A kontrolling alkalmazhatósága a helyi önkormányzatoknál
Kissné Benedek Zsuzsanna Irodavezető Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Polgármesteri Hivatal Közigazgatás-fejlesztési és Szervezési Iroda
Előadás tematikája I. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK BELSŐ KONTROLLRENDSZERE - A MAGYARORSZÁGI ÁLLAMHÁZTARTÁSI BELSŐ KONTROLLRENDSZER FEJLŐDÉSI ÁLLOMÁSAI - AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI BELSŐ KONTROLLRENDSZEREK SZABÁLYOZÁSA II. EGY POLGÁRMESTERI HIVATAL KONTROLLING RENDSZERÉNEK EGY LEHETSÉGES ÉRTELMEZÉSE
2
Források 1992. évi XXXVIII. törvény (régi államháztartási törvény) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról /(új) Áht./ 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső
kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 1/2009. (IX. 11.) PM irányelv az államháztartási belső kontroll standardokról A MAGYARORSZÁGI ÁLLAMHÁZTARTÁSI BELSŐ KONTROLLRENDSZER BEMUTATÁSA - NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA (www.kormany.hu /Nemzetgazdasági Minisztérium/ Államháztartásért Felelős Államtitkárság- államháztartási kontrollok rendszere) BELSŐ KONTROLL KÉZIKÖNYV (www.kormany.hu /Nemzetgazdasági Minisztérium/ Államháztartásért Felelős Államtitkárság- államháztartási kontrollok rendszere)
3
I. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK BELSŐ KONTROLLRENDSZERE I. A MAGYARORSZÁGI ÁLLAMHÁZTARTÁSI BELSŐ KONTROLLRENDSZER FEJLŐDÉSI ÁLLOMÁSAI Az államháztartási ellenőrzés szabályozásának előzményei 1989 . Állami Számvevőszék létrehozása 1992.: államháztartási törvény - 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht) Meghatározta a költségvetési rendszer kereteit Fontos eljárási szabályokat fogalmazott meg •
a költségvetés tervezése és végrehajtása,
•
a költségvetési intézmények létrehozása, irányítása, működése és gazdálkodása
tekintetében. 4
Csatlakozási tárgyalások hatása – jogszabály-alkotási, illetve módosítási folyamat egyik eleme: Az Áht. rendelkezett az ún. költségvetési ellenőrzésről , végrehajtását a 15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet szabályozta. A szabályozás kiterjedt a kormányzati és a felügyeleti ellenőrzésre a költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszerére A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere 3 összetevőből állt: • vezetői ellenőrzés, • munkafolyamatba épített ellenőrzés és • függetlenített belső ellenőrzés 5
2003-ban az Európai Bizottsággal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások során
megtörtént a rendszer három elemének szabályozása: 1) folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE) /financial
management control (FM/C)/ 2) belső ellenőrzés / internal audit/ 3) központi harmonizációs egység - / central harmonization unit/]
standardok alkalmazását vezették be a közszférában
Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer (ÁBPE) területén a jogharmonizáció teljes körűen megvalósult, a módszertani útmutatók nagy része kidolgozásra és 2004-ben közzétételre került 2005. Az Áht. előírásával összhangban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény előírta a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítására kötelező olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. • 6
a költségvetési szervként működő polgármesteri hivatal vezetőjének, a jegyzőnek kötelezettsége
Folyamatos hazai és nemzetközi szakmai fejlődés változások váltak aktuálissá a koncepcióban: A „pénzügyi” dimenzióra történő korlátozás kezdett feloldódni a belső ellenőrzés esetében kirajzolódott, hogy nemcsak a pénzügyi területet kell vizsgálni nem csak a gazdálkodás, hanem az egyéb területek kontrolljainak vizsgálata is szükséges Indokolttá vált a régi, már elfogadott fogalmak (ÁBPE*, FEUVE**) kibővítése, átértelmezése. •* államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer •** folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés
7
Az államháztartási belső kontrollrendszer koncepciója 2009-re továbbfejlődött: 1/2009. (IX. 11.) PM irányelv A pénzügyi ellenőrzéseken kívül a belső kontrollrendszer is továbbfejlődött. A belső kontrollrendszer magában foglalja a FEUVE-t, az ÁBPE-t, azonban több náluk nem csak szigorúan vett pénzügyi ellenőrzéseket jelent, hanem korszerű szervezetirányítási, menedzselési elemeket. Nagyobb részével a költségvetési szervek vezetői eddig is tisztában voltak, és napi tevékenységükben alkalmazták rendszerbe foglalva kell alkalmazniuk A rendszer koncepciója a nemzetközi gyakorlattal összhangban, nemzetközileg elismert szervezetek, pl. a COSO és az INTOSAI (Legfőbb Ellenőrzési Intézmények - számvevőszékek - Nemzetközi Szervezete) ajánlásain alapul
• 8
Az államháztartási kontrollrendszer elemeit törvény határozza meg (Áht. ), hatálya az államháztartás valamennyi alrendszerére kiterjed. A rendszerfejlesztés folyamatos:az államháztartási kontrollrendszer 2011. január 1-jét követően külső ellenőrzésből (Állami Számvevőszék), kormányzati ellenőrzésből költségvetési szervek szintéjén megvalósuló államháztartási belső kontrollrendszerekből épül fel.
9
Az államháztartási belső kontrollrendszerek szabályozása Négyszintű szabályozás tartalmazza a követelményrendszert a törvény (Áht.) a kormányrendeletek (Ámr. és Ber.) irányelvek módszertanok, kézikönyvek (gyakorlati
útmutatók)
10
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 69. § (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok: a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól. (2) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. MIT jelent ? 11
370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
A költségvetési szerv vezetője köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét
A szervezet minden szintjén érvényesülő megfelelő 1) kontrollkörnyezetet, 2) kockázatkezelési rendszert, 3) kontrolltevékenységeket, 4) információs és kommunikációs rendszert 5) monitoring rendszert (melynek része a független belső ellenőrzés) kialakítani, működtetni és azok megfelelő működését folyamatosan nyomon követni, vizsgálni fejleszteni
a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (régi Áht) módosítása vezette be 2009. január 1-jétől 12
A 2009-től tapasztalható változások irányát meghatározta: COSO modell - a pénzügyi ellenőrzéseken túl már magában foglalja a korszerű felelős szervezetirányítás elemeit is a költségvetési szervek belső kontrollrendszere öt elemből tevődik össze:
Megközelítés lényege: a belső kontrollrendszer elemei lefedik 1) a költségvetési szerv valamennyi tevékenységét, az azokat kontrollkörnyezet szabályozó jogszabályi környezetet és belső előírásokat 2) a tevékenységek végrehajtása során azok szabályos és hatékony végrehajtását veszélyeztető tényező felmérését kockázatkezelés 3) a szabályos működését biztosító intézkedések
kontrolltevékenység
meghozatalát 4) az előbbi tevékenységekkel kapcsolatos folyamatos
kommunikációs feladatokat
információ és kommunikáció
5) a költségvetési szerv tevékenységeinek folyamatos
nyomon követését és belső ellenőrzését
monitoring
13
Az 5 elem részletesebb kifejtése 1. Kontrollkörnyezet: A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben: világos a szervezeti struktúra, egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és
5 elem: 1) kontrollkörnyezet 2) kockázatkezelési rendszer 3) kontrolltevékenységeket, 4) információs és
kommunikációs rendszer 5) monitoring rendszer
feladatok, meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden
szintjén, átlátható a humánerőforrás-kezelés.
A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát a költségvetési szerv működési folyamatainak leírása tartalmazza különösen •a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, • irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. 14
/ szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákka l szemléltetett/
5 elem: 1)kontrollkörnyezetet 2)kockázatkezelési rendszer 3)kontrolltevékenységek 4)információs és kommunikációs rendszer 5)monitoring rendszer
2. Kockázatkezelés
A kockázati tényezők számbavétele
fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat
kockázatelemzést kell végezni kockázatkezelési rendszert kell
működtetni
meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját
15
5 eleme: 1)kontrollkörnyezetet 2)kockázatkezelési rendszer 3)kontrolltevékenységek 4)információs és kommunikációs rendszer 5)monitoring rendszer
3. Kontrolltevékenységek
A szervezeten belül kontrolltevékenységeket kell kialakítani biztosítják a kockázatok
kezelését
• •
hozzájárulnak a szervezet
•
céljainak eléréséhez • 16
A belső szabályzatokban legalább az alábbiakat szabályozni kell : engedélyezési és jóváhagyási eljárások, az információkhoz való hozzáférés, fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz), beszámolási eljárások
4. Információ és kommunikáció:
5 elem: 1)kontrollkörnyezetet 2)kockázatkezelési rendszer 3)kontrolltevékenységek 4)információs és kommunikációs rendszer 5)monitoring rendszer
Olyan információs rendszereket kell kialakítani és működtetni, melyek biztosítják:
a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak illetékes szervezethez szervezeti egységhez személyhez 17
a beszámolási rendszerek legyenek pontosak, hatékonyak, megbízhatóak : a beszámolási szintek, határidők módok világosan meg legyenek határozva
5 elem: 1)kontrollkörnyezetet 2)kockázatkezelési rendszer 3)kontrolltevékenységek 4)információs és kommunikációs rendszer
5. Monitoring
5)monitoring rendszer
Olyan monitoring rendszert kell működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének (célok megvalósítása) nyomon követését
tevékenységek • operatív tevékenységekbe keretében megvalósuló eseti épül be és rendszeres nyomon követés
belső ellenőrzés
• operatív működéstől független
kiemelt feladata tevékenységén keresztül elősegíteni a belső kontrollrendszerek minőségének javítását 18
3. szint – irányelvek: kontroll standardok meghatározása Irányelv - normatív kötelezettséget nem keletkeztet, csupán útmutatóul szolgál. • ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére • standardok kidolgozásának célja: rendszerbe foglalni a belső kontrollokkal kapcsolatos kötelezettségeket, elvárásokat, javaslatokat 4. szint – útmutatók szintje belső kontroll standardok részletes, magyarázó kifejtése elősegíti az előírások helyes, azonos módon való értelmezését segítséget nyújt annak felmérésében, hogy a szervezetben milyen szinten
szabályozottak a belső kontroll folyamatok szabályzat- és eljárásrend-minták bemutatása Belső Kontroll Kézikönyv 19
1/2009. (IX. 11.) PM irányelv az államháztartási belső
kontroll standardokról Néhány példa az alábontásra 20
Kormányrendelet Belső k.rendszer 5 eleme: 1)kontrollkörnyezet 2)kockázatkezelési rendszer 3)kontrolltevékenységek 4)információs és kommunikációs rendszer 5)monitoring rendszer
Államháztartási belső kontroll standardok Kontrollkörnyezet • Célok és szervezeti felépítés • Belső szabályzatok • Feladat-, és felelősségi körök • A folyamatok meghatározása és dokumentálása • Humán-erőforrás • Etikai értékek és integritás
Irányelv: • 1.1.1. A költségvetési szerv hatékony feladatellátása érdekében célszerű
kialakítani és írásban rögzíteni annak stratégiai és operatív célrendszerét. • 1.1.2. Fontos, hogy a költségvetési szerv célrendszerét annak minden vezetője és alkalmazottja teljes körűen megismerje. • 1.1.3. A szervezeti felépítést áttekinthetően, részletesen szükséges bemutatni, illetve célszerű annak elérhetővé tétele a költségvetési szerv minden dolgozója számára. 21
Irányelv:
Kontrollkörnyezet Korm.rend Célok és szervezeti felépítés . Belső szabályzatok Feladat-, és felelősségi körök A folyamatok meghatározása és dokumentálása Humán-erőforrás Etikai értékek és integritás
• A szervezeti célok teljesítése érdekében elvégzendő alapvető feladatokat írásban (pl.
alapító okiratban) rögzíteni kell. • A költségvetési szerv fő feladataiból kiindulva meg kell határozni az egyes szervezeti
egységek funkcióit, amelyet írásban is rögzíteni szükséges (pl. SZMSZ-ben, ügyrendekben). • A költségvetési szerv minden dolgozójának rendelkeznie kell munkaköri leírással,
amelyeket az adott szervezeti egység funkcióinak figyelembevételével kell kialakítani. • 1.3.4. Biztosítani kell, hogy a költségvetési szerv minden dolgozója a munkaköri leírásában
foglaltakat teljes mértékben megismerje, továbbá fontos, hogy az egyes feladatok pontos tartalmáról részletes tájékoztatást kapjon a megfelelő személytől. • 1.3.5. Fontos, hogy a költségvetési szerv minden dolgozója és vezetője tisztában legyen
azzal, hogy kinek tartozik, illetve, hogy ki tartozik neki beszámolással munkájáról. • 1.3.6. Nagyban elősegíti a munkát, ha az egyes felelősségi szintek rendszerét és
kapcsolatát, illetve a hivatalos dokumentumok aláírásának és jóváhagyásának előírt útvonalát írásban vagy szemléltető ábra segítségével elérhetővé teszik a költségvetési 22szerv minden dolgozója számára.
Kockázatkezelés • A kockázatok meghatározása és felmérése • A kockázatok elemzése • A kockázatok kezelése • A kockázatkezelés teljes folyamatának felülvizsgálata • Csalás, korrupció Kontrolltevékenységek • Kontroll stratégiák és módszerek • Feladatkörök szétválasztása • A feladatvégzés folytonossága Információ és kommunikáció • Információ-, és kommunikációszabályozás • Iktatási rendszer • Hiányosságok, szabálytalanságok, korrupció jelentése Monitoring • A szervezeti célok megvalósításának monitoringja • A belső kontrollok értékelése 23
Összefoglaló Költségvetési szervek belső kontrollrendszerének szabályozása
Követelményrendszer - 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (új) /Áht./ - 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
MIRE terjedjen ki a kontrollrendszer, MILYEN területeket kell kötelezően „felügyelet alatt tartani” 24
Útmutató, értelmező, módszertan - Irányelvek 1/2009. (IX. 11.) PM irányelv az államháztartási belső kontroll standardokról - Módszertanok Belső kontroll kézikönyv
HOGYAN írjuk le, alkossuk meg, alkalmazzuk
A kontrollok = nem egyszeri ellenőrzési feladatok, hanem folyamatok kontrollpontok alkalmazását jelenti előzetes folyamatba épített utólagos
jelleggel
• a kontrollok mennyiségének, minőségének, szigorúságának meghatározása szervezetenként eltérő • gyakorlati megvalósítás részletei szervezetről szervezetre változhatnak. • a standardok által említett különféle szabályzatok kialakítása
már léteznek valamilyen formában – ki kell egészíteni, módosítani kell
újat kell alkotni
25
II. A kontrolling alkalmazhatósága a helyi önkormányzatoknál Egy polgármesteri hivatal kontrolling rendszerének egy lehetséges értelmezése
26
Belső ellenőrzés és kontrolling viszonya Rokon vonások: Mindkettő a belső kontrollrendszer egyik eleme Mindkettő vizsgál, hibákat tár fel, javaslatokat tesz DE Kontrolling
Ellenőrzés
A belső ellenőrzés:
Kontrolling:
A belső ellenőr bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére.
azon módszertanok, folyamatok és információk összessége, amelyek képesek biztosítani az eredményorientált működést: - a működési és gazdálkodási tevékenységek szabályszerűségét, gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét - a védelmet a nem megfelelő működéstől, károktól.
27
A belső ellenőrzés - azt vizsgálja, hogy a szabályokat betartják-e = az eljárásrend, a dokumentáció megfelel-e a szabályoknak ? - a teljesülést az előírásokhoz hasonlítja - már végbement (múltbeli) eseményeket vizsgál
Az ellenőrzés tapasztalatai alapján tesz javaslatokat a szabályosabb, gazdaságosabb, hatékonyabb stb. működésre.
A kontrolling - azt vizsgálja, hogy a szabályok megfelelnek-e az elvárásoknak = biztosítják-e a hatékony működést, védelmet stb. ? - a teljesülést a tervekhez hasonlítja - A jelenben zajló eseményeket vizsgál: adatot gyűjt, elemez folyamatokat, kockázatokat vizsgál, a jövőre nézve hipotéziseket állít fel Javaslatait elemzéseire, a tevékenységekkel kapcsolatos külső-belső elvárásokra, saját hipotéziseire alapítja
Az ellenőr javaslatai alapján a kontrolling ismét elemzésbe, szabályozási javaslatba kezd. 28
A kontrolling a modern intézményirányítás központi eleme
szervezetfejlesztés
hatékony, átlátható működés
cél- és eredmény orientált működés segítése
kontrolling
emberi erőforrás fejlesztés
A kontrolling, a kontroller feladata: a vezetés támogatása Kétféle módon teszi: 1) a vezetők döntéshozatalát segíti elő az információk beszerzésével, a vezetők számára informatív feldolgozásával 2) A szervezetben zajló folyamatok figyelemmel kísérésével 29
Vezetők döntéshozatalának támogatása Vezetők problémája: - sok és különböző területet kell figyelemmel kísérni - túl sok adat van a szervezetben, ebből - túl sok vagy éppen túl kevés jut el a vezetőkhöz - válogatás nélkül jutnak el az adatok – lényegtelen adat dolgokkal is tölti az idejét
adat
Vezetői elvárás: - fontos adatok körének meghatározása - Informatív jelentések készítése - adatok tömör, lényegre törő feldolgozása - Gyorsan átlátható, vizuális ábrázolás
adat
tény/tervezett
10
kontroller
-25,7 -42,9 1 9 12,1
döntéstámogató kimutatások 30
-60
-40
-20
0
20
A szervezetben zajló folyamatok figyelemmel kísérése Túl általános nézzünk inkább egy modellt „A” csoport
„B” csoport
Ügyintéző 1 Ügyintéző 2 Ügyintéző 3 munkamunkamunkafolyamatai
folyamatai
folyamatai
Ügyintéző 1 Ügyintéző 2 munkamunka-folya matai
folyamatai
Ügyintéző 3 munkafolyamatai
„A” csoport ügyintézői a munkafolyamataik során adatokat adnak át „B” csoport ügyintézőinek, akiknek ezeket fel kell dolgozniuk. „B” csoport jelzi a vezetésnek, hogy hosszabb ideje folyamatosan sok hibás adatot kap, amiket vissza kell adnia „A” csoportnak . Ez megszakítja a feldolgozást és ugyanazokkal az anyagokkal kétszer kell foglalkozniuk, ami feleslegesen terheli a munkatársakat és komoly időveszteségeket okoz. Lehetséges megoldások: 1) „A” csoport vezetője megbíz valakit a csoportban, hogy átadás előtt ellenőrizze az anyagokat – valakire újabb munkaterhet ró 31 2) Megbízzák a kontrollert, hogy tárja fel a hiba okokat, tegyen javaslatot
A vizsgálat 1.) A két irodát átfogó fő folyamat felvázolása Feldolgozási munkafolyamat „A” csoportban
2.) Kijelölni a vizsgálat körét: ténylegesen ki vesz részt a folyamatban:
3.) A 3 („A”) + 2 („B”) ügyintézőnél felmérni a teljes munkafolyamatot: -Interjú az ügyintézőkkel -Folyamat ábrázolás 32
10 fős csoportból 3 ügyintéző, titkárn ő, vezető
Átadás-átvétel módja
Feldolgozási munkafolyamat „B” csoportban
13 fős csoportból 2 ügyintéző, titkárn ő, vezető
4.) Munkafolyamatok vizsgálata: „A” csoport 3 ügyintézőjénél egyforma-e? „B” csoport 2 ügyintézőjénél egyforma-e? Vannak-e belső ellenőrzési pontok a folyamatban? Jó helyen vannak-e az ellenőrzési pontok? Csak átadják az adatokat, vagy egyeztetnek, kommunikálnak is? Van-e rendszere a két csoport között az adatok átadásának, a kommunikációnak, szabályozott-e az adat átadás? Mindenki betartja-e az adatátadás rendjét? Feltárható problémák A munkafolyamatokban nincs megfelelő folyamatba épített ellenőrzés Van ellenőrzési pont, de a folyamat nem megfelelő helyén, az adatok az ellenőrzés után még módosulhatnak A két csoport között az adatok átadása rendezetlen, nincs szabály arra, milyen anyagot fogadhat be „B” csoport
33
Van szabály arra, hogy „B” csoportban kinek kell átvennie az anyagokat és neki mit kell vizsgálnia átvételkor, de ezt sem „A” csoport, sem „B” csoport munkatársai nem tartják be
MI VAN AKKOR, ha -Szabályozott és megtartott a kommunikáció -Elegendő ellenőrzési pont van a megfelelő helyeken?
Munkaterhelés vizsgálat
A KONTROLLER VÉGRE SZÁMOLHAT !
1.) Mekkora az érintett ügyintézők teljes munkaköre, ezen belül mekkora az érintett munkaterület aránya EZ MÁR NEM INTERJÚ ! - objektív tényekkel, mutatókkal számolunk, - „az a meglátásom”, „úgy érzékelem” nem fogadható el ! A megfelelő mérési eszközök, mérőszámok kiválasztása nagy körültekintést, a vizsgált feladatcsoport ismeretét igényli Munkaterületenként változó, hogy mi ad jellemző adatot: -Ügyiratszám -Feldolgozott bizonylatok száma, -Panasz felvételi bejegyzések száma -Munkanap fényképezés stb. 34
Az itt bemutatott kontrolling tevékenység csak egy lehetséges modellje ennek a szakterületnek. A kontrolling a polgármesteri hivatalok működésében is egy viszonylag fiatal tevékenységi terület, amelyben még sok az útkeresés, a kísérlet. Ettől sokszínű, ettől izgalmas.
Köszönöm, hogy végigjárták velem ezt az utat a szabályozás elméleti rendszerén keresztül a gyakorlat egy morzsájáig!
Köszönöm a figyelmüket ! 35
