ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM
NAPSUGÁR ÓVODA CEGLÉDBERCEL OM azonosító: 201365
1
TARTALOM Az óvoda jogi státusza: ............................................................................................................ 3 B E V E Z E T Ő ....................................................................................................................... 5 1. HELYZETKÉP, ÓVODÁNK SAJÁTOSSÁGAI .............................................................. 6 1.1. Küldetésünk ..................................................................................................................... 7 1.2. Óvodai programunk erőforrásai ..................................................................................... 8 2. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATA, RENDSZERE ............................ 9 2.1. Gyermekképünk ............................................................................................................... 9 2.2. Alapvető céljaink, feladataink ....................................................................................... 10 2.3. Az óvodába lépés feltételei ............................................................................................ 12 2.4. Az iskolai alkalmasság .................................................................................................. 12 3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK KERETEI ............................................................................. 13 3.1. Az egészséges életmód ................................................................................................... 13 3.2. Az érzelmi szocializáció ................................................................................................ 16 3.3. Heti rendünk, napirendünk ............................................................................................ 19 4. ÓVODAI PROGRAMUNK TARTALMA, TEVÉKENYSÉGFORMÁK ................... 20 4.1 Játék ............................................................................................................................... 20 4. 2 Anyanyelvi nevelés óvodánkban .................................................................................... 23 4.3. Kisebbségi nevelés ......................................................................................................... 24 4.4.Mozgás, testnevelés ........................................................................................................ 30 4.5 Ének-zene ....................................................................................................................... 31 4.6. Rajzolás, mintázás, kézimunka ...................................................................................... 33 4.7. Vers-mese ...................................................................................................................... 35 4.8A környező világ tevékeny megismerése óvodánkban, benne a matematikai tapasztalatok .............................................................................................................................................. 35 4.9. Munka jellegű tevékenységek ........................................................................................ 39 5. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE ....................................................................... 40 5.1. Az óvoda és a család ..................................................................................................... 40 5.2. Az óvoda és az ÁMK intézményegységeinek kapcsolata ............................................... 40 5. 3. Az óvoda egyéb kapcsolatai ......................................................................................... 41 6. SAJÁTOS FELADATAINK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK .......................... 42 6.1. Gyermekvédelem ........................................................................................................... 42 6.2. Speciális szolgáltatásaink ............................................................................................. 42 7. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ...................................... 43 PROGRAMUNK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATA ......................................................... 43 7.1 Óvodánk írásos dokumentumai ...................................................................................... 43 7.2. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése ................................................................. 43 7.3A mérés rendszere ........................................................................................................... 44 8. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI ÓVODÁNKBAN..................................................................................................................... 44 9. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ......................................................................... 45 Legitimációs záradék ............................................................................................................. 45 Felhasznált irodalom .............................................................................................................. 45
2
Az óvoda jogi státusza: Az óvoda neve: Ceglédberceli ÁMK Napsugár Óvodája Sonnenstrahl Kindergarten Az óvoda székhelye és telephelyei: Az óvoda székhelye: 2737. Ceglédbercel, Pesti út 103. Az óvoda telephelye: nincs Ellátandó alaptevékenységek Az intézményegység alaptevékenysége: Óvodai és bölcsődei feladatellátás Intézményegység feladatai alapító okirat szerint: Általános feltételek szerinti óvodai nevelés Bölcsődei feladatok ellátása Kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvodai feladatok ellátása. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése Gyermekek integrált nevelése, habilitációs és rehabilitációs ellátása, Megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrált nevelése és pedagógiai, egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs ellátása Megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrált nevelése-oktatása és pedagógiai, egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs ellátása, fejlesztő foglalkoztatása Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelése. Típus szerinti besorolás: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv A közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv. Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait megállapodás szerint Ceglédbercel Község Önkormányzata látja el. A költségvetési szerv típusa: többcélú intézmény Az intézményegység által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel: Szakfeladat száma Megnevezése 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása, 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés, ellátás, 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 889101 Bölcsődei ellátás 3.6 Az intézményegység működési területe: Ceglédbercel község közigazgatási területe 3
A felsorolt ellátási körzeten kívülről érkező gyermekek felvételéhez a fenntartó külön engedélyére van szükség. Felügyeleti szerv Ceglédbercel Község Önkormányzata Képviselőtestülete A fenntartó szerv neve és címe: Ceglédbercel Község Önkormányzata, 2737. Ceglédbercel, Pesti út 61.
Az intézményegység nevelési funkciójával kapcsolatos előírások: Az intézmény nevelési, ellátási funkciót tölt be. Részletes feladatait az ÁMK SZMSZ I. kötete tartalmazza. 10.1. Az óvodai csoportok száma: 5 Az óvodába felvehető maximális gyermeklétszám: 125 fő 10.2. A bölcsődei csoportok száma: 1 A bölcsödébe felvehető maximális gyermeklétszám: 10 fő
4
BEVEZETŐ Pedagógiai koncepciónk: az óvodai nevelés keretein belül a játékot kiemelve, spontán és tervszerű neveléssel, a fejlesztés tartalmi eszközeinek blokkjaiban - széles kapcsolatrendszer igénybevételével - fejlődjenek a gyermekek képességei, alakuljon személyiségük. Több évtizedes működésünk során számtalan eredmény mutatta, hogy óvodánkban megbízható és színvonalas nevelőmunka folyik. Meggyőződésünk, hogy akkor lesz előremutató óvodai nevelésünk, ha helyi programunkat eddigi tapasztalataink alapján állítjuk össze, az óvodai pedagógiai munka alapelveit figyelembe véve, valamint az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja módosításának tükrében. Nevelési programunk elkészítése során végiggondoltuk, mi az, amit megtarthatunk eddigi munkánkból, és az új dokumentumok, helyi szükségletek alapján milyen új elemekkel kell kiegészítenünk programunkat. Ceglédbercel Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a Napsugár Óvodában a 2009/2010-es nevelési évtől 5 óvodai csoport indítását engedélyezi, amelyből a szülői igényeknek megfelelően 4 nemzetiségi és 1 általános feltételek szerint működő csoport. Az intézményben működő hatodik csoport 2-3 évesek napközbeni ellátását biztosító bölcsődei csoport, felvehető maximális gyermeklétszám 14 fő. A hazai óvodák, és nemzetiségi óvodák gyakorlatából követtük azt az eljárást, amikor a helyi adottságokat, szükségleteket figyelembe véve a kötelező dokumentumok alapján, több óvodai programból merítve helyi programot készítettünk. Munkánkban felhasználtuk Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában c. fejlesztő programját, valamint Rosa Mammel: Deutsch im Kindergarten és Teresia Talabér: Zweisprachigkeit im Kindergarten nyelvprogramokat. Programunk hagyományos óvodai feltételek között, egy pedagógiailag és pszichológiailag megalapozott egynyelvű, illetve kétnyelvű óvodai nevelés általunk elképzelt rendszerét jelenti. A pedagógiai, pszichológiai megalapozottság azt jelenti, hogy minden egyes rendszerelem a gyermekek életkori sajátosságait, fejlődés-neveléslélektani jellemzőit veszi alapul, egyéni fejlettségük, érésük figyelembe vételével. A kétnyelvű csoportokban azokból az óvodai kétnyelvűséget érintő kutatási megállapításokból indultunk ki, hogy az óvodás gyermekek egy második nyelvet ugyanolyan technikákkal, eljárásokkal sajátítanak el, mint az anyanyelvüket. Ebben a folyamatban kiindulási alap a magyar nyelven már megszerzett ismeretekre építve a gyermekek érdeklődése, kíváncsisága, mintakövetése, gátlásmentessége, utánzókészsége és mozgásigénye. Sikeres munkánk feltétele anyanyelvük, legtöbb esetben a magyar nyelv, fejlesztése, szókincsük bővítése, mely elsősorban az óvodapedagógus modellértékű, szemléletes és színes beszédét jelenti, sok lehetőséget és időt biztosítva a gyermekek számára a nyelv gyakorlására az egész nap folyamán. Programunk egy dokumentumban ötvözi úgy az egynyelvű, mint a kétnyelvű óvodai nevelés lehetőségeit a gyermekek optimális fejlődése érdekében. Helyi programunk a következő kötelezően alkalmazandó dokumentumokat ötvözte: Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosítása 2009 A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve A Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai fejlesztésének irányelve.
5
1. HELYZETKÉP, ÓVODÁNK SAJÁTOSSÁGAI 2006. márciusában került átadásra Magyarország első EU-támogatással létesült korszerű és minden igényt kielégítő óvodája Ceglédbercelen. Intézményünk – amely a melegséget, derűt, fényt nyújtó Napsugárról kapta nevét – öt gyermekcsoporttal működik, melyben 125 kisgyermek elhelyezésére van lehetőség. Intézményünkbe a Ceglédbercelen élő családok hordják 3-7 éves korú gyermekeiket. Az óvoda nevelési programjának specialitása 4 csoportban a német nemzetiségi nevelés, amely az Európai Unióba lépéssel még inkább időszerűvé vált. Az élet igazolta a jó kezdeményezést, ma már elmondhatjuk, hogy a felnövekvő generációnak olyan értékeket adunk, ami meghatározhatja életének további alakulását. Az óvodai beíratás alkalmával a szülők nyilatkozata alapján – a mindenkori igényeknek megfelelően - szervezzük az óvodai csoportokat. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk figyelembe venni az egyéni kívánságokat (pl. testvérek, barátok, ismerősök egy csoportban, kétnyelvű vagy egynyelvű csoport). A csoportok szervezésénél a törvény rendelkezései alapján figyelembe kell venni, hogy amennyiben nyolc gyermek szülője kéri, akkor a nemzetiségi nevelést a csoportban meg kell szervezni. A kisebbségek önazonosulása, hagyományápolása és legfőképpen a nyelv átörökítése elengedhetetlen feladatunk a jövőben is. Óvodánk alapozó feladatot teljesítve hozzájárul ahhoz, hogy a kétnyelvű csoportokban a gyermekek megismerjék a német nyelvet és a hagyományokat. A gyermekekkel foglalkozó valamennyi felnőtt nevelő magatartásában közvetíti az identitást és a partnerkapcsolaton alapuló nevelési stílust, valljuk elfogadhatónak.
Alapelveink: A gyermek személyiségéből, legtermészetesebb megnyilvánulásaiból kiindulva olyan szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés, bizalom, a gyerekek mindenek felett álló érdekeinek biztosítása, gyermekközpontúság és befogadás övezi. Mindennapjainkban a szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. A különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása minden területen (nyelvi különbözőségek, fejlődésbeli különbözőségek), tudatosan kerülve a nemi sztereotípiák erősítését. Az egyéni fejlődési különbözőségeket alapul véve differenciált fejlesztésre, az egyéni késségek és képességek kibontakoztatására törekszünk. Nevelőmunkánk hatékonyságát, alapelveink gyakorlati megvalósítását a 3-7 éves gyerekek, együttnevelése segíti. Vegyes életkorú csoportjainkban az óvodapedagógusok megfelelő irányítással empatikusabbá tették az óvodai élet légkörét, változatosabbá a tevékenységek tartalmát. Az óvónő és a dajka mellett a nagyobb gyermekek védő, óvó hatása csökkenti a beszoktatás és a két nyelv, okozta bizonytalanságot. A kétnyelvű csoportokban a tevékenységekbe, játékba ágyazott nyelvi helyzetek élményt nyújtanak, és megfelelő érzelmi telítettséget biztosítanak a gyermekek számára.
6
A nyelv iránti pozitív érdeklődés így a nyelvi élmények segítségével alakul ki. A korai kétnyelvűség segíti a gyermekek kifejezőkészségének gyorsabb fejlődését, az egészséges alkalmazkodóképesség kialakulását, és a problémamegoldó gondolkodás fejlődését. Hagyományrendszerünk: - A gyermek életének jeles napjai: Születésnap, Névnap. - Egyéb ünnepeink: Erntedankfest- Szüret, Márton nap, Mikulás Karácsony-várás, Advent Farsang, Húsvét, Anyák napja, Gyermeknap, Iskolába menők búcsúztatása A Föld világnapja A víz világnapja - Rendezvényeink: Nemzetiségi óvodatalálkozó Pedagógusképünk olyan óvodapedagógus, akire jellemző a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együtt érző, befogadó, segítőkész gyermekszeretet. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvő, önképzésre és továbbképzésre nyitott. Testületen belül lehetőséget kínálunk az önállóságra, a kezdeményezésre, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erősítjük. Nevelőtestületünk törekszik arra, hogy olyan gyermekeket neveljünk, akik képesek a toleranciára, a másság elfogadására, kötődnek és megőrzik a helyi kultúránkat, s érdeklődő együttműködésükkel érzelmileg gazdagodnak. Kapcsolatrendszerünk: A család-óvoda kapcsolatában erősíteni kívánjuk azt a szemléletünket, hogy a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, neveljük a gyermekeket. Ceglédbercel más intézményeivel folyamatos és hagyománymegtartó kapcsolatra törekszünk. Ez jellemzi a nemzetiségi szervezetekkel létrejött kapcsolatainkat is. 1.1. Küldetésünk Óvodánk a helyi társadalom többcélú, komplex nevelési intézménye, mely türelmes, toleráns, rugalmas szocializációs keretül szolgál az óvodás gyermekeknek. Komplexitásával a vonzáskörzetéhez tartozók életvitelének, nemzetiségi létének fejlesztésére törekszik a 3-7 éves korosztályban. A társadalom elvárásai, és önmagunk igénye mutatja az utat a jövő felé, amelyben megvalósulhat a környezetét és annak hagyományait ismerő, szerető és megóvni kívánó gyermekek nevelése, a gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozása. Ehhez a nevelőtestület szakmai tudását és tenni akarását adja. Tevékenységrendszerünket rugalmasan kezeljük, hogy a változásokra új nevelési és pedagógiai kínálattal tudjunk válaszolni. Hiszünk abban, hogy az óvoda infrastruktúrájával, tevékenységkínálatával nemcsak vonzza a gyermekeket, szülőket, hanem modellként is szolgál kisebbségi identitástudatuk megőrzéséhez, környezetük megismeréséhez, védelméhez, szeretetéhez így a hazaszeretet. kialakításához, erősítéséhez. Feladatunk a migráns gyerekek szegregációjának elkerülése, esélyegyenlőségük megteremtése.
7
1.2. Óvodai programunk erőforrásai 1. 2.1. Az óvoda személyi feltételei Az öt csoport működését 9 felsőfokú végzettségű óvodapedagógus és 5 dajka látja el. Így 4 csoport teljes lefedettséggel, két óvónővel, egy csoport egy óvónővel működik. A vezetői státusz betöltésével vagy egy óvónő felvételével minden csoport teljes pedagógus létszámmal működhet. A létszámbővítés akkor indokolt, ha a délutáni órákban a gyermeklétszámhoz szükséges. Az óvoda teljes nyitva tartásának idejében a gyerekekkel szakképzett óvodapedagógusok foglalkoznak. A kisegítő személyzethez konyhás, takarító tartozik. Minden dajka szakképzett. Az óvónők közül hét fő rendelkezik a német nemzetiségi neveléshez szükséges diplomával is. Az arra rászoruló gyermekek fejlesztésére logopédust - gyógypedagógust alkalmazunk. Az óvodapedagógusok, és az óvoda működését segítő alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Szakmai továbbképzésünket német nyelv- és módszertani, modern pedagógia és módszertani, kompetencia alapú nevelés, valamint a minőségfejlesztés irányába tervezzük, szervezzük. Testületünk a beiskolázási terv elfogadásával dönt a részvételről. Nevelőtestületünkre jellemző a folytonos megújulni akarás, az új befogadása és a szép, esztétikus környezet igénye. Az óvodapedagógusok befogadó, segítő, támogató attitűdje mintát jelent a gyerekek számára. A bölcsődei csoport vezető gondozója szociálpedagógusi és gyógypedagógiai asszisztensi képesítéssel rendelkezik, jelenleg tanulmányokat folytat a csecsemő- és gyermekgondozói képesítés megszerzése érdekében. Munkatársai egy gondozó, csecsemő- és gyermekgondozó végzettséggel, és egy bölcsődei segítő. 1. 2.2. Az óvoda tárgyi feltételei: Az új óvodaépület átadásával, a berendezés és felszerelés pályázati támogatással történő megvalósulásával, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (V.8.) MKM rendelet – amely az intézmények kötelező helyiségeit, eszközeit és felszerelését határozza meg – előírásainak megfelelően működik intézményünk. Az óvodánk fekvése ideális, zöld környezetben, csendes és nyugodt – az utcai forgalomtól távoli – helyen van, a kisgyermekek életkorának megfelelő udvari játékokkal felszerelve az EU szabványoknak megfelelően. A gyerekeket életkoruknak megfelelően tájékoztatjuk a balesetveszélyt magában hordozó eszközök biztonságos használatáról. Eszközrendszerünk. Mivel a költségvetési forrás csak igen csekély részét fedezi az eszközök éves beszerzésének, pótlásának, ezért mindig szükséges más források igénybevétele is ehhez (az óvodát támogató alapítvány, jótékony célú rendezvények bevételei, pályázati pénzek, szülői adományok). Az eszközállomány fontos elemei az óvónők által készített játékok, eszközök, melyek a nyelvi fejlesztéshez is alkalmasak: bábok, applikációs képek, didaktikai játékok. Szakkönyvekkel is jó az ellátottságunk. A gyermekkönyvek, mese- és képeskönyvek az életkori sajátosságoknak megfelelőek, az elhasználódottak pótlására igénybe vesszük a könyvtári lehetőségeket is.
8
2. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATA, RENDSZERE 2.1. Gyermekképünk „Némelyek valóságos tanodát, mások csupán játékhelyet látnak az óvodában, s kellő középutat csak igen kevesen tudják elképzelni.” (Ney Ferenc 1847) A gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei és a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermekeknek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteik vannak. Óvodai nevelésünk középpontjában a gyermek, a gyermek mindenekfelett álló érdeke áll. Nevelési rendszerünkben a gyermek testi-lelki szükségleteit elégítjük ki. Ezt a – gyermeket megbecsülő, elfogadó, szerető környezettel - az óvoda derűs, érzelmi biztonságot nyújtó, rugalmas folyamatos napirendjével, a szabad játék hangsúlyozásával, nyugodt légkörével - helyiségeink, tereink esztétikus, praktikus elrendezésével kívánjuk elérni. Óvodánk 4 csoportban kétnyelvű (magyar-német), 1 csoportban általános feltételek szerinti egynyelvű óvodatípusban biztosítja a gyermek testi- érzelmi-értelmi fejlődését, minden évben a szülői igények alapján. Az érzelmi, értelmi fejlődés a kiegyensúlyozott testi fejlődés függvénye. Ezért a gondozás, nevelés keretét és a mozgási lehetőségeket fontosnak tartjuk A három illetve négy éves nevelési folyamat végére kívánjuk elérni, hogy egyéni testi szükségleteit a gyermek felismerje, azok kielégítésére önállóan, mások érdekeinek megsértése nélkül képes legyen. Ezt tapasztalással, a lehetőségek megismertetésével kívánjuk elérni. Érzelmi fejlődésükben azon erkölcsi tulajdonságoknak tulajdonítunk kiemelt szerepet, mellyel a különbözőséget is képesek elfogadni, tolerálni. Ismerjék meg, becsüljék, védjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötödés, a hazaszeretet megalapozását is jelenti. Legyenek együtt érzők, segítőkészek, önzetlenek, figyelmesek. Akarati tulajdonságaik - a spontán és tervszerű helyzetekben - az önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat terén erősödjenek. Értelmi fejlődésükben legyenek képesek a hároméves nevelési folyamat eredményeként tapasztalataik, ismereteik rendezésére. Legyen igényük az újabb ismeretszerzés. Erősödjenek a gondolkodás, figyelem, asszociációs képességeik, melyekkel a gyermekek a kommunikációs helyzetekben a válaszadó szerepkörének tudnak megfelelni.
9
2.2. Alapvető céljaink, feladataink CÉLOK: Óvodánkban nevelési-pedagógiai cél a gyermeki személyiség kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, igény szerint egynyelvű vagy kétnyelvű környezetben. Minden csoportban fontosnak tartjuk a még élő szokások, néphagyományok megismertetését, a kétnyelvű csoportokban célunk a német kisebbség még élő szokásainak megismertetése is, nyelvének, kultúrájának ápolása úgy az óvodások hétköznapi tevékenységrendszerében, mint az ünnepeken. FELADATOK: Óvodai nevelésünkben a folyamatos és párhuzamosan futó tevékenységek komplex formában jelentkeznek, a gyermekek számára örömforrást jelentenek. Szabad játék A játékot alapvető és legfőbb tevékenységi formának tekintjük. Annak segítése, hogy a játék minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon. -A játékhoz szükséges feltételek biztosításával lehetőséget adunk a gyermeki benyomások, tapasztalatok feldolgozására, bővítésére, kiegészítésére. Az óvodáskor játékfajtáinak tartalmi gazdagítása az egyéni fejlődési ütem figyelembevétele. Fontosnak tartjuk a szabad választás és döntés képességének kialakítását, erősítését, a folyamatos megerősítést, mely a pozitív érzelmi töltés megtartását segíti. A gyermek anyanyelvén képes játszani, ezért a nyelvhasználat a játékban az egyéni képességek, egyéni affinitás függvénye. Az óvónő helyzetfelismerő képessége és az egyes gyermekek, megismerése szabályozza a nyelvhasználatot. Az egyes gyermeknél azt a nyelvet kell erősíteni, ami gyenge, ehhez az óvónő minden játéklehetőséggel élhet. Kisebbségi nyelvi nevelés a kétnyelvű csoportokban A különböző interakciókban a kommunikációs helyzet felismerését, a szerepnek megfelelő nyelvhasználatot segítjük. A kisebbség nyelvén az artikulációs bázis erősítését, a szókincs és fogalomkörök bővítését, a mondatalkotó készség kialakulását segítjük. A kisebbség szokásainak, hagyományainak megismertetése, a szellemi, tárgyi kultúrából ismeretközvetítés. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése integrált keretek között történik, az Alapító okiratban foglaltak szerint. E gyermekek magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdenek, esetleg dyslexia illetve egyéb részképesség zavar veszélye áll fenn esetükben, valamint bizonyos esetekben autista és hiperaktív gyermekek, beszédfogyatékosok, akik felzárkóztatásába, fejlesztésébe szakemberek is bekapcsolódnak. Motorikus képességek fejlesztése körében Mozgás, testnevelés A gyermekek természetes mozgását, testi képességeit fejlesztjük.
10
Rendszeres mozgáslehetőség biztosításával segítjük a kiegyensúlyozott lelki fejlődést. A változatos mozgáslehetőségekkel fontos személyiségjegyeket alakítunk. A kisebbségi nyelv fejlesztésében ez passzív szókincset jelent a gyermekeknek, elsősorban a szituációhoz kötött helyzet megértést várjuk el tőlük. A mozgásos népi gyermekjátékokkal hagyományt ápolunk. Ének-zene Fontosnak tartjuk a zenei élményhez juttatást. Zenei hallásukat, ritmusérzéküket, zenei emlékezetüket fejlesztjük, zenei alkotókedvüket erősítjük. Tapasztalással segítjük a felismerést, énekelni minden nyelven jó. A kétnyelvű csoportokban a helyi gyűjtésekből nemzetiségi sajátosságokkal is megismertetjük a gyermekeket. Rajzolás, mintázás, kézimunka A térbeli tájékozódó és rendezőképességet, alkotó, és képolvasási ítélőképességet alakítjuk az esztétikai érzék fejlesztésével. Kommunikációs képességfejlesztés körében Vers, mese, anyanyelvi nevelés A világ megismerését, az önismeret mélyítését segítjük a belső képteremtés alakításával. Rövid történetek, népmesék közvetítésével alapozzuk, formáljuk az identitást. A hasonlóságok, különbözőségek érzékeltetésével a más kultúrák iránti érdeklődést erősítjük. Dramatizálással, bábozással, önálló mesemondással a beszédkészséget fejlesztjük, a kommunikációs helyzetfelismerést segítjük. Kognitív képességek fejlesztése körében A külső világ tevékeny megismerésével – benne a matematikai tapasztalatokkal – segítjük az önmagukról, a környezetükről, a világról való tapasztalataik szerzését. A társas magatartás képességét erősítjük a közös feladatokban. Törekszünk pozitív érzelmi viszony kialakítására szülőföldjükhöz, a 4 csoportban a kisebbség szokásaihoz, kultúrájához, hagyományainkhoz is. A matematikai jellegű tevékenységekben segítjük tapasztalatszerzésüket, formáljuk véleményalkotásukat. Játékba integrált tanulás Valamennyi képességkörben spontán és szervezett helyzetekben adunk lehetőséget az ismeretek bővítésére, kiegészítésére. Erősítjük a szándékos figyelmet a figyelem terjedelmének növelésével, megosztásával. A felismerés mellett erősítjük a felidézés képességét is. A szemléletes képi gondolkodással segítjük az elemi fogalmi gondolkodás kialakítását. Munka jellegű tevékenységek Célunk, hogy ezekben a tevékenységekben olyan készségek és tulajdonságok alakuljanak ki, melyek pozitívan befolyásolják a gyermek közösségi kapcsolatait. Pozitív értékeléssel, megerősítéssel kívánjuk elérni, hogy a gyermekek szívesen vállaljanak feladatokat, egyéni megbízatást.
11
Ismerjenek meg a gyermekek az egyes munkafajtákban sokféle munkafázist, eszközt, a problémahelyzetekben ezeket alkalmazzák. A kétnyelvű csoportokban kisebbségi nyelvi ismereteik, szókincsük, mondatalkotó készségük az eszközök, munkafázisok megismerésével, önálló nyelvi alkalmazásával bővül, megszilárdul. 2.3. Az óvodába lépés feltételei Óvodánk kétnyelvű kisebbségi intézményként a mindenkori törvény által szabályozott életkorú, elsősorban az Alapító Okirat szerinti felvételi körzetből jelentkező, valamint a kisebbségi nevelés iránt érdeklődő szülők gyermekeit fogadja. A felvétel jogát a Közoktatási törvény biztosítja. Az óvodai felvételről minden jelentkező esetében az óvodavezető dönt az SZMSZ-ben rögzítettek szerint, melynek eredményéről írásban értesíti a szülőt. Férőhelyen túli igények esetén a Képviselő-testület engedélyével bővítjük a maximális létszámhatárokat, amely mindig az adott nevelési évre szól. A felvételi körzeten kívüli gyerekek felvételéhez a szülőnek kérvényt kell benyújtani az óvoda intézményegységvezetőjéhez, a felvételről való döntés az ő jogköre. 2.4. Az iskolai alkalmasság A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére 6-7 éves korra eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
12
3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK KERETEI 3.1. Az egészséges életmód A gyermekek életében jelentős szerepe van a rendszeres mozgásnak, a helyes életritmus kialakításának, az egészséges és korszerű táplálkozásnak, a pihenésnek. Ezek a területek mind szerepet játszanak az egészséges életkultúra megalapozásában. Célunk a gyermekek testi fejlődésének elősegítése. Ezt a gondozási szokásrendszer kialakításával, a testi szükségletek és mozgásigényük kielégítésével kívánjuk elérni. Fontosnak tartjuk a gyermekek egészségének védelmét, megőrzését, óvását, edzettségük biztosítását, melyhez állandó feltételeket, egészséges környezetet biztosítunk. Kihasználjuk a helyi lehetőségeket edzésre és kirándulásra (erdő, halastó, patak part). A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másként alakul, folyamatos megfigyeléssel segítjük az egyéni sajátosságok feltárását. Ebben a munkában segítségünkre van a védőnő és a gyermekorvos. Arra törekszünk, hogy a gyermekek az óvodáskor végére birtokában legyenek saját ellátásuk képességének. Ebben a tevékenységben elengedhetetlen a dajkák együttműködő tevékenysége. Az óvónő feladata személyes példamutatással a helyes sorrendek bemutatása és kialakítása. Erre azért is szükség van, hogy a dajkák is pontosan ugyanazokat a szabályokat várják el a gyermektől, mint az óvónő. Az étkezések kötött időben zajlanak, mert fontosnak tartjuk a helyes étkezési szokások kialakítását, de természetesen minden esetben biztosítjuk a gyermekek alapvető biológiai szükségleteinek kielégítését az egész nap folyamán (éhes, szomjas, álmos). Szorgalmazzuk, hogy a szülők hangolják össze az óvodai étrenddel a gyermekek otthoni étkezését. A gyermekek különböző táplálkozási, testápolási, öltözködési szokásokat hoznak a családból. Ezért ezen a területen különösen fontosnak tartjuk az együttnevelést. Az óvónő feladata a gyermek egyéni szokásainak megismerése, annak tiszteletben tartása. Feladata továbbá a szülőknek megmutatni, milyen feltételeket biztosít az óvoda az egészséges életmód szokásrendszerének a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés kialakításához. Célunk a szülők meggyőzése az óvodai szokások elfogadtatásában, következetes betartásában. A mindennapi szabad mozgás elengedhetetlen feltétele óvodai életünknek is. A gyermeket a különböző mozgáshelyzetekben, szabad választás alapján, mozgásfejlesztő eszközök igénybevételével, egyénileg gyakorolják a mozgást. Az egészséges életmód kialakításánál hangsúlyt helyezünk a prevencióra (helyes testtartás és légzéstechnika kialakítása, lábboltozat erősítése), melyet beépítünk a mindennapos és heti testnevelés foglalkozásokba. Az óvónő feladata a feltételek biztosítása, az egyéni tervszerű fejlesztés. Minden lehetőséget megragadunk arra, hogy minél több mozgásról szerezzenek pozitív tapasztalatot a gyermekek, minél többet tartózkodjanak a friss levegőn.
13
A fejlődés jellemzői óvodáskor végén: A gyermekek a szokásrendszereknek megfelelően önállóan öltöznek, fogat mosnak, fésülködnek. Vigyáznak a tisztálkodási eszközökre, önállóan használják a zsebkendőt tüsszentésnél, köhögésnél. Önállóan döntenek az ételek mennyiségének megválasztásában, készség szinten használják a kanalat, villát. Esztétikusan terítenek. Önállóan öltözködnek, ruháikat ki-be gombolják, összehajtják. Környezetükben igyekeznek rendet tartani. A kisebbségi nyelv az egészséges életmódra nevelésben. Feladataink: Olyan gondozási rendszer kialakítása, melynek során a gyermeknek lehetősége, alkalma van a kisebbségi nyelv használatára, testi szükségleteinek és mozgásigényének kielégítésére. Biztosítson az óvónő – már az óvodába lépéskor – az önálló testápolási, öltözködési, étkezési helyzetekben lehetőséget a kisebbségi nyelv megismerésére, helyes alkalmazására (személyes példamutatás). Az óvónő vegye figyelembe az egyéni beszédfejlődés ütemét és a gyermek saját kialakult szokásrendszerét. Die Gesundheits- erziehung in der Minderheitssprache Unsere Aufgaben: Solche Betreuungssysteme schaffen, in welchem die Kinder die Möglichkeit haben die Minderheitssprache zu gebrauchen, sowie ihre Bewegungsbedürfnisse zu befriedigen. Die Erzieherin muss gewährleisten- dass schon bei Eintritt in den Kindergarten- bei allen Situationen im Tagesablauf wie: Körperpflege, beim An- und Ausziehen, sowie beim Essen, den Kindern Gelegenheit gegeben wird die Minderheitssprache kennenzulernen und richtig anzuwenden. (persönliches Vorbild) Die Erzieherin muss bei den Kindern die individuelle Sprachentwicklung, sowie deren Gewohnheiten berücksichtigen. Gyermeki tevékenységek: A csoportszobában: bútorok, használati tárgyak, eszközök megnevezése Az öltözőben: tevékenységek megismerése kisebbségi nyelven testrészek, ruhadarabok neveinek gyakorlása (jobb-bal, fent-lent stb.) Mosdóban: használati tárgyak és tevékenységek megismerése kisebbségi nyelven (tisztálkodás, fogápolás) Az udvaron: eszközök, berendezési tárgyak megismerése, nevének gyakorlása a kisebbségi nyelven hőmérsékletváltozások megismerése Az étkezőben: étkezéssel kapcsolatos, valamint az ételek nevének megismerése.
14
Kindliche Tätigkeiten Im Gruppenzimmer: Möbel, Gebrauchsgegenstände und andere Dinge benennnen In der Gardrobe: Tätigkeiten kennenlernen in der Minderheitssprache Die Namen der Körperteile, Kleidungsstücke üben (rechts-links, oben-unten) Im Waschraum: Gebrauchsgegenstände und Tätigkeiten kennenlernen und in der Minderheitssprache üben.(sich waschen, Zähne putzen) Auf dem Hof: Spielzeuge, die auf dem Hof vorhanden, sind kennenlernen und in der Minderheitssprache benennen. Temperaturveränderungen erkennen, benennen (warm, kühl, kalt) Im Esszimmer: Gebrauchsgegenstände und Speisen kennenlernen. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: A gyermekek önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek, a felsorolt tevékenységek során használatos kifejezéseket megértik a kisebbség nyelvén. Ismerik az étkezés során használatos eszközök, gyakori ételek nevét kisebbségi nyelven. Ismerik az óvoda helyiségeinek nevét. Önállóan öltöznek, és ruhadarabjaik nevét ismerik a kisebbség nyelvén is. Környezetük rendben tartása során használhatják a kisebbségi nyelvi kifejezéseket, kérdéseket. Ismereteket szereznek különböző tevékenységek során. Új szavakat, kifejezéseket ismernek fel. Die Eigenschaften der Entwicklung zum Ende eines Kindergartenalters Die Kinder können sich selbstständig waschen, kämmen und Zähne putzen. Bei diesen Tätigkeiten benutzen sie dabei gebräuchlichen Worte der Minderheitssprache. Beim Essen verstehen sie der Namen von häufigen Speisen und Gebrauchsgegenständen in der Minderheitssprache. Sie kennen Räumlichkeiten des Kindis und können sie in der Minderheitssprache bezeichnen. Sie können sich selbständig an und ausziehen und kennen die Namen der Kleidungsstücke in der Minderheitssprache. Sie kennen sprachliche Ausdrücke der Minderheit, stellen fragen und halten ihre Umgebung in Ordnung. Sie gewinnen Kenntnisse im Laufe verschiedenen Tätigkeiten. Neue Wörter, Ausdrücke können sie aufnehmen und erkennen
15
3.2. Az érzelmi szocializáció Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, ezért fontos a derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör kialakítása. A feltételek biztosításával kívánjuk elérni, hogy az óvodába lépés pillanatában kedvező hatások érjék a gyermeket. Minden interakcióban pozitív attitűddel közelítünk a gyermekhez. Szociális érzékenységének fejlődését segítjük, ugyanakkor én-érvényesítő, önkifejező törekvéseinek is teret engedünk. Segítjük, támogatjuk a társas kapcsolatok kialakulását, a tolerancia képességének, a másság elfogadásának fejlesztésével. Fontosnak tartjuk a közös élményekre épülő közös tevékenységeket, ezért napirendünkben, heti rendünkben a folyamatos életszervezésnek és a párhuzamos tevékenységeket biztosító rugalmasságnak adunk teret. A felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek azért, hogy képesek legyenek önállóan dönteni, változtatásokra képesek legyenek. Az óvodai életet úgy szervezzük, hogy segítse a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, segítőkészség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat- és szabálytudat) fejlődését, a szokás és normarendszer megalapozását. Humor legyen a segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában. A közösségfejlesztő pedagógiai munkát jellemezze az odafigyelés, meghallgatás, saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, a többi gyerekhez, ezt meg is fogalmazzák. Igényükké válik a szabályok betartása, megszegésük esetén figyelmeztetik egymást. Kérés nélkül is segítenek egymásnak. Érdeklődőek társaik, barátaik iránt. Szeretettel fogadják a vendégeket. Szívesen dolgoznak a közösségért. Ismerik saját képességeiket, értékelik saját tetteiket. Igyekeznek legyőzni az akadályokat. Szociálisan érettek az iskolába lépéshez.
Az érzelmi szocializációban a kisebbségi nyelv Feladataink: Olyan szeretetteljes, elfogadó, biztonságos, derűs, nyugodt óvodai légkör biztosítása, amelyben a gyermekeket már az óvodába lépés pillanatában pozitív hatások érik a kisebbségi nyelvvel való ismerkedés során. Munkánk során figyelünk az egyes gyerek jelzéseire (öröm, bánat, visszahúzódás). A gyermekek önértékelése, közösségi érzésük a mindennapok, ünnepek és a feladatok végzése során fejlődik.
16
Im emotionalen Sozialisation die Minderheitssprache Unsere Aufgaben: Schon beim Eintritt in den Kindergarten sollte so eine liebevolle, ruhige, angenehme, Atmosphäre vorhanden sein, welche in den Kindern positive Impulse erweckt für das Kennenlernen der Minderheitssprache. Wir schenken Aufmerksamkeit dem Verhalten des einzelnen Kindes im Laufe unserer Arbeit (Heiterkeit, Kummer, Abzug). Das Gemeinschaftsgefühl der Kinder entwickelt sich bei Feierlichkeiten-Alltag, bei der Lösung von Aufgaben. Gyermeki tevékenységek: Közös játék, közös ismeretek gyűjtése. Közös séták, kirándulások. A csoport érdekében végzett feladatok, megbízások. Születésnapok, névnapok. Közös ünnepek (hagyományőrző és történelmi). Ajándékok készítése (anyák napja, húsvét, születés-, és névnapok, beteg társaknak…). Kindliche Tätigkeiten Gemeinsames Spiel, gemeinsame Kenntnisse sammeln Gemeinsame Spaziergänge, Ausflüge An die Gruppe gestellte Aufgaben, Aufträge Geburtstage, Namenstage Gemeinsame Feierlichkeiten ( traditionsbewahrende und historische ) Geschenke anfertigen ( Muttertag, Ostern, Geburtstag, Namenstag, für die Kranken ) A fejlődés jellemzői óvodáskor végén: Különböző viselkedésformákhoz, szabályokhoz alkalmazkodnak. A gyermekek szeretnek óvodába járni, ragaszkodnak nagyobb-kisebb pajtásaikhoz. Érdeklődnek társaik és a felnőttek iránt. Szeretettel fogadják a vendégeket. Igényükké válik a kialakult szabályok betartása, egymást figyelmeztetik erre. Kérés nélkül segítenek. Szívesen végeznek feladatot a közösségért. Nyelvi és szocializációs téren érettek az iskolába lépéshez. Die Eigenschaften der Entwicklung am Ende eines Kindergartenalters Sie können sich unterschiedlichen Verhaltensformen und Regeln anpassen. Die Kinder gehen gern in den Kiga und haben soziale Beziehungen aufgebaut. Die Kinder interessieren sich sowohl für die andere Kinder, als auch für die Erwachsenen. Die Gäste empfangen sie liebevoll Sie kennen die Regeln und achten darauf, dass die anderen Beteiligten sie einhalten.
17
Sie helfen ohne darum gebeten zu werden. Sie verrichten gern Tätigkeiten für die Gemeinschaft. Sie sind im sprachlichen und sozialen Bereich reif in die Schule zu gehen. 3. 2.1. Óvodánk ünnepei, rendezvényei, hagyományrendszerünk Óvodásaink életére a közös tevékenységek jellemzőek. Fontosnak tartjuk nevelőmunkánkban a közös élményekre épülő közös tevékenységet. Erre az alapelvre építettünk az óvoda ünnepei, rendezvényei számbavételekor. Több olyan ünnepünk, rendezvényünk van, amely nagyobb közösségek együttlétét kívánja. Ezek az alkalmak lehetőséget teremtenek tágabb környezetben a más kultúra megismerésének. Az ünnepek, rendezvények előkészületeiben, megformálásában is az egyéni képességfejlesztés jelenti a kiindulópontot. Ezen alkalmakkor óvodánk a hagyományok jellegének megfelelően ünnepi díszbe öltözik. A készülődésben, az ünneplésben a szülők is aktívan részt vesznek. Ünnepeink, rendezvényeink egy nevelési év folyamán A gyermekcsoporton belüli ünnepek: Születésnap Névnap Anyák napja Advent Farsang A Föld napja A víz világnapja A gyermekcsoporton belüli ünnepek tartalma -Mozgás, mozgásos játék -Énekes gyermekjátékok, körjátékok, hangszeres drámajátékok -Mesék, versek, mondókák -Agyagozás, szövés, fonás, sütés, főzés, tojásdíszítés, ajándékkészítésben sokféle ábrázolási technika alkalmazása -Találós kérdések, népi jóslatok, rigmusok Az óvodai gyermekcsoportok közös ünnepei: Erntedankfest-Szüret Márton nap Mikulás Karácsony- várás Húsvét Gyermeknap, Iskolába menők búcsúztatása, Ballagás A közös ünnepek tartalmai Mozgásos játékok, versenyjátékok Énekes játékok, körjátékok Versek, mesék, mondókák dramatizálása, bábozás együtt 18
Találós kérdések, népi jóslások, csúfolók Termények betakarítása, felhasználása, tartósítása Barkácsolás, népi játékok készítése termésből, többféle ábrázolási technika felhasználásával, kiállítás anyagának összeállítása a terményünnepre, mézeskalácssütés, gyertyaöntés Rendezvényeink Német nemzetiségi óvodatalálkozó 3.3. Heti rendünk, napirendünk Programunk heti rendje: Minden csoportban a csoportot vezető óvónők kötött és kötetlen foglalkozásokat szerveznek komplex módon a heti illetve a heteken átívelő témák alapján az alábbi területeken. Környező világ tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatok szerzése Ábrázolás kézimunka Mese-vers Ének-zene Testnevelés Az ismeretek elsajátítását, gyakorlását, elmélyítését, a jártasságok, képességek és készségek fejlődését elősegítik az adott témához kapcsolódó kezdeményezett és írányított játékok is. Heti rendünk állandó komponensei: Szerdánként gyümölcsnap A tornaterem beosztása: Hétfő: Napraforgó csoport Kedd: Csepp csoport Szerda: Micimackó csoport Csütörtök: Csiga- biga csoport Péntek: Szivárvány csoport Keddenként katolikus hittan Szerdánként nemzetiségi tánc Születés- és névnapok ünneplése az ebédlőben az adott napon fél 11- től Wochenplan Die Erziehrinnen, die die Gruppen führen, organisieren in jeder Gruppe Beschäftigungen und Anregungen in komplexer Art auf Grund der Wochenthemen und mehrwöchigen Themen. Umwelterziehung bildnerisches gestalten Literatur Musikerziehung Sport Die anregenden und die gelenkten Spiele helfen Kenntnissen anzueignen, zu üben, zu vertiefen, die Fertigkeiten und die Fähigkeiten zu entwickeln. Ständige Komponente unseres Wochenplanes: Mittwochs: Obst- und Gemüsetag Im Turnraum: Am Montag: Sonnenblumen Gruppe Am Dienstag: Tropfen Gruppe
19
Am Mittwoch: Pobär Gruppe Am Donnerstag: Csiga- biga csoport Am Freitag: Regenbogen Gruppe Dienstags: katholische religiöse Erziehung Mittwochs: nationalitäten Tanz Geburts- und Namenstage feiern im Esszimmer von 10.30 Napirendünk: 6.00- 11.30
11.30-13.00 13.00-15.00 15.00-17.00
Játék, szabadon választott tevékenység, mindennapi testnevelés, testápolás, előkészületek a tízóraihoz, tízórai, foglalkozás, kezdeményezés, séta, levegőzés Testápolás, előkészületek az ebédhez, ebéd, játék a szabadban, szabad játék Pihenés, öltözködés, testápolás Előkészületek az uzsonnához, uzsonna játék, szabadon választott tevékenység, levegőzés
Mivel óvodánkban az étkezések kötött időben, az étkezőben zajlanak, az egyes csoportok étkezésének pontos ideje az adott csoport napirendjébe kerül meghatározásra. Tagesablauf:
6.00-11.30
Freispiel und andere Tätigkeiten, täglicher Sport, Beschäftigung, Anregung, Vorbereitungen aufs Frühstück, Frühstück, Spaziergang, Spiel im Freien
11.30-13.0
Körperpflege, Vorbereitungen aufs Mittagessen, Mittagessen, Spiel im Freien, Freispiel
13.00-15.0
Mittagsschlaf, Anziehen, Körperpflege
15.00-17.0
Vorbereitungen auf die Jause, Jause, Freispiel und andere Tätigkeiten
Im Esszimmer unseres Kindergartens sind das Frühstück, das Mittagessen und die Jause zu einer bestimmten Zeit festgelegt, deshalb bestimmen diese Zeitpunkte den Tagesablauf jeder Kindergartengruppe. 4. ÓVODAI PROGRAMUNK TARTALMA, TEVÉKENYSÉGFORMÁK 4.1 Játék A játék az óvodai élet legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. A játék a gyermek életében a világ megismerésének örömét, szabadságát jelenti. A gyermek játékos tevékenységben dolgozza fel mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a környezetében szerzett. A játék tükör, amely sajátosan adja vissza a gyermek élményeit, tükrözi gondolatvilágát.
20
Óvodánkban a nap nagy része szabad játékkal telik el. A játék semmi mással nem helyettesíthető, önként vállalt gyermeki tevékenység. A játék során fejlődik a megismerő tevékenység, pontosabbá válik a valóságról alkotott kép. A kétnyelvű nevelésben is azért fontos a játék, mert sok lehetőséget rejt a nyelvi ismeretek önként vállalt reprodukálásához, alkalmazásához. Feladataink: A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. A nyugodt, derűs légkör alapfeltétele a játéknak, ez egy alapvető szokásrendszerre épül. A gyermekek szabadon dönthetnek arról, hogy a választott játékot kivel, milyen helyen, mennyi ideig és milyen eszközökkel játsszák. A megfelelő hely biztosítását a csoportszobákban a bútorok praktikus, ésszerű elrendezésével úgy alakítottuk ki, hogy otthonos legyen, variálható játszósarkoknak, kuckóknak és a szabad mozgásoknak lehetőséget biztosítson. Az óvoda udvara is nyújt lehetőséget az állandó játszóhelyeken túl spontán játékok megszervezéséhez, mozgatható kiegészítő eszközökkel. A játékhoz szükséges időkeretet rugalmas, részben folyamatos napirendünk biztosítja. Törekszünk arra, hogy játékeszközeink balesetmentesek, esztétikusak, fejlesztő hatásúak legyenek, feleljenek meg az életkori és egyéni sajátosságoknak. Az élményszerzés lehetőségét közvetlen tapasztalatszerzés útján biztosítjuk. Figyelünk arra, hogy a gyermekeknek legyenek élményháttereik (piac, bolt, postás, fodrász, orvos, nemzetiségi rendezvények stb.). A játékban adunk lehetőséget a gyermeki benyomások feldolgozására, bővítésére, kiegészítésére. Csoportalakító játékokkal, társasjátékokkal, együttműködést fejlesztő játékokkal segítjük a kapcsolatok kiépítését. Szituációs és szimulációs játékokkal segítjük az új kapcsolatok alakulását, a régiek mélyítését, a konkrét megoldások keresését. Lehetőséget biztosítunk a beszédkészség fejlesztéséhez. Hagyományos játéklehetőségek biztosításával a klasszikus óvodai játékfajtákban biztosítjuk a gyermek személyiségének fejlesztését az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A szabad játék olyan játéktevékenység, amelyben - a gyermekek részéről a szabad választást mind a tevékenységben mind annak tartalmában, a társban, az eszközben, a helyben és időtartamban jelenti - az óvodapedagógus részéről tudatosan alakított feltételeket, amely együtt jár a játék helyének, térelosztásának, napirendjének, játékszokásoknak, élményeknek, tapasztalatoknak tervezésével és megszervezésével, valamint a játék menetében a „rendelkezésre állást”, a segítségadást, a megerősítést, a konfliktusfeloldást, az óvodapedagógus készenlétét és készségét, és a gyermek elképzeléseit támogató, követő magatartást jelenti. A kezdeményezett játék az a játéktevékenység, amelyet vagy a gyermek vagy az óvodapedagógus kínál fel, invitál a benne való részvételre. A kezdeményezett játék elfogadása mindig a kezdeményezett fél érdeklődésétől függ. A gyakorlójáték lényege, hogy maga a cselekvés, a tevékenység okoz örömforrást a gyereknek. A sokszori gyakorlás segítségével fejlődik kézügyességük, mozgásuk. A szerepjátékban alakítjuk a viselkedéskultúrát, az alkalmazkodóképességet, aktivitást, segítőkészséget, a kommunikációs szerepnek megfelelő kifejezésmódot, barátságok alakulását.
21
A dramatizálással, bábozással erősítjük a pozitív magatartásformát, a kifejezőképességet mindkét nyelven. A szabályjátékban fejlesztjük a szabályok pontos betartását. Konstrukciós építőjátékban segítjük az összerakosgatás, szerkesztés örömének kibontakozását, az egyéni ötletek, elképzelések megvalósulását, kézügyességet, kombináló készséget. Barkácsolásban minden tevékenységet közös gyűjtőmunka előz meg, melynek kellékei: fonal, toll, csuhé, csutka, kóró stb. A szabadban a különböző versenyjátékok, mozgásos játékok segítségével alakítjuk az együttműködést, a versenyszellemet, s törekszünk az életkornak megfelelő mozgásigény kielégítésére. Gyermeki tevékenységek Változatos tevékenykedés a klasszikus óvodai játékfajtákban Szituációs-szimulációs játékok Érzékelőjátékok Én-kép fejlesztő játékok Csoportalakító játékok Társas játékok Nyelvi, didaktikus játékok Csapatversenyek A természetet, környezetet vizsgáló játékok Módszertani alapelveink Alkalmazkodó képességéből, helyzetfelismerő képességéből következően, szituációtól függően válasszon az óvónő konkrét játéksegítő módszert. Amennyiben a gyermekek problémamegoldóak, az óvónő legyen követője, szemlélője a játéknak, hagyja cselekedni a gyermeket. Ha szükség van rá, legyen az óvónő játékkezdeményező, modellnyújtó. Akkor avatkozzon csak be, ha a gyermekek durvák és agresszívek. Az óvónő az egyéni sajátosságok figyelembevételével segítsen az ötletadásban, a témaválasztásban. Fontosnak tartjuk az együttérzést, türelmet, a gyerekek játékba való beleélését. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték Kitartóan, hosszú ideig képesek egy témában játszani, kisebb csoportokban is. Ismert meséket dramatizálnak. Élvezik a szabályjátékokat, képesek a normákat betartani. Interakciójuk gazdag, kultúrált, érthető. Kialakul az együttjátszás igénye. Egymás játékát kiegészítik, segítik. Saját ötleteik alapján próbálkoznak játékeszközök készítésével, azokat alkalmazzák is. Problémahelyzetek megoldására vállalkoznak. Játékba integrált tanulás A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, azáltal fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Az óvodás gyermek értelmi képessége, észlelése, érzékelése, emlékezete, 22
figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási helyzetek, amelyekben az óvónő irányítja a tapasztalatszerzést. A spontán és szervezett helyzetekben a szándékos figyelem erősítését segítjük a figyelem terjedelmének, tartalmának növelésével, erősítjük a felismerés képessége mellett a felidézést. A szemléletes, képi gondolkodás erősítésével megalapozzuk az elemi, fogalmi gondolkodást. A tanulás lehetséges formái az óvodában utánzások, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása) spontán játékos tapasztalatszerzés a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. 4. 2 Anyanyelvi nevelés óvodánkban Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, amely helyes minta és szabályközvetítés átadásával, a természetes beszédkedv fenntartásával és ösztönzésével, a gyermeki kérdésekre való mindenkori odafigyeléssel és megválaszolással történik. Feladataink: Az óvónő modell szerepéből adódó feladataink: Folyamatosan fejlesszük anyanyelvi és nyelvi kultúránkat (önképzés, szakirodalom). Beszédünk a gyermek számára követésre méltó, változatos, szemléletes, kifogástalan legyen – erre törekedjünk a német nyelv területén is a kétnyelvű csoportokban. Az óvónő-gyermek kapcsolatából adódó feladataink: Figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni beszédsajátosságait, így kezdjük el az egyéni fejlesztést, a kétnyelvű csoportokban mindkét nyelven. Figyelembe vesszük az egyéni beszédfejlődés ütemének különbözőségeit. Igyekszünk megérteni az alig, vagy keveset beszélő gyermeket, alkalmat keresünk a szóbeli aktivizálásra. Idejében felismerjük a beszédhibákat, rosszul képzett hangokat, szükség szerint igénybe vesszük a logopédus segítségét. Minél több lehetőséget biztosítunk a gyermekek szókincsének gyarapítására, passzív szókincsünk aktivizálására, a kétnyelvű csoportokban mindkét nyelven. Gyermeki tevékenységek A játékban kialakult társas kapcsolatokkal fejlesztjük a beszédet, lehetőséget teremtünk párbeszédek kialakulására, vagy csoportos beszélgetésbe való bekapcsolódásra, a kétnyelvű csoportokban mindkét nyelven. Gondozási tevékenységeink közben folytatott beszélgetésekkel elősegítjük a pozitív érzelmi kapcsolat kialakulását, elmélyülését, így biztosítjuk a gyermek jó óvodai közérzetét. Szerep- vagy szituációs, illetve didaktikus játékok során a gyermek felismeri és gyakorolhatja a különböző beszédhelyzetekhez illő beszédmódokat, nyelvi eszközök használatát, a kétnyelvű csoportokban mindkét nyelven.
23
Nyelvi játékainknak közvetlen beszédfejlesztő céljuk van, ezek mozgásra, cselekvésre, érzelmi meghatározottságra építve szolgálják az összefüggő beszéd s a párbeszéd fejlesztését. A tanulási folyamatok során kiemelkedő fontosságú a helyes, pontos nyelvhasználat, a szóbeli megerősítés a gyermek kérdéseire adott pontos válasz, a kétnyelvű csoportokban mindkét nyelven. A munka jellegű tevékenységek szükségessé teszik a gyermekek folyamatos, szóbeli kapcsolatát társaikkal, illetve a felnőttekkel, a kétnyelvű csoportokban mindkét nyelven. Módszertani alapelveink Állandó nyelvhasználat, beszédhelyzetek. Modellnyújtás (óvónő, felnőttek). Egyéni képességfejlesztés az életkori sajátosságok fegyelembevételével. Nyugodt, szeretetteljes légkör kialakítása. Játékosság, a tevékenységek hangulati és tárgyi feltételeinek biztosítása. A folyamatos beszéd, a szóbeli kifejezőkészség fejlődésének, a tanulás optimális feltételeinek biztosítása. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket, a kétnyelvű csoportokban mindkét nyelven. Párbeszédes és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal teremtik meg és tartják fent a kapcsolatot. Beszédük jól érthető, tagolt, megfelelő hangzású, hanglejtésű, folyamatos és összefüggő. Gondolataikat, érzéseiket, észrevételeiket, szükségleteiket érthetően, pontosan kifejezik 4.3. Kisebbségi nevelés Feladataink: Az óvónő modell szerepéből adódó feladataink Folyamatosan fejlesszük nyelvi kultúránkat (önképzés, továbbképzések). Beszédünk a gyermek számára követésre méltó, változatos, szemléletes legyen. Az óvónő-gyermek kapcsolatából adódó feladataink Pozitív megerősítés motiválja a gyermek a nyelvelsajátítását. Figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni beszédsajátosságait, innen indul az egyéni fejlesztés. Figyelembe vesszük az egyéni beszédfejlődés ütemét. Igyekszünk megérteni az alig beszélő, nehezen megszólaló gyereket, alkalmat keresünk a szóbeli aktivizálásra. Minél több lehetőséget biztosítunk a gyermekek szókincsének, mondatalkotó készségének, kifejezőkészségének fejlesztésére, a passzív nyelvi ismeretek aktivizálására.
24
Nyelvi feladataink az egyes képességfejlesztési területeken Motorikus képességek Sokféle mozgástevékenységben valósuljon meg a beszéd-észlelés és értésen keresztül a nyelvi fejlesztés. Sokféle mozgástevékenységben a megértés szemléletes segítésével elsősorban passzív nyelvi szókincsük gyarapodjon. Változatos tevékenységeken keresztül sajátítsanak el aktív szókincset, nyelvi kifejezéseket a nagymozgások, finommotorika, testséma, térorientáció területén. Zenei képességfejlesztésben aktív nyelvi szókincsük bővüljön a fogalom párok, zenei hangszínek, hangszerek megnevezésével. Zenehallgatásra nevelésben hallgassanak nép- és műdalokat, jellemző kórusműveket, hangszeres műveket. Rajzolás, mintázás, kézimunka Változatos technikák megismerésében, alkalmazásában az eszközök, műveletek, folyamatok megnevezésével aktív és passzív nyelvi szókincsük gyarapodjon. Ábrázoló tevékenységükben szemléltetés valamint az adott szituáció segítségével megértik a kéréseket, utasításokat. Egyszerű kifejezésekkel képesek elmondani az ábrázoláshoz kapcsolódó tapasztalataikat, élményeiket, véleményüket. Kommunikációs képességek Kommunikációs helyzetekben elsősorban a válaszadó szerepkör gyakorlására biztosítunk lehetőséget. Változatos gyakorlási lehetőségekben törekszünk a szép, kifejező nyelvi megnyilvánulásokra. Beszédészlelési és beszédértési feladatokban ismerkedjenek meg a gyerekek a német nyelv sajátosságaival. Játékos helyzetekben biztosítjuk sz egyéni fejlettségi szint alaapján a német kifejezések gyakorlását. A kisebbségi nyelvi kultúrából is megismernek a gyerekek meséket, verseket, mondókákat. Kognitívképességek Tapasztalati úton gyűjtsenek aktív ismereteket az évszakokról, állatokról, növényekről, emberekről, matematikai ismeretekről. A tapasztalás, emlékezés, megértés folyamataiban aktív és passzív szókincsük gyarapodjon. Az összefüggések felismerését kísérjék egyszerű nyelvi kifejezésekkel. Feladataink a nemzetiségi ismeretek köréből Lakóhely, emberek témakörben Ismerkedjenek meg nemzetiségi épületeket, intézményeket szűkebb, tágabb lakóhelyükön. (templom, múzeum). Tapasztalati úton szerezzenek ismereteket nemzetiségre jellemző növényekről, virágokról, tevékenységekről (pl. rozmaring, birsalma, disznóvágás)
25
Tapasztalás útján ismerjenek meg különböző népi kismesterségeket (pl. családtagok foglalkozásának feldolgozásakor). Szellemi kultúrából Ismerkedjenek meg helyi gyűjtésű mondókákkal, versekkel, köszöntőkkel, dalokkal, népi játékokkal. Népi hangszerek, mozgásos játékok, társasjátékok megismerése. Helyi mesék, rövid történetek, nyelvtörők, találós kérdések megismerése nagyszülők, dédszülők közreműködésével. Tárgyi kultúrából Ismerkedjenek meg tapasztalás, szemléltetés útján mezőgazdasági munkákkal, nemzetiségi vidéken (falusi udvar). Ismerjenek meg népviseleteket, egyes darabokat használjanak az óvodai ünnepeken, az óvodai játékukban. Tárgyi emlékeket gyűjtsenek szülők, nagyszülők bevonásával, ezeket helyezzék el csoportosítás után az óvodában. Népi gyermekjátékokat készítsenek nagyszülők, óvónők segítségével. Identitástudat kialakításához Ismerkedjenek meg nemzetiségi hagyományokkal, dalokkal, táncokkal, ritmusokkal, játékokkal (búcsú, farsang, lakodalom). Nemzetiségi rendezvényen népviseleti ruhák viselése. Gyermeki tevékenységek A következőkben leírt fejlesztési területek gyermeki tevékenységei a nyelvelsajátítás gyermeki tevékenységei is. Módszertani alapelveink Következetes német nyelvhasználat minden beszédhelyzetben az óvónő részéről. Követésre méltó beszédmodell az óvónő részéről. Egyéni beszédfejlődés, életkori sajátosságok fegyelembevétele. Játékosság érvényesítése. Feltételek biztosítása a kommunikációs helyzetnek megfelelő viselkedéshez, a szóbeli kifejezőkészség, a folyamatos beszéd gyakorlásához. Minél több érzékszervre ható tapasztalás biztosítása Cselekvésközpontúság, játékosság, szituációhoz kötött beszéd. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén Ismerik és megnevezik németül a főbb testrészeket, ismerik a testsémával kapcsolatos főbb irányokat (fent, lent, jobbra, balra) az adott szituációban. A leggyakoribb mozgásfajtákat, mozgásos játékok szabályait segítséggel németül megnevezik. Társas helyzetekben német nyelven is szívesen kezdeményeznek mozgásos játékokat. Életkori sajátosságuknak megfelelő hangmagasságban ismernek dalokat, körjátékokat, gyermekjátékokat. Felismerik a német zene jellemzőit, alkalmazzák zenei tevékenységükben (jellegzetes mozgások, térformák, zenei hangsúlyok, ritmus).
26
Ismernek jellegzetes népi nemzetiségi hangszereket (szájharmonika, harmonika, fúvós hangszerek). Rajzolásukban, manuális készségfejlesztő tevékenységeikben németül megneveznek, alkalmaznak tárgyakat, eszközöket, munkafolyamatokat, formákat, színeket. Szívesen alkalmazzák nyelvi ismereteiket. Tudnak kommunikációs helyzetnek megfelelően viselkedni (egyszerű kérdések, válaszadó szerepkör minden helyzetben). Különbséget tesznek a nyelvhasználatban (német, magyar). Ismernek, önállóan mondanak verseket, mondókákat német nyelven. Aktívan vesznek részt német mesék dramatizálásában. Megneveznek tárgyakat, dolgokat, épületeket. Megneveznek növényeket, állatokat, évszakokat. Matematikai tevékenységekben németül számolnak.
Minderheitserziehung
Unsere Aufgaben: Unsere Aufgaben ergeben sich aus der Rolle der Erzieherin Fließend entwickeln wir unsere Sprachkultur (Selbstbildung, Weiterbildung) Unsere Sprache soll für die Kinder anschaulich und vielseitig vermittelt werden, damit sie folgen können. Auf des Verhältnis Erzieherin- Kind zukommende Aufgaben: Positive Motivation des Kindes die Sprache zu erlernen. Wir achten auf die sprachlichen Eigenarten der Kinder, und daraus starten wir die individuelle Entwicklung. Wir achten auf die individuelle Sprachentwicklung Wir bemühen uns mit Sprachproblemen zu erkennen und gezielt zu unterstützen. Wir geben die Möglichkeit die Sprachfähigkeit zu aktivieren. Wir geben den Kindern mehrere Möglichkeiten ihren Wortschatz zu erweitern und daraus komplette Sätze zu formulieren mit richtigen Satzbau und dem entsprechenden Ausdruck. Unsere Aufgaben bei der Herausbildung von Fähigkeiten im Bereich der Sprache Motorische Bereiche Die sprachliche Wahrnehmung soll durch vielfältige Bewegungsabläufe unterstützt und verstanden werden. Die Anschaulichkeit in Form verschiedener Bewegungsabläufe hilft bei der passiven Aufnahme des Wortschatzes. Durch abwechslungsreiche Tätigkeiten soll die aktive Aufnahme des Wortschatzes gewährleistet werden: sprachliche Ausdruck, Großmotorik, Feinmotorik, Körperschema, Raumorientierung. Im musikalischen Bereich erfolgt die Aneignung des aktiven Wortschatzes durch benennen der verschiedenen musischen Begriffe.
27
In der Musikerziehung sollen sie Volks- und Kunstlieder, sowie Chorgesang und Instrumentalwerke hören. Zeichnen, Formen Handarbeit Sie sollen abwechslungsreiche Techniken kennenlernen und ausprobieren (Werkzeuge, Aktionen und Vorgänge benennen und in ihren Wortschatz aufnehmen Bei darstellender Tätigkeiten lernen sie durch deren Anschaulichkeit ihren Wortschatz erweitern: sie verstehen dabei auftauchende Fragen und beachten die Anweisungen des Erziehers. Bei der Darstellung von Körpern oder der Gestaltung von Formen können sie mit einfachen Worten ihre Erfahrungen und Meinungen bei Gestalten mitteilen.
Im kommunikativen Bereich Wir geben die Möglichkeit die Antwortgebende Rolle zu üben Durch vielfältige Übungen erschließen wir die schöne, ausdrucksvolle sprachliche Kundgebung der Worte und Sätze. Durch die sprachliche Wahrnehmung und das Verstehen der Sprache sollen die Kinder ihren deutschen Wortschatz erweitern. Durch spielerische Situationen sichern wir die individuelle Entwicklungsstufe der Kinder. Von der Kultur und Minderheitssprache sollen die Kinder Märchen, Gedichte, Reigen und Lieder kennenlernen. Kognitive Fähigkeiten Auf dem Erfahrungsweg sollen die Kinder aktive Kenntnisse von Jahreszeiten, Tieren, Pflanzen, Menschen und mathematische Kenntnisse erlangen. In diesem Prozess der Erfahrung soll der Wortschatz sowohl aktiv als auch passiv erweitert werden. Der Zusammenhang zwischen Erkennen und Aneignung ermöglich den Kindern einfache sprachliche Ausdrucksformen. Unsere Aufgabe bei der Vermittlung nationaler Kenntnisse Wohnort und Menschen Sie sollen nationale Gebäude, in der näheren und weiteren Umgebung kennenlernen (Kirchen, Museum, Kiga). Auf dem Erfahrungswege sollen sie heimische Pflanzen, Tiere, Tätigkeiten und andere nationale Eigenheiten kennenlernen (Rosmarin, Schweineschlachten sollen sie landestypische Berufe, sowie die Berufe der Familienmitglieder kennenlernen. Aus der geistigen Kultur
28
Sie sollen örtliche Bräuche, Sitten, Lieder, Spiele und Reigen kennenlernen. Sie sollen Volksinstrumente, Bewegungsspiele und Kreisspiele kennenlernen. Örtliche Märchen, kurze Geschichten, Rätsel von den Eltern, Großeltern kennenlernen.
Aus der materiellen Kultur Sie sollen durch Erfahrungen und Anschauung landwirtschaftliche Arbeit (Bauernhof ) kennenlernen Ihre nationalen Trachten in das Kindergartenleben einbeziehen. Sie sollen ihre materiellen Traditionsstücke aufbewahren, pflegen und im örtlichen Kindergarten ausstellen. Anfertigung traditioneller Spielzeuge unter Einbeziehung von Großeltern, Erzieherinnen. Identität Kennenlernen der Tradition, Sitten und Gebräuche (Fasching, Hochzeit) Bei örtlichen Veranstaltungen soll die traditionelle Tracht getragen werden. Kindliche Tätigkeiten Folgende Tätigkeiten soll die Sprachentwicklung der Kinder voranbringen. Methodik Die Erzieherinnen sollen konzekvent die deutsche Sprache benutzen. Die Erzieherinnen sollen Sprachvorbild sein. Die Erzieherinnen beachten die individuelle Sprachentwicklung. Die Erzieherinnen vermitteln die deutsche Sprache spielerisch. Die Erzieherin schafft kommunikative Situationen in denen gute Bedienungen für mündliche Ausdrucksformen und fließende Sprache geschaffen werden. Je mehr Sinne angesprochen werden, desto würksammer wird die Erfahrung und damit der Wortschatz. An bestimmte Situationen gebundene Sprache spielerisch vermitteln. Entwicklungstand am Ende des Kindergartenalters Auf deutsch benennen sie Körperteile und Richtungen. Sie kennen die wichtigsten Bewegungsarten sowie die Regeln der Bewegungsspiele eventuell mit Hilfestellung Sie spielen gerne Bewegungsspiele mit deutschem Text. Sie können in ihre Tonlage deutsche Lieder, Kreisspiele und Kinderspiele wiedergeben. Sie erkennen typische deutsche Musik und benutzen auch die musikalische Beschäftigung (Rhythmus, typische Bewegungen und Raumformen) Sie kennen typische nationale Volksinstrumente (Mundharmonika, Harmonika, Blasinstrumente)
29
Bei ihren manuellen Tätigkeiten benennen sie die Materiellen und dabei verwendeten Werkzeuge, Formen und Farben. Sie benutzen gern ihre sprachlichen Kenntnisse. Sie können bei bestimmten kommunikativen Situationen richtig reagieren (auf einfache Fragen, Antwortgebende Rolle ) Sie machen bei Sprachbenutzung unterschiede zwischen deutsch und ungarisch. Sie kennen und rezitieren deutsche Texte und Sprüche. Sie nehmen aktiv teil an der Vorführung deutschen Märchens. Sie benennen Materialien, Dinge und Gebäude sowie Pflanzen, Tiere und Jahreszeiten. Bei mathematischen Handlungen verwenden sich deutsch. 4.4.Mozgás, testnevelés A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyerekek testi képességeit, a társra figyelést, a teherbíró képességet, az egyes szervek teljesítőképességét. Segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, az alkalmazkodóképesség alakulását. Fontos szerepük van az egészségmegőrzésében is. Feladataink: Feltételek megteremtése a biológiai fejlődés elősegítéséhez, a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességének növeléséhez. A gyermekek mozgástapasztalatára, játékos kedvére építés. Alkalmak biztosítása tapasztalatok szerzésére. Játékok feltételeinek biztosítása. A megfelelő öltözék biztosítása minden gyermek számára, a szülők bevonásával. Az óvodai mozgás, torna feladatainak teljesítéséhez a feltételek megteremtése. A szülők figyelmének felhívása az óvodán kívüli mozgás lehetőségeire (uszoda, játszótér, kerékpározás, rollerezés, szánkózás, kirándulások). A mindennapos frissítő torna fejlesztési lehetőségei, a szabad levegőn történő szabad mozgás egyéni fejlődési ütem figyelembe vételével. Gyermeki tevékenységek Szerep-, utánzó-, futójátékok szétszórtan, több csoportban, párokban, egy és két sorból, kettős körből, fogásmód változtatásával. Szabályjátékok: fogójátékok játszása, ismerkedés a labdajátékokkal, versenyekkel, sorversenyekkel. Gimnasztika: végezzenek szabad-, páros-, társas-, és kéziszer gyakorlatokat (legalább hatféle kéziszerrel). Végezzenek padgyakorlatokat tarkóra-, mellhez-, vegyes kartartásokkal, különböző Testhelyzetekben guggoló-, lépő-, lebegő-, alapterpeszállásban, térdelésben, törökülésben, zsugorsarok ülésben, mellső-, hátsó fekvőtámaszban. Végezzenek kar-, törzs-, lábmozgásokat, karkörzést, törzsgyakorlatokat. Járás: járjanak természetes módon különböző alakzatokban, különböző testhelyzetekben. Futás: fussanak természetes módon kötetlenül, különböző alakzatokban. Vegyenek részt versenyekben.
30
Ugrás: néhány lépés nekifutással próbálják a távol-, és magasugrást. Próbáljanak egy lábon és páros lábon ugrálni 4-5 akadályon keresztül. Adjuk meg a lehetőséget mélyugráshoz is. Támasz, függés: másszanak hely-, és helyzetváltoztatással, irányváltoztatással. Teremtsük meg a lehetőséget különböző szerek alatti bújásnak, kúszásnak, mászásnak. Másszanak át-, fel-, le különböző szerekre támasz-, fogáskereséssel, tempóváltoztatással. Guruljanak egyenes irányba a test hossztengelye körül. Végezzenek gurulóátfordulást különböző testhelyzetekből. Ismerkedjenek a kézállás technikájával. Egyensúly-gyakorlatok: egyensúlyozzanak természetes módon, padon járással 360 fokos fordulattal. Egyensúlyozzanak nehezékkel. Próbáljanak egyensúlyozni kéziszerrel. Dobás: ismerkedjenek a labda fogásával, tartásával. Adjunk lehetőséget a dobásra különböző nagyságú és súlyú labdával. Próbálkozzanak célba dobással. Labdagyakorlatok: próbálják vezetni a labdát járás, lassú és gyors futás közben. Igyekezzenek elkapni a labdát. Próbálják a labdaátadást a társnak. Módszertani alapelveink A gyermekek egyéni képességeihez való alkalmazkodás. Cselekvéses tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása. Biztosítjuk a mozgás örömének átélését. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén Elfogadják az óvónő irányítását, önállóan is képesek szabályjátékok, futó-, fogójátékok játszására. Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek. Cselekvőképességük gyorsul, mozgásban kitartóak. Tájékozódó képességük térben és időben fejlődik. Megszeretik és igénylik a mozgást. Változtatják a természetes járást az ütemes járással. Ugrásukat talajéréskor fékezni tudják. Célba dobnak egykezes felső dobással. Gurulóátfordulást végeznek hajlított térdű terpeszállásból zsugorülésen át alapállásba. 4.5 Ének-zene Az óvodában az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az énekes játékok örömet nyújtanak a gyerekeknek, felkeltik a zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat.
31
Feladataink: A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése. A tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése. Énekes játékok tanulásával az esztétika, a közös játék örömének kialakítása. Zenei képességek fejlesztése: magasabb és mélyebb hangok felismerése a halk és hangos közötti különbség megfigyelése, felismerése, alkalmazása dallam felismerése dúdolásról, hangszerről különböző hangszínek felismerése (zörejek, hangszerek) néhány hangszer hangjának és játékmódjának megismerése az egyenletes lüktetés és dalritmus megkülönböztetése és összekapcsolása dallambújtatás A zene hallgatására nevelés. a gyerekek zenei élményhez juttatása a kóruséneklés, hangszertanulás iránti érdeklődés felkeltése a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének fejlesztése. Gyermeki tevékenységek Dalok, dalos játékok, mondókák tanulása anyanyelven és a kétnyelvű csoportokban német nyelven egyaránt (a dalanyag 4-6 mondóka, 16-20 gyermek játékdal, 5-6 műdal). A dalokhoz tartozó játékok gyakorlása szép testtartással, esztétikus kivitelezéssel. Zenei képességfejlesztő játékok játszása: magas-mély hangok megkülönböztetésére halk-hangos megkülönböztetésére dallamfelismerés dúdolásról, hangszerről hangszínfelismerés (zörejek, hangszerek) hangszerek hangjának és játékmódjának megkülönböztetésére egyenlete lüktetés és dalritmus alkalmazására dallambújtatás koncertek, zeneórák látogatása zenehallgatás keretében műdalok, gyermekdalok meghallgatása az óvónő előadásában (hangszeren is), illetve kazettáról. Módszertani alapelveink Egyéni képességek figyelembe vétele Tapasztalatszerzési lehetőségek nyújtása A tárgyi és hangulati feltételek biztosítása. Az éneklés fejlődésének biztosítása. Játékos cselekvések. A mindennapi éneklés, mondókázás örömének átadása A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén Mondókákat, hat hangterjedelmű dalokat és 5-6 alkalmi dalt tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelnek.. 10 dalt olyan biztonsággal csoportosan és egyénileg is énekelnek, hogy azokat elkezdeni is képesek.
32
A magas és mély éneklés közötti különbséget felismerik, maguk is tudnak magasabban és mélyebben is énekelni, dalt elkezdeni (magas-mély, halk-hangos kifejezéseket is alkalmazzák). Felelgetős játékokat két csoportban folyamatosan, az óvónő segítsége nélkül énekelnek. Lassan, gyorsan énekelnek.. Halkan és hangosan énekelnek, tapsolnak, beszélnek. A dallamokat felismerik dúdolásról, hangszerről, hasonló fordulatokból, sajátos kezdő, erősen eltérő belső- vagy záró motívumokról. A hangszínek finom eltéréseit felismerik. Ismerik az egyes hangszerek hangját, megszólalásuk módját, a hangszerek nevét. Az egyenletes lüktetést a dal ritmusától megkülönböztetik. A dalok, mondókák ritmusát összekapcsolják. Szöveges ritmusmotívumokat tapsolnak vissza. Szép testtartással, kézfogással járnak körbe. Térformákat alakítanak ki az óvónő segítsége nélkül. Ütőhangszerek alkalmazásával képesek a lüktetést, a ritmust és a motívum-hangsúlyt kiemelni. A dalokhoz játékos mozdulatokat találnak ki. Dallambújtatást végeznek rövid, majd hosszabb motívumszakaszokkal. 4.6. Rajzolás, mintázás, kézimunka Az ábrázolás különböző fajtái, az esztétikus környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az egész nap folyamán teret biztosítunk e tevékenységre. A gyermek által készített „műnél” fontosabb maga a tevékenység öröme, az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, örömkifejezésre, az esztétikai élmények befogadására.
Feladataink: A gyermekek látáskultúrájának fejlesztése érdekében megfigyelés, tapasztalatszerzési lehetőségek és élmények biztosítása. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, megfigyelő légkör, hely, idő, megfelelő minőségű és mennyiségű eszköz és anyag álljon rendelkezésére. A munkához kellő időtartam biztosítása. Eszközök és anyagok tulajdonságainak és a velük való bánásmódnak a megismertetése. A gyermekek képi-, plasztikai kifejező nyelvének fejlesztése egyéni érettségi szintjükhöz igazodó differenciált fejlesztéssel. A vizuális képességek fejlesztése: képi gondolkodás, megjelenítő és konstruáló képesség. A kreatív magatartás érvényre jutásának segítése. Az esztétikum iránti vonzódás megalapozása esztétikus környezet biztosításával.
33
Gyermeki tevékenységek Építés: Az építés által létrehozható alakzatokkal a gyerekek alapvető térbeli tapasztalatokat gyűjtenek. Megjelenik a gyermekeke környezetalakításban történő aktív közreműködése. Képalkotás: Megjelennek a többalakos térbeli kompozíciók. A gyerekek önállóan készítik és fejezik be a munkáikat. Megnézegethetik egymás munkáját. Szabadon megválaszthatják azokat a színeket, amelyekkel dolgozni szeretnének. Lehetőségük van az élményeken és egyéni tapasztalatokon alapuló egyéni kifejezésre. Készíthetnek játékeszközöket, bábokat, ajándéktárgyakat. Plasztikai munka: Ennek során megjelenik a formák tagolása, a formai jellemzők kifejezése a gyermekmunkákon. Módszertani alapelvek A gyermekek életkori sajtossága az érzelmi dominancia, fontosnak tartjuk ennek érvényesítését a rajzolásban. A motiváció elvének érvényesítése. A differenciált bánásmód elvében érvényesítjük az egyéni adottságokat, az egyéni fejlődési ütemet. Az egyéni fejlődési ütem figyelembe vétele választási lehetőségek biztosításával. A tevékenység elvének érvényesítése. A tevékenység tárgyi és hangulati feltételeinek biztosítása. A játékosság elvének érvényesítése. A játékosság jellemzői a rajzolás területén: örömszerzést nyújt teret ad az önállóságnak, kreativitásnak frusztrációmentes Az ábrázoló tevékenység örömének átélése. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén Sokféle tapasztalattal rendelkeznek zárt és nyitott terek kialakításában. Képesek a tárgyak főbb formai jellemzőinek megnevezésére. Színhasználatukban érvényesítik a kedvelt színeket. Formaábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket. Próbálkoznak az egyszerű mozgások jelzésével. Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, kellékeket. Önállóan díszítenek tárgyakat
34
4.7. Vers-mese A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés az óvodai élet elmaradhatatlan eleme. Feladataink: A vers-mese a nyelvi nevelés legfőbb területe, így a nevelés egész folyamatában, a szocializáció során a beszéd a gondolkodás legfőbb eszközévé válik. A mindennapos meséléssel a gyermek érzelmi, értelmi és etikai fejlődését segítjük elő, így erősítjük a belső képalkotás folyamatát. Igényesen választjuk meg a vers-mese anyagunkat, a kétnyelvű csoportokban mindkét nyelven merítünk a néphagyomány kincseiből, rövid népmesék közvetítésével identitást alapozunk. Ezen keresztül segítjük a világ megismerését, mélyítjük a gyermek önismeretét, erkölcsi tartalmakat közvetítünk. Nyelvhasználatunk is modell értékű, a gyermek számára utánzási minta. Gyermeki tevékenységek A játékukat kísérő mondókázás a mozdulatok segítségével érzéki-érzelmi élményt nyújt. Képeskönyv nézegetés közben beszélgetést kezdeményeznek, kombinálják saját élményeikkel, így feszültségeiket, érzéseiket, félelmeiket kifejezésre juttatják. Szívesen hallgatják a mesét, verset (önállóan is kitalálnak meséket), történeteket, kis versikéket „költenek”, sokat halandzsáznak, a kétnyelvű csoportokban mindkét nyelven. Bábozás, dramatizálás közben aktívan használják szókincsüket, fantáziájukat, kreativitásuk itt jut igazán kifejezésre. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyermekek igénylik, önként kérik a vers-mese ismétlését. Segítenek a mesélés feltételeinek kialakításában. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik. A folytatásos művek szálait összekötik. A mesei motívumok bábozása, dramatizálása, képi megjelenítése kedvelt szórakozásuk (a kétnyelvű csoportokban anyanyelvi és kisebbségi nyelvi ismereteiket alkalmazzák). Megjegyzik a mese, vers érdekes szólásait. 4.8A környező világ tevékeny megismerése óvodánkban, benne a matematikai tapasztalatok A gyermek, miközben felfedezi szűkebb és tágabb környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek segítik az életkorának megfelelő eligazodásban, tájékozódásban. Megismeri a környezetében élő embereket, hagyományokat, a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. Ennek során matematikai tapasztalatok és ismeretek birtokába jut, amelyeket tevékenységeiben alkalmaz. A gyermekek belső igénye a folyamatos keresés-kutatás, a mindent megtapasztalás. Erre az érdeklődési vágyra alapozva a környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat.
35
Általa a gyermekek az őket körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. Óvodánkban a tanulás folyamata projektmódszerű tervezésben valósul meg. Mivel óvodai nevelésünk célja, hogy a gyermekek sokoldalú tapasztalatszerzésben minél több ismeretre tegyenek szert, jártasságaik, képességeik folyamatosan fejlődjenek, a szocializációs folyamat aktív részeseként felkészüljenek az iskolai életre, elengedhetetlen egy olyan nevelési módszer alkalmazása, amelyben a célok megvalósítása a gyermekek részéről egy önként vállalt, az ő igényeikhez, érdeklődésükhöz igazított, de a pedagógus által tudatosan tervezett tevékenységben valósul meg. Ehhez nagyszerű lehetőséget nyújt a projekt-jellegű tervezés és ennek megvalósítása. A gyermekek maguk választják ki az érdeklődésüknek, képességüknek, tempójuknak megfelelően a számukra vonzó feladatot. Egy téma több szempontú feldolgozása történik meg. A témák tevékenységben, közvetlen megtapasztalás útján érvényesülnek. Egy téma több nap, vagy hét folyamán teljesedik ki, közben változik a gyermekek újabb elképzelésével, ismereteivel. A játék, a munka, a tanulás nem elkülöníthető módon ötvöződik a gyermek tevékenységében. A megvalósításhoz olykor a család támogatása és közreműködése is szükséges. A konkrét projektek megvalósítása elsőként a csoportszobákban végzendő feladatok, tevékenységek körében zajlik, de számos lehetőséget nyújt a csoportokon kívüli, udvari tevékenykedés is. Elengedhetetlennek tartjuk olyan programok szervezését is, amelyek nem csak az óvoda keretein belül zajlanak, hanem a külső, természetes környezetben végezhetők (pl. közös séták, kirándulások, múzeumlátogatások stb.). A szülői együttműködés a projekt sikerében a közös gondolkodás, érdeklődés, figyelemmel kísérés és a szülők támogató hozzájárulása a gyermekek óvodán kívüli programjaihoz. A környezet megismerésére nevelés szoros kapcsolatban áll más területekkel, hisz ha az egész napos tevékenységek folyamatában értelmezzük, nem pusztán egy foglalkozási ágra gondolunk. Ez az a folyamat, amelybe beépíthető a másik hat nevelési terület. Szervesen kapcsolható a gyermekek alapvető tevékenységéhez, a játékhoz. Tartalmában és feladataiban konkrét összefüggést mutat a közösségi neveléssel (pl. a társadalmi környezetbe való beilleszkedés, a szociális fejlődés területén stb.), a vizuális neveléssel (pl. a környezet esztétikai hatása, ábrázolásban való megjelenítése, formák, színek stb.), a zenei neveléssel (pl. népszokások, zenei hagyományok stb.), a matematikai tapasztalatszerzéssel (pl. a környezet tárgyainak tulajdonsága, hosszúság, kiterjedés, számosság, irányok stb.).S mindez nem nélkülözi az anyanyelv használatát, hisz az anyanyelv közvetítő az emberi kapcsolatokban. Beszédkészséget fejlesztünk, szókincset gyarapítunk, miközben a természeti, a társadalmi környezettel ismerkedünk. Még a testnevelés is szolgálja a környezet megismerésére nevelést (pl., amikor a testrészek megnevezését, mozgását fogalmazzuk meg). A szűkebb és tágabb, az élő és élettelen környezettel való ismerkedés lehetőséget biztosít a nyelv használatára, a kultúra, hagyományok, szokások megismerésére, ápolására, megőrzésére, az identitástudat megalapozására. Elősegíti, hogy a gyermekek közvetlenül megélhessék egy közösséghez, egy nemzetiséghez való tartozás élményét (pl. November 4. A falu napja, látogatás a Faluházba stb.). 36
Olyan nemzedéket kell nevelnünk, amelynek a környezet védelme életmód, ennek alapjait az óvoda alakíthatja, fontosságát jelezheti a szülő felé. Alapvető célunk olyan szokások kialakítása, amelynek az élő és élettelen környezet megőrzésére, megóvására (a növények és állatok védelme, kultúrált környezet igénylése stb.), valamint az egészség megőrzésére az egészséges életmód kialakítására (étkezés, gyümölcsnap, mozgás, edzés) irányulnak. Mindezekhez a megismerés és a megszerettetés útján juttathatjuk el a gyerekeket. Feladataink: A külső világ tevékeny megismerése a tapasztalatok, ismeretek gazdagításával, feldolgozásával felkelti, illetve ébren tartja a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, kielégíti megismerési vágyukat. Elősegíti, hogy maguk fedezhessék fel környezetük tárgyait, jelenségeit. Lehetőséget adni a minél több érzékszervvel való tapasztalásra. Legyen alkalmuk közvetlen módon találkozni a természetvédelemmel. A tapasztalatszerzés módja: az alkalmi és folyamatos megfigyelés, a gyűjtés, a szimulációs játékok. Lehetővé kell tenni a gondolkodási képesség hajlékonyságának alakulását olyan helyzetek teremtésével, amelyekben a gyerekeknek alkalmuk nyílik különböző szempontok felfedezésére, többféle megoldás közötti választásra. A gyerekek képességeinek fejlesztése a következő területeken: Tapasztalás: érzékelés, észlelés, megfigyelés. Emlékezés: képi emlékezés, módszerekre és eljárásokra emlékezés, élmények felidézése. Megértés: azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése, állítások, kérdések, utasítások megértése. Konstruálás: formák, mennyiségek előállítása, megkeresése. Ítélőképesség: annak megítélése, hogy egy tulajdonság igaz-e vagy nem, hogy egy összefüggés fennáll-e, hogy egy állítás igaz-e konkrét helyzetben. Gyermeki tevékenységek Tapasztalás: Szimulációs játékok a családról, a család tagjairól, azok szerepéről, feladatairól, a szülők foglalkozásáról. Megjelenítik az általuk ismert foglalkozásokat. Tájékozódnak a környékükön: intézmények, középületek, üzletek stb. Gyakorolják a helyes közlekedést, megfigyelik a közlekedési eszközöket. Megfigyelik a napszakokat, évszakokat, környezetük növényeit, gyümölcseit. Megismernek néhány ház körül élő állatot, azok hasznát, életmódját, kicsinyeit, néhány vadon élő állatot. Megismerik az emberi testet, részeit. Megfigyelik az érzékszervek funkcióit. Matematikai élményeket szereznek a környező világ megismerése közben, kihasználva a mindennapi élet sokszínű tevékenységét, szituációit.
37
Emlékezés: Felelevenítik a közösen végzett tevékenység részleteit (sütés, főzés, saláták készítése). Felismernek állatokat képekről: erdők, mezők madarai, állatai, vizek állati, állatkertben élő állatok. Felidézik a róluk hallottakat. Emlékeznek matematikai eljárásra, módszerre, szóhasználatra. Felidéznek matematikai élményeket mozgással, cselekvéssel. Megértés: Összehasonlítanak tárgyakat, személyeket, halmazokat egy-egy tulajdonság szerint. Szétválogatnak tárgyakat, személyeket, halmazokat saját szempont szerint. Sorba rendeznek tárgyakat, személyeket, halmazokat felismert szabályosság szerint. Konstruálás: Tapasztalatokat szereznek a geometria körében. Tájékozódnak a térben és a síkban ábrázolt világban. Ítélőképesség: Párosítanak elemeket (több, kevesebb, ugyanannyi fogalma). Sorozatokat készítenek mennyiségi tulajdonságok szerint. Összemérnek mennyiségeket hosszúság, tömeg, űrtartalom, terület szerint. Felismerik a színek világosabb és sötétebb árnyalatait. Módszertani alapelveink: Cselekvéses, mikrocsoportos tapasztalási lehetőségek biztosítása, differenciált módon. Párhuzamosan végezhető játékos cselekvések. Szervezett megfigyelések. Egyéni fejlődés üteméhez való alkalmazkodás. Problémahelyzetek teremtése. A tevékenység tárgyi és hangulati feltételeinek biztosítása. A folyamatos beszéd, a szóbeli kifejezőkészség fejlődésének biztosítása, a kétnyelvű csoportokban a kisebbség nyelvén is. Folyamatosság és egymásra épülés figyelembevétele. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. Ismerik környezetük fontosabb intézményeinek rendeltetését. Felismerik és megnevezik környezetük színeinek sötét és világos változatait. Tárgyak, jelenségek közötti egyszerű összefüggést felismernek. Ismert tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik, rendeltetésük szerint összehasonlítanak. A testrészeket felsorolják, igényesek tisztaságukra. Felismerik a napszakokat. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik jellegzetességeiket. Ismerik a növény szót, tudják, hogy fejlődésük és az időjárás között összefüggés van. Az általuk ismert állatokat csoportosítják életterük szerint. A témakörök adta lehetőségeket a kétnyelvű csoportokban kisebbségi nyelven is alkalmazzuk.
38
Képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatásra, sorba rendezésre. Értik és jól használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos összehasonlítást kifejező szavakat (pl. hosszabb, rövidebb stb.). Hosszúságot, halmazt, mennyiséget tudnak mérni, párosítani. Elő tudnak állítani elrendezéssel, bontással többet, kevesebbet, ugyanannyit. Tárgyakat meg tudnak számlálni 10-ig. Sorszámmal ki tudják fejezni egy elem helyét a sorban. Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat megnevezni. A térben tudnak tájékozódni, értik és követik az irányokat, illetve a helyeket kifejező névutókat. Tevékenységeket végeznek tükörrel 4.9. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszközei, örömmel végzett aktív és játékos tevékenység, amely a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Feladataink: Különböző típusú munka jellegű tevékenységek szervezése, ezek feltételeinek biztosítása. A gyermekek önmagukért és társaikért végezzenek feladatokat. Az óvónő az egyes munkafajtákhoz ismertesse meg az eszközöket, a munkafázisok sorrendjét. Megerősítéssel, pozitív értékeléssel motiváljuk ismétlésre, vállalásra a gyerekeket. Munkafajták: testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálás, naposi munka, környezetgondozás, kerti munka, a rend fenntartásáért végzett munka. Gyermeki tevékenységek A csoportszoba bútorainak, berendezési tárgyainak átrendezése foglalkozásokhoz, alváshoz, étkezéshez közösen a gyerekekkel. Az öltözködés során használatos ruhadarabok fel- és lehúzása, gombolás, kötés stb. A mosdóban önállóan mosnak kezet, használják a WC-t, ügyelnek a helyiség tisztaságára. Esetenként a helyiséget felsöprik, a bútorokat (asztal, szék, babasarok) kihordják. Az udvar rendjének megőrzésében segítenek (papír, szemét összegyűjtése, locsolás). A kerti növényápolásnál, gondozásnál (vetés, palántázás, gyomtalanítás) segítenek. Önkiszolgálással segítenek az edények, evőeszközök szétosztásában. Esetenkénti megbízatásokat teljesítenek. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Munkavégzésükben igényesek, önállóak. Szívesen vállalnak egyéni megbízást. Örömmel segítenek. Szeretnek meglepetést készíteni.
39
5. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE
Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde) az óvodai élet során (egészségügyi, közművelődési, gyermekjóléti, pedagógiai szakszolgálatok) és az óvodai élet után (iskola) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. 5.1. Az óvoda és a család Óvodai nevelőmunkánk a családi nevelésre épül, kiegészíti azt. A szülő tud legtöbbet gyermeke szükségleteiről, a pedagógus pedig szaktudása és tapasztalatai alapján hatékony segítséget tud adni a gyermek fejlődéséhez. Óvodánk nyitott a szülők, családok felé. A partnerkapcsolat kialakításában kezdeményezők vagyunk, kölcsönös bizalom, tisztelet, alkalmazkodás és segítségnyújtás megvalósítására törekszünk a családokkal. A folyamatosságot a kapcsolattartás változatos formáin és közös tevékenységeken keresztül valósítjuk meg. Az együttműködés formái Felvételi beszélgetés a szülőkkel – kölcsönös információátadás Családlátogatás Szülői értekezletek Csoportlátogatás lehetősége a szülőknek – előzetes megbeszélés alapján -, hogy az óvodai élet mindennapjaiban megfigyelhessék gyermeküket. Fogadóóra 5.2. Az óvoda és az ÁMK intézményegységeinek kapcsolata Kapcsolat a bölcsődével - Az óvoda és a bölcsőde közötti megfelelő együttműködés előkészíti a gyermekek zökkenőmentes óvodai életét. Kapcsolat az általános iskolával Az óvoda és az általános iskola közötti megfelelő együttműködés előkészíti a gyermekek zökkenőmentes iskolakezdését. Az óvónők ismerkedjenek meg az iskola elvárásaival, nevelési és oktatási módszereivel. Az alsó tagozatos nevelők ismerjék meg a gyermekek óvodai életét, hogy az első osztály kezdő szakaszában erre építve vezesse be a gyermekeket az iskolai életbe. Az együttműködés formái - Átmeneti munkaközösség működtetése: az elsős tanítók és az iskolába készülő gyermekek óvónőinek együttműködése munkatervük szerint. Az óvónők és a tanítónők kölcsönös látogatásai, hospitálásai. Tanítónők meghívása a szülői értekezletre. Kiállítások, rendezvények kölcsönös látogatása. 40
Kapcsolat a Művelődésház és könyvtárral: Kapcsolatfelvétel a könyvtárral és a művelődési házzal. Az együttműködés formái: Látogatás a könyvtárba és a művelődési házba. Folyamatos információcsere biztosítása. Ezen intézmények által szervezett programok látogatása. 5. 3. Az óvoda egyéb kapcsolatai Fenntartóval Kapcsolatunk részben hivatalos, támogató jellegű, együttműködő. A kapcsolattartás formái: Kölcsönös tájékoztatás, egyéni beszélgetések. Óvodavezető beszámolója. A helyi kisebbségi önkormányzattal Egymás kölcsönös meghívása, tájékoztatása – együttműködés. Szülői szervezettel A szülői szervezet segíti az óvodapedagógusok munkáját és a kapcsolatkiépítési rendszert. Tagjait a nevelési év elején az első szülői értekezleten a szülők választják maguk közül – csoportonként egy főt. Feladatuk közé tartozik: -A szülői szervezet kapocs az óvoda és a szülők között, aki véleményeket, ötleteket közvetít, valamint rendezvények alkalmával – jótékonysági bál, évzáró, alkalmanként kirándulás – szervez, dolgozik az óvónőkkel együttműködve. az információk továbbítása a szülők körében az óvodai munkálatokon, óvodaszépítő alkalmakra szülők toborozása. A kapcsolattartás formái: Folyamatos és kölcsönös információcsere. Megbeszélések. Óvodai Alapítvánnyal Együttműködés az óvoda tárgyi feltételeinek javítása érdekében. A kapcsolattartás formái: A kuratórium tagjainak meghívása rendezvényeinkre. Együttműködés Egészségügyi szervekkel Védőnővel, gyermekorvossal A kapcsolattartás formái: Az orvos szükség szerint áll rendelkezésünkre, évente kétszer szűrő vizsgálatot végez minden gyermeknél, továbbá a tanköteles korúaknál iskola-alkalmassági vizsgálatot is végez. Alkalmankénti esetmegbeszélések a védőnővel, gyermekorvossal. Tájékoztató előadások szervezése szülőknek, játékos formában gyerekeknek. Gyermekbaleseteknél bejelentési kötelezettség van.
41
Pedagógiai szakszolgálatok intézményei Kölcsönös kapcsolattartás, az arra rászoruló gyerekek ellátása, a megfelelő szakemberhez való irányítása gyógypedagógusunk által. Gyermekjóléti szolgálat Óvodánkban a gyermekvédelmi szakember feladata a kapcsolattartás az óvónőkkel, a szakszolgálati intézményekkel, a gyermekek nyilvántartásba vétele, az esetek feltérképezése, adatszolgáltatás. Az óvónők feladata kompenzálás a nevelőmunkában, a szülőkkel és a gyermekvédelmi felelőssel való személyes kapcsolattartás. 6. SAJÁTOS FELADATAINK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK 6.1. Gyermekvédelem Az intézmény vezetője, az óvodapedagógusok és a gyermekvédelmi felelős összehangolt munkája teremti meg a feltételeket, hogy a gyermekek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva biztosítsuk és védjük a gyermekek jogait. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda nevelési értékeit megtartva megadjunk minden segítséget úgy a felzárkóztatásra, mint a tehetséggondozásra. Sok család küzd szociális hátránnyal, ezért van szükség a gyermekeket érintő nehéz helyzetek feltérképezésére, az óvónők és a szülők ez irányú együttműködésére. Célunk a gyermekvédelmi munkában Évenként, gyermekenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásainkat a családban, az óvodában hátrányosan érintik (egyedül nevelés, érzelmileg sivár családi háttér, túlzott követelmények, magas óvodai csoportlétszámok). Feladataink A gyermeki személyiség megismerése, a családi háttér feltárása, a társas kapcsolatok elemzése. Ebből következően az óvodai élet megszervezésében, tartalmában a hátrányok kompenzálását segítjük az egyéni bánásmód, a tapintatos irányítás és a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítésével. Igyekszünk a szülőkkel személyes kapcsolattartást kiépíteni. Az óvodai személyes törődésen kívül szükség szerint pszichológus segítségét is igénybe vesszük. 6.2. Speciális szolgáltatásaink Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások -Logopédia. – Speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére szakemberrel. -Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése: -Enyhe fokban sérült fogyatékos gyermekek integrált nevelése, pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs ellátása -Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott és veszélyeztetett gyermekek integrált nevelése és pedagógiai, egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs ellátása (dyslexia, dysgraphia prevenció, hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar). -Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel vagy annak veszélyeztetettségével küzdő gyermekek preventív ellátása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációja, rehabilitációja.
42
-Beszédfogyatékos gyermekek ellátása -Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése Az egyéni fejlesztés olyan pedagógiai tevékenység, amely a tanuláshoz szükséges funkciók (beszéd, mozgás stb.) javítását illetve pótlását szolgálja. Megelőzi, vagy csökkenti az iskolában kialakuló tanulási nehézségeket, amelyek a lassúbb érés, vagy egyéb okok miatt keletkeznek a gyermekeknél. A problémák feltárásához a gyógypedagógus megvizsgálja a gyermeket, majd tájékoztatja az óvónőt és a szülőket az eredményről. Kidolgozza a segítségadás menetét, módját, ha szükséges más szakemberhez irányítja a szülőt. A heti egy-két játékos foglalkozással haladnak lépésről-lépésre, a gyermek sikerélménye a hajtóerő a további feladatok elvégzésére. A gyermekcsoportokban az óvónők a szakember iránymutatása alapján integráltan fejlesztik a sajátos nevelési igényű gyermekeket. -
Hitoktatás. Igény szerint biztosítunk lehetőséget az egyházi személy által szervezett fakultatív hitoktatásban való részvételhez. 7. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE PROGRAMUNK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATA 7.1 Óvodánk írásos dokumentumai
Szervezeti és működési szabályzat - Az egész intézmény működését átfogó minőségirányítási rendszer dokumentumai - Az óvoda helyi nevelési programja - Házirend - Gyakornoki szabályzat -A vezetői munka éves terve -Éves munkaterv Aktuális szervezési, tanügy igazgatási feladatok A helyi program kiemelt feladatai. Elemzés, értékelés. A csoportok látogatásának tervezése. -A gyermekcsoportok nevelési, tevékenységi programja Szokás- és szabályrendszer tervezése negyedévenként Eseményterv, programterv negyedévenként A tevékenységi rendszer fejlesztési terve hetes ciklusban -Felvételi előjegyzési napló -Felvételi és mulasztási napló Pontos adatkezelés, naprakész nyilvántartás -Óvodai csoportnapló - A gyermekek egyéni fejlődését nyomon követő dokumentumok - Óvodai törzskönyv - Óvodai szakvélemény az iskolai alkalmasságról -Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről -Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről 7.2. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Területei:
43
-A dokumentumok ellenőrzése, elemzése -A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése -A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése -A helyi nevelési program megvalósításának nyomon követése, ellenőrzése. Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, tehát az ellenőrzés és értékelés is elsősorban az ő feladata a törvényi előírásoknak megfelelően. Az ellenőrzés a nevelési év folyamán ütemezetten történik, ezt az éves pedagógiai működési terv tartalmazza. Év végén összegző értékelés készül Az egész óvodát érintő folyamatokban kiemelt jelentőségű a kimenet. A helyi nevelési program beválásának vizsgálata Az óvodai nevelést érintő törvényi változások és programunk gyakorlati alkalmazása során tapasztaltak tették szükségessé annak módosítását, kiegészítését. A programról minden érintett véleményét kikértük, javaslataikat, ötleteiket felhasználtuk. A szülői igények kielégítésére adunk helyet a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelésére. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése Az óvodai gyermekcsoportok nevelési-tevékenységi programjának tervezése a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, a spontán helyzetekhez igazodik. A feladatok egymásra épülnek. Ellenőrzését a nevelési év elején és végén a vezető végzi. A vezető a csoportlátogatások alkalmával folyamatosan ellenőrzi és értékeli a tervezést a program célkitűzéseihez képest. Az óvónők évente kétszer és írásbeli értékelést végeznek a gyermekek egyéni fejlődéséről, az egyéni megfigyelési szempontok alapján. Fontos feladata a tervezésnek a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése, a fejlődési ütem követése, a lemaradások jelzése, az egyénhez kötődő feladattervezés. 7.3A mérés rendszere Az óvoda az ÁMK minőségirányítási programja alapján működteti az intézményegység mérési értékelési rendszerét. 8. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI ÓVODÁNKBAN - Az óvodások jogainak védelmét a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Nevelési Program és a Házirend biztosítja -A szülői érdekérvényesítés szerve az óvodai Szülői Szervezet, szervezését, működését segíti az óvodavezető -Az óvodai dolgozók érdekérvényesítése a Szervezeti és Működési Szabályzatban és a Közalkalmazotti Szabályzatban garantált. - Pedagógus Szakszervezet
44
9. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A helyi nevelési program érvényességi ideje: 2010. szeptember 1. A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: - ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt - szervezeti átalakulás - törvényi előírások változásai A programmódosítás előterjesztése: - szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezlete Legitimációs záradék Véleményét nyilvánította: -az óvoda nevelőtestülete -Szülői szervezet Elfogadta: -az óvoda nevelőtestülete -Szülői szerveztet Jóváhagyta: - Kisebbségi Önkormányzat - Fenntartó - Képviselőtestület Tájékoztatásul hivatalosan megkapják: - Községi Önkormányzat, Ceglédbercel - Német Kisebbségi Önkormányzat, Ceglédbercel -Országos Közoktatási Szakértő -Nevelőtestület -Szülői Szervezet elnöke Felhasznált irodalom
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 10.
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 2009 A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve Rosa Mammel: Deutsch im Kindergarten Budapest 1995. Mérei Ferenc-V.Binét Ágnes: Gyermeklélektan Budapest 1981. Porkolábné Dr.Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Budapest 1992. Teresia Talabér: Zweisprachigkeit im Kindergarten Sopron 1992. Kétnyelvű óvodai program Baja 1998. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai fejlesztésének irányelve
45
