2009. április A város polgárainak lapja ingyenes

2009. április

A város polgárainak lapja

ingyenes

Önkormányzat

Így ünnepeltünk! 2009. március 14-én délután Petõfi Sándor szobrának koszorúzásával kezdõdött városunkban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett városi ünnepség. A Városi Mûvelõdési Központban folytatódott a megemlékezés, melyen Szeles András alpolgármester mondott ünnepi beszédet. Ezt követõen, immár hagyományosan Bratu László polgármester helyi kitüntetéseket adott át a városban kiemelkedõ munkát végzõ személyek részére. Az ünnepi program színházi díszelõadással fejezõdött be. Pruzsinszky Sándor: Marczibányi - ház címû drámáját a Révkomáromi Theátrum Színházi Társulat mutatta be. Szeles András ünnepségen elhangzott beszéde. “Uramisten, mennyi csapodár kokárda, nemzeti színre játszik a régi gárda, s míg jó szokás szerint törvényt tisztelni int cinkelt lapokból oszt, nem veszhet a parti, minden gesztenyét magának kapar ki, meghamisul s tisztátalan lesz az ünnep, hogy cafrangos hazafiként elõtûnnek.” - írja Döbrentei Kornél Átpingált március címû versében.

harcok ütöttek ki; megyérõl megyére megújult az indulatos küzdelem, mozgásba hozatott minden faktora a közéletnek, pazarolták a pénzt, édesgették a szavazatokat, státus-csínyeket követtek el, csodáit mívelték a hírlapi birkózásnak, két táborra osztották az egész országot, s nevezték egymást haladóknak és maradóknak, szabadelvûeknek és konzervatívoknak… éles pártokra E néhány sornyi idézet után egyesekben Önök osztottak megyét, várost, gyakran még között máris megfogalmazódik: hogy jön ide családokat is.” az aktuálpolitika. Vissza-visszatérõ vád A zseniális Jókai Mór százötvenöt évvel március 15-én, hogy átpolitizálódott az ezelõtt, öt évvel a szabadságharc leverése ünnep. Míg a történész feladata, hogy után írta ezeket a sorokat, a reformkorban megfelelõ tényekkel megpróbálja minél játszódó Kárpáthy Zoltán címû regényében. élethûbben felmutatni a múltat, a politikusnak Akkor most Jókai aktuálpolitizál? a múlt csak egy lehetõség, arra, hogy az akkor, Ami igaz, az igaz. Ha akad egy tiszta nemzeti a régen történteket lefordítsa a jelen nyelvére. ünnepünk, azzal nem nagyon tudunk mit Egyébként is mindenkinek ugyanazt jelenti-e kezdeni. Ha megengedik, most nem az adott történelmi esemény? Meg vagyok mondanám fel az 1848. március 15-én arról gyõzõdve, hogy az itt ülõk között is történteket, hiszen mindannyian emlékszünk nagyon sokféle vélemény, értékelés létezik az az iskolai ünnepségeken évrõl évre 1848-49-es szabadságharc történetét, kánonszerûen elhangzó “a nagyméltóságú utóéletét illetõen. helytartótanács reszketni méltóztatott” A politika nem csökkentett energiatartalmú mondatra, a borongós, ködös napra, a Pilvax üdítõital (Copyright Sebeõk János). Hiszem, kávéházra, Petõfire és a Jókai által felolvasott hogy a jelen generációk képviselõi azzal, “Mit kíván a magyar nemzet?”-re és hogy, hogy vállaljuk az aktuálpolitikai áthallásokat, “Esküszünk, hogy rabok tovább nem nem leszünk hûtlenek a magasabb rendû leszünk.” elvekhez, 48 jeles személyiségeinek Mindenkiben él egy saját ünnep 48-ról, emlékéhez. ugyanakkor a mindenkori hatalom mindig Figyeljük csak a következõ szöveget! próbálta saját elvárásaihoz, ideológiájához “Ezekben az években nagyon gyorsan igazítani. Egy valami azonban vitathatatlan: változott a világ képe. Gyakran néhány év, százhatvanegy éve ez a nap olyan néhány hónap elég volt arra, hogy lehetõségeket nyitott meg nemzetünk elõtt, ismerhetetlenné tegye a múltat, ami amelyek nélkül késõbb nem jöhetett volna legnépszerûbb eszme volt ma, holnap az létre a magyar polgárosodás, a gazdasági és lehetett a legelvetendõbb; tiszteletben álló, kulturális fejlõdés. nagy jellemek rövidebb idõ alatt, mint Nagyjaink életútját, tevékenységét, nemzeti gondolák, túlélték hírüket, s együgyû, ünnepeink eseményeit a késõbbi generációk súlytalan emberek juthattak nagy jelentõségre nemcsak értékelik, hanem sok esetben anélkül, hogy számot adhattak volna átértékelik. Ezzel nincs is semmi baj. De ha maguknak arról, hogy miképpen. átírják és retusálják azokat, azt Néha az élet színvonalára merült egy-egy manipulációnak, agymosásnak, hazugságnak nagy eszme, mely az egész országot hívják. forrongásba hozta; a legszenvedélyesebb Agócsi-Tüske Gitár Duó Nagy Bernadett 48 sem úszta meg.Ella A világosi fegyverletétel

2

után a kormányzó az emigrációt választja. Az 1867-es kiegyezés után Kossuth Lajos neve egybeforrt az ellenzékiséggel. Amikor 1894ben temették, a nemzet csendben jelezte a mélyben parázsló ellenállást Ferenc József ellen. A tudathasadás már akkor is jellemzett minket, hiszen a magyar földmûvesek szobáinak falán egymás mellett függött a kormányzó Kossuthnak és az aradi gyilkosnak, Ferenc Józsefnek a fényképe. A két világháború közötti idõszakban 1928-tól március 15-ét nemzeti ünnepnek nyilvánították, fel- és elismerve a márciusi napok jelentõségét. A második világháborút követõen a rövid átmenet után, 1948-ban Rákosiék három nevet emelnek ki a reformerek közül: Petõfit, Kossuthot, Táncsicsot és 1951-ben március 15-ét munkanappá fokozzák le. Az 1956-os forradalom 48-as szimbólumokat használ: Kossuth-nóta, Kossuth-címer, lyukas zászló, s a forradalom leverése után ismert a Márciusban újra kezdjük! jelszó. A puha diktatúra, amely idõvel puha embereket is nevelt, félt a márciusi ünneptõl. Azzal, hogy hozzákapcsolta március 21-ét, Kun Béla vörösterrorját, április 4-ét Forradalmi Ifjúsági Napoknak nevezve el a rendezvényeket, leminõsítette a szabadságharc eseményeit. Emlékszem a középiskolás éveimre, amikor a Tizenkét pontban foglaltakat próbáltuk a magunk módján aktualizálni, számonkérni. Nem értettük, hogy miért csak Petõfiék esetében beszélhetünk sajtó- és szólásszabadságról; nem értettük, hogy nekünk miért nem fontos a határainkon kívül, legnagyobb tömbben Erdélyben élõ honfitársaink sorsa. Csillogó szemmel hallgattuk a nemzeti lobogónkat istenítõ sorokat, ugyanakkor nem értettük, miért szégyen karunkon viselni a trikolór színeit, vagy miért járt a rendõröktõl verés azért, ha nemzeti zászlónkat lobogtattuk az utcán. Egyfajta kettõs beszéd, kétarcúság jellemezte ezeket az évtizedeket. Az 1970-es évektõl a rendszerrel elégedetlenek a Petõfi- és Bemszobornál és a Batthyány-örökmécsesnél demonstráltak. Egy 1988. decemberi kormányhatározat óta újra nemzeti ünnep március 15. S hol tartunk most? A magát korlátok és kordonok közé záró, a békés, ünneplõ tömeget a fõváros köztereirõl kirekesztõ miniszterelnökünk, két évvel ezelõtt kijelentette, hogy 1848 nem a forradalom, hanem a reformok miatt fontos. Neki, teszem hozzá. Csak részben lehet magyarázat az egészséges nemzettudat hiányára a kemény és puha kommunista diktatúra. Húsz éve megtörtént (megtörtént?) a rendszerváltoztatás. Manapság a kemény szavakat használó Kiss Dénes költõ gondolata tûnik érvényesnek: “Az én népem nincs sehol Csak birka van meg akol.” A jelenlévõk és a tisztességes, önérzetes polgárok természetesen mindig kivételek.

2009. április

Önkormányzat Egy ismerõsöm mesélte a napokban: Alig több mint egy hete történt az eset Miskolcon, a Magyarország - Svédország nõi kézilabdamérkõzés elõtt. Az illetõ a véletlen folytán több száz fiatal, konkrétan általános iskola felsõ tagozatos diákja mellé kapott jegyet. A magyar himnusz éneklése közben döbbenten, majd a diákok miatt is szégyent érezve tapasztalta, hogy a tanulók szinte kivétel nélkül némák maradtak. Ezért érzek én is dühöt, ha egy ünnepségen azt a felszólítást hallom: és most kérem, hallgassuk meg a Himnuszt. Ez mindennek az alapja. Jó, erõs és megbízható alapok nélkül pedig gyenge, a legelsõ szellõnek is magát megadó házak épülhetnek csak. Odáig jutottunk tehát, hogy hazánkban Himnusz- és Szózat-mondó versenyeket kellene rendezni azért, hogy legyen valami, ami emlékeztet minket arra, kik is vagyunk, honnan is jöttünk. Csodálkozhatunk-e azon, hogy középiskolába felvételizõ, jó képességû, 8. osztályos tanulók jelentõs magyar történelmi személyek neveit viselõ iskolájuk névadójáról szinte semmit nem tudnak? Hogy nem tudják ki írta a Himnuszt, a Szózatot, s nem értik, miért is kell a történelmet, a magyar nyelvet tanulni? Ha holnap, az ünnep napján bekapcsolják a televíziót - s az országban szinte mindenki megteszi majd ezt -, mit tapasztalhatnak? A Magyar Televízió és a Duna Televízió mint közszolgálati csatornák természetes módon megfelelve a köz szolgálatának, az ünnep jegyében sugározzák mûsoraikat. Viszont a legnagyobb nézettséggel (a tévénézõk kétharmadáról beszélek!) rendelkezõ két nagy kereskedelmi tévé szinte kivétel nélkül amerikai vígjátékokkal “ünnepel”. A tudatmódosító szerek és eszközök közül a televízió messze megelõzi az alkohol és a különbözõ kábítószerek hatását. A hazánkban már tizenkét éve mûködõ két nagy kereskedelmi tévé a magyar nép lelkületére, ünnepeire, hagyományaira való tekintet nélkül, érzéketlenül, végtelen cinizmussal és nemzetellenes mûsorpolitikájával nagyon sokat tett azért, hogy nemzetünk nagy történelmi szívdobbanásaira süketek legyünk. Azt hisszük, hogy a százhatvanegy éve nagy gondossággal és kellõ megfontoltsággal, de ugyanakkor fiatalos határozottsággal, akarattal papírra vetett Tizenkét pont egy archaikus, csak történelemkönyvekbe való szöveg? A válasz egyértelmû nem, nagyon is idõszerû.

3. Évenkénti országgyûlést Pesten Fontos a parlament, a képviselõi munka becsületének visszaállítása. 4. Törvény elõtti egyenlõség polgári és vallási tekintetben A kisebbségek mellett legalább ugyanolyan fontos legyen a többség, azok, akik munkájukkal, törvénytisztelõ magatartásukkal, keresztény hittel építik ezt az országot. 5. Nemzeti õrsereg A szellemi honvédelem ügye megkerülhetetlen napjainkban. 6. Közös teherviselés Ne legyen igaz George Orwell mondata: “mindenki egyenlõ, de vannak egyenlõbbek.” 7. Úrbéli viszonyok megszüntetése A cél ne a hárommillió koldus országa legyen. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlõség alapján A milliárdokat elcsaló fehérgalléros bûnözõk, maffia-módszerekkel üzletelõ gazemberek megússzák, a sokszor nehéz körülmények között élõ embereket botlásuk miatt elítélik. Itt az ideje véget vetni az igazságtalan kettõs mércének! 9. Nemzeti Bank. Napjainkban nem is lehet aktuálisabb üzenet. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, a magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tõlünk Van még egyáltalán katonaságunk, magyar honvédség, vagy már sikerült teljesen felszámolni? 11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak. M á s vilá gn éz etük , eltér õ po litik ai gondolkodásuk miatt az alkotmány által garantált, a gyülekezési szabadság jogával élõ, felelõs és békés polgárokat ne verjék végig viperával, ne alázzák meg õket testüreg motozással, ne lõjék ki a szemüket gumilövedékkel! Ugyanakkor megfelelõ jogi, törvényi háttérrel rendelkezõ, erõskezû, cselekedni kész rendõrséget! 12. Unió. Míg elõdeink uniót akartak Erdéllyel, mi 2004. december 5-én lemondtunk minden határainkon túl élõ magyar testvérünkrõl, megtagadtuk õket. Azóta is kivert kutyaként, fülünket-farkunkat behúzva veszítjük el folyamatosan maradék méltóságunkat a Kárpát-medencében. Egyelõre - remélem, egyetértenek velem - megelégednénk az erdélyi, vajdasági, felvidéki autonómiával is.

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra t eltörlését A kormányfõ külföldi útjairól az ellenzéki újságírók nem tudósíthatnak, az ország miniszterelnöke húsz évvel a rendszerváltozás után az egyik országos napilapot bojkottal, ellehetetlenítéssel fenyegeti a neki nem tetszõ, kemény, indulatos de igaz szavakért. 2. Felelõs minisztériumot Buda-Pesten A jogok és lehetõségek természetesek, a kötelesség és felelõsség viszont ritka, mint a fehér holló ebben a következmények nélküli

Középtávú, széles körû társadalmi konszenzussal elkészített nemzeti stratégia megalkotására van szükség, amelyhez kiindulási alapot jelenthet például az elõbb felsorolt Tizenkét pont, nagy segítséget, jó példát, hasznos mintát adhatnak õseink, hõseink gondolatai, tettei. Jókai a már említett mûvében a következõket írja: “Más nemzetnek nagy népvilágító szellemei vannak; nekünk is van elég, azok a homályba vannak temetve; fel fogjuk õket keresni, felemeljük õket, hogy új fényt, új nagyságot

2009. április

országban. Mindenkinek, aki politikára adja a fejét, felelnie kell tetteiért.

kölcsönözzünk tõlük, s velök emelkedjünk. Más nemzetnek vannak nagyszerû emlékei, nálunk is vannak, akik azt megérdemelték volna; a mi kötelességünk õket megmenteni az elfeledéstõl. Más nemzetnek tudománya, ipara, gazdasága, hatalma van; s vajon a mienknek nincs-e természeti esze, szorgalma, bõsége és ereje, hogy mindazt megszerezze? Csak vezére legyen.” Itt vagyunk mi, a 21. század elején, azok után, hogy az elmúlt évszázadban Trianon következményeképpen a nemzet széthullott, s mára már országhatárainkon belül is tragikusan kettészakadt. Nincs tekintély, pedig határozott, erõs kézre, stabil rendre van szükség, mert rend nélkül szabadság sincs. Ami ma van, az nem szabadság, hanem szabadosság. Alig kötõdünk már saját nemzetünkhöz, hazai erõforrásainkkal már többnyire mások rendelkeznek, így a gazdasági világválságban nagymértékû a kiszolgáltatottságunk. Alapvetõ változásokra van szükség. Csak a közjó iránti erõsebb elkötelezettséggel, a nemzeti érdek magától értetõdõ képviseletével és nemzeti összefogással tudunk elõrébb lépni. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc elõtti évek is nagyon nehezek és keservesek voltak. Akkor is éltek olyan politikusok, akiknek az idegen érdekek kiszolgálása, mindennél elõbbre való volt, az értelmiség egy része akkor is elszakadt a valóságtól, s többen közülük elefántcsonttornyaikba menekültek. Egyik oldalon ott álltak az önzõ és érzéketlen, gazdag uralkodóosztály tagjai, míg a másik oldalon az elszegényedõ, becsapott, többszörösen átvert és tudatlan nép. De akkor jöttek Széchenyiék, majd 48-ban Petõfi, Jókai, Vasvári, Táncsics, Kossuth, Batthyány és még sorolhatnám. 1848-ban sem jártak könnyebb idõk, mint napjainkban, mégis születtek nagy gondolatok, tervek. Jó lenne a fáradt, illúzióvesztett, borús, szomorú tekintetek helyett erõs, eltökélt, önmagukban, egymásban és a jövõben bízó arcokat látni. Mit kívánhat a magyar nemzet 2009 márciusában? Amit százhatvanegy évvel ezelõtt: Legyen béke, szabadság és egyetértés. Így legyen! Köszönöm megtisztelõ figyelmüket!

3

Önkormányzat

Városunk kitüntetettjei „Encs Város Közoktatásáért” kitüntetést vett át: 1. Mercz Béláné 2. Szabóné Varga Éva ,,Encs Városért a Közösség Szolgálatában” kitüntetést vett át: 3. Dsupin Jánosné 4. Ferencsák Sándorné ,,Encs Városért 2009.” Kitüntetést vett át: 5.Kuszkó Sándor 6. Szepesi László

„Encs Város Közoktatásáért” elnevezésû helyi kitüntetést vett át:

,,Encs Városért a Közösség Szolgálatában” kitüntetésben részesül:

MERCZ BÉLÁNÉ,

DSUPIN JÁNOSNÉ, nyugdíjas védõnõ 1971-ben végezte a védõnõképzõ iskolát. Szakmai igényességét jelzi, hogy 1983-ban továbbképezte magát. Elsõ munkahelye Hernádvécsén volt, majd Szikszóra került, végül 1976-tól Encsen tevékenykedett. Elõször mint iskolai védõnõ, majd évtizedekig körzeti védõnõ volt. Kollégái határozottsága és alapos szakmai tudása miatt mindig kikérték tanácsát, vezetõként tisztelték. A városunkban 3. éve mûködõ baba-mama klub szervezésében aktív munkát végzett. Kitûnõ szakmai munkája miatt a szülõk és gyermekek részérõl nagy megbecsülésnek örvend. Az elmúlt éven nyugdíjba vonult. Jó egészséget, jó pihenést kívánunk neki!

az Aba Sámuel Szakiskola pedagógusa 1974 óta dolgozik matematika-fizika szakos tanárként, 1989 óta Encsen. Munkája lelkes, pontos, szakszerû. Részt vesz az iskola pályaorientációs képzésében is. Az osztályfõnöki munkaközösség vezetõje, hasznos tanácsaival, szakértelmével, melyet folyamatosan bõvít segíti kollégái nehéz munkáját. Minõségügyi szakértõként, melybõl nemrég tett szakvizsgát, irányítja az iskola minõségbiztosítási tevékenységét. Tanítványaival emberi kapcsolatot alakít ki, figyelemmel kíséri sorsukat, segíti õket. Lelkiismeretes munkavégzése példaértékû. SZABÓNÉ VARGA ÉVA, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény matematika-fizika-informatika szakos tanára. 1975-ben szerzett diplomát, és azóta dolgozik Encsen. Szakmailag, pedagógiailag jól felkészült nevelõ. Munkáját, a melyet igényesség és eredményesség egyaránt jellemez, több mint harminc éve hozzáértéssel, lelkiismeretesen végzi. . Ismereteit állandóan bõvítette, a matematika és fizika mellé számítástechnikai szakot szerzett. Hosszú ideig szakszervezeti titkár volt. Sok idõt szentel a tehetséges tanulók felkészítésére, versenyeztetésére, melyet versenyeredményei is bizonyítanak. Szakmai munkája elismeréseként 1985-ben Kiváló Munkáért kitüntetést kapott. Az iskolavezetés mindennemû felkérésének, megbízásának maximálisan igyekszik eleget tenni.

4

FERENCSÁK SÁNDORNÉ, a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájának vezetõje Ferencsák Sándorné több mint 30 éves közszolgálati jogviszonnyal rendelkezõ köztisztviselõ, melyet a város szolgálatában töltött. A Városi Tanács VB alkalmazásában 1979tõl 1982-ig a napközi otthonos óvoda élelmezésvezetõjeként, majd áthelyezéssel 1982-tõl a Gamesz pénzügyi elõadójaként is a városért fejtette ki áldozatos tevékenységét. Végezetül 1987-tõl újabb áthelyezése óta a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának köztisztviselõjeként, illetve 1999-tõl a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájának vezetõjeként tevékenykedik. Mindennapi feladatkörét lelkiismeretesen, pontosan végzi. Ezenfelül a kistérségi pénzügyi, elszámolási feladatok végre-hajtásában tevékenyen részt vesz. Pártatlanul, precízen, nagy hozzáértéssel végzett munkájával a város pénzügyi helyzete kezelésének egyik láncszeme, mozgatórugója. Az általa, illetve irányításával készített ÖNHIKI-s pályázatok mindig plusz forrásokat hoztak a városnak a forráshiány c s ö k k en té s é r e , b iz to s ít v a ez z e l az önkormányzati intézményrendszer talpon maradását. Szakmai tudását elismerve kérte fel a polgármester úr a képviselõ-testület

felhatalmazása alapján, hogy a 2009. évi kényes pénzügyi egyensúly megtartása érdekében tevékenyen vegyen részt az intézményracionalizációs lehetõségek feltárásában, elõsegítve a testület döntését. Személyiségének jellemvonásai: megbízhatóság, kitartás, céltudatosság, jó kommunikációs készség, jó kapcsolatteremtõ készség, csapatban való együttmûködési készség. Munkájáról és személyérõl elismeréssel szólhatnak a munkatársak, felettesek, és az együttmûködõ partnerek is. ,,Encs Városért 2009.” részesül:

kitüntetésben

KUSZKÓ SÁNDOR, a város sportéletében a labdarúgás területén végzett tevékenységéért. Már gyermekkorában igazolt labdarúgó volt. A nyíregyházi Bessenyei György Fõiskola testnevelés-földrajz szakának elvégzése mellett labdarúgó edzõi szakot is végzett. Már itt, Nyíregyházán is edzõként tevékenykedett. 1987-ben került Encsre a Váci Mihály Gimnázium tanáraként. Tagja volt az EVSC labdarúgócsapatának, bekapcsolódott az utánpótlás-nevelésbe is. Alapító tagja volt az encsi Focisulinak. Az encsi Focisulinál eltöltött évek alatt csapataival hírnevet szerzett. Azóta is képezi magát. Eredményei bizonyítják: lelkiismeretes, alapos munkát végez. SZEPESI LÁSZLÓ, a város sportéletében különösen a sakk területén végzett tevékenységéért. A középiskola elvégzése után gépészmérnöki diplomát szerzett, majd elvégezte a Rendõrtiszti Fõiskolát. 1972-tõl dolgozik Encsen. 2004-ben a Városi Rendõrkapitányság Közbiztonsági Osztályának vezetõjeként ment nyugdíjba. Több évtizede tagja a város és környéke sportéletét szervezõk körének. 2005-ben megalakította Encsen a sakkszakosztályt, mely azóta is tevékenységének köszönhetõen eredményesen mûködik. Az Abaúji Sporttársulás vezetõje, melyet lelkiismeretesen és hozzáértéssel irányít. Kiemelkedõ munkáját a Borsod-AbaújZemplén Megyei Sakkszövettség emlékplakettel jutalmazta.

2009. április

Kultúra

’48-as Honvédportrék Az ünnepi program részeként Plohn József ’48-as Honvédportrék címû kiállítását két héten keresztül tekinthették meg az érdeklõdõk az Abaúj Polgáraiért Alapítvány és a Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár közös rendezésében, melynek megnyitójára 2009. március 9-én került sor a Mûvelõdési Központ elõcsarnokában. A rendezvényt dr. Kovács János, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fõjegyzõje nyitotta meg ünnepi beszédével. (Szeles András köszöntõbeszéde) Szeretném megköszönni az érdeklõdõknek, hogy megtisztelik jelenlétükkel a kiállítás megnyitóját. Az elmúlt év õszén a Hitel címû folyóiratot olvasva találtam rá egy beszámolóra, amely a Hódmezõvásárhelyi Tornyai János Múzeum „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag …” címû kiállításáról szólt. Néhány fotót is mellékeltek a cikkhez. Ezek a képek, nem tagadom, nagy hatást tettek rám, s elhatároztam, hogy ha lehetséges, a kiállítást vagy annak egy részét elhozzuk s megmutatjuk az encsi, abaúji polgároknak, kiemelten a jövõ nemzedékének. Sokáig bizonytalan volt a helyzet, mert Németországból szintén bejelentkeztek a fotókért.

De hála Istennek, az egyébként a magyar emberekre egyre inkább jellemzõ „hogyan ne oldjunk meg egy feladatot!” hozzáállás helyett, sok segítséget kaptam Bernátsky Ferenctõl, a Tornyai-múzeum munkatársától, Farkas László barátomtól, az Abaúj Polgáraiért Alapítvány elnökétõl és Kércsi Tibor igazgató úrtól, amit ezúton szeretnék megköszönni nekik. Így itt állhat Önök elõtt ez a húsz darab, 70x100 cm-es, tehát szokatlanul nagy méretû fotó. A felvételek 1902-ben, Kossuth Lajos születésének századik évfordulóján készültek, amikor is országszerte rájöttek arra, hogy az akkor még élõ 48-asokat meg kellene örökíteni. Hódmezõvásárhelyen és környékén sok egykori Kossuth-honvéd élt még akkor. Az aradi zsidó családból származó Plohn József, a város elismert fényképésze készítette a 154 közkatona és tiszt arcképét. A fényképész cukorbetegségben szenvedett, törékeny testén cipelte hatalmas kameráját, s így járta a várost, a tanyákat. Késõbb gondosan óvta a 48-as felvételeket. Súlyos beteg volt, amikor 1944-ben deportálták, s végül egy marhavagonban halt meg. A fényképek azonban megmaradtak, mert Plohn József élettársa féltõn õrizte azokat. A hagyaték 1952-ben került a vásárhelyi múzeum gyûjteményébe. A fényképész mester újsághirdetésben arra kérte a 48-as honvédeket, hogy legjobb ruhájukban menjenek el a fotózásra. Ha megnézzük a képeket, kiderül, hogy ennek csak kevesen tudtak eleget tenni. Még mi, a mai generációk tagjai is szégyent érzünk, ha a szemükbe nézünk. Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom utáni

idõszak üldöztetései, a bujkálások, betyárkodások után a dualizmusban, igaz, már békén hagyták õket, de sem nyugdíjat, sem segélyt nem kaptak, szegénységben tengõdtek. A rongyos-foltos, szakadt ruhák ellenére a legtöbbnek a mellén a szabadságharc valamelyik érme, néhánynak több kitüntetése látható, amelyet minden mellõzöttség és megaláztatás ellenére büszkén viseltek. A társadalmi megbecsülés hiánya sajnos nem egyedi és nem különleges történelmünkben. Gondoljunk csak az 1956-os forradalom szabadságharcosainak sorsára. Arcuk fáradt, ráncos, megviselt, az öregség s néha bizony már a halál néz vissza ránk. De önérzetesek, összeszedték magukat, hogy a fényképezõgép lencséje elõtt még mindig a szent ügyet, a hazaszeretetet képviseljék. Tekintetük kérdõre von minket: ti, 21. század eleji, magukat magyarnak valló utódok mit tettetek, tesztek a nemzettel, amelyért mi életünket és vérünket is hajlandók voltunk feláldozni! Igaz, hogy sírjaikat régen feldúlták, csontjaikat összekaparták, másokat temettek a helyükre, de ha belenézünk a szemükbe, érezzük, hogy szellemük izzik a hamu alatt, hogy reményt adnak, velünk vannak.

Kiszézés Harmadik alkalommal rendezték meg a télûzõ-tavaszcsalogató hagyományõrzõ programot, a kiszézést Encsen és a határon túli testvérvárosban, Szepsiben. 2009. március 25-én, szerdán, Encsen a Millenniumi parkban és a gibárti Hernádhídnál, másnap Szepsi város fõterén és a Bodva pataknál búcsúztatták a telet, idézték fel a tavaszi népszokást. A folklór program megkoronázásaként a városok polgármesterei meggyújtották és a Hernádba-, Bodvába dobták a rossz idõt, a bajt, a rontást jelképezõ kiszebábut, melyet a határon túl szlovákul morenának hívnak. Városunkat Bratu László polgármester, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény hagyományõrzõ

2009. április

csoportjai, valamint a szervezõ Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár képviselte.

5

Önkormányzat

Önkormányzati hírek Szerkesztette: dr. Szántó Marianna A Zöld Akció Egyesület, valamint a Magyar Természetvédõk Szövetsége 2009. március 2-án a hivatal nagytermébe "A biomasszadilemma, A biomassza-hasznosítás környezeti szempontjai és a génmódosított növények problémája" címmel kistérségi fórumot hívott össze. Az ülésen dr. Gyulai Iván ökológus adott tájékoztatást a biomassza helyérõl az alternatív energiahordozók között; érveket sorolt fel a biomasszafelhasználás mellett és ellen, ismertette a biomassza-felhasználás különbözõ módjait, azok környezeti hatásait (természetes erdõ, energiaerdõ, energiafû, mezõgazdasági hulladékok, mezõgazdasági termékek konverziója-bioetanol, biodízel). Végezetül a génmódosított növények problémakörérõl is tájékoztatást kaptak a résztvevõk. A fórum megrendezését a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatta. * Az Abaúj Polgáraiért Alapítvány és a Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár közös szervezésében került sor 2009. március 9-én 16.00 órakor a központ elõcsarnokában a Plohn József 48-as honvédportréiból nyílt kiállítás megnyitójára. A meghívottakat, megjelenteket Szeles András alpolgármester úr köszöntötte. A kiállítást dr. Kovács János, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fõjegyzõje nyitotta meg. A rendezvényen közremûködtek a Petõfi Sándor Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvû Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény mûvésztanárai és tanulói. A kiállított fotók segítenek felidézni a szabadságharc gyõztes csatáit, bemutatni az akkor élt embereket. Segítik az emlékezést azokra az egyszerû honvédekre, akik életüket adták hazájukért. Személyesebbé teszik a kapcsolatot a szabadságharccal, melyet azóta sem feledett el a hálás utókor. A portrék 2009. március 20-ig voltak megtekinthetõk a Városi Mûvelõdési Központ elõcsarnokában. * Az Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség 2009. március 9-én tartotta gesztori tanácsülését a Vállalkozók Házában, melyen Dobos Dénes elnök beszámolt az ATÖSZ 2008. évben végzett tevékenységérõl. A gesztori tanács elfogadta a szövetség 2008. évi beszámolóját, valamint 2009. évi költségvetését. * 2009. március 10-én a településrészi önkormányzat tagjaival együtt Bratu László polgármester úr részt vett az Abaújdevecseri Nyugdíjas Klub nõnapi rendezvényén. A helybeli óvodások kedves kis mûsorral köszöntötték a résztvevõket, melyhez külön gratuláunk a felkészítõ településrészi óvónõknek.

6

A hivatal nagytermében 2009. március 11-én a Gondozási Központ családsegítõ és gyermekjóléti feladatellátással kapcsolatos tevékenységét vitatták meg az érintett önkormányzati vezetõk. A résztvevõk hosszas beszélgetés után megértették, hogy csak közös feladatellátás esetén jogosultak a kistérségi kiegészítõ normatíva igénybevételére, mellyel jelentõs mértékben csökkenthetõ a szükséges önkormányzati sajáterõ összege. A jelenlévõk kérték az intézmény vezetõit, hogy a következõ hét közepéig ismételten vizsgálják felül a költségvetés személyi és dologi részét, és ennek megfelelõen adjanak tájékoztatást írásos formában a megállapodó feleknek. * Az Országos Honismereti Szövetség minden év márciusában megrendezi a Honismeret Napját, melyhez az Abaúji Honismereti és Helytörténeti Egyesület is csatlakozni kívánt. 2009. március 11-én Bratu László polgármester úr részt vett az egyesület Honismereti Nap ünnepségén, melyen Evva Margit elnök tájékoztatta a megjelenteket a honismeret és helytörténet fontosságáról. A Petõfi Sándor Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvû Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény tanulói rövid irodalmi mûsorral emlékeztek. Dr. Szalipszki Péter, az Abaúji Múzeum igazgatója Bél Mátyásról tartott megemlékezést. Az ünnepség további részében a jelenlévõk kötetlen beszélgetést folytattak. * 2009. március 12-én a Megyeháza Dísztermében tartotta ülését a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének megyei tagozata. Dr. Ódor Ferenc úrnak, a megyei közgyûlés elnökének köszöntõjét követõen dr. Mészáros Miklós szakállamtitkár úr az "Út a munkához” programhoz, valamint a 2009. évben induló közmunkatervezés és -végrehajtás kapcsán tartott tájékoztatást. Ezt követõen dr. Zongor Gábor, a TÖOSZ fõtitkára aktuális önkormányzati kérdésekrõl számolt be a jelenlévõknek. * A Petõfi Sándor Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvû Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény 2009. március 13-án tartotta az iskola névadójának, valamint az 1848 - 49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának tiszteletére szervezett ünnepségét. A 7-8. évfolyamos tanulók magas színvonalú mûsorát követõen került megkoszorúzásra Petõfi Sándor dombormûve, melyet követõen az iskola legeredményesebb tanulóinak városunk polgármestere jutalmakat adott át. Ugyanezen délelõtt került sor az intézmény szavaló-, olvasás- és prózamondóversenyére is. Õszintén gratulálunk valamennyi

versenyzõnek, az intézmény vezetésének, a tantestületnek, külön a díjátadásban részesülõ tanulóknak és felkészítõ tanáraiknak. * 2009. március 14-én 17.30 órakor a Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár színháztermében került sor az 1848 - 49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának tiszteletére tartott megemlékezésre, melyen Szeles András úr, városunk alpolgármestere mondott ünnepi beszédet. A megemlékezés során kerültek átadásra az Encs Város Önkormányzata által alapított helyi kitüntetések. Az ünnepséget megelõzõen 17.00 órától koszorúzásra került sor a Városi Galéria elõtti Petõfi-szobornál. A mûsorban a Petõfi Sándor Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvû Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény tanulói mûködtek közre. A megemlékezést követõen 18.00 órától az érdeklõdõk Pruzsinszky Sándor: Marczibányi-ház címû egyfelvonásos színházi díszelõadását tekinthették meg a révkomáromi Theatrum Színházi Társulat elõadásában. Mind az elõadómûvészeknek, mind a mûsorban közremûködõ diákoknak és felkészítõiknek köszönjük az ünnepi színvonal biztosítását. A kitüntetetteknek pedig szívbõl gratulálunk! * 2009. március 16-án 13.00 órakor Encs Városháza kistermében tartotta ülését az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Elnöksége, melyet a Társulási Tanács ülése március 17-én 9.00 órától követett. Az ülésen a társulás feladatellátásához kapcsolódóan a Társulási Megállapodás és a Szervezeti és Mûködési Szabályzat módosítására, a 2008. évi belsõellenõrzési-jelentés elfogadására, valamint a társulás költségvetési határozatának módosítására került sor. A területfejlesztési feladatokhoz kapcsolódóan tájékoztatón hangzott el a területfejlesztési tevékenységrõl és az aktuális pályázati lehetõségekrõl, majd ezt követõen döntött a tanács a kistérségi ÁROP 1.1.5/C pályázat személyi feltételeinek biztosításáról, a közösségi buszpályázat beadásáról, és végezetül az ÁROP 1.1.5/C. pályázat képzési feltételeinek meghatározására és a képzõ ajánlatának elfogadására került sor. A harmadik napirendi pont keretében a társulási tanácstagok, illetve a munkaszervezet tagjai tették meg bejelentéseiket, tájékoztató hangzott el a sürgõsségi orvosi ügyelettel foglalkozó ad hoc bizottság munkájáról, elõterjesztésre került a módosított ügyeleti megállapodás tervezete, bemutatásra került az új pályázati referens, ismertették a mozgókönyvtári támogatási javaslatot, megtárgyalásra kerültek a nem kiemelt építési igazgatási tevékenység mûködési kiadásai, Juhász Zsolt

2009. április

Önkormányzat munkaszervezet-vezetõ ismertette a 2008. évi támogatások elszámolásának helyzetét, dr. Sulyok János rendõrkapitány tájékoztatót tartott a közbiztonságról, a kistérségi egyeztetõ fórum létrehozásáról, majd Kócsi István úr tájékoztatta a jelenlévõket a "Romainnov" munkahelyteremtõ kisállattenyésztési és vállalkozásösztönzési program lehetõségeirõl. * 2009. március 17-én Encs Városháza kistermében tartotta ülését a Szociálpolitikai Kerekasztal, mely törvénybõl adódó kötelezettségének eleget téve véleményezte Encs Város Önkormányzata egyéves idõtartamra elkészített közfoglalkoztatási tervét. Bár a programmal kapcsolatban sok kétely és bizonytalanság fogalmazódott meg, a résztvevõk abban állapodtak meg, hogy a kormányzat által kijelölt úton el kell indulni és a felvetõdõ problémákra megoldásokat kell keresni a siker érdekében. * 2009. március 21-én 10.00 órától került megrendezésre a Városi Sportközpontban az I. Meghívásos Kövér János Asztalitenisz Emléktorna. A versenyen a régi szakosztály játékosai vettek részt 14 fõvel. A versenyt Kiss József úr nyitotta meg és a helyezettek díjait is õ ajánlotta fel. A rendezvény lebonyolításában régi sportbarátok, Péderi István és Sárvári László mûködött közre. A versenyt megtisztelte jelenlétével városunk polgármestere, több meghívott vendég és a Kövér család tagjai is. A küzdelem három csoportban folyt, majd az elsõ , illetve második helyezettek játszották a döntõt. A versengés végére az alábbi eredmények születtek: I. helyezett Gömöri Tamás II. helyezett Bortnyák Nándor III. helyezett Becse Csaba IV. helyezett Pataki Szabolcs V. helyezett dr. Takács László. Az elsõ helyezettnek Bratu László polgármester úr, a második helyezettnek Kövér Zoltán, a harmadik helyezettnek Kövér László adta át a díjat, illetve az emléklapot. A Városi Sportközpont biztosította a verseny színvonalas megrendezéséhez a Sportcsarnokot, melyet a család és a szervezõk

köszönettel vettek. A verseny után ebéddel és egyéni emlékek felidézésével zárult a jó hangulatú rendezvény. A sportolók kérésére a család döntése szerint hagyományteremtõ céllal minden évben szeretnék megrendezni a mostanihoz hasonló sikerrel a tornát. * 2009. március 24-én 9.00 órai kezdettel TÖOSZ Felügyelõ Bizottsági ülésen vett részt városunk polgármestere, Bratu László úr Budapesten a szövetség székhelyén, ahol tájékoztató hangzott el az aktuális önkormányzati ügyekrõl, a TÖOSZ 20 éves jubileumi küldöttgyûlésének elõkészítésével kapcsolatosan beszámoló hangzott el az elmúlt évi tevékenységrõl, a 2008. évi zárszámadásról, megtárgyalásra került a felügyelõbizottság jelentése és a TÖOSZ 2009. évi költségvetési javaslata, ismertetésre kerültek az önkormányzati elvárások, majd a Felügyelõ Bizottság tagja és elnöke, valamint az informatikai tanácsnok megválasztására került sor. Ezt követõen Molnár Gyula elnök és dr. Zongor Gábor fõtitkár a TÖOSZ kommunikációjának megújítása tárgyában tartott elõadása után a közoktatás államosításának lehetõségeit taglalta dr. Sáska Géza közoktatási szakértõ. * Az Encs Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár, valamint a Szepsi Mûvelõdési Központ közös szervezésében immár harmadik alkalommal került sor 2009. március 25-én 9.30 órától a város Millenniumi Parkjában, majd március 26-án Szepsiben a Kisze-Morena hagyományõrzõ ünnepségre, a télûzõ-tavaszköszöntõ népszokások felelevenítésére, zenés-táncos hagyományõrzõ program megtartására. Ezúton köszönjük a szervezõknek e szép hagyomány megõrzését szolgáló programot, valamint a közremûködõknek a színvonalas mûsort. E népszokással búcsúztattuk a telet, és várjuk a tavasz eljövetelét.

A Képviselõ-testület munkája - Városunk képviselõ-testülete a 2009.

márciusi ülésén elfogadta a Városi Sportközpont elmúlt évi tevékenységérõl szóló beszámolót, tájékoztatót hallgatott meg a munkahelyteremtés lehetõségeirõl, a munkanélküliségrõl Encs városában, a leszakadó rétegek életkörülményeirõl. - A grémium az alábbi rendeleteit módosította: - 15/2003. (VI.24.) Ör.sz. rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról - Elfogadta a testület a közfoglalkoztatási tervet, Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás tagdíját, az Életmentés Alapítvány B.-A.-Z. Megye Alapító Okiratának módosítását. - Döntött a testület az oktatási intézmények beolvadás útján történõ egyesítésérõl, ezzel egyidejûleg a Petõfi-iskola megszüntetésérõl, a Kazinczy-iskola Alapító Okiratának módosításáról, a magasabb vezetõi megbízások visszavonásáról és az egyesített intézmény vezetõjének egyéves megbízásáról. - A Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár intézményvezetõjének létszámleépítésre vonatkozó kérelmét helybenhagyta a grémium és a pályázat benyújtásához szükséges döntéseket meghozta. - A Képviselõ-testület döntött a bölcsõde mûködési engedélyének módosításáról, az önkormányzatok érdekeltségnövelõ, közmûvelõdési intézmény, közösségi színtér technikai, mûszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítását, valamint az abaújdevecseri óvodaépület rekonstrukcióját célzó pályázatok benyújtásáról, az oktatási intézmények elõévfolyamán a 2009-2010-es tanév során indítandó elsõ osztályok számáról, az alpolgármesterek tiszteletdíjának és a Településrészi Önkormányzatok tagjai megbízási díjának csökkentésérõl. - Elfogadta a testület a módosított felvételi szabályzatot és az egységes Encsi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodásának tervezetét.

Megalakult Encsen a Magyar Rákellenes Liga (MRL) Encsi Alapszervezete Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Encsi, Abaúj-Hegyközi, Szikszói Kistérségi Intézete szervezésében és támogatásában 2009. 03. 27-én megalakult a Rákellenes Liga Encsi Alapszervezete. Az alapszervezet részére Kércsi Tibor igazgató úr a Mûvelõdési Központ és Könyvtár épületében biztosítja a rendszeres találkozás és a rendezvények részére a helyiséget. A tagok kéthetente találkoznak pénteken, 13 órától. A Liga vezetõsége: Széplaki Béláné, elnök, Szalaszend Polgár Ferencné, Méra Szepesi Jánosné, Encs

2009. április

A szervezet tevékenységének célja: az egészség megõrzése, fejlesztése a daganatos elváltozások megelõzése érdekében. A daganatok korai felismerésében, gyógyításában, rehabilitációjában való mentális segítség nyújtása ismeretterjesztõ kiadványokkal,elõadásokkal,beszélgetésekkel. A liga missziónak tekinti a betegek, a hozzátartozók, az orvosok, a társadalom tájékoztatását. A 16-25 év közötti fiatalok részére egészségfejlesztõ programokat szervez. A Rák Világnapja, február 4-e világméretû összefogásra szólít fel: a daganatos betegség

megelõzésére. A Nemzeti Rákellenes Nap, április 10-e kerekasztal-beszélgetésekkel, rendezvényekkel, ingyenes tájékoztatókkal népszerûsíti az egészségtudatos magatartást minden korosztály számára. A következõ találkozás idõpontja: 2009.04.17. (péntek) 13 óra Helye: Mûvelõdési Központ és Könyvtár Encs, Rákóczi út 9. A szervezetnek bárki tagja lehet, aki betartja annak alapszabályait. (ÁNTSZ)

7

Kultúra

Irány, jel a botladozóknak 85 éves Gulyás János nyugalmazott könyvtárigazgató Idén, március 24-én ünnepelte 85. születésnapját városunk elismert polgára, az abaújdevecseri Gulyás János tanító, könyvtáros, népmûvelõ. A település és Abaúj kulturális életében több évtizedig meghatározó szerepet játszó néptanítót, nyugalmazott könyvtárigazgatót encsi, abaúji pályatársai, Sotkó József, dr. Menyhért Béla, Kocsis Lajos, Beke Gusztáv, Jónás Ferenc és Kércsi Tibor, a Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár jelenlegi igazgatója köszöntötték . A város önkormányzata nevében Bratu László polgármester köszöntötte János bácsit, de megemlékeztek tanító bácsiról az abaújdevecseri gyerekek és a településrészi önkormányzat vezetõi is. Ilyen kívántam lenni én is, ott a homokba szúrt nyárfa: - a tanító, ki fénybe tör, ragyogó hit a lombja, irány azoknak, jel és biztató, kik jönnek barázdákban botladozva. Váci Mihály soraival, mintegy hitvallásként kezdõdik Gulyás János Abaújdevecser történetét megíró könyve. Ráillenek ezek a sorok János bácsi életútjára, hivatására. Néptanító volt a szó valódi érelmében, majd népmûvelõ és könyvtáros, szintén a szó igazi érelmében. Könyvtárosként, könyvtárigazgatóként vonult nyugállományba, de ez a hármas hivatástudat, hitvallás a mai napig elkíséri. Szinte harmadolni lehetne munkásságát. Tizenkét év tanítás, tizenkét év népmûvelés népmûvelési felügyelõként, majd befejezésként mintegy tizenkét év könyvtárvezetés. Gulyás János 1945 augusztusában, 21 évesen kántortanítónak érkezett Abaújdevecserbe. Megrázó élmény fogadta a fiatalembert a faluban, melyrõl utólag így ír könyvében: „Esteledett, pihenni tért a nap. Ilyenkor lefekvés elõtt a falusi ember egy kisidõre kiül a kapu elé a kispadra, hogy meglazítsa fáradt izmait, hírt halljon a napi eseményekrõl. Ebben az alkonyi csendben fellobbant egy fény a Csoma kastély felõl, majd bevilágította

8

sötétedõ égbolt. Gondoltam valaki tûzet rakott, elég gyakori nyáron a szemétégetés. Csak másnap tudtam meg a valóságot. Az elõzõ este nem szemetet égettek, hanem a Csoma család híres könyvtárát ítélték máglyára. A faluból három ember (?) bosszút kívánt állni az uraságon, és erre legalkalmasabbnak az ártatlan, értékben felbecsülhetetlen, Európa-hírû könyveket találták.” Tanítói pályájának elsõ napján, elsõ óráján a világhírû Comenius sárospataki székfoglaló beszédébõl jutott eszébe örök érvényû igazságként a könyvek jelentõségének méltatása. Hivatása drámai módon a könyvvel kezdõdött, és nyugalmazott könyvtárigazgatóként a könyvvel is fejezõdött be. Egész életén át elkísérte a könyv szeretete. Megkoronázásául ennek a könyvszeretetnek írta meg János bácsi, már nyugalmazott könyvtárigazgatóként kedves faluja, Abaújdevecser történetét. A könyv bevezetõjének gondolataival fejezzük be megemlékezõ írásunkat, mely szavak mindennél többet elárulnak a 85. születésnapját ünneplõ lokálpatriótáról, a néptanítóról, népmûvelõrõl: „Ha Encs felõl közelítjük meg, a 3-as

számú fõút bejáratánál a falut jelzõ tábla, mögötte egy szépen kifaragott ÉLETFA. Az életfa szimbólum, az örök megújulás jelképe…..Ez a számomra oly kedves falu 55 év alatt úgy forrott együttgondolkodó közösséggé két vallása ellenére, hogyha a katolikus templomban megszólalt a harang, a reformátusok is kalapot emeltek. E faluban zamata van a bornak, ragyogása van a szónak, erõ és melegség a kézszorításban és bizakodás mindenkiben, akivel szót váltanak. Innen, ha elindultak, visszavezettek az utak, a lélekõrzõ tájak, az álmok. Fogva tart az emlékezet, a szülõk az ismert arcok, utcák, templomtornyok, temetõk… Itt összesimultak a sorsok. Mégis elszorult szívvel teszem fel magamnak a kérdést. Hol vannak már a régi falvak, a boldogság egykori szigetei?… A szülõföldet, a szülõfalut, a legkedvesebb tájat, az élet kezdetét és végét, a bölcsõt, a koporsót , az elindulást, a visszatérést, a nyiladozó szerelmet, a család melegét, a Cserehát és Hernád-völgy találkozását, és ki tudná mindet felsorolni. Nekem 55 magvetõ tavaszt, 55 érlelõ nyarat, 55 begyûjtõ õszt, és 55 telet, amely hajamon felejtette fehérségét. Új hangot hallok. Biztat, hogy tavasszal mindig elindul valami a földeken, a vízben, a levegõben és a szívekben.” A könyv megírása óta az 55 évbõl már 65-re gyarapodott az Abaújdevecserben megélt tavaszok, nyarak, õszek, telek száma. Az elmúlt évek, az áldozatos munka, a szép emlékek õrzõje a hófehér haj mellett a közösségért, faluért dobogó szív és az emlékeket õrzõ értelem. Mikre a legbüszkébb? A kezdõ tanítóként megszervezett 16 tagú furulyazenekarra, a népmûvelési felügyelõként szervezett Hernád Menti Kulturális Napokra, az amatõr mûvészeti mozgalom és kórusok megszervezésére, mûködtetésére (ekkor 24 énekkar volt a járásban, ma egy kezünkön megszámolhatjuk), a közösségi munkáért kapott mintegy félszáz elismerésre, oklevélre, kitüntetésre. Büszke a köztereket díszítõ fafaragásaira, az Abaújdevecser-könyvre, a Pro Urbe díjra. Gratulálunk a szép életúthoz! Békés, boldog nyugdíjas éveket, jó egészséget, szellemi frissességet kívánunk! Kércsi Tibor

2009. április

Kultúra

„40 év a „köz” szolgálatában” János bácsi, János bácsi aranyos, sose légy haragos, nevess mint a napsugár, dalolj, mint a kismadár, legyen boldog születésnapod, ezt kívánják a devecseri óvodások. A fenti néhány sorral, verssel köszöntötte Gulyás Jánost, mindannyiunk tanító bácsiját 85. születésnapja alkalmából Kovács Anett abaújdevecseri óvodás. Az abaújdevecseri részönkormányzat tagjai lakásában keresték fel településünk köztiszteletben álló pedagógusát, a településre 60 éve költözött abaúji-lévitai tanítót. Abaújban kevés azon emberek száma, akik munkájuk során ne találkoztak volna János bácsival, a mindig tettre kész, kreatív és alkotó emberrel. Az alkotó kedvû ember nyugdíjas éveiben is igyekezett második szülõfaluja, Abaújdevecser szépítésében is élen járni, s az itt élõ emberek gondjait felvállalni, szolgálni a sokszor hálátlan közügyeket. Amíg egészségi állapota engedte, faragott, szerintem mûvészi szinten, több alkotás õrzi az õ keze munkáját, nemcsak a településrészen, de Encsen is. Napóra, Erzsébet királynõ fája, életfa a családi háza bejáratánál, az abaújdevecseri református templom szószéki koronája, családi sírhelyük kopjafája, az abaújdevecseri református templom székely kapuja, millenniumi emlékfa ültetése, Dr. Nyúlászisíremlék állítása. Ezeket az alkotásokat saját maga tervezte, és kézzel faragta ki esztétikusan, mûvészi szinten. Gulyás János a közügyeket 40 éven át szolgálta, õ volt a településünk elsõ elöljárója 1985-tõl 1990-ig. Sokat dolgozott a település-

LABDARÚGÁS: 1./ Öregfiúk kispályás labdarúgótorna: "SENIOR KUPA", 45 éven felüliekkel (14 csapat) Encs Városi Sportközpont: 2009. február 28 - március 01. Végeredmény: 1. ADY-DAS Forró 2. MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 3. ABAÚJI COOP 4. SAJÓVÁMOS 5. ENCS RUTIN 6. ABAÚJSZÁNTÓ Legjobb kapus:Fejes Béla Sajóvámos Gólkirály: Szakálas László (6) Ady-das Legjobb mezõnyjátékos: Matyi Gyula Megyei. Önk. 2./ Öregfiúk kispályás labdarúgótorna: "OLD BOYS KUPA", 50 éven felüliek (6 csapat) Encs Városi Sportközpont: 2009. március 14. Végeredmény: 1. MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2. REÁL KASSA

2009. április

rész kultúremlékeinek megõrzéséért, megmentéséért. Ezt bizonyítják azok az emléktáblák, melyek elhelyezése az õ kezdeményezésére valósult meg: az abaújdevecseri református templom falán elhelyezett, lelkészek emlékére készített márványtábla, a templomfelújítási tábla, holokauszt emléktábla a ravatalozó falán, Csoma József-emléktábla a kastély homlokzatán. Számtalan írása, értekezése jelent meg a sajtóban, kutatómunkája eredményeként elkészítette mindannyiunk örömére Abaújdevecser monográfiáját. Több évtizedes munkáját ismerte el Encs város képviselõ-testülete Pro Urbe díjjal. A település életében meghatározó szerepe volt János bácsinak. Mindig mindenrõl volt 3. HALMAJ 4. SAJÓVÁMOS 5. ENCS 6. ALSÓVADÁSZ Legjobb kapus: Molnár János Megyei Önk. Gólkirály: Polgár Sándor (8) Encs Legjobb mezõnyjátékos: Pete Kocak Reál Kassa

SAKK: 1./"FARSANGI KUPA" 11 fordulós rapid sakkverseny, 2 X 10 perc játékidõ. Létszám:48 fõ Encsi Városi Mûvelõdési Központ 2009. március 7. Végeredmény: 1. Handó Vilmos 9 1/2 pont Kazincbarcika 1 2. Landenberger László 8 /2 pont Encs VSC 3. Szilvási Marcell 8 pont Encs VSC 1 Legjobb ifjúsági: Heidrich Máté 7 /2 pont Sajószentpéter 1 Legjobb kölyök: Csatlós Roland 7 /2 pont

véleménye, szívesen segített és adott bölcs tanácsokat, amikor jómagam is kapcsolatba kerültem a közösségi munkával. Számomra õ nemcsak a falu tanítója, hanem irányítója, s munkám során szakmai tanácsadója volt és az is marad. Az utóbbi években teljesen visszavonult a közélettõl, de ha lakásában felkeressük, szívesen segít, s továbbra is a település érdekében vannak irányt adó útmutatásai. János bácsinak most újra megköszönöm, hogy 60 éve ide költözött, hogy 40 éven a környékért dolgozott, köszönöm, hogy a településrészen maradandókat alkotott, köszönöm a volt tanítványok nevében, hogy megtanított bennünket nemcsak a betûvetésre, számolásra, de munkájával, emberségével valamennyiünk számára iránytû szerepét töltheti be a településrészen. Boldog születésnapot kívánunk, erõt, egészséget, hosszú életet! Isten éltesse János bácsit családja körében kedves feleségével, Mariann nénivel együtt! „Ma csupa mosoly lesz az élet! Napsugár borul le elébed…, s a porba hullt virág feléled! Ma csak jót kapsz…, tisztát és szépet! Csodáld csak a virág-hegyeket! Fogyaszd el a tortaszeletet! Érezz simogató kezeket!... Így, együtt tiéd: a szeretet!”

Molnárné Juhász Éva Abaújdevecseri részönkormányzat elnöke Kazincbarcika Legjobb senior: Tóth József 7 pont Encs VSC Legjobb encsi játékos : Hatala Csaba 1 6 /2 pont Encs VSC Legjobb nõi játékos: Hatala Réka 1 5 /2 pont Encs VSC 2./ IX. "GÖNC KUPA" 7 fordulós rapid sakkverseny 2 x15 perc játékidõ Létszám: 32 fõ Gönci Polgármesteri Hivatal: 2009. március 14. Végeredmény: 1. Tóth József 6 pont Encs VCS 2. Korompai Béla 5 pont Miskolc 3. Pásztor Lóránt 5 pont Hidasnémeti VSC 4. Hatala Csaba 5 pont Encs VSC 5. Szemán Tibor 5 pont Hidasnémeti VSC 6. Szepesi László 5 pont Encs VSC Legjobb ifjúsági: Hatala Csaba Encs VSC Legjobb senior: Szepesi László Encs VSC Szepesi László Encs VSC, sakkszakoktató

9

Egyházi rovat

HÚSVÉT

Az élet gyõzött a halál felett. Az erény a szentség gyõzött a bûn felett. A húsvét hit titkának ünnepléseként a keresztény ember visszatekint az üdvösségtörténeti múltra. Az elsõ emberpár Ádám és Éva elveszítette Isten barátságát. A gonosz, a kísértõ a démon világ azzal hitegette, hogy olyanok lesznek, mint maga az Isten. Az emberi nagyravágyás gyõzött az Istennel történt barátság fölött. Ma is létezik a kísértõ, aki szembeállítja az embert az istennel, a bûnt megmagyarázza, emberi gyengeségnek tartva. A mai szekularizálódás (elvilágiasodás) abban is megmutatkozik, hogy az ember felszabadultan akarja érezni magát, a hagyományos istenfogalom terhétõl. Pszihológiai módszerekkel akarják az embert bûntudattól megszabadítani, vagy azt hirdetik, hogy a jövõ kulturális haladása legyõzi a sötétséget. Az ember eléri azt a nagykorúságot, hogy már csak magának tartozik felelõséggel. A keresztény antropológia az embert az istennel fennálló kapcsolata szerint az õsök céljának szempontjából tárgyalja. A kinyílatkoztatás képekben utal arra, hogy már az elsõ emberpár szembeállította saját akaratát az Isten akaratával. Az üdvösség célja helyet a saját vágyainak kielégítését kereste. A bûn azóta is az öncélú döntést ismétli. A gondolkodó embernek rá kellett jönnie, hogy az emberek által kitalált örök lét, mind a filozófia, mind a pszichológia tanításában nem más mint egy önszuggesszió. A gond csak az, hogy az önszuggesszió csak pillanatnyi megnyugvást hozhat. Amikor az ember rákérdez az élet nagy kérdéseire, miért az élet, és miért nem a halál? Milyen az a szabadság ami csak néhány óráig tart, mikor az embert a maradandó, az örökké tartó boldogság vágya vezérli? Ezen kérdésekre a választ csak az istenképmását magánhordozó ember adhatja meg. Szent Ágoston szavaival: "Nyugtalan a mi Szívünk, amíg benned meg nem nyugszik Istenünk." A bûn megbocsátására sem tud választ adni az elvilágiasodott társadalom.

A görög tragédiákban a bûn sorsszerûsége volt a válasz, de nem volt megbocsátás a transzcendens Istentõl. A Húsvét ünnepével magyarázatot kap a hívõ ember az isten ellen elkövetett engedetlenségre, az elsõ emberpár életébõl. Az Istennel, a teremtõvel kötött engedelmességet nem más állítja helyre mint a testet öltött Isten és Ember, Jézus Krisztus. Krisztus választ ad a halál és az élet kérdésére is. Az elsõ emberpár engedetlenségébõl jött a halál, és az Isten Fia engedelmességébõl támad az örök élet. Minden ezen eseményeknek a mozgató ereje Jézus részérõl a kettõs szeretet. 1, szeretet az Atya Isten iránt 2, szeretet az emberek iránt Csak ebben a hitben tudott megvigasztalódni Kosztolányi Dezsõ, amikor még gyermekként elveszíti nagyapját. A vigasztalás és a lelki újjászületés krisztus

feltámadásában jelenik meg, amikor a kereszten legyõzte a Krisztus a sátánt, a bûn akaróját és megajándékozta az örök élettel a benne hívõket. A kétezer évet maghaladó ünnep hozza meg a keresztény emberek lelki újjászületését. Ha képletesen akarnánk ezt ábrázolni, akkor a következõ példabeszédet hívjuk segítségül: Valaki súlyosan megsértette a királyt. Halálra ítélték, de minél nagyobb kínnal kell meghalni, vadállatok kell, hogy széttépjék. Már elõ is készítik a ketrecbe a halálra ítéltet, hogy a harsona szavára rászabadítsák a vadállatokat. Mindenki elfoglalja a helyét a kivégzésen. A király is ott ül az elítélt ketrece mellett. A katonák és a vérszomjas tömeg a harsona szavára várva, a halálra ítélt remeg és szorong a vasketrecben, várja az ítéletet. A király megadja a jelet. A kürtszóra nem a tigrisek és oroszlánok jönnek, hanem egy fehér bárány ballag be piros szalaggal a nyakán, szelíden közeledve a halálra ítélthez, majd lefekszik a halálraítélt lábánál. Az ember nehezen talál szavakat a hit titkának leírásához. A mindenséget teremtõ öreg király, az Atyaisten, fiát Jézust küldi húsvéti bárányként az emberiség megváltására. Ezt a szeretetet nem lehet szavakba önteni, ez csak csend magányában, Istenhez emelt lélekkel lehet megérteni. Dosztojevszkij a Karamazov testvérek címû drámájában az Istenben élõ emberi élettõl várja az élet értelmét és boldogságát. Nem kell félni az élettõl, ha Isten lelke él bennünk és általa cselekszünk. " Ne félj az élettõl, az élet szép ha az ember valami jót és igazat tesz." Munkálkodjuk félelem nélkül lelkünk üdvösségén, az örök élet elérésén, mert a feltámadt Krisztus gyõzött az emberi lélek halála felett. Dr. Garancsi László Prépost, fõesperes, plébános

Húsvét története, húsvéti szokások Nagyböjt, nagypéntek, nagyszombat és húsvét vasárnapja. A húsvétot a negyvennapos nagyböjt elõzi meg, melyet Jézus ugyanennyi napig tartó böjtölésének és kínszenvedésének emlékére, ham-vazószerdától húsvétvasárnapig tartottak meg. A nagyböjt utolsó hete, más néven a nagyhét, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. A Biblia szerint ekkor sokan ágakat törtek a fákról, és a szamárháton érkezõ Jézus elé szórták. Ennek emlékére alakult ki a délvidéken a pálmás, az északi tájakon pedig a barkás körmenet. A böjt során csak hús nélkül készült ételeket ehettek, ez alól kivétel csak a hal volt.

10

Húsvéti szokások: Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja a nagypéntek. A legtöbb templomban ilyenkor passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Ezeket a falvak összesereglett népe is megtekinthette. Az 1700-as évek elején Magyarországon nagypénteki töviskoszorús, önostorozókereszthordozó körmeneteket is tartottak, de az egyházi hatóságok ezeket a század közepére betiltották. Húsvéti szokások: Nagyszombat Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom elõtt vagy a templom mellett raktak máglyát. A megszentelt tûz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási

húsvéti gyertyáját. A szentelt tûz maradványait az emberek hazavitték. Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktõl nagyszombatig nem raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen fõzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tûz parazsából és szenébõl tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken. Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. A házakat is, a középkorban még talán a felnõtteket is megszentelték. Valószínûleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása.

2009. április

Egyházi rovat

HÚSVÉT ELÕTTI ÉS UTÁNI VASÁRNAPI ÖRÖMÜNK IKONJAI ÉS ÉNEKEI A Buzgóság emészt házad (ékességéért) URAM c. életmû könyvem I. kötete, 226-240. terjedõ oldalain, a HÁZUNK ÉKESSÉGE: IKONOSZTÁZIONUNK alcímben, az Encsi Hírek 2004-2006. évi számaiban leírt cikkeimet egy csokorba gyûjtve már majdnem mindent leírtam szép görög katolikus templomunk mûvészi képállványának egészérõl, egyes képeirõl és azok összefüggéseirõl is. Idõközben elkészültek a 7., ablak nélküli, fehér falra a böjti és Feltámadás utáni vasárnapok ikonjai is egyedi kompozícióban, mert ezeknek különleges „logikája” van (I. k. 171-183.o.). A II. kötetben is írtam mindkét „idõrõl” egy összefüggõ elmélkedést (207-213.). E kötet címlapjára került rá ez a késõbb némileg módosított összeállítás, de a tematikailag kiemelt képek rövid leírása csak a 284. oldalon lévõ sûrített Tartalomjegyzék alá került be a könyvbe, az utolsó pillanatban. E böjtre emlékeztetõ 6 kép látható volt a múlt havi egyházi rovatában megjelent Farsangi és Húsvéti Vigasság között, böjt és Krisztus képére (és cselekedeteinek hasonlatosságára való) formálódás c. cikkünk szemléltetõ, díszítõ elemeként. Mivel maga a leírás böjti idõszak vasárnapjainak evangéliumi mondanivalóiról szólt, itt csak azokat az ikonokat írjuk le, emlékeztetõül, amelyekkel a tökéletesség formáját szimbolizáló nyolcszögletû templomunk fõhajójának hetedik (ikonosztázion melletti), D-K-i oldala idõközben gazdagodott. Az alapképekkel egy vonalban, alul: Krétai Szent András érsek (660-740), Damaszkuszi Szent János egyházatya (666-753) és Szíriai Szent Efrém (306-373) diakónus hármas-egy alapképe fölött, a három böjt elõtti farsangi kép: 1.) A Jézust látni vágyó Zakeus a fügefán (Lk 19,1-10), 2.) A vámos és farizeus (különbözõ módon történõ imádkozása (Lk 18,10-14) után a (csak) két böjti kép (spirálisan visszaforduló sorrendben): 3.) A tékozló fiút visszafogadó Irgalmas Atya ikonja, 4.) A böjt fele idején történõ kereszthódolás „eseménye”, - (innen már áprilisiak a képek ezévben! - 5.) Jézus barátja, Márta és Mária bátyja Lázár feltámasztásának ikonja, (Jn 11,1-45) és a Húsvét utáni vasárnapokból egy-egy sorban 2+3 kép (szintén szerpentinszerûen felfelé haladva), 6.) Az Õt érinteni akaró Mária Magdolna „jelenete” a Feltámadottal, az általa kertésznek vélt Jézussal való találkozása (Jn 20,11-18 és Mk 16,9) (a kenethozó asszonyok ikonja helyett). 7.)A Jézus Feltámadása utáni 8. napon Tamás (vasárnapjának) apostolnak (Érintésnek nevezett ikonja) történõ megjelenése képe (Jn 20, (19-25)26-31). Ezután legfölül a 3 nem húsvét után történt esemény: 8.) a jeruzsálemi Beteszda fürdõtóban meggyógyított inaszakadt gyógyulása és ágyával való hazatérésének története, 9.) a szamariai (bûnös nõvel) asszonnyal Jákob kútjánál (Jn 5,1-15) történõ találkozás képi ábrázolása és a 10.) vakgyógyító vasárnapi történet: a

2009. április

születésétõl vak ifjú látóvá tétele (Jn 9,1-38) Jézus által, Siloe tavánál, amelyek azt érzékeltetik, hogy már Jézus életében is hatékony volt az a csodaerõ, amelyik a Feltámadása után lett még inkább nyilvánvaló. A Húsvét / Feltámadás ünnepe/ utániakból csak az elsõ egyetemes zsinat atyáira emlékeztetõ kompozíció maradt ki, dehát mind a 10 ikon rájuk is emlékeztet, a hitvallásra és a Feltámadásra is. A Lázár-szombati és virágvasárnapi ének is kifejezi az ünnepek összefüggését, ”Hogy az általános föltámadást önként vállalt szenvedéseid elõtt mindnyájunknak hihetõvé tedd, Krisztus Istenünk, a négynapos halott Lázárt támasztottad föl hatalmad által Betániában, a szent városba: Jeruzsálembe pedig tanítványaiddal szamár vemhének hátán vonultál be, hogy a próféták jövendöléseit teljesítsd”, önkéntes kínszenvedésre jöttél, hogy üdvözítsd az egész világot. A következõ ikon (Jn 20,11-18 alapján) a Feltámadt Jézus Mária Magdolnával való találkozására és neki mondott szavaira emlékeztet: ”Menj testvéreimhez és vidd hírül nekik a Feltámadást!” Egy újabb kép Tamás apostol okos kétkedését és Jézus által való meggyõzetését ábrázolja és nekünk is üzen: „Azért hiszel, Tamás, mert látsz engem? Boldog, aki nem lát és mégis hisz!” A felsõ sor képei a húsvét elõtti történetek örök mondanivalóját sugallják nekünk is, hogy „Az inaszakadtat, Uram, nem a fürdõ, hanem a te igéd gyógyította meg”, ezért kérjük, hogy „ellankadt lelkem emeld föl a te isteni pártfogásod által, hogy üdvöt nyerve kiáltsam: Irgalmas Krisztusom, dicsõség néked!” A középsõ ikon a Jézussal találkozó pogány szamarai bûnös nõ számára adott kegyelmet hirdeti akkor és most is a hasonló sorsú emberek számára. Az utolsó jelenet a vakon született ember gyógyítását ábrázolja, ennek

látványa minket is arra int, ismerjük fel: „Lelki szemeimre vak lévén, mint a születésétõl fogva vak” és tegyük: ”Hozzád járulok, Krisztusom, s bûnbánattal és örömmel kiáltom néked: Te vagy a sötétségben ülõk világossága!” Bárcsak az egész emberi természetnek világossága és a világegyetem szeme fénye lenne Isten és Igéje: a mindenkinek örök életet adó, és most feltámadásában ünnepelt Urunk Jézus, akit így vallunk meg: Krisztus föltámadt, Valóban föltámadt! Ezekkel a gondolatokkal Kívánok minden kedves Hittestvérnek és B.Olvasónak kegyelemteljes, boldog húsvéti ünnepeket, szeretettel ! (Drpda) Szeretettel jelezzük a kedves Testvérek felé, hogy TELENKÓ MIKLÓS sárospataki görög katolikus segédlelkész, aki egy sajnálatos baleset következtében 18. éve tolókocsihoz kötve szolgálja az Urat, Egyházunkat és különös hozzáértéssel és affinitással az IFJUSÁG LELKI GONDOZÁSÁT. ÁPRILIS 8-án SZERDÁN reggel 9 órától a VÁROSI MÛVELÕDÉSI KÖZPONTBAN TARTOTT ELÕADÁST AZ ABA SÁMUEL SZAKISKOLA DIÁKJAI számára, fél ll-tõl pedig a VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA AULÁJÁBAN AZ INTÉZMÉNY NÖVENDÉKEI ÉS TANÁRAI ELÕTT. Elõadásának lényege HITÉBRESZTÕ, HITÉLESZTÕ, a saját helyzetébõl és a mi egyéni élethelyezetünkbõl adódó tanúságtétel lehetõsége, az élet boldog eltöltésének vágya és követelményrendszere, és a kereszt hordozásának elviselhetõsége és optimális lehetõsége. Nagyböjti és Húsvét elõtti gondolatok.. Délután többen gyóntattunk a görög katolikus templomban és este 17 órától az Elõre Megszentelt Áldozatú Liturgiában is Miklós atya prédikált. (Drpda)

11

Aktuális

Folytatódik a Demján Sándor Alapítvány támogatási programja Encs térségében 2009. március 26-án került sor az Encsi Kistérségben immár egy éve sikerrel mûködõ, Demján Sándor nevével fémjelzett ösztöndíjpályázati program eredményeinek bemutatására. Az eseményen részt vett Demján Sándor alapító, valamint dr. Ódor Ferenc, Abaúj országgyûlési képviselõje, BorsodAbaúj-Zemplén Megye Közgyûlésének elnöke. Demján Sándor 2008 márciusában kötött megállapodást az Abaúj Polgáraiért Alapítvánnyal egy öt évre szóló, összesen 1 milliárd forint értékû támogatási programról. Ez az adomány jelenleg a legnagyobb összeg, amelyet magánember a hátrányos helyzetû térségekben élõk oktatására felajánlott Magyarországon. A program kistérségi szakmai vezetõi, Szeles András és Karsai Attila, Farkas László pedig az Abaúj Polgáraiért Alapítvány elnökeként vesz részt a munkában. Az elõzõ évi kiírásra 4067 pályázat érkezett. A bírálóbizottság döntése értelmében az elmúlt egy évben a benyújtott pályázatok alapján - 10 hónapon keresztül - havonta átlagosan több mint 12 millió forint értékben,

2363 óvodás és általános valamint középiskolás gyermek részesült támogatásban. Ezen kívül egyenként 2,5 millió forint értékben hat közösségi terem kialakítására is sor került: Ináncson az Arany János Általános Iskolában; Mérán a Dajka Gábor Általános Iskolában; Szalaszenden a Körzeti Általános Iskolában; Krasznokvajdán a Béres Ferenc Általános Iskolában; Encsen a Petõfi Sándor Általános Iskolában és a Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium kollégiumi intézményegységében. Március 26-án megtekintésre került a forrói Napközi Otthonos Óvodában kialakított játszóudvar, illetve megtörtént a krasznokvajdai játszóudvar, a felújított vizesblokk és a közösségi terem jelképes átadása. A program folytatásaként az ösztöndíjas tanulók egy „mini-gálamûsor” keretében fejezték ki köszönetüket Demján Sándornak a számukra nyújtott támogatásért. Az alapítvány nemcsak a játszóterek kialakítását és a felújítási munkákat támogatta, hanem óvodai foglalkoztató, képességfejlesztõ programcsomag is bevezetésre került a fent nevezett két óvodában. Ennek célja az óvodáskorú, de be nem iratkozott gyerekek bevonása az óvodai munkába. A Demján Sándor Alapítvány támogatási programja keretében az Abaúj Polgáraiért Alapítvány közremûködésével - az óvodás korúak étkezési támogatásban részesültek és óvodakezdési csomagot kaptak, az iskolás diákok számára pedig különbözõ iskolafokozatok szerinti

ösztöndíjak kerültek folyósításra: alsó tagozat 50.000,- Ft/év, felsõ tagozat 60.000,- Ft/év, középiskola 80.000,- Ft/év. Az alapítványi támogatási program keretein belül került sor általános és középiskolás diákok táboroztatására: közel 100 fõ vett részt az Erdélyben, a Felvidéken, valamint a megyénkben szervezett nyári honismereti, olvasó- és sporttáborban. Mindezek mellett a támogatott általános és középiskolás diákok tanulásának megkönnyítésére - a kötelezõ olvasmány alprogramon keresztül könyvajándékban részesültek. Az alsó tagozatos diákok Petõfi Sándor: János vitéz címû mûvét, a felsõ tagozatosok Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember címû regényét, míg a középiskolás támogatottak Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek címû mûvét kapták meg. 2009. februárjában kiírásra került a következõ évi pályázati program, melynek elõzetes bírálati eredményei május végére várhatók.

Adomány Lifepak 1000-es defibrillátor az ABAÚJ COOP ZRt-tõl az encsi mentõállomás részére Az Országos Mentõszolgálat mentõautói a mentésrõl szóló egészségügyi törvény elõírásai szerint egységes alapfelszereltséggel rendelkeznek. Szakfelszereléseik minõségi fejlesztése csak egyedileg, alapítványok, adományok útján lehetséges. Szakítva korábbi „szégyenlõs szemérmességünkkel”, minden alkalmat megragadunk és minden fórumot megkeresünk azért, hogy beszámoljunk munkánkról, eredményeinkrõl és nehézségeinkrõl is. Ennek eredményeként egyre több segítséget kapunk önkormányzatoktól, kistérségi társulásoktól, intézmények vezetõitõl, egyéni vállalkozóktól, sõt magánemberektõl is. Egyre többen keresnek meg minket, hogy miben segíthetnek. A teljes abaúji régiót ellátó esetkocsink és a mentõautóink felszereltsége országos viszonylatban is az élen jár.

12

amely egy keringésleállás esetén történõ újraélesztéshez nélkülözhetetlen. Mentõállomásunk félautomata defibrillátorral való ilyen szintû felszereltsége országos viszonylatban is egyedülálló! Köszönjük Zsiga József elnökigazgató úrnak és az ABAÚJ COOP ZRt. valamennyi dolgozójának!

A napokban az ABAÚJ COOP RT. elnökigazgatója, Zsiga József úr keresett meg minket azzal a szándékkal, hogy szeretnének az Encsi Mentõállomásnak egy nagy értékû félautomata defibrillátort vásárolni. Nagylelkû felajánlásuk révén így az Encsi Mentõállomás valamennyi mentõautója rendelkezik korszerû, megbízható mûködésû Lifepak típusú félautomata defibrillátorral,

Az „Országos Mentõszolgálat Alapítvány Budapest” pénzadományokat gyûjt telefonos megkereséssel az Encsi Mentõállomásra hivatkozva. Tevékenysége jogszerû, mivel szerzõdése van az Országos Mentõszolgálattal, de amennyiben nem egy alapítványon keresztül szeretnének segíteni, akkor az Encsi Mentõállomást személyesen is vagy telefonon keresztül is felkereshetik. Rácz Tamás állomásvezetõ

2009. április

Gondolatébresztő

333 éve született II. Rákóczi Ferenc A Rákóczi Szövetség Abaúji Szervezete, az Abaúji Honismereti és Helytörténeti Egyesület, valamint az Abaúj Polgáraiért Alapítvány szervezésében 2009. március 27én került sor II. Rákóczi Ferenc mellszobrának megkoszorúzására. Több mint egy évtizede a Váci Mihály Gimnázium és Szakközépiskola történelem fakultációs diákjaival teremtettünk hagyományt azzal, hogy születésnapján emlékezünk meg a vezérlõ fejedelemrõl. Ez a rendezvény mára már kinõtte magát, és hagyományos városi rendezvénnyé szervezõdött a civil szervezetek támogatásával. Az idei megemlékezésen Dr. Ódor Ferenc, a térség országgyûlési képviselõje köszöntötte a megjelenteket, majd - a Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulóinak ünnepi mûsorát (betanította: Zagyi Ferencné tanárnõ) követõen - Dr. Kovács János, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fõjegyzõje mondott tisztelgõ beszédet. A koszorúzás után, a program folytatásaként a résztvevõk a Vállalkozók Háza Konferenciatermében megemlékeztek a Rákóczi Szövetség megalakulásának 20. évfordulójáról, valamint meghallgatták meghívott elõadónk, vendégünk, Bojtor Istvánné Toókos Uzonka elõadását II. Rákóczi Ferenc gyermekkoráról. Rendezvényünkkel a térség gazdag történelmi örökségére is szerettük volna a

figyelmet felhívni. Abaúj és Zemplén vármegyék sajátos geopolitikai helyzetükbõl adódóan jelentõs szerepet játszottak a XVIXVII. századi Magyarország történelmében, s ennek a korszaknak egyik zászlóshajója a Rákóczi-dinasztia volt. Úgy gondoljuk, hogy a mai Abaúj méltó gyökerekhez nyúlhat vissza, ha hagyományait ápolni szeretné, történelmi múltunknak pedig II. Rákóczi Ferenc kiemelten emblematikus alakja. Benne egy személyben sûrûsödik térségünk ezeréves történelme. Abaúj és a fejedelem párhuzamos életrajza sok ponton találkozik: Aba Amadé király ellen lázadó tartománya a kuruc korban ifjúként Munkácsot védõ fiatal Rákóczival; a hitviták tüzében égõ Abaúj Károlyi Gáspár fémjelezte korszaka a Bécs nevelése alá került, lelkiekben vívódó, mélyen vallásos fiatal fõúrral; a kuruc kor Erdélyben otthont találó, bujdosó abaúji kurucainak királyellenessége a büntetés elõl Lengyelországba menekülõ lázadó Rákóczival; a rebellis Felvidék a vezérlõ fejedelem szabadságvágyával; a hazájától elszakított, számûzött Rákóczi a határok által kettéválasztott, történelmi gyökereitõl megfosztott csonka Abaújjal. Szülõföld és gyermeke lelkiekben fonódik össze, s aki e tájékon nõ fel, vagy késõbb megismeri a térséget, mélyen magába szívja a kövekben, emberekben, szavakban élõ, kiirthatatlan hazaszeretetet. Kevés olyan érintetlen területe van hazánknak, mint

Abaúj. Természeti és történelmi kincsei még parlagon hevernek. S ha hiszünk a szállóigének („Ha egy nép elfelejti saját történelmét, arra ítéltetik, hogy újra átélje azt.”), akkor kimondhatjuk, hogy kicsiny tájékunknak aktív lelkiismerete van. Arra a kérdésre tehát, mi újat tud adni egy ilyen emléknap, csak az lehet a válasz, hogy ha tartalmában a résztvevõk nem is mindig tudnak meg új tényeket II. Rákóczi Ferencrõl, lelkiekben mégis felbecsülhetetlen értékû, hiszen az összefogást erõsíti. Van valami, amire büszkék lehetünk! Hiszem, hogy Abaúj rendkívül gazdag e téren, s gazdagsága messze kiaknázatlan. Ilyen rendezvényekkel erõsíthetjük a civil társadalmat. A trianoni Magyarország ezen szeglete részben mesterségesen gerjesztett elzártságának és magára hagyottságának „köszönhetõen” nem vesztette el patriarchális jellegét. Az ittélõket még nem érte el teljesen az uniformizálódó világ minden káros hatása, s ha vigyázunk rá, megmaradhat olyan csücskéül a világnak, ahol még emberi léptékkel éljük életünket. Március 27-e és a hasonló rendezvények ehhez adhatnak fogódzót. Karsai Attila a Rákóczi Szövetség Abaúji Szervezetének elnöke

Negyedszázados hagyomány 2009. április 4-én 26. alkalommal rendeztük meg városunkban az Abaúj Kupa Országos Keresztrejtvényfejtõ Bajnokság tavaszi évadnyitó versenyét. A versenyt Bratu László, Encs város polgármestere nyitotta meg. A megmérettetésen haladó, mesterjelölt és mesterfokú kategóriákban indultak a négyfõs csapatok. Csapatonként 4 darab rejtvényt kellett megfejteni 90 perc alatt, de nem hagyományos nehézségû rejtvényeket, hanem földi halandó számára még a haladó kategóriában is igencsak nehéz feladványokat, mindezt mindenféle segédeszköz (lexikon, szótár stb.) nélkül. Az ország minden részérõl voltak csapatok (Szeged, Martfû, Debrecen, Székesfehérvár, Heves, Budapest stb.)

2009. április

Eredmények: Haladó csapatok 1. Városi Könyvtár, Martfû II. 2. Székesfehérvár Jóker 3. Kazincbarcika I. Mesterjelölt csapatok: 1. Ózdi Rejtvényfejtõk Klubja 2. Hevesi Szürkeállomány 3. Székesfehérvár ALBA Mester csapatok: 1. Miskolc 2. Martfû Városi Könyvtár I. 3. Vasutas Egyetértés Mûvelõdési Központ, Debrecen

13

Közbiztonság

Országos LEADER konferencia Abaújban 2009. március 18-19-én találkoztak egymással Magyarország 96 LEADER Helyi Akciócsoportjának vezetõi, hogy áttekintsék eddigi eredményeiket, és megvitassák, hogy a LEADER-program hogyan enyhítheti a térségünket is sújtó gazdasági válság következményeit. A kétnapos konferencia házigazdája az Abaúj Leader Egyesület volt. A rendezvény jeles vendégekkel is büszkélkedhetett, hisz a megjelentek közt volt Gõgös Zoltán, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Pásztohy András, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat fõtitkára, illetve dr. Forgács Barnabás, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára is. Az érdeklõdés a vártnak megfelelõen magas volt, hiszen a 96 akciócsoport szinte kivétel nélkül képviseltette magát a rendezvényen. Gõgös Zoltán elmondta, hogy az akciócsoportok mindegyike elkészítette saját térsége fejlesztési programját, mely majd alapját képezi a helyi pályázatoknak. A beadandó pályázatok szempontjából fontos, hogy az elbírálásuk helyi szinten történik majd, azaz a helyi egyesületek dönthetnek arról, melyik beadványt támogatják a jövõben. Mindemellett azonban fontos, hogy az ott dolgozó munkatársak technikai segítséget tudjanak nyújtani a helyi önkormányzatoknak, vállalkozásoknak, civil szervezeteknek. Az államtitkár megjegyezte, a kezdeti nehézségek után, amelyek az élet minden más területén is elõfordulnak,

sikerült egy jól mûködõ közösségnek létrejönnie, amely a programot megfelelõen koordinálja majd. Felhívta a figyelmet arra, hogy minden felmerülõ mûködési problémával kapcsolatban várják az akciócsoportok jelzését annak érdekében, hogy a programot és rendeleteket ezek kiszûréséhez tudják igazítani. Varga Péter munkaszervezeti vezetõ említést tett róla, hogy a konferencia Abaújban történõ megrendezésének apropója, hogy a leghátrányosabb térségek közé tartozik, és ezzel is fel kívánják hívni a figyelmet a terület nehézségeire. A leendõ pályázatokkal kapcsolatban elmondta, hogy a 2013-ig tartó idõszakig megközelítõleg 2,5 milliárd Ft-ot sikerül Abaúj térségbe hozni a program kapcsán a különbözõ fejlesztésekre. A pályázati kérelmek benyújtásának legelsõ idõszaka is rendkívül sikeresnek mondható e térségben, hiszen országos szinten is magasnak mondható, közel 2,5 milliárd forintos támogatási igényt fogalmaztak meg az abaúji ügyfelek összesen 135 támogatási kérelemben. A térségek számára rendelkezésre álló forrásokkal úgy kell gazdálkodniuk az akciócsoportoknak, hogy a jövedelemtermelõ és munkahelyteremtõ beruházások elõnyt élvezzenek, így a mikrovállalkozások támogatására, valamint a turisztikai tevékenységek ösztönzésére legalább a források 45 százalékát kell fordítaniuk. E feltétel teljesülésétõl a helyben történõ foglalkoztatottság mértékének érzékelhetõ

növekedését várja a szaktárca, ami jelen pillanatban a kormányzati és uniós támogatások legfontosabb célja. Egy átlagos faluban néhány munkahely megteremtése is új távlatokat nyithat, nemcsak megélhetést, de reményt és tartást, sõt további ösztönzést is adhat az ott élõknek, ami különösen fontos a mai gazdasági helyzet tükrében. B. Á. Abaúj Leader Egyesület elérhetõsége Cím: 3860 Encs, Petõfi u. 62. I.em. 6-7. Tel.: 06-46-587-344 Fax.: 06-46-587-345 e-mail: [email protected] Iroda nyitva tartása: H,K,CS, P 08:00 16:30 Sz 08:00 - 18:30

35. Abaúji Szavalóverseny A Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár és az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Mozgókönyvtári Szolgálata térségi szavalóversenyt rendezett az abaúji iskolák alsó és felsõ tagozatos tanulói részére 2009. április 7-én. A verseny nemes hagyományokra épül, mely ápolásaként idén 35. alkalommal ünnepeltük együtt a KÖLTÉSZET NAPJÁT. A versengés alsó tagozaton a 3-4. osztályosok, felsõ tagozaton az 5-8. osztályosok kategóriájában zajlott. Minden kategóriát külön zsûri értékelt. A jelentkezõknek hagyományosan egy szabadon választott versbõl kellett felkészülniük. A versenyen 12 hazai és 2 határon túli iskola képviseltette magát, összesen mintegy 80 tanulóval. A határon túlról immár hagyományosan Buzitáról és Szepsibõl jöttek versmondók, akik szép eredményekkel térhettek haza. A versenyt Konyor Judit, az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási szakreferense nyitotta meg. Közös ajándékul Gaál Tamás felvidéki, dunaszerdahelyi színmûvész zenés irodalmi mûsorával (Arany János: Nagyidai cigányok) kedveskedtünk a résztvevõknek.

14

A szavalóverseny eredményei: 3. Osztályosok: 1.Cehelnyik Kitti 2.Mida Botond Boldizsár 3.Simkó Csaba 4. Nagy László 5. Takács Fanni

Szepsi Encs, Kazinczy Szepsi Szepsi Méra

4. osztályosok: 1. Kardos Márk 2. Kása Kincsõ 3. Zsarnai Vanessza 4. Kicsi Georgina 5. Kurek Georgina 6. Karsai Réka Gyöngyössy Csenge

Encs, Petõfi Buzita Abaújszántó Abaújszántó Encs, Kazinczy Encs, Petõfi Abaújszántó

5. osztályosok: 1. Schultz Gellért 2. Plaszkó Bence 3. Szabó Zoltán 4. Polyák István Saláta Zsuzsa 5. Szabó Klaudia 6. Árvai Mihály Erik Podráczki Mátyás

Encs, Kazinczy Boldogkõváralja Szepsi Buzita Encs, Kazinczy Szalaszend Ináncs Encs, Kazinczy

2006. június

6. osztályosok: 1. Szabó Szása 2. Madaras Zsófia 3. Jánosik Zsuzsa Kocsis Klaudia

Encs, Kazinczy Gönc Encs, Kazinczy Gönc

7. osztályosok: 1. Nagy Gabriella 2. Kapinusz Nóra 3. Arnóczki Szabolcs Szabó Friderika

Encs, Petõfi Encs, Petõfi Encs, Kazinczy Méra

8. osztályosok: 1. Berta Noémi Demkó Borbála 2. Schultz Vera 3. Ács Zsigmond Ádám 4. Köteles Ágota

Gönc Buzita Encs, Kazinczy Encs, Petõfi Szepsi

2009. április

Gondolatébresztő

Hol élünk? Oláh Ibolya ismert, ma már kevésbé aktuális dala, a Magyarország soraival indítva mondanivalómat: „Van egy ország, ahol álmomban jártam, Magyarország, …… Az ölelésben bõség, az igaz ügyben hûség voltál…… Idegen földön ha járok, Magyarország, Velem az út is megfordul haza hozzád.” Nos ma már nem igazán érzi itthon, otthon magát az ember. Miként kilépünk az utcára, elbizonytalanodunk. Hol élünk? Milyen országban járunk? Reggel fél nyolc. Rohanás iskolába. Velünk szemben német feliratú busz: STADT BUS. Der stadtbus. Die stadtwerke machen das für sie. Ezzel naponta többször is találkozhatunk Encs utcáin, fokozva elbizonytalanodásunkat afelõl, hogy mely országban is járunk. Aztán napközben, hétvégén ismét tovább nõ elbizonytalanodásunk. A boltokban ugyanis már alig hallunk magyar szót. Természetesen

a boltok elõtt parkoló autók felségjelzése is nagyrészt SK. Nem a saját kezûleg rövidítése, hanem szomszédos barátaink országjelzése. Visznek mindent. Mindent, mert itt, nálunk minden olcsóbb. Olcsó? Nekik! Ezt is elértük. Fordult a kocka. Innen veszik a sajtokat, a húst, szalámit cukrot. Itt tankolnak, sõt itt veszik a tankoláshoz nélkülözhetetlen autót is. Hol élünk? Megfordult a világ? Hiszen ezt mi ûztük évekkel, évtizedekkel ezelõtt. Mi voltunk Európa, Szlovákia rettegett bevásárló - gasztro turistái. Most meg már itthon sem tudunk úgy istenigazából magyarosan bevásárolni? Ilyen presztízsveszteség! Hova lett a jó hírünk? Bizonyára hiányzunk a szinai “lila” boltnak, ahol színházba menet jól feltankoltunk sajttal, édességgel, knédlivel, dobozos sörrel. Mindezt a „drága”, jó öreg koronáért. Természetesen ha már ott voltunk, elõételnek bedobtunk egy kis halsalátát kiflivel, majd színház után a jobb étvágyúak vacsorával, csapolt sörrel is megkoronázhatták a napot, természetesen hazatérés elõtt fullosra tankolva az autót. (Egyesek még a kannákat is.) No meg aztán sokan innen is ott vették a tankoláshoz már akkor is nélkülözhetetlen autót is. Azok a boldog szép napok! Halsaláta, sztrapacska, pirog, knédlis hús, sztroganov, rántott sajt, pacalleves

és társaik. Hol vagyunk már attól! A sör ma már nálunk olcsóbb és mi isszuk a szlovák tejet. Mindezért cserébe idén januárban megfogadtam nemzeti önérzetbõl, juszt sem eszem soha többé sztrapacskát (brindzás haluskyt) euróért, és sört sem iszom csak forintért. Addig biztos nem, amíg ilyen megfizethetetlen az euró. Egy „macskaadagnyi” sztrapacska forintra konvertált áráért ugyanis az én drága jó feleségem egy egész „serpenyõvel” csinál nekem, amit ehetek akár egy hétig is. Ez mégiscsak magyaros cselekedet. Magunk elé venni egy „lábas” sztrapacskát és enni, enni amíg csak bírjuk szusszal. Mindezt forintért. Itthon. Encsen. Talán még Magyarországon. Jó étvágyat. Tartson velem Ön is, tudok egy jó receptet. Kércsi

Én így gondolom A gazdasági válság minden encsi lakost is érint, kit jobban, kit kevésbé. Mi foglalkoztat, mi az oka a világválságnak? Nagy a zûrzavar a fejekben. Gondolataimmal próbálom segíteni a tisztánlátást. Elõször is azt szeretném leszögezni, hogy a világválság törvényszerûen következett be. Szerencse, hogy most, és nem két év múlva, akkor sokkal súlyosabbak lettek volna a következmények. A válság azt jelzi, hogy a világ gazdaságirányítása rossz. Végig kell gondolni az egészet. Évek óta mondom, a fogyasztói modell nem jó. Ennek a modellnek az a lényege, hogy fogyasszunk mindenbõl minél többet: cseréld ki a bútorod, cseréld le az autód, dobd el a mobilod, vegyél újabbat stb. Nincs pénzed? Adunk hitelt! Csak vásárolj! Ez a válság a világ legfejletebb és leggazdagabb országában, az USA-ban robbant ki, átterjedt a többi gazdag országra, s azok magukkal húzták a szegényebb országokat is. A gazdag országok gazdag polgárainak annyi pénze volt, amit ilyen fogyasztás

2009. április

mellett sem tudtak elkölteni. Betették a bankba kamatozni. Csakhogy az ilyen pénzállományon a bankok ülhetnek. Hitel formájában, magas kamatra kiadták a szegényebb állampolgárnak. A csábító banki ajánlatoknak nagyon sokan nem tudtak ellenállni. Nem gondolták végig, vissza tudják-e fizetni a felvett hiteleket. Nem tudták. A hitelbõl történõ vásárlások növelték a

termelést: úgy tûnt, hogy több termékre van fizetõképes kereslet, például autóra. Leglátványosabb az autópiac, utána az autóipar összeomlása. Ha nincs piac, értelmetlen a termelés. A gyárak leállnak. Ez a válság túltermelési válság, amit a hitelkiáramlás szült. Nekünk az egyik legfõbb bajunk, hogy az európai piacunk összeomlott, a keletit meg nem fejlesztettük. A másik nagy bajunk az, hogy többet követelünk az államtól, mint amennyit az állam tõlünk be tud szedni. Így az állam is eladósodott. Az adóságot meg fizetni kell magas kamatokkal. Ebben a helyzetben mindenkinek vissza kell fognia magát, hogy egyáltalán átvészeljük a világválságot. Legelõször is a parlamenti képviselõknek kell megszüntetni a feketegazdaságukat, a számla nélküli költségtérítést. Mihelyest a parlament elfogad egy törvényt, hogy a képviselõknek annyi költségtérítés jár, amennyit számlával igazolnak, bizakodó leszek a kilábalásból. Borsos István

15

Helytörténet-Honismeret Honismeret: Kutatásaim során elmerültem a Révai Nagylexikon adattárjában. Az adatok között olyan hírességeket kerestem, akik kapcsolatban vannak Abaúj történetével. Nos, szerencsém volt, sõt kettõs szerencsém, mert nemcsak Abaúj megyei kapcsolatot találtam, hanem láss csodát, a Kazinczy-év kapcsán kötõdnek a Kazinczy Ferenccel való kapcsolatára és kassai tartózkodásának is fény derült. Hogy ki a költõ? Nos, nem más mint Baróti Szabó Dávid, aki született Baróton (Székelyföld) 1739. április 10-én és meghalt Komárom vármegyében Virten, 1819. november 22én. Bár hogy is számoljuk, a 9-es szám dominál az életében, ezért 2009. kétszeres évforduló az élettörténetében. Ugyanis születésének 207-ik és halálának 190-ik évfordulóját ünnepeljük. Jezsuita szerzetes tanár volt, és mint ilyen bejárta egész Magyarországot. Többek között Kassára is eljutott. 1773-ban Besztercebányán megpróbálkozott magyarnyelven õ volt az elsõ római versmértékben verset írni. A próbálkozás sikerült. 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet, így mint tanár dolgozott tovább. 1777-tõl Kassán tanított, itt adta ki elsõ verseskötetét. "Ez a könyv nyitott utat a klasszikai formáknak". "Erõs nyelv és stílusérzékével nyelvünknek sok szépségét tárta fel." A fiatal Kazinczy lelkes híve lett és hûséges követõje. Baróti részt vett Batsányival és Kazinczyval a

Kassai Magyar Múzeum alapításában. Életrajzát és költeményeinek nagy részét Horváth Balázs ismertette a Kassai Fõgimnázium 1887-88 évi értesítõjében, írói munkásságát Arany János méltatta "Prózai dolgozatai" között. Bár nincs abaúji kötõdése, de érdemes megemlékezni Bárótzi Sándor író és mûfordítóról. Õ is ennek a kornak a szülötte. A született: 1735-ben Ispánlakán (Erdély) meghalt ugyanitt 1809. december 24-én. 1760-ban vármegyéje Bécsbe küldte a magyar testõrséghez. Itt kezdett írni. "Bessenyei társaságban" az un. Francia iskolához csatlakozott. Katonai pályája szépen ívelt felfelé. 1806-ban mint ezredes vonult nyugalomba. A leghíresebb 3 mûve: Kassandra 7 kötetes regény (franciából fordította/1774/), Marmontel "Erkölcsi Megéi" (/1775/ franciából), "Erkölcsi levelek" (németbõl /1775/). Ezt a 3 mûvet Kazinczy "B.S. Minden munkái" cím alatt 1813-14-ben újra kiadta. 1790-ban írta a "Védelmeztetett magyar nyelv" címû röpiratát, amelyben a magyar nyelv kiválóságát biztosítva a latin ellen küzd. Kazinczy pedig az õ mûveibõl merített ösztönt /ösztönzést / "nagy nyelv és stilreformja, a nyelvújítás megindítására." Meg kell emlékeznünk a mai napon Bartók Béláról is, hiszen március 25-én ünnepeljük a születésnapját.

Helytörténet: Egyesületünk március 11-én tartotta meg a szokásos Kurek - teadélután keretében a Honismeret Napján. /Lásd külön cikket. / Március 21-én részt vettem a Kazinczy társaság tagjaként, Szabó Sándornéval együtt a Társaság tisztújító közgyûlésén. Szabó Sándorné alapító tagja a Kazinczy Társaságnak. A Tisztújítás során újra megválasztottuk a Társaság ellenõrzõ bizottságába. Gratulálunk! A Kazinczy Társaság új-régi vezetõségbe: Fehér József Elnök, dr. Kovács Dániel örökös elnök, alelnök: Bojtor István és dr. Csorba Csaba, titkár Kiss Endre József. Pénztáros Kissné Zsuzsa, az ellenõrzõ bizottság vezetõje Panyuscsik Jánosné. Bojtor István, Panyuscsik Jánosné és Szabó sándorné abaúji illetõségû, dr. Kovács Dániel abaúji születésû. Tiszteletbeli taggá választottuk prof. Dr. Frinyák Sándor professzor emeritus ny. egyetemi tanárt, az MTAdoktorát, jelenlegi isaszegi lakost. A professzor úr szikszói születésû, és azt ígérte, hogy nagy örömmel nyújt esetleges segítséget Egyesületünk munkájához. Március 25-én került megrendezésre a II. Rákóczi Ferenc megyei könyvtárban, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Honismereti Egyesület évi közgyûlése és a Honismeret napja. A közgyûlés és ünnepség keretében bemutatásra került az Egyesület periodikája, a 34-ik "szülõföldem" Kérem kedves olvasóinkat, hogy a következõ Kurek Teadélutánról sem feledkezzenek meg, mely 2009. április 15-én lesz. Most megjelent könyvét bemutatja dr. Nagy László vezetõségi tagunk. Evva Margit

Ismerkedés az Abaúji Honismereti és Helytörténeti Egyesülettel A Honismereti Szövetség arra törekszik, hogy a magyarországi hagyományokat, kulturális irodalmi, néprajzi hagyományokat összegyûjtse, és felelevenítse a múltat. A szövetségnek vannak megyei ágazatai, de mindemellett 2007-ben megalakult az Abaúji Honismereti és Helytörténeti Egyesület. 2008-ban az országos szövetség meghirdette a Honismeret Napját, mely idõpontjául március 24-ét tûzte ki, ez alkalomból tartotta meg a Helytörténeti Egyesület, a már hagyománynak számító teadélutánját. Az országos szövetség abaúji ágazata szinte az utolsók közt alakult, s célul tûzte ki maga elé Abaúj megmentését. Ez azért fontos, mert az emberek csak „sötét Abaúj”-ként emlegetik lakóhelyünket, és megfeledkeznek mindazon kulturális értékekrõl, melyeket a Hernádvölgye és a környezõ települések rejtenek. Ezért is jött létre ez az egyesület, hogy az itt lévõ értékeket, sõt egész Abaújt propagálja ország világ felé. Törekvéseiben nem maradt

16

magára, hisz sok anyagi segítséget kap a megyei önkormányzattól, mely által kiadványok, és pályázatok készülnek, rendezvények kerülnek megszervezésre.

Az egyesület eltökélt szándéka, hogy Encsen, és egész Abaújban megmutassák az itt élõknek az elfeledett régi emlékeket, a környék értékeit. Állandó rendezvényük a „Kurek Teadélutánok”, melyek havi rendszeres-séggel kerülnek megrendezésre, és ezen alkalmakkor a jelenlévõk elõadásokat hallgatnak (pl.: Dr. Rémiás Tibor tartott elõadást Torna megyérõl), beszélgetnek. Céljuk a térség megmentése mellett, hogy kapcsolatot teremtsenek nemcsak Abaújban, hanem egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és Torna vármegyében a hasonló szervezetekkel, konferenciákat, elõadásokat tartsanak, ahol az emberek megismerkedhetnek régi hagyományainkkal, elfeledett emlékeinkkel, értékeinkkel. B. Á.

2009. április

Iskoláink életéből

A Kazincy Ferenc Általános Iskola gyõzelme “Abban nincs semmi csodálatos, ha valaki másnál kiválóbbak vagyunk. Igazi csoda a korábbi önmagunkhoz képesti kiválóbbságban mutatkozik meg.” (hindu közmondás) Március 6-án volt a Zrínyi Ilona Országos Matematikaverseny megyei fordulójának eredményhirdetése Sajószentpéteren. Hét tanuló és két nevelõ kapott meghívást. A meghívottak csak annyit tudtak, hogy a legjobb 20 eredményt elért tanulók között vannak. A várakozás tehát óriási volt, és hogy még nagyobb legyen az izgalom és az öröm, a helyezettek a végérõl elõre haladva kapták meg díjaikat. Mindenki azért drukkol, hogy minél késõbb szólítsák, vagyis minél közelebb legyen a dobogóhoz. Titokban persze reménykedtünk, hogy a dobogóra is feláll majd valaki. A hetedikes Matkovics Gábornak tavaly már sikerült felállnia a dobogó legfelsõ fokára, és idén megismételte a bravúrt. Õ vehette át az aranyérmet, és képviseli B.A.Z. megyét az országos v e r s e n y e n . A felkészülést Tarr Tamásné tanárnõvel folytatja tovább. Az igazi csoda az ötödikeseknek sikerült. Saját eredményeiket megjavítva Zsíros Ákos a tizedik, Balázs Fanni, aki az elmúlt évben is dobogós helyezett volt, a csúcsra küzdötte fel magát. Ezen az évfolyamon Fanni nyakába került az aranyérem. Õ is elkezdte a felkészülést a Kecskeméten rendezett országos döntõre. Az ötödikesek csapatban is jól teljesítettek. Egy miskolci iskola, a Herman csapata mögött, a második helyen végeztek.

A csapat tagjai: Zsíros Ákos, Soltész László és Balázs Fanni A hatodikos Hatala Imre 9. helyezett lett. Felkészülését Timár Lászlóné segítette. A nyolcadikos Schultz Vera a 14. helyen végzett. Felkészítõ tanára Timár István. Készülõdik az utánpótlás is. A harmadikos Vezse Botond a 19. helyezett lett. Õt Sándor Istvánné terelgeti a matematikatudományok felé.

2009. április

Az iskolák versenyében is elõkelõ helyen végeztünk. A megye második legjobb eredményt elért iskolájaként a Kazinczy Ferenc Általános Iskola hozhatta el az ezüst vándorserleget. Legjobb matematikusaink nem sokat pihenhettek. Igaz, õk talán nem is akartak. Néhányan egyetértenek Rényi Alfréd matematikussal, aki azt vallja: „Ha rossz kedvem van, matematizálok, hogy jó kedvem legyen. Ha jó kedvem van, matematizálok, hogy megmaradjon a jó kedvem. ” Ebben a hónapban volt a Hegyalja Matematikaverseny döntõje Szerencsen. Ez egy kétfordulós verseny, melynek elsõ fordulója négy helyszínen zajlik: Szerencsen, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen és Encsen. Ezután a megmérettetés után a legjobbak jutnak a döntõbe. Iskolánkat mindig népes csapat képviseli a végsõ megmérettetésen. Az idén 10 tanuló utazhatott Szerencsre. Az õket kísérõ nevelõ igazán büszkén ülhetett a kis csapat között, amikor az eredményhirdetésre került sor..

A képen Schultz Vera, Csordás Patrik és Matkovics Gábor Szerencsen A harmadikosok között 1.helyezett lett Zsíros Levente, Szmetán Enikõ tanítványa; 3. helyen végzett Vezse Botond, Sándor Istvánné felkészítésében. Ötödik osztályosok között 1.helyezett Balázs Fanni; 2. Csordás Márk; 5. Zsíros Ákos; Szabóné Varga Éva tanítványai. Hatodikosok között 1.helyezett Varga László; 4. Hatala Imre; az õ felkészítõ tanáruk Timár Lászlóné volt. Hetedik évfolyamon 1. helyezett Matkovics Gábor, akinek felkészülését Tarr Tamásné segítette. Nyolcadikban 2. helyezett Schultz Vera; 4. Csordás Patrik; Timár István tanítványai. Idén második alkalommal kaptunk meghívást a Földes Ferenc Gimnázium volt diákjai által szervezett Dûrer Matematikaversenyre. A versenyre egy feladatsor jó megoldásával juthattak be a csapatok. A verseny kétnapos volt. Az elsõ nap egy fárasztó, háromórás feladatmegoldás volt. A második nap játékosabb, de komoly matematikai kérdésekre kellett villámgyorsan, idõre válaszolni. Egymástól pontot is rabolhattak a csapatok. Az iskolánkat képviselõ gyerekek a 2. helyen végeztek. A csapat tagjai: Schultz Vera, Dienes Csaba és Matkovics Gábor. Felkészítésüket Tarr Tamásné és Timár István végezték.

Ezek mögött az eredmények mögött rengeteg munka áll. Igaz, ezek a tanulók nem kényszerbõl tanulják a matematikát. „Egy matematikus azért foglalkozik matematikával, mert valami szépet lát benne, valami érdekeset, ami tetszik neki s ami felkavarja õt, gondolkodásra, elmélyedésre, álmodozásra készteti.”(Moisil G) Ezért aztán szívesen neveznek be olyan versenyekre is, ahol a nevezési díjat is saját maguk állják. Vagyis még fizetnek is érte, hogy szabadidejükben szombatonként versenyre járhassanak. Ilyen verseny a CURIE Országos Matematika Emlékverseny. A négy levelezõs fordulón legjobban teljesítõk bejutnak a megyei döntõbe. Innen teljesítményük alapján hívják be az országos fordulóba a versenyzõket. A Szolnokon megrendezésre kerülõ döntõbe a következõ tanulók jutottak be : Harmadik osztályból Rozmán Miklós, Sebestyén Béláné tanítványa; ötödik osztálybó Balázs Fanni; hatodik osztályból Hatala Imre; hetedik osztályból Matkovics Gábor; nyolcadik osztályból Schultz Vera . Gratulálunk a sikeres versenyzõknek! Azokat, akik ezt még sohasem próbálták, vagy nem érezhették a siker mámorát, a következõ szavakkal szeretném buzdítani: „Ha még nem csináltál egy dolgot, próbálkozz meg vele háromszor. Elõször, hogy legyõzd a félelmedet. Másodszor, hogy megtanuld, hogyan kell csinálni. Harmadszor, hogy kiderítsd, szereted-e csinálni.” (Virgil Thomson) Szabóné Varga Éva Munkaközösség-vezetõ

Jámbor Magnetta

Remény tavaszra? Fújnak a lármás böjti szelek, zavaros színû fellegeket hoznak a sóvár, szürke mezõkre. - Sarjad-e még szép zöld, üde termés? - lesz-e melegség, elegendõ és felnevelõ táp a talajban? - étek a vert seregeknek? Mert ínséges és vesztes, aki széthúz: nem talál kézre, ha nyúlna feléje, s hasztalan szórja magvát a tavasznak, ha nem veti el, mert célja csak az, hogy újra meg újra kérje, s felélje… Jön tavasz ismét, de merre botorkál? - merre találhat új televényre? - és zsendül-e mag az új televényben? Tán kicsirázik az ébredezõ fényben az éhes szívû népnek új, büszke reménye?

17

Iskoláink életéből

Méltó elismerés Mindig jó és kellemes dolog, ha e lap hasábjain elismerõ szavakat olvasunk. Különösen akkor, ha közösségünk a Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézményhez kapcsolódó eseményrõl van szó. Örömmel osztom meg a szûkebb pátriánkban élõkkel, hogy a településünkön 39 éve élõ és dolgozó, mindannyiunk által ismert, nagyra becsült és szeretett kollégánk, Széplaki Lászlóné (Katika) áldozatos, közösségünkért végzett munkája elismeréseként a Pedagógusok

Szakszervezete B.-A.-Z. megyei szervezetétõl az egyénnek járó legmagasabb elismerést, az Eötvös József-emlékérem arany fokozatát vehette át a közelmúltban. Tantestületünk minden dolgozója nevében gratulálunk, és boldog, egészségben eltöltendõ nyugdíjas éveket kívánunk! Szeretettel: A kazinczysok! Tóth S.

Tisztelt Városlakók! Megdöbbenéssel halljuk a híreket, hogy megnövekedett a kutyaharapások száma lakóhelyünkön és a környezõ településeken! Vajon mi lehet ennek az oka? Ennek jártunk utána és az alábbi tapasztalatokat gyûjtöttük össze: A kutyusok többsége jó gazdihoz került, akik szeretik, gondozzák kedvencüket, de vannak felelõtlen ebtulajdonosok is, akik vagy ráunnak, vagy pedig nem tõrödnek kellõképpen állataikkal. Ezek az úgynevezett „kóbor ebek”, amelyek a legveszélyesebbek ránk és a lakosságra nézve. A közel 4 hónapos kutató- és felvilágosító munkánk egy Kárpát-medencei környezetvédelmi csapatverseny (Nyíregyháza) egyik feladata volt, hogy felhívjuk a figyelmet a „jó

gazdi gondosságra”, akik Kedvencük számára képesek megfelelõ életkörülményeket biztosítani. Örülök, hogy ezzel mi is hozzájárulhattunk ahhoz, hogy településünkön minél kevesebb legyen a kóbor ebek száma. Elsõsorban az óvodások és az általános iskolások figyelmét szeretnénk felhívni az általunk szerzett összeállításra! Az állatvédelem 12 pontja /Kivonat az állatvédelmi törvénybõl/: 1. Ügyeljünk a kutya fajtájának kiválasztására! 2. Kutyádat rendszeresen gondozd, tartsd tisztán! 3. Foglalkozz vele, neveld! 4. Tápláléka legyen kielégítõ és vitamindús! 5. Szálláshelye legyen védett és száraz! 6. A szabadon tartott állatokat óvd a kedvezõtlen idõjárás hatásaitól! 7. Kedvenced kötelezõ védõoltásait ne mulaszd el, ha beteg, vidd állatorvoshoz!

8. Akadályozd meg a szökését! 9. A megkötve tartott állatoknak biztosíts napi többszöri szabad mozgáslehetõséget felügyelettel! 10. Közterületre csak pórázzal és szájkosárral vidd ki sétálni! 11. Az állatok ürülékét a közterületrõl köteles vagy eltakarítani! 12. Ne bánts, ne uszítsd, ne kínozd az állatokat! Bízunk benne, hogy a cikkünkben leírtak fokozzák az ember felelõsségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében! A cikk szerzõi: Farkas Fanni, Schultz Vera,Szakács Antónia, Szilágyi Szilvia, Dienes Csaba és Vidák Viktor A Kazinczy F. Ált. Iskola és Alapfokú Mûv. Okt. Int.

FELSÕ TAGOZAT VERSENYEREDMÉNYEI SIMONYI KÖRZETI VERSENY 5. évfolyam I. Balázs Fanni Felk.:Varga Józsefné III. Zsíros Ákos Felk.:Varga Józsefné 6. évfolyam I. Remák Debóra Felk.:Duleczki Béláné II. Hatala Imre Felk.:Duleczki Béláné IV. Juhász Éva Felk.:Duleczki Béláné 7. évfolyam I. Tóth Alex Felk.:Rontó Zsuzsa II. Kuszkó Dániel Felk.:Rontó Zsuzsa III. Gottfried Máté Felk.:Rontó Zsuzsa 8. évfolyam I. Schultz Vera Felk.:Duleczki Béláné II. Juhász Noémi Felk.:Duleczki Béláné III.Bene Panni Felk.:Duleczki Béláné

18

SZAVALÓVERSENYEK: Szikszón I. Szabó Szása Felk.:Duleczki Béláné II.Schultz Gellért Felk.:Varga Józsefné Hernádszentandráson I. Szabó Szása Felk.:Duleczki Béláné II.Schultz Gellért Felk.:Varga Józsefné Vörösmarty-szavalóverseny, Miskolc I. Schultz Vera Felk.:Duleczki Béláné Mátyás-mesemondó verseny, Miskolc I.Schultz Gellért Felk.:Varga Józsefné Megyei szépkiejtési verseny 5-6. évfolyam I. Juhász Éva Felk.: Duleczki Béláné III.Tóth Laura Felk.:Duleczki Béláné

7-8. évfolyam I. Schultz Vera Felk.:Duleczki Béláné III. Vidák Viktor Felk.:Duleczki Béláné Móra tollával 5. évfolyam IV. Balázs Fanni Felk.:Varga Józsefné Megyei nyelvünkben élünk 8. évfolyam I. Schultz Vera Felk.:Duleczki Béláné VI. Farkas Fanni Felk.:Duleczki Béláné Megyei Weöres Sándor színjátszótalálkozó Arany minõsítést kapott a „Tûvétevõk” színjátszócsoport Rendezõi különdíjat Duleczki Béláné, Rontó Zsuzsa

2009. április

Iskoláink életéből

ALSÓ TAGOZAT VERSENYEREDMÉNYEI Zrínyi matematikaverseny 3. évfolyam XIX. Vezse Botond Felk.:Sándor Istvánné

Hunyadi Mátyás-mondamondó verseny 2. évfolyam V. Rohály Roland Felk.:Rácz Zoltánné 3. Évfolyam Mida Botond Boldizsár különdíj Felk.: Szmetán Enikõ

Curie matematikaverseny 3. évfolyam Rozman Miklós országos döntõs Felk.:Sebestyénné Szûcs Mária

Nyelvtan-helyesírás verseny, Onga 3. évfolyam II. Zsolcsák Tamás Felk.:Sándor Istvánné 4. évfolyam I. Kiss Virág felk.:Rácz Tamásné

Hegyalja matematikaverseny 3. Évfolyam I. Zsíros Levente Felk.:Szmetán Enikõ III.Vezse Botond Felk.:Sándor Istvánné

Bendegúz Nyelvész Verseny megyei döntõsei 1. évfolyam Krusóczki Eszter Felk.: Hegedûsné Doros Éva Makranczi Bence Felk.:Hegedûsné Doros Éva 3. évfolyam Kardos Alexandra Felk.:Sebestyénné Szûcs Mária Móra tollával helyesírási verseny 4. Évfolyam VII. Kiss Virág Felk.:Rácz Tamásné

Alapítványi est az óvodában Immár harmadik alkalommal került megrendezésre 2009. március 27-én intézményünkben az Alapítványi est, mely az óvoda 60 éves és az Alapítvány 15. évfordulójára szervezett rendezvénysorozat nyitó rendezvénye. Ebben az évben a bevételt a csoportok kézimunka-foglalkozásához szükséges eszközök bõvítésére költjük. A rendezvényt intézményünk vezetõje, Vajkóné Zsiros Emese nyitotta meg. Az est háziasszonya, Kavalecz Károlyné az Alapítványról szólt néhány szót. Gyermekeink színvonalas, mutatós elõadást produkáltak, melyek minden esetben tükrözték a csoport nóvumát. A produkciók elõtt Nyíriné Ács Tímea ismertette a szinopszisokat. Felléptek a Bojtorján, Zöld, Lila, Piros, Abaújdevecser és a Pindúr táncos gyerekek Vajkóné Zsiros Emese vezetésével. Azok a csoportok, amelyek nem szerepeltek, süteményt készítettek a vendégek és a közönség számára. A Bojtorján csoport mint néphagyományõrzõk a régi fonót jelenítették meg, odaillõ népviseleti ruhában. A Zöld csoport a Hófehérke c. film zenéjén keresztül mutatta meg a mozgás örömét, melybe óvónéniék is beöltöztek egy-egy szereplõnek. A Lila csoport mesedramatizálással kedveskedett a közönségnek „A kiskakas gyémánt félkrajcárját” bemutatva. Ezt a mesét gyermekek, felnõttek egyaránt kedvelik. A Piros csoport a tengert varázsolta elénk, sok apró tengerész mozgott egyszerre, ütemesen a

2009. április

felcsendülõ zenére. Az abaújdevecseri óvodások elõadásának a helyszíne a játszótér volt, ahol a téma „Ha én felnõtt lehetnék” gondolatokat ébresztett a szülõkben a megfelelõ odafigyelésre. Õket követték a Pindúr táncosok, a Muzsika hangja címû musicalbõl vett zenére mutatták meg tudásukat. Vidám, tavaszt idézõ virágos ruhájuk emelte a produkció látványát, melyet ezúton is köszönünk a Vöröskeresztnek. Az elmaradhatatlan finálé zárta a mûsort, ahol nagyon megható, szívhez szóló zenére közösen mozogva búcsúztak a szereplõk a színpadtól, a megérdemelt taps közepette. Ahhoz, hogy ilyen jól sikerüljön a rendezvény, nagyon sok ember összehangolt munkájára van szükség, ami intézményünkben már remekül mûködik. Óvónénik, dajkanénik, technikai dolgozók, közcélúak, a szakszolgálat, bölcsõde dolgozói egyaránt kivették részüket a munkából, valamennyiüknek köszönöm. Köszönet a nyugdíjasoknak, akik meglátogattak minket, mindig szívesen látjuk õket! Meghívott vendégeink közül sajnos kevesen

érdeklõdtek a mûsor iránt, s kevesen támogatták az Alapítványt. Ez nem tántorít el minket a rendezvénysorozat folyatásától, hiszen ebben az évben 60 éves intézményünk. Köszönjük azoknak, akik anyagilag támogatták Alapítványunkat és nagyon köszönjük azoknak, akik jelenlétükkel is megtiszteltek bennünket. Kicsit több odafigyelést érdemelnének ezek a gyermekek, hiszen belõlük lesz a jövõ nemzedéke! Léportné Temesvári Ildikó Intézményvezetõ-helyettes

19

Iskoláink életéből

PETÕFIS VERSENYEREDMÉNYEK Zrínyi Ilona Gimnázium „Marjalaki Kiss Lajos” megyei történelemverseny 2. hely Csapat ( Ács Ádám 8.b, Kemény Kitti 8.b, Nagy Róbert 8.b ) Felkészítõ: Rácz Lászlóné Arany János „Titok” magyar nyelvi verseny országos forduló 3. hely Nyitrai Katalin 5.b 4. hely Urbán Bence 6.b Felkészítõ: Rácz Lászlóné, Gyuricza Ivett B-A.Z. Megyei Diákolimpia Játékos Sportvetélkedõ körzeti forduló Csapat 1. hely, megyei elõdöntõ 1. hely, megyei döntõ 3. hely Felkészítõ: Dr. Kapinuszné Lengyel Lívia Kémiaverseny ( Curie környezetvédelmi emlékverseny) körzeti forduló 1. hely Csapat( Babik Adrienn 8.a, Kovács Márta 8.a, Zádeczki Tibor 8.a) Megyei fordulón 4. helyezést értek el. Felkészítõ: Sirilló Lívia Teleki Pál földrajz- és földtanverseny körzeti forduló 1.hely Mikola Gergely 7.b Tovább jutott a megyei fordulóra. Felkészítõ: Hajdu Zoltán Biológiaverseny körzeti forduló 1. hely Nagy Gabriella 7.b Tovább jutott a megyei fordulóra Felkészítõ: Takács László Sakkverseny városi forduló 3- 4. korcsoport lány 1. hely Csapat( Horváth Kinga 8.b, Kemény Kitti 8.b, Kozák Melinda 8.b) Tovább jutottak a megyei fordulóra 3-4. korcsoport fiú 3. hely Csapat( Szondi Csongor 8.b, Mikola Gergely 7.b, György Zsolt .7b, Csépány

Zoltán 7.b) Felkészítõ: Hajdu Zoltán Kézilabda városi forduló 3. hely Csapat , fiú: Felkészítõ: Hódiné Gazsi Ágota Úszás megyei forduló 7. hely 100 m mell: Szenczi Dominik 8.a 9. hely100 m mell: Mitró Ádám 8.b Felkészítõ: Hódiné Gazsi Ágota Súlylökés megyei forduló 8.hely Csapat: ( Babik Adrienn 8.a, Urbán Dóra 8.a, Ördög Emese 8.a, Tarr Petra 8.b) Felkészítõ: Hódiné Gazsi Ágota Zrínyi matematikaverseny megyei forduló 2. hely Csapat( Kovács Adorján 6.b, Petró Péter 6.b, Urbán Bence 6.b) Felkészítõ: Borsicz Klára Zrínyi matematikaverseny megyei forduló egyéni: 3.hely Urbán Bence 6.b 5.hely Kovács Adorján 6.b 19.hely Petró Péter .6b Felkészítõ: Borsicz Klára Hegyalja Matematikaverseny döntõ: 1.hely Kovács Adorján 6.b Urbán Bence 6.b 5. hely Felkészítõ: Borsicz Klára „Ahogy nagyszüleink mesélték…” pályázat a 2. világháború utáni korszakból Babik Adrien 8.b,György Zsolt 7.b, Bujnóczki Eszter 7.a, Tarr Balázs 6.a Készítettek sikeres és szép beszámolót. Felkészítõ: Rácz Lászlóné Környezetvédelmi megyei elõdöntõ: 4.hely Szondi Csongor8.b,Kiss Róbert 8.a,Mikola Gergely 7.b Felkészítõ: Takács László

Simonyi helyesírási verseny kistérségi forduló 2. hely Nyitrai Katalin 5.b 4. hely Szeles M. Magdolna 5.b Petró Péter 6.b,Urbán Bence 6.b Lakatos Bettina 7.b, Nagy Gabriella 7.b Kovács Márta 8.a is szépen szerepeltek, de nem értek el helyezést. Nyitrai Katalin továbbjutott a megyei fordulóra. Felkészítõ: Rácz Lászlóné, Gyuricza Ivett Bendegúz magyar nyelvi verseny megyei forduló 1. hely Kecskés Anna 4.b Felk.: Papp Sándorné 2. hely Csengõ Attila 2.b Felk.: Horváth Tamásné 3. hely Kónya Réka 2.a Felk.: Vargáné Czap Rita 4. hely Lakatos Bettina 7.b Felk.: Gyuricza Ivett 4. hely Nyitrai Katalin 5. B Felk.: Rácz Lászlóné 6. hely Németh Eszter 3.a Felk.: Lengyel Anna 8. hely Petró Péter 6.b Felk.: Gyuricza Ivett Urbán Bence .6b Felk.: Gyuricza Ivett Kecskés Anna 4.b osztályos tanuló az országos fordulóra jutott. Görörg katolikus hittanverseny 3. hely Csapat Felkészítõ: Molnár Erzsébet „Népek tavasza”- túra A gyönyörû és jó hangulatú túrán 29 tanuló vett részt jutalomként március 15- én. Kísérõk: Hódiné Gazsi Ágota, Rácz Lászlóné, Hajdu Zoltán

A Petõfi Napokon kiemelkedõen szereplõ versenyzõk névsora: 1.osztály Kovác József, Eperjesi Réka, Szepesi Márton, Dsupin Petra, Csehi Kornél 2. osztály Kónya Réka, Urbán Lili, Tóth Amadea, Kovács Bálint, Újfalussy Tamás 3. osztály Ferenczi Viktor, Luhály Ida, Németh Eszter, Vilk Szabolcs, Kozák András, Lencsés Fanni 4. osztály Kecskés Anna, Kovács Gellért, Szunyogh Róbert, Havasi Máté, Répási Anna, Karsai Réka, Kardos Márk, Kecskés Anna 5. osztály Nyitrai Katalin, Hornyák Balázs, Ligai Andrea, Szeles Magdolna, Bujnóczki Henrietta, Juhász Péter, Csurgó Konrád, Simon Bence

20

6. osztály Petró Péter, Kovács Adorján, Urbán Bence, Urbán Zsófia, Subert Mátyás, Mikola György, Pelles Balázs, Polyák Péter 7. osztály Nagy Gabriella, Mikola Gergely, Újfalusi Dávid, Lakatos Bettina, Tarr Richard, Nagy Gabriella, Veres András, Lakatos Dorina 8. osztály Kemény Kitti, Ács Ádám, Nagy Róbert, Takács Petra, Teleki Attila, Kovács Márta, Salák Zsófia, Szondi Csongor, Kis Róbert Petõfi-szavalóverseny: 1-2. osztály vers: 1. Bakos Mátyás, 2. Bujnóczki Noémi, 3.Dávid Bianka 1-2. osztály mese:

1. Brunyánszki Máté, 2. Kiss Virág, 3. Kovács Bálint 3-4. osztály vers: 1. Karsai Réka, 2. Kardos Márk, 3. Luhály Ida 3-4. osztály próza: 1. Soltész Martina, 2. Répási Anna, 3. Varga Viktória 3-4. osztály olvasás: 1. Kardos Márk, 2. Lencsés Fanni, 3. Kecskés Anna 5-6. osztály vers: 1. Blaskó Zsófia, 2. Varga Rebeka, 3. Juhász Péter 7-8. Osztály 1. Kapinusz Nóra, 2. Nagy Gabriella, 3. Jakab Ildikó

2009. április

Iskoláink életéből

Petõfi Napok - élménybeszámoló Idén is sok-sok programon vehettünk részt a Petõfi Napok rendezvénysorozat keretében, 2009. március 9-tõl 15-ig. Az elsõ napon a szaktanárok tanulmányi és mûvészeti versenyeket szerveztek. Így a nagyon okos versenyzõkön kívül is mindenki részt vehetett a tantárgyi versenyekben. Délután a napközis tanító nénik játszóházat rendeztek. A kedd a sportos gyerekeknek volt kedvezõ. Az alsó tagozatosok sor- és váltóversenyen ügyeskedtek és kidobócskáztak. Az 5-6. évfolyam sorversenyben, a 7-8. osztályos fiúk fociban, a lányok kézilabdában mérték össze erejüket. Nagyon jó hangulatú és izgalmas nap volt, édességeket és sportszereket kaptunk ajándékba. Másnap sem maradt ki senki a jóból, mert

moziba mentünk. A kicsik a Lecsó címû mesét nézték, ami nagyon tetszett nekik. Nekünk felsõsöknek az Indul a bakterház címû filmet volt szerencsénk végignézni, és jókat nevethettünk.

Csütörtökön a diákok a március 15-e tiszteletére rendezett ünnepségen vettek részt. Ezután tudhattuk meg a tanulmányi és mûvészeti versenyek eredményeit. A dobogósoknak járó jutalmakat igazgató bácsi adta át. A gyerekek boldogan mentek haza a szebbnél szebb díjakkal. Pénteken volt az ünnepi nap, amikor a megyei és országos versenyeken résztvevõ tanulók is ajándékokban részesültek, majd a hagyományokhoz híven megtartottuk a szavaló- és mesemondóversenyeket. Változatos, szórakoztató és vidám programokon vehettünk részt az idei Petõfi Napokon is. Urbán Dóra 6. b osztály

Játékos sportverseny

A Petõfi-iskola alsó tagozatos tanulóiból álló csapat a körzeti és városi játékos sportversenyen I. helyezést ért el. Így a megyei fordulóba jutottak, ahol bronzérmesek lettek. A csapat tagjai: Tóth Petra, Urbán Lili, Kovács Zsófia, Németh Viktor, Tarr Márk, Gulyás Levente, Simon Bianka, Glonczi Ramóna, Huszák Elizabet, Ferenczi Viktor, Bujnóczki József, Kavasánszki Gergõ, Tóth Anna, Varga Flóra, Nyitrai Katalin, Tilimon István, Krupár Bence, Mátyás András. Felkészítõ tanáruk: Kapinuszné Lengyel Lívia.

2009. április

21

Mentőhírek

Amíg a mentõ megérkezik TÖBBCÉLÚ ÉPÜLET ENCSEN A beteget helyezze olyan helyzetbe, amely mélységû lélegzetet. Száját illessze olyan

2. rész: Felnõtt alapszintû újraélesztés.

Amennyiben összeesettet lát: A beteg hangos megszólításával („Mi történt? Segíthetek?”) és egyidejû kíméletes megrázásával ellenõrizze annak reakcióképességét. Ha bármilyen reakciót észlelt az erõteljes ingerekre, a beteg él. Csak akkor és annyira mozgassa, amennyire a helyzet szükségessé teszi. Képességei szerint tájékozódjon állapotáról, ha szükségesnek látja, ajánlja fel segítségét és végezze el a szükséges teendõket. Ha erre nem képes egyedül, kérjen megfelelõ segítséget. A segítség megérkezéséig maradjon a beteg mellett és rendszeresen ellenõrizze állapotát. Ha nem észlelt semmiféle reakciót, haladéktalanul kiáltson segítségért, szaksegítséget hívasson valakivel anélkül, hogy a beteget magára kellene hagynia. Pusztán az eszméletvesztésbõl fakadó légútelzáródás veszélyét egyszerûen megelõzheti a fej kíméletes hátrahajtásával és az áll elõreemelésével. Súlyosabb esetben szabadítsa fel a beteg légútjait. Csak akkor kell a beteg szájüregébe nyúlnia, ha a körülmények azt nyilvánvalóan szükségessé teszik (pl. szemmel jól látható, a légzést akadályozó idegentest vagy hányadék eltávolítása érdekében). Az így szabaddá tett légút mellett hajtsa hátra a beteg fejét, a beteg mellkasa felé fordított fejjel szorosan hajoljon a beteg arca elé és max. 10 másodpercig a légzõmozgások figyelésével, valamint a légáramlás hall-gatásával és érzékelésével ellenõrizze, hogy normálisan lélegzik-e a beteg. /Hármas érzékelés:látom, hallom, érzem./ Normális légzésnek csak a nem nagyon gyér (gyakorlatilag a 10 másodperc alatt legalább kétszer észlehetõ), nem feltûnõen, görcsösen erõlködõ és nem csupán hörgésnek tûnõ légzés tekinthetõ. Amennyiben biztos abban, hogy a beteg normálisan lélegzik, de eszméletlen, a keringése pillanatnyilag kielégítõ, akkor ellátása mindenképpen szaksegítséget igényel, ezért gondoskodjon mentõhívásról (104).

22

megakadá-lyozza nyelve visszacsúszását. Ugyancsak ebbe a stabil oldalfekvésbe kell fordítania azt az eszméletlen beteget, aki hány(t) és ezért fulladás veszélyezteti. Ha nem észlelt normális légzést, feltételezhetõ a keringésleállás is. Normális légzés hiányában mûködõ keringés sem lehetséges, ezért azonnal meg kell kezdeni a mellkaskompressziókkal annak pótlását. Tekintettel arra, hogy a felnõttkori keringésleállások döntõ többsége szíveredetû és bekövetkeztekor a szervezet tartalmaz még néhány percre elegendõ oxigént, ezért mellkasi kompressziókat kell elõször kezdeni. Az újabb megfigyelések igazolták a folyamatos, minél ritkábban megszakított kompressziók fontosságát, ezért 30 kompresszióból álló sorozatokat kell végrehajtani. Helyezkedjen el a hanyatt, a kemény alapon fekvõ beteg mellett, annak válla magasságában, ahonnan egyaránt elérheti a mellkast és a fejet. A megfelelõ kompressziós kéztartás helyének felkeresése: A megfelelõ nyomási terület a mellkas középvonalában, a szegycsonton (kb. a férfi mellbimbók magasságában) van. A kompressziók során az egymásra helyezett tenyerek kéztõi részével közvetítse az erõt a mellkasra. A kompresszió üteme változatlanul kb. 100/perc. A mellkas körülbelül azonosan rövid i d e i g v a l ó lenyomását és teljes felengedését kell másodpercen-ként kb. kétszer elvégezni. A kompresszió mélysége igazodjon a mellkas ellenállásához, de legyen elegendõ erõsségû, (irányérték: 4-5 cm, illetve a mellkas kb. egyharmadnyi mélysége). A lenyomást követõen engedje a mellkast rugalmassága folytán teljesen visszatérni a kiindulási helyzetbe anélkül, hogy közben elemelné kezét a mellkasról. A harminc kompresszió végrehajtása után pótolja a légzést 2 befújással. Az eszköz nélküli lélegeztetésre két alapvetõ technika ismeretes: a szájból szájba, illetve a szájból orrba történõ befújás. Magyarországon jobban elterjedt és szélesebb körben oktatott szájból orrba módszer . A f e j hátrahajtásával szabadítsa fel a légutakat; a befújásra szánt orrnyílásra tegyen átfújható textíliát, miközben a beteg száját szorosan zárja össze. Vegyen szokásos

szorosan a beteghez, hogy ne maradjon rés ajkai és annak orra között, majd fújjon levegõt a beteg tüdejébe. Ezután fejét a beteg mellkasa felé fordítva vegyen szokásos mennyiségû levegõt, miközben ellenõrizze, hogy a beteg mellkasa visszasüllyedt-e, illetve kiáramlik-e az elõbb befújt levegõ. Ismételje meg a folyamatot még egyszer. A két, kb. 1 másodperces, szabályosan végrehajtott lélegeztetési kísérletnél befújásonként kb. 500-600 ml (a mellkast láthatóan megemelõ mennyiségû) levegõt juttasson be a nem lélegzõ beteg tüdejébe. A hatásos lélegeztetés során észlelhetõ mellkaskitérés egyaránt igazolja a technika helyességét és a légutak átjárhatóságát. Hiányzó mellkasemelkedés és a gyomor emelkedése azt jelenti, hogy nem a tüdõbe hanem a gyomorba megy e levegõ, ez a fej hátraszegésével korrigálható. (Ha úgy találja, hogy képtelen a beteget lélegeztetni, végezze legalább a mellkaskompressziókat, mivel rövid távon a csupán kompresszióval végzett újraélesztés is mutat hatékonyságot.) Felnõtt újraélesztés,valamint az egy évnél idõsebb gyermek ellátása során a kompresszió és lélegeztetés aránya a segélynyújtók számától függetlenül 30:2. / 30 mellkas-kompresszió és 2 levegõbefújás folyamatosan/ A helyszínen tartózkodó másik segélynyújtó kifáradás esetén váltsa fel társát, ami a hosszabb kompressziósorozat miatt fárasztóbbá vált újraélesztés miatt 1perc, legkésõbb 2 perc múlva törvényszerûen szükségessé is válik. Törekedni kell a váltások során az idõveszteség minimalizálására. Amennyiben sikeres az újraélesztésünk és visszatért a légzés, akkor ellenõrizzük a korábbiak szerint, hogy kielégítõ-e a légzés és ha igen akkor stabiloldalfekvõ helyzetbe hozzuk a beteget. Ne hagyjuk magára a mentõ megérkezéséig, hanem folyamatosan ellenõrizzük a légzés meglétét. /Forrás: A Magyar Resuscitatiós Társaság 2006. évi Felnõtt Alapszintû Újraélesztési (BLS) alkalmazására vonatkozó irányelvei./ Rácz Tamás Mentõállomás-vezetõ

2009. április

Kitekintő

MAJÁLISOK Aranyosi-völgy Hagyományosan több település összefogásával rendezik. A koordinátor az abaújkéri önkormányzat, mely immár huszadik alkalommal szervezi az eseményt. Délelőtt hagyományosan ökumenikus istentiszteletre kerül sor, majd délután a kulturális műsorban a térség amatőr előadóira számítanak. Gönc Reggel fiat alok kerékpáros felvonulással toborozzák a r é s z t vev ő ke t a z e g é s z n a p o s spor tprogramra, mely a városi sportpályán lesz. Mogyoróska Hagyományosan a Sasik-rét ad otthont a majálisnak, ahol a t avalyi programhoz hasonlóan idén is számíthatunk favágó-bemutatóra, sőt t a l á n m á r fav á g ó ve r s e ny r e i s . A rendezvény nemzetközi lesz, hisz a szervezők számítanak a felvidéki testvértelepülés, Debrőd részvételére is, akik nemcsak a kulturális programból veszik majd ki részüket, de indulnak a főzőversenyen is. Sötétedéskor idén is hat almas

2009. április

ELMARADT

Molnár Gergely

Huszonnyolc óvodába juttatták el felhívásukat a boldogkőújfalui óvoda pedagógusai abban a reményben, hogy lesz elegendő jelentkező és így produkció is egy óvodai Roma Kulturális Nap megrendezésére. Mindössze két intézmény jelentkezett, így ez elmaradt, pedig köztudott, hogy az encsi és az abaúj-hegyközi kistérségben számos olyan óvoda van, melynek pedagógiai programjában szerepel a roma kultúra megismertetése a gyerekekkel, valamint annak esetleges ápolása is. Így joggal reménykedhettek a boldogkőújfalui rendezvény szervezői, hogy számos intézménynek nem is kell igazán készülődni, elegendő csak bemutatni azt, amit a program megvalósítása során tevékenykednek. Csak reménykedhetünk, hogy a k u l t u r á l i s s e r e g s z e m l é r e va l ó jelentkezés nem az óvodai-pedagógiai programok megvalósulásának mikéntjét reprezentálja.

a 2008. év Méhésze

ÚTHIBÁK Az emberiség jelenleg folyó legnagyobb űrkutatási vállalkozása a reménybeli Mars-expedíció. Miért is beszélünk erről itt, ezen az oldalon? Annak reményében, hogy az Aranyosivölgyben rendre megújuló közlekedési problémákra egyszer s mindenkorra megoldást kínáljunk. Az út állapotát látva már az abaújkéri állomástól kezdve annyi a kátyú, hogy valószínűleg csak speciális járművekkel lehet tengelytörés veszélye nélkül közlekedni rajta. Javasoljuk, hogy az út felújításában érdekeltek keressék fel a fent nevezett űrkutatási programok vezetőit és mutassák be nekik a kráterekkel borított terepet. A szakemberek garantáltan kapva kapnak majd az ötleten, hogy itt trenírozzák asztronautáikat, és itt próbálják ki Marsjáró berendezéseik prototípusait. A „tesztpálya” használatából esetlegesen befolyó bevételekből talán egy alkalommal úgy fel lehetne újítani az utat, hogy ne sűrű imák mormolása kísérjen minden egyes utazást a völgyön keresztül. Ámbátor az is lehet, hogy eme ötletünk már régen elkésett és régóta folynak kísérletek ezen a terepen. Csak nem tudunk róla. A kísérleti alanyok mi, utazók és

Február 28-án Székesfehérváron rendezte meg a Fejér Megyei Méhész Egyesület a XXI. Székesfehérvári Országos Méhésztalálkozót, melynek egyik jeles pillanata az „Év Méhésze” díj odaítélése. A címre pályázóknak önéletrajzukban eddigi méhésztevékenységüket kellett bemutatniuk, szükség volt a helyi egyesület ajánlására, különféle vállalásokat kellett tenniük a méhészközösségért és saját termékeikbõl egy megfelelõ minõségû kollekciót kellett prezentálniuk. A vizsolyi Molnár Gergely pályázatának ezen részében többek között tizenkét fajta mézet vonultatott fel, úgymint: akác, hárs, erdei harmat, gesztenye, galagonya, hajdina, selyemfû, repce, napraforgó, vegyes virág, barackvirág, az egyéb termékek között volt teavarázs - szárított gyümölcstea mézzel, karácsonyi méz - fahéjas, szegfûszeges, illetve dióra, tökmagra, aszalt gyümölcsökre töltött mézek. A méhészekbõl, szaktekintélyekbõl álló ötfõs bírálóbizottság hét pályázó közül választotta ki az idei nyertest, aki a vizsolyi Molnár Gergely lett. Az „Év Méhésze 2008” díj elnyerése abból a szempontból is értékes, hogy Abaúj a méhészet terén ismeretlen terület. A cím számos elõnnyel, de számos kötelezettséggel jár, felelõsségteljes munkával, többek között a természetes magyar termelõi méz propagálása terén Magyarországon és külföldön egyaránt.

KÖZÖSSÉGI HÁZ…

Kálváriája véget érhet. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján már olvasható, hogy sikeres volt Vilmány község önkormányzatának a felújítás, átalakítás befejezését célzó pályázata. kistérségi folyóirat

Czifrák András

?

mi újság ...?

23

Közbiztonság elhelyezett játékautomatát, ezzel 20 000 Ft-ot meghaladó, de 200 000 Ft-ot meg nem haladó értékben kárt okozott.

Tájékoztatom a tisztelt Olvasókat, hogy az Encsi Rendõrkapitányságon az alábbi bûnügyekben került sor nyomozás elrendelésére 2009. március hónapban az Encs városban és térségében történt bûncselekmények kapcsán: Lopás miatt indult eljárás bíróság elé állítással egy encsi férfi ellen, aki 2009. március 3-án az egyik encsi közintézményben a közös öltözõ polcáról eltulajdonított 1 db 1000 Ft-os bankjegyet az ott dolgozó munkatársa pénztárcájából. Lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2009. március 4-én 18.00 óra körüli idõben bement egy encsi férdi tulajdonát képezõ lakatlan lakóház körbekerített portájára, és az ott álló egyik diófa ágát levágta és mivel a szomszéd észlelte a cselekményt, azt a helyszínen hagyta. A cselekménnyel okozott kár kb. 8000 Ft. Vasúti közlekedés biztonsága elleni bûncselekmény miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2009. március 5-én a hajnali órákban Encsen a Petõfi és a Rákóczi út keresztezõdésénél lévõ vasúti átjáró csapórúdját megrongálta, letörte , majd azt az út szélére helyezte. Kérjük az Olvasókat, hogy aki a fenti idõszakban a vasúti átjáró környékén

közlekedett, és észlelte a cselekményt vagy annak következményét, tanúként jelentkezzen az Encsi Rendõrkapitányságon. Lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2009. március 8-ára virradóan bement egy encs-fügödi hölgy lakásának hátsó, bekerített udvarára és az ott lévõ tyúkólból eltulajdonított 3 db tyúkot, ezzel a sértettnek kb. 6000 Ft kárt okozott. Közúti jármû ittas vezetése miatt indult eljárás egy encsi férfi ellen, mert 2009. március 14-én 14 óra 25 perckor Encsen a Kossuth utcán szeszes italtól befolyásolt állapotban közlekedett az általa vezetett személygépkocsival. Jogtalan elsajátítás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2009. február 27én vagy ezt követõen megtalálta és a hatóságok részére nem adta le egy encsi fiatalember által aznap 17 és 18 óra között az Encs, Petõfi utcán található Profi áruház parkolójában elvesztett Nokia 6500C típusú mobiltelefonját, ezzel a sértettnek 36 000 Ft összegû kárt okozott. Rongálás miatt indult eljárás egy novajidrányi férfi ellen, aki 2009. március 4én 10 óra 30 perc körüli idõben az egyik encsi italboltban szándékosan megrongálta az ott

Lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2009. március 17-én 19.00 és 19.30 közötti idõben az Encs, Petõfi út 77/A. számú bérház elõtti kerékpártárolóban kerékpárzárral lezárt, az egyik ott lakó fiatalember tulajdonát képezõ GTX N-TECH típusú mountain bike kerékpárt a kerékpárzár elvágásával eltulajdonított. Ezzel a sértettnek kb. 22 000 Ft lopási és kb. 1000 Ft rongálási kárt okozott. Csalás miatt indult eljárás ismeretlen tettesek ellen, akik 2009. március 16-án 9 óra 30 perc körüli idõben a 3. sz. fõúton Méra település közelében megállítottak egy arra közlekedõ mérai férfit azzal az ürüggyel, hogy a benzin kifogyott jármûvükbõl, de arra nincs pénzük. Ekkor a sértett megegyezett a személlyel, aki csak tört magyarsággal beszélt, hogy megvásárol tõle 5 db arany pecsétgyûrût, egy nõi aranyláncot, egy férfi aranyláncot és 2 db férfi arany karkötõt 55 000 Ft-ért. A sértett ezután a fenti dolgokat egy miskolci zálogházban bevizsgáltatta, ahol közölték vele, hogy azok rézbõl készültek. Garázdaság miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2009. 03. 19-én 20 óra körüli idõben Forró, Nyárfa úton egy encsi lakos által vezetett személygépkocsi hátsó részére az út mellett álló nagyobb létszámú csoportból ismeretlen eszközzel ráütött. Polgári Sándor r. õrnagy bûnügyi osztályvezetõ

„Védelmi felkészítés Abaújban 2009.” A képzés célja A Helyi Védelmi Bizottság a Polgári Védelmi Kirendeltség, Encs szakmai támogatásával és közremûködése mellett 2009. április 27-én 9.00-tól 17.00-ig tervezi végrehajtani a honvédelmi körzet polgármestereinek, védekezési vezetõinek általános felkészítését a Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár nagytermében. A B.-A.-Z. Megyei Védelmi Iroda részére történt projekt felterjesztése alapján területünkön a védekezési folyamat modellezése formájában az elméleti képzés szükségessége fogalmazódott meg,

tekintettel arra, hogy káresemények felszámolásában a társ- és együttmûködõ szervek, szervezetek védelmi munkája megalapozott és szakszerû végrehajtást mutat a beavatkozások és helyreállítások során. A képzés tárgya védelmi-igazgatási feladatokra való felkészítés A „Védelmi Felkészítés Abaújban 2009.” az Abaújban történõ képzést mint folyamatot jelenti, mely egy kiképzési lánc elsõ eleme. Ez alapján mind a Hernád folyó mentén lévõ, mind az itt található tájegységek további településeinek polgármestereivel együttmûködve részükre kidolgozásra kerül egy képzési tervezet, mely eredményeként az önkormányzatok, vezetõk és segítõk folyamatos felkészítése során alapvetõ védelmi fogalmakkal és gyakorlati bemutatókkal találkozva hasznosíthatják az elsajátítottakat . A felkészítés célja .: - A kockázati tényezõk csökkentése, a tudatos és folyamatos tájékoztatás;

24

- A védelmi vezetõk tájékoztatása a katasztrófavédelmi kötelezettségrõl, jogokról, anyagi forrásokról; - A célcsoportok igényeinek, adottságainak maximális figyelembevétele mellett a helyi lehetõségek eredményes kihasználása, a hatékony reagálás feltételeinek kialakítása Dsupin Gyula pv. fõhadnagy s.k. Kirendeltségvezetõ Polgári Védelmi Kirendeltség, Encs

2009. április

Rejtvény VÍZSZINTES: 1. A magyar irodalom kiemelkedõ ünnepe, emlékezve arra, hogy 1905. április 11-én született József Attila. 15. 1919. április 7-én született Gábor Miklós Kossuth-díjas színmûvész, legismertebb filmje: Valahol Európában, Mágnás Miska, Budapesti tavasz, Alba Regia, stb. 16. Azonos magánhangzók. 17. Kétjegyû betû. 18. Kagyló belseje! 20. Levéltávirat röv. 21. Irodalmi alkotás jelzõje. 23. A német nemzeti focicsapat. 25. Sertés lakik benne. 26. Egyik helyre sem. 28. Fül, angolul. 29. A rádium és az asztácium vegyjele. 31. A z. szolmizácíós hang. 34. Újságíró, Petõfi körének tagja (Albert). 35. Kellemetlenség. 37. Súlyarány röv. 39. tenger, angolul. 40. A Hold centruma! 41. 1894. április 13-án született posztumusz Kossuth-díjas autodidakta festõ, grafikus. 43. A szabadba. 44. Páratlan sajt! 45. Neves csillagász, 1989. április 22-én hunyt el (György). 47. Erõsen leszidó. 49. Bem …; szabadságharcunk hõse. 50. Az Árva folyó szlovák neve. 51. Ösztönösen sejt. 52. Köpû része! 54. Nagy színészünk volt (Árpád). 56. … hó, hull a téli csapadék. 58. Páratlan aratás! 59. Rag, -nél párja. 61. Olimpiai sportág. 63. Gyarapodik. 64. Eres! 65. …Montand; néhai francia színész. 67. Csak hajlékony! 69. Venezuela NOB jele. 70. Ruhát simít. 72. Amerikai támaszponton lakik. 74. …- könyv ; történeti mû a Bibliában. 75. … Nemes Oszkár; egykori úszóbajnok. 77. Vereséget szenved. 79. Üres kéz! 80. Ruhadarab! 81. Testület teljes ülése. 83. Ne menj el! 84. Elõtagként új a jelentése. 86. nevelõs pietá. 89. … Bastos; paragvaji író.

FÜGGÕLEGES: 1.Szakszervezeti akciónap, világszerte április 2-án tartják. 2. Kodály Zoltán híres kettõse! 3.Puskacsõ mérete. 4.Gyulladás. 5.Háromtagú zenekar. 6.Ingerli a gyomrunkat. 7.Angol nemesi cím. 8.Maszkban van! 9.Titokban kifigyel. 10.A falu rossz c. népszínmû írója (Ede)

2009. április

2

1

4

3

5

6

7

8

9

10

11

A

19

18 24

23 29

25 31

30

32

40

K 59

41 46

U A 54

53

65

44 55

84

E

51

75 81 86

85

63

C

64 69

72

Y

80

58

57

56

68

74 79

44 49

50

71 70

70

39

48

67

66

38 43

K

62

61

60

42

34 37

47

N

28

33 36

E

22

27

26

14

A 17

21

20

35

52

13

16

15

45

12

87

E

11.Transzban van! 12.… Negri; néhai lengyel színésznõ. 13. Limonádé …; csehszlovák vígjáték. 14.Az emberiség nagy ünnepe április 12-ike, mert Jurij Gagarin 1961-ben elsõként jutott a kozmoszba. 17. A világirodalom egyik kiemelkedõ alakja 1564. április 23-án született és 1616-ban ugyanezen a napon hunyt el (William). 21. 365 napos. 22. Csésze jelzõje lehet. 24. 1779. április 18-án elhunyt vasmûves a Diósgyõri Vasgyár alapítója. 26. Az antimon vegyjele. 27. Napóleon aranya! 30. Decemberi csapadék. 32. Kettõzve: kislányok játékszere. 36. Város Franciaországban. 38. Régi ûrmérték. 41. Elõtagként Istennel kapcsolatos. 42. A Szózat megzenésítõje, 1814. április 21én születet Galambos Benjámin néven Sajókazincon (ma Kazincbarcika) 46. Gyümölcs leve. 48. Világtalan. 49. Menyasszony. 53. Népies díszítõelem. 55. Gyakori francia férfinév. 57. Nem is ennek! 60. Majd létrejön. 62. Pácban van! 66. Szerszám tárgyak szorítása. 68. Az európium vegyjele. 69. folklorista, mûfordító 1859. április 1-én született (Béla) 71. A mélybe jut. 73. Római 1004.

73

A

77

76 82

78 83

88

89

A

75. Megszégyenít. 76. Émile Zala regénye, fordítva. 78. Vörösmarty Mihály mûve. 81. P. Z. Ö. 82. Nyeles törlõrongy. 85. A nagy varázsló. 87. Sajátkezûleg, röv. 88. Autójel Máltán és Japánban.

ENCSI HÍREK Encs város polgárainak lapja Megjelenik havonta Kiadja: Encs Város Önkormányzata Felelős kiadó: Bratu László Főszerkesztő:Balla Ákos Szerkesztőség: 3860 Encs, Rákóczi út 9. Tel.: 06/46/587-330 A szerkesztőbizottság munkatársai: dr. Szántó Marianna aljegyző önkormányzati hírek Evva Margit helytörténet Molnár Erzsébet oktatás Borsos István glossza Kércsi Tibor kultúra, fotó Czifrák András térségi hírek Polgári Sándor közbiztonság Dsupin Gyula polgári védelem Rácz Tamás mentőhírek Kiss József rejtvény Vezse Attila tördelés * ISSN 1217-3320

25