1
VÁRNAI ZSENI KÖZÖS FENNTARTÁSÚ NÉMET NEMZETISÉGI NYELVET OKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA
2004
PEDAGÓGIAI PROGRAM
VÁRNAI ZSENI KÖZÖS FENNTARTÁSÚ, NÉMET NEMZETISÉGI NYELVET OKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8192 Nagyvázsony, Iskola u.1. Telefon: 88/264-041, Fax.: 88/264-041 E-mail:
[email protected]
Készült: 2004. június 20 Készítette: Krupláné Lesz Zsuzsanna, Szautner Antalné Véleményezte: Ferenciné Ivicz Ilona közoktatási szakért Elfogadta: Érvényesség: 2004. szeptember 01. Felülvizsgálat:
2
TARTALOMJEGYZÉK -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------5 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------6 --------------------------------------------------------6 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------7 ----------------------------------------------------------------------------------------------7 -------------------------------------------------------------------------------------8 ! " --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------8 !" !#$" %$&'---------------------------------------------------------------------------------------------------8 ( )&' " * '+! ," -. $%$" / 0 '!* 1/" 2 !&--------------------------------------------------------------9 3 $4!5.5& !&, $" !4! '67.4 )$8 $'/ $ )'9)9'----------------------------------------------------------9 : $%$" /& 0 '!* & 6 $%$" /& 07.4 )$8! &, $" !4! ' )$8 %$)$&$5- /5$ '/ ------------- 10 *%" !&, $" !4!!&'-------------------------------------------------------------------------------------------------- 11 # ---------------------------------------------------------- 12 ( $%$" / &$8 ;" $$'< $%$" / &!8!" 7!'------------------------------------------------------------------- 12 $ %! ! ----------------------------------------------------------------- 14 3 '" * '+! 7='94>,8 7*" & '9)9 /5$'--------------------------------------------------------------- 14 3( )$7/" -&/5, $2 " $ )/ / !'9)9 /5, $2 " $ )/ , $" !4!!&!'7$5%!" . ?* * ) " 5*" . $%/'$ - /5&8 $ 4 )$8/ )$8 %$)$&,8 7*'--------------------------------------------------------------------- 15 33 )&' " !" /$ ?7/ -$&$'6$ )'9)$&$'$5-/ &%!5-1 # 8 @! ) *" !!------------- 18 3: 9)9 /56 *8! '!#1 " ! '6 ) 1& !" & )*1& .------------------------------------------------------------ 18 3 9)9 /5, $2 " $ )/ &, $" !4!!&'------------------------------------------------------------------------------- 18 & " ' ! ( --------- 19 ' ) ------------------------------------- 19 * " + ----------------------------------------------- 20 , " " ) " " ----------------------------- 22 ' " ') ) ----------------------------------------------------- 23 . " " " ) " " --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 25 A )& /)7/ -&7&> /5+& ) ?* &8 $ 4 )$8'& /#?/ / $'," -!7!!------------------------- 26 A( ! B" ./8/'$" / $------------------------------------------------------------------------------------------------ 27 A3 #$4!5.5B '/8/'$" / $------------------------------------------------------------------------------------- 28 A: )&' " !67& )$8 %$)$ /8/'$" / $----------------------------------------------------------------------- 29 / " " "' ' ( ) !! " ------------------------------------------------------------------------------------- 30 ( ( 0! " ' ---------------------------------------------------------------------------------------- 30 );" >''$"%!" .'!#1 " ! !8* , >++,8 7*& ---------------------------------------------------------- 31 # " )( " " -------------------------------------------------------------------- 32 $1 ------------------------------------------------------------------------------------- 32 &2 " "0 ---------------------------------------------------------------------------------------------- 33 3 -------------------------------------------------------------------------------------------------- 33 ------------------------------------------- 35 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 36 ' "----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 36 ' ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 36 6 --------------------------------------------------------------------------------------- 37 6 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 38 5 " !" ( -------------------------------- 38 6" --------------------------------------------------------------------------------------- 39 " ' ' " ---------------------------------------- 40 6 D -------------------------------------------------------------------- 41 E E0 F -------------------------------------------------------- 42 !" " " ! ------------------------------------------- 42 98 -$)$& $%$" / ! ! .8 *' ----------------------------------------------------------------------------- 43
4!" # C $ $# $$
3
# %!" " )(---------------------------------------------------------------------------------- 49 ( 98 -$)$& $%$" / !)$8 4$&&' " *+! -------------------------------------------------------------------- 49 (( )*" -'& 8 * 4B" * '----------------------------------------------------------------------------------------------- 50 (3 '98 -$)$& $%$" / ! .8 * '? %;" &" $@$> /5$& ------------------------------------------------------ 50 (: 77B & '*1& .6, !" & G2*568 *4& .6&' " !G2*5----------------------------------------------------------- 52 ( 9" 4'9 -%*8 6)9" 4%& 4$ , & " 7 / C 0 *8" /$ ?/ $-------------------------------------------------- 52 (H *+ 8-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 53 (I & *'9 ' 8 7* -)!& !#---------------------------------------------------------------------------------------- 53 (J !#'9)& )!+!4& 4> ,5" !' )* '------------------------------------------------------------------------- 53 $ !" ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 53 D C -------------------------------------------------------------------------------------------- 53 * 7 -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 54 *# ( ----------------------------------------------------------------------------------------- 54 K D --------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 55 , 1 " " " ---------------------------------------------------------------------------------------------- 55 I $"> )$7/" -&$8 >,8 8 * '------------------------------------------------------------------------------------ 55 I ( ;"> )$7/" -&$8 >,8 8 * '------------------------------------------------------------------------------------ 55 ,# " " ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 56 F 6 K E L --------------------------------- 56 - % " ----------------------------------------------------------------------------------------------- 56 -# " ' " --------------------------------- 56 -$ 8" --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 57 -& 9" " -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 57 M D --------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 58 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 59
# $
D
& &# &$ &&
* *# *$ , -# -$ -& -* M M E
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 60 " " " " " ' " : ; 60 4 142<=>?< 6@5AB% & " #//&C #// ! : D2EA21F <21G6@2<721; 61 4 " " " ": #//-C #//. " " ; 62 F 6 D E F F DD ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 63 D D E D --- 63 K ------------------------------------------------------------------------------ 64 " ----------------------------------------------------------------------------------- 64 " ------------------------------------------------------------------ 66 " ) " -------------------------------------------------------------------------- 68 " ) " ) ! 68 H " ) " ! ) H " 69 D N E ----------------------------------------------- 70 E D E K 6 F 6 D ----------------------------------------------------------------------------------- 71 " ------------------------------------------------------------------------------------------------- 71 " ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 73 " " ) : ) ; " --------------------- 75 D0 D -------------------------------------------------------------------- 75 I ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 75 DE ------------------------------------------------------ 77 " ------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 77 ' " ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 77 " ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 77 " " " ------------------------------------------------------------------------------ 77 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 77 " ----------------------------------------------------------------------------------------- 77 F K DD D D ---------------------------------------- 78 --------------------------------------------------------------------------------------------------- 78 4
A)NEVELÉSI TERV
5
I. ALAPÍTÓ OKIRAT (1.sz. melléklet) II. AZ ISKOLA HELYE ÉS SZEREPE A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN Nagyvázsony Veszprém megyében, a Tapolcai út mellett fekszik, a róla elnevezett medence közepén, 268m tengerszint feletti magasságban. A Bakony hegység délnyugati részét itt a Balaton-felvidékt l egy hatalmas hegyszerkezeti törés választja el. A zegzugos törésvonalat a Nagyvázsonynál Sédnek nevezett kisebb folyó öntözi. Északról a 600m magasra felnyúló Kab-hegy határolja. A mai Nagyvázsony helyén már a k - és bronzkori ember is tanyázott. A rómaiak idejében az itt elvezet hadi út mentén település volt, amit számos lelet és feliratos k is bizonyít. A község nevét els birtokosáról, a Vason (Vázsony) nemzetségt l kapta, amelynek els ismert tagja Ákos, aki 1216-tól a királyné (II. Endre felesége) udvarbírója. 1217-ig Vasont Salamon bán bírta, majd végrendeletileg Calus (Kopasz) András vitéznek hagyta (aki helyette hadakozott a Szentföldön II. Endre seregében). A XIV. század végén Vázsonyt a Vezseny család kezén találjuk. A Vezsenyiek utolsó férfi sarját, Lászlót, Mátyás király 1462-ben Rómába és Ferrarába küldi követül. Halála után a koronára visszaszállott Váson vagy Vásonk várát Mátyás Kinizsi Pálnak adta. Fejl dése oly gyors volt , hogy 1478-ban már a magyarországi mez városok között szerepel. 1495-ben említik el ször a községet Naghwason néven. A török ki zése után Zichy István gy ri vicegenerális és királyi asztalmester kapja Nagyvázsonyt is királyi adományul. A helység akkor már igen szomorú állapotban volt: a vár és a pálos kolostor a török háborúk alatt lakatlanná vált. A XVIII. század elején Zichy Imre német telepeseket hozatott az elnéptelenedett vidékre. A XIX. század elején a máshová húzódó magyarság helyébe újabb német telepesek jöttek. Ekkor b vült a község mai terjedelmére. 1851-ben a Todesco család vásárolta meg az uradalmat, majd 1913-ban ismét visszakerült a Zichy család tulajdonába, akik a II. világháború befejezéséig birtokolták. Az iskola történetének legrégibb adatai a református felekezeti iskola fennmaradt anyakönyvéb l olvashatók ki. Els bejegyzései az 1859/60-as tanévr l szólnak. Az oktatás ett l az id t l tekinthet folyamatosnak Nagyvázsonyban. Az iskolák államosítása el tt nemcsak református, hanem katolikus, evangélikus és izraelita felekezeti iskolák is m ködtek. A katolikus iskola anyakönyve 1887/88-as tanévt l, az evangélikus iskola anyakönyve 1891/92-es tanévt l, az izraelita iskola anyakönyve pedig 1878/79-es tanévt l kezd dik. A felekezeti iskolákat 1906-tól állami iskola követte. A II. világháború után az els tantestületi ülést 1945. szept. 12-én tartották ett l a tanévt l megindul az oktatás. Nyolcadik osztály els ízben 1949/50-es tanévben indul. 1955-ben ide csatolják Zsófia-majort, az ottani tagiskola megsz nik. Az elkövetkez években (1976-ig) a többi (Barnag, Vöröstó, Mencshely, Pula) tagiskola is megsz nik (megszüntetik). A megduzzadt gyereklétszámot csak szükségtantermek igénybe-
6
vételével lehetett elhelyezni. Az új iskola 1975-ben került átadásra. Ezt követ en teljes felújítást kapott a régi iskola is. Jelenleg két épületben a Kinizsi u.53.sz. (1-3. évfolyamok) és az Iskola u. 1-ben (4-8. évfolyamok) folyik az oktatás.
III. BEVEZETÉS Tágabb és sz kebb környezetünkben majdnem minden a változás, a változni akarás igényével lép fel. Ebben a megújuló folyamatban az oktatás - benne a helyi m vel désnek - felbecsülhetetlen szerepe van. Az átalakítást azonban célszer a megtartva megváltoztatni elv alapján elvégezni. Ma egyre inkább az iskolára hárul az a feladat, amely lehet vé teszi a felnövekv nemzedék számára a boldoguláshoz szükséges ismeretek megszerzését. Ezért fontos megteremteni az alapozás lehet legjobb feltételeit, amelyek a gyermekeink számára biztosítják az esélyt az érvényesüléshez, az elkerülhetetlen verseny megvívásához. Iskolánknak ezért a bevált és eredményes hagyományok mellett korszer nek és megújulni képesnek kell lennie. Olyan iskolát szeretnénk, ahol jól érzik magukat a gyerekek, ahol közös munkával elérhetik nevelésinevel dési, tanítási-tanulási céljaikat, ahol a pedagógusokkal és a szül kkel együttm ködve folyamatosan alakíthatjuk a gyerekek személyiségét, s ebben az összetett munkában az iskola vezet szerepet tölt be. Egységes és távlati nevelési-oktatási képzési céljaink tegyék lehet vé olyan fiatalok nevelését, akik egyre önállóbbak, rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyek alkalmassá teszik ket az önálló tanulásra, az önnevelésre, a továbbtanulásra, a munkába állásra. Az általános iskolában természetesen általános m veltséget megalapozó nevelést és oktatást folytatunk. Pedagógiai célkit zésünket, feladatainkat a közoktatási törvény alapján valósítjuk meg, illetve a munkába állásra való felkészítést segítjük el . Meghatározott követelményeket támasztunk, azok teljesítéséhez minden segítséget megadunk, s a legnagyobb mértékben élünk a felzárkóztatás lehet ségével.
IV. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK „Mondd és elfelejtik, mutasd meg és emlékeznek, vond be ket és megtanulják.” (Confucius)
7
V. A NEVELÉSI TERV TARTALMI ELEMEI
5.1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Iskolánkban legf bb feladatunknak tekintjük az általános emberi értékek továbbadását. Nevelésünk középpontjába annak az embernek a formálását állítjuk, aki kell kreativitással, jó kommunikációs és kooperációs képességgel, valamint mobilizálható tudással rendelkezik. 5.1.1. Fontos alapelveink A jó iskolai légkör kialakítása: -
a tanuló személyiségének tiszteletben tartása,
-
a gyerekek bevonása saját iskolai életük megszervezésébe,
-
a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vétele,
-
egyénre szabott segítségadás a tanulmányi munkában,
-
az iskolai életben szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítása tanuló és tanuló, tanuló és szül , szül és nevel , nevel és nevel között.
Korszer ismeretek, képességek kialakításának elve: -
tervszer nevel -oktató munkánkkal a tanulók alapkészségeit fejlesztjük, és számukra korszer , a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthet alapm veltséget nyújtunk;
-
iskolánk olyan ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók m veltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat sz kebb és tágabb környezetükben;
-
iskolánk nevel -oktató tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskör fejlesztése;
-
fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás leghatékonyabb módszereit;
-
elérend célunk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete.
A nevelésközpontúság elve: -
az egyén és a közösség iránt érzett tisztelet,
-
az emberek közötti érintkezés, kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítása,
-
a hagyományok megismerése és megbecsülése révén a haza, a szül föld iránti szeretet,
-
segítjük a diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megel zni, felismerni a rosszat.
Nevelési céljaink elérése érdekében célunk az osztályf nöki munka min ségének javítása. A pedagógiai tudatosság elve:
8
Fontos pedagógus személyiségjegynek tartjuk az önismeretet, az önkontrollt, a toleranciát, a felel sségvállalást, valamint az önálló és folyamatos m vel dés készségét. 5.1.2. Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás céljai „Milyen legyen az új évezred iskolája?” Biztosítsa a gyermekek képességeinek sokoldalú fejlesztését. Tanítványaink legyenek képesek a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Az iskola alkalmazkodjék a tanulók életkori sajátosságaihoz, eltér fejl dési üteméhez. A tanulókban alakítsa ki a tudás önálló elsajátításának képességét. Er sítse, alakítsa ki azokat a személyiségjegyeket, amellyel értékes polgárává válhatnak a társadalomnak. Nevelésünkben el térbe helyezzük az emberi együttéléshez nélkülözhetetlen értékeket, mint a kultúrált magatartás, a tolerancia, a megértés, a másság elfogadása, az alkalmazkodóképesség, a türelem, az szinteség, a felel sségtudat, a h ség, az áldozatvállalás. A fent jelölt célokat egy humánus, gyermekközpontú, a személyiségek sokszín ségét szem el tt tartó iskolában kell megvalósítanunk, ahol az értékes az értéktelent l elkülönül, kialakul a szép és a jó iránti igény. Ennek megfelel en alakítjuk pedagógiai rendszerünket. 5.1.3. Pedagógiai feladatok, módszerek és eszközök Alapelveinknek, céljainknak, értékrendünknek megfelel en feladataink sokrét ek. Komplex folyamat révén a nevelési-oktatási folyamat összefonódik, összekapcsolódik a cél és feladat, a módszer és eszköz. A tanítás-tanulás átfogó tervezésénél kerettantervi követelményekb l és az iskola pedagógiai programjából ered célokból indulunk ki, és az alábbi feladatok megvalósítását tervezzük: •
Az önálló tanulás, a fegyelmezett munkavégzés, az önellen rzés képességének növelését tanórai munkánk részévé tesszük.
•
A tanulók alapvet képességeit, készségeit (írás, ért olvasás, alapvet számolási készségek, helyesírás, írásbeli és szóbeli kifejez képesség stb.) a tanórák hatékony szervezésével minél magasabb szintre fejlesztjük. Ehhez alkalmas gyakorló feladatokat és formatív tudásmér eszközöket tervezünk, gy jtünk és rendszerezünk.
•
Fejlesztjük gyermekeinkben a társadalmi együttm ködéshez, az önneveléshez, a munkavégzéshez, az egészséges testi és lelki fejl déshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvet képességeket és készségeket.
9
•
Tanítványainkat segítjük abban, hogy az iskola elvégzése után legyenek képesek a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Ehhez felkutatjuk, és folyamatosan finomítjuk azokat a módszereket, amelyek alkalmasak a szellemi fogékonyság, az érzelmi gazdagság, erkölcsösség, az akarater és fegyelmezettség, a konfliktus-megoldás és kudarcleküzdés, a megújulás és alkalmazkodás képességeinek kialakítására és fejlesztésére.
•
Folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanulók magatartáskultúrájának alakulását, segítjük a társas emberi léthez, együttéléshez szükséges szokások, magatartásmódok és tulajdonságok (mint: a tágabb és sz kebb haza szeretete, a közösséghez tartozás érzése, felel sségvállalás önmagukért és másokért, határozottság és tolerancia, következetesség és állhatatosság, illend viselkedés stb.) kialakulását és fejl dését.
•
Segítjük a gyerekeknek a továbbtanulásra, munkavállalásra való felkészülését. Igyekszünk elérni, hogy az iskolából kilép tanítványaink maradéktalanul elsajátítsák a korszer társadalomés természettudományi- esztétikai- és technikai m veltség alapjait, bizonyos szakmai tevékenységek alapelemeit, és szilárd alapkészségekkel és képességekkel rendelkezzenek minden m veltségi területen. Jellemezze ket a tanulni vágyás és tanulni tudás, legyen a világról és önmagukról reális képük, tudjanak rövidebb és hosszabb távra tervezni, reális mérlegelés alapján dönteni.
5.1.4 Nevelési-oktatási, nevelési-módszertani feladatok szervezeti egységenként •
Az osztályf nöki munka új tartalommal való megtöltését és a hagyományos tennivalók végzését összehangoljuk úgy, hogy az emberismeret, az egészséges életmód, a környezeti és az egészséges életmódra nevelés, az élet- és pályatervezés, valamint az osztályban felmerül nevelési kérdések képezzék az osztályf nöki órák tananyagát.
•
A diákönkormányzat munkáját tovább tökéletesítjük a nevel munkát gazdagító tevékenység érdekében. Az önkormányzatot a szabadid hasznos eltöltését, a helyi hagyományok ápolását, a gyerekek öntevékenységének fokozását szolgáló programok tervezésére ösztönözzük.
•
A magatartás- és környezetkultúra fejlesztése alapvet és pedagógiai munkánkat min sít kérdés. Ennek teljesítése érdekében a tanórák fegyelmének, az óraközi szünetek rendjének, az iskolakörnyék tisztaságának fokozása a legf bb feladatunk.
•
A pályaorientáló munkát továbbra is magas színvonalon végezzük, amely 5. osztálytól folyamatosan történik.
•
A gyermek- és ifjúságvédelmi munkában minden nevel nek, különösen az osztályf nöknek nagy szerepe van.
10
•
Gyermekeink egészséges életmódra nevelésében arra törekszünk, hogy tanítványaink megismerjék az egészséges életvitel követelményeit. Kialakítjuk az egészségügyi szokásokat a testápolásban, a test védelmében és fejlesztésében. Különösen nagy gondot fordítunk a rendszeres tisztálkodásra, a mozgásigény kielégítésére, a szükséges leveg ztetésre, az étkeztetésre, a megfelel fényviszonyok biztosítására, az egészségügyi szükségletek kielégítésére. A káros szenvedélyek (dohányzás, italozás, drogfogyasztás) megel zésére törekszünk. Nagy gondot fordítunk a gyermekbalesetek megel zésére.
•
Az iskola állagának meg rzése mindenki kötelessége: az ezzel kapcsolatos rendet és szokásokat fokozatosan alakítjuk.
5.1.5 Távlati feladataink •
A tanévenkénti kirándulások pedagógiai szempontból értékes programjának megszervezése és megvalósítása az adott osztály szül i közösségének el zetes tájékoztatása és beleegyezése alapján. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, annak költségei a szül ket terhelik. A kiránduláson részt nem vev tanulók iskolai foglalkoztatását megszervezzük. A kirándulások szervezése a kötelez tanítási napok terhére történik, tehát a haladási és mulasztási naplóba sorszámmal kerülnek be.
•
Az iskola házirendjének és egyéb bels szabályzatának folyamatos és rendszeres felülvizsgálata.
•
Az iskola küls és bels környezetének karbantartása, rendjének, esztétikailag igényes megjelenítésének biztosítása.
•
A tanítási napok és tanórák védelme, a tanulói mulasztások csökkentése: ennek érdekében meggy z munkát végzünk a szül k körében.
•
A tanórák fegyelmének meger sítése, annak következetes betartása és betartatása a tanulók és a hatékony el rehaladás védelmében.
A megfelel nevelési módszerek megválasztása érdekében pontos, gazdag szaktárgyi, lélektani, pedagógiai tudással és tanítástechnikai készségekkel kell a pedagógusnak rendelkeznie. Állandóan változó világunkban újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelnünk, ezért különösen nagy hangsúlyt fektetünk a pedagógusok továbbképzésére. A nevel i munkában fontos a bizalmas légkör megteremtése, a másik személyiségének megismerése, elfogadása. Nem a gyereket utasítjuk el, hanem a nem megfelel viselkedést. A konfliktusok megoldásához er szakmentes módszereket keresünk, és erre ösztönözzük tanítványainkat is. A jutalmazás-büntetés módjainak kidolgozott rendszere van iskolánkban. Fontos, hogy a tanulók tisztában legyenek tetteik következményeivel.
11
5.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 5.2.1 Nevelési területek – nevelési tartalmak Iskolai nevelésünk, oktatásunk, az általunk közvetített értékek, az egységes követelmények, valamint a pedagógusok és a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejl désükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Fontosnak tartjuk az önismeretet, a tanulók helyes énképének kialakítását, az önuralom, az önfegyelem fejlesztését. Ösztönözzük az egyéni érdekl dés, a tehetség kibontakozását. Tudatosítjuk, hogy az önmegvalósítás csak hosszú és türelmes er feszítéssel lehetséges. Arra neveljük tanítványainkat, hogy viselkedésüket és egész életüket az erkölcsi normák irányítsák. Segítjük feldolgozni a tanulók iskolai és iskolán kívül átélt konfliktusait. A társas kapcsolatok kialakításához szükséges készségeket: az empátiát, a toleranciát, a másság elfogadását, a kommunikációs készségeket fejlesztjük. Színes, sokoldalú iskolai programot biztosítunk gyermekeinknek, hogy a tanulás, a játék, a munkavégzés során tudásuk, képességeik, egész személyiségük fejl djön. 5.2.1.1 Értelmi nevelés Az értelmi képességek illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, hatékony tanulási módszerek megismertetése alapfeladataink egyike. Személyiségfejlesztésünkben a klasszikus m veltség és a korszer m veltség összehangolására törekszünk. Tanítványainkat a korszer m veltségnek megfelel en neveljük értelmes, intelligens, kreatív emberekké, akik rendelkeznek informatikai, számítástechnikai ismeretekkel, akik kultúráltan viselkednek és beszélnek. Tudatosítjuk tanulóinkban az egy életen át való tanulás szükségességét. Felhívjuk a gyerekek figyelmét az önképzés, az olvasás fontosságára. 5.2.1.2. A munkára nevelés Gyerekeinkt l megköveteljük, hogy az elvállalt munkát becsületesen teljesítsék. Segítjük ket a továbbtanulásban, a megfelel iskola-, illetve pályaválasztásban. A szaktudást elismertetjük, megbecsültetjük. Az önkiszolgáló, közvetlen környezetet rendben tartó munkavégzést alapkövetelménynek tartjuk. 2.1.3.Erkölcsi nevelés
12
Alapvet erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggy z déssé alakítása. 5.2.1.4. Az esztétikai nevelés Az esztétikus megjelenésre, az ízléses öltözködésre, a lakáskultúrára, az élet minden területén a jó ízlésre neveljük tanítványainkat; valamint arra, hogy tudjanak különbséget tenni az ízléses, igényes m vészeti alkotások és az ízléstelen alkotások, a giccs között. 5.2.1.5. Egészség és környezeti nevelés Arra neveljük tanulóinkat, hogy váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, hogy kés bb legyenek képesek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, segítsék az él természet fennmaradását. Megismertetjük tanulóinkat az egészséges életmód alapjaival, tudatosítjuk a prevenció jelent ségét az egészség meg rzésében. Ismerjék meg a víz, a talaj, a leveg szennyezésének veszélyét, a fák, az erd k, hasznát. Alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jöv kép, amely el segíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását. Meghatározó alapelv a tanulók környezetkímél magatartásra nevelése. 5.2.1.6. Közösségi nevelés Fontos feladatunk az emberi együttélés szabályainak megismertetése, az együttm ködési készség kialakítása, a kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 5.2.1.7. Érzelmi nevelés Az él és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztet érzelmek kialakítása. 5.2.1.8. „Hazafiság – Európaiság” Tudatosítsuk a tanulókban a közösség demokratikus m ködésének értékét és néhány általánosan jellemz szabályát. Tisztázzuk az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Fejlesszük a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseljük az egymás mellett él különböz kultúrák iránti igényt.
13
Er sítsük az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessük más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. 5.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 5.3.1 Iskolánkban m köd formális közösségek Feln tt közösségek: - Az alkalmazotti közösség Az iskola nevel testületéb l és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. Az intézmény m ködési rendjét a törvényi el írásokat a Szervezeti- és M ködési Szabályzat és a Kollektív Szerz dés tartalmazza. Az intézmény dolgozóinak érdekképviseletét a Pedagógus Szakszervezet helyi tagcsoportja és a Közalkalmazotti Tanács látja el. - Nevel testület A nevel testület iskolánk pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Iskolánk nevel testülete a nevelési-oktatási kérdéseken kívül az iskola m ködésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Közoktatási Törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményez és javaslattev jogkörrel rendelkezik. - Szakmai munkaközösségek Iskolánkban a következ szakmai munkaközösségek m ködnek: -
alsós
-
fels s
A munkaközösségek élén választott vezet k állnak, akik komoly szakmai, pedagógiai segít i az iskolavezetésnek. - Szül i közösségek: •
Iskolai Szül i Munkaközösség
Az iskola vezetésében a szül k képviseletét az iskola szül i munkaközösségi választmány látja el, aminek tagja osztályonként két megválasztott szül képvisel , akik képesek a többi szül véleményét, állásfoglalását, igényeit, kívánságait képviselni. Tagjai maguk közül elnököt és tisztségvisel ket választanak. A szül i munkaközösség tagjai segítséget nyújtanak egyes iskolai rendezvények lebonyolításában is (farsang, Mikulás-bál, stb.). A szül i munkaközösség az intézmény részeként m ködik a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján. •
Iskolaszék:
14
Az iskolában a nevel és oktató munka segítése, a nevel testület, a szül k és tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény m ködésében érdekelt más szervezetek együttm ködésének el mozdítására iskolaszék jött létre. Az iskolaszék a szül k, a nevel testület és a nevelési-oktatási intézményt fenntartó szerv azonos számú képvisel jéb l áll. M ködtetésének célja, hogy lehet vé tegye a vélemények kicserél dését, egymás álláspontjának megismerését, ütköztetését és a lehet legjobb megoldás megtalálását, kidolgozását. Munkáját külön szervezeti és m ködési szabályzat alapján végzi. Tanulói közösségek A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevel i segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kit zni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. A tanulói közösségekre jellemz , az összetartozást er sít erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása és ápolása. - Diákönkormányzat: A tanulói érdekvédelem fóruma a Diákönkormányzat. Vezetését a megválasztott tanárelnök segíti, irányítja, melyben minden osztályból két tanuló a tag. A Diákönkormányzat az iskola részeként végzi munkáját. A választott vezet ség a Diákönkormányzat munkáját segít tanárral együtt az iskola tanulóinak érdekképviseletét látja el. A Diákönkormányzatnak döntési, egyetértési és véleményezési joga van az iskola m ködésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. A fenti jogokat a Közoktatási Törvény és az iskola Szervezeti és M ködési Szabályzata rögzíti. 5.3.2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák -
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszked tanítási óra. Az iskola nevel i a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy a tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben el térbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. 15
c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevel -oktató munkája a lehet ségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevel k az egyes szaktárgyak tanítási óráin el nyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – els sorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. -
Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:
1) Hagyomány rz tevékenységek a ) Fontos feladat az iskola névadójának, Várnai Zseni emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadóról május hónapban. Ide tartoznak a különféle községi és iskolai szint Várnai Zsenihez kapcsolódó rendezvények megszervezése. b) Évenként egy alkalommal kiadásra kerül az iskolaújság, amelyet f ként a diákok állítanak öszsze. Az újság tartalmazza a tanév folyamán megszervezett rendezvényeket, képes tudósításokat, rejtvényeket, tréfás feladatokat, élménybeszámolókat. c) Iskolánk két cserekapcsolatának ápolása, a két utazás megszervezése, programjainak összeállítása. 2) Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény el írásainak megfelel en, - amennyiben a szül k igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni id szakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon és tanulószoba m ködik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthonos csoport üzemel, ha ezt a szül k legalább tíz gyermek számára igénylik. 3) Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény estén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. 4) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. -
Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti 1-2 felzárkóztató órát szervezünk.
16
-
A 7-8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel el segítésére a gyenge eredményt elér tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elér tanulók részére képességfejleszt órákat tartunk heti 1-1 órában a felvételi tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – felmerül igények és az iskola lehet ségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevel testülete dönt.
5) Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 6) Szakkörök A különféle szakkörök m ködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek m vésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szervez dhetnek valamilyen közös érdekl dési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerül igények és az iskola lehet ségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevel testülete dönt. 7) Versenyek, vetélked k, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, m vészeti, stb.) versenyek, vetélked k, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélked k megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik. A versenyek szervezésével kapcsolatos költségek (nevezési díj, útiköltség) a szül ket terhelik. 8) Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszer módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken f leg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerül költségeket a szül knek kell fedezniük. 9) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és m vészeti el adáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közm vel dési intézményekben, illetve m vészeti el adásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha ez költségekkel is jár – önkéntes. A felmerül költségeket a szül knek kell fedezniük. 10) Szabadid s foglalkozások A szabadid hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevel testület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerül igényekhez és a szül k anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadid s programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos
17
rendezvények stb.) A szabadid s rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerül költségeket a szül knek kell fedezniük. 11) Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. 5.3.3. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján el zetes megbeszélés után lehet ség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják 5.3.4. Közösség, társas kapcsolatok, szocializáció Amennyiben meg akarunk felelni pedagógiai célunknak, akkor igen nagy hangsúlyt kell fektetnünk tanulóink kommunikációs készségének és képességeinek folyamatos fejlesztésére. Meg kell ismertetnünk és el kell fogadtatnunk a kultúrált viselkedés, az emberi érintkezések szabályait .A szocializációs folyamatok során diákjainknak tudniuk kell alkalmazkodni a velük kapcsolatban álló emberekhez, toleránsaknak, el ítélet-menteseknek, empátiával rendelkez knek kell lenniük életük során, rendelkezniük kell együttm ködési készséggel és az egymás iránti szolidaritás képességével. Rendkívül fontosnak tartjuk a közösség nevel szerepét, melyben kiemelked jelent ség területek az osztályközösség, az évfolyamközösség és az iskolai diákszervezet. A mai atomizálódó világban az egyén szocializációja, társadalmi beilleszkedése a valahová tartozás élményén keresztül valósul meg leginkább. Ennek lehetséges területei a család, az iskolai és iskolán kívüli ifjúsági szervezetek, amelyekkel az iskola kapcsolatait szükséges szorosabbra f zni. Azok az évszázadok óta elfogadott emberi értékek, amelyek a h ség, az önzetlenség, a megértés, egymás egyéniségének elfogadása, a segít készség, a titoktartás, a kölcsönösség fogalmával írhatók le, amelyeknek értéke csak az egymás közötti kapcsolatokban létezik, csak kisebb-nagyobb közösségekben alakíthatók ki és gyakorolhatóak. Erre a legmegfelel bb terep az iskola, nekünk tehát, mint az iskolai nevelés egyik legfontosabb részét kell kezelnünk ezt a kérdéskört. 5.3.5 Közösségfejlesztési feladataink 1) Az önkiszolgáló tevékenység fejlesztése. 2) A DÖK munkájának állandó fejlesztése, segítése, a demokratizmus tanulása. 3) Az együttm ködés szorosabbá tétele a szül i szervezetekkel. 4) Az iskolai hagyományrendszer ápolása, hagyományteremtés.
18
5) Az együttm ködési, kooperációs technikák fejlesztése, a szolidaritás er sítése, az egymásrautaltság felismerése és kezelése. 5.3.6. Közösségfejlesztési céljaink: a) El készítés a feln tt életpályára, b) pozitív irányú magatartásváltozás, c) közösségi köt dések er södése élményszer programok biztosításával, d) pótcselekvés helyett értelmes id töltés biztosítása. 5.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenység Els dleges feladatunk a családdal, szül kkel való szoros kapcsolat kiépítése. Ha feltétlenül szükségesnek látjuk, javasoljuk a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételét. Az esetek többségében a szül knek szükségük van pedagógiai segítségnyújtásra, hogy a gyermek nevelése els sorban a családon belül oldódjék meg. A felmerül beilleszkedési problémák és magatartási nehézségek megoldását segíti a differenciált bánásmód, személyességet, kapcsolati formákban közvetlenséget biztosító iskolai légkör. A kulturális hátrányokkal küzd tanulókat is nagymértékben segíti a családias légkörb l adódó személyközpontú bánásmód. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: -
szoros kapcsolattartás a helyi óvodával;
-
kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval;
-
együttm ködés a Gyermekjóléti Szolgálattal;
-
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
-
differenciált tanulásszervezés;
-
felzárkóztató tanulócsoportok;
-
napközi otthonos foglalkozás;
-
tanulószobai foglalkozás megszervezése;
-
a nevel k és tanulók személyes kapcsolatai;
-
esetenkénti családlátogatások;
-
a szül k és családok nevelési gondjainak segítése;
5.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek
19
Az iskolához és a tanulókhoz érkez nagy mennyiség információ értelmezése és feldolgozása, a kialakított készségek, képességek, jártasságok m ködtetése a tehetségek felismerését, gondozását és fejlesztését kívánja meg. Nevelési munkánk célja ennek érdekében a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, felel s, fegyelmezett, pozitív életszemlélet , nyitott személyiség kialakítása. A felvételi tantárgyakból (matematika, magyar nyelv és irodalom, német nyelv, informatika) 7. és 8. osztályban felvételi el készít foglalkozásokat szervezünk. Ezeket a tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk azokon az évfolyamokon, ahol nincs párhuzamos osztály. A nem kötelez tanórai tantárgyak lehet séget nyújtanak a különböz tehetségek kibontakoztatásához. A tanórán kívül szervezett programok egyik része tantárgyi jelleg , szorosan kapcsolódnak a tanórai oktató-nevel munkához: magyar, idegen nyelv, informatika és matematika. A tanórákon differenciált órai munkával segítjük az iskolánkban folyó tehetséggondozást. Az iskola délutáni foglalkozásai keretében minden tanuló számára (alsó és fels tagozatban egyaránt) biztosítjuk a sportfoglalkozásokon való részvételt, amelyen a tanulók életkori sajátosságaiknak és érdekl dési körüknek megfelel en vehetnek részt. A már megalakult sportcsoportok sportágak szerint m ködnek (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, atlétika). A sportfoglalkozások a jöv ben a diákok igényei szerint változhatnak. Tehetséges tanulóinknak minden lehet séget biztosítani igyekszünk, hogy tehetségüket kibontakoztathassák: szervezünk iskolánkban házi versenyeket (helyesírás, német, számítástechnika, történelem, matematika), részt veszünk megyei tanulmányi- (helyesírás, német, matematika, környezetismeret) és sportversenyeken. A tanítási id n kívüli programok másik csoportja m vészeti jelleg (fazekas szakkör, színjátszó csoport, néptánc szakkör, szöv szakkör, kézm ves szakkör énekkar). A m vészeti szakkörösök részt vesznek Nagyvázsony kulturális életének színesebbé tételében (nemzeti ünnepeink, szüreti felvonulás, karácsony, majális, hagyomány rz napok). Karácsony és húsvét el tt játszóházat szervezünk, ahol a gyerekek a pedagógusok irányításával különböz ajándéktárgyakat készítenek. A szakkörök szervezésénél rugalmasak vagyunk, tanulóink érdekl désére igényt tartó foglalkozásokat szervezünk, ezért változhatnak az elkövetkez években. 5.6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatait a Gyermekek védelmér l és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. tv. és a Közoktatásról szóló törvény 41.§-ának (6) bekezdése alapvet en meghatározzák. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a pedagógiai tevékenységünkhöz. 20
Igyekszünk kialakítani a jó légkört, lehet séget adni a tehetségek, képességek kibontakoztatására, és segítséget adni a hátrányok leküzdésében. Iskolánkban a f feladatnak a prevenciót tartjuk az ifjúságvédelmi feladatok közül. Ezért egészségvédelmi témájú tanórákat, drog-és b nmegel zési el adásokat tartunk. Nagy szerepet szánunk a szabadid s programok szervezésének, ezért fontosnak tartjuk a jó együttm ködés kialakítását a diákmozgalmat patronáló tanár és az ifjúságvédelmi felel s között. Er sítenünk kell az iskola és a szül i ház kapcsolatát, lehet séget kell biztosítanunk arra, hogy kötetlenebb formában tudjanak együttm ködni a tanárok és a szül k. Problémák felmerülése esetén keresnünk kell a közös utat a megoldáshoz. Szükséges az is, hogy a felmerült gondokról a tanárok tájékoztassák egymást, az osztályf nököt és az ifjúságvédelmi felel st. Intézményünk feladatai közé tartozik a kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, az iskolaorvossal, a véd n vel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, és indokolt esetben eljárás kezdeményezése a gyermekvédelmi hatóságokkal. Problémáink megoldása érdekében igyekszünk együttm ködni a gyermekvédelemben résztvev egyéb társadalmi szervezetekkel, egyházakkal. Feladatunk, hogy a Körjegyz séget tájékoztassuk az iskolában tanuló hátrányos helyzet diákokról és kezdeményezzük a rászorultak részére pénzbeli támogatás megállapítását. Ugyanakkor a szül t is tájékoztatjuk err l a lehet ségr l. A pedagógusok elengedhetetlen feladata, hogy a hozzánk beiratkozott tanulók családi hátterét megismerjék, figyelemmel kísérjék és segítsék azokat a családokat, amelyek egyedül nem képesek eleget tenni a gyermekneveléssel kapcsolatos követelményeknek. Az intézmény minden pedagógusának figyelemmel kell követnie, hogy a tanulók rendszeresen járjanak iskolába. A rendelkezésre álló és a központi költségvetésb l biztosított étkezés- és tankönyvtámogatást a céloknak megfelel en és a rászorultság figyelembe vételével használjuk fel. Intézményünk a tanítók bevonásával figyelemmel kíséri a beiskolázást, és a testi fogyatékos gyermekek id ben történ beiskolázását. A pedagógusaink segítik az iskolába járás alól felmentett tanulók osztályozó vizsgára való felkészülését, és segítik a tanulási nehézségekkel küzd tanulók felzárkózását. Iskolánk a tartósan beteg gyermekek részére biztosítja az otthoni képzés lehet ségét. Iskolánkban a gyermekek napközbeni ellátása biztosított, napközi és tanulószoba m ködik. Rendszeresen tájékoztatást nyújtunk a tanulók részére szervezett szabadid s programokról. Intézményünkben egy tanár látja el az ifjúságvédelmi feladatokat, de a tanulókat ér veszélyeztetéssel való foglalkozás nemcsak az , hanem minden pedagógus feladata. Ahhoz, hogy intézményünkben eredményesen végezzük ifjúságvédelmi tevékenységünket, fel kell tárnunk a problémákat, ki kell építeni a folyamatos kommunikációt a gyermekjóléti szolgáltatással, a Körjegyz séggel és természetesen az iskolai pedagógusokkal és szül kkel.
21
Kötelességünk minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete. 5.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít program Azokra a tanulókra különösen odafigyelünk, akiket tanulmányi szempontból különböz környezeti tényez k gátolnak adottságaikhoz mért fejl désükben. Korrepetálást az alsó tagozatban minden évfolyamon tervezünk a tanulási kudarcnak kitett tanulók számára. Minden évfolyamon az évfolyamismétl k számára felzárkóztató foglalkozást szervezünk, kiemelt figyelemmel kísérjük tanulmányi el menetelüket, megsegítésük egyéni fejlesztési terv alapján történik. Az átmeneti problémákkal küszköd tanulóknak alkalmi segítségnyújtást biztosítunk. Nem kötelez formában tanulás-módszertani foglalkozásokkal segítünk a tanulási problémák feltárásában és megoldásában. Minden szaktanárnak segítséget kell nyújtania saját tantárgya hatékonyabb elsajátítása érdekében a helyes tanulási módszerek megismertetésében. A súlyosabb tanulási problémával küzd tanulókat szakemberhez küldjük. Különösen fontos, hogy az alsó tagozatban minél el bb felismerjük a dysgraphiás, dyslexiás, dyscalculiás gyermekeket, ezért ennek sz rését már az els osztályban szakember közrem ködésével megtesszük. Szakért i vélemény alapján, a súlyosabb magatartászavarral és tanulási nehézségekkel küzd gyerekeket a szül egyetértésével áthelyezzük eltér tanterv osztályunkba. Programunk f bb részei: 1. A tanulási kudarc megel zése: Óvodából iskolába való átmenet megkönnyítése - Tanítók, óvón k kölcsönös hospitálása - Óvodások látogatása az iskolában - Tanítók aktív részvétele az iskolaérettségi vizsgálaton - Szükség esetén szakvélemény kérése - Szül , óvón , tanító együttm ködése Átmenet az alsó tagozatból a fels tagozatba -
Követelmények egységesítése
-
Rendszeres hospitálások
-
Együttm ködés a tankönyvek megválasztásánál
2. A kudarc okainak, hátterének vizsgálata: Tanítók, szaktanárok, nevelési tanácsadó együttm ködése Családokkal való kapcsolattartás 3. Tevékenységi formák meghatározása: differenciált foglalkozás, egyéni haladás lehet vé tétele, 22
egyénre szabott fejlesztés, 7. és 8. osztályokban matematika és magyar tantárgyakból felzárkóztató tanulócsoportok létrehozása, a továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi minimumkövetelmények megismertetése, az adott tantárgy eredményes elsajátítását lehet vé tev módszerek megismertetése és gyakoroltatása, a tanulmányi munka folyamatos figyelemmel kísérése (osztályf nök és a szaktanárok együttm ködése), rendszeres felzárkóztató foglalkozások az évfolyamismétl knek, alkalmi, id szakos felzárkóztatás az átmenetileg lemaradók számára, az iskolai könyvtár, a számítógépterem egyéni és csoportos használata, kooperatív tanulási módszerek alkalmazása, tanulás-módszertani ismeretek nyújtása, bels motiváció megteremtése a tanulásra, a gyermek saját fejl déséhez viszonyított értékelési rendszer. Az eredményes tanulás érdekében fel kell venni a kapcsolatot a szül kkel, indokolt esetben a logopédiai szolgálattal, a nevelési tanácsadó szakembereivel, a gyermekpszichológussal. A megfelel id ben és módon nyújtott segítségnyújtást logopédus és fejleszt pedagógus közrem ködésével kívánjuk szakszer en megoldani. 5.8. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenység Iskolánkban fokozatosan csökken a tanulólétszám és ezzel párhuzamosan n a munkanélküli, illetve az egyre nehezebb körülmények között él családok száma. Már a tendencia elején felfigyeltünk e jelenségre, és megkülönböztetett figyelemmel kezeljük hátrányos helyzet tanulóink fejl dését. Nevelési programunkban els sorban a prevencióra, és a hátrányok enyhítését célzó tevékenységre helyezzük a hangsúlyt. Mindezek megvalósítása alapos tervez munkát igényel. Mindenekel tt helyzetfelmérést kell végeznünk, majd ennek ismeretében a konkrét feladatok meghatározása, azok megvalósítását szolgáló tevékenységformák kialakítása a feladatunk. A konkrét tervezést évente meg kell ismételni. Célunk: Segíteni azon tanulók 23
-
beilleszkedését az iskolai környezetbe,
-
ismeretelsajátítását,
-
egyéni ütem fejl dését,
-
szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzet ek,
-
családi mikrokörnyezetükb l adódóan hátrányos helyzet ek,
-
egészségügyi okok miatt hátrányos helyzet ek,
-
családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzet ek,
-
iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzet ek,
-
csonka családban felnöv gyermekek,
-
munkanélküli szül k gyermekei,
-
átmenetileg hátrányos helyzet ek:
akik
•
áttelepült, beköltözött (új) tanulók
•
hosszabb idej betegség miatt hátrányos helyzet ek
Programunk ütemezése:
ID PONT szeptember
FELADAT
FELEL S
A hátrányos helyzet tanulók ifj.védelmi felel s, DÖK felefelmérése,
regisztrálása,
a l s
hátrány meghatározása. szeptember - október
Az egyénre szabott segítési ifj.védelmi felel s formák megtervezése.
október - június
oszt. f nökök oszt. f nökök, igazgató
A tevékenységi formák meg- ifj.védelmi felel s, DÖK felevalósítása.
l s oszt. f nökök
május
Eredmények számbavétele, a ifj.védelmi felel s fejleszt tevékenységek meg- oszt. f nökök, igazgató tervezése a következ tanévre.
Céljaink megvalósítását az alábbi tevékenységek szolgálják: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; A hátrányt jelent tényez feltárása (anyagi, mentális, morális); 24
Felzárkóztató foglalkozások; A tanulószobai, napközis ellátás igénybevételének kezdeményezése; Diákétkeztetés biztosítása; Egészségügyi sz r vizsgálat; Segélyezési lehet ségek biztosítása, szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, tankönyv, stb.); Testi és lelki egészség megteremtése; Egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek nyújtása; Nyílt, bizalmi légkör megteremtése. 5.9. Az iskolában folyó nevel -oktató munka ellen rzési, mérési, értékelési min ségbiztosítási rendszere Minden értékelés folyamatelemzéssel indul, hiszen az értékelés egy adott jelenség, id szak vagy folyamat elemzése alapján lehetséges. Az értékelés minden esetben szembesítést jelent, szembesülést az eredményekkel és a hibákkal, a segít és hátráltató tényez kkel. Az értékelésnek sokféle értékelési módra, sokféle formára kell épülnie, mert csak így lehet alapos, részletes és változatos. E folyamatok vizsgálatakor fontos figyelembe vennünk az iskolai sajátosságokat és hagyományokat is. Elengedhetetlen, hogy az értékelésnek mindig tényeken kell alapulnia, a tények pedig az ellen rzés során szerzett tapasztalatok. A módosított Közoktatási törvény a min ségbiztosítás fogalmát a következ képpen határozza meg: „Min ségbiztosítás: az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkit zések és az intézmény m ködésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szül k, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaer piac igényeinek kielégítése céljából.” Az iskola min ségbiztosítási rendszerének az alábbiakat kell tartalmaznia: •
Az intézmény ellen rzési rendszerének m ködtetése.
•
Az intézmény szakmai mutatóinak folyamatos értékelése.
•
Adatbázis kialakítása és folyamatos karbantartása.
•
Teljes kör visszacsatolási rendszer m ködtetése.
•
Értékelési metódusok kialakítása. A beavatkozási kritériumok meghatározása.
•
A min ség fenntartását célzó intézkedések, lépések, feljegyzések dokumentálási rendjének kialakítása.
A fejlesztés nem valami küls mércének való azonnali megfelelés, hanem az intézménynek saját fejlettségi szintjéhez, az adott kiinduló állapothoz képest kell elmozdulnia egy magasabb min ség felé.
25
A min ségfejlesztés azt jelenti, hogy a különböz területeket aszerint kell fejleszteni, milyen fejlettségi szinten állnak. 5.9.1. Az intézményi min ségbiztosítási rendszer kiépítésének folyamata 1) A helyzetfelmérés, a bels önértékelés (er sségeink, gyengéink), továbbá az intézmény partnereinek igényfelmérése, a m ködéssel kapcsolatos elégedettség szintjének mérése. 2) Ezeknek az információknak az elemzése során kiderül, hogy a min ség terén melyek azok a pontok, ahová az intézménynek a legnagyobb fejleszt munkát kell fordítania. 3) A fejlesztend területek meghatározása. A jöv kép felvázolása. 4) A fejlesztési terv kidolgozása. 5) A visszajelzések kiértékelése, a továbbhaladás irányának meghatározása. Az értékelés, ellen rzés és min ségbiztosítás rendszerének kiépítése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy láthatóvá és összehasonlíthatóvá váljon az intézményben folyó munka. E terület problémáit az alábbi kérdések köré rendezhetjük: Hogyan ellen rizzük az iskolában folyó munkát? Hogyan értékeljük az iskolai munkát? Hogyan gondoskodjunk az iskolai munka folyamatos javításáról? Minden emberi munkának, teljesítménynek szüksége van visszajelzésre, meger sítésre, a hibajelzésre. Tudnunk kell, mit hogyan csináltunk, mit kell meg riznünk, min kell változtatnunk, hogyan haladjunk tovább. Az értékelés formái: -
küls értékelés
-
bels értékelés
Küls mérésként funkcionálnak: középiskolai felvételi vizsgák, versenyek, országos kompetenciamérések A bels értékelés lehet. -
vezet i
-
csoportos vagy
-
egyéni.
Az értékelés szintjei: -
a tanuló,
-
a pedagógus
-
és az intézmény szintjén.
26
5.9.2. A tanuló értékelése A tanulók teljesítményének mérése, majd értékelése a tanulás-tanítás minden részfolyamatában jelen van. A tanulók teljesítményének elbírálásával kapcsolatban különbséget kell tenni az értékelés és az osztályzatos min sítés között. Az értékelésnél jelezzük a sikeres munkát, a fejl dést, értékeljük a tanulók igyekezetét, önállóságát, ügyességét, jó ötleteit, de rá kell mutatni a hiányosságokra is. (B vebben a helyi tantervben) 9.2.1. Jutalmazás, kitüntetés és fegyelmezés rendszere A tanulói közösségek vagy az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi- vagy egyéb irányú munkájában elért jó eredményeket jutalmazással kell elismerni. Az egyes tanulók jutalmazása a) Az osztályf nök vagy szaktanár a tanulót példaként állítja a tanulócsoport elé, és dicséretét ellenrz könyv útján indoklással a szül nek is tudomására hozza. b) Az igazgató az iskolája hírnevét teljesítményével növel tanulót dicséretben részesíti és err l a szül ket írásban értesíti. Ezt a dicséretet az igazgató a tanulóifjúsággal mindenkor ismerteti. c) Az osztályban tanító tanárok határozataként az osztályf nök megdicséri a kötelességét huzamos id n át példamutatóan teljesít , kiváló tanulmányi eredményt elér tanulót és ezt a félévi értékelések során az ellen rz könyvbe, a tanév végén az anyakönyv és a bizonyítvány jegyzet rovatába beírja. d) A dicséretben részesült tanulókat a nevel testület oklevéllel, könyvvel megjutalmazhatja. e) A tanulók egyéni jutalmazását a nevel testület bármely tagja, valamint a Szül i Munkaközösség, Iskolaszék és a DÖK kezdeményezheti. Tanulócsoportok jutalmazása a) A kiemelked eredménnyel végzett együttes munkát, valamely nemes cél érdekében közösen kifejtett er feszítést, példamutató egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget (osztályt, zenekart vagy más csoportot) csoportos jutalomban lehet részesíteni.(Kedvezményes autóbusz kirándulás, színházlátogatás stb.) b) A tanulók csoportos jutalmazását a nevel testület bármely tagja, a diákönkormányzat, az SZMK és az Iskolaszék kezdeményezheti. c) A tanulócsoportok jutalmazása mindenkor az iskola közössége el tt történik. A fegyelmezés rendszere
27
1.) Az a tanuló, aki a házirenddel, iskolai munkarenddel kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan megszegi, fegyelmez intézkedésben részesítend . 2.) A fegyelmez intézkedés a fegyelmi büntetést megel z nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. 3.) A tanulóval szemben a következ fegyelmez intézkedés hozható: -
szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés,
-
írásbeli intés,
-
megbízatás visszavonása.
4.) Fegyelmez intézkedések köréb l figyelmeztetést a nevel testület minden tagja adhat, ez történhet szóban, vagy írásban. Az írásbeli fegyelmez intézkedést a tanuló ellen rz könyvébe be kell írni. Az intést minden esetben írásban kell rögzíteni. 5.) Ha a tanuló iskolai kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene fegyelmi eljárást lehet kezdeményezni. A fegyelmi eljárás szabályait jogszabály tartalmazza. 5.9.3. A pedagógusok értékelése Az iskolában folyó munkát évente legalább egyszer értékelni kell. A pedagógiai folyamatokban természetesen ennél gyakrabban értékelünk és nem elhanyagolható a félév utáni értékelés sem, de ilyenkor nem szükséges átfogó, minden területre kiterjed elemzés. Félévkor általában jobb, ha egy-egy részterületet vizsgálunk meg alaposabban. Az éves értékelés során feltétlenül meg kell teremteni annak a feltételét, hogy az iskolavezetés tájékoztassa az értékelésr l az iskola nem pedagógus dolgozóit, a tanulóifjúságot és a szül ket is a szül i munkaközösségek révén. Fontos területe értékelésünknek a pedagógusok munkájának értékelése. Ennek ki kell terjednie a tanárok által végzett munkára, a munkaközösségek iskolai szerepére és a nevel testület együttes tevékenységére egyaránt. A pedagógusok tevékenységét, iskolai munkáját nem szabad a tanulók értékelésével azonos módon végezni! Vigyáznunk kell arra, hogy elvégzett munka ne maradjon értékelés nélkül! A pedagógusok munkájáról alkotott véleményünket meg kell vitatni az érintettekkel, módot kell adni arra, hogy kifejthessék véleményüket az értékelésr l. Rendkívül nagy jelent sége van annak, hogy a pedagógus érezze, hogy az értékelés által megbecsülik munkáját, elismerik tevékenységét. A pedagógus munkájának értékelése kiterjedhet: • a felkészültségére, • a tanítási órákra való felkészülésére, • a tanítási tevékenységére, • az eredményességére 28
• munkafegyelmére, • emberi kapcsolataira, kommunikációjára • az iskolai szervezethez való köt dés, • egyéb tevékenységére, iskolai szerepére, önként vállalt feladataira, iskolai kapcsolataira. Iskolánkban a pedagógusok teljesítményértékelését az intézmény min ségbiztosítási programjában rögzítjük 5.9.4. Az iskola, mint szervezet értékelése Értékelési fajták: ♦ ellen rz értékelés: az iskola „aktuális állapotáról” készítenek felmérést ♦ elemz értékelés: eddig még feltáratlan területek kerülnek elemzés alá Az iskolaértékelés megvalósulásai az alábbiak lehetnek: •
Spontán értékelés: a tanulók, szül k megítélése az iskoláról (az iskola szolgáltatásait igénybevev k elégedettségi vizsgálata).
•
Küls szakért vel való átvilágítás: az értékelés a megrendel vel egyeztetett folyamatokra, tevékenységi körökre terjed ki közösen kidolgozott szempontok alapján.
•
Felügyeleti értékelés
•
Önértékelés
Az értékelés területei: tanítási módszerek a tanulók értékelése tanártovábbképzések tantervfejlesztés és- használat taneszköz fejlesztés és – használat a tanulás vezetése Az értékelés alapelvei: terjedjen ki az iskola egészére legyen folyamatba ágyazott legyen objektív és igazságos fejleszt szándékú legyen az elfogadott követelményrendszerre épüljön Ellen rzés, mérés, értékelés rendszereként egy adatbázist szükséges létrehozni, amely bármikor elérhet en biztosítja a szükséges adatokat. 29
Ezek: tanulói statisztikák, pedagógusokra vonatkozó nyilvántartások, iskola tárgyi (eszköz) felszereltsége, stb. 5.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke A Pedagógiai programban foglaltak szempontjából a következ eszközök beszerzése és fejlesztése szükséges: -
számítástechnikai géppark
-
alsó tagozatos oktatási eszközök
-
korszer audiovizuális eszközök, projektor
-
természettudományos eszközpark feltöltése
-
sportpálya
-
könyvtári állomány
-
logopédiai eszközök
-
tantárgyi eszközök az elkészített eszközjegyzék szerint
Iskolánk 2000. júliusában elkészítette azt az ütemtervet, amelyben meghatároztuk, milyen módon tervezzük a kötelez eszközök ill. felszerelések beszerzését, fejlesztését. Taneszköz-fejlesztési programunkat az önkormányzat középtávú intézkedési tervéhez ajánlottunk. A funkcionális taneszközjegyzéket alkalmazó nevelési-oktatási intézmény feladata, hogy a listán megjelölt funkció (pl. szemléltetés, demonstráció, ismeretb vítés, képességfejlesztés, munkáltatás, kísérletezés) eszközfejlesztés feltételeit biztosítsa. 5.11. A szül , a tanuló, az iskolai pedagógus együttm ködésének formái, továbbfejlesztésének lehet ségei A közoktatásról szóló törvény a szül i jogok és kötelezettségek szabályozásával megteremtette a jogi kereteket ahhoz, hogy a nevelési és oktatási intézmény, valamint a szül között megfelel kapcsolat jöhessen létre. A nevel munkában is egyre nagyobb szerepet kap a szül knek, a nevelés-oktatás megrendel inek az elégedettsége. Az iskola és a család kapcsolatában a következ ket tartjuk fontosnak: a) Tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen is a család, ahonnan a diákok az iskolába érkeznek. b) Az iskola és a család egyenrangú, partneri kapcsolatára törekszünk. c) Els dleges szempontunk, hogy az iskola segítségével tanulóink munkaképes, a társadalomba beilleszkedni képes feln tté válhassanak. 30
d) A szül nek jogában áll, hogy megismerhesse a nevelési-oktatási intézmény nevelési programját, pedagógiai programját, házirendjét és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. e) Intézményünk megteremti mindazokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szül k a szükséges információkhoz hozzájuthassanak. 5.11.1 A szül kkel való kapcsolattartás f bb formái I. Közvetlen kapcsolattartás lehet ségei: szül i értekezlet: iskolai ( a tanév elején) osztály szül i értekezletek ( tanévenként 2 alkalommal) fogadóóra: közös, a tanév rendjében el re megadott id pontban (félévenként 11alkalommal) egyéni, az érintettel el re egyeztetett id pontban nyílt nap: tanév rendjében el re meghatározott id pontban családlátogatás ellen rz -, tájékoztató füzet útján II. Közvetett kapcsolattartás formái: Az iskolában m köd szül i szervezetek (Szül i Munkaközösség, Iskolaszék) érdekképviseletén keresztül. Gyermekjóléti Szolgálat munkája során. Iskolaorvos, egészségügyi szolgálat tevékenysége kapcsán. A közrem ködés leggyakoribb formái: a házi feladatok ellen rzése és az otthoni felkészülés koordinálása, a tanulási környezet kialakítása a különféle iskolai rendezvények megszervezése és lebonyolítása közrem ködés a tanulók különböz osztályokba való elhelyezésében: nemzetiségi osztályba történ felvétel szül i kérés alapján lehetséges az iskolai események megbeszélése a gyerekkel kapcsolattartás a pedagógusokkal a szül k részér l önkéntes feladatok vállalása az iskolában szül i részvétel a gyermek iskolával kapcsolatos problémáinak megoldásában Az együttm ködés szorosabbá tételére a jöv ben az alábbi területeket kívánjuk fejleszteni: a tanár-szül közötti kommunikáció az együttm ködés újabb területeinek megkeresése pl. drogprobléma, deviancia, agresszivitás, stb.
31
A pedagógusok részér l a témával kapcsolatos posztgraduális képzéseken való részvétel, pszichopedagógiai ismeretek felfrissítése Az osztályf nökök szerepének er sítését a szorosabb kapcsolat kiépítésében. A szabadid s tevékenység jobb kihasználása a fejlesztésre. Át kell értékelni kapcsolatrendszerünket, el kell ismernünk, hogy nem vagyunk egy személyben mindenhatók. A nevel hatások egysége érvényesül, ezért együtt kell m ködnünk a tanulóinkra ható er kkel, tényez kkel, amelyek közül a család a legfontosabb. 5.12. A tanórán kívüli foglalkozások rendszere Az iskolai nevel -oktató munka szerves részei a tanórán kívül megszervezett foglalkozások. A törvényben el írt feltételekkel m ködnek a következ foglalkozások: napközi tanulószoba iskolai sportkör szakkörök A tanórán kívüli foglalkozások további formái a tantestület döntése alapján: tanulmányi kirándulások színház-és múzeumlátogatás erdei iskola kulturális ill. sportrendezvények Várnai Zseni Iskolanapok Amennyiben a tantestület által meghatározott utóbbi négy tanórán kívüli foglalkozásnál a lebonyolítás napi óraszáma három óra, a közoktatási törvény hatályos rendelkezése alapján a tanítási napok teljesítésébe beszámítható. 5.13. Nemzetiségi nyelvoktatásunk Iskolánk minden tanulója részesül német nyelvoktatásban. Feladatunk, hogy e nyelvet él idegen nyelvként tanítva rizzük, ápoljuk hagyományainkat, a gyökerek feltárásával ismerjék meg el deik szokásait, dalait, táncait. Tudatos nyelvhasználattal, a nyelv sajátosságainak élményt adó bemutatásával tesszük lehet vé a nemzetiségi nyelv alapjainak elsajátítását. Ehhez megfelel anyagi és erkölcsi támogatást kapunk. Diákjaink rendszeresen részt vesznek a németországi testvérvárosunk Fürth-tel kialakult cserekapcsolatokban, lehet ség szerint szorgalmi id ben is (Fürthben tanulóink családoknál laknak, részt vesznek a tanórákon, valamint különböz programokat biztosítanak a fogadó családok, az
32
iskola. A cserekapcsolat biztosítja, hogy a fürthi tanulók is eltöltenek 10 napot azon tanulók családjánál, akiket iskolánkból vendégül láttak). A nemzetiségi német nyelv tanítása keretében szaktanáraink vezetésével a tanulók gy jt munkát végeznek, ezáltal elsajátítják a magyarországi németek nyelvi ill. hétköznapi szokásait. A gy jtött anyagból kiállításokat szervezünk. E témához kapcsolódva színvonalas hang- és videoanyag áll rendelkezésünkre. A korszer nyelvoktatás megvalósításához nyelvi laboratórium áll rendelkezésünkre. Szakköri foglalkozásokon lehet ség nyílik arra, hogy tanulóink német nyelven idegenforgalommal kapcsolatos információkhoz jussanak. Községünk nevezetességeir l, látnivalóiról német nyelv idegenvezetést tanulhatnak. Különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy tanulóink képesek legyenek németül beszél turisták eligazítására. Ezt konkrét szituációk keretében gyakoroltatjuk a gyerekekkel. Az iskolánkban folyó nyelvtanítás egyik fontos célkit zése, hogy tanulóink sikerrel folytathassák tanulmányaikat a középiskolák nemzetiségi német nyelvi osztályában ill. nyelvi tagozatain. 5.14. Eltér tanterv tagozat Iskolánkban lehet ség van arra, hogy az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók nevelése-oktatása eltér tanterv csoportokban történjék. Az itt foglalkoztatott tanulók személyiségfejl désének kibontakoztatásában a differenciált gyógypedagógiai eszközrendszer, a nevelési szükséglethez igazított egyéni megsegítés meghatározó szereppel bír. Fejlesztésük megkívánja, hogy olyan többletszolgáltatásokat nyújtson az iskola, amelyekkel az állapotukból ered hiányok részben, vagy teljesen megszüntethet k. A habilitációs és rehabilitációs célú fejlesztés a megel z évekre alapozva folytatódik. Kiemelt célok: -
A tanulási képesség meger sítése
-
Önálló tanulás el segítése
-
Önismeret, önmegvalósítás, szabálytudat er sítése
-
Továbbtanulás speciális szakiskolákban
-
Társas kapcsolatok és kommunikációs képesség fejlesztése
-
Az iskola többi tanulójával való együttélés
A csoportösszevonás módja mindig az aktuális tanulói létszám ill. korosztály függvénye. A tanórai tevékenységet két szakképzett nevel végzi. A tanulók nagy része hátrányos helyzet , ezért a napközi otthonos foglalkozásukat szakképzett pedagógiai asszisztens végzi. 5.15. Hit- és vallásoktatás
33
Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevel és oktató tevékenységét l függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A szül k által igénybevehet szolgáltatások •
Ingyenes szolgáltatásaink: o Sportköri foglalkozások o Tantárgyi szakköreink (matematika, számítástechnika) o Középiskolai el készít magyar, matematika, német tantárgyakból o Könyvtárhasználat
• Költségtérítéses szolgáltatásaink: o Anyagigényes szakköreink (szöv , kézm ves, korongozó) esetében a felhasznált anyaghoz térítés o Fénymásolás biztosítása o Tanulmányi kirándulások, erdei iskolák anyagi fedezete o Múzeum, kiállítás látogatása o Közösségi program járulékos költségei (pl. utazás, belép , stb.) o Tanulmányi-, sport versenyek nevezési díja
34
B) EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
35
I. BEVEZETÉS 1.1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: • 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvet jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam els rend kötelessége. • 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. • 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • 70. § A Magyar Köztársaság területén él knek joguk van a lehet legmagasabb szint testi és lelki egészséghez. A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. többször módosított törvény alapján az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejl désével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés els rend jelent ség . A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41.§ 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejl dését veszélyeztet okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megel zésére, illet leg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy el segítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekv nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, el segítve az él természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejl dését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevel dnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felel s elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003)
1.2. Az iskola hitvallása A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életr l sem, mivel az ember a természet része. Az 36
általa okozott természeti-környezeti szennyez dések károsan hatnak vissza a saját szervezete m ködésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szül k és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. II. HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP Iskolánk két épületben dolgozik, a régiben 1-3 osztályosok, az újban 4-8 osztályosok tanulnak. Célszer lenne gazdasági és szakmai szempontból is az „egyesítés”, erre az újabb épület tet terének beépítése adhat realitást. Ez az épület 25 évvel ezel tt épült, amely korszer nek mondható, bár több létesítménye felújításra szorul. Tágas, jól megvilágított tantermeink felszereltsége többnyire elavult. Tanulóink számára helyben tudjuk biztosítani az étkezést. Jól felszerelt konyha és esztétikusan berendezett ebédl tartozik az intézményhez. Zárt udvarral rendelkezünk, sportpályáink most kerültek felújításra, nagyságuk megfelel . A sportpályák mellett a fákkal beültetett zöld területek és virágágyások otthonos, természetes környezetet nyújtanak. Az iskola a falu középpontjában található, amely nemcsak fekvésére, hanem funkciójára is értend . A falu környezete kiváló lehet séget teremt a természet megismerésére, az ember és természet szoros kapcsolatának és egymásrautaltságának megtapasztalására. Az iskolaépület és m ködtetése Az iskolai környezet is jelent s hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására. Meg kell próbálnunk olyan körülményeket létrehozni, mely lehet vé teszi, hogy a gyerekek örömmel érkezzenek az iskolába, úgy érezzék, hogy az iskola értük van. • Ügyelünk az iskola esztétikusságára, a termek, folyosók falait faliújságok, színes tablók, gyerekmunkák díszítik. Minél több lehet séget biztosítunk, hogy a gyerekek maguk is részt vehessenek környezetük szépítésében. A tantermek dekorálásához lehet ség szerint természetes alapanyagokat használunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító anyagokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc.). M anyagokat csak indokolt esetben alkalmazunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható. • Minél több zöld területet igyekszünk csempészni az iskola udvarára. Törekszünk rá, hogy legyen
több fa. Padokat helyezünk el az udvaron, hogy a gyerekek le tudjanak ülni. • Minden tanévben szervezünk az iskolában papírgy jtést. • Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás: nyílászárók megfelel szigetelése, energiatakarékos izzók be-
szerelése, víztakarékos WC tartályok felszerelése. Fontos, hogy a gyerekek is figyeljenek oda, hogy a villanyok le legyenek kapcsolva ott, ahol nem tartózkodnak; a csapok megfelel en legyenek elzárva stb.
37
Az iskola életvitele Az iskola mindennapi életét is meg kell tervezni a környezeti nevelés szempontjából. • Pedagógusok, iskola dolgozóinak példamutató magatartása (tartsák be k is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is el írt szabályait, a takarítók ügyeljenek a hulladékkezelésre, a technikai dolgozó munkavégzése, élete is legyen példamutató stb.). Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon és az irodákban egyaránt. • Étkezés: terítés, étkészlet anyaga, min sége, kulturált étkezés szokásai (asztalnál ülve, csendben, az ételt megköszönve, gyerekek is részt vehetnek a terítésben, segíthetnek a tálalásban stb.) • Szünetekben szell ztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron stb. • Délutáni foglalkozás megszervezése, napközi, tanulószoba.
III. CÉLOK, ALAPELVEK 3.1. Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben • AZ EGYETEMES TERMÉSZETNEK (a Világegyetem egészének), mint létez értéknek tisztelete és meg rzése, beleértve az összes élettelen és él létez t, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt • a FÖLD egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés • a bioszféra és a biológiai sokféleség meg rzése • a testi-lelki egészség meg rzése Az ember környezetéhez hozzátartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felel s személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehet séget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszerszemlélet , holisztikus látásmódú, lehet vé teszi az egészt l a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület).
38
A környezeti problémák igazából soha nem helyi jelleg ek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemz k megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jöv iránti erkölcsi felel sség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttm ködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jöv problémái sok esetben még el reláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése.
3.2. Stratégiailag kiemelt céljaink •
Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása
•
Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása
•
Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése
•
A természet szeretetére nevelés
•
A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tev leges magatartásra nevelés
•
A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés
•
A fenntartható fejl déshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése
•
Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása
•
Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megel zni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.
39
•
Létmin ség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása az orvostudomány eredményeib l levonható helyes magatartásra, tevékenységre történ aktivizálás
•
A családi életre nevelés fejlesztése
•
Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
Tevékenységekhez közvetlenül kapcsolható részcélok Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tev leges magatartásra nevelés - Tisztasági verseny A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszer sítése - Kerékpáros közlekedést népszer sít program Lakóhelyünk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése - Helytörténeti program Népi hagyományaink, népszokásaink megismertetése - Hagyomány rz program A természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása. A gyerekek lakóhelyének közelében található természeti értékek megismertetése . A természetes anyagok és hagyományos kézm ves technikák megismertetése, gyakoroltatása Kis kézm ves foglalkozások A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, ennek örömének megmutatása - Kert program Legalapvet bb egészségvédelmi ismeretek megismertetése Az egészségre káros szokások biológiai –élettani-pszichés összetev inek megismertetése Mindennapi testedzés: testnevelésórák, sportköri foglalkozások Napközis szabadid , óraközi szünetek, uszodai programok, korcsolyázás
3.3. A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek Az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” kiadványban leírt eljárás alapján. 40
(OM 2000., Szerkesztette: Tompa Ferenc) 5-18 éves korosztályra vonatkozik. 3.4. A mindennapos testmozgás heti elosztása
Heti 3 tanóra minden évfolyamon. 1.-2. évfolyamon németóra keretében játékos testmozgás. Heti 1 alkalommal tánc (2x45 perc) az alsó évfolyamokon m vészeti oktatás keretében. Heti 2 alkalommal játékos testmozgás (45 perc/alkalom) 1-4 évfolyamokon iskolai sportkör keretében Heti 3x2 óra edzés (kézi-, kosár-, foci) 4-8 osztályosoknak iskolai sportkör keretében Heti 1 alkalommal teniszedzés 4-8 évfolyamig a helyi Tenisz Klub szervezésében. Napközi- és tanulószobai foglalkozásokon napi 45 perc-1 óra. A nem tanórai foglalkozásokon a részvétel minden tanuló számára önkéntes. A tanulók évenkénti egészségügyi sz rése eredményeként meg kell szervezni a rendszeres gyógytestnevelést.
IV. MÓDSZEREK, TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK Egészség- és környezeti nevelési tevékenységeink során a következ módszereket és tanulásszervezési formákat alkalmazzuk: A tanítási órák klasszikus módszerei Kooperatív tanulási technikák Erdei iskola Osztálykirándulások Csoportszint el adás napközis szabadid s id szakban Csoportszint gyakorlati foglalkozás napközis szabadid s id szakban
41
Múzeumi óra Szakköri foglalkozás Verseny Témanap Akció Terepgyakorlat Tábor Sportnap Egészségtan modul (5., 8.) Osztályf nöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák Testnevelés
V. AZ EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS SZINTEREI 5.1. Az egészség- és környezeti nevelés tantárgyi keretek közt Az iskolai oktató-nevel munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégis csak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehet ség van a helyes értékrend, természethez f z d viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé az egészség és környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszer alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel. A tantárgyi kertek közt zajló tevékenységek értelemszer en minden tanuló számára kötelez ek és ingyenesek. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az a l s ó t a g o z a t b a n A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az els és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás
42
alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a f cél, kés bb fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje.
5.1.1. Környezeti nevelés a tanórákon A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszer en és intenzíven történik a tanulók környezeti attit djének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygy jtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehet ségeket kínál: lehet vé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását. A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életb l, természeti környezetb l vett témán alapuló szépirodalmi m vek, versek, prózai alkotások, ismeretterjeszt szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány példa az alkalmazható módszerekb l: •
kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között
•
szerepl k cselekedeteinek értékelése
•
érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása
•
emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele
Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása a tanítás során. Keressék meg az adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböz típusú feladatok (algebrai m veletek, grafikonok készítése stb.) megfogalmazásánál. Jelent s szemléletformáló hatása lehet valós, a saját maguk által gy jtött adatsorok alapján összeállított feladatoknak is (pl. átlagh mérséklet alakulása). A testnevelés eszköze lehet pl. a mozgás örömének átélése, a szabad leveg n tartózkodás fontossága. Az id járás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Lehetséges témák, tevékenységek, pl.: •
gyalogos, kerékpáros túrák
•
a természeti környezet sajátosságai
•
helyes viselkedés a természetben
43
•
tájékozódás terepen
•
a zaj is szennyezi a természetet.
Rajz és vizuális kultúra: A m vészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek m vészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk meg rzésének fontosságára (módszer lehet pl. hulladékok felhasználása "m vészeti" alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak, termések gy jtése, lenyomatok készítése). A technika-életvitel tantárgy nagy lehet sége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és követend , helyes példákat keressenek és mutassanak be. (Lehetséges témák: ismerkedés az anyagokkal, érzékszervi tapasztalások, a közlekedés környezetszennyezése: lég és zaj. Ember és környezete. Természeti és ember alkotta környezet. Kézm ves technikák, Környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság.) • Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt a f e l s
tagozatban
A környezeti nevelés alapvet pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk él világának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára • ismerjék meg az él szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehet ségeit • ismerjék fel a fizikai törvényszer ségek és az él lények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az él , és élettelen közötti kölcsönhatásokat • tudják értelmezni a környezet változásának törvényszer ségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti er forrásokat felel séggel szabad csak felhasználni • ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, el regondolkodó állampolgárrá • ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel 44
• törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására • legyenek képesek a környezeti elemek egyszer vizsgálatára, az eredmények értelmezésére • ismerjék a környezetüket legjobban szennyez anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére • ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától • értsék meg a különböz technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, gy jtsenek élményeket a közvetlen él és élettelen környezetükr l • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit • értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld er forrásainak kimerüléséhez vezet • ismerjék meg a globális problémákat és azok megel zési, illetve mérséklési lehet ségeit • ismerjék, szeressék és rizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban • a környezet értékeinek megismerésével er södjön a környezettudatos életmód iránti igény • alakuljon ki az igény a szül föld cselekv felfedezésére • fejl djön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megel zési, illetve mérséklési lehet ségeit • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet • ismerjék meg az él lények alapvet szervezeti-m ködési jellemz it, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket • legyenek tájékozottak a földi él világ sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illet en • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat • legyenek képesek az egészségügyi problémák megel zésére és mérséklésére • sajátítsák el a testi-lelki egészséget meg rz életviteli technikákat A tanulókban 45
• alakuljon ki ökológiai szemléletmód • alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felel sség Az anyanyelv, idegen nyelvek és a matematika oktatása során a környezeti nevelés lehet sége lehet például: újságcikkek elemzése, fordítása, amelyek környezeti problémákkal, azok sikeres megoldásával foglalkozik, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek környezetvédelmi szakterületen való alkalmazásának bemutatása, illetve ilyen témájú gyakorlati példák alkalmazása. Jelent s szemléletformáló hatása lehet például valós, a saját maguk által gy jtött adatsorok felhasználásának matematikai és fizikai számítási feladatokban. A Balatonfelvidéki Iskolák Szövetsége keretében a matematika munkaközösség minden évben szeretné megrendezni a „Kis matematikusok erdei iskoláját”, ahol a szövetségben résztvev iskolák egy-egy csapata olyan erdei iskolai programban venne részt, amely a matematika és természet szoros kapcsolatának megmutatására adna egy újabb lehet séget. Idegen nyelv tanulása kapcsán a tanulók • váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit • tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit • legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni • állampolgári felel sségtudatuk fejl djön • alakuljon ki és fejl djön a nemzetközi felel sség a környezettel szemben, fejl djön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehet ségeit A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszervez dés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhet el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jöv iránti felel séget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. Etika modul keretében a tanulók • legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehet legkevesebb károsodást okozzák 46
• tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni • mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelel életteret kell hagyniuk. A tanulókban • alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek • alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban • fejl djön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Hon és népismeret modul keretében a tanulók • ismerjék meg a természet közelben él , a természetet tisztel , azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit • ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek el tti böjtök).
A technika-életvitel tantárgy nagy lehet sége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követend , helyes példákat keressen és mutasson be. A tanulók • ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesül használati, esztétikai, formai és etikai értékeket • ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megel zésének módjait • értsék meg a fenntartható fejl dés összefüggéseit és követelményeit • ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást • sajátítsák el az alapvet biokertészeti ismereteket • ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit • sajátítsák el a gyógynövények alapvet ismeretét és felhasználási módjait • ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát • ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat • ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemz it, sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgy jtés alapvet ismérveit A tanulókban • alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény • a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén er södjön a felel s, környezettudatos beállítottság • alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás
47
A m vészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek m vészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk meg rzésének fontosságára (egy módszer lehet pl. hulladékok felhasználása "m vészeti" alkotások létrehozásához). Ének-zene tantárgyban a tanulók • ismerjék fel a természeti és a m vészeti szépség rokonságát és azonosságát • ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait • fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban • vegyék észre a zene közösséger sít , közösségteremt szerepét • tudják, hogy az él és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni
Rajz és vizuális kultúra tantárgy keretében a tanulók • ismerjék meg a természet sokszín ségét, formagazdagságát • ismerjék fel a természeti és a m vészeti szépség rokonságát és azonosságát • ismerjék meg a természet képz m vészeti ábrázolásának lehet ségeit • ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére • Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszít m vészet hazai el fordulásaira • ismerjék a természetes alapanyagok használatát • legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetr l szólnak • legyenek képesek a m alkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelel en elemezni • legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelel en • ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését • tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre • kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Tánc és dráma modulban a tanulók • tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel • legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erd t z, stb.) • természethez való érzelmi köt dése er södjön a drámajátékon keresztül • sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehet ségeket.
A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával teheti a legtöbbet. 48
Egészségtan modul keretében a tanulók • ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait • sajátítsák el az els segély-nyújtási technikákat • ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat • ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvéd szokásrendek kialakítására • segítse az önmagukkal szembeni felel sségérzet kialakításában • segítse az ket veszélyeztet környezeti, társadalmi tényez k és azok elhárítási módjainak felismerésében 5.2. Környezeti nevelés tanórán kívül 5.2.1. Környezeti nevelés az erdei iskolában Az alsó tagozat évi rendszerességgel erdei iskolai programon vesz részt. Ezek lehetnek szolgáltatótól megrendelt programok, vagy saját szervezés ek. Az állami támogatások feltételeihez igazodva az erdei iskolai programok bentlakásosak, 5 naposak és egész osztályközösségekben valósulnak meg, bár a részvétel nem kötelez . A program költségeit a résztvev k, illetve pályázati forrásból az iskola fedezi. Célkit zések A választott programok és az alkalmazott módszerek • fejlesszék a tanuló szociális képességeit • adjanak lehet séget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejl dés) • rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglév ismereteket • szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre • alakítsanak ki kritikus gondolkodást • fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) • ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására • alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat • neveljenek a hagyományok tiszteletére • mutassanak követend mintákat • ösztönözzenek felel sségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megel zése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvet gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember
49
a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttm ködni környezetével, és nem uralkodni akar felette. 5.2.2. Osztálykirándulások A környezeti nevelés egyik hatékony módszere az osztálykirándulás szervezése a helyi tanterv megvalósulását szolgálja. A valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-megismer tanulás, a cselekv - felfedez magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdekl dés kialakulását. A szabad id megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos el nyeit. Jelent s személyiség és közösségfejleszt hatású. Egy- vagy több napos tanulmányutjainkat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából szervezzük. Ellátogatunk tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. A kirándulások id pontját munkatervünkben el re meghatározzuk. Megszervezéséért az osztályf nök felel s. A kirándulás költségeit (útiköltség, étkezés, belép k) a tanulók fedezik, melyet az osztályf nök a szül kkel el zetesen megbeszél.
5.2.3. A környezeti nevelés tanórán kívüli lehet ségei A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelent sége van a szabadid s tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. "Szépítsük meg a sulit" tisztasági verseny A tanulócsoportok közötti verseny kiterjed a tanterem, a taneszközök rendjére, az öltöz szekrények rendezettségére, mindezek tisztaságára. Értékelés havonta, az összesítés és díjazás tanév végén történik. "Zöld Figyel k" Az osztályok az iskola udvarának és környékének rendben tartásán, szépítésén csoportosan dolgoznak (szemétszedés, falevelek összegy jtése, stb.) A virágládák, virágágyások folyamatos gondozása Az iskola el tt lév virágládák és virágágyások folyamatos gondozását önként jelentkez osztály tanulói és osztályf nökük végzi. Az osztályok "választhattak" ládákat és ágyásokat gondozásra, meg rizve 50
az eddig telepített ével növényeket, és újak telepítését, a folyamatos gondozást végeztek. Az éves munka értékelése a tanév végén történik. "Madárbarát kert" program Madárodúk kihelyezése és kezelése, téli madáretetés, a kert madártani szempontú telepítése stb., illetve mindezzel kapcsolatos ismeretterjesztés, szemléletformálás. A fels tagozatos önkéntes „természetbarátok” végzik. Munkájuk értékelése a Föld Napján történik. Természetismereti terepgyakorlatok Minden alsó- és fels tagozatos csoport évente egy alkalommal ellátogat egy területre. Programunk során a gyerekek megismerkednek a lakóhelyük közelében található természeti értékekkel. A kirándulásokat megel z en tájékoztatást és szempontokat adunk a megfigyelésekhez. Faluismereti terepgyakorlat Minden alsó és fels tagozatos csoport évente egy alkalommal, lakóhely ismereti, helytörténeti kiránduláson vesz részt. Programunk során a gyerekek szakmai vezetéssel ismerkednek meg a lakóhelyük kultúrtörténeti és helytörténeti értékeivel. A fels tagozatos helytörténeti vetélked höz kapcsolódik. Hagyomány rz foglalkozások A tanév során két alkalommal korcsoportok szerinti bontásban (1-2. illetve 3-4. osztályosok részére) az id szer jeles napokhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódó népi hagyományok megismertetését célzó foglalkozást rendezünk ( Adventi koszorú készítés, tojásfestés). Kis kézm ves foglakozások Minden alsó tagozatos csoport számára természetes anyagokra és hagyományos kézm ves technikákra épül foglalkozásokat tartunk. Jeles napok A környezeti nevelés a környezetkultúra átadásáról is szól. Meg kell terveznünk, hogyan alakítjuk ki ünnepi hagyományainkat. Ezeket a legváltozatosabb formában tesszük emlékezetessé. Ráhangoljuk gondolatainkat, kialakítjuk szokásainkat, kiemelkedünk a hétköznapokból. A tanév során két-három alkalommal rendezünk az évszakok jellegzetességeihez, természet változásaihoz kapcsolódó rendezvényt. Megemlékezünk „A víz világnapja”, „ Madarak és fák napja”, „Föld Napjá”-ról.. Minden évben más-más tartalommal bíró rendezvényt szervezünk a három jeles nap kapcsán. A nap jellegének megfelel vetélked t, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. 51
Természetbarát kör A fels tagozatos tanulók „Önkéntes természetbarátok” csoportja rendszeres vetítéssel egybekötött foglalkozásokat tar az érdekl d knek. Tevékenységük során els sorban a madártani és eml stani megfigyeléseket végeznek, kisállattartási tanácsokat adnak, de segítségükkel az érdekl d k bepillantást nyernek a botanika, a rovartan és a vízbiológia területére is. Munkájuk értékelését a tanulóközösség végzi, az „év legeredményesebb természetbarátja ” cím odaítélésével. Tanulói pályázatok Kiadunk egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet a legjobb munkák díjazásával. A születend munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Vetélked k, tanulmányi versenyek Az érdekl d , ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Általános iskola 5–6. évfolyam
Kaán Károly Természet és Környezetismereti Verseny
Általános iskola 7–8. évfolyam
Herman Ottó Biológia Verseny
Általános Iskola 5.-8. évfolyam
Egészségvédelmi Csapatverseny
Kézm ves foglalkozás A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különböz díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekb l kiállítás vagy vásár is szervezhet (pl.: Karácsonyi vásár)
5.2.4. Kommunikáció, faliújság, rádió, iskolaújság Tanulóink, és természetesen a szül k, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a környezetvédelmi faliújság, az iskolarádió, az iskolaújság, Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni a lakóhelyünkön, a régióban történ jelenségekr l, folyamatokról, eseményekr l, programjainkról.
5.2.5. Zöld könyvtár, zöld videofilm és CD-tár létesítése
52
Az iskolai könyvtárban külön polcokat jelölhetünk ki a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-knek. Ezzel nem csak ezek használatát segítjük, hanem fölhívjuk a diákok figyelmét a téma fontosságára.
5.2.6. Tábor Lehet leg olyan tábort szervezzünk, ahol konkrét gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók. Az életmódtábor, tánctábor, sporttábor, sítábor az egészségnevelés fontos színtere. 5.2.7. Diák önkormányzati nap Az iskolai programnak mindig lehet környezet-egészségügyi része is. 5.2.8. Napközis szabadid s foglakozások Séta a környéken, termések gy jtése 5.3. Az iskolai környezet A példamutató iskolai környezet tényez i • termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása • növények, él sarok • anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolam ködtetés • egészséges italokat árusító iskolai automata • gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése • szelektív hulladékgy jtés • pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása • iskolai médiumok zöld rovatai
VI. TÁRSADALMI KAPCSOLATOK Iskolánk a környezeti nevelési céljait küls és bels társadalmi kapcsolatainak aktív bevonásával valósítja meg. Ezeknek a kapcsolatoknak a szélesítése, fejlesztése folyamatos feladatunk.
53
6.1. Bels kapcsolatok iskola – szül - tanuló viszony a környezeti nevelés terén Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók, a családok, a szül k, a helyi közösség tagjai. Az iskolai környezeti nevelés fogékonyabbá teszi a szül ket, illetve a helyi lakosságot a helyes környezet- és természetvéd magatartás iránt. Az iskola törekszik a szül k környezeti akciókba való bevonására. Fontos, hogy a szül ket rendszeresen tájékoztassuk környezeti nevel i munkánkról, valamint az ezzel kapcsolatos feladatainkról.
6.2. Az iskolák küls kapcsolatai Fontos az iskola fenntartójával, az önkormányzattal való együttm ködésünk fejlesztése. Ez idáig ez els sorban a programok támogatásában, pályázati csatornán keresztül valósult meg. Együttm ködésre van lehet ség a település szint környezetvédelmi problémákra való figyelemfelhívás és problémakezelés kapcsán. Konkrét lehet ség adódik például tanulóink bevonására a helyi Környezetvédelmi Program kialakítása során. Egészségügyi- ifjúságvédelmi szervezetekkel rendszeres kapcsolattartás. A véd n ismeretterjeszt el adásai, tanulóink számára fenntartott fogadóórái eddig is a szoros kapcsolattartás színterei voltak. Ezt a jól m köd kapcsolatot mind több területre igyekszünk kiterjeszteni. A rendszeres általános-és fogorvosi sz r vizsgálatok a tanulók egészségének meg rzésében és a betegségek megel zésben nagy jelent séggel bírnak. Más iskolákkal való kapcsolatunk egyes tevékenységekhez kapcsolódnak, de a tapasztalatok cseréjére sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a jöv ben. Jól m köd kapcsolatot kívánunk kialakítani a Balatonfelvidéki Iskolák Szövetsége tagjaival. A civil szervezetekkel való kapcsolatainkat szorosabbá kívánjuk tenni. Ezek általában sz kebb területtel foglalkozó szervezetek, kapcsolataink egy-egy programunkhoz köt dnek. Kiemelten értékesek a helyi szervezetekkel kiépül
kapcsolataink (A kisebbségi önkormányzatok, N k Nagyvázsonyért,
Várbarátok Köre, Fekete Sereg). A helyi civil szervezetekkel és a település vezetésével való kapcsolatok épülése szempontjából fontos a helyi eseményeken való minél sokrét bb részvételünk. A Megyei Pedagógiai Intézet munkatársaival ezen a területen is sokoldalú együttm ködésre törekszünk. A pedagógusok továbbképzésében, a tanulóinknak tartott el adások megszervezésében a jöv ben is számítunk segítségükre. 54
A helyi Rend rség munkatársaival is a jó kapcsolat fenntartására törekszünk, pl. drogmegel z el adások tartása. Rendszeresen látogatjuk a Veszprémi Állatkertet, „Ablak a Földre” természetvédelmi versenyükön több csoporttal is részt veszünk (Csalánmozgalom). Egyes rendezvényünkhöz, programunkhoz kapcsolódva a támogatókkal, szponzorokkal igyekszünk kapcsolatokat kiépíteni.
VII. ER FORRÁSOK 7.1. Nem anyagi er források Az egészség-és környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet minden résztvev je egymással, valamint a küls intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttm ködést alakítson ki. Ez az együttm ködés környezeti nevel munkánk er forrása is. 7.1.1. Bels személyi er források • Pedagógus: - tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, - odafigyel példamutató magatartására, - részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében stb. • Diák: - részt vesz a környezeti nevelési programokon - magatartásával, aktív részvételével el segíti a környezeti nevelési célok megvalósulását stb. • Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: - részt vesznek azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre (pl. madárkalács készítés, saláták, gyümölcsteák készítése, terítés szépsége, madárodú készítés, hulladékgy jt k megfelel ürítése stb.)
7.1.2. Küls személyi er források • önkormányzat, kisebbségi önkormányzatok, iskolaszék, szül k, lakosság, civil szervezetek, egyéb partnerek stb.
55
7.2. Anyagi források • Állami források: KvVM pályázatai (KAC), OM pályázatai, közös pályázat, pl. erdei iskolák, táborok támogatása. • Önkormányzati és nemzetközi források: m ködési támogatás, EU-s támogatások • Magánforrások: alapítványok, szponzorok • Egyéb bevételek: pl. hulladékgy jtésb l származó bevétel, megtakarítások, vállalkozások stb.
VIII. KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉRTÉKELÉSE, MIN SÉGÉNEK FEJLESZTÉSE A célok elérésének min sítése során a tevékenységek hatását vizsgáljuk a tevékenységekhez hozzárendelt megfelelési kritériumok tükrében. Ehhez bizonyos paramétereket mérnünk kell, és összevetnünk korábbi méréseink eredményével. Az elemzés eredménye alapján világossá válik, hogy mennyire lehetünk elégedettek a tevékenységekkel. Az elemzés eredménye tehát kiindulópontja lesz a programfejlesztési munkának. A programok részeit képez tevékenységeket együttesen, a program szintjén érdemes vizsgálni és min síteni.
8.1. Kezdeti állapotfelmérés Els lépésként az 5-8 osztályokban kitöltetünk egy kérd ívet, amely a globális környezeti problémák ismeretét, a helyi környezeti problémák felismerését célzó kérdéseket tartalmaz, illetve vizsgálja a diákok helyzetfelismerését a cselekvés terén. Ezek a kérdések lényegében a stratégiailag kiemelt céljainkkal kapcsolatosak. A felmérés eredménye alapján láthatóvá válik, hogy a diákok megfelel színvonalon rendelkeznek-e a természetismereti és a környezetvédelmi alapismeretekkel. Ez a továbbiakban a környezeti nevelési tevékenységeink összehangolására, tervezésére vonatkozó útmutatót ad. Tapasztalataink figyelembevételével megfogalmazzuk a környezeti nevelési programunk céljait, és kiegészítetjük tevékenységeink körét.
8.2. A tevékenységek eredményességének, hatékonyságának mérése A környezettudatos magatartást, szemléletváltozást jellemz paraméterek mérése: 56
•
célzott megfigyelések az iskolában, az erdei iskolában,
•
szociometriai felmérések,
•
interjúk,
•
kérd ívek kitöltetése.
A méréseknek két szintjét vezetjük be: 1. Mérnünk kell a legfontosabb, stratégiailag kiemelt egészségi és környezeti nevelési célok megvalósulását meghatározott id közönként, kétévente. A kezdeti állapotfelmérést a program beindításakor el kell végeznünk. 2. Mérnünk kell az egyes tevékenységek eredményességét, illetve a programok elemeként folyó tevékenységek esetében a program eredményességét. Idejét és gyakoriságát a tevékenység jellege határozza meg. A mérések rendszerét a környezeti nevelési munkacsoport dolgozza ki, a méréseket ugyancsak a munkacsoport végzi a programfelel sök és szaktanárok közrem ködésével. Az egyes rendezvények lebonyolításának értékelése a rendezvényszervezési akciótervben rögzítettek szerint történik. Ez - a szervezési sajátosságok mellett - kitér a rendezvények hatásaira, eredményességére is.
8.3. Értékelés A munkánk értékeléséhez minden tevékenységhez hozzá kell rendelnünk olyan feltételeket, amelyek teljesülése esetén a tevékenység eredményesnek ítélhet . A mérések eredményeit földolgozzuk, és összevetjük a korábbi méréseink eredményeivel. Értelmezzük a tendenciákat, és a tevékenységekhez rendelt sikerkritériumok alapján értékeljük a tevékenység hatékonyságát. El készítése a környezeti nevelési munkacsoport feladata, a döntéseket a programfelel sök illetve az érintett szaktanárok hozzák.
8.4. Programfejlesztés
57
Az értékelés alapján els sorban a programfelel s keres módosítási, fejlesztési lehet ségeket, esetleg elveti a tevékenység gyakorlatát. Programunk tervszer sége és min ségfejlesztési elemei garanciát jelentenek arra, hogy az, amit testületünk az iskola egészség-és környezeti nevelési tevékenységébe befektet, minél hatékonyabban szolgálja fent megfogalmazott céljainkat.
IX. TOVÁBBKÉPZÉS Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejl dést. Az iskolánk továbbképzési programjába beépítve egy nevel részt vesz a küls intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. Iskolánk tanárai részt vesznek környezeti nevelési témában tartott továbbképzéseken. Az iskola- egészségügyi szolgálat véleménye az iskolai egészségnevelési programról: 3.sz. melléklet
58
C) HELYI TANTERV
Helyi tantervünk a NAT + az Oktatási Minisztérium által engedélyezett kerettantervek adaptálásával + helyi sajátosságok kiegészítésével készült
59
I. ÓRATERVEK
1.1. Az 1-8. évfolyam kerettantervi tantárgyi rendszere és heti óraszáma (átdolgozás el tti) Tantárgy/évfolyam
1.
1.N.
2.
2.N.
3.
3.N.
4.
4.N.
5.
5.N.
6.
6.N.
7.
7.N.
8.
8.N.
Magyar nyelv és irodalom
8
8
8
8
8
8
7
7
4+1
4+1
4+1
4+1
4
4
4
4
2
2
2
2
2
2
2
2
Történelem és állampolg. ism. 5
Nemzetiségi német nyelv
5
5
5 3
Idegen nyelv/német 4+1
4
4+1
4
3+1
3 3+1
4+1
5 3
4+1
3+1
5 3
3+1
5 3
3+1
3+1
3+1
3+1
2
2
2
2
Fizika
2
2
1.5
1.5
Biológia
1.5
1.5
1.5
1.5
Kémia
1.5
1.5
1.5
1.5
Földrajz
1.5
1.5
1.5
1.5
4+1
Matematika
4
5
Informatika Környezetismeret
1
1
1
1
2
2
2
2 2
Természetismeret
2
2
2
Ének-zene
1
1
1
1
2
1
1,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz
1
1
1
1
2
1
1,5
1
1,5
1
1,5
1
1
1
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
2
3
2
3
2,5
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
Osztályf nöki
1
1
1
1
1
1
1
1
M: Tánc és dráma
0.5
0.5
0.5
0.5
M: Hon és népismeret
0.5
0.5
0.5
0.5
0.5
0.5 1
1 1
1
0.5
0.5
M: Informatika M: Ember és társadalomismeret, etika M: Mozgókép és médiaismeret M: Egészségtan KÖTELEZ
ÓRASZÁM ÖSSZESEN
0.5
0.5
20
23
20
23
23
25
23
24
25,5
27
25,5
27
28.5
30.5
28.5
30.5
VÁLASZTHATÓ ÓRÁK SZÁMA
2
1
2
1
2
2
2
2
2
2
2
2
3
1
3
1
ÖSSZES ÓRASZÁM
22
24
22
24
25
26,
25
26
27,5
29
27,5
29
31.5
31.5
31.5
31.5
60
1.2. TANTERVI ÓRASZÁMOK 1-4. osztályra a 2004/2005-ös tanévt l (FELMEN
RENDSZERBEN)
Átdolgozott kerettantervi óraterv 1-4. osztályig
Tantárgy/osztály
1.
1. N
2.
2. N
3.
3. N
4.
4. N
Magyar nyelv és 8 irodalom Nemzetiségi német nyelv Idegen nyelv
8
8
8
8
8
7
7
Matematika
4,5+0,5
4
4,5+0,5
4
4,5+0,5
4
3+1
3+1
Környezetismeret
1
1
1
1
1
1
2
2
0,5+0,5
0,5+0,5
5
5
5
5 3
Informatika Ének
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz
1,5+0,5
1
1,5+0,5
1
1,5+0,5
1
1
1
Technika
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés
3
3
3
3
3
3
3
3
1
1
22,5
24,5
Osztályf nöki Kötelez óraszám Nem kötelez szám Összes óra
20
22
20
22
óra- 1+1 korr.
2
21+1
24
1+1 korrepe- 2 tálás 21+1 24
20
22
1+1 korrepe- 2 tálás 21+1 24
61
1,5+0,5 kor- +1,5 repetálás 24,5 26
1.3. Tantervi óraterv 5-8 osztályra (2008/2009 tanévt l 5. osztálytól felmen rendszerben) 5.osztály
TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret
normál nemz.
6.osztály normál
7.osztály
nemz.
4
4
4
4
4
4
2
2
2
2
2
2
2
2
3
5
3
5
3
5
3
5
4
4
3+1
3+1
3+1
3+1
3+1
3+1
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
2
2 1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5+0,5
1,5+0,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5+0,5
1,5+0,5
1,5
1,5
Kémia Földrajz
Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályf nöki
nemz.
4
Biológia és egészségtan
Rajz
normál
4
Fizika
Ének-zene
normál nemz.
8.osztály
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0,5+0,5
0,5+0,5
2,5+0,5
2,5+0,5
2,5+0,5
2,5+0,5
2+1
2+1
2+1
2+1
1
1
1
1
1
1
1
1
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5
Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép- és médiaismeret Egészségtan Kötelez heti óraszám a törvény alapján Nem kötelez heti óraszám
22,5
24,5
+1
+1
0,5
0,5
22,5
24,5
25
27
25
27
+1,5
+2,5
+2,5
+2,5
+2,5
+1,5
62
Megjegyzés: a ”N” ill. „nemz.” jelölés a nemzetiségi német nyelvi osztályok óratervét jelöli. A nem kötelez órákat differenciálásra használjuk. (Tehetségfejlesztés, felzárkóztatás.) A „normál” és a nemzetiségi német nyelvi osztályok eltér óraterve az alábbi törvényb l adódik. A közoktatásról szóló törvény52.§.(4) bekezdése alapján „a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban a (3) bekezdésben meghatározott kötelez tanórai foglalkozások id tartama 10%kal megemelkedik” 2004/2005-ös tanévt l 1. osztálytól felmen rendszerben az átdolgozott óraterv lép érvénybe. II. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tankönyv: Tartalmazza a tantervben el írt tananyagot Felépítésében, képanyagában alkalmazkodjék a gyermekek életkori sajátosságaihoz Adjon lehet séget az önálló, felfedez tanulásra Ha lehet, legyen „tartós használatú” A tankönyv szolgálja eredményesen az adott osztálytípus, tagozat sajátos céljait. III. AZ ISKOLA 1. OSZTÁLYÁBA KERÜLÉS ÉS MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI Az általános iskola 1-8. évfolyamáig a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele megfelel a Közoktatásról szóló törvény 71. § vonatkozó bekezdéseiben foglaltaknak. Az iskola els évfolyamába valamennyi gyermeket fogadja, aki megfelel az iskolaérettség kritériumainak. Német nemzetiségi osztályunkba a tanuló a szül kérelme alapján juthat. Az iskola magasabb évfolyamon biztosítja az átjárhatóságot, ha ezt szül i kérelem alátámasztja. Ha olyan tanuló iratkozik az iskolába, aki más tanterv alapján, más oktatási rendszerben tanult (pl. áttelepült magyar anyanyelv ), korosztályának megfelel évfolyamra iratkozhat, az iskola felzárkóztató programmal segíti t, hogy megfeleljen a követelményeknek. Az eltér tanterv osztályainkba szül hozzájárulásával és a Nevelési Tanácsadó által kiadott véleménnyel lehet bekerülni. A magasabb évfolyamba lépés elbírálása: az év végi értékelésben a tanév során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés a dönt . Az értékel döntést tagozatonként (alsó-fels ) összehívott osztályozó értekezlet mondja ki, az értekezleten a tagozat teljes tanítói, tanári állománya részt vesz. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tananyag legalább minimum szint elsajátítása. 63
Év végén nem megfelel teljesítményt elért tanulók számára javítási lehet ség a pótvizsga, ennek szabályait az iskolai SZMSZ rögzíti.
IV. TANULÓI ELLEN RZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS Az ellen rzés során szerezzük be a tanuló teljesítményér l, képességér l azokat az adatokat, melyek alapján az értékelést végezzük. A tanulói megnyilvánulások körén belül a tanulás eredményeként elsajátított ismeretek, jártasságok és készségek értékelésén kívül értékeljük az oktatási folyamatban megnyilvánuló személyiségjegyeket is. Az értékelés típusát figyelembe véve alkalmazunk -
diagnosztizáló (el zetes)
-
formatív (közbüls )
-
szummatív (összegz ) értékelést.
4.1. A tanulmányi munka értékelése a) az értékelés alapelvei: -
személyre szóló legyen
-
sokoldalú legyen
-
fejleszt , ösztönz jelleg legyen
-
ne legyen megtorló, fegyelmez jelleg
-
folyamatosságot biztosítson
-
az iskolai követelményrendszerre épüljön
-
biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát
-
legyen tárgyszer
-
félelemmentes légkörben történjen.
b) Az értékelés funkciói: -
tájékoztatja a pedagógust munkája eredményér l
-
tájékoztatja a tanulót a tanulásban elért teljesítményér l
-
tájékoztatja a szül t.
A kialakított egységes értékelési rendszer következetes alkalmazására törekszünk. Alapelveink: - 1- 4. osztály els félévében a törvényben el írt szöveges értékelést alkalmazzuk - minden tanév elején ismertetjük a tanulókkal a tantárgyi követelményeket, 64
- az érdemjegyek a hagyományos 5 fokú skálán helyezkednek el, - tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük, - a félévi osztályzat az ellen rz könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül. A féléves tantárgyak osztályzata, - ha azok az els félévben kerültek megtartásra- a bizonyítványba is bekerülnek. Az 1,5 éves óraszámú tantárgyak esetében, ha azokat félévenként 3 órában teljesítik, a bizonyítványba a félév végén adott osztályzat kerül, függetlenül attól, hogy melyik félévben teljesítették azt. - a szóbeli feleletek értékelésénél anyanyelvi kifejez készség is értékelend , - a tanórai aktivitást és plusz munkákat is értékeljük, - az értékelés alapja a tanulók folyamatos megfigyelése, - értékelésnél figyelembe vesszük a tantárgy iránti érdekl dését, önmagához viszonyított el rehaladását, aktivitását. - legfontosabb a tanórákon alkalmazott mérések eredménye, ezt egészítjük ki a (legfeljebb 1 jeggyel változtatják meg) különböz rendezvényeken, szaktárgyi versenyeken elért eredménnyel. - az osztályzatokkal történ min sítésnél a tantervi követelményeket tekintjük irányadónak. - az írásbeli értékelésnél a % - ban kifejezett teljesítmény mindenki számára érthet és egyértelm legyen. Témazáró dolgozatok osztályozása: 100
-
90 % 5
89
-
75 % 4
74
-
50 % 3
49
-
30 % 2
29
-
1
Az értékelés formái: Személyes, szóbeli értékelés történik: -
A tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan meger sít, korrigál, segít, tanácsot ad a továbbhaladást illet en,
-
a tanórán kívül (szakkör, versenyre készülés, stb.),
-
a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és osztályzatok megállapításakor,
-
fogadóórán,
-
szül i értekezleten,
-
tantestület el tt,
-
az igazgató által.
Szöveges értékelés írásban:
65
-
Szaktanítást végz k vagy az osztályf nök által (kiemelked
teljesítmény, fe-
gyelmi vétség esetén). -
Dicséretek, illetve elmarasztalások beírása az ellen rz be.
-
A tanárok dolgozatokra írt véleménye.
-
Küls felmérésre készített min sítés, vélemény (gyermekvédelem, rend rség, bíróság, stb.).
Az értékelés nyilvános fórumai: házi versenyek, vetélked k, bemutatóórák speciális tantárgyi felmérések (küls , bels ) értékelés a nevel testület el tt (iskolai rendezvényen) szakköri produktumok kiállítása, bemutatók Ellen rzési tevékenységünk leggyakoribb formái: -
szóbeli felelet,
-
teszt,
-
felmér dolgozat,
-
esszé jelleg dolgozat,
-
témazáró dolgozat,
-
tanórai tevékenység,
-
kisel adások, önálló megfigyelések,
-
házi dolgozatok,
-
tanév végi szóbeli és írásbeli felmérés,
-
a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán el állított tárgy, testneveléssel összefügg mozgásforma el adása) ellen rzése.
4.2. Az értékelés specialitásai az alsó tagozaton Az alsó tagozaton a szöveges értékelés célja az, hogy a szül k pontos képet kapjanak gyermekük képességeinek és készségeinek fejl désér l. A tanulók teljesítményét évközben öt fokozatú skála alkalmazásával érdemjeggyel, félévkor és év végén szövegesen értékeljük. Szöveges értékelést adunk a tanulók el menetelér l 1-4. félév évfolyamon magatartásból, szorgalomból és minden tantárgyból az ellen rz könyvben és a bizonyítványban. tanórai viselkedés: Általános min sítése:
kiváló
jó
megfelel
Megfigyel képessége:
jó
felületes
pontatlan
Memória, emlékez képesség:
jó
felületes
pontatlan
Figyelem:
jól összpontosít
gyenge
elkalandozik hullámzó 66
Tanulmányi munkához való viszony: érdekl dés
érdekl d
kitartó
aktív
folyamatosan aktivizálni kell érdektelen
munkavégzés
tempósan dolgozik
sokat jelentkezik lassú
kitartás
hamar elfárad
nem jelentkezik
képesség
képességei alapján többre lenne képes
tájékozottság
korához képest na- korának megfe- korához kégyobb a tájékozott- lel a tájékozott- pest jól tájésága sága kozott
állandóan ösztönözni kell képességeinek megfelel en teljesít korához képest kevésbé tájékozott
írásbeli munkája
tiszta, rendezett, tetszet s füzet
hibáit nem javítja
keveset jelentkezik önállótlan, segít- nem aktív séget igényel
rendetlen, igény- hibáit javítja telen füzet
Társaihoz való viszony: -
barátkozó
segít kész
szépen beszél társaival
aktív tagja a közösségnek
-
agresszív
durva
csúnyán beszél
csúfolódik
-
vereked s
társait kritizálja
-
magányos Tanítóhoz való viszony:
tisztelettudó
illedelmes
segít kész
sért dékeny
visszabeszél visszahúzódó
barátságos sokszor kell fegyelmezni
Magatartást min sít osztályzat tartalma: Magatartás Aktivitás, példamutatás A közösségi célok érdekeinek figyelembe vétele, munkában való részvétel Hatása a közösségre Tör dés társaival Házirend betartása Viselkedés, hangnem Fegyelmezettség
Példás
Jó
Változó
Rossz
igen magas fokú
közepes
gyenge
igen, élen jár
ellene nem vét, aktívan részt vesz befolyást nem gyakorol segít kész
ingadozó közömbös nem árt
negatív vagy romboló szemben áll, érdektelen
ingadozó
közömbös, gátló
betartja
részben
sokat vét ellene
kívánnivalót hagy maga után megfelel
udvariatlan, nyegle gyenge
durva, goromba
pozitív gondos, segít kész betartja, arra ösztönöz kifogástalan nagyfokú
negatív
elégtelen
67
A szorgalmat min sít osztályzat tartalma szorgalom Tanulmányi munka Munkavégzés Általános tantárgyi munkavégzés Többféle feladatot vállal-e? Munkabeosztás Tanórán kívüli információk felhasználása
példás igényes kitartó, pontos, megbízható mindent elvégez igen igen, jó
jó figyelmes rendszeres
változó ingadozó rendszertelen
hanyag hanyag megbízhatatlan
ösztönzésre dolgozik keveset jó
önállótlan
feladatát nem végzi el nem gyenge vagy nincs egyáltalán nem
igen sokszor, el fordul rendszeresen
ritkán közepes ritkán
Szempontok a szöveges értékeléshez Tanulás: önálló, segítséget igényel, segítséggel is nehezen halad, önállótlan, intenzív segítségre szorul, motiválható, rendszeresen választ önm vel tevékenységet, segítség nélkül dolgozik, de lassú Foglalkozás: aktív résztvev , rendelkezik megfelel felszereléssel, felszerelése hiányos, érdekl d , igényes, kreatív alkotó Udvari viselkedés: fegyelmezett, fegyelmezetlen, szertelen, durva vereked s, agilis, barátkozó, aktív, visszahúzódó, mozgékony, közösségi Tantermi viselkedés: fegyelmezett, fegyelmezetlen, környezetét rendben tartja, kötelességét teljesít , óvja a közös tárgyakat, ügyel társai dolgaira is Társas viselkedés: segíti társait a tanulásban, betartja a játékszabályokat, jó közösségi ember, nem köt bele másokba, alkalmazkodó, gyakran kerül összet zésbe társaival, érzelg s Általános érdekl dés: tájékozott, tájékozatlan, sokirányú az érdekl dése, muzikális zenei érdekl dés , manuális tevékenysége, témafelvet , kezdeményez Beszéd: szépen beszél , 1-2 csúnya szót használ , csúnya kifejezéseket használ, durva kifejezéseket használ, csúfolódós, hangoskodó A szöveges értékelés a különböz tantárgyakra vonatkozó részletezése a 2. számú mellékletben található. 4.3. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, min sítésének követelményei •
Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.
•
A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.
68
•
Lehet séget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.
•
A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás – képesség – teljesítmény egységében kell értékelni.
•
Az értékelés és min sítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges min sítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).
•
A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a meger sítés útján történ fejlesztése az irányadó elv.
•
A bizonyítottan részképesség-zavaros, dyslexiás (olvasási nehézséggel küzd ), illetve dysgraphiás (írási nehézséggel küzd ) diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fel kell menteni.
4.4. A félévi és tanév végi – ellen rz ben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói •
félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelel -e, a képességei szerinti legmagasabb szint tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket.
•
év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre el írt követelményeit.
A félévi és év végi értékelés összhangban kell hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel. Az év végi osztályzat a Közoktatásról szóló törvényben foglaltaknak megfelel en születhet osztályozó vizsga eredményeként. Ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi. Az ellen rzés funkciói: •
folyamatos munkára készteti a tanulókat,
•
folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészb l elért tudásszintjér l,
•
a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezet út megtalálásának eszköze.
Elvek: 69
•
Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk.
•
Egy napon lehet leg nem íratunk egy tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot.
•
A félévi és tanév végi min sítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekb l azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejez készség fejlesztésére, amelyekb l kés bbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek).
•
A bizonyítottan részképesség-hiányos (dyslexiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal él diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük.
•
Az írásbeli munkák ellen rzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni.
•
Az írásbeli kifejez készség fejlesztésébe beleértend az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrásgy jtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.)
•
A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid id n belül értékelni, javítani kell: ellenkez esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerz ” funkciója mögött.
•
Az értékelésre beadott tanulói munkák (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) a tanulók „szellemi termékei”, azokat vissza kell adni a készít iknek, illetve csak a tanuló engedélyével rizheti meg azokat a pedagógus.
V. A HÁZI FELADATOK KIT ZÉSÉNEK ELVEI ÉS GYAKORLATA A „házi feladat” céljai: •
újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat;
•
készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat;
•
önálló kutatómunkát végezni valamely témában;
•
alkotómunkát végezni valamely témában.
Elvek: •
Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja).
•
A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 4-6 órája van, és minden órán t znek ki a számára kötelez en megoldandó feladatot.
•
Csak olyan feladat adható kötelez jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.) 70
•
A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenrizni kell.
•
Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: o nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséb l fakad; o meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehet ségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; o a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhet ” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhet . A házi feladat elvégzésének hanyagságból történ elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történ megíratása, pótfeladat kit zése, stb.)
•
Az önálló kutatómunkát, a kötelez tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.
•
Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelez házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.
•
A nagyobb elmélyülést, több id t igényl feladatok kit zésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képz m vészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.
•
A tantervi anyagot meghaladó mennyiség vagy mélység ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelez en el írni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jelleg alkotómunkát önként vállalta.
VI. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MIN SÍTÉSÉNEK ALAPELVEI, KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI 6.1. A magatartás fogalma A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A magatartás nem azonos a magaviselettel. A magatartásjegy kialakításában a tartás, a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarct rés, önfegyelem) játsszák a dönt szerepet.
71
A magatartásjegy kialakításának elvei A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut: •
az iskolába járási fegyelme (a Házirendben meghatározott bizonyos igazolatlan óraszám, amely mellett a tanuló magatartásjegye – ha az egyéb feltételek teljesülnek – lehet példás, jó, változó);
•
társaihoz való viszonya (segít készség, szolidaritás, stb.);
•
a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság);
•
beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezés rendezvényeken;
•
a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás;
•
óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje).
A magatartás és szorgalom jegyekr l az osztályban tanító szaktanárokkal való megbeszélés után, az osztály véleményének és a tanuló saját magáról alkotott önértékelésének figyelembevételével az osztályf nök dönt. E döntés az osztályozó értekezleten megvitatható, ám a döntést itt is az osztályf nöknek kell meghoznia. A magatartási jegynél figyelembe vesszük, hogy az elbírált id szakban a tanuló megfelel-e az iskolai követelményeknek, milyen a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonya, mennyire felel meg az általános viselkedési normáknak, valamint az igazolatlan mulasztások mértékét. Alapelveink: ♦ Segítse az iskola oktatási és nevelési céljainak elérését. ♦ Segítse a tanuló önismeretének fejl dését, adjon lehet séget az önnevelésre is. ♦ A tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon. ♦ Személyre szabott legyen. A magatartás értékelés módja: PÉLDÁS magatartású az a diák, aki: - viselkedése ellen kifogás nem merül fel. - az osztályközösséget pozitív irányba befolyásolja. - nemcsak jó ötletei vannak, de azokat meg is valósítja. - mindig számítani lehet rá. - igazolatlan órája nincs. JÓ magatartású az a diák, aki: - ellen nem merült fel kifogás az iskolában, vagy az iskolán kívüli rendezvényeken, 72
- részt vesz az iskolai közösségek tevékenységében, a rábízott feladatot végrehajtja, de nem kezdeményez . VÁLTOZÓ magatartású az a diák, aki: - ellen kisebb kifogások merültek fel a viselkedésével kapcsolatosan, - ingadozó rendszeretet , de törekszik hibáinak kijavítására, - egynél több alkalommal hiányzott igazolatlanul, de igazolatlan óráinak száma legfeljebb 6, - igazgatói figyelmeztetésnél súlyosabb büntetése nincs. ROSSZ magatartású az a diák, aki: - fegyelmezetlenségével a közösség fejl dését akadályozza, - a tanítási órán a munkát viselkedésével zavarja, - társainak általában rossz példát mutat, - tanáraival szemben tiszteletlen, - a társaival durván viselkedik, - ha 6-nál több alkalommal hiányzott igazolatlanul - igazgatói figyelmeztet nél súlyosabb fegyelmi büntetést kapott a félév során. 6.2.A szorgalom fogalma A tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitás, érdekl dés. A szorgalomjegy kialakításának elvei A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut: •
a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között vagy minden tárgyat igyekszik tanulni),
•
a tanuló képességéhez mért teljesítménye,
•
a tanuló feladattudata (kötelez feladatai megoldásának, elkészítésének min sége, igényessége),
•
a tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás),
•
a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelez felszerelési tárgyat).
A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei: •
az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény min sítésének eszköze,
73
•
az órai aktivitás csak a személyiségb l fakadó tulajdonságok figyelembevételével min síthet (a zárt, csendes, lassú, elmélyült tanuló nem kaphat elmarasztalást, amiért az órákon ritkábban jelentkezik, nyilvános szereplést nem szívesen vállal önként),
•
a szorgalomjegyben tükröz dnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának),
•
a szorgalomjegyt l – amennyire lehet – el kell különíteni a magatartásjegyet. (A fegyelmezettség önmagában nem példás szorgalom, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát, illetve aki aktív, szorgalmas, nem biztos, hogy példás magatartású is.)
•
az órák alatti aktivitását, az iskolai felszerelések meglétét, a feladatok teljesítését, a szakkörök és korrepetálások látogatását tükrözze
•
Egy tantárgyi bukás nem kizáró oka (a példás kivételével) egyetlen szorgalmi min sítésnek sem, az osztályf nök mérlegeli a bukás körülményeit. Kett vagy több tantárgyi bukás esetén azonban min sítése változónál jobb nem lehet.
PÉLDÁS szorgalmú az a diák, aki: ♦ kötelességeit példamutatóan teljesíti, ♦ a tanítási órákra minden tantárgyból rendszeresen és pontosan készül ♦ az órákon aktívan részt vesz, ♦ bekapcsolódik a tanítási órákon kívüli foglalkozásokba. JÓ szorgalmú az a diák, aki: ♦ rendszeres az iskolai és otthoni munkában, ♦ a kötelességeit teljesíti, ♦ a tanítási órákon igyekszik aktívan részt venni. VÁLTOZÓ szorgalmú az a diák, aki: ♦ rendszertelenül dolgozik, ♦ kötelességteljesítése ingadozó, ♦ többszöri figyelmeztetés után vesz részt a munkában. HANYAG szorgalmú az a diák, aki: ♦ a képességei és körülményei alapján keveset tesz tanulmányi fejl dése érdekében, ♦ kötelességét folyamatosan elmulasztja, ♦ munkájában megbízhatatlan, ♦ zavarja a tanítási órákat. Az érdemjegyeket az osztálynaplóban rögzítjük. A szül k folyamatos tájékoztatást kapnak gyermekük iskolai munkájáról, teljesítményér l (ellen rz könyv, fogadóóra). 74
6.3. A magatartás és szorgalom min sítésének (a jegy kialakításának) formái Folyamatos min sítés: •
A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira (órán és órán kívüli szervezett foglalkozásokon).
•
Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál felt n romlása esetén a szül ket szóban vagy írásban tájékoztatjuk.
•
Kiemelked teljesítmény (versenyeredmény, rendezvényen való szereplés, szervez munkában való részvétel, stb.) jutalma szóbeli és írásbeli dicséret.
Félévi és év végi min sítés, jegy kialakítása: •
a tanuló önértékelésének figyelembe vételével,
•
az osztályf nök a tanulók, az osztályközösség által elfogadott saját min sítésükre vonatkozó javaslatát figyelembe véve kialakítja javaslatát,
•
az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt,
•
a döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az osztályf nök hozza meg.
Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének eszköze. Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, a személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Semmilyen körülmények között nem megengedett a kollektív büntetés (csoport vagy osztály szint alulértékelés). Az értékelés nem tükrözhet tanári rokon- vagy ellenszenvet. A min sítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás. Amennyiben a szül nem ért egyet a pedagógusok által kialakított min sítéssel, az osztályf nököknek (ill. az osztályban tanító bármely tanárnak) törekednie kell a szül meggy zésére.
VII. TANULÁS-TANÍTÁSI FOLYAMAT SZAKASZAI 7.1. Célok és feladatok -
1-2. osztály bevezet szakasz 3-4. osztály kezd szakasz
75
A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés és alapvet készségek, képességek kialakítása áll. •
Csökkentjük azokat a hátrányokat, amelyek a gyerekek eltér szociális-kulturális környezetéb l és eltér ütem fejl déséb l fakadnak.
•
Tudatosítjuk a gyermekben az erkölcsi értékeket, meger sítjük a humánus magatartásmintákat, szokásokat.
•
A tantervi tartalmak jó lehet séget kínálnak a gyermek jellemének formálásához.
•
Az iskolába lép kisgyermekben óvjuk és továbbfejlesztjük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdekl dést és nyitottságot.
•
Átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeib l az iskolai tanulás tevékenységeibe.
•
Az iskola teret ad a gyermek játék-és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejl dését, érését.
•
A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítünk, alapvet képességeket és alapkészségeket fejlesztünk.
•
Fejlesztjük a kisgyermekben a felel sségtudatot, a kitartás képességét és érzelemvilágának gazdagodását.
•
Megalapozzuk a helyes tanulási szokásokat.
•
Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását.
- 5-6. osztály alapozó szakasz 7-8.osztály fejleszt szakasz Az alapfokú nevelés-oktatás a második szakaszban folytatja az els szakasz munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. 5.-6. évfolyamon els sorban még a tapasztaláson alapuló, konkrét fogalmakhoz kapcsolódó gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, 7.-8. évfolyamon már el térbe kerül az elvont fogalmi és az elemz gondolkodás. Minden tanuló rendelkezzen olyan b víthet ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy középiskolai tanulmányaikat eredményesen tudják folytatni. A társadalomba történ beilleszkedés el segítése. Alakuljon ki bennük határozott elképzelés saját közelebbi és távolabbi jöv jüket illet en. Önismeret, együttm ködési készség, akarat, szolidaritásérzés, empátia fejlesztése 76
Az egyéni és a közérdek fogalmának, ezek egymáshoz való viszonyának tisztázása A jogok és kötelességek törvényes gyakorlására való felkészítés A környezet iránti felel sségtudat kialakítása Nemzeti, nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és ápolásukra való nevelés
VIII. A MODULOK HELYE A TANTÁRGYAK RENDSZERÉBEN 8.1. tánc és dráma •
5. és 6. osztályban heti 0,5 óra magyar nyelv és irodalom tantárgyba integrálva
•
értékelése a magyar irodalom tantárgy részeként történik
•
éves érdemjegyét a magyar irodalom tantárgy tartalmazza
8.2. hon-és népismeret •
5. és 6. osztályban heti 0,5 órában önálló óraként szerepel
•
a modul tartalma a helyi és sz kebb környezetünk történelmi múltjának és jelenkori sajátosságainak megismerése
•
értékelése érdemjegyekkel történik
8.3. informatika •
6. osztályban heti 0,5 órában az informatika tantárgyba integrálva
•
értékelése az informatika tantárggyal együtt történik
•
éves érdemjegyét az informatika tantárgy tartalmazza
8.4. ember-és társadalomismeret, etika •
7. osztályban heti 1 órában önálló tantárgyként szerepel
•
szöveges értékelés
8.5. egészségtan •
6.osztályban heti 0,5 órában önálló tantárgyként szerepel
•
értékelése 6. osztályban szövegesen történik
•
8. osztályban heti 0,5 órában a biológia tantárgyba integrálva
•
értékelése a biológia tantárggyal együtt érdemjeggyel történik
•
éves érdemjegyét a biológia tantárgy tartalmazza
8.6. mozgókép-és médiaismeret •
8. osztályban heti 1 órában önálló tantárgyként szerepel
•
értékelése érdemjeggyel történik
77
Függetlenül a modul tantárgy tanításának megszervezését l (integrálva vagy önálló tantárgyként) az értékelés a tanuló fels bb évfolyamba lépését nem akadályozhatja.
IX. A NEM KÖTELEZ
ÓRAKERET FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI
o Figyelembe véve a helyi körülményeket, els sorban a tehetséggondozás és felzárkóztatás terén megfogalmazott feladatainkat kívánjuk megoldani. o Nagy hangsúlyt fektetünk a differenciálásra. o A tanulás módszertani foglalkozásokkal a jelenlév tanulási nehézségeken kívánunk segíteni. o El térbe helyezzük a képességfejlesztést.
X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1.
A nem kötelez foglalkozásokat a naplóban vezetjük. A nem kötelez foglalkozást vá-
lasztók névsora a napló jegyzetében szerepel. A nem kötelez foglalkozásokra való jelentkezésr l a szül k az el z tanév végéig írásban nyilatkoznak. 2.
A 6. - 8. évfolyamokon a technika és életvitel tantárgyak helyett informatikát tanítunk.
Indoklás: A technika és életvitel tantárgy tanításának ezeken az évfolyamokon nincsenek meg a tárgyi feltételei. Egy m hely és egy tankonyha felszerelése messze meghaladja az iskola anyagi lehet ségeit. Ezek kialakítására a jöv ben sem látunk reális lehet séget. Korunk modern ismeretanyagok tanítását követeli meg. Számítástechnikai felszereltségünk is lehet vé teszi az informatika tantárgy magasabb óraszámban történ tanítását. 3.
Jelen pedagógiai programunk 2004 szeptember 01-t l lép életbe.
4.
A pedagógiai program hozzáférhet ségét a szül k számára a könyvtárban történ elhelyezéssel biztosítjuk. Err l minden tanév els iskolai szül i értekezletén tájékoztatjuk az érintetteket. (A pedagógiai program hozzáférhet ségét a Házirendünk szabályozza.)
78
A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat.................................................-i ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt:..................................... ........................................................ iskolai diákönkormányzat vezet je 2. A pedagógiai programot a szül i munkaközösség iskolai vezet sége.................................................-i ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt:..................................... ........................................................ iskolai szül i munkaközösség elnöke 3. A pedagógiai programot az iskolaszék................................................-i ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt:..................................... ........................................................ az iskolaszék elnöke 4. A pedagógiai programot a nevel testület.................................................-i ülésén elfogadta. Kelt:..................................... ........................................................ igazgató 5. A Várnai Zseni Közös Fenntartású Német Nemzetiségi Nyelvet Oktató Általános Iskola pedagógiai programját Nagyvázsony, Pula, Mencshely, Vöröstó, Barnag községek önkormányzatainak képvisel testülete ................................................-i ülésén jóváhagyta. Kelt:..................................... ........................................................ polgármester
79
