ÉVES JELENTÉS 2003 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT

ÉVES JELENTÉS

MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

2 0 0 3

Az MVM Rt. összefoglalója

É VES J ELENTÉS 2003

a 2003. év tevékenységeirõl

ÉVES JELENTÉS 2003

Tartalom AZ MVM R T.

GAZDÁLKODÁSI MUTATÓI

VEZÉRIGAZGATÓI

3 4-5

KÖSZÖNTÕ

AZ IGAZGATÓSÁG

TAGJAI

6

AZ IGAZGATÓSÁG

JELENTÉSE

7-8

AZ MVM R T. A

MVM RT.

PIACNYITÁS HATÁSAI AZ

TEVÉKENYSÉGEK

MI

9

SZERVEZETI SÉMÁJA GAZDÁLKODÁSÁRA

ÉRTÉKELÉSE

10-11 12

• Kereskedelem

12-13

• Hálózat

14-15

• Termelés

16

• Befektetések

17

• Kockázatkezelés

18

• Környezetvédelem

19-20

• Külkapcsolatok

21

• Humánpolitika

22-23

• Kommunikáció

24-25

TÖRTÉNT

2004- BEN

A KÖZGYÛLÉS IDÕPONTJÁIG?

26-27

A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁG

TAGJAI

28

A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁG

JELENTÉSE

29

KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZGYÛLÉSI

JELENTÉS

HATÁROZAT

AZ MVM R T.

TEVÉKENYSÉGE A SZÁMOK TÜKRÉBEN

30 31 32-38


3

Az MVM Rt. gazdálkodási mutatói

Megnevezés

1998

1999

2000

2001

2002

2003

32 877

32 824

30 912

31 553

30 928

28 289

33 207

33 462

33 876

34 222

34 697

31 356

Import*, GWh

4 042

3 403

6 197

6 946

7 211

5 007

Export*, GWh

3 302

2 340

2 757

3 775

2 955

677

740

1 063

3 440

3 171

4 256

4 330

1 697

6 198

13 464

4 614

7 399

2 031

31 978

21 426

11 010

13 305

13 822

24 766

Bevételek, millió Ft

311 593

350 787

372 818

438 116

402 009

416 871

Költségek és ráfordítások, millió Ft

309 692

340 040

360 534

428 653

432 793

418 108

1 901

10 747

12 284

9 463

-30 784

-1 238

306 695

309 159

318 724

329 621

325 397

365 308

424

438

423

360

380

377

Az erõmûvektõl vásárolt villamos energia, GWh

Az áramszolgáltatóknak értékesített villamos energia, GWh

Szaldó, GWh Pénzügyi mûveletek eredménye, millió Ft Fejlesztésekre fordított összeg, millió Ft

Adózás elõtti eredmény, millió Ft Az MVM Rt. mérlegfõösszege, millió Ft Létszám

* A megadott értékek nem tartalmazzák a természetes csere keretében zajló villamosenergia-forgalmat.


Vezérigazgatói köszöntõ

PÁL LÁSZLÓ VEZÉRIGAZGATÓ

Visszatekintve 2003-ra, utólag biztosan a gyökeres változások éveként fogjuk számon tartani a magunk mögött hagyott esztendõt. Igaz ez az MVM-re, a teljes hazai villamos energetikára, de a tavalyi év tulajdonképpen az egész európai villamos ipar számára is korszakváltást jelentett. Társaságunk komoly kihívásokkal teli esztendõt tudhat maga mögött, a 2003-as évben megváltozott szabályozási keretek között vizsgázott a magyar villamosenergia-rendszer, a szektor szereplõi, de vizsgázott a szabályrendszer, az új modell is. Az ellátásbiztonság megszokott magas színvonalának fenntartása nem kis feladat volt az új szervezeti és piaci viszonyok között. A társaságunknál felhalmozott tudás és tapasztalat eredményeként azonban nemcsak a közüzemi fogyasztók folyamatos villamosenergia-ellátását tudtuk biztosítani, de üzletileg is jobb eredményt értünk el a vártnál. Az elõzetes várakozások szerint a 2003. január 1.-vel kezdõdött árampiaci liberalizáció nagy vesztese társaságunk lett volna. Ezzel szemben a 2002-ben még 38 milliárd forintos veszteségünket, - részben az árszabályozás számunkra kedvezõ változásának eredményeként -, 2003 végére 1,2 milliárd forintra sikerült mérsékelni. Az MVM Rt. pénzügyi helyzetében végbement pozitív fordulat bizonyítja, hogy a társaság fejlõdési pályára állt. Az új árszabályozás eredményeként korábbi évek gyakorlatával ellentétben a tavalyi év második félére már nem az MVM-nek kellett viselnie az ágazat mûködése során képzõdõ veszteségeket. A fordulathoz természetesen nemcsak a külsõ feltételek kedvezõ változása, hanem a piacnyitás adta lehetõségeket kihasználó aktív kereskedelmi tevékenység, az eredményes átviteli üzletág, valamint a visszafogott, takarékos gazdálkodás is hozzájárult. A piacnyitás Magyarországon meglehetõsen gyors ütemben ment végbe. Az elsõ évben a 6,5 gigawattóránál nagyobb fogyasztók kaptak lehetõséget a piacra lépésre, az év végére a teljes hazai fogyasztás mintegy 18 százaléka került ki a versenypiacra. Társaságunk kereskedelmi portfoliója a piacnyitás ellenére is egyben maradt, ez volt az elsõ számú garanciája az ország biztonságos ellátásának. A piacra lépés pénzügyi kockázatai mellett az érintett nagyfogyasztóknak azzal is számolniuk kellett, hogy Magyarországon jelenleg meglehetõsen kevés a szabad erõmûvi kapacitás, és a határkeresztezõ hálózat szûkös áteresztõ képessége miatt az import lehetõségek is korlátozottak. Nem könnyítette a helyzetet a Paksi Atomerõmûben áprilisban történt súlyos üzemzavar, hiszen a kiesõ villamos energia jelentõsen csökkentette az MVM Rt. kereskedelmi mozgásterét. További kihívást jelentett a tavalyi év nyarán jelentkezõ, a rendkívül meleg idõjárásnak köszönhetõ szokatlanul magas villamosenergia-fogyasztás, mely esetenként további mintegy 400 MW igényt jelentett. Jelentõs eredmény, hogy az MVM Rt. mindezek ellenére folyamatosan biztosította a fogyasztók ellátásához szükséges villamos energiát, úgy, hogy eközben a versenypiac részére is jutott megfelelõ mennyiségû kapacitás. A piacnyitás kezdeti tapasztalatai alapján mindazonáltal úgy véljük, a szabályozás számos területen korrekcióra szorul. Módosítani kellene többek között az import kapacitások elosztásának rendjét, át kellene alakítani a versenypiac és a közüzemi piac mûködési feltételeit, meg kellene szüntetni a két terület mesterséges szétválasztását, illetve újra kellene szabályozni az átviteli hálózatot birtokló Magyar Villamos Mûvek és a független rendszerirányító kapcsolatát. A szabályozás átalakítása során elsõdleges szempontként tekintetbe kell vennünk az egységesülõ európai piacon megvalósuló modellt is.


5 A piaci modell mellett az árrendszer is vizsgázott, melynek néhány elemérõl a gyakorlatban kiderült, hogy nagyon bonyolult és túlzottan hatóság centrikus. Bizonyos részei biztosan nem tarthatók fenn hosszabb távon. Így például az a gyakorlat sem, hogy a közüzemi piacon, a hatósági áras körben az árhatóság meghatározza a végfelhasználói áremelés mértékét, majd a piaci szereplõk érdekérvényesítésén múlik, hogy ezen belül milyen jövedelmezõségre nyílik lehetõségük. Mindazonáltal, a liberalizáció elsõ éve nemcsak a mûködés és az árak szabályozása terén hozott komoly tapasztalatokat. Az egész szakmának kellett szembenéznie a ténnyel, hogy az utóbbi évtizedben a magyarországi villamosenergia-iparban kevés olyan lépés történt, ami fizikailag - mûszakilag is felkészítette volna a szektort a liberalizációra: nem épültek új erõmûvi kapacitások, nem jöttek létre olyan rugalmas, független energiatermelõ vállalkozások, amelyek a versenypiac nyertesei lehetnének. Ugyanez mondható el hálózati oldalról is: alig létesültek olyan hálózati elemek, amelyek számottevõen bõvítették volna az importlehetõségeket, a magyar hálózati kapcsolatok alapvetõen a kooperáció, a kölcsönös kisegítés céljával létesültek, korlátozottan alkalmasak a piacnyitás következtében megnövekvõ áramkereskedelem kiszolgálására. Az elmúlt évben Európában bekövetkezett súlyos áramkimaradások ugyanakkor világossá tették azt is, hogy jelentõs forrásokat kell az átviteli hálózat szinten tartására és fejlesztésére fordítani - már csak a megszokott magas ellátási színvonal megõrzése érdekében is. Az MVM 2003-ban komoly elõrelépést tett annak érdekében, hogy e problémák megoldását elõsegítse: átadtuk az európai egyesített villamosenergia-rendszer további bõvítése szempontjából kulcsfontosságú új távvezetékszakaszt Sándorfalva és Békéscsaba között, megkezdtük a Paks-Pécs távvezeték építését, amelynek átadása 2004. végén megtörténik, és távlatilag szintén a nemzetközi hálózati kapcsolatok erõsítését is szolgálja. A megkezdett fejlesztésekkel az MVM a magyar átviteli hálózatot a piac igényeit messzemenõen kielégítõ, erõs nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezõ rendszerré bõvíti. A tavalyi év fontos eredménye, hogy 2003-ban megalakult az Eurelectric magyar tagozata. Az MVM már régóta tagja az Eurelectric-nek, az európai villamos társaságok érdekképviseleti szervezetének, most azonban megnyílik a lehetõség, hogy a teljes hazai villamos energetika értesüljön a szektort érintõ szabályozási kérdésekrõl, illetve hallassa hangját e fórumon keresztül is. A szervezet komoly szerepet kaphat az uniós szabályozások magyarországi adaptációjának támogatásában, ennek bizakodásra okot adó elõfeltétele, hogy számos alapvetõ kérdésben azonos állásponton van a villamos energetika lényegében valamennyi szereplõje. Társaságunk a jelenleg érvényes törvényi szabályozás szerint hosszú távon állami többségi tulajdonban marad. Ez a garanciája az állami energiapolitikai elvek érvényesülésének, érvényesítésének. A kisebbségi részvénycsomag azonban értékesíthetõ. A 2004-es év fontos feladata, hogy a társaságot felkészítsük a késõbbi sikeres tõzsdei bevezetésre. Ennek elõfeltételeit 2003-ban a társaság jórészt megteremtette, belsõ gazdálkodási folyamataink áttekinthetõek, mérlegeinket a nemzetközi számviteli szabályok szerint készítjük. Az MVM szakembergárdája pedig az elmúlt évek technikai és szabályozási nehézségei közepette is bizonyította, hogy - együttmûködve a hazai villamosenergia-piac többi szereplõjével - elkötelezett a magas szintû, és biztonságos energiaszolgáltatás mellett, és minden körülmények között képes a hazai villamosenergia-fogyasztók igényeinek kielégítésére.


Az Igazgatóság tagjai

PÁL LÁSZLÓ

DR. KOCSIS ISTVÁN

DR. BARÁTH CSABA

LENGYEL GYULA

DR. VÁGI MÁRTON

elnök (2004. február 4.-ig)

elnök (2004. február 4.-tõl)

JENDROLOVICSNÉ HEGEDÛS ÉVA

KOVÁCS TAMÁS

NOVÁK JÁNOS

(2003. júl. 31-ig)

(2004. február 4-tõl)

DR. VIRÁG MIKLÓS

DR. VOSZKA ÉVA

Dr. KARL IMRE (2004. február 4-tõl)

TAVASZI ZSOLT

WIEGAND GYÕZÕ


7

Az Igazgatóság jelentése A Magyar Villamos Mûvek Rt. üzleti vesztesége 2003. évben 3,3 milliárd forint volt. A mérleg szerinti eredmény a tervezett -18,6 milliárd forinttal szemben, a veszteség-csökkentõ intézkedések hatására -1,2 milliárd forint lett. A társaság Igazgatósága, a gazdasági társaságok mûködését szabályozó 1997. évi CXLIV. törvényben, a társaság Alapító Okiratában, valamint az Igazgatóság ügyrendjében meghatározottaknak megfelelõen 2003-ban tizenhárom alkalommal ülésezett, és három közgyûlést készített elõ. Munkája során összesen 126 határozatot hozott, amelyek között többségben voltak a közgyûlések összehívásával, a társaság stratégiai és üzleti tervével kapcsolatos döntések, valamint az MVM Csoporthoz tartozó társaságok mûködését érintõ határozatok és az MVM Rt. mûszaki, gazdasági, kereskedelmi feladatait meghatározó döntések. Az Igazgatóság személyi összetétele is változott 2003-ban, egy tag július 31-i hatállyal lemondott tagságáról, ezáltal az igazgatósági tagok száma tízre csökkent. A 2003-as gazdálkodási évet megelõzõ évben a kormányzat az MVM Rt.-tõl az árszabályozáson keresztül jelentõs, 42,2 milliárd forintnyi ártömeget vont el, aminek kompenzálására nem került sor. A 2003. januári árrendezés gyökeresen megváltoztatta az árszerkezetet, a villamosenergia-nagykereskedelmi díjtétele számos egyedi árelemre bomlott. Az egyes tevékenységek elkülönült árelemeit a közüzemi nagykereskedelmi díjak terhére állapították meg, mivel a fogyasztói áremelés elrendelése egy hónappal késõbbre tolódott. A 2003. februári áremelés a jelentõs negatív árrést ugyan csökkentette, azonban a társaság üzleti tervében így is mintegy -18,6 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséggel volt kénytelen kalkulálni. A kiesõ árbevétel pótlására a társaság csak igen szûk mozgástérrel rendelkezett. A társaság az árszabályozás során elszenvedett veszteségei megtérítése érdekében árfelülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Magyar Energia Hivatalhoz. Az év során a társaság gazdálkodását nehezítette a Paksi Atomerõmû Rt. II-es blokkjának áprilisban bekövetkezett üzemzavara. A kiesõ villamos energia pótlásáról a társaság úgy gondoskodott, hogy a közüzemi ellátásban semmiféle zavar nem volt tapasztalható. Az MVM Rt. a Paksi Atomerõmû Rt.-vel megegyezve 2003. évben elszámolta az üzemzavarral összefüggõ kártérítés összegét is. Az augusztusi áremelésben az a kormányzati szándék tükrözõdött, ami a társaság vagyonvesztésének megállítását és önfinanszírozó képességének mielõbbi megteremtését tûzte célul. Összefoglalva megállapítható, hogy a társaság a 2003. évi gazdálkodását továbbra is jelentõs nehézségek között folytatta. Az árrendszer torzulásait ugyan az augusztusi áremelés részben korrigálta, de az elmúlt idõszak felhalmozódott veszteségét nem ellentételezte. Ezért a társaságnak jelentõs erõfeszítéseket kellett tenni annak érdekében, hogy megfeleljen a villamosenergia-piac részleges liberalizálását követõ új piaci viszonyok támasztotta kihívásoknak.


Az igazgatóság jelentése

Az üzletpolitikai célok tekintetében megállapítható, hogy a társaság 2003 folyamán maradéktalanul eleget tett jogszabályban elõírt ellátási kötelezettségének, a hazai közüzemi fogyasztók ellátásához szükséges kapacitásokat szerzõdésekkel biztosította. Az átviteli hálózaton az ellátás- és üzembiztonsági szempontból elengedhetetlen fejlesztések megvalósultak. Az átviteli hálózat üzemzavarai nem haladták meg a szokásos és a nemzetközi viszonylatban is elfogadható szintet, nem korlátozták a fogyasztók ellátását. A társaság a szekunder tartalék gázturbinákat az elvárt 95 százalékos rendelkezésre állási szinten, 96 százalékos indítási megbízhatósággal biztosította a GTER Kft. részére. A MAVIR Rt.-vel kötött szerzõdéses kötelezettségekbõl eredõ feladatait a társaság folyamatosan ellátta. A társaság biztosította a rendszerirányító részére a megfelelõ mennyiségû tartalék kapacitást. Az MVM Rt. vagyonértékelést hajtott végre az átviteli hálózat, valamint a hozzá kapcsolódó távközlési eszközök meghatározott körénél. Ennek eredményeként az eszközök piaci értéke és a könyv szerinti nettó érték különbözeteként 54,4 milliárd forint értékkülönbözet került a tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként, illetve a forrás oldalon értékelési tartalékként kimutatásra a mérlegben. A társaság vezetése 2003-ban alapvetõen a mûködési veszteség finanszírozására, a fizetõképesség fenntartására koncentrált. Az MVM Rt. törekedett a csoportszintû tartalékok kihasználására. A pénzügyi optimum elérése érdekében a Paksi Atomerõmû Rt.-vel és az Ovit Rt.-vel együttmûködött, szabad pénzeszközeit idõlegesen átcsoportosította, bár erre a paksi üzemzavar bekövetkezte után egyre korlátozottabb mértékben kerülhetett csak sor.


9

Az MVM Rt. szervezeti sémája 2003. december 31.-én



A piacnyitás hatásai az MVM Rt. gazdálkodására A magyarországi árampiac mintegy 18 százalékban nyílt meg 2003-ban, az új szabályozás azonban több ponton is ellentmondásos, számos ponton nehezítette a villamosenergia-szektor szereplõinek mûködését. A legnagyobb problémát a közüzemi és a szabadpiac mesterséges kettéválasztása jelentette, a gyakorlatban ugyanis ez azt eredményezte, hogy a feljogosított fogyasztók számára felszabadította a piacot, miközben a szolgáltatók mozgásterét adminisztratív módon korlátozta. A szabályozás az MVM Rt. számára is megnehezítette a közüzemben feleslegessé váló termelõi kapacitások szabadpiacra juttatását. A szabályozási rend elõírásainak megfelelõen kapacitás-aukciókat szerveztünk, és az MVM Piactér nevû elektronikus hirdetõtáblán keresztül is értékesítettünk áramot a szabad piacra, annak ellenére, hogy a paksi II. blokk kiesése teljes egészében az MVM kapacitásmérlegét terhelte. Így a 18 százalékos versenypiaci áramfogyasztás egy része is közvetve a közüzemi nagykereskedõ MVM-tõl származott. A piacnyitás eredményeként azonban mindenképpen szûkült az MVM közüzemi kereskedelmi tevékenysége. Ugyanakkor az MVM Partner Rt. - az MVM szabadpiaci kereskedõ társasága - megalapításával a versenypiacon közvetlenül is sikerült eredményeket elérni. A feljogosított árampiac második legnagyobb áramkereskedõje az MVM Partner Rt. Az új piaci modell másik jelentõs mozzanata, hogy szétválasztották a rendszerirányító és az átviteli tevékenységet végzõ társaságot. Az ún. független rendszerirányító modell a hazai árampiaci szereplõk egyöntetû véleménye szerint nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, túlbonyolított mûködést eredményezett, a korábban egységes, jól mûködõ eljárásrendet szétzilálta. A 2004-ben életbe lépett új, európai uniós villamosenergia-ipari direktíva már nem ismeri az ISO modellt. Ez azt jelenti, hogy a magyar szabályozást az uniós irányelvnek megfelelõen át kell alakítani. Összességében az új árampiaci modell számos ponton hátrányosan érintette a társaságot és annak gazdálkodását. A közüzemi nagykereskedõ aránytalanul jelentõs részt vállal az új modell szerinti mûködés kockázataiból, úgy kereskedelmi, mind gazdasági, illetve energiagazdálkodási téren. A piaci modell több szempontból is keresztfinanszírozást valósít meg a közüzem és a versenypiac között, az elõbbi kárára, és számos olyan költségelem keletkezik az új mûködés során, melyeket a hatályos reguláció nem ismert el. Az MVM számára mûködése során a legjelentõsebb problémát mindezek ellenére az a modell lényegébõl fakadó ellentmondás jelentette, hogy a valós kereskedelmi folyamatokat rögzítõ kereskedelmi megállapodások és az új jogszabályi környezet nem lett összehangolva, emiatt számos ponton lényegében jogellenes a mûködés, illetve a résztvevõ partnerek kölcsönös egymásrautaltságán, jó szándékán múlik az együttmûködés.


11

Tevékenységek értékelése Kereskedelem Az MVM Rt. az elmúlt évben 10 százalékkal kevesebb, összesen 31,4 terrawattórányi villamos energiát értékesített az áramszolgáltatóknak, mint 2002-ben. Ezen felül azonban a hazai versenypiaci kereskedõk részére további 560 gigawattórányi áramot adott el, ebbõl 375 gigawattórás menynyiséget kapacitás-aukción. A villamosenergia-értékesítésbõl származó bevétel összesen 371,3 milliárd forint volt. Ebbõl a belföldi és az export értékesítés nettó árbevétele összesen 364,2 milliárdot tett ki. A forgalom döntõ része, 325,5 milliárd forint az áramszolgáltatóknak történõ értékesítésbõl származik. Az elmúlt év legfontosabb változása, hogy a piacnyitással összefüggésben a közüzemi nagykereskedõnél is elõtérbe kerültek a gazdálkodási szempontok a korábbi kizárólagos ellátási kötelezettséggel szemben. A társaság kereskedelmi kapcsolatai az erõmûvekkel, az áramszolgáltató társaságokkal, valamint a rendszerirányítóval kötött kereskedelmi szerzõdések feltételei alapján, a fogyasztói igények, a külföldi export-import lehetõségek, valamint a hazai erõmûvek termelési lehetõségeinek figyelembevételével alakultak. A beszerzés és az értékesítés a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kihirdetett hatósági árak alapján történt. A társaság tavaly több mint 5000 megawatt hazai erõmûvi kapacitást kötött le a hosszú távú megállapodásoknak megfelelõen. A közüzemi, valamint a belföldi szabadpiac részérõl várhatóan fellépõ igények kielégítéséhez a tavalyi üzleti tervben közel 30 terrawattóra erõmûvi vásárlást és mintegy 4 terrawattórás import beszerzést tervezett a társaság. A 2003. januárban hatályban lévõ árrendelet alapján a „kötelezõ átvétel” alá tartozó erõmûvekben termelt villamos energia magasabb árai ellentételezéseként az MVM Rt. is részesült a kötelezõ átvétel kompenzációs célú pénzügyi támogatásában. A Paksi Atomerõmû 2-es blokkjához kapcsolódó tisztító rendszerben áprilisban bekövetkezett meghibásodás éves szinten, mintegy 300 megawattal csökkentette az MVM Rt., mint közüzemi nagykereskedõ rendelkezésére álló kapacitást. A hiányt döntõen hazai forrásokból, a Dunamenti Erõmûben, valamint a Tisza II. Erõmûben lekötött többlet teljesítménnyel, kisebb mértékben többlet import és belföldi szabadpiaci beszerzésekbõl pótolta a társaság. Ennek eredményeként a tervhez képest kis mértékben megváltozott a hazai és az import beszerzés aránya. Az elmúlt év energiagazdálkodásában mindenképpen pozitívum, hogy a paksi kiesést a rendszer anélkül tudta kezelni, hogy a közüzemi igények ellátásában bármilyen fennakadás történt volna. Mindezek, valamint a piacnyitás hatásaként az összes elmúlt évi belföldi erõmûvi vásárlás a megelõzõ évhez képest 2639 gigawattórával csökkent. A feljogosított fogyasztók vártnál korábbi és nagyobb mérvû elvándorlása ellenére az MVM Rt. a kialakult új helyzetet kezelni tudta, rugalmasan alkalmazkodott a fogyasztói igényekhez.


13 A 2002-höz képest mutatkozó 6,07 százalékos vásárlási-átlagárnövekedést döntõen a termelõ társaságokra vonatkozó év eleji, továbbá az év közbeni hatósági gázáremelés okozta, amit nem tudott ellensúlyozni az MVM Rt. értékesítési árainak év közbeni kétszeri emelése sem. A társaság külkereskedelmi tevékenységének, - és ezen belül az importszerzõdések kötésének - alapvetõ célja a közüzemi fogyasztók igényeinek ellátásához, illetve a rendszerszintû tartalék rendelkezésre bocsátásához szükséges kapacitás biztosítása. Az elmúlt évben változatlanul elvárás volt a legkisebb költség elvének érvényesítése a közüzemi ellátásban. Az összesen 5007 gigawattórás importon belül meghatározó volt a három hosszú távú szerzõdés (3876,1 GWh). Az exportszerzõdések a hazai kapacitásfelesleg értékesítését segítették. A 2002-rõl áthúzódó export kötelezettségeken kívül kisebb kényszerértékesítésekre is sor került szabályozási célból. Így az elmúlt évi külkereskedelem import/export szaldója 4330 gigawattóra volt, ami 74 gigawattórával több a 2002-es évinél. A piacnyitással összefüggésben, az MVM Rt. törvényi kötelezettségeinek megfelelõen belföldi kapacitásaukción értékesítette a hosszú távú szerzõdésekben lekötött, de a közüzemi piacon feleslegessé váló erõmûvi kapacitásokat. Az árverésen egy 85 megawattos, úgynevezett virtuális erõmû teljesítményét, és 375 gigawattóra áramot értékesített a társaság. Ez 3 milliárd forintos árbevételt, és 3,9 milliárd forintos átállási költségigényt eredményezett. Az év második felében jelentõs kereskedelmi forgalom zajlott az elektronikus piactéren is, elsõsorban a magyar villamosenergia-rendszer szabályozási szükségletével összefüggésben.


Tevékenységek értékelése

Hálózat Az MVM Rt. átviteli tevékenysége 2003-ban a villamosenergia-ipari piacnyitással összhangban számviteli szempontból már önállóan mûködött. A csaknem 3400 kilométeres átviteli hálózathoz 23 alállomás csatlakozik. A 220 kilovoltos vezetékek 95, a 400 kilovoltosok 24 százaléka 25 évesnél idõsebb, ezért felújításuk folyamatosan szükséges. Az átviteli engedély szerint a társaság köteles a tevékenysége végzéséhez szükséges, megfelelõ kapacitású és mûszaki színvonalú eszköz rendelkezésre állását, valamint a szükséges karbantartási, javítási, felújítási munkákat, továbbá a szükséges átviteli hálózati fejlesztéseket idõben elvégezni. A villamosenergia-törvény szerint ennek forrása az átviteli díj, ami a rendszerhasználati rendelet szerint kilowattóránként 0,552 forint volt 2003-ban. A szabályozásnak megfelelõen az átviteli tevékenység 19,4 milliárd forintos bevételét meg kellett osztani az egyéb, átviteli célú és az átviteli tevékenységet segítõ hálózati elemek tulajdonosaival, így az erõmûtársaságokkal és az áramszolgáltatókkal. Az átviteli hálózat a hazai felhasználók igényeinek kiszolgálása mellett nemzetközi szállításokat is lebonyolít. A MAVIR Rt. által leszerzõdött tranzit tevékenységbõl származóan a beszedett díj 80 százaléka illette meg az MVM Rt.-t. Az elmúlt évben ebbõl a forrásból 1,733 milliárd forint bevétele származott a társaságnak. Mindezen bevételek azonban nem nyújtottak teljes fedezetet az MVM Rt. és az Országos Villamostávvezeték Rt. közötti, 3,6 milliárd forint értékû üzemeltetési és karbantartási szerzõdésre, illetve az MVM Rt. által koordinált egyéb karbantartási tevékenységekre, az átviteli hálózati amortizációt meghaladó felújítási igényére és a rendeletben meghatározott eszközarányos nyereségre.


15 Ezzel együtt több jelentõs fejlesztési lépés is történt 2003-ban, összesen 11 milliárd forint értékû új beruházást hajtott végre az átviteli hálózaton az MVM Rt. A legjelentõsebb ezek közül a SándorfalvaBékéscsaba közötti, 400 kilovoltos távvezeték befejezése volt. A térség ellátásbiztonságának javítása mellett ez az összeköttetés mûszakilag megerõsítette a dél-kelet európai térség UCTE csatlakozásának feltételét és egy újabb nemzetközi távvezetéki kapcsolat megépítésére is lehetõséget nyújt. Hasonlóan jelentõs a Paks-Pécs közötti, ugyancsak 400 kilovoltos távvezeték építése, amely 2004 végére befejezõdik, s lehetõvé teszi a baranyai megyeszékhely ellátását a pécsi erõmû betáplálásának nagyságától függetlenül is. Emellett tranzitútvonalat nyit dél felé, a horvátországi Ernestinovo irányába, a tervek szerint a közeljövõben építendõ távvezeték megvalósításával. A vállalt kötelezettségnek megfelelõen elkészült a Kispest-Kõbánya közötti, 120 kilovoltos távvezeték, amely a kispesti erõmû hálózati csatlakozásának feltétele volt. Az átviteli hálózat felújítására a fentiek mellett mintegy 2,5 milliárd forintot fordított 2003-ban az MVM Rt. Megkezdõdött, és fele részben megvalósult a sajószögedi alállomás 400 kilovoltos részének felújítása. Tiszalökön emellett megtörtént a II. 220/120 kilovoltos transzformátor és a hozzá kapcsolódó primer védelmi és irányítástechnikai eszközök üzembe helyezése, biztosítva az alállomáson az (n-1elvet). Oroszlányban, Sándorfalván és Sajóivánkán befejezõdött a transzformátoralapok zárttá tétele, Szolnokon lezárult az alállomás 120 kilovoltos portálcsere-programjának második üteme, lecserélõdtek a kisvárdai alállomás segédüzemi berendezései is. A tervezett ütemben folytatódott az üzemzavar-veszélyes, úgynevezett hosszúrúd porcelán szigetelõk cseréje és lezárult a korell távvezetéki oszlopok korrózióvédelmi programja. Mindezek mellett megkezdõdött a GödSajószöged közötti, kelet-nyugati gerincvezeték teljes rekonstrukciója, amelynek befejezése 2004-ben várható. A távközlési fejlesztési projekt, amely alapvetõen az MVM Rt. távközlési, távmérési és távvezérlési igényeinek kielégítéséhez szükséges mennyiségû és minõségû kapacitások kiépítését szolgálta, 2003 elsõ felében befejezõdött. A kiépült optikai gerinchálózat szabad kapacitásainak lehetõség szerinti értékesítése továbbra is cél, azonban az átviteli engedélyesi tevékenység prioritásának megtartása mellett.



Termelés Az MVM Rt. tulajdonában álló három szekunder tartalék gázturbina (Litér, Sajószöged, Lõrinci) termelõ engedélyese 2003. január 1.-tõl az MVM Rt. leányvállalata a GTER Kft. lett, miután a regulációs környezet nem teszi lehetõvé, hogy a piacnyitást követõen az MVM Rt. termelõi tevékenységet folytasson. Az erõmûvek kezeléséért és a tüzelõanyag-ellátásért a GTER Kft., rendelkezésre állásukért (karbantartás, felújítás, szinten tartó beruházás) pedig az MVM Rt. Erõmûvi Fõmérnöksége a felelõs. Ugyanakkor a Magyar Energia Hivatal részvételével az MVM Rt. és a MAVIR Rt. között lezajlott egyeztetést követõen sikerült megállapodásra jutni a szekunder tartalék gázturbinák kapacitásának lekötésérõl. A szerzõdés öt évre biztosítja a gázturbinák piacát. A miskolci önkormányzat által, a város távhõszolgáltatásának korszerûsítésére meghirdetett pályázaton az MVM Rt. két ütemben megvalósuló programot ajánlott meg, amely elsõ lépésben három telephelyen új gázmotorok üzembeállítására, majd második lépésként, eredetileg egy 100 megawattos kombinált ciklusú erõmû létesítésére vonatkozott. A három - 20, 4 és 1 megawattos - gázmotoros erõmû közül kettõ 2003 õszére rendszerbe állt, míg a harmadik 2004 elején került üzembe. A kombinált ciklusú erõmûvel kapcsolatos terveket, azonban át kellett dolgozni, miután 2003 elején megváltozott a szabályozás, amely már csak az 50 megawatt alatti erõmûvekre biztosított megtérülést garantáló átvételi árat. Jelenleg egy 42 megawattos egység létesítésének elõkészítése kezdõdött meg. A gázturbinás erõmûvek fejlesztési és felújítási munkáira 0,1 milliárdot költöttek. Elkészült a Litéri Erõmû és az alállomás szennyvizét elvezetõ csatorna és a litéri szennyvíztisztító, így az MVM Rt. eleget tett a Litér, Királyszentistván és Sóly községekkel kötött együttmûködési megállapodásban foglalt kötelezettségeinek. A lõrinci gázturbina befejezõ munkáinak végrehajtása során az elõülepítõ tóra vonatkozó hatóságilag elõírt és korábban elmaradt munkák - az elõülepítõ tó gátfelújítása, a gát füvesítése - elkészült. A gyorsindítású gázturbinák rendelkezésre állásának növelésére vonatkozóan elkészült a Sajószögedi Erõmû tûzjelzõ rendszereinek telefonvonali átjelzését szolgáló rendszer. Így biztosított a közvetlen kapcsolat a Tiszaújváros Tûzoltóparancsnokság és az erõmû tûzjelzõ rendszere között.


17

Befektetések Az MVM Rt. befektetéseinek szerkezete alapvetõen 2003-ban sem változott, a társaság továbbra is döntõen a villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó társaságokban tartott fenn érdekeltséget. Az MVM Rt. stratégiájába foglalta megjelenését a hazai távhõ-piacon. A régi, rossz hatásfokú, elavult szenes fûtõmûveket, legkésõbb 2004 végén le kell állítani, ugyanakkor az érintett települések egyedül nem tudtak megbirkózni ezzel a problémával. Az MVM Rt.-nek viszont rendelkezésére állnak a szükséges mûszaki ismeretek, a beruházói és kivitelezõi kapacitások, az üzemeltetési tapasztalatok. Ezen a piacon a miskolci önkormányzat által, a város távhõszolgáltatásának korszerûsítésére kiírt pályázaton érte el az elsõ sikert a társaság. Az MVM a beruházás megvalósítására a városi hõszolgáltatóval közös projekttársaságot hozott létre. 2003 õszére a beruházás elsõ üteme megvalósult, a gázmotoros egységek üzembe kerültek. 2003-ban megkezdõdött a tatabányai fûtõmû rekonstrukciós programja is. A fejlesztés során a meglévõ berendezések közül négy kazánt korszerûsítenek, és üzembe állítanak három darab, egyenként hat megawatt teljesítményû gázmotort. Az MVM befektetések jellemzõen nyereséges vállalkozások. Az MVM csoportba tartozó, nagy társaságok - az OVIT Rt., a Vértesi Erõmû Rt., és a Paksi Atomerõmû Rt. - teljesítménye azonban 2003ban vegyes képet mutatott. Az OVIT Rt. terven felül teljesített. A Vértesi Erõmû közel állt a nyereséges évzáráshoz, adózás elõtti eredménye pozitív volt, de a környezetvédelmi bírság eredményeként veszteséggel zárta a 2003-as évet, az üzletpolitikai célokat azonban teljesítette. A Paksi Atomerõmû Rt. az áprilisi súlyos üzemzavar következtében sem a termelési, sem az árbevételi, sem a nyereségtervét nem hozta, így ezek az üzletpolitikai célok nem teljesültek. A tavalyi év rendkívül fontos eredménye volt, hogy elõször nem korlátozta forráshiány a beruházásokat. Az MVM-csoporton kívüli befektetések, így a Mátrai Erõmû Rt.-ben, valamint a Dunamenti Erõmû Rt.-ben meglévõ részesedések révén az MVM Rt. a 2003-as üzleti év lezárását követõen jelentõs osztalékbevételre számíthatott.



Kockázatkezelés A piacnyitással összefüggésben az MVM Rt. szervezetén belül új tevékenységek jelentek meg, amelyek értelemszerûen új típusú kockázati elemeket eredményeztek a társaságnál és a leányvállalatoknál is. A liberalizált piac növekvõ kockázatainak kezelésére az MVM Rt. önálló kockázatkezelési struktúra létrehozásával válaszolt. A kockázatkezelés szervezetét, az alkalmazott elveket és eljárásokat a legjobb iparági üzleti gyakorlat alapján alakította ki a társaság. A kockázatkezelési tevékenység vezetõi szintû irányítása az általános vezérigazgató-helyettes vezetésével mûködõ Kockázatkezelési Bizottság feladatköre, míg az operatív feladatokat a gazdasági igazgató alárendeltségében mûködõ kockázatkezelési vezetõ látja el. Az MVM Rt. kockázatkezelési szervezetének tevékenysége az anyacég mellett a kereskedelmi tevékenységet folytató leányvállalatai, az MVM Partner Rt. és az MVM-Adwest GmbH kockázatainak kezelésére is kiterjed. Az önálló kockázatkezelõ szervezet felállítása és tevékenysége révén a vezetõi döntéseknél egyértelmûen és átlátható módon meg lehetett jeleníteni a kockázati tényezõket, és folyamatosan figyelemmel lehetett kísérni azok alakulását. Így az egyes döntéseknél súlyuknak megfelelõen lehetett figyelembe venni a kockázatokat. A liberalizált piacon elsõsorban „klasszikus” kereskedelmi jellegû kockázatok jelentkeztek, ugyanakkor a volumenében 2003-ban is meghatározó közüzemi tevékenység egyedi, sajá-

tos kockázatokkal rendelkezik; ezért a két terület kockázatkezelési szempontból eltérõ megközelítést igényel. A liberalizált piacon a fajlagos kockázat nyilvánvalóan nagyobb volt, mint a közüzemben, viszont ennek a területnek a jövedelmezõsége is lényegesen meghaladja a közüzemét. A kereskedelmi jellegû kockázati elemek mellett, a piaci modell változásából eredõen más típusú kockázati tényezõk is felmerültek. Ilyen volt a tüzelõanyagok, elsõsorban az olaj és a földgáz árváltozása, a nagyobb egységek üzembiztonsága, és a fogyasztói igények alakulása, összefüggésben a feljogosított fogyasztók folyamatos piacra lépésével. A kockázatkezelés területén 2004-ben a feladatok jellegüket tekintve változatlanok, a cél a tevékenység szakmai színvonalának további emelése. Mivel, várhatóan több lépésben, fokozatosan megszûnik a közüzemi és a versenypiac mesterséges megosztottsága, ennek eredményeként az egységes piac kockázatai további kihívások elé állítják majd az MVM Rt.-t.


19

Környezetvédelem A társaság a környezetvédelmi tevékenységét társaság integrált irányítási rendszerének keretein belül a Magyar Szabványügyi Testület által tanúsított ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú vállalatirányítási rendszer elõírásainak megfelelõen végzi. Az MVM Rt. környezetvédelmi tevékenységének fókuszában 2003-ban is a széndioxid-kibocsátási ügyek, az európai uniós emissziókereskedelmi rendszer 2005-ös indulására történõ felkészülés állt. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése ügyében az MVM Rt. közvetetten több erõmû révén is érintett. A tatabányai szenes fûtõmû földgáz alapon történõ megújítása megkezdõdött. Oroszlányban a végéhez közeledik a retrofit beruházás, amely ugyan alapvetõen a kéndioxid-kibocsátás csökkentését szolgálja. A bánhidai erõmû 2004. december 31.-vel minden bizonnyal leáll, mert nem felel meg az uniós kibocsátási normáknak. A felkészülést nehezítette, hogy a nemzetközi szabályrendszer is még átalakulóban van. A társaság számára továbbra is milliárdos nagyságrendû kockázatot jelentenek a korábbi privatizációs szerzõdésekbõl származó, a környezetvédelmi kötelezettségek értelmezésébõl és végrehajtásából adódó perek, illetve fenyegetettségek. Az ÁPV Rt.-vel együttmûködve az MVM Rt.-re nézve kedvezõ eredménnyel zárult a Bakonyi Erõmû Rt.-vel és az AES Tisza Erõmûvel fennálló jogvita. Ugyanakkor a Budapesti Erõmû Rt.-ben a kijelölt ütemtervnek megfelelõen folynak a privatizációs kötelezettségekbõl adódó kárelhárítási munkák. A Kispesti, a Kelenföldi és az Angyalföldi Erõmûben a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság sikeresen lezártnak minõsítette a kármentesítést. Az Újpesti Erõmûben is a végéhez közeledik a munka, Kõbányán még eltarthat egy-két évig a talaj és talajvíz olajmentesítése.



Környezetvédelem A környezetvédelmi beruházásokra - beleértve az átviteli hálózat és a gázturbinás erõmûvek környezetvédelmi kiadásait - 2003-ban összesen 308,9 millió forintot fordított a társaság. Az Alaphálózati Környezetvédelmi Program keretében a kárelhárítási munkák tovább folytatódtak a zuglói és a sajószögedi alállomásokon. A korábbi ismeretekhez képest nagyobb kiterjedésû és mennyiségû olajszennyezõdés miatt a kárelhárítás befejezésének határidejét a környezetvédelmi hatóság mindkét esetben meghosszabbította, ezekrõl a munkákról rendszeresen beszámolunk a környezetvédelmi hatóságoknak. Három alállomáson kerültek üzembe új talajvíz-megfigyelõ monitoring rendszerek a hatósági elõírásoknak és engedélyeknek megfelelõen. A program költsége 2003-ban 15 millió forint volt. A Hálózati Igazgatóság éves üzleti tervének megfelelõen öt alállomáson egy-egy transzformátornál megvalósult az alapok zárttá tétele, aminek célja, hogy megakadályozza a készülékekbõl esetlegesen elcsöpögõ olaj talajba, majd talajvízbe jutását. Erre összesen 224 millió forintot fordítottunk. A lakótelep közelsége okán és a zajterhelés csökkentése végett újabb zajvédõ fal épült Zugló alállomáson. Az MVM Rt. és az OVIT Rt. immáron mind a kilenc nemzeti parki igazgatósággal megkötötte az együttmûködési megállapodást, az átviteli hálózat környezet- és természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevõ üzemeltetésérõl, karbantartásáról. A tavalyi év végén a szabályozásban alapvetõ változást jelentett a környezetterhelési díj intézményének megjelenése, amely legérzékenyebben az MVM-csoporthoz tartozó Vértesi Erõmû Rt.-t érintette. Ugyanakkor az új adót az éves szerzõdésekbe is be kellett építeni.


21

Külkapcsolatok A társaság külkapcsolati tevékenységének egyik kiemelt feladata 2003-ban az EURELECTRIC magyar nemzeti tagozatának megalakítása volt. Ennek megfelelõen 2003. június 13-án 19 taggal megalakult a tagozat. Elnöke az MVM Rt. vezérigazgatója lett az elsõ 3 évre. A magyar tagozat struktúráját, a bizottságokat és munkabizottságokat az EURELECTRIC mintája szerint hoztuk létre. A tapasztalatok szerint a társult társaságok érdemben is részt vesznek a munkában, aktívan élnek a lehetõséggel, amit a brüsszeli központú, ágazati lobbiszervezet tagsága jelent. A villamosenergia-szektor átalakulása és az EU-bõvítés következtében fontos feladat volt továbbá, hogy feltérképezzük az MVM Rt.-nek, mint a régióban egyedülálló státuszú, állami tulajdonban lévõ közüzemi szolgáltató és hálózati cégnek a helyét és lehetõségeit. A Nemzetközi Osztály folyamatosan szemmel tartja a régiót érintõ nemzetközi eseményeket, ahol az MVM Rt. munkáját és jövõképét befolyásoló tájékozódásra és új kapcsolatok teremtésére van lehetõség. A nemzetközi eseményeken kívül az MVM Rt. kétoldalú kapcsolatainak felhasználásával is információkat gyûjt az adott országokban a villamosenergia-szektor szerkezetének változásairól, szektor- és vállalatszintû átalakulásáról, amelyekrõl az MVM Rt. belsõ tájékoztatási rendszere segítségével a vezetõség és az illetékes szakemberek tájékoztatást kapnak. Az EU-bõvítés kapcsán szinte folyamatos volt az

egyeztetés a szomszédos csatlakozó országok villamosenergia-ipari társaságaival a csatlakozás elõkészítésének részleteit illetõen. Igyekeztünk megismerni, hogy más csatlakozó, illetve korábban már csatlakozott országok milyen megoldásokat választanak az egyes harmonizációs feladatokra, milyen stratégiával készülnek a közösségi tagság elnyerését követõ idõszakra. Az EU-csatlakozással járó kötelezettségek figyelemmel kísérése mellett a csatlakozásban rejlõ lehetõségek felmérése is folyik - különös tekintettel a fejlesztésekhez, beruházásokhoz elnyerhetõ közösségi támogatások rendszerének feltárásával, az egyes szakterületek ilyen irányú igényeinek felmérésével, kielégítésével. Mindezek mellett folytatódott a hagyományos kétoldalú kapcsolatok és együttmûködések erõsítése is - elsõsorban a szomszédos államok energetikai társaságaival. Felsõvezetõi találkozókat folytattunk osztrák, román, szerb, szlovák és szlovén partnereinkkel. A találkozókon elsõsorban az országok villamosenergia-rendszereit összekötõ új, nagyfeszültségû távvezetékek létesítése volt a téma. Ezen túlmenõen együttmûködést kezdeményeztünk a távvezetékekre telepítendõ fénykábeles összeköttetés létesítésére és közös kereskedelmi hasznosítására. 2003-ban munkacsoport kezdte meg mûködésüket az oroszországi RAO villamosenergia-ipari társasággal is. Az EURELECTRIC mellett az MVM Rt. más nemzetközi szervezetek munkájában is tevékenyen részt vesz (CIGRE, Economist Central East European Group, EFET, EEI, VGB Powertech, WEC magyar tagozata).



Humánpolitika Az MVM Rt. humánpolitikai tevékenységének középpontjában változatlanul a társaság mûködéséhez szükséges, megfelelõen képzett szakembergárda biztosítása áll. A társaságnál tisztában vagyunk azzal, hogy az emberi erõforrás az egyetlen megújuló erõforrás, amely a legkisebb beruházással a legnagyobb profitnövekedést eredményezheti. Képzési rendszerünk éppen ezért az „egész életen át való tanulás” filozófiáján alapszik. Ezt segítendõ történt meg a munkavállalók teljes körû képességfelmérése, az úgynevezett „képességkatalógus” elkészítése. Ennek az állapotfelmérésnek, valamint a szakterületek igényeinek felmérése alapján készül évente a képzési terv, amelynek megvalósulása biztosítja a munkavállalók rendszeres és tervezett fejlesztését. Az MVM Rt. alkalmazottai közül 220 rendelkezik felsõfokú végzettséggel, többen másoddiplomával is, 154 munkavállalónak középfokú - közülük 75-nek szakmai felsõfokú -, 20-nak pedig alapfokú végzettsége van. Jelenleg 37-en tanulnak tanulmányi szerzõdéssel felsõfokú oktatási intézményben. Négyen szakmai képesítést adó oktatásban vesznek részt, 71 tanul különbözõ szinten idegen nyelvet. Ezeken kívül alkalmazottaink rendszeresen részt vesznek a szakmai konferenciákon, szakmai továbbképzéseken. Az elmúlt évben csaknem 32 millió forintot fordítottunk oktatásra. Az uniós csatlakozásra történõ felkészülés jegyében változatlanul fontos a nyelvi képzés támogatása. 2003-ban 56 alkalmazott tanult a társaságon belül szervezett nyelvtanfolyamokon. Hasonlóan nagy hangsúlyt kaptak a piacnyitással összefüggésben szükségessé vált új ismeretek, így például a marketing, a kommunikáció. A társaság megszervezte az újonnan felvett dolgozók belsõ képzését is. A dolgozóktól kapott jelzések alapján kiemelt figyelmet szenteltünk az internet és az intranet alkalmazására vonatkozó fejlesztõ programoknak. Elõtérbe került egy komplex középvezetõi fejlesztõ program megvalósítása is, amelyhez a kiválasztási folyamat elkezdõdött.


23 A 2003-as év egyik legjelentõsebb humánpolitikai akciója a dolgozói elégedettségi felmérés volt, amely a társaság teljes munkavállalói körére kiterjedt. Az alkalmazottak közel fele volt partner a helyzetértékelésben. Az anonim kérdõívek kiértékelését követõen felsõvezetõi szinten megszületett egy végrehajtási terv, amelynek elsõ lépéseként ötven középvezetõ képzése kezdõdött meg. A felmérést ezentúl minden év õszén megismételjük. Az MVM Rt. létszám- és keresetgazdálkodását egyrészt a tulajdonosnak, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt.-nek az elõírásai, másrészt a villamosenergia-ipari középszintû és helyi bérmegállapodás szabályozza. A tulajdonossal történt elõzetes egyeztetés alapján - az ágazati bérmegállapodással összhangban - a társaságnál 2003. január 1-tõl, visszamenõleges hatállyal 4,5 százalékos reálbér fejlesztés történt. A szociális ráfordítások összességében 7,5 százalékkal növekedtek 2003ban. A szociálpolitika területén a már korábban bevezetett új rendszer reálértékének megõrzése volt a cél.



Kommunikáció 2003-ban az MVM Rt. kommunikációs tevékenységének alapvetõ célkitûzéseit a 2001-2002-ben elkezdõdött arculati váltás kiteljesítése, illetve az év végén bizonyos módosítások bevezetése határozta meg. A társaság külsõ kommunikációjának fõ tartalmi irányát, az új piaci helyzethez kapcsolódóan és az MVM versenypiaci modell szerinti mûködésének megfelelõen a társaság újrapozícionálása jelentette. E téren az volt a cél, hogy az MVM Rt. a magyarországi liberalizált árampiac meghatározó, de nem egyetlen szereplõjeként jelenjen meg. Az egy évvel korábban megkezdõdött arculatváltáshoz képest végrehajtott finomításnak, pontosításának épp az volt a lényege, hogy az MVM-et a korábbinál markánsabban, önálló piaci szereplõként azonosítsák, és az MVM megítélése szakadjon el a monopol szereplõ képétõl. Ez különösen abban a körben fontos, ahol a társaság ismertsége viszonylag kisebb, ahol „Az áram forrása” szlogen megzavarhatta a képet. Felméréseink ugyanis azt mutatták, hogy az MVM-et kevéssé ismerik ahhoz, hogy egy markáns szlogen a várakozásoknak megfelelõ hatékonysággal mûködjön. Mindezek miatt a széles közönség felé irányuló kommunikációban a cégnév megjelenítését helyeztük elõtérbe, ezért a logón is módosítottunk. A társaság kommunikációjának elsõ számú célközönségénél, a szakmai körben, ahol jól ismerik a vállalat tevékenységét, mûködését - ez a kérdés kevésbé vetõdött fel, emiatt itt a szlogen is megmaradt. A társaság kommunikációjának fõ célja tehát, hogy önálló piaci cégként és a cégcsoport vezetõjeként pozícionálja az MVM-et, amely komoly hagyományokkal és képességekkel rendelkezik, és harmonikus viszonyban mûködik együtt a piac többi résztvevõjével, valamint elfogadja az új piaci szabályozást, és minden tekintetben megfelel a regulációs rend elõírásainak. A 2003-as év fontos üzenetei közé tartozott az is, hogy az MVM az új piaci modellben meghatározó szerepet vállalt a liberalizáció sikere érdekében. Kiemelt helyen szerepelt az MVM azon szerepvállalásainak, törekvéseinek megjelenítése, amit a piacnyitás érdekében tett. Ide tartoznak nemcsak a regulációval összefüggõ lépések, hanem azok a kereskedelmi jellegû intézkedések is, amelyeket adott esetben önmaga lehetõségeit is korlátozva azért hajtott végre a társaság, hogy eredményes legyen a piacnyitás. A korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt kapott a társaságcsoport összetartozásának, szinergikus mûködésének megjelenítése, és ezzel párhuzamosan lényegesen bõvült a társaságcsoport tagjai részére végzett kommunikációs szolgáltatások köre, illetve az együttmûködés.


25 További fontos kommunikációs elem volt 2003-ban az MVM Rt. jövõképének, a fejlesztési elképzeléseknek, a hálózati, illetve az erõmûvi beruházásoknak a megjelenítése. Mindezekkel összefüggésben a társasági belsõ kommunikáció legfontosabb feladatai közé tartozott a belsõ közvélemény informálása, formálása, annak érekében, hogy az új szerepekkel és piaci szemlélettel a munkavállalók is azonosulhassanak. Tovább folytattuk a társaság hagyományaira, értékeire építõ belsõ rendezvények rendszerét, az MVM Bált és a Villamos Napok esemény-sorozatát. Tartalmi oldalról a 2003-as évben növekvõ mértékben élt a társaság az integrált kommunikáció eszköztárával. Ez leginkább a szponzorációban jelentkezett - a társaság olyan ügyeket vállalt fel, amelyek támogatása erõsítette a kommunikációs célokat, a társadalmi szerepvállalás területén pedig a vállalat környezeti, és szociális kérdések iránti elkötelezettségét kívántuk a korábbinál markánsabban kommunikálni. Egyúttal a média-megjelenésekben is erõsebb mértékben építettünk a társaság szponzorációs tevékenységére. Sõt, az MVM Rt. év végi, partnerkapcsolatok ápolására szolgáló ajándékozását is karitatív célú adományozásra váltottuk át a megfelelõ kommunikációs lépésekkel kísérve.


Mi történt 2004-ben a közgyûlés idõpontjáig? A társaság - összhangban az 54/2003/EK direktíva elõírásaival - az átviteli és a rendszerirányítási tevékenység integrálását tekinti stratégiai céljának, az átviteli rendszerirányító (TSO) modellnek megfelelõen. A stratégiai átalakulás elsõ lépéseként a társaságon belül 2004. január 1-i hatállyal megalakult az önálló Hálózati Igazgatóság, amely szervezetében egyesíti a TSO feladatainak ellátásához szükséges humán és tárgyi erõforrásokat (átviteli hálózat, rendszerirányítási és távközlési eszközök). Az MVM Rt. kereskedelmi tevékenységében jelentõs fordulatot jelent a termelõi hatósági árak 2004. január 1-i hatállyal történt megszüntetése. Ezt követõen a felek a fennálló hosszú távú áramvásárlási szerzõdések figyelembevételével, kétoldalú tárgyalások során állapodnak meg a villamos energia átadási áráról. A hosszú távú szerzõdések aktualizálása, a 2004-es induló termelõi árak meghatározása érdekében az MVM Rt. már 2003 októberében tárgyalásokat kezdett az erõmûvek képviselõivel. Az egyeztetések eredményesek voltak, a társaságnak minden termelõvel sikerült megállapodnia a 2004-es árakról. Az ártárgyalások eredményének ismeretében elmondható, hogy a 2004-re megállapított árak összességében az MVM Rt. számára kedvezõbbek, mint a 2003-as hatósági termelõi árak voltak. Ugyanakkor az árak megállapítása jelentõs kockázatokat is hordoz magában (számos esetben negyedévenkénti indexálás, a szénhidrogén-bázisú erõmûvek esetén a korábbi árkülönbözeti kiegészítõ díj - ÁKD - beépülése a termelõi árakba).


27 A kormányzat 2004 januárjában a fogyasztói árak változatlanul hagyása mellett hajtotta végre a rendszerirányítói, rendszerszintû szolgáltatási, átviteli és elosztási díjak emelését, így annak fedezetét az MVM Rt. nagykereskedelmi árának csökkentésével teremtette meg. A kötelezõ átvétel alá esõ erõmûvek körének kiterjesztése várhatóan további eredményromlást idéz elõ az MVM Rt.-nél.


A Felügyelõ Bizottság tagjai

MIKLÓS LÁSZLÓ elnök

BAKONYI GYÖRGY

BODROGI FERENC

DR. BÖRCSÖK DEZSÕ

BUJÁK JÁNOS

DR. DEÁK PÉTER FERENC

FILIP GYÖRGY

DR. MIHÁLYI PÉTER

VARGÁNÉ STÖCKLER ÁGNES


29

A Felügyelõ Bizottság jelentése 4/2004. (III. 11.) sz. FB határozat A 2003-as üzleti év lezárása közgyûlési napirendhez kapcsolódóan az MVM Rt. Felügyelõ Bizottsága megtárgyalta az MVM Rt. 2003. évi üzleti jelentésérõl és éves beszámolójáról szóló igazgatósági elõterjesztést. Az MVM Rt. Felügyelõ Bizottsága (FB) a beszámolási idõszakban feladatát a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLV. törvény, az Alapító Okirat és a jóváhagyott hatályos ügyrendje alapján látta el. A Felügyelõ Bizottság ezen jelentését az Igazgatóság beszámolója, a könyvvizsgáló véleményének ismeretében és a folyamatos évközi ellenõrzések alapján alakította ki. Az MVM Rt. a jogszabályok által meghatározott követelményeknek 2003-ban is megfelelt. A társaság a beszámolási idõszakban a villamos-energia nagykereskedelmi funkció egyedüli engedélyeseként mûködött. Maradéktalanul és korlátozásmentesen biztosította a hazai fogyasztók elõírásszerû villamosenergia-ellátását. Maradéktalanul megvalósította az ellátási biztonság szempontjából elengedhetetlen átviteli-hálózati fejlesztéseket. A társaság 2003-ban veszteséges évet zárt, mert a 2003. augusztusi áremelés - figyelemmel arra, hogy annak egy részét az ÁKD-ra kellett elszámolni - nem volt elegendõ a korábbi negatív árrés ellensúlyozására. Ennek ellenére sikerült megõrizni a társaság mûködõképességét, fizetõképességét és végrehajtották a jövõbeni mûködéshez legszükségesebb fejlesztéseket. Az FB megítélése szerint a társaság vezetése fontos lépéseket tett annak érdekében, hogy az MVM Rt. a liberalizált villamosenergia-piacon is versenyképes legyen. Fontos eseménye volt a 2003. évnek a Vértesi Erõmû Rt. privatizációjának megkísérlése. Az FB felhívja a figyelmet arra, hogy a Vértesi Erõmû Rt. mûködése a kötelezõ átvételbõl adódóan - hasonlóan más, ebbe a körbe tartozó erõmûvekhez - tartósan befolyásolhatja az MVM Rt. eredményességét. Az FB az Igazgatóság tevékenységét és a hozott határozatokat figyelemmel kísérte, jogszabálysértõ mûködést nem tapasztalt. A beszámoló alapjául szolgáló könyvvezetés a számviteli törvény elõírásának megfelelõen, a részvénytársaság számviteli politikájával összhangban készült. A részvénytársaság 2003. évi beszámolója megbízható és valós képet nyújt a gazdálkodásról. A Felügyelõ Bizottság a társaság 2003. évi éves beszámolóját és üzleti jelentését 365.308 M Ft, azaz háromszázhatvanötmilliárd-háromszáznyolcmillió forint mérleg fõösszeggel és 1.238 M Ft, azaz egymilliárd-kettõszázharmincnyolcmillió forint mérleg szerinti veszteséggel a Közgyûlésnek elfogadásra ajánlja. Egyúttal egyetért azzal, hogy a társaság mérleg szerinti veszteségét eredménytartalékba kell helyezni, továbbá a 8.015 M Ft, azaz nyolcmilliárdtizenötmillió forint negatív adóalapot 5 évre el kell határolni. Budapest, 2004. március 11.

a Felügyelõ Bizottság elnöke


Könyvvizsgálói Jelentés A Magyar Villamos Mûvek Rt. részvényesei részére Elvégeztük a Magyar Villamos Mûvek Rt. 2003. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegének - melyben az eszközök és források egyezõ végösszege 365.308 mFt, a mérleg szerinti eredmény 1.238 mFt veszteség -, valamint a 2003. december 31-én záródó pénzügyi évre vonatkozó eredménykimutatásának és kiegészítõ mellékletének vizsgálatát, melyeket a vizsgált szervezet 2003. december 31-én záródó pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója tartalmaz. Az éves beszámoló elkészítése az ügyvezetés felelõssége. A könyvvizsgáló felelõssége az éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélése. A Társaság 2002. évi éves beszámolójáról 2003. február 28-án korlátozás nélküli véleményt bocsátottunk ki. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó - Magyarországon érvényes - törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén elegendõ és megfelelõ bizonyítékot kell szerezni arról, hogy az éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat. Az elvégzett könyvvizsgálat magában foglalta az éves beszámoló tényszámait alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát, emellett tartalmazta az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint az éves beszámoló bemutatásának értékelését. A könyvvizsgálat során a Magyar Villamos Mûvek Rt. éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztünk arról, hogy az éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az éves beszámoló a Magyar Villamos Mûvek Rt. 2003. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van.

Budapest, 2004. február 24.

Ernst & Young Kft.

Terták Ádám

Nyilvántartásba-vételi szám: 001165

Bejegyzett könyvvizsgáló Kamarai tagsági szám: 005669


31

Közgyûlési határozat

34/2004. (IV. 14.) sz. közgyûlési határozat

A Közgyûlés az MVM Rt. 2003. évi mérlegét és eredmény kimutatását 365.308 M Ft, azaz háromszázhatvanötmilliárd-háromszáznyolcmillió forint mérleg fõösszeggel és 1.238 M Ft, azaz egymilliárd-kettõszázharmincnyolcmillió forint mérleg szerinti veszteséggel állapítja meg. Egyúttal úgy rendelkezik, hogy a Társaság a mérleg szerinti veszteséget helyezze eredménytartalékba és a 8.015 M Ft, azaz nyolcmilliárd-tizenötmillió forint negatív adóalapot 5 évre határolja el.


Az MVM Rt. tevékenysége a számok tükrében A Magyar Villamos Mûvek Rt. gazdálkodására 2003-ban meghatározó jelentõségû befolyást gyakoroltak az árhatósági jogkört gyakorló Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által az év során három alkalommal (január 1., február 1. és augusztus 1.) megváltoztatott értékesítési, és két alkalommal (január 1. és október 15.) megváltoztatott termelõi árak. A 2003. januári árrendezés az új jogi szabályozással összhangban jelentõsen átalakította az árszerkezetet, a korábban egységes nagykereskedelmi tarifa számos új díjelemre (átviteli, rendszerirányítási, rendszerszintû szolgáltatási stb. díjak) bomlott. Mivel a végfelhasználói árak emelésére januárban még nem került sor, az egyes tevékenységek díjelemei a nagykereskedelmi ár terhére kerültek megállapításra, ami az MVM Rt.-nek jelentõs veszteséget okozott. A februárban végrehajtott áremelés a közüzemi nagykereskedelmi tevékenység jelentõs negatív árrését csak részben fedezte, a társaságnak az áremelés várható hatását már figyelembe vevõ 2003-as üzleti tervében 18,6 Mrd Ft-os mérleg szerinti veszteséggel kalkulált. Az elõzõ évi 31,3 Mrd Ft-os mérleg szerinti veszteség miatt a társaság számára az újabb jelentõs veszteség a teljes pénzügyi ellehetetlenülés kockázatát hordozta magában. A helyzet súlyosságát jelezte, hogy a társaság 2003. július végéig 11,3 Mrd Ft-os mérleg szerinti veszteséget realizált. A 2003. augusztus 1-i hatállyal végrehajtott áremelés során a társaság nagykereskedelmi díjtételei 11,9%-kal emelkedtek, a magasabb árak éves szinten 35 Mrd Ft-os, idõarányosan (az év hátralévõ részére) 14,8 Mrd Ft-os többletbevételt jelentettek a társaságnak. Ugyanakkor a Magyar Energia Hivatal utólag, a tényadatok ismeretében úgy rendelkezett, hogy az áremelés terhére kell rendezni a 2003-as Árkülönbözeti Kiegészítõ Díj (ÁKD) összegét, valamint a korábbi idõszakokból felhalmozott ÁKD tömegbõl 5,8 Mrd Ft-ot és ennek 2003. évi kamatát (0,3 Mrd Ft). Ráadásul az október 15-én, a gázárak emelkedése miatt végrehajtott termelõi áremelés az év végéig 1,3 Mrd Ft többletköltséget okozott a társaságnak. Döntõen e hatásokra vezethetõ vissza, hogy az augusztusi áremelés ellenére a közüzemi nagykereskedelmi üzletág 12,4 Mrd Ft üzemi veszteséget realizált. Az átviteli és az egyéb tevékenységek gazdálkodása kiegyensúlyozottan alakult, üzemi eredményük 4,8 Mrd Ft, illetve 4,3 Mrd Ft. A pénzügyi tevékenység eredménye 2 Mrd Ft, döntõen az 5,6 Mrd Ft osztalékbevételnek köszönhetõen. A mérleg szerinti veszteség mindezek alapján 1,2 Mrd Ft. Az MVM Rt. 2003-as gazdálkodását értékelve összességében elmondható, hogy az augusztusban végrehajtott áremelés képes volt megfordítani az évek óta tartó negatív trendet, és a társaság az év hátralévõ részében - köszönhetõen a szigorú költséggazdálkodásnak és a körültekintõ finanszírozási politikának is - képes volt az év korábbi hónapjaiban felgyülemlett veszteséget csaknem teljes egészében ledolgozni. A társaság mûködésében végbement pozitív fordulatot a pénz- és tõkepiacok is visszaigazolták: az év végén a társaságnak lehetõsége nyílt arra, hogy a korábbi évek veszteségeit finanszírozó rövid lejáratú hitelek egy részét 9 Mrd Ft összegû, hazai bankoktól kedvezõ feltételek mellett felvett hosszú lejáratú hitel segítségével refinanszírozza.


33

Részvénytársaság

Dunamenti Mátra Tisza Borsod Bakony Vértes Pécs Budapest Paks Csepel Összesen

Részvénytársaság

ELMÛ ÉDÁSZ DÉDÁSZ ÉMÁSZ DÉMÁSZ TITÁSZ Összesen

Idõszak Bázis Tény Különbözet

2002 GWh

2003 GWh

Eltérés %

4 712 4 283 2 489 738 309 1 741 541 855 13 125 2 135 30 928

5 034 4 791 2 741 460 205 1 506 513 883 10 297 1 860 28 289

106,83 111,86 110,12 62,33 66,34 86,50 94,82 103,27 78,45 87,12 91,76

2002 GWh

2003 GWh

Eltérés %

9 7 4 5 3 3 34

951 929 304 182 979 352 697

GWh 4 256 4 330 74

9 6 3 3 3 3 31

662 737 661 943 888 465 356

97,10 84,97 85,06 76,09 97,71 103,37 90,37

1. táblázat

Az erõmûvektõl vásárolt villamos energia

2. táblázat

Az áramszolgáltatók vásárlása az MVM Rt.-tõl

3. táblázat

Import - export szaldó


Az MVM Rt. tevékenysége a számok tükrében

Megnevezés

2002

2003

Hosszú lejáratú kölcsön VB 953 298 EIB Többségi tulajdonú társaságnak 0 Lakáscélú kölcsönök 59 50 Hosszú lejáratú kölcsön összesen 1 012 348 Hosszú lejáratú kölcsön egy éven belül esedékes része: VB 631 586 Egyéb rövid lejáratú kölcsön Többségi tulajdonú társaságnak 105 416 Egyéb társaságoknak 385 Rövid lejáratú kölcsön összesen 736 1 387 Adott kölcsönök összesen 1 748 1 735

Megnevezés Beruházási és fejlesztési hitelek Ebbõl: Világbanki hitel EIB hitel Belföldi beruházási hitel Egyéb hosszú lejáratú hitel Hosszú lejáratra kapott kölcsön Összesen

2002

2003

12 928 12 102 826 437 13 365

21 538 8 946 659 11 934 12 066 190 33 795

4. táblázat

Az MVM Rt. által adott kölcsönök év végi állománya (M Ft)

5. táblázat

A hosszú lejáratú kötelezettségek alakulása (M Ft) (a következõ évben esedékes törlesztõrészletek nélkül)


35

Megnevezés Beruházási és fejlesztési hitelek Ebbõl: Világbanki hitel EIB hitel, alaphálózat EIB hitel, Lõrinci Erõmû Szindikált hitel, Lõrinci Erõmû Hosszú lejáratra kapott kölcsön Összesen

Megnevezés Pénzügyi mûveletek bevételei · kapott kamat és kamatjellegû bevétel · kapott osztalék · pénzügyi mûveletek egyéb bevételei Pénzügyi mûveletek ráfordításai · fizetett kamat és kamatjellegû költség · pénzügyi befektetések leírása, visszaírása · pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi mûveletek eredménye

2002

2003

10 646 2 471 150 5 108 2 917 254 10 900

2 566 2 420 146 263 2 829

2002

2003

9 906 2 929 6 146 831 2 507 2 795 -993 705 7 399

11 1 5 3 9 4 4

189 877 585 728 158 438 060 660 2 031

6. táblázat

Az MVM Rt. által felvett hitelek következõ évi törlesztõ részlete (M Ft)

7. táblázat

A pénzügyi mûveletek eredménye (M Ft)



Megnevezés Átviteli hálózat · fejlesztés · felújítás Távközlés · TFP · távközlés Rendszerirányítás Erõmûvek · gázturbinás erõmûvek · hõszolgáltató erõmûvek · erõmûvi üzletfejlesztési tevékenység Informatika Piacnyitási projekt Épületek, egyéb létesítmények, beszerzések Összes beruházás tartalék keret nélkül Tartalék keret Összesen Beruházási célú befektetések Mindösszesen

Jóváhagyott fejlesztési terv 14 11 2 1

2 1

19 20 20

Tényleges számlázható mûszaki teljesítés

293 717 576 206 586 620 43 729 569 960 200 734 205 352 562 819 381 381

13 506 11 141 2 495 811 482 329 35 2 003 140 1 835 28 236 126 231 16 948 16 948 300 17 378

8. táblázat

Az MVM Rt. fejlesztéseinek 2003. évi pénzügyi teljesítése (M Ft)

9. táblázat Megnevezés

Névértéken

Az MVM Rt. társasági részesedései 2002. december 31-én Növekedés összesen (2003. december 31-ig) · Paks Rt. részvényvásárlás · Üzletrészszerzés a Tatabányai Erõmû Kft.-ben Csökkenés összesen (2003. december 31-ig) · Vértesi Erõmû Rt. befektetés alaptõke leszállítás, értékvesztés elszámolás és átsorolás a forgóeszközök közé Az MVM Rt. társasági részesedései 2003. december 31-én

160 578 654 54 600

Az MVM Rt. társasági részesedéseinek alakulása 2003-ban (M Ft)

12 002

12 002

149 230


37

Megnevezés Villamosenergia-üzletág Egyéb üzletág Egyéb bevételek Pénzügyi mûveletek Rendkívüli bevételek

Megnevezés Villamosenergia-üzletág Egyéb üzletág Egyéb ráfordítások Pénzügyi mûveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások

Megnevezés Villamosenergia-üzletág Egyéb üzletág Egyéb bevétel-ráfordítás Pénzügyi mûveletek Rendkívüli bevétel-ráfordítás

2003. évi terv 366 10 4 8

595 837 990 596 0,0

2003. évi terv 389 8 4 7

370 475 336 486 0

Bevétel 384 10 9 11

197 833 461 189 0,1

2003. tény 384 10 9 11

197 833 461 189 0,1

2003. tény 395 7 4 9

017 934 802 158 6

Eltérés, % 104,8 100,0 189,6 130,2

Eltérés, % 101,5 93,6 110,8 122,3

Ráfordítás

Eredmény

395 7 4 9

-10 2 4 2

017 934 802 158 6,2

820 899 659 031 -6,1

10. táblázat

Bevételek alakulása (M Ft)

11. táblázat

A költségek és ráfordítások összetétele (M Ft)

12. táblázat

Az eredmény bemutatása (M Ft)



Megnevezés Befektetett eszközök · immateriális javak · tárgyi eszközök · tárgyi eszközök értékhelyesbítése · befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök · készletek · követelések · értékpapír · pénzeszközök Aktív idõbeli elhatárolás Eszközök összesen

Megnevezés Saját tõke · jegyzett tõke · tõketartalék · eredménytartalék · értékelési tartalék · mérleg szerinti eredmény Céltartalék Kötelezettségek · hosszú lejáratú · rövid lejáratú Passzív idõbeli elhatárolás Források összesen

Nyitó állomány 258 486 1 994 101 113 155 379 45 861 411 30 323 8 723 6 404 21 050 325 397

Záró állomány 312 1 106 54 149 31

041 997 292 361 391 504 38 25 080 4 673 1 712 21 762 365 308

Nyitó állomány Záró állomány 220 199 31 20 -30 4 90 13 77 9 325

258 687 257 098 784 966 853 365 488 320 397

273 199 31 -10 54 -1 2 80 33 46 8 365

381 687 257 686 361 238 746 308 795 514 872 308

Eltérés 53 555 3 5 179 54 361 -5 988 -14 357 -373 -5 243 -4 050 -4 691 713 39 911

Eltérés 53 123 -30 784 54 361 29 546 -2 220 -10 545 20 430 -30 975 -447 39 911

13. táblázat

Eszközök alakulása (M Ft)

14. táblázat

Források alakulása (M Ft)


39



Kiadja a Magyar Villamos Mûvek Rt. Felelõs kiadó: Pál László Vezérigazgató Fotók: Csordás Gábor, OVIT Rt., Paks Rt. archívum Design: Monostori Kata


Magyar Villamos Mûvek Rt. 1024 Budapest, Vám u. 5-7. Tel.: +36-1 224-6200 www.mvm.hu [email protected]

ÉVES JELENTÉS 2003 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT

Recommend Documents