Pápai Szakképzési Centrum. Egry József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma. Pedagógiai Programja 2016

„Nem elég parányi tettekben gyakorolni a jót; az ember tökéletesülhető teremtmény; s mint olyannak meg is kell magát bizonyítani.” (Kölcsey F.: Parainesis)

Pápai Szakképzési Centrum Egry József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

Pedagógiai Programja

2016.

1

Tartalom Az iskola és a kollégium rövid története ................................................................ …………3 Bevezetés ........................................................................................................................... 4 Néhány adat iskolánkról ...................................................................................................... 4 1.Az iskola nevelési programja ............................................................................................. 6 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai ...... 6 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai, eszközei,…………………………..7 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................... 12 1.4. Tanulók egészségfejlesztésével kapcsolatos feladatok .................................................... 12 1.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje.. 14 1.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, feladatok ............................................... 18 1.7. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái…....23 1.8. A tanulmányok alatti vizsga és az alkalmassági vizsga szabályai ...................................... 25 1.9. Felvétel és átvétel helyi szabályai .................................................................................. 27 1.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv................... 28 2.Az iskola helyi tanterve ................................................................................................... 29 2.1. A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői…………………………………….29 2.2. 2016/2017. tanévtől érvényes óratervek..................................................................... 29 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei................ 44 2.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ...... 44 2.5. Mindennapos testnevelés ............................................................................................ 45 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...................... 45 2.6. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ....................................... 46 2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ..................... 46 2.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei ..................................................................... 46 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ......... 47 2.10. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei........................................................... 49 2.11. A továbbhaladás kritériuma………………………………………………………….51 2.12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................................ 51 2.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések………………………………….52 3.Az iskola szakmai programja……………………………………………………………..54 3.1.Bevezetés……………………………………………………………………………….54 3.2.Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása……………………………….54 3.3. Az iskolában folyó szakképzési tevékenységek meghatározása………………………..55 3.4. Szakképzési évfolyamokon a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat oktatásának módja 56 Záró rendelkezés............................................................................................................... 57

2

ELŐSZÓ Az iskola és a kollégium rövid története Az iskola és a kollégium egy időben létesült 1991-ben. Tevékenységét, mint a Hotel Római Idegenforgalmi Alapítványi Iskola Kihelyezett Tagozata kezdte meg a Gyermeküdülő-centrumban. Már ekkor szerepelt a Gyermeküdülő-centrum programjában az önálló iskola megalapítása, amelyet az MKM támogatott. 1991-ben az idegenforgalmi technikus képzést szerveztük meg érettségizett fiatalok részére. A kihelyezett tagozat élén tagozatvezető állt, a kollégiumi munkát kollégiumvezető végezte, mindketten közvetlen a Hotel Római Idegenforgalmi Alapítványi Iskola igazgatójának irányításával végezték munkájukat. Az idegenforgalmi két tanítási nyelvű szakközépiskolai képzést az 1992-93. tanévben indítottuk. 1996-97. tanévben az anyaiskolától átvette az iskolát a zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság. 1996-97. tanévben követő iskolaként elindítottuk az úgynevezett világbanki képzési program vendéglátó és idegenforgalmi szakmacsoportra elfogadott központi program alapján a szakközépiskolai képzést. Ugyancsak követő iskolaként ugyanebben a tanévben a Taverna Alapítványi Iskola szakács-pincér kétszakmás képzést szerveztük meg. (3 tanév). Az átalakulási folyamat lényegében az iskola névadó ünnepségével zárult. Egry József festőművész nevét 1996. szeptember 20-án vette fel az iskola ünnepélyes keretek között, és egyben tagja lett az Egry József Baráti Körnek. 2011 szeptemberétől iskolánk új fenntartója a zánkai Új Nemzedék Nonprofit Közhasznú Kft. lett. 2015-ben a szakképzés országos átalakításával párhuzamosan intézményünk átkerült az állami fenntartói körbe. 2015. július 01-től az újonnan létrejövő Pápai Szakképzési Centrum tagintézményeként működik, ahol négy másik intézménnyel (kettő pápai, egy várpalotai és egy zirci intézménnyel) dolgozunk együtt. A kollégium A kollégium története elválaszthatatlan az iskola történetétől. A tanulók számára kényelmes szállást, a tanuláshoz nyugodt feltételeket, a szabadidő eltöltéséhez változatos lehetőségeket biztosít. Kollégiumként kezdetben a Téli 8-as épület működött, későbbiekben a tanulólétszám növekedésével a Téli 2-es és Téli 4-es épületben szállásoltuk el kollégista diákjainkat. 2006-ban a fenntartó fejlesztési törekvéseivel összhangban a két kollégiumi épület teljes megújításra került. A diákok 2+2 ágyas korszerű, önálló vizesblokkal ellátott, internetkapcsolattal rendelkező szobákba költözhettek. A kollégiumban a tanórákra való felkészülést és a szakmai képzést egyaránt segítő tevékenységek alakultak ki:  szabadidős sportágak gyakorlása,  rekreációs lehetőségek kihasználása,  turizmus, szakmai gyakorlat megszervezése.

3

Bevezetés Néhány adat iskolánkról Iskolánk neve: Székhelye: Alapítója: Alapítás éve: Neve az alapításkor:

Pápai Szakképzési Centrum Egry József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma 8251 Zánka, Külterület hrsz. 030/13. Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság 1996 Egry József Szakközépiskola és Gimnázium Iskolánk jogelődje 1991-ben alapított Hotel Római Alapítványi Iskola Kihelyezett Tagozata

Az intézményt működtető költségvetési szerv: Pápai Szakképzési Centrum 8500 Pápa, Erkel Ferenc u. 39. A költségvetési szerv irányító szervének megnevezése: Nemzetgazdasági Minisztérium székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. A költségvetési szerv fenntartójának megnevezése: Nemzetgazdasági Minisztérium székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. A költségvetési szerv tekintetében középirányító szervre átruházott irányítási hatáskörök esetén a középirányító szerv megnevezése, székhelye: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, 1085 Budapest, Baross utca 52. Az intézmény típusa: többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény (szakgimnázium, szakközépiskola és kollégium). Mit jelent a többcélú intézmény? A tudományos és technikai változások, valamint a gazdasági és termelési szerkezet gyors átalakulása a korábbinál műveltebb és szélesebb szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerőt igényel. Számíthatunk iskolánkban tanulóink azon igényére, hogy felsőfokon szeretnének továbbtanulni, másrészt szélesebb profilú szakképzésben szeretnének részt venni. E kettős igényt egyrészt a kétszintű érettségi vizsga, másrészt a gondosan választott szakmai alapozó tantárgyak tanításával kívánjuk kielégíteni. Intézményünkben lehetőséget biztosítunk a szakma elsajátítása után a felnőttoktatásba való bekapcsolódásra. Tanulóink a sikeres szakmai vizsgákat követően tanulmányaik megszerezhetik szakközépiskolai képzés keretében az érettségit is. Az érettségivel rendelkező diákok számára szakmai tudás megszerzését biztosítjuk a vendéglátásszervezővendéglős képzésbe való bekapcsolódással. Az érettségihez kötött szakképzés magasabb szakmai színvonalú tudást ad a munkaerő-piacra igyekvőknek. Kollégiumunk szerves része az intézményben folyó komplex pedagógiai munkának. Segíti az intézmény célkitűzéseinek megvalósítását, sajátos eszközeivel hozzájárul diákjaink harmonikus és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítéséhez, személyiségük fejlesztéséhez és kibontakoztatásához. A kollégium a közoktatási rendszer sajátos, szakmailag önálló intézménye. Alapfunkciója megteremteni a megfelelő feltételeket az olyan tanulók számára, akiknek a lakóhelyükön nincs lehetőség az itt biztosított szakmai felkészüléshez, a szabad iskolaválasztáshoz való jogaik érvényesítésére, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. 4

A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és az iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti – a diákok önszerveződése során kialakuló „mikrotársadalomban” – az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Ezzel sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium fontos társadalmi funkciója, hogy a diákok számára – területi és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítja a tudáshoz jutás esélyét, így részt vesz a társadalmi mobilitás erősítésében. Az egyén szuverenitása úgy valósulhat meg, ha fejlődik az önismerete, ha elsajátíthatja azokat az értékeket, normákat, szabályokat és ismereteket, amelyek szükségesek a társadalomba való beilleszkedéshez, ezek fontos gyakorló terepei lehetnek iskolai és kollégiumi közösségek. Tanítványainkat cselekvő hazaszeretetre, ugyanakkor a másság és a miénktől különböző kultúrák elfogadására neveljük. Megismertetjük a tanulókat a polgári demokrácia intézményeivel, alapvető jogaikkal és kötelességeikkel, amelyek biztosítják számukra a gyakorlati életben való tevékeny közreműködés lehetőségét. Fejlesztjük a kommunikációs készségüket, hogy álláspontjukat világosan megfogalmazzák, másokkal is megértessék, ugyanakkor arra is megtanítjuk őket, hogy mások nézeteit türelemmel és figyelemmel kísérjék, és keressék az eltérő véleményeket összekötő közös alapokat. Fejlesztjük a világgazdaság és a magyar gazdaság modernizációs folyamatainak megértéséhez szükséges kommunikációs készséget, a gyors problémafelismerő és döntési képességet, a konfliktusok kezeléséhez és elviseléséhez szükséges készségeket, valamint a kritikai gondolkodást és az együttműködési készséget. El kell érnünk, hogy tanítványaink a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot, a minőségért érzett felelősséget értékként kezeljék. Megértetjük diákjainkkal, hogy ismereteiket egész életük során folyamatosan bővíteniük kell, és fel kell készülniük arra, hogy aktív pályafutásuk alatt akár többször is pályát tudjanak változtatni.

5

1. Az iskola nevelési programja 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai Iskolánk nemcsak oktatási, hanem nevelési-oktatási intézmény is. A nevelőtestület véleménye szerint az iskolának az ismeretközvetítés mellett szocializációs célok egész sorát kell megvalósítani. Tanulóinkat az iskolai élet minden területén, a tanítási órákon, az óraközi szünetekben, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a szabadidős és sportprogramok keretében kívánjuk jó kommunikációs képességgel rendelkező, megfelelő vitakultúrájú emberekké nevelni. A nevelés és oktatás szorosan összefüggő egységet alkot, nem állítható szembe egymással. A kollégium pedagógiai programja az intézmény pedagógiai programjának része. Alapelvek:         

Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe kell venni egyéni képességeiket. Segíteni kell a gyermekeket egyéni képességeik kibontakoztatásában. Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. Az iskolában olyan ismereteket kell közölni, amelyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét. Az értelem fejlesztésével fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Erősíteni kell a diákok iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell teremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. Fontos a szülőkkel való kapcsolattartás, valamint az aktív részvétel a fenntartó működésében. Szakmai és munkakultúra.

Az emberi magatartás általános értékei Az iskola:  értékrendjében emberközpontú, humanista;  tanulóinak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés;  értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az  innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket.  tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. A helyi értékek meghatározása Fontos, hogy intézményünk folyamatosan fejlessze oktató–nevelő munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak. Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a munkaerőpiacon történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. 6

Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok a gyerekek szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munkavégzés helyszíne megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban:  nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális értékrendünk  az emberiség közös értékei  a demokrácia értékei  európai, humán, értékek A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot.

1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai, pedagógusok, osztályfőnökök feladatai Feladatok Fontos feladatunk, hogy megismertessük tanulóinkat a magyarság múltjával, hagyományaival, nemzeti kultúránk értékeivel. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park csodálatos környezetében fekvő intézményünk predesztinálja, hogy kiemelt feladatunk legyen a természeti és társadalmi környezettel harmonikus kapcsolatban élő személyiségek nevelése. A hazaszeretet elmélyítése mellett meg kell őriztetni diákjaink nyitottságát más népek eredményeinek megismerésére. Az európai egység gondolatának erősítése az ország boldogulásának is egyik előfeltétele lehet. Intézményünkben az aktuális nemzeti ünnepekre történő megemlékezést szeretnénk a mindennapi nevelő-oktató munka részévé tenni. Erősíteni kell diákjainkat, hogy merjenek fellépni a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus megnyilvánulási formái ellen. Ki kell alakítanunk a tanulók igényét a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia iránt. Fontos, hogy egyénileg boldoguló személyiségeket, az egyénért és köz érdekeiért egyaránt tenni akaró diákokat neveljünk. Tanulóink értékrendjében központi helyet foglaljon el a család intézménye. Iskolánk törekszik a környezettudatos, fenntarthatóságra törekvő, egészséges életmódra nevelésre mind a tanórákon, mind a tanórákon kívüli nevelés során.

A nevelő-oktató munka feladatai Érzelmi, esztétikai nevelés színterei Iskolai ünnepélyek Az ünnepségek értékét növeli, hogy készülni lehet rá, átélni a megünneplését és sokáig visszaemlékezni rá. Az ünnepségekre való készülődés és annak lebonyolítása jelentős mértékben megnöveli az osztály, illetve az iskolaközösségen belüli kohéziót. 7

Ünnepeink a következők:  Tanévnyitó ünnepély: szeptember 1-jén a színházteremben  Október 6. Aradi vértanúk megemlékezés  Október 23. megünneplése: a színházteremben. Emberközelbe szeretnénk hozni az eseményeket még élő szemtanúk visszaemlékezésének segítségével.  Szalagavató ünnepély: novemberben a színházteremben nagyszabású műsor és bál keretében tűzzük fel a szalagot végzős tanulóinkra.  Karácsony: az intézmény fenntartójával tartott közös ünnep.  Megemlékezés a kommunista diktatúrák és a holocaust áldozatairól – osztálykeretben, osztályfőnöki órák során.  Egry József emlékének ápolása: A Balaton festőjének születésnapja március 15-én van. Ezen a napon koszorú elhelyezésével emlékezik a diákönkormányzat névadónkról.  Március 15. megünneplése – iskolai projektnap keretében tartjuk a megemlékezést a pesti forradalomra.  Egry-nap. A diákönkormányzat szervezésében vidám, sokszínű program zajlik a Balaton-parton.  Nemzeti Emlékezet Napja. Megemlékezés a trianoni békekötésről június 4-én.  Ballagás – a végzős diákok búcsúztatása a diákélettől.  Tanévzáró ünnepély: a tanév utolsó jelentős ünnepsége, az eredményesen teljesítő diákok jutalmazásával. Családi életre nevelés az iskolában Iskolánkban a családi életre nevelés elsősorban az osztályfőnöki órák keretében történik. Legfontosabb témák:  a család (típusai, a család szerepe, konfliktusok a családban és azok megoldása)  az anya szerepe a családban  gyerekek a családban  szexualitás (a kulturált szexuális magatartás, családtervezés)  csonka család problémái (válás, válás következményei) A családtervezéssel és a szexualitással, születésszabályozással a biológia tantárgy is foglalkozik. Testi nevelés az iskolában Az intézmény diákjairól is elmondható, hogy állóképességük egyre romlik. A jelentős tanórai lekötöttség, a televíziózás, a számítógép, internet használat mozgásszegény életmódot eredményez. A diákok testi nevelésével a passzivitásukból próbáljuk őket kiemelni, ezzel népszerűsítve az egészségesegészségtudatos életmódot. A testi nevelés területei Testnevelés óra A testnevelésóráknak a zánkai Erzsébet Táborok Kft. sportpályái ideális terepet nyújtanak. Szabadtéren rendelkezésre áll: a stadion, műfüves labdarúgópálya, műgyantás kézilabda- és teniszpályák, strandröplabda és strandfoci pályák. A kialakított pályák mellett a testi nevelést segítheti kedvező időjárás esetén a Balaton, ahol úszni és evezni egyaránt tudnak diákjaink. A sárkányhajók lehetőséget teremtenek a csapat erősítésre, csapategység kialakításra. A testnevelés órák új lehetősége a Kalandpark, ahol extrém körülmények között mérhetik fel a diákok erejüket, ügyességüket, kitartásukat. A testnevelés órák keretében a zánkai Lovasudvarral kötött megállapodás értelmében megismerkedhetnek tanulóink a lovassport alapjaival. A téli időszakban és a rosszabb idő esetén egy 800 fő befogadására alkalmas sportcsarnok áll diákjaink rendelkezésére, ahol a testnevelés órák keretében különböző teremsportokat űzhetnek és a szertorna alapjait 8

sajátíthatják el. A teremben kialakított mászófal elősegíti a diákok ügyességét, kitartásának fokozását, állóképességének javítását. A sportcsarnok épületében található a kondicionáló terem és aerobic szoba, ez a két helyiség lehetőséget nyújt arra, hogy a testépítés nemekre lebontottan is megvalósulhasson az iskolai diákjai körében. Iskolai sportkör A meglévő infrastrukturális adottságok felhasználásával diákjaink elsősorban labdajátékokban vehetnek részt a sportkör tevékenységében. Az iskolai sportkör elsődleges célja a különböző iskolák közötti sporteseményekre való felkészülés, az egészséges életmód további népszerűsítése. A kollégiumi szabadidős foglalkozások Ezen szabadidős foglalkozásokon a nem kollégista diákok is részt vehetnek. Sárkányhajó szakkör, íjászat, labdajátékok szerepelnek a kollégiumi foglalkozások napirendjén. (Kispályás labdarúgásban bajnokság szervezésére is sor kerülhet). A csoportfoglalkozásokon diákjaink térítésmentesen használhatják a Kalandpark nyújtotta lehetőségeket csoportvezetőik felügyeletével. Az élménypedagógia ezen eszközével a csapategység kialakítása, a testi erő maximális kihasználása, az ügyesség és állóképesség fokozása a fő célunk. Idegen nyelv oktatásának szerepe a nevelésben A nyelvi előkészítős osztályokban célul tűzzük ki más népek kultúrájának, művészetének, szokásainak bemutatását, angol, német nyelvből egyaránt. Az idegen nyelvi órákon kiemelt szerepet kap a kommunikáció, hogy diákjaink az egységes Európában megfelelő nyelvi ismeretekkel rendelkezzenek. Az angol nyelv oktatását segíti, hogy lehetőséget biztosítunk a Focus on Britain elnevezésű angol nyelvi verseny megrendezésére. A regionális vetélkedő célja az angol nép kultúrájának jobb megismerése, befogadása. Lassabban haladó diákjaink számára fejlesztő foglalkozást biztosítunk 9. évfolyamban. Tanulóink számára nyelvvizsga felkészítést biztosítunk, a sikeres középfokú és felsőfokú komplex nyelvvizsgát iskolánk anyagilag támogatja. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelési módszerek az iskolánkban Az Egry József Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulóinak többsége kollégista, a tanítási hét teljes egészét az intézmény falai között tölti. A nevelésben rendkívül fontos a személyes példamutatás, mivel diákjaink számára sok esetben a családot jelenti az iskola és a pedagógusok. A pedagógus számára kötelező a személyiségével helyes útra terelni a tanulókat. Pedagógiailag és pszichológiailag felkészülten kell a helytelen magatartást megelőzni, illetve korszerű módszerekkel korrigálni azt. A nevelő-oktató munkával kapcsolatos, helyi döntést kívánó eljárások rendje Nyelvválasztás Intézményünk tanulói angol és német nyelvet választhatják kötelező idegen nyelv tantárgy keretében. Választható nyelv második nyelvként a német. Szakköri keretben biztosítjuk tanulóink számára az olasz nyelv tanulásának lehetőségét is.

9

Közép, illetve emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítéssel kapcsolatos tantárgyválasztás Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata és a 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet és módosításai előírják a középiskolák felkészítési kötelezettségét és a tanuló tantárgyválasztási jogát a közép, illetve az emelt szintű vizsgára. Intézményünkben a 10. és 11. évfolyamos tanulókat január 31-ig tájékoztatjuk a felkészülés tárgyairól és szintjeiről. A diákok osztályfőnöküknek írásban adhatják le választásukat március 15-ig. A 18. életévüket be nem töltött tanulók esetén a jelentkezési lapot a szülőknek is alá kell írni. A csoportok beosztását az iskolavezetés készíti el és erről értesíti a tanulókat. Mentesítések A tantárgyak tanulása alóli felmentést, csak arra hivatott szakemberek (szakorvos, rehabilitációs bizottság szakértője) írásbeli véleménye alapján adhatunk. Az igazgatónak erről határozatot kell hoznia.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök feladatai

A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus:  napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;  tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;  tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi;  a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;  gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;  a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;  rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;  az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;  a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli;  az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani;  a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;  fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét;  biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; 10

        

feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése; tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően; különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során; a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra; foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik

Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. 11

A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt. Felkészítse a tanulót az iskola utáni pályaválasztásra, tanácsadásával segítsen eligazodni a felsőoktatás és a munkaerőpiac területén.

1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolában képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a tanulók iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Feladatunk, hogy diákjainkat felkészítsük az élethosszig tartó tanulás folyamatára. Informáljuk a tanulókat azokról a lehetőségekről, amelyek emberi gazdagodásukat és pályaválasztásukat segítik elő. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek és munkának kell folynia: Változatos pedagógiai módszereknek kell kialakulnia. Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, ítélőképességét, döntéshozó képesség, együttműködési készségét. Figyelmet kell fordítani: - A kitartás, szorgalom és a céltudatosság kialakítására. - Az egészséges, edzett személyiség kialakítására. - Az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Hozzá kell járulni a diákok életmódjának, motívumainak, szokásainak kialakításához: - Környezettudatos szemléletmód formálására. - Nemzeti hagyományok, nemzeti kultúra emlékeinek tiszteletére, ápolása. - Az alapvető állampolgári jogok, kötelezettségek megismertetésére. A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek a személyiségformálás legfontosabb eszközének kell lennie. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, személyiségfejlődésének, fejlesztésének kell állnia. A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. Az iskolai nevelés középpontjába a tanulók személyiségét helyezzük. Az osztályfőnökök, szaktanárok és kollégiumi nevelők legfontosabb feladata a személyiségfejlesztés. A pedagógusok munkáját iskolapszichológus és fejlesztőpedagógus segíti, akik rendszeresen tanácsokkal látják el a pedagógusokat és folyamatosan kapcsolatban vannak a diákokkal. Diákjaink a hetente egy napon felkereshetik az iskolapszichológust és négyszemközt is megbeszélhetik gondjaikat, problémáikat.

1.4. Tanulók egészségfejlesztésével kapcsolatos feladatok A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett 12

célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával:  mindennapi testnevelés/testedzés, sport minden gyermeknek  számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló Ökoiskolai Program megvalósítása  a tanulók érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel  egészséges táplálkozás megvalósítása Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:  Az egészség fogalma.  A krónikus beteg egészsége.  Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.  A környezet egészsége.  Az egészséget befolyásoló tényezők.  Szájhigiénia.  A jó egészségi állapot megőrzése.  A betegség fogalma.  Megelőzhető betegségek.  A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.  Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása.  Lelki eredetű táplálkozási zavarok.  A beteg ember táplálásának sajátosságai.  A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.  Az egészséghez szükséges testmozgás.  A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában.  A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában.  Gerincvédelem, gerinckímélet.  Balesetek, baleset-megelőzés.  A lelki egészség.  Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.  A két agyfélteke harmonikus fejlődése.  Az érett, autonóm személyiség jellemzői.  A társas kapcsolatok.  A nő szerepei.  A férfi szerepei.  A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.  A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.  A gyermekáldás.  A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.  A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában.  A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés).  Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.  A média egészséget meghatározó szerepe.  Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. 13

     

Fogyasztóvédelem. Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás.

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők):          

a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkenése; a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése.

1.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1.5.1. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. A Közoktatási Törvény 19. §-a szerint a pedagógus feladata a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködés. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:  csoportbontás  étkeztetési támogatás  tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás  az iskolai könyvtár, valamint az intézmény más létesítményeinek ingyenes használata  a szülők, a családok, nevelési, életvezetési gondjainak segítése (fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet)  továbbtanulás irányítása, segítése  nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal (mentorálás)  szoros kapcsolattartás az illetékes polgármesteri hivatalokkal és gyermekjóléti szolgálatokkal, hogy a szociális hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek intézményünkben Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, amely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. Az iskola életében fontos feladat a hátrányok csökkentése, az esélyek kiegyenlítődése, a társadalmi 14

egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire.  a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése  a szociokulturális hátrányok csökkentése: o szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása a kollégiumban o tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szüleiknek o felzárkóztató, illetve érettségire felkészítő programok szervezése o pályaorientációs tevékenységek szervezése o felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése  felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről  tankönyvtámogatás  kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel  pályázatok figyelése, jelentkezés pályázatokra  az érintett tanuló érdek- és esélyérvényesülésének elősegítése.

1.5.2. A rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Feladatok:  Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók számára.  Fejlesztő foglalkozást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára.  A nevelőknek előnyben kell részesíteni a szaktárgyak tanítási óráin az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. Elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanuló önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk.  Lehetőségekhez mérten biztosítani kell a bontott csoportban történő oktatást. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység  A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek:  szűrés, diagnosztizálás  együttműködés a segítő szakemberekkel  speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és foglalkozások. (egészséges életmód)

alkoholprevenciós

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek  szoros kapcsolatot kell tartani a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal, szülővel (gondviselő), hivatalos szervekkel Szűrés, diagnosztizálás Minden osztályunkba járhat olyan tanuló, aki fokozott odafigyelést igényel a pedagógusoktól. Ezeket a tanulókat az osztályfőnök és a szaktanárok jelzései alapján diagnosztizálni kell, majd az iskolapszichológus és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának összehangolásával szükséges meghatározni a további intézkedések formáit. Együttműködés segítő szakemberekkel Iskolánkban iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus és ifjúságvédelmi felelős segíti tanáraink munkáját. 15

A digitális napló segítségével szorosabb kapcsolatot tudunk tartani a szülőkkel, módunkban áll szoros együttműködést kialakítani a gyermekek nevelésében. Amennyiben ez az együttműködés nem vezet eredményre, az osztályfőnök az észlelt problémákat az ifjúságvédelmi felelősön keresztül jelzi a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Az iskolarendőr programhoz kapcsolódással iskolánk tanulói képet kaphatnak az ön- és közveszélyes magatartásformákról, megismerhetik esetleges negatív tevékenységük következményeit. Speciális programok meghatározása, kialakítása Az osztályfőnöki órák keretében a Balatonfüredi Rendőrkapitánysággal együttműködve bűn- és balesetmegelőzési programokat szervezünk, amely során kiemelt szerepet kapnak a drog- és alkohol-prevenciós foglalkozások. Egy tanévben legalább két alkalommal egészség-napot szervezünk, amely keretében külső előadók által tartott rendhagyó foglalkozásokat biztosítunk diákjaink számára. A kollégiumban működnek a diákmentorok, akik átsegíthetik a fiatalabb társaikat a beilleszkedési nehézségeiken. Fontos:  a helyzetfelismerés és helyzetértékelés  a magatartási zavar feltárása  kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, illetve gondviselőkkel  az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése, működtetése  a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása Együtt kell működni:  a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek  az osztályban tanító pedagógusoknak és gyermekvédelmi szakembernek Törekedni kell arra, hogy:  a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és tanórán kívül  felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások legyenek  minél könnyebb legyen az általános és középiskola közötti átmenet

1.5.3. Sajátos nevelési igényű tanulók A Nemzeti Köznevelési törvény rendelkezik, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet (mentorálás). A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei:  hiperaktivitás  szorongásos magatartás  mozgáskoordináció zavarai 16

   

a nyelvi működés zavarai részképesség (diszlexia, diszgráfia) antiszociális magatartás önértékelés hibái a logikus gondolkodás problémái.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  az egyéni foglalkozások  a felzárkóztató foglalkozások  a továbbtanulás irányítása, segítése  a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelése. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő (egyéni fejlesztési terv készítése). Diagnosztizálás Tanulási zavarokkal küzdőknek azokat a tanulókat nevezzük, akik az iskolai alaptantárgyakból azért nem tudnak kielégítően teljesíteni, mert ezeknél a tárgyaknál nehézséget jelent nekik a koncentrálás, az információ felvétele, feldolgozása és hasznosítása. Napjainkban egyre több tanuló küszködik diszlexia, diszgráfia és a diszkalkulia problémájával. A jelenség diagnosztizálása a fejlesztőpedagógus bevonásával történik a szaktanárok jelzése alapján. Aki nem rendelkezik a szakértői bizottság szakvéleményével, azt a diákot irányítjuk a területileg illetékes bizottsághoz. Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje Iskolánkban magyar nyelvből, matematikából és idegen nyelvből biztosítunk plusz tanítási órákat az arra rászoruló diákok számára. A sajátos nevelési igényű problémákkal küzdő diákok számára fejlesztőpedagógus biztosít felzárkózási lehetőséget. Tanórai differenciálás Az eredményesség fokozása érdekében alkalmazzuk a tanórai differenciálás módszerét ezzel segítve a lassabban haladó diákjainkat. Átjelentkezési lehetőség más iskolatípusba, képzési formára az intézményen belül Intézményünkben a középfokú oktatás különböző formái működnek, ezért ha valamelyik tanuló számára a kiválasztott iskolatípus vagy képzési forma nem megfelelő, lehetőség van az intézményen belüli váltásra. Ezek a váltások egyes esetekben különbözeti vizsga letételével valósulhatnak meg (pld.: szakközépiskolából szakiskolába, nappali rendszerből felnőttoktatásba). Az átjelentkezési lehetőség megvalósulásával a lemorzsolódás esélye minimálissá válhat.

1.5.4. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek:  a tehetségkutatás  a tanórán kívüli lehetőségek  együttműködés külső szervezetekkel  a nyomon követés A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. A fejlesztési tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. 17

A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében:  a korai felismerés  a tehetségek számbavétele  a tantárgyi programok követelményeit magasan teljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása  az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diákok képességeinek fejlesztése. A tehetségfejlesztés lehetőségei a tanórán belül:       

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés csoportbontás az iskolai könyvtár, valamint az iskola más eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal biztatás, jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása viselkedéskultúra fejlesztése.

A tehetségfejlesztés lehetőségei a tanórán kívül:   

tanulmányi versenyek, vetélkedők, bemutatók iskolai bajnokságban kézilabda, kosárlabda, labdarúgás szabadidős foglalkozások (színház, múzeumlátogatás, énekkar, stb).

1.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el. A tanulók, annak érdekében, hogy:  megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit;  érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak;  gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez;  a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát az intézmény feladata:  az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni;  az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása;  az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjainak meghatározása. a pedagógusok, annak érdekében, hogy:  képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat; 18



rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel az intézmény feladata:  kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni;  a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével;  a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni;  a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni;  a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és -fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál. a szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy:  mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal pedagógusokhoz;  kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához;  együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében

vagy

problémáikkal

a

az intézmény feladata:  a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával;  megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos információkat folyamatosan megbeszélhessék segítő szakemberekkel,  igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával,  a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét;  a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt pedagógiai feladatok: 

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.  A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.  Az önkormányzás képességének kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe 19

bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 

Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Abban az esetben, ha jó osztályközösségek alakulnak ki, akkor jó iskolai közösség jöhet létre. Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított morális tényezőkön, szokásokon túl a baráti körben kialakított kapcsolatok, értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal rendelkező tanulók közössége, amelyet formálni és alakítani kell. Ebben nagy szerepe van a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére. Az osztályközösség feladata:  Valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása.  Egyéni értékek felismerése.  Egymás tiszteletben tartása.  Egymás segítése a tanulásban, az egyéni és beilleszkedési problémákban.  A másság elfogadása, tolerancia.  Társaik segítése, támogatása, gondjaik, problémáik megoldásában.  Mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó az osztályfőnök szerepe. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Fontos a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni a tanuló támogatásába. Fontos, hogy azonos alapelvekkel irányítson az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket. Az osztályfőnök találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik ebben a segítségére lehetnek. Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. Az életpályára készülő fiataloknál a következő képességek kialakítása kiemelt célunk pedagógiai munkánk során: a tolerancia, a versenyképesség, a megmérettetés képességének kialakítása. Ennek érdekében olyan programokat szervezünk - önismereti tréning, kommunikáció fejlesztése, műveltségi területek ismeretanyagának elmélyítése, meghívott előadók, intézmények látogatása -, melyek elősegíthetik a különböző életpályákhoz szükséges attitűdök megismerését, megszerzését. Minden végzős diáknak biztosítani kell a pályaorientációs vizsgálaton való részvétel lehetőségét. Szükség esetén egyéni pályatanácsadást kell az osztályfőnöknek folytatni. A gyermek fejlődése azonban nem választható el a közösségtől, közösségi neveléstől. A közösségi nevelés:  Lehetőséget ad az én-érvényesítésre.  Biztosítja a valakihez tartozás érzését.  Emocionális biztonságot nyújt. Amennyiben a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekhez, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. 20

A közösségalakítás és építés első lépcsőfoka, hogy diákjaink számára a 9. évfolyam megkezdése előtt gólyatábort szervezünk, ahol megismerhetik leendő osztályfőnöküket, kollégiumi csoportvezetőjüket és a Diákönkormányzat vezetőségét. A közös programok, vetélkedők hozzájárulnak egymás megismeréséhez, a beilleszkedéssel járó nehézségek kezeléséhez. A gólyatábor első napjára meghívjuk a szülőket is, hogy ők is megismerjék gyermekeik leendő kollégiumát és nevelőit. Fontos feladatunk kialakítani a szülők kötődését az intézményhez.

A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését. Alapvető szociális formákat, kötődéseket alakít ki, amelyeket az iskolában lehet fejleszteni, alakítani.

Az iskolai közösség A tanulók együttműködésének és együttélésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Az iskolai közösségben megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, osztályfőnökökre, diákönkormányzatot segítő pedagógusra.

Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított morális tényezőkön, szokásokon túl a baráti körben kialakított kapcsolatok, értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal rendelkező tanulók közössége, amelyet formálni és alakítani kell. Ebben nagy szerepe van a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére. Az osztályközösség feladata:  Valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása.  Egyéni értékek felismerése.  Egymás tiszteletben tartása.  Egymás segítése a tanulásban, az egyéni és beilleszkedési problémákban.  A másság elfogadása, tolerancia.  Társaik segítése, támogatása, gondjaik, problémáik megoldásában.  Mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó az osztályfőnök szerepe. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Fontos a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni a tanuló támogatásába. Fontos, hogy azonos alapelvekkel irányítson az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket. Az osztályfőnök találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik ebben a segítségére lehetnek. A tanítási órán kívüli tevékenységek Ide tartozik minden olyan tanítási órán kívüli tevékenység, amely nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében valósít meg pedagógiai feladatokat. 21

Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek:  szakkörök  kirándulások (osztály és tanulmányi kirándulások)  táborozás. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. Ide tartozik: A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét, a foglalkozást tartó pedagógus a megfelelő naplóban rögzíti. A szakköri foglalkozások időtartama 45 perc lehet, ami az adott esetben tömbösíthető. A szakkörökre való jelentkezés elfogadása után a szakkörökön való részvétel kötelező. Az iskola tanárai vagy bármely szervezet által az iskola diákjai számára az iskolában igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével lehet önköltséges tanfolyamot szervezni. A tanórán kívüli foglalkozások rendjét az órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá. A kirándulások, táborok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. A tanulók bármely, az iskola által alkalmanként szervezett többnapos programon csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái a/ Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést kell tartani a következő alkalmakhoz:  1848. március 15. évfordulóján  1956. október 23. évfordulóján  karácsonykor  szalagavatókor  megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól  megemlékezés a holocaust áldozatairól  nemzeti emlékezet napja – a trianoni békeszerződés aláírásának napján  végzős diákok ballagásakor Fontos feladatunk az iskola névadójának, Egry József festőművész emlékének ápolása. b/ Tehetséggondozás és felzárkóztató foglalkozások Fontos, hogy  az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére, felzárkóztató óra szervezésre kerüljön.  az egyéni képességek jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a kétszintű érettségire felkészülést az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozó foglalkozások segítsék. c/ Diákönkormányzat A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók szabadidős tevékenységének szervezésére az intézményben diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzatot az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt, és az iskola igazgatója által megbízott felnőtt segíti. d/ Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, amelyeken a tanulók szaktanáraik ajánlásával és felkészítésével vehetnek részt. Iskolánk 22

hagyományosan megrendezője Focus on Britain angol nyelvi versenynek. Intézményünket az a csapat képviselheti, amely a házi versenyen első helyen végez. e/ Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantárgyi követelmények teljesülése és a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulások fő célja a csapategység erősítése, az osztályközösség formálása, tanulmányi és kulturális értékek megismerése. f/ Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi lehetőségeihez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (túrák, kirándulások, mozi és színházlátogatások, múzeumlátogatások). A szabadidős rendezvényeken való részvétel lehet önkéntes, vagy kötelező. g/ Iskolai könyvtár Iskolai könyvtár a tanulók és az iskola dolgozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. A könyvtári foglalkozás szervezhető tanórán és tanórán kívül is. Könyvtárunk minden esztendőben a Kultúra Napjához kapcsolódó megemlékezést szervez. h/ Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg, vagy csoportosan használhatják.

1.7. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges.

A szülők-pedagógusok együttműködése Cél, hogy a szülők belelássanak az iskola működésébe, az iskolai nevelő-oktató munkába, a közösségi életbe. Nyitott iskola megvalósításával a szülők elfoglaltságaik függvényében vállaljanak részt az iskolai események rendezésében, bonyolításában. A pedagógusok és szülők közötti együttműködés formái 1.) Szülői értekezlet Feladata:  a szülők és a pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása  a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól  az országos és helyi közoktatáspolitika változásairól  a helyi tanterv követelményeiről  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról  a diák osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről  szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé. 2.) Fogadóórák Feladata:  a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Évente három alkalommal meghatározott időpontban tartandó. 23

3.) Egyéni kapcsolatfelvétel. (családlátogatás) 4.) Szülők közösségének részvétele az osztály életében. 5.) Szülői választmány ülései. A szülők képviselőiből álló testület, amely tagjai közül minden év első szülői értekezletén választja meg elnökét. Tagjai: az osztály szülői munkaközösségek 2-2 tagja. Az SZV maga határozza meg éves programját. A testület ülésein állandó résztvevő az iskola igazgatója és a Diákönkormányzat vezetője. Ez a fórum az, ahol kikérjük a szülők véleményét az iskolával kapcsolatos kérdésekről. A Szülői Választmány tagjait meghívjuk az iskola különböző ünnepségeire, eseményeire, hogy képviseletükkel javuljon az együttműködés az iskola és a szülők között. 6.) Nyílt tanítási napok Feladata:  a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő-oktató munka mindennapjaiba. Ismerjék meg a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. 7.) Iskolai tájékoztató (ellenőrző füzet) Feladata:  a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különböző iskolai szintű programokról. Digitális napló Célja, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai és kollégiumi munka mindennapjaiba. Folyamatos kapcsolattartás az iskola, a kollégium és a szülő között. A szülő azonnali képet kapjon gyermeke előmeneteléről, tanulmányairól, magatartásáról és szorgalmáról. A digitális napló lehetőséget teremt azon szülők számára is képet alkotni az iskola munkájáról, akik munkahelyi elfoglaltságaik miatt nem tudnak részt venni szülői értekezleteken vagy fogadóórákon. A digitális napló lehetőséget teremt a szülő számára, hogy folyamatosan tájékoztatást tudjon adni gyermeke állapotáról betegség esetén, illetve tananyaggal kapcsolatos információkat meg tudja kérdezni a pedagógusoktól. A digitális napló mindennapi használatát az intézmény SZMSZ-ben kell rögzíteni. 8.) Rendezvények A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, vagy nevelőtestületével.

A tanulók és a pedagógusok együttműködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. A pedagógusok és a diákok közötti együttműködés formái:  tanórai munka  osztályfőnöki órák  közösségi programok  egyéni beszélgetések  diákönkormányzat, diákparlament  kérdőívek, vizsgálatok Kapcsolattartás az iskola partnereivel Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az írott és nyomtatott sajtóval. A sajtó való kapcsolattartás az igazgató feladat- és felelősségi körébe tartozik. 24

Pápai Szakképzési Centrum tagintézményei:  Acsády Ignác Szakképző Iskola Pápa  Gazdasági Szakgimnázium és Kollégium Pápa  Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium  Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk fenn az alábbi szervezetekkel  Testvériskolai kapcsolat Kós Károly Szakközépiskola Csíkszereda  Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara  Szakmai Középiskolásokért Kulturális Egyesület  Veszprém Városi Hátrányos Helyzetű Fiatalokért Egyesület  Pannon Egyetem  Gázló Környezetvédelmi Egyesület

1.8. A tanulmányok alatti vizsga és az alkalmassági vizsga szabályai A tanulók az adott évfolyam helyi tantervében és szakmai programjában az egyes tantárgyaknál meghatározott követelmények (minimális követelmény) teljesítése és a kötelező szakmai gyakorlat letöltése és minősítése után magasabb évfolyamra léphetnek. Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ez esetben az elégtelen osztályzatok száma nem haladhatja meg a kettőt. Kettőnél több elégtelen osztályzat esetén a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. Az a tanuló, akinek éves igazolt hiányzása meghaladja a törvényben előírtakat a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület engedélyezte.

Javítóvizsga, osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló a 20/2012. (VIII. 3l.) EMMI rendelet 64. § (7) bekezdésekben meghatározott esetekben:  ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,  ha az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik  szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte Javítóvizsgát augusztus 15-31. közötti időszakban lehet szervezni az igazgató által meghatározott időpontban. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzatok megállapításához a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (2) bekezdésben foglalt esetekben: a/. ha a tanulót felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (pl. magántanuló) b/. ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (pl. idegen nyelv) c/. meghatározott időnél többet mulasztott és emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor/tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen; a mulasztás mértékei: [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (6)] c/1. a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a 250 tanítási órát c/2. a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja, c/3. a tanuló mulasztása a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az elméleti tanítási órák 20 %-át meghaladja c/4. a tanuló mulasztása a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban a gyakorlati tanítási órák 20 %-át meghaladja, 25

c/5. pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20 %-át A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 tanítási órát és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének.  Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik (kivétel: igazgatói engedéllyel).  Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában szervezett beszámoltató vizsga is.

Különbözeti vizsgát kell tennie iskolánkban annak a tanulónak, aki nem a 9. évfolyamra érkezik és korábban nem tanulta azokat a tantárgyakat, amelyek intézményünk tantervében szerepelnek. (20/2012. (VIII. 3l.) EMMI rendelet 64. § (5)

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik. (20/2012. (VIII. 3l.) EMMI rendelet 64. § (6) Osztályozó, különbözeti és pótló vizsgák időszaka:  félévi zárást megelőző 2 hét  év végi zárást megelőző 2 hét A tanulmányok alatti vizsgák megszervezésére, lebonyolítására és dokumentálására a 20/2012. (VIII. 3l.) EMMI rendelet 65-75. § előírásai érvényesek. Előrehozott érettségi vizsga letételét – az adott tantervi követelmények teljesítése után - a szaktanár javaslatára az iskola igazgatója engedélyezi.

A tanulmányok alatti vizsgák fajtái: A/ Középiskola: Írásbeli  matematika – elégtelen esetén szóbeli Írásbeli + szóbeli  magyar  történelem  idegen nyelvek  szakmai orientáció + szakmacsoportos alapozó tárgyak + szakmai tárgyak Szaktanár dönt  informatika  földrajz  biológia  kémia  fizika  rajz  ének  testnevelés  társadalomismeret B/ Szakiskola:  szakmai tárgyakból írásbeli + szóbeli  többi tantárgynál szaktanár dönt 26

Helyi vizsgák rendje A helyi vizsgák rendje a középiskola 9-12. évfolyamára vonatkozik. A szakképzési évfolyamok és a felnőttek érettségire felkészítő ifjúsági tagozatának helyi vizsgáit külön vizsgaszabályzat előírásai tartalmazzák. 1. A helyi vizsgák megszervezésére, lebonyolítására és dokumentálására az érettségi és szakmai vizsgáztatás előírásai érvényesek.

A helyi vizsgák követelményei és értékelése 9. évfolyam: tanév elején és tanév végén szintfelmérő íratása minden tantárgyból. A tanév végi felmérésre a tanuló osztályzatot kap, ami 2 jegynek számít. 10. évfolyam*: tanév elején és a 10. évfolyam anyagából tanév végén írásbeli/szóbeli szintfelmérő idegen nyelvből. A tanév végi felmérésre a tanuló osztályzatot kap, ami 2 jegynek számít. *2012. szeptembertől a középiskola 9. évfolyamát megkezdőkre a 11. évf. vizsgakövetelményei érvényesek. 11. évfolyam: tanév végén:  írásbeli vizsga: matematika – akinek elégtelen, szóbeli vizsgát köteles tenni.  szóbeli beszámoló: magyar, történelem, idegen nyelv. Az írásbeli (matematika) minden tanulónak kötelező, szóbeli beszámolót csak abból a tárgyból tesz, amit kihúzott magának. A tantárgy kihúzására legkésőbb a beszámolót megelőző 7 nappal korábban kerül sor. A vizsgán a tanuló a 9-10-11. évfolyam anyagából számol be. A kihúzott tantárgyból a tanuló év közben szerzett osztályzatai „nullázódnak”, év végi osztályzatát kizárólag a beszámolón nyújtott teljesítménye határozza meg. A vizsga során egy póttétel húzása megengedett (kivéve matematika – a szóbeli póttételnek minősül). Matematika tantárgyból a vizsga osztályzata 2 jegynek számít. 11. évfolyam: „kisérettségi” minden tanulónak a 9-10-11. évfolyam anyagából.  írásbeli: matematika – elégtelen esetén szóbeli.  szóbeli: magyar, történelem, idegen nyelv, választott tárgy. A vizsga során minden tantárgyból egy póttétel húzása megengedett (kivéve matematika – a szóbeli póttételnek minősül). A tanuló év végi osztályzatát a következők szerint kell kialakítani: az éves munkára adott érdemjegyekből kialakított osztályzat + a „kisérettségin” szerzett érdemjegy átlaga. A végleges év végi osztályzat kialakításánál a „kisérettségin” szerzett osztályzat a meghatározó. Több tantárgyrészből/vizsgarészből álló tantárgy végleges jegye: a kisérettségi osztályzata az érettségi osztályzat kialakítása szerint kerül megállapításra.

1.9. Felvétel és átvétel helyi szabályai Az intézménybe lépés feltételei az iskola felsőbb évfolyamain, az átjárhatóság, és a magasabb évfolyamra lépés feltételei Intézményünkbe a 8. évfolyam után léphetnek be a szakképzési évfolyamokra. Az iskolában működő szakmai szakközépiskolai képzési évfolyamokon tanuló diákok oktatása folyik az 1/9, 2/10. és 3/11. szakképző évfolyamokon. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a gazdálkodók és munkaerő-piac által jelzett igények alapján határozzuk meg az iskolában oktatott szakmákat. 27

A 2012/2013-as tanévtől belépő szakképzésben résztvevő tanulóinkat duális képzésben részesítjük. A 3 éves képzés első évében tanulóink az intézményben közismereti tárgyakat tanulnak, továbbá szakmai alapozásban vesznek részt a szintvizsgáig. Második és harmadik évfolyamon külső gyakorlati helyszínen sajátítják el a szakmájuk megszerzéséhez szükséges kompetenciákat. Az 1/13. évfolyamon kezdődik el a középiskolai végzettségre épülő szakmák oktatása. Az iskolai férőhely és a gazdálkodó szervezetek által jelzett tanulóigények határozzák meg a felvehető tanulók számát, szakmánként. A más iskolában végzett tanulók az iskola által kiadott jelentkezési lapon jelezhetik felvételi igényüket. Az átjelentkezés más iskolából szülői kérelem beadásával és annak iskolai elbírálásával történik. Azonos évfolyamon belül a szakterület azonos szakmák esetében az átjárhatóság, tanulói kérésre, a tantestület hozzájárulásával és szülői belegyezéssel, az iskola igazgatója engedélyezheti. Ha a szakmai program olyan arányú eltérést mutat a különböző szaktárgyi óraszámok tekintetében, ahol a lemaradás – előrehaladás pótolható, akkor a kérelmező, csak különbözeti vizsga letétele után helyezhető át az adott osztályba.

1.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját. A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, testnevelés, szakmai jellegű tantárgyak és osztályfőnöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik. A tanulmányi kirándulásokra történő felkészülés is kiváló lehetőséget kínál az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Az iskola éves programjában az egészségnapon készítjük fel diákjainkat az előforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósítása érdekében: Tanulóink bekapcsolódhatnak az elsősegélynyújtással kapcsolatban szervezett iskolán kívüli vetélkedőkbe. Támogatjuk azon pedagógusaink továbbképzésen való részvételét, akik elsősegélynyújtás témakörben kívánnak részt venni.

28

2.Az iskola helyi tanterve 2.1. A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői Szakgimnáziumban szakmai érettségi végzettséget adó érettségire szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra és szakirányú munkába állásra felkészítő feladata, valamint általános műveltséget megalapozó 4 középiskolai évfolyama van. Szakgimnáziumban szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik, a közismereti képzés mellett. A középiskolai nevelés, oktatás feladata, hogy kialakítsa a diákok belső motivációit a tanulásra és lehetőséget adjon tudásuk továbbépítésére, integrálására. Iskolánk Pedagógiai Programjában kiemelt szerepet kap a helyes tanulási módszerek kialakítása, fejlesztése, és a differenciált bánásmód alkalmazása. A középiskola legfontosabb feladata a közismereti és a szakmai érettségi vizsgára való felkészítés. Intézményünknél a 2013-tól működő tantervek esetében a szabadon tervezhető órakeret felhasználását – évfolyamonként 4 óra – a kulcskompetenciák fejlesztésének megfelelően alakítottuk. Ennek során figyelembe vettük a tanulók érettségi vizsgára történő felkészítésének és a szakmai vizsgára történő felkészítést egyaránt. Óraterveinkben feltüntettük a kötelező, kötelezően választható valamint a szabadon választható órakeretet. Ezek együttesen alkotják az óratervben szereplő óraszámokat. Diákjainktól elvárjuk, hogy maximálisan kihasználják az iskola által nyújtott tanulási lehetőségeket. A tantárgyak alaptanterve biztosítja az óratervekben jelölt szintű érettségi vizsgára való eredményes felkészülést. Az óratervben választási lehetőséget biztosítunk a tanulóknak, ha a következő tantárgyakból szeretne emelt szintű érettségi vizsgára felkészülni. Magyar, matematika, történelem, idegen nyelv, biológia, földrajz és a szakmai tantárgyak. A felkészítő csoportokat úgy szervezzük, hogy egyedi lehetőségeinkből adódóan minél több igényt ki tudjunk elégíteni. Az oktatásunkat a hagyományos tantárgyi struktúrában végezzük. Az olyan előírt műveltségi területeknek, melyek nem férnek a hagyományos tantárgyi keretbe, az osztályfőnöki órák tematikája mellett a kollégium csoportprogramjaiban szerepeltetjük, ilyen a társadalomismeret, tánc és dráma, az idegenforgalomhoz szükséges fotózás és a nevünkből adódó képzőművészeti elkötelezettséget szolgáló kézműves foglalkozások.

2.2. 2016/2017. tanévtől érvényes ÓRATERVEK I. Szakközépiskolai 1 ágazatok (2013/2014. tanévtől) - [150/2012. (VII. 6.) korm. rend.] 2 9-12. évfolyamon: közismereti oktatással párhuzamos szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az alábbi szakmai ágazatokban: ÁGAZAT száma XXIII XXVII XXVIII

1 2

megnevezése Környezetvédelem-vízgazdálkodás Vendéglátás Turisztika

Betölthető munkakör (FEOR-08) 3134/10 Környezet-ellenőrző laboráns 5133 Pultos 4221/4 Turisztikai referens

2016/2017. tanévtől szakgimnázium A 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek.

29

13. évfolyam: szakmai érettségihez kötött szakképzési évfolyam, amely egy, az ágazathoz tartozó szakképesítés megszerzésére készít fel. Választható szakképesítések:

Ágazat száma

megnevezése

XXIII

Környezetvédelemvízgazdálkodás

XXVII

Vendéglátóipar

XXVIII

Turisztika

Szakmacsoport száma és megnevezése 14. Környezetvédelemvízgazdálkodás 18. Vendéglátás-turisztika 18. Vendéglátás-turisztika 18. Vendéglátás-turisztika

Szakképesítés SZAKKÉPESÍTÉS megnevezése azonosító száma (OKJ) Környezetvédelmi technikus 54 850 01 Vízügyi technikus Vendéglátásszervezővendéglős Turisztikai szervező, értékesítő Idegenvezető

54 853 01 54 811 01 54 812 03 54 812 01

30

I/1. Szakközépiskola (2013/2014. tanévtől) – közismereti órák [51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklet] Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv2 Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Összesen (tanulói óraszám)

1 2

9. évf. 4 3+3 3+1

10. évf. 4+11 3+3 3

11. évf. 4+1 3+1 3+1

12. évf. 4+1 3+1 3+1

2

2

3+1

3+1

2 2 2 1 5 1

2 2 1 1 1 5 1

1 2 1 5 1

1 5 1

6

7

8

11

35

36

35

35

pirossal jelölve a szabadon tervezhető órakeret (=4 óra/évf.) felhasználása csoportbontás

31

I/2. Környezetvédelmi technikus (OKJ: 54 850 01) [14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet] Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv1 Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság Szakmai számítás Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok 11494-12 Műszaki ábrázolás Környezetvédelmi és 38 vízgazdálkodási alapismeretek Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Környezettechnika Környezettechnika gyakorlat Műszeres analitika gyakorlat 10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok

10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok Összesen (tanulói óraszám) Összefüggő szakmai gyakorlat

Környezetvédelmi számítások Humánökológia Környezeti biológia Környezet gazdaságtan Műszaki ismeretek Jogi és szakigazgatási ismeretek Környezeti analitika gyakorlat Ügyintéző feladatok

9. évf. 1 3 3+3 3+1

10. évf. 1+1 3 3+3 3

11. évf. 1+1 3 3+1 3+1

12. évf. 5/13. évf. 1+1 3 3+1 3+1 -

2

2

3+1

3+1

-

2 2 2 1 5 1

2 2 1 1 1 5 1

1 2 1 5 1

1 5 1

1

0,5

-

-

-

-

12 0,5 4 -

3 3+1 -

3 1+1 3 -

2 2 2 2+1 2 -

0,5 2 5 2+2 2

-

-

-

-

2+1

35 70

36 105

35 140

35 -

3 2 3 3 2 1,5 3 35 -

csoportbontás zölddel jelölve a gyakorlati órák 2 szakmai irányú képzésre szabadon tervezhető órakeret (9-12. évf. = 1 óra/hét, 13. évf. = 4 óra/hét) 1

38

32

I/3. Vízügyi technikus (OKJ: 54 853 01) [14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet] Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv1 Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és biztonság és biztonság Szakmai számítás Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok 11494-12 Műszaki ábrázolás Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Víz- és szennyvízkezelés 10882-12 Víz- és szennyvízkezelő üzemeltetési feladatai Üzemeltetési gyakorlat Vízkárelhárítás 10883-12 Vízkárelhárítás Vízkárelhárítás gyakorlat Szakigazgatási és műszaki ismeretek Vízgazdálkodás Vízügyi létesítések 1088412 Vízügyi technikus Gépészet és automatizálás feladatok gyakorlat Gépészet és automatizálás Mérési gyakorlatok Összesen (tanulói óraszám) Összefüggő szakmai gyakorlat

1

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf. 5/13. évf.

1 3 3+3 3+1

1+1 3 3+3 3

1+1 3 3+1 3+1

1+1 3 3+1 3+1

-

2

2

3+1

3+1

-

2 2 2 1 5 1

2 2 1 1 1 5 1

1 2 1 5 1

1 5 1

1

0,5

-

-

-

-

1 0,5 4 -

3 3+1 -

3 1+1 3 -

2 2 2 2+1 2 -

0,5 2 5 1+2 5 1 3 4+1 3

-

-

-

-

1

35 70

36 105

35 140

35 -

3,5 2 35 -

csoportbontás

33

I/4. Vendéglátásszervező-vendéglős (OKJ: 54 811 01) [14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet] Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás 10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció 10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv1 Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1 3 3+3 3+1

1+1 3 3+3 3

1+1 3 3+1 3+1

1+1 3 3+1 3+1

-

2

2

3+1

3+1

-

2 2 2 1 5 1

2 2 1 1 1 5 1

1 2 1 5 1

1 5 1

1

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

-

-

-

-

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel

-

-

2 1

1+1 2

0,5+0,5 2 2 1,5+0,5

-

-

-

2

2

-

-

-

-

2 2

Vendéglátó üzleti idegen nyelv

-

-

-

2

2+2

1 1 2 1 1+1 36 105

1 1 2 1 35 140

1 2 35 -

2 6 2 5 1 1 35 -

Élelmiszerismeret 10052-12 Vendéglátó termelés Termelés elmélete 1+0,52 Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete 1+1 10050-12 Vendéglátó értékesítés Értékesítés gyakorlata 2 Vendéglátó vállalkozások 10055-12 Vendéglátó üzletvezetés Vendéglátó vállalkozás működtetése Összesen (tanulói óraszám) 35 Összefüggő szakmai gyakorlat 70

12. évf. 5/13. évf.

csoportbontás zölddel jelölve a gyakorlati órák 2 szakmai irányú képzésre szabadon tervezhető órakeret (9. évf. 1,5 óra/hét, 10-12. évf. = 1 óra/hét, 13. évf. = 4 óra/hét) 1

38

34

I/5. Turisztikai szervező, értékesítő (OKJ: 54 812 03) [14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet] Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv1 Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és biztonság és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Turizmus alapjai 10061-12 Turisztikai Kultúr- és vallástörténet erőforrások bemutatása Vendéglátás- és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata 10062-12 Turisztikai Marketing alapjai kommunikáció Szakmai idegen nyelv - gyakorlat Antik örökségünk 11503-12 Turisztikai latin Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek 10063-12 Ügyviteli folyamatok Informatika a turizmusban alkalmazása gyakorlat Levelezési gyakorlat Utazásszervezés 10064-12 Turisztikai Utazási szolgáltatások termékkínálat értékesítése értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek 10065-12 Turisztikai Turisztikai üzletágak vállalkozások működtetése működtetése gyakorlat Összesen (tanulói óraszám) Összefüggő szakmai gyakorlat

1

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf. 5/13. évf.

1 3 3+3 3+1

1+1 3 3+3 3

1+1 3 3+1 3+1

1+1 3 3+1 3+1

-

2

2

3+1

3+1

-

2 2 2 1 5 1

2 2 1 1 1 5 1

1 2 1 5 1

1 5 1

1

0,5

-

-

-

-

2 1,5

1 1,5

1

-

0,5 2 -

-

1

1

1

-

1 1 -

1 0,5+1 -

1+1 2 -

1+1 4,5 -

1

-

-

-

-

1

-

-

-

2

-

-

-

1

1,5

-

-

1 -

1 -

-

5+1

-

-

-

-

9,5

-

-

-

-

2,5+2

-

-

-

-

9,5

35 70

36 105

35 140

35 -

35 -

csoportbontás zölddel jelölve a gyakorlati órák

38

35

I/6. Idegenvezető (OKJ: 54 812 01) [14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet] Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv1 Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Turizmus alapjai 10061-12 Turisztikai erőforrások Kultúr- és vallástörténet bemutatása Vendéglátás- és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata 10062-12 Turisztikai Marketing alapjai kommunikáció Szakmai idegen nyelv - gyakorlat Antik örökségünk 11503-12 Turisztikai latin Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek 10063-12 Ügyviteli folyamatok Informatika a turizmusban alkalmazása gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat Országismeret I. 10058-12 Idegenvezetés Országismeret II. Idegenvezetés gyakorlat Kommunikáció alapjai 10059-12 Idegenvezetés Idegenvezető munkamódszerei módszertana Kapcsolattechnikai ismeretek gyakorlat Adminisztrációs ismeretek 10060-12 Idegenvezetői adminisztráció Adminisztráció a gyakorlatban Összesen (tanulói óraszám) Összefüggő szakmai gyakorlat

1

9. évf. 1 3 3+3 3+1

10. évf. 1+1 3 3+3 3

11. évf. 1+1 3 3+1 3+1

12. évf. 5/13. évf. 1+1 3 3+1 3+1 -

2

2

3+1

3+1

-

2 2 2 1 5 1

2 2 1 1 1 5 1

1 2 1 5 1

1 5 1

1

0,5

-

-

-

-

2 1,5 1 1 -

1 1,5 1 1 0,5+1 -

1 1 1+1 2 -

1 1+1 4,5 2

0,5 2 2 1 1 -

-

-

1

1,5

-

-

1 -

1 -

-

2+1 2 8,5 1 1,5

-

-

-

-

7,5

35 70

36 105

35 140

35 -

1 3 35 -

csoportbontás zölddel jelölve a gyakorlati órák

38

36

II. Szakiskola1 (2013/2014. tanévtől) [51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. melléklet]2 Területek

Közismeret

Szakmai elmélet és gyakorlat

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Kötött órák

17 óra

11 óra

8 óra

Szabadon felhasználható órakeret

1 óra

-

1,5 óra

Összesen

18 óra

11 óra

9,5 óra

Kötött órák

14,5 óra

23 óra

23 óra

Szabadon felhasználható órakeret

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

Összesen

17 óra

25 óra

25,5 óra

35 óra

36 óra

35 óra

Heti összes óraszám

II/1. Közismereti óraterv Tantárgyak Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv3 Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés4 Osztályközösség-építés Informatika Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra+1

1 óra

-

2 óra 2 óra

2 óra 1 óra

2 óra 1

2 óra 3 óra 5 óra 1 óra 18 óra

1 óra 5 óra 1 óra 11 óra

5 óra 1 óra 0,5 óra 9,5 óra

2016/2017. tanévtől szakközépiskola a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek 3 csoportbontás 4 A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. 1 2

37

II/2. Szakmai óraterv – Pincér (34 811 03) Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10047-12 Felszolgálás alapjai 10074-12 Felszolgálás

1/9. évf. e gy

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

2/10. évf. e gy

3/11. évf. e gy

0,5+0,5

-

-

-

-

1+1 1+1

-

0,5 1

-

0,5 2 0,5 0,5+0,5

-

1

-

-

-

-

-

1

-

1

-

1

-

Szakmai idegen nyelv1

1

-

1

-

-

-

Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat Felszolgálás Felszolgálás gyakorlat Felszolgálás üzemi gyakorlat

4 12

5 5

2 5,5

2 17,5 19,5

1 6

2 17,5 19,5

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

Összesen Szakmai elmélet és gyakorlat összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

17 140

25 140

25,5 -

II/3. Szakmai óratervek – Szakács (34 811 04) Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10049-12 Konyhai kisegítés

10048-12 Ételkészítés alapjai 10075-12 Ételkészítés

Tantárgyak

2

2/10. évf. e gy

3/11. évf. e gy

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5+0,5

-

-

-

-

-

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv2 Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat

1+1 1+1

-

0,5 1

-

0,5 2 0,5 0,5+0,5

-

1

-

-

-

-

-

1 1

-

1 1

-

1 -

-

1,5

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

2,5 -

3 -

2 -

17,5 2

1 -

5

5,5

19,5

6

2 17,5 19,5

Összesen Szakmai elmélet és gyakorlat összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

1

1/9. évf. e gy

12 17 140

25 140

25,5 -

csoportbontás csoportbontás

38

III. Szakiskolát végzettek középiskolája (2015/2016. tanévtől) [51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 13. melléklet] 1 Évfolyam/ Tantárgyak

I. (11.) II. (12.) Nappali tagozat Nappali tagozat

I. (11.) Esti tagozat

II. (12.) Esti tagozat

Magyar nyelv

2

2

1

1

Magyar irodalom

4

4

2

2

Idegen nyelv

6

6

3

3

Matematika

6

6

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

5

3

3

Természetismeret*

2

1

1+1

1

Fizika

1

1

1

1

Kémia

1

1

1

1

Földrajz*

1

2

1

2

Informatika*

2

2

1

1

Testnevelés és sport

5

5

–

–

Osztályközösség-építő program

1

1

-

-

Összesen

35

36

18

18

Szabadon tervezhető órakeret

3

5

4

5

1

a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek

39

2016/2017. TANÉVTŐL (felmenő rendszerben) ÉRVÉNYES KERETTANTERVEK ÉS ÓRATERVEK

[22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról – 9. melléklet]

V. Bányászat VII., Közgazdaság XXIV., Ügyvitel XXV., Kereskedelem XXVI., Vendéglátóipar XXVII., Turisztika XXVIII., Optika XXIX., Földmérés XXXV. ágazatok esetében

4 -

13. évf. óraszám összesen 124 -

108

-

-

2

206

-

-

2

2

134

-

-

1

-

-

36

-

-

8

8

7

7

(1045+453) 1498

31

961

3

4

3

3

-

-

35

36

35

35

35

36 1260

36 1296

36 1260

31 1085

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 3 1 5 1

4 4 3 3 1 5 1

9-12. óraszám összesen 556 556 417 345 31 144 36 695 139

3

-

-

-

-

2

2

-

-

-

4901

13. évf.

31 1085

1085

* Amennyiben az iskola a Fizika tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.

40

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA KERETÉBEN MEGSZEREZHETŐ SZAKKÉPESÍTÉSEK [25/2016. (II. 25) korm. rend. 3. sz. melléklet]

XXIII. Környezetvédelem XXVII. Vendéglátóipar

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA KERETÉBEN MEGSZEREZHETŐ SZAKKÉPESÍTÉS 31 851 02 Hulladékfelvásárló és -gazdálkodó 34 811 03 Pincér

XXVIII. Turisztika

52 812 01 Szállodai recepciós

XLI. Vízügy

52 853 03 Vízügyi ügyintéző

ÁGAZAT

ÉRETTSÉGI VÉGZETTSÉGHEZ KÖTÖTT ÁGAZATI SZAKKÉPESÍTÉS 54 850 01 Környezetvédelmi technikus 54 811 01 Vendéglátásszervező 54 812 01 Idegenvezető 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő 54 853 02 Vízgazdálkodó technikus 54 853 03 Vízgépészeti technikus 54 853 04 Víziközmű technikus

41

Tanterv Magyar nyelv és irodalom

Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy Művészetek

Kötelezően választható tantárgy

11714-16 Turisztikai erőforrások 11715-16 Kommunikáció a turizmusban 11716-16 Gazdasági folyamatok a turizmusban 11717-16 Infokommunikációs technológia a turizmusban 11300-16 Szállodai adminisztráció 11302-16 Szállodai tevékenységek 11301-16 Szállodai kommunikáció 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10064-16 Turisztikai termékkínálat 10065-16 Turisztikai vállalkozások

I. TURISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ szakképesítés (54 812 03) 2016/2017. tanévtől Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. Magyar nyelv 1 1 1 Magyar irodalom 3 3 3 Történelem 2 2 3 Matematika 3 3 3 Idegen nyelv 4 4 4 Informatika 2 2 --------Fizika 1 ----------------Kémia 1 ----------------Biológia 1 -----------------

5/13. évf. --------------------------------4 ---------------------------------

Földrajz

---------

2

2

2

---------

Etika Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Érettségi tantárgy v. Idegen nyelv v. Fizika v. Informatika v. Szakmai tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Közismereti összesen Turizmusföldrajz Kultúr- és vallástörténet Vendéglátó ismeretek Gasztronómia gyakorlata1 Protokoll a gyakorlatban Üzleti kommunikáció gyakorlat Szakmai idegen nyelv Turizmus rendszere Marketing gyakorlat Ügyviteli gyakorlat

----------------5 1

----------------5 1

--------1 5 1

1 --------5 1

------------------------------ ?

---------

---------

2

2

---------

--------24 ---------

1 24

--------25

--------25 -----------------------------------------

--------4 ------------------------------------------------1,5 1,5 -------------------------

-----------------

0,5 0,5 1 0,5 --------1 1 --------2,5 1 -----------------

IKT gyakorlata a turizmusban

---------

---------

Szállodai adminisztráció Szállodai adminisztráció gyakorlata Szállodai tevékenység Szállodai tevékenység gyakorlata Szállodai kommunikáció Szállodai kommunikáció gyakorlata

-----------------

1 1 1 1 --------3 1

1

1 1 --------------------------------------------------------1

1

-----------------

1

1

1 1 ---------

---------

1

---------

--------1

1 1

1

1 2,5 --------1,5 1

3

-------------------------------------------------

1 1 1

??? ???1 -----------------

-----------------

Foglalkoztatás II.

---------

---------

---------

---------

0,5

Foglalkoztatás I.

---------

---------

---------

---------

2

Utazásszervezés Turisztikai árualap értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak gyakorlata

---------

---------

---------

---------

2,5

---------

---------

---------

---------

-----------------

-----------------

-----------------

-----------------

Szakmai elmélet + gyakorlat összesen Összes óraszám: Tanítási hetek száma Összevont gyakorlat (nyári)

1

12. évf. 1 3 3 3 4 ---------------------------------

8

3

35 36 --------------

7

5 36 36 140

5

5 35 36 140

2,5

7,5

35 31 -------------

11 1 11 7,5

23,5

35 31 -------------

zölddel jelölve a gyakorlati órák

42

VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ SZAKKÉPESÍTÉS (54 811 01) Tanterv Magyar nyelv és irodalom

Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy Művészetek

Kötelezően választható tantárgy

11561-16 Gazdálkodási ismeretek 11518-16 Élelmiszerismeret 11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek 11523-16 Pincér szakmai idegen nyelv 11524-16 Felszolgálási alapok 11525-16 Felszolgáló szakmai ismeretek 11520-16 Vendéglátó kereskedelem 11538-16 Vendéglátás marketingje 11539-16 Vendéglátó ételkészítés 11540-16 Idegen nyelv a vendéglátásban 11541-16 Üzletvezetés a vendéglátásban 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Informatika Fizika Kémia Biológia

9. évf. 1 3 2 3 4 2 1 1 1

10. évf. 1 3 2 3 4 2 -------------------------

11. évf. 1 3 3 3 4 ---------------------------------

12. évf. 1 3 3 3 4 ---------------------------------

5/13. évf. --------------------------------4 ---------------------------------

Földrajz

---------

2

2

2

---------

Etika Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Érettségi tantárgy v. Idegen nyelv v. Fizika v. Informatika v. Szakmai tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Közismereti összesen Vendéglátó gazdálkodás elmélete Vendéglátó gazdálkodás gyakorlata Általános élelmiszerismeret Élelmiszerek a gyakorlatban Élelmiszerbiztonság alapjai

----------------5 1

----------------5 1

--------1 5 1

1 --------5 1

------------------------------ ?

---------

---------

2

2

---------

--------24

1 24 ---------

--------25 -----------------------------------------

--------25 ---------------------------------

--------4 -----------------------------------------

---------

---------

---------

1 1 1,5 1 ---------

Pincér szakmai idegen nyelv

---------

Szakmai elmélet + gyakorlat összesen Összes óraszám Tanítási hetek száma Összevont gyakorlat (nyári)

0,5 ---------

0,5

Vendéglátás higiénéje

Felszolgálási alapok Felszolgálási alapok gyakorlat Felszolgálás Felszolgálás gyakorlat Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel Termelés elmélete Termelés gyakorlata Vendéglátó üzleti idegen nyelv elmélete Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata Jogszabályok a vendéglátásban Szervezés és irányítás a vendéglátásban Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

2 0,5

0,5 ---------

0,5

---------

1

1,5 ----------------1

2,5 -----------------

---------

---------

-----------------

-----------------

-------------------------

1 1,5

---------

---------

---------

---------

---------

---------

---------

---------

-----------------

-----------------

5,5

35 36 -------------

2

4

1 1

1

4 1 1

2

1

3 1

--------0,5 ---------

3

1

1,5

1

----------------2,5

7,5 35 36 140

9

1,5 ---------

1,5

8 36 36 140

-----------------

1

---------

-----------------

1 3

1,5

1

-------------------------

---------

1

5,5

1

----------------0,5

1

1

1

2 1

------------------------3,5

6,5

35 31 -------------

1 0,5 2 12

19

35 31 -------------

43

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag felhasználásához, amelyet hivatalos tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév során szülői értekezleten tájékoztatja az iskola. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók;  a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be;  a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni. Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják. Választásunkban döntő, hogy jól használható, minőségileg kifogástalan, tehát megbízható és esztétikus tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai:  az adott kerettantervnek való megfelelés  a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás  a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében  a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei  a tankönyv, mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben  a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket. Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul.

2.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A középiskola 9–123. évfolyamán folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói 44

szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg.  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Nemzeti Köznevelési Törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: „Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.”

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:  az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel,  a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évenkénti gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amely Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt Hungarofit (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak:      

Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal. Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. Kar-, törzs- és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi és karizmok erő-állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan kifáradásig. A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. 45



A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók a mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre hozzáférhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le. A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák.

2.6. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. Az iskola személyi feltételei nem teszik lehetővé, hogy a tanuló szabadon pedagógust válasszon. Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy iskolánkban az érvényben lévő szabályozás szerint a tanuló kétféle szinten tehet érettségi vizsgát: Az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készül fel a középiskolában - szabadon választhatja meg a vizsgaszintet. Ez lehet középszint vagy emelt szint. Kötelező vizsgatárgyak emellett: a tanuló ötödik vizsgatárgyként a szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból vizsgázhat. A kötelező és kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga (szabadon választott).

2.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témakörei a pedagógiai program mellékletét képezik.

46

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók értékelésének módja Tantestületünk az értékelés módjának megválasztásakor elsősorban annak pozitív pedagógiai hatását igyekszik megragadni. Az értékelés alapja a folyamatos megfigyelés, a követelmények rendszere a helyi tanterv ide vonatkozó fejezeteiben megtalálható. Az érdemjegyek mellett minden tantárgyból szóban is értékeljük a diákok teljesítményét. A hagyományos 1-5-ig érdemjegyet a naplóban, ellenőrzőben és bizonyítványban rögzítjük. Az írásbeli érdemjegyet a szülők és diákok is elvárják, törekvésünk azonban ennek árnyalása a szóbeli értékeléssel. Az értékelésbe a tanulókat is bevonjuk. Önmaguk és mások értékelése nyomán közös értékrend alakul ki bennük és fejlődik helyes önértékelésük. A tanulók tantárgyi teljesítményét félévenként osztályzattal minősítjük. A tanév végén – figyelembe véve a fejlődési tendenciákat – az egész évi teljesítmény mérlegelése után osztályozunk. Az osztályzatok megállapításának tantestületünk által elfogadott általános szabályai:         

figyelembe vesszük a fejlődési tendenciákat, az 1 óra/hét tárgyakból egy félév során legalább három érdemjegy, az ennél magasabb óraszámban tanult tárgyakból minden hónapban legalább egy érdemjegy szükséges a végső osztályzat kialakításához, a témazáró (naplóba pirossal beírt) érdemjegy mennyiségben egy, értékben két jegynek számít, a tanuló független vizsgabizottság előtt is számot adhat tudásáról, érdemjeggyel értékeljük a készségtárgyakat (testnevelés tantárgyból nem feltétlenül a teljesítményt értékeljük, hanem a mozgáshoz, foglalkozáshoz való viszonyt és a részvételt is beleszámítjuk az értékelésbe), érdemjegyet csak valóságos tanulói teljesítményre adunk, a szóbeli szereplések értékelését is egységes szempontok alapján végezzük, a házi feladatok megoldásának hiányáért, a hibás megoldásokért a tanulók nem kaphatnak érdemjegyet – kivéve a tervezett és előkészített „házi dolgozatokat”, érdemjeggyel „jutalmazható” az elvárható tanulói teljesítményekhez viszonyított többletmunka – tanórai előadások megtartása, tantárgyi anyag feldolgozásához kapcsolódó gyűjtőmunka stb.

Osztályozási szempontok

A/ Szóbeli számonkérések esetén: Jeles érdemjegyet érdemel az a tanuló, aki ▪ önállóan számol be a tananyagból, ▪ gondolatait szabatosan fejti ki, ▪ a szakmai kifejezéseket, szakkifejezéseket helyesen alkalmazza, ▪ logikusan építi fel feleletét. Jó érdemjegyet érdemel az a tanuló, aki ▪ tanári segítséggel, de helyesen számol be a tananyagból, ▪ kevesebb szakmai kifejezést, szakkifejezést alkalmaz, ▪ logikusan építi fel feleletét. Közepes érdemjegyet érdemel az a tanuló, aki ▪ kérdésekre válaszolva számol be a tananyagból, ▪ nem alkalmaz szakkifejezéseket, ▪ segítséggel építi fel a feleletét. 47

Elégséges érdemjegyet érdemel az a tanuló, aki ▪ a feltett kérdésekre pontatlan választ ad, ▪ szakkifejezéseket nem alkalmaz, ▪ jelentős tanári segítséggel építi fel a feleletét. Elégtelen érdemjegyet érdemel az a tanuló, aki ▪ a feltett kérdésekre nem ad választ, ▪ hiányos ismeretekkel rendelkezik, ▪ feleletét segítséggel sem tudja felépíteni.

B/ Az írásbeli teljesítmények értékelése során: alkalmazzuk a standardizált feladatbankok feladatsorait, az írásbeli tanulói munkákat kijavítjuk, a tanulók teljesítményét pontozzuk, a pontszámoknak érdemjegyekké történő átváltását a hazai és nemzetközi gyakorlatokhoz igazodva tantárgy-specifikus módon alkalmazzuk:  az érettségi vizsgákon alkalmazott százalékok szerint osztályozzuk az összefoglaló, témazáró dolgozatokat, továbbá a tanulmányok alatti és a helyi vizsgákat (0–24%=1, 25–39%=2, 40–59%=3, 60–79%=4, 80– 100%=5),  a szakmai vizsgákon alkalmazott százalékok szerint osztályozzuk a szakmai tárgyak összefoglaló, témazáró dolgozatait, továbbá a tanulmányok alatti vizsgákat (0–50%=1, 51–60%=2, 61–70%=3, 71–80=4, 81– 100%=5)  míg a kisebb tananyagegységre épülő dolgozatoknál magasabbra tesszük a mércét: ▪ ▪ ▪ ▪

 az elégséges érdemjegyhez min. 40% teljesítmény szükséges, a jeles érdemjegyhez min. 80 %, ♦ a szaktanár egyéni döntése alapján a fenti határokat emelheti, ♦ az általánosítható tapasztalatokat a tanulókkal megbeszéljük (szóban is értékelünk), a tanulságokat levonjuk. A dolgozatírás formái, javításuk -

külső mérés témazáró dolgozat kisebb tananyagegységre épülő dolgozat tesztek esettanulmány házi dolgozat

A kijavított, szaktanár által értékelt dolgozatokat 10 munkanapon (magyar irodalom 15) ki kell osztani. Amennyiben a szaktanár 10/15 munkanapon belül nem osztja ki a dolgozatot, a tanuló dönthet a felajánlott érdemjegy elfogadásáról. Ha a tanuló nem fogadja el érdemjegyét, a szaktanárral egyeztetett módon javítási lehetősége van.

A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon egy-egy osztállyal maximum két témazáró dolgozatot lehet íratni. A kisebb tananyagegységre épülő dolgozatok számában nincs korlátozás. Az értékelés közlésére tanév közben az elektronikus naplót és az ellenőrző könyvet használjuk, melyet a tanuló vezet. A tanulók folyamatos értékelés alapján kapják a félévi tájékoztatót az ellenőrző könyvbe,/digitális naplóból kinyomtatott értesítőn, majd az éves teljesítményt tükröző év végi bizonyítványt. 48

A szakiskola 11. osztályának elvégzése után a tanuló szakmai vizsga letételére jelentkezhet, sikeres vizsga esetén szakmai bizonyítványt szerezhet. A középiskola 12. osztályának elvégzése után a tanuló rendes érettségi vizsgára jelentkezhet, sikeres vizsga esetén érettségi bizonyítványt szerezhet. A félévi és az év végi értékelés és osztályozás alapja a folyamatos értékelés során szerzett érdemjegy, melyet nem automatikusan az érdemjegyek számtani közepéből számolunk ki, hanem figyelembe vesszük a tanuló fejlődését is. Az elégséges osztályzat 2-sel kezdődik. Az év végi elégséges osztályzat feltétele, hogy a 2. félévi érdemjegyek átlaga is elérje az elégséges (2,0) szintet. A tanulók továbbhaladását, az egyes tanulóknál vagy osztályoknál felmerülő problémákat a tanulóközösséget tanító tanárok az osztálycsoport megbeszéléseken megvitatják, közös megoldásokat keresnek vagy megosztják a felmerülő tennivalókat. Félévkor és tanév végén a tanulóközösséget tanító tanárokból álló osztályozókonferencia dönti el a tanulók továbbhaladását, a félévi és a tanév végi eredmények alapján. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1–1,5 óránál.

2.10. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei „Magatartás: a tanulóknak az iskolai közösségben való viselkedése és az iskolai munkához való viszonya, amelyet érdemjeggyel minősítenek.”

A magatartás érdemjegy magában foglalja: -

a házirend előírásainak megtartását, megfelelést a közösségi viszonyoknak, alapvető viselkedési normák betartását.

A magatartás értékelésének szempontjai -

kötelességtudás, felelősségérzet, segítőkészség, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés a közösségben, társas kapcsolatainak minősége, a házirend betartása.

Példás magatartású az a tanuló, aki részt vesz az iskolai közösségek életében, azokban feladatokat vállal (kivétel 9. évf. I. félév), kezdeményező, tanulmányait képességei szerint, kifogástalanul végzi, segíti társait tanulmányi munkájukban, problémáik megoldásában, betartja az iskolai házirendet, igyekszik társaival is betartatni azokat, kulturáltan viselkedik, megfelelő hangnemet használ társaival, tanáraival, az iskola technikai dolgozóival, az idegenekkel szemben, ▪ nem hiányzik igazolatlanul 3 óránál többet az iskolából, ▪ nem követ el fegyelmi vétséget, ▪ tiszteletben tartja az erkölcsi normákat. ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

49

Jó magatartású az a tanuló, aki: ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

részese a közösségi életnek, de nem kezdeményez, betartja az iskolai rendszabályokat, tanulmányi és egyéb kötelezettségeit teljesíti, betartja a kulturált viselkedés normáit, fegyelmezett, segíti a tanórai munkát, együttműködik társaival, igazolatlanul nem mulaszt többet hat tanítási óránál.

Változó minősítést kap az a tanuló, aki: az iskolai közösségi életben nem vesz részt, az iskolai házirend ellen többször vét, fegyelmezetlen a munkavégzésben, nem megfelelő hangnemet alkalmaz társaival, tanáraival, az iskola dolgozóival szemben, nem viselkedik udvariasan, ▪ szándékosan okoz anyagi kárt az iskolának, társainak, ▪ a fent felsoroltak valamelyike miatt fegyelmező intézkedés vált szükségessé ▪ igazolatlanul mulasztott óráinak száma nem haladja meg a kilencet. ▪ ▪ ▪ ▪

Rossz minősítést kap az a tanuló, aki: ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

szándékosan árt a közösségnek, a közösség kezdeményezései, döntései ellen cselekszik, szándékosan súlyos anyagi és/vagy erkölcsi kárt okoz az iskolának, társainak, a közösség segítését elmulasztja, a megrovás, szigorú megrovás fegyelmi büntetésben részesült a nevelőtestület határozatával, tiszteletlen, megengedhetetlen hangnemet használ, igazolatlan mulasztásai meghaladják a tíz órát.

A dicséreteket a magatartási érdemjegy megállapításánál egyedi elbírálás alapján kell figyelembe venni. Az osztályfőnöki és egyéb elmarasztaló intézkedések hatását a dicséretek kompenzálhatják a vétségek súlyától, az elkövetett fegyelmezetlenségek közösségre való kihatásától függően.

A szorgalom értékelésének szempontjai:     

tanulmányi munkához való viszony; pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a tanórákon való aktivitás, a tanulmányi szint változásai, társainak nyújtott segítség, annak igénybe vétele a jobb eredmény elérése érdekében, szaktárgyakban többletfeladatok vállalása.

Példás szorgalmú az a tanuló, aki:      

céltudatosan, ésszerűen, pontosan végzi munkáját, megbízható, érdeklődésének megfelelő többletfeladatokat vállal, képességeinek, adottságainak megfelelő eredményt ér el, tanítási órákon figyel, aktív, társainak tanulmányaikban segítséget nyújt, társaitól szükség esetén segítséget kér, érdemjegyei tantárgyon belül nem mutatnak nagy ingadozást.

Jó szorgalmú az a tanuló, aki:     

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, órákon figyel, feladatát elvégzi, a képességei szerint elvárható eredmény elérése érdekében mindent megtesz társainak kérésére segítséget nyújt, ritkán vállal többletfeladatokat. 50

Változó szorgalmú az a tanuló, aki:     

munkavégzésében ingadozó, órákon többször figyelmetlen, önállóság hiányában csak külső segítséggel végzi munkáját, a társai által nyújtott segítséget csak időlegesen fogadja el, a nevelőtestület döntése alapján egy tantárgyból elégtelen osztályzatot kap.

Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki:     

tanulmányi munkáját nem végzi el rendszeresen, órákon fegyelmezetlen, feladatait nem készíti el, társaitól segítséget nem kér, a felajánlott segítséget elutasítja, érdektelen, munkához való viszonyát a közöny jellemzi, egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap.

Megjegyzések: A félévi elégtelen osztályzato(ka)t a félévi magatartási és szorgalmi osztályzatoknál, az év végi elégtelen tantárgyi osztályzatot az év végi magatartási és szorgalmi osztályzatoknál kell figyelembe venni. A magatartás és a szorgalom minősítésrendszere iránymutató jellegű. Az egyes kategóriák esetében legalább a feltételek többségének megléte szükséges az értékeléshez. Az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó szabályok figyelembe vétele kötelező. A végső érdemjegy megállapításakor az egyéb, a tanulóra jellemző összetevőket is figyelembe kell venni a tanulói személyiség és a körülmények egységében. A magatartás és a szorgalom nem határolható el mereven egymástól, mint ahogy a fenti értékmérők is átfedéseket mutatnak. Jelen irányelvek nem mentesítenek a mindenkori egyedi elbírálás szükségessége alól.

2.11. A továbbhaladás kritériuma: a nevelőtestület határozata alapján az éves szaktárgyi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése. A tanulók félévi és év végi osztályzatának megállapításáról a 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelésről szóló törvény rendelkezik.

2.12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:  érzelmek alkotó kezelése,  stresszkezelés,  önismeret, önbecsülés megerősítése,  célok megfogalmazása és kivitelezése,  konfliktuskezelés,  problémamegoldás, döntéshozás,  kortárscsoport nyomásának kezelése,  segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,  elutasítási készségek fejlesztése. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. 51

Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:  egészséges táplálkozás,  rendszeres testmozgás,  higiénés magatartás,  tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától.

Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk, hogy elérhető, teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé.  fejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát  elemi ismereteket közvetíteni a tanuló számára  kielégíteni a tanuló kíváncsiságát  érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel  kialakítani a tanuló igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre  az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása  mintákat adni a természet megismeréséhez  kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét  az esztétikai nevelés részeként kialakítani a közvetlen környezet rendezettségének igényét  kialakítani egy természet- és embertisztelő szokásrendszert  stabilizálni a kialakult helyes viselkedési szokásokat  lehetőséget biztosítani gyakorlati tapasztalatok szerzésére a végzett tevékenységek során  megalapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit  tovább erősíteni a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét  kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel kapcsolatosan  elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést  a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával előkészíteni a társadalomba való beilleszkedést  fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán  kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét  a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal  a természetközeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása. Alkalmazott munkaformák, tevékenységek: projektnap, szakmai rendezvény, előadás, szakmai jellegű tanulmányi versenyek.

2.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:  Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével. 52



     

A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: o ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, o tankönyvvásárlási támogatás biztosítása, o tanulmányi kirándulások anyagi támogatása, o kedvezményes ebéd biztosítása, o javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására. Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. A tanulók jogainak fokozott védelme. Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához. Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel. A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése.

A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

53

3.Az iskola szakmai programja A képzés szakaszai, teljes szerkezete, pedagógiai szakaszolása 3.1.Bevezetés A szakképző iskolákkal szemben támasztott igényeknek megfelelően a Szakképzési Centrum alapító okirata tartalmazza intézményünk szakképző intézmény, ezért szakgimnáziumi, és szakközépiskolai képzés során szakképzési feladatokat is ellát. A Szakképző Centrum állami feladatokat lát el, oktatási stratégiájának kidolgozása során a régió, a helyi környezet igényeit és a munkaerő-piaci igényeket is figyelembe veszi. A szakmai képzés programját befolyásolja, hogy a szülők és tanulók igénye sok esetben eltér a gazdaság és foglalkoztatás igényeitől. Ezen problémák kiküszöbölésére a MFKB a munkaerő-piaci igényeket a közoktatásban folyó szakképzéssel igyekszik összehangolni. Tevékenysége során kialakítja a szakképzés fejlesztési irányait és a munkaerő-piac igényeinek figyelembe vételével annak beiskolázási arányait. Így az MFKB döntéseit az iskoláknak kötelező figyelembe venni. Intézményünk számára a szakképzés területén a döntések meghozatalához elengedhetetlen a rendszeres érdekegyeztetés a Szakképzési Centrummal, mint iskolafenntartóval, továbbá a társadalmi, gazdasági környezet szereplőivel, mint munkáltatókkal. Tartósan csak az a szakképző iskola tudja ellátni feladatait, amely megfelelő mobilitással rendelkezik a munkaerő-piaci igények követésére.

3.2.Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása Iskolánk 2016. szeptember 1-jétől a köznevelési és szakképzési törvény előírásainak megfelelően szervezi meg a szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzést. Szakgimnázium A szakgimnázium szakmai érettségi végzettséget adó, érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, továbbá szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó 4 évfolyammal működik, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnázium szakmai érettségit szerzett tanulóját további egy szakképzési évfolyamon felkészíti egy ágazathoz tartozó szakképesítésre. A szakgimnázium 13. évfolyamán az OKJ-ban meghatározottak szerint, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Az a tanuló, aki szakmai érettségi vizsgával nem rendelkezik, az érettségi megszerzése után az OKJ szakképesítést két év alatt szerezheti meg (13-14. évfolyam). Az érettségi vizsgára épülő szakképzési évfolyamokon valamennyi szakterületen folyó képzés célja, hogy a szakmai képesítés birtokában diákok rendelkezzenek napjaink igényének megfelelő magas szintű szakmai és vállalkozási ismeretekkel. Legyenek képesek egyéni és társas vállalkozások megtervezésére, megszervezésére, indítására és működtetésére. Legyenek képesek felsőfokú szakmai továbbtanulásra. Szakközépiskola A szakközépiskolának három (1/9-3/11. évfolyam), az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzés, továbbá szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magába foglaló szakképzési évfolyama van. 54

Az alapszintű iskolai végzettségre épülő szakmák esetén olyan gyakorlati szakembereket kívánunk képezni, akik képesek önállóan dolgozni szakmájuk területén, továbbá beilleszkedni a munkahelyi szervezetbe. Fontosnak látjuk, hogy rendelkezzenek olyan általános és szakmai felkészültséggel, hogy képesek legyenek követni a munkaerő-piaci viszonyok változásait. A szakközépiskolába sikeres szakmai vizsgát teljesítő tanulók két év alatt szerezhetnek érettségi bizonyítványt. A tanulók a két év sikeres teljesítése után négy közismereti tantárgyból kötelesek érettségi vizsgát tenni, a szakmai végzettségük szakmai érettségi tárgyként kerül elismerésre. Szintvizsga szabályai A szakképzésről szóló törvény és a Kereskedelmi és Iparkamara által meghatározottak értelmében szervezzük meg 9. évfolyamos tanulóink számára a szintvizsgát. A szintvizsga sikeres teljesítése után köthető külső gyakorlati helyszínnel tanulószerződés. Iskolarendszerű felnőttoktatás (nappali, esti) A tanuló életkori sajátosságait figyelembe véve sajátítsa el és rendszerezze korunk műveltségét, fejlessze ki az önművelés és önmegvalósítás igényét és képességét, készítsen fel az érettségi vizsgára. Az előzetes ismeretekre építve legyen tárgyalóképes, szóban és írásban, tudjon kommunikálni a tanult idegen nyelven. Humán értékek elsajátítása és ennek megfelelő felelősségtudat és életvitel kialakítása. Képzési idő: előképzettségtől függően 4-3, esetleg 2 év.

3.3. Az iskolában folyó szakképzési tevékenységek meghatározása Szakképesítést adó szakmai képzés 1/9-3/11. évfolyamon Szakma megnevezése Pincér Szakács

Képzési idő 3 év 3 év

OKJ szám 34 811 03 34 811 04

13. évfolyam: szakmai érettségihez kötött szakképzési évfolyam, amely egy, az ágazathoz tartozó szakképesítés megszerzésére készít fel. Választható szakképesítések: Szakképesítés Ágazat Szakmacsoport száma és SZAKKÉPESÍTÉS azonosító száma megnevezése megnevezése száma megnevezése (OKJ) 14. Környezetvédelmi technikus 54 850 01 KörnyezetvédelemXXIII Környezetvédelemvízgazdálkodás Vízügyi technikus 54 853 01 vízgazdálkodás 18. VendéglátásszervezőXXVII Vendéglátóipar 54 811 01 Vendéglátás-turisztika vendéglős 18. Turisztikai szervező, 54 812 03 Vendéglátás-turisztika értékesítő XXVIII Turisztika 18. Idegenvezető 54 812 01 Vendéglátás-turisztika

55

3.4. Szakképzési évfolyamokon a szakmai elmélet és szakmai gyakorlat oktatásának módja Az OKJ-ban szereplő szakmák esetén rendelet határozza meg az elmélet és gyakorlat arányát, valamint az évfolyamok számát. Az iskolai rendszerű oktatás keretében szakképzésnél ezeket az arányokat és számokat kell tartani. Intézményünk a központilag kiadott közismereti és szakmai kerettantervek figyelembe vételével készítette el az óraterveket és helyi tantervünket. A szakmai elméleti tárgyak követelményrendszerét az adott szakmában kiadott szakmai és vizsgakövetelmények figyelembe vételével alakítottuk ki. Gyakorlati oktatásunk megszervezésénél a szakképzésről szóló törvény és hozzá kapcsolódó rendeletek mellett a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara iránymutatását is figyelembe vesszük. Célunk, hogy a magas színvonalú szakképzéssel, az egyéni képességek, kompetenciák fejlesztésével a fiatalok munkaerő-piacra való beilleszkedését elősegítsük. A duális képzés megerősítésével a gazdálkodó szervezetek szakképzésben vállalt szerepének növelésével tanulóink a gyakorlati oktatás során életszerűbb körülmények közt szereznek munkatapasztalatot. Intézményünk a kormányzati elvárásoknak megfelelően elkötelezett a duális képzés megvalósításában, tanulóink mindegyike tanulószerződés keretében vesz részt gyakorlati képzésben. A tanulók gyakorlati képzése szakgimnáziumban és szakközépiskolában egyaránt a szakképzésről szóló törvénynek megfelelően kerül megszervezésre. Tanulószerződés keretében az összefüggő nyári gyakorlat a szakács, illetve pincér szakmában tanulók részére, együttműködési megállapodás keretében a nyári gyakorlat időtartamára turisztika, vendéglátás, s környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazatban. Iskolai tanműhelyi gyakorlat keretében szakgimnáziumban a 9-12. és a 1/13. évfolyamon az évközi gyakorlati képzést minden ágazatban, szakközépiskolában 1/9. évfolyamon az évközi gyakorlat minden szakmában, a tanulószerződéses tanulók esetében pedig az adott szakma helyi tantervében szereplő óraszámban.

56

Záró rendelkezés A Pápai Szakképzési Centrum Egry József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma pedagógiai programjának egy-egy példányát a nevelőtestületi szobákban, könyvtárban betekintésre elhelyezzük. A Pedagógiai Programot a Pápai Szakképzési Centrum Egry József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma nevelőtestülete ………………………………………..elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői aláírásukkal hitelesítik.

……………………………………….

……………………………………..

Zánka, 2016. szeptember 30.

Vellai László igazgató

A Pedagógiai Programmal egyetértek: Pápa,

Sági István főigazgató

57