Encsi Hírek március-április A város polgárainak lapja ingyenes MEGNYÍLT A SPAR

Encsi Hírek 2011. március-április A város polgárainak lapja

MEGNYÍLT A SPAR

ingyenes

Önkormányzat

Önkormányzati hírek Szerkesztette: dr. Szántó Marianna Encs Város Önkormányzat Képviselõtestülete megrendülten értesült arról, hogy Gulyás János, városunk Pro Urbe Encs kitüntetettje hosszú idõn át tartó, türelemmel viselt betegségét követõen elhunyt. A családtagok, ismerõsök, volt munkatársak, az õt tisztelõ és szeretõ emberek 2011. március 5-én kísérték utolsó útjára, rótták le kegyeletüket sírjánál. * A testület mély megrendüléssel fogadta a hírt, hogy az önkormányzat képviselõ-testületének egykori tagja, a volt Petõfi Sándor Általános Iskola nyugalmazott iskolaigazgatója, Takács László úr tragikus hirtelenséggel elhalálozott. A kegyelet virágait 2011. március 9-én tartandó temetésén helyezhették el koporsójánál családtagjai, volt kollégái, egykori diákjai, ismerõsei, barátai, az õt tisztelõ és szeretõ gyászolók. * A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége kibõvített elnökségi ülését 2011. március 8-án tartotta, melyen tájékoztató hangzott el az elmúlt idõszak önkormányzatokat, valamint a szövetséget érintõ kérdéseirõl, továbbá a TÖOSZ tisztújító küldöttgyûlésének elõkészítése napirenden belül szerepelt a szövetség és szervei elmúlt évi tevékenységérõl szóló beszámoló, a 2010. évi zárszámadás, javaslat a 2011. évi költségvetésre, illetve a TÖOSZ kitüntetések átadása. * A Városi Mûvelõdési Központ elõcsarnokában 2011. március 11-én Borsos István szobrászmûvész nyitotta meg Szathmári István, városunkból elszármazott festõmûvész „Utak és elágazások” címû kiállítását. A megnyitón közremûködtek Buchala István és Homoki János mûvésztanárok. A kiállítást 2011. március 30-ig tekinthetik meg az érdeklõdõk. * Városunkban 2011. március 11-én emlékeztek meg az önkormányzat és a civil szervezetek képviselõi, valamint az érdeklõdõ közönség az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc 163. évfordulójáról. A megemlékezés 16.30 órától a Városi Galéria elõtti Petõfi Sándor mellszobor koszorúzásával vette kezdetét. Ezt követõen a Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár Színháztermében tartott ünnepség keretében Dr. Ódor Ferenc úr, Abaúj országgyûlési képviselõje mondta el ünnepi beszédét. A megemlékezés során kerültek átadásra az Encs Város Önkormányzat által alapított helyi kitüntetések a Képviselõ-testület döntése alapján, melyeket a kitüntetettek részére Bratu László polgármester úr adott át. „Encs Város Közoktatásáért” elnevezésû helyi kitüntetést vett át: Orosz Jolán és Timár

2

Lászlóné. „Encs Városért a Közösség Szolgálatában” helyi kitüntetést vett át Miklós Edit. A testület Dr. Szõke Sándor részére „Encs Városért a Közösség Szolgálatában” posztumusz kitüntetést adományozott, melyet a megemlékezésen felesége Dr. Szõke Sándorné vett át. Az ünnepélyes hangulatot a Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény tanulóinak színvonalas mûsora zárta. Ezúton mondunk köszönetet az évforduló méltó megünneplésének megszervezését segítõ valamennyi munkatársnak, intézményvezetõnek, pedagógusnak, valamint a mûsorban szereplõ diákoknak elõadásukért. A kitüntetetteknek gratulálunk, további tevékenységükhöz sok sikert, jó egészséget, családjaik körében sok boldogságot kívánunk! * Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás 2011. március 23-án Hernádszentandráson tartotta elnökségi és társulási tanácsülését, melyen az ETKT feladatellátásához kapcsolódó napirenden belül szerepelt a 2010. évi költségvetési határozat elõirányzat módosítása, a 2010. évi költségvetési zárszámadás és az éves belsõ ellenõrzési jelentés elfogadása, tájékoztató a mozgókönyvtári szolgálat 2010. évi munkájáról és a 2011. évi tervezett tevékenységérõl, valamint a társulási megállapodás elfogadása. A területfejlesztési napirend témája volt az LHH-s program feladatai, a tartalékkeretre benyújtandó pályázatok Tanácsi támogatásáról határozat hozatal, valamint a területfejlesztési feladatok változásairól szóló tájékoztató. Egyebek napirenden belül a Társulási Tanács tagjainak és a Munkaszervezet tagjainak bejelentései hangzottak el. * Az Encsi Városvédõ- és Szépítõ Egyesület 2011. március 23-án tartotta választmányi ülését, melyen az egyesület elnöke ismertette a 2011. évi munkatervet. A jelenlévõk elfogadták az egyesület 2010. évi zárszámadását, valamint 2011. évi költségvetését. Ezt követõen indítványok, bejelentések hangzottak el a város fejlesztése, szépítése témakörében. Az önkormányzat részérõl Sándor Róbert tájékoztatta a megjelenteket a folyamatban lévõ projektekrõl, felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy Encs Város Önkormányzatának 11/2001. (III.20.) Kt. sz. rendelete alapján a Virágos Encsért Mozgalom ismételten meghirdetésre kerül, valamint ebben az évben is javaslatot lehet benyújtani az „Elfeledett személyek” részére állítandó emlékoszlopra. * 2011. március 25-én 11.00 órakor a

Megyeháza Dísztermében a B-A-Z. Megyei Tûzoltó Szövetség alapításának 100. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak, melyen a Miskolci Nemzeti Színház színmûvészének elõadását követõen köszöntõt mondott Dr. Mengyi Roland a B-AZ. Megyei Közgyûlés elnöke, a B-A-Z. Megyei Tûzoltó Szövetség tiszteletbeli elnöke. Az ünnepségen elöljárói köszöntõk hangzottak el, majd elismerések átadására került sor. A Centenáriumi évkönyvet Somorjai Lehel a B-A-Z. Megyei Levéltár igazgatója mutatta be. * A SPAR Magyarország Kft. 2011. március 30-án a Kft. és az üzlet vezetõi, dolgozói, valamint a meghívott vendégek részvételével ünnepélyes keretek között nyitotta meg hivatalosan elsõ SPAR üzletét Encsen. Városunk magas színvonalú, korszerû, közel 1000 m2 eladóterû szupermarkettel gazdagodott, mely kedvezõ nyitvatartásával 2011. március 31. napjától várja vásárlóit. * A Helyi Védelmi Bizottság ülésére 2011. március 31-én az Encs Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár épületében került sor, melyet az „Abaúj térség polgármestereinek, polgári védelmi szervezeteinek felkészítése, kiképzése 2011.” címmel vezetõi képzés, szakkiképzés és gyakorlat követett. A felkészítésre az illetékességi terület 80 településének polgármesterei és falugondnokai kaptak meghívást.

A képviselõ-testület munkája - Városunk képviselõ-testülete 2011. február 10-én rendkívüli ülést tartott, melyen a testület az Encs-Abaújdevecser településrész 3-as fõúti szakaszán járdaépítés és sárgavillogó telepítés tárgyában döntött. A képviselõ-testület a településrész közlekedésbiztonságának emelése céljából az országos közutak átkelési szakaszainak a forgalom csillapítására, a gyalogosok védelmének növelésére, a jármûvek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozások társfinanszírozására lehetõséget biztosító KKK KÖZL-BIZT-2010 címû pályázati kiírásra pályázatot kíván benyújtani. - A testület 2011. február 21-i ülésén az alábbi rendeleteket alkotta: -2/2011. (II.22.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2011. évi költségvetésérõl, -3/2011. (II.22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról, -4/2011. ((II.22.) önkormányzati rendelete az anyakönyvi eljárás egyes díjairól, valamint módosította a 3/2010. (II.16.) önkormányzati rendeletet.

2011. március-április

Önkormányzat - A grémium elrendelte az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ települési önkormányzatok támogatására irányuló pályázat benyújtását, megtárgyalta és elfogadta Encs város környezetvédelmihelyzetének értékelését, a 2010. évi feladatok végrehajtásáról szóló jelentést, valamint döntött a 2011. évi feladatok meghatározásáról. Megtárgyalta és elfogadta az átfogó helyzetértékelést és fejlesztési koncepciókat a városfejlesztés területén. A

képviselõ-testület pályázatot írt ki az Aba Sámuel Szakiskola magasabb vezetõi állására, támogatta Onga nagyközség várossá nyilvántartását, elfogadta Encs Városgazda Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. üzleti és . pénzügyi tervét. A Képviselõ-testület 2011. március 1-jén megtartott rendkívüli ülésén az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa által hozott 5/2011. (II.22.) számú TT határozatban foglalt, TIOP-1.2.5/09/1-2009-

0009. számú pályázathoz kapcsolódó hitelfelvétellel kapcsolatos feltételeket tárgyalta meg és készfizetõ kezesség vállalásáról döntött. A testület 2011. március 28-án rendkívüli ülést tartott, melyen az iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás támogatására pályázat benyújtásáról hozott döntést.

SPAR, az elsõ szupermarket Encsen Városunk lakói most már elmondhatják magukról, hogy az igazi városi hangulatról, egy újonnan épült szupermarket is gondoskodik. Az 1990-ben alakult Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. láncolathoz, mintegy 400 üzlet tartozik, melybõl örömünkre egyet épp a mi városunkban adott át ünnepélyes keretek között 2011. március 30-án Bogatin Attila, a vállalat értékesítési vezetõje a dolgozóknak és jelképesen városunk vezetõinek. Másnap a vásárlók is "birtokba vehették" az áruházat. Városunk lakóit a megnyitón Bratu László polgármester, Szeles András alpolgármester, valamint dr. Halász Ferenc jegyzõ képviselte. Még 2007. tavaszán tervezték el, hogy városunkban Spar üzletet építenek, ekkor tekintették meg a helyszínt is. Az eredeti terveknek megfelelõen, az idõközben bekövetkezõ világgazdasági válság ellenére is megépült az üzlet.

Mit mondhatunk el az új üzletrõl és mûködtetõjérõl? A SPAR vezetése elkötelezett az etikus vállalati magatartás iránt, vagyis a vállalat, a vásárló, és társadalom haszna arányban legyen egymással. Mindennapi munkájuk során a magas minõségi színvonalat és a vásárlót állítják középpontba. A cég elõnyben részesíti a magyar termékek forgalmazását, így 2009-ben elnyerte "Az év magyar árukért elkötelezett kereskedõje" címet. Az encsi áruház közel 950 m2-en várja a vásárlókat. Mindennap friss árut kínál a hús-, pék, zöldség-gyümölcs osztályokon. A széles élelmiszer-, és italválaszték mellett megtalálható azonban több mint 1300-féle vegyi, kozmetikai, és papíráru is. Az újonnan nyílt Spar a hét minden napján várja a vásárlókat, folyamatosan változó akciókkal.

Az üzletrõl, a Spar csoportról bõvebb tartalmat talál a www.spar.hu oldalon. Szerk.

L O M T A L A N Í T Á S !! Az ABAÚJ Hulladékgazdálkodási Kft, az Önkormányzattal közösen lomtalanítást szervez. Az akció keretében a háztartásokban feleslegessé vált tárgyakat 2011. április 19.-én kedden, díjtalanul szállítja el az ABAÚJ Hulladék-gazdálkodási Kft. és az ENCS VÁROSGAZDA KHT. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a lomtalanítás keretében nem kerülnek elszállításra az alábbi tárgyak: -Mezõgazdasági és egyéb szerves hulladékok (zöld nyesedékek stb.) -Veszélyes és mérgezõ anyagok (akkumulátor, Gumiabroncs stb.) -Föld és építési törmelék, Ezeknek az elszállítása és ártalmatlanításra történõ átadása a tulajdonos kötelessége és költsége, az ártalmatlanításra jogosult cég felé.


Kérjük a Tisztelt Lakosságot, hogy a használhatatlanná vált lomjaikat a lomtalanítás napján reggel 9 óráig a házuk elé kihelyezni szíveskedjenek. ABAÚJ Hulladékgazdálkodási Kft.

3

Önkormányzat

HELYI KITÜNTETÉSEK MÁRCIUS 15-e ALKALMÁBÓL „ENCS VÁROS KÖZOKTATÁSÁÉRT”: Timár Lászlóné, a Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény tanára. Orosz Jolánn a Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium nyugalmazott pedagógusa. ENCS VÁROSÉRT A KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATÁBAN : Miklós Edit, az Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában mûködõ Gondozási Központ, Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat mentálhigiénés és foglalkoztatás-szervezõ dolgozója. dr. Szõke Sándor, orvos postumusz kitüntetés

Encs Város Képviselõ-testülete a helyi kitüntetések alapításáról szóló 6/2005. (II.15i) rendeletében foglaltak alapján az „Encs Város Közoktatásáért” elnevezésû helyi kitüntetést 2010. évben a következõknek adományozza: Timár Lászlónénak, a Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény tanárának. 1975-ben szerzett diplomát Nyíregyházán matematika-kémia szakon. Pedagógiai pályafutását ugyanebben az évben Novajidrányban kezdte. 1987-ben került Encsre, a Kazinczy Ferenc Általános Iskolába. Férjezett, két nagykorú gyermeke van. Szakmailag, pedagógiailag jól felkészült nevelõ. Munkáját több mint 30 éve hozzáértéssel, lelkiismeretesen végzi, amelyet az igényesség és az eredményesség egyaránt jellemez. A fõiskolán megszerzett ismereteket állandóan bõvítette, folyamatosan képezte magát. Éveken keresztül kiválóan tanította a matematikát és a kémiát. Tanítványait következetesen neveli, fejlõdésüket figyelemmel kíséri. Szakmai felkészültségét, pedagógiai rátermettségét évrõl évre bizonyítják tanulói, akik a kistérségi, a megyei és az országos versenyeken kimagasló eredményeket ért el. Több éve a Zrínyi Országos matematika verseny szervezõje térségünkben. Sok idõt szentel a tehetséges tanulók felkészítésére, versenyeztetésére, de ugyanúgy törõdik a gyengébbekkel is. Nyári táborokat szervez, felügyeleti munkát vállal abban. Szívesen vezet szakköri és felzárkóztató foglalkozásokat. A szülõkkel jó kapcsolatot tart fenn, rendszeresen tájékoztatja õket gyermekük tanulmányi elõmenetelérõl. Szívesen fogad gyakorlós tanárjelölteket, akiknek kellõ szeretettel és tapintattal adja át tapasztalatait. Az iskolavezetés mindennemû felkérésének, megbízatásának maximálisan igyekszik eleget tenni. A tantestület valamennyi kollégája elismeri munkáját, jó közösségi ember.

4

Orosz Jolánnak, a Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium nyugalmazott pedagógusának. 1975-tõl az intézmény dolgozója, 37 éven keresztül tanított a Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tantestületében, melynek egyik legtapasztaltabb pedagógusa. 2010. decemberével vonult nyugállományba. Az iskolában eltöltött évei során mindvégig a tantestület egyig legaktívabb tagja volt. Szervezõkészsége, rutinja, pedagógiai érettsége okán folyamatosan hozzájárult az intézményi problémák, feladatok szakszerû megoldásához. Elhivatottsága a pedagógus szakma és az intézmény iránt egész pályafutásának meghatározó eleme. Itt eltöltött évei alatt óriási szakmai rutinra tett szert. 15 éven keresztül az iskola szakszervezeti titkáraként is tevékenykedett. Hosszú idõn keresztül vezette a matematika munkaközösséget. Orosz Jolán tanárnõ a szó hagyományos, nemes értelmében pedagógus, aki figyelemmel kíséri a tanulók minden rezdülését. Ebben rendkívüli empatikus képessége segíti. Hat osztálynak volt osztályfõnöke, osztályfõnökként is aktív szerepet vállalt az iskola közösségi életében. Osztályaiból többen követték a tanári pályán. Az érettségi vizsgák szervezésében nagyfokú jártasságra tett szert, mellyel segítette a vizsgák precíz, pontos lebonyolítását. Ennek megfelelõen a következõk teszik alkalmasság személyét a díj odaítélésére: több évtizedes pedagógiai és szakmai gyakorlat, jártasság a közoktatást érintõ rendeletekben és jogszabályokban, mindig korrekt, pontos, megbízható munkavégzése, szervezõi, vezetõi képességei, körültekintõ pedagógiai munka, nyugodt, emberismerõ, pozitív tanári egyénisége. Hozzászólásaival, javaslataival nagyban segítette a tantestületet a döntések meghozatalaiban.

Encs Városért a Közösség Szolgálatában kitüntetésben részesül: Miklós Edit, az Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában mûködõ Gondozási Központ, Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat mentálhigiénés és foglalkoztatásszervezõ dolgozója. 1995-tõl folyamatosan aktív dolgozója az intézménynek. Oszlopos tagja a Kapu Önkéntes Segítõ Szolgálatnak, és a városban 2009-ben megalakult Idõsügyi Tanács titkárává választotta. Munkáját lelkiismeretesen, nagyfokú szociális érzékenységgel, kreatívan és pontosan végzi. Az intézmény által szervezett rendezvények lebonyolításában aktívan részt vesz, ötleteivel segíti annak színvonalas megrendezését. Önkéntes munkáját 2010. december hónapban Vöröskeresztes önkéntes munkáért kitüntetés bronz fokozatában részesítette. dr. Szõke Sándor, orvosi diplomáját 1968ban szerezte a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Encsen 1973. óta, 15 éven át dolgozott, körzeti orvosi munkakörben. A betegeket nagy empátiával látta el. Betartott és betartatott minden jogszabályt. Nem fogadott el parasolvenciát, nagyon szerényen élt. Egy olyan kolléga volt, akire mindig lehetett számítani. Szakszervezeti vezetõként mások problémáival foglalkozott. 1988-tól Szalaszend községben, és a hozzá tartozó 4 társközségben közalkalmazott háziorvosként dolgozott. 2005. október 31-én nyugdíjba vonult, de a nyugdíj mellett tovább dolgozott. 10 éve fennálló súlyos betegsége most elszólította, de úgy rendelkezett halála elõtt, hogy akik elmennének a temetésére, ne vigyenek virágot neki, hanem amit erre szántak volna, tegyék egy dobozba a temetésén, és azt adja a felesége egy olyan családnak, aki nagy bajban van saját hibáján kívül. Egész életében kifejtett áldozatos munkája elismeréseként postumusz kitüntetésben részesíti õt a város Képviselõ-testülete.


Kultúra

SZATHMÁRY ISTVÁN KIÁLLÍTÁSA Szathmáry István városunkból elszármazott festõmûvész idén januárban ünnepelte 85. születésnapját. Ebbõl az alkalomból, no és abból, hogy szíve visszahúzza kedves városába, Encsre és szeretett volna kicsit visszatérni a gyökerekhez és találkozni, beszélgetni régi ismerõsökkel, barátokkal jött a gondolata ennek a kiállításnak. Mi örömmel adtunk helyet a visszatérésnek, mert mindig kedves számunkra ha helyi alkotókat köszönthetünk. Pláne, hogy kedves, ha olyan alkotót üdvözölhetünk, aki amellett, hogy önmaga is alkot, sok fiatalt segített hozzá az alkotás öröméhez a Telkibányán, Encsen, majd új lakóhelyén, Iregszemcsén megszervezett képzõmûvészeti táborok által. Gratulálunk a 85. születésnaphoz, eddig elért szép eredményekhez és örülünk, hogy eszedbe jutottunk és visszatértél egy röpke kiállítás erejéig. Gratulálunk a színvonalas anyaghoz, melyben mesteri grafikákat, szobrokat és különbözõ festészeti technikájú képeket csodálhattunk meg. A sokszínû kiállítás egy sokoldalú, kreatív, mindig újító, örökmozgó ember életmûve, egy élet mûve. Legyünk rá büszkék, hogy ez az ember több évtizedig városunkban is élt, alkotott és talán egy kicsit Encs egykori kulturális életének szereplõi is hozzájárultak elindulásához, kibontakozásához és kiteljesüléséhez. Kércsi Tibor igazgató

Szathmáry István mûvészi munkássága: Mûvészeti tanulmányait Békéscsabán, Abaújszántón és a sárospataki, tokaji és a telkibányai mûvésztelepeken végezte. Mesterei: Fajó János, Mokos József, Tenkács Tibor, Csiki Tibor, Mezey István. Nevéhez fûzõdik a telkibányai mûvésztelep (Encsi Országos Képzõmûvészeti Alkotótábor) létrehozása 1977-ben, amelynek vezetõje is volt hét éven át. Közremûködésével jött létre az iregszemcsei nyári alkotótábor is 1992-ben. Többféle izmust és technikát kipróbált. Konstruktív festészeti munkái mellett szobrokat is készít. Iregszemcsén él és alkot. A település 2004ben Pro Urbe-díjjal jutalmazta.2006. január 8án, 80. születésnapján a belügyminiszter szakmai és mûvészeti életútja elismeréseként alezredessé léptette elõ.2010 decemberében a gyõri Bessenyõi Beõthy Mûvész Lektorátus Várpalotán megrendezett életmû kiállítása alkalmából Leonardo-díjat adományozott részére. "Fura szerzet. Bozontos szakáll, pirospozsga, mosolyráncok és elképesztõ vitalitás. Meg persze az alkotás kellemesen borzongató kényszere. Nap mint nap. Nem köthetõ irányzatokhoz, nem is a stílusegység a fõ erénye. Érzésbõl fest. Néhol a téma, a ki tudja honnan felvillanó élményképek, máskor a keze vezeti. Ilyenkor csak firkálgat, s az egymás utáni vonalhalmazokból valami mindig kialakul. Sose hajtott fejet a képzõ-mûvészet intézményrendszere elõtt. Egy lelkes és örök szabadiskolás. Sárospatak, Tokaj és Telkibánya, Encs diákja, késõbb tanára. Miközben képeit nézed vagy õt magát hallgatod, pofonegyszerûnek tûnik minden. Van a tehetség, a szenvedély, és kész. Persze õ tudja legjobban, hogy azért nem ennyire fenékig tejfel a képzõmûvész élet. Eleget küzdött azért, hogy az legyen. Például

Encsen, illetve hét évig - többek között Deim Pállal, Fajó Jánossal vagy Lavotta Gézával együtt - az országos hírû telkibányai alkotótábor élén. Aztán egy idõre - a körülményeknek köszönhetõen - mégis inkább a „nem festést” választotta. Elvonult iregszemcsei majdnem-remetének. De szerencsére a mûvészlelkek Mamintija nem hagyta nyugodni. Addig-addig piszkálta, mígnem kíméletlenül újra a vászonhoz kényszerítette. Persze ecsettel és nyüzsgõ lelkesedéssel a kezében és szívében. És azóta fest, egyre csak fest, csillapíthatatlan vággyal, az amatõrök - jó értelemben - egyszerûségének profizmusával. Olajat, akvarellt szögletesen, máskor lágyan ívelõn, érzés szerint. Érdemes kicsit elidõzni elõttük, hiszen az erõteljes vonalak vagy elmosódott kontúrok mögül gyakran elõbukkan valaki vagy valami, akinek, vagy aminek elsõ ránézésre sikerült észrevétlen maradnia. Lehet, csak egy rejtve figyelõ arc, de az is, hogy egy teljes jelenetsor a kép hátterébe kódolva. Szathmáry István a képeibe mélyedés izgalmát negyven éve osztogatja, hol csoportos, de jóval több egyéni kiállítás alkalmával. Mûveibõl Erdõbényétõl Kanadáig csemegéznek.S most már nemcsak valósan, hanem virtuálisan is." Csejtei Orsolya (Pesti Est)

Tisztelt Lakosság! A LUTHERM KFT. mint Abaúj kistérség hivatalos kéményseprõ közszolgáltatója ezúton tájékoztatja Önöket a szolgáltatási területünkön történõ éves kéményseprõ közszolgáltatás munkavégzések várható idõpontjáról: Március: Hernádvécse, Hernádpetri,Szalaszend, Encs-Bérházak, Szikszó, Halmaj, Detek, Beret, Baktakék, Gagyvendégi, Abaújlak, Gagybátor, Krasznokvajda Április: Gibárt, Abaújdevecser, Fügöd, Hernádszurdok, Tornyosnémeti, Korlát, Szikszó,Kiskinizs, Ináncs, Felsõdobsza, Hernádkércs, Krasznokvajda, Büttös, Kány, Perecse,Pamlény,Szászfa,Keresztéte,Gadna,

Encs Május: Fony, Mogyoróska, Regéc, Hejce, Göncruszka, Fáj, Litka,Szikszó Hernádszentandrás, Hernádbûd, Pere, Abaújkér, Abaújkér-Aranyos, Nagykinizs, Szentistvánbaksa, Méra, Nyésta, Abaújszolnok,Vilmány,Encs Június: Gönc, Fulókércs, Szemere, Szikszó, Abaújszántó, Méra,Encs Július: Gönc, Fancsal, Aszaló, Abaújszántó, Forró,Encs Augusztus: Gönc, Aszaló, Kupa, Abaújszántó, Forró, Monaj, Encs Szeptember: Telkibánya, Felsõvadász, Alsóvadász, Abaújszántó, Boldogkõújfalu, Monaj, Selyeb, Novajidrány, Encs Október: Zsujta, Abaújvár, Pányok,


Alsóvadász, Boldogkõújfa, Boldogkõváralja, Novajidrány, Vizsoly, Encs November: Boldogkõváralja, Arka, Hernádcéce, Vizsoly, Encs December: Encs, Szikszó, Abaújszántó. Idõpont egyeztetés telefonon egész évben lehetséges az alábbi elérhetõségeken: LUTHERM KFT. 3860 Encs, Petõfi u. 17. Tel: 46/385-387; 46/587-484, Fax:46/587-483, E-MAIL:[email protected] 3800 Szikszó, Pázmány Péter út 14. Tel:46/596-396 Fax:46/596-397

5

Önkormányzat

Gulyás János emlékére

2011. február 26-án elhunyt Gulyás János Abaújdevecser egykori tanítója, a városi könyvtár nyugalmazott igazgatója, Encs Pro Urbe-díjas polgára. Temetésén sokan kísérték utolsó útjára abaújdevecseriek, encsiek és abaújiak. Sírjánál egykori pályatársai nevében Subert Andrásné búcsúzott el Gulyás János egykori tanítótól, népmûvelõtõl. Az õ szavaival búcsúzik el lapunk is tisztelõi nevében.

2011. február 26-án kora este megállt egy szív Abaújdevecser kapujában. Egy olyan szív, mely 87 éven át dobogott, nemcsak családjáért, Abaújdevecserért, hanem egész Abaújért. Kialudt egy lámpás Abaújban. Kevesebben vagyunk immár egy olyan lámpással, egy olyan tanítóval, amilyet Gárdonyi Géza megrajzolt. Amikor ide elszegõdött 1945-ben, akkor vállalta a kisiskolát, az összevont tanulócsoportot, az abaúji, csereháti falvak elzártságát. Baktán született 1924. március 24-én, hatgyermekes, iparos családban, melybõl három gyermek is a pedagóguspályát választotta. Színes és tartalmas életutat szánt nekik a sors. 1945.július 18-án szerzett tanítói oklevelet, s került Abaújdevecserbe református lévita kántortanítónak. Azt nevezték így, akinek kántori és tanítói feladatai mellett lelkészi szolgálatot is végeznie kellett. 1950.júniusáig látta el – az államosításig – ezt a tevékenységet, melyhez oly sok kedves, feledhetetlen emlék fûzõdött. Feledhetetlen emlékei közül kiemelkedett a minden szerda estén megtartott istentisztelet, mely a hadifoglyokért szólt.

6

Ugyanebben az évben kötött házasságot Gomba Máriával. Házasságukból három fiúgyermek született és 59 évet töltöttek együtt szeretetben családjukkal. Marianna közel másfél éve hagyta itt szeretteit és azt követõen egyre nehezebb lett életük. János egyre többet üldögélt a kapuban, a kispadon, mint amikor pályája elején látta ezt a napi munkában megfáradt falusi emberektõl estefelé, hogy lazítsa fáradt izmait, s hírt halljon a nap eseményeirõl. Amikor ideérkezett: „esteledett, pihenni tért a nap, gyönyörû naplemente fogadta, bearanyozta az eget” és este volt akkor is, amikor fejét utoljára hajtotta pihenõre, de akkor a nap korábban búcsút intett és többé nem látta. Február 27-én Abaújdevecser népét a templom bús harangja ébresztette és tudatta, hogy a patrióta Gulyás János visszaadta lelkét teremtõjének és örök pihenõre tért! 64 évet töltött itt egyetértésben az emberekkel. Annyi kedves emlék fûzte a faluhoz, a járáshoz. Voltak köztük örömök és megpróbáltatások egyaránt, felül tudott emelkedni minden akadályon. Egy mûvelõdésre kiéhezett község mindenese volt feleségével együtt. A mindennapos tanítás mellett kultúr fellegvárrá varázsolták a községet. Volt zenekaruk, énekkaruk, tánccsoportjuk, színjátszó csoportjuk. Encs kulturális életét is sokszor képviselték. Furulyazenekaruk rendszeresen szerepelt megyei rendezvényeken. 1949-ben a Világifjúsági Találkozó miskolci programjában is felléptek. Alapító tagja, szervezõje volt a Pedagógus Férfikarnak. Még egészségi állapota engedte, állandó szereplõje volt a kórusnak. A Csoma-kastélyban kapott helyet a mûvelõdési otthon. A kastély elõtti park 1963-ban jelentõs szerepet kapott, melyben az életet Gulyás János népmûvelési felügyelõ irányította. Az egész járást összefoglaló Hernádmenti Kulturális Hetek rendezvénysorozata tette híressé és ad helyet a szabadtéri színpadnak, ahol falusi kultúrcsoportok mûsorai, kulturális seregszemlék, mûvészeti csoportok, ifjúsági találkozók, nemzeti ünnepek szereplõi szórakoztattak. Annyi év után emlékeinkben élnek az Állami Népi Együttes, a Rajkó zenekar, a miskolci Déryné Színház és különbözõ nemzetközi hírû együttesek. Lehetetlen felsorolni élete munkásságát. A tanácsi rendszerben 40 éven át tevékenykedett az elsõ tanácsválasztástól. 1961-tõl Encsen kapott magasabb beosztást, az Encsi Járási Tanács népmûvelési felügyelõje. 1973tól a Járási Könyvtár igazgatója, ahol egy egészséges türelmetlenség ösztönözte a

többre, a jóra. Megye- és országszerte is elismert közgyûjteményi tevékenységet fejtett ki. Mára már legendává váltak az íróolvasó találkozók. 1975-ben újraindította a József Attila költészet napi szavalóversenyt. Életre hívta az iskolások számára a kulturális táborozást, az olvasótábort, ahol a szavalóverseny gyõztesei ingyenes táborozásban részesültek. Legkiemelkedõbb írásos munkája az „Abaújdevecser” címû kötete, mely lépésrõl lépésre mutatja be szeretett faluját. Számtalan oklevél, emlékplakett és írásos elismerés tulajdonosa. Ezek közül egynéhány: Kiváló úttörõvezetõ, Szocialista Kultúráért, Encs Város Pro Urbe díja, Pedagógusok Szakszervezete Eötvös díja, 85.születésnapjára: Abaújdevecserért elismerés, 2010ben vehette át a 75 éves diplomával járó Vasdiplomát. Ma már csak emlékeit idézhetjük fel határtalan munkabírásáról, tevékenységérõl, eredményeirõl. Az eredmények titka, hogy a tenni akarás motorja a szíve volt. Szûkebb hazájához mindvégig hûséges maradt. És most el kell köszönni, bárhogy is fáj. Elköszön fájó szívvel három fiad, akiknek nagyon nagy szüksége volt rád. Búcsúznak a rokonok, a barátok, a falu lakói, egykori tanítványaid, munkatársaid, a még élõ osztálytársaid, itt van veled lélekben Petró András, aki otthon kulcsolja imára kezét. Itt van kedves férfikórusod, akikkel annyit énekeltél, itt van a Pedagógus Vegyeskar, akik könnyeiket visszafogva énekelik el utolsó éneked: Krisztusom fogd kezem. Búcsúzik a népes gyászoló sereg, devecseriek és egész Abaúj. Amíg élünk nem felejtünk. Emlékeztet rád az „Életfa”. Kialudt egy fáklya, mely magasan lobogott, elcsitult egy szív, mely hevesen dobogott. Elhallgatott egy ajak, mely egy közösségért szólt! Tudott simogatni, tudott vigasztalni, fáradhatatlanul keményen dolgozni. Egyszerû ember volt „Nemzet Napszámosa”, emberbe vetett hite szárnyalt a magasba. Aludj, pihenj, a Föld már fáradt testedet várja. Õ szült téged, õ is táplált, most meg álmodat vigyázza. Olvadj össze szép harmóniában azzal a földdel, amelyet annyira szerettél, melyben szeretõ feleséged porladó teste vár, s majd átölel.


Búcsúzunk Takács László igazgató úrtól

Kegyelettel emlékezünk a 2011.02.25-én elhunyt Takács Lászlóra a volt Petõfi iskola igazgatójára. Temetésén végsõ búcsút vettek tõle, munkatársai, igazgató kollégái, a megrendült szülõk és tanítványok. A pedagógus énekkar, melynek sorsát szívén viselte, most szívszorító dallamokkal köszönt el. A sírnál értetlenül álló munkatársai nevében Rozim János búcsúzott, a gyermekek utolsó üdvözletét Ács Ádám volt tanítványa versben mondta el. A mûvészeti iskola tanárai meghatóan adták elõ az In silenciot. Nehéz szívvel emlékezünk szeretett igazgatónkra, Takács Lászlóra.

Rásonysápberencsen született 1952. február 3-án. Az általános iskolát Rásonysápberencsen és Léhen végezte. Középiskolai éveit a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnáziumban töltötte. Kétéves katonai szolgálata után az egri tanárképzõ fõiskola biológia-földrajz szakán diplomázott. 2000-ben megszerezte a pécsi egyetem vezetõképzõ oklevelét. Pedagógiai munkájának elsõ tíz éve Baktakékhez kötõdik. Az iskolai oktató-nevelõ munkán túl aktívan bekapcsolódott a település életébe, és mint csapatvezetõ a mozgalmi munkát is irányította. Itt kötött házasságot kolléganõjével Dezsõ Magdolnával. Mindkét gyermekük itt született. László gépész-mérnök, Dóra jogász lett. 1981-ben felkérést kapott a Városi Úttörõ Elnökség vezetésére. Ekkor betekintett a vonzáskörzet általános iskoláinak életébe, megyei, sõt országos tapasztalatokat is gyûjthetett. Amikor tanítani kezdett, én magam is az iskolapadban ültem, tanítványaként. A Petõfi Sándor Általános Iskola tantestülete 1987-ben vezetõjének választotta. A bizonyítani akaró közösség megértette vezetõi koncepcióját, támogatták elképzeléseit. Humánus, gyermekcentrikus pedagógus és intézményvezetõ volt. Igazgatóként is mindig személyes kapcsolatot tartott a gyermekekkel, tudott örömükrõl, bánatukról. A legzabolátlanabb gyermekeket is képes volt

„Víz! Se ízed se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy! „ /Saint-Exupéry/ Az Encsi Óvoda 2011. március 23-án környezetvédõ munkaközössége a víz világnapjához kapcsolódva vetélkedõt szervezett, amelyen intézményünk valamennyi csoportja részt vett. Nevezésként csoportonként 1-1 vízzel kapcsolatos rajzot kértünk, technikája nem volt meghatározva. Nagyon szép, fantáziadús alkotások születtek, így kiállításuk megtekinthetõ központi épületünk /Gagarin út 1./ bejáratánál. Az öt fõs csapatok origamiban, okokozati összefüggések felismerésében mérték össze tudásukat. Minden feladat a víz más és más jellemzõire hívta fel a figyelmet, ízére, színére, hasznosságára, halmaz-állapotára. Zárásként a közös verstanulás és esõ

utánzás is erõsítette azt a hitet, hogy együtt kell vigyáznunk az élõlények és a környezet kölcsönhatására, jelen esetben a víz tisztaságának megóvására és az azzal való gazdálkodásra. Jó alkalom volt versengésünk arra, hogy elültessük gyermekeinkben a tudatos megóvás magját és a felelõsségteljes cselekvés csíráját, a környezettudatos magatartás viselkedés mintáit. Az akadályversenyen minden óvodai csoport ügyesen szerepelt, a délelõtt jó hangulatban, vidám feladatok énekek, versek vizes játékokkal tarkítottan telt. Természetesen a jutalmazás sem maradhatott el, az Encsi Napköziotthonos Óvoda Gyermekeiért Alapítvány jóvoltából egy – egy strand labdát kaptak a csoportok. Minden óvodapedagógusnak köszönjük az együttmûködést.

megszelídíteni. Igyekezett jó viszonyt ápolni a szülõkkel is: az iskolai családi rendezvények, a sportnapok mind-mind ezt szolgálták. Vezetõként törekedett a nyugodt, alkotó légkör biztosítására. Neve összefonódott a Petõfi Iskolával. Köszönjük, hogy jó példával járt elöl választott hivatásunk, a pedagógia terén. 2009-ben nyugállományba vonult. Sajnos nagyon rövid ideig élvezhette a nyugdíjas éveit. Bár hirtelen, túl korán távozott e földi világból, mindannyian gazdagabbak lettünk azáltal, hogy ismerhettük õt, és a mindennapokban, családias légkörben együtt nevelhettük jóra és szépre a gyermekeinket. Hitvallása volt, hogy tanulóinkat az emberség, a becsület, mások tisztelete, a segítõkészség és szerénység kell, hogy jellemezze. Köszönetem fejezem ki mindazért, amit iskolánkért, városunkért, mindannyiunkért tett. A Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény dolgozói és tanulói nevében Vajda János szavaival búcsúzunk Igazgató Úrtól: „Ki szeretett, szeretve volt, Megõrzi létét egy mosolygás, Mint csillagot az égbolt.” Kedves Igazgató Úr, nyugodj békében! Ducsainé Polefkó Éva igazgatóhelyettes

SZÜLETÉS HETE RENDEZVÉNY VÁROSUNKBAN “Új Abaúj Életmód Közösség” és a HOLDAM Egyesület szervezésében 2011. május 08-án (vasárnap) 9.00 órától az Encsi Városi Mûvelõdési Központban elsõ alkalommal kerül megrendezésre a Születés Hete alkalmából egy kellemes délelõttöt ígérõ program, melyre kismamákat, kis- és nagygyermekes családokat és minden érdeklõdõt szeretettel várunk. A rendezvényen hasznos információkat szerezhetnek szoptatásról, babahordozásról, baba masszázsról. Az érdeklõdõk interaktív „Kerekítõ” foglalkozáson, valamint játékos gyógytornán is részt vehetnek. A program zárásaként elsétálunk a városban található családi témájú szobrokhoz ezzel csatlakozva a nemzetközi „Mama mérföld” szervezõdéshez.

A rendezvénnyel kapcsolatban bõvebb információ szerezhetõ: Tvergyákné Sóvári Piroska Bánk Nikoletta Környezetvédelmi munkaközösség Tel.:30-617-2564 vagy 70-372-2386 vezetõ


7

Helytörténet-Honismeret Honismeret Rákóczi emlékév A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a 2011-es esztendõt a Rákóczi szabadságharc /1703-1711/ lezárása 300. évfordulója alkalmából Rákóczi emlékévnek nyilvánította. A rendezvénysorozat megnyitó ünnepsége volt a „II. Rákóczi Ferenc emlékezete” tudományos konferencia a Megyeháza dísztermében. A rendezvény fõvédnöke Szõcs Géza, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium kultúráért felelõs államtitkára volt. Az ünnepély a Rákóczi zászló behozatalával és a Rákóczi indulóval kezdõdött. A konferenciát dr. Mengyi Roland, a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Közgyûlés elnöke nyitotta meg. Méltatta II. Rákóczi Ferenc nagyságát, olyan történelmi személyiség volt, amit egész Európa elismert, egy zászló alatt gyûjtött össze nemzeteket, nemzetiségeket. Élete, hûsége, szervezõ ereje ma is példakép. Megyénk is ezer szállal kötõdik hozzá. Ezután átadta az erdélyi magyar örökség díjakat. Díjazottak: dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, az Antall-kormány egykori kultuszminisztere. Böjte Csaba ferences rendi szerzetes az árva gyermekek segítõje. Rózsa György miskolci levéltáros, tudományos munkája mellett segíti a csángóföldi gyerekek magyar nyelvoktatását. A díjak átadása után R. Várkonyi Ágnes történész Rákóczi és Európa kapcsolatairól tartott elõadást. A Rákóczi szabadságharc európai nagyságrendû esemény volt. Kiáltványát a világ népeihez intézi: „keresztény világ minden fejedelmeinek…. mi felsõvadászi Rákóczi Ferenc…..” Európa asztalaira helyezi Magyarország ügyét, kapcsolatban állt Európa akkori uralkodóival /XII. Károly svéd király, I. Nagy Péter orosz cár, I. Frigyes porosz király, XIV. Lajos francia király/. Hosszú léptékû háborúk idõszakának nevezte az európai helyzetet. Az események kezdetben segítették a szabadságharc kibontakozását, de a bukásához is hozzájárult a kedvezõtlen európai helyzet. Ezt tetõzte az ország belsõ társadalmi ellentmondása, a pénzhiány és a pestis járvány. II. Rákóczi Ferenc és a Felvidék kapcsolatát Dr. Kónya Péter történész ismertette. A felvidéki szabad királyi városok: Kassa, Eperjes, Lõcse, Késmárk, Kisszeben gazdasági helyzetét elemezte. Dr. Gyulai Éva történész térképekkel, képekkel szemléltetve Rákóczi vármegyéit mutatta be. Rákóczi állam és jogalkotó tevékenységérõl Dr. Mezei Barna az ELTE rektora, jogtörténész beszélt. Meghatározta az alkotmány fogalmát, ismertette rövid történetét 1620-tól. Elemezte milyen alkotmányos és jogi eszközöket használt II. Rákóczi Ferenc politikai célja eléréséhez. Hogyan alakult az államforma kérdése, a konföderáció története, valamint a magyar és

8

erdélyi konföderáció kapcsolata. Dr. Mészáros Kálmán miskolci tisztek és altisztek a kuruc hadseregben, végül Kis Domonkos Dániel történész Rákóczi bujdosása és bujdosó társai címû elõadásai zárták a rendezvényt. Meg kell még említeni Kelemen Csaba színmûvész és Vasi Boglárka ózdi diák nevét, akik verssel, dallal színesítették a programot. A konferenciát levezette és zárta dr. Kovács János megyei fõjegyzõ. Figyelmünkbe ajánlotta az emlékév további eseményeit, mintegy 300 települést érintõ találkozók, vetélkedõk, lovasok találkozója, Tolcsvai László Rákóczi oratóriumának elõadása, szavalóverseny, képzõmûvészeti kiállítások szerepelnek az elképzelések között. A Rákóczi megemlékezés folytatódott megyei közgyûlésünkön. „50 éves a honismereti mozgalom”. Erre emlékeztünk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesületnek a Honismeret Napja alkalmából rendezett ünnepi közgyûlésén. Rákóczi emlékezete címmel dr. Tamás Edit sárospataki muzeológus tartott elõadást. Beszélt arról, hogy Rákóczi öröksége ma is élõ, fénye 300 év múltán sem kopott meg. A Rákóczi kultusz ápolásában nagy szerepe van a honismereti mozgalomnak. Történelmi múltunkból emeljünk példaképeket, a média rövid életû példaképei helyett. A Rákóczi emlékhelyek összekötõ kapcsot jelentenek a magyar történelem iránt érdeklõdõknek: Éltessük Rákóczi örökségét! A Rákóczi emlékév megyei rendezvényeit Dr. Kovács János megyei fõjegyzõ ismertette. Az 50. évforduló alkalmából jubileumi emléklapokat adott át a megyei egyesület elnöke, Hadobás Pál és dr. Kovács János megyei fõjegyzõ. Egyesületünkbõl Evva Margit elnök és dr. Szalipszki Péter vezetõségi tag tevékenységét jutalmazták. Felvidéki honismereti Ki-kicsoda? és a Szülõföldünk 35. számát bemutatták: Kolibockó István a kassai megyei könyvtár igazgató helyettese és dr. Rémiás Tibor, a Herman Ottó Múzeum történésze, az Országos Honismereti Szövetség alelnöke. A megyei honismereti mozgalom történetérõl rendezett kiállítást Hadobás Pál megyei elnök nyitotta meg. Horváth Csabáné Honismeret folytatása: 200 éve született Liszt Ferenc 1811-1886. A neves zeneszerzõ Daborjánban született /ma Ausztria/, egész életében egy szót sem tudott magyarul, ennek ellenére magyarnak tartotta magát. Csodálatos szerzeményei között igen sok magyar melódia is található. Erkel Ferencnek kortársa volt. Idõs korában volt alapítója és fõigazgatója a Zeneakadémiának. 1884-ben, amikor Erkel Ferenc a Magyar Operaház fõkarmestere volt, került sor az Operaház ünnepélyes megnyitójára, az ünnepélyen Liszt Ferenc is jelen volt. Születésének 200. évfordulója alkalmából idén Liszt Ferenc évet ünnepelünk.

Helytörténet Február 25-én részt vettünk a megye Rákóczi év megnyitó ünnepségén. Március 4-én megtartottuk egyesületi közgyûlésünket. Március 14-én részt vettünk a március 15-i ünnepségen és koszorúztunk. Március 16-án megrendeztük nagy érdeklõdés mellett a Kurek panzióban a Honismeret Napját. Elõadónk volt a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület elnöke, Hadobás Pál. Március 23-án Miskolcon részt vettünk a megyei egyesület által rendezett honismereti napon /lásd Horváthné cikkét/. Vezetõségünk tagjai, akik tagjai a Kazinczy Társaságnak részt vettek április 2-án Sátoraljaújhelyen a Kazinczy Társaság közgyûlésén. Elõzetes Április 8-án koszorúzás a Rákóczi szobornál Encsen, a nagyságos fejedelem halálának évfordulója alkalmából /Rákóczi Szövetséggel közösen/. Április 13-án a szokásos Kurek összejövetel alkalmából megemlékezünk Bónis Ferencrõl, abaúji vértanúról, akit a Wesselényi-féle összeesküvés kapcsán 1671.április 30-án végeztek ki Pozsonyban Zrínyivel és Frangepánnal együtt. Bónis Ferenc Szkároson /Abaúj megye ma Szlovákia Skeresovo/ született. Május 11. szerda Kurek Panzió 17 óra. Szatmári Béke „Nagymajtényi síkon letörött a zászló” elõadó: dr. Kovács János megyei fõjegyzõ. „Rákóczi év” /a Rákóczi Szövetség abaúji szervezetével közös rendezvény/. Hõsök Napja /megemlékezés a Rákóczi Szövetség abaúji szervezetével közösen/. Május 27. péntek. Megemlékezünk a második világháború hõseirõl, a gulágokba és internálótáborokba Hortobágyra és egyéb magyarországi büntetõ táborokba elhurcoltakról. Evva Margit

ÜZLETHELYISÉG KIADÓ! Kis alapterületû, üzletnek, kisebb irodának alkalmas helyiség a Mûvelõdési Központ utcafronti részén kiadó. Azonnal beköltözhetõ. Érdeklõdni a 46/587-330-as telefonon. telefonszámon munkaidõben lehet.


Közbiztonság

ÉVES MUNKAÉRTEKEZLET AZ ENCSI RENDÕRKAPITÁNYSÁGON 2011.február 03-án került sor kapitányságunk éves munkaértekezletére, melynek témája a 2010. évi stratégiai célkitûzésének és tevékenységének értékelése, valamint a 2011. évi célkitûzések és feladatok meghatározása volt. A munkaértekezlet elöljárója dr. Szabó Aladár r. alezredes, a BA-Z. Megyei Rendõr-fõkapitányság Ellenõrzési Szolgálat szolgálatvezetõje volt. Meghívott vendégként a rendezvényen részt vett Szabó Dániel r. õrgy., a Nemzeti Védelmi Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Osztály mb. igazgatója, Bratu László, Encs város polgármestere, Dr. Kapossi Zsuzsanna, az Encsi Városi Ügyészség vezetõje, Dr. Polányi György, a Szikszó Városi Ügyészség vezetõje, Dr. Boros Csaba, az Encsi Városi Bíróság elnöke, Kovács Sándor tü. alezredes, Urbán József, a polgárõrség régióparancsnoka, valamint Dsupin Gyula pv. fhdgy. Az értekezlet elsõ részében Dr.Sulyok János r.ezredes, Kapitányságvezetõ Úr értékelte az elmúlt évet, mely során elmondta, hogy az Encsi Rendõrkapitányság 2010. évben, a korábbi évekhez hasonló társadalmi és gazdasági környezetben, változatlan népesség megoszlás és település szerkezet mellett végezte tevékenységét. Rontotta azonban a helyzetet az ország egészét érintõ világ-gazdasági válság, mely kedvezõtlen fordu-latot hozott az itt élõk jelentõs részének egyébként is nehéz életkörülményeiben, mely kihatással volt a bûnözés alakulására. Május, június hónapokban a szélsõséges idõjárási viszonyok keretében fellépõ esõzések nyomán kialakult árvizek elleni védekezés vált kiemelt feladattá, minden erõvel annak megfékezésére, valamint az elöntött területeken a közrend, közbiztonság fenntartására kellett koncentrálni. Fontos feladat volt az országgyûlési és helyhatósági választások szakszerû biztosítása a 80 településen, melyek rendbontás és rendkívüli események nélkül zajlottak le. Hazánk közbiztonságának megszilárdítására, a leginkább veszélyeztetett térségek, települések biztonsági helyzetének javítására kiadott intézkedési tervben foglalt feladatok

folyamatosan végrehajtásra kerültek, mindezeken túl a napi tevékenységbõl adódó feladatokat az elvárásoknak megfelelõen igyekeztek teljesíteni. A bûnügyi helyzet alakulásáról szólva elmondta, hogy nagyobb mértékû (71,3 %-os) növekedés tapasztalható, ennek megfelelõen a százezer lakosra jutó bûncselekmények számában is növekedés mutatható ki. A bûncselekmények területi szóródását figyelembe véve, a kapitányság mûködési területén lévõ 80 közül, az értékelt idõszakban 78 településen váltak ismertté. Az Encsi Rendõrkapitányság nyo-mozati eredményességi mutatója a 2009. évi 58,65 %-ról 67,17 %-ra növekedett. Javult a közterületi szolgálatok hatékonysága, ezt jól példázza az is, hogy 631-rõl 814-re növekedett az elõállított személyek száma, 81-rõl 91-re a körözés miatt elfogottak száma. A közrendvédelmi- és határrendészeti osztály által bírságolt személyek száma 4976-ról 5110-re emelkedett, mely a megyében mûködõ rendõrkapitányságok között a legmagasabb. Ugyancsak a közterületi munka hatékonyságának köszönhetõen (621-rõl 854re) nõtt a büntetõ, és 1519-rõl 1591-re a szabálysértési feljelentések száma. A fentieken túlmenõen, a közterületi szolgálatot ellátók 1059 esetben kezdeményeztek közigazgatási hatósági eljárást. A hozzátartozók közötti erõszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009 évi LXXII. tv.-ben meghatározottak alapján 61 esetben került sor eljárás kezdeményezésére. A veszélyeztetett települések közrendjének, közbiztonságának megszilárdítása érdekében - heti rendszerességgel -, három alkalommal, fokozott ellenõrzés megtartására került sor. A közterületi szolgálat ellátása során szorosabb együttmûködést alakítottunk ki a területen mûködõ 36 polgárõr egyesület mintegy 600 polgárõrével, faluõrökkel, erdészekkel, mezõõrökkel, vadõrökkel és más civil együttmûködõkkel. Kiemelt feladat volt a közlekedésbiztonsági helyzet javítása, ennek ellenére a baleseti statisztikai mutatók kedvezõtlenül alakultak, a súlyos sérüléssel járó balesetek száma csökkent 27-rõl 18-ra. A balesetek számában összességében 11 %-os növekedés tapasztalható. A baleseti helyzet javítása


2006. június

érdekében - az osztályvezetõ kezdeményezésére – a Megyei Rendõr-fõkapitányság segítségével, az év második felétõl láncmérések végrehajtására került sor, melynek hatására a forgalom, a 3. sz. Fõútvonalon némileg lelassult, ami a baleseti helyzet javulásához vezetett. A 2010. évi statisztikai adatok alapján látszólag csökkent a szabálysértési hatóság leterheltsége, ugyanis a szabálysértési feljelentések száma 13,5 %-kal csökkent. Ettõl nagyobb mértékben 14,7 %-kal 1299-rõl 1122-re csökkent a határozattal lezárt ügyek száma. A feljelentett személyek száma 2009. évi 1331-rõl 1155 fõre változott. A szabálysértési hatóság növelte a meghallgatások számát. Míg 2009. évben – meghallgatást követõen – az ügyek 11,8, 2010. évben 18,2 %-ában hozott határozatot. Az értékelt idõszakban 18.920.000,- Ft pénzbírság kiszabására került sor. Az egy fõre esõ bírság átlag 22.400,- Ft-ról 23.150,Ft-ra emelkedett. Ezek után Kapitányságvezetõ Úr meghatározta a 2011-es év fõbb célkitûzéseit, feladatait, melyek közül a legfontosabb a felkészülés a várható árvízi, belvízi védekezéssel összefüggõ tevékenységre, megerõsített rendõri jelenlét biztosítása a leginkább veszélyeztetett településeken, a közrend, közbiztonság fenntartása, a lakosság szubjektív biztonságérzetének fokozása. Továbbra is kiemelt cél a közlekedésbiztonság javítása, a sérüléssel járó közlekedési balesetek számának csökkentése. Az értekezlet második felében Bratu László, Encs város polgármestere megköszönte a kapitányság munkáját, majd dr. Szabó Aladár r. alezredes Úr értékelte az elmúlt év munkáját, mely során elmondta, hogy az alapvetõen meghatározott célok teljesítve lettek, az év folyamán különös figyelmet igénylõ hiányosság nem merült fel, így a kapitányság 2010.évi munkáját összességében jóra minõsítette. Juhász Róbert r. százados Hivatalvezetõ

9

Egyházi rovat

A Szentföldön jártunk Már javában készülõdtünk Olaszországba, mikor rám kacsintott a szerencse egy izraeli út képében. Az utat a Makrovilágtól nyertem, s mivel az elmúlt éven nagyon elégedettek voltunk szervezésükkel, így társaim is velem tartottak. Huszonnyolcan vágtunk neki az álmok-álmát jelentõ zarándoklatnak. A szentatyák szerint a Szentföld az Ötödik Evangélium: a Megváltóról beszél nekünk, érthetõbbé teszi az örömhírt számunkra, mely hangosabban hallatszik itt és utat talál a lélekhez. Felkészülten érkeztünk Tel Aviv repülõterére útközben 72 fõre bõvülve. Két lelkipásztor és egy kántor gondoskodott a kegyelmekben gazdag szentmisékrõl, minden másról pedig két jól felkészült idegenvezetõ. Nem hiszem, hogy mindenrõl be tudnék számolni amiben itt részünk volt, de a teljesség igénye nélkül felvillantanék néhány képet a minket ért csodából. A Nyolc Boldogság hegyén kezdõdött ismerkedésünk a szent helyek történetével és itt tartottuk elsõ szentmisénket is. Jézus itt mondta el az Újszövetség törvényét, a hegyi beszédet. Felkerestük a kenyérszaporítás emléktemplomát, ahol az oltár alatt található az a kõ amire Jézus helyezte az öt kenyeret és két halat. Itt található az a csodálatos padló mozaik, mely a legszebb a valaha is elõkerült Palesztin leletek között. Megtekintettük Kafarnaumot, Jézus városát, ahol annyi csodát tett, de a hitetlen nép nem volt méltó rá. Hajóztunk a Genezáreti-tavon, ahol kedves gesztusként felhúzták a magyar zászlót és elénekeltük a Himnuszt. A szállásunk Názáretben olyan szép helyen volt, hogy az egész várost beláttuk az ablakokból. A legszebb az angyali üdvözlet bazilikája volt. Két szintû, a központban van a barlang, Mária háza. A felsõ részen a Szûz Mária iránti hódolatukat a nemzetek festményekkel fejezték ki. Természetesen büszkén álltunk meg a Magyarok Nagyasszonya mozaikja elõtt, mely Moldován István munkája. Innen átmentünk a Szent József templomba, mely a hagyomány szerint, Szent József családjának

háza fölé épült. A csoportunkból sokan nagy tisztelõi vagyunk a szentnek, így örültünk, hogy a következõ misét itt tartottuk. Kána városa volt a tanúja Mária elsõ közbenjárásának, mikor is segítségére siet a gondba került házaspárnak. Jézus itt szentséggé avatja a házasságot és lerakja a keresztény családok alapját. Mikor megilletõdve álltunk e helyszínen nagy meglepetés érte a csoport házaspárjait. Ünnepélyes keretek között megújították két pap vezetésével a házassági fogadalmukat, melyrõl dokumentumot kaptak. Úgy gondolom, mindegyikük szép emlékként õrzi majd. Utunk során felkerestük a „szent hegy”-et a Kármelt. Megcsodáltuk a hegy lábánál fekvõ, kikötõvárost Haifát, majd mivel a Kármelhegyi Boldogasszony temploma tatarozás alatt állt,így egy másik gyönyörû templomban tartottuk következõ misénket. Ez a hely ellentmondásos emlékként marad meg számunkra. Idõközben megtudtuk, hogy elhunyt a volt igazgatónk és itt imádkoztunk a lelki üdvéért. Ily közel Istenhez biztos meghallgatásra került imánk, de jó lett volna, ha csak harminc év múlva került volna rá sor. A Tábor-hegyen megcsodáltuk a Színe-

változás bazilikáját és a hozzátartozó Mózes és Illés kápolnát, felejthetetlen látványt nyújtott. Jeruzsálem szent városa a zsidóknak, a keresztényeknek és mohamedánoknak egyaránt. Mi ügyes idegenvezetõknek köszönhetõen keresztbe-kasba bejártuk. Megnéztük a Beteszda-fürdõtó maradványait, a Szent Anna-templomot, elhelyeztük az üzeneteket, képeket a sirató falban. Végigjártuk a Keresztútat, melyhez ifj.Stefán Sándor készített számunkra kereszteket, melyet ez úton is köszönünk neki. Elmondtuk imáinkat a Szent Sír bazilikába, az utolsó vacsora emlékhelyén. Röpke látogatást tettünk Dávid király sírjánál, annál hosszabb idõt töltöttünk a Boldogságos Szûz elszenderülésének templomában. Énekeltünk a magyar oltárnál. Az Olajfák- hegyének lejtõjén található Getszemáni kert, ahol Júdás elárulja Jézust. Csak álltunk és néztük ezt a gyönyörû és fájdalmas helyet és még mindig nem hittük el hogy itt lehetünk. Mellette épült fel az agónia bazilikája, mely a nemzetek ajándékából épült újjá. A fõoltár afölött a szikla fölött áll, melyen az Úr vérrel verítékezett. Központi részén a magyar hívek ajándéka a mozaik alatt a magyar címer. Végigsétáltunk a virágvasárnapi úton, megálltunk néhány percre a” Dominus flevit” kápolnánál, ahol Jézus megsiratta Jeruzsálemet. A Jordán vizében is megmosakodtunk, vizet vettünk, hogy hozhassunk az itthoniaknak is. Betlehem felkeresése számunkra azt jelentette, hogy az idén nekünk kétszer lesz karácsony. A születés bazilikájában és az azt követõ szentmisén mikor felhangzott a „Fel nagy örömre” átéltük mindazt, amit a karácsony csak jelenthet hívõ ember számára . Nagyot lubickoltunk a Holt-tengerben és a mellette lévõ Qumrant is megtekintettük, ahol a szentírási tekercseket megtalálták. A Juda sivatag keleti határán látható Maszada sziklája, itt építette fel Heródes nagy erõdítményét, melyre kötélpályán jutottunk fel. Különleges élmény volt. Ain Karemben felkerestük Keresztelõ Szent János születési helyét és a látogatás templomát, ahol a falon 41 nyelven köztük természetesen magyarul is olvasható Mária hálaéneke, a Manificat. A kegyelmekben gazdag utunkat a Yad Vashem-ben fejeztük be, ahol a holokauszt áldozatairól emlékeztünk meg. Gyakran mondjuk egy-egy utazásról, hogy ezt látni kell, mert nem lehet elmesélni. A Szentföld mindenek felett ilyen. Szívbõl kívánom, hogy jusson el egyszer mindenki ide, mert felekezettõl, hit mélységétõl függetlenül mindenki számára olyan kegyelmeket, élményeket nyújt, amit csak itt lehet megtapasztalni. Köszönjük a Makrovilág minden dolgozójának ezt a magas szintû szervezést. Molnár Erzsébet Hitoktató

10


Egyházi rovat

Családgyûlés, a Család évének megnyitása Hajdúdorogon A több hónapi elõkészület után 2011. március 5-én megrendeztük görög egyházunkban is- a Magyar Katolikus Egyház által meghirdetett Család évének megnyitását. Egyházunk egy nagyszabású családgyûléssel kívánta ezt a napot emlékezetessé tenni. A rendezvénynek a hajdúdorogi Szent Bazil Oktatási Központ adott otthont. Közel ezer fõs hallgatóság töltötte meg a tornacsarnokot. Minden generáció képviseltette magát, de fõleg fiatal, kisgyerekes családok érdeklõdtek az esemény iránt. A 8 órakor kezdõdõ utrenye után a konferencia kezdetén a nap házigazdája, Kocsis Fülöp megyés-püspök köszöntötte az összegyûlteket, majd Dr. Székely János püspöknek adta át a szót. A püspök úr sorra vette a házasságvállalás, gyermekvállalás fontosságát, mint az Istentõl reánk bízott óriási felelõsséget. A cselekvõ szeretet az, ahogy Szent Pál minden alkalommal egy igét csatol leveleiben a szeretethez, pl. hosszan tûrõ stb. mellyel képesek vagyunk a mellénk rendelt társat elfogadni. A házasságban szükség van a napról-napra az újra és újra kimondott igenekre. Ahogy az autónkat is elvisszük idõközönként a szervizbe, úgy a házasságunkat is ápolni, javítani kell idõrõlidõre. A gyermekvállalásban Isten társteremtõivé válunk. A jó szülõk, a jó család olyan a gyermekek számára, mint a táptalaj, vagy az éltetõ napfény a növények számára. Szükségesek az egészséges növekedéshez. Elõadásában kitért a családnak mint kisközösségnek a társadalomformáló szerepére is, hiszen manapság egy olyan társadalomban élünk, ahol megszûnnek a közösségek, s egyre több a magányos ember. A mai magyar társadalomban egyre kevesebb házasság köttetik és egyre kevesebb gyermek születik. Fontos, hogy megerõsítsük utódainkban identitásuk gyökereit, ahogy a zsidó családokban egy-egy alkalmat szánnak arra, hogy beszéljenek utódaiknak õseikrõl, mellyel nem csak önazonosságukat erõsítik meg, de megõrzik a folytonosságot is nemzedékrõl-nemzedékre. Elõadásának végén tanácsokkal és ötletekkel látta el a hallgatóságot a házassági-, a családi- és a kisközösségi kapcsolatok ápolását illetõen. A második elõadója Dr. Bíró László püspök volt. Felszólalásának témája akár továbbgondolása is lehetett az elõtte elhangzottaknak, de már egy sokkal magasabb szinten értelmezve az emberi kapcsolatokat. Elõadásában kifejtette, hogy a házasok egymás mellett élése, egymásért élése még

csoportos mûhelymunka során több generációt érintõ kérdésekrõl elmélkedtek és beszélgettek a résztvevõk.

nem házasság. A Szentháromság által megért egymásban élés kell, hogy példaként álljon elõttünk kapcsolatainkban, különösen a szentségi házasságban. A házasság egységét Krisztussal együtt mélyítsük el. Mondjunk igent a Szentlélekre, s így hasonló igent vállalunk az Istenszülõvel. Élõ igen a házasság, szüntelen mélyülõ, táguló igen. Isten véglegesen és végtelenül szereti az embert, s ez a szeretet már egy házasság. Házasság a võlegény Krisztus, és a menyasszony Egyház között. Említette a családegyház fogalmát, melyben Isten az emberrel és ember az emberrel találkozik, illetve az evangéliumi egységrõl is beszélt. Az evangelizáció alapja a család, ahol szóval és létünkkel vagyunk jelen. Ebben a szentségek, különösen az eucharisztia, segítenek, amikor betölt bennünket Krisztus, s így Krisztus hordozókká válunk. De fontos a bûnbánat szentsége is, ahol viszont szembesülünk és megéljük Isten irgalmát, bocsánatát, így mi is képessé válunk egymásnak megbocsátani, egymással irgalmasnak lenni. Az erények gyakorlásában az imádság mindennapos jelenléte vértezhet fel minket. Bíró püspök hangsúlyozta a társadalomban való jelenlétünk fontosságát, a jelenlétet, majd a tettet. Tudnunk kell, hogy egyházunkban mit kapunk, s azzal felvértezve hogyan tudunk kiállni mások elé. Fontos, hogy tudjuk másokkal megosztani kincseinket, amelyek birtokában pasztorális feladataink lesznek: egymás erõsítése, s ezek segítségével a mások elõtti kiállás. A 12 órakor elénekelt magasztalást után Kocsis Fülöp felolvasta XVI. Benedek pápa levelét, melyben tájékoztatja a Görögkatolikus Egyház papjait és közösségeit Orosz Atanáz atya exarchává való kinevezésérõl. Ez a hír meglepte, egyben elérzékenyültté tette a hallgatóságot, hiszen történelmi eseménynek lehettek tanúi egyházunkban. A családok közösen elfogyasztott ebédje után a délutáni program várta a vendégeket, családokat. Öt tematikus elõadás közül választhattak az érdeklõdõk. A


A napot a Püspöki ünnepi vecsernye zárta, ahol a Fõpásztor az eltelt nap témájának fontossága mellett pásztori beszédében felhívta a figyelmet a kezdõdõ böjti idõszak jelentõségére. A böjt, a lemondás nehéz, de nem kell félnünk tõle, hiszen minél erõsebbek, bátrabbak leszünk a következendõ idõszakban, annál magasabbra emel majd a feltámadás öröme. A Szentháromságra tekintve, Liturgiánkban számtalanszor kimondva jusson eszünkbe ennek a napnak üzenete. Erõsítsen és tisztítson meg bennünket a Szentháromság, s megtudjuk, hogy mindennapjainkban hogyan kell helyesen élnünk. A nap elején, még a regisztráció során az egyik házaspár megjegyezte, hogy inkább külön csoportot választanak a délután során, hiszen sokat akarnak tanulni, s az autóban hazafelé megbeszélik majd, hogy ki mit visz haza, ki mit tanult. Reméljük, hogy minden család és azok minden tagja vitt haza valamit a családgyûlésrõl és az elõadásokról. Köszönjük a szervezõk és a Szent Bazil Oktatási Központ dolgozóinak az áldozatos munkáját a nap lebonyolításában. Alapos elõkészítésükkel és lelkiismeretes munkájukkal nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a kisebb családok még otthonosabban érezhették magukat a nagy család Egyházunk - rendezvényén. Dr Orosz László Atanáz szerzetes a Miskolci Exarchátus új püspöke 65 év után újra a székhelyen lakik majd. A Szentatya, XVI. Benedek pápa Dr. Orosz Atanáz atyát, dámóci szerzetest és a Központi Papnevelõ Intézet propedeutikus (bevezetõ évfolyamba fölvettek) elöljáróját a Miskolci Apostoli Exarchátus püspök exarchájává nevezte ki, Panium címzetes püspöki székét adományozva számára, egyben nevezett Exarchátus területét a politikai közigazgatási határoknak megfelelõen módosította, amely így most megegyezik Borsod-Abaúj-Zemplén megyével és 59 parókia tartozik hozzá s olyan hevesi filiák, mint Eger, Füzesabony, és a hajdúsági Polgár. A fölszentelése május 21-én délelõtt lesz Miskolcon

Nagyböjti gondolatok A család éve jegyében április 18-án, nagyhétfõn fél 9-tõl fél 10-ig a Mûvelõdési Házban az Aba Sámuel Szakképzõ Iskola diákjainak és Tanárainak 10,oo órától pedig a Váci Mihály Gimnázium és Szakközépiskola aulájában az Intézmény Diákjai és Tanárai számára tart elõadást Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspökmiskolci apostoli kormányzó délután pedig a gör.kat.templomban Hívek számára! Drpdaaa.

11

Iskoláink életéből

„Jót, s jól…” „Jót, s jól…” (Kazinczy Ferenc) „Az eufémisztikus nyelv a fejlett társadalmi életnek nemes virága…” (Zlinszky Aladár)

„Az eufemizmus valószínûleg egyidõs az emberi történelemmel, az emberi kommunikáció és társadalmi együttélés történetével. Eredete, kialakulása – Zlinszky Aladár alapvetõnek tekinthetõ tanulmánya szerint is – összefügg az ember társadalmi lény voltával. Azt, hogy az ember társadalmi lény, már Arisztotelész is észrevette az ókorban, és azt is, hogy ez a tény lényegében kettõs tartalmú. Az ember egyfelõl szociális lény, másfelõl azonban nem mindig szocializált is. Kettõs ösztön mûködik bennünk szinte folyamatosan: egy individuális és egy szociális. Elõbbi arra késztet, hogy egyéniségünket, akaratunkat, érzelmeinket, gondolatainkat tökéletesen érvényre juttassuk, elfogadtassuk, sõt másokra rákényszerítsük. A másik énünk pedig folyton arra int, hogy másokra legyünk tekintettel, énünket korlátozzuk, mások jogát, igényeit elismerjük, saját énünket elnyomjuk. Életünk e két ösztön folyamatos küzdelmeként is felfogható, célunk bizonyos egyensúly, harmónia létrehozása, bár ez mindig csak esetrõl esetre, pillanatokra sikerül. Ennek az egyensúly- illetve harmóniateremtõ szándékunknak legfõbb eszköze a nyelv, melynek segítségével legkifejezõbben tudjuk közvetíteni érzelmeinket, gondolatainkat, akaratunkat. A kimondás azonban nem csupán visszhang, passzív magatartás, hanem aktív is: hatni akarunk másokra, meggyõzni õket a magunk igazáról, bevonni õket saját érdekvilágunkba. Nemcsak az fontos tehát, amit mondunk, hanem az is, hogyan. Különbség mutatkozhat abban, ahogyan azokat az érzelmeinket közvetítjük, amelyek individuális ösztönünkbõl fakadnak és azok között, amelyek a szociális ösztöneinkhez kapcsolódnak. (…) Szociális ösztönünk kifejezõdésének következményei az eufemizmusok. >>Az

12

eufemizmus a stilisztikának az a fejezete, amely arról szól, hogy miként igyekszünk kifejezéseinket módosítani akkor, ha énünket nem érvényesíthetjük szabadon, ha érzelmeinket korlátozni, leplezni, esetleg egészen el is kell nyomni; ha felsõbb hatalmak, ha a társadalom, ha környezetünk, akikhez beszélünk, akiktõl függünk, éreztetik ránk hatásukat<< – írja Zlinszky a fentebb is említett mûvében.” Az idézet egy magyar OKTV-re készült szakdolgozatból, történetesen az enyémbõl származik. Javarészt ennek az irománynak köszönhetem, hogy most cikket kell írnom. De kezdjük az elején. Mióta csak a Váciba járok, magyartanárom és egyben osztályfõnököm, Varga József tanár úr folyamatosan sugalmazta, hogy ha majd „nagy” leszek, jó lenne, ha indulnék az anyanyelvi Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen. Szófogadó diák lévén – és mert egyébként is terveztem, hogy kipróbálom magam – ezt meg is tettem, amint lehetõségem adódott rá. Óriási szerencsém, hogy nem ez volt életem elsõ nyelvtanversenye. Alsós kislány korom óta indulok különbözõ megmérettetéseken, anyanyelvbõl különösen szívesen. Kilencedikes koromban az „Édes anyanyelvünk” országos nyelvhasználati versenyen való részvétel azt jelentette, hogy meg kellett tanulnom az egész középiskolai tananyagot elsõtõl negyedikig. Nem kis munka volt, de megérte, hiszen ez nagyban megkönnyítette a következõ éveimet. Tavaly pedig az egri Eszterházy Károly Fõiskola által meghirdetett esszéíró pályázat kapcsán szereztem tapasztalatokat, amelyek szintén hasznosak voltak, amikor az OKTV-s szakdolgozat készült. Akkor Bulvárosodás és szlengesedés a médianyelvben címmel kellett egy körülbelül 10 oldalas dolgozatot írnom, most pedig – amint a részletbõl is kiderül – az eufemizmusokat (szépítõ kifejezések) és azoknak mai tendenciáit boncolgattam 26 oldalon keresztül. Az OKTV három fordulóból áll. A novemberi iskolai forduló egy feladatlap kitöltését jelenti, melyben a nyelvtan bármely területével kapcsolatos feladatokat kell megoldani. Innen a hatvan legjobb eredményt elért tanuló juthat tovább, akiknek a következõkben egy szakdolgozatot kell írniuk. Három megadott cím közül lehet választani, minden esetben 20-30 oldalas esszé az elvárás. A kéttagú zsûri egymástól függetlenül pontozza az elkészült jeligés munkákat, és ez alapján hívnak be harminc fõt az országos döntõbe. Mivel decemberben kiderült, hogy ötödikként továbbjutottam a második fordulóba, következhetett az anyaggyûjtés, majd a pályamunka megírása. A dolgozat elsõ, bevezetõ szakaszában, melybõl idéztem, az eufemizmus fogalmát, szerepét taglaltam. A második és a harmadik rész a vallási, illetve a társadalmi eufemizmusok ismertetõje. A negyedik részben szó került napjaink eufemiz-

muskutatásáról és a pragmatikáról, majd az eufemizmusok formáit tekintettem át 12 kategóriában. Ezeket példákkal is illusztráltam, melyek fõleg a politikai sajtóból és a diáknyelvbõl származtak. Az utolsó oldalon egy összegzési kísérlet olvasható, melyben tapasztalataimat írom le. Számomra – talán érthetõ módon – a saját diáknyelvi példák voltak a legkedvesebbek, melyek oldották az esszé egyébként komoly és szakszerû hangvételét. Akárcsak az iskolai fordulóra való felkészülésben, a szakdolgozat írása elõtt és közben is hatalmas segítséget kaptam Varga tanár úrtól, aki elvállalta, hogy naponta több órát „edz” velem, nem sajnálva saját szabadidejét sem. Hálás vagyok neki, hiszen nélküle nem is tudom, hol járnék most. Mindketten izgatottan vártuk, hogy milyen visszajelzést kapunk a szakdolgozatról. Március harmadikán aztán megtudtuk az örömhírt: behívtak az országos döntõbe, ráadásul második helyen! Ez persze nem jelenti azt, hogy most már lazíthatok. Az április elseji döntõig egy hónap kemény munka vár rám, hogy felkészülhessek a szakdolgozatom megvédésére. Nem lesz könnyû dolgom, hiszen a nyelvészekbõl, akadémiai tagokból álló bírálóbizottság bármit kérdezhet majd mind a pályamunkámmal, mind a magyar nyelvtannal kapcsolatban. Szintén Varga tanár úrnak hála, szerencsére jó néhány könyv áll rendelkezésemre, melyek nagyban segítik a felkészülést. Reménykedve tekintek a jövõ felé, és bár már az is sokat jelent, hogy egyáltalán idáig eljutottam, bízom benne, hogy egy szép eredménnyel térhetek majd haza, ezzel is öregbítve iskolám, a Váci hírnevét. Juhász Viktória Judit, 12. A

ELADÓ! Fancsalban igényesen kialakított, 3 szoba összkomfortos, gázfûtéses, új építésû családi ház eladó. Irányár: 9.000.000-Ft. Tel:30/771-2788


Iskoláink életéből

A matematika bûvöletében Garadnán kezdtem tanulmányaimat a Kölcsey Ferenc Általános Iskolában. Mivel ott csak 3. osztályig van iskola, átjöttem Encsre. A Zrínyi Ilona Általános Iskolában folytattam a tanulást. A 4. d. osztályba kerültem, osztályfõnököm Vargáné Czap Rita lett. Már óvodás koromban is érdeklõdtem a számok világa iránt. Ezen érdekes világ megismerésében a 4 évvel idõsebb bátyám is segített. 4 évesen húszig tudtam összeadni, kivonni, 5 évesen kettesével , hármasával számoltam százig oda és vissza is. Ha valamilyen számot emlegettek a szüleim , például telefonszámot , vagy árakat , azt

azonnal megjegyeztem , és sokáig emlékeztem rá. Az órát, a mértékegységeket , váltószámokat nagycsoportos óvodásként hibátlanul , fejben is tudtam számolni. Nagyon vártam , hogy iskolás legyek. Az iskolában minden tantárgyat szeretek , de a matematika a szívem csücske. Tanár néni észrevette bennem a lehetõséget. Benevezett engem is , több osztálytársammal együtt , különféle matematika versenyekre. Ezekre õ lelkes bizalommal készített minket , amelynek gyümölcse is lett. Jómagam részt vettem a Curie , a Zrínyi , a Hegyalja és a Kenguru matek versenyen is. Most készülök a Hegyalja matematika verseny döntõjére

Szerencsre , ahová két osztálytársam szintén bejutott. De ami szerintem egy kicsit több felkészülést igényel számomra , az a Curie matematika verseny országos döntõje , melyet Szolnokon rendeznek. Remélem szép eredményeket érek el ezeken a döntõkön is. Ez azért nem mind az én munkám , hanem az osztályfõnökömé is, aki felkészít engem. Szeretném megméretni magam további versenyeken is, s eredményeimmel növelni az iskolám hírnevét . Németh Dániel Imre 4 .d.

Sikeres szereplés Nyíregyházán 2011. március 4-én egy nyíregyházi ének-és táncversenyen mérettettük meg magunkat. Az ország több tájáról is eljöttek erre a versenyre. Ének kategóriában elõször a szólisták adták elõ a dalaikat. A résztvevõk népdalokat énekeltek, és ehhez illõ népviseletbe öltöztek. A szólisták után a kiscsoportos versenyzõk következtek, ebben a kategóriában szerepeltünk. A kettes sorszámmal versenyeztünk. Két népdalcsokrot kellett énekelni: egy kötelezõt, ami nyírségi volt, meg egy szabadon választottat, mely egy magyarbõdi népdalcsokor volt. A Rozmaring énekegyüttes nevet viseltük. A népviseletünk is magyarbõdi volt. Buchala István tanár úr készített fel minket. Három fõbõl álló népdalénekes zsûri értékelt

bennünket, a zsûri elnök a Csík zenekar nõi énekese volt. Nagy izgalommal vártuk az eredményhirdetést. Nagyon megörültünk, amikor a mi nevünket mondták ki az elsõ helyre. Nagy lelkesedéssel mentünk ki a díjakért, és fogtunk kezet Majorosi Mariannal, a zsûri elnökével. Gyönyörû szép pántlikát, keszkenõt és naptárt nyertünk. Minden ajándéknak örültünk. A gyõztesek újra elénekelhették a kedvenc dalaikat. Nagy örömmel tértünk haza, és boldogok vagyunk, hogy részt vehettünk ezen a szép, színvonalas versenyen. Krupár Luca és Saláta Zsuzsa 7.g osztályos tanulók

ZRÍNYIS TÁNCOSOK ÉS NÉPDALÉNEKESEK SIKERE Az Encsi Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény Bubulyka Tánccsoportja 2011. február 19-én Kisvárdán megrendezett mûvészeti iskolák találkozóján a második korcsoportban négy díjat nyert el. A csoport szatmári táncok címû koreográfiája elsõ helyet, a magyarbõdi táncok mûsora második helyet nyert. A versenyen a csoport felkészítõ tanárai nyerték a legjobb pedagógus díját és a legjobb zenei választás díját.

széles körben való megismertetése. A Városi Mûvelõdési Központban jótékonysági bált rendeztek az egyesület alapítói, ahol a népzenét a Parapács Zenekar, a szalonzenét pedig a Golden Boys Zenekar szolgáltatta. A bál bevételét az egyesület célkitûzésének

megfelelõ programok támogatására fordítják. A mûsort a Csikuska, Bubulyka és Hajnali táncegyüttesek adták. Ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket a rendezvény támogatóinak.

A Nyíregyházán megrendezett VécseyVásárhelyi kamara néptánc és népdaléneklési versenyen Krupár Luca, Saláta Zsuzsa elsõ helyet (Rozmaring Énekegyüttes), és Maier Boróka második helyet nyert. Sikereikhez gratulálunk!

M E G A L A K U LT A C S I K U S K A KULTURÁLIS EGYESÜLET Az egyesület az Encsen több év óta mûködõ mûvészeti oktatás keretében tanuló néptáncos növendékek és az iskolát elvégzett diákok számára kíván lehetõséget nyújtani. Tevékenységi köre elsõsorban hagyományõrzés, a népi kultúra ápolása, támogatása és


13

Idősebb polgáraink életéből

„Télbúcsúztató – tavaszváró” a Gondozási Központban 2011. február 09.- én vendégségben járt nálunk az encsi Református kórus. Színvonalas elõadásuk nagyon meghatotta a hallgatóságot, hiszen a lelki vigaszként felcsendülõ egyházi énekek gyógyító erõvel bírnak. Fontos, hogy a mindennapokat megszépítsük, lelkünket feltöltsük. Az elhangzott kórusmûvek mellett szép versekkel is kedveskedtek vendégeink. Immáron hagyománnyá vált, hogy a református közösség mûsorral kedveskedik ellátottaink részére, (idõsek hónapja, karácsony alkalmából). Szeretnénk, ha ezt a kedves hagyományt ápolni tudnánk a kórussal, szeretettel várjuk õket.

Köszönjük az aktív és önkéntes klubtagoknak valamint az otthonlakóknak, hogy idejüket, energiájukat nem sajnálva, betegségeiket elfeledve, megszépítették valamennyiünk napját, mosolyt varázsoltak az arcokra. További sikeres lelki munkájukhoz jó egészséget kívánunk. 2011. február 22.-én rendeztük meg az intézményünk jelmezes mulatságát, hiszen ha február, akkor farsang. Lázasan és izgatottan készülõdtek az idõs emberek, hogy minél mókásabban és jókedvûen búcsúztassák a telet, és várják a tavaszt. Örömünkre, szolgált, hogy ilyen nagy számban öltötték magukra a mulatságos jelmezt, és aktívan táncolták végig a mûsort. Bevezetõként elmondták a kedves közönségnek, hogy azért mert fejük felett eljárt a sok év és megöregedtek, nem kell búslakodni, szomorkodni. Õsz hajjal, nehezebben mozgó lábakkal is lehet jókedvûnek vidámnak lenni, másokat szórakoztatva nevetést elõcsalva múlatni az idõt. A finom farsangi fánk elfogyasztása után,

értékes nyeremények kihúzására került sor. A tombola sorsolás izgalmai a nyeremények, és a könnyed hangulatú zenés – táncos mûsor jó pár napra feledteti ellátottainkkal a mindennapi problémákat. Lesz mire szép emlékként visszagondolni.

14

2011. 03.08.-án az encsi óvoda rózsaszín csoportja köszöntötte a Nemzetközi Nõnap alkalmából intézményünkben a nõket. Kedves verses, zenés mûsorral vidámságot hozott ellátottaink szívébe, könnyeket csalva szemünkbe.

Nagyon fontos számunkra, hogy a gyerekek eljöjjenek hozzánk, amit évrõl - évre rendszeresen be is tartanak. Nem maradhat el ünnep az óvodások nélkül. Olyankor vidám gyermeki zsivaj járja be a házat, idõs ellátottaink érzik, hogy nem feledkeznek el róluk, milyen fontosak õk is. Ajándékokkal is készülnek, izgatottan átadva a néniknek cserébe persze õk is kapnak puszit és ölelést. A férfi ellátottaink nevében Sándor bácsi köszöntötte a nõket, jelképesen átadva cserepes virágukat az óvónéniknek, a klubtagok és otthonlakók nõtagjainak és nõi dolgozóinak. Verses köszöntõjét, kedves szavait meghatottan hallgatták. Köszönjük, hogy nem feledkeznek meg a nõkrõl. 2011. 03. 11.-én házi ünnepség keretein belül gyûltünk össze a klubszobában, hogy megemlékezzünk az 1848 -1849.-es

Forradalom és Szabadságharc Hõseire. A Himnusz közös eléneklésével, felolvasással és versekkel idéztük fel az akkori eseményeket, méltatva azok fontosságát és üzenetét a mai ember számára. Soha nem szabad, hogy feledésbe merüljenek Nemzeti ünnepeink, hiszen hálásak lehetünk hõseinknek, hogy szabadon ünnepelhetünk, emlékezhetünk. A mi kis közösségünk évrõl - évre örömmel tûzi fel a saját készítésû kokárdát, és lerója kegyeletét az áldozatok emlékére. A Szózat eléneklésével zártuk ünnepségünket. 2011. 03. 21.-én meghívást kaptunk az Encsi Évgyûrûk Nyugdíjas Klub megrendezésében meghirdetett házi szavalóversenyére.

Zsírosné Erzsike néni és Wilkné Margit néni képviselte ellátottainkat, és izgatottan, de felkészülve várták a megmérettetést. A zsûrinek nagyon nehéz dolga volt, hiszen valamennyi versenyzõ nagy átéléssel adta elõ a kiválasztott verset, elvarázsolva a közösséget. Mindenki elismerésben részesült (taps, és oklevél) de a legjobbak képviselik a klubot a megyei szavalóversenyen, ami 2011. 04. 08.án 10 órától lesz Encsen. Büszkeségünk, hogy Zsírosné Erzsike néni is tovább jutott és a Gondozási Központ ellátottait képviselheti, ezen rangos versenyen. Mentálhigiénés munkatárs


Idősebb polgáraink életéből

Szavalóverseny a nyugdíjas klubban Ez is szép délután volt – váltunk el egymástól március 21-én hétfõn a kora esti órában az idõs nyugdíjasok. Rohanunk, sietünk – nem érünk rá semmire sem. Mi, szépkorúak ugyanazt csináljuk, amit a környezetünk. Futunk, szaladunk, elidegenedünk egymástól. Pedig van igényünk! A szépet, a jót, a kellemeset, a kevés pénzbõl is kihozható szórakozást mi is szeretjük és mûveljük is. A felmenõ rendszerû szavalóversenybe szívesen és örömmel beneveztünk 15 szavalóval. A kiírás szerint nem magyar költõ versét lehetett szabadon választani. Feltétel volt még, hogy néhány mondattal a költõt kell ismertetni, valamint a fordítót is. Géczi Ernõné a klub vezetõje meghívta az idõs otthon lakóit is. Örömmel fogadták a lehetõséget, két bejáró szavaló jött el egy kísérõvel. A 15 versbõl volt egy néhány magyar költõtõl, de mi ezeknek is örültünk,

mert így meghallgathattunk egy-egy csodálatos Radnóti M., Várnai Zs., Váci M., Pósa L. stb. verset is. Sajnos ezek a következõ fordulóra nem juthatnak, de a szavalók más verssel igen. Megható és tiszteletre méltó volt Vilk néni verse: „Eredj ha tudsz…” – az idõs néni úgy vezette be, hogy még valamikor iskolában tanulta, biztos nem ismerik sokan, azért szeretné elmondani. A zsûriben Partosfalvi Erzsébet gimn. ny. tanár és Szabó Sándorné ny. tanár pontoztak. Úgy gondolom a szavalók fáradtságát és izgalmát a szép oklevelen kívül a nevük felsorolásával is jutalmazhatjuk. A fellépés sorrendjében: Pintér Pálné, Zsíros Lászlóné (Gondozóház), Vilk néni (Gondozóház), Lipták Lászlóné, Demján Lászlóné, Makranczi Andrásné, Kovács Lajosné, Szunyogh Lászlóné, Körmendy Károly, Dzsupin Lászlóné, Józsa Istvánné, Géczi Ernõné, Péderi István (kiemelkedõ szavaló,

magyar szakos ny.tanár a múlt évben országos elsõ helyezett lett. A 600 éves Villõ verset Faludy György fordításából hallottuk.) Nikházi Ferencné, Cservák Józsefné (kiemelkedõ szavaló.) Elõre összeállított szempontok alapján zsûriztünk. Meglepõen egyeztek az adott pontjaink. A megértés, az átélés, a verselõ és a vers egyéniségre szabott formája nagyon jó volt. P. Annuska és Gy. Irénke finom teája jól esett a sok szép szellemi élmény után. Köszönöm Géczi Marikának a szervezést, a klubtagoknak a fáradtságot. Csodálatos, hogy idõs, megfáradt emberek ilyen teljesítményt képesek nyújtani! Április 8-án Encsen, a Mûvelõdési Központban lesz a megyei vetélkedõ. Hívunk szeretettel minden érdeklõdõt. Szabó Sándorné

Encsi nyugdíjasok farsangja A Mûvelõdési Központ nagytermében ízlésesen megterített asztalokhoz várták az encsi és a hozzátartozó fügödi és abaújdevecseri nyugdíjas klubtársakat és azok vendégét. A gyülekezés alatt Lengyelné és Gécziné árusították a tombolajegyeket. Bevezetõként Kércsi Tibor igazgató úr köszöntötte a jelenlévõket. Géczi Ernõné, a klubunk vezetõje is üdvözölt bennünket. Elszavalta az Õrizem a szemed címû verset. Mesélt a farsangi szokásokról és bemutatta a zenészt, Rubi Jánost. A mûsort az encsiek kezdték. Kati, Mari, Viki és Margó vidám dalokat énekeltek a nyugdíjas évekrõl. Lengyelné Erzsike elszavalta a Nyugdíjas keserve címû verset. A fügödiek közül egy férfi nagyon szép Petõfi verseket mondott el. Kovácsné Jolika is szavalt. Lasztóczi Etelka táncolva énekelte el az „Utcára ha kimegyek” kezdetû dalt. A devecseriek közösen énekeltek szép magyar nótákat. Liptákné Gizike is elszavalt egy nagyon szép, alkalomhoz illõ verset. Vacsora elõtt egy meglepetés mûsort kaptunk. Két fiatal elõadómûvész következett: Orosz Tímea és Kriston Milán gyönyörû operett részleteket adtak elõ. A közönségnek nagyon tetszettek, ezért többször visszatapsolták õket. A finom vacsorát halk zene mellett

fogyasztottuk el. Ezt követte a nyereményjáték, a tombolák kihúzása. Ötvenkét értékes ajándéktárgyat sorsoltak ki. Fürgén szaladtak a szépkorúak az ízlésesen becsomagolt tárgyakért és zsákbamacskákért. Újra megszólalt a zene. A táncos lábú nyugdíjasok felpattantak és sokáig ropták a táncot. Szép délutánunk volt, szeretnénk egészségben jövõre újra megrendezni! Szunyoghné

Nyugdíjas klub: Nõnap A nõnapot nemzetközileg már száz éve megünneplik. Gécziné Marika köszönti Bratu László polgármester urat. A polgármester nõnapi köszöntõje: A nõknek és a virágoknak titkos kapcsolatuk van. Tisztelete jeléül minden megjelent nõ kap egy szál gyönyörû tavaszi virágot. A nõket a költõk, a festõk, a zeneszerzõk is virágnak azonosítják. Cservák József klubtársunk egy verssel kedveskedett a nõknek, melynek címe: A nõk hangja halk. Klubvezetõnk képeslappal és verssel üdvözli a márciusban névnapjukat ünneplõ


tagtársakat. Kocsiscsák Béla csokikaticabogarat küldött a nõknek, hogy attól is boldogabb, szebbek legyenek. Kultúrcsoportunk énekkara (Mari, Kati, Margó és Viki) romantikus slágerekkel vidították fel a társaságot: Egy szál harangvirág, Szeretni kell ennyi az egész… Margó Ha egy nõ öregszik címû mûvet adta elõ. Szunyoghné Etelka elhunyt klubtársunk (Mancika) Nõnap címû versét tolmácsolta. Márta Az elsõ tavasz címû romantikus dalt énekelte el. A kultúrcsoport újra dalra, mégpedig népdalra fakadt: Lenn a délibábos Hortobágyon, Nem loptam én életemben, Nem zörög a haraszt. Margó felolvasta Jákó János: Azért van az asszony, hogy sarkára álljon elbeszélését olvasta fel. Pintérné Mari A nõ szíve címû verse következett. Mari és Viki A Donát úton nyílnak még az orgonák címû dalt adták elõ. Kovácsné Jolika Köszöntsd a nõt címû verset tolmácsolta. Cservákné Hallgatni arany címmel egy történetet ismertetett. Péderi Pista a nõk minden korosztályának szavalt el egy-egy verset: Szép Ernõ: Piros (kislány); Nadányi Zoltán: Lányok a dombon; Buda Ferenc: Ne rejtõzz el!; Jevgenyij: Õ, a nõ; Kassák Lajos: Vigasztaló (öreg nénikének). Gécziné Marika egy mesét olvasott fel Ádám és Éva címmel. Cservák József éneke: Ne higyj a szónak, örülj a csóknak. Liptákné Gizike Híres emberektõl idézeteket olvasott fel, amelyek a nõkrõl, nõknek szóltak. Gombos Laci: Anekdoták. Fenti felsorolásból kitûnhet, hogy jól elszórakoztattuk magunkat. A mûsor alatt apró süteményeket gyümölcsteákkal nassolhattunk. Szunyoghné

15

Borsos István: Interjú önmagammal 2.rész Riporter: Parlamenti önkormányzati választások után sok új ember kerül vezetõi pozícióba. Ön 32 évig volt sikeres vezetõ, gimnázium igazgató. Kezdõ vezetõknek tudna valami jó tanácsot adni? Én: Kezdõ igazgatóként abba a hibába estem, hogy mindenrõl tudni akartam, ami az iskolában történik. Egy idõ után összecsapott a fejem felett a hullám. Annyi információt képtelen az ember agya tárolni. Idegkimerülésem lett. Kénytelen voltam a vezetésre elméletileg is felkészülni. Matematika szakos lévén a vezetõ fogalmának meghatározását kerestem. Meg is találtam: Vezetõ az az ember, akire annyi feladatot bíznak, amennyit egymaga képtelen elvégezni. Ezért az õ munkája az, hogy a feladat elvégzését megszervezze, a feltételeket megteremtse, s a teljesítést ellenõrizze. Ezek után minden munkatársamnak pontosan megmondtam, hogy mit várok tõle. A feladat megoldásához nagyfokú önállóságot biztosítottam. Azt is tudatosítottam, hogy a sikeres végrehajtásért õ a felelõs. Ha gondja van keressen meg. Ez a vezetõi modell jól mûködött. Az önállóság biztosítását a munkatársaim a bizalom jelének tekintették, örültek neki, s nem éltek vissza vele. Ez a vezetõi stílus megóvott attól, hogy elvesszek a részletekbe. A lényeges dolgokra tudtam figyelni.

- Mivel úgy lettem gimnázium igazgató, hogy gimnáziumban nem is tanítottam, a kollektív bölcsesség bizonyult a leghatékonyabbnak. Nagy vitákban alakítottuk ki a közös álláspontot. Volt egy nagyon jó jelmondatunk: Mondjál jobbat! Ha nem tudsz jobbat, csináld úgy, ahogy a többség megállapodott. Ne tegyél „keresztbe”! - Vezetõi módszerem volt, hogy hangosan dicsértem és halkan marasztaltam el. Azt senkirõl sem tételeztem fel, hogy szándékosan rosszul végzi a dolgát. Ha nem voltam elégedett vele, próbáltam megfejteni, miért nem sikeres a munkája? - Sohasem mondtam, hogy bárki pótolható. Ellenkezõleg! Azt hangoztattam, hogy senki sem pótolható. Jöhet más, de az nem olyan lesz, mint te vagy. Igyekeztem növelni munkatársaim fontosságtudatát, önbizalmát. Félszeg, kudarctól félõ ember nem lehet sikeres. - Biztosítottam a tévedés jogát. Egyébként nem mertek volna új módszereket, eljárásokat kipróbálni. Nem lett jobb? Nem baj! Visszatérünk a korábbi módszerhez. - Fontos feladatomnak tartottam, hogy idõben érzékeljem a problémákat, feszültségeket, mielõtt azok elhatalmasodnának. Tárjam fel az okokat, keressem a megoldást. Erre is találtam hatékony módszert. Egyenként megkerestem a testület meghatározó egyéniségeit, s nekik mondtam el elõször a

megoldási javaslatomat. Õk vagy egyetértettek vagy módosításokat javasoltak. A következõ kollégához már a módosított megoldással mentem. A végére kialakult a többség által támogatott forma. Riporter: Eszerint Ön már a 60-as, 70-es években egy ma is korszerû menedzser-stílust alkalmazott. Mit szóltak ehhez a pártbizottságok? Én: Rengeteget bíráltak miatta. Túl nagy önállóságot biztosítok a tanároknak – mondták. Riporter: Hogy nem váltották le? Hiszen 32 évig volt egyfolytában igazgató. Én: Ez ellen is találtam módszert. Minden döntésemhez megnyertem a pártalapszervezetünk írásos támogatását. Az alapszervezettel meg nem tudtak mit kezdeni, azt nem lehetett leváltani, feloszlatni. Legalább ennyit nyomott a latban, védett engem, hogy sikeres volt a gimnázium. Egyre több tanítványunkat vettek fel felsõfokú intézetekbe. Volt év, amikor a megyében csak a Földesnek volt jobb a felvételi aránya, s az ország ezer gimnáziuma rangsorában a 27. helyen álltunk. Riporter: Mit üzen a fiataloknak? Én: Merjenek vezetést vállalni. Ha megszívlelik módszereimet, sikeres vezetõk lesznek. Riporter: Köszönöm az interjút!

CSERNOBIL - 25 MEGEMLÉKEZÉS ÉS KONCERT A CSERNOBILI TRAGÉDIA NEGYEDSZÁZADOS ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A miskolci székhelyû „Kijevi Rusz” Magyarországi Ukrán Hagyományõrzõ Egyesület, az abaújszántói székhelyû „Kijevi Turul” Magyarországi Ukrán Kisebbségi Önkormányzati Regionális Társulás, az Encsi Görög Katolikus Egyház, valamint az Encsi Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár megemlékezést és jótékonysági koncertet szervez Encsen a csernobili atomkatasztrófa bekövetkeztének negyedszázados évfordulója alkalmából 2011. április 29-én (pénteken) 16.00 órától a Görög katolikus templomban és azt követõen a Millenniumi Parkban

Tervezett program: 16.00 Ószláv nyelvû megemlékezés, könyörgés a Görög katolikus templomban Megemlékezést tart: Dr. Orosz Atanáz miskolci görög katolikus püspök exarcha és dr. Petrasevits Dénes fõesperes 17.00 „Kísért a múlt” fotókiállítás ünnepélyes megnyitása a Görög katolikus templomban Közremûködik: a Miskolci Búza téri Nagyboldogasszony Templom Sitos Kamarakórus

helyszínén elhelyezett adománygyûjtõ dobozokban, valamint gyermekjátékokat is köszönettel várunk (kisautó, plüssállat, baba, kispárna, stb.) a rendezvény hetén a Városi Könyvtárban és a megemlékezés alkalmából a Görög katolikus templomban és a Millenniumi Parkban. Az összegyûjtött adományokat a szervezõk közvetlenül juttatják el az atomkatasztrófa következtében betegen született gyermekeket, fiatalokat kezelõ kórház részére. SEGÍTSEN, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

18.00 JÓTÉKONYSÁGI ROCKKONCERT A MILLENNIUMI PARKBAN (Esõ esetén a Városi Mûvelõdési Központban) Fellépõ zenekar: Crossroad és barátai Adománygyûjtés a csernobili tragédia következtében megbetegedett gyermekek, fiatalok javára. Pénzadomány-gyûjtés a rendezvények

16


Gondolatébresztő

ÉDES ÉLET Én megmondtam. 2009 októberében megírtam, hogy ebbõl még elõbb-utóbb baj lesz. Mármint abból, hogy kis hazánkban szinte az összes cukorgyárat bezárták, felszámolták. Utolsók között a nagy hírû, szomszédos „szerencsi napfény” gyártóját. A szerencsi cukorgyár bezárásának apropóján írtam cikket az Encsi Hírekbe. Most így utólag (is) büszke vagyok erre a cikkre, mellyel ugyan nem sikerült megakadályozni a cukorgyár bezárását (ezt nem is reméltem), de legalább jól megmondtam a magamét, jól kiosztottam Õket. Kiket? Hát Õket! Azokat a csúnya kapitalistákat, akik hazánkat csak piacnak szánták és hozzájutva a gyárakhoz sunyi módon leépítették azokat. Mi meg ehetjük a nádcukrot. Addig nem is volt baj, amíg a cukornád hazájában béke honolt. Amikor azonban elszabadultak az indulatok és elszabadult a benzinár, elszabadult a cukor ára is. Pár hónap leforgása alatt, mintegy megduplázódott életünk, mindennapjaink megédesítõje. Nincs egyedül csillagászati árával a cukor. Ugyanezt lehet elmondani a lisztrõl, kenyérrõl, étolajról, az almáról, de szinte minden egyéb élelmiszer ára is jelentõsen drágult az utóbbi idõben. Érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy Magyarországon ahol oly kiváló minõségû búza, cukorrépa, alma termett egykoron ma mindez hiánycikk vagy arany áron lehet hozzájutni. Szégyenletesnek tartom, hogy a cukrot, lisztet, étolajat bevásárló turizmus keretében Szlovákiából (Ausztriából!) kell behozni. Régen õk jártak mindezért nálunk. A magyar élelmiszer, zöldség, gyümölcs, konzerv verhetetlen volt mind minõségben, mind mennyiségben, mind árban. Minden magára adó családnak volt otthon lisztbõl, cukorból jó pár kiló tartalék, nem kilónként hordták a boltból. Ma is jó befektetés lett volna bespajzolni ezeket az alapvetõ élelmiszereket, de olyan gyorsan történt az áremelkedés, hogy idõ sem volt a tartalékolásra. Ma pedig ilyen magas áron nem igazán tûnik célszerûnek, pedig ez lehet, hogy még nem is a jéghegy csúcsa. Ma, amikor a vízcsapból is a cukor folyik,

engedjék meg, hogy az alábbiakban felidézzem a 2009-ben Hol volt… címmel írt cikkem szerintem ma is aktuális (ma talán az akkorinál is aktuálisabb) sorait. Ha már nem tehetünk annyi cukrot a teába, legalább füstölögjünk egy kicsit és újra és újra mondjuk el mi fáj. Bízva abban, hogy lesz még édesebb az élet és eljön még az az idõ, amikor szomszédaink újra tõlünk viszik a cukrot, lisztet, étolajat, almát, konzervet. „Az új birodalomnak is csak gyarmatnak kellettünk, piacnak. Utolsó cukorgyárainkat épp a napokban zárták be, robbantották fel. Mint régen a császáriak várainkat. Felrobbantani, leszerelni, hogy még esély se legyen az újraindításra. Magyar cukor? Hol van már annak az édessége? Hol vannak már a vasútállomásokon tornyosuló cukorrépa hegyek? (Ma is sok egyéb, kevésbé értékes és kevésbé édes „anyag” tornyosul állomásainkon). Hol vannak a cukorgyárakban egykor meglévõ munkahelyek, a répatermesztéssel biztosított megélhetés? Ma több száz kilométerre kell tengelyen szállítani a répát az ország egyetlen, szinte 24 órában mûködõ gyárába. Mennyivel egyszerûbb lett volna meghagyni egy-két gyárat Tiszán innen és Dunán túl. Mennyivel jobb ízûen innánk reggeli teánkat, ha tudnánk a mi cukrunk édesíti, melynek elõállítása magyar embereknek adott munkát, melyért munkabért kaptak a dolgozók. Munkabért és nem segélyt, alamizsnát. Mi mindig rossz idõben állunk rossz helyen. Minket mindenki kihasznál. Minket senki sem szeret, még mi magunkat sem. Jó lenne, ha végre felébrednénk Csipkerózsika álmunkból és megpróbálnánk saját lábunkra állni. Az idõ

sürget, erõnk egyre fogy (fogyasztják). Gyengülünk, gyengítenek minket. Talán ma még van annyi erõnk, hogy talpra álljunk, mielõtt teljesen magatehetetlenek, bénák leszünk”. Úgy látom újabban egyre erõsebben próbálkozunk talpra állni, függetlenedni, de nagyon nehéz kitörni ebbõl az ördögi körbõl. Talán egy járható útja lett volna ennek a kitörésnek, függetlenedésnek, a magyar termelés megerõsítésének, az a kihagyhatatlan, soha vissza nem térõ lehetõség, amikor is a visszaállamosított magánnyugdíj pénztárakból befolyó óriási vagyont, ezt a “talált pénzt” élelmiszeriparba, feldolgozóiparba, jó minõségû magyar élelmiszereket, termékeket gyártó üzemekbe, azaz értéket elõállító termelésbe, kézzel fogható és a jövõnket is megalapozottabbá tevõ fejlesztésekbe fektették volna be. Én személyesen szívesen adtam volna a saját magánnyugdíjpénztári részemet ilyen gazdasági függetlenségünket erõsítõ vállalkozásba. Olyan vállalkozásba, beruházásba, mely sikeres mûködése eredményeként késõbb, nyugdíjas éveinkben járadék formájában vissza adta volna számomra (akár kamatostól) az általam kvázi részvénybe fektetett összeget. Így talán a kecske is jóllakott volna és a káposzta is megmaradt volna. Ha pénzben nem, akkor akár „természetben” (mint egykor a szövetkezeteknél a földjáradék) így nyugdíjas éveinkre legalább nem lett volna gondunk cukorra, lisztre, étolajra, konzervre. Legalább viszontláthattunk volna valamit az évtizedeken keresztül befizetett járulékunkból. Így viszont ihatunk rá hideg vizet. A járulék szóból zárszóként eszembe jut egy vicc poénja, mely szerint „járni jár, csak nem jut”. Így jártunk mi is. Járt volna, csak nem jutott. Az a baj sajnos, hogy sokan vannak azonban olyanok ebben az országban akiknek több jut, mint ami járna. Dolce vita! Kércsi

Telefonkönyvecske Pár hete, hónapja mindenki megkaphatta otthonába a telefonkönyvecskét. Azért írom kicsinyítõvel, mert ez csak töredéke, kistestvére a pár éve forgalomban lévõ megyei telefonkönyvnek. Nem igazán tartom célszerûnek, úgyis fogalmazhatnék hülyeségnek tartom, hogy kistérségenként van kiadva telefonkönyv (könyvecske). Nagyon ritka ugyanis, hogy egy család csak és kizárólag az encsi kistérségbe (saját kistérségébe) akar telefonálni. Nem tudhatjuk meg belõle a szikszói kistérség vagy az Abaúj-Hegyköz kistérség telefonszámait, mint ahogyan nem tudhatjuk meg a miskolci vagy a megye más kistérségei telefonszámait sem. Csak és kizárólag a saját kistérségünkbe való

telefonálást segíti elõ. Telefonálhatunk Krasznokvajdára, Büttösre, Szászfára, Litkára, Alsó- és Felsõgagyba, Gagyapátiba, Pusztaradványba, Hernádpetribe, stb. De minek telefonáljunk? Ritka az, hogy ezeken a településeken kelljen ügyes-bajos dolgainkat intézni. Akinek pedig itt laknak a hozzátartozói az úgyis tudja az aktuális számokat. Az új könyvbõl nem tudhatjuk meg viszont a szikszói kórház telefonszámát vagy fontosabb miskolci telefonszámokat. Ehhez meg kell keresni a sufniban a rongyos régit vagy marad a tudakozó. Ha a régi megyei telefonkönyvnek megfelelõ adatbázist szeretnénk magunkénak tudni, akkor meg kellene szereznünk a megye összes kistérségének könyvecskéjét és azokat egy


kötetbe köttetni. Valószínû, hogy ez a fantasztikus találmány is a spórolás jegyében született, azaz sokkal véknyabb telefonkönyvet kellett adni a családoknak, mely természetesen kevesebbe került, mint a vaskosabb elõdje. Vittünk is ajándékot meg nem is. Így ebben a formában viszont felesleges pénzkidobásnak tartom. Inkább ne adtak volna semmit, minthogy jól felhúztak. Aki ezt kitalálta annak kívánom, hogy sok ilyen kis könyvecskébõl kelljen telefonálnia. Bizonyára rövid idõn belül rájönne, hogy nem célszerû mindenen spórolni. Kércsi

17

Mentőhírek

Amíg a mentõ megérkezik. 15. rész.

Gyógyszermérgezés, öngyilkossági szándék Az öngyilkosság nem egyfajta különös betegség, nincsenek öngyilkos típusok vagy személyiségek. Az öngyilkosság egy út tragikus de elkerülhetõ vége. Bárki juthat olyan állapotba, ahol az önpusztítás közeli, szinte kézzelfogható veszéllyé válik. Nincs öngyilkosságra immunis ember. A legtöbb öngyilkossági kísérlet ill. befejezett öngyilkosság hátterében a legfontosabb tényezõ a kezeletlen depresszió, ez ugyanis 50-100szorosára fokozza a tett veszélyét. Igen fontos, hogy hozzátartozóinkon, barátainkon, és akár önmagukon is észleljük az esetleges depresszió jeleit, mert az idõben történõ segítségnyújtás, gyógyítás életmentõ lehet! Magyarországon sajnálatosan még dobogós az öngyilkosságok száma, és természetesen ezen belül az egyik leggyakoribb módszer a gyógyszerrel, vegyszerrel elkövetet szándékos mérgezés. Ezek a betegek nagyon gyakran csak a figyelmet akarják felhívni magukra, így az elsõsegély, a "valaki megtalál és segít rajtam" be van építve tervükbe, így ha az elmarad, akár a végzetes kimenetel sem kerülhetõ el. Az öngyilkosság nem derült égbõl villámcsapás, még ha gyakran úgy is tûnik a külsõ (laikus) szemlélõ számára. E jelzések legtöbbször közvetettek, ilyen lehet a halálvágy megfogalmazása, akár áttételesen is; gyógyszerek gyûjtögetése, a családorvos felkeresése. Ennek felismerése, akár a gyanú felvetõdése is, életmentõ lehet. Ha viszont nem talál megértõ fülekre, a folyamat tovább halad az önpusztítás felé. Ám még ekkor is van mód a segítségnyújtásra! A vég kezdetekor az áldozat személyisége jellegzetes változásokat mutat: gondolkodása, viselkedése merevvé, sablonossá válik, eltér korábbi önmagától, érzései jóval szûkebb skálán mozognak, mint korábban (érzelmileg beszûkül), emberi kapcsolatai eltûnnek, korábbi értékrendjét, életét értelmetlennek tartja. Haragját önmaga ellen, nem kifelé fordítja.Vegyük észre a veszélyt, ha napok óta lehangolt ismerõsünknél, családtagunknál furcsa tüneteket észlelünk: meglassulás, aluszékonyság, érthetetlen beszéd. A búcsúlevél jellemzõ biztos jel, ha megtaláljuk a beteg közelében. Ennek hiányában üres gyógyszeres dobozok, a kamrában permetszeres flakonok figyelmeztethetnek arra, hogy baj van. Ha találtunk üres dobozokat, flakonokat, azt tartsuk a beteg közelében, mert a mentõsöknek, a kezelõorvosnak segítséget jelent, ha tudják, mit vett be a beteg. Az során az általános életmentési szabályok szerint járjunk el, de ebben az esetben a még eszméletén lévõ beteget se hagyhatjuk egyetlen percre sem felügyelet nélkül.

18

végezzük, kb. 5 dl vízbe 3-4 teáskanálnyi sót oldunk fel, majd kortyoltatva megitatjuk. Szintén hányást idéz elõ, ha a beteg saját ujjával ingerli a garatfalát. Saját ujjunkat, idegen eszközt soha ne dugjunk a sérült szájába! Ha sikeres volt a hánytatás ne takarítsuk el a hányadékot, a kiérkezõ mentõk fontos információkat tudhatnak meg belõle.

A gyógyszermérgezés oka legtöbbször a túladagolás. Az egy és három éves kor közötti gyermekek körében elõforduló mérgezések mindig baleset következményei. A serdülõk és a fiatal felnõttek esetében azonban többnyire szándékos tett következményei. E mérgezések leggyakrabban a különféle gyógyszerekkel együtt fogyasztott alkohol hatására következnek be. Ha a beteg, aki lenyelte a mérget, nincs eszméletlen állapotban és elmúlt kétéves, akkor itassunk vele 2-3 pohár vizet és hánytassuk meg. Ha sav-, vagy lúgmérgezés történt, itathatunk a beteggel kb. fél liter hideg tejet is, mivel a tej hígítja, közömbösíti a maró mérget, és fájdalomcsillapító hatása is van. Sok folyadékot ne itassunk vele!! Tilos a hánytatás akkor, ha marószerrel (hypo, kénsav, sósav, stb.), mosószerrel, benzinnel, benzollal, petróleummal történt a mérgezés, hiszen az visszafelé áramolva is súlyosan roncsolja a nyelõcsövet. Ha eszméletlen a beteg, fektessük oldalára, hogy az esetleges hányadék a szájon keresztül ki tudjon folyni, megelõzve ezzel a fulladást. Továbbá rendszeresen ellenõrizzük, lélegzike, van-e pulzusa. A nagy adagban beszedett gyógyszerek némelyike izgatottságot, álmosságot vagy hallucinációt okozhat, míg mások a szívet károsíthatják. A túlzott mértékû gyógyszerbevitel különféle szívmûködési zavarokat idézhet elõ, ilyen a csökkent vagy fokozott, de mindenekelõtt a szabálytalan ritmus, ami súlyos következményekkel járhat. Elõfordulhatnak légzési rendellenességek is, pl. a légzési mozdulatsor kivitelezésének nehézsége és a lélegzetvétel gyakoriságának szélsõséges ingadozása. Az ellátás szempontjából a legfontosabb, hogy a sérült eszméletén van-e vagy eszméletlen. Utóbbi esetben a légút biztosítása az elsõdleges. Ha a sérült magánál van, alaposan kérdezzük ki. Mit, mikor és mennyit vett be? Próbáljuk elõkeríteni a gyógyszeres dobozt! Ha a gyógyszereket kevesebb, mint három órája vette be, célszerû a hánytatás. A hánytatást langyos sós vízzel

A gyógyszermérgezések kezelésére számos eljárás létezik. A mérgek eltávolítása hagyományosan gyomormosással történik. A tudatánál lévõ beteggel a hátsó garatfal helyi érzéstelenítése után egy vastagabb szondát vagy egy gumicsövet nyeletnek le. Miután meggyõzõdtek arról, hogy a szonda vagy a csõ megfelelõen helyezkedik el, a csövön keresztül enyhén sós testmeleg vizet vezetnek be a gyomorba, majd a vízzel együtt kiürítik a mérget is. A kezelési eljárás nagyon kellemetlen, és egyes esetekben az aspiráció (idegen anyag beszívása a tüdõbe), esetleg a gyomor átfúródása miatt veszélyessé válhat. Például az orvos soha nem végez gyomormosást, ha fennáll a gyanúja annak, hogy a mérgezés maró lúg, valamilyen sav, habképzõ anyag vagy valamilyen kõolajszármazék következménye. Ezek az anyagok ténylegesen felsértik a száj, a hátsó garatfal, a nyelõcsõ és a gyomor nyálkahártyáját, és a sérült szövetek egy másodszori érintkezést már nem viselnek el a hánytatás során ezekkel a mérgezõ anyagokkal. A befejezett öngyilkosság már nem gyógyítható, az önpusztításra vezetõ tényezõk java része viszont jó eséllyel felismerhetõ, mind saját magunkon, mind környezetünkön. Ne feledjük, az egyetlen gyógymód a megelõzés, a kiváltó okok, összefüggések felismerése és kezelése. Ne féljünk szakemberhez fordulni, mert súlyos esetben életünk, életek múlhatnak rajta! Rácz Tamás mentõállomás-vezetõ

GARÁZS ELADÓ! Encsen, a Kossuth utcában jó állapotban lévõ garázs eladó. Érdeklõdni: 30/207-8055


Kitekintő

ÚTAKADÁLYOK Mielõtt Simára indultam volna szerencsére találkoztam Abaújszántón a település falugondnokával, aki óva intett attól, hogy személyautóval kísérletet tegyek az település megközelítésére. Elmondása szerint az út olyannyira megrongálódott, hogy az elmúlt idõszakban volt példa arra, hogy gumik szakadtak szét, felnik sérültek meg, kipufogók szakadtak le, de van olyan méretû kátyú is, hogy abban személyautó akadt fel. Évrõl évre történik kátyúzás ugyan, de ez láthatóan nem végleges megoldás. Idén ismét levélben fordultak a közútkezelõhöz, hogy az Encs-Szegilong út felújításra, bizonyos helyeken szélesítésre kerüljön. A közlekedõk nemcsak választ, de megoldást is várnak. Az út állapotához még egy adalék: az Abaújkérben a tavalyi árvíz idején H i d a s n é m e t i kö z s é g l á t v á nyo s hadijátékkal emlékezett meg a másfél megrongálódott híd korlátját még mindig évszázaddal ezelőtt a 1848/49-es nem állították helyre.

HIDICSATA

szabadságharcban a településen lezajlott csatáról. 1849-ben az akkor itt álló fahíd játszott kiemelt szerepet a lezajló ütközetben. Akkor Klapka György vezetésével huszárok, honvédek, lengyel önkéntesek és abaúji népfelkelők mérkőztek meg az osztrák sereggel. A s z e r ve z ő k ú g y s z e r ve z t é k m e g hadijátékot, hogy a harcoló felek összetétele hűen tükrözze az akkor csatázókét. Az esemény történelmi háttereként az 1849. február 8-án itt lezajlott ütközet szolgált. „Hidas-Németinél” a Hernád folyó hídjáért Klapka György csapatai és a Tokajtól visszavonuló osztrákok heves csatát vívtak. Végül a magyarok e l fo g l a l t á k , é s 15 k i l o m é t e r r e visszaverték Schlick utóvédjeit, majd február 9-én bevonultak Kassára, ahol egyesültek Görgey csapataival A hadijátékon részt vett a szolnoki Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadkultúra Alapítvány, a nagykátai Honvédtüzér Hagyományőrző Csapat, a lengyel Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület, a bükkaranyosi Huszár és Lovas Hagyományőrző Egyesület és a környékünkről kizárólag erre az alkalomra toborozott Abaúji népfelkelő önkéntesek, akiket ifj. Nemes Sándor vezetett csatába. Az abaúji népfölkelők különlegessége volt, hogy csakúgy mint a szabadságharc során, most is a környékbeli településekről t o b o r o z t a k ö n k é n t e s e ke t , a k i k kizárólag erre az alkalomra fogtak fegyvert a kezükbe.

ÜNNEPSÉG

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal kezdeményezésére nagyszabású közös Szent István Napi ünnepségre kerülhet sor az abaújhegyközi, encsi, szerencsi és szikszói kistérségek részvételével augusztus 20-án Abaújszántón. A tervek szerint fellépnek a térségek amatõr mûvészeti csoportjai. A kenyérszentelésre megsütnék az ország legnagyobb kenyerét és ez alkalommal kerülne sor a térség testvértelepüléseirõl érkezõk állampolgári eskütételére is. A program szervezése elkezdõdött.

MAJÁLIS

Úgy tûnik, hogy idén a szabadidõs programok sorából térségünkben teljesen eltûnik a majális mint választható kulturálódási lehetõség. Sem az Aranyosi-völgyben, sem Göncön, sem Mogyoróskán a Sasik-réten nem lesz idén majális, de az Abaúj-Hegyközi Majális ötlete is megfeneklett. Ennek ellenére bizonyára sokan fognak a szabadba menni csapatosa, csoportosan, ha jó idõ lesz, hogy akár egy bográcsos étel elkészítésével múlassák az idõt. Aranyosban ökumenikus istentiszteleten emlékeznek meg László atyáról.


SZOBORAVATÁS Újabb alkotással gazdagodott a Gönc határában évekkel ezelőtt kialakított park. Március 15-én szoboravatással egybekötött megemlékezést tartott a Jobbik Magyarország gönci szervezete. Az ünnepi szónok a szobor alkotója, Nemes Sándor hejcei famíves volt.

VÁR

Elkezdődött a boldogkői vár felújításának újabb üteme. Az eredeti tervek szerint már a márciusi nyitásra be szerették volna fejezni a munkálatokat, de az engedélyek csak mostanra érkeztek meg. Az ásatásokat és bővítést is tartalmazó rekonstrukció után palánkfallal, újabb ólomkatona kiállítással, a palotaszárny tetőfedésével újabb helyiségekkel bővül a látnivalók sora, de minden bizonnyal látogatható lesz a sziklán lévő őrtorony és a vár legmagasabb pontja a háromszög alakú torony is. kistérségi folyóirat

Czifrák András

?

mi újság ...? 19

Közbiztonság eltávozott. Az elkövetõ ezt követõen egy lakást a településen felgyújtott, menekülése közben az intézkedõ rendõrök elfogták. Õrizetbe vételére került sor, majd nevezettet a bíróság elõzetes letartóztatásba helyezte. Hitelsértés miatt indult eljárás egy encsi férfi ellen, aki 2008. nov. 18-án kölcsönszerzõdést kötött a CIB Credit Zrt-vel az által vásárolt vételárának finanszírozására, 1 millió Ft hitelösszeg erejéig. Nevezett törlesztést nem teljesítette, ezért a bank a hitelszerzõdést felmondta és a jármû átadására szólította fel nevezettet. A felmondást követõ eljárás során megállapították, hogy az opcióval terhelt jármûvet az adós átadta egy másik személynek. Lopás miatt indult eljárás két encsi férfi ellen, akik 2011. febr. 02-án 21 óra körüli idõben kerítésbontás módszerével behatoltak egy encsi vállalkozó, encsi ipartelepen lévõ telephelyére és onnan vörösréz tartalmú fémhulladékot tulajdonítottak el. Ezt követõen 2011. febr. 03-án 21 óra körüli idõben újra megjelentek ezen a telephelyen és onnan újra vörösréz tartalmú anyagokat tulajdonítottak el, elõreláthatóan 20.000 Ft-ot meghaladó, de 200.000 Ft-ot meg nem haladó értékben. A rongálással okozott kár kb. 3.000 Ft. Kiskorú veszélyeztetése miatt indult nyomozás egy mérai férfi ellen, aki 2011. febr. 04-én abból a célból, hogy falopásban segítséget nyújtson, Méra község külterületére kimenve magával vitte gyermekkorú testvérét, ezzel a kiskorút szabálysértés elkövetésére rábírta, lopási cselekményük során nevezetteket tetten érték. Lopás miatt indult eljárás egy mérai férfi ellen, aki 2011. febr. 05-én és azt megelõzõen naponta kivágott és eltulajdonított kb. 50 kg mennyiségû fát az EKÖVIZIG Zrt kezelésében lévõ Méra határában található Hernád folyó melletti ártéri erdõrészbõl, a cselekménnyel okozott kár elõreláthatóan a 20.000 Ft-ot meghaladja, de a 200.000 Ft-ot nem haladja meg. Lopás miatt indult nyomozás ismeretlen tettes ellen, aki 2011. febr. 04-re virradóan bement egy encsi hölgy lakásának bekerített udvarára és onnan 1 db 5 méteres tölgyfa gerendát tulajdonított el kb. 5.000 Ft értékben. Felfegyverkezve elkövetett rablás bûntette miatt rendelt el nyomozást hatóságunk egy rásonysápberencsi férfi ellen, aki 2011. febr. 04-én 11 óra körüli idõben bement az Abaúj Coop Zrt Rásonysápberencs, Rákóczi út 93. sz. alatti 99.sz. Vegyesboltjába és ott egy késsel megfenyegetve arra kényszerítette az eladót, hogy a bevételt adja át neki, a fenyegetés hatására a sértett 130.000 Ft készpénzt adott át az elkövetõnek, aki azzal

20

Lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2011. febr. 07-re virradóan bement egy encsi hölgy tulajdonát képezõ bekerített portára és az ott lévõ tárolóból lakatlefeszítés módszerével eltulajdonított 4 db stablondeszkát valamint az udvarról kb. 15 kg tekézett tûzifát, a cselekménnyel okozott kár kb. 2.000 .-Ft, a rongálási kár kb. 3.000 Ft. Lopás kísérlet miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2011. febr. 09-én 23.30 óra körüli idõben ablakbetörés módszerével behatolt az egyik forrói italboltba, de onnan nem tulajdonított el semmit. Az elkövetõt más bûncselekményei alapján hatóságunk azonosította és gyanúsítottként hallgatta ki. Zaklatás miatt indult eljárás egy tiszalöki férfi ellen, aki több alkalommal is, 2011. febr. 08-át megelõzõen telefonon keresztül életveszélyesen megfenyegetett egy encsfügödi férfit azzal, hogy meg fogja ölni. A sértett magánindítvánnyal élt zaklatás miatt. Visszaélés okirattal vétsége miatt folyik eljárás egy encs-fügödi férfi ellen, aki 2011. jan. 10. körüli napokban látogatóban volt ismerõseinél Forró községben, ahonnan ezen alkalommal eltulajdonított egy pénztárcáját, benne 2.000 Ft készpénzzel, és a sértett férfi személyi igazolványával, lakcím, adó és TAJ kártyájával, és 1 db buszbérlettel. Lopás miatt indult eljárás egy gönci férfi ellen, aki 2011. febr. 09-én 20 óra körüli idõben bement egy telkibányai vállalkozó tulajdonát képezõ Gönc ipartelepen található bekerített ingatlanára és onnan vashulladékot tulajdonított el, 21.000 Ft értékben. Ugyancsak ugyanezen személy ellen indult eljárás, mert 2011. febr. 18-át megelõzõ napokban ismételten bement a fenti vállalkozó telephelyére és onnan hulladék vasat tulajdonított el kb. 31.000 Ft értékben. Betöréses lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2011. febr. 11-re virradóan ablakbetörés és ajtókifeszítés módszerével behatolt egy vizsolyi vállalkozó által üzemeltetett Vizsoly községben található vendéglõ épületébe és onnan ipari szeletelõ gépet, üdítõ italokat tányérokat, poharakat, étkészleteket tulajdonított el kb. 250.000 Ft értékben. A rongálással okozott kár kb. 45.000 Ft. A forrónyomon üldözés során megállapítást nyert, hogy a cselekményt egy helyi fiatalember követte el. Kiskorú veszélyeztetése miatt indult eljárás egy ináncsi férfi ellen, aki 2011. febr. 16-án 16.00 óra körüli idõben arra bírta rá gyermekkorú fiát, hogy vele együtt Ináncs

külterületén fát tulajdonítsanak el.Nevezettek cselekményükkel tulajdon elleni szabálysértést követtek el. Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indult nyomozás két szikszói személy ellen, akik 2011. febr. 17-én közúti ellenõrzés alá kerültek Szalaszend belterületén, ennek során megállapítást nyert, hogy jármûvükben 17 db akkumulátort szállítottak, amit elõtte vásároltak fel, Az akkumulátor veszélyes hulladék, és ennek szállításához, kereskedelméhez hatósági engedéllyel nem rendelkeztek. Lopás miatt indult eljárás két felnõtt korú és egy fiatalkorú férfi ellen, akik 2011. febr. 19én és 20-án is a nap folyamán megjelentek a Méra külterületén a Bársonyos patak és Hernád folyó közötti mezõgazdasági út mellett, ahonnan kivágtak és eltulajdonítottak kb. 1.5 köbméter fûz és más fát, ezzel egy mérai hölgynek kb. 25.000 Ft kárt okoztak. Betöréses lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2011. febr. 20-án a kora reggeli órákban a kirakatablak betörésével benyúlt az Encs, Rákóczi út 10. sz. alatt található vasbolt kirakatába és onnan eltulajdonított 1 db baltát és 1 db erõvágót, kb. 5.800 Ft értékben. A rongálással okozott kár kb. 30.000 Ft. Betöréses lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2011. febr. 18-án 22.15 óra körüli idõben ablakbetörés módszerével behatolt egy vilmányi vállalkozó által üzemeltetett, Vizsoly községben található élelmiszerboltba, és onnan szeszesitalokat, dohányárút tulajdonított el kb. 15.000 Ft értékben. A rongálással okozott kár kb. 20.000 Ft. Az elsõdleges rendõri intézkedések során megállapítást nyert, hogy a cselekményt két vizsolyi fiatalember követte el. Garázdaság miatt indult eljárás két fiatalkorú és egy gyermekkorú személy ellen, akik közül 2011. febr. 21-én 10.30 körüli idõben az egyik fiatalkorú férfi a Hernádvécsei Általános Iskola folyosóján kötekedni és veszekedni kezdett az ott tanuló fiatalkorú férfival , majd pedig egy esetben mellkason rúgta. Ezt követõen a sértett az osztálytermébe indult, de a terem elõtt a folyosón megállította õt a gyermekkorú személy, aki megszorította a torkát, valamint többször megütötte. Az oda érkezõ harmadik fiatalkorú a sértettet a földre rántotta, majd belerúgott õ is és társa is. Az elkövetõk mindannyian az iskola tanulói. Lopás miatt indult eljárás egy szikszói férfi ellen, aki 2010. márc. 25. és július 15. közötti idõben szabálytalan, jogtalan bekötéssel, mérés nélkül vételezett elektromos áramot az ÉMÁSZ Hálózati Kft hálózatáról ingatlanán. Ezzel az elektromos szolgáltatónak 64.250 Ft kárt okozott.


Közbiztonság Lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2011. febr. 28-ra virradóra bement egy encs-fügödi hölgy bekerített telken tárolt mezõgazdasági gépek és munkaeszközök mellõl eltulajdonított 3 db gardán tengely, 2 db háromszög összekötõt, 1 db vonólapot. A lopással okozott kár kb. 140.000 Ft. Lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettesek két személy - ellen, akik 2011. márc. 02-án 23 óra körüli idõben ajtóberúgás módszerével behatoltak egy encsi férfi házába és onnan 1 db televíziót tulajdonítottak el, kb 25.000 Ft értékben. A rongálással okozott kár kb. 2.000 Ft. Betöréses lopás miatt indult eljárás egy fiatalkorú és egy felnõtt férfi ellen, akik 2011. március 02-án 22.20 óra körüli idõben az egyik encsi üzlet kirakatüvegének betörésével onnan gyermekjátékokat, és asztalterítõket tulajdonítottak el, 20.000 Ft-ot meg nem haladó értékben. A rongálással okozott kár kb. 15.000 Ft. Kábítószerrel visszaélés miatt indult eljárás hat novajidrányi és göncruszkai felnõtt és egy

fiatalkorú személy ellen, akik 2011. március. 03-án 17.00 és 18.00 óra közötti idõben Kannabisz tartalmú kábítószert szereztek meg, és fogyasztottak Nevezettekkel elvégzett kábítószer gyorsteszt pozitív eredményt mutatott. Lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2011. március 04-re virradóan bement egy miskolci férfi tulajdonát képezõ Encs városban található üzemének udvarára és onnan alumínium létrát, horganyzott állvány elemeket, horganyzott vascsöveket tulajdonított el , melyeket az Encs, Szabadság úton található raktárépület mellett rejtett el. A cselekménnyel okozott kár kb. 30.000 Ft. Lopás miatt indult eljárás egy fiatalasszony ellen, aki 2011. március 07-én eltulajdonította egy encsi hölgy ismerõse lakásából annak pénztárcáját, benne 47.000 Ft készpénzzel. Lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2011. március 08-án, a nap folyamán ajtóbefeszítés módszerével behatolt egy encsi férfi lakása alatt lévõ szerszámos tároló helyiségbe és onnan kerékpárt,

elektromos hosszabbítót és kávét tulajdonított el, kb. 40.000 Ft értékben. A rongálással okozott kár kb. 10.000 Ft. Lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettesek - két fõ - ellen, akik 2011. március11-én 14.00 óra körüli idõben bútorvásárlás ürügyén megjelentek egy encs-fügödi idõs férfi lakásában és a sértett figyelmetlenségét kihasználva onnan eltulajdonítottak 140.000 Ft készpénzt. Az elsõdleges rendõri intézkedések során megállapítást nyert, hogy a cselekményt egy sajóbábonyi fiatal nõ, és egy encs-fügödi férfi követték el. Zaklatás és könnyû testi sértés miatt indult eljárás egy hidasnémeti fiatalember ellen, aki 2011. március 11-én, valamint azt megelõzõen is több alkalommal Encs város belterületén egy encs-fügödi lány magánéletébe rendszeres kapcsolatfelvétellel beavatkozni törekszik, az érintett napon amikor a sértett a közeledését elutasította, egy esetben pofon vágta. Polgári Sándor r. alezredes bûnügyi osztályvezetõ

Megelõzõ munkálatok a Hernád - folyón 2011. február 17-én Hernádkércs illetve február 22-én Vizsoly Polgármesteri Hivatalban a Hernád-folyó középsõ H3 illetve H4 jelzésû szakaszának mederkotrásával kapcsolatban az ÉKÖVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály munkatársai részszemlét tartottak. A 1280/2010. (XII. 15.) Kormányhatározatban foglaltak szerint illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Védelmi

Bizottság javaslatára jóváhagyott intézkedési terv alapján a szükséges beavatkozások teljesítési határideje 2011. március 31. A tájékoztató szerint a Sajó, Bódva illetve a Hernád 9 szakaszán, összesen 55 esetben tervezi a Vízügyi Igazgatóság a mederrendezési feladatok végrehajtását korábban kialakult és lefolyást nehezítõ kavicsteraszok, iszappadok esetében. Jelenleg közbeszerzés eljárás útján történik a

kivitelezõi kör kiválasztása majd ezt követõen a munkálatok kezdeti idõpontjának kijelölésére kerül sor területünkön, mely az itt élõk részére az alapbiztonság megteremtését hivatott elõsegíteni a tavaszi idõszak elõtt.

A PSZICHIÁTRIAI VISSZAÉLÉSEKET VIZSGÁLJÁK Speciális jogvédelemmel foglalkozik egy alapítvány Magyarországon: azoknak nyújt segítséget, akik egy pszichiátriai osztályon, pszichiátriai kezelés következtében szenved-tek sérelmet. Az alapítvány egy nemzetközi jogvédõ szervezet hazai csoportjaként mûködik Magyarországon, kiemelten közhasznú szervezetként. Az alapítvány által vizsgált pszichiátriai visszaélések igen sokfélék, és számos ügyben sikerült már hatékony jogi segítséget nyújtani a kárt szenvedettek számára. Egy esetben például egy nõ azzal kereste fel az alapítványt, hogy édesanyja kis híján belehalt a pszichiátriai „gyógyszerezésbe” egy vidéki kórházban; életét csak a családtagok beavatkozása és a gyors orvosi segítség mentette meg. Az alapítvány munkájának eredményeképpen a gondatlanságból kis híján halált okozó pszichiátert a bíróság elítélte.A szervezet évek óta kampányt folytat annak érdekében is, hogy feltárja a „hiperaktívnak”, „figyelemzavarosnak” tartott gyermekek pszichiátriai gyógyszerezésének veszélyeit. Az alapítvány úgy találta, hogy ezek a gyógyszerek, kezelések nem oldják meg a gyermek problémáit, csupán elnyomják a tüneteket, az izgága gyermeket letompítják. Ezért igyekszik felhívni a figyelmet ennek


veszélyeire, illetve hogy mi lehet a megoldás ilyen probléma esetén. Az alapítványhoz a következõ ügyekben lehet fordulni ingyenes segítségért: -Ha úgy érzi, a pszichiátriai kezelés során jogtalanul bántak Önnel vagy családtagjával, -Ha úgy érzi, túlgyógyszerezték vagy félrekezelték, és a pszichiátriai kezeléstõl rosszabbul lett, mint elõtte volt, -Ha akarata ellenére szállították a pszichiátriára, és úgy érzi, ez jogtalan volt, -Ha fizikai bántalmazás érte a pszichiátrián vagy erõszakosan bántak Önnel, -Ha pszichiátriai gyógyszerkísérlet során károsodást szenvedett, -Ha gyermekét „hiperaktívnak” vagy „figyelemzavarosnak” nyilvánították és gyógyszert kellett szednie, de semmi nem Lett jobb, vagy a gyermek mellékhatásoktól szenvedett, -Ha a fenti témákkal kapcsolatban információra van szüksége. Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány Telefon: 06 (1) 342-6355 Postacím: 1461 Budapest, Pf. 182 E-mail: [email protected]

Dsupin Gyula pv. százados s.k. Kirendeltség-vezetõ Polgári Védelmi Kirendeltség Encs

ENCSI HÍREK Encs város polgárainak lapja Megjelenik havonta Kiadja: Encs Város Önkormányzata Felelős kiadó: Bratu László Főszerkesztő:Balla Ákos Szerkesztőség: 3860 Encs, Rákóczi út 9. Tel.: 06/46/587-330

A szerkesztőbizottság munkatársai: A szerkesztőbizottság munkatársai: dr. Szántó Marianna aljegyző dr. Szántó Marianna aljegyző önkormányzati hírek önkormányzati hírek Evva Margit helytörténet Evva Margit helytörténet Molnár Erzsébet oktatás Molnár Erzsébet oktatás Borsos István glossza Borsos István glossza Kércsi Tibor kultúra, fotó Kércsi Tibor kultúra, fotó Czifrák András térségi hírek Czifrák András térségi hírek Polgári Sándor közbiztonság Polgári Sándor közbiztonság Dsupin Gyula polgári védelem Dsupin Gyula polgári védelem Rácz Tamás mentőhírek Rácz Tamás mentőhírek Kiss József rejtvény Kiss József rejtvény Kissné Pásztor Mónika szedés Kissné Pásztor Mónika szedés Vezse Attila tördelés Vezse Attila tördelés * * ISSN 1217-3320 ISSN 1217-3320

21

Encsi Hírek március-április A város polgárainak lapja ingyenes MEGNYÍLT A SPAR

Recommend Documents