SiTkei hírek
A Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület ingyenes lapja
XII. évfolyam • 2. szám • 2014. június
Tisztújító közgyűlést tartott a Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület Az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően április 30-án tartotta közgyűlését a Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület. Az érkező tagok segédkeztek a májusfa felállításában. Az egyesület alapszabálya alapján az elnökség megbízatása lejárt, az első napirendi pont keretében ezért Kovács Ferenc elnök nem csak a 2013-as év, hanem az elmúlt időszak történéseiről is beszámolt a tagságnak. Elkészült a stációfülkék restaurálása, valamint a belső festés javítása. Az egyesület stabil anyagi helyzetének köszönhetően támogatta és továbbra is támogatni fogja a községi rendezvényeket, és más civil szervezeteket, csoportokat, valamint a labdarúgó- és tekeszakosztályokat.
Az új elnökség
Pályázati segítséggel megvalósult a sportöltöző fűtésének korszerűsítése, nyílászáróinak cseréje és külső szigetelése, valamint a labdarúgók teljes felszerelést kaptak (mez, melegítő). További pályázatainkat is kedvezően bírálták el, ezek egyikeként már megkezdődött a platánfák felőli támfal teljes felújítása. Az elmúlt években is negyedévenként megjelent az egyesület kiadásában a Sitkei Hírek a már megszokott színvonalon, amelyért köszönet illeti a szerkesztőbizottság tagjait. A koncertek sikeresen, anyagilag is nyereségesen zajlottak le. Elnök úr köszönetét fejezte ki a társadalmi munkáért, amit a tagság a kápol-
na környékén, és a koncert lebonyolítása során végzett, valamint megköszönte az elnökség tagjainak az elmúlt időszakban végzett munkáját. Az elhangzottak után Martonfalvi Miklós pénzügyi-gazdasági ügyintéző számolt be a 2013. évi gazdálkodásról és az egyesület vagyoni helyzetéről. Kiemelte, hogy a jelentős tartalékokra a pályázatok utófinanszírozása miatt 2014ben szükség lesz. Az Ellenőrző Bizottság elnöke, Györgyi János ismertette a bizottság tapasztalatait, amely szerint a könyvvezetésben szabálytalanságot, hiányosságot nem találtak, a beszámolót elfogadásra javasolta. A tisztújítás első lépéseként a Jelölő Bizottság elnöke, Gróf Gusztávné elmondta, hogy az elnökség eddigi tagjai ismét vállalták a megmérettetést, a megadott határidőig további egy főt jelöltek, így ők kerültek fel a szavazólapokra. A tisztségviselők és két elnökségi tag megválasztása már az első fordulóban eredményes volt, a harmadik tagról még két szavazásra volt szükség. Az új elnökség tagjai: Kovács Ferenc elnök, Morgós István ügyvezető-elnökhelyettes, Gróf Lászlóné titkár, Martonfalvi Miklós pénzügyi-gazdasági ügyintéző, Germánné Cseszkó Blanka, Gróf Gusztáv, Némethné Finta Piroska. Következett az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása, melynek elnöke ismét Györgyi János lett, tagjai pedig Gróf Gusztávné és Zsoldos Gáborné. Morgós István ügyvezető elnökhelyettes ismertette az egyesület 2014. évi munkatervét, Martonfalvi Miklós pedig az ez évi költségvetést. A jelenlévők a beszámolókat, a munkatervet és a költségvetést elfogadták. A közgyűlés végén Kovács Ferenc megköszönte a tagság munkáját, és kérte, hogy továbbra is aktívan vegyenek részt az egyesület életében. Martonfalvi Miklós
Tartalom 1. o. Tisztújítás az egyesületnél Balázs Fecó Budavár díszpolgára lett 2. o. Schöpflin György EP képviselő Sitkén 2. o. Megnyílt a Galéria Bassiana 2. o. Emlékezés és köszönet Kiss László halálának első évfordulóján 3. o. Köszönet az EMBER-nek 3. o. 4. o. Levél a sitkeiekhez 5. o. 10 év eredményei Fotókiállítás mesemondó délutánnal, rajzversennyel 6. o. 7. o. Csuhébabák – szívből Kirándult a Nyugdíjas Klub 7. o. 8. o. Elballagtak Búcsúztak óvodásaink is 8. o. 8. o. Élő emlék 9. o. Sitkei emlékeim IV. Colonia Natura a wellneszen túl... 10. o. 11. o. Vulkánok rejtelmei I. 100 éve tört ki az első világháború 12. o. 12. o. Csalóka Péter Sitke lelkipásztorai IV. 13. o. 14. o. Húsvéti borverseny 14. o. Hogyan szavaztunk Újabb győzelmeket írhatunk a tekecsapat javára 15. o. Húsvéthétfői sportversenyek 15. o. Halhatatlanok tornája Misefán 15. o. A labdarúgás helyzete Sitkén 16. o.
2 ____________________________________________________________________________________ sitkei hírek
Balázs Fecó Budavár díszpolgára lett A Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgárává választotta Balázs Fecó énekes-zeneszerzőt. A díszpolgári cím május 21-i ünnepélyes átadásán jeles közéleti személyiségek, művészek társaságában jelen volt Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés, valamint a sitkei Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület elnöke is. Kovács Ferenc a kitüntetett munkásságának méltatásakor a sitkei kápolna megmentésében, a rockfesztivál megteremtésében, s fenntartásában betöltött közösségformáló szerepét hangsúlyozta. Erős Zoltán
Schöpflin György európai parlamenti képviselő Sitkén Vas megyében járt és több uniós támogatással megvalósult fejlesztést tekintett meg prof. dr. Schöpflin György európai parlamenti képviselő. Dr. Schöpflin György történész, politológus, egyetemi tanár, az Európai Parlament (EP) Néppárti frakciójának, a Fidesz-EP delegációjának tagja kétnapos Vas megye programon vett részt. A látogatás Sárváron, a fürdő kalandparkjának szezonnyitójával kezdődött, majd a Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület vezetőivel találkozott Sitkén, a Kastélyfogadóban. A professzort Kovács Ferenc, az egyesület elnöke, valamint Morgós István, Sitke polgármestere tájékoztatta az egyesület több mint negyedszázados működésének ered-
Prof. dr. Schöpflin György európai parlamenti képviselő látogatása Sitkén
ményeiről, az elkövetkező időszak feladatairól. Az elnökség nevében köszönetet mondott azért, hogy az európai parlamenti képviselő folyamatos támogatást nyújt az egyesületnek. Másnap dr. Schöpflin György első útja – Kovács Ferencnek, a megyei közgyűlés elnökének kíséretében – Rábapatyra vezetett, ahol meglátogatta a világszínvonalú nyílászárókat gyártó Rábaablak Kft.-t. Az uniós támogatásnak köszönhető fejlesztéseket Molnár József és Berghoffer Tamás mutatta be az európai parlamenti képviselőnek. A látogatás következő állomása Bükfürdő volt, ahol dr. Németh István vezérigazgató és Szabó Erika fürdőszolgáltatás-vezető kalauzolásával a fürdővel ismerkedett, s megtekintette az elmúlt időszak beruházásait, így a Medical Wellness Centrumot, vala-
mint az új pihenőtereket. Dr. Schöpflin György Vas megyei programja Csepregen, az UNIRIV Kft. üzemében zárult, ahol Pócza Antal és munkatársai mutatták be neki Közép-Európa legkorszerűbb szegecsgyárát, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a szakmunkásképzésre is. A vasi látogatás során több észrevétel hangzott el az uniós pályázatok lebonyolításával kapcsolatban, ezeket dr. Schöpflin György továbbítja az ezekkel a témákkal foglalkozó európai parlamenti képviselőtársainak. Erős Zoltán
Galéria Bassiana 2014. április 18-án, 17 órakor került megrendezésre a Galéria Bassiana megnyitása a Sitkei Kastélyfogadóban. A rendezvény Kovács Ferenc köszöntő szavaival vette kezdetét, aki elsősorban azt szerette volna tisztázni, hogy a Bassiana immáron nemcsak mint hotelnév, hanem a kiállítóhely neveként is funkcionál, hiszen eredendően Bassiana Sitke ókori nevének felel meg. Ezt követően a Sárvári Járási Hivatal vezetője, dr. Galántai György vette át a szót, aki szintén örömét fejezte ki a galéria létrejöttével kapcsolatban. A sitkei galériának ez az első kiállítása, melyben jelenleg Babos Edit közel 800-900 darabos likőrösüveg-gyűjteményéből válogattak ki szebbnél szebb darabokat. Ahogy ő fogalmaz, ez már nem csak hobbi, vagy szenvedély, ez már „dili”, amely harminc évvel ezelőtt egy „hajóüveggel” történő „szerelembe eséssel” kezdődött, amire egy bontásra ítélt ház padlásán lelt rá. A szivárvány minden színében pompázó üvegekkel szemben csodálatos festmények lógnak a falon, melyeket Horváth István, Kovács Ferenc szavaival élve, „nagyszerű portréfestő” készített. A festmények között egyaránt láthatunk természeti tájképeket és csendéleteket. Babos Edit üvegei és Horváth István képei két hónapig lesznek megtekinthetők, és remélhetőleg a galériában lesz még lehetőség egyéb gyűjtők, művészek kiállításának bemutatására. A tervek szerint egy magyarszombatfai kályhamester vasalói lesznek majd a galéria újabb lakói. Vörös Zsófia
sitkei hírek ____________________________________________________________________________________ 3
Emlékezés és köszönet Kiss László halálának első évfordulóján Elmúlt egy év, hogy megkaptuk a kegyetlen hírt, hogy Te is elmentél! A Család nevében köszönetemet szeretném kifejezni mindazoknak, akik a Sitkei Hírek hasábjain méltósággal elbúcsúztatták Őt. Tudjuk mindannyian, mennyire örülsz, hogy Grófné Erika bizalmat kapott, Ő lett a lap főszerkesztője és tovább élteti a lapot. Te tudod a legjobban, mennyi munkával jár ez! Megtapasztaltuk mi is, milyen fontos számodra az írás, az események megörökítése. Sopronban, a kórházi ágyadon is a „Kápolna Koncertek Krónikája” különszámát szerkesztetted! Inzsöl Richárd atyával rokon lelkek vagytok. Azóta volt szerencsém személyesen találkozni vele. Jól tudta Ő is, hogy a sport mellett Sitke története volt leginkább a gondolatvilágodban. Elbűvölt a kalapos kút, a török emlék, az amfiteátrum és leginkább a kálvária története. Igen, hiszem, hogy Istennél minden lehetséges, és azóta Te ismered legjobban Sitke történetét. Te valóban rendelkeztél közösségformáló és összetartó erővel! Mindenkihez volt szavad, mert részese voltál a falu életének. Tőlem is elvártad, mint Blankától, hogy időben megírjam a cikket, és milyen nagy volt az örömöd, van mondanivalója a lapnak, a noszogatásod nem volt hiábavaló. Gondoskodni akartál mindenről, így szüleink sírjáról is. Nagy kegyelem a Sorstól, hogy itt a temetőben találkozhattál Lábos Józsival, akivel kölcsönösen tiszteltétek egymást. Beszélgethettetek a világ dolgairól, szűkebb pátriánkról, na és a fociról, Puskás Ferencről.
Mi a családban tudjuk, mit jelentett számodra a foci. Igazi közösségi élmény. Ilyenek voltak a Húsvéti Tornák. Aggódva figyeltük az időjárást, hisz gyermekeinkkel mi is ott álltunk a pálya szélén. Tudod, mit jelent az emlékezet, ezért voltál részese a Sifter Lajos tiszteletére rendezett emléktornáknak Misefán. Lelked súgta, mit jelent a hazai föld, hogy egy kis fa növekedni kezdjen. Linka Sanyi Végrendelet című verse szerint a sitkei focipálya mellett bizonyára Neked is lesz majd egy fád, amely sokáig megőrzi emlékedet. Emberfeletti küzdelmet folytattál a gyilkos kór ellen! Tudtad, hogy sok feladatod van még! Sok mindent kettétört távozásod, de teljes életet éltél, amíg erőd engedte. Igazi lokálpatriótaként, alázattal végezted kutatómunkádat. Sitke történetének megírása volt a nagy álmod. Ehhez már rengeteg anyag áll rendelkezésedre. Csak remélni tudom, hogy Ruzsa Károly beváltja ígéretét és megteszi ezt irántad való tiszteletből. Temetésed napján „láthattad”, hogy még a temető kerítését is a régi fociképek borították. Szólt Demjén dala: „Ez a Föld a Tiéd, ha elmész, visszavár.” Soha nem mentél el, szálltál, mint sólyommadár, három hegyen túl! Tudtad, „nincs hely, ahol élj”! Indulni kell hazafelé. A szüleinkkel közös sírt tisztelőid „virágnak virágai” borították be! A hely, ahol éltél, volt számodra „világnak világa”! Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes! A szép emlékek adnak nekünk erőt, vigaszt és megbékélést most és mindörökre! Könczölné Kiss Magdolna
Köszönet az EMBER-nek Hálát adhatok a jó Istennek, hogy én életem legkegyetlenebb időszakában megtaláltam azokat az embereket, akik önzetlenül segítettek. Amikor a tehetetlenségtől nem tudtam hova, kihez forduljak, eszembe jutott Sitke. Kik kerültek el onnét a fővárosba, vagy annak közelébe. Tudtam, hogy Kéthelyi Margit Gödöllőn él, hisz már korábban találkoztunk ebben a kedves kis városban. Cili segítségével tudtam meg lakcímét és telefonszámát. Lelkemnek sokat jelentett, mikor becsengettem hozzájuk, és Ők a férjével szeretettel fogadtak. Ez az otthon abban az időben egy kis sziget volt számomra, ahol kiönthettem a lelkemet és egy kis erőt tudtam gyűjteni a további küzdelemhez. Küzdöttünk a rák ellen, Laura lányom életéért! Amikor már reménytelenné vált a helyzet és csak a csodákban hittünk, Ő volt az, aki végigjárta velem a várost és segített fekete ruhákat vásárolni. Ebben a helyzetben ezt sem tudtam volna nélküle elintézni. „Te egy túlélésre ítéltetett Ember vagy… Meg tudod csinálni!” – biztatott később részvét levelében. Kajtár Klári felkutatásában is többen siettek segítségemre. Ő az első szóra jött és felajánlotta, hogy az éjszakát lányom-
mal tölti a Hospice Házban. Jött és jött minden nap, szaktudása, szeretete miatt Laura azonnal elfogadta Őt. Etette, itatta, lelkileg támogatta, mikor mi nem tudtunk ott lenni mellette. Gondja volt rám is. Testileg-lelkileg támogatott, hozta az epret, a piskótát, a könyvet, hogy tudjak egy kicsit feltöltődni. Aztán nem történt meg a csoda, hanem bekövetkezett a tragédia. Ő akkor is ott állt mellettem! Hozta a virágot Laurám ravatalára és velünk imádkozott. Aztán azt írta: „Nekem volt kegyelem, hogy ott lehettem mellettetek.” Puszta Sándor soraival fejezem be köszönetemet: „induljunk szívünk dzsungelében az embert megkeresni a jóságot még ma el kéne kezdeni.” Ők elkezdték és bizonyára folytatják is a jóságot, ahova az ÉLET elhívja Őket! Köszönöm NEKTEK! Könczölné Kiss Magdolna
4 ____________________________________________________________________________________ sitkei hírek
Kedves és Tisztelt sitkei polgárok! Levél a sitkeiekhez a 800 éves jáki évforduló kapcsán
Felkérést kaptam egy cikk megírására, melyben kifejthetem, hogy miért és hogyan kerültek a sitkeiek Jákra 2014. április végén az Apátság megalapításának 800 éves évfordulóján. Talán többeknek unalmas már, de az elejéről kezdeném. Családom, a Szelesteyek történetének kutatása során egyre mélyebben megismertem Vas megye ezeréves történetét. 1291gyel kezdem, mikor is összeült a Jaák nagycsalád, valószínűleg Jákon és a nagy létszámúra gyarapodott família a többi Árpád-kori nemzetséghez hasonlóan kisebb családokra oszlott, illetve osztotta az addig közösen használt birtokait. A Jaákoknak körülbelül 60 birtokteste volt akkoriban, elsősorban Vas vármegyében, de Zalában, Mosonban, sőt Bihar vármegyében is. A leg-
alapján egy mai együttműködés lehetőségének kidolgozása volt. Úgy a turizmusban, mint a közös kulturális, de akár gazdasági kapcsolatok terén is. Ebben a régi családoknak semmi szerepe nem lenne, csak a közös emlékezet egy vékony szála mint láthatatlan kapocs. 2006. április 22-én az ünnepségen egyedül Morgós István, akkor még Sitke alpolgármestere volt jelen Szemes István, Ják polgármestere mellett. Most 2014ben Morgós István volt az első, aki megkeresésemre azonnal igennel válaszolt és Ő volt az, aki a sitkei focicsapatot a zöld füvön is vezényelte április 26-án a 800 év 800 perc focitornán. Én ezt Neki külön szeretettel köszönöm, mert Ő azon kevesek egyike, aki nem lát többet ügyködésemben, mint a múltban
gazdagabb birtokrészek Jáki Nagy Márton unokáinak jutottak a mai Ják környékén. Másod-, harmad-unokatestvéreiknek a Rába jobb és bal partján osztottak birtokokat. A Niczkyek, Kemények, Szelesteyek, Sándorfalviak, Terestyének a bal parti birtokokat kapták, s lettek névadói, vagy vették fel ők birtokukról családnevüket; a jobb parton a Sitkeyek, Ölbeyek rendezkedtek be. A XIV. században Jáki Nagy Márton családi ágának kihalása után Anjou I. Károly (Károly Róbert) idejében a Sitkeyek több birtokot visszaszereztek a nemzetségnek. A Jáki Apátság kegyuraságát az egész Jaák nemzetség egyetemlegesen gyakorolta. A XV. század elejére nemzetségünk meggyengült és elvesztették jogaikat. 1457-ben V. László az Elderbach családnak adományozta a kegyuraságot. Az utolsó Elderbachtól pedig Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek szerezte meg, majd unokaöccsének adományozta, így lettek az Erdődyek a XX. század közepéig a Jáki Apátság kegyurai. 10 évvel ezelőtt elkezdtem felkutatni a közös Ják nemzetségi gyökereket, mind családi, mind települési szinten. Sajnos a számos régi Ják család közül, rajtunk kívül csak a Niczkyeket találtam, a többiek, köztük a Sitkey család vagy kihalt, vagy eltűnt szem elől. 2006-ban a monostor temploma felszentelésének 750. évfordulóján szerveztem egy kis megemlékezést, melyre a jáki polgármester úrral egyetemben meghívtam azon települések vezetőit, akik a fent leírt Ják nagycsaládból kivált famíliák névadó faluit irányítják. Célom ezzel a régi közös gyökerek
együvé tartozás mai halvány újrateremtését. Nem lát mást, csak a tényleges célt, a régi értékek megmutatását a ma sivár világának, mely bármily kis mértékben is, de nemzetépítő erő lehet. Ne csak azt halljuk, hogy bezzeg itt, meg bezzeg ott milyen csodák vannak, mikor itt van az orrunk előtt a csoda, csak észre kellene vennünk. Öt-hat évvel ezelőtt ezért jártam körbe ezen falvakat, köztük Sitkét is címer kiállításommal, írtam ki pályázatot gyerekeknek, mert velük kell elkezdeni azt a munkát, ami az elmúlt évtizedekben kimaradt. Ha Őket nem fordítjuk saját kultúrájuk, saját helyi értékeik felé, akkor 50 év múlva elfogyunk a Kárpát-medencében. Minden nép addig él, amíg van saját kultúrája, amit szívesen megoszt másokkal is! Ennek szellemében dolgozik évtizedek óta a Sitkei Citerazenekar is, mely Jákon is megmutatta, mit lehet elérni szorgalommal, elszántsággal, szeretettel. A 800 éves évforduló sikeresen lezajlott. Megint tettünk egy kis lépést előre. Aki érdeklődik, hogy milyen volt a három napos ünnepségsorozat, a www.jak800.hu oldalon megtalálja a beszámolót, illetve a képeket és videókat. A következő nagy évforduló 100 év múlva kerül megrendezésre reményeim szerint, addig próbálunk munkálkodni tovább. A sitkeieknek jó egészséget és közösségmegtartó erőt kívánok! Szelestey P. Attila, a jáki évforduló szervezője
sitkei hírek ____________________________________________________________________________________ 5
10 év eredményei
Tíz éves a Sitkei Citerazenekar Kulturális Egyesület A Sitkei Citerazenekar Kulturális Egyesület 2004-ben alakult – azért is, hogy a pályázatok adta pénzügyi lehetőségeket jobban ki tudjuk használni. Alakuló létszám: 16 fő. Jelenleg az egyesület létszáma 23 fő. Három zenekar működik az egyesület keretein belül. Felnőtt, ifjúsági és gyermek. A 10 év alatt összesen 218 alkalommal szerepeltünk közönség előtt. Ezek dalos találkozók, fesztiválok, falunapok, népzenei versenyek, szüreti felvonulások, idősek napi rendezvények voltak.
környék népzenei együtteseit hívjuk meg. Egyesületünk kezdeményezésére és támogatásával kerül megrendezésre 2009 óta a gyermeknap is. 2013-tól a húsvéthétfői borverseny rendezésében is nagy részt vállalnak a tagok. Az egyesület tagjai rendszeres résztvevői a faluban történő rendezvényeknek, társadalmi munkáknak, legyen az favágás, fafűrészelés, szemétszedés, nyári tábor, gyermeknap, rock koncert, idősek napja, falukarácsony, passióéneklés.
kenységért az alapító-vezetőnkről, Lábodi Zoltánról elnevezett kistérségi közművelődési díjat. 2011-ben együttesünk Vas megye kulturális életének gazdagításáért, a magyar népzene hagyományainak megőrzéséért és kiemelkedő színvonalú bemutatásáért, Ifjúsági zenekarunk pedig Vas megye kulturális életének színesítéséért, a magyar népzene népszerűsítéséért kapott elismerő oklevelet a Vas Megyei Közgyűléstől. Minden évben szervezünk egy kirándulást a környék nevezetességei-
Favágás a művelődési háznál
Passió éneklés a templomban
Szemétszedés a kápolnánál
Néhány esemény, rendezvény, amit egyesületünk szervezett Sitkén a 10 év alatt, a teljesség igénye nélkül: Együttesünk megpályázta a Magyar Kultúra Lovagja posztumusz címet alapító-vezetőnk, Lábodi Zoltán részére, melyet meg is ítélt a Magyar Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma, a cím ünnepélyes átadására 2005 februárjában emlékműsort szerveztünk.
2010-ben megszerveztük a 2. CDnk felvételét. A falu nevezetességeit bemutató DVD filmben is az együttes dalai szólnak. A pályázatokon nyert és az SZJA 1%-ából kapott pénzekből hangszereket, egyenpólót, fellépő ruhákat, fényképezőgépet, hangerősítőt, spirálozót, citera húrokat vásároltunk, illetve az egyesületet népszerűsítő prospektust készítettünk. Az önkormányzattal együttműködve 2013-ban egyesületünk pályázott egy felnőtt fitneszpark gépeinek beszerzésére, felállítására, valamint a tűzoltószertár felújítására. A pályázatokon nyertünk, a fitneszgépeket márciustól a falu lakói már használhatják is, s a tűzoltószertár átadása is megtörtént. Büszkék vagyunk szakmai sikereinkre, kitüntetéseinkre. 2008-ban a VII. Vass Lajos Népzenei Verseny sümegi középdöntőjéig jutottunk, ahol együttesünk pávaköri felállásban arany minősítést kapott. 2009. december 4-én megkaptuk a Sárvári Kistérség közművelődése terén végzett, kifejtett kimagasló tevé-
nek megtekintésére az egyesület ös�szekovácsolása érdekében. Ez „jutalom” az egyesület tagjainak az egész évben végzett önkéntes munkáért. Azokról sem feledkezünk meg, akik már nincsenek közöttünk. Őket halottak napján közösen felkeressük a temetőben és gyertyát gyújtunk emléküknek adózva. Szeretnénk köszönetet mondani Sitke Község Önkormányzatának, Morgós István polgármester úrnak egyesületünk anyagi és erkölcsi támogatásáért. Bízunk abban, hogy az egyesületünk, és tagjaink még hosszú időn keresztül részt tudnak venni a falu életében, tevékenységünkkel öregbítjük Sitke hírnevét bármerre is járunk.
Nőnapi összejövetel
2009-től minden évben májusfát állítunk, és természetesen ki is döntjük. Ekkor mindig szervezünk egy népzenei műsort is. Dalos találkozót szervezünk évente alapító-vezetőnkre, Lábodi Zoltánra emlékezve, ahova a
Ezúton is szeretettel hívjuk és várjuk a falu lakóit rendezvényeinkre. Gróf Gusztáv, az egyesület elnöke
6 ____________________________________________________________________________________ sitkei hírek
Fotókiállítás mesemondó délutánnal, rajzversennyel 2014. március 29-én ismét egy kellemes délutánt tölthettünk együtt a Kultúrházban. A program Kiss György fotókiállításával kezdődött. Kiss György az utóbbi években mindenütt feltűnt a falu eseményein, fényképezőgépével a kezében örökítette meg a különböző eseményeket. Egy nagyon szép feladatra vállalkozott, ő lett a falu krónikása. Legszívesebben azonban termé-
rálhatnak, nem kell izgulniuk a helyezés miatt. A délután igazi célja, hogy a sitkei gyermekek, akik különböző intézményekbe járnak, ezt a pár órát együtt tölthetik, megismerhetik egymást egy kellemes program keretében. Huszonkettő gyermek készült fel a mesemondásra, kicsik és nagyobbacskák, iskolások és óvodások. Németh Jú-
Felső tagozat: I. helyezett Farkas Viktória és Jeczó Virág.
Kiss György fotókiállításának megnyitója
Közönség a mesemondó délutánon
A kis mesemondók
szetfotókat készít, amelyekhez rengeteg türelemre van szüksége. A kiállításon Sitke panorámáján kívül többnyire ezekből láthatunk néhány alkotást. A fényképeken most olyan dolgokat láthatunk, amelyeket talán a természetet szabad szemmel járva mi, egyszerű természetjárók az objektív nélkül fel sem fedezhetünk. Apró csodák vannak körülöttünk, és most ezeket láthatjuk is Kiss György fotóin. A folyosón pedig egy-egy rendezvényen ellesett pillanatot megörökítő fotót láthatunk. A kiállítást Morgós István polgármester nyitotta meg. Ezután került sor a Kultúrházban a mesemondó délutánra. A versenyzőket és az értük izguló szülőket Gróf Lászlóné Erika néni köszöntötte. A biztató szavak mellett néhány mondatban beszélt a mesedélután történetéről is. A Sitkei Színkör szervezésében kezdődtek a mesemondó versenyek az 1990-es években. Később bekapcsolódott az általános iskola, a tanító nénik zsűrizték az iskolában, hogy ki kerülhet be a művelődési házban megrendezésre kerülő versenybe. Eleinte versenyként szervezték a faluban élő gyermekek számára, de aztán 2007-től a versenyjellege megszűnt, így most a gyermekek a mesemondásra koncent-
lia, Pégán Bianka, Sebesi Dominik, Imre Szabolcs, Horváth Júlia, Németh Nimród, Sebesi Emőke, Homlok Ádám, Sebesi Gréta, Mórocz Natália, Pénzes Áron, Németh Erik, Mórocz Kira, Bősze Letti, Homlok Anna, Szalai Martin, Vörös Virág, Pénzes Hanna, Györgyi Márton, Szalai Márk, Molnár Anna, Kiss Miriam és Kálmán Izabella, aki a legkisebbeket képviselte. Talán a versenyszellem még szebb produkciókra ösztönözte volna a résztvevőket, de így sikerült átadniuk a kis előadóknak abból valamit, amit Bruno Bettelheim így fogalmaz meg: „Azok számára, akik elmerülnek a tündérmese mondanivalójában, a mese mély, csendes tóvá válik, amely először a saját képét tükrözi vissza; de mögötte hamarosan felfedezi lelkünk belső kavarodását – a mélységeket, s azt, hogyan érjük el a békét magunkban és a világban, amely a küzdelmeink jutalma.” Egy harmadik művészeti kategória is képviseltette magát ezen a délutánon, hisz rajzversenyt is hirdetett a Kultúrház, amelynek témája Sitke volt. Felnőtt kategória: I. helyezett: Glöckner János, II. helyezett Sárközi Veronika lett.
Alsó tagozat: I. helyezett: Kálmán Eszter, II. helyezett: Molnár Gábor, III. helyezett: Molnár Anna,
A rajzverseny indulói
IV. helyezettek: Imre Szabolcs, Homlok Ádám, Sebesi Dominik, Németh Erik, Sebesi Emőke, Homlok Anna és Kálmán Gabriella lettek. Különdíjat kapott a legfiatalabb indulóként Sebesi Gréta. A Sitkei Citerazenekar különdíját pedig Homlok Anna kapta. A közönség is szavazhatott, így a verseny közönségdíjasa Farkas Viktória lett. A gyermekek választhattak ajándékkönyvet, majd egy kis finomság várta őket a klubteremben. A versenyt az önkormányzat támogatta. A délután zárásaként Erika néni felvetette a lehetőségét annak, hogy jövőre talán Ki mit tud?-ot kellene rendezni, hisz már az idén is lett volna jelentkező ének kategóriában is. Germánné Cseszkó Blanka
sitkei hírek ____________________________________________________________________________________ 7
Csuhébabák – szívből Ez év tavaszán nagyon értékes gyűjteménnyel gazdagodott a művelődési ház. Értéke nem az anyagában rejlik – „csak” kukoricacsuhéból van –, hanem abban a sok-sok munkában, amivel Malomvári Miklósné készítette nagy odaadással és szeretettel. Németh Klári nénit – talán a sitkeiek így jobban ismerik – a csuhéfonás nagymesterének is mondhatnánk, ha alaposan megnézzük azokat az életképeket, melyek most már a művelődési ház vitrinjében ékeskednek. Az egyik az utolsó vacsorát örökíti meg az áruló Júdással, a másik a tollfosztást, míg a harmadik a szüretet. Mindegyik alkotás minden parányi részlete a helyén van, mintha mi is ott lennénk a tollfosztóban, vagy éppen a szüreten. Klári néni még gyermekként, 14 évesen került el Sitkéről. Az általános és az elemi iskolai tanulmányainak befejezése után beiratkozott a Veszprémi Tanítóképző Intézetbe. A sikeres érettségi vizsga után mint gyakorlóéves tanító került Ajka-Padragkútra. 1954-ben kapta kézhez diplomáját. Még ebben az évben férjhez ment Malomvári Miklós tanítóhoz, akivel egészen 1989-ig együtt tanított a padragi iskolában. Három lányuk született, jelenleg 7 unokának és 7 dédunokának örvendhet. Sajnos a férje 25 évvel ezelőtt meghalt, s ekkor gondolta, hogy a magány
Malomvári Miklósné
elkerülése miatt benépesíti otthonát csuhéfigurákkal. Visszagondolt gyermekkori élményeire, a tollfosztásokra, a szüretekre, a búcsúkra, a családi összejövetelekre. Így kerültek a vitrinjeibe karikázó fiúk, kocsirozó kislányok, kötögető, hímző nénikék, a zsákoló legények, a doboló kisbíró. Bár 65 km-re él szülőfalujától, mégis sok mindent tud róla. A sitkei újságot rendszeresen megkapja nővérétől, Gőcze Józsefnétől. Izgatottan lapozza
fel, s mindig örül, ha ismerős nevekre bukkan, ha sikerekről olvas benne. Klári néni kérdésünkre, hogy mit gondol szülőfalujáról, így válaszolt: – A mai napig tősgyökeres sitkeinek vallom magamat. Remélem, alkotásaimmal is szülőfalum jó hírnevét öregbítem. Sitkét nagyon sokan ismerik a koncertek útján, de híres jó vezetéséről, önzetlen, dolgos lakosságáról egyaránt, akiknek nevelésében sokat tettek a múlt és a jelen tanítói. Távol vagyok és mégis közel, nagyon szeretem a szülőfalumat. Klári néni 2004-ben vette át arany diplomáját 50 éves pedagógusi pályájának, 2005-ben Ajka Város Oktatásért-nevelésért Díszoklevelet kiemelkedő oktató-nevelő munkájának, magas fokú pedagógiai, szakmai felkészültségének elismeréseként. Szívből kívánjuk Sitke község polgármestere, képviselőtestülete, Sitke község lakossága és az újság szerkesztőbizottsága nevében, hogy az idei évben esedékes, 60 éves pedagógusi pályát elismerő gyémánt oklevelét is jó egészségben, erőben vehesse át, s még soksok kis szüretelő legény, tollfosztó leány, nyáját vigyázó pásztor kerüljön ki szorgos kezei közül. Gróf Lászlóné
Kirándult a Nyugdíjas Klub A Hadifogoly Temető és Csöngén Weöres Sándor és Károlyi Amy emlékháza látogatásán 24-én délután tízen vettünk részt. A temetőben Szlama József úr – akit a Hadifogoly Temető ügyének megszállottjaként jellemezhetnék – igen részletes, talán mindannyiunk számára sok új szempontot feltá-
A Nyugdíjas Klub tagjai Csöngén Weöres Sándor mellszobránál
ró ismertetést adott. Megtudhattuk például, hogy a 2014-es évben jelentős felújítások lesznek, cserével megújítják az idők folyamán eléggé leromlott állapotú beton sírköveket is. Szeptember 19-én pedig egy nemzetközi találkozóra kerül itt sor, erre máris folynak az előkészületek. Köszönet az ismertetőért és köszönet Lábos András polgármester úrnak is a fogadásunk szervezéséért. Csöngén szépen gondozott környezet fogadott bennünket, az emlékház szobáiban pedig annyi az ismertető, a tabló, hogy nem órákat, de egész napot lehetne, kellene megismerésükre fordítani. Tetszett az az egyszerű, nem hivalkodó környezet, melyben Weöres Sándor és felesége éltek. Jó volt látni a költő újraöntött, nemrég felállított mellszobrát is a ház udvarán. Hazafelé jövet kevés időre még bementünk a Pannónia Ringre. A kis létszámú csapat tagjainak hála nem fulladt kudarcba az eltervezett kirándulás. Meg talán értelme is volt. Persze meg tudom érteni a távolmaradókat, azokat mindenképpen, akik egészségi állapotuk, vagy halaszthatatlan elfoglaltságuk miatt nem jöhettek. Borbély László
8 ____________________________________________________________________________________ sitkei hírek
Elballagtak
Iskolások lesznek
„Az emlék olyan virág, amely nem hervad el soha, Eső nem tépi el, szél nem hordja tova, Gyűjtsél tehát csokorba, amennyit csak lehet, A csokor közt őrizd meg örök emlékemet.” Egy szép tavaszi napon gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák virágba borulva várják a végzős diákokat. A tanulók izgalommal, szomorúsággal és vidámsággal a szívükben indulnak utolsó útjukra a már jól ismert és szeretett iskolában. Ajkukról az elválás dalai csenge-
Kelemen Bálint Kelemen Bálint
Mórocz Csaba Mórocz Csaba
Hét nagycsoportos mond búcsút az óvodának szeptemberben. Györgyi Márton, Kovács Fanni, Mesterházi Zsombor, Mórocz Kira, Sebesi Gréta és a Soponyai ikrek, Réka és Kitti. 3-4 év után nehéz az elválás gyermeknek és felnőttnek egyaránt, de örömmel tölt el bennünket, hogy testileg, lelkileg, szellemileg olyan fejlődésen mentek keresztül, hogy iskolaéretté váltak. Büszkék vagyunk rátok, reméljük, gyakran vis�szalátogattok hozzánk. Pataki Márta tagóvoda vezető
Mecséri Mecséri Gábor Gábor
Élő emlék
Dénes Jennifer Dénes Jennifer
Poós Tamás Poós Tamás
Farkas Martina Farkas Martina
Pénzes PénzesPetra Petra
Kovács Krisztián Kovács Krisztián
nek, s a szülők, nagyszülők, keresztszülők büszkén tekintenek gyermekükre, hiszen életük egy fontos állomáshoz érkezett. Az érettségi vizsga megírása már csak egy lépéssel választja el őket a felnőtté válástól, a továbbtanulástól. Van, aki már óvodás korában tudja, hogy tűzoltó, orvos, kutató szeretne lenni, de vannak, akik még most sem igazán találják helyüket a nagyvilágban. Kívánom, hogy céljaitok eléréséhez legyen kitartásotok, s ha egy-egy rossz napon úgy érzitek, semmi sem sikerül, ne keseredjetek el, gondoljatok az együtt töltött évekre és a következő nap biztosan jobb lesz! Sok sikert az érettségihez és a továbbtanuláshoz! Vass Bernadett
55 éve történt. Május volt, érettségire készültünk. A sikeres vizsga érdekében a szóbeli vizsga néhány tantárgyából a tételeket ki kellett dolgozni. Így volt ez matematikából is. Érettségire – 3 éven keresztül a sárvári gimnáziumban a közkedvelt, aranymondásairól híres Csontos tanár úr készített fel bennünket. Ő szigorúan megkövetelte a tételek kidolgozását, a mi érdekünkben. A „terméket” a felelőnek mindig be kellett mutatni, utána kezdődhetett az izzasztás. Egyik alkalommal engem hívott ki felelni. Félve, izgatottan jeleztem, hogy a tételfüzetem otthon maradt. Ő csendesen, mosolyogva közölte velem: hazamész érte, s örülj, hogy nem kapsz egyest előlegként. Szólni nem mertem, pedig az osztály félhangosan felnevetett. A tanár úr ugyanis nem tudta, hogy én nem sárvári vagyok. Első óra volt matek, így fél kilenc körül indultam haza – gyalog. A hetes minden óra előtt jelentette a szaktanárnak: hiányzó nincs. Néhány tanár észrevette távollétemet, s jót nevetett rajta, mikor tájékoztatták a történtekről. Akkor semmilyen közlekedési eszköz nem volt a napi három vonatjáraton kívül. Jó meleg idő volt, még mezítláb is futottam, csattogó visszhang volt a válasz az erdő közepén. Kezemben a tételfüzetemmel fél kettőre érkeztem vissza. A tanáriban a Tanár úr mosolyogva fogadott, mert arra már Ő is tudta, hogy Sitkén jártam. Közölte, hogy az igazolatlan hiányzástól eltekint, a füzet átnézése után előlegez egy hármast, a többit holnap, a felelés után megbeszéljük. Az érettségin ugyanezt a tételt kaptam. Nekünk még úgy adták, nem mi húztuk. Négyesre vizsgáztam. Az élmény ma is élő és hálatelt. 55 éves érettségi találkozónk lesz az idén. Lábos József
sitkei hírek ____________________________________________________________________________________ 9
Sitkei emlékeim IV. rész Kapkodó emlékezetem, állj! Már a kastélyban működő iskolában töltött éveim emlékei tolakodnak elő. Jóval kevesebb a napi gyalogmenet, hiszen az erdei ösvényen, amely párhuzamosan fut az országúttal, talán 2 km-re redukálja a kastély távolságát. Tudtam én, hogy életem legkedvesebb iskolaéveit töltöm itt. Az ősznek, télnek, tavasznak más-más varázsa tette emlékezetessé ezt a két évet. 1948-nál járunk. A már említett tanítóim tettek arról, hogy a káposzta és kecske ,,jóllakási" egyensúlya meglegyen. Kovács tanító úr számtanóráin edződött a fejszámolás képessége, de minden alapvető számtani műveletet úgy sajátítottam el, hogy azok jól szolgáltak későbbi éveim alatt is. Nem szakadtunk el a sitkei világ gyümölcsfáitól sem. Ősszel a kastélyt körülölelő terület tucatnyi fáinak termését takarítottuk be. Az iskola két-három hűvösen hagyott termében raktároztuk, rendeztük tanítóink irányításával. Télen a síléc gyakran került elő mint utazó eszköz. A tornaórák cím alatt nem ritkán a Hercseg oldalán, a kastélyba vezető úton siklottunk. Egy-egy hos�szú vas szánkón 5-6 gyerek is kapaszkodott és viharzott ki a kapun át, szinte a majorok vonaláig. Egyik télen cirkuszos kocsikat vontatott a traktor. Természetes, hogy az előadások az iskola nagytermében voltak. Micsoda káprázat, gyönyörű ruhákba öltözött artista családok mutatványai, zene, ámulat, és hát az első ábrándozás a kis artistalány után! Alig tudtuk lebeszélni magunkat Németh Sanyi
barátommal, hogy ne induljunk utánuk. A hétköznapok múltbeli homályából felidéződnek ismerős nevek – Kondicsék, Palkovicsék, Czenkiék – események. Felejthetetlen emlékem az egyik nagyhéti keresztút is. A stáció állomásait anyámmal /talán 1946 vagy ’47 tavaszán/ a kápolna területén jártuk végig. Talán ez volt az utolsó alkalom, hogy egyházi rendeltetését szolgálta ez a gyönyörű építmény. Napi iskolai utam egyik határköve volt a kápolna. Ébenfekete belső bútorzata akkor számomra nagyon komornak tűnt. Igaz a megvilágítás hiánya is kiválthatta ezt. Emlékszem arra is, hogy Faragó néni, a postai kézbesítő naponta jött a vasúti mozgópostáért. Így aztán gyakran csodáltam meg erdei útján, hogyan lehet egy asszonynak egyszerre annyi csomagot egyedül vinni. Igaz elosztotta a pakkokat a fejére és a „bakszekérre”. Panasz sohase volt rá. Patyi úr, a fuvaros erős lovaival télen-nyáron gyakori vendége volt a vasúti raktérnek. Télen a hatalmas hóekét is vontatták a lovak, és az országutat, de az állomást is kiszabadították a hó fogságából. Káldi úrral a kocsma és vegyeskereskedés tulajdonosával nem sokat lehetett szót váltani. Különösen, ha a pincéből kellett az árut felhozni, ilyenkor bizony Káldi néni beavatkozására volt szükség, a hercsegi bor ugyanis igencsak behatárolta nála a mozgás biztonságát. Teket úr, az erdész,
gyakran pihent meg erdei útja során apám irodájában. Vizslája szinte értett a nyelvén, mert parancsszóra hozta vissza a bemu-
Sándorfi József
tatás céljából elejtett zsebkendőt a gazdának. Füttyös kutyám, keverék lévén, inkább a tyúkok tojásaival tette ezt, parancs nélkül, száját is nyalogatva. Asbóth bácsi, az „útkaparó” gyakori beszélgetőtársam volt délutáni utamon. Akkor még gyakran hallatszottak a Ság hegyi robbantások. Sokszor aggódtam, hogy elfogy a hegy cukorsüvegszerű csúcsa és egyszer nem lesz semmi a helyén. Az ősz elhozta számomra az első megbotránkozást is. Mikor lesz már végre szüreti szünet? Ez eddig minden évben kijárt. 2-3 nap iskola nélkül, hogy a gyerekek segíthessék a szülők szüreti munkáját. A fránya igazgató /de lehet, hogy a miniszter/ nem engedett, 1949-től nem volt szüreti szünet. Én persze kiadtam magamnak. Önkéntes engedélyezésem persze nem közöltem szüleimmel, akik boldogan vet-
ték igénybe a felajánlkozó tehénlegeltetési szándékomat. Igen ám, csak mire a behajtásra került volna sor, döbbenetemre Lukács igazgató társaságában várt apám az udvar bejáratánál. Ne kelljen leírnom a szituáció megalázó mivoltát és annak következményeit! Apám nem csak szóval, kézzel is gyakorolta a pedagógiát. Fájdalmas volt a nap is, amikor 1951-ben búcsút kellett mondani szeretett iskolámnak, lakóhelyemnek, mert apámat nagyobb állomásra, Mosonszentjánosra helyezték át. Osztályom búcsúja ma is elszorítja szívemet. A levélváltások ritkábbak lettek, új iskolám sváb származású gyerekeivel lassan kötődtek meg az új barátságok. Nem kell bizonyítanom ezekkel az emlékekkel, hogy életem során láthatatlan muníciót adtak a mindennapok küzdelméhez. Talán ez is erőt adott, hogy 1956-ban nem tudtam itthagyni a hazát. Hiszem, hogy az emberek jók, csak szeretni kell őket. A könyv, amelyről bevezetőben írtam, igazolt engem ebben az érzésemben. Kívánom mindenkinek, kiábrándultaknak, elkeseredőknek, a hazát, embert nem tisztelőknek is, hogy legyen része a sitkei szellemiségben! Igen, Sitke mindhalálig. Sándorfi József
10 ���������������������������������������������������������������������������������� sitkei hírek
Colonia Natura a wellnessen túl… A tél sem zajlott eseménytelenül a Colonia Natura Történelmi Apartmanparkban. Miután a tavalyi évben belül is elnyerték végső formájukat apartmanjaink, így a kiegészítő szolgáltatások kialakítására fordíthattuk időnk és energiánk. Szerencsénkre enyhe telünk volt, így lényegében zavartalanul folyhattak a munkálatok késő ősztől kezdve egészen az áprilisban ránk köszöntő nyárig. Még az Apartmanpark alapításakor töprengtünk azon, hogy milyen egyéb szolgáltatásokkal színesítsük kínálatunkat. Tekintve, hogy négy gyógyfürdő található 10 km sugarú körön belül, így semmi esetre sem gondolkodtunk wellnessben. Sokkal in-
koronázta, tekintve, hogy a négy alapgladiátor típust meg tudjuk jeleníteni, sőt a légiós életből is tudunk érdekességeket felvillantani, valamint a rómaiak hírhedt ellenségeinek, a szkítáknak félelmetes nyilas harcmodorából is ízelítőt adunk. Eddig iskolai és turistacsoportok fordultak meg a Gladiatorium homokján, s reméljük, hogy mind messzebbre eljut majd a híre ennek az egyedi, ám mégis szorosan a település, a vidék történelméhez kötődő látványosságnak. Úgy tűnik, a történet nem itt ér majd véget, mert már újabb projekten törjük a fejünket… így a Colonia Natura Történelmi Apartmanpark immáron a sitkei faluképhez szorosan hozzátartozó látványa ismét kicsit változni fog… Németh Szabolcs
Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a gombamérgezések elkerülése érdekében felhasználás előtt minden természetben szedett gombát szakértővel vizsgáltassanak meg! A MÉRGEZŐ GOMBA VESZÉLYES, HALÁLHOZ VEZETHET! A Vas megyei piacokon megtalálható gombaszakértők:
kább a környék természeti és történelmi örökségének további kiaknázására törekedtünk oly módon, hogy illeszkedjen annak módja az Apartmanpark római stílusához. A formálódó elképzelés először csak papíron, majd pedig az Apartmanpark gyepét feltörve, már fizikai valójában is elindult a megvalósulás útján. Sitke római kori elődje, az antik Bassiana is büszkélkedhetett mindama szórakozási lehetőségekkel, melyek a nem oly távoli Savariában is megtalálhatóak voltak. Úgy mint a közfürdő, vagy éppen a gladiátorok, vadállatok küzdelmeire szolgáló amfiteátrum. Ez utóbbi ihletett meg minket is, s hoztuk felszínre a múlt eme rég eltemetett emlékeit, hogy aztán a Colonia Apartmanpark Gladiatoriumaként öltsön testet. A kiszolgáló épületeket igyekeztünk szintén római stílusjegyekre emlékeztető módon felépíteni. A küzdőteret 24 m3 homok borítja, melyet a több mint 100 négyzetméternyi ovális terület nyelt el. Az arénát szegélyező halmokon pedig gyógynövények zöldellnek. A Gladiatorium jelenlegi formájában alkalmas arra, hogy a látogatók belekóstolhassanak az ókori gladiátorok változatos világába, mely manapság számos téveszme és a hollywoodi filmek által eltorzított módon jut el az emberekhez. A bemutatók, kiképzések kivitelezhetetlenek lennének a gyakorlófegyverek nélkül. Ezek beszerzése valódi fegyverkovács és pajzskészítő mesteremberektől valósult meg nem kis kutatómunka és erőfeszítések árán. Ám a kitartásunkat siker
SZOMBATHELY VÁSÁRCSARNOK: hétfő: 5–10 óráig, kedd–péntek: 5–12 óráig, szombat–vasárnap: 5–10 óráig INGYENES VIZSGÁLAT KŐSZEG PIAC: kedd, csütörtök, péntek: 8–10 óráig, szerda és szombat: 8–11 óráig, INGYENES VIZSGÁLAT KÖRMEND PIAC: hétfő és szombat: 6.30–9.30, INGYENES VIZSGÁLAT SZENTGOTTHÁRD PIAC: hétfő–péntek: 8–12 óráig, INGYENES VIZSGÁLAT CELLDÖMÖLK PIAC: 2014. október 31-ig csütörtök és szombat: 6–14 óráig, INGYENES VIZSGÁLAT 2014. november 1-től csütörtök és szombat: 7–14 óráig, INGYENES VIZSGÁLAT Sárvári Járási Népegészségügyi Intézet
sitkei hírek ___________________________________________________________________________________ 11
Vulkánok rejtelmei I. A geológia, azon belül is a vulkanológia a laikusok számára nagyon is homályos és titokzatos tudomány. Az emberek legtöbbször csak a vulkánkitöréseket, a média által elhíresztelt katasztrofális fenyegetéseket és a tragédiát látják egy olyan lencsén keresztül, ami nem fedi a teljes igazságot. Kutatásom kitűzött célja is az igazság nyomozásáról szól, egy teljesen más megközelítésből, a tudomány objektívén keresztül. Magyarországon az elmúlt idők során több vulkanikus eseménysorozat zajlott le különböző tektonikai folyamatoknak köszönhetően. A Kisalföld területén, azon belül is a Kemenesalja térségben a vulkanizmus körülbelül 5,5 millió évvel ezelőtt kezdődött és 3 millió évvel ezelőtt fejeződött be, ami a földtörténeti beosztásban a miocén-pliocén korra esik.
A képen láthatóak a Kisalföld Vulkáni Terület képződményei. A jelölt neogén vulkánok közül kutatásomban a Sitke és Hercseghegy tűzhányókkal foglalkozom. A szakmának sok ága van, egy vulkáni komplexumot több szemszögből, más eszközökkel, különböző tudományos módszerekkel lehet vizsgálni. Az én feladatom e két tűzhányó felszíni kibukkanásainak felderítése, feltérképezése, szelvényezése és ezen információk alapján a vulkáni működés mikéntjének modellezése. A vulkanológián belül az úgynevezett fizikai vulkanológia is foglalkozik a régmúltban bekövetkezett kitörésekkel, ezen események lezajlásának folyamataival. Ehhez a jelenben, különböző bányászatoknak, útépítésnek köszönhető feltárásokban, kőfejtőknél keresi a segítséget megannyi geológiai módszert segítségül hívva, mint például a geokémia, kőzettan, ásványtan és szedimentológia, melyek mind fontos részei lesznek a kutatásnak. A Sitke vulkán, vagyis a sitkei tufagyűrű Ság hegy és Hercseghegy között terül el, a Ság hegytől 4 kilométerre, nyugatra. Maga a képződmény egy bazaltos vulkán marad-
ványa, mely piroklasztitokból (vulkáni törmelék) épül fel. Morfológiáját tekintve a komplexum mára kisebb-nagyobb dombokat hagyott maga után, melyek gyűrű alakban helyezkednek el és alig emelkednek ki a síkságból – 25 méter. A gyűrű legnagyobb külső átmérője pedig 1,6 km. A vulkán középső részén mélyfúrást végeztek az alginitkutatás miatt. A legtöbb feltárás a hegy déli és északkeleti részén található, mára már több helyen a növényzet benőtte ezeket. A radiometrikus kormeghatározás alapján a vulkán korát 5,6±0,37 millió évre becsülték. A Hercseghegy a Ság hegytől 5 kilométerre, nyugatra fekszik a Sitke vulkán szomszédságában. A radiometrikus kormeghatározás alapján a tűzhányó korát 4,55±0,31 millió évre becsülték. A feltárások a hegy gerincén, É–D irányban találhatóak, de ezekből már csak pár feltárás közelíthető meg, amiket vagy a növényzet beborított, vagy szemétlerakónak használják. Az alginitkutatásnak köszönhetően fúrásokat végeztek a területen, melyekből kiderül, hogy a Hercseghegy nyugati lábánál egy kürtőcsatorna megléte valószínűsíthető. A fúrások és terepi megfigyelések alapján a mai Hercseghegy kinézete egy maradványa az eredetileg gyűrű alakú vulkáni képződménynek. A kutatás egyik része e két vulkán összehasonlítása is lesz, mivel ebből is sok információ kinyerhető. A közeljövőben a sitkei tufagyűrű két, még jól megközelíthető és feldolgozható feltárását – amiket most tavasszal látogattam meg és mértem fel – tervezem megvizsgálni, illetve szelvényrajzokat készíteni, majd azok alapján a későbbiekben mintavételezést végezni. Egyik fontos kérdése a vizsgálatoknak, hogy mennyire térnek el a geokémiai adatok attól, amit egy feltárásban szabad szemmel látunk, illetve vizsgálunk és hogy ennek mik az okai. Továbbá az úgynevezett magmás, freatomagmás folyamatok elkülönítése, az azok közötti átmenet meghatározása. Magmás kitörésekkor csak a magma játszik szerepet a robbanáskor, viszont freatomagmás eseménynél víz is társul ehhez. Ezeket terepi munkával és később, labori körülmények között meg lehet határozni, majd ebből olyan következtetésekre lehet jutni, amik a jelenleg is működő vulkánok esetében felhasználható és a vulkánok természetét megértő információkat szolgáltatnak. Zemeny Aliz ELTE TTK, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Geológia Msc
12 ���������������������������������������������������������������������������������� sitkei hírek
„a háború, amely megszüntet minden háborút” 100 éve tört ki az első világháború! Az 1914 és 1918 közt zajló első világháború volt a történelem egyik legborzasztóbb és legpusztítóbb háborúja. A Föld három kontinensén összesen 15 millió halálos áldozatot követelt. Összehasonlításként: a második világháborúban 72 millióan haltak meg (ebből 50 millióan Európában), a napóleoni háborúkban pedig – mely a világtörténelem harmadik legpusztítóbb harcsorozatának tekinthető – 3,5 millió volt a halálos áldozatok száma. Az 1700-as évek végétől elindul szerte Európában a nemzeti öntudatra ébredések kora, a nemzeti közösségek egyre inkább ki akarták fejezni saját identitásukat, autonómiájukat. Gyakorlatilag erről szóltak a XIX. század forradalmai. Az első világháború előestéjén merült fel a nagy kérdés, amely ma is érvényes: mi a szellemi talaja ennek a különbözőségnek? Ez ébresztőként hatott Európa sok népe számára (minket, magyarokat is beleértve). A XIX. század végén a tudomány és a technika vívmányai miatt a nyugateurópai országokban és az USA-ban gyorsuló ütemű termelés kezdődött, így az új nyersanyag-lelőhelyek és -piacok megszerzése lett a fejlett államok elsődleges célja. Az új nyersanyag-lelőhelyeket és -piacokat a gyarmatrendszerek kibővítése tudta legkönnyebben biztosítani, így a már meglévő gyarmatokkal rendelkező Anglia és Franciaország a XIX. század végén és a XX. század elején fokozott terjeszkedésbe kezdtek. Fokozatosan két hatalmi tömb kezdett kialakulni. Az egyiket azon országok alkották, amelyek már évszázadok óta rendelkeztek gyarmatokkal, míg a másikat az új nagyhatalmak hozták létre, melyek ezután akartak hatalmas gyarmatrendszert létrehozni. Ez utóbbi csoport 1882-ben hozta létre a hármas szövetséget Németország, Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia részvételével. A régi gyarmatosítók közé tartozó Franciaország, Anglia és Oroszország összefogása csak később alakult ki, az 1893 és 1907 közt megszületett szerződések révén (francia-orosz, franciaangol, angol-orosz szerződések). Így
jött létre az antant. (Entente cordiále, azaz Szívélyes Együttműködés Szervezete 1904-ben a francia-angol szerződés megszületésével jött létre). A késlekedést Anglia és Franciaország összefogásában az évszázados rivalizálás okozta, hiszen Franciaország
I. világháborús síremlék a régi temetőben
és Anglia egészen a XX. század elejéig vetélkedett egymással a gyarmataik terjeszkedése miatt. Végül azonban sikerült félretenniük ellentéteiket az új ellenség, Németország afrikai megjelenése miatt. Az első világháború kitörése tulajdonképpen a régi Európa hanyatlásának kezdete. Még létezett egy viszonylag érintetlen paraszti világ, írni-olvasni nem tudó emberek, akik még a régi családi struktúrákban éltek. És még éltek közöttük azok a mesék, dalok, amelyeket hosszú időkön át adtak tovább generációról generációra. A XIX. században léptek fel azok a néprajz- és népdalkutatók, akik elkezdték faluról falura járva összegyűjteni, lejegyezni a történeteket, dalokat. A modern gazdasági élet, a technika fejlődésének hatására a régi paraszti világ fokozatosan felmorzsolódott, eltűnt. Churchill 1914-ben kijelentette, hogy a háború végén Európa nemzetiségi ala-
pon lesz felosztva, és minden népnek meglesz az önrendelkezési joga. Ez az önrendelkezési jog ígérete az antant szövetségeseitől származik, egyfajta fegyver akart lenni a központi hatalmakkal szemben. Ennek a segítségével szereztek új szövetségeseket, akiket a trianoni békediktátummal bőségesen megajándékoztak. Az első világháború, amelyről azt is mondták: a háború, amely megszüntet minden háborút, négy évig tartott. Az összesen több mint 15 millió ember, köztük 28 sitkei lakos halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a gyarmatok, az energia- és nyersanyagforrások újrafelosztásáért indult. Bár valamennyi résztvevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négyévnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. Az Osztrák– Magyar Monarchia szétesett a háború végére, a németek területszerzési illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer, annak diktátumai, igazságtalanságai a második, még kíméletlenebb és még kegyetlenebb világégés csíráját jelentették. Kovács Ferenc
Csalóka Péter
A Soltis Lajos Színház vendégjátéka Ecsedi Erzsébet rendezésében Weöres Sándor Csalóka Péter zenés nem-mesejátékát hozta el a Soltis Lajos Színház március 15-én a művelődési házba. Falusi forgatagba kalauzolták ezúttal a nézőket. A kapzsi, buta bíró megleckéztetésére egy ágról szakadt szegény ember, mesénk főhőse, Csalóka Péter vállalkozott. A falubeliek Pétert segítették, a bírót (Bruckner Roland ebben a szerepében is nagyot alakított) csúfolták. Vidám színpadi életképeket, dalokat, táncokat varázsoltak a közönség elé, akik vastapssal, hangos kacagással fizettek a produkcióért. Köszönet a Soltis Lajos Színház tagjainak, hogy ismét hoztak egy kis vidámságot közénk.
sitkei hírek ___________________________________________________________________________________ 13
Sitke lelkipásztorai IV. Illyés József 47 évi (1757–1804) és Göndöcs László 45 A testamentum végrehajtói Fekete János kenyeri pléesztendős (1947–1992) sitkei plébánossága után a harma- bános és kemenesaljai kerületi esperes, Ernecz Ignác sitdik leghosszabb ideig – 38 évig – PINTÉR MIHÁLY lelki- kei káplán-adminisztrátor (Pintér utóda), és Boda János pásztorkodott községünkben. Ez alkalommal az ő szemé- kissitkei uradalmi ispán voltak. lyét szeretnénk közelebbről megismertetni az olvasókkal. Mindennek részletes bemutatása érdemes volna egy küA Zala megyei Bánokszentgyörgyön született 1775. már- lön tanulmányra is. Megjegyezzük azonban, hogy végrencius 2-án. Ez a falu akkor még a Veszprémi Egyházmegyé- deletében maga kérte, hogy a saját és pap-testvére sírja fölé hez tartozott. Padányi Bíró Márton püspök épp csak két év- kőkeresztet állíttassanak; kedvezményezettjei között petizeddel korábban foglalta vissza a Zágrábi Püspökségtől, dig ott találjuk a szombathelyi Papneveldét, s a nyugalmamelynek egyik legészakabbra fekvő plébániája volt. Szülei zott egyházi férfiak intézetét, a váci siketnémák otthonát, Pintér Ferenc és Becs Julianna voltak. György nevű öccse a nagysitkei, simonyi és bánokszentgyörgyi templomokat. szintén pap lett, róla még szólni fogunk. Teológiai tanulmá- Kívánsága volt, hogy készíttessenek egy képet a Boldogsányait Szily püspök idejében, Szombathelyen végezte. 1798. gos Szűzanya tiszteletére és szerezzenek be a templomnak szeptember 30-án szenegy nagyobb monstrantelték pappá. ciát. De gondoskodott Közel hat éves kápGáál Kata nevű gazdalánságának első fél asszonyáról és annak évét Pákán töltötte, férjéről, akiket Porpáczi majd 1799 nyarán SitLajos és Julianna gondkére került Illyés Jónokaiul is rendelt. – Az zsef mellé, akit 1804 utóbbiakra külön megszeptemberétől kövejegyzi: „…híven gondtett a plébánosi szolját viseljék mindazokgálatban, miután csaknak, mik, ezen két unonem egy évig Sárváron káimat javaimból illetis segédlelkészkedett. ni fogják, azokból soha Az 1814-es és 1837semmi szín alatt semes püspöki vizitációs mit el ne tulajdonítsajegyzőkönyvek még azt nak, különösen pedig is megemlítik róla, hogy Porpáczi Lajost, mihelyt németül is beszélt, valareá alkalmatos lészen, Pintér Miháy sírja a sitkei temetőben mint még sitkei admimesterségre taníttasnisztrátor-káplánként ő sák.” Arra, hogy e gyerrendelte meg a templom Szűz Mária-, illetve Szent József- mekek valójában milyen fokon voltak Pintér Mihály rokooltárai számára a festményeket. Ezek közül az előbbit – a nai, hagyatéki iratokból nem derül fény… rajta olvasható szignó szerint – ifjabb Dorfmeister István, Érdemes még megjegyeznünk, hogy az ő plébánossága főoltárképünk alkotójának a fia készítette 1800-ban. idején, 1820–23-ban a kissitkei kastélyban élt és működött Pintér Mihály 1842. április 29-én halt meg. Sírja máig Felsőbüki Nagy Ferenc fiának a nevelőjeként Kiczlingstein látható a régi temetőben. Károly pap, későbbi nicki plébános. S ugyancsak 1820 Életkörülményeire, szolgálatára nézve fennmaradt, igen után fogadta magához a plébános beteg testvérét, Pintér gazdag hagyatéki irataiból következtethetünk. Györgyöt, a korábbi ivánci káplánt, aki 1829-ben bekövetEszerint összesen 18288 váltó forint készpénzt ha- kezett halála óta szintén a sitkei temetőben nyugszik. gyott hátra, amit a temetési költségekre, a végrendelet Simonyi fíliában pedig előbb Hőgyészy Lajos helybemegerősítésére, a cselédek hátralévő és folyó évi béré- li születésű egykori pálos szerzetes volt segítségére, aki re és végrendeleti illetőségükre, Hoffelder József pápai 1808–1833-ig rokonainál lakva, szinte minden lelkipászorvosnak, a pápai irgalmasrendi szerzeteseknek az ott tori funkciót ellátott; majd pedig Gróf Antal nyugalmazott töltött egy heti ápolásért és orvosságokért, végrehajtási veszprémi egyházmegyés pap költözött Simonyiba és volt költségekre, különféle tartozásokra, valamint a /nagy-/ Pintér helyettese körülbelül 1837-től. simonyi templom „kielégítésére”, s végül a hat végrenÉlete utolsó fél évében állt mellette a tetterős Ernecz Igdelet szerinti örökösök kezéhez fizettek ki. Ezeken kívül nác, akinek különösen érdekes életútját legközelebb ismersaját tulajdonában volt egy szőlő a Hercsegen, melyet hetjük meg. egyelőre Pápa Város Gyámságának adtak át Porpáczi Lajos és Porpáczi Julianna kisdedek részére. 969 tételInzsöl Richárd ből álló vagyontárgyait árverésen értékesítették.
14 ���������������������������������������������������������������������������������� sitkei hírek
A húsvéti borversenyen 27 bor közül került kiválasztásra a „falu bora” A tavalyi sikeren felbuzdulva ismét megrendezésre került a húsvéti borverseny Sitke Község Önkormányzatának és a Sitkei Citerazenekar tagjainak szervezésében. Az idén is szép számmal neveztek a borosgazdák a versenyre, összesen 27 bor sorakozott a zsűri előtt, döntésre várva. De nem csak a zsűri tagjai kóstolták az éppen sorra kerülő bort, hanem a jelenlévőknek is töltött Morgós István polgármester úr. Így az érdeklődők nem csak hallhatták a szakértők véleményét, hanem mindenki maga is meggyőződhetett arról, hogy éppen kifogástalan bor van-e terítéken, vagy éppen
A zsűriben idén is a következő borszakértők foglaltak helyet: A zsűri elnöke Fazekas András borász, a Vino-Trans Kft. tulajdonosa, a Somló pezsgő gyártója volt. Papp Zoltán borász, a Somlói Borlovagrend tagja, Horváth Zoltán, Doba polgármestere. Községünket Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke és Germán Ervin vállalkozó képviselték. Ezúton is köszönjük munkájukat, tanácsaikat, melyet remélhetőleg borosgazdáink a jövőben megszívlelnek, s jövőre még több bor éri el az arany minősítést. A borverseny egy kis vendéglátással, a maradék borok kóstolgatásával és egy kis kötetlen beszélgetéssel zárult. Reméljük, mindenki jól érezte magát, s a tapasztalatokat hasznosítva a továbbiakban is lelkes résztvevői lesznek borversenyeinknek. Gróf Lászlóné
Hogyan szavaztak a sitkeiek az áprilisi országgyűlési választáson?
Sokan voltak kíváncsiak a húsvéti bormustrára
A szavazati joggal rendelkezők névjegyzékében 570 fő szerepelt. 322 fő jelent meg szavazni, ebből 8 fő volt, aki átjelentkezését kérte körzetünkbe. Így a sitkei szavazati joggal rendelkezők számát figyelembe véve községünkben 56,5%-os volt a részvételi arány. Egyéni szavazatok:
valami hiba csúszott a borosgazda számításába. De büszkén írhatjuk le, hogy a sitkei borokat a jó gazda gondosságával kezelik, mert kritika sokkal kevesebbszer hangzott el, mint dicséret. Ezt bizonyítja az is, hogy a 27 borból 10 kapott arany, 9 ezüst, 6 bronzminősítést, s csak két bort találtak oklevéllel jutalmazhatónak.
Érvényes szavazatok száma 320, érvénytelen: 2. Ágh Péter (FIDESZ): 192, Rába Kálmán (Jobbik): 65, Fehér László (MSZP): 44, Bogáti András (LMP): 15, Sztojka István (JESZ): 2, Danka Lajos: 1, Radányi-Kovács Tamás: 1.
Fehér borok Kapott pontszám Borosgazda 19,80 19,10 19,00 18,80 18,72 18,70
bor fajtája
Listás szavazatok:
Martonfalvi Miklós olaszrizling Fessler Imre olaszrizling Gróf László fehér vegyes Halász Alexandra fehér vegyes Dr. Mesterházi András fehér vegyes Nagy Ferenc fehér vegyes
Vörös borok 19,40 Klópusz Ferenc merlot 19,34 Poós Gusztáv kékfrankos 18,72 Dr. Mesterházi András vörös vegyes 18,70 Poós Gusztáv cabernet A kapott pontszámok alapján 2014-ben Martonfalvi Miklós olaszrizlingje kapta a megtisztelő Falu bora címet, vele együtt a címhez járó kupát és a vándorkupát.
Érvényes szavazatok: 321, érvénytelen: 1. FIDESZ: 201, Jobbik: 66, MSZP: 34, LMP: 17, JESZ: 1, Munkáspárt: 1, Közösség a társadalmi igazságosságért néppárt: 1.
Némethné Finta Piroska a választási bizottság elnöke
sitkei hírek ___________________________________________________________________________________ 15
Újabb győzelmeket írhatunk a tekecsapat javára Tekéseink továbbra is jó irányban haladnak kitűzött céljuk elérése felé, hiszen az eddig lejátszott hat meccsből ötször győzelmet arattak, és csupán egyszer szenvedtek vereséget. A tavaszi szezonból még három forduló van hátra, és jelen állás szerint a hetedik helyet foglalják el a fiúk. Azonban ez alatt a három forduló alatt szeretnének a legjobban teljesíteni, és így bekerüli a mezőny első hat legjobb csapata közé. Utolsó találkozásunk óta címvédőként vettek részt a Horváth János Emlékversenyen, ahol sikerült megőrizni címüket, és megelőzve a Kékgolyó csapatát ismételten első helyen végeztek. Az emlékversenyen a csapatot képviselte Bejczi Tamás, Molnár Tibor, Orbán Csongor és Viczmándi Ervin. A III. Orbán Imre Emlékverseny megrendezése és a Sitkei Hírek megjelenése közel egy időre esik, ezért annak eredményeiről, s a tavaszi forduló eredményeiről a következő lapszámban tudósítunk.
Ezúton kívánunk ismételten sok sikert és kitartást tekéseinknek! Vörös Zsófia
Húsvéthétfői sportversenyek Sitke Község Önkormányzatának egészségre nevelő programja, a TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1244. számú projekt keretében húsvéthétfőn ismét sportolhattak Sike község lakosai. A duathlon versenyen – melyhez az idei évben az égiek is áldásukat adták – petanque-ban és csocsóban mérhették össze tudásukat a jelentkezők. A csocsóra 18 év alattiak, a petanque-ra 18 év felettiek jelentkezhettek, a versenyek a következő eredménnyel zárultak:
Csocsó: I. helyezett Gróf Annamária II. helyezett Lakatos Dániel III. helyezett Vörös Virág Petanque: I. helyezett Mórocz Csaba II. helyezett Mórocz László III. helyezett Jenei András Az első három helyezett kupát kapott, a többi induló tárgyjutalomban részesült. Gróf Lászlóné
Halhatatlanok tornája Misefa 2014. május 17-én Sitke csapata 2 győzelemmel és 1 döntetlennel, magabiztos játékkal nyerte a misefai tornát. Sitke – Linka Bt. 1:0 Misefa – Nagykapornak 2:2 Nagykapornak – Linka Bt. 2:3 Sitke – Misefa 2:2 Linka Bt. – Misefa 2:4 Sitke – Nagykapornak 2:0 1. Sitke 7 pont 2. Misefa 5 pont 3. Linka Bt. 3 pont 4. Nagykapornak 1 pont
A sitkei csapat tagjai: Szabó Imre, Baranyai Róbert, Kovács Árpád, Orbán Csongor, Morgós István, Pénzes Gusztáv, Patyi Miklós, Mórocz Tamás, Müller Zoltán, Edző: Pénzes László Manager: Germán Ervin Torna legjobb játékosa: Müller Zoltán Pénzes László
16 ���������������������������������������������������������������������������������� sitkei hírek
Sport v Sport v Sport
A labdarúgás helyzete Sitkén Kolonics Ferenc vagyok, jelenleg a sitkei focicsapat vezetőedzője. Sok helyen futballoztam, voltak remek edzőim, akiktől rengeteget lehetett tanulni. A csapatot már korábban ismertem, hisz voltam itt játékos és edző is egyaránt. Pár év szünet után megint úgy alakult, hogy elvállaltam ennek a klubnak az irányítását. A csapat mellett tevékenykedő Németh Attila és a még mindig játszó Pénzes Gusztáv személye garanciát jelentett a nyugodt munkához. Mondhatom, hogy a feltételek átlagon felüliek, a pálya, az öltöző, a szerelés mindig kifogástalan állapotban vártak minket. A csapat sajnos már nem mutatott ennyire jó képet! Az őszi fordulóban szerzett 7 pont kritikán aluli teljesítmény. Az edzések hiánya, a játékosok hozzáállása eredményezte ezt a nevetséges és szégyenteljes produkciót! A téli szünetben ért a megkeresés, hogy próbáljak segíteni a csapaton. Tudtuk, hogy nagyon nehéz feladat vár ránk! Sajnos a csapat megerősítésére tett erőfeszítéseinket nem koronázta siker. Fél szezonban amúgy is nagyon nehéz igazolni, sajnos ez nekünk sem sikerült számottevően. A rutinos Pécz Károly és jómagam kivételével senkit sem sikerült ide csábítani. Én a csapat felkészítésére koncentráltam, nem akartam játszani is! Szerencsére volt pár fiatal játékos az ifiből, akikre lehetett számítani. A rutin hiánya ellenére mégis próbáltam beépíteni őket a csapatba. Nehéz feladat volt, hisz ők még az elmúlt szezont az ifi csapatban játszották. Összességében mégis azt kell mondanom, hogy nem okoztak csalódást. Szorgalmuk példaértékű! Meg kell említenem Toldi Ádám és Kelemen Bálint nevét. Hozzáállásuk mindenképp biztató a jö-
Kelemen Bálint kivívta az edző elismerését
vőre nézve. Sajnos nagyon szűk kerettel, 12-13 emberrel vágtunk neki a bajnokságnak. Ennek köszönhetően a bajnokság derekára a sérülések és eltiltások miatt olyan fontos mérkőzéseket veszítettünk el, melyeket teljes kerettel sikeresen megvívhattunk volna. A szerencse sem állt mellénk. Két meghatározó játékosunk sérülése az egész szezonra harcképtelenné tette játékunkat, ami szintén döntően befolyásoló tényező! Itt kell megemlítenem, hogy az edzés látogatottsága sem volt megfelelő! Sok amatőr felfogású játékossal kell megküzdenem minden héten. Nem értik meg, hogy hozzáállásbeli hiányosságok (nem tudásbeli) csak az őszi 7 pontra elegendő!!! Akaraterő, elszántság és elhivatottság nélkül nem lehet ezt a sportot űzni! Sajnos ez lemondással is jár, de aki vállalta, annak tudnia kell! Mindenképp el kell mondanom (nem megbántva valakit is), hogy a helyi játékosok hozzáállása nem tük-
rözte a csapat nehéz helyzetét. Tőlük mindenképp sokkal többet várok!!! Bár az utóbbi időben kicsi javulást véltem felfedezni! Megértették, hogy edzés nélkül nem megy! Úgy néz ki, hogy a végére talán összeáll a csapat! Mindenki megérti, mit és hogyan kell elsajátítani azért, hogy eredményesek legyünk! Kezdik megérteni, mit várok el tőlük edzésen és mérkőzésen egyaránt! Sajnos voltak óriási egyéni hibák (több mérkőzésen keresztül), amik vereséget eredményeztek! Nagy gondot fordítottam ezek kiküszöbölésére. Úgy néz ki, sikerül. Az utóbbi három meccsen (Herény, Simaság, Offa ellen) szerzett 7 pont mindenképp reménykeltő! Ami még ennél is fontosabb számomra az az, hogy végre játszottunk, amit kértem. Vannak tudatos elemek a játékunkban, amit edzésen gyakorolunk! Ez mindenképp előremutató és biztató a jövőre nézve!!! Még három mérkőzés van hátra, melyeken mindent megteszünk a sikerért! Óriási csalódás lenne, ha a sitkei csapat kiesne a megyei II.-ből! Bár lehet, hogy egy jóval sikeresebb tavasz sem tudná behozni az őszi lemaradást! Meg kell említenem, ha a falu hos�szabb távra tervez a focit illetően, akkor a villanyvilágítás kérdése elkerülhetetlen! Felgyorsult életünk nem teszi lehetővé, hogy délután 3-kor tudjunk edzeni! Tudom, hogy nehéz kérdés ez, de e nélkül lehetetlen eredményes munkát végezni! Külön köszönet Németh Attila sportvezetőnek, aki nélkül már rég nem lenne labdarúgás Sitkén! Szeretnénk, ha mérkőzéseinket még több szurkoló látogatná!
Hajrá Sitke!
Sporttársi üdvözlettel: Kolonics Ferenc
A Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület ingyenes lapja w Megjelenik negyedévenként w Felelős kiadó: Kovács Ferenc elnök Főszerkesztő: Gróf Lászlóné w Főszerkesztő-helyettes, korrektúra: Mesterházi-Horváth Krisztina w Szerkesztők: Germánné Cseszkó Blanka, Kondics Erika, dr. Nagy Erika Szerkesztőség postacíme: 9671 Sitke, József A. u. 1. w Internet: www.sitke.hu
