E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom május XIII. évfolyam 5. szám

2015. május | XIII. évfolyam 5. szám

E-munkavédelem Szakmai folyóirat

Tartalom Munkabiztonság

• A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények, köztük az Mvt. módosításáról

Foglalkozás-egészségügy

• Az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A hónap témája

• Az uniós munkavállalók káros elektromágneses terekkel szembeni védelméről

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók

• Jelentés a 2014. évi országos hatósági ellenőrzési terv megvalósulásáról • Kilenc irányelv segíti a tűzvédelmi követelmények teljesítését • Április 28. – Fontos nap a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén • Kijelölő Okirattal rendelkező szervezetek

Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai • Eldőlt a létra

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk

• Benzinmotoros fűrész munkavédelmi vizsgálatának személyi feltételei

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló

Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-Munkavédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az Optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá. A www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket olvashat. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérem, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

Május havi optimum tartalom • Dr. Kocsis Barbara: Az azbeszttel kapcsolatos kockázatokról a munkavégzés során A cikket optimum előfizetőink elolvashat ják a www.munkavedelemszaklap.hu web oldalon.

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2015. április 26.

Munkabiztonság A területi államigazgatási szervezet rendszer átalakításával összefüggő egyes törvények, köztük az Mvt. módosításáról A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával ös�szefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény 21 törvényt módosított, köztük az Mvt.-t is. A törvény 2015. április 1-jétől jelentős változásokat hozott a területi államigazgatási szervezetrendszer vonatkozásában. A munkavédelmet érintően a változás lényege, hogy ettől az időponttól „felügyelő” helyett ellenőrzést kor mánytisztviselő végez. A korábbi felügyelői jogosult ságok a munkavédelmi hatóság jogosultságai lettek. Az előbbinek megfelelően módosultak az Mvt. 84. § bekezdései, nevezetesen, hogy a munkavédelmi hatóság jogosult: „a) a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről; b) valamennyi munkahelyen – külön engedély nélkül, az ellenőrzést végző kormánytisztviselő ellenőrzési jogosultságát az erre jogosító igazolványával (amely a sorszámot, az eljáró kormánytisztviselő nevét és a munkavédelmi hatóság megnevezését tartalmazza) igazolva – ellenőrzést tartani; c) a munkabaleseteket – kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat – és a fokozott expozíciós eseteket – a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve – kivizsgálni; d) a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére; e) a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni; f ) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől eltiltani; g) a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén, határértéket meghaladó expozícióban, rákkeltő,

mutagén, teratogén hatású veszély előfordulásakor – annak elhárításáig –, vagy nem megfelelő védelmet nyújtó védőeszköz használatakor a veszélyes tevékenység, illetve üzem, üzemrész működésének, munkaeszköz, egyéni védőeszköz, veszélyes anyag vagy keverék használatának felfüggesztését elrendelni; h) elrendelni a soron kívüli ellenőrzést; i) a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották, nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, vagy ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek; j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány), EK-típustanúsítvánnyal. k) a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai létszámát, munkarendjét, az éjszakai munkavégzés körülményeire vonatkozó – a határozatban megjelölt egyéb – információkat, valamint a közölt adatokban, tényekben bekövetkező változást időszakonként bejelentse; l) tartózkodó személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérni, m) munkahigiénés vizsgálatok elvégeztetését elrendelni.” A törvényi rendelkezés hatására a kormány, a tárcák további rendeleteket módosítottak (a felsorolás csak a kormány és a tárcák rendeleteit tartalmazza, csak utal a módosított rendeletek számára): • 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról (módosított 263 kormányrendeletet), • 9/2015. (III. 31.) NGM-rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok integrációjával összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról (módosított 41 rendeletet), • 11/2015. (III. 31.) BM-rendelet a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó intézkedések-

2 2 0 1 5 . m á j u s , X I I I . é v f o l y a m 5 . s z á m | E - M u n k a v é d e l e m

•

• • •

kel összefüggésben egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról (módosított 14 rendeletet), 15/2015. (III. 31.) FM-rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségeknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrációjával összefüggő egyes környezetvédelmi és természetvédelmi tárgyú rendeletek módosításáról, 15/2015. (III. 31.) NFM-rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok külső és belső integrációjával összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról, 18/2015. (III. 31.) MvM-rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok területi integrációjával összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról, 8/2015. (IV. 14.) IM-rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok területi integrációjával összefüggő egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról.

Foglalkozás-egészségügy Az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A 16/2015. (III. 30.) EMMI-rendelet több egészségügyi tárgyú rendelet mellett módosította a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. NM-rendeletet is: • A 8. számú mellékletben (A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések) foglalt táblázat 2.8.6–2.8.9. pontjai változtak. • A 8. számú melléklet „Jelmagyarázat” része a (9) pontot követően a következő (10) és (11) ponttal egészül ki: „(10) Az 1272/2008/EK rendelet szerint rákkeltő 1A., 1B. vagy 2., illetve csírasejt mutagén 1A., 1B. vagy 2. kategóriájú anyagok. 11) ( Az 1272/2008/EK rendelet szerint reprodukciót károsító hatású 1A., 1B. vagy 2. kategóriájú anyagok.” • Új, 9. számú mellékletet tartalmaz a 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelethez. (Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a várandós nők, a nemrégen szült és szoptató nők foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges.) • A 9/A. számú melléklet (Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a fiatalkorúak foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges) A) pont 1. pontja helyébe új felsorolás került (kémiai kóroki tényezők).

A hónap témája Az uniós munkavállalók káros elektro mágneses terekkel szembeni védelméről A munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó

egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2013/35/EU Irányelve 2013. június 29. napján jelent meg az EU Hivatalos Lapjában, és egyben a 2004/40/EK-irányelv 2013. június 29-től hatályát vesztette. A munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2004. április 29-i 2004/40/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv hatálybalépését követően az érdekelt felek – különösen az egészségügyben dolgozók – súlyos aggodalmuknak adtak hangot az irányelv végrehajtásának az egészségügyi képalkotáson alapuló gyógyászati eljárások alkalmazására gyakorolt lehetséges hatásával kapcsolatosan. Az irányelv egyes ipari tevékenységekre gyakorolt hatását illetően is kétségek merültek fel. Az új irányelv célja az elektromágneses terek által elő idézett valamennyi összes ismert és közvetlen biofizi kai hatás és közvetett hatás kezelése annak érdekében, hogy az Európai Unió területén dolgozó valamennyi munkavállaló legalább egy minimális alapvédelemben részesüljön. Az irányelv meghatározza az egészségre káros hatások fogalmait, mint például: • az expozíciós határérték, • egészségügyi expozíciós határérték, • érzékelési expozíciós határérték, • beavatkozási szint. Az irányelvben megállapított expozíciós határértékek kizárólag a rövid távú közvetlen biofizikai hatások és az elektromágneses tereknek való expozíció közötti, tudományosan megalapozott összefüggésekre vonatkoznak. Az irányelv nem vonatkozik a feszültség alatt levő vezetők megérintéséből eredő kockázatokra. Az irányelv az alábbi munkavállalói csoportokkal kapcsolatban különleges rendelkezéseket tartalmaz: • magas feszültségű vezetékeket karbantartó, közelében dolgozó munkavállalók, • az orvosi mágneses rezonancia képalkotás területén dolgozó munkavállalók, • a fegyveres erők, • aktív beültethető orvostechnikai eszközöket viselő munkavállalók, • várandós nők tekintetében. Az irányelv nem foglalkozik az elektromágneses tereknek való expozícióból eredő, feltételezett hosszú távú hatásokkal, mivel az ok-okozati összefüggésekre jelenleg nincs tudományosan megalapozott bizonyíték. Az elektromágneses tereknek expozícióival kapcsolatos fizikai mennyiségeket az irányelv I. melléklete, az egészségügyi expozíciós határértékeket, az érzékelési expozíciós határértékeket és beavatkozási szinteket a nem termikus hatások vonatkozásában a II., a termi kus hatások tekintetében pedig a III. melléklet tartal mazza.

3 E - M u n k a v é d e l e m | 2 0 1 5 . m á j u s , X I I I . é v f o l y a m 5 . s z á m

A munkáltatók kockázatértékelési kötelezettsége természetesen ez esetben is fennáll, ezért az irányelv felsorolja azokat a szempontokat, amelyekre a munkáltatóknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk, mint például: • az egészségügyi expozíciós határértékekre, érzékelési expozíciós határértékekre és beavatkozási szintekre, • az expozíció gyakoriságára, mértékére, időtartamára és típusára, beleértve a munkavállaló testén és a munkahely terében való eloszlását, • valamennyi közvetlen biofizikai hatásra, • a különösen veszélyeztetett munkavállalók – különösen az aktív vagy passzív beültethető orvostechnikai eszközt, például szívritmus-szabályozót viselő, a testen viselt orvostechnikai eszközt, például inzulinpumpát viselő munkavállalók, valamint a várandós nők – egészségét és biztonságát érintő hatásokra, • valamennyi közvetett hatásra, • az elektromágneses tereknek való expozíció szintjének csökkentésére kifejlesztett alternatív eszközök meglétére, • az egészségi állapot folyamatos ellenőrzése során kapott megfelelő információkra, • a berendezés gyártójától származó információkra, • egyéb lényeges egészségügyi és biztonsági információkra, • a több expozíciós forrásra, • többfrekvenciás tereknek való egyidejű expozícióra. Az EU az irányelv végrehajtásának megkönnyítése ér dekében legkésőbb 2016. július 1-je előtt hat hónappal kötelező erővel nem bíró gyakorlati útmutatókat tesz közzé. Az útmutató a tervek szerint következőket tartalmazza: • az expozíció meghatározása a megfelelő európai és nemzetközi szabványok figyelembevételével, ideértve a következőket: − az expozíciós határérték értékelésére alkalmazott számítási módszerek, − külső elektromos és mágneses terek térbeli átlagolása, − iránymutatás a mérési és számítási bizonytalanság kezeléséhez, • iránymutatás a megfelelés bizonyítására vonatkozóan a meghatározott helyzetekben fellépő, nem egyenletes expozíció egyes típusai tekintetében, a dozimetria bevett módszere alapján, • „a súlyozott csúcs módszerének” ismertetése a kisfrekvenciás terek, illetve „a többfrekvenciás terek összegződése” módszer ismertetése a nagyfrekvenciás terek vonatkozásában, • a kockázatértékelés lefolytatása, és – minden lehetséges esetben – egyszerűsített technikák ismertetése, figyelembe véve különösen a kkv-k igényeit, • a kockázat elkerülését vagy csökkentését célzó intézkedések, így többek között az expozíciós szint és a munkahelyi sajátosságok függvényében kidolgozott konkrét megelőző intézkedések, • dokumentált munkamódszerek, valamint konkrét tájékoztatási és képzési intézkedések kidolgozása az elektromágneses tereknek kitett munkavállalók vonatkozá sában,

• az expozíció értékelése a 100 kHz és 10 MHz közötti tartományban, ahol mind termikus, mind nem termikus hatásokkal számolni kell, • iránymutatás a munkáltató által biztosítandó orvosi vizsgálat és az egészségügyi állapot ellenőrzése tekintetében. Az irányelvet a nemzeti jogrendszerbe 2016. július 1-jéig kell átültetni, tehát – várhatóan – a jogszabály ez idő környékén jelenik meg. Megjegyzés Több mint egy év van hátra a hazai jogszabály várható hatálybalépéséig, azonban olyan jogszabály jelenik meg, amely: • speciális ismereteket kíván meg az alkalmazótól, • alkalmazása új ismereteket feltételez, • az egészségügy, a villamosenergia-szolgáltatás, a kötöttpályás villamos vontatás számos munkáltatójánál fel kell készülni alkalmazására.

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók Jelentés a 2014. évi országos hatósági ellenőrzési terv megvalósulásáról A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya elkészítette a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos országos beszámolót. A 2014-re kiadott, a munkavédelmi hatóság ellenőrzéseire vonatkozó ellenőrzési terv alapvető iránya a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati program egyes feladatainak módosításáról szóló 1416/2012. (X. 1.) Kormányhatározatban foglaltak érvényre juttatásán alapult. Követelményként meghatározásra került, hogy az ellenőrző szervek a lefolytatott vizsgálatok során juttassák érvényre az Egyszerű Állam középtávú kormányzati programban foglalt alapelveket oly módon is, hogy a vizsgálatokat gyorsan, a Ket. szerinti eljárási határidők betartásával folytassák le. A stratégiai cél annak elősegítése volt, hogy a munka vállalók alapvető jogai érvényesüljenek, csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, és ez segítse a munkahelyek megtartását, illetve az új, legális (adó zó) munkahelyek létesítését, továbbá egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények való suljanak meg. A hatósági ellenőrzések célvizsgálat, akcióellenőrzés, komplex ellenőrzés, közérdekű bejelentés, utóellenőrzés keretében valósultak meg. A 32 oldalas beszámoló részletesen bemutatja az egyes ellenőrzések megállapításait, a tapasztalt hiányosságokat, a kiadott határozatokat és az ellenőrzés összefoglaló megállapításait. A jelentés olvasható, letölthető a http://www.ommf.gov.hu honlapról.


Kilenc irányelv segíti a tűzvédelmi követelmények teljesítését

Április 28. – Fontos nap a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén

A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BMrendeletben (OTSZ) meghatározott tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez szükséges, az elérendő biztonsági szintnek megfelelő egyes műszaki megoldásokat, számítási módszereket tartalmazza. Az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szint elérhető: • tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával, • a TvMI-kben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy • a TvMI-től vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) „Vegyen részt a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsola tos megelőzési kultúra kialakításában” címmel szervezi az idei munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi világnapot. Az ILO szerint az az ország rendelkezik fejlett munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kultúrával, ahol minden szinten tiszteletben tartják a biztonságos és egészséges munkakörnyezethez való jogot, ahol a kormány, a munkáltatók és a munka vállalók meghatározott jogok, felelősségek és feladatok rendszerén keresztül aktívan részt vesznek egy biztonságos és egészséges munkakörnyezet kialakításában, és ahol a legfőbb prioritás a megelőzés elvének érvényesítése.

Az irányelvek elérhetők a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján! www. katasztrofavedelem.hu − Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint mene külési szimuláció − Tűzterjedés elleni védelem − Kiürítés − Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosz tatikus feltöltődés elleni védelem − Beépített tűzjelző berendezés tervezése, telepítése − Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv − Beépített tűzoltó berendezések tervezése, telepítése − Hő és füst elleni védelem − Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító körülmények

A munkavégzés közben elhunyt dolgozók április 28-i, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) által szervezett nemzetközi emléknapjának témája „A ve szélyes anyagoknak való kitettség megszüntetése a munkahelyeken.”

Kijelölő Okirattal rendelkező szervezetek Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak bejelentett, az Európai Bizottság által visszaigazolt bejelentés alapján a megfelelőségértékelési eljárásban tanúsítói, illetve ellenőrzési tevékenység végzésére Kijelölő Okirattal rendelkező, az Európai Bizottság által az EU Hivatalos Lapjában feladata és azonosítószáma megjelölésével közzétett szervezetek:

Kijelölt / bejelentett hazai szervek nyilvántartása – Az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól szóló 17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet szerint Kijelölt/ bejelentett hazai szervezet neve, címe, telefonszáma

A Kijelölő Okirat száma

Kijelölő Okirat száma: 2/2010 (Érvényességében meghosszabbított) Érvényes: 2016. május 28. Azonosító száma: 1524 Alapja: MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 MSZ EN 45011:1999 MSZ EN ISO/IEC 17020:2005 GÉPTESZT Termelőeszközöket Kijelölő Okirat száma: 1/2010 Felülvizsgáló és Karbantartó Kft. (Érvényességében meghosszabbított) Érvényes: 2016. február 08. 1037 Budapest, Jablonka út 79. Telefon: 1 250 3531 Azonosító száma: 2233 Mobil: +36 20 363 8097) Alapja: MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 E-mail: [email protected] MSZ EN 45011:1999 MSZ EN ISO/IEC 17020:2005 INNOVATEXT Textilipari Műszaki Kijelölő Okirat száma: 1/2014 Fejlesztő és Vizsgáló Intézet Zrt. Érvényes: visszavonásig 1103 Budapest, Gyömröi út 86. Azonosító száma: 1523 Telefon: 1 260 1809 Alapja: MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 Fax: 1 261 5260 MSZ EN ISO/IEC 17065:2013 E-mail: [email protected] MSZ EN ISO/IEC 17020:2012 Mádi és Társa Műszaki, Biztonság- Kijelölő Okirat száma: 1/2009 technikai Szolgáltató Kft. (Érvényességében meghosszabbított) 1155 Budapest, Wysocki út 1. Érvényes: 2015. február 22. Telefon, Fax: 1 306 3978 Azonosító száma: 1556 E-mail: [email protected] Alapja: MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 MSZ EN 45011:1999 MSZ EN ISO/IEC 17020:2005 VILLBEK Villamosipari és Kereske- Kijelölő Okirat száma: 1/2012 (Módosított) delmi Korlátolt Felelősségű Társaság Érvényes: 2015. július 25. 6728 Szeged, Vágány utca 15. Azonosító száma: 2355 Telefon: 62 464 371 Alapja: MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 Fax: 62 473 087 MSZ EN 45011:1999 E-mail: [email protected] MSZ EN ISO/IEC 17020:2005 BIMEO Vizsgáló és Kutató-fejlesztő Kft. 1047 Budapest, Attila u. 64. Telefon: 1 272 0011 Fax: 1 369 1058 E-mail: [email protected]

fajta Védőruha, védőkesztyű, védőlábbeli

A kijelölés területe Egyéni védőeszköz típus Villamos szilárdsági megfelelőség értékelést igénylő villanyszerelő védőlábbeli, elektrosztatikai vizsgálatot igénylő védőruha és védőkesztyű, védőlábbeli, valamennyi mechanikai, kémiai, termikus és hordás higiéniai megfelelőség értékelést igénylő védőruha, védőkesztyű és védőlábbeli.

Vizsgálat Tanúsítás Ellenőrző tevékenység

Leesés elleni védőeszköz

Leesés elleni védőeszközök megfelelőség értékelése


Védőruhák, kézvédő eszközök, fejvédő eszközök

Tevékenység Vizsgálat Tanúsítás Ellenőrző tevékenység



Mechanikai és termikus hatások (hő és láng), hideg, eső, vegyszerek elleni védőruházat, fejvédő és kézvédő eszközök; valamint hegesztők, tűzoltók által használt védőruházat; jó láthatóságot biztosító-, UV-sugárzás elleni, antisztatikus, mozgó gépalkatrészek környezetében használt védőruházat arcvédő, szem Villamos szilárdsági megfelelőség értékelést igénylő, védő, védősisak, villamos áram hatása ellen védő eszközök (védőkesztyű, védőruha, lábbeli, védősisak), villamos ívhatás ellen megfelelőség védőkesztyű, értékelést igénylő védőeszközök (védőkesztyűk, védő védőlábbeli ruha, arcvédő, védősisak) és leesés elleni védőeszközök és leesés elleni védőeszköz SzigetelőSzigetelőanyagú védőkesztyűk, karvédők feszültség anyagú védőalatti munkavégzéshez, és leesés elleni védőeszközök kesztyűk, karvédők, és leesés elleni védőeszközök


Jogszabályok Megjelent jogszabályok 2015. évi VIII. törvény a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról Hatályos: 2015. 04. 01. Módosítás: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2006. évi LIII. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 58/2015. (III. 24.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 03. 27. 59/2015. (III. 24.) Korm. rendelet a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére az állami adóhatóság által teljesített adatátadás részletes szabályairól szóló 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 03. 25., 2015. 07. 01. 9/2015. (III. 25.) BM-rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről Hatályos: 2015. 04. 02., 2017. 09. 01. Hatályon kívül helyezés: 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltósá goknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról Hatályos: 2015. 03. 31., 2015. 04. 01.

Hatályon kívül helyezés: 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 67/2015. (III. 30.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalok általánostól eltérő illetékességi területéről Hatályos: 2015. 04. 01. Hatályon kívül helyezés: 44/2012. (XII. 22.) NGMrendelet a munkaügyi központok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességéről 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 03. 31., 2015. 04. 29., 2015. 09. 01. Módosítás: 13/1992. (VI. 26.) NM-rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 60/2003. (X. 20.) ESzCsM-rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről Hatályos: 2015. 03. 31. 9/2015. (III. 31.) NGM rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok integrációjával összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 04. 01. Módosítás: 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet a keszonmunkákról 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 26/2000. (IX. 30.) EüM-rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 8/2001. (III. 30.) GM-rendelet a Villamosmű MűszakiBiztonsági Követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről


78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról 22/2005. (VI. 24.) EüM-rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről 66/2005. (XII. 22.) EüM-rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről 12/2006. (III. 23.) EüM-rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről 51/2007. (V. 17.) GKM-rendelet a gázüzemű munkagép gáz-üzemanyag ellátó berendezései beszerelésének, karbantartásának, javításának, a belső égésű motorral üzemelő munkagép gázüzeműre történő utólagos átalakításának műszaki-biztonsági követelményeiről 30/2009. (XI. 26.) NFGM-rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról 29/2011. (VIII. 3.) NGM-rendelet a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség-tanúsításáról 35/2014. (XI. 19.) NGM-rendelet egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról 14/2015. (III. 31.) NFM rendelet a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 14/1996. (III. 5.) IKM-rendelet és a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM-rendelet módosításáról Hatályos: 2015. 04. 01. Módosítás: 24/2005. (IV. 21.) GKM-rendelet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól

15/2015. (III. 31.) NFM-rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok külső és belső integrációjával összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2015. 04. 01. Módosítás: 24/2005. (IV. 21.) GKM-rendelet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól 79/2005. (X. 11.) GKM-rendelet a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről 80/2005. (X. 11.) GKM-rendelet a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről 77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelet a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól 2/2010. (I. 14.) KHEM-rendelet a Kőolaj- és Földgázbányászati Biztonsági Szabályzatról 13/2010. (III. 4.) KHEM-rendelet az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról 9/2013. (III. 22.) NFM-rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos baleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzatról 51/2013. (IX. 6.) NFM-rendelet a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról 2015. évi XXXII. törvény egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról Hatályos: 2015. 04. 08., 2015. 04. 15. Módosítás: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról Hatályos: 2015. 04. 15.

Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2015. áprilisi száma alapján. A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie.

FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

1.

MSZ EN 1911:2010

Helyhez kötött légszennyező források kibocsátása. Gáz-halmazállapotú kloridok sósavként megadott tömegkoncentrációjának meghatározása. Szabványos referencia-módszer – Az MSZ EN 1911-1:2000, az MSZ EN 1911-2:2000 és az MSZ EN 1911-3:2000 helyett

2.

MSZ EN 353-1:2015

Személyi védőeszköz lezuhanás megelőzésére. Rögzített vezetéken alkalmazott, vezérelt típusú lezuhanásgátlók 1. rész: Merev rögzített vezetéken alkalmazott, vezérelt típusú lezuhanásgátlók – Az MSZ EN 353-1:2003 helyett


3.

MSZ EN 1365-2:2015

Teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 2. rész: Födémek és tetők – Az MSZ EN 13652:2000 helyett

4.

MSZ EN 1366-1:2015

Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 1. rész: Szellőzővezetékek – Az MSZ EN 1366-1:2000 helyett

5.

MSZ EN 1366-12:2015

Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 12. rész: Szellőzővezeték-rendszerek nem mechanikus tűzgátló záróelemei

6.

MSZ EN 13381-5:2015

Szerkezetek tűzállóságához való hozzájárulás meghatározásának vizsgálati módszerei. 5. rész: Járulékos tűzvédelem beton és acél profillemez együtt dolgozó szerkezetekhez – Az MSZ ENV 13381-5:2003 helyett

7.

MSZ EN 13823:2010+A1:2015

Építési termékek tűzveszélyességi vizsgálatai. Egy égő tárgy hőhatásának kitett építési termékek, a padlóburkolatok kivételével – Az MSZ EN 13823:2011 helyett

8.

MSZ EN 50550:2011/A1:2015

Háztartási és hasonló jellegű használatra szánt, hálózati frekvenciás túlfeszültség-védelmi eszközök (POP) – Az MSZ EN 50550:2011 módosítása

9.

MSZ EN 50636-2-91:2015

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-91. rész: Gyalogvezetésű és kézben tartott repülőszálas fűnyírók és fűszegélynyírók követelményei – Az MSZ EN 60335-2-91:2003 helyett

10. MSZ EN 50636-2-92:2015

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-92. rész: Kézi irányítású, hálózatról működtetett fűkifésülő és fűszellőztető gépek követelményei – Az MSZ EN 60335-2-92:2006 helyett

11. MSZ EN 50636-2-94:2015

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-94. rész: Ollós típusú fűnyíró ollók követelményei

12. MSZ EN 50636-2-100:2015

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-100. rész: Hordozható, hálózatról működtetett kerti fúvókészülékek, szívókészülékek és fúvó/szívó készülékek követelményei

13. MSZ EN

60335-1:2012/ A11:2015

14. MSZ EN 60598-2-22:2015 15. MSZ EN

60601-1:2006/ A12:2015

Háztartás és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények – Az MSZ EN 60335-1:2013 módosítása Lámpatestek. 2-22. rész: Egyedi követelmények. Tartalékvilágítási lámpatestek – Az MSZ EN 60598-2-22:2001, az MSZ EN 60598-2-22:1998/A1:2003 és az MSZ EN 60598-2-22:1998/ A2:2008 helyett Gyógyászati villamos készülékek. 1. rész: Az alapvető biztonságra és a lényeges működésre vonatkozó általános követelmények – Az MSZ EN 60601-1:2007 módosítása

16. MSZ EN 60695-10-2:2015

A tűzveszélyesség vizsgálata. 10-2. rész: Rendellenes meleg. Golyós nyomópróbás vizsgálati módszer – Az MSZ EN 60695-10-2:2004 helyett

17. MSZ EN 60695-2-11:2015

A tűzveszélyesség vizsgálata. 2-11. rész: Izzóhuzalos vizsgálati módszerek. Végtermékek izzóhuzalos éghetőségvizsgálati módszerei (GWEPT) – Az MSZ EN 60695-2-11:2001 helyett

18. MSZ EN 60695-9-2:2015

A tűzveszélyesség vizsgálata. 9-2. rész: A láng felületi terjedése. A vizsgálati módszerek összefoglalása és fontossága

19. MSZ EN 60968:2013/A11:2015

Beépített előtétes lámpák általános világítási célra. Biztonsági követelmények – Az MSZ EN 60968:2013 módosítása

20. MSZ EN 62353:2015

Gyógyászati villamos készülékek. Gyógyászati villamos készülékek ismétlődő és javítás utáni vizsgálata – Az MSZ EN 62353:2008 helyett, amely azonban 2017. 10. 09-ig még érvényes

21. MSZ EN 62485-3:2015

Akkumulátorok és akkumulátortelepek biztonsági előírásai. 3. rész: Vontatási akkumulátorok – Az MSZ EN 50272-3:2003 helyett

22. MSZ EN 62504:2015

Általános világítás. Világítódiódás (LED-) termékek és kapcsolódó berendezések. Szakkifejezések és meghatározásuk

23. MSZ EN 62841-2-2:2015

Villamos motoros kéziszerszámok, hordozható szerszámok, valamint pázsit- és kertművelő gépek. Biztonság. 2-2. rész: Kézben tartott csavarhúzók és ütőcsavarkulcsok követelményei – Az MSZ EN 60745-2-2:2011 helyett

24. MSZ EN 62841-2-4:2015

Villamos motoros kéziszerszámok, hordozható szerszámok, valamint pázsit- és kertművelő gépek. Biztonság. 2-4. rész: Nem tárcsás típusú kézben tartott csiszoló- és polírozógépek követelményei – Az MSZ EN 60745-2-4:2010 és az MSZ EN 60745-2-4:2009/ A11:2012-

25. MSZ EN 62841-2-5:2015

Villamos motoros kéziszerszámok, hordozható szerszámok, valamint pázsit- és kertművelő gépek. Biztonság. 2-5. rész: Kézben tartott körfűrészek követelményei – Az MSZ EN 60745-2-5:2011 helyett


26. MSZ EN 62841-3-1:2015

Villamos motoros kéziszerszámok, hordozható szerszámok, valamint pázsit- és kertművelő gépek. Biztonság. 3-1. rész: Hordozható asztali fűrészek követelményei – Az MSZ EN 61029-2-1:2013 helyett

27. MSZ EN 62841-3-6:2015

Villamos motoros kéziszerszámok, hordozható szerszámok, valamint pázsit- és kertművelő gépek. Biztonság. 3-6. rész: Hordozható folyadékhűtéses gyémántfúrók követelményei – Az MSZ EN 61029-2-6:2011 helyett

Visszavont szabványok • • • • • • •

MSZ 13553:1989 Elsősegély-felszerelés MSZ 15038:1954 Tetőfedőmunkák terminológiája MSZ 15038-1:1982 Tetőfedő munkák fogalom-meghatározásai. Általános fogalmak MSZ 15038-2:1982 Tetőfedő munkák fogalom-meghatározásai. Nagyelemes fedések fogalmai MSZ 15038-3:1983 Tetőfedő munkák fogalom-meghatározásai. Kiselemes fedések fogalmai és elnevezése MSZ 15038-4:1982 Tetőfedő munkák fogalom-meghatározásai. Zsindely- és kévefedések fogalmai MSZ 15048:1965 Épületszegező lakatosmunka terminológiája

Egy munkabaleset tanulságai Eldőlt a létra 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A több mint 30 éves tapasztalattal rendelkező VSZ. Kft. – mint munkáltató – irodák, műhelyek, családi házak, stb. villanyszerelési, épületvillamossági szerelési munkálataira, érintésvédelmi, villámvédelmi felülvizsgálatok elvégzésére szakosodott. A kft. tizenkét minősített – regisztrált – villanyszerelőt foglalkoztat. A VSZ. Kft. szerződést kötött az AS. Ipari- és Kereskedelmi Szolgáltató Kft.-vel (a továbbiakban: megrendelő) két felújítás alatt álló műhely villanyszerelési és ehhez kapcsolódó munkálatainak elvégzésére. A munkaterületen a VSZ. Kft. három fővel – N. O., U. S. és D. R. – végezte a villanyszerelési munkákat. A munkáltató kft. illetékes vezetője a több mint 25 éves szakmai tapasztalattal rendelkező N. O-t bízta meg a megrendelő telephelyén a munkálatok irányításával, a szakipari tevékenység szakirányú ellenőrzésével. A baleset napján feladatuk közé tartozott a forgácsoló műhelyben a világító lámpatestek tartószerkezetének lebontása és új tartószerkezet felszerelése. A munkavállalók a munkavégzés helyszínére kb. 9 óra körül érkeztek meg, majd ketten N. O. és U. S. megkezdték a fénycsöves lámpatestek leszerelését a forgácsoló műhely melletti helyiségben – lakatos műhelyben – guruló állványról. D. R. a forgácsoló műhely falán 4 m magasságban húzódó régi acélpáncél csövek bontását kezdte meg. Az utolsó két lámpatest leszereléséhez U. S. egyedül fogott hozzá, miközben N. O. a világító lámpatestek fém fali tartószerkezetének („konzol”) felerősítési munkáihoz kezdett. A fém tartószerkezetet a forgácsoló műhely és a szomszédos lakatos műhely közös falára kellett felerősíteni a forgácsoló műhely felőli oldalon 3,6 méter magasságban. A VSZ. Kft. a munkavégzés helyszínére egy 3×10 fokos ZARGES Z200 3. részes delta fokos többcélú alumínium létrát (foktáv 28 cm, teherbírás 150 kg) biztosított, melyet D. R. használt.

A munkavégzéshez N. O. egy kétrészes kitolható (többcélú) alumínium létra kitolható részét külön, támasztólétraként használta, melyet a forgácsoló műhely falának kb. 70 fokos szögbe támasztott. A létra a megrendelő tulajdona volt. N. O. tanúvallomása szerint az építési területen talált egy megfelelő hosszúságú létrát, melyet nem kért el senkitől, azt magával vitte a tartószerkezet felszereléséhez. A fém tartószerkezetet a falhoz 4 darab 8-as állványcsavarral kellett rögzíteni. N. O. a tartószerkezet három csavarját a létra 8. fokán állva becsavarozta, majd amikor a létra tizedik fokára lépett a létra megbillent és N. O, alól kicsúszott. A villanyszerelő a létrával együtt a simított betonpadozatra zuhant és fejsérülést szenvedett. A helyszínre kiérkező mentőorvos életveszélyes fejsérülést diagnosztizált N. O.-nál.

2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A balesetet a másik létrán tartózkodó D. R. észlelte. Segítségért átkiabált a lakatos műhelyben a guruló állványon álló armatúrákat leszerelő U. S.-nek, majd értesítette a mentőket, és a VSZ Kft. ügyvezetőjét. A baleset híre „eljutott” a megrendelőhöz is. A illetékes vezető a helyszínre sietett az általuk foglalkoztatott munkavédelmi üzemmérnökkel. Rövidesen a helyszínre érkezett a VSZ. Kft. ügyvezetője, aki értesítette a rendőrséget, a vele szerződésben álló munkavédelmi vállalkozót és – a megrendelő munkavédelmi szakember tanácsára – a baleset helyszíne szerint területileg illetékes munkavédelmi hatóságot. [2015. április 1-jétől Budapest Főváros/Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya]

3. A munkabaleset kivizsgálása A mentőgépkocsi 15 percen belül a helyszínre érkezett. A gyors helyi elsősegélynyújtást követően a baleset helyszínéhez legközelebb lévő ügyeletes kórházba szállították, ahol a gyors beavatkozással sikerült N. O. életét megmenteni.


(A baleset utáni harmadik napon meghallgatható állapotban volt.) A rendőrség helyszínelői röviddel az értesítést követően a helyszínre érkeztek. A megrendelő munkavédelmi szakembere a munkavédelmi hatóság, illetve a rendőrség megérkezéséig gondoskodott a baleset helyszínének lehatárolásáról. A rendőrség és az időközben helyszínre érkező munkavédelmi vállalkozó méretezett helyszínvázlatot, fényképfelvételeket készített. Megvizsgálták a balesetet szenvedett munkavállaló által használt és a VSZ. Kft. által biztosított létrák állapotát, majd ezt követően tanúként meghallgatták a VSZ Kft. helyszínen munkát végző munkatársait, a VSZ. Kft. ügyvezetőjét, valamint a megbízó Kft. illetékes vezetőjét.

4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők A munkabalesetet szenvedett munkavállaló villanyszerelő szakmunkás-képesítéssel rendelkezett. A munkáltató határozatlan idejű munkaszerződéssel (FEOR 7524 épületvillamossági szerelő, villanyszerelő) foglalkoztatta a több mint 25 éves gyakorlattal rendelkező N. O.-t. A munkabalesetet szenvedett munkavállaló a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet szerinti munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt vett, munkakörének megfelelő „alkalmas” minősítést kapott. N. O. alkoholos befolyásoltságának megállapítására igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot a rendőrség nem kezdeményezett. U. S. és D. R. munkavállalók munkára képes állapotát digitális alkoholszondával [ACE AL-2600] vizsgálták. Az eredmény mindkét esetben negatív volt. 4.2. Egyéni védőeszköz A VSZ. Kft. – mint munkáltató – munkavédelmi feladatokat ellátó szakembert foglalkoztatott, kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszköz-juttatási rend meghatározásra került. A kft. a munkavállalói részére munkaruhát, illetve az MSZ EN 50286:2002 szerinti villamosan szigetelő védő• ruházatot (kisfeszültségű berendezésekhez), • MSZ EN 14058:2008 szerinti hideg környezet ellen védő ruhadarabokat, • MSZ EN 343:2003+A1:2008 szerinti eső elleni védőruházatot, • MSZ EN 50365:2002 szerinti villamosan szigetelő védősisakot (kisfeszültségű villamos berendezésekben való használatra), • védőkesztyűt (MSZ EN 60903:2004 Feszültség alatti munkavégzés. Szigetelőanyagú kesztyűk (IEC 60903:2002 + 2003. évi helyesbítés, módosítva), • biztonsági lábbelit (MSZ EN ISO 20345 „I” villamosan szigetelő lábbeli) biztosított. A munkavállaló a baleset időpontjában a védőruhát és a biztonsági lábbelit viselte, a védősisakot nem. 4.3. Munkaeszköz N. O. a megrendelő telephelyén talált és engedély nélkül a kivitelezési munkaterületre bevitt létrát használta. A létra 13

fokos volt a hossza 3,8 méter, foktávolsága 25 cm, létraszárak távolsága 35 cm volt, melynél az egyik létraszár végéből hiány zott a műanyag csúszásgátló talp. 4.4. A munkakörnyezet A munkaterületeken – forgácsolóműhelyben és a lakatosműhelyben – egyenletes, botlás-, csúszás- és akadálymentes volt a padozat. A baleset időpontjában 18-20 °C fok volt a levegő hőmérséklete. A műhelyekben a természetes világítás megfelelt a látási követelményeknek. 4.5. Egyéb dokumentációk A VSZ. Kft. − mint munkáltató − kockázatértékeléssel rendelkezett. A kockázatértékelés részletesen kitért a létra használatával járó munkavégzés kockázataira, azonban nem tartalmazta a gördíthető állványról történő munkavégzéssel kapcsolatos veszélyeket. Nem pontosította a magasban történő munkavégzés során a védősisak használatának szükségességét. A munkahelyi kockázatértékelésbe, az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét és a munkaköri orvosi vizsgálatok rendjét szabályozó dokumentációk elkészítésébe a munkáltató nem vonta be a foglalkozás-egészségügyi feladatokat ellátó szolgálat orvosát.

5. A tevékenységgel összefüggésben 5.1. Munkáltató A balesetvizsgálat – tanúmeghallgatás – során megállapításra került, hogy a kft. több munkaterületen is dolgozott egy időben. A nem személyes használatra kiadott szerszámokat, eszközöket – közöttük a létrákat – szerelőcsoportonként osztották el. A telephelyen további három MSZ EN 131 szabványsorozatnak megfelelő létra [2 db 2×12 fokos és 1 db 3×13 fokos] állt rendelkezésre. A munkaadó ennek a szerelőcsoportnak is egy a biztonsági követelményeknek megfelelő létrát biztosított, de nem volt korlátozva további létra helyszínre szállításának lehetősége. A munkáltató illetékes vezetője – bízva N. O. szakmai gyakorlatában − rendszeresen nem ellenőrizte a munkaterületen folyó munkát, megszegve ezzel az Mvt. 54. § (7) bekezdésben foglaltakat. „54. § (7) a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munka végzést megelőzően a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munka körülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;” 5.2. A balesetet szenvedett munkavállaló A munkabalesetet szenvedett – a helyszíni munkát irányító – munkavállaló a kivitelezési határidő megtartása érdekében szétosztotta a feladatokat, ugyanakkor nem gondoskodott arról, hogy a magasban történő munkavégzéshez megfelelő számú létra álljon rendelkezésre. Nem utazott vissza a telephelyre, hogy a rendelkezésre álló létrát az AS. Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. területén lévő munkaterületre szál-


lítsa. „Felkutatott” a megrendelő építési területén egy támasztó létrát, és annak ellenére, hogy az egyik létraszál végéről hiányzott a csúszásgátló elem, használatba vette. Az így instabillá vált létrán állva végezte a tartószerkezet szerelési munkáit, megszegve ezzel az Mvt. 60. § (1) bekezdésében foglaltakat.

• a munkavállalót életveszélyes fejsérüléssel kórházba szállították.

„60. § (1) A munkavállaló csak a biztonságos munka végzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet mun kát. A munkavállaló köteles munkatársaival együtt működni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így kü lönösen köteles a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karban tartási feladatokat elvégezni;”

• a munkabaleset tanulságainak széles körű ismertetése, • magasban történő munkavégzés esetén védősisak használatát előíró utasítás kiadása, a kockázatértékelés módosítása, • a helyszíni ellenőrzések szigorítására ügyvezetői utasítás kiadása.

6. A munkabaleset okláncolata Fém tartószerkezetet szerelés a forgácsoló műhelyben: • fém tartószerkezet 3,6 méter magasságba történő rögzítése 8-as állványcsavarokkal oldalfalra, kéziszerszám (crowakulcs) segítségével, • munkavégzéshez kétrészes kitolható alumíniumlétra 13 fokos kitolható részének használata, • védősisak használatának elmulasz tása, • az egyik létraszár végéből hiányzott a műanyag csúszásgátló elem, • a munkavállaló a tizedik létrafokra történő fellépése közben a létra a hiányzó csúszásgátló talp irányába megbillent, • a létra a megbillenés után kicsúszott N. O. munkavállaló alól, • N. O. a simított betonpadozatra zuhant,

7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében

8. Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése • a szabálytalan munkafolyamat azonnali felfüggesztése, megtiltása.

9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának kitöltése (A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013. július 2-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével) Megjegyzés 3 7.5. A védősisak szabályos használata (rögzítés állszíjjal) megelőzhette volna a fejsérülést.

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Benzinmotoros fűrész munkavédelmi vizsgálatának személyi feltételei Milyen előírások vonatkoznak a benzinmotoros fűrész munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatának, valamint az időszakos biztonsági felülvizsgálata elvégzésének személyi feltételeire? Válasz Az Mvt. 21. § (2) bekezdésében előírt munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot munkabiztonsági szaktevékenységként munkavédelmi szakképesítéssel lehet elvégezni. Szakirányú képzettség nem feltétel.

Az Mvt. 23. § (1) bekezdése szerint a veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálatát csak szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy végezheti. Nem fogadható el az az eljárás, miszerint a képesítésekkel külön-külön rendelkező személyek együtt végezzék a vizsgálatot, és igazolják annak eredményét. Az erdészeti munkáknál használt benzinmotoros fűrészekre az Erdészeti Biztonsági Szabályzat évente elvégzendő teljes műszaki, ezen belül zaj- és rezgésvizsgálatot ír elő. Ez a vizsgálat nem azonos és nem is egyenértékű az Mvt. 23. § (1) szerinti időszakos biztonsági felülvizsgálattal. Az évenként esedékes zaj- és rezgésvizsgálat elvégzésére nincs jogosultsági előírás az Erdészeti Biztonsági Szabályzatban.


Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe!

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsátott útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi keze lését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban.

Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? • A Munka Törvénykönyve a leggyakrabban változó jogszabály. A folyamatosan érkező újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munka jogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. • Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. • Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia.

Szolgáltatásunkról a www.forum-media.hu/webshop/munkaugyi-bergazdalkodasi-es-tarsadalombiztositasi-audit honlapon tájékozódhat részletesebben, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail c ímre!

Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében sze mélyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Munkavédelem XIII. évfolyam, ötödik szám, 2015. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkavedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.

E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom május XIII. évfolyam 5. szám

Recommend Documents