D EM O G RÁ FIA I A LA PJA I

A

M U N K A ER Ő VIZSG Á LA T Á N A K D EM O G RÁ FIA I A LA PJA I DR. T A M Á S Y J Ó Z S E F

A g a z d a sá g i fejlő d és e lv á la s z th a ta tla n u l összefügg a nép esség s z á m á ­ b a n és ö ssz eté te léb e n b e k ö v e tk e z ő v á lto z á so k k a l. E n n e k ellen ére a d e m o g rá ­ fiai és a g a z d a sá g i v á lto z á s o k k ö z ö tti összefüggések ta n u lm á n y o z á s a v isz o n y ­ la g e lh a n y a g o lt te r ü l e t a tá rs a d a lo m tu d o m á n y o k egy éb á g a ib a n folyó v iz sg á ló d á so k h o z k é p e s t. M ind a g az d aság i, m in d a d em o g rá fiai k é rd é s e k e t k im e rítő e n ta n u lm á n y o z z á k , u g y a n a k k o r k e v é s fig y e lm e t fo rd íta n a k a k ö l­ csö n ö sen e g y m á sra h a tó té n y e z ő k elem zésére. A g a z d a sá g i é le t és a d em o g ­ rá fia szám os összefüggése k ö z ü l egyik le g fo n to sa b b a n ép esed ési fo ly a m a to k és a m u n k a e rő a la k u lá s a k ö z ö tti k a p c s o la t. A m u n k a e rő n a g y s á g á n a k és ö ssz eté te lén e k a lap o s ism e re te a g a z d a ­ sá g p o litik a ir á n y ítá s á n a k egyik le g fo n to sa b b té n y e z ő je . A m u n k a e rő f o rr á ­ sa in a k , m e g o sz lá sá n a k és v á lto z á s a in a k sz á m b a v é te le n em csa k a sz o cia lista o rszág o k te rv g a z d á lk o d á s á b a n , h a n e m a tő k é s álla m o k g az d aság i p ro g ra m ­ ja ib a n , k o n ju n k tú r a - k u ta tá s a ib a n is k ö z p o n ti h e ly e t foglal el. A tő k é s o rsz á g o k b a n , k ü lö n ö se n az E g y e s ü lt Á lla m o k b a n , a h a rm in c a s év ek elejé­ n ek g az d aság i v á lsá g a i ir á n y íto ttá k a fig y e lm e t a m u n k a e rő a la k u lá s á ra h a tó té n y e z ő k v iz s g á la tá ra . A m á so d ik v ilá g h á b o rú fo ly a m á n a h á b o rú s e rő ­ fesz íté sek m u n k a e rő sz ü k s é g le té n e k p ro b lé m á i m ég jo b b a n a lá h ú z tá k a nép esség s z á m á b a n és ö ssz e té te lé b e n m u ta tk o z ó irá n y z a to k elem zésén ek szü k ség esség ét. A g a z d a sá g i é le t h u llá m z á sá n a k a m u n k a e rő p ia c ra g y a k o ro lt h a tá s a , a m u n k a n é lk ü lisé g és a részleges fo g la lk o z ta to tts á g k é rd é se i bőséges a n y a g o t n y ú jta n a k az ily en irá n y ú v iz sg á la to k n a p ire n d e n ta rtá s á h o z . A sz o cia liz m u st é p ítő o rsz á g o k b a n a te rm e lé s n ö v e lé sé t e lső so rb an a te c h n ik a fejlesz tésé v el, a te rm e lé k e n y sé g em elésével k ell elérn i, m ég is a szü k ség es m u n k a e rő , k ü lö n ö se n a s z a k k é p z e tt m u n k a e rő b iz to s ítá s a az eg y ik le g fo n to sa b b f e la d a t. A m u n k a e rő -g a z d á lk o d á s a te rv g a z d á lk o d á s a l a p j a ; a te rv e k v é g re h a jtá s á h o z szükséges m u n k a e rő le h e tő leg g o n d o sab b s z á m b a ­ v é te lé t semmiféle, te rv e z é s n em n é lk ü lö z h e ti. A m in d e n k o r ren d e lk ez ésre álló m u n k a e r ő t m e g h a tá ro z ó té n y e z ő k tö b b sé g e d em o g rá fiai jelleg ű , e z é rt a m u n k a e rő te rv e k — k ü lö n ö se n a p e rs p e k tiv ik u s te rv e k — k észítésé h ez az a la p o t és k im u n k á lá s á h o z a sz á m ítá si m ó d sz erek tú ln y o m ó ré s z é t a d e m o g rá ­ fia n y ú jtja . A k ö v e tk e z ő k a m u n k a e rő je llem zésén ek d em o g rá fiai té n y e z ő irő l, e té n y e z ő k v á lto z á s á n a k a m u n k a e rő n a g y s á g á ra és ö ssz eté te lére g y a k o ro lt

218

D R . TAMÁSY J Ó Z S E F

h a tá s á ró l, to v á b b á a m u n k a e rő e lő re sz á m ítá sá v a l k a p c s o la tb a n a h alan d ó sá g i tá b la fe lh a sz n á lá sá n a la p u ló m ó d sz erek a lk a lm a z á s á n a k n é h á n y le h ető ség érő l k ív á n n a k , le g alá b b k ö rv o n a la ib a n , k é p e t a d n i. A b ev e ze tő rész a m u n k a e rő ­ m érlegből k iin d u lv a a m u n k a e rő k ü lö n b ö z ő k a te g ó riá ira v o n a tk o z ó fo g al­ m a k a t is m e rte ti. A M U N K A E R Ő -M É R L E G

ÉS

A „M U N K A E R Ő ” FO GALM A

A m u n k a e rő -m é rle g a tá rs a d a lm i te rm e lé sh e z szü k ség es m u n k a e rő és a m u n k a e rő -fo rrá so k sz e m b e á llítá sa . „ A m u n k a e rő -m é rle g f e la d a ta a n n a k a fe ltá rá s a , h o g y a n é p g a z d a sá g , az á lla m i és tá rs a d a lm i é le t egyes á g a ib a n (ip a r, é p ítő ip a r, m e ző g a zd a ság , á lla m ig a z g a tá s s tb .), m e g h a tá ro z o tt id ő sz ak ­ b a n m e n n y i m u n k a e rő re v o lt szükség, m ily en fo rrá so k b ó l v o lt fed e zh ető ez a sz ü k sé g le t és m ily en ta rta lé k o k á lln a k re n d e lk e z é sre a te rm e lé s b ő v íté ­ sé h ez” (1). (A k ö v e tk e z ő k b e n m u n k a e rő -m é rle g e n a n é p g a z d a sá g i m é rleg ­ re n d sz e r m u n k a e rő -m é rle g é t kell é rte n i.) A m u n k a e rő -m é rle g „ F o r r á s ” o ld a la sz ám b a v esz i, h o g y az összes la k o s­ ság b ó l m e n n y i a m u n k a k é p e s la k o sság és ezen b elü l m e n n y i a m u n k a k é p e s k o rú a k és a nem m u n k a k é p e s k o rú dolgozók sz ám a . A „ F e lh a s z n á lá s ” o ld al a k e re ső k s z á m á t részletezi n ép g a zd a ság i á g a k és tá rs a d a lm i sz e k to ro k sz e rin t, e z e n k ív ü l ta rta lm a z z a a 14 év en felüli ta n u ló k és a m u n k a k é p e s k o rú nem k e re ső k s z á m á t. A z u tó b b i c s o p o rt — tö b b e k k ö z ö tt — a h á z ta rtá s b e li n ő k e t, a n y u g d íja s o k a t s tb . foglalja m a g á b a . L én y e g éb e n az e c so p o rtb a ta rto z ó k a m u n k a e rő -g a z d á lk o d á s k ö z v e tle n ta r ta lé k a i. (A 14 év en felüli ta n u ló k k a l csak a d o t t k é ső b b i id ő p o n tb a n le h e t szám o ln i.) A m é rleg m in d ­ k é t o ld a lá t n em ek s z e rin t is célszerű részletezn i. A m u n k a e rő -m é rle g le e g y s z e rű s íte tt összefoglaló sé m á ja : (1) M unkaerő-forrás

Összes n épesség E b b ő l m u n k a k ép es n ép esség : M u n k a k ép es korúak N em

m u n k a k é p e s k orú k eresők

M u n k a k é p e s n é p e s s é g ö s sz es e n

M unk aerő-felh asználás

T e r m e lő á g a k b a n N e m t e r m e lő á g a k b a n K e r e s ő k ös sz es e n 14 é v e n f e lü li t a n u ló k M u n k a k ép es k orú nem keresők M unkaképes

n é p e s s é g ös sz es e n

A m u n k a e rő -m é rle g e t k ü lö n b ö z ő rész m érle g ek eg é sz íth e tik k i, így tö b b e k k ö z ö tt az isk o lá k b ó l k ik e rü lő , elsőízben m u n k á b a lé p ő ifjú sá g m é r­ lege, a h á z ta r tá s b a n ölő n ő k sz á m á ró l és elh ely e zk e d ésé rő l k é szü lő m érleg , a m e ző g a zd a ság i népesség m é rleg e s tb . A te r ü le ti te rv e z é s, ill. m u n k a e rő ­ g a z d á lk o d á s fo n to s eszközei a te rü le ti m u n k a e rő -m é rle g e k . A fe lh a sz n á lá s célja s z e rin t a m u n k a e rő -m é rle g e k k é t c s o p o rtjá t kell m e g k ü lö n b ö z te tn i. A z elő ző ek b en v á z o lt f e la d a t — az e lm ú lt id ő sz ak m u n ­ k a e rő -h e ly z e té n e k elem zése — a „ b e sz á m o ló ” m u n k a e rő -m é rle g öszs z e á llítá s á v a l v ég e zh e tő el. A m u n k a e rő -fo rrá s és a m u n k a e rő -fe lh a sz n á lá s jö v ő b e li a la k u lá s á r a v o n a tk o z ó sz á m ítá so k e re d m é n y é t a „ t e r v ” m u n k a e rő ­ m é rleg fo g lalja össze. M ind a „ b e sz á m o ló ” , m in d a „ t e r v ” m u n k a e rő -m é rle g „ F o r r á s ” o ld a lá n a k a la p já t, a m u n k a k é p e s k o rú n ép esség s z á m á t, a d em og­

A MUNKAERŐ

VIZSGÁLATA

219

rá fia s z o lg á lta tja ; az u tó b b it a népesség elő rebecsléséh ez a lk a lm a z o tt d em o g rá fiai sz á m ítá si m ó d sz erek segítségével. A m u n k a e rő -m é rle g te h á t v a g y e g y m ú ltb e li, v a g y eg y jö v ő b e li id ő ­ p o n tb a n ren d e lk e z é sre álló m u n k a e rő v e l szám o l el. K é rd é s a z o n b a n , h o g y m it k ell „ m u n k a e rő ” a l a t t é rte n i, a népesség m ily en része m in ő s íth e tő m u n ­ k a e rő n e k és a fo g alo m eg y é rte lm ű e n m e g h a tá ro z h a tó -e ? G y a k ra n z a v a r t okoz, h o g y a v o n a tk o z ó iro d a lo m b a n a m u n k a e rő fo g al­ m á t — egy éb k ise b b -n a g y o b b ta rta lm i e ltérések m e lle tt — egy tá g a b b és egy sz ű k e b b k ö r ű é rte lm e z é sb e n h a s z n á ljá k . T á g a b b érte lm e z é sb e n a m u n k a e rő fo g a lm á b a ta rto z ik m in d e n k i, a k i té n y leg e sen dolgozik és a k i m u n k a v ég zé­ sé re a lk a lm a s, de k ü lö n b ö z ő okok m ia tt ( h á z ta r tá s t lá t el, m u n k a h iá n y , t a n u ­ lás stb .) nem dolgozik. E b b e n az é rte le m b e n a m u n k a e rő egyenlő a m u n k a ­ erő -fo rrássa l, a z az a m u n k a e rő -m é rle g „ F o r r á s ” o ld a lá n szerep lő m u n k a k é p e s népességgel. A m u n k a k é p e s népesség a m u n k a e rő le g á lta lá n o s a b b k a te g ó riá ja . S zű k eb b é rte lm e z é sb e n a m u n k a e rő h ö z csak a té n y leg e sen d o lgozók, a k e re ­ ső k ta rto z n a k . A m u n k a k é p e s népességnél sz ű k eb b k ö rű , a k ereső n ép esség ­ n él szélesebb k ö rű , a m u n k a n é lk ü lie k e t is felölelő g a z d a s á g ila g a k tív n é­ pesség. A m u n k a e rő fo g a lm á n a k k o n k r é t m e g h a tá ro z á s a o rs z á g o n k é n t eléggé v á lto z a to s . A tő k é s á lla m o k b a n m u n k a e rő n tö b b n y ire az e m líte tt „ g a z d a s á ­ g ilag a k tív n ép esség ” - e t é rtik . E fogalom ta rta lm a z z a e g y ré sz t a té n y leg e sen fo g la lk o z ta to tta k a t ( m u n k á lta tó k a t, ö n á lló k a t és seg ítő c s a lá d ta g ja ik a t, b é r­ b ől és fize tésb ő l é lő k e t, s z ö v e tk e z e ti ta g o k a t s tb . — b iz o n y o s e se te k b e n a feg y v eres te s tü le te k ta g ja i t is) és a m u n k a n é lk ü lie k e t, id e sz á m ítv a a z o k a t, ak ik n em d o lg o z n ak , de m u n k á t k e re sn e k . Sok o rsz á g b a n csak a z o k a t te k in tik a g a z d a sá g ila g a k tív népességhez ta rto z ó k n a k , a k ik eg y b izo n y o s k o r t e lé rte k , ill. tú llé p te k , m áshol a g az d aság i a k tiv itá s e g y á lta lá n nincs k o r ­ h a tá r h o z k ö tv e . A „ g a z d a sá g ila g in a k tív n ép esség” k ö ré b e ta rto z n a k a k iz á ­ ró la g h á z ta r tá s i m u n k á v a l foglalkozó nők, a ta n u ló k , a n y u g d íja so k , a v a g y o n u k b ó l élők (já ra d é k o s o k s tb .) és a m á so k tó l függő e l t a r t o t t sze­ m é ly ek (2). A z esete k n a g y tö b b sé g éb e n f é lre é rth e te tle n ü l m e g á lla p íth a tó , h o g y eg y a d o t t sz e m é ly t a g a z d a s á g i te v é k e n y sé g s z e m p o n tjá b ó l m e ly ik c s o p o rtb a k e ll so ro ln i (a k tív v a g y i n a k t í v ) ; so k a n v a n n a k az o n b a n , a k ik rő l ez eg y á l­ ta lá n n em d ö n th e tő el k ö n n y e n és e g y é rte lm ű e n . A leg n eh e ze b b esete k k ö zé ta rto z ik pl. a n n a k m e g á lla p ítá sa , h o g y k i m in ő s íth e tő seg ítő c s a lá d ta g n a k , k ü lö n ö se n h a te v é k e n y sé g ü k nem ren d sz eres és fiz e té s t sem k a p n a k . A m ég o ly részletesen k id o lg o z o tt c s o p o rto s ítá s a lk a lm a z á sa m e lle tt is m in d ig leszn ek n eh ezen b e s o ro lh a tó h a tá re s e te k . A z E N S Z s ta tis z tik a i szerv ez ete nem csek ély erő fe sz íté se k e t t e t t ed d ig is a m u n k a e rő k ö ré b e ta rto z ó fo g alm ak egység esítésére és a n em ze tk ö zi ö ssz eh a so n lítás b iz to s ítá s á ra . A z 1960 k ö rü li n é p sz á m lá lá so k eg y b e h a n g o lá sa é rd e k é b e n az E N S Z a k ü lö n b ö z ő b iz o tts á g o k b a n e g y e z te te tt és e lfo g a d o tt ja v a s l a to k a t a já n lá s o k fo rm á já b a n a d ta k ö z re (3). E n n e k n é h á n y id e­ v á g ó p o n tjá t az a lá b b ia k b a n rö v id e n is m e r te tjü k . A g az d aság i a k tiv itá s — lé n y eg é b en a sz ű k eb b é rte le m b e n v e t t m u n k a e rő h ö z ta rto z á s — s z e m p o n tjá b ó l az a já n lá s k é t a la p c s o p o rto t, ezek en belül k é t, ill. ö t ú n . „ s z a b a d o n v á la s z th a tó ” a lc s o p o rto t t a r ­ ta lm a z :

220

D R. T A M Á S Y J Ó Z S E F

A ) G a z d a s á g i l a g a k t í v n é p e s s é g ( e c o n o m ic a ll y a c t i v e p o p u l a t i o n ) : 1. F o g l a l k o z t a t o t t a k 2. M u n k a n é lk ü lie k B ) G a z d a s á g il a g i n a k t í v n é p e s s é g (noL e c o n o m i c a l l y a c t i v e p o p u l a t i o n ) : 1. H á z t a r t á s b e l i e k 2. T a n u ló k 3 . I n t é z e t e k b e n é lő s z e m é ly e k 4 . J ö v e d e l m ü k b ő l é lő k 5. E g y é b i n a k t í v s z e m é ly e k .

G azdaságilag aktív népesség: azo k a szem ély ek — férfiak és n ő k eg y ­ a r á n t — , ak ik te rm e lő m u n k a v égzéséhez v a g y s z o lg á lta tá s o k te lje síté sé h e z m u n k á ju k k a l ren d sz erese n h o z z á já ru ln a k , a k á r tén y leg e sen f o g la lk o z ta to t­ ta k , a k á r é p p e n m u n k a n é lk ü lie k . A f o g l a l k o z t a t o t t a k f o g a l m a a lá — m e g h a t á r o z o t t i d ő p o n t r a ( i d ő s z a k r a ) v o n a t ­ k o z t a t v a — a m u n k á t v é g z ő k v a g y a l k a l m a z á s b a n le v ő k t a r t o z n a k , b e l e é r t v e a z ö n á l l ó ­ k a t é s a s e g ít ő c s a l á d t a g o k a t is . M u n k a v é g z é s a l a t t a n y a g i j a v a k t e r m e l é s é b e n , v a g y s z o l­ g á l t a t á s o k t e l j e s í t é s é b e n v é g z e t t k ö z r e m ű k ö d é s t k e ll é r t e n i . A m u n k á t v é g z ő k k ö z é s z á ­ m í t a n a k a z o k is , a k i k a m u n k a i d ő n e k c s a k e g y r é s z é t d o lg o z z á k le , m e g h a t á r o z o t t m i n i ­ m u m fe le tt. A m u n k a n é l k ü l i e k k ö z é a z o k a t a s z e m é l y e k e t k e ll s o r o l n i , a k i k a v i z s g á l t i d ő ­ p o n t b a n ( v a g y i d ő s z a k b a n ) n e m d o lg o z n a k , d e m u n k á t k e r e s n e k , a m e l y é r t f i z e t é s t ( m u n k a b é r t , h a s z o n r é s z e s e d é s t s t b . ) k a p n a k , ill. k a p n á n a k , a z o k k a l e g y ü t t , a k i k e ls ő íz b e n k e r e s n e k m u n k á t ( k o r á b b a n m é g s o h a n e m d o lg o z ta k ) .

A g a z d a sá g ila g a k tív összes népesség a g a z d a sá g ila g a k tív p o lg á ri n ép e s­ ségből és a feg y v eres erő ta g ja ib ó l áll. G azdaságilag in aktív népesség: az e lő b b ie k b e n felso ro lt ö t a lc so p o rtb a ta rto z ó szem ély ek ; á lta lá b a n m in d e n k i, ak i az is m e r te te tt fe lté te le k fig y e­ le m b e v é te lé v e l nem te k in th e tő g a z d a sá g ila g a k tív n a k . A g a z d a sá g ila g in a k tív nép esség en b elü l s a já to s h e ly z e te t fo g la ln a k el a jö v e d e lm ü k b ő l élők. A tö b b i c s o p o rtb a ta rto z ó k tó l a la p v e tő e n k ü lö n b ö z n e k a b b a n , h o g y a n y a ­ g ilag fü g g etlen ek . A jö v e d e lm ü k b ő l é lő k e t tö b b o rszá g b an az a k tív n ép es­ séghez so ro ljá k azon az a la p o n , hogy g az d aság i sz e m p o n tb ó l n em e l ta r to t­ ta k . F ig y e le m b e v év e, hogy a g az d aság i a k tiv itá s a la p e lv e a p r o d u k tív m u n k a végzése, n em ta r to z h a tn a k a g a z d a sá g ila g a k tív n ép esség h ez (csu p á n a „ k e re s ő k h ö z ” ). A m u n k a e rő h ö z ta r t o z á s t ( i t t is a szűk eb b é rte le m b e n v e t t m u n k a e rő ­ ről v a n szó) sok ese tb e n nem k ö z v e tle n ü l a g az d aság i te v é k e n y s é g b e n elfog­ la lt h e ly z e t, h an e m a „ k e re ső — e l t a r t o t t ” v isz o n y a la p já n h a tá ro z z á k m eg, élesen e lk ü lö n ítv e a k e re s e tte l (jöved elem m el) ren d e lk ez ő , d e g az d aság i te v é k e n y s é g e t nem fo ly ta tó sz em é ly ek e t. A népesség k ere ső k és e l ta r to tt a k sz e rin ti elem zéséh ez az eg y ik sz o v jet nép esed ési ta n k ö n y v (4) a k ö v e tk e z ő c s o p o rto s ítá s t i s m e r t e t i : ill.

1. A t á r s a d a l m i m u n k a v a l a m e l y i k á g á b a n f o g la lk o z á s s a l b í r ó s z e m é ly e k ( k e r e s ő k , a k tív n épesség) 2. A z á lla m és a tá r s a d a lm i s z e rv e k e l t a r t o t t j a i (n y u g d íja s o k , ö s z tö n d íja s o k s tb .) 3 . E g y e s s z e m é ly e k e l t a r t o t t j a i .

A m a g y a r m u n k a ü g y i s ta tis z tik a a „ k e re ső n ép e ssé g ” fo g a lm á t h a sz ­ n á lja , de m iv el n á lu n k m u n k a n é lk ü lisé g — le g a lá b b is s z á m o tte v ő m u n k a ­ n élk ü liség — nincs, a k ereső népesség és a g a z d a sá g ila g a k tív n ép esség fogalm a

A MUNKAERŐ

221

VIZSGÁLATA

g y a k o rla tila g egybeesik (5). M u n k a ü g y i s ta tis z tik á n k u g y a n c sa k m e g k ü lö n ­ b ö z te ti az a k tív és az in a k tív k e re ső k e t. A k tív k ereső , a k i a v iz sg á lt id ő ­ p o n tb a n (id ő sz a k b a n ) k e re s e tte l já ró fo g la lk o z á st f o l y t a t ; in a k tív k ereső , a k i k ere ső fo g la lk o z á st n em f o ly ta t, de k e re s e tte l ren d e lk ez ik (pl. n y u g d í­ ja so k ). E b b e n az érte lm e zé sb en t e h á t az a k tív k ere ső nép esség fo g alm a felel m eg a g az d a sá g ila g a k tív népesség fo g a lm á n a k . A g a z d a sá g ila g a k tív n ép es­ ség, ill. az a k tív k ereső népesség és a „ f o g la lk o z ta to tta k ” k ö z é — h a m u n k a ­ n é lk ü lie k n in c sen e k — sz in té n eg y e n lő sé g -jele t le h e t te n n i. A ren d sz eres, fo ly a m a to s a d a tk ö z lé se in k b e n a z o n b a n a „ f o g la lk o z ta to tta k ” n em t a r t a l ­ m a z z á k a m e ző g a zd a ság m a g á n s z e k to rá n a k k e re s ő it és a seg ítő c s a lá d ta g o ­ k a t ; k ö ze le b b rő l a k e re ső k k ö v e tk e z ő c s o p o rtja it öleli f e l : egyes n é p g a z d a ­ sági á g a k b a n , az á lla m ig a z g a tá sb a n , az egészségügyi és k u ltu r á lis in té z m é ­ n y e k n é l dolgozó m u n k á s o k a t és a lk a lm a z o tta k a t — b e le é rtv e az ip a ri ü ze­ m ek és sz ö v e tk e z e te k ú n . o tth o n dolgozó m u n k á s a it is —, a s z ö v e tk e z e ti ta g o k a t, az önálló k is ip a ro s o k a t, k isk e re sk e d ő k e t, fu v a r o s o k a t és egyéb ö n á lló k a t, v a la m in t azo k a lk a lm a z o tta it (6). A m u n k a e rő — az is m e r te t e tt fo g a lm a k b á rm e ly ik e a la p já n is te k in t­ jü k — a népesség n ek m e g h a tá ro z o tt része. N a g y sá g a — so k m á s té n y ez ő m e lle tt — első so rb an a m u n k a k é p e s k o r ú népesség sz á m á tó l függ. A m u n k a k é ­ p es k o r n em eg y é rte lm ű e n m e g h a tá ro z h a tó k a te g ó ria . A lsó és felső h a tá r a o r­ sz á g o n k é n t v á lto z ó , függ a tá rs a d a lm i re n d sz e rtő l, tö rv é n y e s ren d e lk ez ése k ­ tő l, k ia la k u lt s z o k á s o k tó l; h a t á r a it egyes re n d k ív ü li esem én y ek , m in t pl. a h á b o rú is, m e g v á lto z ta th a tjá k . Á lta lá b a n a m u n k a k é p e s k o r az é le tk o rn a k az a tö rté n e lm i és tá rs a d a lm i fo ly a m a to k tó l függő, v á lto z ó része, am e ly b e n az e m b e r sz e rv ez eté n ek k á r o ­ so d á sa n é lk ü l sz á m o tte v ő m u n k á t v ég e zh e t. A m u n k a k é p e s k o r alsó h a tá r á n a k o rsz á g o n k é n ti k ü lö n b ö z ő sé g é t jól sz e m lé lte ti az E N S Z S ta tis z tik a i H iv a ta la egyik k im u ta tá s á n a k n é h á n y a d a ta (7). A z 1945—1954. év e k b en n é p s z á m lá lá s t t a r t o t t o rszág o k k ö z ü l 52 o rszág n é p szá m lálási k é rd é s a n y a g a sz e rin t a g a z d a s á g ila g a k tív nép esség sz á m á n a k a m e g á lla p ítá s á ra 28 o rszág ír t elő 5— 15 év k ö z ö tt v á lto z ó alsó k o r ­ h a t á r t ; a le g g y a k o rib b a k v o lta k a 14 év (11 o rszá g b an ), a 10 év (6 o rszá g ­ b a n ) és a 12 év (4 o rszá g b an ). A N e m z e t k ö z i M u n k a ü g y i H iv a t a l É v k ö n y v é b ő l b e m u t a t u n k e s e t e t is. A m u n k a k é p e s k o r a ls ó h a t á r a : 5 év E g y ip t o m b a n , 7 év G u a t e m a lá b a n , 10 é v B o lív iá b a n , B r a z íliá b a n , C e y lo n b a n , E l S a lv a d o r b a n , V e n e z u e lá b a n , 12 é v C h ilé b e n , C o sta R ic á b a n , E c u a d o r b a n , P a k is z t á n b a n , P a r a g u a y b a n , P o r tu g á liá b a n , 14 év A r g e n t ín á b a n , E g y e s ü lt Á lla m o k b a n , F in n o r s z á g b a n , F r a n c ia o r s z á g b a n , H o lla n d iá b a n , Í r o r s z á g b a n , J a p á n b a n , K a n a d á b a n , T a n g a n y ik á b a n , 15 é v E g y e s ü lt K ir á ly s á g b a n , N o r v é g iá b a n , R h o d é z iá b a n .

néhány

kon krét

V a n n a k o rszágok, ah o l m á s-m á s m é rc é t a lk a lm a z n a k a fe h é r és a színes­ b ő rű la k o ssá g ra . A D éla frik a i U n ió b a n és D é ln y u g a t-A frik á b a n pl. a fe h é r

222

D R. T A M Á S Y J Ó Z S E F

la k o sság eseté b en a m u n k a k é p e s k o r alsó h a tá r a 15 év, a b e n n s z ü lö tt és színes­ b ő rű la k o ssá g ra v o n a tk o z ó a n 10 év. A m u n k a k é p e s k o r felső h a tá r a á lta lá b a n eg y b eesik a n y u g d íjjo g o su lt­ sági k o r h a t á r r a l ; a le g tö b b á lla m b a n 64 év. M ag y aro rsz ág o n a M u n k a T ö rv é n y k ö n y v e tiltja a 14 év n é l fia ta la b b a k a lk a lm a z á s á t és a 14— 16 évesek sz á m á ra is csak k ö n n y e b b , az egészségre á r ta lm a tla n m u n k a v ég z ését e n g e d é ly e z i; te h á t a m u n k a k é p e s k o r alsó h a tá r a a 14 év. A b é rb ő l és fizetésb ő l élők k ö z ö tt 14 év n él f ia ta la b b nincs, je le n té k te le n a 1 4 — 16 évesek sz ám a is, in k á b b csak a m e ző g a zd a ság m a g á n ­ s z e k to rá b a n , a közös csalá d i m u n k a k e re té b e n , m in t seg ítő c s a lá d ta g o k d ol­ g o zn a k . A felső k o r h a tá r n á lu n k is a n y u g d íjk o r h a tá r : a fé rfia k n á l 60, a n ő k n é l 55 év. J e le n tő s a z o n b a n a z o k n a k a sz ám a , ak ik a m e g á lla p íto tt felső k o r h a tá r n á l idő seb b k o rb a n is tu d n a k és k ív á n n a k dolgozni. A nem m u n k a k é p e s k o rú k ere ső k sz ám a a k ere ső n ép esség n ek m in te g y 1 0 °n -ára te h e tő (5). E z é r t k ív á n a to s len n e a m u n k a k é p e s é le tk o r felső h a tá r á n a k eg y ­ ségesen a 64 é v e t te k in te n i. A m u n k a e rő fo g a lm á n a k k ü lö n b ö z ő ség e m ia t t u g y an is eb b e n a v o n a tk o z á s b a n a le g m e g b íz h a tó b b n e m z e tk ö z i ö sszeh aso n ­ lítá s t a m u n k a k é p e s k o rú népesség sz á m a és az ö ssznépességhez v is z o n y íto tt a r á n y a a d ja , m e rt kellően ré s z le te z e tt k o ra d a to k b ó l b á rm ik o r m e g á lla p ít­ h a tó és azonos báziso n ö ssz e h a so n líth a tó ; ez az a la p ja a m u n k a e rő v e l k a p ­ cso lato s d em o g rá fiai sz á m ítá s o k n a k is. A M U NK AER Ő N A G Y SÁ G Á N A K ÉS Ö SSZ E T É T E L É N E K D E M O G R Á F IA I T É N Y E Z Ő I

M inden tá rs a d a lo m b a n a népesség g az d aság i és d em o g rá fiai k e re s z tm e t­ s z e té t m e g h a tá ro z ó té n y e z ő k eg y m ássa l szoros k ö lc s ö n h a tá s b a n v a n n a k . A m u n k a e rő n e k , m in t a la p v e tő g a z d a sá g i k a te g ó r iá n a k a jelleg e is első so rb an a m u n k a e r ő t a lk o tó sz em é ly ek d o m in á n s d em o g rá fiai je lle m z ő itő l függ. A d o tt o rszá g b an , a d o tt id ő b en , a m u n k a e rő n a g y s á g a és ö ssz e té te le a szü le­ té si, h alálo zási, v á n d o rlá si a r á n y m ú ltb e li m é rté k é n e k és a la k u lá s á n a k fü g g ­ v én y e; a d o tt g az d aság i, szociális k ö rü lm é n y e k v is z o n t k ih a tn a k a jö v ő b e li sz ü letési, h alálo z ási, v á n d o rlá si a r á n y ra . A k é t té n y e z ő -c so p o rt eg y ik éb en sem k ö v e tk e z h e t be v á lto z á s a n é lk ü l, h o g y előbb v a g y u tó b b ne le n n e h a tá s ­ sal a m á sik ra . A te rm é k e n y s é g i, h a la n d ó sá g i, v á n d o rlá s i v isz o n y o k a la k u lá s á b a n m u ta tk o z ó je lle g ze tes ir á n y z a t m e g h a tá ro z z a a n ép esség s z á m á n a k , nem és k o r sz e rin ti ö ssz eté te lén e k jö v ő b e li a la k u lá s á t, ezzel eg y b en a z o k n a k a szem é ly ek n e k m a x im á lis s z á m á t is, a k ik a d o t t id ő p o n tb a n g az d aság i te v é ­ k e n y s é g e t f o ly ta th a tn a k . A ren d e lk ez ésre álló m u n k a e rő -fo rrá s t m e g h a tá ro z ó tén y ező k egyik c s o p o rtja te h á t m in d ig d em o g rá fiai. E té n y e z ő k tő l függ, hogy a n é p g a z d a sá g m u n k a e rő -s z ü k sé g le té n e k e llá tá s á ra a n ép esség n ek h á n y a d ré sz é t le h e t s z á m ítá sb a v en n i. H o g y ez a m u n k a e rő -p o te n c iá l m ilyen m é rté k b e n v álik a te rm e lé sb e n részv ev ő a k tív m u n k a e rő v é , n a g y o b b részb en m á r nem dem o g ráfiai, h a n e m g az d aság i, szociális k ö rü lm é n y e k tő l, tá rs a d a lm i v isz o n y o k tó l függ. A h á z a s n ő k a r á n y a pl. d em o g rá fiai fo ly a m a ­ to k b a n g y ö k erezik , de h o g y a h á z a s n ők k ö z ü l m e n n y ie n v á ln a k a m u n k a ­ erő ta g ja iv á , a z t tá rs a d a lm i, g az d aság i té n y e z ő k sz a b já k m eg. A k ö v e tk e z ő k b e n a m u n k a e rő a la k u lá s á ra h a tó d e m o g rá fia i té n y e z ő k e t, ille tv e e té n y e z ő k tü k r é b e n m a g á t a m u n k a e r ő t v iz sg á lju k rész leteib e n ,

A MUNKAERŐ

VIZSGÁLATA

223

h e ly e n k é n t — ah o l fe lté tle n ü l szükséges — nem d em o g ráfiai v o n a tk o z á s o k a t is é rin tv e . (M u n k ae rő n á lta lá b a n a sz ű k e b b é rte le m b e n v e t t m u n k a e rő t, t e h á t a k e re s ő k e t ill. a k tív k e re s ő k e t v a g y a g az d a sá g ila g a k tív n ép e ssé g et fo g ju k é rte n i.) N em ta rto z ik fe jte g e té se in k célk itű zé sei k ö zé a v o n a tk o z ó sz á m a n y a g ism e rte té se , m égis a n épesedési fo ly a m a to k tü k rö z ő d é s é t a m u n k a e rő n a g y s á g á b a n és ö ssz eté te léb e n célszerű lesz e s e te n k é n t n é h á n y a d a tta l is sz e m lé lte tn i (8., 9.). A m u n k a e rő v iz sg á la tá v a l k a p c s o la tb a n a dem o g ráfia szerep e és fel­ a d a ta i az a lá b b ia k b a n fo g la lh a tó k össze : 1. S z o lg á lta tja a m u n k a e rő -fo rrá s n a g y s á g á n a k és ö ssz eté te lén e k m eg ­ á lla p ítá sá h o z szükséges népességi a d a t o k a t ; m e g á lla p ítja a m u n k a k é p e s k o rú n ép esség s z á m á t és ö ssz e té te lé t. (M ag án ak a sz ű k eb b érte le m b e n v e t t m u n k a ­ e rő n ek , a g az d aság i te v é k e n y s é g e t f o ly ta tó k n a k a s z á m á t n em a d em o g rá fia, h an e m a m u n k a ü g y i s ta tis z tik a veszi sz ám b a .) 2. V izsg álja — v a g y eh h ez le g alá b b is eszk ö z t, ill. v iz sg á la ti m ó d s z e rt n y ú jt — a té n y le g e s m u n k a e rő , k ö ze le b b rő l a g a z d a sá g ila g a k tív népesség, ill. k ere ső n ép esség d em o g rá fiai k e re s z tm e ts z e té t, k o r, n em , csalá d i á lla p o t s tb . sz e rin ti ö ssz e té te lé t. (E rre á lta lá b a n csak a n é p sz á m lá lá so k , v a g y re p re ­ z e n ta tív fe lv é te le k b iz to s íta n a k le h e tő sé g e t.) 3. E le m zi a m u n k a e rő a d o t t id ő p o n tb e li n a g y s á g á n a k és ö ssz eté te lé­ n ek k ia la k ítá s á r a h a tó nép esed ési foly a m a t o k a t , a s z ü le té st, h a lá lo z á st, v á n d o r lá s t, h á z a s s á g k ö té s t, g y e rm e k sz á m o t stb . 4. S z á m ítá s o k a t végez — h o ssz ab b , v a g y rö v id e b b id ő sz a k ra — a m u n k a e rő -fo rrá s ill. a m u n k a e rő n a g y s á g á n a k és ö ssz eté te lén e k v á r h a tó a la ­ k u lá s á ró l. A fe lso ro lt fe la d a to k e g y m á stó l élesen n em h a tá r o lh a to k el, a g y a k o r­ la tb a n is e g y m á sb a k a p c so ló d n a k , eg y m ássa l p á rh u z a m o sa k , e z é rt k ö v e tk e z e ­ te s e lh a tá ro lá s tá rg y a lá s u k so rán sem v ih e tő m in d e n e se tb e n k e re sz tü l, de ez nem is lá tsz ik fe lté tle n ü l szükségesnek. A m u n k a e rő n a g y s á g á n a k k e r e te it első so rb an a nép esség sz á m a h a tá ­ ro zz a m eg. A népesség n ö v ek ed ése eseté n a m u n k a e rő -p o te n c iá l is n ö v ek szik , és fo rd ítv a . H a az egész n ép e ssé g et N -nel, a m u n k a e r ő t M -m e l je lö ljü k , M a d o t t n ép esség szám m e lle tt a m u n k a e rő v isz o n y la g o s n a g y s á g á t az ^ h á n y a ­ dos h a tá ro z z a m eg (re n d sz e rin t sz á z a lé k b a n k ifejezv e). N A g a z d a s á g i a k tiv itá s m é rő sz á m a t e h á t :

e - f - i o o

[1]

ah o l az M a m u n k a e rő tá r g y a lt fo g alm ai k ö z ü l b á rm e ly ik n e k m e g fe lelh et. J o b b m e g k ö zelítése a m u n k a e rő v isz o n y lag o s n a g y s á g á n a k , h a a m u n k a ­ e rő t n em az egész népességhez, h a n e m a n ép esség n ek b iz o n y o s k o r h a tá r o k k ö z ö tti részéhez, á lta lá b a n a m u n k a k é p e s k o rú n ép esség h ez v isz o n y ítju k . F ü g ­ g e tle n ü l a z o n b a n a m u n k a e rő -te rv e z é sn é l a lk a lm a z o tt k o r h a tá ro k tó l, az i t t és a to v á b b ia k b a n ism e rte te n d ő sz á m ítá so k n á l célszerű o ly a n k o r h a tá r o k a t k ije lö ln i, h o g y le h ető ség sz e rin t a m u n k a e rő v a la m e n n y i e g y e d é t k ö z re ­ fo g ja. A z alsó k o r h a tá r , ah o l a m u n k a k é p e s k o r alsó h a t á r á t a tö r v é n y ír ja elő, á lta lá b a n a d o tt. F első k o r h a tá r n a k egy o ly a n k o ré v a lk a lm a s, pl. a 70

224

DR.

TAMÁSY J Ó Z S E F

v a g y a 74 év, a m e ly e n tú l a k tív k ere ső g y a k o rla tila g m á r n em fo rd u l elő. F e l­ té te le z v e , ho gy a 14—74 éves k o rú népesség g y a k o rla tila g az összes a k tív k e re s ő t (v ag y a g a z d a sá g ila g a k tív nép esség et) m a g á b a fo g lalja, a k k o r a g az­ d a s á g i a k tiv itá s a r á n y á t a k ö v e tk e z ő k é p le t h a tá ro z z a m eg :

Q

M • 100

=

[2 ]

™ 1-1— 74

a h o l a nevező a 1 4 —74 éves k o rú n ép esség sz ám a . E z e n k ív ü l — k ü lö n ö se n te rv e z é si c é lo k ra — szükséges m ég a m u n k a k é p e s k o rú k e re ső k s z á m á n a k a m u n k a k é p e s k o r ú népesség sz ám á h o z v is z o n y íto tt a r á n y á t is v iz sg áln i (a te rv e z é sb e n a lk a lm a z o tt k o r h a tá ro k fig y elem b e v éte lév e l). A m u n k a e rő s z á m á b a n b e k ö v e tk e z ő v á lto z á s n em k iz á ró la g a népesség s z á m á n a k v á lto z á s á tó l függ és azzal tá v o lró l sem azo n o s m é rté k ű . Á lla n d ó m a g as k o rre lá c ió a népesség sz ám a és a m u n k a e rő k ö z ö tt csak a 20 — 60 é v k ö z ö tti fé rfia k n á l áll fen n (10). A m u n k a e rő a la k u lá s á n a k rész letese b b elem zéséhez to v á b b i té n y e z ő k e t is figyelem b e k ell v en n i, első so rb an a n é­ pesség n em ek és k o r sz e rin ti ö ssz eté te lét. A férfi és női n ép ességen b elü l a g az d aság i a k tiv itá s m é rté k e a [2] a la tti k é p le tn e k m egfelelően : Q l=

• 100 és Qn = A l / l l — jj

Mn

• 100

[3]

11-74

ah o l az ,,f ” és az ,,n ” in d e x a férfi és a női n ép e ssé g et ill. m u n k a e r ő t jelöli. U g y a n e z t a 14—74 év k o r h a tá ro n belü l az egyes k o ré v e k re v a g y k o r ­ c s o p o rto k ra a lk a lm a z v a : Q u = M ,x • 100 és Qnx = M n x ■ 100 N fx N nx

[4]

ah o l „ x ” je le n ti a v iz sg á lt k o r é v e t v a g y k o rc s o p o rto t. P l. x = 30 eseté n a Qfsa a 30 éves k o rú férfi népességből a 30 éves k o rú férfi k ere ső k százalék o s a r á n y á t je le n ti. A 20 — 64 éves k o rú férfiak g a z d a sá g i a k tiv itá s á n a k a r á n y a a le g tö b b o rsz á g b a n e g y fo rm á n m a g a s és v isz o n y la g csek ély e lté ré s t m u ta t, sz in te k i­ v é te l n é lk ü l m e g h a la d ja a 9 0 % -o t és nem ta rto z ik a k iv é te le s esete k k ö zé a 95 — 9 6 % sem . (F ig y e le m b e k ell a z o n b a n v en n i, h o g y a tő k é s á lla m o k b a n e z t az a r á n y t re n d s z e rin t a g a z d a sá g ila g a k tív nép esség sz ám a a la p já n szá­ m ítjá k , ez p ed ig m a g á b a n fo g lalja a m u n k a n é lk ü lie k e t is.) S o k k al v á l­ to z a to s a b b k é p e t m u t a t az ú n . „ h a t á r ” m u n k a e rő k a te g ó riá k , a 15 — 19 éves, sok o rsz á g b a n a 15 éven alu li fia ta lo k , a n y u g d íjk o r h a tá r k ö rü li v a g y azo n tú li ö regek és á lta lá b a n a n ők g az d aság i a k tiv itá s á n a k a r á n y a . A z a r á ­ n y o k k ia la k ítá s á b a n a d em o g rá fiai té n y e z ő k n é l fo n to sa b b szerep e v a n a g a z d a sá g i fe jle tts é g fo k á n a k és a tá rs a d a lm i b e re n d e z k e d é sn e k . A g a z d a s á g ila g e lm a r a d o tt, m ező g a zd a ság i o rsz á g o k b a n a g y e rm e k e k m u n k á b a á llá s a so k k a l k o r á b b a n k e z d ő d ik . N em k iv é te le s eset, h o g y a 10— 14 éves fiú g y e rm e k e k 2 0 —3 0 % -a — egyes o rsz á g o k b a n m ég a n n á l is n a g y o b b része — f o ly ta t o ly a n m é rté k b e n k ere ső te v é k e n y s é g e t, h o g y g az­ d a s á g ila g a k tív n a k k e ll m in ő síte n i. A 15 — 19 évesek k o r c s o p o r tjá b a ta rto z ó k

A MUNKAERŐ

VIZSGÁLATA

225

e se té b e n m á r so k k a l la z á b b az összefüggés a g a z d a sá g i fe jle tts é g és a g a z d a ­ sági a k tiv itá s a r á n y a k ö z ö tt. H a so n ló a h e ly z e t a m u n k a e rő felső h a tá r - c s o p o r tjá b a n is. A g a z d a sá g i­ lag e lm a r a d o tt o rsz á g o k b a n a 64 év n él id ő seb b fé rfia k m in te g y 8 0 % -a t a r ­ to z ik a g a z d a sá g ila g a k tív népesség k ö réb e , a f e jle tt ip a ri o rsz á g o k b a n a felső h a t á r is csak en n e k m in te g y fele. A g a z d a sá g ila g a k tív n ő k a rá n y a , á lla n d ó em elk ed és m e lle tt, o rszá g o n ­ k é n t széles h a tá r o k k ö z ö tt v á lto z ik , de tra d ic io n á lis h iv a tá s u k k ö v e tk e z té b e n lé n y eg esen a l a tt a m a ra d a fé rfia k é n a k . A g a z d a sá g ila g f e jle tt o rszág o k t ú l ­ n y o m ó rész éb e n az a k t ív népesség b ő l az a k tív n ők a r á n y a k b . 2 5 —4 0 % ( á lta lá b a n 1950—1956. év i a d a to k s z e r i n t ) ; a női népesség b ő l az a k tív n ő k a r á n y a n é h á n y % -k a l a la c so n y a b b (M ag y a ro rsz ág o n a k é t a r á n y pl.: 32,0, ill. 2 8 ,2 % ). A g a z d a sá g ila g e lm a r a d o tt o rsz á g o k b a n a n ő k a k tiv itá s á n a k a r á n y a tö b b n y ir e 2 0 % a l a t t v a n . A m u n k a e rő n a g y s á g á t é rin tő té n y e z ő k k ö z ü l á lta lá b a n k e v é s fig y e lm e t fo rd íta n a k a n em ek k ö z ö tti a r á n y m e g v á lto z á sá n a k a h a tá s á ra , h o lo tt ez — k ü lö n ö se n a z o k b a n az o rsz á g o k b a n , ah o l sú ly o s h á b o rú s e m b e rv e sz te sé ­ g ek k ö v e tk e z té b e n a n e m e k k ö z ö tti eg y e n sú ly t ö b b é-k e v ésb é m e g b o m lo tt — a m u n k a e rő n e k az egész n ép ességhez v is z o n y íto tt a r á n y á r a is c s ö k k e n tő en h a t. H a az a k tiv itá s i a r á n y t a v iz sg á lt id ő sz a k b a n a b á z is-id ő sz a k é v a l azo ­ n o sn a k te k in tjü k , a k k o r a n em ek k ö z ö tti a r á n y v á lto z á s á n a k h a t á s á t a [3] k é p le tb e n h a s z n á lt jelö lések a lk a lm a z á sá v a l a k ö v e tk e z ő m ó d o n v iz s g á lh a t­ ju k ; (a ,,0 ” in d e x a b áz isid ő sza k , az ,,1 ” in d e x a b eszá m o lási id ő szak m eg ­ felelő a d a ta it je le n ti) : M 0f

_

,

M 0n

„

—— — Qoi es —- - — Qon A 0f Non

[5 ]

a k tiv itá s i a rá n y o k eseté n (a százalék o s fo rm á tó l i t t e lte k in th e tü n k ) az egész n ép esség re ( N 0f + N on) v o n a t k o z ta to tt a k tiv itá s i a r á n y a b á z isid ő sz a k b a n :

[6]

[ 7 A Qof - n és a Qjf+n k ö z ö tti k ü lö n b sé g e b b e n az e s e tb e n a z t fo g ja m u ta tn i, h o g y m e n n y iv e l v á lto z o tt az a k tiv itá s i a r á n y a n em ek a r á n y á n a k a m e g v á lto z á sa k ö v e tk e z té b e n . H a a n em ek a r á n y á t a 100 fé rfira ju tó n ő k sz á m á v a l feje zz ü k ki, N in _

100

Ari/

Non, ■ 100 eseté n No,

[8 ]

és f o rd ítv a : N t„ N ,t 1 5 D em ográfia

• 100 <

Non No,

100 eseté n

[9]

]

226

DR.

TAMÁSY J Ó Z S E F

A sz á m ítá s elv ég ezh ető a m u n k a e rő n e k n em az egész n épességhez, h a n e m a n ép esség n ek b izonyos k o r h a tá ro k k ö zé eső részéhez tö rté n ő v iszo ­ n y ítá s a a la p já n is, m in t a [3] k é p le tn é l. A k o rö ssz e té te l h a tá s á n a k elem zésénél — m in t elég á lta lá n o s jelen ség — a n ép e ssé g öreg ed ésén ek a m u n k a k é p e s k o rú a k a r á n y á r a g y a k o r o lt h a tá s a érd e m el k ü lö n ö s fig y elm et. A z eu ró p a i és á lta lá b a n a g a z d a s á g ila g e lő re h a la ­ d o tt o rsz á g o k b a n a n ép esség tö b b é -k e v é sb é e lő re h a la d o tt ö reg e d ésé n ek le h e­ tü n k ta n ú i. A z e u ró p a i á lla m o k n épesed ési ir á n y z a ta iv a l fog lalk o zó egyik ta n u lm á n y (11) a népesség öregedése, és a 15 — 64 éves k o rc s o p o rtb a ta rto z ó ún. „ p r o d u k tív ” k o r ú a k a r á n y á n a k a la k u lá sa k ö z ö tti ö sszefü g g ést v iz sg álv a az öreg ed és f o ly a m a tá n a k e lő re h a la d o tts á g a sz e rin t h á ro m típ u s t k ü lö n b ö z ­ t e t m eg : 1. A z ö r e g e d é s i f o l y a m a t k e z d e t é n a f i a t a l k o r ú — 15 é v e n a lu li — e l t a r t o t t a k a r á n y a m a g a s , a z ö r e g k o r ú — 64 é v n é l i d ő s e b b — e l t a r t o t t a k é a la c s o n y . (A z „ e l t a r t o t t ” m e g ­ n e v e z é s i t t n e m té n y le g e s e lta r to tts á g o t , h a n e m a „ p r o d u k tív ” k o r c s o p o rto n k ív ü li k o r c s o p o r t o k h o z v a ló t a r t o z á s t j e l e n t .) 2. A fia ta lk o rú e lta r to tta k n a k a p r o d u k tív k o rú a k h o z v is z o n y íto tt a rá n y a je le n ­ tő s e n c s ö k k e n , a n é l k ü l , h o g y e g y id e jű le g a z ö r e g k o r ú e l t a r t o t t a k a r á n y a s z á m o t t e v ő e n n ö v e k e d n e . E r e d m é n y k é n t a k é t „ e l t a r t o t t ” k o rc s o p o rtn a k a p r o d u k tív k o rú a k h o z v i s z o n y í t o t t e g y ü t t e s a r á n y a is v i s z o n y l a g a l e g a l a c s o n y a b b . 3. A z ö r e g e d é s i f o l y a m a t e l ő r e h a l a d t á v a l a z ö r e g k o r ú a k n a k a p r o d u k t í v k o r ú a k h o z v i s z o n y í t o t t a r á n y a f o l y a m a t o s a n e m e l k e d i k , o ly a n m é r t é k b e n , a m e l y e t a f i a t a l k o r ú a k a r á n y á b a n b e k ö v e t k e z ő c s ö k k e n é s tö b b é m á r n e m t u d k i e g y e n l í t e n i .

A sz ó b an forgó ta n u lm á n y (11) szám o s e u ró p a i o rszág p é ld á já n m u ta tja be a n ép esség ö regedésének h a t á s á t a p r o d u k tív k o r ú ill. a g a z d a sá g ila g a k tív n épességre. A z e u ró p a i tő k é s á lla m o k tö b b sé g é b e n az öregedési fo ly a ­ m a t so rá n a 2. p o n t a l a t t v á z o lt k ö rü lm é n y e k n e k m egfelelő á lla p o to t a 3. p o n t a la ttia k n a k m egfelelők v á ltjá k , ill. v á l to ttá k fel. Ü ja b b b ecslések sze­ r in t ez ek b en az o rsz á g o k b a n az ö regedési fo ly a m a t 1970 k ö r ü l éri el csú cs­ p o n tjá t; a 65 éves és id ő se b b e k n e k a p r o d u k tív k o rú a k h o z v is z o n y íto tt a r á n y a az 1951. évi á tla g 15% -ró l 1 9 % -ra, de tö b b o rszá g b an 2 0 % -ra , v a g y m ég m a g a s a b b ra fog em elk e d n i (9). I t t k ell m e g em líte n i, h o g y a sz ü letése k sz á m á n a k em elk e d ése á tm e n e ­ tile g — am íg egy a d o t t é v b e n s z ü le te tte k a p r o d u k tív k o rb a n em lé p n ek — a p r o d u k tív k o rc so p o rto k v isz o n y la g o s n a g y s á g á n a k a csö k k e n té se irá n y á ­ b a n h a t. A z o k b a n az id ő sz a k o k b a n , m ik o r az ö re g k o rú a k h a la n d ó sá g á n a k a csö k k en éséb ő l és a szü letési a r á n y em elked éséb ő l ered ő h a tá s o k összegeződn ek , a p r o d u k tív k o rú a k a rá n y a n a g y o b b m é rté k b e n csö k k en . A sz ü letések h á b o rú u tá n i n ö v ek e d ésén ek k ö v e tk e z té b e n sok o rsz á g b a n je le n tk e z e tt ez a fo ly a m a t az 1950-es év e k b en és n a p ja in k b a n is t a r t . E z a je len ség te rm é sz e ­ te s e n nem v á lto z ta t azon a té n y e n , h o g y a nép esség ö regedése első so rb an és a le g n a g y o b b m é rté k b e n a sz ü letések sz á m á n a k k o r á b b i csö k k en é séb e n g y ö ­ kerezik. A sz ü le té sg y a k o risá g csökkenése e g y é rte lm ű e n ö reg e d ésre v e z e t. A h a la n d ó sá g csökkenése — m ivel le g jelen tő se b b té n y e z ő je a csecsem ő- és a g y e rm e k h a la n d ó sá g — a n ép e ssé g et á lta lá b a n f ia ta lítja , h a tá s a a z o n b a n nem e g y é rte lm ű , m e rt az ö re g k o rú a k h a la n d ó sá g á n a k az á tla g o s n á l n ag y o b b m é rté k ű ja v u lá s a , k ü lö n ö se n v á lto z a tla n v a g y csö k k en ő szü let ésg y a k o risá g m e lle tt v isz o n y lag o s v a g y részleges ö re g e d é st is o k o z h a t (12). A h ala n d ó sá g ja v u lá s á n a k lényegesen k ise b b szerepe ab b ó l is k ö v e tk e z ik , h o g y n ag y o b b

A MUNKAERŐ

VIZSGÁLATA

227

m é rté k b e n h a t a f ia ta la b b k o rú a k v á r h a tó á tla g o s é le tta r ta m á n a k a hoszsz a b b o d á sá ra . A m u n k a k é p e s k o rú népesség s z á m á t és ö ssz e té te lé t h o ssz ab b id ő re a n ép esed ési fo ly a m a to k a la k u lá sa h a tá ro z z a m eg. E z n y ilv á n v a ló a n fen n á ll, h a eg y h o sszab b id ő szak b á rm e ly ré sz é t v iz sg á lju k is, de eb b e n az e se tb e n a m u n k a k é p e s k o r ú a k sz ám a — k ö z v e tv e ö ssz eté te le is — k o n k r é te n a m u n ­ k a k é p e s k o r t a v iz sg á lt id ő p o n tb a n elérők és a m u n k a k é p e s k o rb ó l u g y a n ­ a k k o r k ilé p ő k sz á m á tó l függ. A m u n k a k é p e s k o rb a b e lé p ő k n e k és a m u n k a ­ k ép es k o rb ó l k ilé p ő k n e k a m u n k a k é p e s k o rú népességhez v is z o n y íto tt [ 10] a r á n y a i a m u n k a e rő u tá n p ó tlá s á r a első so rb an és k ö z v e tle n ü l s z á m ítá sb a v e h e tő szem élyek és a m u n k a e rő b ő l k ilé p ő szem ély ek v á r h a tó v iszo n y lag o s s ú ly á t a d já k m eg. (Az in d e x e k a k o r c s o p o rto t jelö lik .) Az ú n . „k ic se ré lő d é si” v a g y „ fo rg a lm i” a r á n y a belépő és k ilé p ő k é t h a tá r -k o r o s z tá ly eg y m ásh o z v is z o n y ítá s á n a k e re d m é n y é t m u ta tja , á lta lá b a n a 100 k ilé p ő re ju tó b elép ő fo rm á já b a n sz á m ítv a a k á r k ö z v e tle n ü l, a k á r k ö z v e tv e , a m u n k a k é p e s k o rú n ép esség h ez v is z o n y íto tt a rá n y a ik a la p já n : [ 11 ]

T is z tá b b k é p e t m u ta tn a k a nem ek sz e rin t s z á m íto tt a rá n y sz á m o k . A „ k ic se ré lő d é si” a r á n y t s z á m ítjá k ö ssz ev o n t h a tá r k o ro s z tá ly o k r a is, m in t p l : a száz 6 0 —64 éves k o r ú ra ju tó 15 — 19 v a g y 10 — 14 éves k o rú a k szám a. A „k ic se ré lő d é si” a r á n y m in te g y „ s ta n d a r d iz á lt” a la k u lá s á t k a p ju k , h a a m u n k a k é p e s k o rb a b elép ő k és a m u n k a k é p e s k o rb ó l k ilé p ő k é v e n k é n ti s z á m á t re n d re egy k iv á la s z to tt év m u n k a k é p e s k o rú nép esség éh ez v is z o n y ít­ ju k , m a jd a k a p o tt, v isz o n y szá m o k a la p já n k is z á m ítju k a „k ic se ré lő d é si” a r á n y t. H a e lő re sz á m ítá st is v é g z ü n k , legm egfelelőbb a „ tá r g y é v ” (az u to lsó év, am ely rő l té n y sz á m o k á lln a k ren d e lk ez ésre) m u n k a k é p e s k o r ú népességéhez v isz o n y íta n i a v is s z a te k in tő és az e lő re s z á m íto tt a d a to k a t e g y a rá n t. A m u n k a k é p e s k o rc s o p o rtb a b elép ő k és o n n a n k ilé p ő k d em o g rá fiai té n y e z ő k á lta l m e g h a tá ro z o tt v á r h a tó sz á m á n a k té n y leg e s a la k u lá s á ra h a tó n em d em o g rá fiai té n y e z ő k k ö z ü l k e t t ő t — k ü lö n ö s fo n to ssá g u k m ia tt — szü k ség esn ek lá tsz ik é rin te n i. H o g y az e m líte tt c s o p o rto k b a ta rto z ó k k ö z ü l m e n n y i lesz a m u n k á b a lép ő k , ill. a m u n k á b a n m a ra d ó k sz ám a , n a g y m é r­ té k b e n függ egyfelől a ta n k ö te le s k o rtó l, ill. az o k ta tá s i re n d sz e rtő l, m ásfelől a n y u g d íjjo g o su ltsá g i k o rtó l, ill. a n y u g d íjre n d sz e rtő l. A ta n k ö te le s k o r m eg ­ h o ss z a b b ítá sa , a k ö zé p - és a felső fo k ú o k ta tá s k iszélesítése, a to v á b b ta n u lá s e lő m o z d ítá sa a m u n k a v á lla lá s k e z d e ti id ő p o n tjá t k ito lja , á tm e n e tile g csö k ­ k e n ti a m u n k a e r ő u tá n p ó tlá s t. A n y u g d íjk o r h a tá r csö k k en té se, a szükséges sz o lg á la ti idő m e g rö v id íté se , a n y u g d íja k em elése v isz o n t a k o r á b b i v issz a ­ v o n u lá s e lő m o z d ítá sá v a l h a t c s ö k k e n tő en a m u n k a e rő re . A tő k é s á lla m o k b a n e k ö rü lm é n y e k n e k k ü lö n ö se n fo n to s sz e re p e t tu la jd o n íta n a k a m u n k a e r ő 1 5*

228

DR.

TAMÁSY J Ó Z S E F

p ia c sz a b á ly o z á sá b a n (8). M u n k a h iá n y , m u n k a n é lk ü lis é g v a g y részleges fo g la lk o z ta to tts á g eseté n az o k ta tá s k iszélesítése n e m c s a k a m u n k a k ín á la ­ t o t c sö k k e n ti, de m u n k a a lk a lm a t is te r e m t (isk o lá k ép ítése és e llá tá sa t a n ­ sz e m é ly z e tte l és f e n n ta rtó sz e m é ly z e tte l s tb .). U g y a n a k k o r a g g á ly o k a t is h a n g o z ta tn a k , h o g y a g a z d a sá g i a k tiv itá s t a r t a m a a szociális k ö rü lm é n y e k ja v u lá s a és a m e ző g a zd a ság je le n tő sé g é n e k v isz o n y la g o s csö k k en ése k ö v e t­ k e z té b e n felülről, az o k ta tá s eg y id ejű á lla n d ó szélesed ésév el p ed ig a lu lró l eg y re rö v id ü l. E n n e k fo ly tá n — le g a lá b b is á tm e n e tile g — n eh ézség ek lép ­ n ek ill. lé p h e tn e k fel a m u n k a e rő -e llá tá s te ré n . A k é rd é sse l k a p c so la to s a n a lí­ zis szü k ségességével a n é p s z á m lá lá so k a n y a g á n a k feld o lg o zására v o n a tk o z ó E N S Z a já n lá s (7) is foglalkozik. A nép esed ési fo ly a m a to k v á lto z á sa , a n ép esség n em és k o r sz e rin ti össze­ té te le m e lle tt a női m u n k a e rő n a g y s á g á ra s z á m o tte v ő h a t á s t g y a k o ro l a m u n k a k é p e s k o rú női n ép esség csalá d i á lla p o t és az e llá ta n d ó g y erm e k ek sz á m a sz e rin ti m egoszlása, ill. az a k ö rü lm é n y , h o g y e g y á lta lá n k ell-e g y e r­ m e k e k e llá tá sá ró l g o n d o sk o d n i, v a g y sem . V a n n a k o ly a n ta p a s z ta la to k , h o g y m ag a a h á z a s csalá d i á lla p o t — m ég a k k o r is, h a e g y á lta lá n n incs g y e rm e k — v is s z a ta rtó h a t á s t g y a k o ro lh a t a női m u n k a v á lla lá s ra . S zám os o rsz á g b a n azono s k o rc so p o rto k o n b elü l á lta lá b a n m a g a sa b b a g a z d a sá g ila g a k tív n ők a r á n y a a h a ja d o n , m in t a g y e rm e k n élk ü li h á z a s nő k k ö z ö tt. A csalá d n a g y sá g a és a n ő k m u n k a v á lla lá s a k ö z ö tti össze­ függésre v o n a tk o z ó v iz sg á la to k v isz o n t a z t lá ts z a n a k ig azo ln i, h o g y az a n y á k m u n k a v á lla lá s á t in k á b b a k a d á ly o z z a az, h o g y e g y á lta lá n v a n e llá tá s t igénylő k isg y e rm e k , m in t az e llá tá s t igénylő g y e rm e k e k sz ám a (11). K é ts é g te le n , h o g y az a n y a sá g , ille tv e a te rm é k e n y s é g és a n ő k m u n k a ­ v á lla lá s a e g y m ásra e lle n té te s h a tá s t g y ak o ro l. (Az e lle n té t a 2 0 —39 éves k o r c s o p o r tb a ta rto z ó k e se té b e n a le g n ag y o b b ; é p p e n a m ik o r a n ő k a le g n a ­ g y o b b m é rté k b e n já r u lh a tn a k h ozzá a m u n k a e rő sz ü k s é g le t e llá tá sá h o z .) A sz ü letési a r á n y csö k k e n é sé b e n a v á ro sia so d á s és az ip a ro so d á s m e lle tt, ill. e f o ly a m a to k e re d m é n y e k é n t a n ők foko zó d ó m u n k a v á lla lá s á n a k je le n tő s szerepe v a n . A g a z d a sá g ila g a k tív n ők szülési g y a k o risá g a k ise b b , m in t a k ik ­ n ek n incs k ere ső fo g lalk o zásu k . N em eléggé ta n u lm á n y o z o tt feltéte lez és, h o g y a te rm é k e n y s é g sz ín v o ­ n a lá n a k b á rm e ly o k b ó l tö r té n ő n ö v ek e d ése m á so d la g o s h a tá s á b a n csö k k en ­ t ő en h a t a nő i m u n k a e rő té n y le g e s n a g y s á g á ra . A te rm é k e n y s é g n ö v ek e d ése elsődleges h a tá s á b a n a n é p e ssé g f ia ta lo d á s á t, e n n e k rév é n a m u n k a k é p e s k o r ú a k sz á m á n a k a n ö v e k e d é s é t idézi elő, u g y a n a k k o r az a n y a i g o n d o z á st ig én y lő g y e rm e k e k s z á m á n a k em elkedése a női m u n k a e rő csö k k e n é sé t o k o z ­ h a tja , v a g y le g a lá b b is g á to lja n ö v e k e d é sé t. A c salá d i á lla p o tn a k , a te rm é k e n y s é g n e k és a c s a lá d n a g y s á g n a k a női m u n k a e rő n a g y s á g á ra g y a k o r o lt h a tá s a , k ü lö n b ö z ő tá rsa d a lm i v isz o n y o k , g a z d a s á g i és sz o ciális k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt k ü lö n b ö z ő m é rté k b e n é rv é n y e s ü l­ h e t. A n ő k jo g i h e ly z e te a sz o c ia lista tá rs a d a lo m b a n , a dolgozó n ő k m u n k á ­ j á t m e g k ö n n y ítő szociális in té z m é n y e k eg y re n a g y o b b m é rté k b e n csö k k e n tik az e m líte tt d e m o g rá fia i té n y e z ő k n e k a női m u n k a e rő k o r lá to z á s á r a irá n y u ló h a tá s á t. A n ők f o g la lk o z ta to tts á g á n a k b ő v ü lé se fo ly tá n á lta lá b a n ja v u ló g az d aság i k ö rü lm é n y e k , p á ro s u lv a az e m líte tt sz o ciális té n y e z ő k k e l ép p e n n ö v e lh e tik a h á z a s nő k a r á n y á t, a te rm é k e n y s é g e t és a c s a lá d n a g y sá g o t. J ó l tü k r ö z ik e z t a f o ly a m a to t tö b b e k k ö z ö tt a h á z a s sá g i a rá n y s z á m n ö v ek ed ése,

A MUNKAERŐ

229

VIZSGÁLATA

a h á z a s u lók á tla g o s é le tk o rá n a k csö k k en ése és ezzel a h á z a ssá g ta r ta m á n b elü l a szü lő k ép es k o r a r á n y á n a k a n ö v ek ed ése, a h áz asság i te rm é k e n y s é g n ö v ek e d ése, a m á so d ik , h a rm a d ik s tb . szülések s z á m á n a k és az összes szü lé­ sek hez v is z o n y íto tt a r á n y á n a k a n ö v ek e d ése. E m u ta tó k k ed v e ző a la k u ­ lá sa a le g tö b b szo cia lista á lla m b a n ta n ú s ítja , hogy a d e m o g rá fia i fo ly a ­ m a to k n a k sz in te a te rm é s z e ti tö rv é n y e k ere jév e l érv é n y e sü lő h a tá s a m eg ­ felelő tá rs a d a lm i és g a z d a sá g i v isz o n y o k k ö z ö tt a la p v e tő e n m e g v á lto z h a t. A női m u n k a e rő a la k u lá s á ra h a tó té n y e z ő k e t tá rg y a lv a az E N S Z E u ró p a i G az d asá g i B iz o tts á g á n a k a k e le t-e u ró p a i á lla m o k és a S z o v je tu n ió m u n k a e rő h e ly z e té v e l foglalkozó eg y ik ta n u lm á n y a (13) is k iem eli, h o g y ,,.. . . . az ig a zi v á lto z á s t a n ő k fo g la lk o z ta tá s a te k in te té b e n a h á b o rú u tá n i szociális fo rra d a lo m h o z ta .” A ta n u lm á n y je le n tő s sz e re p e t tu la jd o n ít a g a z ­ d aság i sz e m p o n to k n a k , az éle tsz ín v o n a l ja v ítá s á r a irá n y u ló sz á n d é k n a k is, de m eg jeg y zi, h o g y a sz á n d é k m e g v a ló s ítá s á t n em csa k a n ő k részére eg y re b ő v ü lő fo g la lk o z ta tá s i le h ető ség ek m o z d íto ttá k elő, h a n e m oly a n té n y e z ő k is, m in t az egyenlő b é r, fo k o z o tta b b g o n d o sk o d á s a te rh e s a n y á k ró l és a g y e rm e k e k rő l stb . A m u n k a e r ő t é rin tő d em o g rá fiai té n y e z ő k k ö z ü l a v á n d o r lá s t k e ll m ég em líte n i. A k i- és b e v á n d o rló k nem és k o r sz e rin ti ö ssz e té te lé n e k k ö z v e tle n h a tá s a a m u n k a e rő n a g y s á g á ra és ö ssz eté te lére n em ig én y el rész letese b b fe jte g e té s t. A n n a k k ö v e tk e z té b e n pl., h o g y az 1956. év v ég én és az 1957. év elején illeg álisan k ü lfö ld re tá v o z o tta k n a g y o b b része m u n k a k é p e s k o rú v o lt, a m u n k a k é p e s k o rú a k a rá n y a az összes n épességénél n a g y o b b m é rté k b e n c s ö k k e n t és a m u n k a k é p e s k o rú a k k o rö ssz e té te le is k e d v e z ő tle n ir á n y b a to ló d o tt el. A belső v á n d o rlá s fo ly a m a ta i k ö zü l első so rb a n a fa lu ró l v á ro sb a á ra m lá s n a k és az ezzel összefüggő v á ro sia so d á sn a k v a n k ü lö n ö se n je le n tő ­ sége. A v á ro sb a á ra m lá s n em csa k k ö z v e tle n ü l v á lto z ta tja m eg a v á ro si m u n ­ k a e rő n a g y s á g á t és ö ssz e té te lé t, n em csa k nö v eli az ip a ri és c sö k k e n ti a m ező ­ g az d aság i f o g la lk o z ta to tts á g o t, h a n e m az országos m u n k a e rő -p o te n c iá l d em o g rá fiai k é p é t is á ta la k ítja . A n n a k k ö v e tk e z té b e n , h o g y a „ h a t á r m u n ­ k a e r ő ” k a te g ó riá k m u n k á b a lé p é si és v issz a v o n u lá si v isz o n y ai m e rő b e n m áso k a v á ro sb a n , m in t a fa lu n , n em csa k eg y szerű en m u n k a e rő á tc s o p o rto s ítá s ró l v a n szó. V id ék en a g y e rm e k e k m ég isk o la k ö te le s k o r b a n is v isz o n y la g k o m o ly m u n k á t v ég e zn e k , m in t seg ítő c s a lá d ta g o k , a v á ro so k b a n a m u n k á b a lé p é s id ő p o n tja — k ü lö n ö s te k in te tte l az is k o lá z ta tá s i v isz o n y o k ra és le h ető sé­ g ek re — lén y eg esen k ito ló d ik . A z öregek a m e z ő g a z d a sá g b a n m ég elő re h a la ­ d o tt k o ru k b a n is d o lg o z h a tn a k , a v á ro si m u n k a k ö rü lm é n y e k sok v o n a tk o z á s ­ b a n n em k e d v e z n e k az ö re g k o rú a k fo g la lk o z ta tá s á n a k a n y u g d íjjo g o su lt­ sági k o ro n tú l. A n ők fo g la lk o z ta tá s á ra a v á ro so k b a n so k k a l n a g y o b b a k és szélesebb k ö rű e k a le h ető ség ek . N em sz ab a d te rm é sz e te se n i t t sem elfelejten i, h o g y a m u n k a e rő ö ssz eté te lén e k a v á z o lt ir á n y ú m e g v á lto z á sa v is s z a h a t a d em o g rá fiai fo ly a m a to k ra , a m in t e z t a női m u n k a e rő v e l k a p c s o la tb a n rész­ le te se b b e n b e m u ta ttu k . A D E M O G R Á F IA I T É N Y E Z Ő K ÁLTAL M É R T É K É N E K M EG H A TÁ R O ZÁ SA

E L Ő ID É Z E T T

VÁLTO ZÁ SO K

Á tte k in tv e a népesség s z á m á n a k , n em és k o r sz e rin ti ö ssz e té te lé n e k sze­ r e p é t a m u n k a e rő n a g y s á g á n a k és ö ssz eté te lén e k m e g h a tá ro z á s á b a n , össze­ fo g la lá s k é n t is m é t h an g sú ly o z z u k , h o g y a nép esed ési fo ly a m a to k a m u n k a e rő

230

DK. TAMÁSY J Ó Z S E F

a la k u lá s á n a k in k á b b k e r e te it és fő ir á n y á t jelö lik k i. A d em o g ráfiai té n y ez ő k h a tá s a csak m e g h a tá ro z o tt — o rsz á g o n k é n t v á lto z ó — k o r h a tá ro k k ö z é eső férfi m u n k a e rő re v o n a tk o z ó a n e lső re n d ű és e g y é rte lm ű , a „ h a tá r m u n k a ­ e rő k ” te k in te té b e n a z o n b a n m á r tá v o lró l sem az. A m u n k a e rő n b elü l a nők, a f ia ta lk o rú a k , az idős szem élyek s z á m á t és s ú ly á t m á r ig en n a g y m é rté k b e n b e fo ly á so ljá k n em d em o g rá fiai té n y e z ő k . F e lm e rü l a k érd é s, m ily en m ó d o n le h e tn e m e g h a tá ro z n i a v á lto z á s m é rté k é t, a m e ly e t a m u n k a e rő n a g y s á g á b a n — a d o t t id ő sz ak fo ly a m á n — a d em o g rá fiai té n y e z ő k o k o zn ak . K ö ze leb b rő l a r r a k ellen e v á la s z t k a p n i, h o g y k é t id ő p o n t k ö z ö tt a m u n k a e rő m e n n y iv el n ö v e k e d e tt v a g y c s ö k k e n t d em o g rá fiai o k o k — ezen b elü l a k o rö s sz e té te l m e g v á lto z á sa , a nem ek a r á n y á n a k v á lto z á s a , a n ő k család i á lla p o t sz erin ti m e g o szlásá n ak m e g v á lto z á sa — k ö v e tk e z té b e n . (A férfiak m u n k a v á lla lá s á t a család i á lla p o t lé n y eg éb en nem b efo ly á so lja .) E n n e k ism e re té b e n — eg y b e­ v e tv e a m u n k a e rő té n y le g e s sz á m á v a l (az id ő szak v ég én ) — m e g h a tá ro z ­ h a tó a n em d em o g ráfiai té n y e z ő k á lta l e lő id é z e tt v á lto z á s (n ö v ek ed és v a g y csökkenés) is. A f e la d a t a s ta n d a rd iz á lá s m ó d sz erév e l o ld h a tó m eg, h a a szükséges a d a to k re n d e lk e z é sre á lln a k . A sz á m ítá sh o z e lső so rb an ism e rn i k ell a b áz is­ id ő p o n tb a n a m u n k a e rő ré sz le te z é sé t a v izsg áln i k ív á n t d em o g ráfiai té n y e ­ ző k , a k o r, ezen b elü l a n em ek és a női m u n k a e rő n b elü l a család i á lla p o t sz e rin t. (A k ö v e tk e z ő k b e n a m u n k a e r ő t az a k tív k ere ső k k el v esszü k azo n o s­ n a k , de rö v id e n csak a „ k e re s ő ” m e g n e v e z é st h a s z n á lju k .) A z a d a to k a k ö v e tk e z ő k é p p e n ö s sz e á llíto tt tá b lá z a tb ó l n y e rh e tő k :

1 4 ____

1 5 ____

74

H a a tá b lá z a t m in d e n egyes a d a t á t so rra az egész n épesség te lje sen azonos m ó d o n ré s z le te z e tt m egfelelő a d a ta ih o z v isz o n y ítju k , m in d e n cso­ p o r tr a m e g k a p ju k a k e re ső k n e k az összes n ép esség h ez v is z o n y íto tt a r á n y á t, az ún. „ k e re ső a r á n y t” ( k o rá b b a n az á lta lá n o s a b b tá rg y a lá s k e d v é é r t „ a k ti­ v itá s i a r á n y n a k ” n e v e z tü k ). (R e n d e lk e zé sre áll te h á t a tö b b i k ö z ö tt pl., h o g y a 25 éves h á z a s n ő k h á n y sz áz alé k a k ere ső .) A z ily m ó d o n s z á m íto tt a rá n y s z á m o k k a l s ta n d a rd iz á lv a , m a jd összegezve, a v iz s g á lt id ő szak -v ég i népesség m egfelelő a d a ta it, m e g k a p ju k , h o g y a k e re ső k sz ám a a le g lén y e­ gesebb d em o g rá fiai té n y e z ő k h a tá s á r a m e n n y iv e l v á lto z o tt (a tö b b i d em o g rá fiai té n y e z ő h a tá s a e lh a n y a g o lh a tó ). A z e re d m é n y a z t fo g ja m u ta tn i, m e n n y i le n n e a k e re ső k sz ám a a v iz sg á lt id ő sz ak v ég én , h a az id ő sz ak fo ly a ­ m á n a k e re ső k szám a csak d em o g rá fiai té n y e z ő k k ö v e tk e z té b e n v á lto z o tt v o ln a ( v á lto z a tla n „ k e r e s ő -a rá n y o k ” m e lle tt). H a a s ta n d a r d iz á lá s t fo k o z a ­ to s a n vég ezzü k el — először csak k o r sz e rin t, a z u tá n k o r és n em ek sz e rin t, v ég ü l k o r, n em ek és a n ő k n é l csalá d i á lla p o t sz e rin t e g y ü tte s e n —, az egyes

A MUNKAERŐ

VIZSGÁLATA

231

té n y e z ő k h a t á s á t k ü lö n -k ü lön is le m é rh e tjü k . (H a so n ló m ó d sz e rt a lk a lm a z ­ tu n k a n em ek k ö z ö tti a rá n y m e g v á lto z á sá b ó l ered ő h a tá s [7] k é p le t sze­ r in ti v iz sg á la tá n á l.) A v á z o lt s ta n d a rd iz á lá s i m ó d sz errel v ég e ztek s z á m ítá s o k a t a m u n k a ­ erő a la k u lá s á t é rin tő d em o g rá fiai h a tá s o k felm érésé re az E g y e s ü lt Á lla m o k ­ b a n (14) és haso n ló e ljá r á s t a lk a lm a z ta k a n y u g a tn é m e t m u n k a e rő n ö v e k e ­ dési té n y e z ő in e k elem zéséb en (10). A k ö v e tk e z ő k b e n e m ó d sz erek felh a sz­ n á lá s á v a l a sz á m ítá s m e n e té t rész leteib e n is is m e rte tjü k . Jelölések : N M

= =

O

=

N ép esség , M u n k a e r ő (k e r e s ő k s z á m a ), M — = K ereső arán y,

N

in d e x : l i , l ő x = k orévek , j = fé r fia k , n = n ő k , a n ő k k ö z ü l : h = h a j a d o n , lis = h á z a s , ö = ö z v e g y , c = e lv á lt .

A jelö lések e g y sz e rű síté se é rd e k é b e n , k ü lö n in d e x a lk a lm a z á sa n élk ü l le rö g z ítjü k , h o g y a ,,Q ” kereső a rá n y o k m in d e n e se tb e n az id ő sz ak elejére, v a la m e n n y i tö b b i a d a t az id ő szak v ég é re v o n a tk o z ik ; a ,,Q ” - t i t t nem sz á z a lé k b a n fejezzü k k i. A z M 1, M 11 s tb . je le n ti a m u n k a e rő k ü lönböző k is z á m íto tt n a g y s á ­ g á t (az id ő sz ak v ég én ), so rra fig y elem b e v év e az egyes d em o g rá fiai té n y e z ő k h a tá s á t. 1. H a a v iz sg á lt id ő sz ak fo ly a m á n a népesség m in d e n része, íg y a k e re ­ ső k sz á m a is azonos a r á n y b a n v á lto z n a , a k k o r a m u n k a e rő n a g y sá g a — v á lto z a tla n m u n k a v á lla lá s i v isz o n y o k m e lle tt —k iz á ró la g a nép esség szá­ m á n a k v á lto z á s á tó l függene. E b b e n az esetb e n M1 = N .Q

|1 2 ]

2. H a a m u n k a e r ő t nem az egész népességhez, h a n e m csak a m u n k a ­ k é p e s k o rú a k h o z v is z o n y ítju k ( i t t a céln ak m egfelelő b b en ism é t tá g a b b érte lm e zé sb en a 1 4 — 74 é v e t te k in tjü k m u n k a k é p e s k o rn a k ), a m u n k a e rő n a g y s á g á t, a n ép esség sz á m á n a k v á lto z á sá n k ív ü l, a m u n k a k é p e s k o rú a k n a k az egész nép esség h ez v is z o n y íto tt a r á n y á b a n b e k ö v e tk e z e tt v á lto z á s h a t á ­ ro zza m eg. A [12] k é p le tn e k m egfelelően M " = N 14_ r4 • 0.4-74

[13]

A z M II — M 1 k ü lö n b sé g m u ta tja , h o g y M 1-nél m e n n y iv e l le t t tö b b v a g y k e v e se b b a m u n k a e rő a m u n k a k é p e s k o rú a k és az egész nép esség k ö z ö tti a r á n y m e g v á lto z á sa k ö v e tk e z té b e n . A m en n y ib e n az — r — a r á n y v á lto z a tla n m a ra d , fen tiek é rte lm é b e n M 1 = M II. N 3. A szü letése k , a h a la n d ó sá g és v á n d o rlá s a la k u lá s a a k ere ső k ép e s k o ro n b e lü l m in d e n é v já r a to t m á s m é rté k b e n é rin t. K ü lö n b ö ző a m u n k a ­ v á lla lá s g y a k o risá g a is az egyes k o ré v e k b e n , 15-től 20 —25 éves k o rig g y o rsa n em elk e d ik , a m a g a sa b b k o ré v e k b e n lassan csö k k en . H a a nép esség sz á m a ép p e n a z o k b a n a k o ré v e k b e n em elk ed ik n a g y o b b m é rté k b e n , am ely e k b en

232

DR.

TAMÁSY .JÓZSEF

a m u n k a v á lla lá s g y a k o risá g a n a g y o b b (a k e re ső -a rá n y m a g a sa b b ), — m in ­ d en m á s té n y e z ő t v á lto z a tla n n a k te k in tv e — a m u n k a e rő n ö v e k e d é se is n a g y o b b lesz. A k o rö ssz e té te l v á lto z á s á n a k h a t á s á t k im u ta th a tju k , h a a m u n k a e rő n a g y s á g á n a k v á lto z á s á t m in d e n egyes k o ré v re k is z á m ítju k és a k ere ső k k o r ­ é v e n k é n t k is z á m íto tt a d a ta it ö ssz ea d ju k : M n i = N u ■ Qu + N u •
[14]

Mm =

[15]

y

N x . Qx

X = 14

4. T o v á b b fin o m íth a tju k a s z á m ítá s t, h a fig y elem b e v esszü k a n em ek a r á n y á b a n b e k ö v e tk e z e tt v á lto z á s h a t á s á t is. E h h e z a [14] ill. [15] k é p le t sz e rin ti s z á m ítá s t el kell vég ezn i k ü lö n a fé rfia k ra és k ü lö n a n ő k re : M iv =

y

N /x ■Qfx +

X =14

jf X =

N nx ■Qnx

[16]

14

5. V égül, a k o rö ssz e té te l és a n em ek a r á n y á n a k v á lto z á s a m e lle tt, a m u n k a e rő n a g y s á g á t b efolyásoló le g jelen tő se b b d em o g rá fiai té n y e z ő a n ő k csalá d i á lla p o t sz e rin ti ö ssz eté te lén e k a m e g v á lto z á sa . A női m u n k a e rő v á r h a tó n a g y s á g á t m e g k a p ju k , ha a k e re ső k é p e s k o rú n ő k id ő sz a k -v é g i sz á ­ m á t az egyes k o ré v e k e n b elü l a csalá d i á lla p o t sz e rin t is s ta n d a r d iz á lju k : M „ — A A7/«" Qhx T X = 14

Nhsx' Qhsx T X =

14

N qX' Qöx T" X

=14

A px' Qex

[1 7]

X = 14

E z t b e h e ly e tte s ítv e a [16] k é p le tb e , az e re d m é n y m e g a d ja , h o g y m e k ­ k o ra le n n e a m u n k a e rő a v iz sg á lt id ő sz ak végén, h a az id ő szak fo ly a m á n — m in d e n m á s té n y e z ő t v á lto z a tla n n a k te k in tv e — csak a tá r g y a lt d em o g ráfiai té n y e z ő k h a tá s a é rv é n y e s ü lt v o ln a : A /7 =

N/x ' Q/x “k ^ X =

14

X =

+

Nhx ' Qhx + 14

Nöx ' Qöx T" X = 14

Nhsx • Qhsx T X =

14

Nex ■Qex

[18]

X — 14

A k ü lö n b ö z ő d em o g rá fiai té n y e z ő k h a tá s á n a k fig y e le m b e v é te lé v e l k i ­ s z á m íto tt m u n k a e rő a d a to k M V — M IV — M III — M 11 — M 1 k ü lö n b sé g e — a le g tö b b té n y e z ő h a t á s á t ta rta lm a z ó a d a tb ó l so rra k iv o n v a a k ö v e tk e z ő k e v e se b b té n y e z ő h a tá s á t tü k rö z ő a d a to t — az egyes té n y e z ő k v á lto z á s a á lta l e lő id é z e tt n ö v e k e d é s t v a g y esetleg c s ö k k e n é st a d ja m eg, té n y e z ő n k é n t k ü lö n -k ü lö n . A m u n k a e rő n e k a le g tö b b té n y ező h a t á s á t m a g á b a foglaló a d a ­ tá b ó l ( M V) le v o n v a a m u n k a e rő id ő sz ak -eleji lé ts z á m á t, m e g k a p ju k , h o g y h á n y fővel (keresővel) n ö v e k e d e tt v a g y c s ö k k e n t v o ln a a m u n k a e rő , h a v á lto z á s á t csak d e m o g rá fia i té n y e z ő k h a tá s a id é z te v o ln a elő. H a v is z o n t a le g tö b b té n y e z ő (d em o g ráfia i) h a tá s á n a k fig y elem b e v éte lév e l k is z á m íto tt m u n k a e r ő -lé ts z á m o t k iv o n ju k a m u n k a e rő id ő sz ak -v ég i té n y le g e s a d a tá b ó l,

A MUNKAERŐ

VIZSGÁLATA

233

e re d m é n y ü l az összes egyéb o k o k b ó l (n em d em o g rá fiai) sz á rm a z ó n ö v e k e d é s t v a g y csö k k en ési k a p ju k . A z id ő sz ak -v ég i és az id ő sz a k -e le ji té n y le g e s m u n ­ k a e rő -lé ts z á m k ü lö n b sé g e te rm é sz e te se n a v a la m e n n y i (d em o g ráfia i és n em d em o g rá fiai) tényező e g y ü tte s h a tá s á ra lé tr e jö tt té n y le g e s lé ts z á m v á lto z á s t a d ja m eg. A z összefüggések az a lá b b i m é rleg sz erű sé m á b a fo g la lh a tó k össze ( v a la ­ m e n n y i té te l lé ts z á m o t je le n t) :

A „ v á lto z á s ” b á rm e ly ik e se tb e n je le n th e t n ö v e k e d é s t v a g y c s ö k k e n é s t; az egyes té n y e z ő k h a tá s a e lle n té te s is le h e t, e z é rt b á rm e ly ik té te l (te rm é sz e ­ te s e n M 0 és M1 k iv é te lé v e l) n e g a tív előjellel is e lő fo rd u lh a t. A z e re d m é n y e k sz ázalék o s fo rm á b a n is k ife je z h e tő k ; k ü lö n ö se n fon­ to s a k : M F - M M 0 0 é s M ' - M r .i00 Mo Mo

[19]

A k é t k é p le t a z t fejezi k i, h o g y a m u n k a e rő M ' ~ M o . 100 Mo

[20]

k é p le tte l m e g h a tá ro z o tt té n y le g e s sz ázalék o s v á lto z á s á n b elü l a d e m o g rá ­ fiai és a nem d em o g rá fiai té n y e z ő k h a tá s a k ü lö n -k ü lö n h á n y száz alé k o s v á l­ to z á s t o k o z o tt. A tá r g y a lt m ó d sz e rre l n em csa k a d em o g rá fiai, de b á rm e ly , e lk ü lö n ít­ h e tő egy éb tén y ező h a tá s a is m é rh e tő . A s z á m ítá s a lk a lm a z á s á t k i le h e t te r­ je sz te n i a népesség, ill. a k e re ső k egyes c s o p o rtjá ra , v a g y b á rm ily e n te rü le ti eg y ség re (m egyére, v á ro sra ). N e m c sa k az e lm ú lt id ő sz ak fo ly a m a ta in a k elem zésére, h a n e m b iz o n y o s jö v ő b e li k ö v e tk e z te té s e k le v o n á sá ra is a lk a lm a s, h a a n ép esség sz á m á ra és a m u n k a e rő re v o n a tk o z ó m egfelelő e lő re s z á m íto tt a d a to k ren d e lk e z é sre á lln a k .

234

DR. TAMÁSY J Ó Z S E F

A N É P E S S É G -E L Ö R E S Z Á M iT Á S M Ó D S Z E R É N E K N É H Á N Y A L K A L M A Z Á S A A M U N K A E R Ő V IZ S G Á L A T Á B A N

A népesség tá v la t i sz á m ítá s á n a k a h a la n d ó sá g i tá b la fe lh a sz n á lá sá n ala p u ló m ó d szerei jó l ism e rte k (15), e z é rt tá r g y a lá s á t m e llő z h ető n e k t a r t ­ ju k , in k á b b csak az a lk a lm a z á s n é h á n y le h ető ség ére k ív á n u n k r á m u ta tn i. A h a la n d ó sá g és a te rm é k e n y s é g v á r h a tó a la k u lá s á n a k fig y elem b e v éte­ lével k é s z ü lt s z á m ítá s e lő re v e títi a népesség k o r és n em ek s z e rin ti ö ssz eté te­ lé t. E b b ő l te rm é s z e te s e n re n d e lk ez ésre áll a m u n k a k é p e s k o r ú nép esség sz á m a is. A m u n k a k é p e s k o r ú n ép esség e lő re sz á m ítá s á v a l fü g g össze a m u n k a ­ képes életkor hossza és a várható átlagos m u n k a k é p e s élettartam. M in d k é t m u ta tó a s ta n d a r d h ala n d ó sá g i tá b lá h o z hasonló m ó d o n , a m u n k a k é p e s k o rú a k ró l k é s z íte tt h a la n d ó sá g i tá b lá b ó l n y e rh e tő (16). A t á b l á t á lta lá b a n a 14 év en felüli fé rfia k ró l á llítjá k össze. A m u n k a k é p e s k o r ú a k h ala n d ó sá g i tá b lá ja a sta c io n é r népesség k o ré v e n k é n ti sz á m a m e lle tt ta rta lm a z z a a n ép sz á m lá lá si a d a to k b ó l s z á m íto tt k e r e s ő -a rá n y o k a t és az ezek a la p já n k is z á m íto tt s ta c io ­ n é r kereső n ép e ssé g et. A tá b la m á sik k é t fo n to s m u ta tó ja a m u n k a e rő h ö z c sa tla k o z ó k és az ab b ó l k iv á ló k v á r h a tó sz ám a , u g y a n c sa k k o r é v e n k é n t ; az elő b b i 1000 la k o sra , az u tó b b i 1000 k e re ső re sz á m ítv a . A m u n k a e rő b ő l k i­ v á ló k v aló szín ű sz ám á b ó l k ü lö n k ie m elv e ta rta lm a z z a a tá b la az elh alá lo z ás m ia tt és a v issz a v o n u lá s m ia tt k iv á ló k s z á m á t u g y a n c sa k 1000 k e re ső re sz á m ítv a . V égül az egyes k o ré v e k elején v á r h a tó á tla g o s é le tta r ta m m e lle tt so rra k im u t a tj a a v á r h a tó á tla g o s m u n k a k é p e s é le tta r ta m o t is. A v á r h a tó á tla g o s m u n k a k é p e s é le tta r ta m az a d o t t id ő p o n tb a n m ég m u n k á b a n tö lth e tő v a ló szín ű évek s z á m á t je le n ti. A k é t m u ta tó k ö z ö tti k ü lö n b sé g ped ig a g a z d a sá g ila g in a k tív s tá tu s b a n e ltö lte n d ő év ek v á r ­ h a tó s z á m á t m u ta tja . E z az id ő sz ak te rm é sz e te s e n k é t rész re oszlik: az a k tív s tá tu s b a lépés e lő tti g y e rm e k k o rra és az a k tív s tá tu s u tá n i ö reg k o rra . A k e ttő eg y m ásh o z v aló v isz o n y a és az id ő k fo ly a m á n tö r t é n t e lto ló d á sa érd e k es elem zési té m a . A z E g y e s ü lt Á lla m o k b a n v é g z e tt sz á m ítá so k s z e rin t 1900-ban egy 20 éves m u n k á s m ég 42 é v e t r e m é lh e te tt élni és eb b ő l 39 é v e t m u n k á b a n t ö l t e n i ; 1950-re a 20 éves k o r b a n v á r h a tó á tla g o s é le tta r ta m 7 év v el, a m u n ­ k á b a n t ö l t ö t t v á r h a tó é le tta r ta m csak 4 év v el e m e lk e d e tt, íg y a m u n k á b ó l v aló v issz a v o n u lá s u tá n m ég v á r h a tó é le tta r ta m az 1900. év i 3 év k é tsz e re sé re n ő tt. A z a k tív s tá tu s o n k ív ü l e ltö ltö tt év ek m in d n a g y o b b h á n y a d a j u t az a k tív s tá tu s u tá n i id ő re (17). A sta c io n é r n épesség b ő l k iin d u ló h a la n d ó sá g i tá b la sz erk esz tési m ó d szere so k o ld a lú elem ző esz k ö z t b o c s á t ren d e lk e z é sre a m u n k a e rő a la k u lá sa és a n épesedési fo ly a m a to k k ö z ö tti összefüggések v iz sg á la tá h o z . E r r e egy p é ld á t em líte n é n k m ég a női m u n k a e rő g az d aság i a k t iv itá s á t b efo ly áso ló té n y e z ő k v iz s g á la tá n a k te rü le té rő l (18). A csalá d i á lla p o t és az a k ö rü lm é n y , h o g y v a n -e g y e rm e k , v a g y nincs, és h a v a n , 5 év en alu li v a g y felüli, je le n tő se n befo ly á so lja a n ők m u n k a v á lla lá s á t. H a a sta c io n é r női n ép e ssé g et e té n y e ­ zők s z e rin t ré sz le te z z ü k , m a jd az u g y an ily en c s o p o rto s ítá sb a n k is z á m íto tt té n y le g e s a k tiv itá s i a rá n y o k (a c s o p o rtb a ta rto z ó k e re ső k a c s o p o rtb a ta rto z ó összes nő k sz á z a lé k á b a n ) fe lh a sz n á lá sá v a l m e g á lla p ítju k a s ta c io n é r női m u n k a e rő t, te lje s á t te k i n té s t k a p u n k a rró l, h o g y az egyes k o ré v e k e n b elü l m ily en m é rté k b e n , és k o ré v rő l k o ré v re h o g y a n v á lto z ik a csalá d i á lla p o t stb . h a tá s á r a a női m u n k a v á lla lá s valószínűség e.

A MUNKAERŐ

VIZSGÁLATA

235

A v á z o lt tá b lá z a to k , ill. a tá b lá z a to k b ó l elem ezh ető összefüggések v iz s g á la ta a m u n k a e rő -te rv e z é sh e z is é rté k e s a n y a g o t sz o lg á lta t. * E lv é g zen d ő f e la d a t le n n e m ég k o n k r é t a d a to k k a l elem ezn i — rész b en a v á z o lt m ó d sz erek tü k r é b e n —, h o g y a fe jte g e té se in k so rá n tá r g y a lt össze­ füg g ések és k ö lc sö n h a tá so k m ik é n t é rv é n y e sü ln e k v isz o n y a in k k ö z ö tt. A s z á m ítá so k elvégzése a z o n b a n nem t a r t o z o t t je len leg i cé lk itű z é se in k k ö zé. E ls ő so rb a n a z é r t nem , m e r t a szükséges a d a to k n ag y része csak n é p sz á m ­ lá lási e re d m é n y e k b ő l áll ren d e lk e z é sre és az 1960. évi n ép s z á m lá lá s k ü sz ö ­ b é n k ü lö n ö se b b g y a k o rla ti é rté k e nem l e tt v o ln a a la ssan tö rté n e lm iv é v áló tíz é v e s a d a to k fe lh a sz n á lá sá n a k . K é ts é g te le n szükséges hosszab b id ő re v isszam en ő e n is m eg v izsg áln i, h o g y a n ép esed ési fo ly a m a to k m ik é n t és m ily en m é rté k b e n h a to tta k a m u n ­ k a e rő n a g y s á g á n a k és ö ssz eté te lén e k a la k u lá s á ra , m égis, a jelen leg i h e ly z e t f e ltá r á s á n a k le h ető ség e n élk ü l, cé lsz erű b b n ek lá tsz ik e z t e lh a la sz ta n i, am íg az 1960. évi n é p sz á m lá lá s v o n a tk o z ó a d a ta in a k feldolg o zása elkészül. L eh e tsé g es, h o g y a k o n k r é t sz á m ítá so k n y o m á n n é h á n y feltéte lez és n em á lln á m eg a h e ly é t, n é h á n y m e g á lla p ítá s t m ó d o síta n i k ellen e és az ú ja b b e re d m é n y e k to v á b b i k ö v e tk e z te té s e k , ú ja b b öszefiiggések m e g állap í­ tá s á r a is m ó d o t n y ú jta n á n a k . E n n e k ellen ére ú g y g o n d o lju k , h o g y a v izsg áló ­ d áso k te rü le té n e k és m ó d sz erein ek k ö rv o n a la z á sa sem v o lt te lje se n cé lta la n .

236

DR.

T A M ÁS Y J Ó Z S E F

A M U N K A E RŐ

TH E

D E M O G R A P H IC

BASIS

237

V I Z S G Á LATA

OF

M ANPOW ER

ANALYSIS

Sum m ary O f th e n u m e r o u s in t e r c o n n e c t io n s b e t w e e n e c o n o m ic life a n d d e m o g r a p h y , on e o f t h e m o s t im p o r t a n t is th e r e la tio n b e tw e e n p o p u la tio n p r o c e s s e s a n d m a n p o w e r . T h e s iz e a n d c o m p o s it io n o f m a n p o w e r a t a g iv e n l i m e is t h e fu n c t io n o f th e r a tio o f b ir t h s , d e a th s a n d m ig r a t io n s o f th e p r e v io u s p e r io d s ; w h e r e a s g iv e n s o c ia l a n d e c o n o m ic c o n d it io n s h a v e a n im p a c t o n th e fu t u r e d e v e lo p m e n t o f p o p u la tio n p r o c e s s e s . T h e s t u d y e x a m in e s t h e d e m o g r a p h ic is s u e s o f s u c h in t e r c o n n e c t io n s . S t a r t in g fr o m th e m a n p o w e r b a la n c e t h e in t r o d u c t o r y p a r t d e a ls w it h th e c o n c e p t o f m a n p o w e r a n d it s v a r io u s in t e r p r e t a t io n s . R e s id e o th e r fa c to r s th e s iz e o f m a n p o w e r d e p e n d s p r im a r ily on t h e n u m b e r o f th e s o -c a lle d “ p o p u la tio n o f w o r k in g a g e " , th e r e fo r e th e p a p e r , w h ile g iv in g d e fin itio n s fo r “ e c o n o m ic a lly a c t iv e p o p u la t io n ” , “ g a in f u lly o c c u p ie d p o p u la t io n ” , “ a c t iv e e a r n e r s ” a n d “ e m p lo y e d ” g iv e s a d e t a ile d a n a ly s is o f th e d e fin itio n “ w o r k in g a g e ” . In t h e f o llo w in g t h e p a p e r s u m s u p t h e r o le a n d t a s k o f d e m o g r a p h y in e x a m in in g m a n ­ p o w e r : (1 ) D e m o g r a p h y y ie ld s th e p o p u la tio n d a t a n e c e s s a r y fo r th e a s c e r ta in in g t h e s ize a n d c o m p o s it io n o f t h e la b o u r r e s o u r c e s , (2 ) it e x a m in e s th e d e m o g r a p h ic p a t t e r n o f la b o u r fo r c e b y a g e , s e x f a m ily s t a t u s , e t c ., (3 ) it a n a ly s e s t h e p o p u la tio n p r o c e s s e s h a v in g a n e f f e c t o n t h e s iz e a n d c o m p o s itio n o f la b o u r fo r c e , (4 ) i t m a k e s c a lc u la tio n s t o a s c e r ­ t a in t h e fu tu r e t r e n d o f t h e s iz e a n d c o m p o s it io n o f la b o u r fo r c e . O f th e a b o v e lis t e d , n o t c le a r ly d e lim it a b le ta s k s th e s t u d y d is c u s s e s f ir s t o f a ll th e e f f e c t o f d e m o g r a p h ic f a c t o r s on la b o u r fo r c e .

238

DR. TAMÁSY J Ó Z S E F

A t a g iv e n d a t e th e s iz e o f la b o u r fo r c e is d e t e r m in e d b y t h e n u m b e r o f th e p o p u la ­ t io n , a n d , w it h in i t , b y t h e c o m p o s it io n o f t h e p o p u la t io n b y a g e a n d s e x . A c c o r d in g ly h e m e a s u r e o f t h e r e la t iv e s iz e o f la b o u r fo r c e i. e. t h e “ a c t i v i t y r a t e ” ( “ r a tio o f e a r n e r s ” ) w ill c h a n g e , a p a r t fr o m th e e f f e c t o f n o n -d e m o g r a p h ic fa c to r s , a c c o r d in g to th e c h a n g e s in t h e r a tio o f s e x e s a n d a g e c o m p o s it io n d u e to t h e p o p u la t io n p r o c e s s e s . T h e in c r e a s e o f th e r e la t iv e w e ig h t o f w o m e n w it h in th e p o p u la t io n a s a w h o le h a s a d im in is h in g e f f e c t o n t h e r a tio o f la b o u r fo r c e to t h e w h o le p o p u la t io n , d u e to th e lo w e r a c t i v i t y r a te o f w o m e n . In c o n n e c tio n w it h c h a n g e s in th e a g e c o m p o s it io n th e im p a c t o f t h e a g in g o f th e p o p u la t io n o n t h e r a tio o f p e o p le o f w o r k in g a g e is to b e p o in te d o u t a s a r a th e r g e n e r a l p h e n o m e n o n . T h e a g e c o m p o s it io n d o e s n o t o n ly d e t e r ­ m in e t h e e x p e c t e d n u m b e r o f p e o p le o f w o r k in g a g e , b u t th e n u m b e r o f p e o p le o f w o r k in g a g e d e p e n d s a t a n y g iv e n d a t e a ls o o n th e n u m b e r o f p e o p le r e a c h in g w o r k in g a g e a t t h e p e r io d o f a n a ly s is a n d o f th o s e le a v in g w o r k in g a g e a t t h e s a m e t im e . F r o m th is p o i n t o f v ie w i t is a v e r y im p o r t a n t is s u e o f a n a ly s is t o e x a m in e th e r e la t iv e w e ig h t o f t h e s e “ m a r g in a l a g e g r o u p s ” . A t t e n t io n m u s t h e p a id a ls o to th e f a c t t h a t a lth o u g h th e n u m b e r o f p e o p le b e lo n g in g t o t h e m a r g in a l a g e g r o u p s is d e te r m in e d b y d e m o g r a p h ic f a c t o r s , th e ir e m p lo y m e n t c o n d it io n s g r e a t ly d e p e n d o n n o n -d e m o g r a p h ic f a c t o r s , t h u s fir s t o f a ll o n th e c o m p u ls o r y s c h o o l-a g e , r e s p . o n th e e d u c a t io n a l s y s t e m a n d o n th e a g e o f r e t ir e m e n t r e sp . t h e o ld - a g e p e n s io n s y s t e m . T h e m o s t im p o r t a n t r e s e r v e o f la b o u r s u p p ly is th e n u m b e r o f w o m e n n o t b e ­ lo n g in g t o a c t iv e la b o u r fo r c e . T h e n u m b e r o f w o m e n t a k in g u p e m p lo y m e n t a n d th e fig u r e o f fe m a le la b o u r fo r c e is p o w e r fu lly in f lu e n c e d b y t h e f a m ily s t a t u s o f th e f e m a le p o p u la tio n o f w o r k in g a g e a n d th e c o m p o s it io n o f th e fe m a le p o p u la t io n b y t h e n u m b e r o f c h ild r e n , r e s p . th e c ir c u m s t a n c e w h e t h e r t h e y h a v e l o p r o v id e fo r t h e c h ild r e n a t a l l , o r n o t . It is b e y o n d d o u b t t h a t th e m a r r ie d s t a t u s a n d e s p e c ia lly a c h ild or c h ild r e n n e e d in g a t t e n t io n , h a m p e r w o m e n in ta k in g u p e m p lo y m e n t . It is to b e e m p h a s iz e d , h o w e v e r , t h a t th e r ig h t s o r l o f e c o n o m ic a n d s o c ia l c o n d it io n s , e s p e c ia lly in a s o c ia lis t s o c ie t y , e x e r c is e a m o r e a n d m o r e p o w e r fu l d im in is h in g e f f e c t o f t h e m e n t io n e d d e m o ­ g r a p h ic fa c to r s o n th e r e s tr ic tio n s o n fe m a le la b o u r fo r c e . H a v in g d u ly s u r v e y e d th e ro le o f d e m o g r a p h ic fa c to r s on th e s iz e a n d c o m p o s it io n o f la b o u r fo r c e , th e p a p e r g iv e s a d e t a ile d s t u d y h o w th e m e a s u r e o f c h a n g e (in c r e a s e o r d e c r e a s e ) c a u s e d b y d e m o g r a p h ic fa c to r s in t h e s iz e o f la b o u r fo r c e in a g iv e n p e r io d c a n b e d e fin e d b y t h e m e t h o d o f s ta n d a r d iz in g . T h e r e s u lt o f th e c a lc u la t io n s h o w s w h a t t h e n u m b e r o f e a r n e r s w o u ld be a t t h e e n d o f th e p e r io d a n a ly s e d w it h u n c h a n g e d “ r a t io s o f e a r n e r s ” i f th e n u m b e r o f e a r n e r s h a d c h a n g e d o n ly a s a r e s u lt o f d e m o g r a p h ic f a c t o r s . A w a r e o f t h is , w e c a n a ls o a s c e r ta in in d ir e c t ly th e c h a n g e s c a u s e d b y n o n - d e m o g r a p h ic fa c to r s . H a v in g g r a d u a lly e f f e c t e d s ta n d a r d is a tio n b y t h e v a r io u s fa c to r s th e ir e f f e c t ca n b e a ls o s e p a r a t e ly m e a s u r e d . T h e c o n c lu d in g p a r t p o in t s a t s o m e p o s s ib ilit ie s o f e m p lo y in g m e t h o d s b a s e d o n t h e u s e o f t h e lif e - t a b le in c o n n e c tio n w it h p r o je c tio n s o f m a n p o w e r . F r o m th e lif e - t a b le m a d e a b o u t p e o p le o f w o r k in g a g e “ th e le n g t h o f t h e w o r k in g li f e ” a n d “ t h e a v e r a g e “ w o r k -lif e e x p e c t a n c y ” c a n b e c a lc u la t e d . T h e s t u d y o f th e tr e n d s o f t h e t w o in d ic a to r s fu r n is h e d u s e fu l d a t a fo r m a n p o w e r p la n n in g .