A Karrier – Adó Szakképző Iskola
Pedagógiai Programja
2013 2. verzió
TARTALOMJEGYZÉK: TARTALOMJEGYZÉK A KARRIER – ADÓ ............................................................................................................................................................. 1 SZAKKÉPZŐ ISKOLA ....................................................................................................................................................... 1 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ................................................................................................................................................... 1 TARTALOMJEGYZÉK: ..................................................................................................................................................... 2 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR .................................................................................................................................................. 5 I. PREAMBULUM ............................................................................................................................................................... 6 1. A KARRIER – ADÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLA BEMUTATÁSA ................................................................................................... 7 1. 1. Az Intézmény működése, szervezeti sajátosságok .................................................................................................. 7 1. 2. Helyzetelemzés, stratégia .................................................................................................................................... 10 1.3 A megszerezhető szakképesítések........................................................................................................................... 11 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................................................................... 13 1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................... 13 1. 1. Az oktató-nevelő munkát meghatározó általános alapelvek ................................................................................ 13 1. 2. Az oktató - nevelő munka célja, feladatai és eszközei.......................................................................................... 15 1. 2. 1. Oktatási célok, oktatási feladatok és eszközrendszer...................................................................................................... 15 1. 2. 2. Nevelési célok, nevelési feladatok és eszközrendszer .................................................................................................... 16 1. 2. 3. Pedagógiai továbbképzés................................................................................................................................................ 17
2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................................................................... 18 3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................................................................ 19 Iskola-egészségügyi szolgálat véleménye: ................................................................................................................................. 20
3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ................................................................................................................... 21 3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................................................................. 22 Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: ............................................................................................................. 22
4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ......................................................................... 23 4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok .................................................................................. 24 4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai............................................................................................... 26 4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai .................................................................................... 27 4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai........................................................................................... 28 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .......................................................................... 28 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ....................................................................................................................................... 29
6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ....................................... 30 6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................................................................... 30
Oldal: 2
6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ........................................................................ 34 6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ............................................................. 34 6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ..................................................................................................................... 36 6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................................................. 37 7. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE ........................................................... 38 8. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL ............................................................ 39 8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák .......................................................................................... 39 8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: ........................................................................................... 39 A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: ............................................................................. 40
9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA ............................................................................................ 40 9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja ....................................................................................................................... 40 9.1.1 A vizsgaszabályzat célja .................................................................................................................................................... 40 9.1.2 A vizsgaszabályzat hatálya ................................................................................................................................................ 41 9.1.3 Az értékelés rendje ............................................................................................................................................................ 42
9.2 Osztályozó, javító-, különbözeti- és pótló vizsga ................................................................................................... 43 1. Osztályozóvizsga szabályzata ................................................................................................................................................ 43 2. Különbözeti vizsga szabályzata .............................................................................................................................................. 47 3. Javítóvizsga szabályzata ......................................................................................................................................................... 47 4. Pótló vizsga szabályzata ......................................................................................................................................................... 48 5. Általános vizsgaszabályok ..................................................................................................................................................... 49 5.1 Magasabb évfolyamra lépés feltételei ............................................................................................................................. 49 5.2 Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében ............................................................................................................ 50
III. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE .................................................................................................................... 52 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE SZAKMACSOPORTONKÉNT .................................................................. 52 1.1 Nappali képzésben:................................................................................................................................................ 52 1.2 Esti képzésben: ...................................................................................................................................................... 53 2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ...................................................................................................... 54 Szabadon tervezhető órakeretek a szakképzési évfolyamok két éves lebontásában elmélet és gyakorlat % arányának meghatározásában: ..................................................................................................................................................... 54 1.1 Nappali képzésben:................................................................................................................................................ 54 1.2 Esti képzésben: ...................................................................................................................................................... 55 3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .................................. 56 3.1 A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ........................................... 57 3.2 A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................... 58 3.3 A kiválasztás szempontjai: ..................................................................................................................................... 58 3.4 Egyéb tanulmányi segédletek: ................................................................................................................................ 58 4. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI...................................... 59 5. PROJEKTOKTATÁS ......................................................................................................................................................... 59 6. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ..................................................................................... 60 7. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI................................. 63
Oldal: 3
A pedagógustól elvárandó értékelések alkalmazása: .................................................................................................. 65 7.1 Írásbeli feladatok értékelése .................................................................................................................................. 65 7.2 Szóbeli feladatok értékelése ................................................................................................................................... 66 8. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ....................................... 68 9. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI .................................................................... 68 10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ..................................... 69 11. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ............................................................................... 72 11.1 Az iskola egészségnevelési elvei .......................................................................................................................... 72 11.2 Az iskola környezeti nevelési elvei ....................................................................................................................... 73 12. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ................................... 74 12.1 A magatartás értékelésének elvei ........................................................................................................................ 75 12.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei ......................................................................................................... 75 12.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ............................................................................................................... 76 13. SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................................................................... 78 13.1 A Karrier – Adó Szakképző Iskola követelményrendszere ................................................................................... 78 13.2 A helyi szakmai program ..................................................................................................................................... 79 13.2.1 A képzés helyi szakmai programjai ................................................................................................................................. 79 13.2.2 A gyakorlati oktatás rendje ............................................................................................................................................. 80
13.3 A helyi tanterv egységei, óratervei (szakképzések felépítése) .............................................................................. 81 13.3.1 Egészségügyi szakmacsoport .......................................................................................................................................... 81 13.3.2 Szociális szakmacsoport .................................................................................................................................................. 82 13.3.3 Oktatási szakmacsoport ................................................................................................................................................... 82 13.3.4 Informatikai szakmacsoport ............................................................................................................................................ 82 13.3.5 Közgazdasági szakmacsoport .......................................................................................................................................... 82 13.3.6 Ügyviteli szakmacsoport ................................................................................................................................................. 82 13.3.7 Kereskedelem-marketing, üzleti kommunikáció ............................................................................................................. 83 13.3.8 Vendéglátás, turisztika .................................................................................................................................................... 83
IV. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ....................................................................................................................................... 84 14. A PEDAGÓGUS PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, FELÜLVIZSGÁLATA, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, HOZZÁFÉRÉSI LEHETŐSÉGE ..................................................................................................................................................................... 84
14.1 A pedagógus program érvénybe lépése, felülvizsgálata, módosítása ................................................................. 84 14.2 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ................................................................................................. 85 15. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁNAK DOKUMENTUMAI .................................................................................... 85
Oldal: 4
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A 331/2012. (XI. 28.) Kormányrendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendelet. 2011. évi CLXXXVII törvény a szakképzésről A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT) 229/2012.
(VIII.
28.)
Kormányrendelet
a
nemzeti
köznevelési
törvény
végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásáról 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet alapján 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A fenntartó által meghatározott keretek, a törvényben előírtakon túl (Pl. többletóraszám, helyi tartalom, stb.). Kerettantervek, Szakmai és vizsgakövetelmények (www.nive.hu) Az intézmény Alapító Okirata.
Oldal: 5
I. PREAMBULUM
Pedagógiai programunk elkészítése során összehangoltuk a szakképzési alapdokumentumokat, s a hatályos jogszabályok szerint beleépítettük szakmai programunkat. A szervezeti kialakítás alkalmával megjelöltük a nevelő és oktatómunka területeit az eredményes megvalósulás érdekében. Ennek figyelembe vételével hoztuk létre a szervezetileg egységes intézmény, pedagógiai programját. A Karrier – Adó Szakképző Iskolánk nevelési és oktatási intézményként olyan pedagógiai munkát, munkaszervezési mércét állított fel, hogy a felnőttoktatásban résztvevő tanulóink, stabil lábakon álló szakmai tudás birtokában, aktuális jogszabály ismertetés keretében, felhasználható alapokkal végezzék el az OKJ-s szakképesítéseket. Működésünk során teljesíteni tudjuk az új kihívások követelményeit, a munkaerőpiac minden területén. Az előttünk álló tanévek, a jövőnket megalapozó sok szakmai és pedagógiai kihívást tartogatnak számunkra, de töretlen lelkesedéssel, önzetlen, az órákra precízen felkészült, a tanulók
mentoraként,
egyben
a
képzésben
résztvevő
munkahelyekkel
partnerként
együttműködő pedagógusokkal, munkatársakkal tudjuk mindezt megvalósítani. Nyíregyháza, 2013. március hó 18. nap
Garai Bence TANULÁS A KARRIERÉRT ALAPÍTVÁNY képviseletében kuratóriumi elnök
Oldal: 6
1. A Karrier – Adó Szakképző Iskola bemutatása 1. 1. Az Intézmény működése, szervezeti sajátosságok
Az intézmény teljes neve: Karrier – Adó Szakképző Iskola1 Székhelye: Alapítás éve:
4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 11.
2012. május 23.
Nyilvántartásba vételi száma: 434/2012.2 Az intézmény alapítójának neve: Feketéné Varga Emese e.v. (egyéni vállalkozó) Székhelye:
4400 Nyíregyháza, Szarka utca 20.
Nyilvántartásba vételi száma: 28985084 Adószám: 65882719135 Az intézmény fenntartója és törvényességi felügyelete Fenntartó neve: TANULÁS A KARRIERÉRT ALAPÍTVÁNY Székhelye:
4400 Nyíregyháza, Szarka utca 20.
Nyilvántartásba vételi száma: 2410.3 A fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete: Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Az intézmény szakmai és törvényességi felügyelete: TANULÁS A KARRIERÉRT ALAPÍTVÁNY kuratóriuma 4400 Nyíregyháza, Szarka utca 20. Az oktatás munkarendje:
nappali és esti rendszerű iskolai oktatás, felnőttoktatási
Melléklet: 1. számú – A közoktatási intézmény alapító okirata (egységes szerkezetbe foglalva) Melléklet: 2. számú – A közoktatási intézmény nyilvántartásba vételről szóló határozat 3 Melléklet: 3. számú – A fenntartó közoktatási szolgáltató tevékenység végzésre jogosító okiratok, határozatok 1 2
Oldal: 7
tagozat délutáni és szombati oktatással Az intézmény évfolyamainak száma: A szakiskolai képzés 1/11, 2/12. illetve, A szakközépiskolai képzések 1/13, 2/14. évfolyamon. A tanév rendje szerinti ütemezésben, valamint keresztféléves képzési rendben.
Az intézmény működésének területe: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe (székhely, telephely) Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe (telephely) Pest megye közigazgatási területe (telephely) Az intézmény jogállása:
Önállóan gazdálkodó intézmény
Az intézmény típusa:
Többcélú intézmény, összetett iskola (1nevelő testület – több helyi tanterv, csak szakképzési évfolyammal működő közoktatási intézmény)
Az intézmény alaptevékenysége: TEÁOR 8532 Szakmai középfokú oktatás TEÁOR 8541 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás TEÁOR 8559 Máshová nem sorolt egyéb oktatás TEÁOR 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő, kiegészítő tevékenység: Máshová nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás (nem iskolai rendszerű felnőttképzés), tanfolyami képzés Könyvtári és levéltári tevékenység Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Oktatást kiegészítő tevékenység Iskola helységeinek, taneszközeinek oktatási időn kívüli hasznosítása Ismeretek szintfelmérése, értékelése Oktatási segédletek készítése és kiadása Pályaorientáció Tanuló tankönyv ellátás, és tankönyv ellátás biztosítása Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok biztosítása Az iskola szakmai fejlesztési feladatainak biztosítása Oldal: 8
Az intézmény vállalkozási tevékenységet végezhet az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő, kiegészítő tevékenységek körében. Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézmény teljes körű képviseletére jogosult az igazgató, aki a képviseleti jogot, az ügyek meghatározott körére, eseti, vagy állandó jelleggel, írásban, intézményi dolgozóra átruházhatja. Az intézmény egyéb feladatai: Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok A szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása Hozzájárulás a tanulók tan- és segédanyag ellátásához Bejáró tanulók támogatása Pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása Szakképző iskolai pedagógusok felkészítése az új OKJ-s vizsgáztatásra Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok Az Intézmény székhelye: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Nyíregyháza A székhely: 4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 11.
Az Intézmény telephelyei megyékre bontva:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 1. Nyíregyháza A nyíregyházi telephely: 4400 Nyíregyháza, Szarvas utca 1-3. 2.
Mátészalka
A mátészalkai telephely: 4700 Mátészalka, Bajcsy-Zs. u. 17. 3.
Vásárosnamény
A vásárosnaményi telephely: 4800 Vásárosnamény, Jókai út 1. sz. Pest Megye 1.
Budapest
A budapesti telephely: 1086 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1. Oldal: 9
Az intézmény vezetője:
A Karrier – Adó Szakképző Iskola igazgatóját a fenntartó alapítvány által nyilvános pályázat útján határozatlan időre megbízott igazgató. A közoktatási törvényben előírt jogkörét a jogszabály szerint gyakorolja.
Az intézmény gazdálkodása:
A fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül önállóan gazdálkodó intézmény.
1. 2. Helyzetelemzés, stratégia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye közoktatási perifériáit megvizsgálva, még mindig lehet új lehetőségeket teremteni. A Karrier – Adó Szakképző Iskola megalapításakor az volt az elsődleges szempont, hogy olyan képzési rendszert tudjunk felmutatni, amely színvonalas szakképesítést nyújt azok számára, akik az intézmény tanulói kívánnak lenni. Ebben az alternatívában kívánjuk megvalósítani az Észak-alföldi régió fejlődési struktúráját oktatási szempontból. Terveink között az szerepel, hogy olyan magas fokú elméleti- és gyakorlatorientált szakképzési palettát nyújtsunk tanulóinknak, amellyel első sorban a magyarországi cégek, szociális szférák, közgazdasági területek, egészségügyi ellátás, és vállalkozások, munkaerőpiac keresletében, fennálló elvárásaiban maximálisan meg tudjanak felelni. A megvalósítás elérése érdekében már az alapokba bele kellett fektetnünk azokat az elvi, és etikai követelményeket, ami az adott elvárásoknak megfelelő. Ehhez szükség volt egy alapos helyzetfelismerésre, a versenyképesség ütőerejére, és a kitűzött színvonal megtartására. A jelen és a jövő szakmai képét elénk tárva, magas fokon eleget kívánunk tenni a társadalmi kihívásoknak és az elvárásoknak. Felmérve a jelenlegi oktatáspolitikai és környezeti változásokat rugalmasan kívánunk megfelelni a megújuló követelményeknek. Ennek következtében a hatályos jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és belső szabályzataiban meghatározott alapelvek szerint végezzük tevékenységünket. Figyelembe véve az adott lehetőségeket, sikerült olyan korszerű oktatási módszert, felszerelt gyakorlati- és elméleti oktatásra alkalmas tantermet/szaktantermet kialakítani, amelyek ezt a célt szolgálják.
Oldal: 10
A Karrier – Adó Szakképző Iskola lényeges szempontjainak egyike, hogy nem csak a technikai eszközökben tudjuk biztosítani a tudás tárát tanulóink számára, hanem jól felkészült, a gyakorlati életben tapasztalatot szerzett pedagógusok, oktatók szakmai tudásában is bővelkedjünk. Biztosítani kívánjuk tanulóink számára a tanterv követelményeinek sikeres teljesítését. Alapelveink: tanulástechnika tudatosítása, a szakképzési tematika alapköveire épülő folyamatos megújulás, tárgyi feltételek folyamatos fejlesztése, személyi feltételek továbbképzési lehetőségeinek kiaknázása (lehetőséggel való élés, akár pályázat útján is), a tanulók alap és kulcskompetenciáinak fejlődése, a modulzáró- és záróvizsgák minőségi színvonalának segítése szakképzett munkaerő
1.3 A megszerezhető szakképesítések A Karrier – Adó Szakképző Iskola érettségire épülő oktatás 13. évfolyammal, szakképzésnél a 11. évfolyamtól OKJ szerint, esti munkarendben működik. Középfokú szakképesítések: Szakképzési évfolyamok száma Egészségügyi szakmacsoport (szakmacsoport kód: 1) 1. 54 720 01 Egészségügyi asszisztens 2 2. 52 723 01 Gyakorló ápoló 2 Gyakorló csecsemő- és 3. 52 723 02 2 gyermekápoló 4. 52 723 03 Gyakorló mentőápoló 2 5. 54 726 01 Gyógy- és sportmasszőr 2 Szociális szakmacsoport (szakmacsoport kód: 2) Kisgyermek-gondozó, 1. 54 761 02 2 nevelő Szociális gondozó és 2. 34 762 01 2 ápoló 33 762 01 Szociális gondozó és 3. 2 0010 33 02 ápoló 4. 54 762 03 Szociális szakgondozó 2 Oktatási szakmacsoport (szakmacsoport kód: 3) 1. 54 140 02 Pedagógiaiés 2 családsegítő Informatikai szakmacsoport (szakmacsoport kód: 7) 1. 54 481 02 Gazdasági informatikus 2 Ssz.
OKJ száma
Szakma megnevezése
Évfolyamok jelölése
1/13; 1/14 1/13; 1/14 1/13; 1/14 1/13; 1/14 1/13; 1/14 1/13; 1/14 1/11; 1/12 1/11; 1/12 1/13; 1/14 1/13; 1/14 1/13; 1/14
Oldal: 11
Informatikai 2 1/13; 1/14 rendszergazda 3. 54 481 05 Műszaki informatikus 2 1/13; 1/14 Számítógép-szerelő, 1/11; 1/12 4. 34 523 02 2 karbantartó 5. 54 213 05 Szoftverfejlesztő 2 1/13; 1/14 Közgazdasági szakmacsoport (szakmacsoport kód: 15) Pénzügyi-számviteli 1. 54 344 01 2 1/13; 1/14 ügyintéző 52 344 01 Pénzügyi-számviteli 2. 1,5 1/13; 1/14 0000 00 00 ügyintéző Vám-, jövedéki- és 3. 54 344 03 2 1/13; 1/14 termékdíj ügyintéző Ügyviteli szakmacsoport (szakmacsoport kód: 16) 1. 54 346 01 Irodai asszisztens 2 1/13; 1/14 54 346 01 Idegen nyelvi titkár 2 1/13; 1/14 2. 0010 54 01 3. 54 346 02 Ügyviteli titkár 2 1/13; 1/14 Kereskedelem-marketing, üzleti kommunikáció szakmacsoport (szakmacsoport kód: 17) 1. 54 345 01 Logisztikai ügyintéző 2 1/13; 1/14 Vendéglátás, turisztika szakmacsoport (szakmacsoport kód: 18) Turisztikai szervező, 1. 54 812 03 2 1/13; 1/14 értékesítő 2.
54 481 04
Az intézménybe felvehető tanulók maximális létszáma: Nappali képzésen: 84 fő Esti képzésen: 2044 fő Összesen: 2128 fő
Oldal: 12
II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
1.
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,
eszközei, eljárásai 1. 1. Az oktató-nevelő munkát meghatározó általános alapelvek A Karrier – Adó Szakképző Iskola filozófiája: Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel. (Paulo Coelho) Az idézet hűen tükrözi az intézmény szakképzési elveit, iránymutató lehetőségeit. Szakképzési modellünket két erős talapzati alapelvre építettük: 18 éves kortól behatárolható az a korosztály, akik érettségivel rendelkeznek, de felsőfokú oktatási intézményben tovább nem tanulnak. Őket megcélozva kívánunk esélyt adni az érettségire épülő – ebből adódóan szükségképpen középfokú – állami elismertségű szakképesítés megszerzésére; lehetőséget nyújtva ezzel az egyén munkaerőpiaci érvényesülését. A feltétel megteremtéséhez szükséges a mindenkori szakmai felkészültség, nem kis szerepet játszva ebben egy alapműveltséget nővelő ismeretanyag közvetítése, mely nagyban hozzájárul a szakma színvonalas gyakorlati tényezőihez, a szakma iránti elkötelezettséghez. Ebből adódóan kialakulhatnak a mindennapi rutinos munkafolyamatok és munkaszokások. A szakképzés évfolyamának ideje alatt, nem csak a szakmai elkötelezettségre kell figyelmet fordítanunk, hanem az elhelyezkedési stratégiák adta lehetőségeit is a tanulók elé kell tárnunk. Három szakaszra tagolhatóak ezek az útmutatások: egy második szakma megszerzése, a tanulmányok felsőoktatási intézményben történő kamatoztatása, a szakmára ráépülő további szakképesítések. A Karrier – Adó Szakképző Iskola – személyi-, tárgyi- és eszközi feltételeivel – részese kíván lenni az ország számára megnyílt lehetőségekkel az EU-tagságon belül. Magyarország helyzetét Oldal: 13
figyelembe véve, meg kell találnunk azt az arany középutat, mely megtartja az egyensúlyt az EU integráció nyújtotta előnyök és kis hazánkban lévő munkalehetőségek között. Hisszük, hogy ebben a munkában nem csak a szakképző iskoláknak, de komoly, felelősségteljes feladata van a közoktatásban és szakképzésben valamennyi résztvevőknek is. A XXI. század elején járva a kihívások korszakát éljük. Életünk körülményei, környezeti tényezőink folyamatos fejlődéseken mennek keresztül, s így a jövőkép meghatározója a változás állandósága. A mai társadalomban meghatározó szerepet tölt be a tanulás rögös útja. A mindennapi életben új élményekre, kimeríthetetlen forrásokra van ahhoz szükségünk, hogy a múltunkból fakadó jövő orientáló erejét és értékét meg tudjuk tartani. A megszerzett képesítések gyorsan elavulhatnak, ha nincs kellő motiváció. A hajtóerőre mindenkiben benne lakozik, csupán belső forrásaink mélységét kell kiaknáznunk. Ehhez szükség van az egyén önállóságára, kreativitására és innovációjára, hogy teljesítő képessége során kellő motivációval rendelkezzen. A társadalomban való elhelyezkedés során, tudni kell folyamatosan beilleszkedni és a megváltozott körülmények széles skáláját felmérve, helyzetelemzést készíteni, és a szakképzés által nyújtotta tudást alkalmazni, illetve lehetősége szerint bővíteni. Kijelenthetjük, hogy az önképzés során a szakmai fejlődés igénye, valamint a mobilitás és kockázatvállalás életünk részévé kell, hogy váljon. A folyamatosan formálódó eszmények képében az egyénnek lehetősége van kifejleszteni saját autonóm
személyiségét.
Az
alap
szakképzés
lehetőségét
tovább
emelve,
kiépítheti
műveltségének magasabb mércéit. A szakma ráépülő szakképzéseivel elkötelezettséget vállalhat egy adott szakirányban, a választott szakma idegen nyelvű szaknyelvének elsajátításában, az egyén, önmagával szemben felállított követelmények célkitűzésével sikeres eredményeket érhet el, az önismeret és önmegvalósítás útján. Magyarországon napjainkban a műveltség színvonala, és az oktatás eszközei – európai viszonylatban – elismertek. A közoktatásban középfokon végzett tanulók birtokában vannak a lexikális tudás jelentős részével. Ha ezekhez hozzárendeljük az elsajátított ismeretek stabil alkalmazásához szükséges készségekhez, akkor az önkifejezés gazdagságával, eredményes és színvonalas életvitel kialakulásának lehetünk részesei. Oldal: 14
Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a szakképzés nem minden esetben tesz eleget a megfogalmazott követelményrendszernek. A kritériumok többségében nem sérül, de az új helyzet, az integrációba való betagolódás terén folyamatos felülvizsgálatra készteti iskolánkat. Szakképzési rendszerünk feladatai: korszerű szakmai műveltség nyújtása; általános és speciális szaktudás a szakma műveléséhez, tovább képzéséhez, a szakmai követelmények színvonalát emelve az általános nevelési célok fejlesztése, személyiségformálás, a szociális funkciókra való felkészítés, alapozás és olyan szintű tudás birtoklása a tanulóban, amely lehetőséget ad neki arra, hogy a növekvő szakmai követelményeknek eleget tudjon tenni, lehetőség adás egy olyan alapképzéssel, amely segítségével az egyén, magasabb szintű végzettségre is szert tehet, a folyamatos önművelés igényének „felébresztése”, a szakma iránti elkötelezettség, ez által hivatástudat, pontosság, megbízhatóság. A szakképzést és szakmai gyakorlatot egyaránt biztosítani tudjuk. A tanév rendje a hatályos jogszabályon alapszik. A heti órarend a kormányrendeletben rögzített tanítási szünetek kivételével egységesen alakítjuk ki. Iskolánk képzési programját a nevelésfilozófiai és kompetencia alapú modulrendszeres oktatás szerint állítjuk össze. A szakmai programok tervezéséhez és a tanítási gyakorlathoz igazodva szakmai rendezőelveket sorakoztatunk fel: az adott modul, tantárgy helye a képzési rendszerben, ezek kiemelkedő szakmai követelményei, közvetítési igénye, ezáltal feltételek biztosítása, az iskola nevelésfilozófiájának elvei, a pedagógus program kialakítása, a pedagógus programban való átfogása, a tanulók életkor szerinti sajátosságai, egyéni motiváció, adottság felismerése, alkalmaztatása.
1. 2. Az oktató - nevelő munka célja, feladatai és eszközei Elveink részét képezi, hogy a nevelés és oktatás egymástól elválaszthatatlan tevékenység. A magas színvonalas szakképzés nem képzelhető el értékek, beilleszkedési normák átadása, új életforma és munkamorál kialakítása vagy éppen a már meglévő alapokra épülés nélkül.
1. 2. 1. Oktatási célok, oktatási feladatok és eszközrendszer A Karrier – Adó Szakképző Iskola célja és feladata Oldal: 15
a széles skálájú szakmai alapműveltség biztosítása mellett, a tanulók számára fontos az egyetemes emberi értékrendszer, és a nemzeti kultúra, mely nagyban hozzájárul a személyiség fejlődésében – a testi és lelki egyensúly békéjében cselekvő egyén igényes marad társas kapcsolataiban és a konstruktív életvezetés elveit képes követni, az adott szakmai területen napra kész tematika szerinti ismeretanyag átadása (értelmezése, megtanítása, rögzítése) a kor által nyújtott modern oktatástechnikai eszközök, és nem utolsó sorban minőségi oktatási módszertan alkalmazása – a képzés tartalma a mindenkor hatályos törvényi szabályozásának megfelelő tartalommal, az érvényes OKJ szerinti tartalmak és követelmények szerint jelenik meg, a tanulók elméleti oktatása mellett, a szakmai gyakorlat feladatainak precíz ellátására, helyzetelemzésére – problémamegoldására való felkészítés és mindezek keretében a tanulók egyedi képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése. Ezeknek a céloknak nem csak a szinten tartása, de maximális teljesítése is fontos. Az információval való produktív és kreatív bánásmódra az egyén tanulmányainak befejezésével adott a lehetőség a továbbtanulásra vagy az átképzésre, de ami fontos, hogy a továbbképzések során is megérti és elfogadja az egész életen át tartó tanulás értékét és szerepét. A kitűzött feladatok megtartásával tudjuk elérni, hogy iskolánk versenyképes szakembereket képezzen ki a munkaerőpiac elvárásainak.
1. 2. 2. Nevelési célok, nevelési feladatok és eszközrendszer A nevelési feladatok az általánosan preferált társadalmi értékek átadása és a tanulók értékválasztási attitűdjeinek fejlesztése mellett a szakmai etikai normák megismertetésére is irányulnak. A nevelési programunk céljai, elvárásai, a megválasztott eszközök, és kialakított módszerek alkalmazásával vihetjük végbe. Hangsúlyt fektetünk az oktatás légkörére, hogy a tanulók felmerülő kérdéseikkel, esetleges problémáikkal megkeressék tanáraikat és nyíltan tudjanak beszélni velük. Ebben szerepe van a
Oldal: 16
pedagógusnak, hiszen fontos az olyan „tanár-diák” kapcsolat, ahol egy jól működő, őszinte és egyenes verbális kommunikációs csatornát tudnak a kétirányúság elvén működtetni. A kapcsolati tőkék megalapozása során, folyamatos értékrendben kell érvényesíteni a(z) szellemi és fizikai igényesség megtartásának, etikai és esztétikai szabályok, humanizmus és tolerancia, érdekképviselet, egészségmegőrzés, környezetvédelem, nyitottság, őszinteség, becsületesség, szakma iránti elkötelezettség, önállóság, szorgalom, kitartás, problémaorientált gondolkodás, célkitűzés, alkotóképesség, alapelveit. Célunk továbbá, hogy a tanulóknak a passzív befogadó attitűd kialakulásának elkerülése. Meg kell tanulni a feléjük irányuló kommunikáció, építő jellegű kritika elemzését, annak pozitív lényegét, értelmezését. A szakképzésben résztvevőknek ki kell fejleszteniük a reális megfigyelésre, a racionális gondolkodásra és a fogalmak értelmezésére való hajlamot. Fontos lehet a gyors, logikus rendszerben való gondolkodásmód, az összefüggések közötti eligazodási képesség, a lényeges és a mellékes közötti különbségtétel. Be kell tudniuk olvadni a világ társadalmi információáramlásába, kiaknázni a legmodernebb technikai eszközök adta lehetőségeket, s azt saját tudásuk szerint kamatoztatni.
1. 2. 3. Pedagógiai továbbképzés A kor szellemében, egy jól képzett pedagógus számára is, az élethosszig tartó tanulás nélkülözhetetlen, és szinte élete részévé válik. A továbbképzések során a pedagógusnak figyelmet kell fordítania arra, hogy a szakmai és módszertani ismeretek mérlegének egyensúlyát megtartsa. Az iskola lehetőséget kíván nyújtani a tanári testület számára az új lehetőségek, eszközök, tanulási technikák fejlesztésére. Fontosnak tartjuk, hogy szakképzett pedagógusaink lépést tudjanak tartani a szakma elvárásaival. A tanulás színvonalának tartásával elkerülhetetlenné válik a folyamatos továbbképzés, és annak számos lehetőségeinek kiaknázása. Oldal: 17
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A Karrier – Adó Szakképző Iskola mindennapi munkájának egyik fő alapelve, és ennek megvalósítása: a tanulók egyéniségének megvalósítása. A nevelési folyamat egy olyan eszköz, amely az oktatás teljes rendszerének egyik építő eleme, személyiségformáló erővel bír az egyénre. Ennek részeként értékközvetítést tudunk biztosítani, ami közösségfejlesztő és individuális fejlesztő funkció. Az egyén kibontakozásának alapvető feladata a személyiség ösztönző funkciójának felismerése, fejlesztése. A nevelés és oktatás együttes hatásával tudjuk megvalósítani a magasrendű szükségletek elveinek kialakulását, az önértékelés attitűdjeit, az értékek közvetítéseit. Az iskola nevelését bele építjük a szakképzésben résztvevő tanulók tevékenységének folyamatába, ami az egyén konstruktív életvezetésére irányul, ezáltal identitásformák kialakulását alapozza meg, vagy fejleszti tovább. A feladati struktúra (kiadott, elvégzett és ellenőrzött) identitást erősítő követelményeket is magában foglal, hogy a nevelő hatás közvetett formában érvényesüljön. Az iskola interakciós folyamatát, feladatrendszerünk szabályozza, ezáltal fejlődik a kölcsönös példaérték, az elvárás és a kontroll kvalitása. A személyiségfejlesztés az önismeret és önmegvalósítás elősegítése, az öntapasztalás kibontakozása, amelyben a személyiség attitűdeire építünk. A jellem kibontakozása a szakmai ismeretek és értékek beépülésével történik. A személyiségfejlesztés kiemelt területei, amelyeket alkalmazni kívánunk: Személyiségfejlesztő oktatási-pedagógiai módszerek, A alkotóképesség szokásainak kialakítása, fejlesztése (kreativitás az élet bármely területén: üzleti-, magánélet). A személyiségformálás részeként a pedagógus (mentor) modellközvetítő szerepe. A szocializálódás során (család, baráti kör, munkahely) jelentkező hiányok pótlása: viselkedési normák, morális magatartás elsajátítása, az erkölcsi attitűdök formálása, alakítása.
Oldal: 18
Pedagógusi tevékenységünkkel finomítjuk a tanulók motivációs egységét, s törekedünk az intellektuális tevékenység megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakításával. Pedagógiai módszerekkel segítjük a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat, bizonyos esetekben élve a gyermekvédelem lehetőségeivel. A kreatív kezdeményezések kibontakoztatása, eredményorientáció kiépítése. Önmegvalósítás fejlesztése egységes csapaton belül, beilleszkedési normák erénnyé kovácsolása (tanulástechnikai tréning, csapatépítő tréning). Esztétikai, érzelmi és intellektuális nevelés fejlesztése, akár tanórákon kívül is. A sokoldalú kommunikációs készség fejlesztése; helyzetfelismerés, véleményalkotás, döntőképesség, magabiztosság, cselekvőképesség – problémamegoldás. Támogatjuk a személyiség jövőképének, pályaorientációjának kiforrását. Környezetvédelemre, nemzeti kultúrára és értékekre való nevelési kultusz erősítése. Társadalmi-, önkormányzati- és közösségi intuíció fejlesztése.
3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A Karrier – Adó Szakképző Iskola azon az elven van, hogy az egészséges életmód záloga a sikeres és kiegyensúlyozott életvitel alapjaira épül. A szellemi és testi fittség segít a mindennapok harcaiban. Egészségnevelési perspektívánknak az emberi szervezet fizikai működését is figyelembe kell venni, hogy az életvezetéssel összehangolt ismereteket a legjobb tudásunk szerint tudjuk átadni tanulóinknak. Ki kell emelnünk az egészségszolgáltatások kompetenciáját. Feladatunkká kell, hogy váljon az egészség értékeinek szervezeti bemutatása, majd tudatos átadása. Ki kell emelnünk az egészségvédő magatartás motivációs bázisát. Különösen ki kell emelnünk a mentális higiéné részeit, annak hatását az egyén környezetére. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal az életvezetésre vonatkozó alapelveket, azoknak beépítését, és döntésük következményeit. Biztosítanunk kell az iskola környezetét, mint életteret tanulóink számára, akár szellemi, akár testi, akár szociális fejlődés terén. Az osztálytermek rendben tartása, folyamatos korszerűsítése nagyban hozzájárul az oktatás színvonalához, és tanulóink egészségének megtartásához. Nem csak a pedagógusoknak, de az iskola dolgozóinak is példát kell mutatnia. Az előírásoknak megfelelően
alkalmassági
orvosi
vizsgálat
kötelezi,
az
iskola
minden
dolgozóját
egészségmegőrzés szempontjából. Oldal: 19
Iskola-egészségügyi szolgálat véleménye: A fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiség fejlődésükre, amely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. Az egészségnevelés hosszú távon ad feladatot az iskolának, hiszen az újonnan belépő korosztályok folyamatosan igénylik a témákkal kapcsolatos új információkat, nézeteket. Az iskola nehéz helyzetben van, egyrészt a jövőre irányuló, az iskoláztatás éveitől időben jóval távolabb eső eredményekben bízva, kell kezelnie az egészségnevelést (egészségtudatos életmód kialakítása), másrészt a jelen problémák (pl. alkohol, drog, dohányzás) ismeretében azonnal reagálva kell eredményes válaszokat adnia. Az iskola pedagógiai programjának, egészséggel, egészségneveléssel kapcsolatos fejezetben meghatározott teendők ezt a kettősséget figyelembe veszik, és úgy gondolom jól beépíthetők az iskola oktatási nevelési feladatai közé. A
megelőző
tevékenység
több
szinten
zajlik,(egészségnevelés,
tanácsadás,
szűrővizsgálatok, fokozott gondozottak nyomon követése stb.) ez csak úgy lehetséges, ha a pedagógusok és szakemberek jól összehangolt együttműködő munkával segítik egymást. Az egészségnevelési foglalkozások alkalmat teremtenek, a diákok egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, önismeretet adva segítenek az egészségtudatos életmód kialakításában. A programban szereplő egészségnevelési témák céljai világosak, jól értelmezhetőek, nemcsak elszigetelve, tanóra keretében, hanem a közösségi színtereken is lehetőséget ad a szakembereknek (orvosoknak, védőnőknek, szociális munkásoknak, pedagógusoknak) pl. egészség napokon, iskolai rendezvényeken a közös munkára. S ezek a programok az iskola keretei között jól megvalósíthatók, a diákok aktívan közreműködnek lebonyolításukban, szervezésükben. A tanfolyamok, csoportfoglalkozások, a versenyeken való részvételek, gyarapítják a diákok tudását, illetve tapasztalatait. Az ilyen irányú munkánk nem lehetne hatékony az itt dolgozók támogatása nélkül. Az egészségügyi munka az itt tanuló diákok életkorához, egyéni igényeihez, szükségleteihez alkalmazkodik. Ennek kivitelezéséhez a szükséges feltételeket az iskola maximálisan biztosítja. Egymás munkájának kölcsönös elismerése jó viszonyunk záloga, mely elengedhetetlen feltétele munkánk folyamatosságának és hatékonyságának.
Oldal: 20
„A Karrier – Adó Szakképző Iskola egészségnevelési és egészségfejlesztési programját megismertük, tartalmával egyetértünk, megvalósításában aktívan részt veszünk.” Az iskola-egyészégügyi szolgálat.
3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Iskolánk nevelési programjában kiemelt helyet foglal el az egészségnevelési program. Egészségfejlesztésünk fő célja, hogy képessé tegyen minden pedagógust és tanulót arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségünk felett, többet törődjenek egészségükkel és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségükkel. Az iskolai egészségnevelés komplex nevelési feladatot jelent minden – iskolánkban dolgozó – pedagógusunk számára, de elsősorban az osztályfőnök számára. Tudatos készség- és képességfejlesztő tevékenységgel kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését biztosítani. Az oktató-nevelői programba bele kell építenünk, és meg kell találnunk azt az összhangot és egyensúlyt, amivel tanulóink egészségnevelési irányelveit ki tudjuk építeni. Az egészséget, életvezetési értékként kell tekintenünk a tanórai és azon kívüli szabadidős programok középpontjában. Az egészségnevelési program megvalósításának eszközei és színterei Az osztályfőnöki órák kiemelt színterei az egészséges életmódra nevelésnek. Ezzel kapcsolatos témák többek között a dohányzás, az alkohol- és kábítószer – fogyasztás, az egyéni környezettisztelet, környezetvédelem, a szexualitás és családtervezés, a több mozgás, a stressztörés és stresszkezelés, az egészséges táplálkozás, a személyi higiéné, a baleset-megelőzés, az időben orvoshoz fordulás szükségessége és az egészségüggyel való együttműködés. A témák feldolgozásában segítenek a meghívott előadók, a drogprevencióval foglalkozó „külső” szakértők. Az egészséges életmóddal kapcsolatos cikkeket, szóróanyagokat, valamint tanácsadó irodák, ambulanciák címeit, elérhetőségeit valamennyi tagiskolánkban a faliújságok segítségével is igyekszünk terjeszteni. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a diákokat foglalkoztató egészségügyi kérdésekre az iskolaorvosok válaszoljanak. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulása érdekében a sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontok érvényesülnek a testnevelés oktatása során. Diákjaink a tanórán kívüli testedzésre is ösztönözzük, egészségügyi szűréseket végzünk. Részvételen alapuló oktatási technikák: kerekasztal-vita, szerepjátékok Oldal: 21
magyarázó jellegű előadás megfigyelés ötletek szabad áramoltatása, ötletbörze, relaxációs módszerek, testi nevelés, testedzés állapotfelmérés előzetes és utólagos tesztekkel, egészségnevelő plakátok faliújságok Egészségnevelési programunk célja: Járuljon hozzá ahhoz, hogy a tanulók megfelelő tudást és ösztönzést szerezzenek az egészséges életvitelhez; Tanulóinknak érteniük kell az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát; el kell érnünk, hogy az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben mutatkozzanak meg. Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására cselekvési alternatívákat ajánljon, gyakorlással, segítséggel, példamutatással tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés szakaszait. Világítson arra, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki.
3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Szakképző osztályokban a képzés jellegének megfelelően a munkavédelem tantárgy keretein belül, elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el és gyakorolnak be a tanulók a tanórákon. A szakmai képzések sajátosságainak megfelelően zajlik az elsősegélynyújtás oktatása.
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy helyes alkalmazásával lehetővé váljon az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele.
Oldal: 22
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatás keretein belül a diákok megismerkednek többek között a veszélyeztető állapotokkal, a keringés és légzés megingást okozó kórképek ellátásával, az alapszintű újraélesztéssel, a sérülések osztályozásával, a különböző sérülés- és betegségcsoportok alapvető elsősegély-nyújtási ismereteivel, a segítségkérés alapelveivel, a hatékony csapatmunkával. Az oktatás során a következők elsajátítása válik lehetővé: telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák kisebb sebek ellátása, kötözése közlekedésbiztonság veszélyes gyógyszerek és mérgező növények Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: A képzés alapjait a szituációs gyakorlatok képezik. A gyakorlatok esetmegbeszéléssel zárulnak, mely a feladatok közös elemzése nyomán lehetőséget nyújtanak a helyesen megoldások, megfelelő teljesítések megerősítésére, illetve az esetlegesen előforduló hibák, tévedések korrekciójára. Nagy hangsúlyt fektettünk emellett a szituációs játékok során megélt pszichés élmények feldolgozására, valamint az elsősegélynyújtóra nehezedő stressz megfelelő kezelésének fontosságára is felhívjuk a figyelmet.
4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A szocializálódás az egyén életében fontos állomásokat jelent. A családi szokásokon az erkölcsi tényezőkön túl a baráti kör, az emberi kapcsolatok kiépítése, maga a közösség, a közösségi nevelés is szorosan meghatározza a tanuló fejlődését. A tanulói közösség, olyan hozott értékekkel, egyéni szokásokkal, többrétegű szemléletmóddal, változatos alapismerettel rendelkezik, amely egy osztályközösségen belül igen nagy hatással bír a kortársakra. Meghatározó szempontok egy osztályközösségben annak Oldal: 23
légköre, szellemisége, hatása, irányelve, amelyek önkéntelenül is hatással vannak a tanulók közötti kialakuló kapcsolatrendszerre és viselkedési formákra.
4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A mai társadalmi szerkezetében a mai fiatalok nagyon korán szembesülnek az elmagányosodás, kirekesztettség és az önállóság érzésével. Sok esetben csapódnak egyik csoportból, közösségből a másikba, amit hovatartozás hiánya vált ki belőlük. Sajnos ez az érzés kiválthatja náluk a szociális deficitjüket előítéletekkel, gyűlölettel, agresszivitással és kegyetlenséggel túlfűtött tulajdonságaikat. Ez az oktatási intézmény számára külön kihívást jelent. Fontos, hogy az osztályközösség keretében alkalmat kapjanak arra, hogy kialakítsák saját identitásukat, elkerüljék a negatív értékekben domináló csoportosulásokat. Az igazi nevelőközösség az egyetemes emberi, kulturális, vallási, nemzeti, szociális értékek hordozója és közvetítője amellett, hogy előtérben maradnak az egyén sajátosságai és személyisége teljes értékű emberré tudja formálni a társadalmi szakaszok ranglétráján. Az iskola feladatai ebből kifolyólag: a jó osztályközösség kialakítása tudatos felkészítés az osztályon belüli-előforduló konfliktusok kezelésére és a mássággal kapcsolatos magatartásra a peremhelyzetben levő osztálytársak közösségbe történő integrálása az osztályban végbemenő csoportdinamikai folyamatokat közösen pozitív irányban befolyásolni. A közösségfejlesztés lehetőségei az intézményen belül: tudatos irányítása a tanulói közösség magatartásának egymás megismerése, elfogadása, csoportos beszélgetés és az együttműködés gyakorlása (szituációs gyakorlatokkal, tananyagba épített csoportterápiákkal, vita és érvelési fórumokkal) az új szemléletű moduláris, gyakorlatorientált oktatás, a projektek tervezése a pedagógusok összehangolt munkájával szociometriai felmérések készítése (informálódás, háttérfeltárás céljából) osztálybizalmi együttes megválasztása (kölcsönös bizalom alapján) az iskolai közösséget formáló legfontosabb csoport a diákönkormányzat, amely patronáló tanárok-pedagógusok közreműködésével irányítja az iskolai diákéletet. Oldal: 24
Intézményi színterek: szakkörök diák-önkormányzati megbeszélések iskolai szakmai napok szervezése (meghívott előadók, nyelvi estek, fórumok) iskolai nyíltnapok (Az iskolánkban tanított szakmák gyakorlatorientált bemutatása) A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A tanulási tevékenységek közben és tanulói közösségben való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját! Szükséges az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése a kortárs kapcsolatok megerősítésével. Elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása a diákönkormányzat érdemi működtetésével, a különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátításával, kooperatív technikák alkalmazásával, gyakorlás és tréningek beiktatásával. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Az EU megismerése, ehhez kötött rendezvény, kiállítás, fórum, projekt megvalósításával. Az idegen nyelv tanulásának lehetőségét, minőségét és hozzáférésének javítását célzó fejlesztések: A célországok kultúrájának megközelítése projekt munkában. Egészséges életmódra nevelés programja. Az osztályközösség célzott feladatokat lát el: pozitív hatás befolyásolása a tanulókra, értékfelismerés egyénenként, egyének közötti tisztelet, tolerancia (másság elfogadása), önzetlen segítési szándék (tanulás motiválása-hajtóerő, beilleszkedési problémák áthidalása, elkerülése, egyéni problémák megoldása), mások gondjainak, nehézségeinek felismerése, kezelése. Az osztályfőnök szerepe az osztályközösségen belül: Az osztályfőnök központi szerepet tölt be azáltal, hogy a közösséget indirekt és direkt irányítással
formálja.
Fontos
szerepet
kap
a
problémás
helyzetek
felismerésében,
megoldásában. Fel kell tudni ismernie – pedagógiai szempontok szerint – a tanuló problémáit, a deviáns eseteket, és a helyes útra való terelési szándék kifejezését. Mérlegelnie kell, hogy az adott eset problémamegoldásában kik azok a személyek, szakemberek, akik a segítségére lehetnek.
Oldal: 25
4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Az
osztályközösségek
fejlesztéséhez
kapcsolódó
tanórán
kívül
tevékenységek
lehetőségei: Csapatépítő tréning: Tanév megkezdésének első heteiben, szakképzett tréner segíti az osztályok összekovácsolását. Kiállítási (múzeumi, szakmai), művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások: Modulcsoportokon belüli, egy-egy tantárgy témájának feldolgozása, a követelmények teljesítését szolgálják. Az ilyen csoportlátogatások: közművelődési intézményekben, szakmai kiállításokon való látogatás. Minden megszervezett látogatás – még ha költséget is vonz maga után – önkéntes. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervez(het)nek. A Karrier – Adó Szakképző Iskola könyvtára: Az egyén tanulási szokásainak, önképzési lehetőségének való fejlesztését segíti elő. A tanítási napokon látogatható, vagy kivételes esetekben megállapodás alapján. A Karrier – Adó Szakképző Iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes egyeztetés szerint van lehetőség arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. számítógéptermek) a tanuló(k) – kizárólag tanári, szakmai gyakorlat vezetői, iskolatitkári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
Oldal: 26
4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Diákönkormányzat (DÖK): Fontosnak tartjuk a Karrier – Adó Szakképző Iskolában, hogy a tanulóközösségek (osztályok) diákönkormányzatot működtessenek, még ha az iskola strukturális sajátossága okán a diákönkormányzat vezetőt és tagjait minden tanévben újra kell választaniuk. A diákönkormányzat közösségfejlesztési feladata: tanuló és tanulócsoportok érdekképviselete, iskolavezetéssel való kapcsolatkiépítés, diákjogok gyakorlásának lehetőség szerint, szabadidő szervezés, fórumok, vitaestek szervezése. A diákönkormányzat szervezeti felépítése: 1. Vezető: a tanulók választják meg. Feladat: Kapcsolattartás az iskola vezetősége és a tanulók között. Elvárandó, hogy a vezető a tanulókat érintő bármilyen kérdésben (problémában), előzetes megbeszélés alapján bizalommal forduljon az iskolavezetőség felé. Személyiségi jogokat tiszteletben tartva, véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet. Kérdéseire, feltevéseire, érdemi választ legkésőbb 15 naptári napon belül kap. 2. Tagok: osztályközösség által delegált osztálybizalmik. Feladatuk: Tanulók érdekképviselete. Munkájukat az általuk felért pedagógus segíti. A DÖK-nek évente gyűlést kell tartania, ahol az iskolavezetés által tájékoztatást kap, véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az iskola életére vonatkozó bármilyen kérdésben. Működésének leírása a Karrier – Adó Szakképző Iskola szervezési és működési szabályzatába is belefoglaltatik. A DÖK kapcsolattartás formái az alábbiak szerint várandó el: fórumok, gyűlések (évente – legalább – egyszer), osztálygyűlés – igény szerint, fegyelmi bizottságban való képviselet, az iskolavezetőség meghívása alapján képviselet az iskolavezetőségi és a nevelőtestületi értekezletekre.
Oldal: 27
A diákönkormányzatok létezése szinte minden iskolában természetes megjelenési formát öltött. Iskolánkban
központi
elvnek
tartjuk
a
diákönkormányzat
megalapítását
a
tanulói
érdekképviselet tényállását erősítve. A hatályos jogszabályok értelmében a diákönkormányzatok létrehozása nem kötelező, önkéntes alapon szerveződik össze, és működik.
4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai Szabadidős foglalkozások: Az iskolavezetés által különböző szabadidős- és kulturális programok megszervezése (táborok, kötetlen fórumestek, színház- és múzeumlátogatások, egyéb rendezvényekre való ellátogatás). Fontos szerepe az egyén személyiségének kialakításában van, megismerkedés a környezetével, saját nemzetének kultúrájával, egyben önmaga kiforrott identitásának megvalósításával. Minden megszervezett programon való részvét, ami a tanórán kívül esik önkéntes. Feladata: jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő szakemberekkel, olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése, olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.
5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, Oldal: 28
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Oldal: 29
6.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
tevékenység A szakképzések során a szakmai programok tanegységeinek, modulcsoportjainak és vizsgakövetelményeinek eredményes zárását csak olyan tanuló tudhatja a magáénak, aki rendelkezik részben alapvető tudásanyaggal. Minél homogénebb egy tanuló közösség intellektuális szintje, annál gördülékenyebben halad az oktatási tananyag elsajátítása. Az egyén személyiségbeli jellemzőit figyelembe véve, fejlett mentális és az adott szakma gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges fizikai, pszichomotoros képességekkel, speciális készségekkel is rendelkeznie kell. Az intellektualitás szintjét felmérve, tovább kell építeni a tanulástechnika eszközeit. Meg kell jegyeznünk, hogy ez nem csak a szakképzési évfolyam során válik a tanuló hasznára, hanem jövőbeni élethelyzeteiben is alkalmazni fogja tudni az üzleti élet palettáján. Az üzleti életbe beleolvadók számára elengedhetetlen a kreativitás, a körülmények és a dolgok több oldalról való megközelítése, és az innovatív döntések meghozatala. A pszichomotoros személyiségi területek és fizikai képességek kiéleződésével a szakmai munka sajátosságaihoz igazodhat a tanuló. Az elméleti és gyakorlati képzések során nagy hangsúlyt kell fektetni ezeknek a tulajdonságoknak a kifejlesztésére.
6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az ember élete során a tehetségre és képességeire alapozhat. Mindenkiben megvan a képesség arra, hogy megfelelő ösztönzéssel és támogatással maximálisan kiteljesíthesse adottságait. De oda kell figyelnünk, hogy a motiváció ne legyen manipulálás, illetve, hogy a képességek csak úgy tudnak fejlődni, ha lehetőséget adunk a megtanultak áttekintésére, alkalmazására, rendszerezésére. Az elméleti oktatás tananyagegység elsajátítása során az iskola lehetőséget nyújt tanulói számára a tanórai felkészülésre: egyéni foglalkozások lehetősége (felzárkóztatás, ismétlés), Oldal: 30
iskolai könyvtár (szakirányú könyvek ismeretének tanulmányozása), szakmaorientáció, modulzáró és vizsgafelkészítő konzultációk, szaktanterem használata tanórán kívül (egyénileg, vagy csoportosan) munkaerőpiac ismeretek közvetítése, valamint a magabiztos szereplés készségének kialakítása, viselkedési morálok fejlesztése. Meg tudjuk határozni a gyakorlati készségfejlesztés fő irányelveit is: A szakmai döntéshozatal, kimondottan a szakmai elméleti és gyakorlati problémák azonnali helyzetelemzésére, megoldóképességére és felelősségtudatára kell, hogy rávilágítsa a tanulót. Ide sorolhatóak a szakmai készségek kialakításának döntő szerepe a gyakorlati oktatás terén. Az elsajátítás elveit érvényesítve a terepen való részvétre komoly hangsúlyt kell fektetnünk. A kommunikációs és együttműködési készségek finomítása alapvetően a pedagógus szakmai (gyakorlati) tudásában rejlik. Személyes példamutatásával ki kell bontakoztatnia a tanulóban rejlő ez irányú – rejtett – képességeket. Az oktató-nevelő munka, a személyiségfejlesztés és a tehetségek felismerésének legfontosabb színterei: Tanítási óra Itt van lehetőség az egyénre szabott, differenciált feladatokkal, gyűjtőmunkával, szorgalmi feladattal sikerélményhez juttatni a tanulót, önálló munkára szoktatni, egyéni tempójához igazodni. A tanórán belüli forma lehet a csoportbontás, illetve olyan nívócsoport létrehozása, ahol a közel azonos képességű gyerekek egymást erősítve, serkentve haladhatnak. Lehetőséget adunk a tanulóknak egyéni fejlődési ütemük szerinti továbbhaladásra, melynek érdekében differenciált képességfejlesztést végzünk. A gyorsabban haladni képes tanulóknak a tananyag elmélyítése, mélyebb megértése, látókörük szélesítése, a motiváció fenntartása érdekében egyéni fejlesztő feladatokat dolgozunk ki.
Oldal: 31
A tehetséges diákok számára biztosítjuk, hogy képességeiket bemutathassák. Versenyekre készítjük fel és indítjuk őket, osztálykeretben, iskolai, városi és országos rendezvényeken szereplési lehetőségekhez juttatjuk őket, pályázati lehetőségeket kutatunk fel számukra. Tanórán kívüli tevékenységek Ezeket a tanulók öntevékenységekre építve, a tanulók igényei és az iskolai feltételek alapján szervezzük. Ezeken a részvétel önkéntes a diák részéről, szervezését a tanulók, a nevelőtestület, szülői közösség kezdeményezheti. Formái: diákkörök, nyelvtanfolyamok felkészítés a szakmai képesítő vizsgákra Tanulók iskolán kívüli tevékenysége A tanuló, a szülő és az osztályfőnök tudtával, írásbeli engedélyével részt vehet valamely intézmény, szervezet munkájában. Ha azonban ez a tevékenység meghaladja teherbíró képességét, károsan hat magatartására, tanulmányi eredményére, eltiltható e munkától. Formái: könyvtárlátogatás múzeum-, színházlátogatás, mozi szakmai kiállítások, bemutatók tanulmányi és osztálykirándulások tábor ismeretterjesztő előadások, kulturális rendezvények művészeti és kulturális szervezetek munkájában való részvétel A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: Oldal: 32
1. individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. 2. kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). 3. projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön- külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely
tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló
ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek: Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény Számítógép, mint fejlesztőeszköz, Videó, zenei anyagok, Kompetencia alapú tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltételek: A tanár gyerekközpontú beállítottságú legyen. Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás. Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a családsegítő szolgálat munkatársait.
Oldal: 33
6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Oktató-nevelő munkánkat csak akkor könyvelhetjük el eredményesnek, ha a Karrier – Adó Szakképző Iskolában végzett tanulók sikeresen zárta modul-, és záróvizsgáját. Nem beszélhetünk általánosságba, hiszen minden tanuló egyénileg más intenzitással motivált. A mindennapi apró sikerélményekben rejlik előrehaladásuk kulcsa. Számos olyan egyén lesz iskolánk tanulója, akik már kisebb, nagyobb kudarcélményben részesültek, mint például nem sikerült felvételizniük felsőfokú intézményekbe. A negatív élmények az első év tanévének kezdeti hónapjaiban befolyással bírhat tanulmányi munkájukra. Ebből kifolyólag a pedagógus feladata mérlegelni azt, hogy egy adott osztály tantárgyakban mért előrehaladása megfelel-e a kívánt szint mércéjének, s ha nem, feltárni az okát és megoldani a felmerülő problémát. A felzárkóztatás célja a szerény képességekből, a hozott hátrányokból adódó lemaradás csökkentése, egészségügyi vagy szociális okból a versenyt nem bíró tanulók segítése, alapkészségek fejlesztése, a tantervi minimumkövetelmények elérése. Módszertani eszközök az iskola életében: minőségi csoportos oktatás, egyénre szabott foglalkozások, (felzárkóztató foglalkozások: tananyagismétlés), egyéni képességeket felmért tanórai tanulás lehetősége, iskolai könyvtár; tankönyvek, szakmai könyvek, segédanyagok segítségével bővebb információszerzési lehetőség az adott tanegységben, számítógépterem használata egyéni, vagy csoportos kérésre (szoftver ismeretek) pedagógus belátásával szakirányú továbbtanulási lehetőség, irányvonal megadása.
6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A közösségi problémák egyike a magatartással küzdő tanulók. Szükséges idejében észrevenni, kiszűrni és orvosolni ezt a fajta nehézséget. Abban az esetben tudunk eredményes és hatékony munkát végezni, ha alapos ismeretséggel rendelkezünk a magatartási zavarok terén. Fel kell tudni mérnünk a leggyakrabban előforduló zavart viselkedési morálokat, mint: hipermobilitás, beszédzavar, hirtelen hangulatingadozás, Oldal: 34
hirtelen romló tanulmányi átlag, teljesítményromlás, túlzott félelem és szorongás, érzelemszegény, apatikus magatartás, közöny, passzivitás, agresszív megnyilvánulás, elkülönülés, közömbösség az osztályközösségre, személyekre, egyértelmű féltékenység, irigység stb. A zavaró viselkedés számbavételét követően meg kell vizsgálnunk a kiváltó okok lehetőségét; pszichológiai, szociális esetlegesen biológiai szinten. Ezeket szükség szerint fel kell tárni, ki kell elemezni, majd értékelni. A tényfeltárás során az alábbi három okozati tényezők tárulhatnak elénk: 1. Családi tényezőkből eredendően: a családi környezeti hatásból ered-e a család és az iskola ellentétéből fakad-e. 2. Iskolai tényezőből eredendően: túl magas követelmények, szigorú, autokratikus magatartási elvárások, vagy éppen engedékenység, irányítás nélküli nevelés, gúny, megszégyenítés. 3. Közösségi tényezőkből eredendően: beilleszkedési problémák, kedvezőtlen társas pozíciók (pl.: peremhelyzet). A lehetőségek feltárásában segítségünkre lehetnek: közvetlen kommunikáció, nyílt, bizalomra épülő beszélgetés a tanulókkal, a szociometriai felmérések, szülőkkel, gondozóval való kapcsolatfelvétel, tanulók magatartási moráljának figyelemmel kísérése, tanulót előzőleg tanító pedagógusokkal való kapcsolatfelvétel. környezeti helyzetfeltárás, elemzés. A tények feltárása sokat segíthet a magatartási gondokkal küzdő tanuló problémamegoldásán. A magatartási morál, illetve beilleszkedési zavarok megoldását, illetve enyhítését lehetőség szerint, az alábbi pedagógiai módszerekkel kívánjuk megvalósítani:
Oldal: 35
nyugodt, barátságos légkör megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi labilitásaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat a tanáraihoz, teljesíthető követelmények megteremtésével, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával, az ifjúságvédelmi felelőssel való együttműködéssel, következetes, a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával, iskolai programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával, az osztályközösség segítő erejének mozgósításával, a pozitív énkép, önértékelés kialakításának támogatásával (dicséret, biztatás), helyzetfelmérés szerinti probléma esetén pszichológus, vagy más külső szakember bevonásával.
6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az ifjúságvédelmi felelős és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja az ifjúságvédelemmel
összefüggő
problémák feltárása,
megelőzése.
Minden
pedagógus
közreműködik az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az ifjúságvédelmi felelős gondoskodik az ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megismertetéséről, mind a pedagógusok, mind a tanulók körében. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: tanulók tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, amelyekhez a problémáik megoldása érdekében fordulhatnak részt vesz a veszélyeztető okok feltárásában veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot
intézményekről,
Az intézmény ifjúságvédelmi feladatait közvetlenül az ifjúságvédelmi felelős látja el az osztályfőnökök segítségével. Az iskola ifjúságvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: A diákok fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. Iskolánk alapvető feladatai az ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a diákok problémáit meg kell keresni a problémák okait segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához Oldal: 36
jelezni kell a felmerült problémát a megfelelő fórumon. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: gyermekjóléti szolgálattal családsegítő szolgálattal polgármesteri hivatallal orvossal ifjúságvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják az ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: felzárkóztató foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások indulási hátrányok csökkentése differenciált oktatás és képességfejlesztés pályaválasztás segítése személyes, egyéni tanácsadás egészségügyi szűrővizsgálatok tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások) tájékoztatás a segítő szolgálatokról, szolgáltatásokról tájékoztatás a jogszabályokról (diákok – nevelőtestület) felvilágosító munka (osztályfőnöki órák) a káros szenvedélyekkel kapcsolatban.
6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok Magyarország egész területén jelen vannak, s sajnos iskolánkat is érintő jelenség. Itt most nem a mindennapi életben vett és elszenvedett hiányokról kell szót ejtenünk, hanem a hozott ismeretanyagban, műveltségállományban, viselkedéskultúrában. A pedagógusi munka során, rövid időn belül felmérhetők az egyéni hiányosságok, amelyeket személyre szabott módszerekkel egyensúlyba kell hozni. Ahhoz, hogy pontos képet kapjon a pedagógus kutatómunkája során az alapvető szociális hátrányokat kell megvizsgálnia, mint: 1. Családi szféra: életkörülmény (gazdasági helyzet, lakásviszonyok) családi szocializáció (szülők iskolázottsága, a kultúra, mint érték a családban) családi kapcsolatok (hagyományőrzés, erkölcsi, szociális és nevelési szokások)
Oldal: 37
2. Környezeti hatások: lakókörnyezet hatásai baráti kör 3. Az iskola, mint környezeti tényező: az intézmény hiányos tárgyi és személyi ellátottsága pedagógiai módszertan helytelen szerkezet felépítése a lemaradás leküzdésének módszerei A szociális hátrányok enyhítését szolgáló eszközök: felzárkóztató programok szervezése, szakkönyvek, segédanyagok könyvtári kölcsönözhetősége, tanulóink számára ingyenes használható digitális tudásanyag fejlesztése, beszerzése
7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény tanulóinak közösségét diákönkormányzat képviseli intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről
rendelkeznek
diákönkormányzat
egyetértési,
illetve
iskola
diákjainak
az
véleményezési érdekvédelmi,
jogukat
gyakorolhassák.
jogérvényesítő
A
szervezete,
tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Minden tanév szeptemberében osztályonként 1 főt választanak, akik képviselik diáktársaikat. A diákönkormányzatot segítő tanárt az iskola igazgatója bízza meg. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai életre vonatkozó bármely kérdésben, így pl.: a tanulók jutalmazási elveire, önkéntes munkára, környezetvédelmi akciók tervezésére, az iskolai hagyományok ápolására.
Oldal: 38
8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az intézményi
nevelő
és
oktató munkasegítése,
az
iskolai életben
résztvevők tevékenységének összehangolása feladata az iskolaszéknek. Az iskolaszék a diákönkormányzat, a nevelőtestület által választott és a fenntartó által delegált képviselőkből áll. Az iskolával kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek egy-egy képviselőt delegálhatnak az iskolaszékbe, szavazati joggal felruházott állandó meghívottként. Az iskolaszék szervezeti felépítését, jogait és kötelezettségeit a köznevelési törvény szabályozza. Működési rendjét saját szervezeti szabályzatában rögzíti. Az iskola tanulóinak véleménynyilvánítási formái, színterei: diákközgyűlés, osztálygyűlés diákönkormányzati ülés, osztályfőnöki óra, alkalmi felmérések, igazgatói megbeszélés.
8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Az iskola és a szülői ház közötti kapcsolattartás egyik formája a fogadóóra. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy iskolánkban felnőttoktatás zajlik, a szülőkkel való kapcsolattartás lazább, mint egy átlagos iskolában. Évente legalább két alkalommal szülői értekezleten és fogadóórán tájékoztatja a nevelőtestület a szülőket gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Az erre igényt tartó szülőknek módjában áll gyermekük előmenetelével vagy bármi mással kapcsolatban a szaktanárral vagy az osztályfőnökkel konzultálni. Az együttműködés feltételei: a tantestület és szülők/gondviselők közötti akadálymentes együttműködés: a szociálisan veszélyeztetett és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében, Oldal: 39
az iskolánk alapcéljai szerint; a tanulók személyiség fejlesztésének a családok szocializálódásának összehangolása, kölcsönös és rendszeres információáramlás, erkölcsi normák elvei szerinti kulturális viselkedés kialakítása, közösségformáló és nemzeti öntudatra való program közös kiépítése.
A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: Szülői értekezlet Fogadó óra (osztályfőnöki, szaktanári) Nyílt tanítási nap Írásbeli tájékoztató Szakkörök indítása Előadások szervezése Pályaválasztási tanácsadás Közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével. Osztály-család közös hétvége.
9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja 9.1.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk
célja
a
20/2012.
(VIII.
31.)
EMMI
rendelet,
24.
A
tanuló
tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok pontjában foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti rendeletben foglalt szabályozás szerint: Oldal: 40
65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit – így különösen – az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az
iskolában szervezik –
vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.
A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait
évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a
jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
9.1.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra különbözeti vizsgákra javító vizsgákra és pótló vizsgákra vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
Oldal: 41
9.1.3 Az értékelés rendje Az írásbeli vizsga rendje A felügyelő tanár feladatai: ülésrend kialakítása (a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék), a jegyzőkönyv vezetése, megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. Az
írásbeli
vizsgán
csak
a
vizsgát
szervező
iskola bélyegzőjével
ellátott
lapon,
feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola (javító szaktanár) gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként negyvenöt perc.
Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A vizsgázó indokolt kérésére, az igazgató engedélye alapján; az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető. A kijavított írásbeli dolgozatokat a javító szaktanár az iskola által kijelölt iskolai megbízottnak adja át, aki a dolgozat értékelését rávezeti az osztályozóvizsga jegyzőkönyvére. Oldal: 42
A szóbeli vizsga rendje Egy vizsgázónak egy napon legfeljebb 3 tantárgyból szervezhető vizsga. Legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat a teremben. Minimum 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani vizsgatárgyanként. A vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. A feleltetés időtartama 10 percnél több nem lehet. 1 alkalommal póttételt húzhat a vizsgázó. A következő tantárgy tételének kihúzása előtt legalább 30 perc pihenőidőt kell biztosítani, ez alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja a tanuló.
A szóbeli vizsga eredményét a kérdező szaktanár rávezeti az osztályozó vizsga jegyzőkönyvére. Az osztályozóvizsgák adminisztrációját az iskola által kijelölt személy végzi el. Az osztályfőnök vagy a vizsgára – iskola által kijelölt személy – adminisztrátor feladatai: osztályozóvizsgára kötelezettek névsorának összeállítása osztályozóvizsga jegyzőkönyvek elkészítése (megnyitása, zárása) a kijavított dolgozatok jegyzőkönyvhöz csatolása a megfelelő záradékok beírása a naplóba, törzslapba, bizonyítványba.
9.2 Osztályozó, javító-, különbözeti- és pótló vizsga A mindenkori érvényben lévő jogszabályok, rendeletek és szmsz-ek felhatalmazása alapján a tanulmányok alatti vizsgák ideje, részei, értékelése a Karrier – Adó Szakképző Iskolában e szabályzat szerint történik. 1. Osztályozóvizsga szabályzata A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból); más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. szakmai tantárgyak, idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték; a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozó vizsga letételére engedélyt kapott. Oldal: 43
Tudnivalók az osztályozó vizsgával kapcsolatban: Osztályozó vizsga a különbözeti vizsga kivételével évente 2 vizsgaidőszakban tehető: áprilisban és augusztusban. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából vagy 2 tantárgyból tehető osztályozó vizsga. Három évfolyam anyagából ill. több tantárgyból csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. Az osztályozó vizsga letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés kérelmét az áprilisi vizsgaidőszakra január 20-ig; az augusztusi vizsgaidőszakra pedig május 1-ig kell beadni az iskola igazgatójának címezve. Az osztályozó vizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők, kérelemre a tanuló vizsga előtt írásbeli tájékoztatást kaphat. Az osztályozó vizsga helye a Karrier – Adó Szakképző Iskola működési engedélyében meghatározott székhely vagy telephely, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Erre engedélyt az igazgató adhat. Az osztályozó vizsga napján a tanuló kérelmére mentesülhet a tanórák látogatásának kötelezettsége alól, egyébként az osztályozóvizsga napján, az 1-5. órán köteles megjelenni. A közismereti tárgyak, szakmai alapozó és szakosodó tantárgyak mindegyikéből írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni. Kivételt képeznek ez alól: informatika – gyakorlati vizsga és szóbeli vizsga, szakmai elmélet igényes gyakorlat és az (összefüggő) szakmai gyakorlat, ezekre a szakmai gyakorlati oktatás vezető és a szakoktató pedagógus gyakorlati vizsgatételsort állít össze, mely alapján a hallgató gyakorlati vizsga keretében köteles számot adni tudásáról. Jelentkezés osztályozó-vizsgára: Osztályozó vizsgára a megadott határidőig az iskola bármely tanulója beadhatja a jelentkezését - megfelelő indoklással, szaktanára javaslatával és aláírásával az iskolában használt jelentkezési lapon. A jelentkezéseket az osztályfőnök a megadott határidőig összegyűjti, véleményét a megfelelő helyre felvezeti (nagyon figyelve az alább felsorolt kritériumoknak való megfelelésre és arra, hogy a tanulónak adott évfolyamból ne legyen korábbról érdemjegye), aláírja és leadja az iskolatitkáriba. A jelentkezés elfogadásáról a szaktanár, az osztályfőnök és az iskolavezetés véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Döntését határozatban közli a tanulóval és gondviselőjével (az augusztusi vizsgaidőszak esetén) június 15-ig. (Az áprilisi vizsgaidőszak esetén február 15 –ig) Oldal: 44
Az iskolatitkár összesíti minden vizsgaidőszakban a jelentkezéseket; az engedélyezett vizsgák összesítését átadja az érintett osztályfőnököknek, akik aláíratják a tanulóval ennek tudomásul vételét. Az engedélyezés feltételei: Pozitív döntés csak abban az esetben várható, ha a tanuló az alábbi feltételek mindegyikének megfelel: az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése; nincs igazolatlan órája az adott félévben; tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,0 volt; az adott tantárgyból a tanuló előző félévi és év végi eredménye legalább jó (4); az osztályozóvizsgára való jelentkezést megelőző félévben nem bukott egy tárgyból sem; magatartása és szorgalma legalább jó (4). A fentiektől eltérő esetben egyéni mérlegelés alapján az igazgató dönt. A vizsga lebonyolítása: Az írásbeli osztályozó vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, idegen nyelven tanult tantárgyakból a törvényi előírásnak megfelelően 60 perc. Egy napon két írásbeli vizsgát lehet tenni. A szóbeli osztályozó vizsgát az iskola tanáraiból alakított 3 tagú vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, az adott tantárgyat tanító vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 10 perc. Az a tanuló, aki feladatát legalább elégséges szinten nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli). Oldal: 45
Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, ebben az esetben vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült, eredménye elégtelen. Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. A szóbeli vizsgát évfolyamonként más-más napon kell lebonyolítani. A felsőbb évfolyam vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgájának szóbeli részén megfelelt. Az osztályozó vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik. Az osztályozó vizsga nem ismételhető meg! Sikertelen osztályozó vizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Az eredményhirdetés legkésőbb az a vizsgaidőszak utolsó vizsganapját követő napon. Az eredményhirdetésig a tanároknak titoktartási kötelezettsége van. Az eredményhirdetésen a megjelenés kötelező. Osztályozó vizsga hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók esetén: Amennyiben a tanulók dolgozatírásokról rendszeresen hiányoznak, témazáró dolgozataikat évente 2 pótdolgozat-író napon teljesíthetik. Egy tantárgyból két dolgozatot vagy maximum két tantárgyból 1-1 dolgozatot tudnak így pótolni egy pótnapon. Az egyeztetés osztályfőnöki kötelesség, vita esetén az igazgató dönt. Ha még így sem sikerül elegendő, a Pedagógiai Programban előírt számú érdemjegyet szerezni a tanuló nem osztályozható. Az osztályozó vizsga időpontja a nem osztályozható tanulók esetében január utolsó hete az első félévi tananyagból. Az év végi osztályozó vizsgán a tanév teljes anyaga kerül számonkérésre június 15-ig. Amennyiben ez nem sikerül, vagy a tanuló nem jelenik meg, a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát köteles tenni. Oldal: 46
2. Különbözeti vizsga szabályzata Különbözeti vizsga az igazgató döntése alapján bármikor tehető. A különbözeti vizsgával kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni: A különbözeti vizsgára az évközi tanévbe csatlakozás alkalmával jelentkezik a hallgató I. félév október 1-ig, illetve keresztféléves képzés esetén II. félév március 1-ig. A vizsgaengedélyt az igazgató adja, és ő állapítja meg a különbözeti vizsga anyagát is, kivéve, ha valaki külföldi bizonyítvány alapján jelentkezik vizsgára. A különbözeti vizsga, vizsgatevékenységét és a vizsgatevékenységek számát a tantárgyak alapján az intézményvezető határozza meg. Ennek formái: írásbeli, írásbeli (számítógépen), szóbeli és gyakorlati. A különbözeti vizsga azokra a tantárgyakra illetőleg tananyagokra terjed ki, amelyeket a tanuló az érvényes tantervből és bizonyítványból megállapíthatóan az előző osztály(ok)ban nem tanult. Ha a tanulónak tanulmányai folytatásához egynél több tantárgy, v. évfolyam anyagából kell különbözeti vizsgát tenni, akkor engedélyezhető számára az összevont különbözeti vizsga letétele. A vizsga idejét és helyét az intézményvezető határozza meg. A vizsgáztató pedagógusok lehetőleg annak az osztálynak a tanárai legyenek, amelyben a sikeres vizsga letétele után a tanuló folytatja tanulmányait. A vizsga lebonyolítása az osztályozó vizsgára vonatkozó szabályok szerint történik. A különbözeti vizsga nem nyilvános. A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni és a vizsga eredményét a tanuló bizonyítványába, a naplóba és a törzskönyvbe is be kell vezetni. A külföldi bizonyítvány alapján különbözeti vizsgát tett tanulónak új bizonyítványt kell kiállítani, és a jegyzet rovatba be kell jegyezni a különbözeti vizsga eredményét.
3. Javítóvizsga szabályzata Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsgán szerzett elégtelent. A javítóvizsgára utasított tanuló vizsgát csak az igazgató által megállapított napon tehet. A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. A vizsga előtt legalább 30 nappal független vizsgabizottság kérhető. A vizsga idejét közzéteszi az iskolatitkár – igazgatói jóváhagyás után – az iskola honlapján és az iskola faliújságján. A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után.
Oldal: 47
A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz. A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani. Kivéve, amennyiben a hallgató a szakmai vizsga során: a vizsgázó igazolható ok nélkül nem jelent meg a vizsgázó a szakmai vizsgát igazolható ok nélkül megszakította a vizsgázó a szakmai vizsgán szabálytalanságot követett el Ezek kivételes esetekben a javítóvizsga szabályzata a központi szakmai és vizsgaszervezési szabályzatokon alapszik, szakmacsoport, azon belül is OKJ-s szakma szerinti besorolás szerint. Lebonyolítása a szakma szerinti SZVK szerint történik. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, a tantárgynak megfelelő szakos vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. Ha a bizottság létszáma bármilyen okból csökken, a vizsgát fel kell függeszteni a harmadik tag megérkezéséig! A javítóvizsga nem ismételhető meg! A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök vagy az oktatásszervező írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó vizsganapját követő napon.
4. Pótló vizsga szabályzata Pótló vizsgát tehet az a tanuló, akinek a szakmai vizsgát neki fel nem róható okból nem kezdte meg, illetve a jelölt a szakmai vizsgát igazolható okból nem tudta befejezni. A pótló vizsga szabályzata a központi szakmai és vizsgaszervezési szabályzatokon alapszik, szakmacsoport, azon belül is OKJ-s szakma szerinti besorolás szerint. Lebonyolítása a szakma szerinti SZVK szerint történik. Oldal: 48
5. Általános vizsgaszabályok Az osztályozó- javító, különbözeti- és pótló vizsgáról jegyzőkönyvet kell kiállítani, amely osztályozó-, javító, különbözeti- és pótló vizsga esetén az A. Tü. 950. r. számú; a vizsga ülésrendjének jegyzőkönyve esetén az A. Tü. 511. r. számú nyomtatvány felhasználásával készül. Az ülésrendre vonatkozó jegyzőkönyvbe be kell írni a vizsga típusát (osztályozó, javító, különbözeti), a tantárgyat, a vizsga időpontját, a vizsgacsoportot, a tanulók nevét, számát, az ülésrendet, a tanterem számát, a tételbontás idejét, a várható befejezés időpontját. Fel kell vezetni az időpontot is, amikor a tanuló a dolgozatot beadta. A megfelelő helyen szerepeljen a felügyelőtanár neve, az üres részeket ki kell húzni. Az ülésrendre vonatkozó jegyzőkönyvön kívül a vizsgák jegyzőkönyveinek tartalmaznia kell a vizsga megnevezését, az érintett tanárok nyomtatott nagybetűvel írt nevét, aláírását; a tantárgyat, az évfolyamot, a számon kért tételek címét, a vizsga dátumát, a javasolt és végleges érdemjegyet. Hiánytalanul ki kell tölteni a tanuló adatait, törzslapszámát, a vizsgabizottság határozatát (bélyegzővel v. kézírással), a jegyzőkönyv dátumát, mely az eredményhirdetés dátuma. Az üresen maradt részeket ki kell húzni. A hiánytalanul kitöltött jegyzőkönyveket az igazgatóhelyettes ellenőrzi, jóváhagyása után az iskolatitkáriban kell leadni. A szabályok betartása fegyelmi felelősséggel járó kötelesség! Az osztályozó-, különbözeti-, és javítóvizsgához rendelt vizsgatevékenységeik formáit, tételeit a szakmai gyakorlati oktatásvezető, a szakoktató és az osztályt tanító pedagógus állítja össze.
5.1 Magasabb évfolyamra lépés feltételei A magasabb évfolyamra való lépés feltételei a tanuló számára abban az esetben teljesülhetnek, amennyiben az adott szakma képzési követelményeiben (helyi tanterv) meghatározott követelményeket (beleértve a szakmai gyakorlat követelményeit is) az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.
Oldal: 49
A tanuló magasabb évfolyamra akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette, és nem lépte túl a megengedett hiányzási keretet. A követelményrendszer teljesítését a pedagógusok a tanuló(k) év/félév közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az adott tantárgyak alapkövetelménye az „elégséges” év/félév végi osztályzat megszerzése. Amennyiben a tanuló a tanév/félév végén bármelyik tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet/félévet megelőző augusztus/ árpilis hónapban javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie. Ez az állítás akkor állja meg a helyét, ha: 1. a tanuló jogviszonya (nem tanköteles tanulónak) – az igazolt igazolatlan mulasztása egy tanítási évente a kötelező óraszám tekintetében a törvényben előírt %-ot meghaladta /a szabályzatok értelmében az iskola legalább 2 alkalommal figyelmeztette a tanulót az igazolatlan mulasztás következményeire/ – megszűnik. 2. a tanuló abban az esetben nem osztályozható a tanítási év végén – egy tanítási évben az elméleti és gyakorlati órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a gyakorlati órák 30%-át – kivéve, ha egyéni kérelem alapján, a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 3. az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a magatartás osztályzatot is befolyásolja.
5.2 Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében Az iskolánkban tanított OKJ-s szakképzéseket a beszámíthatóság figyelembe vételével kívánjuk oktatni. Ki kell emelnünk azt a tényt, hogy az előzetes tudás nem egyenlő a bemeneti kompetenciákkal. A beszámítás alapelvei: 1. Amennyiben a tanuló érettségi utáni képzésben (pl. felsőoktatási intézményben megkezdett és abbahagyott tanulmányok esetén) tanulta valamelyik tantárgyat, kérheti annak felmentését. 2. Amennyiben a tanuló valamely más szakképző intézményben kezdte meg szakképzési tanulmányait, kérheti előzetes tudásának felmérését, illetve különbözeti vizsgával bekapcsolódhat intézményünk formális képzési folyamatába. 3. Az idegennyelű tantárgyak alóli felmentést kizárólag államilag elismert nyelvvizsga (pl. Origo, Telc, Trinity… stb.) bizonyítvánnyal rendelkező tanuló kérheti, de csak abban az esetben, amennyiben a tanegységet oktató tanár megerősíti (írásbeli szakvélemény) a mindenkor tudás igazolt szintjét.
Oldal: 50
4. A moduláris képzés alapkövetelménye, hogy a korábban teljesített és bizonyítvánnyal igazolt szakmai modulokhoz tartózó tananyagegységek tanulása alól a tanuló felmentést kérhet. Az alapelvek mindegyik esetében érvényes: kérelem benyújtása (tartalmi követelményben a kért tantárgyakból való felmentést) iskolánk igazgatójához, mellékelten csatolva a hivatkozott bizonyítvány (OKJ, nyelvvizsga), index fénymásolatát. Az ügyintézés menetében az érdemleges válasz 30 munkanapon belül történik.
Oldal: 51
III. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 1. A választott kerettanterv megnevezése szakmacsoportonként A választott kerettanterv megnevezését és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza
1.1 Nappali képzésben:
Ssz.
OKJ száma
Szakma megnevezése
Nappali (óra) II. Összesen évf.
Ebből szabadsáv 2 évre
I. évf.
Ögy.
1260 1260
160 160
1120 1120
2540 2540
272 272
1260
160
1120
2540
272
1260 1260
160 160
1120 1120
2540 2540
272 272
1260
160
1120
2540
272
1260 1260
160 160
1120 1120
2540 2540
272 272
1260
160
1120
2540
272
1260 1260 1260
160 160 160
1120 1120 1120
2540 2540 2540
272 272 272
1260
160
1120
2540
272
1260
160
1120
2540
272
1260
0
1120
2380
272
1260
0
1120
2380
272
1260 1260
160 160
1120 1120
2540 2540
272 272
Egészségügyi szakmacsoport 1. 2.
54 720 01 52 723 01
3.
52 723 02
4. 5.
52 723 03 54 726 01
Egészségügyi asszisztens Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Gyógy- és sportmasszőr
Szociális szakmacsoport 1.
54 761 02
2. 3.
34 762 01 54 762 03
Kisgyermek-gondozó, nevelő Szociális gondozó és ápoló Szociális szakgondozó
Oktatási szakmacsoport 1.
54 140 02
Pedagógiai- és családsegítő
Informatikai szakmacsoport 1. 2. 3.
54 481 02 54 481 04 54 481 05
4.
34 523 02
5.
54 213 05
Gazdasági informatikus Informatikai rendszergazda Műszaki informatikus Számítógép-szerelő, karbantartó Szoftverfejlesztő
Közgazdasági szakmacsoport 1.
54 344 01
2.
54 344 03
Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző
Ügyviteli szakmacsoport 1. 2.
54 346 01 54 346 02
Irodai asszisztens Ügyviteli titkár
Kereskedelem-marketing, üzleti kommunikáció szakmacsoport 1.
54 345 01
Logisztikai ügyintéző
1260
160
1120
2540
272
1260
160
1120
2540
272
Vendéglátás turisztika szakmacsoport 1.
54 812 03
Turisztikai szervező, értékesítő
Oldal: 52
1.2 Esti képzésben: Esti (óra) Ssz.
OKJ száma
Szakma megnevezése
I. évf.
Ögy.
II. évf.
Összesen
Ebből szabadsáv
630 630 630
80 80 80
560 560 560
1270 1270 1270
136 136
630 630
80 80
567 564
1277 1274
136 136
630
81
563
1274
137
633 504
80 80
560 409
1273 1089
119 96
630
81
561
1272
137
630
80
561
1271
137
631 631 631
82 82 82
561 561 564
1274 1274 1277
137 137 137
632
80
621
1333
119
667
82
561
1310
137
634
0
562
1196
137
492
0
207
723
24
634
0
561
1195
137
Irodai asszisztens
631
83
561
1275
137
Idegen nyelvi titkár
472
50
464
1010
24
Ügyviteli titkár
631
83
561
1275
137
Egészségügyi szakmacsoport 1. 2.
54 720 01 52 723 01
3.
52 723 02
4. 5.
52 723 03 54 726 01
Egészségügyi asszisztens Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Gyógy- és sportmasszőr
136
Szociális szakmacsoport 1.
54 761 02
2.
34 762 01 33 762 01 0010 33 02 54 762 03
3. 4.
Kisgyermek-gondozó, nevelő Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és ápoló Szociális szakgondozó
Oktatási szakmacsoport 1.
54 140 02
Pedagógiai- és családsegítő
Informatikai szakmacsoport 1. 2. 3.
54 481 02 54 481 04 54 481 05
4.
34 523 02
5.
54 213 05
Gazdasági informatikus Informatikai rendszergazda Műszaki informatikus Számítógép-szerelő, karbantartó Szoftverfejlesztő
Közgazdasági szakmacsoport 1.
54 344 01
2.
52 344 01 0000 00 00
3.
54 344 03
Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző
Ügyviteli szakmacsoport 1. 2. 3.
54 346 01 54 346 01 0010 54 01 54 346 02
Kereskedelem-marketing, üzleti kommunikáció szakmacsoport 1.
54 345 01
Logisztikai ügyintéző
630
80
561
1271
137
630
81
563
1274
137
Vendéglátás turisztika szakmacsoport 1.
54 812 03
Turisztikai szervező, értékesítő
Oldal: 53
2. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.
Szabadon tervezhető órakeretek a szakképzési évfolyamok két éves lebontásában elmélet és gyakorlat % arányának meghatározásában: 1.1 Nappali képzésben: Óraterv a helyi tantervhez – szabadon tervezhető órakeretek
Ssz.
Tantárgyak
1. sáv
Tanulástechnikai tréning Osztályfőnöki óra Etika Idegen nyelvi oktatás Munka-, tűzés balesetvédelmi oktatás Informatikai oktatás Elsősegélynyújtási oktatás
Elmélet %
Gyakorlat %
1/11 E Gy
2/12 E Gy
2. sáv
6 6 36 50
50
3. sáv
54
6
6 6 6 40 60
40
32
6 6 49
33
6
6
12
6
6
76 50 126
6
12
6
6
60
6 6 50
40
6 12
67 45 112
6
40
52 12
64 64 128
6
6
6 6 14
6 6 46 6
72 72 144
Összesen: Tanulástechnikai tréning Osztályfőnöki óra Etika Idegen nyelvi oktatás Munka-, tűzés balesetvédelmi oktatás Informatikai oktatás Elsősegélynyújtási oktatás
2/14 E Gy
6
Összesen: Tanulástechnikai tréning Osztályfőnöki óra Etika Idegen nyelvi oktatás Munka-, tűzés balesetvédelmi oktatás Informatikai oktatás Elsősegélynyújtási oktatás
1/13 E Gy
6 6 59
40
6
6
12
6
6
86 58 144
11 77 51 128
6 6 58
6
33
55
6
6
12
6
6
6 6 21
6 68
6 12
40
65
6
6
13
6
6
11
Oldal: 54
50 76 126
Összesen:
4. sáv
Tanulástechnikai tréning Osztályfőnöki óra Etika Idegen nyelvi oktatás Munka-, tűzés balesetvédelmi oktatás Informatikai oktatás Elsősegélynyújtási oktatás
45 67 112
57 87 144
52 76 128
6 6 6 64 70
30
6 26
78
6
6
6
12
6
6
100 44 144
Összesen:
26 12
90 38 128
1.2 Esti képzésben: Óraterv a helyi tantervhez – szabadon tervezhető órakeretek
Ssz.
Tantárgyak
1. sáv
Tanulástechnikai tréning Osztályfőnöki óra Etika Idegen nyelvi oktatás Munka-, tűzés balesetvédelmi oktatás Informatikai oktatás Elsősegélynyújtási oktatás
Elmélet %
Gyakorlat %
1/11 E Gy
2/12 E Gy
2. sáv
3 3 18 50
50
3. sáv
27
3 3 23
3
6
3
3 36
6
32
72 3
40
16
3
3 3 25
17
3
3
6
3
3
38
25
34
22
3 3 7
20
3 3 30
20
3
3
6
3
3
43
29
56
6
39
72
3 60
3 3 25 3
5
63
40
32 65
3
3 3 20 60
26
3
3
36
Összesen: Tanulástechnikai tréning Osztályfőnöki óra Etika Idegen nyelvi oktatás
2/14 E Gy
3
Összesen: Tanulástechnikai tréning Osztályfőnöki óra Etika Idegen nyelvi oktatás Munka-, tűzés balesetvédelmi oktatás Informatikai oktatás Elsősegélynyújtási oktatás
1/13 E Gy
26 65
3 3 29
14
29
3 3 11
3 34
20
33
Oldal: 55
Munka-, tűzés balesetvédelmi oktatás Informatikai oktatás Elsősegélynyújtási oktatás Összesen:
4. sáv
Tanulástechnikai tréning Osztályfőnöki óra Etika Idegen nyelvi oktatás Munka-, tűzés balesetvédelmi oktatás Informatikai oktatás Elsősegélynyújtási oktatás
5
3 3
6
3
3
25
38
3 5
22
63
34
Az
oktatásban
3
6
3
3
29
43
56
6
26
72
39 65
3 3 3 32 70
30
3 13
3
Összesen:
3.
3
tankönyvek
3
6
3
3
50
22
és
14
3
72
alkalmazható
39
6
45
20 65
taneszközök
kiválasztásának elvei A Karrier – Adó Szakképző Iskola évfolyamain biztosítanunk kell az egyes tantárgyak feldolgozásához szükséges taneszközöket. Ezek meghatározásában döntő szerepe van a szaktanár javaslatának. Követelmények, amire oda kívánunk figyelni: Írott formai, könyvek és taneszközök követelményei: tartalmazza mindazt az ismeretanyagot, melynek elsajátítását a szakképesítés szakmai és vizsga részei megkövetelnek, az ismeretanyagon belül, tartalmazza a modern szaktudományok elvárt szintjét, tudományos, elfogadható és tárgyilagos kidolgozását (kiemelések, tartalmi szerkezet, összefoglalók, érdekfeszítő olvasmányok – egységes szerkezetben), technikai-esztétikai kivitelezés (tipográfia, grafikai szerkesztés, színdinamika, stílus, értelmezhető szövegkörnyezet), a taneszközök, szak-, tankönyvek ára feleljen meg annak a követelménynek, amely a magasabb jogszabályban foglaltak alapján évente meghatároznak, a taneszközök kritériumai szerint olyanokat kívánunk kiválasztani és alkalmazni, amely több tanéven keresztül is használható, a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, Oldal: 56
nyomtatott tankönyv, munkafüzet, melyeket az oktatási miniszter hivatalosan szak, tankönyvnek nyilvánított (E-book). Iskolánk egyéni megvalósítását képezi, hogy minél több elektronikus segédanyagot, intranetes formában kívánunk a tanulóink számára ingyenesen hozzáférhetővé tenni, így csökkentve a családok terheit. Folyamatosan szeretnénk bővíteni könyvtárunkat, hogy széleskörű tudástárat tudjunk biztosítani pedagógusaink és tanulóink számára.
3.1
A
nemzeti
alaptantervben
meghatározott
pedagógiai
feladatok
helyi
megvalósítása mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat
Oldal: 57
3.2 A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Minden általános műveltségi és szakképzési formában az azonos tantárgyat tanító szaktanárok együttesen választják ki a használatos tankönyveket. Választásukat az igazgató hagyja jóvá. Iskolai szinten a használatos tankönyvek egységesek. Ez alól indokolt esetben eltérést csak az iskola igazgatója engedélyezhet Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be. A taneszköz szakmailag hiteles tananyagot közvetítsen. Biztosítsa a tananyag egymásra épülését, ezért a tankönyvcsaládokat részesítjük előnyben. Építsen az életkori sajátosságokra a tantervi célok és követelmények maximális figyelembevételével. Legyen szakmailag és didaktikailag kimunkált; tanítható és tanulható. Figyelembe vesszük a diákok anyagi helyzetét is
3.3 A kiválasztás szempontjai: a tankönyv tartalma, valamint a helyi tanterv és a képzési programok követelményeinek összhangja, tanulhatóság, didaktikusság, a tananyagtartalom korszerűsége, jó motivációs bázis (színes, esztétikus, logikus), az otthoni tanulásra való alkalmasság, hasznosság és a tankönyv árának összhangja, a tankönyv tartóssága. Diákjaink felkészítését a szakmai vizsgán való sikeres helytállásra helyi fejlesztésű oktatási segédanyagok elkészítésével támogatjuk.
3.4 Egyéb tanulmányi segédletek: segítse a tanulót a tananyag elsajátításában, legyen alkalmas a differenciált képességfejlesztésre, segítse elő az önálló tanulást. Az
évfolyamokon
a
különféle
modulok
feldolgozásához
szükséges
kötelező
tanulói
taneszközöket a szaktanárok szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Oldal: 58
A tankönyvrendelés Minden év augusztus 30-ig kell elkészítenie a következő tanévre szóló tankönyvrendelést a pedagógusok, szaktanárok véleményének kikérésével. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – beleértve a tankönyvtámogatást, a tankönyvkölcsönzést – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.
4. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskola által az egyes szakokon meghirdetett tantárgyakat minden tanulónak fel kell vennie. Ezzel összefüggésben a legfontosabb előírások: Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. rendkívüli esetben a választás módosítására szeptember 15-éig, - az órarend ismeretében - van lehetőség. A módosítást az igazgató engedélyezheti, írásbeli kérelem alapján. tanév közben csak a szaktanár ajánlása alapján, és az igazgató engedélyével van lehetőség a választott képzés módosítására.
5. Projektoktatás A projekt sajátos tanulási egység, melynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a legfőbb összefüggések feltárása. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. Lényeges vonása, hogy
Oldal: 59
az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain. Életszerű problémákból indít és a résztvevők széleskörű tapasztalataira épül.
6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az integrációs felkészítés kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a tanulóhoz. Az IPR működtetésének jellemzői a be- és elfogadó szemlélet, a tanulóbarát környezet, az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása a nevelés, tanulás-tanítás folyamatában, a széleskörű tevékenységformák biztosítása, az egyéni bánásmód, az optimális fejlesztés, a kapcsolatfejlesztés, a párbeszéd jellemzi intézményünket. Az IPR működésének megnyilvánulási formái intézményi szinten a hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai módszerek, iskolai tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon (Pl. differenciált tanulásszervezés, tevékenységközpontú ismeretközvetítés, kooperatív tanulás, projektoktatás, drámapedagógia, stb.); az infokommunikációs eszközök intenzívebb tantermi használata (a tanulók a napi tanulási gyakorlatban használják a számítógépet, tudnak ismereteket szerezni, elmélyítik az internetről, az SDT-ből, fokozatosan felhasználói szinten kezelik a számítógépet); a tanulóbarát intézményi környezet megléte (hagyományos helyett csoportmunkára alkalmas csoportszobai, demonstrációs termi, osztálytermi be- és elrendezés); Oldal: 60
a széleskörű tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős programok biztosítása a pedagógus ismeretközvetítő szerepe helyett facilitátor szerep kerül előtérbe; a társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítésében Az IPR működésének megnyilvánulási formái az egyén szintjén: A differenciált tanórai tanulásszervezés, valamint a fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó és az érdeklődési körnek megfelelő szakköri tanórán kívüli foglalkozások biztosítása, melynek eredményeként a lemorzsolódási, továbbtanulási, kompetenciamérési eredmények az érintett tanulók körében folyamatosan javuló mutatókat érnek el. Fokozott figyelem irányítása az érintett tanulókra, pozitív befogadó intézményi attitűddel, folyamatos pozitív mintaadással. Az
inkluzív
intézményi
pedagógiai
attitűd,
a
befogadó
szemlélet
erősítése
a
pedagógusokban, a tanulókban és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, a sajátos nevelési igényű és a roma gyermekek, tanulók iránt.
A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Az önálló tanulást segítő fejlesztés: a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok a tanulók önálló – életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése: tantárgyi képességfejlesztő programok kommunikációs képességeket fejlesztő programok Szociális kompetenciák fejlesztése: közösségfejlesztő, közösségépítő programok mentálhigiénés programok előítéletek kezelését szolgáló programok A szociális és életvitel kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges elemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció. A társas viselkedés terén az empátia, a kommunikációs és Oldal: 61
kooperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő, kezelő, megoldó képesség. Éppen ezért az integráció társadalmi jelentősége szempontjából alapvető jelentőségű képességterületről van szó, ami nem csak a hátrányos helyzetű gyerekeknek fontos; a nem hátrányos helyzetű tanulók éppen a heterogén osztályok révén sajátíthatják el például az interkulturalitás, a tolerancia, az előítélet mentesség elengedhetetlen kompetenciáit.
Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek patrónusi, mentori vagy tutori rendszer együttműködés civil (pl. tanodai) programmal Az integrációt elősegítő módszertani elemek egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés kooperatív tanulásszervezés projektmódszer drámapedagógia A korszerű tanulásszervezési formák alkalmazása a tanórákon jelentősen növeli a sikeres integráció esélyét, hiszen ez adja a tanítási folyamatnak azt a keretét, melyben lehetőség van az eltérő fejlettségű, motiváltságú tanulók minél sikeresebb fejlesztésére. A korszerű tanulásszervezési formák alkalmazása során lehetőség van - a frontális módszerrel szemben a tanórán minden tanuló megszólítására, aktivizálására, az egyéni haladás biztosítására.
A tanári együttműködés formái értékelő esetmegbeszélések problémamegoldó fórumok hospitálásra épülő együttműködés Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban
Oldal: 62
7.
Az
iskolai
beszámoltatás,
az
ismeretek
számonkérésének
követelményei és formái Intézményünkben, a sajátosan felállított értékelési alapelvek követésével kívánunk hosszú távon dolgozni. Fontosnak tarjuk a szaktanárokra kiterjedő értékelési rendszer működtetését, melyben az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége a mérvadó. Az év végén a tanuló a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban, vagy szakmai prezentáció formájában tanúbizonyságot tehet. Az egyes témakörök, vagy modulok végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit írásbeli feladatsor, vagy szóbeli beszámoló alapján tehetik meg. Az évközi teljesítmény mérését a közoktatási törvény szabályozza. Az osztályozás vagy értékelés annak a szaktanárnak a feladata, aki az adott tantárgyat tanította. A pedagógus a tanuló előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, illetve tanév/félév végén osztályzattal minősíti az érdemjegyek alapján. Az év végi értékelés az egyén egész éves munkája alapján kell, hogy történjen. Iskolánk helyi tanterve a szakközépiskola és szakképzőiskola képzési forma alapján készült. A helyi tantervben és az általunk oktatott valamennyi szakma esetében a helyi képzési programban határozzuk meg: a tanított tantárgyakat, az óraszámokat, az előírt tananyagot, a követelményeket. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Oktatási-nevelési céljaink közül az egyik legfontosabb az, hogy a tanulók saját lehetőségeinek optimumáig jussanak el. E cél megvalósulásában kiemelkedő szerepe van az értékelésnek.
Iskolánkban alkalmazott értékelési módok: Diagnosztikus értékelés Célja a tanulók indulási tudásszintjének felmérése, sikeres továbbhaladás előkészítése. Oldal: 63
Osztályzattal nem értékeljük, a hiányosságokra felhívjuk a figyelmet, és megszervezzük a hiányok pótlását. Ezek lehetnek: a szaktanár által összeállított feladatlapok. Formatív értékelés Célja a visszacsatolás, a továbbhaladás előkészítése. Eredményét lehet osztályozni, de célszerűbb csak szóban vagy írásban értékelni. Szummatív értékelés Tematikus egység lezárását követi, Célja annak megállapítása, hogy a tananyagegységet milyen szinten sajátították el a tanulók. Ezek az osztályzatok döntőek a félévi vagy az év végi érdemjegy megállapításában. Osztályozó vizsga • Iskola osztályozó vizsgát a tanítási év folyamán bármikor szervezhet. • Az osztályzatok megállapításához kötelező vizsgát tennie: ▪ ▪ ▪ ▪
a tanórai foglalkozás alól felmentett diáknak, a tantervi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítő diáknak, a mulasztások miatt nem osztályozható tanulónak, amennyiben ezt a nevelőtestület engedélyezte, más iskolából átvett tanulónak, ha az iskola igazgatója előírja.
Mulasztás esetén: • Ha a tanuló mulaszt, a következő órán nem számoltatható be abból a tananyagból, amelynek a tárgyalásán nem volt jelen. • Hosszabb mulasztás esetén lehetőséget kell adni a tananyag pótlására és csak azután számoltatható be – ebben az esetben viszont a tanuló kötelessége a szaktanár által megadott időpontig a beszámolást pótolni. Az eredményértékelés számszerűsítése ötfokozatú osztályozással történik. A tanulók teljesítménye csak egész érdemjeggyel értékelhető, tört osztályzatot és egyéb jelöléseket a naplóban nem alkalmazhatunk. Minden osztályzat egy héten belül kerüljön be a naplóba. A félévi érdemjegyek száma minimum a heti óraszám plusz egy.
Oldal: 64
A pedagógustól elvárandó értékelések alkalmazása: 1. Diagnosztikai értékelés: nagyobb tematikus egység kezdeténél a tanuló indulási szintjének felmérése. Jelentősége: az itt tanúsító hiányosságokra az egyén figyelmét fel kell hívni. 2. Folyamatjellemzésre alkalmas értékelés: a tanuló aktuális tudását méri fel. Jelentősége: visszaigazolást az a szaktanár részére módszertana eredményességéről. 3. Összegző értékelés: nagyobb egységek végén, illetve a tananyag kiemelt részeinél kell alkalmazni. Jelentősége: Relatív rálátási módot ad a tanulók képességeiről, ismereteiről, kreativitásáról a pedagógus számára. Az átlátható követelményeket és a hagyományos 5 fokozatú skála alkalmazását használjuk az osztályozásban.
7.1 Írásbeli feladatok értékelése Írásbeli feladatoknál4 a tanuló tudásának értékelése: 100 – 90 %
jeles (5)
89 – 80 %
jó (4)
79 – 65 %
közepes (3)
64 – 50 %
elégséges (2)
49 – 0 %
elégtelen (1)
Minden szakmacsoport tekintetében az SZVK (Szakmai és vizsgakövetelmény) előírása az elsődleges irányadó. Az írásbeli feleletek dokumentációt legalább a szakmai vizsga zárásáig köteles megőrizni az iskola.
Megjegyzés: A százalékok javasolt mértékeknek tekintendőek, tájékoztató jellegűek. Az iskola a változtatás jogát fenntartja.
4
Oldal: 65
Az írásbeli számonkérés fajtái: •
Kis beszámoló (előre megadott témából)
•
Részösszefoglaló dolgozat (előre bejelentett)
•
Témazáró dolgozat (előre bejelentett): egy tanítási napon lehetőség szerint kettőnél több témazáró dolgozat nem írandó az adott osztályban, illetve tanulócsoportban. A témazáró dolgozatot hiányzás esetén a diáknak pótolnia kell a szaktanár által kijelölt időpontig.
Az írásbeli beszámoló célja, rendje, korlátai, szerepe és súlya: A tanuló felkészültségének ellenőrzése az órára. A szakmaorientáltság által elkötelezett elhivatottság, szemlélet és az ehhez kötődő szakmai képzettség fejlődései. A tananyag megértési szempontjai, annak feldolgozása, tudás formájában visszaadása a pedagógus számára. Mindenképp a pedagógus szakmai előadását igazolja vissza, melyben nagy hangsúly van a tananyag átadásában. A számonkérés formája, havi egy alkalommal történhet, előzetes egyeztetés formájában a hallgatókkal. Témakörök megadásával, vagy akár kisebb dolgozatokkal az előző tanóra anyagából. Moduláris rendszerű képzések esetén a modulzáró vizsga írásbeli számonkérését is képezheti. Korlátai: Az írásbeli számonkérés során a tanuló „korlátozva” érezheti magát az önkifejezésben. Időkorlátnak érezheti az írásbeli tananyag számonkérését. Javaslat szerint a szóbeli számonkérés formájára törekszünk, hiszen a szakmai képzések végén a záróvizsga részegységeit a kommunikáció (összefüggő egységes mondatszerkezetekben) és önkifejezés.
7.2 Szóbeli feladatok értékelése Szóbeli feleleteknél a tanuló tudásának értékelése: jeles (5)
Önállóan, összefüggő mondatszerkezetekben előadott ismeretanyag. Kisebb segítőkérdéseknél kimerítő válasz, kitűnő tudás
jó (4)
Jól felépített ismeretanyag, az átvezetések alkalmával kis segítség a szaktanár részéről, megbízható tudás Oldal: 66
közepes (3)
Nem összefüggő mondatszerkezetek, vázlatszerű közlés, segítő kérdések alapján való rálátás az ismeretanyagra, részben hiányos tudás
elégséges (2)
Nehézkes előadási forma, központi fogalmakat csak segítő kérdésekkel tudja felidézni. Rendszerezés hiánya, magyarázat értelmezése nem függnek össze tartalmilag. hiányos tudás
elégtelen (1)
Az ismeretanyag 50%-át sem tudja felidézni, pedagógus segítséggel sem. Mentő kérdésekre adott válasz értékelhetetlen. minősíthetetlen tudás
A szakképzés folyamatának során az osztálynaplóban tanulónként két félévi osztályzatnak a rögzítése szükséges. Az évközi vizsgák, számonkérések formájára a tárgyakat oktatótól a szakképzési folyamat legelején kapnak teljes körű tájékoztatást a tanulók. A modulok projektekből épülnek fel. A pedagógus egyéni módszertani rendszerébe kell, hogy beleépítse a moduláris szakképzés szerkezetétől függő számonkérés lehetőségeit. Érdemjeggyel is elismerhető a rendszeres, aktív tanórai munka. Tanulmányi versenyeken való sikeres szereplés. Szaktanári dicséret, figyelmeztetés. Moduláris oktatásban az egyes modulok tananyag elemeiből minimum egy osztályzatot kap a tanuló. Amennyiben egy adott tananyagegységet nem tanítjuk egész évben, a félévi osztályzatot kapja a tanuló év végén is. Egy-egy tananyag egység követelményeit nem teljesítő tanuló elégtelen osztályzatot kap, és pótvizsgát tehet – amennyiben a nevelőtestület ezt engedélyezi. Iskolarendszeren kívüli oktatásban a képzési idő végén minden modulból modulzáró vizsgát kell tenni a helyi képzési programban előírtak szerint.
Oldal: 67
8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Elengedhetetlen szükséglet az otthoni önálló feladatok elkészítése, amely a tanuló megszerzett tudásának elmélyítésére szolgál, illetve a következő tanítási óra munkáját készíti elő. Az otthoni feladatok történhetnek szóban, írásban (házi feladat, házi dolgozat), vagy gyűjtőmunka (kiselőadás) formájában. A kiadott otthoni feladatok során a szaktanár feladata ügyelni arra, hogy: a tanuló költségeinek és a környezet kímélése érdekében ne legyen szabályozva a formai követelmény, viszont a XXI. század színvonalának megfeleljen, a kiadott feladatok minimum 3, maximum 6 gépelési oldal terjedelemmel rendelkezzenek, a feladott tan-, vagy gyakorló anyag mennyisége ne haladja meg az egyik tanítási óráról a másikra feladott tananyag mennyiségét. A házi feladatot általában a következő órára kell elkészíteni, de ha egyes esetekben több idő áll rendelkezésre, akkor az elkészítés időpontját a szaktanár külön meghatározza. Az ezektől való eltérés abban az esetben helytálló, amennyiben tananyagegység, vagy modulzáró számonkérését készíti elő. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok korlátai: A házi feladatok terjedelmére, a feladatok számára vonatkozóan általános megkötések nincsenek, azt a szaktanárok a kialakult és bevált gyakorlatnak megfelelően határozzák meg. Amennyiben a tanuló a házi feladatát (szóbeli vagy írásbeli) nem tudja elkészíteni, azt az óra elején önként jeleznie kell a szaktanárnak. Ha a tanuló a feladatot hanyagsága miatt nem készítette el, a házi feladatok elkészítése során végzett munkáját a szaktanár belátása szerint elégtelen osztályzattal értékelheti. A házi feladatok ellenőrzése rendszeresen vagy szúrópróba szerűen történik az egyes tanulóknál. A leellenőrzött házi feladatot a szaktanár érdemjeggyel értékelheti.
9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban zajlanak az elmélet-igényes gyakorlati oktatások, az informatikai és idegen nyelvi képzések. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Oldal: 68
A választható tantárgyak esetében tanulóinknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás
ezt
lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
10. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek: egyszerűek kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel, és tanév végén májusban végezzük 1-8. évfolyamban. Először az egyensúlyi tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között. A motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük. Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan): - tavalyi eredményhez képest - vagy év elejéhez képest - vagy az osztályátlaghoz képest Szülőnek tájékoztatás: hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére. Ha kéri az iskolaorvos, illetve a Központi Adatfeldolgozó elküldjük az értékelést. Motoros tesztek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Egyensúlyi teszt Végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt Hajlékonysági teszt Dinamikus láberőt mérő teszt Statikus erőt mérő teszt Törzserőt mérő teszt Funkcionális karerőt mérő teszt Oldal: 69
8. Futási sebességet mérő teszt 9. Állóképességi teszt Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. Alapmérések a HUNGAROFIT módszer minősítéséhez: 1. Dinamikus ugróerő melyből távolugrás páros lábbal iskola udvar felásott ugrógödörbe bemelegítő ugrások után 3 kísérleti lehetőségből a legjobb teljesítmény egyenkénti mérése, vonal és az utolsó nyom (sarok) közötti távolság 1 cm-es pontossággal 2. Dinamikus dobóerő: kétkezes labdadobás hátra, fej fölött tömött labdával tornateremben vagy udvari sportpályán a bemelegítő dobások után 3 kísérleti lehetőségből a legjobbat vesszük 12 éves korig 2 kg-os, afelett 3 kg-os tömött labdával történik a dobás mérés: a dobóvonaltól a tömött labda becsapódásáig 5 cm-es pontossággal Gerincvédelmi okokból biztosítani kell a tanulókban azt, hogy a kidobás ideje alatt a farizmok végig feszesek maradjanak! 3. Dinamikus erő-állóképesség fejlesztése: mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás hanyattfekvésből felülés térdérintéssel és visszaereszkedés hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan Mindhárom gyakorlatot kifáradásig (max. 4 perc) darabszámra mérjük. A vizsgált tanulók torna vagy egyéb de nem puha szőnyegen végzik a gyakorlatot tornateremben, párokban a testnevelő irányításával. Stopper órával mérjük, sípszó jelzi a kezdést és a max. időt (4 perc). 4. Aerob, vagy alap-állóképesség mérése: Cooper teszt lényege: 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítjük futással. Lehetőleg szabad levegőn (rossz idő esetén jól szellőztethető 10-25 Celsius fok közötti tornateremben). Előzetesen lemért 400 m-es pálya szélén 10 m-es jelölések. A tanuló nem futó párja, számolja a köröket, sípszó jelzi a 12 perc kezdését és végét. Kiegészítő mérések: Testmagasság Testsúly Oldal: 70
Szükséges orvosi személymérleg 0,5 kg-os pontossággal mérünk, illetve magasságmérő cm-es beosztással. A kiegészítő mérések, adatok felvétele nem tartozik a tanár feladatai közzé, de sok hasznos információt ad (tanárnak, szülőnek) a tanuló egészséges életvitelének alakításához, formálásához. A próbák elvégzését az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését, a tanulók egyre aktívabb közreműködésével a mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A mért adatokat a megadott értékelési rendszer alapján pontozzuk, összesítjük és egyénre szólóan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat pl.
0 – 20,5 p
→ igen gyenge,
21 – 40,5 p
→ gyenge
41 – 60,5 p
→ kifogá solható
61 – 80,5 p
→ kö zepes
81 – 100,5 p
→ jó
101 – 120,5 p
→ kivá ló
120,5 – 140 p
→ extra
A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés! A teljes próbarendszert egy (max. két) héten belül el kell végezni. Fel kell készíteni a tanulókat, hogy ne szorongjanak, ne szenvedjenek futás közben. Meg kell értetni velük, hogy az emberek nem csak különféle - testi bioló-giai, fiziológiai – adottságokkal születnek, hanem még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges az eltérés. El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg gyengébb fizikai állapotban lévők csoportjába tartozik, de tanári segítség mellett igyekezettel, akaraterővel felzárkózhat. Meg kell értetni velük, hogy egyéni képesség szerinti testneveléssel 2-3 év alatt fel tudja számolni a hiányosságait. Minden mérést a testnevelő irányítja, ellenőrzi. Figyel a balesetveszélyre, a feladatot végzők és a várakozó tanulók tartózkodási helyére. A mérések befejeztével az útmutatóban lévő évfolyamonkénti és egyéni, összesített minősítő adatlapokat kitöltve írásbeli értékelést kapunk iskolánk tanulóinak fizikai állapotáról. Tájékoztathatjuk Igazgatónkat és kérésre a Fenntartónkat, Oktatási Minisztériumot.
Oldal: 71
11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 11.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségmegőrzés-betegségmegelőzés megerősíti az egészségtudatos életvitel: Egészségtudatos életvitel, életminőség kialakítását segíti Az egészséges életmódnak megfelelő napirendet összeállít Egészségkárosító környezeti hatások csökkentését segíti Személyi higiénét fenntart A túlsúly és elhízás megelőzésében részt vesz Felvilágosítást végez az egészséges táplálkozásról Tájékoztatást ad a diétákról A fizikai erőnlétet, különösen az állóképesség megszerzését, megtartását segíti Mentális egészséget fenntart Prevenció, védőoltások tudatos igénybevételét segíti Szűrővizsgálatokon való részvételt elősegíti Egészségnevelési feladatokat lát el különböző életszakaszokban élethelyzetekben Szenvedélybetegségek megelőzésében részt vesz Felismeri az élettanitól eltérő jelenségeket Felismeri az akadályozottság különböző formáit Betegségeket kiváltó kórokok megelőzésében közreműködik A szervezet kóros reakcióit felismeri A testi egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében részt vesz a mozgásszervek vonatkozásában a szív és keringési rendszer vonatkozásában légzőrendszer vonatkozásában emésztőrendszer vonatkozásában endokrin rendszer vonatkozásában vizeletkiválasztó és -elvezető rendszer vonatkozásában reproduktív rendszer vonatkozásában idegrendszer vonatkozásában érzékszervek vonatkozásában A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összegzése, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvés orientált tevékenység. Az egészségfejlesztő iskola minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és szabadidő hasznos eltöltésének. Teret ad a testi és lelki egészségfejlesztéshez, az egészségtudatos szemlélet kialakításához kapcsolódó, tanácsadást biztosító programoknak. Iskolai egészségnevelésünk a diákok egészségi állapotának erősítésére és fejlesztésére, egészségtudatos szemléletének kialakítására irányul. Oldal: 72
Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek a hagyományos egészségnevelés és felvilágosítás mellett a rizikócsoportos megközelítés és az érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások. Az egészség megőrzése érdekében egészségnevelési programunk a következő témakörökre épül: személyi higiéné egészséges életvitel egészséges táplálkozás emberi kapcsolatok szexuális nevelés környezet és egészség betegségmegelőzés káros szenvedélyek biztonságra nevelés (balesetek megelőzése, kockázatok, felismerése, helyes döntések) korszerű fogyasztási szokások kialakítása (reklámok, média hatása)
veszélyhelyzetek
Az egészségnevelési program megvalósításában közreműködők: iskolavezetők, osztályfőnökök, pedagógusok – szaktanárok (egészségügyi, mentőtiszti, orvosi végzettséggel rendelkezők). Az egészségnevelési program sikeres megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusok, és az iskola valamennyi dolgozója megfelelő figyelmet fordítson saját egészségére is.
11.2 Az iskola környezeti nevelési elvei A Karrier – Adó Szakképző Iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai vannak. Környezettudatos magatartás jellemeinek felszínre hozása, és ennek még mélyebbre történő beépítése az egyén életébe, a szokásrendszer átalakításával. A tanulók életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak a környezet megóvásának legfontosabb ismérveivel, mint: fogalma, a környezetszennyezés formái és hatásai, a környezetvédelem legfontosabb alapelvei, lehetőségei, a bolygónk globális problémái.
Oldal: 73
A környezeti nevelés struktúrája a tanórák és gyakorlati foglalkozások részét képezi, azon belül is: Szociális- és egészségügy képzés esetében: szelektív és veszélyes hulladékok tárolása környezetbarát irodaszerek használata a környezetszennyezés mértékletessége környezeti higiénia hosszú távú gazdaságosság a gazdaságosság struktúrájának kiépítése Kereskedelmi-marketing, üzleti kommunikáció- és közgazdasági képzés esetében: termelés, gazdaság, piac a környezetszennyezés – externáliák kezelése a fenntartható fejlődés gazdálkodás és gazdaságosság a környezet gazdasági értékelésének módszerei vállalkozások környezeti kockázatai Oktatás-, informatika-, vendéglátás, turisztika- és ügyviteli képzés esetében: környezetbarát irodaszerek használata szelektív hulladékgyűjtési tendenciák veszélyes hulladékgyűjtési, tárolási tendenciák. A vázlatosan ismertetett tudásanyag a szakos szakmai és vizsgakövetelményein alapul, a központi program szerves része.
12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Az egyén személyiségfejlesztése szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, a tanuló magatartási és szorgalmi értékelése. Az osztályozás alapját a mindenkori közoktatás törvény határozza meg: az osztályban tanító szaktanár véleményének kikérésével, az osztályfőnök végzi. Az érdemjegy osztályozásában – tekintettel arra, hogy felnőtt, nem tanköteles korú tanulókról van szó – a tantestület az alábbi szempontok szerint mérlegel:
Oldal: 74
12.1 A magatartás értékelésének elvei Magatartás értékelése: Megfelelés az iskola követelményeinek: fegyelmezettség minden körülmény között, kulturált hangnem minden helyzetben, segítőkészség a problémák feltárásában, megoldásában – empátiakészség, az iskola házirend megtartása, megjelenés, elvárandó viselkedési normák megtartása. Az értékelés skálája: Példás (5):
Az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának megfelel. Magatartása példamutató, közösségi munkában igen aktív, tisztelettudóan viselkedik.
Jó (4):
Az a tanuló, aki a kisebb hiányosságok, kifogások mellett megfelel. Nem részesült írásbeli osztályfőnöki fegyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmező intézkedésben. Önként nem vállal feladatot, de a rábízottat elvégzi, hibáit belátja, kész arra, hogy javítson rajtuk.
Változó (3):
A házirendet megszegi, nem vállal feladatot, a közösségbe nehezen illeszkedik be. Nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Nem részesült igazgatói szóbeli figyelmeztetésben.
Rossz (2):
Közösségromboló, környezetét szándékosan rongálja, tiszteletlen nevelőivel, társaival szemben. A követelményeknek sorozatosan nem felel meg vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói intésben, illetve fegyelmi eljárás után büntetésben részesült.
12.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Szorgalom értékelése: Követelmények: pontosság, önállóság, kreativitás, a tudás megszerzésének igénye Oldal: 75
határidők megtartása, fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység, alkalmazkodó készség, csapatszellem. Az értékelés skálája: Példás (5):
Képességeinek megfelelően tanul, rendszeresen végez gyűjtőmunkát, részt vesz szaktantárgyi versenyeken.
Jó (4):
Szorgalmasan tanul, de képességei alapján jobb eredményt érhetne el, nem eléggé önálló.
Változó (3):
Nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni, felkészülése rendszertelen, teljesítménye ingadozó, feladatvégzése pontatlan.
Hanyag (2):
A tantervi minimumot segítség ellenére is alacsony szinten teljesíti, órákon inaktív, a követelményeknek nem is próbál megfelelni.
12.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A jutalmazás elvei: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez, területi, országos és nemzetközi versenyen helyezést ér el. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái: Egyéni jutalmazás: az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: szaktanári-, osztályfőnöki-, igazgatói, nevelőtestületi dicséret.
Oldal: 76
Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, pénzbeli díjakkal jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről – a pedagógusok javaslatának meghallgatása után- a nevelőtestület dönt. Csoportos jutalmazások formái: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház, vagy kiállítás látogatáshoz), külföldi csere utakon való részvétel.
Fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit megszegi illetve fegyelmi vétséget követ el, büntetésben részesül.
Fegyelmi büntetések Írásbeli figyelmeztetés és intő a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató részéről. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
A fegyelmi büntetés lehet megrovás; szigorú megrovás; meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; kizárás az iskolából. A házirendbe ütköző kötelességszegések, illetve fegyelmi vétségek: Saját és mások testi épségének szándékos veszélyeztetettsége. Az iskola létesítményeinek nem rendeltetésszerű használatából eredő gondatlan, szándékos károkozás. Személyi tulajdon elleni vétségek. Mások jogainak, vagy emberi méltóságának súlyos megsértése. A tanári munka akadályozása. Dohányzás meg nem engedett helyen az iskola épületében vagy iskolai rendezvényen, programokon. Alkohol fogyasztása tanítási időben, az iskola épületében, az iskolai rendezvényeken, programokon. Kábítószer birtoklása, fogyasztása és terjesztése. Az iskolai munka zavartalanságának bármilyen módon történő akadályozása. Oldal: 77
Fegyelmi eljárás megindítására bármely pedagógus tehet indítványt. A fegyelmi büntetések formáit 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a fegyelmi eljárás lebonyolításának módját 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról tartalmazza.
Kártérítési felelősség a tanuló felel a rábízott taneszközökért, a nagy értékű tárgyak, használati eszközök tanórán kívüli kezeléséhez, használatához az igazgató írásbeli engedélye szükséges, a tanulók az iskola tárgyaiban, eszközeiben okozott kárért fegyelmi felelősséggel tartoznak, és kártérítésre kötelezhetők, minden tanuló kötelessége, hogy a foglalkozásokon használt eszközöket tanára utasításai szerint kezelje, és a foglalkozás végén azokat rendbe tegye.
13. Szakmai program 13.1 A Karrier – Adó Szakképző Iskola követelményrendszere Iskolánk érettségi vizsgára épülő felnőtt szakképzéseket oktató intézmény. Képzési modellünk alapegysége a szakképesítéssel még nem, de alapképzéssel és középiskolai érettségi bizonyítvánnyal már rendelkező tanulók esti, iskolarendszerű közép szintű szakképzése, szociális, egészségügyi, közgazdasági és ügyviteli szakirányokban. A szakképesítés-szakirányok oktatásában rejtett célként tűztük ki, hogy tanulóink továbbképzés szempontjából magasabb szintekre fejlesszék az iskolánkban megszerzett tudásukat. A sikeres vizsgát tévő szakemberek, pedagógusainktól megkapják az egyéni szakirányú lehetőségek irányvonalát. Bízunk abban, hogy az iskolánkban eltöltött tanulmányi időszak a tanulók számára olyan attitűdévé érik, amely által beindul egy önképző folyamat, ami életük részévé válik.
A szakképzési modellek belső szerkezetét az alábbiak szerint határozzuk meg: bemeneti kompetencia meghatározása a kimeneti követelmények (biztonságos) teljesítése szerint, Oldal: 78
a helyi tanterven belül, pedagógiai pszichológia beépítése az alapozó és szakirányú modul egységeibe, az egyén önfejlesztésének megvalósítása céljából, megfelelés a központi tanterv tananyag követelményeinek. Jelentkezési feltételek: A Karrier – Adó Szakképző Iskola esti iskolarendszerű szakképzéseinek tanulója lehet minden olyan egyén, aki alapképzéssel, vagy középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik. Ezeknek a feltételeknek megfelelve a jelentkezési korhatár felső határa nincs korlátozva. Osztály és csoportrendszer: Iskolánk nem kíván eltérni a hagyományosnak tekinthető osztálykeret rendszerét, illetve a Közoktatási törvény rendelkezései adta kereteken belül a csoportbontási lehetőségeket is megvalósítja a szakmai gyakorlatok során. Az iskola képzési rendszerébe való beszámíthatóságok: Óralátogatási mentesség: Más képzési formában, bővebb tartalommal és magasabb óraszámban tanult (a mi szakképzéseinkben egyező) tantárgyból adható, abban az esetben, amennyiben a tanuló bizonyítvánnyal igazolja és az adott OKJ-s képzés jogszabályi előírásai ezt nem tiltják. Vizsga alóli mentesség: Az OKJ-s szakmának megfelelően a vizsgát felügyelő főhatóság előírásainak figyelembevételével. A felmenthető tantárgy óráinak látogatása alól a szaktanár javaslatára, míg egyes vizsgarészek alól az igazgató döntése alapján adható felmentés.
13.2 A helyi szakmai program 13.2.1 A képzés helyi szakmai programjai A OKJ-s szakképzés központi programjainak moduláris felépítésben való átalakításával új struktúra került az oktatásba. A Karrier – Adó Szakképző Iskola profiljába tartozó közép szintű OKJ-s szakképesítések központi szakmai programjai alapján, alakítottuk ki helyi tantervi, esti iskolarendszerben működő képzéseinket. E dokumentumok kezelése során fontos hangsúlyt fektettünk a célok, feladatok, módszertani eszközök és követelmények megtartására, továbbá a Oldal: 79
tananyag
egység
olyan
felosztására,
amely
biztosítja
a
szakképesítés
szakmai
és
vizsgakövetelményében rögzített elvárásokat. Ehhez mérten alakítottuk az elsajátítás időkereteit és a reális óraterveket. Az óratervek és a vizsgákra vonatkozó követelmények mérvadója a mindenkor hatályos szakmai OKJ-s program szerint érvényes. Ennek keretein belül kívánjuk tanulóinkat felkészíteni a modul, majd záróvizsgákra.
13.2.2 A gyakorlati oktatás rendje A Karrier – Adó Szakképző Iskola pedagógiai programja már több vonatkozásban érintette a gyakorlati oktatással kapcsolatos tendenciákat, megfogalmazható elveket, megvalósítási célokat és a felmerülő lehetőségeket. Biztosítani tudjuk, és vállaljuk a felelősséget az OKJ-s központi programok által meghatározott gyakorlati
oktatásra
követelményeire.
A
vonatkozó
kritériumokra,
tárgyi-technikai
feltételek
szakmai
és
megteremtésével
vizsgakövetelményeinek a
modulokon
belül
meghatározott szaktantárgyak anyagára épített gyakorlati tudnivalókat színvonalas keretek között tudjuk ellátni. Ugyanakkor törekvéseink között szerepel az is, hogy a szakmai gyakorlati órák jelentős többségét szakmai „terepen”, az adott szakmában előírt szabályok szerint tevékenységet folytató vállalati/vállalkozási környezetben valósítsuk meg. Összefüggő szakmai gyakorlat szervezésére szakképzések esetében kerül sor. A szakmai ütemterv tartásának érdekében igyekszünk felkutatni azokat a cégeket, vállalkozásokat, amelyek vállalják, és egyben biztosítani tudják a tanulók gyakorlati foglalkoztatását. A szakmai gyakorlati oktatás egyéb feltételeit és követelményeit illetően a többször módosított Szakképzési törvény előírásai az irányadók. Szakmai gyakorlati képzési helyeinek és formáinak bemutatása A szakképesítés tematikája értelmében az iskolarendszerű képzésekben résztvevő tanulóknak az előírások szerint szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük. Az intézményen belül szaktanterem és taniroda áll a szakoktatók és diákok rendelkezésére.
Oldal: 80
A szimulációs helyzetek és a terepgyakorlat megvalósítása értelmében, a képzési formáknak megfelelően az alábbi ütemterv szerint kívánjuk biztosítani a gyakorlati foglalkozást: Nappali és esti munkarendben: 1. Hivatalos forma keretében, fogadó nyilatkozat kérése egy általunk megkeresett gazdálkodó szervtől, a szakmai gyakorlat tervezett gyakorlati helyéről. 2. Ezt követően szándéknyilatkozat megkérése az iskolánk által megkeresett gazdálkodó szervtől. Melyben a gyakorlati hely, írásban foglalja, hogy a szakmai gyakorlat teljesítéséhez a szükséges személyi-, és tárgyi feltételeket biztosítani tudja. 3. A Szándéknyilatkozat után sor kerül az együttműködési megállapodás megkötésére a gyakorlati hely/gazdálkodó szerv és az iskola között. 4. A szakmai gyakorlat letöltése után a gazdálkodó szerv, igazolást ad ki a szakmai gyakorlat teljesítéséről. 5. A gazdálkodó szerven belül a gyakorlati oktatás megbízott vezetője egyénenként értékelést ad az iskolánknak. A szakmai gyakorlat célja: Az iskola elméleti és gyakorlati oktató-nevelő munkájának részegysége és elmélyítése. Eseteinkben a szakmacsoporton belül oktatandó szakma helyi programja a képzéshez rendelt Minisztérium Szakképzési Programja alapján lett meghatározva. A szakmai gyakorlat feltételeinek biztosítása: Egybefüggően kell megszervezni. Képzési program tematikáján alapuló gyakorlati feladatok ellátásának feltételei. A tanulók adaptálási készségének fejlesztése.
13.3 A helyi tanterv egységei, óratervei (szakképzések felépítése) A pedagógus programhoz csatolt szakmai program mellékletei a 2013/2014. tanév szerint: 1. számú melléklet: 13.3.1 Egészségügyi szakmacsoport Egészségügyi asszisztens Oldal: 81
Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Gyógy- és sportmasszőr
13.3.2 Szociális szakmacsoport Kisgyermek-gondozó, nevelő Szociális gondozó és ápoló Szociális szakgondozó
13.3.3 Oktatási szakmacsoport Pedagógiai- és családsegítő
13.3.4 Informatikai szakmacsoport Gazdasági informatikus Informatikai rendszergazda Műszaki informatikus Számítógép-szerelő, karbantartó Szoftverfejlesztő
13.3.5 Közgazdasági szakmacsoport Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző
13.3.6 Ügyviteli szakmacsoport Irodai asszisztens Ügyviteli titkár
Oldal: 82
13.3.7 Kereskedelem-marketing, üzleti kommunikáció Logisztikai ügyintéző
13.3.8 Vendéglátás, turisztika Turisztikai szervező, értékesítő
Oldal: 83
IV. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 14. A pedagógus program érvényessége, felülvizsgálata, nyilvánosságra hozatala, hozzáférési lehetősége 14.1 A pedagógus program érvénybe lépése, felülvizsgálata, módosítása A Karrier – Adó Szakképző Iskola pedagógiai programja a Közoktatási törvény rendelkezései szerint, a működési engedély kiadásával lép hatályba. A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását az iskola tantestülete és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti. A módosítások elfogadása – a törvény rendelkezéseinek értelmében – a tantestület döntési jogkörébe tartozik. A felülvizsgálatot az alábbi esetekben tartjuk indokoltnak: Közoktatás szabályzatának változásai Profilváltás Újabb OKJ-s szakképesítések bevezetése, vagy a meglévők törlése. Központi programok változásai által tantervmódosítás A helyi tantervi követelmények átértékelése Személyi és tárgyi feltételek módosítása A pedagógiai program módosítását a tantestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjával lép hatályba.
Oldal: 84
