2015. (VIII. 27. MÁV-START Ért. 32.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatáról

2015/32. SZÁM TARTALOM

Utasítások

oldal

36/2015. (VIII. 27. MÁV-START Ért. 32.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatáról .................................

2

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 2 és

Utasítások 36/2015. (VIII. 27. MÁV-START Ért. 32.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A szabályzat célja MÁV-START Zrt. (továbbiakban: Társaság) tűzvédelemi tevékenységének szabályozása és az ehhez tartozó munkáltatói és munkavállalói feladatok, kötelességek, felelősségek és szempontok meghatározása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás személyi hatálya kiterjed: a) a MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, b) a MÁV-START Zrt-vel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. szakmai gyakorlaton, képzésen részt vevő, tanulóviszonyban) álló, továbbá c) a Társaság utas- és ügyfélforgalom elől elzárt területére (a továbbiakban: üzemi terület) bármely célból a vonatkozó szabályok szerint belépő vagy engedéllyel ott tartózkodó más természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, továbbá a Társaság területén bármilyen céllal tartózkodó, vagy tevékenységet végző (szállító, javító, karbantartó, szolgáltatást igénybe vevő, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, vállalat, stb.) személyére abban az esetben, ha részükre a szabályzat átadásra került, vagy annak tartalmáról tájékoztatást kaptak. 2.1.2. Az utasítás területi hatálya kiterjed: a) a MÁV-START Zrt. által üzemben tartott járművekre, b) a MÁV-START Zrt. tulajdonában, vagy jogszerű használatában lévő ingatlanok területére.

2.2. Az utasítás kidolgozásáért karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. Biztonság vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 1.

2.

3.

4.

5.

6. 7.

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység: minden olyan – végzési helyét tekintve – nem üzemszerű technológia, eljárás, tevékenység, amely az adott környezetre nézve viszonylagos magas hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal potenciális tűzkeletkezési tényező, iniciáló gyújtóforrás lehet. Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren, illetve vasúti vontató és vontatott járműveken elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés. Beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező füstnek és forró égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés. Építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná). A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. Helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér. Jármű: vasúti munkagép, vasúti személyszállító kocsi, motorvonat, vontató és vontatott vasúti, üzemi, illetve közúti jármű és gépjármű.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 8. 9. 10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

Létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége. Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala. Robbanásveszélyes állapot: a „robbanásveszélyes” osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott. Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség – beleértve a nyitott fedett színeket –, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. Tartós fogyasztó: az az elektromos fogyasztó, amely rendeltetéséből adódóan felügyelet nélkül, huzamosabb ideig, vagy állandóan feszültség alatt üzemel. Tűz (tűzeset): az a nem irányított, nem szabályozott térben lezajló, lánggal vagy izzással járó égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, ill. azokban károsodást okoz. A vasút területén, vasúti létesítményekben, járművekben, egyéb vasúti tulajdonban, vagy a vasút kezelésére bízott javakban keletkezett, technológiától eltérő égés, vagy égési folyamat, függetlenül attól, hogy a dologi kár bekövetkezésével, vagy a nélkül szüntették meg, vagy szűnt meg. Tűzvédelmi munkatárs: a Társaság legalább középfokú tűzvédelmi képesítésű munkavállalója, aki önálló feladatként, vagy más tevékenységi köre mellett tűzvédelmi feladatokat – megbízás, vagy munkaköri leírás alapján – is ellát, vagy azokat ellenőrzi. Tűzvédelmi szakértő: a Biztonság szervezetének felsőfokú tűzvédelmi képesítésű munkavállalója. Tűzvédelmi szolgáltató: a vasútüzem területén a tűzvédelmi tevékenységet is felügyelő, valamint a Társasággal kötött szolgáltatási szerződés alapján a tűzvédelemben közreműködő, feladatokat ellátó szervezet. Tűzvizsgálat: azon szakmai tevékenység, amely a tűz keletkezési,

3 helyének, idejének, okának, valamint az ezért esetlegesen felelős személyének felderítésére irányul. 18. Üzemeltető, fenntartó: az a szervezet, amelynek feladata a létesítmény, építmény, épület, technológiai helyiség, gép, berendezés, jármű vagy egyéb vagyoni érték üzemeltetése, kezelése, karbantartása, ellenőrzése. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A Társaság tűzvédelmi szervezetének feladatai, felépítésének, működésének és irányításának általános rendelkezései Általános rendelkezések 4.1.1. A Társaság tűzvédelmi tevékenységének irányítását a Biztonság vezetője útján a Társaság vezérigazgatója látja el. 4.1.2. Társaság területi szervezeti egységei által bérelt ingatlanokra a Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzatot (LTSz), és a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet 4. § (1) bekezdésben meghatározottak alapján Tűzriadó Tervet – egyéb megállapodás hiányában – a bérbeadó készíti el. 4.1.3. A Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzatban az adott egységre vonatkozóan kell részletesen leírni: 1. a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, 2. a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére vonatkozó szabályokat, 3. a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetekre vonatkozó állandó, és eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, 4. a tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, 5. az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását, 6. a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket,

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 7.

8.

9.

a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a - kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt megengedett maximális befogadóképességet, valamint a 8. pont szerinti esetekben a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét.

4.2. A Társaság tűzvédelmi tevékenységében közreműködők feladatai 4.2.1. A tűzvédelmi szolgáltató feladatai A feladatokat, az azzal járó kötelezettségeket a Társaság és a szolgáltató között létrejött szolgáltatási szerződés részletesen tartalmazza. 4.2.2. A vezérigazgató feladatai 1. A jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények érvényesítése. 2. Tűzvédelmi szolgáltatási igények költségeinek a biztosítása. 4.2.3. Biztonság vezetőjének feladatai 1. Biztosítja a tűzvédelmi szolgáltató részére a tűzvédelmi szabályozási folyamathoz kapcsolódó adatszolgáltatást. 2. A hatósági tűzvédelmi ellenőrzések helyéről, idejéről a kapcsolattartón keresztül értesíti a Szolgáltatót. 3. Az ellenőrzések során a szolgálati helyek használatával, tűzbiztonsági állapotával, felszereltségével kapcsolatos megállapításokról a kapcsolattartón keresztül tájékoztatja a Szolgáltatót. 4. A Társaság területén megvalósuló technológiai változásokról, valamint fejlesztésekről tájékoztatja a Szolgáltatót. 5. Meghatározza a tűzvédelmi szolgáltatási igényeket, megrendeli az időszakos tűzbiztonsági ellenőrzéseket.

4 6. Megrendeli a tűzvédelmi szolgáltatótól a területén történő beruházások, létesítések, fejlesztések tervdokumentációinak társasági tűzvédelmi szakmai véleményezését. 7. A tűzvédelmi jogszabályok, nemzeti szabványok és belső utasítások szerinti működtetés, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartatása. 8. A munkavállalók tűzvédelmi oktatásának szakmai felügyelete. 9. Működési területén történt tűzesetek vizsgálatainak, valamint a vizsgálat megállapításai alapján a szükséges megelőző intézkedések meghozatalának és végrehajtásának felügyelete. 10. Tűzoltó készülékek, eszközök, berendezések felülvizsgálatának, karbantartásának felügyelete. 11. Az üzemeltetett technológiában történt lényeges változás bejelentése - annak megkezdése előtt 20 nappal - a tűzvédelmi hatóság felé. 4.2.4. Az Üzemeltetés, Értékesítés vezetőjének feladatai 1. Együttműködni a Biztonsággal a tűzvédelmet érintő jogszabályok, nemzeti és vállalati szabványok, belső utasítások szerinti működtetésben, belső szabályozások, technológiai utasítások kidolgozásában a tűzvédelmi szabályok betartása, betartatása érdekében. 2. Biztosítani a területükön a jogszabályokban előírt tűzvédelmi követelmények érvényesülését, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartatását, szükség szerint intézkedéseket kezdeményezni a tűzvédelmi tevékenység végrehajtási szintjén. 3. Vezetői ellenőrzés útján rendszeresen és kimutathatóan ellenőrizni, ellenőriztetni a szolgálati helyek használatát, az állagba tartozó vasúti járművek tűzbiztonsági állapotát, felszereltségét. 4. Biztosítani a tűzvédelmi szabályozási folyamathoz kapcsolódó adatszolgáltatást. 5. A hatósági tűzvédelmi ellenőrzések helyéről, idejéről a kapcsolattartón keresztül értesíteni a Szolgáltatót és a Biztonságot.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 6.

7.

A területükön megvalósuló technológiai változásokról, valamint fejlesztésekről – annak megkezdése előtt 15 nappal – tájékoztatni a Szolgáltatót és a Biztonságot. Intézkedni a tűzbiztonság érdekében tett javaslatok végrehajtására.

4.2.5. Területi szervezeti egység vezetőjének tűzvédelmi feladatai 1.

2.

3. 4.

5.

6. 7.

Köteles gondoskodni a Társasági és a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban foglaltak végrehajtásáról és érvényesülésük rendszeres ellenőrzéséről. A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés útján rendszeresen és kimutathatóan ellenőrizni, ellenőriztetni a felügyeletük alatt működő szolgálati helyek használatát, az állagba tartozó vasúti és közúti járművek tűzbiztonsági állapotát, felszereltségét. Biztosítani a tűzvédelmi szabályozási folyamathoz kapcsolódó adatszolgáltatást. A hatósági tűzvédelmi ellenőrzések helyéről, idejéről értesíteni a Szolgáltatót és a Biztonságot. A területükön megvalósuló technológiai változásokról, valamint fejlesztésekről – annak megkezdése előtt 15 nappal tájékoztatni a Szolgáltatót és a Biztonságot. Részt venni, vagy magukat képviseltetni a hatósági tűzvédelmi ellenőrzéseken. A létesítményi tűzvédelmi szabályzatban meghatározott kötelezettsége alapján biztosítani a munkavállalók előírt időközönkénti tűzvédelmi oktatását, biztosítani az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, az oktatáson, vizsgáztatáson való részvételt.

4.2.6. Közvetlen munkahelyi vezető tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai 1. Köteles gondoskodni a Társasági és a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban foglaltak végrehajtásáról és érvényesülésük rendszeres ellenőrzéséről. 2. Köteles az irányítása alá tartozó területen a munkát úgy megszervezni, hogy a tűzvédelmi előírás, utasítás mindenkor végrehajtást nyerjen. 3. Veszély esetén köteles a munkafolyamat leállításáról saját hatáskörben intézkedni.

5 4. Köteles a tűzvédelmet érintően a felettes vezetője, és a Biztonság helyi képviselője felé jelezni: a) a tűzvédelmi hatóság intézkedésének (ellenőrzés, stb.) idejét, b) a tűzoltó készülékek hiányát, rendszeres ellenőrzési idejének lejártát, selejtezésének megtörténtét. 5. Köteles gondoskodni arról, hogy az új munkavállaló a munkába lépése előtt tűzvédelmi oktatásban részesüljön. 6. Biztosítja a munkavállalók előírt időközönkénti tűzvédelmi oktatáson, vizsgáztatáson való részvételét. 7. Gondoskodik arról, hogy a munkahelyen felesleges, vagy tüzet okozható tárgy, felszerelés ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen üzemkész állapotban, azt rendeltetésszerűen, tűz oltására használják. 8. A munkát közvetlenül irányító vezető műszakonként legalább egy alkalommal köteles meggyőződni arról, hogy a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban előírt feladatok végrehajtása a követelményeknek megfelelnek-e. 9. Köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen, tűzvizsgálati eljáráson, biztosítani a szemle, ellenőrzés feltételeit. 10. Felelős a hatáskörébe tartozó tűzvédelmi hiányosságok megszüntetéséért. 11. Működési területén – szakismeret hiányában a tűzvédelmi munkatárs segítségével – meghatározza az alkalmi tűzveszélyes munka végzésének szabályait, szükség esetén saját munkavállalóiból felügyeleti szolgálatot biztosít. 12. Felelős az irányításuk alá tartozó területen: a) a munkahely rendjéért, tisztaságáért, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktározásának, tárolásának előírás szerinti végrehajtásáért, a dohányzás és nyílt láng használata tilalmának megtartásáért, a dohányzóhely kijelöléséért; b) azért, hogy a munkavégzés során a közlekedési út, ajtóhoz, ablakhoz, a tűzoltó felszerelésekhez vezető út szabad legyen;

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ c) hogy az éghető folyadékból a munkahelyen csak a szabályzatban engedélyezett mennyiség kerüljön tárolásra; d) a tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök hiánytalan meglétéért, épségéért, megőrzéséért, hozzáférhetőségéért. e) a tűzvédelmi szabályzatok, körlevelek, egyéb rendelkezések mindenkori hozzáférhetőségéért, és az ellenőrző személy részére azok átadásáért; f) a tűzvédelemmel kapcsolatos (4. számú mellékletben felsoroltak) nyílvántartások, dokumentációk meglétéért. 4.2.7. Munkavállaló tűzvédelmi feladatai 1. Minden munkavállaló köteles a Társaság Tűzvédelmi Szabályzatát és a létesítményi tűzvédelmi szabályzatot ismerni, a munkavégzéséhez szükséges tűzvédelmi előírásokat megismerni és azokat betartani, a tűzeseteket megelőzni. 2. A tűzesetek megelőzése érdekében a munkahelyen a biztonságos munka végzésére alkalmas állapotban megjelenni. 3. Munkakörének betöltéséhez szükséges tűzvédelmi oktatáson, illetve a tűzvédelmi szakvizsgára felkészítő tanfolyamon részt venni, és sikeresen levizsgázni. 4. Munkavégzés során a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat betartani, a dohányzási tilalmat megtartani. 5. A rendelkezésre bocsátott járműveket, gépeket, berendezéseket, egyéb eszközöket és anyagokat munkakezdés előtt a kezelési utasításoknak megfelelően megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen használni. 6. Munkahelyén rendet, tisztaságot tartani, és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat. 7. Amennyiben tűz- vagy robbanásveszélyt észlel, köteles azt megszüntetni, közvetlen munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni. 8. A munkahelyen a tűzoltó készülékeket, felszereléseket, eszközöket a szabályzatban foglaltak szerint használni, meglétét ellenőrizni, a hiányról felettesét a legrövidebb időn belül értesíteni.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

6 A szabályzatban előírt időszakonként köteles részt venni az általános, munkahelyi, ismétlődő tűzvédelmi oktatáson, képzésen, vizsgán. A tűzvédelmi szakvizsgavizsga bizonyítványt köteles megőrizni, szükség esetén azt a munkavégzés során az ellenőrző szerv rendelkezésére bocsátani. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, a gépekről, berendezésekről, eszközökről, készülékekről a munkavégzés során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésekor eltávolítani. Az alkalomszerű tűz- és robbanásveszélyes munkavégzéshez engedélyt kérni, és azt a munkavégzés során magánál tartani. A munkavégzés során az engedélyben foglalt előírásokat köteles betartani. Tűzveszélyes tevékenység végzésekor a tiltó táblát és anyagot a munkahelyen elhelyezni és a veszélyeztetett övezet határán belül tartani. A kijelölt menekülési útvonalakat, ajtókat, átjárókat köteles folyamatosan használható állapotban tartani (eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad). Munkahelyén az anyagtárolásra vonatkozó előírásokat köteles maradéktalanul betartani. Minden munkavállaló, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles telefonon (a 105-ös, vagy 112-es segélykérő telefonszámon), vagy a helyben előírt módon, a területileg illetékes katasztrófavédelmi szervezetet értesíteni, és a veszélyeztetett térben tartózkodókat távozásra felszólítani. Köteles továbbá a közvetlen munkahelyi vezetőjét azonnal értesíteni, és saját megítélése alapján, de kizárólag egészsége, testi épsége kockáztatása nélkül, a rendelkezésére álló tűzoltó eszközökkel – ha még lehetséges –, a kezdeti állapotú tüzet megfékezni.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 7 4.3. Tűzvédelmi oktatás, vizsgáztatás A Társaság rendszeres szakmai képzésre, továbbképzésre kötelezett munkavállalóinak tűzvédelmi oktatását a Baross Gábor Oktatási Központ végzi a szerződésben foglaltak szerint, a tűzvédelmi tevékenységben részt vevő vezetőkkel történő előzetes igényegyeztetés alapján. A rendszeres szakmai képzésre, továbbképzésre nem kötelezett munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, a területi egységek vezetői kötelesek gondoskodni az általuk foglalkoztatott tűzvédelmi munkatársak útján. A Társaság területén minden munkahelyi vezető köteles biztosítani, hogy valamennyi munkavállaló a tevékenységi körével kapcsolatos tűzvédelmi ismeretet megszerezze, tűzvédelmet érintő feladatait munkába állás előtt, majd az ismételt rendszeres oktatás keretén belül elsajátítsa, bővítse, korszerűsítse valamint a meghatározott időn belül a részére előírt tűzvédelmi szakvizsgát letegye. Tűzvédelmi képesítési követelmények: 4.3.1. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek 1. A tűzvédelmi jogszabályban meghatározott munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállaló foglalkoztatható, illetve szakvizsgával kell rendelkeznie a munkájukat irányító vezetőnek is. 2. A munkáltató azokat a munkavállalókat, akik a munkakörükhöz szükséges tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkeznek annak megszerzéséig - az adott munkakörben nem foglalkoztathatja. 3. A tűzvédelmi szakvizsga képzésére vonatkozó előírásokat a tűzvédelmi jogszabály tartalmazza, a szakvizsgával rendelkező személynek ötévenként kötelező tűzvédelmi szakvizsgát tenni. 4. A területi szervezeti egységeknél a szakvizsgára kötelezettekről nyilvántartást kell vezetnie. 4.3.2. A munkavállalók tűzvédelmi oktatása A Társaság minden munkavállalóját a munkakörének megfelelő általános, differenciált vagy speciális tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni.

4.3.3. Újfelvételes munkavállalók oktatása Munkába állítás előtt gondoskodni kell minden új munkavállaló tűzvédelmi oktatásáról. Az oktatás megtartásáért a munkáltatói jogkör gyakorló a felelős. Az újfelvételesek megfelelő ismereteiről visszakérdezéssel kell meggyőződni. Az oktatást a 4.3.5. szerint dokumentálni kell. Az oktatásnak a következőkre kell kiterjedni: - a Táraság és a létesítmény tűzvédelmi szabályzata, az ahhoz kapcsolódó jogszabályok, szabványok, utasítások munkavállalókra vonatkozó részeinek ismertetése, - a munkahely és munkafolyamat tűzveszélyességére, - a tűz esetén követendő magatartásra, a tűzjelzéssel, riasztással, mentéssel, tűzoltással, kiürítéssel kapcsolatos feladatokra, - a tűzvédelmi berendezések, eszközök használatára, kezelésére, - a tűz- és robbanásveszély lehetséges okaira, - a dohányzási tilalom szabályának előírásaira, - a tűzvédelmi szabály, illetve előírás megszegésének jogkövetkezményeire. - a munkahelyen és közelében lévő anyagok, eszközök tűzveszélyességére, - tűz- és robbanásveszély lehetséges okaira, azok megelőzését, megszüntetését biztosító intézkedésekre, - a tűzjelzés módjának lehetőségére, a riasztás jelére, tűzoltó készülékek, berendezések elhelyezésének helyére, az eszközök kezelésének módjára, - a kijárat, vészkijárat helyére, a menekülési út és a kiürítési lehetőség biztosítására, - tűz esetén az ember- és anyag mentésére vonatkozó előírásokra, - az elektromos berendezések használatából eredő tűzveszélyre, működésük szabályaira, - a munkahelyen tartható éghető folyadék, gázpalack kijelölt helyére és tárolható mennyiségére, - az épületekben és járművekben elhelyezett hordozható tűzoltó készülékek használata és működése.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ Az oktatás tekintetében újrafelvételesnek kell tekinteni és soron kívüli oktatásban kell részesíteni azokat a munkavállalókat is, akik: - tűzvédelmi ismeret hiányában a munkától eltiltást kaptak, - a szervezeten belül munkahelyet, vagy munkakört változtattak, - munkahelyén tűzvédelmi szempontból jelentős technológiai változás történt, - ha a tűzvédelmi hatóság, vagy a tűzvédelmi vezető azt elrendeli, - hat hónapnál hosszabb távollét után lépnek ismét munkába. 4.3.4. Ismétlődő oktatás Valamennyi munkavállalót évenként egy alkalommal tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az ismétlődő oktatások végrehajtásáért a munkáltatói jogkör gyakorlók a felelősök. Az oktatási tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza, az oktatás időtartamára a munkáltatói jogkört gyakorló legalább egy óra időtartamot köteles biztosítani. 4.3.5. Az oktatás megtörténtének dokumentálása Valamennyi tűzvédelmi oktatás megtörténtét Tűzvédelmi Oktatási Naplóban kell dokumentálni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: - az oktatás helyét, időpontját, - az oktatásra kötelezettek számát, - az oktatáson megjelentek számát, - az oktató nevét, beosztását, - az oktatás jellegét (újrafelvételes, ismétlődő, rendkívüli oktatás), - az oktatás formáját (elméleti, gyakorlati), - az oktatás okát (tűzvédelmi szabályzat előírása szerint, egyszeri különleges munka, új anyag, gép, berendezés beszerzése, tűzeset utáni, stb.), - az oktatás tárgyát, - az oktatásban részesültek nevét, aláírását, - az oktató aláírását. A tűzvédelmi oktatást követően az oktatási naplót az oktatást végző köteles megőrizni, irattárazni, abból másolatot elektronikus úton a munkáltatóhoz eljuttatni.

8 szolgáltatást tűzvédelmi

4.4. Idegen kivitelezők, végzők munkavégzésének szabályai A kivitelezők, szolgáltatást végzők valamennyi, szükséges hatósági engedély birtokában végezhetik a munkájukat. A kivitelező köteles a Társaságra vonatkozó előírásokat, a szerződésben meghatározottakat betartani. A szerződésben meg kell határozni: 1. kinek a feladata a munkavégzéshez előírt mennyiségű és minőségű tűzoltó készülék biztosítása, 2. az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait, 3. a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban foglalt előírások megismertetésének módját az idegen kivitelező munkavállalói részére. 4.5. Beruházás, felújítás, rekonstrukció során követendő eljárás 1. Az épületek, építmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakítási/felújítási munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése a beruházó feladata. 2. A tervezőtől és a kivitelezőtől a tervdokumentáció készítése, illetve a kivitelezés végrehajtása során tűzvédelmi nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat maradéktalanul betartották-e. Amennyiben eltért, annak mi volt az oka, és milyen engedélyek alapján tette. 4.6. Tűzeset vizsgálata 4.6.1 A tűzvizsgálat célja Olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, melyek alkalmasak a megelőzési ismeretek bővítésére, a mentési, beavatkozási feltételek javítására, és hozzájárulnak a jogkövető magatartáshoz. 4.6.2 Tűzvizsgálat végrehajtása A Társaság tulajdonát érintő rendkívüli eseményeket (tűzeseteket) a hatósági vizsgálattól függetlenül vizsgálni kell, hogy a vizsgálat eredményeként, a javasolt intézkedések megtételével a hasonló esetek megelőzhetők legyenek.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ A tűzvizsgálat nem helyettesíti a hatósági vizsgálatot, az csak a Társaság szervezeteire kötelező érvényű. Ha a tűzvizsgálat megkezdése előtt vagy annak során bűncselekmény gyanúja merül fel, értesíteni kell a rendőrséget, valamint gondoskodni kell a helyszín biztosításáról, míg a rendőrség át nem veszi a vizsgálatot. (Megállapodás esetén közös vizsgálat is tartható.) A tűzesetek vizsgálatát a tűzvédelmi szolgáltató által létrehozott tűzvizsgáló bizottság végzi, a Társaság tűzvédelmi szakértőjének értesítésével, esetleges felügyeletével. A részletes vizsgálatot mielőbb meg kell kezdeni, és azt a legrövidebb idő alatt be kell fejezni. A károsultnak szóban és írásban nyilatkoznia kell a keletkezett kár értékéről. 4.6.3. Tűzvizsgáló bizottság összetétele A tűzvizsgáló bizottság vezetőből, bizottsági tagokból, szakértőből (szakértőkből) áll. A bizottság összetételét, feladatát a bizottság vezetője határozza meg. Feladata a Társaság területén, illetve vagyontárgyaiban keletkezett tűzesetek belső vizsgálata. 4.6.4. A tűzvizsgáló bizottság a tűzvizsgálat során jogosult: - az érintett szolgálati helyekre belépni, - a vizsgálathoz szükséges bizonylatokat, bizonyítékokat - írásbeli átvétel igazolás mellett- bevonni, valamint intézkedni annak megfelelő megőrzéséről, - a károsultat utasítani a hatósági bizonyítvány, vagy igazolás beszerzésére, - videó-, hang-, és fényképfelvételt készíteni, - azonnali helyszíni, valamint további jegyzőkönyvi meghallgatásra, - az illetékes tűzoltósággal a kapcsolatot felvenni, illetve tájékoztatást kérni. 4.6.5. A tűzvizsgáló bizottság feladata: - a tűz keletkezési helyének, idejének, terjedési körülményeinek ok-okozati összefüggéseinek egyértelmű – lehetőleg bizonyított –feltárása, az esetleges személyi felelősség megállapítása, - a vizsgálat során értékelni a tűz keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó előírások érvényesülését, a tűzoltás

-

-

9 alapvető feltételeinek meglétét, ennek érdekében, ha szükséges, javaslatokat kidolgozni, a körülmények tisztázása érdekében vizsgálatot tartani (szemle, tanúk meghallgatása, szakvélemény, fényképfelvétel, helyszínrajz készítése, a tűzeset megelőzésével kapcsolatos szabályozások tanulmányozása, stb.), a tűzvizsgálatról összefoglaló jelentést kell készíteni.

4.6.6. A tűzvizsgáló bizottság vezetése A vizsgálat a tűzvédelmi szolgáltató megbízott képviselője vezetésével, a Társaság Biztonság tűzvédelmi szakértőjének, vagy a szervezet vezetője által megbízott személynek a bevonásával történik. 4.6.7. Tűz esetén a helyszíni vizsgálat egyéb szabályai Ha a tűzvizsgálatra jogosult személy nincs a helyszínen, akkor a helyszínen illetékes vezetőnek, területi vezetőnek, vagy az általa megbízott személynek az alábbiak szerint kell eljárni. - Intézkedni kell a terület változatlanságának megőrzésére, szükség esetén lezárására. - Gondoskodni kell a bizonyítékok megőrzéséről. - Intézkedni kell a tanúk felkutatására, adatok rögzítésére. - Helyszínrajzot és szükség szerint fényképet kell készíteni. - Feljegyzésben rögzíteni kell a helyszínre vonatkozó adatokat, információkat. 4.6.8. Helyszíni szemle 1. A tűzeset keletkezési okának tisztázására helyszíni szemlét kell tartani. A szemle elrendelését megkezdése előtt szóban kell közölni, az érdekeltekkel. A szemle során a helyszínt előbb teljes egészében, összefüggésében, majd az ismert összkép alapján részekre, elemekre bontottan kell megszemlélni. A tárgyvizsgálat, nyomrögzítés során arra kell törekedni, hogy az egyes vizsgálatok a feltárt elváltozásokat lehetőleg ne semmisítsék meg, hanem azok a teljes bizonyításig rendelkezésre álljanak.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ

2.

3.

Ha ez nem érhető el, akkor az egyes részvizsgálatokat olyan mértékben kell dokumentálni, hogy a vizsgálati részeredményeknek legyen bizonyító ereje. A bizonyításra szolgáló dolgokat, tárgyakat szükség esetén le kell foglalni, és a megtalálás helyének, módjának és állapotának megfelelő rögzítése után biztonságba kell helyezni, hogy a rajtuk keletkezett elváltozások megfelelő módon megőrizhetők legyenek a későbbi szakértői vizsgálat számára is. A tűzeset helyszínén észleltek rögzítése történhet írásban, rajzon, fényképen, videón. A szemle során a tanú(k), szakértő(k) bevonásával tisztázni kell a tűzeset keletkezésére, kialakulására vonatkozó tényeket, körülményeket. A helyszíni szemle befejezése után összegezni kell a szemle tapasztalatait, hogy azokat a tűzvizsgálati eljárásban megfelelően lehessen felhasználni.

4.6.9. Vizsgálat lezárása A vizsgálat befejezéseként a bizottságnak elemezni, illetve összegezni kell a tapasztaltakat, és közös álláspontot kell kialakítania a tűz keletkezési idejét, helyét, körülményeit, okát, a megelőzését, a tűzkár összegét és a felelősségre vonatkozó megállapításokat illetően. A közös álláspontot tűzeseti összefoglaló jelentésben kell rögzíteni, melyet a vizsgálat vezetőjének meg kell küldeni a Biztonság szervezetnek. 4.7. Tűzkárstatisztika A területi szervezeti egység vezetője intézkedni köteles az illetékességi területükön bekövetkezett tűzeseményekkel, a keletkezett tűzkárokkal kapcsolatos nyilvántartás naprakész állapotban történő vezetésére. A vezetett adatokról negyedévente összesítést kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Társaság biztonsági vezetője részére. 4.8. A tűzvédelmi berendezés létesítése és használata 4.8.1 Tűzjelző berendezés A tűz észlelésére és jelzésére szolgáló - a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő - tűzjelző berendezést kell létesíteni az olyan helyiségben, építményben, épületben, vagy

10 járműben ahol azt a személyek biztonsága, a tűz- vagy robbanásveszély, a különleges rendeltetés vagy érték indokolttá teszik, illetve ahol azt jogszabály, tűzvédelmi hatóság előírja. A tűzjelző berendezések fajtáját, elhelyezését a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban kell feltüntetni. Új létesítmények, épületek, építmények, járművek tűzjelző berendezései létesítésére a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadók. A tűzjelző berendezések esetében a létesítményt, épületet, építményt, járművet üzemeltetőnek kell gondoskodni azok állandó üzemképes állapotáról, ellenőrzéséről, felügyeletéről, karbantartásáról. 4.8.2. Beépített tűzoltó berendezések A létesítményekben, épületekben, építményekben, járművekben beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni, ha azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja. Beruházás esetén a tervező köteles megvizsgálni és előírni a beépített tűzoltó berendezés létesítésének kötelezettségét. Beépített tűzoltó berendezéseket érintő változások, illetve új létesítése esetén az üzemeltető köteles a bérlőt és az illetékes tűzvédelmi hatóságot értesíteni. 4.8.3. Tűzoltó készülékek 1. Építményekben, szabad tereken, járműveken, az adott helyen keletkezhető tűz oltására alkalmas – a vonatkozó jogszabályban és szabványban foglalt követelményeknek megfelelő típusú és darabszámú – tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 2. A vasúti járműveken a MÁV Zrt. vállalati szabvány (MÁVSZ 2676, MÁVSZ 2676-1, MÁVSZ 2676-2) továbbá a vonatkozó karbantartási utasítás szerint kell elhelyezni. 3. Bérelt létesítményben a tűzoltókészülékek számának és típusának változtatását a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével, szükség szerint a közvetlen munkahelyi vezető kezdeményezheti bérbeadóval egyeztetve.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 11 A tűzoltó technikai eszközt, felszerelést a vonatkozó jogszabályok szerint jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni nem szabad. 5. A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet, mely tartalmazza a) a létesítmény nevét és címét, b) a tűzoltó készülékek típusjelét, c) a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, d) a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát, e) a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását. 6. A tűzoltó készülék a vasúti járművön állandóan hozzáférhető, vontatás esetén a vontató és vontatott jármű, valamint közelben lévő más jármű tűzvédelmére egyaránt felhasználható legyen. 7. A fentieket alkalmazni kell a Társaság által használt közúti tehergépjárművekre, munkagépekre is. 8. A tűzoltó-készülékek beszerzéséről, nyilvántartásáról az üzemeltető szervezet, tárolásáról a területi szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. 9. Az építményekben, helyiségekben, szabad téren elhelyezett tűzoltó készülékeket, felszereléseket az 54/2014 (XII.5.) BM rendeletben meghatározottak szerint, a vasúti járműveken elhelyezett tűzoltó készülékeket a MÁVSZ 2676. szerint is ellenőrizni kell. 10. A saját állagban lévő hordozható tűzoltókészülékekről nyilvántartást kell vezetni (IBA-6901). A nyilvántartásért a területi szervezeti egység vezetője a felelős. A tűzvédelmi üzemeltetési naplóban a következőket kell feltüntetni: 4.

a) a létesítmény nevét és címét, b) a tűzoltó készülékek típusjelét, c) a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, d) a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát, e) a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását. 11. A tűzoltó-készülékek használhatatlanná válása, illetve hiánya esetén gondoskodni kell azok mielőbbi cseréjéről, pótlásáról. 12. A Társaság által végzett tűzoltó készülék karbantartására az IEU 69 számú Eljárási Utasítás vonatkozik. 4.8.4. Tűzoltó vízforrások Az oltóvizet szolgáltató berendezések, víztárolók karbantartásáért, fagy elleni védelméért, a berendezések, felszerelések elhelyezéséért, a jogszabályban meghatározottak szerinti felülvizsgálatokért, az ingatlan üzemeltető, az ezekről történő nyilvántartások, jegyzőkönyvek, vagy másolataik meglétéért, a megközelíthetőség fenntartásáért, a tűzvédelmi tevékenységben részt vevő munkahelyi vezetők a felelősek. A tűzoltó vízforrásokat és a szerelvényeket a jogszabályban meghatározottak szerint, legalább félévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot csak az erre kiképzett szakember végezheti érvényes tűzvédelmi szakvizsga birtokában. 5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások 1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. 2. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről. 3. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 4.

5.

6. 7. 8. 9.

10.

11.

12.

13. 14.

15.

16. 17. 18. 19.

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról. 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről. (OTÉK). 2012. évi XC. törvény a kéményseprőipari közszolgáltatásról 30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről. 54/2014. (XII.5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. 9/2015. (III. 25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről. 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól. 44/2011. (XII.5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról. 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról. 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről. MSZ EN 3-3 Hordozható tűzoltó készülékek MSZ EN 1089-3 Gázpalackok színjelölése MSZ 6292 Gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése MSZ 2364-420:1994 Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. A villamos berendezés hőhatása elleni védelem

20. 21.

22. 23.

24.

25. 26. 27. 28. 29. 30.

12 MÁVSZ 2676 Általános irányelvek a vasúti járművek tűzvédelmére MÁVSZ 2676-1 Vasúti dízel- és villamos vontató, valamint vontatási célokat szolgáló vontatott járművek tűzoltó készülékeinek elhelyezése MÁVSZ 2676-2 Személyszállító vasúti kocsik tűzoltó készülékei és elhelyezése MÁV-ME UIC 642 A nemzetközi forgalomban közlekedő vontatójárművek és vezérlőkocsik különleges tűzmegelőzési és tűzbiztonsági előírásai MÁV-ME UIC 564-2 Előírások a nemzetközi forgalomban közlekedő személyszállító vasúti járművek, ill. személykocsi jellegű járművek tűzvédelmére és a keletkezett tűz oltására E 1. sz. Utasítás a vontató jármű személyzet részére E 12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás E 101 sz. Általános utasítás a MÁV villamosított vonalainak üzemére MÁV-START Zrt. Oktatási Utasítása 110964/1985. Végrehajtási Utasítás a HLS hóolvasztó gépekhez IEU69 számú Eljárási utasítás a tűzoltó készülék karbantartásáról

5.2. Hatályon kívül helyezés A szabályzat MÁV-START Értesítőben történő közzététele napján a 19/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. tűzvédelmi szabályzatáról hatályát veszti. 5.3. Értesítés Hatályba léptetésekor a szabályzatot meg kell küldeni a MÁV-START Zrt.-n kívüli érintett vállalatok részére. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS A szabályzat MÁV-START Értesítőben történő közzététele napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Építmények, járművek és egyéb tárgyi eszközök használatára vonatkozó, speciális tűzvédelmi előírások

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 13 2. számú melléklet: Az ismétlődő tűzvédelmi oktatás tartalmi követelményei 3. számú melléklet: Tűzvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások 4. számú melléklet: Alkalomszerű tűzveszélyes engedélyezése

tevékenység

Csépke András s.k. vezérigazgató

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 14 1. számú melléklet ÉPÍTMÉNYEK, JÁRMŰVEK ÉS EGYÉB TÁRGYI ESZKÖZÖK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ, SPECIÁLIS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Az itt felsorolt helyiségek használati szabályai iránymutatásként készültek. A létesítményi szabályzat készítésénél az intézmény sajátosságait figyelembe véve kell meghatározni a használati szabályokat. Az alábbi példákban a leggyakrabban előforduló helyiségek szabályzásához kívánunk segítséget nyújtani. A területi szabályzatokba az e szabályzatban, valamint az 54/2014 (XII.5.) BM rendeletben megfogalmazott követelményekhez képest magasabb szintű követelményeket foglalni lehet, alacsonyabb szintű tűzvédelmi követelményeket támasztani határozottan tilos. 1. 1. 2.

3. 4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11. 12.

13.

Általános előírások Épületekben dohányozni tilos. A létesítmények, épületek, építmények, helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek, és az anyagok e szabályzatban külön nem részletezett használati szabályaira, az 54/2014 (XII.5.) BM rendelet előírásai, valamint a vonatkozó szabványok az irányadók. Létesítményt, épületet, építményrészt (tűzszakaszt, helyiséget), csak a használati engedélyben rögzítetteknek, a megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A munkavégzés során bármilyen tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben, szabad folytatni. Ha a használat során a tűzvédelmi helyzetre is kiható változás következik be, akkor – egyéb megállapodás hiányában - a létesítmény, épület, építmény, gép, berendezés üzemeltetője haladéktalanul köteles azt jelezni az illetékes tűzvédelmi hatóságnak, az üzembentartónak és a Társaság biztonsági vezetőjének, aki azt továbbítja a Szolgáltatóknak. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, gépről, berendezésről, az eszközről, készülékről és környezetükből a tevékenység során keletkezett éghető anyagot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetve a tevékenység befejezése után el kell távolítani. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tartályok, berendezések, csővezetékek, gépek csatlakozási pontjainak, tömítéseinek a munkafolyamatba épített ellenőrzése, a csepegések, szivárgások megszüntetése. Tűz esetén elsődleges teendő az emberélet mentése, az épületek, helyiségek, járművek, veszélyességi övezetek kiürítése, ezzel egyidejűleg a katasztrófavédelmi szerv értesítése a 105ös, vagy a 112-es segélykérő telefonszámon. A tűz továbbterjedését, a rendelkezésre álló tűzvédelmi felszereléssel, berendezéssel, tűzoltó készülékkel – az utasok, vendégek, munkavállalók testi épségének és egészségének kockáztatása nélkül –, lehetőleg meg kell akadályozni. A biztonsági és a tűzmegelőzési szabályok betartása, betartatása érdekében a helyiség, szükség szerint a létesítmény, épület, építmény bejáratánál és a helyiségekben jól látható helyen, a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát kell elhelyezni. A munkaterület elhagyásakor követendő szabályokat a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban kell meghatározni. Állandó és alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a vonatkozó szabályok és engedélyek betartásával, valamint a megfelelő tűzoltó eszköz, készülék, berendezés biztosításával lehet. Közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a tűzjelző készüléket jól láthatóan meg kell jelölni. 32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 14.

15. 16. 17.

18. 19. 20. 21. 22.

23.

24. 25.

26.

27.

28. 29.

30. 2. 1. 2. 3. 4. 5.

15 A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi, az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell. Az oltóvíz ellátását elsősorban föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. Ezeket minden esetben megközelíthetően kell tartani. A tűzcsapok és szerelvények ellenőrzéséről, karbantartásáról jogszabályok, szabványok alapján intézkedni kell. A felülvizsgálatot csak az erre kiképzett szakember végezheti. A létesítmény, építmény villamos berendezéseit jogszabályban meghatározottak szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. A villamos berendezést, a jogszabályok szerint, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, amit hitelt érdemlően dokumentálni kell. A villamos berendezések és a villámvédelmi rendszerek felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvek egy példányát a helyszínen kell tartani. Az épületen kívül kijelölt dohányzóhelyen a dohánynemű részére nem éghető anyagú hamutartókat kell elhelyezni. A hamutartó tartalmát szemétkosárba üríteni tilos. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak írásos engedély, és eseti tűzvédelmi utasítás birtokában végezhető. Az engedély nem helyettesíti az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges tűzvédelmi szakvizsga meglétét. Minden munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani. A munkavégzés alatt keletkezett hulladékot szükség szerint, de legkésőbb a munkaidő végeztével az erre a célra kijelölt helyre kell üríteni. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag tetőtérben és talajszint alatti helyiségben nem tárolható. Csak bevizsgált, kereskedelmi forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, a vonatkozó európai és/vagy magyar szabványnak megfelelő, sértetlen állapotú elektromos fogyasztó, eszköz, szerelvény, berendezés használható. Elektromos berendezések csak felügyelet mellett használhatók. Elektromos fogyasztókat – tartós fogyasztók kivételével – használat után, de legkésőbb a munkaidő végeztével, feszültségmentes állapotba kell hozni. Elektromos berendezésekhez, a fali aljzaton túli hálózati elosztás, csak ellenőrző-lámpával felszerelt elosztóval végezhető. Elektromos elosztóba, hosszabbítóba további elosztó, illetve hosszabbító nem csatlakoztatható. Hálózati áramszolgáltatás kimaradása esetén, szükségvilágításra csak elektromos berendezés használható. (Pl.: tartalék áramkör, akkumulátor, szárazelem táplálással) A MÁV-START Zrt. üzemeltetése alatt álló területen nyílt lángú világítóeszköz (gyertya, fáklya, mécses, olajlámpa, stb.) sem épületen belül, sem épületen kívül nem használható, kivéve ez alól a technológiai jellegű, nem világítási célból alkalmazott felhasználást. Menekülési útvonal még ideiglenesen sem szűkíthető le, torlaszolható el. Menekülési útvonalon mindennemű tárolás és raktározás szigorúan tilos. Irodák, személypénztárak tűzvédelmi előírásai Irodákban, személypénztárakban dohányozni tilos. A helyiségben alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végezni csak az erre a célra kiadott írásos engedély birtokában szabad. A helyiségben robbanásveszélyes osztályba sorolt anyagokat, tárolni és felhasználni tilos. A helyiségben a közlekedési utakat, a nyílászáró szerkezeteket, az elektromos kapcsolókat és a tűzoltó készülékeket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. A munkavégzés során keletkező hulladékot az erre a célra rendszeresített papírkosárban, edényben kell gyűjteni. A hulladékgyűjtő tartalmát szükség szerint, de legalább a munkaidő végén arra alkalmas helyen ki kell üríteni. 32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 6.

7. 8.

3. 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8. 9.

16 A munkavégzés befejezése után minden munkavállaló köteles a saját munkahelyén, íróasztalán, környezetében rendet hagyni és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tűz okozója lehet. A helyiségben használt elektromos berendezések (főzőlap, kávéfőző, hősugárzó, stb.) közelében éghető anyagot elhelyezni tilos. Munkaidő végén a helyiségből utolsónak távozó személy köteles meggyőződni arról, hogy tűzveszélyes körülmény nem áll fenn, valamint a közlekedési utak és a tűzoltó berendezések, készülékek szabadok, illetve hozzáférhetők. Az észlelt hiányosságokat, rendellenességeket haladéktalanul meg kell szüntetni. Irattár tűzvédelmi előírásai. Irattárban dohányozni tilos. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak engedéllyel, és eseti tűzvédelmi előírás mellett végezhető. Irattárban robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot tárolni tilos. Csak bevizsgált, kereskedelmi forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, a vonatkozó európai és/vagy magyar szabványnak megfelelő, sértetlen állapotú elektromos fogyasztó, eszköz, szerelvény, berendezés használható. A helyiségben a közlekedési utakat és a tűzoltásra használt eszközöket eltorlaszolni még átmenetileg is tilos. A raktárban keletkező éghető hulladékot azonnal el kell távolítani. Az irattárat állandóan tisztán, rendezetten kell tartani. A felesleges iratanyagot rendszeresen selejtezni kell. A helyiségből utolsónak távozó személy köteles meggyőződni arról, hogy tűzveszélyes körülmény nem áll fenn, valamint a közlekedési utak és a tűzoltó berendezések, készülékek szabadok, illetve hozzáférhetők. Az észlelt hiányosságokat, rendellenességeket haladéktalanul meg kell szüntetni.

Öltöző, pihenő tűzvédelmi előírásai. Az öltözőben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak engedéllyel, és eseti tűzvédelmi előírás mellett végezhető. 3. Az öltözőt raktározásra használni tilos. A közlekedési utakat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. 4. Az öltözőben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot tárolni tilos. 5. A szekrénysorok között legalább 80 cm távolságot kell tartani. 6. Olajos, zsíros, éghető anyaggal szennyezett munkaruha csak nem éghető anyagú (fémlemez) szekrényben tárolható. 7. Az öltözőben rendet kell tartani, napi munkavégzés után a szemetet az arra kijelölt helyen kell üríteni. 8. A helyiségben az alapterülettől függően, de legalább 1 db tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 9. Villamos kávéfőző, hőfejlesztő berendezés (főzőlap) alá nem éghető anyagból készült tálcát kell elhelyezni. 10. Csak olyan elektromos kávéfőző használható, amelyiknél a bekapcsolt állapotot jelzőlámpa jelzi. 11. A helyiségből utolsónak távozó személy köteles meggyőződni arról, hogy tűzveszélyes körülmény nem áll fenn, valamint a közlekedési utak és a tűzoltó berendezések, készülékek szabadok, illetve hozzáférhetők. Az észlelt hiányosságokat, rendellenességeket haladéktalanul meg kell szüntetni. 4. 1. 2.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 17 5. 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7.

8.

9.

10. 11.

12. 13.

14.

15.

16. 17.

Raktárak tűzvédelmi előírásai. A raktárban dohányozni tilos. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak engedéllyel, és eseti tűzvédelmi előírás mellett végezhető. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot és éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. A raktározás során az anyagokat fajtánként elkülönítve lehet tárolni állványokon, polcokon vagy szekrényben. Robbanásveszélyes osztályba tartozó helyiségben, veszélyességi övezetben a robbanásveszélyes osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. Egy helyiségben 300 kg, vagy 300 liter feletti mennyiségű „robbanásveszélyes” osztályba tartozó anyag a „tűzveszélyes” osztályba tartozó anyagokkal együtt – ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek – nem tárolható. A raktározás, tárolás során az anyagok maximális tárolási mennyiségét és előírásokat a létesítmény tűzvédelmi szabályzatban meg kell határozni. Raktár céljára a raktározni kívánt anyagok tűzveszélyességi osztályát figyelembe véve: a) „Robbanásveszélyes” osztályba sorolt anyagok tárolására I-II tűzállósági fokozatú, b) „Tűzveszélyes” osztályba sorolt anyagok tárolására I-IV tűzállósági fokozatú, c) „Nem tűzveszélyes” osztályba sorolt anyagok tárolására I-V tűzállósági fokozatú építmény vehető igénybe. A raktárakban a födém, tetőszerkezet és a raktározott anyag között legalább 1 méter tűztávolságot kell biztosítani, kötényfal esetén a tárolás magassága nem érheti el a kötényfal aljától számított 1 métert. Munkaidő végén a raktározásért felelős munkavállaló köteles a tűzveszély elhárítása érdekében minden szükséges óvintézkedést megtenni, így: a) valamennyi villamos berendezést feszültségmentes állapotba hozni, b) a tüzelő-fűtő berendezésekben az égést az előírásnak megfelelően megszüntetni, c) a raktár valamennyi nyílászáróját gondosan bezárni. A kulcsok megtalálhatóságáról tájékoztató táblát kell az ajtóra elhelyezni. A raktárban feltűnő helyen és valamennyi bejárati ajtón "Nyílt láng használata és dohányzás tilos!" feliratú táblát, és/vagy a - 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről által meghatározott - dohányzás és nyílt láng használatát tiltó piktogramot kell elhelyezni. A robbanásveszélyes árukat napfénytől és egyéb hőforrástól védett helyen kell tárolni, és biztosítani kell a megfelelő szellőzést. Az olyan anyagokat, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony, vagy égést tápláló gázokat fejlesztenek, hatékonyan kell védeni a nedvességtől. Az ilyen anyagokat általában őrzött helyen, megfelelően rögzített, hibátlan ponyvával lefedve szabad tárolni, raktárépületbe bevinni csak elkerülhetetlen esetben, és hibátlan csomagolásban szabad. A raktár közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. A raktárban villamos berendezés kapcsolóját, közmű nyitó- és zárószerkezetét, tűzjelző kézi jelzésadóját, nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. A raktárt folyamatosan tisztán, rendben kell tartani. A raktárban kiömlött vagy elcsepegett tűzveszélyes folyadékok felitatására 1/4 m 3 űrtartalmú száraz homokkal teli ládát, és homokszórásra alkalmas lapátot és seprűt kell készenlétbe tartani. A kiömlött, vagy elcsepegett tűzveszélyes folyadékot lapáttal kivett homokkal fel kell itatni, és azt a veszélyes hulladékok gyűjtésére előírt helyre kell vinni. 32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 18.

19. 20. 21.

22. 23. 24.

25.

26. 27. 6. 1.

2.

3. 4. 7. 1. 2.

3. 4.

18 Raktárban a fűtést a tűzveszélyességi osztálynak megfelelően kell kialakítani, kéményt, füstcsövet átvezetni rajta nem szabad. A raktárhoz tartozó iroda helyiségben ki kell függeszteni a tűz esetén értesítendőket. Hibás elektromos kapcsoló, kábel és szerelvény üzemeltetése, használata tilos. Világítás céljára csak villamos berendezés használható. A raktárban keletkező éghető hulladékot azonnal el kell távolítani. Nem éghető anyagok ömlesztve is tárolhatók. A tűzoltás céljára szolgáló eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. Forgalmi vágánytól 10 méteren belül „robbanásveszélyes” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag nem tárolható. Az albérletbe adott raktárak esetén, az albérletbeadó és az albérlő tűzvédelemmel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, a bérleti szerződésben kell meghatározni. Az albérletbe adott raktárak esetén, az albérlő „robbanásveszélyes” osztályba sorolt anyagokat csak az albérletbe adó, és a tűzvédelmi hatóság engedélye alapján tárolhat. „Robbanásveszélyes” osztályba sorolt anyagok tárolására vonatkozó kérelmet – amennyiben az eredeti albérleti szerződésben nem szerepelt –, az albérletbeadóhoz kell benyújtani, amelyben részletesen meg kell jelölni, hogy az albérlő milyen tűzveszélyes anyagokat, milyen mennyiségben és milyen csomagolásban kíván a bérelt területen tárolni. A kérelemhez csatolni kell a tűzvédelmi hatóság határozatát. Az albérlők és munkavállalóik kötelesek a tűzvédelmi hatóság által a tűzvédelmi határozatban, továbbá a Társaság Tűzvédelmi Szabályzata, közvetlenül a Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzat által előírt, a tűzvédelmi intézkedéseket betartani. A bérelt helyiségekben levő tűzoltó készülékek, eszközök, berendezések ellenőrzéséről, karbantartásáról, pótlásáról a bérleti szerződésben kell rendelkezni. A tűzvédelmi hiányosságok megállapítása esetén az albérlőt írásban kell felszólítani annak megszüntetésére. Tűzifa tárolása. A háztartási tűzifát és hulladék fát mindig szabadban, száraz talajon, minél több rakásban kell tárolni. Az egyes rakások legnagyobb mérete: szélessége 4 méter, hosszúsága 15 méter, magassága 3 méter. A rakások között 2 méter térközt és legalább egy 4 méter széles közlekedési utat kell szabadon hagyni. A tároló-helyet a lerakás előtt, a szennyeződéstől meg kell tisztítani, és biztosítani kell, hogy a tárolás alatt idegen anyaggal (rongy, papírhulladék) ne szennyeződjön. A közlekedési utat még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni. A rakásokat téglakerítéstől legalább 2m, fakerítéstől 4m, épülettől 10m távolságra kell elhelyezni. A dohányzási tilalmat a tároló valamennyi bejáratánál táblával kell jelölni. Tűzoltó vízforrás fajtáját, méretét minden tűzifa tárolóra külön meg kell határozni. Vasúti személyszállító járművek tűzvédelmére vonatkozó előírások A Táraság személyszállítást végző vasúti kocsijainak, vonatainak átadás-átvételénél be kell taratani az E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás vonatkozó rendelkezéseit. Folyékony és szilárd tüzelőanyaggal működő egyedi fűtőberendezést és gázfogyasztó készüléket csak az erre kioktatott és vizsgázott, a berendezés kezelésével, illetve ellenőrzésével megbízott személyek helyezhetik üzembe és kezelhetik (a berendezés kezelési utasításában foglaltak betartása mellett). Üzembe helyezés előtt mindig meg kell győződni a berendezés hibátlan, üzemkész állapotáról. A vonatkozó tűzvédelmi és a biztonságtechnikai előírásokat be kell tartani. A tűzoltó készülékek elhelyezésére vonatkozóan a MÁVSZ 2676-2 rendelkezik. 32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11.

12. 13. 14.

15.

16. 8. 1.

2.

3.

19 Olajtüzelésű berendezéssel rendelkező kocsik fűtőolajkészletét az alváz alatt felerősített acéllemez tartályban /esetleg lakattal lezárható acéllemez ládában szabad tárolni. Az alváz alatti tüzelőolaj tartályban tárolható tüzelőolaj mennyiség max. 500 liter. Acéllemez ládában, szabványos kannákban, összesen legfeljebb 100 liter tüzelőolajat szabad tárolni. A tüzelőolaj tartály csavarzattal lezárható min. NÁ 50 mm töltőnyílással és a legmélyebb pontján kialakított leeresztő nyílással rendelkezzék. Az olajkanna-tároló ládán keresztirányú szellőzést biztosító szellőzőnyílásokat kell kialakítani. A szellőzőnyílásokat bepattanó szikra ellen szitaszövettel kell befedni. A tüzelőolaj tartály vagy láda oldalán jól látható helyen "Tűzveszély! Nyílt láng használata és dohányzás tilos!" feliratú táblát, és/vagy a - 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről által meghatározott - dohányzás és nyílt láng használatát tiltó piktogramot kell elhelyezni. A tüzelőolajat szabványos szivattyúval, szabványos tömlőcsatlakozással és kézi adagolóval kell a tüzelőolaj tartályba tölteni. Villamos motorral hajtott szivattyú esetén, a töltőcsövön pillanatzárat kell alkalmazni. A tüzelőberendezés füstcső kivezetése a toldásoknál hézagmentes legyen, és biztonságosan kell távtartókkal a falhoz rögzíteni. A tüzelőberendezés és füstcső kivezetése közelében – a hősugárzás által veszélyeztetett távolságban, de legkevesebb 30 cm-re –, semmilyen éghető anyagot nem szabad tárolni. Az olaj- és gázüzemű fűtő- és tüzelőberendezéseket felügyelet nélkül üzemeltetni tilos! Kivétel a biztonsági berendezéssel felszerelteket, amelyet legfeljebb 30 percre, illetve utasokkal elfoglalt kocsiban legfeljebb 15 percre szabad felügyelet nélkül hagyni. A fűtő- és tüzelőberendezés üzemelésének megszüntetésekor a kezelési utasításban meghatározott módon kell eljárni. Ha külön előírás nincs, az olajüzemű berendezéseknél a főés valamennyi elzáró szelepet el kell zárni. Gázfogyasztó készülékeknél mindig a gázpalackszelepet kell először elzárni, majd a vezetékben lévő gáz kiégése után a készülék többi szelepeit. A vonatszemélyzet teendői a szolgálati idejük alatt A vonatszemélyzet indulás előtt köteles meggyőződni a tűzbiztonsági követelmények (pl. tűzoltó készülékek) meglétéről. Hiányosság észlelése esetén, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és azt jelezni az irányító felé. Menet közben folyamatosan köteles figyelemmel kísérni a járművek tűzbiztonsági előírásainak betartását, az esetleges, vagy kialakuló tűz megfékezése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Érkezés után az átvevő felé jelezni kell az útközben történt tűzbiztonsági eseményeket, az észlelt hiányosságokat. A vonat elhagyása előtt meg kell győződni arról, hogy tűzveszély nem áll fenn.

8.1. Teendők vasúti járművek tüzeinek észlelésekor 1. Tűz esetén a vonatot meg kell állítani, lehetőleg olyan helyen, ahol további tüzet nem okoz és a tűzoltójárművek meg tudják közelíteni (közút, útátjáró közelében). 2. A tűzoltóságot – a lehető legrövidebb időn belül – értesíteni kell, továbbá a tűzesetet haladéktalanul be kell jelenteni a legközelebbi állomásnak, vagy szolgálati helynek, ahol a szükséges intézkedést kötelesek megtenni. 3. Amennyiben a tűzeset motorkocsinál, személykocsinál keletkezett, gondoskodni kell az utasok biztonságba helyezéséről. 4. A jármű akkumulátor főbiztosítékát ki kell venni, amennyiben van főkapcsoló, azt "ki" állásba kell helyezni.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 20 5. A vonat személyzete köteles az utasokat biztonságba helyezni, saját megítélése alapján, de kizárólag egészsége, testi épsége kockáztatása nélkül, a rendelkezésére álló tűzoltó eszközökkel – ha még lehetséges –, a kezdeti állapotú tüzet megfékezni. 6. Szükség esetén, más járművek tűzoltó készülékeit, illetve berendezéseit is igénybe lehet venni. 7. Alagútban, hídon, továbbá két, vagy több vágányú pályán tartózkodó vonat mellett, a vasútvonalat keresztező országos villamos távvezetéktől mért 100 m távolságon belül szigorúan tilos megállni! 8. Ha a szerelvényben keletkezett tűz olyan mértékű, hogy a mozdonyon, illetve a kocsikon elhelyezett tűzoltó készülékekkel, valamint a helyszínen rendelkezésre álló, egyéb tűzoltásra alkalmas anyagokkal nem lehet eloltani, a mozdonyvezető köteles az égő kocsit (kocsikat) – saját testi épsége kockáztatása nélkül – lekapcsolni, és az égő vonatrész előtt, és mögött lévő kocsiktól, előrehúzással, legalább 30-30 m távolságra eltávolítani. 9. A vonatot, lekapcsolt vonatrészt, illetve részeket, a tűzoltás illetve a mentés befejezéséig megfutamodás ellen biztosítani kell az orsós kézifék behúzásával a forgalmi utasításnak megfelelően. 10. Az égő vonatrészt, az elkülönítés végrehajtása után, a forgalmi utasításban előírt módon fedezni kell. 11. Abban az esetben, ha a tűzeset kétvágányú pályán, a másik vágányon közlekedő vonatot is veszélyeztetné, vagy a tűzoltáshoz a másik vonat személyzetét is igénybe kell venni, a vonatot a veszélyeztetett hely előtt kézi jelzéssel meg kell állítani, és a vonat személyzetét szóban fel kell kérni a tűzoltással kapcsolatos közreműködésre. 12. A helyszínre kiérkező tűzoltóságot – elsősorban a mentéshez, oltáshoz szükséges információk átadásával – a tűz oltásában segíteni kell. 8.2. Tűzoltás a villamosított vonalon 1. Villamosított vonalakon a tűz oltását – amennyiben az a jármű felső részén kitört – csak a villamos felsővezeték kikapcsolása és a védőföldelés végrehajtása után szabad megkezdeni! 2. A földelést az E101. „Általános utasítás a MÁV villamosított vonalainak üzemére” szerint kell elvégezni. 3. Tűz esetén mozdonyrádión, vagy a szolgálati telefonkészüléken kell segítséget kérni. Ha a forgalmi szolgálattevővel nincs közvetlen értekezési lehetőség, akkor a forgalmi vonalirányító közvetítésével kell a kikapcsolást kérni a szolgálattevőtől. 4. Ahol a vágányhálózat egynél több vágányból áll, tűz esetén az égő jármű vágányától számított 20 m sugarú körben a feszültség mentesítést és a földelést végre kell hajtani. A tűz oltását csak a felsővezeték leföldelése után szabad megkezdeni. 5. A vasútvonalat keresztező, villamos távvezeték kikapcsolására szükség esetén a főirányítón keresztül intézkedni kell. 8.3. Teendők a tűz eloltása után 1. A tűz eloltása után nyílt vonalon, ahol nincs a helyszínen kocsivizsgáló, a vonatszemélyzet erre képesítéssel rendelkező tagja köteles a tűzkárt szenvedett mozdony, illetve kocsi állapotát futóképesség szempontjából megvizsgálni. 2. Ha a mozdony, illetve kocsi futóképes maradt, akkor a vonat a legközelebbi állomásig továbbítható. 3. Futásképtelenné vált mozdony vagy kocsi esetén műszaki mentést kell kérni. 4. A tűzkárt szenvedett járműveket a legközelebbi állomáson tűzvizsgálat céljából ki kell soroztatni. 5. A járművek tűzesetét, ha nem történt kár, akkor is jelenteni kell a területileg illetékes tűzoltó hatóságnak, tűzvédelmi vezetőnek és a tűzvédelmi szolgáltatónak. 6. A tűzeset helyszínét a tűzvizsgálati helyszíni szemle lezárásáig érintetlenül kell hagyni. 7. A vonatszemélyzet részletes eseménykönyvi jelentést köteles írni a tűzesetről. 32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 21 9.1. Vontatott vasúti járművek tűzvédelme 1. Vontatott vasúti járműveken a jogszabályokban és vállalati szabványokban meghatározott követelményeket kielégítő és kellő számú tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 2. A tűzoltó-készülékek ellenőrzését, felülvizsgálatát, javítását, csak erre feljogosított, hatósági engedéllyel rendelkező személy, szervezet végezheti. A tűzoltó-készülékek megóvásáért, rendeltetésszerű használatáért és meglétéért, az ellenőrzés megtörténtéért, a tűzoltó-készülékek állagban tartásáért, cseréjéért, az új eszközök beszerzéséért a területi szervezeti egységek vezetői a felelősek. 3. A vonat átvétele, illetve a közlekedés során a vonat személyzete és a területi szervezeti egység munkavállalói kötelesek figyelemmel kísérni az előírt tűzoltó-készülékek meglétét, valamint azok kötelező ellenőrzésének érvényességét. A felmerült hiányosságokat haladéktalanul köteles kiküszöbölni. 4. A tűzoltó-készülékek használhatatlanná válása esetén gondoskodni kell azok mielőbbi cseréjéről. 5. Azokon a vontatott járműveken, ahol tűzjelző készülékek vannak felszerelve, ezeket folyamatosan üzemkész állapotban kell tartani, működésük rendszeres ellenőrzéséről gondoskodni kell. 6. A kocsik vizsgálatánál, különös gondot kell fordítani a fő tűzveszélyt jelentő berendezésekre (pl. villamos berendezések megfelelő szerelése, villamos áramkörök biztosítóinak állapota, akkumulátorok, akkumulátortartó szekrény szellőzése, fékberendezés állapota /szoruló féktuskók/, tűzveszélyt jelentő lerakódott szennyeződések eltávolítása, villamos fűtőtestek környezetében lévő gyúlékony hulladék eltávolítása, stb.). 7. A kocsik villamos fűtőberendezéseinek ellenőrzésénél be kell tartani az E. 12. Utasítás vonatkozó előírásait. 8. Az utasellátó kocsik (háló, fekvőhelyes, étkező, bisztró, stb.) tűzvédelmi szempontból veszélyes berendezéseit (konyhai berendezések, fűtőberendezések, egyéb villamos berendezések) a vonatkozó technológiai előírások alapján kell ellenőrizni. 9. Olajtüzelésű berendezéssel rendelkező kocsik fűtőolajkészletét csak a jogszabályokban és szabványokban meghatározott módon és mennyiségben szabad tárolni, az alváz alatt felerősített acéllemez tartályban. 10. A tüzelőolaj tartály, vagy láda oldalán jól látható helyen "Tűzveszély! Nyílt láng használata és dohányzás tilos!" feliratú táblát, és/vagy a - 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről által meghatározott - dohányzás és nyílt láng használatát tiltó piktogramot kell elhelyezni. 11. A tüzelőolajat szabványos kézi, vagy robbanás biztos tokozású villamos motorral hajtott körforgó szivattyúval, szabványos tömlő csatlakozással és kézi adagolóval kell a tüzelőolaj tartályba tölteni. Villamos motorral hajtott szivattyú esetén a töltőcsövet pillanatzárral kell felszerelni. 12. A tüzelőberendezés füstcső kivezetése a toldásoknál hézagmentes és távtartókkal biztonságosan rögzített legyen. 13. A tüzelőberendezés és füstcső kivezetése közelében semmilyen éghető anyagot nem szabad tárolni. 14. Az olaj és gázüzemű fűtő – és tüzelő berendezéseket felügyelet nélkül üzemeltetni tilos! Kivétel a biztonsági berendezéssel felszerelteket, amelyet legfeljebb 30 percre, illetve utasokkal elfoglalt kocsiban legfeljebb 15 percre szabad felügyelet nélkül hagyni. 15. A fűtő – és tüzelő berendezés üzemelésének megszüntetésekor a kezelési utasításban meghatározott módon kell eljárni. Ha külön előírás nincs, az olajüzemű berendezéseknél a fő – és valamennyi elzáró szelepet el kell zárni. Gázfogyasztó készülékeknél mindig a gázpalack szelepet kell először elzárni, majd a vezetékben lévő gáz kiégése után a készülék többi szelepeit.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 22 tűzvédelmi

9.2. Vasúti járművek üzemben tartásának, karbantartásának, javításának követelményei. 1. A vontató járművek üzemeltetése, tervszerű vizsgálata és karbantartása során gondoskodni kell a tűzvédelmi és műszaki előírások betartásáról, illetve betartatásáról. Különös tekintettel a járművek fokozottan tűzveszélyes helyeinek, szerkezeti elemeinek vizsgálatánál. Így elsősorban: a) dízelmotor, kenőolajrendszer tömörtelenségei, b) erőátviteli berendezések /mechanikus, hidraulikus/ - rendellenes működése során fellépő súrlódások, villamos bekötések lazaságai, vezetékek sérülései, c) kis-automaták, olvadó biztosítók állapota, d) akkumulátorok vizsgálata, e) a jármű külső, belső tisztasága, /alvázra felrakódott olajsár, stb./ f) védelmi berendezések kiiktatása. 2. Ellenőrizni kell a tűzoltó készülékek megfelelőségét és a tűzjelző berendezések működőképes állapotát. 3. A járműkarbantartások során továbbá be kell tartani a vonatkozó MÁVSZ szabványokban foglaltakat. 4. A vontató járműveken végzett hegesztés előtt, minden tűzveszélyes anyagot a géptérből el kell távolítani. A hegesztés közelében lévő berendezéseket nem éghető anyaggal védeni kell. 5. A munkavégzés közelében legalább 1 db 6 kg-os, A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas hordozható tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 9.3. Dízel- és villamos vontató jármű üzemeltetés tűzvédelmi feladatai 1. A vasúti járműbe telepített tűzjelző és tűzoltó berendezések szakszerű karbantartását a járművek kezelési utasítása alapján a karbantartó személyzettel ismertetni kell. 2. A tűzoltó készülékek típusáról, elhelyezéséről és működéséről a javító, karbantartó személyzetet oktatni kell. 3. A mozdonyvezető, illetve a karbantartó személyzet feladata a járművek ellenőrzése a szolgálatba lépéskor, a járművek tisztántartása. 4. Feladatuk továbbá az olajos tisztítóeszközök, kenőolajok szabályos tárolása, a tűzjelző berendezés működőképességének, a tűzoltó készülékek meglétének, lángtölcsérek épségének, olajjal töltött berendezések tömítettségének ellenőrzése. 5. A főmegszakító kikapcsolásáig és az áramszedők leeresztéséig az esetleges tüzet oltani nem szabad! 6. A jármű belső terében elhelyezett hőtermelő berendezések közelében a falakat, illetve az éghető berendezési tárgyakat, nem éghető hőszigetelő anyagokkal és/vagy fém hőterelő lemezekkel kell a hősugárzástól védeni. 7. A hővédő berendezés olyan legyen, hogy a fűtő, illetve tüzelő berendezés teljes terhelése és tartós üzeme esetén se jelentsen gyújtási veszélyt a mögötte lévő gyúlékony anyagra. 8. A jármű villamos hálózatát az üzemelés befejezésekor ki kell kapcsolni kivéve, ha ezek a rendeltetésszerű használathoz szükségesek. 9. A tűzoltó készülékeknek mindig, mindenki által hozzáférhetőeknek kell lenni. 10. Mindazon járműveknél, amelyeknek tűzveszélyes folyadékkel, vagy gázzal működő hőtermelő berendezése van, kezelési és tűzvédelmi utasítást kell kidolgozni, amelyet a kezelési helyen jól láthatóan ki kell függeszteni. 11. A javítás, ill. vizsgálat utáni üzembe helyezéskor ellenőrizni kell a kenőolaj és tüzelőanyag ellátó rendszer tömörségét, a szerelés szakszerűségét, a jármű tisztaságát, a MÁVSZ. 2676-1 és 2676-2 szerint előírt tűzoltó készülékek érvényességét és felszereltségét, továbbá a tűzjelző berendezések működő képességét. 12. Villamos vontató járműveknél, az előírt időszakos karbantartások alkalmával ellenőrizni kell a különböző villamos készülékek (kontaktorok) ívoltó tölcséreit, és a berendezések elektromos vezetékeit, kötéseit, szigeteléseit. 32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 23 13. Tűzoltó készülékek típusai és elhelyezése a vontató járműveken: Minden vasúti vontató és vontatási célokat szolgáló vontatott járművet a MÁVSZ 2676-1 szerint előírt típusú, töltetű és darabszámú hordozható tűzoltó készülékkel kell felszerelni, amely az ott keletkezhető kezdeti tűz oltására alkalmas. 14. Minden vasúti személyszállító kocsit a MÁVSZ. 2676-2 szerint előírt típusú, töltetű és darabszámú tűzoltó készülékkel kell felszerelni. 15. A tűzoltó készülékek feleljenek meg a 30 kV feszültség környezetében való tűz oltására. Csak olyan tűzoltó készülék helyezhető el a járműveken, amelyen ez a megfelelőség fel van tüntetve. 16. A tűzoltó készülékeket a MÁVSZ. 2676/1 és MÁVSZ. 2676/2 szerint megjelölt helyen – rendellenes behatásoktól védetten – kell elhelyezni. 17. A tűzoltó készülék feleljen meg az érvényben lévő műszaki előírásoknak. 18. A tűzoltó készülékek kezelésére a vasúti járműveken szolgálatot teljesítő és a karbantartó személyzetet ki kell oktatni és az oktatást dokumentálni kell. 9.4. Hőlégsugaras hóolvasztó berendezés (HLS) 1. A hőlégsugaras hóolvasztó berendezés (a továbbiakban: HLS) alkalmazási, üzembe helyezési, üzemeltetési, üzemanyag utántöltési, üzemen kívül helyezési, beszabályozási, hibaelhárítási, tűz és balesetvédelmi utasítást a 110964/1985. szám alatt kiadott Végrehajtási Utasítás (a továbbiakban: VU.) a HLS hőlégsugaras hóolvasztó gépekhez tartalmazza. 2. A téli forgalmi felkészülési terv végrehajtása során, legkésőbb minden év október 15-ig a HLS kezelőit a VU-ból oktatni, és vizsgázatni kell. Az oktatásokat, és vizsgák megtörténtét a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon dokumentálni kell. Az oktatás időtartama 1 – 1 óra elméleti és gyakorlati oktatás. 3. A berendezését csak olyan személy kezelheti, aki a hóolvasztó szerkezeti felépítést és működését jól ismeri, a kezelési – biztonsági előírásokból VU-ban meghatározott módon sikeres vizsgát tett. 4. Ezen felül a berendezés kezelőinek, a berendezés műszaki felügyeletet ellátó vezetőnek (vezetőknek) a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján tűzvédelmi szakvizsgával (1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők.) kell rendelkezniük. 5. Az időszakos vizsgálatokat, karbantartásokat, a szükségessé váló javításokat, működési próbákat végzőknek, a hóolvasztó szerkezeti felépítéséről, működéséről, a biztonsági és a speciális tűzvédelmi előírásokról, a felügyelet ellátó műszaki vezetőnek oktatást kell tartani, és ennek megtörténtét ellenőrizhető módon dokumentálni kell. Az oktatás időtartama 1–1 óra elméleti és gyakorlati oktatás. 6. A javítás, karbantartás, működési próbák során a berendezésre vonatkozó tűzvédelmi előírások legszigorúbb betartásáért, a berendezés mindenkori javítását, karbantartást végző, illetve betartatásáért a mindenkori felügyeletet ellátó műszaki vezető a felelős. 7. A hó és jégolvasztó gépekre rendszeresített üzemi naplóba a VU-ban előírtakon felül - a keltezést is megjelölve – elő kell jegyezni a HLS típusú gépen végzett időszakos vizsgálatokat, karbantartásokat, különféle alkatrészek cseréjét, valamint a működési próbákat és a megállapításokat. 8. Az időszakos vizsgálatok és próbák megtartását, alkatrészek cseréjét, a felügyeletet ellátó műszaki vezető köteles az üzemi naplóban aláírásával igazolni. 9. A berendezést el kell látni 4 db 6 kg töltőtömegű, A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készülékkel, melyet a tárolásukra kijelölt helyen - szabványos felfüggesztőkön feldőlés, rázkódás, sérülés ellen védetten - kell készenlétben tartani. 10. A tűzoltó készülékeket, a vonatkozó előírásnak megfelelően, negyedévente szemrevételezéssel kell ellenőrizni, melynek megtörténtét igazolható módon kell, a tűzoltó készülék ellenőrzési naplóban dokumentálni.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 11.

12. 13. 14.

15. 16. 17.

18. 19.

20. 21. 22.

23. 24.

25. 26.

24 A tűzoltó készülékek éves karbantartását végző munkavállalónak a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet, 1. melléklete alapján, érvényes, és megfelelő típusú tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie. Az üzembe helyezés előtt ellenőrizni kell a tartályok, csővezetékek, elzáró szerkezetek tömörségét, a tartályok légzőnyílásainak tisztaságát. Tömörtelenség (üzemanyagfolyás, csepegés vagy szivárgás) és a légzőnyílás eldugulása esetén a hiba elhárításáig a berendezést üzembe helyezni tilos! Az üzemanyagtartályokat legfeljebb azok 90 %-áig szabad feltölteni üzemanyaggal. A berendezés üzemanyaga petróleum, más anyagot (benzin, annak bármilyen származéka, más gyúlékony folyadékot, alkoholt, bármilyen szerves oldószert) a tartályba betölteni tilos! A berendezést üzem közben üzemanyaggal feltölteni tilos. Üzemanyag utántöltés megkezdése előtt a fúvócsöveket sűrített levegővel le kell hűteni. Üzemanyag töltése közben a berendezéstől számított 10 méteres körzetben dohányozni és nyílt lángot használni tilos! Tilos üzembe helyezés közben és az üzembe helyezett berendezést nyílt lánggal 5 méternél kisebb távolságra megközelíteni, 5 méteres körzeten belül dohányozni, kivétel az üzembe helyezéshez szükséges petróleumba itatott égő gyapotcsomó. Tilos működő berendezéssel 10 másodpercnél hosszabb ideig egy helyben megállni, valamint olyan helyen megállni, ahol a sínpárok alatt talpfa van elhelyezve. Tilos a hóolvasztó berendezést az üzemanyag tároló-, feladó-, lefejtő-, átfejtő berendezések, tűz és robbanásveszélyes anyagok tárolására használt szabadterek, és létesítmények, valamint tűz- és robbanásveszélyes anyagot szállító vasúti, és közúti járművek 10 méteres körzetében továbbá fordítókorongokon működtetni. Az üzemanyagtartályra szerelt hőérzékelők működési értéke + 30 C0. Ezt az értéket magasabb hőmérsékletre állítani tilos! Az elfagyott berendezés csővezetékét, elzáró váltóit gőzzel, meleg vízzel vagy meleg levegővel szabad kiolvasztani. A munkavállalók kötelesek: a) A tűzveszély észlelése esetén a rendellenességet, tűzveszélyt azonnali megszüntetni. b) A berendezés által okozott esetleges, tűz vagy az olvasztó berendezés kigyulladása esetén a tüzet haladéktalanul jelezni kell a terület vezetője és a 105-ös telefonszámon a tűzoltóság felé. c) A rendelkezésére bocsátott gépet, berendezést, egyéb eszközt és anyagot munkakezdés előtt a kezelési utasításoknak megfelelően megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen használni. d) A munkahelyen rendet, tisztaságot tartani, minden olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat. A berendezés tárolását a Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzatban kell szabályozni. Tűzveszéllyel járó javítást a berendezésen, csak az üzemanyag hiánytalan leengedése, tartályok és csővezetékeik teljes kimosása és kigőzölése után, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységekre vonatkozó szabályok maradéktalan betartásával szabad elvégezni. A berendezés időszakos műszaki felülvizsgálata során a vizsgálatot végzőnek, a felügyeletet ellátó műszaki vezetőnek a tűzvédelmi követelmények érvényesülését is ellenőrizni kell. A lezárt jégolvasztó berendezés kulcsának tárolását a LTSz-ban le kell szabályozni!

9.5. Vasúti segélyszerelvény 9.5.1. Személyzeti kocsi 1. A kocsi társalgótermében 1 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétbe helyezni úgy, hogy az bármikor hozzáférhető legyen. 2. A munkaruhát, védőfelszerelést szekrényekben kell elhelyezni. Az olajos munkaruhák számára fémszekrényeket kell biztosítani. 32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 3.

4. 5. 6. 7.

8. 9.

25 A kocsiban az ágynemű váltásához szükséges ágyneműkön és a kazán üzeméhez szükséges egyheti szilárd tüzelőanyagon, valamint a különböző szolgálati okmányokon, dokumentációs anyagokon kívül más éghető anyagot tárolni nem szabad. A személyzeti kocsiban üzemeltetett villamos berendezéseket (rádió, Tv, hűtőgép, villamos főzőlap, világítás, stb.) úgy kell szerelni, hogy a környezetükre tűzveszélyt ne jelentsenek. A villamos berendezések kifogástalan műszaki állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A kocsi közlekedő tereit (folyosót és egyéb közlekedési utakat), villamos berendezések főkapcsolóit szabadon kell tartani. A főzőfülkében elhelyezett villamos főzőlap csak ellenőrző lámpával üzemelhet. Villamos főzőlap környékét a tűzmegelőzés céljából megfelelő hővédő lemezzel kell védeni. Felügyelet nélkül villamos főzőlapot üzemeltetni tilos! Fűtőtestek közelében éghető anyagot elhelyezni csak úgy szabad, hogy a fűtőtest legnagyobb hőterhelése mellett se jelentsen az éghető anyagra tűzveszélyt. Minden segélynyújtó csapatban tűzvédelmi megbízottat kell kinevezni, s nevét a kocsiban ki kell függeszteni. A tűzvédelmi megbízott a készenléti idő alatt felelős a vonatkozó elírások betartásáért.

9.5.2. Szerszám és raktárkocsi 1. Tilos a kocsikban dohányozni, nyílt lángot használni és tűzveszélyes tevékenységet folytatni. Ezt a kocsi bejárati ajtaján, illetve a kocsi belsejében jól látható helyen elhelyezett tiltó táblával kell jelölni. 2. A kocsikban elhelyezett gépi berendezések üzemeltetéséhez szükséges tűzveszélyes folyadékok fajtáját, mennyiségét és a tárolás módját, a vonatkozó előírások alapján a helyi LTSz-ban kell leszabályozni. 3. Az előzőek szerint meghatározott fajtájú és mennyiségű üzemanyag csak szabványos, üzemanyag tárolás céljára alkalmas, jól záródó edényben tárolható, fajtánként elkülönítve, zárható fémszekrényben. A fémszekrény ajtajára maradandóan fel kell tüntetni a tűzveszélyre figyelmeztető jelzést, az üzemanyag kannákon, pedig azt, hogy milyen anyagot tárolnak azokban. 4. A fémszekrényben tárolt üzemanyag kannákat le kell zárni, és a kocsi mozgása során eldőlés ellen biztosítani kell. A fémszekrényben az előírt fajtájú és mennyiségű üzemanyagon kívül más anyagot tárolni nem szabad. 5. A lángvágási, illetve hegesztési munkákhoz 3 db, legfeljebb 10 kg töltőtömegű acetilén és 6 db legfeljebb 50l űrtartalmú oxigén gázpalack tárolható. 6. A kocsiban tárolt éghető anyagokat (pl. alátétfákat) úgy kell elhelyezni, hogy az éghető anyagú tetőszerkezet és a tárolt éghető anyag között legalább 1 méter távolság legyen. 7. A kocsiban kijelölt közlekedési utakat minden körülmények között szabadon kell hagyni, eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. 8. A kocsik villamos berendezésének tűzvédelmi szempontból való kifogástalan műszaki állapotáért a csoportvezető a felelős. 9. A szerszám és a raktárkocsi védelmére kocsinként 2-2 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétbe helyezni úgy, hogy az bármikor, bárki által hozzáférhető legyen. 10. A baleseti segélynyújtási munkák során esetleg szükségessé váló tűzoltási munkákhoz 4 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell tárolni, amelyből legalább 2 db alkalmas 30 kV feszültség közelében végzett tűzoltásra. 11. A segélyszerelvény tűzbiztonságáért a felügyeletet ellátó művezető, valamint a szolgálatban lévő csoportvezető együttesen felelős.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 26 9.6. Vasúti járműves daruszerelvény 9.6.1. Dízelüzemű darugép 1. Tűzvédelemre vonatkozó előírások megegyeznek a dízelmozdonyokra vonatkozó előírásokkal, azzal a különbséggel, hogy a kezelőfülkében 2 db, a daru önjáró kezelő terében pedig 1 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas porral oltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 2. Tisztító rongyot és éghető folyadékot a daru gépterében tárolni nem szabad, csak a raktárkocsiban. 3. Villamos ételmelegítő készüléket a darugépen üzemeltetni nem szabad. 4. A kezelési és karbantartási előírások szerint rendszeresen ellenőrizni kell a daruk műszaki állapotát, különös tekintettel a dízelmotor és fűtőberendezés üzemanyagrendszerének, valamint a hidraulikus rendszer tömörségére, a villamos berendezések kifogástalan állapotára. 9.6.2. Személyzeti kocsi A kocsira vonatkozó tűzvédelmi előírások megegyeznek a segélyszerelvény személyzeti kocsijára vonatkozó előírásokkal. 9.6.3. Szerszám - és raktárkocsi, öltözőkocsi 1. A szerszám és raktárkocsik helyiségeiben dohányozni, nyílt lángot használni, valamint tűzveszélyes tevékenységet folytatni tilos! Ezt a tilalmat a kocsi bejárati ajtaján, illetve a kocsi belsejében jól látható helyen elhelyezett tiltótáblával kell jelezni. 2. A gépi berendezések üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag tárolására a segélyszerelvénynél előírtak vonatkoznak. A megnevezett anyagok közül kivételt képez a 400 liter gázolaj, amely tárolható a nyitott alátétfát szállító kocsi rakterén is. 3. A fedett raktárkocsiban a gázpalackok tárolására a segélyszerelvénynél előírtak vonatkoznak. 4. A lángvágási, illetve hegesztési munkákhoz 1 db legfeljebb 10 kg töltőtömegű acetilén gázpalack, és 2 db legfeljebb 50 l űrtartalmú oxigén gázpalack tárolható, a vonatkozó előírások betartása mellett. 5. A daruszerelvény kocsijában kialakított öltözőnél be kell tartani a LTSz-ban az öltözőkre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. 6. A kocsikban kijelölt közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. 7. Az öltöző, illetve a kazánfülkével megosztott kocsi védelmére 2 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket, a fedett raktárkocsi védelmére szintén 2 db 6 kg-os, A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani úgy, hogy az bármikor hozzáférhető legyen. 8. A segélynyújtási munkák során esetleg szükségessé váló tűzoltási munkákhoz 4 db 6 kg-os AB-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 9. A daruszerelvény fedett raktárkocsijában tartalékként tárolható 2 db 11 kg-os propán-bután gázpalack, a vonatkozó MÁV szabvány előírása alapján. 10. A raktár kocsiban elhelyezett lánghegesztő (lángvágó) berendezés használatára a segélyszerelvényre előírtak vonatkoznak. 11. A segélyszerelvény tűzbiztonságáért a felügyeletet ellátó reszortos, valamint a szolgálatban lévő csoportvezető együttesen felelős. 9.6.4. Daru és segélyszerelvényen elhelyezett szilárd tüzelésű kazán 1. Csak kifogástalan műszaki állapotú fűtőberendezéseket szabad üzemeltetni. A fűtési idény kezdete előtt fűtési próbát kell tartani, és a próba során észlelt hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni. A fűtési próba időpontját, a szükséges javításokat és a tett intézkedéseket a daruszerelvény üzemnaplóba be kell jegyezni. A tüzelőberendezéseket csak kioktatott személyek kezelhetik.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 2.

3. 4.

27 A tüzelőberendezés mellett 0,5 méter távolságra vasládában legfeljebb egy heti tüzelőanyag készlet tárolható. Tilos a szilárd tüzelésű kazánba tűzveszélyes folyadékkal begyújtani vagy azzal tüzet éleszteni. A tüzelőberendezés füstcső kivezetése a toldásoknál hézagmentes legyen, és biztonságosan kell távtartókkal a falhoz rögzíteni. A tüzelőberendezés és a füstcső kivezetése közelében 25 cm védőtávolságban semmilyen éghető anyagot nem szabad tárolni. A kazánokat felügyelet nélkül üzemeltetni nem szabad. Ha ezt a baleseti helyreállítási munka nem teszi lehetővé, akkor 30 percenként ellenőrizni kell működésüket. A kazánokból kiszedett forró salakot vízzel le kell hűteni, és olyan helyre kell rakni, ahol tüzet nem okoz.

9.7. Közúti segélynyújtó jármű 1. A járműnél a tehergépkocsikra érvényes tűzvédelmi szabályokat kell figyelembe venni. 2. A segélyt nyújtó csapat-, és a segélyt nyújtó berendezések szállítására szolgáló, zárt felépítmény egymástól elhatárolt két részre: a vezetőfülke-, és konténer tagozódik. 3. A vezetőfülkében 1 db, a konténerben 2 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani úgy, hogy az bármikor hozzáférhető legyen. 4. A jármű fűtésére szolgáló berendezést, a karbantartási előírásban leírtak szerint, rendszeresen ellenőrizni kell, az észlelt hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni. 5. A konténerben elhelyezett berendezésekre (LUKAS hidraulikus emelők, kézi emelők, hegesztő készülék stb.) vonatkozó tűzvédelmi előírások azonosak a vasúti segély kocsikban elhelyezett szerszámokéval. 6. A konténerben dohányozni-, nyílt lángot használni és tűzveszélyes tevékenységet folytatni tilos, ezt tiltó táblával kell jelezni. 7. A lángvágási, illetve hegesztési munkákhoz 1 db legfeljebb 10 kg töltőtömegű acetilén gázpalack, és 2 db, egyenként legfeljebb 50 l űrtartalmú oxigén gázpalack tárolható, a vonatkozó előírások betartása mellett. 8. A járműben elhelyezett lánghegesztő (lángvágó) berendezést a konténerből üzembe helyezni és onnan üzemeltetni tilos, üzemeltetése csak azon kívül engedélyezett. 9. A gázpalackokat feldőlés ellen rögzíteni kell, ezen kívül be kell tartani a hegesztő berendezések üzemeltetésére vonatkozó tűzvédelmi utasítást is. 10. Legfeljebb, az alábbi tartalék üzemanyag mennyiségek szállíthatók, az egyes berendezések üzemanyagtartályaiban lévő mennyiségen kívül: benzin 20 liter, gázolaj 20 liter, kenőolaj 20 liter, hidraulika olaj 20 liter. 11. A tartalék üzemanyagot csak szabványos, kifogástalan állapotú üzemanyag kannákban szabad tárolni, feldőlés és a kannák sérülését okozó mechanikai hatások ellen, védetten. 12. Az üzemanyag kannákra felírandó, hogy „TŰZVESZÉLYES” valamint fel kell tüntetni rajtuk, hogy milyen anyag van bennük tárolva. 13. A jármű tűzbiztonságáért, előírások betartásáért, a felügyeletet ellátó reszortos valamint a szolgálatban lévő csoportvezető felelősséggel tartozik. 14. A közúton közlekedő, segélynyújtó jármű rendszeres tűzvédelmi ellenőrzését, az esetleges hiányosságok felszámolására szolgáló intézkedéseket, a helyi LTSz-ban kell részletesen leszabályozni. 9.8. Tisztítási technológiák tűzvédelmi előírásai 1. A járműtisztítási munka végzésére vonatkozó vállalkozási szerződések mellékleteiben figyelembe kell venni a LTSz-ban a tisztítási munkákra, tisztító berendezésekre (pl. gépi kocsi mosók, bérelt tisztítási eszközök, stb.) bérelt helyiségekre vonatkozó tűzbiztonsági előírásokat. Ezeket az érintettek részére kimutathatóan oktatni kell.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 2.

3.

28 A különböző veszélyes árukat szállító fedett teherkocsik tisztításánál a kocsi kitakarítását követően esetleg vissza maradt veszélyes anyag, valamint a tisztítószer (elsősorban víz) elegyedését, illetve reakcióképességét kell figyelembe venni. Ez a reakció esetenként, az anyagtól függően tűz- és robbanásveszélyt jelent, de fejlődhetnek maró, mérgező, gyúlékony gázok is. Ezért a tisztítás megkezdése előtt tájékozódni kell arról, hogy a tisztításra beállított kocsikban milyen anyagot szállítottak, szállított anyag tűzveszélyességéről, egyéb veszélyes tulajdonságairól, valamint arról, hogy a tisztítótelepre beállított kocsit megfelelően kitakarították-e. A teherkocsik tisztításának tűzvédelmi előírásait, a megelőzést szolgáló teendőket a helyi LTSz-ban kell részletesen szabályozni. Amennyiben a kocsik tisztítását külső vállalkozók végzik, a vállalkozási szerződés megkötésekor ezekre ki kell térni.

9.9. Tartalék tűzoltó készülékek biztosítása. A járműjavító egységek a járművekről hiányzó, vagy üzemképtelen tűzoltó készülékek cseréjére megfelelő tartalékot kell képezni és szükség esetén, a cserére intézkedni kell. 9.10. Vonatfűtő berendezések tűzvédelmi állapotának ellenőrzése 1. A vonatfűtő berendezések tűzvédelme szempontjából a különböző vizsgálatok (futójavítások, részlegvizsgák, előfűtési technológia, stb.) végrehajtása során a javítási, karbantartási utasításokban, technológiákban előírtakat kell betartani. Ezek részletesen tartalmazzák a fűtési rendszerek tűzveszély megelőzése szempontjából lényeges részeinek (biztosítók, kapcsolóberendezések, akkumulátorok, villamos fűtőtestek, stb.) ellenőrzését, javítását. 2. A vonatfűtési berendezésekkel kapcsolatban az E.12. sz. Utasítás vonatkozó részében előírtakat kell betartani. A vonatkozó tűzvédelmi előírásokat részletesen a LTSz-ban kell szabályozni. 10. Gépészeti épületek, építmények, szabadterek tűzvédelmének szabályozása 10.1. Mozdonyjavító és személykocsi javító csarnok 1. A helyiségekben vonatkozó tűzvédelmi előírásokat ki kell függeszteni. 2. A javítócsarnok és a hozzátartozó egyéb helyiségek területén a megfelelő számú és típusú tűzoltó készüléket úgy kell elhelyezni, hogy az bármikor hozzáférhető legyen. 3. A csarnokok két végén, a padozaton esetlegesen kifolyt tűzveszélyes folyadékok felitatására 11m3 kvarchomokot és szórólapátot kell elhelyezni. 4. A csarnokban, illetve az odatartozó egyéb helyiségekben a nyílt lánggal járó munkavégzés lehetőségét és módját, engedélyezését a LTSz-ban kell szabályozni. Munkavégzési engedélyt a terület művezetői, távollétük esetén a tűzvédelmi szabályzatban meghatározott beosztású személy adhat. 5. A fűtő és egyéb hőtermelő berendezés közelében éghető anyagot elhelyezni csak úgy szabad, hogy az a fűtőberendezés legnagyobb hőterhelése mellett se jelentsen gyújtási veszélyt a környezetére. 6. A munka folyamán elhasznált olajos rongyot, gyapotot csak fedővel ellátott és feliratozott fémedényben szabad tárolni. Műszak befejezése előtt mindenképpen, de a szükségletnek megfelelően, munka közben is ki kell üríteni az erre a célra rendszeresített veszélyes hulladék gyűjtő edényzetbe. 7. Zsírozás, olajozás, egyéb tűzveszélyes anyaggal történő karbantartás közben olajfelfogó fémtálcát kell elhelyezni a lecsepegő olaj felfogására. 8. A csarnok területén tűzveszélyes folyadékban történő alkatrészmosást, csak fémedényben és a kijelölt helyen szabad végezni! A mosás ideje alatt megfelelő hatékony szellőztetés alkalmazása kötelező. A nyílt lánggal járó munkavégzés 10 m-es körzetben nem végezhető. A mosás befejezése után a mosóedényt fémfedéllel le kell fedni. A tűzveszélyes folyadékkal történő mosás feltételeit a csarnokban a LTSz-ban részletesen szabályozni kell. 32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 9.

10.

11.

12.

13. 14. 15.

16. 17. 18. 19. 20. 21.

29 A javítócsarnokban mozdonyon történő oldószeres mosás alkalmával "VIGYÁZZ! OLDÓSZERES MOSÁS!" feliratú figyelmeztető táblát kell elhelyezni a közlekedési irányokban. A mozdonyjavító területén kijelölt közlekedési utakat, menekülési útvonalakat villamos kapcsoló táblákat, közmű nyitó-záró szerelvényeit, tűzoltó készülékeket és felszereléseket állandóan szabadon kell hagyni, eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. A mozdonyjavító területén a vasúti járművek és targoncák akkumulátorainak töltése megengedett. Az akkumulátorok töltésére vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a LTSz-ban kell részletesen szabályozni. Gépjárműveket, motorkerékpárokat a területi műhelyek területén (csarnokokban, szabadterületeken, stb.) csak erre a célra kijelölt helyen, illetve létesítményben szabad tárolni a területileg érintett vezető engedélyével. A vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a LTSz-ban kell szabályozni. A csarnokokban, műhelyekben rendet, tisztaságot kell tartani, a felesleges anyagok, valamint a hulladék eltávolításáról folyamatosan gondoskodni kell. Festékszórással történő munkavégzést a LTSz-ban kell szabályozni. A közlekedési utak biztosítása érdekében a szerelőcsarnokokban és műhelyekben 2-2 db vasúti személykocsit (kivéve zárt szerelvény, motorvonat) szabad összekapcsolni, és az összekapcsolt kocsik között legalább 1,8 méter széles átjárást, illetve közlekedést kell biztosítani. A javításra, illetve szerelésre váró kocsikat olyan forgóvázakra kell ráhelyezni, hogy tűz esetén könnyen elvontathatók legyenek. A személykocsik szerelésénél, javításánál a faanyagokat festés, lakkozás, politúrozás után, teljes száradás után szabad felhasználni. A felhasznált anyagok munkaterületen, kocsikban nem akadályozhatják a biztonságos közlekedést. Gondoskodni kell a csarnokok és a műhelyek megfelelő szellőztetéséről. Rendszeres hegesztési munkavégzés csak az erre kijelölt munkahelyen végezhető, más helyen az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályai szerint kell eljárni. A hegesztés befejezése után a munkavégzés környezetét át kell vizsgálni.

10.2. Teherkocsi javító csarnokok és műhelyek 1. A kocsijavítási tevékenység valamennyi szakaszára, műhelyére (bontó, egyengető, tolópad, alváz, szekrényjavítás, bognár részleg, csapágylekötő stb.) tűzvédelmi előírásokat részletesen a LTSz-ban kell szabályozni. Csarnokban, műhelyben, illetve azokon kívül szabadtérben, javítási munkálatok közben, és azok közelében a dohányzás tilos. 2. Kénszállító kocsi bontási munkáit csavar, pallószorító csavar kötőelemek nyílt lánggal való levágását csak a kocsi gondos takarítása után szabad megkezdeni. 3. Javításos kocsiban a begyulladt ként vízzel oltani tilos! Erre a célra 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas porral oltó hordozható tűzoltó készüléket vagy homokot kell alkalmazni. 4. A levágott alkatrészeket, csavarokat össze kell gyűjteni, vízzel hűteni. 5. A kiszerelt palló, burkolat deszkákat - minden műszak befejezése előtt - a tárolóba kell szállítani. 6. A bontó területen melegedés céljára csak szárítókályhát (kokszkosarat) szabad használni. 7. A hidraulikus egyengető környezetét állandóan tisztán kell tartani, az elcsepegett olaj eltávolításáról gondoskodni kell. 8. Az egyengetés befejezése után a felmelegített helyeket meg kell vizsgálni, hogy lappangó tűz nem keletkezett-e, és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, ami tűz okozója lehet. 9. Szabadban (csarnokban) elhelyezett tolópad járatát állandóan tisztán, gyommentesen, az elfolyt olajtól megtisztítva kell tartani. A tolópadon a kezelőfülkében 1 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 30 10. Munka befejezése után a tolópad fővezetékét, áramtalanítani kell. 11. A kerekek kikötése után gondoskodni kell a csapágyak rögzítéséről, hogy a csapágycsészéből az olaj ne csepegjen a padozatra. 12. Szerszámok, alkatrészek tárolására csak nem éghető állvány, szekrény használható. 13. Csúszófelületek kenésére használatos kenőzsíros edényeket lezárva, tűzbiztos helyen kell tárolni. 14. Az elégett vagy meleg szegecs tárolására fémedényt kell biztosítani. 15. A kátrány, bitumen melegítőt felügyelet nélkül üzemeltetni tilos! 16. A melegítő gravitációs szellőzés mellett (kürtővel ellátva) üzemeltethető. A melegítő edények és környezetének rendszeres takarításáról gondoskodni kell. 17. A kocsisorok között fűrészárut tárolni tilos! 18. Minden lecsorgott tűzveszélyes folyadékot (a megszilárdultat is) műszak végén el kell távolítani. 19. A bognár szakaszban csak a napi munkavégzéshez szükséges deszka tárolható, illetve csak a beépítés időszakának megkezdésekor szállítható oda. 20. A bognár szakaszban tilos a kocsik előre mázolása, illetve a szakasz területén festési munkálatok végzése. 21. A csapágycsészék feltöltésénél a kármentő edényt 15 cm magas oldalfallal és két végén fogantyúval ellátva kell elkészíteni, illetve alkalmazni az elfolyás megakadályozására. 22. A keletkezett, illetve szennyezet zsír, olaj stb. tárolását kijelölt helyen kell biztosítani, elszállításukról rendszeresen gondoskodni kell! 23. Az elcsepegtetett, elfolyt csapágyolajat fel kell itatni, a szennyezett homokot kijelölt helyre szállítani. 24. Kenőpárna portárcsa tárolása olajba történő itatására tűzbiztos, fedővel ellátott edényt kell biztosítani. 25. Általános követelmények: 26. Frissen befestett kocsik közelében hegesztést végezni, valamint egyéb, nyílt lángot használni tilos! 27. Ezt az előírt táblákkal [2/1998. (I. 16.) MüM rendelet] kell jelölni. 28. Olajos kóc, gyapot tárolására megfelelő fémedényt kell használni, elszállításáról rendszeresen gondoskodni kell. 29. Az alkatrészek mosására használt tűzveszélyes folyadék elfolyását, csepegését meg kell akadályozni. 30. Tűzveszélyes folyadékok tárolását üzemanyagkannában szabad végezni, nem éghető szekrényben. 31. Műszak befejezése után, illetve a helyiség elhagyása előtt ellenőrizni kell a tűzvédelmi előírások betartását (a közlekedési utak, kijáratok, vészkijáratok, vészlétrák, tűzoltó készülékek, felszerelések szabadon hagyása, a takarítás, a hulladék elszállítása, a víz-, gázvezetékek elzárása, az áramtalanítás, stb.), illetve meg kell győződni arról, hogy tűzveszélyes állapot nem áll fenn. 10.3. A kocsik villamos berendezéseire vonatkozó előírások 1. A villamos berendezések beépítésekor be kell tartani az érvényes műszaki előírásokat, szabványokat. 2. Csak szigetelt villamos vezetéket szabad használni, kivéve az üzemi és érintésvédelmi célokat szolgáló földelő vezetékek, ahol a szigeteletlen réz-sodrat is megengedett. 3. Az 500 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos vezetéket védőcsőben kell elhelyezni. 4. Villamos vezetéket a szellőző járatokban, vagy azokat keresztezve elhelyezni tilos! 5. A villamos vezetékek fékezéskor keletkező szikrák lehetséges útjába alapvetően nem építhetők, de ha az elkerülhetetlen, szikrafogót is fel kell szerelni. 6. A vezeték csatlakozások könnyen hozzáférhetők legyenek, tartós kapcsolatot biztosítsanak. 32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 31 7. Villamos kábel köteget úgy kell kiképezni, hogy az egymás mellett futó vezetékek párhuzamosak legyenek. 8. Előnyben kell részesíteni a kábel kötegek járműpadló alatti vízszintes elhelyezését. 9. Külső villamos szekrényeket, üzemanyagtartálytól távol, fémből és könnyen tisztán tartható kivitelben kell készíteni. 10. A külső villamos szerelvényeket víz- és hó záró kivitelben kell készíteni. 11. A fénycső lámpatesteket a jármű hossztengelyére merőlegesen, vagy ha azzal párhuzamosak, akkor tűzgátló megszakításokkal kell elhelyezni. 10.4. A fűtésre, klímaberendezésre, szellőzésre vonatkozó előírások 1. A fűtőberendezést, ill. a fűtőtesteket úgy kell kivitelezni, hogy a burkolatuk külső hőmérséklete ne lépje túl a 60 C0 hőmérsékletet. 2. Elhelyezésük olyan legyen, hogy a hőáramlást (elsősorban felfelé) a közelükben elhelyezett tárgyak ne gátolják. A fűtőtestek könnyen tisztán tarthatók legyenek. 3. A szellőző csatornák belső burkolata fémből, vagy nehezen éghető anyagból készüljön. 4. A szellőző csatornák építése és elrendezése olyan legyen, hogy tűz átterjedését akadályozó válaszfalak hatékonyságát ne csökkentse. 5. A villamos fűtőberendezéseknek önműködően ki kell kapcsolniuk, ha a fűtőtest vagy a kilépő levegő hőmérséklete túllépi a kocsikra megengedett értéket. 6. A fűtő-hűtő (klíma) és elszívó csatornákat úgy kell kialakítani, hogy azok könnyen tisztíthatók legyenek. 10.5. Egyéb előírások 1. A hamutartókat, hulladék gyűjtőket, papírtörülköző tartókat és egyéb gyűjtőket fémből, fémfedéllel zárható kivitelben, úgy kell kialakítani, hogy a bennük keletkezett tűz ne terjedhessen tovább. 2. Minden belső éghető alkatrészt, amely nem lángmentesített fából készült, égés késleltető festékbevonattal kell védeni. 3. A járművek ajtói tűz esetén belülről kézzel (szerszám nélkül) nyithatók legyenek. 10.6. Tűzjelző készülékekre vonatkozó előírások 1. A belső égésű motorok részére kiképzett terekben, háló- és fekvőhelyes kocsik fülkéiben, villamos szekrényekben, arra alkalmas helyeken hő- és füstelvezető készülékeket kell elhelyezni, amelynek jelzőberendezését az utazó személyzet által elfoglalt térben kell elhelyezni. 2. Villamos szekrényben külön önműködő tűzoltó készülék elhelyezése ajánlatos. 10.7. Vészfékrendszerek kialakítása 1. A nemzetközi előírásokban meghatározott pályaszakaszokon közlekedő kocsiknál vészfékáthidalási (kézi, vagy automatikus) lehetőséget kell biztosítani. 2. A járműtípusra vonatkozó menekülési utakat és időket az esetlegesen kialakult tűz esetére a konstruktőröknek meg kell határozni. 11.1. Rakodóhelyek tűzvédelmi előírásai. 1. A rakodó helyekre vonatkozó egyedi tűzvédelmi előírásokat a LTSz-ban kell meghatározni. 2. Tűzveszélyes, valamint robbanásveszélyes áruk rakodási területén, továbbá ilyen árukkal rakott kocsikon és azok közelében tilos dohányozni, nyílt lángot használni. 3. A rakodóhelyeken kijelölt közlekedési utakat, valamint a szabad mozgás céljára szolgáló, illetőleg kijelölt helyeket, állandóan szabadon kell tartani. 4. Tűzveszélyes bárcával ellátott, rakott kocsik esetén a vonatkozó utasításokat be kell tartani.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 5.

6. 7. 8.

9.

32 Tűzveszélyes folyadékot tartalmazó tartálykocsik dómfedelét, fenékszelepét, lefejtő szelepeket és váltókat zárt állapotban rögzíteni kell és zárral kell ellátni. A lefejtő-csövek záró sapkáit jól tömítve kell felcsavarni a csőcsatlakozásra. Műszaki hiba esetén a szükséges védelmi intézkedést azonnal meg kell tenni. A tűzveszélyes anyag szabadba jutását meg kell szüntetni. Az árutovábbítás közben keletkezett tömítési hibákat azonnal meg kell szüntetni, ha pedig ez bármilyen ok miatt nem lehetséges, a kocsit ki kell sorozni. Tűzveszélyes bárcával ellátott kocsi közvetlen közelében tilos dohányozni, nyílt lángot használni, gyúlékony anyagot elhelyezni. Meghibásodott tűzveszélyes folyadékkal rakott tartálykocsi átfejtését csak kiképzett és a feladatra kijelölt munkavállalók végezhetik. Átfejtést csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállaló végezhet. Tűzveszélyes áru be-, illetve kirakása alkalmával vasúti kocsinként legalább 1 db 6 kg-os A-BC tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

11.2. Gázpalack tárolók 1. Gázpalackok tárolásával, szállításával. kezelésével kapcsolatban az OTSZ, és az MSZ 6292 ide vonatkozó előírásait be kell tartani. 2. A gázpalackok állandó tárolására csak hatósági eljáráson, raktározásra alkalmasnak minősített helyiség vagy építmény használható. 3. A tároló helyiségnek jól szellőztethetőnek kell lennie. A tároló helyiségben a hőmérséklet nem haladhatja meg a 40 C0-t. 4. Gázpalackot tűzveszélyes anyaggal együtt raktározni nem szabad. A különböző gázokat elkülönítve, a különböző gyúlékony gázokat pedig egymástól és a többi gáztól is, tűzbiztos fallal elválasztott helyiségben kell tárolni. 5. Gázpalack tárolóban csak olyan személyek teljesíthetnek szolgálatot és szállíthatnak gázpalackokat, akik megfelelő képesítéssel bírnak. 6. A gázpalackok szállításával foglalkozóknak tűzvédelmi szakvizsgát kell tenniük. 7. A palacktároló ajtaján a tűz- és robbanásveszélyre figyelmeztető, továbbá a 6 méteres körzetben való nyílt láng használatát, valamint a dohányzást, szikraképzést tiltó táblát - időt állóan - ki kell függeszteni. 8. A mobil hegesztő berendezésekkel végzett tevékenységek tűzvédelmi előírásait a LTSz-ban, valamint az egyes berendezésekre vonatkozó kezelési utasításokban kell előírni. 11.3. Asztalos-, kárpitos-, famegmunkáló és gépműhelyek, fűrészpor tárolók 1. Asztalos-, kárpitos-, famegmunkáló gépműhely, fűrészpor tárolóban a dohányzás és a nyílt láng használata tilos és a [2/1998. (I. 16.) MüM. Rendelet] alapján ezt jelölni kell. 2. Asztalos és kárpitos munkához használt szerszámok élesítésére, köszörülésére a köszörűgépet nem éghető anyagból készült fülkében kell elhelyezni. Köszörülési munkavégzés közben a fülke ajtaját csukva kell tartani! 3. Bútorok, faanyagok pácolásához, fényezéséhez, kárpitos anyagok tisztításához, ragasztásához használt tűzveszélyes anyagot, folyadékot csak jól zárható fémedényben, vagy a kereskedelemben forgalomba hozott csomagolásban szabad tartani, illetve tárolni. A tűzveszélyes anyagok, folyadékok részére fémszekrényt, vagy fémládát kell elhelyezni, amelyben 2 napi munkavégzéshez szükséges anyag tárolható. 4. A fémszekrényt a műhelyen kívül olyan helyre kell elhelyezni, ami sem a szekrényre, sem pedig a környezetére tűzveszélyt, illetve robbanásveszélyt nem jelenthet. 5. Tűzveszélyes folyadékot festékszóróval felhordani tilos! 6. Asztalos-, kárpitos-anyagok felhasználásánál, kezelésénél fokozottan ügyelni kell a felhasznált anyagok csomagolásán feltűntetett tűzvédelmi előírások betartására. 7. Asztalos és kárpitos műhelyekben, valamint famegmunkáló gépműhelyekben csak annyi fa és egyéb anyag tárolható, amennyi a folyamatos termeléshez, illetve a napi felhasználáshoz szükséges. 32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 8.

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

33 Az asztalos-, kárpitos-, famegmunkáló gépműhelyek és fűrészpor tárolók világító berendezéseire a feszültség mértékében vonatkozó szabványban előírt követelményeket be kell tartani. A villamos gépeket, berendezéseket a tevékenység után a villamos hálózatról le kell választani. A villamos gépeket a lerakódott portól szükség szerint, legalább 2 hetenként meg kell tisztítani. A villamos berendezéseket, világító testeket tűzvédelmi szempontból 6 évenként felül kell vizsgálni. Az elszívó berendezést folyamatosan karban kell tartani. Ezen pontban felsorolt létesítményekben, helyiségekben csak tűzveszélyt nem okozó jármű használható. Az olajfélékkel, a faiparban használatos oldószerekkel szennyezett rongyot, faforgácsot, faport stb. az erre a célra szolgáló, jól záró fémedénybe kell dobni. A gépi megmunkálás előtt, használt, újra megmunkálásra kerülő faanyagot gondosan meg kell vizsgálni, hogy abban idegen fémrészek (esetleg szegek, csavarok, stb.) kavicsok ne legyenek.

11.4. Forgácsoló műhelyek 1. A forgácsoló műhelyeket csak rendeltetésüknek megfelelő (forgácsolási) feladatokra szabad használni. 2. Területén csak a munkavégzéshez szükséges, szabad közlekedést nem akadályozó mennyiségű anyagok tárolhatók. 3. A gépek üzemeltetéséhez használt üzemanyagokon kívül más tűzveszélyes anyag tárolása tilos! 4. A forgácsoló és egyéb gépeket, berendezéseket, valamint a műhelyt állandóan tisztán kell tartani. 5. A forgácsoló műhely területén csak a szerszámok, eszközök tárolására rendszeresített, fémből készült szekrényeket szabad elhelyezni. 6. Tilos a szekrényekben olajos, zsíros rongyok tárolása. Olajos rongy, kóc stb. csak fedéllel ellátott fémedényben gyűjthető. 7. Amennyiben a forgácsoló műhelyben alkalmanként tűzveszélyes anyagok forgácsolása is előfordul, (pl.: faforgács), a keletkezett hulladékot soron kívül el kell távolítani. 8. Ha a forgácsoló műhely műszak után lezárásra kerül, a kulcsot, vagy a kulcsokat a kijelölt helyen kell elhelyezni úgy, hogy azokhoz illetéktelenek hozzá ne férjenek. 9. Helyiségenként legalább1 db A-B tűzosztályok oltására alkalmas, 6 kg-os tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 11.5. Kovácsműhely 1. A kovácsműhelyekben végzett különböző tevékenységek (gáz- és olajfűtésű hevítő kemencék kezelése, meleg anyagok tárolása, stb.) tűzvédelmi előírásait a vonatkozó kezelési utasításokban, valamint a LTSz-ban kell részletesen szabályozni. 2. Területén csak a munkához szükséges mennyiségű anyagok tárolhatók. 3. Az anyagokat úgy kell tárolni, hogy a kovácsolt, melegen sajtolt munkadarabok a sugárzó hő által ne okozhassanak tüzet. A melegen tárolt anyagokra elkerítve kell tárolni, és figyelmeztető táblával kell ellátni. 4. A gáz (olaj) fűtésű kemencék begyújtását csak az arra kiképzett, illetékes személy végezheti el a kezelési utasításban előírtak szerint. 5. A kovácsműhely területén csak a meleg megmunkáláshoz szükséges szerszámok, eszközök tárolására rendszeresített szekrényeket, ládákat szabad elhelyezni úgy, hogy azok a tűzvédelmi berendezések, felszerelések, készülékek megközelítését és a közlekedési úton a mozgást ne akadályozzák. 32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 6. 7.

34 A szerszámok, eszközök tárolására fémből készült szekrényeket, ládákat kell használni, azokat rendeltetésüktől eltérő más célokra felhasználni nem szabad. Gáz- és olajtüzelésű hevítő-kemencék közelében (hőhatástól védve) 1-1 db MSZ EN 3-1 szabvány szerinti, 12 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

11.6. Személykocsi fűtési próbaterem 1. A villamos kapcsoló helyiségben 1 db 6 kg-os A-B-C tűzosztályok oltására alkalmas porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétbe tartani úgy, hogy az bármikor hozzáférhető legyen. Ezen túlmenően a vizsgált kocsi, és a villamos kapcsoló helyiség tűzvédelme érdekében 1 m3 homokot és egy szórólapátot kell készenlétbe helyezni, az épület melletti szabad területen. 2. A kezelőhelyiség ajtajára, valamint a helyiségbe jól látható helyen el kell helyezni a dohányzás és nyílt láng használatát tiltó táblát, valamint a tűzveszélyre figyelmeztető jelzést. 3. Az üzemeltetés zavartalan biztosításához szükséges anyagokon kívül a helyiségben éghető anyagot tárolni még ideiglenesen sem szabad. 4. Téli időszakban a kezelőhelyiségben állandó jellegű villamos kályhafűtés közelében éghető anyagot elhelyezni csak úgy szabad, hogy fűtőkályha legnagyobb hőterhelése mellett se jelentsen tűzveszélyt. 5. A bekerített szabadtéri részen és a kerítésen kívül 1 méter távolságban a területet gyommentesen kell tartani. 6. A munka befejezése után a helyiség áramtalanítást a kezelő személyzetnek kell elvégezni. 11.7. Kismunkagép tárolók tűzvédelmi előírásai 1. A gépeket úgy kell elhelyezni, hogy üzemanyag, kenőolaj, hidraulikai olaj folyása ne fordulhasson elő. 2. A kismunkagép tároló céljára talajszint alatti helyiséget kijelölni, használni tilos. 3. Tilos a kismunkagépekkel együtt üzem és kenőanyagot, valamint más egyéb tűz és robbanásveszélyes anyagot tárolni. 11.8. Üzem és kenőanyag tárolók tűzvédelmi előírásai 1. Üzemanyag tároló helységben vagy kültéri tárolónál a „Dohányzás és nyílt láng használata tilos” táblát jól látható helye kell elhelyezni. 2. Üzemanyagot és kenőanyagot csak jól záró fémhordóban vagy kannában szabad tárolni. 3. A járművek, munkagépek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag mennyiségek átfejtése csak olyan eszközzel végezhető, amely biztosítja, hogy az átfejtés során elfolyás ne fordulhasson elő. 4. Üzemanyag csak olyan szilárd burkolattal ellátott helyen tárolható, ahol biztosított az elszivárgó üzemanyag talajba kerülésének megakadályozása. 5. Tárolásnál vagy átfejtésnél kifolyt üzemanyagot homokkal azonnal fel kell itatni. Erre a célra a tároló nagyságától függő mennyiségben, de legalább 0,25 m3-es ládában homokot és lapátot kell biztosítani. 6. A tárolókban a várható tűzterhelés és a terület nagyságának megfelelő mennyiségű tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 7. Üzemanyag tárolóban más egyéb tűzveszélyes anyag nem tárolható. 8. Az üzem- és kenőanyag tároló kulcsát a szolgálati hely kulcsszekrényében kell elhelyezni úgy, hogy tűz esetén hozzá lehessen jutni. 11.9. Munkásszállók 1. A munkásszállók tűzvédelmi szabályzatát az üzemeltetésért felelős szervezetnek kell kiadni. A munkásszálló hálóhelyiségeiben emeletes ágy nem alkalmazható. 2. Szállóépületen belül a dohányzás tilos. 32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 3. 4.

5.

35 Tűzveszélyes folyadékot - még olajkályha fűtés esetén is - a szobában tárolni szigorúan tilos. Új munkásszálló kialakításánál, illetve más épület munkásszállóvá való alakítása során, a legnagyobb egyidejűségre vonatkozó épület kiürítést kell tervezni. A Tűzriadó Tervet évente legalább egyszer gyakoroltatni kell. A szállóhelyek külföldiek részéről történő igénybevétele esetén, német és angol nyelven is el kell helyezni a kiürítésre vonatkozó szabályokat. A munkásszálló védelmére megfelelő mennyiségű és típusú tűzoltó készüléket kell elhelyezni, a jogszabályban előírtak szerint.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 36 2. számú melléklet A TŰZVÉDELMI OKTATÁS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A tűzvédelmi oktatás személyi feltételei. Munkavállalók részére tűzvédelmi oktatást tarthat: A tűzvédelmi szolgáltató, ill. a tűzvédelemi oktatásért felelős vezetők által megbízott, előírt képesítéssel rendelkező személy. A tűzvédelmi oktatások tartalmi követelményei: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8. 9.

10.

11. 12. 13.

A tűzvédelmi szabályzat, az ahhoz kapcsolódó jogszabályok, szabványok, utasítások munkavállalókra vonatkozó részeinek ismertetése. A gazdálkodó szervezet tűzvédelmi feladata. Építmények, épületek, szabad terek, és járművek tűzvédelmi használati szabályai. (Eszközök használata, raktározás, tárolás, szállítás). Szabadban történő tűzgyújtás szabályai, éghető folyadékok kezelése, tárolása, szállítása. A munkaterület és technológia tűzveszélyessége. A tűzjelzés lehetősége és módja: a) Tüzet és tűzre utaló jelenséget haladéktalanul jelenteni kell a tűzoltóságnak a 105-ös, vasútüzemi telefonon, a 905-ös telefonszámon. b) A tűzjelzés tartalma: - Hol keletkezett a tűz, hogyan lehet megközelíteni? - Milyen anyag ég, a tűz mit veszélyeztet? - Emberélet van-e veszélyben? - A bejelentő neve, a bejelentésre használt telefon száma. A munkaterületen lévő tűzoltó eszközök, berendezések, felszerelések használatának ismertetése. A készenlétben kihelyezett hordozható tűzoltó készülékek csoportosítása oltóanyag szerint: víz, hab, por, és gázzal oltó. A tűzoltó készülék alkalmazhatósága: az éghető anyagok tüzeinek halmazállapot szerinti csoportosítása /tűzosztályok/, az adott környezetben való alkalmazhatósága (hőmérséklet, az oltóanyag elektromos vezető képessége), az ellenőrzés érvényessége. Tűz és káreset esetén követendő magatartás (Tűzriadó Terv). Ismertetni kell, hogy tűz esetén, a létesítmény területén tartózkodó munkavállalóknak mi a feladata.(Riasztás, terület biztosítása, közművek kezelése, anyagi javak mentése, stb.) A tűzvédelmi előírások megszegésének jogi következményei a 259/2011 (XII.7.) Korm. rendelet 1. mellékletének ismertetése. A fentieken túl ismertetni kell az adott munkahely speciális tűzvédelmi előírásait. Az oktatásokat oktatási naplóban kell dokumentálni, amelynek tartalmaznia az oktatás tárgyát és időpontját, az oktatást végző és az oktatásban részesültek megnevezését és aláírását.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 37 3. számú melléklet TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁSOK Tűzvédelmi okmányok, amiket olyan helyen kell tartani, hogy minden esetben - munkaidőn kívül is – át lehessen adni az ellenőrzést végző személynek. 1. 2. 3. 4. 5.

MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzat Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzat Tűzriadó terv (amennyiben a létesítmény erre kötelezett) Tűzvédelmi oktatással kapcsolatos iratok Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység feltételeinek meghatározásával kapcsolatos iratok

A tűzvédelmi hatóság előzetesen bejelentett ellenőrzése során bemutatásra kötelezett iratok, a fentieken kívül 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8. 9.

Felülvizsgálati jegyzőkönyvek.(tartályok, tűzoltó készülékek, oltóvíz kivételi helyek, villamos berendezések, kazánok, villámhárítók, hő- és füstelvezetők, stb.) Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok Tűzjelző berendezések napi, ill. a gyártó, vagy jogszabály által meghatározott időszakos ellenőrzései Tűzvédelmi, tűzoltó berendezések időszakos ellenőrzései Tűzkárstatisztika, tűzvizsgálati dokumentumok Építési, gép- és technológiai berendezések használatbavételi, működési, telepengedélyezési terveinek másolatai, tűzvédelmi részletei. Tervezői nyilatkozatok, eltérési engedélyek másolatai Elszívó berendezések karbantartási naplója A vezetők, a tűzvédelemmel kapcsolatos szervezetek címlistája, a Szolgáltatókkal megkötött szerződések, vagy azok másolatai Előzetes hatósági ellenőrzések jegyzőkönyvei

Ezen iratokat, vagy másolataikat minden esetben a területi szervezeti egység vezetőjénél kell tartani.

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 38 36/2015. (VIII. 27. MÁV-START Ért. 32.) sz. VIG

4. számú melléklet .../20.../START

ALKALOMSZERŰ TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE Munkát elrendelő vezető neve: ......................................................................................................... A munkavégzés helye: ...................................................................................................................... A munkavégzés ideje: év hó nap óra perc-től év hó nap óra perc-ig A munkát végzők neve: .................................................................................................................... beosztása: .......................................................................................................................................... Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma:……………………………………………………… Az engedélyezett tevékenység leírása: ............................................................................................. ........................................................................................................................................................... A munka tűzveszélyes környezetben történik (aláhúzandó)? NEM IGEN, a felügyeletet biztosító személy(ek) neve, beosztása, feladata: ................................... … .................................................................................................................................................. … Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet a ……... év …..….….… hónap …..napon megtartott helyszíni felmérés alapján, a létesítmény tűzvédelmi szabályzatában lévő általános, és az alábbi eseti előírások végrehajtása, illetve betartása mellett szabad végezni: ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................. A munkavégzés helyén az alábbi tűzoltó-felszereléseket, tűzoltó készülékeket kell készenlétbe helyezni: ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ……………........ év ............................ hónap ........ nap ..................................................... munkát elrendelő aláírása (PH) A feltételekben felsorolt előírásokat tudomásul veszem és azok betartásáért büntetőjogilag felelősséget vállalok: ........................................................ ....................................................... munkát végző aláírása munkát végző aláírása ______________________________________________________________________________ A munkaterületet a munkavégzést követően átvizsgáltam, ott minden olyan körülményt megszüntettem, ami tüzet okozhatna. ………………………………….. munkát végző aláírása A munkaterületet átvettem, azon tüzet okozó körülményt nem találtam. …………………………………. munkát elrendelő aláírása 32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.

ÉRTESÍTŐ 39

Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Kabinet Felelős Kiadó: Csépke András vezérigazgató

32. szám Budapest, 2015. augusztus 27.