2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Vagyonvédelmi Szabályzata

2014/5. SZÁM TARTALOM Utasítások

oldal

14/2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Vagyonvédelmi Szabályzata .....................................

2

15/2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a közveszély előidézésére irányuló különös tekintettel a robbantással történő fenyegetés esetén teendő intézkedések szabályzata ....................

41

16/2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. szolgálati helyeire bekötött objektum-, illetve személyvédelmi jelző- és riasztó rendszerek kezeléséről, a riasztás esetén teendő intézkedésekről ......................................................................

49

17/2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. pandémia elleni védekezési szabályzata ..................

52

5. szám Budapest, 2014. január 27.

ÉRTESÍTŐ Utasítások 14/2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Vagyonvédelmi Szabályzata 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja, hogy elősegítse a MÁVSTART Zrt. (Társaság) zavartalan működését, a vagyoni károk megelőzését, a kárenyhítés feladatait, és a szolgáltatási feladatok teljes körű ellátását. Ennek érdekében a Társaság egészére kiterjedően meghatározni: - a szervezetek és személyek vagyonvédelmi feladatait, jogait, kötelezettségeit és felelősségét, - a vagyonvédelem személyi, tárgyi és szervezési feltételeit, - a vagyonvédelmi ellenőrzés és vizsgálat, - a vagyonvédelmi jelentések, tájékoztatások és az adatszolgáltatás, továbbá - vagyonvédelmi esemény bekövetkezése esetén szükséges egyes eljárások rendjét. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás személyi hatálya kiterjed: a) a MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, b) a MÁV-START Zrt-vel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. szakmai gyakorlaton, képzésen részt vevő, tanulóviszonyban) álló, továbbá c) a Társaság utas- és ügyfélforgalom elől elzárt területére (a továbbiakban: üzemi terület) bármely célból a vonatkozó szabályok szerint belépő, vagy engedéllyel ott tartózkodó más természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, továbbá a Társaság területén bármilyen céllal tartózkodó, vagy tevékenységet végző (szállító, javító, karbantartó, szolgáltatást igénybe vevő, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, vállalat, stb.) személyére abban az esetben, ha részükre a szabályzat átadásra került, vagy annak tartalmáról tájékoztatást kaptak.

2 2.1.2. Az utasítás területi hatálya kiterjed: a) a MÁV-START Zrt. által üzemeltetett járművekre, b) a MÁV-START Zrt. által használt ingatlanok területére. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Biztonság vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Vagyon: a Társaság tulajdonában, használatában, kezelésében álló létesítmények, eszközállomány, pénz-, pénzhelyettesítő eszköz, értékpapír, anyag-, és árukészlet, tény, információ, adat, szellemi javak (szabadalmak, újítások, know-how stb.) vagy megoldások (vagyoni javak) összessége, amelyek tulajdonlásához, birtoklásához, megóvásához és rendeltetésszerű használatához jól körülhatárolható társasági érdek fűződik. 3.2. Vagyonbiztonság: állapot, amely az adott időpontban jellemző a vagyon rendeltetésszerű működéséhez, kezeléséhez és megóvásához szükséges feltételek meglétére, a veszélyekkel szembeni védettségére. 3.3. Veszély: A vagyon biztonságát fenyegető helyzet, esemény, vagy folyamat, amely a biztonság állapotában kedvezőtlen változást és/vagy kárt okozhat. 3.4. Kockázat: olyan fenyegető tényező vagy esemény bekövetkezésének az esélye, amely hátrányosan érintheti a Társaság vagyonát. Elemei: a bekövetkezés gyakorisága és a kárnagyság. A kockázatot a fenyegető tényezők feltárásával, azt követő elemzésével (elemeinek besorolásával), majd értékelésével kell megállapítani, továbbá hatását kockázatkezeléssel (kockázattal arányos védekezéssel) csökkenteni kell. A nem kezelt, illetve a kezelés ellenére is fennálló kockázat a maradék kockázat. 3.5. Kár: az a vagyonban bekövetkezett veszteség, elmaradt haszon, és nem vagyoni kár, amit a vagyon fizikai sérülése, megsemmisülése (beleértve annak elvesztését, vagy eltulajdonítását) vagy más módon történő károsodása, ami a Társaságnak hátrányt okoz.


ÉRTESÍTŐ 3.6. Vagyonvédelem: személyi, technikai és szervezési intézkedések összessége, amely biztosítja: a) a vagyon rendeltetésszerű használatát, megóvását, b) a vagyont fenyegető veszélyek megelőzését, c) a kockázatok, a bekövetkezett káresemények okainak, körülményeinek, következményeinek, valamint a személyi felelősség megállapítását, d) a vagyoni károk mértékének, kedvezőtlen hatásainak csökkentését. 3.7. Kiemelt vagyonvédelmi esemény: az utasítás 1. sz. mellékletében felsorolt cselekmények, ha azok súlyos anyagi, erkölcsi kárt okoznak a Társaságnak. 3.8. Létesítmény: a környezettől megfelelően el-, és körülhatárolható ingatlan, a rajta lévő építményekkel és szabad terekkel, amelyen (amelyekben) a Társaság szervezeti egységei rendeltetésük és feladatkörük ellátása érdekében működnek. Nem létesítménynek, hanem a más vagyoni javakon belüli nagy értékű védendő vagyontárgynak minősül a vasúti jármű. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A vagyonvédelmet az alábbiak komplex alkalmazásával kell megvalósítani a) a vagyon biztonságát fenyegető veszélyforrások feltárásával, az erre vonatkozó adatok gyűjtésével, elemzésével, a kockázatok értékelésével, b) a személyi és tárgyi biztonságot szolgáló belső szabályozások megalkotásával, érvényre juttatásával, c) a Társaságnál foglalkoztatottak rendszeres vagyonvédelmi képzésével, továbbképzésével, d) a technológia és a védelem összhangjának megteremtésével és fenntartásával, e) a létesítmények, eszközök és szállítmányok megfelelő arányban kialakított mechanikai, elektronikai és személyi (élő erős) védelmének kialakításával, rendszeres fejlesztésével és működtetésével, f) a szükséges vagyonvédelmi beruházások lebonyolításával és szolgáltatások igénybevételével, g) a vagyonvédelmi ellenőrzési és vizsgálati rendszer létrehozásával és alkalmazásával,

3 h) a veszélyhelyzetek, káresemények következményeinek megfelelő kezelésével. 4.2. A Társaság vagyonbiztonságát irányító vezetők és feladataik 4.2.1. Vezérigazgató a) meghatározza a Társaság biztonságvédelmi koncepciójának és programjának irányelveit, b) kiadja a Társaság Vagyonvédelmi Utasítását, valamint a vagyonbiztonság szilárdítását és a visszaélések megelőzését szolgáló, hatáskörébe tartozó más vagyonvédelmi rendelkezéseket, c) dönt a főtevékenységi körök közötti vitás vagyonvédelmi ügyekben, d) biztosítja a vagyonvédelmi tevékenység működéséhez, és a vagyonvédelmi beruházásokhoz szükséges forrásokat. 4.2.2. Humán vezetője a) gondoskodik a vagyonbiztonságot is magába foglaló vállalati stratégiai céloknak megfelelő humánerőforrás felvételi rendszer kialakításáról, alakításáról és fejlesztéséről, b) intézkedik a Társaság újfelvételes munkavállalói vagyonvédelmi oktatásának megszervezésére, a már oktatásban részesült, vagyonvédelmi alapismeretekkel rendelkező munkavállalók ismeretfrissítő képzésére, továbbképzésére, c) vagyoni kockázatkezelési tevékenysége során együttműködik a biztonsági vezetővel a Tár-saság vagyonát veszélyeztető kockázatok feltárásában és kezelési módjának meghatározásában, d) felelős a társaság főtevékenységi körei vagyonvédelmi tevékenységét biztosító anyagokkal, energiával, eszközökkel és szolgáltatásokkal történő ellátási folyamatok kialakításáért, e) közreműködik a pénz- és értékkezelés, tárolás, szállítás biztonságára, a pénztárak védelmére vonatkozó részletes szabályok kidolgozásában, f) közreműködik a kiemelt vagyonvédelmi projektek megvalósításában, g) a humán informatikai rendszerek működtetésének irányítása során biztosítja a vagyonvédelmi követelmények érvényesülését.


ÉRTESÍTŐ 4.2.3. Üzemeltetés vezetője a) felelős a személyszállítási szolgáltatások biztosítása során a vagyonvédelmi előírások be-tartásáért, betartatásáért, b) az üzemeltetési tevékenysége során együttműködik a biztonsági vezetővel a Társaság vagyonát veszélyeztető kockázatok feltárásában és kezelési módjának meghatározásában, c) közreműködik abban, hogy a munkavállalók munkaköri leírásában a vagyonvédelmi kötelezettségek számon kérhető módon legyenek megjelenítve, valamint gondoskodik annak ellenőrzéséről, ellenőriztetéséről, és a kapcsolódó munkáltatói intézkedések lefolytatásáról, d) gondoskodik a személyszállítási tevékenységet érintő eszközökkel, berendezésekkel, technológiával kapcsolatos vagyonvédelmi feladatok végrehajtásáról, e) biztosítja a technológiai és a műszaki üzemeltetési folyamatokban a vagyonvédelmi előírások érvényesülését, f) felelős a személypénztári és leszámolási utasításban foglaltak végrehajtásáért, a szükséges ellenőrzések biztosításáért, g) közreműködik a pénz- és értékkezelés, tárolás, szállítás biztonságára, a pénztárak védelmére vonatkozó részletes szabályok kidolgozásában. 4.2.4. Értékesítés vezetője a) a személyszállítás szolgáltatástervezési tevékenységének irányítása, koordinálása, a marketingszemléletű, ügyfélorientált szolgáltatásrendszer kialakítása során figyelemmel kell lennie a Társaság vagyoni érdekeire, vagyonának védelmére, b) a Társaságra vonatkozó ár- és tarifarendszer társasági stratégiával összhangban történő előkészítése során a vagyonvédelmi stratégiában és utasításban foglaltakat is érvényesíti, c) az üzleti tevékenysége során együttműködik a biztonsági vezetővel a Társaság vagyonát veszélyeztető kockázatok feltárásában és kezelési módjának meghatározásában, d) az üzleti tevékenységhez kapcsolódó társasági szintű szabályozás kialakításakor a vagyonvédelmi utasításban foglaltakat köteles figyelembe venni,

4 e) közreműködik abban, hogy a munkavállalók munkaköri leírásában a vagyonvédelmi kötelezettségek számon kérhető módon legyenek megjelenítve, valamint gondoskodik annak ellenőrzéséről, ellenőriztetéséről, és a kapcsolódó munkáltatói intézkedések lefolytatásáról. 4.2.5. A normatív utasítás kiadására jogosult vezető általános felelőssége Az üzleti és funkcionális folyamatok normatív szabályozására jogosult vezető e feladatkörében eljárva köteles: a) utasításaiban figyelembe venni és érvényesíteni az irányítása alá tartozó szervezetre, tevékenységre, vagyonra előírt vagyonvédelmi követelményeket, b) gondoskodni a saját hatáskörébe tartozó feladatok vagyonvédelmi feltételei megteremtéséről és fenntartásáról, c) együttműködni a társ főtevékenységi körök vezetőivel a vagyonbiztonság érdekében, d) a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatában (továbbiakban: SZMSZ) meghatározott és jelen utasításban rögzített általános vezetői felelősségen túl az illetékes hatóságnál intézkedést kezdeményezni a vagyon sérelmére irányuló veszélyek, gondatlan, vagy szándékos cselekmények megelőzésére, megszakítására, a felelősség megállapítására, a következmények elhárítására és a keletkezett kár enyhítésére, e) a vagyon elleni cselekményt elkövető munkavállalóval szemben a szükséges munkajogi el-járást lefolytatni. 4.2.6. A Biztonság vezetője a) kidolgozza a Társaság biztonsági, vagyonvédelmi koncepciójának és programjának tervezetét, előkészíti a vezérigazgató vagyonvédelemmel kapcsolatos utasításait, b) meghatározza – az érintett főtevékenységi körök vezetőivel történő előzetes egyeztetést követően – azoknak a létesítményeknek, nagy értékű vagyontárgyaknak, közlekedő vonatoknak a körét, amelyek őrzéséről, kíséréséről a jogszabályokban meghatározott vagyonvédelmi intézkedési kötelezettségek és/vagy a társasági szintű biztonsági érdekek alapján a Biztonság központilag gondoskodik,


ÉRTESÍTŐ c) gondoskodik a főtevékenységi körök vezetői által benyújtott élőerős őrzési, kísérési igények alapján a szükséges vagyonvédelmi szolgáltatások előkészítéséről, d) közreműködik vagyonvédelmi, biztonságtechnikai beruházások pályáztatásának lebonyolításában, a tervbírálatban, a beruházás szakmai felügyeletében és az átvételi eljárásban, e) együttműködik a főtevékenységi kör vezetőkkel a Társaság vagyonát veszélyeztető kockázatok feltárásában és kezelési módjainak meghatározásában, f) együttműködik a főtevékenységi kör vezetőkkel a Vagyonvédelmi Szabályzat előírásainak betartása ellenőrzésében, ellenőriztetésében és indokolt esetben munkáltatói intézkedéseket kezdeményez. 4.3. A munkavállalók személyi felelőssége a vagyon biztonságáért, védelméért Valamennyi munkahelyi vezető a beosztásában, feladat- és felelősségi körében eljárva köteles: a) a vagyon védelme érdekében szükséges és számára előírt személyi, technikai, szervezési intézkedést megtenni, vagy intézkedést kezdeményezni, b) a vagyonvédelmi előírások betartására az irányítása alá tartozókat kioktatni, c) a vagyonvédelmi előírások betartását rendszeresen ellenőrizni.

5 dékos cselekmény, gondatlan, vagy szándékos mulasztás miatt, valamint bizonyítottan ezekkel összefüggésben bekövetkezett kárért az érintett munkajogi, kártérítési, szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősséggel tartozik. 4.4. A Társaság szervezeteinek általános vagyonvédelmi felelőssége A Társaság vagyonát képező létesítmények, nagy értékű védendő vagyontárgyak és más vagyoni javak védelmének, biztonságának és megóvásának személyi, technikai és szervezési feltételeit az a szervezeti egység köteles biztosítani, amely e vagyoni javakat birtokában tartja, azok felett üzleti tevékenysége során állandóan, vagy időleges jelleggel rendelkezik. A vagyonvédelem költségeit és az esetleges kár terheit – ha arról jogszabály, szerződéses kötelezettségvállalás, vagy utasítás másként nem rendelkezik – a felelős szervezet viseli. A Társaság munkaszervezetén belül a szervezeti felelősség, a vagyon feletti rendelkezési jog ideiglenes, vagy végleges átadásával átruházható. A rendelkezési jog átadása kizárólag írásban történhet. Az üzleti és funkcionális tevékenység során a munkafolyamatokat úgy kell meghatározni, hogy a vagyonért való személyes felelősség mindenkor megállapítható legyen. Amennyiben a vagyon biztonságát fenyegető veszély, vagy kár más vasúti szervezethez tartozó személy vétkes magatartása miatt következik be, a vagyonért egyébként felelős szervezet a felmerült költség, illetve kár megtérítését a költségnövekedést, vagy kárt okozó szervezettől követelheti. A Társaság szervezetei közötti vita esetén a szervezetek irányítását ellátó főtevékenységi kör vezetője, főtevékenységi körök között pedig a vezérigazgató dönt.

A Társaság munkavállalója, munkavégzésre irányuló más jogviszonyban foglalkoztatottja a betöltött munkakörétől, feladatától, munkavégzésének helyétől és idejétől függetlenül köteles a tőle elvárható módon: a) a rábízott vagyoni javakat megóvni, b) a vagyon védelme érdekében a részére meghatározott, valamint a rá vonatkozó Más gazdasági társaság által okozott kárt, előírásokat betartani, illetve bekövetkezett vagyoni hátrányt a c) vagyonvédelmi ellenőrzésnek és a munkálfelelőssel szemben érvényesíteni kell. tató által elrendelt vizsgálatnak – az arra vonatkozó külön szabályok szerint – magát alávetni, 4.5. Együttműködés, Vagyonvédelmi Helyi d) a vagyon biztonságát fenyegető veszélyt Végrehajtási Utasítás (VHVU) megelőzni, 4.5.1. Adott létesítmény biztonsága érdekében e) veszély észlelése esetén azt munkahelyi szükséges részletes vagyonvédelmi előírásokat felettesének haladéktalanul bejelenteni, a létesítmény házirendjében (csomóponti f) a veszély elhárítása érdekében intézkedni, házirend), illetve a jelen utasításban vagy intézkedést kezdeményezni, illetve az meghatározottak alapján - figyelemmel a elhárításban közreműködni. A személyi felelősségi körben elkövetett szán5. szám Budapest, 2014. január 27.

ÉRTESÍTŐ MÁV Zrt. Vagyonvédelmi Szabályzatára Vagyonvédelmi Helyi Végrehajtási Utasításban (továbbiakban: VHVU) kell szabályozni. A Vagyonvédelmi Helyi Végrehajtási Utasítás hatálya kiterjed: a) az adott létesítményben működő valamennyi vasúti szervezetre és azok munkavállalójára, illetve munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyekre, b) a létesítményen belül a bérlőre a bérleti szerződésben meghatározottak szerint, különösen a létesítmény területére történő belépés, bent tartózkodás, kilépés, járművek be- és kihajtása, parkolása, anyag, áru beilletve kiszállítása tekintetében, c) a létesítménybe belépő bármely személyre a bent tartózkodás időtartamára. 4.5.2. A Társaság és a MÁV Zrt. által közösen használt, vagy bérelt területek vonatkozásában a VHVU elkészítésében, felülvizsgálatában a MÁV-START Zrt.-nek együtt kell működnie. 4.5.3. A Társaság kizárólagos használatában lévő (tulajdon, bérlet, vagy más jogviszony) létesítmények esetében a VHVU elkészítése a Társaság vagyonvédelméért felelős területileg illetékes vezető feladata. 4.5.4. A vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasítás (VHVU) tartalmát a 14. sz. melléklet tartalmazza. 4.5.5. A vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasítást valamennyi, a létesítményben működő szerve-zeti egység vezetője köteles aláírni és annak előírásait az irányítása alá tartozók körében érvényre juttatni. 4.5.6. Bármely a MÁV Zrt.-vel közösen használt létesítmény, vagy azon belüli építmény létesítése, átépítése, felújítása, korszerűsítése során a vagyonvédelmi szempontok érvényesítése érdekében együtt kell működni a MÁV Zrt. beruházási és biztonsági szerveivel. 4.5.7. A Társaság kizárólagos használatában (tulajdon, bérlet, vagy más jogviszony) lévő létesítmény átépítése, felújítása, korszerűsítése nem valósulhat meg a Biztonság véleményezése, vagyonvédelmi szakértői véleménye beszerzése nélkül.

6 4.6. A létesítmények biztonságára vonatkozó rendelkezések 4.6.1. A mechanikai védelem követelményei A MÁV Zrt.-vel közösen használt létesítmények esetében (területvédő árkok, töltések, kerítések, kapuk, falazatok, sorompók is), továbbá, ha Társaság által kizárólagosan használt létesítményben kerül sor mechanikai vagyonvédelmi beruházásra, a mechanikai védelem az alábbiak, továbbá a MÁV Zrt. mindenkori Vagyonvédelmi Szabályzatának figyelembe vételével kerül kiépítésre. a) A létesítményen belül az épületek bejárati ajtószerkezeteit a külső kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védeni kell. Az ajtók tokszerkezetei falazó körmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon legyenek a falazathoz rögzítve. A zárást minimum kettő darab biztonsági zár végezze. b) Azokat a raktár- és műhelyajtókat, amelyekre egy darab biztonsági zár került felszerelésre, záráskor minősített biztonsági lakattal is biztosítani kell. c) Önműködő (toló, forgó, billenő, stb.) bejárati ajtó csak élő erős őrzés (portaszolgálat vagy recepció) mellett alkalmazható. d) Munkaidőn kívül a bejárati ajtókat zárva kell tartani. Az épületeken belül az irodák, műhelyek bejárati ajtóit legalább egy; a pénztár, szerverszoba, irattár elhelyezését is biztosító helyiségekét kettő biztonsági zárral kell ellátni. 4.6.2. Az elektronikai védelem követelményei 4.6.2.1. Elektronikus behatolásjelző és riasztó rendszer A létesítményben a védendő helyiség, vagy az ott végzett tevékenység szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének kezdeményezése alapján, a létesítmény vagyonvédelméért felelős egyetértésével vagyonvédelmi elektronikai riasztó berendezés telepíthető, különösen: a) a pénztárak és más értéktároló helyiségek, raktárak, b) a létesítmény működése, az üzleti titok megóvása szempontjából kiemelt (forgalomirányítás, informatikai, kommunikációs, irattárolási) helyiségek, c) más, az üzemvitel szempontjából jelentős helyiségek, d) az üzemanyag, e) vontató és vontatott járművek védelme érdekében.


ÉRTESÍTŐ 4.6.2.2. A behatolás-jelző, riasztó berendezés legyen képes 24 órás üzemmódban: a) a működési funkciók dokumentálására, b) az értéktárolók elmozdításának, erőszakos mechanikai hatás alá kerülésének, c) a pénztárban, az ügyféltérben elhelyezett beépített vagy mobil pánikkapcsoló jelzésének, d) munkaidőn kívül a védett helyiségekben az illetéktelen behatolásnak, mozgásnak az érzékelésére, e) a helyszíni riasztó hang- és fényjelzés indítására, továbbá f) a vagyonvédelmi szolgáltató riasztásfogadó (távfelügyeleti) központjába riasztó jel továbbítására, g) egyéb biztonságtechnikai (pl. képfelvételt biztosító) eszköz aktiválására. 4.6.2.3. A berendezés központját mindig a védett téren belül, a riasztás-fogadó központját pedig úgy kell elhelyezni, hogy a riasztó jelzésre az üzemviteli szolgálat, vagy az élőerős őrzést ellátó személyzet haladéktalanul reagálni (ellenőrizni, beavatkozó szervezeteket értesíteni, illetve más szükséges intézkedést megtenni) tudjon. 4.6.2.4. A kiemelt ügyfél- vagy utasforgalmat lebonyolító pénztárak, értékőrzők elektronikai védelmét rablás eseményt jelző és rögzítő rendszer alkalmazásával kell biztosítani. A rablás eseményt jelző és rögzítő rendszer olyan távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer lehet, amely a behatolás-jelzés funkció mellett a) az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségekből mobil, vagy rögzített riasztás indító gomb segítségével működtethető, b) a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes, bekapcsolt állapotban van, c) a rablás esemény minden esetben rögzítésre (pl. video felvételen) kerül és az visszakereshető. 4.7. Video megfigyelőrendszer alkalmazása 4.7.1. Vasúti létesítmény területén video megfigyelőrendszer a) az üzletvezetést és az üzemirányítást biztosító kiemelt jelentőségű épületek, b) az utasforgalom számára megnyitott területek, c) a pénztárak és értékmegőrzők,

7 d) a személy-, gép-, és vasúti járműforgalom kiemelt helyei (kapuk, parkolók, peronok, várócsarnokok, tárolóhelyek, stb.) vagyonbiztonságának növelése érdekében kerülhet telepítésre. 4.7.2. A video megfigyelőrendszert a Társaság mindenkori Adatvédelmi Szabályzata figyelembe vételével úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen különösen: a) a megfigyelt területen megjelenők mozgásának, tevékenységének figyelemmel kísérésére, rögzítésére, b) indokolt esetekben a kamera képének rögzítésére, az adatvédelmi előírásoknak megfelelő ideig történő megőrzésére, különböző szempontok szerinti visszakeresésére, kinyomtatására, illetve a megőrzési idő utáni törlésére, c) a rablás eseményt jelző és rögzítő rendszer elemeként elvárt funkciók teljesítésére, d) a vasúti személyszállító járművekben üzemelő biztonsági kamerarendszer képeinek felhasználását, működését külön vezérigazgatói utasítás szabályozza. Video megfigyelő rendszer munkahelyen, a munkavállalók munkavégzésének, illetőleg a munkahelyi viselkedésének megfigyelése céljából nem helyezhető el olyan helyiségekben, amelyekben állandó munkavégzés folyik. Elektronikus megfigyelőrendszert elsődlegesen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírok védelme, vagyonvédelem céljából lehet alkalmazni. 4.7.3. A video megfigyelőrendszer központi egységét, a képrögzítő és nyomtató egységet a vagyonvédelmi riasztórendszer által védett területen belül, az illetéktelen hozzáférést kizáró módon kell elhelyezni. A video megfigyelőrendszert lehetőleg állandó személyi felügyelet mellett kell üzemeltetni. A rendszer üzemeltetője a VHVU-ban köteles meghatározni: a) a működtetésre, a rögzített képek visszakeresésére, elemzésére és felhasználására jogosult személyek körét, b) a rögzített képek biztonságos tárolásának, az illetéktelen hozzáférés kizárásának és megsemmisítésének szabályait.


ÉRTESÍTŐ A video megfigyelőrendszer működéséről, a képrögzítés tényéről a létesítmény bejáratánál a munkavállalókat, az utasokat és más ügyfeleket jól látható felirattal kell tájékoztatni. 4.8. A beléptető rendszer alkalmazása A létesítmény személy- és gépjárműforgalmat lebonyolító kapuiban a belépés és bent tartózkodás ellenőrzése érdekében elektronikus beléptető rendszer működtethető. A beléptető rendszer működtetéséhez állandó személyi felügyeletet (recepciós szolgálat, portaszolgálat) kell biztosítani. Ott, ahol a beléptető rendszer kiépítése műszakilag arra alkalmas, azt az élőerős őrzés járőrellenőrző rendszereként is igénybe lehet venni. Az alkalmazott rendszernek biztosítania kell legalább: a) a belépő személy egyéni azonosítását, b) a belépés, bent tartózkodás, kilépés idejének, helyének dokumentálását, c) a belépési engedély azonosító adatainak (sorszám, engedélyező, érvényesség) rögzítését, d) a belépési korlátozások, illetve jogosultságok érvényre juttatását, e) a több szempontú visszakeresés (ellenőrzés) lehetőségét), f) további rendszerek (pl. munkaidő nyilvántartás) részére adatok szolgáltatását. 4.9. A személyi védelem (élőerős őrzés) követelményei 4.9.1. A létesítményben saját alkalmazott, vagy vagyonvédelmi szolgáltató közreműködésével portaszolgálat, recepciós szolgálat, diszpécser szolgálat, őr- és járőrszolgálat működtethető: a) a személy-, jármű-, anyag- és áruforgalom ellenőrzésére, a be- és kiléptetés végrehajtására, b) a terület és építmények az ott elhelyezett anyagi javak őrzésére, c) a riasztórendszer, a video megfigyelő és a beléptető rendszer, illetve más biztonságtechnikai berendezés működtetésére, felügyeletére, d) a belső rendre vonatkozó előírások betartására, e) a rendkívüli események esetén szükséges elsődleges intézkedések megtételére.

8 4.9.2. Távfelügyelt riasztórendszer alkalmazása esetén, a riasztó-jelzés okainak haladéktalan ki-vizsgálására és a szükséges intézkedések megtételére kivonuló szolgálat vehető igénybe. A létesítményben működő állandó vagyonvédelmi szolgálat és a kivonuló vagyonvédelmi szolgálat között a kölcsönös tájékoztatás és az együttműködés megszervezéséről a riasztó-rendszer üzemeltetője köteles gondoskodni. 4.9.3. A vagyonvédelmi szolgálatok működéséhez szükséges infrastruktúra (szolgálati helyiség, öltöző, mosdó- WC, étkező helyiség, étel melegítésére és hűtött tárolására szolgáló eszközök, fűtés, világítás, telefonhasználat) biztosítása, a rendszeres megbízói ellenőrzés és a teljesítés igazolása a szolgáltatás megrendelőjének feladata. 4.9.4. A vagyonőr szolgálat ellátásának részletes rendjét és feladatait a szolgáltató köteles szolgálati őrutasításban rögzíteni és azt a létesítmény vagyonvédelméért felelős részére jóváhagyásra felterjeszteni. A vagyonőr szolgálat csak jóváhagyott szolgálati őrutasítás alapján látható el. 4.9.5. A Társaság területén – ideértve a létesítmény területén kívül ellátandó feladatokat, vonatkísérést is – vagyonőr szolgálat kizárólag a jogszabályban meghatározott jellegű formaruhában látható el. A szolgálat jellegétől függően a vagyonőr ellátható védekező eszközökkel, őrkutyával, fegyver- és robbanóanyag kereső eszközzel. A szolgálatok felkészítését, rend-szeres szolgáltatói ellenőrzését, a szolgáltatáshoz kapcsolódó okmányok előkészítését, folyamatos naprakészen tartását a vagyonvédelmi szolgáltató biztosítja. 4.9.6. A létesítményben az előírt járőrszolgálat teljesítésének ellenőrzése érdekében járőrellenőrző rendszert kell működtetni. A járőrellenőrző rendszer ellenőrző helyeit a szolgálati őrutasításban meghatározott járőrútvonalnak a létesítmény vagyonvédelméért felelőse által kijelölt pontjain kell elhelyezni, amelyet a járőrszolgálatot teljesítő vagyonőr minden esetben köteles érinteni és megjelenését regisztrálni. A rendszer által rögzített adatokat a létesítmény vagyonvédelméért felelős rendszeresen ellenőrizze és értékelje.


ÉRTESÍTŐ 4.10. A személyek be- és kilépésének szabályai 4.10.1. A létesítmény utas- és ügyfélforgalom részére megnyitott területére a nyitva tartás időtartama alatt az utazás, vagy más célú ügyintézés érdekében lehet belépni. A létesítmény vagyonvédelméért felelős a vasútüzem biztonsága, vagy a létesítmény fokozott védelme érdekében elrendelheti a belépők ellenőrzését és regisztrálását. A belépők ellenőrzéséről, illetve regisztrálásáról az utast, ügyfelet megfelelő felirat elhelyezésével vagy más módon tájékoztatni kell. Az ellenőrzés és a regisztrálás nem sértheti a személyiségi jogokat, nem járhat a személyes adatok sérelmével, illetve nem okozhatja a forgalom aránytalan korlátozását. 4.10.2. A Társaság valamennyi létesítményének területére külön engedély nélkül belépésre jogosult: a) az Alapító képviselője, b) a Társaság Igazgatóságának elnöke és tagjai, c) a Társaság Felügyelő Bizottságának elnöke és tagjai, d) a Társaság vezérigazgatója, vezérigazgatóhelyettesei, a főtevékenységi kör vezetők, e) az arra külön jogszabály által felhatalmazott hatóság képviselője, a hivatalos eljárás keretén belül. 4.10.3. A létesítmény utas- és ügyfélforgalom elől elzárt területére belépni csak állandó, vagy ideiglenes belépési engedéllyel lehet. Állandó belépési engedély a munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló részére határozatlan, vagy határozott időtartamra adható. Ideiglenes belépési engedéllyel kell ellátni a létesítménybe eseti jelleggel, egy meghatározott feladat ellátására, vagy ügyintézésre érkező (vendég) személyt.

9 gosító okmányt (pl. szállítólevél, fuvarlevél), továbbá a jármű utas- és csomagterét minden esetben a beilletve kilépés ellenőrzését végzőnek bemutatni. 4.10.5. Nem léphet be a létesítmény területére – illetve a létesítmény területéről eltávolítható az a személy, aki: a) szeszes ital vagy más bódító hatású szer befolyása alatt áll, b) kilétét, belépési jogosultságát hitelt érdemlően igazolni nem tudja, c) belépéséhez a fogadásra jogosult nem járul hozzá, d) beviteli tilalom alá eső dolgot birtokol. 4.10.6. A létesítménybe belépési engedély alapján belépő személyt fogadó – ha erre vonatkozóan külön utasítás került kiadásra, annak rendelkezéseire is figyelemmel – gondoskodik: a) a belépéstől a kilépésig a látogató, munkát végző kíséréséről, felügyeletéről, b) a bizalmas információk, üzleti titok megőrzéséről, c) a Társaság tulajdonát képező anyagok, eszközök védelméről, d) arról, hogy a belépés, a bent tartózkodás ne terjedjen túl az engedélyben meghatározott mértéken. 4.11. A pénz- és értéktárolás, szállítás általános szabályai 4.11.1. A Társaság létesítményeiben készpénz, értékcikk tárolására csak a tárolt összegnek megfelelő, a Magyar Biztosítók Szövetsége által minősített értéktároló (pénztári páncélszekrény, bútorszéf, multiszéf, stb.) vehető igénybe. 4.11.2. A pénztári páncélszekrény zárjának kulcsát a pénztáros, ellenzárjának kulcsát az arra kijelölt személy közvetlenül, aláírás ellenében veszi át. A továbbiakban a zár kulcsát a pénztáros, az ellenzár kulcsát a kijelölt személy használhatja, azt személyesen őrzi. A kulcsokról tartalékkulcs, másolat nem készíthető, megőrzésre senkinek nem adható át.

4.10.4. A létesítmény területére belépő, ott tartózkodó, kilépő személy köteles: a) a belépési (kilépési) jogosultságát igazoló okmányt (belépő kártyát) a portaszolgálat (a beléptetésért felelős munkavállaló) részére 4.11.3. A pénztári páncélszekrény kulcsának ellenőrzésre kérés nélkül felmutatni használatára felhatalmazott személy akadályoz(elektronikus beléptetés esetén a belépő kártyát tatása esetén a kulcs átadása a munkahelyi alkalmazni), vezető által írásban kijelölt személy részére és b) csomagját, kézitáskáját külön kérésre, az csak jegyzőkönyvileg történhet. Az új kijelölt anyagok, eszközök behozatalára, kivitelére jo5. szám Budapest, 2014. január 27.

ÉRTESÍTŐ személy által történő felnyitást tételes, bizottsági leltár elvégzésével kell összekötni. Ennek hiányában a páncélszekrényt a munkahelyi vezető írásbeli utasítására, az általa kijelölt, legalább háromfős bizottság nyithatja fel. A bizottság a felnyitásról, az elvégzett pénzkezelésről köteles jegyzőkönyvet felvenni és a biztonságos visszazárásról gondoskodni. A felnyitásról készült jegyzőkönyvet a munkahelyi vezető és a bizottság tagjai kötelesek aláírni, egy példányát a pénztári páncélszekrény használatára felhatalmazott részére is átadni. 4.11.4. A 4.11.3. pont rendelkezéseit kell alkalmazni az irattároló szekrény kulcsának átadására, kinyitására is azzal az eltéréssel, hogy a kulcs átadásához írásbeli rendelkezés nem szükséges, az irattároló szekrény felnyitásához elég két személy kijelölése. 4.11.5. Pénz, értékpapír, vagy más értékcikk szállítását pénztári, vagy pénzintézeti befizetés érdekében a Társaság alkalmazottai kizárólag nappal, az alábbiak szerint végezhetik: a) 100.000 Ft. összeghatárig 1 fő külön előírás nélkül, az elvárható gondossággal, b) 100.000 – 500.000 Ft. között 2 fő, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával, c) 500.000 – 2.000.000 Ft. között 3 fő, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával és gépkocsival. A 2.000.000 Ft. összeghatárt meghaladó pénzösszeg szállítására kötelező speciális pénzszállító szolgáltatást igénybe venni. 4.12. Pénz- és értéktárolással kapcsolatos riasztórendszer kódjainak kezelése 4.12.1. A riasztórendszer üzembe helyezésekor a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető a rendszer telepítőjének, karbantartójának bevonásával: a) gondoskodjon a riasztórendszer kezeléséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek oktatásáról a használók részére, b) az illetéktelen megismerést kizáró módon ellenőrizze a mesterkódot és gondoskodjon annak megőrzéséről.

10 4.12.2. A felhasználói kód a biztonságtechnikai berendezés típusától függő számú, de legalább három különböző, nem egymás után következő számjegyből áll. A kód meghatározása az illetéktelen megismerést kizáró módon történik. 4.12.3. A riasztórendszer felhasználói kódjának megismerésére csak a berendezést munkakörében használó munkavállaló jogosult. A foglalkoztatottak a felhasználási kódjaikat üzleti titok-ként őrizzék, azt egymás tudomására nem hozhatják, és azt csak az illetéktelen megismerést (leolvasást, rögzítést) kizáró módon használhatják. A felhasználói kód illetéktelen megismerése esetén az érintett szervezeti egység vezetőjét és a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezetőt haladéktalanul tájékoztatni kell, kezdeményezve a kód megváltoztatását. 4.12.4. A felhasználói kódokat a megismerést kizáró módon (pl. személyenként zárt borítékba helyezve) a szervezeti egység vezetőjénél, illetéktelen hozzáférést megakadályozó módon kell elzárva tárolni annak érdekében, hogy szükség esetén a rendszer használata utólag ellenőrizhető és azonosítható legyen. 4.12.5. A biztonságtechnikai berendezés felhasználói kódjait meg kell változtatni: a) az üzembe helyezéskor, b) a kezelő személyének változásakor, c) jogosulatlan megismerés esetén, d) lopás, betöréses lopás, vagy annak kísérlete után, e) évente legalább egy alkalommal. 4.12.6. A Biztonság vezetője a Kabinet vezetőjével és az Üzemeltetés vezetőjével egyetértésben a készpénz, értékpapír tárolására, szállítására vonatkozó részletes szabályozásban a fentieknél szigorúbb feltételeket is meghatározhat. 4.13. Épület, épületrész kulcsainak kezelése 4.13.1. A kapu, az épület, épületrész, raktár és más tároló hely, irattár, közösségi és szociális helyiség bejáratainak kulcsait a használó szervezet (a továbbiakban: kulcskezelő) a helyiség azonosítására alkalmas azonosító számmal köteles ellátni, és azokról nyilvántartást vezetni.


ÉRTESÍTŐ 4.13.2. A létesítmény nagyságától függően a létesítményben több kulcskezelő is lehet. A kulcsok nyilvántartásáért, a használó részére történő átadásáért és visszavételéért felelős személyt a kulcskezelő szervezet vezetője jelöli ki. 4.13.3. Minden kulcsból – a munkaidőn kívüli takarításra kijelölt helyiségek kivételével – általában kettő példány készülhet, amelyből egy a használati, egy pedig a nyilvántartás helyén, zárt (lemez-) szekrényben tárolt tartalék kulcs. A nyilvántartásba vett kulcsok közül a szükséges mennyiséget név szerint és aláírás ellenében kell kiadni a használó részére. 4.13.4. Az átvett kulcs meglétéért, rendeltetésszerű használatáért, az illetéktelen hozzáférés meg-akadályozásáért a használó a felelős. Kulcsról másolat készítését csak a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető engedélyezheti írásban. A másolati kulcsot a kulcsnyilvántartásba be kell vezetni. 4.13.5. Kulcs elvesztését a használó köteles azonnal bejelenteni a kulcskezelő szervezet vezetőjének és a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezetőnek, egyben gondoskodni annak fel-kutatásáról. Amennyiben a kulcs előtalálása két napon belül nem jár eredménnyel, a használó költségére a kulcskezelő szervezet vezetője intézkedik a zárak és a kulcsok cseréjéről. 4.13.6. A létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető a VHVU-ban elrendelheti a használatba kiadott kulcs kivitelének tilalmát, és használaton (pl. munkaidőn) kívül az arra kijelölt szervezetnél (pl. diszpécser, állandó portaszolgálat, stb.) megőrzésre leadását. A megőrzésre leadott kulcs csak zárható kulcstároló szekrényben, vagy zárral esetleg szárazpecséttel lezárt kulcsdobozba helyezve zárt szekrényben tárolható. 4.13.7. A raktárak kulcsait a raktár dolgozói nem vihetik haza, arra engedélyt nem kérhetnek. 4.13.8. A kulcs, kulcsdoboz felvételére jogosultak névjegyzékét és a szükséges személyazonosító adatait a kulcskezelő szervezet vezetője köteles a megőrzésre kijelölt szervezet vezetőjének átadni és gondoskodni a névjegyzék naprakészen tartásáról.

11 4.13.9. A kulcs megőrzésére kijelölt szervezet nyilvántartásba vett (iktatott) kulcsátadó könyvet köteles vezetni. Kulcs megőrzésre történő átvétele és visszaadása csak a kulcsátadó könyvben aláírás ellenében, a kulcs, kulcsdoboz száma, az átadás, átvétel időpontja (év, hónap, nap, óra, perc), az átadó és az átvevő nevének feltüntetésével történhet. A kulcsátadó könyvet a betelte után egy évig meg kell őrizni. 4.13.10. A létesítmény jellegétől függően a létesítmény VHVU-jában elrendelhető egyes épületek, épületrészek kulcsai egy példányának lezárt kazettába (ún. „tűzkazetta”) helyezése, és a kulcs megőrzésére kijelölt szervezetnél történő elhelyezése. A kazetta felbontására és a kulcsok használatára csak a VHVU-ban meghatározott esetekben (pl. tűz, közüzem meghibásodása, rendkívüli feladatellátás, stb.) kerülhet sor. 4.14. Öltözőszekrény, irattároló szekrény kulcsainak kezelése 4.14.1 Az öltözőszekrény kulcsát a használó személyesen őrzi, azt megőrzésre nem kell leadni. 4.14.2. Az öltözőszekrényben kizárólag a munkavállaló munkába járásához szükséges ruházata, illetve munkaruházata és személyes tárgyai tárolhatók. Az öltözőszekrényt folyamatosan zárva kell tartani, az abban elhelyezett nagyobb értékű tárgyakért (különösen ékszer, óra, készpénz) a munkáltató csak előzetes bejelentés, egyeztetés alapján vállal felelősséget. Az öltözőszekrényt annak használóján kívül más személy csak a munkavállaló jelenlétében és hozzájárulásával nyithatja ki. Kivételes esetben, a munkavállaló súlyos sérülése, halála esetén a munkavállaló munkahelyi vezetőjének engedélyével az általa kijelölt legalább két személy (bizottság) nyithatja ki az öltözőszekrényt. Ebben az esetben a nyitásról, az öltözőszekrényben talált tárgyakról, azok sorsáról jegyzőkönyvet kell felvenni. 4.14.3. Irattároló szekrényhez - amennyiben abban minősített iratot nem tárolnak - több használó is rendelkezhet kulccsal.


ÉRTESÍTŐ 4.15. A vagyonvédelmi behatolás jelző (riasztó) rendszer kódjainak kezelése 4.15.1. A riasztórendszer üzembe helyezésekor a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető a rendszer telepítőjének, karbantartójának bevonásával: a) gondoskodjon a riasztórendszer kezeléséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismere-tek oktatásáról a használók részére, b) az illetéktelen megismerést kizáró módon ellenőrizze a mesterkódot és gondoskodjon annak megőrzéséről. A felhasználói kód – a biztonságtechnikai berendezés típusától függő számú, de legalább három különböző, nem egymás után következő számjegyből áll. A kód meghatározása az illetéktelen megismerést kizáró módon történik. 4.15.2. A riasztórendszer felhasználói kódjának megismerésére csak a berendezést munkakörében használó munkavállaló jogosult. A foglalkoztatottak a felhasználói kódjaikat tartsák titokban, azt egymás tudomására nem hozhatják, és azt csak az illetéktelen megismerést (leolvasást, rögzítést) kizáró módon használhatják. A felhasználói kód illetéktelen megismerése esetén az érintett szervezeti egység vezetőjét és a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezetőt haladéktalanul tájékoztatni kell, kezdeményezve a kód megváltoztatását. A felhasználói kódokat a megismerést kizáró módon (pl. személyenként zárt borítékba helyezve) a szervezeti egység vezetőjénél kell elzárva tárolni annak érdekében, hogy szükség esetén a rendszer használata utólag ellenőrizhető és azonosítható legyen. 4.15.3. A biztonságtechnikai berendezés felhasználói kódjait meg kell változtatni: a) az üzembe helyezéskor, b) a kezelő személyének változásakor, c) jogosulatlan megismerés esetén, d) lopás, betöréses lopás, vagy annak kísérlete után, e) évente legalább egy alkalommal. 4.16. Épület (irodaház, raktár, műhely, egyéb építmény) nyitása, zárása 4.16.1. Az épület nyitását megelőzően a nyitásra jogosult személy minden alkalommal ellenőrizze az épülethez tartozó nyílászárók és

12 rácsok sértetlenségét. Betörés, rongálás, vagy más rendkívüli esemény, illetve arra utaló jelek észlelésekor a szervezet vezetőjét és a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezetőt köteles haladéktalanul értesíteni. 4.16.2. Az épület bejárati ajtóit, amennyiben ott munkavégzés nem folyik, zárva kell tartani. Gondoskodni kell továbbá munkavégzés alatt is azoknak a bejárati ajtóknak a zárva tartásáról, amelyeket csak ideiglenesen, eseti rakodásra, árumozgatásra, munkavégzésre vesznek igénybe. Ha a helyiséget, irodát a munkaidő alatt az ott munkát végzők elhagyják, az ajtót be kell zárni. 4.16.3. Kulcs maradhat.

a

zárban

őrizetlenül

nem

4.16.4. Az épület zárása előtt valamennyi értéket (készpénz, értékpapír, bélyegző, irat, használaton kívüli kulcs) el kell zárni. A napi munkavégzés befejezését követően a munkaasztalokon a Társaság, az adott szervezet, létesítmény működésével, az üzletmenettel, gazdálkodással, kereskedelmi tevékenységgel összefüggő, vagy személyi adatokat tartalmazó irat, tervezet, fogalmazvány (pl. szerződés, összefoglaló feljegyzés, jelentés, számla, árjegyzék, nyilván-tartás, gazdasági számítás, értékelés, stb.) nem maradhat. 4.16.5. Záráskor a létesítmény zárására jogosult személy: a) győződjön meg arról, hogy a zárásra kerülő területen senki nem maradt bent, b) gondoskodjon a víz-, és gázcsapok elzárásáról, a nyílt lánggal működő fűtőberendezés kikapcsolásáról, kioltásáról, c) zárja be az ablakokat, belső nyílászárókat, d) ellenőrizze az elektromos berendezéseket, azokat - a szünetmentes áram¬forrásra kapcsolt eszközök (pl. riasztórendszer, folyamatos üzemű informatikai eszközök, telefax készülék) és a folyamatos üzemű elektromos készülékek (pl. hűtőszekrény) kivételével - kapcsolja ki, áramtalanítsa, e) a riasztó berendezést helyezze üzembe, f) a külső bejárati ajtót zárja be, g) raktárak zárását / nyitását leltárfelelősség megállapodással rendelkező, név szerint kijelölt raktári dolgozó, távollétében kijelölt helyettes végezheti.


ÉRTESÍTŐ 4.17. Gépjárművek be- és kihajtása, parkolása 4.17.1. A létesítmény területére csak az arra kijelölt helyen (kapun) és útvonalon a) a létesítményben működő vasúti és más szervezetek üzemeltetésében lévő, a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető által kiadott behajtási engedéllyel rendelkező, b) anyag, kereskedelmi áru, postai küldemény be- és kiszállítását végző, fuvarlevéllel (menetlevéllel, szállítólevéllel) érkező, c) a létesítménybe belépésre jogosult hatóság üzemeltetésében lévő, hatósági eljárás keretében használt jármű, valamint d) a segélyhívásra érkező vagy betegszállítást végző mentő, rendkívüli esemény esetén intézkedési joggal, illetve kötelezettséggel rendelkező szervezetek járműve (rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem, műszaki mentés, helyreállítás, stb.) hajthat be, a belső gépjármű-közlekedésre és parkolásra vonatkozó szabályok szerint. 4.17.2. Ügyfél gépjárművének behajtását, parkolását a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető a helyi lehetőségek figyelembe vételével engedélyezheti, vagy megtilthatja. 4.17.3. Üzemi területre a gépjárművek beilletve kihajtása csak ellenőrzés (pl. portaszolgálat) mellett történhet. A gépjárműveket a rendszám, a belépési és a kilépési idő feltüntetésével regisztrálni kell. A létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető más adatok regisztrálását is elrendelheti. Az ellenőrzés, regisztrálás a mentést, veszély-, illetve kárelhárítást nem akadályozhatja. 4.17.4. Gépjármű kizárólag az arra kijelölt helyen, lezárt állapotban parkolhat. Áruval megrakott gépjármű huzamosabb ideig tartó, felügyelet nélküli parkolását a létesítmény őrzését ellátó szolgálatnak be kell jelenteni. 4.17.5. A kilépésre jelentkező gépjármű utasés rakterét, a szállított rakomány eredetét igazoló fuvarokmányokat a létesítmény vagyonvédelmét ellátó szolgálat köteles ellenőrizni, szükség esetén jogosult a gépjárművet fogadó, vagy a rakományt indító szervezet közreműködését igénybe venni.

13 4.18. Anyagok beés kiszállítására vonatkozó általános előírások 4.18.1. A létesítmény területére nem vihető be: a) élő állat, az őrzés-védelmi feladatokat ellátó-, vakvezető kutya, valamint a mentési, ha-tósági feladatok ellátása során alkalmazott állatok kivételével, b) pirotechnikai eszköz, tűz- és robbanásveszélyes, mérgező vagy radioaktív anyag, veszélyes áru, maró, vagy fertőzés előidézésére alkalmas anyag (az üzemeltetéshez, szolgáltatáshoz technológiailag előírt anyagok kivételével), c) fegyver (annak viselésére jogosult személy kivételével, a fegyver szállítására vonatkozó előírások megtartásával), d) közbiztonságra különösen veszélyes eszköz. 4.18.2. A létesítmény területéről szerszámot, egyéb tárgyi eszközt, anyagot, stb. kivinni csak az illetékes szervezeti egység vezetője által kiállított szállítólevél alapján lehet. A szállítólevél egy példányát a szervezeti egység vezetője a visszaszállításig megőrzi. 4.18.3. A Társaság munkavállalója a létesítmény területére csak a munkába járáshoz elengedhetetlenül szükséges személyes tárgyait hozhatja be. A foglalkoztatott személyi tulajdonában lévő nagyobb értékű tárgyaknak, eszközöknek a meglétéért, épségéért, amelyeknek a létesítmény területén belüli birtoklása nem kapcsolódik a munkavégzéshez, csak a munkáltató által kialakított megőrzőben való elhelyezése esetén vállal felelősséget a Társaság. 4.19. A vasúti járművek védelme 4.19.1. Vagyonvédelmi szempontból kiemelten védendő vasúti járműnek kell tekinteni: a) a vontató járművet (mozdonyt), b) a motorvonatot (pl. IP, Desiro, Flirt, Talent stb.) a BZ motorvonat kivételével, c) a nemzetközi és a belföldi IC forgalomban közlekedő, d) a különleges célú, valamint e) a külön rendeletre közlekedő (pl. nosztalgia) személykocsit, illetve szerelvényt.


ÉRTESÍTŐ 4.19.2 A kiemelten védendő vasúti járművet lehetőség szerint védett tároló helyen kell elhelyezni. Védett tároló helynek minősül: a) a zárható járműszín, b) a legalább kettő oldalról kerítéssel határolt, megfelelő térvilágítással rendelkező, élőerős őrzéssel (vagyonőrrel, járőrrel) biztosított tároló vágány, vágánycsoport, c) kültéri terület érzékelőkkel (mikrohullámú rendszer, infra kerítés, stb) védett tároló vágány, vágánycsoport 4.19.3 A védett tároló helyre állított vasúti járművet a leállításkor kívülről és belülről szemrevételezéssel le kell ellenőrizni, ablakait, a külső és kocsik közötti átjáró ajtóit le kell zárni és az élőerős őrzést ellátó személyzettel visszatérően ellenőriztetni kell. A járművek takarítása, karbantartása, a közlekedésre történő felkészítése külső vállalkozó igénybevétele esetén, szükség szerint és a vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasításban szabályozott módon csak vagyonőri felügyelet mellett történhet. 4.19.4 Védett tárolóhelyen kívül tartós tárolásba vett, vagy ideiglenesen tárolt vasúti járművet le kell zárni. A tárolásért a tároló hely illetékes szervezeti egysége a felelős, amely naponta legalább egy esetben a tárolt vasúti járművek állapotát köteles dokumentált módon ellenőrizni. 4.19.5 Amennyiben a rongálások (pl. graffiti) vagy más vagyon elleni cselekmények (pl. lopás) megelőzése indokolja, a védett tároló helyen kívül tárolt vasúti járművek őrzéséről is gondoskodni kell. 4.19.6 Az üzemben lévő (forduló) személyvonati szerelvények vagyonvédelméről a vonatszemélyzet bezárással köteles gondoskodni. A vonat indulása előtt, majd menet közben a vonatszemélyzet köteles ellenőrizni a személykocsik épségét, a hiányosságokat, rongálásokat feljegyezni és azt a személyszállításért felelős területi szervnél bejelenteni.

14 4.19.8 A vasúti járművek védelme érdekében a vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasításban meg kell határozni: a) a védett tárolóhelyeket, az ott elhelyezett vasúti járművek őrzéséért felelős szervezetet, személyt, b) a pályaudvaron, állomáson ideiglenesen várakozó kiemelten védendő, illetve tartós tárolásba vett vasúti jármű vagyonvédelme érdekében szükséges feladatokat, c) a karbantartásra, tisztításra, javításra beállított vasúti jármű vagyonvédelméért felelős helyi szervezeti egységet, személyt, d) a vasúti járművekben megállapított károk esetén megtenni szükséges feladatokat. 4.20. Vagyonvédelmi rendkívüli események bekövetkezése esetén követendő általános szabályok 4.20.1. Utas sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekmény 4.20.1.1. Az utas sérelmére elkövetett, vagyonbiztonságot sértő cselekményről a Társaság munka-vállalója az állomásokon és a közlekedő vonatokon is köteles az intézkedni jogosult rendőri szervet értesíteni, vagy segítséget nyújtani abban, hogy az utas az intézkedésre jogosult rendőri szervet értesíteni tudja. 4.20.1.2. Az állomásokon történt vagyon elleni cselekményről a szolgálati hely vezetője (megbízottja), közlekedő vonaton a vezető jegyvizsgáló, háló-, vagy fekvőhelyes kocsiban elő-forduló esetben a hálókocsi személyzete, illetve a kocsi kísérője köteles a 10. számú melléklet szerinti formanyomtatványt 3 példányban kitölteni. A vezető jegyvizsgáló a kitöltött formanyomtatvány egy példányát a célállomáson, illetve a határállomáson köteles leadni. 4.20.1.3. A kitöltött formanyomtatvány egy példányát a károsult utas részére át kell adni. Egyúttal fel kell hívni a figyelmét, hogy a nyomtatvány kitöltése a rendőrségi feljelentést nem helyettesíti, azt neki kell megtennie.

4.19.7 A karbantartásra, tisztításra, javításra 4.20.1.4. Mind az állomáson kiállított, mind a beállított vasúti jármű vagyonbiztonságáért a jegyvizsgálói telepállomáson leadott formatechnológia elvégzésére kötelezett szervezeti nyomtatvány egy példányát (másolatát) a egység a felelős. Az átadás-átvételt dokumenszemélyszállítási központ vezetője (megtált módon kell végrehajtani, melynek ki kell bízottja) részére kell megküldeni. terjednie az állag vagyonvédelmi állapotára is. 5. szám Budapest, 2014. január 27.

ÉRTESÍTŐ 4.20.2. Bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt az intézkedésre jogosult hatóságnak haladéktalanul átadni. Nem érheti hátrány a munkavállalót, amennyiben a bűncselekmény elkövetőjét tetten érte és haladéktalanul eleget tett jelentési, értesítési kötelezettségének, de a) saját élete, testi épsége megóvása miatt az elkövető elfogására nem vállalkozik, vagy b) az elfogásra nincs módja, vagy c) az elfogott személy a rendőrség kiérkezése előtt a fogva tartásból elmenekül. 4.20.3. A rongálást (pl. graffiti), lopást elkövetők tetten érése esetén: a) képfelvételekkel és tanúk megnevezésével gondoskodni kell a bizonyítékok rendelkezésre állásáról, b) a szolgálati helyek vezetői kötelesek a tetten ért elkövetőket a rendőrségnek átadni és a büntető feljelentést megtenni, c) a büntető feljelentéssel párhuzamosan annak megtételére jogosult vasúti szervezet kezdeményezze a kárigény érvényesítését, elsősorban a büntetőeljárásban magán-félként, amennyiben ez nem lehetséges, polgári peres eljárásban a Jog szervezet útján. 4.20.4. A vagyon helyszínének biztosítása

elleni

cselekmény

4.20.4.1. A felfedezett vagyon elleni cselekmény helyszínét, amennyiben ott helyszíni hatósági vagy vasútbiztonsági eljárás (szemle) szükséges – az életveszély elhárítása, elsősegély nyújtása vagy a vagyonmentés érdekében szükséges mérték kivételével – változatlan állapotban meg kell őrizni. 4.20.4.2. Lopásra, betöréses lopásra utaló nyomok (pl. feltört zár, felfeszített ajtó, kutatási nyomok, stb.) észlelése esetén, amennyiben ott sérült személy vagy más veszélyhelyzet nincs, az érintett helyiséget, építményt zárva kell tartani a nyomok megőrzése és a hely-szín változatlanul hagyása érdekében. Értesíteni kell a rendőrséget és fel kell kérni a használót, bérlőt, hogy a helyiségbe, építménybe a rendőrség megérkezéséig ne lépjen be. Ne kezdje meg a károk, hiányzó értékek felmérését addig, amíg arra a helyszíni szemlét végző rendőrségi bizottság vezetőjétől engedélyt nem kap.

15 4.20.4.3. A szükséges értesítések, riasztások megtételét az élet- és vagyonmentést, a bűncselekmény elkövetőjének esetleges elfogását követően a helyszín biztosítása terjedjen ki: a) a tanúk helyszínen tartására, az illetéktelen személyek eltávolítására, b) a helyszín körülhatárolására, őrzésére, c) a helyszínen található nyomok, nyomhordozók, anyagmaradványok vagy elváltozások épségének megóvására (szükség esetén annak letakarásával). 4.20.4.4. A helyszínre érkező rendőrt, vasútbiztonsági vizsgálót a helyszínt biztosító munkavállaló tájékoztassa arról, hogy: a) pontosan mikor érkezett a helyszínre, milyenek voltak az időjárási, látási viszonyok, b) kiket talált a helyszínen, c) milyen halaszthatatlan intézkedéseket tett, illetve kezdeményezett (pl. elsősegély-nyújtás, veszélyelhárítás), d) hová szállították a sérülteket, e) ki, milyen változtatásokat végzett a helyszínen, mi volt ennek az oka, f) milyen volt a helyszín állapota a kiérkezésekor, g) milyen nyombiztosítási feladatokat végzett el, h) kik viselkedtek gyanúsan, gyanúját mire alapozza. 4.20.5. Eljárás elhagyott, gazdátlan (gyanús) csomag találása esetén 4.20.5.1. Objektumokban vonaton, vagy szerelvényen talált elhagyott, gazdátlan (gyanús) csomag találásáról haladéktalanul értesíteni kell a legközelebbi rendőri szervet. A rendőrség meg-érkezéséig a csomag 30 méteres körzetében tilos rádió-adóvevő és mobiltelefon használata. A létesítményekben, a létesítményben elhelyezett szervezetek vezetőinek feladata, vonaton a vezető jegyvizsgáló, vasútállomáson a forgalmi szolgálat feladata a tájékoztatás. 4.20.5.2. Egyéb gazdátlan tárgy, csomag találása esetén a MÁV Zrt. P.7. sz. Talált tárgy kezelési utasítás alapján kell eljárni.

4.20.5.3. Ha az épületben találják, az épület kiürítése mellett a csomag 100 méteres körzetét kell lezárni. Ha a csomagot vasúti járműben találják, a jármű kiürítése mellett a két szomszédos kocsi kiürítéséről is gondoskodni 5. szám Budapest, 2014. január 27.

ÉRTESÍTŐ kell, és a külső környezetet legalább 100 méteres körzetben le kell zárni. A továbbiakban a rendőrség tűzszerészeti szolgálatának rendelkezése szerint kell eljárni. 4.20.5.4. A kiérkező tűzszerész járőr kísérésére önként vállalkozó, kellő helyismerettel rendelkező személy bízható meg. A megbízott személyt a szükséges magatartási, biztonsági szabályokra a tűzszerész járőr oktatja ki. A tűzszerész járőrt kísérő személy ezen tevékenysége munkavégzésnek minősül. 4.21. Közveszélyt előidéző esemény következményei megelőzésének feladatai 4.21.1. A megelőző intézkedések érdekében az illetékes szolgálati egységek vezetői – együttműködve a rendőri szervekkel – kötelesek gondoskodni arról, hogy a rendőr-járőrök a Társaság területein, a tárolt és a vonatba sorozott járműveken zavartalanul és biztonságosan hajthassanak végre ellenőrzést. A járőrök kísérésére a helyi viszonyokat ismerő alkalmazottakat kell biztosítani. Az üzemi területen történő járőrözés során a rendőr járőr figyelmét a baleseti veszélyforrásokra fel kell hívni. 4.21.2. A közveszéllyel (robbantással) fenyegetés esetére a magatartási és intézkedési szabályokat a VHVU tartalmazza. 4.21.3. A Biztonság folyamatosan kísérje figyelemmel a fenyegetések alakulását, tendenciáját, ennek során működjön együtt az ORFK Közrendvédelmi Főosztály vezetőjével. 4.21.4. A munkavállalók, a vasúti dolgozók és az utasok tájékoztatását a helyi lehetőségektől függően az erre kijelölt vasúti dolgozók útján, hangszórón, hangosbemondó berendezésen keresztül kell végrehajtani. A tájékoztatás legyen udvarias, tényszerű, ne okozzon pánikot. A tájékoztatás segítse elő a közveszélyt előidéző esemény következményeinek megelőzésére szolgáló intézkedések végrehajtását. 4.22. A vagyonvédelmi vizsgálat 4.22.1 Hatásköri, illetékességi szabályok a) A Társaság vagyonának sérelmére bekövetkezett káresemények okainak, körülményeinek, valamint a kár bekövetkezéséért való személyi felelősség kivizsgálását az érintett szervezet illetékes vezetője köteles végezni, vagy végeztetni.

16 b) Az érintett szervezetnél illetékes az a vezető, akinek a működési (felelősségi) területén a vagyon elleni káresemény bekövetkezett, vagy ahol észlelték, és az esemény vizsgálatát elrendelni jogosult. c) Vagyonbiztonságot sértő esemény vizsgálatát az erre jogosult vezető az alapiratra (táv-irat, jelentés, feljegyzés, stb.) történő rájegyzéssel, vagy külön írásbeli döntéssel (határozattal) rendeli el. d) Amennyiben az illetékes vezető a vizsgálatot nem folytatja le, a Biztonság, annak vagyonbiztonsági koordinátora, vagy az ügyben eljáró szakértője köteles a figyelmét felhívni ennek teljesítésére. Szükség esetén jogosult a vizsgálat elrendelésére a felettes szolgálati egység vezetőjének figyelmét felhívni. 4.22.2. Vizsgálati hatáskör a) A főtevékenységi kör vezetőjének, az illetékes központ vezetőjének hatáskörébe tartozik minden vagyoni kárral járó káresemény kivizsgáltatása. b) A 300.000 Ft. feletti vagyoni kárral járó káresemény kivizsgálásával köteles megbízni a területi védelmi szakelőadót. c) Területi védelmi szakelőadó hiányában a központ vezetője köteles a vagyonvédelmi vizsgálatot irányítani annak érdekében, hogy az elkövetést lehetővé tevő okok, körülmények, a felmerülő személyi felelősségek, a további hasonló események megelőzése érdekében teendő intézkedések megállapításra kerüljenek. d) Az1 mFt értékhatárt meghaladó kárt okozó káresemények kivizsgálását a Biztonság vagyonvédelmi terület vezetőjének kell szakirányítania, felügyelnie. e) A szolgáltatási központokhoz nem tartozó vagyoni kárt okozó káresemények kivizsgáltatásáról az illetékes szervezet vezetője köteles gondoskodni. f) A főtevékenységi körök, központok hatáskörébe tartozó vizsgálat lefolytatásához a vizsgálatot folytató vezető igényelje más főtevékenységi kör, központ közreműködését, amennyiben megalapozottan feltehető, hogy a vagyonbiztonságot sértő esemény a feladatkörükbe tartozó technológiai folyamatok közben fordult elő. g) A vizsgálatot folytató főtevékenységi kör, központ jogosult más főtevékenységi kört, központot megkeresni konkrét kérdések


ÉRTESÍTŐ megválaszolására, egyes vizsgálati cselekmények (pl. meghallgatás, adatok egyeztetése) lefolytatására. A megkeresett egység köteles annak eleget tenni. 4.22.3. A Biztonság vagyonvédelmi terület vezetője szakmai felügyeletet gyakorol a vagyonvédelmi vizsgálat lefolytatására jogosult szervezetek vizsgálati munkája felett. 4.22.4. Az eljárás megindítására jogosult vezető tájékoztatását követően a szervezetek, központok hatáskörébe tartozó vizsgálatot annak lefolytatása érdekében a Biztonság magához vonhatja. Az átvett vizsgálat nem adható vissza, illetve annak lefolytatásával más szervezet, köz-pont nem bízható meg. 4.22.5. A vagyonvédelmi vizsgálatot 15 munkanapon belül kell befejezni. A vizsgálatot elrendelő központvezető, szervezet-vezető annak határidejét indokolt esetben, írásban 15 munkanappal meghosszabbíthatja. A 30 munkanapot meghaladó vizsgálat határidejét indokolt esetben a Biztonság vezetője jogosult meghosszabbítani. A határidő hosszabbítások alkalmával minden esetben vizsgálni kell az elhúzódás okát, indokát. 4.22.6. Amennyiben a vagyonvédelmi vizsgálatot szolgáltatási szerződés, vagy eseti megbízás alapján a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Területi Vasútbiztonsági Osztályai, vagy egyéb szerződésben felhatalmazott megbízottak végzik, akkor a vezető feladatai az alábbiak: a) biztosítani kell a vizsgálat megindításához szükséges adatokat, információt a vizsgáló részére, b) figyelemmel kell kísérni a vizsgálat alakulását és megkeresés esetén a kért segítséget biztosítani kell, c) be kell szerezni a vizsgálat eredményét és annak alapján meg kell tenni a szükséges megelőző és munkáltatói intézkedéseket. 4.23. A vizsgálat lefolytatása 4.23.1. A Társaság vagyona (tárgyak, berendezések, eszközök, stb.) sérelmére elkövetett vagyon elleni jogsértő cselekmények (pl. rongálás, lopás, stb.) gyanúja esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie: a) a káresemény helyszínére, adataira, időpontjára,

17 b) a cselekmény felfedezésének körülményeire, c) a keletkezett, okozott kár összegére, d) a káresemény bekövetkezését elősegítő, lehetővé tevő okokra és körülményekre, e) a káresemény bekövetkezéséért felelős személyek, gazdálkodó egységek felelősségének megállapítására, f) a rendőrségi bejelentés, feljelentés megtételére. 4.23.2. Személy elleni erőszakkal járó vagyon elleni cselekménynél a vizsgálat ki kell terjedjen a sérülés körülményeire, mértékére, a gyógyulás várható időtartamára. 4.23.3. Dolog elleni erőszakkal elkövetett vagyon elleni cselekmények esetén a vizsgálatnak ki kell térnie az objektum technikai, mechanikai védelmi állapotára, a dolog elleni erőszak körülményeire, következményeire is. 4.23.4. A vizsgálat végén összefoglaló jelentést (vizsgálati jegyzőkönyvet) kell készíteni, amely tartalmazza: a) az esemény rövid leírását, észlelés körülményeit, időpontját, a kár összegét, jellegét, az elkövetés módszerét, b) a vizsgálat során meghallgatott személyek, bevont szakértők, közreműködők, a tanulmányozott dokumentumok, bizonyítási eszközök felsorolását, c) a vizsgálat megállapításait, d) a vagyon elleni cselekmény bekövetkezésének okaira, azt elősegítő körülményeire, az elkövetők és a felelősök személyére levont következtetéseket, e) a vizsgálatot végző javaslatait a további – pl. munkáltatói, üzemszervezési, vagyonvédelmi, hatósági, stb. – intézkedésekre, f) a vizsgálatot végző aláírását. 4.23.5. Az összefoglaló jelentéshez csatolni kell: a) a vizsgálati jegyzőkönyveket, b) a helyszínvázlatokat, c) lehetőség szerint a helyszíni fényképfelvételeket, d) az eseménykönyvi jelentéseket, e) a kárjegyzőkönyvek másolatait, f) a rendőrségi feljelentés másolatát.


ÉRTESÍTŐ 4.23.6. A vizsgálati iratokat külső borítólappal kell ellátni és azokhoz iratjegyzéket kell készíteni, amely időrendi sorrendben az elhelyezés időpontjának feltüntetésével tartalmazza az ügy-iratba elhelyezett iratokat, majd az iratokat össze kell fűzni. A legfontosabb iratmintákat a 2 - 13. sz. mellékletek tartalmazzák. 4.23.7. A vizsgálati iratokat a vizsgálatot elrendelő vezető részére kell felterjeszteni a vizsgálat lezárása, a munkáltatói, kártérítési határozat meghozatala érdekében. A vezető jogosult további intézkedések kezdeményezésére, lefolytatására. A vizsgálat lezárásáról az elrendelő dönthet. A Biztonság által szakirányított, 1 mFt-os kárt meghaladó káresemény vizsgálatának lezárásához, befejezéséhez a Biztonság jóváhagyása szükséges. 4.23.8. Értékhatártól függetlenül, ha a vizsgálat a kár bekövetkezéséért részben, vagy egészben a vagyonvédelmi vállalkozó hibás teljesítését állapította meg, a kár megtérítésére irányuló további eljárásra a Biztonság az illetékes. 4.23.9. A Biztonság szakértője - értékhatártól függetlenül - a folyamatban lévő vizsgálatba betekinthet, a meghallgatásokon, egyéb eljárási cselekményeken részt vehet. 4.23.10. A Biztonság vezetője a már lezárt vizsgálatok felülvizsgálatát elrendelheti és súlyos hiányosság észlelése esetén a vizsgálat folytatására adhat utasítást. 4.24. A jelentés, tájékoztatás rendje 4.24.1. A Társaság munkavállalója, más munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatottja köteles közvetlen munkahelyi felettesének bejelenteni: a) a személy- és vagyonbiztonságot érintő biztonsági eseményeket, b) a feljelentési kötelezettség alá eső bűncselekményeket és c) a feljelentési kötelezettség alá eső szabálysértéseket. 4.24.2. A jelentéseket - a Társaság bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel okozott károk érvényesítésének rendjéről szóló mindenkori vezérigazgatói utasításának figyelembe vételével kell megtenni.

18 4.24.3. A bejelentésre kötelezett munkavállaló szolgálati helyének vezetője az utasításban szabályozottak szerint köteles eljárni. 4.24.4. A Társaság vagyonát érintő büntetőeljárás és polgári peres eljárás során a Jog és a Biztonság köteles együttműködni. 4.24. Vagyonvédelmi megelőző értékelő elemző tevékenység A vagyonvédelmi eseményekről a vagyonbiztonság helyzetének elemzésére, értékelésére alkalmas központi nyilvántartást a vagyonvédelmi szolgáltatónak kell vezetnie. Ez alapján negyedéves, fél-éves és éves jelentést készít a Társaság vagyonvédelmi helyzetéről. 4.25. Egyéb rendelkezés Jelen szabályzatba foglaltak alapján a Vagyonvédelmi Helyi Végrehajtási Utasítások értékelésének, indokolt esetben a módosításának kezdeményezését a hatályba lépést követő 30 napon belül végre kell hajtani. A mindenkori hatályos szabályzatot hozzáférhetővé kell tenni azok számára, akikre nézve az rendelkezést tartalmaz, jogot vagy kötelességet állapít meg, illetőleg akinek jogos érdekét érinti. A szabályzatot ismerjék meg azok és olyan mértékben, amennyire az a munkakörük betöltéséhez, munkájuk ellátásához szükséges. 5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások - 45/2012. (MÁV. Ért. 21.) EBK Főosztály elnök-vezérigazgatói utasítás az idegen személyek MÁV Zrt. területén történő tartózkodásának, magáncélú fényképfelvétel készítésének, engedélyezésének, a külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről és engedélyezésének rendjéről. - MÁV Zrt. P.7. sz. Talált tárgy kezelési utasítás - 24/2009 (MÁV Ért. 11.) EVIG sz. utasítás a MÁV Zrt. Vagyonvédelméről


ÉRTESÍTŐ - A mindenkor hatályos vezérigazgatói utasítás a közveszély előidézésére irányuló – különös tekintettel a robbantással történő – fenyegetés esetén teendő intézkedésekről - 14/2003. (X.24. MÁV Ért. 43.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. területén bekövetkező biztonsági események során teljesítendő ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról, valamint a kárelhárítás irányításáról - A mindenkor hatályos vezérigazgatói utasítás a bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendjéről - A mindenkor hatályos vezérigazgatói utasítás a Társaság szolgálati helyeire bekötött objektum-, illetve személyvédelmi jelző- és riasztó rendszerek kezeléséről, a riasztás esetén teendő intézkedésekről - 22/2010. (VIII.01) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Vagyonvédelmi Utasítása - 11/2012. VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. vagyonvédelméről

19 10. Bejelentőlap utas sérelmére elkövetett lopásról 11. Büntető feljelentés minta (lopás miatt) 12. Büntető feljelentés minta (rongálás miatt) 13. Büntető feljelentés minta (rongálás és közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény miatt) 14. A Vagyonvédelmi Helyi Végrehajtási Utasítás (VHVU) tartalma

5.2. Hatályon kívül helyezés Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 54/2008. (X.15. MÁVSTART Ért. 18.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. Vagyonvédelmi Szabályzatáról. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen szabályzat előírásait a MÁV-TRAKCIÓ Zrt-nek és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt-nek a MÁV-START Zrt-be történő beolvadása napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLETEK 1. Kiemelt vagyonvédelmi eseménynek minősülő bűncselekmények 2. Vizsgálati iratgyűjtő 3. Iratjegyzék 4. Vizsgálati jegyzőkönyv 5. Helyszínvázlat 6. Fényképgyűjtő lap 7. Összefoglaló jelentés 8. Jelentés vasúti jármű rongálásáról (pl. graffiti) 9. Jelentés egyéb vagyon elleni cselekményről 5. szám Budapest, 2014. január 27.

Ungvári Csaba s.k vezérigazgató

ÉRTESÍTŐ 20 1.

sz. melléklet

Kiemelt vagyonvédelmi eseménynek minősülő bűncselekmények Az élet, a testi épség, az egészség elleni bűncselekmények  Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés  Segítségnyújtás elmulasztása Szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények  Visszaélés személyes adattal  Visszaélés közérdekű adattal  Levéltitok megsértése A hivatalos személyek elleni bűncselekmények  Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak  Hivatalos személy támogatója elleni erőszak A közélet tisztasága elleni bűncselekmény  Vesztegetés  Befolyással üzérkedés  Vesztegetés nemzetközi kapcsolatban Közbiztonság elleni bűncselekmények  Közveszélyokozás  Közérdekű üzem működésének megzavarása  Terrorcselekmény  Légi jármű, vasúti-, vízi-, közúti tömegközlekedési, vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése A köznyugalom elleni bűncselekmények  Közveszéllyel fenyegetés  Garázdaság A közbizalom elleni bűncselekmények  Közokirat-hamisítás  Magánokirat hamisítás  Visszaélés okirattal Gazdálkodási kötelezettségeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények  Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése  A számvitel rendjének megsértése  Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban  Gazdasági titok megsértése  Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény  Számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása


ÉRTESÍTŐ 21 Vagyon elleni bűncselekmények  Lopás  Sikkasztás  Csalás  Hűtlen kezelés  Hanyag kezelés  Rablás  Rongálás  Jogtalan elsajátítás  Orgazdaság  Jármű önkényes elvétele


ÉRTESÍTŐ 22 2. sz. melléklet

…………………………………. A vizsgálatot végző szervezet Iktatószám:………………………………..

VIZSGÁLATI IRATGYŰJTŐ

A 20…év ……………hónap…..nap……óra ……perckor ……………………………………………helyszínen észlelt ………………………………………………..által elkövetett …………………………………..vagyon elleni cselekmény vizsgálatáról

A vizsgálat elrendelésének ideje: 20…. év………………hónap …….nap …….óra ……perc A vizsgálat elrendelője :…………………………………………………………..(név) …………………………………………………………..(munkakör) …………………………………………………………..(szervezet) A vizsgálat lezárásának időpontja: 20….év ……………..hónap…….nap……..óra ……perc

..................................................... olvasható név, telefonszám

…………………………………….. a vizsgálatot végző aláírása


ÉRTESÍTŐ 23 3. sz. melléklet IRATJEGYZÉK ……………………………………….iktatószámon nyilvántartásba vett vizsgálati iratgyűjtőhöz Sorszám

Az irat behelyezésének dátuma

Az irat lapjaina k száma

Az irat tárgya

Az irat készítője

Az iratjegyzék lezárva: …….sorszámtól ……………sorszámig: 20…év ……………hónap …….nap




ÉRTESÍTŐ 24 4. sz. melléklet …………………………………. A vizsgálatot végző szervezet Iktatószám :……………………………………….

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Készült: 20…..év………hónap…..nap…..óra……perckor a ................................................... ……………………………..(szervezet) helyiségében, területén a fenti iktatószámon nyilván tartásba vett vagyon elleni cselekmény vizsgálata keretében. Tárgy : …………………………………………………………………………………………………... (személy meghallgatása, helyszíni szemle, irat, tárgy átvétele, stb.)

Jelen vannak: ……………………………………………………………(név, munkakör, szolgálati hely) ……………………………………………………………(név, munkakör, szolgálati hely) ……………………………………………………………(név, munkakör, szolgálati hely) ……………………………………………………………(név, munkakör, szolgálati hely) ……………………………………………………………(név, munkakör, szolgálati hely) A jegyzőkönyv tartalma: (pl. tényállás rögzítése, a meghallgatott személy tanulmányozásának megállapításai, nyilatkozatok)

által

elmondottak,

helyszín,

iratok

Mellékletek: (A vizsgálati jegyzőkönyvhöz csatolt mellékletek felsorolása) ………………………………………………………………(név, munkakör, szolgálati hely) ………………………………………………………………(név, munkakör, szolgálati hely) ………………………………………………………………(név, munkakör, szolgálati hely) ………………………………………………………………(név, munkakör, szolgálati hely) ………………………………………………………………(név, munkakör, szolgálati hely)




ÉRTESÍTŐ 25 5. sz. melléklet …………………………………. A vizsgálatot végző szervezet Iktatószám :…………………. HELYSZÍNVÁZLAT A helyszín pontos leírása: …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… (pontos cím, szelvényszám, elhelyezkedés, stb. feltüntetése, amely alapján a helyszín később beazonosítható)

Égtáj

Jelmagyarázat

Méretarány

Készült: 20.…..év …………..hónap ……nap ..................................................... olvasható név, telefonszám



ÉRTESÍTŐ 26 6. sz. melléklet …………………………………. A vizsgálatot végző szervezet Iktatószám :………………………………………. FÉNYKÉPGYŰJTŐ LAP 1. Számú fénykép

Tárgya: ………………………………………………………………………………………… Helyszín: ……………………………………………………………………………………… Készítés dátuma: 20…év …………….…hónap ……nap …...óra ……perc Időjárási- és fényviszonyok: ……………………………………………………………………. Készítette: ………………………………………………………………………………………. A fényképezőgép és a film azonosító adatai: …………………………………………………..


ÉRTESÍTŐ 27 … számú fénykép

Tárgya: ………………………………………………………………………………………… Helyszín: ……………………………………………………………………………………… Készítés dátuma: 20…év …………….…hónap ……nap …...óra ……perc Időjárási- és fényviszonyok:……………………………………………………………………. Készítette: ………………………………………………………………………………………. … számú fénykép

Tárgya: ………………………………………………………………………………………… Helyszín: ……………………………………………………………………………………… Készítés dátuma: 20…év …………….…hónap ……nap …...óra ……perc Időjárási és fényviszonyok: ……………………………………………………………………. ..................................................... olvasható név, telefonszám



ÉRTESÍTŐ 28 7. sz. melléklet …………………………………. A vizsgálatot végző szervezet Iktatószám :……………………………………….

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS vagyonvédelmi vizsgálat lefolytatásáról 1. Az esemény rövid tényállásának ismertetése: az esemény bekövetkezésének vagy észlelésének helye, ideje, a vagyon elleni cselekmény minősítése, az elkövetés módszere, az elkövetőről rendelkezésre álló adatok, a keletkezett kár jellege, nagysága, az elsődleges intézkedések leírása. 2. A vizsgálat elrendelése: A vizsgálat elrendelésének ideje, az elrendelő vezető és az általa meghatározott feladatok. 3. A vizsgálat tárgya, célja: A vizsgálat minek a megállapítására, ezen belül milyen kérdések tisztázására irányult. 4. A vizsgálat során meghallgatott személyek, tanulmányozott dokumentumok, beszerzett bizonyítási eszközök felsorolása. 5. A vizsgálat megállapításai: Ki, mikor, mit, kivel, hogyan, miért tett, annak mi lett a következménye? Milyen kár keletkezett? Milyen intézkedések történtek a kárenyhítés érdekében? 6. A megállapítások alapján levonható következtetések: Milyen körülmények segítették elő a vagyon elleni cselekmény elkövetését. Milyen lehetőségek voltak a vagyon elleni cselekmény megelőzésére, megszakítására. Történt-e valaki részéről és milyen mértékű, gondatlan, vagy szándékos mulasztás a munkautasítások, technológiai előírások vagy más biztonsági szabályok betartásában. Kivel szemben és milyen mértékű munkajogi, vagy kártérítési felelősség állapítható meg. Felmerül-e valakivel szemben szabálysértés, vagy bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja. Kit terhel a kártérítési felelősség. 7. Javaslatok: Kivel szemben, milyen munkáltatói intézkedések szükségesek. Kivel szemben, milyen formában szükséges kártérítési eljárást lefolytatni, illetőleg kárigényt benyújtani. Kivel szemben, milyen hatósági eljárás kezdeményezése szükséges. Milyen vagyonvédelmi, vagy más (pl. technológiai, szervezési) intézkedések szükségesek a hasonló események megelőzése, elkerülése érdekében. 5. szám Budapest, 2014. január 27.

ÉRTESÍTŐ 29 8. Záradék: A vizsgálat lezárásának időpontja. Mellékletek felsorolása. A vizsgálati iratok kinek kerülnek továbbításra.

………………………(település), 20.…év ……………hónap …nap




ÉRTESÍTŐ 30 8. sz. melléklet …………………………………. szervezet JELENTÉS (vasúti jármű megrongálásáról) A rongálás felfedezésének helye: ……………………………………………………………………… A rongálás felfedezésének időpontja: …………………………………………………………………. A rongálás vélt helye és ideje: ……………………………………………………………….…........... A rongálás tényleges helye és ideje: ………………………………………………………..………….. A megrongált jármű pályaszáma: ………………………………………………………..…………….. A járműrongálás üzemben lévő, tárolt, leállított, javításra váró,mozdonnyal, motorvonattal, vagy vonatba sorozott kocsival (kocsikkal) történt.* Vonatba sorozott kocsi esetén a vonat száma :………………………………………………………….. A kocsi vagyonvédelme melyik szervezeti egység hatáskörébe tartozik: ….………………………………………………………………………………………………………… A kár pontos leírása: ……………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………….……… …………………………………………………………………………………………….……………… …………………………………………………………………………………….……………………… …………………………………………………………………………….……………………………… …………………………………………………………………………………………………………… A kár összege: …………………………………………………………………………………………… A mozdony, motorvonat kocsi utasításban meghatározott védelme biztosítva volt – nem volt biztosítva.* A helyi vagyonvédelmi végrehajtási utasításban a kocsi védelmére megfelelő intézkedés történt – nem történt.* Tetten érés volt – nem volt.* Tetten érés esetén az elkövető(k) személyes adatai: …………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………….………… ………………………………………………………………………………………….…………………… …………………………………………………………………………………………………………..… ……………………………………………………………………………………………………..……… Rendőrség részére szóbeli bejelentés történt – nem történt. A bejelentés időpontja:………….……….... A büntető feljelentés megtételének időpontja, iktatószáma, a címzett rendőrkapitányság megnevezése:……………………………………………………………………….................................. …………………………………………………………………………………………………….……… ……………………………………………………………………………………………………….…… A károsult szervezeti egység megnevezése, címe:…………………………………………………….…. ……………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………….


ÉRTESÍTŐ 31 Egyéb megállapítások, javaslatok: ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Mellékletek: (a jelentéshez csatolt mellékletek felsorolása) ………………………, 20.…év ………………hónap …nap



*A megfelelő rész aláhúzandó.


ÉRTESÍTŐ 32 9. sz. melléklet …………………………………. szervezet JELENTÉS (egyéb vagyon elleni cselekményről) A felfedezés helye: ………………………………………………………………………….…………… A felfedezésének időpontja: ……………………………………………………………......................... A cselekmény felfedezőjének neve, beosztása,szolgálati helye:…………………………………...…… ……………………………………………………………………………………………………………. A vagyon elleni cselekmény leírása: ……………………………………………………….……………. …………………………………………………………………………………………………….……… …………………………………………………………………………………….……………………… …………………………………………………………………………….……………………………… ………………………………………………………………………………………………………….… Az elkövetés vélt helye és ideje: ……………………..…………………………………………............ Az elkövetés tényleges helye és ideje: ………………………………………………………………….. A kár összege: …………………………………………………………………………………………… Az utasításban szabályozott vagyonvédelmi körülmények biztosítva voltak – nem voltak biztosítva.* A helyi vagyonvédelmi végrehajtási utasításban a mozdony, motorvonat kocsi védelmére megfelelő intézkedés történt – nem történt.* Tetten érés volt – nem volt.* Tetten érés esetén az elkövető(k) személyes adatai: ……………………………………………….…... …………………………………………………………………………………………………….……… …………………………………………………………………………………………….……………… …………………………………………………………………………………….……………………… ……………………………………………………………………………………………………………. Rendőrség részére szóbeli bejelentés történt – nem történt. A bejelentés időpontja:…………………… ……………………………………………………………………………………………………………. A büntető feljelentés megtételének időpontja, iktatószáma, a címzett rendőrkapitányság megnevezése: ……………………………………………………………………………………..…………………...... …………………………………………………………………………………………………………… A károsult megnevezése, címe: ……………………………………………………………………..…... ……………………………………………………………………………………………………..….…. A vagyonvédelemért felelős neve, elérhetősége: ……………………………………………................. …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… Egyéb megállapítások, javaslatok: …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… Mellékletek (a jelentéshez csatolt mellékletek felsorolása): ………………………, 20.…év ………………hónap …nap ..................................................... olvasható név, telefonszám


*A megfelelő rész aláhúzandó. 5. szám Budapest, 2014. január 27.

ÉRTESÍTŐ 33 MÁV-START VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ Zrt. MÁV-START Bahnpersonenverkehrs AG. MÁV-START Railway Passenger Transport Co. ЗАО МАВ-СТАРТ Железнодорожных Пассажирских Перевозок

10. sz. melléklet Kiállítás után a célállomáson, illetve a határállomáson leadandó! Bitte dem Zugbegleiter abzugeben! After the issue in the destination or in the border destination will deliver! После заполнения сдать на станции назначения или на пограничной станции!

BEJELENTŐLAP

Kitöltés után NEM NYILVÁNOS!

Utas sérelmére elkövetett lopásról*, más vagyon elleni cselekményről*, egyéb eseményről* ANMELDESCHEIN über Diebstahl / über andere Handlung gegen das Vermögen/ über andere Ereignisse gegen den Reisenden REGISTRATION FORM – theft committed to the injury of passenger*, other crime against property*, other event*. ЗАЯВЛЕНИЕ – о краже*, о других имущественных преступлениях*, о прочих происшествиях*, направленных против пассажира Az esemény időpontja: év hónap nap óra Datum: …………………… Jahr ……………………. Monat …………… Tag …………… Uhr The event’s date: Year Month Day Hour Дата происшествия: Год Месяц День Время ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az esemény helye: Vonaton* Pályaudvaron* Tatort: Im Reisezug Am Bahnhof The event’s place: In train In railway station Место происшествия: На поезде На вокзале --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Vonatszám: Kocsi pályaszám: Vonatnév: Zugnr. ………………………….. W. nummer: ………………………………………. Zugname: …………………………………………. Train number: Carriage line number: Train name: № поезда: № вагона: Hазвание поезда: ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Útvonal: tól -ig Strecke: Von -Bis Line: ………………………………………………………………… From …………………………………………………………….. -To Маршрут: Из -До ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az esemény rövid leírása, ellopott tárgyak, kár / Kurze Beschreibung des Vorfalles, diebsgut, schaden / The event description in short, the stolen things, damages / Краткое описание происшествия, украденные предметы, ущерб:

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Családi neve: Keresztneve: A károsult állampolgársága: Familien Name: Vorname: Geschädigte stgehörigkeit: Family name: Fore name: The injured nationality: Фамилия: Имя: Гражданство потерпевшего: ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Irányítószám, helység, ország, Lakóhelye: utca, házszám, ajtó / PLZ/ORT/STAAT Wohnort:, Strasse, Nr., Tür / Postcode, locality, country, Address: street, house number, door / Почтовый индекс, населенный пункт, страна,: Домашний адрес: улица, дом, квартира: ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Hozzájárulok* ahhoz, hogy a Társaság ezzel az üggyel kapcsolatban adataimat kezelje, azt a hatóság megkeresésére kiadja. Hiermit genehmige ich, dass meine Daten im Zusammenhang mit dieser Angelegenheit von MÁV-START AG behandelt und den Behörden ausgeben werden. I authorise MÁV-START Co. to handle my data in connection with the present case and to disclose them to authorities upon their request. Я даю согласие на использование моих личных данных ЗАО МАВ-СТАРТом связи с делом и на передачу их властным органам, по их запросу. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Kérem a szerelvényen*, állomáson* működő biztonsági kamera felvételének megőrzését, egyben tárgyi bizonyítékként történő átadásához hatósági megkeresés esetén hozzájárulok. Tudomásul veszem, hogy a rendőrségi feljelentést nekem kell megtennem. Ich bitte Sie um Aufbewahrung der Aufnahmen der im Zug / auf dem Bahnhof funktionierenden Sicherheitskameras und genehmige auf Verlangen der Behörde deren Übergabe als Beweisstück. Ich nehme zur Kenntnis, dass die Polizeianzeige meinerseits erfolgen muss. I request to retain the records made by safety cameras on trains / at the railway stations, at the same time I authorise the company to disclose these data as an evidence to authorities upon their request. I take notice of the fact that I have to file a police report. Прошу сохранить запись камеры безопасности поезда / станции, одновременно дам своё согласие для её передачи следственным органам в качестве вещественной улики при её востребовании ими. Принял к сведению, что я сам должен сделать донесение в полицию. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------…………………………………………………………….. A károsult utas aláírása Unterschrift des Reisende The damaged passenger signature Подпись потерпевшего пассажира

………………………………………………………………………………. A vezető jegyvizsgáló aláírása (szolg.hely) Unterschrift des Zugbegleiters (Schaffers) The leading’ ticket collector’s signature Подпись старшего кондуктора (место службы)

Dátum / Datum / Date / Дата: * a kívánt szöveg aláhúzandó, Der gewünschte Text ist zu unterstreichen. Underline the appropriate words. Нужные слова подчеркнуть.



………………………………………. (SZOLGÁLATI HELY MEGNEVEZÉSE) Iktatószám Városi (kerületi) Rendőrkapitányság Vezetője! ………………………… Tisztelt Kapitányságvezető Úr ! A Társaság (szolgálati hely neve, címe …………………………………………………… ……………………………………) képviseletében feljelentést teszek ismeretlen tettes ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló ….évi …sz. törvény ….. §-ban meghatározott lopás gyanúja miatt az alábbi tényállás alapján. 20…... …………..hó ……nap…………. ……………………………………….. helyen az ismeretlen (ismert) elkövető eltulajdonította a Társaság tulajdonát képező ………………… ………………………………………………………………………………………… és ezzel ………………………………..Ft. anyagi kárt okozott. A keletkezett kárra vonatkozóan polgári jogi igényünket bejelentjük. Az üggyel kapcsolatban szükség esetén, kérésre további adatokat a kapcsolattartásra kijelölt (név: ……………………………………………………………., cím: ………………………… ………………………………., telefonszám: …………………………………. ) tud szolgáltatni. Feljelentésemhez csatolom ……………...………………………………………………………………. (kárjegyzőkönyv, eseménynapló , számla , jegyzőkönyv, vizsgálati jelentés stb.) másolati pld.-át. Kérem a feljelentés alapján a nyomozást elrendelni, annak eredményéről értesíteni szíveskedjék. ………………………, 20... ……….hó …….nap

…………………………………. szolgálati hely vezetője olvasható név, telefonszám

……………………………………… aláírás



………………………………………. (SZOLGÁLATI HELY MEGNEVEZÉSE) Iktatószám : Városi (kerületi) Rendőrkapitányság Vezetője! ………………………… Tisztelt Kapitányságvezető Úr ! A MÁV-START Zrt. ( …………………………………………………………………….) szolgálati hely neve, címe ) képviseletében feljelentést teszek ismeretlen tettes ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló ….évi …. törvény …. §-ban meghatározott rongálás gyanúja miatt az alábbi tényállás alapján. 20... …………..hó ……nap…………. ……………………………………….. helyen az ismeretlen (ismert) elkövető megrongálta a Társaság tulajdonát képező………………………………………………………………………………………….és ezzel ………………………………..Ft. anyagi kárt okozott. A keletkezett kárra vonatkozóan polgári jogi igényünket bejelentjük. Az üggyel kapcsolatban szükség esetén, kérésre további adatokat a kapcsolattartásra kijelölt (………………..…………………………….név, ………………………..……………………………….cím, …………………telefonszám ) tud szolgáltatni. Feljelentésemhez csatolom …………………………………………………………………. (kárjegyzőkönyv, eseménynapló , számla , jegyzőkönyv, vizsgálati jelentés stb.) másolati pld.-át. Kérem a feljelentés alapján a nyomozást elrendelni, annak eredményéről értesíteni szíveskedjék. ……………………., 20... ……….hó …….nap


……………………………………… aláírás



………………………………………. (SZOLGÁLATI HELY MEGNEVEZÉSE) Iktatószám : Városi (kerületi) Rendőrkapitányság Vezetője! ………………………… Tisztelt Kapitányságvezető Úr ! A Társaság ( ………………………………………………………………) szolgálati hely neve, címe ) képviseletében feljelentést teszek ismeretlen tettes ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló ….évi …. törvény ….. §-ban meghatározott rongálás gyanúja miatt az alábbi tényállás alapján. 20….. …………..hó ……nap ……………………………………….. helyen az ismeretlen (ismert) elkövető megrongálta a Társaság tulajdonát képező……………………………………………………………………………………………….….és ezzel….………………………………..Ft. anyagi kárt okozott. A keletkezett kárra vonatkozóan polgári jogi igényünket bejelentjük. A cselekmény a vasúti közlekedés biztonságát is veszélyeztette, mivel a rongálás következtében a biztonsági berendezések működésében zavarok keletkeztek. (Konkrétan pl. vasúti jelző, váltó nem működik,, fénysorompó, félsorompó nem üzemel) …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………. Ez a cselekmény alkalmas a Büntető Törvénykönyvről szóló ….évi …. törvény ….. §-ban meghatározott közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény gyanújának megállapítására. Az üggyel kapcsolatban szükség esetén, kérésre további adatokat a kapcsolattartásra kijelölt (…………………………………………………. név, ……………………………………….cím, …………………telefonszám ) tud szolgáltatni.


ÉRTESÍTŐ 37 Feljelentésemhez csatolom …………..…………………………………………………………………. (kárjegyzőkönyv, eseménynapló , számla , jegyzőkönyv, vizsgálati jelentés stb. ) másolati pld.-át. Kérem a feljelentésben foglalt tényállások miatt a nyomozást elrendelni, annak eredményéről értesíteni szíveskedjék. ………………………, 20.... ……….hó …….nap


……………………………………… aláírás


ÉRTESÍTŐ 38 14. sz. melléklet A VAGYONVÉDELMI HELYI VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁS TARTALMA Bevezetés A létesítmény megnevezése, címe, területi határai. A létesítményben működő vasúti és más szervezeti egységek felsorolása. A létesítmény vagyonvédelmével szemben támasztott legfontosabb követelmények. Általános rendelkezések A Vagyonvédelmi Helyi Végrehajtási Utasítás személyi és területi hatálya. A létesítményben működő szervezetek vezetőinek és munkavállalóinak vagyonvédelemmel összefüggő felelőssége, jogai, kötelezettségei, általános feladatai. A létesítmény egészére kiterjedő vagyonvédelmi intézkedések (pl. be- és kilépés, behajtás, áru beilletve kiszállítás engedélyezése, szigorító intézkedések bevezetése, stb.) megtételére jogosultak meghatározása. A fizikai védelemre vonatkozó előírások Külső kerítések, a személy- és gépjárműforgalom számára igénybe vehető kapuk, ajtók kialakítása, mechanikai megerősítése, alkalmazható zárak, lakatok típusa, száma, kiegészítő berendezések (pl. sorompó, felhajtható gépkocsi akasztó, stb.) alkalmazása. Ablakok megerősítése, átláthatóság kizárása. A létesítmény területére fennálló egyéb bejutási lehetőségek (épületek, épület-részek közötti átjárás, tető, padlás, pince, stb.) korlátozása, alkalmazandó mechanikai védelem. A belső – illetéktelen – mozgás kizárására alkalmazott biztonsági zónák kijelölése (pl. üzemi terület elhatárolása a közforgalom illetve az ügyfélforgalom előtt megnyitott területektől, raktárak, informatikai, hírközlő, értéktárló, stb.), a mechanikai elkülönítés szabályai. Pénz- és egyéb értékek tárolása (alkalmazható páncélszekrény, széf típusa, mechanikai védelme – elhelyezés, rögzítés, zár, láthatóság, stb.). A térvilágítás biztosítására vonatkozó előírások. Az elektronikai védelem követelményei A beléptető rendszer, a behatolás-jelző rendszer és a videó megfigyelő rendszer alkalmazása. Hol, milyen eszközt, milyen időszakokban, milyen feltételekkel, ki üzemeltet. A kezelésre, a riasztás-jelzés helyére, módjára vonatkozó előírások. A képrögzítés szabályai, a felvételek tárolása. A rendszerek által rögzített adatok időszakos értékelése. A biztonságtechnikai berendezések üzemeltetésére, ellenőrzésére, karbantartására, javítására vonatkozó előírások. Az élőerős őrzés követelményei. A vagyonvédelem érdekében alkalmazott élőerős őrzés    

fajtája (pl. vagyonőr, fegyveres biztonsági őr, rendőr), állománya (pl. saját alkalmazott, vagyonvédelmi vállalkozó, más jogszabály alapján szolgáltató) módja (területőrzés, pontőrzés, kombinált őrzés) szolgálati formája (portaszolgálat, recepciós szolgálat, diszpécser szolgálat, őrszolgálat, járőr szolgálat, kivonuló szolgálat) 5. szám Budapest, 2014. január 27.

ÉRTESÍTŐ   

39 különleges előírásai (őrkutya, fegyver, fegyver- és/vagy robbanóanyag kereső berendezés alkalmazása) időtartama (folyamatos 24 órás vagy ettől eltérő) feladatai és intézkedési jogosultságai (a birtokost megillető, szerződésben átruházandó jogkörök)

A pénz- értékszállításra vonatkozó előírások A szállítás módja, eszköze, időszakai értékhatáronként. A szállítók meghatározása (saját alkalmazott, külső szolgáltató). Az eljárás rendje a pénzszállításra vonatkozó igény jelentkezése esetén. A belső rendre és biztonságra vonatkozó szabályok A belépésre, a bent tartózkodásra és a kilépésre vonatkozó előírások. (A létesítménybe, és az egyes biztonsági zónákba belépésre jogosultak köre. A belépési engedélyek kiadásának, nyilvántartásának feladatai. Biztonsági ellenőrzési kötelezettség, csomagok, járművek ellenőrzése a be- és kiléptető pontokon. Szállítmányok átadása-átvétele, tiltott tárgyak kezelése. Az üzemi területen tartózkodás szabályai. Az eseti vagy ideiglenes jelleggel munkát végzők kísérése, tevékenységük felügyelete. Rendezvények engedélyezése.) A gépjárművek be- és kihajtása. Gépjárművek mozgása és parkolása a létesítményen belül. Anyagok, eszközök, áru be és kiszállítása, tárolása. Az ügyfélforgalom lebonyolításának biztonsági előírásai (az ügyfélforgalom rendelkezésére álló helyiségek. Az ügyfélfogadás rendje. Az ügyfelekre vonatkozó biztonsági előírások, azok érvényesítése). Letétbe helyezett tárgyak (pl. csomag, feladott poggyász, áru) megóvása. Az épületek, várótermek, raktárak, műhelyek, színek nyitására, zárására vonatkozó szabályok, felelős személyek. Vagyonvédelmi intézkedések a munkaidő kezdetekor és befejezésekor. A kulcsnyilvántartás, kezelés, tárolás (épületek, irodák, raktárak, pénz- és értéktárolók, járművek, öltöző és irattároló szekrények) szabályai. A takarítás, karbantartás, technikai eszközök, berendezések ellenőrzése. A fejpályaudvarokra, rendező-pályaudvarokra, szerelvénytároló állomásokra vonatkozó különleges szabályok meghatározása A szerelvénytároló, tisztító és javító vágányokon álló szerelvény, vasúti jármű védelme. A kocsizárral ellátott, helyben rakott, átmenő vagy helyi rendeltetésű, kirakásra váró kocsi felügyeletének, őrzésének rendje. A vonat- és szállítmánykísérő állomány pihenőhelye. A vagyonvédelmi szolgálatot ellátók (vagyonőr, fegyveres biztonsági őr) teljesítés-igazolásának rendje. A szolgálatszüneteltetés illetve megszakítás megkezdése előtt illetve befejezése után végrehajtandó intézkedések. Kiemelt vagyonvédelmi és rendkívüli esemény bekövetkezése esetén követendő eljárás Magatartási és intézkedési szabályok a biztonságtechnikai rendszerek riasztó jelzésének észlelése esetén. Magatartási és intézkedési szabályok egyes kiemelt vagyonvédelmi események észlelése esetén. 5. szám Budapest, 2014. január 27.

ÉRTESÍTŐ 40 Jelentések rendje Együttműködés rendje a vasútbiztonsági és a rendvédelmi szervekkel. Belső vizsgálat elrendelése. A létesítmény üzemeltetése szempontjából rendkívüli eseménynek minősül:         

a tűzriadó, a robbantással való fenyegetés, bombariadó, a nem rendeltetésszerű használat, az ingatlanon történő engedély nélküli beavatkozás (építés, bontás, költözés), bűncselekmény és gyanúja, létesítmények, berendezések, eszközök ellen végrehajtott erőszakos cselekmények, vagy ezek kísérletei, halálos vagy súlyos sérüléssel járó munkabalesetek, rendkívüli rendszer-leállások (áramszünet, víz, gáz ellátási problémák), minden olyan egyéb cselekmény, amely az objektum működését jelentősen akadályozza, illetve emberéletet veszélyeztet.

Mellékletek     

a létesítmény vagyonvédelmi vázlata, fegyveres biztonsági őrség őrségutasítása, vagyonőr szolgálati utasítások, bombariadó terv (csak fejpályaudvarokra), telefonszám-jegyzék:  munkahelyi vezetők, munkahelyek, biztonsági megbízott,  őrhelyek, ügyeletek,  a biztonságtechnikai eszközök karbantartását, javítását végző szervezetek,  rendőrség, tűzoltóság, mentők,  egyéb fontos telefonszámok.


ÉRTESÍTŐ 15/2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a közveszély előidézésére irányuló különös tekintettel a robbantással történő fenyegetés esetén teendő intézkedések szabályzata 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja meghatározni a MÁV-START Zrt. (Társaság) tevékenységi területén bekövetkező, a Társaság munkavállalóját, illetve az utazó közönséget, valamint a személy- és vagyonbiztonságot érintő közveszéllyel fenyegetés esetén a: - a fenyegetést fogadó, észlelő Társaság alkalmazott feladatait, - Társaság. intézkedésre jogosult és kötelezett vezetőinek feladatait, - közveszéllyel járó esemény káros hatását kizáró, vagy mérséklő feladatokat. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás személyi hatálya kiterjed: a) a Társaság valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, b) a MÁV-START Zrt.-vel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. szakmai gyakorlaton, képzésen részt vevő, tanulóviszonyban) álló, továbbá c) a Társaság utas- és ügyfélforgalom elől elzárt területére (a továbbiakban: üzemi terület) bármely célból a vonatkozó szabályok szerint belépő vagy engedéllyel ott tartózkodó más természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, továbbá a Társaság területén bármilyen céllal tartózkodó, vagy tevékenységet végző (szállító, javító, karbantartó, szolgáltatást igénybe vevő, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, vállalat, stb.) személyére abban az esetben, ha részükre a szabályzat átadásra került, vagy annak tartalmáról tájékoztatást kaptak. 2.1.2. Az utasítás területi hatálya kiterjed: a) a Társaság által üzemeltetett járművekre, b) a Társaság által használt ingatlanok területére.

41 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Biztonság vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Közveszély: az emberek nagyobb csoportját, és/vagy jelentős értékű dolgot veszélybe sodró esemény (robbanás, mérgezés, sugárzás, szennyezés, vagy tűz stb.) előidézésének veszélye. 3.2. Közveszéllyel fenyegetés: a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tény állítása, híresztelése, vagy annak látszata keltése, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget. A fenyegetés történhet szóban (pl. élőszó, telefon, hanghordozó stb.), írásban adathordozótól függetlenül (pl. levél, SMS, e-mail stb.) 3.3. Intézkedésre jogosult, illetve kötelezett (vezető): a szolgálati hely vezetője (megbízottja), illetve a szolgálati tevékenység lebonyolításának irányítását végző, intézkedésre jogosult, illetve kötelezett munkavállaló. 3.4. Illetékes rendőri szerv: a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok és rendőrkapitányságok illetékességi területének megállapításáról szóló – mindenkor hatályos– rendeletben meghatározott azon rendőrkapitányság, amelynek a rendeletben kijelölt működési területén a közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével fenyegetett hely található. Nyílt pályán haladó vonat ellen irányuló fenyegetés esetén a vonat megállítási helye szerinti rendőrkapitányság az illetékes rendőri szerv. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A fenyegetés fogadása és rögzítése 4.1.1. A Társaságnál közveszéllyel történő fenyegetés bekövetkezte esetén a bejelentést fogadó személy – amennyiben a bejelentést közvetlenül a Társaságnál teszik – rögzítse a fenyegetés idejét, helyét, célpontját, módját (telefon, levél, egyéb hírközlő eszköz).

Telefonon, egyéb hírközlő eszköz útján történt fenyegetéskor az előzőeken túl rögzíteni kell az üzenet tartalmát, a telefonáló nemét (nő, férfi, gyermek), feltehető életkorát, ezen utasítás 1. számú mellékletének (a továbbiakban: Adatlap) értelemszerű kitöltésével. 5. szám Budapest, 2014. január 27.

ÉRTESÍTŐ 4.1.2. A fenyegetésre vonatkozó bejelentést követően: - a fogadó alkalmazott azonnal értesíteni köteles szolgálati (munkahelyi) felettesét, illetve az intézkedésre jogosult Társaság illetékes alkalmazottját, - a szolgálati (munkahelyi) felettes, illetve az intézkedésre jogosult alkalmazott pedig az illetékes rendőri szervet, Hálózati, vagy Területi Személyszállítási Főüzem-irányítót, Területi Vasútbiztonsági Osztályt és a Biztonság vezetőjét. A továbbiakban a MÁV-START-os munkavállalók kötelesek együttműködni a MÁV Zrt. illetékes munkatársaival. 4.1.3. Levélben történt fenyegetés esetén a levél eredeti példányát, illetve telefonon, egyéb hírközlő eszköz útján történő fenyegetés esetén a kitöltött Adatlapot az illetékes rendőri szerv részére kell átadni, egy-egy másolati példányát a területi központon keresztül a Biztonság és a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Területi Vasútbiztonsági Osztály részére kell soron kívül megküldeni. Amennyiben másolat készítése nem lehetséges, a fenyegetés tartalmát kell továbbítani. 4.1.4. Amennyiben a fenyegetés a MÁV Zrt., leányvállalatai, vagy más vasútvállalati engedéllyel rendelkezők biztonságát veszélyezteti, illetve más közintézményre vonatkozik, akkor is a 4.1. pontban leírtak szerint kell eljárni. 4.2. Az intézkedésre jogosult, illetve kötelezett (vezető) feladatai 4.2.1. Vonat, valamint vasúti szerelvény fenyegetése esetén a) Értesíti a területi személyszállítási üzemirányítót, hálózati személyszállítási Főüzemirányítót, a Társaság területi szervének vezetőjét, az illetékes rendőri szervet, a MÁV Zrt. Területi Vasútbiztonsági Osztályt és a Biztonság vezetőjét. b) Az utazóközönség és a szolgálatban lévő vasúti alkalmazottak megfelelő tájékoztatása mellett intézkedik a vonat, illetve a szerelvény kiürítésére. c)

Az utasoknak a szerelvényből történő

42 távozása után meg kell győződni arról, hogy nem maradt-e utas, vagy vasúti dolgozó a kocsikban. Gazdátlan csomag észlelése esetén annak elmozdítása és megközelítése nélkül értesíteni kell a kiérkező rendőri erőket, a tűzszerész járőrt. d) A vonat, illetve a szerelvény kiürítése után kezdeményezze annak az épületektől, illetve az utasok és vasúti alkalmazottak tartózkodási helyétől legalább 200 méter távolságra, a helyi adottságoktól függően a lehető legtávolabbi helyre történő elhelyezését. e) Amennyiben az előzőekben leírtak végrehajtására nincs mód, a szerelvényt lehetőleg az állomás olyan vágányán kell tárolni, ahol az épületek, illetve az utasok és vasúti alkalmazottak tartózkodási helye között legalább öt vágány van, melyek közül legalább két vágány vasúti szerelvénnyel elfoglalt. A személykocsikból álló szerelvényben személyek nem tartózkodhatnak. f) A rendőrség helyszínre érkezéséig lehetőség szerint meg kell akadályozni, hogy illetéktelenek a vonatot megközelítsék. g) A vasúti forgalom a fenti intézkedések megtétele után, az illetékes rendőri szerv engedélye alapján a kapott biztonsági utasítások betartása mellett fenntartható. h) Nyílt pályán haladó vonat ellen irányuló fenyegetés esetén az összes körülményt mérlegelve olyan helyen kell a legrövidebb időn belül a vonatot megállítani (lehetőleg kisforgalmú állomáson, megállóhelyen), ahol az utasok gyors biztonságba helyezése és a vonat megközelítése az illetékes szervek részéről jól biztosítható. Az intézkedésre jogosult, illetve kötelezett (vezető) törekedjen arra, hogy intézkedéseivel a vasúti forgalmat a lehető legkisebb, és csak a szükséges mértékben zavarja. 4.2.2. Épület ellen intézett fenyegetés esetén A 4.2.1. pontban leírtak alkalmazandók azzal a különbséggel, hogy a kiürítés során az épületben tartózkodók számára a veszélyeztetett objektumon kívül egy biztonságos helyet kell kijelölni, kijelöltetni.


ÉRTESÍTŐ 4.3. Utasok, vasúti alkalmazottak tájékoztatása Az utasok és a vasúti dolgozók tájékoztatását a helyi lehetőségektől függően hangszórón, hangosbemondó berendezésen keresztül kell végezni. Minden rendelkezésre álló információt át kell adni a hangosbemondó rendszert üzemeltető szolgálati személyeknek, hogy a tájékoztatás gyors, hatékony legyen. A tájékoztatás legyen udvarias, tényszerű, törekedjen rá, hogy ne okozzon pánikot. A tájékoztatás segítse elő a közveszélyt előidéző esemény következményeinek megelőzésére szolgáló intézkedések végrehajtását. Az utazóközönség részére személyes kontaktus esetén is udvarias, tényszerű, korrekt tájékoztatást kell szolgáltatni. 4.4. A közveszéllyel fenyegetés jelentésének rendje Az utasok és a vasutas munkavállalók testi épségét, vagyonbiztonságát a vasútüzemet érintő közveszéllyel (robbantással) fenyegetés esetén „a Magyar Államvasutak Részvénytársaság területén bekövetkezett biztonsági események során teljesítendő ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról, valamint a kárelhárítás irányításáról szóló”, a 48/2012. (IX. 07. MÁV Ért. 21) EVIG sz. utasítással módosított 8/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7) EVIG sz. utasításban foglaltak szerint történik a Társaság vezetőinek, szerveinek és más illetékes szerveknek az értesítése. 4.5. Eljárás elhagyott, gazdátlan (gyanús) csomag találása esetén 4.5.1. Vonaton, szerelvényen, az utazó közönség számára megnyitott helyen, vagy objektumokban talált elhagyott, gazdátlan, gyanús csomag találásáról haladéktalanul értesíteni kell a legközelebbi rendőri szervet. A rendőrség megérkezéséig a csomag 30 méteres körzetében tilos rádió-adóvevő és mobiltelefon használata. Erről az utasokat, valamint az ilyen készüléket üzemeltető vasúti alkalmazottakat tájékoztatni kell 4.5.2. Ha a gyanús csomagot vasúti kocsikban találják, a kocsi kiürítése mellett a két szomszédos kocsi kiürítéséről is gondoskodni kell, és a külső környezetet legalább 100 méteres körzet-

43 ben le kell zárni. Ha az elhagyott csomagot épületben találják, szintén a csomag 100 méteres körzetét kell lezárni. 4.5.3. A kiérkező tűzszerész járőr kísérésére önként vállalkozó, kellő helyismerettel rendelkező személy bízható meg. A kijelölt személyt a szükséges magatartási, biztonsági szabályokra a tűzszerész járőr oktatja ki. A tűzszerész járőrt kísérő személy ezen tevékenysége munkavégzésnek minősül. 4.6. Közveszélyt előidéző esemény következményei megelőzésének feladatai 4.6.1. A megelőző intézkedések érdekében az illetékes szolgálati egységek vezetői – együttműködve a rendőri szervekkel – kötelesek gondoskodni arról, hogy a rendőr-járőrök a tárolt és a vonatba sorozott járműveken és a Társaság egyéb területein zavartalanul és biztonságosan hajthassanak végre ellenőrzést. A járőrök kísérésére a helyi viszonyokat ismerő alkalmazottakat kell biztosítani. Az üzemi területen történő járőrözés során a rendőr járőr figyelmét a baleseti veszélyforrásokra fel kell hívni. 4.6.2. A kiemelt állomások, pályaudvarok meghatározása a MÁV Zrt-nél történik. A kiemelt állomások, pályaudvarok (2. sz. melléklet) kiürítése „Kiürítési Terv” alapján történik. Az egyéb vasútállomások és pályaudvarok elleni közveszéllyel (robbantással) fenyegetés esetére a magatartási és intézkedési szabályokat az állomás vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasítása (VHVU) tartalmazza 4.6.3. A Társaság illetékes területi szervének személyszállításért felelős vezetője győződjön meg a „Kiürítési Terv” meglétéről. Indokolt esetben működjön közre a Kiürítési Terv módosításában, aktualizálásában és az évenkénti felülvizsgálatában. 4.6.4. A Kiürítési Terv egy példányát a Társaság illetékes területi szervének személyszállításért felelős vezetőjénél kell megőrizni, amelynek meglétét, karbantartását, aktualizálását a Biztonság szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ellenőrizze. 4.6.5. A Készenléti Rendőrség vonatkísérő feladatait a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről


ÉRTESÍTŐ 44 szóló - mindenkor hatályos - rendelet alapján külön intézkedés szabályozza. 4.6.6. A Biztonság vezetője folyamatosan kísérje figyelemmel a fenyegetések alakulását, tendenciáját, ennek során működjön együtt a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósággal és a rendészeti szervekkel. 4.7. Záró rendelkezések A Társaság szervezeti egységi vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy a jelen utasításban és a Kiürítési Tervben foglaltakat, a magatartási és intézkedési szabályokat az irányításuk alá tartozó alkalmazottak, továbbá az irányításuk alá tartozó szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek, cégek alkalmazottai a szükséges mértékben megismerjék és alkalmazzák. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 35/2008. (V.30.) VIG. sz. vezér-igazgatói utasítás a közveszély előidézésére irányuló különös tekintettel a robbantással történő fenyegetés esetén teendő intézkedésekről. 6.0 HATÁLYBA LÉPÉS Az utasítás a közzététele napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz.: Adatlap közveszéllyel fenyegetésről 2. sz.: Bombariadó esetére szóló kiürítési terv készítésére kötelezett állomások Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató


ÉRTESÍTŐ 45 1. számú melléklet ADATLAP KÖZVESZÉLLYEL FENYEGETÉSRŐL 1. Hívás dátuma:……… év…………… hó…… nap………. óra……………. perc Hívó telefonszáma: …………… (amennyiben a telefonnak híváskijelző funkciója van) 2. Hívást vette: név: ……………………….. szolgálati hely: …………………… beosztás: …………………………. 3. A hívás mely telefonra érkezett: szám: …………………. 4. A hívás típusa: – üzemi – közcélú, (vezetékes, vagy mobil) – egyéb 5. Az elhangzott beszélgetés lehetőség szerinti pontos idézése: 6. A beszélgetés körülményei: A hívás feltételezhető helye a háttérzajok alapján: – fülkéből – munkahelyről – lakásról – egyéb 7. A hívó feltételezhető neme: – férfi – nő 8. A hívó feltételezhető kora: – idős – középkorú – gyermek 9. Beszédmód: – idegen nyelven – magyarul – magyarul, rossz kiejtéssel – normális (átlagos) – hadaró – gyors – lassú – nagyon lassú (vontatott) – dadogó– ittas – tájszólás – egyéb 5. szám Budapest, 2014. január 27.

ÉRTESÍTŐ 46 10. Hangjellemzők: – magas – mély – hangos – halk – recsegő – kellemetlen – kellemes – eltorzított – rekedt – orrhang – egyéb 11. Stílus: – ráérős (társalgó) – sietős, ideges – parancsoló – dühös – nyugodt – összefüggéstelen – érzelmes – vidám – trágár – egyéb 12. Háttérzajok: – semmi – vasútállomás – vonat – utcai forgalom – zene, rádió, TV – beszélgetés – társaság – szórakozóhely – lakás-zajok – állatok – irodagépek – gyár – üzem – egyéb 13. Az üzenet vasúti létesítményekre, pályaudvarokra vonatkozó részének megfogalmazása, a szóhasználat: – szakszerű – helyi ismeretre valló – laikus 14. A hívással kapcsolatos egyéb észrevételek: (pl.: első vagy ismétlődő üzenet, a közben eltelt idő, egyéb észrevétel)


ÉRTESÍTŐ 47 15. Az üzenet vétele után értesítettem: (Fő)üzemirányító telefonszám: telefax: név: időpont (óra, perc) Rendőri szerv telefonszám: telefax: név: időpont (óra, perc) Területi Vasútbiztonsági Osztály telefonszám: telefax: név: időpont (óra, perc) ………… …………………………………………… aláírás


ÉRTESÍTŐ 48 2. számú melléklet Bombariadó esetére szóló Kiürítési Terv készítésére kötelezett állomások Budapesti Terület Bp. Déli, Bp. Keleti, Bp. Nyugati, Kelenföld, Kőbánya – Kispest, Szolnok, Hatvan, Székesfehérvár, Győr, Komárom, Hegyeshalom, Cegléd, Dunaújváros Debreceni Terület Debrecen, Nyíregyháza, Püspökladány, Mátészalka Szegedi Terület Szeged, Békéscsaba, Kiskunhalas, Kecskemét Miskolci Terület Miskolc, Szerencs, Eger, Füzesabony, Sátoraljaújhely Pécsi Terület Pécs, Dombóvár, Kaposvár, Siófok, Fonyód Szombathelyi Terület Szombathely, Celldömölk, Veszprém, Balatonfüred, Tapolca, Pápa Záhony Terület Záhony, Kisvárda


ÉRTESÍTŐ 16/2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. szolgálati helyeire bekötött objektum-, illetve személyvédelmi jelző- és riasztó rendszerek kezeléséről, a riasztás esetén teendő intézkedésekről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja hogy elősegítse a MÁVSTART Zrt. (Társaság) zavartalan működését, a személy- és objektumvédelmet, a vagyoni károk megelőzését, a kárenyhítés feladatait, a kereskedelmi és szolgáltatási feladatok teljes körű fenntartását azzal, hogy meghatározza a Társaság tevékenységi területén a vagyonbiztonságot, illetve a munkavállalót vagy más személyt veszélyeztető esemény megelőzése vagy esetleges bekövetkezése esetére: - a riasztórendszert kezelő feladatait, - a riasztójelzést észlelő feladatait, - az intézkedésre jogosult és kötelezett vezető feladatait, - a Biztonság feladatait. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed: a) a MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, b) a MÁV-START Zrt-vel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. szakmai gyakorlaton, képzésen részt vevő, tanulóviszonyban) álló, továbbá c) a Társaság utas- és ügyfélforgalom elől elzárt területére (a továbbiakban: üzemi terület) bármely célból a vonatkozó szabályok szerint belépő vagy engedéllyel ott tartózkodó más természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, továbbá a Társaság területén bármilyen céllal tartózkodó, vagy tevékenységet végző (szállító, javító, karbantartó, szolgáltatást igénybe vevő, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, vállalat, stb.) személyére abban az esetben, ha részükre a szabályzat átadásra került, vagy annak tartalmáról tájékoztatást kaptak.

49 Az utasítás területi hatálya kiterjed: a) a MÁV-START Zrt. által üzemeltetett járművekre, b) a MÁV-START Zrt. által használt ingatlanok területére. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. Biztonság vezetője felelős. 3.0 A FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Személyvédelem: a pénz- és értékkezeléssel megbízott, vagy egyéb okból védett személyek technikai, elektronikai eszközzel történő védelme, mely az ellenük irányuló támadás, illetve az ilyen támadással közvetlenül fenyegető helyzet megelőzésére, jelzésére szolgál. 3.2. Objektumvédelem: a pénz-, értéktárolásra, vagy vagyoni értékkel bíró anyagok, eszközök tárolására, raktározására szolgáló helyiségek mechanikai, technikai, elektronikai eszközzel történő védelme. 3.3. Jelző- és riasztórendszer: olyan technikai, elektronikai rendszer, mely alkalmas arra, hogy támadás, illetéktelen behatolás esetén a riasztás fogadására kialakított helyen a veszélyhelyzetet jelezze. 3.4. Próbariasztás: a jelző- és riasztórendszer üzemképességének ellenőrzésére szolgáló riasztó jelzésadás, mely nem valós támadási helyzet kialakulásával van összefüggésben. 3.5. Élesített helyzet: a személy- és objektumvédelmi jelző- és riasztórendszer használatra kész, bekapcsolt állapota. 3.6. Támadásjelző (pánik-gomb): a személyvédelmi riasztóberendezés működtető gombja, mellyel a riasztás biztosítható. 3.7. Mobil támadásjelző: olyan – nem rögzített – hordozható személyvédelmi eszköz, mely a rögzített, telepített támadásjelzővel (pánikgomb) egyenértékű riasztójelzés adására alkalmas.


ÉRTESÍTŐ 3.8. Védett helyiség: az a pénz-, értéktárolásra, vagy vagyoni értékkel bíró anyagok, eszközök tárolására, raktározására szolgáló helyiség, mely mechanikai, illetve objektumvédelmi jelző- és riasztórendszerrel védett. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az intézkedésre jogosult és kötelezett vezetői, a riasztó kezelői és a biztonsági feladatok akkor is kötelezőek, ha a riasztó jelzés hatósághoz van irányítva, vagy a riasztóeszköz távfelügyeleti rendszerbe van bekötve. 4.1. A riasztó rendszert kezelő köteles a) a védett helyiségben felszerelt objektumvédelmi és személyvédelmi eszközök működésével, működtetésével kapcsolatos előírásokat, kezelési szabályokat megismerni, b) az objektum- és személyvédelmi riasztórendszereket rendeltetésszerűen kezelni, használni, c) az objektumvédelmi eszközöket üzemidőn kívül, előírt esetekben, munkaidőben is élesített helyzetben tartani, d) a munkaidő lejártakor, távozáskor az objektumvédelmi jelző- és riasztóberendezést élesített üzemmódba kapcsolni, e) a védett helyiség ideiglenes elhagyása esetén az objektumvédelmi jelző- és riasztóberendezést élesített üzemmódba kapcsolni, f) a rendszeresített mobil támadásjelző eszközt (pánik-gomb) – amennyiben a védett helyiséget ideiglenesen elhagyja – magánál tartani, g) az objektumot, illetve személyét ért támadást az eszközök alkalmazásával azonnal jelezni, h) téves és vétlen riasztásnál, haladéktalanul jelezni a riasztó jelzést fogadónak, hogy a jelzés nem valós veszélyhelyzet miatt történt, i) minimum havi egy alkalommal – előre egyeztetett időpontban – próbariasztást végezni, j) a próbariasztás tényét, időpontját, eredményét az erre a célra rendszeresített naplóban írásban rögzíteni, k) a jelző- és riasztó rendszer működésével összefüggő elérhetőségeket, telefonszámokat jól látható helyen kifüggeszteni, megóvni, adatait frissíteni,

50 l) az objektum-, vagy személyvédelmi riasztórendszer meghibásodását, az eredménytelen próbariasztást az intézkedésre jogosult vezetőnek – dokumentált módon - soron kívül jelenteni. 4.2. A riasztó jelzést fogadó személy köteles a) a védett helyiségekben felszerelt objektumvédelmi és személyvédelmi eszközök működésével, működtetésével kapcsolatos előírásokat megismerni, b) a riasztó rendszert kezelővel előre egyeztetett időpontban minimum havi egy alkalommal próbariasztást kezdeményezni, végezni, c) a próbariasztás tényét, időpontját, eredményét az erre a célra rendszeresített naplóban írásban rögzíteni, d) bármelyik objektum-, vagy személyvédelmi riasztórendszer meghibásodását, és az eredménytelen próbariasztást közvetlen munkahelyi vezetőjének – dokumentált módon – jelenteni, e) a riasztási hely üzemidejében érkező riasztójelzés észlelésekor azonnali visszahívással meggyőződni a jelzés valódiságáról, f) valós veszély miatti riasztás, illetve nem leellenőrizhető riasztás, vagy nem egyértelmű visszajelzés esetén az intézkedésre jogosult hatóságot (rendőrség) haladéktalanul értesíteni, g) a riasztási hely üzemidején kívül érkező riasztójelzés észlelésekor az intézkedésre jogosult hatóságot soron kívül értesíteni, h) az összes érkezett riasztójelzést (vétlen, téves, valós) és az arra tett intézkedést minden esetben dokumentálni, i) a jelző- és riasztórendszer működésével összefüggő elérhetőségeket, telefonszámokat (rendőrhatóságokét is beleértve) jól látható helyen kifüggeszteni, illetve a riasztások előjegyzésére használt naplóban rögzíteni, az adatokat megóvni, frissíteni. 4.3. Valamennyi munkahelyi vezető beosztásában, feladat- és felelősségi körében eljárva köteles a) a vagyon védelme érdekében szükséges és számára előírt személyi, technikai, szervezési intézkedést megtenni, vagy intézkedést kezdeményezni, b) az irányítása alá tartozó munkavállalóknál a vagyonvédelmi előírások, a jelző- és


ÉRTESÍTŐ riasztórendszerek használatára vonatkozó szabályzat oktatására intézkedni és az oktatás megtörténtét, annak dokumentálását ellenőrizni, c) a védett helyiségekben felszerelt objektumvédelmi és személyvédelmi eszközök működésével, működtetésével kapcsolatos előírásokat megismerni, d) a jelző- és riasztórendszerek rendeltetésszerű használatát és a próbariasztások megtörténtét dokumentált módon ellenőrizni, e) gondoskodni arról, hogy a jelző, és riasztórendszerek használatával kapcsolatos feladatok az érintettek munkaköri leírásában megjelenítésre kerüljenek, f) gondoskodni arról, hogy az objektum- és személyvédelmi jelző- és riasztórendszerek kezelésének és alkalmazásának szabályai a Helyi Végrehajtási Utasításokban (HVU) rögzítésre kerüljenek, g) a jelző- és riasztó rendszer működésével összefüggő elérhetőségek, telefonszámok jól látható helyen történő elhelyezése, kifüggesztése, megóvása, adatainak frissítése iránt intézkedni, h) a telepített jelző- és riasztórendszerekkel kapcsolatos feladatokat, előírásokat a szerződéses kapcsolatban álló magánszemélyekkel, vállalkozásokkal kötött szerződésekben szerepeltetni, i) eredménytelen próbariasztás, vagy egyéb működési zavar esetén, soron kívül kezdeményezni a személy- és objektumvédelmi riasztórendszer megjavítását, illetve megjavíttatását, és a helyreállítást követően próbariasztás elvégzése érdekében intézkedni. 4.4. A Biztonság feladatai a) a fenyegetések, támadások alakulását, tendenciáját folyamatosan figyelemmel kísérni, ennek alapján a szükséges intézkedéseket megtenni, b) a jelző- és riasztórendszerek használatát, a próbariasztások megtörténtét ellenőrizni, c) riasztó rendszerek telepítésének előkészítésében szakvéleményt alkotni, szabályozási környezet kialakításában közreműködni, d) a további veszélyeztetések, bűncselekmények megelőzése érdekében a rendvédelmi szervekkel, a rendészeti szervezetekkel és a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósággal együttműködni.

51 4.5. Záró rendelkezések A Társasággal bérlői, kereskedelmi jogviszonyban álló személlyel, társasággal és szervezettel szemben a szabályzatba foglaltakat a velük kötött szerződésben kell érvényesíteni olyan mértékben, amely a jogviszony által érintett társasági vagyon megóvásához feltétlenül szükséges. A személyi felelősségi körben elkövetett szándékos cselekményért, gondatlan, vagy szándékos mulasztásért, valamint bizonyítottan ezekkel összefüggésben bekövetkezett kárért az érintett munkajogi, kártérítési, szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősséggel tartozik. A jelző- és riasztórendszerek kezelésére, használatára, működésére és karbantartására vonatkozó utasítások alapismereteinek oktatására intézkedni az érintett szervezetek vezetői feladata gondoskodni, hogy a szabályzatban foglaltakat, a magatartási és intézkedési szabályokat az irányításuk alá tartozó munkavállalók, továbbá a munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek, cégek alkalmazottai megismerjék és alkalmazzák. 5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 31/2010. (XII.20. MÁVSTART Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. szolgálati helyeire bekötött objektum-, illetve személyvédelmi jelző- és riasztó rendszerek kezeléséről, a riasztás esetén teendő intézkedésekről. 6.0 HATÁLYBA LÉPÉS Jelen szabályzat előírásait a MÁV-TRAKCIÓ Zrt.-nek és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.-nek a MÁV-START Zrt.-be történő beolvadása napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. 7.0

MELLÉKLET –


Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató

ÉRTESÍTŐ 17/2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. pandémia elleni védekezési szabályzata 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Jelen szabályzat célja, hogy egy vírus által okozott országos járvány kitörése esetére biztosítsa az ország működőképességéhez szükséges vasúti személyszállítást, mint közszolgáltatást, továbbá védje a MÁVSTART Zrt. (Társaság) munkavállalóit a járvány hatásaitól, továbbá meghatározza az ehhez szükséges munkáltatói és munkavállalói feladatokat, kötelességeket és felelősségeket. A szabályzat további célja biztosítani, hogy a pandémiás időszakban végzett tevékenység összhangban legyen a járvány elleni küzdelemben részt vevő, vagy azt irányító hatóságok intézkedéseivel. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás személyi hatálya kiterjed: a) a MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, b) a MÁV-START Zrt-vel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. szakmai gyakorlaton, képzésen részt vevő, tanulóviszonyban) álló, továbbá c) a Társaság utas- és ügyfélforgalom elől elzárt területére (a továbbiakban: üzemi terület) bármely célból a vonatkozó szabályok szerint belépő vagy engedéllyel ott tartózkodó más természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, továbbá a Társaság területén bármilyen céllal tartózkodó, vagy tevékenységet végző (szállító, javító, karbantartó, szolgáltatást igénybe vevő, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, vállalat, stb.) személyére abban az esetben, ha részükre a szabályzat átadásra került, vagy annak tartalmáról tájékoztatást kaptak. 2.0

2.1.2. Az utasítás területi hatálya kiterjed: a) a MÁV-START Zrt. által üzemeltetett járművekre, b) a MÁV-START Zrt. tulajdonában álló vasúti kocsikra és motorvonatokra, c) a MÁV-START Zrt. által használt ingatlanok területére.

52 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. Biztonság vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. WHO (World Health Organization) Egészségügyi Világszervezet: az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szövetsége) által létrehozott nemzetközi egészségügyi szervezet. Egyik feladata, hogy meghatározza a világjárványok kialakulásának fázisait, iránymutatást és segítséget nyújt a helyi járványok felderítésében, felszámolásában, információkat gyűjt és tesz közzé fertőzött területekről, és a fertőzés mértékéről, koordinálja a védőoltással kapcsolatos kísérleteket, meghatározza a kialakult járvány időszakait / fázisait és a vele szemben alkalmazott eljárásokat. 3.2. Nemzeti Influenza Pandémiás Terv (NIPT): a Magyarország Egészségügyi Minisztérium Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott intézkedési terv helyi járványok felszámolására, illetve hatásainak csökkentésére. 3.3. Pandémia Krízis Menedzsment (PKM): a Társaság által felállított ideiglenes válságstáb, amely folyamatosan figyeli és értékeli a járvánnyal kapcsolatos információkat, végrehajtatja a Magyarország Egészségügyi Minisztérium Országos Tisztiorvosi Hivatal és a felettes minisztérium által elrendelt intézkedéseket, ajánlásokat és elvárásokat. 3.4. Pandémia: fertőző vírusvariáns által okozott influenzás megbetegedés, ami ellenanyag hiányában országos vagy világjárványt okoz, és a leküzdésére a nemzetközi szervezetek, az országos hatóságok és a társadalom együttműködése szükséges. 3.5. Pandémiás időszak: a WHO útmutatása alapján a Magyarország Egészségügyi Minisztérium, Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott Nemzeti Influenza Pandémiás Tervben (NIPT) meghatározott periódus, mely a járvány kitörésének folyamatát különböző időszakokra osztja.


ÉRTESÍTŐ 3.6. Pandémiás fázis: a meghatározott időszakok további részekre történő felosztása, mely a járványok kialakulásának és terjedésének fokozatait határozza meg. 3.7. Pandémiás szint: a pandémiás járvány időszakon belül a járvány intenzitásához és az ország veszélyeztetettségéhez rendelt különböző fokozat. 3.8. Antivirális szer: a vírus okozta betegségek megelőzésére vagy kezelésére használt gyógyszer, amely megakadályozza a vírus szaporodását vagy sejtről sejtre terjedését. 3.9. Influenza: a légzőrendszert megfertőző vírusok okozta súlyos betegség. 3.10. Fertőző vírus: növények, állatok és baktériumok fénymikroszkóppal sem látható parazitája, amely sok esetben betegséget okoz. A gazdasejten kívül nem képes szaporodni, ezért a vírust jellemzően nem tartják élő organizmusnak. 3.11. Fertőzés: a betegség terjedése egyik emberről a másikra a betegséget okozó fertőző ágenssel való érintkezés által. A fertőző részecske terjedhet a tüsszentéssel vagy a köhögéssel levegőbe jutó cseppecskékkel, fertőzött evőeszközökkel, vízzel vagy élelmiszerrel. 3.12. Logisztikai referens: minden telephelyen, szolgálati helyen a szervezeti egység vezetője által kijelölt legalább egy fő, akinek feladata a szükséges védőeszközök, nyilvántartása, kiosztása, visszavételezése, selejtezése. 3.13. Alapító: olyan központi költségvetési gazdasági társaság, vagy államigazgatási szervezet, melynek joga, és kötelessége felügyelni illetve finanszírozni az általa létrehozott szervezetet. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A pandémia elleni védekezés nagybani feladatai a) A Társaság szervezeteinek képviselőből meg kell alakítani egy olyan válságkezelő irányítási szervezetet, mely megfelelő intézkedési jogkörrel rendelkezik a járvány megelőzésében, folyamatos üzletmenet fenntartásában, illetve a járvány által okozott károk enyhítésében.

53 b) A folyamatos üzletmenet fenntartása érdekében meg kell határozni a veszélyezte-tett munkaköröket. c) A munkavállalókat tájékoztatni kell a várható járványról és a védekezés lehetőségeiről, melynek tartalma függ a különböző időszakoktól. d) Statisztikai adatokon alapuló számítások alapján meg kell határozni a várható megbetegedések mértékét és intenzitását. e) Meg kell tervezni és be kell szerezni azokat az eszközöket, anyagokat, melyekkel a lehető leghosszabb ideig lehet biztosítani a munkavállalók egészségét, munka-képességük fenntartását. 4.2. A szabályzat felépítése A szabályzat a Nemzeti Influenza Pandémiás Tervben (NIPT) meghatározott időszakokra építve határoz meg feladatot az egyes szervezetek számára. Minden feladat meghatározás előtt leírja a pandémiás időszak jellemzőit. A megelőzés és a bekövetkezett károk enyhítése érdekében meghatározott intézkedések több esetben is ismétlődnek, azonban azok hatása eltér egymástól a járvány különböző időszakaiban. 4.3. A pandémia időszakai, fázisai, szintjei Inter-pandémiás (felkészülési) időszak 1. fázis a) Emberből nem mutatnak ki fertőző altípust. b) A vírus altípus által okozott humán fertőzés kockázata alacsony. c) Olyan vírus altípus, amely már okozott emberi megbetegedést, előfordulhat állatokban, ám ha jelen is van azokban, az ember fertőződésének/megbetegedésének kockázata alacsony. 2. fázis a) A vírus altípus komoly megbetegedési kockázatot jelent az ember számára. d) Emberből nem mutatnak ki fertőző altípust. b) A cirkuláló vírus altípus komoly megbetegedési kockázatot jelent az ember számára.


ÉRTESÍTŐ Pandémiás riasztás időszaka 3. fázis a) A vírus altípus humán fertőzéseket okoz. b) Az emberről emberre terjedés ritka. c) A vírus altípus emberi fertőzéseket okoz, de a vírus emberről emberre nem terjed, legfeljebb nagyon ritkán, közeli érintkezés révén. 4. fázis a) Kis gócokban jelentkező emberről emberre terjedés. b) A fertőzött területek igen kis területre korlátozódnak. c) Emberről emberre történő korlátozott terjedés következtében az emberi megbetegedések csupán kis gócokban jelentkeznek, a terjedés igen kis területre korlátozódik, ami arra utal, hogy a vírus még nem adaptálódott az emberi szervezethez. 5. fázis a) Nagyobb gócokban jelentkező emberről emberre terjedés. b) A fertőzés még mindig kis területre korlátozódik. c) Az emberi megbetegedések nagyobb gócokban jelentkeznek, de az emberről emberre történő terjedés még mindig csak kis területre korlátozódik, ami arra utal, hogy a vírus egyre jobban adaptálódik az emberi szervezethez, de az emberre történő terjedési képessége még nem tökéletes. Pandémiás időszak 6. fázis a) Fokozott intenzitású, folyamatos terjedés a lakosság körében. b) Globális pandémiás veszély. c) A vírus altípus fokozott intenzitással folyamatosan terjed a lakosság körében. 6/a szint A vírus altípus terjedése abban az országban, ahol kialakult. 6/b szint A vírus altípus más országban is megjelenik. 6/c szint A vírus altípus Európában is megjelenik. 6/d szint A vírus altípus által okozott igazolt megbetegedések megjelenése Magyarországon. 6/e szint A vírus Magyarországon regionális járványt okoz.

6/f szint 6/g szint 6/h szint

54 A vírus Magyarországon országos járványt okoz. A pandémia első hullámának lezajlása Magyarországon A pandémia második/harmadik hulláma Magyarországon

Pandémia utáni időszak Visszatérés az inter-pandémiás (felkészülési) időszakra, ami a - a normál helyzethez való visszatérést, - a károk felszámolását, - az értékelések, jelentések és tapasztalatok feldolgozását foglalja magába. 4.4. A Pandémia felkészülési időszaka (1. és 2. fázis) 4.4.1. Az időszak jellemzői Emberből nem mutattak ki vírus altípust, azonban a cirkuláló vírus altípus komoly megbetegedési kockázatot jelent az ember számára. 4.4.2. A Pandémia Krízis Menedzsment feladatai A Biztonság vezetője előkészíti és meghatározza a Pandémia Krízis Menedzsment (továbbiakban: PKM) válságkezelő csoport működési kereteit, mely a járványhelyzetek kezelését illetően a társaság legmagasabb döntéshozó fóruma, és a tevékenységéről, döntéseiről közvetlenül a társaság vezetőjének tartozik beszámolással. a) A csoport összetétele a következő szervezeti egységek vezetőiből, vagy az általuk megjelölt személyekből áll: - üzemeltetési vezető, - vontatójármű menedzsment, - jármű-karbantartási vezető, - járműjavítási vezető, - gazdálkodási vezető, - humán vezető, - értékesítési vezető, - állandó külső meghívottak:  MÁV Szolgáltató Központ Zrt. képviselője,  Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. képviselője.


ÉRTESÍTŐ b) A Jog együttműködésével a PKM működési szabályzatának elkészítése: - irányítási, jelentési rend meghatározása, - feladatok, felelősség, hatáskör meghatározása, - összehívás módjának meghatározása, - munka rendjének meghatározása. c) Együttműködve a MÁV Szolgáltató Központ Zrt-vel a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft-vel és a Kabinettel, a továbbképzések rendszerén belül előadásokkal és kiadványokkal tájékoztatja a munkavállalókat: - a járványveszély létezéséről, - kialakulásának lehetőségeiről, - a fertőzés tüneteinek ismeretéről, - az általános megelőzés fontosságáról, - a szezonális védőoltás szükségességéről, - az adott szervezeti egységtől és a munkavállalóktól elvárt kötelezettségek, a járvány különböző fokozataiban, - azon központi telefonszám/okról, ahonnan további tájékoztatást, vagy információt kérhetnek a munkavállalók. A tájékoztató anyagot úgy kell összeállítani, hogy az egyértelmű információkat adjon, és ne váltson ki felesleges pánikot a munkavállalók között. d) A különböző egyéni és kollektív védőeszközök igény szerinti felmérése és beszerzésének megtervezése. e) Együttműködve az MÁV Szolgáltató Központ Zrt-vel és a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kftvel elkészíti a higiénés előírásokat. f) Tájékoztatja a munkavállalókat az általános szezonális oltásról, és megszervezi a veszélyeztetett munkakörökben dolgozó személyek védőoltásának lehetőségét. g) A belső kommunikáción keresztül tájékoztatást ad a PKM szervezet létrehozásáról és annak céljáról. 4.5. A Pandémia riasztási időszaka (3. 4. és 5. fázis) 4.5.1. Az időszak jellemzői A jelenlegi állapot a pandémia 3. fázisának felel meg. Az előrejelzések szerint az első megbetegedések Európán kívül fognak jelentkezni, így a felkészülés fokozásán kívül egyéb korlátozó intézkedésekre továbbra sincs szükség.

55 - 3. fázisban az emberről emberre terjedő fertőzés ritka. - 4. fázisban kis gócokban jelentkezik a fertőzés. - 5. fázisban nagyobb gócokban alakul ki a fertőzés. - A fertőzések igen kis területekre korlátozódnak. A fertőzés intenzitása: - a 3. fázisban az vírus altípus emberi fertőzéseket okoz, de a vírus emberről emberre nem terjed, legfeljebb nagyon ritkán, közeli érintkezés révén, - a 4. fázisban kialakult a vírus még nem adaptálódott az emberi szervezethez, - az 5. fázisban lévő a vírus egyre jobban adaptálódik az emberi szervezethez, de az emberre történő terjedési képessége még nem tökéletes. 4.5.2. Pandémia Krízis Menedzsment (PKM) összehívása a) A PKM vezetőjének kijelölése. b) A MÁV-START Zrt. szervezeteivel közösen tájékoztató anyag, plakát készítése és ki-adása, melyben felhívják a munkavállalók figyelmét a várható következményekre és a megelőzés, védekezés fontosságára. c) Munkavállalói létszám és szolgálati hely pontos meghatározása. d) Egyes foglalkozás-egészségügyi orvoshoz tartozó munkavállalói létszám meghatáro-zása. e) Járványveszélynek kitett munkavállalók munkakörönkénti létszámának meghatározása. f) Az oltandók prioritási listájának elkészítése. g) A pandémia idején felhasználandó fertőtlenítő szerek meghatározása, beszerzése, és központosított speciális raktározásának megtervezése. h) A szezonális oltóanyag-igény felmérése, oltóanyag beszerzése és az oltás végrehajtásának megrendelése a foglalkozás-egészségügyi orvosoknál. i) A kritikus infrastruktúra üzemeltetésében közreműködő szervezetek távmunka eszközigényeinek felmérése. j) Kapcsolati rendszer kiépítése a Magyarország Egészségügyi Minisztérium Országos Tisztiorvosi Hivatal illetékeseivel.


ÉRTESÍTŐ 4.6. A Pandémiás időszak (6. fázis, különböző szintjei) 4.6.1 A Pandémiás időszak (6. fázis „A” és „B” szintjei) 4.6.1.1. A különböző szintek általános jellemzői - A járvány fokozott intenzitású, folyamatosan terjed a lakosság körében. - A vírus altípus fokozott intenzitással, folyamatosan terjed a lakosság körében. - A vírus altípusa más országban is megjelenik - Globális pandémiás veszély lehetősége kialakulóban van. - A vírusfertőzések nagysága és terjedésének sebessége már elérte a járvány méretét, így reális a veszélye, hogy átlépi regionális határokat. A globalizációból adódóan a fertőzés bármikor megjelenhet Európában, akár hazánkban is. 4.6.1.2. Pandémiás Krízis Menedzsment feladatai a) A PKM központi koordináló szakterületi felelősök kijelölése. b) Együttműködés a hatóságokkal a határok fokozott ellenőrzésénél. c) Folyamatos kapcsolat Országos Tisztiorvosi Hivatal illetékeseivel. d) A vírussal kapcsolatos szakmai irányelvek kialakítása és aktualizálása. e) Az alábbi szükséges fertőtlenítő szerek és védőeszközök beszerzése elosztási, ellenőrzési és elszámolási rendjének meghatározása: - egyszer használatos légzésvédő maszk (FFP2 minősítésű), vagy sebészeti, maszk, egyszer használatos egészségügyi ápolási kesztyű, - alkoholos kézfertőtlenítő (pl: Clarasept Derm, Clarasept törlőkendő, Sanisept), - Clarasept egyfázisú folyékony szappan, - váladékok fertőtlenítésére és fertőtlenítő takarításra Na-hipoklorit 90 hígított oldat, - papírkéztörlő, - zárt fedelű lábbal nyitható badella, - a veszélyes hulladék begyűjtésére sárgaszínű veszélyes hulladék tárolására alkalmas műanyagzsák. f) A pandémiás készletek tárolására alkalmas raktárhelységek kijelölése. g) Kommunikációval kapcsolatos feladatok megszervezése

56 - Pandémiával kapcsolatos felvilágosító tájékoztató elkészítése, és kiadása együttműködve az MÁV Szolgáltató Központ Zrt. és a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. orvosaival. - Felkészülés a várható intézkedésekre illetve ezen intézkedések előkészítése (forgatókönyvek, közlemény tervezetek stb.) - A belső kommunikáció eszközeinek, módszerének a meghatározása. (e-mail faliújságok, belső hírlevél, Expressz újság). - Munkavállalók tájékoztatása figyelemfelkeltő cikkek, szórólapok formájában. h) Figyelőszolgálat megszervezésének előkészítése, ami folyamatosan regisztrálja a fertőző megbetegedések következtében távolmaradó munkavállalókat és statisztikai adatokat készít. i) Azon hatékony rendszerek (vezénylés, helyettesítési rend, stb.) meghatározása, amelyek alkalmasak a terület erőforrásainak mobilizálására és gyors átcsoportosítására. j) A pandémia okozta helyzetre való gyors reakcióhoz szükséges gazdasági és HR intézkedések megalapozott döntéshozatalának előkészítése (ütemterv). k) A felkészüléshez szükséges költségkeret megtervezése. l) Az azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, a belső munkamegosztás feladatainak felülvizsgálata. m) MÁV Zrt. D4 utasítása szerinti (csökkentett üzemvitel, „hópihés” vonatok) létszám meghatározása. n) Kapcsolatfelvétel a MÁV Zrt-vel és a hatósággal az állomások és a tárolási helyek biztonságának fenntartásában. o) Az internetes tájékoztatás érdekében adatok átadása a Kabinetnek. 4.6.2. A Pandémiás időszak (6. fázis „C” szintje) 4.6.2.1. Az időszak jellemzői A vírus altípus Európában is megjelenik. Még mindig nincs megbetegedés Magyarországon, de a járvány kitörése bármelyik pillanatban bekövetkezhet.

4.6.2.2. Pandémiás Krízis Menedzsment feladatai a) A beszerzett egyéni védőeszközök hálózati terítése. 5. szám Budapest, 2014. január 27.

ÉRTESÍTŐ b) A kapcsolat kiépítése a járvány leküzdésére rendelt hatóságokkal. c) A távmunka eszközeinek beszerzése, és az otthoni munkához szükséges levelezési rendszerek beállítása a 12/2011 (IX. 26. MÁVSTART Zrt. Ért. 6.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató – helyettesi utasítás a távmunka működtetése a MÁV-START Zrt.-ben 4.1.9 bekezdése alapján. d) A szervezetektől megküldött vezetői és helyettesítő listák nyilvántartásba vétele. e) Az irodai helységek, műhelyek fokozott tisztításának, ütemes fertőtlenítésének, szellőztetésének elrendelése. f) A minimális szolgáltatás biztosításához szükséges munkakörökben dolgozó munkavállalók felkészítése; - a minimális szolgáltatás tartalmáról - az egység helyettesítés rendjéről, - a személyre szabott feladatokról egészségügyi vészhelyzet esetén - egyéni védőeszközök használatának fontosságáról g) Együttműködés az MÁV Ingatlankezelő Kft. és az MÁV Szolgáltató Központ Zrt. társaságokkal azon elkülönítő helyiségek meghatározásában, ahol járvány idején majd ideiglenes elhelyezésre kerülnek a fertőzött személyek. h) A munkahelyeken és az utasforgalommal érintett területeken (mosdó, WC, váróterem, melegedő, előterek stb.) a fokozott tisztítás megrendelése (gyakoriság, alkalmazott tisztítószerek, ütemes fertőtlenítés, szellőztetése), és ellenőrzése, a madárürülékkel szennyezett és a hajléktalanok által használt területekre. i) Kommunikációval kapcsolatos feladatok megszervezése - A MÁV-START Zrt. honlapján történő folyamatos tájékoztatás megszervezése a Pandémiás Krízis Menedzsment által közölt adatok alapján. - A kapcsolattartás a járvány leküzdésében résztvevő kormányzati szervek szó-vivőivel és más együttműködők kommunikációs szerveivel. - Belső kommunikációs csatornák erősítése, tájékoztatás sűrűbbé tétele a mindenkori aktuális helyzet függvényében. Eszközeinek, módszereinek meghatározása: (e-mail belső hírlevél, Expressz újság, faliújságok,)

57 - A kollégák tájékoztatása az orvosi ellátási lehetőségekről, illetve azok igény-bevételének helyszíneiről. - Kapcsolattartás a MÁV Zrt-vel a pandémiás helyzettel kapcsolatos naprakész információcsere megszervezése érdekében - Sajtótájékoztatók tartása, sajtóközlemények kiadása, melyek gyakoriságát, mennyiségét a mindenkori aktuális helyzet határozza meg. - A napi 24 órás készenléti rendszer működtetése - Oktatási tájékoztató anyagok, szórólapok, plakátok elkészítése. j) Az átvezénylési programok elkészítése a szakképzetség, kompetenciák és tapasztalat figyelembe vételével. k) Alapító felé történő intézkedés a védekezéshez szükséges pénzügyi források biztosítására. l) A szabadságok kiadásának korlátozása, a normál üzemű technológia fenntarthatóságának érdekében. m) A határidős feladatok felülvizsgálata az ideiglenes nélkülözhetőség és átütemezhetőség tekintetében. n) Az ügyfélszolgálati központok tevékenységének megerősítésére, készenléti rendszer feltételeinek kialakítása. 4.6.2.6. A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. és Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. feladatai Oktatások megszervezése, együttműködve a munkáltatói jogokat gyakorló vezetőkkel: - Az egyéni védőeszközök alkalmazásáról - A gyógyszeres megelőzés fontosságáról - A higiénés normák és magatartási szabályokról 4.6.3. A Pandémiás időszak (6. fázis „D” szintje) 4.6.3.1. Az időszak jellemzői A vírus altípus által okozott igazolt megbetegedések megjelenése hazánkban. Ebben az idő-szakban egyes területeken 10%os alkalmazott létszámhiány mellett még fenntartható a normál működési technológia.


ÉRTESÍTŐ 4.6.3.2. Pandémiás Krízis Menedzsment feladatai a) Fokozottan figyelemmel kíséri az üzemvitellel kapcsolatos feladatok végrehajtását. b) A folyamatos kapcsolatot tartása a járvány leküzdésére rendelt hatóságokkal. c) Külföldre történő hivatalos kiutazások korlátozása (kivétel az országhatárt átlépő mozdonyszemélyzet. d) Intézkedés értekezletek, gyűlések, rendezvények szüneteltetésére. e) A különböző szervezetek készenléti rendjének kialakítása. f) Távmunka beindítása, összhangban a minimálisan végrehajtandó adminisztratív feladatokkal. g) Az egészségi állapot fokozott egyéni ellenőrzésének elrendelése. h) Kommunikációval kapcsolatos feladatok megszervezése. - A tájékoztatás erősítése sűrűbbé tétele, a honlap óránként történő frissítése, az operatív törzs által biztosított információk alapján. - A kommunikációs tevékenység során kapcsolattartás a járvány leküzdésében részt vevő kormányzati szervek szóvivőivel és más együttműködők kommunikációs szerveivel és az általuk adott információk, üzenetek eljuttatása az érintettekhez. - A belső információáramlás további erősítése, hogy a kollégák naprakész információval rendelkezzenek a kialakult helyzetről. - Az operatív törzs által biztosított információk alapján a távmunkában lévő munka-vállalók tájékoztatása. - Az információ eljuttatásához szükséges eszközök, módszerek meghatározása (expressz újság, belső hírlevél, faliújságok, e-mail, telefon). - Az érintettek tájékoztatásának érdekében fokozni kell a sajtóközlemények kiadását, sajtótájékoztatók tartását. - Napi 24 órás készenléti rendszer működtetése. - Az internetes tájékoztatás érdekében hálózati szintű koordináció Kabinettel i) A munkavállalók munkába járásának megszervezése során a saját gépjármű használatának támogatása.

58 j) Intézkedik, hogy a más tömegközlekedési eszközre érvényes bérleteket, jegyeket a vonaton való közlekedésben is fel lehessen használni, illetve a Társaság menetjegyeit, bérleteit más tömegközlekedési eszközön is elfogadják. Szabadságok kiadása csak rendkívül indokolt esetben k) A Humán és a többi szervezet közreműködésével összehangolja és elkészíti a szabadságok kiadásának tervét a figyelemmel a folyamatos üzem-ellátásra. l) Részlegvezetői (14es MMK) szintű napi, illetve eseti rendszerességű koordináció, vezetői irányítással, társszolgálatokkal közösen. m) A technológia folyamatos működtetéséhez szükséges nélkülözhetetlen munkakörök meghatározása, a 2. számú melléklet szerint. n) Szükség esetén a személyzet átcsoportosításával biztosítja a folyamatos üzemmenetet. o) A munkavállalók napi tájékoztatása az aktuálisan kialakult helyzetről. p) Légkondicionált, légjavítós, légbefúvásos kocsik légszűrőinek fokozott cseréjének, légcsatornák tisztításának, fertőtlenítésének megrendelése. q) A kocsitisztítás átvételének megszigorítása, az előírt tisztítószerek felhasználásának ellenőrzése. r) A Szabályzat 2. számú mellékletében felsorolt kritikus munkakörökben dolgozó személyeknek, egyéni védőeszközök (védőmaszk, gumikesztyű, alkoholos kézfertőtlenítő) biztosítása, és az önkéntesség alapján történő javasolt használata. s) A veszélyes hulladékok gyűjtésének, megsemmisítésének hálózati szinten történő megszervezése. t) A szövegkönyvek aktualizálásával gondoskodik az utasok folyamatos tájékoztatásáról. 4.6.3.6. Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. feladatai: Az Országos Tisztiorvosi Hivatal rendelete és önkéntesség alapján a pre-pandémiás oltás megkezdése, mely fokozza az immunrendszer ellenálló képességét az emberről emberre terjedést lehetővé tévő vírus-mutációkkal szemben.


ÉRTESÍTŐ 4.6.4. A Pandémiás időszak (6. fázis „E”-„F” szintjei) 4.6.4.1. Az időszak jellemzői Az új vírus Magyarországon regionális (E szint) vagy országos (F szint) járványt okoz. A két időszakban elvégzendő feladatok csak kiterjedésükben térnek el egymástól. A prognosztizált 20%, 30% vagy több létszámhiány és a várható utas szám csökkenés miatt, a D 4 téli forgalmi (az ún. „hópihés”) vagy a rendkívüli (vonalankénti vonatpárindítás) üzemvitel bevezetésére is sor kerülhet az adott területen, vagy az egész országban. Az Alaptörvény 53. cikke alapján elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt megváltozhat a már be-vezetett menetrendszerűség, ezért az utasítások a hatósági intézkedéshez igazodva módosul-hatnak. 4.6.4.2. Pandémiás Krízis Menedzsment feladatai a) Együttműködés az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetékes területi szervezeteivel a helyi járványok lokalizálásában és továbbterjedés megelőzésében. b) Együttműködés az összes hatósággal és szervezettel, amelyik feladatokkal rendelkezik a kialakult járvány felszámolásában, illetve megelőzésében. c) Állandó kapcsolat területi vezetőkkel és társszolgálatok irányításával. d) A 24 órás készenléti rend elrendelése és fenntartása. e) A szabadságok kiadásának általános tiltása. f) A korábban meghatározott összes távmunka beindítása, szükséges eszközök folyamatos pótlása. g) Az elektronikus személyes kommunikációs csatornák használatának elrendelése. h) A járvány kitörése előtt és alatt Országos Tisztiorvosi Hivatal által elrendelt egyéni védőeszközök biztosítása. i) Ügyfélfogadás, kereskedelmi tevékenységek szüneteltetése a lehető legszélesebb körben. j) Az orvosi jelenlét és ügyelet megerősítése a Személyszállítási Központokban és hozzátartozó állomásokon, és erről az utasok folyamatos tájékoztatása.

59 k) A munkahelyeken és az utasforgalommal érintett területeken (mosdó, WC, váróterem, melegedő, előterek stb.) a takarítási gyakoriságának és intenzitásának növelése és ütemes fertőtlenítése, szellőztetése. l) A Társaság munkahelyein a szükséges fertőtlenítési eljárások bevezetése. - Ahol folyóvíz nem áll rendelkezésre ott alkoholos kézfertőtlenítő használatának el-rendelése. - Intézkedés, hogy a hideg-meleg folyóvizes kézmosóknál Clarasept egyfázisú folyékony szappan kihelyezésre kerüljön. - Váladékok fertőtlenítésére Na-hipklorit 90 hígított oldat használatának elrendelése. - Elrendelni az eszközök virucid hatású készítményekkel történő fertőtlenítését. - Elrendelni és ellenőriztetni az összes szolgálati helyiségek óránként történő átszellőztetését. m) Magyarország Egészségügyi Minisztérium Országos Tisztiorvosi Hivatal által meghatározott kötelező védőeszközök használatának elrendelése, Szabályzat 2. számú mellékletében felsorolt kritikus munkakörökben dolgozó munkavállalók esetében. n) Kisebb szolgálati helyek bezárása, és a munkavállalók átcsoportosítása a nagyobb állomásokra. o) Kommunikációval kapcsolatos feladatok megszervezése - Krízis kommunikáció bevezetése. - Az operatív törzs által jóváhagyott információk közzététele külső kapcsolati csatornákon. - A kommunikációs tevékenység során kapcsolattartás a járvány leküzdésében résztvevő kormányzati szervek szóvivőivel és más együttműködők kommunikációs szerveivel és az általuk adott információk, üzenetek eljuttatása az érintettekhez. - A belső információ azonnali továbbítása beleértve a távmunkában munkavállaló kollégákat is. Az információ eljuttatása eszközeinek, módszereinek meghatározása (faliújságok, szórólapok, e-mail, telefon, stb.). - Napi 24 órás készenléti rendszer működtetése.


ÉRTESÍTŐ p) A Humán, a munkáltató jogköröket gyakorló vezetőkkel közösen meghatározza a minimálisan szükséges munkaerő létszámot. q) A munkavállalók munkába járásának megszervezése során: - a saját gépjárművel és a taxival történő bejárás költségeinek egységes térítése, - indokolt esetekben szállásról, vagy a szállodai költségtérítés biztosítása. r) A vasúti közlekedés biztonságának maximális fenntartása mellett a nem halaszthatatlan karbantartási munkálatok felfüggesztése. s) Létszámhiány esetén munkavégzés céljából behívni az arra előzetesen vállalkozó és alkalmas nyugdíjas munkavállalókat. t) Folyamatban lévő tanfolyamok felfüggesztése. u) Részlegvezetői szintű, 12 óránként történő koordináció a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőkkel. v) Kapcsolattartás MÁV Zrt. készenléti (helyszíni, illetve telefonos) szolgálatával illetve a helyi tömegközlekedtetési vállalatok készenléti szolgálataival. w) Egészségügyi kiadványok átadása minden szolgálatra való jelentkezés alkalmával. x) A folyamatos üzemmenethez nem szükséges adminisztratív feladatok felfüggesztése. y) A mozgó és fix utasellátó szolgáltatások, valamint a hálókocsik üzemeltetésének hálózati szinten történő teljes tilalmának bevezetése. z) A szövegkönyvek aktualizálása és az utasok folyamatos tájékoztatása. 4.6.4.6. Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. feladatai: a) A Pandémia idején az Országos Tisztifőorvosi Hivatal iránymutatása szerint az antivirális szerek alkalmazása a munkába lépő munkavállalóknál. b) Az antivirális készítmények kiadása munkavállalók számára, amit kizárólag a foglalkozás-egészségügyi szolgálat végezhet. c) A kötelező Pandémiás védőoltás megkezdése az oltandók prioritási listája alapján.

60 4.6.5. A Pandémiás időszak (6. fázis „G”-„H” szintjei) 4.6.5.1. Az időszak jellemzői A pandémia első hullámának lezajlása Magyarországon. Tekintettel arra, hogy a szakértők szerint legalább egy hullámban vissza fog térni a vírus, a más katasztrófahelyzetektől eltérően ebben az időszakban legfontosabb feladatok kapcsolatos feladatok: - a felkészülés normál helyzethez való visszatérés érdekében történő intézkedések megtétele, - felkészülés a pandémia következő hullámaira. Az egyes szervezetek által végrehajtandó feladatok megegyeznek a 4.6.4 pontban meghatározott feladatokkal. 4.7. Pandémia utáni időszak 4.7.1. Az időszak jellemzői A Magyarország Kormánya bejelenti, hogy az ország a pandémia utáni időszakba lépett és újra megnyitják az intézményeket. A pandémia utáni időszak célja, hogy mielőbb helyreálljon az inter-pandémiás időszakra jellemző működési rend és a szokásos kapacitások ismét rendelkezésre álljanak. Az egyes szervezetek feladatainak meghatározása, függ a vírus következményeinek súlyossá-gától. 4.7.2. Pandémiás Krízis Menedzsment feladatai a) A bevezetett rezsim intézkedések megszüntetése: - a készenlétnek, - a szabadság kiadás korlátozásának, - a helyiségek intenzív takarításának, - a bevezetett higiéniás intézkedéseknek, - az objektumok látogatási korlátozásának - mozgó és üzemi büfék, étkezdék működésének tiltása - értekezletek, tanfolyamok tiltásának b) A távmunkák megszüntetése, a kitelepített eszközök visszagyűjtése. c) A kibővített levelezési rendszer visszaállítása. d) A kiadott védőeszközök begyűjtése és megsemmisítése. e) A fel nem használt védőoltások és antivirális szerek jogszabály szerinti begyűjtése, megsemmisítése.


ÉRTESÍTŐ 61 f) A járvány által okozott károk felmérésének megkezdése. g) A járvány ideje alatt visszatartott szabadságok fokozatos kiadásának elrendelése. h) Kommunikációval kapcsolatos feladatok megszervezése. - A nyilvánosság és a munkavállalók folyamatos tájékoztatása az aktuálisan működő szolgáltatásokról 5.0 HIVATKOZÁSOK, KÍVÜL HELYEZÉSEK

HATÁLYON

6.0

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet: a pandémia WHO által meghatározott fázisai 2. számú melléklet: a kritikus munkakörök jegyzéke 3. számú melléklet: a pandémia különböző MÁV-START Zrt-nél veszteségek és üzemvitel

5.1. Hivatkozások - Alaptörvény - 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 139/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet a katasztrófa-egészségügyi ellátásról - 139/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet a katasztrófa-egészségügyi ellátásról - 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről - Magyarország Egészségügyi Minisztérium Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott Nemzeti Influenza Pandémiás Tervben (NIPT) - A téli időjárás alkalmával követendő eljárásra kiadott MÁV Zrt. D. 4. 2/2009 (MÁV Ért. 2.) számú utasítás. - 12/2011 (IX. 26. MÁV-START Zrt. Ért. 6.) sz. általános gazdálkodási vezérigazgató – helyettesi utasítás a távmunka működtetése a MÁV-START Zrt.-ben 5.2. Hatályon kívüli helyezések - 12/2009. (V.15. Ért 7.) VIG. sz. utasítás az új vírusvariáns által okozott influenzajárvány – a pandémia – különböző időszakaiban bevezetett intézkedésekről 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen szabályzat előírásait a MÁV-TRAKCIÓ Zrt.-nek és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.-nek a MÁV-START Zrt.-be történő beolvadása napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.


fázisaiban, a prognosztizált

Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató

ÉRTESÍTŐ 62 1. számú melléklet


ÉRTESÍTŐ 63 2. számú melléklet Kritikus munkakörök jegyzéke Azon munkakörök, amelyek a minimális szolgáltatási szint biztosításához szükségesek: – a jegyvizsgáló, – a vezető jegyvizsgáló, – személypénztáros, – nemzetközi személypénztáros – kocsivizsgáló, – utaskísérő – személyszállítási ügyeletes, – területi személyszállítási főüzemirányító, – mozdonyvezető, – területi és hálózati vontatási főirányító, – mozdonyfelvigyázó, – külsős mozdonyfelvigyázó, – munkabeosztás készítő, – vontatási reszortos, – vontatási - szolgáltatási technológus (változáskezelő),, – vontatási - szolgáltatási tervező szakértő (változáskezelő) – területi vontatás - szolgáltatási központvezető, – anyag- és eszközkezelő szakelőadó, – akkumulátor kihordó, telepkezelő, – balesetelhárító járműszerelő I, – elektroműszerész, – féktechnikai lakatos, – forgácsoló, – gépészeti diszpécser, – hálózati gépészeti diszpécser, – hegesztő, – jármű szerkezeti lakatos, – járműszerelő, – járművillamossági szerelő, – mechanikai műszerész, – művezető, – padló alatti kerék-esztergályos, – részlegvezető, – telepi rendező, váltókezelő, – területi műhelyvezető, – vasúti jármű asztalos, – vegyi elhárító járműszerelő, – villanyszerelő, – ügyfélkapcsolati szakelőadó (személyes ügyfélszolgálat) – ügyfélszolgálati szakelőadó (személyes ügyfélszolgálat – a MÁV-START Zrt. által kijelölt PKM tagok


ÉRTESÍTŐ 64 3. számú melléklet MÁV-START Zrt-nél prognosztizált veszteségek és üzemvitel Időszakok fázisok szintek veszteségek (%)-ban szolgáltatás

felkészülési 1. 2.

riasztási 3. 4. 5. a

nincs megbetegedés

b c

pandémiás járvány 6. d e f g 10%

normál üzemvitel


20%

30%

h

40% - 50%

„D4” téli vagy vonatpár/vonal

ÉRTESÍTŐ 65

Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Kabinet Felelős kiadó: Ungvári Csaba vezérigazgató


2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Vagyonvédelmi Szabályzata

Recommend Documents