P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A

AZ EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

P E D A G Ó G I A I

P R O G R A M J A

EGER, 2013

Elfogadás dátum:

2013.04.30.

Hatályba lépés dátuma:

2013.09.01.

2

Tartalom 1. Az intézmény adatai _____________________________________________________________6 A) NEVELÉSI PROGRAM _____________________________________________________________7 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka _____________________________________________7 2.1. Pedagógiai alapelvek, értékek _________________________________________________ 7 2.2. Nevelő-oktató munkánk céljai ________________________________________________ 7 2.3. A nevelő-oktatómunka feladatai ______________________________________________ 7 2.4. A nevelő-oktatómunka eszközei, eljárásai, módszerei _____________________________ 8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ___________________________ 11 3.1. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése ____________ 11 3.2. A személyiségfejlesztés segítése a tanulók műveltségének, világképének formálásával __ 12 3.3. Az intézmény szakmai képzéseinek megfelelő személyiség formálás és fejlesztéséhez __ 12 3.4. A magatartás-, a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása _______________ 12 4. Egészségnevelési program_______________________________________________________ 13 4.1. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ____________________________ 13 4.2. Egészségnevelési célok _____________________________________________________ 14 5. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ____ 21 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai és az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök egyéb feladatai _______________________________________________________________ 22 6.1. Pedagógusok helyi intézményi feladatai _______________________________________ 22 6.2. Az osztályfőnök ___________________________________________________________ 22 7. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje _____ 23 8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje _ 23 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ______ 24 10.A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei____________________________________ 25 11.Intézményi felvétel és átvétel szabályozása _________________________________________ 25 11.1. A felvételi eljárás rendje ____________________________________________________ 25 11.2. Intézményváltás (átvétel) eljárásrendje ________________________________________ 26 12.Az együttműködés formái, továbbfejlesztésének lehetőségei __________________________ 28 13.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ______________________________ 29 14.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ____________________ 31 14.1. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók felzárkóztató foglalkozásának szervezése ____________________________________ 31 15.A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatása _______________ 32 15.1. Sajátos nevelési igényű tanulók integrációja ____________________________________ 32 15.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek célja: _______________________________ 32 15.3. Alapelvek ________________________________________________________________ 32 15.4. A megvalósítás menete _____________________________________________________ 33 15.5. A fejlesztés gyakorlata ______________________________________________________ 33 16.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ______________ 34 B) Az iskola helyi tanterve _________________________________________________________ 36 1. A választott kerettanterv megnevezése ____________________________________________ 36 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megnevezése _____________________________________________________ 36 2.1. A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezései, óraszámai ________________________________________________________ 37

3

3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve _________________________________________________________________________ 39 3.1. A tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosítása __________________________ 40 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai _____________________________________________________________ 40 5. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja _______________________ 41 5.1. Egyéb módszerek, tanórán kívüli tevékenységek, programok_______________________ 42 6. A választható tantárgyak, foglalkozások ___________________________________________ 42 6.1. A pedagógusválasztás szabályai, választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése _____ 42 7. Felkészítés az érettségi vizsgákra _________________________________________________ 43 7.1. A középszintű érettségi vizsga témakörei _______________________________________ 43 8. Az iskola által alkalmazott ellenőrzési, értékelési formák ______________________________ 43 8.1. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja _______________________________________________________________ 43 8.2. Az értékelés diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ___________________________________________________ 45 8.3. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ______________________________________ 45 8.4. A magatartás és szorgalom értékelésének módja ________________________________ 46 8.5. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei __________ 48 9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ______________________ 49 9.1. A kompetenciafejlesztés érdekeinek és tartalmának megfelelően ___________________ 49 9.2. A tanulói létszám és a tantermek befogadóképessége miatt (20 fő felett) ____________ 49 10.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek _________________________ 49 11.Egészségnevelési és környezetnevelési elvek _______________________________________ 57 11.1. Egészségnevelési elvek _____________________________________________________ 57 11.2. A környezetnevelési elvek ___________________________________________________ 57 12.A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ________________________ 57 13.A tanuló jutalmazásához és minősítéséhez kapcsolódó elvek __________________________ 57 14.A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek _____________________________ 58 C) Szakképző iskola szakmai programja _______________________________________________ 59 1. Nevelési – oktatási program _____________________________________________________ 59 2. Valamennyi évfolyamot átfogó helyi tanterv ________________________________________ 64 3. Intézményváltás (átvétel) eljárásrendje ____________________________________________ 64 4. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ______________________________ 64 5. Az ismeretek számonkérésének rendje ____________________________________________ 64 5.1. Írásbeli, szóbeli beszámoltatás rendje _________________________________________ 64 5.2. Gyakorlati beszámoltatás rendje _____________________________________________ 64 6. Az otthoni-, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai _______________________________________________________________ 65 7. A kollégium pedagógiai programja ________________________________________________ 66 8. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési programja ____________________________ 66 Mellékletek listája ______________________________________________________________ 66 Nyilatkozatok ___________________________________________________________________ 67

4

Iskolánk küldetése Tanulóinknak a törvények és a fenntartó által megszabott keretek között magas színvonalú általános műveltségi, kereskedelmi, vendéglátóipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari alapozást illetve szakképzést jelentő ismeretrendszert nyújtsunk. Nevelésünkkel pedig olyan értékrendet alakítsunk ki, amely szükséges az érvényesüléshez, megfelel a társadalmi igényeknek és hagyományainknak.

5

B E V E Z E T É S A pedagógiai program a nevelési-oktatási intézmények szakmai alapdokumentuma melyet a nevelőtestület készít és fogad el, és az intézmény vezetője hagy jóvá. A törvényi elvárásokon túl a helyi sajátosságok, az intézményhasználók igényeinek és elvárásainak figyelembe vételével készül, lehetőséget biztosítva az intézmény önálló arculatának megteremtésére. A szakmai jövőképként is értelmezhető stratégiai dokumentum hosszabb távra határozza meg a nevelés, a tanulás-tanítás folyamatának helyi pedagógiai elveit, gyakorlatát, a tantervi tartalmakat és annak eszközrendszerét. Intézményünk elsődleges pedagógiai feladatként az alábbiakat határozza meg: - Szakközépiskolai érettségire és szakmai vizsgára történő felkészítés - Multifunkcionális szemléletmód mellett megvalósuló szakmatanítás - Élethosszig történő tanulásra irányuló felkészítés - Magyarországi és nemzetközi munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő kompetenciák kialakítása - A szociális hátrányok, valamint a diszkriminatív tendenciák enyhítését szolgáló tevékenység Programunk az érvényes Közoktatási Törvény, a Szakképzési Törvény valamint a Kerettanterv előírásain alapul. Tekintettel voltunk az iskolaszék, a diákönkormányzat, a szülők véleményére. A nevelőtestület több lépésben, vitában alakította ki e programban megfogalmazott határozatát. A program az alábbi jogszabályok, határozatok alapján készült - A 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI r.) - A kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet - A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet - a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, - 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról - 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól - Érettségi vizsgaszabályzat – vizsgakövetelmények: 40/2002 (V.24.) OMR és az azt módosító 22/2009 OKM rendelet, valamint 1/2012. NEFMI rendelet - 2/2005. (III. 1.) OM rendelet az SNI tanulók integrált oktatásának irányelveiről, valamint a 4/2010.(I.19.) OKM rendelet - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 46/2001.OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

6

1. Az intézmény adatai Intézményünk neve: EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Címe: 3300 Eger, Pozsonyi u. 4-6. szám Tel.: 36/512-040 Fax.: 36/512-041 E-mail: [email protected] Felügyeleti szerve: Tagintézményi kód: OM azonosítója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerület, 3300 Eger, Bem tábornok utca 3. 091007 031624

2012. évi CLXXXVIII. törvény értelmében Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásából 2013.01.01-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül állami fenntartásba került az intézmény Infrastruktúra Iskolánk ma: szakközépiskolai, és szakiskolai képzést is folytat. A nevelés-oktatás a székhelyen kívül 3 telephelyen történik Felsorolás: 3300 Eger, Pozsonyi u. 4-6. Telephely 3300 Eger, Donát út Tangazdaság 3300 Eger, Kisvölgy u. 46. Tanpince Intézményünkben nappali tagozaton gazdasági-, szolgáltatás és agrárszakterületen folyik szakmai alapozó képzés. Tárgyi feltételek A magas tanulólétszám miatt a Pozsonyi út 4-6. alatti épületben nagy a zsúfoltság, folytonos a teremhiány. Mindez nemcsak a kényelmes "emberi" körülmények biztosítását nehezíti, hanem erősen akadályozza a szakképzés mára már nélkülözhetetlen, modern tárgyi eszközeinek méltó elhelyezését, használatát is. A modern tárgyi eszközök legfontosabb részét az interaktív tantermek folyamatosan bővülő köre és műszaki felszereltsége adja. Minden gép az egységes számítógépes hálózatnak is eleme egyben, s részét alkotja az iskolai adminisztráció, ügyvitel is. Valamennyi számítógépen használható az Internet-szolgáltatás, valamint elérhető a digitális napló is. Korszerű számítástechnikai háttér segíti valamennyi elméleti tantárgy, valamint a szakmai tárgyak oktatását. Az egyes szakmák elsajátítását szaktantermek és kabinetek teszi könnyebbé. Könyvtárunkat is számítógépes adminisztrációs rendszer segíti. A tantermek audió-hálózaton keresztül elérhetőek. A belső információáramlást szerverhálózat segíti. Személyi feltételek Iskolánkban nappali és nappali munkarend szerinti felnőtt oktatást összesen 107 fő tanári státusz betöltése mellett látjuk el. A folyamatosan változó tanulói létszámnak és jogszabályi háttérnek megfelelően alakul az intézmény tanári és technikai létszáma.

7 A) NEVELÉSI PROGRAM

A) NEVELÉSI PROGRAM 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 2.1. Pedagógiai alapelvek, értékek Iskolánk nevelőtestülete az alábbi elveket tartja alapvető jelentőségűnek: - A klasszikus emberi értékeken alapuló, általános és szakmai műveltséget megalapozó, naprakész, piacképes ismeretek közvetítése. - A kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematika kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) elsajátíttatása, begyakorlása. - A társadalmi igényeknek és partnereink elvárásának megfelelő sikerorientált, szakszerű, tanulócentrikus nevelés és oktatás - Az élethosszig való tanulás, önképzés igényének kialakítása - Ellenőrizhetőség biztosítása, sokszínűség - Korrekt, humánus emberi viszony fenntartása az iskola dolgozói és tanulói között. - A nemzeti összetartozás elvének alapjaira épülő erkölcsiséget és szellemiséget tartjuk közvetítendő értéknek. Ezzel egy időben továbbra is nyitottak vagyunk más népek kultúrájának megismerésére. - A közösségi szolgálaton keresztül a társadalomért való tenni akarás elősegítése.

2.2. Nevelő-oktató munkánk céljai Általános középfokú képzési, szakképzési és oktatási – nevelési célok - Korszerű, a XXI. század igényeinek megfelelő természet – és társadalomtudományos alapműveltség kialakítása. - A versenyképesség, a globalizáció és integráció kihívásaira való gyors és hatékony alkalmazkodás képességének elsajátíttatása, begyakoroltatása az egyes tantárgyakon átívelő módon. - Aktív szerepvállalásra nevelés a társadalmi, gazdasági folyamatok befolyásolásához. - Sokoldalú, nyitott, érdeklődő és rugalmas személyiség kifejlesztése. - Tanulóink testileg fejlett, egészséges életmódra nevelése. - A társadalmi igényeknek megfelelő szakmai ismeretek megszerzésének segítése. - Az iskola hagyományainak ápolása és továbbfejlesztése. - Az ellenőrzés és értékelés elveinek elfogadása, rendszerének kialakítása. Az itt felsorolt általános célok mellett iskolánk sajátosságaiból, hagyományaiból további konkrét célok adódnak. Ebből következően is szeretnénk fenntartani az informatikai és idegen nyelvi képzés kiemelt szerepét. Szakképzési céljaink kulcseleme kell, legyen a valódi vállalkozói szemlélet kialakítása, továbbfejlesztése, gyakorlati megvalósítása. Iskolánk lényegéből adódik, hogy kezdeményezője, regionális példája ennek az újszerű szemléletmódnak. Iskolánk újszerűsége kötelez az értékek megőrzésére, átadására, ugyanakkor – napjaink igényeihez igazodva – új tradíciók teremtésére ösztönöz.

2.3. A nevelő-oktatómunka feladatai Ahhoz, hogy az iskolánkban folyó nevelés, a képességek, készségek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységét alkothassa szükségesek az alábbiak: - A szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - A kerettanterveken alapuló tananyagszervezés és követelményrendszer folyamatos korszerűsítése, különös tekintettel a kulcskompetenciák megszerzéséhez szükséges módszerek, tananyagtémák korszerűsítése


-

A közismereti és szakmai tárgyak oktatási színvonalának fejlesztése A pedagógusok továbbképzésének szervezése Tehetséggondozás, kompetencia alapú felzárkóztatás, korrepetálás. A regionális munkaerő piaci igények figyelemmel kísérése, megfelelés az elvárásoknak. Pályázati lehetőségek feltárása, és részvétel azokon. A nevelői tevékenység célirányos szervezése, személyiségfejlesztés Önképzési lehetőségek biztosítása Felkészítés az érettségi és szakmai vizsgára; ösztönzés a nyelvvizsga letételére Tanulmányi és szakmai versenyekre való felkészülés segítése Felkészítés továbbtanulásra A piaci elvárásoknak megfelelő szakmai szemlélet, igény, ismeretanyag kialakítása A szakmai kapcsolatrendszer ápolása, továbbfejlesztése A hagyományok ápolása, aktualizálása

2.4. A nevelő-oktatómunka eszközei, eljárásai, módszerei Az eszközök, eljárások, módszerek két csoportra oszthatók: azok, amelyek a meghatározott feladatokhoz közvetlenül rendelhetők; és azok, amelyek a nevelő-oktató munkával kapcsolatosak, és amelyek külön döntéseket igényelnek. A feladatokhoz rendelt eszköz- és eljárásrendszer Eszköz- és eljárásrendszer Feladatok Módszerek, eszközök, eljárások A szükséges személyi és Igények felmérése (az iskolavezetés a szakmacsoportok segítségével) tárgyi feltételek biztosítá- Tervezés sa A személyi feltételek biztosításához pályázatok kiírása Beérkezett pályázatok elbírálása Személyes beszélgetés a pályázóval A feltételeknek legjobban megfelelő pályázó kiválasztása A munkaerő belső átcsoportosítása Időkeretek szervezeti formák átalakítása Tárgyi feltételek biztosításához a legmegfelelőbb üzleti partner kiválasztása Nagy beruházás esetén pályáztatás Engedélyeztetés a fenntartóval Árajánlat kérése beszerzéshez Megvalósítás A kerettanterveken ala- Tapasztalatszerzés puló tananyag-szervezés Tapasztalatcsere iskolán belül és hasonló intézményekkel és követelményrendszer Szakmacsoport megbeszélések folyamatos korszerűsítése Egyéni kezdeményezések megvitatása Továbbképzéseken való részvétel Szakfolyóiratok, egyéb nyomtatott dokumentumok nyomon követése A dokumentumok évenkénti felül-vizsgálata Innovációs lehetőségek számba vétele A közismereti és szakmai Beválás vizsgálat - megfelelő módszerek kiválasztása (változatos módszetárgyak oktatási színvona- rek alkalmazása) lának fejlesztése A korszerű és hagyományos eszközök helyes arányban történő felhasználása A tanítási órák intenzitásának növelése az életkornak és a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően A tananyagnak megfelelő ellenőrzési és értékelési eljárások alkalmazása A reális önértékelés kialakítása


Feladatok

A pedagógusok továbbképzésének szervezése

Tehetséggondozás, zárkóztatás

fel-

Az iskolától elvárt igények figyelemmel kísérése, megfelelés az elvárásoknak

Eszköz- és eljárásrendszer Módszerek, eszközök, eljárások A pedagógusok szakmai és pedagógiai kultúrájának, tájékozottságának folyamatos szinten tartása és fejlesztése Önképzés Belső továbbképzések - óralátogatások Előadások, tréningek, bemutató foglakozások Belföldi és külföldi tapasztalatcserék Külső továbbképzések Rendszeres közvetett és közvetlen ellenőrzés Az igények, szükségletek felmérése, a törvény előírásai szerinti tervezése Ütemezés rövid- és hosszabb távon Egyeztetés a fenntartóval A jogszabályoknak megfelelően a továbbképzések anyagi támogatása A szakmacsoportok és külső szakértők bevonásával belső továbbképzések szervezése (módszertani kultúra, számítástechnikai ismeretek) A Közlönyben közzétett akkreditált felsőfokú továbbképzéseken való részvétel támogatása Önköltséges alapon és alapítványi támogatással egyéb továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel Külföldi kapcsolatrendszer kiépítése Meglévő külföldi kapcsolatok ápolása - tapasztalatcserék szervezése alapítványi támogatással Pályázati lehetőségek kihasználása A tehetséges és a tanulási kudarccal küzdő tanulók felkutatása A kudarc okának feltárása Személyes beszélgetések Szaktanárok és osztályfőnökök jelzései Felmérések Iskolai teljesítmények alapján differenciálás Egyéni módszerek alkalmazása Tanórán kívüli egyéni és csoportos foglalkozások Szakkörök Sport -, felzárkóztató és egyéb foglalkozások szervezése A tanulók felkészítése tanulmányi és egyéb versenyekre Rendszeres versenyeztetés Felkészítés felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra Együttműködés a családdal Tanulók pályáztatása belföldi és külföldi táborokba, ösztöndíjakra A partnerek és a piaci viszonyok által diktált igények felmérése: - Kérdőív - Személyes beszélgetések - „Piackutatás” - Ötletbörze - Helyzetfelmérés Elvárások összevetése a jelenlegi helyzettel: - Hiányosságok feltárása - Megoldási javaslatok összegyűjtése - Átszervezés - Innováció - Egyéb változtatások - Színvonalat emelő eljárások


Eszköz- és eljárásrendszer Feladatok Módszerek, eszközök, eljárások Lehetőségek feltárása, Folyóirat figyelő szolgálat, közlönyök részvétel pályázatokon Internetes pályázatok figyelemmel kísérése Pályázatok elkészítése egyénileg és csoportosan A nevelői tevékenység Színterei: célirányos szervezése, - tanóra, személyiségfejlesztés - tanórán kívüli tevékenység, - iskolán kívüli szabadidős tevékenység, - diákönkormányzat, - diáksportkör. Kognitív, szociális, személyes és speciális kompetencia motívumainak, képességeinek készségeinek kialakítása. Tanulás: - alapvető tartalmak differenciált átadása, - érdeklődési körnek megfelelő egyéb tevékenység, - szervezett ismeretközvetítés, - spontán tapasztalat, - tananyag kiválasztása, elrendezése, - összefüggések feltárása. Személyiségfejlesztő oktatást ösztönző követelmények meghatározása, közös értékrend kialakítása Önképzési lehetőségek Könyvtárhasználat (8. sz. melléklet): biztosítása - Szakkönyvek - Szakfolyóiratok - Internet használat - Hang- és videó- anyag - Digitális tudásbázis Az érettségi és a szakmai Tanítási órák vizsgákra felkészítés szín- Tanórán kívüli foglalkozások terei, módjai Szakkörök, felzárkóztató foglakozások Külföldi cserekapcsolatok Témakörök kidolgozása Rendszeres ellenőrzés - értékelés Próba érettségi Próbanyelvvizsga Érettségi és szakmai vizsgaszabályzat tanulóra vonatkozó részleteinek ismertetése Tanulmányi és szakmai Versenyek rendezése osztály-, évfolyam- és iskolai szinten versenyekre való felké- A tehetséges tanulók kiválasztása szülés segítése Egyéni-és csoportos foglalkozások szervezése Tanulók nevezése területi és országos tanulmányi, szakmai és sportversenyekre Könyvtárhasználat: megfelelő szakirodalom, internet hozzáférés. Szakmai utak, kirándulások szervezése Felkészítés továbbtanu- Továbbtanulási lehetőségek megismertetése: előadások, nyílt napok, lásra kiadványok, elbeszélgetések, internet, önértékelés. Osztályfőnöki, szaktanári segítségnyújtás a megfelelő intézmény kiválasztásához. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon felkészítés a továbbtanulásra. Az egyetemek által felkínált lehetőségek közlése


Eszköz- és eljárásrendszer Módszerek, eszközök, eljárások Önértékelés - helyzetfelmérés Az érdekelt felek azonosítása - közvetlen és közvetett partnerek meghatározása, igényfelmérés. Összehasonlító elemzés - következtetések levonása Célmeghatározás - intézkedési terv készítése Megvalósítás - korrekciós terv Elvárások tudatosítása Ismeretanyag összeállítása és folyamatos felülvizsgálata, korrekciója évente. A hagyományok ápolása, Kulturális hagyományok aktualizálása Iskolai hagyományok: diákönkormányzat hagyományai, ünnepségek, bálok, egyéb rendezvények. Feladatok A piaci elvárásoknak megfelelő szakmai szemlélet, igény, ismeretanyag kialakítása

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelési folyamat állandó feladata. A NAT-ban képviselt követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon, határozottan tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben rejlő nevelési lehetőségek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. Az iskolai nevelőmunkában a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával: - a tanulókban kialakítsa az érdeklődés igényét, - a tájékozottságot, találékonyságot, - a rugalmasságot, aktivitást, - nyitottságot, problémaérzékenységet. A szerzett tudás felhasználásában: - magabiztosságot, - határozottságot, - kreativitást, - az ismeretszerzés váljon igénnyé. A tanulókban alakuljon ki a társadalom által elvárt követelményeknek való megfelelés, és a változó gazdasági feltételek kihívásaira való felkészülés igénye. A különböző ismeretek elsajátítása egyrészt a tanulók önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakítását, fejlesztését szolgálja. Másrészt az ismeretszerzéssel egyidejűleg a tudományokra, művészetekre, a választott szakmára vonatkozó ismeretek elsajátításával alakítja a sokoldalú, kiegyensúlyozott ember személyiségjegyeit. Ebben figyelemmel van a tanulók életkori és értelmi fejlettségi szintjére a tananyag kiválasztásával, elrendezésével. A személyiségfejlesztés főbb területei - A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése. - A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása. - Az intézmény szakmai képzésének, elvárásainak megfelelő személyiség formálása - A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok - A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása

3.1. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése Az intézmény kiemelt feladata, hogy tanulóinkban kialakítsuk és fejlesszük a mai kor követelményeinek, igényeinek megfelelő személyiségjegyeket. Érzelmileg legyen kiegyensúlyozott, rendelkezzen empatikus készségekkel, tudjon tolerálni.


Akarati tulajdonságait tekintve legyen határozott, céltudatos, kitartó, megbízhatóságra, rendszerességre törekvő. Ismerje önmaga pozitív tulajdonságait. Tudja, mire képes, s ennek jegyében vállaljon feladatokat. Énképének tudatos alakításával igyekezzen megteremteni belső harmóniáját. Legyen kreatív, rendelkezzen mobilizálható tudással, az önképzés és az élethosszig tartó tanulás igényével, s legyen képes önmaga menedzselésére.

3.2. A személyiségfejlesztés segítése a tanulók műveltségének, világképének formálásával Műveltségi területek: - anyanyelv, irodalom, - élő idegen nyelv, - ember és társadalom – társadalmi ismeretek, - ember és természet: fizika, kémia, biológia - földünk és környezetünk - művészetek: ének-zene, vizuális kultúra - informatika: számítástechnika; könyvtárhasználat - testnevelés és sport területén. - pályaorientáció

3.3. Az intézmény szakmai képzéseinek megfelelő személyiség formálás és fejlesztéséhez Ki kell alakítani a tanulókban a gazdasági vállalkozói szemléletet, a kreativitást. Rendelkezniük kell mobilizálható tudással, megfelelő ismeretekkel az üzleti élet szereplőivel, - üzletkötők, menedzserekkel, az ügyfelekkel szemben - a viselkedés, bánásmód területén. Az informatikai lehetőségek folyamatos változásai permanens önképzést követelnek tanártól és tanulótól egyaránt, ami kialakítja a folyamatos tanulás igényét. Az elektronikus levelezésben való részvétel jelentősen növeli a kommunikációs képességeket. A világhálónak az önálló tanulás képességének kialakításában kulcsszerepe van. A számítógéppel történő munkavégzéshez speciális képességek szükségesek. Ezeket felmérni és fejleszteni kell. Az új médium használata befolyásolja ismeretszerzési és kommunikációs szokásainkat. A tanulókban (de a tanárokban is) ki kell alakítani egy ésszerű egyensúlyt és ezen egyensúly iránti igényt a technika túlzások nélküli alkalmazására, megtartani az érzelmi és értelmi kreatív eszközöket a mindennapok feladatainak megoldásánál.

3.4. A magatartás-, a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása Tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól az intézményen belül (egymással, tanáraikkal s az intézmény minden dolgozójával, az intézménybe érkezők vendégekkel) Az intézményen kívül, nyilvános helyeken is a tanulók viselkedésükkel, magatartásukkal járuljanak hozzá az intézmény jó hírnevéhez. A megfelelő hangnem, kulturált beszéd elengedhetetlen követelmény. Elvárás a nyugodt, higgadt, a másik fél személyiségét, érdekeit is tiszteletben tartó viselkedés a konfliktushelyzetekben is. A fentiek elsajátítására számos alkalom kínálkozik az iskola által szervezett rendezvényeken, közös mozi-, színházlátogatások alkalmával, tanulmányi kirándulásokon.


4. Egészségnevelési program 4.1. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészség-ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jól-lét állapota (WHO). Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat, fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére, és ez által egészségének javítására. Az egészséges életmódra nevelés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Helyzetkép Tanulóink hosszú éveket töltenek el iskolánkban. A 14 éves koruktól 18 éves korukig tartó időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának a tanulókra gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatásinevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi környezete, és az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve, az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsődleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. Az egészségfejlesztő és mentálhigiénés tevékenységhez igyekszünk megfelelő feltételeket biztosítani (bár sokszor hiányzik a támogató szülői háttér): - jó osztályközösségek; aktív diákönkormányzat - igényes baráti kör - nyitott szemléletű pedagógusok - többféle módon szerveződő tanórai, és tanórán kívüli csoportok - 10-12 kortárssegítő diák tanévenként; biztosított utánpótlás - szülői közösség – az iskolával rendszeres kapcsolatot tart 50-60%-uk - egyre több tanuló küzd beilleszkedési-, magatartási zavarokkal. Az intézmény épületei megfelelőek. A folyosókon, pihenőhelyeken és az udvaron sok szép növény található. A tantermek jól szellőztethetőek, a forgalmas utcákra nyíló ablakok hangszigeteltek. A világítás (fénycsövek), és a fűtési rendszer korszerűtlen. A tantermek egy részében új bútorok (tanulópadok és székek) találhatók, a régiek cseréje is folyamatosan, terv szerint zajlik. Az iskola helyiségeinek felújítása, karbantartása folyamatos. A felszerelések az érintésvédelmi és tűzvédelmi előírásoknak megfelelőek. Az iskolai büfé választéka a korszerű táplálkozási igényeknek megfelelő (gyümölcslevek, joghurtok, gabonapelyhes édességek, magvas péksütemények). Az iskola jelenleg saját konyhával rendelkezik, ahol változatos, a serdülők fejlődéséhez szükséges összetételű ebédet fogyaszthatnak el a diákok, kulturált körülmények között. A jól felszerelt szaktantermek, a tornaterem, a kondicionáló terem, a hangulatos étterem és a szabadidős helyiségek (könyvtár, klubhelyiség, szülői fogadó) megfelelő környezetet biztosítanak a tanórai és tanórán kívül szervezett közösségi és egészségfejlesztő programoknak.


4.1.1. Erőforrások Személyi feltételek - iskolaorvos, védőnők, fogorvos - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, egyben drogkoordinátor - kortárssegítő diákok: 10-12 fő - szabadidő szervező, diákönkormányzatot segítő pedagógus - szaktanárok (testnevelés, biológia) - osztályfőnökök Külső kapcsolatok (támogató szervezetek): - egészségügyi (ÁNTSZ, Drogambulancia, Vöröskereszt, kórházak szakorvosai) - pedagógiai szakszolgálatok (városi és megyei) - Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálat - Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok - Nevelési Tanácsadó - a drogmegelőzési pályázatok iskolával együttműködő szakemberei - SOS Szervezet a Szenvedélybetegekért - karitatív szervezetek Tárgyi feltételek - Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való felkészítéssel, serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek tanárok és diákok számára. - CD-ROM-ok: szenvedélybetegségekkel, drogokkal kapcsolatban a tanárok és a kortárssegítő diákok számára. - Videofilmek: családi élettel, konfliktusokkal, szenvedélybetegségekkel, táplálkozási zavarokkal, szexuális felvilágosítással, AIDS-megelőzéssel foglalkozó műsoros videokazetták, valamint sok tudományos ismeretterjesztő film, amelyet a televízió műsoraiból rögzítünk. - A könyveket, CD-ket és videofilmeket – a továbbiakban is – minden egyes nyertes drogprevenciós- és egészségfejlesztő pályázat keretében szándékozunk vásárolni. A filmeket osztályfőnöki órákon, kortárssegítő tanfolyamon és szabadidős programok, filmklubok alkalmával tekinthetik meg tanulóink. Az egészséges életmóddal kapcsolatos cikkek, képek, írások elhelyezésére az iskola központi helyén faliújságok állnak rendelkezésre; az iskolaorvosi váróhelyiségben, pedig szexualitással, AIDS-megelőzéssel kapcsolatos szemléltető táblák vannak elhelyezve. A legfrissebb információkat, valamely szakterület részletesebb ismereteit kereső tanulóink és tanáraink számára Internet-elérhetőség áll rendelkezésre a könyvtárban, a számítógépes termekben, a szakmacsoport-vezetők irodáiban. Az iskola mellett működő „Keris Diákok Egyesülete” Alapítvány az iskola egészségnevelési és sporttevékenységének támogatója. A gyermekvédelmi, drogprevenciós és egészségfejlesztő tevékenység támogatására kiírt pályázatokat rendszeresen figyelemmel kísérjük, már több alkalommal nyertünk anyagi támogatást programjainkhoz.

4.2. Egészségnevelési célok Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai célja, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az egészség értékké váljon számukra, az ezzel kapcsolatos beállítódásuk megszilárduljon, s konkrét tevékenységekben alapozódjon meg.


Hosszú távú pedagógiai célok - a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - rendszerszemléletre nevelés - holisztikus szemléletmód kialakítása - önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése - az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése - a személyes felelősség tudatosítása - ismeretek és jártasságok kialakítása, melyekkel képesek megelőzni, illetve csökkenteni az egészségügyi problémákat - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség - az életminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása - a családi életre nevelés fejlesztése Középtávú célok és feladatok Célok: - a tantestület és a szülők bevonása, egységes egészségfejlesztési szemléletmód kialakítása - a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása - a tantestület egészséges életmóddal és drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása - készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában - a tanulók terhelési- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése - a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása, és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása Feladatok: - az iskolai egészségfejlesztési szakcsoport létrehozása - állapotfelmérés készítése: - a diákok egészségi állapota, életmódja, (a diákok ismeretszintje, attitűdjei) - a szülők véleményének megismerése, a kommunikáció fejlesztése, igényfelmérés - a kollégák körében a problémaérzékenység „szondázása” - a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejlesztése - a kortárssegítő diákok szervezése, utánpótlásuk biztosítása - a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele - az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek rendszerezése, beszerzése - a diákokkal a dohányzás tilalmáról szóló törvény betartatása, az alkohol- és drogfogyasztás megelőzése - a daganatos betegségeket megelőző önvizsgálat módszereinek megtanítása - az egészséges táplálkozás igényének kialakítása - a lelki egészség megőrzése, stresszoldó módszerek és technikák megismertetése - a mindennapi testmozgás elterjesztése A rövidtávú célokat és feladatokat a tanévi munkatervek tartalmazzák, az alkalmazott módszerekkel és felelősökkel együtt.

4.2.1. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek között: - testnevelés órák - szakórák - osztályfőnöki órák


A tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv és irodalom - a tanulók legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, véleményalkotásra, vitára, érvelésre, - esztétikai és az erkölcsi érzékük fejlődjön, - sajátítsák el a médium értelmezésének, lényegkiemelésének módjait, - foglalkozzanak a reklámnyelvvel, feliratokkal; ismerjék fel a reklám kommunikációs csapdáit, - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, - erősítsük az egészséghez, mint értékhez való pozitív érzelmi és tudatos hozzáállást, - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem, Társadalomismeret - a tanulók ismerjék meg a különböző népek és korok higiénés viszonyait, egészségügyi ellátásának módjait és táplálkozási szokásait, - ismerjék meg a járványok hatását a történelmi események és a társadalom alakulására, - ismerjék meg a vallási előírások egészségvédelmi vetületét, - értsék meg, hogy az új találmányokhoz tartozó erkölcsi, etikai kérdésekkel foglakozni kell, - ismerjék meg a természet közelében élő, annak változási ütemét tiszteletben tartó, azt felhasználó életmód értékeit - értsék meg a népszokások egészségvédelmi szerepét (ünnepek előtti böjtök), - a tanulókban alakuljon ki a hagyományok tisztelete. Idegen nyelv - a tanulók tudják megfogalmazni az egészségüket veszélyeztető tényezőket, és ismerjék meg más országok hasonló problémáit, - legyenek képesek az egészségmegőrzéssel, baleset-megelőzéssel kapcsolatos idegen szövegek megértésére, feldolgozására, - ismerjék meg más népek szokásait, hagyományait (táplálkozás, aktív kikapcsolódás), - foglalkozzanak drogprevenciós célú és fertőző betegségek megelőzését célzó történetek, szövegek feldolgozásával (legális és illegális drogok, AIDS), - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képességük, fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika - a tanulók legyenek képesek a mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, - logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelő képességük fejlődjön, - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás képessége. Természetismeret A tanulókban fejlesszük a természettudományos gondolkodás kialakításához szükséges készségeket (helyes attitűdök, magatartás, értékrend, felelősségérzet, döntéshozás). Fizika - a tanulók ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, elektromosság, zaj, rezgés) következményeit, ezek megelőzését; s tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, - értsék meg annak fontosságát, hogy az új találmányokat csak erkölcsi felelősséggel szabad felhasználni.


Kémia - a tanulók ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, s tartózkodjanak ezek kipróbálásától, - tanulják meg a háztartási vegyszerek és a kozmetikumok célszerű és tudatos használatát, - ismerjék meg a legális és illegális drogok hatásait, - ismerjék és értsék meg a különböző technológiák hatását az egészségre. Földrajz - a tanulók érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, s azok közvetlen illetve közvetett hatását az egészségre, - értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei meghatározzák szokásaikat, hagyományaikat, gondolkodásmódjukat, - ismerjék meg a különböző kultúrákban hagyományosan használatos szerek egészségre gyakorolt hatását, és az eltérő alkalmazások veszélyeit (drogok), - élvezzék a természetjárás, kirándulás, túrák testi-lelki állapotukra kifejtett hatását, - fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk problémáinak megoldásában való aktív részvételi készségük. Biológia - a tanulók ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit, - sajátítsanak el testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, - értsék meg a védőoltások hatásmechanizmusát és jelentőségét, - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, - ismerjék meg a más élőlényekkel (növények, állatok) való együttélés, róluk való gondoskodás egészségvédelmi szabályait (allergiák, a kapcsolatok lélektani jelentősége), - ismerjék meg a drogok hatását az ingerületvezetésre, s a tudatmódosult állapot veszélyeit önmagunkra és másokra nézve. Ének-zene - a tanulók legyenek képesek érzelmeiket hangokkal, zenével kifejezni, - tapasztalják meg a zene lelkiállapotra, érzelmekre gyakorolt hatását (pozitív és negatív), - ismerjék meg, és tudják hasznosítani a zene stresszoldó szerepét (relaxálás), - érezzék meg a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, - fedezzék fel a zenei környezetszennyezés egészségkárosító hatását, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra - a tanulók élvezzék a műalkotások érzelmeikre gyakorolt hatását, - ismerjék fel az emberi test szépségét, harmóniáját, - hasonlítsák össze a különböző népek és korok szépségideáljait, - ismerjék meg a színek jelentőségét (hangulatunk, érzelmeink tükröződése), - legyenek képesek az érzelmeiket képi eszközökkel kifejezni, - legyenek képesek egészségfejlesztési célú alkotásokat létrehozni (drogellenes plakát), - tanulmányozzák a reklám képi nyelvét és hatásait, - ismerjék a tartalom és a forma összefüggését, - tudjanak példákat mondani az egészségvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, - használják az elsajátított technikákat önmegvalósításra, önkifejezésre. Szakmai orientáció - a tanulók sajátítsák el az alapvető kertészeti ismereteket, - ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit, - sajátítsák el a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait, - ismerjék meg a baleset megelőzés elemeit, - ismerjék meg az egészséges lakás és lakberendezés jellemzőit.


- alakuljon ki az egészséges életmód iránti igényük, - alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartásuk. Informatika - a tanulók legyenek képesek az Interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, - legyenek képesek konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, ezeket elemezni, és tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, - legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, - használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, - szerkesszenek és nyomtassanak egészségvédelmi cikkeket és posztereket, - ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések egészségkárosító hatásait, - legyenek képesek a mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével. Testnevelés - a tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket, - győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve, - tapasztalják meg a mozgás stressz csökkentő hatását, - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében - tudatosuljon az egészség és a környezet komplexitása, - alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására, - segítse az egészséges napi-, heti-, évszakos életritmus kialakulását. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel. A fiatalok osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága nagy szerepet játszik a tanulók valóságképének alakulásában. A számos attitűd kialakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja a tanuló igényessége, értékrendje. Az egészségnevelés szempontjából az osztályfőnököt nem a szaktárgyi hovatartozása, hanem általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége és módszertani ismeretei segíthetik abban, hogy ezt a sokszínű témakört pedagógiai céljaira használni tudja. A kerettanterv előírásai szerint az osztályfőnöki órákba építve az 9-12. évfolyamon évi 10 órában egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos foglalkozásokat tartunk. Az előforduló témák főbb egységei: - testi egészségünk, életmód - önismeret, egészséges életvezetés - káros szokások, szenvedélybetegségek - emberi kapcsolatok, családi élete nevelés Az egészségnevelési foglalkozásokat különböző formában valósítjuk meg. Közös beszélgetés keretében, csoportmunkában, ötletbörze jelleggel; illetve tanévenként több alkalommal előadást hallhatnak a tanulók. Az előadásokat, foglalkozásokat az iskolaorvos, a védőnő, az egészségfejlesztőmentálhigiénikus szakember, a kortárssegítő diákok vagy a segítő intézmények, szervezetek munkatársai tartják. A témák feldolgozásához videofilmek is rendelkezésre állnak. Tanórán kívüli tevékenységi formák A tanulók egészségre vonatkozó ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával; és interaktív, készségfejlesztő módszerek alkalmazásával kívánjuk elősegíteni a tanulók személyiségfejlődését. Célunk, hogy diákjaink a saját és mások egészségéért felelősséget vállalni tudó felnőttekké váljanak.


A választott programok és az alkalmazott módszerek: - fejlesszék a tanuló szociális készségét, - adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére, - rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket, - szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre, - fejlesszék a tanulók önismeretét, toleranciáját és empátiáját, - alakítsanak ki kritikus gondolkodást, - fejlesszék a problémamegoldó, konfliktuskezelési és döntéshozási készséget, - alakítsanak ki helyes szokásokat, viselkedési normákat, - mutassanak követendő mintákat, - ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre.

4.2.2. Rendszeres programjaink Előadások, melyeket minden tanévben rendszeresen tartunk osztálykeretben vagy évfolyamonkénti szervezésben: - a rendőrség ifjúságvédelmi szakembere (szenvedélybetegségek, fiatalkori bűnözés és az áldozattá válás elkerülése), - nőgyógyász szakorvos (szexualitás és fogamzásgátlás), - orvostanhallgató (szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük) Alkalmanként meghívunk szakembereket is, akik egy-egy osztályt érdeklő témáról beszélgetnek a tanulókkal. Kortárssegítő csoport A serdülő fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van, ezért fontos eleme lehet a megelőzésnek. A tanfolyamon kiképzett kortárssegítő diákok néhány témából (szexualitás, AIDS-megelőzés, szenvedélybetegségek) több ismerettel, pontosabb információval rendelkeznek; nagyobb empátia és segítőkészség jellemzi őket. Az ő segítségük a meghallgatás gesztusától a megfelelő szakemberhez való irányításig terjed. Iskolánkban tanévenként 10-12 kortárssegítő diák tevékenykedik. Táborok Az évente megszervezett gólyatábor, téli sítábor, az egészségnevelés fontos színtere. Az egy hetes tábor ideje alatt segítségnyújtásból, veszélyhelyzetek elhárításából nagyon sok tapasztalatot szerezhetnek a tanulók. A szokásostól eltérő helyzetekben fejlődik a tanulók toleranciája, empátiás készsége; a problémák megoldása komoly együttműködést kíván. Barátságok szövődnek, fejlődnek a tanárdiák kapcsolatok. Ilyen alkalmakkor van legnagyobb szerepe a tanár személyes példamutatásának, egészségmegőrző attitűdjének. Az egészségvédelem jeles napjai A jeles napokról a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg, és tudatosítjuk a jelentőségüket. A diákok plakátokat vagy rövid műsort készítenek az iskolarádióban, esetleg vetélkedőt szervezünk. Február 4. Rákellenes Világnap Április 7. Egészségügyi Világnap Május 8. A Nemzetközi Vöröskereszt Napja Május 31. Dohányzásmentes Világnap Június 26. A Kábítószer-fogyasztás Elleni Küzdelem Napja Szeptember 24. A Szív Világnapja Október 10. A Lelki Egészség Napja Október 15. Nemzeti Gyaloglónap Október 16. Élelmezési Világnap November 17. Füstmentes Nap November 27. Véradók Napja December 1. Az AIDS Elleni Küzdelem Világnapja


Vetélkedők Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat, csapatokat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt városi, regionális és országos versenyeken (Vöröskereszt: egészséges életmód – levelezős- internetes vetélkedő; városi drogmegelőzési vetélkedők). A kortárssegítő diákok bevonásával alkalmanként egy-egy évfolyamon az egészséges életmód népszerűsítése céljából iskolai vetélkedőket rendezünk. Iskolai médium A jeles napok kapcsán az iskolarádióban rövid műsort sugárzunk. A faliújságon folyamatosan találhatók az egészséges életmóddal foglalkozó cikkek, amelyeket a kortárssegítők segítségével folyóiratokból, internetes oldalakról gyűjtünk. Szülői értekezletek Minden tanév elején tájékoztatjuk a szülőket az iskola tervezett ill. folyamatban lévő egészségfejlesztő és drogmegelőző programjairól. Az osztályfőnök az osztályt (az adott tanévben) érintő aktuális egészségnevelési feladatokat ismerteti, s a megvalósításhoz a témában jártas szülők segítségét kéri. A szülők számára felajánljuk egészségnevelési célú előadások szervezését, s felmérjük az igényeket.

4.2.3. Akció jellegű programjaink Formái: - kirándulások, túrák, - drogmegelőző szabadidős program, - kiállítások szervezése, látogatása. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel: a programok és rendezvények kapcsán a tanulóink találkozhatnak a helyi és országos egészségvédő, AIDS-megelőző és drogprevenciós civil szervezetekkel; részt vehetnek diákkonferenciákon (Kortárssegítők konferenciája; Országos Gyermek-egészségügyi Intézet Diákkonferenciája). Aktívan bekapcsolódhatnak egészségvédő mozgalmakba (Vöröskereszt Ifjúsági Tagozata). Az egészségnevelés pedagógiai céljai, feladatai határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. Az egészségnevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Eredmény-, illetve hatékonyságvizsgálatunk Az egyes tanulók esetében: - az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására - a szociális képességek alakulására - a beállítódás és értékorientáció fejlődésére - a csoporthelyzet megismerésére - a konfliktuskezelés módjára irányul. Az osztályközösségek esetében: - a csoportviszonyok alakulásának - a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak - az informális kapcsolatrendszernek - a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: - folyamatkövető megfigyelés - célzott megfigyelés - helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) - tevékenységelemzés - egyéni és csoportos megbeszélés, interjú - évfolyamonkénti orvosi, fogorvosi szűrővizsgálat.


5. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskola közösségében elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához és az iskolában szerzett tapasztalatok későbbi hasznosításához. Színterei és tevékenységei: - tanulmányi kirándulások - mozi-, színház-, hangverseny-látogatások - különböző szabadidős tevékenységek A tanórákon az ismeretek átadásával, azok számonkérésével olyan objektív követelményrendszerbe illeszti be a tanulót, mely az egyénnek, mint a közösség tagjának az állandó fejlesztését szolgálja az ismeretek befogadásával. Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel, népünk kulturális hagyományainak ismerete, ápolása. A magyar nyelv és irodalom, a történelem tantárgyban országunk kiemelkedő íróinak, költőinek műveivel, népünk történelmi múltjának ismertetésével, hagyományainak bemutatásával ki kell alakítani nemzeti múltunk, hagyományaink megbecsülését, megőrzését, az összetartozás erősítését. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: A világtörténelmi események bemutatásával, a világirodalom kiemelkedő alkotóinak, nagy gondolkodóinak, tudományos vívmányainak ismertetésével a tájékozottsági szintet emelve meg kell találni országunk kötődését Európához és a nagyvilághoz. Az idegen nyelvek tanulása más népek szokásaival, életmódjával, kultúrájával is megismerteti a tanulókat. A gyakorlati életben más országokban történő eligazodás, kommunikáció lehetőségét is szolgálja. A tanulók és az iskolakülönböző tanulmányutak, cserekapcsolatok révén közvetlenül is részt vesz a nemzetközi kapcsolatok ápolásában (Németország, Szlovákia, Erdély, Nagy Britannia). Céljaink között szerepel: - a külhoni iskolákkal dokumentált cserekapcsolatok bővítése, - a központi költségvetés által támogatott, határon túli kirándulások szervezése 10-11. évfolyamokon, - a Magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakítása és erősítése, - a Nemzeti Összetartozás Határtalanul! - témanap megszervezése. A szakmai együttműködés során kialakult határokon túlnyúló magyar-magyar kapcsolat, a múlt értékeiből és a jelen igyekezetéből merítve, megalapozza annak – nemcsak szakmai céllal történő- továbbmélyítését. Kommunikációs kultúra fejlesztése A kommunikációs kultúra fejlesztésének leghatékonyabb lehetősége az ismeretszerzés. Az ismeretek gazdagítása révén árnyaltabbá válik a kifejezőkészség és gyarapszik a szókincs. A tanulóknak lehetőséget kell kapniuk a tanítási órákon ismereteik, ehhez kapcsolódó véleményeik kifejtésére, érdekeik ütköztetésére, a vélemények, érvek kifejtésére, értelmezésére, megvédésére. A kommunikációs kultúra fejlesztésének, a demokratikus joggyakorlás megtanulásának legfőbb színtere a diákönkormányzat munkájában való részvétel, ahol a problémaérzékenység, a vitakultúra fejlesztése, a feladat- és felelősségvállalás, a konfliktuskezelés módjait sajátítják el a diákok. A problémaérzékenység mellett a kritikai képességek fejlesztése is feladat. A kreatív képességek fejlesztése váljon a megoldáskeresés erősségévé. A kooperációs készség, az együttműködés lehetőségeinek keresése, a kommunikációs készség fejlesztése a kapcsolatteremtésben nyújt segítséget a demokratizmus tanulásához, gyakorlásához.


Eligazodás az információs környezetben Az iskola informatikai lehetőségeit kihasználva a tanulóknak képessé kell válniuk az információáradatban történő eligazodásra, a lényeges és lényegtelen információk szétválasztására, az így szerzett ismeretek kritikus kezelésére, az értékes információk gyakorlati felhasználására. Az információs közeg működtetése során törekedni kell a személyiségi jogok maximális tisztelettartására, a személyes adatok védelmére.

6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai és az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök egyéb feladatai 6.1. Pedagógusok helyi intézményi feladatai Az intézmény valamennyi pedagógusának kötelessége a tanulók és az iskola érdekeinek megfelelő feladatok ellátása, amelyek a következők:  a tanítási órákra történő felkészülés és azok megtartása,  példamutató oktató, nevelő munka,  tantestületen belül szoros kapcsolattartás, azokkal a személyekkel, akik az osztályokhoz kötődő oktató nevelő munkáját befolyásolják és segítik,  az intézményvezetés által kijelölt feladatok határidőre történő felvállalása és pontos, számon kérhető elvégzése,  tanórán kívüli tevékenységbe történő bekapcsolódás: ügyelet, helyettesítés, rendezvényeken történő részvétel és feladatvállalás, korrepetálások, felzárkóztatások stb. megtartása,  tehetséges tanulók versenyekre történő felkészítése, kísérete,  az intézmény külső kapcsolatrendszerének bővítése, jó hírnevének öregbítése,  az oktatás külső szereplőivel történő folyamatos kapcsolattartás: szülők, szakmai szervezetek, gyakorlati helyek, fenntartó, egyéb állami szervek stb.

6.2. Az osztályfőnök Az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnöki munka feladatkörei  Közvetlen nevelőmunka  Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok  Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az iskola, az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.


    

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

7. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskolánkba kerülő tanulók eltérő családi háttérrel, neveltségi szinttel érkeznek az intézménybe. Az iskola pedagógusaira hárul a szűrés, diagnosztizálás feladata, hogy leküzdve az iskolaváltással járó nehézségeket, a heterogén közösségeket összekovácsolják, hiszen a közösséghez tartozni, annak munkájában részt venni csak úgy lehet, ha ezt az igényt a tanuló maga is felismeri. Ehhez a tanulókban tudatosítani kell a közösség által támasztott, viselkedéssel szembeni elvárásokat. Az első órák ezért bemutatkozással telnek. A bemutatkozás mellett a külső jegyek – öltözködés, hajviselet stb.- is árulkodóak. Az osztályokban egyre több az olyan tanuló, aki beilleszkedési, magatartási gondokkal küzd. A 9. osztályban az osztályközösségek megformálása, a középiskolai követelmények elfogadtatása kiemelt feladat, melyben nagy szerepe van az osztályfőnököknek, tanároknak. E feladatok mellett az osztályba érkezett diákok családi, neveltségi, szociális helyzetéről is képet kell kapnia nemcsak az osztályfőnöknek, hanem az ott tanító kollegáknak is. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai feladatok - az okok feltárása (a család megismerése, „a tanuló helye a családban” környezettanulmány) - az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába - a szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába - súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb.) - a tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása (fejlesztő pedagógus), - a szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók - különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére - a baráti társaság figyelemmel kísérése (kortárs-segítő csoport bevonása) - szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás - tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával) - a nevelőtestület konzultációja a problémás kérdésekben (nevelési értekezlet, belső továbbképzések) A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti, főleg olyan kérdésekben, amelyek a tanuló alapvető személyiségjegyeit érintik.

8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 8.1.1. Tanulói érdekérvényesítés A kollégista tanuló problémájával közvetlenül csoportvezetőjéhez, ill. a diákönkormányzat képviselőjéhez fordulhat. A kollégiumban a tanulói érdekek képviseletére diákönkormányzat /DT/ működik, amely a jogszabályi előírások alapján tevékenykedik diákönkormányzati képviselőkkel.


8.1.2. A diákönkormányzat célja A kollégium olyan szociális közeg, amelyben lehetőség nyílik a közéleti szerepek gyakorlására, az együttélés szabályainak megtapasztalására, a demokratikus technikák, az érdekérvényesítés, az önálló kezdeményezések gyakorlására, az egyéni aktivitás közösség érdekében történő kibontakoztatására. Legyen a tanulók öntevékenységén alapuló szervezet, érdekeik érvényesítésének terepe. Neveljen az egymásért, a közösségért végzett munkára.

8.1.3. A diákönkormányzat felépítése, működése A diákság által választott testület összefogja és megfelelő tanári segítséggel irányítja a kollégiumi diákság életét, segíti a nevelőtestületet a közösség építésében. A törvényi előírások, belső szabályzatok alapján elkészíti a Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, amelyet a képviselők észrevételei és javaslatai alapján évente felülvizsgál. A csoportok titkos szavazással választják meg képviselőiket. Az önkormányzat képviselőtestülete soraiból a különböző funkciókra javaslat ill. önkéntes jelentkezés alapján titkosan választ vezetőket. A Diákönkormányzat véleményez, értékel, ill. él az egyetértési és döntési jogával a belső szabályzatokat, tevékenységeket illetően. A tanulók fegyelmi ügyeiben ellátja az érdekképviseletet, véleményt nyilvánít, javaslatot tesz. Közvetítő fórumként működik a diákság és a kollégium nevelőtestülete között. A diákönkormányzat munkájáról félévenként beszámol a közgyűlés előtt.

8.1.4. A diákönkormányzati munka területei - Önkiszolgáló tevékenységek megszervezése - Kollégiumi rendezvények szervezése irányítása, azokon való aktív részvétel, szereplés - Közösségi hagyományápolás - Külső kapcsolatok alakítása, ápolása

9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A kapcsolattartás formái: - közös munkamegbeszélések, - gyermekvédelmi felelős megkeresése, - pszichológus megkeresése, - szülői értekezletek és fogadó órák látogatása, - iskolai rendezvények támogatása, - fegyelmi eljárásokon való részvétel, - telefonos és személyes megkeresés. A szülővel való kapcsolattartás formái: - év elején, félévkor szülői értekezlet, - az ellenőrzőn keresztül is rendszeres a tájékoztatás, - személyes találkozás alkalmanként, - szükség esetén levél, telefon, - kérdőív a szülőknek az intézménnyel kapcsolatos elvárásaikról. A szülői értekezleteken a szülőket tájékoztatjuk: - az iskola céljairól, feladatairól, - a tanulók általános neveltségi szintjéről, - a tanulóközösség eredményeiről, problémáiról, - az elkövetkező feladatokról. A szülők véleményét, javaslatait felhasználjuk nevelő munkánkhoz. A szülők és a tanárok személyes találkozása egyéni időpont egyeztetés esetén bármikor lehetséges.


Ennek célja: - személyes problémák megbeszélése, - személyre szabott tájékoztatás a tanuló magtartásáról, fejlődéséről, - egységes követelményrendszer kialakítása, - szóbeli tájékoztatás az iskolai programokról vagy a tanuló magatartásáról.

10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei A tanulmányok alatti vizsgák rendje a Pedagógiai Program 9. sz. mellékletében részletesen megtalálható. Minden egyéb, a vizsgák szabályozásával kapcsolatos ismeretet az alábbiakban részletezünk. Vizsgák fajtái A vizsgák előkészítését, lebonyolítását az érettségi- és szakmai vizsgaszabályzat szabályozza. Helyi tantervünk határozza meg azokat a tárgyakat, amelyeket a 11 - 14. évfolyamokon a tanulóinknak tanulniuk kell, illetve választani lehet. Középfokú beiskolázás esetén a szóbeli felvételi vizsga követelményei Intézményünk, a felvételi eljárási rend értelmében, szóbeli felvételi vizsgát nem szervez. Alkalmassági vizsga szabályai A felvételi eljárás során pályaalkalmassági vizsgálatot nem szervezünk, azonban a beiratkozás előtt a tanulóknak kötelező orvosi alkalmassági vizsgálaton megjelenni, valamint kötelező a felvételi eljárás során benyújtani az esetlegesen meglévő szakértői szakvéleményeket és a tanulmányokat befolyásoló orvosi állásfoglalásokat.

11. Intézményi felvétel és átvétel szabályozása 11.1. A felvételi eljárás rendje a) 9. évfolyam, szakközépiskolai osztályba A felvétel feltételei: - általános iskola 8. osztályának sikeres elvégzése, - jelentkezési lap határidőre való eljuttatása a megfelelő szakma pontos megjelölésével, - 7-8. év végi tantárgyi jegyek és az abból képzett átlagok, - szakértői szakvélemények benyújtása, amennyiben rendelkezik a tanuló vele, - szükséges orvosi vizsgálat határidőre történő elvégzése, - a meghatározott időpontban és feltételek mellett történő beiratkozás. A felvételi kérelmek elbírálásával, kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján kapott pontszám figyelembe vételével történik. Maximálisan szerezhető pontszám: 60 pont. A hozott pontok számítása az általános iskola 7. év végi és a 8. félévi érdemjegyek alapján történik: Magyar nyelv és irodalom 5+5 Matematika 5+5 Történelem 5+5 Idegen nyelv 5+5 Kémia 5+5 Biológia 5+5 Valamennyi felvett tanulónak pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton kell részt vennie.


b) 9. évfolyam szakképző osztályba Kizárólag a tanulmányi eredmények alapján, figyelembe véve az iskolai előképzettséget, a szakmai előképzettség meglétét, a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést. A 8. osztályra épülő szakmai képzésre a beiskolázást csak a 8. osztályból érkező tanulók számára biztosítjuk. c) 11. évfolyam szakképző osztályba (10. osztály elvégzése után) A 2012-13-as tanévben beiskolázásra kerülő tanulók szakmai képzésre történő jelentkezésénél kifutó jelleggel az alábbi szabályozás érvényes: - A 11. évfolyamon induló, szakképesítés megszerzésére irányuló pedagógiai szakaszra: a sikeresen befejezett 10. évfolyam, amelyre az OKJ előírja a pályaalkalmassági vizsgálat meglétét követeli meg (egészségügyi alkalmasság, szakmai rátermettség). - Az érettségi utáni szakképző évfolyamra (OKJ előírás alapján): érettségi bizonyítvány, pályaalkalmassági és orvosi vizsgálat szükséges. A 2013-14-es tanévtől tanulmányaikat megkezdő tanulók számára az alábbi szabályozás érvényes: A 9. évfolyamra belépő tanulók esetében az általános iskolai 8. osztály sikeres befejezése, és kötelező jelleggel egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges. d) Nappali rendszerű felnőtt oktatásba - Azok, akik a 2011/2012-es tanévig kezdték meg a középiskolai tanulmányaikat - a szakmai vizsgabizonyítvány, valamint a 9. és 10. évfolyam elvégzését igazoló szakiskolai bizonyítvány bemutatásával -, betöltött 18 életévtől 22 éves korig jelentkezhetnek. - Azok, akik a 2012/2013-as tanévben kezdték meg a középiskolai tanulmányaikat - a szakmai vizsgabizonyítvány, valamint a 9. és 10. évfolyam elvégzését igazoló szakiskolai bizonyítvány bemutatásával -, betöltött 17 életévtől 21 éves korig jelentkezhetnek.

11.2. Intézményváltás (átvétel) eljárásrendje 11.2.1. Szakközépiskolában a közismereti tanulmányok esetében Intézményünk a közoktatási törvény 46. § (1) értelmében biztosítja a tanulók számára az iskolaváltást az alábbi szabályozás alapján történik intézményünkben. Az eljárás kezdeményezésének okai - a tanuló életpálya-elképzeléseinek megváltozása, - érzelmi motivációk, - szociális és környezeti tényezők megváltozása (anyagi helyzet, illetve lakóhelyváltás). Az eljárás rendje - A kiskorú tanuló szülője kíséretében, nagykorú tanuló pedig személyesen jelenik meg intézményünkben, és jelzi iskolaváltási szándékát, valamint annak indokait, kérvényt nyújt be az iskola igazgatójához (megfelelő formanyomtatvány felhasználásával) az intézményváltás tényének és okainak rögzítése érdekében. - A kérvény mellékletét képezik az alábbi dokumentumok: - félévi, illetve év végi bizonyítvány, - ellenőrző, az aktuális félév tanulmányi előmenetelének nyomon követhetősége érdekében, - amennyiben tanév közben történik az iskolaváltás, az adott tanévről szóló naplóoldal fénymásolata hitelesítő pecséttel ellátva. - A kérvényt a benyújtástól számított 15 napon belül az igazgató elbírálja, és a sikeres átvételről, illetve az elutasításról határozatot hoz, amit a szülő, tanuló postán keresztül kap meg.


Az elutasítás okai lehetnek: - helyhiány a választott szakközépiskolai, illetve szakiskolai szakágon, - 250 óránál több hiányzás, - az igazolatlan órák igazolt hiányzásokat meghaladó száma, - teljes osztályozhatatlanság 1 vagy több tantárgyból a félévi-, illetve év végi osztályozó értekezlet előtt 2 héttel. Amennyiben az átvétel iránti kérelem sikeres elbírálást nyert, a tanuló az értesítés kézhez vételétől számított 1 napon belül köteles felvenni a kapcsolatot osztályfőnökével, beiratkozni, beszerezni a tanuláshoz szükséges eszközöket (pl. tankönyv), illetve megjelenni az iskolaorvosnál az alkalmassági vizsgálat ügyében. Az iskolaváltás elutasításának nem lehet oka semmiféle diszkrimináció, amely etnikai, vallási, nemi alapon történő megkülönböztetésre épül. Szakiránynak megfelelő átvétel esetén, nincs szükség különbözeti vizsgákra és esetleges gyakorlatpótlásra. Amennyiben a 9. évfolyam végén, illetve a 10. évfolyam elején kezdeményezi a tanuló törvényes képviselője az intézményváltást, és nem szakiránynak megfelelő oktatási intézményből érkezik a gyermek, köteles a szükséges különbözeti vizsgákat az átvételi határozatnak megfelelő időpontig teljesíteni és pótolni az elmulasztott szakmai gyakorlatokat. Szakközépiskolába 11. év végéig érkezhet külsős tanuló, amennyiben nem szakirányú iskolai osztályból kezdeményezi az iskolaváltást. Ebben az esetben az összefüggő nyári gyakorlatát pótolnia kell az előírt szabályoknak megfelelően. A 12. évfolyamot elkezdő tanuló a közösségi szolgálat teljesítését bizonyító dokumentumot, valamint a nyári gyakorlat pótlásáról szóló igazolást is kötelező, hogy bemutassa. Az átvételüket kezdeményező tanulók esetében a szakirányváltás szakmai feltételeit egyéni elbírálás alapján határozzuk met. Amennyiben a tanuló év közben, olyan intézményből érkezik, amelyben a nálunk oktatott tantárgyak közül nem szerzett mindenből érdemjegyet, a következő módon köteles ezt pótolni: - A nem tanult tárgyak esetében a kijelölt időpontban osztályozó vizsgát tesz. - A korábban már valamelyik évfolyamon általa tanult tantárgy érdemjegyét az évfolyam követelményeinek figyelembe vételével beszámítjuk. - Amennyiben olyan képzésen, vizsgán szerzett jeggyel, illetve teljesítménnyel rendelkezik, amelyben az adott tantárgy oktatott tananyagát lefedi, érdemjegye, teljesítménye a tárgyat tanító szaktanár egyetértésével beszámítható (pl. ECDL vizsga az informatika tantárgy esetében).

11.2.2. Nappali rendszerű felnőttoktatási osztályok A 11. évfolyamra a tanítási év során folyamatosan, a 12. évfolyamra az aktuális tanév október 31-ig van lehetősége más intézményből érkező tanulónak átiratkoznia abban az esetben, amennyiben: - tanulói jogviszonya folyamatos, - szükség esetén, előírt időre különbözeti vizsgát tesz, - rendelkezik a képzésre történő bejelentkezés valamennyi feltételével.

11.2.3. Szakközép-, szakképző és technikusi évfolyamokon a szakirányváltás szabályozása Szakképzés és szakközépiskolai képzés a 8. évfolyam elvégzése után, a 150/2012. (VII.6.) Korm. rendeletben közzé tett - új - OKJ szerinti szakmákban és ágazatokban Bekerülés feltétele: - az előírásoknak megfelelő jelentkezés (megfelelően kitöltött, határidőre beküldött jelentkezési lap), - általános iskola 7. osztály év végi és 8. osztály félévi tanulmányi eredménye, - orvosi alkalmassági vizsgálat.


Ágazatváltás – szakközépiskolai képzés esetén: - legkésőbb a 10. évfolyam I. félévének végéig, - szakmaváltás feltétele: megfelelő indoklás – osztályfőnöki javaslat; különbözeti vizsga letétele az ágazat váltáskor meghatározott tantárgyakból és határidőig. Szakmaváltás: - legkésőbb a 9. évfolyam szorgalmi időszakának végéig (legkésőbb június 15.-ig), - szakmaváltás feltételei: megfelelő indoklás – osztályfőnöki javaslat; különbözeti vizsga letétele a szakmaváltáskor meghatározott tantárgyakból és határidőig; 9. évfolyamhoz szükséges összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése már az új szakmában. Szakképzés 10. évfolyam elvégzése után régi OKJ szerinti szakmákban (utoljára a 2013/2014. és 2014/2015. tanévekben) Bekerülés feltétele: - orvosi alkalmassági vizsgálat, - 9. és 10. évfolyam tanulmányi eredménye. Szakmaváltás: legkésőbb az adott tanév október 15.-ig.

11.2.4. Ágazat-/szakirányváltás Szakközépiskolai képzés esetén 2012/2013. tanévben 9. évfolyamos tanulók számára (kötelező szakmai érettségi vizsga), továbbá bekerülés a 2015/2016. tanévben érettségiző évfolyamra legkésőbb a 10. évfolyam végéig. A váltás, bekerülés feltétele: megfelelő indoklás – osztályfőnöki javaslat; különbözeti vizsga letétele a meghatározott szakmai tantárgyakból a meghatározott határidőig.

12. Az együttműködés formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülő, tanulók és az iskola kapcsolata Az iskola, mint nevelő-oktató intézmény eredményes működéséhez nemcsak a tanulók érdeklődésének, hanem a szülők érdekeinek figyelembe vétele is szükséges. A szülői ház és a pedagógus közösség aktív koordinált együttműködése nélkül lehetetlen az iskolai nevelés és a tanulók személyiségfejlesztésének eredményes megvalósítása. Az együttműködés alapjául a tanulók iránt érzett közös felelősség szolgál. Egymás kölcsönös támogatása és a koordinált pedagógiai tevékenység révén lehet elérni a megfelelő eredményt. A kedvezően fejlődő gyermeki személyiség kialakulásának feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét az iskola igazgatója és az általa megbízott igazgatóhelyettes fogja össze. Az együttműködés formái az iskola részéről: - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról - nyílt napok, nyílt órák szervezése - fórumok - értekezletek, tanácskozások, iskolagyűlések - üzemlátogatások szervezése - előadások szervezése (nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember, rendőrség stb. meghívásával) - prevenciós napok szervezése - szülők meghívása az iskola és a DÖK rendezvényei Együttműködés formái a tanulók részéről: - a kötelességek, a Közoktatási törvény és az iskola házirendjének megfelelő teljesítése - a tanuló éljen a közoktatási törvényben és az iskola házirendjében biztosított jogaival - a tanuló járuljon hozzá javaslatokkal, ötletekkel az iskola életének gazdagításához - őszinte, tisztelettudó, a másik fél személyiségi jogának tiszteletben tartása melletti véleménynyilvánítás a tanulókat érintő kérdésekben - aktív részvétel a tanuló által választott foglalkozásokon


Együttműködés formái a szülők részéről: - aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, a szülői munkaközösség munkájában, - ötletnyújtás az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatban, érdeklődő, segítő hozzáállás, - a problémák feltárása, őszinte véleménynyilvánítás az iskola által felvetett kérdésekben, - együttműködő magatartás a nevelési problémák leküzdésében, a tanulók felzárkóztatásának segítésében és a tehetséggondozásban, - szponzori segítségnyújtás. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: - közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével, - a meglévő hagyományok bővítése, - rendkívüli, kötetlen formában megrendezett szülői értekezletek, - a szülők tájékoztatásának további javítása, - szülők bevonása a tanulók szabadidős programjainak szervezésébe, a pályaválasztással kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató munkába.(pl. munkahelyek, munkakörök megismertetése). Külső kapcsolatok Az iskola külső kapcsolatai egyfelől determináltak, másfelől olyan megfontolás alapján születnek, hogy mennyire segíti az oktató- nevelőmunka célkitűzéseinek megvalósulását, a tanulóifjúság, a nevelőtestület érdekeinek védelmét. Együttműködési megállapodás alapján partnerei az iskolának a gyakorlati képzőhelyek (élelmiszeripari, kereskedelmi, vendéglátóipari), amelyekkel a kapcsolatot a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezetők tartják. A külföldi kapcsolatok „testvériskola” néven működnek. A kapcsolatok tartásáért egy megbízott kolléga a felelős, akinek a munkáját az idegen nyelvszakos pedagógusok, illetve a „szakmás” kollégák segítik. Egymás rendezvényein részt veszünk, tanulóink összefüggő szakmai gyakorlatát a „testvériskola” országába is szervezzük, melynek célja a szakmai ismeretek jobb elsajátítása, idegen nyelv tanulása. Az iskola és a kollégium kapcsolata A kapcsolattartás megvalósításáért az iskola igazgatója által megbízott igazgatóhelyettes és a kollégium vezetője a felelős. Intézményünk saját kollégiummal rendelkezik, azzal közös igazgatású. Élén a kollégiumvezető áll. A kollégium Pedagógiai Programja része az iskola Pedagógiai Programjának. A kollégiumi nevelőtanárok az intézmény pedagógusai, akik az osztályfőnökökkel tartanak szoros kapcsolatot és fordítva. Ellenőrzik a csoportjukba tartozó tanulók tanulmányi előrehaladását, hiányzásait, magatartásával kapcsolatos bejegyzéseit. Rendezvényeink közösek, kivételt képeznek a sajátosan kollégiumi események (pl. Kollégium Kulturális Fesztivál, városi kollégiumok közötti versenyek). Az osztályfőnök kapcsolatot tart a kollégiummal, részt vesz rendezvényeinken.

13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A megváltozott, egyre romló gazdasági körülmények, a szülők szociális-egzisztenciális elbizonytalanodása évről-évre több feladatot rónak az ifjúsággal foglalkozókra. Ennek következtében az ifjúságvédelemi munka a fiatalok életvitelével - életmódjával, szabadidejük hasznos eltöltésével, az ehhez kapcsolódó prevenciós munkával, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozásban jelölhető meg. Az intézmény eredményes működéséhez elengedhetetlen mind a tanárok, mind a fiatalok részéről a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör. Az ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberre hárul az a igen nehéz feladat, hogy a híd szerepét betöltve közvetítsen pedagógus, diák és szülő között, kölcsönös és őszinte bizalmat feltételezve és egymás személyiségi jogait a legmeszszebbmenőkig tiszteletben tartva.


A gyermek-és ifjúságvédelem kiterjed: - a tanulók személyes gondjainak feltárására, segítésére, - a hátrányos helyzet enyhítésére, a nehéz családi és anyagi helyzet lehetőség szerinti enyhítésére, - a tanuló veszélyeztetett helyzetének megszüntetésére, ehhez a hivatalos szervek megkeresésére, - a tanulási és egyéb problémákban való segítségnyújtásra, - életmód-életvitel megváltoztatására, különféle hasznos szabadidős tevékenységek ajánlására, - különböző előadások, rendezvények szervezésére, - a továbbképzési lehetőségek kihasználására, - kapcsolattartás az osztályfőnökkel a valamilyen problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében, - krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldása, - a szülő és a tanuló gyermekvédelmi, rendőri, gyámügyi stb. segítségnyújtásával kapcsolatban. A gyermek-és ifjúságvédelmi munkával kapcsolatos iskolai feladatok Helyzetfelmérés: - tájékozódás a fiatalok családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről, a fiatalok káros szenvedélyeiről, - önértékelési gondok, kudarc, önmegvalósítás, példaképek, célok stb. - tanulási, beilleszkedési stb. nehézségeiről stb. Szervezési feladatok: - előadások szervezése a fiatalokat érintő témakörökben - szabadidős tevékenységek ajánlása - rendhagyó osztályfőnöki órák tartásához szakemberek meghívása - egyéni és csoportos problémafeltáró beszélgetési lehetőségek szervezése - fogadó órák tartása: kapcsolattartás a szülőkkel, diákokkal - kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, a nevelőtestülettel - közvetítés a pedagógusok, diákok és szülők között - segítségnyújtás ahhoz, hogy a diákok egyéni problémáikhoz külső szakember segítségét igénybe vehessék - klubfoglalkozások (viselkedéskultúra, káros szenvedélyek, generációs problémák feloldása stb) - közvélemény-kutatás megszervezése Prevenciós munka - előadások szervezése pedagógusok, szülők, diákok számára (dohányzás, drog, AIDS, alkohol) - tájékoztató kiadványok terjesztése - felmérés az osztályokban a káros szenvedélyekről - személyes beszélgetés, tanácsadás, szakemberhez irányítás - a fiatalok folyamatos továbbképzése, bekapcsolódás a kortársak az egészséges fiatalokért mozgalomba stb. Szociális jellegű feladatok - kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, a problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében, - krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldása, - a szülő és a tanuló gyermekvédelmi, rendőri, gyámügyi stb. segítségnyújtásával kapcsolatban.


Továbbképzési lehetőségek - egyetemi kiegészítő szakok (pedagógia, pszichológia), - speciális ifjúságvédelmi továbbképzési lehetőségek (megyei pedagógiai intézet, különböző egyesületek által felajánlott lehetőségek) kihasználása, - pedagógiai szakirodalom, szakkönyvtár létesítése, - videokazetták, videofilmek, - pedagógusok és diákok továbbképzése.

14. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Diagnosztizálás Az iskola fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. A fejlesztőpedagógusok segítségével az osztályban tanító minden tanár felelős a feladat végrehajtásáért, melyet már a tanév első hónapjaiban el kell kezdenünk. Minden évfolyamon figyelemmel kell kísérni a tanulók tanulmányi előmenetelében előforduló problémákat. Ehhez kapcsolódó feladatok: - problémafeltáró egyéni és csoportos beszélgetések, - felmérések, interjúk készítése. A tanulók felzárkóztatását segítő programok, eljárások, módszerek A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől. Teendők: - a szülő írásbeli értesítése, - személyes elbeszélgetés formájában tanácsadás.

14.1. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók felzárkóztató foglalkozásának szervezése A szakértői szakvélemény alapján beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók számára egyéni felzárkóztató foglalkozások szervezése a közoktatási törvény 52.§-ának (7) illetőleg (10) bekezdésének, és a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet figyelembe vételével történik. Pedagógiai-szakszolgálat igénybevétele, egészségkárosodás esetén gyógy-testnevelési foglalkozásokra való utalás. Kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadó szolgálattal, ill. a családsegítő szolgálattal, amennyiben az okok a családi körülményekre, magatartási rendellenességre vezethetők vissza. A tanuló mentesítése bizonyos tantárgyak tanulása, illetve e tantárgyaknál az értékelés alól, amenynyiben szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői szakvéleménnyel rendelkezik. A nem organikus okokra visszavezethető sajátos nevelésű igényű tanulókkal integráltan foglalkozik iskolánk képességfejlesztő pedagógus segítségével. Ennek érdekében két fejlesztő terem áll rendelkezésünkre, a tanulókról rendszeres kimutatást készítünk, szakértői vélemény és felmérések alapján soroljuk be tanulóinkat a fejlesztő csoportokba. Egyénre szabott fejlesztési terv alapján a kötelező óraszám 15 %-ában fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk számukra. Egyéni továbbhaladás engedélyezése, annak kikötésével, hogy melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérni a többieket. Amennyiben a tanuló képességeire vezethető vissza a kudarc, javaslattétel és segítségnyújtás, hogy más típusú nevelési- oktatási intézményben folytathassa tanulmányait a tanuló. A program eredményességének értékelési módszerei - a tanuló előmenetelének ellenőrzése az elektronikus napló alapján, - az osztályfőnökök és a szaktanárok rendszeres beszámolója, - felmérésük és kiértékelésük, - szóbeli, írásbeli beszámoló a félévi és év végi értekezleteken.


A tanulók felzárkóztatását segítő programok, eljárások, módszerek A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől. A szülő írásbeli értesítése, személyes elbeszélgetés formájában tanácsadás a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban

15. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatása Iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet, de a mi intézményünk ezzel a lehetőséggel nem él. A Köznevelési Törvény értelmében, azonban biztosítjuk a tanulók számára a meghosszabbítható tankötelezettségi korhatár keretein belül történő oktatást, illetve képzést. Szakértői szakvélemény alapján a tanulók felmenthetőek az ajánlott érettségi- tantárgyakból (idegen nyelv, matematika, magyar nyelv, stb.) a következő feltételekkel: - amennyiben szakközépiskolai képzésben történik, a tanuló más érettségi tárgyat köteles választani a 10. év végén, - amennyiben a sajátos nevelési igényű tanulók a tantárgyi értékelés alól felmentést kaptak a 2011. évi CXC. számú Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 4.§ 25. pontja (1993. évi LXXIX Kt. 121. §) alapján, az adott tantárgy tanóráinak időtartamában fejlesztő foglalkozásokon kell részt venniük.

15.1. Sajátos nevelési igényű tanulók integrációja Tudatos integráció akkor valósul, meg ha – a sérülés tényével, mértékével, a fejlesztés irányával és lehetőségeivel a pedagógusok és a szülők tisztában vannak, – biztosított a szakember, a gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus folyamatos jelenléte, megvalósul a szakszerű habilitáció, rehabilitáció, fejlesztés, – az integrált tanuló fejlődése objektíven, meghatározott időnként ellenőrzött. – Az iskola dokumentumai tartalmazzák az integrációval kapcsolatos gyakorlati elveket, tartalmakat. – A fejlesztő és habilitációs-rehabilitációs foglalkozások az intézmény jól felszerelt fejlesztő helységeiben, a tanulók órarendjéhez igazodó fejlesztő órarend szerint valósulnak meg. A pedagógiai programunk módosítása során figyelembe vesszük a közoktatási törvény, a NAT és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiben foglaltakat. Azok a sajátos nevelési igényű tanulók kapnak ingyen tankönyvet, akik a fejlesztő, rehabilitációs órákon részt vesznek.

15.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek célja: – A tanulók sérült funkcióinak helyre állítása, újak kialakítása. – A meglevő funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, illetve a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. – A szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása.

15.3. Alapelvek A sajátos nevelési igényből adódó fejlesztés, a szükséges kompenzáció megvalósulásának érdekében a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók közoktatási törvénynek megfelelő óraszámban rehabilitációs célú fejlesztő terápián, az egyéni képességfejlesztést, a sérülésből adódó hiányok kompenzálását szolgáló rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt. A rehabilitációs fejlesztést szakirányú végzettségű gyógypedagógus végzi. Az integrált oktatásba kapcsolódó tanulók körét az alábbi elvek alapján határozzuk meg:


- A sajátos nevelési igényt a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg komplex vizsgálat alapján és erről szakértői szakvéleményt állít ki. - Az Alapító Okiratban foglaltak szerint intézményünk integrálja az oktatási és képzési rendszerébe ezen tanulókat: - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelésű tanulók (Ktv. 121.§ 29/b.) - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelésű tanulók (Ktv. 121.§ 29/a.) Ezen belül az alábbi típusok ellátását végzi: - diszlexia - diszgráfia - diszkalkulia - az iskolai készségek kevert zavara - az iskolai készségek egyéb fejlődési zavara - az iskolai készségek nem meghatározott fejlődési zavara - kevert specifikus fejlődési zavarok - az aktivitás és a figyelem zavarai

15.4. A megvalósítás menete - Az érvényes szakvéleménynek tartalmaznia kell az intézményünket, mint feladat ellátási helyet kijelölő határozat. - A bizottság javaslata alapján lehetőség van a Ktv. 30. § (9) bekezdése értelmében az iskolai oktatásban érvényesíteni az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítést abban az esetben, ha ezt a tanuló az intézmény igazgatójához kérvény formájában benyújtja. - A kérvényt a mentességek érvényesítése érdekében minden évben újra be kell nyújtani, kiskorú tanuló esetében szülői aláírással. - A szakértői véleményt a törvényi előírásnak megfelelően meg kell újítani. - Érettségi-, technikus-, és szakmunkásvizsga előtt a szakértői bizottság szakvéleménye alapján igénybe vehető kedvezményeket az intézményvezető határozatban biztosítja a Ktv. 52. § (3.) és (6.) bekezdése alapján. - A szakvéleménnyel rendelkező valamennyi tanuló törvényben meghatározott heti kötelező rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon vesz részt.

15.5. A fejlesztés gyakorlata A gyógypedagógus és a fejlesztőpedagógus az integrált nevelés, oktatás során: – Év eleji bemeneti képességvizsgálatot, félévkor hatásvizsgálatot, év végén kimeneti képességvizsgálatot végez. – A csoportokat azonos, hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézséggel küzdő tanulókból szervezi. – Együttműködik a pedagógussal, segíti a pedagógiai diagnózis, a szakértői vélemény értelmezését. – Segíti a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók egyéni igényeihez szükséges optimális környezet kialakítását. – Figyelemmel kíséri a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók haladását, javaslatot tesz a fejlesztés irányára. – Egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő tevékenységeket végez. – Együttműködik a pedagógusokkal, a tantestülettel. – Kapcsolatot tart a szülőkkel.


A sajátos nevelési igényű tanulóknak a rehabilitáció és a fejlesztőórák száma a közismereti órák számának 15%-a, azaz:  heti 4 óra: 9-10. évfolyam szakközépiskolai osztályoknál, valamint 10. évfolyam szakiskolai osztályok esetében, kifutó jelleggel,  heti 5 óra: 11-12. évfolyam szakközépiskolai osztályok esetében,  heti 2 óra: a 9-11. szakképző évfolyamok osztályaiban a 2013-14-es tanévtől,  heti 2 óra: a 11-12. szakképző évfolyamok osztályaiban kifutó jelleggel, valamint az érettségi után szakmára készítő 13-14. évfolyamok osztályaiban. A foglakozások megtartásának ideje a nulladik órában és/vagy az utolsó tanítási órája után. Tantárgyi mentesség esetén a tanulót a fejlesztő tanár az adott tanítási óra alatt a fejlesztő szobában részesíti terápiában. Szakképző osztályok (11-14. évfolyam) esetében, ezen órák a következő módon kerülnek megszervezésre: nulladik, 7. vagy 8. óra illetve a szakmai gyakorlat után.

16. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Alapvető feladat, hogy a mindennapi életben történő baleseteket, egészségkárosító hatását meg tudjuk előzni. A tanulók felkészítést kapnak arra nézve, hogy képesek legyenek elsősegélyt nyújtani legalább alapfokon, életveszélyes helyzeteket legyenek képesek felismerni és megakadályozni. Tudják a segítségkérés módját és szabályait, képesek legyenek hatékonyan megőrizni saját maguk és mások testi épségét, egészségét. Az alapismeretek elsajátítása az osztályfőnöki órák keretén belül az egészségnevelési programhoz kapcsolódóan történik. Az ide vonatkozó belső rendelkezéseket az iskolai házirend és annak mellékletei tartalmazzák. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balestet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: - Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és tűzriadó terv rendelkezéseit. - Az érvényben lévő tantervi előírásoknak megfelelően az adott tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, - A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszély-forrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnöknek feltétlenül foglalkoznia kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal, amelyek részletesen az osztályfőnöki feladatok leírásában megtalálhatók. Az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnöknek foglalkoznia kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, menekülési útvonalat, a menekülés rendjét.


A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban ismertetni kell: - tanulmányi kirándulások, túrák előtt, - közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, - rendkívüli események után, - a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozók nevét a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések meglétét tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni: - rendkívüli esemény jelzésének módjait, - a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, - a menekülési útvonalakat, - a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek - rendőrség, tűzoltóság, értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése). Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. A feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelő feladatai: - A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. - Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen rögzíteni kell, hogy mit szükséges tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a megfelelő intézkedéseket foganatosítani kell. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, - a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg, - a súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos balesetek kivizsgálása legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy kell bevonni, - az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék (ha nem működik, akkor a szülői szervezet) és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek meg teremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat munkabiztonsági előírás szabályozza.

36 B) Az iskola helyi tanterve

B) Az iskola helyi tanterve 1. A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, valamint az ezt módosító 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet alapján az alábbi tantervek szerint oktatunk: - szakközépiskolák számára kidolgozott, alapóraszámú kerettanterv szerint, - szakiskolában, a meghirdetett szakiskolai kerettanterv szerint. A helyi tanterveket tantárgyanként a Pedagógiai Program 1. sz. melléklete részletesen tartalmazza.

2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megnevezése A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret 90 %-át fedik le. A fennmaradó 10 %-ban az intézményi, és tanári szabadságnak megfelelően került kidolgozásra és a helyi tantervben rögzítésre a megfelelő tananyag. Ezek az órák szabadon felhasználhatók a témakörök óraszámának növelésére, vagy számonkérések, külső órák megtartása stb. betervezésére. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások szervezése esetében a következő szempontokat érvényesítjük: - az érettségi tárgyak évfolyamonkénti óraszámának megemelése, - az informatika oktatás óraszámának emelése, és további évfolyamokra történő bevezetése az iskola hagyományainak (ECDL-akkreditáció), valamint a szakmai felkészítésnél is fontos digitáliskompetencia fejlesztés elvének kiemelt fontossága miatt, - a magyar nyelv és irodalmi, illetve matematikai kompetenciák fejlesztése érdekében az adott tantárgyakat a 9-12. évfolyamokon csoportbontásban tanítjuk - azon tanulók, akik sajátos nevelési igényük miatt valamelyik kötelező érettségi tárgyból mentesülnek az érettségi vizsga alól, kötelezően választanak fakultációs tantárgyat a 10. Évfolyamon március 31-ig. Ezek a választható tárgyak 11-12. évfolyamon a következők: biológia, földrajz, informatika, testnevelés, - a 2013-14-es tanévtől kifutó jelleggel működő szakközépiskolai osztályokban az 5. érettségi tantárgy kiválasztása és oktatása fakultációs keretek között történik, amelynek szabályai az eddigi hagyománynak megfelelőek (fakultáció-választási nyilatkozat beadása 10. évfolyamon, március 31-ig). A kerettantervben meghatározott kötelező óraszámon felüli, nem kötelező tanórai foglalkozások a következőek lehetnek: - az egyes érettségi tantárgyakból szervezett korrepetáló és tehetséggondozó órák 9-11. évfolyamokon, - az egyes érettségi tantárgyakból szervezett középszintű érettségi felkészítő órák 12. évfolyamon, - emelt szintű érettségi felkészítés hetenként 2 órában a 11-12. évfolyamokon, · magyar nyelv és irodalom, · történelem, · idegen nyelv, · informatika, · szakmai tárgyak. A felkészítésre történő jelentkezést 10. Évfolyamon legkésőbb március 31-ig kell benyújtani a tanulónak és amennyiben jelentkezett valamelyik emelt szintű felkészítésre, az adott tanévben kötelező részt vennie a tantárgyi órákon. Óraszámának és tantárgyi jegyének meghatározása is ennek figyelembe vételével fog történni az adott évfolyamon a megfelelő tantárgyból. Amennyiben szükséges, 11. év végén, illetve 12. évfolyam év elején kérvényezheti az emelt szintű órák leadását a tanuló. A megtanítandó és elsajátítandó tananyag szerkezete, egyes tantárgyanként részletezve a helyi tanterv 1. sz. mellékletében található.


2.1. A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezései, óraszámai 2.1.1. Szakközépiskola Kötelező óraszámok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

9. évf. 4

10. évf. 4

11. évf. 5*

12. évf. 5*

Idegen nyelvek

4*

4*

4*

4*

Matematika

4*

4*

4*

4*

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

3*

3*

3

4*

0

0

1

0

Biológia – egészségtan

0

2

2

1

Fizika

2

2

1

0

Kémia

2

1

0

0

Földrajz

2

1

0

0

Művészetek: Ének-zene

0

1

0

0

Informatika

2*

1*

1*

0

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szakmai tárgyak órakerete**

6

7

8

11

Összes kötelező óraszám

35

36

35

35

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

* A szabadon tervezhető órakeretből 1-1 órával megnövelt óraszámok. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal, a szakképzési programban részletezve.

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Az egyes tantárgyak óraszámán belül a pedagógusnak lehetősége van tíz százalék saját tananyagtartalmat megjeleníteni, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal töltött meg. Egyéb óraszámok Tartalmak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

8*

8*

4*

4*

Emelt szintű érettségi felkészítés

-

-

2

2

Fakultáció (érettségi felkészítés)

-

-

2

2

Korrepetálás

4

4

5

5

Tehetséggondozás

4

3

3

3

Versenyfelkészítés

2

2

2

2

4

4

5

5

22 **

21 **

23 **

23 **

Kötelezően választandó órák Csoportbontás

Szabadon választható órák

Fejlesztő órák SNI tanulók számára Összes óraszám

* 9-10. évfolyamon matematika, valamint magyar nyelv és irodalom, 11-12. évfolyamon matematika. **Az évfolyamonkénti kötelező óraszám, valamint az egyéb óraszámok összege az osztályok (2011. évi CXC. törvény 6. sz. melléklete alapján meghatározott) heti időkeretével egyenlő.


A fakultációs tárgy választása kötelező azon tanulók számára, akik:  sajátos nevelési igényükre tekintettel valamely kötelező érettségi tárgyból felmentést kaptak az érettségi vizsga alól,  hatodik, választott érettségi tárgyként szeretnének az adott tantárgyból érettségi vizsgát tenni. Az emelt szintű érettségi felkészítésen történő részvétel mellet sem kötelező emelt szintű érettségi vizsgát tenni.

2.1.2. Szakképzés A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Szakmai elmé- Kötött órák let és gyakorlat Szabadon felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar - Kommunikáció

Idegen nyelv Matematika

Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Informatika, szabad órakeret Összesen: Egyéb órák*** Csoportbontás (magyar, matematika) Korrepetálás Tehetséggondozás SNI-fejlesztés

9. évfolyam 17 óra



1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

9. évfolyam

10. évfolyam

2 óra

1 óra

2 óra

2 óra

2 óra

1 óra

2 óra 3 óra 5 óra 1 óra 1 óra 18 óra

1 óra 5 óra 1 óra 11 óra

11. évfolyam szabad órakeretből 1 óra** 2 óra szabad órakeretből 0,5 óra ** 5 óra 1 óra 9,5 óra

4 3 2 2

2 3 2 2

2

* A három órásra tervezett testnevelés és sport kerettanterve alapján készült. ** A szakmai kompetenciákat, a szakmai vizsgára történő felkészülést, és a munkavállalást elősegítő tartalom szerint kerül meghatározásra, a későbbiek során. ***Az egyéb óraszámokra felhasználható órakeret a 2011. évi CXC. törvény 6. sz. melléklete alapján került meghatározásra.


3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. A tankönyvek kiválasztásának elvei Az egyes munkaközösségeken belül a szaktanárok döntik el mely tankönyvből, tanulmányi segédletből, taneszközzel kívánják az adott tantárgyat tanítani. Javaslatuk alapján az intézmény igazgatója hagyja jóvá. Az intézmény igazgatója által megbízott tankönyvfelelős tanár az osztályfőnökökkel felméretteti az osztály tankönyvigényét és időben megrendeli azokat. A tankönyvek, tanulmányi segédletek s taneszközök kiválasztásának szempontjai: - csak a valóban szükséges tankönyvek rendelhetők meg, - használhatóság, - taníthatóság, - megtanulhatóság, - mértéktartó tankönyvtár - párhuzamos osztályoknál (egy évfolyamon belül) egy adott tantárgy tanításához egyféle tankönyv használható. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanévvégén) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév első hetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használható. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - A taneszköz ára mértéktartó legyen, de nem menjen a minőség rovására. - Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják, figyelembe véve a törvényi rendelkezéseket. A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és tankönyvfelelőse a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben - elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, - részt vesz az iskola tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és az iskolaszék véleményének figyelembe vételével a szakmacsoportok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.


3.1. A tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosítása Az ingyenes tankönyvre jogosultak tankönyvellátása Az iskola a 2001. évi XXXVII. törvény 8. § 1-4. bekezdésének értelmében felsorolt a jogosultaknak biztosítja a tankönyvekhez való ingyenes hozzáférést. Az iskolai tankönyvrendelés a 40/2007. (XII. 22. ) OKM rendelet értelmében történik, és annak időpontjait tartja be. Az ingyenes tankönyvekre jogosult tanulók ellátása a törvényi előírásoknak megfelelően az iskolai könyvtár állományából kölcsönzéssel történik. - Az ingyenes tankönyvek kiadásának felelőse az iskola könyvtárosa. - Az ingyenes tartós tankönyvek kiosztása a könyvtári állományból történik. - Az ingyenességet igazoló dokumentumokat az iskola igazgatója által kijelölt személynek kell leadni a megadott határidőig. - Ingyenes tankönnyeket az érvényes igazolások, illetve azok másolatainak bemutatása után, a jogosultság megállapítása után veheti át a tanuló. - Azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik rendelkeznek érvényes szakértői szakvéleménnyel, csak abban az esetben jogosultak az ingyen tankönyv felvételére, amennyiben nyilatkozatot tesznek az intézmény vezetője felé, a rendszeres fejlesztő foglalkozásokon történő részvételi szándékukról. - Azok a sajátos nevelési igényű tanulók kapnak ingyen tankönyvet, akik a fejlesztő, rehabilitációs órákon részt vesznek. - A tanév végén, illetve az iskolából távozáskor a felvett könyveket hiánytalanul le kell adni az iskola könyvtárába. - A le nem adott ingyenes tankönyvek árát a tanuló az iskola pénztárába köteles befizetni, ennek elmulasztása esetén az iskola hivatalos úton szerez érvényt a hiányzó összeg befizetésének, illetve a következő tanévben megtagadhatja a mulasztást elkövető tanulótól az ingyenesség jogának érvényesítését

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Szakközépiskola Célok, feladatok A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. Fejlesztési területek – nevelési célok - Az erkölcsi nevelés - Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Állampolgárságra, demokráciára nevelés - Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése - A családi életre nevelés - A testi és lelki egészségre nevelés - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség


- Fenntarthatóság, környezettudatosság - Pályaorientáció - Gazdasági és pénzügyi nevelés - Médiatudatosságra nevelés - A tanulás tanítása Az iskolában folyó nevelő- oktatómunka céljait, az egyes fejlesztési területeken belül a Helyi Tantervben részletesen szabályozzuk. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos és technikai kompetencia - Digitális kompetencia - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - A hatékony, önálló tanulás - Egységesség és differenciálás A különböző kulcskompetenciák fejlesztésére kidolgozott eljárásokat a Helyi Tanterv részletesen tartalmazza.

5. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Cél: Az egészséges iskolai testmozgás a gyermekek, fiatalok egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítését célozza a testmozgás eszközeivel. A modern kor és az azzal járó technológiák az embert olyan életmódra kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az egészségfejlesztő testmozgás pedagógiai szempontjai: - minden tanuló részt vehessen a mindennapos testmozgás-programban - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténjen a keringési és légző-rendszer megfelelő terhelése - a testmozgás örömöt jelentsen minden tanulónak - a testnevelés és sport személyiség-fejlesztő hatásai érvényesüljenek a programban - a testmozgási-program tartalmazzon játékos elemeket is. A 9. évfolyamos tanulók a mindennapos testnevelés 4. és 5. óráit a délutáni iskolai sportköri foglalkozások keretében, a választott sportágakban teljesítik. A hivatalosan órarendben ezeknek az iskolai sportköri óráknak az időpontjai rögzítésre kerülnek. A foglalkozást vezető szaktanár adminisztrálja a foglalkozás témáját, valamint a hiányzást is. Az osztályfőnök végzi a hiányzások igazolását. A délutáni iskolai sportköri foglalkozásokon való részvétel értékelése: az érdemjegy a testnevelés tantárgyi részét képezi, melyet a szaktanár minden hónap végén a testnevelés tantárgynál rögzít. Mentesülhet az a tanuló a délutáni foglalkozások látogatása alól, aki a 2011-es köznevelés törvény 21§ 11. pont (d) bekezdés előírásainak megfelel. „versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel.” A hónap végi érdemjegy ezeknél a tanulóknál jeles. Órarend szerint megtartott tantárgyi órák felmenő rendszerben az egyes évfolyamok részére A Nemzeti Alaptanterv testnevelés óraszám iránymutatása alapján minden tanulócsoport részére heti 5 testnevelés órát órarendbe iktatunk.


5.1. Egyéb módszerek, tanórán kívüli tevékenységek, programok Tömegsport: Minden tanítási napon lehetőséget biztosítunk „tömegsport órák” keretében a kondicionáló terem önálló, vagy csoportos használatára, illetve egyéb létesítményeinkben gyakorlásra és játékra. Sportfoglalkozási kínálat: Néhány sportágban iskolai házibajnokságot rendezünk (pl. labdarúgás, 1848 perc foci, Farsangi Kupa, diáknapi bajnokságok, kosárlabda, röplabda). Szakosztályi sportfoglalkozásokat kínálunk kosárlabda, röplabda, labdarúgás, kézilabda és atlétika sportágakban. Versenyeken, bajnokságokban szerepelünk. Alapos előkészítéssel, szervezéssel lehetővé tesszük a diákolimpia más sportágaiban való részvételt, megmérettetést is. Időszakos lehetőséget szervezünk a mozgásra a túrák alkalmával. Minden télen sítábor, valamint „CERRY CROSS” szerepel programunkban. A könnyített testnevelésben részesülő tanulók számára a testnevelési órákon differenciált, illetve más jellegű feladattal igyekszünk a rendszeres mozgás fontosságát hangsúlyozni. A gyógytestnevelésre utalt tanulóinknak a város egy kijelölt intézményében kötelező foglalkozásokat tartanak.

6. A választható tantárgyak, foglalkozások 6.1. A pedagógusválasztás szabályai, választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése Intézményünkben a tantárgyfelosztás határozza meg, hogy az egyes osztályok szaktantárgyai, illetve a tanuló által kötelezően, vagy szabadon választható tárgyakat melyik tanár tanítja. A legfőbb szempont az évfolyamok közötti felmenő rendszer biztosítása, amitől csak átszervezésekkel kapcsolatos esetekben tekintünk el. A fentiekből adódóan tanulóinknak nincs lehetőségük a szaktárgyi órák esetében tanárválasztásra. A szabadon választható órák közül, az adott évfolyamon párhuzamosan több kolléga által megtartott korrepetálások és tehetséggondozó órák esetében van mód arra, hogy a tanuló szabadon választhasson, kinek az óráját látogatja. Választható tantárgyak: azok esetében, akik szakközépiskolában érettségi tantárgy alóli felmentéssel rendelkeznek, 5. érettségi tárgyként választhatnak az intézmény által felajánlott tantárgyak sorából: biológia, földrajz, informatika, testnevelés. Emelt szintű érettségi felkészítést választhat a tanuló: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv és informatika tárgyakból. A fakultációs és kiegészítő érettségi tárgyak választásának határideje: aktuális tanév április 30. A választás lehetőségeiről összefoglaló ismertetőt adunk írásban a tanulók és a szülők számára. A kiválasztott foglalkozásokra az adott tanévben kötelező járni. Pedagógus választására a tanulónak nincs módja, ugyanis amennyiben lehetséges, a tantárgyfelosztás szerinti órát tartó tanár vezeti az emelt szintű érettségi felkészítő és a fakultációs órákat is. Szakközépiskolában az érettségi feltétele a szakmai érettségi vizsga, valamint az 50 óra közösségi szolgálat. Az érettségi és a szakmai vizsgák rendje központilag meghatározott. A tanulmányok alatti vizsgák esetében az osztályozó, javító, pótló-, stb. vizsgákat, beszámolókat évente 2 alkalommal a tanév megkezdése előtt, illetve a tanév végén bonyolítja iskolánk. A különbözeti vizsgák lebonyolításánál a helyi tanterv követelményei a mérvadók. Belső vizsgarendszer kialakítására van lehetőség, amennyiben egy munkaközösség azt a tanév elején meghirdeti, és az iskola vezetésével, valamint a tantestülettel elfogadtatja azt.


7. Felkészítés az érettségi vizsgákra A 2016-os érettségi vizsgaidőszakban a középszintű vizsgát tevő tanulók esetében az érettségi és vizsgaszabályzatnak megfelelően, kötelező 5 tárgyból vizsgára jelentkezni, amelyek a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, valamint szakmai alapozó tárgyból. Ezekből a tárgyakból biztosítjuk a szakórák keretében, valamint a választható közép- és emeltszintű érettségi felkészítő órákon a vizsgára történő felkészülést. Azon tanulók számára, akik szakértői szakvéleményre hivatkozva valamelyik kötelező érettségi tárgyból felmentéssel rendelkeznek, más választható tárgyból biztosítjuk a felkészítést a helyi tanterv 7.1. pontjának megfelelően. A 2013-14-es tanévtől kezdve kifutó jelleggel minden szakközépiskolai szakágban középszintű érettségi vizsgára készítünk fel, az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően a kötelező és választható tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és az első idegen nyelv, biológia, földünk és környezetünk, informatika és szakmai alapozó tantárgyakból. Azon tantárgyak esetében, amelyeket 11-12. évfolyamon óratervi keretek között nem áll módunkban tanítani, az érettségi felkészítést fakultációs csoportokban oldjuk meg, minimum 8 fő jelentkezése esetén (biológia, földrajz). Igény esetén lehetőség van testnevelés és informatika tárgyakból is fakultációs csoportot indítani. Középszintű érettségire elsődlegesen a kötelező óratervi órákon készítjük föl a diákokat. Emelt szinten a felsorolt tantárgyakból biztosítjuk a felkészülést (alapóraszám + 2 óra) minimum 4 fő jelentkezése esetén. Amennyiben a jelentkezők száma 4-nél kevesebb, a város önkormányzati fenntartású iskoláival együttműködve oldjuk meg a felkészülést. A kétszintű érettségi vizsgával kapcsolatos egyéb eljárási rend az alábbiak szerinti: Azon évismétlő tanulót, aki előrehozott érettségi vizsgát tett, a sikeresen teljesített vizsgatárgy tanulása, értékelése alól felmentjük (kérvény, igazgatói döntés). Az írásbeli dolgozatokat elsősorban a vizsgázó tanára javítsa. Középszintű érettségi vizsgára, a volt diákjaink jelentkezését ismétlő és kiegészítő vizsgák esetében fogadjuk el. A vizsgáztatás díját az Oktatási Hivatal által meghatározott díjszabás szerint, a mindenkori minimálbérhez kötött százalékos formában szabjuk meg. Azon volt tanulóink, akik valamilyen okból kifolyólag, érettségi bizonyítvány másodlatot kell, hogy kiállítassanak, 5000 Ft kiállítási költséget, valamint 2000 Ft értékű illetékbélyeget kötelesek fizetni. (A kérdéskör részletes szabályozása az intézmény Térítési- és tandíjfizetési szabályzatában található.) Az érettségi szoftver kezelője a rendszergazda és a tanügyi igazgatóhelyettes, a jegyzők belépési azonosítót, és ez által hozzáférést kapnak.

7.1. A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi szóbeli vizsga témaköreit tantárgyanként a Pedagógiai Program 3. számú melléklete tartalmazza.

8. Az iskola által alkalmazott ellenőrzési, értékelési formák 8.1. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja Megfigyelés A tanulók tanórai egyéni munkájának alapvető ellenőrzési módszere. Megfigyelhetjük a tanuló tanulásának sajátosságait, munkavégzését, kitartását, szorgalmát. Megítélhetjük motiváltságát. Megláthatjuk, hogy melyik tanulónak van szüksége több magyarázatra, melyikük terelhető további részletekkel. Információkat gyűjthetünk a tanulók önállóságáról. Házi feladat A tanulók számára napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli és szóbeli házi feladatot. A házi feladat célja, hogy alkalmat adjunk az önálló tanulásra és feladatmegoldásra, az órán tanultak ismétlésére, rögzítésére, begyakorlására. A házi feladat hasznossága a rendszeres ellenőrzésen múlik. A tanulói füzetek ellenőrzése nem teljes körű javítással valósul meg.


A tanítási órán és néha összeszedve részleges betekintés alapján írásos és szóbeli megjegyzéseket teszünk a tartalomra, áttekinthetőségre, rendezettségre, külalakra és a helyesírásra. Csoportmunka megfigyelése A csoportmunka megfigyelése közben is egyéni értékelést végzünk. A teljesítmény mellett értékelendő az együttműködés és a kommunikációs készség. Dolgozat Az egyes tantárgyak tartalmához igazodó, minden nagyobb egységet lezáró témazáró írásbeli dolgozat mellett kisebb tananyagot felölelő röpdolgozat, egy éves tananyagot átfogó évfolyamdolgozat, melyeknek a célja a tananyag elsajátításának az ellenőrzése, illetve az új típusú érettségi rendszerben előírt írásbeli dolgozatra felkészülés A dolgozat feladatait lehetőség szerint írásos formában adjuk a tanulóknak (könyv, feladatlap). A dolgozatírás kezdetén meghatározzuk az értékelési rendszert (elsősorban pontozásos javítást végzünk, ponthatárokat közlünk az érdemjegyekhez) és az időtartamot. A dolgozat megíratása után ismertetjük a helyes végeredményeket és a feladatok megoldásait is. A dolgozatot mindig a tanulóétól jól elütő színű tintával javítjuk (ez a piros). A javítás tartalmazza a részpontszámokat, az összes pontszámot, a dolgozatra adott érdemjegyet és a javító tanár kézjegyét. A javításkor használt jegyek egyértelműek a dolgozatba írt megjegyzések értékelő jellegűek, segítő szándékúak. Szóbeli felelet A felelet nem azonos a tankönyv szövegének szó szerinti elmondásával. Tanulóinktól megköveteljük, hogy tantárgyi ismereteikről önálló szerkesztésű mondatokban a szakkifejezések használatával beszéljenek. A gyakorlati feladatok, példák táblánál történő megoldása közben szóbeli magyarázatokat, indoklásokat adjanak. Megköveteljük a jól hallható, tagolt beszédet. A kiejtésbeli, nyelvhelyességi, stilisztikai hibákat javítjuk. Nem célszerű ezeket a hibákat minden esetben azonnal javítani, mert ez gátolhatja a tanulót gondolatai kifejtésében. A hibák javítása segítő szándékú, a figyelmet felébresztő hatású. A felelet elhangzása után azonnal szóban értékeljük és osztályozzuk. Referátum, beszámoló Az előadói készség fejlesztése céljából a tanulóknak beszámolási témákat tűzünk ki. A beszámoló fontos elemei az érthetőség, a világosság, a beszédritmus, a szakszavak használata, a nyelvi formák tudatos használata. A beszámoló címzettje az osztály legyen. A beszámolót tartó diák lépjen az osztálytársak elé, mintegy vállalva a nyilvános megszólalás terhét. A beszámolót elhangzása után azonnal szóban értékeljük és osztályozzuk. Mindennapos testnevelés értékelési folyamata A tanulókat érdemjegyekkel (1-5-ig), csak a délelőtti 3 tanórán értékeljük. A mindennapos testnevelés fennmaradó 4. és 5. óráit a tanulók által kiválasztott sportágakban, a délutáni iskolai sportköri foglalkozások keretén belül teljesítik. Ezeken a délutáni foglalkozásokon a tanulók osztályzatokat nem kapnak. Az iskola órarendjében ezeknek az iskolai sportköri óráknak az időpontjai rögzítésre kerülnek. A foglalkozást vezető szaktanár adminisztrálja a foglalkozás témáját, valamint a tanuló hiányzását is. Az osztályfőnök végzi a hiányzások igazolását. A délutáni foglalkozások látogatása alól mentesülhet az a tanuló, aki a 2011-es köznevelés törvény 21§ 11. pont (d) bekezdés előírásainak megfelel. „versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel.”


8.2. Az értékelés diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Szintfelmérő (diagnosztikai) értékelés: A tanítási folyamat kezdetén alkalmazzuk: - az iskolába lépéskor-korábban már tanult anyagból, - a tanév kezdetén, - az új témakör elején. Célja a követendő tanítási módszer megválasztása, a feladat felmérése. Esetleg a tantervben rögzített cél változtatása. Fejlesztő (formatív) értékelés: a tanítási folyamat során végzett értékelés. Célja kettős, egyrészt viszszajelzést ad a tanárnak munkájáról, másrészt segíti a tanulót figyelmeztetve őt arra, hogy mit tud már és mit kell még megtanulnia, miben kell fejlődnie. Az értékeléskor a szaktanárok a tanulók érdekében kihasználják az önértékelési, pályaorientálási, szakmaválasztási lehetőségeket. Lezáró (szummatív) értékelés: hosszabb tanítási - tanulási időszak végén történő értékelés. Formája elsősorban a nagydolgozat, témazáró dolgozat, szóbeli beszámoló.

8.2.1. Az értékelés formái -

Szóbeli értékelés történik: a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad, a tanár megragadja a tanórán kívüli lehetőségeket is, a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor, a fogadó órákon, a szülői értekezleten az osztályfőnök által, az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás- és szorgalom jegyek kapcsán, az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor, az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők, stb. kapcsán), a tantestület előtt, az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán), szöveges értékelés írásban, a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények illetve problémás tanulók), szaktanárok dolgozatokra írott véleményei, külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok, stb.).

8.3. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és a mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. A szaktanárok a tanulók teljesítményeit tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5-ig), félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). Értékelés, osztályozás A komplex tantárgy résztantárgyakból, illetve modulokból tevődik össze. A résztantárgyak, modulok évi óraszáma a meghatározó. A heti egy órás résztantárgyban szerzett érdemjegy egyszer, a heti két órás tantárgyban szerzett kétszer, a heti három órás tantárgyban szerzett érdemjegy pedig háromszor kerül beszámításra a komplex osztályzat megállapításakor. A modulok beszámítása össz-


óraszámaik szerint történik. Az átlag kiszámításakor a tizedes tört eredményt a kerekítés szabályai szerint kerekítjük egy számra. A komplex tárgyak minősítése ezek alapján egy érdemjeggyel történik (pl. 2,5 → 3) A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük. A félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi osztályzat a bizonyítványba kerül. A szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont. A tanórai aktivitást és a plusz munkákat is értékeljük. Az érdemjegyek minimális száma félévente: a tantárgy heti óraszám +1. Az a tanuló, aki hiányzásai miatt nem osztályozható, a törvényben előírt módon osztályozó vizsgát tehet. A diák vagy a szülő kérheti a tanuló osztályzatának felülbírálását a törvényben meghatározott módon.

8.4. A magatartás és szorgalom értékelésének módja Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetén osztályfőnöki óra keretében megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani, az osztályfőnök az osztályozó konferencia segítségét kérheti. Az év végi minősítés az egész tanévre szól. A magatartás értékelésének szempontjai: Megfelelés az iskolai követelményeknek Követelmények: - a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása - szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért. A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony Követelmények: - beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése - aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában - segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában. Megfelelés az általános viselkedési normáknak megfelelően Követelmények: - udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülmények között. Az értékelés módja PÉLDÁS magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel. Tanáraival, az iskola dolgozóival szemben és tanulótársaival szembeni viselkedése és hangneme kifogástalan. Követelmény a jó órai magatartás és az órákon tanúsított aktív közreműködés is. Az osztályközösség életére véleményével, javaslataival, tetteivel pozitív hatást gyakorol. Megbízható, szívesen vállal feladatokat, s azokat megbízhatóan teljesíti. JÓ magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg az elbírálás szempontjainak. A tanítási órákon kifogástalan viselkedésű, az osztályközösségbe jól beilleszkedik, de annak alakítására különösebb befolyást nem gyakorol. Maga ugyan nem kezdeményez, de a kapott feladatot teljesíti. Igazolatlan mulasztása nem haladja meg a három órát. VÁLTOZÓ magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Magatartásával nem árt ugyan a közösségnek, de számítani nem lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti. Hangneme társaival, tanáraival esetenként udvariatlan, viselkedése kifogásolható. Véleményével az osztályközösséget inkább negatív irányban befolyásolja. Igazolatlan mulasztása 4-10 óra, legfeljebb fegyelmező intézkedésben részesült. ROSSZ magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg, vagy a magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói megrovásban, vagy fegyelmi eljárásban büntetésben részesült.


A magatartásjegyek kialakításának rendszerében tükröződik az a határozott, társadalmi szinten is jelentkező igény, mely olyan munkatársakra alapoz, akik az ügyfelekkel és munkatársaikkal intelligensek, kulturált kapcsolatot tudnak kialakítani, munkájuk végzése során pedig megbízhatóak és kötelességtudóak. A szorgalom értékelése Az oktató munka hatékonyságának elengedhetetlen feltétel az egyenletes teljesítmény megkövetelése mind az elméleti, mind a szakmai tárgyakban. A szorgalmat minősítő osztályzat fokozatainak megállapításában a legfőbb megkülönböztető vonás az, hogy a tanulóra mennyire jellemző a tanulmányi rendszeresség, a kötelességtudás és az érdeklődés. A szorgalomjegyek megállapításakor viszont nem minden esetben lehet a teljesítmény függvényében minősíteni: figyelembe kell venni - az egyes tantárgyak sajátosságait s a tanulók eltérő egyéni képességéhez viszonyított teljesítményét is, - a fejlődés irányát, a tanuló törekvéseit, egyéniségét és körülményeit, vitás esetben a két érdemjegy közül azt kapja a tanuló, amivel nagyobb nevelő hatást érünk el. Az iskolai házirend a tanulók tanulmányi, szakmai teljesítményével kapcsolatos elvárásokat a következőkben rögzíti: - a tanuló megfelelő általános műveltséget és minél magasabb szintű szakmai felkészültséget szerezzen, - vegyen részt a kötelező és választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, - rendszeres munkával tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek, képességeit szorgalmával igyekezzen gyarapítani. A szorgalom értékelésének szempontjai: A motiváltság Követelmények: - a tudás megszerzésének igénye - az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény A tanulási folyamat Követelmények: - jó idő és munkaszervezés - kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés - fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység Az értékelés módja Egyes (1) tantárgyi bukás esetében a tanuló szorgalmi minősítése „változó”-nál nem lehet jobb. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének módjait, formáit az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. PÉLDÁS szorgalmú az a tanuló, aki a fenti követelményeknek maradéktalanul megfelel. Tanulmányi munkájában a tudás megszerzésének igénye nyilvánul meg és ennek érdekében céltudatosan, ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható, a tantárgyi feladatokat pontosan teljesíti. Határozott érdeklődése van, ebben az irányban önkéntesen többletfeladatot is vállal. JÓ szorgalmú az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell. Az órákra lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, de adottságai révén többre is képes lenne. VÁLTOZÓ szorgalmú az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Tanulmányi munkájában ingadozó teljesítményt nyújt, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Eredményei emiatt változóak, tükrözik a rendszertelenséget. HANYAG az a tanuló, aki nem is próbál megfelelni a követelményeknek. Több tantárgyból sikertelen tanulmányi munkájának megbízhatatlansága miatt, feladatait rendszeresen nem végzi el, érdektelenséget mutat.


Az értékelés nyilvános fórumai - házi versenyek és vetélkedők - bemutatóórák - speciális tantárgyi felmérések lehetősége külső, illetve belső szervezésben - értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények) - értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események).

8.5. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök végzi a pedagógiai programban rögzített alapelvek szerint. E jogosítvány lehetővé teszi, hogy érvényesüljön az osztályban az osztályfőnök pedagógiai hitvallása, erkölcsi-etikai értékrendje. A magatartás és szorgalom értékelésénél az osztályfőnök azt mérlegeli, hogy a tanuló a társadalom és az iskola által meghatározott értékrendszert milyen mértékben fogadja el, és milyen fokon képes ehhez alkalmazkodni. Elengedhetetlen azonban, hogy a tanulót önmagához mérje, figyelembe vegye családi körülményeit, örökletes vagy szerzett személyiségjegyeit. A minősítésnek a meg kívánt teljesítménybeli és magatartásbeli változásokat is értékelni kell. Az osztályfőnök a magatartás és szorgalom minősítése előtt kikéri az osztályban tanító pedagógusok, az osztály (vagy a diákbizottság) és a tanuló - önmagáról alkotott - véleményét. A magatartás minősítésének fő területei - személyiségjegyek és azok változása - munkához való viszony, felelősségérzet - viselkedési normák, az általános emberi értékek elfogadása - közösségi tevékenység - a tanulókra vonatkozó törvények, szabályok betartása A szorgalom minősítésének fő területei - a tanulmányi követelmények képességhez viszonyított teljesítése, folyamatosság - kötelességtudat - érdeklődés, aktivitás, önként vállalt feladatok - önálló tevékenység, az önállóság szintje Magatartás értékelésének követelményei A tanuló - legyen képes a különböző viselkedések mögötti mozgatókat felismerni, helyesen értékelni, - fogadja el a sokak által elismert viselkedési normákat, - ismerje képességeit, adottságait, korlátait, - törekedjen saját problémáinak és konfliktusainak feloldására, - ismerje az alapvető emberi-, gyermeki- és diákjogokat, - iskolai és iskolán kívüli magatartása feleljen meg az iskola szellemiségének és a házirend előírásainak. - Rendelkezzen az értéket teremtő, erkölcsi tartással bíró kulturált magatartású ember személyiségjegyeivel (nyitottság, őszinteség, becsületesség, kreativitás, illemtudás, ...) vagy legyen észrevehetően pozitív irányú a személyiségében végbemenő változás, - legyen képes a helyes önismeret kialakítására, - legyen képes a másik ember személyiségének tiszteletére, - a közösségi munkából képessége, szellemi és fizikai ereje arányában vegye ki a részét. Ha nem kezdeményező típus, a rábízott feladatokat maradéktalanul végezze el! Munkához való viszonyával a közösséget jó irányba befolyásolja. Szorgalom értékelésének követelményei - Képességeinek, körülményeinek megfelelően egyenletesen, rendszeresen tanuljon, - a tanulásra ne kelljen ösztönözni, legyen szorgalmas, - kötelességtudata legyen magas fokú, munkatempója állandó, - tudása gyarapítása érdekében igyekezzen minden lehetőséget kihasználni, - törekedjen önálló ismeretszerzésre, saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakításával.


Az értékelés formái Félévkor és év végén a szorgalmat és a magatartást az osztályfőnök osztályzattal minősíti a hagyományos 4 fokozatú skálán. Szorgalom: hanyag, változó, jó, példás Magatartás: rossz, változó, jó, példás A kiemelkedő tanulói teljesítményeket dicsérettel ismeri el, a kirívóan fegyelmezetlen magatartást viszont bünteti az iskola. Az elismerés és a fegyelmezés fokozatai Szaktanári dicséret Osztályfőnöki dicséret figyelmeztetés Igazgatói dicséret figyelmeztetés megrovás A fegyelmi büntetés csak a közoktatási törvényben rögzített eljárás során és feltételekkel szabható ki.

9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Intézményünkben az eredményes pedagógiai munkához nélkülözhetetlenül fontos a csoportbontás.

9.1. A kompetenciafejlesztés érdekeinek és tartalmának megfelelően Szakközépiskola - Magyar nyelv és irodalom 9. és 10. évfolyamokon. - Matematika 9-12. évfolyamokon. Szakképzés - Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 9-10. évfolyamokon. - Matematika 9-10. évfolyamokon.

9.2. A tanulói létszám és a tantermek befogadóképessége miatt (20 fő felett) Szakközépiskola - Informatika 9-12. évfolyam - Idegen nyelv – homogén osztályok esetében 9-12. évfolyam Szakképzés - Informatika 9. évfolyam - Idegen nyelv – homogén osztályok esetében 9-10. évfolyam

10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése A köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy az általános iskolában és középiskolában évente két alkalommal – ősszel és tavasszal – gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál, mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszűntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Iskolánk a Mérey Ildikó-féle Hungarofit tesztsort választotta a méréshez szükséges módszernek. A tanulók a teljesítményükről ősszel és tavasszal is egyenként tájékoztatást kapnak.


A felmérés célja a. A fizikai erőnlét nemcsak a testnevelés órákon fontos tényező, hanem az egészséges életmódra nevelés és az általános jólét szempontjából is elengedhetetlen feltétel. b. A pedagógus és a tanuló is pontos képet kap a felmért eredményről és annak pozitív és negatív változásairól. c. Segíti a tanulókat abban, hogy képességeiket, teljesítményüket megismerjék. Önismeretre nevel és motiválja őket a jó kondíció megtartására és továbbfejlesztésére. d. A felmért eredmények információt nyújtanak a testnevelő tanárnak arról, hogy milyen területeket kell fejleszteni, súlypontozni, milyen hiányosságokat kell leküzdeni a kondícionális és koordinációs képességek területén. e. A felmérési adatok összehasonlíthatók más iskolák eredményeivel. A tanulók fizikai állapotának felmérése, fejlesztése nem kizárólag a testnevelő tanár felelőssége, hanem közös érdeke a gyereknek, a szülőnek, az iskolának, a társadalomnak, hiszen csak egészséges ember képes alkotni és dolgozni. Iskolánkban a HUNGAROFIT-teszt felmérést alkalmazzuk. A felméréseket évente két alkalommal az 912. osztályos tanulókkal végeztetjük. HUNGAROFIT-TESZT: a. Cooper-teszt ( 12 perces futás ) – az aerob állóképesség mérésére. b. Helyből távolugrás – az alsó végtag dinamikus erejének mérésére. c. Hason fekvésből törzsemelés – a hátizom erő-állóképességének mérésére. d. Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) – a csípőhajlító és a hasizmok erő-állóképességének mérésére. e. Fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás – a vállöv és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére. a. Cooper-teszt Az aerob, hosszú távú állóképesség műszer nélküli mérésének, ellenőrzésének egyik világszerte elfogadott módszere. Lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük jelen esetben futással. Minden korosztály számára (14-19 éves korig) kialakított pontértékelést alkalmazunk. b. Helyből távolugrás A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugró vonal mögött oldalterpeszben áll, (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), majd (páros karlendítéssel előre) páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. AS talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugró vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. c. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (max. idő: 4 perc) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy tornaszőnyegen hason fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkóján van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti és ezt a gyakorlat során végig megtartja. A lábakat nem kell leszorítani. d. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig (max. idő: 4 perc) A gyakorlat végrehajtása: -os szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. Feladat: a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali, előrenéző könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincsza-


kaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A felülést és hanyattfekvést folyamatosan kell végrehajtani. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. e. Fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan, kifáradásig (max. idő: nők 1,5 perc, férfiak 3 perc) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben vannak, kar az alátámasztási felületre merőleges). Feladat: Fekvőtámaszból indítva folyamatos karhajlítás és –nyújtás. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. (Amint az ágyéki gerincszakasz egyenes, feszes tartása megszűnik a gyakorlatot azonnal abba kell hagyni!)

52 B) Az iskola helyi tanterve COOPER-TESZT, 12 percig futás (méter) LÁNYOK pontérték táblázata 9.–12.osztály (15-19 évesek) Pont 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

15 éves 1350 1370 1390 1410 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1560 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2170 2190

16 éves 1360 1380 1400 1420 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1570 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200

17 éves 1370 1390 1410 1430 1460 1480 1500 1520 1540 1560 1580 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2190 2210

18 éves 1380 1400 1420 1440 1470 1490 1510 1530 1550 1570 1590 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2200 2220

19 éves 1390 1410 1430 1450 1480 1500 1520 1540 1560 1580 1600 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1750 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1900 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2210 2230

Pont 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

15 éves 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980

16 éves 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2930 2950 2970 2990

17 éves 2230 2250 2270 2290 2310 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2940 2960 2980 3000

18 éves 2240 2260 2280 2300 2320 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2920 2950 2970 2990 3010

19 éves 2250 2270 2290 2310 2330 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2480 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020


COOPER-TESZT, 12 percig futás (méter) FIÚK pontérték táblázata 9.–12. osztály (15-19 évesek) Pont 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

15 éves 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620

16 éves 1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2640 2660

17 éves 1860 1880 1900 1920 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690

18 éves 1890 1910 1930 1950 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2640 2660 2680 2700 2720

19 éves 1900 1920 1940 1960 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2650 2670 2690 2710 2730

Pont 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

15 éves 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3120 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3290 3320 3340 3360 3380 3400

16 éves 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2800 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2950 2970 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3120 3140 3160 3190 3210 3230 3250 3270 3290 3310 3330 3360 3380 3400 3420 3440

17 éves 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3050 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3200 3220 3250 3270 3290 3310 3330 3350 3370 3390 3420 3440 3460 3480

18 éves 2740 2760 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3110 3130 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3280 3300 3320 3340 3360 3380 3400 3420 3450 3470 3490 3510

19 éves 2750 2770 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2920 2940 2970 2990 3010 3030 3050 3070 3090 3120 3140 3160 3180 3200 3220 3240 3260 3290 3310 3330 3350 3370 3390 3410 3430 3460 3480 3500 3520

54 B) Az iskola helyi tanterve NÉGY MOTORIKUS PRÓBA ÉRTÉKELÉSÉNEK pontérték táblázata 9. osztály (15 évesek) Pont Helyből távolugrás (m)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Fiú 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,74 1,77 1,80 1,83 1,86 1,89

Lány 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,96 1,99 2,02 2,05 2,08 2,11 2,14 2,17

Hanyattfekvésből felülés (db) Fiú 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 99 104 1,92 1,95

Lány 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 103 108

Karhajlítás és nyújtás (db) Fiú 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Lány 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 2,20 2,23

NÉGY MOTORIKUS PRÓBA ÉRTÉKELÉSÉNEK pontérték táblázata 10. osztály (16 évesek) Pont Helyből távolugrás Hanyattfekvésből Karhajlítás és nyújtás (m) felülés (db) (db)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Fiú

Lány

Fiú

Lány

Fiú

Lány

1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94

1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12 2,15 2,18 2,21 2,24

41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 101 106 1,97 2,00

45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 110

8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 2,27 2,30

Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (db) Fiú 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 81 85

Lány 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84 88

Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (db) Fiú Lány 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86 90


NÉGY MOTORIKUS PRÓBA ÉRTÉKELÉSÉNEK pontérték táblázata 11. osztály (17 évesek) Pont Helyből távolugrás Hanyattfekvésből Karhajlítás és nyúj(m) felülés (db) tás (db)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Lány 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,83 1,86 1,89 1,92 1,95

Fiú 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12 2,15 2,18 2,21 2,24 2,27

Lány 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 103 108 1,98 2,01

Fiú 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102 107 112

Lány 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

Fiú 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 2,30 2,34

NÉGY MOTORIKUS PRÓBA ÉRTÉKELÉSÉNEK pontérték táblázata 12. osztály (18 évesek) Pont Helyből távolugrás Hanyattfekvésből Karhajlítás és nyúj(m) felülés (db) tás (db)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Lány

Fiú

Lány

Fiú

Lány

Fiú

1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97

1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12 2,15 2,18 2,21 2,24 2,27 2,30 2,33

45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 110 2,00 2,03

49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 99 104 109 114

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 2,36 2,39

Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (db) Lány 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71 75 79 83 87

Fiú 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84 88 92

Hasonfekvésből törzs emelés és leengedés (db) Lány Fiú 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84 88

42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86 90 94


AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE IGEN GYENGE 0-20,5 pont

GYENGE 21-40,5 pont KIFOGÁSOLHATÓ 41-60,5 pont KÖZEPES 61-80,5 pont

JÓ 81-100,5 pont

KIVÁLÓ 101-120,5 pont EXTRA 121-140 pont

Gyenge fizikai állapot miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sport-ágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.

Általános mérési szempontok: 1. A méréseket az OM útmutatója alapján kell végezni. 2. A tanulókat tájékoztatni kell a mérés céljáról, hasznosságáról, az elvégzendő feladatokról. 3. Sportfelszerelésben kell a próbákat végezni. 4. Általános és speciális bemelegítés után végeztetjük a próbákat. 5. 3 kísérleti lehetőség megadása bizonyos próbáknál. 6. A felmérést az a tanár végezze, aki tanórán tanítja a gyereket. 7. Csak azt lehet felmérni, amit gyakoroltattunk. 8. A felméréseket értékelni kell, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat jutalmazni kell. (jeggyel vagy dicsérettel) 9. Az adatok nyilvántartása: - az „Egyéni adatlapok”-at osztályonkénti bontásban a felmérést elvégző tanár kezeli; - az „Osztályonkénti adatlap”-ot a felmérést elvégző tanár vezeti; - az „Intézményi összesítő adatlap”-ot a vezető testnevelő állítja össze a tanév végén a mért eredmények alapján, majd az intézmény vezetőjének aláírásával hitelesítve továbbítja azt. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulókban kialakuljon a mozgás iránti vágy, a fittség iránti igény, hogy az iskola befejezése után is törekedjenek a fizikai állapotuk szinten tartására.


11. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek 11.1. Egészségnevelési elvek Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Ennek érdekében az alábbi területeken szükséges a tanulók pozitív hozzáállásának és szokásainak kialakítása: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, - az értékek ismerete, - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, - a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, - az egyén számára megfelelő tanulási technikák megismerése, - az idővel való gazdálkodás, a tervezés szerepe, - a rizikóvállalás határai, felelősségvállalás, felelősségtudat kialakítása, - a szenvedélybetegségek elkerülése, - a tanulási környezet alakítása.

11.2. A környezetnevelési elvek - A környezeti nevelés fontosnak tartja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítését. - A környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. - Meg kell alapozni gyermekeink társadalmi-természeti felelősségét, környezeti erkölcsét. - Formálni kell tanítványaink alakuló értéktudatát, együttműködési képességét. - A környezeti nevelés kiterjed a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak lerakására, fejlesztésére; a kölcsönös függőség, az ok-okozati összefüggések, helyi és globális szintek kapcsolatainak láttatására. - Az ember - természet kapcsolat bemutatásával erősíti a környezeti- és egészség-tudatos magatartás fejlődését. - A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, így attitűdöket és szokásokat formálóak. A biológiai és társadalmi sokféleség tisztelete ugyanolyan fontos, mint a fenntarthatóság elve, tehát a bioszféra iránti felelősség hangsúlyozása elengedhetetlen, kikerülhetetlen. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés.

12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az intézményi Esélyegyenlőségi Terv 2009.01.01-jén lépett életbe. Az iskola részletesen kidolgozott Esélyegyenlőségi Terve a Pedagógiai Program 7. sz. melléklete.

13. A tanuló jutalmazásához és minősítéséhez kapcsolódó elvek A magatartás és a szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy az alábbi elvek érvényesüljenek: - segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését, - segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is - az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon. A tanuló teljesítményének számszerű mérésére a Közoktatási Törvény által meghatározott ötfokú osztályozási rendszert használjuk. Más jelet és egyebet osztályozott tantárgy esetében a naplóba, ellenőrző könyvbe, bizonyítványba, törzslapba nem írunk.


14. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Iskolánk a magas színvonalú szakmai oktatással párhuzamosan arra törekszik, hogy az intézmény tanulóinak magatartása megfeleljen mindazon elvárásoknak, melyeket egyrészt a közösségi magatartás szabályai, másrészt a társadalmi normák támasztanak. Ezért az iskola nevelőtestülete a szülői szervezetekkel és a diákönkormányzattal együttműködve kidolgozta a tanulók magatartásával kapcsolatos elvárásait is a következőkben: - minden tanuló igyekezzen megismerni iskolánk múltját, - ápolja hagyományait, - tanáraikkal együtt dolgozzanak iskolánk jó hírnevének öregbítésén, - vigyázzanak maguk és társaik testi épségére, tulajdonára, - óvják és védjék az iskola vagyontárgyait, - társas életükben tartsák be a kulturált viselkedés szabályait, - iskolai rendezvényeken, tanórákon, az órai szünetekben magatartásuk, - viselkedésük legyen kulturált, - legyenek udvariasak, előzékenyek, - tiszteletet és megbecsülést tanúsítsanak tanáraik, az iskola dolgozói és - tanulótársaikkal szemben, - a tanítási órákról csak indokolt esetben, hiányzásának okát igazolva, - maradjon távol.

59 C) Szakképző iskola szakmai programja

C) Szakképző iskola szakmai programja 1. Nevelési – oktatási program Szakiskola és szakképzés Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanításitanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását. Ezen tevékenység közben szükségesnek tartjuk a modern pedagógiai módszerek alkalmazását, különös tekintettel a projekt pedagógia lehetőségeire. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. Fejlesztési területek – nevelési célok - Az erkölcsi nevelés - Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Állampolgárságra, demokráciára nevelés - Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése - A családi életre nevelés - A testi és lelki egészségre nevelés - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség - Fenntarthatóság, környezettudatosság - Pályaorientáció - Gazdasági és pénzügyi nevelés - Médiatudatosságra nevelés - A tanulás tanítása Az iskolában folyó nevelő- oktatómunka céljait, az egyes fejlesztési területeken belül a Helyi Tantervben részletesen szabályozzuk. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos és technikai kompetencia - Digitális kompetencia - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - A hatékony, önálló tanulás - Egységesség és differenciálás A különböző kulcskompetenciák fejlesztésére kidolgozott eljárásokat a Helyi Tanterv részletesen tartalmazza.


Az iskola szakképzési rendszere A szakképzési évfolyamokon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit alkalmazzuk. Iskolánkban agrár és gazdasági-szolgáltatási szakterületen folyik szakközépiskolai és szakiskolai képzés az alábbi szakmacsoportok szerint: Agrár szakterületen: - mezőgazdasági - élelmiszeripari Gazdasági-szolgáltatási szakterületen: - kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció - vendéglátás-turisztika szakmacsoportokban. Szakközépiskola Kifutó képzések Az érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyamból álló képzési forma. A 9-10. évfolyamon a szakterületeknek megfelelő szakmai alapozó ismeret és alapozó gyakorlat oktatása folyik heti öt órában, a 11-12. évfolyamokon a szakmacsoportos alapozó ismeretek és alapozó gyakorlat oktatása heti 8 órában történik. A 12. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. Az érettségi vizsga letétele után a tanulók folytathatják tanulmányaikat az alábbi szakképesítések megszerzésére irányuló szakképző évfolyamokon: Nappali rendszerű szakképzés érettségit igénylő OKJ szakmákban 13-14. Évfolyam Szakterület: gazdasági-szolgáltatási Szakmacsoport: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció; vendéglátás- turisztika OKJ szám szakképesítés megnevezése évfolyamok Kifutó képzések 52 341 05 1000 00 00 Kereskedő 2 52 811 02 0000 00 00 Vendéglős 2 2013/2014. tanévtől induló képzések 54 341 01 Kereskedő 54 345 01 Logisztikai ügyintéző 2 54 344 01 Pénzügyi – számviteli ügyintéző 2 54 811 01 Vendéglátás szervező – vendéglős 2 Szakterület: agrár Szakmacsoport: élelmiszeripar, mezőgazdaság OKJ szám szakképesítés megnevezése évfolyamok Kifutó képzések 54 541 01 0010 5409 Sütő- és cukrászipari technikus 2 54 623 01 0000 0000 Erdésztechnikus 2 2013/2014. tanévtől induló képzések 54 623 01 Erdészeti és vadgazdálkodási technikus 2 54 581 02 Parképítő és fenntartó technikus 2 54 541 02 Élelmiszeripari technikus 2 55 541 06 Sütő- és cukrászipari szaktechnikus (élelmiszeripari technikus 1 ráépülése)


2012/2013. tanévben 9. évfolyamos tanulók képzése A 2012/2013. tanévben 9. évfolyamos, szakközépiskolában tanulók számára kötelező a szakmai érettségi vizsga, amely az alábbiak szerint kerül beszámításra szakmai szakirányú továbbtanulás esetén: Érettségire épülő OKJ szerinti képzés, 1 év képzési idővel Szakirány OKJ szám Szakképesítés megnevezése Mezőgazdasági 54 581 02 Parképítő és fenntartó technikus Élelmiszeripari 54 541 02 Élelmiszeripari technikus Kereskedelmi 54 341 01 Kereskedő Vendéglátóipari 54 811 01 Vendéglátás szervező – vendéglős 2013/2014. tanévben induló képzés A képzés a szakképzési és közoktatási törvény szerint, a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben közzétett szakképzési kerettantervek és ez alapján készült helyi szakmai programok szerint zajlik, az alábbi ágazatokban: XXIV. Közgazdaság XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás XXXIII. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés XXXVI. Élelmiszeripar Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: Heti óraszám Éves óraszám Heti óraszám Évfolyam szabadsáv szabadsáv nélkül szabadsávval nélkül 9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét Ögy. 70 óra 10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét Ögy. 105 óra 11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét Ögy. 140 óra 12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét Összesen: 2275 óra

216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

Éves óraszám Heti óraszám Éves óraszám szabadsáv nélkül szabadsávval szabadsávval 1/13. évfolyam 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év Ögy 160 óra 160 óra 2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év Összesen: 2268 óra 2540 óra A 9. 10. 11. és 12. szakközépiskolai évfolyamok teljes szakmai tananyaga azonos az 1/13. évfolyam tananyagával. Az adott szakmához tartozó 5/13. illetve a 2/14. évfolyamok tananyagtartalma azonos. A szakterületenkénti illetve szakmánkénti óraszámokat a helyi szakmai program tartalmazza. Évfolyam

Heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét

Éves óraszám szabadsávval


Szakképzés Kifutó képzések A 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás mellett a szakmai kerettantervek alapján a tanulók szakterületüknek megfelelő alapozó ismereteket és alapozó gyakorlatot tanulnak. A 10. évfolyam sikeres elvégzése után a tanulók a 2013/2014. és a 2014/2015. tanévekben az alábbi szakmák közül választhatnak, és szakképző évfolyamon folytathatják tovább tanulmányaikat. OKJ szám szakképesítés megnevezése évfolyamok Agrár szakterület, Mezőgazdaság szakmacsoport 33 622 01 1000 0000 Dísznövénykertész 3 33 215 02 0000 0000 Virágkötő-, berendező, virágkereskedő 2 31 622 01 0000 0000 Kertész 2 A kertészképesítésen belüli leágazás 31 622 01 0010 3104 Zöldségtermesztő 2 Agrár szakterület, Élelmiszeripar szakmacsoport 33 541 04 0000 0000 Pék 2 33 621 01 0000 0000 Borász 2 33 541 05 1000 0000 Pék-cukrász 3 Gazdasági-szolgáltatási szakterület, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyi áru eladó 2 31 341 01 0010 31 03 Műszaki cikk eladó 2 31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó 2 Gazdasági-szolgáltatási szakterület, Vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport 33 811 02 1000 00 00 Pincér 2 33 811 01 0000 00 00 Cukrász 2 33 811 03 1000 00 00 Szakács 2 Előrehozott 3 éves szakképzés kifutó jelleggel: Előrehozott szakképzésre utoljára a 2012/2013. tanévben jelentkezhettek tanulók az alábbi szakmában: OKJ szám szakképesítés megnevezése Agrár szakterület, Élelmiszeripar szakmacsoport 33 541 04 0000 0000 Pék Gazdasági-szolgáltatási szakterület, Vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport 33 811 01 0000 00 00 Cukrász 2013/2014. tanévben induló képzések A képzés a szakképzési és közoktatási törvény szerint, a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben közzétett szakképzési kerettantervek és ez alapján készült helyi tantervek szerint zajlik 3 éves képzési idővel, az alábbi szakmákban: OKJ szám szakképesítés megnevezése Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 34 341 01 Eladó Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport 34 811 01 Cukrász 34 811 03 Pincér 34 811 04 Szakács 34 811 05 Vendéglátó eladó


OKJ szám szakképesítés megnevezése Mezőgazdaság szakmacsoport 34 622 01 Dísznövénykertész 34 622 02 Kertész 34 623 01 Erdészeti szakmunkás 34 215 04 Virágkötő és virágkereskedő Élelmiszeripar szakmacsoport 34 541 04 Pék 34 541 05 Szőlész-borász Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 1/9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét Ögy 140 2/10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét Ögy 140 3/11. évfolyam 23 óra/hét 736 óra/év 25,5 óra/hét Összesen: 2366 óra

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

A szakképzési évfolyamok száma a közismereti kerettantervben előírt követelményeket teljesítő tanuló, valamint a gimnáziumban szerzett érettségivel vagy szakközépiskolában szerzett nem szakirányú szakmai érettségivel rendelkező tanuló esetén 2 év. A szakmánkénti óraszámokat a helyi szakmai program tartalmazza. A szakmai előtanulmányok beszámíthatósága Második vagy további moduláris rendszerű szakképesítések megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatók írásban kérhetik előzetes tanulmányaik beszámítását. A szakképzés ideje alatt a már megszerzett szakképesítéshez kapcsolódó modulokhoz tartozó tantárgyakból kérhet felmentést a tanuló, értékeléskor a szakmai bizonyítványban szereplő %-os eredménynek megfelelő osztályzatot kell figyelembe venni. A szakmai gyakorlati képzés helyei és formái Az évközi és év végi összefüggő szakmai gyakorlatok formája és mértéke az oktatott szakmák esetében eltérő lehet, melyeket részletesen a szakképzési kerettantervek és a helyi szakmai programok tartalmaznak. A szakmai gyakorlatok iskolai tanműhelyekben és/vagy az illetékes kamarák által minősített és nyilvántartott gazdálkodó szervezeteknél kerülnek lebonyolításra. A tanulók szakmai gyakorlati oktatása az iskolán kívüli gyakorlati képzőhelyeken tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján történik.


Iskolai gyakorlati képzőhelyek:  tanétterem  tankonyha  tankávézó  tanbüfé  tanpékség  tancukrászatok (2 db)  tanpince  tangazdaság  kereskedelmi kabinetek (3 db)  pénztárgépterem  taniroda  élelmiszervizsgáló laboratóriumok (2 db)

2. Valamennyi évfolyamot átfogó helyi tanterv A szakiskolai és szakképző osztályok esetében az egyes évfolyamok szakmai helyi tanterveit részletesen a Pedagógiai Program 2. sz. melléklete tartalmazza.

3. Intézményváltás (átvétel) eljárásrendje A szakképző évfolyamokon történő intézményváltás, osztályváltás feltételeit és követelményeit a Pedagógiai Programunk Nevelési program 10. pontja részletesen tartalmazza. Továbbhaladás feltétele szakképzési évfolyamokon A szorgalmi időszak elméleti és gyakorlati szakmai követelményeinek, valamint az összefüggő szakmai gyakorlatnak az eredményes teljesítése. Az igazolt és igazolatlan hiányzások száma nem haladhatja meg a szakképzési és a köznevelési törvényben meghatározott óraszámokat.

4. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek A szakiskola feladata, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását. Ennek során a modern pedagógiai módszerek alkalmazása fontos szempont, különös tekintettel a projekt módszer bevezetésének pedagógia lehetőségeire.

5. Az ismeretek számonkérésének rendje 5.1. Írásbeli, szóbeli beszámoltatás rendje Ez a terület leszabályozásra került a Pedagógiai Program Helyi tanterv 8. számú pontjában („Az iskola által alkalmazott ellenőrzési, értékelési formák” címszó alatt).

5.2. Gyakorlati beszámoltatás rendje A szakmai elméleti tantárgyak évközi és év végi értékelése a közismereti tárgyakkal azonos módon történik. A szakmai gyakorlat értékelése két részből áll: - évközi szakmai gyakorlat - összefüggő szakmai gyakorlat


Évközi szakmai gyakorlat: - csak iskolai tanműhelyben folyó gyakorlat esetén: az iskola szakoktatói a tanulók szakmai gyakorlati órákon nyújtott teljesítményét, és/vagy a gyakorlatokon elkészített készterméket értékelik érdemjegyekkel. A tanulónak havonta legalább 1 érdemjeggyel kell rendelkeznie. - csak gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlat esetén: a tanuló teljesítményét, munkáját a külső gyakorlati képzőhely szakoktatója értékeli érdemjegyekkel. A tanulónak havonta legalább egy érdemjeggyel kell rendelkezni, amelyről a külső szakoktató az iskolát a havonta megküldött jelentés útján, vagy a tanuló ellenőrzőjébe/munkanaplójába történő bejegyzéssel tájékoztatja. A gazdálkodó szervezettől kapott érdemjegyet - a tagozatok által meghatározott eljárási rend szerint – az osztályfőnök rögzíti az elektronikus naplóban. A félévi és az év végi gyakorlati érdemjegyet is a gazdálkodó szervezettől kapja a tanuló. - iskolai tanműhelyben és gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlat esetén: a félévi és év végi szakmai gyakorlati érdemjegyet az iskolai tanműhelyben és a külső gyakorlati helyeken kapott érdemjegyek számtani átlaga határozza meg. Amennyiben bármelyik gyakorlati helyen elégtelen osztályzatot kap a tanuló, a félévi vagy év végi érdemjegy is elégtelen. Amennyiben az érdemjegyek különbsége 2 vagy annál több, illetve ha az átlag nem egész jegy, a félévi, év végi érdemjegyről az iskolai szakoktató dönt. Összefüggő szakmai gyakorlat: - a gyakorlat teljesítését követően az a képzőhely értékeli a tanuló munkáját, ahol az összefüggő gyakorlat lebonyolításra került.

6. Az otthoni-, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretek megszerzésének, a tanulási folyamatnak legfontosabb szervezési formái: - a közösségben végzett tanulás, - az egyéni tanulás. Mindkettőnek fontos szerepe van a tanulási folyamatban, a személyiség fejlődésében. Ezért különösen lényeges a közös és az egyéni tanulás megfelelő arányának fenntartása. A házi feladatnak, mint önálló tanulási munkának a jelentősége: - fontos szerepe van a tanulás tanulásában, - szerves kapcsolatot tart fönn két tanítási óra között, - nélkülözhetetlen az ismeretek megszilárdításához, emlékezetbe véséshez, - segíti az alapfogalmak, összefüggések megértését, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Alapelvek: A házi feladat legyen a tanuló felkészültségének megfelelő. Az önálló ismeretszerzést, információ feldolgozást kívánó feladatoknál gondoskodni kell arról, hogy a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára rendelkezésre álljanak. Legyen megfelelően előkészítve, pontosan meghatározva a tennivaló, a határidő, a felhasználható eszközök. Rendszeresen ellenőrizve legyen. Korlátok: Lényeges a házi feladat elkészítéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok között az átlagos képességű tanuló számára szükséges időt kell figyelembe venni. A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi 30-40 percet. Az ennél hosszabb időt igénybevevő több témát átfogó feladatok elvégzéséhez egy hetet biztosítani kell.


Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több a házi feladat. A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg.

7. A kollégium pedagógiai programja A kollégium Pedagógiai Programja az iskola Pedagógiai Programjának 12. számú melléklete.

8. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési programja Az iskolánkban integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók helyi fejlesztési tervét a Pedagógiai Program 9. számú melléklete tartalmazza.

Mellékletek listája 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet

Helyi tanterv Az egyes szakmák tantárgyi rendszere és óratervei a Központi Program alapján A középszintű érettségi szóbeli témakörei Tantárgyi rendszer és óraszámok (szakközépiskola, szakiskola 9-10. évfolyam) 2013-14-es tanévtől kifutó jelleggel. Kifutó osztályok képzési keretei Tanulmányok alatti vizsgák rendjének szabályozása Az iskola esélyegyenlőségi terve Az iskolai könyvtárhasználatról Integráltan oktattatott sajátos nevelési igényű tanulók helyi fejlesztési terve Pedagógusminősítési eljárási rend Gyakornoki szabályzat A Kollégium Pedagógiai Programja

Nyilatkozatok Intézmény neve: Intézmény fenntartója: Intézmény működtetője:

Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerület Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerület

IGAZGATÓI NYILATKOZAT Alulírott Prof. Dr. Vasas Joachim, az intézmény igazgatójaként nyilatkozom, hogy a felülvizsgált és módosított Pedagógiai Program egyetlen rendelkezése sem ró többletkötelezettséget az intézményt fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ számára.

Dátum: Eger, 2013.04.30. PH.

igazgató

Intézmény neve:

Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Intézmény fenntartó- Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerület ja: Intézmény működte- Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerület tője:

IGAZGATÓI NYILATKOZAT Alulírott Prof. Dr. Vasas Joachim, az intézmény igazgatójaként nyilatkozom, hogy a felülvizsgált és módosított Pedagógiai Program egyetlen rendelkezése sem ró többletkötelezettséget az intézményt működtető Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerület számára.

Dátum: Eger, 2013.04.30. PH.

igazgató

Intézmény neve:


IGAZGATÓI NYILATKOZAT Alulírott Prof. Dr. Vasas Joachim, az intézmény igazgatójaként nyilatkozom, hogy a felülvizsgált és módosított Pedagógiai Program alábbi rendelkezései rónak többletkötelezettséget az intézményt fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ számára. A Pedagógiai Program adott rendelkezése (területe, szakasza)

Az adott rendelkezéshez (területhez, vagy szakaszhoz) rendelendő költség (ezer Ft-ban)

Kérem a fenntartó egyetértését a Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul.

Dátum: Eger, 2013.04.30. PH.

igazgató

Intézmény neve:


IGAZGATÓI NYILATKOZAT Alulírott Prof. Dr. Vasas Joachim, az intézmény igazgatójaként nyilatkozom, hogy a felülvizsgált és módosított Pedagógiai Program alábbi rendelkezései rónak többletkötelezettséget az intézményt működtető Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerület számára. A Pedagógiai Program adott területe, szakasza

Az adott területhez, vagy szakaszhoz rendelendő költség (ezer Ft-ban)

Kérem a működtető egyetértését a Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a működtetőre többletkötelezettség hárul.

Dátum: Eger, 2013.04.30. PH.

igazgató

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A

Recommend Documents