MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
VBK: 3235-5/2011. ügyintéző: Lopotnyik András :(06-88) 576 636 : (06-88) 576 646 E-mail:
[email protected]
Jogerős: 2011. december 17. Tárgy: „Felcsút II. - homok” bányatelek 2010 – 2014. évekre szóló kitermelési műszaki üzemi terv (MÜT) módosítása Gánt Kő és Tőzeg Kft. 8082 Gánt Kőbánya HATÁROZAT A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a Gánt Kő és Tőzeg Kft. (8082 Gánt. Kőbánya, adószám: 11118390-2-07.; továbbiakban: Bányavállalkozó) kérelmére a VBK 3023/3/2010. számú határozat (továbbiakban: Határozat) 1. és 4. pontját módosítja a következők szerint: 1.
A Határozat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A termelés éves mennyisége 2012., 2013. és 2014. évben 50.000 m3 homok (kódja: 4200.)
2.
A Határozat 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A Bányakapitányság a bányavállalkozó által benyújtott tájrendezési költségtervet, az annak fedezetül szolgáló 330 000 Ft. biztosítéki összeggel elfogadja. A Bányakapitányság a Bányavállalkozó biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát, amely óvadék, elfogadja. A Bányavállalkozó az óvadéki szerződést a határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles megkötni. Ennek elmaradása esetén a Bányakapitányság a biztosíték adási kötelezettség teljesítéséig a bányászati tevékenység folytatását felfüggeszti.
3. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 25834/2011. ügyszámú és 95218/11. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában a műszaki üzemi terv módosításához a következő feltételekkel járult hozzá: 3.01. A műszaki üzemi tervben foglaltaknak megfelelően a tájrendezési tevékenységet az arra alkalmas területeken a termeléssel párhuzamosan folyamatosan el kell végezni, vagyis a tervidőszak végére kialakuló kb. 785 m hosszúságú, 5-6 m szélességű bányafalak dőlésszögének 32 fokosra történő kiigazítása és a külön deponált humuszos talajjal való terítése szükséges. Előbbi, humuszos talajjal terített területeken a gyomnövényzet visszaszorítása érdekében a humuszterítés utáni első három évben évente kétszeri kaszálás szükséges.
: (06-88) 576 630 : (06-88) 576 644
8200 Veszprém, Budapest u. 2. : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 e-mail:
[email protected]
VBK/3235-5/2011.
3.02. A munkaterület előkészítése során, a 019/20. hrsz-ú ingatlannak a bányászati tevékenységgel újonnan érintett területein a fás szárú növényállomány eltávolítása csak a költési időszakon kívül (tehát április I. ás augusztus 15. közötti időszakon kívül) történhet. 3.03. Amennyiben a bánya területén (a homokfalakban) gyurgyalagok, illetve partifecskék fészkelése figyelhető meg, a fészek környékének 50 m-es környezetében a bányászati tevékenységet (vagy esetlegesen a rekultivációs, tereprendezési tevékenységet) a fajra jellemző költési időszak alatt (május 1. - augusztus 15. között) szüneteltetni kell. Költés esetén ezek a partfalak kizárólag csak a költési időszakon kívül bonthatók meg. 3.04. A következő tervidőszakra készülő MÜT tájrendezési fejezetének tartalmaznia kell az előző MÜT időszakában elvégzett tájrendezési feladatokat (térképen is ábrázolva) és az aktuális MÜT időszakában tervezett tájrendezési tevékenység műszaki leírását és ütemezését (térképen is ábrázolva); 4.00. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitányságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50 %-a (12.500 Ft.), amelyet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 10032000-0141717900000000 egyszámlájára kell előzetesen befizetni és a befizetés igazolását az ügyirathoz mellékelni. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A 054 kódszámot is fel kell tüntetni. INDOKOLÁS A Bányavállalkozó 2011.10.03-án benyújtott kérelmében a határozat 1. és 4. pontjának módosítását kérte. A módosítás a kitermelhető ásványi nyersanyag mennyiségének növelésére (10.000 m3/év helyett 50.000 m3/év) és a biztosíték nyújtásának mértékére és módjára (160.000 Ft UniCredit Bankkal e célra megkötött fedezeti megállapodás helyett 330.000 Ft értékű óvadéki szerződés) irányult. A Bányakapitányság a kérelmet az 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 27. §-a, valamint a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. ( XII.19. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 13. § és 14. §-a alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a kérelem bányászati szempontból engedélyezhető, mert a megnövelt kitermelési mennyiség a kialakított fejtési technológiát nem érinti, új ingatlan igénybevételével nem jár. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a rendelkező rész 3. pontjábann érvényesített állásfoglalását a következőkkel indokolta: „A Magyar Bányászati ás Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) szakhatósági állásfoglalását kérte a Gánt Kő és Tőzeg Kft. (továbbiakban: Kft.) kérelmére, a „Felcsút II. homok” védnevű bányatelken lévő külszíni bánya 2010-2014. évi műszaki üzemi tervének módosításához. A kapacitásbővítése előtti jelenleg érvényes környezetvédelmi engedélyt a Felügyelőség 43.051-8/04. számon adta ki. A jelenleg üzemelő homokbánya éves 10 000 m3, kitermelési mennyiségét 50000 m3 homok és meddő kitermelésre növeli, E tekintetben a bányászat időtartama várhatóan 10-11 év. A kapacitásbővítés új ingatlant nem érint. - 2/5 -
VBK/3235-5/2011.
A kapacitásbővítésre vonatkozóan a Felügyelőség - tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 3 l4/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban: R.) 3. mellékletének 19. pontjába tartozik (egyéb bányászat) - a R. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján a 3501/2011. ügyszámon előzetes vizsgálati eljárási folytatott le. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró 61236/11. iktatószámú határozatban megállapításra került, hogy a tervezett tevékenység, megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak, egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött. A homokbánya területe vagy annak hatásterülete nem része az országos jelentőségű védett természeti területeknek, Natura 2000 területeknek, természeti területeknek és az ökológiai hálózat elemeinek. A bányaterületet mezőgazdasági területek veszik körül: ÉNy-i és DK-i irányban közvetlenül erdőterületek, a többi irányban pedig szántóterületek találhatók. A bányaterület lakott területről nem látható. A kapacitásbővítés a tevékenység helyét és területigényét nem változtatja meg. A kapacitás növelésével a bányászati tevékenység időtartama az ötödére csökken, így a jelenlegi tájseb rövidebb idő alatt fog eltűnni. A műszaki üzemi tervdokumentáció szerint a tervidőszakban tájrendezési tevékenység is tervezett. Ennek keretében a tervidőszak végére kialakuló kb. 785 m hosszúságú, 5-6 m szélességű bányafalak dőlésszögének 32 fokosra történő kiigazítását ás a külön deponált humuszos talajjal való teritését tervezik. A tervidőszakban a termeléssel még nem érnek el az alaplapig, Így a bányafalak rekultivációja csak részleges lehet, illetve a bányaudvar rendezésére nem kerülhet sor. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 7. § (2) bekezdésének f) pontja alapján a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket. Ennek megfelelően a tárgyidőszakban betervezett tájrendezési munkák tényleges elvégzése szükséges. A függőleges homokfalak gyakran nyújtanak fészkelőhelyet a fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster) és a védett partifecske (Riparia riparia) számára (a fokozottan védett növény- és állatokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény-és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékletei alapján védett, illetve fokozottan védett fajok). Mindkét faj a meredek lösz vagy homokfalakban telepesen fészkel. A partoldalba ássák 1,5—2 m, illetve 0,5-1 m hosszú alagútjukat, melynek végén található a költőüreg. Sokszor a homokkitermelés teremti meg számukra az alkalmas fészkelőhelyeket, de a költési időben végzett homokbányászat gyakran elpusztítja a tojásokat A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának ás más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása tilos. A Tvt. 9. § (1) bekezdése szerint a vadon élő szervezetek igénybevételével és terhelésével járó gazdasági, gazdálkodási ás kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni. Arra való tekintettel, hogy a költési időszakban, a költőüregeket érintő homokfejtés a védett, illetve fokozottan védett madarak pusztulásával járhat vagy a költés közelében végzett munkavégzés a költés sikerességét veszélyeztetheti, költés esetén a fészek védőzónájában a bányászati tevékenység időleges szüneteltetése szükséges. A bányászattal eddig még nem érintett területen lévő fás szárú növényállomány letermelésének megfelelő időzitésével az ott költő madarak szaporodásának veszélyeztetése ás zavarása kerülhető el A fentiekre tekintettel a 3.01-3.04 pontokban előírást tettem. A bányatelek ivóvízbázis védőterületet nem érint, a tervezett tevékenység felszíni vizet, vízi létesítményt nem veszélyeztet.
- 3/5 -
VBK/3235-5/2011.
A terület érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (4) bek. alapuló 1:100000-es méretarányú érzékenységi térkép (érzékenységi alkategóriák szerinti térkép) alapján a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny terület. A kitermelendő nyersanyag 12-18 m vastagságú homok, amely azonos kifejlődésű a bicskei öntödei homokkal, makroszkóposan szürkésfehér, nedvesen kissé sárgás, nagyon finomszemű kvarchomok. A fedő a produktív összlet fölött 0,1-4,55 m vastag pleisztocén homokos lösz, agyagos homok, agyagos kavicsos lösz. Ezt az anyagot töltésanyagként kívánják értékesíteni. A lelőhelyet tektonikai vetők nem zavarják. A kutatás során talaj vagy rétegvizet nem találtak a bánya területén. A talajvíz szintje 160 mBf alatti, Így a nyersanyag kitermelésénél vízveszéllyel nem kell számolni. A Felcsút II. homok bányatelek területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A homokbánya. mint külszíni bánya rekultiválatlan területe diffúz légszennyező forrásnak számít. A bánya területén végzett tevékenység — letakarítás, jövesztés, készletezés, haszonanyag szállítás, meddőanyag elhelyezés, rekultiváció során a légszennyező anyagok közül szilárd nem toxikus porkibocsátással kell számolni. A bánya területén bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem üzemel. A homok bánya üzemeltetése — a hozzá tartozó technológiai berendezések, munkagépek, szállítójárművek és kiegészítő létesítmények működtetése — az adott területen és a szállítási útvonalak mentén az alapterheléssel együttesen a hatályos jogszabályban előírt határértékek betartásával történik. A homokbánya üzemeltetése során a kitermelést végző homlokrakodó és kotrógép, valamint az anyagmozgatást végző gépkocsi okoz környezeti zajhatást. Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglalt számítások szerint a bánya üzemeltetéséből a védendő létesítmények környezetében nem származik érzékelhető környezeti zajhatás. A bánya számítással - a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § szerint — lehatárolt közvetlen zajvédelmi hatásterülete max. 125 m, mely távolságon belül védendő terület nem található. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet szerinti, szakhatósági eljárás díja megfizetésre került. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. november 23. A Felügyelőség az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. Felhívom az eljáró hatóság figyelmét, hogy a Ket. 72. § (1) bek. ed) pontja értelmében a határozat indokolásának tartalmaznia kell a szakhatósági állásfoglalás indokolását. A szakhatósági állásfoglalás ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004, évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése értelmében önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.
- 4/5 -
VBK/3235-5/2011.
A Felügyelőség a döntését a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (Xll.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (1)- (2) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006.(XII.31.) Kormányrendelet 4/A.§ (2) bekezdése és 3. számú melléklet szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése és I. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. A szakhatósági állásfoglalásom hatósági nyilvántartásba vételéről a 7/2000.(V.18.) KöM rendelet szerint intézkedtem.” A Bányakapitányság a rendelkező rész előírásait az alábbiak alapján rendelte el: 1. Bt. 27. § (4) bekezdés. 2. Bt. 41. § (7) és Vhr. 25. § (5)-(8) bekezdés. Az ügyintézési határidő 30 nap, melybe nem számít be a Ket. 33. § (3) bekezdés a)-k) pontjában foglalt eljárási cselekmények időtartama. Ügyintézési határidő: Kérelem beérkezése: 2011.10.03. Szakhatósági eljárás: 2011.10.13. – 2011.11.21. Ügyintézési határidő leteltének napja: 2011.12.10. A Bányakapitányság döntését határidőben hozta meg. A Bt. 43. § (9) bekezdés alapján az igazgatási szolgáltatási díj rendezett. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. § (1) a) pontja és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében hozta, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete alapítja meg. A Bányakapitányság a jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdés alapján biztosította. A fellebbezés igazgatási szolgáltatás díjának mértékét és megfizetésének módját az 57/2005. (VII.7) GKM rendelet 4. § (1) bekezdése határozza meg. Veszprém, 2011. november 28. dr. Káldi Zoltán bányakapitány
- 5/5 -