I 6víolyam,
BUdapest, 1907. október 13-án.
41. szám,
CSENDÚRSÉGILAPOK Szerkesz ti és kiadja a M. kiJ'. Csendőrségi Z~('hkön:v s7,el'kes ztő-bizotl sliga.
ELŐFIZETESI ÁRA:
Félévre __ 6 korona,
Egész évre 12 korona,
Negyedévre
SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIV A'l' AL
3 korona.,
Budapest, IV, Egyetem-utcza 4 sz
következő m6don: "a terhelt fel mgy rokona, vagy sógora, unokatestvére, vagy ennél közelebb old,ü-rokona, házastársa, vagy jegyese, (Vége,) házastársának testvére, testvérének bázastársa, örökbeNem így kell érteni a védőt a nyomozás folyamán fogadó vagy nevelő szülője, örökbefogadott, vagy nevelt hanem úKY, hogy a gyanusított, vagy terh elt köteles gyermeke, gyámja, gonduoka, gyámoltj a, gondnokoltja, megnevezni személy szerint azt, a kit védelmével meg még pedig a házastársi vagy sógorsági viszonyban leakar bizni. Hasonló módon kötelesek ugyancsak sze- vőkre nézve tekin tet nélkül aWl, hogy fenn áll-e még mély szerint megn evezni a védőt azok is, II kik a gya- az II házasság. melyen e viszouy- alapszik ?,) Törvényszéki ügyben tebát védő csu k ügyvéd vagy nusitott reszére v é dőt választhatnak. Ha nem maga a gyanusitott, hanem hozzMartozója tanár lebet, - mig 'járásbírósági ügybBn védő lehet az ügyvédjelölt, vagy a terheltnek bármelyik, vele csaválasztj't a védőt: vigyázni kell arra, bogy ennek van-e ládi viszonyban álló bozzátartozója. joga védő vó.lasztás:ha 1 Ebből a szempontból kell teh!tt figyelembe venni a Jog a van védő választúsám a gyanusitott: bejelentett védöt s ha ennek a ki vá.ntatóságnak meg 1. fÖrl'él1,1jcs I;.ipt'iselőjénel.'. A törvényes képviselő az nem felel: ugy nem kell azt elfogadni. II személy, a ki a törvény erejénél fogva a gyanusitott Az uj r endeletnek nevezetes rendelkezése az, hogy érdekeire felügy elni köteles : teh át kisko ruaknál a szü"a védők a védettjeik javtli'a szolgáló, vagy mások bülők, törvénytelen gyermeknél az anyja , - hacsak ezek n össégére mutató körülményeket az eljáró csendőr-jár a szülői btttalomtól törvén yileg m egfosztva nincsenek őröknek szóval vagy irásban tudomására bozhatják, továbbá árváknál a gyám, - a gondnokság alá belye Ezen adatokat az elj áró csendőrség. ba szükséges, zetteknél a gondnok. felder iteni és megállapilani tartozik. A szükségességet ':!. l/lí : astá J'stÍ llok. Természetes dolog, b ogy itt csak a csendőrség (eljáró csendőrí ítéli meg." törvén yes bázasságról l ehet szó, mert a közös együttMaga a Bp. ~I. §-a kötelességévé tette már az eljár6 élés, a közÖS b áztar tás (az ugyn evezett v(IIl- ltrízass,ig) hat6ságoku ak és hatósági közegeknek, hogy nemcsak semmiféle h azassn.gi viszonyt Jlem n.llapit meg. Az a terhelő és suly09itó, hanem az enyhitő és mentő a körülmény, hogy a férj , vagy feleség van -e gyanu körülményekre is terjesszék ki figyelmüket: igy a renalatt : a m ásik b ázastl\1's véd ő-választási jogát nem csor- deletnek idevonatkozó része szintén tö rvényen alapul. bítja, tehát; a feleség is választhat védiít a gyan usitott Ha teh át a védő külön is felhivja a csendőr figyelmet oh'an körülményekre, melyeknek kinyomozás a a valódi férj e részér e. " . 3. { el vagy lem811ő ágbeli 1'okolllínllk. Fel r.n:no ag - ig~zság kidel'itésére vezet: a csendőr bizonyára nem beli rokonok alatt a szülőkön kivül anagyszuloket , mel1őzi a jelzett nyomok kikutatasát. lemenő ágb eli r okon ok alatt a gyermekeket és unokáAzon ban óvakodni kell a cseudörnek attól, hogy félre vezetéssei bárki által is eltereltessék a helyes nyomról. kat kell érteni. A v 3 §-a. bogy «a terb elt nek vedŐJ e és a se~- czélzat, bogy ezáltal eltereltessék figyelme a belyes
A
védő
és a
J. pontja a
csendőr.
lemenőágbeli
Irta: AP, Sct(l!J Sdndm', kir. törvéD yszilki biró.
t~t: m:~b~;al~azottj a
(érli
h~zzdt((?'fozÓJuk.
h a nem
IS
ügyvéd, t ovábbá ügyvédjelölt I S lebet. ol a B kiket ért No, itt m egint azt kell t udm , bogy p. "ülj § hozzá,tartozók alatt ? Megmagyar ázza ezt a Bp. - ,. .
utl'ól ? ' l Ha pl. a csendőr alaposnak látszó gyann alap~án ,etartóztatja Kapa Jánost lopás miatt, de nem talal nala
l!l07 . októher 13.
CSE.NDORSEGI LAPOK hünjeleket s tovább nkar nyomozni, - akkor vele megy hozzá, vagy megirja Knpa János védője, hogy a lopást nem Kapa János, hanem KoHát Ferencz követte el, It kinek kamAnijában vannak a lopott tárgyak: a csendőr bizonyára nem bocsátja azonnal szabadon Kapa J ánost mind~n gondolkozás nélkül, hanem őrizetben tartja nddig, mig a feljelente. alaposságáról meggyőződik, mert azért, hogy ha a lopott tárgyak Kollát Ferencz kamArájában volnának is, még mindig le betne Kapa János a tolvaj. Yagy ha pl. a most divatban l evő csalásnál, (t. i. midőn az együgyü emberektől százakat, sőt ezreket csal ki a csaló, olyan igérettel, hogy háromszor-n égyszer annyi hamis pénzt ad jó pénzért), a csalót letartóztató csendőrtől azt kivánná a védő, hogy nyomozást és házkutatfÍst tartson annak kideritésére, miként a gyanusitottnál nincs hamis penz s igy ilyen hamis pénz igéretével csalást nem is követhetett el : a csen dőr bizonyára nem tartja szükségesnek ezt a nyo mozást, mert hiszen a csaló a csalást nem az által követte el, hogy hamis pénzt adott jó pénzért, - hanem az által, h ogy igért. Nem a csere, hanem annak igérete ejtet te tévedésbe az együgyü embert. Hogy aztán van -e, vagy nincs hamis pénz a csaló birtokában, az tökélet esen minqegy a csalás elbirálására s igy annak kutatására sincs szükség. Hogy tehát a vedö által jelzett adatoknak beszerzése szükséges-e, vagy nem: azt itélj e meg maga a cse ndőr. Ehhez a rendelet szerint teljes j oga van. A rendelet - midőn a törvény alapján megállapitj a a védő jogait a csen dől·i nyo mozásn ál is - kimondj a, h ogy a védő a csend őrség által telj esi tett nyomozó cselekmények alatt, a gyanusitottnak, vagy a tanuknak kikérdez ésénél j elen n em lebet.. Hát hiszen ez ben ne foglaltatik a Bp. 125. §-ában is és h a a vizsgálatnál sem lehet j elen a v é dő a terhelt és a t anuk kihallgatás ánál : még indokoltabb ez az eltiltás a nyomozás alkalmával történő kihallgatásokn ál. Bizonyára nem lesz egyetlen egy csendőr se, a ki a törvényn ek és rendeletnek ilyen világos és határozott parancsa daczára megengedhetné azt, hogya gyanusitott, vagy a tanuk kikérdezésénél a védő jelen legyen, tekintet n élkül a védő állására és személyére. Mert a ki ezt megtenn é : bizton számithatn a a legszigorubb fegyelmi eljárásra a törvény és rendelet megszegése miatt . _ _ Végül kimondja a rendelet, h ogy , házkutatásokn ál a gyanusitott védőj e jelen leh et.,) Ez természetes is, - sőt ha a szemlénél, vagy más ilyen nyomozati cselekményn él jelen akar lenni a vé dő, attól őt törvényesen eltiltani n em leh etn e _ _ . Röviden foglaljuk össze a dolgot. A vé dő sem a gyanusitott, sem a tanuk kikérdezésénél nem lehet jelen s ezt n eki megengedni n em szabad. A vé d ő a letartóztatott gyanusitottal négyszemközt
n em beszélhet, n em él·tekezh etik s nem ér intkezhetik, hacsak ezt neki a c se ndőr meg n em engedi. De ennél a kérdésn él a c sendő rnek n em szabad megfeledkez ni a nyomozá,s érdekér61. A vé d őn ek a nyomoz!ÍJsra vonatkozó el ő t eljes ztései t a csendő r csak akkor követi, ha ér ett megfontolá,s után azt szükségesn ek látja. Nem kötelezi sem törvény, sem rendelet arra, hogy a tény vázlat alapj ául szolgáló j egyzeteibe a vé d ő n ek betekintést engedj en, vagy tényvázlatát vele közölj e. J egy zőkön yv et pedig (melynek betekintését a Bp. 63. §-a megengedi ) a csendőr fel n em vehet. És igy nem veh et fel j e gyz őkön yve t a védő által elő terjes ztett panaszokn ál sem. Nem képzelhető, hogy jogi smerő véd ő a tör vény világos rendelkezései ellenére a nyomozó cse ndőrr e l szemben több jogot akarna magának kieszközölni, mint pl. a vizsgálóbirónál, - de mert leh etnek nem jogász védő k is: nem felesleges felemliteni és figyelmébe h ozni a c sendőrökn ek a Bp. 97. §-ának követk ező r endelkezését: HA nyomozó hatóság meg!ilthatja a nyomozás szinbelyén levőknek az onnan való távozást, vagy utasithatja őket, hogy a nyom ozás befejezéséig ugyan abban vagy valamely szomszéd házban vagy helyiségben tartózkodj anak. A ll,i e tilalmat vagy r en delkez ést megszegi, vagy a hivatalos eljárást zavarj a, vagy a nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó intézkec1éseknek eJL&nszegül: letartóztatható. » HA féJnek ügyvédje - csak t ávozásra kötel e zhető s erre is csak akkor, ha a hivatalos elj árást figyelmeztetés daczára szándékosan zavarja, vagy akadályozza, avagy a hivatalos intézkedéseknek ellenszegül. Ez esetben az ügyvéd fegyelmi hatóságához egyuttal feljelent és te e ndő .• Ime! ez a törvény, mely a . nyomozó hatóságróh szól ugyan, de csendőrökn e k is irányadóul szolgálhat. Törvényesen lehet csak védelmezni a törvényt!
Miért hagyják el
csendőreink
a
testületet P Irta : Pál/ru István ör svezetö.
Nagy kérdés ez, melyr e még akkor sem leh etne határozott feleletet adni, ha minden egyes leszerelő csendő rt megkér deznénk. Száz és száz ok kényszeriti csendőreinke t a leszerelésre, de azért leszereléskor nagyobb részét hiába k érdeznők meg, mert úgysem vallaná meg a tulajdonképeni indító okot, m ely öt távozásra kényszeritette. Azt gondolj a magában : bánom is én, akármit gondolnak is leszerelésem okául , csak egyszer kezembe kaphassam katona könyvemet és hátat fordíthassak a cs end őrségi testületnek. Nagy hiba ez, hogy csendöreink így gondolkoznak. Helytelen az ilyen gondolkodás már csak azért is, mert
CSENDŐRSÉGI LAPOK ==============~~~~~~~==============~4~83
1907. október 13.
a helyett, hogy az illetékes tiszt urak felviláaosítást Van~a~ közöttünk olyanok ÍS. a kik azt mondják, nyerhetnének a leszerelésre kényszerítő ok felől," a leg- hogy polgan él~tb en nagyobb nzetéshez jutnak, mint a Jobb al\arattal sem segíthetnek a bajon. Minek takar. csendő rségnél. Amde azok elfeledik azt, hogy a polgari g~tni a. bajt,..a hibát, mely csak folyton nagyobbá növi életben a bérből, a fizetésbő l kell bérelni lakást kell lu m~ga~? Mlllek palástoIni olyan hibát, mely letöri a venni ruh ázatot, fiz etni orvost, orvosságot stb.: mes~olgalah "ke.dvet, az ambicziót és tavozasra kénysze- lyek a161 itt mentesek. Azonkívül ott sem vasárntl csendoremket? Hiszen n éma gyermeknek az édes napra, sem ünne~napra, melyen nem dolgoznak, nem anyja sem érti a szavát - tartja fl közmondas, hát kapnak fizetést. Es hátra van a nagy mumus, mely a aklwr hogy lehessen tudni a csendőr baját? munkanélküli ség alakjában jelentkezik télen mikor pedig Ha megkérdeznők valamennyi csendőrt aziránt, hogy legtöbb szokott lenni a kiadás. Ha pedig bekövetkezik mikor lenne kedve megelégedéssel szolgálni a testület- a munka n em biraso, hol van a végkielégités? hol van ben, kevés kivétellel, mind oda nyilatkozna, hogyelő· a nyugdíj, mely mégis csak biztosítja számára a megször is adjanak minden rendfokozatban magasabb fize- élh etést? tést, másodszor engedjék meg a nősülest, harmadszor Ezeket kell tekintetbe venni, akkor nem hangozt öbb valóságos altiszti állást rendszeresítsenek. A többi hatik komolyan gondolkozó csendőr ajkáról, hogy töb· óhaj el en yészően jelentéktelen lenne, de lenne, mert bet keres polgári életben, mint a mennyit a csendőr· h iszen kevés olyan ember él a föld kerekségén, a ki ségnél kap. Ne gondolja egyik bajtársam sem, hogy nekem és telj esen megelégedett lenne a sorsával. Hogy a jelenlegi drágasági viszonyok miatt üdvös többi bajtárs9,inknak nem l<ellene magasabb fizetés I Sőt dolog len ne a fizet ésjavítas, az tény, mert messze estünk nagyon jól is esue, De azért nem zugolódhatunk, mert azoktól, kik ezelőtt 10-12 évvel szolgaltak. Akko r a tudjuk, hogy amit elkövethetnek az arra hivatott vezekisebb fizetés mellett j obban leh etett gazdálkodni, mint tőink, úgyis elkövetnek érdekünkben. A nősül ésről szólva pedig be kell látnia minden most. Mert azóta csak :34 fillérrel emelkedett a zsold, a beszerzendő áruk pedig háromszorosan drágultak. egyesnek, hogy ez máAképpen nem lehet. Ugyan mi Csakhogy tekintetbe kell ám venni azt is, hogy nem lenne azzal a cse ndőrrel, kinek neje és egypár gyermeke úgy megy a fizetésjavítás, mint a czigány mondja, hogy van, aztán minden évben, sőt már nébany hónap le«add meg Uramisten, de mindjárt !O, Továbbá tekintetbe forgása után minduntalan áthelyeznék ? Hiszen elhagyná kell venni azt is, hogy míg ezelőtt csak öt évvel is a neje, gyermekeit nem lenne képes taníttatni s a sok ritka altiszt v ergődhet ett fel a valóságos őrmesterségig hurczolkodás következtében tönkre menne butorzata, a és legtöbbje csak örsvezetői zsold mellett ment nyug- beszerzett áruit pedig olcsó áron el kellene veszte· díjba még 20 évi szolgálata ute.n is, most 20% ·kal több getnie. A mi az altiszteket illeti, kiknek itt bizony szép őrmesteri és járásörmesteri hely van s ezek mindig be jövőjük van, úgyis elnyerik a nősülesi engedélyt. is vannak töltve. így kiJatása van minden értelmes és Az az óhaj, hogy minden csendőr altiszt is leheshasználható aJtisztnek arra, hogy 12-14 évi szolga· sen, kivihetetlen; erről nem is érdemes szólni. Törelata után j árasőrmester lehet. Már most ba össze · kedjek minden csendőr, hogy az elsők között álljon; a vetjük az ezelőtti örsvezetői fizetést a mo stani járáslegjobbak úgyis kiképeztetnek. A ki pedig gyengeségé· őrmesteri havidíjjal, kitünik, hogy bizony nemcsak B4 nél fogva nem állhat első helyen, ism erje be gyengefillérrel emelkedett a napi zsold, hanem évenkint .:;64 ségét és ne zugol6djék, ha az érdemesebb előtérbe jut. koronával, a mely nem éppen megvetendő összeg. Mert Hanem igenis lehetne segíteni sok nehézségen, ezelőtt csak 10 évvel is egy örsvezető évi fiz etése 876 ha csendöreink leszereléskor nem palástolnák el a tulajkorona volt, most pedig ha már 12-14 év alatt jára~ donképeni okot, mely miatt leszerelnek. Hány csend~r őrmesteri havidíjat nyer, évenként 144·0 koronát, vagyis van a ki azt adja elő leszereléskor, hogy azért hagyja mint mondtam 364 koronával kap többet. el ~ testületet, mert jobb állást nyert. Pedig dehogy. És hozzá kell ehhez venni azt is, hogy azóta sokat Hiszen ezek közül már szamtal an vissza jött. Ha valavaltoztak a viszonyok. Könnyebb lett a szolgálat, ~eve mennyi jobb állást nyert volna, bizonyara nem jött sebb órát kell teljesíteni, méltányosabb a bánásmod, a volna vissza. Már pedig ha vissza jön, veszít úgy mi pedig felér egy kisebb fizetésjavitassal. . anyagi, mint erkölosi tekintetben is az illető: ,~ő~zör H nem ha h elyesen mérlegeljük a Vlszonyokat, is elveszíti szolgálati p6tdíját, másodszor a kJlepesevel kitünik,a hogy sokaknak nem a fi~etése kevés, hane~ bebizonyította, hogy nem gondolkozik komolyan, tehát ., i nagyok Mert lehet valalonek barmIlyen busas nem állhatatos ember, a mi pedig a csendőrnél nagy a:v~~:~e ha az' igényei még nagyobbak, feleroésztő J sőt n'em is elég. Mig kevesebb fizeté~sel is lehet hiLa'Én csak azt ajánlom, hogy komolyan gondolkozdik hel' es beosztás mellett félretenni: Hiszen lsmernek,~aJ- zunk és mérlegeljük belyzetünket. Fontoljl1~ meg el· y d '· t a ki szep .6sszeget takautott határozásunkat, különösen a leszerelési szandekot, mert társaím elég csen or , . ' Dárius kin· ez életbevágó kérdés. És nagyon nehéz áro IDlIlduntti.meg és sajnos, ismernek olyant I S, a kl a csát is elkölteni tudná.
CSENDŐRSÉGI LAPOK
1907. október 13.
~~~================~~~~~~~~====================== lan tíj pályán boldogulni. Ha egyszel' elhatároztuk, hogy ezen a poí.lyán alapltjuk meg jövőnket, ne tapogotód· zunk ide·oda mert hamarosan eljár az idő, elveszítjük erőnket, fiataJságunkat, munkakedvünket. És a ki nem gondoskodott a maga idejében jövőjél'ől, vénségére bizony nem várják sehol meleg czipóval és puha ágygyal.
A sport és a
csendőrség.
Irta: Hrin Gyó"!Jy Bzá.mvivö-tiBzthelyetteB,
IV. CJ Kar és törzsgyakorlatok,
A tornautasitásban leirt kar- és tÖl'zsgyakorJatok a váll- és hasizmok ruganyosaá tételét czélozzák, nagyon egyszerü és könnyen végrehajtható mozdulatokkal. Mig a kargyakorlatok gyorsan és a karizmok megfeszitésé · vel vitetnek keresztül, addig a törzsgyakorlatok óvatosan, lassan hajtandók végre. Sokkal fontosabbak és több gyakorlást igénylők a , "GyakoTlatok ct puskával ,»
Ezen gyakorlatok a mellett, hogy a törzs és karok izmait egyszerre és fokozott mérvb en veszik igénybe, mint az eddig részletezett gyakorlatok, még az által is kiváló fontossággal birnak, hogy általuk a csendőr fegyverének könnyebb és biztosabb kezelését játszva tanulja meg és így fegyverét minden helyzetben és körülmények között saját előnyére fogja biztosan és a szükség által követett mérvben használhatni. Ezen gyakorlatok két részre vannak osztva és pedig : a bal- és jobb karral végzendő gyakorlatokra. Mint látni fogjuk, a bal kar csak oly gyakorlatokat végez, a melyek kizárólag csak arra valók, hogy a bal kar megJ;lyeríe az ügyesség azon fokát, melyl'e a lövésnél a fegyver alátámasztására okvetlenül szükség van, mig a jobb kar gyakorlataira több stíly van Jektetve azért, mert a lövésnél, de a fegyvergyakorlatoknál egyáltalában a munka oroszlánrésze a jobb karra esik. • Két puskával és mindkét km'rab Nagyobb erőkifejtést igénylő gyakol'latok, melyek főleg a kar izmait erősitik, mig az összetett csuklógyakorlatok a testi ügyesség öregbitéslÍt czélozzák. Az elmondottakból látjuk, hogy a főstí!y alábgyakor· latokra és puskával való gyakorlatoha van fektetve, mert mint először is kijelentettem, szem előtt fogom tartani a csendőr hivatását és csak oly gyakorlatok b ővebb magyarázatára terjeszkedem ki, melyek szoros összefüggésben vannak a csendőr szolgálatával. Ezzel befejeztük volna a csuklógyakorlatok azon részét, a mely mindennap, tekintet nélkül az idö· járásra, reggelenként, vagy a nap bármely szakában gyakorolható s ha kellö beosztást és sorrendet tartunk a keresztülvitelnél, úgy mindennap csak 5-10 perczet kell e czélra fordi tani s pár nap leforgása alatt érezni fogjuk azt a könnyedséget, melyet a testgyakorlatok előidéznek.
Gyakorlati tapasztalásból mondbatom, ha valaki sportot jókedvből, saját elhatározásából, ha mindjárt vezényszóra is, folytat, az annyira beles zokik és meg· szereti azt, hogy amig csak birja, abba hagyni nem fogja. Ne legyen az kifogás, hogy a csendőr amúgy is elegpndő mozgást végez s örül, ha nyugodtan ülhet, mert nem egészen úgy áll a dolog! Aláirom, hogy a csendő r fáradtan tér haza, szerelékét, ruházatát kell rendbe hoznia s azután jól esik, ha pipára gyujtva pihenhet, hogy ilyenkor kevésnek lesz kedve még testgyakorlatokat végez ni ; de n em is ilyenkor, hanem reggel, pihent testtel, vagy este lefekvés előtt keU a testgyakorlatokat elővenni s csak akarat kell hozzá, 10 percznyi időt mindenki szakithat magának. Hogya sport üzése által testi és szellemi erőnk a legvégső korig ruganyosan megmarad, arra számtalan példa van; itt csak egyet akarok emliteni. Ismerek egy nyugállományu altábornagyot, a ki ma közel 80 éveB; mindennap vív és tornaszik, bámul nunk kell azt a gyorsaságot, a melylyel támad, véd és riposztíroz; bámulatba ejti az embert kitartásával és erejével, képes még most is kevés megszakitással egy óra hosszat vívni s utána még egy fél óráig tornászni. Ö maga is azt állitj a, hogy ruganyosságat csak annak köszönheti, hogy mind en szabad idejét úgyszólván a vÍVó, és tornatel'mekben töltötte el. Magas· és távolugrás és futás. Úgy a magas·, mint a távolugrásnál el kell térnünk a tornautasitásban foglalt irányelvektől, mert a csendől' szolgálatteljesités közben ott, a hol kell, csakis teljes felsz ereléssel vesz akadályokat, tehát az előgyakorlatok kivételével az összes többi gyakorlatok künn a szabadban, alkalomadtán veendők elő. Otthon a laktanyában könnyü öltözetben hajtandó végre az ugrás, melyhez semmiféle különös szerekhez szükség nincs. Két 150 cm-es rudba 25 cm, magasságtól kezdve felfelé 5-5 centiméterenként apró szegek lesznek verve, s a két rud egymástól két méternyire a földbe erősittetik. Egy szalag, közepén egy vászondarabbal, mindkét végén egy-egy kis homokzsákkal a szegehe reáfektettetik, az ugrás azután először helyből, később n ekifutással gyakoroltatik. A helyből való ugrás ép tígy hajtandó végre, mint a térdek csaptatása, csakhogy az ugrás nem' helyben, hanem a kifeszített szalagon keresztül előre hajtatik végre. A leugrás a lábujj aha és talpizmokra történik; a karok mindaddig maradnak előre kinyujtva, mig a test egyenstílya helyre nem á,ll, azután a vigyázz állás foglaltatik el s a csendőr helyét elhagJ.ia. Minden egyes ugrás után a szalag öt centiméterrel felemeltetik mindaddig, mig a csendőr azt helyből átugrani már nem képes. A cse ndőr ekkor ezen magasságot nekifutás sal fogja átugrani. Mennél alacsonyabb a szalag, annál kisebb lesz a futaml'a szánt tér. A futamnál nem a hosszu 'pályára, hanem a gyors, megerőltető
1907. október 13.
CSENDŐRSÉGI LAPOK.
é
Erzs6bet
I a Ligeti Mikl6stúl. ii o nep6riíl.
kirát-IY~ ~:;rlelePlez6Si
A szeged; E"zsébe
SZU
485
OSENDÓRSÉGI ;:: L;:: AP ;;; OK ~======= 19=07=.=október 13. fuM sra, fektessük a fősúlyt. Az elugrás a,z akadály magassÁgától függ; rendszerint egy méter magasságról kell felugrani, hogy az akadályt könnyen vegyük. Yigyázzunk arra, hogy az ugrás ne túlságosan előre, hanem inkább a magasságba és egy lábbal történjék. A bal láb ellöki a testet a földről, a jobb láb pedig az egyensúlyt tartja fenn és előre lenditi a testet. A leugrás ugyanolyan, mint a helyből keresztülvitt ugrásnál. Az ugrás lehetőleg szélcsendes, de mindenesetre jó időben gyakorlandó, hogy meghülések elkerültessenek. Az elugrás kemény, a leugrás puha talajra történjék, mely czélból tanácsos a földet kissé felásni. A gyepen, füvön való ugrás lehetőleg mel1őzendő, mert kevésbbé gyakorlott ugró a sikos talajon könnyen bajt okozhat magának. A távolugrás hoz tornaszer egyáltalán n em szükséges; az elugrás helyét egy kendővel, vagy tadarabbal jelöljük meg s csak arra szolgál, hogy a csendőr futamát ehhez alkalmazhassa. Itt is nem a hosszu, hanem kezdetben lassu, mindinkább gyorsabbá váló, az elugrás pontjánál pedig már teljes iramu futásra fektetendő a fősuly, hogya test megkapja azt a lendületet, amely 4-5, sőt 6 méterre is előreveti. A távolugrásnál is lehetőleg magasan ugorjunk, hogy az ugrás magas Íve is elősegitse egy nagyobb tél· áthatolliatását. Kellő gyakorlat után azután megkezd hetjük már az ugrást teljes felszereléssel künn a terepen. A járőr egy patakhoz ér, a mely mondjuk 2 -3 méter széles; átjáró, vagy hid csak kerülővel é rhető el, átgázolni, ha nem is veszélyes, de legalább is kényelmetlen. A csendőr ilyenkor kikeres magának egy helyet, a honnan jól elugorhatik ; szuronyát elrejti, puskáját kézbe véve, nekifut és a patakon átugrik. Vigyázni kell, hogy a puskaagy a leugrásnál ne érjen a földre , a mit az által fogunk elérni, ha a puskát ugrás közben előre és felfelé t artjuk. Folytonos gyakorlat által el fogjuk érni azntán azt, hogy egy 4 -5 méter széles árkot is könnyedén át fognnk ugorhatni. Gyakran előfordnlhat azntán az is hogy az árok még szélesebb s az átugrás ki van zárv~ s így más n em maradna hátra, mint vagy átjárót keresni, vagy pedig a vizen keresztül gázolni. A jó tornász azonban ilyenkor sem jön zavarba, mert kikeres i magának a helyet, a hol egy jó ugrással nem ugyan a partra, hanem legalább a vizmeden cze szélér e ugorhatik le s onnan azutá,1i már gyermekjáték a partra kijutni. Az elmondottakból is láthatjuk, hogy a csen dőr jól fogja tenni, ha az ngrást alaposan gyakorolja, mert annak szolgálata teljesitése közben akárhányszor igen nagy haszná,t fogja venni. A mi a futást illeti, annak gyakorlására a csen dőrnek csak otthon van alkalma, mert hisz külszolgálatban nem az a kötelessége, hogy fusson, sőt ellenkezőleg óvatosan, körültekintően, mindenre kiterjedő figyelem-
mel portyázzon végig egy tereprészt, n ehogy éber szemét elkerülj e egy mulasztás, vagy cselekmény, n mely az állampolgárok testi épségét vagy vagyonát veszélyeztetné. De jól tudjuk azt is, hogy bizony előfordul az eset, mikor a csendő rnek szolgálatban futnia is kell akkor, ha egy gyanus egyén, vagy törvénys é rtő, ki ellen a csen dőrn ek fegyvert használnia nem szabad, e lőle elfut. Ilyen esetben a csendőr azután hasznát veszi a futás· nak isi Az üldözöttben növeli az erő t és kitartást az el· fogástól, de főleg annak következményeitől való félelem; ő a megmenekülését egyedül a futásban látja, futni fog tehát minaddig, a mig egérutat nem nyert, vagy ha ez nem lesz lehetséges, futni fog körömszakadtáig, mind· addig, a mig lábai csak birják, tüdeje és szive engedi. Eldob magától mindenféle lim-lom ot, el fogja h ányni a legdrágább bünj eleket, csakhogy szabadságát biz· tosítsa. A cse ndőr azonban felsze rel ve törtet utánna, lelke· sitve a tu dat által, hogy az üldözött elfogásával, nemcsak a - bün fog megtorlásban részesülni, hanem egy közártalmu egyén további kál·os működésének is eleje véteti k. Öt h eviti a kötelességérzet, mert n em hagyja békében a tudat, hogy elő l e egy gonosztevő megfuthasson, üldözni fogja, a mig csak ki nem dől az egyenetlen harczban, a mikor más vigasztalása nem marad, mint az a tudat, hogy kötelességét tőle telhetőleg megtette. Nem vitatja, el ezt tőle senki, hanem kérdezem, volt-e ily formán az üldözésnek gyakorlliJti haszna? Ugyebár: nem! Tehát a csendőr felesleges munkát végzett, elfáradt, elcsüggedt, a n élkíil, hogy valamely eredményt elért volna! Ujra kell tehát kezdeni, hogy az elillant törvénysértő, n émelykor heteken át tartó nyomozás után ké zrekerithető legyen. Az arány az üldöző és az üldözött között mindíg egyforma, tehát ily módon az elfogás majdnem kíVoártnak volna vehető, hacsak a csendőr nem dolgozik "többet észszel, mint erővel!" Ha a csendőr gyakorlott fntó, akkor tudni fogja azt, hogy neki - hacsak a távolság nem na.gyon kicsinynem szabliJd eleinte az üldözendő után rohanni, hanem számítva arra, mikép az üldözés nagyobb időt fog igénybe venni, n em szabad erejét elpocsékolni, hanem az üldözésnek csak arrliJ kell szoritkoznia, hogy az üld öze ndőt szem elől ne tévessze. Az fut teljes erejéből, a cs endőr higgadtan követi mindaddig, a mig nem látja, hogy az futásában kezd elfáradni, a mi 3-4 percz mulva feltétlenül bekövetkezik, akkor a csendőr gyorsitja futását, a távolság mindig kisebb lesz, mig 8-9 percz alatt a csendőr fáradtan bár, de hatalmába keritheti, a magával immár t elj esen tehetetlen, agyonfáradt törv é nysértő t, kínek ellenállása má1' csak szinleges lesz_
1907. október 13.
CSENDÖRSÉGI LAPOK
J 6zsef föherezeg elhalad a diszszúzad elötl apályau dvarou.
J ózsef fiihenzeg a kormány tagj~iv.a\. , . 'll A szegc(li El'z~élJet-szobOT lelepl e zé~l tlnn~p( If .
487
CSENDŐRSÉGI LAPOK
ÉRDEKES NYOMOZÁSOK. A kitaI·tó n yomoz,ls er e dménye . Közli: Ballács J6ue/ járásörmester.
Az j 904. év augusztu s bavILban, a hajduböszörm é· nyi határ egyik tanyáj ának kutjában egy n ői hull át találtak. A hajduböszörményi rendőrség a nyomozást megejtvén, megállapitotta, b ogy a kutban . talált n ő, Tóth Imréné szül. Bodnár Julianna, hét lövés által gyilkoltat ott meg. A további nyomozás folyamán a r end őrs ég azt is megáll apitotta, hogy a meggyilkolt nő férj e Z. F ekete Imrén é szül. Jánosi Zsuzsannaval szerelmi viszonyt fo lytatott és hogy ez a n ő ismételten arra biztatta Tóth Imrét, hogy n ejét t egye el láb al ól vagy kergesse el és vegye n ő ül az Ő nev elt leányat Fülöp Juliannát, h ogy igy csaladjával szorosabb viszonyba lépve, a bűnös szerelmi viszonyt feltünés n élkül tovább folytathassák. A nyomozó rend őrs ég ezen és még egyéb beszerzett adatok alapján Z. F ekete Imrénét és fogadott leányát gyanusitván a gyilkossággal, ezeknek lakásán házmoto· zást is tartott, de bűnj el ek e t találnia nem sikerült. Ellenben a meggyilkolt nő lakásán a szobában levő padon egy levelet tal alt, melyben a meggyilkolt nő bucsut véve hozzátartozóitól, öngyilkosságát bejelenti és vagyon a felosztásáról rendelkezik. A rendőrség a beszerzett nyomós gyanuokok alapján Z. Fekete Iinrénét és fogadott leányát elfogta és ám· bár azok mindent tagadtak, a bhóságnak Madta. A vizsgálat lefolytatása után meg tartott főtárgyal á· son az esküdtbiróság, különösen, miután az irásBzakértők megállapitották, hogy a talált levél a meggyilkolt nőnek sajátkezü irása, a két uőt felmentette és szabadlábra helyezte. Közben a hajduböszörményi örs is nyomozott ez ügy. ben és sikerült ennek folyaman Z. Fekete Imréné tanyaján egy véres szoknyát és több más véres tárgyat találni és azt is kétségtelenül megállapitani, bogya tanyán levő egyik kocsi deszkái tele voltak vérfoltokkal, melyek ugyan nagyrészt lemo sattak, de mint homál yos foltok az oldaldeszkákon mégisJ.áJ;hatók voltak. A nyomozó j árőr talált továbbá a tanya környékén elásva egy hatlövetü forgópisztolyt és a tanyán le vő szemetes gödörben egy kilőtt forgópisztoly töltényhüvelyt. A járőr ezen ujabban beszerzett bizoÍlyitékok alapján a két nőt ismét eHogva, azokat Debreczenbe kisérte s az ottani ügyészségnek átadta. Azonban most már ujabb fő tárgyalásra sem került a sor, mert egy évi vizsgálati fogság után, a k.ét nőt ismét sz abadlábra helyezték. B. őrm ester, Iq annak idején a csendőrség r észéről a nyomozást vezette, most már a saját reputatiója és az intézmény jó birneve érdekében sem hagyj 'atta annyiba a dolgot és miután teljesen meg volt győződve a két
1907. október 13.
nő bűnös voltáról, most még fokozottabb buzgóságga látott hozzá ujból a nyomozáshoz, hogy végre döntő bizonyitékokat szerezve, a bűnösöket érdem szerint meglakoltassa. Hosszas kuta,tás és puhatolózás után megtudván azt, hogy Z. Feketéné kivel szokta ruháit varratni, miután a tal ált véres szoknyát az ügyészségtől kikérte, a véres szoknyát több idegen l'uhadara,b közé keverve, felkereste az ill e tő szabónőt, ki minden h abozás nélkül a többi ruhadarabok között egyedül a véres szoknyát jelölte meg Z. Feketéné tulajc1onaként, kijelentve, hogy ezt a szoknyát ő varrta Z. Feketéné számára. Azonban B. őrmester, okulva az eddig tllpaszta,lta,kon, mos-t már ezzel sem elégedett meg, hanem még további bizonyitékok után is kutatott. Miután arról is meg volt győző dve, hogy a meggyilkolt nő lakásán talált és a szakértők által annak kezeiiása gyanánt felismert levél szintén hllimisitvány és itt a s!1iak é rtők r észéről tévedés forog fenn, most fáirad ságot nem ismerő buzgalommal, a levél tulajdonképeni iróját igyekezett kipuhatolni. És végre megbízható besugók segélyével sikerült is annyit megállapitani, hogy Z. Feketéné igen jó viszonyban volt egy intelligensebb, de különben csavargó életet folytató nő vel, ki gyakran megfordult házánál és kivel több Ízben ira,tott leveleket. Ujabb hosszadalmas és fáradságos kutatás után sikerült az i ll ető nőt egy orsz ág os vásár alkalmával feltalálni. B. őrmester a nőt azon nal kikérdezte s ez többek között elbe szélte, h ogy Z. Feketéné őtet a gyilkosság előtt pár h éttel Debreczenben felkereste és felkérte, hogy menjen vele egy üzletbe, hol forgópisztoly t lehet szerezni. Magyarázatul megjegyezte, hogy utóbbi időben nagyon sürüek tanyáján az aprómarha lopások és a forgópi sztolylyal a tolvajokat akarja elriasztani. Tényleg el is mentek egy megnevezett űzlethe és ott Feketéné egy hatlövetü forgópisztoly t és 24 töltényt vásárolt. A nő a hozzá intézett kérdésekre elbeszélte még, hogy a forgópisztoly vásárlása után, miután abban az időben Debreczenben volt lakása, mindketten id~ mentek, hol Feketéné kérelmére ő irta azt a levelet, melyet a meggyilkolt nő lakásán találtak. Megjegyezte közben, hogy mikor látta, hogy Feketéné a Bodnár Julianna név en irat vele le velet és a levélben öngyilkosságrólvan szó, nem aka,rta a levelet befejezni; de Feketéné megnyugtatta, miután azt állitotta, hogy az egész levelet csak egy tr éfli megvalósitása czéljából iratja. B. őrmester az asszonyt azonnal a vizsgálóbíró elé vezette, hol felmutattatván előtte a kérdéses levél, kijelentette, hogy ez az a levél, a mit ő irt Feketéné kérelmére. Most tehát már teljes volt a hizonyiték. Feketéné a talált véres szoknyát nem akarta a magáénak elism erni; most tehát bebizonyult, hogy hazudott mivel a szoknya tényleg az övé volt.
1907. október 13.
CSENDÖRSÉGI LAPOK
489
Lázár György Bzegedi polgármester bes.édet intéz J őz ser
A szegedi Erzsébet-szobor leleplezési
Ső t azt is állitotta, hogy sohasem vásárolt forgó-pisztolyt és hogy azzal bánni sem tud. Ezzel szemben azonban szintén kétségtelenül beigazolódott, hogy ez az állitása is hazugság. De az asszony bűnös voltát legfőképen a levél iratása tette kétségtelenné. Feketéné ezen kétségtelen bizonyitékok sulya alatt most már maga is beismerte a gyilkosságot és előadta, hogy ezt Fülöp Julianna segitségével tényleg ő kö-
vette el. E z után Fülöp Julianna is beismerte, hogy segédkezett a gyilkosság végrehajtásában; de azzal védekezett, hogy ezt kényszer batása alatt tette; a mennyiben Feketéné őt is megöléssel feny egette, ha vonakodik segitségére lenni. Fülöp Julianna ezen védekezése beigazolást is nyert, mi ért fel is mentetett ; ellenben Feketéné életfogytig tartó fegyházra itéltetett. A kitartó nyomozásnak tehát meg volt a sikere és csupán annak köszönhető, hogy a gonosz tevőknek nem sikerült végleg kisiklani az igazságszolgáltatás karjai közül. Persze Rok utánjárásba és nagy fáradságba kel'ült ennek az eredménynek az elérése; de annál jólesőbb volt az a tudat, bogy a kötelesség biven és becsülettel való teljesitése ezuttal is, mint minden alkalommal, meghozta a szép eredményt.
főherozeghez .
ünuepéről.
KEPEINKHEZ. Erzsébet királyné szobra Szegeden. Szeptember 2\J-én leplezték le Szegeden megdicsőült nagyasszonyunk Erzsébet királyné márványszobl'át diszes közönség előtt, a melynek sorában királyunkat József rőhercz8y képviselte_ Délelőtt tizenegy órakor érkezett ő Fensége külön vonaton Szegedre és az üdvözlő beszéd meghallgatása után kocsiba ült és egyenesen a Stefániasétatérre bajtatott, a hol számára diszsátort állitottak fel. A következő kocsikban . Ippouyi Albert gróf, Zichy Aladár gróf, JOSiP01 ,jCS Géza és Günlhcl' Antal miniszterek, Bolyáj' Ferencz hon"édelmi allamtitkár, Nál 'a!! Lajos képviselőIlázi alelnök és más előkelőségek ültek_ Az ünnepélyen 131l1'iáll Istvan közös pénzügyminiszter is jelen volt. Az ünnep fl Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Lázár György polgármester mondott rövid beszédet, melyre József főherczeg így válaszolt: Mély meghatottsággal, fájó szivvel tekintünk föl mindnyájan nagyasszonyunk, Erzsébet királyné oly népszedi, magasztos alakjára. Egy fohász rebben el mindnyájunk szivébőL Nagy lelked eszményi ihlete legyen fl jövőben is az It tÖJ"hetetlen kapocs, mely összefüzi e nemzetet sok keserü megpróbáltatáson átment hitvesed del, a. mi szeretett urunkkal. királyunkkal! Mar/ldj továbbra is örző angynluuk, te, ki áldást osztottál az életben! Áldás legyen a neved, magasztos emléked I
OSENDŐRSÉG! LAPOK
490
A meddig széles e hnzában magyar sziv dobog, a te lwm es alakod to"ibb él nemzenól,ről·nemzec1ékre, mert halhatatlan n te neved ! Ő császúri és apostoli királyi Felsége nevében elrenn elem, bogy húlljon le a lep el. A leleplezés után József főherczeg Ligeti Miklós szobra zmüvész kisere!óben hörülj árta a szobrot, mÜ'e It koszoruk elhelyezése kö,etkezett.
H IJ1 ER. "
~
Testvérgyilkosság. Az arac1megyei Nádas kőzS'ég hltl!i.niban szeptember 28·án délntán a nádasi örs egy járóre CsizmlÍs Tódor 62 éves náda si lakost szive n 8zurva, bal va találta. A meggyilkolt mellett egy véres bot, attól pár lépésnyire pedig Csizmás György ugyancsa k nádasi lakos 60 éves egyén botütésektől összezu· zott kopo nyával sulyosa n megseues ülve tuJáltatott. A két Csizmás. a kik különben test vé rek voltak. egy· mlÍssal régeiJb idő óta feszült viszonyban állottak s a falu batárában találkozva, Tódor öcscsét bottal fejbe vertf, ki erre bátyj át zsebkésével sziven sz urta. A tettes miut án ajárőr által e l ső segélyben részesittetett, elfogatott. Megtámadott cs endőrök. l\I'lgyarfnluban szeptem ber 28 án este 10 órakor Kengyera Ernő és Fördős József szolgálaton kivüli csendőröket több . a sötétben fel nem ism ert egyén megtámadta, mely alkalommal Kengyera Ernő késszurás tól, Fördös József c~endőr pedig kődobástól megsebesült. Kengyera csendőr Pavesicz Cirill magyar· falui lakos ellen kardot használt és azt könnyen megsebesitette, a tulsulyban levő támadók azonban Kengyera csendőr kardját elvéve, elm en ~kültek. - Szentesen pedig szeptember 26-án a rendes szolgálatban állott Sch mitzer Ján os caendőrt Forgó György és Forgó Mátyás csongrádi lakosok támadták meg, kik ellen Schmitzer csend őr k.ardot használt s mindkét támadót kö nnyen megsebesItette. - Végül szeptember 29·én Tiszafüreden Juh ász Mihály rendes szolgálatot telj es itő cs end ő r Csik e F erencz egyeki lakos által t ámadtatott meg, kit Juhász csendőr egy s.zuronydöféssel ártalmatlanná téve, könnyen meg. sebesItett. . Rablás. Szeptemb~r 28·án este Kunmadarason Pallagi Sandor kunmadaraSI lakos Flsch Fülöp kárára két darab kacs át lopott. Káros ezt észrevéve, a tettes után futott, mire Pallagi megfordult és a nála volt söréttel töltött lancaster fegyverrel Fischre lőtt, kit a lövedék ~al karján t~lálva, megse?esitet~. Pallo?i a c s endőrség altal elfogatvan, a szolnokI kIr. ugy észsegnek átadatott. Tüz.. A s.zatmármegyei Tunyog község határában l evő grof KarolYI Sandor tulajdonát k épező s Katona Sand?r által ?ér elt Károlyi tanyán október 2·án éjjel e~y orakor tuz keletkez ett, a melytöl a b érlő kárára harom d o ?ány~y al megl:akott szál'itópajta, egy csoma. goló help.se~, tob~ tanyaI lakos kárára pedig nagyobb me nnJ1segu te rm.e~y,. rub ane mü és készp énz mint egy 50,000 ~ or?na karertekben elhamvadt. A tüz keletkezési oka eddIg Ismeretlen.
KÜLÖNFÉLÉK . Esküvő. a viz. alatt. Természetes, bogy ez az eszme IS Am ~ flkat vallj a sz ~őhaz áj ának. New·yorkból j elentik UID:8D!S, h o ~ az ottaD! lovarda 14láb mélységű vízm edenczéJéb en tartják meg legközelebb esküvőjüket Fairman
1907. októher Ul.
György és Mich el Albertin. Az ifju jegyesek, valamint az örömszülők, u nász nép és a pap egya rán t Hir ,l ő ruhá ban vesznek részt a furcsa házasságkötésen, a melyen a nyoszolyólányok vizitündérek gyanán t gyönyörködtetik a nézősereg et. A Neptunnak öltözött, ill e tőleg vetkőzött egyik örömatYII a szerencse és áldás j elk épezése gyanánt 100 dollárt nyuj t á t aranyban a fiatalokno,k. A legérdekesebb a dologba n az, hogy mikor a sajátságos szertartásnak híre ment, rögtön j el entk ezett 27 más jegyes· pár, a kik engedélyt kértek arra, hogy ők is így köth es· . sék .az egész élet re szóló szerződés üke t. A betörők h aladása. Érdekes dolgokat mond el egy angol ujság a londoni betörők legujabb fogásairól. A mostani mesterek Lon do nban manapság ügyesnél ügyesebb módon dolgoznak s ugyancsak megnehezítik a ren dőrség föladatát. Vannak, a ki k kutya kkal és patkányokklll lépnek szövetség re, hogy esetleges meglepetés ellen biztosítsák magukat. Miel ő tt a b e törő munkába fog, egy kosarat h elyez az ablak kö zé, amelyben kéth~r0t;n 'patká,ny v.an, ugya';lcsak az ablak mellé álJüja hu tarsat IB egy ugyes rattmg-t erri ert. Ha azután kivülről gyanUB zaj L h alJ a cracboman, kinyitja a kosár föde. l ét s a m e n ekü l ő patkányokat az ablakon át szélnek ereszti; a kutya pe rsze utánuk B a nagy zürzavarban bottal ütbetik a nyomát a cs őcsel é k köz é vegyülő betörő. n ek. Egy másik, gy8ik ran elő fo rduló fogás az is, ho"y a. betörő táviratot küld a távollevő férj feleségének, ho;y azon. nal menjen ebbe meg ebbe a (persze jó távol eső) kórházba, mert a fé rj e hi rtelen rosszul lett s a kórházban fekszik. Term é~ zetese n azala~t, -míg az asszony odajár, ny ugodtan osszeszednek mmden elvihetőt. Nem ritkán oszt?ga-árusnak csap föl a betörő. Olyan időben, midőn a h~z ura .nIncs ottb~ n, szemérmetlenül beállít egy te knő o sztrl~ával a házlass:zonyhoz B elmondja, hogy az o sz ~rJg~t az ,ur : endelte. MIalatt az asszony az oBztriga á~vetel evel es kl.rakásával van elfogh.lva, a másik jó madar a hátulsó ajtón besurran és gyorsan. összeszedi a mi a kezeügyébe esik. Az átvétel után az osztrigás em'ber t~voz~k, de kis idő mulva ismét visszatér s kijelenti, hogy tevedes van a dologban, az osztriga nem oda volt szánva. UJra. kezdetét veszi az osztriga rakosgatáSIl s ez alatt a szmten vIsszatérő üzlettárs folytatja előbbi munká.ját.
Szerkesztői
üzenetek.
Névtelen levelekre, továbbá a szolgálattal kapcsolatos kér(lésekre a szerkesztól~ég nem válaszol. R Beléph~t újb61 állami szolgál&tba; de szolgálati ideje per. sze csak az. uJa~bl szolgálatbalépés n&pját6l számittatik. A meny' nyIben pedIg előbbI .sz o lgUatá ban nyugdijazva lett, újabbi alk ..l. mazásában ? ny ugdlJn ak csak azon hányadára tarthat igényt a mennyIvel .uJa bbl fiz etése e. etleg kevesebb azon illetéknél, me. Iyet ny ug dlJazás akor él vezett. S. J. L Vas Gereben ir6i áln é v alatt nem Jókai, hanem Ra.
~::~vll~~i'~ ~:~:~a~~~tI~ ~eafa::l~~~' f;k~~':áf.db4at ~:~nKi~;:z"l:'
~~
,
S. D. cs end őr . Min dkettő leh et séges . J. M. c send őr. Azok a bank';'rok t ény leg m egszökte k és az eddIg befizet ett pénze IS valószinuleg el veszett. E z elég sajnos m ert . 396 ~orona bizony •.na.gy pénz. De talán m ajd okuJuk baj: t árSaI az on kárán és J ovőbell nem h agyj ák magukat olyan kODnysn befonDl, .han.em l lyen ügy ben m eg bizható nagy úzégekh ez fordu!nak. ~J'\nIJuk, hogy az esetet jelentse fel a fő váro si f~~~m:~n~~;~~~~L 2. Az IUet éksza bályz"tb a,n m egt..l:ilja. 3. A
Sz. L. h atárszéji csend6r . Nin cs&n r eá igénye. S:. csen dőr. CsakIS szolgálati idején ek leteltével tá vozhat 8 testul etbŐJ. Bármlk or csak az távozhat, a kinek igényjogosult. ságllgazolvá.nya van s ez alapon valahova kinevezik.
1907.
ol(Mh~r
1:-l. ,=-===-~-
-
E:Öu~~n Q~~n!~:·z~ c~~~~~~r: e~:r~i~csen beavatkozási jog •. almakereskedö ., itt még nem "keres. eZ elöadott esetben ('z t' dó sak vesz, vagyIS itt az el.d ó keree. ü ott fizet k '
teLút" hol elad. vagyis a hoe{~Se~;s. · t. a hol az uzlete van B. F. ő rmester. Önnek van igaza. K. ':·k~BÓndőr .. Ha szolgálati kötelezettségének letelte előtt
~:;r~~ ú.iGÓI ~!áli<.:i~eJ:::f:lla~iS~:~ ~~~j~tÓ{"~~!d:~n:.:. érvénye
t. iS. A cZlgá;,yok lll' módon való megjelölósoÍnek eBzmó', mir n~,Ilyon régI. Dolgozatát nem haBzlláJhatjuk. J Palkó. Oly?,n tamulézet mucs. hanem a jelzett czim a latt
~!\ :~~~n:':~~{~\k.~a:~~ ~iD~~,e{"·!~~t:~Sá!%~e~:~~r:da~~!:
tossagot aJ{n~lunk . Az ily magánt~itók bizonyitványokat n em áJhth,\tnak kl, cs.k levlzsgáztathatják valamely nyilvános tan. ))~t~z etben a ·vlZsgára előkészült tanulóka.t. Á szervezeti uta~lt"s 31. §. értelmében a kerületi pamncsnokság legénységi !~I~z~~.nYll egyéneknek Ul beh szabadságot jogosult engedő·
y.
O. csendőr. Az ö.ltö.eti é~ felszerelési s.abMyzatban előirt "slzm.atól eltérő cSlz~at v16elDl tilos. A határszéJi rendőrséghez le~n~6 felvételét 16~ otm. magassagu egyén kérheti. mert a m,n,máhs magasBág csak a főv!u-osi ó.llamrendőrségnél van mag' állapitva. B. L. csendőr. Kerékpá.rt saját költségőn beszerezni és azt a laktanyában félreeső helyen tartani, nlÍnden csendőr jogosult. T. P. leBzerelni készülő csendőr. A gyengélkedőnek joga van magé.t az őrsön gy,igykezehli. hogy ki a gyengélkedő vagy a kórházba BzálJitandó heteg, azt esell-ől-esetr. az QrVOS ~1I •• pitja meg. A gyel1gélkedöt a betétjéért a közgazdlilkouús köteleB élelJ.nezni, tőle a betéten felül semmiféle cúlllen llem követelhető túlfizetés. A leszerel6 csendőrt a közgazuálkodásb61 csak az általa befizetett alaptőke illeti meg.
FEJTÖRÖK. Képtalány.
4!)J ---:::::-~--=:=
HIVATALOS RÉSZ Közigazgatási döntvén)ek. Lőfegyvel'ek
bejelentésén"'k ehnulasztAsa.
Lőfegyue1'lu.lajdol1osok adóköteles (egYl1ereiket min-
den ét'ven azon községnél. "agy I.át·osi adóhit.atalnál tartoznak bejelenteni. ahol laknak; a bejelentés elm ulcts~tása jól'edélei kihdgás. mely (tz 1883: XX)]I. t.-C2. 43. §. d) pontddban megszabott (~O-40 K) birsággal Miltettetik. (Közigazgatá.si biróság 1906. nov. 8. 11969.'906. P. sz.) Galyfa eltnlajdonltása
erdőből.
El'dő
legalyozása és a galyra elittlajcloJtitrí~a miatt inditoll ügy a, ki!'. bir6ság haidskÖ'l'ébe larlozik. (Minisztertaná.c8 1907. jun. 5. 2%36 907. l. M. sz. a.) Sertés clliajtása sertésvész miatt lezárt ]{ilzségb.;!.
J ki stl'tésl·é.sz miott lezá,·t községhez ta!'lozó lltnyáról sertéseket má.s köz.ségbe hajt: nem a (orgalmi 1(0'1" látozások irá!!l in/t'zkedő 1888. él·i VIl. t.-ez. 3·t. §·át. hanem a 32. §. alapján hat6sági/ag elrendeli községi hatát'zárt sérti meg. - Deteg é.$ beteggyal/us ál/atok elleülönitésének elmulasztása az idézett t.-ez. 149. §·a szerint minő,lül. (A. w. kir. belügyminiszter 1907. évi 48. sz. határozata.)
Betiítalány.
Számtalány. Egy atya, a kit kora iránt ID?gkárd?ztek. azt vlÍlaszolta. hogy jelenleg négyszer olyan ldös. ,,?-,nt a fia. d~ négy év mulva csak háromszor olyan idős lesz, illlnt a. fia. Hllny é, es volt az a.tya. tÍs hány a fia? Megfejtési
határidő: 1907 okt. 21.
Mind a három talányt IDegI.jtők között egy darab Erzsébetkirtílyn é saue.toriumi sorsjegy lesz ki8or~wlva. i<
Lapunk 39. számában közölt fe,jttirők belyes megfe,jtése: SzÓla.lliny: .Hit'el~, b0csiilettel, ;'itéz~illl. - BeW'rejtvél/y: "Óramutató •. - 6za'ltwejlvéuy: .<1211. i<
Helye.en megfejtett6k: a dési örs," c"eglédb~:biVn::~f ő~: vezető l\fór, Far,e~{n:? FGe~~.lc~fÍ,r~:hőt:~z.8öl'BV. Gil,ta., Deli Já· Bncsalwú.s, s,oproDl O~:~zt!rczeb{lDyai örs. Segesvá.r~ őrsvezető, ~1~~8~e~~OlKo?c~~~ cs. cz. örsvezetö ~agya.rLol~'9.Dltz, Németh Dicvid járlt.sörlnoster Mór. Yeres: L. 611'0. KányA.
A Iri sorsolt Erzsébel:ki?'ályné SanaloTium-sol'sjegyel a dési (Jt~npk elküldöttuk.
Állalnl
távbeszélő
,lfjtaJ:m használatána],
e~etei.
Az állami távbeszél6t (l l'endőrség és Irir. ügyészség közrendészeti és biinügyeleben amegye hatámÍlI kiuiil dijtalamtl nun "eheti igénybe. KÖzl·eszély. balesrt. elemi csapd.sok ese/eiben, ('agy pedig az állam viztonsága ril'dekéblJ'll a tá,·beszélót azonbaji báj'ki dijmel1te· sen használhalja. (A. m. kir. belügym 1906. évi 116,6 18. sz. határozata.) Éjjeli halászat zárt vizben.
Zá'rt vizven az éjje/·j halászat még akl.'OI' sem kihágás. ha az ~jjeli halászat magál1:iogi sZe?'ződés alapján tilt"a ,·an.
(A m. kir. földmivelésügyi miniszteriuw 62,181/906. sz. határozata.)
Körrendelet. 107456/2. sz. Tiszti (hadapródi) és honvéd (csendőr) tisztviselői kin evezési okiratok elvesztése az érvénytelenités közzététele czéljából, az illetékes állomány testek részéről jövőben new jelentendök be. . Kelt Buc1apesten, 1907. éVl szeptember ho J8·án. Jekel(alussy Lajos. s. k.
CSENDŐRSÉG! LAPOK
.j.!)~
SZEMÉLYI ÜGYEK. Alosztályok felállitása. A debreczeni szárny területén uj onnan I'endszeresitett járfÍ,sparancsnokság Szarvas on szolgaJati működését folyó évi szeptember hó 3-átn megkezdette. A szolnoki szárny terül etén, Jász· Nagy·Kun·Szolnok megye tiszai közép járásában öt fővel rendszeresitett pusztakengyeli örs szolgálati működését megkezdette.
1907. október
rt
Bernát és Eoclocsi P ál csendőrök, Hemyrík Gábor és Fábián Antal próbacsendőrök, mert a Bácsföldvár községet veszélyeztetett árviz alkalmával IG napon át éjjelnappal a vizár elleni védekezésnél fáradságot nem is· merő szorgalommal és kitartással hathatósan közreműk ödtek, végül; Borl'áih István II. csendőr ez. örsvezető, Ollíh Sán· dor, lVugi Mihály, Malheisz János, l'vIrwloH Vincze és Bóné Sándor csendőrök, a közbiztonsági szolgálatban ta,nusitott kiválóan buzgó, leleményes és eredményes működésükért.
Okiratilag megdicsértettek : a m. kir. III. sz.
csendőrkerületi
NyiTi Sándor ez.
őrmester,
parancsnokság által: mert mint péterrévei örsparancsnok a legutóbbi három év alatt fáradtságot nem ismerő, ügyes, leleményes és kitartó nyomozás során 103 nagyobbrészt fontos büncselekményt és vétséget kideritett a kÖI'letében rendszeresen müködött szervezett tolvajb~ndát kézrekeritette és az igazságszolgáltatásnak átadta s igya lakosság nyugalmát helyreállitva azok elismerését és bizalmát kiérdemelte; Nagy János ez. őrmester, mert 12 évi esendőrségi szolgálati ideje alatt kiváló, eredménydus és buzgó működésével előlj árói és a lakosság elismerését kiérde melte, ügyes, tapintatos, leleményes és fáradtságot nem .ismer ő kitartással vezetett nyomozás sOl'án a Zenta városban divó magzatelhajtás tettes eit, valamint egy gyermekgyilkosság tettesét kézrekeritette és az iR.~ság- _ szolgáltatás kezébe átadta; Szilágyi István csendőr ez. örsvezető, mert közel hat évi csendőrségi szolgála,ti ideje alatt a közbiztonsági szolgála,tban fáradtságot nem ismerő szorgalommal tis kitartással működve 110 büncselekményt kinyomozott, ezenkivül 142 kihágás ért 280 egyént feljelente tt ; L é"á?'d Dez ső csendőr ez. örsvezető, mert hat évi esendőrségi szolgálati ideje alatt fáradtságot nem ismerő, ügyes és leleményes nyomozásaival 11 6 különféle büntettet és vétséget deritett ki, kihágásokért 185 egyént jelentett fel, s példás magaviseletével és szorgalmával, megbízhatósága és használhatóságának tanuj eIét adta; a m. kir. YII. sz. csendőrkerületi parancsnokság által: l/yés Sándor csendőr ez. örsvezető, hat évi esendőr ségi szolgálati ideje alatt a szolgálat terén kifejtett lankadatlan buzgalma, példás szorgalma és kötelességének telj esitéseért.
Nyilvánosan megdicsértettek : a m. kir. III. sz. csendőrkerületi parancsnokság által: Kiss József örsvezető, Kctpusi György csendőr cz. örsvezető és Ékes Sándor csendőr, mert 72 órán át fáradtságot nem ism erő, kitartó, ügyes és leleményes nyomozás során egy rejtélyes gyilkosság tettesét kézrekeritették és az igazságszolgáltatásnak átadták, továbbá Tusa Géza ez. örsvezető, Tolnai Dávid és Müller János csendőr ez. örsvezetők, Szőke Lajos, Kenderesi
Katonai szolgálati jel. esendőrkerületbeli ez. őrmes ter 1907. augusztus hó l-ével a legénységi II. osztályu katonai szolgálati j eliel elláttatott.
Szabó Zsigmond V. sz.
Névváltoztatás. l'vIed/le Sámuel, IV. sz. esendőrkerületbeli próbacsenc1őr, a m. kir. belügyminiszter urnak, 1907. szeptember hó 12-én kelt 103'215/ VI·a sz. engedélye alapján, vezetéknevét "Tokaji»-ra változtatta.
Házasságra léptek: Hunyadi János, IV. sz. esendőrkerületbeli ez. őrmes ter. Takó:cs Piroskával, 1907. évi szeptember 9-én. Komorzánban. Deli Imre, IV. sz. csendőrkerül etbeli cz. őrmester, Kiss Juliannával, 1907. szeptember ll-én, Ungváron.
PÁLYÁZATOK. Egy írnoki állás az aradi járásbiróságnál. Fizetés pótlékkal 1400 korona Lakpénz 4:!0 korona. Magyal' nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények az aradi törvény: ék elnökéhez 1907. évi október hó '25-ig. Egy utbiztosi állás Abauj-Torna vlÍormegyénél. Fizetés 1ÖOO korona. Lakpénz 300 korona_ Utiátalány 471> korona 27 fillér. Mellékilletmények. Hat havi előzetes próbaszolgálat, vagy utbiztosi tanfolyam elvégzése. Kérvények Abauj-Torna vármegye alispánjához 1907. évi október hó 25 ·ig. Egy írnoki állás a mezőesáti járásbiróságnál. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 300 korona. Ma~yar nyelv szóban és irásban. Négy középisKolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a miskolczi törvényszék elnökéhez 1907. évi október hó 29·ig. Egy Írnoki állás a rahói járásbiróságnál. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 300 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Hat havi próbaszolgálat. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a máramarosszigeti törvényszék elnökéhez 1907. okt. :)o.ig. Egy hivata.lszolgai állás a námesztói járásbiróságnál. Fizetés pótlékllal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 160 kor.on~ .. Ruhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban es lrll/sban. Tót nyelv. Kérvények a rózsahegyi törvényszék elnökéh ez 1907. évi október hó 30-ig.
