„Nem elég parányi tettekben gyakorolni a jót; az ember tökéletesülhető teremtmény; s mint olyannak meg is kell magát bizonyítani.” (Kölcsey F.: Parainesis)
Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium
Pedagógiai Programja
2008.
Az Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2008
ELŐSZÓ 3 Bevezetés 5 Az iskola nevelési programja 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai feladatai 7 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 8 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 9 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 12 5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek 13 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 13 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 15 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 16 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 16 10. A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 18 11. Az iskola szakmai programja 19 Az iskola helyi tanterve 25 1. Óratervek 26 Nyelvi előkészítő évfolyam óraterve 26 Vendéglátás/idegenforgalmi szakközépiskola óraterve 27 Szakiskolai óraterv 28 Szakképző évfolyamok óraterve 29 Felnőttek érettségire felkészítő ifjúsági tagozat óraterve 30 Vendéglős óraterv 31 Középiskola esti tagozat óraterve 32 Kollégiumi szabadidős foglalkozások terve, mint választható tanórai foglalkozások 33 2. Képzési célok és követelmények 33 3. Az előírt tananyag és követelmények 34 4. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és eszközök kiválasztásának elvei 35 5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 35 6. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái 35 7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 35 8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 35 9. A középszintű érettségi vizsga témakörei 35 10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja 35 Pedagógiai program érvényességi ideje
36
Záró rendelkezés
37
2
ELŐSZÓ Az iskola és a kollégium rövid története Az iskola és a kollégium egy időben létesült 1991-ben. Tevékenységét, mint a Hotel Római Idegenforgalmi Alapítványi Iskola Kihelyezett Tagozata kezdte meg a GyermeküdülőCentrumban. Már ekkor szerepelt a Gyermeküdülő-Centrum programjában az önálló iskola megalapítása, amelyet az MKM támogatott. 1991-ben az idegenforgalmi technikus képzést szerveztük meg érettségizett fiatalok részére. A kihelyezett tagozat élén tagozatvezető állt, a kollégiumi munkát kollégiumvezető végezte, mindketten közvetlen a Hotel Római Idegenforgalmi Alapítványi Iskola igazgatójának irányításával végezték munkájukat. Az idegenforgalmi két tanítási nyelvű szakközépiskolai képzést az 1992-93. tanévben indítottuk. 1996-97. tanévben az anyaiskolától átvette az iskolát a zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság. 1996-97. tanévben követő iskolaként elindítottuk az úgynevezett világbanki képzési program vendéglátó és idegenforgalmi szakmacsoportra elfogadott központi program alapján a szakközépiskolai képzést. Ugyancsak követő iskolaként ugyanebben a tanévben a Taverna Alapítványi Iskola szakácspincér kétszakmás képzést szerveztük meg. (3 tanév). Az átalakulási folyamat lényegében az iskola névadó ünnepségével zárult. Egry József festőművész nevét 1996. szeptember 20-án vette fel az iskola ünnepélyes keretek között, és egyben tagja lett az Egry József Baráti Körnek. Fentiek alapján megállapítható, hogy az iskolának rövid múltja van. Ezen időszak alatt az alábbi képzési formák honosodtak meg: - idegenforgalmi szakközépiskola (idegenforgalmi vendéglátó szakmacsoport) - szakmunkásképzés (szakács és pincér képzés)
A felnőttoktatás keretében: - szakmunkások szakközépiskolája - gimnáziumi levelező tagozati képzés. - Gimnáziumi esti tagozat Az iskolarendszeren kívüli, tanfolyami jellegű képzés: - idegenvezető és hostess - idegenforgalmi ügyintéző - sportmenedzser képzés. A kollégium A kollégium története elválaszthatatlan az iskola történetétől. A tanulók számára kényelmes szállást, a tanuláshoz nyugodt feltételeket, a szabadidő eltöltéséhez változatos lehetőségeket biztosít.
3
Kollégiumként kezdetben a Téli 8-as épület működött, későbbiekben a tanulólétszám növekedésével a Téli 2-es és Téli 4-es épületben szállásoltuk el kollégista diákjainkat. A kollégiumban a tanórákra való felkészülést és a szakmai képzést egyaránt segítő tevékenységek alakultak ki: - szabadidős sportágak gyakorlása - rekreációs lehetőségek kihasználása - turizmus, szakmai gyakorlat megszervezése, A fenntartó Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. adottságaival lehetőséget teremtett a turizmus-vendéglátás szakmai gyakorlat és a szakács-pincér szakmai gyakorlat megvalósításához.
4
Bevezetés
Néhány adat iskolánkról Iskolánk neve: Székhelye:
Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium 8250 Zánka, Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság
Alapítója:
Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság Alapítás éve: 1996 Neve az alapításkor: Egry József Szakközépiskola és Gimnázium Iskolánk jogelődje 1991-ben alapított Hotel Római Alapítványi Iskola Kihelyezett Tagozata Az alapító jogutóda és az intézmény fenntartója: Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság Iskolánk felügyeleti szerve: Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság Az intézmény típusa:
többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény (szakközépiskola, szakiskola, gimnázium és kollégium)
Mit jelent a többcélú intézmény? A tudományos és technikai változások, valamint a gazdasági és termelési szerkezet gyors átalakulása a korábbinál műveltebb és szélesebb szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerőt igényel. Számíthatunk iskolánkban tanulóink azon igényére, hogy felsőfokon szeretnének továbbtanulni, másrészt szélesebb profilú szakképzésben szeretnének részt venni. E kettős igényt egyrészt a kétszintű érettségi vizsga, másrészt a gondosan választott szakmai alapozó tantárgyak tanításával kívánjuk kielégíteni. Kollégiumunk szerves része az intézményben folyó komplex pedagógiai munkának. Segíti az intézmény célkitűzéseinek megvalósítását, sajátos eszközeivel hozzájárul diákjaink harmonikus és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítéséhez, személyiségük fejlesztéséhez és kibontakoztatásához. A kollégium a közoktatási rendszer sajátos, szakmailag önálló intézménye. Alapfunkciója megteremteni a megfelelő feltételeket az olyan tanulók számára, akiknek a lakóhelyükön nincs lehetőség az itt biztosított szakmai felkészüléshez, a szabad iskolaválasztáshoz való jogaik érvényesítésére, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és az iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti – a diákok önszerveződése során kialakuló „mikrotársadalomban” – az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a 5
konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Ezzel sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium fontos társadalmi funkciója, hogy a diákok számára – területi és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítja a tudáshoz jutás esélyét, így részt vesz a társadalmi mobilitás erősítésében. Az egyén szuverenitása úgy valósulhat meg, ha fejlődik az önismerete, ha elsajátíthatja azokat az értékeket, normákat, szabályokat és ismereteket, amelyek szükségesek a társadalomba való beilleszkedéshez, ezek fontos gyakorló terepei lehetnek iskolai és kollégiumi közösségek. Tanítványainkat cselekvő hazaszeretetre, ugyanakkor a másság és a miénktől különböző kultúrák elfogadására neveljük. Megismertetjük a tanulókat a polgári demokrácia intézményeivel, alapvető jogaikkal és kötelességeikkel, amelyek biztosítják számukra a gyakorlati életben való tevékeny közreműködés lehetőségét. Fejlesztjük a kommunikációs készségüket, hogy álláspontjukat világosan megfogalmazzák, másokkal is megértessék, ugyanakkor arra is megtanítjuk őket, hogy mások nézeteit türelemmel és figyelemmel kísérjék, és keressék az eltérő véleményeket összekötő közös alapokat. Fejlesztjük a világgazdaság és a magyar gazdaság modernizációs folyamatainak megértéséhez szükséges kommunikációs készséget, a gyors problémafelismerő és döntési képességet, a konfliktusok kezeléséhez és elviseléséhez szükséges készségeket, valamint a kritikai gondolkodást és az együttműködési készséget. El kell érnünk, hogy tanítványaink a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot, a minőségért érzett felelősséget értékként kezeljék. Megértetjük diákjainkkal, hogy ismereteiket egész életük során folyamatosan bővíteniük kell, és fel kell készülniük arra, hogy aktív pályafutásuk alatt akár többször is pályát tudjanak változtatni.
6
A/ Az iskola nevelési programja 12. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai feladatai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A nevelés és oktatás szorosan összefüggő egységet alkot, nem állítható szembe egymással. A kollégium pedagógiai programja az intézmény pedagógiai programjának része. Alapelvek: Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe kell venni egyéni képességeiket. Segíteni kell a gyermekeket egyéni képességeik kibontakoztatásában. Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. Az iskolában olyan ismereteket kell közölni, amelyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét. Az értelem fejlesztésével fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Erősíteni kell a diákok iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell teremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. Fontos a szülőkkel való kapcsolattartás, valamint az aktív részvétel a fenntartó működésében. Szakmai és munkakultúra. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Célok, feladatok Az iskolában folyó nevelő-oktató munkának tehetséggondozó és fejlesztő programokkal kell segíteni az egyéni képességek kibontakozását. Szakmai és munkakultúra Gondoskodni kell: - A szociális hátrányokkal küszködők segítéséről. - A tanulási kudarcok megelőzéséről. - A sikeres beilleszkedés segítéséről. - A tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről. - Az általános és széles alapműveltség biztosításáról minden tanulónál. Fontos: - A család és a környezetünkben élők tiszteletére, udvariasságra, figyelmességre nevelés. - Hazánk kultúrájának megismerése, ápolása.
7
- A másság elfogadása, tiszteletben tartása. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor eredményes, ha módszereiben, eszközeiben tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a diákok életkori sajátosságaira. A nevelő-oktató munkának kellő teret kell biztosítani a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés során. A nevelő-oktató munka néhány fontos eszköze: • Tanterv Tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. Az eljárásoknak, eszközöknek igazodni kell a diákok életkori sajátosságaihoz. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást. Hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. Komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek, a reális önértékelésnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. Fontos: A tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása. Az elektronikus médiák alkalmazása az oktató-nevelő munkában. Módszerek: A meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés). A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, gyakorlás).kompetencia A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés).felzárkóztatás, aktivitás, kreativitás Együttműködés 13. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolában képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a tanulók iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Életstratégia-életpálya építés, élethosszig tartó tanulás. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek és munkának kell folynia: - Változatos pedagógiai módszereknek kell kialakulnia. Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, ítélőképességét, döntéshozó képesség, együttműködési készségét. Figyelmet kell fordítani: - A kitartás, szorgalom és a céltudatosság kialakítására. - Az egészséges, edzett személyiség kialakítására.
8
- Az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Hozzá kell járulni a diákok életmódjának, motívumainak, szokásainak kialakításához: - Környezettudatos szemléletmód formálására. Környezettudatos iskolahálózat. - Nemzeti hagyományok, nemzeti kultúra emlékeinek tiszteletére, ápolása. - Az alapvető állampolgári jogok megismertetésére. - A kötelezettségek. A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek a személyiségformálás legfontosabb eszközének kell lennie. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, személyiségfejlődésének, fejlesztésének kell állnia. A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez.
A rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Feladatok: Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók számára. Fejlesztő foglalkozást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. A nevelőknek előnyben kell részesíteni a szaktárgyak tanítási óráin az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. Elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanuló önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. Lehetőségekhez mérten biztosítani kell a bontott csoportban történő oktatást. 14. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban nem választható el a közösségtől, közösségi neveléstől. A közösségi nevelés: Lehetőséget ad az én-érvényesítésre. Biztosítja a valakihez tartozás érzését. Emocionális biztonságot nyújt. Amennyiben a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekhez, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. 3.1.
A család
A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését. Alapvető szociális formákat, kötődéseket alakít ki, amelyeket az iskolában lehet fejleszteni, alakítani.
9
3.2.Az iskolai közösség A tanulók együttműködésének és együttélésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Az iskolai közösségben megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, osztályfőnökökre, diákönkormányzatot segítő pedagógusra. 3.3.Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított morális tényezőkön, szokásokon túl a baráti körben kialakított kapcsolatok, értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal rendelkező tanulók közössége, amelyet formálni és alakítani kell. Ebben nagy szerepe van a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére. Az osztályközösség feladata: Valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása. Egyéni értékek felismerése. Egymás tiszteletben tartása. Egymás segítése a tanulásban, az egyéni és beilleszkedési problémákban. A másság elfogadása, tolerancia. Társaik segítése, támogatása, gondjaik, problémáik megoldásában. Mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó az osztályfőnök szerepe. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Fontos a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni a tanuló támogatásába. Fontos, hogy azonos alapelvekkel irányítson az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket. Az osztályfőnök találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik ebben a segítségére lehetnek. 3.4.A tanítási órán kívüli tevékenységek Ide tartozik minden olyan tanítási órán kívüli tevékenység, amely nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében valósít meg pedagógiai feladatokat. Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek: szakkörök kirándulások (osztály és tanulmányi kirándulások) táborozás. 3.4.1. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek.
10
Ide tartozik: A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét, a foglalkozást tartó pedagógus a megfelelő naplóban rögzíti. A szakköri foglalkozások időtartama 45 perc lehet, ami az adott esetben tömbösíthető. A szakkörökre való jelentkezés elfogadása után a szakkörökön való részvétel kötelező. Az iskola tanárai vagy bármely szervezet által az iskola diákjai számára az iskolában igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével lehet önköltséges tanfolyamot szervezni. A tanórán kívüli foglalkozások rendjét az órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá. A kirándulások, táborok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. A tanulók bármely, az iskola által alkalmanként szervezett többnapos programon csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. 3.4.2. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái a) Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést kell tartani a következő alkalmakhoz: - 1848. március 15. évfordulóján - 1956. október 23. évfordulóján - karácsonykor - szalagavatókor - végzős diákok ballagásakor Fontos feladat az iskola névadója – Egry József – emlékének ápolása. b) Tehetséggondozás és felzárkóztató foglalkozások Fontos, hogy - az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére, felzárkóztató óra szervezésre kerüljön. - az egyéni képességek jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a kétszintű érettségire felkészülést az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozó foglalkozások segítsék. c) Diákönkormányzat A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók szabadidős tevékenységének szervezésére az intézményben diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzatot a 9-14. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt, és az iskola igazgatója által megbízott felnőtt segíti. d) Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, amelyeken a tanulók szaktanáraik ajánlásával és felkészítésével vehetnek részt.
11
c) Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantárgyi követelmények teljesülése és a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. e) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi lehetőségeihez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (túrák, kirándulások, mozi és színházlátogatások, múzeumlátogatások). A szabadidős rendezvényeken való részvétel lehet önkéntes, vagy kötelező. f) Iskolai könyvtár Iskolai könyvtár a tanulók és az iskola dolgozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. A könyvtári foglalkozás szervezhető tanórán és tanórán kívül is. g) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg, vagy csoportosan használhatják. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: szűrés, diagnosztizálás együttműködés a segítő szakemberekkel speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és alkoholprevenciós foglalkozások. (egészséges életmód) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek - szoros kapcsolatot kell tartani a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal, szülővel (gondviselő), hivatalos szervekkel Fontos: a helyzetfelismerés és helyzetértékelés a magatartási zavar feltárása kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, illetve gondviselőkkel az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése, lebonyolítása a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása Együtt kell működni: a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek az osztályban tanító pedagógusoknak és gyermekvédelmi szakembernek Törekedni kell arra, hogy: a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és tanórán kívül felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások legyenek minél könnyebb legyen az általános és középiskola közötti átmenet
12
5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek: - a tehetségkutatás - a tanórán kívüli lehetőségek - együttműködés külső szervezetekkel - a nyomon követés A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. A fejlesztési tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: - a korai felismerés - a tehetségek számbavétele - a tantárgyi programok követelményeit magasan teljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása - az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diákok képességeinek fejlesztése. 5.1. A tehetségfejlesztés lehetőségei a tanórán belül: -
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés csoportbontás az iskolai könyvtár, valamint az iskola más eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal biztatás, jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása viselkedéskultúra fejlesztése.
5.2.A tehetségfejlesztés lehetőségei a tanórán kívül: -
versenyek, vetélkedők, bemutatók iskolai bajnokságban kézilabda, kosárlabda, labdarúgás szabadidős foglalkozások (színház, múzeumlátogatás, énekkar, stb).
6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok: - feltárás - prevenció - együttműködés külső szervezetekkel - az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének meghatározása.
13
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási Törvény és a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6. §-a rendezi. Az intézmény valamennyi pedagógusa közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. A tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében minden pedagógus együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárására a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeménye Együttműködés: • az iskola vezetésével az osztályfőnökökkel az iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral kollégiumi nevelőtanárokkal, csoportvezetőkkel. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: a gyermek elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.) segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése a rendszeres iskolájába járás folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése. Az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére az okok feltárására az okok megszüntetésére. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás.
14
Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: indulási hátrányok csökkentése a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése felzárkóztató foglalkozások iskolai étkezés lehetősége az egészségügyi szűrővizsgálat az egészségnevelő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre való nevelés a személyes és egyéni tanácsadás a szülőkkel való együttműködés a szenvedélybetegségek megelőzése a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások). 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Közoktatási Törvény 30. és 41. §-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. (mentorálás) A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: hiperaktivitás szorongásos magatartás mozgáskoordináció zavarai a nyelvi működés zavarai részképesség (diszlexia, diszgráfia) antiszociális magatartás önértékelés hibái a logikus gondolkodás problémái. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése az egyéni foglalkozások a felzárkóztató foglalkozások a továbbtanulás irányítása, segítése a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelése. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. (egyéni fejlesztési terv készítése).
15
8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. A Közotkatási Törvény 19. §-a szerint a pedagógus feladata a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködés. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: csoportbontás étkeztetési támogatás tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás az iskolai könyvtár, valamint az intézmény más létesítményeinek ingyenes használata a szülők, a családok, nevelési, életvezetési gondjainak segítése (fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet) továbbtanulás irányítása, segítése nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal (mentorálás) szoros kapcsolattartás az illetékes polgármesteri hivatalokkal és gyermekjóléti szolgálatokkal, hogy a szociális hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek intézményünkben Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, amely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. Az iskola életében fontos feladat a hátrányok csökkentése, az esélyek kiegyenlítődése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire. a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése a szociokulturális hátrányok csökkentése: - szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása a kollégiumban - tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szüleiknek - felzárkóztató, illetve érettségire felkészítő programok szervezése - pályaorientációs tevékenységek szervezése - felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről tankönyvtámogatás kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel pályázatok figyelése, jelentkezés pályázatokra az érintett tanuló érdek- és esélyérvényesülésének elősegítése. 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskolai tanítást és tanulást segítő könyvektől meg kell követelni: a nyelvi helyességet
16
a diákok korának megfelelő tartalmat és stílust a pedagógiai szempontok érvényesülését.
9.1. A tankönyvek, taneszközök: - ne legyenek ellentétesek az alkotmány és a törvények szellemével - ne tartalmazzanak tudományos tévedéseket. Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül több kategóriát különböztetünk meg: a) Tankönyv b) Szöveggyűjtemény, olvasókönyv c) Segédkönyv (az önálló ismeretszerzés és a tehetséggondozás eszköze, pld. szótár, enciklopédia) d) Feladatgyűjtemény e) Jegyzet (tankönyvpótlóként szerepelhet, ha a tankönyv még nem készült el) f) Nem nyomtatott ismerethordozók (pl. hanglemez, CD-ROOM, dia) g) Feladatlap, munkafüzet. 9.2.Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és tantermekben - televízió - kazettás magnetofon - CD - DVD - videó 9.3.Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást iskolai szinten támogató eszközök Eszközök, felszerelések: - könyvtár: - kötelező és ajánlott olvasmányok - oktatási segédletek - kézikönyvek (lexikonok, kronológiák, stb.) - pedagógiai-módszertani szakkönyvek - a közismereti és szakmai tárgyakhoz kapcsolódó szakirodalom - a tananyagot kiegészítő ismeretterjesztő művek - tanári kézikönyvek - tankönyvek - periodikák - elektronikus ismerethordozók (CD-k, DVD-k) - internet hozzáférés - fénymásoló (a titkárságon, a tanáriban és a gazdasági irodában) - interaktív tábla - digitális zsúrkocsi - projector - tornaterem - kondicionáló terem, aerobic terem - sportudvar, sportpálya.
17
10. A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges. 10.1. A szülők-pedagógusok együttműködése Cél, hogy a szülők belelássanak az iskola működésébe, az iskolai nevelő-oktató munkába, a közösségi életbe. Nyitott iskola megvalósításával a szülők elfoglaltságaik függvényében vállaljanak részt az iskolai események rendezésében, bonyolításában. A pedagógusok és szülők közötti együttműködés formái 1.) Szülői értekezlet Feladata: - a szülők és a pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása - a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól - az országos és helyi közoktatáspolitika változásairól - a helyi tanterv követelményeiről - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról - a diák osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről - szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé. 2.) Fogadóórák Feladata: - a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Évente három alkalommal meghatározott időpontban tartandó. 3.) Egyéni kapcsolatfelvétel. (családlátogatás) 4.) Szülők közösségének részvétele az osztály életében. 5.) Szülői választmány ülései. 6.) Nyílt tanítási napok Feladata: - a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő-oktató munka mindennapjaiba. Ismerjék meg a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. 7.) Iskolai tájékoztató (ellenőrző füzet) Feladata: - a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különböző iskolai szintű programokról.
18
8.) Rendezvények A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, vagy nevelőtestületével. 10.2. A tanulók és a pedagógusok együttműködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. A pedagógusok és a nevelők közötti együttműködés formái: - tanórai munka - osztályfőnöki órák - közösségi programok - egyéni beszélgetések - diákönkormányzat, diákparlament - kérdőívek, vizsgálatok
11. Az iskola szakmai programja 11.1 A képzés szakaszai, teljes szerkezete, pedagógiai szakaszolása a szakképző iskolában A 9-10. évfolyam A közoktatásról szóló törvény az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszába sorolja. A felmenő rendszerű 9-10. évfolyam a törvény szerint elvégezhető szakiskolában, gimnáziumban és szakközépiskolában is. A tanulók szakiskolai képzés keretében vehetnek részt ezen oktatásban. A 10. osztály elvégzése után a szakiskolába járó tanuló szakképzési évfolyamon folytathatja tanulmányait. követelményeinek A szakközépiskola 10. osztályát végzett tanuló 11. évfolyamon folytathatja tanulmányait. 9. osztály Cél: -
a tanulás módszereinek megismerése, gyakorlása a tanulók képességeinek megismerése, érdeklődésük felkeltése (szakmai orientáció) az érdeklődés fejlesztése az érdeklődési körnek megfelelő differenciálás az iskola értékrendjének elfogadtatása
-
az intenzívebb tanulási metódusok kialakítása a tantárgyi irányultság kialakítása a helyes önismeret kialakítása
10. osztály Cél:
19
-
a képességnek és érdeklődésnek egyaránt megfelelő pályaorientáció előkészítése a továbbtanulási döntés előkészítése
A 11-12 illetve 13. évfolyam A szakképzési évfolyamon az iskola az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében szakmai vizsgára készíti fel a tanulókat. Ezen szakképző évfolyamokat azok a tanulók is elvégezhetik, akik más iskolában szerezték meg az alapfokú iskolai végzettséget. A 13 illetve 14. évfolyam Ez az iskolai oktatás a második szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz. Az Országos Képzési Jegyzékből az iskolánkban oktatott szakmák közül meghatározott keretek között történik a beiskolázás. A második szakképesítés megszerzésére abban az esetben van lehetősége a tanulónak, ha az adott szakmacsoportból már rendelkezik egy szakmai bizonyítvánnyal. Összességében az iskolai nevelési és oktatási tevékenység azt a célt szolgálja, hogy az iskolában végzett diákok biztos elméleti és gyakorlati tudással rendelkezve találjanak munkahelyet és ott munkájukat a szakma elvárásának megfelelően végezzék. A 13-14. évfolyam Az érettségi vizsga megszerzése utána tanuló a szakképzési évfolyamon folytathatja tanulmányait iskolánkban. Az Országos Képzési Jegyzék határozza meg azon szakmák körét, amelyek középiskolai végzettséghez kötöttek. A képzés az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján folyik. A szakmai tantárgyak oktatása a központi programok (tantervek) szerint történik. Ebbe a képzési szakaszba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik más iskolában szerezték meg a középiskolai végzettséget. Jelenleg felmenő rendszerben ezek a képzési szakaszok nem különülnek el egymástól. A szakmai képzés a 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó pedagógiai feladatot és a szakmai orientációs feladatokat is ellátja. A szakképzési évfolyamok képzési céljai: - a megkezdett szakmai képzés specializációjának kiterjesztése - a szakmai gyakorlatok magas szintű művelése - szakmai vizsgára való felkészítés - továbbtanulásra való felkészítés 11.2. Az iskolában folyó képzési szakirányok 9 –10 osztályos képzés Szakmacsoport megnevezése Vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport
Képzési idő 2 év
Kódszám 21
20
Szakképesítést adó szakmai képzés A 10. osztály sikeres elvégzése után a tanulók a következő szakmák (OKJ szerinti képzés) közül választhatnak: Szakma megnevezése Pincér Szakács
Képzési idő 3 év 3 év
OKJ szám 33 7822 01 33 7826 02
Érettségi vizsgára épülő szakképzés Az érettségi vizsga letétele után a tanulók a következő szakmát (OKJ szerinti képzés) választhatják: Képzési idő
Képzés helye
2 év
52 811 02 0000 52 811 02 0100 3101 52 811 02 0100 3102 52 811 02 0001 5201
Szakma megnevezése Vendéglős Rész-szakképesítés: - étkezdés - vendéglátó eladó Ráépülés: - vendéglátás szervező
11.3. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje 11.3.1. Az iskola induló évfolyamaira való belépés feltételei A tanulók a 8. 10. 12 és. 13. évfolyam sikeres elvégzése után jelentkezhetnek iskolánkba. A 8. évfolyam elvégzése után az alapozó 9-10. évfolyamra és az azt követő, szakmacsoportos szakiskolai képzésre várjuk az iskolánkba jelentkezőket. Ezen képzési formákra a tanulók jelentkezése az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont szabályai szerint történik. A tanulók beiratkozása az Oktatási Miniszter által - a tanév rendjében és felvételi vizsgák rendjében - meghatározott időszakban történik, amelyről az iskola előzetesen a képzési tájékoztatón keresztül tájékoztatja a felvételre jelentkező tanulókat. Az iskolába kerülés rangsora az általános iskolából hozott jegyek és a felvételi elbeszélgetés alapján kerül kialakításra. A pontszámítás és rangsor felállításánál a magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, - szakközépiskolánál történelem tantárgy jegye is - 7.osztály év végi és a 8. osztály félévi eredményei alapján döntünk.. Az iskola által felállított rangsor alapján az OKÉV felé továbbítjuk az általunk elképzelt és iskolánkba rangsorolt tanulók névsorát. Az OKÉV visszajelzése alapján a tanulót, szüleit és iskoláját írásban értesítjük az iskola döntéséről. Levélben tájékoztatót adunk ki a beiratkozáshoz és az évfolyam megkezdéséhez szükséges feltételekről (pl. kötelező ünnepi öltözet, testnevelés felszerelés, tankönyvosztás időpontjáról).
21
A szakképző évfolyamokra való bekerülés feltétele az általános és szakmai pályaalkalmassági egészségügyi vizsgálat. A szakképzési évfolyamra történő jelentkezést követően - külön eljárás nélkül - felvételt nyernek a tanulók, amennyiben - rendelkeznek az előírt iskolai végzettséggel - megfelelnek az életkori feltételeknek - megfelelnek az előírt egészségügyi, pályaalkalmassági és szakmai alkalmassági követelményeknek. - elfogadják az iskola által támasztott követelményeket, amelyet a pedagógia és szakmai programból megismerhetnek A szakképző évfolyamokra történő felvétel (10. és 12. évfolyam) után: A szakképző évfolyamokon az oktatás elméleti és gyakorlati képzésből áll. Az elméleti és csoportos gyakorlati képzést az iskola szervezi meg. A tanulók az iskola által kiadott jelentkezési lapon jelezhetik felvételi szándékukat a pályaválasztási tájékoztatóban meghatározott szakmákra. A tanulókat a gazdasági kamara az iskolával közösen osztja be a kijelölt képzőhelyekre, figyelembe véve a tanulók lakhelyét és a képzőhely név szerinti tanulóigényét (amennyiben megjelölték). A tanulók beiratkozása csak érvényes tanulószerződés bemutatása esetén történhet meg. A tanulószerződést, vagy együttműködési megállapodást a kijelölt képzőhely és a tanuló köti a kamara, illetve az iskola előtt. Az érettségi vizsgával rendelkező tanulók iskolánkban 13. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat a vendéglős végzettség megszerzéséhez, a képzési tájékoztatóban meghirdetettek szerint. A tanulók az iskola által kiadott jelentkezési lapon jelezhetik felvételi szándékukat. A vendéglős évfolyamokra való bekerülés feltétele az általános és szakmai pályaalkalmassági egészségügyi vizsgálat.
11.3.2. Az intézménybe lépés feltételei az iskola felsőbb évfolyamain, az átjárhatóság, és a magasabb évfolyamra lépés feltételei Intézményünkbe a 8. 10. 12. és a 13 évfolyam után léphetnek be a szakképzési évfolyamokra. A szakképző iskola 11. évfolyamán kapcsolódhatnak be azok a tanulók, akik iskolánkban, vagy más iskolában teljesítették tankötelezettségüket, és sikeresen elvégezték a 10. osztályt Az érettségi vizsgát tett tanulóknak is lehetőséget biztosítunk arra, hogy 1/11. évfolyamon bekapcsolódjanak a szakképzésbe. Az iskolában működő szakmai képzési évfolyamokon tanuló diákok oktatása folyik az 1/11. és 2/12. 3/13 és 4/14. szakképző évfolyamokon. Ezért a külső tanulók felvételét az iskolai férőhely és a gazdálkodó szervezetek tanulóigénye határozza meg. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a gazdálkodók és munkaerő-piac által jelzett igények alapján határozzuk meg az iskolában oktatott szakmákat. Az 1/13. évfolyamon kezdődik el a középiskolai végzettségre épülő szakmák oktatása. Az iskolai férőhely és a gazdálkodó szervezetek által jelzett tanulóigények határozzák meg a felvehető tanulók számát, szakmánként.
22
A más iskolában végzett tanulók az iskola által kiadott jelentkezési lapon jelezhetik felvételi igényüket. A 9-10 osztályos képzés sikeres elvégzése után, lehetőség van a 11. évfolyamon a szakképzésbe való bekapcsolódásra. Ezért az átjárhatóság biztosított ezeken az évfolyamokon. Szakiskola 9. illetve 10. évfolyamán lehet fogadni azokat a tanulókat, akik általános iskolában vagy másik szakiskolában tanultak előtte. Az átvétel kizárólag írásos szülői kérelem alapján történhet. Az átjárhatóság feltétele, hogy azon tantárgyakból, melyeket a tanuló korábban esetleg nem tanult (pl. gasztronómia, szakmai számítások…) különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak az iskolaigazgató által megadott időpontig. Az átjelentkezés más iskolából szülői kérelem beadásával és annak iskolai elbírálásával történik. Természetesen ez kizárólag hasonló profilú iskola esetén lehetséges. Az aktív időszak elején (tanévkezdés előtt) lehetőséget biztosítunk azon tanulók számára, akik a szakközépiskola 10. osztályát elvégezve, szakmát kívánnak tanulni az 1/11., 2/12., 3/13. évfolyamon. Azonos évfolyamon belül a szakterület azonos szakmák esetében az átjárhatóság, tanulói kérésre, a tantestület hozzájárulásával és szülői belegyezéssel, az iskola igazgatója engedélyezheti. Ha a szakmai program olyan arányú eltérést mutat a különböző szaktárgyi óraszámok tekintetében, ahol a lemaradás – előrehaladás pótolható, akkor a kérelmező, csak különbözeti vizsga letétele után helyezhető át az adott osztályba. A magasabb évfolyamra lépés feltételei: A tanulók az adott évfolyam helyi tantervében és szakmai programjában az egyes tantárgyaknál meghatározott követelmények (minimális követelmény) teljesítése és a kötelező szakmai gyakorlat letöltése és minősítése után magasabb évfolyamra léphetnek. Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ez esetben az elégtelen osztályzatok száma nem haladhatja meg a kettőt. Kettőnél több elégtelen osztályzat esetén a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. Az a tanuló, akinek éves igazolt hiányzása meghaladja a törvényben előírtakat a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület engedélyezte. Egyéb esetben a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelete az irányadó. 11.4. Az egyes képzési tevékenységformák)
szakaszokban
az
osztályba-sorolás
rendje
(tanulói
Általánosan képző 9– 10 évfolyamon: A tanulók oktatása osztályokba rendezve történik. Az óratervekben a *-gal jelölt tantárgyaknál csoportbontást alkalmazunk, a tanulók oktatása csoportokba rendezve történik. Szakképzési évfolyamokon (10. és 12. osztályra épülő szakképzés esetén): Az oktatást osztályokba szervezve oldjuk meg. Amennyiben a gazdálkodó szervezetek igényei úgy alakulnak, hogy szakmánként nem éri el az igényelt tanulók száma a minimális
23
osztálylétszámot, összevonjuk a hasonló szakmákat egy osztályba. Az azonos tantárgyakat osztályba, a különböző tantárgyakat pedig csoportokba szervezve oktatjuk. Az iskola saját tanműhelyében és tanéttermében szervezi meg a csoportos (vagy összevont) gyakorlati oktatást a szakmai képzésre kiadott központi programok alapján. Ebben kötelezővé teszik a tanulók csoportokban történő oktatását.
24
B Az iskola helyi tanterve Óraterveinkben feltüntettük a kötelező, kötelezően választható valamint a szabadon választható órakeretet. Ezek együttesen alkotják az óratervben szereplő óraszámokat. Diákjainktól elvárjuk, hogy maximálisan kihasználják az iskola által nyújtott tanulási lehetőségeket. Helyi tantervünkben, s ezen belül az óraterveinkben tükröződik az idegenforgalmi és vendéglátó szakmacsoporthoz szükséges szakmai orientáció és szakmai előkészítő program. A tantárgyak alaptanterve biztosítja az óratervekben jelölt szintű érettségi vizsgára való eredményes felkészülést. Az óratervben választási lehetőséget biztosítunk a tanulóknak, ha a következő tantárgyakból szeretne emelt szintű érettségi vizsgára felkészülni. Magyar, matematika, történelem, idegen nyelv, biológia, földrajz és a szakmai tantárgyak. A felkészítő csoportokat úgy szervezzük, hogy egyedi lehetőségeinkből adódóan minél több igényt ki tudjunk elégíteni. Az oktatásunkat a hagyományos tantárgyi struktúrában végezzük. Az olyan előírt műveltségi területeknek, melyek nem férnek a hagyományos tantárgyi keretbe, az osztályfőnöki órák tematikája mellett a kollégium csoportprogramjaiban szerepeltetjük, ilyen a társadalomismeret, tánc és dráma, az idegenforgalomhoz szükséges fotózás és a nevünkből adódó képzőművészeti elkötelezettséget szolgáló kézműves foglalkozások.
25
1. Óratervek
NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK ÓRATERVE
s.sz Évfolyam/ Tantárgy neve . 1 Magyar nyelv KÉ 2 Magyar irodalom KÉ 3 Történelem KÉ 4 Matematika KÉ 5 I. idegen nyelv ** KÉ 6 II. idegen nyelv ** 7 Számítástechnika VÉ 8 Fizika 9 Kémia 10 Földrajz VÉ 11 Biológia …………VÉ Szakmacsoportos alapozó oktatás VÉ 12 Gazdasági alapismeret 13 Szállodai ismeretek 14 Vendéglátó-idegenforg. alapism. VÉ 15 Marketing Emelt szintű érettségire felk 16 Pályaorientáció 17 Társadalomtud. ismeret 18 Ének 19 Rajz és vizuális kultúra 20 Testnevelés 21 Osztályfőnöki Összesen
9.
10.
11.
12.
13.
2 1 3 11 4,5 -
1 3 2 4 6 2 2 2 -
1 3 2 3 6 2 2 2 2
1 3 3 3 2 5 1 2 2
1 3 3 3 2 5 1 2 -
-
-
-
2 3 1 27,5
2 1 3 1 29
2 2 1 3 1 32
2 1 2 2 2 1 2 1 33+2
2 2 2 2 2 1 2 1 32+2
Kötelező óraszám
27,5
27,5
27,5
30
30
Lehetséges óraszám
31,5
30
33
33
33
Jelmagyarázat: KÉ= kötelező érettségi tantárgy VÉ= választható érettségi tantárgy ** = bontott csoportban tanítandó órák 25 fő osztálylétszámtól
26
Vendéglátás/idegenforgalmi szakközépiskola óraterve s. Tantárgy neve sz. 1 Magyar nyelv KÉ 2 Magyar irodalom KÉ 3 Történelem KÉ 4 Matematika ** KÉ 5 I. idegen nyelv ** KÉ 6 II. idegen nyelv ** 7 Számítástechnika ** VÉ 8 Fizika 9 Kémia 10 Földrajz VÉ 11 Biológia Szakmai előkészítés 12 Gazdasági alapismeret 13 Szállodai ismeretek 14 Gépírás 15 Turizmus és vend.ism. VÉ 16 Marketing Pályaorientáció 15 Gasztronómia 18 Ételkészítési és felszolgálási ismeretek 19 Társadalomtud. ismeret 20 Ének 21 Testnevelés 22 Osztályfőnöki Kötelező óraszám Lehetséges óraszám Összesen Jelmagyarázat: KÉ= kötelező érettségi tantárgy VÉ= választható érettségi tantárgy K = szakmai képesítő vizsga ** = bontott csoportban tanítandó órák ♦ = kéthetente 2 óra +1 nyelvi óra a képességfejlesztő óra
9.
10.
11.
12.
1 3 2 3 4+1 2 2 2 2
1 3 2 3 4+1 2 2 2 2 2
1 4 3 4 5+1 2 1♦ 2 -
1 4 3 4 4+1 1♦ 2 -
2 -
-
2 1 2 2
2 2 2 2
2 -
2 -
-
-
1 2 1 27,5 30 29+1
1 2 1 27,5 30 29+1
2 2 1 30 33 34+1
2 2 1 30 33 32+1
Képességfejlesztő órák: (szakköri keretben, heti óraszámban: II.idegen nyelv 1 angol, 1 német,
27
SZAKISKOLAI ÓRATERV
s. sz. 1 2 3 4 5
Tantárgy neve
9.
10.
Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv * Informatika * Természetismeret: 6 Fizika 7 Kémia 8 Földrajz 9 Biológia 10 Ének 11 Rajz és vizuális kultúra 12 Testnevelés Pályaorientáció: 13 Gasztronómia Szakmai előkészítés 14 Szakmai számítás 15 Etikett-protokoll 16 Osztályfőnöki Összesen Kötelező óraszám Lehetséges óraszám
4 2 3 3 2
4 3 3 3 2
1 1 1 1 2 2
1 1 1 1 2 2
2
2
1 1,5 1 27,5 27,5 30
1 1 1 28 28 30
* = bontott csoportban tanítandó órák 25 fő osztálylétszámtól
28
SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK ÓRATERVE (OKJ: szakács: 33 7826 02, pincér: 33 7822 01) s.sz. 1 2 3
Évfolyam/Tantárgy
Osztályfőnöki Testnevelés Vendéglátó-gazdálkodási és vállalkozási alapismeretek 4 Élelmiszerismeret 5 Italismeret 6 Szakmai idegen nyelv * 7 Pincérismeretek 8 Ételkészítési ismeretek 9 Pincérgyakorlat 10 Ételkészítési gyakorlat 11 Tanéttermi és üzemi gyakorlat 12 Üzemi gyakorlat 13 Társadalmi ismeretek 14 Az iskola helyi tantárgyi programja: informatika Elmélet összesen Gyakorlat összesen
Pincér 1 2
1/11. Szakács 1 2
Pincér 1 1
2/12. Szakács 1 1
Pincér 1 1
3/13. Szakács 1 1
3
3
2
2
2
2
3 4 4 14 35
3 4
2 6
3,5 -
2,5 1 2,5 2 3,5 21
2,5 2,5
7 -
2 1 6 2 7 17,5
1 1
42 1 1
1
21 1
1
21 1
33 35
26 42
14 24,5
14 24,5
11 24,5
10,5 24,5
4
3
2,5 3,5 -
Az elmélet-gyakorlat aránya 30-70 % Nyári gyakorlat 1/11 és 2/12 évf.140-140 óra. A tanulónak kötelező 3920 tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. *-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel x= a pincér- és ételkészítési gyakorlatot a tanulók helyben végzik, a tanéttermi és üzemi gyakorlatot külső vendéglátóipari egységnél.
29
FELNŐTTEK ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTŐ IFJÚSÁGI TAGOZAT ÓRATERVE
S.sz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Évfolyam/Tantárgy neve Magyar nyelv KÉ Magyar irodalom KÉ Matematika KÉ Történelem KÉ Biológia VÉ Földrajz VÉ Fizika Kémia
10. 2 5 5 3 2 2 2 2
11. 2 5 5 3,5 2+2* 2 1 1
12. 2 5 5 3,5 2+2* 2+2* 1 1
Idegen nyelv **KÉ Osztályfőnöki Testnevelés Társadalomismeret Informatika **VÉ
5 1 2 2 2
6 1 2 2 2
6 1 2 2 2+2*
Összesen
35
32
28+6*
KÉ = kötelező érettségi tárgy VÉ = választható érettségi tárgy * = érettségire felkészítő óra ** = bontott csoportban tanítandó órák 25 fő osztálylétszámtól
30
Vendéglős óraterv (2 éves képzés) 52 811 02 0000 00 00 Az NSZFI által kiadott központi program szerint.
31
Középiskola esti tagozat óraterve (10-11.évf. 37 tanítási héttel, 12.évf. 32 tanítási héttel) Évfolyam/Tantárgy Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika * Kémia * Földünk és környezetünk Biológia * Történelem Művészeti ismeretek* Társadalomismeret* Informatika * Filozófia/etika Idegen nyelv Angol Német Szabadon tervezhető modulok: Környezeti nevelés Összesen
10 esti 1 2 3 1 1 1 1 1 1 1
11 esti 1 2 3 1 1 1 1 1 1 1
12 esti 1 2 3
2 1 1 1
3
3
3,5
2
2
3,5
18
18
18
A *-gal jelölt tantárgyakból a szabad sáv terhére (évi óraszám: esti tagozat 20 óra) érettségi előkészítő szervezhető!
32
Kollégiumi szabadidős foglalkozások terve, mint választható tanórai foglalkozások Megnevezés Balatoni mesék, mondák Aerobic Vegyes labdajátékok Labdarúgás Kondi Kollégiumi újság Magyar Bor és gasztronómia Süti klub, reformkonyha Íjászat Túra (kerékpáros, gyalogos) Kézműves Tűzzománc Rajz és képzőművészet Társastánc Színház Fotó Informatika DÖK Országjárás Mindent tudás egyetem
2.
Heti óraszám 1 2 2 4 2 1 2 1 4 2 2 1 2 1 2 1 2 4 1 2 1
Képzési célok és követelmények
Szakközépiskola (vendéglátás/idegenforgalmi szakmacsoport) A vendéglátás és az idegenforgalom számára korszerű általános műveltséggel, magas szintű szakmai, vállalkozási ismeretekkel, nyelvtudással rendelkező, konvertálható és továbbfejleszthető tudású szakemberek képzése. Általános és szakmai orientációs ismeretanyag birtokában a tanuló legyen képes a képzési szakasz végére az érettségi vizsga letételére, a tanulmányok folytatására a szakmai képzési szakaszban illetve a felsőoktatásban. Általános műveltséget megalapozó 4 középiskolai évfolyam, szakmai orientáció, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás. Igény szerint 9. évfolyamon nyelvi előkészítő képzés folyik, ez esetben a kimeneti évfolyam 13. osztály.
33
Szakiskola Két évfolyamon általános műveltséget megalapozó, szakmai orientáció és szakmai alapozó oktatás folyik. Felkészít a szakmai képzésre, a szintnek megfelelő középiskolai továbblépésre. Két évfolyamon az Országos Képzési Jegyzék szerint (szakács és pincér) felkészít a szakmai vizsgára és a munkába állásra, a szintnek megfelelő továbbtanulásra. Legyen képes a végzett tanuló az anyanyelv igényes használatára, az érzelmi kultúra, erkölcsi tudatosság, emberi környezet, természet megóvására irányuló felelősségérzetre. Tudjon a munkatársakkal együttműködni és egyenrangú szolidáris viszonyt kialakítani. Vendéglős képzés Szakképzési évfolyam az Országos Képzési Jegyzék szerint felkészít a szakmai vizsgára. A vendéglátó egységben a beszerzési, termelési, értékesítési és raktározási tevékenységet végzi, irányítja. Kialakítja üzletpolitikáját és marketing stratégiáját, ápolja az üzleti és vendégkapcsolatokat, folyamatosan gondoskodik a megfelelő árukészletről. Megszervezi az egység adminisztrációs rendjét, biztosítja a tűz-, munka és tulajdonvédelmi előírások betartását, gondoskodik a higiéniás szabályok betartásáról, teljes körű leltár- és anyagi felelősséggel tartozik az egységben a készletekért. Iskolarendszerű felnőtt oktatás (nappali, esti) A tanuló életkori sajátosságait figyelembe véve sajátítsa el és rendszerezze korunk műveltségét, fejlessze ki az önművelés és önmegvalósítás igényét és képességét, készítsen fel az érettségi vizsgára. Az előzetes ismeretekre építve legyen tárgyalóképes, szóban és írásban, tudjon kommunikálni a tanult idegen nyelven. Humán értékek elsajátítása és ennek megfelelő felelősségtudat és életvitel kialakítása. Képzési idő: előképzettségtől függően 4-3, esetleg 2 év. A szakiskolában megszerzett 9-10. évfolyam ismereteit beszámítva a 10. évfolyam felzárkóztató évfolyam, melynek a végén különbözeti vizsgát tesznek, így kapcsolódhatnak be a 11. évfolyam programjába. Idegennyelvi képzés német és angol, csoportbontásban. A csoportok megállapításánál az előzőekben tanultak felmérését vesszük figyelembe, 10. osztálytól a választható tanórák keretében idegennyelvi kommunikációs órát adunk. 3.
Az előírt tananyag és követelmények A tantárgyi tananyagot és a követelményeket melléklet tartalmazza.
34
4.
Tankönyvek, tanulmányi segédletek és eszközök kiválasztásának elvei
A tankönyveket, tanulmányi segédleteket és eszközöket a következő szempontok alapján választjuk ki: szakmai igényesség, jó használhatóság, hatékonyan segítse a diákok önálló tanulását. A tankönyvet a szakmai munkaközösség ajánlása alapján a szaktanár választja ki. Lásd a mellékletben megfogalmazottakat. 5.
A magasabb évfolyamba lépés feltételei A nevelőtestület által elfogadott „Tanulói értékelési rendszer” tartalmazza.
6. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái A nevelőtestület által elfogadott „Tanulói értékelési rendszer” tartalmazza. 7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A nevelőtestület által elfogadott „Tanulói értékelési rendszer” tartalmazza. 8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészülést szolgáló feladatok formája és mennyisége tantárgy specifikus. Funkciójuk a tanult anyag elmélyítése, begyakorlása, az elsajátított ismeretek rendszerezése, az új ismeretek szerzésének előkészítése. Az otthoni felkészülésre kijelölt anyag mennyiségének meghatározásakor figyelembe vesszük tanítványaink életkori sajátosságait, teherbíró képességét. 9. A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit a Pedagógiai Programunk melléklete tartalmazza. 10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja Programunk tartalmazza az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, az iskolai feladatok végrehajtásáról szóló programot. Lásd a mellékletben.
35
Pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program érvényességi: 2009. december 31. A program felülvizsgálatát 2009. április 1-től megkezdjük, mely tartalmazni fogja a közoktatási törvény módosításának elemeit. A módosítást kezdeményezi az igazgató. Zánka, 2008. június 24.
36
Záró rendelkezés
Az Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programjának egy-egy példányát a nevelőtestületi szobákban, könyvtárban betekintésre elhelyezzük. A Pedagógiai Programot az Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium nevelőtestülete 2008. június 26-án elfogadta. Az elfogadás tényét a testület képviselői aláírásukkal hitelesítik.
……………………………………..
……………………………………….
Vellai László igazgató Az elfogadott Pedagógiai Programmal egyetértett a Szülői Választmány és a Diákönkormányzat.
……………………………… Diákönkormányzat
.……………..………………. Szülői Választmány
A Pedagógiai Programot jóváhagyta Bogó Ágnes ügyvezető, mint a fenntartó képviselője.
37