P E D A G Ó G I A I P R O G R A M

W E I N E R

L E Ó

Z e n e i s k o la és

Zeneművészeti Szakközépiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM mely készült a következő dokumentumokra hivatkozva:

A Magyar Köztársaság Alkotmánya Az 1993.évi LXXIX. közoktatási törvény, ill. annak módosításai 1993. évi LXXVI. Törvény a szakképzésről, ill. annak módosításai A Nemzeti Alaptanterv A kerettantervi rendelet Az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja A zenész szakképesítés központi tantárgyi programja Az intézmény Alapító Okirata

NEVELÉSI PROGRAM

5

I. KÜLDETÉSNYILATKOZAT, PEDAGÓGIAI ALAPELVEK

6

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK NEVELÉSFILOZÓFIAI ELVEI A zeneiskola A szakközépiskola

6 6 6 7

KINEK AJÁNLJUK ISKOLÁNKAT?

8

II. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA

9

AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE

10

SZEREPE, HELYE A KERÜLET ÉLETÉBEN

10

III. HELYZETELEMZÉS

12

AZ ISKOLA SZERVEZETE, KÉPZÉSI PROFILJA Tartalmi kapcsolat a szakfeladatok között: SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI-DOLOGI FELTÉTELEK Az iskolairányítás szerkezete, a pedagógustestület működése SZEMÉLYI FELTÉTELEK A zeneiskolai szakfeladat A szakközépiskolai szakfeladat TÁRGYI FELTÉTELEK Épület/ek Az intézmény központi épületében kap helyet A Menyecske utcai épületben kap helyet Épületlista Zeneiskolai szakfeladat Szakközépiskolai szakfeladat HANGSZERPARK BÚTORZAT Bútorzat alapfok Bútorzat középfok ESZKÖZELLÁTOTTSÁG Eszközök alapfok Közismeret Középfok zene KÖNYVTÁR ELJÁRÁSOK RENDSZERE Tanulólétszám, beiskolázás, továbbtanulás alapfok Tanulólétszám, beiskolázás, továbbtanulás középfok Felvételi rendszer Továbblépési lehetőségek A tanórán kívül igénybe vehető szolgáltatások AZ ISKOLA CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE

12 12 12 12 14 14 15 15 15 16 16 18 19 19 19 20 20 20 21 21 21 21 22 22 22 23 24 25 26 27

AZ ALAPFOKÚ ZENEI NEVELÉS, A ZENEOKTATÁS CÉL ÉS FELADATRENDSZERE: Művészeti tevékenység célrendszere Pedagógiai feladatok A SZAKKÖZÉPISKOLA NEVELÉSI-OKTATÁSI CÉLRENDSZERE Általános célok A közismereti: képzés célja A zenei nevelés és oktatás célja: SEGÍTŐ ÉLETMÓDRA NEVELÉS, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS A nemzetiségi, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók segítése Közösségfejlesztés az alapfokon Közösségfejlesztés a középfokon

2

28 28 29 30 30 31 32 33 33 33 34

rendszerelemek: Speciális közösségfejlesztési terület –a kamaramuzsikálás SPECIÁLIS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink Képességfejlesztés, tehetséggondozás feladatai Tehetséggondozás Differenciált képességfejlesztés és a tanulási nehézségekkel küzdők felzárkóztatása V. TANULÓI JOGVISZONYHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Zeneiskolai szakfeladat Szakközépiskolai szakfeladat Alapelvek: A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Zeneiskolai szakfeladat Szakközépiskolai szakfeladat A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Zeneiskolai szakfeladat Szakközépiskolai szakfeladat a tájékozódás módja a megoldás lehetőségei VI. KÖRNYEZETI NEVELÉSI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM KÖRNYEZETI NEVELÉS HELYZETKÉP Az iskola közvetlen környezete Személyi erőforrások Hosszú távú célok és feladatok Tanulásszervezési és tartalmi keretek: a tantárgyak környezeti nevelési lehetőségei Kommunikáció Ellenőrzés, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERV Az egészségfejlesztési tervvel kapcsolatos fogalmak, területek, célok feladatok VII. KAPCSOLATOK, HAGYOMÁNYOK, EREDMÉNYEK KAPCSOLATAINK HAGYOMÁNYOK Zeneiskolai szakfeladat Szakközépiskolai szakfeladat EREDMÉNYEK Zeneiskola Szakközépiskola

34 35 36 36 37 40 41 41 42 42 42 42 42 44 44 44 45 45 45 45 46 46 46 46 46 47 48 49 54 55 55 55 60 60 61 61 62 62 62 64

VIII. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN ZENEISKOLAI SZAKFELADAT A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Szülő-pedagógus kapcsolata, együttműködése Növendék-pedagógus kapcsolata, együttműködése Növendék és szülő otthoni együttműködése SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKFELADAT Az oktató-nevelő munkát segítő tanári, szülői és diákszervezetek A közismereti tantestület A szülői együttműködés A tanulók közösségei, a diákönkormányzat A kollégium IX. FELTÉTELEK

67 67 67 67 68 68 68 68 69 69 69 69 70

3

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ FELTÉTLENÜL SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK Pedagógusok képzése, továbbképzése Eszközrendszer

70 70 71

HELYI TANTERV

72

I. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE

73

ZENEISKOLAI KÉPZÉSI TANSZAKOK, EGYES ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYAI Képzési szakaszok, idők F ő t á r g y képzési ideje: K ö t e l e z ő tárgy képzési ideje KÖZÉPFOKÚ KÖZISMERETI ÉS ZENEI KÉPZÉS RENDJE Közismeret Zene Az iskola tanulólétszáma 5 évre tervezve: TANTERV, ÓRAKERET, ÓRATERV, TANTÁRGYSTRUKTÚRA Létszám és óraszámok alapfok Képzési struktúra Szakközépiskola közismeret Középfok zene TANULÓI JOGVISZONY Zeneiskola Szakközépiskola Jelentkezés és felvétel: a tanév rendje által szabályozott időszakban TOVÁBBHALADÁS AZ ISKOLÁBAN Magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanulói jogviszony megszűnésének esetei II. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, BESZÁMOLTATÁSA

73 74 75 76 76 76 78 79 79 79 82 84 88 95 95 95 95 95 95 97 98

KÖVETELMÉNYEK, A SZÁMONKÉRÉS, AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI, A TANULMÁNYOK ELLENŐRZÉSE Zeneiskola -Hangversenyeken való szereplés (tanszaki, iskolai, kerületi rendezésű, külső felkérésekre - rádió, tv, stb.) Szakközépiskola A MAGATARTÁS ILLETVE A SZORGALOM MINŐSÍTÉSE Szorgalomjegy alapfokon Szakközépiskola Magatartás Szorgalom JUTALMAZÁS, ELMARASZTALÁS Alapfok Középfok

98 98 102 102 102 105 105 106 106 107 108 108 108

III. A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA

108

IV.

109

A TANTÁRGYAK TANTERVEI AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSI ELVEI Alapfok Középfok TANTERVEK Közismeret Zene

V.

BEFEJEZŐ RÉSZ

109 109 109 110 110 110 111

ZÁRÓGONDOLATOK ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

111 111

4

Nevelési program

5

I. Küldetésnyilatkozat, pedagógiai alapelvek

" A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejődéséhez szükséges" (Alkotmány 67. par. 1 bek.) "A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. A Magyar Köztársaság ezt a jogot az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető középfokú oktatással, továbbá az oktatásban résztvevők anyagi támogatásával valósítja meg. A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tanszabadságot és a tanítás szabadságát" (Alkotmány 70/F-G.par.)

Iskolánk a zenei, művészeti nevelés lehetőségeivel és eszközeivel intenzív személyiségfejlesztő, gyermekközpontú iskola. Célunk az általános műveltség megalapozása, a gyermekek zenei képességeinek fejlesztése, a művészetek megszerettetése, értése, amatőr művelése, s a legtehetségesebbek művészeti pályára irányítása.

Pedagógiai alapelvek • A pedagógus munkájának lényege az, hogy tudását átadva és a tanítványaiban rejlő képességeket kibontakoztatva hozzásegítse őket az értékeket és javakat teremtő élethez. E munkafolyamatban a pedagógus t e l j e s s z e m é l y i s é g é v e l vesz részt, és tanítványainak is teljes személyiségére hat." • A pedagógus kötelessége a gyermek személyiségének, emberi méltóságának tiszteletben tartása, • A pedagógus kapcsolata a diákokkal mester- tanítvány kapcsolat. • A pedagógus pozitív érzelmekkel fordul tanítványaihoz, egész személyisége ezt sugározza.

Nevelésfilozófiai elvei A zeneiskola Művészeti iskola lévén, nevelésfilozófiánkat alapvetően abból az alaphelyzetből határozzuk meg, miszerint: •

a zenei nevelés alapvető minden gyermek fejlődésében, mert a zene és a zenei nevelés elsődleges értékei egybeesnek alapvető életértékeinkkel.

6

•

Világunknak szüksége van a művészetekre, a művészeti, művészi produktumokra, ebből fakadóan szükséges az ifjúság művészeti nevelése is.

•

A művészeti nevelés, - mint a mindennapi élet szerves alkotórésze, - értékes lehetőséget biztosít a szellemi képességek fejlesztésére, a személyes érzelmek, értékélmények, gondolatok megalkotására, a kreativitás minél szélesebb körű fejlesztésére.

•

A nevelés és oktatás nem választható külön, hiszen a nevelés komplex tevékenység: a gyermek képességeinek, személyiségének sokoldalú kibontakoztatása, saját életének teljesebbé tételére és a társadalom javára.

Nevelés a személyes példamutatás, a jól irányított egyéni és kollektív cselekvések megszervezése is.

A szakközépiskola Az iskola funkcióját elsődlegesen a Közoktatási törvény alapján határoztuk meg : Az iskola: „…a tanszabadság, s a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességének meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer…”/ Közoktatási Törvény Preambulum/ „A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra,…”/ 29.§.(5.) / „A tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát tesz.” / 29. §. (5.) / „Ha a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel: a tanuló a szakmai vizsgát, az érettségi vizsgát követően teszi le.” / 29.§. (8.c.) / „kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakközépiskola, ha érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulókat készít fel szakmai vizsgára.” / 29.§.(9.) / Ennek a korszerű iskolarendszernek része iskolánk is, tehát kettős funkcióját a fentiek adják. Egyrészt: az általánosan művelő, érettségire felkészítő és továbbtanulást elősegítő oktató-nevelő tevékenységet, Másrészt: a szakmai vizsgára való felkészítő pedagógiai munkát. A szakközépiskolai szakfeladat filozófiájának kialakítása előtt tájékozódtunk a nevelői testület és a tanulók körében, hogy konszenzus alapján, közös összefogással érhessük el céljainkat. Valamennyi tanulócsoportban, mindenre kiterjedő kérdőíves felmérést végeztünk, melynek eredményét felhasználtuk, megvitattuk és összevetettük a nevelőtestület véleményével. E két síkon folyó felmérés során aziránt érdeklődtünk, hogy a diákok és a pedagógusok mit várnak az iskolától és milyen értékeket preferálnak. Az eredményekből levont konzekvenciákat is felhasználtuk iskolánk filozófiájának megfogalmazásakor.

7

A szakközépiskola kettős funkcióját megtartva, azonos hangsúlyt kap az oktatásinevelési folyamatban az alapműveltségre épülő általános, és speciális zenei műveltség megszerzése, valamint a tanulók értékorientált személyiségfejlesztése. Tehát oktató-nevelő munkánk középpontjában a differenciált, egyéni képességekre épülő személyiségfejlesztés, valamint az általános és szakirányú műveltség megszerzése áll. Az intézmény értékrendjében kiemelt helyet foglal el a becsületesség, az őszinte barátság ápolása, a művelt, magabiztos, tisztelettudó, hazáját szerető, szakmailag is jól felkészült, a másságot elfogadó, igazságszerető, felelősségvállaló ifjú emberek nevelése és képzése. A felsorolt személyiségjegyek mind a tanárok, mind a diákok értékrendjében elfogadott és kívánatos preferencia sort tükrözik. Feltételezzük és reméljük, hogy a nevelőtestület lelkiismeretes oktató-nevelő munkája eredményeként tanulóink megállják helyüket a felsőoktatásban és valamennyi munkahelyen, ahol képességeik és tudásuk alapján munkát vállalnak, megtalálják egyéni boldogulásukat a XXI. század Európai Uniós Magyarországában és a világ más tájain is.

Kinek ajánljuk iskolánkat?

-

-

Azoknak a gyerekeknek, akik a zene megismerése és művelése révén kívánják kiteljesíteni személyiségüket; az együttmuzsikálásban szeretnének közösségre lelni. Azoknak az ifjú muzsikusoknak, akiknek eltökélt szándékuk, hogy zenész pályára lépnek. Olyan szülőknek, akiknek kreatív, érzékeny, tehetséges, muzikális gyermekük van, de olyanoknak is, akiknek gyermeke gátlásos, szorongó, és ezért szüksége van a muzsikálás adta feloldódás lehetőségére. Olyan szülőknek, pedagógusoknak, akik az emberi értékek iránt elkötelezettek, és fontosnak tartják a polgári értékek őrzését és továbbadását Olyan pedagógusoknak, akik munkájukat igényesen végzik, akik szemléletükben, munkájukban érvényesíteni tudják a művészetek és a mindennapi gondoskodás harmonikus kapcsolatát.

8

II. Az iskola jogállása Az intézmény neve: Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola Központi épülete: Budapest, XI. Neszmélyi u. 30. Telephelye: Budapest, XI. Menyecske u. 2. Tagiskolák: Kihelyezett tanszakok működnek a kerület 22 általános és középiskolájában Az intézmény fenntartója: Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (Budapest, XI. Bocskai út 39- 41.) Alaptevékenysége: alapfokú zenei oktatás és nevelés, középfokú közismereti és zenei képzés Az intézmény jogállása: részben önálló pénzügyi gazdálkodású intézmény, egy igazgatású, kettős szakfeladaton működő közoktatási intézmény. Alapító okirat kelte, működési engedélyének száma, engedély kiállítója: Kelte: 2007. 06. 21. A 324/2007. /XI. ÖK./VI. 21./ sz. határozata alapján Engedély kiállítója: Budapest Főváros XI. ker. Újbuda Önkormányzat képviselőtestülete

A jelenlegi igazgató neve: Mészáros Lászlóné székhelye: Központi épület telefon: 310-3815, 248-0255, 310-3411, 248-0256 Igazgatóhelyettesek: 4fő – szakfeladatonként kettő zeneiskolai helyettes szakközépiskolai zenei helyettes zeneiskolai helyettes szakközépiskolai közismereti helyettes székhelyük : Központi épület / jogkörök és helyettesítési rend az SZMSZ-ben szabályozva /

9

Az intézmény története szerepe, helye a kerület életében A zeneiskolától a zeneművészeti szakközépiskolát is magába foglaló komplex intézményig Rövid kronológia A több mint 70 éves múltra visszatekintő zeneiskolai oktatás jelentős szerepet kapott és kap a kerület életében. Mint VI-os körzet, majd 1968-tól mint a XI. kerületi Állami Zeneiskola Budapest legnagyobb kerületének fiataljait vezeti be a zene rejtelmeibe, magas szintű oktatásával, kiemelkedő pedagógiai munkával kiváló tehetségeket segített további sikeres tanulmányokhoz , mely tanulmányok után a világ pódiumaira kerültek hangszeres művészként és operaénekesként. A zenepedagógia területén országszerte és külföldön is dolgoznak volt növendékeink. Az intézmény életében az 1971-93 között eltelt 22 év - B A U E R Istvánné igazgatói működésének időszaka -- rendkívüli fejlődést jelentett. Az iskola munkáját két nagy célkitűzés: az amatőrképzés, és a zenei pályára való készítés határozta meg. Mindezek érdekében a tehetségkutatást, a tehetséggondozást, valamint a növendékek sikerélményhez juttatását elsőrendű feladatnak tekintettük. Nagy súlyt helyeztünk a szakmai munkaközösségek munkájára, a szaktanácsadás rendszerességére, s így sikerült egyre magasabb színvonalú oktatást és egyre kiemelkedőbb eredményeket elérnünk. Évről-évre többen érdeklődtek iskolánk iránt, évről- évre egyre több feladatot vállaltunk, és eredményeinkkel bizonyítottuk, hogy az ifjúság zenei nevelése fontos kultúrpolitikai feladatot jelent. 1972. óta évenként megrendeztük a tanulmányi versenyt, melyen 24 tanszak 4-500 növendéke vett részt. Ezek a hatalmas részvételi számok lehetővé tették, hogy kiválasztódjanak az iskola növendékei közül azok, akik később zenei pályára mentek. Az évek során minden évben 15-20 gyereket vettek föl iskolánkból a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, többet pedig egyenesen a budapesti és a vidéki főiskolákra. Jelentősek voltak eredményeink az országos versenyeken, számos 1. 2. 3. díjat nyertünk. Kiváló szakembereink munkája, kimagasló eredményeink hozzájárultak ahhoz, hogy megkérjük az engedélyt a Zeneművészeti Szakközépiskola megalapítására, s melyet 1989-ben megkaptunk. Így 1990 óta működik intézményünkben szakközépiskolai képzés is. 1985-ben vettük fel a Weiner Leó nevet, és ez a név szakmailag azóta is kötelez. Tudatosan igyekeztünk az együttes muzsikálásra, a kamarazenére irányítani a figyelmet, a vonószenekar az iskola fennállása óta, a fúvós zenekar 1971 óta működik a zeneiskolában, fennállása óta a szakközépiskolában is. Ezek az együttesek - a zeneiskolások, ill. később a szakközépiskolások is - bejárták Európát. Iskolánk a kerület összes oktatási intézményének diákjait összefogja, biztosítja számukra a zenetanulás lehetőségét délutáni oktatás keretében.

10

Központi épületünkön és telephelyünkön kívül a XI. kerület 20 általános iskolájában jelen vagyunk-- a helyi igényekhez alkalmazkodva—hangszeres és vokális egyéni főtárgy és csoportos melléktárgy oktatásával. Így tudjuk megadni ebben a nagy kerületben szinte mindenütt a zenetanulás lehetőségét az általános iskolás kortól a főiskolás korig, a kisgyermek 6. életévétől a 22 éves felnőttig bezárólag minden érdeklődőnek.

Rendszeresen kérik fel intézményünk szólista diákjait, vonós- és fúvószenekarainkat úgy az Önkormányzat, mint a kerület oktatási intézményei által rendezett műsorokon való közreműködésre, de tagiskoláinkban önálló hangversenyeket is tartunk. Szoros kapcsolatban vagyunk a Közösségi Házakkal, hiszen kulturális műsoraikat színesítjük zeneszámokkal, s önálló esteket, hangszeres bemutatókat tartunk felkérésükre. Igen közkedveltek karácsonyi koncertjeink, ahol énekes-iskolás kis növendékeink éppoly sikereket aratnak, mint szakközépiskolás hallgatóink. Bérleti hangversenysorozatunk - melyet több évtizede a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (volt József Attila Gimnázium) impozáns Dísztermében tartunk, - már hagyományosnak mondható. Ezzel is a kerületben élő, dolgozó lakosság kulturálódási igényének kielégítését kívánjuk elősegíteni.

11

III. Helyzetelemzés

Az iskola szervezete, képzési profilja Jelenleg a fővárosban két olyan iskola van, amely magába foglalja a zeneiskola 12 évfolyamát és a szakközépiskola többirányú középfokú képzésének 5 évfolyamát, valamint a kiegészítő szakképzés 3 évfolyamát. Közülük az egyik a Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola. A zeneiskola 12 éves képzése a hagyományos: 2+6+4-es rendszerben, a szakközépiskola 5 éves /párhuzamos/ és 3 éves kiegészítő szakképzése pedig, a Ktv. művészeti szakközépiskoláira vonatkozó előírásai szerint működik.

Tartalmi kapcsolat a szakfeladatok között: • a szerves egymásra épülés lehetősége, • iskolánk sajátos szerkezetének igen nagy jelentősége lehet és van is a kerület, illetve a főváros oktatási és kulturális életében. Az alapfokon kerületünkben tanuló, tehetséges növendékek - igényük és képességük szerint- törés nélkül folytathatják zenei pályára készülésüket „házon belül”. Amennyiben szakmai fejlődésük is megkívánja, alapfokon megkezdett tanulmányukat tanárváltás nélkül - természetesen a sikeres felvételi vizsga után- folytathatják szakközépiskolánkban. A mindkét fokon tapasztalattal rendelkező művészpedagógus kellő tapintattal tudja kezelni az alapfok és szakközépiskolai középfok közti átmenet pedagógiai és pszichológiai problémáit, abban az esetben is, ha a növendék más környezetből, más tanártól került hozzánk, • a szakközépiskolai rész a közös koncertek, a versenyeredmények, fesztiválok révén állandó húzóerőt képvisel, távlatot ad a zeneiskola tanulóinak.

Személyi és tárgyi-dologi feltételek Az iskolairányítás szerkezete, a pedagógustestület működése

A két szakfeladattal működő intézmény élén egyszemélyi felelősséggel az igazgató áll. Ő felel az iskola irányításáért, működéséért. Munkáját az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető, a munkaközösség-vezetők /tanszakvezetők / segítik.

12

Mivel az oktatás a kerület 20 iskolájában folyik, így szükséges ezekben az iskolákban az ún. tagiskolavezető összefogó munkája. A tagiskolavezetők szoros kapcsolatot tartanak a zeneiskola vezetése ill. a tagiskola tanárai, igazgatósága között.

Igazgatói tanács: A Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola vezetését, a szakfeladatok ill. a tagiskolák munkájának összehangolását hat főből álló tanács /felső vezetés/ végzi. Tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek /4fő/ gazdasági vezető

MIP_csoport Minőségfejlesztési csoportunk úgy épül föl, hogy - munkáját az igazgató által megbízott csoportvezető irányítja és további 5 fő végzi, - a megbízás egy évre szól, Alkalmanként egy-egy feladatra külön minőségfejlesztési körök szerveződnek. A minőségfejlesztési csoport munkáját a csoporttagok által összeállított: - minőségügyi SzMSz szabályozza Munkájukhoz szükséges helyiséget és eszközöket a Neszmélyi úti épületben biztosítjuk.

Intézményi tanács: Szakértői tanács, mely észrevételeivel, tanácsaival, feladatvállalásaival eredményesen segíti a vezetőt döntéseinek meghozatalában. Tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek gazdasági vezető tanszakvezetők szakszervezeti titkár Közalkalmazotti Tanács elnöke Az intézmény működési rendjét az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tételesen meghatározza és szabályozza. Ennek betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező érvényű! A törvényi előírások alapján működik iskolánkban: Közalkalmazotti Tanács Iskolaszék Szülői Munkaközösség Diákönkormányzat Működési rendjüket, működési szabályzatuk tartalmazza.

13

Munkaközösség-vezetők, tanszakvezetők: A szakmai munkaközösségek, tanszakok élén álló vezetők. Feladatuk • szervezik a tanszak életét, • a tanszakon felmerülő szakmai, pedagógiai kérdésekben döntenek. • elkészítik az éves munkatervet, év végi beszámolót, • kapcsolatot tartanak a szaktanácsadókkal, • munkaközösségi foglalkozásokat tartanak, • megszervezik a házi tanulmányi versenyeket, bemutató órákat tartanak, • irányítják, ill. javaslatot tesznek a tanári továbbképzésre, • segítik a kezdő tanárok szakmai munkáját, testületünkbe való beilleszkedését, • óralátogatásaikról, annak tapasztalatairól értékelő beszámolót készítenek. Kiemelt célunk: a munkaközösségek munkáját a jó szakmai felkészültség, problémaérzékenység és megoldókészség jellemezze, értekezleteiken a kultúrált vitaszellem uralkodjon.

Személyi feltételek Intézményünkben a fenntartó 2007. ….-ban hozott döntése alapján 133 pedagógus és 33 a pedagógiai munkát segítő más alkalmazotti álláshely van. A pedagógus álláshelyen foglalkoztatott zenei tanárok egy része áttanítással mindkét szakfeladaton tanít. A pontos lebontást szakfeladatonként külön közöljük táblázatos formában. Mindkét szakfeladaton megfelelő végzettségű tanárok látják el a pedagógiai feladatokat: A 144,5 álláshelyen jelenleg 100 egyetemi végzettségű és 64 főiskolai végzettségű pedagógus tanít. A zeneiskolai szakfeladaton ez az arány 33 : 63. A szakközépiskolában minden kolléga egyetemi végzettségű.

A zeneiskolai szakfeladat Intézményünk alapfokú alkalmazotti álláshely-száma: 83,5 teljes állás.

Tanáraink közül:

30 fő rendelkezik egyetemi végzettséggel,

14

66 fő pedig főiskolai tanári diplomával. Így a foglalkoztatás törvényi előírásainak iskolánk tantestülete maximálisan megfelel. A gazdasági vezetőn kívül-- aki úgy az alapfok, mint a középfok gazdasági feladatait látja el, dolgoznak irodai és technikai munkatársak is. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a zeneiskolában biztosítottak.

A szakközépiskolai szakfeladat A szakközépiskolai szakfeladaton összesen 52,5 álláshely van. A gazdasági vezető mind az alapfok, mind a középfok munkaügyi feladatait ellátja. Közismeret Iskolánk közismereti tantestülete a munkakörének megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező oktatóból áll. Tanáraink közül többen is közvetlen kapcsolatban állnak a zenével (zeneművészeti szakközépiskolai végzettségük, egyéb zenei képzettségük, környezetük, érdeklődésük, hobbijuk révén, koncertjeink aktív hallgatói) és erős a toleranciaképességük tanítványaik szakmai tevékenységével kapcsolatban. Ideálisnak mondható az adminisztrációs és technikai munkatársakkal való együttműködés, akik nagy szeretettel és hozzáértéssel segítenek a mindennapi problémák megoldásában. Zenei képzés Jelenleg minden tanárunk megfelelő szakirányú képzettséggel rendelkezik és az iskola vonzereje elég erős ahhoz, hogy a jövőben se legyen gond az állások betöltésével. A két szakfeladat közötti kapcsolat teszi lehetővé az un. "áttanítást", mely azt jelenti, hogy az alapfokú szakfeladatra kinevezett pedagógusok heti óraszámuk bizonyos % - ában szakközépiskolai feladatokat láthatnak el, ill. a szakközépiskolai szakfeladatra kinevezett pedagógusok bizonyos óraszámban alapfokon dolgoznak. Ez a számadat minden esetben nyomon követhető a tantárgyfelosztáson, lévén az adott tanév növendéklétszámának a függvénye. Azonos létszámok mellett természetesen a tanszakok közötti arány évente változhat.

Tárgyi feltételek Épület/ek 2000. augusztusában költözött központunk a XI. Neszmélyi u. 30. épületbe.

15

Telephelyünk, a XI. Menyecske u. 2. ahol továbbra is párhuzamosan működik két intézmény: A "Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola

és az " Őrmezei Általános Iskola" Az intézmény központi épületében kap helyet • • • • • • • • • • • • • • •

az igazgatói iroda, a igazgatóhelyettesek irodái, a gazdasági vezető irodája a munkaügyi előadó és a tanulmányi és gazdasági titkárok irodái tanári szoba 5 nagyobb tanterem, amelyben közismereti oktatás és zenei csoportos órák folynak, természettudományi előadó és szertár tornaterem és a hozzá tartozó öltözők számítógépes szaktanterem, mely könyv- és kottatárként is funkcionál a nagy teret igénylő hangszerek tanítására 8 közepes alapterületű terem, amelyben trombita, tuba, zongora, ütő főtárgyi és korrepetíciós órák folynak 9 kisebb alapterületű hangszeres terem, amelyben oboa, blockflőte, harmonika, gitár, hegedű, szaxofon, hárfa, kötelező zongora és kamarazene oktatás folyik próbaterem, hangversenyterem, melyben mindkét fúvószenekar / zeneiskolai és szakközépiskolai / próbáin kívül délutánonként, esténként hangversenyeket rendezünk. melegítő konyha ebédlővel orvosi szoba hangszerraktár.

A tanítás feltételei akkor válnak abszolút megfelelővé, ha a födém szigetelését – melynek hiányában az erős áthallás komoly gátja a professzionális munkavégzésnek – a közeljövőben sikerül megoldani, hiszen a termek már hangszigetelt falakkal vannak ellátva, nagyságukat tekintve pedig mind alkalmasak egyéni oktatásra. A központi épületünkben 2006. januárjában került átadásra az a hangszigetelés és esztétikum szempontjából is megfelelő próbaterem, mely nem csupán a fúvószenekarok, fúvósegyüttesek próbáinak ad helyet, hanem számos hangversenynek, versenynek, kurzusnak, rendezvényünknek is.

A Menyecske utcai épületben kap helyet • • •

a kamaraterem, melyben a vonószenekarok / zeneiskolai és szakközépiskolai/ próbáin kívül tanszaki hangversenyeket és kisebb közönséget igénylő (80 fő) versenyeket, központi hangversenyeket rendezünk 2 tanterem, melyben zeneiskolai elmélet, magánének, kamarazene oktatás valamint korrepetíciós órák folynak 13 hangszeres terem, melyben magánének, zongora, klarinét, harsona, fuvola, brácsa, gordonka, bőgő, furulya, kamarazene oktatás folyik

A tanítás feltételei megfelelőek a Menyecske utcai épületünkben. Hangszigetelt, tiszta, kulturált termek biztosítják a nyugodt körülmények közötti oktatást.

16

Közel sem ennyire ideálisak a tanítás feltételei a kihelyezett tagiskoláinkban. Néhány -példaértékű teremtől eltekintve-- sajnos sok a kívánnivaló a zenetermeink, ill. a számunkra biztosított tantermek akusztikája, felszereltsége, esztétikai hatása miatt.

17

Épületlista Központi épület, valamint az ott működő tanszakok: Neszmélyi u. 30. Központi épületünkben Neszmélyi út 30.

Szolfézs, elmélet, zongora, fafúvós (fuvola, oboa, szaxofon, fagott), rézfúvós (trombita, tuba), hárfa, gitár, ütőhangszerek

Telephely, valamint az ott működő tanszakok: Őrmezei Ált. Iskola Menyecske u. 2.

szolfézs-előképző, szolfézs, zongora, vonós (hegedű, cselló, nagybőgő), fafúvós (fuvola, klarinét, furulya), gitár, magánének, rézfúvós(harsona)

Menyecske u. 2. Feladatellátási helyeink (tagiskoláink), valamint az ott működő tanszakok: Általános Iskola Csíki-hegyek u.13-15. Általános Iskola Törökugrató u. 15. Farkasréti Ált. Isk. Érdi u. 2. Gárdonyi Géza Ált. Isk. Bartók B. u. 27. Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Villányi út 27. Ádám Jenő Fenntartói Gyakorló Általános Iskola Köbölkút u. 27. Bocskai István Általános Iskola Bocskai u. 47-49. Lágymányosi Általános Isk. Egry J. u. 3-11. Bárdos Lajos Ált. Isk. és Gimnázium Baranyai u. 16-18. Bethlen Gábor Ének- és Zenetagozatú Ált. Isk. és Újreál Gimnázium Bartók Béla út 141. Általános Iskola, Keveháza u. 2 „Kincskereső” Ált. Isk. Fogócska u. 6. Általános. Iskola Sopron u. 50. Albertfalvai Don Bosco Katolikus Ált. Isk. Albertfalva u.9-11

szolfézs-előképző, szolfézs, zongora, hegedű, cselló, furulya, fuvola, klarinét szolfézs-előképző, szolfézs, zongora, hegedű szolfézs-előképző, szolfézs, zongora, hegedű, furulya szolfézs-előképző, szolfézs, zongora, hegedű, furulya szolfézs, zeneirodalom, zongora, fuvola szolfézs-előképző, szolfézs, zongora, hegedű, cselló, furulya, fuvola, fagott szolfézs-előképző, szolfézs, zongora, magánének, kürt, harsona, klarinét, szaxofon szolfézs- előképző, szolfézs, zongora, hegedű, cselló, furulya szolfézs, zongora, oboa, klarinét, szaxofon, furulya, hegedű

szolfézs-előképző, szolfézs, zongora, hegedű, furulya

furulya, oboa, gitár, zongora szolfézs-előképző, szolfézs, zongora szolfézs-előképző, szolfézs, zongora, gitár, hegedű, furulya szolfézs-előképző, szolfézs, zongora, hegedű, cselló, furulya, énekes iskola

18

Petőfi Sándor Általános Iskola, Gimn. és Szki. Kiskörös u. 1 Budai Sport Ált. Isk. Bikszádi u. 11 Mérnök utcai Általános Iskola Mérnök u. 39 Kelenvölgyi Általános Iskola, Kecskeméti J. u. 14.

zongora

szolfézs-előképző, szolfézs, zongora, fuvola, klarinét, furulya zongora szolfézs-előképző, szolfézs, zongora, furulya, gitár

Zeneiskolai szakfeladat Alapfokú zenei képzés folyik---az igények és lehetőségek szerint-a központi épületben, (Neszmélyi út 30.) a telephelyen, (Menyecske u. 2.) ill. kihelyezett tanszakok működnek a kerület 18 általános iskolájában, gimnáziumában, (un. tagiskolában), ahol hangszeres főtárgy oktatást, ill. elméleti oktatást tartunk. /tagiskolák pontos felsorolása fent) Tagiskoláinkban hangszeres oktatás és elméleti képzés folyik, az iskolai tantermekben. Az ott tanuló diákok számára így a legkényelmesebb a hangszertanulás, azonban alkalmazkodnunk kell a délelőtti tanításhoz, úgy tanterem, mint idő szempontjából. A körülmények nem mindig megfelelőek. Szükség lenne a termek hangszigetelésének megoldására, melynek eredményeként kevésbé zavarnánk az általános iskolai oktatást. Több helyen problémát okoz a zeneiskolai eszközök, hangszerek tárolása.

Szakközépiskolai szakfeladat A közismeret és a zenei csoportos elméleti órák oktatását, valamint a Koncert-Fúvószenekar és a fúvós kamarazene csoportok próbáit a központi épületben meg tudjuk oldani. Bizonyos hangszeres főtárgy-, zongora kötelező tárgy, kamarazene-órák és a vonószenekar próbái a Menyecske úti épületben, esetenként a különböző tagiskolákban kapnak helyet. A központi épület és a telephely távolsága, azonban nem nehezíti a tanulók gazdaságos időbeosztásának kialakítását, az alapfokú és középfokú iskolavezetés együttműködése is könnyebbé, kevésbé időigényessé és hatékonyabbá vált.

Hangszerpark A két szakfeladat közösen használja az iskola hangszerparkját, ám azok külön leltárban szerepelnek. A célpályázatokból vásárolt nagy értékű hangszereket azonban elsősorban az adott szakfeladat minőségi ellátására vesszük igénybe. A hangszerparkról bővebben a szakfeladatoknál találhatók információk.

19

A zeneiskola növendékei 23 féle hangszeren tanulhat. Országszerte általános gyakorlat, hogy a vonós és fúvós szakokon az / ún. "gyakorlóhangszert" / az intézmény biztosítja a gyermekek részére. Teszi ezt azért, mert a növésben, gyors fejlődésben lévő tanulók részére sokszor még egy tanéven belül is cserélni kell a hangszert. / Különböző méretű vonós hangszerek / Tervezzük évente egy-egy zongora „nagy-generál” javíttatását, melynek az állandóan emelkedő költségeit igyekszünk a saját térítési-díj bevételünkből biztosítani, de ez az ütemezés nem biztosítja a jelenleg meglehetősen rossz állapotú zongoráink belátható időn belüli gyors javíttatását. Új hangszerek vásárlására a kötelező taneszköz-jegyzék előírása alapján történő ütemezés is lehetőséget ad. Több pályázaton nyertünk kisebb-nagyobb összeget kifejezetten a hangszerparkunk fejlesztésére, felújítására, valamint az oktatást segítő egyéb eszközök (informatikai, számítástechnikai eszközök) vásárlására is. Továbbra is számítunk - az elmúlt évekhez hasonlóan- a Budapest XI. ker. Önkormányzata által biztosított azon önrészre, mely lehetővé tette a pályázatok kedvező elbírálását.

Bútorzat Bútorzat alapfok Bútorzatunk nem mondható a legmegfelelőbbnek, hiszen az évtizedek alatt már jócskán elhasznált tanulópadok (szolfézs teremben), az ütött-kopott tanári asztalaink látványa nem segíti a művészeti oktatás esztétikumra való nevelését. A próbateremben és a Menyecske utcai kamarateremben lévő székek esztétikusak és megfelelnek az egészséges munkavégzés feltételeinek. A kottaállványok cseréje folyamatosan történik. A központi épület udvarán fedett biciklitároló is található.

Bútorzat középfok Az iskola bútorzata részben az eredeti, részben a költözéskor öröklött, de semmiképpen nem felel meg a kor esztétikai és egészségügyi elvárásainak, bár funkciójának még megfelel. A központi épületben minden tanuló rendelkezik saját zárható szekrénnyel. A folyosókon pihenő padokat rendszeresítettünk. A tantermekben korszerű táblák segítik a munkát, a világítás korszerűsítése is megtörtént.

20

Az ebédlő bútorzata megfelelő, a melegítő konyhát, átadót és az ebédlőt elhúzható panelokkal választottuk el, így az ebédlő a délutáni tanulásra, csendes feltöltődésre alkalmassá vált diákjaink számára.

Eszközellátottság Eszközök alapfok A zeneoktatáshoz elengedhetetlenül szükségesek az adott hangszer megléte mellett audiovizuális eszközök /magnók, lemezjátszók, CD lejátszók, videók, TV készülékek /a zene illusztrálásához, a növendékek produkcióinak felvételéhez. Iskolánk rendelkezik néhány-- sajnos nem a legjobb minőségű -- kis magnós-rádióval, melyet a zeneirodalmat és zenetörténetet tanító kollegák használnak.

Közismeret Folyamatosan javítjuk a tárgyi feltételeinket: • Az épület felújításának köszönhetően a tisztasággal nincs komoly gond, a hangszigetelés fejlesztésre szorul - a felújításkor csak néhány földszinti terem szigetelésére jutott pénz, a födém szigetelésére, valamint az emeleti termek hangszigetelésére már nem volt lehetőség. Így az áthallás a termek között meglehetősen nagy. • Az oktatáshoz szükséges technikai eszközök terén már javuló tendencia tapasztalható: a nyelvtanításhoz, de egyéb tárgyak oktatásához is nagy szükségünk volt tv-re-, videókra, DVD-lejátszókra, projektorra – melyeket az elmúlt évben módunk volt beszerezni. • Az informatikaoktatásra az épületben megfelelő a géppark és szaktanterem áll tanulóink rendelkezésére, melyben a SULINET jóvoltából Internet-szolgáltatás is hozzáférhető. • Folyamatosan fejlesztjük a könyv- és videó-és CD tárunkat, hiszen diákjaink nem kis része kollégista, mások pedig nem rendelkeznek otthon minimális könyvtárral sem, ezért legalább a kötelező olvasmányokból és a legfontosabb kézikönyvekből több példányt kell beszereznünk. Egyre több diákunk jogosult az ingyenes tankönyvellátásra, a tartós, kölcsönözhető tankönyvek számát folyamatosan növeljük az e célra felhasználható normatív keret terhére, a partnerekkel történő egyeztető eljárás során alakítva ki a beszerzendő könyvek listáját. • A művészettörténet tantárgy jóval elevenebb, élet közelibb lehetne megfelelő dia- és videó-háttérrel.

Középfok zene •

Rendkívül fontos nemzetközi hírű zenekaraink számára fontos a megfelelő zenekari próbaterem kialakítása, mert kamaratermünk sem méretben, sem akusztikailag nem felel meg zenekari próba céljára. Ezt a központi épületben elkészült próbaterem átmenetileg megoldja.

21

•

A zeneoktatás legproblematikusabb pontja a megfelelő számú és minőségű hangszer. Javuló helyzetben van a zongoraállományunk. A hangszerek megfelelő karbantartására azonban nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrás. Az évtizedek során elhasználódott hangszerek nem alkalmasak jelenlegi állapotukban oktatásra. Az arra még érdemes hangszereket fel kellene újítani. A zongora főtárgyas tantermekbe feltétlenül szükséges lenne jó minőségű hangszer. Emellett szakmai tantervünk megvalósításához szükséges minden tanterembe egy-egy zongora vagy pianínó.

Könyvtár A minőségi oktatási és nevelési munka elengedhetetlen feltétele a jól felszerelt könyvtár, kottaés lemeztár kialakítása és folyamatos fejlesztése is. A két szakfeladatnak közös könyvtár és kottatár áll rendelkezésére a központi épületben, két fő szakképzett könyvtáros alkalmazásával. A könyvtár a tantestület tanárainak, és a növendékeknek is hozzáférhető. A használat rendjéről a „Házirend”, ill. a „Könyvtárszabályzat” rendelkezik, a nyitva tartás pontos rendjéről pedig minden tanév elején tájékoztatjuk az érdekelteket.

Eljárások rendszere Tanulólétszám, beiskolázás, továbbtanulás alapfok Tanulólétszám Növendéklétszámunk alakulása az utolsó 5 évben Tanév Létszám

2002-2003 1531 fő

2003-2004 1462 fő

2004-2005 1442 fő

2005-2006 1431 fő

2006-2007 1419 fő

Láthatóan igen magas zeneiskolai tanulólétszámunk. Az elmúlt években sem küszködtünk a növendékhiány miatt (a túljelentkezés a 2006/2007-es tanévre kb. 95 fő volt). Problémát okoz viszont az, hogy minden egyes tanulni vágyó, képességei szerint megfelelő kisgyermeket helyhiány miatt nem tudunk felvenni. Ezek száma az elmúlt években nőtt.

A beiskolázási lehetőségek Így érthetően elsősorban a kerület kisdiákjainak biztosítottak. Fogadunk természetesen a szomszédos kerületekből is gyermekeket, hiszen sok esetben kifejezetten a tanár személye, egyénisége, szakmai-emberi hírneve vonzza ide a környék legtehetségesebb, legjobb képességű muzsikus tanulóit is.

22

Továbbtanulás Amint a bevezetőben elmondtuk, a zeneiskolai oktatásunk, a színvonalas felkészítő munkánk reális alapja lehet a zenei pályára való irányításnak, hiszen az alapfok 6 éve után felvételi tehető a zeneművészeti szakközépiskolá(k)ba, ill. a továbbképző évfolyamok emelt szintű képzése lehetőséget teremt bármely zeneművészeti, tanítóképző főiskolába való jelentkezésre.

Tanulólétszám, beiskolázás, továbbtanulás középfok Tanulólétszám Az évek során 190 - 210 fő között alakult a tanulólétszámunk, Az utolsó két évben ez a szám 150 körül látszik állandósulni, hiszen a fenntartóval 2003-ban történt egyeztetés következményeként, a létszámot felmenő rendszerben 150 főre csökkentettük. Az 9. évfolyamba felvehető létszámnak általában több mint kétszerese tesz nálunk felvételi vizsgát. Ez a jelentkezési arány lehetővé teszi, hogy olyan tehetséges tanulókat válogassunk ki, akik feltehetően az iskola elvégzésekor alkalmasak lesznek az egyetemi/főiskolai továbbtanulásra. Ezt felsőfokú beiskolázási eredményeink igazolják is. Közismeret Osztályaink 22-25 fővel indulnak (ez a létszám felel meg a termek befogadó képességének), ám az átvételek miatt rendre felduzzadnak, nemegyszer a 28-30 fős abszolút tűréshatárig, amikor a zsúfolt termekben nehéz már hatékonyan oktatni. A jelenlegi struktúrában a négy évfolyam tanulóinak összlétszáma 100 -105 fő között alakul. A 13. szakmai vizsgára készülő évfolyam létszáma 15-20 fő.

A beiskolázási lehetőségek A szakközépiskola első évfolyama /1990/ még elsősorban saját zeneiskolánk növendékeiből állt. Az azóta eltelt rövid idő alatt az iskola országos rangot vívott ki. Budapest különböző kerületeiből és az ország minden tájáról felvételiznek hozzánk növendékek. Az eredményeket a visszajelzések az ifjúságközpontú, emberséges, ösztönző légkörnek, a humanista szellemiségű, mindig segítőkész, kiváló pedagógiai és szakmai felkészültségű tanáregyéniségek vonzásának tulajdonítják. A jövőben erősíteni kívánjuk, minőségbiztosítási programunkkal összhangban és eredményeként saját zeneiskolánkból történő beiskolázást.

Beiskolázás A felvételi jelentkezést az 1993. évi LXXIX. tv. 67.§ -ában előírtak szabályozzák. A párhuzamos képzésre jelentkezők száma várhatóan továbbra is másfél-kétszerese lesz a felvehetőknek.

23

Az elmúlt 2 évben szakközépiskolánkban un. „nyílt napokat” tartunk annak érdekében, hogy az érdeklődő szülők, gyerekek bepillanthassanak életünk mindennapjaiba, valós, érezhető képet nyerjenek az intézményünkben folyó szakmai, közismereti munkáról. A szakmai felvételi vizsga előtt a felvételizők szakmai konzultációkon vehetnek részt, előre meghirdetett és a szaktanárokkal egyeztetett rend szerint.

Felvételi rendszer Alapfok • Növendékeink 6 éves kortól kaphatnak zenei előképzést, mellette hangszeres előkészítő osztályt is végezhetnek. • A képességvizsgáló felvételit minden év májusában tartjuk, ennek alapján indul a következő tanév első osztálya (előképző, hangszeres előkészítő, első hangszeres osztály) • Amennyiben a tanuló már folytatott előzőleg zenei tanulmányokat, akkor: • a tanulók osztályba sorolására a felvételi vizsgán nyújtott teljesítménye alapján a szaktanár, ill. a felvételiztető-bizottság tesz javaslatot. •

ha más zeneiskolából történik átvétel, az év végi érvényes bizonyítvány fogadható el ( vizsgabizottság előtt történő meghallgatás után a a bizottság a tudásának megfelelő osztályba sorolhatja).

Középfok •

A 9. évfolyamba jelentkezőknek félévi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük a nyolcadik évfolyamos tanulmányaikról, a beiratkozásra pedig magukkal kell hozniuk érvényes, az általános iskolai tanulmányok lezárását igazoló bizonyítványukat. • A 9. évfolyamba a tanulót a főtárgy- és szolfézs kötelező tárgy felvételi vizsga alapján vesszük fel. (Tájékozódó jelleggel, az általános kompetenciák állapotfelmérésének szándékával be kívánunk kapcsolódni a közismereti központi középiskolai írásbeli rendszerbe.) • Magasabb évfolyamba a felvétel általános feltétele a közismereti és zenei évfolyam követelményszintjének teljesítése a felvételi vizsgán, az előző iskolában nem tanult kötelező tárgyak pótlása, illetve különbözeti vizsga sikeres teljesítése. • Átvétel azonos típusú - zeneművészeti - szakközépiskolából: az igazgatóból, vagy helyetteséből, az érintett tanszak vezetőjéből és tanáraiból alakult, legalább háromfős bizottság előtti előjátszás alapján, az előző évfolyam lezárását tanúsító érvényes bizonyítvány birtokában. A növendék, vagy a szülő kérésére, illetve ha a bizottság úgy ítéli meg, az átjelentkező beosztható a soron következő vagy eggyel alacsonyabb évfolyamba. • Helyi adottságaink /egy intézményben működő alap és középfok/ lehetővé teszik, hogy az alapfok utolsó két évfolyamára - ha erre igény van - más zeneiskolából átvegyünk tehetséges növendékeket és intézményen belül szakközépiskolai tanáraink irányításával készítsük fel őket a kilencedik évfolyam felvételi vizsgájára.

24

Továbblépési lehetőségek

Alapfok Az alapfokú oktatás elvégzése után a legtehetségesebb növendékeink szakirányú középfokú képzésre jelentkezhetnek, vagy felvételizhetnek zenei felsőfokú képzést végző intézménybe is. Rendkívüli jelentőségű az alapfokú művészetoktatásban a 12 évfolyamos képzési idő lehetősége. Töretlenül fejleszthető kisgyermekkortól a művészeti, zenei képesség, felépíthető az alapfoktól kezdve a felsőfokú képzés kezdetéig a gyermek fejlődési útja. Szisztematikusan haladva nyitható művészi érzéke, érzékenysége, fejleszthető esztétikai érzéke, a művészeti , zenei képesség, és amellett, hogy a pályára készülő növendékeket saját szakközépiskolánk utánpótlásaként neveljük, a továbbképzési rendszernek köszönhetően az eredetileg nem a pályára készülő növendékek előtt is nyitva marad az út a felsőfokú képzéshez.

Az itt megszerzett művészeti ismeretek, készségek és képességek a gyermeket alkalmassá teszik számos kulturális - közösségi, amatőr művészi tevékenység művelésére is.

Középfok A tizenkettedik/tizenharmadik osztályt végzőket tájékoztatjuk szakirányú és egyéb továbbtanulási lehetőségeikről, a pályamódosítóknak a szaktanárok külön konzultációkat, segítséget is nyújtanak. A Zeneművészeti Szakközépiskola felkészítése lehetővé teszi a növendékek számára, hogy továbbtanuljanak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, az ország többi zenetanárképző intézetében, konzervatóriumában, egyetemek zenei fakultásain, és a külföldi hasonló jellegű intézményekben, mint arra számos példánk van, és az Uniós csatlakozás okán valószínűsíthetően egyre több is lesz. A közismereti oktatás színvonala évről-évre lehetővé teszi tanulóink sikeres bekerülését nem zenei felsőoktatási intézményekbe is, elsősorban humán jellegű szakokra. Növendékeink a középfokú zenei képzettség (52 1822 04 OKJ, 52 1822 02 OKJ) birtokában: • próbát játszhatnak, illetve énekelhetnek különböző zenekarokban, énekkarokban, zenei együttesekben, zenés színházakban, • betölthetnek olyan állásokat, amelyek középfokú zenei szakképzettséget igényelnek.

25

Felvételi eredményeink /1994-2003-ig/

1989 -ben azért kaptunk engedélyt a szakközépiskolai osztály létrehozására, mert minden évben egy osztályra való növendékünket vették fel a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába. Sőt szép számmal voltak olyan végzőseink, akik a Zeneiskolából egyenesen Zeneművészeti Főiskolára nyertek felvételt. Azóta is minden évben szép számmal felvételiznek zeneiskolásaink a Zeneművészeti Szakközépiskolába. Szakközépiskolásaink közül az 1994. évi első érettségi vizsga óta 240 hallgatónk nyert felvételt felsőfokú intézménybe.

SZAK Zongora Csembaló Hegedű Brácsa Gordonka Gordon Fuvola Oboa Klarinét Fagott Trombita Kürt Harsona Tuba Gitár Hárfa Magánének Zeneszerzés

Felvett növendékek

Zenetudomány

35 4 21 5 18 6 17 8 11 1 22 10 10 4 7 3 26 2 17 1

Összesen:

228

Zeneelm.szolfézs

Egyéb nem zenei egyetem, főiskola: 12 fő

A tanórán kívül igénybe vehető szolgáltatások

Az 1993. évi LXXIX. Közoktatási Törvény 53.§(5) bekezdés értelmében az alapfokú művészetoktatási intézményben tanórán kívüli foglalkozások is szervezhetők.

26

Hangversenyek, tanulmányi versenyek A növendékek számára a szabadidő hasznos eltöltése céljából az iskola rendszeresen szervez hangversenyeket, kerületi hangszeres tanulmányi versenyeket. Az ezeken való részvétel nem kötelező, de kihívás és egyben kitüntetés is a növendékek számára. A hangversenyek : bérleti WEINER – sorozatunk, tagiskolai koncertek, egyéb külső felkérések ( Magyar Rádió, Magyar Televízió, XI. kerületi Televízió, Kerületi Közösségi Házak, stb. felkérései) Ezek a foglalkozások beszámíthatóak a kötelező tanórai foglalkozások keretébe is. A zeneiskolai és szakközépiskolai hangszeres tanulmányi versenyt iskolánk két-két évenként rendezi meg, ahol minden tanszak növendékei szerepelnek. Mindkét szakfeladaton verseny igen magas szintű és nagyon népszerű. Figyelemmel kíséri a Polgármester, a polgármesteri vezetés, a Művelődési Iroda, a növendékek szülei, valamint a kerületi médiák is (TV-11). A verseny egységes feltételeit az iskolavezetőség a tanszakvezetőkkel egyezteti. (Versenyanyagra, a műsoridőre, a verseny egyéb feltételeire vonatkozóan) A verseny díjazottjai az elismerő díszoklevél mellett értékes könyv- és CD-jutalmakat, kisebb ajándékokat kapnak.

Egyéb tanórán kívüli szolgáltatások Nyári táborok–alapfok A zenekari táboraink szervezése is – a közösségépítési szándék mellett, -szakmai célt is szolgál. Az utóbbi években csak a zeneiskolai kis-vonós zenekaraink vettek részt balatoni nyári táborban. A táborban tanult műveket a reprezentatív bérleti W e i n e r – sorozatunk első koncertjén, ill. igények szerint a kerület egyéb helyszínein mutatják be.

Nyári táborok–középfok A komoly szakmai felkészülés, közösséggé kovácsolódás terepe a Balatonnál augusztus végén megrendezett vonós- fúvószenekari és énekkari tábor, mely egyben az iskola „gólyatábora” is. A táborlakók nagy-együttesekben és kisebb kamaracsoportokban végzik munkájukat, a tábori felkészülés a helyi közönség és a szülők számára rendezett hangversennyel zárul. A munka mellett aktív pihenésre és szabadidős programokra is lehetőséget biztosít a tábor.

Az iskola cél- és feladatrendszere 27

Az alapfokú zenei nevelés, a zeneoktatás cél és feladatrendszere: A zeneiskola: az 1993. évi LXXIX. a közoktatásról szóló törvényben (31.§ )foglaltak szerint: „(1) Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti oktatás és nevelés folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejezőkészséget, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthető, illetve a tanuló nem készülhet fel az alapműveltségi vizsga letételére. (2) Az alapfokú művészetoktatási intézménynek – Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja szerint – legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. (3) A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsgát és művészeti záróvizsgát a jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.”

Művészeti tevékenység célrendszere

Kiemelt céljaink a következőkben foglalhatók össze: • legyen kiegészítője a közoktatásnak, az alapműveltségre építve fejlessze a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, amely a közösségi formákon belül is teljesedjék ki. • a művészeti ismereteket, készségeket, képességeket fejlessze, ezáltal módot adva a minél teljesebb személyiség kibontakoztatására • széles rétegeknek biztosítsa a lehetőséget a zenei tanulmányokra, • rendszerezett zenei ismereteket adjon, • ismertessen meg a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zene történeti összefüggéseivel, más művészetekkel való kapcsolataival, • ösztönözze a tanulót életkoruknak megfelelő zenei tárgyú könyvek , ismeretterjesztő művek olvasására,

28

Pedagógiai feladatok • megtanítani a tanulót a zenei írás-olvasásra, rávezetni a zene logikájára, formai összefüggéseire, • a tanulók többségének tudását olyan szintre fejleszteni, hogy a gyermek képes legyen amatőr zenélésre zenekarban vagy kamaraegyüttesben , • aktív társas muzsikálásra ösztönzéssel közösségfejlesztő feladatok ellátása, • az értékes zene szeretetére nevelni, a rádió, televízió zenei műsorainak meghallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre felhívni a figyelmet, • értékes hang-és videó felvételek gyűjtésére, • értékes zenei anyag tanításával , korszerű, vonzó módszerekkel, a muzsikálással olyan érzelmi kapcsolatot kialakítani a tanulóban, hogy az mindennapos szükségletévé váljon.

Kodály Zoltán így írt a zenéről, a zeneoktatásról:

” Kétféle zene van: jó és rossz... Sokan azt hiszik, az új még érintetlen tömegek nem jutnak el mindjárt a jó zenéhez. Előbb át kell esni a rossz zene különféle válfajain, míg lassú tisztulással eljutunk a jóhoz. Nem értek egyet ezzel a véleménnyel! Miért ne lehetne mindjárt a jót adni annak, aki még nem ismeri sem a jót, sem a rosszat?....... Ha pedig egyszer a jót megismerte, és megszerette: a rossz már nem tud hozzáférkőzni....... Az iskolában kell megalapoznunk azt a hitet, hogy a zene mindenkié, és kis igyekezettel m i n d e n k i n e k hozzáférhető. ” ( KODÁLY Zoltán: Közélet, vallomások, zeneélet Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1989.)

29

A szakközépiskola nevelési-oktatási célrendszere A szakközépiskola, a közoktatás szerves részeként négy plusz egy osztályos párhuzamos képzést, valamint érettségi utáni kiegészítő szakképzést folytató művészeti szakközépiskola. Elsődleges célja: • hogy az alapműveltséget elmélyítve, arra építve széleskörű általános műveltséget adjon, párhuzamosan a képességek széles körének kibontakoztató fejlesztésével, amelyeknek birtokában tanulóink sikeres érettségi vizsgát tehetnek. • hogy zenei általános és speciális műveltségük birtokában sikeres szakmai vizsgát tegyenek. • hogy felkészüljenek a felsőoktatási intézményekben folytatható tanulmányaikra, valamint szakmai és hangszeres tudásuk alapján, zenei pályán folytathassák tanulmányaikat. • olyan készség- és képességrendszer kialakítása, amely tanulóinkat alkalmassá teszik az európai élet- és munkaerőpiaci-kihívásoknak megfelelő reagálásra, az életszerű használható tudásrendszerek ki- és újjáalakítására

Általános célok • • • • • • • • • • •

nyújtson az európai elvárásokhoz igazodó képzést nyújtson minden diáknak egységes, ugyanakkor differenciált korszerű általános műveltséget, nyújtson minden tanulónak korszerű zenei és hangszeres, általános és speciális műveltséget, egész oktató-nevelő tevékenységével céltudatosan fejlessze diákjaiban az emberi értékek megőrzésének, megbecsülésének és létrehozásának képességét, neveljen és oktasson úgy, hogy diákjai szeressék hazánkat, őrizzék és fejlesszék a nemzeti kultúrát, ugyanakkor becsüljék és ismerjék más nemzetek kultúráját. váljanak képessé önmaguk megvalósítására, és alkotó emberként tudjanak élni a jövő társadalmában, becsüljék és tiszteljék magát az embert, legyenek toleránsak másokkal szemben. legyenek egészségesek, igényesek önmagukkal és a környezetükkel szemben, legyen önálló véleményük a világról, tágabb és szűkebb környezetükről és képesek legyenek azt alakítani, továbbfejleszteni, saját véleményüket képesek legyenek tartalmas érvekkel megvédeni és megvitatni. ismerjék és tudják a demokrácia alapelveit elfogadni és azt cselekedeteikben érvényre juttatni.

30

Az általános célokból következő konkrét nevelési-oktatási célok és feladatok: tegyük képessé diákjainkat: • • • • • • • •

az általános műveltség megszerzésére, az érettségi vizsga eredményes letételére, és továbbtanulási aspirációik megvalósítására, a speciális zeneelméleti, hangszeres és vokális tudás megszerzésére és a szakmai vizsga sikeres letételére, a zenei pályán történő sikeres érvényesülésre, az önállóság, öntevékenység és önmegvalósítás kibontakoztatására, a kreativitás beépítésére tevékenységrendszerükbe, a fegyelmezett, kitartó, élethosszig tanulás és gyakorlás készségszintű elsajátítására, az együttműködésre és mások értékrendjének elfogadására, a társadalmi és emberi értékek felismerésére, megőrzésére és új értékek teremtésére, továbbfejlesztésére, az iskolai és tágabb értelemben a nemzeti hagyományok őrzésére, a Mi tudat erősítésére. egészségük megőrzésére, szervezetük testmozgással történő karbantartására.

A fenti célok elérése érdekében a tanítás-tanulás folyamatát úgy kell szervezni, hogy: • • • •

• •

eljuttassuk tanulóinkat képességeik szisztematikus tréningjével, képességeik maximumára a személyiségükben rejlő jó képességeket kiemelten fejlesztve hassunk a többi képesség kibontakoztatására, egyaránt fejlesszük a kiemelkedő képességű, tehetséges diákokat, és a műveltségi hátránnyal rendelkező kevésbé jó képességű tanulókat, differenciált szervezeti keretek megteremtésével és a nevelési-oktatási módszerek adekvát alkalmazásával segítsük a diákok egyéni fejlődését., szervezeti keretek megteremtésével biztosítsuk számukra szabad idejükben is az irányított tanulást és testmozgást, sikerorientált, egységes követelményt támasztó, teljesítményen alapuló értékek mentén, jó hangulatú, emberközpontú légkört biztosítsunk az iskolában, olyan tanulási technikák birtokába juttassuk diákjainkat, amelyek alkalmazásával képesek lesznek az általános és zenei műveltség színvonalas elsajátítására és azok együttes alkalmazására.

A közismereti: képzés célja A közismereti képzés céljai a továbbiakban sem változnak: • • •

felkészítés az országosan egységes követelményeket állító érettségi vizsgára (ezen belül feltehetően inkább a középszintre koncentrálva). képességfejlesztés (tanulás tanulása, gondolkodás, véleményformálás és ítéletalkotás, kommunikáció, egymásra figyelés és együttműködés, tolerancia stb.) idegen nyelvi kommunikációképesség magas szintre fejlesztése

31

• • • •

az informatikai tudás gyakorlati alkalmazásának fejlesztése a társadalomismeret tantárgy, illetve a médiakultúra alapelemeinek bevezetésével a nevelő-oktató munka azon oldalának erősítése, amely abban segíti a diákokat, hogy a középiskola végére tájékozódni képes, véleményalkotó felnőtté váljanak. az érettségi után más pályára lépők segítése, a kisebbségekhez tartozók, esetleg a nem magyar anyanyelvűek felzárkóztatása, speciális nyelvi képzése.

A fenti célok és feladatok megvalósításának módszere: •

A tanulás tanítása, melyet az oktatási folyamat egészében megoldandó pedagógiai folyamatként értelmezünk.

Ez nem csupán a tantervi ismeretek nyújtását, feldolgozását, hanem az ismeretszerzési eljárások és alkalmazások elsajátíttatását, a szükséges gondolkodási formák fejlesztését, vagyis az önálló ismeretszerzés, ismeretstrukturálás és analóg ismeretfeldolgozás lehetővé tételét, készségek kialakítását és a képességek szisztematikus tréningjét jelenti.

Az ismeretfeldolgozás módjai és alkalmazási paradigmái: • • • • • •

Problémából kiinduló ismeretszerzés Cselekvő ismeretfeldolgozás Vita Önálló tanulói referátumok, beszámolók Csoportmunka Gondolkodási gyakorlatok

A zenei nevelés és oktatás célja: • •

Az átlagosnál jobb képességű, tudatosan hivatásos muzsikusnak készülő fiatalokat az iskolánkban folyó szakképzéssel alkalmassá kell tennünk arra, hogy bármely zenei felsőfokú oktatási intézményben továbbtanulhassanak, illetve bármely olyan életpályát választhassanak, melynek eléréséhez szükség van legalább középfokú zenei képzettségre.

Nézetünk szerint a gyermek akkor válik jó muzsikussá, ha emberi fejlődése, erkölcsi érzelmi és értelmi érése összhangban van szakmai tudásának gyarapodásával. A megvalósításhoz a zenei nevelés és oktatás egymást erősítő szemlélete szükséges. E cél megvalósítására a zenei képzés konkrét feladata: • hogy alkalmassá tegyük növendékeinket választott hivatásuk boldog és sikeres gyakorlására • hogy megtanítsuk a diákokat rácsodálkozni a művek szépségére, • hogy képesek legyenek e műveket érzelmileg és értelmileg feldolgozni,

32

• hogy kibontakoztassák egyéniségüket és tudjanak önállóan gondolkodni, • hogy mondanivalójukat tudják és merjék közölni, • hogy megismerjék az emberi kapcsolatok differenciáltságának, a művészetek, és valóság, a természeti és társadalmi környezet összefüggéseinek zenei kifejezési lehetőségeit, • hogy alkalmasak legyenek az európai magyar társadalom különböző közösségeibe való beilleszkedésre • hogy tervszerűen készüljenek leendő hivatásukra E cél eléréséhez alkalmazandó elsődleges módszer: • • •

A napi szintű gyakorlásra való képesség előkészítése, fejlesztése A munkaképesség megőrzése a foglalkozási ártalmaktól A képesség helyreállítása, ha az valamilyen okból megromlott

Segítő életmódra nevelés, közösségi nevelés A nemzetiségi, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók segítése A szakközépiskola tanulói között ma is többen vannak olyanok, akik valamely (főként a roma) kisebbséghez tartoznak, vagy akiknek egyik szülője nem magyar anyanyelvű. Alapfeladat: •

azon képesség fejlesztése diákjainkban, amely mások megismerésére és elfogadására, a harmonikus együttműködés és együttélés kialakítására irányul.

Cél: •

mivel ezeknek a tanulóknak kis része hátrányos helyzetű, szükség esetén intézményesen, felzárkóztató csoportokban, ill. akár egyénileg is foglalkozzunk velük. / A tanórán kívüli élet programjai mind ezt célozzák. /

Eddigi tapasztalataink szerint többségük sikeresen behozza lemaradását, és szívesen és tevékenyen kapcsolódik be az iskola életébe.

Közösségfejlesztés az alapfokon Az alapfokú művészetoktatásban résztvevő tanulók elsősorban egyéni hangszeres, vokális és csoportos főtárgyi oktatásban vesznek részt, de mindemellett kötelező és választható melléktárgyakat is tanulnak. E melléktárgyak között szerepelnek csoportos órák is, ahol mód nyílik az egymással való zenei kapcsolattartásra is.

33

E kisebb-nagyobb közösségek, csoportok több éves együttes munkában fejlődnek baráti közösséggé (elmélet-csoportokban, kamaraegyüttesekben, a vonós és fúvós zenekarokban) közös szereplésekkor, hangversenyek, hangszeres versenyek alkalmával, külföldi vendég utak során. Legteljesebben fejleszthető a gyermek közösséghez való pozitív viszonyulása a csoportos – elméleti és zenekari - órák keretében. A közös éneklésben, a közös hangszeres zenélésben fejlődik az egyén és a közösség kapcsolata, a gyermek alkalmazkodási képessége. Az egyéni érdek alárendelése a közösséginek, valamint a közösség részéről az egyéni munka elismerése – ez fejlődik leginkább a közös muzsikálás folyamán. A csoporton belüli közösségi viszonyok fejlesztéséhez fontos az egymás iránti felelősség erősítése. (pl. a többszólamú éneklésben, a kamarazenei és a zenekari munkában). Fejlődik a gyermekben az egymás iránti tolerancia is, az alkalmazkodóképesség. A közös, hetenként ismétlődő kamara ill. zenekari próbák alatt barátságok, új ismeretségek is szövődnek, az egymáshoz és a zeneiskolához tartozás tudata még inkább erősödik. A nyári táborok nagy jelentősséggel bírnak a közösségfejlesztés területén. A zenei próbák mellett a kirándulások, a játék, a strandolás, a közös étkezések… olyan élményanyaggal töltik meg a gyermekeket, melyre szinte egész évben emlékeznek, melyből hosszú ideig töltekezhetnek.

Közösségfejlesztés a középfokon Mivel iskolánk tanulólétszáma viszonylag alacsony, jelenleg és a jövőben is élvezhetjük a családiasság, az átláthatóság, az azonnali visszajelzés lehetőségének előnyeit. Programjaink, diákfórumaink mind a diákság közös, iskolaszintű együttműködésének eredményeként jönnek létre.

rendszerelemek: • • • • • • • •

Évenként két ízben tartunk iskolai diákfórumot, de az Iskolaszékben és a fegyelmi ügyekben ezen kívül is szót kapnak a gyerekek. Hagyományos programjaink a gólyabál, a Mikulás-bál, a szalagavató ünnepély, az Iskolanap, a ballagás, a mesterkurzusok, találkozások neves művészekkel. Népszerű szabadidős program lehet a Diákszínjátszó-kör. Időről időre iskolaújságot is szerkesztünk, iskolarádiót működtetünk, melynek technikai háttere hamarosan adott lesz. Szívesen kapcsolódunk be a kerületi illetve más iskolák rendezvényeibe. Feltétlenül fejlesztendőnek tartjuk a sportéletet, ehhez sikerült megfelelő technikai feltételeket teremtenünk (tornaterem, sportpálya, eszközök, stb.). Programunk része a többi budapesti zeneművészeti szakközépiskolával való szorosabb kapcsolat kialakítása (Bartók-Weiner sportrangadók) A diákok körében igen népszerű hagyomány az évenkénti iskola- vagy osztálykirándulás (12 napos) a komplex ismeretszerzés és alkalmazás valamint az egészségmegőrzés célokságával a hátterében.

34

• • • • •

Diákjaink szívesen vesznek részt csoportosan szervezett múzeum- hangverseny- és színház-látogatásban. Az oktató-nevelő munka sajátos területe a rendeletben is szabályozott tűz- és munkavédelem, valamint a polgári védelmi oktatás, amelyeket speciális gyakorlati programokon kívánunk közel hozni a tanulókhoz. A zenekari munka a szakmai igénnyel fellépő közösségfejlesztés színtereként is működik. / Jó példa erre, a lassan hagyománnyá váló „diák-szimfónikus” zenekar alakítása a szalagavató műsorának biztosítására . / Iskolánk igyekszik a környék lakosságát is bevonni az iskola kulturális életébe. Hangversenyeinket meghirdetjük a lehetőségünkre álló valamennyi fórumon. Az Őrmezei és a Gazdagréti Közösségi Házzal rendszeres és szoros kapcsolatot tartunk. A szakközépiskolai mesterkurzusokra meghívott kiváló muzsikusok szívesen látogatnak el hozzánk jó hírünk és saját jó tapasztalataik alapján. A vendégek látogatásának nemcsak a magasabb igények kialakításában lehet nagy szerepe, hanem a gyerekek orientálásában is. A közösség összekovácsolódását egyre több, gyorsan hagyománnyá váló kezdeményezés segíti: az iskolaújság, amelyben diákok és tanárok véleménye egyaránt helyet kap, az iskolafórumok, kirándulások, bálok, valamint az Iskolanap.

Speciális közösségfejlesztési terület –a kamaramuzsikálás Névadónkhoz (Weiner Leóhoz), mint kamaramuzsikushoz szeretnénk mindig hűek maradni azzal, hogy tudatosan ápoljuk, támogatjuk az együttes muzsikálást, és kiemelt figyelmet fordítunk a kamarazene-oktatásra. A iskolánkban működik: 2 vonószenekar 2 fúvószenekar fúvós kamarazenekar különböző összeállítású kamaracsoportok

Vonószenekaraink Az intézmény fennállása óta működik iskolánkban. Minden évben szerepel iskolánk központi hangversenyein. 1996 óta külön működtetünk zeneiskolai és szakközépiskolai vonószenekart. Szakközépiskolai zenekarunknak hangversenysorozata van a Nádor teremben, szerepel kerületi rendezvényeken. Több alkalommal készített az együttes rádió és TV felvételt is. Sokszor volt külföldön /Svájc, Németország, Svédország, Franciaország/. Gerincét alkotta 1999-ben a Fővárosi Nagycirkuszban a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében létrehozott Carmina Burana előadásunknak neves operaházi szólisták részvételével. A 2000-ben rendezett Veszprémi Országos Találkozó Nívódíjasa.

35

Fúvószenekaraink 1971 óta működik iskolánkban. 1993 -ban Salgótarjánban a Zeneiskolai Zenekarok Országos Versenyén és Németországban a Saxoniade 93' Nemzetközi Zenei Versenyen " Summa Cum Lande ' " I. díjat kapott 1994 -óta külön működtetünk zeneiskolai és szakközépiskolai fúvószenekart. Mindkét együttes szerepelt 1996. júliusában a II. Balatoni Nemzetközi Zenei Versenyen. Zeneiskolai zenekarunk az alsó kategóriában ezüstminősítést és III. helyezést ért el. Szakközépiskolai Koncertfúvószenekarunk a felső kategóriában arany minősítést és I. helyezést kapott. A Zeneiskolai Fúvószenekar és a Szakközépiskolai Koncertfúvószenekar a saját rendezésű hangversenyeken és a XI. kerület, valamint a Budapest Főváros különböző rendezvényein kívül többször volt külföldön /Csehország, Németország, Olaszország, Ausztria/ A Zeneiskolai Fúvószenekar 1998 -ban a Budapesti Fesztiválon "NIVÓ" díjat kapott, melynek eredményeként a Zeneakadémia nagytermében adhatott egy hangversenyt. A szakközépiskolai Koncertfúvószekar 1996-óta számos hazai és külföldi megmérettetés győztese. Rendszeres résztvevője a kerületi és budapesti rendezvényeknek. A zenekar több Európai szereplésen vett részt. / Olaszország, Németország, Ausztria / Mindkét zenekar szervez nyaranta zenekari tábort, mely nemcsak az együttmuzsikálás örömét is a szakmai tudást mélyíti, hanem a közösségfejlesztést is segíti.

Speciális kompetenciák fejlesztése Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink Zeneiskolai szakfeladat A zeneiskolás gyermek kreativitásának, valamint a művészeti ismereteinek, készségeinek, képességeinek fejlesztésével a komplex személyiség kibontakoztatása: • a gyermek esztétikum iránti érzékenységének, fogékonyságának fejlesztése; • önismeretének és együttműködési kulturáltságának fejlesztése; • a zene szépségének felismerésén keresztül az általános szépérzék fejlesztése; • a kulturált környezet kialakításának, ill. megőrzésének igénye; • nemzeti identitásának kialakítása, a nemzeti kultúra, hagyomány ápolása, megőrzése; • a gyermek érzelmi fejlődése a művészeti ismereteken át;

36

• önkifejezés, nyitottság és mások elfogadása képességének fejlesztése, a zeneélés által megszerzett élmény, öröm bemutatásának fejlesztése, a szereplési szorongás leküzdésének segítése; • a zene pozitív motivációjának felismertetése; • a kapcsolatteremtő képesség fejlesztése a zenepedagógia eszközeivel; • a rendszeres foglalkozásokon és az otthoni, gyakorlásokon keresztül a kitartó, rendezett, céltudatos munkára való nevelése; • a gyermek szabadidejének hasznos, kulturált eltöltése; • hangverseny-látogató, zeneileg művelt, értő közönség nevelése, a minőség felismertetése és felismerése; • a kimagaslóan tehetséges, elkötelezetten érdeklődők zenei pályára irányítása. Személyiségfejlesztés a szakközépiskolai szakfeladaton A zeneiskolai szakfeladatnál ismertetett elvek a szakközépiskolai szakfeladatnál is érvényesek. legfontosabb feladat • a reális önismeret képességének kialakítása • tanulóinkat egyéni érdeklődésük és irányultságuk kibontakoztatásában segíteni e célok elérésének eszközei: • a tantárgyi rendszer • lehetőségek biztosítása szerepek kipróbálásának sokaságára vetélkedők, versenyek, iskolai rendezvények stb. szervezésével • az egyéni különbségeket elfogadó, megértő de követelménytámasztó pedagógiai attitűd

Képességfejlesztés, tehetséggondozás feladatai

A zeneiskola tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenysége Az alapfokú művészetoktatásban résztvevő gyermekek mindegyikében fellelhető az a személyiségtulajdonság, melyet tehetségnek nevezünk. Ez jelenti a benne rejlő, vele született hajlamot, kreatív képességet arra, hogy zenével foglalkozhasson. A zeneiskolai művészeti oktatás, nevelés a kreativitás fejlesztésének fontos eszköze. A gyermekek módot kapnak arra, hogy személyes érzelmeiket, gondolataikat, élményeiket művészi eszközökkel képesek legyenek kifejezni. Az öröklött tulajdonságok, hajlamok, a családi és társadalmi körülmények, és természetesen az oktatás maga is befolyásolja azt, hogy a növendék tehetségének kibontakoztatása mennyire lesz sikeres.

37

A zenei képzésünk arra törekszik, hogy észrevegyük bennük ezt a tehetséget, és szakszerű, gondos oktatással fejlesszük képességeiket, egyéni és csoportos oktatással biztosítsuk a differenciált képességfejlesztést. Egyéni oktatásunk lehetőséget biztosít a hátrányos helyzetű fiatalok differenciáltabb fejlesztésére is, továbbá hogy a legkiemelkedőbbek nálunk szert tehessenek a zenei pályán való érvényesülésükhöz szükséges tudásra. Kezdetektől fogva különleges odafigyeléssel kezeljük az átlagosnál akárcsak kis mértékben is jobb képességű kisdiákjainkat. Kiemelt figyelemmel oktatjuk őket, biztosítjuk számukra a hangversenyeken, fesztiválokon, tanulmányi hangszeres versenyeken való részvételt. Meggyőződésünk, hogy a tehetséget nem elég kibontakoztatni, de az arra érdemeset megfelelően menedzselni is szükséges. A zenei tehetség felismerése számos tényezőn alapul, kibontakoztatása pedig fontos feladatunk. A zenei tehetség objektíven mérhető elemei: a jó ritmusérzés, hallás, harmónia- és formaérzék, magasabb szintű asszociatív készség és logikai készség. A tehetséges gyermek eredményeihez, teljesítményének eléréséhez azonban szükséges a kitartó, szorgalmas munka, az akaraterő, a türelmes és gondos gyakorlás.

Képességvizsgálat A zenei tanulás megkezdése előtt képességvizsgálatot tartunk (hallás, ritmusérzék, értelmi fejlettség vizsgálatát). Mivel egyszeri meghallgatás nem elég a korrekt felméréshez, ezért korai fejlesztéssel igyekszünk a gyermekeket a megfelelő szintre hozni (kiselőképző, előképző, hangszeres előképzés). A korai fejlesztés során játékos formában, az életkori sajátosságoknak megfelelően ismerhetjük meg a gyermekek adottságait, képességeit, ezek fejleszthetőségét. Így a kiválasztásra és a korrekcióra is hatékonyabb lehetőség adódik a gyermek személyiségének sérülése nélkül.

Hangszerválasztás – képességvizsgálattal A hangszerválasztás a tanulók és a szülők részéről sok szubjektív elemet tartalmaz (egyéni érdeklődés, barátok hatása, szülők elképzelése). Ha ez nem találkozik a gyermek szellemi és fizikai adottságaival, akkor főtárgyi korrekcióra van szükség. A helyes hangszerválasztás jobban fejleszti a gyermek személyiségét, hiszen a zenetanulás eredményesebb, a sikerélmény nagyobb. Az átlagos és gyengébb képességű tanulókkal való foglalkozás is rendkívül fontos.

38

A tehetséggondozás: „B” tagozatos növendékek Az átlagosnál jobb képességű tanulókat „B” tagozatra irányítjuk, aminek magasabb szintű követelményrendszere segíti őket a fejlődésben. Ezek a növendékek több tanszaki meghallgatáson, vizsgán vesznek részt, közülük kerülnek ki a zenei pályára leginkább alkalmasak is. „B” tagozatra történő besorolás a tanszaki munkaközösség és a tanszakvezető javaslatára történik, melyet meghallgatáson, vagy vizsgán jegyzőkönyvben hitelesítünk. A „B” tagozatról „A”-ra való visszalépés kérelem alapján (szülő, tanuló), vagy a tanszaki munkaközösség javaslata alapján történik. A tehetséggondozást emelt szintű és óraszámú főtárgy oktatással, ill. emeltszintű elméleti oktatással látjuk el. A beiskolázás előtti k é t évben a pályára készülő növendékeknek --mint a tehetséggondozás része— • főtárgyból a heti 2x45' helyett 2x60' hangszeres órát biztosítunk, • szolfézs melléktárgyból felvételi előkészítő, ún. „beiskolázó” csoportokat indítunk. (felvételit megelőző két évben heti 2x45 perces óra, gyakorlott, kiváló felkészültségű tanárkolléga irányításával).

Felkészítés felsőbb zenei tanulmányokra Tehetséges tanuló zenei pályára való felkészítése külön fejlesztést, több tanári munkát, és a növendék részéről több önálló gyakorlást is igényel. Ehhez az iskola a feltételeket biztosítja.

Tanulmányi versenyek A hangszeres szaktárgyi versenyeken a legkiválóbbak indulhatnak. Az Oktatási Minisztérium által három évenként, tantárgyanként meghirdetett versenyekre felkészítjük növendékeinket. Arra törekszünk, hogy a tehetséges és szorgalmas tanulók minél nagyobb számban, de önkéntes alapon mérhessék meg tudásukat. (A verseny-eredményekről az iskola központi tanulmányi dokumentációjából lehet tájékoztatást kapni.)

Szakközépiskola képesség- tehetséggondozó tevékenysége

preferált területek: • • •

a gondolkodási képesség a lényeglátó rendszerező képesség az újra való nyitottság képességének kialakítása, erősítése

39

e célrendszert a következő eszközökkel kívánjuk megvalósítani: • • • • • • • •

az ismeretszerzés folyamatában alkalmazott gondolkodási tevékenységet előtérbe helyező tanítási módszer( logika, struktúrafelismertetés) a fogalomalkotás sokféleségének megvalósítása problémafelvető oktatás optimális elsajátítás, „megtanítás” stratégiája a türelmes és optimista / a naivitás és rácsodálkozás képességével rendelkező/ tanári szerep új tanulási formák kipróbálása, alkalmazása versenyek, vetélkedők, iskolai pályázatok hirdetése nyilvánosságra hozott, áttekinthető követelményrendszer

Tehetséggondozás Középfok közismeret alapelv: Iskolánk jellege miatt ez a terület mindenekelőtt a szakmai képzésre hárul, de a közismereti órákon, a fakultációs foglalkozáson és szakköreinken mindent megteszünk azért, hogy a mi területünkön is érvényesülhessenek azok a növendékek, akik az átlagos vagy jó teljesítménynél is többre képesek. ennek eszközei: •

• •

A fakultációs órák így kiemelt lehetőséget jelentenek azoknak a kiváló értelmi képességű tanulóinknak, akik nyelvvizsgára készülnek, irodalmi, képzőművészeti vagy színészi ambíciókat dédelgetnek, vagy egyéb területeken nagyobb sikerre számíthatnak, mint a zenében, s ezért tudatosan készülnek a más irányú továbbtanulásra. Egyéni tanári segítséget is kap minden olyan diákunk, aki ezt igényli (fordítási gyakorlatok, tanulás-módszertani foglalkozások, stb.) A tehetséggondozás sajátos területének tekintjük a magántanulást választó diákjaink segítését, hiszen esetükben általában szakmai téren kiemelkedő képességű növendékekről van szó. Ők rendszeres egyéni konzultációkat, tanári jegyzeteket kapnak vizsgáik sikeres letétele érdekében.

40

Középfok zene A zeneiskolai szakfeladatnál ismertetett elveket a szakközépiskolai szakfeladatnál is érvényesnek tartjuk. Bizonyos többletek megfogalmazásával: Iskolánk profiljából adódóan a tehetséggondozás nem többlet, hanem alapfeladatunk. Sok, átlagosnál érzékenyebb gyermek jár hozzánk. Ez összefügg a zenei, művészi tehetséggel. Gyakran a szakmai segítség mellett pszichikai támaszra is szükségük van. Az egyéni oktatás erre lehetőséget ad. A többletfeladatok segítésére rendelkezésre áll fakultációs órakeret és módunkban van a kötelező tárgyakból felzárkóztató csoportot indítani. Erre időnként szükség is van, mert hangszertudásuktól gyakran elmarad a különböző zeneiskolákban kapott elméleti felkészültség.

Differenciált képességfejlesztés és a tanulási nehézségekkel küzdők felzárkóztatása

Mindkét típusú foglalkozásnak szakközépiskolában.

hagyománya

és

bevett

szokásrendje

van

a

A felzárkóztatás

Célja: • tanulói munka elmélyítése, pótlása • a továbbhaladás érdekében a képességproblémák kezelése • szisztematikus ismétlés a készségek és képességek erősítése, a bevésés érdekében • feladatok megoldási algoritmusának újbóli értelmezése és alkalmazása Formái: • a 9. 10. évfolyamon korrepetálás formájában, kis csoportokban, hetente, tárgyanként, osztályonként 1-1 órában. • Differenciált feladatok és házi feladatok • a tanulástechnikai szolgáltatás (tanulószoba), mely a szülők, tanulók és tanárok egyetértésével és kérésére jött létre. A tanulástechnikai műhely lehetőségét a közismereti órarendbe építettük. Célja: a tantárgyi segítségnyújtás , az esetleges lyukas órák közötti rövid szünetek hasznos eltöltésére való nevelés, a másnapi órákra való készülés segítése,egyéni tudásrendszer-kötési hibák feltárása A korrepetálást az órát tartó tanár végzi. Ha a növendékeknek a két korrepetáló óra között gondja van , tanáraink időt és energiát nem kímélve egyénenként is segítenek diákjainknak, gyakran szabadidejük rovására.

41

A korrepetálás kötelezettségként és nem tanulói választás alapján vehető igénybe.

Differenciált képességfejlesztés Célja: • a tanulók érdeklődésének megfelelő anyagok feldolgozása • az emelt szintű oktatás megvalósítása igény szerint

Formái: • •

a fakultációs órákon,10-12. osztályban tanulói-szülői igény alapján bármely érettségi tantárgyból, heti 1-3 órában A zenei egyéni és csoportos órák, melyek eleve a differenciált képességfejlesztést szolgálják.

A tanulók a 10. osztályban 3 órát, a 11. osztályban 5 órát, a 12. osztályban 6 órát vállalhatnak maximálisan a fakultációs kínálatból. A fakultációs órák rendszerének kialakítása, a jelentkezés módja a törvény által előírt formában zajlik. A fakultáció vállalása egész tanévre terjedő kötelezettséget jelent.

V. Tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatások Beilleszkedési, tevékenység

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai

Zeneiskolai szakfeladat Az egyéni oktatásban rejlő lehetőségeinkből adódóan segítjük a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekeket. Ezt a feladatot a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás során végezzük el.

Szakközépiskolai szakfeladat Alapelvek: • • • •

szakszerű segítségnyújtás személyiségvédelem kooperációs problémamegoldás tolerancia

42

A tanulók között a beilleszkedési és magatartási zavaroknak több eredőjét figyelhetjük meg a középiskolai évek alatt, melyeket fokozhat iskolánk egész napos tevékenységet feltételező munkamódszere. Tartozzon azonban a tanuló bármely beilleszkedési nehézséggel küzdő csoporthoz a szakszerű segítségnyújtást nem pótolhatja az odafigyelő tanári szeretet. A szakközépiskolában ezért továbbra is feltétlenül szükség volna egy félállású iskolapszichológusra, aki hozzáértéssel, és nem csupán empátiával tudna odafordulni az eredendően vagy időlegesen nehézségekkel küzdő tanulókhoz, és megfelelő módszertani háttérrel tudná kezelni a felmerülő problémákat. Intézményünkben a szocializáció folyamatában a család védőkarjaiból kiszabaduló serdülőnek a társas viselkedés szinte teljesen ismeretlen módjával kell megismerkedni, miközben ezzel párhuzamosan el kell sajátítania egy új tevékenységi formát, a szakmát. ezért célunk : • az új normák és tevékenységformák elsajátításának képességét fejleszteni • a pálya- és önismeretnek azon fokára juttatni a tanulóinkat, mely felelősségteljes és önálló döntéseket eredményez. a megvalósítás formája : • szakember / pszichológus, mentálhigiénés szakember , ifjúságvédelmi által vezetett önismereti kör működtetése • csoportos beszélgetések osztályfőnöki óra keretében • négyszemközti beszélgetések szakemberekkel

felelős /

A figyelemzavaros, hiperaktív / esetleg ebből adódóan / agresszív viselkedésű tanulók beillesztése, segítése: Az ilyen tanulók gyakran előforduló indulatkitörései, hazudozásai esetleges lopásai és kezdődő deviáns életvezetése alacsony önértékelésből és frusztrációs szintből, depresszióra való hajlamból és szorongásból vezethetők le. •

Az ilyen gyermekek beilleszkedését a személyiségfejlődés rossz prognózisának elkerülésével, a szociális információk rossz kezelésének feloldásával, a problémamegoldó készség fejlesztésével kívánjuk elérni. • Módszertanilag a viselkedésterápiai módszer / öninstrukciós – módszer / vagyis saját viselkedésének kontrollálására való képesség fejlesztése a célravezető.

Az identitás krízis okozta zavarokkal küszködők beillesztése, segítése: Ebben az életkorban zajlik az identitás kialakulása, így gyakoriak az ebből fakadó nehézségek : A „korán záró” tanulók a szülői ház, a környezet igényeit ellenállás nélkül veszik át, ezért fokozott tanári irányítást igényelnek . • Az ilyen típusú gyermekek beillesztésénél az önállóság igényének felkeltése, és az önálló véleményalkotás és döntés képességének kialakítása a cél.

43

A „bizonytalanok” döntésképtelenek, alkalmatlanok a szabályrendszerekhez való tartós alkalmazkodásra és megkülönböztetés nélkül barátkoznak / gyakran rossz társaságba keverednek vagy maguk jelentik azt /. Viselkedésük hátterében nagyfokú figyelem- és szeretetvágyuk áll. • A beillesztésnél a szülő és szakember segítségére támaszkodva a pedagógiai szabályok betartatását, a közösség és az egyén védelmét tartjuk szem előtt. A „küszködők” csoportja a legjellemzőbb ebben a korosztályban, ők az igazi identitáskrízisben lévők. • A beillesztésnél fontos feladatunk a krízis feloldása, melynek eszköze a demokratikus közelítés / felnőtt bánásmód /, a kommunikáció stílusában, az értékelés módjában és az ösztönzés formáiban egyaránt. A szenvedélybetegségekkel / alkohol-, drog-problémával / küszködők beillesztése, segítése: Általában a tanulók magas szorongási szintjére, a lelki fájdalomtól még az egészségkárosodást is vállaló menekülésre vezethető vissza a probléma. A segítségnyújtást • szakemberek bevonásával / pl. KÉK PONT/ • mentálhigiénés személyiségfejlesztő / önismeret-fejlesztő / programmal • minőségi életvitel kialakításának segítésével • helyes stresszkezelési-technikák elsajátíttatásával • a nem-et mondás képességének fejlesztésével kívánjuk megtenni.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok Zeneiskolai szakfeladat Növendékeink a legkülönbözőbb iskolákból (általános-, középiskolákból) érkeznek hozzánk, ahol alkalmaznak ifjúságvédelmi felelőst. Az alapfokú művészetoktatási intézmények számára ez nem lehetséges, ennek ellenére ifjúságvédelmi feladatokat az alábbiak szerint látunk el: • probléma, konfliktus esetén először a nevelőtestületben keressük a megoldás lehetőségét; • bevonjuk a szülőket a probléma feltárásába, a kiút keresésére; • kapcsolatot építünk ki a gyermek közismereti iskolájával (osztályfőnökkel, ifjúságvédelmi felelőssel, vezetéssel).

Szakközépiskolai szakfeladat Ennek a területnek az ellátása mindenekelőtt képzett ifjúságvédelmi felelős kollegánkra (a kolléganő a mentálhigiénés továbbképzési szak végzős hallgatója), az osztályfőnökökre, a védőnőre, illetve az iskolaorvosra hárul, akiknek tevékenységét a közismereti igazgatóhelyettes koordinálja.

44

• •

Fokozott figyelemmel kísérjük a korábbról is veszélyeztetettként ismert gyermekeket Mielőbbi segítséget próbálunk nyújtani akut problémák esetén is növendékekkel való ilyen irányú törődésre • Különös figyelmet fordítunk a kollégista növendékekre, hiszen ők a családtól távol saját felelősségvállalási szintjük alapján hozzák döntéseiket. az alkalmazandó módszer

• • • • •

Az ifjúságvédelmi felelősünk vezetésével egyéni önismereti beszélgetések működnek A tanulástechnikai-tanulószobai rendszer működtetése, amely diákjaink „üres” időtöltésének nyomon követését szolgálja. Az eddigi prevenciós rendezvényeken bekapcsolódtunk a főváros drogmegelőző programjaiba. A védőnő/iskolaorvos segítségével minden évfolyamunk megismerkedik az AIDSmegelőzésének lehetőségével, a betegség veszélyeivel. A védőnő/iskolaorvos egyéni beszélgetéseket folytat tanulóinkkal

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Zeneiskolai szakfeladat Az esélyegyenlőség megteremtése minden gyermek számára intézményünknek is kiemelt feladata. Segítjük a tanulót tehetsége kibontakozásában, egyéni tenni akarásában támogatjuk. A zeneiskolai nevelés során nélkülözhetetlen partnerünk a család. Feladatunk a gyermek családon keresztüli megismerése. Megkülönböztetett figyelemmel munkálkodunk a szociálisan nehéz helyzetben lévő gyermekek tanulmányainak segítésében. Ehhez konkrét anyagi támogatást is nyújtunk szülői kérvény benyújtása után, (amit a növendék főtárgytanára aláírásával támogat), s erről az iskola igazgatója a tandíjrendeletben meghatározott szabályok és szempontok alapján dönt.

Szakközépiskolai szakfeladat a tájékozódás módja •

Az osztályfőnökök a kölcsönös bizalom és a tanuló személyiségi valamint magánélethez való jogának tiszteletben tartása mellett, megfigyelés majd meggyőződő négyszemközti beszélgetés formájában tájékozódik növendékeinek szociális hátteréről.

45

a megoldás lehetőségei • • • • • •

Tanulóinknak sajnos iskolai források hiányában belső szociális ösztöndíjat nem tudunk adni, azonban a meghirdetett országos és fővárosi pályázatok folyamatos figyelésével több tanulónkat is hozzásegítettük az elmúlt évek során külső támogatáshoz. A nagycsaládosok számára az önkormányzat biztosítja az étkezési költségek ötven százalékát. Ha nem rendelkezik a tanuló saját hangszerrel az iskola ezt a teljes tanulmányi időre biztosítja. A könyvtárból kották, könyvek, videó, kazetták és CD-k kölcsönözhetők. Tartós tankönyvek vásárlásával biztosítjuk a rászorulók tanulási eszközeit A határon túli magyarok számára pályázati lehetőségek keresése.

VI. Környezeti nevelési és egészségnevelési program Környezeti nevelés Helyzetkép A Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola a Budapest XI. Neszmélyi út 30. számon Őrmezőn található.

Az iskola közvetlen környezete Az iskola az Örmezei lakótelep központi részén található. 10 és 4 emeletes házak által övezve. 100 méterre az épülettől kezdődik az APENTA gyógyvíztelep vízbázisa számára elkerített terület, mely egyben szigorúan védett környezetvédelmi terület. A környezet meghatározza az iskola miliőjét, lehetőségeit. a környezeti nevelés fontos színteréül szolgál. A belső környezet: 1) a szakközépiskola épülete Intézményünk Szakközépiskolai része egy fő épületből és hozzá csatlakozó tornateremből áll. Jól felszerelt ebédlővel rendelkezik (melegítő konyhával). Tantermek száma: 21 Számítógépterem és könyvtár: 1 Tornaterem: 1 Ebédlő 1 Melegítő konyha: 1 Az iskola helyi adottságai kitűnőek, az épületet egy udvar veszi körül, amelyben a meglévő környezeti értékek – mint pl. 20-25 éves fák és bokrok– megóvása, illetve ezeknek a pótlása kiemelt feladat. A megfelelő nagyságú tornaterem és a sportpálya, ami a diákok egészséges életmódra való nevelését szolgálja. Az iskola különös figyelmet fordít a virágosításra.

46

2) A zeneiskola „épületei” A zeneiskolai képzés a kerület általános és középiskoláiban zajlik. Így az adott iskola környezetvédelmi programjában vesznek részt a zenetanárok és a zenét tanuló diákok. Környezetvédelmi elvárások és megvalósítandó célok az épülettel szemben • A helyi adottságokat kihasználva minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújtsunk az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kollegáknak. • Az épület energiagazdálkodása, korszerűsítése az elkövetkezendő 5 éven belül kerüljön megvalósításra. • A szelektív hulladékgyűjtés beindításához minden folyosó részre 6 db (összesen 50 db) szemét tárolóra, az udvaron pedig egy papír-, szárazelem és egy műanyag-tároló konténerre lesz szükség. • A tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele kiemelt feladat. Ne csak a szaktantermeknek legyen” gazdája ”. ”Egy terem – egy hangulat” (pl.: plakátokkal, graffitikkel, virágokkal stb.) • A tornaterem délutáni kihasználtságát elősegíteni lehetne egy-egy játékos sportvetélkedő, népi játékok megismerése, vagy az iskola mindennapi életéhez hozzátartozó edzések által.

Személyi erőforrások • Az iskolában dolgozó 10 közismereti pedagógus és 151 zenetanár példamutatása adja elsősorban a környezeti nevelés hitelességét. • A technikai dolgozók (21 fő) napi munkájukat igyekezzenek környezetbarát technikákkal megvalósítani. • A belső erőforrás fontos tényezője az átlagosan 100 fő szakközépiskolai tanuló. • A Zeneiskolában 1500 fő tanul zenét. Humán erőforrások Feladat, szerepkör

Erősségek

Iskolavezetőség

Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Tanárok

Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Osztályfőnöki közösség Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.) Diákönkormányzatot Tagjai a környezeti nevelési Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi segítő és mentálhigiénés munkacsoportnak. Lehetőségük van a problémák azonnali kezelése. tanár környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére. Iskolaorvos Előadások tartása az egészséges Szakmai kompetencia, személyes ráhatás. életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját.

47

Adminisztratív dolgozók

Technikai dolgozók

Diákok

Szülők

Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások) A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés, stb. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, kezdeményezések. Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban.

Zöldítési program, hulladékgyűjtés.

szelektív

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

Hosszú távú célok és feladatok Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. Célok a 14-20 éves korosztály esetében • fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével • rendszerszemléletre való nevelés, • holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága • tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése • a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása • az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése • az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata • helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése • globális összefüggések megértése • A szakközépiskola és a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei. • Új – a környezeti neveléshez is kapcsolódó – tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása, melyek révén a nehezen kezelhető, magatartászavaros diákok számára is segítséget tudunk nyújtani. • A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település és a nemzet színterén. • A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása Konkrét feladatok • Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése • Helyi értékek és problémák feltérképezése

48

• Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, energiatakarékosság, stb.) Pl. az iskolakert ápolása, illetve virágosítása során a tanulókat próbáljuk bevonni a kertészkedésbe.. • Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai) • Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása • A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét • A szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni • A szelektív hulladékgyűjtés beindítása • Az iskolai büfében szükség van szemléletváltásra, próbáljuk a büfé üzemeltetőjével közösen a colás, süteményes arculatot egy kicsit “biová” varázsolni. • Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe • Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése) • A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani; tartalmazzon “zöld” fejezeteket is • A diákönkormányzat “zöld szemmel” tevékenykedjen vagy alakítson ki egy zöld tagozatot, mely szem előtt tartja a diákok és az iskola érdekeit. pl. iskolai étkezés minősége, iskolakörnyéki közlekedés, higiénés viszonyok, könyvtári állomány összetétele stb.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek: a tantárgyak környezeti nevelési lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók • ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását • ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket • ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását • legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre • erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük • tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére • sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban • alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség • növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával • fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

49

Történelem A tanulók • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete • legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül • értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv A tanulók • váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit • tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit • legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni • állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban • alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben • fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni • logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön • tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait • váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • Legyenek képesek reális becslésekre • Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni

50

A tanulókban • alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás • alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára • ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit • ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat • tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni • ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá • ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére • ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére • ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától • értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit • értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket • értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet • ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban

51

• a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény • alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére • fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet • ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket • legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban • alakuljon ki ökológiai szemléletmód • alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség • ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására • segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában • segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Zenei szakmai tárgyak A tanulók • ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát • ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait • fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban • vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét • tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni • ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni • tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére Művészettörténet A tanulók • ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát • ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát

52

• • • • • • • • • •

ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Osztályfőnöki óra

A tanulók • ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait • értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit • ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást • ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit • sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait • ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat • ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit • sajátítsák el az egészséges táplálkozás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban • alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény • a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság • alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás! Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók • legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket • használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre • futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket • rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen • szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket • ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait

53

• váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével • a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit

Testnevelés A tanulók • fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket • győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve • legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében • értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes • igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek • sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban • tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását • alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására • segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását A nem hagyományos környezeti nevelési formák a tanórán kívüli foglalkozások • (nyári) zenei táborok • Tanulmányi kirándulások • Weiner napok diákszervezéssel Múzeumlátogatások (mesterségek, ősi kultúra)

Kommunikáció 1. Iskolán belüli A diákokat zöld faliújságon, illetve személyes kapcsolattartáson keresztül tájékoztatjuk az aktualitásokról. A minőségbiztosítási, értékelési terven keresztül, pl. kérdőíves, vagy személyes beszélgetéseken keresztül az iskolán belüli kommunikáció jobban megvalósulhat.

54

2. Iskolán kívüli Az iskolában történő eseményekről, az Őrmezei újságon keresztül tájékoztatjuk a kerület lakosságát.

Ellenőrzés, az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek: • • • • • • •

Kérdőívek Szociometriai vizsgálatok Különböző megfigyelések Nyomon követő rendszer Egyéni vagy csoportos beszélgetések Diákönkormányzat egyedi értékelései (zöld kártyák bevezetése)

Egészségfejlesztési terv Az egészségfejlesztési tervvel kapcsolatos fogalmak, területek, célok feladatok Fogalmak Egészség: A WHO megfogalmazása szerint az egészség nem a betegség hiánya, hanem pozitív fogalom: testi lelki társadalmi jól-létet jelent, azaz az egyén társadalmilag integrálódik - családhoz, iskolához és más közösségekhez alkalmazkodik - miközben megőrzi önállóságát, és összhangot teremt fizikai, lelki és társadalmi lehetőségei között. Egészségfejlesztés A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. A társadalom különböző szereplőinek együttműködésére épít, ugyanakkor az egyén autonómiája is érvényesül a döntésekben. Az egészségfejlesztés magába foglalja • a korszerű egészségnevelésnek • az elsődleges prevenciónak • a mentálhigiénének • az egészségfejlesztő szervezetfejlesztésnek • az önsegítésnek feladatait és módszereit

55

Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere, hisz ebben az időszakban lehet érdemi hatást gyakorolni a személyiségfejlődésre, és ez az a hely, ahol diákok napjaik legnagyobb részét töltik.

Egészségnevelés: Az egészségfejlesztés egyik megvalósulási formája az egészségnevelés. A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó tanulási lehetőségek összessége, mely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti, az egyén és környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A meghatározás hangsúlyozza a változatos kommunikációt. Tudjuk, hogy a hagyományos előadás, bár nélkülözhetetlen, önmagában nem elegendő, túlságosan egyoldalú. (Ezzel összefüggésben létezik még egy úgynevezett rejtett tanterv, amely az iskolai mindennapok hozadéka.)

Célunk Megismertetni a tanulókkal azokat az akadályokat, amelyek egészség- és környezetkárosítóak (káros szenvedélyek, rossz szokások). Ehhez a megfelelő információk átadása mellett, a személyiségre is hatni kell (személyiségfejlesztés), el kell érni, hogy a diákok autonóm személyiséggé váljanak, akiknek viselkedését interiorizált pozitív értékrendjük határozza meg, önmaguk ítélik meg cselekedeteiket (belső kontroll) és olyannak fogadják el magukat, amilyenek valójában, nem manipulálhatóak, tudnak nemet mondani. Módszerek Amint már arról szó volt, az egyoldalú előadás hatékonysága korlátozott, azok a modellek, amelyek az érzelmi nevelést tekintik megfelelő eszköznek sokkal hatékonyabbak. Lényegük abban a felismerésben rejlik hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárainak gyengeségei húzódnak meg, úgy is mondhatnánk, hogy a társas-érzelmi készségek és társas-kommunikációs készségek fejlesztése az egészségfejlesztés sarokpillére. Az érzelmi nevelés a készségfejlesztő és önismereti kiscsoportos-foglalkozások keretén belül valósul meg, melynek eredményeképpen a megfelelő önismerettel rendelkező diákok egészségesebben fognak élni, könnyebben nemet tudnak mondani a káros szenvedélyre, igent az egészségre, és nem hódolnak be a divatos de veszélyes külsőséges megnyilvánulási formáknak. A prevenciós tevékenység az egészségfejlesztés igen fontos része, mely szorosan összekapcsolódik a szűréssel. Iskolánkban megtörtént az egészségügyi szűrés: asztma, vicium (szív), obesitas (kövérség), mozgásszervi és diabetes. A veszélyeztetett tanulók az orvosnő és védőnő fokozott ellenőrzése alatt állnak (gyógyszer, életmód). Megtörtént továbbá a fizikai állapot felmérése is testnevelés órákon. Elvégeztük a fáradtság és motiváció felmérését is.

56

Célok és feladatok részletesebben Területek Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek beépülnek az iskola pedagógiai rendszerébe . Ezek az alábbiak: a. egészséges táplálkozás, és a helytelen táplálkozással összefüggő betegségek megelőzése (ha pedig kialakult, leküzdése) ( pl.: elhízás oka nemcsak a helytelen táplálkozás, hanem genetikai tényezők is szerepet játszanak anorexia testképzavarral is összefügg bulémia hasonlóan pszichés okokra vezethető vissza hypertónia megfelelő életmóddal étrenddel korrigálható Feladatok Tanórán belüli csatlakozási pontok: biológia, osztályfőnöki irodalom, idegen nyelv (megfelelő olvasmányok kiválasztása) Tanórán kívüli foglalkozások: előadás, beszélgetés, saját receptek, tapasztalatok, film, egészségnap. b. szenvedélybetegségek: dohányzás, alkohol, drog dohányzás Megfelelő ismeretek elsajátítása mellett (káros anyagok, dohányzással összefüggő betegségek, esztétikai és társadalmi károk, terhesség alatti dohányzás, passzív dohányzás stb.) megfelelő magatartás kialakítása lényeges. Feladatok: Tanórán belüli csatlakozási pontok: állampolgári ismeretek: A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy jogunk van a testi-lelki egészséghez. Polgári Törvénykönyv: “A személyiséghez fűződő jogok” című fejezetből a testi épség, egészség megsértése. További kapcsolódási pontok tanórán belül: biológia, osztályfőnöki, történelem, irodalom. Tanórán kívül: előadás, videó, “hogyan mondjuk nemet” szituációs gyakorlat, megemlékezés a “ne gyújts rá“ világnapról, dohányzás-ellenes plakát. alkohol: Össztársadalmi probléma Tanórán belüli kapcsolódási pontok: a már említettek Tanórán kívül: konfliktus kezelési- és stressz-megküzdési gyakorlatok Kapcsolat más területekkel: fizikai mozgás, szabadidő, kirándulás drog Ciklusonként felvesszük a kapcsolatot a “Kék Pont”- tal. A diákok előadásokat hallgatnak a drogok veszélyeiről és jogi hátteréről, csoportfoglalkozásokon vehetnek részt, találkozhatnak szenvedélybetegségből kigyógyult kortárssegítővel. Osztályfőnöki órákon igény esetén szakember által vezetett személyiségfejlesztő foglalkozásokat tartunk. Kapcsolatban állunk az Újbuda KHT munkatársaival is.

57

c. egészségmegőrző életmód elsősegélynyújtás, helyes gyógyszerhasználat Tanórákon belüli kapcsolódási pontok:biológia, kémia, irodalom, történelem, idegen nyelv testnevelés Tanórán kívül: előadás, egészségnap, ad hoc beszélgetés túl gyakori gyógyszerszedés esetén (gyógyszerabúzus elkerülése). . d. egészséges testtartás és mozgás fontossága:a testnevelés órák mellett testedzés, labdajátékok, kirándulás. Az időszakonkénti ülésrend változtatása nem terheli annyira a gerincet és a szemet. e. a családtervezés alapjai, biztonságos szex, AIDS prevenció Önismereti és személyiségfejlesztő kiscsoportokban, ahol a társas készségek is fejlődnek, melyek segítenek a tanulóknak a szimmetrikus kapcsolatok kezelésében (a társas együttlétek a későbbi párhelyzetek előgyakorlatai) valamint az önálló választások, felelősségének és következményeinek vállalásában. Ezen kívül minden évfolyamként megfelelő ismereteket kapnak tanulóink az AIDS megelőzéséről és a betegség veszélyeiről Tanórán belül: biológia, osztályfőnök órák Tanórán kívül: az említett szociális kompetenciák kialakítását célzó foglalkozások mellett AIDS-ről szóló előadások és videó f. értékek ismerete: irodalom, osztályfőnöki óra, színház látogatás, közös hobbik g. tanulás és a tanulás technikái . tanulástechnikai műhely (tanulószoba) az „üres” időkben egyéni és csoportos kapcsolatfelvétel a Nevelési Tanácsadóval, dyslexiások segítése h. hátrányos helyzetűek, beteg embertársaink egymás iránti együttérzés, elfogadás, segítségnyújtás, empátia, türelem, megértés erősítése irodalom, osztályfőnöki órák, beszélgetések i. szűkebb és tágabb környezetünk - tanulási környezet kialakítása, egészséges környezet ergonómikus bútorok szükségessége szabályozható radiátorok „ büfékészlet javítása (hűtőszekrény) - környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) szelektív hulladékgyűjtés használt elemek gyűjtődoboza Tantárgyi kapcsolódások: kémia, biológia, irodalom, idegen nyelv Továbbá: faliújság, plakátok, témával kapcsolatos cikkek írások, osztálytermek pontozása személyes biztonság (közlekedés)

58

További céljaink: Intézményen belül az iskolavezetés, az iskolaorvos, védőnő, ifjúságvédelmi felelős, szaktanárok és osztályfőnökök együttműködését fokozni. Továbbra is kapcsolatot tartani külső partnerekkel: Kék Pont. Újbuda KHTNevelési tanácsadó (dyslexiás tanulók) Továbbra is részt venni esetmegbeszélő csoportok munkájában Kapcsolatainkat bővíteni Új, hatékony megoldási módokat keresni

59

VII. Kapcsolatok, hagyományok, eredmények Kapcsolataink Korrekt, jó a kapcsolatunk: a a a a

fenntartóval, a XI. ker. Polgármesteri Hivatal vezetőivel, munkatársaival Fővárosi Pedagógiai Intézettel Művészeti Szakközépiskolák Egyesületével Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségével.

Rendszeres munkakapcsolatban állunk az Oktatási Minisztériummal, hiszen számos hangszeres központi tanterv elkészítésére a felkérést intézményünk tanárai kapták Napi szoros együttműködésben dolgozunk kerületünk általános iskoláival, kultúrházaival, közösségi házaival Versenyek, bemutatók alkalmával összemérhetik növendékeink tudásukat az ország különböző zeneiskoláinak, művészeti szakközépiskoláinak diákjaival is. Főiskolai felvételi vizsgák, saját érettségi vizsgáink, ill. főiskolai vendégtanárok intézményünkben tartott mesterkurzusai által felsőfokú zenei oktatási intézményekkel is tartjuk a kapcsolatot. Sikerült - nem utolsó sorban - az elmúlt évtizedek alatt jó kapcsolatrendszert kialakítani a főváros és a vidék teljes zenei életével. Szervezünk, rendezünk budapesti, ill. országos versenyeket, fesztiválokat, találkozókat, de szívesen veszünk részt mások által rendezett versenyeken, fesztiválokon. Az alapfok, csakúgy, mint a szakközépiskola hagyományosan sok versenydíjat és fesztiváldíjat hozott és hoz a kerületnek. Szinte minden évben utaznak növendékeink külföldre, vagy meghívott cserepartnerként, vagy versenyen induló esélyesként. Bejártuk már szinte egész Európát, Bulgáriától Spanyolországig, Olaszországtól Finnországig mindenhol büszkén mutattuk be tudásunkat, s nyújtottunk maradandó élményt hangversenyközönségünknek.

60

Hagyományok Zeneiskolai szakfeladat koncert-rendezvények • központi szervezésű „W e i n e r” sorozatunk a Szent Imre Gimnázium Dísztermében fellépők: kiemelkedő képességű növendékeink,művésztanáraink • tanszaki koncertek a tanszakvezetők vezetése és szervezése által • tagiskolai „házi” hangversenyek a tagiskolavezetők, a szaktanárok vezetésével. • Kerületi koncert-felkérések – Közösségi Házakban, Karinthy Szalonban, Idősek Otthonában, egyéb helyszíneken A koncertek élménye a közösen létrehozott produktum alapján együttes élménnyé alakul, melynek létrehozásában minden gyermeknek szerepe és felelőssége van. A kamaracsoportban, a zenekarban való szereplés oldja azt a gátlást, mely a szorongó gyerekekben erős lehet az egyéni szereplés miatt. (kisebb az egyénre háruló teher, jobban megoszlik a felelősség). A közös tanszaki koncertek jelentősége is nagy a közösségfejlesztés tekintetében. Lényeges feladata a tanároknak, hogy évente legalább kétszer, - a félévzárások előtt, megszervezzék ezeket a hangversenyeket, melyeken a tanár minden növendéke szerepel.

Tanulmányi verseny • 2 évente megszervezzük a teljes zeneiskolát átfogó Weiner hangszeres tanulmányi versenyt, melynek zsűrijébe a zenei művészvilág legjelesebb előadóit, a pedagógiai szempontból legkiemelkedőbb egyéniségeket kérünk fel (főiskolai művésztanárok, hangszeres szaktanácsadók, elismert szaktekintélyek) • a közötte lévő években kamarafesztivált és szolfézsversenyt rendezünk.

Bemutató órák, továbbképzések Az intézmény büszkélkedhet olyan neves pedagógusegyéniségekkel, akiket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola vezetőtanárnak kér fel. Az ő tanóráikat rendszeresen látogatják főiskolai hallgatók, de felkérik őket akkreditált továbbképzések megtartására is.

Zenekari táborok A zeneiskola vonószenekara és fúvószenekara évente szervez több napos nyári táborozást. Fontosnak tartjuk támogatni a zenei közösségeket, hiszen az együttesen eltöltött napok alatt jobban megismerhetik egymást. A zenei táborok munkájában szakmai tudásuk gyarapítása mellett fejlesztjük a gyermek közösségbe való beilleszkedésének képességét is.

61

Külföldi tanulmányutak – magyar vendégfogadás A zeneiskola keresi annak lehetőségét, hogy partnerkapcsolatot létesítsen külföldi zeneiskolákkal. Ennek keretében 4-8 napos tanulmányutakat szervezünk és viszontfogadjuk a partner zeneiskola diákjait, vezető tanárait. Ezzel kívánjuk a gyerekek közötti baráti kapcsolatokat erősíteni, úgy magyar – magyar, mint magyar – külföldi diákokra vonatkozóan. Rendkívüli jelentőséggel bírnak ezek az események a szakmai fejlődés mellett, a nyelvtanulás, az alkalmazkodási készség erősítésében is.

Szakközépiskolai szakfeladat • • • • • • • • • •

tanévnyitó-tanévzáró ünnepélyeket, tantestületi értekezleteket, összejöveteleket tartunk Weiner-emlékérmet és emlékplakettet kapnak legjobb diákjaink, nemzeti és egyetemes ünnepeket megünnepeljük hangszeres tanulmányi versenyeken veszünk részt nyári zenei táborokat szervezünk, bérleti hangversenyeket rendezünk, tanszaki hangversenyeket tartunk, rendszeres külföldi vendégszerepléseken veszünk részt évente Gólyabált, Szalagavató-ünnepséget és Weiner-napot rendezünk kiállításokat rendezünk aktuális zenei évfordulók kapcsán az aulában

Eredmények Zeneiskola Budapesti, Országos Nemzetközi versenyek eredményei

1994/95 Országos Kürtverseny Budapesti válogató Nívódíj 1 fő

Országos Kürtverseny Kisújszállás Kiemelt I. díj 1 fő

Országos Furulyaverseny Budapesti válogató II. díj 2 fő III. díj 2 fő

Országos Furulyaverseny II díj 1 fő III. díj 1 fő

Országos Mélyrézfúvós V. Budapesti válogató I. díj 3 fő

Orsz. Mélyrézfúvós Verseny kiemelt díj 1 fő

62

1995/96 Orsz.Szolfézsv. Bp-i válogató III. díj 1 fő

Szolfézsverseny kerületi válogató I. díj 1 fő II.díj 1 fő III.díj 1 fő IV.díj 1 fő

Orsz.Szolfézsverseny Debrecen II. díj 1 fő

Zeneisk. Továbbképzősök találkozója Mohács Különdíj

1 csoport

1996/97 VII. Országos Trombitav. Budapesti válogató II. díj 1 fő III.díj 1 fő

Orsz.Trombitav.Zalaegerszeg III. díj 1 fő

Friss Antal Gordonkav.Bp-i válogató III. díj 1 fő

Zeneiskolák Bp-i Zongoraversenye I. díj 1 fő II. díj 2 fő

VII. Országos Gitárverseny Vác III. díj 1 fő Bp-i Mélyrézf.v.Bp-i válogató döntőbe jutott

Orsz. Mélyrézfúvós verseny Kiskunfélegyháza I. díj 2 fő II.díj 2 fő Különdíj 1 fő

5 fő

1997/98 Bp-i Zeneiskoláa Zenekarok Versenye Kiemelt nívódíj

Országos Zeneiskolai Zongoraverseny Különdíj

Országos Zeneiskolai Furulyaverseny III. díj 1 fő

1998/99 Bp-i Zeneiskolai Szolfézsverseny II. díj 1 fő

1999/2000

63

Bp-i Zeneiskolai Gitárverseny II. díj

Zeneiskolás Orgonaszakos növendékek Országos Versenye Kiemelt Nívódíj

1 fő

Bp-i Zeneiskolai Trombitaverseny Nívódíj Kiemelt Nívódíj 2 fő

Országos Zeneiskolai Trombitaverseny Különdíj II. díj

2000/2001 Zeneiskolai Fagottverseny III. díj 1 fő

Bp-i Zeneiskolai Zenekari Fesztivál Vonószenekar Nívódíj Fúvószenekar Kiemelt Nívódíj

Budapesti, Országos, Nemzetközi Kamarazene versenyek 4 kezes és 2 zongorás verseny Balassagyarmat dicsérő oklevél 1 csoport nívódíj 1 csoport VII.Orsz.Zeneisk.Kamarazeneverseny Bp-i válogató Orsz.Zeneisk.kamaraz.verseny Kiemelt nívódíj 1 csoport Különdíj 1csoport

Szakközépiskola Fővárosi Önkormányzat Különdíja LEO quintett I díj

1993/1994

Ki Mit Tud?

1996/1997

Nemzetközi Kürtverseny I. díj, III. díj Zeneművészeti Szakközépiskola Együtteseinek Országos Fesztiválja Fúvós Kamaraegyüttes "NÍVÓDÍJ" Nemzetközi Zenei Verseny Fúvószenekarok számára I. díj, III. díj Nemzetközi énekverseny Különdíj Concertino Prága Nemzetközi Zenei Verseny Különdíj

64

Országos Kamarazenei Fesztivál Énekes Quartet Kürt Quintet Kiemelt NÍVÓDÍJ Weiner Quintet KI MIT TUD?

Fővárosi Önkormányzat Különdíja Weiner Quintet

Országos Szakközépiskolai Trombitaverseny 2 I. díj, II. díj, III. díj Országos Szakközépiskolai Kürtverseny 2 II. díj Országos Szakközépiskolai Harsonaverseny I.díj, II. díj Országos Szakközépiskolai Tubaverseny I. díj, III. díj Passaui Nemzetközi Rézfúvós Kamarazenei fesztivál III. díj Harsona quartet 1997/1998

Passaui Nemzetközi Rézfúvós Kamarazenei Fesztivál III. díj Weiner Quintet Szakközépiskolai Zenekarok Országos Versenye Nívódíj Országos Szakközépiskolai Énekverseny I.díj Országos Szakközépiskolai Klarinétverseny III.díj

1998/1999

Országos Szakközépiskolai Kamarazene verseny Kiemelt Nívódíj Országos Harmonikás találkozó 2 Nívódíj Országos Szakközépiskolai Cselló verseny III.díj Országos Tubaverseny I.díj, II. díj Országos Nemzetiségi Ifj. Fúvószenekari Fesztivál I.díj

65

1999/2000

Országos Szakközépiskolai Kürtverseny I.díj, III. díj. Különdíj Országos Szakközépiskolai Harsonaverseny I.díj, 2 különdíj Országos Szakközépiskolai Trombitaverseny 2 I. díj, 2 II. díj, III. díj Országos Szakközépiskolai Ütősverseny I. díj, II. díj

2000/2001

Veszprémi Zenekari találkozó Koncert fúvószenekar Kiemelt NÍVÓDÍJ Vonószenekar NÍVÓDÍJ Szakközépiskolai Gitárverseny II. díj Országos Szakközépiskolai Oboaverseny III. díj

2002/2003 Szakközépiskolai Gitárverseny – Vác III. díj Szakközépiskolai Énekkarok Versenye – Veszprém II. díj VII. Szakközépiskolai Kürt-, Harsona- és Tubaverseny – Pécs I.díj, II. díj VII. Szakközépiskolai Trombita- és Ütőverseny – Miskolc 2 – I.díj, 4 – II.díj, III.díj Szakközépiskolai Oboa- és Fagottverseny – Veszprém II.díj, II.díj X. Szakközépiskolai Zongoraverseny – Békéscsaba IV.díj IX. Richter János Szakközépiskolai Klarinét- és Szaxofonverseny I.díi, 2 – II.díj, III.díj, 2 – IV.díj Nemzetközi Gitárverseny – Csehország I.díj

66

III. Nemzetközi Kürtverseny I.díj, II.díj, III.díj Nemzetközi Énekverseny – Spanyolország III.díj XV. Zenit Fúvószenekari Országos és Nemzetközi Verseny Koncert Fúvószenekar – I.helyezés kiemelt nívó díj XXXXXI. Európai Ifjusági Zenei Fesztivál és Verseny – Belgium Rézfúvós Kamaraegyüttes – „Cum laude” I.díj Koncert Fúvószenekar – „Cum laude” I.díj

VIII. Iskolahasználók az iskolai közéletben Zeneiskolai szakfeladat A szülő, a tanuló, a továbbfejlesztésének lehetőségei

pedagógus

együttműködésének

formái,

A jogszabályok pontosan meghatározzák a tanulók, szülők, pedagógusok jogait és kötelességeit, de ezek a keretek önmagukban nem elégségesek a gyermek eredményes neveléséhez.

Szülő-pedagógus kapcsolata, együttműködése Fontosnak tartjuk a szülőkkel való harmonikus kapcsolat kiépítését és ápolását, olyan módon, hogy a szülők is bekapcsolódhassanak a gyermek zenei nevelésébe. Ennek eszközei: • órai bejegyzés a zenei tájékoztató füzetbe; • rendszeres zenei szülői értekezlet: o tanév elején kötelező tájékoztatás az év feladatairól, várható eseményeiről, kiemelkedő rendezvényekről, stb. (vezetés által ajánlott tématervezet szerint) o a koncerteken a szereplési szituációk közös megélése és feldolgozása, a fejlődési ütem, a személyes problémák megbeszélése, a megoldások közös keresése; óralátogatások biztosítása a szülők érdeklődésének felkeltése az iskola közösségi programjai iránt, bevonásuk ezek szervezésébe, megvalósításába

67

Növendék-pedagógus kapcsolata, együttműködése • a tanítási órán oly módon kell alakítani a tartalmi elvárásokat, a fejlődés ütemét, a szereplések módját és időpontját, hogy a gyermek sikerek megéléséhez juthasson, és képes legyen személyiségének kibontakoztatására. • a pedagógus akkor végzi felelősségteljesen munkáját, ha ezzel egyidejűleg felhívja a tanuló és a szülő figyelmét arra, hogy a gyermek mennyire képes illeszkedni a tantervi és iskolai elvárásokhoz, követelményekhez; • a szereplés fontos része a zenei nevelésnek, erre különösen körültekintő módon készíti fel a pedagógus a növendéket; • amennyiben a választott hangszer tanulásához elengedhetetlenül szükséges speciális képességek hiányoznak, akkor a pedagógus segítséget nyújt a tanulónak másik hangszerre való átirányítással; • a tanuló adott hangszerre való elégtelen alkalmasságáról a szülőt és a növendéket úgy tájékoztatja, hogy az minél kisebb kudarcélményt okozzon a gyermek számára.

Növendék és szülő otthoni együttműködése A szülők jelentős része – bár sokan tanultak zenét, - nem képzett muzsikus. A pedagógusnak a szülőt is fel kell készítenie arra, hogy a mindennapos otthoni gyakorlásban miként tud gyermekének segíteni. (figyelemmel kíséréssel, ellenőrzéssel). Ehhez segít hozzá a rendszeres kapcsolattartás (írásos, szóbeli). A zenei tájékoztatóba bejegyzett órai emlékeztető segíti ebben a szülőt.

Szakközépiskolai szakfeladat Az oktató-nevelő munkát segítő tanári, szülői és diákszervezetek Az együttműködés alapelvei: • • • • • • • •

a tanuló minden felett álló érdeke, a törvényes keretek maradéktalan biztosítása a demokráciatechnikák megismertetés követhető minták megképzése hagyományőrzés az információ és kommunikáció központi szerepe a szervezeti jólét elérésében interperszonális nyitottság és egyenlőség a tolerancia, együttműködés, párbeszéd, érvelés és előrevivő vita

68

A közismereti tantestület Kis létszámmal működő közismereti iskola lévén a kinevezett tanárok száma alacsony, azaz tulajdonképpeni tantestületünk - 12 fő, közülük 10 teljes állású - nem teszi lehetővé munkaközösségek működését. A szakmai-pedagógiai együttműködés azonban így is megvalósul az azonos, illetve rokon szakos tanárok között. Ez az együttműködés határozza meg a tankönyvválasztást, az alkalmazott didaktikai módszereket, a követelményszint lehető legegyértelműbb egységesítését.

A szülői együttműködés melyet az 1993. évi LXXIX. Tv. 59§-a szabályoz, elengedhetetlen része oktató-nevelő tevékenységünknek. • •

• •

Minden osztályban 3 szülő segíti közvetlenül (szülői szervezetként) a pedagógusok munkáját, minden olyan kérdésben biztosítva a szülők jogérvényesítését, képviseletét valamint kötelességteljesítését, melyet a törvény e szervezetnek delegál. Az osztályfőnökök évente kétszer tartanak szülői értekezletet, de ha váratlanul felmerülő kérdések miatt szükség van ennél több találkozásra a szülőkkel, rendkívüli szülői értekezlet összehívására is van lehetőség.(a tanulói előmenetel, tanulmányi kirándulások stb.) Ugyancsak évi minimum két alkalommal a pedagógusok teljes fogadóórát tartanak. Ezeket a formákat egészíti ki (a tapasztalatok alapján hatékonyabban) a szülőkkel való közvetlen kapcsolatfelvétel minden olyan esetben, amikor valamelyik növendékkel tanulmányi, mentális és fegyelmi problémák adódnak. A vezetés az ilyen esetekben közvetlenül kapcsolódik be a problémamegoldásba.

A tanulók közösségei, a diákönkormányzat Tevékenységét, felépítését az 1993. évi LXXIX. tv. 62-64§-ai határozzák meg. •

Minden osztályban működik a 2-3 tagú diákönkormányzat-sejt, ezekből áll össze az iskola Diákönkormányzati Tanácsa, amelynek élén az elnök áll. A testület munkáját a „diákönkormányzatot segítő pedagógus” mentorálja. Külön diákönkormányzati képviselete illetve vezetése van a legnagyobb iskolán belüli szakmai közösségnek, a fúvószenekarnak.

A Diákönkormányzat két vezetője aktív résztvevője a kerületi diákönkormányzat munkájának. A Diákönkormányzat részt vesz az iskolát érintő döntések kialakításában, az Iskolaszék munkájában, valamint továbbítja a diákság javaslatait az iskolavezetésnek.

A kollégium Mivel tanulóink bizonyos része kollégista, kiemelt fontosságú a jó kapcsolat a kollégium és az iskola között. A kapcsolattartás koordinálója az iskola részéről az ifjúságvédelmi felelős.

69

A kapcsolattartás színterei: • • • • • • • •

közösen megtartott / iskola és kollégiumvezetés, osztályfőnökök , nevelőtanár, ifjúságvédelmi felelős / nevelőtanári értékelő órák ciklikus rendben közösen tartott kötetlen beszélgetések az iskolánkban a kollégiumi kollegáknak és a nem zenész kollégistáknak rendezett ismeretterjesztő, kulturált szórakozási lehetőséget nyújtó, művelő hangversenyek igény szerint a vezetés és az ifjúságvédelmi felelős által kezdeményezett látogatások és telefonbeszélgetések a kollégiumi kollegákkal az osztályfőnökök kollégiumi nevelők által kezdeményezett megkeresése az iskola munkájának behatóbb tanulmányozására a kollégiumi nevelők számára nyitott napok és órák lehetőségének biztosítása igény szerint a felzárkóztatásra szoruló tanulók közös segítése, a szaktanárokkal való kapcsolattartás alapján a különböző prevenciós foglalkozások / drog, alkohol, AIDS / összehangolása, a kollégium ilyen rendezvényein iskolánk kollégista tanulói részvételének biztosítása.

IX. Feltételek A pedagógiai program megvalósításához feltétlenül szükséges fejlesztések Pedagógusok képzése, továbbképzése Alapfok A zeneiskolai zenetanárok továbbképzése a 277/1997. (XII.22.) Korm. Rendelet a pedagógusok képzéséről, valamint a 185/1999. (XII. 13.) Korm. Rendelettel való módosítás előírásai szerint történik. A pedagógusoknak 7 évenként kell teljesíteni a továbbképzési előírásokat az Oktatási Törvény 19.§ 5.bek. alapján. Rendkívüli örömünkre szolgál, hogy a zeneiskolai tanárkollégák érdeklődése, szakmai továbbképzési igénye messze meghaladja az előírtakat. Természetesen a „másod-diploma” megszerzésére irányuló felsőfokú (egyetemi) képzés(ek) elsőbbséget élvez(nek). A fenntartó (az Oktatási Minisztérium segítségével) biztosítja az anyagi fedezetet, mely a továbbképzési terv megvalósításához szükséges. Középfok •

A NAT és kerettanterv igényeihez igazított helyi tanterv működéséhez szükséges tanáraink folyamatos továbbképzése

70

• • •

Kollégáink általános igénye óráik hatékonyabbá tétele szempontjából a számítógép és Internet használata, ehhez informatika tanulmányokat kívánnak folytatni. A tanulás tanítása továbbképzésre a képességfejlesztés, tanulói tevékenységközpontúság elsődlegessége okán erős igény mutatkozik A médiakultúra és társadalomismeret továbbképzésre is igény van

A tanárok továbbképzése tervezett rendben folyik : Elsőbbséget élveznek: • Minőségbiztosítási szakemberek képzése • Számítástechnikai és nyelvi továbbképzések • Média-szakos képzése • Társadalomismeret szakos képzése

Eszközrendszer Zeneiskolai szakfeladat A taneszközjegyzék alapján: • jóval több audiovizuális eszközre, ill. számítógépre lenne szükség. Ezeknek beszerzési ütemezése a fenntartó önkormányzat pénzügyi lehetőségeitől függ. Szakközépiskolai szakfeladat A taneszköz-jegyzék alapján, a hangsúlypontok: • Az új tanterveinek oktatásához szükséges minimális könyvtárfejlesztés (szakkönyvek, kották, CD-k , CD-ROM-ok és videó-kazetták ) • Hangszerállomány fejlesztése • Természettudományos szemléltetőeszközök (földgömb, csontváz, térképek, vegyszerek stb.) • A művészettörténet oktatásához szükséges eszközök (vetítőgép, dia, diatár) • A médiakultúra tanításához jó minőségű audiovizuális eszközök • Televízió és videó-készülék, projektor • CD-lejátszók és kazettás magnók a zenei tárgyak és az idegen nyelvek oktatásához • Papír, írószer • Sporteszközök Az egyes tárgyak konkrét igénye a tantárgyi tantervekben, és a taneszköz-jegyzéken Középfok zene • •

Rendkívül fontos nemzetközi hírű zenekaraink számára a megfelelő zenekari próbaterem biztosítása, e téren örömteli előrelépés a központi épületben kialakított Kamara-terem. A zeneoktatás legproblematikusabb pontja a megfelelő számú és minőségű hangszer. A legrosszabb helyzetben továbbra is zongoraállományunk van. A hangszerek megfelelő karbantartására nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrás. Az évtizedek során elhasználódott hangszerek egyre kevésbé alkalmasak jelenlegi állapotukban oktatásra. Az arra még érdemes hangszereket fel kellene újítani. A zongora főtárgyas tantermekbe

71

•

feltétlenül szükséges lenne jó minőségű hangszer. Emellett szakmai tantervünk megvalósításához szükséges minden tanterembe egy-egy zongora vagy pianínó. A többi tanszak is fejlesztésre, az elhasználódott hangszerek pótlására szorul.

Az Önkormányzat által jóváhagyott taneszköz-jegyzék, alapfok és középfok.

Helyi tanterv

72

I. Az iskola képzési rendje Zeneiskolai képzési tanszakok, egyes évfolyamok tantárgyai Az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja című dokumentum 1998. júniusában került elfogadásra. („Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 32/1999. rendelettel módosított 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet)Iskolánk tantestülete ezt a programot kisebb változtatásokkal elfogadta és ennek értelmében végzi az oktató-nevelő feladatait. (A tanszakonkénti helyi tantervek a mellékletben találhatóak) Iskolánkban a zenei oktatást a szolfézs és hangszeres előképző vezeti be. Ez alatt a növendékek megismerkedhetnek a zenei alapfogalmakkal, a szolfézs-előképző után pedig hangszert választhatnak (alkatuknak és képességeiknek megfelelően a szaktanárok véleménye alapján). Ezek a következők lehetnek: Főtárgy: A., hangszeres főtárgyak: zongora, csembaló, orgona harmonika, gitár, hárfa vonós hangszerek :hegedű, brácsa, gordonka, gordon fafúvós: fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, furulya rézfúvós: trombita, kürt, harsona, tenor, bariton, tuba ütő hangszerek B., vokális főtárgyak: magánének énekes iskola C., csoportos főtárgyak: szolfézs zeneelmélet zeneirodalom kamarazene A főtárgyak mellett minden növendéknek kötelező melléktárgy(ak)ra is kell járnia: Kötelező tárgy: szolfézs (alapfok 1-4.évfolyam) Kötelezően választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus

73

Korrepetíció: a hangszeres / kivéve zongora, orgona, csembaló, hárfa, harmonika, gitár / és ének tanszak elengedhetetlen kiegészítő tárgya. Fakultatív tárgyak: hangszeres előkészítő (1. és 2. évf.) 7-10. évfolyamban: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus

Képzési szakaszok, idők Az 1998-ban életbe lépett „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 32/1999. rendelettel módosított 27/19998.(VI.10.) MKM rendelet tanszakonkénti előírásait betartva kívánunk iskolánkban oktatni. Ezek szerint:

Képzési szakaszok A képzés teljes ideje - évek szerint: Hosszú tanszakok: max. 12 év Rövid tanszakok: max. 10 év A képzés szakaszai: előképző (1. ill. 2. év) alapképző / alapfok/ hosszú tanszakon: 3-8. év végéig = 1-6. hangszeres osztály) rövid tanszakon: 3-6. év végéig 1-4. hangszeres osztály ) továbbképző - hosszú tanszakon: (9-12. év végéig= 7-10. hangszeres osztály) rövid tanszakon: 7-10 év végéig 5-8. hangszeres osztály)

74

Képzési idők

F ő t á r g y képzési ideje: Egyéni oktatás Zongora Hosszú tanszakok: Hegedű Gordonka Gitár Furulya Fuvola Trombita Ütő Hárfa Harmonika Oboa Rövid tanszakok: Klarinét Fagott Kürt Harsona tenor kürt Bariton kürt Tuba Orgona Szaxofon Csembalo Nagybőgő Magánének Brácsa

Képzési idő 12 év

10 év

9 év 8 év 8 év 7 év 6 év

Csoportos oktatás Kamarazene

4 év

Szolfézs Zeneelmélet, zenetörténet, zeneirodalom, énekes iskola

10 év 8 év

A kiemelkedő képességű tanulók hangszeres főtárgyból a 4. évfolyamtól ( hangszeres 2. osztálytól) e m e l t s z i n t ű oktatásban ( B-tagozat) részesülnek.

75

K ö t e l e z ő tárgy képzési ideje Óraszám Szolfézs Hosszú tanszakok Rövid tanszakok Brácsa Zongora Ütő Saxofon Csembaló Magánének Orgona Szolfézs Zeneelmélet Zenetörténet, zeneirodalom Egyéb kötelező Kamarazene Zenekar Kórus

A tagozat

B tagozat

2 x 45 ’ 2 x 45’

4. évf. végéig 4. évf. végéig

10 évf. végéig Utolsó évf. végéig

2 x 45’

4. évf. végéig

Utolsó évf. végéig

1 x 30’ 1 x 30’ 1 x 30’ 1 x 30’ 1 x 45’ 1 x 45’ 1 x 45’ 1 x 45’

1-10 évfolyam 1-8. évfolyam

5. évfolyamtól 3. évfolyamtól 5. évfolyamtól 2. évfolyamtól 2. évfolyamtól 1-10. évfolyamon -

1 x 30’ 2 x 45’ 2 x 45’

2.3. évfolyamtól 5. évfolyamtól

1-4. évfolyamon 2-3. évfolyamtól 5. évfolyamtól

Középfokú közismereti és zenei képzés rendje A tartalmi szabályzást a NAT, a 28/2000. kerettantervi rendelet és az ehhez a művészeti szakközépiskolák számára kiadott államtitkári levél, valamint a MÜSZA ajánlása határozza meg. / Mellékletként csatolva. /

Közismeret A Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola struktúráján belül a közismereti oktatás a legfiatalabb részterület, hiszen 1997-ben érettségizett az első olyan évfolyam, amely már a teljes párhuzamos képzést ebben az iskolában kapta. Az eddigi tapasztalatok és eredmények alapján talán nem önhittség azt mondani, hogy a középiskola életképesnek, valódi igényeket kielégítőnek bizonyul.

76

Láthatóan könnyebben boldogulnak a szakmai képzésben azok, akik közismereti tanulmányaikat nálunk folytatják, hiszen: • időt és energiát takarítanak meg azzal, hogy nem kell két iskola és kétféle képzési modell között ingázniuk, • nem kényszerülnek választásra az általános műveltségi és szakmai tárgyak között, mivel ebben a képzési formában ezek egymást segítő harmóniája valósul meg. A közismereti képzés négy évfolyamos párhuzamos oktatást biztosít, amelyet az érettségi vizsga zár le. A képzés ismeretoldalának fókuszában érthetően a humán tárgyak állnak, bár az általános műveltség megszerzésének érdekében a természettudományok területén is igyekszünk olyan alapismereteket nyújtani, amelyek részben a modern tudományos világkép megértéséhez szükségesek elengedhetetlenül, részben pedig az esetleges pályamódosítóknak is kellő alapot adnak ahhoz, hogy ne maradjanak le behozhatatlanul a más irányultságú középiskolákban tanulóktól. A 10-12. évfolyamon lehetőség nyílik arra, hogy a fakultációs órák révén a diákok magasabb óraszámban foglalkozzanak a számukra kiemelkedően fontos tantárgyakkal (egyénenként heti maximum 6 órát oszthatnak be erre a célra). A 13. évfolyamot végző diákjaink számára osztályfőnöki, testnevelés és nyelvórákat szervezünk, és módot kapnak más évfolyamok közismereti óráin, illetve szabadidős programokon való részvételre, legtöbben élnek is ezzel a lehetőséggel (pl. a sportkörben, nyelvórákon). A tanulók a NAT és Kerettanterv előírásának megfelelően öt tárgyas közismereti érettségire kötelezettek a 12. évfolyam végén. A tanulmányok elvégzését, a sikeres érettségi vizsgát jelenleg a Tű. 560 sz. szakközépiskolai érettségi bizonyítvány tanusítja. Érettségizett diákjaink döntő többsége zenei főiskolákon és egyetemeken tanul tovább itthon és külföldön, és minden eddigi évfolyamunkon volt olyan tanulónk, aki nem zenei intézménybe (bölcsészkar, jogi kar, tanárképző főiskola, informatikai főiskola) került be sikeres felvételije alapján. A továbbtanulás orientálása során legfőbb törekvésünk, hogy a tanulmányaikat befejezők törés nélkül, kellő eséllyel indulhassanak el az általuk választott új úton. Az Európai Uniós országokban tanulni szándékozók számára, igény szerint összegyűjtjük az adatokat a külföldi felsőoktatási intézmények honlapjairól, ösztönözve és segítve a helyes tájékozódást.

77

Zene Szakközépiskolánk a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által jóváhagyott központi tanterv ajánlásain alapuló új óratervet követi 2003-óta, amelynek 20 % -a kezelhető a helyi igényeknek megfelelően rugalmasan.

Tanszakok: képzési szakok zongora , csembalo, orgona vonós: hegedű, brácsa, gordonka, gordon fafúvós: fuvola, blockflöte, oboa, klarinét, szaxofon, fagott rézfúvós: trombita, kürt, harsona, tuba, ütőhangszerek gitár, harmonika, hárfa, magánének, zeneszerzés zeneelmélet-szolfézs

A szakközépiskolai zenei óraterv, képzési idő, képzési szakaszok A tanítható tantárgyakat és az azokra fordítható óraszámokat az MKM által elfogadott központi program tartalmazza. A központi program párhuzamos oktatás keretében öt évben határozza meg a követelmények elsajátításának időtartamát a 9. - 13. évfolyamig. A növendékek a 12. évfolyam végén megszerzett, továbbtanulásra jogosító középiskolai közismereti érettségi bizonyítványt követően egy évig a szakképzésben vesznek részt, amely után szakmai képesítő vizsgát tehetnek. Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképzés követelményei teljesíthetők az iskolán belül azonos vagy eltérő évfolyamban, de az általános műveltség megszerezhető más iskolában is. /Ktv.29.par. 8/b. bekezdésének hivatkozása a 27. par. 6. bekezdésére./ Azok számára, akik más, nem zenei szakirányú középiskolában elvégzett 12. évfolyam után döntöttek a zenei pálya mellett, a NAT értelmében a központi tanterv három éves kiegészítő szakképzés formájában biztosítja a középfokú zenei szakképzettség megszerzését. A hároméves képzés végén ezek a tanulók is szakmai képesítő vizsgát tesznek. Vendégtanulói státusz nincs, A Fenntartó Önkormányzat 2003-as határozata alapján a tanulólétszám,maximuma150 fő.

78

Az iskola tanulólétszáma 5 évre tervezve: Évf.

Párhuzamos képzés

Kiegészítő szakképzés

Összesen

9

25

25

10 11 12 13 14

25 25 25 20

25 25 25 30 10

10 10

15

10 10

10 150

Tanterv, órakeret, óraterv, tantárgystruktúra Létszám és óraszámok alapfok „A” és „B” tagozat, hosszú tanszakok főtárgy:

hangszeres oktatás: egyéni óraszámok: előkészítő egyéni: 2x30 perc/ hét 1-3 főig: 2x45 perc/ hét egyéni „A”-tagozat: 2x30 perc/hét egyéni „B”-tagozat: 2x45 perc/hét ( pre-beiskolázó, beiskolázó: 2x60 perc/hét)

kötelező tárgy: (szolfézs)

csoportos oktatás: átlaglétszám 10 fő óraszámok: 1 x 45 perc, ill. 2 x 45 perc/hét „A” tagozaton 4. évfolyam végéig „B” tagozaton 10. évfolyam végéig

kötelezően választható tárgy: „A” tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet min. 1x45perc választható tárgy: Az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás „B” tagozaton elmélet: min. 1x45perc gyakorlat: 1x45perc (csoportos), vagy minimum 1x30perc (egyéni) hangszeres előkészítő: Egyéni: 2x30perc Csoportos: 2x45perc

79

kamarazene: csoportlétszám: 2-15 fő óraszámok: min. 1 x 45 perc/hét Csoportlétszáma (műfajtól függően): 2-8 fő, maximum 15 fő min. óraszám: 2 x 45 perc/hét zenekar, kórus: min. csoportlétszám: 12 fő Minimum 2x45perc kötelező zongora: min. 1x30perc „A” és „B” tagozat, rövid tanszakok főtárgy:

hangszeres oktatás: egyéni óraszámok: előkészítő egyéni: 2x30 perc/ hét 1-3 főig: 2x45 perc/ hét egyéni A-tagozat: 2x30 perc/hét egyéni B-tagozat: 2x45 perc/hét ( pre-beiskolázó, beiskolázó: 2x60 perc/hét)

kötelező tárgy: óraszámok: 1 x 45 perc, ill. 2 x 45 perc/hét (szolfézs) „A” tagozaton 4. évfolyam végéig „B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig kötelezően választható tárgy: „A” tagozaton az 5. évfolyamon elmélet min. 1x45perc gyakorlat: min. 1x45perc (csoportos) vagy 1x30perc (egyéni) választható tárgy: az előképző 1.évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás „B” tagozaton elmélet: min. 1x45perc gyakorlat: 1x45perc (csoportos) vagy min. 1x30perc (egyéni) hangszeres előkészítő: egyéni: 2x30perc, csoportos 2x45perc Kamarazene: csoportlétszám: 2-15 fő óraszámok: min. 1 x 45 perc Csoportlétszáma (műfajtól függően): 2-8 fő, maximum 15 fő min. óraszám: 2 x 45 perc Zenekar, kórus: min. csoportlétszám: 12 fő Minimum 2x45perc Kötelező zongora: min. 1x30perc

80

A hangszeres és vokális főtanszakok minimális heti óraszáma 1 főre vetítve: A-tagozat: 2 x 45 perc és 2 x 30 perc =150 perc B-tagozat: 2 x 45 perc és 2 x 45 perc = 180 perc (5.6. oszt. 2 x 45 perc és 2 x 60 perc = 210 perc)

Korrepetíció (zongorakíséret) (heti - percben) Tanszakok

A tagozat Alapfok

Ek. Hegedű, gordonka, furulya, fuvola, trombita, ütő Oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba Saxofon Nagybőgő Brácsa Magánének Kamarazene

B tagozat Alapfok Továbbképző

Továbbképző

5

5

5

10

10

15

15

15

15

15

15

15

10

10

15

15

20

20

20

20

20

20

5

5

5

10

15

15

-

-

15

15

15

15

10

15

20

20

-

-

20

20

20

20

– 20 -

– -

10 5 5 20 -

10 10 10 20 -

10 15 20 -

10 15 20 -

20 -

20 -

15 15 15 15

15 15 15 15

15 15 15 15

15 15 15 15

15 10 10 20 -

15 15 15 30 -

15 20 30 -

15 20 30 -

30 -

-30 -

20 20 20 -

20 20 20 -

20 20 20 -

20 20 20 -

81

Képzési struktúra Főtárgyi Tanszak Hosszú tanszakok: Rövid tanszakok: Orgona Szaxofon Csembaló Magánének Nagybőgő Brácsa Csoportos: Kamarazene Szolfézs Zeneelmélet, Zenetörténet, zeneirodalom.

képzési struktúra - részletezve:

Képzési Idő 12 év 10 év 9 év 8 év 8 év 7 év 8 év 6 év

Előképző 2 2 1 – 1 -

Alapfok 6 4 4 4 4 6 4 2

Továbbképző 4 4 4 4 4 – 4 4

Alapfok 5 3 3 3 3 5 3 1

Továbbképző 4 4 4 4 4 – 4 4

4 év 10 év

-

6

4 4

4

4

8 év

-

4

4

-

-

A tagozat

82

B tagozat

Heti főtárgy és melléktárgyak f o g l a l k o z á s a i n a k s z á m a tagozatonként Az „A " tagozat h e t i foglalkozásai (alkalom):

Tantárgy

Főtárgy Kötelező tárgy Kötelezően választható tárgy Fakultatív tárgy Összesen

Előképző 1. 2. 2 2

2 2-6

2 2

2 2-6

1

2

2 2

2 2

2 4-6

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 6

2 4-6

Továbbképző I.tk. II.tk III.tk IV.tk. . 2 2 2 2

2 2 2

2 2 2

2

2

2

2

1

1

1

1

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-5

2 4-5

2 4-5

2 4-5

A növendéknek a főtárgy mellett 1-4. évfolyamban a kötelező tárgyat (szolfézst) kell elvégeznie, heti meghatározott perc időtartamban (évfolyamonként és tagozatonként szabályozottan) kap zongorakíséretes foglalkozást, majd választhat a kötelezően válaszható és a fakultatív tárgyak közül. Heti foglalkozásoknak száma így: 4-6 alkalom lehet. Az ezen feletti foglalkozásokért tandíjat köteles fizetni. (lásd Térítési díj és tandíjfizetési szabályzatban)

A „ B " tagozat h e t i foglalkozásai (alkalom)

Tantárgy

Főtárgy Kötelező tárgy Kötelezően választható tárgy Fakultatív tárgy Összesen

Előképző 1. 2.

1

2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 6

2 2

2 2 2

2 2 2

2 2 2

2 2 2

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

Továbbképző I.Tk II.Tk. III.Tk. IV.Tk. . 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4-6

2 4-6

2 4-6

A zenei pályára készülők a beiskolázás előtti két évben heti 2x60’ főtárgy órát kapnak!

83

2 4-6

Szakközépiskola közismeret

A közismereti tantárgy és óraszámstruktúra : Tantárgy Magyar nyelv és irodalom* Történelem** és társadalomism. Idegen nyelv 1 **** Matematika Informatika* Művészettörténet Biológia Földrajz Fizika Kémia Testnevelés * ***** Osztályfőnöki Korrepetálás Fakultációs sáv max./fő****** Technikai max. A tanulói max. terhelés :

9. évf. 4 3 4 3 1 1 2 2 2+1 1 3 24+3

Heti óraszám 10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 4 4****** 3 3 3 ******1*** 4 4 4 3 3 3****** 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2+1 2+1 2+1 1 1 1 3 3 7 6 6 9 10 24+3 22+5 21+6

Technikai óraszám a csoportbontások, valamint korrepetálások és fakultációs lehetőségek figyelembe vételével max/osztály :*****

20 óra

26óra

23 óra

25 óra

39 óra

43 óra

40 óra

40 óra

* A jelzett tárgyakat csoportbontásban kívánjuk tanítani. /magyar nyelv 9-10.évf. heti 1 óra. ; informatika és testnevelés 9-12. osztály / ** A történelem óraszámát a szabadon tervezhető keretből megnöveltük 1 órával *** A "Társadalomismeret" tárgy a 12. évfolyamon beépül történelem témacsoportba. **** Az idegen nyelvnél a 9. évfolyamon 3 csoportra számítva / a tanulók igénye szerint ***** A testnevelés heti minimum-óraszámát 1 órával megnöveltük ******A fakultációs sávban a tanulók igénye szerint / a differenciált képességfejlesztés és az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés érdekében / megjelenhet : • 2. idegen nyelv / heti 3 órában 2 csoport / • emelt szintű érettségire való felkészítés (valószínűsíthetően angol és német idegen nyelvből +1 óra) • bármely érettségi tantárgy 1 órával emelt óraszámban • érdeklődés szerinti + tanórák • korrepetálás a felzárkóztatás érdekében 9-10 osztályban

84

Közismereti tantárgyszerkezet: Iskolánkban a közismereti képzést olyan többszörös kötöttség határozza meg, amely komoly korlátot szab az új tantárgyak bevezetésének. A törvény által megszabott egy tanulóra jutó heti összes óraszám (tanulói terhelés) párhuzamos képzés esetén, ugyanis nem haladhatja meg a 40 órát. Megújuló tanterveink a kerettanterv országos követelményeit szem előtt tartó helyi tantervek, amelybe a tudáselemek szintjén, ahol ez lehetséges, beépülnek a zenei műveltséghez, a zenész szakmához szükséges elemek is (pl. az idegen nyelvek szakszókincse, irodalom és zene kapcsolata, stb.), amelyek interdiszciplináris kötéseket kívánnak létrehozni a tanítási-tanulási folyamatban, egy új típusú, hatékonyan működtethető műveltségeszmény kialakítását célozzák. A természettudományos tárgyak • • • •

•

oktatását tantárgyakra bontva valósítjuk meg ennek érdekében az Ember és természet műveltségterületen belül három tantárgyat (fizika, biológia, földrajz) oktatunk. a földrajzot három éves tantárggyá emeléssel építettük az érettségin választhatók közé / ez a tárgy bizonyult a legnépszerűbbnek az öt tárgyas érettségit választó diákok között /. A biológia tantárgy keretén belül elsősorban az emberi test és folyamatainak megismerésére, ember és környezete kölcsönhatására kívánunk hangsúlyt fektetni. Az egészségkárosító szenvedélybetegségek élettani hatásainak, az ahhoz hozzájáruló vegyületek megismertetésének; az egészséges test , az egészséges táplálkozás kialakításának; az embert és környezetét pusztító globális folyamatok hátterében álló káros anyagok megismerésének; és a mindennapi életben használatos vegyszerek helyes, balesetmentes használatának elsajátítását helyezzük előtérbe, összhangban az egészségfejlesztési tervvel. A fizika tárgy is a hétköznapok fizikai jelenségeire hívja fel a figyelmet, az azokban való tájékozódást segíti. Felelősséget kíván ébreszteni a természeti energiák pazarló kihasználásával szemben.

A matematika • • •

az új érettségi rendszerben oktatására értelemszerűen nagyobb súlyt fektetünk. A helyi tantervet a ma is használt középiskolai tankönyvcsaládra (Czapáry-féle) alapozzuk. Az órakeret a tanulói igény alapján emeltük meg, oly módon, hogy a tanulók számára kötelező a heti három óra a képzés teljes időkeretében, mely fakultációval vagy korrepetálással bővíthető.

85

Az informatika, • •

a tárgyi és személyi feltételei biztosítottak az informatika oktatásnak, amelyet a géppark és tanterem nyújtotta lehetőségek alapján csoportbontott formában tanítunk a számítógép alkalmazása ma már mindennapos követelmény a legtöbb szakmában, és számos területen (pl. kottaírás, zeneszerző programok) igen nagy segítséget jelent a zenészeknek is.

A humán tárgyak Az idegen nyelvek, •

•

• • •

a második idegen nyelv tanulása a kerettanterv bevezetésével egyidejűleg fakultatívvá vált, a tanulók, szülők és tanárok egyértelmű és egybehangzó kívánságára, és az iskolai hatékonyság-vizsgálatok eredményének figyelembe vételével. továbbra is elismerjük a nyelvtanulás fontosságát, de a mennyiséggel szemben az egy nyelv hatékony elsajátítására helyezzük a hangsúlyt, így látva biztosítottnak tanulóink --leterheltsége mellett – az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítéssel, középfokú nyelvvizsgához való juttatását a középfokú nevelés-oktatás szakaszában. a nyelvek tanulása továbbra is tetszés szerint súlypontozható a 10-12. évfolyamon belépő fakultációs órakeretnek köszönhetően jelenlegi nyelvi választékunkban az angol, a német, a francia és az olasz szerepel. helyi tanterveink kiváló nyelvkönyvekre épülnek, melyeknek anyagát számos zenei vonatkozású forrással egészítjük ki.

A történelem tantárgy •

•

a NAT életbelépésétől kezdve a filozófia helyett a társadalomismerettel kiegészülve alkotja az Ember és társadalom műveltségterület gerincét. Ez az óraszám-változásokon kívül bizonyos szemléletváltást is jelent, mert azt reméljük, hogy a állampolgári-szociális-szociológiai alapfogalmak elsajátítása segíti majd diákjainkat saját társadalmi helyzetük és esélyeik reális felmérésében is. ezzel párhuzamosan nem mondunk le a filozófiatörténet nagy irányzatainak és fontos kategóriáinak megismertetéséről sem, ezek azonban inkább az irodalom illetve a művészettörténet tantárgyban kapnak teret.

86

• •

a történelem tantárgy helyi tantervében törekszünk a művészetek történetével nagyjából párhuzamosan haladni, valamint a magyar zenetörténet történeti aspektusainak megismerése is itt nyílik mód tantervünk alapjául a Nemzeti Tankönyvkiadó könyvei szolgálnak.

a művészettörténet • • • •

tantárgy négy éves képzést ad, heti egy órában. A tantárgyat jelenleg Szabó Attila tankönyvéből és az azt kiegészítő képanyagból /AKG kiadó/, és szemléltető diasorozatok segítségével oktatjuk. A fakultációs sávban igény esetén továbbra is felkínáljuk a rajz tantárgyat, mely a tehetség más irányú megmutatását és kibontakoztatását teszi lehetővé /a főváros más művészeti szakközépiskoláival együttműködve részt kívánunk venni A művészetek története (zene, képzőművészet, film, esetleg tánc) tantárgy esetleges kidolgozásában, amely ismét csak az érettségi tárgyként felkínálhatók skáláját bővítené. A tárgy akkreditálása esetén a heti óraszám kettőre emelkedne.

A magyar nyelv és irodalom • •

részeként tervezzük a médiakultúra oktatását. A magyar nyelv órák hatékonyabbá tételét szolgálja a csoportbontás, mely az igényesebb nyelvhasználatra, az anyanyelv szeretetére és védelmére nevel, és az idegen nyelvek tanításának kíván szilárd anyanyelvi alapot biztosítani.

A testnevelés • • • •

Mindennapos testmozgás elengedhetetlen feltétele annak a megerőltető szellemi munkának melyet tanulóink folytatnak. A testnevelés a prevencióra, a tartásjavításra, a speciálisan a zenei tanulmányokhoz/terheléshez szükséges izomcsoportok mozgatására, és az egészséges, örömmel végzett napi testmozgás igényének kialakítására helyezi a hangsúlyt. Az értékelés nem érdemjeggyel, hanem a részvétel/munka minősítésével történik. A könnyített testnevelés lehetőségét tanórai keretben a törvény és iskolánk hagyományrendszerének megfelelően biztosítjuk tanulóinknak.

A 0. évfolyamos idegen nyelvi informatikai szakmai alapozó évfolyam elindítását tervezzük, amennyiben a fenntartó forrást tud biztosítani erre a képzési formára. (Az óratervek kidolgozását aktuálisan végezzük el.)

87

Középfok zene jelenlegi óraterv ZENÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS /Klasszikus zenész, hangszeres szakok/ A kötelező tantárgyak és az azokra fordított óraszámok a központi program alapján. Párhuzamos oktatás a 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig, a 13 szakképző évfolyam Tantárgy Heti óraszám 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13.évf. Hangszer* 2 2 2 2 2 Korrepetíció 1* 1 1 1 1 1 Hangszerismeret és 1 1 1 karbantartás 2** Szolfézs/zeneelmélet Zongora kötelező tárgy 3* Zeneirodalom Népzene Zenekar vagy énekkar Kamarazene ** Második hangszer 4* Előadói gyakorlat 5 Testnevelés Fakultatív óra

Kötelező óraszám:

3 0,5 2 2 1

3 0,5 2

(1) (2)

3 0,5 2 2 1 (1) (1) (2)

2 1 (1) (1) (2)

3 0,5 2 2 2 1 (1) (1) (2)

3 0,5 2 2 1 1 (1) (2) (2)

12,5

12,5

12,5

13.5

13.5

Lehetséges maximális óraszám egyéni terhelhetőség alapján (max. 40 óra/hét): 15,5 16,5 16,5 17,5 18.5 * Egyéni foglalkozás a Ktv. 52. /9/ bekezdés b./ pontja, valamint a /10/ bekezdés alapján ** Szakmai gyakorlat, mely a Ktv. 3. sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban szervezhető. 1. Zongora, gitár, hárfa, harmonika tanszakon nincs. 2. Csoportos óra, mely a hangszer jellegétől függően szabadon felhasználható. 3. Zongora tanszakon nincs. Hárfa tanszakon minden évfolyamban 1óra. 4. A programban meghatározott tanszakok számára. 5. A tantervekben említett szereplési rutin megszerzésére /vizsga, hangverseny, verseny, stb./, illetve az azokra történő felkészítésre fordítható órakeret. Szakmai gyakorlat, mely a Ktv. 3. sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján három - hat tanulóból álló csoportban is megszervezhető.

88

ZENÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS (klasszikus zenész, zeneszerzés szak)

A kötelező tantárgyak és az azokra fordított óraszámok a központi program alapján. Párhuzamos oktatás a 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig, a 13. szakképző évfolyam Tantárgy Heti óraszám 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13.évf. Zeneszerzés 2 2 2 2 2 Zeneelmélet 2 2 2 2 2 Partitúraolvasás *1 1 1 1 Hangszerismeret **2 1 1 Hangszerelés ** 1 1 1 Szolfézs 2 2 2 2 2 Zongora kötelező tárgy * 1 1 1 1 1 Zeneirodalom 2 2 2 2 2 Népzene 2 Énekkar vagy zenekar 2 2 2 2 2 Testnevelés (2) Fakultatív óra (2) (2) (2) (2) (2)

Kötelező óraszám:

12

12

13

15

13

Lehetséges maximális óraszám egyéni terhelhetőség alapján (max. 40 óra/hét):

14

14

15

17

17

* 1

**

2. 3.

Egyéni foglalkozás, a Ktv. 52. par. /9/ bekezdés b./ pontja, valamint a /10/ bekezdés alapján. Egyéni /1 - 3 fő/, minimum 2 x 45 /zeneszerzés-elmélet/, 1 x 45 /zeneszerzés-gyakorlat/, illetve 1 x 60 /partitúra olvasás/ perces óra, a létszámtól függően arányosan növelhető időkeretben. Szakmai gyakorlat, mely a közoktatásról szóló törvény 3 sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban szervezhető. Kiscsoportos, 60 perces óra. A tantervekben említett szereplési rutin megszerzésére /vizsga, hangverseny, verseny stb/, illetve az azokra történő felkészítésre felhasználható órakeret. Szakmai gyakorlat, mely a közoktatásról szóló törvény 3. sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban szervezhető.

89

ZENÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS (klasszikus zenész, zeneelmélet-szolfézs szak)

A kötelező tantárgyak és az azokra fordított óraszámok a központi program alapján. Párhuzamos oktatás a 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig, a 13. szakképző évfolyam Tantárgy Zeneelmélet *1 Szolfézs Karvezetés-vezénylési gyakorlat *2

Zongora kötelező tárgy ** Hangképzés 3/**/ Zeneirodalom Népzene Énekkar Testnevelés Fakultatív óra

9. évf. 2 3 1 1 1 2 2 (2)

Heti óraszám 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2 3 3 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 2 2 2 1 1 2 2 2 (2) (2) (2)

13.évf. 3 3 1 1 0,5 2 2 (2) (2)

Kötelező óraszám:

12

12

13,5

13,5

12,5

Lehetséges maximális óraszám egyéni terhelhetőség alapján (max. 40 óra/hét):

14

14

15,5

15,5

16,5

* Szakmai gyakorlat, mely a Ktv. 3. sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban szervezhető 1. Kiscsoportos /3 - 6 fő/, 45 perces óra. 2. Csoportos, 45 perces óra. ** Egyéni foglalkozás, a Ktv. 52. par. /9/ bekezdés b. pontja, valamint a /10/ bekezdés alapján. 3. Az első két évben csoportos, 45 perces, a harmadik évfolyamtól egyéni 30 perces óra. 4. A tantervekben említett szereplési rutin megszerzésére /vizsga, hangverseny, verseny stb/, illetve az azokra történő felkészítésre felhasználható órakeret. Szakmai gyakorlat, mely a közoktatásról szóló törvény 3. sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban szervezhető.

90

ZENÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS /klasszikus zenész, hangszeres szakok / A kötelező tantárgyak és az azokra fordított óraszámok a központi program alapján. A 12. évfolyam befejezése utáni kiegészítő szakképzés

Tantárgy Hangszer * Korrepetíció * Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező tárgy* Zeneirodalom Népzene Zenekar v. énekkar Kamarazene Előadói gyakorlat 1** Hangszerismeret/karbantartás Élet- és pályatervezés Testnevelés Fakultatív tantárgy

Heti óraszám 13. évf. 14. évf. 15. évf. 2 2 2 1 1 1 2 2 4 2 2 4 1 1 1 4 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 (1) (1) (1) 1 1 (2) (2) (2) (2) (2) (2)

Kötelező óraszám:

18

16

21

Lehetséges maximális óraszám egyéni terhelhetőség alapján (max. 40 óra/hét):

23

21

26

91

ZENÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS /klasszikus zenész, zeneszerzés/

A kötelező tantárgyak és az azokra fordított óraszámok a központi program alapján. A 12. évfolyam befejezése utáni kiegészítő szakképzés

Tantárgy Zeneszerzés Zeneelmélet Partitúraolvasás Hangszerismeret Hangszerelés Szolfézs Olasz nyelv Zongora kötelező tárgy* Zeneirodalom Népzene Előadói gyakorlat 1** Énekkar Testnevelés Fakultatív tantárgy

Heti óraszám 13. évf. 14. évf. 15. évf. 2 2 2 2 2 2 0,5 0,5 0,5 1 1 1 2 2 4 2 2 2 1 1 1 4 2 2 2 1 1 1 2 2 2 (2) (2) (2) (2) (2) (2)

Kötelező óraszám:

17,5

15,5

19,5

Lehetséges maximális óraszám egyéni terhelhetőség alapján (max. 40 óra/hét):

21,5

19,5

23,5

92

ZENÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS /klasszikus zenész, zeneelmélet-szolfézs/

A kötelező tantárgyak és az azokra fordított óraszámok a központi program alapján. A 12. évfolyam befejezése utáni kiegészítő szakképzés

Tantárgy Zeneelmélet Szolfézs Vezénylési gyakorlat Karvezetés gyakorlat Előadói gyakorlat Hangképzés Zongora kötelező tárgy* Zeneirodalom Népzene Énekkar Élet- és pályatervezés Testnevelés Fakultatív tantárgy

Heti óraszám 13. évf. 14. évf. 15. évf. 3 3 4 3 3 4 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1 1 2 2 4 2 2 2 2 2 2 1 1 (2) (2) (2) (2) (2) (2)

Kötelező óraszám:

16

19

22

Lehetséges maximális óraszám egyéni terhelhetőség alapján (max. 40 óra/hét):

20

23

26

93

ZENÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS /klasszikus zenész, magánének szak /

A kötelező tantárgyak és az azokra fordított óraszámok a központi program alapján. A 12. évfolyam befejezése utáni kiegészítő szakképzés

Tantárgy Magánének * Korrepetíció * Kamara /társas/ ének Hangegészségtan Beszédgyakorlat** Olasz nyelv** Szolfézs Zeneelmélet Zongora kötelező tárgy* Zeneirodalom Népzene Előadói gyakorlat 1** Élet- és pálytervezés Testnevelés Fakultatív tantárgy

Heti óraszám 13. évf. 14. évf. 15. évf. 2 2 3 1,5 1,5 2 1 1 1 1 2 2 2 2 2 4 2 2 4 1 1 1 4 2 2 2 1 1 1 1 1 (2) (2) (2) (2) (2) (2)

Kötelező óraszám:

17,5

18,5

20

Lehetséges maximális óraszám egyéni terhelhetőség alapján (max. 40 óra/hét):

19,5

22,5

24

* Egyéni foglalkozás a Ktv. 52. par. /9/. bekezdés b./ pontja, valamint a /10/ bekezdés alapján. ** Szakmai gyakorlat, mely a Ktv. 3. sz. melléklet II. rész 6./ pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban szervezhető. 1. A tantervekben említett szereplési rutin megszerzésére /vizsga, hangverseny, verseny stb/, illetve az azokra történő felkészítésre felhasználható órakeret. Szakmai gyakorlat, mely a közoktatásról szóló törvény 3. sz. melléklet II. rész 6. pontja alapján három-hat tanulóból álló csoportban szervezhető. álló csoportban szervezhető.

94

Tanulói jogviszony Zeneiskola Jelentkezés és felvétel: • képességvizsgálat alapján minden év májusában (szeptemberben) lehet felvételt nyerni az előképző osztályokba ( szolfézs-előképző, ill. hangszeres előképző) •

az szolfézs-előképző osztály sikeres elvégzése után jelentkezhet a növendék az 1. hangszeres osztályba

•

ha a gyermek szolfézs v. hangszeres előképzőt nem végzett, felvételi alapján kerülhet be az 1. hangszeres osztályba

Szakközépiskola Jelentkezés és felvétel: a tanév rendje által szabályozott időszakban megfelelő szintű zenei felkészültséggel a KIFIR rendszer általi regisztrációval a beiratkozáson való megjelenéssel és az érvényes nyolcadik osztályos bizonyítvány bemutatásával

Továbbhaladás az iskolában Magasabb évfolyamba lépés feltételei Zeneiskola A tantervi programban előírt minimális követelmények teljesítése erről bizonyítvány kiállítása. Ennek értelmében: legalább elégséges (2-es) tanulmányi átlag tanév végén. Ha a tanuló önhibáján kívüli okok miatt nem tud eleget tenni a tantervi követelményeknek (huzamosabb ideig tartó betegség, tanév közben történő felvétel), a szülő írásos kérésére és a főtárgytanár javaslatával az igazgató a tanulmányok alatt egy alkalommal engedélyezheti az osztály- folytatást. Továbbképző osztályba lépésre az alapfok sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány jogosít. /alapvizsga/

95

Közismeret • • • • • • •

Az évfolyam végén osztályzattal minősítjük tanulóinkat. Az év végi osztályzatot megszerzett érdemjegyeik, bizonyos esetekben osztályozó vizsga alapján kapják tanulóink. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a közismereti év sikeres befejezése, azaz olyan bizonyítvány megszerzése, amelyben nincsen elégtelen osztályzat. Egy illetve két elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet augusztus végén. Három elégtelennel osztályismétlésre utasítjuk. Ha a tanuló szakmai elfoglaltsága miatt vagy egészségügyi okból nem tud valamely tárgyból jegyet szerezni, az osztályozó értekezlet engedélyezheti pótló vizsgára bocsátását az új tanév megkezdése előtt. A sikeres alapműveltségi illetve érettségi vizsga feltételei a rendeletekben szabályozottaknak felelnek meg. Zene

Az osztály tantervben meghatározott követelményeinek teljesítése, minden tárgyból érvényes, elégtelentől eltérő osztályzat. A zenei osztályismétlés Osztályismétlésre kötelezett az a tanuló: a./ aki legalább három zenei tárgyból nem teljesítette a követelményeket, b./ aki egy vagy két tárgyból nem teljesítette a követelményeket és pótvizsgája is sikertelen volt, illetve nem jelent meg a pótvizsgán. •

Nem kell az említett esetekben évet ismételni azokból a tárgyakból, amelyekből a tanuló megfelelő érdemjegyet szerzett és nem tartoznak a szakmai képesítő vizsga tárgyai közé.

•

A tanuló megismételheti az évet a tanszak tanárainak döntése alapján hosszan tartó betegség esetén, ha nem tudta teljesíteni az osztály követelményeit vagy ha a betegség miatt sokkal gyengébb eredményt ért el a tőle megszokottnál.

•

Évet ismételhet csak főtárgyból olyan betegség vagy egyéb akadályoztatás esetén, amely az elméleti tárgyak tanulásában nem korlátozza. Utóbbiakat ebben az esetben a következő évfolyamban folytathatja.

96

•

Az osztályismétlés egyéb lehetőségeiről a Ktv. intézkedik.

Ha a tanuló megváltoztatja pályaválasztási elképzeléseit szakközépiskolai zenei tanulmányai során, ha bármely évfolyamon bebizonyosodott pálya-alkalmatlansága miatt vagy egyéb okból, az érettségi vizsgáig folytathatja közismereti tanulmányait csökkentett zenei követelmények / zeneiskola / vagy a zenei tanulmányok abbahagyása mellett is.

A tanulói jogviszony megszűnésének esetei Alapfok A Közoktatási Törvény 28§ (3) bek. értelmében megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki 10 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul, feltéve ha az iskola a szülőt legalább kétszer írásban figyelmezteti az igazolatlan mulasztás következményeire. / az SZMSZ és a Házirend szabályzása értelmében / Megszűnik a tanuló jogviszony továbbá, ha: • a szülő vagy a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad • fizetési kötelezettségeit (térítési díj, tandíj) határidőre az iskola által meghatározott módon nem teljesíti • fegyelmi vétségért kapott határozat jogerőre emelkedik, • ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit a második alkalommal sem teljesíti, (egyedi esetben igazgató adhat ez alól felmentést) • az intézmény utolsó évfolyamának vizsgáját letette, • felvételt nyert más művészeti intézménybe • másik alapfokú művészetoktatási intézmény átvette Az engedélyezettnél nagyobb számú mulasztás esetén a növendék: • tanév végi érvényes bizonyítványt nem kaphat igazolatlan mulasztásai miatt; • magasabb évfolyamba nem léphet, ha igazolt mulasztásai miatt az osztály előírt tananyagát nem végezte el.( Kérvény alapján osztályát folytathatja.) /lásd „Házirend” II. fejezetében részletesen /

• • • • •

Középfok Ha a tanuló szülői kérésre más intézményben kívánja folytatni tanulmányait Ha a tanuló igazolatlan mulasztásai túllépik a törvényben meghatározott keretet Ha fegyelmi határozattal el kell hagynia az intézményt Ha zenei tanulmányait nem kívánja folytatni, és a közismereti képzést más iskolában szeretné folytatni Ha tanulmányait befejezte és felvételt nyert felsőfokú intézménybe

97

II. A tanulók értékelése, beszámoltatása Követelmények, a számonkérés, az értékelés formái, a tanulmányok ellenőrzése Zeneiskola Követelményrendszer A tanulók felé A zeneiskolai tanulók legfontosabb kötelessége a tanulás, választott hangszerükön a rendszeres gyakorlás. Iskolánk valamennyi diákjával szemben támasztott követelmény, hogy képességeinek megfelelően vegyen részt a tanítás-tanulás folyamatában. A továbbhaladással kapcsolatos követelményeket a képzési szakok központi tantervi irányelvei, a helyi tanterv, a magatartással, szorgalommal szembeni követelményeket a Házirend tartalmazza. Elvárjuk, hogy a tanuló a szellemi érettségének megfelelő művészi kifejezőkészséget elérje. A szülők felé Zeneiskolánk művészetoktatási intézmény, növendékeink szabad elhatározásuk és igényük (szülői igényt is beleértve), ill. képességeik szerint tanulhatnak nálunk. Ezért rendkívül fontosnak tartjuk a szoros és jó kapcsolattartást a szülőkkel is. Minden esetben kérjük a szülőktől gyermekük iskolai és iskolán kívüli nevelkedésének gondos követését, a zeneiskolával való állandó kapcsolattartást.

A pedagógusok és iskolai dolgozók felé A tantestülettel és az iskola minden dolgozójával szemben támasztott követelményeket az SZMSZ rögzíti, ezen túlmenően a pedagógus: • legyen nyitott az új pedagógiai módszerek iránt, • folyamatos önképzéssel, tapasztalatcserével igyekezzék munkáját javítani, • munkájában legyen igényes, • nevelőmunkájukban a gyerek-centrikusság, egyéni bánásmód, türelem tükröződjék, • személyes példamutatásával motiválja a tanulókat a magatartás és erkölcsi normák betartására.

98

Számonkérés, értékelés,jutalmazás A számonkérés, értékelés , a tanulmányok ellenőrzésének formáit a tanszaki helyi tantervek pontosan tartalmazzák. Általánosságban elmondható: - Havi érdemjegyet és szorgalmi jegyet kapnak növendékeink ellenőrzőjükbe főtárgyból és kötelező, köt. választható tárgyakból. (Osztályzatok: 1-5-ig számmal történnek.) - Éves munkája, a tantervi követelmények elsajátításának mértéke, valamint vizsgateljesítménye alapján a tanuló a tanév végén bizonyítványt, félévkor értesítőt kap. - Az értesítőben, illetve a bizonyítványban főtárgyból, valamint kötelező tárgyból érdemjegyet (osztályzatot), ill. szorgalomjegyet kap./1-5-ig számmal / - Az művészeti alapvizsga követelményeit az erre vonatkozó törvény és a rendelet előírásai szerint teljesítjük.

99

A növendékek munkájának értékelése, minősítése

Tanszakok

A tagozat Alapfok

Ek.

B tagozat Továbbképző

Alapfok

Továbbképző

Zongora, csembaló, orgona, harmonika, gitár, hárfa, hegedű, gordonka, furulya, fuvola, trombita, ütő Oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba Saxofon Nagybőgő Brácsa Magánének Kamarazene Kamarazene - melléktárgy, zenekar Szolfézs Zeneelmélet, Zenetörténet, Zeneirodalom

M = minősítés

O

O

O

O

O

O O O -

O O -

O O O O O -

O O O O O -

O O O -

-

-

-

M

M

M

O

-

-

-

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O O O -

-O -

-O -

O O O O O

O O O O O

O O O O O

O O O O O

O O O O O -

O O O O O -

O O O -

O O O -

O -

O -

O O O O -

O O O O -

O O O O -

O O O O -

M

M

M

M

M

M

M

M

-

M

M

M

M

M

M

M

M

M

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

-

O

O

O

O

O

O

O

-

-

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O = osztályzat

100

Osztályzat érdemjeggyel (5) jeles osztályzat: az évfolyamnak megfelelő fejlettségű tudással kiválóan végezte el a teljes anyagot, muzikális, kiegyensúlyozott fejlődést mutat, aktívan érdeklődő feladatai iránt, hangszerén biztonsággal, szép hangon és stílusos előadással játszik, közreműködik koncerteken, rendezvényeken. (4) jó osztályzat: jól végzi az anyagot, kevésbé fogékony, muzikális, nem annyira önmagából, mint tanára ráhatásából fakad szép előadásmódja, nem 100%-os a biztonsága, de jó produkciót nyújt, aktívan közreműködik koncerteken (3) közepes osztályzat: lassabban, változóan fejlődik, alig többet végez a minimum-követelménynél, közepesen muzikális, de a gondos tanári munka eredményeképpen még elfogadhatóan teljesít, nem aktív a koncerteken, instabil a szereplésben, ez a jegy próbaidőt biztosít, ha javulást nem mutat, eltanácsolható a zeneoktatásból (2) elégséges osztályzat: nem sokat fejlődik, a legszükségesebb minimumot teljesíti csupán, csak a kötelező vizsgán vesz részt, szereplése kudarccal jár, nem akar együttműködni a tanárral, csak szülei erőltetésére tanul, képességei és akarat ellenére Szülővel való megbeszélés után el kell tanácsolni. (1 ) elégtelen osztályzat: az évfolyamra előírt minimális anyagot sem végzi el, semmit sem fejlődik, a produkciója „meghallgathatatlan”, a tanuló egy alkalommal javítóvizsgát tehet.

Minősítés Értékelés a zenei előképzőben, kamarazene és zenekar melléktárgyakban: zenei előképzőben, hangszeres előkészítőben , kamara és zenekar tárgyakból: kiválóan megfelelt / 5 / jól megfelelt /4/ megfelelt /3/ nem felelt meg /1/ bejegyzés is adható.

Az értékelés egyéb formái -Hangversenyeken való szereplés (tanszaki, iskolai, kerületi rendezésű, külső felkérésekre - rádió, tv, stb.) - Hangszeres versenyeken való részvétel (kerületi, budapesti, országos, nemzetközi).

Szakközépiskola • • • •

Általános szempontok Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható. Funkciója: a diagnosztizálás, a folyamatos haladás nyomon követése, összegzés. Célja: személyiségfejlesztés, az önértékelés képességének kialakítása és folyamatos javítása, annak érdekében, hogy a tanuló képességei igényei és lehetőségei rendszerében harmonikusan tudjon tájékozódni. Formái: szóbeli és írásbeli, Érdemjeggyel vagy szöveges értékeléssel. Követelményrendszer közismeret

A zeneiskolai szakfeladatnál ismertetett elveket a szakközépiskolai szakfeladatnál is érvényesnek tekintjük : A követelmények teljesíthetők • a törvény és a fenntartószabályozta keretben iskolába járással és magántanulóként Követelményeinket úgy alakítjuk, hogy ne terheljük az elviselhetetlenségig diákjainkat, akiknek munkaideje így is meghaladja számos felnőttét, de egyben szinten tartjuk versenyképességüket a közismereti tárgyakból, és jól megalapozott általános műveltséget, és sokrétű készség- és képességfejlesztést nyújtunk. Követelményrendszerünk alapja az érettségi vizsga letételéhez szükséges ismeret- és képességszint. A követelmények teljesítésének elengedhetetlen feltétele a tudás és mentális készség- képességfejlesztés mellett, a tanulók fizikai állapotának mérése: célja: a tanulói fejlődés összehasonlítása, teljesítményellenőrzés formája: • Hungarofitt felmérés •

102

• •

• • • • • • • • •

módja: a részvétel valamennyi testnevelésben részesülő tanuló számára kötelező a fizikai állapot aktuális mutatóit / a fenntartó önkormányzat által előírtak szerint, minden tanévben két alkalommal (ősszel és tavasszal), öt próba teljesítésével (Cooper teszt, has és hátizom, fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, helyből távolugrás/ mérjük, az eredmények pontértékké transzformálásával.

Értékelés Szummatív faktorok: az oktatás hatékonyságának legjobb mércéje a tanulók munkájának folyamatos ellenőrzése. ez jelenleg szóban és írásban is rendszeresen megtörténik, az eredményeket pedig a hagyományos ötjegyű skálán minősítjük. a számszerű értékelésen túlmenő fontos követelmény a diák teljesítményének szóbeli méltatása. az önálló munkára szoktatás fontos eszköze a házi dolgozatok illetve kiselőadások készíttetése, ahol hosszabb anyaggyűjtésre és felkészülésre van szükség. terveink szerint a szóbeli minősítés a későbbiekben helyet kap a félévi értesítőben, illetve az év végi bizonyítványban is. a diákok szereplések miatt gyakorta hiányoznak vagy tudásuk nem naprakész, a szaktanárok fokozottan figyelemmel kísérik, ki milyen témakörből maradt le, miből kell pótolnia. a számonkérés folyamatosságának biztosításában kialakult gyakorlat az egyeztetés az osztályfőnökök és a szaktanárok között. a javításra előzetes egyeztetés alapján, szóban biztosítunk lehetőséget, általában tanórán kívül a félévi/ év végi osztályzat javítására módot adunk az egész anyagból írásban és szóban, kivétel, ha a tanuló osztályzatai alapján elégtelenre állt a rendelkezésére álló szorgalmi időben és a felkínált javítási lehetőségeket ezen időszakban nem használta ki.

Diagnosztikus faktorok Kompetenciák működtetése problémamegoldás során Önmagához mért fejlődés vizsgálata Mélyrétegekben elhelyezkedő, hétköznapi alkalmazást lehetővé tevő tudáskompetenciák mérése Önértékelés, mely lehetővé teszi a „saját kognitív szűrőin” keresztül vizsgálni a külső értékelést, és elemzéssel párosulva azonnali pozitív tapasztalatokhoz juttatja, motiválja a tanulót. Visszajelzés a pedagógus számára a folyamatszabályzást, a módszerkiválasztást illetően

103

A szóbeli számonkérés formái: • • • •

kérdésekre adott válaszok a tanóra menetében összefüggő egyéni megnyilvánulások a tanórán (felelet, referátum, beszámoló) összefüggő csoportos megnyilvánulások a tanórán (csoport-referátum, beszámoló) vizsga (a 9-11. évfolyamon globális tájékozottságot és gondolkodási-, logikai- és kifejezőképességet mér a tanév végén)

Az írásbeli számonkérés fajtái, formái: Alapelvek: A felkészülés folyamatosságának ellenőrzése miatt, az írásbeli feleletek száma (5-15 perc hosszúságban) nem korlátozott egy tanítási napon belül, a számonkérés ezen módja a tanár részéről nem jár együtt előzetes bejelentési kötelezettséggel. A teljes tanórát igénylő témazáró dolgozatokról két héttel a megírás előtt tájékoztatni kell a diákságot, ugyanazon napon ilyen számonkérés csak két tárgyból lehetséges, a kollegáknak egyeztetési kötelezettsége is van. A számonkérés módja: • óra eleji röpdolgozatok • az óra egy részét vagy egészét igénybe vevő ellenőrző dolgozatok a téma és feladat típusa és nagysága által meghatározottan, formailag témazárók, mérőlapok, teljesítménytesztek, tantárgytesztek • az írásbeli mérések és a kétszintű érettségi vizsga írásbeli típusfeladataival egybevágó teszt és esszéfeladatok • írásbeli dolgozatok a tanulói leterheltség csökkentése, az önálló kutatómunka módszerének és a könyvtár valamint más adatbázisok használatnak elsajátíttatására a tanuló általa választott témakörben a tanév kezdetén.

Középfok zene • •

•

A zeneiskolai szakfeladatnál ismertetett elveket a szakközépiskolai szakfeladatnál is követelménynek tekintjük : A tanulók hangszeres főtárgyból félévkor és év végén bizottság előtt vizsgát tesznek a tanterv követelményei szerint. Minősítésük a vizsgabizottság tagjai által tizedes jegyekkel is árnyalt, 1-től 5-ig terjedő osztályzatok átlaga: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen meghatározással. Az elméleti főtárgyak és kötelező tárgyak értékelése is félévenként történik, részben az éves munka alapján, részben vizsga formájában, írásban, vagy gyakorlatban. Ha a tantárgy természete ezt megköveteli, órai felelések és dolgozatok formájában is. A minősítés a hagyományos osztályzatokkal, vagy azokra átszámítható pontozással történik.

104

• • •

Az értékelés része minden esetben az eredmény vagy eredménytelenség egyéni, a diákokkal közösen történő részletes elemzése, a továbblépés módjának megjelölése. A tanuló minősítését befolyásolják szereplései, tanulmányi versenyeken való részvétele, és az ott elért eredményei. Fegyelmi vétségek esetén az iskola házirendje, illetve a Ktv. megfelelő paragrafusai szerint járunk el.

A magatartás illetve a szorgalom minősítése Szorgalomjegy alapfokon (5) példás: szorgalmában példamutató, folyamatosan kiemelkedő munkát végez (4) jó: képességeinek megfelelően jól teljesít, megbízható, rendszeresen készül fel az órákra (3) változó: tanulmányi eredménye jelentősen elmarad képességeitől, kötelességeit csak erős tanári ráhatással végzi, csak időnként tanúsít törekvést munkájában (2) hanyag: rendszeresen nem készül az órákra, megbízhatatlan, figyelmeztetésre sem végzi el feladatait. Főtárgyból és szolfézs, zeneirodalom, zenetörténet, zeneelmélet, énekes iskola, kamarazene melléktárgyakból tárgyakból tanév végén vizsgabizottság előtt vizsgát tesz a növendék. Amennyiben a félévkor, ill. évvégén főtárgyból, ill. a kötelező tárgyak valamelyikéből elégtelen osztályzatot kap, a zeneiskolai növendékek névsorából töröljük.

-Tanulmányi átlagba számítandó: •

főtárgy osztályzata melléktárgyak osztályzata Felmentés, vagy más okból a tanuló főtárgyi és melléktárgyi osztályba sorolása eltérhet egymástól. Ebben az esetben a főtárgyi osztályt kell figyelembe venni.

105

Szakközépiskola Ez a minősítés továbbra is a hagyományos négyjegyű skálán történik, ezen belül a kritériumokat az SZMSZ illetve a házirend szabályozza. Ezek a kritériumok röviden összefoglalva az alábbiak.

Magatartás példás: • a tanuló mind szakmai, mind közismereti munkájában példamutató • a mindennapi munkában, fegyelmezetten, pontosan vesz részt • kezdeményezője, szervezője, előremozdítója a tanórán kívüli tevékenységeknek • társaival segítőkész, önzetlen • igazolatlan órája nincs • tendenciát tekintve erősen javuló jó: • • • • • •

a tanulóval sem a szakmai, sem a közismereti munkában probléma nincs nem tartozik a vezető, szervező egyéniségek közé, de a kapott feladatokat elvégzi visszahúzódó, nem vállal állásfoglalást nem vét a fegyelem ellen tendenciát tekintve alapvetően javuló, de nem mindig sikeres nincs 6-nál több késése, illetve igazolatlan órája,

változó: • a tanuló magatartása, munkafegyelme ingadozásokat mutat • a szakmai illetve a közismereti munkát nemegyszer zavarja • magatartása tanáraival és/vagy diáktársaival kifogásolható, igénytelen, udvariatlan • késéseinek, igazolatlan óráinak száma meghaladja a 6 órát • szaktanári, osztályfőnöki fegyelmi fokozatai vannak

beszédkultúrája

rossz: • olyan fegyelmi vétséget követett el, amely az 1993. évi LXXIX. tv. 76-77.§-ának hatálya alá tartozik • zavaró, a munkát gátló, a pozitív értékeket elutasító viselkedése • negatív vezéregyéniség • rendszeres fegyelmezetlensége, súlyos udvariatlansága miatt megrovásban, szigorú megrovásban részesült • igazolatlan hiányzásai meghaladják a 15 órát

106

Szorgalom példás: • a tanulói a képességei szerinti maximumot teljesíti • állandó segítője a tanítási óráknak • tanórán kívüli tevékenységben is részt vállal • tudatosan, önállóan is műveli magát. • tendenciában állandó fejlődő jó: • • • •

jó vagy közepes képességű tanuló, aki rendszeresen készül és dolgozik, de önmagával szemben nem maradéktalanul igényes. az órákon nem mindig aktív, inkább passzív befogadó gyengébb képességű növendék, aki azonban eredményeit jelentős munkával éri el tendenciában stagnáló vagy enyhén romló

változó: • a tanuló munkája képességeihez mérten rendszertelen, kiegyensúlyozatlan • kötelező feladatainak teljesítése gyakran elmarad • az órákon nem fejt ki előbbre vivő aktivitást • tendenciában romló hanyag: • a teljesítménye adottságaihoz képest tartósan rossz • a követelményrendszer minimumát vagy azt sem teljesíti • az órákat zavarja feladatainak nem teljesítésével • bármely tárgyból bukik A magatartás és szorgalom minősítése folyamatosan történik szóban és esetenként írásban. A félévi osztályozó értekezleten kívül az osztályfőnökök és a szaktanárok naponta tájékoztatják egymást és, ha kell a szülőket a fegyelmi helyzet és a szorgalom változásáról. A szülők rendszeres tájékoztatást kapnak az ellenőrzőben vagy levélben a tanulói mulasztásokról, a szülői értekezleten és fogadóórán személyesen tájékozódhatnak. A magatartás és szorgalom változásának pszichikai hátterének feltárását és a megoldási lehetőségek keresését a diákokkal és szülőkkel és főtárgy tanárokkal együtt az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős végzi beszélgetések formájában. Sajnos sok esetben a tanári segítő figyelem már nem eredményes, nagy szükség lenne ezeknél az átlagnál is érzékenyebb gyerekeknél szakember, részmunkaidős pszichológus segítségére, mely álláshelyet évek óta nem biztosítanak iskolánknak.

107

Jutalmazás, elmarasztalás Alapfok A tanév során joga és kötelessége a zeneiskolai pedagógusnak a tanulót jó munkájáért szóbeli - közösség előtt elhangzó - szaktanári és/vagy igazgatói dicséretben részesíteni. Tanév végén jutalomkottát, Weiner-oklevelet, Weiner-emlékérmet kapnak a legjobbak. (A Weiner-emlékérem, Weiner- oklevél odaítélését külön szabályzat határozza meg. ) A tanuló vétségeiért, mulasztásaiért a házirendben foglaltak szerint elmarasztalásban részesül.

Középfok A tanév során joga és kötelessége a pedagógusnak a tanulót jó munkájáért szóbeli közösség előtt elhangzó - szaktanári és/vagy igazgatói dicséretben részesíteni. Tanév végén jutalomkottát, Weiner-oklevelet, Weiner-emlékérmet kapnak a legjobbak. (A Weiner-emlékérem, Weiner- oklevél odaítélését külön szabályzat határozza meg. ) A tanuló vétségeiért, mulasztásaiért a házirendben foglaltak szerint elmarasztalásban részesül.

III. A kétszintű érettségi vizsga Alapelv: • a tanulók szabad döntését támogató, és a lehetőséget biztosító attitűd • optimális igény-kielégítés • együttműködés A helyi tantervek alapvetően teljesítik a középszintű érettségi elvárásainak való megfelelést, mind a kompetenciák, mind pedig a tudásbázis szintjén. A kimeneti oldalon nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű érettségire való felkészítés házon belüli tanórai kereteinek kialakítását angol és német nyelvből biztosítjuk. A – vélhetően nem zenei pályára készülő tanulóink által generált – további emelt óraszámú és ehhez rendelt tananyagú tantárgyi igényt, a kerület intézményeivel kooperálva látjuk biztosíthatónak. A középszintű érettségi vizsga témaköreinek meghatározása, a tantárgyakra vonatkozó vizsgarendelkezések alapján, az egyes vizsgatantárgyak tanterveiben található.

108

IV.

A tantárgyak tantervei

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztási elvei Alapfok A zenei kottaanyagok, könyvek kiválasztásának elvei A növendékek tudásszintjének eléréséhez nélkülözhetetlenül fontos a színvonalas és a helyi tanterv ajánlásához igazodó kottaanyag valamint tankönyvanyag kiválasztása. Erről minden esetben a tanszakok közös megegyezéssel, a tanszakvezető koordináló munkájával döntenek, lehetőség szerint az iskolai kotta- és könyvtár is minden tanuló rendelkezésére áll. Alapvető szempontok: • • • •

a kották, tankönyvek maximálisan segítsék a növendékek tudásának, készségeinek fejlődését, a technikai képességek és elméleti tudásanyag fejlesztését a választható kották a lehetőségek szerint elérhető áron beszerezhetőek legyenek, a bel-tartalom mellett a kotta, tankönyv külleme is fontos szempont, főleg az alacsonyabb évfolyamokban új kiadványok figyelemmel kísérése

Középfok Alapvetés: A tankönyveket, taneszközöket az oktatás folyamatában az oktatás céljainak elérését segítő tárgyként tételezzük. A használat célja: • eszközként használni • ezen eszközzel információkat szerezni • az információk feladatmegoldásra transzformálására képessé tenni a diákokat A kiválasztás szempontjai: • Az átjárhatóság illetve az esélyek kiegyenlítése • az országos követelményekhez való alkalmazkodás (a nem zenei felsőoktatási intézményekbe történő felvételizők esetében, akik a gimnáziumokban szokásos tankönyvek és eszközök folyamatos használatával jó eséllyel és évveszteség nélkül kerülhetnek a felsőoktatási intézményekbe.)

109

• • • • •

a használt tankönyvek megtalálhatósága tankönyvjegyzékben. a tanulói csoportok speciális jellemzői a tanulási folyamat jellemzői a pedagógus személyi jellemzői, autonómiája a szülők elvárásai és anyagi teherbírása

az

OM

által

kiadott

közoktatási

A tankönyvpiaci újdonságokról természetesen tájékozódnak a szaktanárok, tanári kézikönyvként használják ezeket , az intézmény a könyvtári állományt, ezen könyvekkel gyarapítva segíti a tanári és tanulói tájékozódást.

A tankönyvellátás iskolai rendje: •

a évfolyamonkénti tankönyvlista összeállítása eljárásrendje követi a tankönyvellátásról szóló rendelet előírásait. • a tankönyvek megvásárlása az iskolában történik előzetes és többszöri egyeztető felmérés alapján • A tankönyvellátás normatív támogatási igényjogosultságának felmérését a törvény által szabályozott keretek és határidők megtartásával végezzük. A könyvtár fejlesztésére a törvény által előírt minimális 25 %-ot használjuk fel, a vásárolandó tankönyvek listáját az adott tanév tanulói igényei, és a tárgyévben ingyenes tankönyvellátásra jogosultak száma határozza meg. A normatív támogatás igénybevétele során a szülői jognyilatkozattól és meghatalmazástól nem tekint el az iskola.

Tantervek Közismeret A tantárgyi tanterveket a NAT és kerettanterv alapján a szaktanárok dolgozták ki.

Zene A zenei oktatás a zenész szakképesítés központi tantárgyi programja ( a 2733/52/97. számon ) alapján folyik, a központi tantervek a szakközépiskolai irodában tekinthetők meg.

110

V.

Befejező rész

Zárógondolatok Iskolánk pedagógiai programjának alapja az a felelősségtudat, mellyel növendékeinket neveljük, oktatjuk, művészeti-zenei képességeiket fejlesztjük, ízlésüket formáljuk, igényüket szélesítjük egy kulturáltabb, érzékenyebb világ kialakítása érdekében.

Érvényességi rendelkezések • • • • •

Diákönkormányzat jóváhagyása Iskolaszék jóváhagyása Közalkalmazotti Tanács jóváhagyása tantestület részéről jóváhagyás és elfogadás fenntartói jóváhagyás és elfogadás

Érvényességi időtartam: az életbelépés időpontjától számított 5év. A programot a törvények, rendeletek esetleges változása szerint módosítani kell. Egyébként évente újraértékelendő. A változtatásokhoz a tantestület és a fenntartó jóváhagyása a szükséges. A pedagógiai program nyilvános dokumentum, a klientúra és a szakma részére is hozzáférhető a titkárságokon (zeneiskolai és szakközépiskolai iskolatitkáriban). Szerződés az intézmény és a fenntartó között, mely a fenntartó számára értékelhetővé, ellenőrizhetővé teszi az intézmény tevékenységét, az iskolának pedig az egyeztetés folyamán lehetősége nyílik arra, hogy csak olyan feladatokat vállaljon, melyhez a fenntartó a pénzt és más feltételeket biztosítja. A pedagógiai program készült az oktatási törvény, a XI. kerület oktatási koncepciója illetve a korábbi pedagógiai program alapján. A zeneiskolai részt készítette : Mészáros Lászlóné A szakközépiskolai részt készítette: Oláh Erna és Kárpátiné Gyöngyösi Szilvia Jóváhagyta : Mészáros Lászlóné Budapest, 2008. január 8.

Mészáros Lászlóné igazgató

111