ESETTANULMÁNY – ROP-2004-3.3.1. A felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése
KARRIER IRODA MŰKÖDTETÉSE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN
ROP 3.3.1. Projekt Esettanulmány
Készült:
2006. október 6.
Szerző:
Szabó Gabriella
Kutatásvezető:
Dr. Arató Krisztina
Megbízó:
Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ....................................................................................................... 2 Előszó ........................................................................................................................ 3 1.
2.
3.
4.
5.
A projekt szereplőinek bemutatása ................................................................. 5 1.1
A főpályázó bemutatása............................................................................... 5
1.2
A pályázó partnereinek bemutatása ............................................................. 6
1.3
A projekt környezetének bemutatása ........................................................... 8
1.4
A projekt intézményei szereplőinek bemutatása ........................................ 10
A projekt részletes bemutatása...................................................................... 12 2.1
Projekttéma ................................................................................................ 13
2.2
Projekttartalom ........................................................................................... 13
2.3
Ütemezés ................................................................................................... 20
2.4
A projekt legfontosabb eredményei, hatásai .............................................. 22
A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása .............................. 23 3.1
A projektindítás körülményei ...................................................................... 23
3.2
A pályázatkészítés ..................................................................................... 24
A projektmegvalósulás bemutatása .............................................................. 25 4.1
Szerződéskötés.......................................................................................... 25
4.2
A projektszervezet bemutatása .................................................................. 25
4.3
A partnerek a projektvégrehajtásban.......................................................... 26
4.4
Projektkommunikáció ................................................................................. 27
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés ............................................... 28 5.1
Projektpénzügyek....................................................................................... 28
5.2
Közbeszerzés............................................................................................. 30
5.3
Ellenőrzés .................................................................................................. 31
Összegzés ............................................................................................................... 33 Források .................................................................................................................. 34 Ábrajegyzék ............................................................................................................ 35 Képek jegyzéke....................................................................................................... 35 Táblázatok jegyzéke ............................................................................................... 35
2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére
került
sor.
Az
esettanulmányok
arányosan
lefedik
a
potenciális
kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1.
Lukács Ádám
Dr. Arató Krisztina
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet
Főosztályvezető-helyettes
egyetemi docens
4
1. A projekt szereplőinek bemutatása A projektben a főpályázó a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) volt. A projekt végrehajtásában partnerként részt vesz az Universitas-Szeged Diák-Szolgáltató Közhasznú Társaság (Universitas-Szeged Kht.) és a Diákcentrum Universitas Alapítvány. A projekt céljainak megvalósításáért e három szervezetből álló konzorcium felel, amelynek vezetője a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói és Közkapcsolati Igazgatósága. A konzorciummal a projekt tevékenységek során együttműködött a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, továbbá a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ.
1.1 A főpályázó bemutatása Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Magyarország egyik legjelentősebb állami fenntartású felsőoktatási intézménye. Jelenleg a SZTE állományában 6349 alkalmazott dolgozik, akik közül 1 713 fő – 14 akadémikus, 114 akadémiai doktor és 643 PhD fokozattal rendelkező – egyetemi oktató. A SZTE szervezeti keretei között közel 30 000 ezer hallgató vesz részt egyetemi vagy főiskolai, alap- vagy posztgraduális, magyar vagy idegen nyelvű képzésben. A hallgatók 68 egyetemi szak, 66 főiskolai szak, 27 szakirányú továbbképzés, ill. kiegészítő képzés, 8 akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés és 17 doktori iskola szolgáltatásai közül választhatnak.
A SZTE erőssége világszínvonalú természettudományos – biológia, a fizika, földrajz, a kémia és a matematika – kutatásai és nagyhírű professzorai (Reisz Frigyes, Straub F. Brúnó, Szabó Gábor), illetve az új tudományágak közül az informatika és környezetvédelmi képzések. 1. kép A SZTE logója Forrás: http://www.u-szeged.hu
Az Egyetemen működő Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Magyarország legrégebbi tanárképző intézménye, 1929-óta működik. Az Általános Orvostudományi Kar a Gyógyszerésztudományi Karral együtt 2000-ben felvette egykori Nobel-díjas 5
kutatója nevét, így ma a Szent-Györgyi Albert Orvos és Gyógyszerésztudományi Centrum néven ismert és nemzetközileg is elismert intézmény. A SZTE 2005-ben az európai egyetemek tudományos ranglistáján a 77. helyen állt. Magas reputációját jelzi, hogy 11, az EU Kutatás-Fejlesztési Keretprogramja által támogatott projektben vesz részt, elsősorban természet-, orvos- és gyógyszerészettudományok terén. A tudományos munka mellett az Egyetem törekszik kutatói és oktatói tevékenységének eredményeit a térség fejlesztése érdekében hasznosítani. Ennek érdekében működik a SZTE Innovációs Igazgatósága, amely az Egyetem tulajdonában lévő szellemi alkotások hasznosításával, valamint az egyetemi alkalmazott kutatásfejlesztési tevékenység menedzselésével foglalkozik. Az Innovációs Igazgatóság képviseli az Egyetemet a Dél-Alföldi Régió Regionális Innovációs Stratégia Irányító Bizottságában. A projekt koncepciójának kidolgozását és a nyertes pályázat megvalósítását a SZTE Hallgatói és Közkapcsolati Igazgatósága vezeti. Az Igazgatóság 2003. szeptember elsején alakult meg azzal a céllal, hogy a különböző diákjóléti szolgáltatásokat összefogja, kibővítse, fejlessze, és egységesítse. Ezen belül külön hangsúlyt kívántak fektetni a karrierszolgáltatások erősítése és az öregdiák mozgalom hagyományának elterjesztésére.
1.2 A pályázó partnereinek bemutatása A projekt megvalósításban partnerként vesz részt az 1996 óta működő UniversitasSzeged Kht. Társaság jelenlegi tulajdonosa a SZTE Hallgatóiért Közhasznú Alapítvány, ügyvezetője Bolgár Zsolt. Az Universitas-Szeged Kht. azzal a céllal alakult meg, hogy a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak magas színvonalú és kedvező árú szolgáltatást nyújtson a hallgatói élet minden területén (például egyetemi klub, büfé, étkező, albérlet közvetítés, jegyzetbolt, fénymásolás, hirdetésszervezés, állásbörze, hallgatói munkavégzés szervezése). A Kht. közhasznú jellege miatt - kedvezőbb árszínvonalú szolgáltatások elérése érdekében - bevételeit visszaforgatja, illetve a közhasznú tevékenységeinek fejlesztésére fordítja.
6
A Kht. folyamatos kapcsolatot tart a régió civil és vállalkozási szervezeteivel, annak érdekében, hogy segítse a friss diplomások pályakezdését állásajánlatok közvetítésével, 2. kép Universitas-Szeged Kht. logója Forrás: http://www.univkht.szeged.hu/
illetve
a
rendezvények
megszervezésével.
A Kht. munkatársai által szervezett állásbörzéken fontos szempont volt, hogy a rendezvényre ellátogató hallgatók bepillantást nyerhessenek a vállalatok tevékenységébe, elvárásaiba. Így a még nem végzett hallgatóknak marad idejük felkészülésre és az esetleges hiányosságok bepótlására. Azoknak pedig, akik már potenciális munkavállalók, lehetőséget biztosítottak arra, hogy megtalálják a képesítésüknek és igényeiknek leginkább megfelelő állást. A projekt megvalósításban szintén partnerként veszt részt a Diákcentrum Universitas Alapítvány. A civil szervezet elsősorban a SZTE hallgatóinak, illetve a Csongrád megyei középiskolák diákjainak mentális egészségének fejlesztésével foglalkozik. A Diákcentrum célja, hogy a szegedi egyetem hallgatói számára hiánypótló mentálhigiénés és készségfejlesztési szolgáltatásokat nyújtson, amelynek eredményeként a hallgatók hatékony életvezetésre képes, problémáikat megoldó, munkájukat és személyes életüket vállalni tudó értelmiségivé és autonóm emberré képesek válni. Az Alapítvány munkatársai főként pszichológiai tanácsadással és az egyetemi képzésből hiányzó non-formális felkészítő programok – tanulás-módszertani, önismereti, kommunikációs, karriertervezési tréningek – szervezésével foglalkoznak. A szakemberek csoportja mellett, az Alapítványnál felkészült és képzett kortárssegítő hallgatók is dolgoznak, akik képesek érzékelni a hallgatói térben megjelenő igényeket, szükségleteket, illetve hatásokat. A támogató kapcsolatok kialakítására és a kreatív önkifejezésre adnak lehetőséget az Alapítvány képzőművészeti, fotó- és színjátszó körei.
7
1.3 A projekt környezetének bemutatása A Dél-Alföldi Régió az ország délkeleti és déli területén, a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye által lefedett területen helyezkedik el, Magyarország legnagyobb kiterjedésű térsége.
3. kép A projekt megvalósulásának helyszíne Forrás: http://www.ksh.hu, szerkesztette a tanulmány szerzője
A régió erősen urbanizált, 45 városi rangú település található a területen. Általánosságban elmondható, hogy a régió városai jóval fejlettebbek, mint a falvak. Így a nagyobb
városok,
mint
például
a
négy
megyei
jogú
város:
Békéscsaba,
Hódmezővásárhely, Kecskemét és Szeged demográfiai struktúrája (népességszámváltozás, öregedés, iskolai végzettség) és tőkevonzó-képessége (munkahelyek és vállalkozások száma, befektetések aránya) jelentősebb jobb, mint a rurális térségeké. Kiemelkedik közülük a régióközpont Szeged, mely az urbánus népesség és tevékenységek decentralizációja révén már közvetlen környezetére is kiterjeszti pozitív hatását. Szeged Csongrád megye székhelye, illetve a Dél-Alföldi Régió központja, a térség és az ország egyik legjelentősebb gazdasági, kulturális, közoktatási, egészségügyi és tudományos központja. A megye 96 középfokú oktatási intézményében (szakiskola,
8
szakközépiskola, gimnázium) évente körülbelül 25 ezren tanulnak, akik közül egyre nagyobb arányban vannak azok, akik a felsőfokú képzésben is részt kívánnak venni. Az ország felsőfokú hallgatói létszámának 7,3 százaléka a Csongrád megyei székhelyű felsőoktatási intézményben – túlnyomó többségben Szegeden – tanul. Szeged a tudományos tevékenység legnagyobb vidéki centruma, Budapest után az országban a második helyen áll a hallgatói létszámát és az oktató-kutató tevékenységgel foglalkozók arányát tekintve. Szeged regionális vonzáskörrel rendelkezik, nemcsak az oktatás, képzés és kutatás, hanem a foglalkoztatás terén is. Kedvező földrajzi fekvése következtében mindig is fontos kereskedelmi központ volt, így vált mára 180 000 lakosú, Magyarország negyedik legnagyobb nagyvárosává. Gazdasági életében a kereskedelem ma is meghatározó ágazat, a vezető multinacionális cégek beruházásai következtében a helyi kereskedelem mellett többfunkciós bevásárló centrumok épültek és épülnek a városban. A pénzügyi szféra erősödő jelenléte kedvez a gazdasági fejlődésnek is. A város gazdaságában a kereskedelem és a fejlett szolgáltató szektor mellett hagyományosan a feldolgozóipar, különösen az élelmiszeripar, a textil- és ruházati ipar, a bőr- és cipőipar, valamint a vegyipar, gépipar és építőipar jelentős. Mezőgazdasága is fejlett, melyre a szántóföldi növénytermesztés, a fűszerpaprika termesztés és más kertészeti kultúrák jellemeznek. A vállalkozások számát tekintve a Dél-Alföldi Régióban működik a Magyarországon (is) bejegyzett cégek 11,3 százaléka. A megyei vállalkozások meghatározó hányada (mintegy 61 százaléka) Szegeden tevékenykedik. A közlekedési kapcsolatok – a közúti, a vasúti, a légi és vízi közlekedés – javuló feltételei a város gazdasági központi szerepkörét tovább erősítik. Etekintetben különösen fontos a 2005-ben átadott M5-ös autópálya, amely Budapestet köti össze Szegeddel és Belgráddal, valamint a kiskundorozsmai RO-LA (Rollende Landstrasse, azaz gördülő országút) terminál, amely a közúti közlekedésben használt szállítóeszközök (kamion, tehergépkocsi) vasúti továbbítására alkalmas, a logisztika szempontjából jelentős. Jelenleg épül az M43-as autóút, amely Románia (Temesvár, Bukarest) irányából biztosítja Szeged megközelíthetőségét. A város regionális szerepköre az innováció- és technológiatranszfer tekintetében különösen jelentős. A gazdasági fejlődés mellett az oktatás, felsőoktatás és kutatás az a stratégiai ágazat, amely a város dinamikus fejlődését biztosítani, regionális - a Duna-Tisza-Körös-Maros Eurorégió esetében is érvényesíthető - szerepkörének bővülését megalapozza. 9
Dél-Alföldi Régió alapadatai Területe
18 337 km2
Lakónépesség (2006)
1 347 ezer fő
Települések száma
254 db
Jogállás szerint
város
43 db
község
211 db
Munkanélküliségi ráta (2005)
8,2 %
Foglalkoztatási ráta (2005)
47 %
Régió hozzájárulása a bruttó hazai termék (GDP) összességé- 9,3 % hez (2005) Szegedi Tudományegyetem beiratkozott hallgatóinak száma 25 000 fő (2004) 1. táblázat A régió összefoglaló alapadatai Forrás: A Magyar Régiók Zsebkönyve 2005, KSH
1.4 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A projektben a Magyar Államot a Regionális Fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága (ROP IH) és a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.), mint Közreműködő Szervezet képviseli. A Kormány 2004. január elsején – a területfejlesztési, a területrendezési, a területpolitikai és a regionális fejlesztési feladatok ellátás érdekében – létrehozta a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt (MTRFH). A hivatal neve 2005. szeptember 1-jétől Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) lett. Az OTH Programirányítási és Szervezési Főosztálya volt a projekt Irányító Hatósága, a Támogatási Szerződést azonban még MTRFH néven írta alá. Az OTH tevékenységét a Kormány irányította és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyelte. Az OTH feladatkörében gondoskodott a kormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatainak ellátásáról, felügyelte a VÁTI Kht-t, amely a területi információs rendszert működteti, illetve közreműködött az EU integrációval kapcsolatos teendők szakmai előkészítésében és végrehajtásában. 2006. július 1-jétől a Kormány 130/2006. (VI.15.) számú
kormányrendelete értelmében a Regionális
Fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alá került.
10
Az 1/2004 (I. 5.) Kormányrendelet és a 10/2004 (VI. 12) TNM rendelet értelmében a VÁTI Kht, mint Közreműködő Szervezet felel a Regionális Fejlesztés Operatív Program pályázati intézkedéseinek meghirdetéséért, a beérkezett pályázatok értékeléséért
és
a
támogatott
projektek
megvalósításának
figyelemmel
kiséréséért,
ellenőrzéséért.
1. ábra A ROP megvalósításában részt vevő szervezetek Forrás: http://www.rop.hu
A ROP pályázatokat az érintett régió Regionális Fejlesztési Ügynökségéhez (RFÜ) lehet benyújtani. Itt első lépésként megtörténik a pályázatok regisztrálása, formai, jogosultsági ellenőrzése, ez alapján a pályázatok befogadása, és amennyiben szükséges a hiánypótlások biztosítása. Ezt követően az RFÜ a pályázatokat szakmailag értékeli, és a támogatásra javasolt pályázatokat megküldi a Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóságának (ROP IH). Az értékelés következő lépéseként a VÁTI Kht. - a ROP IH megbízása alapján - elvégzi a pályázatok jogosultsági és költséghatékonysági minőségellenőrzését. A döntés előtt az érintett szakminisztériumok, a régiók és a ROP IH képviselőiből álló Döntéselőkészítő Bizottság megvizsgálja, hogy az adott pályázat stratégiai szempontból illeszkedik a program célkitűzéseihez. A pályázat támogatásáról a döntést a ROP Irányító Hatóság vezetője hozza meg az RFÜ-k értékelése, a VÁTI minőségellenőrzése és a Döntéselőkészítő Bizottság véleménye alapján. A pályázatokról információt a pályázati szakaszban kizárólag a ROP IH szolgáltat, erre a VÁTI Kht., 11
mint Közreműködő Szervezet nem jogosult. A pályázat eredményéről, a támogatás elnyeréséről a ROP IH értesíti a pályázókat, végül megbízása alapján a VÁTI készíti elő és köti meg a támogatási szerződéseket a kedvezményezettekkel. A projektek megvalósítása során a nyomon követésével, a támogatási szerződések esetleges módosításával és a kifizetési igények befogadásával kapcsolatos feladatokat a VÁTI regionális képviseleteinek közreműködésével látja el.
2. A projekt részletes bemutatása A Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztés Operatív Programja (ROP) keretében a ROP Irányító Hatósága és a VÁTI Kht. – mint Közreműködő Szervezet – 2004. április elsején pályázatot hirdetett a felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése céljából (ROP-2004-3.3). A támogatás célja a munka világa és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok erősítése a magasan képzett fiatal diplomások a régióban tartása érdekében. Az intézkedés ezért a felsőoktatási intézmények olyan szolgáltatásait fejleszti, amelyek a helyi szereplőkkel kialakított partnerségi kapcsolaton alapulnak: -
a hallgatók szakmai gyakorlati képzése a munka világába történő beilleszkedésük elősegítése érdekében,
-
a helyi gazdasági szervezetek, köz- és civil szféra bevonásával történő képzési programok (távoktatás, tanfolyam, továbbképzés, stb.) lebonyolítása a hallgatók számára személyes kompetenciáik, szakmai tudásuk menedzsment készségük növelése érdekében,
-
a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és a helyi szereplők (vállalkozások, helyi önkormányzatok, civil szervezetek stb.) partnerségére építő társadalomtudományi és gazdasági témájú kutatási projektek (például: munkaerő-piaci keresletfelmérés fiatal diplomások számára, regionális szintű elemzések készítése),
-
a hallgatók munkaerő-piaci beilleszkedését elősegítő szolgáltatások, a felsőoktatási intézmények, vállalkozások, kutatóintézetek, helyi önkormányzatok és civil szervezetek közötti együttműködési modellek kialakításán keresztül,
-
a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások hatékonyságának növelése a szolgáltatások koordinációja révén (pl. Karrier Iroda felállítása),
-
fiatal diplomások vállalkozásainak beindításához szükséges képzés, tanácsadás.
-
állásbörzék szervezése, adatbázisok létrehozása.
12
2.1 Projekttéma A hallgatók számára jelentős probléma az álláskeresési lehetőségek felkutatása, és az azzal kapcsolatban felmerülő feladatok megoldása, – az önéletrajzok megírása, az állásinterjún való megjelenés –, és a munkajogi témakörbe tartozó tudásanyag megszerzése. Emellett, a Dél-Alföldi Régióban már szintén régóta megoldandó feladat volt a felsőoktatás és a munkaerő-piac szoros együttműködésének megteremtése. A probléma megoldása lehet a Szegedi Tudományegyetemen megvalósuló projekt kulcseleme, a 2005. júniusában megalakult SZTE Karrier Iroda, amely az Egyetem és a munkaerő-piac szereplői közötti kommunikáció helyszíne és eszköze. A projekt általános célja, hogy elősegítse a szegedi felsőoktatásból kikerülő szakemberek és a régió intézményei, illetve cégei közötti kétoldali kommunikációt. A projekt célcsoportja a Szegedi Tudományegyetem 25 000 nappali és egyéb tagozatos hallgatója. Az összeállított programcsomag egyrészt az alsóbb éves hallgatóknak nyújt segítséget. Számukra elengedhetetlen, már az egyetemi évek alatt, hogy megismerjék önmagukat, és tisztában legyenek céljaikkal. A projekt másrészt azon hallgatóknak kíván információkat nyújtani, és a cégekkel történő kapcsolattartás lehetőségét biztosítani, akik már közvetlenül a munkahelykeresés előtt állnak. A program további célcsoportja a már végzett diplomások, akiket a SZTE Alumni rendszerben kíván nyilvántartani. Ezzel erősíthető végzett hallgatók és az Egyetem közötti kapcsolat, továbbá az SZTE vezetői számára a volt diákok munkaerő-piaci pozíciói visszajelzést biztosítanak a képzések értékéről és sikeréről.
2.2 Projekttartalom A konzorciumi partnerek az alábbi tevékenységek végrehajtásával valósítják meg a projektet:
1. Karrier Iroda felállítása A projekt fő célja a Karrier Iroda intézményének felállítása volt, amelyet a SZTE és Universitas-Szeged Kht. 2005. júniusában kezdtek el. A Karrier Iroda működéséhez biztosítani kellett egyrészt a megfelelő infrastruktúrát, eszközöket, másrészt a feladat ellátására alkalmas személyi állományt. Mindezt kiegészítette a magán munkaerőközvetítő engedély beszerzése. A Karrier Iroda a SZTE Tanulmányi és Információs
13
Központjának épületének földszintjén kapott helyet és a 2005/2006-os tanév őszi félévben elkezdte működését.
4. kép A SZTE Tanulmányi és Információs Központja, a Karrier Iroda székhelye
A Karrier Iroda tulajdonképpen adminisztratív és logisztikai keretbe foglalja a projekt megvalósításának további elemeit. A Karrier Irodában két főállású és két részmunkaidős diákmunkás dolgozik elsősorban koordinációs és szervezetési munkák, illetve a Közreműködő Szervezet irányába történő adminisztratív kötelezettségek ellátása érdekében. Az iroda vezetőjének személyében 2006. szeptemberében változás történt, jelenleg Fazekas Melinda látja el az irodavezetői tevékenységeket: -
karrierfejlesztési kurzus koordinálása (tematika összeállítása, előadók felkérése, szerződések intézése, adminisztráció a hallgatói oldalról, e-learning tananyag fejlesztése),
-
tréningek szervezése (meghirdetés, kiválasztás, pályázatok elbírálása, további időpontok egyeztetése),
-
Regionális SZTE Állásbörze Felkészítő programsorozat lebonyolítása,
-
a „Tanácsadó” című kiadvány és a Karrier Iroda honlapjának szerkesztése, folyamatos cikkírás,
-
a projekt hírlevelek írása,
-
a Karrier Iroda arculattervezése és fenntartása,
-
a Karrier Iroda működésével kapcsolatos stratégiaalkotás,
14
-
kapcsolattartás: hallgatók, munkaerő-piaci szereplők, SZTE vezetése, VÁTI Kht. (Közreműködő Szervezet).
A Karrier Iroda munkatársainak bér- és járulékterheit, a számítógépek beszerzését és az iroda működésének rezsiköltségeit a támogatás fedezi. A bútorok jelentős része azonban az Egyetem, illetve az Universitas-Szeged Kht. saját forrásából származik.
2. Honlap és internetes adatbázis felállítása A Karrier Iroda egyik szolgáltatása egy olyan internetes adatbank kialakítása, amelyben megtalálhatók a SZTE hallgatóinak képzési és munkatapasztalatokra vonatkozó adatai, illetve a régióban működő cégek, non-profit szervezetek és közintézmények állásajánlatai. Az adatbázis a tervek szerint a már elhelyezkedett volt és jelenlegi diákokat is számon tartaná, amely egyfajta visszajelzés lesz a SZTE számára képzéseinek sikerességéről. Így az intézménybe kerüléstől kezdve, a diploma megszerzés után is a hallgatók szakmai fejlődése nyomon követhető, amely értékes munkaerőpiaci információkhoz jutatja a SZTE vezetőit.
5. kép A SZTE Karrier Iroda honlapjának nyitóoldala Forrás: http://www.karrier.szeged.hu/
15
Az internetes adatbázis jelenleg fejlesztés és feltöltés alatt áll. Az adatbank kialakítására speciális szoftver megrendelésére volt szükség. Az informatikai szolgáltatást nyújtó céget közbeszerzési eljárás lefolytatásával kellett kiválasztani. Emellett adatkezelési és adatvédelmi problémák is felmerültek, amelyek kidolgozása és rendezése szintén néhány hónapos munkát jelentett. Az adatbázis a Karrier Iroda honlapján érhető el, amely 2005. októberétől működik. A projekt végére, az előzetes tervek szerint 3000 hallgató vagy diplomázott volt diák regisztrál az adatbázisba. A honlap nagyon fontos szerepet tölt be a Karrier Iroda szolgáltatásairól és programjairól történő tájékoztatásban.
3. Képzések, tréningek, tanácsadás Annak érdekében, hogy a hallgatók elhelyezkedési esélyei növekedjenek, a Karrier Iroda segítséget nyújt a munkaerő-piac elvárásainak és a diákok egyéni képességének összehangolásában. A tudatos karrierépítéshez a projekt az alábbi formákban járul hozzá: -
egyéni tanácsadás: a Karrier Iroda munkatársai rendelkezésre állnak továbbtanulással, álláskereséssel, álláspályázatok, önéletrajzok megírásával és munkajogi kérdésekkel kapcsolatban;
-
karrierfejlesztési kurzus: munkaerő-piaci ismeretek és az álláskeresés módjainak oktatása;
-
életvezetési és pályaorientációs tréning: kiscsoportos foglalkozások keretében a SZTE diákjai önismereti, kommunikációs és szakmaspecifikus tréningeken vehetnek részt, amelynek keretében felkészülhetnek a munka világának jellemző élethelyzeteire és azok kezelési módjaira;
-
szimulációs tréningek: játékos, csapatépítő verseny, amely az üzleti élet jellemző szituációival szembesíti a résztvevőket, ezzel fejlesztve a gazdasági ismerteket és a menedzsment technikai készségeket.
16
7. kép Általános szimulációs tréning Forrás: Karrier Iroda
6. kép Az üzleti szférában elhelyezkedni kívánók tréningje Forrás: Karrier Iroda
A képzések és tréningek a projekt teljes periódusa alatt folyamatosan zajlanak és a SZTE hallgatói számára teljesen ingyenesek. Ezzel párhuzamosan tananyagírás és fejlesztés is történik, a tervek szerint a karrierfejlesztési kurzus anyaga a Karrier Iroda honlapján elektronikus formában is megjelenik. A képzések és tréningek megszervezésében és vezetésében szerepet vállal a SZTE, a Universitas-Szeged Kht. és a Diákcentrum Universitas Alapítvány.
4. Rendezvények, kiadványok A projekt legfontosabb célja a régió munkaadói és potenciális munkavállalói – az egyetemisták – közötti kapcsolatfelvétel elősegítése. Ennek egyik eszköze az Állásbörzék szervezése, amelyet évek óta nagy sikerrel rendez a SZTE és az UniversitasSzeged Kht. A Karrier Iroda felállításával azonban az Állásbörzék volumene megnő (több meghívott előadó, több cég, kiegészítő programok), hiszen 2005. nyarától immár egy professzionális csapat foglalkozik a szervezéssel. A Karrier Iroda által szervezett SZTE Regionális Állásbörzén (2005. október 25.-26.) gazdag programmal várták az érdeklődő hallgatókat. A börzén a régió meghatározó cégei képviseltették magukat, például a: Medikémia ZRt., Trenkwalder-Multiman Kft., Tesco Globál Áruházak ZRt., Siemens PSE Kft., Tisza Volán Zrt., és a Henkel Magyarország Kft.
17
8. kép SZTE Regionális Állásbörze (2005. október 25.-26.) Forrás: http://www.karrier.szeged.hu/
A céges kiállítások mellett önismereti és grafológiai tanácsadás, a munkavilágát jó ismerő szakemberek előadásai és kiscsoportos tréningek várták az érdeklődő hallgatókat. Az Állásbörzét megelőzően a Karrier Iroda Szakmai Felkészítő Napokat szervezett,
amely
egyéni
és
kiscsoportos
foglalkozásokat,
szimulációs
interjúk
lehetőségét kínálta a szakmai „hogyan tovább” kérdésében bizonytalan hallgatóknak. A Karrier Iroda tevékenységének népszerűsítését és a hallgató pályaválasztásának elősegítését különböző kiadványokon és hírleveleken, valamint a Karrier Iroda honlapjának gondozásán keresztül valósítja meg. A „Tanácsadó” című kiadvány a Karrier Iroda szolgáltatásait írja le és alapvető munkaerő-piaci információkat nyújt az önéletrajzok, az álláskeresés fórumai, illetve a munkavállalókkal általánosságban támasztott elvárások bemutatásával. A Karrier Hírlevél az Iroda aktuális tevékenységeiről számol be a regisztrált hallgatók email címére elküldött rövid kiadvány formájában.
5. Karrierút kutatás A kutatási projektek a régió munkaerő-piacát és a pályakezdők foglalkoztatási esélyeit, illetve a végzett hallgatók karrierút és elhelyezkedési tapasztalatait vizsgálják. A projekt keretében figyelemmel kísérik a régióban megfigyelhető tendenciákat és változásokat, emellett az SZTE-n diplomát szerzett hallgatók munkaerő-piaci pozíciót is fel kívánják tárni. A volt diákokra vonatkozó empirikus kutatás kérdőíves adatfelvételen alapul, amelyben az alábbi témák szerepelnek:
18
-
a végzettek aktuális munkaerő-piaci helyzete, elhelyezkedési terület, munkakör, fizetés,
-
a SZTE-n végzett, munkaerőpiacra kilépő volt hallgatók elégedettsége az egyetemi ismeretanyaggal szemben, az oktatott szaktudás megítélése, az egyes képzések erősségei és gyengeségei,
-
a képzések munkáltatók általi megítélése, elvárásai,
-
a továbbképzések lehetséges formái az egyén preferenciarendszerében, illetve a SZTE helye ebben a rendszerben,
-
a végzettek által alkalmazott álláskeresési módszerek, technikák, álláskeresési tapasztalatok.
A munkaerő-piaci kutatások ötlete, a kérdőív és értékelési elvek már a projektet megelőzően is megfogalmazódtak. A finanszírozási háttér megteremtése után, a kutatás előkészítése 2005. augusztusában elindult. Az adatfelvétel folyamatosan zajlik, az első lekérdezés eredménye 2006. őszén már rendelkezésre állt. A vizsgálat tanulságait a SZTE vezetői nyilvánosságra hozzák: az egyetemi polgárok, a munkaadók, helyi döntéshozók és a széles közvélemény számára (például: SZTE Nyílt Nap, Regionális Állásbörze, Délmagyarország című napilap). A kutatás eredményeit a Szegedi Tudományegyetem Stratégiai Igazgatósága figyelembe veszi Intézményfejlesztési Tervének kialakításakor.
6. Utánkövetés A végzett hallgatókkal történő kapcsolattartás az Alma Mater szolgáltatásokban és a karrier út követési rendszerben (Hallgatói Követési Rendszer) valósul meg. A 2005. decemberében életre hívott SZTE Alma Mater kezdeményezéssel az Egyetem egy olyan programot kíván meghonosítani, amely az amerikai és a nyugat-európai felsőoktatási intézményekben, Alumni szolgáltatás néven már ismert és bevett forma. A szervezet feladata, hogy folyamatos kapcsolatot tartson a végzett hallgatókkal, segítse későbbi karrierjük építését, hozzájáruljon az anyaintézmény oktatási és szolgáltatási színvonalának állandó fejlesztéséhez, valamint a szegedi felsőoktatás hírnevének folyamatos emeléséhez a tagok tapasztalatainak figyelembevételével és hasznosításával. A mozgalom a régi hagyományok ápolásával és újak teremtésével az Egyetem hírnevének öregbítését, hazai és nemzetközi kapcsolatainak bővítését szolgálja. 19
Az SZTE Alma Mater nyitott mindenki számára, tagja lehet bárki, aki valamikor az Egyetem (jogelőd intézményei) oktatásában részt vett és diplomát kapott. A szervezet tagjai számára a következő előnyökkel járhat a csatlakozás: -
kiterjedt kapcsolatrendszerhez csatlakozhat,
-
folyamatosan információt kap az egyetemi rendezvényekről, továbbképzésekről,
-
internetes szolgáltatások elérése az Alma Mater honlapján (például: fórum, évfolyamtárs-kereső),
-
értesítés az Alma Mater rendezvényeiről.
A tagság létrejöttével a tag részt vehet az Alma Mater által szervezett rendezvényeken, szakmai összejöveteleken, évfolyam-találkozókon. A SZTE Alma Mater programjainak szervezését és a tagsággal történő kapcsolattartást a Karrier Iroda látja el. A projekt keretei között az alábbi Alma Mater programok zajlottak, például: SZTE Alma Mater Díj átadása (a SZTE hallgatóinak munkaerő-piaci integrációját leginkább elősegítő cég számára), Munkaügyi Kapcsolatok szakon végzett hallgatók találkozója (a szak fennállásának 15. évfordulójának alkalmából), illetve a hagyományteremtés céljából szervezett „Alma-weekend” és Egyetemi Sportnap.
2.3 Ütemezés A projekt megvalósítása 24 hónapot vesz igénybe. A megvalósítás kezdete 2005. június elseje, a befejezés időpontja 2007. május 31-e. Az utánkövetési időszak befejezésének napja: 2010. április 27., az ellenőrzési és monitoring időszak várható befejezése:
2013.
december
31.
A
projekt
szakmai
tevékenységének
és
az
adminisztratív-pénzügyi elszámolások szakaszai teljesen egybeestek. A projekt eddigi megvalósulásának szakaszai: 1. szakasz: 2005.06.01. – 2005.08.31. -
a projekt menedzsmentjének kialakítása,
-
a korábbi tapasztalatok összegzése és a hallgatói igények felmérése,
-
a kialakítandó szolgáltatások alapelveinek és főbb irányainak lefektetése,
-
a Karrier Iroda személyzeti, infrastrukturális és jogi (Szervezeti és Működési Szabályzat) hátterének kialakítása,
-
kapcsolatfelvétel a régió meghatározó munkaadóival,
-
az internetes adatbázis és a honlap szoftverigényeinek felmérése, 20
-
kutatási tevékenység előkészítése,
-
tréningek, kurzusok és kiadványok előkészítése.
2. szakasz: 2005.09.01. – 2005.11.30. -
a Karrier Iroda személyzeti, infrastrukturális hátterének biztosítása, hardvereszközök beszerzése,
-
honlap működésének elindulása,
-
adatbázis építésének megkezdése,
-
SZTE Regionális Állásbörze lebonyolítása és értékelése,
-
kapcsolatfelvétel a régió meghatározó munkaadóival,
-
tréningek, kurzusok és kiadványok előkészítése, tananyagfejlesztés,
-
tanácsadói hálózat, ügyfélfogadási rendszer kialakítása,
-
a célcsoport tájékoztatása.
3. szakasz: 2005.12.01. – 2006.02.28. -
kutatási tevékenység: kérdőívek lekérdezése és a meglévő adatok értékelése,
-
tréningek, kurzusok lebonyolítása,
-
adatbázisépítés,
-
kiadványok készítése,
-
célcsoport- és cégek tájékoztatása,
-
SZTE Alma Mater program működésének elindítása.
4. szakasz: 2006.03.01. – 2006.05.31. -
kutatási tevékenység: kérdőívek lekérdezése és a meglévő adatok értékelése,
-
tréningek, kurzusok lebonyolítása,
-
adatbázisépítés,
-
kiadványok készítése,
-
célcsoport- és cégek tájékoztatása,
5. szakasz: 2006.06.01.-2006.08.31. -
kutatási tevékenység: kérdőívek lekérdezése és a meglévő adatok értékelése,
-
tréningek, kurzusok lebonyolítása,
-
adatbázisépítés,
-
kiadványok készítése, 21
-
célcsoport- és cégek tájékoztatása,
Az esettanulmány készítésekor a projekt a 6. szakaszában tartott.
2.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projekt eredményei meglehetősen sokrétűek. Egyrészt létrejön a SZTE Karrierirodája
és
megszületik
az
irodához
kapcsoló
felsőoktatási
karrier
portál,
a
http://www.karrier.szeged.hu/. Emellett, létrejön a felsőoktatási hallgatók életpályáját nyilvántartó program és e-learning tananyaggal kiegészített karrierfejlesztési kurzus indul. Továbbá, a végzettek hallgatók Karrierút kutatásából két teljes egyetemi tanulmány készül. A tervek szerint a Karrier Iroda szolgáltatásait a projekt befejezéséig legalább 2000 diák veszi majd igénybe, a képzési, képességfejlesztési tréningeken legalább 750-an vesznek majd részt, a Karrier Iroda adatbázisában legalább 5000 hallgató kerül be és Alma Mater szervezetbe körülbelül 2000 taggal számolnak. A számszerűsíthető eredmények mellett meg kell említeni, hogy a projekt hatására az Észak-Alföldi Régió munkaerő-piaci szereplői és a SZTE közötti kapcsolat megerősödik, így az Egyetem nagyobb eséllyel tud olyan képzéseket kínálni, amelyek megállják a helyüket és versenyképesek a régió foglalkoztatási szektorában. Ezáltal csökkeni fog a pályakezdők munkanélkülisége és a fiatal diplomások elvándorlása. A projekt hatásaira az egyetemi hallgatók már felsőfokú képzésük időszakában tisztában lesznek a tudatos karrierépítés fontosságával és a munkaerő-piac elvárásaival. A projekt fenntarthatóságát biztosító tényezők: -
a SZTE Stratégiájának része a hallgatók karrierépítésének elősegítése,
-
a Karrier Iroda a SZTE Rektori Hivatalának egyik szervezeti egységeként működik,
-
a SZTE és Universitas-Szeged Kht. úgynevezett közhasznú szerződés alapján hosszútávon vállalta a karrierszolgáltatások ellátását,
-
a SZTE graduális képzési rendszerébe karrierfejlesztési tanegységet kíván integrálni,
-
a Felsőoktatásról szóló 2005. CXXXIX. törvény 34 § (6) rendelkezése szerint a felsőoktatási intézmények – önkéntes adatszolgáltatás alapján – kötelezően ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet.
A projekt pénzügyi fenntarthatóságát cégek adományaiból, egyéb saját és pályázati forrásból kívánják megoldani. 22
3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása A SZTE vezetőinek és a diákok képviselőinek fórumán már évek óta napirenden volt egyfajta munkaerő-piac figyelési tevékenység és karrier szolgáltatás kialakítása. A Universitas-Szeged Kht. a projekt megkezdése előtt több állásbörzét, karrier road show-t, tanácsadói napot szervezett, a SZTE különböző karai pedig önállóan több hallgatói utánkövetési kutatást végeztek. Nagy problémát jelentett azonban, hogy a SZTE nem rendelkezett olyan adatbázissal, amely a hallgatók adatait, tanulmányi előmenetelüket és szakmai életcéljaikat tartalmazná. Továbbá, nem állt rendelkezésre egy olyan komplex és naprakész kutatás, amely a regionális foglalkoztatási szektorra, a diplomás fiatalok munkaerő-piaci pozíciójára vonatkozott. Mindezek az információk nagyon fontosan az egyetemi képzés modernizációjában. A megfelelő karrierszolgáltatások nélkül pedig a hallgatókat felkészületlenül érik a munkaadói elvárások. A ROP 3.3.1. a felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése című intézkedésének pályázati lehetősége teremtette meg, hogy a több éves, esetleges és ötletszerű tevékenységeket egy intézményes keretek között és professzionálisan dolgozó csapat egy magasabb szinten és komplex módon valósítsa meg.
3.1 A projektindítás körülményei 2003. őszén a SZTE Hallgatói és Közkapcsolati Igazgatósága, illetve az UniversitasSzeged Kht. vezetése – Dr. Görög Márta igazgató és Bolgár Zsolt ügyvezető személyében – között, megindultak a tárgyalások egy szervezett karrier szolgáltatási projekt kialakítása érdekében. A cél az volt, hogy a korábban Kht. szintjén vagy kari kezdeményezésekben működő programok és elvek épüljenek be a SZTE intézményi és képzési gyakorlatába. 2004. év elején felállt egy munkacsoport, amelyben részt vettek a SZTE Hallgatói és Közkapcsolati Igazgatóságának, és az Universitas-Szeged Kht. vezetőségének, a SZTE Marketing és Kommunikációs Igazgatóságának és a SZTE Hallgatói Szolgáltatói Iroda vezetőinek képviselői. A munkacsoport által készített tervezetet az Egyetem önállóan nem tudta megvalósítani, így a végrehajtás egyetlen útja a 2004. áprilisában meghirdetett a ROP pályázat támogatásának elnyerése volt. A pályázónak tehát meglehetősen konkrét ötletük volt, amely tökéletesen illeszkedett a ROP 3.3.1.-es
23
intézkedés prioritásaihoz. A projekt kialakításában nagyon fontos szerepet játszottak a külföldi (elsősorban német és ír egyetemek gyakorlatai) és hazai (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) minták és tapasztalatok.
3.2 A pályázatkészítés A pályázati kiírásról a munkacsoportot a SZTE Projektszervezési Irodája értesítette, azonban már 2004. év elején a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (DARFÜ) felhívta a Rektori Konferencia figyelmét az Egyetemet is érintő ROP pályázati kiírások terveiről. A pályázati anyag elkészítését a SZTE Hallgatói és Közkapcsolati Igazgatósága és az Universitas-Szeged Kht. végezte, a DARFÜ tanácsadójának segítségével. A pályázat anyag összeállításában 6 munkatárs dolgozott, Dr. Görög Márta és Bolgár Zsolt vezetésével. A pályázat pénzügyi tervét az Universitas-Szeged Kht. vezetője Bolgár Zsolt alakította ki. Az Universitas Alapítvány a képzések és tréningek rész kidolgozásban vett részt. Legtöbb időt a pályázati űrlap mellékleteinek beszerzése és a projektben valamilyen módon résztvevők (Csongrád Megyei Munkaügyi Központ, Kereskedelmi és Iparkamara) vagy érintettek (SZTE Rektori Hivatal) képviselőivel történő tárgyalások és egyeztetések igényelték. Csak a partnerek aláírásainak beszerzése egy hetet vett igénybe. Nehézséget okozott a pályázat egyes fogalmainak értelmezése is, például az egyetemi főpályázó esetében az alapító személyének vagy szervezetének azonosítása. A pályázattal kapcsolatban felmerülő kérdésekkel a DARFÜ munkatársaihoz kellett fordulni. Ez a gyakorlat egyrészt szerencsés volt, mert a pályázó székhelyéhez közeli a szervezet. Másrészt azonban problémát is jelentett, mert a felmerülő kérdésekre a DARFÜ csak az Irányító Hatóság írásos állásfoglalásának birtokában válaszolt. A pályázatot 2004. júniusában adták be, amelyet azonban a ROP Irányító Hatóság szakmai okokra hivatkozva (például az egyetemi célcsoportot a pályázó és partnerei kiszélesítették, így a középiskolások számára is indítottak volna foglalkozásokat) nem fogadott el. A ROP 3.3.1. intézkedés kapcsán az Irányító Hatóság 2004. szeptemberi határidővel újabb pályázati fordulót hirdetett, amelyen a SZTE vezette konzorcium már sikeresen szerepelt. A pályázat elkészítése összességében, körülbelül két hónapot vett igénybe. A partnerek között az együttműködés zavartalan volt.
24
4. A projektmegvalósulás bemutatása 4.1 Szerződéskötés A pályázókat 2005. februárjában értesítették a pozitív elbírálásról. A szerződéskötésre 2005. május 31-én került sor. A szerződő felek egyrészről a Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság, másrészről a Szegedi Tudományegyetem mint főkedvezményezett, harmadrészről pedig az Universitas-Szeged Diákszolgáltató Közhasznú Társaság mint támogatásban részesülő partner voltak. A szerződéskötéshez a pályázónak az alábbi dokumentumokat kellett leadniuk: -
a pályázati űrlap cselekvési és ütemtervének módosított változatát,
-
a pályázati űrlap költségvetésre vonatkozó mellékletének módosítását,
-
új indikátor tábla,
-
inkasszós meghatalmazások,
-
nyilatkozatok (például: előleg igénylése).
A szerződéskötés után a főkedvezményezettnek át kellett alakítania a költségvetést. A Közreműködő Szervezet ugyanis nem fogadta el, hogy a projektben részt vevők bizonyos köre szolgáltatásként, vállalkozási szerződés alapján kapja meg munkájának ellentételezését. Ezért át kellett csoportosítani a költségvetési sorok között, így jelentősen megnőtt személyi kifizetések aránya (megfelelő járulékterhekkel számolva). Emiatt a projektben dolgozók bér- és járulékköltségeit a pályázók saját forrásukból megelőlegezték.
4.2 A projektszervezet bemutatása Projekt vezetője Dr. Görög Márta a SZTE Hallgatói és Közkapcsolati Igazgatóságának vezetője. Az irányításban részt vesz Bolgár Zsolt, az Universitas-Szeged Kht. ügyvezetője, aki a projekt pénzügyi részét is felügyeli. Dr. Görög Márta és Bolgár Zsolt személye jelenti a projekt menedzsmentet. A projekt mindennapi ügyeivel a Karrier Irodán két főállású és két részmunkaidős diák foglalkozik. A projektben megvalósuló tevékenységeket a menedzsment ún. alprojektekre osztotta, amelyeket önálló témafelelősök gondoznak. Az alprojektek beosztása a következő:
25
Alprojekt neve
Felelőse
1.
Karrierfejlesztési kurzus
SZTE, Universitas-Szeged Kht.
2.
Karrier tréningek
Diákcentrum vány
Életvezetési és pályaorientációs tréningek
Universitas
Alapít-
Alapszintű pályaorientációs és karriertervezési tréning Üzleti szférában elhelyezkedők tréningje Civil szférában elhelyezkedők tréningje Üzleti szimulációs tréning 3.
Regionális Állásbörze
Universitas-Szeged Kht.
4.
Karrierút kutatás
SZTE
5.
Alma Mater
6.
Pályaorientációs- és karrier tanácsadás
Universitas-Szeged Kht., Diákcentrum Universitas Alapítvány
2. táblázat Alprojektek és felelőseik
A Szegedi Tudományegyetem feladata elsősorban a Karrier Iroda, a képzési projektek, a hallgatói kapcsolattartás, a munkaerő-piaci kutatások, munkaadókkal történő kapcsolat, a kommunikáció és a projektmenedzsment infrastrukturális hátterének biztosítása.
4.3 A partnerek a projektvégrehajtásban Universitas-Szeged Kht. feladatai között találunk menedzsment jellegű és szervezési tevékenységeket egyaránt: -
rendezvények szervezése,
-
kapcsolattartás a cégekkel, intézményekkel, hallgatókkal,
-
tanácsadási háttér biztosítása, állandó ügyfélszolgálat biztosítása,
-
karrier építési és tanácsadó kiadványok készítése,
-
adatbankok létrehozása.
A Diákcentrum Universitas Alapítvány pedig elsősorban a tréningek szervezésében és lebonyolításában, a tananyagfejlesztésben, a tanácsadásban vesz részt. Csongrád Megyei Munkaügyi Központ szolgáltatja a munkaerő-piaci trendekről, változásokról, állásajánlatokról szóló adatokat és információkat, továbbá szakmai segítséget
26
nyújt a Karrier Iroda tanácsadói tevékenységeiben és képzési programjaiban.
A
Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja a céges kapcsolatrendszert és részt vesz az Állásbörzéken, képzéseken. A projekt megvalósításában az előzetes tervek szerint körülbelül 20 cég fog alvállalkozóként dolgozni. A többség kiválasztása közbeszerzésen vagy meghívásos versenyeztetés eljárásával már megtörtént.
4.4 Projektkommunikáció A projekt alapvető eleme a kommunikáció, a jelenlegi és volt egyetemi hallgatók megszólítása, a régióban tevékenykedő munkaadókkal és a foglalkoztatási szektor szereplőivel történő kapcsolatfelvétel. Ennek érdekében a kedvezményezettek széles körű és kiterjedt kommunikációs tevékenységet folytatnak a Támogatási Szerződés és az európai uniós támogatással megvalósult projektekre vonatkozó arculati kézikönyv rendelkezéseinek megfelelően. Ezek közül a legfontosabbak: -
a Karrier Iroda honlapjának elindítása és gondozása,
-
a SZTEreo elnevezésű egyetemi lapban Karrier rovat indult, további egyetemi újságokban, kari lapokban általános tájékoztatók és, beszámolók a projekt elemeiről és eredményeiről,
-
félévente megjelenő Hírlevelek a partnerek, regionális munkaadók, a Csongrád Megyei Közgyűlés, Szeged Város Polgármesteri Hivatalának, az SZTE egységei számára
-
az MTI, a Délmagyarország című regionális napilap (Universitas melléklet), a Webrádió és a Tiszaportál internetes újságok hírekkel történő ellátása,
-
plakátok, szórólapok, kiadványok megjelentetése,
-
az EU-s támogatást jelző tábla és logó használata.
A projekt kommunikációjában problémát okozott a ROP támogatásokat jelző logó és szlogen gyakori változása. Minden változtatás után a kedvezményezettnek új fejléces levélpapírt, új design-nal szerkesztett kiadványokat, plakátokat és molinót kellett rendelni.
27
9. kép A SZTE Regionális Állásbörzéjének plakátja Forrás: Karrier Iroda
5. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés 5.1 Projektpénzügyek A projekt vissza nem igényelhető ÁFA-val számított összköltsége 60 000 000 Ft, a konzorcium az egy projektre jutó támogatás maximumát nyerte meg. A támogatás mértéke az elszámolható költségek teljes mértékét, vagyis 100 százalékát fedezi. A támogatás összegéből 75 százalék, vagyis 45 000 000 Ft az Európai Unió Európai Szociális Alapjából származik, 25 százalék, vagyis 15 000 000 Ft pedig magyar kormányzati finanszírozás.
Támogatás
2005
2006
2007
33 307 700 Ft
25 879 000 Ft
813 300 Ft
Nettó összköltség
58 000 000 Ft
Bruttó összköltség (ÁFÁ-val)
60 000 000 Ft
3. táblázat A projekt költségvetésének alapadatai.
A Támogatási Szerződés aláírása után a főkedvezményezett előleget igényelhetett, amely a megítélt támogatás 25 százaléka, vagyis 15 000 000 Ft volt. Az előleget 2005. augusztus elsején utalták át a pályázók számlájára. Az előlegből kifizetett 28
számlák alapján a SZTE a projekt első féléve után kifizetési kérelmet nyújtott be. Az igény jogosságát a Közreműködő Szervezet vizsgálta felül, majd a kifizetési kérelem mellékletét képező számlákat kifizette. A projekt következő szakaszainak költségeire vonatkozó kifizetési kérelmeket az előrehaladási jelentések alapján, szintén negyedévente kell benyújtani. A Kifizetési kérelemnek az előző igénylés benyújtástól számított időszakot kell lefednie. A támogatásban részesülő kedvezményezettek – a SZTE és az Universitas-Szeged Kht. – költségeik térítését közvetlenül az a Közreműködő Szervezettől kapják. Ezért a projekt céljára az Universitas-Szeged Kht. külön bankszámlát nyitott, míg a Szegedi Tudományegyetem kincstári körbe tartozó kedvezményezett, ezért számára nem volt kötelező az elkülönített bankszámla.
Főkedvezményezett (SZTE)
Támogatási összeg
Támogatásban részesülő partner (UniversitasSzeged Kht)
43 118 800 Ft
16 881 200 Ft
4. táblázat A támogatás mértékének megoszlása a partnerek között.
A projekttevékenységek kapcsán tett kifizetések túlnyomó többsége az elszámolható költségek kategóriájába tartozott, például: bérköltségek és járulékterheik, rendezvények, kiadványok költségei. Az el nem számolható költségek közé tartozott például a banki átutalások és a kezelési költségek terhei, amelyek a projekt végére számottevő összeggé válhatnak. A főkedvezményezett pénzügyi gyakorlatát jelentősen meghatározta, hogy gazdasági tevékenységét az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján kell végeznie. Mindez az alábbiakat jelenti: -
a projekt végrehajtásában felmerülő össze beszerzést egyezetni kell a SZTE Beszerzési Főosztályával,
-
bizonyos beszerzéseket az Egyetem központi, évenkénti közbeszerzésén keresztül kell bonyolítani,
-
közbeszerzés lefolytatására volt szükség olyan esetben is, amikor az ajánlatkérés értéke a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezései alapján még nem lett volna közbeszerzés köteles,
29
-
5000 Ft-ot meghaladó megrendelések esetén meghívásos versenyeztetés lefolytatására volt szükség.
A pénzügyi elszámolások elkészítése kapcsán problémát jelentett a pénzügyi jelentések rendszerének elsajátítása. Ugyanis a Közreműködő Szervezet többször módosította a pénzügyi jelentés formáját és az elszámolások rendszerét. Szintén gondot okozott az első kifizetési kérelem késedelmes teljesítése. A projekt első pénzügyi jelentésére, a Támogatási Szerződésben előírt 60 munkanap helyett közel öt hónapra érkezett meg a főkedvezményezett számlájára az igényelt összeg. A projekt likviditását – főként a bérek kifizetését –, amikor szükség volt rá az előlegből és a résztvevő szervezetek saját forrásukból biztosították. A későbbiekben a Közreműködő Szervezet a Támogatási Szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően utalta az elfogadott pénzügyi jelentések ellentételezését. A projekt megvalósításának időszakában történt az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása, mely szerint 2006. január 1-jétől a 25 százalékos ÁFA kulcs 20 százalékra csökkent. A kedvezményezettek a többletet a projekt megvalósítása érdekében szabadon felhasználhatják.
5.2 Közbeszerzés A projekt végrehajtásában egy közbeszerzés meghirdetésére volt szükség. A közbeszerzés a főkedvezményezett, a Szegedi Tudományegyetem státuszából fakadt. Központilag felügyelt költségvetési szervként, a SZTE gazdálkodása az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény hatálya alatt áll. Emiatt az Egyetem összes szervezeti egysége által lebonyolított beruházások tükrében kell a SZTE Beszerzési Főosztály jogász munkatársainak mérlegelni egy-egy projekt esetében a közbeszerzés kiírását. Amennyiben az Egyetemen több tanszék vagy osztály például számítástechnikai hardver eszközöket kíván vásárolni és az előzetesen kalkulált összeg meghaladja a 8 millió forintot, akkor a megrendelők (ti. a SZTE intézményei) különkülön kötelesek a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján eljárni. Ennek megfelelően a projekt végrehajtása során közbeszerzést kellett kiírni annak a szoftvernek a megvásárlására, amely a Karrier Iroda ügyfélszolgálati és nyilvántartórendszerét biztosítja. A közbeszerzés dokumentációját a SZTE Beszerzési Főosztályának segítségével 3 hét alatt állították össze. A közbeszerzés meghirdetése 2006. 30
február végén történt, az eredményhirdetés 2006. március végén volt. A meghirdetett tevékenység 3 200 000 Ft értékű volt, a közbeszerzésen nyertes cég az Partsoft Kft. szegedi informatikai vállalkozás lett. A közbeszerzés mellett azonban számos olyan eljárás zajlott, amelyben a projekt menedzsment meghívásos versenyeztetéssel választotta ki a legjobb ajánlatot. Ilyen eljárást folytattak például, a fiatal diplomások munkaerő-piaci helyzetének felmérésére irányuló kutatás eredményeinek feldolgozását vagy az üzleti szimulációs tréning lefolytatását végző cég kiválasztására.
5.3 Ellenőrzés A projekt eredményeit szakmai és adminisztratív ellenőrzésnek is alávetik. A Támogatási Szerződés egyik melléklete az indikátorokra vonatkozik, amely alapján a szakmai ellenőrzés elvégezhető. A projekt sikerének mérőszámai (2007. májusig): -
a régióban működő egyetemi fenntartású Karrier Iroda száma (1 db),
-
felsőoktatási regionális karrier portál száma (1 db),
-
felsőoktatási hallgatók életpályáját nyilvántartó program (1 db),
-
karrierfejlesztési kurzus e-learning tananyaggal (1 db),
-
végzettek Karrierút Kutatásából készült teljes egyetemi tanulmány (2 db),
-
Karrier Iroda szolgáltatásait igénybevevő hallgatók száma (2000 fő),
-
képzési, képességfejlesztési tréningeken résztvevők száma (750 fő),
-
Karrier Iroda adatbázisában nyilvántartott hallgatók száma (3000 fő),
-
Alma Mater szervezetbe belépett tagok száma (2000 fő).
A Támogatási Szerződés alapján a Közreműködő Szervezet bármikor jogosult a kedvezményezett kötelezettségeinek és vállalásainak ellenőrzésére. Ezeknek lehetnek adminisztratív és helyszíni ellenőrzések. A projektben a Közreműködő Szervezet az alábbi formákban kísérte figyelemmel a megvalósítást és az eredményeket: -
Projekt előrehaladási jelentések
Az adminisztratív ellenőrzés egyik típusa az ún. előrehaladási jelentések. A Támogatási Szerződés előírja a negyedévenkénti előrehaladási jelentések elkészítését és beadását. Ezen projekt keretében született előrehaladási jelentéseket, amelyeket a pályázó beadott és a Közreműködő Szervezet mindig elfogadta.
31
-
Helyszíni ellenőrzések
Még a Támogatási Szerződés megkötése előtt, 2005. májusában a Közreműködő Szervezet munkatársai helyszíni ellenőrzést folytattak le a kedvezményezett székhelyén. Az ellenőrzés kiterjedt a támogatásban részesülő partnerek működésének szakmai, pénzügyi és jogi aspektusaira. Az ellenőrzés a Támogatási Szerződés megkötésének feltétele volt. Újabb helyszíni ellenőrzés 2006. májusában történt, amikor a projekt megvalósításának menetét és az adminisztratív követelmények teljesítését vizsgálták. Az ellenőrzések alkalmával a Közreműködő Szervezet mindent rendben talált.
32
Összegzés
Fejezetek
Legfontosabb adatok és tanulságok -
Pályázó szervezet és a projekt bemutatása
-
-
-
-
Projektelőkészítés, Pályázatkészítés
-
-
Projektvégrehajtás
-
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés
-
A főpályázó és a főkedvezményezett: a Szegedi Tudományegyetem. Partnerek: a Universitas-Szeged Kht., és a Diákcentrum Universitas Alapítvány. A projekt megvalósulásának helyszíne: Szeged A projekt a ROP 3.3.1 „A felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése” című intézkedés keretei között valósult meg. A projekt célja a SZTE Karrier Iroda felállítása volt, amely komplex szolgáltatások nyújtásával segíti elő az egyetemisták munkaerő-piaci integrációját. A projekt a Strukturális Alapok támogatása nélkül kisebb volumenben és más ütemezéssel valósult volna meg. A megalapozott előkészítés és a pályázók szakmai tapasztalata jelentősen hozzájárult a projekt sikeréhez és a végrehajtás zökkenőmentességéhez. A pályázatírás komplex és rövid határidejű felelősségteljes munka, amely csak akkor vezet eredményre, ha a munkacsoport tagjai között folyamatos a kommunikáció. A végrehajtás összes szakaszában pontos információkkal kell rendelkezni a projekt állásáról. A kedvezményezettnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a KSZ, projekttel kapcsolatos információt, változásokat. A pályázónak pontosan ismernie kell a KSZ irányában fennálló jogait és kötelezettségeit. A kedvezményezettnek fel kell készülnie a projekt ütemezésének megváltozására, esetleges csúszásokra. Az egyetemekre nagyon szigorú és kötött gazdálkodási és pénzügyi szabályozás vonatkozik, amely a projekt pénzügyeinek környezetét is meghatározza. A kedvezményezettnek fel kell készülnie a pénzügyi elszámolási rend változásaira. A törvényi háttér változása befolyásolja a projekt pénzügyi környezetét. A kifizetések csúszása miatt a pályázónak érdemes a projekt összköltségének 20-30%-val rendelkeznie.
33
Források Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Operatív Program 2007-2013 http://www.del-alfold.hu/ VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság honlapja: http://www.vati.hu/ KSH adatok és térképek: http://www.ksh.hu/ A SZTE Karrier iroda honlapja: http://www.karrier.szeged.hu/ A SZTE Alma Mater szervezet honlapja: http:// www.u-szeged.hu/almamater Az Universitas-Szeged Kht. honlapja: http://www.univkht.szeged.hu/ „Karrier Iroda működtetése a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt dokumentáció: pályázati űrlapja, projekt előrehaladási jelentései, támogatási szerződése. Interjú Dr. Görög Mártával és Bolgár Zsolttal, a „Karrier Iroda működtetése a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt vezetőivel. Dátum: 2006. október 9.
34
Ábrajegyzék 1. ábra A ROP megvalósításában részt vevő szervezetek ....................................... 11
Képek jegyzéke 1. kép A SZTE logója.................................................................................................. 5 2. kép Universitas-Szeged Kht. logója ........................................................................ 7 3. kép A projekt megvalósulásának helyszíne ............................................................ 8 4. kép A SZTE Tanulmányi és Információs Központja, a Karrier Iroda székhelye .... 14 5. kép A SZTE Karrier Iroda honlapjának nyitóoldala ............................................... 15 6. kép Az üzleti szférában elhelyezkedni kívánók tréningje ...................................... 17 7. kép Általános szimulációs tréning......................................................................... 17 8. kép SZTE Regionális Állásbörze (2005. október 25.-26.) ..................................... 18 9. kép A SZTE Regionális Állásbörzéjének plakátja ................................................. 28
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat A régió összefoglaló alapadatai .............................................................. 10 2. táblázat Alprojektek és felelőseik.......................................................................... 26 3. táblázat A projekt költségvetésének alapadatai.................................................... 28 4. táblázat A támogatás mértékének megoszlása a partnerek között....................... 29
35
