r.
évíolyam.
:l3udapest, 1907. máJus El-én.
19. szám.
CSENDÚRSÉGI LAPOK Szerkeszti és kiadja a M. kiJ'. Csendőrségi Zsebkönyv szerkesztő-bi zottsága.
ELŐFIZETÉSI ÁRA: Félévre __ 6 korona., Egész évre 12 korona. Negyedévre 3 korona.
Megjelenik minden vasarnap.
Névtelen levelek és irásszakértés. Irta: s.él<ely Vladimi,', ó'llamrend6rségi fogalmazó.
II. A l'ágalmaz6 névtelen levelek hátterében. vagy épenséggel homlokterében igen gyakran nő áll. A női becsületet szeretik különösen orvul megtépdesni valósággal bajszaszerüen , s az áld ozatnak előbb vagy utóbb nem marad más b átra, mint hogy a hatóság védelm ét és segitségét vegye igénybe. Az egész, a mi a nyomozónak, kiindulónak rendelkezésre áll, sokszor nem egyéb, mint egy csomó irás, ákombákom. Ki irhatja, ki irathatta ezeket? Hol keresendő a szerző?
Legczélszerübb, ha a nyomozást a sértettnél, kezdjük. Mert aZ bizonyos, hogy nem j6barát zuditja a megrágalmazottra az effajta h-odalmi munkásságot. . . csak bosszu, ellenségeskedés lehet az inditó ok. A sértett adhat csak nyomot arra nézve, hogy merre forduljunk kutatásainkban_ Ki kell tehát ebből annak egész életrajzát szednünk. sorolja elő, kikkel tart fenn összekötteMseket, kiket gondol jó barátnak vagy ellenségnek, mi az, a mi gyülölséget. irigységet, bosszut kelthetett fel vele szemben másokban. Egy kis lélektani megfigyeléssel mérlegelve az elmondottakat, igen hamar egynéhány fonál jut kezünkbe, melyeken elindulva, czélhoz érhetünk. Ha nőről van szó, ugy a szerelem világába eső érzések csomói előtt állapodjunk meg első sorban. A szerelem az, mely a legnemesebb érzéseket felkelti szunyadozásukb61, de felfakasztja igen sokban azokat a sötét indulatokat is, m~lyeknek a féltékenység s visszautasitás a bugyog6 forrása. Persze nem SZabad másodsorban egy az emb()r életében nagy szerepet játsz6 gyarlóságról sem megfeledkezni, melynek magyarázata és oka egyszerüen a pletyka szennyáradata. Ezen az uton a legrosszabb esetben is legalább a val6szinu tettes nyomára juthatunk. Ezek azok a nyomozások, m elyekn ek münyelven szubfeetiv elemekből kell összetevődniök: azaz világosabban sz61va a sértett safál világába, helyzetébe, körülményeibe kell elsősorban behatolnunk, hogy a névtelen piszkolódások r ejtett helyét megvilágo.~itva láthassuk. Másképen kell hozzáfognunk a munkához, a hol a névtelen levél vádol - büncselekménynyel meggyanusit valakit. Rágalom is lehet, de való is lehet az irás sora.
SZERKESZTŐSÉG ÉS
KIADÓHIVATAL Budapest, IV. Egyetem-utcza 4 sz.
Teszem fel nagyon sfuük azok a beküldött névtelen levelek, a mikor angyalcsinálásokra, magzatelhajtásokra figyelmeztetik a hatóságot. Sőt mondhatni, hogy 'a névtelen bejelentések között ezek a besugások talán a leggyakoriabbak. és daczára annak. hogy sok egyszerüen rosszakaratllan hazudozik, nagyrésze azonban viszont nem egy esetben e di vatos bünök egész szervezett szövetségéről rántotta le a leplet. 'l'udjuk jól. hogy a két- vagy egygyermekrendszer ma nemcsak a franczia é~ a szász fajtáná l, hanem a l egtősgyökeresebb magyar vidékeken is elharapózott, B bizony nagyon sok helyütt akadnak doktorkodó javasasszonyok. bábák, a kik szivesen üzik az angyalcsinálás j61 jövedelmező mesterségét. De akadnak ennél is még sokkal komolyabb bünesetek is. A hódmezővásárhelyi méregkeverökl'ől is név telen levél rántotta le a leplet, s hány hitves gyilkosságot fedezett fel névtelen levél. Óvatosan csendben kell ilyen esetekben a bevezető nyomozásnak megindulni. Puhatolás legyen az a szó szoros értelemben. A gyanusitottakon kivül. azok elkerülésével kell az első lépéseket megtenni, melyeket természetesen áltah1nosságban sem lehet megjelölni, mert azokat mindig a helyzet válogatja. A kezdet rendszerint már meg szokta jelölni, hogy komolyan veendő-e a névtelen bejelentés. Titokban és csendben kell összegyüj ten i először a bizonyitékokat, s CSak azután rácsspni a bünösl'e vagy bünösökre. A zsarol 6 névtelen levelek dolgában követendő eljárás megint más. A levél tartalmából mindig kivehető, hogy a zsarol6t a panaszosnak környezetében kell-e keresni, amolyan magánügy-jellegű-e ez - vagy hivatásos bünte vők szövetségéről van-e szó. Itt ugyancsak a panaszos személyi körülményeivel igyekezzünk tisztába jönni, s tartsunk szemlét amazok listája felett, a kikről, akár multjoknál, akár jellemüknél fogva effajta bünösségük felt ételezhető. Igyekezzünk egysz6val hasonlóképen a valósz;nü bünös nyomára jutni. Ezt megelőzőleg azonban minden egyes esetben, a mikor a nyomozás főczélja a névtelen levél ir6jának kinyomozása, figyeljü.nk a következők re : 1. Nézzük meg a postabélyeget. mikor bélyegezték le, hol bélyegezték le, s mely postahivatalnál. A nagyobb városok postabélyegzője a postahivatal számát, a feladás időpontját is pontosan adja vissza.
218
1907. május
CSENDŐRSÉGI LAPOK·
Ha tudjuk, hol adták fel a névtelen levelet s ~ikor, ez már következtetésvonásokra ad alapot. TeI·meszete· sen a panaszosnak is kell, hogy segitségü nkre ~egy~n. Ö tudja legjobba,n, hogy itt vagy amott melYIk (lJóakarója)) lakik, vagy szokott arra járni stb. . . 2. Vizsgáljuk meg alaposan a névtelen levél papll'Ját A papirból kicsi helyen - faluhelyen - a tettes IS néha kinyomozható, mert maga a papir a tettes ellen bizonyilékkél'en is szerepelhet, ba birt.okában u~anoly alaku és minőségü papirt találunk. Mmden paplrk~re~ kedő a papir után meg tudja mondani, mely g!arb~l való az, s milyen minőségü; ba meg netán levelpaplron iródott a névtelen irás. annak különös alakJ.a után - mint mondottuk - kicsi helyen nyomban kInyomozható, hogy ki vásárolta, kik vásárolják ép ezt a levélpapirt. Mindezek - ujból mondva részben arra valók, hogy a valószinü tettes kideritésére vezessenek, részben, hogy ellene bizonyitékként szerepeltessenek. A legfontosabb aktus azonban akkor kezdődik, a mikor már a valúszin'ii tettes nyomában vagyunk. Az természetesen többnyire tagad s más ut nem áll rendelkezésünkre, mintbogy a névtelen levél il"áBával bizonyit suk rá, hogy azt ő irta, vagy ir atta. Ez már az irásszakértők dolga. De a mig az ügy odáig kerülhet, a csen dőr sokszor j ut abba a helyzetbe, hogy a nyomozásnak elsőrendü érdekénél fogva, maga·magának is már meg kell állapodnia abban, hogy csakugyan a gyanusitott irta-e a névtelen levelet, az ő kezeirása-e ez vagy sem ? Hogy a csen dőr ebbeli szakértelmére néha mily szükség van a következő eset is éléuken mutatja. János gazdát este felakasztva holtan leli k a szobában. Az ajtókilincsen lógott már eltorzult arczczal, mire rátaláltak. Az asztalon irás fekszik. «Meguntam az életemet - szól az - megyek a máe világra. A vagyon a feleségemé egészen _ János •. Alig hogy kitudódott az eset, az emberek súgni-búgni k ezdtek. Sokan erősen csóválják a fejüket. A Pista bér esgyerekre hallgatnak, a ki váltig azt mondja, hogy az asszony leitatta a férj ét s telj esen ittas állapotban ő maga kötötte fel a kiJincsre az öreget, ő látta a kerti ablakon át a baraczkfáról, a hová baraczkot m ent lopni. Utána meg az asszony leült, s ő maga irta a bucsusorokat.
Ez természetesen a csendőrség tudomására jut. Az asszony [azonban szörnyü haraggal tagad, s a Pista gyereket ott nyomban fel is képeli. Mi a teendő? Meg kell állapitani, ho.gy a bucsuirás csakugyan János gazda kezétől ered-e? Ossze kell hasonlitani többi irásaival Igy válik a csendőr is hirtelen irásszakértővé, mert b~ony itt nagyo n hamar kell azt tisztába hozni, hogy gyilkosság vagy öngyilkosság forog- e fenn. Az irás szakértő tudománya nehéz tudomány, de nem annyira, hogy az alapelemeit el ne sajátithatnók egy
l~.
kis figyelemmel s gyakorlattal. L~galább annyiban,.. a mennyire nekünk err e nyomozásamkba n okvetlen szukségünk van. Ismeretes dolog, hogy az irás,
.
I(Z
."
..
~j 'ott uettók. 'Cljlrí~
8ága egészen hozzá van nőve az e.mberhez. ~mdenln csak úgy tud irni, It hogy tud, ugy Ir, a h ~gy ll . .Tudományos nyelven azt ugy nevezik, hogy mmdenkl csak . egyéniségének megfelelően ir. "Nemcsak kézzel ir az ember - mondj a egy grafo. , logus, hanem ngyvelejével is.. Az irás ában visszatükrözik az irón ak egész egyéllIsege. A grafologusok ezt a tételt annyirn. viszik, hogy az ember irásából annak jellemére, kedélyére, érzés- és ér telmi világára következtetnek. Akár mennyire változtatni akarna valaki az irásán, mégis átüt azon az a j elleg, a hogy ir . Vissza-visszatér az akkor is, ha valaki balkezével ir, vagy lábujjai közé veszi fl tollat. Egy paraszt egy izben szomszédj a vetésébe egy darab fával kinyomkodta ezt a szót: "Bitang» és buzavirágmagokat szór t a ki tapo ott nyomokba_ Nyáron erősen kinőtt a bu zavirágos szó. A kirendelt szak él·t ő lefényképezte ezt az irást s ez tökéletesen megegyezett a haragos szomszéd kezeirásával. A kézírás mindig egy s ugyanaz marad. Legfeljebb visszatükrözi az iró bangulatát, s igy árnyalatokban kisebb· n agyobb különbözetek tünnek fel , mintegy megmutatva, hogy az iró nyugodt vagy izgatott, szomoru vagy vig volt-e. Mik tehát azok a sz empontok, melyek az irásössze hasonlitásnál irányad ók ? Mindenek előtt az összbenyo'll lást kell ' vizsgálat tárgyává tenni. Nézzük meg először az egyik irást figyelmesen, próbáljuk magunkat mintegy a ka1'rlkleréúe beleélnünk : azután a má8ik irással ugyanigy vizsgálódjunk. Talán azt mondhatná valaki, hogy ez már több, mint a mennyit egy nem szakértötől kivánni lehet. Ez nem áll. Hisz a mindennapi életben is ugy cselekszünk, már ott is valamely kézírást n em az egyes betük formájá.ból, hanem azoknak egymás után való sorakozásukhan összbenyomá8uJc: azaz karakterük után ismerünk fel. H a például egy ismerőstől levél érkezik, elég egy pillantás s megismerjük a levél küldőj ét. Ez a felismerés pedig n em azon alapszik, hogy a levél küldőj e ezt vagy azt a betüt hogy irja, h an em az iro ttak összbenyomása mondja meg ezt n ekün k rögtön, ép ugy, a mint egy-egy embert is nem egyes testrész ei, hanem egész külseje után ismer ünk fel.
Az írás ka,raktm'ének megitélése azonban n em elég_ Azután tüzetesen kell összevetni az összehasonlitandó kézirásokat. és a belük t'ormájáb61, a szal/ak illetve a sorok egymáshoz va/6 illeszkedésének mikén/jéből kell következtetni. Figyelj ük meg: túlnyomólag gömbölyded vagy sarkos.e
írását p éld ha nagyok azért önk é ama j ellegI É p a zér figyeljük I: az iró mi visszatér k Igya. szültségre alkalomad Mert az ir Az igazi h ez kell E melyek kü tudása.
A 80-as Szörény m mid őn hiI k erülőj e i sirva adoti h ivatásána Rögtön l ember, vé völgyek fE
CSENDŐRSÉG! LAPOK
1907. május 12.
a b~tüvetés, milyen a betük vastag iránya, hogy vannak felteve az ékezetek, a vessző k, a pontok, mekkora az a szög, melyet az irássor ok az egyenes vonallal képezn ek (ferde irás, fel-lefelé menö irássorok). Külö nösen fo ntos az ékezetrakás, az i-re a pont tevés . Vajj on mikor tétetett az, r ögtön az i kiirásán ál, vagy már csak akkor, mikor a szó ki iratott, közvetlen az i fölé vagy sem ? . .. Megállapitan dó azután, h ogya tollhegyet hogy tette a papirosra az iró. Vajjon az egyik irás erős vagy gyengébb tollhegyvezetést s nyom ást mutat· e a másikkal szemben ? Lényeges még annak a megfigyelése, hogy hogyan van feltéve a dátum, milyen margót alkalmazott az iró, oldalt, jobbr ól, balról, lent, fent . .. Mint érdekes példát itt elmondjuk, hogy a, Dreyfuspörben hogy okadatolta meg Crépieux Jamin azt, hogy a hires bord eró n em Dreyfu s kez étől ered. A borderóban tulnyomók a gömb ölyded betüvetések egyen etlen vRstagodásokkal. Dreyfus irásán ál ellenben szemb e tiin ő volt a sRTkos betüvetés, tisztább volt s az irásj egyek alkalmazásában is pontos abb, grafologikusan : Dreyfu s kézirása könnyen izgul ó, de tartózkodó, zárkózott el·élyes s makacs természetre vallott, ellenben a borderó iróján ak kézvon ásai hamis, álnok, ingadozó s akaratnélküli jellemre mutattak. A tudatos iráselfeditésre is mindez áll, a mit fennebb mondottunk. A kin ek érdeké ben van, hogy irását fel· i8mer hetővé n e tegye, igyekszik azt el változtatni. Ferde írását p éldául állóra változtatja, vagy kicsi betüket Ü, ha nagyokat szoKott imi, görbe sorokat vet stb.... de azért önkéntelenül visszatér a t orz formán keresztül is ama jellegz etess égekhez, melyekhez irása szokott. Ép azért, h a hosszabb irás fekszik előttünk, ugy figy eljük meg a legj obban az u tolsó oldalt. A végén az iró mindig belemelegszik irásába, s öntudatlanul visszatér közben eredeti irásmodorához. Igy a nem s z akértő is bizonyos gyakorlatra s készültségre tehet szert az irásszakértés terén, melyet alkalomadtán nyomozásaiban kitü nően felh asználhat. Mert az irásszaké rtő nem áll rögtön kéznél. Az igazi nyomozónak legalább h ozzáve tőleg minden h ez kell értenie, még azokhoz a vizsgálódásokhoz is, melyek különben - pápaszemes szaktudósok dolga és tudása.
A gyilkos. Irta: Némethy Ferencz, csendörezá?ado •.
A 80-as évek vége felé történt, a kies fekvésü KrassóSzörény megye erd őkkel bori tott vadregényes vidékén, midőn hirül hozták, h ogy az ot tani uradalom erdő k erülőj e immár öt öd napj a eltünt s aggódó. hitvese sirva adott kifej ezést abbéli gyanujának, hogy alighanem hivatásának lett áldozata. Rögtön megke zdő dött a keresés , ~zélt fogott.eg y csomó ember végig a bérczek geri nczelll, keresztul a mély völgyek fenekén, bérczről-bérczre, völgYl·ől-völgybe és
21!}
még az éjj el megérkezett a staféta a szomoru mn.el hagy szegény Barbu Juont megtalá,lták a Bányabércze~ keresztül lőtt meUel, egy terebélyes tölgyfa tövében elterülve, hal va. Az aggód6 hitves sejtelm e tehát valóvá vált. Megkezdőd ött ezután a nyomozás, az emberi fenevad keresése, mely nem ilzünik meg soha a saját faját pusztitani A helyszinére való gyors odajuthatás czéljábólh amarosan előkeritett parasztkocsiba ülve, sietve haladtunk fel kőről·llő r e, b érczr ől völgybe patakok medrén, rohanó kristálytiszta vizben, mely párolgott a melegségtő l , majd befagyott láposokon, hol elcsuszva egymásután bukdácsoltak el a lovak, a Bányabércz felé, hol a lőcsbe, hol egymásba kapaszkodva, nehogy kibukjun k a kocsiból, mig csak egyszer megáll a kocsi és a kocsis hátrafelé szólva jelen ti, hogy : "elfogyott már az ut." Ez annyit tett, hogy le kell szállni, mit meg is cselekedtünk és bevárva kisérői n ket, megindllltunk a tett h elye irányában, mindig felj ebb zuzmarás lombok, hótól sikos palakőzetek között egészen odáig. hol a szomszéd bércz összesimulása, a bányabérczczel egy kis völgyet képezett S ennek közepén egyelhamvadt tűzh ely hez köz el, a hón ál fehérebb és hidegebb arczczal feküdt a hajdan délczeg ember merev nyugodtsággal, azzal a hideg csendességgel, melylyel a halottak nlÍnden külömbség nélkül nyugodni szoktak. Mindenki sápadtan merev szemekkel állott helyén s a halott nyugalma csendet varázsolt maga körül. A halál tiszteletet fis megalázást követel mindenkitől , parancsszó nélkül is lekerültek a kalapok a fejekről s az erdő magányában, Isten templomában, néma fohász szállt fe l az egek urához a szerencsétlenül járt erdő kerülő lelki üdvösségéért. A megilletődést azonban a szolgálati buzgalom váltotta fel, előtérbe lépett a kérdés: ki lehet a tettes? Kezdetét vette tehát az eljál·ás, mit hivatalos müszóval bűnelőnyomozatnak neveznek. Megjelölni a holttest fekhelyének irányát, megvizsgálni a hullán lévő öltönyök darabjait kivül, belül, nin cs· e rajtok val[J,mi jel s nlncs·e bennük valami tárgy, mely alapul szolgálhatna Il.vizsgálatnak. Kisimitani az összezsugorodott fagyos tenyért, hajszál vagy öltöny foszlány nem rejlik e bennök? Felgombolni az öltönyöket, megvizsgálni a golyók okozta részt, a lősebre illeszteni az ujjakat, megmérni a sebek egymástóli távolságát, kikutatni azok mélységét, leltározni a holtnál ta· lált apróságokat, zsebkéstől az utolsó fillérig S más efféle szörnyüségeket, ideg pusztitó munll.ít végezni, melyek megállitják a sziv verését s hideg borzadálylyal töltik el a közvetlen szem lélőt és undorral áraszt· ják el a vele foglalkozót. Pecl\g eZ nem ritkaság; sokszor megesik ez derék csen dőreiokke l , kik soha nem eléggé méltányolhat6 és soha aránylAg dusan nem dljazható foglalkozásl1kat (\ társadalom biztonsága érdekében, saját életük röviditése
CSENDŐRSÉGI LAPOK
~~O
1907. május
n.
igenis gon doIt ön védelemre, de
ellett annak elkeseritésével elfanyaritásával kénytele· hogy az erdőkerül ő II f lei megelőzték őt. :ek napról-napra, förtelmet, e A en zSigerek. e. az eIh u II ott szőr és a visszab agyottd egér k tot és undort kutatva; bünt, bOl'zalmat és nyomol'usa' f '1 tt " magzat után itélve, az orvva ászo got találva. I ő suta volt nagyságu kl ej e oz . Önfeláldozás és hivatás kell azon szolgálathoz, me y- által lőtt vad egy kifejlett vemh es z De bát merre menekülhettek el a te ~te~ ek ? . nek a csendőr magát szentelte, mert különben hamar A helyszin6ről több ut vezetett felfele es lefele. . megunja azt és müködése me~dő IDamd. A nyomokat keresve egyszerre a h egyn e ~ fe ll'e z e t.ő De térjünk csak vissza esetunkhoz. uton véruyomok látszottak, melyek r ől .az ~gY lk segélyul A hullavizsgálat után megindultuuk azon a nyojött erdőkerülő azt állitotta, ~ogy az őzver . . mon, melyet a meggyilkolt utoljára taposott... De hát hogy került az a ver oda? . A gyilkosság szinhelyén, a tüzhely korül néhany Nagyon köunyü azt magyarazni, nincsen abban semmi száz négyszögöl térségen már verő.fényes ~I~ala v~It a völgynek, ott a gyorsan feImelegedó pala kozot~, a tlszttt csoda. ő b' Az orvvadászok a vadat elvitték. A fagyos z az. em en téli napközben elolvasztotta a hólepelt, s .emiatt nem test meleg6t ől kezd felengedni, felfelé men ve surubbek volt kivehető az, vajjon egészen a tüzhelYig vezetett.a nyom, vagy még inneu szakadt meg. A tüz.hel!tő: pedig a vérnyomok, a völgynek le ritkábbak. . le a völgyfenékig egészen ki a fUl·t hegyi osvenylg n?m Amint füt a kemencze, úgy olvad a vél' IS - felfelé volt mllr semmi hó csak a tulsó bércz árnyék oldalan, melegebb a jánís, mint lefelé. lábnyom épúgy nem volt felfedezhető, mint az uton, Meg volt tehát a nyom, melyen a va do rz ~k haladtak mely sima volt mindenfelé, behintve azon mészporral, s ezzel kézbe volt adva a vezérfonal a gyilkosok felmelyet a rajtok járó meszes szekerek hagytak. találására is. Tovább kutatva azon a talajon, melyet hó fedett, J6 három mértföldnyire erős gyaloglas után , az emzsigerei találtattak egy őznek, meIIette egy kp,skeny sar- beri szemnek alig felfedezhető. vezérnyomokon érkez. kos csizma éles lenyomata és egy széles bocskor alak- tünk be Lunkány faluba, hol a vérnyomok egy házacska talan csapásai, távolabbra körbe futó keskeny róka nyo- előtt egyszerre csak elvesztek. mok. A házra egy czégtábla volt kitéve ezen felirással : Az elhamvadt tüzhely körül néhány vel'Csepp és Czintye Péter czipész. néhány őzször s a tüztől felengedett talajban, négy A községi biró kikérdezte tvén a gyanusitott czipész egymástól egyenlő távolságra négyszögbe eső kisded felől, mint az ilyen községi birák rendesen t enn i szoklyuk, olyan mintha azt valaki hüvelyk ujjával nyomta ták, se jót, se rosszat nem tudott róla mondani. volna oda le. Az egyenes kérdések kikerülésével mindent mást beA löfegyver a holttestől mintegy SO lépésre feküdt szélt, csak azt nem, ami a dologra tartozott. egyenletes vonalban, epen töltött állapothan, zárt ka. Miért is c~in álna ő magának ellenséget egy már megkassaI. holt em berért ? A lőszertartó tárgyak két kis bőrzacskóban meg volMeg aztán minek is üldözik a szegény embert, ha . tak ugyan, de tartalmuk hiányzott B a k erülő nagy bőr nyulászik, vagy őzet fog, hiszen az Isten adta azt, nem tarisznyájába voltak bedobva. úgy tenyészti k s ahrakolj ák: mire val6 az a pogá.ny Ennyi vo'! t az egesz; ügyes nyomozónak elég, hogy megtalálj a a kivezető utat, a fonalat, mely a tettesek kegyetlenség, hogy még ezért is hercze-hurczolják a szegény embert. felfedezésére vezetbet. Hogyakerülőt m eglőtték ; de hát hogyne löUé\ Mert mit lehetett a helysziuén hl,tottakból líövetkezvorna meg, mikor külömben az is meglőhette volna tetni ? Azt, bogy gyilkosság történt, hogy a tettesek orv- őket; már pedig Isten parancsolatja szerint minden emvadászok lehettek, még pedig hárman. kettő pór, egy bernek ft saJát élete a legbecsesebb, azt őrizni és oltalintelligensebb egyén, kik őzet lőtte k, melyet magukkal mazni köteles és a kerülő min~k is jött eJib ök; még vittek. Az erdőkerülőt akkol' lőtték le, midőn ez őket ha ezek keresték volna fe l őt, de hiszen a kerülő üldözte emezeket. tetten érte a kizsigérelésnél s a hullát lőporától megIgy gondolkozhatott a biró. Ez a parasz t filozófia fosztva hagyták hátra. különben nagyon is általános Magyarországon, hol a Ezen feltevést különféle jelek bizonyitották. Kétségtelen volt, hogy az erdőkerülő a vadorz ók csa- tulajdon j og tiszteletétől még messze állunk. A községi előlj ár6któl tehát kevés támogatás lévén pásán jutott azon helyig, hol meggyilko~va találtatott. Az orvvadászok őt előbb vehették észre, mer t küIöm- vlÍJ:ható. a czipész megidéztetett a község házához, de t ermészetesen tagadott. Sem ösmerőse, sem czimboráj a ben védekezett voln a, de hát mielőtt fegyverét használnincs, a vjaéket sem ismeri, puskája sohasem volt, nyu . batta volna, szivén találva rogyott össze. A hulla helyzetéböl - balkéz és láb kinyujtva, jobb lat nem lőtt, őzt nem is látott. életében, ft mestersége kéz és láb összehuzva - következtetni lehetett az t, után lát, abból él nagy keservesen. Igen ám, de a házmotozás fe lJeb en tette a titkot, mert
üz~i
évről·évre;
lszony~
1907. máju ----
1907. május 12.
OSENDÖRSÉGI LAPOK
J /witó mühely.
Vizrebocsájtásra kész hajó.
221
CSENDŐRSÉGI ~O~_
222
- --- = = - - -
tán találtak ott egy egycsövü puskát, lőszert, me~ ~z cseréptálban négy db. nyulmáj~t ~s egy hátsó oZlaba:: De hát kiderült az iB, hogy nehany napra a gYIlko sá után őzet adott el 4 frtért. , gA b)'zonyitékok sulya alatt a czipész m, egnevezte ket h I t t tten társát és bevallotta, hogy a kerülö armu
Midőn
Ő czélb~
kenyérkeresőjét, az egész család, mely addig boldogan megelégedetten élt kicsi fószkében, a nyomorba taszlttatott. mert az uradalom által adott nyugdl), nem .Igel! fedezte a szükségleteket, a három tettes peclJg bortonbe került, boI az egyik a lelkiösmeret mardo~ásl1 fO,lytún. ·· abl,a k-ao ak még a vizsgálat ideje alatt a bör t on . . r aesar, . < akasztotta fel ma,,"a't, ekke'nt engesztelven kl >l vegzetet egy könnyelmüen kioltott életért.
ÁLTALÁNOS ISMERETEK A franczia-angoI tengeralatti aIagut.
Az angol parlament legutóbbi ülésszakának .befejezése elött aZ angol kormány törvény] avaslatot terJ esztett elő a La Manche-csatorna alatt tervezett vasuti alagút építéséről. A katonai és gazdasági szempontok~ól egyaránt fontos javaslatnak, melyet egy angol társasag dolgozott ki, számos pártolója, de talán több ellensége akadt, és az angol sajtóban is élénken vitatják a terv mellett és ellene szóló érveket. Az alagút építésének terv nem mai keletű. Már II mult század nyolczvanas éveinek elején fölmerült és már akkor is magára vonta a közvélemény figyelmét. Az alagút, a melynek Calais és Dover városok után a Caldover Tube nevet szánták, a javaslat sze rint, a Dovertől négy kilométernyire nyugatra fekvő Hongbam és a Calaistő l hét kilometernyüe nyugatra fekvő Sangat.te községek között épülne. 'reoger alatt! rúszét 4.4.'5 kilomriterre s a szárazföldi siklókat, beleszámít,a, pgész h osszát kerekszám 60 kilométerre tervezik. A vill amossÁggal hajtott, világított és szellőztet.ett vonatok két· kót sinpárral ellátott, két egymással párhuzamos alagútban közlekednének. A villamos erőállomásokat az alagút két végső pontjánál akarják telepíteni. Az építésre 372 millió korona szükséges; a költségek felét Angliának, másik felét Franczia ol'szágnak kellene viselnie. A befektetett tőke a személy- és teherforgalom bevételeiből körülbelül 4 százalékot kamatozna. Az óriási mun~t tíz év alatt fejeznék be. A törvényjavaslat kifejti azt IS, hogy az alagút megépítese után, az európai szárazföldtől eddig elzárt Anglia biztosságl.l csö kkenne s ezért az e tekintetben szükséges rendszabályokat az angol hadsereg tanáésának kell megállapítanill.. A nyolczvanas évek elején eszközölt próbafurások után itélve, az alagút krétakőzeten át és olyan mélyen
1907. m ájus 12. _ ~__ =- ___ ~=-=__ --'=--
,
't' alatt a viz behatolása úgyszólván vezetne, hogy ~z epI es kizártnak látszIk. 'á lőtt szükséges pontosabb méréA terv megvalós:t ::á: égre s így természetesen az seket m é~ nem. hajto 'tV irá;ya ~élysége, stb.) még építés reszleteI (az fla~~, 'tés te ~hnikájának rendkíNüli Az . at agu biztosan hogy elörehaladasát te k lD ve, ~, lé le alább II mi a műa hatalmas terv megvalÓslta.s.~.eln'ek ~ajd leküzdbet etlen szaki kivitelt IlletI, nem gOI u akaAdályok. I "'öl az alagút építésének tervét, az ormde ang? res zl em ont'ából is megvizsgálták s a szág blztossagá~ak SZA ). J ámító fiait gondolkozó ba vizsgálat ered menye ng la sz,
változhatn~k.
e~~is
remélhető,
ejtett~. ." Előtérbe tolult :1 kérd.es, vaJJo? az'a!ooúL . d o en meg6píbetörés Mse eseten nem fenyegeti-e Angllat az I eg
ve~:~e;mo~ ;~zárazföldi
hadsereg je:enlegi szer~czetét (os állapo!ár tekintve, ez a l ebeiőspg nincs ](Jzarva. r~ad erejüket zsoldosok ból egészítik ki, a. k~knek .. fltk~y resze a nép J-evésbbé megbizható emberelbő l keru l. Az év~nként besorozott negyvenötezer ember ~lt\'mad['e"ze tl'zenbe't-tl'zenkilencz éves ifjú, a bkIkk 'thadI " há szolg~latro. még nem alkalmasak, mert .?l?,b e - rom. ev szükséges, mig a katonasorba beletorodn~k. A bacl~ e l eg beo igen gyakoriak aszökések; átlag evente mIDde~ száz emberbő l tiz megugrik ; a fegyelem nem valami nafngliában egyelőre csak aZ aldershoti parancsn~ks.ága alá sorolt katonák vannak elég jól kiképezve ~ n emileg biztosan csupán a hozzá tartozó tizenkét-tlzenotezer emberre lehet számítani. . , Az angol tisztek és a kitűnően fizetett altisztek Jósaga e bajon nem sokat segit. Ha mindehhez még hozzáveszszük a hadsereghez .ta.rtozó ir zsoldoBoknak az angol faj iránt táplált gyuloletét, akkor az angol hadsereg hlldakozásra való alkalmasságába vete~t bizalom nem lehet nagy. ilyen viszonyok közőtt nem lehet csodálni, hogy az angol szárazföldi hadsereg tisztjei a hadsereg mai állapota mellett nem biznak abban, hogy zsoldosaikkal az alagút kijáratát alkalomadtán si keresen megvédelmezhetnék, sőt a tervezett alagútba8 oly utat látnak, melyen át az egyik ellenséges badtest a másik után lep betné el aZ angol szigetbirodalrnat, A bajóbad képviselői természetesen már kezdettől fogva küzdenek a terv ellen, mert jelenleg Anglia egyedül megközelítő utjának : a tengernek föltétlen urai. Azok, a kik Angliában a terv megvalósítására töreked ,nek, a katonai részről fölhozot~ argumentumokkal szemben azt hangoztatják, hogy az alagút elzárására és eltorlaszolására szükség esetán előre elkészített teknikai eszközökkel lehetne gondoskodni; a végső esetben vízzel való elárasztás vagyelrombolás által is meg lehetne akadályozni az ellenség betörését. 'A jánlottak nehéz ágyukIlal fölszerelt üteg~ánczok építését a kijárat elé és sok más hasonlót. Mindez ek alkalm azásának első föltétele a megbizható személyzet. Béke idej én, a mikor az ajánlo tt védelmi eszközök és biztossági rendszabályok kipróbálása ki van zárva, a készülékek könnyen megrongálódnak, a személyzet közömbössé válik, és oly ellenséggel szemben, a mely ért ahhoz, hogy az alagútat már békében hatalmába kerítse, még a legjobb műszaki eszközök is könnyen eredménytelenek. . Az orosz-japán háborúban is megtörtént,hogy a japanok 1904 február 9-én Port-Artur előtt torpedókkal
1907. május 12 .
CSENDŐRSÉGI LAPOK
najóépitö ullványok.
JI ,jók
Il.Z
óbu dai lJaj{ígyál'onn.
223
CSENDŐRSÉGl LAPOK
224
romba lőttek három büszke orosz pánczélos hajót még a hadüzenet előtt. .ból I rendkívül o y . tól sem A tervezett alagút katonai szempont. fontos, hogy Anglia ellenségei, sem.ml rav:s:: J5zét föl J riadnlinak vissza és a meglepetesó ~mden'dei ekorán hahasználnák, mikor arról van sz, ogy l J talmukba keritsék. h ló ép Ha Anglia Ilo szárazföldi hatalmakého~ .. ason ~ 1, , '1 módDn II ke\lő eszkozokkel ren e~::~:~egt~oye~z l ~rSzágba törő ellenséget tulerövel fo~ad'a ~kko; az alagút nem vDlna rája nézve ve~zedelme8 J ;ndolkDzás nélkül kldknázhatná azt a merhetetlen ga7.~asági hasznot, a meJyet i1y'en -:- az ~uropal szarazfölddel valól,özveteilen osszekDttetes klDal. . . Azon ban ebuen a kérdésben - első sorban az orsz.ag hizlosstigáról lóvén szó - az utolsó szót a hadst~e,g tanácsa fogju l;imondani; a hatlllmas ,terv megva DSltá-ának hatiznát !l fölsDrolt katonai Rzempoutokkal e1yb~~ \ elve, uinc, I;iz:\,-va, bDgy a badseregt.llnacs !lZ ,a agu lOegépiteset az ,í1talános védkölelezetlseg eletuel:epteté,eliel; föltételólJ ez köti; ebben - uz esetben ped,g tobu mlllt valóizinií, bogy az angol ~at:lament az országnak jelenle"i teogeJ'övezte bizt~ssa~at tobbre. fOgja.. becsiHOl a Flllncwtországgal valo kozvetlen osszekotte-
k
és
léS~~C')~lngÚlért alig hiheto,
még kemeny harczot vivn~k m,ujd, de ez a harcz a nagy terv javara dolne el.
l.to~y
KÉPEIN KB EZ. Az óbudai hajógyár. Óbuda felső részén, a Margitsziget felső csucsával szemben terül el a hatalmas ipal·telep, melyet képeink ábrázolnak, Az óbudai hajógyár az ország egyik leghatalmasabb gyártelepe, mely több ezer munkást fog lalkoztat. Hatalmas, nagyméretü kereskedelmi és szállítóhaj6k készüln ek itt és a használatban sérülést vagy rongálást szenvedett hajók itt helyeztetnek ujból hasz nálható állapotba. A Duna hullámait számos hajó szeli, mely ezen a telepen épült fel és inn en tette meg első vi7.i utját. A telepen a munka alig szünetel , a sürgés· forgás, a gépek knttolása, a hatalmas pörölyök kongása, a kiütök zugó-buzgó hangj .. állandó. szinte kezdet és v~gn élk Üli. A Ili teh eti ne mulassza el az all,almat ennek a telepnek a megtekintésére ; mArt a mit itt lát, az nemcsak szemgyönyö rködtető, el o tunulságos is.
BIRER. A VIII. számu csendőrkerületi par ancsn okság felállitása. A három uj kerület felállitásárol szóló 1903. évi VII. törvényczikk alapján a bl'assói VII szúmu csendőrkeruleti parancsnokságDn kivül immár a VlI I. is felállittatott s szolgálati működéset Hajd u , Bi har-, Békés, SzabOlcs-, Szatmár- és Arad-megyékre kiterj edő leg Debreczen székhelylyel 1907. évi május hó l-én, tolcsvai Nagy Gábor ezredes, csendőrkerületi parancs nok parancsnoklása alatt megkezd ette. Ezen uj kerületi parancsnokság, melynek hat sZárnyparlOncsnoksága van, a III. és IV. számu csendőrkerületekből hasittatott ki.
1907. május 12.
1907. máj
-
.
Az
1907
évi állami P 6tszárnyak fel~llitása. . IX' törvényczikk ~ötltJségévbetésrő!in~:~lo cs~~~~rke~~\et s'zékhelyén egy ' I t felállitandó E zen póter e m en pót.szárnyparanc:nok~ag m:~ödésüket folyÓ évi május O szárnyparancsnko sdágtt ')- A pót-szárnyparancsnokságok hó l-én meg ez e e,. . . 'b d rendeltetése a törzs szél!helyére bevonulo pl~~ I acs?n ~ őrök altiszti iskolások, általában a, tano?z a! es törz;beli altisztek, valamint a tartal?kle~enyseg élelmezése a legénység fel- és leszere l ~se ~s a kerul et le én ~é ének ruházati ~8 szerelvénYl cZlkkekkel val~ elfátá~a. g Rendeltetésénél fogva tehát öuálló számaclo testet képez. Parancsnoka egy r. osztályu sz~zados, _van számvivő tisztje és bá"om törzs.őrmester, s.egedmunk.ása. Az illetékes tényezőknek ezen llltézkedese~el egy !egen érzett hiáuy nyert eloszlat,ást, a rnennylb~n mt~: d c n kerület tartaléldegénységgel fog rende~kezn,1 es osszpontositások alkalmaval nem kell a.. le~enyse~~ck ,e~y~s örsökl'ől való elvezénylésóvel az orwk tevekeDJ sege t bénitani. ,. .' Uj tiszti alosztályok felállitás a. A foly6 .evl w.aj~s hó l ó,el Tordán, Segesváron, . Egerbe~ . e~ L~cse n szárnyparancsnokságok, 'l'eUleskubwban, Nyitran, .N~gy Szeben ben, MiskolczDn, Epel'jesen, Zsombolya?, I{lskun · Félegyházán és Kézdivúsárhelyen pedIg uJ szakasz· parancsnokságok állittattak fel. . Garázdálkod6 katonák. Tolna községben máJUS ~·án éjjel az ottan állomasozó 12. dzsidá~ ezred három k.at?nája a bDrclélyházban garázdálkodm. ~ez~lett, s mlclon a községi rendőrök rendet akartak cSlDalDl, ezeket megtámadták s közülök kettőt karddal és késsel megsebesitettek. A rendőrök segitségére siető Rudolf Rikárd őrmester és Bellai József próbacsendőrből állott járőr elől a katon ák a konyhába menekültek, ott a l ámpá~ eloltották s az őrmester felszólitására magukat m egadDl vonakodtak. Az őrmester a konyhába akart hatolni, mire a katonák kardjukkal vagdalkozn i kezdtek. Az őrmester is kardot l'ántott s az egyik katonát sulyosan, a másikat könnyen megsebesitette, aztán pedig mindhármat letar t6ztatva, előljáró parancsnok saguknak átadta. Sztrájkok. A bríl'zabríl/yai bányatelepen dolgozó munk ások között sztrájkmozgalom indult meg, söt a munkások szétszórtan sztrájkba is léptek. A mozgalom titokban fejlődött a felőrök és érczfejtők közreműködé sével, ugyan nyi ra, hogy anuak mind ez ideig semmi előjele sem mutatkozott. A bányamunl,ások részéről esetleg elkövetendő törvény ellenes cselekményeknek idejekorán "aló megukadályozá$a czéljából Mihály J{ároly főhadnagy, brádi szakaszparancsnok vezény lete alatt a hel.vszinére 48 fő uyi legénység vezényeltetett. ___ Az oláhldpo" -b ál/!/o i kincstári bányamunk ások, mintegy 250 en. magasaLb bél' kiesz!;ö?lése végett május ~-án a munkát ueszílntetve, aztl'líj kba lépteIt. A bán yafőnök ség a tárgyalásokat meginditotta, a rend föntartására kellő számu csen d őrségi erő Összpontosittatott. _ Üllő és I'\1J"IIOI' közt dolgozó 132 magy ar államvasuti pályamunkás május 3-án a m unkát maga sabb bér kieszközlése végett beszüntetle, mire a kőbán yai pálya mérnökség a munkások járnndóságait ki fize tte és őket a munkából elbocsátotta Zavargás n em for dult elő. Találkoz6. Csiky István örs vezető, felkél'i azon bajtársait, kik vele az 190'l - 1902-ik évben Székesfehervárott az altiszti tanfolyamot végezték, hogy a meghatározott n apon, amenyiben szolgálatilag akadályozva nem volnának, Székesfehér várott összejönni sziveskedj en ek.
A nyelv már számc t eni a fát;y hogy mikO! vall ani ok, tudják. A tároz ták, l krit, a mé volt, költél sét nyomo zik, menn: különféle: a latin és azt felelhe mely a fn kisebb idő felé
CSENDŐRSÉG! LAPOK
KÜLÖNFÉLÉK. Á nyelvek régisége. A fáradhatatlan kutatások révén már számos nagyfontosságu dologról föl tudták lebbenteni a ~átyolt; de ha a tudósokat a felől kérdezz ük meg, hogy mikor képzödtek a r égi nyelvek: őszintén be keU vltl1aniok, hogy azt az , időt biztosan meghatározni nem tudják. A geologia segitségével megközelitöleg meghatározták, hogy n éhány árja-nyelv, mint az indiai szanszkrit, a médiai zend, Kr. e. kétezer évvel már tökeJetes volt, költészetük pedig kiváló. E nyelvek tök életesedését nyomon követte a görög. Ra már most azt kérdezik, mennyi időnek kellett elfolyni, mig az árj ából több különféle nyelv képződött, mint a szanszkrit és görög. a latin és a gót, ismét csak a geologiára támaszkodva azt felelhetjük, hogy ama csekély különbség létrejöttére, m ely a franczia és az olasz nyelv között van, a legkisebb idő legalább is ezer esztendő. Az árja nyelv hat felé oszlására (kelta, teuton, szláv, görög, latin és indoirán) hozzávetőleg tizezer esztenelő kellett. Emlékez() tehetség. Rendkivül nagy emlékező tehetségü ember volt a 18. században élt Magliabecchi firenzei könyvtáros. Az egyszer átolvasott könyv tartalmát el tudta mondani s képes volt még esetleg a lapBzámot is megjelölni, ha egyes részekre hivatkozás történt. Egyizben kézirat veszett el, a melyet emlékezet után ujra leirt; a mikor az eltévedt kézirato t megtalálták, kitünt, hogya két szöveg t elj esen egyezik. Niebuhr német történetiró szintén mindent megtartott emlékezetében, a mit olvasott; egyszer puszta em l ékezetéből irt le egy terjedelmes, elveszett számadást. Hires volt Johnson dr. Burkex, Brassai Sámuel, a nemrég meghalt magyar tudós, Grotius. Pascal, Mezzofanti olasz bibo~oB e mlékező t ehetségéröl. Leibnitz és Euler az egesz Aeneist el tudták könyv nélkül mondani. Themistoklesről irja a történelem, hogy Athén husz ezer polgárá~ mind n é vr ől ismerte. CyruA pedig több százezernYI főből áll ó hadseregének mind en egyes katonáját ismerte.
Szerkesztöi üzenetek. Névtelen level ekre, továbbá a szolgálattal kapcsolatos kérdésekre a sZ6l'k esztőség nem válaszol. F. örsvezetl5. Habár nem valami hizelgö az a nyilatkozat, véleményünk szerint becsületsérM kifejezést nem tart~lmaz. T . M. óteleki örs. A folyamodványok és mellékleteIk szabály· szerü bélyeggel látandók el. Elz alól csak az igazolványos al· t is~tek kérvényei képeznek kivételt, ngyanis az 1873. II. tcz. 18. §-a értelmében az igazoIványos altiszt eknek úgy folyamod· ványaik, mint azok menékietei bélyegmentesek. . Sz. JJ. A nyo~lozást alkalmilag közölni fogJuk,. azon?an a fényképet nem használhatjuk és annak visszaküldése mínt mtéz·
ke~üt· ez.
örsvezetö. 1. Lova.iti,sát szolgálati uton kérheti. 2. A dolo g nem éppen úgy terveztetik ; van v.alami a dologban, de minden erre vonatkozó nyilatkozat időelőttr volna. V. J . Gilányi J ános tanár lakása, Budapest, Izabella·n. 2. sz. ÉrdeJ
el~~a~.tv:;. örsvezető.
Kérdései szolgálati ügyeket érintenek s
eZ~:;t:~~. ;~~:;;;::~;eni kihágást képez,
feltéve, h ogy a lopás Ilem betörés vagy bemászás utján történt. ll. J. csendőr. Beszámilbató szolgálati idej_ csak a csapathoz történt bevonulásának napjától számítódik.
225
F. L. Felvidéki csendőr. Tudtunkkal sebol sincsen tiltva. 2. Bármelyik keriUetnél megnősülhet, ha az ;'előirt százalék nincsen betöltve és az engedélyre minden tekintetben ér. derues. 3. Nincs eltörülve. 4. Bárm~lyik könyvkereskedésben. 5. A kerületi paranoSDokságt61 ármegtérités ellenében kérheti szolgMati uton.
P. P. örs vezető. Folyamodhatik, de kinevezése esetén csokis szolgálati kötelezettségének leteltével foglalhatja el új állását. A. kérvényhe z legfeljebb az igényjogoeultsági igazolványát, vagy
annak másolatát kell csatolnia. Ha pedig még nincs igazolványa. úgy legutolsó iskolai bizonyitványát ceatolja. A. többi szükséges okmányokkal az előljáró parancsnokságok szerelik fel a kér., vényét.
FEJTÖRÓK. B e tOrejtvény.
1
á6'e XCSt~.n1J l
Szótalány. Az isten teremtménye, Nem mondom ki nevét, l\lert láthat az eleget, Ki fölnyitja szemét. Reggel semmi gondja mégis négy lábon jár!
Délben sokat fárad és Sok a gondja, baja. Még sem szürke, sem fehér; Rendben van a baja. S ekkor mir őkelme csak két lábon jár; De el jő az alkonyat, UtiÍlla az este, És ekkor már összetört, Megroskadt a teste. De már nem két Jábon, hanem háromoD jlír I Számrejtvény. Hogyan irhatunk le tizet három egyenlő számjegygyel zérok nélkül? Megfejtési
határidő:
1907 m:íjus 26.
Mind a három talány t megfejtök között egy darab El'Zsébet· királyné SB.na.toriunll sorsjegy lesz kisorsolva.
LapunIc .1 6. számában közölt megfejtése:
fejtörők
be]yes
Képta/liIlY: "A tÜ?'elem ct ?'emény ?,nííllészeU;»' Htalány: "Ráin.» - Verstalany : "Het(o".
SZó-
Helyesen megfejtették: Bátori József örs". Györ!l'yszer;tmlÍrton, Vigh Mihály örs'tl'. Nagytopolovec~., Ková.os János or,sv. Iieh~r~~ftr· cBurg6, Kajtár 'Péter pr. CB. ez. ors". Soroksár, abelfalvaI orB, Bögi J. őrsvezető, BI,n János csendőr, illészáros Irénke Marton: vúsár, Dén J, és Szabó J. II. cz. örs"ezetők Predeál· telep, RaffaI őrm. Kiskunlac1.háza. *
A kis01'SOlt El'zsébet-/ci1'ályné Sanatorium-so?'sjegyet Raffai esendő?' ől'mestemek Kiskunlc(czházára elküldöttük.
CSENDÓRSÉGI LAPOK 22S ==============-===~~~~~======~
HIVATALOS RÉSZ. SZEMÉLYI ÜGYEK. Jelvényes kitüntetés.
Ö császári és apostoli királyi Felsége folyó évi ápr. bó 19-én Prágában kelt legfelsőbb elhatáro~ás~val: Czifra János, II. sz. esendörkerületbeli ,?rsve~e~ö czimzetes 6rmesternek, egy ember életének a tuzb~htltol saját élete veszélyeztetés ével való megmentéseert, a koronás ezüsl é?YlemkereKztet legkegyelmesebben a(/ományozni méltóztatott. Okiratilag megdicsértettek : a m. kir. V. sz. csendőrkerületi parancsnokság ré-
1907. május )2.
Dénes és József, VII. sz: csendőrkerületbeli csendőrök, csend,őr
czimzeles ör,n'ezeiőklcé. TÖl'ZSÓl'mestel'i vizsga.
AVII. sz. csendőrkerület
állományában, a törzsőrmes teri tanfolyam ballg!Ltása után, Imecs Márton ez. őr mest81', Gyur'ka János és Galicza Józs ef ~rsv~zet~k,. a törzsőrmesteri vizsgát, április hó 20-án, (a ket előbbI ('Jeles.), az utóbbi pedig "jó. eredmenynyel) letették.
Járől'vezet()i jelvénynyel elláttattak: Kovács Ferencz, JánoHi Dénes, Fábián Sámuel, Orbán Sámuel, Kovács Sándor II., Mátyás Ignácz, [(onc:::a Albert, 7UI'óczi József és Muniyán György, VII.
sz. csendőrkerületbeli csendőrök.
széről:
•
Patulci András őrmester és Horválh Ferencz cz. őrmester, előbbi a sl'.Obi, utóbbi a nagymarosi örskörletben az 1906. év végével nagymérvben garázdálkodott orvvadászok kézrekeritése körül kifejtett kiválóan buzgó és odaadó tevékenységükért. Nyilvánosan megdicsértettek :
Házasságra léptek:
Eirch'lcr Ede, TV. sz. csendőrk~rületbeli örsvezetö LOlllI!iczer Helénnel 1907. évi április h ó 9-én Bártfán és
H01'ucUh Vincze, VII. sz. osendől'kerü letbeli cz. őrmes ter Gegő Annával, 1907. evi április hó 27·én Csiktapolczán.
a m. kir. V. sz. csendőrkerületi parancsnokság ré -
Névváltoztatás.
széről:
Szalai József
csendő r ez. örsvezető es
Bonlwcz J ános
csendőr,
a nagymarosi-, Nyuli István es PlI.Qztcti János csendőrök pedig a szobi örskörletben az I !JOS. év végen nagymérvben garázdálkodott orvvadászok kezrelleritése körül ki fejtett kiválóan buzgó es odaadó tevékenységükért.
Jutalmazás. A m. kir. belügyminiszter az 1907. évi április bó l-en kelt 33743/v-b. számu relJdeletével Gergely János V. sZ. osendőrkeriiletbeli osendőr oz. örsvezetöt 50 kor. pénzbeli jutalomban részesitette.
EIóléptettek:
Borik J ózsef V. sz. csendőrkerületbeli csendőr ez. őrmester, ör,vezelő c;:;im:::etes lírmeslerré, továb bá Menyhá1,t István, C,ebik Mihály, Baronics József, Fenyvesi Mihály, Placzncl' Izidor, Csalla?] Géza, Mi szd'l'os Gyula, Halka István, Laici István, Szalai Mihály, Me nte Józse f, Mihály János, PO[jn1Í1' Izidor, Imre Zsigmond, Csölle Péter, Fekete Lajos, Simon János, Magasliázy György és Simánszlcy Ádám V. sz. csendőr kerületbeli csendőr czÍIDzetes örsvezetők. örsvezeló'klcé, végül az öt évi tényleges szolgálat befejezése után: On!liirc! Gábor, Ha/1J1.lÍgyi Dávid, A-oz.~okár János, Forel/oz Lőrin cz, l stvánfi András, BálilII Dénes, Lázár
A m. kir. belügyminiszter 1907. évi márczius hó 22-én kelt 18Hi l IV. b. sz. engedélyével, Oltenvald Antal Ur. sz. csendőrker ületb eli cse ndőr vezeté knevét
a) az a fl venyhatósá€
3:!~.
szám]:
.l!)rúŐS)) -l'e;
a m. kir. belügyminiszter J 907. evi má.rczius hó 21-én kelt 30246/ VI-a. sz. engedélyével, HeI1erál'i Sebestyen, III. sz. csendőrkerül.etbeli csendőr vezetéknevét • Hevesill·re; a m. kir. belügyminiszter 1907. évi márczius hó ~íi-án kelt 20845/V-a. sz. engedélyével, BUllder-la György, IV . . 8Z. csendőrk erül etbeli próbacsendőr v€zetéknevét ,Bel'lÍnyú -re; a m. kir. belügyminiszter 1907. márczius hó 20-án kelt 181S/ V-lJ. sz. engedélyével, Moldouán' József, VII. sz. csendőrkerületbeli csendőr vezetéknevét "Bányai. -ra; a m. kir. belügyminiszter 1!J07. márc'z ius hó 20-án kelt 16578/V.-a. sz. engedélyével ZucklJ'/'bel'gIYt Mihály, Vll. sz. csend őrkerületbeli ez. őrsvezető vezetékn evét
"Szilágyi. -ra ; m. kir. belügyminiszter 1907. márcziuB hó 26 -á.n kelt 207J,8/V-a, szám alatt kelt engedélye alapján Pievcira András ől'mester, vezetéknevét "Palaki» -ra; It
a m. kir. belügyminiszter 1907. évi április hó 8-lÍIn kelt 29549/VI-a szám alatt kelt engedélyével. lIóka Márk V. sz. csendőrkerületb eli csendőr vezetéknevét
"Rcí/;óczi,,-ra változtatta.
Ésp
~
ügyoli;&6gnél A m. kir. honvé torinm 16. ol
Am.t·~~ I. ~:;::~
n.
m. IV.
V. VI. VII.
vm.
lreluereléBi an tía.rná!
1907. május 12.
CSENDŐRSÉGI LAPOK
KÖl'l'endelet. 3833/ eln. sz. A magyarországi törvényhatósági szolgálatba átlépő magyar kÜ'ályi honvéd és magyar királyi csendőr igazolványos altisztek részére, polgári nyugdijuk mellé, katonai kegydijnak legfelsőbb helyen való kieszközlésére abban az esetben, ha katonai szolgálati idejük a polgári nyugdijkiszabásnál nem számittatnék be. Ő c.~ászári és apostoli kir'ályi Felsége 1907. évi április hó 6-án kelt legfelsőbb ehlatározásával legkegyelmesebben fölhatalrnazni méltóztátott a honvédelmi minisztert: hogy esetről-esetre előteljesztést tehessen arra nézve, hogy azon igényjogosultsági igazolványnyal ellátott magyar királyi honvéd altisztek és magyar királyi csendőrök részére, a kik a tényleges katonai szolgálatból közvetlenül léptek, illetve lépnek át valamely magyarországi törvényhatósági szolgálatba, ezen polgári szolgálatuk alatt bekövetkező nyugdíjaztatásuk alkalmával, polgári nyugdíjuk mellé, katonai szolgálati idejük után szá.mit
3:!~_
227
ton ai szolgálatból, - és pedig melyik csapattesttöl (intézettöl) vagy csendőrparancsnokságtól, _ közvetlenül történt és bJ az arr61 szóló hatósági igazolás, hogy a polgári nyugdijkiszabásnál II katonai szolgálatban eltöltött idö nem lett beszámitva. Kelt Budapesten, 1907. évi április hó 20-án. Je7celfalussy Lajos, s_ k.
Körrendelet. 3938/ eln. sz. 6 császári és ap ostoli királyi Felsége f. évi április hó 9-én Bécsben kelt l egfelsőbb elhatározásával m egengedni méltóztatott, hogy a debreczeni VIR csendörkerület, továbbá 4 szárny- és 8 szakasz-, valamint minden csendőrkerület törzsszékhelyén, ÖSSZésen tehát 8 pótszárny-parancsnokság felállítása, végül a honvédelmi miniszterium 16. osztályának létszámában egy csendörfőhadnagyi hely beszüntetése mellett, egy őrnagyi hely rendszeresitése folytán, a magy. kü__ csendőrség tiszti állomlÍnya f. évi május hó l-ével: 1 ezredes, 1 alezredes, 2 őrnagy, 9 l oszt. és 3 ll. oszt. századossal, 5 főhadnagy, 4 hadnagygyal, továbbá 1 I. oszt. százados számvivő és 1 főhadnagy számvivővel 8zapol'ittassék, minek következtében a m_ kir_ csenddrségnél jelenleg rendszeresitett tiszti állományár61 szerkesztett "Kimutatás.-t ezennel közzéteszem. Kelt Budapesten, 1907. évi április bó 15-én_
Jekelfalussy Lajos,
a m k i7·.
s
z á. m a
csenaőrség
a
7'en dszeresített t iszti állományá7'ól.
Tábornoko k
És pedifJ
fl
j~ A m. kir. csendörIlégi 101úgyelöségnél A Jn. kir. llOnvit:lehni minis-
Fötisztek
Törzstisztek
~
SzámvivlSk
SZó.zados
: ~
:s
'"
l 1 '* f
t;l
~
';l
fr, r II~
g;; I - -
,~
o8ztálytt
""
százados
f
:
]
iS
~ osztAlyu
~
~
:8
terium 16. ofl ztá.lyába.n
1
II.
13
15
16
18
III.
15
IV.
18
V.
17
19
VI.
18
20
10
18 20
VII.
13
15
VIII.
16
18
lI'eltz6reMtLi aoyagrak-
Wtnál
8
51
126
10
66 4G 120
8
143 74
69
5
I
10 3
6
i;l
i
11
Am.~' ~:~Z;~:~6terium
Összesen
k.
Kimutatás
számhoz.
I. BE~:~:~~~~:2::1er.
8.
i ~
~7.
május 12.
OSENDŐRSÉG! LAPOK __ =c.--=======~2;;28;,
PÁLYÁZATOK Egy irnoki állás az ógyi>lli>i kir. járásbiróságnál. Fizetés pótlékka,] 1400 korona. 8zabályszel'ü .lakpé~z es~t leg természetbeni lakás. Magyar nyelv szoban es uas: ban. Előzetesen valamely biróságnál eltöltött hat"havl próbaszolgálat. Négy középiskolai osztály, Telek~o~yvl vizsga. Kérvények a komáromi kir, törvényszék elnokehez 1907, évi május hó 22-ig, Egy hivatalszolgai állás a kisvárdai ki,r. já~ásbiró ságnál. Fizetés pótlékkal 600 korona, Lakpenz potlekkal 180 korona. Ruhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a nyiregyházai kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi május hó 23-ig. Egy hivatalszolgai állás a zólyomi m. kir. dohány9.rlU'aktárnáJ. Fizetés 600 korona. 'l.'ermészetbeni lakás esetleg megfelelő lakpénz. Ruhailletmény 60 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a beszterczebányai kir, pénzügyigazgatósághoz 1907 május 25-ig, Egy kataszteri irattárt kezelő irodatiszti állás a m. kir. pénzügyministeriumban. Fizetés pótlékkal 14-00
korona. Lakpénz 600 korona: ~ag~ar nyelv szóban és irásban. Földmjivesiskola elvegz.p.s,e es eg~ éVI g~zdászati akorlat előnyt nyujt. Négy. k.ozeplskolal osz~aly. Kér. ~~nyek a m. ki.r. pénzügymlDlsterhez 1907. eV! május . ' k' ." li b' hó 31-ig. Egy írnoki állás az oravlCzabányal Jr: J ..1' s Jróságnál. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpenz 300 korona. Magyar nyelv szóban (és irásban: R.omán n~elv. Négy középiskolai osztály, ~'elek~önyv~. ~Izsga. Ker~énye~ a fehél·templomi kir, törvenyszek elnokehez 1907. eVI máJus hó 25-i". Egy hlvatalszolgai áll~s a zilahi kir. járásbi.róságnál. Fizetés 600 korona. Lakpenz 180 korona. Ruhailletmény 100 korona, Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a zilahi kir. törvényszék elnökéhez 1907, évi május hó 25-ig. Egy közrendőri állás Pozsony városnál. Napidíj 2 korona 30 fillér. Lakpénz ha nőtlen 100 korona, ha nős 60 korona. Természetbeni ruházat. Magyar ny elv szó· ban és irásban. Német és tót nyelv. Félévi próbaidő. Kérvények Pozsony város rendőrkapitányi hivatalához 1907. évi május hó 31-ig.
A magyar királyi államvasutak nyári menetrendje. A vonatok jndulása Budapest keleti p.u.-róL É,'véuyes '1 907 május hó i-lőj ,
i. éviol;
C~ ELŐFIZET
Egész évre
al Irt
Az én fnl nak kitöltél
