BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. JEGYZŐKÖNYV amely készült

BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE JEGYZŐKÖNYV amely készült Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének KÖZMEGHALLGATÁSÁRÓL Iktatószám: 9-1/13/2012.

Helyszín:

a Vigyázó Sándor Művelődési Ház fórumtermében

Időpont:

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselőtestületének 2012. november 29-én (csütörtökön) 18.00 órakor megtartott üléséről

Jelen vannak:

Dr. Bényi Zsolt, Dunai Mónika, Dr. Fachet Gergő, Dr. Fenke Ferenc, Fohsz Tivadar, Hatvani Zoltán, Horváth Tamás, Dr. Hrutka Zsolt, Kovács István, Lukoczki Károly, Nagy Anikó, Petrőczy Dániel, Dr. Piláth Károly, Riz Levente, Rózsahegyi Péter, Ruthner György, Szabó Tiborné, Várbíró Anita, Virág Mihály képviselők (19 fő)

Távol vannak:

Koszorúsné Tóth Katalin és Nótin Tamás képviselők (2 fő)

Jelen vannak továbbá: Dr. Rúzsa Ágnes jegyző, Dr. Dombóvári Csaba aljegyző, Dr. Ughy Gabriella önkormányzati tanácsadó, a Polgármesteri Iroda megbízott vezetője, Nagy Zsolt polgármesteri referens, Némethné Sári Irén, a Gazdasági Iroda vezetője, Dr. Zsigó Anikó, a Vagyonkezelői Iroda vezetője, Kreutzer Aurél, a Városüzemeltetési Iroda vezetője, Csepetiné Gébele Judit, az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője, Gombás Adrienne, az Egészségügyi és Szociális Iroda vezetője, Sinka László, a Magasépítési Csoport vezetője, Debnár László, az Oktatási Csoport vezetője, Kelemen Sándor, a Művelődési Csoport vezetője, Pádár Gabriella, a Szociális Csoport vezetője, Domján Aladárné, a Humánszolgálati Csoport vezetője, Matécsa Péter, a Családvédelmi Csoport vezetője, Szilágyiné Bóta Judit, az Adócsoport vezetője, Krojdla Géza, az Építéshatósági Csoport vezetője, Dr. Fogarasi Gábor, a Közrendvédelmi Csoport vezetője, Szalainé Halász Erzsébet, az Ipari és Kereskedelmi Csoport vezetője, Csávás-Szalay Eszter, a Környezetvédelmi Csoport vezetője, Kozma Ildikó, a Közlekedési Igazgatási Okmánycsoport vezetője, Bolberitz Henrik főépítész, Dr. Paizs Gábor jegyzői referens, Hársfalvi Ferencné belső ellenőrzési vezető, Kalocsainé Rásztóczky Magdolna zajvédelmi referens, Adorján Éva sajtóreferens, Váradi Eszter sajtóreferens, Szabó Adrián állattartási ügyintéző, Ribai László tűzoltó őrnagy, a Dél-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség XVII. kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokságának parancsnoka, Ritter Zoltán tűzoltó főhadnagy, a Dél-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség XVII. kerületi Hivatásos

BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA

1173 Budapest, Pesti út 165.; Levélcím: 1656 Budapest, Pf.: 110.; Tel.: +36 1 253-3300; Fax: +36 1 256-0661; E-mail: [email protected]

Tűzoltóparancsnokságának parancsnokhelyettese, Csapó György tűzoltó őrnagy, a Dél-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség XVII. kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokságának polgári védelmi főelőadója, Krammer György rendőr ezredes, a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője, Patkó György rendőr őrnagy, a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának vezetője, Dr. Haintz Andrea tisztifőorvos, a BFKH Budapest, X., XVII. és XVIII. kerületi Népegészségügyi Intézetének vezetője, Urbánné Boros Ildikó, a BFKH Budapest, X., XVII. és XVIII. kerületi Népegészségügyi Intézetének részéről, Mecsnóbel Ádám, Tolnai Tamás és Balogh Norbert, a Delta Polgárőr Egyesület részéről, Mészáros Imréné, a Magyar Vöröskereszt XVII. kerületi Szervezete részéről, Derczbach Istvánné, a Budapest XVII. kerületi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Vajda Edit, a Képviselő-testületi Iroda vezetője és Vasdinyei Péter, a Képviselő-testületi Iroda munkatársa. A megjelent személyek száma: körülbelül 100 fő. Készítette: Csernákné Valaszkai Mária, Horváthné Pécz Renáta, Juhászné Makra Erzsébet, Vajda Edit, Vasdinyei Péter Az ülés levezető elnöke: Riz Levente polgármester Dr. Ughy Gabriella: Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának nevében a közmeghallgatáson jelenlévő valamennyi érdeklődő rákosmenti polgárt, Riz Levente polgármester urat, országgyűlési képviselőt, dr. Rúzsa Ágnes jegyző asszonyt, minden megjelent képviselő asszonyt és urat, a rendvédelmi szervek és az ÁNTSZ képviseletében megjelent vendégeinket, az önkormányzati szervezetek és intézmények képviseletében megjelenteket, a civil szervezetek képviselőit, a helyi vállalkozókat és a sajtó munkatársait, a Polgármesteri Hivatal jelenlévő vezetőit és munkatársait! Tisztelettel felkérem Riz Levente polgármester urat, hogy nyissa meg a közmeghallgatást! Riz Levente polgármester: Tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt rákosmentiek! Sok szeretettel köszöntök mindenkit a 2012. évi közmeghallgatás alkalmából. Külön tisztelettel köszöntöm a körünkben helyet foglaló Krammer György Zsolt rendőrkapitány urat, köszöntöm a rendőrség képviseletében megjelent Patkó György rendőr őrnagy urat, köszöntöm Ribai László tűzoltóparancsnok urat, köszöntöm Ritter Zoltán parancsnokhelyettes urat, Csapó György tűzoltó őrnagy urat, polgári védelmi főelőadót, köszöntöm a polgárőrség megjelent képviselőit, Mecsnóbel Ádámot, Tolnai Tamást és Balogh Norbertet, köszöntöm tisztelettel az ÁNTSZ X., XVII. és XVIII. kerületi Intézetének vezetőjét Dr. Haintz Andreát és munkatársát Urbánné Boros Ildikót, Mészáros Imrénét, a Magyar Vöröskereszt XVII. kerületi Szervezete részéről. Köszöntöm a Képviselő-testület minden megjelent tagját, Jegyző asszonyt, alpolgármester urakat, köszöntöm Derczbach Istvánnét, a Budapest XVII. kerületi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, Gy. Németh Erzsébet volt országgyűlési képviselő asszonyt és minden kedves megjelentet. A Képviselő-testület létszáma 21 fő, úgy látom, hogy határozatképesek vagyunk, Koszorúsné Tóth Katalin és Nótin Tamás képviselők jelezték előre, hogy egyéb elfoglaltságaik


1173 Budapest, Pesti út 165.; Levélcím: 1656 Budapest, Pf.: 110.; Tel.: +36 1 253-3300; Fax: +36 1 256-0661; E-mail: [email protected] -2-

miatt ma nem tudnak jelen lenni. A közmeghallgatás tehát határozatképes, 18 óra 20 perckor megnyitom. Mint mindig, most is szeretném a Képviselő-testület tagjait bemutatni Önöknek, kérem őket, hogy amikor a nevüket hallják, egy pillanatra majd álljanak fel. Elsőként az alpolgármester urakat szeretném bemutatni, jobbomon ül elsőként Fohsz Tivadar alpolgármester úr, aki az oktatást, a kultúrát, a szociális területet, az egészségügyet, a sportot felügyeli az önkormányzatnál és mellesleg egyébként egyéni választókerületi képviselő is a 8. számú egyéni választókerület képviseletében. Mellette foglal helyet Horváth Tamás alpolgármester úr, aki a városüzemeltetés, a vagyongazdálkodás és a városfejlesztés feladataival foglalkozik leginkább illetve a közbiztonság területe is hozzátartozik, és mellette a 12. számú egyéni választókerület képviselője is, amely legnagyobbrészt Rákoscsaba-Újtelep, kisebb részt pedig Rákoscsaba városrészek területét jelenti. Mellettük – most sorban egyesével a választókerületek szerint fogok haladni – az 1. számú egyéni választókerület képviselőjét Koszorúsné Tóth Katalin képviselő asszonyt most nem tudjuk köszönteni, ahogy azt már az előbb is elmondtam. A 2. számú egyéni választókerület képviselője – ez Rákoskeresztúr lakótelepeinek leginkább a nyugati része – Várbíró Anita képviselő asszony, üdvözöljük körünkben! A 3. számú egyéni választókerület képviseletében Petrőczy Dániel képviselő úr van jelen, szintén Rákoskeresztúr lakótelepi területét képviseli. A 4. számú egyéni választókerület esetében Dr. Fenke Ferenc főorvos úr, képviselő úr, aki a városközpont területén képviseli az ott élőket, szintén jelen van körünkben. Az 5. számú egyéni választókerületet Szabó Tiborné Katalin képviseli, amely Rákoshegy északi részét jelenti. A 6. számú egyéni választókerületet – Rákoshegy déli területeiről van szó – Dr. Bényi Zsolt képviseli. A 7. számú egyéni választókerület – Rákoskeresztúr kertvárosa képviseletében – Nagy Anikó képviselő asszonyt is üdvözöljük. A 8. számú egyéni választókerület képviseletében – mint azt már elmondtam – Fohsz Tivadar alpolgármester van jelen. A 9. számú egyéni választókerület – Rákoskert – Hatvani Zoltán képviselő úr. A 10. számú egyéni választókerület – Rákoscsaba – képviseletében Virág Mihályt üdvözölhetjük. A 11. számú egyéni választókerület képviseletében Dunai Mónika képviselő asszony van jelen. A 12. számú egyéni választókerület képviseletében – mint azt már említettem – Horváth Tamás alpolgármester úr, a 13. számú egyéni választókerület képviseletében – amely Rákoscsaba-Újtelep körzeteit jelenti – Dr. Piláth Károlyt üdvözölhetjük. Végül pedig a 14. számú egyéni választókerület képviseletében Rózsahegyi Péter képviselő úr Rákosligetről. Az önkormányzat egyéniben megválasztott képviselői mellett itt vannak körünkben a listán megválasztott képviselők is, őket is szeretettel üdvözlöm. Elsőként a Szocialista Frakciót, Dr. Hrutka Zsolt frakcióvezető urat köszöntöm, mellette Lukoczki Károly képviselő úr, őt szintén köszöntöm, és végül Ruthner György képviselőtársamat is köszöntöm. Szintén képviselteti magát az Itthon Rákosmentén Egyesület színeiben Kovács István frakcióvezető úr és Dr. Fachet Gergő képviselő úr, őket is tisztelettel köszöntöm! Most pedig a közmeghallgatás szabályairól megkérem, hogy Dr. Ughy Gabriella mondjon néhány szót! Dr. Ughy Gabriella: Tisztelt hölgyeim és uraim! A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 13. §-a rendelkezik arról, hogy (idézem): „A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.”



A közmeghallgatás célja: – a közérdekű ügyek fóruma legyen, – olyan ügyeké, melyek a kerület egészét, településrészeit foglalkoztatják, érintik, – egyfelől a lakosság tájékoztatását, másfelől véleményének a megismerését kell, hogy szolgálja, – fontos továbbá, hogy az állampolgárok ne csak a Hivatal, az apparátus közvetítésével, hanem közvetlenül is fordulhassanak a Képviselő-testülethez. Fontos tudnivaló hogy a közmeghallgatás nem az egyéni, egyedi ügyek, panaszok intézésének fóruma, lényeges, hogy a következő néhány órában ne egyéni, egyedi ügyekkel és panaszokkal foglalkozzunk, hanem olyan kérdéseket, javaslatokat tárgyaljunk, amelyek a jelenlévők, valamint kerületünk lakosságának nagy részét foglalkoztatják. Az egyéni ügyek elintézésére szolgálnak a tisztségviselők (polgármester, alpolgármesterek, jegyző) fogadóórái, melyekre előzetesen kell bejelentkezni. Tájékoztatom továbbá Önöket arról, hogy a közmeghallgatásról hangfelvétel, majd jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvbe az Ügyfélszolgálati Irodán betekinthetnek az érdeklődők – és természetesen a honlapon is teljes terjedelmében megtekinthető lesz. Felhívom a szíves figyelmüket arra, hogy a hangfelvétel, ill. jegyzőkönyv csak azt tudja rögzíteni, amit Önök a mikrofonba mondanak, ezért kérem Önöket, hogy felszólalásaik során használják a mikrofont, melyben majd kollégáink segítik Önöket. Kérem, hogy hozzászólásuk megkezdése előtt jól érthetően mondják be nevüket és lakcímüket. A közmeghallgatás menete az alábbiak szerint történik: 1./ Polgármester úr bevezető beszéde 2./ Közérdekű kérdések, javaslatok ismertetése, válaszadás Felkérem Polgármester urat, hogy tartsa meg bevezető beszédét! Riz Levente polgármester: még egyszer tisztelettel köszöntök minden kedves megjelentet a közmeghallgatáson! Néhány rövid gondolattal szeretném bevezetni a közmeghallgatás ülését, utána pedig a kérdések következnek rögvest. Talán emlékeznek még akik itt voltak, egy évvel ezelőtt arról beszéltem, hogy milyen külső körülmények között kell az Önkormányzatnak működnie. Akkor arról beszéltem, hogy nagyon megnehezíti a sorsunkat az a gazdasági válság, amely az Európai Unión belül, az egész európai kontinensen kialakult, és ez bizony kihatással van Magyarországra. A helyzet sajnos azóta jottányit sem változott. Ma is recesszióban van Európa, és ez Magyarországra is nagyon erőteljesen kihat. Magyarországot és azon belül az önkormányzatunkat alapvetően két dolog sújtja, az egyik a gazdasági növekedés hiánya, a másik pedig az államadósság. Az első, a gazdasági növekedés hiánya sajnos nagyon sok forintban mérhető, hiszen amikor nincs növekedés, akkor nem nő, hanem csökken az állam bevétele, így az állam jóval kevesebbet tud szétosztani, akár az embereknek, akár az intézményeknek, az önkormányzatoknak óhatatlanul azzal kell szembesülniük, hogy évről-évre a bevételük csökken ebből az okból adódólag. De ugyanúgy fontos ok ebben a helyzetben az államadósság nagy mértéke is. Politikai vitáktól függetlenül mindannyiunkat megterhel: az egyéneket is, az önkormányzatokat is, a családokat is, hiszen nagyon súlyos pénzeket kell visszafizetni évről-évre a magyar államnak. Ebből az következik, hogy egy önkormányzatnak, egy kerületi önkormányzatnak ilyen problémák mellett azzal kell szembesülnie – mondjuk az előző évet a mostanival összehasonlítva –, hogy az előző évhez képest csökkent az a bevétel, amit eloszthatunk a kerületben, amit felhasználhatunk a kerület működtetésére, a kerület fejlesztésére.



Csökkent, kevesebb lett, egyrészt, mert az állam nem tud többet adni, másrészt pedig azért, mert a gazdaság teljesítőképessége sajnos hanyatlott. Amit ma adóbevételként az Önkormányzat elkönyvelhet, például az iparűzési adó, ami a legnagyobb adóbevétele az Önkormányzatnak, az jelentős mértékben csökkent az előző évhez képest. Nekünk erre kell választ találnunk. Erre a helyzetre alapvetően az önkormányzat a következőképpen reagál. A családomban mindig azt tanultam, hogy „addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér!” Vagyis úgy kell az önkormányzatot működtetni, irányítani az intézményrendszerét, hogy a lehetőségeinkhez mérjük azt, amit meg tudunk tenni, amit a kerületben akár beruházás, akár intézményfenntartás tekintetében ki tudunk fizetni. Ha kevesebb jut, akkor kevesebből gazdálkodunk. És ebből az is adódik, hogy az intézményrendszerünket takarékossá kell alakítani, olyan irányba kell formálni, hogy a megváltozott körülményeknek megfelelően tovább tudjon működni és fenntartható legyen. Az egyik ilyen fontos válasz tehát a mi részünkről, hogy takarékoskodtunk az elmúlt egy esztendőben, és mellette pedig megpróbáltunk minden lehetséges módon új bevételek után kutatni. Ebben volt az egyik legnagyobb segítségünk a repülőtérre kivetett telekadó, amely sok százmillió forintot hozott Rákosmente Önkormányzatának és ebből adódóan az idei esztendő stabil költségvetés mellett tud zajlani. És, hogy még ezenkívül milyen választ adunk erre a problémára? Természetesen ott volt számunkra a fontos feladat, hogy az uniós fejlesztési forrásokat, ahogy eddig is tettük, a továbbiakban is kutassuk, és a lehető legnagyobb mértékben felhasználjuk. A mi válaszunk tehát ez: takarékosság. Az elmúlt másfél-két esztendőben végrehajtottunk egy nagyon komoly programot, amely átalakította az intézményrendszerünket. Ez részben a kevesebb befolyó bevételből következett. Másrészt pedig az állam is átalakulóban van, az állam pedig a törvény erejénél fogva ránk rótt bizonyos átalakításokat, ez az oktatást és a közigazgatást érinti leginkább. Végigmentünk szépen sorban. Kezdtük 2010-ben a Képviselőtestület kiadásainak a csökkentéseivel. Talán emlékeznek rá, a korábbi 12 helyett csak 4 bizottság alakult, korábban volt 3 tanácsnok, most egy sincs, korábban volt 3 alpolgármester most csak 2 van, kevesebb a kiadás. De ugyanez a Polgármesteri Hivatalra is igaz, hiszen az elmúlt 2 évben több mint 40 fővel csökkentettük a létszámot, itt is kisebb most a kiadás. Ugyanezt megtettük az intézményrendszerben is. Elsőként a művelődés területén hajtottunk végre egy átszervezést, most is működnek minden városrészünkben művelődési házak, de jóval kevesebb kiadással mint eddig, pénzt tudtunk megtakarítani. Ugyanez igaz az oktatási intézményrendszerre, amit próbáltunk méretarányosabban, áramvonalasabban kialakítani, most január 1-jével pedig a törvény erejénél fogva kell teljesen újragondolni az egész szerkezetét, az egész intézményrendszerét az oktatásnak. Ezen dolgozunk a jelen pillanatban is, hiszen az állam fogja vinni az oktatásfenntartói feladatot, míg a működtetést – ami az intézmények épületeinek fenntartását jelenti – továbbra is az önkormányzatok fogják vállalni. Ebben a sorban utolsóként a szociális területen is végre kellett hajtanunk az átszervezéseket, az átalakításokat. Az év végével eljutunk arra a pontra, amikor már újabb intézkedésekre nincsen szükség. Az átszervezés folyamán döntöttünk arról, hogy az idősgondozásban végzett feladatokat átszervezzük, ezért kerültek az Edző téri és a Diadal utcai klubok átalakításra. Az Edző téri klub tevékenységét több irányban, részben a városközpont környékén működő Holdsugár Gondozási központ, részben a Liget Gondozási központ révén fogjuk ellátni a jövőben, részben pedig a Rákoscsabai Baptista Gyülekezet segítségével, hiszen ők is segítséget ígértek nekünk az Edző térhez nagyon közel eső Zrínyi úti közösségi termük felhasználásával. A Diadal úti idősek klubját a Rákosligeti Gondozási Központ fogja majd működtetni és átvenni, melynek a helyén orvosi rendelőt szeretnénk kialakítani. Ezt az utat jártuk végig tehát a működtetés tekintetében, megpróbáltuk a megfelelő választ megadni arra, hogy ha kevesebb a bevétel, akkor kevesebből is tudjunk működni. A fejlesztések tekintetében pedig azt



gondolom, ha nem is akkora lendülettel, mint 2011-ben, de ebben az esztendőben is tudtuk folytatni a munkát. Ennek hátterében leginkább az elnyert európai uniós támogatások álltak. Ha néhány ilyen fejlesztést kiemelhetnék, akkor talán elsőként a városrehabilitációval kapcsolatos törekvéseink érdemlik a legtöbb szót. Befejeztük a Vigyázó Sándor Művelődési Ház felújítását, megvalósult a Csicsergő Óvoda és a Gólyafészek Bölcsőde akadálymentesítése valamint energetikai korszerűsítése. Tudtuk folytatni az útfejlesztési programunkat, számos utat bitumenpermetes anyaggal felújítva tettünk járhatóvá. Egy igen komoly járdaépítési programot valósított meg az Önkormányzat az ősz folyamán. Összesen 20 utcában volt járdafelújítás, több mint 1,3 km hosszúságban. Egy éve, 2011 decemberében adtuk át a Pesti úti kerékpárutat, amely azóta is nagy népszerűségnek örvend, és összekötöttük a Rákos-patak menti kerékpárúttal is. A kerékpáros ügyekben kapott az Önkormányzat Képviselő-testülete egy komoly elismerést, „Kerékpárosbarát Kerület” lettünk az elmúlt év végén. Köszönhető ez annak, ami az elmúlt két esztendőben 11 km hosszúságban kerékpárútként megvalósult. Folytatni szeretnénk ezt a munkát, ezért is hívtuk össze a Rákos-patak menti településeket, összesen 8 önkormányzat – 4 kerület és 4 település – ült össze és beszélte meg a következő év feladatait, célunk az, hogy a Dunától egészen a Gödöllői-dombságig egybefüggő kerékpárút épüljön ki. Ehhez együttműködésre van szükség, közös munkára, kisajátításokra, majd szabályozási terv készítésére, utána pedig tervezésre, és végül uniós források elnyerésére. Ehhez most úgy látszik, mindenkiben megvan a kellő akarat. Tavaly ilyenkor jelentettem be azt a jó hírt, hogy a Ferihegyi út fejlesztésére, annak meghosszabbítására megszereztünk egy jelentős forrást. Ma már elmondhatom azt, hogy ehhez képest sikerült jelentősen továbblépnünk. Az elmúlt egy esztendőben a kisajátítási folyamatot vittük végig, ebben óriási szerepe volt a Vagyonkezelői Irodának. Most tartunk ott, hogy reményeink szerint decemberre-januárra ezt a folyamatot le tudjuk zárni, és a szükséges területekkel rendelkezni fogunk. Több száz tulajdonossal sikerült az elmúlt hónapokban megállapodni, félelmetesen nagy feladatnak tűnt, de most már látjuk az út végét, eljutunk oda, hogy birtokba kerüljünk, eljuthatunk végre oda, hogy a tervezésre megkapjuk az engedélyt, ezáltal megkezdődhessen a munka. Hiszen a forrást ehhez úgy tűnik sikerült megszerezni, napokon belül alá fogok írni egy támogatási szerződést 630 millió forintról, amit az állam biztosít a Ferihegyi út meghosszabbítására. A jövő évi költségvetés tervezetében pedig már bent van egy elfogadott módosító indítványom, amely további 670 millió forintot irányoz elő az állam részéről erre a célra. Ez összesen 1,3 milliárd forint. Mi azt szeretnénk, hogy a jövő év tavaszán elkezdődhessenek a munkálatok és legkésőbb 2014 tavaszán át is adhassuk az új utat, ami azért is fontos, mert Rákoshegy a közlekedés által halmozottan sújtott terület. Elsősorban a légi közlekedés által, de mellette a közúti közlekedés által is sújtott terület, hiszen a Baross utca hatalmas forgalomnak van kitéve, és a Ferihegyi út meghosszabbítását követően a hatalmas tranzitforgalomban résztvevő gépjárművek, teherautók átirányíthatóak lesznek majd az új útszakaszra. Reméljük, hogy szinte kiürül majd a Baross utca, és nagyobb nyugalom lesz ezen a környéken. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves vendégek! Emellett közterület valamint intézményfejlesztések is történtek, amelyek még nagyon röviden szót érdemelnek. Elindult egy orvosi rendelő korszerűsítési program, amely 2011 decemberében a Ferihegyi út 81. szám alatti rendelő átadásával folytatódott, és most 2012 őszén fejeződött be a Csongrád utcai gyermekorvosi rendelő belső korszerűsítése. Azt reméljük és szeretnénk, ha a jövő évben – amit már nagyon régen várnak a rákoscsaba-újtelepiek is – a rákoscsaba-újtelepi gyermek és felnőttorvosi rendelő korszerűsítése, újjáépítése is megtörténhessen. Ezen dolgozunk és ezt a programot szeretnénk megvalósítani. Érdemes és fontos szóba hozni, hogy az Önkormányzat igyekezett sokat tenni a környezetvédelem jegyében. Itt elsőként hadd említsem meg, hogy a



Képviselő-testület minden tagja közreműködik a lombzsákosztásban. Ennek a programnak a lényege, hogy az emberek ne jogellenesen égessék el a faleveleket, ami általában a szomszédokat is zavarja, hanem környezetbarát módon szabaduljanak meg az ősszel keletkező kerti zöldhulladéktól. Több mint 13 millió forintot költöttünk el erre a célra, 60 ezer zsákot osztottak szét a képviselőtársak, ami – azt gondolom – jelentős teljesítmény, reméljük, hogy sokan tudtak ezzel a lehetőséggel élni. Mellette folytattuk a faültetési programunkat, amelyet most úgy nevezünk, hogy „Ültess egy fát a gyermekednek” program. Minden rákosmenti család, ahol gyermek születik, igényelhet egy fát, amit elültethet az általa kijelölt közterületen, ebben igen sok család lelte örömét és használta fel ezt a lehetőséget. Sokat költünk arra, hogy az illegális szemétlerakókat felszámoljuk. Megoldhatatlan feladat, az Önkormányzat mégis nagyon jelentős anyagi és emberi forrásokat használ fel erre a célra. Minden évben nagy közösségi akciókat szervezünk, a „Nagy Várostakarítás-t” a tavasz folyamán, bekapcsolódtunk az országos „Te szedd!” akcióba, amely egyébként éppen Rákosmentén indult. Ennek során a közösség erejét is tudtuk erősíteni, és egyfajta felkiáltójelet tenni: mindenki felelős azért, hogy tisztán tartsa a lakókörnyezetét. Nagyon sok pénzt lehet költeni erre, de mindenekelőtt legfontosabb a megelőzés, hogy a fejekben dőljön el ez a kérdés kulturális értelemben is, és az emberek meggyőződjenek arról, hogy nem szabad ilyet tenni. Talán itt érdemes örömmel elmondani, hogy a Merzse-mocsár, ami nagyon fontos természeti értéke a kerületnek, az elmúlt évben tiszta tudott maradni. Ez egy olyan összefogásnak köszönhető, amire még korábban nem volt példa Rákosmentén, egyszerre a Mezei Őrszolgálat, az Önkormányzat közterület-felügyelete, a kerületi rendőrkapitányság, a helyi vadászok, a lovasok és mindenki, aki környezettudatosan gondolkodik, odafigyelt és közös járőrözéseket folytatott, ennek is köszönhető, hogy ott ma már nem lehet illegális szemétlerakókat találni. Viszont bejárhatnak egy új tanösvényt, amely a Rákoshegyi Polgári kör és az Önkormányzat együttműködésében valósult meg. Végezetül szeretném még elmondani: nagy hangsúlyt helyeztünk a munkahelyteremtésre. A munkahelyteremtés az Önkormányzat és az egész ország gazdasági helyzete szempontjából kulcsfontosságú. Ezért a városközpont beruházásunkat és a szociális városrehabilitációs beruházásunkat kifejezetten ily módon is szerveztük, 25 új munkahely jön létre a városközpont környékén a két nagy uniós projektnek köszönhetően. Ahol bölcsődét, vagy óvodát fejlesztettünk, és erre több példa is volt, ennek köszönhetően is új munkahelyek jöttek létre. Pályázatot fogunk kiírni, hogy be tudják tölteni az arra rászorulók ezeket a munkahelyeket. A közfoglalkoztatás keretében 245 főt tudtunk foglalkoztatni 2012-ben, négy, hat vagy nyolchónapos foglalkoztatás formájában. Számos intézményünk a legkülönbözőbb területeken tudott jelentősen gazdagodni az ebben a foglalkoztatási formában résztvevőkkel. Köszönjük a közreműködésüket. Mellette ingyenes tanfolyamokkal és képzésekkel próbáltuk a rákosmenti munkanélküliek elhelyezkedését segíteni. Számukra ezt tudtuk nyújtani, ha nem is halat, de hálót mindenképpen, hogy képzettséget, lehetőséget kapjanak a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre. Ez ma különösen fontos Magyarországon! Zárásul pedig azt szeretném elmondani, hogy a legtöbb döntésünk az Önkormányzat háza táján konszenzussal, vagy konszenzushoz közeli módon született meg. A Képviselő-testületben általában nincsenek nagy viták, és ahhoz képest, ami az országban, a Parlamentben zajlik, ahogy egymásnak feszülnek az oldalak, ahhoz képest Rákosmentén sok tekintetben egyet tudunk érteni, még ha nem is mindenben. Kevésbé puskaporos nálunk a hangulat, örülök ennek, hogy ez így van, szeretném ezt a magam részéről a továbbiakban is megőrizni. Köszönöm minden képviselőtársamnak az elmúlt egy évben végzett munkáját, azt, hogy mindannyian kivétel nélkül Rákosmentéért cselekedtek és dolgoztak. A jövőben is ezt kérem



tőlük, ebben várom maximális mértékben az együttműködést. Köszönöm a figyelmüket, most pedig következzenek a kérdések! Dr. Ughy Gabriella: az első kérdés megválaszolását megelőzően ismertetném a válaszadás szabályait röviden. A Hírhozóban is megjelent tájékoztatás szerint a közmeghallgatáson résztvevők közérdekű kérdéseiket előre is beküldhették a Polgármesteri Hivatal címére, valamint e-mail címére is. A kérdést feltevő nevét és a kérdést felolvassuk, ezért kérem, a kérdést feltevő kézfeltartással jelezze, ha jelen van körünkben, mert csak ebben az esetben tudjuk az ő kérdését helyben megválaszolni. Amennyiben a kérdést feltevő nincs jelen, írásban fogja megkapni a választ annak érdekében, hogy a helyszínen jelenlévők kérdéseit minél előbb megválaszolhassuk. Az idővel való jobb gazdálkodás érdekében a kérdéseket, javaslataikat, melyeket most szeretnének feltenni, legyenek kedvesek írásban beadni a munkatársainknál megtalálható formanyomtatványon. A leadott kérdéseket igyekszünk tematikusan csoportosítva megválaszolni annak érdekében, hogy minél több kérdésre tudjunk választ adni. Mindenkit tisztelettel kérek arra, hogy aki szóban szeretné kifejteni mondanivalóját, legyen kedves röviden és tömören megfogalmazni azt annak érdekében, hogy minden jelenlévő kérdése felolvasásra kerülhessen. Az első kérdés feltevője Győri Ágnes előre jelezte, hogy távol marad, de mégis megkérdezném, hogy esetleg jelen van-e? Nincs jelen. A következő kérdést Czapári László úr tette fel. Kérdezném, hogy jelen van-e? Nincs jelen. A következő kérdést Szentesi Rezső úr tette fel… aki jelen van. Ön a parkolással és a közterület-felügyelettel kapcsolatban tett fel kérdést, ezért megkérem, hogy egészítse ki szóban, hogy mire is gondolt! Szentesi Rezső: elnézésüket kérem, nem személyeskedésnek szántam a kérdésemet, hanem arra szeretném megkérni Önöket, hogy figyeljenek oda! Mert véleményem szerint, ha véletlenül végzik szabálytalanul a tilosban parkolók megbírságolásait a közterület-felügyelet munkatársai, az hiba. Ha pedig szándékosan, az nagyon nagy baj! Nemrégiben megbüntettek 50.000. forintra, pedig mozgáskorlátozott-igazolvánnyal rendelkezem. A bírságot befizettem, mert a feleségem azt mondta. Okos feleségem van, két diplomával, mindig is hallgattam rá. Csak akkor nem volt okos, amikor hozzám jött… Mindegy. Ő azt mondta fizesd be, vagy majd én befizetem helyetted, nem érdemes itt futni a köröket. Röviden szeretném elmondani, hogy miről is van szó. November 30án, szerdán a feleségem felírta, hogy mit vegyek. El is mentem a Tescoba, rendelkezem mozgáskorlátozott-igazolvánnyal, amit ki is raktam az autóm műszerfalára. Amikor jövök vissza, közlik velem, hogy a közterület-felügyelők lefényképezték az autómat és kiraktak egy cetlit. Megnézem, 50.000. forintra bírságoltak meg. Kinyitom az autót, ott volt a mozgássérültigazolvány az első ülésen. Ott volt három közterület-felügyelő is nem messze tőlem, odaviszem az igazolványomat és a büntetésről szóló papírt, hogy tisztázzam a helyzetet. Ők azt mondták erre, hogy őket ez nem érdekli. Én kértem őket, hogy legalább vegyék jegyzőkönyvbe, hogy én bemutattam. Nem tették meg, és azt tanácsolták, hogy menjek be a főnökükhöz, dr. Fogarasi Gáborhoz. Bementem dr. Fogarasi Gáborhoz, aki lefénymásolta, és adott róla egy papírt, hogy átvette. Itt közölte velem, hogy neki nincs méltányossági jogköre. Én erre azt válaszoltam, hogy én nem méltányosságot kérek, én nem csalni akartam, hiszen rendelkezem mozgássérültigazolvánnyal. Az történhetett, hogy én mozgolódtam, táska, hátul a kabát. Úgy kezelik az embert, mint egy csalót, amit én nem tudok megérteni. Az ügyem végül roppant gyorsan zárult le. Szerda délután történt az eset, és hétfő délután már meg is kaptam a postástól az Önkormányzat levelét. Megnéztem. Hétfői dátum, hétfői postázás, és még hétfőn ki is jött. Galamb nem hozza ki ilyen gyorsan a levelet. Az előzményekről egy árva szó nincsen a határozatban, csak az 50.000. forintos



büntetés szerepel benne, amit ha nem fizetek ki, akkor 100.000. forintra növekszik a bírság összege. A bírságot végül befizettük. De kérem, hogy minden érintett szerv figyeljen oda! A határozatban egy árva szó nincs arról, hogy én a mozgáskorlátozott-igazolványomat a helyszínen bemutattam az ott lévő közterület-felügyelőknek, ezt követően bemutattam dr. Fogarasi Gábornak. Írtam levelet Jegyző Asszonynak, pedig a feleségem azt mondta, hogy ne foglalkozzak vele, felejtsem el az egészet. A levelet leadtam az Ügyfélszolgálati Irodán, három nap múlva fel is került Önhöz, ezt követően négy vagy öt nap múlva dr. Fogarasi Gáborhoz, akinek elmondása szerint nincs méltányossági jogköre, majd ezt követően ismét visszakerült Önhöz. A feleségem kérésére elhatároztam, hogy nem bosszantom magamat, befizettem, és felhívtam az Ön kolléganőjét, beosztottját, és kértem, hogy sztornózzák az egészet. De továbbra sem tudom megérteni, hogyan működik ez, hiszen, ha például a bkv-bérletet bemutatom, nem büntetnek meg helyszíni bírságra, ha pedig egy nap múlva bemutatom, akkor is kisebb összegre. Ezzel szemben, ha az utcán közlekedem az autóval, megállítanak, és nincs nálam a forgalmi, akkor azt mondják, hogy loptam. Hiába mutatom be később, ez őket nem érdekli, akkor nem volt nálam a forgalmi, tehát loptam. Ha reklamálok, azt mondják, hogy menjek be a vezetőjükhöz. Ha bemegyek a vezetőjük közli velem, hogy bár maga nem lopta, de akkor is lopta, mert ezt írja elő a törvény. Tetszenek érteni? Csak még egy perc, és befejezem. Amikor a ferihegyi repülőtérre kimentem – ott is dolgoznak közterület-felügyelők –, és elmeséltem, hogy mi történt, csak néztek rám, majd kiesett a szemük, hogy mi is történt, hiszen ilyen esetben ők el szokták a bírságot engedni. Két másik kerületnél is jártam, ahol azt a választ kaptam, hogy kötelező, mert pénzbehajtásról van szó, és kell a bevétel. Az önkormányzat számlájára érkezik ez az 50.000. forint. Továbbra sem értem, én nem kérek semmiféle választ egyikhez sem, csak kérem Önöket, hogy figyeljenek oda – hiszen itt van a körünkben Polgármester Úr is, aki egyben országgyűlési képviselő is –, hogy ha a törvény azt írja elő, hogy azt, aki csal, és nincs joga, őt ugyanúgy kell kezelni, mint akinek van joga, hiszen nekem 2015-ig érvényes mozgáskorlátozott-igazolványom van, akkor kérem Önt, hogy mint országgyűlési képviselő szólaljon fel, hogy módosítsák ezt a rossz törvényt. Kifizettem, mert kibírom, nem állunk olyan vacakul, a feleségem dolgozik a nyugdíj mellett, és körülbelül nyolcszázezer-egymillió forinttal gazdálkodhatunk ketten havonta. Nem ver minket ez a bírság földhöz, de mégis ez az eljárás bosszantó. El sem mondtam a feleségemnek, hogy most idejövök, mert kikaptam volna… Nem kérek választ, de szeretném felhívni az emberek figyelmét, hogy ez így nem más, mint egyszerű pénzbehajtás. Dr. Ughy Gabriella: az Ön esete egyedi ügy. Köszönjük szépen. A következő kérdező Kreutzer Iván úr. Jelen van. Ön kérdéseiben több témakört érint. Az első: „Milyen stádiumban van az 1990-ben elhatározott Ferihegyi út meghosszabbítása? Milyen munkahelyteremtés valósult meg 2010-től? Ferihegyi 1 Terminál bezárása milyen gazdasági visszaesést eredményezett Rákosmentének? Milyen érdemi munkát értek el a választott képviselők Rákosmentén 2010-2012ig? Kormányhivatalok kérdésköre az okmányirodákat érintően. Választási eljárás – miért akarják felszámolni a jól bevált lakcímnyilvántartást?” A válaszadásra felkérem Polgármester Urat. Riz Levente polgármester: Tisztelt Kreutzer Úr! A Ferihegyi út kapcsán – mint azt a bevezetőmben elmondtam – lassan-lassan rajtpozícióba kerülünk. Tehát elvégeztük azt az előzetes előkészítő munkát, amire szükség volt. A tulajdonszerzése az Önkormányzatnak, ami az úthoz kell, lassan-lassan befejeződik, és ennek folytán abba a helyzetbe kerülünk, hogy építési engedélyünk legyen. Megterveztük az utat, de arra az engedélyező hatóság csak akkor nyom pecsétet, ha a tulajdon is már az Önkormányzaté. A források megszerzése is sínen van. Tehát ezt



a huszonkét éves elképzelést, reményeim szerint, rövid időn belül meg fogjuk tudni valósítani. A következő kérdése a munkahelyteremtés. Azt hiszem érintettem, hogy az Önkormányzat a maga háza táján tudott, akart és igyekezett munkahelyeket teremteni. De abban a tekintetben, hogy a gazdaság milyen munkahelyeket tud létrehozni, abban a tekintetben már csak közvetett módon tud alakító intézményként közreműködni. Sajnos mindenhol válság van, a gazdasági életben is válság van. Egész egyszerűen kevés a beruházás, a cégek nem kapnak hitelt a bankoktól, így viszonylag kevés az új munkahely. Mint mondtam, az Önkormányzat a városrehabilitációnak köszönhetően az elnyert támogatások révén huszonöt új munkahelyet tudott létrehozni, mellette pedig a különböző iskola illetve óvoda- és bölcsőde-bővítéseknek köszönhetően megközelítőleg még egyszer ennyit. De ez a mi házunk tája, nem nekünk kell ebben élen járni, hanem a gazdaságnak, a magánszektornak, de ilyen helyzetben ezt nagyon nehéz elvárni tőlük. A következő témakör a Ferihegy 1 terminál bezárásának következménye. Azt gondolom, ez a Budapest Airportnak a belső ügye. A Budapest Airport minden fillért igyekszik megtakarítani. Emiatt részben ilyen takarékossági intézkedéseket hoz, illetve hadilábon áll a különböző légitársaságokkal is, mint ahogy a minapi hírek ezt mutatják. Ebben a tekintetben az Önkormányzat, Rákosmente nem volt érintett. A Malév-csőd következtében voltak rákosmentiek, akik állásukat vesztették. Számukra mi a közfoglalkoztatás lehetőségét tudtuk felajánlani, de az állam nagy ágazati programjai is erről szólnak, hogy ebben a helyzetben segítséget kapjanak. Az, hogy a Malév miért ment csődbe, egy egészen más kérdés. Erről sokat tudnék mesélni, mert a Malév vizsgálóbizottság tagja vagyok, de ezzel most nem rabolnám az időt, mert ez nem kerületi, hanem nagypolitikai kérdés. A képviselők munkája 2010 és 2012 között: azt gondolom, nagyon jelentős munkát végzett a Képviselő-testület, egyenként minden képviselő beszámoltatható, természetesen a demokrácia szabályai szerint. A képviselő hölgyek és urak Rákosmentéért dolgoztak, pártállásra való tekintet nélkül. Teljesítményük pedig mérhető és hasznos hozadéka Rákosmentének. Kormányhivatalok, okmányirodák. Erről a bevezetőben kellett volna talán szólnom. Egy nagyon jelentős átalakítás készül január 1-jétől. Az Önkormányzattól az államhoz kerül át az okmányirodai tevékenység, a gyámhatóság, a gyámhivatali tevékenység. Már hónapokkal korábban a szabálysértési hatóságunk is az államhoz került át. Ez azt jelenti, hogy az Önkormányzat kötelékéből közel hetven ember fog átkerülni kormánytisztviselőnek, az Önkormányzat okmányirodájának bázisán létrejön a járási kormányhivatal január 1-jétől, tehát ezt a feladatot, amit eddig mi láttunk el, az állam fogja továbbvinni. Nem lesz érezhető változás január 1-jétől, viszont 2013 közepétől, júliustól nagyjából, azt reméljük, hogy érzékelhető pozitív változás fog bekövetkezni, mégpedig úgy, hogy létrejön a kormányablak Rákosmentén. Akkor fog idetelepülni számos olyan új funkció, ami eddig itt nem volt. Földhivatali ügyekért mindig be kellett buszozni a városba, vagy a különböző egészségbiztosítási ügyekért, vagy például a Gyes, Gyed igénylések leadásáért. Tehát egy nagyon jó cél az, hogy az állam közelebb kerüljön az emberekhez, ezek a funkciók elérhetők lesznek itt a kerületben is a jövő év közepétől a kormányablak lehetőségeként. Szóba került még a lakcímnyilvántartás kérdése. Lakcímnyilvántartás az Önkormányzatnál jelenleg is van, a jövőben is lesz, illetve egy új választási nyilvántartás is létre fog jönni a törvényi változás részeként. A választásra jogosultságnak előfeltétele lesz a regisztráció, és úgy jön létre a választói névjegyzék, de ez egy teljesen másik kérdés. A törvény még nincs kihirdetve, nem lépett még hatályba, ezért mi is várjuk ennek a következményét. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdést Airizer Ernő úr tette fel. Nincs jelen. Dr. Szabó Tamás úr kérdése következik. Ő jelen van. Az Ön kérdése a következő volt: „Mikor kerülhet sorra a


1173 Budapest, Pesti út 165.; Levélcím: 1656 Budapest, Pf.: 110.; Tel.: +36 1 253-3300; Fax: +36 1 256-0661; E-mail: [email protected] - 10 -

Cséplő utca – Napkelet utca – Gyökér utca Napkelet utca – Bulyákhida utca közötti részének megfelelő szélességű szilárd burkolatúvá történő átépítése megfelelő szegélyezéssel és szélességben hatékony forgalomcsillapításra esetleg több megfelelő fekvőrendőr beépítésével. Ezt hogyan oldják meg? Éreznek-e jelenleg forgalombiztonsági veszélyforrásokat egészségkárosító hatásokat az érintett ingatlanok vonatkozásában. Kell vagy lehet-e számolni értékcsökkenéssel? Tudom, hogy sok ennél fontosabb feladat is van az Önkormányzatnál, köszönet és elismerés.” Kifejezi, hogy útépítések, buszsávok, kerékpárút építése, közösségi közlekedés javítása is volt, de kérdezi, hogy a Pesti úti buszfolyosó és csatornaépítés után lehetőleg még 2013-ban sor kerül-e az általa megjelölt út felújítására? Válaszadásra felkérem Horváth Tamás alpolgármester urat. Horváth Tamás alpolgármester: az Ön által felvázolt területen azért történtek már változások. Régről kell kiindulni, 2009-ben kezdhetném talán a történetet. Nagy lakossági nyomás volt arra vonatkozóan, hogy ennek a területnek a forgalmi rendjét valamilyen módon szabályozzuk. Ez meg is történt. Személyesen tartottam egy lakossági fórumot a helyszínen, ahol az érdeklődés egyébként elég gyér volt a lakosok részéről. A panaszok jönnek, de amikor a lakossági fórumot meghirdettük, elég kevesen voltak. Két-három órás kemény vita után született egy konszenzusos megállapodás az ott lévők többségével, hogy milyen forgalmi rend kialakítás legyen ezen a területen, amit mi el is készíttettünk, majd szavazásra bocsátottunk az ott lakók körében. Kiment írásban, lehetett szavazni. Dr. Szabó Tamás: nem kaptuk meg. Horváth Tamás alpolgármester: jó, bocsánat, most ne nyissunk ebben vitát, nagyon kevés papír érkezett vissza. Végül a forgalmi rend kialakításra került. Én úgy gondolom, szükséges volt ez a beavatkozás. Azóta igazából komolyabb probléma a területen nem történt. Ami a terület és az utak felújításával kapcsolatos, tavaly a Napkelet utca és a Cséplő utca egy szakaszát megépítettük, ahol el is helyeztünk egy csapadékcsatornát. Hiszen a Pesti úton megtörtént annak a csatornaszakasznak a megépítése, ami ennek az utcának a vizét fogja bevinni, és jelenleg is folyik az a beruházás, ami annak a teljes területnek a csapadékvizét fogja majd begyűjteni és viszi le a Rákos-patakba. A további utcák megépítése és csapadékvíz-elvezetése addig nem oldható meg, amíg ezt a beruházást be nem fejezzük, hiszen a vizet, ha összegyűjtjük, valahová el is kell vezetnünk, ami várhatóan tavaszra, nyár közepére meg is fog valósulni. Minden egyéb út megépítése csak ez után következhet. Annyi jó hírem van, hogy most kaptunk egy pozitív hozzáállást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől, hogy tovább tudjuk építeni a Napkelet utcának a csapadékvizét, és ezzel az utat valószínűleg a Gyökér utcáig meg tudjuk építeni a jövő évben, ha minden jól megy. De a többi utcának a megépítése, egyrészt pénz kérdése lesz, hogy tudja majd az Önkormányzat ezt ütemezni, hiszen a kerületnek számos területén vannak ilyen gócpontok, ahol bitumen-permetes utak vannak, mint Önöknél is, aminek meg kell oldanunk majd a későbbiekben a szilárd útburkolattal történő ellátását. De ez egy hosszú folyamat. Jövőre egy bizonyos szakaszt valószínűleg meg fogunk tudni építeni, a továbbiakat, a Domaszék és egyéb utcáknak maximum a javítását tudjuk ellátni, folyamatos kátyúzást végzünk a területen. Nyilván ezt Önök is látják. Igyekszünk, amire pénzünk és energiánk futja. Bocsánat. Arra még nem tértem ki, hogy kártérítés meg ingatlanok vesztesége. Úgy gondolom, hogy ahol utat építünk, ott az ingatlanok értéke abban a pillanatban megemelkedik, hiszen teljes közműellátottság lesz, a csapadékvíz-elvezetés rendesen meg lesz építve és az út is. Szilárd útburkolat lesz, és ez mindenhol az ingatlan értékének a növekedését hozza magával.



Dr. Ughy Gabriella: következő kérdésfeltevő Balogh Imre úr volt. Nincs jelen. Polereczky Erzsébet sem tudott eljönni, és Gyenes Istvánné sincs jelen. Mudrák Istvánné jelen van. Az Ön kérdése szintén járda, vízelvezetés, a Zrínyi utcából. Az idei évben a 16. és 18. számú házak előtt megtörtént a járda javítása. Kérdése arra irányult, hogy miért nem került sor a 20., 26. számú házak előtti szakaszra? Meddig kell még a járdahibák miatt bukdácsolni, elesni és bosszankodni a lakóknak? Alpolgármester Urat szeretném kérni a válaszadásra. Horváth Tamás alpolgármester: évek óta visszatérő probléma a járdák állapota és helyzete. Azt tudni kell, hogy ugyanúgy, mint a kerületnek, a Fővárosnak is több kilométer, több tíz, száz kilométer járdával kell foglalkoznia. Az Ön kérésének megfelelően minden évben felvesszük a kapcsolatot a Fővárosi Önkormányzat illetékes osztályával, és amint Ön is írta kérdésében, egy bizonyos szakaszon meg is történt a járdajavítás. Nyilván mindig műszakilag dönti el a Fővárosi Önkormányzat illetékes osztálya is, hogy melyik szakaszokat újítja fel. Tehát teljes hosszban nem fogja tudni a Zrínyi utcát is egy ütemben megvalósítani. Ahogy a mi Önkormányzatunk is, először felméri a járdák állapotát. Ahol olyan súlyos a helyzet, hogy már tarthatatlan, ott nyilván azonnal beavatkozunk, a többit pedig ütemezzük annak megfelelően, hogy az állapota milyen formában károsodott. Egyébként a Főváros jelenleg a kerületben nagyon sok járdát épített. A Baross utcát tudnám említeni, a Péceli utat, a Zrínyi utcában is épültek járdák, itt lent is és a fönti szakaszokon is. Bízunk abban, hogy előbb-utóbb minden egyes szakasz felújításra kerül. Ezt tudom Önnek mondani a kérdésére. Mudrák Istvánné: azt nem értem, hogy miért nem azokat a részeket csinálták meg, amik tényleg életveszélyesek. A 26. szám alatt. Mert a 16. és 18. szám pont nem az. De a tulajdonos sem tudja, hogy ezt ki csináltatta meg, mert ő nem csináltatta meg. Ő valakitől kapott egy telefonszámot, fölhívta, és megcsinálták. Horváth Tamás alpolgármester: nyilván a Fővárosi Önkormányzatnak kellett megcsinálni, mert nem mi voltunk azon a területen. Mi is – mint Polgármester Úr is jelezte – rengeteg járdát építettünk az idén, de miután a Fővárosi Önkormányzathoz tartozik a Zrínyi utca és a járdája is, ott nem mi dolgoztunk. De várhatóan a jövőben még több járda fog felújításra kerülni a Főváros által is, hiszen jelenleg is bent van az igényünk, a Péceli útnál a buszmegállókat meg kell közelíteni. Az alapvető helyzet, ami nálunk is szempont, mint mondtam, a műszaki állapot, a tömegközlekedési utak melletti járdák felújítása, ahol buszmegállókat kell megközelíteni. Hiszen ezek a legnagyobb forgalmú gyalogos utak is, ugyanúgy, mint a közutaknál. Elsősorban ezek élveznek prioritást. Az, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál a műszaki ember hogy rangsorolja a munkákat, abba sajnos nekünk nincs beleszólásunk. Mudrák Istvánné: én ezt mind megértem, csak senki nem keresett meg bennünket, ezt azért furcsállom. Horváth Tamás alpolgármester: ha a műszaki ember felméri a járdát, a lakosokat nem szokta megkeresni, hogy akkor felújítsuk, vagy ne újítsuk fel a járdát, hanem ő eldönti a műszaki paraméterek alapján, hogy az a járda felújításra szorul vagy nem.



Riz Levente polgármester: annyit hadd fűzzek hozzá, egy évvel ezelőtt ez előkerült az akkori közmeghallgatáson, a Zrínyi úti járda téma volt, emlékszem. Készültem is rá, hogy erre a közmeghallgatásra szeretném ezt a problémát megszüntetni. Szeptember óta minden kéthétben egyszer felhívtam Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ vezetőjét, aki felelős a Főváros részéről ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ígéretet tett Dávid, hogy ennek a kérdésnek rövid úton meglesz a megoldása. Elkezdték, nyilván utasította a kollégáit, kimentek, fölmérték a Zrínyi utcát, megnézték, hogy hol szükséges javítani. Első körben lehet, hogy pont ezen a területen, pont az Ön háza előtt úgy ítélték meg, hogy nem a legfontosabb. De nekem most pár nappal ezelőtt, miután rákérdeztem, hogy mi a helyzet, egy e-mailben azt válaszolta, hogy 2013 közepéig szeretnék a Zrínyi útnak az összes neuralgikus részét megjavítani a járda tekintetében. Most jól megjegyeztem, hogy az Ön lakóháza előtt, a 20. szám, fontos. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdező Farkas Józsefné. Jelen van. Az Ön kérdése állattartással kapcsolatos kérdés volt. Azt kérte, hogy a Magyar Közlönyben megjelentek alapján a kedvtelésből tartott állatok tartásáról továbbá 2012. október 1-jével életbe lépett új szabályokról tájékoztassuk olyan értelemben, hogy ennek a hivatkozási helyét szeretné kérni. Felkérem dr. Rúzsa Ágnes jegyző asszonyt a válaszadásra. Dr. Rúzsa Ágnes jegyző: a kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozóan született egy alkotmánybírósági döntés, ami kivette az önkormányzat rendeletalkotási jogköréből azt a lehetőséget, hogy meghatározza a tartható állatoknak a számát. Visszahivatkozik a kormányrendeletnek arra a rendelkezéseire, ami 2010-ben született, ami egyértelműen azt mondja meg, hogy mekkora nagyságú területtel kell rendelkezni egy adott állat tartásához, hogy az ő mozgásigényét kielégítse, és természetesen tekintettel kell lenni arra is, hogy a szomszédokat illetve a környéken lakók mindennapi életét ez ne zavarja, ne akadályozza. Az önkormányzatnak illetve a jegyzőnek, mint elsőfokú állattartásért felelős hatóságnak olyan jogköre van, hogy utólag ellenőrizze, hogy ezeket a feltételeket betartják-e, tehát megfelelnek-e a kormányrendeletben foglaltaknak. Farkas Józsefné: aki nem tudja, a kérdést azért tettem fel, mert Isaszeg Önkormányzata kapott az Alkotmánybíróságtól egy határozatot 2010 februárjában, ami a 146/2010. számú alkotmánybírósági rendelet, és összefüggésben vizsgál különböző törvényeket. Megszüntették azt a jogát az önkormányzatnak, hogy meghatározza, hogy hány kutya, hány macska lehet egy portán. Ebből az következik, ha valaki például a Home Centernél lakik, van egy 1600 m²-es területe, 100 m²-es a háza, 160 db tacskót tarthat, de csoportos tartás esetén 6 m² elég, akkor az lehet 240 kutya is. A szomszédnak „hallgass a neve”. Egyetlen egy dolgot tehet, hogy a Ptk. 100. §-a alapján birtokvédelmet kér, amit rendszerint nem kap meg, mert a kutyák ugathatnak. A kérdést én azért tettem fel, mert ha van egy állathalmozó, mint például a Madárdombon, ahol én laktam, és lakik a családom, 100 négyszögöles telkek vannak, ami 360 m², egy nagyobb luxuslakásnak a területe, ott van egy 80 m²-es ház, valaki befogad 15 nagytestű kutyát, egy kutya elél 10-15 évig, és kiderül, hogy a kutyák síri csendesek. Ez a rendelet azért született meg, mert összefüggésben vizsgálta a törvényeket és az Alkotmány 13. § 1. bekezdése kimondja, hogy a magántulajdonhoz mindenkinek joga van. Viszont még a legliberálisabb társadalmakban is a magántulajdon az egyetlen alapvető jog, amit korlátoznak, akár egy kisajátítással, ha utat építenek, akár a szomszédjoggal, akár egy elkobzással, ha például egy állatot rosszul tartok. Tehát mindenféleképp itt ellentmondás van, és hogy ez így van, Tapolca Város Önkormányzata 2012. V. hó 29-én



határozta meg, hogy 2 kutya, 2 macska és annak 3 hónapos korig a szaporulata tartható egy ingatanon, és a Vidékfejlesztési Minisztérium pedig közleményében azt írta, hogy október 1-jétől megváltozik a mezőgazdasági haszonállatok tartásának szabálya, mostantól fogva ezt az önkormányzatok nem korlátozhatják, tehát ha akarok disznót tartani, és el tudom helyezni úgy a telkemen, ahogy az meg van határozva, akkor tarthatok disznót. De hozzátette, hogy a kutyamacskatartás darabszámra vonatkozó szabályozása változatlanul az önkormányzatok tulajdonában megmarad, és azzal, hogy alkotmányellenes, hatályát nem veszti az önkormányzati rendelet. És az, hogy 2 kutya, 2 macska, én azt a köz érdekében igenis úgy érzem, hogy korlátozható, mert a magántulajdonjog a köz érdekében korlátozható. Ennek utána kellene járni, mert ha valakinek egy állathalmozó lakik a szomszédjában, mert lehet valakinek 2-3-4 kutyája is, ha tud vele báni. De nagyon sok esetben otthon van a nyugdíjas, otthon van a beteg, otthon van a gyerekkel, a tulajdonos elmegy dolgozni, és ha nincs a kutya megnevelve, akkor probléma van. Ha el kell venni, úgyis az önkormányzatnak kell helyet biztosítani neki. Szeretném, ha ennek utánanéznének, mert ha itt lesz egy állathalmozó, akkor mit lehet lépni. Nemcsak azt, hogy menjünk pereskedni, meg bíróságra, mert egy kutya elél 10-15 évet is, és egy ember életében 1015 év nagy idő. Dr. Rúzsa Ágnes jegyző: jó, én azt tudom Önnek ígérni, hogy meg fogjuk nézni ezt a tapolcai esetet. Viszont mi kaptunk a Kormányhivataltól egy törvényességi felhívást, amire a Képviselőtestületnek reagálnia kellett, és ennek következménye lett az, hogy kikerült az állattartási rendeletből az erre vonatkozó szabályozás. Farkas Józsefné: igen, tudom. Beszéltem a Kormányhivatallal, felhívtam az Alkotmánybíróságot is, és ott nekem külön elmondták ketten is, hogy ez Isaszeg Önkormányzatának íródott, és nem úgy van, ahogy én gondolom, hogy akkor tarthat 260 kutyát is, mert tarthat, mert az van meghatározva, hogy a kistestűnek kell 10 m2, közepes testűnek 20 m2. Tehát ha felosztom a portámat, akkor tarthatok, ha gazdag vagyok, jómódú vagyok, annyit, amennyit akarok. Szerintem ezt jó lenne korlátozni. Dr. Rúzsa Ágnes jegyző: de a kormányrendelet azt is előírja, hogy a szomszédok zavarása nélkül. Tehát itt van egy korlátozó tényező, ha valaki 15 nagytestű kutyát tart, hiába fér bele a négyzetméterbe, azoknak a kutyáknak mozgásigényük van, tehát erre azért tekintettel kell lenni. Farkas Józsefné: elnézést, egy utolsó mondat. A Madárdombon 13 nagytestű kutyát tartott a hátsó szomszédom 14 évig, és hiába írtunk, nem, a kutyának joga van. A kutyának joga van ugatni, nekem is van kutyám, de az embernek meg nincs joga pihenni. Engem a lányom éjszakánként többször felhívott, hogy már megint, már megint, már megint. Leírtam, ha az ember kialvatlan, bármi előfordulhat. Itt nem arról van szó, ha valaki normálisan tart 2-3 kutyát, és imádja. De sem a németeknél, sem az osztrákoknál nincs olyan, hogy az ember éjszaka nem tud aludni, mert nem tartják kint a kutyát, bent tartják. De ha már mi kint tartjuk, én úgy érzem, hogy szabályozás kellene. Dr. Rúzsa Ágnes jegyző: jó, ezt mindenképpen meg fogjuk vizsgálni, és esetleg kezdeményezzük a módosítást.



Turcsán Jánosné: mi lenne, ha a kutyák helyett hajléktalanokat fogadna be a tulajdonos? Mi lenne? Ha emberek lennénk, akkor ez így történne. Dr. Ughy Gabriella: egy kis figyelmet szeretnék kérni. A következő kérdésfeltevő Illés Mária, nincs jelen, Vadászné Nagy Zsuzsa kérdező sem tudott eljönni, Bosnyák Sándorné sincs jelen. Daruka László, Babják Kálmán tették fel a következő kérdést, Önök jelen vannak. Az Önök kérdése az adózással, a helyi adókkal kapcsolatos. Az elmúlt években kivetett helyi adók mértéke jelentősen meghaladja az adózók gazdasági, pénzügyi lehetőségeit. A jelenlegi gazdasági helyzetben ezeket az adómértékeket szinte lehetetlen kitermelni. Önök egy táblázatban rögzítették egy tényleges cég adatait, összevetették a 2006. évet a 2012. évvel. Leírták a vonatkozó adószabályokat és a végén a levelükben írták, hogy külön kiemelést érdemel az a tény, hogy a helyi adórendelet nem tesz különbséget a kisvállalkozások és a nagy tőkeerővel rendelkező multinacionális cégek között. Ilyen elviselhetetlen és kigazdálkodhatatlan adóterhekkel vállalkozások és munkahelyek szűnhetnek meg nagy számban. Kérjük a fent részletezett problémák áttekintését és az adómértékek megállapítását. Válaszadásra felkérem Riz Levente polgármester urat. Riz Levente polgármester: Tisztelt Babják Úr! A levelében felvetett problémára hadd pontosítsak a válaszomban. Ugyanis ez nem teljesen így van, igenis differenciálunk a helyi adó tekintetében. Igaz nem a telekadóban, hanem az építményadóban. Az építményadóban nagyon jelentős differenciáltság van. Ami azt jelenti, hogy a multinacionális nagy cégek, a nagy kereskedelmi láncok, amelyek külföldi tulajdonként működnek itt a XVII. kerületben, jóval magasabb adót fizetnek, mint a kisebbek, mint a kiskereskedelmi közértek, a magyar tulajdonban lévő kisvállalkozások. Egész konkrétan ez úgy fest, hogy mondjuk egy Tesco a legmagasabb adókulcs szerint adózik a helyi adórendeletünkben, míg egy kerületi kisboltos lényegesen kevesebbet kell, hogy adóként befizessen. A telekadó kapcsán nincs lehetőség nagyon differenciálni, ott van egy négyzetméterre vetített összeg, amit mindenkinek fizetnie kell, aki ebben a jogszabályban érintett. Tudom, hogy ez egy egyedi ügy. Az Önök helyzete speciális, vizsgáljuk Jegyző Asszonnyal, mint adóhatósággal, hogy hogyan lehet ebben segíteni. A részletfizetés lehetőségét az Önkormányzat föl fogja és föl tudja kínálni, azt, hogy hogy tudjuk az Önök speciális helyzetében a megoldást megtalálni, még nem tudom, de gondolkodunk rajta. A konzultáció lehetőségét szeretném is felajánlani, üljünk le, beszéljük végig, mint kerületi vállalkozásnak, mi miben tudunk segíteni. Annyit azért hadd tegyek hozzá, az Önkormányzat számára biztosítani kell azt a bevételt, amivel az iskoláit, intézményeit működteti, kifizeti a számlákat, tehát muszáj adót szedni. Vannak dolgok, amikre azt mondjuk, hogy igen, erre szükség van, és vannak dolgok, amikre azt mondjuk, hogy nem. Mi elég tudatosan, többször elmondtuk, hogy nemet mondunk például az ingatlanadóra, a kommunális adóra. Azt, hogy minden polgár, csak azért, mert van egy háza, amit élete munkájával megteremtett, adót kell, hogy fizessen. Ez több kerületben van, sőt több nagyvárosban van Magyarországon, a mi kerületünkben nincsen, és nem is tervezzük, ameddig csak az Önkormányzat költségvetése megengedi, hogy ne kelljen bevezetni, mert nem szeretnénk. Mint ahogy, bár törvény lehetővé teszi, ebadót sem vezettünk be, mert azt gondoljuk, hogy azért, mert valaki kutyát tart, önmagában még nem kell feltétlenül emiatt hátrányos következményekkel szembesülnie. Tehát összességében az építményadóban tudunk differenciálni, differenciálunk is, a telekadóban nincs rá lehetőségünk, és az Önök problémájával kapcsolatban pedig egyedileg üljünk le és próbáljunk megoldást találni rá.



Babják Kálmán: de azt szeretném mondani, hogy van rá példa, hogy a telekadóban is egyes városok tesznek különbséget. Például Fonyód városa olyan helyi adórendeletet állapított meg, amiben megvan, hogy ez a tömb innentől eddig az utcáig ilyen helyi adót fizet a telek után, és így tovább. Tehát többféle példa van. De tudomásom szerint az eredeti kormányrendelet, amely a helyi adókról szól, lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzatok különbséget tegyenek akár név szerint, akár vállalkozás szerint, akár más szempontok szerint is abban, hogy a helyi adórendeletben milyen fajta helyi adó kerüljön megállapításra. Itt olyan ellentmondás is van, ez már a Keresztúr parkra vonatkozó részlet, de ez egyszerűen nevetséges, hogy van egy korlátozás a Moll részéről a budapesti 40 báros körvezetékre, amit nem használhat a tulajdonos, mert ilyenek a műszaki előírások. Vagy a nagyfeszültségű vezetékekre, tehát ezek a cégek használják, és nekünk írják elő utána a területre, hogy adót fizessünk. Hát ez egy vicc, komolyan mondom. Ez nem normális dolog, amikor ezt bevezették, szerintem nem került arra sor, hogy ezt átgondolják. Riz Levente polgármester: mi funkció szerint teszünk különbséget. Az Önkormányzat adórendeletében egyes funkciók vannak eltérően megítélve egymástól. Külön kezeljük a termelő vállalkozásokat, ők lényegesen alacsonyabb, nagyságrendtől függetlenül alacsonyabb adókulcs alá esnek. Ahol kerületi termelő vállalkozás van, ott kevesebbet kell fizetni, mintha kereskedelmi vagy pénzügyi szolgáltatást végző társaságról van szó. Ők a magasabb adókulcsba esnek. De mondom, a problémával egyedileg is kívánunk foglalkozni. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdező Vild Orsolya volt. Jelen van. Az Ön kérdése a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium balesetveszélyes udvaraival volt kapcsolatos, amelyet Ön balesetveszélyesnek írt le. Az udvarok felújításában kéri az Önkormányzat segítségét. Válaszadásra felkérem Horváth Tamás alpolgármester Urat. Horváth Tamás alpolgármester: nyilván meg fogjuk nézni az udvart mi is, de én nem tudok róla, hogy lenne komolyabb balesetveszélyes udvar. Évek óta folyamatosan újítjuk fel az intézményeinket mindenhol ahol lehet, és amennyi keretünk van elvégezzük a felújításokat. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium is jelenleg tervezés alatt van, ennek a felújítása. Amennyiben a pályázat megjelenik – mert várható – ez az iskola lesz az első, amit először fel fogunk újítani. Ilyenkor természetesen nemcsak az épület, hanem az udvar és annak környezete is felújításra fog kerülni, amennyiben egy jó pályázatot tudunk írni, és meg is kapjuk hozzá a remélt támogatást. De meg fogjuk nézni az Ön által jelzett problémát. Köszönöm. Dr. Ughy Gabriella: Papné Szalay Mária volt a következő kérdezőnk. Az Ön kérdésének három témaköre volt. Az elsőt Nagy Anikó képviselő asszonyhoz címezte, a Szárny utca - Csabai út kereszteződésében a jobbra kikanyarodás valamint a Fodormenta-Csabai út kikanyarodásának problémáját vetette fel. Kérdése arra irányult, hogy miért nem készült el még a javítás? Horváth Tamás alpolgármester úr válaszol. Horváth Tamás alpolgármester: ez is már régi téma köztünk. Eddig még csak a Fodormenta utcáról, most már a Szárny utcáról is szó van. Azt ugye Ön is tudja, és minden évben el is mondom, hogy ez nem egy merőleges kereszteződés, ott egy hegyes szögű kihajtás van. Nyilván nem minden autós tudja úgy a kanyarodást végrehajtani, hogy ne csússzon le egy kicsit az aszfaltos részről, ezért állandóan kátyú keletkezik az aszfalt mellett. De ezt mondhatnám a Kisvárda utcára, vagy a Pajta utcára is, ott ugyanez a helyzetek vannak. Ezt is jeleztük a Fővárosi



Önkormányzat felé, mert a Csabai út az ő kezelésükben van, a munkálatokat nekik kell elvégezniük. Mi annyit megtettünk, hogy ezt a gödröt ott feltöltöttük, ha valaki véletlenül az aszfaltsíkról letérne a hátsó kerekével, akkor ebből ne legyen probléma. Természetesen várjuk a Főváros felújítását, amire szintén – ahogy Polgármester Úr is elmondta – ígéretünk van. De én nem tudom a BKK-t ide kivezényelni, hogy ezt csinálják meg. Dr. Ughy Gabriella: a kérdés második része; az Érpatak utcai buszmegálló mozgássérültek és babakocsis anyukák számára használhatatlan, írta Ön levelében. Az akadálymentesítés hiányát jelezte. Horváth Tamás alpolgármester: igen, szintén azt kell, hogy mondjam Önnek, hogy ez a BKK hatáskörébe tartozik. Ők is rengeteg erőfeszítést tesznek a buszmegállók javítására, megközelíthetőségére, hiszen a járdakapcsolatot minden esetben ki kell építeni. Nyilván erre is sor kerül majd, de Önnek itt most csak azt tudom mondani, hogy ezt a problémát is jelezzük az üzemeltető felé, hogy ezen változtasson. Köszönöm. Dr. Ughy Gabriella: az Ön harmadik kérdése a Hírhozóval kapcsolatos. A helyi Hírhozó újságot rendszeres olvassa, és sérelmezte, hogy dr. Hrutka Zsolt képviselő úr neve a doktori cím nélkül jelenik meg benne. A válaszadásra felkérem Horváth Tibor szerkesztőségvezetőt. Horváth Tibor: a hölggyel már megbeszéltük a kérdést, de elmondanám itt is. Igazából a kérdés úgy hangozna helyesen Fenke doktor úr előtt miért maradt ott a „dr.”?! Ugyanis a nyomtatott médiumokban alapvetően mindenfajta doktori titulust kihagyunk. Ha bármilyen napilapot olvas, akkor ezzel találkozhat. Minthogy Pintér Sándor ittlétekor sem tettük oda a titulusát. Ha elolvassa a testületi ülés tudósítását, abban sincs Fenke doktor előtt „dr.”. A kép alá betördelt résznél ott a tördelőnk hibázott, ezért majd meg is fogom őt róni. De alapvetően a „dr.”-okat teljes mértékben akarjuk negligálni. Ez egy bevett szokás a médiában, ez nem egy újdonság. Úgyhogy nem mulasztásról van szó, hanem egy felesleges „dr.” odakerült a kép alá. Ennyit tudok mondani erről. Papné Szalay Mária: az úrral már beszéltem erről, de akkor én már elküldtem a kérdésemet. Úgyhogy ez ezért maradt benne. Viszont a Szárny utcai úttal kapcsolatban van egy olyan kiegészítésem, hogy évekkel ezelőtt – 7 évvel ezelőtt – én indítottam el. Mert ott jobbra életveszélyes kikanyarodni, és a lakók ott tömögették be az a gödröt. Addig, amíg az árokba nem borul egy autó, addig az nem lesz megcsinálva, szerintem. A Fővárostól jártak kint, tudom, hogy a Főváros kötelessége, el is ismerték az igényünket, és megígérték. Nekem most az a problémám ezzel, hogy az Önkormányzatnak ez egy fillérjébe nem kerül, hogy havonta legalább egyszer rájuk kellene telefonálni, sürgetni, hogy bocsánat, csináljátok már meg. Ezért tartom még mindig fent ezt. Horváth Tamás alpolgármester: higgye el, hogy levelezgetünk velük rendszeresen, hiszen a kerületünkben rengeteg fővárosi fenntartású út és járda van. Mi mindig jelezzük feléjük a hibákat, de nyilván ők is rangsorolnak. Egyébként nem életveszélyes szerintem az a kikanyarodás. Az akkor életveszélyes, ha olyan sofőr van, aki esetleg nem figyel oda. Papné Szalay Mária: ott már defektet is kaptak autósok, mert amikor befelé jön valaki a Szárny utcába – kimehet megnézheti – a jobb oldalon nincs semmi.



Horváth Tamás alpolgármester: tegnapelőtt voltam ott, megnéztem, és pont jobbra kanyarodtam ki, és nekem sikerült a manőver. Papné Szalay Mária: de ha pont jön befelé egy autó a másik oldalról, akkor letérnek abba a gödörbe. Horváth Tamás alpolgármester: jó, de most a kanyarodási szabályokról itt ne vitatkozzunk. Igyekszünk és próbálunk odahatni. Papné Szalay Mária: köszönjük. Dr. Ughy Gabriella: következő kérdezőnk Nagy Magdaléna. Nincs jelen. Farkas József? Nincs jelen. Majid Ágnes? Nincs jelen. Kassai Dániel? Nincs jelen. Halászné Siposs Teréz? Nincs jelen. Sárosi Gábor? Ön itt van. Első kérdésére vonatkozóan a mezőgazdasági területek átminősítésének ügyében írt levelet. „Területünk közigazgatási határán belül lévő önkormányzati és magántulajdonú mezőgazdasági területet (szántó, legelő, szőlő, erdő stb.) a Fővárosi Önkormányzat 1998-ban turisztikai erdőnek minősítette át, meghagyva a művelési besorolást, de szigorú, ide vonatkozó építési korlátozással. Ha törvénytisztelő földtulajdonosok vagyunk, akkor az adott területen csak külön építési engedéllyel, és a turisztikai erdőre vonatkozó építési szabályok szerint tudunk mezőgazdasági épületet építeni. Információnk szerint mindezt a Fővárosi Önkormányzat a budai kerületekben kivett-, kivágott erdők helyén létesített építési területek kialakítása miatt tette. Többszöri kérésünk ellenére sem sikerült az eredeti állapotot visszaállíttatni. Ezen korlátozás nemcsak a földtulajdonosokat sújtja, hanem a XVII. kerületi Önkormányzat sem tudja a rendelkezésére álló területeket értékesíteni.” Polgármester Úrhoz fordultak, hogy támogassa kérésüket. Válaszadásra felkérem Bolberitz Henrik főépítészt. Bolberitz Henrik: tisztelettel köszöntöm a jelenlévőket, és a kedves kérdésfeltevőt is. Egy olyan problémáról van szó, ami elég gyakran előfordul az ügyfélforgalmunkban, hogy ilyen kérdésekkel keresnek meg bennünket. Itt arról van szó, hogy a különböző földterületeknek az övezeti besorolása fővárosi kompetencia. Az alapvető terület felhasználási egységeket a Főváros határozza meg. Az hogy valami mezőgazdasági övezet vagy erdőövezet, az az úgynevezett Fővárosi Szabályozási Kerettervben kerül rögzítésre, és ezt a kerületnek kötelezően át kell venni. Most lehetőség van ennek a megváltoztatására, a FSZKT módosítására. Ehhez Fővárosi Közgyűlési határozatmódosítás kell, és egy komoly folyamatnak az eredménye ez. Az, hogy ez a terület korábban mezőgazdasági besorolású volt, ami bizonyos tevékenységeket lehetővé tett, és most pedig turisztikai erdő besorolású, az kétségtelenül egy hátrányos változás, de ezt a főváros döntötte el. Annyit tudok csak mondani, hogy 2013. január 1-jétől nagyon komoly változások történnek az építésügyi jogszabályokban. Ami ezt a kérdést illeti, egy olyan változás lesz, hogy a jelenlegi törvényhely szerint 2014. június 30-ig kell elkészülnie a főváros Településszerkezeti Tervének, és azzal az időponttal tulajdonképpen megszűnik az FSZKT. Hogy ez a változás mit fog hozni konkrétan ezekben az ügyekben, hogy ezek a terület-felhasználási egységek, övezetek hogyan módosulhatnak, azt nem tudjuk, de azt tudjuk, hogy az a törvényalkotó szándéka, hogy kevesebb beleszólása lesz a Fővárosnak a kerületi ügyekbe. Ez egy kis reményt adhat arra, hogy a kerület jobban tudja majd ilyen vonatkozásban is az érdekeit érvényesíteni.



Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen. Egy úr szót kérne. Kérem, legyen kedves a nevét. Dr. Szabó Tamás: Szabó Tamás vagyok. Nagyon szépen köszönöm. Amikor Horváth Tamás alpolgármester úr választ adott, nem kívántam beleszólni, mert gondoltam, hogy a végén megkérdezik, hogy elfogadjuk, vagy nem fogadjuk. Én köszönöm a választ. Részben tudom elfogadni, ugyanis jó néhány dologra nem kaptam választ. Forgalombiztonság tekintetében ezt hogyan értékelik? Mert az egységjármű – amit nagyjából kiszámítottam – az 200 körül jön ki csúcsidőszakban. A szélesség, amikor egy más házába bemegy az autó, akkor az mit jelent? Autósok, iskolások, kerékpárosok forgalma. A közérdek mindenekelőtt. Csak amikor ezekkel foglalkoznak, én annyit kérek, hogy a forgalom méretezésénél vegyék figyelembe, hogy a csillapított forgalmi utcáknál viszonylag csekély az átmenő forgalom. A rendszerből kivettek valamit. Én arról a népszavazásról nem kívánok beszélni, mert mindenki állampolgári kötelesség alá vette a jogos dolgokat a köz érdekében. Én ezt meg is értem. De amikor valaki forgalombiztonságot eldönt egy olyan szavazáson, ami nem tudjuk, hogy milyen, elnézést. Én ezzel nem is kívánok vitatkozni. Annyit kívánok mindösszesen, hogy mérlegeljék, és a lehető legnagyobb biztonsággal oldják meg ezt a problémát. A biztonságra vonatkozóan nem kaptam választ. Horváth Tamás alpolgármester: kicsit szerintem félreértettük egymást. Itt nem arról volt szó, hogy a lakosok döntötték el, hogy mi legyen. Volt egy javaslat. Utána mi megcsináltattuk a forgalomtervet egy forgalomtechnikussal, amit a Fővárosi Közlekedési Ügyosztály engedélyezett. Nem arról van szó, hogy most én kitaláltam, hogy melyik utca merre legyen egy irányban, vagy hogyan legyen a forgalom. Ezt forgalom technikai szakemberek végezték el, ezt a feladatot. Ezt engedélyeztetni kell. Nem úgy van, hogy mi kitalálunk bármilyen forgalmi rendet, aztán bevezetjük, majd kitáblázzuk. Ez nem így működik. Azért is nem fogunk tudni változtatni csak úgy egyik napról a másikra egy ilyen forgalomtechnikai terven, hiszen arra mindig oda kell figyelni. Ha megszokják az autósok a forgalmi rendet, utána csak nagyon óvatosan lehet ezt megváltoztatni. Azt a közlekedési szakemberek sem fogadják el, hogy egyik hónapban ilyen forgalmi rend van, a másik hónapban meg másik lesz, mert abból balesetek lesznek. Említettem, hogy valószínűleg megyünk tovább a Napkelet utcába. Ilyenkor mindig felülvizsgálatra kerül, hiszen a terveket eleve úgy adják meg, hogy a közműszolgáltatóktól kezdve a forgalom technikusokig mindenki átnézi, hiszen mi csak pecsétes, engedélyezett terveket tudunk végrehajtani, az alapján építhetjük meg az utcákat. Nyilvánvalóan majd ez is sorra fog kerülni. A forgalom nagyságát tekintve nem tudom mennyire hosszú tapasztalat ez, de biztos most bejátszik egy kicsit a Pesti úti csatornaépítés. Sajnos kis türelmet kérnék. 2 héten belül visszaadják az utat az autósoknak. Nyilván ez a teher most csökkeni fog, de januárban újra fog folytatódni a munka az ünnepeket követően. A jelenlegi előrejelzések szerint januártól még várhatóan 1 hónap lesz a munka. Utána jön a buszkorridor építése. Ott is lesz még egy kis kavalkád. 2013. június 15-ig át kell adnunk a buszkorridort és a csapadék csatornát. Türelmet kérnék. Amikor majd az utak felújítása történik, járdaépítés is lesz. Hiszen mint említettem, nem is olyan szélesek ezek az utcák. Sajnos van olyan utcánk, úgy lett megépítve a ház, és úgy lett kiszabályozva a telek és az utca szélessége, hogy szinte cipőkanállal kell berakni az utat, a csapadék csatornát és a járdát. Nagyon nehéz a tervezők helyzete is, mert a házakat elfűrészelni nem lehet. Igyekszünk odafigyelni. Bízom abban, hogy valamilyen módon ezt meg tudjuk oldani, hiszen az új úttal majd a forgalomcsillapítás is más módon fog menni. Ha viccel akarnék élni – bár tudom, hogy nem



biztos, hogy szimpatikus lesz -, a kátyúk önmagukban is forgalomlassítók. Persze ez csak egy vicc volt részemről. Schilinger Tibor: ugye az első válaszában azt hallottuk, hogy a múlt milyen volt, meg a jövő milyen lesz. Most egy picit a jelenről is hallottunk egy-két gondolatot. Nekem az a legnagyobb problémám, hogy megszületett 9 hónappal ezelőtt a negyedik gyermekem, és mikor 12 évvel ezelőtt odaköltöztünk, akkor mi úgy rendeztük be a házunkat, hogy a Napkelet utcára néz a két gyerekszoba. Most úgy néz ki a helyzet, hogy van babaőrünk, ami bejelez, ha az autók mennek. A rendőrség felől, lehet, hogy lehetetlen kérést fogok feltenni, de például a 30-as zónát, ami a területre él, hogyan lehet betartatni. Ma reggel például egy lengyel teherautó, majdnem hogy kamion ment el előttünk. Gyakorlatilag bárki betéved oda és úgy mennek, mint az őrültek. A kisgyermekem napközben nem tud aludni, mert remeg a házunk. A ház megrepedt nálunk. 12 évig nem volt problémánk a házzal, a forgalommal. Én azt szeretném kérni, hogy a jelenről beszéljünk. Hagyjuk a múltat, hogy milyen „demokratikus” népszavazás volt az utcában, ezt hagyjuk. Az, hogy mi lesz, abban reménykedhetünk, hogy jó lesz. Ahhoz, hogy biztonságos járdához kerüljek, ahhoz nekem át kell mennem az úttesten, már nálunk nincsen járda. Életveszélyesen mennek ott az autók. Én azt kérem, hogy reggel 8 és 9 óra között jöjjenek ki hivatalosan is megmérni a forgalmat, a légszennyezést, a zajártalmat. Az egész föld remeg, a házunk beleremeg. A babaőr folyamatosan jelez, mintha a gyerek fent lenne, csak azért, mert az autók úgy mennek, mint az őrültek. Nagyon súlyos ez a probléma, nem kéne elbagatellizálni. Horváth Tamás alpolgármester: nem kívántam elbagatellizálni, Uram. Annyit azért elmondanék Önnek, hogy a kerületnek számos utcáin vannak ilyen problémák. Én is állandóan írom rendőrkapitány úrnak a leveleket, hogy hol mérjék a 30-as övezetben a gyorshajtókat, de nyilván minden utcába nem tudunk rendőrt és közterület-felügyelőt állítani. Kollégáink sem tudnak mindenhol ott lenni. Az hogy az autósok közül számtalan olyan van, aki nem tartja be a szabályokat, úgy mondom, hogy az Önkormányzat képtelen ezt így megoldani. Azt nem várhatja el, hogy minden utcában ott legyen egy rendőr. Itt volt egy másik kérés is, csak az úr nem jött el, azért nem került szóba. Megépítettük az utcát, utána kérték a 30-as övezetet és a fekvőrendőrt. Most már azt kérik, hogy zárjuk le az utcát. Ez így nem működik. Azt nem lehet, hogy minden utcát lezárok, mindenhonnan elterelem a forgalmat, mert nem lehet akkor közlekedni a kerületben. Megbénul az egész kerület. Nekem olyan példám is van az Ön számára a saját körzetemben, a Dallamos utcában ki kellett mennem, mert a lakó ott is panaszkodott, hogy micsoda módon mennek itt az autók. Ki ment a leggyorsabban? A kétgyerekes családapa. Nem is érdekelte, hogy ott van a fekvőrendőr. Legtöbbször egyébként a saját utcánkban lakók is szabálytalankodnak. Kapitány úr bólogat, ő is meg tudja erősíteni. Az, hogy most a kamion bement, nyilván kerülte a dugót. Schilinger Tibor: ez rendszeres. A teherautók folyamatosan jönnek. Lehet, hogy a 3,5 tonnát éppen nem érik el, de elég ahhoz, hogy úgy száguldanak, a házunk beleremeg. Horváth Tamás alpolgármester: a 3,5 tonnás meg ott be is mehet az utcába. Schilinger Tibor: persze, csak akkor kérdezem, hogy a jogszabályokat betartva, milyen lehetőségeink vannak? Én azon gondolkodom, hogyan demonstrálhatunk? Akár be is jelentem. Ha mindenki csak kiteszi a személyautóját a kapu elé, akkor meghal az utcánk. Mindenki



behúzódik a kapuja mögé, hogy az autók tudjanak száguldozni. Akkor nincs más megoldás, mi is szabályosan parkolunk. Horváth Tamás alpolgármester: nézze, ennek a demonstrációnak is megvannak a szabályai. Nyilván ha ezeket betartják, akkor demonstrálhatnak. De én továbbra is azt mondom, hogy fizikai képtelenség megoldani, hogy az autók bemenjenek az utcába. Akkor minden utcát le kellene zárnunk. Senki nem mehet arra. Schilinger Tibor: nem erről van szó. Amikor az a szavazás volt… Horváth Tamás alpolgármester: ott volt Ön? Schilinger Tibor: persze. Horváth Tamás alpolgármester: szavazott? Schilinger Tibor: nyilván, hát nekem érdekem. De ha megkérdezzük a gyömrőieket, a maglódiakat, hogy a Napkelet utca adott szakasza milyen legyen… Horváth Tamás alpolgármester: nem őket kérdeztük meg. Nézze Uram! Nem akarok most itt a nagy tömeg előtt vitatkozni, de mindenkinek be lett dobva a postafiókjába a kérdőív. Akiktől visszajött, azt végig is néztük. A többség javaslata alapján terveztettük meg a forgalomtechnikát. Schilinger Tibor: ez az akkori helyzetnek volt megfelelő. Mindegy. Ma, hogy a Pesti út le van zárva, egyszerűen használhatatlan az utca. Most élhetetlen. Horváth Tamás alpolgármester: de a Pesti úti korlátozás meg fog szűnni. Ez egy átmeneti állapot. Schilinger Tibor: mit mondjak a 9 hónapos gyermekemnek? Várjál még fél évet?! Horváth Tamás alpolgármester: én mit mondjak a kivitelezőnek, hogy mit csináljon? Schilinger Tibor: nem tudom. Horváth Tamás alpolgármester: zárja le az egész kerületet? Schilinger Tibor: nem tudom kinyitni az ablakot, mert olyan forgalom és por van. Horváth Tamás alpolgármester: ha megépítjük az utat, még rosszabb lesz a helyzet. Schilinger Tibor: én nem szeretném, a kátyú maradjon. A forgalmat normalizálják. Köszönöm. Dr. Ughy Gabriella: egy pillanat türelmet szeretnénk kérni, mert Sárosi Gábor úr további kérdéseire nem került sor. Először ezt fejezzük be, és akkor utána hozzá lehet még szólni. Sárosi Gábor úr még a következőket írta: „Több éve kértük, hogy kerületünk külterületi részének



vagyonvédelme, tisztasága, értékeinek megóvása érdekében vonják be a kerületi rendőrséget és a helyi vadásztársaságot. 2012. januárjában alpolgármester úr koordinálásával a közös cél érdekében sikerült egy asztalhoz leültetni a mezei őrszolgálat, a kerületi rendőrkapitányság részéről, a helyi vadásztársaság részéről és a földtulajdonosok képviselőit. A hatékony járőrözés a rendőrség részéről nem valósult meg. Az önkormányzat anyagi támogatásban részesíti a rendőrséget.” Az a kérdése, mi az oka, hogy kapitány úr ígéretének ellenére, a passzivitás valósul meg a rendőrség részéről. Illetve kérdésének második felében utal arra, hogy elfogtak egy embert a külterületi részen, aki a szemetet, és az ellopott autók maradványait magán- és önkormányzati területen szórt szét. Sikerült rendszámot azonosítani, a lopásról fénykép-felvételt készíteni, a mezei őrszolgálat segítségével írásbeli bejelentést megtenni. Kifogásolja azt, hogy a rendőrség „a tettes ismeretlen helyen tartózkodik” címszó alatt az ügyet lezártnak tekintette. Kérdezi, hogy mit kell még tennünk, hogy a rendőrség az ilyen és ehhez hasonló ügyeket komolyan vegye, és a bejelentéseket kivizsgálja? A válaszadásra felkérem Krammer György rendőrkapitány urat! Krammer György: köszönöm szépen Sárosi Úr. A bejelentésében említett kerekasztal megbeszélésen – ha jól emlékszem – Ön ott volt. Nem onnan datálódik a kerületi rendőrkapitányság illetve a mezei őrszolgálatnak az együttműködése, hanem valamikor tavaly októberben általam jegyezve. Takács Péter úrról meg nagyon sokan tudják, hogy kerületünk nagyon sikeres rendőrkapitánya volt. Személyes ismeretség is van. Együttműködésünk régi és folyamatos volt. Amikor én idejöttem, nagyon sokat segített. Ezen a megbeszélésen mi lefektettük azt az együttműködési alapot, amely valamikor nyár környékén a Merzse-mocsár akcióban csúcsosodott. Ez egy nagyon sikeres akció volt, amiben részt vett az Önkormányzat, a mezei őrszolgálat, a vadásztársaság, illetve a polgárőrség. Az akkor tapasztalt szabály- és jogsértések és az akkor indult eljárások meglehetősen jónak bizonyultak az együttműködés terén. Ön azt írja a bejelentésében, hogy mi lezártuk az útszakaszokat. Nem zártuk le, mi ellenőriztük őket. Nem mindegy. Egy akciót hajtottunk ott végre. Az államtitkári látogatás miatt zártuk le az útszakaszokat. Bizonyára tudja, hogy a Merzse-mocsár akciónál nem volt államtitkár. Volt polgármester, rendőrkapitány, polgárőrök, vadászok, vizslák, de államtitkár nem volt. 19-20 szabálysértést fedtünk fel és indítottunk eljárást, vagy indíttattunk annál a hatóságnál, aki éppen hatáskörrel rendelkezett. Említi még, hogy Opellel, Skodával külterületen járőrözni. Persze lehet. De hogy miért nem járőrözünk külterületen olyan mértékben, mint a belterületeken, néhány számadatot mondanék Önnek. Az elmúlt három hónapban a belső, a lakott területeken 40-nél több betörés volt. 2 db volt külterületen. Az ügyeleti küldéseink száma szintén az elmúlt 3 hónapra vetítve több mint 1900 db volt a belterületen, és 19 db volt a külterületen. Valamilyen formában nekünk súlyoznunk kell. Biztos, hogy nagyon sok embert zavarnak ott a különböző jogsértések – szemét- és sitt lerakása -, de a belső területeken a bűncselekmények lényegesen sűrűbbek, mint a külső területeken. Így az egy szolgálati időben azt a 3-4 szolgálati járőrt a belső területekre fogjuk összpontosítani, mert itt kb. 80 ezer embert zavar ez a tendencia. Az ígéretemmel kapcsolatban. Segítsen, hogy mit is ígértem ezzel kapcsolatban. Én sajnos nem emlékszem rá, hogy olyat ígértem volna, amit nem tartottam volna be. A második kérdésére; tudja jól, hiszen felhívtuk, segítségét kértük, hogy melyik ügyre gondol. Átirányított bennünket Oláh úrhoz, de tisztáztuk, hogy ez az ügy nem az az ügy. Melyik ügyre gondol, amit mi megszüntettünk úgy, hogy egyébként bizonyítékok voltak benne? Sárosi Gábor: Kapitány Úr! A kérdésünk nem erre vonatkozott, amire Ön most válaszolt. Azon a megbeszélésen mi azt kértük – amit már nagyon rég kértünk – és a bel- és külterület súlyozásán



nem is kívánunk vitatkozni, hogy a külterületeken is járőrözzenek. Takács Péter úr elmondta Önnek, hogy az ő idejében és az azt megelőző kapitány idejében rendszeresen járőröztek a külterületnél. A járőrök jelenléte nem azért szükséges, és nem olyan gyakran szükséges, de egy elrettentő célból feltétlen ragaszkodunk hozzá. Azt is elmondhatnánk, és Ön most a szemetelésre tért ki, hogy nekünk minden évben ellopják a terményeinket. Egész évben dolgozunk, és mindenünket elhordják. A mezei őrszolgálat a feladatát elvégzi, de sajnos olyan jogosítvánnyal nem rendelkezik, mint amivel a rendőrség rendelkezhet. Oda a lopott autóktól kezdve kihordanak mindent. A mezei őrszolgálat akkor léphet velük szemben fel, ha tettenérés történik. A rendőrségnek van módja és lehetősége a rendszeresen ott járó autókat igazoltatni. A példaként felhozott sikeres egynapi lezárás valójában sikeres volt. Mi csak azt mondjuk, hogy ezt gyakrabban kellene megtenni. Az államtitkár úr a „Te szedd!” mozgalom alkalmából volt ott a Merzse-mocsárnál. Azon az egy napon, amikor egy ilyen nagy összefogás volt, akkor valóban megnézték mindenkinek a kocsiját. Én másfél óráig nem tudtam a telkemre kimenni, mert mindenemet megnézték, még az őseimet is leellenőriztették. Nem ezt kérjük. Azt kérjük, hogy rendszeresen járőrözzenek. Volt már itt kifogás, hogy a rendőrség nem tud kijönni, mert Opel és Skoda járművük van. Tudomásunk szerint az Önkormányzat biztosított terepjárót a rendőrség részére. Kérésünk, hogy időnként járőrözzenek itt, és éljenek azzal a felhatalmazással, hogy gépjárműveket igazoltathatnak és számon kérhetnek. A másik üggyel kapcsolatban Oláh Csaba úrral tisztáztuk a dolgot. Nem a rendőrség szüntette meg az eljárást, ezt ma derült ki ½ 6-kor. A mezei őrszolgálat vezetőjével tisztáztuk. Sajnos a helyi önkormányzatnál akadt el. A szabálysértéstől várnánk a magyarázatot, hogy miért nem folytatódott, amikor is egy tettenérés történt. Pontos névvel, rendszámmal, fényképpel a bejelentést megtettük. Köszönöm szépen. Krammer György: Sárosi Úr, a bejelentéséből idéztem, tehát nem én találtam ki ezeket a dolgokat. Jól hangzik az, hogy az őseit is ellenőrizték a rendőrök, nem ellenőrizték az őseit. Meg ha be akart menni, akkor maximum igazoltatták, másfél órán keresztül nem tartóztatták föl. Azért mondom, jól hangzik így, de szerintem ezen lépjünk túl. És azért mondtam Önnek, hogy tisztázzuk ezt a második kérdést, mert ugye mi vagyunk megszólítva ebben. Sárosi Gábor: tudomásom szerint, Kapitány Úr, ez idáig így történt, és ma fél hatkor derült ki, a Mezei Őrszolgálatnál tettük a bejelentést, és végigjárva a hivatalos lépcsőket, a Mezei Őrszolgálat visszajelzése alapján a Rendőrségnél akadt el ez az ügy, ma fél hatkor az Oláh Csaba úr, a Mezei Őrszolgálat vezetője tisztázta. Kérésünk annyi volt csak, hogy Ön felé elnézést kérjen, hogy nem Önöknél akadt el, a helyi Önkormányzat szabálysértésénél. Ez a második pontra igaz. Az elsőnél most is csak azt tudjuk kérni, hogy a műszaki lehetőségekhez és az emberi lehetőségekhez képest a külterületeken igenis, hogy a járőrök időnként járőrözzenek az Önkormányzattól kapott terepjárókkal. Reméljük, hogy ez így lesz, Kapitány Úr! Köszönjük szépen! Krammer György: köszönöm a pontosítást. Tehát a jogsértések gyakoriságára tekintettel és azt figyelembe véve, amennyire indokolt, természetesen ott is fogunk járőrözni, de azt tessenek elfogadni, hogy súlyoznunk kell. Tehát amíg egy adott területen lényegesen nagyobb a szabálysértések száma és a lakosokat zavaró jogsértéseknek a száma, addig ott fogunk inkább járőrözni. Hogyha annyi rendőrünk lenne, mint amennyi optimálisan kellene, ez persze szubjektív, akkor ki tudnánk jutni, a terepjárót pedig belterületen is nagyon jól tudjuk használni. De amint egy olyan tendencia meg fog indulni a külterületeken, akkor oda fogunk menni. Egy kérésem lenne egyébként, ezt ezen a bizonyos megbeszélésen meg is fogalmaztam, tehát ezt az



együttműködést szerintem át lehetne helyezni a mindennapi kapcsolattartás szintjére, nem pedig lakossági fórumokon szemrehányásokat tenni. Tehát hogyha Önök tapasztalnak olyat, hogy valaki gyanúsan mozog, akit majd a rendőr le fog igazoltatni és megkérdezi annak az őseit is – de ez már vicc kategória volt –, akkor ki fog menni a rendőr. Számtalan eset van, amikor lakossági fórumokon elmondjuk, kérjük a lakosokat, hogy ha bármi olyat tapasztalnak, amiből gyanús körülményekre lehet következtetni, akkor szóljanak a rendőröknek, majd mi tisztázzuk, hogy ott ténylegesen történt-e vagy történhetett-e, vagy fennáll a veszélye, hogy jogsértés bekövetkezhet. Ezt tisztázzuk! Ebben kérném az együttműködésüket. Tehát ha az ottani földtulajdonosok olyan mozgást észlelnek, amiből arra lehet következtetni, hogy sittet akarnak lerakni vagy terményt akarnak lopni vagy egyéb más bűncselekmény, orvvadászat – ugye a Takács Urat említettük – , akkor ki fogunk menni függetlenül attól, hogy gyalog kell kimenni vagy pedig a terepjáróval. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! A kérdés második felével kapcsolatban szeretném felkérni dr. Fogarasi Gábor urat a válaszadásra. Dr. Fogarasi Gábor: szeretném Öntől megkérdezni, hogy mi volt a pontos ügy, mi volt az, ami elakadt nálunk, mikor történt és mi miatt? Sárosi Gábor: a Mezei Őrszolgálat vezetője, Oláh Csaba úr pontosan dokumentált bejelentést az Ön rendelkezésére bocsátja. Ezért kértünk elnézést a … Dr. Fogarasi Gábor: múlt időt kérek szépen! Mikor történt olyan, hogy bizonyítékokkal megtámogatott feljelentést mi nem továbbítottunk vagy nem intéztünk el? Nagyon fontos a kérdésem, hogy mikor történt ez? Mikor? És mi miatt? Sárosi Gábor: hát, mivel elég sokat teszünk annak érdekében, hogy a tulajdonunkat megvédjük, és ezt csak közösen tudjuk, és ezt kértük a Kapitány Úrtól is azon a januári… Dr. Fogarasi Gábor: Sárosi Úr! Pontosan mikor történt olyan feljelentés, amit mi nem intéztünk el? Sárosi Gábor: még egyszer elmondom Önnek, az Oláh Csaba úrnál dokumentálva van, mi tulajdonosok vagyunk, és az Oláh Csaba úr, a Mezei Őrszolgálat vezetője dokumentálja napra, órára pontosan a bejelentéseket. Dr. Fogarasi Gábor: értettem. Akkor engedje meg, hogy válaszoljak… Sárosi Gábor: befejezném ezt az egy mondatot. És a visszaigazolás csak annyiban érint és érdekel bennünket, hogy ezt az ügyet sikerült-e végigvinni. Ennek az ügynek a végig viteléről nem minket, a bejelentőket értesítenek, hanem a Mezei Őrszolgálatot, és ez dokumentálva van az Oláh Csaba úrnál, ezt vissza lehet nézni, vissza lehet ellenőrizni. Megkérem Önt, hogy tegyék meg. Dr. Fogarasi Gábor: még mindig nem tudom, hogy miről van szó, de akkor most próbálok gyorsan válaszolni. 2010. augusztus 19. óta a tulajdon elleni szabálysértések nem tartoznak a jegyző hatáskörébe. Ez több, mint kettő és fél év lassan, illetve idén augusztus 15-től számítottan nem a jegyző jár el, mint elsőfokú általános szabálysértési hatóság, sem a fővárosban sem az



országban, hanem a Kormányhivatalnál kell ezeket a feljelentéseket megtenni. Mi úgy döntöttünk, hogy senkit nem hagyunk magára, akit sérelem ért volna, ezért többek között a Mezei Őrszolgálat vezetésével, többek között a Rendőrséggel, mindenki mással, iskolákkal, akik szabálysértési ügyekben feljelentést tesznek, nem irányítottuk át őket közvetlenül a Kormányhivatalhoz, hanem mi magunk fogadjuk be a feljelentéséket, és mi magunk továbbítjuk a Kormányhivatalhoz. Nincs nekünk ezzel kapcsolatban dolgunk, sajnos. Terménylopásokkal összefüggésben több, mint kettő és fél éve és minden más szabálysértéssel kapcsolatban pedig idén április 15-e óta. Sárosi Gábor: köszönöm a tájékoztatóját. Minket az a dolog érint csak, hogy ha ilyen események történnek, és ha többet vagyunk kint a területen, és ha sikerül rajtakapni, elfogni, bizonyítékot, fényképfelvételt készíteni, személyleírást és rendszámot adni, az, hogy most Ön vagy Önök bírálják el vagy a Kormányhivatal, a részünkről az a megnyugtató, hogy ezek az emberek legközelebb, még a mai napig is kint járnak, és büszkén hordják el másnak a tulajdonát, a vagyonát, hisz abban a tudatban vannak, hogy nincs eljárás ellenük. Köszönöm! Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! A következő kérdés szelektív gyűjtők témakörében érkezett. A szelektív gyűjtőhelyek korláttal körbezárása lenne a kérés, hogy ne boríthassák fel azokat. Rózsahegyi Péter képviselő urat szeretném felkérni a válaszadásra. Rózsahegyi Péter: nem tudom, hogy kinek válaszolhatok, de mindenki számára próbálok közérdekű lenni. A Fővárosi Közgyűlés határozata arra kötelezi a fővárosi szolgáltatót, az FKF Zrt-t, hogy a jövő év 2013. folyamán vezesse be a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést a főváros kerületeiben a kertvárosi részeken is. Ennek az lesz majd a következménye, hogy megszűnnek ezek a szelektív szigetek a kertvárosokban, de maradnak a lakótelepi területeken. Ameddig nem szűnnek meg, addig van arra esély, hogy kalodával lássák el őket. Van is már rá példa a kerületben, hogy kalodával látták el egyes képviselőtársak némelyik problémás szelektív sziget edényeit. Palásti László hulladékhasznosítási főosztályvezető úr tegnap személyesen járt a Környezetvédelmi Csoportnál és több pontban egyeztettek arról is, hogy amennyire az FKF anyagi lehetőségei engedik, legalábbis az üveggyűjtő edényeket fogják majd kalodával ellátni, mert ez okozza a felborogatásnál a legtöbb problémát. Viszont azt a másikat nem oldja meg, hogy nagyon nagy mértékű a mellérakás mindenféle egyéb, döglött állatig bezárólag, ezért mi abban bízunk, hogy az a folyamat gyorsítható meg, amelyben megszűnnek ezek a szigetek, esetleg az marad, hogy az üveggyűjtő edények továbbra is közterületen lesznek, de már reményeink szerint, és az FKF ígérete szerint bekalodázva. Várjuk a fejleményeket, mi is nagyon reménykedünk abban, hogy jó híreket tudunk Önökkel közölni, most egyelőre csak ennyit. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! A következő kérdést Rátkai Károlyné tette fel. Segítség kérés gáz ügyben. Szeretném, hogyha pontosítaná a kérdését. Rátkai Károlyné: igen, gáz van egy javaslat körül. A TV-ben láttam, a Híradóban láttuk többen is, hogy olyan javaslatot tett egy Képviselő Úr, hogy 3000 köbméter fölött 25%-kal emelkedjen a gáz azzal a jelszóval, hogy ez a fogyasztás már a gazdagabb réteget érinti, és olyanokat, akik fürdőmedencét fűtenek meg garázsbejáratot fűtenek. Igen, ez jól hangzik, de nagyfokú tájékozatlanságra vall, mert ugye mi olyan kerületben lakunk, és azt hiszem, hogy a peremkerületben még nagyon sok olyan család van, ahol nincs fűtött medence, nincs hasonló dolog, de együtt lakik két generáció. Az én lányom is, amikor férjhez ment, leválasztottunk



magunknak egy részt, az övéké lett a nagyobb rész, és bizony egy kazánnal fűtjük ezt a családi házat, aminek az éves fogyasztása 4300 köbméter körül van. Tehát ez az állítás nem igaz, és nagyon-nagyon rosszul hangzik. Na most én abban kérném a segítségüket, hogy vizsgálják felül, hogy azokon a helyeken, a környezetünkben is öt-hat család van az utcában, ahol szintén ugyanígy együtt lakik a két generáció, és csak gázzal fűtenek és ugyanez a fogyasztás. És az anyagiakról nem beszélve, hogy igen, nem tartozunk a gazdagabb réteg közé, viszont nagyon érintene minket ez a 25%-os gázáremelés, mert nekünk is, mivel egy kazán van, ugye a két részt együtt fűtjük, melegvíz, gáz, főzés, minden innen megy, a legmagasabb gázszámlám volt a téli mínusz 20 fokban 125000 forint. Tehát ha erre még rájön a 25%, akkor tessék kiszámolni, hogy fejenként mennyit kellene keresnünk ahhoz, hogy csak a gázt ki tudjuk fizetni, és akkor még hol van a villany, a víz, a csatorna, ami szintén emelkedett. Ebben szeretném a segítségüket kérni, hogy ne 3000 köbméter legyen, legalább a külső kerületekben, vagy mérlegeljék azt, hogy ki bírja kifizetni, mert ugye köztudott, hogy a gazdagabb rétegek – akik jobban keresnek – kezében maradt a 16%-os személyi jövedelemadó, ez az összeg, tehát őket nem érinti annyira, mint ahogy minket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és bízom abban, hogy segítenek ebben. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! Polgármester Urat kérem fel a válaszadásra! Riz Levente polgármester: a kérését jogosnak tartom. Nagyon sokan megkerestek az elmúlt egy hónapban e-mailben, az utcán megállítva ebben a problémakörben. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik ennek a meghatározása, én meg fogom őket keresni, hogy sürgősen gondolják át, mert valószínűleg a szándék nem volt kellőképpen részletekben kidolgozva. Nagyon sokan vannak, akik kertvárosi nagy házban élnek vagy két generációs családi házban, tudom, hogy ez probléma. A megoldást nem tudom garantálni, de meg fogom tenni a szükséges megkeresést. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! A következő kérdést Turcsán Jánosné Cseh Ilona tette fel. „Testületi szavazás valótlan állításról, demokrácia, diszkriminálás, szabad szólás veszélyben” címmel kérem, hogy pontosítsa a kérdését. Szeretnék figyelmet kérni a felszólalónak! Turcsán Jánosné: Turcsán Jánosné vagyok. Tisztelt Polgármester Úr! Most itt amiket meghallgattam, azokat is szeretném hozzáfűzni, és lehet, hogy javaslatként feltenném, hogy például 13 millió forintot fizettek ki zsákokért. Én javasolom Önnek, hogy legyen olyan kedves, hogy jövőre ne legyen 13 millió zsákokra kiadva, hanem szíveskedjen a hajléktalanok részére ezt a 13 milliót valamilyen segítség formájában átcsoportosítani. Én próbáltam a hajléktalanokon segíteni, felajánlottam bizonyos dolgokat, de egyáltalán szóba sem álltak velem, nem is tárgyaltak velem. Arra is nagyon szépen megkérem a Polgármester Urat, hogy mivel törvényhozók, nagyon szeretném, ha az egyszerű állampolgárokat is megkérdeznék, és a törvényeket az állampolgárok javaslata alapján hoznák meg. A demokráciát a magyarok, a hunok nagyon régen bevezették, ők voltak ebben az elsők. A demokráciát. Én nem veszem észre, hogy itt, akár a kerületben, akár az országomban működne a demokrácia. Én a demokrácia hiányát érzem. De a diszkriminálást azonban állandóan folytatják, és a szabadsággal kapcsolatban meg szeretném kérdezni, hogy hol van valakinek szabadság, amikor olyan rendeletet is hoznak, előírják, hogy ha valaki máshogy mer nyilatkozni, akkor az büntetéssel jár. Én ezt nagyon nevetségesnek tartom. Most pedig az elmúlt napokban azt hallottam a rádióban, hogy a keresztény ünnepeket az EU-ban a naptárba már nem is írják. Én úgy érzem, hogy Ön egy keresztény ember, az újságban is úgy van, hogy az egyházzal jó viszonyban vannak. Most tessék elképzelni, én sem fogok belemenni abba, hogy a



muzulmánok vagy nem tudom én, hogy kinek, nem tetszik ez a kereszténység, Európából vagy Magyarországról kiirtják. Hát legalább mi magyarok védjük meg! Ne engedjük! És még egy nagyon fontos dolgot szeretnék mondani. Egy pillanat! Klíma fogalom, hogy „Változzunk együtt!” Én ezt a klíma fogalmat már eddig is betartottam, mert 1990 után sem változtam, hanem én még a régi elődjeimnek a munkáját folytatom, és azért történt meg, hogy például tavaly én is az 50. házassági évfordulómat nagyon nehéz körülmények mellett kellett élnem, és mégis sikerült elérni. És még itt a klímaváltozással kapcsolatban meg van a lista – nem akarom húzni az időt – január 31-ig kell a javaslatot leadni fényképpel mindennel, ahogy kérik, mindennel bebizonyítom, hogy én már mindennek eleget tettem, ami benne szerepel, és még azt is szeretném mondani, hogy már az ősember is újra hasznosított, azért, mert túlélési ösztön vezérelte őket. Nekünk ez nem újdonság, hogy újrahasznosítani, meg más egyebek, ezt már az ősünk is csinálta. Meg ezt a szelektív hulladékgyűjtést. Hát ezt már a szüleink, mindenki csinálta, csak amit mi elrontottunk, abból nagyon nagy kárunk keletkezett, és most azt kijavítjuk, csináljuk a régi szerint. Visszaállunk a régi dolgokra. Polgármester Úr, nagyon szépen megkérem, úgy tartottak itt gyűlést, hogy hiába kértem írásban is, hogy szíveskedjenek a részvételemet engedélyezni, és úgy tette fel Ön a kérdést, és a Kovács István úr kivételével mindenki megszavazta, habár úgy hallottam, hogy voltak, akik valami kifogást is tettek, de én semmiről semmit nem kaptam. Az én fejem fölött intéznek el dolgokat, és nekem ebből nagyon nagy károm keletkezett. Nagyon szépen megkérem a Polgármester Urat, hogy szíveskedjen a tények alapján előadni a Testületnek, hogy miről is van szó, és a tényekre hozzanak döntést. Én tudom nagyon jól, hogy Ön ennek eleget fog tenni, és hálámat fejezem ki ennek az elégtételnek, és a Testületnek is és Önnek is, hogy ezt helyrerakják. Köszönöm, köszönöm, köszönöm! Riz Levente polgármester: Köszönöm! Turcsán néni, megpróbálom a konkrét dolgokat kiemelni, és azokra válaszolni. Hogy költsük a hajléktalanokra ezt a támogatást? Költünk a hajléktalanokra. A Magyar Vöröskereszttel szerződésben áll az Önkormányzat, kifejezetten azzal a céllal, hogy hajléktalan gondozást végezzen a kerületben. Több mint öt millió forintot szánunk erre a célra, idén is az Önkormányzat és a különböző karitatív szervezetek rendszeresen fogják látogatni a kerületi hajléktalanokat, felkeressük azokban a téli kis zugokban, ahol megpróbálják átvészelni a hideg időt. Próbálunk megfelelni például ételosztással is, amit holnap itt a Polgármesteri Hivatal parkolójában és minden pénteken tartunk számukra is. A demokrácia: én azt gondolom, hogy demokrácia mindenképpen van, hiszen Turcsán néni is itt hallathatta a hangját, a demokrácia része, hogy mindenki, aki akar, elmondhatja a véleményét, és ilyen széles nyilvánosság előtt van lehetőség. Turcsán Jánosné: nem mondhattam el ott, ahol ott kellett volna lennem! Riz Levente polgármester: abba a döntésbe, amit a Képviselő-testület hozott körülbelül háromnegyed évvel ezelőtt, benne volt több hónap, sőt több év munkája. Ami pedig pontosításra szorul: egész biztos, hogy konzultált számtalanszor az Önkormányzat a döntés előtt Turcsán nénivel. Azt tudom, hogy az én kollégám, Nagy Zsolt mindenképpen, de Paizs Gábor is. Turcsán Jánosné: Paizs Gábor! Riz Levente polgármester: engedje meg, hogy végigmondjam a válaszomat! A Polgármesteri Iroda részéről több alkalommal történt Önnel előzetesen konzultáció. A kereszténységgel



összefüggő véleményével kapcsolatban: volt az Európai Uniónak egy alapító atyja, aki egyszer azt mondta, hogy Európa vagy keresztény lesz vagy nem lesz. Ma úgy látjuk, hogy nem igazán keresztény, és éppen abba az irányba tart, hogy nem lesz. Reméljük, hogy majd megtörténik a korrekció, és jó irányba fog Európa fordulni. Ez most fog a következő hónapokban, években eldőlni. Köszönöm szépen! Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdező Németh Lajosné, aki a Péceli út 193-205. szám között tett észrevételt azzal kapcsolatban, hogy a járdán veszélyes a gyalogos közlekedés, különös tekintettel a Betlehem Óvoda mentén. Alpolgármester Urat kérem fel a válaszadásra. Horváth Tamás alpolgármester: Kéz’ Csókolom, Lidi néni! Hétfőn találkoztunk fogadóórán is, de akkor ez a kérdés még nem merült fel, de erre a kérdésére is azt tudom válaszolni, amit itt a Hölgynek is már válaszoltam. A Csaba vezér tér, Péceli út a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában van, tehát jelezni fogjuk ezt a járdaszakaszt is, és már szerintem jeleztük is, de a Péceli úton szinte az egész járdát fel lehetne újítani, bár ott is történtek javítások már az idei évben is. Jelezni fogom, le fogjuk fotózni, beküldjük a Fővárosi Önkormányzat felé. Ezt tudom Önnek ígérni most. Németh Lajosné: Dunai Mónika Képviselőasszony fogadóóráján már az unalomig szajkózom ezt a problémát. Még Demszky Gábor volt a Fővárosi Önkormányzatnak a vezetője, amikor én már ezt a problémát szajkózom, és én tudom, hogy a Fővároshoz tartozik ez a terület is, és tudom azt is, hogy Demszky Gábor annak idején nem járt itt minden héten ezen a területen, de én ezt a problémát jeleztem, és akkor volt rá remény, amikor Riz Levente polgármester úr fővárosi önkormányzati képviselő is volt, és több fórumon is szó volt arról, hogy ezek a tulajdonviszonyok rendezve lesznek, de mindig az van, hogy az emberrel labdáznak, hogy ez a Fővároshoz tartozik, de a kerületiek járnak ott, és mi érezzük ennek a hátrányát. Ha tényleg oda lehetne hatni addig, amíg halálos baleset nem fog történni, mert én naponta közlekedem ott, ott járok, és amikor kisgyerekek kiszaladnak onnan a Betlehem Óvodából, egyik autó erre jön, a másik arra megy, nem egyszer szemtanúja vagyok annak, hogy nagy probléma van, hogy egy kisgyereket bármikor elüthetnek, merthogy egy ilyen vénasszonyt, mint én, hogy elütnek, az hagyján, mert az is előfordult, az is előfordult velem, hogy mentem például a papírüzlet előtt, és egyik autó erre, másik arra, és integetett ki a sofőr. Megkérdeztem, hogy mit akar. Azt mondja: „Asszonyom, álljon már fel oda a lépcsőre, nem tudok elférni!” Mondom: „Uram, ez járda!” És nem egyszer, amikor kimegyek a Péceli út 201. számú házhoz biciklivel – ahol születtem –, és el kell a bicikli kormányát csavarnom ahhoz, hogy az autó ne üsse el a biciklit. Tehát felhívnám nyomatékosan a figyelmet, hogy nagyon figyeljenek oda. A másik. Nagyon örülök annak, hogy fákat ültetnek, és az a rész ott olyan szép, szépen lehetne ott parkosítani, sőt, már jártam a Dániel Évikénél is évekkel ezelőtt, három-négy-öt-hat évvel ezelőtt, hogy ott a járda mentén sövényt létesítsenek vagy valahogy olyan formán, hogy védjék a gyalogos közlekedőket is, mert tűrhetetlen, ami ott folyik. Nagyon kérem! Horváth Tamás alpolgármester: annyit tudok mondani, Lidi néni, hogy elindult egyfajta gondolkodás, hogy a Csaba vezér térnek esetleges felújítása, parkosítása, teresítése egyelőre még gondolati szinten van, de ez hosszú egyeztetési folyamatot fog igényelni a Fővárosi Önkormányzattal, mivel a terület az övé.



Németh Lajosné: jó, de akkor a járdához húzzanak ki egy madzagot, hogy ott a gyalogosok nem legyenek életveszélybe, menjenek oda, és nézzék meg, hogy ott milyen randalírozás folyik. A kocsik jönnek-mennek, úgyhogy… Horváth Tamás alpolgármester: amit tetszett mondani, hogy kisgyerekek szaladgálnak ki az óvodából, akkor nem tudom, hogy a szülők hol vannak egyébként? Németh Lajosné: nem, hát a kisgyerek elmegy előtte, ott megy egy méterre. Hát fogja a kezét. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdést dr. Szelle Béláné tette fel. „Helikopter lakópark vízelvezetése mikor kerül megoldásra? A választások 3. pontjában ígérték ennek megoldását, illetve a Ferihegyi repülőtértől kapott 700 millió forint erre lesz-e fordítva?” Többször jelezték problémájukat, de válaszként a „Nem tudjuk megoldani.” Választ kapták. Horváth Tamás alpolgármester: a Helikopter lakóparknak több kritikus pontja is van. Jelenleg hat ponton fog beavatkozás történni, közvetlenül Önök előtt is. Egy szikkasztó kutat fognak kapni és valószínűleg egy árkot is, ami a csapadékvizet felfogja, de ezt elmondtam a fogadó órámon is, hogy mindig lesz akkora eső, amit nem fogunk tudni… annak nagyon örülök, mert akkor talán közösen elérünk valami eredményt, hogy az év 99 %-ában ne legyen probléma. Egy kis türelmet kérek, ha minden jól megy, még az idén befejezzük ezt a munkát. Konkrétan a Koch Aladár utca 4. előtt. Amit most Önnek biztosan tudok mondani az a Csermely Károly utca, Kvasz András utca 39., valamint a cukrászdánál a Minár Gyula utcában Önök előtt, valamint a 2., 4. szám előtt. Személyesen is megnéztem, ott tudunk árkot csinálni, csak akkor ne tessenek azzal jönni, hogy nem tudnak oda parkolni. Dr. Szelle Béláné: köszönjük a kérdésünkre a választ. Ma láttuk, hogy van egy gödör ásva, de ahogy kiásták, vissza is temették, mert vezetékek húzódnak előttünk. Két kábel is megy ott. Két úr, akik ott voltak, azt mondták, hogy arrébb mennek, ott is ásnak. Nem lehet előre tudni, hogy hol lesz az a rész, ahol nincsenek vezetékek? Horváth Tamás alpolgármester: az az egész terület szikkasztó kutas rendszer. Oda már telepítve vannak szikkasztó kutak. Például a Pesti úti csapadék csatorna építésénél most találtunk egy hírközlési kábelt, amelyet senki nem tudja, hogy kié. A szolgáltatók nem válaszolnak. Nyilván addig, amíg el nem vágjuk. Nekünk ez útban van. Sajnos az a baj, hogy bármilyen kábelről is legyen szó, nagyon sok probléma van ezeknek a nyilvántartásával. Számtalanszor kapunk úgy engedélyes terveket, hogy kiderül később, hogy találunk ott csodákat. Például a Fő tér alatt találtunk egy 300 mm-es víznyomó csövet, amiről a vízművek nem tudott. Ilyenek előfordulnak. A kollégák bajban vannak most, mert meg kell keresni a helyét, hogy hová tudjuk lerakni, de meg fogjuk oldani. Karácsonyra szeretnénk ezt ajándékba adni Önöknek. Dr. Szelle Béláné: most jön a tél, jönnek a fagyok. Tudnak így dolgozni? Horváth Tamás alpolgármester: a talajnak hosszabb ideig kell, hogy mínuszok legyenek, hogy megfagyjon.



Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdést Gy. Németh Erzsébet tette fel két témakörben. Holokauszt emléktábla, Bakancsos Piac melletti terület hasznosítása. Kérem, hogy pontosítsa a kérdést! Gy. Németh Erzsébet: az egyik egy régebbi történet. Polgármester Úr is ott volt azon a lakossági megmozduláson, ami a Bakancsos Piac melletti területen egy borraktár lehetőségét vetette föl. Kiderült, hogy ebből már semmi nem lesz. Szeretném megkérdezni, hogy van-e az Önkormányzatnak valami elképzelése, hogy mi történik ezzel a szerintem értékes, központi helyen fekvő, jó területtel? A másik kérdésnek sajnos az Országgyűlésben a hét elején történt sajnálatos kirohanás ad szomorú aktualitást. Azt szeretném megkérdezni Polgármester Úrtól, hogy nyáron kapott Ön egy levelet dr. Takács István barátomtól, kollégámtól, amiben ígéretet tett arra, hogy itt a Fuchs kastélynak a falán lévő holokauszt emléktáblánál megvizsgálja, hogy ezeknek az elhurcolt embereknek a névsorát fel lehetne-e valamilyen formában tenni, meg lehetne-e örökíteni. Pozitív visszajelzést kaptunk, hogy fél év távlatából ez az ügy hogyan áll? Riz Levente polgármester: a Bakancsos Piac melletti területtel kapcsolatban: valóban a borraktárt meg tudtuk akadályozni, sikeresen, eredményesen. Azóta a területtel kapcsolatban fejlesztési szándék nem született. A területnek számos tulajdonosa van. Csak az egyik közülük az Önkormányzat. Ráadásul mi olyan területek birtokosai vagyunk, amelyek inkább hátrébb esnek, tehát nem az út melletti területek. Ma úgy tűnik, hogy egyetlen tulajdonosban sincs fejlesztési szándék. Egyelőre ez a terület a következő 2-3 évben így marad, ahogy most áll. A Szabályozási Terv is megállt. Elindult egy Szabályozási Terv készítés, de mivel nincs konkrét fejlesztői szándék, ezért teljesen fölösleges és értelmetlen azt lezárni, hiszen így nincs értelme. Én azt gondolom, hogy rövidtávon nem fog ott történni semmi. A másik megkeresés kapcsán pedig az Erdős Renée Ház bevonásával próbáljuk összegyűjteni a szükséges történelmi információkat, és a kerületnek egy olyan pontját megtalálni erre a szándékra, ami a legalkalmasabb. Szerintem néhány hónapon belül már konkrétabb választ tudok mondani. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdést Aranyiné Horváth Éva tette fel. „A Mezőőr utca járdája feltörve, a kereszteződéseknél nem lehet látni, az úttest nincs javítva, a gyalogos közlekedés az úttesten történik. A Göcsej utcai szelektívgyűjtő környéke tele van szeméttel.” Aranyiné Horváth Éva: mint írtam, a Mezőőr utcában lakom 1978 óta. 1972 óta van tulajdonomban az ingatlan, a környéken ott semmi fejlesztés nem történt. Amikor az ingatlant megvettük villany volt, a gáz, a víz minden a mi fejlesztésünkkel, a mi közbenjárásunkkal, anyagi hozzájárásunkkal történt. Utcát javítottunk anyagi hozzájárulással, a fenti szántóföldekről állandóan a víz elviszi az utcát. 2010 októberében egy akkora gödör keletkezett az utca közepén, hogy nem tudtunk közlekedni, illetve majdnem azt lehet mondani, hogy két keréken jártunk. Bejöttem, megírtam a Városigazgatási Irodán a kérelmet, hogy S.O.S sürgős, balesetveszélyes. Hát a másik év áprilisában ki is jöttek, valamit csinálgattak, addig borzalmas körülmények között jártunk. Most megint kezdődik az, hogy a világon semmi az utcában nem volt csinálva, a járda fel van töredezve, esernyővel nem lehet végigmenni, és egy 20-25 perces gyalog utunk van a közlekedésig. Az ágak a fákról az útra belógnak, egy esernyőt nem tarthat az ember a feje fölött, mert nem tud végigmenni. A sétálók az úttesten jönnek, ez lejtős utca. Az Ebergény utca sarkán egy Nagy nevezetű úr lakik, nem tudom, ott egy méterrel fölrakta a földet, két méterre még a gaz fölnőtt, az utcába nem lehet belátni, amikor a jobbkezes az utca, félő, hogy baleset történik.



Addig nem csinálnak semmit, amíg nem történik egy baleset. A Göcsej és a Gombos utca sarkán, a volt régi temetőnek a felső részén, ahol nem volt temetkezés – úgy tudom legalábbis – valamilyen vállalkozó megkapta azt a területet, úgy kerítette be, hogy mellette egy félméternyi földes járdát sem hagyott. Azt lehet mondani, hogy ahogy megyek hazafelé, majdnem a kerítésnek megyek, mert nincs mellette semmi, egészen kihozta a járdáig. Az úttestet a régi temető mentén, lejtős részén, azt is egy vállalkozó csinálta meg régen, mert különben nyakig járhatnánk a sárban. De a Mezőőr utcában semmi, de semmi, csak amit a lakosság összefogással, anyagi hozzájárulással csinált meg. A másik a Göcsej utca illetve a Szánthó Géza utcai szelektív. Megszüntették a Laffert utcai szelektívet, mert borzalmas volt az, ahogy az kinézett. Most zsákokban ott áll a szemét. Most semmivel sem jobb a helyzet. Megszüntették a Szigetcsép utca végén a szelektívet, pedig ott nem voltak ilyen rosszak a körülmények, meghagyták a Szánthó Géza utca és a Göcsej utca sarkán azt a szelektívet, pedig ott játszótér, iskola, közért is van. Ott a heverőtől kezdve a világon minden ki van szórva. Sokszor az útra kerül az üveghalom, tehát borzalmasan néz ki a környék, és soha senki nem segített nekünk, és semmit nem csinálnak. Nem jönnek ki, nem nézik meg, beláthatatlan kereszteződés van. A másik, amivel még foglalkozni szeretnék, az Rákoskeresztúr központja. Megcsinálták szépen, buszsáv, ez, az, amaz, csak éppen a parkolóba, aki a város felől jön, nem tud behajtani, mert záróvonal van. Ahhoz, hogy a parkolóhoz vissza tudjak jönni, ahhoz le kell menni az Y kanyarnál, az első utcánál lemenni, megkerülni, itt is problémás a dolog, mert jönnek szemből, a hátam mögött, kereszteződést hagytam el. A parkolóba csak így tudok bejutni. Most a parkolóba odatették a négy taxis sávot, de a taxisok nem állnak oda be, hanem a többi parkolóhelyre állnak be, és nagyon rossz néven veszik, ha az ember oda áll előre, mert máshol nincs hely. Körülbelül 5 éve írtam az Önkormányzatnak az ügyben, hogy a zöld lámpa kereszteződése itt a Rákoskeresztúri központnál, gyalogos járda, ami a Pesti utat keresztezi, nem lehet átérni, pedig én elég jó iramba jövök, nem lehet átmenni. Bottal még a közepéig sem lehet jutni, mert rövid ideig zöld a lámpa. A Pesti út hosszú irányába jó a lámpa, de a kereszt irányába nem jó. Elnézést még kiegészíteném: gond, hogy a Kaszáló utcában, ahogy Rákoscsabára megyek, be kell mennem a Kaszáló utcába, és a sarkon van egy étterem, a másik oldalon egy kocsma, tele vannak autókkal, szinte nem lehet eljutni úgy, hogy a piac felőli irányból kijöjjön az ember a Ferihegyi útra. Ha csúszós az út, akkor menjen be az ember az árokba?! Horváth Tamás alpolgármester: Mezőőr utca. Ez Rákoscsabának az a része, ahol még nincs csatorna. Reméljük, hogy 1-2 éven belül megépül a csatorna. Az, hogy a Mezőőr utcában nem történtek komolyabb munkálatok, ez igaz az egész környéken. A tavalyi évben nagyon sok utcát bitumenpermetes burkolattal láttunk el, de azért nem lehet ott jelenleg komolyabb fejlesztést végrehajtani, mert amíg a csatornát nem tesszük be a föld alá, addig nem tudunk utat építeni. Az óriási pénzkidobás lenne. Én is járok arra, a Gombosi utcában is járok, az Emlék utcában is, a Mezőőr utcában, sőt a szántóföldnél is. Kreutzer Aurél kollégám tudná megmondani, amikor az Izbég utcánál öltönyben kellett kitolni az autómat, mert elsüllyedtünk. Volt ilyen is. A szántóföldnél fel lett szólítva a tulajdonos, hogy neki kötelessége ott árkot húzni, hogy a víz ne tudjon a lakott területek felé lemenni. Ebben biztosan lesz előrelépés. Azokon a területeken, ahol ilyen földutak vannak, mint ahol Önök is laknak, ott általában gréderezni szoktunk. Ilyenkor a kátyúkat megpróbáljuk kiegyenlíteni, hogy közlekedésre alkalmas legyen az út. A járdáknál pedig, a közterületen elhelyezett fáknál a lakók nem vágják le a faágakat, ez egy örök vita, hogy ez kinek a feladata. Annak, aki odaültet egy fát, annak kötelessége lenne azt gondozni. Ehhez az állampolgároknak is úgy kellene hozzáállni. A szelektívgyűjtőkről már Rózsahegyi Péter kollégám



beszélt. Ebben valószínű, hogy változások lesznek. A mellé lerakott dolgok nem biztos, hogy megszűnnek. Az FKF megfelelően próbálja ezt kezelni. Iszonyatos mennyiségű szemetet hordanak el. Több 10 millió forintba kerül nekik évente ezeknek a szemétkupacoknak az elhordása. Nyilván mi is szólunk nekik, hogy itt milyen állapotok vannak, bízom abban, hogy a jelenlegi rossz állapot vissza fog szorulni. A helyi szelektívgyűjtéssel lehet ezt majd kezelni. Közlekedési rend, Pesti út: Ön is látja, hogy ez egy óriási kereszteződés. 5-6 sáv van. Azért is kellett megszüntetni a balra kanyarodást a régi Humanic áruház felé, amelyik parkolóba nem tud befordulni, mert két sávra szűkült az út, balesetveszélyes lenne balra fordulni. Nem lehet egy ötsávos úton keresztül-kasul balra kanyarodni, megfordulni – mert azt is megcsinálnák sokan. Ez sokkal biztonságosabb, hogy oda hátra tetszik menni. Az a Kasza utca, amit mond, valószínű, hogy ott is javulni fog a helyzet, mert ott visszük át a csapadékcsatornákat. Az út ott újra lesz építve. Eddig még a Kapitány Úrnak sem és nekünk sem jött bejelentés arról, hogy dugó van, nem lehet átmenni. Lehet, hogy vannak kirívó szituációk, de olyan még nem volt, hogy valaki ne tudjon elmenni. A gyalogátkelőhely miatt megkeressük a BKK-t, hogy lehet-e ezen a lámpán változtatni, de itt nyilván nagyon nehéz összehangolni, mert iszonyatos nagy forgalom van, rengeteg busz is átmegy a kereszteződésen. Ha túl hosszúra nyújtanánk a gyalogosoknak a zöld lámpát… ki van ez azért számolva. Megvan erre a szakmai előírás, hogy ötsávos úton mennyi idő alatt lehet átmenni. Vannak idős emberek, akik nehezen mennek, de az autósok átengedik őket. Azt is figyelembe kell venni, hogy a gyalogosok akkor is lelépnek az útra, ha már villog a zöld lámpa. Akkor pedig nem fog átérni, mert a forgalom már elindul. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdést Kreutzer Iván tette fel: a bezárt temetőkben mi lesz a régi sírkövek sorsa, hová kerültek? Bocskai utcai temető. Horváth Tamás alpolgármester: ebben az ügyben az illetékes a Fővárosi Temetkezési Vállalat, az ő kezelésükben van a régi temető. Ott van református és zsidó temető is, és van a Fővárosi Temetkezési Vállalatnak egy része, amit ő kezel. Ez az ő felelőssége és nyilván a különböző felekezeteké, hogy az ottani sírkövekkel mi lesz. Kreutzer Iván: én azt kérdeztem, hogy igaz-e a Bocskai utcai hamvasztó megléte, létesítése? Horváth Tamás alpolgármester: nem. Kreutzer Iván: ez fix, ugye? Mert én több embertől hallottam, hogy ott hamvasztót akarnak. Horváth Tamás alpolgármester: nem szerepel a testületi döntésben, hogy ott hamvasztót engedélyeztünk volna. Dr. Ughy Gabriella: az utolsó kérdés következik. Jelinek Mihály Úr tette fel. Felhőszakadásnál kiönt a csatorna. Jelinek Mihály: a Kalács utca 18. szám alatt az a probléma, hogy 20 év óta mindig kiönt bennünket a csatorna. Képviselő Asszonyunkkal beszéltem, de annyit ért, mintha nem tettem volna, bár megígérte, hogy intézkedni fog. Volt olyan ígéret is, hogy a fertőtlenítést is megoldják minden esetben, mert kb. 50 hektárnyi területről van szó, a Szárny utcától egészen a 31-es útig, és a Mezőtárkány – Csordás utca magasságáig lévő területet kellene akkor fertőtleníteni. Ez a



kisebbik probléma azon kívül, hogy biztosan soha nem fog megoldódni, mert a kerületben, ha van egy építkezés, akkor a 300-400-800 négyszögöles telkeket teljesen lefedik, mert most az a divat, hogy mint a Baumax-nál és a környékénél, hogy olyan építkezések vannak engedélyezve, hogy az egész terület le van betonozva, kövezve. Ez jellemző a mi területünkre is végig. Egyedül az Aldi mögött van egy kis víztározó, ahol megfogják a vizet. A többi víz mind lefolyik a Rákospatakba. Van egy olyan építési szabályzat, hogy minden telken köteles mindenki elhelyezni bizonyos mennyiségű csapadékvizet. Ha valaki túllépi a beépítési négyzetmétert, kötelezzük arra, hogy kétszer annyi zöldtetőt, vagy kétszer annyi szikkasztót létesítsen ahhoz, hogy a víz ne folyjék ki az utcára, hanem a telkén belül maradjon. Itt olyan képviselők vannak, akik egész idő alatt röhögnek, mikor a Polgármester Úr beszélt, az alatt az volt a legfontosabb, hogy vicceket meséljenek egymásnak. Még egy közbiztonsági kérdés: a Szivárványnál, a Kaszáló utcánál vagy egyirányú utca kellene, vagy egy 30 km-es táblát kitenni a 31-es és a Kasza utca sarkán, hisz ott van egy bukkanó, és nincs rendezve annak a területnek a gyalogos közlekedése és gépjárműforgalma. Ha van egy bukkanó, akkor előjelző tábla is kellene. A Mezőtárkány utcánál van 30 km-es tábla kitéve, a Vanília utcában a 30 km-es tábla megszűnt, pedig az egész terület 30as övezet. A Vanília utcában miért szűnik meg a 30 km-es sebességkorlátozás? Vagy miért nem tesznek ki egy övezet táblát a másik oldalra? Horváth Tamás alpolgármester: nyilván a forgalomtechnika így van meghatározva. Jelinek Mihály: ez szabálytalan. Az egész övezet 30 km-es, és megszűntetem az útkereszteződésben? A bevezetőnél nem zónatábla van. Horváth Tamás alpolgármester: meg fogjuk nézni, ezt ellenőrizni kell. A Kasza utcánál – már említettem – a csatorna építése miatt szét lesz bontva az utca, majd újra lesz építve. Az, hogy feljön a szennyvíz, az nekem is probléma, én is mélyponton lakom. Ezzel küzdünk évek óta. Ez a Fővárosi Csatornázási Művek feladata lenne, hogy föltárja azokat a helyeket, ahol a lakók illegálisan bekötik a csapadékvizet a szennyvízcsatornába, mert ez attól van. Normál üzemmódban a csatorna üzemel, csak felhőszakadáskor jut be nagy mennyiségű víz a csatornába. Én Önt nem kioktatom, hanem a Képviselő Asszonyt védem, mert sem Ő, sem én nem tudjuk ezt megoldani, csak a Fővárosi Csatornázási Művek tudná. A másik pedig, hogy a Szabályozási Tervek döntik el, hogy melyik udvart milyen szinten lehet leburkolni. Az igaz, hogy a csapadékvizet telken belül kell elvezetni. Higgye el, ahol mi járdát építünk, és csöveket vagy lyukakat találunk a kerítéseken, amelyek arra szolgálnak, hogy a csapadékvizet kivezessék az úttestre, vagy a járdára, azokat mi lezárjuk, lefalazzuk. Van is ebből problémánk, mert a mostani járdaépítésnél volt egy kedves hölgy, aki a frissen lebetonozott járdát reggelre szétcsákányozta. Azon a területen, ahol most beavatkozunk, a csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatban, mert a Fodormenta utca környéke felhőszakadás esetén elég veszélyes, ez a csatorna, amit most építünk a Pesti úton, ez is segíteni fog ebben az egész rendszerben, hiszen korábban be fogjuk vezetni a Pesti útról lejövő vizet már egy zárt rendszerbe, ami a patakba fogja vinni a vizet. A tározók pedig nagyon nehéz dolgok. Van egy nagyon szép tározónk, amit pár évvel ezelőtt újítottunk fel – az Anna utcai –, ami hatalmas mennyiségű vizet fog meg, és azóta szabályozottan tudjuk a patakba levinni a vizet. Egyéb területeken, hát először is területeket kellene hozzá vásárolni. Nyilván építési telket azért az Önkormányzat nem szívesen vásárol meg, hogy egy tározót építsen rá, mert az – ha jól belegondolunk – egy óriási pénzkidobás. Ráadásul fölfelé nem megy a víz, tehát mindig csak olyan helyeken lehet tározókat építeni, ahol be tudjuk vezetni a vizet. Ez



Rákoshegyen és Rákoscsabán van. A többit megpróbáljuk a patakba vinni, bár ez sem korlátlan, mert az FCSM kezeli a patakot, és például ennek a csatornának, amit most építünk, egy óriási méretű szelvénybe fogunk lejutni a patakig, de mielőtt bemegyünk a patakba, lekorlátozza az FCSM a befolyó vizet, tehát ott lesz egy kisebb visszatorlódás akkor, ha nagy felhőszakadás van, de nem tudunk mit csinálni, mert azzal védekezik az FCSM, hogy mi lesz majd a XIII. kerülettel, ha mi ennyi vizet beengedünk, őket meg el fogja önteni az ár. Ezek nehéz kérdések. Dolgozunk rajta, igyekszünk fejleszteni. Amit lehet, azt megtesszük, hiszen a kerületnek az egyik legnagyobb problémája az utakon kívül a csapadékvíz elvezetése. Jelinek Mihály: nem fogadom el, hiszen akárhány év óta erről beszélünk, mindig így van elterelve a téma. Nem okolom én a képviselőnket, de azt mondom, hogy értelmetlen az, ha nem hozok egy olyan rendeletet, hogy tényleg megnézem, hogy hol folyik ki a csapadékvíz olyan mennyiségben még egy sima eső esetén is – mert a felhőszakadás egyre nagyobb, és az, hogy hány négyzetmétert engedélyezek, hány százalékot beépíteni, és hová szikkassza azt a vizet? Ez a lényeg, amikor dicsekednek emberek azzal, hogy beleengedik a csatornába. Azért mondtam, hogy soha nem lesz megoldva, ha ilyen jellegű építkezéseket engedélyezünk, mint a Baumax, legalább zöld teteje legyen, ha túlépíti. Riz Levente polgármester: Kedves Résztvevők, Kedves Rákosmentiek! A kérdések elfogytak. Szeretném mindenkinek megköszönni a jelenlétét, részvételét, aktivitását, hogy közügyek mentén fölszólalt és véleményét, hangját hallatta. Szeretném megköszönni a Polgármesteri Hivatalban dolgozó kollégáknak a válaszokhoz nyújtott segítségét, hogy könnyebb helyzetben voltunk, és tudtunk válaszokat adni. Köszönöm mindenkinek, Képviselőtársaknak is a jelenlétet. A közmeghallgatást 20 óra 51 perckor bezárom. Nyugodalmas jó éjszakát kívánok mindenkinek! K. m. f.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k. jegyző

Riz Levente s.k. polgármester



BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. JEGYZŐKÖNYV amely készült

Recommend Documents