét improvizálni, összetettebb harmóniavezetésű darabokat játszani. Rendelkezzék önálló harmóniaszerkesztési készséggel. A művészeti alapvizsga követelményei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett.
A vizsga részei
A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll.
A vizsga tantárgya és időtartama Szintetizátor-keybord főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma
102
„A " tagozat
- Harminc jazz- és tánczenei szám ismerete különböző stílusokban, melyből a tanuló a vizsgabizottság választása szerint három különböző ritmusú számot ad elő arranger kísérettel. Nehézségi foka eléri legalább az alábbiakat: Beat (She), slow (Dream a little dream of Me), swing (All of Me), bossa-nova (Fly Me to the Moon), begin (More), cha-ca (Pireus gyermekei), rhumba (Cseresznyevirág), samba (Quando Quando), slow rock (What a wonderful World), waltz (Moon River), ragtime (Alexander’s Ragtime Band), charleston (Yes, Sir). - Két jazz- és tánczenei szám, melyet a tanuló zongorán, önálló bal kéz kísérettel ad elő. - Két klasszikus előadási darab zongorán, amelyek nehézségi foka elérik az alábbi művekét: Bach: 18 kis zongoradarab - megfelelő nehézségű darabjai, könnyű szonatinák megfelelő tételei, Bartók: Mikrokozmosz III-IV.
„B " tagozat
- Negyven jazz- és tánczenei szám ismerete különböző stílusokban, melyből a tanuló a vizsgabizottság választása szerint három különböző ritmusú számot ad elő arranger kísérettel, nehézségi foka eléri legalább az alábbiakat: Beat (She), slow (Blue Moon), swing (Somebody Loves Me), bossa -nova (Fly Me To The Moon), begin (Orfeo Negro), cha-ca (Pireus gyermekei), rhumba (Cseresznyevirág), samba (Brasil), slow rock (Moonlight Serenade), waltz (Moon River), ragtime (Alexander’s Ragtime Band), charleston (Yes, Sir) - Két jazz- és tánczenei szám, melyet a tanuló zongorán, önálló bal kéz kísérettel ad elő. - Két klasszikus előadási darab zongorán, amelyek nehézségi foka elérik az alábbi művekét: Bach: 18 kis zongoradarab - megfelelő nehézségű darabjai, könnyű szonatinák megfelelő tételei, Bartók: Mikrokozmosz III-IV. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes test- és kéztartás, - hangminőség, billentés, - pedálhasználat, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség Továbbképző évfolyamok „A” tagozat 7. évfolyam „A” tagozat
Fejlesztési feladatok
- A szintetizátor-keyboard funkcióinak bővebb ismerete, MIDI-s sequencer és számítógépes alkalmazások használata. - Az összes #-es és b-s dúr és moll skála ismerete. - A dúr és az összhangzatos moll skálák fokaira épített négyeshangzatok funkcióinak ismerete. - Alterált akkordok ismerete és alkalmazása egyszerűbb hangnemekben.
103
- A tánczenében használatos egyszerűbb stílusok (beat, rumba, slow rock) alkalmazása önálló bal kéz kísérettel zongorán is. - Az előző évfolyamokhoz igazítva harmincöt-negyven tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III-IV. (Gorsium GBT, Tác) Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO-Sinus Kiadó, Budapest) Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I-II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Kétszólamú invenciók (Rózsavölgyi - Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák
Követelmény
Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, egyszerűbb improvizációkra, tudja értelmezni a használt akkordok funkcióit az egyszerűbb tánczenei daraboknál.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Öt különböző ritmusú tánc- és jazz-zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel - lehetőleg improvizálva; - Két szabadon választott előadási darab. 8. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok - A szintetizátor-keyboard funkcióinak alkalmazása, MIDI-s sequencer és számítógépes alkalmazások használata. - A stúdiótechnikában használatos eszközök ismerete, az alapvető munkavédelmi előírások megismerése. - A modális hangsorok, a pentaton skála és a felhangsor ismerete. - A dúr és az összhangzatos moll skálák fokaira épített négyeshangzatok funkcióinak alkalmazása egyszerűbb hangnemekben. - A tánc- és jazz-zenében összhangzattani összefüggések, jelölések ismerete és alkalmazása: harmóniafűzések, moll subdomináns, nápolyi szext. - A tánc- és jazz- zenében használatos akkordtípusok ismerete a 13-as harmóniáig. - Hiányos akkordok ismerete és alkalmazása egyszerűbb hangnemekben. - A tánczenében használatos stílusok (cha-cha, beguine, slow) alkalmazása önálló bal kéz kísérettel zongorán is. - A zenekari játék sajátosságainak ismerete. - Az előző évfolyamokhoz igazítva negyven-negyvenöt tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III-IV. (Gorsium GBT, Tác) Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO-Sinus Kiadó, Budapest)
104
Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I-II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Kétszólamú invenciók (Rózsavölgyi - Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) Gonda János: A rögtönzés világa II-III. Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola - 2000 (Gorsium GBT, Tác)
Követelmény
Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, improvizációkra, tudja értelmezni a használt akkordok funkcióit az egyszerűbb tánczenei daraboknál.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Öt különböző ritmusú tánc- és jazz-zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel - lehetőleg improvizálva; - Két szabadon választott előadási darab. 9. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok - A MIDI-s sequencer és audio editáló számítógépes alkalmazások használata. - A stúdiótechnikában és az előadásokon alkalmazott eszközök ismerete, a keverőpult, hangsugárzók, kábelek és mikrofonok ismerete, az alkalmazás során az alapvető munkavédelmi előírások betartása. - Az összhangzatos és dallamos moll skálák modusainak ismerete. - A bartóki tengelyrendszer alap összefüggéseinek ismerete. - Az alterált és hiányos akkordok alkalmazása, azok funkcióinak ismerete. - A tánc- és jazz-zenében összhangzattani összefüggések, jelölések ismerete és alkalmazása: zárlattípusok, váltó dominánsok, moll domináns. - A tánczenében használatos stílusok (bossa-nova, swing, rock ’n roll) alkalmazása önálló bal kéz kísérettel zongorán is. - Az előző évfolyamokhoz igazítva negyvenöt-ötven tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III-IV. (Gorsium GBT, Tác) Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO-Sinus Kiadó, Budapest) Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I-II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Két- és háromszólamú invenciók (Rózsavölgyi - Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV-V. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) Gonda János: A rögtönzés világa II-III. Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola - 2000 (Gorsium GBT, Tác)
105
Követelmény
Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, improvizációkra, tudja értelmezni a használt akkordok funkcióit az egyszerűbb tánczenei daraboknál. Legyen képes az egyszerűbb tánczenei darabok önálló harmonizálására.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Öt különböző ritmusú tánc- és jazz-zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel, improvizálva; - Két szabadon választott előadási darab. 10. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok - A szintetizátor-keyboard hangszer múltjának, fejlődési szakaszainak, felépítési sajátosságainak ismerete. - Az audio felvételekhez használt berendezések ismerete, az alkalmazás során gyakrabban előforduló fájlformátumok ismerete. - A stúdió- és a színpadtechnikában alkalmazott eszközök ismerete, a az alkalmazás során az alapvető munkavédelmi előírások betartása. - Az improvizációs skálák (egészhangú, fél-egész, stb.) ismerete. - A bartóki tengelyrendszer alkalmazása egyszerűbb hangnemekben. - Az alterált és hiányos akkordok alkalmazása, azok funkcióinak ismerete. - A tánc- és jazz-zenében összhangzattani összefüggések, jelölések ismerete és alkalmazása: tonális kitérők, wamp, harmóniák oldási lehetőségei. - A zeneművek formai sajátosságainak felismerése. - Egyszerűbb tánczenei darabok transzponálása és harmonizálása. - A tánczenében használatos stílusok alkalmazása önálló bal kéz kísérettel zongorán is. - Az előző évfolyamokhoz igazítva ötven-hatvan tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III-IV. (Gorsium GBT, Tác) Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO-Sinus Kiadó, Budapest) Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I-II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Két- és háromszólamú invenciók (Rózsavölgyi - Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV-V. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) Gonda János: A rögtönzés világa II-III. Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola - 2000 (Gorsium GBT, Tác)
Követelmény
Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, improvizációkra, ismerje és alkalmazza a funkcióelmélet szabályait. Legyen képes az egyszerűbb tánczenei darabok önálló harmonizálására.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
106
- Öt különböző ritmusú tánc- és jazz-zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel, improvizálva; - Két szabadon választott előadási darab. Továbbképző évfolyamok „B” tagozat 7. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok - A szintetizátor-keyboard funkcióinak bővebb ismerete, MIDI-s sequencer és számítógépes alkalmazások használata. - Az összes #-es és b-s dúr és moll skála ismerete. - A dúr és az összhangzatos moll skálák fokaira épített négyeshangzatok funkcióinak ismerete. - Alterált akkordok ismerete és alkalmazása egyszerűbb hangnemekben. - A tánczenében használatos egyszerűbb stílusok (beat, rumba, slow rock) alkalmazása önálló b al kéz kísérettel zongorán is. - Az előző évfolyamokhoz igazítva harmincöt-negyven tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III-IV. (Gorsium GBT, Tác) Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO-Sinus Kiadó, Budapest) Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I-II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Kétszólamú invenciók (Rózsavölgyi - Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák
Követelmény
Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, egyszerűbb improvizációkra, tudja értelmezni a használt akkordok funkcióit az egyszerűbb tánczenei daraboknál. A sequencer vagy MIDI editáló szoftverrel ellátott számítógép gyakorlati alkalmazására.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Öt különböző ritmusú tánc- és jazz-zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel improvizálva; - Két szabadon választott klasszikus darab 8. évfolyam „B” tagozat
Fejlesztési feladatok
- A szintetizátor-keyboard funkcióinak alkalmazása, MIDI-s sequencer és számítógépes alkalmazások használata. - A stúdiótechnikában használatos eszközök ismerete, az alapvető munkavédelmi előírások megismerése. - A modális hangsorok, a pentaton skála és a felhangsor ismerete. - A dúr és az összhangzatos moll skálák fokaira épített négyeshangzatok funkcióinak alkalmazása egyszerűbb hangnemekben.
107
- A tánc- és jazz-zenében összhangzattani összefüggések, jelölések ismerete és alkalmazása: harmóniafűzések, moll subdomináns, nápolyi szext. - A tánc- és jazz- zenében használatos akkordtípusok ismerete a 13-as harmóniáig. - Hiányos akkordok ismerete és alkalmazása egyszerűbb hangnemekben. - A tánczenében használatos stílusok (cha-cha, beguine, slow) alkalmazása önálló bal kéz kísérettel zongorán is. - A zenekari játék sajátosságainak ismerete. - Az előző évfolyamokhoz igazítva negyven-negyvenöt tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III-IV. (Gorsium GBT, Tác) Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO-Sinus Kiadó, Budapest) Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I-II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Kétszólamú invenciók (Rózsavölgyi - Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) Gonda János: A rögtönzés világa II-III. Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola - 2000 (Gorsium GBT, Tác)
Követelmény
Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, improvizációkra, tudja értelmezni a használt akkordok funkcióit az egyszerűbb tánczenei daraboknál. Legyen képes tudatosan alkalmazni a tanult modális hangsorokat az improvizáció során.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Öt különböző ritmusú tánc- és jazz-zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel improvizálva, a tanult modális hangsorok alkalmazásával; - Két szabadon választott előadási darab. 9. évfolyam „B” tagozat
Fejlesztési feladatok
- A MIDI-s sequencer és audio editáló számítógépes alkalmazások használata. - A stúdiótechnikában és az előadásokon alkalmazott eszközök ismerete, a keverőpult, hangsugárzók, kábelek és mikrofonok ismerete, az alkalmazás során az alapvető munkavédelmi előírások betartása. - Az összhangzatos és dallamos moll skálák modusainak ismerete. - A bartóki tengelyrendszer alap összefüggéseinek ismerete. - Az alterált és hiányos akkordok alkalmazása, azok funkcióinak ismerete. - A tánc- és jazz-zenében összhangzattani összefüggések, jelölések ismerete és alkalmazása: zárlattípusok, váltó dominánsok, moll domináns. - A tánczenében használatos stílusok (bossa-nova, swing, rock ’n roll) alkalmazása önálló bal kéz kísérettel zongorán is.
108
- Az előző évfolyamokhoz igazítva negyvenöt-ötven tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III-IV. (Gorsium GBT, Tác) Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO-Sinus Kiadó, Budapest) Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I-II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Két- és háromszólamú invenciók (Rózsavölgyi - Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV-V. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) Gonda János: A rögtönzés világa II-III. Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola - 2000 (Gorsium GBT, Tác)
Követelmény
Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, improvizációkra, tudja értelmezni a használt akkordok funkcióit az egyszerűbb tánczenei daraboknál. Legyen képes az egyszerűbb tánczenei darabok önálló harmonizálására. Ismerje a stúdiótechnikában jellemzően alkalmazott eszközöket és azok kezelését.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- Öt különböző ritmusú tánc- és jazz-zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel, improvizálva; - Két szabadon választott előadási darab. 10. évfolyam „B” tagozat Fejlesztési feladatok - A szintetizátor-keyboard hangszer múltjának, fejlődési szakaszainak, felépítési sajátosságainak ismerete. - Az audio felvételekhez használt berendezések ismerete, az alkalmazás során gyakrabban előforduló fájlformátumok ismerete. - A stúdió- és a színpadtechnikában alkalmazott eszközök ismerete, a az alkalmazás során az alapvető munkavédelmi előírások betartása. - A szerzői jogok ismerete. - Az improvizációs skálák (egészhangú, fél-egész, stb.) ismerete. - A bartóki tengelyrendszer alkalmazása egyszerűbb hangnemekben. - Az alterált és hiányos akkordok alkalmazása, azok funkcióinak ismerete. - A tánc- és jazz-zenében összhangzattani összefüggések, jelölések ismerete és alkalmazása: tonális kitérők, wamp, harmóniák oldási lehetőségei. - A zeneművek formai sajátosságainak felismerése. - Egyszerűbb tánczenei darabok transzponálása és harmonizálása. - A tánczenében használatos stílusok alkalmazása önálló bal kéz kísérettel zongorán is. - Az előző évfolyamokhoz igazítva ötven-hatvan tánczenei szám elsajátítása különböző stílusokban.
Ajánlott tananyag
Fehér József: Gorsium szintetizátoriskola III-IV. (Gorsium GBT, Tác)
109
Fehér József: A XX. század hangszere a szintetizátor (Gorsium GBT, Tác) Balázs Fecó: Dalai napjainkig (Solo Music Budapest) Esze Jenő: Tanuljunk zongorázni tánczenét (ESMTK CO-Sinus Kiadó, Budapest) Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan (Editio Musica, Budapest) Sík Zoltán: MIDI alapozás és MIDI protokoll (Pixel Graphics) C. Czerny: A kézügyesség iskolája I-II. (Editio Musica, Budapest) J. S. Bach: Két- és háromszólamú invenciók (Rózsavölgyi - Urtext, Budapest) Bartók: Mikrokozmosz IV-V. (Editio Musica, Budapest) Csajkovszkij: Jugendalbum (Editio Musica, Budapest) Chopin: Keringők, mazurkák Beethoven: Szonatinák (Solymos P.) Gonda János: A rögtönzés világa II-III. Lehotka Gábor: Gorsium Orgonaiskola - 2000 (Gorsium GBT, Tác)
Követelmény
Legyen képes a tanuló virtuózabb játékmódra, improvizációkra, ismerje és alkalmazza a funkcióelmélet szabályait. Legyen képes az egyszerűbb tánczenei darabok önálló harmonizálására. Legyen képes önálló wamp szerkesztésére és alkalmazására.
Az év végi vizsga ajánlott anyaga
- öt különböző ritmusú tánc- és jazz-zenei darab előadása arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló bal kéz kísérettel, improvizálva; - két szabadon választott előadási darab Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje: - A harmóniák alterációs lehetőségeit - A funkcióelmélet szabályait - Az improvizációs skálákat - A harmóniák leütési szabályzatait a zongora- és szintetizátor-keyboard játék vonatkozásában - A számítógépes editáló- és sequencer programok működését - A stúdiótechnikában alkalmazott eszközök használati módját
Legyen képes:
- A funkcióelmélet szabályait a gyakorlati játék során alkalmazni - Mint tánc-, jazz- és zenei darabokat improvizálni az általánosan elfogadott akkordsorok alapján - A természetes, oldott hangszerkezelésre - Technikájának önálló továbbfejlesztésére - Követni és elsajátítani az újonnan megjelenő digitális eszközök és editáló programok működési ismereteit A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)
Rendelkezzék: -
Művészi zenei kifejezőkészséggel Technikai előadói kreativitással Magas szintű kontroláló és koncentráló képességgel A zenekari játékhoz szükséges ismeretekkel
110
- A hangszerhez kapcsolódó széleskörű repertoárral, amely átöleli a tánczene különböző műfajait A művészeti záróvizsga követelményei Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.
A vizsga részei
A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll.
A vizsga tantárgya és időtartama
Szintetizátor-keybord főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma
„A " tagozaton:
- Ötven jazz- és tánczenei szám ismerete különböző stílusokban, melyből a tanuló a vizsgabizottság választása szerint három különböző ritmusút előad arranger kísérettel, amelyek nehézségi foka megfelel az alábbiaknak: slow (Smoke Gets In Your Eyes, Deep Purple), swing (I Can’t Give You, Autumn Leaves), bossa-nova (The Girl From Ipanema, Wave). - Négy jazz- és tánczenei szám, melyet a tanuló zongorán, önálló bal kéz kísérettel ad elő. - Két klasszikus előadási darab zongorán; Bach: Kétszólamú invenciók, Bartók: Mikrokozmosz III IV, Czerny: Etüdök op. 721., Schubert: Táncok (EMB), Chopin: Mazurkák nehézségi szintjén.
„B " tagozaton:
- Hatvan jazz- és tánczenei szám ismerete különböző stílusokban, melyből a tanuló a vizsgabizottság választása szerint három különböző ritmusút előad arranger kísérettel, amelyek nehézségi foka megfelel az alábbiaknak: slow (Misty, Stardust, Laura, Georgia On My Mind), swing (Lullalby Of Birdland, Yesterdays, How High The Moon, Take The „A” Train), bossa-nova (Blue Bossa), stb. - Négy jazz- és tánczenei szám, melyet a tanuló zongorán, önálló bal kéz kísérettel ad elő, - Két klasszikus előadási darab zongorán; Bach: Kétszólamú invenciók, Bartók: Mikrokozmosz IIIIV, Czerny: Etüdök op. 721., Schubert: Táncok (EMB), Chopin: Mazurkák nehézségi szintjén
A vizsga értékelése -
megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes test- és kéztartás, hangminőség, billentés, pedálhasználat, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség
111
A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Megfelelő méretű, szellőztethető, lehetőleg hangszigetelt, alacsony páratartalmú helyiség, amelyben az elektromos hangszerek használatához az érintésvédelmi feltételek adottak. Olyan szintetizátor-keyboard, amelynek dinamikus billentése van, minimum öt oktávos, és adottak rajta a főbb ritmusszekciók. A szintetizátor-keyboard rendelkezzék MIDIrendszerrel, lehessen bővíteni RAM kártyáról vagy, floppy-lemezről (Roland G70, Yamaha Tyros 3), USB eszközről (pl. pendrive). Állítható hangszerállvány, egy állítható magasságú szék. Jó minőségű zongora vagy pianínó, esetleg súlyozott billentésű digitális zongora. Mozgatható stúdió, ahol megtalálhatók az alapfelszereltséghez tartozó berendezések: erősítő berendezés, egy keverőpult és az erősítési technikához kapcsolódó effektek, processzorok, stb., amit a nyilvános előadásokon is lehet használni.
Néptánc
Táncművészet
A tanszak általános fejlesztési követelményei A néptánc tanszak célja a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés kialakítása és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk továbbéltetése, a mozgáskultúra megalapozása és fejlesztése, a tánc, mint a közösségteremtés és közösségformálás lehetséges eszközének értelmezése. Kiemelt kompetenciák a néptánc területén
Szakmai kompetenciák
A táncos képességek - készségek - jártasságok kialakítása és fejlesztése A hagyományos népi játékmód ismerete Korszerű szemléletmód kialakítása a népi kultúra-népélet összefüggő rendszerének értelmezéséhez A tánc általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A zenéhez igazodó, alkalmazkodó táncos mozgás kialakítása Az improvizáció és a táncszerkesztés törvényszerűségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása A térforma, stílusérzék és mozgásmemória fejlesztése, az alakzatok, formák gyakorlati alkalmazása A táncokhoz kapcsolódó énekek, zenei kíséretek, jellemző viseletek, szokások és a társasági táncélet alkalmainak megismerése A színpad általános törvényszerűségeinek megismertetése Előadói táncos magatartás kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatainak, korszakainak és művészeti alkotásainak megismerése
Személyes kompetenciák
Az esztétikai érzék fejlesztése A rendszeres és következetes kitartó munkára nevelés Nyitottságra, valamint a múlt és a jelen értékeinek befogadására nevelés Folyamatos ismeretbővítésen keresztül a szintetikus látásmódra való nevelés A vizuális memória és a képzelőerő fejlesztése A kreativitás és a testi-lelki állóképesség fejlesztése A kommunikáció verbális és nonverbális módjainak alkalmazása
112
Társas kompetenciák
A közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránti fogékonyság kialakítása A másság elfogadásának képessége Az önálló döntéshozatal képessége Kezdeményezőkészség, egyéni feladat- és szerepvállalás A kapcsolatteremtő képesség fejlesztése A szabálytudat kialakítása A csoportnorma kialakítása A segítő életmódra nevelés s a szociális érzékenység fejlesztése A közösségi szemlélet kialakítása A környezet megóvásának fontossága Az egészséges életmód igénye
Módszerkompetenciák
Az ismeretbefogadás képességének fejlesztése Az intelligens tudás megszerzésére irányuló igény kialakítása Az összefüggések megértésére, a következtetések levonására irányuló fejlesztések Az ismeretek alkalmazásának, újrafogalmazásának képessége A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása A hatékony önálló tanulásra nevelés Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más környezetben is A tehetség azonosítása, tehetséggondozás, mentorálás, nyomon követés. Tanulói jogviszony, átjárhatóság A más intézményből való átvétel, vagy iskolán belül más csoportba történő átlépés az igazgató d öntési hatásköre a szakágvezetők és a leendő csoportvezető tanár véleményének meghallgatása után. A magasabb évfolyamba lépés feltételei, illetve jelentkezés és felvétel magasabb évfolyamra A szülő gyermeke tanköteles korától kérheti a gyermek felvételét az alapfokú művészetoktatási intézménybe. Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 71. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdései, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 17. § (4) bekezdése, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 51. § (3) bekezdése, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 26. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele, az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimumkövetelményeknek való megfelelés. Évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével történhet. Ilyen esetekben az intézményvezető által felkért szakági csoport (háromtagú bizottság) előtt folyó különbözeti vizsga dönthet a tanuló osztályba sorolásáról. Amennyiben a tanuló teljesíti az iskolai évfolyam minimumkövetelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi évfolyamon fel kell tüntetni és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Olyan esetben, amikor a tanuló a pedagógiai szakasz zárásától eltérő időszakban kíván az iskolába belépni, a tanulót alapfokú művészetoktatásban kapott bizonyítványa alapján soroljuk be a meghatározott évfolyamba, illetve csoportba. Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki - jogszabályban meghatározottak szerint szervezett - művészeti alapvizsgát tett.
113
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és a tanuló teljesítménye értékelésének formái A tanuló elméleti tudását és gyakorlati tevékenységét rendszeresen értékeljük. Az ismeretek számonkérésének tartalmát a kidolgozott tantárgyi programok évfolyamokra lebontott követelményei határozzák meg. Az elégségeshez szükséges ismeretek szintjét az évfolyamokra lebontott tantervi programok minimumszintjei jelzik. A tanuló ismereteinek, készségeinek, képességeinek szintjét, a tanuló teljesítményét, előmenetelét év közben érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Félévkor azt értékeljük, hogy a tanuló az időarányos követelményeket milyen szinten sajátította el. Év végén az egész éves teljesítmény, versenyeken, bemutatókon, vizsgabemutatón nyújtott teljesítmény kerül értékelésre. A tanulók teljesítményének /egyéni és csoportos/ szóbeli szöveges értékelése a tanév során folyamatos. A tanulók értékelésénél figyelembe vesszük a művészeti ág, tanszak sajátosságait, a tanuló fejlődését, biztosítjuk a minél sokoldalúbb megnyilatkozás lehetőségét. A számonkérés értékelési formái Az elméleti tárgyak számonkérési formái a szóbeli és írásbeli beszámolók. A gyakorlati ismeretek bemutatásának formái a tanszaki bemutató, vizsga, záróvizsga, verseny, fellépés.( művészeti ágtól függően)
Az értékelés általunk meghatározott kritériumai: A szaktárgyi értékelésnek folyamatosnak,
kiszámíthatónak, konkrétnak , igazságosnak kell lennie. A személyre szóló értékelésnek figyelembe kell venni a fejlődésben megtett utat. Önértékelésre kell hogy sarkalja a tanulót, további erőfeszítésekre kell hogy serkentsen. Az értékelés fokozatai: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Az értékelés általunk meghatározott rendszeressége: -Minden tantárgyból havonta legalább egy érdemjegyet kell adni. -Negyedévente áttekintjük a tanulmányi helyzetet, a gyengén teljesítők szüleit tájékoztatjuk a helyzetről. Az értékelés közlésére felhasznált dokumentumok: napló, bizonyítvány, ellenőrző zenei tanszakokon). A félévi osztályzatról félévi tájékoztatón keresztül, az év végi osztályzatról bizonyítványon keresztül tájékoztatjuk a szülőket. Az alapfok hatodik évfolyamának elvégzése után a tanuló művészeti alapvizsgát tehet. Ennek során számot ad a tantervben előírt követelmények elsajátításáról. A művészeti alapvizsga letétele a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. AZ ÉV VÉGI OSZTÁL YZA TOK MEGÁLLAPÍTÁSA
Vizsgaköteles tantárgyak esetén Első félév
érdemjegyeinek átlaga, év végi vizsga érdemjegye, második félév érdemjegyeinek az átlaga, Az érdemjegy átlagának megfelelően állapítandó meg az osztályzat (az általános kerekítési szabályokat figyelembe véve).
Nem vizsgaköteles tantárgy esetén
A tanév során szerzett érdemjegyek alapján kell az osztályzatot megállapítani. A tanév végi osztályzatok alapján lehet dönteni arról, hogy a tanuló tanulmányait magasabb évfolyamon folytathatja. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A tanuló magasabb évfolyamba léphet, ha valamennyi
114
tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet ér el a tanév végén. Az év végi osztályzatokról a bizonyítványban kell értesíteni a tanulót és a szülőt. Az osztályzatok mellett a bizonyítvány tartalmazza a tanuló továbbhaladására vonatkozó záradékokat is. A tanév végi osztályzatokat és a záradékokat a törzslapon is fel kell tüntetni. A törzslap nem selejtezhető. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okairól, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A nevelőtestület nem módosítja az osztályzatot, ha azt a tanuló osztályozóvizsgán szerezte. Nem kell értékelni ill. osztályozni a tanulót, ha az igazgató mentesítette egyes tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alól.
ÉV VÉGI ZÁRÓVIZSGÁK
Az iskola tanulói - a tanév teljesítésének feltételeként - a pedagógiai programban meghatározott évfolyamokon és tantárgyakból, az előírt tantárgyi követelményeknek megfelelően és módon vizsgát tesznek. Az osztályvizsgák idejét a művészeti iskola munkatervében kell rögzíteni. A vizsgák értékelésének, minősítésének elveit, formáit és módját a pedagógiai program tartalmazza. Mentesülhet a tanuló a vizsga egy része alól, ha a tanév során kimagasló tanulmányi versenyeredményt ért el az adott tantárgyból, ill. egész éves eredménye alapján, a szaktanár javasolja. A fenti esetekben a vizsga érdemjegye jeles. Ha a tanuló önhibáján kívül nem teszi le, vagy megszakítja a vizsgáját, akkor a javítóvizsga időszakában pótolhatja. Ha a tanuló saját hibájából nem jelenik meg, vagy megszakítja a vizsgáját, akkor a vizsgát nem pótolhatja. A tanév teljesítésének feltételeként a vizsga tárgyából osztályozó vizsgát köteles tenni. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI ÉS TÉMAKÖREI Alapvizsgát és művészeti záróvizsgát minden művészeti ágban a törvényben előírtaknak megfelelően tartunk az alapfok utolsó évfolyamán ill. a tanulmányok lezárását követően. A vizsgabizottság tagjai az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplők közül választja az igazgató, elnökét az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont jelöli ki.
Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei
Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a t anuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.
Az alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja Az alapvizsga és
záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. Az alapvizsgán és záróvizsgán a szakmai követelményeknek megfelelő szint kérhető számon. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján az intézmény oly módon állítja össze, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása.
Az alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés
Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos tanulmányi versenyen - egyéni
115
versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik bábjáték tanszakon vers- és prózamondás tantárgyból megszerzett záróvizsgabizonyítvánnyal, akkor a tantárgyból a vizsga alól felmentés adható.
Az alapvizsga és záróvizsga minősítése
Az intézmény a vizsgatárgyaknál meghatározott értékelési szempontsor alapján minősíti a tanuló teljesítményét. A tanuló teljesítményét az alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön külön osztályzattal kell minősíteni. Az intézmény a színjáték tanszakon beszédgyakorlatok, valamint mozgásgyakorlatok tantárgyból köztes vizsga lehetőségét biztosítja. A köztes vizsga eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzata a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.
A tanuló szorgalmának értékelési formái
A szorgalom minősítse az egyéni képességek alapján történik. A szorgalomra adott érdemjegy, osztályzat a követelmények figyelembevételével fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. A szorgalom értékelésének követelményei: A szorgalom példás, ha a tanuló: - felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi, - óra alatt érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó, - a feladatok végzésében önálló, rendszeres, - tehetségéhez mérten vesz részt a munkában, - önművelése rendszeres és többirányú, - szorgalmával példát mutat, serkent. Jó a tanuló szorgalma, ha: - tanórákra való felkészülésében rendszeresen, de nem alapos, - óra alatt spontán aktivitással vesz részt, - a tantárgy iránt érdeklődik csupán, - a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni. Változó a tanuló szorgalma, ha: - óra alatt figyelme hullámzó aktivitást mutat, - tanórákra való felkészülése rendszertelen, - feladatait érdektelenül végzi, - érdeklődése nem aktív, - önművelése rendszertelen. Hanyag a tanuló szorgalma, ha: - a szorgalom teljes hiánya jellemzi, - feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi, - az órai munkája passzív, - a tanultakat nem akarja alkalmazni.
116
A szorgalom értékelése: A tanulók szorgalmának értékelését a tantárgy pedagógusa végzi. Az érdemjegyekről a tanulókat és a kiskorú szüleit rendszeresen értesíteni kell. A szorgalom értékelésének formái: Szóbeli és írásbeli dicséretek. A naplóba és ellenőrzőbe beírt érdemjegyek a félévi és év végi osztályzatok.
Az intézmény hagyományrendszere és kapcsolatai Iskolánk Szegváron 13 éve működik, így komoly hagyományokról még nem beszélhetünk. Ennek ellenére az eltelt idő alatt olyan évente ismétlődő programokat (karácsonyi hangverseny, házi versenyek, néptánc gálák) megvalósítani, melyek reméljük hagyománnyá válnak. Néhány kiemelkedő képességű és szorgalmú zenetagozatos növendékünk megyei találkozókra és országos verseny területi válogatójára is eljutott. E jobb képességű tanulók a település kulturális életében, nemzeti és állami ünnepeken közreműködőként vesznek részt egyénileg és kamaracsoportban is. Más a helyzet a Dobbantó Néptáncegyüttessel, ezen belül a néptánc tanszakos növendékeinkkel. Az együttes Szegvár kulturális életében meghatározó szerepet tölt be évtizedek óta. Sokat szerepelnek nemcsak Szegváron, hanem a környék településein is. A különböző korosztályú csoportok évi kétszeri gála keretében mutatják be az újonnan tanult koreográfiákat. A csoportok rendszeresen részt vesznek megyei, területi és országos versenyeken, gálákon, néptáncantológián. Szinte minden évben fogadnak külföldi együtteseket ill. külföldi szereplésre utazik az együttes egy-egy csoportja. Az iskola kapcsolatai
Szülőkkel Az oktató-nevelő munka hatékonysága, a célok elérése, megvalósítása érdekében fontos a szülőkkel történő kapcsolatteremtés. Csak a szülői ház támogatásával tudunk komoly, hatékony személyiségformáló eredményeket elérni. Minden kolléga tart a tanév folyamán szülői értekezletet, ahol a szülőknek lehetősége van a főtárgy tanárral megbeszélni gyermeke addigi munkáját, hozzáállását az iskolai követelményekhez. Művelődési házzal Szoros a kapcsolat, hiszen a néptánc tanszak foglalkozásai a Művelődési Házban vannak. De a nagyobb versenyeket, néptánc gálákat, évnyitó, évzáró ünnepségeket is itt rendezzük. Művészetoktatási intézményekkel A megye más alapfokú művészetoktatási intézményeivel a rendezvényeken keresztül tartjuk a kapcsolatot. Részt veszünk a megyében rendezett különböző művészeti találkozókon, versenyeken.
117
IV. Fejezet A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések I
á
1
f••
r
r
r • •1•
. A pedagógiai program ervenyessegi ideje
Az iskola 2011. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján, felmenő rendszerben, a 2010. LXXI. törvény szerint. Szegvár Nagyközség Képviselő Testülete a 2011-2012-es tanév alapdokumentumainak elkészítésére haladékot adott 2011. szeptember 15-ig, mivel intézményi átszervezés történt. Ez az alapdokumentum érvényes 2011. szeptember 1 -től visszamenőleg. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje a visszavonásig érvényes.
2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
Alapelvek: - A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. - A fenntartó a pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását évente értékeli.
3. A pedagógiai program módosítása (Közok.tv. 44.§ (1))
A pedagógiai programot az igazgató készíti el, a nevelőtestület elé terjeszti megvitatásra és elfogadásra. A szülői szervezet képviselői útján egyetértési jogot gyakorol. Az egészségnevelési programot az iskola-egészségügyi szolgálat véleményezi. A programot a fenntartó hagyja jóvá. (2. számú melléklet) 1. A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - szakmai munkaközösségek, - az iskola fenntartój a tehet j avaslatot. 2. A tanulók a pedagógiai program módosításával közvetlenül a képviselői (diák önkormányzat) útj án j avasolhatj ák. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai program a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.
118
4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala (Közokt.vt. 44.§ (2)) 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola honlapján, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola igazgatójánál, - az iskola valamennyi telephelyén
5. A pedagógiai program szerves részét alkotó egyéb dokumentumok
A pedagógiai program az alábbi dokumentumokkal együtt alkot egy olyan komplex egységet, amely leírja az iskola teljes működését. Ezért a pedagógiai programhoz csatoljuk az alábbiakat: - Helyi tantervek, - SzMSz, - Házirend, - Minőségbiztosítási program.
119
Mellékletek
1. számú melléklet - Személyi feltételek Név
Képzettség Főiskola
Balogh Ágnes
Nyelv vizsga
Kiegészítő képesítés
egyetem
Tanító-rajz; tánc
„Értem, tudom, szeretem” - útjelző a matematika tanításához (1998); Dislexia-prevenció az
és dráma
oktatás különböző intézményeiben (2001); Drámapedagógia (2004); Mozgó-kép és média-ismeret alapozó kurzus (2005); Az együttnevelés (integráló nevelés) elmélete és gyakorlata (2006); Csapatépítés, csapatmunka alkalmazása a pedagógiai tervező- és a nevelő- oktató munkában (2008)
Bárány Brigitta
Bereczkiné Buza Anett
Nevelőtanár
Tanító népművelés; mentálhigiénés szakember
Gyógypedagógiai asszisztens (1998); Gyermek és ifjúságvédelmi tanfolyam (2002)
„Személyiségfejlesztés módszertana hátrányos helyzetű és fogyatékos gyermekeket tanító pedagógusok számára” (1998); Fiatalok az élet küszöbén (2001); A Kedvesház - pedagógiai továbbképzési programja (2002); Számítógép kezelő (2002)
120
Bernáth Ildikó
Tanító-énekkönyvtár; közoktatási vezető
Pedagógiai mérés, értékelés (1999); Az értékelés és minőségbiztosítás (1999); A vitakultúra fejlesztésének lehetőségei és új eszközei (2002); SDT keretrendszerének, adatbázisának kezelése és felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában (2007); Kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása - szövegértés - szövegalkotás programcsomag az 1-4. évfolyam (2007); Projektpedagógia, epochális oktatás (2010); Pályázatírás, projektmenedzsment változásmenedzsment a gyakorlatban (2010)
Dr. Lehoczkyné Tanító könyvtár Kehrer Anikó
Számítógép-kezelő (1998); Oktatás informatikus (2000); Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásában (2007); A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában (2010); Tanulói differenciálás heterogén csoportban (2010); Projektpedagógia, epochális oktatás (2010); Interaktív eszközök a tanórán (2010); A tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés - a kompetencia alapú oktatást szolgálópedagógiai elvek, módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése (2010); A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása - matematika programcsomag az 1-4. évfolyam számára (2010); Kooperatív módszertanra épülő együttműködés (2010)
121
Gila Györgyné
Orosz történelem, német
Hegedűsné Ternai Tanító történelem Ágnes Huszka Lászlóné
Jeneiné Lucz Mária
Tanító irodalmi szinpadtestnevelés Tanító könyvtáros; rajz
Német középfok
Az osztályfőnök nevelőmunkája (1998); Számítógép-kezelő (2002); Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásában (2007); Nem szakrendszerű oktatás - kompetenciafejlesztő módszerekkel (2008)
A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában (2010)
Az osztályfőnök nevelőmunkája (1998); Dislexia-prevenció az oktatás különböző intézményeiben (2001); Differenciáló, fejlesztő pedagógiai ismeretek (2006) Kézművestechnikák az általános iskolában (1998); Az osztályfőnök nevelőmunkája (1998); Számítógép-kezelő (2001); Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásában (2007); TELC középfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam (2008)
Lantos Mária
Enektörténelem
Az osztályfőnök nevelőmunkája (1998); Számítógép-kezelő (2001); TELC középfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam (2008); Nem szakrendszerű oktatás - kompetenciafejlesztő módszerekkel (2008)
122
Laskovicsné Ágoston Sarolta
Tanító környezetisme ret
Mérés - értékelés a tanítás-tanulás folyamatában (1998); Számítógép-kezelő (2002); Tájékozódási vizsgálat és fejlesztési ötletek (2005); Az együttnevelés (integráló nevelés) elmélete és gyakorlata (2007);
Lukács Istvánné
Tanító-énekkönyvtár
Nem szakrendszerű oktatás - kompetenciafejlesztő módszerekkel (2009) Kulturális menedzser (1998); Számítógép-kezelő (2003); A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában; vidékfejlesztő menedzser (2010) A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában (2010); Tanulói differenciálás heterogén csoportban (2010); Projektpedagógia, epochális oktatás (2010); Interaktív eszközök a tanórán (2010); A tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés - a kompetencia alapú oktatást szolgálópedagógiai elvek, módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése (2010); Tanulástanítás (2010); Együttnevelés - az inkluzív, befogadó pedagógia elmélete és gyakorlata (2010); A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása - szövegértés - szövegalkotás programcsomag az 1-4. évfolyamon (2010)
Papné Mónika
Benkő Tanító-ember és társadalom, idegen nyelvi előadó
123
Papné Mészáros Réka
Történelem,
Történelem,
magyar
magyar
Pólyáné Téli Éva Földrajz testnevelés
Angol középfok
Testnevelés; gyógytestnevelés
Az együttnevelés (integráló nevelés) elmélete és gyakorlata (2007)
Középfokú edzői tanfolyam (1978); Az osztályfőnök nevelőmunkája (1998); Mentálhigiéné (2000); Számítógép-kezelő (2004); TELC középfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam (2008);
Rozgonyi Zoltán
Rozgonyiné Szabó Mária
Nem szakrendszerű oktatás - kompetenciafejlesztő módszerekkel (2009) Matematika kémia; közoktatási vezető Magyar-oroszangol
Az osztályfőnök nevelőmunkája (1998); Számítógép-kezelő (1998); Nem szakrendszerű oktatás - kompetenciafejlesztő módszerekkel (2009); Angol középfok
A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában (2010) Az osztályfőnök nevelőmunkája (1998); Drámajáték vezető (2001); Számítógép-kezelő (2002); Gyermekszínjátszó-rendező (2005); A tanórai differenciálás megvalósításának lehetőségei a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásában (2007); Európai nyelvtanulási napló alkalmazása (2007); Nem szakrendszerű oktatás - kompetenciafejlesztő módszerekkel (2008)
Sápi Attila
Matematika fizika;
Nem szakrendszerű oktatás - kompetenciafejlesztő módszerekkel (2008)
technika
124
Szabóné Gyermán TanítóErika történelemmagyar; közoktatási vezető; etika Tégla Katalin
Tanító technika
Angol alapfok
Pedagógiai és pszichológiai ismeretek és módszerek a 6-12 éves korosztály nem szakrendszerű eredményes oktatásához (2008)
Kézművestechnikák az általános iskolában (1998); Mérés - értékelés a tanítás-tanulás folyamatában (1998); Tanári eredményesség tréning (2004); Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásában (2007)
Ternainé Kovács PedagógiaAnna gyermekés ifjúságvédelmi , napközi otthoni és nevelőotthoni nevelés; tanító-ember és természet
Tóth Péterné
Tanítószámítástech nika; számítástechni ka tanár
Alapfokú néptáncoktató (1994); Szorobánnal a matematika oktatásban (2000); Számítógép-kezelő (2004); Új módszerek és lehetőségek az alsó tagozatos tanítási gyakorlatban az apáczais tankönyvcsalád használatával (2007); Nem szakrendszerű oktatás - kompetenciafejlesztő módszerekkel (2009)
Számítógép programozó (1991)
125
Vass Tibor
Földrajz testnevelés
Az osztályfőnök nevelőmunkája (1998); Környezeti nevelési tanfolyam (1998); Az Erdei Iskola Pedagógiája (1998); Számítógép-kezelő (2001); A pedagógusok munkájának értékelése (2003); Nem szakrendszerű oktatás - kompetenciafejlesztő módszerekkel (2008); A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában (2010)
Vassné Ilona
Agócs Tanító
Kézművestechnikák az általános iskolában (1998); Mérés - értékelés a tanítás-tanulás folyamatában (1998); Tanári eredményességi tréning (2004); Számítógép-kezelő (2004); A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában (2010)
Vassné Lucz Klára Tanítóanyanyelv, francia szak
Kézművestechnikák az általános iskolában (1998); Nyelvészet és módszertan összefüggései, új eszközök és eljárások a francia nyelv tanításában (2000); Számítógép-kezelő (2004); Európai nyelvtanulási napló alkalmazása (2006); Országos Konferencia a sikeres napköziért (2010)
126
Víghné Ildikó
Számítógép-kezelő (2003);
Németh Biológia - kémia, környezetvédelem
Az együttnevelés (integráló nevelés) elmélete és gyakorlata (2007); Pedagógiai és pszichológiai ismeretek és módszerek a 6-12 éves korosztály nem szakrendszerű eredményes oktatásához (2008); Projektpedagógia, epochális oktatás (2010); Pályázatírás, projektmenedzsment változásmenedzsment a gyakorlatban (2010)
Vigh Nóra
Matematika, angol
Angol, spanyol középfok
Primary Essentials (2011)
127
2. számú melléklet - Egészségnevelési program II. 1. Fogalmak, jogszabályi előírások
II. 1.1. Az egészségneveléshez tartozó fogalmak Egészség: A WHO az 1948-as alkotmányában kimondja: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Nem passzív állapot, hanem folyamat. Egészségfejlesztés: Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja: - a korszerű egészségnevelés, - az elsődleges prevenció, - a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, - az önsegítés feladatait, módszereit.
módszer
A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, javítsák. Egészségnevelés: A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. II. 1.2. Jogszabályi előírások Rendelkezések: - A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe - az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva - be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 512. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.” (10. § (5) bekezdés. -
A közoktatásról szóló törvény (a 2003. évi LXIX tv.) 2003. évi módosítása (3.) bekezdése alapján: „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési
és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskolaegészségügyi szolgálat véleményét. ”
II. 2. Az egészségnevelés célja, feladatai Az iskola egészségnevelési terve érinti az iskola: - Pedagógiai programját, - Helyi tantervét és - Szervezeti és Működési Szabályzatát.
128
II. 2.1. Egészségfejlesztési programok célja Az egészségnevelés célja: - Növekedjen a születéskor várható időtartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség. - A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. - Kedvező irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre. II. 2.2. Az egészségfejlesztés feladata Az iskolának, mint az egészségfejlesztés alapvető színterének a feladata: - A tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolákat biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi, - az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítésének folyamatos és rendszeres biztosítása, - a közoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszerébe az egészségfejlesztési szempontok beépülésre kerüljenek, - a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás lehetősége biztosítva legyen, - az iskolai egészségnevelési csoport létrehozása: iskolaorvos, védőnő, tanár, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, gyermekvédelmi felelős, drogkoordinátor, egészségnevelő. II. 2.3. Az egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: - Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét. - Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösségek szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének. - Az iskola törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését.
II. 3. Az egészségnevelés színterei
A gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Egészségnevelés színterei az iskola keretein belül: 1. Tanórán 2. Tanórán kívül
129
II. 4. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek 1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségfejlesztés, felvilágosítás abból indul ki, hogy a több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Az egészségnevelési tananyagok az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet, valamint megoldásként a helyesnek vélt magatartásformákat kínálnak fel. A hagyományos egészségnevelési elképzelés a hatékonyság érdekében gyakran fordul az elrettentő információk átadásának, bemutatásának eszközéhez. Ennek a megközelítésnek egy másik jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a tanulók aktív és személyes bevonása nélkül történik. Ebbe a csoportba tartoznak a gyakran alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző brosúrák. 2. Rizikócsoportos megközelítés A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportokkal folytatott megelőző tevékenység (pl.: túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei stb.). A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. Amennyiben megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség, vagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából, akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot. Fontos az iskolás gyermekek életkorához kötött kötelező szűrővizsgálatának rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés, gyógytestnevelés. 3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Ennek a módszernek a lényege, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul kitűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Például a serdülőköri egészségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. 4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Ez a módszer a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A serdülőkori fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Azok a programok, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra tanítja a fiatalokat, hogy tudjanak nemet mondani. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modell- szereplőként is képviselhetik pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is.
130
5. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok -
a helyi tömegkommunikáció (kábeltévé, helyi újság) segítségével a felnőttekhez eljuttatja az információkat, - a háziorvoson és védőnőkön keresztüli egészségnevelés Lényeges, hogy a különböző akciókat egymással összehangolják, ugyanis csak ebben az esetben beszélhetünk komplex egészségfejlesztésről.
II. 5. Egészségfejlesztő, egészségnevelő munkáért felelős személyek -
iskolaigazgató vagy megbízottja, az egészségnevelő, aki feltehetően valamilyen célirányos továbbképzésben részt vett pedagógus, testnevelő,
-
iskolaorvos, védőnő, iskolapszichológus,
-
diákönkormányzat-vezető, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, amennyiben van az intézményben 3 fő halmozottan hátrányos helyzetű, illetve tv. szerint szülői munkaközösség képviselője a DADA programot végző rendőr, iskolarendőr
-
II. 6. A segítő kapcsolatok színterei 1. Szülők (család) 2. Szülői munkaközösség, szülői szervezet(ek) 3. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő, fogorvos
Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el.
4. Iskolapszichológus- kistérségi 5. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők 6. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakembere és más egészségügyi intézmények, szervezetek 7. Rendvédelmi szervek
II. 7. Az egészségnevelés iskolai területei
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmaguk és egészségi állapotuk ismerete, -
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,
131
-
a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata,
-
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,
-
a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,
-
a tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe,
-
a rizikóvállalás és határai,
-
a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása,
-
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.
Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. II. 7.1. Iskolai programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott tervvel rendelkezik. Lásd Az egészségnevelés iskolai területei. II. 7.2. Tanórai foglalkozások A tanórai foglalkozások a következők:
1. Szaktárgyi órák 2. Osztályfőnöki órák II. 7.3. Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások az alábbiak lehetnek:
1. Napközis foglalkozások 2. Szabadidős foglalkozások 3. Sportrendezvények, kulturális programok, kirándulások II. 7.4. Tájékoztató fórumok
1. Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató 2. Szakmai tanácskozások, tréningek II. 7.5. Iskolán kívüli rendezvények
1. Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz
II. 8. Módszerek Leghatékonyabb az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Ezen kívül több tucat intézmény, szervezet, vállalkozás kínálja adaptált vagy saját fejlesztésű egészségfejlesztési programját. - Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, DADA, vagy helyi civil szervezet munkatársa).
132
-
Tegyük szebbé az iskola környezetét, pl.: rendezzünk versenyeket, készíttessünk a tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat stb.
-
Szervezzünk kirándulásokat, tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást, a szülőket is vonjuk be ezekbe.
-
Tekintsük át a tantárgyakat, és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete. Ha nincs az egészségfejlesztésben képzett szakember, akkor a továbbképzésben való részvétel is egy fontos célkitűzés.
-
II. 9. Ajánlás a mindennapos iskolai testedzés program elkészítéséhez (Közokt.tv. 52. § (9-10), 53.§ (9), NAT243/2003 (XI. 17.))
Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: - a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban; - a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében), - a testmozgás-program j átékokat és táncot is tartalmaz.
133
3. számú melléklet - Az iskola környezeti nevelési programja 111.1. Konkrét célok és feladatok
• A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. • Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. • Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. • Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. • Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni, akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, és a takarékos, mértékletes életvitel lehetőségeit. • A környezeti nevelés beépítése a tantárgyakba. • A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: témahét - minden tanév végén tábor szervezése, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások. • Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret tantárgy keretén belül. • Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. • A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek és az önkormányzat munkájába.
111.2.
Hagyományos tanórai foglalkozások
A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva - a tantárgyi programokból kiindulva - meg kell határozni a környezeti nevelési tananyagot. Minden tantárgyba beépítjük a környezeti nevelés célkitűzéseit. „A céloknak megfelelő feladatok, tevékenységek konkrét meghatározása, minél részletesebb felsorolása, bemutatása nemcsak az áttekinthetőség, a könnyebb gyakorlati alkalmazás, hanem a finanszírozás miatt is nagyon fontos." (Iván Zsuzsanna: Hogyan készítsük el az iskolai környezeti nevelési programot?) • Iskolánkban évek óta rendhagyó órákat tartunk a természetben ősszel és tavasszal. Ilyenkor választunk egy témát, melyet projektmódszerrel dolgozunk fel, korosztályoknak megfelelően.
134
111.3.
Tanórán kívüli lehetőségek
111.4.
Taneszközök
111.5.
Az iskolai környezet
-
szakkör gyűjtőmunka fórum vetélkedő nyári tábor kézműves foglalkozás színház, mozi akciók, kampányok kirándulás pályázatokon való részvétel hulladékgyűjtés kiállítás (készítés, megtekintés) települési környezet szépítése akadályverseny
• Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. • Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. • Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.). • Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) • Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) • Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok)
III.5.1.
Az iskolaépület és működtetése
A helyzetelemzésben kiderült, milyen az iskola jelenlegi állapota, képe, és az is, hogy ez mit jelent környezeti nevelési szempontból. Ennek a fejezetnek az a célja, hogy átgondoljuk, mi az, amit változtatni szeretnénk és tudunk (van rá lehetőség, megoldható pénzügyileg is), hiszen az iskolai környezet is jelentős hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására. Meg kell próbálni olyan körülményeket létrehozni, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek örömmel érkezzenek az iskolába, úgy érezzék, hogy az iskola értük van. Néhány ötlet ehhez: • Ügyeljünk az iskola esztétikusságára, a termek, folyosók ne kongjanak az ürességtől, legyenek faliújságok, színes tablók, tárlók, ahol a gyerekek műveit is kiállíthatjuk. Adjuk meg a lehetőséget, hogy a gyerekek maguk is részt vehessenek környezetük szépítésében, például virágok ápolása. • Legyenek az iskolában megfelelő termek, helyiségek, ügyeljünk a világosságra és a megfelelő hőmérsékletre.
135
• Az iskolaudvar zöldítése: próbáljunk minél több zöld területet csempészni az iskola udvarára. Törekedjünk rá, hogy legyen minél több fa. Létrehozhatunk virágos kertet, melyet a gyerekek szívesen gondoznak. Helyezzünk el padokat is az udvaron, hogy a gyerekek le tudjanak ülni, mert sokszor azért nem mennek ki szívesen az épületből, mert nem tudnak hol beszélgetni. • Hulladékgyűjtést minden évben rendezünk, és megszervezzük a MÉH-be való elszállítását. • Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás: nyílászárók megfelelő szigetelése, energiatakarékos izzók beszerelése, víztakarékos WC tartályok felszerelése.
III.5.2. Az iskola életvitele Az iskola mindennapi életét is meg kell tervezni a környezeti nevelés szempontjából. • Pedagógusok, iskola dolgozóinak példamutató magatartása (tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, a takarítók ügyeljenek a hulladékkezelésre, gondnok, technikai dolgozó munkavégzése, élete is legyen példamutató stb.). Az iskolánkban nagyon sok tanár és tanuló jár kerékpárral, ami egy kis településen jó közlekedési mód . • Kulturált étkezés. • Szünetekben szellőztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron stb. • Délutáni foglalkozás megszervezése, napközi, tanulószoba. Iskolánkban a napközi és a tanulószoba ideje általában 3 óra.
III.5.2.1.
Hagyományos szervezésű tanórák
Környezetismeret (1-4. évfolyam) Célok, feladatok • élőlények sajátosságai, jelenségek elemi szintű megismerése • természet megszerettetése • felelősség kialakítása • környezetvédő magatartás • élővilág és környezet egymásrautaltságának tudatosítása stb. Természetismeret (5-6. évfolyam) Célok, feladatok • közvetlen tapasztalat a környezet tárgyairól, j elenségeiről • speciális nevelési igényekkel összhangban lévő megismerési módszerek megtanítása • közvetlen környezetben végezhető tevékenységek elsajátíttatása • haza iránti megbecsülés, szeretet, közösséghez való tartozás érzése stb. Biológia (7-8. évfolyam) Célok, feladatok • élővilág állandósága, változékonysága • egészséges életmód • szokásrend • aktív természetvédelem stb.
136
Földrajz (7-8. évfolyam) Célok, feladatok • szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi, gazdasági jellemzőinek ismerete • nemzeti, európai értékekhez való pozitív viszony • élő, élettelen, épített környezet megóvása stb. Fizika (7-8. évfolyam) Célok, feladatok • mindennapi élet tapasztalatai fizikai jelenségekről • fizikai ismeretek szerepe a természeti környezetben stb. Kémia (7 - 8. évfolyam) Célok, feladatok • az ember felelős környezete állapotáért • környezetszennyezés felismerése, környezettudatos magatartása stb. Hon - és népismeret (5-6. évfolyam) Célok, feladatok • hazánk természeti szépségei, gazdasági, kulturális értékei, néphagyományai • nemzeti érzés tudatos fejlesztése stb. Történelem (5-8. évfolyam) Célok, feladatok • alakuljon ki a tanuló viszonya a történelmi múlthoz • szűkebb és tágabb környezetben való eligazodás ok - okozati összefüggések, törvényszerűségek felismerése stb. Magyar nyelv és irodalom (1-4. évfolyam) Célok, feladatok • kommunikáció fejlesztése • nemzeti kultúra hagyományai, anyanyelv megbecsülése • magatartási, társalgási, udvariassági formák • természetes és mesterséges környezetünk értékeit bemutató irodalmi alkotások, stb. Magyar nyelv és irodalom (5-8. évfolyam) Célok, feladatok • kommunikáció fejlesztése • nemzeti hovatartozás érzése • nemzeti kultúrák megismerése (könnyen érthető formáival) • ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat • tudjanak hivatalos iratokat kitölteni • fejlődjön az esztétikai, erkölcsi érzékenységük stb. Matematika (1-4. évfolyam) Célok, feladatok • a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedeztetése tapasztalati úton • differenciált fejlesztéssel magalapozni a matematikai gondolkodást • valóság és a matematikai modellek kapcsolata (gyakorlati példák) • önkontrollra nevelés stb.
137
Matematika (5-8. évfolyam) Célok, feladatok • környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése • környezeti összefüggések matematikai módszerekkel történő ábrázolása • környezeti mérések értelmezése • gondolkodási műveletek, cselekvéses gondolkodástól az elvonatkoztatásig, általánosításig stb. Rajz és vizuális kultúra (1-4. évfolyam) Célok, feladatok • érdeklődés felkeltése a környező világ sokfélesége iránt • kézműves és művészeti jellegű alkotások létrehozása • önállóság fejlesztése • népművészeti értékek • hagyományápolás, a fenntarthatóság egyik alappillére • természeti és művészeti szépség összehasonlítása stb. Rajz és vizuális kultúra (5-8. évfolyam) Célok, feladatok • személyes élmények, tapasztalatszerzés a megjelenítéshez • kézműves - technikák megismerése • értékítélet a természet és a mesterséges környezet esztétikájáról stb. Technika (1-4. évfolyam) Célok, feladatok • ismeretek, tevékenységek, készségek, képességek kialakítása • természet és társadalom felfogható kapcsolatainak fokozatos bemutatása • gazdag tapasztalatszerzés • az egyszerű érzékszervi benyomásoktól a bonyolultabb gondolkodási műveletekig • személyes tapasztalatokon alapuló egészségmegóvás stb. Technika és életvitel (5-8. évfolyam) Célok, feladatok • szakmatanulás, önálló életvezetés felkészítése • a természet és a társadalom kapcsolatrendszerének feltárása • környezettudatos magatartás • energiatakarékosság • önellátás technikái • egészséges táplálkozás stb. Ének - zene (1-4. évfolyam) Célok, feladatok • természet szépségeinek megjelenítése • közös éneklés öröme • élő és élettelen természet hangjai a zenében • játékok közös öröme stb. Ének - zene (5-8. évfolyam) Célok, feladatok • népszokások dalai • rokonnépek dalai
138
• • •
zenehallgatás öröme éneklési kultúra továbbfejlesztése mutasson megkülönböztetett érdeklődést a szülőföld zenei értékei iránt stb.
Testnevelés (1-4. évfolyam) Célok, feladatok • egészséges testi fejlődés elősegítése • játékkészség, harmonikus mozgás, cselekvésbiztonság • együttműködési készség és tolerancia • népi j átékok elsaj átítása stb. Testnevelés (5-8. évfolyam) Célok, feladatok • egészséges életmódra szoktatás • mozgásos j átékkészség • ellensúlyozni a kialakult gátlásokat • szabadtéri foglalkozások Informatika (5-8. évfolyam) Célok, feladatok • információszerzés a mindennapi életben • segítse a tanulókat az életvitelük alakításához, szükséges információk megszerzéséhez • legyen nyitott az információs világ felé • belső önállóság, kreativitás fejlesztése stb. Osztályfőnöki (5-8. évfolyam) Célok, feladatok • pozitív énkép megerősítése, önértékelés alakítása • tapasztalatok bővítése a társas kapcsolatok területén • érintkezési szabályok • szokások bővítése, gyakorlása • pályaválasztás stb.
139
111.5.2.2.
Nem hagyományos szervezésű tanórai lehetőségek
1. Terepi • tanulmányi séta • községismereti játék (akadályverseny) 2. • • • 3.
Játékok érzékelést fejlesztő szituációs drámajáték, stb. Kézműves foglalkozások
4. • • • • •
Akciók vetélkedők pályázatok kiállítás rendezése faültetés, gondozás kutatómunka
5. • • •
Látogatás múzeum állatkert nemzeti park stb.
6. Versenyek 7. Szakkör 8. Iskolazöldítés 9. Környezetvédelmi március 22. április 22. május 10. június 5. szeptember 3. október 5. október 15.
Jeles Napok: megemlékezés tanítási órákon vagy iskolai fórumokon A Víz Világnapja Föld Napja Madarak és Fák Napja Környezetvédelmi Világnap Takarítási Világnap Az Állatok Világnapja A Kézmosás Világnapja
10. Projektek szabadon választott témában
111.5.2.3.
Tehetséggondozás - versenyek
- országos versenyek - megyei egyéni és csapatversenyek - iskolai versenyek - pályázatok - akciók, projektek
140
III.6. Fogalmak, jogszabályi előírások 111.6.1. A környezeti nevelés fogalma
Az iskolai környezeti nevelés során a gyerekek felkészülnek környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel, - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet megismerésére, - felkelti az igényt, képessé tesz: ■ a környezet változásainak, j elzéseinek felfogására, ■ összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, ■ a problémák megkeresésére, okainak megértésére, ■ kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére, ■ az egyén és a közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, ■ a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.
111.6.2.
Jogszabályi előírások
A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: - 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. - 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását - többek között - az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: - A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „...minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. - Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. - A Nemzeti Fejlesztése Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. - A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.
141
111.7. A környezeti nevelés célja
„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös teteikben.” NAT 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet
111.8. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele
A környezeti nevelés programjának elkészítésekor figyelembe kell venni a következő közoktatási stratégiai célokat:
1. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén 2. Az oktatás esélyegyenlőtlenségek mérséklése 3. Az oktatás minőségének fejlesztése 4. A pedagógus szakma fejlődésének támogatása 5. Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése 6. Az oktatás tárgyi feltételeinekjavítása
111.9. A környezeti nevelés témafeldolgozásra javasolt módszerei
A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. A témafeldolgozás módszereinek kiválasztásánál figyelembe kell venni: - az életkori sajátosságokat, - ne csak az iskolán belül, hanem az iskola keretein kívül is legyenek hatással, - minél több tanuló kerüljön bevonásra, - a lehető legtöbb tevékenység a természetben legyen, - sok élményt nyújtson a tanulóknak, - személyes megtapasztaláson alapuljanak, - játékosság jellemezze, stb. A környezeti nevelést szolgáló módszerek: - játékok, - projektek, - riport, - terepgyakorlati módszerek, - aktív, kreatív munka, - művészetek.
142
III.10. Kapcsolatrendszer, kommunikáció
Az iskolán belüli kapcsolatrendszer, kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. Részben azért, mert az információhiány is gyakran oka a környezetkárosító tevékenységeknek, de még ennél is fontosabb, hogy a környezeti nevelés programot már tervezni is csak csapatmunkában lehet. Az iskolán kívüli kapcsolatrendszer és kommunikáció alapvető eszköze az iskolák nyitottá válásának, a kistérségi szemlélet erősödésének. 1. Iskolán belüli kommunikáció formái - házi dolgozat készítése, - kiselőadások, - poszterek készítése, - iskolarádió, - faliújság, - szórólapok, - egyéni beszélgetések, - felelősök rendszere (DÖK), stb. 2. Iskolán kívüli kommunikáció formái - tájékoztató füzet, - szülői értekezlet, - SZMK megbeszélések, - szórólapok a lakóknak, - kábeltévé, helyi újság, - környezetvédelemről szóló cikkek, rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, stb.
III.11. Minőségfejlesztés
A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. A környezeti - egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Nem is egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenik meg. Ellenőrző - értékelő tevékenység szempontjai: - Mindig biztosítani kell a javítás lehetőségét. - Az értékelés során a nevelőnek körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat kell adnia, melyek tükrözik a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat kell adnia a továbblépéshez. - Fontos az összefüggések meglátásának segítése.
143
III.12. Pedagógus-továbbképzés
Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. a) Belső továbbképzés: - nevelési értekezletek, - tanfolyamok, - tapasztalatcsere, - tanulmányutak, stb. b) Külső továbbképzések: - városi, megyei, országos konferenciák, - rendezvények, - akkreditált továbbképzések, stb.
144
4. számú melléklet - Óvoda - iskola átmenet programterve A program célja
Az új környezetbe való beilleszkedés és az új szokásrend kialakításának megkönnyítése. Szeptemberben ismerős tanító néni és korábban már megismert iskolai környezet várja az újdonsült kisdiákokat.
Előzmények
I. Óvodáskor fejlődéslélektani háttere Az ember alapvető természetes impulzusai pozitív értelműek: állandó növekedési folyamat alapjai. Az ember racionalizált, szocializált lény. Negatív impulzusai nem spontán impulzusok, hanem a szeretet és más szükségletek frusztrációjára adott reakciók. Az embert az ún. aktualizációs tendencia hajtja előre. A személyiség nyílt, dinamikus, önszabályozó rendszer. A self kiválik a gyermeki fejlődés során. 3-6 éves kor fejlődéslélektani jellemzői: - érzékeny időszak, hiányosságai serdülőkorban pótolhatóak - ödipális korszak A felettes-én (lelkiismeret) fejlődik a legjobban. Az ösztönök szocializációjának időszaka. Az énben integrálódnak az ösztönök. Belső szabályozó rendszert kell kifejleszteni az óvodásnak. Már képes megélni önmagát, önmagáról tud gondolkodni. Képes felidézni szüleit, gondolkodni a családjáról. Gondolkodása mágikus. A csodákban reménykedik. Úgy képzeli önmagát, mint akinek a gondolatai varázsolni tudnak. Ez enyhíti a félelmét, ami leginkább a szülő elvesztése. Ugyanakkor attól is fél, hogy a varázslásai valóra válnak. Képes az utánzásra, úgy, hogy azonosul. Ez nem tudatos azonosulás. Ezt a szimpátia kapcsolatok megelőzik. A külső szabályok belsővé kezdenek válni. A felettes -én kialakulása csak az azonosulással lehetséges. Ezzel befolyásolja az ösztöneit. Gondolkodása Piaget szerint egocentrikus. Az én van a központban. Ennek a lemondásával képes a gyerek arra, hogy a társas viselkedés szabályait elsajátítsa. A felettes-én kialakulásának feltételei: a. szülői követelmények, tilalmak belsővé válnak (lelkiismeret kialakul) b. szülői elismerés, pozitív viszonyulás a gyerekkel - én ideál szülő-gyerek kapcsolat pozitív része, ami elfogad, díjaz, jutalmaz c. önjobbítás szándéka (szeretem magam, ilyen szeretnék lenni) d. képes az önmegfigyelésre e. önfegyelemre képes (Csak az a gyerek, akinek van oka, hogy miért legyen önfegyelme.) Óvodáskorban kialakul a morál. Két összetevője: - ideál - lelkiismeret Heteronom: külsőnek (felnőtt felé) kötelező Autonom: belsőből vezérelt Azok a szabályok, amelyeket nem volt alkalma a gyereknek kipróbálni, azok nem épülnek be a személyiségbe. Kevés szabályt kell adnunk, de azokat komolyan kell venni. Nemi identitás felismerése: az én tudat kialakulásának döntő fordulópontja. Nemi tudat az én tudatba beletartozik, hogy ő tudja, hogy fiú vagy lány. Ez a korszak ösztönös kor, vágyakkal telített. A lányok nagy figyelemmel fordulnak az apai illetve az ellentétes nemű szülő felé.
145
Átélheti, hogy ő az apja számára fontos kislány, illetve a fiúk, hogy az anya számára fontos kisfiú. A későbbi párválasztásaink innen erednek.
II. Kisiskoláskor
Az iskolába kerülő gyerekek nem azonos fejlettségi szinten kerülnek az első osztályba. Az eltérés okai különbözőek lehetnek. a. fejlődésbeli késés b. értelmi erők közötti különbségek c. a felkészítés mértéke közti különbségek Az azonos korosztályhoz tartozó gyermekek intellektuális fejlettségüket tekintve ± 2,5 év, magatartásuk fejlettségében ± 3 év eltérést mutatnak beiskolázáskor. Minden gyermek számára biztosítanunk kell, hogy sikeressé válhasson a tanulásban. Ezt c sak akkor érhetjük el, ha a pszichikus funkciók fejlesztése, megerősítése folytatódik első osztályban. Esélyt kell adni a közel azonos szintre hozásukban. Olyan tanítási módszert kell alkalmaznunk, amely lehetőséget biztosít a tehetséggondozásra, és teret ad az egyéni ütemben való fejlődésre. Két legfontosabb meghatározója az iskolai tanulási folyamatnak a képesség és a hatékonyság. Értelmezésük: a. képesség az, ami lehetővé teszi az új ismeretek befogadását b. hatékonyság, hogy minden kisgyermek képességeihez mérten a legmagasabb szinten teljesíti az iskolai elvárásokat. Célunk: 1. Az óvodából az iskolában való átmenet megkönnyítése. 2. Sikerorientálás biztosítása. 3. Örömteli legyen a tanulás. Szeptember - játékos ismerkedés Szintfelmérés (Finommotorika) Nagy József, PREFER, 1986 nyomán Október szoktatási és előkészítési időszak November március: differenciált oktatás Április - június: ismétlés
III. Ovoda-iskola átmenet r
DIFER (diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4 - 8 éveseknek) Az eredményes iskolakezdés kritikus feltételeinek elsajátítása 3 - 4 éves korban kezdődik. A leglassabban fejlődők esetében 8 - 9 éves kor végéig tart. Ahhoz, hogy megfelelő hatékonysággal tudjuk a gyerekeket az iskolában fejleszteni nagy segítség a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer, melyet az iskolakezdéskor alkalmazunk. A mérések A tesztek különböző értékelést tesznek lehetővé: 1. elemenkénti analitikus diagnózis 2. összetevőnkénti analitikus diagnózis 3. tesztenkénti globális diagnózis A DIFER-index: A legátfogóbb fejlődési mutató. A gyerek általános aktuális fejlettségét, fejlődési folyamatát jellemzi. Az iskolaérettségi vizsgálat lépései 1. Intellektuális érettség - helyzetfelismerés
146
- helyzetek megértése - feladattudat - monoton feladatokban való kitartás - teljesítményigény 2. Manuális készség 3. Szám- és mennyiségfogalom 4. Verbális kifejezőkészség 5. Emlékezet 6. Lényegkiemelés 7. Konfliktushelyzet megértése 8. Szabály betartása 9. ismétlődési szabály betartása Összegezve: képes-e arra, hogy az indulatok, érzések feszültségeit csökkentve, elfojtva, a szülővel azonosulva teljesítményorientált legyen. A szülőtől, a szülői kapcsolattól eltávolodva át tudja -e tenni érdeklődését az iskolára. Nevelési feladatok: 1. Autonómia (függetlenségi törekvések engedése) 2. Kreativitás fejlődése 3. Önszabályozás segítése csoportban 4. Értéknek venni a decentrálási készséget (a másik szempontjainak figyelembe vétele) 5. Megtanítani a siker és a kudarc tűrésére (rivalizáció tanulása) Problémák: - beilleszkedés - teljesítmény miatt lehetnek A gyerek libidóját lélektani problémák vonják el, illetve részösztön elnyomására kell sok energiát fordítania. Anyák szerepe: a. Túlvédő anya Védtelen lesz a gyerek a kihívásokkal szemben. b. Éretlen személyiségű anyák Diszharmónikus anya-gyermek kapcsolat. Ezeknél a gyermekeknél nyugtalan magatartást tapasztalhatunk. Türelmetlen a családi légkör, ahol rejtett elutasítást él át a gyerek. A gyerek is türelmetlenné válik ezáltal. Visszautasítja mindazt, amit a felnőtt társadalom kitűz feladatként.
147
A kompetencia alapú oktatási módszer szerepe az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésében
A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek, tehát bármilyen helyzetben felmerülő problémát hatékonyan tudjanak megoldani. Bármely tanórán fejlesztett képességeknek más területeken, más tanórákon is alkalmazható képességgé kell válnia, és fordítva. Mivel a kisiskolás gyermek legfőbb tevékenysége a játék, ezért igen nagy hangsúlyt kap a fejlesztő folyamatokban az eszközhasználat és a megfelelő tanulási környezet kialakítása mellett. A fogalom kialakulásához szükséges a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. Különös tekintettel arra, hogy a kisiskolás gyermeknek nem az egyetlen és nem a legtermészetesebb kifejezési módja a nyelv, főként, ha valami újszerű dologról van szó. Ezért a megmutatást, eljátszást vagy lerajzolást éppúgy alkalmasnak tekinthetjük, mert ez a gondolataik önálló megfogalmazása, ami később szakszavakhoz, jelölésekhez vezet. A munkafolyamatokat problémafelvetésre építjük, amely, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, melyek a gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. A problémamegoldó gondolkodásra csak problémák megoldásával nevelhetünk, az alkotó gondolkodást alkotások létrehozásával fejleszthetjük. (Ha csupán a kész alkotás elemzése, szemlélése a feladat - annak létrehozása helyett -, az kreativitásukat nem fejleszti és nem készteti őket önálló gondolkodása.) A megfelelő tanulási környezet kialakításához pedig számos pedagógiai módszer közül válogathatunk, melyek nem csak a játékos tanulást színesítik, de a szociális kompetenciák fejlődését is nagy mértékben szolgálják (esélyegyenlőtlenség csökkentése, alkalmazkodóképesség, segítségnyújtás, együttműködés, mások tisztelete, meghallgatása) Ezek az úgynevezett kooperatív tanulási technikák, melyek alkalmazását szeretném fokozatosan beépíteni a tanórákba. A módszer lényege, hogy a kialakított csoportokon belül minden tagnak egyenrangú szerepe van és véleményezési joga. (szerepek lehetnek: eszközfelelős, jegyző, szóvivő stb., amit nem feltétlenül nekem kell kiosztani, ezzel is fejlődik a problémamegoldó képességük, kreativitásuk) Az eredményességhez pedig egymást ellenőrizni és segíteni kell. A hatékony tananyag-elsajátítás érdekében azonban a szerepeket a tanulási stílusoknak megfelelően oszthatjuk szét (ezek személyiségjegyek, adottságok). Tanulási stílusok a következők: - verbális - logikai, matematikai - vizuális, térbeli - zenei, ritmikus - interperszonális - auditív - mechanikus - testi, mozgási - impulzív (nem tudja megindokolni, de jó érzékkel rátapint) Felmérjük a tanulóknál ezen adottságok egymáshoz viszonyított arányát és a legerősebbek köré építjük a tanulási megközelítéseket, melyek a tanulók számára a legmegfelelőbb tanulási módot eredményezik.
148
Játékos feladatok a különböző készségek, képességek fejlesztéséhez Játékban a tudás
Olyan játékokat, feladatokat kell az előkészítő időszakban alkalmaznunk, melyek lehetőséget adnak arra, hogy a megismerő-intellektuális képességeket játszva fejlesszük (figyelem, gondolkodás, emlékezet, számfogalom, helyesírási készség). Néhány példa az alkalmazott játékokra. 1. Figyelem fejlesztése Találd ki, hogy ki vagyok! Szükséges eszközök: székek, kendő Kétféleképpen is játszható a könnyebb változata a kisiskolások játéka. Kört alkotva ülünk, egy széket a kör közepére helyezünk. A játékvezető azt mondja, mindenkinek van egy perce, hogy jól megnézzük egymást! Majd kiválasztjuk az első játékost, akit kiküldünk a szobából. Közben egy jelentkezőt leültetünk a székre. Aki leült a székre, annak a székét a játékvezető székével szembe helyezzük át, ide fogjuk majd bevezetni a bekötött szemű játékost. Az ő feladata lesz kitalálni, hogy ki ül a székén. Kérdéseket tehet fel, melyekre csak a játékvezető válaszolhat. Pl. Szemüveges? Hosszú haja van? Felső tagozatosok úgy játsszák, hogy csak igennel és nemmel lehet válaszolni. (Tehát nem kérdezheti ezt pl.: Milyen színű a haja?) Alsósok, iskolába készülő óvodások kezdetben játszhatják úgy, hogy csak az arcot kell figyelni, vagy csak a ruhát, illetve lehet haj, szem színére rákérdezni. Nehezebb változata felsősök és összeszokott közösségek számára: A kör közepén ül, akit ki kell találni, nem szólalhat meg senki, s a játékosnak érintés segítségével, kell kitalálni ki ül ott. Ha végképp nem sikerül az illető segítségül elváltoztatott hangon sziszeghet, köhöghet. 2. Emlékezet Szólánc játék Körben ülünk, a játékvezető kezében a labda. Mond egy szót: ház, adja tovább a labdát a következő játékosnak, aki elismétli: ház és hozzáteszi kép, a következőnek már mind a két szót el kell ismételnie, és egyet hozzátenni. Addig játsszuk, amíg valakinél meg nem szakad a lánc. Ilyenkor megkérdezhetjük: Ki figyelt, ki tudja. Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy nem sorba dobjuk a labdát. Felállíthatunk olyan szabályt is, hogy csak egyetlen szótagból álló, illetve későbbiekben két szótagosnál hosszabb szavakat ne mondjunk. 3. Gondolkodás Fejezd be a gondolatom! A játékvezető az irányító, de általában a gyerekek nagyon hamar ráéreznek a szabályra, s ők maguk „indítanak” mondatokat. A játékvezető eldobja a labdát, s azt mondja: Fejezd be a gondolatom: a kutyának négy lába van, a csirkének ... Télen hideg van, nyáron ... A kutya ugat, a macska ...
149
4. Számolási készséget fejlesztő játékok Számlálás oda-vissza Pl. a 100-as számkörrel való ismerkedés részeként segít a számok egymás utániságának, egymáshoz való viszonyának felismerésében. Az „oda-vissza” irányban történő számolás hozzájárul a számszomszédok megismeréséhez, az összeadás-kivonás során a tizesátlépés megértéséhez. Játszható változatok: A játékvezető elindítja a sort: 34, 35, 36, 37 ... folytasd!, illetve 87, 86, 85 ... Haladhatunk sorban, össze-vissza, s egy kicsit nehezebb változata, mikor úgy haladunk sorban, hogy néhány gyerek „nem szólal meg”, csak rámutatunk, s a következőnek úgy kell folytatni, mintha az ő számaik is elhangzottak volna! Természetesen játszhatjuk nagyobb számkörben is. (Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy a játékvezető azt mondja: Sorold fel a 24 és a 36 közötti számokat! Sorold fel a 45 és a 28 közötti számokat! Sorold fel a 25-nél nagyobb és a 43-nál kisebb számokat! Sorold fel 97-nél kisebb és a 78-nál nagyobb számokat! Sorold fel a 36 és az 54 közötti nem páros számokat! .) 5. Téri tájékozódás Ebben a szakaszban a saját testből indulunk ki, majd elvonatkoztatunk, s kis tárgyakat viszonyítunk egymáshoz. Kezdetben használjuk itt is még a kis szalagot vagy a szívecskét. Először saját testünkön kell a jobb, bal, stb. irányokat felismerni. Olyan feladatokat adhatunk, hogy emeld fel a bal kezed, mutasd meg a jobb lábad, fogd meg a bal kezeddel a jobb bokádat, vedd a labdát a jobb kezedbe, tedd a labdát magad mellé a földre a bal kezed felöli oldalra! Nagyon sokat segít a szalag (szívecske) használat abban is, ha szemben vannak egymással. (Az a kisgyermek, aki, ha az édesanyja leül vele szembe, s megkéri arra, hogy mutassa meg előbb melyik a saját jobb keze, majd melyik a vele szemben ülő édesanya jobb keze, s határozottan rámutat, az a kisgyermek már kialakult testsémával, biztos téri tájékozódással rendelkezik. Természetesen egy hosszú folyamat eredménye, s nem győzzük hangsúlyozni, az iskoláskor kezdetére kell kialakulnia. Tehát ezek a játékok nyugodtan lehetnek a nyári szórakozás részei! Rajzoljunk sort! Előrajzolok egy sormintát (kocka, háromszög, vagy virág-gomba-nap, s ezeket kell folytatnia tovább. Itt gyakorolhatjuk a folyamatos haladási irányt oly módon is, hogy mikor a sor végére ér, akkor a következő sort is a bal szélén kell kezdenie, s így kell majd szöveget is olvasni!
Az iskolaotthonos oktatás előnyei az iskolai kezdő szakaszban
A napi időbeosztás jobban megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. Délelőtt és délután is van tanítási óra is és szabadidős foglalkozás is, így egyenletesebb a tanulók terhelése, és a 45 perces tanítási órákhoz sem kell ragaszkodni. Ezáltal lehetőség adódik a mindennapi testmozgásra, beszélgetésre, pihenésre, meseolvasásra, a házi feladat elkészítésére, differenciált gyakorlásra, felzárkóztatásra és tehetséggondozásra. Nem kell nap mint nap cipelniük a sok felszerelést. A játék és a játékos tanulás kötetlen váltakozásával könnyebben kialakítható az iskolai szokásrend a kezdeti időszakban. A 2009/2010.tanévben iskolánk bevezette az iskolaotthonos oktatást, megkönnyítve ezzel az óvoda iskola átmenet időszakának nehézségeit.
150
Tapasztalataink alapján azt mondhatjuk, hogy az iskolaotthon segítette az átmenetet,a beilleszkedést és a tanulási szokások kialakulását. Napirendünket az alábbiak szerint szerveztük meg: -tanórai foglalkozások -nem kötelező tanórai foglalkozások -napközis foglalkozások -mindennapos testedzés. A foglalkozásokat a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban, egymást váltva,a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szerveztük meg. A délelőtti és délutáni tanítási időszakban lehetőséget biztosítunk a gyerekek számára az új ismeretek, tananyagok, követelmények elsajátítására, a következő tanítási napra történő felkészülésre. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább 45 perc. Az iskolaotthonos munkaforma esetében is biztosított az ingyenes tankönyvellátás, étkezés a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók számára. Az osztályban két tanító dolgozik. A tehetséggondozás és felzárkóztatás, mint alapvető tanítói feladatok nagy hatékonysággal valósulnak meg, így az 1.b osztályban évismétlésre nem lesz szükség. A gyerekek a házi feladatokat az iskolában végzik el. A délelőtti és a délutáni napközis foglalkozások alatt önállóan, illetve ha szükséges tanítói irányítással. Ezek a feladatok gyakorló, felzárkóztató illetve tehetségfejlesztő jellegűek. Nagy előnyei az oktatási formának: a. mindkét tanító tanít és napközizik is b. házi feladatot az adott tantárgyat tanító pedagógus végezteti c. a tanító azonnali visszajelzést kap a tanórai hatékonyságról d. fel tudja térképezni a tanulási stílusokat. Lehetőség nyílik az eltérő tanulási tempó miatt a differenciált foglalkozásokra. A készségfejlesztés így a napi időkereteken belül csoportbontással valósul meg. A különböző tanulási stílusok feltérképezése után alkalom nyílik a tanításszervezési stratégiánkat az egyes tanulási stílusokhoz igazítani. Végezetül elmondhatjuk, hogy a gyerekek valóban gyerekek lehetnek, játszanak, énekelnek, mesét hallgatnak,érzelmi biztonságban érzik magukat. Nem szorít annyira az idő, mint a hagyományos oktatási formában. Vagyis az iskolaotthonos oktatási forma egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, kikapcsolódás, szórakozás és testmozgás lehetőségét.
151
Közös programok, rendezvények az óvoda és az iskola közötti átmenet időszakában
Szeptember: visszalátogatás az óvodába, közös játék a régi ismerős társakkal, élménybeszámoló.
November: nyílt órák az iskolában: az óvó nénik meglátogatják volt nagycsoportosaikat, az ügyes kis elsősöket, akik büszkén bizonyítják frissen szerzett tudásukat. December: a nagycsoportosok meghívása az iskolai karácsonyi rendezvényre, melynek során megismerkedhetnek leendő tanító nénijükkel és az iskola épületével. Az ismerős dalokat közösen énekelhetik az iskolásokkal. Február: a nagycsoportosok meghívása az alsó tagozat farsangi suli-bulijára. A leendő elsős tanító nénik is részt vesznek az óvoda farsangi bálján. Március: óvodai nyílt foglalkozások, melyekre a tanító nénik is meghívást kapnak. A nagycsoportosok és az elsősök közös akadályversenye: első állomás az óvoda, utolsó állomás az iskola. Április: a leendő első osztályos tanító nénik részvétele az óvodai szülői értekezleten. Május: a nagycsoportosok bevonása az alsó tagozat gyermeknapi akadályversenyébe, meghívása a suli-bulira. Az óvoda és az iskola pedagógusai, valamint a szülők közös előadásokon vesznek részt, melyek mindenki számára hasznos tartalommal bírnak.
152
5. számú melléklet Pályázat
A TÁMOP 3.1.4./08/2. jelű, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” pályázatán intézményünk nyert közel 25 millió forintot. A pénz megnyerése maga után vonta azt is, hogy a pályázat írásakor vállaltakat teljesítenünk kell a 2009 -2010-es tanévben, majd az ezt követő öt évben. A programban résztvevő osztályok, és pedagógusok a 2009/2010-es évben: Szövegértés- szövegalkotás kompetenciaterület 1. a Vassné Agócs Ilona 2. a Lukács Istvánné Matematika kompetenciaterület 1. b Hegedűsné Ternai Ágnes 2. b Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület 5. a és 5. b Vass Tibor Ezeket a kompetenciaterületeket a bevont pedagógusoknak kell tovább vinni a következő öt évben. A Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület Vass Tibor ugyanazzal a csoporttal 5. és 6. osztályban, majd újra 5. és 6. stb. A bevezetés éve 2010/2011 A fenntartás évei: 2011/2012, 2012/2013, 2013/2014, 2014/2015, 2015/2016 A bevezetett kompetenciaterületeken felül még kötelező elem (szintén 5 évig fenntartani): 1. osztályok Vassné Agócs Ilona és Hegedűsné Ternai Ágnes „Éltető víz” témahét, 2. osztályok Lukács Istvánné és Dr Lehoczkyné Kehrer Anikó „ Szegvári népi hiedelmek” három hetet meghaladó projekt, 5. osztályok Rozgonyi Zoltán és Vass Tibor „Környezetvédelmi modul”, A bevont osztályok, az összes bevont pedagógussal „Szegvár a vizek falva” önálló innovác ió a) Az olvasás, a szövegértés, és a szövegalkotás szintiének emelése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: - Az írás és olvasás tanulására fordított idő szükség szerinti meghosszabbítása. - Az írástanulás előkészítése mozgásokkal és a mozgás vizuális megjelenítésével. - Az első osztályosok hallásának fejlesztése. - Integrált magyartanítás keretében a szövegértés-szövegalkotás adta lehetőségek kihasználásával az anyanyelvi kompetenciák, a gondolkodási képességek, kommunikációs képességek, fejlesztésének előtérbe helyezése a testnevelés és a matematika órán is. Magyar órákon a vitakultúra, az érvelés képességének fejlesztése, matematika órákon a szöveges feladatok értelmezésének segítése. Testnevelés órán a fegyelmezett feladat-végrehajtás, szabálykövetés, konfliktuskezelés fejlesztése verbálisan és játékba ágyazottan. A pozitív transzfer kihasználása a megfigyelés, ismeretszerzés, és-alkalmazás területein. - A beszédhanghallás zavaraiból, a szó nyelvi egységként való felismerésének fejletlenségéből fakadó problémák csökkentése, illetve megfelelő kezelése. - Az információgyűjtést, az információ-feldolgozást (vétel, kódolás, dekódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) segítő stratégiák alkalmazása, megvalósító kognitív, szociális és egyéni képességek fejlesztése. - A háttérközlemények felfedezésének és értelmezésének segítése. - A kérdésfeltevés, kérdéstechnika fejlesztése érdekében a tanulók ösztönzése arra, hogy felmerülő gondjaikkal kapcsolatosan tegyék fel kérdéseiket a tanárnak vagy egymásnak, úgy hogy a kérdésre választ is kapjanak.
153
-
Az olvasástanulás egyéni tempójához való alkalmazkodás. Az értelmező olvasás fejlesztése. A saját olvasat lehetőségének megteremtése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A szókincs fejlesztése, a beszélgetőkör, a szabad beszélgetés lehetőségének megteremtése, egymás meghallgatásának „tanítása”. A vizuális tömegkultúra példatárként és hivatkozási mezőként való felhasználásának segítése (médiumok). Az iskolán kívül szerzett, óriási, strukturálatlan ismerethalmaz elemeinek nevelési célú felhasználása a tanítási dráma segítségével. Az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása.
b) Matematikatanításunk megújítása, a matematikai kompetencia fejlesztése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: - A kognitív önszabályozás kialakulásának segítése, a tanulók önálló tanulási képességének fejlesztése. - A kezdő szakaszban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzésre építünk. - A matematika iránti érdeklődés felkeltése, és a tanulási folyamatban az aktív részvételhez a motiváció biztosítása. - A matematikai értelmező és problémamegoldó tevékenység kialakítása, segítése, melynek alapját a problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való, cselekvő megoldása képezi. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a problémák önálló megoldása által, az alkotó gondolkodásra nevelés az alkotások létrehozásával történik. - Olyan autentikus, életszerű helyzetek teremtése, amelyek személyes jelentéssel bírnak a tanulók számára és jellemzőek azokra a feladatokra és problémákra, amelyekre a diákoknak a későbbiekben alkalmazniuk kell tudásukat és készségeiket. - A tanulók előzetes tudásának felhasználása. - A diákok fogalmi és metakognitív felfogásának fejlesztése, azáltal, hogy kis csoportokban megvitatják azokat és reagálnak rájuk. Ösztönözni kell őket arra, hogy saját tanulási tevékenységüket felidézzék, és reflektáljanak rá. - A matematika-specifikus gondolkodási képességek fejlesztése. Ezek közül a rendszerzés és a kombinativitás fejlesztése a kisiskoláskorban a legintenzívebb. Felsőbb évfolyamokon az absztraháció szintje is emelhető. Az induktív és deduktív gondolkodás fejlesztése és fejlődési szintjének folyamatos ellenőrzése. - A szakmai nyelv, a matematikai kifejezések tárházának fokozatos bővítése. Az eljátszás, megjelenítés, modellezés, rajzolás elősegíti a fogalomfejlődést, a szakszavak, jelölések, jelölésrendszerek használatát. - Matematikatörténeti érdekességek megismertetése önálló vagy csoportos kutatómunkák szervezésével, interaktív számítógépes matematikai programok alkalmazásával. - A matematikai készségek - számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás - fejlesztése a matematikai tevékenységek végzése során. - A determinisztikus, illetve nem determinisztikus események területén való tájékozódás képességének fejlesztése. A valószínűségi következtetés fejlesztése és értékelése végigköveti az iskoláztatás egyes szakaszait. - A matematikai feladatok, a definíciók, tételek alakítása, matematikai szövegek értelmezése érdekében fontos feladat a szövegértés és a szövegesfeladat-megoldó képesség fejlesztése. C) Az Ember a természetben kompetencia fejlesztése Célunk az Ember a természetben kompetencia fejlesztése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink:
154
A környezeti nevelés tartalma magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni és értetni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit és egymásrautaltságát. Alapvető cél: A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. A környezeti tudatosság életviteli sajátosság, formálható értékrend. Kialakításában alapvetően meghatározó a család az iskola környezeti értékrendszerének minősége. -
A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak minőségi változásainak megismerésére, elemi szintű értékelésére. - Ismerjék fel a természet, és az ember alkotta értékeket, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeiket, és jogaik gyakorlás - Alakuljon ki bennük vonzó jövőkép a környezeti harmónia iránt. - Erkölcsi alapelvé váljon a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. - Ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek következményeként környezeti válságjelenségek mutatkoznak. - Konkrét hazai példákon ismerjék meg a modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. - A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Meghatározóvá váljon életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés.
155
5. számú melléklet - 2011/2012-es tanév csoportbontásai 2011/2012-es tanév nyelvi csoportjai
1. évfolyam
Angol
Német
Francia
Összes
Heti órakeret
2
-
-
2
2*1
2. évfolyam 2 2 2*2 3. évfolyam 2 2 2*2 4. évfolyam 2 2 2*3 5. évfolyam 2 2 2*3 6. évfolyam 2 2 2*3 7. évfolyam 2 2 2*3 8. évfolyam 2 2 2*3 Összesen: 16 2 2 20 44óra/hét Az 5 és 8. évfolyamokon egy-egy osztályunk van, ahol bontásra kerültek az osztályok. A francia és német nyelvi csoportok vegyes összetételűek, szakkörként működnek. Felső
tagozat Csoportbontások órakerete:
Idegen nyelvi (5. és 8. évfolyam) Informatika (5., 7. és 8. évfolyam) Matematika:
6 óra/hét (2*3 óra) 7 óra/hét (1*1 + 3*2) 3,5+4,5 óra/hét (5. és 8. évfolyam)
Tanórák emelése órarend szerint: Testnevelés (5., 6., 7., 8. évfolyam)
3 óra/hét (6*0,5 óra)
Alsó tagozat Óraszámemelések órarend szerint: (Néptánc, népi gyermekjátékok tömbösítve A művészetoktatás órakeretéből. Angol (1. évfolyam) Angol (2. évfolyam) Angol (3. évfolyam)
2+1 óra/hét) 2*1 óra/hét 2*2 óra/hét 2*2 óra/hét
Fejlesztő pedagógia:
11 óra/hét Halász Ottóné csoportjai (Külön szerződés szerint, a Pedagógiai Szakszolgálattal elláttatva.) Logopédus Siket tanuló ellátása 2 óra/hét Huszka Lászlóné csoportjai 6 óra/hét Könyvtár: Jeneiné Lucz Mária könyvtáros
10 óra/hét 156
6. számú melléklet - A Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény várható tanulói létszáma az alábbi tanévekre 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 2013/2014. 1. évfolyam 39 33 40 45 2. évfolyam 51 40 33 40 3. évfolyam 39 50 40 33 4. évfolyam 39 39 50 40 5. évfolyam 39 34 39 50 6. évfolyam 43 40 33 39 7. évfolyam 29 45 40 33 8. évfolyam ___________ 32 _____________ 24 ____________ 45 _____________ 40 Összesen: 311 305 320 320 Csoportok alakulása: 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Összesen:
2
2
2
2
2 2 2 2 2 2 2 16
2 2 2 1 2 2 1 14
2 2 2 2 1 2 2 15
2 2 2 2 2 1 2 15
157
ZÁRADÉKOK 1. ) A Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programját az iskola nevelőtestülete a 140-2./2011. ügyiratszámú jegyzőkönyv megállapítása szerint: 20 egyhangú igen szavazattal, a jegyzőkönyvben tételesen felsorolt módosítások megtárgyalása után fogadta el 2011. szeptember 2-án.
A nevelőtestület nevében:
Gila Györgyné
munkaközösség-vezető
2. ) Az Iskola Szülői Közössége egyetértési jogával élve (a 140-2./2011. ügyiratszámú jegyzőkönyv és jelenléti ív) a Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programját 2011. szeptember 8-án egyhangúlag elfogadta. Az Iskola Szülői Közössége nevében:
Gémes Istvánné elnök
3. ) Az Iskola Diákönkormányzata egyetértett a Pedagógiai Program tanulókkal kapcsolatos tartalmával, melyet a 140-2./2011.ügyiratszámú jegyzőkönyv és jelenléti ív tanúsít 2011. szeptember 7-én. Az Iskola Diákönkormányzata nevében:
Vigh Diána
diákönkormányzat elnöke
158
A Pedagógiai Programot a Fenntartó jóváhagyó nyilatkozata után válik érvényessé, attól a naptól kezdve hatályos. Szegvár, 2011. szeptember hó 8.nap. Bernáth Ildikó Ph.
igazgató
A Forray Máté Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fenntartója ................. ügyiratszámú határozatával az intézmény Pedagógiai Programját 2011. szeptember ............. elfogadta.
Gémes László polgármester
Gyömbér Ferencné Ph.
159
jegyző
