Békéscsaba Megyei Jogú Város turizmusfejlesztési stratégiája
Budai és Barta Kft. 2009.
1
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló................................................................................................................... 4 1. Helyzetelemzés, a piaci mikro és makro környezet analízise ............................................... 7 1.1. Békéscsaba turizmusának helyzete........................................................................................... 7 1.1.1. Általános jellemzők ............................................................................................................................. 7 1.1.2. A turisztikai kínálat elemei:............................................................................................................... 11 1.1.3. A vendégfogadás feltételei ................................................................................................................ 16 1.1.4. A turisztikai kereslet.......................................................................................................................... 17
1.2. Békéscsaba térségének turizmusa........................................................................................... 21 1.2.1. Általános jellemzők ........................................................................................................................... 21 1.2.2. Főbb turisztikai termékek .................................................................................................................. 23 1.2.3. Vendégforgalmi adatok ..................................................................................................................... 25 1.2.4. Térségi vonzerők komplex termékké alakítása.................................................................................. 29
1.3. A Dél-alföldi régió turizmusa.................................................................................................. 32 1.3.1. Általános jellemzők ........................................................................................................................... 32 1.3.2. Főbb turisztikai termékek .................................................................................................................. 33 1.3.3. Tervezett fejlesztések, fejlesztési prioritások .................................................................................... 35
1.4. Békéscsabát érintő magyarországi és nemzetközi turisztikai trendek ................................ 37
2. Nemzetközi példák, versenytárselemzés............................................................................. 41 2.1. Nemzetközi gasztroturisztikai példák .................................................................................... 41 2.1.1. Párma, a pármai sonka és a parmezán sajt hazája, Olaszország ........................................................ 41 2.1.2. Armschlag - Mohndorf – Mákfalu, Ausztria ..................................................................................... 43 2.1.3. Októberfest - Müncheni Sörfesztivál, Németország .......................................................................... 44
2.2. Nemzetközi látogatóközpontok ............................................................................................... 46 2.2.1. Crieff Visitor Center -Crieff, Skócia ................................................................................................. 46 2.2.2. The Original Loch Ness Monster Visitor Center, Drumnadrochit, Skócia........................................ 47 2.2.3. Néhány különleges látogatóközponti szolgáltatás ............................................................................. 49
2.3. Versenytárselemzés.................................................................................................................. 50
3. A város turizmusának fejlesztési lehetőségei...................................................................... 54 3.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése .............................................................................................. 54 3.1.1. A Csabai Kolbász .............................................................................................................................. 54 3.1.2. Munkácsy emlékek ............................................................................................................................ 60 3.1.3.Egészségturizmus ............................................................................................................................... 63 3.1.4. Konferenciaturizmus ......................................................................................................................... 64 3.1.5. Tematikus útvonalak.......................................................................................................................... 65 3.1.6. Gasztronómia, italkultúra .................................................................................................................. 67 3.1.7. Aktív turizmus ................................................................................................................................... 69 3.1.8. Ifjúsági-, falusi- és ökoturizmus fejlesztése....................................................................................... 76
3.2. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése..................................................................................... 78 3.2.1. Ingatlanfejlesztések ........................................................................................................................... 78 3.2.2. Megközelíthetőség............................................................................................................................. 90
4. Szervezeti és működési optimalizáció.................................................................................. 92 4.1. A városvezetés, a város turisztikai szervezetei .................................................................... 92 4.2. Lehetséges együttműködő partnerek..................................................................................... 93 4.3. Piaci aktivitás javítása ............................................................................................................ 96 4.4. Oktatás, szakmai képzés.......................................................................................................... 99
5. A turisztikai fejlesztések forrástérképe ............................................................................. 100 2
5.1. Belső források......................................................................................................................... 100 5.1.1. Idegenforgalmi adóbevételek........................................................................................................... 100 5.1.2. Nem pénzügyi eszközök.................................................................................................................. 102
5.2. Külső források ........................................................................................................................ 102 5.2.1. Hazai turisztikai pályázatok............................................................................................................. 102 5.2.2. Európai uniós társfinanszírozású pályázatok................................................................................... 103 5.2.3. Egyéb nemzetközi források ............................................................................................................. 104
5.3. Forrástérképek ....................................................................................................................... 104
Mellékletek............................................................................................................................. 113
3
Vezetői összefoglaló
A Békéscsabai Turisztikai Egyesület együttműködve Békéscsaba Megyei Jogú Város vezetésével a település és térsége turisztikai fejlesztését tűzte ki célul. A békési megyeszékhely és térsége rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, a turisztikai kínálat alapját a színes gasztronómiai hagyományok, gazdag természeti és épített örökség valamint a kiváló egészségturisztikai adottságok adják. A város legértékesebb turisztikai terméke, mely helység imázsát is meghatározza Magyarország legszínvonalasabb gasztronómiai nagyrendezvénye, a Békéscsabai Kolbászfesztivál. A turizmus fejlődését azonban gátolja a rossz közlekedési helyzet, a megfelelő turisztikai infrastruktúra fejletlensége: a színvonalas szálláshelyek és a komplex turisztikai termékek hiánya. Erősítésre szorul Békéscsaba idegenforgalmi marketingje és turisztikai imázsa is. A vendégforgalom jóval a kívánt szint alatt marad, a turizmusból származó jövedelmek mértéke nem megfelelő. Megvizsgálva az adottságokat, a lehetőségeket, feladatokat, a hazai és nemzetközi tendenciákat, valamint több hasonló gasztroturisztikai jelentőségű külföldi település koncepcióját, Békéscsaba és térségének turizmusfejlesztési irányai a következőkben határozhatóak meg. •
Tekintettel a város kiemelkedő gasztroturisztikai értékeire, a fejlesztés fő irányának a „kolbász örökség”-re épülő vonzerők kiépítése javasolt. A Kolbászfesztivál brand-jének kihasználásával egész éves turisztikai látnivalókat kell fejleszteni: szükség van egy látogatóközpontra, a városban a kolbászkészítés hagyományaira épülő tematikus útvonalra. Bővíteni kell – a fenntarthatóság elvének maximális figyelembevételével - a gasztronómia rendezvények körét, garantált és megrendelhető programokkal kell a turistákat várni. A kolbászfesztivál infrastruktúráját új helyszín biztosításával kell megfelelően bővíteni. A kolbász-disznó imázst minél több helyen kell alkalmazni.
•
A kulturális turizmus területén a Munkácsy emlékeket célszerű középpontba állítani. A Munkácsy-kultusz tudatos építése mellett célszerű a festő békéscsabai emlékhelyeinek tematikus útvonalát kidolgozni, az egyes helyszíneken élményszerű bemutatókat kell kialakítani.
4
•
Az egészségturizmus fejlesztése érdekében gyógy-wellness szállodát kell építeni az Árpád-fürdő mellé (esetleg közelébe).
•
A turisztikai infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen a vendégforgalom növelése érdekében. Szükséges magas kategóriájú szálloda, valamint ifjúsági szálláshely és – az igények felmérése után adott esetben - kemping fejlesztése.
•
A város által megkezdett öko- és aktív turisztikai fejlesztéseket folytatni kell. A kalandpark kialakításakor a térség hasonló tematikájú projektjeitől eltérő irányokat kell megfogalmazni, törekedni kell a fenntarthatóság elvének minél jobb érvényesítésére. A vízi turisztikai infrastruktúra kiépítése, az Élővíz csatorna hajózhatóságának biztosítása mellett meg kell vizsgálni a csatornahajózás lehetőségét is.
•
Indokolt a repülőtér marketing tevékenységének megkezdése
•
Az új arculat kialakítását marketingterv készítésével szükséges kijelölni.
•
A térségi és a határ menti kapcsolatokat erősíteni kell.
•
A külföldi vendégforgalom növelése megkívánja beutaztató utazási iroda létesítését. Amennyiben a piac ezt nem vállalja fel, az önkormányzatnak kell kezdeményeznie.
•
A turisztikai kínálat hatékony piacra vitele a megalakuló turisztikai desztinációs menedzsment szervezet feladata kell legyen.
A fejlesztésekkel kapcsolatban az alábbi stratégiai döntések meghozatalát, illetve mérlegelését javasoljuk Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának: •
Célszerű a város legnagyobb attrakciójának a „Kolbászfesztiválnak” a jogait megvásárolni.
•
A „kolbász látogatóközpont céljára” most, az ingatlanpiaci recesszió idején javasoljuk az István-malom jutányos áron való megvásárlását. A látogatóközpont mellett az ingatlan együttes olyan funkciókat is kaphatna, melyek a beruházásnak megtérülést biztosíthatnak (lakások, kereskedelmi egységek, irodák létrehozása stb.). A fejlesztéseket több üzleti irányban, fokozatosan, az ingatlanárak növekedésekor célszerű megkezdeni.
•
Az Árpád-fürdő melletti volt Tüzeléstechnikai Vállalat telkének megvásárlását, illetve ingatlancserével való megszerzését javasoljuk. A telken egy kb. 120 szobás gyógywellness szálloda kialakítását javasoljuk piaci befektető részvételével.
•
A Gyulai út mellett fekvő Gabonaipari Múzeumot, illetve a hozzá tartozó mezőgazdasági telket és ingatlan együttes megvásárlását, illetve ingatlancserével való
5
megszerzését javasoljuk, amennyiben erre kedvező feltételekkel nyílik lehetőség. A helyszín jól kiegészítheti a mellette kiépülő „kolbászfesztivál” és kalandpark attrakcióit. A turisztikai fejlesztések megvalósításához szükséges forrásokat a Dél-alföldi regionális operatív program és az Új Magyarország Fejlesztési Terv további operatív programjai, az Európai Területi Együttműködés és a Svájci és Norvég Alap, valamint a hazai finanszírozású turisztikai pályázatok, az önkormányzat adó- és egyéb bevételei, illetve a befektetők biztosítják.
6
1. Helyzetelemzés, a piaci mikro és makro környezet analízise 1.1. Békéscsaba turizmusának helyzete
1.1.1. Általános jellemzők Békéscsaba földrajzi adottságai összességében kedvezőnek mondhatóak, hiszen az ország délkeleti részén, Békés megye földrajzi középpontjában, a Körös-Maros közén fekszik. A „Viharsarok fővárosaként” és „Magyarország délkeleti kapujaként” is emlegetik a várost. A több mint 67. 000 lakosú város Budapesttől 200 kilométerre, Gyulától 16 kilométere nyugatra, Orosházától 36 km-re északkeletre a román határ közelében fekszik. A városnál találhatóak a 44-es (Kecskemét-Gyula, országhatár) és 47-es (Debrecen-Szeged) elsőrendű főutak. A keletre vezető legfontosabb hazai vasútvonalak is metszik a települést. BudapestBékéscsaba vasúti menetideje jelenleg több mint két óra, így szükség van a menetidő további csökkentésére. A város a kedvező vasúti adottságait, azonban a pálya korszerűsítés és a vasúti korridor fejlesztésének csúszása miatt, csak néhány év múlva kamatoztathatja igazán. A közlekedési infrastruktúra szempontjából fontos kiemelnünk, hogy Békés megye az utolsó, amelyet még nem kapcsoltak be az országos autópálya hálózatba. Békéscsaba tehát közúton nehezen megközelíthető, különös tekintettel az ország nyugati részéről, Budapestről illetve Nyugat-Európából. Az autópálya (M44 Kecskemét-Békéscsaba) hiánya és sajnálatos módon építésének több éves előrelátható késedelme óriási hátrányt jelent a város és az egész térség gazdasági és turisztikai fejlődésében és hátrányosan érinti versenyképességét. Az utóbbi években a légi közlekedésbe való bekapcsolódásban történt a legnagyobb előrelépés, a békéscsabai
repülőtér
felújításával,
átépítésével.
A
nemzetközi
közforgalmi
és
sportrepülőtéren döntően csak kisgépek (maximum .40-50 fős utaslétszámmal) tudnak itt le-, illetve felszállni, a forgalom azonban a megnyitás óta emelkedő tendenciát mutat. A légi úton való érkezés jelenleg csak az üzleti utazók, vadászok és a sportrepülés kedvelői számára nyújt alternatív lehetőséget. A repülőtér esetleges kibővítése - charter gépek fogadásának biztosítása - az egész térség turizmusát, de elsősorban a gyógy és rekreációs turizmus fellendülését segítené elő.
7
Békéscsabát a „magyar szlovákság központjaként” is számon tartják, hiszen a török dúlást követően nagyrészt szlovákok, a népnyelv szerint „felvidéki tótok” népesítették be a várost. Napjainkban a szlovák anyanyelvűek száma ugyan csökkent, de továbbra is a magyarországi szlovákság kulturális központja Békéscsaba. A 2001-es népszámlálás szerint a 67 968 békéscsabai közül 93, 8% vallotta magát magyarnak, 5, 9% szlováknak. Továbbá jelentős a német, cigány, román, szerb és szlovén kissebség is. Békéscsaba 1990 óta megyei jogú város, Békés megyének a közlekedési, kereskedelmi, feldolgozóipari, kulturális és oktatási központja. A több mint 9000 Békéscsabán működő vállalkozás között találunk országos, sőt nemzetközi hírű multinacionális cégeket is: mint a Jamina-Tondach (Tégla- és cserépgyártás), Kner Hungária, Javipa (Nyomdaipar) Csabahús Kft.
(Kolbászgyártás),
Budapest
Bank
Bankműveleti
Központ,
Hirschmann
Car
Communication Kft (Elektronikai ipar és autóipar). A város bevásárlóközpontja, a Csaba Center, a 80 ezer négyzetméterével a legnagyobb vidéki bevásárló központ Magyarországon. A vállalkozásbarát politika ellenére a város tőkevonzás tekintetében a megyei jogú városok közötti összehasonlításban a második harmadban szerepel.1 A közlekedési infrastruktúra hiányosságai miatt több nagybefektető kerülte el a várost az utóbbi években. A városban évszázados hagyományai vannak az élelmiszeriparnak, első helyen említhetjük a sertés tenyésztést. A legismertebb csabai termék a Csabai Kolbász, amelyet házilag, kisipari szinten és nagyüzemben is gyártanak. Jellemző még a városra a baromfitenyésztés, gabonatermelés és a kiváló csabai agyagra épülő tégla és cserép ipar, valamint nagy hagyományokkal rendelkezett a mára már eltűnt malomipar is. Az elmúlt években több jelentős beruházás is elősegítette a város gazdaságának fellendülését, infrastruktúrájának javítását. Megépült az elkerülő út, a négysávos autóút Gyula felé, átadták a megújított repülőteret. Folyamatban van a csatornahálózat kiépítése a szennyvíztisztítás korszerűsítése. Az utóbbi években felújításai során, megszépült az Andrássy út, amely a város sétáló utcája, valamint a Széchényi liget. A vonzó városkép kialakításához azonban még 1
IR Consulting szakértői egy 2008-ban végzett kutatásban azt mérték fel, hogy pusztán a jogalkotás minősége mennyiben hat a város tőkevonzó képességére, és ennek megfelelően rangsorolták a megyei jogú városokat a hatékony szabályalkotó képességeik alapján. Békéscsaba a 23 megyei jogú városok közül a 14. helyen végzett.
8
további rendezések szükségesek. A közeljövőben jelentős fejlesztések valósulnak meg a városban, amelyek hozzájárulnak egy élhető és a turisták számára is vonzerővel bíró városkép kialakításához. Legfontosabb beruházások a járdaépítési program, a belváros rehabilitációja, új parkoló ház létesítése, az Ibsen Palota építése 2
¸,
„Agora Projekt”, melynek keretében
térségi kulturális központ jön létre. A belváros revitalizációjának köszönhetően megújul a város főtere is, így a tervek szerint az alkalmas lesz nyári fesztiválok rendezésére is. A város turizmusának tekintetében fontos fejlesztés lesz a Kalandpark kialakítása, amelyre későbbi fejezetekben még kitérünk. A városban 1986 óta folyik felsőfokú képzés. A Tessedik Sámuel Főiskola 2009. január 1-jén integrálódott a Szent István Egyetembe, így a Szent István Egyetem Gazdasági Karán tanulmányaikat hallgatók is hozzájárulhatnak majd a vállalatok munkaerőigényének a kielégítéséhez. A város turizmusának fejlődése és jövőjének szempontjából fontos kiemelnünk, hogy 2009 szeptemberétől turizmus-vendéglátás szakos hallgatók is a békéscsabai kihelyezett tagozaton folytatják tanulmányaikat. Jelentősen hozzájárulva a város és térsége felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők munkaerőtáborának bővítéséhez. Békéscsaba igen gazdag természeti és épített örökségekben egyaránt. A megyei jogú városok közül, az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkező település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetően barátságos városnak tartják az ide látogatók. Turisztikai portálok éppen ezért előszeretettel aposztrofálják a várost, mint az „egyik legzöldebb magyar város” és a „legbarátságosabb magyar város”. Számos építészetileg jeles, többnyire eklektikus, szecessziós épülettel, templommal és a népi értékeket, hagyományokat bemutató gyűjteménnyel rendelkezik: Városháza, Fiume Szálló, Evangélikus nagytemplom, Evangélikus kistemplom, Árpád Fürdő, Jókai Színház, Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Mihály Emlékház, Szlovák Tájház, Gabonamúzeum, Jankay Galéria és a Meseház. A számos kiemelkedő szépségű épület között találunk több leromlott vagy elhanyagolt állapotban lévő épületet is, amelyek rontják a városképet és az összhatást. Ilyen épületek például a Körös Szálló vagy az István Malom, ezen egykor szebb kort megélt épületek sorsáról, leendő felújításukról és funkciójukról mielőbb dönteni kell.
2
Norvég Alapból nyert támogatás segítségével
9
A megyeszékhely egyik leghangulatosabb része az Élővíz csatorna. Partját a Szoborsétány díszíti, a városhoz kötődő neves személyiségek mellszobraival. A város köztéri alkotásokban igen gazdag, számos kút (mint például az Angyalos kút) és szobor díszíti a város köztereit. A város neve szorosan összefonódik a sporttal. Békéscsaba városa a rendszerváltás után nagy összegeket fordított a sport rendszeres és ésszerű támogatására. Így a város még 2001-ben elnyerhette a Nemzeti Sportváros címet. Napjaink leghíresebb egyesülete a MONDI Békéscsabai Előre SE. Szintén sok sikert elért egylet a legendás Békéscsabai Női Torna Club és a jelenleg másodosztályban játszó Békéscsaba Előre SE nagy múltú futball csapat. Békéscsaba, az országos sajtótermékekben megjelent hírek alapján 2008-ban a megyei jogú városok élmezőnyébe, a negyedik helyre került. 3 Az elismerő szakmai értékelés többek között köszönhető, az Önkormányzat sajtóreferensi és PR munkájának a Munkácsy Múzeum támogatása kapcsán, a hazaszállított Munkácsy festmény körüli példaértékű összefogásnak, Ónodi Henrietta díszpolgárrá avatásának, valamint a kolbászfesztivál és a sörfesztivál országos ismertségének. Az igazi imázsformáláshoz 4 azonban elengedhetetlen, hogy a helyi lakosok is büszkék legyenek a város gasztronómiai és kulturális értékeire. A „beol” (békési on-line portál) egy 2009-ben végzett felmérése 5 alapján, a lakosok többsége nem tud igazán azonosulni a város értékeivel. A válaszadók 56%-a szerint Békéscsaba nem különösebben vonzó célpont a turisták számára, 32% szerint csak a nagyobb rendezvények idején érdekes a város és csak egy kisebbség (12%) szerint érdemes a városba látogatni. Fontos tehát nagyobb hangsúlyt fektetni a belső PR munkára és a visszacsatolásra is, hogy a Békéscsabáról szóló pozitív visszajelzések, erősítsék a lakosok identitástudatát és lokálpatriotizmusát.
3
Image Factory-Observer: Városimázs toplista 2008 A turisztikai imázs, egy folyamatosan változó, összetett, bonyolult szerkezetű, folyamataiban és összetevőiben egyaránt sokrétű, térben és időben változó kép, egy adott desztinációval kapcsolatos elképzelések, gondolatok és benyomások összessége. 5 www.beol.hu 2009.07.08. 4
10
1.1.2. A turisztikai kínálat elemei: Békéscsaba gasztronómiai és kulturális rendezvény kínálata turisztikai vonatkozásban rendkívül gazdag. A város legfontosabb turisztikai terméke az immár hagyományosan minden év októberében megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál. A fesztivál nemzetközi és hazai vonatkozásokban is az egyik legjelentősebb, turisztikai vonzerőt jelentő gasztronómiai rendezvényé nőtte ki magát, az első 1997-ben megrendezett fesztivál óta. Az évek folyamán a Kolbászfesztivál dinamikusan fejlődött és évről évre növekedett a fesztiválon résztvevők száma is. 2009-ben a négy napos rendezvény elérte a bűvös 100.000-es látogatószámot. 2010 januárjában a Csabai Kolbászfesztivál a magyarországi fesztiválok közül egyedüliként kapta meg a kiváló minősítésű gasztronómiai fesztivál címet. 6
A békéscsabai kolbászfesztivál
Az események középpontjában kolbászkészítő versenyek, disznóvágás-bemutatók, a disznótoros hagyományok, szárazkolbász kiállítás és vásár, népművészeti és kirakodó vásár, pogácsa verseny állnak. A rendezvényhez borvigadalom is társul, amely lehetőséget biztosít a különböző régiók pincészeteinek a bemutatkozásra. A szervezők tradicionálisan minden
6
A Magyar Fesztiválszövetség,, Magyar Művelődési Intézet és a Képzőművészeti Lektorátus szervezésében végzett fesztiválminősítés keretében
11
évben, más és más összetételben bemutatják a szlovák-magyar gasztronómiai és népművészeti hagyományokat is. A vendégek számára a fesztivál legfőbb vonzereje: a programok, a fesztivál jellege és a különleges hangulat.7 A vendégek igen jelentős része, közel 60%-a visszatérő látogató, vagyis törzsvendége a fesztiválnak.
A fesztivál
közönségének 90%-a belföldi látogatók közül került ki és 10%-a pedig külföldről érkezett. A belföldi vendégek ¼-e helyi lakos volt, de az ország távolabbi szegleteiből is sokan voltak kíváncsiak az eseményre. A külföldi látogatók elsősorban a szomszédos országokból érkeztek. A Hatástanulmány statisztikai adatait vizsgálva láthatjuk, hogy az utóbbi években a Romániából érkező vendégek száma lendületesen növekszik, viszont a szlovák vendégek távol maradnak, számuk évről-évre csökken.
1. ábra: Kolbászfesztiválra érkező külföldiek országonkénti megoszlásának aránya 2008 és 2009- ben Szerkesztette a Budai és Barta Kft.
7
Kolbászfesztivál hatástanulmány, készítette: 2009 KIFT-92 Utazási Iroda Orosháza
12
A kolbászfesztivál költésvizsgálata alapján elmondhatjuk, hogy jelentős gazdaság élénkítő szerepe van a város és a térség életében, mind a turisztikai vállalkozások mind a húsipari feldolgozó vállalkozások tekintetében. A fesztivál jelentős gazdaságösztönző hatása mellett a közvetett turisztikai hatásai is számottevőek. Békéscsaba és térsége imázsformálására rendkívüli hatást gyakorolt, hiszen mára már szorosan összefonódott a fesztivál az emberek fejében a város nevével. Ezt a más hasonló jellegű fesztiválok számára példaértékű népszerűséget a legoptimálisabb módon kell hasznosítani a jövőben. Elsősorban a minőségi javításra kell a hangsúlyt fektetni, hiszen a fesztivál jelenlegi helyszíne a Sportcsarnok és környéke már elérte befogadó képessége felső határát. Természetesen a fesztivál sikere egyenes arányban hat a Csabai kolbász, mint az egyik legismertebb hungarikum iránti kereslet növekedésére
és
az
élelmiszeripari
közép-és
kis
vállalkozások
tevékenységének
fellendítéséhez. A fesztivál töretlen sikere és megújuló képessége nagy részben köszönhető a látogatói igények folyamatos nyomon követésének. Az utóbbi években a rendezvényszervezői szakértő cégek bevonásával készítettek hatástanulmányokat, melyek nagy segítséget nyújtottak az igények maximális kielégítéséhez. A Kolbászfesztivál közvetetten óriási hatást gyakorol a város imázsára és a helyi lakosok identitástudatának erősítésére büszkeségük növelésére. Békéscsaba még számos jelentős vonzerőt jelentő gasztronómiai rendezvénynek ad otthont, így például a májusi Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, illetve az augusztusi Lecsófesztivál. Továbbá
számos
színvonalas
kulturális
programsorozatot
is
találunk
a
város
rendezvénykínálatában, mint például a közel egy hónapig tartó Tavaszi Fesztivál, Városházi Esték programsorozat, a SCHERZO Amatőr Musical Színpadok Fesztiválja, Országos Szólótánc Fesztivál, amely a néptánc mozgalom szólistáinak kétévente ismétlődő országos, sőt nemzetközi hírű rangos eseménye immár 30 éve. Békéscsaba környéke gazdag érintetlen természeti szépségekben, vadregényes tájakban melyek turisztikai célú hasznosítása lehetőséget biztosít az ökoturizmus és az aktív turizmus példaértékű összekapcsolására. A páratlan természeti értékek és a Körősök vízgyűjtő területének védelme érdekében 2001-ben kilenc békésmegyei önkormányzat összefogásával megalakult a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület, mely kiemelt közhasznú szervezetként célul tűzte ki a környezetvédelem mellett az ökoturizmus és aktív turizmus fejlesztését. 13
A megyeszékhely a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület életében vezető szerepet játszik, hiszen a „város tüdejeként” is szolgáló természetvédelmi övezetben, a Széchényi ligetben hozták létre a fejlesztések eredményeként a Natúrpark Egyesület látogatóközpontját, ahol a Körösök világát bemutató állandó kiállítás mellett többek között időszaki kiállítások, gyerekfoglalkoztatók, helyi ételkülönlegességeket bemutató konyha várja az idelátogatókat. A látogatóközpontot körülölelő parkban külön ökoturisztikai útvonalakat alakítottak ki, mely a túrázók és kerékpárosok számára egyaránt vonzó helyszín lett. A lovas turizmus szerelmesei is megtalálhatják Békéscsabán a számításaikat, hiszen a város területén 7 lovas tanya is várja vendégeit számos lovas túraútvonal kínálattal. A horgász turizmusban rejlő lehetőségek szintén igen jelentősek, hiszen a város déli határában egy 160 hektáros területen 22 bánya tó terül el, nagyon szép érintetlen környezetben. A jaminai bányatavak napjainkban is kedvelt horgász helyek. Vadász turizmus szempontjából Békéscsaba térsége kedvező lehetőségeket nyújt, annak ellenére, hogy a vadállomány az utóbbi években gyengült, de a környező mezőkön a fácán, nyúl, vaddisznó, a nagyvadak közül pedig az őz állomány jelentős vonzerőt képvisel a vadászok számára. 2009-ben a külföldi vadászok csökkenése volt tapasztalható, azonban a belföldi fokozottabb érdeklődés ellensúlyozta a vadász turizmusból származó bevétel kiesést. A Megyei Jogú város rendkívül gazdag kulturális és szakrális értékekben, amelyre alapozva a kulturális turizmus zászlóshajó lehet a város turisztikai fejlesztésében. Hazánk nemzetközi hírű festőjének Munkácsy Mihály munkásságának legteljesebb gyűjteménye és személyes relikviái találhatóak a festőről elnevezett városi múzeumban és szinte a szomszédságában található Munkácsy Mihály emlékházban. A XIX. századi romantikus-realista festészet leghíresebb alkotója ezer szállal kötődött a városhoz, ez lehetőséget biztosít a festő nevével fémjelzett komplex kulturális kínálat megteremtéséhez. A Munkácsy Mihály Múzeum a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében megnyert pályázatnak köszönhetően közel 300 millió Ft támogatásban részesült. Méltán választották az Év múzeumává 2007-ben, egy évvel később pedig Magyarország Vendégbarát múzeuma kitüntető címet szerezhette meg. A múzeum 14
szlovák és román kisebbség néprajzi gyűjteménye országosan egyedülálló, és az Alföldi Tárlat is nagy népszerűségnek örvend a látogatók körében. A város kulturális kínálatában kiemelt szerep jut a szlovák kulturális örökség és hagyományok ápolásának. Békéscsaba megőrizte a szlovákság építészeti örökségét, népművészetét, melynek gyönyörű példája a Szlovák Tájház. A város népművészete országos viszonylatban nem tartozik a legismertebbek közé, azonban a népi építészet és a „szőttes-kultúra” vonzerőt képvisel 8 . A városban, országos viszonylatban is kiemelkedően sok kulturális önszervező kör, együttes énekkar és amatőr művészeti műhely működik, ezek között több jelentős nemzetközi sikert is elkönyvelhetett. Békéscsaba művészeti élete műkedvelés-centrikus volt, s az a mai napig. Az Auróra-kör a XX. sz. első felében viszont példamutató művészetszervezői tevékenységet folytatott, s az elmúlt ötven évben több amatőr művészeti műhely is képes volt nemzetközi eredmények elérésére, így többek közt a Napsugár Bábegyüttes, a Bartók Béla leánykar, és a Balassi Táncegyüttes. A város kulturális életében kiemelkedő szerepet játszik a Jókai Színház, amely az Alföld első kő színházaként nyitotta meg a kapuit a XIX. század végén. Az eklektikus stílusban épült 640 férőhelyes nézőtérrel rendelkező színház állandó országos hírű társulattal rendelkezik, de repertoárjából csemegézhetünk szlovák, román és szerb vendégtársulatok előadásaiból is. Békéscsaba szakrális értékei is számottevőek, hiszen a város hét templommal is rendelkezik. Békéscsaba jelképe Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az empire stílusban épült Evangélikus nagytemplom és a város legrégibb temploma, a műemlék jellegű Evangélikus kistemploma. Építészeti kuriózumként megemlíthetjük a számos városban található templom mellett az erzsébethelyi Jézus Szíve templomot, melyet Patay László ötszáz négyzetméteres seccója tesz különlegessé. Az 530 bibliai alakot felvonultató páratlan művészeti munkájáért a festő a legmagasabb pápai kitüntetésben is részesült.
8
Békéscsaba turizmusfejlesztési stratégia 2002
15
Békéscsaba az egészség és gyógyturizmus szempontjából még számos kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik, hiszen kevésbé ismert, hogy a városban is található egy termálfürdő, amely nyáron egy 1200 m2-es élményfürdővel is kiegészül. A város szívében, az Élővízcsatorna partján a hajdani Árpád liget helyén, idilli zöld környezetben található az Árpád Fürdő. Összesen 10 medencéjéből 4 medence gyógyvizes. A gyógyvizes medencékben elsősorban ízületi, reumatikus, és mozgásszervi betegségek kezelésére van lehetőség. 1964ben nemzetközi méretezésű 50 m-es úszómedencét avattak, mely hivatalos versenyekre is alkalmassá tette az uszodát. 2004-től a Jázmin Egészségcenterben balneológiai kezeléseket vehetnek igénybe a vendégek. Az 1922-ben létesült fürdő rekonstrukciója a Széchényi Terv turizmusfejlesztési programja által „a termálfürdők és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére” kiírt pályázat keretében nyújtott támogatás segítségével valósult meg. A 2003ban lezajlott felújítás eredményeként egy modern, minden igényt kielégítő, gyógyulni, pihenni vagy sportolni vágyó helyi lakosokat és turistákat is kiszolgáló akadálymentesített fürdőlétesítmény alakult. 2008-ban. a Békés Megyei Vízművek Zrt. térítésmentesen, de a kötelezettségek átvállalása mellett átadta a tulajdonjogát Békéscsaba Megyei Jogú Városnak. 2009-ben 244. 000 látogató élvezte az Árpád Fürdő kínálta gyógyászati és rekreációs lehetőségeket. Egy nyáron végzett belső felmérés alapján a fürdő közönségét a helyi lakosok és a környékbeliek alkotják. Külföldről érkezett turisták elenyésző számban (1-2%-ban) látogatták a fürdőt, melynek okai lehetnek a szomszédos Gyula, mint nemzetközi szinten is ismert fürdőváros elszívó ereje, valamint Békéscsabán magas kategóriájú hotel hiánya. A fürdő jelenleg több, elsősorban a költségek csökkentését elősegítő fejlesztést is tervez, mint például: saját ivóvízbázis létrehozása és a termálvíz hőenergiájának hatékonyabb kihasználásával a gázfelhasználás csökkentése. 1.1.3. A vendégfogadás feltételei Turisztikai infrastruktúra tekintetében először a kereskedelmi szálláshelyekkel való ellátottságot vizsgáljuk. A városban jelenleg 5 db nagyrészt háromcsillagos szálloda várja a vendégeket, összesen 310 férőhellyel. A panziók és lovaspanziók száma együttvéve 6, melyekben összesen 136 férőhely áll rendelkezésre. Kollégiumok és ifjúsági szállások széles választékát találjuk a városban, hiszen 11 ehhez a kategóriához tartozó egység összesen 1.993 férőhellyel rendelkezik. A teljes szálláshely kapacitás Békéscsabán 2486 fő, melyből kereskedelmi szálláshely 2.452.
16
A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a városban kevés a szálláslehetőségek száma, magasabb kategóriájú szállás lehetőség pedig teljesen hiányzik a szálláshelyek palettájáról. A megyei statisztikákat tanulmányozva is, láthatjuk, hogy megnőtt a kereslet a magasabb színvonalú szálláshelyek iránt, hiszen a szálláshelyek közül egyedül a négy csillagos hotelekben nőtt a vendégéjszakák és a vendégek száma is. A város környékén nem található kemping sem, pedig főleg a külföldi vendégek részéről lenne igény a felmérések alapján egy vízparti illetve vízpart közeli kempingre. A városba látogató turistákat számos színvonalas vendéglátóhely várja, több mint egy tucat étterem, köztük a Fiume Szálló patinás étterme, a Fenyves Hotel és Étterem, a Szlovák Hotel szlovák specialitásokat is kínáló vendéglátóegysége valamint a közkedvelt Kisvendéglő a Hargitához, ahol erdélyi ételkülönlegességeket kóstolhatunk. Több mint 15 cukrászda és kávéház található a városban, mint a Márvány Cukrászda, Mese Cukrászda. Számos klub és zenés szórakozóhely színesíti a palettát, igényes szórakozási lehetőségeket kínálva. A városi közbiztonság jónak mondható. A 70 fős városi Polgárőrség 2004-ben az Év Polgárőr Egyesülete elismerő címet nyerte meg. Az önkormányzat a köztisztaságra is nagy hangsúlyt fektet, ennek legjobb példája, hogy minden évben meghirdetik a „Tiszta Békéscsabáért” című városszépítő versenyt. A város modern kórházzal rendelkezik, amely új leszállópályának köszönhetően helikoptereket is tud fogadni. A határmenti lakosság egészségügyi ellátásának javítása érdekében folyamatban van egy darab, két millió eurós projekt 9 , a Pándy Kálmán Megyei kórház és az Aradi megyei kórház közreműködésével. 1.1.4. A turisztikai kereslet A városban a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken egy folyamatos és kiegyensúlyozott növekedés mellett 2006-ban, amikor elérte csúcspontját, megtorpant a növekedés és a következő években visszaesés tapasztalható a vendégek számának alakulásában 10 . A legfrissebb statisztikai adatok szerint 2009-ben Békéscsabán szembetűnően több vendégéjszakát (összesen: 40.206) töltöttek el a városba látogatók, mint 2008-ban 9
„Gyógyítás határok nélkül a Körös-Maros közben”c. projekt. Mind a növekedés, mind a visszaesés nagyon alacsony bázison történt, így azokat tendenciának nem lehet mondani.
10
17
(összesen: 37.336). Ezek az adatok figyelemreméltóak, különös tekintettel hogy, mind Békés megyében, mind a Dél-alföldi régióban, 2009-ben kevesebb vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken.
2. ábra: Kereskedelmi vendégéjszakák számának alakulása Békéscsabán 2008-ban és 2009-ben Szerkesztette a Budai és Barta Kft. A vendégek átlagos tartózkodási idejét vizsgálva is megállapíthatjuk, hogy Békéscsaba javított a 2008-as adatokhoz mérten, amikor az éves átlag csupán 1, 9 nap volt. Az adatok szerint 2009-ben az átlagos tartózkodási idő 2, 2 napra növekedett, ennek ellenére is még mindig az országos és a Békés megyei átlag (2,9) alatt marad.
18
3. ábra: A vendégek átlagos tartózkodási ideje Békéscsabán 2004 – 2009 között Szerkesztette a Budai és Barta Kft. Békéscsabát felkereső turisták jelenleg az alábbi célcsoportokból kerülnek ki: üzleti utazók, rendezvényekre látogatók, vásárlási szándékkal érkezők, aktív és kulturális turizmus iránt érdeklődők, illetve diákcsoportok. Sajnos sok városba látogató turista csak rövid ideig tartózkodik Békéscsabán, emiatt, kevésbé veszik igénybe szálláshelyet és egyéb turisztikai szolgáltatásokat. A fentiek mellett potenciális vendégek lehetnek a gyermekes családok, az aktív turisták és a senior korosztály. A város rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyekkel ezek a célcsoportok a városba csábíthatóak, ugyanakkor a megfelelő szálláshelykapacitás, a város megközelíthetősége és az adott piaci szegmens igényeit kiszolgáló egyéb szolgáltatás (pl. speciális csomagajánlatok, információs csatornák) területén jelentős fejlesztésekre van szükség. Békéscsaba turisztikai helyzetét SWOT analízissel is bemutatjuk.
19
1. táblázat: Békéscsaba turisztikai SWOT analízise Szerkesztette a Budai és Barta Kft.
20
1.2. Békéscsaba térségének turizmusa
1.2.1. Általános jellemzők Békés megye az ország dél-keleti részén a román határ tőszomszédságában található és 5631,05 négyzetkilométeren területével 7. a megyék rangsorában. 75 települést foglal magába. Az 2008-as adatok szerint lakosainak száma 376 657 fő. A Dél-alföldi régió legkevésbé fejlett megyéje, növekedési tendenciája az utóbbi években mérséklődött és jelenleg magas munkanélküliség jellemzi. 2009 szeptemberében több mint 26.000 főre emelkedett a munkakeresők tábora, amely így arányait tekintve (a munkaképes lakossághoz viszonyítva) az előző évi 13, 6 %-ról 16, 4 %-ra emelkedett. Turisztikai szempontból Békéscsaba város közvetlen térségét, azon belül is Békés megye középső részét, az úgy nevezett Közép-Békés területet vizsgáljuk, melynek centrumait Békéscsaba, Gyula és Békés városok alkotják. A térség népesség összetételére a „soknemzetiség” jellemző, hiszen mint már korábbi fejezetben bemutattuk, Békéscsabán jelentős szlovák kisebbség él, Békésen 3% cigánynak, 1% német illetve románnak és Gyulán a lakosság 2%-a románnak, illetve 2%-a vallotta magát német anyanyelvűnek 11 . A magyarországi románság központjának is tartják Gyulát. Békéscsabától Békés 10 km-re északra és Gyula 16 km-re keletre található. Az Árpádházi- királyok idejében Békés volt a területi központ, a XV. századtól Gyula vált a vidék vezető településévé, 1950-ben azonban a gazdaságilag megerősödött Békéscsaba lett Békés megye székhelye. A két város azonban a mai napig közösen gyakorolja a közigazgatási funkciókat, a történelmi székhely Gyula az idegenforgalomban, igazságszolgáltatás és az egészségügy területén vezető szerepet játszik, Békéscsaba pedig gazdasági, közlekedési, oktatási, közigazgatási központ. 2009-ben a Heti Világgazdaság példaértékűként értékelte a két város együttműködését, egymás kiegészítését. A valóságban még szorosabb összefogásra lenne szükség mind a három közép-békési város és kistérségeik részéről a gazdasági pozíciók megtartásához a versenyképesség növeléséhez és a hosszú távú fejlődés érdekében egyaránt. Közép-Békésen él a megye lakosságának több mint egynegyede, megközelítőleg 150. 000 lakos. A megyén belül a legfejlettebb térségnek számít, hiszen a megye gazdasági, kulturális és turisztikai központja is a Közép-Békési térség. A gyógy-és 11
egészségturizmus,
a
környezeti
technológiák,
az
agrárinnováció
és
2001-es népszámlálás adatai alapján
21
bioenergiaforrások alkalmazása révén épít a térségben megjelenő adottságokra. Békés Megye Integrált Esélyteremtési Terve 12 alapján térségi súlypont Közép-Békés húzóerejének növelése a cél, melyet az elérhetőség javításával (M44, vasút, légi közlekedés), a gyógyturisztikai és aktív turisztikai fejlesztésekkel, a képzési potenciál erősítésével és a megújuló energiákhoz kapcsolódó K+F projektekkel lehetne elérni. Közép-Békés térségének turisztikai szempontból kiemelkedő attrakciója, a nemzetközi hírű gyógyüdülőhely Gyula. A város Békéscsabával való földrajzi közelsége s egymásra utaltsága miatt indokoltnak látjuk turisztikai kínálatát röviden bemutatni. Legelőször a gyulai Várfürdő jut eszünkbe a várossal kapcsolatban, a közelmúltban, több ütemben folytak itt fejlesztések. A több mint 2 Milliárd forint összértékű beruházás megvalósításához a Széchényi-terv egészségturizmus fejlesztési program keretéből is nyertek jelentős támogatást, melynek segítségével többek között gyógyászati kapacitásukat növelhették, gyermekek számára igazi vízi birodalmat létesítettek. A legutolsó beruházás, mely kizárólag saját erőből (140M Ft) valósult meg, az exkluzív Castello Szaunapark. A Várfürdő a következő években is további fejlesztéseket, beruházásokat tervez kínálati palettájának bővítése céljából. Fontos még a legjellegzetesebb gyulai nevezetességeket is felsorolni, mint a XV. században épült egyetlen épen maradt alföldi téglavár - amely nyári színházi rendezvények és Jazz fesztivál színtere -, a Csiga kert, Százéves Cukrászda, Erkel Ferenc Emlékház, Húsipari Történeti Kiállítás, Albrecht Dürer emléktábla a Dürer utcában és a gyulavári Wenckheim-Almássy kastély. Gyula
turisztikai
infrastruktúrája
is
kiépített:
6300
szálláshellyel
több
tucat
vendéglátóegységgel a legnagyobb idegenforgalmi bevételt generálja. A megye névadó 22 ezer lélekszámú települése Békés arculatát klasszicista épületek alkotják, jelentős műemlék a barokk-copf-klasszicista református templom. A Kettős-Körös partján fekvő település az ősi mesterséget űző kosárfonóiról híres. A kosarak alapanyagát a Körösparti fűzfavesszők szolgáltatták. A város turisztikai infrastruktúrájában fontos szerepet játszik egy 2007-ben felújított wellness szolgáltatásokat is kínáló szálloda és a Dánfoki kemping.
12
Békés megye Integrált Esélyteremtési Terve 2007-2013 Farkas Zoltán alelnök előadása
22
1.2.2. Főbb turisztikai termékek A Közép-Békési térség turisztikai attrakciói alapján jelenleg nem tartozik hazánk kiemelt turisztikai területei közé, de a közelmúlt elsősorban a gyógy és termálvízre alapozott attrakció fejlesztéseinek köszönhetően az egészségturizmus húzóágazattá nőtte ki magát. A térségben egyértelmű Gyula, mint a gyógyturizmus fellegvárának az elsőbbsége. Az egykori Almássy kastély ősparkjában található Várfürdőt évente közel 700.000 látogató keresi fel, amely látogatói szám országos szinten is kiemelkedő.
Békéscsabán az Alföld
legesztétikusabb fürdőkomplexuma az Árpád Fürdő található, Békés a közelmúltban új uszodával és sportközponttal gyarapodott egy sikeres pályázatnak köszönhetően. A térség számos fesztivál és nagy hagyományokkal rendelkező rendezvénynek ad otthont, melyek népszerűsége évről-évre növekszik, elősegítve a pozitív turisztikai imázs kialakulását.
2. táblázat: Kiemelkedő jelentőségű gasztronómiai rendezvények Közép-Békés térségében 13 Szerkesztette a Budai és Barta Kft.
13
Saját gyűjtés a www.gasztrorendezveny.lap.hu és a www.palinkafesztival.hu -ról
23
A Közép-Békési térség turizmusának további fejlesztése szempontjából kiemelkedő jelentősége van a vizeknek. A felszíni vizek közül a Körösökre, Holtágakra és bányatavakra alapozható az idegenforgalom fejlesztése. Körösök Magyarország legtisztább folyói és a vadregényes táj érintetlen természeti szépsége vonzza a vízi-turizmus szerelmeseit. A Körösök és a környéken található bányatavak gazdag halállománnyal rendelkeznek, melyekre a horgász turizmust lehet dinamikusabban felépíteni. A térség erdői és mezői a vadász turizmus kedvelői számára jelent igazi paradicsomot. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület tevékenységének köszönhetően a térségben számos fejlesztés valósult meg az elmúlt években és több általuk benyújtott komplex turisztikai attrakciófejlesztést elősegítő pályázat van most is folyamatban, melyek elsősorban az öko- és aktívturimushoz kapcsolódnak. A térségben kiterjedt alföldi tanyavilágot találhatunk, azonban a falusi-tanyasi turizmus kínálta lehetőségek szinte teljesen kihasználatlanok, ennek legfőbb oka a turisztikai infrastruktúra, a szakképzett személyi háttér hiánya és a szervezett kiajánlások kapcsolt programok hiánya 14 .
Falusi-tanyasi turizmus
14
Békés Megye Terület fejlesztési koncepciója alapján
24
1.2.3. Vendégforgalmi adatok Tekintettel arra, hogy a KSH adatgyűjtései nem terjednek ki az általunk elemzett KözépBékés térségre, a vendégforgalmi adatokat régiós-megyei vonatkozásban vizsgáljuk.
4. ábra Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása a dél-alföldi régió megyéiben 15 Szerkesztette a Budai és Barta Kft. Statisztikai adatok elemzése során megállapítható, hogy a Dél-alföldi régió három megyéje közül Békés megyében regisztrálják a legkevesebb vendéget. A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 2008-ban 52.101 volt, amely azt jelenti, hogy a külföldi vendégek részaránya a statisztikai adatok alapján 12% volt. Az elmúlt két évben a dél-alföldi megyék
15
KSH adatai alapján
25
vonatkozásában a külföldiek által eltöltött vendégéjszakákat vizsgálva ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy Békés megye volt az egyetlen, amelynek sikerült pozícióját javítani.
1. ábra: Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a dél-alföldi régió megyéiben Szerkesztette a Budai és Barta Kft. Az elmúlt évek során Békés megyében a gyógyturizmusban tudatos kínálatfejlesztés történt. Ennek köszönhető a külföldi - elsősorban a Romániából érkező – vendégek számának gyarapodása. A sikeres-eredményes fejlesztések kihatottak a vendégek átlagos tartózkodási idejére is. E tekintetben – a magas tartózkodási idő területén - Békés megye jó eredményeket tud felmutatni, kiemelkedő teljesítménye 16 országos szinten is elismerésre méltó.
16
A hazai viszonylatban magas tartózkodási idő nemzetközi összehasonlításban nem jó.
26
3. táblázat: Az átlagos tartózkodási idő a dél-alföldi régió megyéiben Szerkesztette a Budai és Barta Kft. Vendégéjszakák számát a kereskedelmi szálláshelyeken szállástípusonként vizsgálva Békés megyében kiderül, hogy a vendégek többsége szállodában, illetve szálloda típusú szálláshelyen szállt meg.
4. táblázat: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken szállástípusonként Békés megyében. 2008-ban 17 Szerkesztette a Budai és Barta Kft.
17
KSH évközi adatai alapján
27
Érdemes megvizsgálni a kereskedelmi szálláshelyek kihasználtságát.
6. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek kapacitás kihasználtságának összehasonlítása Közép- Békés városaiban Szerkesztette a Budai és Barta Kft. A Békéscsaba környéki városokban a szálláshely kapacitás kihasználtsága rendkívül alacsonynak mondható térségi szinten (Gyula adatai elfogadhatóak csak), a kihasználtság a minőségi szolgáltatások hiánya miatt ilyen alacsony. A szállástípusok szerinti kimutatások vizsgálatakor láthatjuk, hogy a régióban, a négycsillagos szállodák érték el a legnagyobb növekedést vendégéjszakák tekintetében az előző évhez képest.
28
2. ábra: Vendégéjszakák alakulása a dél-alföldi régióban szállodai kategóriák szerint Szerkesztette a Budai és Barta Kft.
1.2.4. Térségi vonzerők komplex termékké alakítása Közép-Békés térségben számos fejlesztési projekt van folyamatban, amelyek nagyban hozzájárulnak a térség turisztikai kínálatának komplexitásához, gazdagodásához. Békéscsaba turizmusfejlesztési törekvései elképzelhetetlenek a térségben található településekkel és városokkal történő szoros együttműködése nélkül. Közép-Békés centrumaival (Békés, Gyula) kiemelten szükséges a kölcsönösségen alapuló összefogás és egymás értékeinek és vonzerejének erősítése. Jelenleg több példaértékű közös pályázat van folyamatban, amelyek a megvalósulásuk esetén komplex turisztikai attrakcióként szolgálhatnak:
29
„Békési Szilvapálinka út” A három Közép-békési centrum köz és magánszféráinak összefogásán alapuló projekt összköltsége bruttó 240 millió. A jelentős magántőkével megvalósuló beruházás Békéscsaba, Békés és Gyula városában összesen 4 helyszínen kínálna lehetőséget a hungarikumnak számító, földrajzi eredetvédett Békési Szilva Pálinka bemutatására kóstoltató és interaktív bemutató helyek létrehozásával. Hazánkban, egy kérdőíves felméréssel végzett kutatás alapján a pálinkát a válaszadók a Tokaji aszú után, mint a legismertebb hungarikumként említették. 18 A tervek között szerepel a Pálinkaút összekapcsolása kiegészítő egyedi programokkal, mint a „Csónakos pálinka csomag”, amely az élővíz csatorna összekötő szerepét használná ki a bemutatóhelyek alternatív vízi úton történő megközelíthetőségére. A „tanyasi pálinka csomag” pedig az ez idáig mellőzött falusi turizmus fellendülését hozhatná magával. A „kulturális pálinka csomag” pedig egyedülálló módon ötvözné a gasztro- és kulturális turizmust. A projekt megvalósulása esetén országos viszonylatban is egyedi komplex turisztikai csomagot kínálna széles látogatói csoportok részére. A „Határtalanul két keréken” elnevezésű projekt a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület kidolgozásában, az aktív turizmus és az egészségtudatosság iránti egyre növekvő kereslet igényeit elégítené ki. A határon átnyúló kerékpárút a Körösök Völgye biogeográfiai egységén alapul és a mozaikszerűen elhelyezkedő látnivalók környezetkímélő módon történő elérhetőségét segítené elő. Magyarország területén Békéscsaba, Doboz, Sarkad és Kötegyán érintett az összefüggő kerékpárút kialakításában. A projekt Romániával történő közös kidolgozása követendő példaként szolgál további együttműködésekhez, hiszen a határmenti régió gazdasági fellendülését is előmozdíthatja. A „Természet és kultúra ösvényein” című pályázat, amely a stratégia írásakor elbírálás alatt van, a térségben eddig hiányzó ökoturisztikai útvonal kialakítását tűzte ki célul szintén a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület gondozásában. A 15 millió összköltségű projekt a Körösök élővilágát, a kunhalmokat, az erdők, rétek érintetlen szépségét, a tanyasi élet sajátosságait és az épített örökségeket fűzi fel egy tematikus útvonalra. A „Három Város túra” elnevezésű projekt a három Közép-békési centrumot összekapcsoló Élővíz csatorna vonalán alapul. Jelenleg, hátrányt jelent a Csatorna turisztikai
18
Nótári Márta-Hajdu Istvánné: Hazai fogyasztók Hungarikumokkal szembeni attitüdjei
30
hasznosításában, hogy csak szakaszosan járható illetve látogatható. Megoldást jelentene, ha több közlekedési alternatíva (kerékpáros, gyalogos, vízi és lovas) is lehetőséget biztosítana az érdeklődők számára a térség bebarangolására, felfedezésére. A folyamatban lévő fejlesztések mellett szükséges további szoros együttműködés a KözépBékési térség településeivel. A hosszútávú fejlesztések szélesítik a térség turisztikai kínálatát, mely így új célcsoportok számára is vonzóvá válhat. Prioritások a térségi komplex fejlesztések tekintetében: •
Aktív és ökoturizmus fejlesztése a kiemelkedő természeti adottságokra alapozva. Az elképzelések a környezettudatosságot, fenntarthatóságot prioritásként kezelik.
•
Kulturális turisztikai csomag kidolgozása, például: „Híres emberek nyomában „(Erkel, Ajtósi Dürer, Munkácsy Mihály), közös városnéző programok.
•
„Kolbász túra csomag” kidolgozása Gyulával közösen, a csabai és a gyulai kolbász készítése közötti különbség bemutatása kóstolással egybekötve, kapcsolt elemként falusi sertés tenyésztés bemutatása, „Pálinka úttal” történő összehangolása. Szerencsés lenne a térség ismert és közkedvelt hungarikumainak összekapcsolása: tematikus útvonalak alapmotívuma, gasztronómiai rendezvények, ajándék tárgyak, stb. A piacra vitelt közös marketing tevékenység segítené elő.
•
„Egészségturisztikai központ” létrehozása: Gyula gyógyturizmusban betöltött vezető szerepét szem előtt tartó, azt kiegészítő egészségügyi szolgáltatások csomagként való kiajánlása, (lehetséges helyszín: István Malom Békéscsaba)
•
„Kreatív turizmus” fejlesztése, melynek a létjogosultsága abban gyökerezik, hogy az emberek a személyes fejlődésükre kevés időt fordíthatnak mai felgyorsult világunkban. A Közép-békési térség nyugalmat árasztó, érintetlen természeti környezete és a művészeti hagyományai által kiváló adottságokkal rendelkezik a turizmus ezen új ágának a felvirágoztatásához. Szervezett úton, kreatív önképző táborok létrehozásával elősegíthetnék az utazók kreatív képességeik fejlesztését, önmaguk jobb megismerését, önképük formálását.
31
1.3. A Dél-alföldi régió turizmusa 1.3.1. Általános jellemzők A Dél-alföldi régió az ország területének közel egyötödén terül el, ezzel az ország legnagyobb kiterjedésű régiójaként tartjuk számon. Itt él Magyarország lakosságának 13 százaléka, közel 1 millió 367 ezer ember. A régió 3 megyéjében lévő 254 település közül a legtöbb BácsKiskunban található. Békés megye 75 települése 8 kistérségbe tartozik. A régióban élők mintegy kétharmada városban él és a békéscsabai és békési kistérségben élő népesség több mint nyolctizede városlakó. A városok viszonylag kedvező illetve néhány esetben az átlagosnál is kedvezőbb gazdasági helyzetben vannak, azonban az országhatár és a megyehatár menti falusi perifériák igen elmaradottak gazdasági viszonylatban. A régió népessége több mint 25 éve tartósan fogy, az utolsó öt évben 2%-al csökkent az itt lakók lélekszáma. Ezen okoknál fogva a Dél-alföldi Regionális program szerint, a régió fejlesztési stratégiáját alapvetően városokra koncentrálva célszerű meghatározni, miközben a rurális területeken a vidékfejlesztés eszközei mellett az elérhetőséget biztosító közlekedési infrastruktúra kiépítésével kell a népességmegtartó képességet fokozni. 19 A tanyavilág és falvak érintetlensége az öko-és falusi turizmus szempontjából előnnyé kovácsolható.
1. térkép: A dél-alföldi régió területe Szerkesztette a Budai és Barta Kft.
19
A Dél-alföldi Regionális Operatív Program alapján
32
A régió legnagyobb és jelentősebb közép- és kisvárosai: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Baja, Kalocsa, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szentes és Szarvas.
1.3.2. Főbb turisztikai termékek Egészségturizmus: A régió természeti (hidrogeológiai) adottságainak köszönhetően, országos viszonylatban is rendkívül gazdag gyógy és termálvíz készletben, ezért kedvező feltételekkel rendelkezik az egészségturizmus további fejlesztéséhez. Az egészségturisztikai szolgáltatások iránti kereslet az egészségtudatos szemlélet térhódítása miatt, hosszú távon várhatóan növekedni fog. A bővülő
kereslet
azonban
csak
megfelelő
turisztikai
infrastruktúrával,
minőségi
szolgáltatásokkal és magas színvonalú egészségügyi háttérrel szolgálható ki, értve ez alatt a rehabilitációs és egyéb, a vendégkör igényeire jellemző beavatkozást igénylő magas kórházi színvonalat is.
5. táblázat Magyarország gyógytényezői régionként Szerkesztette a Budai és Barta Kft.
33
Az egészségturizmuson belül a gyógyturizmus kiemelt helyszínei az úgynevezett gyógyhelyek, amelyekből Magyarországon 13 található Ezek olyan települések, amelyek különleges adottságokkal és a gyógytényezők hasznosításához szükséges létesítményekkel rendelkeznek. A Dél-alföldi régióban a számos gyógyüdülőhely közül Gyula büszkélkedhet ezzel a címmel és az orosházi Gyopárosfürdőt pedig a cím várományosa. A már országos ismertséget szerzett „Alföld Spa” védjegy egy példaértékű kezdeményezés eredményeként született meg. A versenyképességet javítani célzó összefogás, a Dél-alföldi Termál Klaszter és az Észak-alföldi Termál Klaszter között jött létre az egészségturizmus egyediségét hangsúlyozandó. Aktív-és ökoturizmus: A régió változatos arculatát négy nagy folyó (Duna, Tisza, Körös, Maros) alakította ki, amely egyedülálló természeti kincsekben gazdag területet eredményezett. A Kiskunsági20 és a Körös-Maros Nemzeti Park, Gemenc (a Duna-Dráva Nemzeti Park része), Szelidi-tó, a Fehértó, a Kolon-tó, a kiskunsági homokdűnék, a Szarvasi Arborétum, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és a számos folyó, holtágak, tavak kiemelkedő kínálattal rendelkeznek a vízi-, természetjáró/gyalogos-, kerékpáros-, lovas-, vadász-, horgász- és ökoturizmusban rejlő lehetőségek fokozottabb kiaknázásához. Az alföldi lovas kultúra évszázados hagyományaira és a nagy kiterjedésű lovaglásra kíválóan alkalmas területekre alapozottan mintegy ötven lovastanya van a térségben. A magyarországi lótenyésztés egyik kiemelkedő központja a Mezőhegyesi Ménesbirtok, amely az UNESCO világörökség várományos listáján található Közép-Európában egyedülálló agrártörténeti emlékeivel és egyéb műemlékeivel. Kulturális és örökség turizmus: A természeti örökségek mellett a régió gazdag kínálattal rendelkezik a kulturális értékek iránt érdeklődő látogatók számára is. Kecskemét, Baja, Szeged, Csongrád barokk-szecessziósklasszicista belvárosa, kastélyok, kúriák, vadászházak, szakrális értékek (Szegedi Fogadalmi templom, Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom stb.), a régió népművészete és a nemzetiségek hagyományai komplex idegenforgalmi vonzerőt képviselnek. A régió vonzerőleltárából kiemelkedik az Alföld legnagyobb szabadtéri múzeuma az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, amely az ország 5. leglátogatottabb kiállító helye.
20
A Kiskunsági Nemzeti park egyes területeit az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította
34
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark A Dél-alföldi régió kulturális rendezvénykínálata országos viszonylatban is gazdagnak és színesnek mondható, a legnagyobb kulturális rendezvény attrakciója az 1931 óta megrendezésre kerülő Szegedi Szabadtéri Játékok, mely opera, musical, balett, néptánc és jazz
kedvelőinek
több
ezres
táborát
vonzza
a
térségbe.
A
gasztronómiai
rendezvénysorozatoknak Békéscsaba térségéhez hasonlóan, a régióban is nagy múltú hagyományai vannak. A legjelentősebbek: a békéscsabai Kolbászfesztivál, a szegedi és a bajai halászléfőző-verseny, a medgyesházi dinnye fesztivál, a makói Hagymafesztivál és a kalocsai Paprikanapok. Konferencia turizmus: A konferencia turizmus kínálatát vizsgálva megállapítható, hogy a régió nagyobb kapacitású helyszínei: a 2005-ben átadott kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ, amelynek legnagyobb terme 600 fő, kisebb termei további 590 fő befogadására alkalmasak, Szegeden a Novotel szálloda rendelkezik több száz fő befogadására alkalmas jól felszerelt konferencia termekkel és a Szegedi Tudományegyetemen van egy 700 főt is befogadó nagy előadó, amely színvonalas konferenciák lebonyolítására alkalmas. Kisebb rendezvényhelyszínek, egyetemi és szállodai konferencia kapacitás ezen kívül Lajosmizsén, Baján, Nemesnádudvaron, Orosházán, Mezőhegyesen, Füzesgyarmaton, Gyulán Kiskőrösön és Szentesen található. A szükséges infrastruktúra tehát egyelőre elmarad a kívánatostól, noha a régió földrajzi elhelyezkedése ennek szükségességét alátámasztja. 1.3.3. Tervezett fejlesztések, fejlesztési prioritások A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005-2013) nevesíti a legfontosabb és legsürgetőbb beavatkozást igénylő területeket, melyek az átfogó turizmusfejlesztési célok elérését lehetővé
35
teszik. A Nemzeti Turizmus Fejlesztési stratégia fő irányelveit szem előtt tartva, de a régiós adottságokra és lehetőségekre épít a Dél-alföldi Régió Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja, mely a következő prioritásokat fogalmazza meg: Az 1. turizmusfejlesztési prioritás: A gyógy- és termálturizmus fejlesztése Gyógyhatású termálvízen alapuló, speciális egészségügyi ellátásra, gyógyhatású termékek előállítására és forgalmazására épülő integrált gyógyturizmus fejlesztése. A 2. turizmusfejlesztési prioritás: Kulturális és konferenciaturizmus fejlesztése A régió meglévő kimagasló kulturális értékeire, a felsőoktatási, kutatási, kulturális intézményeire épülő turizmus fejlesztése. A 3. turizmusfejlesztési prioritás: A természeti értékekre épülő turizmus fejlesztése, a falusi turizmus fejlesztése, kisebb termálfürdők fejlesztése, a Régió gazdag folyóvízi adottságaira, gazdag természeti értékeire, egyedi településszerkezetére épülő rekreációs célú aktív turizmus fejlesztése A II. Nemzeti fejlesztési terv keretében 2005-ben kidolgozott Dél-alföldi Regionális Operatív Program kiemelt prioritásként kezeli a turizmus fejlesztését. A programban meghatározott átfogó cél: a fenntartható növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése valamint a területi különbségek kiegyenlítése. Ezen belül öt specifikus fejlesztési cél került meghatározásra, melyek a következők: •
Regionális gazdaságfejlesztés
•
Turisztikai célú fejlesztések
•
Közlekedési infrastruktúrafejlesztés
•
Humán-infrastruktúra fejlesztése
•
Településfejlesztési akciók.
A fenti célok közül Békéscsaba turizmusfejlesztésének szempontjából kiemelendő a második (turizmusfejlesztési), a harmadik (közlekedési infrastruktúrafejlesztés) prioritás, melyek az alábbi konkrét célokat nevesítik. Turizmusfejlesztési prioritás: •
„Dél-Alföld Spa” egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése
36
•
Kulturális és szellemi értékekre épülő turizmus
•
Aktív turizmus
•
A vonzerőkhöz kapcsolódóan a szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése
Közlekedési, infrastruktúrafejlesztés prioritás: •
Kerékpárút hálózat építése
•
4-5 számjegyű utak építése
•
Településfejlesztési akciók
•
Város, városrész központ revitalizáció -„Főutca típusú akciók”
•
Környezeti értékeink védelme
1.4. Békéscsabát érintő magyarországi és nemzetközi turisztikai trendek Az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) előzetes jelentése szerint 2009-ben 880 millióra becsülhető a világ országait meglátogató turisták száma 21 , amely az előző évhez képest négy százalékos forgalom visszaesést és hat százalékos bevétel kiesést jelent. Új tendenciaként megfigyelhető a belföldi turizmus jelentőségének erősödése. Ez azt mutatja, hogy az emberek utazási hajlandósága változatlan és a gazdasági válság hatására a távolabbi desztinációk helyett saját országukban vagy szomszédos, közeli országokban elégítik ki utazási igényeiket. 22 A Világszervezet összegzése szerint az utazók nemcsak kevesebbszer utaztak 2009-ben, hanem közelebbi célpontot választottak, rövidebb ideig tartózkodtak a desztinációkban és kevesebbet költöttek. Hazánkban a belföldi turizmus további felértékelődése, Békéscsabát kedvezően érintené, hiszen a Dél-alföldi régió a belföldi turisták egyik kedvelt célpontja. A Magyar Turizmus Zrt. felmérése alapján 23 a Dél-Alföld a belföldi turisták körében Balaton, Budapest-KözépDunavidék, Észak-Magyarország és Észak-Alföld után a legnépszerűbb úti cél.
21
UNWTO 2010 forecast www.hotelsnewsnow.com 2010. 01.21. European Travel Commissin: Trend&Prospects Quartrly Report Q4/2009 23 Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján „A magyar lakosság utazási tervei 2009. május és szeptember között” 22
37
A nyugat-európai turisták számának csökkenése prognosztizálható 2010-ben, azonban a hagyományos küldő országainkból érkező forgalom és bevétel kiesést a következő években várhatóan ellensúlyozza, a román beutazó turizmus további dinamikus növekedése. A nemzetközi tendenciákat vizsgálva megállapítható, hogy nemcsak a gazdasági, hanem a demográfiai változások is jelentősen átalakítják Európa turizmusának térképét. Az öregedő európai társadalomban egyre kevesebb az egy háztartásban élők száma, így magasabb diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek, a kényelmes, rövidebb és magasabb színvonalú utazásokat részesítik előnyben. A világválság nagy vesztese a konferencia és MICE turizmus volt 2009-ben, de mivel Békéscsaba nem rendelkezik a konferencia turizmushoz szükséges feltételekkel, ezért a turizmus ezen ágának a visszaesése nem érinti a várost érezhető mértékben. Az egészségtudatosság fokozottabban előtérbe kerülésével nő a kereslet az aktív turizmus és a gyógyturizmus és a wellness szolgáltatások irányába. Az aktív turizmuson belül is a vizitúrák egyre keresettebbek hazánkban, mely Békéscsaba térségét a Körösök vidékét kedvezően fogja érinteni. A „Vissza a természethez trend” a környezettudatosságot helyezi előtérbe, elősegítve az ökoturizmus kínálati elemeinek fejlesztést Békéscsabán és környékén. A desztinációk kiválasztásában a kulturális kínálat is jelentős szerepet játszik, akkor is, ha nem kifejezetten kulturális céllal történik az utazás. Az általános környezeti adottságok után a kulturális örökség az, ami leginkább befolyásolja az utazók választását. Békéscsaba kulturális és művészeti öröksége (Munkácsy, szakrális értékek) méltán szolgálhat alapul a kulturális turizmus további fejlesztéséhez. Egyedi ötletekkel, attrakciókkal, a már meglévő sikeres rendezvények és ökoturisztikai utak kulturális összekapcsolásával még több látogató vonzható a városba. A nemzetközi trendek szerint erősödik a piaci szegmentáció és a specializált termékek iránti kereslet nő. Azon régiók válnak preferálttá, amelyek teljes és változatos turisztikai csomagot kínálnak. Békéscsaba és környéke egyedi turisztikai kínálati elemeinek (aktív, kulturális, gasztronómiai rendezvények) összekapcsolása, komplex attrakcióvá kovácsolása és a minőségi szolgáltatások fejlesztése esetén, képes a fizetőképes vendégkör megnyerésére.
38
Magyarországon 2009-ben a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 8%-al csökkent az előző év értékeihez képest. 24 A szálláshelyek árbevétele folyóáron 10%-al mérséklődött. 3,2 millió külföldi vendég 9 millió vendég éjszakát töltött el kereskedelmi szálláshelyeken. Hazánk top küldő piacai közül egyedül Ausztriából érkezett 2008-hoz képest több vendég, a többi országokból azonban csökkenést tapasztaltunk. A belföldi vendégéjszakák tekintetében árnyaltabb a helyzet, itt mérsékeltebb (7%-os) visszaesésről számolhatunk be. A 3,8 millió belföldi vendég összesen 9,3 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A különböző szállodai kategóriák eredményeinek vizsgálatakor, óriási különbségeket fedezhetünk fel. Az ötcsillagos szállodáknál 2,3%-os, míg a négycsillagos társaiknál mindössze 0,7%-os volt az előző évhez képest mért eltérés. Az alacsonyabb kategóriákban azonban jóval gyengébbek ugyanezek az értékek, olyannyira, hogy az egycsillagos szállodáknál alig haladja meg a vendégéjszakák száma majd 60%-kal esett vissza egy év alatt. A szállodák bruttó szállásdíj bevételének csökkenésében elsősorban az elmaradt külföldi turisták játszottak szerepet. A statisztika szerint mind az öt-, mind a négycsillagos vendéglátóhelyek tekintetében nőtt a belföldi vendégekre jutó árbevétel 2008-hoz képest. A 2009-ben meghozott cafeteria rendszerben történt módosításoknak köszönhetően, az üdülési csekk átkerült az adómentes juttatások közül, a 25%-os adózású kategóriába. A változásnak köszönhetően 2010 januárjától a minimálbér összegéig, 73.500 Ft-ig adható 25%-os adókulcsú üdülési csekk. 25 Ez a változtatás, figyelembe véve a belföldi turisták 50%-os 26 üdülési csekk felhasználási arányát, rendkívül meg fogja nehezíteni a hazai kereskedelmi szálláshelyek helyzetét. A hazai turizmus vonatkozásában összességében megállapítható, hogy a kereslet egyre inkább eltolódik a magasabb színvonalú, komplex és speciális egyedi szolgáltatások irányába, a turisták árérzékenysége fokozódik, és egyre inkább döntést befolyásoló tényezővé válik a közbiztonság. Az európai országok, régiók és a városok között egyre élesebb verseny várható. A hazai turisztikai piacon is igaz, hogy csak a komplex programok lehetnek versenyképesek. Várhatóan a közlekedés költségei a jövőben jelentősen megdrágulnak, ami szintén 24
KSH gyorsjelentés Ditróy Gergely:” Szakadék szélén táncolnak a szállodák” www.portfolio.hu 26 2009-ben a kereskedelmi szálláshelyeken összességében 25,4 milliárd forintnyi üdülési csekket használtak fel a vendégek, ami az országos bruttó szállásdíj bevételnek a 19%-a. 25
39
befolyásolja a turisztikai trendek alakulását. A fogyasztói igények, piaci trendek azonban gyorsan változnak, a hozzájuk való alkalmazkodás folyamatos kutatást, tájékozódást igényel.
40
2. Nemzetközi példák, versenytárselemzés Békéscsaba Megyei Jogú Város turizmus stratégiájában meghatározó szerepet kap a kolbászra épülő turisztikai imázs erősítése, illetve a „kolbász látogatóközpont” kialakítása. A fejezetben nemzetközi példákban szeretnénk bemutatni néhány, a gasztronómiára épülő turisztikai helyszínt, illetve néhány jól működő látogató központot. A nemzetközi példák után már a hazai helyzetet mutatjuk be, mikor Békéscsaba helyzetét egy konkurrenssel való összehasonlítással kívánjuk bemutatni. 2.1. Nemzetközi gasztroturisztikai példák Békéscsaba meghatározó turisztikai értékének, és imázsának meghatározó elemének a gasztronómiát tartjuk, ezért tartjuk fontosnak, hogy a stratégiában nemzetközi gasztroturisztikai példákat is bemutatásunk. 2.1.1. Párma, a pármai sonka és a parmezán sajt hazája, Olaszország Párma, illetve a közelében található „olasz gasztronómiai völgy” sok százéves hagyománnyal és tapasztalattal rendelkezik a magas színvonalú élelmiszeripari termékek előállításában és piacravitelében. A világ ennek a térségnek köszönheti parmezán sajtot, a pármai sonkát, szalámit és felvágottakat, a különleges olasz paradicsom. Az ételekhez kapcsolódó történelmi, kulturális, technológiai örökséget a régió három meghatározó helyszínén, három múzeumban ismerhetjük meg: 1. A Parmezán-Reggiano Múzeum helyszíne egy XIX. századi sajtüzem, közel a Meli-Lupi család birtokán fekvő kastélyhoz, 2. A Sonka Múzeum Langhiaro-ban, az egykori marha piac területén található, 3. Paradicsom Múzeum Giarla-ban, a benedekrendi kolostor egykori épületében áll (az itt élő szerzetesek hosszú évszázadokon keresztül mezőgazdasági termeléssel, marhatenyésztéssel, majd később a paradicsom feldolgozásával is foglalkoztak). A gasztronómiai helyszínek létrehozták a Pármai Gasztronómia Múzeumok Egyesületét, mely komoly marketingmunkát végez. Az egyesület szakmai munkájának legfontosabb elvei a következők:
41
•
Integrált kommunikáció, de egyedi profil és egyedi koncepció,
•
Kapcsolódó gasztronómiai és bortúrák,
•
A gasztronómia, hagyományok és kultúra együttesen jelenik meg a marketing munkában,
•
A kiállításokat nagyon igényesen alakítsák ki, érzelmileg is fogják meg a látogatókat,
•
A termékek bemutatása minden esetben a termék történetének és a hozzá kapcsolódó hagyományok ismertetésével együtt történjen,
•
A minőségi termékkínálatra helyezik a hangsúlyt,
•
A termékek ne csak a szemet gyönyörködtessék, lehessen őket mindenütt megkóstolni,
•
A termékek és a hozzájuk kapcsolódó eszközök, ajándéktárgyak megvásárlását minden esetben biztosítani kell,
•
Kiemelten hangsúlyos a gasztro-kulturális programok szervezése az ifjúsági célcsoport számára (a jövő fogyasztóit kívánják megnyerni).
A pármai sonka
42
A Pármai régió Európában, illetve a világon betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlen. Egyedi élelmiszeripari termékei meghatározzák imázsát, termékei világszerte ismertek. A sikeresen ápolt imázsnak köszönhetően több élelmiszeripari nagyvállalat is a régióban telepedett meg (Barilla, Parmalat, stb.). Az élelmiszeripari szektor növekedése természetesen pozitívan hat a pármai gazdaságra. A nagy cégek a régió élelmiszerrel kapcsolatos hírét kihasználják, ugyanakkor ma már jó hírét is öregbítik, a különböző gasztroturisztikai rendezvényeket és egyéb kezdeményezéseket felkarolják, szponzorálják.
2.1.2. Armschlag - Mohndorf – Mákfalu, Ausztria Armschlag - Mohndorf kicsiny falucska Alsó-Ausztriában a Duna-völgyében. A település évszázadok óta a mezőgazdaságból, ezen belül is a máktermesztésből él. A mezőgazdasági termékek értékesítése, illetve a termelők alternatív jövedelemhez juttatása érdekében a település lakói turisztikai fejlesztésekbe fogtak: •
Látogatóközpontot alakítottak ki, ahol megismertetnek a máktermesztés kultúrájával, történetével, helyi hagyományaival. A központ ajándékboltban árulják saját bélyegüket, megvételre kínálják a mákból készült különböző termékeiket (élelmiszereket, kozmetikumokat, dísztárgyaikat stb.).
•
Tematikus
utakat
hoztak
létre,
melyek
végigvezetnek
a
helyi
termelőközpontokon, bemutatják a mákfeldolgozás különböző stációit. Az utat – megrendelés esetén – idegenvezető kíséretében is be lehet járni. •
Évente több, a mákhoz kapcsolódó nagyrendezvényt szerveznek. Törekszenek arra, hogy, minden évszakra jusson nagyrendezvény (mákvirágzás ünnepe, mákszüret, mákosrétes útjának ünnepe stb.), hogy ezáltal a turista áradat érkezése folyamatosabb legyen.
•
Kisebb programokat kínálnak egész évben, ezeket a kereslet függvényében bizonyos napokra korlátozzák.
•
Létrehozták a helyi szállásrendszert a „Mohnappartements” rendszert, melynek keretében
a
helyi
mezőgazdasági
vállalkozók
által
üzemeltetett
vendégszobákban szállásolják el a vendégeket.
43
Ajándékbolt Armschlag-ban Armschlag – Mohndorf lakosainak bevétele ma már jelentős mértékben kapcsolódik az idegenforgalomhoz. Jelentősek a turisták által igénybe vett szolgáltatások, és jelentős mértékűek a részükre történő mezőgazdasági termékértékesítés volumene is.
2.1.3. Októberfest - Müncheni Sörfesztivál, Németország Az Októberfest Németország legrégebbi nagyrendezvénye, mely 200 éves múltra tekint vissza. Olyan brand lett, mely a legértékesebbek közé tartozik Európában. Évente ma már körülbelül 6 millió látogató keresi fel, ezzel a világ egyik legnagyobb rendezvényévé nőtte ki magát. A fesztivál, már önálló infrastruktúrával rendelkezik a bajor főváros mellett. A fesztivál a város, illetve egész Bajorország turisztikai imázsának legfontosabb pillére, melyet tudatosan
44
használnak fel a kulturális, gazdasági, sőt politikai életben is. Gyakorlatilag nincs olyan hivatalos esemény, melyen ne sulykolnák az Oktoberfest sikerét.
Az Oktoberfest reklámja A müncheni (bajorországi) turizmus az alábbiakban használja fel Októberfestet a turisztikai marketingben: •
Az Októberfest München és Bajorország legfontosabb imázs eleme,
•
A fesztivál időpontja jó a turisztikai szolgáltatóknak, mert nem a turisztikai főszezonra esik,
•
A
fesztiválhoz
tudatosan
kapcsolják
hozzá
a
gasztronómiát,
néphagyományokat és a kultúrát, •
A fesztiválhoz kapcsolódóan új célcsoportokat is igyekeznek megnyerni (pl. üzleti utazók, gyermekek stb.)
•
Münchenben és Bajorországban a hétköznapok is az Októberfestről szólnak, a város programirodáiban, ajándékboltjaiban, stb. minden a fesztivált hirdeti,
•
A sörözők egész évben szerveznek a fesztiválhoz kapcsolódó programokat,
•
A fesztivál honlapja napra készen karbantartott, folyamatosan érdekességekkel frissített,
•
A honlap online web áruháza Euro milliós forgalmat bonyolít le az Októberfesthez kapcsolódó ajándéktárgy értékesítésből.
45
2.2. Nemzetközi látogatóközpontok A látogatóközpontok már a 70-es évek óta meghatározó kellékei a legtöbb turisztikai látványosságnak az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Látogatóközpontoknak két jellemző csoportja van: I. A látogatóközpont valamely összetett élményt nyújtó turisztikai látványossághoz – pl. nemzeti parkok, várkastélyok, csillagászati központ, stb. - kapcsolódó kiállító és tudományos információs központ. Ezeknek a látogatóközpontoknak a központi szolgáltatásai a kiállítások, előadó terek, média bemutatók illetve innen indulnak a terület természeti és kulturális örökségének felfedezését segítő vezetések. Céljuk elsősorban az ismeretterjesztés, emellett nyújtanak kényelmi szolgáltatásokat és turisztikai információkat is. Akár egész napot is el lehet tölteni a látogatóközpontokban kínált programokkal - különböző kiállítások, előadások, foglalkozások megtekintésével, illetve a vezetett túrákon való részvétellel. II: Turista információs iroda településeken vagy frekventált nyaralóhelyeken, turisztikus helyszíneken. Ezek elsődleges célja, hogy a betérő idegent orientálja, szállást, látnivalókat, programokat ajánljon és közvetítsen. Az alábbiakban bemutatunk néhány kiemelt szolgáltatásokat nyújtó látogatóközpontot. 2.2.1. Crieff Visitor Center -Crieff, Skócia A Skót Felföld Crieff kisváros látogatóközpontjának küldetése és szolgáltatásai a helyi kézműves hagyományok megismertetésére és a vidéki „paraszti” élet hangulatára épülnek.
Crieff látogatóközpontja
46
A vidék két jellegzetességét jól hasznosítja a központ: •
A jellegzetes kerámiaművészetet a látogatóközpontban nyitott műhely, kiállítás mutatja be, a termékeket helyben gyártják, és azok ott megvásárolhatóak.
•
A helyi hagyományos mezőgazdasági és kert kultúrát megismerhetik a látogatók, a kertközpontban megvásárolhatják a helyben termelt növényeket, megismerik a termesztés tradicionális folyamatait, beszerezhetik az ehhez szükséges eszközöket, szerszámokat, az étteremben pedig megízlelhetik a friss házi élelmiszerekből készített hagyományos ételeket.
Mindez az élmény mellett kiválóan szolgálja a térség jellemző termékeinek marketingjét, egyben bevételt jelent a környező települések lakóinak. A központ igyekszik minden célcsoportot kiszolgálni gyermektől idős emberig, a tehetősebb vásárló-látogatótól a csak nézelődőig. Szolgáltatások: •
A 18. századi hegyi pásztorok életét bemutató kiállítás
•
Buchan Thistle kerámia műhely és bemutató-galéria
•
jól felszerelt kertközpont, ahol mindenki talál ötleteket saját kertjéhez
•
Válogatott, skót készítésű minőségi ajándéktárgy bemutató terem
•
180 fős étterem, ahol a központ kertészetéből és a környék kistermelőitől származó, frissen szedett növényeket, tejterméket, stb. használják fel
•
modern hatalmas játszótér minden gyermek korosztálynak
•
A központ honlapján online shop
•
Belépőjegyet csak a kiállításra kell váltani.
2.2.2. The Original Loch Ness Monster Visitor Center, Drumnadrochit, Skócia A központ célja a Loch Nessi szörny legendájának megismertetése és a megfelelő hangulat megteremtése egy hajókiránduláshoz vagy a tó körüli sétához.
47
A kiállítás és a vetítő show minden érdeklődést kielégít, legyünk akár kíváncsiak a tudományos tényekre, vagy a szörnyet övező misztikumra. Szolgáltatások: Főépület: •
kiállítás,
•
mozi – a szélesvásznú, kb. egy órás filmek angol, holland, francia, német, olasz, japán, spanyol és svéd nyelven illetve szinkrontolmácsolással nézhetők; a mozi a legmodernebb DVD technológiával felszerelt,
•
ajándékbolt – a hatalmas kínálatú boltban nem csak a Loch Nessi szörnyhöz kapcsolható szuvenírek és könyvek, hanem jellegzetes skót ajándéktárgyak széles skálája vásárolható meg a kekszektől a golfütőkig,
•
kávézó és étterem (150 hely), a reggelitől a több fogásos vacsoráig terjed a kínálata.
Hajókirándulás a tavon: •
A látogatói csoportok hajóztatása jelentős bevételhez juttatja a központot.
Szálloda: •
Az épületet 17. századi korhű bútorokkal rendezték be,
•
A vendégeket magas színvonalú szolgáltatással várják,
•
Kívánságra szakmai és családi rendezvényeket is megszerveznek a helyszínen.
„A bátrak központja”: •
a központhoz épített skót kastélyokra emlékeztető épület, mely már önmagában is látványosság,
•
a skót történelmi hősök „panteonja” című kiállítás, mely a skót történelemmel ismertet meg,
•
a közelmúltban épült és folyamatosan bővülő objektummal a központnak a kulturális örökség megismertetésében vállalt küldetését kívánták erősíteni.
48
2.2.3. Néhány különleges látogatóközponti szolgáltatás Hastings Visitor Information Centre, Új Zéland: A belváros egyik legszebb történelmi épületében kialakított látogatóközpont általános turisztikai információszolgáltatásai mellett figyelemre méltó jellemzői: •
hangsúlyosan otthonos berendezés
•
internet és e-mail szolgáltatás
•
csomagmegőrző
Central Pennsylvania Convention & Visitor Buro Az évente több, mint 200.000 látogatót fogadó központban felállított érintőképernyős kioszkokon a központ összes szolgáltatása önállóan-interaktívan igénybe vehető. A látogatóközponthoz jelentős marketing tevékenység kapcsolódik, különösen a turisztikai szolgáltatások értékesítését segíti elő. Információs bázisába csak azok a szolgáltatók kerülnek, akik megfizetik a hirdetési felületet, ezzel jelentős bevételre tesz szert a látogatóközpont.
49
2.3. Versenytárselemzés Békéscsaba turisztikai helyzetét Gyulával vetjük össze, mivel •
A két település egymás közelében helyezkedik el,
•
„rivalizálásuk” hagyományos,
•
turisztikai kínálatuk hasonlóságot mutat.
Az összehasonlítást az MPPG (Market Position Play Ground) módszer segítségével végezzük el, mely alkalmas különböző turisztikai termékek, desztinációk, vagy attrakciók összevetésel. A módszer lényege, hogy két elemet (piaci pozíciót) hasonlít össze az erősségeik alapján. A vizsgált elemek egy „játéktéren” kerülnek ábrázolásra, saját térfelükön a jellemzőikkel. Az esetleges közös tulajdonságok, melyekben mindkét csapat erős, a felezővonalon szerepeltetjük. Külön színnel jelöljük a kiemelkedően fontos jellemzőket. Az MPPG jól használható a helyzetelemzés során, illetve objektív támpontokat biztosít a fejlesztési irányok kijelölésében.
8. ábra: MPPG: Békéscsaba – Gyula A Budai és Barta Kft saját szerkesztése
50
•
A két település egymás közelében, egymástól alig 15 km-re fekszik. Földrajzi elhelyezkedésük, megközelíthetőségük azonos. Gyulánál előnyt jelent a román határ, illetve a romániai nagyváros Arad közelsége, míg Békéscsabánál elmondhatjuk, hogy a Fővároshoz esik közelebb. A megközelíthetőség mindkét város turizmusában nagy gondot jelent.
•
Előnyös a közlekedési infrastruktúra a légi közlekedés területén. A megújított békéscsabai repülőtér a két város között, Békéscsaba határában fekszik. A leszállópálya mindkét város idegenforgalmát kényelmesen ki tudja szolgálni. A repülőtér tulajdonviszonyai nem jelentenek nagy előnyt a békési megyeszékhely számára, hiszen a meghatározó befolyással rendelkező fő tulajdonos a Békés Megyei Önkormányzat.
•
A két település hagyományaiban egyaránt meghatározó a kolbászkészítés tradíciója. A csabai és gyulai kolbász egyaránt ismert brand. A csabai kolbász előnye, hogy Csehországban és Szlovákiában a csabai kolbász közismert elnevezése a szárazkolbásznak.
•
Békéscsaba egyik előnye, hogy a település megyeszékhely, lakossága, mérete, gazdasági potenciálja nagyobb, ez az előny azonban összességében nem annyira lényeges a turizmus szempontjából.
•
Mindkét városnak van fürdője, mindkét fürdőben jelentős fejlesztések valósultak meg az elmúlt évek során. Míg azonban a Gyulai Várfürdő országosan és nemzetközileg ismert, addig a békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő csak helyi ismertségű. A békéscsabai fürdő hiába is bír kiváló hatású vízzel, és gyönyörű műemléki fürdőépülettel, ismeretlensége miatt kimarad a turizmus fő vérkeringéséből. A két fürdő közötti ismertségbeli különbség meghatározó a két békési város turizmusának viszonylatában.
•
A
Gyulai Várfürdő több ütemű fejlesztésével egy középeurópai jelentőségű
fürdőkomplexum jött létre, melyhez tekintélyes számú gyógy és wellness szálloda kapcsolódik. A szállodákban az egészségturisztikai szolgáltatások igénybevétele mellett szakmai rendezvények megtartására is lehetőség van. Magas színvonalú az
51
éttermi kínálat, a város szakembereinek számát felsőfokú szakmai oktatási intézmény is segíti. A gyulai megfelelő színvonalú turisztikai infrastruktúrával szemben Békéscsabán teljesen hiányoznak a magas színvonalú szálláshelyek, gyógy, vagy wellness szálloda egyáltalán nincs. •
Békéscsabán jó a kulturális infrastruktúra, állandó színház működik, jelenleg is jelentős fejlesztések zajlanak. Az Ibsen ház új kulturális kínálatot hoz majd, míg a Békéscsabai Kulturális Központ kezelésében levő Agóra Projekttel igazi európai szintű rendezvényhelyszín alakul ki.
•
A két városban egyaránt gazdag az épített örökség, de Gyula az Alföld egyetlen téglából épült várával és egységes belvárosával is büszkélkedhet. Az épített örökség területén Gyula előnyben van, ez az előny azonban a békéscsabai műemlék épületek (pl István malom, Beliczay kúria) felújításával mérsékelhető.
•
Békéscsabán máig is színes a folklór, melyet a helyi szlovák hagyományok táplálnak. Elsősorban a gasztronómia, italkultúra, építészeti emlékek gazdagsága területén érdemes a néphagyományokat gondozni
•
Békéscsaba nagy versenyelőnyt tett szert a rendezvények, fesztiválok területén. Az elmúlt években a Csabai Kolbászfesztivál Magyarország egyik legismertebb és legszínvonalasabb nagyrendezvényévé nőtte ki magát. A városnak nagy lehetősége van arra, hogy a fesztivál által, a kolbász imázs erősítésével egész éves turizmust teremtsen a békési megyeszékhelyen.
•
A fürdőnek köszönhetően Gyulának nagyon erős turisztikai imázsa alakult ki, mely jelen pillanatban behozhatatlannak tűnő versenyelőnyt jelent. Átgondolt, megfelelő - a turisztikai fejlesztésekkel együtt zajló – marketingmunkával meg kell teremteni Békéscsaba turisztikai imázsát.
A Békéscsaba, illetve Gyula iránti érdeklődés arányát jól mutatja az, hogy melyik városra mennyien keresnek rá az interneten.
52
9.ábra: A „Békéscsaba” és „Gyula” internetes keresések arányának 27 változása a Google kereső programon. A Budai és Barta Kft saját szerkesztése a Google Trends adatai alapján A Békéscsabát és Gyulát kereső internetezők száma az elmúlt években egyaránt nőtt. Az arányok változtak, de Gyula egyelőre biztosan őrzi vezető helyét Békéscsabával szemben. Az internetes trendek szerint nem lehetetlen, hogy Békéscsaba pár éven belül beérheti Gyulát!
27
A grafikon 0 értékénél a Google trends nem bocsátott rendelkezésre adatokat.
53
3. A város turizmusának fejlesztési lehetőségei Mint ahogyan azt a Helyzetelemzés fejezetben már kifejtettük, Békéscsaba város és térsége igen sokszínű turisztikai kínálattal rendelkezik, a legfőbb problémát azonban az jelenti, hogy az egyes attrakciók nem jelentenek kellő vonzerőt, nem szerveződnek komplex termékké, és így nem generálnak vendégforgalmat, illetve turisztikai bevételt. Hiányos a turisztikai infrastruktúra, rossz a város elérhetősége, hiányoznak a minőségi szálláshelyek. Nincs a városnak turisztikai imázsa, hiányoznak az egész évre látványosságot kínáló programok 28 . Békéscsaba turizmusának fejlesztése így komplex feladat. A vonzerőfejlesztés csak akkor iniciálhat belföldi és külföldi keresletet, ha a látványosságok létrehozása mellett létrejön a megfelelő turisztikai infrastruktúra, illetve ha a fejlesztések mellett a marketing tevékenység is megfelelő szerepet kap. 3.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése Békéscsaba turisztikai adottságai nem rosszak, de a nemzetközileg is jelentős turisztikai vonzerők a városban nincsenek. A fejezetben számba vesszük azokat a termékeket, vonzerőket, melyek alkalmasak lehetnek a vendégek Békéscsabára vonzására. A vonzerők közül több (pl. a Kolbászfesztivál) olyan összetett attrakció, melynek gasztronómia, kulturális jellege egyaránt van, így bizonyos vonzerőkre többször is visszatérünk az egyes alfejezetekben.
3.1.1. A Csabai Kolbász Magyarországon évente mintegy 3.200 29 fesztivált rendeznek, országszerte számos gasztronómiai, művészeti, sportrendezvény, fesztivál várja a látogatókat. A többnapos rendezvények az adott térség turizmusában és gazdaságában fontos szerepet töltenek be, valamint jelentős a szerepük az országról, térségről, településről alkotott kép formálásában is. Fontos szempont továbbá, hogy lehetőséget adnak a turisztikai szezon meghosszabbítására, így a szezonon kívüli időszakban is forgalmat generálnak. A magyarországi fesztivállátogatók
28 29
A problémák nem egyediek, a magyar városok többsége hasonló gondokkal küszködik. Magyar Turizmus Zrt. adata
54
körében végzett kutatás 30 szerint, a fesztiválok közül a legkedveltebbek a könnyűzenei és a gasztronómiai rendezvények, a legkevésbé népszerűek a komolyzenei és a filmfesztiválok. A fesztiválokon résztvevők mintegy harmadára jellemző, hogy utazásuk időpontját az őket érdeklő fesztiválok jelentősen befolyásolják. Békéscsaba legismertebb attrakciója a Kolbászfesztivál, mely tartalmi elemeiben és látogatószámában Magyarország legfontosabb rendezvényei között tartandó számon. A rendezvény, illetve maga a csabai kolbász a város legfontosabb imázs eleme. Fontos kiemelni, hogy a csabai kolbász széles körben ismert 31 és kizárólag pozitív képzelettársítás tartozik hozzá, így rendkívül pozitív imázselemnek mondható.
10. ábra: A kolbászfesztivál internetes keresések arányának 32 változása a Google kereső programon. A Budai és Barta Kft saját szerkesztése a Google Trends adatai alapján A 10. ábrán látható, hogy októberben, a kolbászfesztivál ideje alatt megugrik a „kolbászfesztivál” kifejezésre való internetes keresések száma (2009-ben lényegesen többen keresték a kifejezést, mint korábban!), de az év többi részében elenyésző a keresések száma.
30
A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai Magyar Turizmus Zrt- M.Á.S.T, 2006 A csabai kolbász ismertsége Csehországban és Szlovákiában is magas, hiszen ott minden szárazkolbászt csabai kolbásznak hívnak. 32 A grafikon 0 értékénél a Google trends nem bocsátott rendelkezésre adatokat. 31
55
A csabai kolbász nincs a város turisztikai marketingjében kellően kihasználva. Az októberi Kolbászfesztiválon kívül a látogató csak egyes éttermek kínálatában találkozik a kolbásszal. Békéscsaba turizmusában a csabai kolbász jobb kihasználásához az alábbiakra lenne szükség: a. A csabai kolbász és a Kolbászfesztivál jelentőségét a városban tudatosítani kell b. A Kolbászfesztivál infrastruktúráját javítani kell. c. A Kolbászfesztivállal kapcsolatos egész évben tartó eseménysorozatot kell generálni. d. Kolbász látogatóközpontot kell Békéscsabán létrehozni. e. Kolbásszal kapcsolatos attrakciókat kell a városban fejleszteni. f. Kolbásszal kapcsolatos imázselemeket kell a városban kiépíteni. a. A csabai kolbász és a Kolbászfesztivál jelentőségét a városban tudatosítani kell: Fennállása során a Kolbászfesztivál olyan méretű és olyan hatású rendezvénnyé nőtte ki magát, mely Békéscsaba életében (és turizmusában) meghatározó. Célszerű lenne a Kolbászfesztiválhoz kapcsolódó jogokat a városnak megvásárolnia, illetve a fesztivál jogállását hosszú távon rendeznie. A fesztiválon a visszatérő vendégek aránya igen magas – a résztvevők átlagosan már 3,8 Kolbászfesztiválon vettek részt 33 , ugyanakkor a békéscsabaiak (és a térségben lakók) részvétele folyamatosan csökken. Valószínűleg sokan csak a sok látogató érkezésével kapcsolatos problémákat (parkolási gondok, szemetelés, tömeg stb.) látják. Bizonyos privilégiumok (pl. a városlakók számára szervezett külön programok, nívósabb kulturális kínálat, békéscsabaiak külön sátra, kóstolójegyek a helyieknek stb.) segíthetnek a fesztivált a békéscsabaiak között is népszerűsíteni. Érdemes tudatosítani a sikeres fesztivál helyi gazdasági előnyeit is (városi bevételek, idegenforgalmi adó, pozitív városkép stb.). A hosszútávú fenntarthatóság érdekében célszerű a helyi közösség minél szélesebb bevonása a szervezésbe (önkéntes munkák, helyi szakmai versenyek, előadások helyi szereplőkkel stb.). A Kolbászfesztivál helyszínének a városközpontból való kihelyezése valószínűleg a helyi ellenérzéseket csökkentheti. b. A Kolbászfesztivál infrastruktúráját javítani kell:
33
Lásd Csabai Kolbászfesztivál 2009 hatástanulmánya
56
A Kolbászfesztiválra látogatók összességében nagyon jól érzik magukat, bizonyos problémák azonban visszaköszönnek a látogatói véleményekben. A legtöbb gond infrastrukturális, a parkolást, higéniát érinti. A fesztivál kinőtte jelenlegi helyszínét, egy új helyszínt kellene találni. A város által előzetesen kiválasztott helyszín (a gyulai út mellett, a tervezett Kalandpark szomszédságában) megfelelőnek tűnik. Bizonyos infrastrukturális beruházások előzetesen is szükségesek: •
Parkírozó helyek kijelölése
•
Szilárd burkolatú feltáró utak kiépítése (az utak egy részét a rendezvény alatt célszerű egyirányúsítani)
•
Állandó illemhelyek létesítése a helyszínen, melyeket a rendezvény ideje alatt mobil toalettekkel kell kiegészíteni.
•
Bizonyos rendezvényelemek (színpad alapok, stb.) elkészítése.
A rendezvény ideje alatt a rendezvényhelyszín és a Belváros közlekedési összeköttetését biztosítani kell, így a rendezvényhelyszín valamelyest tehermentesíthető, a vendégek a város egyéb attrakcióit, éttermeit is felkeresik. A városban levő szálláshelyek valószínűleg jobban profitálnak a fesztivállátogatókból. A rendezvényhelyszín és a Belváros között járhatnak városi autóbuszok, de stílusos kisvonatok, lovasfogatok stb. is. c. A Kolbászfesztivállal kapcsolatos egész évben tartó eseménysorozatot kell generálni: A Kolbászfesztivál százezres látogatószáma 34 nem emeli igazán a városban töltött vendégéjszakák számát, és a fesztivál idején kívül az eseménynek semmiféle turisztikai hatása sincs. Egy nagyrendezvény akkor lehet meghatározó egy település idegenforgalmában, ha a rendezvénnyel kapcsolatosan egész évben vannak látogatók a településen, egész évben vannak a városnak bevételei. Az események lehetnek:
34
•
Előre meghirdetett nagyrendezvények,
•
Imázs formáló rendezvények,
•
Garantált programok,
•
Megrendelhető programok.
A látogatószám hivatalos becslés.
57
Az előre meghirdetett nagyrendezvények nagyobb költségvetéssel szervezhetők meg. Célszerű valamilyen gasztronómia, vagy a kolbászhoz köthető eseményt választani (pl. borfesztivál: a Kolbászfesztivál hivatalos borának kiválasztása, malacfuttatás, januári vaddisznóhajtás és vaddisznófesztivál stb.). A városi kínálatban már most is szereplő eseményeket (pl. Békéscsabai farsang) valahogy a Kolbászfesztiválhoz kell kötni (pl. 100 nappal a Kolbászfesztivál után kezdődik, itt szolgálnak fel valamilyen speciális kolbászt stb.). Imázs formáló rendezvény olyan alkalom lehet, mely ugyan nem vonz sok látogatót, de szakmai csoportok érdeklődésére számot tarthat, és média eseményt generál a Kolbászfesztivállal kapcsolatosan. Ilyen lehet például a Kolbászfesztivál az évi hivatalos plakátjának kiválasztása, fűszervásár, kolbásszal kapcsolatos Guinness rekordkísérlet stb. A garantált program olyan program, melyet a látogatók számától függetlenül az adott helyszínen az előre meghirdetett időpontokban mindenképpen megrendeznek. A helyi turizmus nagy vonzerejei lehetnek a garantált programok, ugyanakkor tisztában kell lennünk e programok
nagy
költségeivel,
melyek
megtérülésében
éppen
a
látogatói
szám
bizonytalanságából adódóan nem lehetünk biztosak. Többféle garantált program kínálható (pl. disznóvágás, kolbásztöltés, rövid kobásztöltő tanfolyam, stb.), de a városi turizmus mai helyzetében azt javasoljuk, hogy a garantált időpontok száma, illetve a programok száma alacsony legyen, és csak a látogatószám növekedésével bővítsük az időpontokat. A garantált disznóvágásokat pl. kössük minden hónap első szombatjához, esetleg a nyári hónapokban a hétvégékhez. Amennyiben a látogatók száma növekszik, úgy növelhetjük a vágások számát havi két alkalomra, majd minden hétvégére. A garantált programoknak megfelelő helyszínt kell találni. Legcélszerűbb olyan belvárosi helyet találni, melybe a véletlenül arra járó turista is „belebotlik”. A megrendelhető programok előnye, hogy költség velük kapcsolatosan csak akkor keletkezik, ha valóban vannak látogatók akik igénybe veszik a szolgáltatást, ugyanakkor nincs olyan turistavonzó képességük, mint a garantált programoknak. Egy disznóvágás megszervezése, egy sertéstelep meglátogatása, egy bemutató főzőtanfolyam ugyanakkor nagyban színesíti a turisztikai kínálatot. d. Kolbász látogatóközpontot kell Békéscsabán létrehozni:
58
Egy látogatóközpontnak 35 az a szerepe, hogy a városba betoppanó vendég is találjon valamit, ami a város imázsát meghatározó csabai kolbásszal kapcsolatos. A látogatóközpontot célszerű a városközpontban – közel a legfontosabb kulturális látnivalókhoz és a város közintézményeihez – elhelyezni. A látogatóközpont több funkciót kell, hogy ellásson: •
Információs pont, ahol a turista útbaigazítást kap, hogy hol, milyen kolbásszal kapcsolatos programon tud részt venni, milyen helyszíneket tud meglátogatni,
•
Gasztronómiai pont, ahol egész nap megkóstolhatja a csabai kolbász legfontosabb fajtáit,
•
Ajándékbolt,
ahol
a
csabai
kolbászból
vásárolhat,
ugyanakkor
ajándéktárgyakat (albumokat, receptkönyveket, „kolbászos” ruhaneműket, kiegészítőket, dísztárgyakat stb.) vásárolhat, •
Média pont, ahol levetítik neki a csabai kolbász ismertető filmjét,
•
Múzeum, ahol a kolbászkészítés hagyományait megismerheti (történeti emlékek, munkaeszközök stb.)
A látogatóközpont kiindulópontja lehet a csabai kolbászra épülő tematikus útvonalnak. e. Kolbásszal kapcsolatos attrakciókat kell a városban fejleszteni: A városba látogató turistát érdeklik a gasztronómia, mezőgazdasági, kolbászkészítési hagyományok. Minél több olyan helyszínt kell kialakítani, ahol az attrakció alapja köthető a kolbászkészítéshez. Jó ötlet egy kis látogatható vágóhíd kialakítása, ahol garantált és megrendelhető programként zajlik a disznóvágás. Célszerű bemutatni olyan sertésneveldét, ahol hagyományos, illetve ahol a legmodernebb technológiákat felhasználó módon folyik az állatok tenyésztése. Érdekes a kapcsolódó hagyományos népi műveletek bemutatása (pl. füstölő, kolbásztöltő stb.). f. Kolbásszal kapcsolatos imázselemeket kell a városban kiépíteni. Békéscsabát akkor lehet a kolbász fővárosaként eladni, ha a városba látogató turista lépten nyomon a kolbásszal kapcsolatos jelzésekbe botlik. Jó, ha a várost átszeli a kolbásszal kapcsolatos tematikus út, ha a vendéglátóhelyek kínálatában mindenütt szerepelnek a 35
A látogatóközpontokkal, nemzetközi példák bemutatásával a 2. fejezetben is foglalkozunk.
59
kolbászból készült ételek, ha az utcanevekben visszaköszönnek a kolbásszal kapcsolatos szavak (Böllér út, stb.). A turisták szeretik a meghökkentő „helyi termékeket”, így javasoljuk, hogy Békéscsabán legyen: •
Kolbászjátszótér (kolbász és disznó formájú játékok),
•
Kolbászformájú kerítésű épület,
•
Disznó, vagy/és kolbász köztéri szobor
•
Stb.
3.1.2. Munkácsy emlékek A desztinációk kiválasztásában a kulturális kínálat jelentős szerepet játszik, akkor is, ha nem kifejezetten kulturális céllal történik az utazás. Az Eurobarometer legfrissebb kutatási eredményei szerint az általános környezeti adottságok után a kulturális örökség az, ami leginkább befolyásolja az utazók választását. Emellett szerepel még a művészetek és a fesztiválok is, mint a választásban szerepet játszó tényező.
11. ábra: Az utazási helyszín választását befolyásoló tényezők Forrás: Eurobarometer, 2009. Szerkesztette a Budai és Barta Kft. Fontos kiemelni, hogy a kulturális célú utazások évszak függetlenek, a kulturális attrakciók és programok gyakorlatilag egész évben látogathatóak, ezért a turizmusban tapasztalható
60
szezonalitás kiküszöbölésének egyik jó eszközei. Békéscsaba legfontosabb kulturális turisztikai emlékei Munkácsy Mihály nevéhez köthetők, ezért a kulturális kínálatban meghatározó szerepet kell Munkácsynak kapnia. A Magyarországon közismert festőhöz kapcsolódó turizmus lehetőségei azonban nincsenek kellően kihasználva. A Munkácsy emlékek turisztikai felértékelése érdekében több területen kell eredményesen előre lépni: a. Szakmai fórumokon és a közbeszédben Munkácsy Mihály imázsát erősíteni kell, b. A békéscsabai Munkácsy helyszínek közti együttműködést erősíteni kell c. A Munkácsy helyszíneket élményelemekkel kell színesíteni a. Szakmai fórumokon és a közbeszédben Munkácsy Mihály imázsát erősíteni kell: Munkácsy Mihály neve sajnos az elmúlt évtizedekben megkopott, míg korábban nagy nemzetközi tiszteletnek örvendő legnagyobb festőnkként tartottuk őt számon, manapság már nem tartozik a divatos művészek közé. Munkácsy Mihály művészetének divatba hozása a békéscsabai turizmus fellendítésének eszköze lehet. A cél érdekében az alábbi tevékenységeket kell erősíteni: •
Szakmai konferenciák, találkozók szervezése,
•
Cikkek megjelentetése Munkácsyról, illetve műveiről különböző szakmai és népszerű folyóiratokban,
•
Ismertető filmek készíttetése Munkácsyról illetve műveiről, ezek levetítése a különböző TV csatornákon,
•
Időszaki kiállítások szervezése nagy presztízsű helyszíneken,
•
Az Aranyecset című könyv propagálása,
•
Munkácsyról elnevezett képzőművészeti versenyek szervezése diákok körében,
•
Esetleg a Munkácsy Alapítvány létrehozása, mely e tevékenységeket folyamatosan végzi.
A fenti feladatokhoz az alábbi együttműködőket lehet bevonni:
61
•
A Munkácsy imázs erősítésében érdekelt települések (Debrecen, Budapest), intézmények (Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Országgyűlés 36 , Debreceni Déry Múzeum 37 stb.), vállalkozások (galériák, az Aranyecset kiadója stb.),
•
A Munkácsy díjas képzőművészek.
A Munkácsy imázs építése olyan tevékenység, mely csak hosszú távon hoz eredményt, és haszna sem számszerűsíthető. b. A békéscsabai Munkácsy helyszínek közti együttműködést erősíteni kell Békéscsabán több olyan helyszín van, mely jól köthető a nagy művészhez, családjához, életútjához. A helyszíneket be kell kapcsolni a turizmus vérkeringésébe, ki kell táblázni őket, turistaismertetőket kell készíteni, tematikus utat kell kialakítani. A Munkácsy Mihály Megyei Múzeum és a Munkácsy Mihály Emlékház együttműködését meg kell valósítani, mely az alábbi területekre kell, hogy kiterjedjen: •
Közös marketing tevékenység,
•
Programok, események összehangolása,
•
Közös szakmai és kutatómunka,
•
Közös belépőjegy stratégia,
•
Közös tematikus út kialakítása.
A szoros szakmai együttműködés már rövid távon is jelentős eredményeket hozhat (a látogatószám
növekedhet,
a
programok
népszerűsége
és
sikeressége
javulhat,
a
marketingköltségek csökkenhetnek, stb.). c. A Munkácsy helyszíneket élményelemekkel kell színesíteni A kulturális értékeket kereső látogatók szokásai folyamatosan átalakulnak. Megállapítható, hogy az utazások során az élmény-jelleg domináns, a kikapcsolódás, szórakozás mellett csupán másodlagos az ismeretszerzés és a tanulás. Ugyanakkor az utazók szívesen ismerik 36
Itt található a Honfoglalás című freskó Munkácsy Mihály leghíresebb művei Debrecenből Pécsre kerültek a dunántúli város kulturális fővárosi időszakára. 37
62
meg az adott város kultúráját, hagyományait. Jellemző tendencia, hogy a kultúra fogalma kitágul: már nem csak a hagyományos értelemben vett művészeti ágak és örökségek tartoznak a kultúrához, hanem az életstílus, divat, design, kortárs művészetek (közöttük a fotózás, film) is. A kulturális látnivalók szélesebb rétegeket vonzzanak, növekszik az igény a kulturális és egyéb turisztikai termékek komplex igénybevételére. A Munkácsy helyszínek élmény jellegű bemutatása érdekében olyan helyszíni fejlesztéseket kell megvalósítani, melyeknél a látogatók: •
Festhetnek (olajfestékkel, festővászonra, előre rajzolt, tónusozott vászonra),
•
Részesei lehetnek a festő munkájának (pl. festőszoftverrel képet készíthetnek),
•
Beöltözhetnek modellnek a különböző Munkácsy festményekhez (erről fénykép is készülhet) 38 ,
•
Különböző digitális technológiákkal újra színezhetik a festő műveit,
•
Amatőr restaurálást végezhetnek az erre a célra kialakított tárgyakon,
•
Stb.
3.1.3.Egészségturizmus Békéscsaba turisztikai versenyképességét főként olyan területek fejlesztésével javíthatjuk, ahol a város komparatív előnnyel rendelkezünk. Ebből a szempontból egyik legkiválóbb lehetőség
a
termálvíz.
Békéscsaba
nemzetközi
összehasonlításban
is
jelentős
termálvízkészletekkel és rendkívül kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik, melyhez kiváló vízminőség, illetve ásványi anyag összetétel tartozik. A város rendkívül kedvező geológiai adottságai tehát lehetőséget teremtenek arra, hogy a – főként a – gyógy- és termálvízhez kapcsolódó egészségturizmus (gyógy- wellness-, fittness) a turizmust leginkább fellendítő tényezővé váljon. Ahhoz, hogy adottságokat mind a külföldi, mind az egyre bővülő belföldi kereslet kielégítésére alkalmassá tegyük, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő, magas színvonalú, komplex turisztikai fejlesztéseket kell megvalósítani.
38
A beöltözési lehetőséget esetenként – rendezvények alkalmával – már most is biztosítja múzeum, de jó lenne, ha ez állandó attrakció lenne.
63
Az egészségturizmus fejlesztési program több eszköz – a termék- és szolgáltatásfejlesztés, a szabályozás, a marketing, valamint a humán erőforrás fejlesztés – összhangjára épül. Az Árpád Gyógy és Strandfürdő az elmúlt években jelentős fejlesztéseken ment keresztül, melyek következményeként a fürdő magas színvonalon várja a látogatókat. A fürdő további fejlesztését behatárolja, hogy területe nehezen bővíthető. A jelenleg is folyó működésjavító előkészületek, így a fürdő energetikai rendszerének fejlesztése a termálvíz energetikai hasznosítása által a fürdő fenntarthatóságát és imázsát egyaránt javítja. A város egészségturisztikai lehetőségeit jelentős mértékben javítaná, ha a strandfürdő közelében gyógy (illetve wellness) szálloda épülne, illetve emelkedne a színvonalas szálláshelyek száma. A békéscsabai víz presztízsét célszerű emelni, hiszen, míg a közeli Gyula fürdőjét „mindenki” ismeri, addig Békéscsaba nagyon kevesekben merül csak fel, mint egészségturisztikai desztináció 39 . Sajnos a fürdő lényeges bővítésének lehetőségei nem igazán vannak meg, mivel nem áll rendelkezésre több terület.
3.1.4. Konferenciaturizmus A konferenciaturizmus (ide értve a konferenciákon kívül a vásárokat, kiállításokat, tudományos tanácskozásokat, work-shopokat) világszerte tömegeket mozgat meg és forgalma egyre inkább növekszik. A konferenciák és kongresszusok, szakmai találkozók 40 százalékát konferencia- és kiállítási központokban szervezik meg. A konferenciaturizmus a magyarországi beutazó turizmus fontos szegmense, hiszen annak ellenére, hogy a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák csupán 4%-a származik a konferenciákra érkezőktől, a külföldiek által magyarországi turisztikai szolgáltatásokra fordított kiadásoknak 14%-a kapcsolódik ehhez a turizmusághoz. A konferenciaturizmus előnyei között említhető a delegátusok magas költése, illetve a turisztikai szezon meghosszabbító hatása, mert az ülésezések főként a tavaszi és őszi időszakokra esnek. A konferenciák további turizmust generálnak, hiszen a jó benyomásokat szerző vendég vissza fog térni szabadidejében az adott helyszínre. A közvetett gazdasági hatások lényege pedig a kongresszusok promóciós és imázsformáló hatásában jelentkezik.
39
A Békéscsaba-Gyula MPPG elemzést a 2. fejezet tartalmazza.
64
Békéscsabán az üzleti turizmus infrastruktúrája nem megfelelő, ez a turisztikai termék a városban ez idáig egyáltalán nem került fejlesztésre, annak ellenére, hogy a határtérségből adódó előnyök ezt indokolttá teszik. Bíztató, hogy a rendezvényhelyszín kínálat javul a folyamatban levő fejlesztések által (Agóra projekt, Ibsen-ház), de ezek mellett is javasolt a szálláshelyfejlesztésekkel összehangoltan több helyszínen a konferencia-kapacitás bővítése, rendezvényhelyszínek, és a kapcsolódó infrastruktúra kialakítása. A repülőtér mellett megvalósuló expo terület jó fejlesztésnek ígérkezik, remélhetően nemzetközi kiállításoknak és egyéb szakmai rendezvényeknek is otthont ad majd. 3.1.5. Tematikus útvonalak A tematikus útvonalak újszerű turisztikai termékként jelentek meg a piacon, amelyek hamar népszerűvé váltak az utazók körében. Világszerte számos olyan útvonalat alakítottak ki, amelyek kulturális és turisztikai szempontból is jelentősek. Az utak összeköthetnek településeket, de egy településen belül található – egy tematikára épülő látnivalókat is célszerű összekapcsolni. Ezek az utak nem jelentenek minden esetben valódi útvonalat, gyakran az egy témához kapcsolódó látnivalók, értékek kötik őket össze egységes megjelenésű turisztikai termékké. A turisztikai vonzerő kialakításával bővül a kínálat, a fejlesztések révén a látogatottság nő, a forgalom növekedése pedig ösztönzi a kulturális örökség védelmét szolgáló befektetéseket. A tematikus út része lehet korábban már látogatott attrakció, de újonnan létesített vonzerő is. A kulturális útvonal kialakítása során a közös imázs megteremtése a fő cél. A komplex termékké szervezés, az újrapozícionálás új célcsoportok elérésére is alkalmas. A nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy a tematikus turisztikai termékek iránt folyamatosan nő a kereslet, hiszen olyan egyedi élményt nyújtanak, amely jól ötvözi az ismeretszerzést és a szórakozást, ugyanakkor a látogatók szívesen veszik a konkrét útvonal-javaslatokat. A tematikus utak létrehozása nem igényel túlzott forrásokat, és hazai, illetve európai uniós pályázatok keretében is lehetőség nyílik a támogatásukra. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a fenntartásról is szükséges gondoskodni, ami egy kis létszámú
koordinációs
marketingtevékenységet
szervezet jelent.
és
információs
Szükséges
továbbá
rendszer a
működtetését,
résztvevők
közötti
valamint állandó
együttműködési hálózat kiépítése, a folyamatos kommunikáció, közös cselekvési terv kidolgozása.
65
Békéscsabán három tematikus utat javaslunk kialakítani, melyek közül egy a gaszronómiára (csabai kolbász-út), kettő pedig kulturális tematikára (Munkácsy-út, szlovák hagyományok útja) épül.
12. ábra: Javasolt tematikus útvonalak jelzései Békéscsabán Szerkesztette a Budai és Barta Kft.
A békéscsabai tematikus utak kialakításának folyamata: 1. A helyszínek (tematikus útvonal állomásainak) kiválasztása, 2. A helyszíneket összekötő virtuális nyomvonal meghatározás, 3. A helyszínek egységes tájékoztató tábláinak kihelyezése, közös formai elemek meghatározása
66
4. közös
látogatófogadási
feltételek
kialakítása
(nyitvatartások,
közös
belépőjegyek stb.), 5. Közös marketingeszköszök elkészítése (honlap, kiadványok, rendezvények stb.). A békéscsabai tematikus utak behálózzák a Belvárost, a turisták rögtön érezhetik, hogy idegenforgalmi látnivalókban bővelkedik a város, mely érzet növeli a tartózkodási időt és a költést. A kidolgozott tematikus utak békéscsabai rendszere már középtávon is növeli a látogatószámot.
3.1.6. Gasztronómia, italkultúra Békéscsaba hagyományai sok lehetőséget kínálnak a kulturális turizmus számára, melyek azonban jelenleg csak kis mértékben kihasználtak. A kultúra részét képezik a magyar és szlovák néphagyományok, a gasztronómia, a népművészet, a lovas hagyományok és a települési tradíciók. Ezen a területen gazdag, sokszínű, máig élő hagyományokkal rendelkezik a város. A magyar és szlovák gasztronómiai hagyományok a turizmusban egyelőre kihasználatlanok, noha számos olyan értékkel, különlegességgel rendelkezik a város, ami nemzetközileg is vonzó lehet. A magas minőségű alapanyagok, a jellegzetes magyar étel- és italkülönlegességek, és a hozzájuk kapcsolódó legendák kevésbé ismertek. A feldolgozott sertéstermékek
(kolbász,
hurka
stb.)
mellett
propagálni
kell
a
helyi
szlovák
ételkülönlegességeket. Jó kezdeményezésnek tűnik a „Csabagyöngye”, szőlő, illetve a belőle készített alkoholos italok helyi készítése, bemutatása, értékesítése. A helyi pálinkafőzési tradíciók az egyik legfontosabb hungarikumunk máig is élő helyi hagyományait jelentik. A hungarikumok védelméről országgyűlési határozat 40 született, amely alapján jelenleg előkészítés alatt van a hungarikumok védelmét megalapozó törvény. A fenti jogszabály szerint: „A hungarikumok olyan sajátos magyar termékek, melyeknek tulajdonságai között lényeges és kiemelkedő a magyar nemzeti jelleg, és amelyek természeti adottságainkkal, őshonos fajtáinkkal, termelési-tenyésztési hagyományainkkal összefüggésben sajátosan magyar ismérvekkel rendelkeznek.” A jellegzetes, magas minőségű magyar termékeket – és tágabb értelemben az erre épülő szolgáltatásokat, módszereket, eljárásokat – Békéscsabán is 40
77/2008 (VI. 13.) OGY határozat a hungarikumok védelméről
67
sokkal erőteljesebben kellene megjeleníteni. Erre jó lehetőség nyílik a városkép formálásában, marketingtevékenységben,
tematikus
útvonalak
rendezvények,
keretében,
valamint
fesztiválok
kialakításának színvonalas
alapmotívumaként,
magyar
ajándéktárgyak
formájában.
2. térkép: A békési pálinka út települése Szerkesztette a Budai és Barta Kft.
A megvalósítás alatt levő Békési Szilvapálinka Út, illetve a magánkezdeményezésként induló, kialakítás alatt levő békéscsabai pálinkaház turisztikai hatása elsősorban az imázsépítésben jelentkezik. A helyi gasztronómiai hagyományokon alapuló fesztiválok rendszerének bővítése jelentős tartalékokat rejt.
68
3.1.7. Aktív turizmus Békéscsaba térségében az aktív turisztikai lehetőségek köre igen széles, a turizmust a mozgással kombináló látogatókat igen jó lehetőségekkel fogadja, illetve tudná fogadni a város. A Békéscsabán az alábbi aktív turisztikai lehetőségekkel kell foglalkozni: a. Kalandparki turizmus b. Viziturizmus c. Kerékpáros turizmus d. Lovasturizmus e. Vadászturizmus f. Horgászturizmus g. Sportrepülés a. Kalandparki turizmus A kalandparki turizmust nem számítják önálló aktív turisztikai ágnak, de tekintettel arra, hogy Békéscsabán az egyik legfontosabb turisztikai fejlesztés ilyen jellegű, ezért e területtel kiemelten foglalkozunk. Különösen a fiatal korosztály körében egyre népszerűbbek a különböző, főként extrém sportágak, melyhez a térség terepi és természeti adottságai jó lehetőséget kínálnak. Ezeket kihasználva több helyszínen alakítanak ki sportpályákat, kalandparkokat, ügyességi pályákat. A kalandparkok országosan is új termékként jelennek meg a turisztikai kínálatban. A fiatalok és a gyermekek mellett ezt a lehetőséget az üzleti turizmusban résztvevők is szívesen igénybe veszik. A komplex turisztikai termékek kialakításában fontos szerepet játszanak, hiszen képesek a vendégek tartózkodási idejének meghosszabbítására, és a költés növelésére. További sporthoz kapcsolódó fejlesztésekre kerülhet sor a strandok, élővizek környezetében, hiszen ezeken a helyszíneken megjelennek a hasonló érdeklődési körű vendégek. Békéscsabán megfelelő méretű, adottságú és elhelyezkedésű területet találtak a „Kalandpark” megvalósításához a Gyulai út mellett.
69
A Magyarországon eddig megvalósult kalandparkok sikeres üzleti vállalkozások (Pécs, Sátoraljaújhely stb.), a látogatószám folyamatosan emelkedik, több réteg (nagyobb gyermekes családok, fiatalok, üzleti tréninget szervezők) is látogatja helyszíneket. A sikereken felbuzdulva azonban országszerte sok helyen terveznek hasonló fejlesztéseket. Különösen sok kalandpark épül a Dél-Alföldön.
3. térkép: Tervezett kalandparkok a Dél-Alföldön Szerkesztette a Budai és Barta Kft. Ha egy magyarországi kalandpark életgörbéjét vizsgáljuk, akkor állíthatjuk, hogy a termék a felfutási szakaszban van, amikor a látogató szám dinamikusan emelkedik. Mint minden turisztikai terméknél, így itt is várható azonban, hogy a termék eléri a stagnálási szakaszt, amikor a látogatók száma már nem nő, a stagnálás után aztán bekövetkezhet a hanyatlás, melynél a kereslet drámai visszaesésére kell számítani. Ilyenkor a turisztikai termék gazdájának valami újdonsággal kell előállnia, és a terméket elsősorban fejlesztésekkel (esetleg újszerű marketing eszközök alkalmazásával) újra egyedivé, versenyképessé kell varázsolnia. 70
Ha sikeres a termékfejlesztés a termék a megújulás stádiumába kerülhet, stabil maradhat (esetleg nőhet a látogató szám). A látogatószám növekedés azonban sohasem lehet annyira dinamikus, mint a felfutás kezdeti szakaszában.
13. ábra: Turisztikai termék életgörbe Szerkesztette a Budai és Barta Kft. A magyarországi kalandpark fejlesztések nagy száma miatt várható, hogy a látogatószámok emelkedése csak korlátozott ideig tart majd, a szokásos 5-7 évnél hamarabb bekövetkezhet a stagnálás, illetve a hanyatlási periódus. A versenyképesség és az attraktivitás fenntartásához az alábbiakra van szükség: •
A kalandpark élmény elemeit lehetőleg egyedivé kell tenni,
•
Folyamatosan figyelni kell a konkurens fejlesztéseket, azoktól eltérő attrakciókat kell létrehozni 41 ,
•
A fenntarthatóság biztosítására alacsony élőmunka és energia igényű attrakciókat kell létrehozni,
•
A kalandpark elemeit úgy kell kialakítani, hogy több célcsoportot is érdekeljenek (gyermekes családok, fiatalok, üzleti tréninget szervezők, fesztivál látogatók, kulturális turisták stb.),
• 41
Elsősorban a helyi keresletre kell építeni,
A dél-alföldi régió kalandpark fejlesztésiről a mellékletben közlünk rövid összefoglalót.
71
•
Egyik célcsoportként azokat kell megcélozni, akik akár mindennap jönnének (békéscsabai kisgyermekek, akiket játszótérre hoznak szüleik, nagyszüleik stb.),
•
A kalandparkban minél több rendezvényt kell szervezni, esetleg egyéb városi rendezvények kiegészítő helyszínévé kell tenni,
•
A kalandpark mellé (közelében) megfelelő minőségű és kapacitású ifjúsági szálláshelyeket kell fejleszteni,
•
Az igényeket pontosan fel kell mérni, és azokhoz kell alakítani a kalandpark elemeit.
b. Viziturizmus Tekintettel arra, hogy Békéscsaba Körösök közelében, a hozzájuk kapcsolódó élővíz csatorna mellett fekszik, ezeket az adottságokat a turizmus területén is hasznosítani javasolt. A hasznosításban igen aktív a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület, mely nagyívű tervekkel segítik a viziturizmus fejlesztését. Segítségükkel megvalósulhat az a határon átívelő tematikus turisztikai
program,
melynek
keretében
javulhat
a
viziturizmus
eszközparkja
és
infrastruktúrája. A békéscsabai viziturizmus vonzerejének növeléséhez azonban elsősorban az élővízcsatorna kotrása, teljes rendbetétele szükséges, hiszen így lehetséges a hajózhatóság feltételeinek biztosítása. Amennyiben a csatorna rehabilitációja kivitelezésre kerül, és a vízszint állandó biztosítása megoldottá válik, a vízi turizmus számos ága indulhat fejlődésnek. Ezen területek iránt a kereslet folyamatosan növekszik, és befektetői érdeklődés is mutatkozhat a vízi, illetve vízparti infrastruktúra és szolgáltatások kiépítésére és üzemeltetésére. A hajózhatóság feltételeinek megteremtésével kialakítható a csónakázás, vízi bicikli útvonalak rendszere, az eszközök kölcsönzése, de akár kalandtúrák is szervezhetőek Gyula és Békés irányába. A folyóparti sétányok, gondozott parkok, játszóterek kellemes környezetet teremthetnek a kikapcsolódást keresők számára. A nyári időszakban vízi színpad installálásával rendezvények, előadások, koncertek helyszíne is lehet a csatornapart.
72
Békéscsabán sajnos nincs kemping, pedig egy vízparti táborhely iránt kereslet mutatkozik. Érdemes lenne az igényeket pontosan felmérni, és – amennyiben az igény megalapozott – a sátrakkal, lakóautókkal érkezők fogadására alkalmas helyszínt kialakítani. A kemping kiszolgálója lehet a fürdőt felkereső turistáknak is, amennyiben fürdő közeli helyszínt sikerül találni. Felmermerült kempinghelyszínnek a pósteleki terület is, ahol az autósmozi mellett ez a szálláshelyforma is sikeres lehet. A kemping esetleges fejlesztését itt is alaposan kellene előkészíteni.. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a körösök élővíz csatornájának rendszerén nem alakíthatók-e ki az ú.n. csatornahajózás feltételei. A csatornahajózás Nyugat-Európában az egyik legnépszerűbb turisztikai formája. Az iparosodás korában kialakított csatornák Nagy Britannia, Hollandia, Franciaország, Belgium és Németország számos területén megvannak. Az ipari célra már nem hasznosított vizeket a turizmus hasznosítja. 6-12 személyes motoros bárkákkal lehet bejárni a csatornákat, melyeken zsiliprendszerek biztosítják a hajózhatóság feltételeit. A kis motoros hajók, mint apartmant-ok funkcionálnak, a fekvőhelyek mellett kis konyhák, étkezők is találhatók rajtuk. A csatornák partján sok helyen ki lehet kötni, és gyalogosan, vagy kerékpárral lehet bejárni a környék turisztikai nevezetességeit. A napi maximum 40-50 km-es távolságot megtevő hajók irányításához nem szükséges vízi jártassági engedély, vagy bármiféle különleges vezetői engedély. Nyugat-Európában több milliósra tehető csatornahajózás iránt érdeklődők száma. Egy magyarországi helyszín – tekintettel kelet-közép-európai egyediségére bizton nagy érdeklődésre tartana számot. Versenytársak megjelenésétől – tekintettel a csatornarendszer egyediségére – nem kellene tartani.
73
Csatornahajózás Franciaországban c. Kerékpáros turizmus A kerékpározáshoz nagyon jó adottságokkal rendelkezik a Békés megye, noha kerékpárutak kiépülése most zajlik. A jelentős összegekből megvalósuló fejlesztések következtében számítani lehet a kerékpáros látogatók „boom”-jára.A kerékpáros turisták fogadásához Békéscsabán az útvonalak kiépítésével párhuzamosan a szükséges infrastruktúra kialakítása is fontos: kulturált pihenőhelyek, szervizek, kerékpárbarát szálláshelyek. Fontos, hogy a kerékpárosok megfelelő helyen tudják járműveiket tárolni, karbantartani, esetlegesen javítani. Az útvonalak mentén több pihenőhelyre, étteremre, büfére, mosdóra, szálláshelyre, információs pontra van szükség. Jó lenne, ha megoldott lenne a kerékpárok bérlési lehetősége, így az autóval, esetleg busszal, vonattal, vagy éppen repülővel érkező turistáknak – saját kerékpár híján – sem kellene lemondaniuk kedvenc szenvedélyükről. d. Lovasturizmus A békés megyei térség kiválóan alkalmas a lovaglásra, lovastúra-útvonalak kijelölésére: változatos földrajzi adottsága, kivételesen szép természeti környezete, kedvező talajadottsága,
74
jó lovagolhatósága okán, azonban az adottságok ellenére a színvonalas lovas létesítmények, illetve a szolgáltatások köre, és piacra vitele jelentős mértékben elmarad a lehetőségektől. Az útvonalak kijelölése mellett a kapcsolódó infrastruktúra (szálláshelyek, pihenőhelyek, esőbeállók, vízvételi lehetőség) kialakítása szükséges. A lovas túrák mellett a lovas oktatás, a terápiás lovagoltatás, a vadászlovaglás, a lovas íjászat, fogattúrák, lovas bemutatók, színházi előadások szerepelhetnek a kínálatban. Természetesen ezek infrastruktúrája (lovardák, pályák, nézőterek, felszerelések) szintén fejlesztésre szorul, további fontos tényező a lóállomány, illetve a megfelelő ismeretekkel, képzettséggel rendelkező emberi erőforrás. A lovas turizmus fejlesztésével több célcsoport érhető el, a magas költésű, túralovagláson résztvevő vendégek, családok, gyermekek, ifjúsági korosztály, ugyanakkor a helyi lakosok számára is vonzó kikapcsolódási és sportlehetőséget teremt. Amennyiben a túraútvonalak egyéb turisztikai helyszínek bevonásával kerülnek kialakításra, az a kínálat szélesítésével, a programok komplexitásával a vendégek tartózkodási idejének és költésének növekedését eredményezi. Békéscsabán több lovasturisztikai vállalkozás is működik, a közöttük levő együttműködés azonban alacsony fokú. A lovasturisztikai szolgáltatások magas szintű megteremtése, a szolgáltatások piacra viteléhez szükséges lenni, hogy a lovastanyák klaszterba szerveződjenek és együtt jelenjenek meg a magyar (esetleg nemzetközi) turisztikai piacon. e. Vadászturizmus Békés megye hagyományosan kedvelt vadászterület. A helyi vadásztársaságok kiemelten kezelik a vadászatot, ezt több csatornán is hirdetik és értékesítik. A kacsolódó infrastruktúrát folyamatosan fejlesztik, több vadászház felújítását végezték el. Ezek a szálláshelyek népszerűek a vendégek körében, a vadászati idényen kívül „civil” igénybevétel jellemzi őket: családok, baráti társaságok és cégek is használják. Tekintettel a vadászat népszerűségére és az ebből származó potenciális jövedelmek nagyságrendjére, javasolt a kapcsolódó infrastruktúra további fejlesztése, újabb helyszínek bevonása, figyelemmel a környezeti fenntarthatóságra. f. Horgászturizmus Békéscsabán és környékén sok – természetes, és mesterségesen kialakított – helyszín alkalmas a horgászvendégek fogadására. A horgászturizmus országosan és nemzetközileg is
75
nagy vendégforgalmat generál, hiszen a hobbi szerelmeseit általában a családtagjaik elkísérik ezekre a túrákra. A statisztikák azt mutatják, hogy a horgászturista költése – a szükséges eszközök, felszerelések okán – magasabb az átlagos költésnél, és hosszabb tartózkodási idő is jellemzi. A kísérő családtagok számára az adott település kulturális programjai, illetve egyéb rendezvények jelenthetik a vonzerőt. A horgászathoz kapcsolódó, versenyek, gasztronómiai és egyéb rendezvények szintén sok érdeklődőt vonzzanak, javasolt ezért a potenciális helyszínek további fejlesztése, a szükséges háttér-infrastruktúra kialakítása. g. Sportrepülés A békéscsabai repülőtér megfelelő infrastruktúrával rendelkezik kis sprt és hobbi repülők fogadására, elhelyezésére. A belföldi kereslet élénkülésére – a fizetőképesség okán – nem lehet számítani, esetleg marketingtevékenységgel (honlapfejlesztés, szakmai katalógusokban való megjelenés, a magyarországi repülőterekkel való szorosabb együttműködés) lehetne a nemzetközi forgalmat bővíteni.
3.1.8. Ifjúsági-, falusi- és ökoturizmus fejlesztése A természeti értékekhez, valamint az aktív turizmushoz szorosan kapcsolódik az ifjúsági turizmus, amihez szintén jó adottságok állnak rendelkezésre. Az ifjúsági turizmus fejlesztése azért is fontos, mert ez a terület lehetőséget ad a résztvevők szemléletformálására, környezeti nevelésre, a fenntarthatóság jelentőségének hangsúlyozására, ugyanakkor a jövő turistáit, tehát az adott desztinációba (Békéscsabára, illetve környékére) később várhatóan visszatérő vendégeket is jelenti. A megyében jelenleg is több helyszínen folyik színvonalas táboroztatás, erdei iskola program, azonban a szálláslehetőségek bővítése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése további fontos feladat. Az ifjúsági csoportok, természetjárók számára olcsó szálláslehetőség
biztosítható
akár
már
meglévő,
de
használaton
kívüli
épületek
hasznosításával. Békéscsabán sajnos korlátozott az ifjúsági turizmust kiszolgáló megfelelő színvonalú szálláshelyek száma, ezek mennyiségi és minőségi fejlesztése stratégiai feladat. Békéscsaba és környéke országosan az egyik legalkalmasabb falusi turizmus helyszínként jelölhető meg, hiszen ebben a térségben máig megtalálhatóak a jellegzetes épületek, élnek a népi hagyományok, a térség gasztronómiai és italkultúrája pedig páratlan sokszínűséget
76
hordoz. Ehhez társul a sok helyen érintetlen, szép természeti környezet, ami vonzó helyszín főként a nagyvárosokban élők számára. Fontos kiemelni, hogy a falusi/vidéki turizmus alatt nem csupán a falusi szálláshelyeket értjük, sokkal inkább a vidéki értékek bemutatását: az autentikus szálláshelyek mellett a kapcsolódó kulturális és gasztronómiai programok, színvonalas rendezvények, bemutatók, illetve az öko- és aktív turizmus kínálatának komplex megjelenítését programcsomagok keretében.
Békéscsabán falusi vendéglátóhelyként elsősorban a környező tanyák, illetve a környező falvak jöhetnek szóba. Tekintettel arra, hogy a falusi vendéglátóhelyre érkező vendégből a közeli megyeszékhely is profitálhat, érdemes e vendéglátóhelyek alapítását a lehetőségekhez képest támogatni.
A falusi turizmus a vidéki lakosság számára a mezőgazdasági termelést kiegészítő tevékenységként alternatív jövedelemforrást jelenthet. Fejlesztésének célja az értékek megőrzése, élményszerű bemutatása, a meglévő régi agrár- és lakóépületek megóvása és turisztikai célú hasznosítása, valamint a saját előállítású termékek helyben történő értékesítési csatornáinak megteremtése. Az állattartás, a növénytermesztés egyes munkafázisainak, eszközeinek élményszerű bemutatása a látogatók aktív közreműködésével vonzó attrakcióként jelenhet meg. Amennyiben egyes települések, vagy településrészek a rájuk jellemző növények, gyümölcsök, egyéb mezőgazdasági termékek (hús termékek, gyümölcsök, gyógynövények, stb.) középpontba állításával tematikus helyszínként jelennek meg a piacon, jelentősen növelhetik látogatóik számát. Az egyes termékekhez számtalan módon köthetőek a turisztikai szolgáltatások: a termesztés, termék-előállítás bemutatása, a termékek széleskörű feldolgozása, ebből származó (élelmiszeripari, szépségápolási, kézműves) termékek értékesítése, kapcsolódó rendezvények szervezése, a turisztikai fogadóhelyek azonos motívumokkal történő dekorálása, stb.
Az ökoturizmus területén fontos feladat a természeti értékek turizmusba történő bevonása a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével. Békéscsaba térségében ez gyakorlatilag a Körösök Völgyét jelenti. A Körösök Völgye Natúrpark egyesület több jelentősebb ökoturisztikai fejlesztést tervez. Célszerű lenne olyan „zöld szálláshelyek” fejlesztése, melyek
77
energiaháztartása a megújuló energiákra épülne, és a szálláshely – Magyarországon elsőként – passzív házként működne.
3.2. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése A békéscsabai turisztikai infrastruktúra fejlesztése nem választható külön a vonzerők fejlesztésétől, hiszen a komplex kínálatot nyújtó desztinációk lehetnek sikeresek a turisztikai piacon. A városi ingatlanokhoz kapcsolódó fejlesztési lehetőségeket vesszük most számba, így - a célszerűség elveit, és a fejlesztések fontosságát szem előtt tartva – külön alfejezetet szentelünk a témának. A megközelíthetőség kérdéseiben csak az alapvető feladatokat soroljuk fel.
3.2.1. Ingatlanfejlesztések A városban a jelenleg is zajló fejlesztések több ingatlant érintenek. Ezek mellett – a már zömében megkezdett beruházások mellett - az alábbi ingatlanokhoz kapcsolódó turisztikai lehetőségeket vizsgáltuk: a. István malom b. Tüzeléstechnikai Vállalat épülete c. Gabonaipari Múzeum a.
István malom
Az István malom Békéscsaba belvárosában, igen jó helyen, több, mint 2 hektáros területen fekszik. Az ingatlan együttes (Malom épület, Beliczay kúria, Irodaház, Gabonatároló és régi irodaház stb.) információink szerint most kedvező feltételekkel vásárolható meg. Az István malom önkormányzati tulajdonba vétele már korábban is felmerült 42 , de most valószínűleg a korábbinál is jobb feltételek érhetőek el. A korábbi tanulmány megállapításait egészítjük ki az alábbiakkal. Egészségturisztikai helyszín:
42
Az István malom hasznosításával kapcsolatosan 2007 januárjában az Econoconsult készített átfogó anyagot.
78
A helyszín határos a kórházzal így először egy egészségturisztikai helyszín (piaci alapon működő klinika, szanatórium, egészségügyi és turisztikai szolgáltatásokat is nyújtó nyugdíjas otthon stb.) kialakítása merül fel. A hazai egészségturisztikai piac működését az elkövetkező években várhatóan olyan folyamatok határozzák meg, melyek között pozitív és negatív hatásúak is feltételezhetőek. A folyamatok csak részben becsülhetőek, hiszen nem tudhatjuk, hogy a rossz gazdasági kilátások meddig tartanak, milyen további kockázatok (sertésinfluenza, energiaválság stb.) befolyásolják az elkövetkező évek idegenforgalmát. Jelenlegi
ismereteink
alapján
feltételezzük,
hogy
egy
Békéscsabán
létrejövő
egészségturisztikai intézmény működését befolyásoló legfontosabb tényezők a következők lesznek. I. A gazdasági válság Magyarországon még minimum 2-5 évig érezteti hatását. A gazdasági válság általános negatív hatásaként jelentős mértékben csökken a belföldi kereslet, a megszorítások alapvetően rontják a társadalom egészének költési lehetőségeit. Sokan egyáltalán nem fognak üdülni, hiszen büdzséjükben ezen a területen tudnak leginkább takarékoskodni. A kereslet visszaesés a szerényebb módú társadalmi osztályoknál: nyugdíjasok, nagycsaládosok stb. lesz a legnagyobb. A válságnak vannak pozitív következményei is: a forintgyengülés miatt a külföldi üdülés megdrágult, így sokan döntenek majd úgy, hogy itthon nyaralnak. Várható a beutazó turizmus növekedése is, elsősorban Szlovákiából, Ausztriából számíthatunk több vendégre a válság következményeként. II. A hazai és európai lakosság lassú öregedése az elkövetkező 10 évben trendváltás esetén is folytatódik Az egészségturizmus iránt leginkább fogékony idősebb korosztály piaci jelenléte továbbra is erős marad. A korosztályban – nemzetközi szinten – nagy az olyanok aránya, akik korábban már hozzászoktak az utazásokhoz, így – ha tehetik – nagyobb távolságot is megtesznek egészségük megőrzése érdekében. III. Az OEP forrásokból történő egészségturizmust finanszírozó lehetőségek köre jelentős mértékben lecsökken, esetleg véglegesen megszűnik. A magyar állam költségmegszorításai kiterjednek az egészségügyre is. Várhatóan azok a 79
tételek finanszírozását csökkentik leginkább, melyek nem érintik közvetlenül, vagy közvetve a sürgősségi ellátásokat. Az egészségturisztikai támogatások rendszere, mely az elmúlt években is vesztese volt a rendszer átalakításnak véleményünk szerint tovább szűkül, illetve részben vagy teljesen megszűnik. IV. A különböző állami és önkormányzati intézmények központi támogatási rendszere egyre inkább beszűkül. Az önkormányzatok eladósodása tovább már nem folytatódhat, az állami konszolidáció lehetőségei fokozatosan megszűnnek, az önkormányzatok csak a törvényben rögzített feladataikat tudják ellátni – azokat is nehezen. A veszteséges önkormányzati intézmények, így például egészségturisztikai intézmények fenntartására nem lesz költségkeret. V. Az egészségturisztikai létesítmények közötti verseny tovább nő. Az egészségturisztikai szolgáltatók mindegyike találkozik majd a korábbiakban felsorolt, zömében negatív piaci trenddel. Várható, hogy a veszteségek mérséklése érdekében fokozódik a piaci tevékenység, marketing aktivitás és konkurencia harc. Azok a szolgáltatók tudják megtartani vendégeiket, illetve bővíteni a látogatók körét, akik korszerű termékekkel, magas szintű szolgáltatáscsomaggal, jó marketinggel speciálisan pozícionálják terméküket. Összességében a fentiek alapján az István malom kizárólag egészségturisztikai célú hasznosítását most kockázatos beruházásnak ítéljük meg. Tekintettel arra, hogy az ingatlan együttes megosztható, a 2,145 Ha-os terület egy része egészségturisztikai fejlesztésre fenntartható, és esetleg néhány év múlva (kedvező piaci trendváltozás esetén) a megvalósíthatóság részletesen megvizsgálható. Kolbász látogatóközpont: A Csabai Kolbászfesztiválhoz, illetve Békéscsaba „kolbászturizmusához” szükségesnek tartjuk egy látogatóközpont megteremtését, amint arra a 3.1.1. fejezetben kitértünk. A létrehozandó látogatóközpont a turizmus fellendítéséhez a következőkkel tud hozzájárulni: •
az ide látogatók gyorsabban, hatékonyabban tájékozódnak – és ezzel együtt a kiajánlások hatékonysága is megnő
80
o a keresett szolgáltatásokhoz való irányítás hatékonnyá válik (tematikus út, szálloda, múzeum, program, konferencia, stb.) o fel lehet kelteni az érdeklődésüket olyan események és szolgáltatások iránt, amelyekről másképpen csak nehezen tájékozódhatnak, vagy nem is volt tudomásuk – pl. folyó vagy tervezett programokról, szálláshelyekről, vendéglátóhelyekről, kulturális intézményekről, stb. •
a szolgáltatások, kínálat összevonásával növelhető a vonzerő és az élmények intenzitása – ezzel együtt a város turisztikai potenciálja, híre o közvetlenül irányíthatóak az egyes programokra és szolgáltatásokra, illetve ezek összevonhatóak oly módon, hogy meghatározott útvonalakat ajánlanak az érdeklődők számára o turistabérletek, összevont tarifarendszer alkalmazásával lehet ezek választását vonzóvá tenni anyagilag is o helyi idegenvezetők igénybe vételével akár több program (útvonal) bejárása is hatékonyabban tehető meg
•
a látogatóközpont ajándékboltjában költésre sarkalló kínálat várja őket o Vásárolhatnak a különböző helyi húsárukból o Vásárolhatnak
a
Békéscsabához,
a
Kolbászfesztiválhoz
kapcsolódó
ajándéktárgyakból •
A látogatóközpontban magas szintű technológiával készült módszerekkel bemutatva (3d film, interaktív élményszerű bemutatók stb.) ismeri meg a kolbászkészítés történetét, hagyományait, módszereit.
•
a turisták számára beiktatott rövid pihenő alatt néhány testi és kényelmi szükségletük kielégítésével megfelelően kezdhető el a város „felfedezése”
Minden turisztikai termékinnováció alapkérdése, hogy a tervezett beruházások után miképp alakul a látogatószám. Bár a turizmus stratégia elkészítésének nem része a látogatóközpont megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése, nem is állnak rendelkezésünkre ehhez a szükséges kutatási adatok, de egy modellben mégis megpróbáljuk megbecsülni a várható látogatók számát. Az új vonzerő következtében várható látogatószám emelkedés becsléséhez három kategóriát különböztetünk meg:
81
1. A Kolbászfesztivál jelenlegi látogatói köre 2. Békéscsabaiak, illetve a környéken lakók, akiket az új vonzerő érdekelne. 3. A Békéscsabán átutazó turisták, akik megállnának a látogatóközpontnál. A Kolbászfesztivál jelenlegi látogatói köre 100.000 fő 43 Becsüljük meg, hogy a fesztivál látogatói közül hányan keresnék fel a látogatóközpontot.
Lf= Lf2009 x β1,2,3 x 0.80 A jelölések tartalma következő: Lf = a kolbászfesztivál ideje alatti látogatószám a látogatóközpontban Lf2006 = a 2009. esztendő 100.000 fős látogatói száma β1,2,3 = 1,2,3-as fokozatú optimizmus faktor 44 0.80 = rövid távú proporcionális jövedelem faktor 45 Optimista szkenárió: a sokaságból származó látogatószám becslés 64.000 fő Átlagos szkenárió: a sokaságból származó látogatószám becslés 40.000 fő Pesszimista szkenárió: a sokaságból származó látogatószám becslés 16.000 fő A Látogatóközpont a fesztivál ideje alatt folyamatosan tele lenne. A látogatók szám nagyon nagy lenne, a fesztivál 4 napja alatt ennyien fizikailag nem tudják felkeresni a látogatóközpontot. Hosszabbított nyitva tartás (a fesztivál ideje alatt akár 24 órás nyitva tartás), bizonyos funkciók ideiglenes kiszervezése stb. segít abban, hogy a tumultuózus jeleneteket kezelni lehessen. Reálisan azonban Lf értékét nem lehet magasabbnak venni, mint 8.000 főt. Napi 2000 fő tudja érdemben használni a látogatóközpontot
43
A látogatói szám – belépőjegy híján - nehezen mérhető, a Kolbászfesztiválról készült 2009-ben készült Hatástanulmány látogatószámát elfogadjuk. 44 Becslésünket három szkenárió esetére készítettük el (optimista szkenárió β1 = 0.8, átlagos szkenáró β2 =0.5, pesszimista szkenárió β3 = 0,2). A fesztivál látogatóinak 80%-a, 50%-a, illetve 20%-a keresi fel a látogatóközpontot 45 A magyarországi gazdasági helyzet rövid és középtávú nehézségeiből fakadóan a látogatók proporcionális jövedelem nagysága várhatóan visszaesik. Modellünkben 20%-os szabadon elkölthető pénzösszeg csökkenéssel számoltuk, a fesztivál látogatottsága 20%-kal esik vissza.
82
Lfr = 8000 fő A látogatószám másik forrása azoknak a Békéscsabaiaknak, illetve a környéken lakóknak a csoportja lehet, akiket egy új látványosság érdekelne. A potenciális látogatók számát kutatással lehetne meghatározni. Ilyen kutatási eredmény híján alapsokaságnak vegyük az egyik békéscsabai kulturális intézmény, a Békés megyei Önkormányzat kezelésében levő Munkácsy Mihály Múzeum látogatóinak számát. 46
Lb= Lb2009 x δ1,2,3 x 0.80 A jelölések tartalma következő: Lb = Békéscsabaiak, illetve a környéken lakók száma, akiket az új vonzerő érdekelne Lb2009 = a Munkácsy Mihály Múzeum 30.000 fős látogatói száma 2009. esztendőben δ 1,2,3 = 1,2,3-as fokozatú optimizmus faktor 47 0.80 = rövid távú proporcionális jövedelem faktor 48 Optimista szkenárió: a sokaságból származó látogatószám becslés 28.800 fő Átlagos szkenárió: a sokaságból származó látogatószám becslés 24.000 fő Pesszimista szkenárió: a sokaságból származó látogatószám becslés 19.200 fő A látogatóközpont látogatószám becsléséhez szükséges lenne ismernünk azon a Békéscsabán átutazó turisták számát, akik megállnának a látogatóközpontnál. Az erre vonatkozó kutatási eredmény híján a meglevő szekunder kutatási adatokat használjuk fel. A Tourinform irodába a helyi érdeklődők nagy száma mellett naponta 3-4 átutazó turista tér be, általános kérdéseik mellett gyakorlatilag mindenki az iránt is érdeklődik, hogy hol tudna
46
A Munkácsy Mihály Múzeum, sok újdonsággal állt elő az elmúlt időszakban (új Munkácsy kép kiállítása), érdekes fejlesztések, időszaki kiállítások. 47 Becslésünket három szkenárió esetére készítettük el (optimista szkenárió δ 1 =1.2, átlagos szkenáró δ 2 =1, pesszimista szkenárió β δ 3 = 0,8). A potenciális látogatók száma magasabb is lehet, mint a múzeum látogatóinak száma, így modellünkben 120%-os, 100%-os, illetve 80%-os arányokkal számoltunk. Valószínűleg a gasztronómia többeket érdekel, mint a képzőművészet. 48 A magyarországi gazdasági helyzet rövid és középtávú nehézségeiből fakadóan a látogatók proporcionális jövedelem nagysága várhatóan visszaesik. Modellünkben 20%-os szabadon elkölthető pénzösszeg csökkenéssel számoltuk, a fesztivál látogatottsága 20%-kal esik vissza.
83
kolbászt vásárolni 49 . A turisták általában családjukkal utaznak, de a Tourinformban az érdeklődést számolják. Az átlagosan együtt utazók számát vegyük 2,8-nak 50 .
Ltt= Ltt2009 x 2.80 A jelölések tartalma következő: Ltt = átutazó turisták száma 2009-ben a Tourinform adatai szerinti Ltt2009 = a 2009. esztendőben a Tourinform látogatói száma: 365 x 3,5 = 1278 fő 2.80 = átlagosan 2,8 személy utazik turistaként együtt Ltt = 3.578 fő Ennyi betérő turista biztosan felkeresné a látogatóközpontot. A Tourinformba azonban nem megy el minden turista, ezért nézzünk egy másik modellt is meg.
Ltf= Lf2009 x 0.034 / 4 x 365 A jelölések tartalma következő: Ltf = átutazó turisták száma 2009-ben a Kolbászfesztivál adataiból számolva Lf2006 = a 2009. esztendő Kolbászfesztiváljának 100.000 fős látogatói száma 0.034 = A Kolbászfesztiválra csak éppen beeső (véletlenül arra járó) turisták aránya 2009-ben 3,4% volt 51 4 = a Kolbászfesztivál 4 napos volt, azalatt jelent meg 100.000 látogató. 365 = a látogatószámot egy évre keressük. Ltf = 310.250 fő. Ltf és Ltt között hatalmas a különbség. Az eltéárés abból adódik, hogy: 1. A Békéscsabán átutazó turisták zöme nem áll meg a városban, aki megáll, az sem biztos, hogy felkeresi a Tourinform irodát.
49
Az adatok a Tourinform iroda munkatársai által készített statisztikából, illetve a munkatársaktól származnak. Saját becslés. 51 Hatástanulmány a Kolbászfesztiválról, 2009. 50
84
2. A városon áthaladó turisták zöme rövid időre megáll, ha a fesztivál forgatagát látja. A városon áthaladó turisták, közül – akik a fesztivál miatt megállnak – valószínűleg kis töredék állna meg a kolbász látogatóközpont miatt. Optimista arányként 5%-ot, átlagos szkenárióként 2,5%-ot vegyünk. (Megfelelő marketinggel és a látogatóközpont kitáblázásával a megálló turisták száma növelhető.) Az optimista és pesszimista szkenárió Ltf és Ltt értékeiből állítható fel: Optimista szkenárió: (Ltf x 0.05): a sokaságból származó látogatószám becslés 15.513 fő Átlagos szkenárió (Ltf x 0.025): a sokaságból származó látogatószám becslés 7.756 fő Pesszimista szkenárió (Ltt): a sokaságból származó látogatószám becslés = 3578 fő A látogatóközpont éves forgalma a fenti számítások alapján becsülhető:
Ll= Lfr + Lb + Lt
A jelölések tartalma következő: Ll = a látogatóközpont becsült összes látogatói száma Lfr = a kolbászfesztivál ideje alatti reális látogatószám a látogatóközpontban Lb = Békéscsabaiak, illetve a környéken lakók száma, akiket az új vonzerő érdekelne Lt = az átutazó turisták száma, akik a látogatóközpontot felkeresik Optimista szkenárió: az összes látogatószám becslés 52.313 fő Átlagos szkenárió: az összes látogatószám becslés 39.756 fő Pesszimista szkenárió: az összes látogatószám becslés 30.778 fő A kolbász tematikájú látogatóközpontot érdemes megvalósítani Egyéb funkciók:
85
Az István malom területén további funkciók kialakítása lehetséges: •
Kereskedelmi szálláshely
•
Kereskedelmi egység
•
Lakások
•
Irodák
•
Rendezvényhelyszín
•
Kulturális intézmény
•
Étterem
Az alábbi funkciók mindegyike reálisan megvalósítható. Kereskedelmi szálláshelynek a malom főépülete a legalkalmasabb, de ugyanide lehetne lakásokat építeni, valamint kereskedelmi egységeket (üzleteket) is itt lenne célszerű kialakítani. Rendezvényhelyszínnek a malom alsó szintje a legalkalmasabb, irodákat a régi és új irodaházban célszerű kialakítani. Kulturális intézményt a gabonatároló és a malom épülete tudna legcélszerűbben befogadni. A Beliczay kúria patinás épülete egy exkluzív étteremnek adhatna otthont. A funkciókat és szerepüket összesítő táblázatban foglaltuk össze.
8. táblázat: Az István malom épületegyüttesében kialakítandó funkciók fontossága Szerkesztette a Budai és Barta Kft.
86
Az István malom épületegyüttesében kialakítandó funkciók fontossága A fenntarthatóságot (megtérülést) segíti, ha: •
minél több funkció kerül kialakításra az István malom területén,
•
az ingatlan vásárlás most, az alacsony ingatlanárak idején történik,
•
az ingatlan fejlesztés az ingatlanpiaci recesszió elmúltával történik,
•
a fejlesztések szakaszoltan zajlanak,
•
bizonyos részek fejlesztése piaci szereplők bevonásával történik,
•
az önkormányzat direkt jövedelemhez jut bizonyos részek eladásával, bérbeadásával.
Az István malom fejlesztésére célszerű kutatásokkal alátámasztott megvalósíthatósági tanulmányt készíteni. b. Tüzeléstechnikai Vállalat épülete Az Árpád Gyógy és Strandfürdő mellé minél hamarabb gyógy-wellness szállodát kell építeni. Már középtávon is csak azok a fürdők tudnak fenntarthatóan üzemelni, melyek mellé megfelelő színvonalú és kapacitású szálláshely kapcsolódik. Egy kb. 120 szobás 4*-os (esetleg továbbfejleszthető 3*+ -os szálloda felépítése alapvető fontosságú. A szálloda építése legalább 1-1,5 Md forint összeg lenne. A békéscsabai fürdő mellett található, jelenleg a megyei önkormányzat tulajdonában levő volt Tüzeléstechnikai vállalat épület telke alkalmas lehet egy gyógy-wellness szálloda kialakítására. A szálloda akkor tud a legjobban működni, ha területéről a fürdő közvetlenül is elérhető. Az épület telkén felépülő szálloda alagúton, vagy hídon keresztül tud a fürdőhöz kapcsolódni. (A végleges megoldást a szállodai beruházó dönti majd el.) A szálloda érdekében az alábbiakat kell megtenni: •
Az ingatlant a megyei önkormányzattól meg kell szerezni.
•
Meg kell vizsgálni, hogy az önkormányzat mivel tudná segíteni a szálloda létrejöttét (pl. adókedvezmény, kedvezményes, vagy ingyenes területátadás, anyagi támogatás, vagy garanciavállalás stb.)
•
Meg kell kezdeni, illetve fel kell gyorsítani a szállodaberuházó keresést. A
87
kereséssel járó anyagi áldozatokat az önkormányzatnak vállalnia kell. Egy megépülő szálloda jelentősen megváltoztatja a fürdő jövedelmezőségét, a bevételek több területen is növekednek, a legfontosabb előnyök a következők: • A gyógy- (wellness) szálloda fizet az általa használt gyógyvíz után, • A szálloda vendégei növelik a fürdő látogatottságát, • A szálloda vendégeiben a fürdőben is költenek (étkezések, egyéb szolgáltatások), • A szálloda megléte, marketingje javítja a fürdő megítélését, pozícióját, új beruházásokat indukál. Becsüljük meg a szálloda vendégeinek forgalmából adódódó vendégszám növekedést:
dLt+1= Ksz x 365 x 0,469 x β1,2,3 x 0.80 A jelölések tartalma következő: dLt+1= látogatószám emelkedés a fejlesztés megvalósulása utáni évben (fő) Ksz = a megépülő szálloda kapacitása, 120 db kétágyas szoba esetén 120x 2 = 240 fő / nap 365 = az év napjainak száma 0,469 = a magyarországi wellness szállodák átlagos kihasználtsága 46,9 % 52 β1,2,3 = 1,2,3-as fokozatú optimizmus faktor 53 0.80 = rövid távú proporcionális jövedelem faktor 54 Optimista szkenárió: 70.080 fő Átlagos szkenárió: a szálloda lakói három napból kétszer mennek át a szálló mellett levő fürdőbe 46.954 fő Pesszimista szkenárió: 35.040 fő 52
A magyarországi gyógyszálló kihasználtsága ennél magasabb, 61,3%-os. Valószínűleg ilyen magas kihasználtságot azonnal nem lehet elérni, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az új szállodákat sokan felkeresik és a hosszútávú vendégforgalmi arányok hamar beállnak. 53 Becslésünket három szkenárió esetére készítettük el (optimista szkenárió - a szálloda lakói minden nap átmennek a szálló mellett levő fürdőbe, β1 = 1, átlagos szkenárió - a szálloda lakói három napból kétszer mennek át a szálló mellett levő fürdőbe, β2 =0.67, pesszimista szkenárió - a szálloda lakói minden második nap mennek át a szálló mellett levő fürdőbe, β3 = 0,5) 54 A magyarországi gazdasági helyzet rövid és középtávú nehézségeiből fakadóan a látogatók proporcionális jövedelem nagysága várhatóan visszaesik. Modellünkben 20%-os szabadon elkölthető pénzösszeg csökkenéssel számoltuk.
88
Becsüljük meg a szálloda vendégeinek forgalmából adódódó fürdőbevétel növekedést:
dBt+1= dLt+1 x 1000 A jelölések tartalma következő: dBt+1= Bevétel emelkedés a szállodafejlesztés megvalósulása utáni évben (Ft) dLt+1= látogatószám emelkedés a fejlesztés megvalósulása utáni évben (fő) 1000 = legyen a szálloda vendégeinek a fürdőbe szóló kedvezményes belépődíja 1000 Ft 55 Optimista szkenárió: 70.080.000 Ft Átlagos szkenárió: a szálloda lakói három napból kétszer mennek át a szálló mellett levő fürdőbe 46.954.000 Ft Pesszimista szkenárió: 35.040.000 Ft A megnövekedett vendégforgalom természetesen kiadásokkal is együtt jár, ezen kiadások azonban fedezhetőek a szálloda megépüléséből származó egyéb anyagi előnyökből (a szálloda számára értékesített gyógyvíz árából, a szálloda vendégei által fürdőben igénybe vett egyéb szolgáltatások árából). A fürdő mellé megépülő szálloda jelentősen javítaná a fürdő működését, biztosíthatná annak nyereséges üzemeltetését, a többletbevétel 35-70 millió forint lenne. c. Gabonaipari Múzeum A Gabonaipari Múzeum épülete (régi malom), valamint a hozzá tartozó „skanzen”, illetve mezőgazdasági- állattartási terület stratégiai helyen, a tervezett kalandpark, illetve a Kolbászfesztivál új rendezvényhelyszíne mellett terül el. Az ingatlan együttes a Békés megyei önkormányzat tulajdonában van, jelenleg csak részben hasznosított. A terület átvétele mellett az alábbi érvek szólnak:
55
Az Árpád fürdőbe a teljes áru felnőtt belépőjegy ára 1470,- Ft
89
•
A terület szorosan illeszkedik a jelenlegi fejlesztési területekhez, jelentősen kibővítheti azokat,
•
Az impozáns malomépület és a „skanzen” turisztikai vonzerőt jelent,
•
A területen kis költséggel a központi attrakciót (kalandpark, Kolbászfesztivál) kiegészítő tevékenységek (lovagoltatás, tanyasi állatkert, állatsimogató stb.) valósíthatók meg.
Amennyiben a terület kedvező feltételekkel a Békés megyei önkormányzattól átvehető, úgy a terület átvételét javasoljuk.
3.2.2. Megközelíthetőség A
legnagyobb
gát
Békéscsaba
turizmusának
fejlődése
útjában
a
város
rossz
megközelíthetősége. A rossz megközelíthetőségű településeken a tömegturizmus nem alakulhat ki, de természetesen a minőségi (exkluzív) turistákat is visszatartja a rossz elérhetőség. A megközelíthetőség javítása érdekében az alábbiak a teendők: a. A közúti megközelíthetőség feltételeinek javítása b. A vasúti közlekedés minőségének emelése c. A repülőtér kihasználtságának emelése d. A távolsági buszközlekedés hálózatának és minőségének emelése e. A kerékpárutak építésének folytatása a. A közúti megközelíthetőség feltételeinek javítása A 44-es főúton a Fővárosból csak hosszú, több órás utazás után érhető el a békési megyeszékhely. Számtalan helyen elhangzott már, hogy a 44-es út fejlesztése elengedhetetlen Békéscsaba gazdasági (és turisztikai) fejlődése érdekében. A Romániából érkező turizmus feltételeit javítaná nagy mértékben, ha járható lenne a Békéscsabát Araddal összekötő direkt útvonal. b. A vasúti közlekedés minőségének emelése A vonatközlekedés menetideje megfelelőnek mondható, ugyanakkor a Budapest – Békéscsaba IC vonatok komfortja elmarad a Nyugat-Magyarországi vonatközlekedésétől. Meg kellene vizsgálni, hogy nem lenne-e piaci igény mentesítő vonatok indításának a Kolbászfesztivál
90
ideje alatt több helyszínről is (Budapestről jár egy nosztalgia kolbászfesztivál vonat). A fesztivál látogatóinak több, mint fele 100 km-nél messzebbről érkezett, a vonatot használók aránya azonban alig több, mint 11% 56 . Ha nagyobb számú vendéget lehetne a kötött pályás közlekedésre rávenni, a parkolási problémák miatti zsúfoltság és terheltség csökkenhetne. c.
A repülőtér kihasználtságának emelése
A Békéscsabai repülőtér modern, színvonalas szolgáltatásokat biztosító objektum, mely sajnos
bőven
kapacitása
alatti
szinten
működik.
Jelen
stádiumban
a
repülőtér
infrastruktúrájának bővítése nem indokolt, de a forgalom növelése érdekében a marketingtevékenységet meg kell kezdeni. A repülőtérnek aktív „sales” tevékenységet is folyatnia kellene felkeresve a gyulai szállodákat, a térségben található exportőröket, fontosabb intézményeket 57 . d.
A távolsági buszközlekedés hálózatának és minőségének emelése
Békéscsaba távolsági busszal több fontos településről gyakorlatilag elérhetetlen. Célszerű lenne a buszközlekedés teljes újragondolása, új, színvonalas távolsági járatok beindítása. A Kolbászfesztivál
alatt
célszerű
továbbfejleszteni
az
alkalmi
buszközlekedést
a
„kolbászjáratok” rendszerének jobb kiépítését. e.
A kerékpárutak építésének folytatása
A Békéscsaba környéki kerékpárutak fejlesztése halad, az utak mellett a kiegészítő infrastruktúra is fejlesztendő 58 .
56
Lásd Csabai Kolbászfesztivál 2009 hatástanulmánya Lásd még 3.1.7. fejezet 58 Lásd még 3.1.7. fejezet 57
91
4. Szervezeti és működési optimalizáció A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által meghatározott turizmusfejlesztési célok vonatkozásában a termékfejlesztés, a turizmus háttér-infrastruktúrájának fejlesztése mellett az emberi erőforrás helyzetét is szükséges áttekinteni. Több vizsgálat rámutatott már arra, hogy a turizmus szereplői közötti együttműködés mind a régióban, mind Békéscsabán és térségében erősítésre szorul. Az alábbiakban a szervezeti és működési rendszerek optimális működtetéséhez teszünk néhány javaslatot.
4.1. A városvezetés, a város turisztikai szervezetei Békéscsaba Megyei Város Önkormányzata, mely teljes jogkörrel rendelkező, önálló költségvetési szerv. Szervezeti felépítése az Önkormányzati törvényben foglaltaknak megfelelő, szervezeti felépítése a következő: képviselőtestület, képviselőtestület bizottságai, polgármester és az alpolgármester, jegyző és az aljegyző, polgármesteri hivatal. Feladatai alapvetően
az
önkormányzati
működéssel,
államigazgatási
ügyek
intézésével,
az
önkormányzati kötelező feladatellátással vannak összefüggésben, melynek fő területei: gazdaság, oktatás, kultúra, egészségügy, szociálpolitika, sport, területfejlesztés, kommunális ellátás. Emellett számos önként vállalt feladattal egészíti ki munkáját. Többek között részt vállal
a
térség
idegenforgalmának
fejlesztésében.
A
Hivatal
belső
szervezete
feladatellátásának megfelelően osztályokra és a polgármesteri kabinetre tagolódik. Struktúrájában jelentős szerepet tölt be a polgármesteri kabinet, amely közvetlen polgármesteri irányítás alatt áll.
Békéscsaba városában és térségében több tucat olyan vállalkozás, intézmény, szolgáltató működik, aki közvetlenül a turizmus, illetve annak bármely ága – szállásadás, vendéglátás, rendezvényszervezés, utazásszervezés, marketing, stb. – területén fejti ki tevékenységét. Az ebben a körben összegyűlt többéves szakmai tapasztalat hasznosítása elemi érdek, továbbá egy adott turisztikai desztináció kizárólag akkor lehet versenyképes a hazai és nemzetközi piacokon, amennyiben a turizmus szereplői képesek és készek egy csapattá szerveződni és kínálatukat komplex termékké szervezni. Nyilvánvaló, hogy a természetes rivalizálás és a
92
saját piac védelme akadályozhatja az együttműködést. Békéscsabán sajnos a városi és megyei intézmények közti együttműködés sem teljes, az összefogásban számos lehetőség rejlik.
Felismerve a turizmus térségben betöltött gazdaságélénkítő és életminőség javító szerepét, a benne rejlő lehetőségeket, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata koncepcionálisan fejleszti természeti, környezeti adottságain, kulturális és történelmi hagyományain alapuló idegenforgalmát. A turizmusban működő szolgáltatók 2009 májusában létrehozták a Békéscsabai Turisztikai Egyesületet, a városban 2002 óta jól működik a Toruinform iroda. A városban működő turisztikai szolgáltatók az Önkormányzat kezdeményezésére elhatározták a TDM szervezet létrehozását.
A rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása, és a turisztikai fejlesztések összehangolása alátámaszthatja egy olyan szervezet létrehozását, amelynek fő profilja a város turizmusának fejlesztése. Célszerű egy piaci alapon működő intézmény felállítása, amely a forrásait kizárólag turisztikai célra fordítja, és tevékenységét a TDM-mel és az önkormányzattal együttműködésben végzi. Beutaztató utazási iroda jelenleg nem működik Békéscsabán. Tekintettel arra, hogy egy beutaztató iroda kiemelkedő jelentőségű a belföldi és külföldi vendégkör szélesítése szempontjából egyaránt, javasolt egy ilyen iroda létrehozásának támogatása (kedvezményes infrastruktúra biztosítása, marketing tevékenység támogatása, városi megrendelések 59 stb.). Amennyiben a piaci szereplők ezt nem teszik meg, a feladatot az önkormányzatnak, illetve a megalakuló TDM irodának célszerű felvállalnia.
4.2. Lehetséges együttműködő partnerek A városvezetésnek a turizmusfejlesztés területén számos partnere kínálkozik, köztük az intézmények, a szolgáltatók, a marketing szervezetek, a vállalatok, valamint a külföldi kapcsolatok. Az alábbiakban ezeket vesszük sorra az együttműködés lehetséges módját és színtereit figyelembe véve. • 59
Intézmények
A Közbeszerzési Törvény feltételrendszerének figyelembevételével.
93
A városban és a környező településeken működő önkormányzati intézmények, civil szervezetek, egyházak egyaránt bevonhatóak a turizmusba. Gondolunk itt elsősorban a művészeti és közművelődési intézményekre (színház, emlékház, múzeumok, kiállítóhelyek, művelődési házak, stb.), valamint a közép- és felsősokú oktatási intézményekre. Az intézmények és az iskolák nagyobb, aktív szerepet vállaltak például a nagyrendezvények, fesztiválok lebonyolításában. A továbbiakban célszerű minél szélesebb körben támaszkodni az itt rendelkezésre álló szakmai háttérre és infrastruktúrára. •
Szolgáltatók
A térségbe érkező vendégek elsősorban a turisztikai szolgáltatókon (szálláshely-szolgáltatók, vendéglátók, rendezvényszervezők, idegenvezetők, utazásszervezők, stb.) keresztül kerülnek kapcsolatba turisztikai kínálattal. A turistákkal való közvetett kapcsolat révén érintettek továbbá a kiskereskedők, a közlekedési vállalatok, a taxisok, rendőr, ellenőrök is. Fontos, hogy a fenti szereplők felkészültek legyenek a vendégek fogadására, hiszen a személyes benyomások alapvetően befolyásolják a vendégek visszatérési hajlandóságát. Javasolt ezért a szolgáltatók számára folyamatos képzési lehetőség biztosítása, illetve ösztönzésük a minőségi fejlődésre, minőségbiztosítási 60 rendszerek, védjegyek alkalmazására, szakmai szervezetben való aktív részvételre. •
Turisztikai marketing szervezetek
A város turizmusának fejlesztése érdekében jó együttműködésre szükséges törekedni a turisztikai marketing szervezetekkel: országos, regionális, és helyi szinten egyaránt. A nemzeti turizmusmarketing tevékenységet a Magyar Turizmus Zrt. végzi, amely regionális szervezetei révén az egész országot lefedi. A budapesti központ koordinálja az országos és nemzetközi akciókat, mint pl. a tematikus évek programjait, kiadványok megjelentetését és terjesztését. A Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság a régió turisztikai kínálatának népszerűsítését végzi, együttműködik a többi regionális szervezettel, valamint külföldi partnerekkel. Javasolt a régiós rendezvényeken, kiadványokban, honlapokon, egyéb felületeteken rendszeresen, egységes arculattal, aktuális információkkal megjelenni. Helyi szinten szintén szükséges a turisztikai kínálat – attrakciók, programok, újdonságok –
60
Minőségbiztosítás: a szolgáltatások, termékek minőségi jellemzőinek mérése bizonyos meghatározott követelmények szerint.
94
folyamatos promóciója 61 . A városi marketingtevékenység megújításával kapcsolatos javaslatok az alábbiakban, a 4.3 pontban kerülnek bővebben kifejtésre. •
Nagyvállalatok
Békéscsabán és térségérben sajnos nagy számban nem működnek klasszikus értelemben vett hazai, vagy multinacionális nagyvállalatok. Ezek jelentős tőkeerőt képviselnének, ezért – főként a nagyobb beruházást igénylő – turisztikai fejlesztések esetében támogató partnerként jelenhetnének meg. Megfelelő együttműködés kialakítása esetén a cégek külföldi anyavállalataik és partnereik révén a vendégforgalom növekedéséhez is nagymértékben hozzájárulhatnának. Az ipar és kereskedelem támogatása így a turizmusnak is érdeke. Érdemes lenne élénkíteni a beruházók keresését. A jelentős fejlesztést kapott békéscsabai repülőtér 62 jelentős szerephez juthat a termelőtevékenység idevonzásában.
•
Külföldi partnerek
Békéscsaba és térsége – elsősorban történelmi hagyományai és földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően – kiterjedt külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, melyeket a turizmusfejlesztés területén is jól lehet kamatoztatni. A város szlovák lakosság a mind a mai napig tartja hagyományait, és egyfajta híd szerepet is betölt Szlovákia irányába. Békéscsaba szlovák irányú nemzetközi kapcsolataiban bizonyára élénkülést jelent majd, ha létrejön a városban a szlovák hagyományok tematikus útja. Az eddigieknél még nagyobb figyelmet ajánlott fordítani a határ menti román régióval történő együttműködésre, kapcsolattartásra. Románia turizmusa az elmúlt években jelentős átalakuláson ment át. Mint az Európai Unió tagja Románia gazdasága fejlődik, az EU forrásait a határ menti együttműködésben is felhasználhatja. Békéscsaba már több területen is együttműködik román településekkel, közös projektek is megvalósultak 63 , illetve vannak megvalósulás 64 , vagy tervezés alatt. A már meglévő, működő kapcsolatok folyamatos ápolása mellett hasonló jelentőségű az új partnerek felkutatása. Fontos lenne olyan romániai piaci 61
Promóció: a potenciális turisták befolyásolásának, meggyőzésének eszköze a négy fő marketing mix elem egyike. 62 A CARGO bázis megléte fontos szempont egy széles piaci portfólióval, illetve jelentős beszállító körrel rendelkező vállalkozásnak. 63 A legnagyobb sajtóvisszhangot kapott projekt a Békéscsab – Arad – Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny. 64 Ígéretes program lesz a repülőtér mellé Arad városával közösen tervezett EXPO projekt.
95
szereplőkkel is felvenni a kapcsolatot (utazási irodák, programszervezők stb.) akik által a romániai turisták is nagyobb számban megjelenhetnének a városban. A város kulturális öröksége is számos kapcsolódási pontot kínál, így többek között az evangélikus örökség, a Munkácsy emlékek, melyek más európai országban is alkalmat adnak a kapcsolatfelvételre és annak továbbélésére.
4.3. Piaci aktivitás javítása Békéscsaba vezetése, illetve szakmai közönsége elkötelezett a város idegenforgalmának fejlesztésében. Az attrakciók, a turisztikai infrastruktúra, szakmai kapcsolatok fejlesztése mellett a marketing tevékenységet is erősíteni kell. •
Marketing tevékenység megújítása
Jelen dokumentumban már többször hangsúlyoztuk, hogy Békéscsaba turizmusának fejlődését nagymértékben akadályozza, hogy a városnak nincs turisztikai imázsa. Tekintettel arra, hogy egy fogadóterület turisztikai imázsa nem függetleníthető a terület általános képétől; a politikai, gazdasági, természeti, kulturális, technikai és társadalmi környezeti tényezőktől, a marketing eszközeit hatékonyan felhasználva indokolt a város és térsége újrapozícionálása a piacon. A turisztikai imázs 65 építés tudatos, tervezett folyamat, amelynek elemeit körültekintően szükséges kiválasztani. Ehhez elengedhetetlenül szükséges egy szakmailag alátámasztott
marketingterv
elkészítése.
Az
arculat
formálásában
sokat
jelent
a
Kolbászfesztivál, mely a legjobb minősítésű magyarországi gasztronómia fesztivál, valamint sokat jelentett a Kis Jeanne című Munkácsy festmény polgári összefogással, közadakozásból történő megvásárlása. Kutatások bizonyítják, hogy a turisztikai imázs két szinten, az ún. organikus és indukált szinteken jelenik meg. Előbbi alapját az adott desztinációról szóló, nem turizmus-specifikus hírek, televíziós riportok, cikkek és egyéb információk alkotják. Ezzel szemben az imázs indukált szintjét a különböző marketingkommunikációs eszközök segítségével közvetített marketingüzenetek határozzák meg. Az imázselemek közül különösen jelentősek az olyan 65
A turisztikai imázs, egy folyamatosan változó, összetett, bonyolult szerkezetű, folyamataiban és összetevőiben egyaránt sokrétű, térben és időben változó kép, egy adott desztinációval kapcsolatos elképzelések, gondolatok és benyomások összessége.
96
alapvető funkcionális elemek, mint a természeti környezet, a táj, a kulturális attrakciók és a szórakozási lehetőségek, az érzelmi imázselemek közül pedig a vendégszeretet játssza a legfontosabb szerepet. Az imázs szoros kapcsolatban áll az ismertséggel: a desztinációt ismerők sokkal részletesebb és pozitívabb képpel rendelkeznek, míg a desztinációban még nem jártak véleménye gyakran negatívabb. Éppen ezért az imázs építés, illetve javítás alapja az ismertség növelése lehet. Fontos kiemelni, hogy az imázs építés első lépése a belső kommunikáció, az identitás erősítése, a városlakók bizalmának elnyerése. Amennyiben a helyiek azonosulnak a kitűzött célokkal, saját csatornáikon ők is közvetítik az élhető, kellemes város képét a külvilág felé. Ezért a lokálpatriotizmus erősítése kiemelt feladat, ami a helyi nagyrendezvények, fesztiválok, események kapcsán hatékonyan megvalósítható. •
Turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozása
Mind a turizmus fejlesztési irányait 2013-ig meghatározó Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, mind a Dél-alföldi régió turizmusfejlesztési stratégiája kiemelt fontosságúnak tartja a desztináció menedzsment szervezetek kialakítását. Egy adott térség versenyképességét valóban nagymértékben javítja az érintett szereplők hatékonyan működő szerveződése. A desztináció menedzsment lényege a helyi és térségi szereplők összefogása, az attrakciók komplex termékké formálása, illetve a közös piaci fellépés megvalósítása. Az érdekeltek közötti kooperáció, a folyamatos párbeszéd lehet az alapja a sikeres desztinációs menedzsment tevékenységnek. Első lépésben szükséges az érintettek felkutatása, egy asztalhoz ültetése, majd egy koordináló szervezet létrehozása. A Dél-alföldi regionális operatív program (2007-2013 között) támogatja a térségi desztináció menedzsment szervezetek kialakítását. Békéscsaba város igen aktív volt, mikor az elsők között végezte el a TDM szervezet első pályázati körben történő regisztrációját A komplex tevékenységet folytató TDM szervezet működést az alábbiakban foglaljuk össze:
97
9. táblázat: A TDM szervezet feladatai Szerkesztette a Budai és Barta Kft. .
98
4.4. Oktatás, szakmai képzés A turisztikai szakmában dolgozók képzése fontos feladat. Az oktatói munkát azonban sohasem lehet lezártnak venni, az ismeret mindig frissítésre szorul: •
A turisztikai trendek folyamatosan változnak,
•
A desztinációnkba érkező célcsoportok jellemzői módosulhatnak,
•
Városunk, térségünk kínálata folyamatosan bővül,
•
Új technológiák (szoftverek, foglalási rendszerek stb.) jelennek meg,
•
Módosulnak a források (pályázatok, stb.)
•
A sikeres marketing feltétele a naprakészség.
A békéscsabai turisztikai fejlesztések irányait számbavéve elsősorban az alábbi területeken kell szakembereket képezni: •
Vendég animáció
•
Aktív turizmus
•
Egészségturizmus
•
Ökoturizmus.
Fontos feladat lesz a békéscsabaiak szakmai „nevelése”. A város polgáraival tudatosítani kell, hogy Békéscsaba turisztikai adottságai igenis jók, és az idegenforgalomból jelentős bevételekre tehet szert a város. A
nyugat-európai
példák
azt
mutatják,
hogy
a
különböző
turisztikai
vonzerők
fenntarthatóságát jelentős mértékben növeli a lakosság önkéntes munkája. Múzeumokban, látogatóközpontokban, tematikus útvonalak állomásain gyakran olyan személyek dolgoznak, akik pusztán lokálpatriotizmusuk által motiválva ingyenesen tevékenykednek. Az önkéntes munka meghonosítása a vidéki Magyarország idegenforgalmának, így Békéscsaba turizmusának fontos kérdése lesz majd. A szakmai oktatás, illetve a belső PR munka koordinálása a TDM szervezet feladata lesz majd.
99
5. A turisztikai fejlesztések forrástérképe Jelen fejezetben, a korábbiakban vázolt fejlesztési elképzelésekhez szükséges források lehetséges csatornáit tekintjük át. A források származhatnak belső vagy külső körökből, illetve ezek kombinációja is lehetséges az egyes projektek során. A köz- és a magánszféra közös finanszírozási konstrukciót Európában – és a világon még sok helyen – sikeresen alkalmazzák, de sajnos ennek hazai adaptációja egyelőre kevésbé eredményes. Szükségesnek látjuk ezért ezt a kérdést a befektetésekkel foglalkozó részben részletesen bemutatni.
5.1. Belső források 5.1.1. Idegenforgalmi adóbevételek Békéscsabai megyei jogú város önkormányzata a turizmus fejlesztéséhez rendelkezésre álló pénzeszközei döntően a központi költségvetési támogatásból, az adóbevételekből, illetve az esetleges üzleti tevékenységből és a turizmus konjunktúrageneráló, multiplikátor hatásából eredő, bevételekből származhatnak. Az önkormányzat közvetlenül juthat adóbevételhez a városban realizálódó vendégéjszakák után. Az idegenforgalmi adót – hasonlóan a többi helyi adóhoz – keretjogszabály szabályozza, az önkormányzat tehát az állam által kijelölt kereteken belül önálló adópolitikát folytathat. Önállóan dönthet arról, hogy bevezeti-e az idegenforgalmi adót, és ha bevezeti, akkor milyen adókulcsokat és kedvezményeket alkalmaz, a keretjogszabállyal összhangban. Magyarországon a helyiadó-bevételek – az iparűzési adó kivételével – nemzetközi viszonylatban nézve is kirívóan alacsonyak. Az önkormányzatok döntő többsége a helyi politikára, valamint a lakosság és a vállalkozók korlátozott teherviselő képességére visszavezethető okok miatt nem, vagy alig él ezzel a lehetőséggel. A turisztikai fejlesztések hatékony megvalósulása érdekében célszerű alkalmazni az idegenforgalmi adó kivetését az összes városban eltöltött vendégéjszaka után. Az alábbi táblázatban láthatjuk, hogy Békéscsabán az elmúlt években az első vendégéjszaka mentességet élvezett az idegenforgalmi adó fizetési kötelezettségével szemben, amely jelentős bevétel kiesést jelentett az önkormányzatnál. Különösen nagymértékű a kiesés, ha azt a tényt vesszük alapul, hogy a Békéscsabára látogatók túlnyomó többsége csak rövid ideig tartózkodik a 100
városban. Az önkormányzat felismerte az idegenforgalmi adó kiszabásában rejlő lehetőségeket és 2009. óta azonban már minden, a város kereskedelmi és magán szálláshelyein eltöltött vendégéjszakára vonatkozik a fizetési kötelezettség. A következő években az idegenforgalmi adó további dinamikus növekedését prognosztizálhatjuk, ugyanakkor az adónemhez kapcsolódó állami támogatás, mely 2009-ben minden egyes idegenforgalmi adóforinthoz 2 Ft állami támogatást jelentett lecsökken. 2010-ben az állam 1 Ft támogatást ad minden idegenforgalmi adóforint után.
10. táblázat: Idegenforgalmi adó bevételek alakulása Békéscsabán 2006-2009 között Szerkesztette a Budai és Barta Kft. A turizmusból nemcsak közvetlenül, az idegenforgalmi adó kivetésével, hanem közvetetten, más helyi adók révén, mindenekelőtt a helyi iparűzési adóval is bevételekhez juthat a városi önkormányzat. A helyi iparűzési adót az önkormányzatok az alvállalkozói tevékenységgel és az anyagbeszerzés bizonyos százalékával csökkentett nettó árbevétel százalékában vethetik ki. Mivel az iparűzési adó jogszabályilag meghatározott felső határa viszonylag magas, és a turisztikai vállalkozásoknak is meg kell fizetniük árbevételük arányában, ezért az önkormányzatok túlnyomó többsége él ezzel a lehetőséggel. Ugyancsak pótlólagos bevételt jelent, hogy a turisták költése a központi költségvetés adóbevételeihez is hozzájárul, elsősorban az általános forgalmi adóhoz, a fogyasztási adóhoz, és kisebb mértékben a személyi jövedelemadóhoz. Ez utóbbi adónem meghatározott 101
százalékát forgatja vissza a költségvetés az önkormányzati források közé. Kétségtelenül nehéz megítélni, hogy az idegenforgalmi bevételek milyen mértékben járulnak hozzá a személyi jövedelemadóhoz, ráadásul a visszaforgatás mértéke a politikai szándékoknak megfelelően évről évre változik, az alapvető tendenciát nézve évről-évre folyamatosan csökken. Ugyanakkor tény, hogy az önkormányzatok ezeken, a forrásokon keresztül is bevételhez jutnak.
5.1.2. Nem pénzügyi eszközök Az adóbevételeken kívül több lehetőség is az önkormányzat kezében van a projektfinanszírozás tekintetében. Itt említjük meg a városi tulajdonú ingatlanok hasznosítását. Békéscsaba önkormányzatának lehetősége nyílik számos esetben, a Békés megyei tulajdonban lévő ingatlanok cseréjére a városi tulajdonú ingatlanok fejében. A város nem kizárólag pénzbeli támogatással járulhat hozzá a sikeres projektekhez, hanem egyéb rendelkezésre álló eszközök biztosításával is. A szállodafejlesztési beruházásokat nagymértékben előmozdíthatja, amennyiben az önkormányzat a befektetők rendelkezésére bocsátja – erre a célra alkalmas – saját tulajdonú területét. Amennyiben a megyei önkormányzat hasonló ingatlanok értékesítése mellett dönt, javasolt a vevő számára a turisztikai hasznosítást kikötni.
5.2. Külső források 5.2.1. Hazai turisztikai pályázatok Az elmúlt évtizedben kialakult turisztikai intézményrendszer meghatározó fejlesztési forrásokat biztosító szervezete a Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB), amely a Turisztikai célelőirányzat forrásait használhatja fel pályázati támogatások formájában. A RIB pályázatokon keresztül a vállalkozókhoz, önkormányzatokhoz, civil szervezetekhez juthatnak el a források. Tekintettel arra, hogy az aktuális pályázatok már lezárultak, 2010-tól érdemes a pályázati felhívásokat folyamatosan figyelemmel kísérni. A regionális turisztikai pályázati rendszer mellett több országos program irányul a turizmushoz kapcsolódó projektekre, ezek közül kiemelendő a nagyrendezvények támogatása. 2009-ben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közös pályázatot 102
hirdetett meg a Nemzeti Kulturális Alappal, melynek maximális összege 15 millió Ft volt. A pályázat célja a Magyarországon megrendezésre kerülő, nemzetközi, országos hatókörű turisztikai
vonzerőt
jelentő
kulturális
rendezvények
(programsorozatok/fesztiválok)
megvalósításának támogatása. A pályázaton azok a rendezvények indulhatnak, amelyek az ún. regisztrációs listán szerepelnek. 2010-ban várhatóan a pályázat újra meghirdetésre kerül, és a lista is bővíthető. 5.2.2. Európai uniós társfinanszírozású pályázatok A 2007-2013 közötti időszak fejlesztéseihez elsősorban az Európai Unió Strukturális Alapjaiból érkező támogatások jelentik a legnagyobb arányú támogatást. A turizmus területén ez mintegy 235 Milliárd forintot jelent összesen a következő Európai Uniós tervezési időszakban. Az évente átlagosan 31 Milliárd Ft felhasználását lehetővé tevő forrás – a hazai társfinanszírozással kiegészítve – a tervek szerint 7 év alatt több mint 660 Milliárd Ft magántőkét mozgathat meg, és így (egyéb hazai forrásokat is figyelembe véve) 2013-ra megvalósulhat a fejlesztési stratégiában tervezett mintegy 1100 Milliárd forint összértékű fejlesztés a turisztikai ágazatban. A 2007-2013 között beérkező EU forrású turisztikai fejlesztések elsősorban a hét regionális operatív program (ROP) az ú.n. Turisztikai vonzerők fejlesztése keretében valósulnak meg, mely programok felelős minisztériuma az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. A Dél-alföldi régió, a turisztikai termékek széles palettáját kínálja az idelátogatóknak. A 2007-2013-as fejlesztési időszakban a korábbinál jóval nagyobb volumenű fejlesztési források állnak rendelkezésre, attrakciófejlesztésre a Dél-alföldi Operatív Programban. Lehetőség nyílik
meglévő
egészségturisztikai
létesítmények
további
fejlesztésére;
múzeumok,
témaparkok turisztikai célú fejlesztésére; kulturális és gasztronómiai rendezvények infrastrukturális feltételeinek kialakítására; borturizmus fejlesztésére; aktív turizmus fejlesztésére és konferenciaturizmus fejlesztésére mintegy 30 milliárd Ft támogatással. A turisztikai célú fejlesztések alapja a Dél-alföld egyedülálló természeti változatossága, ami lehetővé teszi a térség fokozottabb kihasználását egészség, kulturális és szellemi értékekre épülő idegenforgalom, valamint az aktív turizmus számára. A turisztikai fejlesztések két kontsrukcióban kerülnek megvalósításra: 1. Turisztikai termék és vonzerőfejlesztés 2. Turisztikai fogadóképesség javítása. 2007-2013. között további 10 milliárd Ft áll rendelkezésre
új
kereskedelmi
szálláshelyek
létesítésére,
valamint
a
meglévők
kapacitásbővítésére, szolgáltatásaik minőségi fejlesztésére. 103
5.2.3. Egyéb nemzetközi források 66 A 2007-2013. közötti időszakban hazánk számára több határ menti együttműködési program elérhető. Magyar részvétellel hét határ menti (6 kétoldalú és 1 négyoldalú), két transznacionális (közép- és délkelet-európai) és négy interregionális (INTERREG IVC, URBACT, ESPON, INTERACT) program került kidolgozásra. A programok uniós forrását az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap), az unió külső határain az IPA (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, Horvátország és Szerbia tekintetében) valamint az ENPI (Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz, Ukrajna tekintetében) pénzügyi alapok biztosítják, továbbá ezt egészíti ki a központi kormányzati hozzájárulás és a pályázók önereje. A határ menti együttműködési programokban a két ország határ menti megyéi működnek együtt a határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése érdekében. A programok keretében a turizmus, valamint a város- és vidékfejlesztés érinti a kulturális turizmus területét. Az egyes programok a regionális fejlesztésnek kizárólag azon területeit ölelik fel, ahol a nemzeti határokon átlépő együttműködések a főáramú fejlesztésekhez képest hozzáadott értéket hordoznak. Ez lehetőséget nyújt a határ menti területek olyan fejlesztésére, mely a kulturális turizmus vonatkozásában nagy jelentőséggel bír. A fenti programok mellett lehetőség van a Svájci és Norvég Finanszírozási Alapok támogatásának igénybe vételére. A norvég programban Magyarország öt éven keresztül összesen évi 27 millió euró (kb. 6 milliárd forint) támogatást kap. A program prioritásai közül a turizmus területét elsősorban az európai örökség megőrzése érinti, melynek keretében támogathatóak beruházások, épület-felújítások is. A Svájci Alap az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok részére 2008-2013 között további fejlesztési forrásokat biztosít. Ebből Magyarország részesedése mintegy 20 milliárd forint. Az együttműködési program egyrészt az EU tagállamai közötti, másrészt az érintett országok belső viszonyaiban tapasztalható egyenlőtlenségeket kívánja csökkenteni. 5.3. Forrástérképek A következőkben a fent ismertetett forráslehetőségeket foglaljuk össze, a stratégia időhorizontjának megfelelően. Megjegyezzük, hogy a hazai források esetében nem állnak rendelkezésre hosszú távú adatok.
66
Lásd 4. számú forrástérkép
104
1. számú forrástérkép: Folyamatban lévő pályázatok Békéscsaba turizmusának fejlesztése kapcsán Pályázat neve Pályázat célja Békéscsaba önereje Támogatás nagysága Magyarország Románia Határon Összköltség: 150.000EUR A közép-békési térség és Arad 1. 994 EUR 67 Átnyúló Együttműködési Program aktív turizmus lehetőségeinek a keretében:"Tematikus turisztikai szélesítése, közös programkínálat programok a Körösök bővítése, közös marketing Völgyében” (Békéscsaba itt stratégia, tematikus túra konzorciumi partnerként vesz útvonalak, aktív turisztikai részt) eszközberendezés, „Versenyképes turisztikai termék Túraútvonalak felújítása (Körte 5. 852. 649 HUF Támogatás összesen: 50M HUF és attrakciófejlesztés” DAOP-2. sor és Veszelyi híd), pihenőhelyek Összköltség: 58. 823.529 HUF 1.1/E (Békéscsaba szakmai kialakítása (Bandika-fa) irányítóként vesz részt) „Árpád Gyógy és Strandfürdő - termál energia hasznosítása 128. 0388.000 HUF Támogatás összesen: 132.502.000 energetikai hasznosítása” KEOP- - saját ivóvízbázis létrehozása Összberuházás: 260.970.000 2009-4.2.O/B „Helyi hő és hűtési igény kielégítésére megújuló energiaformákkal” (Békéscsaba a főpályázó)
67
280 forintos árfolyammal számolva 558.320 Ft
105
2. számú forrástérkép: Hazai források Békéscsaba turizmus fejlesztéséhez A pályázatot meghirdető intézmény (ek) neve/Forrás Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. közreműködésével
Nemzeti Kulturális Alap
Támogatási konstrukció neve Kiemelt attrakciók fejlesztése (DAOP-2009-2. 1.1./G)
Kiemelt Kulturális Programok Szakmai Kollégiumának pályázata kiemelkedő jelentőségű kulturális események támogatására
Támogatható tevékenységek illetve a támogatás célja A vonzerők fejlesztésének célja, hogy olyan attrakciók működjenek a régióban, amelyek az adott turisztikai desztinációban önállóan is vonzerőt jelentenek a turisták számára. Önállóan támogatható tevékenységek: - Egészségturizmus feltételrendszerének, versenyképességének javításához kapcsolódó tevékenységek az Országos egészségturisztikai stratégiában meghatározott nemzetközi vonzerővel bíró kiemelt helyszíneken. - Nemzetközi, országos jelentőségű kulturális és örökség helyszínek turisztikai fejlesztése - Aktív- és ökoturizmus: nemzetközi és országos jelentőségű természeti és környezeti értékek, vonzerők, kiemelt ökoturisztikai, valamint aktív turisztikai desztinációk fejlesztése
Támogatás összege Min-max (M Ft) 500-1. 500
Célja: a kulturális, művészeti élet reprezentatív eseményeinek, rendezvényeinek támogatása, tervezési stabilitásának növelése és ezen keresztül a magyar kultúra pozíciójának, rangjának és színvonalának megőrzése és erősítése. A pályázat elsődlegesen a kiemelkedő értékeket létrehozó és
Max. 15
Támogatás mértéke (%) 90
106
bemutató művészeti eseményeket, programokat, fesztiválokat támogatja. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Pályázat Kiemelt gazdasági jelentőségű turisztikai nagyberuházások fejlesztéséreDAOP-2. 1. 1.H
A pályázat alapvető célja a komplex, újszerű magántőkéből megvalósuló, nemzetgazdasági szinten is mérhető hatással rendelkező, hosszú távon versenyképes, pénzügyileg és környezeti szempontból fenntartható turisztikai beruházások támogatása. Cél, hogy olyan projektek kerüljenek kiválasztásra, amelyek megvalósíthatósága, ezáltal a gazdaságra gyakorolt kedvező hatása mielőbb realizálódik. új, nemzetközileg is vonzerőt jelentő turisztikai attrakció kialakítása. Önállóan támogatható tevékenységek: - egészségturisztikai szolgáltatások - rendezvényhelyszínek - tematikus, szórakoztató parkok - szálláshelyfejlesztés – kapcsolódó szolgáltatásfejlesztés részeként, de megjelenhet önálló attrakciós elemként is, amennyiben ennek megfelelő egyedi, speciális szolgáltatási elemeket tartalmaz
Max.: 2.500
107
3. számú forrástérkép: Regionális operatív programok pályázati forrásai Békéscsaba turizmusfejlesztésére vonatkozóan Regionális Fejlesztés Operatív Programok akcióterve
Támogatási konstrukció neve, keretösszege 2007-2010 között
Komponens neve
Támogatható tevékenységek
Dél-alföldi Operatív Program
Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés 21, 416 Mrd Ft
A. Muzeális intézmények, témaparkok és az épített örökség turisztikai célú fejlesztése
Épített kulturális örökség turisztikai célú hasznosítása. Kulturális örökségen alapuló tematikus parkok kialakítása, fejlesztése és muzeális intézmények látogatóbarát fejlesztése
B. Kulturális és gasztronómiai turisztikai célú rendezvények infrastrukturális hátterének fejlesztése
Desztinációmenedzsment fejlesztés
Turisztikai Desztináció Menedzsment fejlesztése 0, 757Mrd Ft
Pályázatok, kiemelt projektek kerete (MrdFt) 2009-2010 között 1, 966
Támogatás min-max összege (M Ft)
Támogatás mértéke (max. )
Támogatott projektek száma 2007-2010 között
20-600
85%
20
2009-10 között nem indul
0
-
-
-
A turisztikai piaci jelenlétet segítő együttműködések fejlesztése a helyi (településcsoporti), térségi (mikro-régiós) és regionális TDM szervezetek létrehozásával, valamint termék alapú regionális turisztikai klaszterek kialakulásának segítésével biztosítható.
0, 508
10-50
85%
11
108
4. számú forrástérkép: Egyéb külföldi források Program neve
Komponens neve
Svájci-magyar együttműködési program
A Vendégbarát turisztikai szolgáltatásokért
3 M svájci frank
Támogatható tevékenységek Turisztikai vendégfogadás és vendég-elégedettség fejlesztését szolgáló minősítési, képzési és tréningprogram kialakítása és lebonyolítása
B, Turisztikai márka- és termékfejlesztési mintaprogramok
Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program
A transznacionális szinergiák erősítése a térségek fenntartható növekedése érdekében
224 M euró
Támogatás mértéke (%) Max. 60%(kivéve azon projektek esetében, amelyek költségvetési juttatás formájában kiegészítő támogatást kapnak nemzeti, regionális vagy helyi hatóságoktól, amely esetben max.85%)
min 1 M CHF max 1, 1 M CHF
A kulturális értékek fejlődés érdekében történő felhasználásának ösztönzése
Támogatott projektek száma 1
2
A felhívásban nem szerepel
85%
-
min: 10 000 EUR max: 6 M EUR
95%
-
A növekedési térségek vonzásképességének és megközelíthetőségének támogatása
1-2 M euró
Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-13 között
Támogatás min-max összege min 1 M CHF max 1, 1 M CHF
A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határ menti térségben, Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása
Olyan határ menti kezdeményezések támogatása, amelyek valódi együttműködésen alapulnak és a határ mindkét oldalán élő közösségek számára
109
előnyökkel járnak Prioritások: a programcélok elérése érdekében két prioritási tengely került meghatározásra: 1. prioritási tengely: Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása 2. prioritási tengely: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben
Közép-európai Transznacionális Program
Városok és régiók versenyképességének és vonzerejének növelése
A kulturális erőforrások hasznosítása a városok és régiók vonzerejének növelésében Prioritások: 1. Az innováció és a vállalkozások támogatása 2. A környezet védelme és fejlesztése 3. Az elérhetőség javítása 4. A transznacionális szinergiák erősítése a térségek fenntartható növekedése érdekében -A városi térségeket és a települések regionális rendszerét érintő problémák kezelése -A növekedési térségek vonzásképességének és megközelíthetőségének támogatása -A kulturális értékek fejlődés érdekében történő felhasználásának ösztönzése
Interreg IVC
Környezet és kockázatmegelőzés
- Innováció és tudásgazdagság
min. 500.000 EUR max. 5 M EUR
85%
-
85%
-
110
- Környezet és kockázat megelőzés: Természeti örökség megtartása, energia és fenntartható tömegközlekedés, kulturális örökség és tájvédelem
111
5. számú forrástérkép: Összefoglaló táblázat H O R I Z O N T Á L IS C É L O K Stratégiai célok
Turisztikai vonzerő fejlesztése
Intézkedések KULTURÁLIS TURIZMUS István Malom bemutatóhelyként való hasznosítása, régi kúria épület étteremmé történő átalakítása Kulturális tematikus utak kialakítása Régi kúriák, kastélyok turisztikai hasznosítása Munkácsy éltének színpadra vitele Vallási helyszínek fejlesztése Rendezvények megújítása, tematizáláa FALUSI TURIZMUS Komplex és kapcsolódó programok kialakítása, szálláshelyek fejlesztése, humánerőforrás szakmai és nyelvi képzése ÖKOTURIZMUS Körösök Völgye további turisztikai célú fejlesztése, Romániával közös marketing és programajánatok Ökoturizmus infrastruktúrájának fejlesztése AKTÍV TURIZMUS Lovas turizmus fejlesztése Kerékpáros turizmus fejlesztése Vizi turizmus fejlesztése Vadászat infrastruktúrájának fejlesztése Horgászat infrastruktúrájának fejlesztése Sport infrastruktúrájának fejlesztése
IFJÚSÁGI TURIZMUS FEJLESZTÉSE Infrastruktúra fejlesztése, szálláshelyek kialakítása, korszerűsítése EGÉSZSÉGTURIZMUS FEJLESZTÉSE Árpád fürdőhöz tartozó magasabb színvonalú szálloda építése Wellness szolgáltatások fejlesztése, klimatikus vizsgálat
Lehetséges források 68
BEFEKTETŐK,ÖK,DAO P,NKA DAOP, NA DAOP DAOP, NKA, OKM DAOP, OKM DAOP, OKM, NKA DAOP, RIB DAVA, BEFEKTETŐK DAOP, Mo.-Ro. HÁEP DAOP
Érintett szereplők Tulajdonos és fenntartó önkormányzat, Békés Megyei Múzeumi Szervezet, Egyházak, Magántulajdonosok, Rendezvényszervezők Jókai Színház Önkormányzatok, Magántulajdonosok, Nemzeti parkok, Erdőgazdaságok, civil szervezetek Önkormányzat
DAVA DAOP DAOP, Mo.-Ro. HÁEP BEFEKTETŐK DAOP, BEFEKTETŐK DAOP
Önkormányzatok Magántulajdonosok Szakmai szervezetek
DAOP BEFEKTETŐK
Önkormányzat Magántulajdonosok
DAOP BEFEKTETŐK
Önkormányzat Magántulajdonosok
68
Rövidítések: DAOP=Dél-alföldi operatív program, NA=Norvég Alap, NKA=Nemzeti Kulturális Alap, OKM=Oktatási és Kulturális Minisztérium, Mo.-Ro. HÁEP= Magyarország-Románia Határon Átnyúló együttmüködési Program
112
Mellékletek
Mellékletek
1. A szakmai segítséget nyújtó közreműködők listája 2. A dél-alföldi kalandpark tervezetek 3. Kolbász,- disznó élményelem variációk 4. Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet létrehozása Békéscsabán - Működési és finanszírozási javaslat
1
1. számú melléklet
A szakmai segítséget nyújtó közreműködők listája
Dr. Ambrus Zoltán- Fesztiváligazgató, Csabai Rendezvényszervezés kulturális Szolgáltató Kft. Antalfay János - Szakmai vezető, Békéscsabai Repülőtér Cziczeriné Ráduly Éva – Városmarketing referens, Békéscsaba Gulyás Péter - Igazgató, Magyar Turizmus Zrt. Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Hanó Miklós- Gazdaságért felelős alpolgármester, Békéscsaba Megyei Jogú Város Kovács Krisztián- Munkaszervezet-vezető, Körösök Völgye Natúrpark Egyesület Mészáros Zsuzsanna - Művészei vezető, Békéscsabai Kulturális Központ Opauszki Zoltán – Kabinetfőnök, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Susánszky Pál- Pegazus Lovasiskola vezetője Szabó Károlyné – Művészeti titkár, Békés megyei Jókai Színház Dr. Szatmári Imre – Igazgató, Békés megyei Múzeumok Igazgatósága Szente Béla- Igazgató, Békéscsabai Kulturális Központ Szkaliczki Angelika-Idegenforgalmi ügyintéző Tourinform iroda, Békéscsaba Vantara Gyula - Polgármester, Békéscsaba Megyei Jogú Város Vasasné Kővári Katalin- Megbízott irodavezető Tourinform iroda, Békéscsaba Vozár Márton- Igazgató Hotel Fiume, Békéscsaba Zsadon Endre- Fürdővezető, Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Árpád Gyógy-és Strandfürdő
Köszönjük a segítséget! 2
2. számú melléklet
A dél-alföldi kaland- és témapark elképzelések Az alábbi tervekről egyelőre nagyon keveset lehet tudni, az elképzelések mindenhol képlékenyek. A terveket a Dél-Alföldi OP segítségével kívánják megvalósítani. 1. Mórahalmi skanzen: Kulturális örökségvédelmi céllal olyan emlékparkot hoznak létre, amely a történelmi Magyarország 50 szép és fontos műemlékét mutatja be az eredeti méret átlagosan 1:25-ös kicsinyítésében. 2. Homokháti kalandpark, Mórahalom 12.000 négyzetméteren Mórahalom belvárosában az ifjúsági korosztály részére alakítanak ki sport elemekkel tarkított egész évben működő kalandparkot. 3. Pálinkalandpark, Gyula A Pálinkamanufaktúra és kalandpark attrakcióegyüttes első ütemét 2010 szeptemberében kívánják átadni. 4. Kurca-part Kalandpark, Szentes 9.600 négyzetméteren az ifjúsági korosztály részére alakítanak ki sport elemekkel tarkított egész évben működő kalandparkot. A kalandpark mellé egy Meseparkot terveznek. 5. Mesepark, Szentes A magánbefektető által tervezett Meseváros Szentesen, a Széchenyi Liget, a Pusztai László Sporttelep, a Strandfürdő, és a Kurca-folyó ölelésében fekszik, a Szentesi Parkerdőben 9.910 négyzetméteren. 6. Kalandsziget, Gyula Gyulán a belváros közelében zöld területen az ADVENTURE ISLAND DEVELOPMENT Szolgáltató és Fejlesztő Kft. készíti a kalandparkot, melynek fejlesztései az idán megkezdődhetnek. 3
7. Kerekerdő Kalandpark, Kerekegyháza A Baromfitartó és Szervező Kft diverzifikálni kívánja tevékenységi körét és ennek keretében a turizmus fejlesztésének irányába kíván nyitni. Az általuk tervezett kalandpark a fő attrakcióként szolgáló drótköteles kalandpálya mellett további, kiegészítő szolgáltatásokat (labirintus, íjászat, airsoft, tanösvény) tartalmaz majd. 8. Maros-parti akadálypályák, Makó A kalandpark drótkötélpályákat, fákra épülő elemeket is tartalmaz, legígéretesebb attrakciója azonban a Maroson étívelő canopy pálya lesz. 9. BH kalandpark, Jakabszállás A kalandpark szellemi, értelmi és testi fogyatékkal élők részére is fogadóképes lesz majd.
4
3. számú melléklet
Kolbász,- disznó élményelem variációk Az alábbiakban néhány játszótéri élményelem képét mutatjuk be. Az elképzeléseket tovább lehet (és kell fejleszteni), ezek a képek csak gondolatébresztők.
5
6
7
8
9
10
4. számú melléklet
Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet létrehozása Békéscsabán Működési és finanszírozási javaslat
Készítette Budai és Barta Tanácsadó Kft. 2009. március
11
1. A működés szakmai területeinek meghatározása A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) működése során ellátja azokat a legfontosabb szakmai feladatokat, amelyek a térség turisztikai versenyképességének javítását célozzák: növeli a desztináció ismertségét, a szolgáltatások színvonalát, illetve elősegíti az egyes turisztikai szolgáltatások piacra vitelét. A szakmai területek ennek megfelelően igen széles spektrumot ölelnek fel. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy az egyes tevékenységi területekhez mely feladatok elvégzése kapcsolódik. Tevékenységi terület
Feladatok
Közös értékesítési csatornák működtetése Kutatás Pályázatokkal kapcsolatos tevékenység Turisztikai fejlesztések koordinálása Oktatás, képzés Klasszikus marketing tevékenység
Belföldi és külföldi együttműködések
Szakmai érdekképviselet, lobby Minőségbiztosítás
-
Tematizálás Kiadványok megjelentetése Saját honlap üzemeltetése Kiállításokon való részvétel Tanulmányutak szervezése Sajtókapcsolatok Rendezvények koordinálása Turisztikai imázs javítása Online foglalási rendszer működtetése Turisztikai Kártya kibocsátása, értékesítése, menedzselése Kutatás Monitoring Pályázatfigyelés Technikai segítségnyújtás Pályázatírás Tanácsadás, tájékoztatás Projektmenedzsment Stratégiai tervek végrehajtása Befektetők felkutatása Beruházások ösztönzése Projektgenerálás Lobby tevékenység Igények felmérése Képzések szervezése Kapcsolattartás oktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel Együttműködések ösztönzése, főként az önkormányzat és szolgáltatók között Fórumok, megbeszélések, tanulmányutak szervezése Közös programcsomagok összeállítása, kiajánlása, Folyamatos kapcsolattartás az érintettekkel Külföldi kapcsolatok kiépítése Érdekegyeztetés Érdekképviselet Lobby tevékenység Minőségbiztosítási rendszerekhez való csatlakozás elősegítése, minőségi szempontok érvényesítése Önálló szempontrendszer kidolgozása Tájékoztatás, információgyűjtés
12
A TDM szervezet saját tagjai számára nyújtott szolgáltatások a következők: - Önkormányzat és szakmai szervezetek közötti együttműködés biztosítása. - Marketing stratégia alapján komplex marketing tevékenység. - Képviselet és érdekképviselet ellátása egyéb szervezetek irányában. - Munkaszervezet működtetése, szolgáltatások folyamatos hozzáférhetőségének biztosítása. - Támogatók felkutatása és bevonása a munkába. - Folyamatos tájékoztatás az elért eredményekről, információnyújtás. - Turisztikai programcsomagok összeállítása, értékesítése. - Piackutatások végzése. - Rendezvények koordinációja, technikai segítségnyújtás. - Pályázatokkal kapcsolatos tevékenység. - Adatbázis-kezelés, folyamatos frissítés. - Képzési igények felmérése, képzések szervezése, lebonyolítása. - Tagok észrevételeinek, javaslatainak összegzése, továbbítása. - Turisztikai IT alkalmazás (saját honlap és foglalási rendszer) működtetése. Külső szervezetek számára nyújtott szolgáltatások: -
Regionális együttműködés keretében közös programok kidolgozása. Tájékoztatás a turisztikai programokról, projektekről. Együttműködés szakmai szervezetekkel. Folyamatos kapcsolattartás önkormányzatokkal, kistérségi szervezetekkel. Tanácsadás, turisztikai szakértői tevékenység. Információk, adatok gyűjtése és szolgáltatása.
2. Lehetséges működési modell Békéscsaba TDM szervezetének működésére vonatkozóan a már sikeresen működő külföldi és hazai példákat tanulmányozva a következő javaslatot tesszük. A TDM szervezetbe integrált szereplőket célszerű közhasznú szervezet formájában, lehetőség szerint egyesület vagy nonprofit gazdasági társaság keretében összefogni. A közhasznú szervezeti forma alkalmazását a működési célok, a támogatásokhoz való hozzáférés, és a bevételek hatékony felhasználása indokolja. A szervezet javasolt felépítési modelljében szükséges egy, a tagokból megválasztott döntéshozó testületet (felügyelő bizottságot), valamint az operatív feladatok ellátásra munkaszervezetet létrehozni.
DÖNTÉSHOZÓ TESTÜLET
MUNKASZERVEZET
-
-
a tagokból alakul, érdekképviseletet lát el, meghatározza a célokat és feladatokat
operatív feladatokat lát el, meglévő irodai bázison működhet, integrálja a Tourinform irodát
TAGOK
-
közszférából: önkormányzatok, kistérségi és regionális szervek magánszférából: turisztikai szolgáltatók, turizmushoz kapcsolódó vállalkozások, egyéb
13
A TDM szervezet tagjai a köz- és a magánszférából kerülhetnek ki: minden olyan szervezet, szolgáltató, vagy társaság, amely a turizmusban közvetlenül érintett (pl. szálláshelyek, éttermek, utazási irodák), vagy a területtel közvetett kapcsolatban van (pl. erdőgazdaságok, nemzeti parkok, hagyományőrző csoportok, közlekedési vállalatok). Valamennyi tag a létrehozandó egyesület tagja, és közülük kerülnek ki a döntéshozó testület képviselői. A testület határozza meg a TDM szervezet céljait, stratégiai feladatokat lát el. Az operatív feladatok ellátására munkaszervezetet szükséges létrehozni. A tagok mind a döntéshozó testülettel, mind a munkaszervezettel folyamatos kapcsolatot tartanak. A közöttük zajló kommunikáció biztosítja az információáramlást. A TDM szervezet hatékony működtetésének további feltétele a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. A megfelelő személyi feltételek a szakmai megalapozottság érdekében elengedhetetlenek. Fontos, hogy szakmai kérdésekben a munkaszervezet vezetője és menedzserei rendelkezzenek döntési kompetenciával, ugyanis ez alapozza meg a szervezet sikeres működését. Amennyiben a döntéseket nem megfelelő szinten hozzák, ez a rendszer rövidtávú bukásához is vezethet. Olyan szakemberek alkalmazására van tehát szükség, akik képesek és készek a felelősségvállalásra, az együttműködésre, valamint széleskörű tapasztalattal és helyismerettel rendelkeznek. A TDM szervezet munkájának indulásakor azonnal szükséges 1 fő irodavezető, és 1 fő ügyintéző alkalmazása. Amennyiben a tevékenységek ezt igénylik, és a szükséges források rendelkezésre állnak, a munkatársak létszáma opcionálisan bővíthető turisztikai menedzser és marketing menedzser munkakörökben. Emellett gyakornokok foglalkoztatását folyamatosan javasoljuk, tekintettel arra, hogy a TDM képzési feladatokat is ellát. Költségkímélés miatt elsősorban a turisztikai felsőoktatásban részt vevő hallgatók bevonása célszerű. A tárgyi feltételek vonatkozásában fontos kiemelni, hogy a már meglévő technikai bázis, irodai háttér az új szervezet esetében is jól használható, többek között költségkímélés okán. A jelenleg is rendelkezésre álló eszközöket, irodákat (Tourinform) célszerű a TDM kialakítása során lehetőség szerint hasznosítani. 3. A TDM szervezet várható költségvetése A TDM kialakításának költségvetése A TDM szervezetek kialakítását az ÚMFT Regionális operatív programjai pályázat útján támogatják. A jelenlegi akcióterv keretében elsősorban a helyi és térségi (mikro-régiós) szervezetek élhetnek ezzel a lehetőséggel. A pályázat keretében várhatóan a következő tevékenységek támogatására kerül sor. - Szervezet- és hálózatfejlesztés: szolgáltatás-fejlesztési terv, vonzerőleltár elkészítése. - Infrastruktúrafejlesztés és eszközbeszerzés: irodai informatikai eszközök, integrált turisztikai információ szolgáltatási eszközök fejlesztése. - Informatikai, értékesítési és kommunikációs rendszer fejlesztése: egységes TDM informatikai rendszerhez való kapcsolódás, szoftvervásárlás,- fejlesztés, tartalom- és szolgáltatásfejlesztés. - Desztinációs szintű marketing, PR, értékesítés-ösztönzési és kommunikációs fejlesztések: turisztikai imázs és arculatterv készítése, márkatervezés és fejlesztés. A Dél-alföldi régióban 2013-ig a rendelkezésre álló keret mintegy 450 millió forint (ebből első körben várhatóan 250 millió kerül kiírásra), a várható támogatási intenzitás 85%. A végső számok a megjelenő pályázati felhívásban kerülnek pontosításra.
14
A TDM működésének költségvetése A TDM működtetéséhez szükséges költségvetési források biztosítását a szereplőknek közösen kell vállalniuk. A szükséges források a következő csatornákon érkezhetnek. - Önkormányzat(ok) támogatása – idegenforgalmi adó + állami hozzájárulás bizonyos százaléka, irodahelyiség biztosítása, szakemberek alkalmazása. - Pályázati támogatások. - Tagdíjak – szolgáltatók kapacitásának függvényében. - Saját bevételek – értékesítési tevékenység, marketing tevékenység, hirdetések, egyéb. - Szponzori felajánlások. - Hitelfelvétel. Tapasztalatok alapján a tagdíjak támogatási rendszerét célszerű oly módon kialakítani, hogy az a potenciális tagok számára a TDM-hez való csatlakozást már az induláskor vonzóvá tegye. Javasoljuk ezért, hogy azok a szolgáltatók, önkormányzatok, civil szervezetek, és a turizmushoz kötődő egyéb intézmények, szervezetek, akik az első körben belépnek az egyesületbe, azok számára kedvezményes tagdíjrendszert alakítsunk ki. A szervezethez később csatlakozók már szigorúbb feltételekkel vehetnek részt a TDM munkájában. A finanszírozást indokolt abban a tekintetben is hasonlóan átgondolni, hogy az egyesület tagjai, és a külső szereplők milyen feltételek és ellentételezés mellett vehetik igénybe a TDM munkaszervezetének szolgáltatásait. Figyelemmel a térség turisztikai szereplőinek korlátozott anyagi lehetőségeire, valamint az új szervezettel szembeni kezdeti bizalmatlanságra, javasoljuk, hogy a TDM szervezet elindítását a közszféra vállalja fel, és a működés során folyamatosan kapcsolódjanak be a magánszféra szereplői. Lehetséges éves tagdíjak javasolt mértéke Szolgáltató Éves tagdíj 1.000-5.000 Ft/szoba Szálláshelyek 500-1.500 Ft/sátorhely Kemping 300-800 Ft/férőhely Étterem, fogadó 10.000-50.000 Ft/egység Kávézó, fagyizó 10.000-50.000 Ft/egység Fürdő, strand: büfé, kölcsönző 10.000-50.000 Ft Lovas szolgáltató, túraszervező 10.000-30.000 Ft Kereskedő 10.000-30.000 Ft Szolgáltató (fodrász, fogorvos) 10.000-50.000 Ft Utazási iroda, pénzváltó min. 10.000-50.000 Ft Egyéb A szolgáltatók több különböző egység működtetése esetén kedvezményt kapnak (20%). A TDM tagdíjak mértékét természetesen a szakmai feladatok és források ismertében a szervezet tagjai határozzák meg. A pályázatban előzetesen meghatározott feltételek, amelyek a fenntartható és kiszámítható gazdasági működéshez kapcsolódnak: A résztvevő önkormányzatok 5 éven keresztül az állami hozzájárulással megnövelt IFA min. 20%át átadják a TDM részére, vagy a munkaszervezet éves működési költségének min. 70%át biztosítják. Az önkormányzati hozzájárulás éves mértéke nem lehet kevesebb 6-8 M Ft-nál. A résztvevő vállalkozások 5 éven keresztül tagdíj formájában a munkaszervezet éves működési költségeinek legalább 20%-át biztosítják.
15
4. Milyen előnyöket nyújthat a TDM az érintett szereplők számára? A résztvevők számára a TDM szervezet működéséből származó előnyök az alábbiakban foglalhatóak össze. -
Versenytársak helyett a szereplők a saját szempontjaik/érdekeik figyelembevétele mellett együttműködő partnerként jelennek meg a piacon. Előtérbe kerülnek a helyben előállított termékek, a desztinációra jellemző specialitások. A marketing költségek megoszlanak, illetve megsokszorozódnak. Kialakul a térség egységes arculata. A desztináció piaci részesedése növekszik. Javul az információval való ellátottság, ezáltal kiszámíthatóbb lesz a működési környezet. A helyi igényeket figyelembe vevő, koordinált fejlesztések valósulnak meg. Lehetőség nyílik a döntéshozatalban való hatékonyabb részvételre, a rugalmasabb, gyorsabb beavatkozásra. Javul a szereplők érdekérvényesítő képessége. Szemléletformálás valósul meg az érintettek körében. Fokozottabb felelősség alakul ki a közvetlen környezet iránt.
A már működő TDM rendszerek tapasztalatai azt mutatják, hogy a fentieken túl a TDM modell mind a köz-, mind a magánszféra számára további specifikus előnyökkel jár. Az önkormányzati tagok többek között a – a feladatok megfelelő szintre történő delegálásával – hosszabb távon pénzügyi megtakarítást érhetnek el. Az önkormányzat egyenrangú tagként vesz részt a turizmust érintő döntésekben, ezért a piaci és közösségi érdekek egyaránt érvényesülhetnek. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat aktív szerepvállalásával támogatja az érintett vállalkozásokat, megítélése javul, és erősödik a támogatottsága. A hatékony TDM működés következtében nő a turisztikai szolgáltatók forgalma, és ezáltal az önkormányzat adóbevételei is. A vállalkozó tagok közül mindenki részt vehet a térséget átfogó közösségi fejlesztések javaslattételében, új turisztikai termékek kialakításában. Minden tag adatai szerepelnek egy közös adatbázisban, kihasználhatják az ebből származó előnyöket. A TDM lehetőséget teremt azon települések összefogására, ahol a turisztikai szolgáltatók száma kevés ahhoz, hogy önállóan fenn tudjanak tartani egy szervezetet. A TDM szervezet által egy kompetencia központ jön létre, ahol a tagok a tagdíjukkal olyan szaktudást vásárolnak, amellyel önállóan nem rendelkeznek. A turisztikai szolgáltató tag szolgáltatása a TDM szervezetben kiegészül a többi tag szolgáltatásaival, így a komplex termékeket könnyebb értékesíteni. Minden tag szerepel a közös marketing akciókban, formálva a térség egységes arculatát.
16