FIG YELŐ
HÍREK
A M a te m a tik a K özg azd aság i A lk alm azásai K o llo k v iu m o n rész tv ev ő Tore D alenius, a S to ck h o lm i E g y e te m docense, a Svéd T á rs a d a lo m tu d o m á n y i K u ta tá s i T an ács m u n k a tá rs a , jú n iu s 21-én lá to g a tá s t t e t t a N ép e sség tu d o m án y i K u ta tó C soportnál. * P. C. Mahcilanobis, Az In d ia i S ta tisz tik a i In té z e tig a z g a tó ja a M ag y ar T u d o m án y o s A k ad ém ia v e n d é g e k é n t jú liu s 12. és 19. k ö z ö tt M agyarországon ta r tó z k o d o tt. E lő a d á s t t a r t o t t tö b b e k k ö z ö tt a M a te m a tik a i K u ta tó In té z e tb e n a g rafik u s fra k til analízissel k a p c so la to s n é h á n y m a te m a tik a i sta tis z tik a i p ro b lém áró l, v a la m in t m egbeszéléseket f o ly ta to tt a m a g y a r n é p e s e d é ssta tis z ti k á b a n a lk a lm a z o tt m in ta v é te li m ódszerekről. * Dr. K linger A n drás, a K S H N épesedési és S zo ciálissta tisz tik a i F ő o sz tá ly á n a k h e ly e tte s v ez ető je ré sz t v e tt az N D K 1965. évi n ép s zá m lálásá n ak előké szítésére szolgáló p ró b an é p szá m lá láso n . * A nsley J . Coale, a P rin c eto n i E g y etem ta n á r a , a P rin c e to n i N é p e ssé g k u ta tó In té z e t ig a zg a tó ja a u g u sz tu s 12. és 17. k ö z ö tt m e g lá to g a tta a K ö zp o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta lt és a regionális népesedési p ro b lé m á k ra v o n a tk o z ó v iz s g á la ta iv a l k a p c so la to sa n ta n u lm á n y o z ta a N ép e sség tu d o m án y i K u ta tó C so p o rt m u n k á já t. A M agyar T u d o m á n y o s A k a d é m ia D em o g ráfiai E ln ö k sé g i B iz o tt sá g á n a k ren d e zéséb en e lő a d á st t a r t o t t a K ö z p o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta lb a n a P rin c e to n i N é p e ssé g k u ta tó In té z e t m u n k á já ró l, az E g y e sü lt Á llam o k d em o g ráfiai p ro b lé m á iró l és a n é p e ssé g tu d o m á n y új irá n y z a ta iró l. * Dr. M ilos M a cu ra szerkesztésében új dem ográfiai fo ly ó irat je le n t m eg J u g o sz láv iáb an Stanovnislvo néven. F o glalkozik a n é p e ssé g tu d o m á n y elm életi k é r déseivel, Ju g o sz lá v ia és a tö b b i országok dem ográfiai p ro b lém áiv a l, v a la m in t a n épesedési p o litik a cé ljaiv al és eszközeivel. S egítséget k ív á n n y ú jta n i a g a z d a sági te rv ezésb en , a közegészségügyi, k ö z o k ta tá si, v áro ste rv ezé si, stb . in té z k e dések m e g h o za taláb an . Az első sz ám b a n szereplő ta n u lm á n y o k ró l fo ly ó ira tu n k m ás hely én is m e rte té st közlünk. * A K G ST S ta tisz tik a i Á llandó B iz o ttsá g a 1963. fe b ru á r 22-től 25-ig t a r t o t t ülésén m e g b ízta a m a g y a r K ö zp o n ti S ta tisz tik a i H iv a ta lt, h o g y a C sehszlovák S zo cialista K ö z tá rsa sá g N épi E llenőrzési és S ta tisz tik a i H iv a ta lá v a l e g y ü ttm ű
382
FIGYELŐ
k ödve készítsen ja v a s la to t a K G ST tag o rszág o k n ép m o zg alm i s ta tis z tik a i m u ta tó in a k egységesítéséről. 1963. jú n iu s 18. és 20. k ö z ö tt m a g y a r részrő l dr. Szabady Egon, dr. Acsádi György és Valkovics E m il, csehszlovák részről dr. V ladim ír Srb, M ila n Kucera és Tibor F ábry m egbeszélést ta r t o t t a k P rá g á b a n . E n n e k a la p já t a m a g y a r K ö zp o n ti S ta tisz tik a i H iv a ta l á lta l k id o lg o z o tt ja v a s la t k é p ez te , am ellyel a csehszlovák k épviselők is e g y e té rte tte k . A ja v a s la tte r v e z e t ben foglalt alap elv ek elfogadásáról a K G ST ta g o rsz ág o k n ép m o zg alm i sz a k é r tő in e k 1964. évi m u n k a ü lésén dö n ten ek .
D E M O G R Á F IA I FOLYÓI R A T S Z E M L E A D e m o g r á f i a ettől a szá m tó l kezdve részletesen ism e rte ti a k ü lfö ld i n ép esség tu d o m á n y i fo ly ó ira to k a t. A m á s fo ly ó ira to k b a n m eg jelen ő d e m o g r á fia i tá rg y ú ta n u lm á n y o k r ó l a jövőben is a z I r o d a l o m rovatban a d u n k tá jé k o zta tá st.
DEMOGRAFIE _ a Csehszlovák Szocialista K öztársaság K özponti Á llam i E llenőrzési és S ta tisz tik a i H iv a ta lá n a k folyóirata 1 9 0 3.
X о.
1.
J U R E Ő E K , Z. : Regionalni rozdily ve vëkovém sloźeni obyvatelstva Ć S S R . (R egionális k ü lönbségek a C sehszlovák S zo cialista K ö z tá rsa sá g népessé gének k o rs tru k tú rá já b a n .), 1— 16 pp. A tá rs a d a lm i és gazdasági té n y ez ő k h a tá s a a k o r s tr u k tú rá r a részben k ö z v e tv e , a te rm ész ete s n épm ozgalm on k ere sztü l, részb en ped ig k ö z v e tle n ü l, a belső v án d o rlá so k o n k e re sz tü l je len tk ez ik . C seh szlo v ák iáb an a k o r s tr u k tú ra m egleh ető sen n a g y k ü lö n b ség ek et m u ta t ezeknek a té n y ez ő k n ek k ö v e tk e z té b e n : az elöregedés fo ly a m a ta a k ö z p o n ti cseh te rü le te k e n so k k al előbbre h a la d t, m in t S zlo v ák iáb an és C sehországnak a m áso d ik v ilá g h á b o rú u tá n ú jo n n a n b e te le p íte tt h a tá r m e n ti te rü le te in . A k o r s tr u k tú ra reg io n ális k ü lönbségei b efo ly á so ljá k a népesség n e m e n k é n ti ö sszetételén ek a la k u lá s á t is. P R O K O P E C , J . : Vdana żena v rodinë a v zamëstncmi — 1961. (A férjes aszszony a h á z ta rtá s b a n és foglalkozása k ö réb e n — 1961.), 17— 29 p p. I. rész. A z Á llam i D em o g ráfiai B iz o ttsá g m e g v izsg álta a h á z a s n ő k h e ly z e té t a h á z ta r tá s b a n és a m u n k a h e ly e n 7955 n ő b ő l álló m in ta seg ítség év el. A szerző a v iz sg á la t ere d m é n y e it ism e rte ti. T O U Ź I N , V. : Devililelá Skola — duleźity cicinek pfestcwby venkovské sidclni struktury. (A kilencéves iskola, m in t fo n to s eszköz az o rszág telep ü lési s tr u k tú r á já n a k rek o n stru k c ió já b a n .), 30— 37 p p . I. rész. A szerző a k ilencéves isk o lá n a k fe lh a sz n á lá sá t v iz sg álja az o rszág te le p ü lési s tr u k tú r á já n a k k ia la k ítá s á b a n . CHOC, P. : Osidleni Cech p fe d uőasti cizich kolonistu. (C sehország az idegenek betelepülése elő tt.), 38— 52 pp. I. rész. A szerző C sehország te le p ü lé s tö rté n e té n e k ré g m ú lt k o rs z a k a it v izsg álja. R A D K O V S K Y , J ., P I R K O V Á , Z. : Öasové fa d y ve stalistice infekőnich nemoci. (Az idősorok a fertőző b etegség ek sta tis z tik á ib a n .) 53— 83 p p . A szerző a fertőző betegségek időbeli a la k u lá s á n a k v iz s g á la tá ra szolgáló idősorok m ó d sz e rta n i k érd é seit, a görbék illesztését, e x tra p o lá lá s á t, a tre n d e k k isz á m ítá s á t, a szezonális in g adozások k ik ü szö b ö lését, stb . tá rg y a lja .
FIGYELŐ
383
P A V L I K , Z. : Ndstiri nékterych názoru n a ulohu populaöniho fakloru ve vyvoji spolecnosti do vzn iku m a rxism u . (A népesedési tén y ező szerepére v o n atk o zó elm életek fejlődése a m a rx izm u sig .), 64— 73 pp. A n épesség re p ro d u k c ió ja fo n to s té n y ező m in d en tá rsa d a lo m fejlődésében. A n n á l je le n tő se b b , a szerző sz erin t, m inél alac so n y ab b fejlődési fokon áll a k érd éses tá rsa d a lo m . A szerző m eg v izsg álja a népesség a la k u lá sá ra v o n atk o zó n é z e te k e t és ta n o k a t, foglalkozik az ókori k ín a ia k , a görögök, a ró m aiak , a k eresztén y ség d em o g ráfiai te rm é sz e tű ta n ítá s a iv a l, a m e rk a n tilistá k , a fiz io k ra tá k n éz etei v el, a k lasszik u s közg azd ászo k és M alth u s elm életeivel. H N Á T E K , L . : О soucasném stavu antikoncepce v A ng lii. (A fo g am zásg átlás jelenlegi állása A n g liáb an .), 74— 75 pp. A szerző rö v id en is m e rte ti a sz ü letéssz ab á ly o zá s jelenlegi állását A n g liá b a n .
THE M IL BA N K MEMORIAL FUAD Q U A R T E R L Y a M iibank a la p ítv á n y foly ó irata 1 9 6 3.
X о.
1.
C A R T W R I G H T , A .: M em ory Errors in a M orbidity Survey. (V isszaem lékezési h ib á k egy m o rb id itá si v iz sg á la tb a n .), 5— 24 pp. A m egbetegedésekre és sok m ás, a tá rsa d a lo m tu d o m á n y i k é rd é se k e t v iz s gáló k u ta tó k a t érdeklő p ro b lé m á ra v o n atk o zó v iz sg á la to k a m e g k érd ez ettek visszaem lékezésein a la p u ln a k . É p p e n ezért n a g y jelen tő ség e v a n a n n a k , hogy m e g állap ítsu k , m e n n y ire m e g b ízh a tó a k ezek a visszaem lékezések, és m ily en té n y e z ő k b efo ly á so ljá k m e g b íz h a tó sá g u k a t. A szerző tö b b erre v o n atk o zó v iz sg á la t ere d m é n y e it m u ta tja be. L A Z A R U S , J„ L O C K E , В. Z., T H O M A S , D. S. : M ig ration Differentials in M ental Disease State Patterns in F irst A dm issio ns to M ental H ospitals for all Disorders and for Schizophrenia, N e w York, Ohio and California, as of 1950. (A v á n d o rlá so k k a l k ap c so la to s külön b ség ek az elm eg y ó g y in téze te k b e n kezelésre első alk alo m m al fe lv e tt szem élyek k ö z ö tt, N ew Y o rk , Ohio és C alifornia állam b an , 1950-ben.), 25— 42 pp. E z a ta n u lm á n y az első ta g ja a n n a k a so ro z a tn a k , am ely a v án d o rlá so k és m ás tá rsa d a lm i és g azdasági jellem zők, v a la m in t az elm ebetegségek k ö z ö tti k a p c s o la tta l foglalkozik. A szerzők az E g y e sü lt Á llam ok h áro m á lla m á n a k a d a ta i a la p já n v iz sg álják , hogy a n ag y o b b m o b ilitá s v aló b an n ag y o b b fo k ú tu d a th a s a d á s o s v e szé ly ez tetettség g e l já r-e e g y ü tt. M e g állap ítják , hogy az elm eb etegségek k ó ro k ai a szerv ezetb en v a n n a k , de k u ltu rá lis , szociális, lélek ta n i és biológiai te rm é sz e tű k ülső té n y ez ő k h o z z á já ru ln a k k iro b b an á su k h o z. A v iz sg á la t a z t m u ta tja , hogy a fehér és a színes lakosság k ö z ö tt n ag y o b b k ü lö n b ségek m u ta tk o z ta k , m in t a h ely b en és a nem h e ly b e n s z ü le te tte k k ö zö tt. G L I C K , P. C. : M arriage Instability Variations by Size of Place and Region. (A házasság o k in s ta b ilitá s á n a k v á lto z á sa i a la k ó h ely n ag y ság a és v id ék ek szerin t.), 43— 55 pp. A szerző az 1960. évi a m erik ai n ép szám lálás első a d a ta it h a s z n á lta fel a n n a k m e g v izsg álására, h o g y m ilyen k a p c so la tb a n áll a h áz asság o k felb o m lá sá n a k g y ak o risá g a a la k ó h ely n ag y sá g á v a l és az ország egyes vid ék eiv el. A h ázasság o k „ in s ta b ilitá s á t” h áro m m érő szám m al jelle m ez te: a különélési a rá n y sz á m m a l, a v álási a rá n y sz á m m a l és azo k n ak a fia ta l g y erm ek ek n ek szá zalékos a rá n y á v a l, a k ik nem élnek m in d k é t szülővel e g y ü tt. M e g á lla p íto tta , hogy a v álási és a k ü lönélési ará n y szá m o k v a ria n c iá ja a la k ó h ely n a g y sá g a sz erin t k ö rü lb e lü l k é tsz e r ak k o ra , m in t v id é k ek sz erin t, a
384
FIG Y ELŐ
nem m in d k é t szülővel e g y ü tt élő gyerm ek ek sz áz alé k án a k v a ria n c iá ja v iszo n t v id é k e n k é n t n ag y o b b . Á lta lá b a n nag y o k az ará n y szá m o k a v á ro so k b a n és kicsik vidéken. E z t az á ltalán o s tö rv én y sz erű sé g et kissé m ó d o sítjá k egyes v id é k e n k é n t jelen tk ező k ü lönlegességek: pl. az észak k eleti v áro sia s te rü le te ken bizonyos, kis v á lá si h a jla n d ó sá g o t m u ta tó e tn ik a i cso p o rto k n ag y o b b ré sz a rá n y a és a szigorúbb v álási tö rv én y e k . T E R H E 1 D E , H. : M igration Models and their Significance for Population Forecasts. (V ándorlási m odellek és je len tő ség ü k a népesedés előreszám í tá s a sz em p o n tjáb ó l.) 56— 76 pp. A ta n u lm á n y részletes ism e rte té se a Demográfia 1963. 2. sz ám á b an je le n t m eg. 1 » 6 3. \ o .
2.
I L L S L E Y , R„ F I N L A Y S O N , A., T H O M P S O N , B.: The M otivation and the Characteristics of Interned Migrants. (A belső v án d o rló k m o tiv á c ió ja és jellem zői.) 115— 144 pp. A dem ográfusok so k a t foglalkoztak m á r a v á n d o rlá so k k al, de v iszo n y lag r itk á n v olt a lk alm u k a v án d o rlá so k m o tív u m a it m egvizsgálni. E n n ek o k a, hogy nehéz előre m e g h atá ro z n i v alam e ly községben a v á n d o rló k a t, u tó lag , új lakóhelyükön v isz o n t m á r bizonyos v álto záso k o n m en n ek k eresztü l, nehéz u tó la g m e g állap ítan i a v á n d o rlá s m o tív u m ait. E b b en a ta n u lm á n y b a n a szerzők, — az A berdeen sk ó t v á ro sb a n v é g z e tt repro d u k ció s v iz sg álat a d a ta ira tá m a sz k o d v a , — a fia ta l h ázaso k v á n d o rlá sa it ta n u lm á n y o z z á k . M egállapítják, hogy a v án d o rló k k ö z ö tt különböző típ u s o k a t ta lá lh a tu n k , a sz ak em b ertő l kezdve, aki foglalkozási előm enetelével k a p c so la t b an v án d o ro l az országban, a szokásos faluró l v á ro sra v án d o rló k o n k ere sztü l a m eggyökerezni nem tu d ó , folytonos v ánd o rló k ig . E zek n ek a c so p o rto k n a k egyéb jellem zői is rendszeres eltérések e t m u ta tn a k . A cik k n ek a fo ly ó ira t következő sz ám á b an m egjelenő m ásodik része a v án d o rló k biológiai jellem ző i vel foglalkozik. T H O M A S , D. S., L O C K E , В. Z.: M arital Stcdus, Educcdion and Occupational Differenticds in Mented Disease. (K ülön b ség ek a családi á llap o t, az isko lázottság' és a foglalkozás te k in te té b e n az elm eb eteg ek k ö réb en .) 145— 160 pp. A szerzők N ew Y ork és Ohio állam o k b an 1950-ben m e g v izsg áltá k az e lm e g y ó g y in té ze te k b en első alk alo m m al felv e tt beteg ek bizonyos jellem zőit. A zt ta lá ltá k , h ogy: 1. a lakóhelyi sta b ilitá s és a család i sta b ilitá s, v a la m in t az elm egyógyintézeti felvételek k ö z ö tt világos összefüggés v an , am en n y ib en a régebb idő ó ta egy h ely b en lakók és a házas em b erek k ö réb en v iszo n y lag k ev e sebb az elm eb eteg ; 2. az érvényesülés és a s tá tu s, v a la m in t az elm ebetegségek k ö zö tt hasonlóan h a tá ro z o tt összefüggés v an , m e rt m ag asab b iskolai v é g z e tt ségű és foglalkozási cso p o rtb a ta rto z ó k k ö zö tt v iszo n y lag k evesebb az elm e g y ó g y in té ze tb e felv e tt beteg. B A S H , íí-. II.: Cheinging B irth Redes in Developing America: New York Stcde, 1840— 1875. (A születési ará n y szá m o k v álto zá sa a fejlődő A m e rik á b a n : N ew Y ork állam , 1840— 1875.) 161— 182 pp. A dem ográfiai á tm e n e t elm életé t á lta lá b a n elfo g ad ják A m erik á b an , a z o n b an nincsen pon to s k ép ü k arró l, hogy ez az á tm e n e t m ik o r és m ié rt k ö v e tk e z e tt be az E g y e sü lt Á llam ok különböző részeiben. A cikk szerzője ezeknek a tö r té n eti kérd ések n ek tis z tá z á s á t k ív á n ja elősegíteni, am ik o r m eg v izsg álja az ip a ri fo rra d a lm a t k ö v ető első 35 év d em ográfiai a d a ta it New Y o rk állam b an . K a p c so la to t m u ta t ki a népsűrűség, a h ely b en s z ü le te tt lakosság a rá n y a , a föld értéke és a lakások érték e, m in t a váro siaso d ás m érő szám ai, v a la m in t a
F I G Y E L0
385
term ék en y ség alak u lá sa k ö zö tt. A szerző a z t ja v a so lja , hogy a term ék en y ség v iz sg á la tá b a n n ag y o b b fig y elm et fo rd ítsa n a k a k u ltu rá lis tén y ező k re, a la k o s ság á lta l elfo g a d o tt érté k ek v álto zá sára . R E L E , J. R.: Fertility Differentials in India. (T erm ékenységi k ü lö n b ség ek In d iá b a n .) 183— 199 pp. A szerző U tta r P ra d e sh á lla m b a n 1956-ban g y ű jtö tt a d a to k alap já n vizs g álja a term ék en y ség d iffe re n c iá ló d á sá t k a szto k és foglalkozási k ateg ó riák szerin t. A zt ta lá lta , hogy a te rm é k e n y sé g v á lto z ik a tá rsa d a lm i o sztály o k sze rin t, ez azo n b an csak 15 évi házasság u tá n k e z d je le n tk e z n i. A m ag asab b t á r sad alm i o sz tály o k kisebb te rm ék en y ség é t b iz o n y o s fokig k o m p e n zá lja a kisebb h alan d ó ság. É rd e k es m e g állap ítása , hogy az írni-o lv asn i tu d á s , a v e g e ta ri an izm u s és a férj foglalkozása nem eg y értelm ű en b e fo ly á so lja a te rm ék en y sé g e t: m íg a leg m ag asab b o sz tá ly b a n az írni-olvasni tu d ó , n e m -v e g e ta riá n u s és n em -m ezőgazdasági foglalkozású h á z a s tá rsa k term ék en y ség e kisebb, az öszszes tö b b i o sz tá ly b a n m e g fo rd íto tt összefüggést ta p a s z ta lt. E b b ő l a r r a leh et k ö v e tk e z te tn i, hogy az életszín v o n al em elkedésekor és a g azdasági fejlődéssel e g y ü ttjá ró m ás v á lto z á so k k a l p árh u z am o sa n je len tk ez n ek a te rm ék en y ség e t csö k k entő és növelő h a tá so k eg y a rán t.
POPULATION a F ran cia D em ográfiai Intézet folyóirata 1 9 6 3 . X о . 1.
G I R A R D , A ., B A S T I D E , II., F O U R C H E R , G.: Enquête nationale sur l’entrée en sixième et la démocratisation de l’enseignement. (O rszágos v izsg álat a h a to d ik o sz tá lv b a való belépésről és a k ö z o k ta tá s d em o k ratizáló d ása.) 9— 48 pp. Az I.N .E .D . 1953-ban és 1954-ben v iz s g á la to k a t v ég zett az iskolás g y er m ek ek to v á b b ta n u lá s á ra és a n n a k irá n y á ra v o n a tk o z ó a n . K itű n t, hogy az elem i o k ta tá s i fokon tú l igen n ag y tá rsa d a lm i k ü lö n b sé g ek v a n n a k , éspedig eg y részt a jo b b any ag i h ely ze tb en levő családok g y erm ek ei, azonos iskolai ta n u lm á n y i eredm ény esetén, n ag yobb sz á z a lé k b a n ta n u lta k to v á b b , m á srészt a jo b b an y ag i, és ennek k ö v e tk e z té b e n k ed v e ző b b k u ltu rá lis h ely ze tb en levő család o k gyerm ekeinek ta n u lm á n y i eredm ényei is jo b b a k . E zen k ív ü l a v id ék i gyerm ekek h á trá n y b a n v a n n a k a v áro sia k k al szem ben. 1962-ben ú ja b b v iz sg á la to t végeztek, hogy felm érjék az 1959. évi o k ta tá s i refo rm h a tá s á t. E sz e rin t k ite rje sz te tté k a kötelező iskolai o k ta tá s t a 16 éves k o rig és különböző in té zk e d ése k et h o ztak a tá rsa d a lm i k ü lö n b ség ek h a tá s á n a k kiküszöbölésére. A v iz sg álat a la p já n a k ö v etk ez ő k et á lla p íto ttá k m eg: 1953— 1954-hez viszo n y ítv a a legjobb any ag i h ely zetb en levő tá rsa d a lm i cso p o rto k hely zete nem v á lto z o tt : gyerm ekeik sz in te k iv étel nélkül to v á b b ta n u ln a k . M inden m ás cso p o rtb a n n ő tt a to v á b b ta n u lók a rá n y a. S A U V Y , A .: L a population des pays d ’Amérique latine. Vue générale sur leur état et leur croissance. (A la tin a m e rik a i országok népessége. Á ltalán o s kép á lla p o tu k ró l és n ö v e k e d é sü k rő l.) 49— 64 pp. L a tin a m e rik a n é p e ssé g é t sokáig igen kevéssé ism erték . E gyes ország o k b an a m ásodik v ilá g h á b o rú ig nem v o lta k népszám láláso k sem. N éh án y év ó ta különböző szervek erőfeszítéseket te tte k a h ely ze t felm érésére. E zek n ek egyike a L a tin a m e rik a i G azdasági B izo ttság (S antiago, Chile), am ely n ek a leg u tó b b i időben m egjelent k ia d v á n y á t a cikk szerzője felh a szn á lta a ta n u lm á n y m eg írásak o r. H áro m nag y te rü le tre o sz tv a ta n u lm á n y o z z a o rszág o n k én t a népesség sz ám á n ak n ö v ek e d ését (a jelenleg m ég g y a rm a ti te rü le te k k e l nem foglalkozik). A m érsékeltégövi D élam erik a népességének növekedése évi 2 ,4 % -ró l (1925—
386
FIGYELŐ
1930) 1 ,9 % -ra csö k k en t, v isz o n t a tró p u si D éla m e rik a népességének növekedése 1 ,9% -ról 3 ,2 % -ra e m e lk e d e tt; K ö zé p am e rik a és az A n tillá k népességének n ö v e kedése v alam iv el kissé kisebb a tró p u si D éla m e rik á én á l, és h aso n ló an a la k u lt. P R E S S A T , R.: Les premières tables de mortalité de l’ Union soviétique (1958—1959). (A S zovjetunió első h alan d ó ság i tá b lá i.) 65— 92 pp. A szerző ism e rte ti a S zovjetu n ió h a la n d ó sá g i tá b lá it, m e g á lla p ítja , h o g y a h alan d ó sá g a h á b o rú e lő tti sz ínvonalhoz v isz o n y ítv a je len tő sen csö k k en t és nem té r el lényegesen a le g fe jle tte b b n y u g a ti állam o k b an m egfigyelhető é rté kek tő l. F igyelem rem éltó a férfiak je len tő s halálo zási tö b b le te . H O U D A I L L E , J.: Trois paroisses de Sain t-D o m in g u e au X V l I h siècle. Étude démographique. (S aint D om ingue h á ro m eg y házközsége a X V II I. században. D em ográfiai elem zés.) 93— 110 pp. M ár elég jó l ism erjü k a fehér népességek te rm é k e n y sé g é t és h a la n d ó sá g á t a X V III. sz áz ad b an , v isz o n t szinte alig tu d u n k m ég v a la m it ró lu k , h a tro p ik u s o rszágokba k erü ln e k . A v iz sg ált h áro m eg yházközségről k a p o tt k é p e t n em te k in th e tjü k re p re z e n ta tív n a k egész S a in t-D o m in q u e -ra (H isp an io la), m ég kevésbé a fran cia A n tillá k ra , azo n b an b izo n y o s érdekes k ö v e tk e z te té se k e t le le h et belőle v onni. íg y p éld áu l, H enry m e g á lla p ítá sa iv a l elle n té tb e n a fehér n ő k term ék en y ség e k iseb b n ek lá tsz ik a színes nőkénél. E sz e rin t a m é rsé k e lt övi te rü le te k rő l a forró égöviekbe való átk ö ltö zés lá tsz ó lag m e g v á lto z ta tja a fehér nők term ék en y ség ét. У
E T I E N N E , G.: L a Grande Malaisie. — Vues su r l’économie et la population de Sin gapour, de la Fédération de M alaisie et de Bornéo du Nord. (N ag y M alájföld. — S zin g ap ú r, M alájföld és É sza k -B o rn eó g az d aság a és n ép es sége.) 111— 128. pp. A cikk szerzője, a tá v o lk e le ti országok dem o g ráfiai k érd ésein ek sz ak é rtő je, az idén m egalakuló állam szövetség g azdaság i életérő l és népességéről n y ú jt á tte k in té s t. E ze k n ek a te rü le te k n e k egyik leg fo n to sab b je llem ző jü k , h o g y a lakosság különböző nem zetiség ű elem ekből te v ő d ik össze: m a lá jo k b ó l (4 2 % ), k ín a ia k b ó l (38% ), in d ia ia k b ó l és p a k isz tá n ia k b ó l (10% ) és m á s n em zetiség ű ek ből (10% ). A népesség m eglehetősen g y orsan n ö v ek szik (átlag o sa n évi 3 ,3 % k al), a nem zeti jö v ed elem növekedése azo n b an en n él is g y o rsab b v o lt, e z é rt n em m e rü lte k fel o ly a n súlyos p ro b lém ák , m in t p é ld á u l In d iá b a n . E g y ed ü l az igen kis te rü le te n összezsúfolódott, 1,6 m illió lak o sú S zin g a p ú rb a n okoz n a g y p ro b lé m á k a t a m unkan élk ü liség . G A I N A G E , J.: Trois villages d ’Ile-de-France au X V I I I e siècle, — Étude démographique. (Ile-d e-F ran ce h á ro m községe a X V II I. sz á z a d b a n . D em ográfiai elem zés. ) 129— 132 pp. A szerző ism e rte ti az I.N .E .D .-n e k a cím ben e m líte tt tö rté n e td e m o g rá fia i k ia d v á n y á t.
POPULATION INDEX a P rin ceto n i E g y etem N épességkutató In té z e té n e k folyóirata 1 9 6 3.
No.
1.
T A E U B E R , I. B . : H o n g K o n g : M ig rants and Metropolis. (H o n g K o n g : v á n d o rló k és m etro p o lisz), 3— 25 pp. A b r it u ralo m a l a tt álló H o n g K o n g sa já to s h e ly z e tű v ilág v áro s. K ín a te rü le té n fekszik, la k o sság a csak n em te lje s egészében K ín áb ó l b e v á n d o ro lt v a g y k ö zv e tle n le sz á rm a z o ttja , e z é rt egyike a n n a k a n é h á n y K ín á n k ív ü li te rü le tn e k , am ely K ín a n épesedési v isz o n y a ira is n ém i k ö v e tk e z te té s t enged.
FIGYELŐ
387
A szerző enn ek tü k ré b e n elem zi H ong- K ong 1961. évi n ép szá m lálási a d a ta it, első so rban a k o rö ssz e té te lt, a foglalkozási m egoszlást, az isk o lá z o ttsá g o t, to v á b b á a h áz asság k ö té si ko r, a te rm ék en y ség és a rep ro d u k ció a la k u lá sá t. A X E L R O D , М ., F R E E D M A N , R ., G O L D B E R G , D „ S L E S I N G E R , D.: Fertility Expectations of the United States P opulation : A T im e Series. (Az E g y e sü lt Á llam ok népességének v á r h a tó te rm ék en y ség e : idősor elem zés.), 25— 30 pp. A közlem ény az első része egy ta n u lm á n y so ro z a tn a k . A M ichigan E g y e te m N ép e sség tu d o m án y i K ö z p o n tjá n a k m u n k a tá rs a i igen k is k ép v iseleti m in ta a la p já n (1800 család, a m ely b e n a feleség 40 éven aluli) k ív á n já k elem ezni a v á r h a tó gy erm ek szám a la k u lá s á t az 1962-vel kezdődő elk ö v etk ező 5 év b en . A jelen ta n u lm á n y az 1962-ben m ég csak részb en v é g r e h a jto tt (929 c sa lá d ra k ite rje d ő ) kik érd ezés ere d m é n y e it ism e rte ti, ö ssz eh a so n lítv a az 1955. és az 1960. évi haso n ló v iz sg á la to k eredm ényeivel. Á m ég k ív á n t g y erm ek szám á tla g a 0,8, a m á r m eglevő g y erm e k ek e t is figyelem be v év e, a v á rh a tó átlag o s g y er m ek szám 3,2 (m in d k e ttő azonos az 1960. évivel). A to v á b b i g y erm e k et n em k ív á n ó k a rá n y a 60% (1960-ban 58% ). A férjn ek és a feleségnek a k ív á n t g y er m e k szá m ra v o n atk o zó ó h a ja csaknem azonos.
1 9 0 3.
No.
2.
E A S O N , W. W. : The 1959 Census of P opulation of the U. S. S. R. (A Szov je tu n ió 1959. évi n ép szán lálása.), 117— 120 pp. A k özlem ény az 1959. évi sz o v jet n ép szám lálás összefoglaló k ö te té t ism er te ti, am ely b á r szű k eb b k ö rű , m in t á lta lá b a n m ás országok n ép szá m lálási k ia d v á n y a i, m égis 1926 ó ta elsőízben ad átfogó k é p e t a S zo v jetu n ió ró l. A k ö te t b e o s z tá sá t k ö v ető 7 p o n tb a n összefoglalt rö v id ism ertetésh e z a szerző n é h á n y igen p o zitiv e n érték elő k o m m e n tá rt is fű z ; k ü lö n kiem eli a fü g g elék b en k ö zö lt h a la n d ó sá g i tá b lá k fo n to ssá g át. W H E L P T O N , P. K . : W hy D id The United States’ Crude B irth Rale Decline during 1957— 1962? (M iért csö k k en t az 1957— 1962 év ek b en az E g y e sü lt Á lla m o k b an a n y ers születési a rá n y szá m ?), 120— 125 pp. Az E g y e sü lt Á lla m o k b an a n y ers születési a rá n y sz á m az 1957. évi 25,0 ezrelék ről 1962-ben 22,4 ezrelékre csö k k en t. É rd ek esség e a fo ly a m a tn a k , h o g y a v iz sg ált időszak u tolsó évében a csö k k en é st fő k é n t az a la c so n y ab b k o rsp ec i fik u s te rm é k e n y sé g i a rá n y idézte elő és csak csekélyebb szerepe v o lt a k e d v e ző tlen eb b k o rö ssze té teln e k , szem ben az 1957— 1961. évi id ő sz ak k a l, a m ely b e n a k o rsp ecifikus te rm ék en y ség viszonylag m ag as sz in te n á lla n d ó s u lt és lén y eg é b en a népesség k o rö ssze té telé n ek v á lto z á sa c s ö k k e n te tte a n y ers születési a rá n y sz á m o t. A ta n u lm á n y a v á z o lt ala k u lá s o k a it elem zi. T H O M A S , D. S . : Internal M igration in Sw ed en: A Recent Stu dy. (A belső v á n d o rlá s S v éd o rszá g b an : ú ja b b ta n u lm á n y .), 125— 129 p p . A k ö zlem ény E . N e y m a rk k ö n y v é t („S electiv m o b ility ” ) ism e rte ti. A szerző az 1928-ban s z ü le te tt férfiak k o h o rsz á n a k 1 0 % -á n ál v iz sg á lta (az 1948— 49. évi k a to n a i sorozási jeg y zék ek b ő l tö rté n ő k iv á la s z tá s a la p já n ) a belső v á n d o r lá s t a születési h ely és az 1942. ill. 1956. évi la k ó h ely eg y b ev etésév el. L eg érd e k eseb b része a v iz sg á la tn a k az isk o láz o ttsá g , ill. tá g a b b érte lem b en az „ in te l lig e n cia” (a sorozási in tellig en c ia-v iz sg ála to k ere d m é n y e it figyelem be v éve) és a v á n d o rlá s irá n y a k ö z ö tti összefüggések elem zése.
388
F I ('. Y I-: L Ö
P O P U L A T IO N R E V IE W az Indiai N épességtudom ányi In té z e t folyóirata 19 6 3 . X о.
1.
A N T I A , F. P. : I n d i a ’s Urban P opulation (In d ia v áro si népessége), 17— 32 pp. A népességnek a v á ro so k b a tó d u lá sa In d iá b a n is szin te ijesztő m é re te k e t ö ltö tt. B o m b ay népessége pl. az 1951. évi 1,5 m illióról 1961-ben 4,5 m illióra n ő tt. Az ilyen m é rté k ű szap o ro d ás m essze tú ln ő azokon a h a tá ro k o n , am e ly ek k el a la k ásé p íté s, a közlekedés, a k o m m u n á lis e llá tá s a k á r csak m egközelí tő en is lép ést tu d ta rta n i. A lakosság nagyrésze n y o m o rn eg y e d ek b e zsúfolódva v eg etál. A p ro b lém a m eg o ld ására a szerző a k ö zism e rt elképzeléseket ja v a so lja , m in t pl. a m u n k a h e ly e k (g y á ra k , üzem ek) á tte le p íté s e ; új, m o d ern 100 000— félm illió lakosú v áro so k felépítése m egfelelő ip a rra l, k eresk ed elem m el, k ö z igazg atási lé te sítm é n y e k k e l; a m eglevő v áro so k ill. k ü lv á ro so k önálló sz ek to ro k k á a la k ítá sa esetleg a v á ro s t körü lv ev ő , ún. „b o ly g ó ” v áro so k fo rm á já b a n . G I N Z B E R G , E. : M anpower Policy for Underdeveloped Countries (M u n k aerő p o litik a e lm a ra d o tt országok részére), 33— 38 pp. A m u n k a e rő p o litik a az egyensúly m eg terem tése az an y a g i és a szellem i b eru h á záso k k ö z ö tt. M inden b eru h á zás csak a k k o r h a té k o n y , h a re n d e lk e zésre áll a m ű k ö d te té séh e z szükséges sz a k k é p z e tt m u n k a erő . F o k o z o tta n v o n a tk o z ik ez a k ö v etelm én y a gazd aság ilag e lm a ra d o tt o rszág o k ra, ahol a fej lesztést nem fe lté tle n ü l acélm ű v ek létesítésév el, h an e m az a n a lfa b e tiz m u s m eg sz ü n tetésé v el, m egfelelő iskolaren d szer kiép ítésév el, a fe ln ő tte k szak k ép zésé vel kell kezdeni. E z t nem lehet k izáró lag k o rm á n y z a ti in té zk ed ések k el elérni, fel kell k elten i a ta n u lá s irá n ti ig é n y t, erre ö sztönzően h a t a b elterje seb b g az d á lk o d á s ,a sz ö v etk e ze ti alap o n tö rté n ő é rté k esítés m e g ta n ítá sa és a közegész ségügyi v iszonyok m e g ja v ítá sa . C A L D W E L L , .1. С . : Urban Growth in M a l a y a : Trends and Implications (V árosi növekedés a M alavföldön : irá n y z a to k és k ö v e tk e z te té se k ), 39— 50 pp. Az 1957. évi n ép szá m lálás a d a ta i szerin t a M alájföldön (S zin g ap ú rral e g y ü tt) a la k o sság n a k tö b b m int fele v á ro so k b a n él. A m egelőző 10 év a la tt a városi lakosság g y a ra p o d á sa o ly a n ro h am o s v o lt. hogy lényegében az időszak te lje s n ép sza p o ro d á sát a v áro so k sz ív tá k fel. E lő resz ám ításo k szerin t a városi népesség a rá n y a 1982-ben m á r 66% lesz. (A v áro si népesség re n d k ív ü li m agas a rá n y á n á l — a m in t ezt a szerző is m egjegyzi — figyelem be kell v en n i, h o g y a „ v á r o s ” fo g alm án ak á lta lá n o s értelm ezésétő l eltérő en tu la jd o n k é p p e n m á r az 1000 la k o sú n ál nagy o b b települések v á ro sn a k m in ő sü ln ek . A „ v á ro si lak o sság ” 31 % -a 1 — 10 ezer lakosú te lep ü lések en él.) A faluról v á ro sb a v á n d o rlá s k ö rü l m ényeiben és m é rték éb e n lényeges külön b ség ek v a n n a k az egyes n ép fa jo k (m alájo k , k ín a ia k , in d ia ia k ) k ö zö tt. R I Z K , H . : Population Growth and its Effect on Economic and Social Goals in The Uniled Arab Republic (A népesség n ö vekedése és enn ek h a tá s a a g az dasági és szociális célkitűzésekre az E g y esü lt A rab K ö z tá rsa sá g b a n ), 51— 56 pp. E g y ip to m ra is a h alálo zási a rá n y roh am o s ja v u lá s a és a m ag as szü letési a rá n y jellem ző, am in ek k ö v etk ez téb e n a népesség szám a az e lm ú lt 25 év a la tt 70% -k al n ö v e k e d e tt. H a a n ép ességszaporodás ilyen ü te m b en fo ly ta tó d ik a tú l népesedés elnyeli a g azdasági fejlesztés e re d m én y e it. Az asszu án i v íz tá ro ló ren d szer pl. 2 m illió acrevel növeli a m ező g azd aság i te rü le te t, ez m égis alig lesz ah h o z elegendő, hogy a m e g n ö v e k e d e tt falusi népesség é le ts z ín v o n a lá t a jelenlegi n ívón ta rts a . A m u n k a erő évi növek ed ése 27-szerese a n ép g azd aság i szü k ség letn ek . A nem zeti jö v ed elem 1945 ó ta tö r té n t tö b b m in t m e g d u p lázó d ása ellenére is az egy főre ju tó n em zeti jö v ed elem az 1935. évi alacso n y sz in te n v an . M indent el kell k ö v etn i az E g y ip to m b a n m ég ú g y szó lv án teljesen
FIGYELŐ
389
ism eretlen család terv ezés ill. születésszab ály o zás elterjesztésére, am ely az e g y e t len eszköznek lá tsz ik az erő fo rráso k és a népesség e g y e n sú ly á n ak m e g terem tésére. B O P E G A M A G E , A . : Ecology of Business in Poona City (A kereskedelem ö k o lógiája P o o n áb an ), 57— 68 pp. A ta n u lm á n y az in d iai P o o n a k ereskedelm i h á ló z a tá n a k k ia la k u lá sá v a l, a lak o sság növekedésének és te rjeszk ed ésén ek a keresk ed elm i h á ló z a t elhelyez ked ésére g y a k o ro lt h a tá s á v a l és az egyes k erü le tek ü z le t-e llá to ttsá g á n a k össze h a so n lítá sá v a l foglalkozik. P U R U S H O T T A M , N. : Medical Aspects of Under-Nutrition and Over-Popula tion in In d ia (A rossz tá p lá lk o z á s és a tú ln ép esed és egészségügyi v o n a t k ozásai In d iáb a n ), 69— 72 pp. Az elégtelen és a h ely telen tá p lá lk o z á s k ö v etk ez m én y e in ek en y h ítése te ré n je len tő s szerep et kell b iz to síta n i a születésszab ály o zásn ak . C H A N D R A S E K A R , S. : Population Problems of A sia (Á zsia népesedési p ro b lém ái), 73— 79 pp. Á zsia o rszá g ait, kevés k iv étellel a csökkenő h alan d ó sá g , a m ag as születési a rá n y , az e lm a ra d o tt m ezőgazdaság és az ip a r h iá n y a jellem zi. Az eg y etlen ú t a h ely ze t m e g ja v ítá sá ra a gazd aság gyors fejlesztése külső segítséggel és a szü letési a rá n y d rasz tik u s csökkentése. A ta n u lm á n y a négy leg n ag y o b b ázsiai o rszág (J a p á n , In d ia, K ín a és In donézia) népesedési p o litik á já n a k ir á n y á t és e re d m é n y e it ism e rte ti — különös te k in te tte l a ssü leté ssza b ály o zá sra .
POPULATION
STUDIES
a L ondoni K özgazdasági F őiskola N épességkutató B izo ttság án ak folyóirata 1 9 6 3 . No. 3.
S T E W A R T , С. М . : F a m ily Allowances Statistics in Great B ritain. (A család i p ó tlé k s ta tis z tik a A n g liá b an .) 210— 218 pp. A n g liáb an a csalá d ip ó tlé k n y ilv á n ta rtá s k ite rje d m in d en , leg aláb b k é t g y erm ek es csa lá d ra és lényegében az egy etlen oly an fo ly am ato s s ta tisz tik a i fo rrás, am ely b e n az egyes c sa lá d o k b an s z ü le te tt összes g y erm ek ek születési id ő p o n tjá t neg le h et ta lá ln i. N em szerepelnek a n y ilv á n ta rtá s b a n te rm észe tesen azok a családok, am ely ek b en a g yerm ekek m á r b efe jez ték az iskolai ta n u lm á n y o k a t, illetőleg e lm ú lta k 18 évesek. A szerző az i t t k a p o tt a d a to k a t a to v á b b v e z e te tt népességszám a la p já n m e g á lla p íto tt g y erm ek szám m al össze h a s o n lítv a tö b b , a jelenlegi angol család ö sszetétel v á lto z á s á ra v o n a tk o z ó m eg á lla p ítá s t tesz. F R E E M A N , R„ P E N G , J . Y., T E K E S H I T A , Y., S U N , Т. H . : Fertility Trends in T a iw a n : T radition and Change. (T erm ék en y ség i irá n y z a to k T a iw a n o n : a h ag y o m án y o k és a v álto zá so k .), 219— 236 pp. L ehetséges, hogy T aiw an lesz az első oly an n a g y te rm é k e n y sé g ű ország, ah o l a m ásodik v ilá g h áb o rú u tá n i id ő szak b an a te rm ék en y ség n a g y m é rté k b e n csökken. E n n e k feltételezésére tö b b o k u n k is lehet. E g y ré sz t n ag y o n csö k k en t a h a la n d ó sá g (7— 8 ezrelék) ; a családok n agyrésze sz á m íth a t rá, h o g y a szü le te tt g y erm ek ek v a lam e n n y ie n elérik a fe ln ő ttk o rt. M ásrészt a m o d ern izáló dási fo ly a m a t so k k al előbbre h a la d t, m in t a tö b b i n ag y te rm é k e n y sé g ű te rü le te k e n : kisebb az írn i-o lv asn i nem tu d ó k szám a, n ag y o b b fokú az u rb an izáció , tö b b a n em -m ezőgazdasági dolgozó, széles k ö rb en o lv assák az ú jsá g o k a t, stb . A te rm ék en y ség az u tó b b i év ek b en v aló b a n csö k k en t az egész szigeten, és ez a csökkenés főképpen a 30 éven felüli k o rc so p o rto k b a n m u ta tk o z ik ; ez a család26 D em ográfia
390
FIGYELŐ
te rv e zé s elterjed ésén ek h a tá s á t m u ta tja . T ö b b v iz sg á la t a z t m u ta tta , h o g y a családok n ag y töb b ség e helyesli a csa lá d te rv e z é s t. U g y a n a k k o r fenn k ív á n já k t a r t a n i a régi k ín ai h a g y o m á n y o k a t: a n a g y cs alá d b an való e g y ü tté lé st, az idős szülők e lta r tá s á t a gyerm ek ek által. A h ag y o m án y o s szem lélet m u ta tk o zik m eg ab b a n is, h o g y a r r a a k érd é sre , ho g y a k a r-e m ég tö b b g y erm e k et, a m e g k érd ez ett szülők elsősorban a m á r m eglevő fiú k , és nem a m eglevő m in d k é t n em b eli g yerm ekek szám a a la p já n v á la sz o lta k igenlőleg v a g y ta g a d ó la g . A v iz sg álato k ta n ú sá g a sz erin t a m e g k e z d e tt család terv ezési p ro g ra m o k m egle h ető sen sikeresek v o lta k . B A S A V A R A J A P P A , K . G. : Effects of Declines in Mortality on the B irth Rate and Related Measures. (A h a la n d ó sá g csökkenésének h a tá s a a szüle té si a rá n y sz á m ra és az ezzel k ap c so la to s m u ta tó k .), 237— 256 pp. A szerző m e g k ü lö n b ö ztet a h alan d ó sá g és a te rm ék en y ség k ö z ö tti v aló d i és látszólagos összefüggéseket. Az előbbiek esetéb en a k o rsp ecifik u s te rm é k e n y ségi ará n y szá m o k v á lto z n a k m eg a h a la n d ó sá g m e g v á lto z á sá n a k h a tá s á ra , p é ld á u l a le csö k k en t h a lan d ó sá g k ö v e tk e z té b e n az asszo n y o k kevesebb g y er m e k et k ív á n n a k szülni. Az u tó b b ia k esetéb en a k o rsp ecifik u s te rm ék en y ség i ará n y szá m o k nem v á lto z n a k , m égis m e g v álto zik a születési ará n y sz á m , m e rt a m e g v á lto z o tt h alan d ó sá g m ó d o sítja a h á z a s sá g b a n tö lt ö tt idő h o ssz át, az özvegység előfordulási a r á n y á t a rep ro d u k tív ' életk o rb an . A szerző az u tó b b i h a tá s o k a t v iz sg álja m eg oly an m ódon, hogy ö sszeh aso n lít egy 3 b r u ttó re p ro d ukciós e g y ü tth a tó jú és szü letésk o r 30 év v á r h a tó é le tta r ta m ú sta b il n ép e s séget egy m ásik, u g y an ily en h áz as te rm ék en y ség ű , de sz ü letésk o r 50 év v á rh a tó é le tta rta m ú népességgel. A sta b il népesség-m odellek h a s z n á la ta célszerűnek m u ta tk o z o tt, m e rt m e g m u ta tta a különböző te rm ék en y ség és h alan d ó sá g é rté k ek h a tá s á t a korm egoszlás a b n o rm a litá sa ib ó l k ö v etk ező z a v aró té n y ez ő k nélkül. A szerző az a lá b b i k ö v e tk e z e te té s e k e t v o n ja le: a) b á r a h alan d ó sá g csökkenése igen fo n to s té n y ez ő je a népesség n ö v ek e désének, a születési ará n y szá m o k kü lö n b ség ein ek m e g m a g y a rá z á sá b a n so k k al kiseb b a jelentősége, m e rt a h á z a s o k n a k a te rm é k e n y k o rcso p o rto k o n b elü li a rá n y a kis n ö v ek e d ését és a h áz asság b a n t ö lt ö tt p o te n ciá lisa n te rm é k e n y élet átlag o s ta rta m á n a k kis m e g h o ssza b b o d ását n a g y m é rté k b e n ellensúlyozza a k o r s tr u k tú ra m e g v álto zása, b) em ellett a h áz asság b a n tö lt ö tt p o te n ciá lisa n te rm é k e n y élet átlag o s ta rta m á n a k m eg h o sszab b o d ása nem növeli u g y a n ily e n m é rté k b e n a te rm é k enységet. S T Y C O S , J. M . : Culture and Differential Fertility in Peru. (A k u ltú r a és a te rm ék en y ség -k ü lö n b ség ek P e ru b a n .), 257— 270 pp. Az 1940. évi p eru i n ép szá m lálás a d a ta in a k elem zése a z t m u ta tja , h o g y az a n y á k n a k a m egfelelő k o rc so p o rtú nőkhöz v is z o n y íto tt a rá n y s z á m á b a n és a 100 a n y á ra eső születések sz ám á b an je len tő s k ü lö n b ség ek v a n n a k a v áro si span y o l, a vidéki span y o l és a v id é k i in d iá n lak o sság k ö z ö tt ; éspedig a sp a n y o lo k köréb en a fia ta la b b k o ro sz tá ly o k b a n tö b b az a n y a , m in t az in d iá n o k k ö z ö tt, és ez az a rá n y sz á m a v id é k i sp a n y o lo k k ö z ö tt n ag y o b b , v isz o n t a v áro si lakosság köréb en tö b b születés esik 100 m egfelelő k o rú a n y á ra . A szerző ezt az eltérő szexuális szokásokkal m a g y a rá z z a és a rra a k ö v e tk e z te té sre ju t, hogy az in d iá n an y a n y e lv ű p e ru ia k növekv ő v áro sia so d á sa és k u ltu rá lis in te g rá lá sa rövid tá v la tb a n n ö v eln i fogja a te rm ék en y ség e t. L E A S U R E , J. W. : Factors Involved in the Decline of Fertility in S p a in . (A term ék en y ség csökkenésében szerep et já tsz ó tén y ező k S p an y o lo rszág b an .), 271— 286 pp. S p anyolországban a te rm ék en y ség je len tő sen csö k k en t a század fo rd u ló óta. A szerző m egvizsgálja, hogy m ily en té n y ez ő k já ts z o tta k ebben szerep et. M egállapítja, hogy sem az ip arosodás, sem a v áro siaso d ás, sem az írn i-o lv asn i tu d á s nem áll k ü lönösebben szoros k a p c so la tb a n a h áz as te rm ék en y ség a la k u lásáv al. V iszont n ag y különbségek m u ta tk o z n a k S p an y o lo rszág egyes részei
FIGYELŐ
391
k ö z ö tt a h áz as te rm ék en y ség te k in te té b e n . A szerző ebből a z t a k ö v e tk e z te té s t v o n ja le, h o g y a te rm ék en y ség a la k u lá s á t erősen befo ly áso lja az egyes v id é k ek népességének a tö b b itő l eltérő tö rté n e lm i és ny elv i, te h á t lén y eg éb en k u ltu rá lis öröksége. В A D E N H O R S T , L . T. : F a m ily L im ita tio n and Methods of Contraception in an Urban Population. (A család n ag y ság k o rlá to z á s a és a fo g am zásg átló m ó d szerek egy v áro si népességben.), 286— 301 pp. A szerző ism e rte ti egy 1022 d élafrik ai feh ér nőből álló re p re z e n ta tív m in ta v iz sg á la tá n a k ere d m é n y e it a fo g am z ásg á tlá s g y a k o rla tá ra v o n a tk o z ó a n . M eg állap ítja, h o g y a p á ro k nag y része a lk a lm a z o tt fo g am z ásg á tlá si m ó d szere k e t h áz aséle tén e k v a la m e n y id ő sz ak á b an , je len tő s az o k n ak az a rá n y a is, ak ik ez t első te rm ék en y ség ü k e lő tt te tté k . A csalá d terv e zés igen e lte rje d t a népesség k ö réb en . E lő fo rd u ln a k m ég nem k ív á n t szülések. A csalá d terv e zés a lk alm az ása és a h a s z n á lt m ódszerek k ü lönbözőek az egyes v allási, n y elv i, foglalkozási és jö v ed elm i cso p o rto k b a n .
STANOVNlSTVO a Ju g o szláv T ársad alo m tu d o m án y i In té z e t D em ográfiai K u ta tó K ö zp o n tján ak folyóirata 1 9 6 3.
JANUÁR -MÁRCIUS
T A S IC, D. J. : Dugoroöne promene starosne strukturę stanovniStva Jugoslavi je. (H o ssz ú le já ra tú v á lto z á so k a ju g o szláv népesség k o r s tr u k tú rá já b a n .), 9— 45 pp. A szerző b e m u ta tja a m a i ju g o sz lá v k o r s tr u k tú r á t, elem zi a la k u lá sá n a k o k a it, m egvizsgálja a k o r s tr u k tú ra e lté ré se it n é p k ö z tá rsa sá g o n k é n t, fo g lal k o zik a népesség elöregedésének h a tá s a iv a l, az e lta r to tta k (fia ta lo k és öregek) a r á n y á n a k csökkenésével. H an g sú ly o zz a a k o r s tr u k tú ra ta n u lm á n y o z á s á n a k fo n to ssá g á t, hogy előre fel lehessen m é rn i a népesség re p ro d u k c ió já ra g y a k o ro lt h a tá s á t, végül ja v a so lja , h o g y á lla p ítsá k m eg az o p tim ális k o r s tr u k tú rá t, azaz a fia ta lo k és az idős em berek o p tim ális a r á n y á t a népességen b elül, h o g y m eg felelő n ép esség p o litik ai in té zk ed ések k el m eg lehessen a z t k ö zelíteni. B R E Z N I K , D. : Prognozę stanovniëtva Jugoslavije do 1981. godine. (Ju g o szláv ia nép ességének elő re szá m ítása 1981-ig.) 46— 72 pp. A szerző ism e rte ti Ju g o sz láv ia népességének ideiglenes előrebecslését 1981-ig. Az előrebecslésben figyelm en k ív ü l h a g y tá k a külső és az egyes n é p k ö z tá rsa sá g o k k ö z ö tti belső v á n d o rlá so k a t. A 10 évnél idősebb k o ro sz tá ly o k ra v o n a tk o z ó a n v á lto z a tla n h ala n d ó sá g o t té te le z te k fel, a csecsem ő h alan d ó ság és a 10 éven alu li g y erm e k h ala n d ó sá g kis csökkenésére s z á m íto tta k . A te rm é ken y ség n ek ta g á lla m o n k é n t eltérő a la k u lá s á t v e tté k alap u l. A szerző m eg v izs g álja az előreszám ítás a la p já u l szolgáló h ip o té z ise k e t és kifejezi v élem é n y ét, h o g y a te rv e z e tt dem o g ráfiai elem zések u tá n tu d o m á n y o sa n m e g a la p o z o tta b b előrebecslést k észíth etn e k . M A C U R A , M . : Pogled na demografske problème savremene A friké. (Á tte k in té s a m o d e rn A frik a d em ográfiai p ro b lém áiró l.) 73— 97 pp. A g azdaságilag gyengén fe jle tt o rszágok dem o g ráfiai p ro b lém ái ' ir á n t egyre n ag y o b b az érdeklődés. E z t igyekszik k ielég íten i ez a ta n u lm á n y . A szerző részletes á tte k in té s t ad A frik a népességének fejlődési tá v la ta iró l, az egyes országok lakosságáról, a n épm ozgalm i m u ta tó k a la k u lá sá ró l, a népesség k o r és n em sz erin ti összetételéről, a foglalkozási eloszlásról, az a n a lfa b e tiz m u s ról és a népesség isk o láz o ttsá g áró l. , R __T T
26*
