1. évfolyam,
Budapest, 1907. szeptember 15-én,
37, szám,
CSENDÚRSÉGI LAPOK Sze"keszli és kiadja a M, kiJ'. Csendőrségi Zsebkönyv ~zel'kesztő-bizollsága.
ELQFIZETÉSI ÁRA; Félévre __ 6 k01!ona, Egész évre 12 korona, Negyedévre 3 korona,
A csendőrség teendői a koldusok- és csavargókkal szemben. hta:
vi"ug
u Í$zló csendőrBzuzado.,
II. Az idegen illetőségü koldusokat és csavargókat, munkakeresés ürügye alatt lézengőket ogy kalap alá kell vonni, mert ezek a kőzbiztonságnak legádlizabb ellenségei. Munkájukat figyelve, három csoportba sorolhatjuk öket. Az egyik ~a kezdő elem, a mely kényszerből koldul; a másik a hivatásos csavargó és koldus, de - mert biztos tudata van arról, hogy csupán a koldulásból is megél, - más tőrvénytelenséget nem követ eL A harmadik, s ez a legveszélyesebb, a mely a koldulást csak ürügyül, a lopások elkövetésére való alkalmak kihaszn álására, egyes betörések elkövetéséhez alkalmas szinhelyek kikémleléséhez használja fel. Az első két ésoportba tartozók leginkább a munka n élkül maradt mesterlegények, vagy egyéb munkátlan elem, mely részben rajta is van, hogy munkát kapjon, részben pedig bele- van már törődve abba, bogy koldulás révén tartja fenn magát, míg a barmadik csoport I'endszerint rovott multu, minden alkalmat megragad a bűncselekmény elkövetésére s ba ez sikerült neki, megugrik s másutt próbál ismét és ismét szerencsét. Ezért az örskörlet biztonsága szempontjából felette fontos, hogy ezen egyének minden alkalommal a legszigorubban, a legnagyobb alapossággal ellenőriztesse nek, mert a szigoru ellenőrzés által zaklattatnak és a kényelmes koldulásban akadályoztatnak, s vé~é,re, - mert az elzárá.snál és kisérgetésnél többre becsuhk szabadságukat, _ kóborlásaikkal felhagynak és tiszte.sségeB munkában keresik létfentartásukat vagy pedIg a vidékről telj esen eltünnek.
,,' Mintá.n a csavargás és koldulás alapját kepezhetl nagyobb szabásu bűncselekményeknek, tolvajlásoknak, a csendör járőrnek nem szabad megelégedni, azzal, ,hogy a csavargáson vagy tilalmas koldul as on ert egy~nt ,a 117. §. IX. pontja értelmébe~ előve~esse: a tob~e kevesbé sikerült személyazonossag megallapltása utan, han em igen is kl1tatnia kell, hogy ezt a l,átszólag csak közbiztollság elleni kihágással terhelt egyent ne~ ~er heli- e valami más büntetendő cselekmény lS. Ez~rt :gazolványaik, igazoló okm{tnyaik, 'melyek a, pr?feSslOnatus csavargóknál, koldusoknál látszólag mllldlg rendben
SZERKESZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, TV, Egyetem-utcza 4 sz, vannak, a legszigorubb
ellenőrzés
és vizsgálat alá
v eendők.
Nemcsak arra kell súlyt helyezni, hogy a név, személyleirás, a kiállító batós3.g pecsétje és aló.iras val6diak'e? nincs·e bennük változtatás, vakarás, nem-e járt le érvényességük, rá illik-e a csavargóra vagy koldusra, tudja·e a születési és illetőségi belyére vonatkozó adatokat, mert ezeket saj át érdekében mindegyik csavarg6 és koldus könnyen betanulja, banem súlyt kell helyezni annak kideritésére, hogy az illető igazoló okmány tényleg az ő részej'e lett-e ki:),llitva ? Nem-e lopott, vagy adás-vétel utján szerzett okmány-e az? Hiszen tudjuk azt, hogy ezen igazoló okmányokban szereplő személyleirások majdnem mindig általánosak, igen sok emberre reáillenek s bogy akárhányszor egy es ugyanazon csavargónál, ha alapos motozást végzünk, többféle, több névre szóló ilyen igazoló okmányt találunk, melyek a csavargók és koldusok között valóságos üzlet tárgyát képezik, s csak arra valók, hogy az ellenőrző közbiztonsági közegeket félre vezetvén, mintegy lepeIül szolgáljanak a csavargás vagy tiltott koldulásnál súlyosabb természetű cselekményeiknek palástolására. Ha idegen illetőségü koldus tal:i.ltatik elő, a ki mint ilyen a környéken ismeretes, elég, ba a tettenérés községében. B az azt megelőzőleg bejárt egy-két és esetleg az illetőségi községében puhatol unk utána, hogy kolduláBon kivül más cselekmény nem terbeli-e s különösen akkor, ha a koldusnak a kolduláB tényeire vonatkozó előadásai ezen egy-két községben valóknak bizonyulnak és panasz reájuk vonatkozólag nem adatik elő. Másként áll azonban azon koldusra vagy cssvargóra nézve a dolgunk, a ki okmányai szerint messze vidékre való, a környéken teljesen ismeretlen s mát· ezen körülmény is azt a gyanut ébreszti, bogy bujkál s az előbbinél veszedelmesebb a közbiztonságra. Sem azon körülmény, hogy az illetőnek nincsen pénze, sem az, hogy talán hetekig vagy hónapokig való fenntartásra elegendő pénzzel rendelkezik, ne tévessze meg a jó csendört, még pedig azért ne, mert a koldusok és csavargók a pénzzel rendszerint könyelmüen bánnak, ma van akár koldulásból, akár lopásból keresetük, tehát jól élnek, tivornyáznak, mignem a szokott módon újra szereznek. Ezért fontos, hogy a csendőr az idegen koldust vagy csavargót a feltalálás előtti napokra nézve is igazolásra
CSENDÖRSÉGI LAPOK
1907. szeptember_15~
~~~============~==========
s járjon utána annak, hogy az általa előadott tények 8. valtistlgnak megfelelnek-e, ba pénze van, vagy olyan ért ktárgyn.knak van birtokában, melyek jogos birhatása kétségbe vonható, járjon utána, bogy azokat hol, mi módon szerezte s állapitsa meg, hogy azok jogos vagy jogtalan tulajdonai-e? Általában úgy szoktuk a csavargást definiálni, bogy osavargó mindenki, a ki az illetőségi belyén kivül meghatározott czél és az önfenntartásra szükséges eszközök birtokán kivül gyanus körülmények között kóbo rolva találtatik. Már most vegyük a következő példát: Győr városában egy lakatossegéd márczius bó l5 -én elliagyja helyét, gazdájával leszámol, munkadija fejében kap 105 koronát, tisztességes ruházattal rendelkezik, mely azonban a rajta levőkön kivül egy kis, a vállán bordbató csomagban elfér. Felmegy Pestre, bogy munkát vállaljon, de nem kap. Munkakönyve rendben van. A pesti iparossegédek köre igazolványt állit ki neki, bogy két napi segélyben részesitette, mert munkát nem kapott. E~után ellátogat Czegléd. Szolnok, Arad városokba, munkát keres, nem kap. Már eltelik ez ahtt nyolcz-ti z nap, pénze is fogytán van; nehogyavasuton való utazás kis pénzét feleméssze, neki vág a nagy világnak gyalog, tán kényszerüségből tisztességes r aháit is elzálogositja vagy eladja, s ezen gyaloglás közben, boI, mert pénze fogytán van, itt-ott kéreget iG, elő találja valamely csendőr járőr, mondjuk márczius 28-án. Munkakönyvét rendben találja, van nála még öt-hat korona készp~nz. Kérdés, hogyacsendőrt a körülmé nyek kielégitik·e, megelégszik-e azzal, hogy az iparossegéd a példa szerint nem munkakeresés ürügye alatt, de munkakeresés végett, nem csavarog, de utazik. B előadása szerint munkáboz nem bir jutni , s már· már mindenéből kifogy s kénytelen a jószivü adakozók segélyére szorulni. Bár ezuttal egy tisztességes, munkát kereső, mondjuk talán egy szerencsétlen egyénről s nem professionista csavargóról van szó, - mindezzel nem szabad meg. elégednie a járőrnek, banem meg kell állapitania, bogy azon bemondása, bogy X. és Y. mestereknél munkát keresett, vagy az iparoskörben megfordult, a valóságnak megfelel-e? Segélyt kért vagy fogadott· e el és mennyit? Vagy pedig nem-e rendszeresen koldult? S ehhez képest ba igazoltatik az, hogy egy segélyre szoruló ván dorral van a cBendőrnek dolga, az illetőt a közigazgatási hatóBágboz vezesse elő, n em azzal a czélzattal, bogy az megbüntettessék, banem azért, bogy a közigazgatási batóság módot nyújtson - neki arra, bogy illetőségi helyére, boI rokonai, ismerősei vannak, s boI munkát is könnyebben vállalbat, vissza jusson, a nélkül, hogy kényszerbelyzetében koldulni, esetleg lopnia kellene. De tegyük fel, hogy ezen iparossegédnél a munkából való kilépés utáni tizenötödik napon még 60 korona készpénzt, két· három értékesebb gyürüt, órát, lánczot talál a járőr. Mit fog vele tenni? A rossz csendőrrel, _
azon nyargal va, bogya létfenntal'tás boz való anyagiakkal rendelkezik, munkakönyve rendben van atb. könnyen megesik. bogy teljes megnyugvással elereszti, bár valami gyanus körülmény miatt igl1zolásrl1 vonta, bolott épen az ilyen körülmények között talált, gyanusnak vélt utassltl szemben, legyen az telj ese n ártatlan, vagy sem, áll elő a csendőrnek azon szigoTu köteles· sége, bogy annak ártatlanságáról vagy bünös voltáról meggyőződjék.
Mit tesz bát a jó csendőr? Kikérdezi a vándort utazása czélja felől, s a személyazonosságra vO Datkozó kérdéseket intéz hozzá, meg· .motozza és a l egközelebbi I1zon községbe megy vele, hova az különben is tart. Ott batósági közeg jelenlétében pénze és értéktárgyai bolszerzésére nézve igazolásra vonja és telefon, távirat utján bizonyosságot szerez az illetékes csendőrörstől, vagy batóságtól, bogy a bemondott adl1tok a tényeknek megfelelnek· e ? Munkakönyve nem ·Iopott-e? s b ogy a pénz vagy értéktárgyai jogos tulajdonai vagy sem? Ha oly válasz érkezik,- mely minden gyanut és kétséget kizár, a járő r I1Z illet őt elbocsátja azon jó tanács· csal, bogy ha mItgát a csen dőrjárőrök zaklatásainak kitenni nem akarja, legjobb, ha mi előbb munkát vállal, mert bovatovább elő-tll azon időpont, mikor e l ővezetése már nem lesz m ellőzbető. Ha azonban az érkezett válasz ból megállapitható, bogy az ellenőrzött egyén multja nem tiszta, vagy épen directe valami büntetendő cselekménnyel terbeltetik, a szükséges nyomozó cselekmények a belyszinére való kisérés mellett foganatositandók lesznek. Ha pedig egy ily iparossegé d (munkás) távol illető ségi helyétől mlmkából való kilépés után egy-két nappal találtatik pénz nélkül, tekintet nélkül arra, bogy csak pár nappal előbb lépett ki a munkából, előveze tendő lesz, mert semmiből élni nem lebet, s kényszerhelyzetében ha egyébre nem is, tiltott koldulásra kell hogy adja magát, de másrészt meg a közigazgatási hatóság szokott gondoskodni, bogy törvényszabta módon az ily elemekről illetőségi községük közbenjárása mellett kellő gondoskodás történjék. Gyanus igazolvánnyal rendelkezők, vagy magukat igazolni nem tudók vagy nem akaI'ók ugyancsak elő vezetendők, s legalább néhány napra visszamenőleg ténykedésük megállapitandó, s addig is, míg a közigazgatási hatóságnál fogva vannak, minden perczet fel kel! használni arra, hogy kÖl'özvény, távirat, telefon utj án nyitjára jussunk annak, hogy ki az illető, miért volt oka az igazolást megtagadni stb. Téves felfogás az, hogy az ily ismeretlen egyéneknek a közigazgatási batósághoz való átadás ával feladatunkat befejeztük, - mert mig egyrészt hivatásunk az, bogy a közigazgatási batóságot puhatolásokkal az illető személyazonosságának megállapitásában t ámogassuk,másrészt meg szoros kötelessége a csendőrörsökDek és csendőröknek egymás támogatása mellett oda batni,
1907. szeptember 15.
CSENDŐRSÉGI LAPOK
- - - --=--= "" -= _.======
435
nak nem lesz lova, akkor elős z ö r roegszünik a lólopás, másodszor pedig nem bir bal'angolni és a büncselekmény elkövetése után oly gyorsan menekülni. Ez által pedig a czigányok elle n ő rzése és elfogása a mostaninál sokkal. könnyebben biztositható lesz. 2. Szükséges, hogy rendeletileg szabályoztassék a czigányok illetőségi kérdése is, A mit könnyen olyképen lelíetne megoldani, ha elrendeltetnék, hogy három hó· napon belül minden nagykoru czigány köteles illetékességi helyén jelentkezni s ott születési bizonyitványát (keresztlevelet vagyanyakönyvilap másolatot) az ille· tékes hatóságnak bemutatni, annak megtöl'ténte után pedig a további rendelkezést ott bevárni. Eképen azután az egész czigánycsalád be anyakönyvelhető és illetöségbe vehető volna. 3. A sátorozást egyszersmindenkorra be kellene szüntetni és a czigányokat bérelt lakásokba való be-' telepedésre szoritani, olyktlpen , hogy egy ik család a másiktól lehet.őleg oly távol lakjon, hogy a folytono s érintkeJl;ésük akadályozva legyen. Igy azután nem lesz alkalmuk ftll'fangos terveiket együttesen megbeszélni s vad szokásaikban egymást utánozni. 4. Rendeletileg avagy törvényben betiltandó lenne, hogy kóborczigány bármiféle más igazolási jegyet kaphasson, mint csak sl'iemélyazonosságát igazoló arczképes igazolványt, melyet azután köteles volna folyton ma· gávai hordani. 5. A czigányok pontos ellenőrzésére úgy It közbiz· tonsági közegek valamint a községi előljáróságok és városi rendőrségek szigoruan utasitandók volnának, A csendőrségnek pedig tétessék kötelességévé, hogy a k6borczigányok személyi ismerete körül az eddiginél is behatóbb körültekintest fejtsenek ki és igyekezzenek minden a járásuk tel'ületén megjelenő czigányelőéle· téről és tolvaj voltMól, czigányneve kitudása mellett, csalhatatlan személyi ismeretet szerezni, mintán a czigány azáltal fékezhető meg legbiztosabban, ha It csendőrség előtt ismert lévén, hamis nevek alatt nem bujkálhat. 6. Szigoruan betiltandó és pontos ellenőrzések által meggátlandó lenne, hogy a czigányok koldulhassanak, .A czigány k érdés.• mert ezáltal kényszeritve volnának megélhetésüket munIrta: Gáb,-;eL Alajos járásőrmoster. kával biztositani. 7. Szükséges az is, hogya czigányok tanköteles gyerA kóborczigányok garázdálkodása az országban im- mekei is részesittessenek elemi oktatásban és az iskomár türh et etlenné kezd válni. Czigányismereteim alap- lából történt kimaradásuk után It helyi viszonyokhoz ján ezen gar ázdálkodások megakadéJ.yozására az alább képest különféle ipari és egyéb munkák végzésére alkal· leÍl.t pontukban foglaltakat tartanám szükségesnek akár maztassanak. Idővel azután az összes felnőttek adó és rendeletileg, akár pedig törvény utján életbe léptetni, közmunka alá is felveendők lennének, 1. Általában egész Magyarország területén szükséges 8. A czigányok letelepitésének kérdése aképen volna volna r endeletileg vagy törvénynyel betiltani, hogy kóbor- megoldható, ha olyformán lennének az ország vároczigány lovat és kocsit tarthasson, Mert ha a czigány· saiban, községeiben és pusztái n felosztva, hogy egy-egy helyre csakis az egy családhoz ta.rtozók lennének letelepitve. Ott azután 1'1\. lehetne őket szoritani könnyebb • B ár a czigányügy lapunk hasábjsin eléggé meg volt vilá· mezei munkára, sertés stb. állatok tenyésztésére és gítva, Dlíndazonáltal készséggel adunk holyet eközleménynek, mely egy.két életrevaló eSZllléjével esotleg szintén hozzájárulhat különféle házi dolgokra.
vonja'"hogy az ily titkolódzó egyén ekre nézve az esetleg te~helo ~datokat beszerezzük s ez éJ.tal elösegítsük, hogy meltó ~unte tésüket elvegyék s egyuttal ezen elj Másunk. kal m.mt" közbelép,éssel megakadályozzuk azt, hogy további buncselekmenyek elkövettessenek. Ha minden csendörjárör így fogja a koldusokat és osav,argókat ellenőrizni, alig történik majd meg, hogy rejtelyesnek látszó esetek tettesei ismeretlenek maradnak, s hónapokig, óvekig folytatott utánj árás daczára is az esetek csak elévülés folytán tünnek el nyilván· tartásunkból. Szá~~s éveken keresztül történt megfigyel ések nyo· mán állithatom, hogy a statisztika az itt kifejtett el vek m ellett bizonyit. Ugyanis, ha az egyes örsök évi tevékenységét nézzük, tapasztaljuk, hogy azon örsökön, hol a közbiztonság elleni kihágások gyakoriak, vagyon ellen irányult cselekmények kevés számban fordulnak elő s kideritetlen eset alig maradt, mig ott, hol vagyon ell~ni cselekmények a statisztikában 'feltünő sZlÍmban szerepelnek és a kideritetlen zavar is sok marad, a közbiztonság elleni kihágások rovata csaknem üres, pedig nyilvánvaló, hogy nyolcz-tíz csavargónak elövezetése árán tizenöt· husz rejtélyesnek látszó lopási eset nyomozásától és a vele j áró sok fárad ságtól kimélné meg magát egy· egy örs, s végtére, mert a csavargók a körletet folytonos üldözés miatt kerülnék, az örsnek aligalig akadna. egyéb dolga, mint a mege lőzö szolgálat! Jól jegyezzük meg, hogy az idegen illetőségü csavargó, koldus a közbiztonságnak legfortélyosabb, legkörmönfontabb ellensége, mert helyhez kötve nincs, s mindég kihasználj a. a n agyközönség szánakozását, jóhiszeműsé gét, azét a kö zönségét, maly számos keserű tapasztalat daczára is a szegén y koldusnak, a munkátlan vándornak szokta pártj át fogni. S ha ezekkel szemben a csendőr minden fortélyt fel nem használ, minden lépésüket n em ellenőrzi, velük rendszerint tehetetlennek bizonyul, s mulasztásál'a feleslegesen fárasztó nyomo zásokkal kell, hogy ráfi zessen.
az ügy ozélszerü rendezéséhe.,
4~6
CSENDÖRSÉG I LAPOK
9. Szükséges és egyszersmind közbiztonsági szem. pontból nagyon is kivánatos volna, hogy minden egyes esetben, midőn valamelyik ozigány a fegyházból szabadul, a fegyintézet igazgatósága köteleztetnék az értesitő jegyzéket a czigány egy arczképével együtt az illetékes örsparancsnokságnak megküldeni. Ez által módjában lenne az örsparancsnokságnak is megismerni fl, czigányelőéletét és a: szokásos büntettesek sorába is a valóságnak megfelelően volna az illető bejegyezhető és nem fordulna elő az sem, hogy sok czigány habár 5-6 izben volt különféle nevek alatt büntetve, mégis minden esetben, mivel előéletéről sem annak, e ki őt elfogta, sem abiróságnak, mely elitélte, a szükséges adatai nem voltak ' meg, mint büntetlen előéletü lett eliMlve. 10. Hogyha már a czigányok le lesznek telepítve, . azok között az ide-oda szökdösés és kóborlás úgy gátolható meg, ha minden csendőrkerületi parancsnoksághoz IL hozzá tartozó örsök minden hó l-én és 15-én köte lezve lesznek j elentést tenni arról, vajj on a, körletükben letelepedett czigány ok között fordult e elő a lefolyt 15 nap alatt változás, illetve hiányzik- e azok közül valaki, avagy érkezett-e hozzájuk ismeretlen czigány. Igy azután a jelentésekből könnyü volna megállapitani, ha egy czigány az egyik helyről elszökött, hogy az hová menekült. Ezen jelentések átvizsgálását arra alkalmas altiszt (járásőrmester) egy-egy kerületnél igen sikeresen el birná végezni. A czigányügy pedig ilyeténi pontos ellenőrzés mellett 30-40 év alatt teljesen rendezve Íenne. 11. A czigányok letelepitésére vonatkozó törvény életbeléptetéséig már most szükséges volna, hogy a czigányok garázdálkodásának megakadályozása, illetől~g korlátozása végett amozgó járőrök» létesittessen ek ; vagyis minden három megyében egy ahhoz értő altiszt bizatnék meg a czigányok ellenőrzésével. Ez az altiszt azután a szükséghez képest az örsökről veendő segély igénybevétele mellett kizárólag czigányüJdözést és ellenőrzést teljesitene és igy módjában lenne nemcsak megakadályozni a czigányok garázdálkodását, de az általuk elkövetett büncselekmények is gyorsabbun kiderittetnének. A mostani rendszer mellett ez majdnem lehetetlen, mivel a czigányok valamely büncselekmény elkövetése után csak a harmadik vagy negyedik megye határán állapodnak meg, hol neveket cserélve, már teljes biztonságban érzik magukat. 12. A kóborczigányok elleni nyomozások sikeres vezetéséhez az is szükséges, hogy a nyomozást vezető ~sendőr, avagy altiszt értse a czigánynyelvet, mert az altal megvan gátolva a czigányoknak czigánynyelven való összebeszélése, a mi nagyban hozzájárul az er edmény gyors biztosításához. Ezért a csendőrséget (rendőrséget) a ozigánynyelv elsajátitására már az első elméleti kiképzés alatt kellene szoritani. Azonkivül jntalomdijak kitüzésével sok csendőr önbuzgalomb61 is
_==~ 19_07. szeptember 15~
megtanulná II ozigánynyelvet s akkor könnyü szerrel lehetne a czigánynyal boldogulni. . 13. Az is nagyon czélravezető volna a czigány ok megrendszabályozásánál, ha minden 3-4 megye területére a czigányok közül egy közöttük t ekintélyes éltesebb ozigány felügyelőnek lenne felsőbb helyről kineve zve, a ki a többitől való megkülönböztetés végett va.lami jelvény, esetleg kard viselésére volna felha· talmazva. Az ilyen megbizást az illető czigány nagy kitüntetésnek tekintené, a mi arra sarkalná, hogy a belé helye· zett nagy bizalomnak minden tekintetben meg is feleljen. De tekintélyt kölcsönözne az illetőn ek czigánytársaival szemben is és azok az ő r endelkezésén ek bizonyára ellenmondás nélkül alávetnék magukat. , 14. Végül a czigányok által elkövetett büncselekmények korlátozása szempontjából nagyon üdvös volna, ha a czigányok bünügyeit egész Mngyarország területén egy Budapesten felállitandó delegált biróság lenne hiva.tva elintézJili. Ilyképen azután a delegált biróság előtt a czigányok ismertekké válnának s nem volna módjukban, mint azt most teszik, nevüket és előző büntetéseiket letagadni. Ezenkivül már maga azon tudat is, hogy a biróság előtt, mint büntetett e lő él etü lesz ismeretes, sok czigányt visszatartana a büncselekmények elkövetésétől. Csempésző Nők
asszonyok.
nagyon szeretne~ apró osempészkedéssel foglal kozni; ha idegen O['szágba utaznak, nem is teljes az élvezetük, ha nem csempészhetnek át a határon a vámőrök kijátszásával egyet-mást. Erre vona.tkozólag egy német lap egyik olva.sónője a következő érdekes dolgokat írja: - Évekkel ezelőtt Konstantinápolyból Szófiába utaztam. Természetesen női szakaszban helyezkedtem el egy előkelő török asszony mellé. Franezie, görög és török szavak összekeverésével beszélget~sbe elegyedtünk. Megtudtam, hogy útitársnőm egyik férjes asszony nővéréhelll utazik Bulgáriába. Hogy meggyőzzön engem gazdag voltáról, csomagjait felnyitotta és én nem tudtam hovlÍ lenni a csodálkozástól az értékes és szép holmik láttára. Mutatoit nekem széles szegélyü, kézi himzésü zsebkendőket, drágábbnál drágább fátyo lokat, posztókendőket stb. Még eléggé meg se bámult am az ajándéktárgyakat, mikor hirtelen lábzsámoly ára mutatott, a melyet ki lehetett nyitni és a melybe kávé volt elrejtve. Husz-huszonöt fontra becsültem II sulyát. Türelm etlenül vártam, míg a bolgár határra érünk, a hol bejönnek a pénzügyőrök, II kik különösen a kávé és dohány behozatalt ellenőrizik igen gondosan. Utitársnőm a keleti emberek jellemző tagadó fejbólintásával ,rogadta. az én aggodalmaimat, csettintett egyet a nyelvevel, majd azt mondta, hogy nem kell félni semmitől sem, nem lesz baj. Hajnali szürkületkor érkeztünk a határvár?sba, ~ermanliba. A pénzügyőrök a mi szakaszunkban IS megjelentek. Utitársnőm megelőzőleg a~c2ára ~orította a ."ferid.sohi,,-t, a török asszonyok fátyo lat és. eszrev:étlenul elillent. Mikor elhagytuk az állomást, Ismét vIsszatért a helyére. Kis idő mulva egy idő-
1907. szeptember 15.
OSENDÖRSÉGI LAPOK 437
-=~C~S~E~N~D~6~R::S;:;;É~G;;;:I~L;;;;AP~O;;K~======1=9=07=.=sz=.o:=eptemyer 15.
\38
sebb I\Bszony szállt be bozzánk. Egyenesen a .török nőhöz fordult. Azt mondta, bogy B pénzügyőrök kuldté~ öt, ide és megkérdezte tőle, hogy van-e nála megadóztatm való bolmi. A török nő azt üzentette B puszták gyer~eké nek (a harag kifejezése), hogy ninc~ nála más, ml~t a mire szüksége van. Egy kevés kávét vitt magával ~z ~tr~. Majd hirtelen elővett az egyik útitáskájából egy kavefőz.ő készüléket, spirituBzt töltött bele és elkezdte a reggelIjét főzni. Közben hanyagul az öreg asszony elé ~etett n~ hány ezüst evöeszközt és czigarettát. A koros holgy ahg hoJbatóan morgott néhány köszönő szót, azután barátságos arczczoJ távozott. Ezzel a váT?olási ügy furfang?san, de kedvezően elintéződött_ - Mas alkalommal Ber~ből Bécsbe utaztam a női szakaszban ugyancsak egy holgy társaságában. TetscheI?-~e~ .szótlanul eng~delmeskedtem ft pénzügyőrök felszolit.asanak .. és felnyl~ottam a csomagjaimat_ Utitársnőm .hldegvér,uséggel, teljesen n~~od tan szemlélte, bogy mmt turkalják ossz~ a holmial mat megvizsgálás czéljábóL Még csak a .táskám~k a. kulcsait sem tartotta kezében. Odalép hozza az egyik penzugyőr és felszólítja, hogy nyiss$ fel útitáskáit. "De kérem mondotta bécsies németségge~ - nem érdemes ezeket megvizsgálni. Ha az ember Bécsbe utazik, !lli az ör~ög?t vinne magával.> A pénzügyőröket úgy látSZik meggyoztek ezek a szavak, mert a táskákat felnyítás nélküllebélyegezték. Négy hét mulva Bécs egyik utczáján találkozt~m útitár6nőmmel. Megbeszéltük, hogy legközelebb megm t együtt utazunk. De most már csak ki fogja nyitni a táskáit» mondottam, mielőtt vonatra ültünk volna. • Várjunk türelemmel és igyunk addig theát" - felelte mosolyogva. Tetschenbe érve, én már .kés.zül~dte!ll a vizsgálásra. Ez alkalommal egy szász penzugyőr lepett be szakaszunkba_ .Ö. meg se m oczczant. Miel őtt a vizsgálásra került volna a sor, tiszta északnémetességgel m ondotta: .De kérem, nincs itt más, csak utazási holmi. Mit is vinne az ember magával, ha Berlinbe ut azik .• É s a csel most is kitünően beváIt.
KÉPEINKHEZ_ Pusztaszer. A napokban tartják meg a pusztaszeri ünnepet melyet a nemzet Árpád fejedelem halálának ezeréves forduló ja alkalmából, a pusztaszeri sikon, a magyar alkotmány születési helyén fog megülni. Ez en a helyen pihent meg a fej edelem diadalmas h arczai után, itt ujitották meg ősein k az etelközi vérszerzödés pontjait és itt álla pit ották meg a vezér és az ország n emesei az ország törvényeit. Ebből az alkalomból mutatjuk be mai képeinket olvasóinknak.
HIREK .Az orvosszakértő szerepe a bttnper ben . Lausanneban (Schweiz) a fran czia, belga és schweizi elmeorvos ok gyülést tartottak, melyen a követk ező határozati .i avaslatot fogadták el: A franczia nyelvü országoknak Lausann eban kongresszusra gyült elmeorvosai és ideggyógyász ai kimondják, hogy tekint ettel a bün tető törvény könyvre, a mely csak arra az esetre in tézkedik, ha. a vádlott elm ebeteg, de a mely sehol egyetlen szóval sem emliti a beszámith atóság, vagy beszámithatat -
lanság kérdéseit, tekintettel továbbá ..arr~, hogy ~ beszámithatóság - a szónak úgy erko~csl! mll~t ~arsa dalmi értelmében - tisztára metaphyslkal és Jogi természetü de sohasem orvosi terméBzetü; tekintettel végül al:ra, hogy az orvosi tudomány és a psychiatria mai fej lettségi foka mellett csak az elmezavarokat tudj a felismerni és azok kiterj edését, de nem tudja egyszersmind abeszámithatóság fokait is pontosan megállapítani ; tekintettel mindezekre, a k ongres szu~ t agj ai túlnyomó többséggel kimondj ák, hogy nem tartják magukat kompetenseknek a beszámithatóság kérdéseinek eldöntésére, kimondj ák, hogy a birák a bünte tő tö{Vénykönyv paTagraphusainak int ézkedés éhez lévén kötve, az pedig beszámithatóságot nem ismer, n em fognak többet eleget t enni azoknak a birói meghagyásoknak, hogy a vádlottak beszámithatósága fel ől nyil atkozzanak. H ármas gyilkosság. Sugár János bar dóczi lako s, szeptember 2-án éjjel, édes anyját Sugár Ján osn é, született Soós Juditot, továbbá nővérét Sugár Vilm át és ennek egy éves Julianna n evü leányát, a feletti boszujában, h ogy édes anyja a szomszédjukban lakó Gásp ár Ágnessel szándékolt egybekelését ellenezte, megölte. A gyilkos a t ett elkövetése után elmenekült, nyomozása folyik. Megtámadott csendőr. Szőcs László és Rusz László gernyeszegi lakosok Szentpéteri Ján os csendőTt, szep: tember h ó l -én este s/.8 órakor , szolgálat on kivül, orozva megtámadták és fejét puszta kézzel oly módon bántalmazták, hogy könnyü testi sérülést szenvedett. A támadók ezután elmenekültek, de később a csendőrs ég által elfogatván, a marosvásárhelyi kir. ügyész ségnek áta.dattak. Tüzek. Nagyakl os közs égben angusztus 31- én délután öt órakor Falán Jusu L Juon szalmával fedett csürje kigyulladt, melyn ek tüzétől 64 egyén kárára 100,000 koronát meghaladó értékü lakóház, gazdaság l épület, gazdasági eszköz, takarmány és állat hamvadt el. Biztositva semmi sem volt. - Szeptember l-én pedig Kolozsborsán Szintyián Vaszilie gondatlanságából annak lakóh áza gyulladt ki, a melytől az ev. ref_ templom, 29 lakóház, 75 m ~ll éképület, 2 sertés, 1 bolju és nagyobb mennyiségü takarmány, élelmiszer és baromfi esett a tüz martalékául. A kár a 75,000 koronát meghaladj a, a m elyből biztositás révén csak mintegy 20,000 korona fog megtérülni_ - Szeptember 2-án Kisszebenben 45 h áz és melléképületei, közöttük a posta- és adóhivatal, 200,000 korona kárértékben leégett_ A tüz utáni sok es őz és következtében az adóhivatal és több ház mennyezet e beomlott. A beomló romok egy nőt halálosan, egy másik at pedig sulyosan megsebesitettek_ Járvány. H eves vármegye Karácsond községében a lakosság között a vörheny járványszerüen fellép ett_ Az eddigi megbet egedések száma 54, a melyből halálos lefolyásu eddig 13 volt. A rémes epidémia széthurczoláBának m egakadályozása és elfojtása iránti szükséges óvintézkedések _a h at óság részéről megtétettek Sztrájkok. Nagybányán szeptember l -én általános munkássztrájk keletkezett. A sztrájkolók között 450 bányász van, a többiek száma ism eretlen. A rend fenntartására ötven fő nyi legénység összpontosittatott. A borsodmegyei Királdi kőszé nb ányatel ep 270 munkása béremelés követelésével sztrájkba lépett. A rendre, a mely különben nincs megzavarva, n égy csendőr ügyel A békés megegyezésre rövid időn belül kilátás van.
1907. szeptember 15.
CSENDŐRSÉGI . LAPOK.
A ruilt ellOiutlti (>lnléluuü a telll!)lOIlI-rolllon át nt"zve.
Szer község kápOJná.i>ínak romj a i.
439
CSENDŐRSÉGI LAPOK
140
KÜLÖNFÉLÉK. Emberevő czigányok.
Dr. Czobor Miklós honti alitgyesz a vnrmegye levéltárnban nemrég érdekes pör iratsü'a bukkant. Az 1782. évben HontvMmegye birósága ritka, sőt a magyar igazságszolgáltatás történetében páratlannl álló biinügyben itélkezett. Borza.lmaB itélet volt ez, !I mely a vádlottak kicBikart vallomásai alapján tuczatszámra kiildte az embereket a bitófa alá. A nyomozás 300 czigány bünszövetkezetét fedezte fel, a. melynek vezére, Sárközi György 24 gyilkosBágot iBmert be. A bünszövetkezet azt iB bevallotta, hogy a föl· darabolt holttesteket megpörköl ték, megfőzték és meg' ették. LetartóztaUak 132 egyént, kik bevallották, hogy maguk között papot vála.sztottak és a lakodalmak alkalmával 3-4 embert leöltek B fellakmároztak. Az itélet az összes vádlottakat halálra itélte. A vármegyei hóhér egymaga nem tudta az itéletet végrehajtani éB így a selmeozi hóhért is Begítségül hívták, de még így is 3 -4· napig tartottak a kivégzé Bek. Első napon 41-et végeztek ki es pedig 16-ot lefejeztek, 14-et felakaBztottak, 5·öt kerékbe törtek, 3-at felnégyeltek és kettő a botütések alatt adta ki a lelkét. Csak egy vádlott tagadott, Mihó András, a kitől sem kinzás sem vallatás nem birt kicsikarni beismerést. A vármegye felterj esztette az ügyet a helytartó tanácshoz. A magyar kanczellária először is gróf Erdődy JózBef főispánt fölmentette, mert .;lmulaBztotta az itéletet m egerősíté B végett hozzá felterjeszteni, azntán pedig új vizsgáló biztost küldött ki. Ennek nyomozása alapján még új abb 11 czigány t it éltek halálra. Halálos bün. MisBouri állam egyik városában Monroe Cityben, nemrég n éger férfiak eBte 10 órakor m~gtámad. tak egy fehérbőrü papot. A vá.ros hatósága erre rendeletet bocsátott ki, a mely a négereknek halálbüntetés terhe alatt megtiltja, hogy az utczákon fél kilencz után mutat~ozzanak..S esténJ?nt tényleg hatalmas harangzugáB adja meg a Jelt a negereknek a lefekvésre. A négerek persze pontosa.n engedelmeskedtek. Már nyolczkor ágyban vannak s másnap reggelig nem mernek mutatkozni az utczákon. Eddig legalább még mindegyikük ke· rülte, hogy az utczán mutatkozzék, joggal tartván attól, hogy másnap magasról nézné a világot. A világ leghosszabb fahidja. Az amerikai Unio Utah államáb~? ~902-ben kezdték építeni a világ leg. hosszabb fahldJat es 1906·ban fejezték be. A fahid a sós tavon a aGreat-Salt-Lake» -en megy kereBztül és 44'kilométer hosszú. Rajta vasut van építve, miáltal a von'at 70 kJ!ométerrel rövidebb utat tesz, mint a tó körül haladó vonat. Eddig a South em·Paczifik vasut nagy ivezetben h~ladt a tó körül, de ez még nem lett volna baj, hanem neh?l oly n.agy volt az emelkedéB, hogy a rendes közlekedesben harmas lok omotivot kellett használnia. E miatt építették a fahidat a tó közepén keresztül és a vonat most ezen halad. A hid összeB részei fából készültek. A tó le~öbb helY!i~~ ~sak 2-3 ~éter mély, csupán néhol 11 meter. A czolopoket, valammt a hid összes részeit kovasavas oldattal ü~egszerüen vonták be, nehogy meggyuladjon ... A ~4 k~ométer hosBzúBágú hid felépítésére 125 ezer kob meter fat használtak feL A fa anyagát Mexikó szolgáltatta, még pedig két óriás terj edelmű tölgyfa-~rdőt pnsztítottak ki, hogy ezt az anyagat előteremtsék. . .Milliomos~k ~end~rsége. Amerikának ügyes rendőr sege meg mmdlg elegtel~n~ek bizonyul arra, hogy a Long-Islandon nyaraló illllhomosokat megvédje a lopá. soktól é~.bet?rések~ő~ Majd mindennap fordul elő ilydn eset, illlert lS a mJlhomoBok, - köztük Belmont, Wan-
1907. szeptember 15.
dexbilt, Gould és Whitney, saját rendőrséget szerveznek. A rendörtestölet egy parancsnokból, négy tisztből és nyolczvan e mberből fog állani, Winchester-fegy.
verrel sZ,e relik fel és egy része lóháton, egy része pedig motoros kerékpáron teljesít 'szolgálatot, Anyaralók vil. láját az őrcsOportokkal telefon köti össze, és BzükBég eseMn az éjjeli riadóknál görögtüzzel és egyéb o.lkalm!lB módon iB felhívják a figyelmet. E nnek a rendőrBégnek a fentartása évente több mint félmillió koronát igényel, amely öBszeget a kolóniának gazdag villatulajdonosai fedezik.
Szerkesztői
üzenetek.
Névtelen levelekre, toví,bbá a szolgálattal kapcsolatos l,é rd6selue a szerkesztőség nem válaszol . Sz. J. Minden hó l-én és 15-én. K. N. csendőr. Nincsen igénye igányjogosultsági igazolviunY1'8,
mert ehhez 12 évi k",ton",i (csend51'ségi) szolgM",t kell. B. J. 5rmester. Nem szükséges és igy ne", is engedélyezik " próbaszolgálatot, miután a kisebb álJásokra gyakorlat n élkiiI is felvétetnek azok, a kik külömben megfelelnek. A fokozatos el51éptetés az után az illeM hasznMll",tósága és az előirt szakvizsgák letételétől függ. . D. J. őrm. Kérheti felülvizsgáltatását, s erre orvosi vizsga elé állitj ák és ennek erdményéhez képest esetleg felülvizsgáló bizott· ság elé állitják. Évi 498 K. nyugdijra vun igénye. Ha azonb ..n még -
ha nehezen is -
Bzolgá.lni képes, azt ajánljuk, bogy
válja be a zsoldemelést és főleg az új nyugdijtörvényt. Marosmenti csendőr. 1. H s. a felülvizsgálat .lkalmával ker esetképesnek találják, csak végkielégítésre van igénye és pedig 198 koronára. 2. Ebben az esetben a végkielégitési összeg 802 korona.
M. Gy. j o,l'ásőrmester. liivánságáh oz képest valamelyik közelebbi számunkban i smertetni fogjuk. Korunk betegségei. Jövő számunkman hozzuk. A beérkező közlemények a beérkezés sorrendjében kerülnek elbirMás alá és e'lSn sorrendben is közöltetnek. Levélbeli ért esitést csak kivételes esetben küldünk. B. S. őrmester. 1. Az illetékszabályzat 22. §, l. pontj ának utolsó bekezdése érleimében a j o,rásörmestereket megillető utazási pótdij, a jál'l\sparancsnokság vezetésével meg bizott altiszt eket, a járásparancsnoki teendők tartamára szintén megilleti. 2. A gyalogsági tiszti kard és lakk derékszíj viselésének kedvezménye a járásöl'meateren kivül, csakis a jál'ásparSncBlloki teendőkkel megbizott őrmesterekre van kiteljeBztve, ennélfogva azt. a járásparancsnoki teendők ellátásával ideiglenesen meg bizott ..Itlsztek n em viselhetik. 3. A puji járásparancsnokság Horváth Sámuel, VI. számu csendőrkerületbeli Mmesterrel lett betöltve. Katona csendőr. A próbacsAndőr az ált ..la kíá,llitott köte· lező erejénél fogva, elvállalt három évi szolgMati kötelezettségé. nek eleget tenni tartozik. Elöbbi csapattest éhez tehM cso,k szol· gálati kötelezettségének letelte után, avagy azt megelőzőleg testi-, szellemi-, vagy erkölcsi fogyatkozás miatt belyeztetik vissza. Sz. I . csendőr, A jál'ől'táskának a csendől' általi elvitele 24 órát megnem haladó szolgálatoknál, - az 1901. évi augusztus 8-Ml - kelt 5370leIn. számu hODvéc1elmi ministeri rendelet 2. pontjának 11. és 12. bekezdései ól'telmében, - nem kötelező. H . S. őrmester. Az 1899. évi 113~1. számu kereskedelmi minis teri rendelettel biztositott kedvezmények cs ..k a polgári állami tlsztVlselök, altiszt ek és szolgába valamint azok családtagjaira tel)esztettek ki. De ugy hirIik, hogy ezt s. kedvezményt a k",tona. ságra (s igya csendőrségl'e) is ki fogják teljeszteni. S. S. A folyó évi 90035/20. számu honvédelmi ministeri kör. l'endelet él,telmében - mely lapunk folyó évi 34. számában telj'
CSENDŐRSÉGI LAPOK
1907. szeptember 15.
4.1-1
A •.miIJenuiumi emlékm íí.
tal'talmulag közöl v. i. vall - e. bivatalsv.olgai Wá.okra jogositó 19 a zolvál1 yaik alapján ruár ily állIIsbnIl tllku.lwazva volt altis7.tek, a szolgává t örtént kinevez!etó8ük után luegs?e"ett qualificatió alapj án bivat ..ln pki állás]'a leendő kineveztlBre igénynyel nem bl rnak .
FEJTŐRÓK.
Száwrejtvéuy. Két utazó egym!Í.s korút kerdezv6, lcitünil" hogy az egyik I;) évvel idllsol,h n mi,sikniü, öt év elött pedig 10 év hiján kélazer olyan idős \'olt. Hány éves volt mindegyik?
Megfejtéei határidő: 1907 szopt. 23 . . Mind aluhom talány t ,!,ogfejtők között egy dnrab lllrzo.bet, kiriilyné sanatoIlllllll sorSjegy lesz kisorsolva.
Szót:tl ány. 5. <20, 16, 20, ~1. 3. 8, 6, 7. 10, 17, 18, 9. 7, 11 , 14, I D, 13, 12, 1, 2. l ó, 4. 1-21.
Tojáson ütő tyúk teszi. Félénk emberl hamar éri, Arra. mondják, ki gyor ... n jár. Nappa.l a tolmj erre vár. Ez van kötve mesze}őkbe. Étel e biján nines rendbe'. Jó taná.oB, vésd jól eszedhe.
Mértani ta lány. E1gy atya négy fiára
fl.
következő alalm Bz'ántMöldet Jlagyta:
A vógrelldeletben meghagyta, hogya npgy fiu egyenlően 00" tozko djék II földön, de úgy, hogy minden egyes rész Q,Z eredetib ez t eljesen hasonló alaku mt>radjon. Hogya!) oBztották Bzét II földe t ?
Lapunk 35. számában közölt fejtöriík belyes megfejtése: [{éplaltÍlIy: "S::igell'iÍTl'cs::edelllte., - Rfifo··'i/l'';'III: "Ken'kptÍl'VeI'8('H!j.lJ - Szúmrejtl'éHy: ,[I, :34.;
O;
He]yesen Illogfejtott~k: Lu kácsi István csendőr Rnkoslwresztu r , Sárosi János esendő!' 'riszacsege, Deák csendől' Füles, MujOl' Mihály őrmostol' és Ro10,U1en Miklós örs\'ozeW Magylll'lgoll. ncáky Igná.c~ Ől'Dloster és neje Knnszent,mikl{Js, GrocsE Gyula és Barna Dezső cr.. öl'I;;\"Tozetök, Kassis J. csendőr Sz.jrl~k, Bá.tni ürg, F nzekt\.5 Fflrcno:-l jŐl'lllostor és Dombi Jó zsef őrmester n{~osf\lJJln.s, Osordó.s A. oz. örsvczetö Tapolyhnnnsfalva, Pet,'ovics SálI dor ez. örs\'czelö Húkoskoj'ssztul', FOl'cnczi György csondőr IIajJ.nstílll~on, Magyur. bödi Öl,.'S, Geq;cly l::iúntlol' jŐl'wester és Kari1tcson ,Tózsof öl'svezetö Dés, Schreiber Mul' öl'5vezet5 Gyona(alva, Vaszary örsyczctő hl6r, Körtvélyesi osendőr l\öl'östadánYI Csorba őrsvoze.tő Él'sokvudked, Sántha .l lh~ser öJ:~wozető Kn,!'ozag, Ádful:1 Miklós őrmestor SzállnJmás, tl'ol)1[ü Dáyw örsvezető Bácsfölddu',
A lriSOl'~olt Erzsébct,ki~'álllné Sanalol'iwn-s01'sjPgiJ et Deák oSelldö/'l~ek Hile.
CSENDÓRSÉGI LAPOK
4-12
HIVATALOS RÉSZ RENDELETEK.
1907. szeptember 15.
3-or. A 111. §·nál mint végpont felv eendő: "A gyanusitott védője a csendőrség által telj esitett nyomozó cselekmények alatt, a gyanusitottnak vagy a tanuknak kikérdezésénél jelen nem lehet." 4·er. A 123. §. 5. bekezdése után uj bekezdésként felveendő:
Körrendelet. 94944/5. A magyOtr szent korona ofszag8J. VÖl'ÖSkereszt egyesületEInek a budapesti Erzsébet királyné tüdőbeteg szanatoriumában fennálló ágyalapitványa a jövő évben a m. kir. honvédség, illetől eg csendőrség egy legénységi állományu egyénének fog adományoztatni. A szabad hely az alapitó oklevél értelmében márcz., április és május bónapokra adományoztatik; a honvéd (katona-) orvosi véleménynyel felszerelt folyamodványok szolgálati uton legké~őbb f. évi deczember hó 15-ig teljesztendők fel. Az adományozásra és orvosi megvizsgálásra vonatkozó részletes utasitást az 1905. évi 26821/V. szám alatt valamennyi honvéd és csendőrkerületi parancsnokságnak kiadott rendelet tartalmazza. Kelt Budapesten, 1907. évi augusztus hó 6-án.
Jelcel(alussy Lajos, s. k.
Körrendelet. 102909./16. sz. Azon felmerült kérdés alkalmából, hogy a csendőrség által akár önállóan, akár pedig felhívásra megindított nyomozó eljárás folyama alatt, a védőknek védettjeik érdekében minő jogaik vannak ? a m. kir. belügy- és igazságügyminiszter urakkal egyetértőleg, - az alábbiakban rendelkezem : l-ör. A "védő" fogalmának megérthetése végett, a II. "Csendőrségi szolgálati utasitás" a) Általános rész III/A. (344. lapj-hoz még az alábbi definitió függesztendő:
"A terhelt az ellene folyamatba tett bünügyi eljárás bármely szakában, tehát a nyomozás alatt is élhet védő közremüködésével. Ha a terhelt e jogával nem élt, helyette törvényes képviselője, házastársa, illetőleg fel- vagy lemenő ágbeli rokona önállóan választhatnak véd őt. A terhelt a maga, vagy törvényes képviselője, házastársa, fel- vagy lemenő ágb eli rokona által választott védőtől a megbizást bármikor elvonhatja. Védőül az ügyvédi lajstromba bejegyzett ügyvéd, egyetemi vagy jogakadémiai jogtanár választható." 2-or. A 106. §. kiegészitéséül annak végbekezdéseként
felveendő:
"A védők a védettjeik javára szolgáló vagy mások bünösségére mutató körülményeket az eljáró csendőr járőr?knek szóval, vagy il'ásban tudomására hozhatják. Ezeket az adatokat az eljáró csendőrség, ha szükséges, - felderiteni és megállapitani tartozik. A szükségességet a csendőrség (eljáró csendőr egyén) itéli meg."
"Házkutatásoknál a gyanusitott (terhelt) védője jelen lehet." Egyebekben a csendőrségi szolgálati utasitás - eltekintve a 113. §. b) pontjától - a védőnek sem enged több jogot annál, amennyi a terhelten kivül álló harmadik személyt megillet. Kelt Budapesten, 1907. évi augusztus 31-én. JekeZfalu ssy Lajos, s. k.
SZEMÉLYI ÜGYEK. Nyugállományba helyeztettek: 1907. évi szeptemb el' hó l-ével: Magyari An drás, VII. sz. csendőrkerületbel i j árásőrmester, a megejtett felülvizsgálat alapján, mint «rokkant •. Választott lakhelye: Brassó. Sándor László, vm. sz. csendőrkerületbeli j árásőr mester, a megejtett felülvizsgálat alapján, mint «rok· kant". Választott lakhelye: Nagyvárad.
Okiratilag megdicsértettek : a m. kir. 1. számu
csendőrkerületbeli
parancsnokság
részéről:
Vass István járásőrmester, dicsőszentmártoni járásparancsnok, 19 éve t megha,]adó csendőrségi szolgálata folyamán örs- és járásparancsnoki, valamint szakaszparancsnok-helyettesi minőségben, alárendeltjeinek vezetésében s a fegyelem - és rend fenntartása körül mindenkor tanusitott dicséretes működéseért, példás magl!.tartásáért és a köz biztonsági szolgálat terén elért számos eredményeért. Keresztes Sámuel járásőrmester, marosvécsi járásparancsnok, 18 éven felüli csendörségi szolgálata alatt úgy a közbiztonsági szolgálat terén, valamint alárendeltj einek vezetésében nemkülönben a fegyelem - és l'end fenntartása körül mindenkor tanusitott dicséretes müködéseért és példás magaviseleteért. Kis Mihály cz. őrmester, 15 éven felüli csendőrségi szolgálata alatt, úgy a közbiztonsági szolgálat terén mint általánosságban minden tekintetben tanusitott eredményes műk ödéseért, jó magaviseleteért, megbizhatóságáért, valamint alárendeltjeinek vezetésében a fegyelem- és rend fenntartása körül mindenkor tanusitott dicséretes tevékenységeért. Gegő Imre örsvezető, Lenkei Lajos, dési lakos ék-
CSENDŐRSÉGI LAPOK 8zerész sérelmére 1904. év óta folytatólagosan elkövetett 24·00 korona értékü ékszerlopások tettesének 190 órán át fáradságot nem ismerő buzgalommal és teljes odaadással folytatott nyomozás után való kézrekeritéseért .s nyolc.z évi csendőrs égi szolgálati ideje alatt a szolgalat teren tanusltott általános buzgalmáért.
443
kel\ 93858/V1-a számu engedélye alapján, vezetéknevét ". lracli»- ra változtatta.
Házasságra léptek: Polgár- József, VI. sz. cs endőrkerületbeli ez. őrmester Dancz Rózával, 1907. évi augusztus hó ll-én Székesfehérváron j
Nyilvánosan megdicsél-tettek: a m . kir. I. számu csendőrkerületi pal'ancsnokság részéről :
K üi J ános csendőr a dési szárny állományában, mert 1904. év óta a L enkei Lajos ékszerész, dési lakos sérelmére folytatólagosan elkövetett összesen 24·00 korona értékü ékszerlopások tettesének 190 órán át fáradhatlan buzgalommal történt nyomozásában, kideritésében es elfogásában járörvezetőjét batbatósan támogatta. Kelemen Sámuel örsvezető, kerelő-szentpáli örsparancsnok, mert 10 éven felüli csendőrségi szolgálati ideje alatt a közbiztonsági szolgálat terén eredményesen müködött, alárendeltjeit helyesen vezette és befolyosolta s általában előnyös magatartást tanusitott. ]íot'ács Miklós cse ndő r cz. örsve zető, a marosvásárh elyi szárny állományában, mert 10 éven felüli esendőrségi szolgálata alatt a közbiztonsági szolgáJat terén. eredményesen müködött és általaban elő nyös magaviseletet tanusitott. Szabó J ózsef VI. örsvezető a marosvásárhelyi szárny állományában, mert 10 éven felüli csendőrségi szolgálata alatt a közbiztonsági szolgálat terén eredményesen működött, alárendeltjeit helyesen vezette és egyáltalában előny ös magatartást tanusított.
Schmi!cz Pál, VI. sz . cs~ndőrkerületbeli csendőr ez. Németh Honával, 1907. évi augusztus hó 3-án Osztfiasszonyfán ; , . Pósch Istvan, VI. sz. csendŐrkerületbeli örsvezető, Obelmaye?> llonávnl, 1907. évi augusztus hó 14-én, Székesfehérváron; Nagy Vendel, 1'1. sz. csendőrkerületbeli cz. őrmester Száraz Erzsébettel, 1907. évi augusztus hó 6·án, Pellérden; .szabó J ózsef II., VI. sz. csendőrkerületbeli örsvezető Moll/ck Jolánnal, 1907. évi augusztus bó 17-én, Herczegfalván.
őrmester
PÁLYÁZATOK.
Egy pedellusi állás IL kolozsvári tud. egyetemné!. Kezdő fizetés 700 korona. Lakpénz pótlékkal 'JOO kor. Természetbeni rubázat. Magyar nyelv szóban és irásban. KérVÉnyek a kolozs"ári egyetem l'ektoráboz J 907. évi szeptember hó 25-ig. Két irodatiszti állás a liptószentmiklósi pénzügyignzgatóságnál. Fizetés pótlék kal 1400 koroua. Megfelelő lakpénz. Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Kél'Yények az alsókubini pénzügyigazglLtóságboz 1907. évi szeptember hó 25·ig. Egy hivatalszolgai állás a liptószentmiklósi pénzügyigazga tóságnál. Fizetés 600 korona. Lakpénz pótEJc'Héptettek: lékkal 180 koroni!-. Rllbailletmény 60 korona. Magyar nyelv szóban és irasban. Kérvények az alsókubini pénz1907. szeptember bó l- ével: LŰl'inczi Lajos, Ambnl.s Antal, Pap Károly, Kiss ügyigazgatósághoz 1!J07. évi szeptember hó 25-ig. Öt szolgai áll
N évváJtoztati'ts.
Á-I/ár György, VI. sz. csendőrkerületbeli csendőr, a m. kir. b elűgyminiszter urnak 1907. augusztus 21-én
dók be. A mennyiben ezen állásokra nem jelentkeznék ele-
414
OSENDÖRSÉ GI LAPOK
gendö igényjogosult altiszt, a beliigyminiszt,el' a ren,del· kezósre álló többi hatánendőri állásokat tovabb szolgáló nltisztekkel szándékozik betölteni; a miért is ezen pályázat a tovább szolgáló altisztekkel is közlendő. Egytlttal a következőkre is figyelmeztetendők: A felvétel után a felvett próbaidő s hattárre ndőrö k Budapesten három hónapig tar tó elméleti tanfolyamot hallgatnak, melynek hevégzése után három havi gyakorlati kiképzésre az egyes határrendőrségi állomás· helyekre osztatnak be. A hat hónapi próbaidő lefolyása el őtt a próbaidős határrendőr fegyelmi eljárás mellőzésével elbocsájtható . A hat hónapi elméleti és gyakorlati kiképzés befeje· zése után a próbaidős határrendől'ök, h a az el ő irt elméleti vizsgálatot sikerrel letették és gyakorlatilag is alkalmasnak bizonyultak, állásuk ban véglegesittetnek. A véglegesitett határrendőr állami altisztn ek tekintetik s még abban az esetben is, ha magasabb rangfoko· zatot el nem érhetne, fizetése automatice 1600 koronáig emelkedhetik. A határrendőr. h a a felvétel alkalmával még nős nem volt, a próbaidő lefolyása után nősül és i engedélyt nyerhet. Egy írnoki állás a nagyszebeni törvényszéknéL Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 420 kor on a. Magyar nyelv szóban és Ü"ásban. H at havi próbaszol· gálat. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Német és oláh nyelv ismerete előnyt ny uj t. Kérvények a nagyszebeni törvényszék elnökéhez 1907. évi szept. hó 30-ig. Egy hivatalszolgai állás a balázsfalvi járásbiróságnál. Fi zetés 600 korona. Lakpénz 160 koron a. Ruhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a gyulafeh érvári tör vényszék elnökéhez 1907. evi szeptember h ó 26·ig. Egy lahoránsi állás az országos gyapjuminősitő intézetnél Budapesten. (Clotild·utcza 22. ) Fizetés pótlékkal 1000 korona. Lakpénz pótlékkal 300 kor. Ruhaillet· mény 100 korona. Személyes jelentkezés. Magyar nyelv szóban és írásban. Számolás. Egy évi hasonló minőség ben volt alkalmazás. Félévi ideiglenes alkalmazás. A földmivelésügyi miniszterhez czimzett kérvények az országos gyapjumin ő sitő intézet igazgatóságához 1907. évi októberJl.hó l ·ig. Egy hivatalszolgai állás az állatélettani és takarmányozási kisérleti állom áson BudIOpesten. (Intézet-u. 2.) Fizetés pótlékkal 700 kor ona. Lakpénz pótlékkal , 300 korona. Ruhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. SzámoláA. Félévi ideiglen es alkalmazás. A föld rnivelésügyi miniszter hez czimzett kérvények nevezett intézethez 1907. évi október hó l ·ig. Egy s zolgai állás az állator vosi főisk ola bakteriológiai intézeténél Budapesten (Rottenbiller·utcza 23. sz.) Fizetés pótlékkal 700 korona. Természetbeni lakás vagy lakpénz pótlékkal 300 korona. Ruhailletm ény 100 kor. Magyar nyelv szóban és irásban. Laboratoriumi keze.
1907. szeptemb er 15.
lésben való j ár tassáJg. Személyes j elentkez és. Félévi ideiglenes alkalmazás. A fölclmivelésügyi miniszterhez czimzett kérvények az áJllatorvosi főiskolához 1907. évi október hó l· ig. Egy polgári dijnoki állásra a m. kir. 40-ik népfölk elő járáspar an csnokságn ál Pozsonyban. Egy polgári dijnoki állásra a m. kir. 45-ik n épfölkel ő j áráspara-ncsnokságn ál Léván. Egy polgári dijnoki állásra a 'mo kir. 50·ik népföl· kelő j árásparancsnokságnál Beszterczebányán . Fizetés mindh árom helyen h avi 60 korona (illetve 2 korona napidíj ). Megköveteltetik a magyar nyelv birá sa szóban és irásban ; olvasható, tiszta irás, tollbam on dás után is (az 1. és 2. h elyen ezen kivül esetleg német másolás is). Kérvé ny e z ők kér vényeiket folyó évi szeptembel' hó 15·ig tartoznak benyujtani. A kérvényben a pályázó eddígi polgári alkalmazása, családi és anyagi kör ülménye megj elölendö és a pályá'zónak köteleznie kell magát, h ogy az elnyert állás· ban legalább egy évig megmarad. Az igy felszerelt kérvények a m . kir. pozsonyi IV_ honvédkerületi par an csn oksághoz czim ezve: az L alatti helyre a m . kir. 13., a 2. alatti h elyre a m . kir . 14., a 3. alattira pedig a m. kir. 16. honvé d k iegé sz itő parancsnokságok utján terj es ztendők feL Egy hiv at alszolgai állás a dési pénzügyigazgatóságn ál. 'F iz etés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 280 korona. Ruhailletmény 60 korona. Mlligyar nyelv szóban és iTásban. Kérvények a dési pénzügyigazgat6sághoz 1907. évi szeptember hó 25·ig. Egy írnoki állás a temesvári törpényszéknéL Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz pótlékkal 510 korona. Magyar nyelv szóban és írásban. Német, román és szerb nyelv. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a temesvári törvényszék elnökéhez 1907. évi szeptember hó 23· ig. Egy hivatalszolgai állás a székelyudvarhelyi törvényszéknéL Fizetés pótlékkal 600 kor. Lakpénz 180 kor_ Ruhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a székelyudvarhelyi törvényszék elnökéhez 1907. évi szeptember hó 25-ig. Egy írnoki állás a törökbecsei járásbir6ságnáL Fizetés pótlékkal' 1400 kOl·ona. Lakpénz 300 korona. Magyar nyelv szóhan és irásban. Lehetőleg szerb és román nyelv. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vi,zsga. Kérvények a n agyb ecskereki törvényszék elnökéhez 1907. évi szeptember hó 27·ig. Egy hivatalszolgai állás a törökbecsei járásbiróságn áL Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz potlékkal 160 kOl·ona. Ruhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Német, román és szerb nyelv. Kérvények a n agybecskereki törvényqzék elnökéhez 1907. évi szeptember hó 27-ig.
