fax: P e d a g ó g i a i P r o g r a m május

Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 15. Tel.: (54) 430-038.; Tel/fax: (54) 541-010 e-mail: [email protected]

Pedagógiai Program

2012. május

Tartalomjegyzék

Tartalom A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE.......................................................... 9 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS MEGNEVEZÉSE, CÍME ......................................................... 11 Az iskola története 15 Következtetések, lehetőségek és fejlesztések 29 Az esélyegyenlőség érvényesítése, alkalmazásra kerülő módszerek, eszközök 30 Az esélyegyenlőség feltételeinek biztosítása 31 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI.................................................................................................................. 33 Iskolánkkal szemben megfogalmazott elvárások, igények: 33 Alapelvek .......................................................................................................................................................... 33 Célok................................................................................................................................................................. 34 Feladatok az ismeretátadás, készségfejlesztés és attitűd fejlesztés területein ............................................... 36 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................................................... 60 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az ..................................................................... 60 egyes életkori szakaszokban ............................................................................................................................ 60 Latencia kor (6-8) ............................................................................................................................................. 60 A személyiségfejlesztés lehetőségei................................................................................................................. 62 A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színterei ................................................................................... 63 Közösségfejlesztési feladataink ........................................................................................................................ 68 A közösségfejlesztés megvalósításának színterei............................................................................................. 69 Foglalkoztatási formák ..................................................................................................................................... 70

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 72 A tehetség és képesség kibontakozását segítő tevékenységek 74 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 74

71

A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái és a szükséges .................................................................................. 75 intézkedések..................................................................................................................................................... 75 A veszélyeztetettség tünetei ............................................................................................................................ 76

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 77 Együttműködés a fenntartóval......................................................................................................................... 80 Együttműködés a tagintézményekkel .............................................................................................................. 80 Együttműködés a szülőkkel .............................................................................................................................. 80 Szülői részvétel az iskola munkájában.............................................................................................................. 80

Szóbeli

82

A nevelőtestületek együttműködése ............................................................................................................... 83 Együttműködés a tanulókkal ............................................................................................................................ 84 Együttműködés szakmai szervezetekkel .......................................................................................................... 85 Együttműködés intézményekkel ...................................................................................................................... 86

AZ ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS TÖRVÉNYI HÁTTERE.................................................. 89 HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP.................................................................................... 89 Az iskola helye és épületei ............................................................................................................................... 89

2

Tárgyi – dologi feltételek.................................................................................................................................. 89 Épületek............................................................................................................................................................ 89

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból 90 Környezeti nevelés színterei iskolánkban 90 ERŐFORRÁSOK ........................................................................................................... 91 JÖVŐKÉP – ALAPELVEK ÉS CÉLOK ................................................................................. 97 TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK .............................................................. 100 A KÖRNYEZETI NEVELÉSBEN HASZNÁLT MÓDSZEREK .................................................. 116 TANESZKÖZÖK.......................................................................................................... 117 AZ ISKOLA ÉPÜLETÉNEK HELYZETKÉPE, A JAVULÁST SZOLGÁLÓ CÉLOK ÉS A VÁLTOZÁST SEGÍTŐ FELADATOK .................................................................................................. 117 KOMMUNIKÁCIÓ...................................................................................................... 118 MINŐSÉGFEJLESZTÉS ................................................................................................ 119 TOVÁBBKÉPZÉS ........................................................................................................ 120 JOGI HÁTTÉR ............................................................................................................ 121 HELYZETELEMZÉS...................................................................................................... 121 A társadalmi környezet 121 Családok 121 Tanulókkal kapcsolatos megállapítások 122 HUMÁN ERŐFORRÁSOK ............................................................................................ 123 Intézményen belüli segítők 123 Intézményen kívüli segítők 123 ÁLLAPOTFELMÉRÉS................................................................................................... 124 Közétkeztetés 124 Iskola orvosi ellátás, védőnői szolgálat 125 Alsó tagozat 125 Balesetvédelem, baleseti ellátás, munkavédelem 126 Személyi gondozás, szokások kialakítása 127 Testi neveléssel kapcsolatos állapotmérés 127 Gyermek és ifjúságvédelem 127 ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA............................................................... 128 Általános célok 128 3

Hosszútávú célok 128 Középtávú célok 128 Rövidtávú célok 128 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK SZÍNTEREI ........................... 129 Tanórai tevékenységek 129 Tanórán kívüli tevékenységek 133 A MINDENNAPI EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ TESTMOZGÁS .................................................... 135 ISKOLÁNK DROGSTRATÉGIÁJA................................................................................... 135 A KÖRNYEZET- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM TELJESÜLÉSE ESETÉN VÁRHATÓ EREDMÉNYEK ........................................................................................................... 137 A képzés rendje 139 A tanulói jogviszony 139 Napközis és tanulószobai foglalkozásra való felvétel elvei és eljárásai 142 Az iskola élet-és munkarendje 144 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere 146 Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók értékelése: 152 Értékelés az 1 (félévkor, év végén)-2. (félévkor) évfolyamon 154 Értékelés 2. évfolyam 2. félévétől – 8. évfolyamokon 155 A szóbeli és írásbeli értékelés általános szempontjai tantárgyanként 157 ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI............................................................ 161 ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI............................................................ 172 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése 174 A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének szempontjai ................................................................... 174 A tanulók jutalmazásának elvei és formái ...................................................................................................... 178 A kiemelkedő tanulói teljesítmény elismerése .............................................................................................. 179

Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

180

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZINTEREI, CÉLJA, FELADATA .... 181 A helyi tanterv kialakításának fő meghatározó elvei 182 AZ ISKOLAI ÉLET SAJÁTOSSÁGAI, JELLEMZŐI............................................................... 185 ÉNKÉP, ÖNISMERET .................................................................................................. 188 KÖRNYEZETI NEVELÉS ............................................................................................... 189 AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA FEJLESZTÉSE ................................... 189 TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA 192 Kiemelt fejlesztési feladatok 193 Hon- és népismeret ........................................................................................................................................ 194

4

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra ............................................................................................... 194 Környezeti nevelés ......................................................................................................................................... 195 Információs és kommunikációs kultúra.......................................................................................................... 196 Tanulás ........................................................................................................................................................... 196 Testi és lelki egészség..................................................................................................................................... 198 Felkészülés a felnőtt lét szerepeire ................................................................................................................ 199

Az iskola egyes évfolyamokon tanított tantárgyai, kötelező és választható tanórai foglalkozások a műveltségterületek megjelenése a tantárgyi struktúrában 201 Az iskolában alkalmazott tantervek 204 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 208 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 212 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 217 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 219 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 220 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység 221 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 222 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 223 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 224 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 225 GIMNÁZIUMI ÓRATERVEK......................................................................................... 226 SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERVEK................................................................................ 230 SZAKISKOLAI ÓRATERVEK.......................................................................................... 234 Az intézmény alaptevékenysége 234 Tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei, ingyenes tankönyv igénybevételének lehetőségei235 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 237 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanulói teljesítmény, magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái 239 A tanulók teljesítményének értékelése.......................................................................................................... 239 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok (házi feladat) elvei és korlátai......................................... 240 A magatartás értékelése ................................................................................................................................ 240 A szorgalom értékelése .................................................................................................................................. 242

A tantárgyi modulok értékelése és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 242 A középszintű érettségi vizsga témakörei 243 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 268 AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA ............................................................................. 270 Szakiskolai óratervek 270 Szakközépiskolai óratervek 281 Helyzetelemzés 294 A kollégium belső adottságai ......................................................................................................................... 294 A kollégium alapszolgáltatásai ....................................................................................................................... 294 Vállalt feladatok ............................................................................................................................................. 295

5

Kapcsolataink ................................................................................................................................................. 295

295

A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései Feladatmeghatározás 297

A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése............................................................................................... 299 Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése ....................................................................................... 300 Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése ................................................ 302 Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése ...................................................... 303 Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése........................................................................................... 304 Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése .................................... 304 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység.......................................................................... 305

A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése A kollégiumi tevékenység szerkezete 307

306

Kötelező foglalkozások ................................................................................................................................... 307 Speciális ismereteket adó foglalkozások ........................................................................................................ 325 Kötelezően választott foglalkozások .............................................................................................................. 325 Szabadon választható foglalkozások .............................................................................................................. 326 A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások................................................................................................ 327

A nevelőtanárok szakmai továbbképzése 328 Szerkezeti, szervezeti változások 328 A)

HELYZETELEMZÉS............................................................................................ 329

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM...................................................................... 329 Az egészségnevelési program megvalósításának színterei: 331 1. Tanórai........................................................................................................................................................ 331 2. Tanórán kívüli ............................................................................................................................................. 336

A célok megvalósításához alkalmazott módszereink: A célok eléréséhez felhasználható eszközök: 338

338

ISKOLÁNK DROGSTRATÉGIÁJA................................................................................... 339 A KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI ISKOLÁNKBAN: .................................................... 341 A környezeti nevelés színterei iskolánkban:................................................................................................... 342 A környezeti nevelés programjai :.................................................................................................................. 342 Iskolán kívüli környezeti nevelés: ................................................................................................................... 342 A környezeti nevelés célkitűzései iskolánkban:.............................................................................................. 342 A környezeti nevelés lehetőségei az oktatás során........................................................................................ 343

HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI ......................................... 344 NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK.......................................................................... 344 HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI ......................................... 346 NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK.......................................................................... 348

6

7

Igazgatói köszöntő „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert) Tisztelt Érdeklődő! Szent-Györgyi

Albert

szavaival

köszöntöm

Önt,

mint

intézményünk

e

fontos

dokumentumával ismerkedőt. Az alábbiakban megismerkedhet a Bocskai István Oktatási Központ intézményegységeivel, tagintézményeivel, tantárgyi felépítésével, tanórai és tanórán kívüli kínálatával. Megtalálja pedagógiai alapelveinket, céljainkat, mindazt, amit azért vállaltunk, hogy a hozzánk járó gyerekek mindent megkapjanak, amire ebben a gyorsan változó világban szükséges ahhoz, hogy jól boldoguló, az élet minden területén a helyét megálló, biztos alapokkal rendelkező diákok, később felnőttek lehessenek. Napjainkban, a hihetetlen mértékben felgyorsult társadalmi, gazdasági, tudományos és technikai fejlődés következtében az ember számára létszükséglet, hogy egész életében új és új információkat szerezzen és elméleti tudását alkalmazni tudja. Az egész életen át tartó tanulás

elősegíti

az

egyén

hivatásának,

f e l a d a ta i n a k

és

elképzeléseinek

megvalósítását. E sajátos körülményekből és élethelyzetből természetesen következik, hogy gyermek- és ifjúkorban a legfontosabb feladat az ember felkészítése az újszerű, kihívásokkal teli felnőtt életre. Ez az élet többek között a művelődés igényének kialakításával, az önálló tanulás képességeinek kibontakoztatásával válhat teljessé. Köszönöm, hogy időt szán Pedagógiai Programunk tanulmányozására.

Dani Béla Péter igazgató

8

I. Bevezető A pedagógiai program jogszabályi háttere 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban MKM rendelet) 3. A kerettantervi rendelet oktatási miniszter által elfogadott szövege (a továbbiakban kerettantervi rendelet). 4. A megyei önkormányzati fenntartású közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programja (2004-2008) 5. 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 6. 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról 7. 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 8. 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 9. 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 10. A 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 11. A 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 12. A 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 13. A 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 14. A 34/2001. (IX. 14.) OM-ISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 15. A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról 16. A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 17. A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 9

18. A 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 19. Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról 20. A 24/2004. (IX.16.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 21. A 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 22. 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 23. 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről 24. 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 25. 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről 26. 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 27. Az 1993. évi LXXIX. Tv. 8. § 3. bek. A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséről 28. 2010. évi LXXI. Tv.

10

Az intézmény hivatalos megnevezése, címe

Név:

Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Cím (székhely):

4110. Biharkeresztes, Hősök tere 15.

Fenntartója: Biharkeresztes Város Önkormányzata (fenntartói társulás) Biharkeresztes, Széchenyi u. 57.sz.

Feladat ellátási helyek: Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 4110. Biharkeresztes, Hősök tere 15. Alapfeladat: általános iskola 4-8. évfolyam cigány kisebbségi oktatás kizárólag magyar nyelven

Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 4110. Biharkeresztes, Széchenyi 61. Alapfeladat: általános iskola 1-3. évfolyam emelt szintű angol és német nyelvoktatás cigány kisebbségi oktatás kizárólag magyar nyelven pedagógiai szakszolgálat

Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 4110. Biharkeresztes, Kossuth u. 52.

Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai 11

Szakszolgálat Bocskai István Tagiskola 4127. Nagykereki, Rákóczi u. 2. Alapfeladat: általános iskolai nevelés, oktatás 1-8. évfolyam, cigány kisebbségi oktatás /kizárólag magyar nyelven/ Tornaszoba

Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Petőfi Sándor Tagiskola 4114. Bojt, Ady Endre u. 4. Tornaszoba

Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Petőfi Sándor Tagiskola 4114. Bojt, Ady Endre u.1. Alapfeladat: általános iskola 1-4. évfolyam Cigánynyelv oktató kisebbségi oktatás

Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 4110. Biharkeresztes, Hősök tere 12. Tornaterem Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Középiskolai Intézményegysége 4110. Biharkeresztes, Ady Endre u. 2. Alapfeladat: szakiskola, 9-10. évfolyam, Szakmai, elméleti és gyakorlati oktatás:

12

Számítógép szerelő-karbantartó és dísznövény kertészet. gimnázium, 9-12/13. évfolyam, szakközépiskola, 9-12/13. évfolyam, kollégium, diákotthon.

Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Középiskolai Intézményegysége 4110. Biharkeresztes, Táncsics u. 34. Üvegház és gyakorlókert

Intézmény típusa:

többcélú intézmény – közös igazgatású közoktatási intézmény

Létrehozását megengedő jogszabály:

1993. évi LXXIX.tv.

Az intézmény alapító okirat száma:

157/2011. (V. 30.) számú BV határozat

Kelte:

2011. 05. 30.

Az intézmény működési területe:

Hajdú-Bihar megye: a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátás esetében Biharkeresztes közigazgatási területe az általános iskolai ellátás tekintetében: és külön megállapodás alapján Ártánd, Told, Bojt és Nagykereki közigazgatási területe, a pedagógiai szakszolgálat tekintetében pedig Biharkeresztes, Ártánd, Bojt, Told, Berekböszörmény és Nagykereki közigazgatási területe.

Felügyeleti szerve: Biharkeresztes Város Képviselő-testülete

13

Az intézmény érvényes alapító okirata: 157/2011. május 30. sz. határozatával kiadott.

II. Helyzetelemzés Történeti visszatekintés Biharkeresztes Az intézmény Hajdú-Bihar megye egyik legkisebb városában található. A lakosság fő foglalkozási ága a mezőgazdaság. Kevés a munkahely, egyre nagyobb ütemben növekszik a munkanélküliek száma. Az utóbbi időben nagyarányú elvándorlás tapasztalható, ami nem áll arányban a Romániából áttelepülő lakosság számával. A tanulmányaikat befejező fiataloknak csak töredéke tér vissza a településre. Iskolánk társadalmi környezete a változó statisztikai adatokkal jellemezhető. A demográfiai helyzetre tekintettel az általános iskolai tanulók száma csökkenő tendenciát mutat. Nagykereki A nagykereki tagiskola Bihar halmozottan hátrányos településén működik, a román határ közelében. A lakosságra alacsony iskolázottsági szint és az átlagon felüli munkanélküliség a jellemző. A gazdasági folyamatok megváltozása következtében megindult a településről való elvándorlás, mivel a településen a szűkülő munkalehetőségek egyre kevesebb család számára tudnak megélhetést biztosítani. Ennek következtében csökkent a gyermek létszám Jelenleg a község lakóinak száma stagnál. Bojt A Bihari térség egyik legrégibb lakott helye. A falu lakosságának jelenlegi összetételét tekintve többségében nyugdíjas szakképesítésüket hasznosítani nem tudó és az etnikumhoz tartozó munkanélküliek, valamint földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozó kis réteg, s néhány értelmiségi család alkotja. Az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenség e térségben is jelentős feszültségeket okoz, ilyen környezetben az intézmény az átlagoshoz képest több feladatvállalással kell, hogy működjön, hisz a kicsiny falvak életben maradásához az iskolázottságra fokozott szükség van. Az intézmény racionálisabb működése érdekében összevonásokra került sor.

14

Középiskola Az iskola története A középfokú oktatás 1964-ben kezdődött az akkori általános iskolában, egy első osztállyal, 51 tanulóval. A gyerekek nagy része helybeli volt, de az idők folyamán egyre többen jöttek a környező falvakból: Ártándról, Bojtról, Bedőből, Toldról, Mezőpeterdről, Körösszegapátiból, Komádiból, Mezősasról, Bárándról, Kismarjából, Létavértesről, Berettyóújfaluból, később még távolabbról is. Így lassan kialakult az iskola vonzáskörzete. Az 1964/65-ös tanévben indult a levelező tagozatos gimnáziumi oktatás is. Néhány osztály leérettségizett, az utána jelentkezőket Berettyóújfaluba irányították. 1976-ban újra megindult itt az oktatás, 2006-ig folyamatosan működött. Bár sokan kimaradtak időközben, mégis a levelező tagozaton igen sok környékbeli dolgozó szerezte meg az érettségi bizonyítványt. 2006-tól a kevés jelentkező miatt megkezdődött a levelező tagozat leépülése. Az utolsó osztály 2008-ban érettségizett a levelező tagozaton. 1969-ben épült fel a gimnázium új épülete. Akkor a nagyközség legnagyobb épülete volt, a falu közepén. A beiskolázás a kezdetekben változó eredményű volt: 1975-re már évfolyamonként két párhuzamos osztályt tudtunk indítani, de egy adminisztratív intézkedés hatására csökkent a létszám. A stabilizálás csak a 80-as évek közepére sikerült újra. Azóta a gimnázium ismét két párhuzamos osztállyal rendelkezik. 2009-től az egyik gimnáziumi osztály helyett szakközépiskolai osztályt indítunk. Az első időkben nem rendelkeztünk kollégiummal, később korlátozott számban az általános iskolai kollégiumba helyeztünk el tanulókat. 1985-ben kollégiumot kapott intézményünk. A vasútállomás melletti épületben 72 fő elhelyezésére nyílt lehetőség. Ez lehetővé tette a bejárás csökkentését, és azt, hogy távolabbi településekről is érkezzenek hozzánk tanulók. 1992-től szakiskolai képzéssel bővült oktatási kínálatunk. Mezőgazdasági szakmacsoportra való orientálást követően 2009-ig dísznövény- és zöldségtermesztő szakképzést folytattunk. A 2007/2008. tanévtől a szakiskolai kínálatunkat informatikai szakképzéssel bővítettük. A 2009/2010.

tanévtől

az

informatika

és

a

mezőgazdaság

mellett

az

építészet

szakmacsoporttal bővítettük a szakiskolai képzési kínálatot. Ugyanettől az időponttól 15

szakközépiskolai osztályt is indítunk. A hozzánk jelentkező tanulók az egyéb szolgáltatások (rendvédelmi pályákra való előkészítés), a kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció és a mezőgazdaság szakmacsoportok közül választhatnak, illetve 1998 és 2007 között szakközépiskolai osztállyal bővült az iskola: számítástechnikai szoftverüzemeltető képzést folytattunk érettségizett tanulók számára. A rendszerváltást követően az iskola fenntartásának terhei meghaladták Biharkeresztes anyagi lehetőségeit, ezért 1992-től az intézmény fenntartója a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat lett. 2011-ben a megyei önkormányzat az intézmény további működtetését felkínálta Biharkeresztes városnak, a képviselő-testület döntése alapján 2011. július 1-jétől újra Biharkeresztes Város Önkormányzata az intézmény fenntartója. 2011. augusztus 1-jétől a helyi általános iskola és középiskola közös igazgatású közoktatási intézményként működik. Az intézmény folyamatosan törekszünk a nevelési, oktatási és képzési struktúra megújítására. Célunk a tanulói létszám stabilitásának fenntartása és a partneri igények minél szélesebb körű kielégítése. Biharkeresztes egyetlen oktatási intézményeként a jövőben is megfelelő körülményeket szeretnénk biztosítani a jó képességű és szorgalmú tanulók, valamint a kevésbé tehetséges vagy szorgalmas tanulók számára is.

Tárgyi feltételek Biharkeresztes Az oktatás két teljesen felújított és részlegesen akadálymentesített épületben folyik. A Széchenyi úti épületben az 1-3. évfolyam tanulói tanulnak, a többi évfolyam a Hősök téri épületben található. A Művelődési Házzal közösen használt Sportcsarnok, ami szintén felújításra került, biztosítja a helyet a testnevelés órák és a délutáni sportfoglalkozások, versenyek megtartásához. Az udvaron két bitumenes és egy füves pálya nyújt lehetőséget a szabadban való aktív mozgáshoz, játékhoz. Játékudvar kialakítása van folyamatban a Széchenyi úti telephelyen. Az informatika oktatásához jól felszerelt számítástechnika terem áll rendelkezésre. A felső tagozatos technikaoktatás egy a legszükségesebb eszközökkel felszerelt tanműhelyben folyik. A háztartástan oktatását modern felszerelések biztosítják.

16

Az intézményben 12 interaktív tábla segíti a korszerű nevelő-oktató munkát, hasonlóan az IPR-ből beszerzésre került oktatási segédanyagoknak és eszközöknek, fejlesztő játékoknak, sport- és szemléltetőeszközöknek. Iskolánk tárgyi feltételei nagyon jók, minden igényt kielégítenek. Nagykereki Épület A település középpontjában 2002 – óta egy új, modern iskolaépületben működik az alsó és a felső tagozat. A 60-as években épült 3 tanteremhez építettek egy 5 tantermes új épületszárnyat, amelyben hely jutott egy informatika szaktanteremnek és egy is. A tantermek világosak, tágasak, a mai kor követelményeinek megfelelőek. A tornaszoba távolabb van az iskolaépülettől. A nagyobb iskolai rendezvényeket a Bocskai Várkastély nagytermében rendezzük meg. Az udvaron bitumenes sportpálya és játékra alkalmas füves terület van. Helyhiány miatt szertárakkal, irattárral nem rendelkezünk. Taneszközök Az oktatási eszközök az IPR-nek köszönhetően jelentősen javult, sokat fejlődött. Minden felső tagozatos tanteremben interaktív tábla segíti az oktatást. Az informatika, technika, testnevelés tantárgyak kivételével nem szaktantermi oktatást valósítunk meg.

Bojt Az intézmény szemléltető eszközökkel való ellátása megfelelő. Középiskola Tárgyi feltételek Az iskolaépület nagyobb része 1969-ben épült. Az idők folyamán jelentős mértékben elhasználódott, felújításra szorul. Egyre sürgetőbb a fűtési rendszer és a szennyvízhálózat teljes rekonstrukciója. A felújítási költségek meghaladják az intézmény és a fenntartó önkormányzat anyagi lehetőségeit, keressük a megoldás pályázati lehetőségeit. Az 1997-ben épült kollégium jelentős fejlődést eredményezett. A modern 90 személyes kollégium egyrészt korszerűbb, másrészt mivel egy egységet képez a meglévő iskolaépülettel, könnyebbé, átfoghatóbbá és ellenőrizhetőbbé teszi a kollégiumi munkát. A létrehozott öt tanterem jól szolgálja a szakképzést.

17

A szakképzés tárgyi feltételeit fokozatosan emeltük az optimális szintre. Előbb üvegházat és bemutató kertet létesítettünk, majd 4 hektár földet vásároltunk. Folyamatosan fejlesztettük a gépparkot. Ma a két traktor mellett több kisgépünk van, szinte az összes elvégzendő munka feltételeit biztosítottuk. Az informatikai képzésben résztvevőknek három korszerűen felszerelt informatikai szaktanterem áll rendelkezésre. 1997-ben a Leonardo Program keretében külföldi iskolai kapcsolatra is szert tettünk. Ez jelentős segítség a szakmai fejlődés terén. Szakoktatóink és tanulóink éves rendszerességgel járnak szakmai tapasztalatcserére és szakmai gyakorlatra Hollandiába, Németországba, Angliába és Dániába. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az oktatás tárgyi feltételei, ha nem is a legkorszerűbbek, de biztosítottak.

Humán erőforrás helyzete A személyi feltételek A szaktanári, kollégiumi nevelőtanári ellátottság négy évtized elteltével mára jónak mondható. Az iskolában oktató tanárok rendelkeznek a megfelelő végzettséggel és képesítéssel, jelentős mértékben csökkent a túlmunka. Néhány kis óraszámú tantárgy (ének, rajz) oktatását óraadó tanárok látják el. A szakképzés személyi feltételei is biztosítottak. Az egyéb dolgozók (iskolatitkár, gépkocsivezető, szakmunkás) jó szakmai ismerettel, lelkiismeretesen végzik munkájukat. Nevelőtestület jellemzői tagintézményenként Székhelyintézmény: Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Biharkeresztes, Hősök tere 15. A tantestület létszáma……18….fő. A tantestület szakképzettsége: Tanító………… 4 fő Ált. isk. tanár…14… fő

18

Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: -Szakvizsgával rendelkezők száma: 3 fő Tanulók jellemzői Tanulói létszám:

279 fő

Általános iskolai: 279 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/ 168 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/ 96 fő Erősségeink •

tolerancia, empátia a gyerekekkel, szülőkkel szemben

•

hagyományok, rendezvények

•

a tantestület tudatossága, jól felkészült tanári kar

•

jó szakmai felkészültség

•

sok szabadidős program

•

kitartás, lelkiismeretesség

•

tapasztalat

•

munkabírás, önfegyelem

•

sokoldalúság

•

elhivatottság

•

fejlesztőpedagógus jelenléte

•

a pedagógusok helyi ismeretsége (családok személyes ismerete)

•

jó helyi kapcsolatrendszer (pl. polgármesteri hivatal, rendőrség, BESZI, közművelődési intézmények, óvodák, civil szervezetek)

•

Gyengeségeink

•

a tudás presztízsének csökkenése

19

•

szülői igénytelenség

•

nevelési hiányosságok

•

nincs egységes követelményrendszer

•

következetlenség, türelmetlenség

•

a fegyelem gyengülése, eszköznélküliség

•

a lelkesedés, vállalkozó szellem hiánya

•

kevés a pozitív visszajelzés

•

nem egyenlő a teherviselés

Telephelyek: Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Széchenyi u. 61. A tantestület létszáma……7….fő. A tantestület szakképzettsége: Tanító………7………… fő Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: --Szakvizsgával rendelkezők száma: --Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 60 fő Általános iskolai: 60 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/: 53 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/: 34 fő Pedagógiai szakszolgálat: 20

munkakörök……3,5…..fő gondozottak száma tanévenként: 823 fő alapfeladatok: logopédiai ellátás, fejlesztő pedagógia, pszichológiai ellátás, gyógytestnevelés és gyógypedagógiai szolgálat.

Erősségeink •


•


•


•


•


•


•

tapasztalat

•


•

sokoldalúság

•

elhivatottság

•


•


•


•

Gyengeségeink

•


•


•


•


•


•


21

•


•


•


Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Kossuth u. 52. Jelenleg használaton kívül van. Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Bocskai István Tagiskolája Nagykereki, Rákóczi u. 2. A tantestület létszáma……9….fő. A tantestület szakképzettsége: Tanító………5………… fő Ált. isk. tanár……4… fő Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: -Szakvizsgával rendelkezők száma: 3 fő Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 116 fő Általános iskolai: 116 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/: 110 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/: 61 fő •

Erősségeink

22

•


•


•


•


•


•


•

tapasztalat

•


•

sokoldalúság

•

elhivatottság

•


•


•


•

Gyengeségeink

•


•


•


•


•


•


•


•


•


Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Petőfi Sándor Tagiskola Bojt, Ady Endre u. 4. Tornaszoba. Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 23

Petőfi Sándor Tagiskola Bojt, Ady Endre u. 1. A tantestület létszáma……5….fő. A tantestület szakképzettsége: Tanító…………4……… fő Ált. isk. tanár…1…… fő Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: --Szakvizsgával rendelkezők száma: -Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 41 fő Általános iskolai: 41 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/: 38 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/: 30 fő •

Erősségeink

•


•


•


•


•


•


•

tapasztalat

•


•

sokoldalúság

24

•

elhivatottság

•


•


•


•

Gyengeségeink

•


•


•


•


•


•


•


•


•


Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Biharkeresztes, Hősök tere 12. Tornaterem Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Középiskolai Intézményegysége Biharkeresztes, Ady Endre u. 2. Szakiskola A tantestület létszáma……5.fő. A tantestület szakképzettsége: Középisk. tanár 1 fő Szakoktató…

4 fő

25

Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: Szakvizsgával rendelkezők száma: Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 107 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/ 74 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/ 48 fő Gimnázium A tantestület létszáma……17 fő. A tantestület szakképzettsége: Középisk. tanár:…… 17 fő Szakos ellátottság: 95 % Hiány szakok: etika, filozófia Szakvizsgával rendelkezők száma: 8 fő Tanulók jellemzői Tanulói létszám:

119 fő

Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/ 84 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/ 37 fő

Szakközépiskola 26

A tantestület létszáma……3…fő. A tantestület szakképzettsége: Középisk. tanár…

3…fő

Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: Szakvizsgával rendelkezők száma: Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 90 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/ 68 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/ 36 fő Kollégium, Diákotthon A nevelőtestület létszáma……4…fő. Szakképzettsége: Nevelőtanár …………4…fő Tanulók jellemzői Tanulói létszám:

54 fő

Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/ Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/

27

Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Középiskolai Intézményegysége Biharkeresztes, Táncsics u. 34. Üvegház és gyakorlókert Erősségeink •

az iskola rendezett, tiszta külső képe,

•

az iskola dolgozóinak elkötelezettsége az intézmény irányába,

•

a nevelőtestület nagy felelősséggel, pedagógiai hozzáértéssel és jó közösségi szellemben végzi munkáját,

•

az iskola nevelői a tanulókat következetes munkára, kritikus szemléletre igyekeznek nevelni,

•

javul az együttműködési készség az iskola és a kollégium között.

•

Gyengeségeink

•

erősíteni kell az iskolán belül az osztályközösségeket,

•

az iskola propagálása még nem elégséges, az általunk nyújtott szolgáltatások bemutatása, „reklámozása” lehetne sokkal eredményesebb is, ennek érdekében az intézmény marketingtevékenységét fokozni szükséges,

•

hatékonyabbá kell tenni az általános iskolákkal való kapcsolatot, és ennek eredményeként a beiskolázást.

Az intézmény közel 820 tanuló nevelését oktatását végzi. A tanulók61 %-a általános iskolai nevelésben oktatásban vesz részt /közel 500 fő/. Az általános iskolás korosztály 74 %-a a középiskolás korosztály 71 %-a hátrányos helyzetű . A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 44 illetve 38 %. Mindezek a mutatók megfogalmazzák az intézmény sajátos helyi nevelési- oktatási feladat rendszerét, melyben kiemelt szerepe kell, hogy legyen a minden tanuló számára biztosított esélyteremtésnek és a hátrányok csökkentésének. A tantestület szakos ellátottsága biztosított és folyamatos pályázati lehetőségek révén fejleszti pedagógiai , pszichológiai, szakmai kompetenciáját.

28

Következtetések, lehetőségek és fejlesztések A tanulói összetétel miatt erősíteni kell a differenciált képességfejlesztést. A belső nevelési struktúrákat a képzés igényei szerint a hatékonyság, az önállóság növelésével módosítani szükséges. Tantárgyi és képességmérésekkel kell megállapítani a lehetséges irányokat, és ezeknek megfelelő tanulói kiscsoportok létrehozásával célszerű megválasztani a tanításitanulási módszereket. Fel kell tárni a pedagógusokban lévő egyéni ambíciókat, és az iskola érdekében hasznosítani ezeket. Előre kell lépnünk a követelmények és az értékelés egységesítése terén, a szakmai munkaközösségek írásban rögzítsék az egységes követelmény- és értékelő rendszerüket. Erősíteni kell a kapcsolatot z intézményegységek között, továbbá a családokkal és a szülői szervezettel való együttműködést. A képességfejlesztés érdekében szorgalmazni kell a szakkörök szervezését, a fakultációs lehetőségek és a felzárkóztatási lehetőségek kihasználását. Valamennyi tantárgy esetében növelni kell oktató munkánk hatékonyságát. Az intézményben kiemelten kezeljük az idegen nyelvek és az informatika oktatását. Javítani kell a továbbtanulás eredményességét. Erősíteni kell a tanulók azonosulását az iskola célkitűzéseivel. Lehetőséget kell adni az egyéni tanulói képességek fejlesztésére az intellektuális képességektől eltérő irányban is (pl.: rajz, manuális képességek, sport, tánc, stb.). Javítani kell az osztályfőnöki mentálhigiénés felvilágosító tevékenységet a személyiségfejlesztés érdekében. Fejleszteni kell a szakoktatást. Hatékonyabbá kell tenni a kollégiumi munkát, főleg tanulmányi téren. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat az intézmény nevelői nagy türelemmel és hozzáértéssel segítsék a kulcskompetenciáknak az elsajátításához. Az oktatási tevékenység mellett nagy hangsúlyt kell fektetnünk a nevelésre. A szakiskola közismereti évfolyamain nagy a fluktuáció, azt csökkenteni szükséges.

29

Az esélyegyenlőség érvényesítése, alkalmazásra kerülő módszerek, eszközök A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben a sokféleség a társadalmi-gazdasági életerő forrását jelenti. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása jól elkülöníthető fogalmak, melyek egyben egymást kiegészíthető célokat jelölnek meg: • az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is, • az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, melynek eredményeként a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Az esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül: az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Ennek érdekében a fogadókészséget fejleszteni kell, ki kell alakítani • a megkülönböztetés tilalmát, • az egyenlő bánásmódot, • az emberi méltóság tiszteletben tartását, • a társadalmi szolidaritást. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a családjukból kiemelt gyermekek integrációja kulcsfontosságú a szegénység és a kirekesztődés újratermelődési folyamatainak megállításában. Az oktatásban is szükséges a szegregációs iskolai gyakorlatok elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyeinek növelése. A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének alapvető feltételei közé tartoznak a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását lehetővé tevő családtámogatási ellátások, az elérhető és megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását segítő szolgáltatások, valamint a családi kötelezettségeket rugalmasan figyelembe vevő munkaszervezetek és foglalkoztatási formák elterjesztése. A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, a társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is. Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai

30

Csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényező közé tartozik a szülő kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés, illetve a hátrányos lakóhely. A gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése, de természetesen további eszközt jelentenek a pénzbeli és természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások.

Az esélyegyenlőség feltételeinek biztosítása Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében: • a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát erősítjük, • drogprevenciós programokat tartunk, • rendszeresen felmérjük a veszélyeztetett, a 2H-s és 3H-s gyermekek, tanulók körét, • tovább erősítjük a kapcsolatot az iskolai és iskolán kívüli segítőkkel, • pályaorientációs programokkal segítjük diákjaink továbbtanulását, munkába állást, • a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket, osztályfőnököket felkészítjük az esélyegyenlőségi feladatokra, • egyéni fejlesztési terveket dolgozunk ki a lemorzsolódások csökkentése érdekében, • hatékonyabb együttműködést alakítunk ki a cigány kisebbségi önkormányzattal, a településen működő civil szervezetekkel, • továbbképzéseket tartunk ebben a témában.

31

III. Rész

Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat NEVELÉSI PRORAMJA

32

1. Általános Iskolai Egység Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánkkal szemben megfogalmazott elvárások, igények: •

gondolkodási

képességek

egyéni

adottságoknak

megfelelő

ütemben történő fejlesztése, •

a kor igényeinek megfelelő tudományos ismeretek közvetítése,

•

az életben alkalmazható praktikus ismeretek,

•

takarékos szemlélet kialakítása,

•

leszakadó rétegek, csoportok pedagógiai támogatása,

•

fejlett kommunikációs képesség és önismeret kialakítása,

•

konstruktív konfliktuskezelés képességének kialakítása,

•

színvonalas idegen nyelv - oktatás,

•

a tanuláshoz való pozitív viszonyulás formálása,

•

felkészítés továbbtanulásra,

•

korszerű matematikai és számítástechnikai ismeretek biztosítása,

•

eredményes tanulási technikák megismertetése.

•

nemzeti hagyományok megismertetése,

•

környezetvédelemre, egészséges életmódra nevelés,

•

a lakóhely szeretetére nevelés,

•

a másság elfogadása.

Alapelvek Oktató - nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. Alapelvünk, hogy: • Tanulóinkat egyéni képességeikhez mérten fejlesztjük. • Felkészítjük őket az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, melynek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. • A szociális hátrányok leküzdése érdekében hatékony felzárkóztató munkát végzünk. 33

• A

kiemelkedő

képességű

tanulóknak

lehetőséget

biztosítunk

tehetségük

kibontakoztatására az iskolai élet bármelyik területén. • Fokozott

figyelmet

fordítunk

a

fejlett

kommunikációs

képességek

és

viselkedéskultúra kialakítására, a matematika, számítástechnika és az idegen nyelvek oktatására. • Az önismeret fejlesztésével segítjük a továbbtanulási irány kiválasztását. • Kiemeljük a sport az egészséges életmód fontosságát. • Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és a tágabb hazához való kötődést, környezetünk megismerését, megóvását. • Nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre • Magunkénak érezzük a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét • Elismerjük a gyermekek jogait, tudatosítjuk a tudás fontosságát. • Igyekszünk eleget tenni partnereink iskolával szemben támasztott elvárásainak. • Megismertetjük és tiszteletben tarttatjuk a cigány kisebbség kultúráját, hagyományait és történelmét.

Célok Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi - erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében a Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat tevékenységét az alábbi célok vezérlik: •

alapműveltség közvetítése

•

alapkészségek fejlesztése

•

tehetséggondozás

•

munkára nevelés (kötelességtudat, felelősségérzet, munka megbecsülése

• minden tanuló szeressen iskolába járni, • a tanulók legyenek motiváltak a tanulásra, • minden iskolás ízlelje meg a sikert társai, szülei és nevelői körében, túl a tantervi követelményeken a képességek mind szélesebb körében,

34

• a 8. osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középiskolában folytassa tanulmányait, • a tanulók a siker esélyével készüljenek fel életpályájukra, • váljanak testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges emberekké, • tevékenységünket a gyermekek szeretete hassa át, • fejlesszük tovább minden gyermek személyiségének saját értékeit • neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására, • neveljünk a kisebbségi önazonosság megőrzésére, erősítésére, • tartsunk jó kapcsolatot az önkormányzatokkal és a települések intézményeivel, • a szülőkkel olyan szemléletben működjünk együtt, hogy iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink.

Az iskolai alapcélok teljesülése szempontjából fontos kritérium, ha a tanulók kifejezésre juttatják: jól érzik magukat az iskolában, ha minden tanuló valamely területen sikert ér el, átlagon felüli teljesítményről ad számot, ha a tanulók az iskolával jó együttműködésben, képességeiknek megfelelő eredményt produkálnak, ha a továbbtanulási mutatók jók.

35

Feladatok az ismeretátadás, készségfejlesztés és attitűd fejlesztés területein

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök 1. Anyanyelvi A kommunikáció a Az alapszókincs, a Különböző üzenetek Az anyanyelvhez való pozitív kommunikáció gondolatok, érzések és funkcionális nyelvtan és stílusok, közlése írásban és szóban, illetve attitűd kialakítása, felismerve, hogy az tények szóbeli és írásbeli valamint a nyelvi funkciók biztos azok megértése vagy másokkal anyanyelvünk személyes és a kulturális formában történő ismerete. való megértetése változatos gazdagodás egyik lehetséges forrása. kifejezésének és A verbális interakció helyzetekben, különböző céllal. A Mások véleményeinek és értelmezésének képessége akülönféle típusainak (beszélgetés, különféle kommunikációs érveinek nyitott módon történő társadalmi és kulturális interjú, vita stb.) és a különféle helyzetekben elhangzó különbözőmegközelítése, és konstruktív, kritikai kontextusok teljes skáláján –beszélt nyelvi stílusok és regiszterekszóbeli üzenetek meghallgatását és párbeszéd folytatása. a munkahelyen, otthon és abő jellemzőinek ismerete. megértését, valamint a tömör és A nyilvánosság előtti szabadidőben. A kommunikációban világos beszédet foglalja magában.magabiztos megszólalás. használt paralingvisztikai eszközök Idetartozik az üzenetátadás A helyes szó-, illetve /nem verbális kommunikáció/ sikerességének megfigyelése, nyelvhasználaton túl törekvés az ismerete (a beszédhang valamint beszélgetések változatosesztétikus kifejezésmódra. minőségével kapcsolatos jellemzők,kommunikációs kontextusokban Az irodalom szeretetének arckifejezések, testtartás és történő kezdeményezése, elsajátítása. gesztusok rendszere). folytatása és befejezése is. A kultúrák közötti Az irodalmi szövegfajták Különféle szövegek kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása. (mese, mítosz, legenda, vers, lírai olvasása és megértése a különböző költemény, dráma, novella, regény)céloknak (információszerzés, és fő jellemzőik, valamint a nem tanulás vagy szórakozás) és irodalmi szövegfajták (önéletrajz, szövegtípusoknak megfelelő pályázat, beszámoló, cikk, esszé, olvasási stratégiák alkalmazásával. Különböző típusú és beszéd stb.) és fő jellemzőik

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök ismerete. különféle célokat szolgáló írott Az írott nyelv fő szövegek alkotása. A szövegalkotás jellemzőinek az ismerete (hivatalos,folyamatának nyomon követése (a hétköznapi, tudományos, vázlatkészítéstől az átolvasásig). zsurnalisztikai, bizalmas stb.) Írásbeli információk, A nyelv és a adatok és fogalmak keresése, kommunikációs formák időhöz, gyűjtése és feldolgozása a tanulás földrajzi, társadalmi és során, a tudás szisztematikus kommunikációs környezethez való rendszerezése. A fontos kötöttségének és változatosságának információk kiszűrése a felismerése. szövegértés, beszéd, olvasás és írás során. Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele. Komplex szövegek (előadások, beszélgetések, utasítások, interjúk, viták) alkotásához, előadásához vagy megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek,

37

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök vázlatok, térképek) alkalmazása.

2. Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi A szókincs, a funkcionális Szóbeli üzenetek A kulturális különbségek iránti kommunikáció a gondolatok,nyelvtan, az intonáció és a kiejtés meghallgatása és megértése a fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. érzések és tények szóban ésismerete. kommunikációs helyzetek írásban történő A verbális interakció megfelelő körében (ismerős, a megértésének, kifejezésének különféle típusainak az ismerete személyes érdeklődési körhöz vagy Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek és értelmezésének (személyes és telefonon történő mindennapi élethez kapcsolódó iránt általában (beleértve a szomszédos országok nyelvét, a régióban beszélt képessége a társadalmi és beszélgetés, interjú stb.). témákról). nyelveket, a kisebbségi vagy klasszikus kulturális kontextusok Az irodalmi és nem Beszélgetés megfelelő skáláján ( a irodalmi szövegfajták megfelelő kezdeményezése, folytatása és nyelveket, a jelnyelvet stb.) és = kultúrák munkahelyen, otthon, a körének ismerete (novella, vers, befejezése ismerős, a személyes közötti kommunikáció iránt. szabadidőben, az oktatásbanújság- és folyóiratcikk, honlap, érdeklődési körhöz vagy a és képzésben ) az útmutató, levél, rövid beszámoló mindennapi élethez kapcsolódó anyanyelvtől különböző stb.). témákról. nyelve(ke)n, illetve az iskola A különböző beszélt és Különféle témákról tanítási nyelvén az egyéni írott nyelvi stílusok és regiszterek szóló, nem szakszövegnek igények és szükségletek (hivatalos, hétköznapi, minősülő, illetve – egyes 16 szerint. zsurnalisztikai, bizalmas stb.) fő esetekben – ismert területhez jellemzőinek ismerete. tartozó témáról szóló, A társadalmi konvenciókszakszövegnek minősülő írott és kulturális szempontok, valamint szövegek olvasása és megértése, a nyelvföldrajzi, társadalmi és valamint különböző típusú és kommunikációs környezethez való különféle célokat szolgáló írott kötöttségnek és változatosságnak aszövegek alkotása megfelelő

38

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök felismerése. helyzetekben. Segédeszközök (pl. gyzetek, ábrák, térképek) megfelelő használata szóbeli és írásbeli szövegek (beszélgetés, útmutató, interjú, beszéd stb.) megértéséhez vagy alkotásához. A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelő körének kezdeményezése és folytatása. 3.1 Matematikai kompetencia

A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia17 az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása

A számok és mértékegységek A matematikai kompetencia biztos ismerete és a mindennapi alapelemeinek alkalmazása kontextusokban való összeadás és kivonás, használata, amely a számtani szorzás és osztás, alapműveletek és a matematikai százalékok és törtek, kifejezésmód alapvető mértékegységek formáinak (a grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak) a mindennapi életben az ismeretét foglalja magában. felmerülő problémák megközelítése és megoldása A matematikai során, mint például: kifejezések és fogalmak biztos ismerete a

39

Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására. Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás alapjának tisztelete. Törekvés az állítások alátámasztására

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök céljából. szolgáló indokok keresésére. legfontosabb geometriai és a háztartási algebrai tételeket is költségvetés kezelése (a Egy magasabb fejlettségi Hajlandóság mások véleményének beleértve. bevételek és a kiadások szinten a matematikai kiegyensúlyozása, tervezés, érvényes (vagy nem érvényes) A matematika kompetencia18 a indokok vagy bizonyítékok alapján segítségével megtakarítás); matematikai történő elfogadására, illetve a vásárlás (árak megválaszolható elutasítására. gondolkodásmód összehasonlítása, kérdésfajták ismerete és (logikus és térbeli megértése. mértékegységek, ár-érték gondolkodás). és a arány ismerete); valóság magyarázatára az utazás és a és leírására egyetemesen szabadidő (távolság és használt matematikai utazási idő közötti kifejezésmód (képletek, összefüggés felismerése, modellek, geometriai pénznemek és árak ábrák, görbék, összehasonlítása). grafikonok) használatára A mások által előadott való képesség és készség indoklás követése és az adott kontextusnak értékelésre és az indoklás megfelelően alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése,

40

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és

41

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése. Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata.

42

3.2 Természet-tudományi és technológiai = kompetenciák

4. Digitális kompetencia

A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva. A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT) magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Ezek a kompetenciák a logikai és kritikai gondolkodással, a magas

A természeti világ, a technológia és a technológiai eszközök és folyamatok alapelveinek az ismerete. A technológia és más területek; tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társadalom (értékek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. a multimédia) és a környezet (környezetszennyezés, fenntartható fejlődés) közötti összefüggések megértése.

Az ITT természetének és a mindennapi élet különféle kontextusaiban betöltött szerepének, illetve lehetőségeinek alapos ismerete, amely magában foglalja:20 a legfontosabb számítógépes alkalmazások, köztük a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az adatbázisok, az

A technológiai eszközök és gépek, valamint tudományos adatok és megállapítások felhasználása, illetve az azokkal való munka valamilyen cél vagy következtetés elérése érdekében. A tudományos kutatás lényegi jellemzőinek felismerése. Következtetések és a kidolgozásukhoz vezető gondolatmenet ismertetése.

Mivel az információs társadalom technológiáinak alkalmazására egyre több lehetőség van a mindennapi életben, így = tanulásban és a szabadidőben, a szükséges készségek = következők: elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása

Érdeklődés a tudomány és a technológia iránt, azok kritikai értékelése, ideértve a biztonsággal kapcsolatos és az etikai kérdéseket is. A tényszerű adatok pozitív, ám kritikus szemlélete és annak felismerése, hogy a következtetések levonása egy logikai folyamat eredménye. Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány, valamint a tudományos vagy műszaki pályák iránt.

Hajlandóság az ITT használatára az önálló és a csapatban végzett munka közben, kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre álló információk értékelése során. Pozitív viszonyulás az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek

szintű információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel állnak kapcsolatban. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel.

információtárolás és a kezelés ismeretét; az internet és az elektronikus kommunikáció (e-mail, videokonferencia, egyéb hálózati eszközök) használata által nyújtott lehetőségek, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerését; az ITT felhasználási lehetőségeinek az ismeretét a személyiség kiteljesítését, a társadalmi beilleszkedést és a foglalkoztathatóságot elősegítő kreativitás és újítás terén; a rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének /elérhetőség/elfogadhatóság) alapszintű megértését és annak felismerését, hogy az ITT interaktív használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani.

44

létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és a virtuális közötti különbségtétel), valamint szisztematikus módon történő felhasználása; a megfelelő segédeszközök (prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából; internetes oldalak elérése és az azokon történő keresés, valamint internet alapú szolgáltatások, pl. vitafórumok és elektronikus levelezés használata; az ITT használata a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás szolgálatában különböző kontextusokban otthon, a szabadidőben és a

tiszteletben tartását is. Érdeklődés a látókör szélesítése érdekében történő ITThasználat iránt kulturális, társadalmi és szakmai célú közösségekben és hálózatokban való részvétel révén.

munkahelyen. 5. A tanulás tanulása

A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban (otthon, és munkahelyen, az oktatásban és képzésben történő alkalmazásának képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete. A rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségek ismerete és annak felismerése, hogy az oktatás és képzés időszaka során hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását.

45

A tanulás és általában véve a pályafutás önálló, hatékony irányítása.21 A tanulás időbeosztása, autonómia, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció, mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.

A kompetenciák változtatására és további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint a motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság.

6.1 Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák

A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén.

A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete. Az egyén, csoport, társadalom és kultúra fogalmak ismerete, illetve e fogalmak fejlődésének a megértése a történelem során . Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek kamatoztatása a saját életben és a család életében. Az interkulturális dimenzió szerepének a megértése az európai és más társadalmakban.

46

Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása). Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása. A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása). A személyes és a szakmai szféra különválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől. A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében; a

A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészség. Tisztesség. Öntudatosság.

diverzitásból adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése. Tárgyalóképesség.

6.2 Állampolgári kompetenciák

Az állampolgári kompetenciák átfogóbbak, mint a személyköziek, mivel társadalmi szinten működnek. Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként tudhatók be, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást.

A polgári jogok és a lakóhely szerinti ország alkotmányának és kormánya működésének az ismerete. A helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szintű szakpolitikák kidolgozásának folyamatában részt vevő intézmények szerepének és feladatainak ismerete (az EU politikai és gazdasági szerepét is beleértve). A helyi és nemzeti szintű kormányzat kulcsszereplőinek, a politikai pártoknak és az

47

Részvétel a település/lakóhely életében, valamint a nemzeti és európai szintű döntéshozásban; választásokon való szavazás. A szolidaritás kifejezése a helyi, illetve a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti érdeklődés kinyilvánítása és a problémamegoldásban való részvétel révén. A közintézményekkel való hatékony érintkezés. Az EU által kínált lehetőségek kihasználása.

A lakóhelyhez, hazához, az Európai unióhoz és általában véve Európához és a világhoz (a világ adott részéhez) való tartozás érzése. Hajlandóság a különböző szinteken folyó demokratikus döntéshozásban való részvételre. Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás iránt, a társadalmi sokszínűség és a társadalmi kohézió támogatása. A mások által vallott értékeknek és mások magánéletének a tiszteletben tartása, adott esetben fellépés a társadalomellenes viselkedéssel szemben.

általuk hangoztatott politikai nézeteknek az ismerete. A demokrácia és az állampolgárság fogalmainak és az azokról szóló nemzetközi nyilatkozatoknak (köztük az Európai Unió alapjogi chartájának és a Szerződéseknek) az ismerete. A nemzeti, az európai és a világtörténelmet befolyásoló legfontosabb események, áramlatok és változást kiváltó szereplők, valamint Európa és szomszédjai jelenlegi helyzetének az ismerete. A kivándorlás, bevándorlás és a kisebbségek fogalmának ismerete európai és világviszonylatban.

48

Az országban beszélt nyelv használatához szükséges készségek.

Az emberi jogok és az egyenlőség elfogadása, mint az európai modern demokratikus társadalmakban megjelenő szolidaritás és felelősség alapja, a férfiak és a nők közötti egyenlőség elfogadása. A különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése. A tömegtájékoztatásból származó információk kritikus szemlélete.

7. Vállalkozói kompetencia

A vállalkozói kompetenciának egy aktív és egy passzív összetevője van: egyrészt a változás kiváltására való törekvés, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások üdvözlésének és támogatásának a képessége. A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság.

A rendelkezésre álló lehetőségek ismerete és az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek felismerése.

49

A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei. Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek. Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka. A személyes erősségek és gyengeségek felismerése. Az események elébe menő cselekvés és a változásokra való pozitív reagálás. A kockázatok felmérése és kellő időpontban és módon történő vállalása.

Kezdeményezőkészség. Pozitív viszonyulás a változáshoz és az újításhoz. Késztetés azoknak a területeknek a keresésére, ahol az ember vállalkozói készségei teljes skáláját kamatoztathatja például otthon, a munkahelyen és a helyi közösségben.

8. Kulturális kompetencia

A gondolatok, élmények és érzések különféle módon (többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet ) történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.22

Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete, beleértve a populáris kultúrát is. A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete. Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tudatosítása. A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismerése.

50

A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. A kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete. A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

Nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklődés révén. A diverzitás tiszteletével párosuló erős identitástudat.

Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé

válnak

következményeiket,

az és

értékek megismerik

megnevezésének, az

elsajátított

azonosításának,

tudás,

készségek

megértik működését,

felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről.

Diákként

és

felnőttként

tudjanak

élni

a

megnövekedett

lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik

52

alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a

humanitárius

segítségnyújtás,

az

együttműködés

képessége),

értékorientációk,

beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a

53

társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak

eligazodni

a

fogyasztási

javak,

szolgáltatások,

marketinghatások

és

viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék

54

meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a

55

könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

56

Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási

57

ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

A képzés szakaszai Kt. 8.§ „(3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. 58

Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban.

Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez

való

igazítását.

Tantervünk

-

az

oktatási

folyamatot

irányító

dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.

59

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok nevelő – oktató munkánk szerves részét képezik. A legtágasabb értelemben véve a gyermek, tanuló nevelése, iskolai felügyelete személyiségformáló

hatásával

a

tudásszint

növelésével,

az

erkölcsi

ismeretek

megismertetésével közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló helyes irányban fejlődjön, képes legyen annak felismerésére, hogy az adott esetben mi a megfelelő döntés.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az egyes életkori szakaszokban Latencia kor (6-8) A gyerekek nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeret- és teljesítményigénnyel. A gyerek interperszonális kapcsolatait erősen meghatározza a számára fontos személyekhez – szülőkhöz, pedagógushoz – való kötődés. Az új követelményeknek való megfelelés számos problémát vethet fel, melyek nagy része beilleszkedési- illetve tanulási nehézségekben, valamint magatartásproblémákban fejeződik ki. Feladataink ebben a korban: •

A feladattudat és az alapvető szokásrendszer kialakítása.

•

A

potenciálisan

veszélyeztetett,

beilleszkedési-,

illetve

teljesítményzavarokkal küzdő tanulók felismerése és segítése, különös figyelemmel a dyslexiás, dysgraphiás és dyscalculiás gyerekekre. •

A személyiségfejlődés szempontjából fontos, közösségben végzett irányított játék, a kreativitást fejlesztő alkotómunkának, a differenciált napközis szabadidős foglalkozásoknak szervezése.

Terveink között szerepel konzultációs lehetőség biztosítása a szülők számára, melynek célja az információcsere, a szülők megnyerése a preventív illetve korrekciós feladatokhoz szükséges konstruktív együttműködésre, valamint a célravezető nevelési stratégiák együttes kidolgozására. Prepubertás kor (8-12) Az ebben a korban lévő gyerekek viselkedésére jellemzőek még továbbra is a kisiskolás jegyek, de a korszak végén elkezdődik egy önállósulási törekvés, előtérbe

60

kerül a társas kapcsolatok fontossága a személyiség és az önismeret alakulásában. A korszakban megfigyelhető érzelmi-hangulati labilitás már a serdülőkor előfutára. Feladataink ebben a korban: •

Megismertetni a gyerekekkel a kulturális és nemzeti értékeinket.

•

Kifejleszteni tanulóinkban az önálló ismeretszerzés igényét és képességét.

•

El kell fogadtatni tanulóinkkal, hogy nem tehetnek különbséget társaik között származás és bőrszín alapján.

•

Elfogadtatni, hogy az emberek megítélése csak emberi értékeik, tetteik és munkájuk alapján lehetséges.

•

Feladatunk az erkölcsi értékek és pozitív jellembeli tulajdonságok kifejlesztése, a személyes felelősségvállalás, felelősségtudat kialakítása.

•

Ebben az időszakban jelentkeznek magatartásproblémák, melyek kezelése fontos feladat.

Pubertás kor (12-16) Főleg az önmegismerés igénye jut kifejeződésre, az identitás-keresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, a kritikai hajlandóság jellemző. A kamaszkorban gyakoribbak a magatartásproblémák, melyeket súlyosabb esetben a pedagógusoknak a szülőkkel és a gyermekvédelmi szakemberekkel, esetleg pszichológussal közösen kell megoldaniuk. Feladataink ebben a korban: •

Kifejleszteni tanulóinkban a reális önértékelés, önkifejezés és önfegyelem képességét.

•

Megtanítani őket arra, hogy átgondolt kritikájukat kulturált módon juttassák kifejezésre, egyúttal legyenek képesek objektív önkritikát gyakorolni.

•

Meg kell ismertetnünk tanulóinkat a káros szenvedélyek egészség- és személyiségromboló hatásaival, valamint alternatív lehetőséget kell kínálnunk a szabadidő kulturált és egészséges eltöltésére.

61

•

Meg kell adnunk a szükséges tájékoztatást ahhoz, hogy súlyos problémáikra a családon és az iskolán kívül hova fordulhatnak hathatós segítségért.

•

Osztályfőnökeink feladata, hogy végzős tanulóink és szüleik számára megadjanak minden lehetséges segítséget és információt a pályaválasztás sikeres bonyolítása érdekében.

Az iskolánkból kikerülő tanulók az elsajátított gondolkodási műveletek segítségével kreatívan, majd önállóan képesek legyenek önmaguk tudásának bővítésére, fejlesztésére, vagyis

alapismeretük

nyitott

és

alkalmazható

legyen

hétköznapi

életükben,

továbbtanulásukban egyaránt. Legyenek képesek ismereteik, kommunikációs készségeik (írás, olvasás, számolás, beszéd, viselkedési kultúra) birtokában tudatosan és igényesen élő, feladatokat vállaló, teljesítő, egymást segítő ifjakká válni, akikre jellemző:

–

a színvonalas alapműveltség,

–

nyitott sokoldalúság,

–

egymás tisztelete és mások értékeinek megbecsülése, a fegyelmezettség,

–

a haza iránti elkötelezettség, társadalmi érdeklődés, aktivitás,

–

a környezet és a természet megóvásának, védelmének igénye,

–

etikus, alkotó diákélet, életkornak megfelelő értékrend, döntési képesség.

A személyiségfejlesztés lehetőségei A személyiségfejlesztés olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Ezért olyan nevelési, tanítási-tanulási folyamatokat tervezünk, amely teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat, hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékkel történő azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Ebben a munkában az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa és tehetséggondozó pedagógusa nyújt segítséget. 62

Az iskola kiemelt feladatának tekinti az anyanyelv, a matematika, az idegen nyelvek és a számítástechnika /informatika/ oktatását. •

Az irodalmi, történelmi, vallási példaképek és élethelyzetek segítséget nyújtanak a tanuló saját, jobbik énjének megtalálásához.

•

A

modern

idegen

nyelvek

oktatása

az

idegen

népek

kultúrájának,

gondolkodásmódjának megismerését segítik elő, valamint a saját kultúrához kapcsolódó identitásának az elmélyülését és a másféle élet-és gondolkodásmód iránti tolerancia, megértés kialakulását. •

A reál tantárgyak műveltségtartalmainak személyiségfejlesztő hatása abban van, hogy a világ különböző szintű anyagi – természeti megnyilvánulásai mellett megmutatja az embernek a világban elfoglalt különleges helyét, az univerzum belső szabadságát és az abban lévő törvényszerűségeket, harmóniát.

•

A személyiséggé válásban fontos szerepet játszik a zene, a képzőművészet, amelyek mint tantárgyak a tanulókkal megismertetik a szépséget, és lehetővé teszik abban való tevékenységüket. Megtanítják őket érzelmeik, gondolataik, belső világuk kifejezésére.

•

A sport, mely testi és lelki egészségüket edzi.

•

A számítástechnika oktatása megkönnyíti a tájékozódást. Célunk, hogy minden általános iskolai tanuló tekintse a számítógépet hasznos eszköznek.

A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színterei A tanítási óra Melyen az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik a feladat teljesítését: – önálló munka – differenciált foglalkozás – csoportmunka, páros munka – csoportbontás - kooperatív tanulási formák

63

Tehetséggondozás, felzárkóztatás Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a gyengék felzárkóztatását az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások segítik.

Szakkörök, előkészítők, tanórán kívüli foglalkozások A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök általában szaktárgyiak, de szerveződhetnek a felmerülő igények szerint, valamilyen közös érdeklődési kör vagy hobbi alapján is. Középiskolára előkészítő foglalkozásokat 8. osztályosoknak szervezünk – igény szerint szaktantárgyakból. Választható szakkörök, tanfolyamok: Képzési kínálat (felajánlott lehetőségek, az iskolahasználók igényei) Évfolyam

1.

2.

3.

4.

Alsó tagozat 5.

Tanórai keretben (emelt óraszámú okt.) - angol (tagozat) - német (tagozat) - emelt óraszámú testnevelés - néptánc oktatás

- magyar - matematika (csoportbontásban) - informatika - magyar / matematika (csoportbontásban)

- matematika - magyar - angol / német (Csoportbontásban) Testnevelés óra keretén belül tömbösítve úszásoktatás kezdő, haladó - angol - „sportági osztály”

64

Tanórán kívüli tevékenység - informatika - német - angol - báb - focisuli - játszóház - fejlesztő játékok - angol - informatika „Kis népi mesterségek” Néptánc Angol Tehetséggondozás: Kis matematikus Kis Nyelvész, Kis fürkész - népdalkör, furulya Tehetséggondozás

Úszásoktatás kezdő, haladó

- magyar - énekkar

6.

7.

8.

- matematika - informatika - magyar a tagozatos osztály fele-fele arányban a fenti kínálatból legtöbbet választó 2 szaktárgyat tanulná. - magyar - matematika (csoportbontásban) - magyar - matematika (csoportbontásban) Pályaválasztási előkészítő foglalkozások - magyar - matematika

- honismereti szakkör - informatika „Kis Felfedezők” (Természettudományos diákkör) - Környezetvédelmi szakkör - Nyelvvizsgára előkészítő

Az igényelt szolgáltatások szeptemberben kerülnek meghirdetésre. A szakkörök, tanfolyamok min. 10 fő jelentkezése után anyagi lehetőségeink függvényében indulhatnak. Továbbtanulás, pályaválasztás A pályaorientáció során célunk, hogy segítsük tanulóinkat képességeiknek, érdeklődésüknek, beállítódásuknak megfelelő, reális pályaválasztásban. Ennek megkönnyítése érdekében az osztályfőnöki órákon és középiskolák által szervezett nyílt napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük a tanulók eligazodását a választott középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben. Versenyek a. Tanulmányi versenyek A tagiskolák számára is meghirdetendő versenyek: Alsó tagozat •

Az évfolyam legjobb …

•

Az évfolyam jó tanuló, jó sportolója

•

„ Szülőföldem Biharország” legjobbjai

Felső tagozat •

Az évfolyam legjobb …..

•

Az évfolyam jó tanuló, jó sportolója

•

„Szülőföldem Biharország” legjobbjai

65

b. jeles napokhoz kötődő versenyek, bemutatók •

Föld napja - Nagykereki

•

Állatok Világnapja - Nagykereki

•

Madarak, Fák napja – tagintézményenként egyéni rendezés

•

Kisebbség napja - Bojt

•

Magyar kultúra napja - Biharkeresztes

Vetélkedők A helyi szervezésű területi vetélkedőink megrendezése a hon- és népismeret, a szűkebb környezethez, iskolához, településhez, Biharhoz való kötődést szolgálják. A vetélkedők lehetőséget teremtenek a környezetünkben lévő és a határon túli iskolák tanulóival való megismerkedésre, kapcsolattartásra; az egészséges versenyszellem alakítására; az együvé tartozás érzésének az elmélyítésére. Vetélkedők, melyeket szervezünk: •

Szülőföldem „Biharország” - Biharkeresztes

•

Osváth Pál Kupa - Biharkeresztes

•

Kazinczy szépkiejtési verseny felső tagozat - Biharkeresztes

•

Bocskai-napok Nagykereki

•

Területi mese- és mondamondó verseny - Nagykereki

•

Petőfi-nap területi szavalóverseny - Bojt

•

Területi Cigány Kulturális Szemle - Bojt „ Romano Kulturosko Dyes”

Vetélkedő, melyekre benevezünk Alsó tagozat •

komplex tanulmányi versenyek

•

szavalóverseny

•

Varázsceruza helyesírási verseny

•

mesemondó verseny

•

sportversenyek

•

Zrínyi Ilona matematika verseny

•

Kenguru matematika verseny

•

Furtai népdalverseny

66

•

Levelező versenyek /Közlönyben meghirdetett/

•

KRESZ verseny

•

Megyei cigány szavalóverseny

Felső tagozat •

Aranytoll helyesírási verseny

•

szavalóverseny

•

sportversenyek

•

Zrínyi Ilona matematika verseny

•

Kenguru matematika verseny

•

Hevesy György kémiaverseny

•

Hatvani István fizikaverseny

•

Középiskolák által meghirdetett versenyek

•

Országos – megyei felmenő rendszerű versenyek /Közlönyben meghirdetett/

•

Megyei Cigány Vers és prózamondó verseny

•

Német-angol rejtvényfejtő verseny

•

Levelezős versenyek

•

Történelem verseny.

Pályázatok Iskolánk tanulói egyénileg döntenek arról, hogy milyen jellegű pályázaton vesznek részt szívesen. Az általános képességük mellett itt a speciális képességeiket maximálisan kibontakoztathatják. A következő pályázatokon veszünk részt: •

rajzpályázatok

•

„Barátunk a könyv”: Irodalmi ismeretek, olvasóvá nevelés.

•

KRESZ ismeretek pályázata

•

„Útravaló”

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését, „megmérettetését” szolgálják a különféle versenyek, vetélkedők, pályázatok, melyeket az iskolában évente, rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulóinkat az iskolán kívüli /területi, megyei, országos / versenyeken való részvételre is ösztönözzük.

67

Kiállítások Egy-egy tantárgy – kiemelten a rajz – néhány témájának feldolgozását segítik a közművelődési intézményekben kiállított képzőművészeti, néprajzi tárlatok megtekintése.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok és megvalósításuk színterei A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Közösségfejlesztési feladataink A különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása

Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. Az osztályközösség egységének szilárdítása és a közösség beépítése a DÖK tevékenység- és kapcsolatrendszerébe.

Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Feladatunk a tevékenységek önállóságának fokozása: a gyerekek ne csak a feladatok végrehajtását, hanem megszervezését is próbálják meg csökkentett pedagógiai segítséggel végezni. Később a tevékenységek összetettebb, bonyolultabb formáinak bevezetése a feladatunk, melyek közül már több tevékenységet önállóan szerveznek meg. Az önállóság területén legvégső feladatunk az osztály vezető önkormányzati szervének olyan szintre fejlesztése, hogy a mindennapi feladatokat önállóan, az osztályfőnök jelenléte nélkül meg tudják oldani. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség

68

által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Fontos feladatunk: Fegyelemre késztető közösségi motívumok kialakítása és növelése. Lássák be a fegyelem jelentőségét a közös munkában. A fegyelem néhány alapvető elemének szokássá fejlesztése. Feladatunk az iskola fegyelméért érzett felelősség felébresztése, formálása, annak tudatosítása, hogy elsősorban saját magatartásuk példájával hatnak a fiatalabbakra.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: Iskolájukért érzett felelősségük nyilvánuljon meg abban, hogy a tanulók bekapcsolódnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A közösségfejlesztés megvalósításának színterei Osztályközösség Ez a tanulók közösségi emberré nevelésének, szocializációjának legfőbb színtere, erre alapozhatjuk fejlesztő munkánkat. DÖK A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének szervezésére, segítségére jött létre. Iskolagyűlés Az iskolagyűlést minden évben két alkalommal tanévkezdéskor és év végén hívunk össze. Ezen kívül a tanulókat érintő nagy horderejű kérdések esetén az iskolagyűlést összehívhatja az iskola igazgatója és a DÖK elnöke. Működési szabályzat (DÖK) Iskolaújság A Bumeráng című iskolaújság – a tanulók szerkesztésében – színvonalasan tájékoztatja az iskola életéről az érdeklődőket. Egy példányát mindig elhelyezzük a Városi Könyvtár folyóirat-gyűjteményében. 69

Vezetője: a DÖK sajtófelelőse Segítője: felnőtt /nevelő/ Elektronikus formában az iskola honlapján tekinthető meg. Iskolarádió (Biharkeresztes vonatkozásában) Az iskolarádió a gyerekek és a pedagógusok tájékoztatását szolgálja. Naponta a tanulók igényeinek figyelembevételével működik a DÖK stúdiósának irányításával. Alkalmanként rádiósvetélkedők, ünnepi megemlékezések, kívánságműsorok /pl. Valentin nap/ szórakoztatják a diákságot. Kirándulások A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerését, megóvásának igényét szolgálják a tanulmányi kirándulások. Ezeket igyekszünk úgy szervezni, hogy a tanulók évfolyamról évfolyamra haladva egyre tágabb körben ismerjék meg szülőföldjüket. Ünnepségek, megemlékezések Az ünnepségek, megemlékezések megalapozzák tanulóink nemzettudatát, elmélyítik a nemzeti önismeretüket, a hazaszeretetet, ösztönöznek a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Egyéb rendezvények Igény esetén tanulóink szerkesztett műsorral vesznek részt a települések ünnepségein, rendezvényein. Az Idősek Otthonának lakóival visszatérő kapcsolatunk van, köszöntjük őket az „Öregek napján”, „Anyák napján”, Mikulás és Fenyőünnepen. Az „Idősek hete” rendezvényeibe aktívan bekapcsolódunk. A Pedagógus Szakszervezet kérésére minden évben Mikulás- és Fenyőünnepségen köszöntjük a résztvevőket.

Foglalkoztatási formák

• Iskolaotthon: a 2004. évi CXXV. tv. 91.§-ának (7) bekezdése megfogalmazza az otthoni felkészítéssel kapcsolatos iskolai szabályozás szükségességét. A miniszteri rendelet 39/c §-a alapján az iskolaotthonos nevelés és oktatás keretében meg kell oldani a

70

következő tanítási napokra történő felkészülés feladatait is, vagyis ennél az oktatási formánál a házi feladat előírása nem tekinthető jogszerűnek. • Napközi otthon: biztosított azoknak a tanulóknak, akik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján jogosultak. Célja: A másnapi felkészülés, valamint a szabadidős foglalkozásokon a szabadtéri játék és sport mindennapos biztosítása. • Tanulószoba célja: A tantárgyi felzárkóztatás, a lemaradás pótlása, a másnapi felkészülés biztosítása érdekében. A szülők kérésére, a nevelők javaslatára működtetjük.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Célunk a megfelelő szokások, minták, attitűdök, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése. Tanulóinkkal meg kell ismertetnünk a szociális viselkedés alapvető szabályait, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Ki kell alakítanunk bennük a közösségbe való beilleszkedéshez szükséges alkalmazkodó- és kompromisszum-készséget, toleranciát és türelmet. Feladatunk •

az élményszerű közösségi programok felkínálása

•

személyes példamutatás

•

a helyes viselkedésminták pozitív megerősítése,

•

önismereti tréning szervezése,

•

antiszociális személyiségjegyek átformálása

•

pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása a gyerekcsoportokban az iskolában,

•

az egyénre szabott feladatok adása – sikerélményhez juttatás,

Eredményt érhetünk el, ha igyekszünk tanulóinkat sikerélményhez juttatni. Ha tanulmányi téren ez kevésbé lehetséges, akkor az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítenünk kell bennük a rendszeres mozgás iránti igényt. A sport – az egészség megőrzésén túl – fejleszti

71

tanulóinkban a szabályokhoz való alkalmazkodás készségét, levezeti a felgyülemlett energiát, erősíti a közösséghez tartozás érzését, sikerélményt ad, s mindezek pozitív hatása az iskolai élet egyéb területein is megmutatkozik majd. Iskolán kívüli sport- és szabadidős programok szervezésével segítségünkre lehetnek a testnevelő tanárok és a szabadidő-szervező.

Fontos, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek találjanak az iskolában olyan személyt, akihez bizalommal fordulhatnak, aki egyéni beszélgetések során könnyebben megtalálhatja a negatív viselkedés okait. Különösen hasznos, ha ez a személy konstruktív együttműködést tud kialakítani a szülővel. Munkájukhoz a pedagógusok igénybe vehetik a nevelőtestület és az iskolai gyermekvédelmi felelős segítségét, hiszen az ilyen problémák megoldása csak következetes összefogással lehetséges. Amennyiben a nehézségek leküzdése a fent említett módokon nem eredményes az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusának közreműködését is kérjük.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A pedagógiai szakszolgálat létrehozásával a 3-18 év közötti szakaszban biztosított a nevelési tanácsadói és logopédiai szakszolgálati ellátás Biharkeresztes, Ártánd, Bedő, Told, Bojt, Berekböszörmény, Nagykereki települések számára, melynek keretében szakemberek segítik a teljesítmény- és magatartás zavarral küzdő gyerekek felismerését, különös tekintettel a dyslexiás, dysgraphiás és dyscalculiás gyerekekre.

•

Első osztályban a tanév elején elvégezzük a tanulók tanulási képességvizsgálatát a DIFER programcsomag segítségével. A vizsgálat alapján a kiválasztott tanulók fejlesztése a tanórákon differenciált tanulásszervezéssel történik, illetve egyéni vagy kiscsoportos fejlesztésre van lehetőség fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus támogatásával.

•

A fejlődési elmaradások, viselkedési rendellenességek terápiájában a művészetek alkalmazása elősegíti a zavart előidéző okok ellensúlyozását, a következmények enyhítését, a fejlődés lehetőségeinek kitárását.

72

•

Lehetőség van mentesítésre bizonyos tantárgyak (idegen nyelv) érdemjeggyel, osztályzattal történő értékelése alól (szóbeli vagy szöveges értékelés)

•

Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk a szükségletek és lehetőségek szerint a következő tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, kémia, idegen nyelv, földrajz, fizika és történelem.

•

Az értelmi fogyatékos gyerekeket integráltan oktatjuk, biztosítva számukra fejlesztő pedagógus irányításával a külön foglalkozást. Ha szükséges az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei (logopédus, gyógypedagógus, pszichológus) is besegítenek az oktató-nevelő munkába.

•

Szükség esetén kislétszámú tanulócsoportot is szervezünk.

•

Az alsó tagozaton minden tantárgy oktatása során kiemelt feladatnak tekintjük az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását, a tanulás tanítását.

•

5. osztálytól kezdődően osztályfőnöki órák keretében Tanulásmódszertan elnevezésű foglalkozásokkal kívánjuk segíteni a tanulókat. Tanításának célkitűzéseit öt pontban foglalhatjuk össze: 1. A tanulás tanítása 2. Képességfejlesztés 3. A tanuláshoz való viszony formálása 4. Személyiségépítés 5. Hatékony tanulási szokások kialakítása Azoknak a képességeknek a célzott fejlesztéséről van szó, amelyek közvetve segítik elő az emberi gondolkodás és kultúra kincseinek befogadását. Ezért kap nagy hangsúlyt az olvasásfejlesztés, a beszédművelés és a gondolkodási kultúra ápolása.

73

A tehetség és képesség kibontakozását segítő tevékenységek A

tehetséggondozást

a

tanítási

órákon

minden

tagintézményben

differenciált

tanulásszervezéssel igyekszünk megoldani. Biharkeresztesen az oktatás hatékonysága érdekében a nagy létszámú osztályok kisebb csoportbontásban való foglalkoztatását tervezzük, ha a feltételek engedik. A kötelező tanulási időn túl az iskola a tanulói és szülői igények figyelembevételével az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: • Konzultáció tanulási problémákról, illetve bármely a tanulót vagy csoportjaikat foglalkoztató kérdésről • felkészítés versenyekre, beleértve a tanulmányi versenyeket • szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, közlekedési csoport • sportudvar egyéni, öntevékeny használata • pályaválasztási tanácsadás • amatőr művészeti csoportok • könyvtárhasználat E feladathoz rendelhetők a tanulók önkéntes jelentkezése alapján szerveződő tanfolyamok, szakkörök, a LEG-ek versenyének hagyománya, Kézilabda tehetséggondozó csoport működtetése a felső tagozatban, valamint focisuli az alsó tagozattól kezdődően.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelmi munka magában foglalja az iskolavezetés, az osztályfőnökök és valamennyi nevelő gyermekvédelmi feladatait. Lényegében az egész iskola feladata, része a tanévi nevelési tervnek. Az általános iskolai speciális gyermekvédelmi munka célja a gyermekek veszélyeztetettségének • megelőzése • megszüntetése • csökkentése Ideális helyzetről akkor beszélhetünk, ha a fenti sorrend az iskolai nevelőmunkában valóban érvényesül.

74

A gyermekvédelmi feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnök áll. Az osztályfőnök irányítja a vezetésére bízott osztályban a pedagógusok /szaktanárok, napközis nevelők, stb./ gyermekvédelmi tevékenységét. Az osztályfőnök ismeri legbehatóbban a gyermek családi életét, környezetét, hatásokat, stb. Ő állapítja meg a veszélyeztetettséget, javasolja a nyilvántartásba vételt. Számon tartja az igazolatlan mulasztást, segít a túlkoros tanulóknak a beilleszkedésben, a pályaválasztásban, a szabadidő helyes eltöltésében. Az általános iskolai gyermekvédelmi munkát összefogja a gyermekvédelmi felelős. A gyermekvédelmi felelős feladata mindazoknak a tevékenységeknek a koordinálása, amelyek az iskolára, illetve az osztályfőnökre hárulnak.

• A gyermekvédelmi felelős az iskola vezetőségével együttműködve részt vesz a speciális gyermekvédelmi

munka

tervezésében,

szervezésében,

megvalósításában

és

ellenőrzésében. • Az iskolai munkatervre építve, és azzal párhuzamosan elkészíti a gyermekvédelmi munkatervet. • Az osztályfőnökökkel együttműködve felméri és nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett tanulókat. • Segítséget nyújt a feladatok megvalósításában, ismeri a családokat, kapcsolatot tart az állami szervekkel.

A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái és a szükséges intézkedések A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái és tünetei a.) Környezeti okok • A család szerkezetének megváltozása, az ezzel kapcsolatok konfliktusok hatása a gyerekekre • Nevelési hiányosságok • Brutalitás • Kényeztetés • Erkölcstelen családi környezet • Italozás a családban

75

A veszélyeztetettség elhárítására szükséges intézkedések • Családlátogatás, tanácsadás a szülőknek • Nevelési tanácsadóba utalás • Családgondozóba való utalás, a családgondozónak való átadás • Szülők magatartásának bejelentése az illetékes gyám és gyermekvédelmi osztálynak • Javaslat állami gondozásba vételére

b.) A gyermek személyiségéből eredő veszélyeztető okok: • Értelmi, érzelmi elmaradottság • Szociális visszamaradottság • Gátlásosság • Fokozott agresszivitás • Kóros hazudozás • Hiperaktivitás c.) Anyagi okok miatt veszélyeztetett gyerekek • A szülők önhibájukon kívül alacsony jövedelműek • Rokkantnyugdíjasok • A családban sok a gyerek d.) Egészségügyi okok miatt veszélyeztetett gyerekek: • Született betegek /cukorbeteg, szívbeteg gyerekek/ • A családban elme- vagy idegbeteg van • Súlyos látási, hallási vagy mozgásszervi fogyatékosság áll fenn • Súlyosan beszédhibás, de értelmileg ép

• Egyéni bánásmód, szorongások oldása • Egységes Pedagógiai Szakszolgálat segítségének kérése • Pszichológiai, ideggyógyászati vizsgálat kérése

• A Szociális Szolgáltató Irodába irányítás /segélyformák ismertetése/

• Orvos, védőnő, ÁNTSZ segítségének kérése • Új eljárások javaslata a szülőknek

A veszélyeztetettség tünetei a.) Külső megjelenésében • beteges sápadtság, véznaság, fejletlenség, aluszékonyság • étvágytalanság, kiéhezettség, túl mohó táplálkozás, túltápláltság • elhanyagolt külső, ápoltság és tisztaság hiánya • az öltözet fogyatékossága, helytelensége b.) Beszédében • hibás beszéd /selypítés, dadogás, hadarás, kapkodás/ • goromba, drasztikus, trágár kifejezések használata • hangoskodás, nagyzolás • túlzott hallgatagság, zárkózottság • fantáziálás

76

• hazudozás c.) Mozgásában • nyugtalan, túl élénk, szertelen • nincs korának megfelelő mozgásigénye • fáradékony, lusta • izomrángásai vannak, végtagjai reszketnek • rágja a körmét, szopja az ujját • bevizel • az ágyban ringatózik, maszturbál vagy onanizál • érintésre riadtan elugrik, megriad d.) Érdeklődésében • semmi sem érdekli, közömbös • figyelme szétszórt, hosszabb koncentrálásra képtelen e.) Társaihoz és a közösséghez való viszonyulásában • félszeg, szorongó, túlérzékeny, visszahúzódó, szomorú • könnyen ingerelhető, indulatos, agresszív, durva • hangadó a rosszban, destruktív • befolyásolható, árulkodós f.) Foglalkozásokon • figyelmetlen, fáradékony, gyakran rendetlen • teljesítményei alatta maradnak képességeinek, ingadozóak • gátlásos, nincs önbizalma, amit tud, azt nem képes visszaadni g.) Felnőttekkel kapcsolatos magatartása • bizalmatlan, nem őszinte • meghunyászkodó • tiszteletlen, dacos

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A társadalom fejlődésével párhuzamosan egyre különbözőbb családi hátterű gyerekek kezdenek járni az iskolába. 77

A szülők és az iskola által vallott célokat és értékeket egyre nehezebb közös nevezőre hozni. Az iskola képzési célja, hogy az iskolai tevékenység során a gyerekek által megszerzett tudást, készségeket a felnőttkori élethivatás szolgálatába állítsa, ezzel elősegítse a növendék pályafutását, beilleszkedését a társadalmi foglalkoztatottsági rendszerbe, és felkészítse arra, hogy a társadalmi életbe minél eredményesebben bekapcsolódhasson. A 20. század második felében a családok élete alaposan megváltozott világszerte. A fejlett ipari gazdaságok kialakulása, a technológia robbanásszerű fejlődése és a tradicionális családszerkezet felbomlása gyökeresen átalakította a családok életét, minek következtében a szülők szerepe is megváltozott. A hagyományos kétszülős családok mellett egyre gyakoribbak az olyan családok, ahol a szülő egyedül, vagy második házasságában neveli gyermekeit. A kétszülős családban is általánossá vált, hogy az anya teljes munkaidőben dolgozik, így családjától egész nap távol van. Már nem tekinthetjük úgy a családokat, mint egy szilárd struktúrával rendelkező képződmény. A családi légkör is hatással van a tanulmányi fejlődésre. A fizikai környezet is nagyban befolyásolja a gyerekek tanulmányi előmenetelét. Nehéz elképzelni, hogy a nem megfelelő lakáskörülmények között, egészségtelen helyen élő gyerekek kielégítően tudnának tanulni az iskolában. A magas munkanélküliség és alacsony jövedelmek miatt sok család igen korlátozott forrásokkal rendelkezik, amit szinte teljesen felemészt a megélhetés, így csak rendkívüli lemondások árán tudják fedezni az iskoláztatás költségeit.

A társadalmi hovatartozás tekintetében is mutatkoznak különbségek a családok között. A gyengébb teljesítmény nem egyszerűen a családok alacsony jövedelmére és a szülők végzettségére vezethetők vissza, mint inkább az ezzel általában együtt járó más életvitelre és a nyelvi szocializáció tekintetében mutatkozó eltérésre. Csak egyik jellemzője, ami miatt különbség van az alsóbb rétegből, valamint a közép- és felső rétegekből származó gyerekek között, hogy az utóbbiaknak jóval több lehetőségük van a családon kívüli ismeretszerzésre. Megengedhetik maguknak, hogy könyveket vásároljanak, folyóiratokat fizessenek elő, kulturális szolgáltatásokat vegyenek igénybe, olyan családokkal járjanak össze, akik ezeket a tanulási formákat értéknek tekintik, továbbá maguk a szülők is tanítják gyermeküket.

78

A másik fontos jellemzője a családi viszonyok eltérése és az ennek következtében kialakuló nyelvhasználatbeli különbség. A családi viszonyok két formáját különböztetjük meg: perszonális és pozicionálós viszony. A felső- és középrétegbeli családokra főleg a perszonális (személyorientált) viszony jellemző. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolatot a családtagok igényeinek, szempontjainak kölcsönös tekintetbe vétele határozza meg. Az alsó rétegekre inkább a pozicionálós viszony jellemző, mely kapcsolat alapja a státusz, a pozíció, amit az egyén a családban elfoglal. A kétféle viszony a családtagok között a nyelvi-kommunikációs kódokban is megnyilvánul, valamint rányomja a bélyegét a gyermek énképére is. A pozicionálós viszonyban élő családok gyermekeinek énképe kevésbé pozitív, ugyanis cselekedeteiről kevés pozitív visszajelzést kap, testi fenyítést annál többet. Ezek a szociális hátrányok iskolánk tanulói körében is jelentkeznek, legtöbbször halmozottan. Így például: − A szülő, különösen az édesanya elfoglaltsága miatt nem figyel eléggé gyermekeire. − Egyre gyakoribbak a csonka családok. − A szülők nagy százaléka alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. − Nagy a munkanélküliség aránya. − Alacsony jövedelmekből kell megélniük a családok zömének. − Ezzel összefüggésben nem minden esetben megfelelőek a lakásviszonyok. − Mindezek következtében a társadalmi hovatartozás tekintetében is mutatkoznak hátrányok. Ezek valamilyen mértékben rányomják bélyegüket a gyerekek iskolai teljesítményére. A következő tevékenységi formák segítségével próbáljuk enyhíteni a hátrányokat: -

differenciált módszerek alkalmazása a tanulás szervezésében

-

felzárkóztató illetve tehetséggondozó foglalkozások szervezése

-

a lehetőségekhez mérten az iskolaotthonos oktatás kiszélesítése

-

a kapcsolat erősítése az önkormányzat szociális bizottságával

-

pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon

-

pedagógiai szakszolgálat továbbépítése

-

felvilágosító munka a szociális juttatások ésszerű felhasználásáról 79

-

ösztöndíjak (Járai, Tonzor Alapítvány Biharkeresztes vonatkozásában, etnikumi Bojt, Nagykereki Biharkeresztes vonatkozásában)

-

a tankönyvtámogatás elveinek meghatározása

-

iskolaotthonos oktatás

-

képesség-kibontakoztató foglalkoztatás

-

integrált oktatás

A szülő, tanuló, iskola és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztés lehetőségei Együttműködés a fenntartóval Az intézmény igazgatója és a tagintézmények vezetői a fenntartó Önkormányzatokkal és a Kisebbségi Önkormányzatokkal, polgármesterekkel folyamatos kapcsolatban állnak.

Együttműködés a tagintézményekkel

A tagintézmények vezetői és a központi iskola vezetői, munkaközösség-vezetői folyamatos munkakapcsolatban vannak egymással.

Együttműködés a szülőkkel Szülői részvétel az iskola munkájában A gyermekek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: •

tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről

80

•

megismerjük a fentiekről a szülők véleményét

•

alkalmat biztosítunk a szülőknek iskolai közéleti tevékenységre, segítségnyújtásra

Nagy gondot fordítunk arra, hogy a szülők informálódjanak az iskola életéről, működéséről. Ezt segíti tájékoztató kiadványunk (Biharkeresztes vonatkozásában), melyből megismerhetik az iskola céljait, alapelveit, az iskolai élet minden területére kiterjedő választási lehetőségek, a tanév munkarendjét, helyi rendjét.

•

Az iskolába lépés előtt a leendő elsősök szüleit szülői értekezletre hívjuk, ahol megismerhetik az iskola kínálatait.

•

A pályaválasztási szülői értekezleten tájékozódhatnak a továbbtanulási lehetőségekről, a felvételi eljárás módjairól, a fellebbezési lehetőségekről.

Szülői képviseleti fórumok az iskolában Szülői értekezletek Célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása. Kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Ideje: tanévenként 3 alkalommal (ősszel, félév előtt, év vége előtt) a szülők munkaidejéhez igazodva. SZM választmányi értekezlet évente 3 alkalommal (év elején – félévkor – év végén), valamint nagy jelentőségű iskolai rendezvények előtt Célja: Tájékoztatás, segítségkérés, közreműködés felajánlása Fogadóórák Célja: a szaktanárokkal való egyéni találkozásokon véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről. Ideje: munkatervekben meghatározva. Nyílt nap Meghatározott napokon minden érdeklődő részt vehet a tanítási órákon és foglalkozásokon Célja: Betekintés az iskola belső világába. A szülők megfigyelhetik a gyermekük iskolai tevékenységét órán és órán kívül. Szülői szerepek az iskolai közéletben a) A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti : •

Az ifjúságvédelem segítségét

•

A Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásait 81

•

Napközi otthoni, tanulószobai ellátást (iskolaotthonos ellátást Biharkeresztes vonatkozásában)

•

Étkezési lehetőséget

•

A nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozásokat

•

Hitoktatás igénybevételét

b) A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője tevékenykedhet: •

Az alapítványok támogatásában

•

Az iskola eszközparkjának gazdagításában

•

Az iskola belső és külső környezetének alakításában Formái:

Pénzadomány Tárgyi támogatás Szellemi és társadalmi munka

c) A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője részt vehet: •

A szülői értekezleteken

•

A szabadidős tevékenységeken (családi sportdélután, gyermeknapi rendezvények, farsang, piknik)

•

Kulturális rendezvényeken

•

Tréningeken, előadásokon (Tájékoztató, felvilágosító előadások, kiemelt figyelmet fordítva a kisebbségek problémáira.)

A szülők közösségének szervezetei Az osztályok szülői munkaközösségei A szülők tájékoztatásának formái

Szóbeli

Írásbeli

–

Szülői értekezletek

–

Tájékoztató füzet (1.-8. évf.)

–

Fogadóórák

–

Iskolai hirdetőtáblák

–

Nyílt napok

–

Tájékoztató füzet (üzenő füzet)

–

Honlap

82

A nevelőtestületek együttműködése A nevelőtestület szervei - Az iskolában működő szakmai munkaközösségek: Biharkeresztes vonatkozásában: - alsó tagozatos munkaközösség - felső tagozatos munkaközösség - Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkaközössége

Bojt vonatkozásában: - alsó tagozatos munkaközösség Nagykereki vonatkozásában: - alsó tagozatos munkaközösség - felső tagozatos munkaközösség A központi iskola és tagintézményeinek munkaközösségei folyamatos munkakapcsolatban állnak: -

Éves munkaterveiket közösen készítik el

-

Közös munkaközösségi foglalkozásokat is tartanak

-

Közös programok szervezése

Az iskolában működő teamek és munkaközösségek eseti feladatok megoldására: − A pedagógiai program folyamatos felülvizsgálatára − A helyi tantervek elkészítésére, adaptálására − Nagyszabású

vetélkedőket,

versenyeket

szervező

munkaközösségek

Szülőföldem-Biharország, Kulturális Gála, Sportbemutató) − Minőségi körök − Mérés-értékelési, pályázatírói A pedagógusok egyéb tevékenységei az intézményben − Ebédeltetés − Alsó tagozatosak ügyeleti ellátása − Felső tagozatos tanulók ügyeleti ellátása

83

(pl.:

Együttműködés a tanulókkal A tanulók, a tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. Az

osztályközösségek

szeptember

végén

választják

meg

az

osztálytitkárt,

s a

tisztségviselőket. Az osztálytitkárokat és helyettesüket delegálják a Diákönkormányzat vezetőségébe. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A nevelőtestületi értekezleteken és az igazgatótanács megbeszélésein a diákönkormányzatot segítő pedagógusok képviselik a diákok érdekeit. Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma az iskolagyűlés, melyet évente két alkalommal (év elején, év végén) hívnak össze. Résztvevői: minden iskolapolgár. Az iskola vezetői negyedévenként beszélgetésre hívják az évfolyamfelelősöket. A diákok az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket tehetnek fel, új megoldási javaslatokat tehetnek, problémákat vitathatnak meg. Az iskola Diákönkormányzatának gyermek vezetője a tanulói jogviszonnyal kapcsolatban szavazati joggal tagja az Iskolaszéknek (kivéve Nagykereki).

Együttműködés alapítványokkal, civil szervezetekkel Biharkeresztes tekintetében: Gyermekek Egészséges Fejlődéséért Alapítvány Járai Antal Alapítvány Tonzor Alapítvány Közalapítvány Biharkeresztes Városért „Bojti 4 H Közhasznú Egyesület” Bojt tekintetében: Bojtért Egyesület Bojt Községért Kulturális Hagyományőrző és Fejlődését Elősegítő Alapítvány Nagykereki tekintetében: Fáklya Alapítvány Tiszántúli Református Családok Egyesülete A szülők és más támogatók kiemelt szerepet töltenek be az alapítványok és egyesületek vagyonának gyarapításában.

84

Együttműködés szakmai szervezetekkel • Az iskolák tagjai a Bihari Iskolaszövetségnek. Célja a határ két oldalán működő nevelési-oktatási intézmények szakmai együttműködése, érdekképviselete • Iskolánk 1992 óra tagja az Alkotó Pedagógusok és Nevelőintézmények Egyesületének

(APNE).

Ezt

a

szervezetet

a

debreceni

Kossuth

Lajos

Tudományegyetem Pedagógiai Tanszéke hívta életre. Az APNE évente két alkalommal iskolakonferenciát rendez, melynek témái mindig az aktuális oktatási feladatokkal kapcsolatosak. Évente több alkalommal szakmai napokat is rendeznek, ahol tapasztalatcsere útján ismerkedünk meg egy-egy iskola életével, programjaival, alkalmazott módszereivel. Az APNE munkájához azok az iskolák csatlakoztak, akik az önfejlesztés útjára léptek. A szervezet alapvető feladatának tekinti az önfejlesztő iskolákban folyó innovációs munka segítését. Minden évben más-más helyszínnel pedagógia tábort rendeznek, melynek célja az innovációs munka elméleti megalapozása, az elmélet és gyakorlat közötti összhang megteremtése. • A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézettel mint szakmai szolgáltató szervezettel folyamatos az együttműködésünk. • Önfejlesztő Iskolák Egyesülete Iskolánk 1996 óta az első 46 iskola között kapcsolódott be a Soros Alapítvány szervezésében –a pedagógiai program elkészítésére szerveződött tréningbe. A résztvevő iskolák határozata alapján létrejött az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete. Az egyesület tevékenysége közé tartozik többek között a minden évben megrendezésre kerülő konferencia, melynek témája a mindenkori aktuális pedagógiai feladatokhoz kapcsolódik. Iskolánk mindegyik konferencián képviselteti magát. •

Apáczai Kiadó

•

Tankönyvkiadókkal

•

Szakmai szolgáltató intézményekkel (OKTADOR, Euron, Pedagógiai Intézet, stb.)

85

Együttműködés intézményekkel Óvodák Iskolánkba Biharkeresztes, Bojt, Nagykereki és Nagyzomlin, Ártánd, Told óvodából érkeznek az elsősök. Kapcsolatot az igazgató és az igazgatóhelyettes és az első osztályban tanító pedagógusok tartanak az óvodákkal. Minden évben kölcsönösen felkeresik egymást. Ilyen alkalmakkor megbeszélik a gyerekek személyiségéről szerzett tapasztalatokat. Hagyomány egymás intézményének szervezett meglátogatása. A tanév első hetében az óvó nénik személyes részvételükkel az elsős osztályokban segítik a gyerekek beilleszkedését.

Általános iskolák Az APNE szervezetéhez tartozó iskolákkal, melyek Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, JászNagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Hajdú-Bihar megyékben működnek. Folyamatos a kapcsolattartás a fentebb említett módon. A szomszédos települések általános iskoláival éves szinten több közös rendezvényünk van. /továbbképzések, versenyek, vetélkedők/, IPR-es iskolák.

Középiskolák Tanulóink pályaválasztását segíti elő az iskolánkban szervezett tájékoztatók. Minden évben meghívjuk azoknak a középiskoláknak az igazgatóit és a pályaválasztási felelőseit, ahol tanulóink továbbtanulnak. Ilyenkor előadások hangzanak el, illetve az érdeklődők videofilmeken ismerkedhetnek a választott iskola életével. Biztosítjuk tanulóink részvételét a középiskolák által szervezett nyílt napokon. Rendszeresen részt veszünk a középiskolák által meghirdetett versenyeken.

Könyvtár Tanulóink rendszeres látogatói a könyvtár által szervezett rendezvényeknek. Az irodalmi jellegű vetélkedők és versenyek gyakori színhelye a Városi Könyvtár. Rendszeresen részt veszünk a "Barátunk a könyv" pályázaton.

86

Tervezzük könyvtári személyiségfejlesztő foglalkozások indítását, amelyhez a szakmai segítséget az iskola pedagógusai, a helyiséget, az eszközöket és a foglakozást vezető szakembert a könyvtár biztosítja. Rendőrség Iskolánkban nagy hagyománya van a helyes közlekedéskultúrára nevelésnek. Ilyen irányú tevékenységünkhöz segítséget nyújt a Hajdú-Bihar Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Az általuk kiírt pályázatokon évek óta eredményesen veszünk részt. Ezen kívül iskolai rendezvényeink lebonyolításához is támogatást nyújtanak. /Kerékpáros iskolakupa, Tanuljunk együtt közlekedni./ A szülők által is kedvelt rendezvény a családi KRESZ vetélkedő, melyet a berettyóújfalui Közlekedési Alosztállyal közösen szervezünk. Az anyagi segítségnyújtás mellett kiadványaik is eljutnak tanulóinkhoz, így segítve a közlekedési ismeretek oktatását. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása érdekében együttműködünk a helyi rendőrőrssel. Résztvevői vagyunk az Iskolarendőr programnak, mely még szorosabb és eredményesebb kapcsolat kiépítését teszi lehetővé az iskola és a rendőrség között. Biharkeresztesi Egyesített Szociális Intézmények A rendszerváltás következtében a gazdasági átalakulás megnövelte településünkön a munkanélküliek számát. Ennek törvényszerű következménye volt a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók számának emelkedése. Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó kolléga mindennapos munkakapcsolatban áll a Polgármesteri Hivatal elsőfokú Gyámhivatalával, a Városi Gyámhatósággal és a Gyermekvédelmi és Családsegítő Szolgálatával. Közös környezettanulmányokat végeznek, döntések előtt folyamatos a konzultáció. Az iskola igazgatója kapcsolatot tart a szociális bizottsággal. Ezáltal a szükséges segítséget biztosítani tudja a tanulók számára. A nehéz körülmények között élők családjáról naprakész információval rendelkezik. Egészségügy Az iskolaorvosi feladatokat a családorvosok látják el. A szükséges dolgokról az osztályfőnököket tájékoztatják. Az orvosok és védőnők az osztályfőnökök kérésére minden évben több alkalommal tájékoztató, felvilágosító előadásokat tartanak a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve. 87

A kötelezően előírt orvosi vizsgálatokon tanulóink szervezetten megjelennek. A városban iskolafogászat is működik, melyet tanulóink rendszeresen látogatnak. Egyházak Hitoktatással segítik munkánkat. A Gárdonyi Zoltán Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékeinek egy részét iskolánk tanulói alkotják. Egyéb művészeti iskolák Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola Piruett Táncstúdió

88

KÖRNYEZETI -ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A

pedagógiai

program

mellékletei

tartalmazzák

azokat

a

törvényi

kereteket,

dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni. Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola helye és épületei Biharkeresztes Hajdú-Bihar Megye egyik legkisebb városa. A fő foglalkozási ág a mezőgazdaság. Az ipart néhány kisvállalkozás képviseli. Kevés a munkahely, egyre nagyobb ütemben növekszik a munkanélküliek száma. A tanulmányaikat befejező fiataloknak csak töredéke tér vissza a településre. Hasonló a helyzet a mintegy 500 lelket számláló kistelepülésen, Bojton és a kb. 1300 lakosú Nagykerekiben is. A településeken egyre több a nyugdíjas, a szakképzettségüket hasznosítani nem tudók és a roma kisebbséghez tartozók aránya.

Tárgyi – dologi feltételek Épületek Biharkeresztesen tanulóinkat két egymástól távol eső épületben tudjuk elhelyezni. Komfortjában kiemelkedik a Hősök téri épület. Itt nyernek elhelyezést a felső tagozatos osztályok és a 4. évfolyam. A központi épületet tágas udvar veszi körül, ami biztosítja a tanulóknak a kényelmes, pihentető levegőzést. Az udvaron bitumenes és füves sportpályarészek is kialakításra kerültek. A Széchenyi utcai épületben az első, második, harmadik osztályos gyerekeket tanítjuk. Az épület régi, folyamatos felújításra szorul, az udvarának portalanítása a játszótér kialakítása folyamatban van. Bojton is két épületben folyik a tanítás. Az iskola kellemes, virágokkal, fákkal, bokrokkal teli falusi környezetben áll. Az egyik udvar füves, fás, viszont kicsi, a másik bitumenes.

89

Nagykerekiben egy 9 tantermes központi épületben folyik az oktatás. Az udvar kicsi, de az ide ültetett fák, virágok, a füves rész kellemessé teszik a szünet eltöltését. Bitumenes pálya is áll a sportolók rendelkezésére.

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület valamennyi tagja foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. A DÖK-t segítő nevelő, a napköziben dolgozók, az osztályfőnökök és a természettudományos tantárgyakat tanítók azok, akik aktívabban vesznek részt a feladatok teljesítésében. Napi környezeti nevelési munkánkat segítik a technikai dolgozók. Az iskola és környezetének szépítéséért, fejlesztéséért szervezett akciókba a szülők is bekapcsolódnak. A jövőben is nagy szükség van az együttműködésre, és abban rejlő lehetőségek jobb kihasználására.

Környezeti nevelés színterei iskolánkban •

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

Tanórán hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Különösen nagy súlyt helyezünk a közvetlen társadalmi és természeti környezetre, a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozásokra. Törekszünk az élményszerű tanításra, hogy a megfelelő elméleti anyagot, gyakorlattal, érzelemmel töltsük meg, hogy minél több tanuló magatartása legyen környezettudatos.

•

Nem hagyományos tanórai keretben

Erdei iskolában lehetőség szerint vesznek részt tanulóink minden évben, ha a költségeket pályázat és alapítványok segítségével össze tudjuk gyűjteni. Itt a munka speciális órarend szerint folyik. Megismerkednek hazánk egy – egy tájegységének természeti, történelmi, irodalmi, néprajzi értékeivel. Víz, levegő talajvizsgálatokat végeznek, elemzik azokat, következtetéseket vonnak le, a tapasztalatok hatásait értékelik. Múzeumpedagógiai órák, helytörténeti gyűjtemények megtekintése.

90

•

Tanórán kívüli programok

Minden évfolyamban tanulmányi sétákat, 1-2 napos kirándulásokat szervezünk. Részt vehetnek tanulóink a nyári sport és szabadidős táborokban, ahol az elméleti ismeretek mellett megtanulhatják a természettel való harmóniában élés mikéntjét, az önállóságot, a felelősségvállalást önmagunkért és környezetünkért. A gyermekek olyan helyi, megyei és országos versenyeken indulnak egyénileg és csoportokban, ahol a környezet és természetvédelem a fontos téma (Hermann Ottó verseny, Teleki Pál földrajz- és földtani verseny, Kis-Sárréti komplex tanulmányi verseny, Bihari Sík Vidék természetvédelmi terület, Földes) Az intézmény valamennyi dolgozója, diákja aktívan részt vesz a „Város Hete” rendezvénysorozaton, a Nagykereki Bocskai-vár napokon és a „Virágos Bojtért” akcióban, ahol megismerhetik közvetlen környezetük hagyományait, értékeit. Az évente megrendezésre kerülő „Szülőföldem – Biharország” vetélkedő a határon túlról és innen érkező tanulók részvételével zajlik, mely színes érdekes programjával a szülőföld tiszteletére, szeretetére, védelmére és az itt élő emberek megbecsülésére nevel. A DÖK irányításával minden ősszel hulladékgyűjtést (papír) szervezünk. Kiállításokat rendezünk az Erdei iskoláról, vetélkedőkről, kirándulásokról, nyári táborokról. Pályázatokat írunk ki: rajz, irodalmi alkotás és egyéb kategóriában „jeles” napokra (Magyar Kultúra Napja, Költészet Napja, Bocskai felkelés évfordulója, környezetvédelmi jeles napok). Társadalmi munkában szépítjük a szülők, diákok, tanárok közreműködésével iskolánkat és környezetét. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez nagyon fontos feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint a külső intézményekkel, fenntartóval, a szülőkkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Belső erőforrások Humán erőforrások Iskolavezetés

Feladatok, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli a tevékenységeket. Anyagi erőforrásokat teremt. Aktívan

91

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. A jó kapcsolatrendszer kialakításának feltételei

Munkaközösségeket vezetők

Osztályfőnöki munkaközösség

Diákönkormányzatot segítő nevelő

Könyvtáros nevelő

Tanárok

részt vesz az egyes programokban. Koordinál, felügyeli, ellenőrzi, értékeli a feladatok teljesítését. Előkészítik a pedagógia programnak megfelelően az éves tervet, segítik, koordinálják annak megvalósítását. A tantárgyak közötti koncentrációs lehetőségeket összehangolják. Dokumentációkat és értékelő munkát végeznek. Kapcsolatokat tartanak fent a külső támogatókkal. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmakkal, azok feldolgozásával. Tanulmányi séták, kirándulások szervezését, lebonyolítását végzik. Az osztályterem esztétikus dekorálásában, tisztaságának rendjének megőrzésében segítik a diákvezetőket. Az osztályban tanítók és a szülők munkáját koordinálják. Lehetősége van a környezeti nevelés egészségnevelési, területeinek erősítésére. Tanórán kívüli programok: DÖK nap, jeles napok, ügyeleti és tisztasági őrjárat, hulladékgyűjtési és egyéb akciók szervezése, koordinálása A környezeti neveléssel kapcsolatos információhordozók (könyv, folyóirat, CD stb.) összegyűjtése. Az anyagi lehetőséghez mérten friss anyagok beszerzése

adottak.

Kidolgozzák, és a tantárgyaikba beépítve tanítják az egyes környezeti nevelési tartalmakat.

Valamennyi szakos nevelő belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.

92

Lehetőséget ad a különböző programok összehangolására. (versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok)

Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten

Napi kapcsolat a diákokkal. Az egyedi problémák azonnali kezelése

Esztétikus és kulturált környezet és megfelelő eszközökkel elérhetőség biztosítása a „búvárkodásra”

Az Egységes Pedagógiai Felméréseikkel és azok Szakszolgálat munkatársai elemzésével segítik, hatékonyabbá teszik környezeti nevelési munkánkat. A speciális nevelést igénylő gyerekeknél egyénre szabott differenciált oktatásszervezési megoldásokat, terápiákat alkalmaznak. Iskolaorvos, védőnő Előadások, tréningek tartása az egészséges életmódról a környezeti ártalmakról. A tanárok munkájának segítése. Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok, hátterének biztosításával. Csökkentik a felesleges anyag ill. papírfelhasználást. Törekednek „környezetbarát” termékek alkalmazására, a feleslegessé vált irodai eszközök összegyűjtésére és újrahasznosítására. Technikai dolgozók A tantermek, az iskola környezetének rendbetétele, karbantartása. Környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószerek használata. A környezetvédelmi programok tárgyi feltételeinek biztosítása Diákok A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt: hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások, kezdeményezések, versenyek. Minden diák vigyázzon környezetére, kultúrált magatartást tanúsítson. DiákönkormányzatiA DÖK által kezdeményezett vezetők osztályvezetőség programok (melyek a tagjai diákönkormányzat éves munkatervében szerepelnek) irányítása, lebonyolítása. Minél több tanuló bevonása az akciókba.

Lehetőség van a céltudatosan kiválasztott tevékenység alkalmazására, egyedi problémák azonnali kezelésére.

Diákönkormányzati-

Kortárscsoportok pozitív

A DÖK által kezdeményezett

93

Szakmai konferencia, személyes ráhatás. Közvetlen munkakapcsolat. A pedagógusok terheinek csökkentése. Részt vállalnak a takarékosságban, hulladékgyűjtésben.

Zöldítési, takarítási programokban való aktív részvétel. Iskolai, szelektív hulladékgyűjtés: műanyag edények külön gyűjtése

Valamennyi diák érintett. Nagy többségük részt vállal a helyi értékek kutatásában, a szülőföld megismerésében. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel.

Kortárscsoportok pozitív szemléletformáló hatása. Egymás elfogadása személyes kötődés

vezetők osztályvezetőség tagjai

Szülők

programok (melyek a diákönkormányzat éves munkatervében szerepelnek) irányítása, lebonyolítása. Minél több tanuló bevonása az akciókba. Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása. A szülői ház és az iskola harmónikus együttműködése

szemléletformáló hatása. Egymás elfogadása személyes kötődés

Tevékeny részvétel a programokban. Szemléletformálás, mely túlmutat az iskola falain.

A környezeti nevelési programjainkat színesebbé és tartalmasabbá teszik, tehetik a különböző intézményekkel, hivatásos és civilszervezetekkel való kapcsolataink, kirándulások, üzem és intézménylátogatások, rendhagyó órák, szakkörök tartása. A környezeti témájú foglalkozások, előadások, továbbképzések, melyeket szakemberek vezetnek. A felnőttek és gyerekek ismereteinek bővítése érdekében. Környezettudatos magatartásának alakítását, erősítését szolgálják. A fenntartóval való együttműködés során annak a legoptimálisabb helyzetnek megteremtése a cél, melynek segítségével teljesíteni tudjuk az iskolai környezeti nevelési programját.

Külső erőforrások Intézményes szervezet

Kapcsolat van

Fenntartó: Közoktatás vezető

környezetvédelmi bizottság

+

Formája tartalma

Kapcsolattartó

Intézmény Cím, elérhetőség szervezet ügyintézője Irányítás Igazgató Kubinyiné Szilágyi -Polgármesteri Mária Hivatal Tájékoztatá s Biharkeresztes Széchenyi u. 57. -Polg. Hiv. Osztályfőnö Bojt Ady Endre út, -Polg. Hiv -ki munkaköz. Nagykereki, Kossuth vezető út

Gyermekvéd. Biharkeresztes Damjanich u. Kisebbségi Önkormányzatok Közoktatási

igazgató +

Megbeszélé Igazgató

94

Intézményvezető

intézmény Óvodák B.I. Gimnázium G.Z. Zeneiskola

Iskolaszövetség és tagiskolái Kistérségi szervezet és tagiskolái Önfejlesztő isk.

-sek k Óralátogatá Igazgatóhes lyettesek Közös rendezvény ek Igazgató Igazgatóhelyettesek

+

APNE Új Magyar Iskoláért Egyesület Erdei Iskolai Egyesület Ökoiskolák Határon túli

Konferenciá k Konferenciá k +

iskolák Megyei Ped. Int.

+

Tanácsadás Igazgató

ANTSZ

+

Tanácsadás, Igazgatóheelőadás, lyettesek rendhagyó óra Osztályfő- Intézményvezető nökök k Igazgatóhelyettesek

Közművelődési Int. Művelődési Házak Könyvtárak Teleház Bocskai várkastély Biharkeresztesi Egyesített Szociális Intézmények Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Egészségügyi szerv Mentőállomás Háziorvosi sz. Fogorvos Védőnő Gyermekek

+

Őri Józsefné

Kiss Józsefné +

+

Szűrővizsgá -latok, rendhagyó órák, előadások Anyagi

Osztályfőnöki munkaközösség vezető Igazgató 95

Nagy Erika

Horváth Károly

Debrecen, Piac u. 71.

Egészséges Fejlődéséért Alapítvány „Közalapítvány Biharkeresztes Városért” Fáklya Alapítvány Nagykereki Petőfi Sándor 4H Klub Bojt Bojtért Egyesület Helyi és regionális üzemek hiv. szerv. Kavicsbánya Határőrség VÁM Vadásztársaság Erdészet Rendőrség Tűzoltóság Vízművek Polgárvédelem Bihari Síkvidék Tájvédelmi Körzet Földes E-misszió Nyíregyháza

+

támogatás

Igazgató

+

Anyagi támogatás

Üzemlátoga tások, előadások, rendhagyó órák

Igazgató Igazgatóhelyettesek

Előadások, rendhagyó órák Előadások, rendhagyó órák

Munkaközösségvezető Munkaközösségvezető

+

+

+

Elnökök

Osztályfő nöki munkaközösség vezető

Anyagi erőforrások •

Saját erőforrás Költségvetés: Minden évben az iskolai költségvetéséből felújítási, karbantartási munkákat kell végezni. o „A Gyermekek Egészséges Fejlődéséért” iskolai alapítvány támogatja a tanulók erdei iskolákban, táborokban való részvételét. Segíti – rászorultsági alapon – a tanulók versenyeztetését.

•

Külső erőforrás Fenntartó: Minden évben egyeztetés után segíti a tanulók különböző programokban való részvételét. Támogatja rászorultsági alapon a tanulmányi kirándulásokat. Hozzájárul a „Szülőföldem – Biharország” a „jeles napok”, versenyek, sportrendezvények költségeihez.

96

o Alapítványok: Segíti azokat a rendezvényeket, melyek környezetünk szépítését, a kulturális élet fellendítését, a sport népszerűsítését szolgálják. Támogatja a hátrányos helyzetű és tehetséges gyermekeket.

o Saját bevétel: Hulladékgyűjtési akciókból befolyó pénzösszegből is fordítunk a környezeti nevelési célok megvalósítására a DÖK vezetőkkel való egyeztetési után. o Nevezési díjak: Iskolánk által meghirdetett versenyek nevezési díjait a jutalmazást a programok színvonalasabb lebonyolítását szolgálják. o Pályázat: A környezeti neveléssel kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelése és készítése a „A pályázatíró csoport” feladata elsősorban, de valamennyi nevelő segíti munkájukat. (Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.)

Jövőkép – alapelvek és célok A környezeti nevelés általános, hosszú távú céljai: • Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék, képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT). • Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. • Érzékennyé tenni a környezet állapota iránt. • Bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. • Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása. • Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés.

97

• Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. • Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség: –

az emberiség közös öröksége, a környezet minőségének fenntartása és javítása

–

az általános emberi egészségvédelem

–

az ökológiai egyensúly fenntartása

–

a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása

–

minden ember hozzájárulása a környezet védelméhez

–

képessé válni az élethosszig tartó tanulásra

A környezeti nevelés céljaiból adódó feladatunk: –

környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítsunk ki a tanulókban,

–

a természeti és társadalmi környezetből tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítsünk,

–

segítsük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését.

Rövidtávú célok, feladatok és sikerkritériumok

Rövidtávú célok

Feladatok

Sikerkritériumok

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg.

A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.

Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egészében lássák az egy témához tartozó ismereteket.

A természettudományos tantárgyak összhangjának erősítése, kiterjesztése a többi tantárgyra is. Projektek kidolgozása.

A pedagógusok a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal

Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek tartása az adott témában.

Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg – átdolgozott tanmenetek – több környezeti nevelési tartalom a tanórákon – változatos tanítási és tanulási, környezeti nevelési módszerek A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak. A projektek a tanulók önállóságára tevékeny részvételére építenek. A felnőttek rendelkeznek mintaként szolgáló környezettudatos

98

legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

A pedagógusok a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

ismeretekkel. Egyre több szülői és felnőtt részvétel a programokon. A tervezések során legyen szempont, hogy minél környezetkímélőbb legyen a program Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek tartása az adott témában.

A felnőttek rendelkeznek mintaként szolgáló környezettudatos ismeretekkel. Egyre több szülői és felnőtt részvétel a programokon. A tervezések során legyen szempont, hogy minél környezetkímélőbb legyen a program Az iskola tisztaságának Tisztasági őrjárat szervezése a Javul az iskola tisztasága. A javítása, a szemét diákönkormányzat tanulók és az iskola dolgozói mennyiségének csökkentése. segítségével. Szelektív szelektíven kezelik a Környezetbarát termékek hulladékgyűjtés: papír és papírhulladékok (anyagi használata ügyvitelben, műanyag. A helyes vásárlói forrást is teremt). Csökken az elszállítandó takarításkor karbantartáskor. szokások kialakítása. szemét mennyisége. Takarékoskodás vízzel, Rendszeres, majd Nem lesznek nyitva felejtett villannyal. alkalmankénti ellenőrzés. vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok. Csökken a víz- és villanyszámla. A tanulók ismerjék meg Részvétel a Régió és a helyi Aki ismeri környezetét az szűkebb környezetüket. kezdeményezésű jobban kötődik hozzá és óvja Lássák az értékeket, programokon, pályázatokon, azt. problémákat, ápolják a versenyeken. Sok résztvevő, tevékeny szerepvállalás, sok ismeret a hagyományokat. Környezetben végzett vizsgálódás, kutatómunka, helyi környezetről. kiállítások vetélkedők előadások szervezése Legyenek a tanulók „Örökbefogadási” akciók: egy A tanuló kötődik környezete környezetük, szülőföldjük – egy fa terület, szobor egy darabjához és ezen védelmezői. gondozása (osztályok, keresztül átérzi környezetünk napközis csoportok faültetés, megóvásának fontosságát. madáretetés alsó tagozatban) Fejlesszük a tanulók „Zöld sarok” kialakítása az Minél több gyerek járjon problémamegoldó iskolai könyvtárban, könyvtárba, használja a gondolkodásmódját, az önálló szakkönyvek folyóiratok, szakirodalmat. A különböző ismeretszerzés képességét videóanyag, CD-k beszerzése, versenyeken való Internet hozzáférés. eredményes szereplés. megalapozva az élethosszig

99

tartó tanulást

Iskolarádióban és újságban „zöld” rovat nyitása.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Helyi értékek és problémák –

–

földrajzi és geológiai adottságok: •

alföldi sajátosság, sík terület

•

Talajtípusok, réti öntéstalajok, váztalaj, szikes talaj, lösz

•

Növényzet: füves puszta, „bojti rét”, „Nagykereki legelő”

•

Erdő: (kevés) főleg tölgy és akác

•

Cserje: vadrózsa, kökény

•

Állatvilág: őz, mezei nyúl, fácán, róka, fürj, kékvércse, egerészölyv

•

Folyók, patakok: Csente, Kutas, Ölyvös, Ártándi bányató, Sebes-Körös, Kis-Körös

•

A járás vizei, halai, a Sárrét madarai és vadászata

•

Földminőség, halmok, az ördög árka

•

Úthálózat 42. főút

•

Vasúti csomópont

•

Határforgalom

•

Tájsebek kavicsbánya, agyag- és homokbánya

történelmi és néprajzi értékek •

Bocskai élete, történelmi öröksége

•

Osváth Pál élete és munkássága

•

Jakab István (1798-1876) élete és munkássága

•

Régészeti kutatások

•

Népművészet, régi mesterségek

•

A sárréti nép eredete, szokásai, viselete, nyelvsajátságok

•

48’-as hősök szülőföldünkön

•

Néprajzi kutatások–Biharkeresztes, Nagykereki monográfiája (Lugosi István, Gombos Kálmán, K. Nagy Sándor)

100

–

–

Ökológiai problémák •

Talaj, víz, levegőszennyezés

•

Szemétlerakás, hulladékgazdálkodás

•

Fűtés: gáz, szén villany stb.

•

Energia: villamosvezeték

•

Ipari üzemek környezetszennyezés

•

Növény védőszerek, üzemanyag tárolás

Települési környezetvédelmi programok •

Akció a biharkeresztesi tölgyes rendbetétele érdekében

•

Lakóhelyünk öröm és bánat térképe

•

Intézmények energiatakarékossági lehetőségei

•

Parlagfű-gyűjtési akció

•

Parkosítás, fásítás utcákon, tereken

•

Szennyvízhálózat kiépítése

•

Virágos Bojtért mozgalom

• Hagyományőrző nevelés Nagykerekiben Cél: A néphagyományok felelevenítésén keresztül érzelmi kötődés kialakítása. A népi műveltség megismerése, kutatása, annak tudatosítása, hogy minden nép számára fontos az évszázadokon keresztül megtartó kultúra megismerése és megőrzése. Különösen jelentős ez a jövő nemzedék számára, hogy gyökereit megismerve méltó legyen örökségéhez. Feladat: ⇒természetes alapanyagok megismertetése (gyapjú, szalma, vessző, sás, .gyékény, stb.) ⇒néprajzi ismeretek nyújtása ⇒népi kismesterségek alapjainak tanítása (fazekasság, szövés, nemezelés, gyöngyözés, szalma és gyékényfonás, stb.) ⇒koordináció a hon- és népismeret, néptánc, kézműves ismeretek között ⇒kézműves délutánok szervezése ⇒jeles napok előtt, népi játszóházi foglalkozások vezetése szülők bevonásával ⇒1-4. osztályig a kézműves tanmenet kidolgozása a fokozatosság elvére épül

101

Kritériumok: ⇒ Népi játszóház vezetői tanúsítvánnyal rendelkező pedagógus tartsa a kézműves foglalkozásokat ⇒ Évi egy alkalommal az osztályok legsikeresebb munkáiból kiállítás rendezése. ⇒ A hagyományőrző-kézműves programnak megfelelő tanmenetek összeállítása ⇒ Törekedni kell arra, hogy felső tagozaton - szakköri keretben- valamerre "szakosodjanak" (szövés, fonás, gyöngyözés, nemezelés, népi hímzés). Munkáikat legalább egy szakköri foglalkozáson pályaműként bemutathassák, értékeltethessék. • A kézműves foglalkozások alapelvei: ⇒ Csak tiszta forrásból állítjuk össze az éves terveket. ⇒ Használati tárgyakat, játékokat készítünk. Törekszünk arra, hogy ezek a tárgyak a gyerekek életéhez, mindennapjaihoz szorosan kötődjenek, nap mint nap kézbe vegyék őket, viseljék, használják azokat. ⇒ Nem készítünk öncélú dísztárgyakat, kétes értékű díszítményeket. A munkadarabok értékét a míves munka és a funkció egysége adja. ⇒ Csak természetes anyagokat használunk. ⇒ A megmunkálás módja csak az lehet, amivel az adott anyag megmunkálható. ⇒ A tárgyakat teljesen befejezzük. • A kézműves foglalkozások felépítése: A kézműves foglalkozásokat az alsó tagozatos évfolyamok tanrendjébe, a szabadidős foglalkozások terhére tervezzük. A többi évfolyam tanulóinak szakköri kereteken belül van lehetőség kézművességgel foglalkozni. A tananyag koncentrikusan bővül. Évről évre ugyanazokkal az anyagokkal dolgoznak a gyerekek, de egyre munkaigényesebb, összetettebb tárgyakat készítenek. Tánc és dráma • Táncoktatás-néptánc Cél: ⇒ Szép, esztétikus, hagyományokra épülő koordinált mozgás elsajátítása. A környék táncainak, játékainak, dalainak kiemelt tanítása. ⇒ Koncentráció a kézművesség tevékenységi körével (viseletek, tájjelleg, néprajz, stb.)

102

Feladat: ⇒ Első osztálytól negyedik osztályig az órarendbe beépíteni heti 1 órában, a szabadidős foglalkozások terhére. ⇒ötödik osztálytól szakköri szinten biztosítani a továbbhaladást. A néptánc által fejlődjön a gyerekek: ⇒ ügyessége ⇒ tartása ⇒ mozgáskultúrája ⇒ egymáshoz való viszonya (fiú-lány) ⇒ kiállása ⇒ ritmusérzéke Kritériumok: ⇒ A néptáncot tánc-és dráma végzettségű pedagógus tanítsa ⇒ A néptánc órákhoz megfelelő méretű terem álljon rendelkezésre ⇒ Harmadik osztály végére legyenek képesek néhány bemutatható táncot előadni. • Dráma, drámapedagógia, színjátszás/bábjáték Cél: ⇒ Az önmegismerés elősegítése, önmaguk vállalása. ⇒ Az együttműködés szabályainak elfogadása és betartása. ⇒ A konfliktushelyzetek vállalása, megoldása. ⇒ Kulturált viselkedés elsajátítása. ⇒ Kitartó munkavégzésre nevelés. ⇒ A társakkal való kulturált együttműködés. ⇒ Közös tevékenységben, a gátlások oldása által, érzelmi biztonság nyújtása. ⇒ A színjátszó/bábjátszó csoport célja: színpadképes produkciók létrehozása. Az iskolai ünnepélyeken túl: a csoport felkészültségének megfelelően szerkesztett műsorok, dramatizált irodalmi művek, életjátékok bemutatása. ⇒ A csoport tagjai élettapasztalatukat, élményeiket a művészet eszközeinek segítségével építsék be játékaikba, s ily módon egész személyiségük gazdagítását szolgálja. Feladat:

103

⇒ Az adott tanulói csoport sokoldalú fejlesztése érdekében a művészi nevelés sajátos eszközeit, azon belül is a drámapedagógia és a színházi nevelés módszer- és eszközegyüttesét kívánjuk használni. A tanulók mindennapi életéből vett, az általuk látotthallott, illetve a tanár által a munkafolyamatba bevitt témák (történelmi, irodalmi, zenetörténeti) alapján kibontott drámajátékok vezetését tervezzük. ⇒ Olyan gyakorlatok beépítése a foglalkozásokba, mint például az érzékelő, koncentrációs játékok, vagy éppen a kommunikációs gyakorlatok. ⇒ A dramatikus elemek segítsenek tisztázni a tanulók érzelmi viszonyulását társaikhoz, de hasonló módon- önmaguk irányában is. ⇒ A helyzet-felismerési és döntési készség, melynek már valamelyest birtokában kell, hogy legyenek, a fejlesztő munka során finomuljon és párosuljon társadalmi érzékenységgel. Kritériumok: ⇒ Ötödik és hatodik évfolyamon szakköri keretben választható legyen. ⇒ Hetedik és nyolcadik osztályban szakköri szinten folytatható. ⇒ A drámajátékból bemutató foglalkozások szervezése évente egy, vagy két alkalommal. ⇒ A színjátszó/bábjátszó csoport az elkészült produkcióktól függően tartson bemutatót évente egy, vagy két alkalommal. ⇒ A tanulók oldják meg eredményesebben a koncentrációt, kitartást igénylő feladatokat. ⇒ Kevesebb legyen az osztálytermi, iskolai konfliktus. Növekedjen empátiás készségük.

104

A helyi értékek megjelenése az egyes tantárgyakban: Adottságok, értékek Osváth Pál

Bocskai István

Tantárgy Környezetismeret 1.,2. osztály 3., 4. osztály

A lakóhely ismerete Országismeret

Hon- és népismeret 6. osztály

Biharkeresztes Bojt, Nagykereki története

Történelem 6. osztály

A Bocskai – felkelés

Irodalom

Bocskai István az irodalomban

Rajz

Bocskai István (Osváth Pál) ábrázolása a képzőművészetben

Helytörténeti Környezetismeret múzeum,Bocskai -vár Technika kiállítási anyaga 1-4. osztály

Sárréti mondák, mondókák, kiszámolók, dalok, népi gyermekjátékok.

Téma

A lakóhely ismerete Országismeret

Hon- és népismeret

A szoba, berendezési tárgyai, konyha. Mesteremberek: kovácsok, famunkások, fazekasok, szövők, vesszőfonók

Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Néptánc szakkör

Népköltészeti alkotások

105

Cél Az iskola környékének bejárása. A környék nevezetes épületei, szobrai. A tanulóban szülőföldje megismerésével erősödjön a hagyományok, szokások ápolása. A hazaszeretet, a szabadság, a függetlenség érzéseinek kialakítása. Nemzetünk nagy történelmi személyiségeinek méltó emlék állítása. Méltó emlék állítása intézményünk névadójának, városunk kiemelkedő személyiségének, Osváth Pálnak A régi foglalkozások használati tárgyainak és szerszámainak megismerése. A régi népélet megismerése, a kézműves foglalkozások tisztelete. A kis népi mesterségek fortélyainak elsajátítása, a hagyományok ápolása. Ápoljuk védjük a népköltészeti alkotásokat. Betlehemezés,

1-4. osztály

locsolkodás.

Irodalom Ének Tánc- és dráma

A népköltészeti alkotások

Nyelv sajátságok

Magyar nyelv

Régészeti kutatások, ásatások Biharkeresztesen

Magyar nyelv és irodalom 3-4. osztály Környezetismeret

Nyelvjárások szókincs Óvjuk szűkebb szülőföldünk nyelvének tisztaságát! Ismerjük meg régi szavaink jelentését! Milyen népek Ismerd meg az itt élt telepedtek meg népek szokásait a korábban feltárt tárgyi emlékek lakóhelyünkön! alapján! Történelmi olvasmányok, a lakóhely ismerete. Országismeret A parkok, kertek Ismerje a közvetlen dalnokai.. környezetében élő védett madarakat. Rétihéja, kékvércse, füstifecske, egerészölyv. Az élő természet Az állatok alapismeretei viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más A kutya és a macska élőlényekhez fűződő kapcsolatainak megfigyelése. Az ember szerepe az élőlények életfeltételeinek alakításában.

Történelem

Védett madaraink

Természetismeret 5.o.

A környezetünkben élő állatok megfigyelése, gondozása. Puli, kuvasz, komondor.

Környezetismeret 1-4. osztály

A város térképének megtekintése

5.o.

Környezetismeret 4. osztály

Tájékozódási alapismeretek

106

Ahogyan az állatokkal bánsz, olyan ember vagy. Az állat nem játékszer, betegséget is terjeszthet. Egyszerű alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba.

Térképvázlat készítése az iskola környékéről.

Természetismeret 5. osztály

Tájékozódás a térképen

5.o. Term.ism.

Csuhéjbaba készítése 5.o.

A településeket összekötő utak. Kukorica

A bedői tölgyes

Tölgyfa

Vasútállomás

6.o. term. ism.

A csiperke és a gyilkos 6.o. Term. ism. galóca, őzláb gomba.

Különleges élőlények a gombák

Széncinege, nagyfakopáncs, fülemüle, erdei fülesbagoly


Élő természet

6.o. Term. ism. 6.o. Term. ism.

Erdei énekesek Rovarevők a réten.

6.o. Term. ism.

Vízparti fák

Ismerje a település utcáit, fontosabb tájékozódást segítő pontokat. Határállomás jelentősége. Ismerje készítésének mesterét. A magyarok fája a tölgy Ismerje a környezetünkben élő mérgező gomba jellemzőit, - hatását Gondoskodás a télen ittmaradt madarakról. Madáretető készítése. Madárvédelem

Védett gerinceseink: a fürgegyík, a vakond Fűzfa kosárfonás, gyékényfonás

Tájvédelmi körzetek – 6.o. Term. ism Mezőpeterd, Bojt, Nagykereki határában

Ember és környezete Őszi kikerics

Lakosságunk összetétele, nemzetiségek Biharkeresztesen

8.o. földrajz

Magyarország lakossága

Biharkeresztes város

8.o. földrajz

Hajdu – Bihar megye

107

Védett állatok megismerése – eszmei értékei Kosárfonás, gyékényfonás ősi mesterség környékünkön. Ismerjék Nemzeti Parkok tájvédelmi körzetek feladata. Ismerje a helyi lakosság szűkebb szülőföldje népességét. Hogyan élnek az itt élő emberek. Milyen telepedtek meg itt. Ismerje, mikor lett

42. sz. főközlekedési út

8.o. földrajz

Magyarország közlekedése

Sárrét – Berettyó – Körösök mente Kavicsbánya


Tájékozódási alapismeretek

8.o. földrajz

Árterületeink Vízrajz

Falusi turizmus

8.o. Földrajz

Idegenforgalom

Szülőföldem – Biharország

8.o. Földrajz

Idegenforgalom

Biharkeresztes város hete Bocskai –napok Nagykereki

8.o. Földrajz

Magyarország kereskedelme

város szülőhelye. A határátkelőhöz vezető út elnevezése. Elkerülő út – a város légszennyezését fokozta. Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Szülőföld szeretete. A területünk kialakulásának (földtörténeti) megismerése. A falusi vendéglátás – vendégszeretet kihasználása – Biotermékek fogyasztása, csend, tiszta levegő Bihar – Bihor határon átnyúló vetélkedő a szülőföldünk természeti és néprajzi értékeinek megismerése. A helyi kisvállalkozók által előállított termékek forgalmazása. Rongyszőnyeg szövés – agyagkerámia, méz, sajt előállítása.

Hagyományos tanórai foglakozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók: –

Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket

108

–

Legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében

–

Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes

–

Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek.

Magyar nyelv és irodalom A tanulók: –

Ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)

–

Egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva értékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.

–

Ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és emberalkotta környezettel való kapcsolatteremtésben

–

Törekedjenek az anyanyelv védelmére

–

Növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával

–

Fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.

Történelem – Hon és népismeret A tanulók: –

Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet

–

Tudják

értelmezni,

hogyan

hatottak

a

környezeti

változások a

gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására

109

–

Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete

–

Érték meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

Idegen nyelv A tanulók: –

Váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével

–

Legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit

–

Ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit

–

Alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben

Matematika A tanulók –

Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják

–

Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával

–

Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni

–

Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait

–

Váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására

–

Ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni

–

Legyenek képesek reális becslésekre

–

Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

110

Fizika A tanulók: –

Váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára

–

Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

–

Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat

–

Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra

–

Mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni

Földrajz A tanulók –

Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről

–

Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit

–

Ismerjék meg a világ globális problémáit

–

Ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit

Biológia A tanulók –

Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit

–

Ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet

–

Ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket

–

Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére

–

Sajátítsák el a testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

–

Alakuljon ki ökológiai szemléletmód 111

Kémia A tanulók –

Rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel

–

Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására

–

Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére

–

Értség meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

Ének – zene A tanulók –

Ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát

–

Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait

–

Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban

–

Vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét

–

Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

Etika A tanulók –

Legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák

–

Tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni

–

Mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.

A tanulókban –

Alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek

–

Alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban

–

Fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. 112

Rajz és vizuális kultúra A tanulók –

Ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát

–

Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit

–

Ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásait

–

Ismerjék a természetes alapanyagok használatát

–

Legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni

–

Legyenek

képesek

alkotásokat

létrehozni

a

környezeti

nevelési

témaköröknek megfelelően –

Ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését

–

Tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre

–

Kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

Tánc- és dráma A tanulók –

Tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel

–

Legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.)

–

Sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket.

Technika- háztartástan A tanulók –

sajátítsák

el

a

specifikus

munkát,

és

legyenek

birtokában

a

környezetvédelmi ismereteknek –

tudják kiemelni a környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.) 113

–

ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát

–

sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat

–

tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait

A tanulókban –

erősödjön meg az ökológiai szemlélet,

–

alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem

–

alakuljon

ki

a

modern

rendszertani

szemlélet

a

szakmai

és

környezetvédelmi oktatás során Informatika

–

Ember- és környezetkímélő munkakörnyezet kialakítása, megóvása. A káros hatások ellensúlyozásának ismertetése (alacsony sugárzású monitor, helyes testtartás stb.)

–

Az informatika oktatás során keletkező szennyező hulladékok szelektív gyűjtése (tonerek, patronok).

–

Tudatosítjuk, hogy az e-mail nemcsak gyors, de papírt sem fogyaszt, így papírt, fát, környezetet kímél. Szállítási feladatok sincsenek, így üzemanyag takarékos közlési mód is.

–

Tudatosodjék a tanulókban, hogy természetes emberi törekvés az egészség és környezet egyre színvonalasabb megkímélése, ennek érdekében

újabb,

káros

hatásoktól

egyre

mentesebb

termékek

megjelenése az informatikai piacon is. –

A gyűjtés, feldolgozás, programok készítése során olyan szintű ismeretekhez, élményekhez jutnak a gyerekek, melyek hatására várhatóan meg is óvják környezetüket, kiállnak a környezetkárosító cselekedetek, tervek ellen.

114

Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés A gyerekek osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnöki teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanóráin túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A

környezeti

nevelés

szempontjából

nem

szaktárgyi

hovatartozása,

hanem

problémafelismerő és – feldolgozó képessége segíti céljai teljesítésében. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak

felismerését

és

megoldását,

táplálkozási

szokások,

anyag

és

energiatakarékosság, egészséges életmód, hulladékgazdálkodás. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők a különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témáit négy évre tervezzük, melyet az egészségnevelési programunkban részletezünk.

Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli foglalkozások A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Vizsgálódásának, tevékenységeinek középpontjába a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési és döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint szembesülés tettei következményével olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, amelyek a hagyományos tantermi órák során kevésbé biztosítottak.

Ilyenek: •

Erdei iskola (lehetőség szerint)

•

Tanulmányi kirándulások, séták

115

•

Táborok, túrák

•

Akadályversenyek

•

Látogatás múzeumban, Nemzeti parkokban, Vízművekben, üzemekben, állatkertben stb.

•

Kézműves foglalkozások

•

Versenyek, vetélkedők

•

Találkozók, előadások

•

Pályázatok, kutatómunka

•

Akciókhoz való csatlakozás, szervezés

•

Iskolazöldítés, fa, virágültetés

•

Játszóterek, parkok gondozása

•

Rádióműsor, újságkészítés

•

Kiállítások rendezése

•

DÖK napok

•

Jeles napok

•

Témahét (föld, víz, levegő, energia stb.)

•

Ünnepségek

A fenti foglalkozások, programok részletezése az iskola éves munkatervében jelenik meg.

A környezeti nevelésben használt módszerek A környezeti nevelésnek azok a módszerek kedveznek, amelyek aktivizálják, cselekvésre, együttműködésre késztetik a tanulókat. Az együttes siker lehetősége pozitív csoportélményt nyújthat, a tanulásban való részvétel mind a személyiség, mind a közösség fejlődését segíti. •

Játékok (szituációs, drámapedagógia)

•

Kooperatív tanulási technikák

•

Modellezés

•

Riportmódszer (kérdőíves, direkt, fotoriport)

•

Projektmódszer

•

Terepgyakorlat módszerek

•

Aktív, kreatív munka

•

Közösségépítés 116

•

Művészi kifejezés (irodalom, rajz, népművészet, tánc)

Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel új eszközöket kell beszerezni, víz, levegő talajvizsgálatokhoz szükséges gyorstesztek, CD-k, videofilmek és egyéb audiovizuális és multimédiás eszközök beszerzése a hatékonyabb munkavégzésben. Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok A helyzetből jellemzők Az iskola épülete belső)

adódó Célok

Tevékenység, feladat

(külső, Tiszta, meghitt környezet

– –

– – Udvar

Legyen biztonságos, a – gyerekek mozgásigényének kielégítése – –

Csatornarendszer

A csatorna karbantartása, egészséges környezet

„iskolakert”

A tanítás, pihenés felüdülés helye legyen

Vízfelhasználás

Egészséges ivóvíz takarékos fogyasztás

117

Festések, felújítások Mellékhelyiség tisztaságára fokozott figyelem és ellenőrzés Portalanítás, lábtörlők alkalmazása Gyakori szellőztetés

Aszfaltozott rész felújítása, egyenletessé tétele Kerékpártárolók felújítása Sportpályák (füves) rendbetétele – Játszótér felszerelésének bővítése Biológiai lebontók alkalmazása, környezetbarát tisztítószerek alkalmazása Növények, fák gondozása. Fajátékok, madáretetők, madárodúk kihelyezése és gondozása. Védnökség vállalása bizonyos udvarrészek felett. Víztakarékos öblítés, csapok karbantartása. Környezetbarát tisztítószerek használata.

Világítás

Energiafelhasználás

Egészséges, takarékos. Vezetékek, világítótestek Természetes fény biztosítása. rendszeres ellenőrzése, energiatakarékos fénycsövek alkalmazása. Takarékos fűtés Gázkazán szabályozása nyílászárók javítása, szigetelése. Tető szigetelése, cseréje

Szemét

Tiszta egészséges környezet

Légszennyezés

Csökkentés

Zaj

Csökkentés

Forgalom

Közlekedési biztonság növelése

Az iskola eszközellátottsága

A tanítás – nevelés élményközpontúságának növelése Esztétikai érzék fejlesztése Egészséges személyiség fejlesztése

Részben szelektív hulladékgyűjtés. Felvilágosító beszélgetések az egészségkárosító anyagokról „Tisztasági őrjárat” Zöldesítés az iskola környékén. Növények gondozása, pótlása Fák, cserjék ültetése speciális, jól záródó ablakok. Közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása. Az iskolaépületek előtti biztonságos megállási és várakozási lehetőség kialakítása beálló sáv létrehozásával. A tantermek berendezéseinek rendszeres karbantartása életkori sajátosságoknak megfelelő bútorzat balesetveszélyes bútorok (eszközök) javítása ill. cseréje. Esztétikus dekorációk A taneszközök szükséges felújítása ill. korszerűbbre cserélése.

Kommunikáció A környezeti nevelésben - jellegénél, összetettségénél fogva - nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Fontos, hogy a diákok a nagyszámú írott, hallott és látott média - irodalomban, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni. Tudjanak számot adni munkájukról írásban és szóban egyaránt.

118

Iskolán belüli kommunikáció formái • Kiselőadások tartása •

Házi dolgozatok készítése

•

Tablók, poszterek

•

Iskolarádió felhasználása híradásra

•

Iskolaújság felhasználása híradásra

•

Faliújságon közölt információk készítése

•

Szórólapok készítése

Iskolán kívüli kommunikáció formái • A települések újságjainak felhasználása híradásra •

Környezetvédelmi cikkek feldolgozása napilapokból

•

Környezeti problémákról tudományos cikkek feldolgozása

•

Környezeti problémák, rádiós és televíziós hírek feldolgozása

•

Internet használata

•

Környezeti mérések, elemzések a közvetlen környezetről, együttműködés önkormányzattal egyéb helyi szervezetekkel

Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munka mérése, értékelése eltér az iskola életének más területén alkalmazottól. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák, ennek keretében kerülnek mérésre, értékelésre is Pedagógiai programunkban leírtak szerint. A környezettudatos viselkedésmódról, értékrendről az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek

segítségével

az

osztályfőnökök

végeznek

úgynevezett

környezeti

attitűdvizsgálatokat, melyek eredményeit a további munkánk tervezésekor használhatunk fel.

119

Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Továbbképzési programunkban egy nevelő környezetvédelmi szakot végzett. Az érdeklődő pedagógusok minden évben részt vehetnek környezeti nevelési, egészségnevelési továbbképzéseken, tréningeken, országos konferenciákon.

120

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Jogi háttér Egészségnevelési programunk a következő törvények, határozatok figyelembe vételével történt: •

243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet

•

1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény

•

96/2000. (XII.11.) országgyűlési határozat „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására”

•

46/2003. (IV.16.) Országgyűlési határozat Egészég Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja

•

1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről

•

Ottawai Charta

Helyzetelemzés A társadalmi környezet Magyarország lakosságának egészségi állapota európai viszonylatban a legrosszabbak közé tartozik. Különösen magas világviszonylatban is a középkorú férfilakosság halandósága. A halálokok között vezetnek a keringési rendszer betegségei (magas vérnyomás, szívinfarktus, agyi érkatasztrófa). Különösen gondot jelentenek az alkoholos eredetű krónikus májbetegségek. Magas az öngyilkosság miatt bekövetkezett halálesetek száma. Az okok hátterében éppúgy jelen van az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra és a környezetszennyezés, mint az ország gazdasági fejlettségének hiánya, a társadalmon belüli egyenlőtlenségek, az egészségügyi ellátás színvonala. Sok a dohányzó, az egészségtelenül táplálkozó, keveset mozgó, mértéktelen alkoholfogyasztó, önpusztító életmódot folytató ember.

Családok Iskoláink Hajdú-Bihar megye bihari régiójában található, ahol nagy a munkanélküliség. Diákjaink többsége többszörösen hátrányos helyzetű családból származik. Növekszik a

veszélyeztetett helyzetben élő tanulók száma. Sokan élnek a létminimum alatt. A pénztelenség, az anyagi bizonytalanság nagy pszichés megterhelést jelent, gyakran felborítja a családi harmóniát. Sok a csonka család, a gyermekét egyedül nevelő szülő. A szülők egy részének nincs ideje, de legfőképp türelme a gyerekekkel foglalkozni, a nevelést igyekszik az iskolára hárítani. Néhány családban előfordul az alkoholizmus és a fizikai bántalmazás. A feszült légkör, a szeretet- és törődéshiány növeli a kortárscsoportok, a baráti kör jelentőségét. Más esetben a szülő pénzzel próbálja pótolni az odafigyelést, az időhiányt.

Tanulókkal kapcsolatos megállapítások Tanulóink többsége ismeri az egészségmegőrzés lényegét, a testi higiénia fontosságát, a korszerű táplálkozást. Tisztában vannak a káros szenvedélyek egészségromboló hatásával, a mozgásszegény életmód következményeivel. Hiába ismerik az egészségmegőrzés, az egészséges életmód szabályait, a gyakorlatban a többségük nem alkalmazza azokat, viselkedésükkel, magatartásukkal nem nagyon szolgálják a prevenciót. Kevesen vállalnak délutáni elfoglaltságnak testmozgást, kirándulást. Kevés a mozgásos, aktív pihenés életükben. Szabadidejükben divat a semmittevés, a számítógépezés, a tévézés. Idejüket nem tudják jól beosztani, nincs kialakult napirendjük. Többen úgy érzik nagyon leterheltek, néhányan szoronganak, hogy nem tudják teljesíteni az iskola és a szülői ház elvárt követelményeit. Diákjaink étkezési szokásai sok kívánnivalót hagy maga után. A napi étkezések száma és aránya nem megfelelő. Gyakran jönnek a gyerekek reggeli nélkül iskolába. Édességek, üdítők és az egészségtelen hideg élelmiszerek jellemzik étkezéseiket. Az önkormányzat jóvoltából a tanulók minden nap hozzájuthatnak egy – egy pohár tejhez. Sajnos ezt nem minden tanuló fogyasztja el, kb. a tanulók fele. A biharkeresztesi gyerekek több mint fele veszi igénybe a város gimnáziumában a menzát. Az iskolai menza tömegétkeztetést végez, ahol nem mindig a koruknak megfelelő ebédet kapnak a tanulók. (Az alsó tagozatos tanulóktól a gimnazistákon át, a felnőttekig veszik igénybe ezt a szolgáltatást). Bojton és Nagykerekiben igény szerint biztosított a napi 3-szori étkezés, melynek minősége megfelelő. Az év eleji egészségügyi vizsgálatok azt tükrözik, hogy tanulóink között egyre több a rossz testtartású, túlsúlyos, gerincproblémákkal és mozgásszervi elváltozásokkal rendelkező diák.

122

Humán erőforrások Az egészségnevelés, példamutatás, véleményhangoztatás az egészséget károsító helyzetek megelőzését szolgáló tanácsadás – nem önálló szaktantárgyként – a nevelés-oktatás folyamatában mindig jelenlévő pedagógusi feladat. A nevelők készségesek, elkötelezettek az egészségnevelés iránt, de vannak olyan területek, ahol szakemberek segítségét veszik igénybe. Intézményen belüli segítők –

a természettudományos tantárgyakat tanítók

–

testnevelők

–

osztályfőnökök

–

gyermekvédelmi felelős

–

adminisztratív és technikai dolgozók

Intézményen kívüli segítők Név

Cím

Kapcsolattartó

Iskolaorvosi szolgálat

Bk. Ady E. 3-5

Dr. Varga Béla, Dr. Pólya Imre Dr. Békési László

Védőnői szolgálat

Bk. Deák Ferenc u.

Nagy Erika Polányi Lajosné Csizmadia Tímea

Fogorvos

Bk. Ady E. 3-5.

Dr. Kurkó László

Biharkeresztesi Egyesített

Bk. Damjanich u. 9.

Kiss Józsefné

Szociális Intézmények Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálat Egységes

Pedagógiai Bk. Széchenyi u. 61.

Dr. Bíróné Erdei Mária

Szakszolgálat Városi Önkormányzat

Bk. Széchenyi u. 57.

Szülői munkaközösség

Bk.

Gyámügy: Szendrei Melinda SZM elnökök

Városi Rendőrség

Bk. Szacsvay u.

Ifjúságvédelmi felelős Iskolarendőr

Területi Vöröskereszt

Berettyóújfalu 123

Vezető

Mentőállomás

Bk. Ady E.

ÁNTSZ

Bújfalu Kossuth u. 6

Hajdú-Bihar Megyei

Debrecen Piac u. 71

Egészségnevelő

Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet OMOV Regionális

4032. Debrecen

Családsegítő és Megyei

Mester u. 6.

Módszertani központ

Tel. 06-52-415-576

Forrás Mentálhigiénés

4031 Debrecen

Központ Gyermekjóléti

Kishegyesi u. 36.

Szolgálat

Tel.: 06-52-492-757

Kortárs

Családsegítő

és 4032 Debrecen Bolyi u. 29

Gyermekjóléti Szolgálat

Tel.: 06-52-480-445

Drogambulancia

Debrecen 06-80-505-088 06-80-332-600

Krízisügyelet

Debrecen 06-80-505-003

„Segítő kéz” Telefonszolgálat Álomvilág

Lelkisegély 06-80-505-515 www.szikszi.hu

Drogstop

www.c3.hu

Drog Weblap

www.falcon.pmmf.hu

Állapotfelmérés Közétkeztetés A tanulók tízóraiját, az ebédet Biharkeresztesen, Bojton és Nagykerekiben vállalkozó szolgáltatja. Lehetőség szerint figyelembe veszik az életkori sajátosságokat, tápanyag és vitaminszükségletet, de ez főleg gazdasági okok miatt még sok kívánnivalót hagy maga után. Feladat: szorosabb kapcsolattartás az élelmezésvezetőkkel, hogy a tanulóknak változatosabb jobb minőségű és megfelelő mennyiségű étrendet biztosítsanak. Az étkezés higiéniájára nagyobb odafigyelés: szalvéta, szappan, papírtörlő stb. biztosítása. 124

Iskola orvosi ellátás, védőnői szolgálat Az oktatásban résztvevők (felnőtt, gyerek) megelőző jellegű egészségügyi alapellátását végzik szervezett formában. Kötelezően szűrik, oltják, nyomon követik a tanulók egészségi állapotát. Igény szerint részt vesznek az egészségnevelési munkában, rendhagyó órák, előadások, intézmény bemutatás, elsősegélynyújtás, mentálhigiénés tréningek. Feladatok: –

Kötelező szűrések időpontjának kijelölése, megszervezése

–

Fogászati – szűrés folyamatos éves munkarend szerint. Alsó tagozaton: évi 2 alkalommal, felső tagozaton: évi 1 alkalommal.

–

A szülők és a tanulók meggyőzése a megelőzés szükségességéről.

Védőoltások és vizsgálatok éves rendje Alsó tagozat Tisztasági vizsgálat Szeptember

Minden osztály: szülői értesítők – pediculosis

DPT III oltások ellenőrzése

Október November December Január Február

2. osztály – szemészeti szűrés 4. osztály – szemészeti szűrés Minden osztály

Fogászati korrekciók ellenőrzése 1. osztály

Március Április

Szűrővizsgálatok

3. osztály Minden osztály

Május

Korrekciók ellenőrzése

Június Felső tagozat Tisztasági vizsgálat Szeptember

Október

Védőoltások

Minden osztály: szülői Szülői értesítők a értesítők – védőoltásokról DT pediculosis oltás – 6. osztály Hepatitis oltás – 8. osztály MMR oltás – 6. osztály

125

Szűrővizsgálatok

November

5. osztály

December

7. osztály

Január

Minden osztályban

Korrekciók ellenőrzése Elmaradt vizsgálatok pótlása

Február Március Április

Hepatitis oltás – 8. osztály Minden osztályban

Május

Korrekciók ellenőrzése

Június

Balesetvédelem, baleseti ellátás, munkavédelem Az iskoláink épületei, környezete megfelelnek a biztonsági követelményeknek. Az iskolák épületének felújítása folyamatos. Az udvarokon kulturált környezet megteremtésére törekszünk, padokat, játékokat, sportolásra alkalmas területeket alakítunk ki. A tantermek berendezéseinek nagy része megfelelő. A világítótestek cseréje, a vizesblokkok felújítása folyamatos. A pedagógusok és a tanulók évente balesetvédelmi oktatásban részesülnek, „próba tűzriadókon” vesznek részt. Az érintésvédelmi és tűzvédelmi ellenőrzések rendszeresek. A figyelmetlenség, bizonyos tanórai tevékenység, a társakhoz való nem megfelelő viszonyulás balesetet idézhet elő. Ezekben az esetekben megfelelőek az intézkedések. Feladatok: –

Ép, sértetlen berendezési tárgyak, eszközök használata, folyamatos felújítás

–

Évenkénti balesetvédelem dokumentálása

–

Egyes tanórákon (testnevelés, kémia, fizika technika) speciális ismeretek átadása

–

Elsősegélynyújtási ismeretek tanítása

–

Mentőláda biztosítása

–

Az elektromos berendezések, tűzoltó készülékek évenkénti ellenőrzése, karbantartása

–

Baleset, sérülés esetén elsősegélynyújtás, orvos, mentő értesítése, baleseti jegyzőkönyv felvétele

–

Kockázatbecslés és az abból adódó feladatok megoldása

126

Személyi gondozás, szokások kialakítása A tanulóink többsége igényes saját megjelenésére, tiszta, gondozott. Az iskola biztosítja a higiénés tisztálkodási lehetőségeket.

Feladatok: –

kéztörlő, folyékony szappan biztosítása

–

a házirend öltözködésre vonatkozó részeinek betartása (balesetveszélyt okozó tárgyak nem használhatók az iskolánkban)

–

osztályfőnöki órákon a témával kapcsolatos beszélgetések, megfelelő értékrend közvetítése (tisztaság- divat, egyszerűbb és „márkás” ruhák.)

Testi neveléssel kapcsolatos állapotmérés Évente két alkalommal (ősz – tavasz) mérjük a tanulók testi – fizikai képességeinek legfontosabb mutatóit. A fizikai állapotuk megítélésében segítséget nyújtanak az egészségügyi szűrő vizsgálatok is. E kettő alapján a diákjaink fittségét, fizikai teljesítő képességét átlagosnak ítéljük meg. A könnyített testnevelésben részesülők aránya az országos standardnak megfelelő. Feladatok: –

az iskolai orvosi szolgálat és testnevelő tanárok összehangolt tevékenysége

–

a testi állapotnak megfelelő testmozgás biztosítása

Gyermek és ifjúságvédelem Iskolánkban évről – évre növekszik a hátrányos és a veszélyeztetett tanulók száma. Jelenleg a tanulók fele, vagy szociális, vagy testi, vagy értelmi képességei miatt szenved hátrányt. Egyre több a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma is. A velük való szakszerű bánásmód az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és a Biharkeresztesi Egyesített Szociális Intézmények Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársainak segítségével biztosított. Feladatok: –

integrációs és képesség kibontakoztató programok évenkénti felülvizsgálata

–

hatékony, összehangolt segítőmunka

–

a másság elfogadása

–

gyermekvédelmi szakember alkalmazása.

127

Iskolánk egészségnevelési programja Általános célok • Harmonikus személyiségfejlesztés •

Egészségmegőrző kultúra közvetítése

•

Káros szenvedélyek, szokások megelőzése

•

Stresszmentes légkör, egészségvédő környezet kialakítása

•

Készségek, képességek fejlesztése, melyek – hozzájárulnak az alkotó és kritikus gondolkodásmód kialakulásához – lehetőséget teremtenek a hatékony kommunikációra – önbizalmat, magabiztos fellépést eredményeznek – pozitív értékrendet alakítanak ki – megalapozzák a kiegyensúlyozott egészséges életvitelt

Hosszútávú célok • Legyen intézményünk olyan, ahol mind a diákok, mind a pedagógusok és technikai dolgozók igényesen megtervezett egészséges környezetben tanulhatnak, illetve dolgozhatnak •

Személyiségük, életük formálódásában az itt érvényesülő hatások pozitívak legyenek

Középtávú célok • Pedagógusok továbbképzéseken való részvétele egészségneveléssel kapcsolatos témában •

Gyógytestnevelői munkakör bővítése

•

Egyenletes terhelést jelentő órarend kialakítása

•

Életmód – programokhoz való csatlakozás

Rövidtávú célok • Tanmeneteink

felülvizsgálata

az

egészséges

életmód,

életszemlélet

figyelembevételével. •

Egészségnevelési programhét vetélkedő szervezése a város felnőtt lakosaival együtt. 128

•

Biztonság fokozása, balesetek lehetőségeinek csökkentése

•

Az „erdei iskolák” finanszírozási lehetőségeinek megkeresése

•

Sport programok látogatottságának növelése

•

Szabadidő szervező, mentálhigiénikus foglalkoztatása lehetőség szerint

Az egészségnevelési program megvalósulásának színterei Tanórai tevékenységek Az egészségnevelés minden tanítási órán fontos feladat, melyre a szaktanároknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk. A helyi tanterv tervezése során minden tantárgyban meg kell jelenni az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek közvetítésének. Beszélni kell a helyes táplálkozásról, a szenvedélybetegségekről, a helyes napirendről, időbeosztásról, a mozgás fontosságáról, betegségek, és balesetek megelőzéséről. A nevelők - különösen az osztályfőnökök akiknek koordinációs szerepe itt is érvényesül – figyelemmel kísérik és kihasználják a tanítás során adódó egyéb lehetőségeket is: a helyes testtartásra, az írásbeli munkánál a kellő szemmagasságra, a tanterem és a tábla megfelelő megvilágítására, a termek szellőztetésére, tisztántartására, esztétikumára és a kellő higiéniára stb. való odafigyelést. Minden tanév elején azok a tanárok akik gyakorlati – kísérleti órákat tartanak, munkavédelmi és biztonságtechnikai oktatást végeznek. A balesetvédelmi szabályokról, elsősegély nyújtási ismeretekről számot is kell adniuk a tanulóknak.

Kiemelten kell foglalkozni a témával a következő órákon: Testnevelés Teljes egészében szolgálja az egészségneveléssel kapcsolatos célokat. Törekednek: • a tanulók ellenálló képességének és edzettségének fejlesztésére illetve az ortopédiai elváltozások ellensúlyozására, • a tanulókkal megértetni, megismertetni a prevenció lényegét. • Az előkészítés és alapozás során biomechnaikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok alkalmazására • A tanulók keringési és légző- rendszerének egyenletes terhelésére

129

• Gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartására.

Figyelembe veszik: • az egészségügyi szűrővizsgálatok során kiszűrt tanulók képességeit • a lehetőségekhez mérten differenciált feladatok adásával fejlesztik képességeiket. A fizikai fittség fontos összetevője a testnevelésnek és az egészségnek. Rövid idő alatt számos információt nyújt. A mérés elősegítheti a tanulónak a saját testével kapcsolatos pozitív hozzáállását. Lehetőséget ad a fizikai állapota megismeréséhez, ösztönzően hat, hogy megtartsa, vagy továbbfejlessze a fittségét. Iskolánkban a „Mini” Hungarofit módszert alkalmazzuk a leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez, amelyek a terhelhetőség és az egészség fontos mutatói. Ez a módszer a következő vizsgálati méréseket foglalja magába: •

Cooper teszt, amely motorikus próba az aerob állóképesség mérésére.

•

Helyből távolugrás, az alsó végtag dinamikus erejének mérésére.

•

Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, a vállövi és a karizmok erő – állóképességének mérésére.

•

Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, a hátizmok erő – állóképességének mérésére.

•

Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, a hasizmok erő – állóképességének mérésére.

/Részletes leírás az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című kiadványban./ Kiemelt feladat: •

Minden testnevelés órán érvényesüljön a sport személyiségfejlesztő hatása

•

A testmozgás örömöt és sikerélményt nyújtson még az eltérő adottságú tanulóknak is

•

A mozgás, a sport legyen mindennapos, melyet egy életen át lehet (kell) folytatni az életminőség javítása érdekében

130

Osztályfőnöki óra Az egészségvédelmi, egészségfejlesztő ismeretanyag, valamint az attitűd – alakító tanácsadás,

gyakorlat az

osztályfőnöki

órák szerves része. Az

egészségvédelmi

egészségnevelési feladatok több „csatornán” kapcsolódnak az osztályfőnöki munkához. •

A nevelő – oktató munkához folyamatosan kapcsolódó tevékenységek (osztályterem rendje, ülésrend)

•

Osztályfőnöki megbeszélések más témáihoz kapcsolódóan (pl.: pályaorientáció: szakmák egészségügyi követelményei vagy a tanulás külső és belső feltételei)

•

Önálló egészségvédelmi – nevelési témák, melyek a törvényi előírásoknak megfelelően évi 10 órában kerülnek feldolgozásra.

Az egyes évfolyamok témakörei egymásra épülnek, a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve készültek. Az eredményesség fokozása érdekében külső segítséget, hiteles szakembereket kérünk fel rendhagyó osztályfőnöki órák tartására. Kiemelt témakörök: – Egészséges ember – személyes egészségvédelem • Az egészség értelmezése • A testfelépítés és életműködés • Személyi higiéné • Testkultúra, rendszeres testedzés • Egészséges táplálkozás • A tanulás, a munka higiénéje – Egészséges környezet – közösségi egészségvédelem •

A család egészsége

•

Egészséges társkapcsolatok

•

Embertársi segítőkészség – humanitás

•

A környezet higiénéje

– Életbiztonság megőrzése - életvédelem •

Balesetek

•

Balesetmegelőzés

– Serdülőkori változások – lelki egészségvédelem •

A serdülés biológiája

131

•

A serdülés szociálpszichológiája

•

A serdülés szexuális problémái

•

Párkapcsolatok

– A változás kézben tartása - mentálhigiéné •

Az életmód szervezése

•

A káros függőséghez vezető szokások megelőzése (dohányzás, alkohol, drog, egyéb szenvedélyek)

•

Szexuális támadás – önvédelem

•

Az AIDS betegség megelőzése

Környezetismeret – ember és természetismeret – biológia 8 éven keresztül e tantárgyak valamelyike által – a tantervi követelményeknek megfelelve – az egészség fogalomköréhez kapcsolódóan számtalan esetben egymást kiegészítve, erősítve, lehetőség van az egészségnevelésre.

A tanuló: •

Megismeri az életműködések (mozgás, táplálkozás, légzés stb.) főbb jellemzőit, élettani sajátosságait (pihenés, hőháztartás, tápanyagok stb.) és a leggyakoribb betegségeket.

•

Megérti a serdülés folyamatát és megnyilvánulásait (bőr változásai, hangmagasság, másodlagos nemi jellegek stb.)

•

Megtanulja a személyi higiénia fontosságát az elsősegélynyújtás és betegápolás sajátosságait

•

Megfigyeli saját testének élettani jellemzőit

•

Felismeri az életműködései változásait, az egészségestől eltérő állapotát, a serdülő szervezet egészséges működését befolyásoló környezeti hatásait, a mozgás fontosságát.

•

Tudja legfőbb testméreteit (magasság, tömeg, mellbőség, stb.) és életműködésének jellemző értékeit (légzésszám, pulzusszám, testhőmérséklet).

Egészségtan – Etika E két tantárgy teljes egészében az egészségnevelés céljait szolgálja.

132

Az egészségtan tantárgy témakörei: •

A biztonság megőrzése

•

A táplálkozás

•

A mozgás és személyes higiéné

•

Veszélyes anyagok

•

Az emberi szexualitás

•

Családi élet és kapcsolatok

•

A környezet.

Az etika tantárgy témakörei: •

Test és lélek: – Korunk emberének testi és lelki harmóniája – Testi és szellemi sérültek – Környezeti hatások

•

Testi és lelki betegségek: – Az egészségfejlesztés – Fő az egészség! Csoportjáték

•

Életszínvonal, életminőség, életmód – Jólét – Jól-lét

•

Az ember és a természet kapcsolata – Tágas hazánk: a Föld – Pusztító természet, pusztuló élet – Felelősségünk a természet egyensúlyáért

Tanórán kívüli tevékenységek Napközis foglalkozások A tanítók és napközis nevelők között kialakult jó kapcsolat, együttműködés a biztosítéka annak, hogy kiegészítik, teljessé teszik a feladatok teljesítését: Figyelmet fordítanak: • Az étkezések előtti, utáni alapos kézmosásra 133

• A szalvéta, az evőeszközök helyes használatára • Az ebédlő, a tanterem rendjére, tisztaságára • A főzelékfélék, a gyümölcsök fontosságára (minden héten szerdán gyümölcsnapot tartanak) Biztosítanak időt: • A rendszeres mozgásra • Játékokra (kiütő, sorverseny, foci, ping – pong, szánkózás) • Sétákra, kirándulásokra Tudatosítják, hogy • környezetük tisztasága, védelme egészségük megőrzése érdekében történik: • Fák, virágok ültetése, gondozása • Szemétgyűjtés • Madáretetés Törekednek a helyes napirend kialakítására. Délutáni szabadidős programok •

•

Iskolán belüli sport programok -

Osztályok közötti bajnokságok (kézi, foci)

-

Alkalomszerűen szervezett mérkőzések

-

ISK

-

DÖK által szervezett „Sportnap”

-

Osváth Pál kézilabdakupa

Iskolán kívüli sport programok -

Más iskolák által szervezett versenyeken való részvétel

-

Körzeti, megyei, országos versenyek (Diákolimpiák)

-

Bekapcsolódás a városi sportrendezvényekbe

•

Vetélkedők, versenyek, „jeles” napok

•

Önismereti foglalkozások

•

Környezetvédelmi napok

•

Egészségvédelmi napok

•

Kiállítások, vetélkedők, rendhagyó órák, pályázatok – külön program szerint 134

•

Kirándulások: gyalog-, kerékpáros túrák

•

Erdei iskola

•

Bekapcsolódás egészségvédelemmel kapcsolatok versenyekbe, pályázatokba ÁNTSZ, Vöröskereszt, Blend-a-Med, Johnson&Johnson, Allways, Signal.

•

Személyes beszélgetés, fogadóóra (a szakszolgálat és a védőnőszolgálat)

•

Szülői értekezletek, fórumok, tájékoztatók szervezése szakemberek bevonásával

•

Szakmai tanácskozások, tréningek szervezése tanároknak, felnőtt segítőknek

•

Kapcsolódás a város, az önkormányzat által szervezett programokhoz.

A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás A törvényi előírásoknak megfelelően a testnevelés órák megtartása mellett biztosítjuk a mindennapi játékos egészségfejlesztő testmozgást: 1-4 évfolyamon azokon a napokon amikor nincs testnevelés óra délelőtt:

1. óra előtt, valamint ének illetve magyar órákon 15–15 perces játékos foglalkozást tartunk a tanulóknak.

délután

ISK foglalkozás és a napközis tevékenység keretén belül valósítjuk meg a mindennapos testnevelés előírásait.

5-8 évfolyamon tanulószobai foglalkozások között, valamint ISK foglalkozás keretén belül teszünk eleget a törvényi előírásoknak.

Iskolánk drogstratégiája A kábítószer fogyasztása és az azzal összefüggő gondok napjainkban jelentős társadalmi problémává váltak. A főváros, a nagyvárosok a legfertőzöttebbek, de egyre inkább terjed a kisebb településeken is a drogfogyasztók száma. Szinte minden anyag kipróbálásánál csökkent az első kipróbálás éve. Drogprevenciós munkánkat már az alsó évfolyamon meg kell kezdeni. Az iskolai drogprevenció elsődleges. Az egészségfejlesztés komplex kérdéskörébe tartozik.

135

Célja: • Hogy a fiatalok egészségesen éljenek és kerüljék a drogfogyasztást • Teremtsen esélyt arra, hogy a fiatalok képesek legyenek egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására • Segítse a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket, családokat • A pozitív személyiségfejlesztő hatások erősítése

Feladatok: Kiemelt

feladat:

határforgalom

miatt

megnövekedett

balesetveszély

források

feltérképezése, elhárítása. • Lehetőség szerint drog-koordinátor kijelölése, feladatának meghatározása • Valamennyi tantárgy – kiemelten az osztályfőnöki, a társadalomismeretek, a biológia, kémia, egészségtan, etika helyi tantervébe kerüljenek be a droggal kapcsolatos témák • Fokozott figyelem a droghasználat szempontjából veszélyeztetett tanulókra • Tanári továbbképzéssel a nevelők ismereteinek bővítése, módszertani kultúrájának kiszélesítése • A családok érzékenyebbé tétele a drogproblémák felismerésében • Drogmentes, vonzó programok támogatása • Külső segítők, szakemberek bevonásával hatékonyabb prevenciós munka.

Prevenciós módszerek – Közvetlen módszerek • Egészséges Nap, Drogellenes Nap szervezése • Szakirodalom összegyűjtése, elérhetővé tétele • Videofilmek vetítése – beszélgetés, vita • Önismereti csoportok létrehozása • Előadások szakemberek segítségével • Szituációs játékok • Adatgyűjtés, kutatómunka

136

–

Közvetett módszerek • Vonzó szabadidős és sport programok szervezése

A környezet- és egészségnevelési program teljesülése esetén várható eredmények A tanulók többsége:

▲ Az elméletben megtanultakat a mindennapi gyakorlatban alkalmazza ▲ Egészségesebben él: • Többen veszik igénybe a lakóhely és az iskola tömegsport lehetőségeit • Minden nap testmozgást végez • Egészségesebb ételeket fogyaszt otthon és a tömegétkeztetés során is • Kerüli a káros szenvedélyeket, másokat is ösztönöz arra • Szabadidejét célszerűen tervezi meg • A balesetvédelmi rendszabályokat betartja, így jelentősen csökken a balesetek száma • Egészségnevelési foglalkozásokon aktívan részt vesz • Törekszik a stressz mentes életre • Betartja az alapvető higiénés szabályokat

▲ Környezettudatos magatartást tanúsít: • Igényes önmaga és környezete tisztaságára • Szépíti, parkosítja otthonát, iskoláját, városát • Ügyel és hulladékgyűjtés és tárolás szabályaira és betartja azokat • Takarékoskodik

▲ Megismeri és értékeli szülőföldje értékeit • Tiszteli az élet valamelyik területén híressé vált lakóhelyének szülötteit • Becsüli a lakóhelyért, a családért tenni akarókat • Ragaszkodik szülőföldjéhez, nő annak megtartó ereje

▲ Toleráns, humánus, mások értékeit elismerő személyiséggé válik.

137

IV. rész

BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT HELYI TANTERVE

138

Á L T A L Á N O S

I S K O L A I

E G Y S É G

A képzés rendje A tanulói jogviszony Belépés A tanuló az iskolával – a beíratás napjától - tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója, illetve a tagintézmények vezetői döntenek. Iskolánk köteles felvenni a helyi gyermekeken kívül Ártánd, Told iskoláskorú gyermekeit, a bojti és a nagykereki tagintézmény meghatározott évfolyamának tanulóit, az évenkénti szükségleteknek megfelelően. A bojti tagiskolánk fogadja a bojti tanköteles gyerekeket 1-6. osztályig. A beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek •

A gyermek születési anyakönyvi kivonata

•

Áttelepülés esetén a születési anyakönyvi kivonat és bizonyítvány magyar nyelvű fordítása és a szülők letelepedési engedélye

•

Az iskolaérettséget bizonyító óvodai szakvélemény

•

A tárgyév június 01. és december 31-ig iskolakötelessé váló gyermek iskolaérettségét bizonyító nevelési tanácsadói határozat.

Az iskolába felvett tanulók osztályba való beosztásáról Biharkeresztesen az igazgató dönt. Továbbhaladás •

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni

•

A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első–negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését

139

•

Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását,

akadályozó

tényezőket,

és

javaslatot

kell

tenni

az

azok

megszűntetéséhez szükséges intézkedésekre. •

Ha tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet osztályozóvizsgát.

•

Ha a tanuló a tanév végén háromnál több elégtelen osztályzatot kapott, a tanévet megismételni köteles.

•

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, és mulasztásait a tanév végéig nem tudja pótolni, a tanítási év végén nem osztályozható, a továbbhaladáshoz osztályozóvizsgát köteles tenni.

•

Ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

•

A tanuló osztályozó vizsgát köteles tenni, ha magántanuló vagy a kötelező tanórai foglakozásokon való részvétel alól felmentést kapott.

•

A tanulmányi követelmények teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat.

•

A tanuló - a szülő kérésére – a teljes oktatási időszak alatt egyszer az eredményesen befejezett évfolyamot megismételheti.

•

A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítheti.

A tanulói jogviszony megszűnése • Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján • a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni, • a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad a bejelentés tudomásul vételének napján, 140

• a tankötelezettség megszűnése után az iskola kérelem hiányában is megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha a tanuló nem végezte el legalább a nyolcadik évfolyamot és az iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve ott a tanuló nem kívánja folytatni a tanulmányait, • megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott • az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az átmeneti problémáinak megoldása A gyermekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe. Ilyen változást jelent az óvodából az iskolába, az alsó tagozatból a felsőbe, illetve az általános iskolából a középiskolába történő átmenet. A megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni a fejlődésükben megtorpanás, zavar fordulhat elő. Fontos pedagógiai feladatunk, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet megkönnyítsük a fiatalok számára. Ennek érdekében a már eddig is hagyományosan jó kapcsolatot tovább erősítjük az óvodával: •

Kölcsönös bemutató órákat, tapasztalatcserét, konzultációt tartunk.

•

az iskolába jövő gyermekek számára nyílt napokat szervezünk.

•

A leendő tanító néni óvodai foglalkozásokon vesz részt.

•

„Átmenet” munkacsoport működtetése

Az alsó és felső tagozat közötti átmenet biztosításáért: •

Konzultáció, hospitálás a 4-5. osztályban tanító osztályfőnökök, tanítók és szaktanárok között.

•

Egyeztetni kell a tananyag és követelményrendszert.

A sikeres pályaválasztás, továbbtanulás érdekében: •

A 7., 8. osztályosok számára az érdeklődési körüknek megfelelő tehetséggondozó programokat szervezünk.

141

•

A környék középfokú intézményeit meglátogatják tanulóink a Nyitott Kapuk napján.

•

A továbbtanulási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket.

Napközis és tanulószobai foglalkozásra való felvétel elvei és eljárásai 1.

A napközi otthon és tanulószoba biztosított azoknak a tanulóknak, akik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 71. § (5) bekezdése és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. § és módosítása a 2006. évi XLIII. törvény értelmében jogosultak.

2.

A napközis csoportok kialakítását a szülői igények figyelembevételével a jóváhagyott létszámok alapján az igazgató, az igazgatóhelyettes az alsós munkaközösség-vezető és a napközis nevelők tervezik meg.

3.

A következő tanév napközis és tanulószobai foglalkozásaira az előző tanév május 20-áig lehet jelentkezni. (Indokolt esetben mód van arra, hogy a felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben igényeljék.) Az 1. osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik.

4.

A napközis és tanulószobai foglalkozásokra történő felvételi kérelmet az iskola által kiadott jelentkezési lapon kell megtenni.

5.

A napközis és tanulószobai ellátásra jelentkezettek közül kötelezően felvételt nyernek azok a tanulók, akik megfelelnek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 71. § (5) bekezdése és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. § és módosítása a 2006. évi XLIII. törvényben leírtaknak: –

akiknek mindkét szülője dolgozik

–

aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult

–

veszélyeztetett, a gyámhatóság kezdeményezi felvételüket

–

sajátos nevelési igényűek

–

akik a közös intézményfenntartói társulás településeiről (Told, Ártánd, Bojt) bejáró tanulók

6.

A felvételi kérelem elbírásáról a tanév végéig az iskola értesíti a szülőket. 142

7.

A Napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és a KT. 53. § (4) által meghatározott időkereten belül folyik. A napközi, tanulószoba rendjét külön otthonrend szabályozza, melyet az alsós munkaközösség, az igazgatóhelyettes készítik el, az igazgató hagyja jóvá.

8.

A napközis foglalkozás alól írásbeli indoklással – a szülő kérheti gyermeke felmentését, de ez csak a következő hónap elsejétől lehetséges. Felmentést a napközis nevelő és az osztályfőnök véleményének figyelembevételével az igazgató adhat.

9.

A napközis foglalkozásról való egyszeri eltávozás a szülő írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével.

10. A rendszeres különórai elfoglaltság miatti távollét iránti szülői kérelmeket az igazgatóhelyettes bírálja el. Ekkor a tanuló másnapi felkészüléséről a szülő gondoskodik.

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei. – 1-2. évfolyamon az írásbeli és szóbeli feladatok mértéke nem haladhatja meg a 45 percet; –

3-4. évfolyamon a 60 percet;

–

felső tagozaton a tanulási idő 1,5-2 óra.

Az írásbeli házi feladatok minden esetben a tanítási óra anyagára épülnek, az órán tanultak begyakorlását szolgálják. Céljuk az ismeretek elmélyítése nem az új ismeret feldolgozása. Hétvégére (szombat, vasárnap), ünnepnapokra valamint az iskolai szünetekre házi feladatot nem adunk a tanulóknak. A házi feladat ellenőrzésének módja: rendszeresen és folyamatosan minden tantárgy sajátosságainak megfelelően.

143

Az iskola élet-és munkarendje Törvényi szabályozás és vezetői döntések a.) Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év - az alapműveltségi vizsga, az érettségi s a szakmai vizsga évét kivéve - minden évfolyamon a tanév rendje szerint.

b.) A közoktatásban alkalmazottak körét a Közoktatási Törvény 15. §-a az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16.§. és a 17.§. rögzíti.

c.)

A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény az 1992. évi XXII. törvény /Munka Törvénykönyve/, valamint az 1992. évi XXXIII. törvény /A közalkalmazottak jogállásáról/ határozza meg.

d.) Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgatóhelyettes és tagintézmény-vezetők készítik el. e.) A pedagógusok jogait és kötelességeit a KT. 19.§-a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és a megbízások pénzügyi vonzata miatt /1992. évi XXXIII. törvény 55.§. és a 138/1992. (X.8.) kormányrendelet 7-8. §./ Kt. 1.sz. melléklet Negyedik részében foglaltak szerint.

f.)

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben.

g.) Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti vagy ciklusos órarend alapján történik. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. /Ugyanez vonatkozik a hitoktatás órára is lásd SZMSZ melléklete!)

144

h.) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra az SZMSZ-ben rögzítettek szerint kezdődik a tagintézmények iskoláiban. Rendkívül indokolt esetben az igazgató és a tagintézmény vezetők rövidített órákat és szüneteket rendelhetnek el.

i.)

A tanítási órák /foglalkozások/ látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató és a tagintézmény vezetők adhatnak engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató vagy tagintézmény-vezető tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató vagy tagintézmény-vezetők által előre engedélyezett időpontban történhetnek.

j.)

Az óraközi szünetek időtartama 10, illetve 20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint.

145

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere Az iskolában folyó nevelő – oktató munka, tágabb értelemben vett célja, hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésében egyaránt. A szűkebb értelemben vett cél, hogy a kialakított mérési, értékelési rendszerben mérjük fel, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget az iskola helyi tantervében előírt követelményeknek. Nagy hangsúlyt fektetünk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepére és jelentőségére. Ismernünk kell a kiinduló állapotot ahhoz, hogy megfelelően tervezni tudjuk a folyamatos fejlesztést. Visszajelzéseket munkánkról az alábbiak adják: -

tanulmányi, művészeti és sportversenyeken nyújtott teljesítmény

-

továbbtanulási, beiskolázási sikeresség

-

belső és külső mérések eredményessége, tapasztalatai

Az iskola értékelésének alapelvei: a.) –

A gyermekek és a szülők számára ismert, elfogadott, érthető.

–

Személyre szóló, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú.

–

Objektív.

–

Sokszínű, serkentő, ösztönző hatású

–

Folyamatos, rendszeres

–

Ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységre irányuló

–

Következetes, szakszerű, tárgyilagos és felelősségteljes.

–

A fejlesztési követelményekhez, továbbhaladási feltételekhez igazodó.

–

Változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal, érdemjeggyel történő).

–

Az ismeretek, készségek értékelésén túl a tanulók képességeinek és egész

b.)

személyiségük fejlődésére vonatkozik.

–

A tanulók mechanikus emlékezetén kívül az okkereső, problémamegoldó gondolkodásukról is szól.

–

Nem lehet a fegyelmezés, retorzió eszköze.

–

Hangsúlyozzuk a megfelelő légkör megteremtésének fontosságát.

Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: –

Az ismeretek, készségek, a tantárgyi követelmények elsajátításának szintjére

–

A képességek, a személyiség fejlődésére

–

A tanórai és tanórán kívüli magatartásra

–

A szorgalomra – ezen belül a felkészülésre, feladatvállalásra, feladatvégzésre, a szükséges felszerelések meglétére.

–

Szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre.

–

A korábbi teljesítményekhez képest megmutatkozó fejlődésre.

A mérési, értékelési rendszer szempontjai: (Mit értékelünk?) Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése. –

A követelményeknek megfelelően az adott évfolyamon, adott időszakban megszerzett ismereteket és alkalmazásukat feladatmegoldásokban.

–

Az alkalmazáshoz szükséges tények, fogalmak ismeretét.

–

Logikus gondolkodásra való képességet.

–

Önálló ismeretszerzési képesség szintjét.

–

A tanulók teljesítményének egyenletességét.

–

Munkájával kapcsolatos igényességét.

–

A feladatokhoz való hozzáállást, motiváltságot, motiválhatóságot.

–

A tantárgyhoz való viszonyt

–

Viszonyítást az eddigi teljesítményhez.

–

Viszonyítást a helyi és országos standardhoz.

–

Gyűjtőmunkát

–

Készségtárgyaknál az egyéni adottságokhoz viszonyított teljesítményt.

147

Az értékelés fajtái: 1.)

Diagnosztikus értékelést végzünk a tanítási – tanulási szakasz elején, csoportokba sorolás esetén az előzetes készségek és tudás felmérésére, a tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztására, tanulási problémák esetén az okok feltárására. Valamint: –

Kiinduló,

kezdő

mint

megállapítására

1-1

tanítási

ciklus

megkezdésekor, –

1-1 új tantervi téma kezdetén

–

1-1 téma lezárása előtt.

A feladatválogatás szempontja: az anyag súlyponti részei. A diagnosztikus értékelést nem minősítjük érdemjeggyel, százalékolással fejezhetjük ki a tanuló teljesítményét. 2.)

Formatív értékelés Folyamatos információgyűjtés, a tanítási – tanulási folyamat állandó kísérője. Célja a hibák azonosítása a tananyagon belül, megoldási módok kialakítása. Fejlesztő hatású, egyénre vonatkozó, elősegíti az eredményes tanulást. Alkalmas az önellenőrző, önértékelő képesség fejlesztésére is. A feladatválogatás szempontja: a tananyag részleteire rákérdező feladatok. Érdemjeggyel nem minősítjük. Eszközei lehetnek: pontozás, százalékolás, csillag, taps, tárgyjutalom, szöveges kártya, szóbeli, írásbeli elemzés. Módjai lehetnek: megfigyelések adatainak lejegyzése, munkafüzeti feladatok, teszt, összefoglaló kérdésekre adott válasz, gondolkodj és válaszolj feladatainak megoldása, írásbeli munka.

3.)

Szummatív értékelés A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási – tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Legtöbb esetben osztályozással, bizonyítványadással, értékelő lap kitöltésével, szelekcióval, esetenként felelősség megállapításával is együtt jár. Nagyobb tanulási témák, időegységek végén (negyedév, félév, háromnegyed év, tanév vége) alkalmazzuk. A tanulási témák végén, témazárók során a tanulók értékelése után fontos, hogy a folyamatát is értékeljük. A folyamat értékelése pedagógiai döntéseket tesz szükségessé. Háromféle döntés születhet: 148

a) A tantervi témát a tanulók kielégítően elsajátították, a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelménynek a tanulók 80 %-a eleget tett. A tanítás – tanulás ebben az esetben a tanmenet szerint folytatható. b) A tantervi témát a tanulók átlagosan sajátították el, de az ingadozás túlságosan nagy. A minimális követelményt a tanulók 50-100 %-a teljesítette. Ilyen esetben a tanulók meghatározott csoportjaival differenciáltan korrekciót kell végezni. c) A továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményt a tanulók több mint 50 %-a nem teljesítette. Ekkor új módszerek alkalmazásával újratanításra van szükség tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozás keretében,

lehetőség

szerint

gyógypedagógus

segítségének

igénybevételével. A folyamat során lehetőséget kell biztosítani az önértékelésre. Az érdemjegy, osztályzat a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Nem lehet tehát gyengébb osztályzatot adni magatartási probléma miatt. A tanulóval tudatnunk kell, hogy mire, miért, milyen teljesítményre kapta a minősítést. A tantárgyi osztályzatban nem jelenhet meg: •

A felszerelés hiánya

•

A tanuló tanárral szembeni magatartása

•

Órai magatartása

•

Az órai fegyelmezetlenség nem torolható meg röpdolgozat íratásával.

Értékelés pedagógiai szakaszhoz rendelten 1.)

A bevezető pedagógiai szakaszban (1. osztály és 2. osztály első féléve) szövegesen történik a minősítő értékelés, a második évfolyam második félévétől pedig osztályzattal. Az első szakaszban hangsúlyosabb a gyermekek fejlődésének eltérő ütem, mely megkívánja az értékelés humánusabb formáját. Nem az ismeretek halmozása, hanem az életkornak megfelelő differenciált képességfejlesztés az elsődleges feladat. A szöveges értékelést ekkor is a követelményeknek megfelelően végezzük, de részletességével jobban elősegíti a gyermekek személyiségének fejlődését. A gyermek fejlődéséről negyedévenként, félévkor és az 1. osztály év végén 149

részletes tájékoztatást adunk a szülőnek az alsós munkaközösség által kidolgozott szempontok (lásd alább) alapján. Szöveges értékelésünk kifejezi, hogy a tanuló: –

kiválóan megfelelt

–

jól megfelelt

–

megfelelt

–

felzárkóztatásra szorul

Utóbbi esetben a szülő bevonásával értékeljük a gyermek teljesítményét, feltárjuk (a pedagógiai szakszolgálat szakemberei segítségével) a fejlődést, haladást akadályozó tényezőket,

illetve

javaslatot

teszünk

a

megszüntetésükhöz

szükséges

intézkedésekre. A gyenge tanulmányi előmenetelt, a dicséretet az értékelő lapon jelezzük. A tanulók évközi teljesítménye az értékelő lapokról kerül a tájékoztató füzetekbe. Az értékelésben a tanítók és napközis nevelők, illetve a nyelvszakos tanárok is részt vesznek. Érdemjegyre, osztályzatra való átváltás szabályai: –

kiválóan megfelelt = jeles (5)

–

jól megfelelt = jó (4)

–

megfelelt = közepes (3)

–

felzárkóztatásra szorul = elégséges (2)

–

nem felelt meg= elégtelen (1)

A 3H-s tanulókról negyedévente személyre szabott szöveges értékelés keretében összegezzük az adott időszak eredményeit az IPR-es rendszernek megfelelően. A szöveges értékelés szempontjai •

Az értékelésnél figyelembe vesszük az érzékszervek fejlettségi állapotát.

•

Tartalmazza a tanuló tanulásra vonatkozó jellemzőit: tanulási stratégiája, tanulási stílusa, motivációja.

•

Tartalmazza az ezek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.

•

Tartalmazza a tanuló eszköztudására vonatkozó minősítését (olvasás, írás, számolás).

•

Tartalmazza az ezek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.

•

Tárja fel a tanulói önismeret jellemzőit. 150

•

A tanulásszervezés függvényében foglalkozunk az egyéni és társas tanulásban való egyéni szerepvállalással.

•

Tartalmazza javaslatunkat ennek fejlesztésére.

•

Figyelembe vesszük az egyéni különbségeket.

•

Az értékelés törekszik a közérthetőségre mindenki számára.

•

Figyelembe vesszük a szülők, gyerekek értékeléssel kapcsolatos megjegyzéseit, meglátásait.

•

Módot adunk arra, hogy a tanulók, szülők véleményt nyilváníthassanak értékelésünkről.

2.)

A kezdő (2-3. évfolyam) az alapozó és fejlesztő szakaszokban (5-6. évfolyam) (7-8. évfolyam) a tanulók teljesítményét szóban v. érdemjeggyel, illetve félévkor és év végén osztályzattal értékeljük. Az értékelést a szaktanárok végzik.

Az értékelés tantárgyi elvei: –

a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményt minden területen teljesítenie kell a tanulóknak.

–

Az értékelés tükrözi a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt.

–

Feltárja az elmaradás, a hibák okait.

–

Hangsúlyozza a pozitívumokat

–

Folyamatos, rendszeres, visszajelzést ad a tanulónak, segíti az előrehaladást

–

Objektivitásra, méltányosságra törekvő

–

Sokoldalú: méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását, a tudást.

–

Változatos: vizsgálja a neveltségi szintet, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a személyiség típusokat, alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket.

–

Kiszámítható.

–

Tudatosított.

A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük. a)

A szöveges értékelés területei: •

Kitartó szorgalom, illetve annak hiánya az adott tantárgyban

•

Kiemelkedően jó vagy visszaeső tanulmányi teljesítmény

151

b)

•

Feladattudat, figyelmes munkavégzés az órán

•

Órai munkák, órai aktivitás, illetve passzivitás

•

Íráskép, füzetvezetés

Érdemjeggyel történő értékelés: •

Dolgozat

•

Teszt

•

Feladatlap

•

Összefüggő szóbeli felelet

•

Memoriterek

•

Szövegértés

•

Kiselőadás

•

Bizonyítás, igazolás, elemzés

•

Beszédkészség

•

Nyelvi szerkezet alkalmazása

•

Tanulók által készített produktumok

•

Gyűjtőmunka, kutatás

•

Házi feladat

•

Szorgalmi feladat

Érdemjeggyel történő értékelésnél a tanulóval nem csak az érdemjegyet közöljük, minden esetben indokoljuk is, hogy milyen pozitívumai, hiányosságai voltak a teljesítményének. Figyelembe kell venni azt is, hogy a tanuló képességei hogyan változtak (fejlődtek-e vagy hanyatlottak) az előző értékelés óta. A tanulók tudásának értékelésénél és minősítésénél: Jeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (2) elégtelen (1)

Félévkor és év végén a kiemelkedő teljesítményt dicsérettel értékelhetjük. Kitűnő (5d) Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók értékelése: Iskolánk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítést szervez,

melynek

keretei

között

a

tanuló 152

egyéni

képességének,

tehetségének

kibontakoztatása

a

fejlődésének

elősegítése,

tanulási,

továbbtanulási

esélyének

kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása történik. A felkészítésben résztvevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt azonos osztályban, csoportban folyik. Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott egyetértő nyilatkozata alapján vehet részt. A tanulók haladását, fejlődését az ezeket hátráltató okokat a pedagógusok 3 havonta szövegesen értékelik. Az értékelést meg kell beszélni a szülővel is. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása Biharkeresztes tekintetében: Az év közben kapott érdemjegyeket a tájékoztató füzetbe is be kell vezetni az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg. Ennek tényét az osztályfőnökök havonta ellenőrzik a szülők aláírásukkal veszik tudomásul az elért érdemjegyeket. Az osztálynaplóban különböző színnel és egész számmal jelöljük a kapott érdemjegyeket:

–

Piros:

felmérők, témazárók, félévi és tanév végi osztályzatok

–

Kék:

szóbeli és írásbeli feleletek

–

Zöld:

gyűjtőmunkák

–

Fekete:

kísérleti, munkáltató órán végzett munkák, órai munkák.

A piros és kék színnel dokumentált érdemjegyek a félévi és év végi minősítésben hangsúlyosabbak (a pirosak két jegynek számítanak) mint a zöld és fekete színnel történő bejegyzések. Nagykereki tekintetében: -

Témazáró, év eleji, év végi szintfelmérők: piros,

-

Feleletek, röpdolgozatok: kék,

-

Szorgalmi feladatok, pontok (piros, fekete, zöld), kiselőadások, házi dolgozatok: zöld,

-

Füzetek értékelése félévente: zöld bekarikázott,

-

Topográfia, hangos olvasás felmérések: fekete.

A tantárgyi érdemjegyek pótlásának javításának módjai, lehetőségei A tanulóknak lehetőséget adunk témazárók, felmérők stb. pótlására, ha a tanuló: –

Egészségügyi okok miatt

–

Pszichés problémái miatt 153

Szociokulturális nehézségei miatt nem adott számot tudásáról, eredménytelen

–

vagy minimum szint alatti teljesítményt mutatott. A javítás, pótlás idejét, módját, formáját minden esetben tudatjuk a tanulóval.

–

Beszámolási kötelezettség alól – törvényesség keretein belül – felmentés adható, a tanuló problémáinak egyéni elbírálása útján. Erről az osztályfőnökök, a szaktanár, az igazgató együttesen hoz döntést. A tanulóknak jogukban áll minden tantárgyból félévente egy felelésmentes órát kérni. Ez a kérés előre bejelentett felmérő írásakor, valamint a szintén előre jelzett házi olvasmányok vonatkozásában tagadható meg. A tanuló felmentés iránti igényét az óra megkezdésekor az ellenőrzőn keresztül nyújthatja be. Értékelés az 1 (félévkor, év végén)-2. (félévkor) évfolyamon Az értékelés Ki értékel? rögzítése • tanulói füzet • a tanítók • tájékoztató füzet • a napközis nevelő • értékelő lap • az egyes tantárgyak • osztálynapló szaktanárai

Negyedévkor, háromnegyedévkor

Az értékelés módja, formája • piros, - fekete pont, csillag, nyomda, taps, tárgyjutalom, szöveges kártya • dicséret • szöveges értékelés • szóbeli értékelés • szöveges értékelés

• • •

tájékoztató füzet értékelő lap osztálynapló

• • •

Félévkor

•

• •

tájékoztató füzet osztálynapló

• • •

•

bizonyítvány

•

iskolalátogatási bizonyítvány osztálynapló

• • •

Év közben

Év végén 1. osztály 2.

osztály

szöveges értékelés

• szöveges értékelés • érdemjegy

•

154

osztálytanítók napközis nevelők az egyes tantárgyak szaktanárai osztálytanító napközis nevelő az egyes tantárgyak tanítói osztálytanító napközis nevelő az egyes tantárgyak tanítói

Értékelés 2. évfolyam 2. félévétől – 8. évfolyamokon

Év közben

Félévkor

Év végén

Az értékelés módja, formája • érdemjegy (5,4,3,2,1), havonta legalább egy jegy tantárgyanként • dicséret, elmarasztalás • piros – fekete pont, csillag, szöveges kártya, taps • havonkénti magatartás és szorgalom értékelése

Az értékelésKi értékel? rögzítése • osztálynapló • szaktanárok • tájékoztató füzet • osztályfőnök • füzetek, munkafüzetek

•

• •

érdemjegy (5,4,3,2,1) • szaktárgyi dicséret, figyelmeztetés • magatartás szorgalom betűvel a minősítés fokozatai: példás, jó, változó, rossz illetve hanyag • modulok szöveges értékelése • osztályzat: kitűnő (jeles + szaktárgyi dicséret jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen • magatartás, szorgalom mint félévkor • nevelőtestületi dicséret

• •

155

tájékoztató füzet osztálynapló

bizonyítvány osztálynapló

• •

osztálytanítók tanítók

•

az osztályfőnök a szaktanárok és a napközis nevelő véleménye alapján

• • •

szaktanárok osztálytanítók tanítók

•

a szaktanárok, a diákok és az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve az osztályfőnök javaslata alapján az osztályozó konferencia

• • •

szaktanárok osztálytanítók tanítók

a szaktanárok, a diákok és az osztályban tanító pedagógusok

•

modulok szöveges értékelése

156

véleményét figyelembe véve az osztályfőnök javaslata alapján az osztályozó konferencia

A szóbeli és írásbeli értékelés általános szempontjai tantárgyanként Magyar nyelv és irodalom

1. évfolyam

2. évfolyam

– A tantárgy iránti érdeklődése, aktivitása, motiváltsága; – Helyes beszédtechnika szóbeli közléseknél (beszédlégzés, artikuláció, beszédtempó, beszédritmus, hangsúly, hanglejtés, hangerő.) – Szóbeli kifejezőképesség fejlődése (szókincsfejlesztés, a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai). – Egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértése, végrehajtása. – A hangos olvasási képesség fejlődése. (Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, hangösszevonások.) – Szövegértő műveletek végzése – Íráskészség fejlődése (szabályos betűalakítás éskapcsolás) – Helyesírási képesség alakulása (másolás, látó/halló tollbamondás, önálló írás) – Önművelési szokások alakulása – Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor. – A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás, motiváltság; – Helyes beszédtechnika szóbeli közléseknél (beszédlégzés, artikuláció, beszédtempó, beszédritmus, hangsúly, hanglejtés, hangerő.) – Szóbeli kifejezőképesség fejlődése (szókincsfejlődés, választékos, udvarias beszéd a beszédhelyzetnek megfelelően, történetalkotás).

– – – – – – – – – –

– – – – –

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés minősége, tempója; Beszédtevékenység: kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás (képről, meséről, saját gondolatok közlése). Olvasástechnika (pontosság, tempó, folyamatosság) Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletképzés Írástechnika, írástempó, külső alak. Anyanyelvi ismeretek (mondat, szó, hang, betű, magánhangzó, mássalhangzó) tapasztalati úton való megismerése. Helyesírás: rövid szavak, szószerkezetek írása látó/halló előkészítés után tollbamondásra, önálló írásra. Írásbeli szövegalkotás (szószerkezetek, mondatok alkotása képről). Személyes adatok ismerete Memoriterek tanulásának eredményessége

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés minősége, tempója; Beszédtevékenység: kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás (mondatalkotás, történetalkotás, szóbeli beszámoló). Olvasástechnika (pontosság, folyamatosság, tempó, hangsúlyozás) Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletvégzés (törekvés az önállóságra) Írástechnika, írástempó, külső alak.

– Szóbeli és egyszerű írásbeli közlések, utasítások megértése, végrehajtása. – A hangos olvasási képesség fejlődése. (folyamatosságra, kifejezőségre törekvés). – Szövegértő műveletek végzése, jártasság az irodalomolvasásban. – Íráskészség fejlődése (íráskészség fejlődése (írás – szokások kialakulása, szavak, szószerkezetek, 2-3 mondat írása másolással, tollbamondással, emlékezetből, válogató másolás, önálló írás). – Nyelvtani és helyesírási ismeretek – Önművelési szokások fejlődése – Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor.

158

– – – –

Nyelvtani ismeretek (mondat, szó, hang, betű, szótagolás, elválasztás, a szavak szerkezete, mondatfajták /kijelentő, kérdő/) Helyesírási ismeretek (mondatkezdés, mondatzárás, a j hang kétféle jelölése) Írásbeli szövegalkotás (vázlatkészítés, 2-3 mondatos fogalmazás). Memoriterek tanulásának eredményessége

3. évfolyam

4. évfolyam

– A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás, motiváltság; – Szóbeli közléseknél a verbális és nem verbális eszközök összehangolása – Szóbeli és írásbeli közlések, utasítások megértése, végrehajtása. – A hangos olvasási képesség fejlődése. (pontosság, folyamatosság, tempó, hangsúlyozás, fölolvasás). – Irodalmi ismeretek – Szövegértő műveletek végzése – Íráskészség fejlődése (írott szöveg elrendezése, eszközszintű használat) – Nyelvtani és helyesírási ismeretek – Önművelési szokások fejlődése, tanulási képesség alakulása – Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor. – Aktivitás házi olvasmányok feldolgozásában – A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás, motiváltság; – Kulturált nyelvi magatartás szóbeli közléseknél – Az aktív- és passzív szókincs folyamatos gyarapítása, állandó szókapcsolatok használata – Szóbeli és írásbeli közlések, utasítások megértése, végrehajtása. – A hangos olvasási képesség fejlődése. (kritikai és kreatív olvasásra törekvés). – Szövegértő műveletek végzése – Irodalmi ismeretek – Íráskészség fejlődése (eszközszintű egyéni írás) – Nyelvtani és helyesírási ismeretek – Önművelési, tanulási szokások fejlődése, tanulási képesség alakulása

– – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – –

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés minősége, tempója; Beszédtevékenység: kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás (tartalommondás, szóbeli beszámoló). Olvasástechnika (pontosság, folyamatosság, tempó, hangsúlyozás, fölolvasás) Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletvégzés Írástechnika, írástempó, külső alak (az írott szöveg elrendezése, eszközszintű használat) Nyelvtani ismeretek (szófajok, mondatfajták) Helyesírási ismeretek (tulajdonnevek helyesírása) Írásbeli szövegalkotás (elbeszélés helyes tagolása, párbeszéd). Eredményesség memoriterek tanulásakor

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés minősége, tempója; Beszédtevékenység: kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás (tartalommondás, szóbeli beszámoló, saját vélemény megfogalmazása). Olvasástechnika (pontosság, folyamatosság, tempó, hangsúlyozás, törekvés a kritikai, kreatív olvasásra.) Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletvégzés Irodalmi ismeretek Írástechnika, írástempó, külső alak (egyéni íráskép, önálló elrendezés) Nyelvtani ismeretek (szófajok, mondatfajták) Nyelvtani ismeretek (szófajok, tulajdonnevek) Helyesírási ismeretek (tulajdonnevek, felszólítómód) Írásbeli szövegalkotás (elbeszélő, leíró fogalmazás, jellemzés, levélírás). Könyvtári ismeretek Memoriterek tanulásának eredményessége

– Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor. – Aktivitás házi olvasmányok folyamat olvasásában, feldolgozásában

160

Matematika

1. évf.

– – – – – – – – – – – –

2. évf.

– – – – – – – – –

Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás; Tulajdonságok felismerése, szétválogatása, halmazok összehasonlítása; A valóságról szóló állítások igazságának eldöntése; Számfogalom a 20-as számkörben; Tájékozódás a tízes számrendszerben; Analógiák és algoritmusok követése a tízes számrendszerben; Műveletfogalom és számolási készség a szóbeli alapműveletek körében (összeadás, kivonás). Szöveges feladatok alkotása, kreativitás; Problémamegoldási képesség: a probléma felismerése, a megoldás útja (szöveges feladat és nyitott mondatok); Kételkedés, ellenőrzés, indoklás; Pontosság, pontatlanság, eszközhasználat; Geometriai tulajdonságok felismerése, kiválasztása, transzformációk létrehozása; Mérés alkalmilag választott és szabvány egységekkel; A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás; Tulajdonságok felismerése, szétválogatása, halmazok összehasonlítása; A valóságról szóló állítások igazságának eldöntése; Számfogalom a 100-as számkörben; Tájékozódás a tízes számrendszerben; Analógiák és algoritmusok követése a tízes számrendszerben; Számszomszédok, számok helye a számegyenesen; Műveletfogalom és számolási készség a szóbeli alapműveletek körében (összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás, részekre osztás, maradékos osztás).

– – – – – – – – – – –

– – – – – – – –

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés; Számfogalom a 20-as számkörben; Számok közötti összefüggések (relációk) felismerése; Számok bontása tulajdonságai, helyük a számegyenesen; Szóbeli műveletvégzés (összeadás, kivonás) Problémalátás, problémamegoldás: sorozatok, nyitott mondatok; Matematikai szövegértő képesség, szöveges feladatok megoldása; A logikus gondolkodás és a problémamegoldás fejlődése; Mérőeszközök (mit? mivel? mérünk) mértékegységek (liter, kilogram, méter) ismerete, alkalmazása; Tér- és síkgeometriai szemlélet alakulása; Írásbeli munkája, feladat megoldási tempója;

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés; Számfogalom a 100-as számkörben; Számok közötti összefüggések (relációk) felismerése; Számok bontása tulajdonságai, helyük a számegyenesen; Szóbeli műveletvégzés (összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás, részekre osztás, maradékos osztás) Műveleti sorrend felismerése; Problémalátás, problémamegoldás: sorozatok, nyitott mondatok, szabályjátékok Matematikai szövegértő képesség, szöveges feladatok

3. évf.

4. évf.

– Szöveges feladatok alkotása, kreativitás; – Probléma megoldási képesség: a probléma felismerése, a megoldás útja (szöveges feladat és nyitott mondatok, szabályjátékok); – Kételkedés, ellenőrzés, indoklás; – Pontosság, pontatlanság, eszközhasználat; – Geometriai tulajdonságok felismerése, kiválasztása, transzformációk létrehozása; – Mérés alkalmilag választott és szabvány egységekkel; – A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás; – Tulajdonságok felismerése, szétválogatása, halmazok összehasonlítása, kapcsolatuk a számok között; – A valóságról szóló állítások igazságának eldöntése; – Számfogalom a 1000-es számkörben; – Tájékozódás a tízes számrendszerben; – Analógiák és algoritmusok követése a tízes számrendszerben; – Számszomszédok, számok helye a számegyenesen; – Műveletfogalom és számolási készség a szóbeli és írásbeli műveletek körében (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyűvel). – Szöveges feladatok alkotása, kreativitás; – Problémamegoldási képesség: a probléma felismerése, a megoldás útja (szöveges feladat és nyitott mondatok, szabályjátékok, egyenlőtlenségek); – Kételkedés, ellenőrzés, indoklás; – Pontosság, pontatlanság, eszközhasználat; – Geometriai tulajdonságok felismerése, kiválasztása, transzformációk létrehozása, térlátás; – Mérés alkalmi és szabvány egységekkel, a tanult mértékegységek gyakorlati alkalmazása; – A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás; – Tulajdonságok felismerése, szétválogatása, halmazok 162

– – – –

– – – – –

– – – – – – –

megoldása, a megoldás lépéseinek ismerete; A logikus gondolkodás, a problémalátás, a problémamegoldás fejlődése; Mérőeszközök, mértékegységek ismerete, átváltások; Tér- és síkgeometriai szemlélet alakulása; Írásbeli munkája, feladat megoldási tempója;

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés; Számfogalom az 1000-es számkörben; Számok közötti összefüggések és relációk felismerése; Számok képzése, bontása tulajdonságai, helyük a számegyenesen; Műveleti tulajdonságok, alapműveletek szóban és írásban (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyűvel és osztás 10-zel, 100-zal) Műveleti sorrend felismerése, zárójelhasználat; Problémalátás, problémamegoldás: sorozatok, nyitott mondatok, szabályjátékok, egyenlőtlenségek; Matematikai szövegértő képesség, szöveges feladatok megoldása, a megoldás lépéseinek alkalmazása; A logikus gondolkodás, a problémalátás, a problémamegoldás fejlődése; Mérőeszközök, mértékegységek ismerete, átváltások; Tér- és síkgeometriai szemlélet alakulása; Írásbeli munkája, feladat megoldási tempója;

– A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés; – Számfogalom a 10.000-es számkörben;

– – – – – – –

– –

– – – –

összehasonlítása, kapcsolatok a számok között; A valóságról szóló állítások igazságának eldöntése; Számfogalom a 10.000-es számkörben; Tájékozódás a tízes számrendszerben; Analógiák és algoritmusok követése a tízes számrendszerben; Számszomszédok, számok helye a számegyenesen, kerekítés; Törtszámok előállítása tevékenységgel; Műveletfogalom és számolási készség a szóbeli és írásbeli műveletek körében (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel). Szöveges feladatok alkotása, kreativitás; Problémamegoldási képesség: a probléma felismerése, a megoldás útja (szöveges feladat és nyitott mondatok, szabályjátékok, egyenlőtlenségek); Kételkedés, ellenőrzés, indoklás; Pontosság, pontatlanság, eszközhasználat; Geometriai tul. felismerése, kiválasztása, transzformációk létrehozása, térlátás; Mérés alkalmi és szabvány egységekkel, a tanult mértékegységek gyakorlati alkalmazása;

163

– Számok közötti összefüggések és relációk felismerése; – Számok képzése, bontása tulajdonságaik, helyük a számegyenesen; – Műveleti tulajdonságok, alapműveletek szóban és írásban (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyűvel osztás egyjegyűvel) – Műveleti sorrend felismerése, zárójelhasználat; – Problémalátás, problémamegoldás: sorozatok, nyitott mondatok, szabályjátékok, egyenlőtlenségek; – Matematikai szövegértő képesség, szöveges feladatok megoldása, a megoldás lépéseinek alkalmazása; – A logikus gondolkodás, a problémalátás, a problémamegoldás fejlődése; – Mérőeszközök, mértékegységek ismerete, átváltások; – Tér- és síkgeometriai szemlélet alakulása; – Írásbeli munkája, feladat megoldási tempója;

Környezetismeret

1. évf.

2. évf.

Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai – A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás – A tanuló megfigyelési képessége, a megfigyelés pontossága – Az információk megőrzése, felidézése – A megismerési módszerek (megfigyelés, tapasztalat, kísérlet) alkalmazása – Gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, csoportosítás, fogalomalkotás) alkalmazása – Együttműködési képesség társakkal, tanítóval – Szóbeli kifejezőképesség – Gondos munkavégzés – A környezet tisztaságának, a természet értékeinek védelmét szolgáló magatartásforma

– – – – – – – –

A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás A tanuló megfigyelési képessége, a megfigyelés pontossága Az információk megőrzése, felidézése A megismerési módszerek (megfigyelés, tapasztalat, kísérlet) alkalmazása Gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, csoportosítás, fogalomalkotás) alkalmazása Együttműködési képesség társakkal, tanítóval Szóbeli kifejezőképesség Gondos munkavégzés

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai Élettelen természet – A nap időtartama, napszakok – Az évszakok és hónapok nevei, sorrendjük – Az időjárás elemeinek megfigyelése – A víz megjelenési formái a természetben Az élő természet alapismeretei – A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények és állatok Testünk főbb részei, érzékszerveink – Egészség és betegség – Megfelelő öltözködés, tisztálkodás – A balesetmegelőzés módja, segítségkérés Tájékozódási alapismeretek – Saját testhez viszonyított irányok Lakóhely ismerete – Településének, iskolájának neve, ezek pontos címe Közlekedés – A gyalogos közlekedésre vonatkozó legfontosabb szabályok – Becslések, egyszerű mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel Élettelen természet – Érzékszerveink szerepe környezetünk megismerésében – Anyagok csoportosítása tulajdonságaik, felhasználásuk szerint Élő természet – A termesztett növények megfigyelése, szerepük az ember táplálkozásában – Vadon élő és tenyésztett állatok – Élőhelyek csoportosítása jellemző jegyek alapján

– A környezet tisztaságának, a természet értékeinek védelmét szolgáló magatartásforma

3. évf.

– – – – – – – – –

4. évf.

A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás A tanuló megfigyelési képessége, a megfigyelés pontossága Az információk megőrzése, felidézése A megismerési módszerek (megfigyelés, tapasztalat, kísérlet) alkalmazása Gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, csoportosítás, fogalomalkotás) alkalmazása Együttműködési képesség társakkal, tanítóval Szóbeli kifejezőképesség Gondos munkavégzés A környezet tisztaságának, a természet értékeinek védelmét szolgáló magatartásforma

– A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás – A tanuló megfigyelési képessége, a megfigyelés pontossága – Az információk megőrzése, felidézése 165

Testünk főbb életműködései – Helyes fog- és testápolás Tájékozódási alapismeretek – Az otthon és az iskola környékének megfigyelése Lakóhely ismerete – A település és környékének felszíne, vizei A településhez fűződő hagyományok – Becslések, egyszerű mérések szabvány egységekkel Élettelen természet – A környezetünkben előforduló anyagok mérhető tulajdonságai, a változások megfigyelése (hőmérséklet, halmazállapot-változások, olvadás, oldódás, mágnesesség, égés) Az élő természet alapismeretei – A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek – Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek – Egymásrautaltságuk Testünk és életműködéseink – Az ember életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek – Egészséges életmód – A betegség tünetei Tájékozódási alapismeretek – Fő világtájak, az iránytű használata – Tájékozódás helyi térképvázlaton Ország ismeret – Hazánk fővárosa Budapest – Saját településünk felszíni formája, vizei, nevezetes épületei – Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával Élettelen természet alapismeretei – Környezetünk ( otthon, lakóhely) tisztasága, szennyezettsége

– A megismerési módszerek (megfigyelés, tapasztalat, kísérlet) alkalmazása – Gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, csoportosítás, fogalomalkotás) alkalmazása – Együttműködési képesség társakkal, tanítóval – Szóbeli kifejezőképesség – Gondos munkavégzés – A környezet tisztaságának, a természet értékeinek védelmét szolgáló magatartásforma

166

Az élő természet alapismeretei – Az erdő, a füves- és vizes élőhelyek néhány jellemző növény- és állatfaja Testünk és életműködésünk – Az ember életkori szakaszai – Helyes és helytelen (egészséget károsító) szokások Tájékozódási alapismeretek – Tájékozódás Magyarország domborzati és vízrajzi térképén – Lakóhelyünk elhelyezése a térképen Országismeret – Hazánk természeti szépségei, kulturális értékei, településtípusai – Népcsoportok, kisebbségek hazánkban, magyarok a határon túl

1-4. évfolyam

– – – – – – – – –

Technika Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás, Elemi munkaszakaszok (testtartás, rend, pontosság) Balesetvédelem Eszköz- és szerszámhasználat Megfigyelőképesség, anyagok tulajdonságainak felismerése Összefüggések felfedezése (anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságai között) Műveleti sorrend Saját és mások munkáinak értékelése adott szempontok szerint Közlekedési ismeretek, a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartásformák ismerete

– – – – –

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés Eszközhasználat Anyagismeret Tervezés, kivitelezés Önértékelés, társak munkájának értékelése

TÉMAKÖRÖK

– – – – – –

1. évfolyam Anyagok Az anyag felhasználása. Kézművesség Mérés Építés Közlekedési ismeretek Életvitel - háztartástan

– –

– – – –

2. évfolyam Ember és környezete Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk Mérés Tervezés, építés Közlekedési ismeretek Életvitel, háztartástan

– – – – –

3. évfolyam Az ember és környezete Anyagok megmunkálása, felhasználása Tervezés, építés Mérés, műszaki ábrázolás Közlekedési ismeretek Életvitel, háztartástan

– – – – – – –

4. évfolyam Az ember és környezete Anyagok megmunkálása, felhasználása Tervezés, építés Mérés, műszaki ábrázolás Épített környezet Közlekedési ismeretek Életvitel, háztartástan

Testnevelés Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai 1. évf.

2. évf.

3. évf.

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai – Feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés; – Öltözködési és higiéniai szokások betartása – Balesetek elkerülése – Alakzatok felvétele – Utasítások megértése, végrehajtása – Aktivitás mozgásformák végrehajtásakor – Játékszabályok betartása – Fegyelmezettség – Önértékelés fejlettsége. – Feladatokhoz való hozzáállás, – Önálló öltözködési és higiéniai szokások betartása – Balesetek elkerülése, megelőzése – Alakzatok felvétele – Utasítások megértése, végrehajtása – Aktivitás mozgásformák végrehajtásakor – Játékszabályok betartása – Fegyelmezettség – Önértékelés fejlettsége. – Feladatokhoz való hozzáállás, – Önálló öltözködési és higiéniai szokások betartása – Balesetek elkerülése, megelőzése – Alakzatok felvétele – Utasítások megértése, végrehajtása – Aktivitás mozgásformák végrehajtásakor – Játékszabályok betartása – Egymáshoz való alkalmazkodás – Együttműködés társakkal – Fegyelmezettség – Önértékelés fejlettsége.

Feladatokhoz való hozzáállás, motiváltság Öltözködés, higiéniai szokások betartása Ügyesség, cselekvések gyorsasága Mozgáskoordináció Állóképesség Játékban való aktivitás, kezdeményezés Utasítások végrehajtása Játékszabályok betartása Fegyelmezettség Feladatokhoz való hozzáállás Önálló öltözködés, higiéniai szokások betartása Ügyesség, cselekvések gyorsasága Mozgáskoordináció Állóképesség, kitartás a feladtok végrehajtásakor Játékban való aktivitás, kezdeményezés Utasítások végrehajtása Játékszabályok betartása Fegyelmezettség Feladatokhoz való hozzáállás, Önálló öltözködés, higiéniai szokások betartása Ügyesség, cselekvések gyorsasága Mozgáskoordináció Állóképesség, kitartás a feladatok végrehajtásakor Játékban való aktivitás, kezdeményezés Utasítások végrehajtása Játékszabályok betartása Egymáshoz való alkalmazkodás Kudarctűrő képessége Fegyelmezettség 168

4. évf.

– – – – – – – – – – –

Feladatokhoz való hozzáállás, Önálló öltözködés, higiéniai szokások betartása Ügyesség, cselekvések gyorsasága Mozgáskoordináció Állóképesség, kitartás a feladatok végrehajtásakor Játékban való aktivitás, kezdeményezés Utasítások végrehajtása Játékszabályok betartása Egymáshoz való alkalmazkodás Kudarctűrő képessége Fegyelmezettség

– – – – – – – – – – –

169

Feladatokhoz való hozzáállás, Önálló öltözködési és higiéniai szokások betartása Balesetek elkerülése, megelőzése Alakzatok felvétele Utasítások megértése, végrehajtása Aktivitás mozgásformák végrehajtásakor Játékszabályok betartása Egymáshoz való alkalmazkodás Együttműködés társakkal Fegyelmezettség Önértékelés fejlettsége.

Vizuális kultúra

1-4. évfolyam

1. évfolyam

Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás, Elemi munkaszakaszok (testtartás, rend, pontosság) Balesetvédelem Eszközhasználat – kifejezés (technikai kivitelezés formái) Megfigyelőképesség – vizuális kommunikáció – technikák tulajdonságai közötti összefüggések megjelenítése, – Műveleti sorrend – alkotás - kifejezés – Tárgy- és környezetkultúra – Saját és mások munkáinak értékelése adott szempontok szerint

– – – – –

– – – – – – – –

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai Tér; Forma Szín Eszközhasználat Kivitelezés Műalkotások elemzése Környezetkultúra Kifejezés, képzőművészet (Nyelv, alkotás, befogadás) Vizuális kommunikáció (Nyelv, alkotás, befogadás, megismerés) – Tárgy- és környezetkultúra (nyelv, alkotás, befogadás, megismerés) – Technikák

– – – – – – – – –

Ének-zene Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai Írásbeli szöveges értékelés szempontjai Tantárgyhoz, tanórai feladatokhoz való hozzáállása – Tanórai munkája Dalok szép éneklése közösen – Tanult dalok éneklése közösen, önállóan Dalokhoz tartozó játékok ismerete. – Népi gyermekjátékok ismerete – Tanult ritmusok hangoztatása ritmusjelről. Ritmuselemek hangoztatása, felismerése Egyenletes lüktetés érzékelése – Ritmusmotívumok hangoztatása Dallamhangok elhelyezése dallamkirakón – Szólmizációs hangok betűjelének, kézjelének Tanult szólmizációs hangok ismerete ismerete – Dallammotívumok éneklése hangjegyről Hangszínek felismerése – Hangszínek, hangszerek felismerése 170

2. évfolyam

– – – – – –

3. évfolyam

– – – – – – – – – – – – – – – – –

4. évfolyam

Tantárgyhoz való hozzáállása Írásbeli munkájának külalakja Daloknak megfelelő tempójú éneklés Dalok összekapcsolása játékkal Ritmusmotívumok hangoztatása Felismeri a dal ritmusa és az egyenletes lüktetés közötti különbséget – Kézjelről való éneklés – Dallamírás szabályainak ismerete Tanítási órán való viselkedése Tanult dalok összefüggő, tartalomnak megfel. éneklése Népi gyermekjátékok ismerete Ritmusmotívumok visszatapsolása Dal és ritmus együttes hangoztatása Osztinátó tapsolása dalokhoz. Szólmizációs hangokról való éneklés. Kottaírás önállóan Tanult dalok, dalcsokrok éneklése Népszokások ismerete Tantárgyhoz való hozzáállása. Hosszabb ritmusképletek visszatapsolása emlékezetből Ritmusnevek hangoztatása Dallamok leszolmizálása, éneklése Egyenletes lüktetés és ritmus együttes hangoztatása Szólmizációs hangok kézjeleinek ismerete Kottaírás ismerete

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

171

Tanórai munkavégzése Közös játékban való aktivitása Tanult dalok felismerése dallammotívumról Metrumérzék kialakulása Dallam és ritmus együttes hangoztatása Ritmus visszatapsolása Ritmus felismerése ritmusjelről, ritmusnévről Hangjegyírás szabályainak ismerete Dallammotívumok éneklése betűkottáról Hangszerek, hangszínek felismerése Tanórai munkavégzése, munkájának külalakja Népdalok szépéneklése Dalok felismerése hangszerekről, dallammotívumokról Egyenletes lüktetés érzékelése Ritmuselemek nevének, jelének ismerete Hangjegyírás szabályainak ismerete Emberi hangok, külvilág zajainak, hangszereknek felismerése Tanórai feladatainak ellátása Írásbeli munkájának külalakja Daloknak megfelelő ritmusú, tempójú szépéneklés Egyenletes lüktetés érzékelése dalok éneklésével együtt Ritmusmotívumok visszatapsolása, leírása hallás után Ritmusjel, ritmusnév, ritmusérték ismerete Hangjegyírás szabályainak ismerete Hallgatott zenei művek felismerése Hangszerek, hangszínek felismerése

Idegen nyelv

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai • A tantárgy iránti érdeklődése, aktivitása, motivációja • Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor • Utasítások megértése, végrehajtása • Helyes ejtés, artikuláció • Munkafegyelem • Együttműködő képesség • A tantárgy iránti érdeklődése, aktivitása, motivációja Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor • Szókincsének fejlődése • Utasítások megértése, végrehajtása • Helyes ejtés, artikuláció • Munkafegyelem • Együttműködő képesség • • • • • • •

4. évfolyam

• •

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai • A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés • Személyes adatok ismertetése • Memoriterek reprodukálása • Utasítások végrehajtása • Szókincsfejlődés • • • • • • •

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés Személyes adatok ismertetése Szóbeli szövegalkotás képről Saját gondolatok közlése Memoriterek reprodukálása Utasítások végrehajtása Szókincsfejlődés

A tantárgy iránti érdeklődése, aktivitása, motivációja Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor Utasítások, kérések megértése, végrehajtása A hangos olvasási készség fejlődése (az olvasás jelrendszerének elsajátítása) Helyes ejtés, artikuláció Munkafegyelem Együttműködő képesség

• • • • • • • • •

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés Személyes adatok ismertetése Olvasástechnika (pontosság, tempó, folyamatosság) Önálló szövegalkotás Memoriterek reprodukálása Utasítások végrehajtása Szókincsfejlődés Íráskép Helyesírás

A tantárgy iránti érdeklődése, aktivitása, motivációja Helyes beszédtechnika szóbeli közléseknek (beszédlégzés, artikuláció, beszédtempó,

• •

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés Beszédtevékenység kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás képről, meséről, saját gondolatok közlése

172

• • • • • • • •

• • • •

beszédritmus, hangsúly, hanglejtés, hangerő) Szóbeli kifejezőképesség fejlődése, szókincsfejlesztés, a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai Egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértése A hangos olvasási készség fejlődése (az olvasás jelrendszerének elsajátítása) Szövegértő műveletek végzése Íráskészség fejlődése (szabályos betűalakítás és kapcsolás) Helyesírási képesség alakulása (másolás, látó, halló, tollbamondás, önálló írás) Önművelési szokások alakulása Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor

• • •

173

Olvasástechnika (pontosság, tempó, folyamatosság) Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletvégzés Írástechnika, írástempó Anyanyelvi ismeretek tapasztalati úton való megismerése Helyesírás – látó/halló tollbamondás, rövid szavak írása, önálló írás Írásbeli szövegalkotás (szószerkezetek, mondatok alkotása képről) Személyes adatok ismertetése

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése –

A magatartás és szorgalom jegy elbírálásának előkészítése az osztályfőnök feladata.

–

A végleges minősítés – a tanulóközösség véleményének ismeretében – a nevelőtestület által kerül kialakításra oly módon, hogy az mind a közösség, mind az egyén számára nevelő hatású legyen. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

–

A tanulókat és szüleiket a havi érdemjegyről az adott hónap utolsó tanítási napját követő 5. munkanapon belül értesíteni kell.

–

A tanulók félévi és év végi osztályzata a havi érdemjegyektől alakul ki, az osztályfőnök javaslata, az osztályban tanító nevelők, napközis nevelők döntése alapján.

a) A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél: Példás (5)

jó (4)

változó (3)

rossz (2)

b) A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: Példás (5)

jó (4)

változó (3)

hanyag (2)

A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének szempontjai magatartás Aktivitása, példa-mutatása A házirend betartása

Hatása a közösségre

példás normakövető

jó megfelelő

változó Gyenge

betartja, a betartásra ösztönöz

betartja, tudatosan nem sérti meg

pozitív

befolyást nem vagy kevésbé gyakorol megfelelő

többé-kevésbé betartja, hajlamos a fegyelmezetlens égre Tudatosan nem hátráltatja, árt szembefordul a közösséggel Gyenge, súlyosan ingadozó kifogásolható

Fegyelmezettség nagyfokú e önfegyelemre épül

rossz Rendbontó, negatív sokat vét ellene, gyakran megszegi

Törődés társaival Segítőkészsége

gondos, odafigyel másokra fejlett, keresi a jobbítás lehetőségét

általában észreveszi mások gondjait együtt érez a problémákkal

Esetleges spontaneitás jellemzi Szimpátiája ingadozó, időnként kárörvendő néha kívánnivalót Nyegle, durva, hagy maga után gyakran kiszámíthatatlan szót fogad, a csak figyelmeztetést nyomatékos elfogadja utasításra hajtja végre a feladatokat , esetenként tiszteletlenül viselkedik, a figyelmeztetést Gondatlanságból elfogadja, kárt okoz, esetleges eltulajdonítja mások értékeit rongálását igyekszik helyrehozni Nincs írásbeli Osztályfőnöki osztályfőnöki figyelmeztetése, figyelmeztetése intője van

Viselkedése, hangneme

kifogástalan, udvarias

Viszonyulása nevelőihez, szüleihez, felnőttekhez

tisztelettudó

Értékek megóvása

óvja saját, társai és a közösség értékeit, erre figyelmezteti társait

Fegyelmező intézkedések

Nincs írásbeli figyelmeztetése (szaktanári, osztályfőnöki) Nincs igazolatlan Nincs igazolatlan mulasztása mulasztása

Mulasztás

175

Igazolatlanul mulasztott

közömbös vagy gátló, ártó szándékú kívülálló, elzárkózó, nem segítőkész durva, goromba, agresszív szófogadatlan, nyíltan szembeszegül

szándékosan kárt okoz, rendszeresen eltulajdonítja mások értékeit Igazgatói figyelmeztetése van Több alkalommal igazolatlanul mulasztott

szorgalom

Tanulmányi munkájának szintje képességeihez viszonyítva Munkavégzéséne k jellemzői

Általános tantárgyi munkavégzése, viszonya az egyes szaktárgyakhoz Önálló munkavégzése

példás jó változó igényes, folyamatos, Ingadozó, maximális maximumra nem minimum eredményt ér el törekszik eredménnyel elégedett

hanyag képességeitől teljesítménye messze elmarad

kitartó, pontos, rendszeres, figyel megbízható az órán, folyamatosan, rendszeresen készül minden iskolai ösztönzésre feladatát dolgozik elvégzi

Rendszertelen, pontatlan

Megbízhatatlan, nem végzi el feladatait

Időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, szétszórt

önálló, önellenőrző

Önállótlan, tanári utasításokra szorul Többnyire passzív, ritkán vállal többletfeladato t Ingadozó, esetleges,

feladatait a tárgyak többségénél nem végzi el, egyes tantárgyakkal szembeszegül elutasító, nem hajlandó munkavégzésre

törekszik az önálló munkavégzésre

Aktivitás, többféle Aktív, szívesen feladatot vállal vállal többletfeladatot

Többnyire aktív, kevés feladatot vállal

Érdeklődése

tananyagon felül is produkál, többletismeretr e törekszik

Tanórán kívüli információk felhasználása Kötelesség-tudat

rendszeres

a kötelező tananyagot pontosan teljesíti, érdeklődése azon belül marad előfordul Ritkán

magas fokú, készül az órára, felszereléseit mindig elhozza

ösztönzésre vár, általában felkészül, felszereléseiről csak néha feledkezik meg

176

Alulmotivált, változékony, rendszeresen otthon hagyja felszerelését

Passzív, nem vállal többlet-feladatot

közömbös, érdektelenség jellemzi

egyáltalán nem

nem törődik kötelességeivel, nincs felszerelése

Értékelések a tanórán kívüli foglalkozásokon és tanulószobán Tanulás 1. A tanuláshoz való viszonya kiemelkedő, feladattudata példamutató. Feladatait önállóan, hibátlanul megoldja. 2. Feladatai felidézésében néha segíteni kell. Az önálló tanulásban is kevés segítséget igényel. 3. Többször nem tudja mi a feladata, a megoldásban, tanulásban a nevelő segítségét igényli. 4. Csak a nevelő segítségével dolgozik, tanulását felnőtt irányításával is gyengén végzi. Nincs feladattudata. Foglalkozások 1. A foglalkozások levezetésében, szervezésében aktív szervező, kezdeményező és kivitelező. 2. Foglalkozásokon aktív, szívesen részt vesz benne, de a szervezést nem vállalja. 3. A foglalkozásokon unszolásra vesz részt, de a feladatokat elvégzi, nem bomlasztó hatású. 4. Foglalkozásokon nem vesz részt, társai játékait, foglalkozásait zavarja, bomlasztja. Udvari, tantermi, társas viselkedés 1. Játékokban és foglalkozásokban példamutató magatartású és aktivitású. Társaira serkentőleg hat, segíti őket. 2. Nem mindig vesz részt közös játékokban, de a társait nem zavarja, önálló játékra és elfoglaltságra képes. 3. A közös játékokban, foglalkozásokban nem vesz részt, társait zavarja, kineveti, bomlasztja a közösséget. Étkezés 1. Az étkezés illemszabályait betartja, társait is arra ösztönzi. 2. Az étkezés illemszabályait igyekszik betartani, más társa étkezését nem zavarja. 3. Az étkezés illemszabályai ellen sorozatosan vét, mások étkezését is zavarja. Általános érdeklődés 1. Folyamatosan kommunikál, szókincse életkorának megfelelő, az udvariassági szabályokat betartja, szívesen beszélget a felnőttekkel és társaival.

177

2. Kérdésekre mondatokkal válaszol, szívesen beszélget, de nem kezdeményező. 3. Válaszai szavakra korlátozódnak, nem szívesen beszél, véleményt csak ritkán nyilvánít. 4. Egyáltalán nem nyilvánít véleményt, kérdésekre is csak egyszavas választ ad. A tanulók jutalmazásának elvei és formái ideje Szaktanári dicséret Kiemelkedő tantárgyi A tanév folyamán teljesítményért. amikor a tanuló érdemes lesz rá. Napközis nevelői Kiemelkedő közösségi A tanév folyamán dicséret munkáért. amikor a tanuló érdemes lesz rá. Osztályfőnöki Kiemelkedő közösségi A tanév folyamán dicséret (szóbeli, munkáért amikor a tanuló írásbeli ) érdemes lesz rá.

Igazgatói dicséret

A tanév folyamán Kimagasló tanulmányi, kulturális amikor a tanuló és sporteredményért. érdemes lesz rá.

adományozza A szaktanár Napközis nevelő, tanulószoba vezető Az osztályfőnök, valamint a szaktanárok, napközis nevelők, a diákönkormányzat javaslata alapján Az osztályfőnök és a szaktanárok javaslatára az igazgató

A tanév végén . Jutalomkönyv

Oklevél

Nevelőtestületi dicséret

Pénzjutalom

Megyei vagy országos tanulmányi, kulturális és sportversenyeken élért kimagasló eredményért. A tanév végén Kitűnő és jeles tanulmányi A tanév végén eredményért (4,8 fölött) Példamutató magatartásáért és A tanév végén kiváló tanulmányi eredményéért Országos versenyen elért 1-5. helyezésért A tanév végén Megyei versenyen elért 1., 2., 3. helyezésért. 178

Az igazgató Az osztályfőnök

Az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület

A fenntartó

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A kiemelkedő tanulói teljesítmény elismerése o Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

szaktárgyi teljesítményért

példamutató magatartásért

kiemelkedő szorgalomért

példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthető. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.

o Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. o Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. o Az

iskolán

bemutatókon

kívüli

versenyeken,

eredményesen

vetélkedőkön,

szereplő

tanulók

illetve igazgatói

előadásokon, dicséretben

részesülnek. o A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanuló: közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Azt a tanulót, aki o tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy o a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy o igazolatlanul mulaszt, vagy o bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

179

Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. Fegyelmező intézkedések Szaktanári figyelmeztetés, napközis, tanulószobás nevelői figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli), Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés (szóbeli, írásbeli) (Nagykerekiben osztfőnöki megrovás) Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)

Igazgatói intés (írásbeli) (Nagykerekiben igazgatói megrovás) Tantestületi figyelmeztetés, intés, megrovás

A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt. A tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése, a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. Az iskolai házirend gyakori megsértése, igazolatlan mulasztás, szándékos, kisebb értékű károkozás, fegyelmezetlenség miatt. Az iskolai házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás, igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt. A Házirend súlyos megsértése, társai testi épségének veszélyeztetése, károkozás.

Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A közoktatási törvény 76-77.§-ai szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet: • megrovás • szigorú megrovás • meghatározott kedvezmények megvonása • áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, iskolába

180

A mindennapos testnevelés megvalósításának szinterei, célja, feladata Tanítási órák •

a tanulók egészséges testi fejlődésének biztosítása

•

általános testi képességek fejlesztése

•

a helyi tantervben előírt mozgásanyag elsajátítása

•

tartásjavító gyakorlatok rendszeres végeztetése

•

a fizikai képességek felmérése,

•

differenciált foglalkoztatás: a kiváló testi képességekkel rendelkező

•

tanulók teljesítményének átlag fölé emelése

Kötelezően testmozgással kitöltött szabadidő foglalkozás alsó tagozatosoknak •

a testnevelés órákon túli mindennapos testneveléshez szükséges időkeret biztosítása,

•

testnevelési játékok megismertetése,

•

megfelelő terhelés biztosítása játékos feladatokkal,

•

sportmozgások megszerettetése, kedvező személyiségjegyek

•

kialakítása,

•

házi versenyek szervezése lebonyolítása,

ISK csoportok •

a nagyobb mozgásigénnyel rendelkező tanulók sportágválasztási lehetőségének biztosítása,

•

sportágak mozgásanyagának magasabb szintű megismerése,

•

a tanulók versenyeztetés

181

A helyi tanterv kialakításának fő meghatározó elvei Az intézmény által elkészített nevelési – oktatási programnak megfelelően olyan helyi tanterv szerint kívánunk dolgozni, amely figyelembe veszi a település felnövekvő nemzedékének alapvető érdekeit, versenyképességének biztosítását. –

A korszerűség és a teljesíthetőség domináljon a műveltségtartalom kiválasztásában!

–

A kiválasztott tartalom jól legyen elrendezve a tantárgyi, - osztály- és óratervi keretek időbeosztásában.

–

Az alapozó képzés és a tudományos alapozás szerkezeti arányai helyesek legyenek, álljanak szinkronban egymással!

–

A képességfejlesztés során minden tanuló személyre szóló képzést kapjon.

–

A tananyag maximális adaptálása a tanuló befogadóképességéhez.

–

A tankönyvek és taneszközök sikeres megválasztása.

–

Készítsen fel a képességek szerinti eredményes továbbtanulásra!

Kiemelten számolunk az emberi kapcsolatok és a minőség szerepével. Továbbra is biztosítani kívánjuk a belső testületi stabilitást, a munka színvonalát. Egységes és szilárd értékrend és követelményrendszer alapján kell „építkeznünk”. Az erőforrások hatékonyabb kihasználásával az oktatás – nevelés színvonala emelhető. Az ismeretközvetítésben

a

tanulók

való

tudásszintjéhez

igazodunk,

s

alakítjuk

programkínálatunkat. A növekvő számarányú cigány tanulók elemi gondjainak a megoldása, és a tanításuk alapfeltételeinek a megteremtése nélkül nem lehet tartósan eredményes munkát

végezni.

Többletszolgáltatásokra,

nagyobb

odafigyelésre

van

szükség.

(Képességfejlesztő foglalkozások, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat speciális szakmai szolgáltatásainak kihasználása.) A nagy szóródást mutató tudásszint és szociokulturális környezet kompenzálására szükség van a differenciált tanulásszervezésre, mert mindenki számára biztosítani kell a valós képességeinek és tényleges tudásának megfelelő képzést. Kiemelt feladatként kezeljük az idegen nyelv tanítását, a számítástechnikai képzés megalapozását, az önálló tanulásra való hatékony felkészítést.

Az iskola tanulóinak szociális összetétele indokolja, hogy a tehetségfejlesztés kiemelt feladata mellett a felzárkóztatás, a tanévvesztés lehetséges elkerülése, esetenként az esélykülönbségek csökkentése jusson nagy szerephez. Így a pályairányítás folyamatát is már a felső tagozat kezdetén szükséges megkezdeni. A tantárgyak művelődési anyagának feldolgozása során alapvető cél, az önálló tanulási képesség kialakítása. Építsünk a tanulók tapasztalataira, meglévő ismereteire! Ehhez gyakori előzetes feladat adás, gyűjtő feladatok kitűzése szükséges. Szükséges a tanuláslélektan eredményeinek alkalmazása a pedagógiai gyakorlatban. Minden gyerekben rejlő valamilyen kedvező adottság képességgé érlelésével lehetőleg minden tanuló jusson valamilyen formában sikerélményhez az iskolában. A pedagógiai tevékenységet a motiváció, a belső késztetés hassa át, amely a tudatosság fejlesztésével, a korszerű pedagógiai technológia változatos, a diagnosztikus, a fejlesztő és a minősítő értékelés funkcionális alkalmazásával érhető el leginkább. Részesítsük előnyben a tanulói tevékenységre épülő ismeretfeldolgozási módszereket, amelyekben kapjon megfelelő szerepet a vizsgálódás, a közvetlen tapasztalás, a megfigyelés, a kísérlet. Mind a tanórai mind a tanórán kívüli tevékenységekben érvényesüljön a felfedezés, a tanulói önálló kezdeményezés öröme, problémahelyzetek megoldása. A folyamatos ellenőrzés és értékelés (tanulói önértékelés, társértékelés, tanári értékelés) döntő befolyással van az eredményekre, sikerélményt ad, rámutat a hibákra és kijavításuk módjára. Bővüljön a tematikus tervezés rendszere, a differenciáló tehetségfejlesztő és felzárkóztató tanuló tevékenykedés. A belső és külső koncentráció rendszeres alkalmazásával segítsük elő az összefüggések megértését! Keressék tanulóink a logikai lépéseket, az ok-okozati összefüggéseket! Mind a tantárgyak, mind a „modulok” segítsék elő a figyelmes, pontos munkavégzés megalapozását, az önellenőrzést, az önértékelés képességének fejlesztését! A nevelői szabadság elvének érvényesítésével a helyi tanterv rendszerét megfelelő gyakorlással, ismétléssel szükséges a tanulók képességei szerint differenciáltan teljesíteni. Az ismeretek komplex feldolgozására az esztétikai ízlésformálást szolgáló tantárgyak keretében nyílik különösen sok lehetőség. A tanév elején és végén az ismeretfeldolgozás, a képességfejlesztés induló állapotát, illetve eredményét mérni szükséges. Standard feladatsorok lehetőség szerinti alkalmazásával a feladatokat és értékelésüket a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki egységes elvekre építve. 183

A hatékonyabb képességfejlesztés céljából szükséges a minősítő ellenőrzések személyre szóló értékelése és az ebből eredő nevelői és tanulói tennivalók meghatározása. A helyi tanterv differenciált feldolgozásával, folyamatos képességfejlesztéssel, azonos követelmények támasztásával, a megoldás differenciált elvárásával fejleszthetők az értelmi erők. Az alsó tagozat munkájában a kommunikációs és a számolási képességek dominanciája mellett a kognitív és a cselekvés képességeit szükséges kiemelten fejleszteni. Az ismeretek jártassággá és készséggé formálásához szükséges a gyakorlás lehetőségét megteremteni.

A természettudományi tárgyak a tananyag sajátosságaihoz igazodva a tudományos világkép kialakulását, a világ megismerhetőségét és környezetünk védelmét a térbeli tájékozódás képességét, a természeti jelenségek tudományos magyarázatát, az anyagszerkezeti ismereteket alapozzák meg. Fejlesszék a tanulók megfigyelő, összehasonlító, rendszerező, logikus gondolkodó képességét. Tudatosítsák a tanulókban a szellemi és a fizikai munka összefonódását, kapcsolatát és a műszaki-technikai haladás által diktált műszaki tudás perspektíváit, a környezetvédelem fontosságát.

A társadalomtudományi tárgyak a szülőföld ismeretét, szeretetét, más népek tiszteletét, megbecsülését, helyes erkölcsi ítéletalkotás képességének, értékes emberi tulajdonságok, jellemvonások kialakulását segítsék elő. Az olvasásban a jobb megértés és a lényeglátás, a nyelvhelyességben a helyesírási készségszint fejlesztése az alapvető cél. Általános feladat a szóbeli kifejezőképességnek az érvelő vitakészséggel történő fejlesztése.

Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a fejlett kommunikációs probléma felismerő, döntési, konfliktus-kezelési, együttműködési, önálló és kritikus gondolkodási képességek kialakítására.

Az esztétikai nevelés alapozza meg az esztétikum és a humánum felismerését, megbecsülését, megóvásuk igényét. Tanórai és órán kívüli tevékenységgel bontakoztassuk ki a tanulók társas és egyéni, alkotó jellegű esztétikai tevékenységét. Hangverseny – látogatás, tánctanulás, közös éneklés, képzőművészeti alkotó tevékenység, dráma játék is szolgálhatják ezt. Az 1. osztályos tanulóknak meghirdettük a vizuális kultúra, komplex művészeti ismeretek 184

és az ének (népi gyermekjátékok) irányultságokat. 5. osztályban a Tánc és dráma modul lép be.

Az egészséges életre nevelés komplex, összetett feladata a tanulók fizikai és pszichikai edzését szolgálja. A kirándulások és a nyári vízi táborok a testi kondíció javításán felül közvetlen környezetünk és a távolabbi tájak jobb megismerését is lehetővé teszik. Az ISK foglalkozásaival, a gyógytestnevelés és a mindennapos testnevelés adta lehetőséggel bővül e kör. Nemcsak a tantárgyak ismeretanyagát kell az iskolában feldolgozni, hanem a viselkedésre, az erkölcsi normák elfogadására és alkalmazására is tanítani kell tanítványainkat. Így a képességfejlesztés és személyiségformálás egyidejűleg és egymás mellett valósul meg a nevelés folyamatában. (Etika, Tánc- és dráma, Történelem és állampolgári ismeretek, Osztályfőnöki óra)

Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői Az iskola minden alapfunkciójának nem tud azonos színvonalon eleget tenni. Ezért - a szükségletek fontosságát mérlegelve - meg kell határoznia, hogy az alapfeladatok között milyen prioritási rendet állít fel. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező évek a tananyag tartalmak korszerűsítését, és ezek helyi tantervbe foglalását jelölik meg a legfontosabb teendők egyikének, ezért iskolánkban előtérbe kell helyezni az ismeretközlő funkció átalakításának teendőit.

A feladatellátás fontossági sorrendjét és ezek teendőit a következők képezik funkciók a.) Ismeretközvetítés:

a funkciókból következő teendők • A helyi tanterv aktualizálása. • Az iskola tanítási-tanulási stratégiájának korszerűsítése. • A tanulói önálló ismeretszerzésre alapozó tanítás.

b.) Képzés:

• Az alapkészségek szilárd begyakoroltatása. • Az intellektuális, manuális és művészeti képességek egyenrangú fejlesztése.

185

• Magas színvonalú és személyhez kötődő tehetséggondozás. c.) Értékközvetítés:

• Az általános, egyetemes emberi értékek megismertetése. • A magyarságtudat erősítése. • Az európai polgári gondolkodás és értékrend közvetítése.

d.) A tevékenységi

e.)

• A sport-, kulturális-, közéleti- és értékteremtő

rendszer

munka tevékenységi formáinak az eddigiek szerinti

megszervezése:

működtetése.

Személyiség-

képességfejlesztés:

és • Az iskolaszociológiai és iskolapszichológiai kérdésfeltevések figyelemmel kísérése és a gondjainak az alkotó megválaszolása fontos teendő. Különösen a szociokulturális feltételek hatásaira kell megkülönböztetett gondot fordítani a nevelőtestületnek.

f.) Szocializáció

• Az elemi szokások kialakítása. • A tanulókat ért negatív hatások kompenzálása. • A polgári társadalom értékeinek a megismertetése, és viselkedéskultúrájának a begyakoroltatása /pl. együtt-működési készség, másság elfogadása, stb/.

186

TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA (1-4. évfolyam)

Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A

tanítási

tartalmak

problémahelyzetekből

feldolgozásának kiinduló

folyamatában

izgalmas

-

élményszerű

tevékenységekkel,

kreativitást

tanulással, ösztönző

feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek

célszerűen

kialakított

rendszerében

fejleszti

a

kisgyermekben

a

felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

187

Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A kezdő iskolaszakasz bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együttjáró tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét.

Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az európai azonosságtudat, az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás 188

birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyithat és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez.

Környezeti nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához. A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek.

Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. A különböző nyelvhasználati módok tanulásának pszichológiai és szociokulturális feltételeiben igen jelentős eltérések tapasztalhatók a tanulók körében. Ezért súlyos hiba, ha a tanítás feszített tempójú, egységes haladási ütemet vár el a tanulóktól, nincs tekintettel eltérő jellemzőikre, fejlesztési szükségleteikre. Az olvasás és az írás, valamint a szövegalkotás tanulásának kezdeti időszakában a szokásosnál is nagyobb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ilyen módon érhető el, hogy az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés élmény, örömteli tevékenység lehessen a gyermeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt

189

nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. Az anyanyelv emeltebb igényű használatának megalapozása is kisiskolás korban veszi kezdetét az ösztönös nyelvhasználat tudatosítási folyamatainak beindításával. A

kommunikációs

kultúra

korunkban

nélkülözhetetlen

összetevője

a

különféle

ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével. Tanulás Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés

által

motivált

közös

és

egyéni

tanulási

tevékenységek

keretében:

problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. 190

A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó

szerepjátékok,

magatartásformák,

személyközi

kapcsolatok

elemzése,

modellezése konkrét esetek kapcsán), attitűdformálás, magatartási minták közvetítése a cél. Továbbá olyan személyiségvonások fejlesztése, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. feladattudat, a gyermek önmagáért és környezetéért érzett felelőssége, az együttműködés képessége,

a

közösség

ügyei

iránti

érdeklődés,

figyelem

és

tenni

akarás,

a

véleménynyilvánítás igénye, a tolerancia, a türelem alapjai). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.

191

TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5–8. évfolyam)

Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5-6. évfolyamon – az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét,

akaratát,

segítőkészségét,

szolidaritásérzését,

empátiáját.

Rávezet

a

megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékére. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is.

192

Az iskolának ezekben a szakaszokban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Az 5-8. évfolyam, szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására.

193

Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi

személyiségek,

tudósok,

feltalálók,

művészek,

írók,

költők,

sportolók

tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről.

Diákként

és

felnőttként

tudjanak

élni

a

megnövekedett

lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási 194

lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez

úgy

valósítható

meg,

ha

a

különös

figyelmet

fordítunk

a

tanulók

természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

195

Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője.

Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező

196

körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan 197

tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.

Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

198

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmiállampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. Az Uniós csatlakozás utáni Magyarországon minden tárgy oktatásában jelen kell hogy legyen az interkulturális kompetencia. Az egy közösségben élés, tanulás, az iskola belső életének 199

harmóniája érdekében is szükséges, hogy a magatartás szintjén is megvalósuljon a másik kultúráját értékelő, elfogadó, ismerő kompetencia. Az interkulturális tanulás célja: – A tanulókban tudatosuljon, hogy minden ember különböző, ami kulturális viselkedési és gondolkodási szokásait illeti. – A tanulókban alakuljon ki megértés aziránt, hogy az embereket viselkedésükben és gondolkodásmódjukban olyan változó tényezők befolyásolják, mint életkor, nem, szociális környezet. – A tanulókban alakuljon ki az a képesség, hogy más kultúrákban megfelelően értékeljenek általánosításokat (sztereotípiák, klisék, előítéletek), s ismerjék meg, hogy az emberek miképp értékelik, hogyan látják saját kultúrájukat. – A tanítás keltse fel a tanulókban az érdeklődést és kíváncsiságot, hogy önállóan is akarjanak célnyelvi kódokat megfejteni, s ezzel járuljon hozzá az élethosszig tartó tanulás képességének kialakításához. – A tanulókban alakuljon ki empátia és tisztelet a célkultúra jellemző viselkedési formái és eltérő értékrendszere iránt. – A tanulókban alakuljon ki érzékenység más kultúrák megértő befogadása iránt.

Az interkulturális kompetencia az értő és a szó minden jelentésében „emberi” kommunikációt segíti elő és hozzájárul a nyitott, toleráns magatartásforma kialakításával.

200

Az iskola egyes évfolyamokon tanított tantárgyai, kötelező és választható tanórai foglalkozások a műveltségterületek megjelenése a tantárgyi struktúrában Tantárgyi struktúra Műveltségi Részterület Tantárgyak Integráció terület Magyar nyelv és Magyar irodalom Anyanyelv és irodalom Magyar nyelv irodalom Magyar nyelv Magyar irodalom

Élő idegen nyelv

Angol, vagy német, vagy, orosz vagy román

Matematika

Matematika

Ember és társadalom

Társadalmi ismeretek

Társadalomismeret /5-6. o./

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek

Magyar nyelv és irodalom (1-4.o.) Környezetismeret

Osztályfőnöki Magyar Természetismere t Osztályfőnöki Magyar Történelem

Emberismeret Osztályfőnöki Biológia

Történelem Történelem /7-8. o./

Ember és természet

Földünk és környezetünk

Természetismeret Biológiaegészségtan Fizika Kémia

Természetismeret Biológia Fizika Kémia Földrajz

201

Művészetek

Ének-zene Tánc és dráma Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret

Ének-zene

Számítástechnika

Informatika Számítástechnika

Vizuális kultúra

Magyar, ének, testnevelés Magyar, vizuális kultúra, osztályfőnöki

Magyar

Könyvtárhasznála t

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Technika Háztartástan

Technika 1-4. 5-8. fiúknak Háztartástan 5-8. lányoknak Osztályfőnöki

Pályaorientáció Testnevelés és sport

Testnevelés

A műveltségi területek közös követelményei a következő tantárgyakban jelennek meg: Hon és népismeret: o történelem és állampolgársági ismeretek o magyar irodalom és nyelvtan o természetismeret o földrajz o fizika o kémia o rajz o ének o tánc 202

Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: o o o o

földrajz történelem magyar irodalom rajz

Környezeti nevelés: o o o o o o o o o o

földrajz környezet, - és természetismeret biológia és egészségtan fizika kémia magyar irodalom rajz testnevelés osztályfőnöki technika és háztartástan

Kommunikációs kultúra o o o o o o

magyar irodalom és nyelvtan rajz ének informatika testnevelés osztályfőnöki

Testi és lelki egészség: o o o o o

környezet - és természetismeret biológia és egészségtan testnevelés osztályfőnöki technika és háztartástan

A tanulás, a tanulás tanítása: o osztályfőnöki o minden tantárgyon belül a tantárgy sajátosságainak megfelelően Pályaorientáció: o osztályfőnöki o minden tantárgyban, a tantárgyhoz tartozó pályaismertetéssel.

203

Az iskolában alkalmazott tantervek 1-4. osztályig helyi tanterv Az Apáczai Kiadó kerettanterveinek adaptálása – Etika 7. osztály – Informatika 5-8. osztály – Magyar nyelv és irodalom 5-8. osztály – Fizika 7. osztály – Hon- és népismeret 6. osztály

A Nemzeti tankönyvkiadó kerettanterveinek alkalmazása – Természetismeret 5-6. osztály – Biológia 7-8. osztály – Földrajz 7-8. osztály – Ének 5-8. osztály – Testnevelés 5-8. osztály – Kémia 7-8. osztály – Rajz 5-8. osztály – Történelem 7-8. osztály – Egészségtan 6. osztály – Fizika 8. osztály – Német 4-5. osztály

A Műszaki Tankönyvkiadó tantervei szerint – Matematika 5-8. osztály – Háztartástan 5-8. osztály – Technika 5-8. osztály

Angol –

1. osztály English for You 1

–

2. osztály English for You 1,2 204

3. osztály English for You 2

–

– 4. osztály Chatterbox 1

Oxford

– 5. osztály Project 1 – 6. osztály Project1, 2 – 7. osztály Project 2, 3 – 8. osztály Project 3

Német - 1. osztály Wir lernen Deutsch 1. - 2. osztály Wir lernen Deutsch 2. - 3. osztály Wir lernen Deutsch 3. - 4. osztály Komm lernen wir (Wir lernen Deutsch 4.) - 5. osztály Schulbus 1. (Wir lernen Deutsch 5.) - – 6. osztály Schulbus 2. (Wir lernen Deutsch 6.) - – 7. osztály Schulbus 3. (Wir lernen Deutsch 7.) - – 8. osztály Schulbus 4. (Wir lernen Deutsch 8.)

Az általános tantervű osztályainkban 1-8. évfolyamon az OM 243/2003. (XII. 17.) Korm. r. alapján kiadott akkreditált OM kerettantervet alkalmazzuk. Cigány népismeret – tananyagba beépítve.

Az iskola helyi kerettanterve: – Az Apáczai Kiadó kerettanterve adaptálásával – A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása a komádi kisegítő iskola helyi tantervének adaptálásával készül.

205

Sajátosságaink – idegen nyelvet angolt – németet 4. osztálytól kezdődően tanítunk: 4-6-7-8. osztályokban heti 3 órában – angol nyelvet (2009. szeptembertől) tanítunk 1-3 évfolyamon heti 2-2-3 órában – a német nyelvet (2010. szeptembertől) tanítjuk felmenő rendszerben az 1-3. évfolyamon (heti 2-2-3-órában), 4. évfolyamon heti 4 órában, majd 5-8. évfolyamon heti 5 órában. – kiemelt az 5-8. osztályokban az informatika. Célunk, hogy minden, iskolánkat elhagyó tanuló rendelkezzen számítógépes ismeretekkel, tudja kezelni a gépet, ismerje fel a benne rejlő lehetőségeket. A tehetséges tanulók jártasságokat és készségeket szereznek meg a szakirányú továbbtanuláshoz. – Program a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó cigány tanulók számára. – Iskolaotthonos oktatás 1- 4. évfolyamon. – Részt veszünk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésében, melyet az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás alapján végzünk. Bojton képesség-kibontakoztató felkészítést, Nagykerekiben integrációs felkészítést, Biharkeresztesen integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítést folytatunk.

Az alapfokú oktatás és nevelés mellett szakkörök működtetését, nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó tanulók felzárkóztatását, tehetséggondozását, iskoláskorúak napközi otthoni, tanulószobai és menzai ellátását tekinti az iskola alapfeladatának.

Kisebbségi oktatás Bojton Az 1996/97-es tanévben intézményünk csatlakozott a Hajdú-Bihar Megyei Cigány oktatási programhoz. Minden évfolyamon bevezettük a heti 6 órás differenciált fejlesztést célzó programunkat. Az 1997/98-as tanévben az első és második évfolyamon a megyei oktatási program óratervét, a többi évfolyamokon egyedi óratervet alkalmaztunk. Az egyedi óraterv kialakításánál törekedtünk arra, hogy a cigány etnikai művelődési anyag valamennyi tantárgy

206

anyagában az óratervi órák keretén belül megfelelő arányban szerepeljen. A Nemzeti Alaptanterv és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Óvodai nevelésének és Iskolai oktatásának irányelvei alapján tovább fejlesztettük, kibővítettük a szociális hátrányok, tanulási nehézségek

enyhítését

segítő

tevékenységünket,

a

cigánygyerekek

identitásának

hatékonyabb erősítése céljából kidolgoztuk az etnikai művelődési anyag (cigány irodalom, történelem, művészetek) tanórai keretben való oktatásának tematikáját. A 2000/2001-es tanévtől választható tantárgyként jelent meg a cigány népismeret. Alsó tagozaton évfolyamonként heti 0.5 órában, felső tagozaton heti 1 órában. A szöveges értékelés formája: -


-

jól megfelelt

-

megfelelt

Iskolánk jellegéből és hagyományaiból adódóan a 2005/2006-os tanévben elkezdődött a lovari nyelv második idegen nyelvként való tanítása. A nyelvoktató kisebbségi oktatás célja, hogy a dominánsan magyar nyelvű tanulók számára biztosítsa anyanyelvük másodnyelvként való elsajátítását. Ebben az oktatási típusban a tanítási nyelv a magyar nyelv, a kisebbségi anyanyelv oktatása minden évfolyamon heti 2 órában a NAT élő idegen nyelv tantervi követelményeinek figyelembevételével történik. Intézményünk a követelményrendszert rugalmasan, a helyi sajátosságoknak és igényeknek megfelelően alkalmazza, a tanítási folyamat tervezésénél figyelembe veszi a tanulók egyéni szükségleteit és képességeit. A lovari nyelv elsajátítása a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása mellett megismertet egy másik kultúra sajátos értékeivel is.

Fejlesztési feladatok: A nyelvoktatás alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák –használható nyelvtudáskialakítása. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti, melynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőt jelenti: - Legyenek képesek a tanulók a cigány nyelvet személyes, oktatási, közéleti kontextusban megfelelően használni. 207

- A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk megismerése.

A nyelv közösségalakító- és megtartó erő. E feladatát a cigány népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni. Az általános fejlesztési követelményeket, az egyes évfolyamok részletes követelményeit a helyi tanterv melléklete tartalmazza. Az értékelés a szöveges minősítés kategóriáival történik: -


-

jól megfelelt

-

megfelelt

Tanítási órák szervezése A tanítási óra a német, angol, technika-háztartástan, informatika kivételével hagyományos osztálykeretben folyik. A német és angol nyelvet, a technika-háztartástant és az informatikát csoportbontásban tanítjuk.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A Kt. 19.§ (2) g pontja értelmében: „A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.” A pedagógusok a szakmai munkaközösségekkel való egyeztetés után választják ki a tankönyvjegyzékbe felvett könyvek listájáról a megfelelőt.

A kiválasztás szempontjai – A helyi tantervben megfogalmazott tananyagnak és követelményeknek való megfelelés – Korszerű ismereteket közvetítsen!

208

– A

tanulók

életkori

sajátosságainak

feleljen

meg

ismeretanyagában

nyelvi

megfogalmazásában! – Optimálisan építkezzen! – Törekedjen a komplexitásra és a tantárgyak közötti koncentrációra! – Érvényesüljön az elmélet és a gyakorlat egysége! – Segítse a széles látókör fejlesztését! – Tartalmazzon gondolkodtató feladatokat! – Legyen áttekinthető, könnyen kezelhető, tetszetős kivitelű! – Segítse a kommunikációs képességek fejlesztését! – Nyújtson lehetőséget az egyéni fejlesztésre, a differenciálásra! – Legyen megfizethető a szülő számára! Tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása •

Az ismeretanyag elsajátítását szemléletessé, megérthetővé teszi.

•

A nyomtatott taneszközökön túl, néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. / pl: tornafelszerelés, rajzfelszerelés. /

•

Az egyes tantárgyakat tanító szaktanárok az iskola helyi tanterve alapján határozzák meg a tananyag feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket.

•

A kötelezően előírt taneszközökről, és azok várható anyagi vonzatáról a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja.

•

A taneszközök beszerzése a tanév megkezdésére a szülők kötelessége.

•

A taneszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük az alábbiakat: o feleljen meg az iskola helyi tantervének o legyen könnyen érthető, szemléletes o előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket, amelyek több éven át használhatók.

•

A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új eszközök használatát, csak nagyon szükséges az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.

209

Az iskolában tanított tantárgyak és óratervek /Exel táblák/

210

A tanórán kívüli foglalkozások rendje, napközi otthonos ellátás Biharkeresztes: az alsó tagozatos osztályok iskolaotthonos rendszerben működnek, a felső tagozat számára biztosított egy napközis csoport és egy tanulószoba. Nagykereki: az alsó tagozatban iskolaotthonos osztályok működnek, és felső tagozat számára egy tanulószoba biztosított. Bojt: a településen lévő alsó tagozatos osztályok iskolaotthonos rendszerben tanulnak.

211

3.

Középiskolai egység A Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola NEVELÉSI PROGRAMJA Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai

Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei és céljai 1. Az intézmény nevelésfilozófiai alapelve: az általános emberi-társadalmi-erkölcsi alapelvek betartásával megvalósított sikeres életút megalapozása. Célunk a személyiség kiteljesítésével fejleszteni a képességeket. 2. Az iskolai nevelést a társadalmi elvárásokkal összhangban végezzük. Elősegítjük a személyiség kibontakozását, az emberi és társadalmi problémákra, változásokra nyitott személyiség formálódását. Segítjük és előkészítjük a reális életút megtervezését, a helyes pályaválasztást. 3. A társadalom számára hasznos és boldog, kiegyensúlyozott emberek nevelésére törekszünk. Felnőtté váló tanulóinknak segítünk eligazodni a magyar társadalom állandó változásaiban, Európában és a globalizálódó világban úgy, hogy a nemzeti azonosságtudatuk ne csorbuljon. 4. Segítjük a tanulókat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, tisztességes és emberséges polgárrá válhatnak. 5. Oktató munkánkkal törekszünk azoknak a kulcskompetenciáknak a fejlesztésére, amelyek hozzásegítik tanulóinkat a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A kulcskompetenciák a következők: - anyanyelvi kommunikáció, - idegen nyelvi kommunikáció, - matematikai kompetencia, - természettudományos kompetencia, - digitális kompetencia, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári kompetencia, - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Intézményünk helyi viszonyai között az alábbi fejlesztési területeket tekintjük kiemelten kezelendőnek. 212

5.1. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolko-dásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Főbb területei: - számolás, számlálás, számítás - mennyiségi következtetés, becslés, mérés, valószínűségi szemlélet - szöveges feladatok, problémamegoldás - rendszerezés, kombinatív gondolkodás - induktív, deduktív következtetés Célok: - A tanulók sajátítsák el azokat a képességeket, hogy alkalmazni tudják az alapvető matematikai elveket és folyamatokat mindennapi életük során, a problémáik megoldásában és az ismeretszerzésben egyaránt. - Tudjanak érvelni, ill. követni mások érvelését, képesek legyenek indokolni az eredményeket, tudjanak a matematika nyelvén is kommunikálni, és tudják használni a segédeszközöket. Feladatok: - A számolási képességek fejlesztése a 9. évfolyamon, mivel az általános iskolából érkezők nagyon hiányos számolási tudással érkeznek. - A szöveges feladatok során a szövegértési képességek fejlesztése, az átkódolás a matematika nyelvére, a feladatok megoldása után a visszakódolás képességének a fejlesztése. - Tudják a különböző grafikonok, statisztikai adatokat elemezni, értelmezni. - A matematikai modelleket tudják használni, alkalmazni a mindennapokban. - Sikeres szakmai vizsgát tegyenek a képességeiknek megfelelően. Módszerek: - projekt munkák - homogén és heterogén csoportmunkák - sokszínűbb, kreativitást és logikus gondolkodást fejlesztő eszközök használata a tanórákon - minél több „gyakorlati probléma, feladat elemzése, megoldása - egyéni fejlesztés - differenciálás 5.2. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott 213

szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabad-idős tevékenységekben.

Cél: a tanuló legyen képes hogy különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban, kommunikáljon kommunikációját figyelemmel kísérni és a helyezetnek megfelelően alakítani megkülönböztetni és felhasználni a különféle típusú szövegeket megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat különböző segédeszközöket használni saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Céljainkat a szükséges ismeretek, /megfelelő szókincs – alapszókincs a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete - funkcionális nyelvtan és stílusok a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak a nyelvi funkciók biztos ismerete különféle helyzetekben/, képességek – különböző üzenetek közlése írásban és szóban illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal, attitűdök: a helyes szó – illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezés-módra.(A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést az esztétikai minőség, tiszteleté, a mások megismerésének igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét) kialakításával érjük el. Módszereink: - differenciálás - egyéni fejlesztés - kooperatív technikák - projektmunka - csoportmunka - vita - interjú - szerepjáték - szövegfeldolgozás – szövegalkotás - játék - dráma

5.3. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti 214

elköte-lezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Ezért a következő célokat tűzzük ki: - Az ismeretátadás, képességfejlesztés és a normaközvetítés belső egyensúlya valósuljon meg. - A nemzeti és európai azonosságtudat, a humanista és demokratikus értékrend közvetítése. (egyenlőség – demokratikus elvek tiszteletben tartása, közösségi összetartás – közös értékek) - Az eseménytörténet ismeretek mellett kapjanak kiemelt szerepet a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok is (komplex multikulturális ismeretanyag); sokrétű, gazdag ismeretanyag elsajátítása. Feladataink: - A tanulók ismerjék és tudják alkalmazni a történettudományos vizsgálati eljárások legfontosabb elemeit. - A kritikai szemléletmódjukat fejlesszük. - Ismerjék meg az érvelés, vita, kritika, interpretáció módszereit. - Gondolataikat képesek legyenek árnyaltan kifejezni – a különféle területeken hatékonyan tudjanak kommunikálni. - A nyitottság, problémaérzékenység kialakítása, kritikai szemléletmód fejlesztése, a stressz és a frusztráció kezelése a változások iránti fogékonyság kialakítása. - A múlt – jelen – jövő hármas dimenziójában való gondolkodás képességeinek kialakítása. Módszerek: - Forráselemzés - Filmelemzés - Önálló témafeldolgozás - Szituációs feladatok: vita, érvelés, interpretáció - Projektmunka - Egyéni munka

5.4. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati 215

eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. 6. Az iskolában a képzést differenciáltan szervezzük meg. 7. Igyekszünk megvalósítani az azonos bánásmód elvét minden tanulóval szemben. Feladataink A Nemzeti alaptantervvel összhangban, a kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladataink a következők: - énkép, önismeret, - hon- és népismeret, - európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőttlét szerepeire. Nevelő-oktató munkánk további feladatai a következők: 1. Fejleszteni a tanulókban azokat a képességeket és készségeket (kreativitás, kommunikációs készség, igényesség, döntési képesség, akaraterő), amelyek a mindennapi társadalmi kapcsolatokhoz szükségesek. 2. A biztos sikerteremtés, a sikeres élet megtervezésének érdekében a következő személyiségjegyeket kialakítani és megerősíteni: önbizalom, kezdeményezőkészség, munkaszeretet, reális önismeret, igényesség, helyes értékrend, becsületesség, humánum, tisztelet, tolerancia, a másság elismerése, segítőkészség, nyitottság, kompromisszumkészség, szolidaritás. 3. Különleges hangsúlyt fektetni az idegen nyelvek tanítására, az informatikára, amelyek biztos ismerete feltétel az Európai Unióba való sikeres integrálódáshoz. 4. Az oktatás során magas szintű felkészítő munkát nyújtani, hogy a tanulóknak sikeres legyen a továbblépési lehetősége tanulmányaik folytatására, akár felsőoktatásról, akár munkába állásról legyen is szó. 5. Iskolaszinten: széleskörű műveltség átadása, konvertálható szakmai tudás biztosítása. 6. A kollégium célja az iskolai képzés segítése, a helyes tanulás módszerének kialakítása, az általános műveltség, tájékozottság iránti igény fejlesztése, képzettségbeli hátrányok leküzdésének segítése. 216

Nevelési módszereinknek, eszközeinknek, eljárásainknak igazodni kell - a tanulók életkori sajátosságaihoz, - értelmi fejlettségéhez. A tanítás a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A tanulás szervezésekor - alkalmazzuk a nevelés hagyományos módszereit: motiválás, követelés, elismerés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés és a büntetés; - előnyben részesítjük az olyan szervezési megoldásokat, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; - támaszkodunk a tanuló előzetes ismereteire, törekszünk tudásának, nézeteinek feltárására, az esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére; - alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulási technikákat, formákat; - az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formái: az osztálymunka, a csoportoktatás, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni oktatása; - a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálást alkalmazunk a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - alkalmazzuk az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználásának lehetőségeit. Különösen fontos a tanulási motívumok és módok fejlesztése mellett a szociális értékrendek, tolerancia megismertetése a diákokkal. Alapvető feladat a megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és gyakorolják a szociális és toleráns viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógiai programban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Csak azt tartjuk alapkövetelménynek, ami a személyiségértékekben egyetemesen örökérvényű és ezáltal a művelt világban mindenhol elfogadható: a humanizmust, az egzisztenciális helytállást, a becsületet és a talpraesettséget, a kreativitás és a tolerancia megnyilvánulását. Intézményünk a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Teret adunk a színes, sokoldalú 217

iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat, ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Figyelembe vesszük azt, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Az egyén mindenirányú felelőssége mellett nem mellőzhető a társadalom teljes felelőssége sem az egyéni élet lehetőségeinek megteremtésében. Az egyén és a társadalom kölcsönhatása tudatosodjék a valóságról alkotott felfogásukban. Intézményünkben – középfokú oktatási intézmény lévén – a kamaszkor és az ifjúkor személyiségjegyeivel rendelkező gyermekek tanulnak. A képzés befejezésével felsőoktatási intézményben tanulnak tovább, szakmai képzésben vesznek részt, illetve munkába állnak. Célunk az, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően alakítsuk ki azokat a személyiségjegyeket, amelyek a későbbi pályaválasztásuk területein hozzájárulnak a sikeres életúthoz. Konkrét feladataink 1. Figyelemmel kísérjük a tanuló személyiségfejlődését, felfigyelünk problémáira. 2. A gyermek családi körülményeit igyekszünk megismerni. 3. Az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők törekednek a gyermekek személyiségvonásainak megismerésére, segítenek a problémák megoldásában. Kiemelten foglalkoznak a bűnmegelőzés és a drogprevenció feladataival. 4. Célunk olyan kapcsolat kialakítása a tanulóval, hogy el merje mondani problémáit. 5. Az osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozunk az egyén és a közösség kapcsolatával. Felhasználjuk a közösség személyiségformáló hatását. 6. A pedagógusok együttműködnek a tanulók személyiségformálásában, a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatokban. 7. A tanórákon figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait. A tanóra nemcsak a tananyag elsajátításának színtere, hanem a teljes személyiségfejlesztés eszköze is. 8. Az értelem kiművelése terén a megismerési vágy fejlesztésére, a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatására törekszünk. 9. A tanulói önértékelést a nevelő munka során rendszeressé igyekszünk tenni. 10. A tanítási órákon, osztályfőnöki órákon tudatosítjuk tanulóinkkal a fogyasztói társadalom problémáit, igyekszünk elsajátíttatni a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismereteket. 11. Lehetőségeinkhez képest igyekszünk olyan iskolán kívüli tevékenységeket szervezni, amelyek színterei lehetnek a tanuló személyiségfejlődésének. A személyiségfejlesztés minden tantárgy tanításának része, minden tanár a saját szakterületén és egyéniségével formálja a tanulót. A tanórán kívüli iskolai tevékenységek szerepe különösen fontos.

218

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Ennek a folyamatnak sok színtere van az iskolai foglalkozásokon belül és azon kívül is. Az iskolai közösségek kialakítását a nevelőmunkánk fontos részének tekintjük. Célunk olyan közösségek kialakítása, amelyek elősegítik a tanulók együttélését, lehetőséget biztosítanak az alapvető erkölcsi szokások kialakítására, gyakorlására és közvetlenül felkészítenek a társadalmi beilleszkedésre. Fontos, hogy ezek a közösségek elősegítsék az egészséges személyiség kialakulását, fejlődését. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink - a különféle tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása, - a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevétele a közösségek fejlesztésében, - az önkormányzás képességének kialakítása, - a közösségek tevékenységének szervezése, - a közösségek egyéni arculatának kialakítása, a hagyományok megteremtése. A közösségfejlesztés színterei - az iskolai közösség, - az osztályközösségek, - a diákönkormányzat, - szakkörök, sportkörök, - iskolai rendezvények, tanulmányi és osztálykirándulások. A közösségfejlesztés elsősorban az osztályfőnöki munka feladata, de az egyes szaktanárok összehangolt munkájával lehet csak eredményes. Az intézmény valamennyi szakmai munkaközössége fontosnak tartja, hogy munkájával az iskolai közösségeket erősítse. Konkrét feladataink a közösségfejlesztés terén - A pedagógiai és pszichológiai szakirodalom e témával kapcsolatos eredményeinek megismerése. -

Az osztályközösségek kialakítása, amelyek felelős vezetője az osztályfőnök, aki tudatosan törekszik arra, hogy megteremtse a rábízott tanulók közösséggé szerveződésének feltételeit.

-

A kollégiumi csoportvezetők feladata, hogy a rájuk bízott csoportot közösséggé formálják, kialakítsák annak értékrendjét, szemléletét.

-

Feladatunk, hogy az egyes közösségeken belül olyan értékrendet, szemléletet alakítsunk ki, amelyek elősegítik a tanulók egészséges testi és lelki személyiségfejlődését.

-

Lehetővé kell tennünk a közösségen belül a demokrácia érvényesülését és gyakorlását.

-

Fontos feladatunk az előítéletek felismerésére való tudatos nevelés, a másság helyes értelmezése, a közös célok érdekében végzett munka elismerése, a pozitív értékrendű csoportok közösségre gyakorolt hatásának kiemelése, az együtt megoldott feladatok örömének megismertetése.

219

-

Arra törekszünk, hogy az iskolai hagyományok ápolása és továbbfejlesztése a tanulókban kialakítsa az egybetartozás érzését. Ennek érdekében közös iskolai rendezvényeket szervezünk, amelyekbe bevonjuk a diákönkormányzatot is.

-

Részt veszünk a települési és térségi rendezvényeken. Ápoljuk kapcsolatainkat más közösségekkel (a térség középiskoláival, testvériskolákkal és kollégiumokkal, általános iskolákkal és a térség különböző közösségeivel).

-

Lehetőséget biztosítunk a demokratikus diákönkormányzati munkához. Segítjük és felkaroljuk pozitív kezdeményezéseiket. Kikérjük a véleményüket az iskola és a kollégiumi élet egészére vonatkozóan.

-

Lehetőség szerint osztálykirándulásokat szervezünk. A szervezésért az osztályfőnökök a felelősek. Ennek célja a közösségek összekovácsolása, hazánk természeti és kulturális értékeinek megismerése. Az osztálykirándulásokra tanítási időn kívül, hétvégén vagy tanítási szünetben kerül sor. A felmerülő tanulói költségeket a tanulók és szüleik állják.

-

A jelenleg meglévő nemzetközi kapcsolatainkat ápoljuk és törekszünk azok továbbfejlesztésére és újabbak kialakítására. Ezek jó lehetőséget biztosítanak más nemzetek hagyományainak és kultúrájának megismerésére.

-

A tanórán kívüli szabadidős tevékenységek kiemelkedő színterei az érdeklődési körök, szakkörök, felkészítő foglalkozások, vetélkedők, sportesemények. Ezek a foglalkozások erősítik a közösségi kapcsolatokat, az egymás iránt érzett felelősséget, a versenyszellemet.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési nehézségekkel küzdhetnek azok a tanulók, akik másik iskolából, városból, esetleg másik országból, kultúrából érkeznek, vagy más egyéni problémák miatt nem tudnak beilleszkedni a közösségbe. Az újonnan beiskolázott 9. évfolyamos tanulók esetén ezek a problémák néhány esetben halmozottan jelentkeznek, mert új a környezet, mások az iskola elvárásai, a felsőbb évesek magatartásformái, a kollégiumi követelmények, stb. Az ekkor fellépő kudarcok következtében magatartási zavarok jelentkezhetnek. Az utóbbi években megnőtt azoknak a tanulóknak a száma, akik szocializációs problémákkal küzdenek: magatartási, viselkedési zavaraik vannak, nehezen illeszkednek be az osztály-, illetve a kollégiumi közösségbe. Az intézménynek segítenie kell a tanulóknak ilyen jellegű gondjaik megoldását. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő, kudarcnak kitett tanulók kiszűrését az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus együttműködésével igyekszünk megtalálni. Konkrét feladataink 1. Az iskolába történő felvétel után az osztályfőnök törekedjék megismerni a tanulók személyiségét. Ennek lehetőségei: információszerzés a tanulótól, szülőtől. Célszerű a problémásnak látszó esetekben megkérdezni az általános iskolai osztályfőnököt, esetenként a családsegítő szolgálatot.

220

2. Különösen fontos a kollégiumba kerülő tanulókkal való foglalkozás, hiszen általában a többség először kerül a családtól távol. Meg kell keresni a beilleszkedési nehézség okát, mert ez tanulónként teljesen különböző lehet. 3. Tanórai vagy azon kívüli fegyelmezetlenség esetén meg kell vizsgálni, hogy milyen ok miatt következik ez be (pl. tartós figyelem hiánya, hiperaktivitás, pszichés probléma stb.), majd a felelősségre vonás olyan formáját kell alkalmazni, ami a tanuló személyiségfejlődését a továbbiakban elősegíti. 4. Ha a beilleszkedési zavarnak közösségi okai vannak, akkor ezt felismerve igyekszünk a környezetet úgy befolyásolni, hogy ezek a hatások lecsökkenjenek. 5. Ha sorozatosan tapasztalunk ilyen jellegű problémákat, a szülővel együttműködve keressük a megoldást. Krónikus esetekben kérjük a pszichológus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat vagy más szakember segítségét. 6. A kollégiumban szükség esetén egyedi bánásmóddal segítünk a tanulóknak. Pl. olyan hálóba tesszük, ahol számára kedvezőbb a környezet, vagy engedélyezzük a szilenciumi idő egyéni felhasználását. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók kiszűrése után fontos feladat a tantárgyankénti kompenzáló program kialakítása, amely főként a képességek szerinti differenciált oktatásban nyilvánul meg akár egyéni, akár csoportos formában. A gyenge tanulók számára fontos fejlődést biztosítanak a korrepetálások és a felzárkóztató foglalkozások. A tanulási módszerek kialakításában, fejlesztésében nagy szerepe van az osztályfőnöki óráknak.

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A középiskolai nevelés-oktatás folyamatában egyik alapvető szempont az, hogy a tehetséges tanulóknak olyan körülményeket, lehetőségeket teremtsünk, ahol egyrészt felismerhetővé válik, másrészt kibontakozhat az adott területen megnyilvánuló tehetség. Ennek a folyamatnak végig kell kísérnie a középiskolai oktatás egészét. Minden nevelőnek kötelessége e folyamat szervezőjének, irányítójának lenni. A tantervileg előírt tananyag elsajátítása minden tanuló számára kötelező feladat, de korántsem jelent azonos nehézséget. Szép számmal vannak olyan tanulók, akik a követelményeknek jól megfelelnek, sőt a tananyagon túlmenő érdeklődést is mutatnak. Az a feladatunk, hogy ilyen tanítványainknak a kötelező tanítási órákon kialakított készségek és jártasságok további fejlesztéséhez minél több alkalmat teremtsünk, képességeikhez mért segítséget nyújtsunk. Konkrét feladatok 1. Alapvető feladat: a tehetség felismerése. Törekszünk arra, hogy az intézménybe kerülés után megismerjük a tanuló személyiségének azokat a pontjait, amelyben az átlagostól eltérő tehetséget mutat. Ez részben az osztályfőnök, részben a szaktanár kötelessége. 2.

A szaktanárok, osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők és kollégiumi nevelők együttműködve egyeztetik az ilyen tanulók tehetséggondozásának lehetőségeit és formáit.

3.

A gimnázium 9. és 10. évfolyamán a munkaközösség-vezetők és a szaktanárok szakköröket szerveznek. 221

4.

A tanulói tehetség kibontakozásának fontos keretei a 11. és 12. évfolyamokon az egyéni érdeklődés alapján önként választott emelt óraszámú foglalkozások. Ezek különösen alkalmasak az órákon szerzett ismeretek bővítésére, és a sikeres továbbtanulás megalapozására.

5.

Az osztály- és csoportbontások megvalósításánál is fegyelembe vesszük az érdeklődési kört, az elért eredményeket és differenciált tanórai munkával törekszünk a tehetségeknek megadni a kibontakozási lehetőséget.

6.

Fontosnak tartjuk, hogy a tehetséges tanuló összemérhesse magát hasonló képességű más tanulókkal. Ennek a megmérettetésnek fő formája a tanulmányi verseny. Feladatunk az, hogy minél több olyan iskolai versenyt szervezzünk, ahol ez megtörténhet. A kiemelkedő tanulóinkat területi, megyei és országos versenyekre nevezzük, és gondoskodunk felkészítésükről. Ugyanez vonatkozik a szakmai tanulmányi versenyekre is.

7.

Ha a tanuló tehetsége olyan területen mutatkozik meg, aminek fejlesztésére nincs lehetőségünk, akkor keresünk olyan külső lehetőséget, amellyel segítjük ezen a téren a kibontakozását.

8.

Elismerjük a tehetséges tanuló és felkészítő tanárának munkáját.

9.

A differenciált képesség-és tehetségfejlesztés további formái és lehetőségei iskolánkban még a következők: érdeklődési körök, újságíró szakkör, színjátszó kör, sportkörök.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység szorosan összefügg az iskola általános pedagógiai tevékenységével. Fokozottan igényli a gyerekek érdekeinek figyelembe vételét, és bármilyen negatív jelenség észlelésekor közbelépést követel a tanulók érdekében. Megköveteli a fiatalok jogainak és kötelességeinek a törvényekben – kitüntetően a gyermekés ifjúságvédelmi, valamint a közoktatási törvényben – foglaltak betartatását, kiemelten és elsődlegesen a tanulók érdekeinek figyelembe vételét. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógusa (a továbbiakban gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) figyelemmel kíséri a törvényi előírások betartását és betartatását. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját támogatják az osztályfőnökök és a diákönkormányzatot segítő tanár. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában. Minden olyan tanulóval kiemelten kell foglalkozni, akit hátrányos helyzetűnek minősítettek családi körülményei, szociális helyzete alapján. Az intézmény ifjúságvédelmi tevékenysége nevelőmunkánk fontos területe, melynek szükséges mértékben meg kell jelennie pedagógiai programunkban, és melynek megvalósításában a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kulcsfontosságú, de csak az egyik szereplő. Az ifjúságvédelmi munka magában foglalja az iskolavezetés, az osztályfőnökök és valamennyi nevelő gyermekvédelmi feladatait. Munkájuk célja a testi, pszichikai, szellemi adottságaiban egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, társadalomba való beilleszkedésük segítése, a környezet-tudatos szemlélet mélyítése. 222

Konkrét feladatok 1. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse számon tartja és figyelemmel kíséri az iskola vezetésével, az osztályfőnökökkel, a családsegítő szolgálattal, a védőnővel, esetenként a rendőrséggel és a gyámhatósággal együttműködve a tanulók hátrányos és veszélyeztetett helyzetének alakulását; továbbá figyelemmel kíséri a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pályázatokat. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókról nyilvántartást vezet. 2. A tanulókat és a szülőket tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. 3. A gyermek- és ifjúságvédelem minden pedagógus kötelessége. Osztályfőnöki és a kollégiumi foglalkozásokon kiemelten foglalkozunk az egészséges életmódra neveléssel, a káros szenvedélyek hatásainak következményivel és a drogfogyasztás megelőzésével. 4. Sajátos helyzetünkből fakadóan a belügyi rendészeti osztály ez irányú szélesebb ismereteit, pozitív befolyásoló tevékenységét felhasználjuk a gyermek-és ifjúságvédelmi munka terén. 5. A rendvédelmi szervekkel való szorosabb kapcsolatunkat hasznosítjuk a felvilágosító tevékenységünk során. 6. Az iskolába járás fegyelmének megtartásában nagy figyelemmel vagyunk a tanulói mulasztásokra, különösen az igazolatlan hiányzások ellenőrzésére. Tájékoztatási kötelezettségünknek maradéktalanul eleget teszünk. 7. Az intézményi szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint óvjuk a tanulók egészségét, testi épségét.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarccal küszködő tanulók esetében rendkívül fontos a megfelelő motiváció, hozzáállás kialakítása. Ehhez első lépésként meg kell keresni a tanulást gátló tényezőket. Ezt egyéni beszélgetések segítségével, az osztályfőnök és az iskolapszichológus bevonásával végezzük. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tanulási zavarokkal küzdő tanulók jellemző viselkedési formái a kudarc kerülése és a hárítás, amelyek aztán újabb kudarcok okozói lehetnek. A kudarcok elkerülése gyakran az iskola elkerülésével is együtt jár. A távolmaradás újabb és újabb fehér foltokat eredményez a tanulók ismeretrendszerében, és megrontja a tanár és diák közötti viszonyt is. A fenti tényezők együttesen pedig előbb-utóbb az iskola elhagyásához vezetnek. A fenti problémákkal egyre több tanuló küzd. Már az alapvető elvárás, a fizikai állóképesség is egyre több kívánnivalót hagy maga után. Alapelvünk, hogy mindenkiben van érték, amely lehetővé teszi, hogy megtalálja méltó helyét a világban. Az iskola és kollégium dolga, hogy ezt az értéket felfedezze és kiművelésében segítsen. E munka sikeresen csak az osztályközösség és valamennyi pedagógus bevonásával, az egész nevelőtestület támogató hozzáállásával lehetséges. A segítségnyújtás módjai

223

A 9. évfolyamon fel kell ismernünk a hátránnyal indulókat (szintfelmérések készítése, tanulmányi eredmények elemzése, tanulási szokások feltérképezése, stb.). Osztályfőnöki órák keretében a megfelelő tanulás technikáját el kell sajátíttatni a tanulókkal (tanulási stratégiák, gondolkodási és tanulási módszerek). Felzárkóztató foglalkozásokat szükséges szervezni. Elsajátíttatjuk a gyerekkel a helyes időbeosztást és különböző célra vezető tanulási módszereket. Megértetjük velük az önellenőrzés fontosságát. Tantárgyanként személyre szabott feladatok adásával, folyamatos pozitív megerősítéssel segítjük a tanulókat az eredményes tanuláshoz. A jutalmazás különböző formáit tudatosan kell alkalmazni (egyéni elismerés, dicséret a tanulóközösség előtt, megtisztelő feladatokra való megbízások, tanulók véleményének kikérése, stb.). Fontos a sikerélmények nyújtása.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A környezeti helyzetelemzés is azt igazolja, hogy beiskolázási körzetünkben sok a szociálisan hátrányos helyzetű család. Ennek összetett társadalmi okai vannak: a térség földrajzilag hátrányos helyzete, a munkanélküliség, a családok romló anyagi helyzete, stb. Ennek következtében iskolánkba nagyszámú szociálisan hátrányos helyzetű gyermek kerül. Tisztában vagyunk azzal, hogy a problémák megoldása össztársadalmi feladat, de intézményünknek is hozzá kell járulnia ezen feladat megoldásához. Alapvető célunk az, hogy lehetőségeinkhez képest csökkentsük a hátrányos helyzetből adódó hátrányokat. Konkrét feladataink 1. A tanuló intézményünkbe való felvétele után fel kell ismernünk, ha szociálisan hátrányos helyzetű. Ennek formái: az osztályfőnöknek, a kollégiumi csoportvezetőnek és a gyermekés ifjúságvédelmi felelősnek a gyermekkel és szülővel történő megismerkedése, olyan kapcsolat kialakítása, amelyben lehetővé válik a hátrányos helyzet felismerése. 2. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezdeményezheti, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. 3. A kollégiumi felvételnél figyelembe kell venni – amennyiben ismert – a szociális helyzetet. 4. Meg kell ismertetnünk a szociális juttatások formáit. Ennek érdekében kapcsolatot tartunk az illetékes közigazgatási szakemberekkel. Erről tájékoztatást adunk a tanulónak és szüleinek. 5. Törekszünk arra, hogy minden olyan pályázati lehetőséget megragadjunk, aminek forrásai enyhíthetik a tanuló szociális helyzete miatti hátrányát. 6. A Bocskai István Alapítvány támogatását kérjük olyan esetekben, amikor anyagi hozzájárulás szükséges.

224

7. Lehetőségeinkhez mérten felzárkóztató és tehetséggondozó csoportokat szervezünk az ily módon hátrányos tanulóknak. 8. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál az osztályfőnök családlátogatást tehet. A családlátogatás leginkább abban az esetben javasolt, ha a szülővel más formában nem lehetséges a kapcsolattartás. A családlátogatáson – az osztályfőnök kérésére – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős is részt vesz.

A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A partnerközpontú intézmény kialakításnak folyamatában elsődleges az iskola és a szülői ház kapcsolata. A pedagógiai program alapelvei között szerepel a szülő, tanuló, iskolai pedagógus és kollégiumi nevelő együttműködésének, kapcsolattartásának folyamatos feltétele. Ez egy hosszú távú kölcsönösség elvén alapuló folyamat. Közösen kell, lehet csak a feladatokat, célokat megvalósítania gyermek érdekében. Célok - A szülő tájékozott legyen az intézményben folyó munkáról, ismerje törekvéseinket, gondjainkat, eredményeinket. - Ismerjük meg a szülő elvárásait az intézménnyel kapcsolatban. - A tanuló nevelése-oktatása érdekében biztosítani kell az együttműködés lehetőségét. Konkrét feladatok 1. Fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést. Szervezett formában a szülők a szülői értekezleten, a tanárok fogadóóráin, az osztály és iskolai szülői munkaközösségen keresztül találkozhatnak a pedagógussal, kollégiumi nevelővel. 2. Az osztályfőnökök, kollégiumi nevelők folyamatos kapcsolatot tartanak a szülőkkel személyesen, illetve telefonon. 3. Az intézményben működő diákönkormányzatok (iskolai és kollégiumi) közvetítő szerepet töltenek be a tanárok és tanulók között. 4. Az intézményben folyó tevékenységről szülői értekezleteken, diákgyűléseken tájékoztatjuk az érdekelteket. Az iskola honlapján közétesszük a pedagógiai programot és más intézményi dokumentumot. Kiadványokkal és az ellenőrző könyv útján tájékoztatjuk a szülőket az aktuális iskolai, osztály és kollégiumi eseményekről, a tanuló eredményeiről és problémáiról. 5. Heti fogadóóráján minden pedagógus fogadja a szülőket, de nem zárkózunk el attól sem, hogy a szülő – akadályoztatása esetén – más időpontban keressen fel bennünket. A kapcsolatrendszer továbbfejlesztésének lehetőségei: Az eddigi bevált gyakorlat kiszélesítésével a szülők tájékoztatása, neveléssel kapcsolatos ismereteik bővítése, a tanulók jogérvényesítéssel kapcsolatos ismereteinek erősítése, belsőséges és partnerközpontú intézményi arculat kialakítása.

225

HELYI TANTERV Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, az előírt tananyag és követelményei a 17/2004.(V.20.) OM. rendelet mellékleteként kiadott kerettanterve alapján.

Gimnáziumi óratervek I. Informatika – 1. idegen nyelv tagozat (új óraterv) (érvényes a 2007/2008. tanévtől, felmenő rendszerben) Heti óraszámok Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv* (angol/német) 2. idegen nyelv* (angol/német/orosz) Matematika* Informatika* Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Érettségi vizsga felkészítő 1. idegen nyelvből** Érettségi vizsgára történő felkészítés*** Összesen Csoportbontás miatti óraszámok Érettségi vizsgára történő felkészítés óraszámai (2 óra/foglalkozás) Összesen: 185 óra

9. 3 1 2

10. 3 1 2

4 3 3 2

4 3 3 1

1,5 1,5 2 0,5 0,5 2,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 0,5 2,5 1

27,5 12

27,5 11

11. 3 1 3 0,5 4 3 3 1

12. 3,5 1 3 4 3 4 1 1

2 2

2

2,5 1 2 2 30 11

2,5 1 2 2 30 12

12

12

*: a tantárgy oktatása szükség esetén csoportbontásban történik **: kötelező ***: kötelezően választható Megjegyzések: 1. A tantárgyi modulok az alábbi tantárgyak tananyagába kerültek beépítésre: - társadalomismeret: történelem 9-12. évfolyam, 226

-

tánc és dráma: magyar irodalom 9-10. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret: magyar irodalom 11-12. évfolyam, művészetek: magyar irodalom 11-12. évfolyamon.

2. A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül 11-12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból felkészítő foglalkozások keretében biztosított az érettségi vizsgára történő felkészülés: emelt szinten - biológia, - informatika; középszinten - biológia, - fizika, - földrajz, - informatika, - kémia - belügyi rendészeti ismeretek vagy katonai alapismeretek. Az érettségi felkészítő foglalkozások közül a tanuló heti négy órában kötelezően választ. Az 1. idegen nyelvből az érettségi felkészítő foglalkozás kötelező. Indokolt esetben, igazgatói engedéllyel további felkészítő foglalkozások választhatók. A választható felkészítő foglalkozás indításához szükséges minimális tanulói létszám: 7 fő. Ha a tanuló 1. idegen nyelvi előmenetele alapján 11-12. évfolyamon nem választja 1. idegen nyelvből az érettségi felkészítő foglalkozást, helyette – igazgatói engedéllyel – másik érettségi felkészítő foglalkozást kell választania. Ha a választott tantárgy a belügyi rendészeti ismeretek vagy a katonai alapismeretek, akkor 1. idegen nyelvből nem kötelező az érettségi felkészítő foglalkozás. A belügyi rendészeti ismeretek, illetve a katonai alapismeretek tantárgy oktatása 11-12. évfolyamon heti 4-4 órában történik. A 11. évfolyamon a tantárgy oktatásán belül heti 2 órában fizikális felkészítés (önvédelem) folyik. 3. Matematika tantárgyból 9. évfolyamon lehetőség szerint heti 1óra felzárkóztató foglalkozást tartunk. 4. Az 1. idegen nyelv tantárgyból 9-10. évfolyamon lehetőség szerint heti 2 óra tehetséggondozást szervezünk. 5. Fizika, földünk és környezetünk, illetve informatika tantárgyakból 10. évfolyamon lehetőség szerint heti 0,5 óra tehetséggondozást szervezünk. II. Rendvédelem (új óraterv) (érvényes a 2007/2008. tanévtől, felmenő rendszerben, a 2009/2010. tanévtől nem indul) Heti óraszámok Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv* (angol/német)

9. 3 1 2

10. 3 1 2

4

4

11. 4 1,5 3 0,5 4

12. 4 1,5 3 4 227

2. idegen nyelv* (angol/német/orosz) Matematika* Informatika* Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Belügyi rendészeti ismeretek vagy katonai alapismeretek Összesen Csoportbontás miatti óraszámok Összesen: 159,5 óra

3 4 1,5

3 3 1

3 3

3 4 1

1,5

1,5 2

2

1,5 1,5 0,5 0,5 2,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 0,5 2,5 1

2,5 1 4

2,5 1 4

27,5 12,5

27,5 11

30 10

30 11

*: a tantárgy oktatása szükség esetén csoportbontásban történik Megjegyzések: 1. A tantárgyi modulok az alábbi tantárgyak tananyagába kerültek beépítésre: - társadalomismeret: történelem 9-12. évfolyam, - tánc és dráma: magyar irodalom 9-10. évfolyam, - mozgókép- és médiaismeret: magyar irodalom 11-12. évfolyam, - művészetek: magyar irodalom 11-12. évfolyamon. 2. A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül 11-12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból felkészítő foglalkozások keretében biztosított az érettségi vizsgára történő felkészülés: emelt szinten - biológia, - informatika; középszinten - belügyi rendészeti ismeretek, - biológia, - fizika, - földrajz, - informatika, - kémia. Amikor a tanulók ebbe az osztályba jelentkeznek, tudomásul veszik, hogy a belügyi rendészeti ismeretek vagy a katonai alapismeretek tantárgyat kötelezően választott tantárgyként tanulják. A 11. évfolyamon a tantárgy oktatásán belül heti 2 órában fizikális felkészítés (önvédelem) folyik. Indokolt esetben, igazgatói engedéllyel a belügyi rendészeti ismeretek vagy a katonai alapismeretek tantárgy tanulása másik két érettségi vizsgára történő felkészítő foglalkozással kiváltható.

228

III. Gimnáziumi felnőttoktatás (levelező munkarend szerint) (érvényes a 2007/2008. tanévtől, felmenő rendszerben) Heti óraszámok Tantárgy Magyar irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Idegen nyelv* (angol/német) Matematika* Informatika* Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Művészeti ismeretek Érettségi vizsgára történő felkészítés1 Érettségi vizsgára történő felkészítés2 Összesen Összesen: 40 óra

9. 1 0,5 1 2 2

10. 1 0,5 1 2 2

11. 1,5 0,5 1 2 1,5 0,5

0,5 1 0,5 1 0,5

0,5 1 0,5 1 0,5

0,5 1 0,5 1

10

10

10

12. 1,5 0,5 1,5 2 1,5 0,5 0,5

1 1 10

Megjegyzések: 1. A tantárgyi modulok az alábbi tantárgyak tananyagába kerültek beépítésre: - társadalomismeret: történelem 9-12. évfolyam, - tánc és dráma: magyar irodalom 9-10. évfolyam, - mozgókép- és médiaismeret: magyar irodalom 11-12. évfolyam. 2. Érettségi vizsgára történő felkészítés1,2: biológia, fizika, földünk és környezetünk, kémia közül a tanuló által kötelezően választott 2 tantárgy

229

Szakközépiskolai óratervek I. Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (érvényes a 2009/2010. tanévtől, felmenő rendszerben) Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Osztályfőnöki Testnevelés Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Közismereti összesen Gazdasági környezetünk Szakmai Információkezelés (gyakorlat) orientáció Tanulásmódszertan Közgazdaságtan Szakmacsoportos Marketing alapozó Tanirodai gyakorlat oktatás Szakmai idegen nyelv Szakmai összesen Közismereti és szakmai összesen

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 3 1 2

10. 3 1 2

4 3

4 3

0,5 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

0,5 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

22,5 2 2 1

22,5 2 2 1

5 27,5

5 27,5

11. 3 1 2 1 4 4 0,5

12. 3 1 3

1 2 1

1 2 1

1

1

1,5 22

1,5 22

3 2 2 1 8 30

3 2 2 1 8 30

4 4 0,5

230

II. Egyéb szolgáltatások szakmacsoport (rendvédelem) (érvényes a 2009/2010. tanévtől, felmenő rendszerben) Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Osztályfőnöki Testnevelés Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Közismereti összesen Tanulásmódszertan Szakmai Információkezelés (gyakorlat) orientáció Fizikális felkészítés (önvédelem) Belügyi rendészeti ismeretek vagy katonai alapismeretek SzakmaFizikális felkészítés (önvédelem) csoportos alapozó Speciális társadalomismeret oktatás Kommunikáció (gyakorlat) Szakmai idegen nyelv Szakmai összesen Közismereti és szakmai összesen


10. 3 1 2

4 3

4 3

0,5 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

0,5 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

22,5 1 2 2

5 27,5

22,5 1 2 2

5 27,5

11. 3 1 2 1 4 4 0,5

12. 3 1 3

1 2 1

1 2 1

1

1

1,5 22

1,5 22

2

4

2 1 2 1 8 30

2 1

4 4 0,5

1 8 30

231

III. Mezőgazdaság (érvényes a 2009/2010. tanévtől, felmenő rendszerben) Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Osztályfőnöki Testnevelés Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Közismereti összesen Tanulásmódszertan Szakmai Információkezelés (gyakorlat) orientáció Agrárgazdasági orientációs ismeretek Mezőgazdasági szakmacsoportos Szakmaalapozó ismeretek csoportos Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó alapozó gyakorlatok oktatás Szakmai idegen nyelv Szakmai összesen Közismereti és szakmai összesen


10. 3 1 2

4 3

4 3

0,5 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

0,5 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

22,5 1 2 2

22,5 1 2 2

5 27,5

5 27,5

11. 3 1 2 1 4 4 0,5

12. 3 1 3

1 2 1

1 2 1

1

1

1,5 22

1,5 22

4

4

3

3

1 8 30

1 8 30

4 4 0,5

Matematika tantárgyból 9. évfolyamon heti 1óra felzárkóztató foglalkozást tartunk. A szakközépiskolában a 11-12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból a gimnáziummal közösen szervezett felkészítő foglalkozások keretében biztosított az érettségi vizsgára történő felkészülés: emelt szinten - biológia, - informatika; középszinten - belügyi rendészeti ismeretek vagy katonai alapismeretek, - biológia, - fizika, - földrajz, 232

-

informatika, kémia.

233

Szakiskolai óratervek Építészet – informatika – mezőgazdaság szakmacsoportok Heti óraszámok Tantárgy Magyar nyelv és irodalom* Matematika* Történelem és társadalmi ismeretek Idegen nyelv* (angol/német) Informatika* Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Gyakorlati oktatás* Szakmai alapozó oktatás* Összesen Csoportbontás miatti óraszámok Összesen: 91 óra

9. 3 3 2 3 2

10. 3 3 2 3 2

1 0,5 0,5 1 2,5 1 2 6

0,5 1 1 0,5 2,5 1

27,5 17

8 27,5 19

*: a tantárgy oktatása szükség esetén csoportbontásban történik Megjegyzések: A szakiskolai oktatásban 1 osztályt indítunk 2 szakmacsoporttal. A Természetismeret tantárgy félévi és év végi érdemjegyét a Fizika, Biológia, Kémia, és a Földünk és környezetünk tantárgyak félévi és év végi érdemjegyeinek óraszám arányos átlagával képezzük. Elégtelen esetén kötelező pótvizsgán kijavítani az adott tárgy eredményét, csak ezután következhet az átlagszámítás. A gyakorlati oktatás és a szakmai alapozó oktatás tantárgyak oktatása a 3 szakmacsoportnak megfelelően csoportbontásban történik. Az iskolában igény és lehetőség szerint tanulószobai, felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálásokat, szakköröket, stb. szervezünk. A mindennapos testedzés szervezése az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V.18.) OM-GyISM együttes rendelet szerint történik Az egyes tantárgyak előírt tananyagát és követelményeit a tantárgyi tantervek tartalmazzák. A tantárgyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik.

Az intézmény alaptevékenysége a. A gimnázium nappali tagozatán középfokú általános műveltséget megalapozó, közép- és emelt szintű érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik. 234

A gimnázium négy évfolyamos. Nagy hangsúlyt fektetünk a felsőoktatásba való bejutás előkészítésére, szorgalmazzuk, hogy tanulóink növekvő számban tegyenek emelt szintű érettségi vizsgát. A 2007/2008. tanévtől kiemelten kezeljük az emelt szintű angol/német nyelvoktatást, továbbá minden évfolyamon oktatjuk az informatikát. Célunk, hogy az érettségi bizonyítvány megszerzéséig minél több tanuló szerezzen „C” típusú középfokú nyelvvizsgát és ECDL bizonyítványt. Azokat a tanulókat, akik nem a felsőoktatásban folytatják tanulmányaikat, a sikeres középszintű érettségin túl további iskolarendszerű szakmatanulásra készítjük fel. A felnőttoktatás keretében a többnyire már szakmával és szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulók felkészülnek az érettségi vizsgára. b. A 2009/10. tanévtől kezdődően a szakközépiskolában – felmenő rendszerben – az általános műveltség megalapozása mellett három szakmacsoportban (kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció, egyéb szolgáltatások, mezőgazdaság), négy évfolyamos képzés keretében az érettségi vizsgára, majd további két szakképzési évfolyamon az alábbi szakképesítések megszerzésére készítünk fel: - kereskedő, - logisztikai ügyintéző, - parképítő és- fenntartó technikus, - rendszergazda (informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető elágazás), - rendszergazda (informatikai számítógéprendszer-karbantartó elágazás). c. A szakiskolában a 9-10. évfolyamon az általános műveltség megalapozása, a mezőgazdaság, az informatika és az építészet szakmacsoportra történő orientálás folyik. A szakképzési évfolyamokon a tanulók felkészülnek az alábbi szakképesítések megszerzésére: - dísznövénykertész, - kertész (zöldségtermesztő elágazás), - számítógép-szerelő, -karbantartó, - burkoló, - festő, mázoló és tapétázó. A 2012/2013. tanévben is a 2+2/3 típusú szakiskolai képzési struktúrát követjük. d. Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi elhelyezése, szorgalmi időben. A kollégium célja az iskolai nevelő és oktató munka segítése, a helyes tanulási módszerek kialakítása, az általános művelődés, tájékozódás iránti igény fejlesztése, képzettségbeli hátrányok leküzdésének segítése.

Tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei, ingyenes tankönyv igénybevételének lehetőségei Az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét. A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente – a nevelőtestület dönt.

235

A nevelőtestület döntése előtt a tagintézmény-vezető felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskola tagintézmény-vezetője kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. A szakmai munkaközösségek a tankönyvjegyzék megjelenése után adnak véleményt a pedagógus által választott tankönyvről. A tankönyvek, munkafüzetek kiválasztásának elvei: - a helyi tantervben meghatározott tananyagra legjobban alkalmazható tankönyveket rendeljük meg, - törekszünk arra, hogy a lehetséges változatok közül az olcsóbbakat rendeljük meg, figyelembe véve azt a tényt, hogy tanulóink közül sokan nehéz anyagi körülmények között élnek, A munkaközösség-vezetők írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a tagintézmény-vezető által megbízott tankönyvfelelőssel, aki ezek megfelelő összesítése után a tagintézmény-vezetővel egyetértésben elkészíti a tankönyvrendelést, és tájékoztatja írásban a szülőket, továbbá a tanév megkezdéséig a tanulóhoz eljuttatja a tankönyveket. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség egyetértésével lehet felvenni. A tankönyveket a tanulók egy előre elkészített lista alapján a tankönyvfelelősnél megrendelhetik, és a szülő aláírásával vállalják, hogy a megrendelt tankönyveket az iskolába történő megérkezésük után átveszik. A pótrendelés vagy az év közbeni tankönyv rendelés lebonyolításáról is a tankönyvfelelős gondoskodik. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére,aki - tartósan beteg, - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), - három- vagy többgyermekes családban él, - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). 236

A kedvezmény iránti igényt, jogszabályban meghatározott, az iskola által átadott igénylőlapon lehet bejelenteni a kézhezvételtől számított 15 napon belül, a szükséges igazolások bemutatásával együtt. Az igénylő a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért jogszabályban meghatározott módon felel. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével teljesítheti az igényt. Az iskola által kölcsönzött könyv elvesztése, vagy megrongálása esetén a tanuló, illetve a kiskorú szülője köteles a kárt az iskolának megtéríteni. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához támogatás nyújtható. A normatív hozzájárulásból az iskolai könyvtár részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be. Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a könyvet. (Pl. elveszett, használhatatlanná vált – feltéve, ha nem terheli szándékosság.) A taneszközök , tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei: - a kiválasztásnál figyelembe vesszük a kötelező taneszközjegyzékben és a taneszközök ajánlásánál felsorolt eszközöket, - olyan taneszközöket rendelünk meg, amelyek elősegítik a helyi tantervben leírtakat, hozzájárulnak a tanulók készségeinek alakításához, tudásuk gyarapításához, motiválásukhoz, - az anyagi források függvényében törekszünk minél több tanórán alkalmazható korszerű demonstrációs eszköz beszerzésére, valamint a kísérleteket igénylő tantárgyaknál igyekszünk biztosítani a tanulókísérleti eszközöket, - a megbízott szertárosok kötelesek gondoskodni az eszközök állagának megőrzéséről, gondozásáról, és javaslatokat tesznek – a munkaközösség-vezetők útján – az igazgató számára az újabb eszközök beszerzésére.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket minden tantárgyból sikeresen teljesítette. A tanulmányi követelményeket az egyes tantárgyi tantervek tartalmazzák. Az elégséges szinten való megfelelés a minimumkövetelmény. A tanulmányi követelmények teljesülését a szaktanár dönti el osztályzatával. A követelményeket különbözeti vagy osztályozóvizsgán is lehet teljesíteni (másik osztályból vagy iskolából való átvétel, magántanuló, stb.). A tanuló az idegen nyelv tantárgyból, az idegen nyelv tanulásának első évében csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és 237

igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. A gimnáziumi felnőttoktatásban a tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha az év végi tantárgyi vizsgák mindegyikén legalább elégséges osztályzatot kapott. Ha a tanítási év végén a tanuló valamely tantárgy(ak)ból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni. A tanuló a tagintézmény-vezető engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A tagintézmény-vezető – a gyakorlati képzés kivételével – a tanulót kérelmére, – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. A tagintézmény-vezető a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, a tagintézményvezető által meghatározott időben osztályozóvizsgán ad számot tudásáról. Az iskolában – a felnőttoktatás kivételével – ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, b) a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola legalább kétszer írásban értesítette a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A felnőttoktatásra vonatkozó külön szabályok A gimnáziumi felnőttoktatásban, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kötelező tanórai foglalkozások húsz százalékát, a 238

tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola legalább kétszer írásban értesítette a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Megszűnik a tanulói jogviszonya – a tanköteles kivételével – annak, aki igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatni kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy mely tanulónak szűnt meg a tanulói jogviszonya. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról – akár igazoltan, akár igazolatlanul – távolmaradt, félévkor és év végén osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanulói teljesítmény, magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái A tanulók teljesítményének értékelése A tanulói ismeretek beszámoltatásának, a teljesítmény értékelésének célja visszajelzést biztosítani a tanár és a tanuló számára a tananyag elsajátításának mértékéről. Az iskolai beszámoltatás formái: szóbeli, illetve írásbeli számonkérés. A szóbeli számonkérés az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek formájában történik. A tanuló tanórai aktivitását is számon kérhetjük és értékelhetjük. Az írásbeli számonkérés az előző tanórákon feldolgozott témakörök írásos ellenőrzése. A témakör nagyságának függvényében lehet röpdolgozat vagy témazáró dolgozat. A számonkérést nem szabad fegyelmező eszközként alkalmazni. Az írásbeli és a szóbeli számonkérés alkalmával adott érdemjegy a tantárgyi munkaközösségek által meghatározott súlyú. Az érdemjegyek súlya minden tanévben meghatározásra kerül, a munkaközösségi munkatervek tartalmazzák azokat. A tanulóknak félévente minimálisan 3 érdemjegynek kell lennie tantárgyanként, ha az adott tantárgyból a heti óraszám nem haladja meg a hármat. Azokból a tantárgyakból, amelyeknél 239

a heti óraszám több mint három, félévente a tantárgy heti óraszámával megegyező számú érdemjegyet kell, hogy kapjanak a tanulók. Az érdemjegyeket közölni kell a tanulóval, és azokat a szaktanár naprakészen vezeti az osztályozó naplóban. Az elégtelen írásbeli dolgozatok és feleletek javítására a szaktanár lehetőséget adhat egyéni mérlegelés alapján. A javító dolgozat, illetve felelet minősítésével bővül a tanuló érdemjegyeinek száma. A gimnáziumi felnőttoktatásban a tanulók teljesítményét minden tantárgyból negyedévenként írásbeli vizsga alapján értékelik. Művészeti ismeretek, informatika, társadalomismeret tantárgyakból előre kiadott, önálló munka is lehet a vizsgafeladat. Ha a tanuló a negyedéves vizsgákon nem jelenik meg, érdemjegyet nem kap,viszont a tanév végi osztályzat megállapításánál ezt figyelembe kell venni. A kilencedik évfolyam tanulóinak teljesítményét az első hónapban lehetőleg csak pozitívan értékeljük, az értékelés elsősorban szóban történik, az érdemjegy mértékére csak utalunk. Félévkor, illetve év végén a tanulók teljesítményét tantárgyanként 1-1 osztályzattal minősítjük. Az osztályzatot az érdemjegyek súlyozott számtani közepe adja, a kerekítés szabályainak figyelembevételével. Ha a tanuló érdemjegyeinek átlaga legalább 1,7, akkor osztályzata nem lehet elégtelen. Indokolt esetben, pedagógiai megfontolásból, a tanuló javára ettől el lehet térni. A gimnáziumi felnőttoktatásban az éves osztályzatokat az év végi vizsgák alapján állapítják meg a szaktanárok. Az év végi vizsga minden tantárgyból írásban történik, a magyar irodalom és idegen nyelv tantárgyakból szóbeli vizsgával egészül ki. Az év végi osztályzat megállapításánál figyelembe kell venni a félévi vizsgák eredményét is. Az év végi osztályzat határozza meg a magasabb évfolyamra lépést. A vizsgák időpontját az igazgató határozza meg a tagozatvezetővel történő egyeztetés után. Az iskolában adható érdemjegyek, osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Témazáró dolgozatból naponta 2-nél több nem íratható, az íratás időpontját egy héttel előre közölni kell a tanulóval. A dolgozatokat 2 héten belül ki kell javítani.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok (házi feladat) elvei és korlátai A házi feladatnál alapelv, hogy a tanári magyarázathoz, a feldolgozott tananyaghoz kapcsolódjon. A házi feladat az új ismeretek begyakorlását szolgálja, figyelembe véve a tanulók teherbíró képességét. A házi feladat érdemjeggyel nem értékelhető, kivéve, ha a tanuló önként vállal feladatot (pl. kiselőadás, önálló beszámoló stb.). A házi feladat számon kérhető tanórai szóbeli vagy írásbeli feladat formájában. Hétvégére, a tanítási szünetekre több házi feladat nem adható, mint ahogy az egyik óráról a másikra normál körülmények között elvárható.

A magatartás értékelése A tanuló magatartását félévkor és év végén a következő osztályzatok valamelyikével értékeljük: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A minősítést megelőzi a tanuló szóbeli önértékelése. A minősítésről az osztályfőnök javaslata alapján az osztályban tanító tanárok döntenek az osztályozó értekezleten. Példás magatartású az a tanuló, aki: 240

-

-

a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyíltságával és példás viselkedésével elősegíti, valamint társait is erre ösztönzi, a munkához való hozzáállása példamutató, építő jellegű, betartja a házirendet és társait is erre ösztönzi, tanáraival, szüleivel, tanulótársaival szemben tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész, az iskola és az osztály által szervezett programokban önként és aktívan vesz részt, szorgalma legalább jó minősítésű, nincs igazolatlan hiányzása, legfeljebb szóbeli osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetése van.

Jó magatartású az a tanuló, aki: - részt vesz a közösség életében, a rábízott feladatokat elvégzi, viselkedése ellen általában nincs kifogás, - a Házirend szabályait megtartja, - tanáraival, szüleivel, tanulótársaival szemben tisztelettudó, udvarias, - fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható és pontos, - szorgalma legalább változó minősítésű, - legfeljebb 3 igazolatlan órája lehet, - maximum osztályfőnöki írásbeli intése van. Változó magatartású az a tanuló, aki: - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, annak alakítására nincs pozitívhatással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik a rossz magatartási szokásokat leküzdeni, - értékrendje nem stabil, ezért magatartási problémák jellemzők a viselkedésére, - a Házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt, állandó figyelmeztetésre tartja be, - tanáraival, társaival szemben esetenként udvariatlan és nem tisztelettudó, - fegyelme ingadozó, munkája pontatlan, - magatartásával zavarja az órai fegyelmet, - legfeljebb 10 igazolatlan órája lehet, - legfeljebb igazgatói figyelmeztetése van. Rossz magatartású az a tanuló, aki: - munkájával hátráltatja a közösség fejlődését, viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, - közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart ebben és szándékosan árt a közösségnek, - a Házirendet nem tartja be többszöri figyelmeztetés ellenére sem, - tanáraival, társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan, - fegyelmezetlen, pontatlan, durván beszél, - veszélyezteti társai testi épségét, - több igazolatlan órája van, - legalább igazgatói megrovása van.

241

A szorgalom értékelése A tanuló szorgalmát félévkor és év végén a következő osztályzatok valamelyikével értékeljük: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A minősítést megelőzi a tanuló szóbeli önértékelése. A minősítésről az osztályfőnök javaslata alapján az osztályban tanító tanárok döntenek az osztályozó értekezleten. Példás szorgalmú az a tanuló, aki: - tanulmányi munkája összhangban van képességeivel, - igényli tudása bővülését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját, - munkavégzése pontos, megbízható, - a házi feladatokat mindig elkészíti, - minden tartárgyban elvégzi a rábízott feladatokat, szívesen vállal többletmunkát, - munkavégzése önálló, - kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig felkészült, figyel és érdeklődik, a tanórai munkában aktívan részt vesz, - érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed, - egyes iskolai tantárgyakban a tananyag követelményszintjén felüli a teljesítménye a többiből átlagos. Jó szorgalmú az a tanuló, aki: - figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elkészíti, és az órákra felkészül, - tanulmányi munkája nem mindig tükrözi a képesség és a szorgalom összhangját, - rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát, - a házi feladatokat rendszeresen elkészíti, - érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül, - a rábízott feladatokat elvégzi, de nem vállal többletmunkát, - nem bukott meg egyetlen tantárgyból sem. Változó szorgalmú az a tanuló, aki: - tanulmányi munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor azonban figyelmetlen, pontatlan, gyenge intenzitású, nem a képességeinek megfelelő, - érdektelen, az órai munkában csak időnként vesz részt, - a házi feladatokat gyakran nem készíti el, - önállótlan, csak utasításokra kezd a munkához, és nem ellenőrzi önmagát; - szétszórtság jellemzi, ritkán tud kitartóan figyelni valamire. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki: - munkájára az igénytelenség, hiányosság, felszínesség jellemző, a képességei alatt teljesít, - fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, - nem törődik a kötelességeivel, nem hajlandó munkavégzésre, - a házi feladatokat nem készíti el, - érdektelenség és közöny jellemzi, - kettő vagy több tantárgyból bukott meg.

A tantárgyi modulok értékelése és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A gimnáziumban, a tantárgyi modulok az alábbi tantárgyak tananyagába kerültek beépítésre: - társadalomismeret: történelem 9-12. évfolyam, 242

-

tánc és dráma: magyar irodalom 9-10. évfolyam, mozgókép- és médiaismeret: magyar irodalom 11-12. évfolyam, művészetek: magyar irodalom 11-12. évfolyamon.

1. A felnőttoktatásban a tantárgyi modulok az alábbi tantárgyak tananyagába kerültek beépítésre: - társadalomismeret: történelem 9-12. évfolyam, - tánc és dráma: magyar irodalom 9-10. évfolyam, - mozgókép- és médiaismeret: magyar irodalom 11-12. évfolyam. Ennek megfelelően a tantárgyi modulok értékelése és minősítése az azokat integráló tantárggyal együtt történik, a továbbhaladás feltétele a legalább elégséges osztályzat megszerzése.

A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv 1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya A nyelv mint az egyén, ill. mint a közösség alkotása A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal 2. Kommunikáció A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok Személyközi kommunikáció A tömeg kommunikáció 3. A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés 4. Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat A határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 5. A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban Szókincs és frazeológia 243

6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában 7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai 8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi kifejezésmódok Nyelvi-stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat Magyar irodalom I. Szerzők, művek 1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila 2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János 3. Látásmódok Janus Pannonius, Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos 4. A kortárs irodalomból Kertész Imre 5. Világirodalom Az antikvitás irodalma, Biblia 6. Színház- és drámatörténet Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József, Madách Imre 7. Az irodalom határterületei 8. Regionális kultúra II. Értelmezési szintek, megközelítések 1. Témák, motívumok 2. Műfajok, poétika 3. Korszakok, stílustörténet 3. Történelem 1. Az ókor és kultúrája 244

Vallás és kultúra az ókori Keleten. Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. A demokrácia kialakulása Athénban. Az athéni demokrácia intézményei, működése. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A görög hitvilág néhány jellemző vonása. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A kereszténység főbb tanításai. A népvándorlás. A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás. 2. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A középkori uradalom jellemző vonásai. A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. A nyugati és keleti kereszténység. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizáció-formáló szerepe. A középkori városok. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romantika és a gótika főbb stílusjegye. A lovagi kultúra. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján. 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A magyar nép vándorlása térkép alapján. A honfoglalástól az államalapításig A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.

245

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Reformáció és katolikus megújulás. A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista), az ellenreformáció kibontakozása. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján. 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Végvári küzdelmek. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai. Művelődés, egyházak, iskolák. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján. 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. A XIX. század eszméi. A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. Az ipari forradalom és következményei. Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. 246

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A reformkori művelődés, kultúra. A korszak kulturális életének főbb jellemzői. A polgári forradalom. A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. A szabadságharc. A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A kiegyezés előzményei és megszületése. A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban. A modern életforma néhány jellegzetessége. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása. A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. A második világháború előzményei jelentős fordulatai. A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). A szocialista rendszerek bukása. A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 247

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. Művelődési viszonyok és az életmód. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. Magyarország részvétele a világháborúban. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. A német megszállás és a holocaust Magyarországon. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holocaust Magyarországon. 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás. A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban. Életmód és mindennapok. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszer jellemzői a Kádár korszakban. Életmód és mindennapok. A rendszerváltozás. A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség). 11. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői. A közép-európai régió sajátos problémái. Az európai integráció története. Az Európai Unió legfontosabb intézményei. A „harmadik világ”. A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezésiés adósságválság). Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám). 12. A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek. Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok kötelességek. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. 248

A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások. Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. 4. Idegen nyelv (angol, német vagy orosz) 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik 249

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 5. Matematika Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűs kifejezések Arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek A függvény Sorozatok Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika A valószínűségszámítás elemei 6. Informatika Információs társadalom A kommunikáció Információ és társadalom Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése 250

Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata Szövegszerkesztési alapok Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben A táblázatkezelő használata A táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Prezentáció és grafika Prezentáció (bemutató) Grafika Könyvtárhasználat Könyvtárak Dokumentumok 7. Fizika 1. Mechanika Newton törvényei Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták Egyenes vonalú egyenletes mozgás Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Periodikus mozgások Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok Munka, energia 2. Termikus kölcsönhatások Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban A termodinamika I. főtétele Kalorimetria 251

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektrosztatikai alapjelenségek Az elektromos mező jellemzése Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Kondenzátorok Egyenáram Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Az időben állandó mágneses mező A mágneses mező jellemzése Az áram mágneses mezeje Mágneses erőhatások Az időben változó mágneses mező A váltakozó áram Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma Fény mint elektromágneses hullám Hullámjelenségek A geometriai fénytani leképezés Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete A kvantumfizika elemei Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Maghasadás Magfúzió Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő,Gábor Dénes. Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belsőégésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása 252

Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer

8. Kémia 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-szerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai Sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet 4. Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség 253

Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia

9. Biológia 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya (rendszertani kategóriák ismerete) Fénymikroszkóp használata Az élet jellemzői (szerveződési szintek) Fizikai-kémiai alapismeretek (diffúzió, ozmózis, enzimműködés9 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Anyagcsere folyamatai Sejtalkotók 3. Egyed szerveződési szintje Vírusok (felépítés, fertőzés folyamata, egészségügyi jelentőség) Baktériumok (jelentőség, felépítés) Egysejtű eukarióták (amőba, papucsállatka, zöld szemes ostoros) Gombák Fonalas, telepes, álszövetes szerveződés Növények szövetei szervei Az állatok létfenntartása, szaporodása, egyedfejlődése, viselkedése 4. Az emberi szervezet A kültakaró (a bőr funkciói, felépítése, gondozása) Mozgás (váz- és izomrendszer felépítése, működése, egészségvédelme) Táplálkozás (emésztőszervrendszer részei, máj szerepe, emésztőnedvek, táplálkozás egészségtana) Légzés (légcsere, gázcsere, hangképzés, légzőrendszer egészségtana) Anyagszállítás (testfolyadékok, a szív és az érrendszer, keringési rendszer egészségtana) Kiválasztás (vizeletkiválasztó rendszer felépítése, működése, egészségtana) Idegrendszer (idegsejt felépítése, működése, receptorok, szinapszis, központi-és környéki idegrendszer) Érzékszervek (látás, hallás és egyensúlyérzés, szaglás) Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai (magatartás elemei, öröklött elemek, tanult elemek, emlékezés, pszichés fejlődés, drogok,) Hormonrendszer (belső elválasztású mirigyek ) Immunrendszer(antitest, antigén, immunitás fogalma, memóriasejtek szerepe, immunizálás típusai, vércsoportok) Szaporodás, egyedfejlődés (férfi és női nemi szervek élettana, embrionális és posztembrionális fejlődés, szaporodás egészségtana) 254

5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek ( hazai életközösségek) Bioszféra (globális folyamatok) Ökoszisztéma (anyagáramlás, energiaáramlás, biológiai sokféleség) Környezet- és természetvédelem(levegő, víz, energia, sugárzás, talaj, hulladék) 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika (alapfogalmak, mutáció, génműködés szabályozása) Mendeli genetika (minőségi és mennyiségi jellegek) Populációgenetika és evolúciós folyamatok (ideális és reális populáció, adaktív és nemadaktív evolúció, bioetika) Bioszféra evolúciója (prebiológiai evolúció, ember evolúciója)

10. Földünk és környezetünk 1. A térképi ábrázolás A térképek jelrendszere Térképi gyakorlatok (a térkép jelei, színei, távolságmérés, magasságmérés, helymeghatározás) Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben (Naprendszer, Tejútrendszer) A Nap és kísérői (a Nap jellemzői, nap-és holdfogyatkozás, a Hold mozgása) A Föld és mozgásai (a Föld méretei) Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok A hegységképződés (gyűrődés és vetődés folyamata, gyűrt-és röghegységek kialakulása) A kőzetburok (litoszféra) építőkövei (ásványok, kőzetek) A levegőburok, a légkör kialakulása, anyaga és szerkezete A légnyomás és a szél Az általános légkörzés Víz a légkörben (csapadékképződés és a különböző csapadékfajták kialakulásának folyamata Az időjárás és az éghajlat (az idő, az időjárás, az éghajlat egymáshoz való viszonya, időjárási és éghajlati elemek változásainak folyamata 4. A vízburok földrajza A vízburok kialakulása és tagolódása A világtenger A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A felszín alatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei

255

5. A jég és felszínformáló munkája (hóhatár magasságának összefüggése a földrajzi szélességgel és a domborzattal, a gleccserek és belföldi jégtakaró pusztító és építő munkája) A talaj A geoszférák kölcsönhatásai 6. Földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet Mérsékelt övezet Meleg-mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg-mérsékelt öv Hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség 7. A népesség- és településföldrajz A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői (a települések csoportosítása szerepkörük szerint, a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbség, falvak csoportosítása, tanyák szerepe) 8. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata (világkereskedelem, külkereskedelem áruszerkezete, kereskedelmi társulások) A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 9. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei (centrum és periféria országok világgazdasági szerepköre) Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok (értékelje az „olajországok” világgazdasági jelentőségét Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai (Hazánk elhelyezése a térképen, a földgömbön, és a Kárpát-medencében) Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői (népesség- és településföldrajzi jellemzők) Nemzetgazdaságunk (GDP) A gazdaság ágazatai, ágai (természeti erőforrások, ipar szerkezete, ipar területi elrendeződése, közlekedésföldrajzi helyzet, tájegységek) Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe (talajtípusok, ásványkincsei, természeti adottságok hatásai a mezőgazdaságra) 256

Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természetés társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota Európa regionális földrajza Európa általános természetföldrajzi képe (természeti adottságok) Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai (tagállamai, hazánk és a szervezet kapcsolata) Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai Ázsia, Afrika Általános földrajzi kép (az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okai, a monszun szerepe) Országai Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai (a térséghez tartozó országok) Nyugat-Ázsia, arab világ (kőolaj szerepe) Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe (Afrika tipikus tájainak jellemzése sivatag, oázis, éhségövezet) Amerika Általános földrajzi képe (Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságai Országai A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai (hatása más geoszférákra, ismertesse lakóhelyének környezeti problémáit) A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei (a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzése) A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem (a világ globális problémái – túlnépesedés, éhínség, energiahiány, nyersanyaghiány, vándormozgalmak, a tőke egyenlőtlen eloszlása, gazdasági polarizáció, környezeti gondok) 11. Belügyi rendészeti ismeretek 1. A rendészet alapjai A rendészet alapfogalmai és szervei A rend, a közrend (belső rend), a határrend A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme A katasztrófavédelem és a polgári védelem A katasztrófák felosztása A rendészet szervei Az egyes rendészeti szervek általános jellemzése

257

A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok A belügyi rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai A Rendőrség, Határőrség, katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei 2. A belügyi rendészeti szervek szakmai tevékenysége A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása A rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevékenységének területei A Rendőrség, Határőrség, katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai A rendészeti szervek irányítása és vezetése Intézkedések és kényszerítő eszközök A rendőri és határőri intézkedések és alkalmazásuk alapvető szabályai A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk főbb szabályai Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek A belügyi rendészeti szervek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, a lakossággal és a civil kontroll A rendészeti szervek filozófiája A Rendőrség, Határőrség szervei által alkalmazott szolgálati formák és tevékenységek, azok jellemzői A katasztrófavédelem tevékenysége és jellemzői 3. A belügyi rendészeti szervek funkcionális tevékenysége A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, feladatai Az egyes rendészeti szervek tagjává válásának feltételei Az egyes rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi és anyagi járandóságok, szociális juttatások Szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek A személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények A környezet-, munka- és egészségvédelem A környezet-, munka- és egészségvédelem célja, feladatai Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai A szolgálati érintkezés Rendfokozatok és állománycsoportok Fegyelmi és függőségi viszonyok A szolgálati érintkezés főbb szabályai Az alaki magatartás Az alakiság jelentősége A főbb alaki elvárások és követelmények 4. Tereptan A tereptan alapjai A terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása A térkép fogalma, fajtái, méretaránya 258

A terepen történő tájékozódás A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében Az iránytű, a tájoló és a távcső használata A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek országjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei 5. A Jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés A jogellenes cselekmények A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok Szabálysértési alapismeretek A szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok és az eljárásban résztvevő személyek A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai A Rendőrség és a Határőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői Bűncselekményi alapismeretek A bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete A büntethetőségi akadályok Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók A Rendőrség és a Határőrség tevékenysége során előforduló leggyakoribb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői Nyomozási alapismeretek A büntetőeljárás elvei A büntető ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő személyek A büntetőeljárás szakaszai 12. Katonai alapismeretek 1. Szabályzat ismeret: írásbeli vizsga - A katonákkal szemben támasztott követelmények. - Alapvető magatartási szabályok. - Fegyelmi felelősség, anyagi felelősség. - A parancsnok és helyettesei. - A parancsnok jogai és kötelességei. - A század szolgálati személyei. - A laktanyai napirend általános szabályai. - Az ügyeleti szolgálatok. - A növendékek (diákok) kötelességei és jogai. - A katonák és a rendőrség tagjainak viszonya. - A katonák viszonya más hadseregek katonáihoz és az ezzel kapcsolatos szabályok. - A középiskolai napirend. 259

2.

3.

4.

5.

6.

7.

- A katonák elismerése, fegyelmi felelősségre vonása. - A katonák által benyújtott beadványok intézésének rendje. Alaki rendgyakorlat: gyakorlati vizsga - Alaki fogások és mozdulatok fegyver nélkül. - Fordulatok álló helyben és mozgás közben. - A sapka le- és felvétele. - Mozgás raj alakzatban. - Fordulatok álló helyben, rajkötelékben. - Kilépés raj alakzatból, elöljáróhoz való menet, jelentés, jelentkezés, távozás. - A szakasz alakzatváltoztatásai. - A raj sorakoztatása, megindítása, megállítása. - Tiszteletadás rajkötelékben, álló helyben és menet közben. Magyar Honvédség és NATO-ismeretek: írásbeli vizsga - A Magyar Honvédség katonai tanintézetei. - A Magyar Honvédségnél a hivatásos tiszti vagy tiszthelyettesi állományba lépés lehetőségei, feltételei. - A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyetemi szintű képzési rendszere. - A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem főiskolai szintű képzési rendszere. - A Magyar Honvédségnél folyó tiszthelyettesi képzés rendszere. - A Magyar Honvédség fegyvernemei. - A Magyar Honvédség tiszt és tiszthelyettes képzési rendszere. - A NATO európai szervezete és struktúrája, Magyarország és a Magyar Honvédség integrációja az európai szervezetbe. - A Magyar Honvédség haderőnemei, fegyvernemei, szakcsapatai. - A Magyar Honvédség részvétele a békefenntartásban. - A haderőfejlesztés fontossága. Katonai tereptan: írásbeli vizsga - Egyezményes jelek. - Az azimut fogalma és fajtái. - A Magyar Köztársaság katonaföldrajzi értékelése. - A terepvázlat készítés módja és szabályai. Katonai tereptan: gyakorlati vizsga - A 39/49.M tájoló használata, a tájolóval végezhető műveletek. - Tájékozódás terepen térkép alapján. - Menetvonalvázlat készítés. Munkavédelmi és biztonságtechnikai ismeretek: írásbeli vizsga - A munkavédelem fogalma, területei. - A tűzriadó terv tartalma, a tűzriadó elrendelésének módja, teendők tűz esetén. - Környezetvédelmi feladatok a középiskola mikrokörnyezetében, hulladékgyűjtés, környezetkárosító tevékenységek. Egészségügyi ismeretek: írásbeli vizsga - Az elsősegélynyújtás. - Az eszköz nélküli egyszerű betegvizsgáló eljárások. - A légzés vizsgálata. 260

- A vérkeringés vizsgálata. - Az eszméletlen állapotot észlelve az újraélesztési tevékenység sorrendje. - Elsősegélynyújtás eszméletlen beteg számára. - Eszméletlen, jól lélegző beteg légutainak szabadon tartása (stabil oldalfekvés). 8. Jogi ismeretek: írásbeli vizsga - A jogrendszer, joghierarchia. - A nemzetközi hadijog. 9. Lövészeti ismeretek: gyakorlati vizsga - A légfegyverek ismertetése: a légpuska fő részei, működése, működése közben előforduló akadályok. - A 48.M kispuska technikai adatai, fő részei, működése, működése közben előforduló akadályok. - A 42.M kézigránát rendeltetése, fő részei, működése. - A lőtéren betartandó biztonsági rendszabályok. - A kézigránátdobás technikájának oktatása, a dobás gyakorlása álló, térdelő és fekvő testhelyzetben gyakorló kézigránáttal.

13. Közgazdaság-marketing alapismeretek Tájékozódás a mikroökonómia témakörökben 1. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan alapfogalmai, alapkérdései. A piac elemei, a keresleti-kínálati függvények. A Marshall-kereszt, egy termék piacának egésze. A Marshall-kereszt ábrázolása. 2. A fogyasztói magatartás és a kereslet A fogyasztói döntések belső tényezői és külső feltételei. A hasznosság, a teljes haszon és a határhaszon és az alapvető törvényszerűségei. A hasznossági függvények és a költségvetési egyenes. A kereslet rugalmassága. Számítások. 3. A vállalat és a termelői magatartás A vállalat fogalma, környezete, céljai. A technikai és gazdasági hatékonyság. A gazdasági időtávok és azok jelentősége a vállalat életében. A költségek különféle szempontok szerinti csoportosítása. 4. A vállalat kínálata és a piac jellege Az egyes piacformák jellemzői. A profitmaximum elérésének feltételei tökéletes verseny esetén. Az üzemszüneti és fedezeti pont fogalma és tartalma. A profitmaximum elérésének feltételei tökéletes verseny, ill. monopólium esetén. A fogyasztói többlet és a holtteherveszteség alakulása. 5. A termelési tényezők piaca A származékos kereslet. A határtermék-bevétel és az input tényező határköltségének fogalma, szerepe az optimális tényezőfelhasználásban. 261

A munkapiac kereslete, ill. kínálata. A makroökonómia kategóriák értékelése 1. A makroökonómia alapösszefüggései A mikro- és makroszemlélet különbsége. A makrogazdaság szereplői és a közöttük végbemenő jövedelemáramlások. A kibocsátás nemzetközi mutatói. 2. A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem Az árupiaci kereslet tényezői, a fogyasztási és megtakarítási függvény és a beruházások szerepe. Számítások az egyensúlyi jövedelem meghatározására. 3. A makrogazdaság pénzpiaca, a kamatláb alakulása A pénzpiaci kategóriák. A pénzpiacra ható tényezők. 4. A munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság – munkanélküliség A munka keresletet és a kínálatot meghatározó tényezők. A munkanélküliség fajtái. A munkakínálati függvény. 5. Az infláció és inflációs folyamatok Az infláció fogalma, fajtái és okai. A keresleti és költséginfláció. A várakozások és az infláció kapcsolata. 6. A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata Az állam feladatai, az állami beavatkozás okai és a lehetséges megoldások. 7. A nyitott makrogazdaság A külgazdasággal kapcsolatos alapfogalmak. A külkereskedelem jelentősége. A külkereskedelmi és a fizetési mérleg tartalma. Marketing ismeretek 1. A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése A marketing fogalma és alkalmazási területei. A marketing tartalma. A marketing-mix összetevői. 2. A piac, a piaci környezet elemzése A vállalat mikro- és makrokörnyezete. A piac fogalma és kategóriái. A piac szerkezete és a piaci formák. A piaci szereplők és a piactípusok. 3. Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás A fogyasztói magatartás modellje és a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. A vásárlói döntéseket befolyásoló tényezők. A vásárlási folyamat szakaszai. A vásárlási magatartás típusai. 4. A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása A differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzői. A célpiaci marketing lényege és kialakulása. A piacszegmentáció lényege. 262

A célpiacok kiválasztása. A termék pozicionálása. 5. A marketing információs rendszer A marketing információszükséglete. Az információs rendszer funkciói. 6. A piackutatás fajtái, módszerei A marketing és a piackutatás kapcsolata. A piackutatás funkciói, a piackutatás folyamata, módszerei. A piackutatáshoz szükséges információk beszerzése. A piackutatási módok. 7. A piackutatás felhasználási területei A piackutatás eredményének értékelése. 8. A termékpolitika, termékfejlesztés A termék fogalma, a termék osztályozása, termékfejlesztési típusok. A termékpiaci stratégiák jelentősége. A termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzői. 9. Árpolitika, árstratégia Az ár fogalma és szerepe, az árképzési rendszerek. Az árpolitika lényege, célkitűzései. Az árdifferenciálás és az árdiszkrimináció. 10. Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása Az értékesítési csatorna szereplői, fajtái. Az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkciói. A kereskedelem helye és szerepe a piacgazdaságban. A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. 11. A kommunikációs politika A kommunikáció fogalma és fajtái. A kommunikációs folyamat. 12. A marketingkommunikáció eszközrendszere A marketingkommunikáció lényege. A kommunikációs mix elemei. 13. A reklám szerepe és fejlődése A reklám fogalma és szerepe. A reklám fejlődése. A reklám fajtái. 14. A reklámeszközök és reklámhordozók A reklámeszközök. A reklámhordozók szerepe. 15. A public relations A public relations fogalma, jellemzői. A PR területei. A külső és belső PR. A PR akciók és a szponzorálás. 16. Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az eladásösztönzés fogalma, funkciói. Az SP módszerek. A személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei. 263

A PS területei. Az eladóval szemben támasztott követelmények. 17. Az image és az egyedi vállalati arculat Az image lényege, fajtái. A vállalati arculatot befolyásoló tényezők. A CI összetevői: formai és tartalmi elemei. 18. Az egyéb piacbefolyásolási eszközök A védjegy funkciói, típusai. A csomagolás funkciói és típusai. A vevőszolgálat szerepe, lényege. 14. Mezőgazdasági alapismeretek A mezőgazdasági termelés jelentősége, főbb ágazatai 1. A mezőgazdasági termelés jelentősége, főbb ágazatai Ismerje a hazai mezőgazdasági termelés hagyományait, jelenét, várható fejlődését. Különböztesse meg a mezőgazdasági termelés ágazatcsoportjait, főágazatait és ágazatait. Sorolja fel a szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti termelés ágazatait, valamint az állattenyésztési főágazat ágazatait. A mezőgazdasági termelés főbb ökológiai tényezői 1. A mezőgazdasági termelés környezete Ismerje az abiotikus (éghajlat, talaj) és a biotikus (növények, állatok, ember tevékenysége) tényezők növények növekedésében és fejlődésében betöltött szerepét. 2. Meteorológiai ismeretek Értse az idő, az időjárás, az éghajlat egymáshoz való viszonyát, az időjárási és éghajlati elemek változásának folyamatát. Ismerje a napsugárzást befolyásoló tényezőket. Magyarázza el a levegő és a talaj felmelegedését és lehűlését. Definiálja a légnyomást, ismerje befolyásoló tényezőit. Magyarázza a szél kialakulását, kapcsolatát a hőmérséklet és a légnyomás változásával. Tudja használni a légköri folyamatok bemutatása során a következő fogalmakat: tényleges (abszolút), viszonylagos (relatív) és telítési páratartalom, harmatpont. Mutassa be ábra segítségével a felhőképződés folyamatát. Magyarázza el a csapadékképződés alapeseteit és a különböző csapadékfajták kialakulásának folyamatát. Csoportosítsa a csapadékfajtákat és a bevonatokat. Mutassa be a hőmérséklet, a napfénytartam, a csapadék, a páratartalom, a légnyomás és a szél mérésére használható meteorológiai eszközöket. 3. Éghajlattani ismeretek Különböztesse meg a földrajzi szélesség, a tengerszint feletti magasság, a domborzat, a földfelszín anyaga, a növényzet és az ember tevékenységének adott hely éghajlatára gyakorolt hatását.

264

Definiálja az éghajlatot jellemző fontosabb számértékeket (összeg, középérték, szélső értékek, ingás, sokévi átlag, eltérés). Jellemezze Magyarország éghajlatát jellemző tényezők közül a napsugárzást, a levegő hőmérsékletét, a szelet és a csapadékot. Jellemezze az I. főkörzet (Alföld és Mezőföld), a II. főkörzet (Kisalföld), a III. főkörzet (Dunántúli-középhegység és dombság), valamint a IV. főkörzet (Északi-középhegység) éghajlatát. 4. Agrometeorológiai ismeretek Definiálja az agrometeorológia feladatát. Értékelje a napsugárzás és a hőmérséklet, valamint a csapadék és a szél növények életében betöltött szerepét. 5. Talajtan Ismerje a talaj kialakulása során lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai mállás folyamatát. Ismerje a magmás, az üledékes és az átalakult kőzetek talajképződésben betöltött szerepét. Különítse el a talaj ásványait. Értelmezze a talaj fizikai tulajdonságait (mechanikai összetétel, kötöttség, higroszkóposság, kapilláris vízemelés, szerkezet, duzzadó- és zsugorodó képesség, hézagtérfogat, víz-, levegő- és hőgazdálkodás). Értelmezze a talaj kémiai tulajdonságait (a kolloidok tulajdonságai és szerkezetük, a kémhatás). Értelmezze a talaj biológiai tulajdonságait (a talaj élőlényei, a humusz, a talaj érettsége és termőképessége). Ismerje a talaj mechanikai összetétel-, kötöttség-, szerkezetés kémhatásvizsgálatának menetét. Csoportosítsa a talajokat a talajfejlődés (talajgenetika) alapján. Jellemezze a hazai talajok főbb típusait (váz-, erdő-, mezőségi, szikes, réti, láptalajok). 6. Talajjavítás és talajvédelem Ismerje a talajjavítás fogalmát, jelentőségét, a fizikai, kémiai és biológiai talajjavítás lényegét. Jellemezze az egyes talajtípusokon belüli eltérő talajhibákat. Definiálja a talajvédelem, az erózió, a defláció és a belvíz fogalmát. Ismerje az eróziót és a deflációt befolyásoló tényezőket, valamint az erózió formáit. Jellemezze az erózió elleni agrotechnikai talajvédelmi eljárásokat. Jellemezze a defláció elleni védekezés módjait. Növényi eredetű nyersanyagok előállítási folyamata 1. Talajművelés Különböztesse meg a talajművelési alapműveleteket (forgatás, lazítás, porhanyítás, keverés, tömörítés, egyengetés). Ismerje a talajművelő eszközök (eke, tárcsa, kultivátor, fogasborona, simító, henger, kombinált talajművelő gépek) munkáját. Ismerje a korszerű talajművelés szempontjait. Ismerje a fontosabb talajművelési eljárásokat. 2. Tápanyag-utánpótlás 265

Ismerje a tápanyag-utánpótlás jelentőségét. Nevezze meg a fontosabb szerves- és műtrágyákat. 3. Szaporítás Ismerje a vetőmag tulajdonságait. Ismerje a szántóföldi és kertészeti növények ivaros és ivartalan szaporítási módjait (vetés, ültetés, dugványozás, tőosztás, bujtás, oltás, mikroszaporítás). 4. Növényápolás Ismerje a szántóföldi és a kertészeti növények ápolásának szükségességét. Nevezze meg a növényápolás legfontosabb módszereit (talajápolás, öntözés, tenyészterület kialakítása, növények fejlődésének szabályozása, növényvédelem). 5. Betakarítás Ismerje a legfontosabb gazdasági növényeink (szemestermények, gyökéres gumósok, szálastakarmányok, zöldség-, gyümölcs- és szőlő) betakarításának idejét és módszereit. Műszaki alapismeretek 1. Anyagismeret Ismerje a mezőgazdaságban használt fémes (vas és ötvözetei, alumínium, réz és ötvözetei, ón és ötvözetei, ólom) és nemfémes (műanyagok, fák, gumi, szigetelő és tömítő anyagok) anyagokat. Ismerje fel, majd válassza ki a mezőgazdasági épületek építéséhez használható építőanyagokat (természetben előfordulók: kő, homok, kavics, fa; ipari eredetűek: szerkezeti anyagok, kötőanyagok, adalékanyagok, kész elemek), épületszerkezeti megoldásokat. 2. Gépelemek Ismerje a mezőgazdasági erő- és munkagépeket felépítő gépelemek - kötőgépelemek (ék, retesz, csavar, szegecs), forgómozgást közvetítő gépelemek (tengelyek, tengelykapcsolók, csapágyak), erőátviteli gépelemek (szíjhajtás, fogaskerékhajtás, lánchajtás, dörzskerékhajtás), csövek, szerelvények (csövek, csőidomok, csőkötések, csőszerelvények, csap, szelep, tolózár, biztonsági szelep, kondenzedény), fékek, rugók feladatát, felépítését, működését. 3. Műszaki ábrázolás Különböztesse meg a távlati, az axonometrikus és a vetületi ábrázolást. Értelmezze a méretarányokat és a méretmegadás elemeit. 4. Energiahordozók Ismerje és hasonlítsa össze az energiahordozókat - nyersolaj és származékai (tüzelőés kenőanyagok), elektromos energia, bioenergia, geotermikus energia, napenergia, szélenergia - energiatakarékossági és környezetvédelmi szempontból. Figyelje meg az elektromos hálózatok szerelvényeinek és gépeinek feladatát, magyarázza el működésüket. Gazdálkodási ismeretek 1. A vállalkozás alapjai Ismerje a mezőgazdasági vállalkozási jogformákat, a társas-gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, egyesülés, közös vállalat, részvénytársaság), szövetkezetek főbb jellemzőit (jogállás, felelősség, szervezet, alapító vagyon), valamint az egyéni és családi vállalkozási lehetőségeket. 266

Azonosítsa a vállalkozás külső (pl. megrendelők, szállítók, hatóságok) és belső (pl. szervezeti egységek közötti) kapcsolatait. Ismerje a mezőgazdasági vállalkozásokban folyó jövedelemtermelési folyamatot (pl. állattenyésztési, növénytermesztési, kertészeti termékek előállítása, feldolgozása). Legyen tudatában a vállalkozás megkezdésével és esetleges megszűnésével kapcsolatos teendőknek.

2. A gazdálkodás feltételei Csoportosítsa és jellemezze a mezőgazdasági termelés erőforrásait: munkaerő, termelési eszközök (befektetett eszközök: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök; forgóeszközök: készletek, pénzügyi eszközök). Ismerje fel a termelés - elosztás - csere - fogyasztás összefüggéseit. Jegyezze meg a piac fogalmát, szereplőit, értse a piac szabályozó szerepét és marketing jelentőségét. 3. A gazdálkodás eredménye Ismerje a növénytermesztés, állattenyésztés, kertészeti termelés, mezőgazdasági szolgáltatások ráfordításait és hozamait, illetve azok mutatóit. Ismerje a költség, önköltség, árbevétel, jövedelem fogalmát. Számítsa ki egy adott termék önköltségét. Kertészeti alapismeretek 1. Gyümölcstermesztési alapismeretek Ismerje a gyümölcstermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a gyümölcstermő növények szaporítási módjait. Ismerje a gyümölcstermő növényeket, azok botanikai felépítését, ökológiai igényeit. Ismerje a gyümölcsök termesztésének általános folyamatait. 2. Szőlőtermesztési alapismeretek Ismerje a szőlőtermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a szőlő szaporítási módjait. Ismerje a szőlő botanikai felépítését, ökológiai igényét. Ismerje a szőlő termesztésének általános folyamatait. Ismerje Magyarország borvidékeit. 3. Zöldségtermesztési alapismeretek Ismerje a zöldségtermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a zöldségnövények szaporítási módjait. Ismerje a zöldségnövényeket, azok botanikai felépítését és ökológiai igényét. Ismerje a zöldségek termesztésének általános folyamatait. 4. Dísznövény-termesztési alapismeretek Ismerje a dísznövénytermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a dísznövények szaporítási módjait. Ismerje a dísznövények botanikai felépítését, ökológiai igényét. Ismerje a dísznövények termesztésének általános folyamatait.

267

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Iskolánk testnevelő tanárai a tanulók fizikai állapotának mérésére a Dr. F. Mérey Ildikó által összeállított Hungarofit tesztsort használják. A választott motorikus próbarendszer méri és értékeli a tanulóknál az optimális testtömeget és az attól való esetleges eltérést; az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma. A vizsgálatot minden olyan egészséges tanulóval elvégeztetjük, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített-és a gyógytestnevelére utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak a szakorvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmények alapján történik. A test általános izomerejét, erő-állóképességét motorikus próbák alapján értékeljük. Általános vizsgálati szempontok: -

a vizsgálat előtt a tanulóval ismertetjük a vizsgálat célját, gyakorlati hasznosságát és az elvégzendő feladatot, a vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján végezzük el, az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik, minden motorikus próba elvégzése előtt általános és speciális bemelegítést végzünk a tanulókkal, az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbáknál legalább három kísérleti lehetőséget biztosítunk a tanulóknak, melyből a legjobb teljesítmény alapján számítjuk a pontot.

Motorikus próbák: 1. Aerob állóképesség mérésére – Cooper-teszt (m) - Az aerob, hosszú távú állóképesség műszer nélküli mérésének, ellenőrzésének egyik világszerte elfogadott módszere. - A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítse a tanuló futással. - A próba végrehajtását pulzusméréssel is kiegészítjük, melyet a futás megkezdése előtt, illetve a próba befejezése utáni megnyugvási szakaszban, 5 és 10 perc eltelte után mérjük. 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérésére – helyből távolugrás (m) - Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló az elugróvonal mögött oldalterpeszben áll úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. - Feladat: térdhajlítás, majd páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre; talajfogás páros lábbal. - Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük; egy centiméteres pontossággal. - A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőséget adunk a tanulóknak, és a legnagyobb eredményét vesszük figyelembe. 268

3. A kar-, törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérésére – lökés egy kézzel, az ügyesebbik kézzel, 3 kg-os medicinlabdával (m) - Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló a dobóvonal mögött harántterpeszben áll úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a testsúlya főleg a hátul lévő lábán van, a tekintete a dobásirány felé néz, a tömött labdát a dobókar oldali válla előtt tartja. - Feladat: a hátul lévő láb nyújtásával, a törzs dobásirányba fordításával, a dobókar kinyújtásával, labda kilökése előre, a lehető legnagyobb távolságra. - Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása közötti távolságot mérjük. - A bemelegítő dobásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőséget adunk, és a legnagyobb dobás eredményét vesszük figyelembe. 4. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérésére – fekvőtámaszban karhajlítás ésnyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) - Kiinduló helyzet: mellsőfekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik, a törzs egyenes, a térd nyújtott, a láb zárt. - Feladat: a vizsgált tanuló mellső fekvőtámaszból indulva karhajlítást és nyújtást végez; a karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. - Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. - Maximális időtartam: lányok 1,5 perc, fiúk 3 perc. 5. A vállöv-és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére – tömött labdadobás két kézzel, a fej fölött hátra (m) - Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a tömött labdát a melle előtt könyökben hajlított karral tartja. - Feladat: a dobó előrehajlítás közben, karnyújtással a labdát a két térde közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez, néhány ismétlés után a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, majd vető mozgással eldobja a labdát a feje fölött hátra felé. - Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása közötti távolságot mérjük. - A bemelegítő dobásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőséget adunk, és a legnagyobb dobás eredményét vesszük figyelembe. 6. A hátizom erő-állóképességének mérésére hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) - Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló tornaszőnyegen a hasán fekszik úgy, hogy homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti a tanuló, és ezt a gyakorlat során végig megtartja. - Feladat: törzs-és tarkóra tett karemelés, majd könyökérintés az áll alatt, ezután törzs-és karok leengedésével kiinduló helyzet. - Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. - Maximális időtartam: 4 perc. 269

7. A hasizom erő-állóképességének mérésére – hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) - Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló tornaszőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra. Mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. - Feladat: a vizsgált tanuló a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. - Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. - Maximális időtartam: 4 perc. A vizsgált tanulókról a mért eredményeket külön e célra készített táblázatban tüntetjük fel osztályonként, a hozzájuk tartozó pontokkal együtt. Kiegészítő mérések: A kiegészítő méréseket az iskola védőnője végzi el tanév elején és tanév végén. Méri a tanulók testmagasságát, testtömegét, vérnyomását, pulzusát, a tricepszredő, a bicepszredő, a lapockaredő és a csípőredő vastagságát. A mért adatokat az általa vezetett tanulói nyilvántartásban tünteti fel.

Az iskola szakmai programja A szakközépiskolai és szakiskolai óratervek a kerettantervek, a szakmai és vizsgakövetelmények és a központi programok figyelembevételével készültek. A szakközépiskolai és szakiskolai tantárgyi tantervek a kerettantervekkel, a szakmai és vizsgakövetelményekkel és a központi programokkal összhangban állnak.

Szakiskolai óratervek 1. A 33 622 01 1000 00 00 azonosító számú Dísznövénykertész szakképzés óraterve Tantárgy száma

Tantárgy

I/11.

II/12.

III/13.

óra (/hét)

óra (/hét)

óra (/hét)

36 hét

36 hét

32 hét

Összes óraszám

I. KÖTELEZŐ SZAKMAI TANTÁRGYAK Szakmai elméleti tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi 1. ismeretek 2. Növénytan 3. Termesztési ismeretek 4. Műszaki ismeretek 5. Munkavállalói ismeretek 6. Dísznövénytermesztés 7. Mikroszaporítás

-

3

1 2 2 1 5

2 5 -

108 6 5

36 72 144 36 552 160 270

Szakmai elmélet összesen (A): 11 10 11 Szakmai gyakorlati tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi 8. 2,5 gyakorlat 9. Informatika (elm. ig. gyak.) 1 1 10. Termesztési gyakorlat 1,5 11. Műszaki gyakorlat 2,5 3 12. Dísznövénytermesztés gyakorlat 7 7,5 7 13. Mikroszaporítás gyakorlat 7 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 2 2 Szakmai gyakorlat összesen (B): 14 16 14 Kötelező szakmai óraszám összesen(C=A+B): 25 26 25 II. KÖTELEZŐ ELMÉLET 14. Osztályfőnöki 1 1 1 15. Testnevelés 2 2 2 Kötelező elmélet összesen (D): 3 3 3 III. SZABADON VÁLASZTHATÓ KÖTELEZŐ SZAKMAI TANTÁRGYAK Szakmai elméleti tantárgyak 16. Idegen nyelv 1 1 1 17. Virágkötészet 1,5 1 1,5 Dísznövényismeret és kezelés 18. 1,5 (beszámítással) A kereskedelmi egység szabályszerű 19. 0,5 1 működtetése Szakmai elmélet összesen (E): 3 3 4 Szakmai gyakorlati tantárgyak 20. Virágkötészet 3 2 1 Dísznövényismeret és kezelés 21. 2 (beszámítással) A kereskedelmi egység szabályszerű 22. 1 1 működtetése Szakmai gyakorlat összesen (F): 4 3 3 Szabadon választható kötelező szakmai 7 6 7 tantárgyak összesen (G=E+F) ELMÉLET ÖSSZESEN (H=A+D+E): 17 16 18 GYAKORLAT ÖSSZESEN (I=B+F): 18 19 17 ÖSSZES ÓRASZÁM (H+I): 35 35 35

1108 90 72 54 198 746 224 144 1528 2636 104 208 312

104 138 48 54 344 212 64 72 348 692 1764 1876 3640

271

2. A 31 622 01 0010 31 04 azonosító számú Kertész (zöldségtermesztő elágazás) szakképzés óraterve Tantárgy száma

Tantárgy

I/11. II/12. Összes óra (/hét) óra (/hét) óraszám 36 hét 32 hét

I. KÖTELEZŐ SZAKMAI TANTÁRGYAK Szakmai elméleti tantárgyak 1. Vállalkozási és kereskedelmi 3 ismeretek 2. Növénytan 2 3. Termesztési ismeretek 2 4. Műszaki ismeretek 2 2 5. Munkavállalói ismeretek 1 6. Zöldségtermesztés 5 6 Szakmai elmélet összesen (A): 12 11 Szakmai gyakorlati tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi 3,5 7. gyakorlat 8. Informatika (elm. ig. gyak.) 1 2 9. Termesztési gyakorlat 1,5 10. Műszaki gyakorlat 3 5,5 11. Zöldségtermesztés gyakorlat 8 9 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 2 Szakmai gyakorlat összesen (B): 15,5 20 31 Kötelező szakmai óraszám összesen(C=A+B): 27,5 II. KÖTELEZŐ ELMÉLET 12. Osztályfőnöki 1 1 13. Testnevelés 2 2 Kötelező elmélet összesen (D): 3 3 III. SZABADON VÁLASZTHATÓ KÖTELEZŐ SZAKMAI TANTÁRGYAK Szakmai elméleti tantárgyak 14. Idegen nyelv 1 1 15. Gyógynövénytermesztés feladatai 1 Szakmai elmélet összesen (E): 2 1 Szakmai gyakorlati tantárgyak 16. Gyógynövénytermesztés feladatai 2,5 Szakmai gyakorlat összesen (F): 2,5 Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 4,5 1 összesen (G=E+F): ELMÉLET ÖSSZESEN (H=A+D+E): 17 12 GYAKORLAT ÖSSZESEN (I=B+F): 18 23 ÖSSZES ÓRASZÁM (H+I): 35 35

96 72 72 136 36 372 784 112 100 54 284 576 72 1198 1982 68 136 204

68 36 104 90 90 194 996 1384 2380

272

3. A 33 523 01 1000 00 00 azonosító számú Számítógép-szerelő, -karbantartó szakképesítés óraterve I/11. Tantárgy száma

Tantárgy

II/12.

óra/hét óra/hét 36 hét

Összes óraszám

32 hét

I. KÖTELEZŐ SZAKMAI TANTÁRGYAK Szakmai elméleti tantárgyak 1. Informatikai alapismeretek 1 2. Irodai programok 2 3. Munkatervezés és szervezés 1 4. Hardvertechnika 1 5. Szoftverismeret 1 6. Operációs rendszerek 2 7. Hálózatok 2 8. Számítógép és hálózat-felügyelet 2 9. Számítógépes architektúrák – 10. Számítógép javítás – Elméleti óraszám összesen (A): 12 Szakmai gyakorlati tantárgyak 11. Informatikai alapismeretek gyakorlat 1 12. Irodai programok gyakorlat 3 13. Hardvertechnika gyakorlat 4 14. Szoftverismeret gyakorlat 4 15. Hálózatok gyakorlat 4 16. Hardvertechnikai mérések gyakorlat – 17. Számítógép és hálózat-felügyelet gyakorlat – 18. Számítógép javítás gyakorlat – 19. Hálózatépítés gyakorlat – Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 2 Gyakorlati óraszám összesen (B): 18 Kötelező szakmai óraszám összesen(C=A+B): 30 II. KÖTELEZŐ ELMÉLET 20. Osztályfőnöki 1 21. Testnevelés 2 Kötelező elmélet összesen (D): 3 III. SZABADON VÁLASZTHATÓ KÖTELEZŐ SZAKMAI TANTÁRGYAK Szakmai elméleti tantárgyak 22. Angol nyelv az informatikában 2 Szakmai elmélet összesen (E): 2 Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen 2 (E): ELMÉLET ÖSSZESEN (F=A+D+E): 17 GYAKORLAT ÖSSZESEN (B): 18 ÖSSZES ÓRASZÁM (F+B): 35

– – – – – – 2 5 3 10

36 72 36 36 36 72 72 136 160 96 752

– – – – – 6 4 5 5 – 20 30

36 108 144 144 144 192 128 160 160 72 1288 2040

1 2 3

68 136 204

2 2

136 136

2

136

15 20 35

1092 1288 2380 273

Intézményünkben a 33 622 01 1000 00 00 azonosító számú Dísznövénykertész szakképzés központi programján túl 7 órát biztosítunk szakmai idegen nyelv , virágkötészet és a kereskedelmi egység szabályszerű működtetése tantárgyak oktatására, abból a célból, hogy megszerezhessék a 33 215 02 0100 31 02 azonosító számú Virágkötő részszakképesítést. A 33 523 01 1000 00 00 azonosító számú Számítógép-szerelő, -karbantartó szakképesítés központi programján kívül szakmai idegen nyelvet oktatunk, a maradék órákat pedig a központi programban előírt tananyagegységek kötelező óraszámának növelésével fedjük le.

274

4. A 33 582 03 1000 00 00 azonosító számú, Burkoló szakképesítés óraterve A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma a 1/11. évfolyamon

A tantárgy, illetve a tananyagegység

z.

azonosítója

megnevezése

egburkolási feladatok Hagyományos és 187/1.0/0472. ragasztott hidegburkolat 06 készítése 187/2.0/0472. Térburkolat készítése 06 187/3.0/0472. Burkolatjavítás 06 187/4.0/0472. Burkolati terv készítése 06 187/5.0/0472- Építőipari gépek, . 06 berendezések rkolás előkészítése 187/1.0/0475- A burkolást megelőző . 06 munkák kettázási feladatok 187/1.0/0474Parkettázás előkészítése 06 187/2.0/0474- Hagyományos és korszerű . 06 parkettázási munkák legburkolási feladatok

2/12. évfolyamon

3/13. évfolyamon

ó elméletelméletelméletelmélet igényes gyakorlat összesen elmélet igényes gyakorlat összesen elmélet igényes gyakorlat összesen ö gyakorlat gyakorlat gyakorlat 90

54

432

576

18

18

288

324

18

18

90

126

54

54

36

18

18

54 18

144

216

360

144

216

360 108

252

108

108

360 108

288

252

252

180

576 275

187/1.0/0473Padlóburkolási feladatok 06 187/2.0/0473- Álmennyezetkészítési . 06 feladatok Szerelt 187/3.0/0473. homlokzatburkolási 06 feladatok 187/4.0/0473- Gépek, szerszámok . 06 berendezések Padlóburkolási, 187/5.0/0473- álmennyezetkészítési, . 06 homlokzatburkolási feladatok tőipari közös feladatok I. 187/1.0/0459- Az építési tevékenység . 06 alapfeladatai 187/2.0/0459- Balesetmentes . 06 munkavégzés feladatai 187/3.0/0459- Anyagszükséglet . 06 meghatározása eciális burkolat készítése I. 187/1.0/0468- Burkolati elemek 06 előkészítése 18721.0/0468- Speciális burkolatok 06 készítési folyamata 187/3.0/0468Álpadló építése 06 kettázási feladatok . 187/3.0/0474- Felületkezelés

.

72

144

144

144

144 180

252

18

18

18

18 48

48

48

144

16

32

48

96

16

16

16

16

80

48

320

448

16

16

48

80

32

16

128

176

32

16

144

192

64 64

96 80

32 16

32

276

06 196/4.0/0474. Parketta javítása 06 alános vállalkozási feladatok 187/1.0/0886- Általános vállalkozási . 06 feladatok ári összefüggő szakmai gyakorlat állalkozások alapítása, működtetése, zervezése, megszüntetése 314/1.0/00011. Vállalkozási ismeretek 06 314/2.0/0001- Vállalkozások 2. 06 gazdálkodása tnevelés ormatika (gyakorlat) kmai idegen nyelv ztályfőnöki n

16

72

72

36

18

18

72

36

18

18

72

72 36 36 36 414

324

522

72 36 36 36 1260

72

16

16

48

48

112

16

48

48

112

72

36

36

72

32

16

16

64

36

36

72

32

16

16

64

72 36 36 36 1260

64

496

64 64 64 64 1120

72 36 36 36 396

360

504

64 64 64 400

224

277

5. A 33 582 04 1000 00 00 azonosító számú Festő. mázoló és tapétázó szakképesítés óraterve A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma a 1/11. évfolyamon

A tantárgy, illetve a tananyagegység

z.

azonosítója

megnevezése

krajz 196/2.0/0875. Szakrajz 06 kmai ismeret 196/3.0/0875. Falfelületek előkészítése 06 196/4.0/0875. Falfelületek festése 06 196/6.0/0875- Különleges festési . 06 eljárások, díszítő munkák 196/2.0/0878. Mázolási munkák 06 196/3.0/0878. Felújítási munkák 06 196/2.0/0881- Tapétázási munkák . 06 előkészítése 196/3.0/0881. Tapétázási munkák 06 196/1.0/0882. Plakátragasztás 06 építési tevékenység alapfeladatai

2/12. évfolyamon

3/13. évfolyamon

ó elméletelméletelméletelmélet igényes gyakorlat összesen elmélet igényes gyakorlat összesen elmélet igényes gyakorlat összesen ö gyakorlat gyakorlat gyakorlat 54

54

54

54

108

108

18

176

176

18

16

16

36

36

16

16

36

36

16

16

18

18

54

144

144

36

36

16

16

72

72

16

16

36

36

16

16

48

48

32

32

54 278

196/1.0/0459- Az építési tevékenység 06 alapfeladatai unkavédelem és környezetvédelem 196/2.0/0459- Balesetmentes . 06 munkavégzés feltételei yagismeret 196/1.0/0875. Anyagismeret 06 196/1.0/0878. Anyagismeret 06 196/1.0/0881. Tapéták, ragasztók 06 196/1.0/0882. Plakátragasztás 06 alános vállalkozási feladatok 196/1.0/0886- Általános vállalkozási 06 feladatok kmai gyakorlat 196/1.0/0459- Az építési tevékenység . 06 alapfeladatai 196/3.0/0875. Falfelületek előkészítése 06 196/4.0/0875. Falfelületek festése 06 196/5.0/0875. Homlokzat festése 06 196/6.0/0875- Különleges festési . 06 eljárások, díszítő munkák 196/2.0/0878. Mázolási munkák 06

54

54

36

36

36

36

36

36

36

36

648

648

144

144

126

126

252

252

126

126

108

108

72

72

36

36

684

684

180

180

252

252

32

32

32

32

32

80

112

32

80

112 480

279

480

196/3.0/0878Felújítási munkák 06 196/3.0/0459- Anyagszükséglet . 06 meghatározása 196/3.0/0881. Tapétázási munkák 06 196/1.0/0882Plakátragasztás 0. 06 ári összefüggő szakmai gyakorlat állalkozások alapítása, működtetése, zervezése, megszüntetése 314/1.0/0001. Vállalkozási ismeretek 06 314/2.0/0001- Vállalkozások . 06 gazdálkodása stnevelés ormatika (gyakorlat) kmai idegen nyelv ztályfőnöki n

.

252

72

72

36

18

18

72

36

18

18

72

72 36 36 36 504

54

702

72 36 36 36 1260

72

252 96

96

288

288

96

96

72

36

36

72

32

16

16

64

36

36

72

32

16

16

64

72 36 36 36 1260

64

496

64 64 64 64 1120

72 36 36 36 432

72

756

64 64 64 464

160

280

Szakközépiskolai óratervek 1. Az 52 341 05 1000 00 00 azonosító számú Kereskedő szakképesítés óraterve A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma a 1/13. évfolyamon A tantárgy, illetve a tananyagegység

ssz. ssz.

azonosítója

megnevezése

A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése 314/1.0/0001Vállalkozási ismeretek 1.1. 06 314/2.0/0001- Vállalkozások 1.2. 06 gazdálkodása 2. Marketing tevékenység 314/1.0/00022.1. Marketing ismeretek 06 Az áruforgalmi tevékenység tervezése, 3. irányítása, elemzése 314/1.0/00033.1. Áruforgalom tervezése 06 Az áruforgalmi 314/2.0/0003tevékenység 3.2. 06 eredményessége 314/3.0/0003- Forgalom- és 3.3. 06 eredményelemzés 314/4.0/00033.4. Vezetési ismeretek 06 1.

2/14. évfolyamon

óraszám mindelméletelméletelmélet igényes gyakorlat összesen elmélet igényes gyakorlat összesen összesen gyakorlat gyakorlat 36

18

18

72

36

18

18

72

36

36

72

72

32

32

64

136 72

32

32

96

32

96

32

128

96

64

64

64

192

192

64

192

192

224

260 72

64 96 64

64

64

96

96

64

64 281

4. Az áruforgalom lebonyolítása 314/1.0/0004Általános áruismeret 4.1. 06 314/2.0/00044.2. Áruforgalmi ismeretek I. 06 314/3.0/0004Áruforgalmi ismeretek II. 4.3. 06 314/4.0/00044.4. Áruforgalmi gyakorlat I. 06 314/5.0/00044.5. Áruforgalmi gyakorlat II. 06 314/6.0/0004- Kommunikáció idegen 4.606 nyelven A kereskedelmi egység szabályszerű 5működtetése 314/1.0/0005Üzleti levelezés 5.1. 06 314/2.0/0005- Jogszabályok alkalmazása 5.2. 06 I. 314/3.0/0005- Jogszabályok alkalmazása 5.3. 06 II. Pénzforgalmi és 314/4.0/00055.4. nyilvántartási 06 rendszerek 6. Bútorok és lakástextíliák forgalmazása 314/1.0/0006- Bútorok és lakástextíliák 6.1. 06 áruismerete I. 314/1.0/0006- Bútorok és lakástextíliák 6.2. 06 áruismerete II. 6.3. 314/1.0/0006- Bútorok és lakástextíliák

162

108

270

64

64

334

36

36

36

72

72

72

36

90

90

36

36

36

36

36

36

54

64 72

36

90

18

64

198

198

18

18

18

108

108

18

18

18

54

54

54

18 72

64

160

64

224

224

64

12

76

76

48

12

60

60

48

13

61

61 282

06

értékesítése idegen nyelven 314/1.0/0006- Bútorok és lakástextíliák 6.4. 06 eladási gyakorlata I. 314/1.0/0006- Bútorok és lakástextíliák 6.5. 06 eladási gyakorlata II. 7. Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása Élelmiszerek és vegyiáruk 314/1.0/0007- vásárláshelyi 7.1. 06 ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk 314/2.0/0007- vásárláshelyi 7.2. 06 ösztönzésének gyakorlata II. Élelmiszerek és vegyiáruk 314/3.0/0007értékesítése idegen 7.3. 06 nyelven 314/4.0/0007- Élelmiszerek és vegyiáruk 7.4. 06 áruismerete I. 314/5.0/0007- Élelmiszerek és vegyiáruk 7.5. 06 áruismerete II. 314/6.0/0007- Élelmiszerek és vegyiáruk 7.6. 06 eladási gyakorlata I. 314/7.0/0007- Élelmiszerek és vegyiáruk 7.7. 06 eladási gyakorlata II. 8. Ruházati termékek forgalmazása Ruházati termékek 314/1.0/00088.1. vásárláshelyi 06 ösztönzésének gyakorlata

162

13

13

13

14

14

14

90

252

252

18

18

18

18

18

18

18

72

72

54

54

54

54

54

54

18

18

18

18

18

18

54

144

144

64

64

128

272

8

8

8

283

I. Ruházati termékek 314/2.0/0008- vásárláshelyi 8.2. 06 ösztönzésének gyakorlata II. Ruházati termékek 314/3.0/00088.3. értékesítése idegen 06 nyelven 314/4.0/0008- Ruházati termékek 8.4. 06 áruismerete I. 314/5.0/0008- Ruházati termékek 8.5. 06 áruismerete II. 314/6.0/0008- Ruházati termékek 8.6. 06 eladási gyakorlata I. 314/7.0/0008- Ruházati termékek 8.7. 06 eladási gyakorlata II. 8. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 10. Testnevelés 11. Informatika (gyakorlat) 12. Szakmai idegen nyelv 13. Osztályfőnöki Összesen

8

8

8

72

72

72

72

72

72 64

108 72 36 36 36 756

90

414

108 72 36 36 36 1260

64

64

24

24

24

24

24

24

64 64 64 32 1120

108 136 100 100 68 2380

64 64 64 32 704

224

192

2. Az 54 345 02 0000 00 00 azonosító számú Logisztikai ügyintéző szakképesítés óraterve A tantárgy, illetve a tananyagegység

A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma a 1/13. évfolyamon

2/14. évfolyamon

óraszám mind-

284

összesen

ssz. ssz.

azonosítója

megnevezése

Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek 319/1.0/00611.1. Üzleti adminisztráció 06 319/2.0/0061- Alkalmazott 1.2. 06 számítástechnika Viselkedéskultúra és 319/3.0/00611.3. üzleti 06 kommunikáció Szakmai kommunikáció 319/4.0/00611.4. idegen 06 nyelven 2. Marketing és PR alapismeretek 319/1.0/0062- Marketing- és PR2.1. 06 alapismeretek Veszélyes áruk tárolásának, szállításának 3. követelményei Veszélyes áruk 319/1.0/0117- tárolásának, 3.1. 06 szállításának követelményei I. Veszélyes áruk 319/2.0/0117- tárolásának, 3.2. 06 szállításának követelményei II. 1.

elméletelméletelmélet igényes gyakorlat összesen elmélet igényes gyakorlat összesen gyakorlat gyakorlat 234

72

18

324

324

18

36

18

72

72

18

36

54

54

72

72

72

126

126

126

198

198

198

198

198

198

198

108

306

306

162

108

270

270

36

36

36

285

4. Áruterítés 319/1.0/0118Áruterítés I. 4.1. 06 319/2.0/01184.2. Áruterítés II. 06 5- Az anyagbeszerző munkakör követelményei Az anyagbeszerző 319/1.0/01195.1. munkakör 06 követelményei I Az anyagbeszerző 319/2.0/01195.2. munkakör 06 követelményei II. 6. A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai A Logisztikai ügyintéző 319/1.0/03916.1. speciális 06 feladatai I. A Logisztikai ügyintéző 319/2.0/03916.2. speciális 06 feladatai I. 319/3.0/0391Szakmai idegen nyelv 6.3. 06 8. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 10. Testnevelés 11. Informatika (gyakorlat) 12. Szakmai idegen nyelv II. 13. Osztályfőnöki Összesen

36

36

72

36

36

72

128

96

72

128

96

224

128

224

108 72 36 36 36 882

108

270

224 352

32

32

192

128

320

320

272

48

320

392

80

48

128

128

192 72

296 72

32

72

224

192

72

72

108 72 36 36 36 1260

108 136 100 100 68 2380

64 64 64 32 784

64

272

64 64 64 32 1120

3. Az 54 622 01 0000 00 00 azonosító számú Parképítő és -fenntartó technikus szakképesítés óraterve 286

A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma a 1/13. évfolyamon A tantárgy, illetve a tananyagegység

ssz. ssz.

azonosítója

megnevezése

1. Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Vállalkozási és 408/1.0/22191.1. kereskedelmi 06 ismeretek Vállalkozási és 408/2.0/22191.2. kereskedelmi 06 ismeretek gyakorlat 408/3.0/2219Informatika 1.3. 06 2. Kertészeti alapismeretek 408/1.0/22202.1. Növénytan 06 408/2.0/22202.2. Termesztési ismeretek 06 408/3.0/2220- Termesztési ismeretek 2.3. 06 gyakorlat 408/4.0/2220- Műszaki ismeretek 2.4. 06 (alapismeretek) Műszaki ismeretek 408/5.0/2220(alapismeretek) 2.5. 06 gyakorlat) 3. Munkavállalói ismeretek

2/14. évfolyamon

óraszám mindelméletelméletösszesen elmélet igényes gyakorlat összesen elmélet igényes gyakorlat összesen gyakorlat gyakorlat 48

32

80

48

80 32 90

180

160

160

48

48

80

80

32

32

270

270

18

18

18

36

36

36

72

72

36

36

108

108

54

54

72 36 108 54

287

408/1.0/222106 Növényismeret 408/1.0/22344.1. 06 408/2.0/22344.2. 06 Kerttervezés 408/1.0/22355.1. 06 408/2.0/22355.2. 06 408/3.0/22355.3. 06 Kertépítés 408/1.0/22366.1. 06 408/2.0/22366.2. 06 408/3.0/22366.3. 06 408/4.0/22366.4. 06 408/5.0/22366.5. 06 408/6.0/22366.6. 06 Kertfenntartás 408/1.0/22377.1. 06 3.1.

4.

5-

6.

7.

Munkavállalói ismeretek

54 72

Növényismeret

72

72

Növényismeret gyakorlat

72

54

54

144

144

72

72

72

72 96

112

208

208

Kerttörténet

32

32

32

Kerttervezés

64

64

64

112

112

Kerttervezés gyakorlat

112 162

Kerttechnika

108

Kerttechnika gyakorlat Geodézia

126 36

Geodézia gyakorlat Műszaki ismeretek (parképítés) Műszaki ismeretek (parképítés) gyakorlat

216

54 18 36

378

378

108

108

126

126

36

36

54

54

18

18

36

36 112

Parkfenntartás

80

256

384

384

80

80 288

408/2.0/2237Parkfenntartás gyakorlat 06 408/3.0/2237- Műszaki ismeretek 7.3. 06 (parkfenntartás) 408/4.0/2237- Műszaki ismeretek 7.4. 06 (parkfenntartás) gyakorlat 8. Golfpálya-fenntartás 408/1.0/22388.1. Golfpálya-fenntartás 06 408/2.0/2238- Golfpálya-fenntartás 8.2. 06 gyakorlat 9. Temetőkertészet 408/1.0/26689.1. Temetőkertészet 06 408/2.0/2668- Temetőkertészet 9.2. 06 gyakorlat 8. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 10. Testnevelés 11. Informatika II. (gyakorlat) 12. Szakmai idegen nyelv. 13. Osztályfőnöki Összesen

240

7.2.

32 32 36

90

36 90

36 36 558

36

666

32

32

32

36

36

90

90 96

96

36

32

126

48

72

240

126

48

108

240

108 72 36 36 36 1260

64 64 64 32 464

208

448

144

144

48

48

96

96

64 64 64 32 1120

108 136 100 100 68 2380

4. Az 54 481 03 0010 54 01 azonosító számú Informatikai rendszergazda (Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető megnevezésű elágazás) szakképesítés óraterve A tantárgy, illetve a tananyagegység

A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma a 1/13. évfolyamon

2/14. évfolyamon

óraszám mind-

289

összesen

ssz. ssz.

azonosítója

megnevezése

Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 166/1.0/1142- Informatikai 2.1. 06 alapismeretek 166/2.0/1142- Munkatervezés és 2.2. 06 szervezés 2. Projektmenedzsment 166/1.0/11432.1. Projektirányítás 06 166/2.0/11432.2. Szoftvermenedzsment 06 166/3.0/1143Vállalkozásmenedzsment 2.3. 06 3. Hardveres, szoftveres feladatok 166/1.0/11683.1. Hardvertechnológia 06 166/2.0/11683.2. Szoftverismeretek 06 4. LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer 166/1.0/11634.1. Hálózati alapok 06 166/2.0/11634.2. LAN technológiák 06 166/3.0/11634.3. Forgalomirányítók 06 1.

elméletelméletelmélet igényes gyakorlat összesen elmélet igényes gyakorlat összesen gyakorlat gyakorlat 144

126

270

270

108

126

234

234

36

36

36 72

108

180

180

36

36

72

72

18

36

54

54

18

36

54

54

234

216

18

468

468

54

72

18

144

144

180

144

324

324

36

18

54

36

18

54

400

464

864

918 54

192 64

96

192

192

160

160

290

166/4.0/1163Kapcsolók 06 166/5.0/11634.5. WAN technológiák 06 166/6.0/1163- Speciális hálózati 4.6. 06 technológiák 166/7.0/1163Hálózat menedzsment 4.7. 06 8. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat A vállalkozások alapítása, működtetése, 1. átszervezése, megszüntetése 314/1.0/00011.1. Vállalkozási ismeretek 06 314/2.0/0001- Vállalkozások 1.2. 06 gazdálkodása 10. Testnevelés 12. Szakmai idegen nyelv 13. Osztályfőnöki Összesen 4.4.

108

108

18

18

36

18

18

36

64

64

128

128

48

96

144

144

32

96

128

128

112

112

112 108

32

486

144

72 36 36 1260

64

100 36

32 72 36 36 630

32

64 32 32 560

32 64 560

64

64

64 96 32 1120

136 128 68 2380

5. Az 54 481 03 0010 54 05 azonosító számú Informatikai rendszergazda (Számítógéprendszer-karbantartó megnevezésű elágazás) szakképesítés óraterve A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma a 1/13. évfolyamon A tantárgy, illetve a tananyagegység

ssz. ssz.

azonosítója

megnevezése

2/14. évfolyamon

óraszám mindelméletelméletelmélet igényes gyakorlat összesen elmélet igényes gyakorlat összesen összesen gyakorlat gyakorlat 291

1.

2.

3.

4.

5.

Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 166/1.0/1142- Informatikai 2.1. 06 alapismeretek 166/2.0/1142- Munkatervezés és 2.2. 06 szervezés Projektmenedzsment 2.1. 36 36 2.2. 36 36 2.3. 36 36 Hardveres, szoftveres feladatok 166/1.0/11683.1. Hardvertechnológia 06 166/2.0/11683.2. Szoftverismeretek 06 Számítógépes rendszerek fizikai kiépítése 166/1.0/1164- Számítógépes rendszerek 4.1. 06 hardverismerete 166/2.0/1164- Számítógépes rendszer4.2. 06 menedzsment Számítógépes rendszerek szoftveres telepítése 166/1.0/11754.1. Szoftverismeretek 06 4.2.

166/2.0/1175- Számítógépes 06 rendszermendzsment

166/3.0/117506 166/4.0/11754.4. 06 4.3.

Szoftver telepítési ismeretek Számítógépes rendszerek mendzsmentje

162

126

288

288

108

126

234

234

54

54 216 72 72 72 306

54 108 36 36 36 144

108 36 36 36 144

18

216 72 72 72 306

36

36

18

90

90

108

108

216

216

72

72

36

18

18

162

112

176

0

288

54

450 54

112

176

288

288

288

272

576

576

192

192

192

96

96

96

160

160

128

128

16

160 112

16

292

8. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat A vállalkozások alapítása, működtetése, 1. átszervezése, megszüntetése 314/1.0/00011.1. Vállalkozási ismeretek 06 314/2.0/0001- Vállalkozások 1.2. 06 gazdálkodása 10. Testnevelés 12. Szakmai idegen nyelv 13. Osztályfőnöki Összesen

108

108

18

18

36

18

18

36

108 32

468

162

72 36 36 1260

64

100 36

32 72 36 36 630

32

64 32 32 560

32 64 544

16

64

64

64 96 32 1120

136 132 68 2380

293

A kollégium pedagógiai programja Helyzetelemzés A kollégium belső adottságai Az 1997-ben átadott új kollégiumi épület 2724 m2 alapterületű, az iskola épületével egybeépült. Minden olyan helyiséggel rendelkezik, ami a kollégiumi élethez nélkülözhetetlen. 90 diák elhelyezésére van lehetőség. A földszinten helyezkednek el a szaktantermek, számítógépes terem, porta, irodák, mosó-szárító helyiség, hőközpont, kondicionáló terem, személyi öltöző. Az első emelet a lányszint, a második a fiúszint. A két emelet elrendezése megegyezik, külön-külön lezárhatóak. Emeletenként a következő helyiségek találhatók: tanulószoba, 10 tanulói hálószoba, társalgó (TV, kisasztal, fotelok), tanári szoba, betegszoba, vendégszoba, raktárhelyiség, teakonyha (elektromos tűzhelyek, edények, evőeszközök), ruhaszárító helyiség, szemétledobó, vizesblokk (WC, zuhanyzó), takarítóeszköz raktár. Az első emeleten található két informatikai terem és egy diákönkormányzati terem. Rendelkezünk minden szinten 2-2 db TV-készülékkel, belső telefonokkal. A sporttevékenységekhez rendelkezünk a különböző labdajátékok eszközeivel, illetve lehetőség van az épületen belüli tornaterem, kondicionáló terem használatára, valamint a megvilágított aszfaltos kézilabdapálya használatára, ami közvetlenül az épület mögött található. Az étkezés az iskolai ebédlőben történik, ugyanis a két épület egybeépítése lehetővé teszi, az oda való átjárást épületen belül.

A kollégium alapszolgáltatásai Az alapfeladatok közé tartozik természetesen a tanulás feltételeinek és a szabadidő hasznos eltöltésének, valamint a szállás biztosítása a diákok részére. Ezen túlmenően alapfeladat kiegészíteni az iskolai nevelést, segíteni a tanulók személyiségformálását, tanulását, önmegvalósítását. A 9-10. évfolyamon kiemelt szerepet kapnak a tanulási stratégiák, közösségi szervezések, mentálhigiénés problémák megoldása. A 11-12-13-14. évfolyamon a differenciált személyiségformálás a fontos, a kimeneti cél érdekében. Jelentős szerepet tulajdonítunk a személyiségfejlesztő tréningeknek, önismeretnek, felzárkóztatásnak, amiket nem csak csoportfoglalkozásokon valósítunk meg. Nagy szerepet kap a pályaválasztás, az álláskeresési technikák elsajátítása A kollégiumban jól szervezett diákönkormányzat működik, melynek munkájára érdemben lehet számítani, segítségünkre vannak a célok megvalósításában. Fontos, hogy nagy hangsúlyt fektessünk a szabadidős tevékenységekre, önképzési lehetőségekre. Mivel a kollégiumban csak egy iskolából vannak tanulók, könnyű a „nyomon követésük”, hiszen naprakész kapcsolat van az osztályfőnökökkel. A tanulókkal való foglalkozások terén nagymértékben differenciálnunk kell, tanulmányi és egyéb téren is, ugyanis a gimnáziumi tanulók mellett szakiskolai, valamint érettségi utáni szakképzésben résztvevő tanulók is vannak.

A korábbi években a kollégiumba túljelentkezés volt, jelenleg azonban csökkenő tendenciát mutat a diákok száma, így minden jelentkező tanulót el tudunk helyezni.

Vállalt feladatok A kollégium egész éven keresztül nyitott arra, hogy a szabad férőhelyeket szállásként értékesítse, ami plusz bevételt jelent. Ennek végrehajtását külön intézkedési terv tartalmazza. Rendezvényeknek, kiállításoknak adunk helyet, kézműves szakkört, működtetünk.

sportjellegű szakköröket

Részt veszünk a városi közművelődési programokon. A rendelkezésre álló kereten belül biztosítunk az itt tanító tanárok részére szolgálati férőhelyet.

Kapcsolataink Kollégiumunk tagja a Kollégiumok Országos Szövetségének. Az iskolával fenntartott kapcsolatot nagyban meghatározza a közös irányítás és költségvetés. Jónak mondható, hogy gyakorlatilag működik a napi informális csatorna a két intézményegység között. Köszönhető ez a közös épületszerkezetnek, illetve annak, hogy a nevelőtanárok óraadóként tanítanak az iskolában is. Ez segíti a nevelőmunkát, és nagyobb rálátást biztosít az intézményben zajló folyamatokra. A szülőkkel való kapcsolat – a kérdőívekből értékelve – jónak mondható. Szülői értekezleten sajnos csak néhány szülő jelent meg az elmúlt években, ezért az iskolai szülői értekezletekkel egybekötött fogadóórán tájékoztatjuk a szülőket. Ezen kívül telefonon, és – a kollégium belső életét érintő kérdésekben – kérdőíveken is megkérdezzük a szülőket. Igyekszünk bevonni őket rendezvényeink megszervezésébe is. A fenntartóval kapcsolatot az intézmény igazgatója tart. Már több éve van aktív kapcsolatunk a Nyírbátori Bethlen Gábor Szakképző Iskola Kollégiumával, ami többnyire különböző tematikus estek, rendezvények, sportnapok közös megszervezésében és eltöltésében nyilvánul meg. A 2000/2001. tanévben alakítottunk ki kapcsolatot a Korondi Iskolaközponttal, a Debreceni Középiskolai Sportkollégiummal, a hajdúszoboszlói Szép Ernő Középiskolai Kollégiummal, amelyek önfejlesztő tevékenységünk révén váltak partnerintézményekké. Ma már inkább csak a nyírbátori és a debreceni partnerrel tartunk aktív kapcsolatot, ugyanis az egyre emelkedő utazási költségek behatárolják e jellegű tevékenységünket. A kollégiumszintű találkozók lehetőséget nyújtanak a diákok számára a kiteljesedésre, új kapcsolatok kötésére, s összehasonlítási alapul is szolgálhat, amelynek konkrét ösztönző szerepe van a tanulóink mindennapi életében, személyiségének fejlődésében. Városi szinten aktív kapcsolatunk van a művelődési házzal és a könyvtárral, ami közös rendezvények szervezésében nyilvánul meg.

A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései A kollégiumi nevelés céljait a kollégiumi nevelőtestület a SWOT analízis módszerével határozta meg. E szerint: -

erősségnek tekintjük: a következetességet a munkánk során, a kellő szakértelmet, egymás közötti kommunikációt, a problémák felszínre kerülnek, a pedagógusok kötelességtudatát, a diákok tanulásban való segítését, a szervezettséget, a diákok jól érzik magukat a kollégiumban, 295

-

lehetőségként kínálkozik az eszközrendszer fejlesztése, aktívabb PR tevékenység, a klientúra megtartása, pályázati lehetőségek kihasználása, a jelenlegi nevelési filozófia megőrzése, továbbgondolása, a „színvonalas” kollégium fenntartása, új nevelési célok kitűzése hogy meg tudjunk felelni a változó elvárásoknak.

-

gyengeségeinkhez soroljuk az információ időnként nehézkes áramlását az iskola és a kollégium között, a szülők érdektelenségét, nem egységes az iskola és a kollégium jutalmazási rendszere, a korrepetálások kis hatékonyságúak, a tanulási problémák megoldását,

-

veszélyként azonosítjuk a lemorzsolódás növekedését, az oktatáspolitika folyamatos változásait, kiszámíthatatlanságát, az emberek romló szociális helyzetét, a romló tanulói teljesítményt, szűkülő erőforrásokat, a kollégiumi nevelőmunka társadalom általi el nem ismerését, a tanulói létszám csökkenését, a térségi helyzet formálódását.

Céljaink a fentiek tekintetében: -

A kistelepüléseken élő és a távolabbi lakóhelyekről bejáró, valamint a tanulmányaikat helyben folytatni nem tudó, a többszörösen hátrányos helyzetben lévő tanulók segítése, a tudáshoz jutás feltételinek megteremtése.

-

Elősegíteni a diákok harmonikus, egészséges fejlődését, személyiségük kibontakoztatását, önállóságuk kialakulását. Felkészíteni tanulóinkat a sikeres életpályára.

-

Olyan kollégiumot szeretnénk, ahová szívesen jönnek a diákok és ahol folyamatosan biztosított az esztétikus, kultúrált környezet, ami a nyugodt tanuláshoz elengedhetetlen.

-

Minden tanuló teljesítse az iskolai követelményeket, ne legyen tanév végén elégtelen osztályzat, az elkövetkező 3 évben legalább felére szeretnénk csökkenteni a jelenlegi bukottak számát.

-

Olyan PR tevékenységet folytatni, amelynek eredményeképpen a tanulói létszám hosszú távon stabil.

-

Folyamatosan megújuló eszközrendszerrel, a szülő és tanuló elvárásainak kielégítése.

-

A kollégiumban dolgozók munkájához minden feltétel biztosítva legyen.

-

Az iskolával való együttműködés szorosabbra fonása, amely a naprakész és teljes körű információcserén alapszik, beleértve az iskolai mérések (pl. kompetenciamérés) eredményeit is, amelyek ismerete hasznos lehet a kollégiumi tanulók segítésében.

Alapelvek

-

A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése.

-

A tanulás feltételeinek biztosítása, helyes tanulási módszerek kialakítása, a tanulással kapcsolatos attitűd javítása, felzárkóztatás, egyéni lehetőségek felszínre hozása, segítség a továbbtanuláshoz, bukások csökkentése.

-

A kollégium segít a hátrányok leküzdésében, esélyeket teremt, biztosítja az integrációt, a további iskolai tanulmányok sikeres folytatását.

-

A kollégium elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a közösségi együttélést.

296

-

Otthonos, családias légkör kialakítása, a diákok önállóságának, öntevékenységének fejlesztése, a közösséghez való tartozás érzésének kialakítása, hagyományok megőrzése.

-

Ökológiai szemléletmód kialakítása, a tanulók lakókörzetében lévő természeti értékek felkutatása, védelme, a kollégium környezetbarát működtetése.

-

Tanulóink ismerjék meg a környékbeli emberek életmódját, kulturális értékeit, Biharkeresztes és szűkebb környéke múltját, nevezetességeit, lakóhelyük értékeit, nemzetünk jeles eseményeit, ünnepeit.

-

Egészséges életmódra nevelő sporttevékenységek szervezése, felvilágosítás a szenvedélybetegségek egészségkárosító hatásairól, higiéniai szabályok megismertetése és betartatása, biológiai ritmushoz igazodó napirend kialakítása.

-

A szabadidő tartalmas eltöltésének terén sportfoglalkozások kulturális tevékenységek és esztétikai érzéket fejlesztő foglalkozások szervezése.

-

A szociális hátránnyal induló, ingerszegény környezetben élő tanulók problémáinak megismerése, a hátrányok felszámolására való törekvés, a képességük alatt teljesítők részére támogatás, az okok feltárása.

-

Tanulóink toleranciára, a másság elfogadására való nevelése, az újonnan kollégiumba került tanulók beilleszkedésének segítése, kapcsolatteremtő képesség fejlesztése, készség kialakítása a másikkal való együttműködésre.

-

Közösségi fórumrendszer, a demokratizmus kiépítése és működtetése, teljesítményorientált felfogás erősítése, értékelési technikák működtetése, önállóságra nevelés, a helyes önértékelés képességének fejlesztése, melynek bázisa a valós teljesítmény.

-

Az általános műveltség terén mutatkozó hiányosságok pótlása, az önfejlesztés képességének erősítése.

-

A pályaválasztás segítése terén hiteles információk biztosítása az aktuális munkaerőpiacról, a továbbtanulás feltételeiről, lehetőségeiről, foglalkozások, szakmák megismertetése.

-

A minőségirányítási rendszer előírásainak való megfelelés a mindennapi munkában, a kollégák korrekt teljesítményértékelése, azonosulás az intézményi minőségpolitikával, annak megvalósulásának segítése.

-

Az iskolai munka segítése, alkalmazkodás az iskolai munkatervhez, pedagógiai elképzelésekhez, azok megvalósításának segítése.

-

A kollégium a céljai elérésének érdekében gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, figyelembe véve az egyéni és életkori sajátosságokat.

Feladatmeghatározás 1) A NAT 2007 szerinti kompetenciafejlesztési feladatok közül a hatékony önálló tanulás és a szociális és állampolgári kompetencia területeit kezeljük kiemelten.

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismereteket szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását 297

jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a maga-biztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Cél: - Az önálló tanulás kifejlesztése. - A személyiség fejlesztése aktív tevékenysége során. - Sikeres életpálya építés, karriercélok megfogalmazásához szükséges készségek kialakítása. - A hatékony, rendszeres tanulók, ismeretszerzés szükségességének a felismerése. A megszerzett ismereteket legyen képes alkalmazni és különböző élethelyzetekben integrálni. - A tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, képes legyen megtalálni a maga számára elérhető lehetőségeket (oktatás, munkahely) Feladat: - Felmérni a tanulók tanulási szokásait, tanulási stílusukat. - Informálódni: értékorientációjukról; olvasási, szövegértési készségeikről; szó-kincsükről, logikai képességeikről. - Tanulási technikák megtanítása. - Egyéni tanulás támogatása, motiválás. - Segíteni a különböző tananyagok megtanulásában. - Személyre szóló tanulási technikák gyakoroltatása. - Tananyagtartalmak összekapcsolása a gyakorlattal. Kapcsolódási pontok felfedeztetése. - Tapasztalati tanulók lehetőségeinek a biztosítása. - Problémák megfogalmazása és megoldására való motiválásuk. - Értelmi képességek fejlesztése: figyelem; gondolkodás; emlékezés; szókincs; képzelet; érzékelés; észlelés - Egyéni tanulási stratégiák kialakításának támogatása. Módszerek: - Kooperatív tanulás, gyakorlása. - Problémák szimulálása. - Szituatív feladatok. - Kooperatív – kiscsoportban – közös feladatok megoldásánál, közös értelmezés fontosságánál - Egyéni munka – fejlesztés - Projektmunka - Tanulás – tanítása – tanulásmódszertan

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Ezért a következő célokat tűzzük ki: - Az ismeretátadás, képességfejlesztés és a normaközvetítés belső egyensúlya valósuljon meg. 298

- A nemzeti és európai azonosságtudat, a humanista és demokratikus értékrend közvetítése. (egyenlőség – demokratikus elvek tiszteletben tartása, közösségi összetartás – közös értékek) - Az eseménytörténet ismeretek mellett kapjanak kiemelt szerepet a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok is (komplex multikulturális ismeretanyag); sokrétű, gazdag ismeretanyag elsajátítása. Feladataink: - A tanulók ismerjék és tudják alkalmazni a történettudományos vizsgálati eljárások legfontosabb elemeit. - A kritikai szemléletmódjukat fejlesszük. - Ismerjék meg az érvelés, vita, kritika, interpretáció módszereit. - Gondolataikat képesek legyenek árnyaltan kifejezni – a különféle területeken hatékonyan tudjanak kommunikálni. - A nyitottság, problémaérzékenység kialakítása, kritikai szemléletmód fejlesztése, a stressz és a frusztráció kezelése a változások iránti fogékonyság kialakítása. - A múlt – jelen – jövő hármas dimenziójában való gondolkodás képességeinek kialakítása. Módszerek: - Forráselemzés - Filmelemzés - Önálló témafeldolgozás - Szituációs feladatok: vita, érvelés, interpretáció - Projektmunka - Egyéni munka

2)

A kollégiumi nevelésben az alábbi fejlesztési területeket tekintjük kiemeltnek.

A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése A kollégium megfelelő színtér arra, hogy elsajátíttassuk a gyermekekkel a helyes tanulási módszereket. Lényeges feladat az, hogy a kollégiumba bekerülőknél információt szerezzünk az önálló tanuláshoz szükséges ismeretekről, képességekről. Pl.: olvasás-megértési gyakorlatok, jegyzetelési technikák, könyvtárhasználat, önismeret, helyesírási készség. Ezt az iskolai és saját mérések eredményeiből tudjuk megtenni. A tanárok szaktárgyi tudások révén segítsék a tanulmányi munkát az elmaradások pótlását. A hiányos ismeretekkel, gyengébb képességekkel rendelkező tanulóknál a különböző korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások, tanulószobai foglalkozások eredményhez vezethetnek. A tanulás gyakorlati értéke, értelme legyen mindennapi beszédtéma. A pedagógusok feladata, hogy a tanulók megismerjék az iskolázottság és az életmód közötti viszonyt. A tanulás ugyan nem szabadon választható tevékenység, de a kíváncsiságban rejlő motivációs lehetőségekre építeni lehet. A tanuláshoz kedvet teremtő és ösztönző siker viszonylag kevés ma az iskolában. A diákok nagy része elsősorban az osztályzatért tanul és magát az önálló ismeretszerzés örömét nem ismeri, nincs igazi érdeklődése, tudásvágya. Éppen ezért nevelési feladataink közé tartozik a gyermekek sikervágyának kialakítása és fennmaradásának biztosítása. Olyan feladatokat adjunk a gyermekeknek, melyek sikert ígérnek számukra, egyúttal minimalizáljuk a tanulók kudarcélményeit. A megfelelő szintű tanulási ambíció alapja a reális önismeret. Az önismeret fejlődése lényegesen megnöveli a tanulás eredményességét és a személyiség fejlődésének is fontos összetevője. 299

A hatékony és motiváló tanulás kialakításáért a következőket teheti a kollégium: -

Kiindulási alap a tanuló képessége. A szaktanárokkal, osztályfőnökökkel együtt bemérhető.

-

A havi tanulmányi értékelés egyénenként és csoportonként, csoportközösségben történjen. Az erőfeszítésen alapuló teljesítményt a közösség előtt értékeljük, dicsérjük.

-

A havi tanulmányi értékelést, a 2-3 tizedes javítást már fontos példának tekinteni, ezzel ösztönözni a további erőfeszítésre, a szabadszilenciumi határ elérésére, túlteljesítésére.

-

Minden diáknak biztosítunk segítséget a tanulásban.

-

A nevelőtanár és a diák kössön szóban „szerződést” a változtatásra vonatkozóan.

-

Fontos szerepe van a szülőknek is, ugyanis ha a szülő szemében érték a tanulás, a gyerek is érzi annak fontosságát.

-

Az életvezetés részévé kell válni az állandó önképzésnek. Ebben segítséget a kollégiumi pedagógusok nyújtanak.

-

Tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok, amelyek sikert ígérnek számukra: -

internet használata,

-

jegyzetkészítés a könyvtárban.

A kollégium feladata az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal együttműködve a tehetséges tanulók kiválasztása, képességük továbbfejlesztése, tudásuk bővítése érdekében. Ugyanakkor az is a feladatunk, hogy a gyengén teljesítő tanulók esetében megtaláljuk az okokat, s ezek elemzése után kellő segítséget nyújtsunk a tanulók számára. Ha kell, a szülőt is bevonjuk ennek érdekében. Megvannak a feltételek: történelem, matematika, kémia, szakmai tantárgyak korrepetálására, számítástechnika gyakorlására, magas színvonalú szaktanári segítség, irányítás áll a kollégiumi nevelőkből rendelkezésre, ezen kívül iskolai tanárok is besegítenek. Ennek célja: szakirányú továbbtanulásra felkészítés, az értelmiségi életmód és normarendszer közvetítésére, a demokratikus gondolkodásmód kialakítása. Tegyük lehetővé a tanulók számára, hogy egyes szakmákat, hivatásokat megismerjék, információhoz jussanak. A továbbtanulást életprogrammá kell alakítani számukra. A kollégium segítséget ad az iskolával együttműködve a pályaválasztásban. Tájékozódik közvetlen és közvetett módon a tanulók érdeklődéséről, kiemelkedő képességeiről, iskolai és pályaválasztási szándékairól. Bővíteni kell a tanulók pályaismereteit. Visszajáró volt kollégisták nyújthatnak ebben sok segítséget, a hiteles és lehetséges pályaorientációban. A nevelési folyamatban olyan többletinformációt kapjon a diák, amely meghaladja a többnyire kevés információval rendelkező szülői ház lehetőségeit.

Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés hivatott elősegíteni, hogy a diákokban kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai, a mindennapi tevékenység segíti a tanulók személyiségfejlődését. A kollégium nagy figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek fejlesztésére.

300

A kollégiumi nevelés tartalmát, a követendő szakmai módszertani kultúrát, végső soron céljainkat a társadalmi elvárások és az intézmény által ellátandó és felvállalt funkciók alapján közelíthetjük meg. Mivel a kollégium a szocializációs folyamat aktív színtere, ezért alapvetően fontos az általánosan elfogadott társadalmi értékek és normák közvetítése, a tanulók személyiségébe való beépülésének segítése. Ilyen például a tolerancia, kollégiumi mikrotársadalom eleve magában hordozza az elemek másságát, értékkülönbözőséget. A megmérettetés képessége csak teljesítményorientált nevelési felfogás szerint lehet a társadalmi igényeknek megfelelő. A műveltségi hátrányok csökkentése és a tehetséggondozás az esélyegyenlőség biztosításával együtt jelenik meg a kollégiumi nevelésben. Meghatározó szerepet játszik a pozitív szociális szokások kialakítása. Ezt mindenekelőtt olyan kollégiumi életrend kialakításával, működtetésével lehet megvalósítani, amelyben a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatók, kiszámíthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatók. Fontos a szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátíttatása, a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség összhangjának, szerepének, jelentőségének megértése. Lényeges és jelentős az érdekérvényesítő képesség, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátíttatása, a vitakészség a vitakultúra fejlesztése. Ezen feladatok megoldásában a diákönkormányzatnak nagy jelentősége van. Az együttélés, a közösségi lét, jó pedagógiai közeget biztosít a segítő életmódra nevelés megvalósítására. A helyes viselkedés, magatartás elsajátíttatásának, a szociális képességek kiépülésének, kreativitásuk növekedésének elősegítését hordozza magában. Az együtt cselekvés, közös feladatmegoldások, miközben segíti a tanulók egymás közötti kooperációját is. Olyan kollégiumot szeretnénk, ahová „hazamegy” a tanuló iskola után, amely jó „család”. Szigorúan követel, tudja értékelni a nevelő a jó teljesítményt, következetessége szeretettel párosul. Igyekszik többletlehetőséget nyújtani a tudás gyarapításához, érdekes „lakóhely” kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési lehetőségekkel. A társas kapcsolatra vonatkozó értékek: személyes kapcsolatok értéke, a család tisztelete, tisztelet a szülők iránt. Fontos feladat, hogy megismertessük a diákokkal nemzetünk kultúráját, zenei, irodalmi, képzőművészeti, népművészeti értékeit, hagyományait. Ismerni kell a nemzeti, történelmi, vallási hagyományokat. (csoportfoglalkozások, ünnepségek, vetélkedők, műsoros estek) Feladatunk a diákokat úgy nevelni, hogy érzékenyek legyenek környezetük állapotára, minőségére (állandó segítéssel, ellenőrzéssel, példamutatással, bemutatással, az értékek hangsúlyozásával.).

301

Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése a) Egészséges és kulturált életmód Célunk, hogy a kollégisták testben, lélekben egészséges fiatalok legyenek. Ezért Pedagógiai Programunkban fontos szerepet kap a rendszeres testedzés iránti igény felkeltése, a mozgásigény fenntartása. Így talán kiküszöbölhető, hogy évnyitón és évzárón elájuló kollégisták legyenek. Biztosítani akarjuk a rendszeres testedzést, sportolási lehetőséget a kollégiumban. Fontos feladat, hogy minél több kollégistát vonjunk be a sportba, a sportos játékokba, a kirándulásokba, természetjárásba. Ebben segíthet a már hagyománnyá vált különböző házi rendezvények megszervezése, bekapcsolódás a vidék tömegsportakcióba, a testvér kollégiumokkal való közös sportrendezvények megtartása. A diákok igénybe vehetik az iskolai tornatermet, a kondicionáló termet a testépítéshez, a városi sportcsarnokot, a kollégium mögötti világítással rendelkező sportpályát. Az iskola testnevelés szakos tanárai segítik a sportmunkát, pl.: a versenyek szervezését, lány aerobicot, stb. A sportolás és a friss levegőn való tartózkodás igényének kialakulása segít a rendszeres életvezetés, az egészséges bioritmus kialakításában, a szenvedélybetegségektől való elhatárolódásban, a betegségek megelőzésében. A sport segíthet olyan tulajdonságok megismerésében, fejlesztésében, mint az egészséges versenyszellem, akarat, alkalmazkodókészség, a teljesítmény elismerés, önbizalom. Hozzájárul a tanulók képességeinek megismeréséhez, az iskolai szorongások, félelmek feloldásához, a lelki egészség megóvásához. A sportolás, az egészséges életmódra nevelés hitünk szerint segít a személyiség fejlesztésében is. A fentiekhez szorosan kapcsolódik a higiénés szokások kialakítása, rögzítése, a mentális egészség védelme, a tisztasággal, a tisztálkodással, takarítással kapcsolatos szabályok ismerete és betartása. Az egészséges életmódra nevelésben nagy hangsúlyt fektetünk az új veszélyek (gyógyszer, alkohol, kábítószer, AIDS) elhárítására, megelőzésére. Nagy segítségre lehet ebben a viselkedéskultúra fejlesztése. Ez beépül a csoportfoglalkozások anyagába. A legfontosabb témák, illetve területek a következők (ezeket tematikusan szerepeltetjük a kötelező foglalkozások témakörében): a kultúrált környezet kialakítása, normális embertársi, magatartásformák alakítása, kultúrált viselkedés, beszédmodor, öltözködéskultúra, egymás iránti türelem. Mindezt szituációs játékokban, műveltségi, művészeti értékek közvetítése, megismertetése keretén belül próbáljuk tolmácsolni. A kulturális értékek befogadásával történő erkölcsi normák alakítása mellett fontos a diákok szemléletének, látókörének bővítése, a kritikai gondolkodásmód, ítéletalkotás képességének fejlesztése, az értékek becsülésére való nevelés, a fegyelmezettség, pontosság, kitartás, rugalmasság kialakítása. Ezek elérésében nagy szerepet kap a mindennapi érintkezés, a személyes példamutatás, valamint a hagyományápolás, a különböző kulturális rendezvényeken való aktív részvétel.

b) Szabadidő tartalmas eltöltése A kollégiumi pedagógiai tevékenység tervszerű része kell, hogy legyen a szabadidő helyes, tartalmas felhasználására való nevelés. Olyan élményszerű, és alkotójellegű tevékenységek szervezésére törekszünk, melyek az iskolában elsajátított ismeretekhez is kapcsolódnak.

302

A minél változatosabb és színvonalas tevékenységek megszervezése azonban nem jelenti a tanulók minden szabad percének betáblázását, inkább az aktív pihenésre szoktatást célozzuk meg. Ez a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzését is szolgálja, s hozzájárul ahhoz, hogy felnőtt korban szokássá váljon a szabadidő igényes és tartalmas eltöltése. Mivel a szabadidő kultúrált eltöltésének megszervezése rendkívül szerteágazó, és összetett feladat, ezen tevékenységek egyes területein komoly szerephez juthat a diákönkormányzat. A kollégium segítséget tud adni a diákoknak a jól szervezett életmód kialakításához, bizonyos „szerepekre” való felkészítésben, a kultúrált szórakozási szokások kialakításában. A szabadidős foglalkozások módot és lehetőséget nyújtanak az önkiszolgáló képességek fejlesztésére, így a kultúrált magatartásra, étkezésre, testápolásra, háztartási munkára, társas kapcsolatokra. Lehetőséget adnak a befogadóképesség fejlesztésére, a jó ízlés kialakítására. Az értékközvetítés egyik módja lehet a hagyományápolás, az intézmény és a város kulturális rendezvényein való részvétel. A teljes tanévet átfogó programok – gólyabál, mikulás, karácsonyi est, farsang, ballagás, kulturális vetélkedők – sok lehetőséget adnak a diákoknak az önkifejezésre. Mindez remélhetőleg segít abban, hogy diákjaink érzelmileg tartalmasabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak. Ehhez hozzájárul még – az előbbiekben is említett – partnerkollégiumokkal való közös programok szervezése, annak tanévről-tanévre való folytatása.

c) Diákönkormányzat működése A kollégiumi élet fontos feltétele egy funkcionáló diákönkormányzat. Hatékonysága azonban nagyban függ attól, hogy a tantestület milyen jelentőséget tulajdonít neki. A diákönkormányzatot segítő tanár összekötőkapocs lehet a diákság és a tantestület között. A diákok számára az önkormányzati munka fontos eleme lehet a társadalmi, állampolgári szerepek, a demokrácia alapelveinek tanulásában. A diákvezetők a későbbiekben is hasznosítható, kamatoztatható tudást, gyakorlatot szerezhetnek. Nagyban hozzájárulhat a szociális képességrendszer, a vezetőképesség fejlesztéséhez. A diákönkormányzatot segítő tanár támogatja, ösztönzi a diákok kezdeményezéseit, a szabadidő és kulturális programokat, a diákönkormányzat reszortosai pedig aktívan részt vesznek ezek megszervezésében. Az önkiszolgáló munkák irányítása, összehangolása segít a felelősségérzet kialakításában is. A diákönkormányzat ezenkívül fontos szerepet tölt be a diákok jogainak, kötelességeinek ismertetésében, érvényesítésében. Félévente sorra kerülő közgyűlésen beszámol munkájáról is. Külső kapcsolatainknak köszönhetően a diákönkormányzat más kollégiumok diákönkormányzatával hasznos tapasztalatcserén vehet részt, s közös programokat, rendezvényeket szervezhet. A kortárscsoportok nevelésében ma már nagyon sok tekintetben számítani lehet a diákönkormányzat segítségére, ami hosszabb távon fejlesztendő terület kell legyen. A diáktanács saját szmsz-e alapján működik és építi fel szervezetét.

Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése A kollégium bővíti a diákok ismereteit, felkelti az érdeklődésüket a kultúra, művészetek iránt. Lehetőséget biztosít az önkifejezés megtalálásához.

a tudományok, a

A kollégiumi nevelés elősegíti a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának megismerését, az európai identitás kialakulását. Lehetőségeinket figyelembe véve úgy tervezzük kollégiumi tevékenységünk rendszerét, hogy a korszerű műveltségi területek – társadalmi, gazdasági, állampolgári ismeretek, környezetvédelem, 303

médiaismeret, informatika – is helyet kapjanak a különböző tanulmányi és szabadidős tevékenységekben. Ehhez azonban állandóan fejleszteni kell és folyamatosan meg kell újítani a tárgyi felszereltségünket (könyvtár, számítógép), a tanárok felkészültségét, hisz csak így lehet fejlesztő ismereteket adni a diákoknak. Tudatosítani kell a diákokban, hogy a tehetség kibontakoztatásához az általános műveltségen keresztül vezet az út. Ezért törekednünk kell az esztétikai élmények iránti igény felkeltésére. Ösztönözni kell a diákokat értékes könyvek olvasására, tartalmas filmek megnézésére, múzeum- és színházlátogatásra. Ezek rendszeressé tételét az iskolával együttműködve tudjuk biztosítani. Az erre alkalmas diákok művészi alkotó tevékenységének kibontakoztatását a különböző kollégiumi szakkörök – mint a kézműves, szövés – hivatottak biztosítani. Az információforrások használatának elsajátítása, a sikeres kommunikációra való felkészítés ma már elengedhetetlen feltétele annak, hogy diákjaink helytálljanak a kollégiumból kikerülve. Kollégiumi kirándulásokat is kívánunk szervezni, amelyek tanévenként egy-két napot vesznek igénybe. Ezért a tanév elején a DÖK-kel egyeztetve tervezzük azt meg, munkatervünkbe beépítjük. Reményeink szerint ezek az alkalmak is hozzá fognak járulni a tanulók látókörének szélesítéséhez, a közösség formálódásához.

Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. Ismereteket ad a családi háztartás és gazdálkodás tervezéséhez, a fogyasztói társadalom veszélyeinek felismeréséhez. A tanulók ismerjék a gazdálkodás szükségességét. Világunkban egyre jobban előtérbe kerül a gazdálkodás fontossága. Lássák, hogy környezetükben minden értéket képvisel. Gondosan vigyázni kell ezekre. Ki kell alakítani olyan felelősségtudatot, amely törvény által regulázott (szándékos rongálás).

Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése a) A tehetséges tanulóknál A tanulmányi munka és annak segítése központi helyen áll a kollégium tevékenységrendszerében. Ezért nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a tehetségek, az egyéni képességek és készségek kibontakozzanak. Ugyanakkor olyan képességekre is szert kell tegyenek a diákok, amelyre építhetnek későbbi tanulásuk, munkájuk során. Az ismeretszerzés mellett az előadókészség és vitakészség fejlesztése is előtérbe kerül, valamint az orientációs tevékenység az idegen nyelvek felé, a nyelvvizsga megszerzésére való törekvés. Ezen kívül a következő szempontok is beépülnek a mindennapi tevékenységbe: -

ösztönzés a tanulmányi versenyeken való részvételre,

-

továbbtanulás, pályaválasztás segítése,

b) A tanulásban elmaradt gyermekekkel, és a hátrányos helyzetű tanulókkal A kollégium egyik alapfeladata, hogy kezelje a tanulók közötti különbségeket. Lehetőséget teremt a lassúbb tanulóknak a beilleszkedésre, a tanulással kapcsolatos elvárások megismerésére. A kollégium 304

tájékozódik a tanulók célkitűzésiről, a szülők elvárásairól, s ennek tükrében segít a helyes tanulási módszerek és szokások megismerésében, kialakításában. A gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók már év elejétől segítséget kapnak. Az egyéni és csoportos segítségnyújtás mellett a nyugodt felkészülés lehetőségének a biztosítása az egyik legfontosabb szempont (csend és jó légkör a szilenciumon). A szilenciumi időben a tanárok segítik a gyengébb tanulók felzárkóztatását, illetve hiányaik pótlását. A szilenciumok után is van lehetőség szakkorrepetálásokra nemcsak a nevelőtanárok, hanem a gimnáziumi tanárok segítéségével is. A helyes időbeosztás kialakítása és a szülőkkel való kapcsolattartás is hozzásegítheti a gyengébb tanulókat a jobb teljesítményhez. A több tantárgyból bukásra álló tanulók részére szükségesnek tartjuk a több tanulási idő biztosítását, amelyet a tanulmányi eredmények alapján a csoportvezető tanár javasol, s a kollégiumvezető hagy jóvá. A folyamatos ellenőrzés is hatékony része a folyamatnak. Az iskolai eredmények figyelemmel kísérése és a havonkénti tanulmányi átlag készítése segíti a fokozottabb odafigyelést a rosszul teljesítőkre. A gyengébb tanulóknál fokozottan oda kell figyelni a tanulók önbizalmának növelésére, biztonságérzetének fokozására. Ezt a jó teljesítményt nyújtók munkájának elismerésével, dicséretével, valamint egyéni beszélgetések formájában a szorongások, félelmek enyhítésével lehet elérni. A gyengébb tanulóknál is el kell érni, hogy legyen igénye a művelődésre, az önképzésre, rendelkezzen megfelelő kommunikációs készséggel és az önellenőrzés képességével. A tanárnak csak segítenie kell nekik abban, hogy tudásuknak és képességüknek megfelelően tanuljanak, illetve akarjanak teljesíteni, s a képességeiknek megfelelő eredménnyel végezzék el iskolai tanulmányukat. Ezen felül, ösztönözni kell őket a továbbtanulásra. A szakiskolai tanulóknál az a cél, hogy lehetőleg bukásmentesen zárják a tanévet, illetve zárkózzanak fel a követelményekhez, mivel ezen gyerekek nagy része hátrányos helyzetű. Az ők pályaorientációs segítése (továbbtanulás, munkahely) egyik fontos pontja a nevelői tevékenységnek. Az állami gondozásban részesülő tanulókat pedig lehetőség szerint segíteni kell mindennemű problémáik megoldásában.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Kollégiumunkban arra törekszünk, hogy a tanulóinknak védelmet nyújthassunk az őket veszélyeztető, egyre szaporodó, az egészségüket, személyiségüket rontó külső hatások ellen, megakadályozzuk a káros szenvedélyek kialakulását, védjük őket a sorozatos akár a családi háttér miatt kialakult, akár az iskolai kudarcoktól, megrázkódtatásokról. Jelenleg a kollégiumi pedagógusok látják el ezt a feladatot, mert jelenleg nincs alkalmazásban gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak célja még: a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden nevelőtanár a diákokkal napi beszélgetéssel, a szülőkkel rendszeres kapcsolattartással közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében. Az intézmény ifjúságvédelmi tevékenysége nevelőmunkánk fontos területe, - hiszen szerves részét képezi nevelési programunknak is - melynek megvalósításában a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős jelenléte és tevékenysége kulcsfontosságú lenne.

305

A gyerekek figyelmét fel kell hívni a rájuk leselkedő veszélyekre. Ezért a prevencióra fektetjük a hangsúlyt. Megvalósítás: Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a nevelőtanárok munkáját kiegészítve bizalmas és napi kapcsolatban áll a diákokkal, a pedagógusokkal, és ha kell a szülőkkel is. Segítségével a kötetlen beszélgetések alkalmával napvilágra kerülhetnek olyan tényezők, mely negatívan befolyásolhatják személyiségfejlődésüket, döntéseiket. A hozzá érkezett információt a kollégiumi pedagógusokkal is megosztja. A kollégiumban működő diákönkormányzat közvetítő szerepet tölt be a tanár és diákok között. A gyermek- és ifjúságvédelem minden nevelőtanár kötelessége. Kollégiumi foglalkozásokon kiemelten foglalkozunk az egészséges életmódra neveléssel, a káros szenvedélyek hatásainak következményivel, és a drogfogyasztás megelőzésével.. A szabadidő-szervezés szerves részét alkotja az ifjúságvédelemnek. Igyekszünk diákjainknak biztosítani a feltételeket, hogy a szabad idejüket hasznosan töltsék el, és hogy olyan elfoglaltságot találjanak maguknak, ahol lazíthatnak, feszültségüket feloldhatják, ami leköti őket, és ahol akár a képességeik fejlődhetnek, és ekkor talán kisebb a valószínűsége annak, hogy a káros szenvedélyeknek hódoljanak. Hasznos felmérni, hogy a diákoknak milyen igényeik vannak szabadidős tevékenységekkel kapcsolatban, ez alapján szervezzük az éves programokat. Ez szeptember 15-ig minden tanévben megtörténik. Fontos ifjúságvédelmi feladat a bűnmegelőzés, ami szintén a kollégiumi pedagógusok feladata. A gyermekkorú vagy fiatalkorú tanulók elkövetővé, illetve bűnözővé válás megelőzése lehet az egyik nagyobb feladatcsoport, illetve a sértetté válás lehet a másik feladatcsoport. A diákok nem mindig vannak tisztában a törvényes keretek adta jogokkal és kötelességekkel, ezért alapvetően fontos a felvilágosító, ismeretterjesztő munka. Fontos feladat az áldozattá válás lehetséges színtereinek és potenciális szereplőinek feltérképezése, a megelőzés lehetséges módjainak megtalálása, önvédelmi ismeretek elsajátításának lehetősége. (Az iskolába járás fegyelmének megtartásában nagy figyelemmel leszünk a tanulói mulasztásokra, különösen az indokolatlan hiányzások ellenőrzésére. A szülő tájékoztatása nem maradhat el.)

A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése Kollégiumunk közös igazgatású intézmény. Így a szervezeti struktúra szerint az intézmény igazgató felelős a kollégium működéséért, a feltételek biztosításáért, a kollégiumvezető a pedagógiai tevékenység megvalósításáért. A kollégiumvezető közvetlen beosztottjai a kollégiumi nevelők, akiknek a pedagógiai munkáját ellenőrzi. A kollégiumi pedagógusmunka során fontos szempont a következetesség. Csak így tudjuk az egységes követelményrendszerünket érvényesíteni. A tanulók magatartásának, szorgalmának ellenőrzése folyamatos, amit főként a csoportvezető-tanárok követnek nyomon, de minden nevelő részt vesz benne a tanulók egészét tekintve is. A tanulmányi munka ellenőrzése mindennapos. A csoportvezető tanárok feljegyzik az adott napon kapott érdemjegyeket, ellenőrzik a házi feladatot. 306

Havi rendszerességgel végezzük a tanulmányi munka átfogó, kollégiumi szintű értékelését, a magatartással együtt. Tantárgyi átlagokat is számolunk, és a bukásra álló tanulókat kötelező korrepetálásra kötelezzük. A csoportvezető tanárok félévente írásban számolnak be munkájukról a kollégiumvezetőnek, aki szintén félévente értékelést készít az intézményi tantestület részére. A kollégiumvezető a nevelőtanárok munkáját a csoportfoglalkozások hospitálása során, a csoportnaplók, ügyeleti napló áttekintésével, a házirend betartásának minőségét személyes tapasztalat alapján ellenőrzi, ami napi rendszerességű. Hasonló módon történik a technikai személyzet munkájának ellenőrzése. Az intézmény vezetősége hétfői napokon megbeszélést tart az elvégzendő feladatokról, ahol a kollégiumvezető is részt vesz. Ezek tekintetében még azon a napon tart megbeszélést a kollégiumi nevelőtestülettel, ahol együtt értékelik az elvégzett feladatokat és megtervezik az elkövetkező hét tennivalóit. Mindig értékelésre kerül a tanulmányi munka és a fegyelmi helyzet. Tanulóink jutalmazását nevelő szándékkal végezzük. Ez igaz a pozitív és negatív jutalmazásra is. Fokozatai a kollégiumi házirendben szabályozottak. A szülők a kollégium működése alatt bármikor érdeklődhetnek (telefonon, személyesen) gyermekükről.

A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium, igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez, a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket, annak céljától, jellegétől függően, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi.

Kötelező foglalkozások Felkészítő, fejlesztő foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások: -

Szilencium – a napi felkészülést segítő tevékenység, közvetlen tanári irányítással. Időpontja: naponta 1600 – 1900. Minden tanulócsoport saját szilenciumi termében tanulással tölti ezt az időt. A részvétel csak azon tanulók számára nem kötelező, akiknek a tanulmányi átlaga eléri a 4,3-t, vagy azt meghaladja. Ezek a tanulók szabadon szervezhetik meg a tanulásra szánt idejüket, szobáikban, vagy egyéb rendelkezésre álló helyiségekben tanulhatnak (társalgó, tanulószoba stb.), a csoportvezető tanárral egyeztetve. A tanulmányi átlagokat minden hónapban felülvizsgáljuk, és az aktuális eredmények alapján döntünk a következő hónap szabad vagy kötelező szilenciumi részvételéről. Azoknak a tanulóknak, akik számára a tanulmányi eredmények nem teszik lehetővé a szabad szilenciumot, biztosítunk lehetőséget a hangos tanuláshoz, olyan helyiségben, ahol nem zavar másokat.

-

Korrepetálás – a szilencium ideje alatt, előtte, illetve utána biztosítunk korrepetálási lehetőséget azokból a tárgyakból, amelyekből az iskola biztosít korrepetáló tanárt. 307

Ezek a korrepetálások bármely tanuló által igénybe vehetők, a bukásra állók számára viszont kötelező. E foglalkozások keretében van lehetőség az egyes tantárgyakból tehetséges tanulók további fejlesztésére. Felzárkóztató foglalkozásokat a 9. és 10. évfolyam számára szervezünk, lehetőségeinkhez képest.

A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások:

Csoportfoglalkozások Ezek keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A csoportfoglalkozások lehetnek a közösség fejlesztését megvalósító és a kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozások. A foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő képességet. A csoportszintű tematikus foglalkozások időkeretét és tartalmát a Kollégiumok Országos Alapprogramja, a 36/2009. OM rendelet 2. számú melléklete alapján határoztuk meg, figyelembe véve a helyzetelemzés eredményeit intézményünk regionális szerepét, és a helyi sajátosságokat. Az egyes témaköröket tekintve a kollégiumi nevelőtestületünk által elfogadott az alapprogram végrehajtásához szükséges csoportfoglalkozások órakerete egy tanévre vonatkozóan a következő: Témakör Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon-és népismeret Összesen

9.* 4 3 3

Évfolyam 10. 11. 3 3 3 4 3 2

12-1. 1 3 4

2 4 3

2 4 3

2 4 3

2 4 3

3 22

4 22

4 22

3 20

*: felzárkóztató oktatással együtt A következőkben a fenti csoportfoglalkozások tematikus tervét részletezzük évfolyamokra lebontva. 1.) Tanulás 9. évfolyam Célok és feladatok: A tanórákra való felkészülés technikájának elsajátítására a kollégiumban, a jó időbeosztás, fontossági sorrend kialakítása, az önálló és közösségi tanulás hatékonyságának növelése. Könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása, a rendszeres, folyamatos tanulás kialakítása. 308

A csoportfoglalkozásokon a kollégiumban meg kell próbálnunk kialakítani az eredményes tanulás képességét, az értő olvasásfejlesztését, az emlékezet erősítését, az önművelés, önnevelés igényének kialakítását, az élethosszig tartó tanulás gondolatának befogadását. Csoportfoglalkozások témái Tanulási módszerek elsajátítása alkalmazása

Tartalmak, tevékenységek és a tanulási módszerek sajátosságai a kollégiumban a középiskolai követelményrendszer megismerése különböző tanulási technikák, módszerek a tanórai felkészülés módszerei olvasásfejlesztés, szövegértésfejlesztés ismeretek ellenőrzése

Könyvtárhasználat

könyvtárhasználati ismeretek

Módszerek: -

magyarázat, gyakorlati útmutatás, gyakorlás, ellenőrzés, játék

-

gyakorlati óra a könyvtárban

10. évfolyam Célok és feladatok: Az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kialakítása, az értő olvasás, jegyzetelés, beszámolók készítésének fejlesztése. A tanulás motiváltságának felmérése. Csoportfoglalkozások témái Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása Tanulási módszerek Informatika és számítástechnikai ismeretek

Tartalmak, tevékenységek a tanulás motiváltságának alakítása tantárgyak tanulási technikái Internethasználat, multimédia használata Számítástechnikai ismeretek gyakorlása

Módszerek: -

gyakorlati útmutatás szaktanárok segítségével

-

gyakorlati munkák készítése számítógépen

11. évfolyam Célok és feladatok: Az önművelés igényének kialakítása, információözön feldolgozásának gyakorlati megismerése. Csoportfoglalkozások témái Könyvtárinformatika, dokumentumismeret

Tartalmak, tevékenységek a szellemi munka technikája a különböző dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban az információfeldolgozás fázisai, technikái önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával 309

Módszerek: -

meghívott előadó

-

gyakorlati munka

-

kiselőadás

-

ismertetés

-

minták, gyakorlati technikák alkalmazása

Eszközök: -

szakirodalom

-

számítógép

-

TV, videó, CD

-

írásvetítő

-

könyvtár

-

felvételi adattár

12. évfolyam Célok és feladatok: Az eddig megszerzett ismeretek rendszerezése, a továbbtanulási szándékhoz igazodva.

Csoportfoglalkozások témái

Tartalmak, tevékenységek

Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása

Szakmai és érettségi vizsgák szabályainak, követelményeinek megismerése, az érettségire való felkészülés módszerei

Módszerek: - Meghívott előadó - Gyakorlati útmutatás - Csoportbeszélgetés Eszközök: - Felvételi vizsgaszabályzat - OM rendeletek 2.) Énkép, önismeret, pályaorientáció 9. évfolyam Célok és feladatok:

310

Ismerje a legfontosabb erkölcsi felfogásokat, normákat, a főbb emberi tulajdonságokat, tudjon mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes mások személyiségének tiszteletére és megértésére, önmaga felvállalására.

Csoportfoglalkozások témái Ki vagyok én?

Tartalmak, tevékenységek az ember belső tulajdonságai, érzelmeink, indulataink: félelem, harag, agresszió, szeretet, öröm személyiségjellemzők jellem, megjelenés magatartás

Módszerek: -

irodalmi, művészeti példák bemutatása

-

beszélgetés

-

kérdőívek

-

pszichológus bevonása, ifjúságvédelmi felelős bevonása

10. évfolyam Célok és feladatok: Ismerje meg önmagát, ez segítse az alkalmazkodásban, beilleszkedésben, konfliktusainak megoldásában. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő illetve gátló személyiségvonásokat. Csoportfoglalkozások témái Ki vagyok én?

Tartalmak, tevékenységek kapcsolataink (család, barátok) a kapcsolódás formái és módjai (rokonszenvellenszenv, őszinteség-hazugság, előítéletnyitottság

Az egyén és a társadalom

Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok

Módszerek: -

szituációs játékok

-

vizsgálati módszerek

-

beszélgetés

11. évfolyam Célok és feladatok Törekedjen a felelősségteljes magatartás kialakítására. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségét. Tudjon önállóan tájékozódni pályaválasztási dokumentumokban. 311

Csoportfoglalkozások témái Az egyén és társadalom

Tartalmak, tevékenységek Erkölcsi normák, azok változásainak megismerése

Pályaorientáció

tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban

Módszerek: -

beszélgetés

-

vita kortársakkal

-

pályaválasztási dokumentumok bemutatása

12-14. évfolyam Célok és feladatok: Az együttélés feltétele, hogy közösen meghatározott szabályokat betartsa, jó légkör alakuljon ki a csoport és tanár között. Tudatosuljon a tanulókban, hogy életük során többször pályamódosításra kényszerülhetnek, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Ismerjék az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő személyiségvonásokat és erényeket. Legyenek tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Csoportfoglalkozások témái Pályaorientáció

Tartalmak, tevékenységek a pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása, megismerése (motiváció, érdeklődés, képességek) az álláskeresés folyamata, technikái, felkészülés esetleges pályakorrekcióra az élethosszig tartó tanulás fontossága a munkavállalók jogai, kötelességei felkészülés az esetleges pályakorrekcióra

Módszerek: -

irodalmi alkotások felhasználása

-

film

szakirodalom 3.). Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 9. évfolyam Célok és feladatok: 312

Fontos cél a 9. évfolyamon az esztétikai értékek közvetítése és megbecsülése. Tegyük lehetővé a tehetséges tanulók számára a művészi alkotások létrehozását. Csoportfoglalkozások keretében kapcsolódjanak be a tanulók a kollégium kulturális és művészeti tevékenységébe. Tehetségéhez és alkotókészségéhez mérten csatlakozzon minden diák valamilyen alkotókörhöz. Vegyen részt a kollégium diákhagyományainak éltetésében. Segítsük az egyéni ízlés alakulását. Mutassunk példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. Személyes élményeik során találkozzanak esztétikai élményekkel, javuljon véleményalkotó képességük. Csoportfoglalkozások témái Mindennapok művészete

Az alkotás öröme Nemzeti kultúránk

Tartalmak, tevékenységek mi az ízlés, mi a divat, mi a művészi? egyéni-, közízlés és művészi ízlés, esztétikum divatok és hóbortok kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények szerzése, megosztása társaikkal tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása, bemutatása néphagyományaink, nemzeti kulturális értékeink megismerése

Módszerek: -

beszélgetés, vita

-

önálló kutatómunka

-

kulturális eseményeken való részvétel

10. évfolyam Célok és feladatok: Legyenek képesek átélni a művészi alkotások közvetítette érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Merjenek és tudjanak jól átgondolt véleményt mondani alkotásokról, legyenek nyitottak az új és szokatlan dolgokkal szemben. Ismerjék meg a magyar és egyetemes kultúra kimagasló egyéniségeit. Ismerkedjenek kortárs művészeti alkotásokkal. Csoportfoglalkozások témái Az alkotás öröme

Egyetemes műveltség

Tartalmak, tevékenységek saját médiatermékek, (faliújság, plakát , fényképek) előállítása, kollégiumi hagyományok ápolása a magyar és egyetemes kultúra kimagasló személyiségei

Módszerek: -

kiállítások megtekintése és műelemzés

-

vita, megbeszélés, tanulói irányítással

-

tanulói előadás 313

-

könyvtár használata

11. évfolyam Célok és feladatok: Cél az önálló véleményalkotásra nevelés. Ismerjék meg a művészi kommunikáció különböző formáit, a gondolatok kifejezésének számtalan lehetőségét és ezen eszközök használatát. Legyenek tájékozottak hazánk szerepéről az Európai Unióbanl. Csoportfoglalkozások témái Európaiság Egyetemes műveltség

Tartalmak, tevékenységek Magyarország az Európai Unióban ismeretterjesztő előadásokon való részvétel ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel interaktív kapcsolatok kialakítása művészekkel

Módszerek: -

sajtó- és médiafigyelés

-

képzeletbeli, vagy valós riportok készítése

-

vita, beszélgetés

12-14. évfolyam Célok és feladatok: Készítsük fel a tanulókat a könyvtár és információs forrásközpontok céltudatos használatára. Tudatosítsuk az állandó önművelés fontosságát. Váljon a műveltség erkölcsi értékké, amely meghatározza egész életvitelüket. Önálló véleményalkotás, vitakészség fejlesztése. Tájékozottság a világ kulturális eseményeiről. Szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásáról. Témakörök Európaiság

Tartalmak, tevékenységek Az Európai Unió működése, Alkotmánya, működés főbb szabályai

314

Egyetemes műveltség

a magyar és egyetemes kultúra kimagasló személyiségei kiállítások, színházlátogatás tájékozódás a világ kulturális eseményeiről könyvtártípusok, dokumentumok, önálló kutatás a megfelelő információhordozók kiválasztásával Interaktív kapcsolat művészekkel Ismerkedés a világ kulturális eseményeivel

Módszerek: -

könyvtárhasználat

-

film, videó

-

sajtó és média-figyelés

-

beszélgetés, vita

Eszközök: -

videó, filmek, TV

-

könyv: életrajzok, reprodukciók, lexikonok

-

folyóiratok, újságok

-

fényképezőgép, filmek

-

rajzeszközök

4.). Környezet tudatosság 9. évfolyam Célok és feladatok: A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezet harmonikus kapcsolatának lehetőségeit. A tanuló ismerje az iskola és kollégium környezetét, tanulja meg óvni és megbecsülni. A felzárkóztató oktatásban ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, váljanak érzékennyé az őket körülvevő világ állapota iránt. Tegyük világossá, hogy környezetük használata életvezetésük meghatározó része, befolyásolja életük kilátásait, minőségét.

315

Csoportfoglalkozások témái Környezetünk állapota

Tartalmak, tevékenységek környezetünk változása, hogyan változott a település, milyen előnyök és hátrányok származtak a változásokból környezetvédelmi szempontból hogyan változik környezetünk élővilága, hogyan változott életünk minősége, javulás és romlás mérlege a kollégium külső és belső környezete hogyan változik környezetünk

Módszerek: -

kötetlen beszélgetés

-

diafilm, videó megtekintése

10. évfolyam Célok és feladatok: Képessé kell tennünk tanulóinkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Csoportfoglalkozások témái Környezetünk állapota

Tartalmak, tevékenységek a Föld mint globális rendszer, hogyan keletkeznek globális környezeti problémák ki a felelős, mit tehet az egyén, hazai természeti értékeink, nemzeti parkjaink

Módszerek: - témához kapcsolódó videó film megtekintése -

témák megbeszélése

11. évfolyam Célok és feladatok: Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része. Legyen felkészülve környezettudatos döntések meghozatalára.

Csoportfoglalkozások témái Közös felelősségünk

Tartalmak, tevékenységek azé a felelősség, aki dönt, tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit a tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért, környezeti értékeink megóvásáért

316

Módszerek: -

kötetlen beszélgetés

-

vita

12-14. évfolyam Célok, feladatok: Neveljük arra tanulóinkat, hogy a fogyasztásban, szeméttárolásba tartsák szem előtt a környezet érdekeit, legyenek nyitottak és figyelmesek az új módszerek iránt, melyek segítik környezetünk karbantartását. Legyenek felelősségteljesek döntéseikben. Környezetünk megóvásának fontosságát tudatosítani, globális problémákra felhívni a figyelmet. Csoportfoglalkozások témái Közös felelősségünk

Tartalmak, tevékenységek környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása, a termékek életútjának követése mit tehetek, mit teszek, mi befolyásolja döntésemet, hogyan tervezem saját jövőmet, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal Globális környezeti problémák, lehetőség és cselekvés Környezettudatos életforma kialakítása

Módszerek: -

beszélgetés

-

csoportok kialakítása, akik kapcsolatokat építenek

Eszközök: -

videó filmek, videomagnó

-

TV

-

írásvetítő, fólia

-

diavetítő, diafilm

-

folyóiratok

5.) Testi és lelki egészség 9. évfolyam Célok és feladatok: Célunk felkészíteni a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, ismeretszerzésre. Alakuljon ki a helyes napirend, a nyugodt körülmények között folytatott tevékenység. Ismerje és tartsa be az illemszabályokat. Ismerje a döntés és felelősség fogalmát, ezek jelentőségét, a konfliktuskezelés technikáit. Ismerkedjék meg az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Találja meg az egyéniségének megfelelő helyet a csoportban. Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Ismerje fel a súlyos problémahelyzeteket, s a megoldásukhoz tudjon 317

segítséget kérni. Tartsa tiszteletben és fogadja el a nemzeti vagy etnikai, kisebbségi azonosságtudat létét és a másságot. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, a harmónikus társas kapcsolatok kialakításához szükséges készségekkel.

Csoportfoglalkozások témái Társas kapcsolataink

Élet a kollégiumban

Tartalmak, tevékenységek egymáshoz való alkalmazkodás, egymás iránti türelem, segítségnyújtás a bajban, tanulásban, érzelmi gondban konfliktuskezelés élethelyzetek megbeszélése, dramatizálás, konfliktusok elemzése környezetünk szépítése, jó ízlés alakítása közösségi tulajdon tisztelete helyem a kollégiumban kiben bízhat, kihez fordulhat problémáival, kitől kérhet tanácsot, segítséget veszélyes helyzetek felismerése, megoldása szerepjátékok, szituációs játékok

Módszerek: -

beszélgetés

-

filmvetítés

-

népművészeti tárgyak bemutatása

-

könyvek

10. évfolyam Célok és feladatok: Készüljön fel lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására Segítsük a tanulókat problémáik megoldásában, konfliktusaik kezelésében. Váljon igényévé környezetének tisztántartása, szépítése. Csoportfoglalkozások témái Élet a kollégiumban

Tartalmak, tevékenységek konfliktusok, válsághelyzetek megoldása, kezelése az életkorok etikája, szülői szeretet barátság, partner-kapcsolatok, kortárscsoportok szerepe a serdülés időszakában (Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia)

Testi,lelki egészségünk

természeti és az ember által létrehozott értékek megbecsülése felelősségünk környezetünkért gazdálkodás a háztartásban, takarékosság, 318

Testi,lelki egészségünk

takarékoskodás testi-lelki egészségünk, veszélyforrások, elsősegélynyújtás szexuális felvilágosítás Módszerek: -

beszélgetés

-

dramatizálás

-

tanulói beszámolók

-

védőnő bevonása

11. évfolyam Célok és feladatok: Adjunk módot arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekeik érvényesítésének jogszerű és eredményes módját. Csoportfoglalkozások témái Társas kapcsolataink

Tartalmak, tevékenységek harmonikus kapcsolatok kialakításának módja, érdekütköztetések, konfliktusok filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése partnerkapcsolatok, a másik nemhez való erkölcsös kapcsolat kialakítása

Élet a kollégiumban

szabadidő hasznos eltöltése gazdálkodás, az igények célszerű kielégítése testi-lelki egészségünkért: elsősegély, önvizsgálat, gyógyszerek függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzése

Testi-lelki egészségünk

Módszerek: -

filmvetítés

-

könyvajánlás, felolvasás

-

kérdőívek

12-14. évfolyam Célok és feladatok: Nyújtsunk segítséget, hogy elkerülje a környezetét, egészségét veszélyeztető helyzeteket. Megfelelő ismeretekkel rendelkezzen, hogy el tudja utasítani a káros függőséghez vezető szokásokat. Egészséges életmód kialakításának igénye, erkölcsös élet megalapozása, legyen képes önálló életvitelét önmaga ellátását megszervezni. Ismerje az egészségét fenyegető tényezőket.

319

Csoportfoglalkozások témái Társas kapcsolatok

Testi-lelki egészségünk

Tartalmak, tevékenységek párkapcsolatok tisztasága családi életre nevelés, szerepek a családban, felelősség párkapcsolatok, erkölcs család, felelősség konfliktuselemzés egészségünkért: szűrővizsgálatok fontossága, önvizsgálat gazdálkodás a háztartásban, takarékosság egészséges táplálkozás, mozgás fontossága veszélyforrások függőséghez vezető lépések, szokások

Módszerek: -

séta, túrák

-

védőnő bevonása

-

egyéni beszélgetések

-

szemléltető könyvek, szakirodalom

-

TV, videó, filmek

6.) Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. 9. évfolyam Célok és feladatok:

Célunk, hogy a tanuló megtalálja helyét, szerepét, feladatait az iskolai és kollégiumi közösségben, segítse a beilleszkedést. Csoportfoglalkozás keretében a kollégista tanulók tapasztalatot szereznek az egyén és közösség kapcsolatáról. Elő kell segíteni, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben, támogatva beilleszkedését a kollégiumi környezetébe. A kollégista ismerje meg és gyakorolja a kollégium, és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket, tapasztalja meg a felelősség és döntés súlyát, következményeit. Sajátítsa el a társadalmi érintkezés alapvető szabályait.

Csoportfoglalkozások témái Én és a család

A kollégium és az iskola

Tartalmak, tevékenységek személyiségjegyek és azonosságtudat probléma feldolgozás, megbeszélés szerepek és szabályok a családban saját tapasztalatok megbeszélése a külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana az egyén helye az iskolai és kollégiumi 320

környezetben az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése a kollégium és az iskola írott és íratlan szabályai alapvető illemszabályok Módszerek: -

teszt

-

önismereti játékok

-

beszélgetés, vita

-

önálló munka

10. évfolyam Célok és feladatok A foglalkozások során a diák megismeri a közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit úgy a családban, mint a kollégiumi közösségben. Megtanulja kezelni a konfliktusokat, megtanul érvelni és másokat meghallgatni. Ismerje és tisztelje közössége tagjait. Törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Csoportfoglalkozások témái Én és a család Kollégium és iskola

A társadalom Módszerek: -

szituációs játékok

-

vita, megbeszélés

-

önálló gyűjtőmunka

Tartalmak, tevékenységek a család szerepe a múltban és a jelenben a barátság szerepe az ember életében konfliktuskezelési technikák szituációk elemzése az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben az egyén jogai, a szabadságjogok ismerete

11. évfolyam Célok és feladatok: Fontos hangsúlyozni a család és a barátság szerepét az ember életében. A kollégiumban sok barátság kötődik, hangsúlyozni kell, hogy őrizzék meg ezeket a barátságokat, fedezzék fel értékeit és előnyeit a későbbi életük számára. Fel kell készíteni a tanulókat a munkaerőpiac működésére, a munkában való elhelyezkedés nehézségeire, a követelmények felmérésére. Csoportfoglalkozások témái Én és a család

Tartalmak, tevékenységek a barátság szerepe, irodalmi példákon , saját tapasztalatokon keresztül nemiség, szerelem, házasság 321

A társadalom

a modern nemzetállamok a demokratikus állam működésének főbb elemei diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei

Módszerek: -

önálló beszámolók

-

film, videó

-

különböző önéletrajz típusok készítése

12-14. évfolyam Célok és feladatok: Közel a felnőttkor, ezért nagy figyelmet kell fordítani a felelősségtudat kialakítására, a családalapításban és barátságokban játszó fontos szerepére. Fontos, hogy megértsék és ismerjék a társadalom szerkezetét és működését, jogait és kötelességeit a családdal, munkájával szemben. Legyen tájékozott a napi politikában, a világ eseményeiben. A különböző információs források tudatos használatára neveljünk. Tudjon megfelelő formában érvelni, vitatkozni, érdekeinek védelmében fellépni. Csoportfoglalkozások témái Én és a család

A társadalom

Tartalmak, tevékenységek felelősségteljes kapcsolatteremtés, családalapítás konfliktuskezelés a férfi-nő kapcsolat ma a gazdaság, a munka világ és a munkaerőpiac működése a vitakészség fejlesztése

Módszerek: -

vita, beszélgetés

-

sajtó és média-figyelés

-

tapasztalatcsere

Eszközök: -

TV, rádió

-

napilapok

-

videó, filmek 322

-

internet

7.) Hon-és népismeret 9. évfolyam Célok és feladatok: A befogadó környezethez való kötődés kialakítása, az új környezet értékeinek közvetítése a diákoknak, a lokálpatriotizmus kialakítása. Alakuljon ki és fejlődjön a diákok információgyűjtő képessége, gyakorolja a szóbeli, írásbeli és képi kifejezés különböző formáit. Ismerje meg hazánk legfontosabb értékeit, szimbólumait. Csoportfoglalkozások témái Nemzeti kultúra Helyismeret, helytörténet

Tartalmak, tevékenységek a magyar nemzeti kultúra kincseinek megismertetése az intézmény szervezeti felépítésének megismerése helytörténet: a település történetének megismerése Biharkeresztes és környékének nevezetességei

Módszerek: - előadás -

tematikus kirándulás

-

beszélgetés

-

rendezvények

-

kirándulás

10. évfolyam Célok és feladatok: Az információgyűjtő, feldolgozó és rendszerező készség fejlesztése. A nemzeti kötődés erősítése a kiemelkedő személyiségek teljesítményének bemutatása által. Csoportfoglalkozások témái Helyismeret, helytörténet Nemzeti kultúránk Múltismeret, hagyományok

Tartalmak, tevékenységek a tájegység történetének megismerése források segítségével ismerkedés a néphagyományokkal, a kézműves és iparművészeti technikákkal a magyar kultúra, tudomány kiemelkedő személyiségei és eredményei (pl. Nobel díjasok)

323

Módszerek: -

forráselemzés

-

kiselőadás elkészítése

-

dokumentumelemzés

-

szituációs játék

11. évfolyam Célok és feladatok: A toleráns viselkedés kialakítása, az előítélet mentesség, a kisebbségek kultúrájának, jogainak nemzeti érzéseinek tiszteletben tartására való nevelés. A társadalmi problémák iránti érzékenység kialakítása. Csoportfoglalkozások témái Jelenismeret

Tartalmak, tevékenységek Gyermeki jogok, diákjogok, az alapvető emberi jogok Jellegzetes példák feldolgozása

Múltismeret, hagyományok

magyarság és Európa: kapcsolódási pontok a múltban nemzetiségiek és romák a mai magyar társadalomban a határokon kívüli magyarság egy szociográfiai mű vagy film elemzése

Módszerek: -

előadás

-

vita

-

jegyzetkészítés

-

elemzés

12-14. évfolyam Célok és feladatok: Az EU kialakulásának, szervezeti felépítésének megismerése, az integrációs folyamatok, az európaiság gondolatának megismerése. Érdeklődés felkeltése az aktuális politikai kérdések iránt, saját helyzetünk a mai politikai életben Csoportfoglalkozások témái Jelenismeret

Tartalmak, tevékenységek az Európai Unió főbb jellenzői

Múltismeret, hagyományok

nemzetiségi kérdések itthon magyar nemzetiségek határainkon kívül a téma megvitatása szociográfiai mű vagy 324

film segítségével Módszerek: -

előadás

-

források, grafikonok elemzése

-

videó film megtekintése

-

megbeszélés, vita

Eszközök -

szakirodalom

-

videó film

-

TV

-

dokumentum gyűjtemény

Speciális ismereteket adó foglalkozások A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások. A személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsára, segítségére. Ezen foglalkozások ideje kötetlen. Ha egészségügyi problémáival nem akar a pedagógushoz fordulni a tanuló, akkor arra is van lehetősége, hogy szakemberrel beszélje meg gondjait, ugyanis rendszeres fogadóórát tart kollégiumunkban egy védőnő.

Kötelezően választott foglalkozások A kötelezően választott foglalkozásokon a fentieken kívül további heti egy foglalkozásokon köteles a tanuló részt venni, választania a kollégium által az adott tanévben felkínált lehetőségek közül kell. Ezek pl. a következők lehetnek: -

kollégiumi sportkör (futball, aerobic, futás, tollaslabda, kézilabda, szertorna, kosárlabda, floorball)

-

hangszeres képzés

-

háztartási ismeretek

-

szövés

-

természet- és környezetvédelem

-

kézimunka szakkör

-

idegen nyelvi szakkör (nyelvvizsgára való készülés)

-

irodalmi kör

-

pályaorientáció

-

modellezés

A kötelezően választott foglalkozások részben az iskolai ismeretek kiegészítését szolgálják, részben speciális ismereteket adnak, részben pedig a továbbtanuláshoz adnak segítséget. A foglalkozások kínálata tanévenként változhat az igényeknek és lehetőségeknek képest megfelelően. 325

A kötelezően választott foglalkozások szervezése a tanév során A tanuló az általa választott foglalkozáson egész tanév során köteles részt venni. Csak egy olyan foglalkozást lehet választani, ami a kötelező tanulmányi időszakot érinti, kivéve azokat a tanulókat, akik nem kötelesek azon részt venni. A foglalkozásokat vezető pedagógus tematikát dolgoz ki az adott témában, és az adott tanév szeptember15-ig a kollégiumvezetőnek bemutatja. A foglalkozások szervezéséről a kollégiumi nevelőtestület a diáktanáccsal közösen dönt. Ha a foglalkozásnak anyagi vonzata van, akkor a foglalkozás megszervezéséhez az igazgató egyetértése szükséges. A kollégium tanulói minden tanév első hetében jelzik, hogy milyen választható foglalkozásokra jelentkeznek a tanév során. Az éves foglalkozási tervet a kollégiumvezető készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el, a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. Az éves munkatervet – az elfogadást követő három napon belül – a helyben szokásos módon(csoportfoglalkozásokon, DT és nevelőtestületi megbeszélés) tesszük közzé. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül írásban bejelentik a kollégiumvezető részére, hogy milyen kötelezően választott, illetve szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni.

Szabadon választható foglalkozások Kollégiumunkban már hagyománnyá vált az olyan szakköri szintű foglalkozások szervezése, amely az iskolai ismereteken túlmutat, azt kiegészíti, és önmagában is értékes ismereteket nyújt. A lehetőségeinket figyelembe véve a következő szabadon választható foglalkozásokat kínáljuk diákjaink részére: -

filmklub

-

stúdió működtetése

-

egészségügyi ismeretek

-

modern táncok

-

kulturális programok szervezése

Ezeket a foglalkozásokat az intézmény költségvetését figyelembe véve tervezzük. Ezek közül is választható foglalkozás a kötelezően választottak mellé. Ehhez a kollégiumvezető engedélye szükséges, valamint figyelembe kell venni a házirend ide vonatkozó rendelkezéseit. A szabadon választható foglalkozások szervezése a tanév során A szabadon választott foglalkozások csak úgy választhatók, hogy nem ütköznek a kötelező foglalkozásokkal, illetve nem terhelik túl a tanulókat. A foglalkozásokon való részvételi igényüket a tanulók szintén minden tanév szeptember 30-ig kell jelezzék írásban a kollégiumvezetőnek. A foglalkozásokon a tanuló részvétele a tanév során kötelező, mulasztani csak megfelelő indok alapján lehet, és ezt igazolni kell. 326

A szabadidős foglalkozások keretén belül választhatóak még az egészséges életmódot célzó sportfoglalkozások is. A kollégiumunkban számos lehetőség nyílik a sportolásra. Rendelkezésünkre áll: tornaterem, konditerem, ping-pong asztal és felszerelés valamint más sporteszközök, villanyvilágítással rendelkező kézilabdapálya. A sporttevékenységért felelős nevelő rendszeresen szervez különböző bajnokságokat: -

kézilabda

-

foci

-

asztali tenisz

-

röplabda

-

tollaslabda

-

floorball

-

kosárlabda

Eszközt nem igénylő sporttevékenység: rendszeres futás, ennek szervezésében segítségünkre vannak a gimnáziumi testnevelők is. Alkalomszerűen szerveződő csoportos vagy egyéni sportolásra is van mód. Rendszeres sport és kulturális jellegű találkozókat szervezünk változó partnerkollégiumokkal, amelyeken a részvétel szintén szabadon választható.

színhellyel

a

E kapcsolatok módot adnak kirándulások szervezésére is. Ezek alkalmával a tanulók megismerhetik történelmi, kulturális és természeti értékeinket, ugyanakkor erősítik a kollégiumi közösséget, szélesítik a tanulók látókörét. Kulturális szabadidős foglalkozásnak minősül a városi rendezvényeken való részvétel (kiállítások megnyitói, előadások, szakmai fórumok stb.), ahol az érdeklődők szervezetten vehetnek részt. Igény szerint szervezhető színházlátogatás, sportesemények látogatása, vagy a diákok által igényelt egyéb kulturális programok, kollégiumi kirándulás A diáktanácsnak a kollégiumvezetővel egyeztetni kell a programok szervezését.

A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások (Hagyományőrző programok, részvétel kötelező) -

Kollégiumi vetélkedők: félévente tartott szabadidős program, játékos fejtörők, mozgásos feladatok, logikai problémák megoldása, az általános műveltséget fejlesztő kérdések, feladatok felvetésével hasznos szabadidős programot jelent a tanulók számára.

-

Gólyaavató: a 9 és 12 évfolyamos diákok szervezik a tanév elején

-

Mikulás ünnepség: nevelőtestület és diáktanács szervezi

-

Karácsonyi ünnepség: nevelőtestület és diáktanács szervezi

-

Farsang: diáktanács és a nevelőtestület szervezi

-

Kollégiumi ballagás: 11. évfolyam és a nevelőtanárok szervezik

A fentieken kívül szeretnénk tanévenként legalább egy-két alkalommal kirándulást szervezni, amelynek során a környék nevezetességeit és kultúráját is megismerhetik diákjaink. 327

Ezek a kirándulások segítenek a tanulók mind jobb megismerésében, és jelentősen hozzájárulnak személyiségük és tudásuk fejlesztéséhez. A tanév során számos egyéb közösségi rendezvény is szerveződik, szervezhető. Ehhez kezdeményezés szükséges, amely után a nevelőtestület és a diákönkormányzat közösen dönt.

A nevelőtanárok szakmai továbbképzése A tanév során a pénzügyi lehetőségek függvényében a nevelőtanárok továbbképzéseken vehetnek részt. Továbbképzési programmal és beiskolázási tervvel rendelkezik intézményünk, amelyben a kollégiumi pedagógusok is szerepelnek. Jelentkezésüket a beiskolázási tervbe a helyben szokásos módon kell megtegyék. Cél: A kollégium pedagógusai olyan továbbképzésen vegyenek részt, ami munkájukat tekintve célirányos és segíti az önképzésüket, motivációt nyújt munkájuk során, hozzájutnak a legfrissebb szakmai ismeretekhez, amely a hatékonyabb munka végzésének a feltétele.

Szerkezeti, szervezeti változások A kollégiumban 2 tanulócsoport működik. Kialakításuk a lehetőségek szerint két évfolyam összevonásával történik.. A csoportokat 1-1 nevelőtanár irányítja. A csoportlétszámok csökkenő tendenciát mutatnak, amelyet befolyásol a tanulók kevesebb létszáma is. A jövőt tekintve, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a csoportlétszámok növelésére, a kollégiumi férőhelyek maximális feltöltésére. Mivel tanulóink 80%-a közepes képességű, vagy gyengébb, ezért foglalkozásaink nagy része a tanulmányi munka segítését célozza meg. Célunk a tanulók hozzásegítése az eredményes tanuláshoz, emellett a tehetségesebbek kiemelése és aktívabb segítése.

328

A középiskola egészségnevelési programja, a mindennapos testedzés A) Helyzetelemzés Iskolánk Hajdú-Bihar megye viszonylag elmaradott bihari kistérségében található. Intézményünk szakiskolai osztályai térségi kötelező beiskolázási feladatokat látnak el, ebből adódóan tanulóinkat előzetesen nem válogathatjuk meg. Tanulóink közül sokan halmozottan hátrányos helyzetű családból származnak, ingerszegény környezetben nőttek fel, és ebből adódóan nem váltak életük szerves részévé az alapvető mentálhigiéniai szokások. Előzetes információk, osztályfőnöki felmérések során kiderült, hogy a tanulók szüleinek jelentős része krónikus dohányzó, néhány családban előfordul az alkoholizmus és a fizikai bántalmazás is. Tanulóink közül sokan nincsenek tisztában az egészséges táplálkozás előnyeivel, nem veszik komolyan az alkohol, a drog és a dohányzás káros hatásait. Egyre többen és egyre fiatalabban használják rendszeresen a káros élvezeti szereket. Napjaikat a rendszeres mozgás hiánya jellemzi, pedig a testi fejlődésük egyik alapfeltétele a rendszeres testmozgás lenne. A tanévév eleji egészségügyi vizsgálatok azt tükrözik, hogy tanulóink között egyre több a rossz testtartású, túlsúlyos, gerinc problémákkal és mozgásszervi elváltozásokkal rendelkező tanuló. Személyi higiénés ismereteik nagyon hiányosak, nagy részük otthoni környezete igénytelen (sok esetben primitív), és a szüleiktől sem kapnak elegendő információt erre vonatkozóan. Nevelőtestületünk tapasztalata az, hogy a tanulók étkezési szokásai sok kívánni valót hagynak maguk után. A napi étkezések száma és aránya rossz. Gyakran tapasztaljuk, hogy reggeli nélkül jönnek iskolába, ezért már az első órák után figyelmetlenek, fáradtak. Téves eszményképek, ideálok és a média hatásgyakorlata következtében egyre több az egészségtelen fogyókúrás eset. Tanulóink nagy része nehéz anyagi helyzetű családokból érkezik, ezért esélyük sincs a még mindig viszonylag drága egészséges táplálékok beszerzésére. Túlzott mértékű édességek, üdítők, és rendkívül egészségtelen hideg élelmiszerek jellemzik étkezéseiket. Miután az iskolai menza tömegétkeztetést végez, itt sem kapnak mindig koruknak megfelelő ebédet. Tulajdonképpen egész életmódjuk átformálására lenne szükség. Ehhez első lépésként a kialakult téves szemlélet megváltozatása szükséges, majd ezeknek gyakorlati megvalósítása következne. Ezért tartjuk fontosnak, hogy e program keretében a tanórai és tanórán kívüli felvilágosítás mellett a megelőzés is megvalósuljon.

Iskolai egészségnevelési program Általános céljaink: Megvalósítható tervet szeretnénk készíteni. Céljaink megvalósításánál figyelembe vesszük az iskola földrajzi sajátosságait, a tanulók szociális helyzetét, egészségügyi ismereteit. Mindenkori céljainkat a szűrővizsgálatokon tapasztaltak és a tanulókkal történt megbeszélések szabják meg. Fontosnak tartjuk a fiatalok széles körű tájékoztatását a testi- és lelki egészséggel, életvitellel kapcsolatban, hogy a tudás birtokában, életmódjukban, viselkedésükben az egészség értékként tükröződjék. Olyan egészségnevelési programot szeretnénk megvalósítani, amely az iskolai oktatás átfogó és integráns részeként áthatja diákjaink környezetét, és amelyből minden tanulónk alapvetően részesülhetne. 329

A sikeres program kifejlesztése érdekében próbáljuk megvalósítani az otthon, a közösség és az iskola közötti együttműködést. A program hatékonyságát a veszélyeztetett területeken illetékes szakemberek bevonásával növeljük. Célunk, hogy tanulóink kellő ösztönzést és tudást szerezzenek egy személyes környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerjék az aktív szabadidő eltöltésének lehetőségeit, a mindennapos testmozgás és a személyi higiéné fontosságát. Törekszünk tanulóinkkal megértetni az egészséggel összefüggő kérdések jelentőségét, és ennek érdekében az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeket iskolánk pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe beépítjük. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - egészséges testtartás, a mozgás fontossága, - az egészség, mint érték, - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, - a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, - a szenvedélybetegségek elkerülése, - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, - megelőzés szerepe. Az oktatási intézményben töltött idő alatt szerzett ismeretek alapjai legyenek egyéni életük szervezésének. A rövidtávú céljaink keretterv jellegűek, a mindenkori megvalósítást az adott tanévben a korosztályoknál tapasztaltak szabják meg, és ezek adják a fő irányvonalat. Minden évben egy konkrét és egyben legsürgetőbb probléma köré gyűjtjük a feladatokat, és ennek megfelelően választjuk meg az eszközöket és a módszereket. Az iskolai büfé kínálatát felülvizsgáltuk, a felülvizsgálat eredményeként szorgalmazzuk a korszerű élelmiszerek minél nagyobb választékának megjelenését. A tantermek balesetveszélyes burkolatait lecseréltük, a világítás korszerűsítését kiemelt feladatként kezeljük. Igényes, kulturált, egészséges iskolai mikro-és makro környezet kialakítására törekszünk. Miután intézményünk szakiskolai részének egyik képzési profilja mezőgazdasági jellegű, ezért célunk ezen tanulók bevonásával az iskola előtti zöldövezet és a belső terek esztétikusabbá, virágosabbá tétele. Szeretnénk elérni, hogy minél kevesebb tanuló dohányozzon, fontosnak tarjuk az egészségkárosító magatartásformák elkerülését. Célunk egy olyan nevelési-oktatási intézmény kialakítása, ahol a tanulók igényesen megtervezett egészséges környezetben tanulhatnak. Személyiségük, életük formálódásában az itt érvényesülő hatások pozitívak legyenek. Egészségnevelésünk során az elsődleges prevenció érvényesüljön.

330

Az egészségnevelési program megvalósításának színterei: 1. Tanórai Az egészségnevelés minden tanítási órán fontos feladat, melyre a szaktanároknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk (pl. a helyes testtartásra, az írásbeli munkánál a kellő szemmagasságra, a tanterem és a tábla megfelelő megvilágítására, termek szellőztetésére, tisztántartására, és a kellő higiéniára, stb.). Teendőjük ezzel kapcsolatosan elsősorban az osztályfőnököknek, a biológia és a testnevelő tanároknak van. Minden tanév elején azok a tanárok, akik gyakorlati-kísérleti órákat tartanak, munkavédelmi-és biztonságtechnikai oktatást tartanak, melyről a tanulóknak számot kell adniuk. A szakiskolai tanulókra még inkább vonatkozik a hátrányos helyzet és esélyegyenlőtlenség, ebből adódóan kiemelt feladataink vannak az egészségmagatartás formálása terén, különösen érvényes ez a kilencedikesek esetében. A szakiskolai tanulóknál főként a szakképzési évfolyamokon szükséges a baleset-megelőzési ismeretek elsajátíttatása, ami a munkavédelmi és osztályfőnöki órákon valósul meg. Elsősegély nyújtási ismereteket a számukra külön tematika szerint, magasabb óraszámban oktatunk. a. Az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló egészségnevelési program Az egészségre való nevelés legfontosabb feladata a felvilágosító munka, a megelőzés, valamint egészségünk védelme, megóvása. Az osztályfőnöki nevelőmunka alapja a pozitív példamutatás. A fiatalok, a társadalom számára a pedagógus viselkedési mintát jelent. Az osztályfőnöki megbeszélés nem olyan tanítási óra, amelyen az ismeretátadás és bővítés az elsődleges cél. De nem létezik felvilágosítás, eszmecsere tények, adatok, ismeretek nélkül. Ezért mindig meg kell győződnünk arról, hogy tanulóink milyen ismeretekkel rendelkeznek, és ennek megfelelően kell közölnünk a szükséges ismereteket. Ennek megvalósításához kellő szakmai felkészültséggel kell rendelkeznünk. Az egészségnevelés, a felvilágosító munka nemcsak az orvos feladata. De célszerű és szükséges az osztályfőnöki megbeszélésekbe bevonnunk az iskolaorvost, illetve más szakorvost is. Segítségükkel munkánk szakszerűbb, hitelesebb és eredményesebb lehet. A szakközépiskolai osztályban a pálya- és életvitel órákon rendszeresen folyik egészség és egészségvédelemre, helyes életvitel kialakítására való nevelés. Szakemberek bevonásával hozzuk életközelbe ezeket a problémákat. 9. osztály (10 órában) 1-5. Egészség és egészségvédelem Az egészség kincs, családunk és társadalmunk jövőjének záloga. Miért fontos az egészségvédelem? Mire terjed ki az egészségnevelés? Mit jelent a mentálhigiéné szó? Mi a prevenció? Kinek a feladta az egészségvédelem? Milyen magyar és nemzetközi szervezetek foglalkoznak az egészségvédelemmel? Mi tartozik a feladataik közé? Hogyan szolgálja az egészségvédelmet az iskolaorvos és háziorvos? 6. A serdülőkor testi, lelki, higiénés, pszicho-szexuális változásai. A serdülőkor testi-lelki változásai és összefüggései az egészségi állapottal. A fejlődés különböző aspektusait, a serdülőkor és a nemi érés. A szexualitás társadalmi megítélése, érzelmi változások. 331

7. Egészséges életmód: egészséges táplálkozás Az egészségi állapot jelenlegi és későbbi alakulása szempontjából kulcsfontosságú elem az életmód, ezen belül is az egészséges táplálkozás. 8. Dohányzás A dohányzás ártalmai. Mit tehetünk a dohányzás visszaszorítása érdekében? Hogyan szokjunk le a dohányzásról? A dohányzás közvetlen káros hatásai. Melyek a maradandó károsodások? Egyéb ártalmak (pl. mások egészségének rombolása, környezetszennyezés, tűz- és balesetveszély). Dohányzás és terhesség. Mi a passzív dohányzás? Dohányzás-szenvedélybetegség? Javaslatok a dohányzás visszaszorítására. 9. Alkohol Mi az alkohol? Miért fogyasztanak az emberek alkoholtartalmú italokat? Miért nem szabad a gyermeknek szeszes italt fogyasztani? Mit jelent a kultúrált alkoholfogyasztás? Az alkohol káros hatásai. Mi a delirium tremens? Milyen veszélyeket jelent önmagára, családjára és a társadalomra (a közlekedésre) a részeg ember? Az alkoholizmus elleni küzdelem. 10. Drog Milyen kábítószerek vannak? A narkotizálás veszélyei. Miért veszélyes a kábítószerezés a társadalomra? Hogyan fonódik össze a drogélvezet és az erkölcsi züllés? Miért tartozik össze a drogfüggés és a deviáns életmód? Hogyan lehet a narkózást megelőzni? Alternatívák: testmozgás, kapcsolatok. Küzdelem a kábítószerezés ellen.

10. osztály (10 órában) 1-5. Betegségek Beszélgetés a betegségekről. (Tünetek, ki milyen betegségeken esett át, minek kell lennie a házi patikában? Mikor forduljunk orvoshoz? Betegségek csoportosítása. Betegnek tekinthető-e a testi fogyatékos vagy az, akinek szervi rendellenessége van?) Miért beteg a magyar népesség? (Népbetegségek, krónikus betegségek, statisztikai adatok. Mi az, amivel a fiatalok egészségüket rombolják? Mik a betegségek okai?) 6. Az egészséges életmód Testkultúránk (testfejlesztés, testápolás; a testi és lelki egészség megóvása) Mi a testi higiénia alapja? Napirend. Pihenés, alvás. (A helyes napirend kialakítása és betartása, aktív pihenés, mi a következménye annak, ha nem pihenjük ki magunkat? Mi az alvás? Alvás ritmusa, intenzitása. Mennyi ideig kell aludnunk?) 7. Pszicho-szexuális fejlődés, fogamzásgátlás 8. Dohányzás, alkohol 9. Drog 10. Fertőző betegségek: AIDS, hepatitis A fertőzés fogalma, terjedése. Milyen élő kórokozókat ismerünk? Mi(k) terjeszti(k) a fertőzést? Mi a járvány? Gyakoribb fertőző betegségek. Milyen betegségeket okoznak a vírusok / baktériumok / gombák? A fertőzés elleni védekezés. Hogyan előzhetjük meg a fertőzéseket / az ételmérgezéseket? Hogyan gyógyíthatók a fertőző betegségek? Hogyan előzhetjük meg a fertőzéseket? Melyek a közismert fertőtlenítőszerek? Nemi betegségek: Az AIDS. 332

Nemi kapcsolatok. Nemi betegségek. A nemi betegségek elleni védekezés. Mi az AIDS? Miért veszélyes? Hogyan terjed az AIDS? Hogyan fertőződhetünk meg? Mik a tünetek? Gyógyítható-e az AIDS? Mit tehet a társadalom az AIDS-betegek érdekében? Megelőzés-védekezés. Orvosi ellátás. Mi a hepatitis? Hogyan terjed? Hogyan előzhetjük meg? 11. osztály (10 órában) 1. Általános bevezető: az egészség, mint érték, a betegség fogalma, Egészségmegőrző magatartás: egészséges testmozgás, pihenés 2.-3.Egészséges életmód: A táplálkozás Mit és mennyit együnk? Mikor és hogyan együnk? Melyek a legfontosabb tápanyagok? Mennyi szervezetünk napi tápanyagszükséglete? Rendszeresség és mértékletesség. 4.Kockázatok és veszélyek. A biztonság megőrzése Mi minden lehet az egészségre veszélyes, kockázatos? Mi lehet egészségforrás (ami védi, vagy támogatja az egészséget)? 5. A megbetegedések pszichés tényezői (túl sok stressz, idegesség) Daganatos betegségek megelőzése 6-7. Urológiai- nőgyógyászati megbetegedések 8. Bőrgyógyászati megbetegedések 9. Fül-orr-gégészeti betegségek 10. Összegzés 12. osztály (10 órában) 1-6. Élethelyzetek és megoldások Az egészséges életmód összetevőit most a növekedés és a felnőtté válás szemszögéből tekintjük át. A tanulók egyre több élethelyzetben hoznak olyan saját döntést, amely alapvetően befolyásolhatja jövőjüket, egészségüket. Egyre önállóbban határoznak életmódjukról, kapcsolataikról, a környezethez való viszonyukról. Pályaválasztás Döntési technikák, döntéseket befolyásoló tényezők Belső erőforrások feltárása, rögzítése, nehéz helyzetekben alkalmazásuk Személyes hatékonyság növelése, egészséges önérvényesítés 7. Családtervezés, hogyan képzelem el a családom Családi élet és kapcsolatok Érzelmek, feszültségek önmagunkban és másokban, ezek okai. Családi és személyes kapcsolatok ápolása, megóvása. 8-9. Egészséges életmódok és az életminőség Egészséges életmódok társadalmi csoportonként az életpálya függvényében. Az életminőség összetevői: munka, család, jövedelem, szabadidő, szórakozás, stb. Táplálkozás, mozgás, személyes higiéné 10. Helyem a világban Helyem a világban – helyem a jövőben. Adják, vagy kivívom a helyem a világban – megszerzem, vagy kialakítom azt. Mi az önmegvalósítás (egyéni célok, kívánságok elérése, beteljesülése)? Lehet-e elégedett, „boldog” az az ember, aki a társai ellenében kíván érvényesülni? Összegzés 333

Az iskolánk fő feladata, hogy minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Ismereteket kell nyújtania a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi, tárgyi környezetével segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javíthatják. Meg kell tanítanunk a tanulókat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. A gyerekeket – különösen a serdülőket – a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésére neveljük. A megelőzést a tiltásnál fontosabb és – reményeink szerint – hatékonyabb eszköznek tartjuk. Súlyos gyanú estén – alkoholos befolyásoltság, drogos állapot – a tanár haladéktalanul értesíti az igazgatót, szakiskolai tanuló esetén a gyakorlati oktatásvezetőt, és egyidejűleg megteszi a szükséges azonnali intézkedéseket (pl. orvos, rendőrség értesítése). Foglalkozunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Nagy figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Törekszünk arra, hogy az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusaink életvitelének is jelentős szerepe van. A fenti követelmények szinte kijelölik az osztályfőnöki órák egészségnevelési témáit, kijelölik a legfontosabb feladatokat. Az egészségnevelési témák azonban szerves részei az iskolai nevelési programnak, ezért célszerű azokkal összefüggésben beépíteni az adott évfolyam tantervébe. Ezeken az órákon nem az ismeretek bővítése az elsődleges cél, bár az is elképzelhető, hogy az itt hallott adatok és tények megelőzik a biológia vagy az egészségtan órák ismeretanyagát. Az átfedések elkerülése céljából, helyes, ha az osztályfőnöki tanmenet összeállítása előtt a tanár tájékozódik az adott évfolyam biológia, illetve egészségtan tananyagáról. Az egészségnevelő osztályfőnöki órákon legfontosabb feladat a felvilágosítás, a prevenció, ám megfelelő ismeretek, adatok, tények nélkül mindez lehetetlen. Ezért kell építeni a tanulók előismereteire, tájékozottságára is. b. A biológia órák keretében megvalósuló egészségnevelési program A biológia órák egyik fő feladata, hogy biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásáért a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell. Feladataink e téren: - Nyilvánvalóvá kell tenni tanulóink számára, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértsék. Ezáltal lesznek képesek a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni. - Törekednünk kell arra, hogy a tanulók fizikai és pszichés egészségük megőrzését értéknek tekintsék. - Annak az igénynek a kialakítása, hogy a tanuló biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat.

334

-

Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. A tanuló lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait.

10. évfolyam: A 10.évfolyamon a tananyag jellegéből adódóan csak futólagosan érintjük az egészségtannal kapcsolatos ismereteket. Főképpen a vírusokkal, prokariótákkal, gombákkal és az egysejtű állatokkal kapcsolatos betegségeket, illetve azok megelőzését emeljük ki, illetve utalunk ezek egészségügyi jelentőségére is. Megbeszéljük a tanulókkal a helyes öltözködés, tisztálkodás fontosságát, a zuhanyzás előnyeit a betegségek megelőzésében. Az iskolában adódó közegészségügyi-és járványügyi feladatokat is részletezzük. 11. évfolyam: Ezen az évfolyamon egészségügyi ismereteket is beépítettünk a tananyagba. Az alábbi témákkal foglalkozunk részletesebben a tanórákon: - a mindennapok egészségügyi ismeretei, - elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele, - veszélyeztető tényezők, civilizációs ártalmak, - szenvedélybetegségek, - az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás, - környezet-egészségtan, környezet-higiéné, - a lelki egészség. Az ember szervezetének felépítésével és működésével kapcsolatos tananyagrészek nagyon jó lehetőséget nyújtanak a tanulók egészségügyi ismereteinek bővítésére. Fő céljaink a következők: - az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértetése, - az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak beláttatása, - a rendszeres testmozgás szükségességének felismertetése, - az egészséges életmódot erősítő értékek felismertetése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása, - a betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének beláttatása, - a testi- és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadtatása, - önálló anyaggyűjtés és előadások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében, - az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismertetése, - a felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása, - a lakosság egészségügyi mutatóinak megismertetése, a veszélyeztető tényezők felismertetése és tájékozottság a megelőzés gyakorlatában, - áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése. 12. évfolyam: Ezen az évfolyamon a genetika témakörén belül nyílik lehetőség az egészségkárosító anyagok tudatosítására, az egészséges életmód szerepének kiemelésére. A tanulók családtervezési ismereteit az öröklődő betegségek ismereteivel bővítjük, irányt mutatva a rendellenességek lehetséges kivédésére. A tananyag elsajátítása mellett az alábbiakat tartjuk szem előtt: - Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. - Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. - Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. 335

-

Lássák be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. A gimnáziumi felnőttoktatás aktuális óráin minden évfolyamon, a nappali tagozathoz hasonlóan rendszeresen folyik az egészséges életmóddal, életvitellel kapcsolatos felvilágosítás.

c. A testnevelési órák keretében megvalósuló egészségnevelési program A testnevelési órákon kiemelt feladatként kezeljük a tanulók ellenálló képességének és edzettségének fejlesztését, illetve az ortopédiai elváltozások ellensúlyozását. Törekednek a tanulókkal megértetni és megismertetni a prevenció lényegét. Az előkészítés és alapozás során biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatokat alkalmazzák hangsúlyozottabban. A testnevelő tanárok törekszenek a tanulók keringési-és légző-rendszerének megfelelő terhelésére. A tananyag elsajátíttatása során nagy figyelmet fordítanak a gerinc-és ízületvédelem szabályainak betartására, különös tekintettel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire. Az órák összeállításakor figyelembe veszik az egészségügyi szűrővizsgálat során kiszűrt tanulók képességeit,és lehetőségekhez mérten differenciált feladatok adásával fejlesztik képességeiket emellett fontosnak tartják az örömszerzést, a sikerélményhez juttatást.

2. Tanórán kívüli A tanulók egészségi állapotának felmérésére szolgáló tanórán kívüli tevékenység Az iskolaegészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés, ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Az iskolaegészségügyi ellátás keretében nemcsak a kötelezően előírt célcsoportok szűrővizsgálatára kerül sor, hanem minden tanévben minden tanuló testi fejlettségének vizsgálatára és a rizikó tényezők szűrésére is sor kerül. Ezek a következők: - testsúly, testmagasság mérése, - obesitas mérése, - bőrredő vastagság vizsgálata, - vérnyomásmérés, - rizikó csoportnál kiegészítő vizsgálatok (vércukor mérés), - vizeletvizsgálat, - látásélesség szűrés (különös tekintettel a technikai eszközök okozta ártalmakra), - évenkénti fogászati szűrés. A mérések eredményeit a tanulók iskolaegészségügyi törzslapján rögzítik. A kiértékelés után megbeszélést folytatnak az iskola vezetésével, osztályfőnökökkel és a testnevelőkkel. Az egyéni foglalkozás szükségességét így valósíthatjuk meg. A mozgásszervi problémákkal rendelkező tanulóknál (gerincferdülés, tartáshiba, lábdeformitások) speciális torna betanítására is figyelmet fordítunk. A túlsúlyos tanulóknál a diétás tanácsok mellett mozgásprogram összeállításában is segítséget adunk. Tanórán kívüli ismeretterjesztés A mindenkori tematika függ a célcsoportoktól, illetve attól, hogy a tanulóink milyen igényeket támasztanak felénk. Ezen előadások keretében minden évben az onkológiai szűrőprogramhoz 336

kapcsolódva, rákmegelőző előadásokra, filmvetítésre is sor kerül. Az előadások témáját a felmérések eredményeihez, és az abból levont következtetésekhez igazítjuk. Mindig nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra. A Szülészek-nőgyógyászok Országos Egyesülete által szervezett prevenciós előadássorozatba és az ezzel összefüggő versenysorozatba is rendszeresen bekapcsolódik intézményünk. Előadóként a legközelebb eső kórház szakdolgozói állnak rendelkezésünkre. Ismeretterjesztésük igazodik a tanulóink életkori sajátosságaihoz, figyelembe véve a felgyorsult életritmusukat. Az előadássorozatok témái között a legfontosabbak az alábbiak: - személyi-és környezeti higiéné, közösségi egészségmagatartás, - családtervezési ismeretek, gyermekvállalás felelőssége, - nemi úton terjedő betegségek, - korszerű fogamzásszabályozás, - lelki egészségnevelés, - élvezeti szerek és a szexuális indíttatás kapcsolata, - nőgyógyászati daganatok. Személyes elbeszélgetés, fogadóóra rendszere A megszerzett ismeretek és az előadásokon felmerült egyéni problémák kezelésére alakítottuk ki a védőnői fogadóóra rendszert. Egészségvédelemmel kapcsolatos versenyekre, pályázatokra való bekapcsolódás Figyelemmel kísérjük a pályázatokra, versenyekre történő felhívásokat, és lehetőségeinkhez mérten bekapcsolódunk ezekbe. A felkészítésben nagy segítséget nyújtanak szaktanáraink és az iskolaegészségügyi ellátását végző szakemberek. Sportrendezvények, mindennapos testedzés A tanórán kívüli sporttevékenység szervesen kapcsolódik a gyermekek mindennapos testedzési programjához. A mindennapos mozgás fontos a tanulók egészséges testi, lelki fejlődéséhez. Azt szeretnénk elérni, hogy a mozgásigény a mindenapjaik részévé váljon, és erre áldozzanak szabadidejükből. A csoportos mozgás élménye segít leküzdeni nehézségeiket, tudatosítani, hogy a rendszeres testmozgás az egészségmegőrzését és a későbbi betegségek megelőzését is szolgálja. Ezen cél elérése érdekében az iskola sportprogramokat szervez tanulóinak. Az iskola felszereltségét, lehetőségeit és a tanulók igényeit összeegyeztetve az alábbi szabadidős tevékenységeket tudjuk megvalósítani: Iskolán belüli sportprogram: - osztályok közötti bajnokságok (kispályás labdarúgás, kosárlabda), - lány kézilabda, - alkalomszerűen szerveződött mérkőzések (kézilabda, röplabda), - délutáni, esti szervezett tevékenységek (utcai futás, kerékpározás, tollaslabda, asztalitenisz, kondicionáló termi erősítés egyéni program szerint, aerobik, fitt-ball, floorball), - úszásórák szervezése osztályonként a berettyóújfalui uszodába, - kondicionáló, testtartást javító torna. Iskolán kívüli sportprogramok: - más iskolák által szervezett versenyeken való részvétel: kispályás labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda, tájfutás, - bekapcsolódás a városi sportrendezvényekbe, - országos szervezetek által kiírt versenyeken való részvétel: futóversenyek, rendészeti versenyek, kalandtúrák, vízi- és kerékpáros túrák, sítúrák, 337

-

az iskola által szervezett kirándulásokon, túrákon (gyalog, kerékpáros, vízi, sí) való részvétel.

A tanórán kívüli programok megvalósítására a délutáni, illetve az esti órákban van lehetőség a testnevelő tanárok és a kollégiumi nevelőtanárok irányításával. A programok úgy vannak szétosztva, hogy a tanulók minden nap tudjanak valamilyen sportmozgást végezni. Az iskolán kívüli programok sokszor hétvégén, vagy az iskolai szünetekben kerülnek megvalósításra. E programok megvalósítása során bízunk abban, hogy minél több tanuló megtalálja a számára legkedvezőbb foglalkozást és a mindennapjai részévé válik a szervezett mozgás.

A célok megvalósításához alkalmazott módszereink: A kerettantervekbe beépített egészségneveléssel kapcsolatos ismeretek áttekintése, csoportosítása, összehangolása Felelős: munkaközösség-vezetők A pedagógusok továbbképzéseken való részvételének biztosítása Felelős: tagintézmény-vezető A szülői munkaközösség tagjainak bevonása a megvalósítandó feladatokba Felelős: tagintézmény-vezető helyettes Szűrőprogram végrehajtása Felelős: az iskola védőnője Az iskola környezetének szebbé tétele Felelős: gyakorlati oktatásvezető Igényfelmérés a tanulók részéről Felelős: osztályfőnökök Kapcsolatok kiépítése a külső segítőkkel Felelős: gyermek-és ifjúságvédelmi felelős

A célok eléréséhez felhasználható eszközök: -

előadások (saját és külső előadók meghívása), filmvetítés-vitafórum, életmóddal kapcsolatos anyagok, szórólapok eljuttatása, vetélkedők szervezése, kapcsolódás interneten megjelenő pályázatokhoz, közös kertépítés, kertszépítés, virágültetés, tájékoztató fórumok szülőcsoportok számára, kirándulások, túrák szervezése, sportdélután, sportversenyek szervezése, egyéni edzésterv kidolgozása, tanórán kívüli futóprogramok szervezése, tartása, tartásjavító torna, tanár-diák mérkőzések lebonyolítása, a témáktól függő konkrét témakörök feldolgozása, interaktív gyakorlatok, esetelemzés, önismereti tréningek tartása.

338

Iskolánk drogstratégiája Bevezetés: Mára a drogok illegális használata komoly problémává vált. A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a közösségekre és a társadalom egészére is, pusztítja az egyéni akaratot, a családok egységét, a közösségi kohéziót. A drogok életeket és közösségeket pusztítanak el, aláássák a fenntartható emberi fejlődést és elősegítik a bűnözést. A drogok minden országban a társadalom minden részletét érintik; a kábítószerrel való visszaélés különösen a fiatalok szabadságát és fejlődését befolyásolja. A drogok súlyosan veszélyeztetik az emberiség egészségét és jól-létét, az államok függetlenségét és demokráciáját, a nemzetek stabilitását, a társadalmak felépítését, valamint emberek és családok millióinak méltóságát és reményét. A kábítószer fogyasztás és az azzal összefüggő problémák a rendszerváltozás óta jelentős társadalmi problémává váltak. A számok nem tükrözik a valóságot, híján vagyunk az alapos helyzetfelmérésnek, illetve a jelenség természetét bemutató vizsgálatoknak; nem rendelkezünk a probléma mennyiségi és minőségi mutatóinak teljességére vonatkozó érvényes adatokkal. A kábítószer-fogyasztás és terjesztés olyan tevékenységek, amelyek az egészségügyi, illetve a bűnözési statisztikában teljességükben soha nem jelennek meg, bármilyen kifinomult eljárást is alkalmazzunk. A klasszikus kábítószerek beáramlása Magyarországra, illetve a különböző fogyasztói rétegek kialakulása a ’90-es évek elejétől tapasztalható. A hazai kábítószer- használat különböző jellegű és jelentősen növekszik viszont a kábítószerhelyzet és ennek kezelésére szerveződött intézményes ellátási infrastruktúra fejlettsége között jelentős eltérés található. Általános célok: - a társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer- probléma visszaszorításában (közösség, együttműködés), - esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására (megelőzés), - segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket és családokat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció), - csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét (kínálatcsökkentés). A cél szemléleti kerete: A helyi közösségek kiemelkedő szerepet játszanak a drogproblémák kezelésében, hiszen a kábítószerfogyasztás jelensége alapvetően az egyének, a családok és a helyi közösségek problémája. Itt válik először felismerhetővé. Helyben történő meghatározása döntő a későbbi kezelésben, hiszen a helyi közösség érzékenységétől, elkötelezettségétől és felkészültségétől nagymértékben függ a beavatkozás sikere. Növelni kell az egészségfejlesztő és prevenciós programok által elért fiatalok számát. Ehhez az iskolai prevenciós programok támogatására van szükség, valamint olyan információs kiadványokat kell megjelentetni és olyan média-eseményeket támogatni, melyek a meghatározott célcsoportokhoz eljutnak. A megelőzésnek mindenhol érvényesülnie kell, ahol a fiatalok avagy az őket segítők megjelennek, illetve a hozzátartozók, a segítők, a közösségszervezők, sőt a döntéshozók és a politikai szint tevékenységét és cselekvéseit is meg kell határoznia a prevenció szemléletének. Az iskolai drogprevenció elsődleges prevenció. A korszerű szemlélet a drogprevenciót az egészségfejlesztés komplex kérdéskörében helyezi el. A cél az, hogy a fiatalok egészségesen éljenek és 339

ne drogozzanak. Az illegitim drogok fogyasztásának megelőzése egyrészt tehát nem különíthető el a legális drogok (alkohol, nikotin) fogyasztásának prevenciójától, másrészt nem különíthető el az egészség általános fejlesztésétől. Kockázati csoportok, veszélyeztető állapotok: Az egészségfejlesztő, prevenciós programok tervezésénél számolni kell a droghasználat szempontjából fokozottan veszélyeztetett ifjúsági csoportokkal. Szükség van körünkben a veszélyeztetettség mértékének valós feltárására, speciális prevenciós programok kidolgozására. Ezek a csoportok a következők: - halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, - alkoholista szülők gyermekei, - iskolából távolmaradó, csavargó gyerekek, - lelkileg veszélyeztetett serdülők, - a drogtól való pozitív elvárás: növelik a kipróbálás valószínűségét, - a droghasználat, mint izgalomforrás jelenik meg: a serdűlőkor kockázatkereső magatartás része, - stresszel való megküzdés hiánya: problémamegoldás elfedése drogokkal, - szorongás, depresszió, düh: a kellemetlen érzelmi állapotok oldása drogokkal, - gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok (nevelőszülőknél, gyermekotthonban élők), - pszichoszociális fejlődésben visszamaradottak, jellemzőik: - a játék és a munka világának megfelelő szerepek elkülönítésének hiánya, - a realitás téves észlelése, - énközpontú világnézet, - a szabadság illúziója, vagy ennek keresése (szülőkről való leválás). A prevenció célja és cselekvési terve: - a droghasználat terjedésének megállítása, - csökkenteni a drogokat kipróbálók számát, - a fiatalok számára ne legyen kulturálisan elfogadott a droghasználat, - az egészséges, drogmentes életstílust váljon vonzóvá, - a családok érzékenyebbé tétele a drogproblémák felismerésében, - drogmentes szórakozási lehetőségek, szórakozóhelyek számának növelése, - drogmentes programok létrehozásának támogatása. Prevenciós módszerek: Közvetlen módszer: - Egészséges Nap, Drogellenes Nap szervezése, ami a drogról való kommunikációt segíti elő, - szakirodalom összegyűjtése, rendszerezése, elérhetővé tétele, - videofilmek vetítése vitafórummal, - csoportos beszélgetések szemléltető eszközökkel, - előadás szakemberek segítségével, - szerepjátékok alkalmazása, - adatgyűjtés, kutatás, - tesztek alapján ismeretfelmérés. Közvetett módszer: -

Szabadidő és sport programok szervezése. 340

Az egészségfejlesztés célja a droghasználattal kapcsolatban az ahhoz vezető kockázati tényezők szerepének csökkentése és a drogfogyasztás előfordulását mérséklő védő tényezők felerősítése, a droghasználat előfordulási arányának csökkentése. A legfőbb feladatunk, hogy tudatosítsuk gyermekeinkben: emberi méltóságunktól elválaszthatatlan a józan gondolkodás, a bölcs belátás, az erkölcsi ítélőképesség és a felelősségtudat.

Az intézmény környezeti nevelési programja A környezeti nevelés alapelvei iskolánkban: A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – és benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett. a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben, mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs ás az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelés minden pedagógus és tantárgy feladata, ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. A kerettantervek részletesen tartalmazzák a tantárgyak e témakörhöz illeszkedő tananyagait. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van iskolánkban. Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a szokásos tanítási helyzetektől eltérő tanulás olyan képességek fejlesztésének is kedvez, amelyek nem kerülnek előtérbe a hagyományos tanórákon.(Környezeti nevelés színterei iskolánkban.) Különös feladatot jelent az etnikai kisebbségek környezeti nevelése. Sajátos társadalmi helyzetükben, nemzeti identitásuk megőrzésével, kulturális és nyelvi örökségük ápolásával egyidejűleg a közös környezettel való törődésére is nevelnünk kell őket. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata színvonalát és hatékonyságát a helyi értékelési és önértékelési kultúra biztosíthatja. A környezeti nevelés is igényli azt a minőségfejlesztési gyakorlatot, amely az iskola pedagógiai eredményességét képes hosszabb távon biztosítani. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön intézményünk egészének ökológiai kultúrája (pl. hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, biokertészet, stb.) és társas harmóniájának rendje (pl. demokratikus fórumok, együttműködés helyi közösségekkel, stb.). 341

Az iskola legfontosabb célcsoportjai környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. A családokat rendszeresen tájékoztatni szükséges az iskola környezeti nevelési ethoszáról, célkitűzéseiről és a szülőket mind jobban be kell vonni a helyi környezeti akciókba.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban: Iskolánkban három szinten folyik a környezeti nevelés: - szaktárgyi órákon ( természettudományos, humán, osztályfőnöki, művészeti), - a szakiskola szakmai tanóráin és gyakorlatain, - és tanórákon kívül (szakkör, kirándulás, tanulmányi versenyekre való felkészülés és részvétel, programokba való bekapcsolódás, részvétel.)

A környezeti nevelés programjai : -

GLOBE nemzetközi program, amely környezetünk változásának megfigyelésére irányul ( légkör, talaj, víz, bioszféra) tanulmánykészítés, tablókészítés, UNESCO Világörökségünk verseny, E-MISSIO környezetvédelmi verseny, NATIONAL GEOGRAPHIC verseny, A „Savas eső” programot és a „Zuzmó” programot 18 éve folyamatosan végzik tanulóink, Víz Napja, Föld Napja, Év Fája.

A környezetvédelmi tevékenység általában csapatmunka, közösségformáló, természettudományos szemléletet alakító, felelős, előrelátó magatartást alakít ki, és nagyon sok új ismeretet is ad.

Iskolán kívüli környezeti nevelés: -

A tanórán kívüli foglalkozás egy formája, amikor kilépünk az iskola falai közül. A helyi problémák jobban motiválják a gyerekeket. (pl. a lakóhelyek felmérése, vizsgálata, jelentések készítése.)

-

Az új lehetőségek megismertetése a diákokkal, a szülőkkel, a lakossággal.

-

(települések, családok egyaránt alkalmazhatják: energiatermelésben egyre nagyobb teret kapnak a házi szél- és vízerőművek (hidrofor), biogázt előállító hulladékégetők, stb.)

-

Fórumok, előadások, kiállítások szervezése.

-

Kiszélesíteni, a lakosságot is bevonva: a hulladékgyűjtő akciókat. A természet- és környezetvédő helyi közösségi akciókban, környezetjavító programokban, a környezetvédelem jeles napjain való közös bekapcsolódás.

-

A környezeti nevelés iskolán kívüli színterei lehetnek : közművelődési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, népfőiskolák, gazdakörök, a természet- és környezetvédő mozgalom civil szervezetei, csoportjai stb. A velük való együttműködés igen fontos az iskolai környezeti nevelés társadalmasítása szempontjából.

A környezeti nevelés célkitűzései iskolánkban: Rendszerszemléletre nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az 342

arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több a1ternatíva felállítását igényeljék, és az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amely globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezek a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása Környezetünk minősége, gazdagsága létminőségünknek egyik alapvető meghatározója mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan. Még ennél is nehezebb megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben. A létminőséghez tartozó viselkedési formák és kialakításuk Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben Alapvető annak a belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra.

A környezeti nevelés lehetőségei az oktatás során A középiskolai oktatásban a környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során a tanár minden alkalommal megbeszélje a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is. Az összes tantárgyra kiterjedő, összehangolt tanórai környezeti nevelést kell kialakítani. Az a tény, hogy a tanulók különböző tantárgyak óráin és több tanár közvetítésével találkoznak a környezet- ás egészségvédelem kérdéseivel, bemutatja számukra, hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. A szennyezések és következményeik megismertetése mellett a megelőzésről, az egyén és a közösség felelősségéről, a társadalmi és gazdasági vonatkozásokról is megfelelő hangsúllyal legyen szó az órákon. A következtetések és feladatok megfogalmazásakor mindig elérhető célt és megoldható problémát kell a gyerekek számára felkínálni. Csak ez a szemléletmód erősítheti a diákokban azt az elhatározást, hogy érdemes megpróbálni tenni valamit a tisztább és kulturáltabb környezet érdekében.

343

V. Eszköz és felszerelésjegyzék Biharkeresztes Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

Megnevezés 1. Tanterem – Sötétítő függöny – 2. Technika szaktanterem – Asztalok – Székek – Állítható magasságú támla nélküli szék 3. Természettudományi szaktanterem – Mentőláda 4. Tornaterem – Medicinlabda (4 kg.) – Medicinlabda (2 kg.) – Kislabda

5. Könyvtár – Könyvtári asztalok – Könyvtári székek – Létra

Tervezett Mennyisé Összeg (Ft.) g

Teljesítés Nem teljesített Mennyiség Összeg (Ft.) Mennyiség Összeg (Ft.)

36 db.

108.000.-

---

---

36 db.

108.000.-

3 db. 15 db.

43.200.74.250.-

-----

-----

3 db. 15 db.

43.200.74.250.-

15. db.

102.000.-

---

---

15 db.

102.000.-

1 db.

5.000.-

---

---

1 db.

5.000.-

5 db.

16.100.-

4 db.

13.240.-

1 db.

2.860.-

5 db.

18.300.-

4 db.

20.800.-

1 db.

15 db.

4.050.-

6 db.

2.040.-

9 db.

2.010.-

3 db. 26 db. 1 db.

36.450.128.700.5.000.-

-------

-------

3 db. 26 db. 1 db.

36.450.128.700.5.000.-

Nevelőmunkát segítő eszközök Tervezett Megnevezés Mennyiség Összeg (Ft.)

Teljesítés Mennyiség Összeg (Ft.) 344

Nem teljesített MennyiÖsszeg ség (Ft.)

Alsó tagozat – Dalos kazetták – Tanulói tört – korongkészlet – Ollók – Kézi nagyítók

4 db.

3.200.-

---

---

4 db.

3.200.-

26 db. 25 db. 30 db.

65.000.8.000.29.400.-

----30 db.

----28.518.-

26 db. 25 db. ---

65.000.8.000.-

1 db.

15.000.-

1 db.

5.500.-

---

6 db.

15.000.-

6 db.

16.761.-

---

Matematika – Testmodellek

10 db.

28.000.-

10 db.

21.870.-

---

Vonalzók

6 db.

12.544.-

10 db.

22.558.-

---

Fizika – Eszköz a lineáris hőtágulás vizsgálatához

1 db.

9.212.-

1 db.

10.999.-

---

1 db.

127.179.-

1 db.

121.565.-

---

10 db.

20.000.-

10 db.

29.701.-

---

Felső tagozat Angol nyelv – Brit-szigetek térkép Földrajz – Tanulói földgömbök

–

Kémia – Szétszedhető kristálykészlet Technika – Fa-, fémmegmunkáló szerszámok

345

---

Megnevezés Háztartástan – Elektromos tűzhely

Tervezett Mennyiség Összeg (Ft.)


1 db.

65.000.-

---

---

1 db.

65.000.-

1 db. 1 db. 10 db.

32.800.18.750.2.600.-

--1 db. 40 db.

--18.500.9.988.-

1 db. -----

32.800.-

Ének-zene – CD lemezek

8 db.

40.000.-

14 db. /1 sorozat/

12.180.-

Napközi – Társasjátékok

8 db.

40.000.-

9 db.

27.000.-

---

30 db.

12.000.-

---

---

30 db.

21 db. 1 db.

210.000.47.800.-

12 db. 1 db.

183.178.55.000.-

-----

Testnevelés – Ugrószekrény – Ugrószőnyeg – Ugrókötél

–

Ollók

Történelem – Térképek – Térképtartó

27.820.-

12.000.-

Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

Megnevezés 1. Tanterem – Tanulói asztalok – –

Tanulói székek Fogas



13 db.

117.000.-

6 db.

119.250.-

7 db.

26 db. 20 db.

100.100.160.000.-

26 db. 4 db.

121.875.14.000.-

---

15 db.

60.000.-

86.000.-

2. Tornaterem – Mászórúd – Zsámoly

2 db. 4 db.

26.000.25.040.-

--4 db.

--26.384.-

2 db. ---

3. Nevelőtestületi szoba – Könyvszekrény

1 db.

19.750.-

1 db.

49.750.-

---

346

26.000.-

–

Napló- és folyóirattartó

4. Könyvtár – Írásvetítő

2 db.

71.600.-

1 db.

40.000.-

1 db.

31.600.-

1 db.

61.000.-

---

---

1 db.

61.000.-

347

Nevelőmunkát segítő eszközök

Megnevezés Alsó tagozat Magnó Írásvetítő

Tervezett Teljesítés Nem teljesített Mennyisé Összeg (Ft.) Mennyisé Összeg (Ft.) Mennyiség Összeg g g (Ft.) 2 db. 2 db.

22.000.122.000.-

--1 db.

--42.375.-

2 db. 1 db.

22.000.79.625.-

Magyar nyelv és irodalom – Írói arcképcsarnok

1 db.

19.936.-

---

---

1 db.

19.936.-

Földrajz – diavetítő

1 db.

40.000.-

1 db.

39.875.-

---

6 db.

116.000.-

7 db.

112.000.-

---

Fizika – Gravesande készülék

3 db.

5.292.-

---

---

3 db.

5.292.-

Kémia – Kémiai oktatótábla garnitúra

1 db.

18.480.-

---

---

1 db.

18.480.-

Számítástechnika – számítógép

2 db.

360.000.-

---

---

2 db.

360.000.-

10 db.

20.000.-

3 db.

10.000.-

7 db.

22.000.-

50 db.

12.500.-

50 db.

11.188.-

---

50 db.

12.500.-

50 db.

4.794.-

---

– –

Felső tagozat

Biológia – emberi csontváz, preparátumok

Technika – elektromos szerelő szerszámok Háztartástan – kések –

kanalak

348

Megnevezés

Tervezett Mennyisé Összeg g (Ft.)

Testnevelés – focilabda

–

kézilabda

5 db.

10 db.

Ének – CD lejátszó – Dalos kazetták

1 db. 4 db.

Teljesítés Mennyiség Összeg (Ft.)

17.400.-

Nem teljesített Mennyiség Összeg (Ft.)

2 db.

7.750.-

5 db.

20.750.-

5 db.

18.000.-

19 db.

58.400.-

---

1 db. ---

44.990.---

--4 db.

29.200.-

29.900.3.200.-

---

3.200.-


Megnevezés

Tervezett Mennyisé Összeg (Ft.) g


Nem teljesített Mennyis Összeg ég (Ft.)

1. Tanterem – Eszköztároló szekrény

10 db.

319.000.-

5 db.

86.000.-

5 db.

233.000.-

2. Tornaterem – Magasugró állvány

1 db.

15.780.-

---

---

1 db.

15.780.-

3. Könyvtár – Olvasólámpa – Nyomtató – Könyvespolc

3 db. 1 db. 1 db.

6.000.50.000.32.000.-

-------

-------

3 db. 1 db. 1 db.

6.000.50.000.32.000.-

349

Nevelőmunkát segítő eszközök Tervezett Mennyi Összeg (Ft.) ség

Megnevezés Alsó tagozat – Hőmérő – CD lejátszó


Nem teljesített Mennyi Összeg ség (Ft.)

20 db. 1 db.

50.200.29.900.-

18 db. ---

2.678.---

2 db. 1 db.

47.522.29.900.-

8 db.

49.280.-

---

---

8 db.

49.280.-

1 db. 1 db.

223.000.61.000.-

--1 db.

--42.375.-

1 db. ---

223.000.-

3 db.

6.552.-

1 db.

22.638.-

1 db.

11.000.-

1 db.

17.940.-

---

Fizika – fajsúly-testsor – ELTAKI

1 db. 3 db.

2.632.78.540.-

-----

-----

1 db. 3 db.

2.632.78.540.-

Számítástechnika – számítógép

2 db.

200.000.-

---

---

2 db.

200.000.-

Ének-zene – magnó

1 db.

11.000.-

---

---

1 db.

11.000.-

15 db.

9.000.-

---

---

15 db.

9.000.-

Felső tagozat Magyar nyelv és irodalom – Magyar irodalomtörténeti térkép

– –

Földrajz Terepasztal Írásvetítő

Matematika – Geometriai faliképek

–

Biológia Természetvédelmi térkép

Napközi – bábok


Megnevezés 1. Tanterem – tanári asztal


1 db.

23.750.-

Teljesítés Mennyiség Összeg (Ft.) 1 db. 350

26.150.-

Nem teljesített Mennyisé Összeg g (Ft.) ---

1 db.

5.375.-

---

---

1 db.

1 db.

19.000.-

1 db.

30.000.-

---

székek

6 db.

39.900.-

10 db.

68.125.-

---

3. Könyvtár – fénymásoló

1 db.

200.000.-

---

---

1 db.

–

tanári szék

2. Igazgatói iroda – tárgyalóaszta l –

5.375.-

200.000.-

Nevelőmunkát segítő eszközök

Megnevezés

–

Alsó tagozat diavetítő

–

Napközi Udvari játékok

Tervezett Mennyis Összeg (Ft.) ég 2 db.

Teljesítés Nem teljesített Mennyisé Összeg (Ft.) Mennyisé Összeg g g (Ft.)

80.000.-

---

---

2 db.

80.000.-

139.500.-

---

---

1 db.

20.944.-

1 rész

6.720.-

2-3. rész

14.224.-

10 db.

294.000.-

---

---

10 db.

294.000.-

2 db.

360.000.-

---

---

2 db.

360.000.-

1 db. 10 db. 1 db. 10 db.

22.800.8.000.2.280.9.800.-

---------

---------

1 db. 10 db. 1 db. 10 db.

22.800.8.000.2.280.9.800.-

139.500.-

Felső tagozat Magyar nyelv és irodalom – nyelvtani táblagarnitúra Biológia – mikroszkóp Számítástechnika – számítógép Testnevelés – pingpong asztal – pingpong ütők – pingpong hálók – tollaslabda készlet

351

Mennyiség Megnevezés 1. Tanterem – Szeméttároló

Eredeti tervezett összeg (Ft.)

Jelenlegi ár szerint (Ft.)

16 db.

7.020.-

24.000.-

2. Természettudományi szaktanterem – Mentőláda

1 db.

5.000.-

15.000.-

3. Könyvtár – könyvtári létra – fénymásoló

1 db. 1 db.

5.000.200.000.-

15.000.200.000.-

4. Számítástechnika – számítógép

2 db.

360.000.-

360.000.-

577.020.- Ft.

609.000.- Ft.

Összesen:

352

Mennyiség Megnevezés 1. Tanterem – Sötétítő függöny – Fogas – Eszköztároló szekrény


36 db.


5 db.

108.000.86.000.233.000.-

108.000.86.000.233.000.-

2. Tornaterem – Medicinlabda (4 kg.) – Kislabda

1 db. 9 db.

2.860.2.010.-

2.860.2.010.-

3. Nevelőtestületi szoba – Napló és folyóirattartó

1 db.

31.600.-

45.000.-

4. Alsó tagozat – Dalos kazetták – Magnó (CD-s) – Írásvetítő

4 db. 2 db. 1 db.

3.200.22.000.79.625.-

3.200.65.800.79.625.-

4 db.

24.640.-

24.640.-

5. Felső tagozat Magyar nyelv és irodalom – Magyar irodalomtörténeti térkép

353

Háztartástan – Elektromos tűzhely Testnevelés – Ugrószekrény – Pingpong asztal – Pingpong ütők – Pingpong hálók – Pingpong készlet Technika – Elektromos szerelő szerszámok Ének-zene – Magnó (CD-s) Napközi – Ollók – Bábok – Udvari játékok

1 db.

65.000.-

65.000.-

1 db. 1 db. 10 db. 1 db. 10 db.

32.800.22.800.8.000.2.280.9.800.-

32.800.22.800.8.000.2.280.9.800.-

7 db.

22.000.-

22.000.-

1 db.

11.000.-

30.000.-

30 db. 15 db.

12.000.9.000.139.500.-

12.000.20.000.250.000.-

927.115.- Ft.

1.124.815.- Ft.

Összesen:

Megnevezés 1. Tanterem – Tanulói asztalok – Tanári szék

Mennyiség



7 db. 1 db.

5.375.-

140.000.5.375.-

3 db. 15 db.

43.200.74.250.-

43.200.74.250.-

15 db.

102.000.-

102.000.-

3. Tornaterem – Mászórúd – Magasugró állvány

2 db. 1 db.

26.000.15.780.-

26.000.20.000.-

4. Könyvtár – könyvtári asztalok – könyvtári székek – írásvetítő – olvasólámpa – nyomtató

3 db. 26 db. 1 db. 3 db. 1 db.

36.450.128.700.61.000.6.000.50.000.-

36.450.128.700.85.000.6.000.50.000.-

2. Technika szaktanterem – Asztalok – Székek – Állítható magasságú támla nélküli szék

354

–

könyvespolc

1 db.

32.000.-

32.000.-

– – –

5. Alsó tagozat hőmérő CD-lejátszó diavetítő

2 db. 1 db. 2 db.

47.522.29.900.80.000.-

47.522.29.900.80.000.-

4 db.

27.820.3.200.-

27.820.10.000.-

1 db. 4 db.

19.936.24.640.-

28.090.24.640.-

2-3. rész

14.224.-

14.224.-

10 db.

294.000.-

294.000.-

1 db.

18.480.-

18.480.-

6. Felső tagozat Ének-zene – CD-lemezek – Dalos kazetták Magyar nyelv és irodalom – Írói arcképcsarnok – Magyar irodalomtörténeti térkép – Nyelvtani táblagarnitúra Biológia – Mikroszkóp Kémia – Kémiai oktatótábla garnitúra

Összesen:

1.140.477.- Ft. Eredeti tervezett összeg (Ft.)

Mennyiség Megnevezés

355

1.323.651.- Ft. Jelenlegi ár szerint (Ft.)

1. Alsó tagozat Tanulói tört korongkészlet – Ollók –

26 db. 25 db.

65.000.8.000.-

65.000.8.000.-

Fizika – Gravesande készülék

3 db.

5.292.-

5.292.-

Földrajz – terepasztal

1 db.

223.000.-

223.000.-

Fizika – fajsúly-testsor – ELTAKI

1 db. 3 db.

2.632.78.540.-

2.632.78.540.-

2 db. 2 db.

200.000.360.000.-

200.000.360.000.-

942.464.- Ft.

942.464.- Ft.

2. Felső tagozat

– –

Számítástechnika számítógép számítógép

Összesen:

Bojt Eszköz- és felszerelés megnevezése

Várható költségvetési vonzata

Ütemezés éve

Bábok Diaképek Környezetismereti transzparensek Eszközszállító tolókocsi Labdák Felfújható labdák ÖSSZESEN:

Tárgyaló asztal, szék, iratszekrény, fax, napló- és folyóirattartó Komplett nyelvtani tabló Magyar irodalomtörténeti térkép Nyelvtörténeti térkép Nyelvemlékek 356

2012 2012

10 000 Ft 5 000 Ft

2012 2012 2012 2012

20 000 Ft 35 000 Ft 20 000 Ft 5 000 Ft 95. 000 Ft

2013 2013 2013 2013 2013

300 000 Ft 20 000 Ft 30 000 Ft 30 000 Ft 20 000 Ft

Tanulói földgömbök Matematikai testmodellek Szövőszék kerettel ÖSSZESEN:

2013 2013 2013

30 000 Ft 10 000 Ft 80 000 Ft 520. 000 Ft

Tablók Szoprán furulya Lemezek Furulyaiskola I-II. Szolmizációs építőkocka Hifi torony CD-vel Ritmushangszerek Nevelői asztal, szék Tanulói asztalok, székek Sötétítő függöny Térképtároló szekrény ÖSSZESEN:

2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014 2014

20 000 Ft 50 000 Ft 20 000 Ft 20 000 Ft 10 000 Ft 80 000 Ft 60 000 Ft 120 000 Ft 250 000 Ft 40 000 Ft 40 000 Ft 710. 000 Ft

357

Nagykereki Megnevezés

Összes költség

Bútorzat, berendezés: Nevelőmunkát segítő eszközök: - magnetofon (2db Cd-s) - video (lejátszó) televízióval

50.000.-Ft 60.000.-Ft

Szaktárgyi szemléltető ezsközök: Ének Fizika Matematika Történelem + Magyar

24.620.-Ft 40.200.-Ft 12.725.-Ft 31.100.-Ft

ÖSSZESEN

487.545.-Ft

a 2012-as év tervezett eszköz és felszerelési beszerzéseiről Megnevezés

_

Idegennyelvi szaktanterem - kialakítása és nyelvi labor berendezés

Összes költség

475.000.-Ft

ÖSSZESEN:

475.000.-Ft

358

Ütemtervben nem teljesített beszerzések 2013-ban nem teljesített: Megnevezés Bútorzat, berendezés: - reluxa (hiányos) új épületszárny

Összes költség 13 db

143.000.-Ft

Technikai szaktanterem - tanulói munkaasztal (6 db) 45.450.-Ft/db - állítható magasságú támla nélküli szék 7680.-Ft/db

272.700.-Ft 144.000.-Ft

Egészség és munkavédelmi eszközök - gyógyszerszekrény (zárható) 1

20.000.-Ft

ÖSSZESEN

579.700.-Ft

2014-ben nem teljesített: Megnevezés

Összes költség

Bútorzat, berendezés - reluxa (9 db régi épületszárny)

135.000.-Ft

Szaktárgyi szemléltető eszközök: Alsó tagozat - 1-4 tantermek

21.770.-Ft

Technika

126.925.-Ft

Összesen:

283.695.-Ft

2015-ban nem teljesített: Megnevezés

Összes költség

Szaktárgyi szemléltető eszközök: Földraj és biológia Angol Történelem és magyar Kémia

163.200.-Ft 13.800.-Ft 31.100.-Ft 17.300.-Ft

ÖSSZESEN:

225.400.-Ft

359

Szaktárgyi szemléltető eszközök: Ének Fizika Matematika Történelem + Magyar

24.620.-Ft 40.200.-Ft 12.725.-Ft 31.100.-Ft

ÖSSZESEN

108.645.-Ft

Megnevezés

Összes költség

Idegennyelvi szaktanterem - kialakítása és nyelvi labor berendezés

475.000.-Ft

ÖSSZESEN:

475.000.-Ft

Középiskola: Az intézményünkben jelenleg megtalálható, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a leltári nyilvántartások tartalmazzák. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében felsorolt kötelező (minimális) eszközökkel és felszerelésekkel intézményünk – a művészeti nevelés szaktantermének felszereléseit kivéve – rendelkezik. A hiányzó, a munkánkhoz a későbbiekben lényegesnek ítélt eszközöket és fejlesztéseket a vállalkozásoktól kapott szakképzési hozzájárulásból és pályázatokon elnyerni remélt forrásokból tervezzük beszerezni, illetve megvalósítani. Az egyes tantárgyak oktatásához az alábbi eszközöket tartjuk a legszükségesebbeknek: 1. Biológia Egyokuláros tanulói mikroszkópok (40-1000x) Sztereómikroszkóp (20-40x) Kézinagyító (min. 4x) Preparáló eszközkészlet Mikroszkópos vizsgálatokhoz szükséges mikrotechnikai eszközök és anyagok

360

Mikrometszet-készlet(ek): (növénytani-; állattani-; embertani metszetek; pro- és eukarióta egysejtűek; gombák) Egyszerű biokémiai és sejtbiológiai megfigyelések / vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök és anyagok Egyszerű környezeti vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök és anyagok Egyszerű növényélettani megfigyelések és vizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközök és anyagok Egyszerű állattani megfigyelések és vizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközök és anyagok Egyszerű (embertani) élettani vizsgálatok (állati és növényi objektumokon történő) modellezésének elvégzéséhez szükséges eszközök és anyagok Vérnyomásmérő Az érzékszervek működésének vizsgálatához, az érzékelés megfigyeléséhez szükséges eszközök és anyagok Elsősegélynyújtó felszerelés Egy növényi ősmaradvány Egy állati ősmaradvány A kétszikű levél szerkezetének modellje A kétszikű szár modellje Emberi csontváz Emberi torzó A csont szerkezetét bemutató beágyazott készítmény A csontok ízesülését bemutató beágyazott készítmény Az emberi szem modellje Az emberi fül modellje Az emberi szív modellje Az emberi agy modellje A hazánkban előforduló leggyakoribb és a jelentősebb védett állatfajokat bemutató, rövid leírásokat tartalmazó, munkaeszközként használható könyv A hazánkban előforduló leggyakoribb és a jelentősebb védett növény- és gombafajokat bemutató, rövid leírásokat tartalmazó, munkaeszközként használható könyv/növényhatározó A vírusokkal és a baktériumokkal kapcsolatos legfontosabb felfedezéseket, kutatásokat, kutatókat és orvosokat ismertető szemelvénygyűjtemény Magyarország természetvédelmi térképe 361

A legfontosabb ehető és mérgező gombák fajait bemutató faliképek Tápanyag- és vitamintáblázat (falikép) Az etológia alapjait, az állatok magatartásformáit feldolgozó videofilm(ek)/szemelvénygyűjtemény Globális és helyi környezeti problémákat (hatásokat, következményeket, megoldási lehetőségeket, és az egyén szerepét) konkrét példákon ismertető videofilm/szemelvénygyűjtemény Az emberi szervezet megismerésében kiemelkedő tudósok és orvosok munkásságát bemutató videofilm/szemelvénygyűjtemény Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai vonatkozásait, valamint a korszerű fogamzásgátló módszereket feldolgozó film / szemelvénygyűjtemény A civilizációs ártalmakat, és csökkentésük lehetőségeit ismertető videofilm/szemelvénygyűjtemény A genetikai és a molekuláris genetikai kutatások eredményeit, gyakorlati jelentőségét és etikai vonatkozásait bemutató videofilm / szemelvénygyűjtemény Humángenetikai példákat és problémákat ismertető videofilm/szemelvénygyűjtemény Az emberi viselkedés alapjelenségeit feldolgozó (humánetológiai) videofilm/szemelvénygyűjtemény Elektronmikroszkópos felvételeket bemutató képek/vetített képek A prokariótákat és az eukarióta egysejtűeket bemutató kivetíthető képsorozat Szövettani képeket bemutató kivetíthető képsorozat Méreteket és nagyságrendeket szemléltető kép/falikép/vetített kép A pro- és az eukarióta sejtet összehasonlító kép/falikép/vetített kép/videofilm A növényi és állati sejtet összehasonlító kép/falikép/vetített kép Az élőlények törzsfáját bemutató kép/falikép/vetített kép Az állatok tudományos rendszerét bemutató kép/falikép/vetített kép A kerettantervben foglaltak szerint: állatok (állatcsoportok) különböző szervrendszereit és azok működését bemutató képsorozat/falikép(sorozat)/kivetíthető képsorozat/videofilm(ek) A hajtásos növény szerveinek felépítését, működését és a működés szabályozását bemutató falikép(ek)/kivetíthető képsorozat/videofilm A növények szaporodását és egyedfejlődését bemutató falikép(ek)/kivetíthető képsorozat/videofilm A gombák testfelépítését bemutató falikép/vetített kép 362

A gombák gyakorlati jelentőségét, életmódtípusait bemutató falikép(ek)/vetített képek/videofilm A sejtek felépítését és a sejtekben zajló főbb folyamatokat bemutató kivetíthető képsorozat/videofilm Az enzimeket és az enzimek működését ismertető falikép/kivetíthető képsorozat/videofilm Az információtárolás és –kifejeződés folyamatait ismertető kivetíthető képsorozat/videofilm Az emberi test szerveződési szintjeit bemutató falikép/vetített kép Az emberi szöveteket bemutató kivetíthető képsorozat Az ember szervrendszereit, szerveit bemutató falikép-sorozat/kivetíthető képsorozat/domborképek Az emberi test felépítését, szervrendszereit, szerveit és azok működését, ill. egészségtanát bemutató videofilm-sorozat/kivetíthető képsorozat A szabályozás alapjelenségeit bemutató kivetíthető képsorozat/videofilm Az emberi petesejt megtermékenyítésének folyamatát és az ember egyedfejlődését bemutató kivetíthető képsorozat/videofilm A mutagén hatásokat és a mutáció következményeit bemutató kivetíthető képsorozat/videofilm Elemzésre alkalmas családfát bemutató kép/falikép/vetített kép Táplálkozási kapcsolatokat bemutató falikép/vetített kép/videofilm Védett állatokat bemutató falikép(ek)/kivetíthető képsorozat/videofilm Védett növényeket bemutató falikép(ek)/kivetíthető képsorozat/videofilm Az élőlények környezethez való alkalmazkodását növényi és állati példákkal bemutató vetített képek/videofilm(ek) A populációk jellemzőit és a populációk közötti kölcsönhatásokra példákat bemutató képek/vetített képek/videofilm Társulások térbeli és időbeli változásait bemutató képek/kivetíthető képsorozat/videofilm Ökológiai jelenségeket és problémákat (elemzésre alkalmas) diagramok, táblázatok segítségével feldolgozó képek/faliképek/vetített képek Az életközösségek anyag- és energiaforgalmát bemutató kivetíthető képsorozat/videofilm Az ember természetes és mesterséges környezetére gyakorolt hatását bemutató videofilm/vetített képek A tér, az idő és a méretek érzékeltetésére alkalmas falikép/vetített kép/videofilm

363

A földi élet kialakulására vonatkozó elképzeléseket és a földi élet fejlődését bemutató képek / kivetíthető képsorozat/videofilm(ek) Az ember evolúcióját bemutató kivetíthető képsorozat/videofilm A kormeghatározás módszereit bemutató képek / falikép/vetített képek/videofilm A vírusokról és egészségügyi jelentőségükről szóló videofilm A prokariótákat és jelentőségüket bemutató videofilm Az egysejtű eukariótákat bemutató videofilm A sejtszintű biológiai kutatások fejlődésének legfontosabb állomásait ismertető videofilm Az emberi agy működését példákon bemutató videofilm(ek) (pl.: alvás-ébrenlét, a jobb és a bal félteke különbsége, az idegrendszert - fejlődése közben - ért hatások és következményeik, gondolkodás, tanulás, motiváció, érzelmek, működés-elváltozások) A környezet-életmód-felépítés összefüggéseinek (állatokkal kapcsolatos) megfigyelésére alkalmas videofilm A környezet-életmód-felépítés összefüggéseinek (növényekkel kapcsolatos) megfigyelésére alkalmas videofilm A természetes életközösségeket, mint önszabályozó rendszereket bemutató videofilm Az evolúció elméletének főbb képviselőit, érveiket, és az evolúció bizonyítékait bemutató videofilm Betegápolásról, elsősegélynyújtásról szóló videofilm A kerettantervben megjelölt állatcsoportok testfelépítését bemutató képek/faliképsorozat/kivetíthető képsorozat/dobozos készítmények/beágyazott készítmények A zigóta osztódását és a barázdálódást bemutató falikép/modell/vetített kép/videofilm A rovarok posztembrionális fejlődésének leggyakrabban előforduló típusait (teljes átalakulás, kifejlés, átváltozás) bemutató faliképek/vetített képek/videofilm/beágyazott készítmények A kétszikűek csírázását bemutató beágyazott készítmény/videofilm/falikép/vetített képek A mitózist bemutató kép/falikép/modell-készlet/vetített képek/videofilm A meiózist bemutató kép/falikép/modell-készlet/vetített képek/videofilm A DNS molekula modellje/vetített kép/videofilm 2. Fizika Szaktantermi felszerelések Tanári előadó asztal (vízcsappal, kiöntővel, vezetékes- vagy palackos gázzal, elektromos hálózati feszültséggel) Vízszintes lapú, tanulói kísérletezésre is alkalmas munkaasztalok 364

Diavetítő, vetítőlámpa Írásvetítő Nagy magyar természettudósok arcképei Fali tablók a fizika korszakalkotó nagy kísérleteiről, felfedezéseiről Szükséges anyagok fogyóeszközök Széndioxid (patronban) Réz-drótok Ellenállás-huzalok Ólomsörét Petróleum, Denaturált szesz, Ricinusolaj Gyertya Szűrőpapír Háztartási vatta 4,5 V-os szárazelem Fizikai eszközök Bunsen-állvány (különböző nagyságban) Állvány-dió (különböző nagyságban) Asztallapra rögzíthető csiga Állványkarika (különböző méretben) Vasrúd (különböző vastagságban és hosszban) Lombik-fogó (különböző méretben) Kémcsőszorítók Fa kémcsőcsipesz Vas-háromláb Azbesztháló Nagyméretű lapos tál (fém vagy műanyag) Bunsen-égő (vezetékes földgázhoz vagy palackos PB-gázhoz) Elektromos főzőlap (rezsó) Merülőforraló Tálca –tanulókísérletekhez Laboratóriumi üvegedények: 365

Gömblombik, Erlenmayer-lombik Főzőpohár Kémcső Tölcsér Kristályosító-csésze (különböző méretben) Óraüveg (különböző méretben) Üvegcsövek (különböző külső és belső átmérővel, különböző hosszúságban) Üvegrúd Gumicső (különböző átmérő) Nyomásálló műanyagcső Hoffman-szorító Vegyszerkanál Csipesz Vízlégszivattyú Különböző méretű parafa és gumi-dugók Demonstrációs stopperóra Méterrúd Mérőszalag Csavarmikrométer Táramérleg, súlysorozattal, (elektronikus mérleg) Fázisceruza Univerzális elektromos műszer Próbalámpa Szárazelem, zseblámpaizzók demonstrációs foglalattal Demonstrációs mérőműszer áram és feszültség mérésére váltóáramú, középállású egyenáramú Röpzsinór banándugóval (különböző hosszúságban) Krokodilcsipeszek Toroid-transzformátor Tolóellenállások (potméteres és előtétes kapcsolásra) Oszcilloszkóp Metronóm Mikola-féle cső 366

Állítható dőlésszögű lejtő, sínnel, kiskocsival Ejtőzsinór Galilei-lejtő Ejtőzsinór Deszkás inga Kísérleti eszközkészlet a gyorsulás és az erő kapcsolatának vizsgálatára Egyszerű kísérleti eszköz a hatás–ellenhatás törvény érzékeltetésére Rugós erőmérő-pár Eszköz a kényszererő változásának bemutatására fonálinga lengése során Állítható dőlésszögű lejtő különféle simaságú borítással Dinamométer készlet Tábla (kb. 0,5×0,5 m), tengellyel, furatokkal Kiskocsis rakétamodell golyóval, rugóval Írásvetítő fóliák a naprendszerbeli távolság- és méretarányok érzékelésére Írásvetítő fóliák a Kepler-törvények szemléltetésére Tanulókísérleti alkoholos hőmérő Eszköz a lineáris hőtágulás bemutatására Eszköz a folyadékok hőtágulásának bemutatására Melde-féle cső Eszköz a levegő (a gázok) hőtágulásának bemutatására Az anyag atomos szerkezetére és az atomok méretére utaló szemléltető fóliák Elektrosztatikusan működtethető kinetikus golyó-modell a gázrészecskék hőmozgásának szemléltetésére Eszköz a gázok adiabatikus változása során bekövetkező hőmérsékletváltozás bemutatására Kaloriméter az anyagok fajhőjének mérésére Eszköz a fagyás során bekövetkező térfogat növekedésre Elektroszkóp Elektrométer Eszköz az elektromos erővonalak szemléltetésére Faraday-pohár, elektrométerre szerelhető Eszköz a csúcshatás bemutatására (pl.: Elektrosztatikus Segner-kerék) Faraday-kalitka, töltést jelző elektroszkópokkal Demonstrációs síkkondenzátor, változtatható távolságú fegyverzetekkel 367

Egyenáramú demonstrációs áram- és feszültségmérő műszer (középállású), változtatható méréshatárral Eszköz az elemi töltés elektrolízissel történő meghatározására Iskolai tápegység 0-24 V között változtatható feszültséggel, min.5 a terhelhetőséggel Készlet az áramköri elemek bemutatására, egyszerű áramkörök összeállítására Elektromosan fűthető kaloriméter az áramerősség és a hőteljesítmény kapcsolatának mérésére Demonstrációs rúd- és patkómágnes készlet, lágyvas darabokkal Iránytű, talpon Torziós mérleg elven működő demonstrációs magnetométer készlet Plexilemezbe foglalt készlet áramjárta vezetők mágneses terének vasreszelékes erővonalábrákkal történő bemutatására Eszköz a mágneses tér áramjárta vezetőre gyakorolt hatásának kimutatására Eszköz az áramjárta vezetők között fellépő erőhatás bemutatására Az elektromotor működését szemléltető modell Kézi forgatógép, befogható mágnespatkóval Váltóáramú demonstrációs áram- és feszültségmérő műszer, változtatható méréshatárral Glimmlámpa, foglalatban Spirálrugó készlet, különféle méretű és direkciós erejű rugókkal Fémgolyók füllel, különböző tömegűek Tükörskála, állványon Gumikötél (v. gumicső), 6–8 m hosszú Tekercsrugó, laza, nagy átmérőjű, 2–3 m hosszú Csatolt rúdinga-sor a transzverzális és a longitudinális hullám terjedésének bemutatására Cselló vonó Monokord Kundt-féle cső Optikai pad lovasokkal, az optikai elemek rögzítését szolgáló tartókkal Optikai padba is illeszthető lámpa Kondenzor foglalatban Változtatható nyílású lyukdiafragma Változtatható nyílású résdiafragma Vetítőlencse, különféle, foglalatban Vetítőernyő talpas foglalatban 368

Lyukkamera-modell Homorú tükör, száron Domború tükör, száron Homorú, domború és sík tükör-modell forgatható befogással, szögmérővel Üveghasáb, prizma-modell, forgatható befogással, szögmérővel Háromszög alapú prizma Küvetta, kb. 5 10 20 cm méretű Fresnel-féle kettős prizma Optikai rácslevonat Polárszűrő pár Cinklemez szigetelő állványon Elektroszkóp Háztartási „kvarclámpa” Videofilm a Rutherford-kísérlet tanításához Írásvetítő fóliák az atommodellek tanításához Írásvetítő fólia az atommag szerkezetének tanításához Radioaktív bomlási sorokat szemléltető írásvetítő fólia Videofilm a természetes és a mesterséges radioaktivitás hatásairól, gyakorlati fel-használásáról A maghasadást és az atomerőmű szerkeze-tét vázlatosan szemléltető írásvetítő fólia Videofilm az atomerőművek működéséről, gazdaságosságáról, hátrányáról Az atombomba működését magyarázó, és pusztítását, elhúzódó hatásait bemutató videofilm Ismeretterjesztő film a csillagokban lezajló fúziós folyamatok magyarázatához Videofilm a csillagok fejlődésének tanításához Videofilm a világegyetem tágulása elméletének magyarázatához Videofilmek az űrkutatás témaköréből Falitábla az űrkutatás eredményeiről, kronológiájáról 3. Földünk és környezetünk Térképek, nyomtatott taneszközök Világatlasz Falitérképek: A Föld szerkezeti (geológiai) felépítése és ennek kontúrtérképe (duo–térkép) A Föld és az óceánfenék domborzata A Föld éghajlata (a tengeráramlásokkal és klímadiagramokkal) 369

A Föld országai A Föld népessége A Föld mezőgazdasága A Föld ásványkincsei és bányászata Afrika országai, gazdasága Észak-Amerika országai, gazdasága Ázsia országai, gazdasága Európa országai Az Európai Unió Magyarország domborzata Magyarország megyéi és közlekedése A csillagos égbolt hazánk felett A Föld és az óceánfenék domborzata (dombortérkép) A Föld éghajlati kontúrtérképe (applikációs jelekkel, klímadiagramokkal) A Föld talajtérképe A Föld természetes növénytakarója A világ közlekedése, szállítása Integrációk kapcsolatrendszere a világban Applikációs jelek a kontúrtérképekhez (természetföldrajzi, klímadiagram) Másolható tanulói kontúrtérkép-gyűjtemény a kontinensekről és a tantervben kiemelt országokról Tájfutó térkép Turistatérkép Várostérképek, egyéb településtérképek Időjárási térképek Időjárási műholdfelvételek Nemzetközi összehasonlításra alkalmas statisztikai adatsorokat tartalmazó információhordozó a Föld népességéről, a környezet állapotáról, a világgazdaságról, annak folyamatairól, a világgazdaságban kiemelt és egyedi szerepet betöltő régiókról, országcsoportokról, országokról, azok gazdaságáról, világgazdasági kapcsolatairól (középiskolai) Olvasókönyv-szemelvénygyűjtemény a Naprendszer megismeréséről a geoszférákról, a földrajzi övezetességről, a világ társadalmi-gazdasági képéről, hazánk nemzetközi szerepéről, a globális környezeti problémákról, a nemzetközi környezetvédő szervezetek működéséről (középiskolai) 370

Hazánk gazdasági szerepének és külgazdasági kapcsolatainak elemzésére alkalmas adatokat tartalmazó információhordozó Modell gyűjtemény, mérőeszköz Természetföldrajzi földgömb Politikai földgömb Tanulói földgömb Iskolai meteorológiai állomás mérőműszerekkel Tanulói ásvány-és kőzetgyűjtemény Kézi nagyító Binokuláris mikroszkóp (demonstrációs) Földgömb-fémmeridiánnal Precíziós tájoló (demonstrációs) Laptájoló (tanulói) Iránytű (tanulói) Gördülő távolságmérő A Föld belső felépítése (szétszedhető szerkezeti modell) A gyűrődés modellje A vetődés modellje A vulkán modellje Ősmaradvány-gyűjtemény A piacgazdaság működésének modellje A tőzsde működésének modellje Transzparens, oktatótábla Üres földtörténeti időtáblázat a hozzátartozó eseményeket, képződményeket bemutató kártyával Földtörténeti oktatótábla (bővített, a középiskolások számára) Egyéb oktatótáblák: A térképkészítés alapjai A gazdasági adatok ábrázolásának módjai A hegységek keletkezése A vulkánok típusai A lemeztektonika Az ásványok és a kőzetek rendszerezése 371

A Föld szerkezete A Föld szerkezeti és felszíniformái A karsztjelenség A Naprendszer felépítése A Föld forgása és keringése A nap-és a holdfogyatkozás A holdfázisok A Nap felépítése, jellemzői Ciklonok a mérsékelt övezetben A monszun szélrendszer Földünk jellegzetes talajtípusai (talajszelvények) Hazánk talajtípusainak összehasonlítására alkalmas transzparens A földrajzi övezetesség rendszere A hegyvidékek függőleges övezetessége Afrika, Ausztrália és Óceánia, a sarkvidék, Amerika, Ázsia, Európa természetföldrajzi, társadalmi- gazdasági és környezeti jellemzőinek, összefüggésrendszerének, világgazdasági szerepének bemutatására alkalmas transzparens-sorozat A geoszférában lejátszódó jelenségek, folyamatok és a köztük lévő összefüggések, tipikus előfordulásaik, a geoszférák környezeti állapotának, védelmének, a külső és a belső erők munkájának bemutatására alkalmas transzparens-sorozat A természetföldrajzi övezetesség rendszerét és összetevőit, a vízszintes és a függőleges övezetesség kapcsolatát, az övezetek, övek, területek, vidékek tipikus előfordulásait bemutató transzparens-sorozat A természetföldrajzi övezetesség hatását a népességre, a településekre, az élelmiszertermelésre, a természeti erőforrások területi különbségeire, a gazdasági fejlettségre – bemutató didaktikus transzparens-sorozat A világgazdaság folyamatait, a gazdasági ágazatok felépítő tényezőit, a tercier és az információs szektor területi elhelyezkedését, a világgazdasági szerepkörök időbeli és térbeli változását a világgazdasági központok jelentőségét, a gazdasági fejlettség különbségeit bemutató didaktikus transzparens-sorozat A globális környezeti problémákat, azok összefüggésrendszerét, a megoldás lehetőségét, a nemzetközi környezetvédő szervezeteket és tevékenységüket bemutató didaktikus transzparens-sorozat 372

Kivetíthető audiovizuális eszközök Diasorozat a földtörténeti emlékek bemutatására a különböző kontinensekről Műholdfelvételek kivetíthető információhordozón a geoszférák jelenségéről, a környezet állapotáról Tematikusan összeállított kivetíthető információhordozó a geoszférában végbemenő jelenségről, folyamatokról (dia, videó, CD…) A természetföldrajzi övezetesség egyes övezeteinek, öveinek, területeinek, vidékének jellemzőit bemutató tematikusan összeállított kivetíthető információhordozó (dia, videó, CD…) Jellegzetes településtípusokat, településrendszereket bemutató, tematikusan összeállított, kivetíthető információhordozó eszköz Kivetíthető vizuális eszköz az országok egyedi szerepköreiről, a közelmúlt és a napjaink világgazdasági eseményeiről, folyamatairól (dia, videó, CD…) Tematikusan összeállított, kivetíthető eszköz a bolygónkat ért környezeti károsodásról, a megoldás lehetőségeiről, a Föld védett természeti és kulturális értékeiről (dia, videó, CD…) 4. Idegen nyelvek Tanulói alapfelszerelés Tankönyv Tanulói munkafüzet Kétnyelvű tanulói szótár Tanári alapfelszerelés Tankönyv Tanári kézikönyv Tanulói munkafüzet Hangzóanyag osztálytermi munkához Tanulói hangzóanyag Kétnyelvű középszótár Egynyelvű középszótár Kazettalejátszó Fénymásolási lehetőség Iskolai könyvtárnak Szótárak (könyv és elektronikus alakban kölcsönzésre és helyben használatra) kétnyelvű nagyszótár, egynyelvű nagy értelmező szótár, 373

képes nagyszótár, pop-up szótár elektronikus alakban, szinonima szótár, idióma szótár. Folyóiratok A munkaközösség és a tanulók igényei és érdeklődése szerint 2-3 idegen nyelvű gyermekújság, újság vagy folyóirat előfizetése. Könyvek és multimédiás anyagok A munkaközösség és a tanulók igényei és érdeklődése szerint a témakörlistának megfelelő folyamatos idegen nyelvi és anyanyelvi könyvtár fejlesztés a célországok kulturális, szépirodalmi, tudományos és ismeretterjesztő könyvei terén. Szertári felszerelés Készségfejlesztő könyvek, hangzó anyagok és multimédiás anyagok az iskolában tanított minden szintnek megfelelően Gyakorlókönyvek, hangzó anyagok és multimédiás anyagok az iskolában tanított szinteknek megfelelően legalább egy tanulócsoportra való kétnyelvű középszótárak egynyelvű értelmező szótárak, szinoníma-antinóma szótár, idióma szótár, igeszótár, kollokációs szótár, szaknyelvi szótár. Mozgóképanyagok folyamatosan fejlesztve a munkaközösség által a témakörlistának és a tanulók érdeklődésének megfelelően tanfilmek, riportfilmek, dokumentum filmek, ismeretterjesztő filmek, játékfilmek. Feladatlapok a filmekhez. Szakmódszertani könyvek az adott nyelvi munkaközösség érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően az állományt folyamatosan fejlesztve 5. Informatika Számítógépek a számítógépes szaktantermekben optimálisan elhelyezhető darabszámú multimédiás számítógép. AV eszközök: 374

projektor, vetítővászon, videolejátszó, audió lejátszó, audió erősítő, TV. Falitáblák: nagyméretű whiteboard falitábla a szükséges filcekkel, aktív tábla, használatos prefixumok és jeleik, szabványos rajzjelek, ábrázolási módok, bemutató rajzok, faliképek. Demonstrációs eszközök: működőképes és működőképtelen számítástechnikai eszközök. 6. Kémia Analitikai mérleg súlysorozattal Dróthálók Állólombikok 100, 500 cm3-es Árammérő műszer (nagyméretű) Borszeszégők Brómpipetta vagy pipettalabda Bunsen állványok Bunsen égők Büretták 25 cm3-es Celofán Oktató CD-k Csepegtető tölcsérek Cseppentők Csipeszek (nikkelezett) Diók (kettős szorítók) Dörzspapír 375

Ebonit rúd vagy kemény műanyag cső Egyenáramforrás Elsősegély láda vegyszerekkel Erlenmeyer lombikok 100, 200, 300 cm3-es Égetőkanalak Fahasábok Fém lemezek (Fe, Cu, Zn, Al) Floppy disc-ek (1,44 MB) Folyadéküvegek Fóliafilc készletek (F és M vastagságú) Főzőpoharak 50, 100, 250, 1000 cm3-es Frakcionáló lombikok 250, 500 cm3-es Fúrt gumidugók különböző méretekben Gázfejlesztő készülékek 250 cm3-es Gázfelfogó hengerek (magas) Gázmosó palackok Gömblombikok 250, 500 cm3-es Grafit elektródok Gumicsövek különböző méretekben Gumidugók különböző méretekben Gumikesztyűk Gyertya Gyufa Gyújtópálca Gyűjtőedények vegyszereknek Harapófogó Homokfürdő Hőmérők (-10 - +100 0C) Hűtő Liebig féle Írásvetítő Írásvetítő transzparensek (készek) Írásvetítő fóliák (tiszták) Írásvetítő fóliák (nyomtathatók) 376

Hűtőfogó Kalapács Kémcsövek Kémcsövek (jénai) Kémcsövek (lyukas) Kémcsövek (nagyméretű) Kémcsövek (nagyméretű oldalcsöves) Kémcsőállványok (10 helyes) Kémcsőfogók (fa) Kémcsőfogók (fém) Kémcsőkefék Képek az említett tudósokról és munkásságukról Képek az oldódás folyamatáról Képek a radioaktivitás alkalmazásáról, veszélyeiről Képek a redoxireakciók folyamatainak és típusainak megértéséhez Képek az elektrokémiai folyamatok megértéséhez Képek az elektrokémia alkalmazásának és környezetvédelmi problémáinak bemutatására Képek az alumíniumgyártásról Képek a kőolaj és a földgáz keletkezéséről, kitermeléséről és feldolgozásáról Képek a szénhidrogének égetésének környezeti vonatkozásairól Képek a műanyagok szerkezetéről, gyártásukról, felhasználásukról és környezeti problémáiról Képek a halogéntartalmú műanyagok használatának környezeti vonatkozásairól Képek a kolloid rendszerekről, mindennapi jelentőségükről Képek a szappanok előállításáról, tisztító hatásukról és környezeti vonatkozásaikról Képek a sörgyártás kémiai folyamatairól Képek a cellulóz-papír-újrapapír témáról és környezeti vonatkozásairól Képek a peptidekről, a fehérjék szerkezetéről és denaturációjáról Képek a biokémiai és a vegyipari reakcióláncokról, reakciórendszerekről Képek az energiaforrásokról és környezeti problémáikról Képek a hulladékokról és környezeti problémáikról Képek a táplálkozás kémiai, egészségügyi vonatkozásairól Képek a fenntartható fejlődés és a környezet viszonyáról Kés 377

Kihúzott végű üvegcsövek Kristályosító csészék 10 cm-es Kristályrács modellek (ionrács, atomrács, molekularács) Krokodilcsipeszek Lombikfogók Mérőhengerek 10, 500, 1000 cm3-es Mérőlombikok 100, 500, 1000 cm3-es Molekulamodell készlet tanári Molekulamodellező program, interaktív Műanyagok gyűjteménye Olló Óraüvegek 6-8 cm-es Periódusos rendszer fali Petri csészék 10 cm-es Pipetták 10, 20 cm3-es kétjelű, 25 cm3-es osztott Porcelánlemezek Porcelánmozsár törővel Porcelántálak 6 cm-es Porcelántégelyek Porüvegek Rázótölcsérek 200 cm3-es Reszelő háromszög metszetű Standardpotenciál táblázat fali Spatulák Szénhidrogének gyűjteménye Szorítók Hoffmann és Mohr féle Szűrőkarikák 10 cm-es tölcsérhez Szűrőpapír Táramérleg súlysorozattal Tálcák Tégelyfogók Törlőruhák U alakú üvegcsövek 378

Üvegbotok Üvegcsövek 5-10 mm-es Üvegkádak Üveglapok 10x10 cm-es Üvegtölcsérek 6, 10 cm-es Vaslap 10x10 cm-es Vas háromlábak Vas tégelyek Vatta Vegyszerkanalak Vezetékek (szigetelt, banándugóval) Védőszemüvegek Videokazetták oktatófilmekkel Videokazetta (üres) Vízbontó (Hoffmann féle) 7. Magyar irodalom A magyar népköltészeti alkotások bemutatása (kazetta, CD) Az antikvitás művészetét bemutató, kivetíthető képeket tartalmazó információhordozó (dia, videó) A Biblia hangzó anyagon A középkor művészetét bemutató, kivetíthető képeket tartalmazó információhordozó A középkori zenét bemutató hanghordozó A reneszánsz művészetét bemutató, kivetíthető képeket tartalmazó információhordozó A barokk művészetét bemutató, kivetíthető képeket tartalmazó információhordozó Shakespeare valamely drámájának filmfeldolgozása Moliére valamely drámája filmen/színházi előadás felvételről. A barokk zenét bemutató hangzó anyag Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel verseit tartalmazó hangzó anyag A magyar színjátszás esemény-történetét bemutató fólia A Bánk bán filmfeldolgozása vagy színházi felvétele Kölcsey Ferenc versei hanghordozón. Vörösmarty Mihály versei hanghordozón Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műve filmen/színházi előadás felvételéről 379

Petőfi Sándor versei hanghordozón Népdalgyűjtemények hanghordozón Magyar népballadák hanghordozón Arany János versei hanghordozón A 19. század második felének zenei alkotásait bemutató hanghordozó Madách Imre „Az ember tragédiája” művének filmfeldolgozása/színházi előadása felvételen Csehov és Ibsen egy-egy drámája filmen/színházi előadás felvételén Huszárik Zoltán Szindbád című filmje Ady Endre pályáját bemutató ismeretterjesztő film Ady Endre versei hanghordozón Tóth Árpád és Juhász Gyula versei hanghordozón Babits Mihály versei hanghordozón Kosztolányi Dezső versei hanghordozón József Attila verseit tartalmazó hanghordozó Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Radnóti Miklós műveit tartalmazó hanghordozó .Weöres Sándor, Pilinszky János műveiből válogatást tartalmazó hanghordozó A kortárs magyar lírát tartalmazó hanghordozó Énekelt versek hanghordozón Örkény István egy drámájának filmfeldolgozása/színházi felvétele Egy választott világirodalmi szerző drámájának megjelenítésére film/a színházi előadás felvétele 20. századi magyar drámák előadásaiból egy-egy részlet filmen Irodalmi atlasz Művelődéstörténeti atlasz Költői szótárak A bibliai fogalmak szótára 8. Magyar nyelv Falitábla a hangtan, az alaktan, a szófaji rendszer, a mondattan szemléltetésére A nyelvjárásokat bemutató falitérkép Falitábla az európai nyelvcsaládok bemutatására Magyar művelődéstörténeti atlasz Nyelvrokonainkat bemutató falitábla Hang- és szókártyák

380

Szöveggyűjtemény a szövegszerűség elemzésére, szövegfeldolgozó eljárások gyakorlására (szerkezet, jelentés) kiemelhető, sokszorosítható formában A magyar történelmi hagyomány nagy szónokainak beszédrészleteit tartalmazó szöveggyűjtemény Szónoki beszédrészleteket tartalmazó szöveggyűjtemény kiemelhető, sokszorosítható formában Szemelvénygyűjtemény különböző szövegfajtákból a szövegalkotó és szövegelemző eljárások gyakorlására kiemelhető, sokszorosítható formában Nyelvművelő tanulmányokat tartalmazó szöveggyűjtemény 9. Matematika Mérőrúd, mérőszalag Körző, vonalzó, szögmérő Sík és térgeometriai modellező Űrmértékmodell, mérőedények Logikai készlet Testmodellek Mágnesek Kúpok, kúpszeletek Sík és térgeometriai modellező Zsebszámológép Milliméterpapír, pontrácsok, Ragasztó, ragasztószalag Kartonpapír, olló Dobókocka Fonal, zsineg Átlátszó papír 10. Testnevelés Bordásfal Tornapad Zsámoly Tornaszőnyeg Gyűrűhinta Mászókötél 381

Mászórúd KTK Gerenda Ugrószekrény Ugródeszka Röplabda háló és állvány Kosárlabda palánk Kézilabda kapu Magasugró mérce Kislabda Rajttámla Váltóbot Súlygolyó Ugrókötél Karika Tornabot Kézisúlyzó Tömöttlabda Babzsák Falinyújtó Korlát Felemáskorlát Korlátkocsi Jelzőszalag Műanyag labda Futball labda Kézilabda Kosárlabda Röplabda Ping-pong asztal Ping-pong ütő Ping-pong labda Tollaslabda 382

Tollaslabda ütő Floorball labda Floorball ütő Húzókötél Mountain bike Síléc Sícipő Térképek Tájolók Stopperóra Mérőszalag Személymérleg Testmagasság mérő Szorítóerő mérő12 Súlypontemelkedés mérő Oktatótáblák, faliképek az egyes technikákról, tornaelemekről Mozgássorozat ábrák 11. Rajz Vetítőállvány Vetítővászon TV/video állvány Tároló szekrény Modellasztal Paraván (pl. léckeret, vászonborítással) Könyvszekrény vagy könyvespolc Rajztároló szekrény (50x70-es Modellpolc Diavetítő Írásvetítő TV, video Videokamera Fénymásoló Fényképezőgép 383

Fehér és színes égő a reflektorokhoz Vonalzó (Egyenes, 45°, 60°-os) Körző Szögmérő Síklapú- és forgástestek (kocka, hasáb, henger, kúp, gömb, gúla) Kézi modellek: természeti- és geometrikus formák (vásárolt, házilag készített, gyűjtött) Edények, háztartási eszközök Gipszportré Ornamentika Drapéria Rajz- és műalkotások elemzése, diapozitív sorozat. Érettségi rendelet szerint (melléklet) Művészeti szakkönyvek, lexikonok, albumok, folyóiratok Tabló: Színtan, ábrázolási konvenciók (rendszerek), művészeti korstílusok, műemlékek, néprajzi emlékek, tárgykultúra Poszter, Műalkotások reprodukciók Filmek videó kazettán Műelemzéshez, művészettörténet tanításához; módszertani segédanyagok; természetfilmek Fóliakészlet: építészeti szerkezetek, alaprajzok, betűtípusok, vetületi- és axonometrikus rajzok Üres videó kazetta, kazetta, CD Üres fólia Fóliaíró alkoholos filctoll Színes kréta Rajztábla A/2 (puha, fenyő) Farost rajztábla A/4 Vastag ecset Lapos ecset (széles) Vizes edény Hurkapálca Tus – fekete Diófapác Színes karton, duplex vagy triplex Film 384

12. Történelem Térképek: Az ókori kelet Hellász Az ókori Róma A bibliai föld A Bizánci Birodalom Európa Nagy Károly korában Államalapítások Észak-, Közép- és Kelet-Európában Magyaro. a 11-13.sz-ban Az érett középkor gazdasága Európa a 12-13.sz-ban Itália a XIV-XV. Században Az Oszmán Birodalom kialakulása Magyarország külkapcsolatai a XIV-XV. Században Magyaro. 1526-1606 között A világgazdaság a kora újkorban A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás a kora újkorban Gyarmatosítás 15-18.sz-ban Európa a 16.sz-ban Az erdélyi fejedelemség a XVIII. század első felében A Rákóczi-szabadságharc Európa a 18.sz-ban Magyarország újranépesedése, népsűrűsége és nemzetiségei a XVIII. Században Az Egyesült Államok kialakulása és fejlődése A világgazdaság a XIX. század első felében A magyar királyság gazdasága a XIX. század első felében A márciusi forradalom eseményei Pest-Budán, Pozsonyban és Bécsben Haditervek és tényleges hadműveletek a szabadságharcban A világgazdaság 1849-1914 között A gyarmatosítás a XX. század elején Társadalmi küzdelmek Európában 1871-1914 között Az USA 1861-1914 között 385

Magyarország hegy- és vízrajza a XIX. század második felében Magyarország gazdasága a XX. század elején Magyarország nemzetiségei a századfordulón Államformák a francia forradalom előtt és, 1914-ben Európában Az Osztrák-Magyar Monarchia vallásai és egyházai A világgazdaság 1914-1929 között Az I. világháború és következményei Európában A trianoni béke etnikai és gazdasági hatásai A világgazdaság 1929-1945 A második világháború Szövetségi rendszerek és hatalmi ellentétek a harmincas években és a II. világháború idején Magyarország gazdasága a két világháború között A világgazdaság az ezredfordulón Demográfiai mutatók, népmozgások Európában 1939-2000 Magyarország gazdasága 1945-től napjainkig Magyarország demográfiai mutatói, népmozgások és a határon túli magyarság a jelenkorban A Föld országai Videók: Vámpírok (100 perc) Jézus élete (120 perc) Napló gyermekeimnek (Mészáros Márta) Atlantisz (60 perc) Nagy hódítók sorozat:(60 perc) Nagy Sándor Napóleon Nagy Szulejmán Nagy Péter 1492 Hídember Honfoglalás Jeanne d’Arc Cia Dr.Zsivago 386

Ben Hur Jeruzsálem Titanic Julianus barát XX.század mérföldkövei I-II Történelem titkai Fáraók,királyok I-II Kleopátra palotája Legendás harcosok:(80 perc) Vikingek,hunok,kelták Templomosok,janicsárok,aztékok Római légiók, spártaiak Ki öröktől fogva (vallástört.) Történelem-repeta (2db) Középkor (válság-reneszánsz) Tükörcserepek A holokauszt szemei Forró ősz a hidegháborúban(1956) Dunai exodus Semmi országa CD-ROM: Mo. 1944-1956 Pannon enciklopédia Töri felvételi XX:sz-1956 Magyar középkori adattár Magyar nemzet hadtört-e O-M M Holokauszt Mo-on Magyar életrajzi lexikon Marczali világtörténet 1956-os forr. adattára

387

Kollégium:

1. A főzéshez, sütéshez szükséges eszközök, felszerelések 2. Sport- és játékeszközök 3. 1 db videomagnó 4. Kiépített kollégiumi rádiórendszer 5. Belső telefonrendszer 6. 4 db rádiósmagnó 7. Kollégiumvezetői iroda 8. Tanári szoba 9. Kondicionáló terem (iskolai) 10. Sportpálya + megvilágítás (iskolai) 11. Videokamera 1 db 12. Fényképezőgép 1 db 13. 12 db számítógép 14. 1 db. DVD lejátszó 15. 1 db fénymásoló 16. Szakkönyvek, lexikonok, CD-ROM-ok 17. 1 db színes nyomtató 18. 1 db laptop 19. 1 db projektor 20. 1 db flipchart tábla.

388

VI.A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések Folyamat közbeni értékelés: megvalósíthatóság, tevékenységi formák módosulása, időterv módosítása, teljesítés minősége a nem tervezhető módosulások miatt. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A program érvényességi ideje: 2012-2020. 2. A pedagógiai program módosítására

az oktatási miniszter, a szakalkalmazotti értekezlet, a fenntartó, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat tehet javaslatot.

3. A pedagógiai program felülvizsgálatát kezdeményezheti: az iskola igazgatója, bármely szakalkalmazott, munkaközösségek, az SZM tagjai. 4.

A módosítás lehetséges okai:

a feltételrendszer változása, kliensi igények , tantervi változások, jogszabályi változások

5.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és azt a fenntartó jóváhagyásával a következő tanév első napjától kell bevezetni.

6 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: egy – egy példány megtalálható a: fenntartónál, irattárban, iskolai könyvtárakban, nevelői szobákban, igazgatónál, tagintézmény-vezetőknél, intézményegység-vezetőnél.

A pedagógiai program legitimációja 1.

A pedagógiai programot az iskola Diákönkormányzata a megismerés után elfogadásra javasolja.

Biharkeresztes, 2012. június .................................... DÖK-vezető

2.

A pedagógiai programot a Szülői Munkaközösség a megismerés után elfogadásra javasolja.

Biharkeresztes, 2012. június .................................... SZM-elnök 3.

A pedagógiai programot a nevelőtestület a megismerés után elfogadja. Biharkeresztes, 2012. június

4.

.................................... Igazgató

A pedagógiai programmal a Roma Nemzetiségi Önkormányzat egyetért, elfogadásra javasolja.

Biharkeresztes, 2012. június

5.

.................................... a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

A biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat pedagógiai programját Biharkeresztes Város Képviselő-testülete a megismerés után jóváhagyja.

Biharkeresztes, 2012. .................................... Biharkeresztes Város Önkormányzat polgármestere

390

fax: P e d a g ó g i a i P r o g r a m május

Recommend Documents