HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM
Tata, 2015. szeptember 01.
Sahinné Herczeg Edina óvodavezető
1
Tartalomjegyzék Óvodánk adatai:................................................................................................................3 1. Bevezető.......................................................................................................................4 1.1. Helyzetelemzés..........................................................................................................4 2. Óvodánk jellemzői........................................................................................................6 2.1. Gyermekkép ..............................................................................................................6 2.2 Óvodakép....................................................................................................................7 3. Az óvodai nevelési programunk célja és alapelvei ......................................................8 3.1. Az óvodai nevelésünk célja:......................................................................................8 3.2. Legfontosabb nevelési alapelveink:...........................................................................9 4. Óvodai nevelés feladatai...............................................................................................9 4.1. Általános feladataink.................................................................................................9 4.1.1. Az egészséges életmód alakítása............................................................................9 4.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés.....................................................12 5. Óvodai élet megszervezésének elvei..........................................................................18 5.1. Személyi feltételek..................................................................................................18 5.2. Tárgyi feltételek.......................................................................................................19 5.2.1. Berendezés............................................................................................................19 5.2.2. Az óvodánk programjának megvalósításához szükséges eszközrendszer............19 5.2.3. Az óvodai élet megszervezése..............................................................................20 6. Óvoda kapcsolatai.......................................................................................................23 6.1. Családdal.................................................................................................................23 6.2. Gyülekezettel:..........................................................................................................24 6.3. Társintézményekkel.................................................................................................24 7. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai........................26 7.4. Külső világ tevékeny megismerése ........................................................................32 7.4.1. Természeti környezet megismertetése:.................................................................33 7.4.2. Társadalmi környezet megismertetése..................................................................34 7.4. Külső világ tevékeny megismerése matematikai tartalmú tapasztalatokkal............35 7.5. Hitéleti foglalkozás .................................................................................................37 7.6. Verselés, mesélés.....................................................................................................39 7.7. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka.....................................................................41 7.8. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc...................................................................43 7.9. Mozgás.....................................................................................................................45 8. Óvodába lépés feltételei..............................................................................................48 8.1. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére..............................................................49 9. Gyermekvédelem az óvodában...................................................................................50 10. Óvoda ünnepei, hagyományai..................................................................................52 11. Továbbképzések.......................................................................................................53 12. Az óvodánk működését meghatározó dokumentumai..............................................53 13. Legitimációs záradék................................................................................................55 14. Jegyzőkönyv.............................................................................................................56 15. Fenntartó nyilatkozata a helyi óvodai program elfogadásáról..................................57
2
Óvodánk adatai: Neve: Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda Címe: 2890 Tata, Kálvária utca 5. Tel: 06-34/380-651 OM száma: 201533 Székhelye: 2890 Tata, Kálvária u. 5. Fenntartója: Tatai Református Egyházközség Alapítója: Tatai Református Egyházközség Alapító okirat kelte: 2011. március 31. Eredeti Működési engedély száma: III/87-14/2011.
2011. június 23.
Módosított működési engedély száma: KEB/11/47-4/2013. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az óvoda önálló maradvány érdekeltségű egyházi költségvetési szerv, önálló bérgazdálkodási jogkörrel. Csoportok száma: 4 Az óvodai engedélyezett férőhelyek száma:100 fő Óvoda vezetője: Sahinné Herczeg Edina
3
1. Bevezető A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a református óvoda evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. Sok gyermek a református óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek (óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők) életpéldájából tapasztalja meg Isten szeretetét. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. Az óvodai nevelés az Óvodai nevelés országos alapprogramjával harmonizálva a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az óvodás gyermeket, mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg.
1.1. Helyzetelemzés A Tatai Egyházközség fenntartásával működik a Hajnalcsillag Tatai Református Óvodánk, melyben a biblia tanításának szellemében folyik a gyermekek nevelése. Az óvoda épületében 100 kisgyermeket befogadó, „otthont” adó „fészek” van, ahol a gyermekek nevelését, fejlesztését látjuk el. Boldog nép vagyunk…. Mert tudhatjuk, hogy az óvodánk, a benne dolgozó felnőttek, és a gyermekek, az Úr Istené. Ő hordoz a tenyerén minket, Ő enged megvalósulni dolgokat, és Ő adja a gátat is, ezáltal kijelölve az utat, amelyen haladnunk lehet. Munkánkat meghatározza a felelősségtudat, Krisztus és az emberek előtt. Tudjuk, hogy mi a célunk, ki az, akit képviselünk. Megteszünk emberileg mindent azért, hogy a helyi programunkban meghatározottak megvalósuljanak. Óvodapedagógusainknak élő kapcsolata van Istennel, és alaposan ismerik a Bibliát. Küldetésünk: Istentől kért bölcsességgel, és krisztusi szeretettel szolgáljunk. Működésünket meghatározzák a törvények, és azok változásai. A jelentkező gyermekek létszáma magas. Ez azt mutatja, hogy van igény az óvodára. Ennek teret csak addig lehet adni, ameddig a túlzsúfoltság nem megy a gyermekek rovására. Hálás szívvel tudunk a jövő felé nézni. Felmérni és felkészülni az előttünk álló tennivalókra, hiszen törekszünk arra, hogy mindig többet és jobbat tegyünk, vágyunk a fejlődésre. Nem csak az előttünk álló feladatok miatt, hanem az Úr Isten előtti megfelelés miatt is. Isten tovább lát a mi határainkon, és vezet ebben bennünket.
4
2. A református közoktatási intézmények küldetése "Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Mt. 28, 19-20) A református óvoda nevelési intézmény, melynek testülete elkötelezte magát Krisztusnak. A keresztyén életviteléhez hűen szolgálják Istent és nevelik a reá bízott gyermekeket. A keresztyén óvoda és valamely más fenntartó által működtetett óvoda között a lelki karakterben van a különbség, és ez meghatározza a nevelés szellemiségét. A gyermekek hitben és hitre való nevelésére azok a munkatársak hivatottak, akik teljes szívvel befogadták Isten Igéjét és újjászületést munkáló kegyelmét. Minden nevelőnek vallania kell, hogy a gyermek Isten ajándéka, a gyermekkor is Isten rendelése, ezért azt sem visszafogni, sem felgyorsítani nem szabad. Ennek a kornak nagy jelentősége van a személyiség fejlődésében, amelyet fel kell ismernünk, és a reánk bízott gyermeket “Isten előtt kedves” nevelésben vezetnünk. Ő látott el minden gyermeket “genetikai kódokkal”, ezek az adottságok, valamint az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerű környezeti hatások együttesen határozzák meg a gyermek fejlődő személyiségét. Óvodás korban a gyermekeknek egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak, így a differenciált személyiségfejlesztés nevelésünk alapvető kritériuma. Programunk azonban nem választja szét az egyén fejlődését az őt körülvevő társakétól. Óvodánk pótolhatatlan funkciója éppen e sajátos kortárskapcsolatban rejlő másodlagos szocializációs szerep, amelyet a legjobban működő család sem tud a gyermek számára biztosítani. A szülőkkel és testvérekkel való együttműködés ugyanis más képességeket feltételez, mint a gyermek számára idegen felnőttel és társakkal történő kooperáció. A társas együttélés, a közös tevékenységek megkívánják a következő személyiségtulajdonságok hangsúlyosabb megalapozását: - másokat toleráló magatartás; - együttérzés, segítőkészség; - megértés, azonosulás; - az egyéni szükségletek felismerése, és az érvényesítést szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása. A keresztyén közösségek a kisgyermeket mindig szívesen várják, és ott krisztusi szeretet és békesség veszi körül őket. A keresztyén óvoda felnőtt közösségének hitelessé kell formálódnia – a Szentlélek Isten segítségével –, amit a gyermek megérez, és ezáltal megtapasztalja Jézus Krisztus szeretetét. Természetesen a nevelést teljes mértékben átvenni a családtól nem lehet, nem szabad, de velük együtt haladva, a közös célra tekintve óvodánk és a család betöltheti feladatát. (5 Móz 6,6-7) Jelenlegi helyzetünkben a legtöbb család önmagában nem képes felvállalni az evangélium szerinti nevelést, ezért a keresztyén hitben való neveléstanítás első lépcsőfoka óvodáink lehetnek. A református óvoda szellemiségének gyökere a Szabadító Istenben van, ezért küldetése elmondani a jövő nemzedékének, de a szülőknek, nagyszülőknek is, “hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala” (1Jn 4,10). Örökkévaló dimenziója, maradandó értéke annak van ezen a világon, amit az Úr Jézus Krisztus nevében teszünk. Így az óvoda egész légkörének sugároznia kell az Isten iránti engedelmességet, a megértést, a Krisztusi szeretetet. Óvodai nevelésünk sajátossága, hogy a gyermek személyiségének érési folyamatában nem észlelhető azonnal az eredmény, a “termés”, ennek ellenére bízunk 5
fejleszthetőségében és együtt örülünk az apró lépésekben megtett útnak. Urunk iránti elkötelezett nevelőmunkánkon keresztül ezt a világnak is éreznie kell. Meggyőződéssel kell vallanunk, hogy Isten hívott el bennünket arra, hogy a Tőle kapott tálentumokat hasznosítsuk a kisgyermekek épülésére. Az irgalmasságnak és az igazságnak óvodai nevelésünk szerves részét kell képeznie, s nevelési koncepciójában mindvégig hordoznia kell az evangéliumot. Ismételten hangsúlyozva: a világon minden változik, egyetlen biztos pont, egyetlen mentsvára az embernek Isten: az Atya, a Fiú és a Szentlélek.
2. Óvodánk jellemzői 2.1. Gyermekkép Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A nemi sztereotípiák kerülése, a szerepek határainak tágítása, a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése mellett, a Biblia tanításának megfelelően segíti a gyermek személyiségének egészséges fejlődését, hiszen az Úr Isten férfivá és nővé teremtette az embert. Az alapprogram az emberi személyiségből indul ki abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is vett egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermeknevelés legszentebb feladata, hogy a személyiséget tiszteletben tartva felkészítsük a gyermekeket arra, hogy iskolára érett személyiségként léphessenek ki a világba. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Gyermekeink: - bátran, bölcsen tudjanak szembenézni az élet örömeivel és megpróbáltatásaival, kihívásaival, - életkoronként és egyénenként változó szükségletek biztosításával már óvódás korban alapozódjanak meg a boldog és biztonságos élethez szükséges alapvető jellemvonások: hit, szeretet, empátia, becsületesség, elkötelezettség, kitartás, bátorság, megbízhatóság, munkaszeretet. - A lélek gyümölcsei Isten segítségével jelenjenek meg a gyermekek életében. - Tudjanak, és merjenek dönteni. - Szociális képességük nyilvánuljon meg kapcsolataikban, a családban, közösségekben, baráti körben.
6
- Álljanak helyt fizikailag, érzelmileg, lelkileg és értelmileg a feladataikban. Érezzék azt, hogy Isten mellettük áll támaszként.
2.2
Óvodakép
Az 1993. évi Közoktatási törvény lehetővé tette, hogy azok a szülők, akik a gyermekeiket vallási és világnézeti meggyőződésük alapján hitben kívánják nevelni, erre lehetőséget kapjanak az óvodai nevelés során is. Működjenek olyan óvodák, melynek programjában, a keresztyén szellemben való nevelés dominál. A Magyar Református Egyház engedélyével, és a Református Pedagógiai Intézet segítségével, az óvodák munkájának koordinálásával, az egyházközségek fenntartása alatt létrejöhettek ilyen intézmények. Ennek alapján kezdi el működését a Tatai Református Egyházközség fenntartásával a Tatai Hajnalcsillag Református Óvodánk, 2011. szeptember 1-jén. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában és a Református Óvodák keret programjában foglaltakkal összhangban, a helyi pedagógiai programunk elkészítésénél, a keresztyén világkép kialakítását, a keresztyén erkölcs megalapozását, a Bibliai integrációt tartottuk szem előtt. A hittan oktatás, és az a tény, hogy az egész napot áthatja ez a légkör, a gyermekek pozitív személyiségének kialakítását segítheti elő. A köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézményeként kívánjuk kiegészíteni a családi nevelést, biztosítani a gyermeki személyiség védelmét, nevelését, fejlesztését. Figyelembe véve és tiszteletben tartva az életkori sajátosságokat, a gyermek mind teljesebb, egyéni képességeinek kibontakoztatását. Biztosítjuk a gyermek számára a nyugodt, békességes, szeretetteljes légkört, ahol a Krisztusi példa áll előttünk. A gyermek személyiségéhez, a legfőbb tevékenységén a játékon - keresztül kívánunk eljutni, és átadjuk neki mindazt a személyiségformáló műveltség tartalmat, amely az egészséges fejlődéséhez szükséges. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítanunk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A befogadó közoktatási rendszer (kialakításához) való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. Vonzó óvodai környezettel, élmény gazdag óvodai élettel, belső motiváltságból eredő, megújulásra kész nevelő testülettel folyamatosan biztosítjuk a magas színvonalú óvodai nevelést. - érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkör - sokszínű élménynyújtás - szabadjáték elsődlegessége - esztétikus, inger gazdag környezet megteremtése - egészséges életmód feltételeinek biztosítása - a kulturált, egészséges életvitel igénye, gyermekeink belső igényévé váljon Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen, ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számára kötelesség. Az óvodás korú gyermek elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. 7
életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiség fejlődését a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.
3.
Az óvodai nevelési programunk célja és alapelvei
3.1. Az óvodai nevelésünk célja: - A gyermekek ismerjék meg a teremtő Isten csodálatos műveit, - Találjanak rá az útra, mely az Úr Jézushoz vezet - Alakuljon ki bennük a helyes önértékelés, és értékrend, - Bontakozzék ki, a környezetükben jól eligazodó, sokoldalú, boldog, harmonikus személyiség, - Alakuljon ki a gyermekekben a természet iránti pozitív érzelmi kötődés, a környezettudatos magatartás - Egyéni, életkori sajátosságokat figyelembe véve, komplex képesség fejlesztéssel, a lassú és folyamatos átmenet biztosításával alkalmassá váljanak, az iskolába való beilleszkedésre. - A gyermek szabad játékának maximális tiszteletben tartása, védelme - Az érzelmi nevelés kiemelten történő kezelése - Az egészséges életmód, életvitel feltételeinek megteremtése - Az anyanyelvi nevelés és a megismerő tevékenységek játékos fejlesztése.
8
3.2.
Legfontosabb nevelési alapelveink:
Azon a kicsiny szigeten, ahol a gyermekek az óvodában élnek sok szeretettel, szakértelemmel szeretnénk elültetni bennük azt a magot, amely 1. Igazán értékes emberré, személyiséggé formálja őket a társadalomnak: 2. Hasznos, értéknövelő állampolgárokat neveljünk, hogy az ismeretek és az egyéniségük által helyt tudjanak állni a világban az ellőttük álló feladatokban. Azok a gyermekek, akik keresztyén családba születtek, a szülők hite és döntése alapján váltak az egyház tagjaivá. El kell indulni azon az úton, ahol a gyermek az evangélium megismerése által váljon Jézus Krisztus követőjévé. 3. Hitre segíteni őket, annyit jelent, életre segíteni. Az óvodai nevelés célját más formában, sajátos légkörben, az érzelmekre is hatva valósítjuk meg, ahol 4. Kihangsúlyozódik a hit, a szeretet, a hála, a béke. - Az óvodás korú gyermek életében az a legfontosabb, hogy szeretetet kapjon, és biztonságban érezze magát nem csak a családban, hanem a nevelési intézményben is 5. Ez a családokkal való inkluzív együttműködésre, kölcsönös tiszteletre, gyermeki aktivitásra építve, érhető el. 6. Nyitottság és őszintéség megtartása mellett pozitív példa adására nevelünk. 7. Közben testi, szociális, érzelmi és értelmi képességeit egyéni differenciált módon fejlesztjük. 8. El kell fogadni a különbözőségeket, az egyéniség már jelentkező csiráit, és nem szabad ezeket lenyesve, uniformizálni. 9. A gyermeki személyiséget övező bizalom megvalósítása. 10. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a szabad játék elsődlegességének biztosítását tekintjük. „...elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését...” / a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, 1991. évi LXIV.sz.trv.29.cikk 1./a/. /
4. Óvodai nevelés feladatai 4.1.
Általános feladataink
Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 1) az egészséges életmód alakítása 2) az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 3) az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
4.1.1. Az egészséges életmód alakítása Test a lélek temploma. A feladat megvalósításánál abból kell kiindulnunk, hogy Isten minden létezőnek Istene és mindenkor gondja van teremtményeire. Őrző szeretete biztosít arról, hogy minden ránk bízott gyermek fejleszthető, erősíthető.
9
Az egészséges életvitel igényének kialakítása, a testi, és lelki fejlődés biztosítása, a fizikai állapot védelme, edzése, óvása, megőrzése az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, amely segíti a gyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését. Ezek mellett hozzájárul egészségének megőrzéséhez, betegségmegelőzéshez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. A gyermekek megismerése nélkülözhetetlen. Fontos, hogy ismerjük igényeiket, egyéni jelzéseiket, otthonról hozott szokásaikat. Szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatokat is ellátunk. A gondozás alapja az óvodapedagógus és a kisgyermek közötti meghitt viszony, természetes testközelség. A gyermekek fokozatosan válnak képessé szükségleteik önálló kielégítésére, ezért az óvodába lépéskor az önkiszolgálásban fejlettségi fokuknak megfelelően, eltérő ütemben fejlődhetnek. Az önálló étkezés, testápolás, öltözködés szervezettségét az óvodába lépéstől biztosítja az óvodapedagógus. Azért, hogy a gyermekek megismerjék a szokásokat, az önkiszolgálás bizonyos fázisait, a beszoktatásnál óvodapedagógusdajka minden gyerekkel együtt végzi a teendőket. A táplálkozás a növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele, melynek során nem csak az energiát pótolják, hanem a testépítéshez is nélkülözhetetlen. Az óvodapedagógus ismerje meg az egyes gyermekek étkezési szokásait, kedvelt ételeit, kezdeti étvágytalanságát, érzékenységét, majd nagy tapintattal szoktassa őket a kívánt táplálkozási követelményekhez. A gyermekek ismerjék meg és sajátítsák el a kulturált étkezés szokásait. Váljon természetessé, az étkezések előtti és utáni hálaadó imádság. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Törekednünk kell a családi és óvodai gondozás, szokások összehangolására, a gyermekkel való bensőséges kapcsolat kialakítására, hogy az óvodapedagógiai modell személyes értékűvé váljék. Megteremtjük a bőr-hajápoláshoz, fogmosáshoz, a WC használatához a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan és kellő intimitással végezhessék ezeket a tevékenységeket. A mozgás nem csak a gyermek szervezetére, hanem az egész személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, ami nem korlátozódik a foglalkozásokra, hanem az egész napi tevékenységéhez szervesen illeszkedik. Fejleszti a téri tájékozódást, a test séma kialakulását, és a koordinált mozgást is elősegíti. A prevenciónak is eszköze. A mindennapos szabad mozgás során - teremben és udvaron egyaránt- egyénileg gyakorolhatják a természetes nagy mozgásokat, mozgáselemeket. E mellett fontos a mindennapos frissítő testnevelés, a finommotorikát fejlesztő játékok, a testtartásjavító és egyéb prevenciós játékok. A pihenés, alvás nagy jelentőségű ebben a korban, ezért a helyes életritmus kialakítása első pillanattól kezdve elengedhetetlen. Ezt az óvodapedagógus egyrészt a folyamatossággal, kötetlenség biztosításával és a rugalmas napirenddel, másrészt, egy adott intervallumban ismétlődő tevékenységek sorozatával / mindennapos testnevelés étkezés, mese, levegőzés, udvari játék stb. / alakíthatja ki. Az egészséges életmódra nevelés célja: - egészséges életvitel, helyes életritmus igényeinek kialakítása, egészségmegőrzése és védelme - a gyermekek testi, lelki fejlődésének elősegítése, életkoruknak megfelelő gondozás 10
- a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása a környezettudatos magatartás megalapozása - megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó prevenciós és korrekciós testi, lelki feladatok ellátása Óvodapedagógus feladatai - gyermekek megismerése - az egészséges életvitel igényének kialakítása - óvodapedagógus és a kisgyermek közötti meghitt viszony (kialakítása) létrehozása, - az önálló étkezés, testápolás, öltözködés szervezettségének biztosítása - táplálkozási követelményekhez szoktatás - az étkezések előtti és utáni hálaadó imádság - családi és óvodai gondozási, szokások összehangolása - a bőr-hajápoláshoz, fogmosáshoz, a WC használatához a feltételek megteremtése - mindennapos frissítő testnevelés, a finommotorikát fejlesztő játékok, a testtartásjavító, és egyéb prevenciós játékok gyakoroltatása. - helyes életritmus kialakítása - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. Az óvodai környezet feltételei nagymértékben befolyásolják gondozás hatékonyságát, a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. Nélkülözhetetlen az egészségügyi előírásoknak megfelelő, nyugalmat árasztó, a gyermekek számára biztonságos, esztétikus környezet. A gyermekek testmagasságához illő asztalok és székek, megfelelő méretű ágyak. Az óvoda udvarának kialakítása a gyermekek tevékenységének sokféleségét szolgálják. Az öltözők berendezése, megvilágítása, fűtése a gyermekek kényelmes öltözésétvetkőzését biztosítja, külön ruha-cipőtartó polccal. A csoportszoba több funkciót tölt be: Játék, különböző tevékenységek, étkezés, alvás, pihenés, minden itt történik. Ezért naponta többször szükség van levegőcserére, és fűtési idényben a folyamatos párologtatásra. Minden csoportban van mese sarok, ahol lehetőség nyílik a napi mesélésre, dramatizálásra és meghitt beszélgetésekre. Óvodapedagógus feladatai - megfelelő óvodai környezet kialakítása - a gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, - környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme - levegőcsere biztosítása A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - önállóan mosakodjanak, törülközzenek, figyelmeztetés nélkül szükség szerint tisztálkodjanak, - váljon belső igényükké a fogmosás és a fogápolási eszközök tisztán tartása, 11
- hajukat tartsák rendben, - teljes önállósággal végezzék az önkiszolgálást, s ezt természetes teendőként lássák el, - tanuljanak meg helyesen teríteni, a naposi feladatokat ellátni, - étkezéskor tudják eldönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak, annak megfelelően merítsenek/öntsenek, - evőeszközöket megfelelően használják, gyakorolják a kulturált étkezési szabályait, - önállóan öltözzenek/vetkőzzenek, cipőjüket befűzzék-bekössék, ruhájukat gombolják ki - be, - tudják a zsebkendőt helyesen használni, - ruhájukat, ágyneműjüket hajtogatva tegyék a helyére. - maguk és környezetük rendjére ügyeljenek, a körülöttük lévő rendetlenséget belső igény alapján szüntessék meg
4.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés A keresztyén erkölcsöt tartjuk szem előtt: ” Szeresd felebarátodat, mint magadat „ Az óvodás gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy: - a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; - az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze, - az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; - az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól Ez annyit jelent, hogy viselkedés formáit, személyiségjegyeit nem csak külső családból, vagy óvodából érkező - irányítás, tudatosítás határozza meg, hanem egy belső motiváló erő alakul ki bennük. Ezért nagy felelősséggel tartozunk a gyermek felé. A Biblia mindig az utánzás tanítási segédletével dolgozik. Példaképeket mutat be és bátorít, hogy kövessük őket. Nevelnünk annak tudatában kell, hogy a jövő nemzedék családjainak alapjait tesszük le. A család, mint mikro- társadalmi környezet a gyermek életében az első és legnagyobb, legmélyebb hatást gyakorló közösség. Meghatározó a személyiség, a magatartás, viselkedéskultúra formálásában. Az eredményes nevelés érdeke a közös cél kialakítása, a családi és az óvodai nevelés összehangolása. Ehhez szükséges a pozitív, jó kapcsolat a család és az óvoda között. Egy-két nevelési attitűd alapján a gyermek érzelmi beállítódásáról képet kap az óvodapedagógus. Fontos, hogy a család zárt közösségéből az óvoda nyitottabb színterére érkezést a gyermek pozitívan, biztonságosan élje meg. A szeretetteljes fogadtatás, a „leválás” türelmes kivárása meghozza gyümölcsét. Felnőtt-gyermek kapcsolatában az óvodapedagógusnak ki kell alakítania a szereteten és kötődésen alapuló együttműködést. Ennek alapja az empátiakészség, valamint azok a pozitív élmények, amelyek hozzájárulnak egy boldog alaphangulathoz. A fejlesztést a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával és a közös élményekkel érjük el. Kiemelten kezeljük: - az együtt ünneplést - jeles napok, születésnapok stb. - a közös készülődést rendezvényekre - színház kirándulás stb., 12
- a szűkebb-tágabb környezet iránti érzelmi kötődést. - a szülőföldhöz való kötődést A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, feladattudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Az óvodapedagógus példaértékű modell magatartását elengedhetetlennek tartjuk. A dajka, mint a pedagógiai munkát segítő személy kommunikációját és a metakommunikációját, bánásmódját és viselkedését szeretetteljes, pozitív attitűd hassa át. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gondozási feladatok ellátása során nélkülözhetetlen az óvodapedagógussal szoros, összehangolt együttműködés a gyermekek érdekében. Derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör biztosítása segít a gyermek önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek megvalósulásában. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Gyermek-gyermek kapcsolata során alakul ki a gyermekben az alkalmazkodás, a társas kapcsolatok erkölcsi normái, az érzelmi alapokon létrejövő kooperáció és kommunikáció. Az életkori sajátosságokat tükröző társas együttélés és az én kép alakulása folyamatos fejlődésen, az óvodapedagógus által segített fejlesztésen megy keresztül: - a csoportban kialakult helyzet felmérése, - a mások akaratának tudomásulvétele, - konfliktushelyzetek kivédése, megoldása, - és saját teljesítményének reális ismerete alapján. A gyermekeinknek tudniuk kell, milyen magatartásformát várunk el tőlük. A keresztyén nevelés sajátossága az, hogy a cselekvés normáit kifejező törvény mindig az evangéliummal együtt jelenik meg. Éppen az a cél, hogy cselekvésünk normáiban „ Krisztus törvényeit „ ismerjük fel, amelynek Őrá való tekintettel önként, szívesen engedelmeskedünk. Így lesz az iránta és embertársaink iránt való szeretetünk a „ törvény betöltése „ , így érvényesül a szeretet kettős parancsa. A gyermekek legyenek nyitottak, befogadóak a különbözőségek elfogadására, ahogy a Jézusi tanítás több példáját láthatjuk a bibliai történeteken keresztül. „A gyermek érzelemvilágát három fő színtéren fejlesztjük: a) a szociális érzelmek: együttérzés, segítőkészség, bizalom, részvét, örömszerzés, bánat, fájdalom okozás felismerése, átélése. b) az esztétikai érzelmek: a szép iránti fogékonyság, a művészi élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése, a mese, vers, ének-zene, énekes játék, rajzolás, mintázás stb. a környezet megismerésén keresztül. Viselkedésében, kommunikációjában fontos a környezetében a szép, mint érték felismerése, szokás szintű megalapozottsága. 13
c) az erkölcsi érzelmek: igazságosság, lelkiismeretesség, felelősség érzésének megtapasztalása, az őszinteség, igazmondás - hazugsághoz való helyes viszony kialakítása.” Az erkölcsi tulajdonságok fejlesztése + az akarat fejlődése / az önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat / együtt a szocializáció alapfeltétele, segíti a szokás- és normarendszer megalapozását. Fokozott gondossággal kell kezelni a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket ( alacsony fejlettségi szintű, nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, illetve kiemelkedő képességű gyermekeket). Beszoktatási időszak Az első benyomások alapján a gyermek életre szóló élményeket gyűjt, mely hosszú távon meghatározhatja viszonyai alakulását, az óvodához való érzelmi kötödését. Körültekintő odafigyelést igényel, hogyan várjuk a gyermeket az óvodában. A meleg, családias légkör, szeretetteljes, türelmes fogadás segíti a gyermeket, hogy bátrabban kezdjen ismerkedni az óvodai élettel. Néha elsődleges a szülő megnyugtatása, meggyőzése, a vele való türelmes beszélgetés, mert a túlzottan aggódó szülő aggodalmait észrevétlenül is átveszi a gyermek, és ez megnehezíti a beszoktatás folyamatát. A szülő maga válassza meg a beszoktatás módját, és lehetőség szerint hosszabb ideig együtt ismerkedjenek az új környezettel, az óvodai élet szokásaival, felnőtt és gyermek társakkal. Első perctől kezdve törekszünk a személyes hangvételre, személyes kapcsolatra, szülő és gyermek érezze, hogy számíthatnak az óvodapedagógusokra. Lehetőséget adunk időben is a beszoktatásra, mert az egyszerre sok, gyermekre „szakadó” inger, nyugtalanságot okozhat. A beszoktatásban minden olyan felnőtt részt vesz, aki későbbiekben a gyermekkel szoros kapcsolatban lesz. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásokhoz igazodva végzi a tevékenységeket, ami későbbi óvodai életre jó alapul szolgálhat. A sokszínű játék mellett törekszünk gazdag érzelmi ingerek juttatására bábbal, mesével, énekkel, ölbeli játékkal, melybe a gyerekek egyre aktívabban kapcsolódhatnak be. A közös élménynek kapcsolatteremtő, közösségformáló ereje van. A gyermeknek szüksége van sok megerősítésre, dicséretre, hogy azt tapasztalja: figyelnek rá. A szülőnek pedig éreznie kell, hogy fontos számunkra a bizalmon alapuló kapcsolat, melyben szükségünk van a szülő ismereteire és számíthatnak ránk szakmai tanácsadásban. Óvodapedagógus feladata - a közös cél kialakítása - nevelés összehangolása, a pozitív, jó kapcsolat a család és az óvoda között. - szeretetteljes fogadtatás - a szereteten és kötődésen alapuló együttműködés kialakítása - empátiakészség gyakorlása - pozitív élmények nyújtása - a közös készülődést rendezvényekre - színház kirándulás stb., - az óvodapedagógus és a dajka példaértékű modell magatartása - az óvodapedagógus segítse elő a gyermek fejlődését: - helyzet felmérés, - a mások akaratának tudomásulvétele, 14
- konfliktushelyzetek kivédése, megoldása, - és saját teljesítményének reális ismerete alapján. - figyelem a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek nevelésére. - a környezetükben jól eligazodó, sokoldalú, boldog, harmonikus személyiség formálása helyes példamutatás - az érzelmileg biztonságos, szeretetteljes légkör kialakítása - kedvező érzelmi hatás biztosítása ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani a keresztyén értékeket képviselő, boldog személyiség formálódását - az óvodapedagógus személyén keresztül - a gyermeki bizalom kiépítése a Mennyei Édesatya felé. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére - a gyermek szabadon, gátlásoktól mentesen biztonságosan gyakorolja a társas együttélés szabályait, - kapcsolataikban / felnőtt-gyermek, gyermek – gyermek / váljanak kooperációra alkalmassá, - épüljön be magatartásukba az egymás iránti érdeklődés, az empátia, együttérzés, tolerancia, a szeretet, figyelmesség, önzetlenség, - alakuljanak ki a gyermekekben a keresztyén erkölcs csirái, - tudjanak a jó és rossz között különbséget tenni, ennek mércéi legyenek a megismert Bibliai történetek, - legyenek képesek megoldani konfliktus helyzeteket, - érzékeljék az alá-fölérendeltségi viszonyokat, tudják azokat elfogadni is, - igyekezzenek legyőzni az előttük álló akadályokat, - értékeljék saját helyzetüket, képességeiket a csoportban, - érzelmileg álljanak készen egy új közösségi forma elvárásainak teljesítésére.
4.1.3. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk a gyermeket Istennel való kapcsolatra segíteni, a keresztyén hit elemeinek megismertetésével, érzelmi többletével. A gyermek életkori sajátosságai lehetővé teszik ennek elérését. A Biblia üzenetén keresztül közvetítünk. A nevelés e területe szorosan átszövi a gyermek egész óvodai tevékenységét. Az óvodába lépéstől kezdve építünk a gyermek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére. Emellett segítjük a tanulási vágyának kialakulását. Az óvodapedagógusnak ehhez ismernie kell a gyermek adottságát, hajlamát, nyelvi kifejezőkészségének szintjét, stb. Gondoskodnunk kell változatos tevékenységről, mely során a gyermek pozitív érzelmi hatás alá kerül, és ez motiválja a cselekvés ismétlődésére is. Fontosak a meghitt beszélgetések, amelyek erősítik a gyermek aktív kommunikációját. Segítsük elő, hogy érzelmeiket, érzéseiket és gondolataikat szóval, mozgással, illetve vizuális eszközökkel kifejezhessék. Amennyiben a tevékenységi vágy fennáll, úgy elindul a tanulási folyamat. A mindennapos tevékenységek sorozatán keresztül egyénileg, a gyermek fejlettségének függvényében fejlesztjük kognitív képességeit. /A játék, a külső világ tevékeny megismerése köré csoportosított ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozása, amely segít abban, hogy észrevétlenül fejlődjenek különböző képességeik, mint pl. a tér – idő – formaészlelés / érzékelés, vagy a beszéd, a beszédértés a hozzákapcsolódó nyelvi képességekkel együtt./ Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása 15
beszélő környezettel helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - az óvodai nevelő tevékenységében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd - és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Ennek elősegítése érdekében szükséges: - olyan óvodapedagógus, akinek élő kapcsolata van Istennel, alaposan ismeri a Bibliát. - játékos helyzetek, tanulási alkalmak teremtése, amelyek fejlettségi szintjüknek megfelelően kötik le a gyermek érdeklődését, aktív szellemi energiáját. - olyan élményszerzési lehetőség, amelyben a gyermek látással, tapintással, hallással, érzelmekkel és fordulatokkal, verbális és nonverbális módon első kézből szerezhetnek tapasztalatokat, s így válik a tanulás élménnyé, teljes személyiséget aktivizáló folyamattá. - olyan attitűdöket, motivációkat és természetes tudás kialakítására törekszünk, amelyek képessé teszik a gyermeket váratlan vagy komplex élethelyzetek megoldására és egyre több örömöt lelnek a kihívások legyőzésében, az önfejlesztő tanulásban. - hogy az ismeretek nem egymástól elszigetelten jelenjenek meg, mivel a gyermek világlátása komplex. - idő és lehetőség az együttműködésre, próbálkozásra, tévedésre és újrakezdésre szankciók nélkül. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra - , valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Keresztyén nevelésünk szellemisége, mint ahogy az értelem fejlesztése, az óvoda egész napját áthatja. Ez nem oldható meg egy héten egyszer a Bibliából vett történetek elmondásával. A játék szituációban jelentkező helyzeteket, a természeti jelenségek észrevételezését, az étkezéshez és a lefekvéshez kapcsolódó imát, a hiányzó gyermekért való aggódást, a szülők várását éppen úgy át kell, hogy hassa. Keresztyén szellem színterei: - Hitéleti foglalkozások - Áhítatok Az anyanyelvi és kommunikatív játékokkal tegyük a gyermekek számára még érthetőbbé, élvezhetőbbé az ismeretszerzési és gyakorlási feladatokat. Ezekkel a játékokkal segítsük elő a helyes légzést, tér-időérzék, verbális emlékezet, beszédszervek, anyanyelvi kódok, fejlesztését, az összefüggő szövegmondást, pl. mesefolytatást, saját mese kitalálását. A bábozás is szóra készteti a gyerekeket. Játsszunk a szótagokkal, szóhasonlatokkal. Végeztessünk ajak és nyelvtornát. A dramatikus játékoknak pozitív hatása van, változatos, sokrétű, lehetőséget ad a gyermeki személyiség megismerésére, fejlesztésére, képességeik feltárására. A dramatikus játék a gyermekközpontú, előre tervezett, közös játék, melynek kiindulópontja az, amit tud a gyerek. A cél, hogy újabb tapasztalatokra tegyen szert, irodalmi művek, történetek eljátszásával - dramatizálás, bábozás - színházi élmények nyújtásával, dramatikus népszokások megismertetésével. / bizalomjátékok, páros, mozgásos, kapcsolatteremtő - bemutatkozó - kapcsolattartó, ön és társismereti játékok / Évszakokhoz kötődő verses - meséket dramatizáljanak. Az altatók, dúdolók, az ölbe vevő mondókák fokozzák a gyermekek biztonságérzetét. A legtöbb népi mondóka mozgással párosul, fejleszti a gyermek mozgáskoordinációját is. 16
Építsük be az irodalmi anyagunkba a természethez kapcsolódó rigmusokat, találós kérdéseket, szólásokat - közmondásokat. Alakítsuk ki a gyermekekben a könyv szeretetét, igényét. Ébresszük fel a kultúra iránti fogékonyságot színházlátogatással. Segítsük annak folyamatában való értelmi felfogására. Tanulják meg az idő és téri egymásutániság logikáját és kövessék a koruknak megfelelő színházi előadások cselekménymenetét is. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotó képesség - fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Óvodapedagógus feladatai - a gyermeket Istennel való kapcsolatra segíteni, hogy rátaláljanak az útra, mely az Úr Jézushoz vezet - segíteni a tanulási vágyának kialakulását - ismerje meg a gyermek adottságát, hajlamát, nyelvi kifejezőkészségének szintjét - gondoskodjon változatos tevékenységről - meghitt beszélgetések biztosítása - segítse elő, hogy érzelmeiket, érzéseiket és gondolataikat ki tudják fejezni - kognitív képességek fejlesztése - rendszerezés tapasztalatszerzés biztosítása - korosztálynak megfelelő tevékenységforma biztosítása - beszélő környezet kialakítása, szabályközvetítés - helyes mintaadás, nem javítgatva - a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartásának ösztönzése - a gyermeki kérdések támogatása. - A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés. - A spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése bővítése mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére - ismerje a Bibliai történeteket, azok tanulságait - legyen önálló gondolata, és tudjon dönteni különböző helyzetekben - ismerje fel a problémákat, kreatív módon oldja is meg - aktívan vegyen részt a különböző tevékenységekben - a szerzett ismereteket legyen képes megfelelő formában rendszerezni, - gyakorlatban alkalmazni és közölni azokat - hibákat vegye észre, rávezetéssel vagy önállóan tudja azokat kijavítani, - rendelkezzen megfelelő pozitív „énképpel”
17
5. Óvodai élet megszervezésének elvei 5.1. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő támogató, attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Óvoda dolgozói Hitoktató lelkész Felsőfokú végzettségű főállású óvodapedagógus Pedagógiai munkát segítő főállású szakképesített dajka Óvodatitkár Pedagógiai asszisztens Konyhai kisegítő
Fő 1 9 4 1 1 1
Az óvoda személyi ellátottsága biztosítja a működés optimális feltételeit. Óvoda pedagógusai közül plusz szakot végeztek: 1 fő közoktatás vezető, 1 fő mérés-értékelési szakértő. Óvodánk pedagógusainak képzettsége biztosítja a gyermekek megfelelő fejlesztését. Pozitív modellként állhatnak a gyermekek előtt, hitükkel, emberi értékeikkel, gyakorló keresztyénségükkel, szaktudásukkal. Elfogadó, segítő támogató attitűdjükkel mintát jelentenek a gyermekek számára. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, biztosítják az innovatív pedagógia elvének megvalósítását. Személyiségében empatikus és nyitott. Kiegyensúlyozott légkört biztosít a gyermeki személyiséget övező bizalom megvalósulása érdekében. Az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak hitükkel, személyiségükkel, értékes munkájukkal járulnak hozzá az óvodai munka eredményességéhez. Szakmai munkánkat rendszeres munkaközösségi megbeszélésekkel, továbbképzéseken való részvétellel, újonnan megjelent szakirodalom beszerzésével, megismerésével kívánjuk színvonalasan végezni. Szükségesnek tartjuk, hogy a csoportokban együtt munkálkodó óvodapedagógusok szakmai téren, valamint személyiségükben is úgy tudjanak együtt dolgozni, hogy az a gyermekek javát szolgálja. Egymást kiegészítve, pedagógiai szemléletüket egyeztetve, a helyi programunkat szem előtt tartva, egy célért, a gyermekért végezzék feladatukat, Isten segítségével. Az óvodai nevelés eredményességét segíti, az óvodapedagógus és a dajka, illetve valamennyi munkatárs folyamatos együttműködése, összehangolt munkája, pozitív attitűdje, a befogadó szellemiségű óvoda, az intervenciós nevelés kialakítása érdekében. Ezért a feladatok megbeszélése, a segítség formájának áttekintése, egyeztetése feltétlenül szükséges. A gyermekek előtt példa értékű a felnőttek egymás közötti kapcsolata, beszéde, hangneme, bármely munkaterületen is dolgoznak. „Egymást különbnek tartván magatoknál” ige tudatában, mindenki a maga feladatát végezze el lelkiismeretesen.
18
5.2. Tárgyi feltételek Az óvoda tárgyi ellátottsága biztosítja a működés optimális feltételeit. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Rendelkezünk a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. - a gyermekek számára a biztonságos, kényelmes környezet, - az egészség védelem, mozgásigény, játékigény kielégítése, az általuk használt tárgyi eszközök hozzáférhetőek, elhelyezésük biztonságos, a gyermek fejlődését szolgálja. - az óvodai dolgozók biztonságos, jó légkört eredményező munkakörülményt, megfelelő munkakörnyezetet biztosítunk. - a szülők fogadására a lehetőséget megteremtjük Óvodánk, annak ellenére, hogy város szélén helyezkedik el, mégis nyugodt környezetben található. A gyermekek biztonsága érdekében, a bejárati ajtóra elektromos zárat szereltettünk fel. Óvodánk udvarán több nagy fa található, ami biztosítja az árnyékot, a jó levegőt. Az udvari mászókák kiválasztásának szempontjai voltak: a biztonságosság, valamint az, hogy fejlessze a gyermekek többirányú mozgáskészségét, ügyességét. Az udvari játékok kialakítása az Uniós előírásoknak megfelelően történt. A gyermekek tevékenységét gazdagítja a virágoskert, amit az udvar elkülönített részén alakítanak ki és művelnek az óvodapedagógusok segítségével.
5.2.1. Berendezés Az eredetileg adományként kapott csoportszobai bútorzatot - asztalokat, székeket, játékpolcokat - folyamatosan újakra cseréljük, hogy a gyermekek esztétikai érzékének fejlesztését elősegítsük. Célul tűztük ki, hogy megteremtsük a biztonságos játék feltételeit, valamint biztosítsuk a szükséges játékteret. Terveink szerint ezt folytatjuk. A gyermekek műanyag ágyakon alszanak. A gyermeköltözőkbe öltöző szekrények állnak a gyermekek rendelkezésére.
5.2.2. Az óvodánk programjának megvalósításához szükséges eszközrendszer
Játéktevékenység eszközei
Rendelkezésre áll
Szükséges beszerezni
Korosztályonként építő, konstruáló, mozgásos, szerep és szabály játékokhoz eszközök
Tartós, jó minőségű játékokat/legó Mennyiségi bővítés, babaszoba bútor, felsz.
Fejlesztőjátékok
Játéklehetőségek bővítéséhez, anyanyelvi, kommunikációs képesség fejlesztő játékok
19
Tanuláshoz szükséges fejl. eszközök
Logikai játékok
Értelmi képességet fejl. játékok, kreativitást fejl. anyagok, eszközök
Mozgáskészség fejlesztő j.
Csoportszobai és udvar eszközök
Szakkönyvek
Hittan anyag feldolgzásához flanel képek, szakkönyvek
Bibiliai szemléltető képek
Audiovizuáláis eszközök, diaképek
TV, video, magnetofon
Videó filmek Ének, zene, énekes játékok eszközei, hangszerek Külső világ megismerését elősegítő anyagok, eszk. Anyanyelvi neveléshez segéd anyag Matematikához eszközök
Óvodánk felszereltségéhez
Textíliák
Szakmai felszereltség terén a hiányok pótlása folyamatosan történik. Speciális eszközigény biztosítása - a keresztyén nevelés, tanítás – kielégítő. Kiegészítő eszközöket, a gyerekekkel együtt készítenek el, így oldják meg a gyermekek motiválását, elősegítve fejlődésüket. Arra törekszünk, hogy a foglalkozáshoz szükséges szemléltető eszközök a bibliai történetek megértését segítsék elő. Hozzák közelebb a gyermekekhez a régi kor stílusát, világát, segítsenek hozzá a játékos feldolgozáshoz. Törekszünk arra, hogy a foglalkozásokat a természetben való megfigyelés módszerével, természetes anyagokkal való manipulálással dolgozzuk fel. A többoldalú érzékeltetés érdekében viszont szükséges az eszközök bővítése. Szakkönyvek beszerzése, valamint a könyvtárunk, bővítése a pedagógusok szakmai fejlődését segíti elő. A könyvek gyűjteménye az óvodapedagógus saját gyűjteményükből, tulajdonukból, és a vásárolt irodalomból tevődik össze.
5.2.3. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a fejlesztéshez, melyek a megfelelő időtartamú párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A 20
napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A kötött tevékenységeinket (mese-vers, mozgás, hitéleti foglalkozás, áhítat), valamint a kötetlen tevékenységeinket a délelőtt folyamán rugalmasan szervezzük. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel. Építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Ajánlott napirend nagy intervallumban: 5.30 – 9.15 9.15 – 11.30
11.30 – 12.30 12.30 – 14.45 14.45 – 15.30 15.30 – 17.30
gyermekek érkezése, szabad játék, gondozási tevékenység; reggeli, áhítat mindennapos mese, vers, játék, korosztálynak megfelelő tevékenység biztosítása, részképességek fejlesztése; játék a szabadban, mindennapos testnevelés; ismeretszerző séta, kirándulás gondozási tevékenység; ebéd pihenés / alvás; gondozási tevékenység; uzsonna szabad játék, szabadon választott tevékenység; szolgáltatások igénybevétele
Óvodánk ajánlott napirendje: A napi életritmus kialakításának alapvető feltétele a testi-lelki harmónia megteremtése, ezért fontos a családdal közösen kialakított napirend. Megtervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteit, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időkeretet. Az egész nap során érvényesül a rugalmasság. Feltétele és differenciált lehetősége annak, hogy a gyermekek a meglévő fejlettségi szintjükről egyéni tempójukban haladjanak, fejlődjenek. Cselekvéseikhez, tevékenységeikhez elegendő idő, hely, tér, eszköz áll rendelkezésükre. A gyermekek megismerik a nevelési folyamat szabályait és a személyiségüktől függően az időhatárokhoz igazodva betartják azokat. A rugalmas napirendben növekszik a játék szerepe, lehetősége, láthatóvá válik az egyén, s létre jöhetnek azok a társas és emberi kapcsolatok is, amelyekben a gyermekek szociális értékrendje kialakul. A napirend kialakításánál a gyermek fő tevékenységét a játékot vesszük alapul, a napirendben erre fordítjuk a legtöbb időt. Benne megvalósulnak a különböző fejlesztési feladatok, melyhez megfelelő időt, helyet, eszközt biztosítunk. Fontosnak tartjuk a légkört, melyben felszabadultan tevékenykedhet és a lehetőségek közül választhat a gyermek. 21
A rugalmas napirend: - Figyelembe veszi a gyermekek biológiai szükségleteit, tempóját, fejlettségét. - Szolgálja a derűs, nyugodt óvodai légkört. - Lehetővé teszi, hogy a gyermekek mindenkori fizikai, lelki és szellemi szükségletüket kielégítsék. - Stabil pontjaival érzelmi biztonságot nyújt. - Ritmusával nyugalmat teremt, sorrendiségével segíti a gyermekekben az értelmes rend kialakulását, a bioritmus stabilizálódását. - A napirend rugalmassága biztosítja az aktualitáshoz (pl.: időjárás, ünnepek) való igazodást. - A napirend segít kialakítani a gyermekek életkorának megfelelő időérzéket. Feladataink a napirend kialakítása során: - Az óvoda épületének, udvarának adottságainak figyelembe vétele a napirend összeállításánál. - Minden csoportban a csoport óvodapedagógusai összeállítják csoportjukra vonatkozó napirendet. - A napirend összeállítása során a csoportba járó gyerekek fejlettségi szintjének, egyéni sajátosságainak felmérése. - Biztosítjuk az állandó óvodapedagógusi felügyeletet, maximális dajkai segítség igénybevételével. - A rugalmas napirend érdekében figyelembe vesszük az óvodapedagógusok teljes munkaidejét átfedési idővel együtt. - Igényeljük, hogy a dajkák minél több időt töltsenek a gyermekekkel, segítve az önállósodásukat. - A csoportszobák berendezésénél figyelembe vesszük, hogy a napirend megvalósulását szolgálja-e a berendezési tárgyak elhelyezése. - A helységek (csoportszoba, öltöző, mosdó) átláthatóak legyenek. - A gyermekek által használt eszközök elérhető helyen legyenek. - A gyermeki önállóság kialakulását segítse a csoportszoba átrendezhetősége. Várható eredményeink: - A napirend a nyugalmat, az értelmes rendet szolgája. - A napirend érzelmi biztonságot nyújt a gyermekek számára stabil és ismétlődő pontjaival. - Folyamatossága biztosítja a gyermekek számára az egyéni fejlettségüknek és életkoruknak megfelelő tempót. - A napirend biztosítja a tevékenységi formák között az észrevétlen átmenetet, megszünteti az értelmetlen holtidőt. - A napirend rugalmassága lehetővé teszi az aktualitásokhoz való alkalmazást. A napirend segít abban, hogy mire a gyermekek iskolába mennek, kialakul bennük a koruknak megfelelő időérzék (sorrendiség). A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Isten minden létezőnek Istene és mindenkor gondja van teremtményeire. „Fennhatósága”, őrző szeretete biztosít arról, hogy minden ránk bízott gyermek fejleszthető, erősíthető. A gerincoszlop és a mozgásszervek elváltozásainak megelőzésében segítséget nyújtanak a szervezett mozgásos tevékenységek, különböző prevenciós fejlesztő tornák.
22
A lábboltozatot erősítő sajátos gyakorlatokkal, mezítláb járással a lúdtalp megelőzhető, ill. javítható. A hatékonyabb fejlesztés érdekében igénybe vesszük az egyház által felajánlott, - erre a célra kialakított- nagymozgásra kialakított termet. A víz edző hatása erősebb a légfürdőnél. 5 éves kor után lehetővé tesszük az úszáson való részvételt. Nyári élet alkalmával, napfürdőzésnél az óvodapedagógus mindenkor tartsa szem előtt a káros sugárzási tényezőket. Óvodapedagógus feladatai - személyes higiénia betartása - prevenciós fejlesztő tornák, lábboltozatot erősítő speciális gyakorlatok végzése - 5 éves kor után az úszás biztosítása Az óvoda munkarendje: Az óvodai nevelési év szept. 1.-től a következő év augusztus 31.-ig tart. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. Az intézmény a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva. Nyári időszakban az óvoda 5 hetet tart zárva. Téli időszakban két ünnep között, részben az iskolai szünettel megegyezően tart zárva. A zárva tartás ideje alatt a szülők kérése esetén a törvényi előírás alapján a gyermeket az erre kijelölt másik óvodában kell elhelyezni. Óvoda nyitva tartása: 5,30-17,30 óráig Az óvodapedagógus és a dajkák váltó műszakban végzik el feladataikat. Óvodánk csoportszerkezete: Óvodánkban 4 vegyes életkorú csoport működik. A gyermekekkel óvodába kerüléstől iskolába óvodapedagógusok és dajkák foglalkoznak.
lépésig
ugyanazok
az
6. Óvoda kapcsolatai 6.1.
Családdal
A gyermeknevelés elsődleges színtere a család. Ezért fontos, hogy a család és az a közösség, ahol a gyermek a napjának legnagyobb részét eltölti, ahol nevelő hatások érik, közös elvek alapján forduljon feléjük. Ezért szükséges a családokkal jó és szoros kapcsolat kialakítása. A gyermekek megismerésén túl lehetőségünk legyen a szülőkkel is megismertetni az óvodai nevelésünk céljait, feladatait, hogy közös koncepciót képviseljünk. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Ennek alapfeltétele a szoros együttműködés. 23
Személyes kapcsolat alapján - Napi kapcsolatok - Beszélgetések - Családlátogatások (meghívásra) - Szülővel egyeztetve, óvodalátogatás Közös programok - A családokat mindjobban bevonja az óvoda életébe - Szülői értekezletek - Fogadóórák (évente két alkalommal, illetve igény szerint) - Közös kirándulások szervezése A szülők tájékoztatása a gyermekek aktuális - fejlettségi szintjéről, - fejlődési jellemzőiről - Előadások szervezése a szülők részére, gyermeknevelési, családi, és keresztyén élet alapkérdéseiben. Külső előadók felkérése, cikkek ajánlása, faliújságra helyezése. - Az óvodai dokumentumokban megfogalmazott normarendszer elfogadására, nevelési felfogásba építésére motiválás. A családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadása. A szülőkkel, gyermekekkel való közös gondolkodás, véleménycsere, döntés eredményeként a programmal összeegyeztethető plurális értékek beépítése az óvoda normarendszerébe. - Az óvodánkba felvett kiemelt figyelmet igénylő gyermekek családjával speciális inkluzív kapcsolat kialakítása.
6.2.
Gyülekezettel:
A gyülekezet lelkésze rendszeresen tart áhítatot az óvodai csoportokban. Gyermekek bemutatkozása a templomban. Ünnepekről közös megemlékezés - a gyermekek alkalmanként műsorral készülnek a gyülekezeti ünnepekre Év közben egy-egy vasárnap az óvoda gyermekcsoportjai részt vesznek a gyülekezeti Istentiszteleten. Cél, hogy a gyermekeken keresztül a családok is bekapcsolódjanak a gyülekezet életébe.
6.3.
Társintézményekkel
Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények) az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. Csillag-virág Családi Napközi - jó kapcsolat kialakítására és fenntartására törekszünk 24
Iskola - Iskolalátogatás a gyermekekkel - Iskolai tájékoztató kiosztása a szülők között. - Együttműködés az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében. - Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy a kimenő gyermek aktuális fejlettségi szintjét és a fejlesztés feladatait tartalmazó dokumentumot kérhetik. - Konzultációs lehetőséget biztosítunk az óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről. Református EGYMI - Tanköteles korú gyermekek szűrése, fejlesztő és pedagógiai rehabilitációs ellátás, logopédiai fejlesztés, szülői tanácsadás, egyéni tanácsadás pedagógusoknak, iskolaérettségi vizsgálat. Gyermekjóléti Szolgálat - Az óvoda gyermekvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat koordinátorával, aki a problémák megoldásában segítséget tud nyújtani. Református Pedagógiai Intézet - továbbképzéseken való részvétel Szaktanácsadók - kérjük segítségüket és tanácsaikat Egyházi óvodákkal - egymás munkájának megismerése, folyamatos segítése - közös szakmai nap szervezése Gyermekorvossal - védőnő óvodalátogatása, gyermekek növekedésének ellenőrzése, - szükséges szűrővizsgálatok elvégzése iskola előtt - gyermekorvos vizsgálata - védőnői szűrések Az együttműködés alapja, az ismeret, a megfelelő információ áramlása.
25
7. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 7.1 . Játék A játék a 3-7 éves gyermek legfontosabb, mindennapos, önkéntes, önmagáért való szabad, élményeken alapuló, személyiségét fejlesztő örömforrás. A gyermekek alapvető szükséglete, spontán tevékenysége, és a tanulás színtere. A gyermek több síkon, így érzékeléssel, észleléssel, mozgással, emocionálisan és intellektuálisan tapasztalja meg az őt körülvevő világot. A benyomásait személyiségén átszűrve, játékában spontán adja vissza. Eközben formálódik a gyermeki pszichikum valamennyi funkciója. Fejlődik a gyermek megismerő képessége, kézügyessége, motorikuma, mozgása, testi erőnléte, képzelő ereje, nyelvi kommunikációja, és kreativitása. Megtanulja a társakhoz való alkalmazkodást, az érzelmi odafordulást, a közösségi élet alap formáit. A keresztyén erkölcs jellemzőit gyakorolja. Fejlődik értelme, gondolkodása. Gazdagodik ismerete, tapasztalata, érdeklődési köre, integrálja a külső és belső világot. Mindezek által az óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze a játék. Megkülönböztetjük a gyermeki játék két formáját, a szabad és az óvodapedagógus által kezdeményezett (irányított) játékot. Célunk a szabad játék, minél gazdagabb feltételének biztosítása. Az óvodapedagógus a játék kibontakoztatása, és fejlesztése céljából hat a játékra. Mivel a játék a gyermek legkedveltebb tevékenységi formája, az óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszközének tekintjük a tanulási folyamat során. Az irányított játékot, mint egy komplex tevékenységet az óvodapedagógus tudatosan felhasználhatja nevelési céljainak eléréséhez, de mindig tartsa tiszteletben a spontán játék szabályait. Az óvodapedagógus tudatos jelenlétének biztosítani kell az indirekt irányítás felelősségét. A gyermek dolga az óvodában jót és jól játszani. A kisgyermek első valódi játszótára a családban az óvodában is a felnőtt, a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játék tevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játék kapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű alakítható a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt és eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltétel teremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együtt játszásával támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodapedagógus feladata a játék feltételeinek biztosítása: - élményszerzési lehetőségek - többfajta játékhoz megfelelő hely - elegendő, zavartalan összefüggő játékidő - a játék tartalmának megfelelő játékeszköz és játékszer - biztonságot nyújtó, érzelmekben gazdag nevelői légkör
26
A játék feltételei Élményszerzési lehetőség - A gyermek játékának tartalma mindig összefügg az általa átélt élményekkel, azok alkalmával szerzett tapasztalatokkal. - A megváltozott társadalmi viszonyok miatt a gyermekek családból hozott élményei erősen különböznek. Ezek az egyéni tapasztalatok az óvodában, a közös játékban megelevenednek, átivódnak, új közös játék forrásává válnak, esetenként feszültséget okoznak. - A szeretetet, megértést, igazságosságot, alkalmazkodást, rendet, az átélt pozitív, vagy negatív élményeket dolgozza fel a gyermek a játékában. - Az agresszió keltette feszültségfeloldás, a negatív élmények feldolgozása, az óvodapedagógustól kellő tapintatot igényel, engedje ezek kijátszását, de úgy, hogy a többi gyermeknek védelmet nyújtson velük szemben. - Az óvodán belül közösen átélt, együtt végzett tevékenységek, a játék fejlesztése céljából tett séták, kirándulások, kulturális programok alkalmával a gyermekek a helyszínen szerezzenek tapasztalatokat. Ezek majdan egyedi módon gazdagítják a játék tartalmát, kihatnak az óvodán kívüli játékéletre is. E téren is nélkülözhetetlen a család és az óvoda tartalmas, változatos életrendje. - A bibliai történetek megismerése során gyakran azonosulnak a szereplőkkel, és átélik újra a „szeretet győzelmét”. A keresztyén szellemiség kialakulásához szükséges az élményszerű átélés Többfajta játékhoz megfelelő hely - Az óvodai játék színtere a csoportszoba - Óvoda udvara - A keresztyén sarok, faliújság szemléltetés Az óvodapedagógus minden esetben sajátos körülményeket teremtsen a gyermekek életformáinak és tevékenységének megfelelően. Úgy az építő konstruáló - szerep dramatikus játékhoz, mint a barkácsoláshoz, kísérletezéshez, bábozáshoz létesítsen állandó, illetve ideiglenes játszóhelyeket. Emellett a gyermekek önállóan, akár a bútorok mozgatásával is kialakíthassák a nekik megfelelő körülményt. Fontos szempont, hogy egymást ne zavarják. A gyakorló játékhoz bővebb helyre, a szerepjátékokhoz több, kisebb zugra van szükség. Az építés, barkácsolás védett helyen legyen, hogy több napon át folytatódhasson, és ne legyen balesetveszély forrása. A mozgásos játékot, tornaszert használó gyermekek ne zavarják a nyugodtan tevékenykedőket. A mese, a báb, a hangszer, a kellékes kosár helye barátságos nyugalmat árasztó és tevékenységre ösztönző legyen. Az udvaron biztosítjuk a nagymozgásos, labda-, énekes-, és szerepjáték feltételeit, valamint az időjárásnak megfelelően a vizuális tevékenységet, az építést és konstruálást. Az óvodapedagógus segítse a gyermeket elképzeléseinek megvalósításában, a komplex játékok kibontakozásában, és biztosítsa a hozzájuk tartozó feltételeket. Elegendő, zavartalan, összefüggő játékidő Az óvoda nyitvatartási idejében a gyermekeknek álljon módjában játéktevékenységet folytatni. A kisebbek az étkezés, alvás, tisztálkodás, öltözés kivételével egész nap játszanak. A nagyobbak számára a játéktevékenység szinte több napon át tarthat, különösen akkor, ha az eszköz barkácsolással készül vagy a játék még nem „futotta” ki magát.
27
Az óvodapedagógus támogassa a törekvéseket, hogy a játék gazdag, tartalmas, sokrétű és hosszan tartó lehessen. Nyújtson lehetőséget egyaránt a motorikus és kommunikációs képességek fejlesztésre. Az udvari játékidő az időjárásnak megfelelően huzamos része a napirendünknek. A tanév folyamán amint lehet megyünk ki, a nyár folyamán kint töltjük az egész napot az óvoda kertjében- az alvás kivételével. A játék tartalmának megfelelő játékeszköz és játékszer A jó játékeszköz motiválja a cselekvést, kibontakoztatja a fantáziát, a játék során életre kel, emóciókkal itatódik át és annak szerves részévé válik. A világ szimbolikus újrateremtésére ösztönöz. Minden gyermek számára az ő adott fejlettségi fokán gondoskodunk a különféle játékhoz szükséges félkész- kész, cselekvésre inspiráló játékeszközről, játékszerről. Szükség van a mindennapi életben megtalálható kellékekre, melyek a gyermek szimbolizmusát, kreativitását, a környezetből vett élmények megelevenítését, érzelmi kötődését teszik lehetővé. A kisebb korosztály számára több, egyforma játékra van szükség. A szerepjáték eszközkészlete mellett gondoskodjunk úgy a szerep játékról, mint a képességfejlesztő játékokról, a bábozás, dramatizálás kellékeiről. A gyerekek sajátítsák el a játékeszközök megosztását, megszervezésének módját, közben átélik milyen nehéz megválni attól, s valóban köszönet jár annak, aki megteszi. Mindez a hálaadás érzését alakítja ki bennük. A társadalmi változások magukkal hozták a modern, sokszor értéktelen játékszereket, melyeket egészítsünk ki természetes anyagból készült egyszerű, - építő játékokkal, mozgásos, - népi játékokkal. A szülői szemléletformálás feladatai: A beilleszkedési időszak a legkedvezőbb a játékkal kapcsolatos szülői szemléletformálás megkezdésére, hiszen a modellnyújtás mellett lehetőség adódik a pedagógiai helyzetek rövid indoklására, a játék fontosságát tudatosító érvek közvetítésére is, annak érdekében, hogy elfogadottá váljon a játék prioritására építő óvoda. Biztonságot nyújtó, érzelmekben gazdag nevelői légkör A családban a szülő, az óvodában az óvodapedagógus a gyermek első igazi játszótársa. Olyan tulajdonságokkal rendelkezzék, ami által utánozható mintát ad a játékban a gyermek számára. Fogadja el és szeresse a gyermeket, mély empátiás készséggel, toleranciával, pedagógiai érzékenységgel, kritikai érzékkel, következetességgel, játékossággal bírjon. Derűs, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkört alakítson ki. Kezdeményezze, segítse a játékot, ha elakad. Támogassa a gyermekek közötti baráti kapcsolatok alakulását. Építsen a gyermek képességeire. Tartsa tiszteletben a gyermeki játékot, s engedje, hogy a gyermekek szabadon szervezhessék a helyét, eszközét, társaikat önállóan választhassák meg. Nyugodt játék esetén hagyja, hogy a gyermekek szabadon tevékenykedjenek, ilyenkor a játék szemlélője, követője maradjon. Szükséges, hogy az óvodapedagógus időt, gondoskodást, szeretetet, érzelmi biztonságot nyújtson, belső meggyőződésből játsszon a gyerekekkel, és ne hagyja, hogy ebben külső körülmények, elvárások megzavarják. A nyugodt játék feltétele a jól kialakított szokás- szabályrendszer, amely vezeti a játékot és biztosítéka a demokratikus légkörnek.
28
Az óvodapedagógus szituáció érzékenységével figyeljen fel és reagáljon a gyermekek spontán szerzett élményeire, tapasztalatait építse be a további nevelési-tanulási feladatai közé. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A gyermekek megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában képesek legyenek: - kezdeményezésre, éljenek javaslatokkal, - saját, egyéni ötleteik, elképzeléseik alapján bonyolult építmények /homokvárak, labirintusok, makettek / létrehozására, - közös, előzetes tervezésre, - játékszerek és eszközök kiválasztására, illetve létrehozására, - folyamatban lévő játékba tudjon bekapcsolódni, - szociális kreativitásra: szerepek szétosztására, együttműködésre, konfliktus megoldására, játék tartamának gazdagítására, szabályok betartására, - egészséges versenyszellem kialakítására, - szabályokhoz tudjon alkalmazkodni, a kudarcélményt elviselni.
7.2.
Munka jellegű tevékenységek
Célunk a munkatevékenységek végzésével a szolgáló élet alapjainak lerakása. A munka aktív tevékenysége az óvodáskorú gyermek számára játékos jellegű, mégis a szükség motiválja. Hozzátartozik a társadalmi életre, gyakorlatra való felkészítéshez. Formálja a gyermek személyiségét, akarati tulajdonságát, fegyelmét, felelősségérzetét. Pozitív élmények átélésére ad lehetőséget, ami újabb motivációként hatnak. Törekedjünk arra, hogy a gyermeknek ne kényszer legyen a munka, hanem pozitív élményeken keresztül értse meg, hogy Istentől kapjuk feladatunkat. „És fogta az Úristen az embert és helyezte az Éden kertébe, hogy az művelje és őrizze „ / l Mózes 2,l5 / A munka sohasem lehet büntetés következménye. A munkát önmagáért és a közösségért végezzenek. Fontos az óvodapedagógusi példaadás, a megfelelő segítségnyújtás, irányítás. Tegyük lehetővé, hogy átéljék az egymáson való segítés örömét. Munka formái: önkiszolgálás, a csoportért végzett munka, mindennapi élethez tartozó munkák, kerti munkák. A gyermek számára a feladatok, ne legyenek túl nehezek. Tudjanak önállóan dönteni a feladatok megosztásáról, alkalmazkodjanak egymáshoz, alakuljon ki az együttműködési képességük, becsüljék meg a saját és a másik munkáját is. Érezzék a munkájuk hasznosságát. Pl. játékjavítás, saját környezetük tisztán tartása. A külső világ megismerése során is sok munkalehetőség adódik. A gyermekek érezzék meg az ember és a környezetének kölcsönhatását. Élősarok, kisállatok gondozása, kert létesítése, ápolása. Tapasztalja meg munkájának következményét, ébresszen felelősségtudatot bennük. Éljék át, hogy a munka egyben termelés is, annak eredményeként érezzék a pozitív hatást, / kertben ültetett zöldségfélék fogyasztása, kirándulási örömök / A néphagyományokhoz kötődő ünnepekre való készülődés során ismerkedjenek meg olyan munka tevékenységekkel, mint pl. mézeskalácssütés, tojásfestés,
29
termések gyűjtése stb. Az óvodapedagógus álljon mindig modellként a gyermek előtt. A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban lehetőség nyílik a különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlására, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezésére, mondatba foglalására. Az óvodapedagógus feladata: - folyamatosan szervezze meg a munkát a gyermekek számára, hogy önként, és örömmel a gyermek a saját képességéhez és kedvéhez képest tudjon vállalkozni annak elvégzésére. - biztosítsa a munka feltételeit / eszközeit /hogy bármikor rendelkezésre álljon. - tanítsa meg a gyermekeket a munka helyes menetére, balesetveszély elkerülésére, a munkaeszközök helyes használatára. Váljon természetessé a munkavégzése, de tudja, hogy mikor végez hasznos tevékenységet. - A munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása. - A gyermeki munka konkrét, reális, saját magához mérten fejlesztő értékelése. Fejlődés eredménye óvodáskor végére - a gyermekek végezzék el az önmagukkal kapcsolatos, önkiszolgáló feladatokat - vállaljanak a társuk érdekében is munkatevékenységet - azt örömmel és önként tegyék - teljesítsék a számukra adott feladatokat, ismerjék a munka menetét - tudják a munkát egymás között felosztani, becsüljék meg a másik munkáját - érezzék a környezet és az ember kölcsönhatását - ismerjék a munkaeszközök helyes használatát
7.3.
Tevékenységben megvalósuló tanulás
A gyermek Isten ajándéka. Meg kell ismernünk egyéni adottságait, képességeit, korlátjait, s ezek birtokában a Biblia tanítása szerint fejleszteni. „ Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. „ / Péld. 22,6 / A gyermekkor az életnek az a szakasza, amikor a legnyitottabb az őt ért benyomásokra, s nyitva áll Isten dolgai iránt. Ebben rejlik a keresztyén óvoda nagy lehetősége. Soha többé nem nyitott ennyire a szíve a szerető Atya Istenről szóló üzenetre, a teremtéshitre, és Jézust segítő, gondoskodó cselekedeteire. Feladatunk az, hogy Isten igéjének igazságait közvetítve felkeltsük érdeklődését, hogy még többet akarjon megtudni belőle. Az óvodáskorú gyermeket természetes tevékenységi vágya utánzásra, cselekvésre ösztönzi. Eközben hasznos tapasztalatokra tesz szert, tanul, fejlődik. A tanulás folyamatos, mint a játék, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben történik, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Mivel a gyermek szinte egész nap játszik és a gyermek a játékban tanul a legkönnyebben, ezért a játék a tanulás legfőbb színtere. Emellett nagyon fontos, hogy a szabad játékot tartsuk tiszteletben. A tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése. (például a tanulási folyamatban érzelmek közvetítése a gyermek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás az interaktív közös együttlétben, szövegértés-szövegalkotás megalapozása.).
30
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermekek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás formái: A tevékenységben megvalósuló tanulás korosztálynak megfelelő műveltségtartalommal - játékos, cselekvéses tanulás - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, spontán játékos tapasztalatszerzés, felfedezés, - a gyermekek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzés - utánzáson alapuló minta - és modell követéses magatartás - és viselkedés tanulás, szokások alakítása az óvodapedagógus által kezdeményezett, irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés számtalan gyakorlati probléma megoldási lehetőséget biztosítanak a gyermekeknek. Törekedjünk a komplexitásra, mert a gyermek a világot komplex módon éli meg. Minden tanulás feltétele a gyermekek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató megtapasztalás. Érje el az óvodapedagógus, hogy a gyermek örömmel és önként vegyen részt a tanulásban. A tevékenység vonzása, a tanulás öröme motiválja a gyermeket. Juttassa sikerélményhez, képességeihez mérten megfelelő feladatokkal, ez bátorságot ad az újabb feladatok felvállalásához, megoldásához. Lényeges, hogy az óvodapedagógus helyesen mérje fel a gyermek értelmi képességeit, és ahhoz mérten fejlessze a gyermek érzékelését, észlelését, emlékezetét, figyelmét, képzeletét, gondolkozását, feladattudatát. A megfigyelésen, tevékenységen, cselekedtetésen kívül a beszéd fontos eleme a tanulási folyamatnak. A megfelelő kommunikáció serkenti a gondolkodást, gondolkodás fejlődésével eredményesebb lesz a tanulás. 3-4 éves gyermekeknél elsősorban a cselekvések, bemutatások, spontán szerzett ismeretek, tevékenységek alapozzák meg az ismeretszerzést, míg az 5-6-7 évesek már igénylik a pedagógus által irányított, megtervezett, magyarázatokkal, cselekedtetéssel, mélyebb összefüggések feltárásával szerzett ismeretek, kisebb - nagyobb csoportban való feldolgozását, a tanultak rögzítését is. Ilyen például a matematika. A kis csoportban matematikai beállítódásnak megalapozása spontán ismeretszerzésben történik, a külső világ megismerése, az irodalom, az ének-zene, a vizuális területeken keresztül. Középső és nagycsoportban viszont már a tapasztalatok megszereztetése, a részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása a feladat. Lényeges az eredményesség érdekében a pedagógus és a gyermekek egyéniségéből, igényéből fakadóan a helyes arány megtalálása, alkalmazása. A komplexitásból következik, hogy ugyanazt az ismeretanyagot több alkalommal, különböző formában, összefüggésben tárjuk a gyermekek elé. Így alkalma nyílik, hogy az érdeklődésének megfelelően válassza ki azt a formát, ami hozzá közel áll. Kivétel ez alól a testnevelés foglalkozás, ami kötelező formában szerveződik.
31
Az óvodapedagógus feladata: - a gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának érdeklődésének sokoldalú kielégítése, - olyan lehetőségek biztosítása, ahol a gyermekek megismerik a felfedezés, a kutatás örömeit, valamint saját teljesítő képességüket, - a gyermekek egyéni érdeklődésének fejlettségének megfelelő tevékenységek biztosítása, kreativitásának erősítése - a gyermekek önállóságának, figyelmének kitartásának pontosságának, feladattudatának fejlesztése - az értelmi képességek fejlesztése / érzékelés, észlelés figyelem, fegyelem emlékezet, képzelet, gondolkodás /, egyéni sajátosságok figyelembevételével, komplex módon. - a tanulást támogató környezet megteremtése - egyéni képességekhez igazodó műveltségtartalom biztosítása - a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív egyéni, fejlesztő értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. - a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés, és annak dokumentálása. A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére - Legyen képes a különböző gondolkodási műveletek következtetésére, ítéletalkotásra, ill. összehasonlításra, - ismerje fel az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket, - feladatmegoldásban / tevékenység végzésekor legyen kreatív, keressen többféle megoldást, - szándékos figyelmét tudja irányítani, legyen tartós, - ismert feladatvégzésnél, tevékenységnél legyen önálló, - szókincse, beszéde legyen változatos, gondolatait érthetően, mondatot (5-10p.) alkotva legyen képes közölni. A tevékenységben műveltségtartalommal
megvalósuló
tanulás
korosztálynak
megfelelő
Kötött tevékenységek: Mozgás Hitéleti foglalkozás Mese Áhítat Kötetlen tevékenységek: Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése Külső világ tevékeny megismerése matematikai tartalomú tapasztalatokkal Verselés, mesélés
7.4.
Külső világ tevékeny megismerése
Célunk az Isten csodálatos világának megismertetése, felfedeztetése, megszerettetése, az érzelmi viszonyának kialakítása. A Biblia tanítását alapul véve a Föld és a világ Isten teremtménye, „ és látta Isten, hogy amit teremtett jó „.A gyermekek minél több 32
tapasztalatot, élményt szerezzenek, lássák meg környezetük esztétikumát, összefüggéseit. Tudjanak biztonsággal eligazodni benne. Érezzék, hogy milyen nagy az ember felelőssége a természet alakításában, megóvásában, és ebben Istentől kapott feladatunk van.
7.4.1. Természeti környezet megismertetése: - Az élő természet szépségének, esztétikumának, ökológiai összefüggésének megismertetése során szem előtt kell tartani az óvodáskorú gyermek érzelmi dominanciáját. Ezért szükséges, hogy az élményeiket a természetes környezetükben életjelenségek megfigyelésével szerezzék meg. - Figyeljék meg az évszakok szépségét, változásait, az időjárással összefüggésben. Víz és napfény szerepét. Az élet keletkezését, a növekedést, rügyeztetésen, palántázáson keresztül. Vegyék észre a külső, és belső világ összefüggéseit. - A növények és állatok, mint élőlények vannak körülöttünk. A gyermeki rácsodálkozás erejével alakuljon ki bennük szeretetük, gondozásuk, megbecsülésük. Tudatosodjon bennük, hogy a teremtett dolgoknak sokféle segítségre van szükségük a fennmaradásukhoz. A növények, állatok életének megismerésekor ismereteket szerezhetnek, melyik fajnak, milyen segítséget kell nyújtanunk a fennmaradáshoz. E közben spontán és irányított módon ismereteket szerezhetnek: - az őszi erdő varázsáról, a lepotyogó termésekről, szüretelhető gyümölcsökről - a szikrázó hóban ugrándozó kis verebekről - az eső után előbújó gilisztákról, csigákról, a kis bogaraktól a vadon élő állatokig - a ragyogó színekben pompázó tavaszi virágoskertről, kertészkedésről - természet kincseit gyűjtsék élősarokban, hogy a nap folyamán tovább gyönyörködhessenek bennük, tudatosítva a gyermekekben, hogy mi az ami kivonható a saját természetes környezetéből - látogassanak el múzeumba. Tudják szépnek látni, értékelni és megbecsülni a természetet. Érezzék, tudják, hogy ők, mint gyermekek mit tehetnek annak alakítására, megóvására. Ezek által alakul, fejlődik magatartásuk, viselkedéskultúrájuk. A kerti munka, az ültetés, a szüretelés összefonódik a külső környezet megismerésére neveléssel. A kerti munka legfőbb nevelő szerepe a keresztyén világnézet formálásában mutatkozik meg. Tevékenykedés közben szerezzenek tapasztalatot az Isten által teremtett világ szépségéről, amin keresztül az Isten szeretetét felébreszthetjük bennük. Munka közben észrevesznek összefüggéseket, pl. munkánk eredménye Isten áldásán is múlik. Elvetjük a magvakat, gondozzuk, ha Isten megáldja munkánkat, annak gyümölcse is lesz, örömet találunk benne. Természetvédelem, környezetvédelem hitünkből adódó feladat. Tanítsuk meg a gyermekeket nyitott szemmel járni, váljék mindennapossá a környezetre figyelés. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat - és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló vélemény alkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartás formálás alapozására, alakítására. 33
Ébresszük rá a gyerekeket arra, hogy érzékszerveink / szemünk, fülünk, kezünk, orrunk stb. / testünk mind Isten ajándéka, segítségükkel megismerhetjük és élvezhetjük ezerféle csodáját. Isten szeretetéből alkotott minket, mindenünk az Ő ajándéka, szabad akaratunk irányításával ezeket jóra kell fordítanunk. Kezeinkkel mi is tudunk kérni, valakinek biztonságot adni, utat mutatni, imádkozni, mást kiszolgálni, úgy, mint Jézus.
7.4.2. Társadalmi környezet megismertetése A gyermekhez legközelebb álló egysége a család. Hangsúlyoznunk kell, mivel Isten szeret minket, születésünk után nem kell egyedül élnünk, magányosnak lennünk, szülőket adott nekünk, akik gondoskodnak rólunk, szeretettel irányítják növekedésünket. A gyermek kikerülése a családi élet érzelmileg zárt világából - egy nyitottabb, nagyobb új környezetben az óvodába, kellő pedagógiai tapintat ellenére is okozhat gondot. Fontos tehát, hogy megismerje, kötődjön, biztonságosan mozogjon az őt körülvevő társadalmi környezetben. - A családról meglévő érzelmi alapon lévő ismeretei kibővüljenek. Tudatosodjon bennük a családtagok egymáshoz fűződő viszonya. Ismerjék nevüket, címüket, munkájukat. A család összetartozását jellemző szeretet, egymás segítse, elfogadása, megértése váljék természetessé számukra. - Ismerjék meg az óvodájukat, a velük egy csoportban járó gyermekek nevét, jelét. Az ott dolgozók nevét, munkáját. Alakuljon ki érzelmi kötödés, megbecsülés, szeretet közöttük. Az óvodán belül biztonságosan közlekedjenek, annak tudatában, hogy mindaz, ami körülveszi őket az övéké. Aktívan alakítsák környezetüket, érezzék annak esztétikai hatását. Alakuljon ki bennük az érték féltése, megóvása. - Az óvodát körülvevő környező világ megismertetése során közvetlen közelről találkozzanak különböző szolgáltatásokkal, például: - orvosi rendelővel, - orvos munkájával, betegellátással - fodrászattal - építkezéssel - esetleges szakmunkákkal - tisztítóval, péküzemmel, élelmiszerüzletekkel, piaccal - vásároljanak ott - a közelben lévő intézményekkel - bölcsődével - régi emlékek felidézése - iskolákkal - jövő elképzelései - Találkozzanak a gyermekek saját fejlődésük, növekedésük feltételeivel. Mindazzal a közvetett területtel, ami az emberi egészséges életet elősegíti. Mentálhigiénés szokások, egészséges táplálkozás stb. Az emberi testrészek, érzékszervek funkcióinak ismeretével, védelmével. Ismerkedjenek meg a hétköznapi élet során gyakorolt viselkedési szokásokkal, szabályokkal, az együttélés, - közösségi élet - szabályaival, a különbözőségek elfogadásával, a társadalomba való beilleszkedés alapvető szabályaival. Legyen példa előttük az Úr Jézus élete, magatartása. - A szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása fontos feladat. - Tudják a hét napjait, valamint a különböző napszakokat, azok tevékenységeit, az óvodában gyakoroltakat, és az otthon megélt élményeket.
34
- Minden nap részt vesznek a közlekedésben. Szükséges tehát, hogy megismerjenek egy-két alapvető közlekedési szabályt a gyalogos közlekedésről, és a közlekedési eszközökről. Alkalmazásuk során elmehetnek: - buszállomásra - vonatállomásra stb. Ez által a gyakorlatban érthetővé válhatnak a gyermek számára az ide kapcsolódó fogalmak. pl. teherszállító, személyszállító, tömegközlekedési eszköz, vízi, légi, szárazföldi közlekedési eszközök. Ismerjék meg a tárgyi kultúra értékeit. - A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplex-integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó. A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalmak megismertetése, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása valósítható meg.
7.4. Külső világ tevékeny megismerése matematikai tartalmú tapasztalatokkal - A matematikai nevelés családi és az óvodai élet területén megjelenő tevékenységek, szituációk alkalmával folyamatosan történik. A gyermeki kíváncsiság, megismerési vágy, a kérdések megválaszolása, az előttünk lévő lehetőségek kihasználása során kell megalapozni a matematikai beállítódást, szemléletet. A természetes környezetben szerzett tapasztalatok, cselekedtetések során lehetőségünk van a matematikai összefüggések megláttatására, számlálásra. Egyes foglalkozási területekbe, / környezet tevékeny megismerése alkalmával, az irodalmi nevelés, a vizuális nevelés, az ének zenei nevelés során / a játékba, a munkába ágyazva együttesen közvetítjük a matematikát. A gyermek környezetének megismerése során gyakran találkozik matematikai jelenségekkel. A változások észlelése befolyásolása szinte elképzelhetetlen a matematikai alapismeretek nélkül. Az óvodapedagógus feladata, hogy kihasználjon minden spontán lehetőséget a gyermek fejlesztésére. - megfigyeltetésre, csoportosításra - pl. paprika, paradicsom, bontás, egyesítés nagyság, szín, forma szerint - halmazképzésre / pl. élőlény - növény - gyümölcs stb. / - számlálásra, / több, kevesebb, párosítás / 10-es számkörben - mennyiségi összefüggésekre /pl. több -kevesebb, hosszabb- rövidebb / - irányok megkülönböztetésére /pl. jobb, bal / - névutók gyakorlására - térbeli formák érzékeltetésére /pl. építkezés, homokvár / - hasonlításra, viszonyításra - logikus gondolkodásra /pl. gazdálkodás, vásárlás során / - A gyermeki kérdések megválaszolása alkalmával már tudatosabb ismeretnyújtásra van lehetőség - Az óvodapedagógus irányításával szerzett ismeretek formáját minden esetben a gyermek érettsége és az adott téma határozza meg.
35
Óvodapedagógus feladatai a külső világ tevékeny megismerésében és a matematikai tapasztalatokon belül: - Isten csodálatos világának megismertetése, felfedeztetése, megszerettetése, az érzelmi viszonyának kialakítása. - Tapasztalat, élmény szerzése, környezetük esztétikumának, összefüggéseinek megláttatása. - Spontán és irányított módon ismeretek átadása - Isten szeretetének felébresztése a gyerekekben. - A tudatos környezetre figyelés. - A családról meglévő érzelmi alapon lévő ismeretei kibővítése. Családokkal való együttműködés személyes példaadás alapján. - Az óvodát körülvevő környezeti világ megismertetése, természet iránti pozitív érzelmi kötődés kialakítása. - Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban, és a környezet alakításában. - A gyermeki kíváncsiság, megismerési vágy, a kérdések megválaszolása. - A matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. - A matematikai összefüggések megláttatása, számlálás. - Matematikai részképességek, képességek, gondolkodási műveletek fejlesztése. - Érzékelés, észlelés, megfigyelés, ok-okozati összefüggések megláttatása Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére a külső világ tevékeny megismerésében és a matematikai tapasztalatokon belül: - legyenek tájékozottak az évszakokkal kapcsolatban, tudjanak különbséget tenni közöttük - a gyermekek ismerjék az őket körülvevő világot, lássák meg a természet szépségeit, kincseit, változásait, ok-okozati összefüggéseit - ismerjék és szeressék az állatokat - kis bogaraktól a vadonélő állatokig, gondozzák őket. - ismerjék a témához tartozó fogalmakat - váljék fontossá az élő környezet megbecsülése, védelme, aktív alakítása - ismerjék a népi kultúránkat, viselkedési szokásokat, protestáns hitünkkel megegyező ünnepköreinket, - tudják a környezetükben élő személyek nevét, a családjuk és önmaguk nevét, címét foglalkozását, saját születési idejüket - legyenek tájékozottak az óvoda környezetvilágáról, a környezetükben lévő szolgáltatásokról - gyakorolják az elemi közlekedési szabályokat, ismerjék a közlekedéshez tartozó alapvető fogalmakat - matematikai érdeklődésüket keltsük fel, tudjanak logikusan gondolkodni, legyenek tisztában a névutókkal, relációs fogalmakkal, mennyiségbeli és térbeli összefüggésekkel. - Relációk, névutók helyes használata - Térirányok helyes használata - Tárgyak, személyek halmazok sorba rendezése megnevezett mennyiségi tulajdonságok alapján - Dolgok rendezése meghatározott tulajdonságok szerint - Irányított összehasonlítások: játék a „leg”-ekkel Szavakban történő összehasonlítás, becslések, az összefüggés fenn áll-e adott tárgyak, személyek, halmazok között. 36
- Mennyiségek összemérése térben / hosszúság, szélesség, vastagság, bőség / - Mennyiségek összemérése tömegük szerint. Eltérő térfogatok, súlyok értelem szerinti összemérése. - Számlálásban két mennyiség összehasonlítása: melyik több, mennyivel több, különbség megállapítása. - Semmi és az üres fogalmainak ismerete. - Tő és sorszámnevek fogalmának ismerete 10-es számkörben. - Melléknevek fokozatainak helyes használata. - Ellentétek, ellentétpárok felismerése, logikus gondolkodás
7.5.
Hitéleti foglalkozás
Óvodánkban ezt a tevékenységet hitoktató lelkész vezeti. A hitéleti foglalkozás célja: - A 3-6 éves gyermekek evangéliumi nevelésen keresztül történő harmonikus lelki fejlődése - A bibliai történetek, az imádság és ünnepek szeretetteljes, bensőséges légkörével a megfelelő érzelmi biztonság kialakítása - Az óvodapedagógus és a katechéta személyén keresztül a gyermeki bizalom kiépítése a szerető Mennyei Édesatya felé - A gyermek Istenélményein keresztül a család életének kedvező alakulása - A gyermek hitre jutása és Jézus Krisztus melletti, korának megfelelő döntéshez való segítése - A keresztyén hit ismereteinek főleg érzelmi szintű elsajátítása. Az óvodapedagógusok, az óvodai dolgozók nagy felelősséggel tartoznak a gyermekek felé, a megélt hétköznapokkal. A keresztyén erkölcs elültetésénél, a szeretet, a megbocsátás, az önzetlenség példája hogyan valósul meg. A gyermeknek éreznie kell, a körülöttük lévő felnőttek hitét, Istenhez való kötödését. Együtt, őszintén csodálkozzunk rá az Isten csodálatos tetteire, alkotásaira. Imádságainkban meleg, elfogadó, bizalmas légkörben éreztessük meg Isten jelenlétét, közelségét. Feladatunk, hogy a gyermekeket önálló imádkozó életre neveljük. A hitben, és hitre nevelés csak az evangélium szellemében valósulhat meg. Feladatunk, hogy, a gyermek személyiségét, érzelmét, értelmét a közösségi, szociális viszonyulásait ennek tükrében segítsük elő. Elsősorban a szülő felelős a gyermeke lelki neveléséért, fejlődéséért. Az alapot otthonról kapja. Ezért fontos a szoros együttműködés a családdal. A 3-6 éves gyermek érzelmi beállítódása miatt a hozzá közel álló felnőttek véleményét fogadja el. Az előttük lévő példa, a szülő hite, hitélete nagy mértékben meghatározza a ő gondolatait, élményeit. Ezért fontos szerepet tölt be a biztonságos családi háttér, az istenkép kialakulásában. Intenzív módon inkább átélik, mint megértik a hitbeli dolgokat. A nekik szóló gyermekdalok, a bibliai és evangéliumi történeteken keresztül érhet el hozzájuk Jézus üzenete. A Bibliából egy-egy rövid mondatot, aranymondásként való felolvasása, megtanulása segítheti számukra az üzenet megértését, kiemeli azt. A 3-4 éveseknek csak felolvassuk az aranymondást, 5-6-7 éveseknek 2 hetente tanítunk egy gondolatot, mondatot a Bibliából.
37
Az énekek tartalmukkal, és dallamukkal egyaránt a bibliai tanítás elmélyülését szolgálják, valamint az esztétikai élmények erősödését. A válogatásnál tekintettel kell lenni a gyermekek hangterjedelmi adottságaira, értelmi fejlettségükre, sőt még a mozgásigényükre is. Az óvodai keresztyén nevelés létjogosultsága teljesen világos Jézus Krisztus missziói parancsát tekintve (Mt.28,18) Az óvodai nevelés során figyelembe kell vennünk a 3-6 éves gyermek életkori sajátosságait, a játékosságot, az egyéni bánásmódot. A történeteket igeszerűen, és gyermekszerűen tanítsuk. Törekedjünk arra, hogy szemléletes, részletes, de ne túl hosszú legyen. Színes képanyag használata / flanel, képek, / segíti a megértését. Fontos, hogy a hitben élő pedagógus is azonosulni tudjon a történettel, a mondanivalóval. A történetek hangsúlyosan a szerető, gondoskodó, őrző, a gyermekekre különös figyelmet fordító Istenről szóljanak. / Jézus gyermekkora, motiváló erejű. Hogyan viszonyul az emberekhez, a segítségre szorulókhoz. /Ismerjék meg a gyerekek a Bibliában szereplő családokat. Korcsoportonként más és más szempontok szerint szükséges felépíteni a keresztyén nevelés anyagát. A történeteket a gyermekeknek üzenetet közvetítő nézőpont választásával közvetítsük. Feladatunk, hogy hidat építsünk az egyházi hagyomány és a jelen helyzet, a tananyag és a gyermek tapasztalati világa között. Az ünnepek szintén közvetíthetik a keresztyénség üzenetét a gyermek számára. A Karácsony, a Húsvét ünnepe más mondanivalót kap. Jézus születésével, halálával az Isten hatalmas szeretetét érezzék meg. Az együtt ünneplés elősegítheti, hogy a szülők bekapcsolódjanak a gyülekezeti életbe. Feladatunk az élő kapcsolat kialakítása a család, az egyház és az óvoda nevelési színterein. Az óvodai hitéleti foglalkozás az óvodai nevelés nélkülözhetetlen részévé válik, és gazdagíthatja a gyermeknevelés eredményességét. - anyanyelvi nevelés terén - szókincsbővítés, ismert szavak tartalommal való megtöltése - külső világ megismerése - világunkat a Teremtő Isten szemszögéből ismerjék meg. - a vizuális, és manuális fejlesztés - a bibliai történetek feldolgozása során - zenei képességek fejlesztése - a megismert egyházi énekek, valamint a zenehallgatási anyag. Áhítat A hittan foglalkozás heti egy alkalmán kívül szükséges, hogy a gyermekek és a felnőttek is az Úr Jézussal kezdjék a napot, áhítat formájában. Ez korcsoportonként, és pedagógusonként változó formában történhet. Célja: hogy a gyermek érezze, tudja, hogy az Úr Jézus ma is és minden nap velük szeretne lenni, rá kell figyelni, Ő szól hozzájuk. Ismerjék meg a gyerekek, hogy a Bibliában Isten szava szól. Onnan tudhatjuk meg üzeneteit. Az áhítat - Bibliából felolvasással - beszélgetés formájában, - imádsággal - énekléssel - meghitt hangulat biztosításával történjen.
38
Óvodapedagógus feladatai - Az óvodai dolgozók példaként éljék meg a hétköznapokat. - A keresztyén erkölcsöt ültessék el gyermekekben, ezek által is értékes emberré, személyiséggé formáljon. - Önálló imádkozó életre neveljen. - A hitben, és hitre neveljen, életre segítsen. - Juttassák el a gyermekekhez a Jézus üzenetét. A bibliából egy-egy rövid mondat, aranymondás felolvasása. - Az énekek szolgálják a bibliai tanítás elmélyülését, valamint az esztétikai élmények erősödését. - Üzenetet közvetítsen. - Hidat építsen az egyház és a gyermek tapasztalati világa között. - A gyermekkel éreztessék meg, hogy az Úr Jézus ma is és minden nap velük szeretne lenni, rá kell figyelni, Ő szól hozzájuk. Ismertessék meg a gyerekekkel, hogy a Bibliában Isten szava szól. Onnan tudhatjuk meg üzeneteit. Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére. - A gyermekekben alakuljon ki egy 3-6 éves gyermek szintjén az Istenkép. - Ismerjék és tudják, hogy a Biblia szent könyv, Isten igéjét tartalmazza. - Ismerjenek bibliai történeteket - Ismerjenek egyházi, keresztyén énekeket, tudják, hogy az ének Isten dicséretére történik. - Tudják, hogy a templom Isten háza és annak megfelelően kell ott viselkedni. - Tudják, hogy ezt a világot Isten teremtette, minket is Ő alkotott, ezért hálával figyelhetjük a szavát. - Alakuljon ki bennük az imádság, az Úr Jézussal való kapcsolatteremtés igénye. - Érezzék, hogy az Úr Jézus őket is nagyon szereti. - Keresztyén erkölcs egy-két alappillére jelenjenek meg az életükben, váljon igényükké az. - Harmonikus, boldog, békés Istenre figyelő személyiséggé váljanak.
7.6.
Verselés, mesélés
Ahhoz, hogy a gyermek aktív befogadója legyen a művészi és egyéb alkotásoknak, óvodáskorban kell megalapozni az irodalmi fogékonyságát. - A mese-vers, mondóka a gyermekek érzelmi- értelmi és erkölcsi, etikai fejlesztésének egyik legfőbb segítője, az anyanyelvi nevelés fontos eszköze. - Az óvodáskorú gyermekek fogékonyak az esztétikumra, ezt a vershez és meséhez való viszonyuk is mutatja. - A szeretet, a jóság, a gyűlölet, a nagyravágyás, szerénység, összefogás, részvét, stb. elvont fogalmait, az emberi érzések tükrében, konkrét, belső képi formában ismeri meg a gyermek. Az irodalmi nevelést megalapozó nevelés, a mesélés, mondókázás sokféle tevékenységhez spontán kapcsolódik. A gyermekre a vers hangulati színezete, ríme, ritmusa, intenzíven hat. Később a nagycsoportban már a tartalma is érzelmeket vált ki belőle, belső képvilágban jelenik meg. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez, ezek ritmusukkal a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki, érzelmi 39
élményeket nyújtanak. A magyar gyermekköltészet a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmak, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mesébe a gyermek könnyen beleéli magát, azonosulni tud vele, könnyen közlekedik saját valósága és a csodavilág között. A mesében bármi megtörténhet, semmi sem lehetetlen. A mese - képi és konkrét formában - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges megfelelő viselkedésformákat. Fontos, hogy segítsük a gyermek értelmi és érzelmi fejlődését, mesével, verssel, dramatikus játékokkal. Jelenjen meg a metakommunikáció széles skálájának használata. A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés lehetősége kínálkozik. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait és egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. Törekedjünk arra, hogy a mesélés, verselés alkalmával személyes példát adjunk a gyermekeknek. Fejlesszük az aktív szókincsüket. Alakítsuk ki a gyermekben a helyes fogalmakat, tiszta beszédet. Ösztönözzük őket a pontos megnevezésre, ön- és, a választékos kifejezésre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers és mese alkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolásával történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az irodalmi művek mellett a népmesék / állatmesék, tündérmesék, novellák /, népköltészeti alkotások, magyar költök versei, elbeszélései által ismertessük meg a népi kultúránk kincseit. A ritmikus, és humoros versek, népi mondókák, szólások, közmondások, nyelvtörők az anyanyelvi nevelés egyik legfontosabb eszköze. Az óvodában népi, a klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett, a csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers anyag megválasztásával a multi és interkulturális nevelés valósul meg. Óvodapedagógus feladatai - A gyermek értelmi és érzelmi fejlődésének segítése, mesével, verssel, dramatikus játékokkal. Jelenjenek meg a metakommunikáció széles skálájának használata. - Az aktív szókincsük fejlesztése. - A helyes fogalmak, tiszta beszéd kialakítása a gyermekben egyéni differenciált módon - A helyes légzés elősegítése, a tér-időérzék, verbális emlékezet, beszédszervek fejlesztése. - Anyanyelvi nevelés megvalósítása, fejlesztése, az összefüggő szövegmondás, pl. mesefolytatást, saját mese kitalálását. - Gyermeki személyiség megismerésére, fejlesztése, képességeik feltárása. 40
- Évszakokhoz kötődő verses - mesék dramatizálása. - A könyv szeretetének igényének kialakítása a gyermekekben. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére - a gyermekek szívesen ismételjék a verseket, rigmusokat - tudják az ismert irodalmi anyagot ünnepekhez kapcsolni - a mese képi megjelenítésére legyenek képesek - legyen igénye a hallott ismert mű újrahallgatására - képesek legyenek magukat önállóan, összefüggően kifejezni, gazdagodjon a szókincsük, ismerjék a szavak jelentését, használják megfelelően azokat - tudjanak mesét, történetet kitalálni, elkezdett történetet befejezni, s azt mozgással megjeleníteni, dramatizálni, bábozni, az előadáshoz kreatív módon eszközt készíteni - várják, igényeljék a mesehallgatást - élmények hatására népköltészeti kötödés alakuljon ki a gyermekekben - ismerjenek evangéliumi verseket, történeteket. - tudjanak könyvben kép alapján tájékozódni, óvni a könyvet - figyelmesen tudják meghallgatni az óvodapedagógust és társaikat
7.7.
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
„ Amit csak kell a gyermek, könnyen elfelejti. Amit lát is már inkább megjegyzi, de amiben ő maga is tevékenyen részt vesz az biztosan bevésődik az emlékezetébe.” Kodály Zoltán A gyermek élményeit sokféleképpen ki tudja fejezni. Szabad önkifejezéséhez, a fantáziavilágának képi úton való kifejezéséhez, szükség van élményekre. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Ehhez fontos és szükséges az életkornak megfelelő vizuális tapasztalat gazdagítása, és hogy kialakítsuk a gyerekben a szép meglátásának, befogadásának igényét, az esztétikai érzékenységet. Az érdeklődés, a motiváció, a jó légkör befolyásolja azt, hogy környezetünkből mit veszünk észre. Ebből következik, hogy csak szeretetteljes légkörben lehet alkotni, önmagunkat kreatívan kifejezni. A felnőtt közreműködése szükséges ahhoz, hogy megtanulja a gyermek észrevenni, az Isten által teremtett természet és az ember harmóniájában azt, ami gyönyörködtető, ami esztétikus. Elengedhetetlen feladatunk a gyermeki alkotó tevékenység biztosítása, sokféle lehetőség megmutatása, a képi, térbeli megjelenítése. Fontos, hogy elegendő idő álljon a gyermek rendelkezésére. Egész nap folyamán teremtsük meg a feltételeit, / légkörben, és eszközökben / az ábrázoló tevékenységnek. Így kap késztetést a gyermek arra, hogy templomi, bibliai történeti élményeit rajzában, festményeiben is megelevenítse. A csoportszobában biztosítunk a gyermekek részére egy viszonylag állandó területet, ahol bármikor kipróbálhatja képességeit, megvalósíthatja ötleteit, ahol rendelkezésére állnak a megfelelő anyagok, eszközök. A színek gazdag világával találkozhatnak a természeti környezetükben. Az évszakok színeinek megláttatásával, a gyönyörű színekben pompázó virágoskertek megcsodálása alkalmával, a mesekönyvek nézegetése során természetesen sajátítsák el a gyermekek az ismeretet. A gyermekeket ismertessük meg a rajzolás, mintázás, kézimunka során különböző anyagokkal, eszközökkel. Festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, karcolással készítsenek képeket. 41
Érzékeltessük a gyermekekkel az anyagok alakíthatóságát, pl. gyurma, só-gyurma, agyag, gipsz. Az agyagba „nyomot” hagyhatnak, pozitív és negatív formákat hozzanak létre, majd gipsszel öntsék ki. Használják fel a természetes anyagokat, gallyakat, textilt, bőrdarabokat, alakítsanak képet fonalból, termésekből, textilből. Séták, kirándulások alkalmával összegyűjtött természetes anyagokból készítsenek játékokat. pl. rongybaba, csutkababa. Nyújtsunk élményt a népi játékok megtekintésével, megismertetésével, hogy régen a gyerekek mivel játszottak, hogyan készítették el azokat. Építés során variálják a teret ehhez különböző méretű dobozokat textíliákat használjanak. Ismertessük meg a gyermekeket különböző technikákkal pl. kollázs, montázs, batik, lenyomatok, viaszkarcok, makettek, terepasztalok készítése. Ismerkedjenek meg a gyerekek a szövés, fonás, varrás alap- technikájával. A jeles napi készülődések során a gyerekek vegyenek részt az ünnepekhez kapcsolódó jelképek közös elkészítésében pl.: adventi koszorú készítése, mézeskalács gyúrása, díszítése, karácsonyi gyertyaöntés, húsvéti tojásfa díszítése, tojásfestés különböző technikáink elsajátítása, májusfa szalagozása. Nyáron növényekből fonjanak koszorút, készítsenek népi játékokat stb. Képző és népművészeti alkotásokkal, képekkel való ismerkedés, nézegetése, során közelebb kerül hozzájuk a művészet, esztétikai érzékük az érzelmi hatások alatt fejlődik. Óvodapedagógus feladatai - Az életkornak megfelelő vizuális tapasztalat szerzésének biztosítása. - Alakítsa ki a gyerekben a szép meglátásának, befogadásának igényét, az esztétikai érzékenységet. - Szeretetteljes légkör biztosítása. - A gyermeki alkotó tevékenység biztosítása. - Elegendő idő álljon a gyermek rendelkezésére. - A feltétel /légkörben, és eszközökben / megteremtése. - Az állandó terület biztosítása, ahol rendelkezésére állnak a megfelelő anyagok, eszközök. - A gyermek megismertetése a rajzolás, mintázás, kézimunka során alkalmazható különböző anyagokkal, eszközökkel, technikákkal. - Az anyagok alakíthatóságának megéreztetése. - Természetes anyagok használata. - Természetes anyagokból készítsenek játékokat. - Élmény nyújtás a népi játékok megtekintésével. - Különböző technikák megismertetése. pl. kollázs, montázs, batik, lenyomatok, viaszkarcok, makettek, terepasztalok készítése. - Szövés, fonás, varrás alap- technikájának megismertetése. - Az ünnepekhez kapcsolódó jelképek közös elkészítése. - Igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására. - A spontán beszéd formáinak fejlesztése: az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése. stb.
42
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére - a képalkotásban egyéni módon jelenítsék meg élményeiket - emlékezet után legyen képes, saját elképzelése alapján díszítő munkát, modellt létrehozni - tartsák értékesnek társaik munkáját és mondjanak véleményt azokról - elemi térviszonyokat tudjanak megjeleníteni - a színeket, formákat gazdagon és ötletesen használják - eszközöket rendeltetésszerűen használják, tudják alkalmazni a különféle technikai eljárásokat - megfigyelés alapján legyenek képesek formázni, kiemelve a jellegzetes jegyeket, egyszerű mozgást, részformát is tudjanak megjeleníteni - rendelkezzenek koordinált szem - kéz mozgással
7.8.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, amelyekbe csak a zene világít be.„ Kodály Zoltán Az éneklés, a hangszerek hangja Istentől való ajándékok. A keresztyén ember számára az egyházi ének egyúttal olyan imádság, amely Istent magasztalja. Énekelni mindig lehet, amikor arra belső indíttatást érzünk. Keresztyén énekeink tanítását azonban nem ajánlott a népi gyermekdalokkal együtt megoldani, erre külön alkalmat teremtsünk. A zenei nevelés olyan terület, mely nem korlátozódik a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Megismerhetik a gyermekek a zsoltárokat, dicséreteket, magyar néphagyomány által őrzött dalanyagot. Az élményt nyújtó közös éneklés, körjáték, illetve mondókázás a művészeti és esztétikai és érzelmi nevelés szempontjából kiemelt helyet kap. Feladatunk, hogy a felhasznált zenei anyagot igényesen, életkornak és az adott csoport képessége szintjének megfelelően, énekes- mozgásos játékok, szokások hagyományok dalaiból, illetve az írt műdalokból ünnepekhez, a természetváltozásához igazodóan válogassuk. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmat biztosítsunk. Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Fejlesszük a gyermekek nyelvi képességeit, mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal. A gyermekek ismerjenek minél több ölbeli játékot, amelyet a felnőttekkel közösen, együtt játszhatnak. A szeretet-kapcsolat a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. Ismertessünk meg sok mondókát, kiolvasót, melyet különböző játékhelyzetben is tudnak alkalmazni. Ismertessünk meg olyan énekes játékokat, melyet álló helyzetben játékos mozdulatokkal eljátszhatnak. Játszanak kérdés, felelet játékokat. Ismerjék meg a csigavonalat, a hullámvonalat, a szerepcserére épülő játékokat. A körjátékok lehetnek szerepcserés, párválasztásos, és sorgyarapodós, párcserés, kapus, hidas játékok, melyete korosztály néptáncának is tekinthetünk. 43
Képesek legyenek a dúr hexachord hangkészletű énekes játékok befogadására. Az óvodapedagógus az alkalmi dalokat úgy válassza ki, hogy azokhoz utánzó, játékos mozdulatokat lehessen kitalálni. Jóízű játék közben közvetve szervezzük meg a zenei készségek fejlesztését és ismertessük meg az alapfogalmakkal. Tudjanak halkabban, hangosabban, magasabban, mélyebben beszélni, énekelni, próbálkozzanak a dallambújtatással. Figyeljék meg a csendet a környezetük hangjait és 2-3 hangszer hangját. Keltsük fel a gyermek érdeklődését a zenehallgatás iránt, örömmel vegyenek részt abban. Olyan műveket gyűjtsünk össze, melyet saját magunk tudunk előadni a gyerekeknek. Jelenjen meg a komponált, és a klasszikus műzene is. Énekeljük az egyenletes lüktetést különböző mozdulatokkal, érezzék a mondókák, dalok ritmusát, a motívumok hangsúlyát. A nyolcad, negyed ritmus képeken túl jelenjen meg a szinkópa és a szünet. Készítsenek ritmus hangszereket, és használják is azokat. / egyszerű népi hangszereket / Különböztessék meg a dalok ritmusát az egyenletes lüktetéstől. A gyerekek lassabban énekelnek, mint beszélnek. A lelassított mondókák, énekek segítsék a helyes artikulációt a szavak szép pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa éreztesse meg a magyar nyelv kifejező erejét, szépségét. A hangutánzó szavak éneklése segítse a magán és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sok mondóka, dal, szöveg adjon alkalmat a szókincs bővítésére. Ne csak a passzív, hanem az aktív szókincsük is bővüljön. Fejlődjön a nyelvi kommunikációs készségük. A számukra nem érthető szavakat emeljük ki és magyarázzuk meg, hogy ne csak skandálják, hanem jól is értsék, amit énekelnek. Mint minden területen itt is gondoljunk arra, hogy a művészi tevékenységeket nem célszerű egymástól elválasztani. A bibliai történet ábrázolásra, dramatizálásra, zenélésre ösztönözhet és ezeknek lehetőségét, ne csak biztosítsuk, hanem magunk is kezdeményezhetünk kiegészítő zenei betéteket. Óvodapedagógus feladatai - Ismerjék meg a gyermekek a zsoltárokat, dicséreteket, a magyar néphagyomány által őrzött dalanyagot. - A felhasznált zenei anyag, életkornak és az adott csoport képessége szintjének megfelelő válogatása. - A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése. - Ölbeli játékok, énekes játékok, mondókák, kiolvasók játékos mozdulatok, kérdés, felelet játékok, csigavonal, a hullámvonal, szerepcserére épülő játékok, körjátékok, szerepcserés, párválasztásos, és sorgyarapodós, párcserés, kapus, hidas játékok megismertetése. - Szeretet-kapcsolat a biztonságérzet kialakítása. - Zenei élmény nyújtása. - Dúr hexachord hangkészletű énekes játékok befogadtatása. - A zenei készségek fejlesztése. - Halk, hangos, magas, mély, dallambújtatás megismertetése. - Környezetük hangjának és 2-3 hangszer hangjának megismertetése - Zenehallgatás iránti igény kialakítása. - Az egyenletes lüktetés, a nyolcad, negyed ritmus, a szinkópa és a szünet, gyors, lassú érzékeltetése. - Ritmus hangszerek, és használata - A helyes artikuláció kialakítása - A szókincs bővítése, nyelvi-kommunikáció fejlesztése. 44
A fejlődés eredménye óvodáskor végére: - Ismert dalokat tudjanak alkalmakhoz, ünnepekhez kapcsolni. - A gyerekek élvezettel játszanak énekes játékokat. - A gyerekek gátlások nélkül egyedül tudjanak természetes tempóban járni, tempót tartani, illetve önállóan énekelni, felelgetős dalt énekelni társaival. - Tudjon élvezettel figyelni a hallott zenére. - Dallammotívum alapján ismerjen fel egyszerűbb dalokat, képes legyen ezek visszaéneklésére. - Különböztessék meg a zenei fogalom párokat /magas-mély, lassú-gyors, halk-hangos/ - Érezzék az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. - Tudjanak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. - Legyenek képesek néhány térforma alakítási lehetőséget létrehozni, cselekvéssel dalritmust, egyenletes lüktetést kifejezni. - Tudjanak „népi rögtönzött ritmus hangszereket” készíteni. - Egyszerűbb táncos mozgást tudjanak végezni. - Ismerjék az óvodában előforduló hangszereket.
7.9.
Mozgás
A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készséges és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodás kor a természetes hely - , helyzetváltoztató - és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyet sokszínű, változatos és örömteli érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. Az egészséges kisgyermek szinte szüntelenül mozgásban van. Életkoruk, egyéni fejlettségük szerint valamennyien természetes mozgásokat végeznek. Ennek belső indítéka biológiailag megalapozott szükséglet, ami aktivitásra, folytonos mozgásra, tevékenységre készteti a gyermeket, s a szükséglet levezetése során, és nyomán lép fel a funkcióöröm, ami motiválja az ismétlődést, tehát serkentőleg hat vissza a mozgáskésztetésre. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izom egyensúly kialakulásában felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elemi fogalmi gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondoskodás fejlődésére. A spontán - a játékban, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységeknek az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés mindennapján az egyéni 45
szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő kooperatív játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználásra. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatása. A külső ok majd a környezet, amely a legkülönfélébb mozgások végzésének lehetőségeit kínálja, s a belső késztetést ingerli. Az óvodás gyermekek számára a mozgásos játékok az örömélmény forrásai, s minden időben és helyen keresik rá az alkalmat. Egyénileg vagy kiscsoportban, gazdag fantázia világuk folytán, sokféle, módon változatossá teszik az átélt játékokat, játékos gyakorlatokat. A gyermekek mozgását három nagy csoportra kell bontanunk: • A szabad, spontán mozgás • Szervezett mozgások - Mindennapos testnevelés • Testnevelés kötött tevékenységi forma A szabad, spontán mozgás alkalmával lehetőséget kell biztosítanunk a mondókák, énekek ritmusára testgyakorlatok végzésére, körjátékok, dalos népi játékok játszására, melyek fejlesztik a gyermekek figyelmét, s formálja zenei ízlésüket is. Az udvaron elhelyezett fából készült mászókák, lefektetett farönkök az egyensúlyérzék fejlesztésére kiválóan alkalmasak. A nyújtók, lógók, illetve kifeszített kötelek, melyeken függhetnek, le - föl mászhatnak a gyermekek a vállöv erősítésére szolgáljanak. Az aszfaltos területet használjuk ki a különböző labdajátékok végzésére, biciklizésre, mely fejleszti az ügyességet, a szem - kéz - láb koordinációt. A víz megszerettetéséhez új mozgások megismertetéséhez nyújt segítséget a megfelelő méretű pancsoló, valamint az uszodában heti 1 alkalommal a nagycsoportos gyermekek részére úszásoktatás lehetősége. Biztosítsunk minél több lehetőséget a szabad spontán mozgásra a helynek megfelelően. Pl. bordásfal, ugráló labda, lépegető, stb. használata játékidőben. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés feladata az egészség megszilárdítása, a fizikai képességek elért színvonalának fenntartása, a jártasságok, mozgáskészségek megszilárdítása, a gyermek mozgásigényének kielégítése, és a rendszeres testgyakorlás szokásának kialakítása. Ezt az időjárás függvényében, a szabadban valósítsuk meg. A mozgásos játékokat egészítsük ki 1-2 gimnasztikai gyakorlattal. Naponta legalább 10 - 15 perc erejéig. Lehetőséget kell adni a gyermekek számára az állóképesség fejlesztésére szolgáló futás és a szökdelés különböző változataival, kúszás, mászás gyakorlatok összekapcsolására. Ismerkedjenek meg mozgásos népi játékokkal. / labdajátékok, szembekötősdik, kötélhúzás, bújócska, ugróiskolák, célba dobások kövekkel, kavicsokkal. A mindennapi testnevelésben fontos szerepe van a kézi szerek felhasználásának Testnevelés Heti 1 alkalommal az időjárás függvényében a szabadban, csoportszobában, illetve a Egyházközség épületéhez tartozó tükrös teremben. A testnevelés és a sport nemcsak a testi fejlődés, egészség fejlesztésének, a kondicionálásnak, motoros képességek és készségek, az erőnlét és a mozgás teljesítmények kialakításának és továbbfejlesztésének eszközei, hanem megfelelő felhasználással célszerű és céltudatos pedagógiai munkával a sokoldalú 46
személyiségformálás eszköze is. pl. alkalmazkodó képesség, akarati tényezők, stb. A testnevelés foglalkozásokon jelenjen meg a - játék / szerep, szabály, versenyjáték / - rendgyakorlatok - gimnasztika / kar, láb, törzsmozgások / - szabad gyakorlatok - kézi szergyakorlatok - járás, futás, ugrás, csúszás, mászás - dobások - támasz, függés, egyensúlyozó gyakorlatok A gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően gyakorolják a különböző mozgásokat. A 3-4 éves gyermekek mozgásos foglalkozásának középpontjában mindig a játék álljon, oly módon, hogy az alapmozgások - járás, futás, kúszás, mászás - gimnasztikai gyakorlatok is játékos tevékenységet jelentsen a gyermekeknek. Ebben az életkorban a természetes- és a nagymozgások fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Ez a futásgyakorlat megismertetésével, támaszgyakorlatok végzésével, a gimnasztika alapjainak lerakásával érhető el. A 4-5 éves gyermekek mozgásos foglalkozásában továbbra is szerepeljen a játék, s az egész foglalkozás játékos jellegű és dinamikus legyen. A követelményszint növekedését nemcsak a nehezebb gyakorlatok jelentik, hanem a végrehajtás minősége. A futógyakorlatokkal a biztos futás fejlesztése legyen a cél. Ez fejleszti a tér és időérzéket. Alakítsuk ki a gyermekekben az irányok ismeretét. / jobb - bal / Ebben az életkorban már az egyensúlyérzék fejlesztését kell kitűzni, csúszással, mászással összekötve. A leugrás, mélyugrás az egyensúly fejlesztését segíti elő. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgásos foglalkozásának anyaga az előző évek gyakorlataira épül, azokból nagyon sok ismétlődik magasabb követelményszinten. A gyakorlatok legyenek versengéssel összekötve, hogy egyéni képességeik kibontakozhassanak. Helyzetfelismerő képességüket, mozgástapasztalatukat gazdagítsuk. A szem - kéz - láb koordinációja az összerendezett mozgás kialakítása a feladat. Kerüljön előtérbe a finommotorika fejlesztése a kézi szerek különféle fogásmódjainak gyakorlása során. Ez az írásképség előkészítése, nélkülözhetetlen megalapozása. A gyermekek ismerjenek meg sok olyan mozgásos játékot és gyakorlatot, amely elősegíti az anatómiai és élettani fejlődésüket, növeli szervezetük erejét, ellenálló teherbíró - alkalmazkodóképességüket, edzettségüket. A testnevelés folyamatában jussanak el a gyermekek az együttes és szép mozgás élményéhez, keltse fel a testnevelés iránti vonzalmukat. Óvodapedagógus feladatai - Szabad, spontán mozgás lehetőségének biztosítása - Szervezett mozgások - Mindennapos testnevelés - Testnevelés foglalkozások megszervezése - A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek énhatárainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése. - Az egyensúlyérzék fejlesztése - Vállöv erősítése. - Labdajátékok végzése - A szem - kéz - láb koordinációjának fejlesztése. 47
- Az egészség megszilárdítása, a fizikai képességek elért színvonalának fenntartása, a jártasságok, mozgáskészségek megszilárdítása, - Az egyéni szükségletek, és képességek figyelembevételével a gyermek mozgásigényének kielégítése, ösztönzés a mozgásra, az egyéni lemaradások kompenzálása - Kézi szerek felhasználása. - A sokoldalú személyiségformálás - Rendgyakorlatok, gimnasztika, szabad gyakorlatok járás, futás, ugrás, csúszás, mászás, dobások támasz, függés, egyensúlyozó gyakorlatok alkalmazása. - Természetes és a nagymozgások fejlesztése - Versengéssel összekötve, az egyéni képességeik kibontakoztatása. - Szem - kéz - láb koordinációja az összerendezett mozgás kialakítása. - A finommotorika fejlesztése. Fejlődés eredménye az óvodáskor végére - sajátítsák el a természetes mozgás elemeit /járás, futás, kúszás, mászás, stb. - ismerjék a vezényszavak tartalmát, legyenek képesek azt megfelelően végrehajtani - irányváltoztatásra legyenek képesek - bátran tudjanak kisebb akadályokat átugrani, a kézi szereket biztonságosan használni / labda gurítás, dobás, célzás stb. / - gerendán, padon, /rézsutoson is / tudjanak egyensúlyozó járásban végigmenni, - mozgásuk legyen összerendezett / kéz - láb - szem koordinációja / - páros lábon és fél lábon szökdeljenek egyensúlyozzanak. - finom motorikájuk alakuljon ki. - verseny /küzdő játékban a szabályt tudják betartani - csapatjáték esetén értékeljék a közösségi szellemet, annak függvényében játszanak - versenyjátéknál legyen kitartásuk,
8.
Óvodába lépés feltételei
Azok a gyermekek, akiket a szüleik keresztyén szellemben kívánják nevelni, és az otthoni szemlélet nem ütközik az óvoda elveivel / kettős nevelés hátrányai, nehézségei elkerülése miatt /, jelentkezhetnek az óvodánkba. A mindenkori törvény által meghatározott feltételek szerint történik a jelentkezések elbírálása. „Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt.” „Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. „A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési
48
tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, és az óvodavezető ezzel egyetért, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.” A beiratkozáshoz szükséges adminisztratív feltételek: - Születési anyakönyvi kivonat - Szülő személyi igazolványa, - Lakcím kártya - Oltási könyv - Jelentkezési lap kitöltése Beiratkozáskor a szülő hozza magával a kisgyermeket, hogy alkalom legyen a találkozásra, megismerkedésre is. Az óvodai felvétel folyamatosan történik.
8.1.
A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodás kor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodás kor végén belép a lassú, átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: - testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodás kor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő - szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit másik számára érthető formában életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán - és mássalhangzókat, azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,
49
- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében feladattartásban a feladatok egyre eredményesebb - szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait, az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
9.
Gyermekvédelem az óvodában
- A gyermek nevelése elsősorban a család feladata, óvodánk csak segítő, kiegészítő szerepet tölt be. Ennek érdekében fel kell venni a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal. - Az óvodánkba érkező gyermekek szociális és anyagi helyzetének felmérése alapján a veszélyeztetettség megelőzése, segítségnyújtás a feladatunk. - A gyermek- és ifjúságvédelem célja: prevenció során feltárni a tényeket, okokat, amelyek a gyermekek fejlődését akadályozhatják, veszélyeztethetik Az óvodás gyermek családi helyzetének évenkénti felméréséhez szükséges szempontok: - az óvodások száma összesen, - ebből a veszélyeztetettek száma, - kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, - 3 vagy több gyermekes családban élők száma. A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok: - családi környezet, - családon kívüli környezet, Feladatok: - az ismeretek birtokában szükséges lépések megtétele, balesetvédelem, - gyermekvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusok körültekinti gyermekvédelmi munkáját, baleset megelőzősét , - a gyermekvédelmi felelős munkáját megbízás alapján végzi, - évente kötelező a gyermekvédelmi program elkészítése, gyermekvédelmi ismeretek bővítése,
50
rendszeres konzultáció, kapcsolattartás az óvodapedagógusokkal, az intézményvezetővel, a gyermekjóléti szolgálattal, esetmegbeszélések, szupervízió szervezése, - családlátogatások, fogadó órák szervezése, - támogatások megszervezése, lebonyolítása. A tájékoztatni kell a szülőket, a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címéről, illetve telefonszámáról is. Szociális Alapellátó Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat 2890 Tata, Deák Ferenc u. 1. Tel.: 34/383-043 KEM-i Pedagógiai Szakszolgálat Tatai Tagintézményének telephelye 2890 Tata, Új út 21., Tel.: 34/308-253 Az óvoda vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A gyermekek védelmét biztosító ellátások formái: /óvodánk lehetőségeihez képest / természetbeni juttatások, személyes gondoskodást nyújtó ellátások. Óvodánk felelőssége a prevenció. - A gyermekek felmérése, további gondozása folyamatos odafigyelést kíván, a gyermekeket, a csoportot évente több alkalommal gyermek és ifjúságvédelmi szempontok szerint ellenőrizni kell. - Ha szükséges, a további ellátás, / szakellátások, hatósági intézkedések, stb./ a gyermekvédelmi munkatársunk felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, a területi koordinátorral, aki tanáccsal ellátja, illetve megteszi a megfelelő lépéseket, a gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. A gyermekvédelmi munkaközösség alkalmain tevékenyen részt vesz. - Feladatunk a Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködni, és ha szükséges segítségüket igénybe venni. Az óvodapedagógusok a gyermekekkel megismertetik az életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően az óvodai nevelés során mindazt a magatartásformát, / a tiltások és az elvárható magatartást / amely betartásával elkerülhetők a veszélyforrások. Ezt dokumentálni szükséges. Gyermeket megillető jogok szellemében szükséges biztosítani az egyenlő hozzáférést, és az esélyegyenlőség feltételeit. A balesetek megelőzése érdekében szükséges: - példamutató magatartás - a felnőtt folyamatos jelenléte és figyelme a gyermekekre - a felnőtt figyelmeztetése a veszélyforrásra - az esetleges veszélyforrás haladéktalan megszüntetése - az intézmény vezetőjének való jelzés - a gyermekek nevelése során, az engedelmességre, szeretetre, nevelés - a másik gyermekre való odafigyelés, fokozott óvatosságra intés. A gyermekek egyéni, differenciált fejlesztése érdekében fontos feladatot hárítanak az óvodapedagógusokra a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek. 51
Elsősorban a gyermekek felmérése során az átlagtól eltérő eseteket kell kiszűrni, majd a megfelelő fejlesztési lehetőségeket kell megtalálni, biztosítani számukra. A gyermekvédelmi felelős fogadóideje: Előre egyeztetett időpont az érintett felek között.
10. Óvoda ünnepei, hagyományai Hagyományaink Az ünnepek szépséget, értelmet adnak a hétköznapoknak. Ismertessük meg a gyerekekkel az ünnepek keresztyén tartalmát. Ezáltal más jelentőséget kapnak. Nem csak örömszerzés alkalmává válik, hanem hálaadás lehetőségévé. 1. Befogadó Istentisztelet - Az új gyermekek megáldása, és az új dolgozók eskütétele 2. Reformáció ünnepe - Jézus Krisztus követőinek nehézségeket is kell vállalni. 3. Márton nap - családi délután, vásár 4. Advent időszaka - A várakozás időszaka, amikor a gyermekeket fel kell készíteni az ünnepre, a szívünk megtisztításával, és a környezetünk rendbetételével. - Gyertyák gyújtása. Szülőkkel együtt közös készülődés, - Adventi délután szervezése, koszorú készítése. - „Ne féljetek, mert Megváltó született néktek” Az ünnep lényegét nem csak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is át kell adni. - Közös ünnepségek a gyülekezettel, gyermekek műsora a templomban. 5. Farsang - Jelmezverseny, együtt játszás 6. Virágvasárnap - „Áldott aki jött az Úrnak nevében” A gyerekek halljanak arról, hogyan ünnepelték az Úr Jézust. 7. Húsvét - Nagypéntek- Úr Jézus keresztre feszítése. Húsvét ünnepén a hagyományok megtartása mellett, a hangsúlyt az Úr Jézus győzelmére helyezzük, amit a világ felett aratott. Mi is örülhetünk, mert nekünk sem kell félnünk, Jézusban bocsánatot kaphattunk. Népi hagyományok felelevenítése. 8. Mennybemenetel - Jézus vissza fog jönni. 9. Áldozócsütörtök 10. Pünkösd - Bibliai történet elmondása alkalmával mondjuk el a gyerekeknek, Jézus értünk jött a földre, és most visszament az Atyához, de a Lelkével a szívünkbe költözött, most így van itt velünk. 11. Kirándulás - óvodai szintű program 12. Anyák napi készülődés - A legdrágább emberi kapcsolat az édesanya, és a gyermek között Isten ajándéka. Éreztessük a gyermekekkel ennek értékét. A gyermekek saját kézzel készítenek
52
ajándékot, mellyel köszöntik édesanyjukat, valamint énekkel, verssel, dramatizálással bepillantást engedve az elmúlt év műveltség tartalmaiba. 13. Búcsúzó, és évzáró Istentisztelet - Az iskolába menő gyermekek búcsúztatása és megáldása.
11.
Továbbképzések
A pedagógusok részére a továbbképzési terv alapján előre meghatározott ütemben biztosítjuk a képzési lehetőséget. A továbbképzési tervet a törvényben meghatározottak alapján a 7 évenkénti képzési kötelezettségnek megfelelően biztosítjuk a dolgozók részére. Figyelembe vesszük a munkatársak életkorát is, és annak függvényében határozzuk meg a beiskolázási sorrendet. Ezen kívül köteles minden óvodapedagógus szervezett továbbképzésen, illetve önképzés formájában saját fejlődéséről gondoskodni.
12.
Az óvodánk működését meghatározó dokumentumai
Óvoda szintű működést meghatározó dokumentumok: Helyi pedagógiai program Éves munkaterv Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Házirend munkatársak részére Csoportos szakmai dokumentumok: Csoportnapló Egyéni fejlődési napló Mulasztási napló Óvoda szintű szakmai dokumentumok „ Az Óvodai nevelés országos alapprogram „- ot alapul véve elkészítettük az Óvoda helyi pedagógiai programját. Ez határozza meg az arculatunkat, a munkánkat. Programunkban megjelennek a Református keresztyén hittantanítás óvodai programjának gondolatai, irányelvei. Pedagógusaink munkájuk elvégzésénél ezt tartják irányadónak. Erre építik fel nevelési, tanulási tervüket. Csoportos szakmai dokumentumok A pedagógusok a Helyi pedagógiai program alapján vezetik a csoportnaplót. Csoportnapló tartalmazza a : - Nevelési tervet Ezek a tervek fél év feladatait tartalmazzák. Az időszak lejártával az óvodapedagógusok értékelik az elért eredményt, majd ezt alapul véve készítik el a következő időszak tervét. - Csoportra, és a gyermekekre vonatkozó adatokat - Nevelési gondozási, nevelési, és tanulási teendőket, szokásrendszer kialakítását, annak módját feltételeit. 53
- A gyermekek között ellátandó feladatokat tevékenységenként. - Tanulási terveket éves szinten, valamint 2 heti lebontásban - Ünnepek, kirándulások, egyéb szervezési teendőket, valamint az eseménytervet. A gyermekekről egyéni fejlődési napló készül. Egyéni fejlődési napló tartalmazza: - Az anamnézist, melyet a gyermekek óvodába kerülése után készítenek el. - Felmérik a gyermek fejlettségét, táblázat formájában rögzítik azt. - Ezt alapként szolgál a fejlesztési terv elkészítéséhez, amit a fejlesztőpedagógus készít el, aki a Református EGYMI munkatársa. Folyamatos megfigyelés dokumentálása, lehetőséget ad a gyermekek fejlődésének nyomon követésére, a fejlesztési terv szükséges módosítására. Szöveges formában rögzítjük azokat a jelentősebb eseményeket, történéseket, amely meghatározó a gyermekek életében, fejlődésében. Gyermekek megfigyelését, felmérését félévenként dokumentáljuk. A gyermekek óvodai életének szabályait, szokásait a felsorolt dokumentumokon kívül, a Házirend tartalmazza.
54
13. Legitimációs záradék
A Helyi Óvodai Pedagógia Programot a nevelőtestület 2013. szeptember 02-án a Nevelőtestületi értekezleten egyhangúlag elfogadta. Csatári Dóra
_______________________________
Dodek János
_______________________________
Dózsa Éva
_______________________________
Francsics Tamásné Gurmai Edit
_______________________________
Nagypálné Sándor Szilvia
_______________________________
Retkesné Kiss Mónika
_______________________________
Sahinné Herczeg Edina
_______________________________
Savanyuné Fekete Márta
_______________________________
Számvéberné Pőcze Györgyi
_______________________________
Tájékoztatásul a fenntartó nevében megkapta:
___________________________________________ Dr. Szabó Előd az egyházközség lelkipásztora
Irattári száma:
..........................
55
14. Jegyzőkönyv
Készült: Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda Ideje: 2015.09.01. Jelenlévők: szülők a mellékelt jelenléti ív alapján
Napirend: Módosított Helyi Óvodai Pedagógiai Program elfogadása 2015. augusztus hó folyamán a Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda Helyi Óvodai Pedagógiai Programja átdolgozásra került. Az óvodavezető a módosított Helyi Óvodai Pedagógiai Programot írásban a szülők közössége rendelkezésére bocsátotta áttanulmányozásra. Az elfogadott Helyi Óvodai Pedagógiai Program megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára és az óvodával kapcsolatban állókra nézve kötelező, megszegése esetén az óvodavezető intézkedhet.
A módosított Helyi Óvodai Pedagógiai Programot a szülők közössége elfogadta.
Tata, 2015.09.01.
Jegyzőkönyvvezető
hitelesítő
óvodavezető
56
15. Fenntartó nyilatkozata a helyi óvodai program elfogadásáról
Alulírott, Dr. Szabó Előd a Tatai Református Egyházközség (2890 Tata, Kocsi u. 15.) mint a Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda fenntartójának képviselője nyilatkozom, hogy a Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda Helyi Óvodai Pedagógiai Programját az Igazgatótanács véleménye alapján 2015................. jegyzőkönyvi számon elfogadom.
Tata, 2015.............................
________________________________ Dr. Szabó Előd lelkipásztor
57
