ESETTANULMÁNY/ROP-2004-2.3.1. Az óvodai és az alapfokú oktatásinevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése
CEGLÉDBERCELI ÓVODA FELÚJÍTÁSA
ROP-2004-2.3.1. Projekt Esettanulmány
Készült:
2006. szeptember 5.
Szerző:
Pupek Emese
Kutatásvezető:
Dr. Arató Krisztina
Megbízó:
Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 Előszó......................................................................................................................... 4 1.
A projekt szereplőinek bemutatása ..................................................................... 6 1.1
A pályázó szervezet bemutatása.................................................................. 6
1.2
Pályázó partnereinek bemutatása ................................................................ 7
1.3
A projekt környezetének bemutatása ........................................................... 7
1.3.1 1.4 2.
3.
4.
5.
6.
A kistérség legfontosabb adatai ............................................................ 8
A projekt intézményei szereplőinek bemutatása .......................................... 9
A stratégiai tervezés bemutatása ...................................................................... 11 2.1
A projekt szempontjából releváns tervezési dokumentum bemutatása ...... 11
2.2
Partnerség – közös tervezés ...................................................................... 11
A projekt részletes bemutatása ......................................................................... 13 3.1
A projekt témája ......................................................................................... 13
3.2
A projekt tartalma ....................................................................................... 14
3.3
A projekt ütemezése................................................................................... 17
3.4
A projekt legfontosabb eredményei, hatásai .............................................. 18
A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása .................................. 20 4.1
A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények .............. 20
4.2
A projekt-előkészítés .................................................................................. 21
4.3
A projekt döntéshozatali rendszere ............................................................ 22
4.4
Pályázatkészítés szereplői ......................................................................... 22
A projektmegvalósítás bemutatása ................................................................... 24 5.1
Szerződéskötés.......................................................................................... 24
5.2
A projektszervezet bemutatása .................................................................. 25
5.3
A projekt kommunikációja .......................................................................... 26
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés.................................................... 28 6.1
Projektpénzügyek....................................................................................... 28
6.2
Közbeszerzés............................................................................................. 29
6.3
Ellenőrzés .................................................................................................. 29
Összegzés................................................................................................................ 31 Források ................................................................................................................... 33 2
Térképek jegyzéke ................................................................................................... 34 Képek jegyzéke ........................................................................................................ 34 Táblázatok jegyzéke................................................................................................. 34
3
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére
került
sor.
Az
esettanulmányok
arányosan
lefedik
a
potenciális
kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 4
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1.
Lukács Ádám
Dr. Arató Krisztina
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet
Főosztályvezető-helyettes
egyetemi docens
5
1. A projekt szereplőinek bemutatása
1.1 A pályázó szervezet bemutatása A pályázó szervezet Ceglédbercel Község Önkormányzata. A község Budapesttől dél-keletre 60 kilométerre fekszik Albertirsa és Cegléd között. A településen jelenleg 4509 lakos él. A Községi Önkormányzat mellett Német Kisebbségi Önkormányzatot is
választottak
a
lakosok. A falu teljes közművel ellátott (víz, csatorna, gáz, telefon, kábel tv), egy általános
iskolával
rendelkezik,
ahol
német nemzetiségi oktatás és zeneoktatás is folyik, közel 400 diák részére. 1. kép: Polgármesteri Hivatal Ceglédbercel Forrás: www.cegledbercel.hu
Az Európai Uniós támogatásból
fel-
épített új óvoda kapacitása 150 gyermek, ahol szintén folyik német nemzetiségi oktatás. A kulturális élet színtere a Dózsa György Művelődési Ház, melyben öntevékeny csoportok működnek: énekkar, Rozmaring tánccsoport, Nemzetiségi Kórus, Kézműves Klub stb. A falumúzeum 1996 óta várja az érdeklődőket. A község rendelkezik sportpályával, vadászati és horgászati lehetőségekkel. Az egészségügyi ellátásról két háziorvos, gyermekorvos és egy fogorvos gondoskodik; valamint gyógyszertár is rendelkezésre áll. Ipari munkahelyekkel a település nem rendelkezik, ezért a településen élő aktív korú népesség zöme ingázik; Budapesten, Cegléden vállal munkát; fennmaradó kisebbik része pedig a mezőgazdaság területén dolgozik. 6
1.2 Pályázó partnereinek bemutatása A projekt konzorciumi együttműködés keretében valósult meg, a projekt megvalósításában a Ceglédbercelért Alapítvány, mint támogatásban nem részesülő partner vett részt, segítette az önkormányzatot. Az Alapítványt az önkormányzat képviselő-testületi tagjai alapították, 1999 óta a község fejlődését szolgálja; célja Ceglédbercelen a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenység segítése, a hagyományok ápolása. Az Alapítvány a projekt során kommunikációs feladatokat látott el, az érintettek tájékoztatását végezte.
1.3 A projekt környezetének bemutatása A projekt a Közép-Magyarországi Régióban, Pest megyében, a Ceglédi kistérségben valósult meg. A főváros közelsége a térség szempontjából meghatározó társadalmi, földrajzi, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt. Pest Megye Közgyűlése által elfogadott megyei struktúraterv, többek között a gazdaságfejlesztés stratégiáját is magában foglalja. Ebben központi helyet foglal el a tudásrégió programja, mely elsősorban az informatikára és a biotechnológiára alapozva kíván a tudástársadalomban sikereket elérni. A ma még kevésbé fejlett kistérségek jobb bekapcsolását szolgálhatja a gazdaság vérkeringésébe, hogy az eddigi sugaras szerkezetű úthálózatot a települések térhálós utakkal köti össze, s ösztönzi az ipartelepítést. Valamennyi megye közül Pest megyében él a legtöbb fiatal, 191 621 fő a 14 éven aluliak száma.
7
1.3.1 A kistérség legfontosabb adatai A Ceglédi Kistérség, Dél-Pest megye kistérsége mintegy hidat képez Szolnok és Bács-Kiskun megye között. Tájföldrajzi értelemben a Duna-Tisza közi síkvidékhez tartozik, azon belül két kistáj találkozásánál fekszik, az egyik a Pilis-Alpári homokhát, a másik a Gerje-Perje sík kistáj. A megye legnagyobb területű (123,403 ha) és legnépesebb (121170 fő) kistérsége a ceglédi; 1. térkép: Ceglédi kistérség elhelyezkedése Forrás: http://teir.vati.hu
ugyanakkor a legkevésbé beépített területe: a 2,8 százalékos beépítettségi mutatója fele az országos átlag-
nak, és alig több mint negyede a megyei átlagnak.
2. térkép: Ceglédi kistérség Forrás: http://teir.vati.hu
A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács kistérségekről szóló koncepciójában rögzítésre került, hogy a Ceglédi Kistérség 2007-2013 tervezési időszakában a fő fejlesztési terület az oktatás, képzés lesz. 8
Ceglédi kistérség alapadatai Területe (2004)
1 234 km2
Lakónépesség (2004)
122 113 fő
Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm. rendelet szerint)
nem
Települések száma (2002) Jogállás szerint
15 db város
4 db
község
11 db
Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm. rendelet szerint) Élveszületések száma (2002)
5 db 10,2 fő (ezer lakosra)
Munkanélküliek aránya (2002)
3,3%
14 éves és fiatalabb népcsoport (2002) 17,8% 1. táblázat: Ceglédi kistérség alapadatai Forrás: KSH
1.4 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A Kormány 2004. január 1-jén – a területfejlesztési, a területrendezési, a területpolitikai és a regionális fejlesztési feladatok ellátás érdekében – létrehozta a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt (MTRFH). A hivatal neve 2005. szeptember 1jétől Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) lett. Az OTH volt a projekt Irányító Hatósága. Az OTH tevékenységét a Kormány irányította és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyelte. Az OTH feladatkörében gondoskodott a kormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatainak ellátásáról, felügyelte a VÁTI Kht-t, amely a területi információs rendszert működteti, illetve közreműködött az EU integrációval kapcsolatos teendők szakmai előkészítésében és végrehajtásában. A Regionális Fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága 2006ban már a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezetébe épült be. Az Irányító Hatóság feladata a Regionális Fejlesztés Operatív Program előkészítéséhez, végrehajtásához, felügyeletéhez és ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatok ellátása, a program megvalósítása során a törvényesség biztosítása, valamint a partnerek lehető legszélesebb körének bevonása a munkafolyamatokba. Az Irányító Hatóság fontos összekötő feladatot lát el az Európai Bizottság, valamint a Magyar Kormány és a
9
régiók között a pályázati pénzek minél hasznosabb és teljes körű felhasználása érdekében. További feladata, hogy közép- és hosszú távon elősegítse a magyar régiók illeszkedését az Európai Unió regionális struktúrájába és képessé váljanak arra, hogy tovább erősítsék a gazdasági és társadalmi kohéziót az Európai Unió határain belül. Az Irányító Hatóság felel a Regionális Fejlesztés Operatív Program működéséért, a pályázati programokban a projekteket a kidolgozástól, értékeléstől egészen a megvalósításig ún. közreműködő szervezetek kísérik figyelemmel, biztosítják folyamatosan ezek szabályszerűségét és menedzsmentjét. Az 1/2004. (I.5.) Kormányrendelet és a 10/2004 (VI.12.) TNM rendelet értelmében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.) lát el közreműködő szervezeti feladatokat a projekt megvalósítás és monitoring során.
10
2. A stratégiai tervezés bemutatása
2.1 A projekt szempontjából releváns tervezési dokumentum bemutatása Ceglédbercel önkormányzata rendelkezik a polgármester által 2002-ben készített tömör, egyeztetett és elfogadott stratégiai tervdokumentummal, ami összefoglalja a község feladatait a fejlődés érdekében. A dokumentum leszögezi, hogy szükség van egy középtávú felújítási és modernizációs programra, ami magában foglalná az óvodák, az iskolák, a Művelődési Ház, a szennyvíztisztító telep stb. felújítását. A középtávú felújítási program megvalósításához pályázati pénzek igénybevételét tervezi. A dokumentum a prioritásokat hangsúlyozottan nem kívánja sorrendbe állítani, kijelöli a feladatokat, de ezek megvalósítását a megjelenő forrásokhoz, támogatási lehetőségek szerinti időrendben kívánja megvalósítani. A forrás oldalát a tervezési dokumentum tehát bizonytalannak látja, s mivel a támogatási rendszer nem rendelkezik hosszútávra tervezhető biztos pontokkal (kiírási határidőkkel, sarokszámokkal), ezért fogalmazza meg az önkormányzat saját stratégiáját rugalmasan és képessé a változó környezethez való alkalmazkodásra. A dokumentum rendkívül tömör (1 oldal), nem tartalmaz SWOT és logframe táblázatokat.
2.2 Partnerség – közös tervezés Pályázó partnerségi kapcsolatot működtet a Ceglédbercelért Alapítvánnyal. Kikéri véleményét a tervekkel kapcsolatban, azokat beépíti az önkormányzat koncepciójába. A projekt végrehajtása során is segítséget nyújtott a Ceglédbercelért Alapítvány, az érintettek tájékoztatása volt a feladata. Az önkormányzati fejlesztések és a pályázatokon való induláskor Ceglédbercel önkormányzata figyelembe veszi a térségi hatásokat és igényeket is. Jelen projekt kapcsolódik a megye, illetve a kistérség fejlesztési koncepciójához, hiszen az előbb 11
említett dokumentumokhoz illeszkedve, elősegíti azok célkitűzéseinek megvalósítását a következő területeken: 1. Elősegíti a projekt a vidéki oktatási infrastruktúra fejlesztését. 2. Hozzájárul a kistérség hátrányos helyzetének leküzdéséhez. 3. A fejlesztés kiemelten érinti a hátrányos helyzetű gyermekeket is, akik nevelése, majd a későbbiekben képzése, a munka világába és a társadalomba való integrálása kiemelt prioritási terület mind a megyei, mind a kistérségi fejlesztési koncepciónak.
12
3. A projekt részletes bemutatása
3.1 A projekt témája A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) a regionális fejlődést és Magyarországnak az Európai Unió regionális politikájához illeszkedő térbeli szerkezeti átalakulását szolgálja. Ez az Operatív Program a következő főbb fejlesztési területeket (komponenseket) tartalmazza: 1. turisztika, 2. útfelújítás, 3. városrehabilitáció, 4. óvoda- és iskolafelújítás, 5. képzés, foglalkoztatás. Az óvoda- és iskolafelújítás komponens volt a ROP legsikeresebb intézkedése, amelyre a legtöbb pályázat érkezett be. Az óvodák és alapfokú oktatási intézmények fejlesztése során az épületek műszaki állapotának javítása mellett az oktatás-nevelés eszközrendszerét is korszerűsítik. A ROP pályázatokat az érintett régió – jelen esetben a Közép-Magyarországi régió – regionális fejlesztési ügynökségéhez (rfü) lehetett benyújtani.
Itt
első
lépésként
megtörtént
a
pályázatok regisztrálása, formai, jogosultsági ellenőrzése, ez alapján a pályázatok befogadá2. kép: Napsugár Óvoda Forrás: www.cegledbercel.hu
sa, és amennyiben szükséges volt a hiánypótlások biztosítása. Ezt követően az rfü a pályázato-
kat szakmailag értékelte, és a támogatásra javasolt pályázatokat megküldte a ROP Irányító Hatóságának. Az értékelés következő lépéseként a VÁTI Kht. – a ROP Irányító Hatóság megbízása alapján elvégezte a pályázatok jogosultsági és költséghatékonysági minőségellenőrzését. A döntés előtt az érintett szakminisztériumok, a régiók és a ROP Irányító Ha-
13
tóság képviselőiből álló Döntéselőkészítő Bizottság megvizsgálta, hogy az adott pályázat stratégiai szempontból hogyan illeszkedik a program célkitűzéseihez. A pályázat támogatásáról a döntést a ROP Irányító Hatóság vezetője hozta meg az rfü-k értékelése, a VÁTI Kht. minőségellenőrzése és a Döntéselőkészítő Bizottság véleményének figyelembevételével. A pályázat eredményéről, a támogatás elnyeréséről a ROP Irányító Hatósága értesítette a pályázókat, végül megbízása alapján a VÁTI Kht. készítette elő és kötötte meg a támogatási szerződéseket a kedvezményezettekkel. A projekt megvalósítása során a nyomon-követéssel, a támogatási szerződések esetleges módosításával és a kifizetési igények befogadásával kapcsolatos feladatokat a VÁTI Kht. regionális képviseletei látják el. A fenti pályázati rendszer folyamatán ment keresztül jelen esettanulmány tárgyát képező nyertes pályázat is, aminek összefoglaló adatai a következők: Pályázat:
ROP-2004-2.3.1.
Pályázó:
Ceglédbercel Község Önkormányzata
Pályázat címe:
Ceglédberceli óvoda felújítása
Projekt időtartama:
2005. január 9. – 2006. július 17.
Támogatás összege:
217 300 000,- Forint
Beruházás összege:
228 786 509,- Forint
2. táblázat: Projekt összegző adatai
3.2 A projekt tartalma Ceglédbercelen 1950-es évektől kezdve növekszik az óvodáskorú gyermekek száma, három lakóépületből kialakított helyiségben helyezték el a gyermekeket. A három épület 1-1 kilométerre található egymástól, és valamennyi régi építésű (egyik 1930as években, másik kettő a világháború után). Az épületek nem beton alapra épültek, hanem vertfal, vályog és tégla alapanyagokból, szerkezeti elosztásuk folyosós rendszerű, egy szociális blokkal, tároló konyhával. Az étkezés és foglalkozások ugyanabban a helységben történt, és az épületekhez tartozó udvarrész sem volt az igényeknek megfelelő méretű és felszereltségű. A fűtés műszaki paraméterei nem
14
voltak kielégítőek, illetve a melegítő konyhák sem feletek meg a HACCP minőségi előírásoknak (a HACCP egy nemzetközileg elfogadott, szisztematikus módszer az élelmiszerek biztonságának megteremtésére a lehetséges kockázatok, veszélyek megállapítása, értékelése és kezelése révén). A korábbi három óvoda 100 százalékos kapacitáskihasználtsággal üzemelt. A projekt konkrét célkitűzései mindezen problémák kezelésére a következők voltak: 1. A három óvoda közül a Pesti út 103. alatti épület rekonstrukciója, a szükséges férőhelyszám növelésével. 2. Az épületrekonstrukció keretében több célú használatra alkalmas óvodaépület kialakítása, tekintettel a településen lakó magas német nemzetiségi gyermekek számára (kisebbségi nevelés folytató kétnyelvű óvoda); a hátrányos helyzetű, a tanulás és a magatartászavaros illetve enyhén fogyatékos gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében külön foglalkoztató kialakítása; és mindezek mellett az akadálymentesítés. 3. Integrált nevelést megvalósító óvodai feltételek megteremtése.
3. kép: Építkezés közben I.
4. kép: Építkezés közben II.
Forrás: www.cegledbercel.hu
A beruházás keretében a tartószerkezeteket átalakították, újakat építettek, mert az eredeti szerkezeti kialakítás nem felelt meg az óvoda funkciójának, illetve a födém elavult, a falak és a megsüllyedt padlóburkolat állapota sem volt biztonságos. Belső épületgépészeti korszerűsítésre is sor került, mivel a fűtési megoldás gazdaságtalan, a villamosvezeték szerelvények pedig elavultak voltak. A csoportszobákban, a folyosókon és a vizesblokkokban az amortizálódott burkolatok teljes felújítást igényeltek, az egészséges körülmények biztosítása érdekében.
15
A beruházás eredményeként a 171,5 m2 alapterületű épület 1517 m2 területűre bővült. 7 új munkahely jött létre, köztük gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens, és további alkalmazottak (konyhai alkalmazottak, takarító személyzet és karbantartók) kerültek felvételre.
5. kép: Napsugár Óvoda Forrás: www.cegledbercel.hu
A projekt fontos eredménye, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek (13 fő) és a gyermekvédelmi támogatásban részesülők (43 fő) jobb és speciálisabb ellátásban részesülhetnek, továbbá az akadálymentesített épületek száma nő a községben. A projekt hatására bővült az óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma
két
okból.
A
korábban
Ceglédbercelről más település óvodá6. kép: Napsugár Óvoda belülről I. Forrás: www.cegledbercel.hu
iba járatott gyermekek egy része viszszatért, és az új óvodába jár az át-
adás után. Másrészt a környék településeiről is 25 gyermek lett beíratva a ceglédberceli óvodába, ahol jelenleg 175 gyermek ellátását biztosítják.
16
3.3 A projekt ütemezése A projekt 2005 januárjában indult a Nyitó Workshop megtartásával, ahol a polgármester ismertette a szerződés tartalmát és a feladatokat, valamint aktualizálták az ütemtervet. 2005. január és június között megtörtént az építési közbeszerzési eljárás lefolytatása, melynek szakaszai: meghirdetés, az ajánlatott benyújtó kivitelezők közötti választás, s végül szerződéskötés a legkedvezőbb ajánlatot nyújtóval. 2005 júliusa és 2006 márciusa között folyt az óvoda épületének bővítése és az akadálymentesítési munkálatok. A projekt menedzsment 2005 januárja óta a projekt lezárásáig folyamatosan tevékenykedett, a projekt állandó ellenőrzését, valamint a tervszerű ütemezés biztosítását látta el. Az óvoda ünnepélyes átadására, 2006 márciusában került sor. A projekt szakmai és pénzügyi zárása 2006 júniusára fejeződött be. A tevékenység sorszáma
Tevékenység
1.
Nyitó Workshop
2.
Épület bővítése Közbeszerzési Ajánlatot beeljárás lefoly- nyújtó kivitetatása. lezők közül a legkedvezőbb kiválasztása. 2 Óvoda épüle- 1517 m -es tének bővíté- óvoda épület kialakítása. se.
2.1.
2.2.
2.3.
Óvoda épületének akadálymentesítése.
A tevékenység tartalmának részletes ismertetése Szerződés tartalmának ismertetése, feladatok kijelölése.
Belső és külső közlekedő rámpák, mozgáskorlátozottak számára WC kialakítása.
Tevékenység eredménye
Megvalósításért Megvalósítás Megvalósítás felelős szerve- kezdete (év, befejezése zet hónap) (év, hónap)
Informált részt- Községi Önkor- 2005.01. vevők, aktuali- mányzat Polgárzált ütemterv. mesteri Hivatala Ceglédbercel, Ceglédbercelért Alapítvány
2005.01.
Szerződéskötés Községi Önkor- 2005.01. a nyertes kivite- mányzat Polgárlezővel. mesteri Hivatala Ceglédbercel
2005.03.
Óvoda épületé- Községi Önkor- 2005.04. nek felújított mányzat Polgártetőszerkezete. mesteri Hivatala Ceglédbercel Akadálymentesí- Községi Önkor- 2005.07. tett óvoda épü- mányzat Pollet, mellyel a gármesteri mozgáskorláto- Hivatala zottak épületbe Ceglédbercel jutása, illetve a belső közlekedés biztosított.
2006.03.
2006.03.
17
3.
4.
Záró Workshop
Projekt szak- Lezárt és érté- Községi Önkor- 2006.06. mai és pénz- kelt projekt mányzat Polgárügyi zárása, mesteri Hivatala értékelése Ceglédbercel, Ceglédbercelért Alapítvány Projekt me- Projekt folya- Sikeres projekt Községi Önkor- 2005.01. nedzsment matos ellemányzat Polgárnőrzése, tervmesteri Hivatala szerű ütemeCeglédbercel, zés biztosítáCeglédbercelért sa Alapítvány
2006.06.
2006.06.
3. táblázat: Cselekvési és ütemterv Forrás: www.cegledbercel.hu alapján
A projekt nem valósult volna meg a Strukturális Alap pályázati lehetősége nélkül, forráshiány miatt. BM önerő alaphoz nem fordult az önkormányzat, illetve bankhitelt sem vett fel az önerő biztosításához, ezt a meglévő tartalékokból állta.
3.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projekt igen sürgető problémát oldott meg, amikor új környezetet biztosított és egy épületben helyezte el az időközben 175 főre növekedett óvodásokat, a korábban régi épületekben és három felé elhelyezett óvodai ellátás helyett. A korábbi elhelyezést biztosító épületek elöregedtek, régóta korszerűsítést, felújítást igényeltek volna. Nem volt egyéni fejlesztő és logopédiai szoba, orvosi és betegelkülönítő szoba, tornaszoba, nevelőtestületi szoba és a dolgozók számára megfelelő öltözőhelyiség sem. A pályázati pénzből megvalósult korszerű, hat csoportos nevelési intézmény jött létre, az épület megfelel a kor igényeinek és a műszaki és egyéb előírásoknak. Az intézmény akadálymentesítése keretében belső és külső közlekedő rámpák, lift, továbbá
7. kép: Napsugár Óvoda akadálymentes bejárata Forrás: www.cegledbercel.hu
18
mozgáskorlátozott vizesblokk került kialakításra. Speciális segítséget képes az új épület nyújtani, például a beszédhibák (selypítés, pöszeség, dadogás, diszlexia, díszgráfia stb.) felismerésében és korai kezelésében is, ugyanis a beruházás lehetőséget teremtett egyéni fejlesztő szoba kialakítására is. A beruházás következtében hét új munkahely létesült és az akadálymentes középületek száma is növekedett a községben.
19
4. A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása
4.1 A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények A projekt egy sikertörténet, hiszen az első munkanapon az Európai Unióhoz történő csatlakozás után már beadásra került a pályázat. A lehető legkorábbi pályázatbeadást az tette lehetővé, hogy Ceglédbercel polgármestere 2004 elején részt vett egy előadáson Pest Megye Megyeházán, ahol Lukovits Tamás – a Közép-Magyarországi PRO Régió Ügynökség ügyvezető igazgatója– felvázolta a leendő Operatív Programok által nyújtani kívánt lehetőségeket. A korai ismeretek alapján a polgármester felkért egy tervezőt, hogy dolgozza ki az új óvoda látványtervét, engedélyes tervdokumentációit és egyéb műszaki lehetőségeket (építési engedélyek, kiviteli tervek). A látványterv és a további tervezési dokumentumok a képviselő-testület ülése elé kerültek, ahol valamennyien támogatták a pályázat benyújtását. Az óvodaépület felújításának és bővítésének szüksége megkérdőjelezhetetlen volt, a szűkös források miatt mégsem készültek előre tervekkel, csupán a pályázat körvonalazódásakor indult meg az előkészítés. Mivel a terveket a pályázat ismertében készítették, ezért már a kezdeti szakaszban összeegyeztethetőnek bizonyult a fejlesztési elképzelés és a pályázati kiírás, tehát nem volt szükség alkalmazkodásra a kiíráshoz, hiszen már a projektet kiváltó igény is a kiíró szándékainak megfelelő volt. A pályázat nyertes elbírálásáról szóló értesítést már 2004. június 23-án kézhez vehette pályázó.
20
4.2 A projekt-előkészítés A projekt-előkészítés nagyrészt pályázatkészítést jelentett. A pályázó önkormányzat, ezért volt szükség további egyeztetésekre a képviselő-testülettel, ahol a testület a szükséges határozatokat meghozta. A Ceglédbercelért Alapítványt is bevonták a projektnek már ebbe a fázisába is, hogy észrevételeiket beépíthessék a projekttervezés folyamán. Természetesen az óvoda vezetőségét is bevonták a tájékoztatásba és a projekt-előkészítés során tartott megbeszélésekbe. Az óvodai vezetés kifejtette szakmai tapasztalatait, és igényeit. Az egyeztetés 2004 kora tavaszán zajlott le. Minden szereplő (képviselő-testület, Alapítvány, óvoda vezetősége) támogatásáról biztosította a polgármestert, és így vált beadhatóvá a pályamű. A döntés után mindennapos elfoglaltsággá vált a pályázat készítése, amiben a polgármester mellett a hivatal egyéb munkatársai (jegyző, pénzügyi munkatárs) és az óvoda alkalmazottai is részt vettek az építési terveket készítő szakember mellett. A pályázat kidolgozása során a Dél-Pest Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke, Albertirsa városa, a Német Kisebbségi Önkormányzat és a „Ceglédberceli Óvodáért” Alapítvány is támogató nyilatkozatával segítette a pályázati dokumentáció sikerességét. Helyzetelemzés, SWOT analízis nem készült. A pályázat előkészítésének finanszírozása nehéz finanszírozási terhet jelentett: az engedélyes tervek elkészítése nem volt beépíthető a pályázatba költségtételként (hiszen ezeket még a pályázat benyújtása előtt kellett elkészíttetni); illetve a vagyonbiztosítékhoz a jelzálog intézése, a közjegyző által készített felbecslés költsége szintén magas összeget tett ki (közel 800.000,- Forint).
21
4.3 A projekt döntéshozatali rendszere A projekttel kapcsolatos döntések meghozatala a polgármester feladata és felelőssége volt, illetve a szükséges esetekben a képviselő-testületé. Nem volt szükség további döntéshozatali fórum megalakítása, sem külön munkacsoportéra. A saját forráshoz kapcsolódó döntéseket a képviselő-testület hozta, ezek során sem fordult elő akadályoztatás, vagy bármiféle fennakadás. A vagyonbiztosíték kötése 2004-ben még terhelte az önkormányzati pályázókat is, így ehhez is szükség volt a képviselő-testület döntésére; illetve a beruházás megvalósításához a szomszédos földterület megvásárlása is képviselő-testületi döntési hatáskörbe tartozott. A pályázat beadásáról, majd a nyertes pályázatról szóló döntés jelentősen elősegítette és megkönnyítette a projekttel kapcsolatos további munkák elvégzését; ugyanis a döntések biztos alapot nyújtottak a feladatmegvalósításhoz, első lépésként tehát Ceglédbercel polgármester hozzálátott a csapatépítéshez, annak érdekében, hogy projektvégrehajtás minél magasabb színvonalú és biztosított legyen. A „megfelelő személy a megfelelő helyen” elv fontos alappillére a megvalósításnak – vallja a polgármester.
4.4 Pályázatkészítés szereplői A pályázatot az önkormányzat munkatársai készítették: a polgármester, a jegyző, a pénzügyi csoportvezető, az informatikus; meghallgatva és beépítve az óvodai vezetőség igényeit és ajánlásait, valamint felhasználva az Óvoda Pedagógiai Programját. A tervek és a műszaki-szakmai részek kidolgozása a tervező feladata volt, amelyek 2004 áprilisára készültek el. A pályázat készítésében szerepet vállalók nem vettek részt Strukturális Alapok képzésben, felhasználták a hazai forrású pályázatok készítésekor szerzett tapasztalatokat. A projekt pénzügyi tervét közösen készítette a polgármester a pénzügyi csoport vezetőjével. A beruházás megtervezése pontosan mutatta az építési költségeket, eh22
hez az összeghez kerülhettek beépítésre további elemek, mint például a műszaki ellenőr díja. A pénzügyi tervekkel kapcsolatos pályázati formanyomtatványok kitöltése nem okozott nagy gondot. A pályázatkészítés során semmiféle probléma nem merült fel. A feladatokat a polgármester osztotta ki, és valamennyi szereplő határidőig elvégezte saját munkáját. Precíz és következetes végrehajtással sikerülhetett a lehető leghamarabb benyújtani a pályázatot, és kedvező elbírálási döntésre vezetni azt.
8. kép: Napsugár Óvoda belülről II. Forrás: www.cegledbercel.hu
A sikeres pályázat-megvalósítást elősegítette a 2005. évi Cél-Címzett támogatásra benyújtott Művelődési Ház és Könyvtár rekonstrukciójára elkészített pályázatnál szerzett gyakorlat és tapasztalat. A címzett támogatás összege 248.788.000,- forint, amit az Önkormányzat kiegészített további 38 millió forintos önrésszel.
23
5. A projektmegvalósítás bemutatása
5.1 Szerződéskötés Ceglédbercel Önkormányzata 2004. május 3-án benyújtotta pályázatát. A nyertes elbírálásról szóló értesítő már 2004. június 23-án meg is érkezett. A szerződéskötés azonban több mint hat hónapot váratott magára. Ennek oka az Irányító Hatóság munkamenete volt. 2005 januárjában került sor a szerződéskötésre. A szerződéskötés elhúzódása miatt a pályázatban meghatározott ütemterv módosult: az eredeti átadás időpontja 2005 novembere lett volna, ezt tartani nem lehetett, és a szerződésbe 2006 márciusa került, mint várható befejezési határidő. A projekt megvalósítása során négy alkalommal szerződésmódosításra került sor: 1. A pályázat benyújtásakor, még az a rendelkezés volt érvényben, hogy az önkormányzatok is kötelesek vagyonbiztosítékot nyújtani, aminek következtében szükséges volt jelzáloggal terhelni önkormányzati tulajdonú ingatlant. Amikor a szabályozás módosult, és nem tette kötelezővé önkormányzatok számára a vagyonbiztosíték felajánlását, pályázó azzal a kérelemmel fordult a Közreműködő Szervezethez, hogy a jelzálogjog törlésre kerüljön, és a dokumentumok eszerint módosuljanak. 2005. június 17-én született meg az önkormányzat számára kedvező döntés. 2. A második szerződésmódosításra 2005. december 7-én került sor, oka az alapszerződés 6 hónapig tartó csúszása, és ezzel az elszámolások eltolódása is, hiszen építési beruházásnál az évszakok és időjárási viszonyok is befolyásolják a kivitelezést, jelen esetben ezek miatt a tényezők miatt a projekt-befejezés tervezett időpontját 2006 márciusáról 2006 májusára módosították. 3. Az ÁFA törvény 2006. január elsejei változása is érintette a beruházást. A 25 százalékról 20 százalékra csökkentett adótartalom által felszabadult 3,127 millió forintot kívánta felhasználni pályázó a beruházáshoz, ezzel további részfejlesztésre nyílt lehetőség, amit 2006. április 12-én jóvá is hagyott a hatóság.
24
4. A negyedik szerződésmódosítás oka a rendelkezésre álló plusz 3,127 millió forint által megvalósulhatott további építési lehetőségek és magasabb minőségű kivitelezés volt. A projekt végső zárási határidejét 2006. június 30-ára módosították. 9. kép: Ünnepélyes átadás I. Forrás: www.cegledbercel.hu
A határidő-módosítások okai külső körülményekből adódtak. A munka
folyamatosan zajlott, nem volt leállás. A projekt sikeresen befejeződött az utolsónak meghatározott határidőig, a Közreműködő Szervezet 2006. július 17-én elfogadta a zárást, és a végső elszámolások is lezajlottak 2006 augusztusában. A projekt így a kezdetektől a befejezésig bő két évig tartott.
5.2 A projektszervezet bemutatása A projektben résztvevők: Ceglédbercel polgármestere, projektmenedzser, közbeszerzési tanácsadó, tervező, kivitelező, műszaki ellenőr. A polgármester fogta össze a projekt résztvevőit, a projekt stratégiai irányítását végezte. A projekt ütemtervének betartatására és a különböző adminisztratív feladatok ellátására Ceglédbercel Önkormányzata megbízott egy külsős szakértő céget a projektmenedzsmentet támogató feladatok ellátására. A projektmenedzsmentet segítő szakmai szolgáltatás díja a pályázat költségvetésébe beépítésre került. A külső cégnek már több éves tapasztalata volt Európai Uniós projektek menedzselésében. Munkáját igen hasznosnak értékelték, nagyban segítette ez a közreműködés a feladatok határidőben való megvalósítását, illetve a projektben résztvevők feladatainak az előírások szerinti betartatását. A közreműködő cég írta az előrehaladási jelentéseket, végezte az adminisztrációs feladatokat, ellenőrizte a határidők betartásához szükséges munkaszakaszok állapotát, és a pénzügyi ütemtervekkel kapcsolatos feladatokat. 25
A cég ebben a munkaszervezésben a polgármester „jobb keze”, a stratégiai irányítást segítő operatív munkatárs. A szereplők minden héten hétfőn tartottak koordinációs megbeszélést, aminek állandó résztvevője volt a polgármester, a projektmenedzsmentet segítő cég képviselője, a közbeszerzési tanácsadó, a műszaki ellenőr és a kivitelező. Szükség esetén a tervezőt is meghívták. A projektmegbeszéléseket minden esetben a polgármester hívta össze, és ő nevezte meg a szükséges résztvevőket is. A Közreműködő Szervezettel (VÁTI Kht.) jó munkakapcsolat alakult ki, készségesen álltak a pályázó rendelkezésére, folyamatos tájékoztatással, illetve visszaigazolásokkal egy-egy kérdés megvalósítása és végrehajtása után. A személyes konzultációkat is nagyon hasznosnak ítélte pályázó, amire igen sokszor kerítettek sort; a szabályszerű megvalósítás érdekében.
5.3 A projekt kommunikációja A projekt kommunikációját és az érintettek tájékoztatását a Ceglédbercelért Alapítvány látta el, szórólapok készítésével, személyes tájékoztatással. E feladatáért költségtérítésben nem részesült, kiadásait saját forrásból fedezte. A projekt tájékoztatásának másik formája az önkormányzat által fenntartott honlapon való helybiztosítás. A http://www.cegledbercel.hu/palyazatok.php webcímen a pályázat részletes bemutatása mellett egy képgaléria is lehetőséget kínál az érdeklődők számára a projekt előrehaladásának és munkálatainak megtekintésére.
26
10. kép: Ceglédbercel honlapja
A projektről számos kiadvány készült, illetve tájékoztató, például a Ceglédberceli Híradó című lap és a Ceglédi Kék Újság is beszámolt a beruházásról. A beruházás ideje alatt csupán a másik két óvodában folyhatott a gyermekek ellátása, ahol a megnövekedett gyereklétszám gondot okozott volna abban az esetben, ha nem fognak össze a szülők és a rokonok. A gyermekek elhelyezése a nyári időszakban volt a legproblémamentesebb, az ezt megelőző és követő időszakban pedig sokat segített a lakosság, aki tehette, megoldotta a gyermek felügyeletét az óvodák igénybevétele nélkül. Az építkezési időszaknak az áthidalása tehát sikeresen megvalósult, amihez nagy szükség volt az Alapítvány folyamatos tájékoztató tevékenységére. A lakosság pedig az érintettsége folytán is ismerte a beruházás célját, szükségességét, és éppen zajló folyamatait, állapotát.
27
6. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés
6.1 Projektpénzügyek A projektpénzügyek nyilvántartására pályázó kialakított egy négy-kategóriás rendszert, ami négy projektdossziét jelent: 1. pénzügyi elszámolások dossziéja; 2. előrehaladási jelentések dossziéja; 3. támogatási szerződés és módosítások dossziéja, ami tartalmazza még a közbeszerzés dokumentumait, a Közreműködő Szervezettel való levelezést, az ellenőrzések során keletkezett dokumentumokat, a könyvvizsgálói jelentéseket stb.; 4. építkezéssel kapcsolatos dokumentumok dossziéja (látványterv, tervdokumentáció, árajánlat, levelezés, építési napló, műszaki átadás-átvétel stb.). A fejlesztéshez szükséges 5 százalék önerőt Ceglédbercel Önkormányzata tartalékaiból biztosította. A projekt finanszírozására és a folyamatos likviditás biztosítására azonban kérelemmel fordult az Irányító Hatóság felé, hogy közvetlenül a beruházónak utalja a projekt 95 százalékos támogatását. A beruházó is elfogadta ezt a megoldást (melyre a támogatási szerződés lehetőséget biztosított), és a finanszírozással, pénzügyekkel nem volt probléma a projekt során. Nehézséget jelentett viszont néhány – a gyakorlattól kissé elrugaszkodott – szabályozás, ami miatt az önkormányzatnak szükséges volt további forrásokat fordítani a projektre, és költségtételeket önerőből, a pályázati pénzügyi terven kívülről biztosítania. Ilyen volt az óvoda körüli kerítés és kert kialakítása, amit a pályázat nem támogatott, de egy építési beruházás természetes részét képezi.
28
6.2 Közbeszerzés A projekt közbeszerzési eljárásának lebonyolítására külső szakértő cég segítségét vette igénybe a pályázó önkormányzat. A közbeszerzési tanácsadó munkájával olyannyira meg volt elégedve az önkormányzat, hogy más eljárásra is őket hívták meg. A projekt megvalósításához összesen hat közbeszerzési eljárást folytattak le, aminek során nem adódtak problémák. Az építési beruházásra nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a pályázó, és egy kisebb részére hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást. A további négy közbeszerzést a 2003. évi CXXIX. Közbeszerzési törvény 299.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás alapján végezte. Az egyszerű közbeszerzési eljárás értelmében az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni ajánlattételi felhívását, ha az eljárás tárgya az irányadó nemzeti értékhatár felét (15 millió forintot) eléri, vagy meghaladja.
6.3 Ellenőrzés A projekt előrehaladás mérésére pályázó nem állított fel saját monitoring rendszert, azonban a projekt csapatmunkája és a világosan kijelölt feladatok és felelősök rendszere garantálta a sikeres végrehajtást. A szakmai és pénzügyi beszámolók készítését a projektmenedzsmentet segítő külső cég szakembere végezte. A beszámolók rendkívüli alapossággal és számos melléklettel lettek benyújtva, ami szintén elősegítette a tisztánlátást és a projekthaladás bemutatását. A beszámolók fotókat, számlákat, összegző táblázatokat és a teljes hivatalos dokumentációt tartalmazták (banki kivonatok, kifizetési kérelmek, szerződések stb.); a szöveges összefoglaló is az átlátható struktúrát követte. A Közreműködő Szervezet részéről nem volt semmiféle negatív jelzés a beszámolók elkészítésének módjával kapcsolatban. Hivatalos ellenőrzésekre öt alkalommal került sor. A Közreműködő Szervezet (VÁTI Kht.) 2005. augusztus 25-én a beruházás megkezdése előtti állapotok felmérését végezte el. 2005. november 20-án a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a ProRégió 29
Fejlesztési Ügynökség és az Oktatási Minisztérium képviselői tanácsadói látogatást tettek Ceglédbercelen. 2006. március 7-én a Közreműködő Szervezet kifizetési ütem végén, zárás előtti helyszíni monitoringot tartott. 2006. május 15-én a Közreműködő Szervezet képviselői és az Európai Unió brüsszeli központjának képviseletében egy lengyel hölgy személyesen tájékozódott a magyarországi módszerekről, melynek keretében a projektmegvalósítás prezentációjaként szolgált a ceglédberceli óvoda felújítási munkálatai. 2006. július 11-én a Közreműködő Szervezet a záró ellenőrzést elvégezte, hogy megkezdődhessen a végső elszámolás, aminek végére 2006 augusztusában véglegesen lezárult a projekt. A fenti események egy része inkább minősíthető protokolláris látogatásnak, míg a másik részük az ellenőrzést szolgálta a Közreműködő Szervezet részéről. Pályázó minden esetben írásos értesítést kapott a várható személyes találkozóról, majd újabb írásos értesítőben a találkozás pontos időpontja is rögzítésre került. Az ellenőrzésekre nem volt szükséges külön felkészülni, a projekt folyamatos haladása, és a projektszervezet sikeres munkamódszere ezt nem tette szükségessé.
30
Összegzés A projekt egy sürgető igényből született, a leromlott állapotban lévő épületek nem megfelelő szolgáltatást nyújtottak az egyre növekvő óvodás korú gyermekek kiszolgálására. Továbbá a projektet hathatósan ösztönözte az önkormányzat lépéseit meghatározó fontos filozófiája, melynek középpontjában a település népességmegtartásának célja áll.
11. kép: Ünnepélyes átadás II. Forrás: www.cegledbercel.hu
A projekt bő két év alatt a projektötlet felmerülésétől a megvalósításig jutott és befejeződött, az elszámolásokat is elvégezték, mindent rendben találtak. Az óvodások elfoglalhatták új Napsugár Óvodájukat. Projekt tanulságai az alábbi táblázat keretében foglalhatók össze:
31
Fejezetek
Legfontosabb adatok és tanulságok
Pályázó szervezet és a projekt bemutatása
Pályázó: Ceglédbercel Község Önkormányzata. Helyszín: Ceglédbercel. A projekt a ROP-2004-2.3.1. Az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése keretében valósult meg. - A projekt célja: épületrekonstrukció keretében több célú használatra alkalmas óvodaépület kialakítása. - A projekt a Strukturális Alapok támogatása nélkül nem valósult volna meg.
Projektelőkészítés, pályázatkészítés
- A projekt alapos előkészítettség után, a pályázat az Európai Unióhoz történő csatlakozás utáni első munkanapon beadásra került. - Alapos és átgondolt tervek szükségesek egy sikeres projekt végrehajtásához.
-
Célszerű egy alkalmas személyekből álló csapat (projektmenedzsment) felállítása a projekt levezénylésére és a vállalt kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzésére. - Fel kell készülni azokra a nehézségekre, amelyek abból adódnak, hogy a pályázati ötlet megszületése, a pályázat Projektvégrehajtás benyújtása és a beruházás megvalósítása időben igen elhúzódhat. Jelen esetben a szerződéskötésre való fél éves várakozás a cselekvési ütemterv módosítását eredményezte, valamint megnehezítette az elfogadott költséghatárok betartását az időközben bekövetkezett inflációs és ÁFA változások miatt -
Szerződés mindkét fél számára biztosít jogokat és kötelezettségeket. A szerződésben rögzített projektmegvalósításban rejlő lehetőségek alapos ismerete azért fontos, mert például a külső körülmények változása esetén a felmerülő alternatívák figyelembe vételével akár szerződésmódosításra is sor kerülhet a magasabb színvonalú megvalósítás érdekében. - A pályázó szervezet önkormányzat, kevés forrással. A folyamatos likviditás biztosítása érdekében az Irányító Hatóság engedélyével a Magyar Államkincstár közvetlenül a beruházónak folyósította a támogatás összegét. A kifizetés ezzel egyszerűsödött. - Érdemes a közbeszerzés lebonyolítására gyakorlattal rendelkező szakértő céget alkalmazni. -
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés
4. táblázat: A projekt adatai és tanulságai
32
Források Ceglédbercel Önkormányzat: http://www.cegledbercel.hu Országos Területfejlesztési Hivatal: http://www.oth.hu VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság: www.vati.hu Regionális Fejlesztés Operatív Program: www.rop.hu Központi Statisztikai Hivatal: http://www.ksh.hu Országos
Területfejlesztési
és
Területrendezési
Információs
Rendszer:
http://teir.vati.hu Dél-Pest
Megyei
Önkormányzatok
Területfejlesztési
Társulása:
http://www.delpestmegye.hu Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ: http://www.rec.hu Központi Régió honlapja: http://www.kozpontiregio.hu
Interjú Török József polgármesterrel 2006. szeptember 4-én Pályázati Dokumentáció
33
Térképek jegyzéke 1. térkép: Ceglédi kistérség elhelyezkedése...............................................................6 2. térkép: Ceglédi kistérség ........................................................................................ 8
Képek jegyzéke 1. kép: Polgármesteri Hivatal Ceglédbercel................................................................ 4 2. kép: Napsugár Óvoda...........................................................................................11 3. kép: Építkezés közben I........................................................................................ 15 4. kép: Építkezés közben II....................................................................................... 15 5. kép: Napsugár Óvoda........................................................................................... 16 6. kép: Napsugár Óvoda belülről I. ........................................................................... 14 7. kép: Napsugár Óvoda akadálymentes bejárata....................................................16 8. kép: Napsugár Óvoda belülről II. .......................................................................... 23 9. kép: Ünnepélyes átadás I. .................................................................................... 23 10. kép: Ceglédbercel honlapja ................................................................................ 27 11. kép: Ünnepélyes átadás II. ................................................................................. 31
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Ceglédi kistérség alapadatai Forrás: KSH ............................................... 9 2. táblázat: Projekt összegző adatai ......................................................................... 14 3. táblázat: Cselekvési és ütemterv .......................................................................... 18 4. táblázat: A projekt adatai és tanulságai ................................................................ 32
34
