Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 47/2008. (XI.28.) önkormányzati rendelete a vízgazdálkodási közfeladatok ellátásáról, valamint a közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés díjának megállapításáról1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében és 11. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:2 1. § Jelen rendelet hatálya kiterjed: a) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékességi területére, b) az önkormányzat illetékességi területén közműves ivóvízellátást és szennyvízelvezetést igénybe vevő természetes és jogi személyekre, c) az önkormányzat illetékességi területén található ingatlanok tulajdonosaira, használóira, d) a jelen rendeletben meghatározott közszolgáltatóra, valamint önkormányzati közfeladatot ellátó szervezetre. 2. § Jelen rendelet alkalmazásában a vízgazdálkodással összefüggő közfeladatok ellátása magában foglalja a helyi vízrendezéssel és vízkárelhárítással, a csapadék vizek kártételének megelőzésével, az árvízvédelmi létesítmények fenntartásával kapcsolatos feladatokat, valamint a közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés közüzemi szolgáltatással kapcsolatos feladatokat. 3. § (1) A helyi vízrendezéssel és vízkárelhárítással, a csapadékvizek kártételének megelőzésével összefüggésben a zárt rendszerű és nyílt csapadékvíz elvezető rendszerek, árvízvédelmi létesítmények működtetésével, fenntartásával és helyreállításával kapcsolatos közfeladatokat – kijelölés alapján – az Önkormányzat többségi tulajdonában álló, e célra létrehozott gazdasági társaság, az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. látja el. (2) Az önkormányzat illetékességi területén a közműves ivóvízellátás és közműves szennyvízelvezetés közüzemi szolgáltatást az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. (a továbbiakban: Zalavíz Zrt., szolgáltató) végzi. (3) A Zalavíz Zrt. ügyfélszolgálati irodájának címe: Zalaegerszeg, Stadion u. 6. 4. § (1) Az önkormányzat a 2. §-ban meghatározott csapadékvíz-elvezetés és szennyvízelvezetés közfeladat ellátása érdekében elválasztó rendszerű vízelvezető hálózatot működtet.
1 2
A 39/2010. (XI.26.) rendelet 3. § (2) bek. mód. A 32/2011. (XII.02.) önk. rend. mód.
-2-
5. § (1)3 Az önkormányzat illetékességi területén a közműves ivóvíz (a továbbiakban: ivóvíz) és a közműves szennyvízelvezetés (a továbbiakban: szennyvíz) szolgáltatásáért az e rendelet mellékletében megállapított díjat, mint legmagasabb hatósági árat, kell fizetni. (2) A közkifolyók vizét – háztartási szükségletük kielégítése céljára – a közműves vízellátásba be nem kötött ingatlanok lakói vehetik rendszeresen igénybe. (3) A szolgáltató és a polgármester hozzájárulása szükséges a közkifolyóknak nem háztartási vízszükséglet kielégítésére (így például építkezés, gépkocsi mosás) céljára, illetőleg a víznek a közterületen lévő tűzcsapról nem tűzoltási célra történő rendszeres igénybevételéhez. A felhasznált víz díját ez esetben a hozzájárulást kérő köteles megfizetni a szolgáltató részére. A tevékenység ellenőrzését a szolgáltató végzi. (4) A közkifolyóról fogyasztott víz díját a (3) bekezdésben foglaltak kivételével az önkormányzat fizeti meg. (5) A (3) bekezdés szerinti vízfogyasztás mennyiségét vízmérő hiányában arányosítással, átalánnyal vagy műszaki számítással kell megállapítani. A mennyiség megállapítás módjáról a polgármester a hozzájárulásban határoz. (6) Hatósági előírás alapján, illetve a fogyasztó igénye szerint a Zalavíz Zrt. – ivóvíz szolgáltatásával – tűzivíz szolgáltatást nyújt, amelyet – műszaki indokoltság esetén – külön mérőórával mér. (7)4 A legmagasabb hatósági ártól eltérő egyedi szolgáltatási díjat kizárólag a Közgyűlés jóváhagyásával állapíthat meg a szolgáltató. 6. § (1)5 A hálózaton a szolgáltató ellenőrzést végezhet. Szabálytalan közműhasználat megállapítása esetén a szolgáltató felszólítja a fogyasztót a szabálytalanság megszüntetésére, amelynek a fogyasztó köteles haladéktalanul eleget tenni. Fogyasztó a szabálytalanul vételezett ivóvíz, illetve a szabálytalanul elvezetett szennyvíz ivóvíz- és csatornadíját a mindenkor hatályos díj ötszörösének megfelelő összegben a szabálytalan közműhasználat kezdetétől a szabálytalanság megszüntetéséig terjedő időszakra köteles megfizetni a szolgáltató számlája ellenében. A rendszerben okozott kárt a szolgáltató jogosult külön érvényesíteni. Szabálytalan közműhasználatnak minősül, ha a fogyasztó ivóvízbekötést (csatlakozást) létesít a szolgáltató hozzájárulása nélkül; továbbá ivóvizet vételez a vízmérő megkerülésével vagy kiiktatásával, továbbá a mérés befolyásolásával. A mérés befolyásolását valószínűsíti, ha a vízmérőn az illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából felszerelt zár (plomba) sérült; az ivóvízközmű hálózatba kapcsolt házi ivóvízhálózatot helyi (egyedi) vízbeszerzéshez kapcsolt vezetékkel (hálózattal) összeköti; szennyvízbekötést létesít a szolgáltató hozzájárulása nélkül, vagy az ingatlanon keletkező szennyvizet más módon a szennyvízelvezető közműbe vezeti; 3
A 39/2010. (XI.26.) rendelet 1. § (1) bek. mód. A 39/2010. (XI.26.) rendelet 1. § (2) bekezdés iktatta be. 5 Az 52/2009. (XI.27.) sz. rendelet 1. §-a mód. 4
-3-
a házi vízellátó rendszerből, vagy a szolgáltató hozzájárulásával felszerelt locsolási célú vízmérőn át vételezett vízből keletkezett szennyvizet a szolgáltató hozzájárulása nélkül a szennyvízelvezető közműbe juttatja; csapadékvizet a szennyvízelvezető rendszerbe vezet; a szennyvízelvezető rendszerbe a hatályos jogszabály által meg nem engedett minőségű szennyvizet vezet be. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg számításának időalapja: a legális szolgáltatás helyreállítását megelőző 5 év. (3)6 Amennyiben a fogyasztó a szabálytalan közműhasználat kezdetét hitelt érdemlően nem bizonyítja, a szabálytalan használatot a közmű kiépítése és a rácsatlakozási lehetőség megnyíltának időpontjától, de legfeljebb a PTK szerinti elévülési idő tartamára visszamenőleg kell megállapítani. (4) Az emelt díj számításának mennyiségi alapja: az illegális ivóvíz szolgáltatás igénybevételének megszüntetését követő legális vízfogyasztás első három hónapja alapján mért átlagfogyasztásnak (átlag mennyiségnek) az illegális igénybevétel időtartamára vonatkozó arányos része, míg illegális szennyvíz szolgáltatás igénybevétele esetén a vízmérőn mért mennyiség. 7. § (1) A közüzemi szolgáltatás díjai (ivóvíz- és szennyvízdíj) esetében a fogyasztó az ún. „kéttényezős díjrendszer” – mely az alapdíjból és fogyasztástól függő díjból áll – szerint köteles díjat fizetni. (2 Az alapdíj a vízmérő átmérőjének mérete, a lehetséges maximális fogyasztás nagysága szerint differenciáltan kerül megállapításra, kivéve a tűzoltási célú vízfelhasználás vízmérőjének az alapdíját, mely egységes, a vízmérő átmérőjétől független. (3) Az alapdíj a viziközmű rendszer fenntartásával szükségszerűen együtt járó költségek fedezését szolgáló díjtétel, amelynek funkciója a közmű üzemképes állapotban tartása. (4) A tűzivíz mérővel rendelkező fogyasztó a tűzoltás céljára felhasznált víz mennyisége alapján a rendelet mellékletében meghatározott fogyasztástól függő ivóvíz díjat köteles megfizetni. 8. § (1) Az ivóvízdíj fizetésének alapjául szolgáló ivóvízmennyiséget vízmérővel kell meghatározni. Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó köteles megfizetni a szolgáltatónak, a szolgáltatót pedig tájékoztatja az épületen belüli belső elszámolás módjáról. A tevékenység ellenőrzését a szolgáltató végzi. (2) Ha a díjelszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, illetőleg nem olvasható le, a fogyasztott ivóvíz mennyiségét a megelőző 6
Az 52/2009. (XI.27.) sz. rendelet 1. §-a mód.
-4-
365 nap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás napjának elfogadott határnapot megelőző legutolsó leolvasás napjától eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani. (3) A házi vízvezeték – a fogyasztó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történő – rejtett meghibásodása esetén, illetőleg ha a fogyasztó vízfogyasztása a vízmérő meghibásodását megelőzően 365 napnál rövidebb időtartamra áll rendelkezésre, az vízfogyasztást a 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 3. számú melléklete szerinti átalány alapján kell meghatározni. Ha az átalányszámítás sem alkalmazható, a számlázás alapjául szolgáló fogyasztást műszaki becsléssel kell meghatározni. (4) A szennyvízdíj alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a szennyvíz-elvezető műbe bekapcsolt ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy annak beszerzése honnan történik. (5) Az elkülönítetten mért vízhasználatot – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, és a fogyasztói hely egyúttal szennyvízelvezetési hely is - a (4) bekezdés szerint kell szennyvízként figyelembe venni. (6) Nem vehető figyelembe vízhasználatból keletkező szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvízként, ezért nem képezi számlázás alapját: a.) az a szennyvízmennyiség, amely a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést, b.) az a szennyvízmennyiség, amelynek a szennyvízelvezető műbe vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes hatóság megtiltotta, és elhelyezését a fogyasztó igazolta, 7 c.) d.) az a vízmennyiség, amelyet zöldterületek öntözése, egyéb területek (sportpályák, utak stb.) locsolása céljából kiépített önálló vízellátási hálózatról vízmérőn mérve használtak el a szolgáltatási szerződésben foglalt feltételek szerint, e.)8 annak a vízmennyiségnek a 10%-a, amelyet családi-házas ingatlanon, vagy lakásonként legalább 100 m2 zöldterületi tulajdonnal rendelkező társasházban április 1-je és szeptember 30-a között fogyasztanak (locsolási kedvezmény), a kedvezményt a Szolgáltató évente egyszer az elszámoló számlában érvényesíti, f.) az a vízmennyiség, amely a fogyasztó tulajdonában lévő, épületen kívüli vezetékszakasz meghibásodása következtében - a fogyasztó által igazoltan - elfolyt. (7)9 Locsolási célú elkülönített vízmérő megléte esetén locsolási kedvezményre a fogyasztó nem jogosult. (8)10 Aki az ingatlanon keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti, és a vizet nem vagy nem csak közműves vízellátáshoz csatlakoztatva, hanem saját vízműből vagy más vezetékes megoldással szerzi be, a beszerzett valamennyi mennyiség mérésére köteles hitelesített vízmérőt működtetni és a mért mennyiségekről a szolgáltatót tájékoztatni. A szolgáltató jogosult a mért mennyiséget ellenőrizni.
7
Hatályon kívül helyezte a 32/2011. (XII.02.) önk. rend. 3. § (3) bek. Az 52/2009. (XI.27.) sz. rendelet 2. §-a mód. 9 Az 52/2009. (XI.27.) sz. rendelet 2. §-a mód. 10 Az 52/2009. (XI.27.) sz. rendelet 2. §-a iktatta be. 8
-5-
(9)11 Azon ivóvíz mennyiség után, amelyet a fogyasztó igazoltan technológiai vagy egyéb termelési célra felhasznált, és az a szennyvízhálózatba nem került bevezetésre (a továbbiakban: technológiai ivóvíz), szennyvízdíjat nem kell fizetni. A technológiai ivóvíz mennyiségének mérésére a fogyasztó köteles a saját ivóvíz hálózatán hitelesített külön vízmérőt felszereltetni, ennek kiépítésére gépészeti tervet készíttetni és a szolgáltatóval előzetesen leegyeztetni. A szolgáltató a terv szerinti megvalósulást jogosult a helyszínen ellenőrizni. A fogyasztó és a szolgáltató a technológiai ivóvíz elszámolásával kapcsolatban megállapodást kötnek. A szolgáltató jogosult a helyszínen a felhasználást és a vízmérő állapotát rendszeresen ellenőrizni. 9. § Lakossági fogyasztók részére az egyéb fogyasztás díjához képest a vízdíjat legalább 12%, a csatornadíjat legalább 15% kedvezmény figyelembevételével kell megállapítani. 10. § E rendelet alkalmazásában: 1. Fogyasztó: a.) az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, a tulajdonos képviselője, b.) az ingatlant egyéb jogcímen használó, ha a közüzemi szerződés nem a tulajdonossal, hanem vele jött létre. 2. Fogyasztás: Az önkormányzat a fogyasztás tekintetében határozza meg a hatósági árakat, a következő csoportosítás szerint: a.) Lakossági fogyasztás: a természetes személyek háztartási, üdülési, pihenési célokat szolgáló ivóvíz és szociális vízigényének kielégítését szolgáló vízfelhasználása, szennyvízbebocsátása, továbbá a közintézetek és közintézmények, valamint a Strand Kft. ivóvíz és szociális jellegű vízfelhasználása, szennyvízbebocsátása. b.) Lakossági fogyasztásnak minősül az a vízhasználat, illetve szennyvízbebocsátás is, amikor a természetes személy a lakástól műszakilag el nem különített telephelyén vállalkozást folytat, és a vállalkozási tevékenységhez szükséges vízmennyiség mérése műszakilag megoldható, de a vállalkozási célú ivóvíz felhasználás, illetve szennyvízbebocsátás a lakó-, illetőleg üdülő ingatlannak vízfogyasztásnál, illetve szennyvízbebocsátásánál figyelembe vehető átlagmennyiség mértékét nem haladja meg. Amennyiben a fogyasztás az átlagmennyiséget meghaladja, és a vállalkozási tevékenységhez szükséges vízmennyiség mérése műszakilag megoldható, vállalkozó köteles vállalni a kiépítés költségeit, és továbbiakban köteles az egyéb fogyasztókra vonatkozó díjat megfizetni. c.) Egyéb fogyasztás: az a.) és b.) pontban nem említett minden közműves vízfogyasztás és szennyvízbebocsátás. d.) Nagyfogyasztás: a c). pontba tartozó minden olyan ivóvízfogyasztás, amelynek mennyisége meghaladja az évi 220.000 m3-t. A nagyfogyasztásra vonatkozó kedvezmények csak azon fogyasztóknál érvényesíthetők, akik mind az ivóvíz-, mind a szennyvízszolgáltatást teljeskörűen a szolgáltatótól veszik igénybe és a szolgáltatóval az adott évre megállapodást kötöttek. A kedvezményes díjon történő számlázás feltétele a 220.000 m3 feletti fogyasztás, melyet külön kell ivóvízre és szennyvízre is értelmezni. A fogyasztás mennyiségének a megállapítása a már meglévő fogyasztók esetében az előző 11
A 32/2011. (XII.02.) önk. rend. 1. § iktatta be.
-6-
évi értékesített ivóvízmennyiség és befogadott szennyvízmennyiség alapján, a szolgáltatónál lévő adatok szerint történik. Új fogyasztóknál a nagyfogyasztás megállapítása és a kedvezmény összegének elszámolása az előző évben értékesített ivóvízmennyiség és befogadott szennyvízmennyiség alapján utólag történik, az év közben jelentkező fogyasztók esetében az ivóvízfogyasztás és szennyvízbebocsátás nagyságának megállapítása arányosítással történik. Amennyiben a fogyasztó tényleges éves ivóvízfogyasztása nem haladja meg a nagyfogyasztásra megállapított évi 220.000 m 3-t, a szolgáltató a tényleges fogyasztás alapján az egyéb fogyasztásra vonatkozó díjon számolja el utólag a fogyasztást, és a különbözetet a fogyasztó köteles megfizetni. A kedvezményes díj csak a fogyasztásfüggő díjra vonatkozik, az alapdíjat nagyfogyasztás esetén is meg kell fizetni. 11. § (1) Jelen rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba. (2) Abban az esetben, ha a díj változása és a vízmérő leolvasása nem esik egybe, a számlázás alapjául szolgáló mennyiséget időarányosan kell megosztani a díjváltozás előtt és utáni időszakra. (3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti - a közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés díjának megállapításáról szóló 35/1999. (XII.3.) sz. önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító - 57/2000. (XII.29.) sz. önkormányzati rendelet, - 39/2001. (XII.21.) sz. önkormányzati rendelet, - 34/2002. (XI. 29. ) sz. önkormányzati rendelet, - 35/2003. (XI.28.) sz. önkormányzat rendelet, - 23/2004. (V.05.) sz. önkormányzati rendelet, - 54/2004. (XII.03.) sz. önkormányzati rendelet, - 30/2005. (VI.17.) sz. önkormányzati rendelet - 46/2005. (XI.25.) sz. önkormányzati rendelet, - 31/2006. (VII.14.) sz. önkormányzati rendelet, - 45/2006. (XI.24.) sz. önkormányzati rendelet, - 16/2007. (III.09.) sz. önkormányzati rendelet, - 55/2007. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet. (4) Az 52/2009. (XI.27.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. január 1-jén lépnek hatályba. (5) A 39/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2011. január 1. napján lépnek hatályba. (6) A 32/2011. (XII.02.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2011. december 3. napján lépnek hatályba. A rendelet melléklete 2012. január 1. napján lép hatályba.
Dr. Kovács Gábor sk. jegyző
Dr. Gyimesi Endre sk. polgármester
-7-
Melléklet a 47/2008. (XI.28.) önkormányzati rendelethez12 A rendelet 5.§ -ában meghatározott ivóvíz- és csatornadíj mértéke: Megnevezés Lakossági fogyasztás díjai Lakossági fogyasztás fogyasztásfüggő ivóvízdíja Lakossági fogyasztás fogyasztásfüggő csatornadíja VTD-vel Lakossági fogyasztás fogyasztásfüggő csatornadíja VTD nélkül Egyéb fogyasztás díjai Egyéb fogyasztás fogyasztásfüggő ivóvízdíja Egyéb fogyasztás fogyasztásfüggő csatornadíja VTD-vel Egyéb fogyasztás fogyasztásfüggő csatornadíja VTD nélkül Nagyfogyasztás díjai évi 220.000 m3-ig Fogyasztásfüggő ivóvízdíj Fogyasztásfüggő csatornadíj VTD-vel Fogyasztásfüggő csatornadíj VTD-nélkül Nagyfogyasztás díjai évi 220.000 m3 felett Fogyasztásfüggő ivóvízdíj Fogyasztásfüggő csatornadíj VTD-vel Fogyasztásfüggő csatornadíj VTD-nélkül
Ft/m3 260+ÁFA 399+ÁFA 389+ÁFA 459+ÁFA 655+ÁFA 645+ÁFA 435+ÁFA 627+ÁFA 617+ÁFA 197+ÁFA 320+ÁFA 310+ÁFA
A CSATORNASZOLGÁLTATÁST IGÉNYBEVEVŐKRE ÁTHÁRÍTOTT VÍZTERHELÉSI DÍJ (VTD): 10 FT/M3+ÁFA A vízmérő átmérőjétől függő víz- és csatornaalapdíj mértéke egységesen: Alapdíj mértéke Mérő (d) (Ft/hó) 13 614 + ÁFA 20 1 845 + ÁFA 25 3 686 + ÁFA 30 6 032 + ÁFA 40 12 068 + ÁFA 50 24 133 + ÁFA 80 58 992 + ÁFA 100 73 742 + ÁFA 150 86 030 + ÁFA 200 92 175 + ÁFA Tűzoltási célú vízfelhasználás vízmérőjének az alapdíja a vízmérő átmérőjétől függetlenül egységesen 18.312,-Ft/db/hó+ÁFA.
12
A 32/2011. (XII.02.) önk. rend. 2. §
