Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Kerületi Nevelési Tanácsadó 1157 Budapest, Hartyán köz 3.
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2011.
Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ........................................................................................ 4 1/1. Általános adatok ......................................................................................................................... 4 1/2. Az SZMSZ célja és jogszabályi alapjai .......................................................................................... 6 1/3. Az SZMSZ személyi és időbeni hatálya ........................................................................................ 6 1/4. Az SZMSZ nyilvánossága.............................................................................................................. 7 1/5. Az SZMSZ módosítása ................................................................................................................. 7 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAI ................................................................................................... 7 2/1. A Nevelési Tanácsadó alaptevékenységei................................................................................... 7 2/2. A Nevelési Tanácsadó kiegészítő tevékenységei: ....................................................................... 8 3. A FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK FORMÁI .......................................................................................... 8 3/1. Feladatok és tevékenységek ....................................................................................................... 8 3/2. Munkaformák.............................................................................................................................. 9 3/3. A szolgáltatás igénybevételének szabályai ................................................................................. 9 3/4. A szakmai tevékenység szabályai .............................................................................................. 11 4. A NYITVA TARTÁS, MŰKÖDÉS RENDJE:....................................................................................... 13 4/1. Általános szabályok ................................................................................................................... 13 4/2. A szakmai munkakapcsolatok és az információ-átadás fórumai .............................................. 14 4/3. A szakmai munka dokumentálása............................................................................................. 14 5. A GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI ÉS ELLENŐRZÉSE .......................................................................... 15 5/1. Kötelezettségvállalás................................................................................................................. 15 5/2. A tárgyi feltételek biztosítása és ellenőrzése ............................................................................ 16 A feladatellátás helyiségeire vonatkozó szabályok .................................................................. 16 A helyiségek használata, a belépés és benntartózkodás rendje .............................................. 16 Felszereltség, eszközök biztosítása .......................................................................................... 17 6. A NEVELÉSI TANÁCSADÓ DOKUMENTUMAINAK KEZELÉSE ....................................................... 18 7. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ...................................................................................... 18 7/1. A foglalkoztatottak köre............................................................................................................ 18 Az Intézmény szervezeti ábrája ................................................................................................ 19 7/2. A Nevelési Tanácsadó szervezeti egységei................................................................................ 19 Közalkalmazotti közösség ......................................................................................................... 19 Szakalkalmazotti közösség ....................................................................................................... 20 Vezetőség ................................................................................................................................. 20 Közalkalmazotti Tanács ............................................................................................................ 21 IMIP csoport ............................................................................................................................. 21 7/3. A szakmai munkacsoportok ...................................................................................................... 21
2
7/4. Az intézmény vezetésének rendje ............................................................................................ 22 A vezetői feladatok megosztása: .............................................................................................. 23 Bélyegzőhasználati jog ............................................................................................................. 23 Az intézményvezető helyettesítésének rendje ........................................................................ 24 Az intézményvezető vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége ................................................. 25 8. A BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDSZER................................................................................................ 25 8/1. Az ellenőrzés általános szempontjai: ........................................................................................ 25 8/2. A belső ellenőrzés rendszere .................................................................................................... 26 8/3. Az ellenőrzés programja: .......................................................................................................... 26 8/4. A személyi és tárgyi feltételek ellenőrzése ................................................................................ 26 A személyi feltételek ellenőrzése .................................................................................................. 26 A tárgyi feltételek ellenőrzése ....................................................................................................... 27 8/5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei .................................................. 27 8/6. A nem megfelelő munkavégzés javítása .................................................................................... 28 8/4. A munkavégzés, a távolmaradás és a helyettesítés szabályai .................................................. 28 9. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE...................................................................................... 29 9/1. Kapcsolatok a fenntartóval ....................................................................................................... 29 9/2. Kapcsolat a nevelési oktatási és azokat segítő intézményekkel ............................................... 29 9/3. Kapcsolat a médiával ................................................................................................................ 31 9/4. A kapcsolattartás szabályai ....................................................................................................... 31 10. HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS ........................................................................................ 31 10/1. A munkaerő felvétel szempontjai ........................................................................................... 31 10/2. A gyakornoki rendszer ............................................................................................................ 32 10/3. A továbbképzés szabályai ....................................................................................................... 32 10/4. Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................................................... 32 11. EGYÉB RENDELKEZÉSEK (VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) ................................................................... 33 11/1. A titoktartás szabályai ............................................................................................................. 33 11/2. Biztonsági követelmények ...................................................................................................... 34 Munkabiztonsági szabályok...................................................................................................... 34 Tűzvédelmi szabályok ............................................................................................................... 34 Vagyonvédelmi szabályok ........................................................................................................ 34 11/3. Rendkívüli események esetén szükséges teendők ................................................................. 35 11/4. Reklámozási tevékenység szabályozása.................................................................................. 35 Záró rendelkezések ........................................................................................................................... 37 MELLÉKLET: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje………………………………………………….…………38
3
1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1/1. Általános adatok Az intézmény neve:
Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Kerületi Nevelési Tanácsadó
rövidített neve:
Kerületi Nevelési Tanácsadó
OM azonosítója:
201317
törzsszám:
770789
székhelye:
1157 Budapest, Hartyán köz 3. Hrsz: 91158/83
az alapítás éve:
2009
az Alapító Okirat száma:
1/2009.
közvetlen jogelődje:
Kontyfa Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kerületi Nevelési Tanácsadó, 1151 Budapest, Kontyfa u. 5.
alapítója:
Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete, 1153 Budapest, Bocskai u. 1-3.
fenntartója, felügyeleti és irányító szerve: Budapest, Főváros XV. kerület Rákospalota, Újpest, Újpalota Önkormányzat Képviselő – testülete 1153 Budapest, Bocskai u. 1-3. Jogkörét a Polgármesteri Hivatal útján gyakorolja. működési köre:
Budapest Főváros XV. kerület közigazgatási területe
Az intézmény besorolása, gazdálkodási jogkör Önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodással, működtetéssel összefüggő feladatait Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ (GMK) (1153 Budapest, Bácska utca14.) és a hozzá rendelt önállóan működő költségvetési szervek közötti megállapodás
és
felelősségvállalás
megállapodás tartalmazza. 4
rendjéről
szóló
A költségvetési szerv jogállása: Az intézmény önálló jogi személy. A költségvetési szerv: típusa::
pedagógiai szakszolgálati intézmény
közfeladata:
A közoktatási intézmény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37.§ (1) bekezdésében meghatározott közoktatási feladatok: pedagógiai szakszolgálati intézmény. A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.
tevékenysége szakágazat száma és tevékenysége:856000 Oktatást kiegészítő tevékenység alaptevékenységei:
856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység
Vállalkozási tevékenységei: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A feladat ellátását szolgáló vagyon A feladat ellátására az Önkormányzat rendelkezésre bocsátja a tulajdonában lévő 1157 Budapest, Hartyán köz 3. szám alatt lévő, 91158/83 helyrajzi számú ingatlant, a leltár szerinti tárgyi eszközöket, valamint rendelkezésre állnak a Fenntartó által biztosított, elkülönített költségvetésben szereplő pénzeszközök és készletek. A vagyon feletti rendelkezés joga: A vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet 15. § (2) bekezdése és a 16. § (1) bekezdése, illetve a mindenkor hatályos Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat vagyonának gazdálkodási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően történik. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bízza meg. A Költségvetési szerv képviselete: Az intézményt az intézményvezető képviseli. A képviselet jogát az intézményvezető az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon átruházhatja az intézmény más közalkalmazottjára is.
5
1/2. Az SZMSZ célja és jogszabályi alapjai A Kerületi Nevelési Tanácsadó az oktatási-művelődési ágazaton belül, a közoktatási rendszerbe illeszkedő, pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézmény. Alaptevékenységének szakfeladata: nevelési tanácsadás (856011). A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja és feladata, hogy a vonatkozó jogszabályokkal és az Alapító Okirattal valamint az érvényes megállapodásokkal összhangban, de azokon túlmenően szabályozza a Kerületi Nevelési Tanácsadó szervezeti felépítését, működésének rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, valamint azokat a területeket és kérdéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Nevelési Tanácsadó tevékenységét a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselőtestülete által a 158/2009. (III.25.) sz. határozattal jóváhagyott és a 394/2011 (V.25) majd a 711/2011. (VII. 13) sz. határozatával módosított Alapító Okirat tartalmazza. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40 §. /1/-/3/, a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 4 §. /5/, a Fenntartó 711/2011. (VII. 13) határozata alapján a 2011. szeptember elsejétől hatályba lépő a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 35. § (4) bekezdés módosítása, a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet, a 2000. évi XCVII. törvény, a többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, valamint a 32/2008. OKM rendeletben foglaltak felhatalmazása alapján jött létre. A Kerületi Nevelési Tanácsadó működését alapvetően a következő jogszabályok határozzák meg: -
-
Az 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról és módosításai A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet, A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és módosításai (Mt.) A Közalkalmazottak Jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és módosításai (Kjt.) A 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet a Közalkalmazottakról szóló 1992 évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, és módosításai (Kormányrendelet) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (ÁHT) Az államháztartás működési rendjéről szóló 280/2001 (XII.26.) Kormányrendelet A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi VXIII sz. törvény A Magyar Köztársaság mindenkor hatályos évi költségvetéséről szóló törvényének közoktatási vonatkozásai 277/1997. (XII.22) Kormányrendelet (A pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról)
1/3. Az SZMSZ személyi és időbeni hatálya Az SZMSZ és a belső szabályzatok betartása az közalkalmazottja és megbízott munkavállalója számára kötelező. 6
Intézmény valamennyi
Az SZMSZ–ben foglaltak betartásáért a Nevelési Tanácsadóban dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak. Az SZMSZ hatályba lépésének feltétele az intézményen belüli és az intézmény fenntartója általi elfogadás. Az SZMSZ intézményen belüli elfogadtatása során a Kerületi Nevelési Tanácsadó munkaközösségének egyetértését kell beszerezni. A munkaközösség egyetértéséről hozott többségi határozatát a jegyzőkönyvben szereplő nyilatkozat tanúsítja, amelyet az SZMSZ elfogadására az intézmény közalkalmazotti értekezletén jelen lévő, valamennyi arra jogosult személy aláírása és az intézmény körbélyegzőjének lenyomata hitelesít. A jelen SZMSZ a fenntartó általi elfogadást jelentő határozat keletkezésének napján lép hatályba. Ilyen határozat hiányában az SZMSZ fenntartó számára elfogadásra való benyújtást tanúsító átvételi nyilatkozat keltétől számított 31. napon. Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző SZMSZ-e.
1/4. Az SZMSZ nyilvánossága Az intézmény SZMSZ-e nyilvános dokumentum, az intézmény székhelyén a Tanári szobában kerül elhelyezésre. Biztosítani kell, hogy ott az intézmény nyitvatartási idejében folyamatosan hozzáférhető legyen, és abba kérésre bárki betekinthessen.
1/5. Az SZMSZ módosítása Az intézmény SZMSZ-ének hatálya határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor: Ha a vonatkozó jogszabályokban olyan változás történik, amelynek következtében az SZMSZ a törvényességi követelményeknek a továbbiakban nem felel meg. Ha az SZMSZ változtatására a szakalkalmazotti közösség javaslatot tesz, legfeljebb évente egy alkalommal. A változtatások a közalkalmazott közösség egyszerű többségi szavazással történő elfogadása és a fenntartó jogszabályban előírt elfogadó nyilatkozatának érvényessége után kerülnek bevezetésre.
2. AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAI 2/1. A Nevelési Tanácsadó alaptevékenységei a) A Nevelési Tanácsadó feladata általában a szolgáltatást igénybevevő gyermekek vizsgálata, a problémák megelőzése, azonosítása és kezelése a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet szerint. A szolgáltatást kezdeményezhetik a gondviselő vagy az oktatási/nevelési, illetve egyéb (egészségügyi, szociális) intézmények a gondviselő beleegyezésével, illetve a Gyámhivatal. b) A Nevelési Tanácsadó végzi a beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggel (a továbbiakban BTM) küzdő gyermekek problémáinak feltárását-, szakvélemény készítését, fejlesztő célú – képességfejlesztő, terápiás, pszichoterápiás- foglalkoztatását a pedagógus és a szülő bevonásával. A szakvéleményben javaslatot tesz a gyermekek differenciált óvodai, ill. iskolai fejlesztéséhez, képességfejlesztő foglalkozásokban való részesítéséhez, 7
szükség esetén tantárgyi követelményeknek való megfelelés értékelése alóli mentesítéséhez, továbbá a gyermek magántanulóként való neveléséhez, előkészítő évfolyamban történő neveléséhez, valamint egyéni továbbhaladásához. c) A Nevelési Tanácsadó elvégzi az önként jelentkező és/vagy beutalt kiskorúak vizsgálatát, s az eredménytől függően fejlesztő-pedagógiai és/vagy pszichológiai tanácsadással, gyermekpszichoterápiával, gyermekpszichiátriai kezeléssel, képességfejlesztéssel vesz részt a gyermekek kezelésében, segíti nevelésüket, személyiségük harmonikus fejlődését. d) A Nevelési Tanácsadó szakvéleményt készít a tanköteles korba lépő gyermekek fejlettségéről az óvoda vagy a szülő kérésére, valamint az óvodába nem járt gyermekek számára (iskolaérettségi vizsgálat). Szükség esetén szakértői vélemény készítését kezdeményezi a Szakértői Bizottságoknál. e) A Nevelési Tanácsadó a jogszabályoknak megfelelően ellenőrzi a BTM –nehézséggel küzdő, valamint az SNI-(B) gyermekek szakvélemény alapján történő óvodai, iskolai és/vagy kollégiumi fejlesztésének ellátását, segítő kontrollt biztosít részletes szakvéleményi javaslat, esetmegbeszélés, konzultáció formájában.
2/2. A Nevelési Tanácsadó kiegészítő tevékenységei: Oktatás, ismeretterjesztés, képzés: a) A Nevelési Tanácsadó egyetemek, főiskolák felkérése alapján –- gyakorlati oktatást nyújthat a felsőfokú oktatásban résztvevő hallgatók képzésében. b) A kerületi oktatási-nevelési /egészségügyi/ szociális intézmény részére egyedi felkérés alapján ismeretterjesztő szakirányú előadást, foglalkozást tarthat. c) A nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pedagógus szakemberek számára segítő szakmai támogatást, szupervíziós lehetőséget biztosíthat.
3. A FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK FORMÁI A Nevelési Tanácsadó, mint pedagógiai szakszolgálat, tevékenységét saját székhelyén rendelés formájában végzi. Rendelésen kívüli tevékenységét szükség szerint a kerületi oktatási, nevelési /szociális és egészségügyi/ intézményekben folytatja.
3/1. Feladatok és tevékenységek Pszichológiai és fejlesztőpedagógiai feladat, tevékenység és ennek keretei: A pedagógus beosztásban dolgozó fejlesztőpedagógusok, pszichológusok, valamint a gyermekpszichiáter a kötelező óraszám keretében a gyermekekkel való közvetlen foglalkozást (rendelést) végzik a Nevelési Tanácsadóban. A külső intézményekben esetmegbeszélés, konzultáció valamint esetkonferencia keretében segítő együttműködést biztosítanak a gyerekek ellátásához.
8
A pszichológusok a rendelés keretében végzik a gyermekek vizsgálatával-, egyéni vagy csoportos foglalkozásával-, szülőkkel vagy pedagógusokkal folytatott tanácsadással-, a gyermek érdekében történő személyre szóló, gyermekpszichológiai konzultációval kapcsolatos feladatokat. Elvégzik a 2/1 e pontban feltüntetett ellenőrzési munkát is. A fejlesztő pedagógusok a rendelés keretében végzik a gyerekek pedagógiai vizsgálatát, egyéni vagy csoportos fejlesztő foglalkozásokat tartanak, konzultációt folytatnak a gyermek pedagógusaival és fejlesztésre vonatkozó tanácsot adnak a szülőnek. A 2/1 e pontban feltüntetett ellenőrzési feladatot is ellátják. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül látják el a vizsgálatok-, illetőleg foglalkozások előkészítését, a vélemények egyeztetését és a foglalkozások szakmai feldolgozását egyénileg, szakmai konzultációk, a team-megbeszélés és szakmai esetmegbeszélő csoportok formájában. Elkészítik a szakvéleményeket. Módszertanilag felkészülnek a foglalkozásokra.
3/2. Munkaformák A tevékenység módszereit a mindenkori szakmai követelmények és korszerű szakismeret, valamint a szakmai etikai kódexek előírásai határozzák meg. Az alkalmazott legfontosabb módszerek: diagnosztikus célú pszichológiai első interjú, anamnézis-felvétel diagnosztikus célú tesztek felvétele (pszichológiai/ pedagógiai) konzultációk hozzátartozókkal, pedagógusokkal, orvosokkal, szociális intézmények munkatársaival tanácsadás (pszichológiai/ pedagógiai) fejlesztő pedagógiai/logopédiai terápia - egyénileg vagy csoportosan pszichoterápia - egyénileg vagy csoportosan probléma feldolgozó konzultatív csoportok szülőkkel a gyermekek konfliktusainak közvetett megoldására családkonzultáció, családterápia szenzomotoros terápiák részvétel esetkonferencián a gyermek ügyében konzultatív és segítő csoport pedagógusok számára gyermekpszichiátriai vizsgálat
3/3. A szolgáltatás igénybevételének szabályai Területi illetékesség A Kerületi Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait jogosultak igénybe venni:
az intézmény körzetében állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező gyermekek, családok;
9
a körzet területén székhellyel rendelkező önkormányzati fenntartású, nevelési oktatási intézmények, az azokkal tanulói jogviszonyban lévő gyermekek és azok családjai és a pedagógusok. A körzet területén székhellyel rendelkező nem önkormányzati fenntartású, de közoktatási megállapodás alapján a kerület közoktatási feladatainak ellátásában résztvevő nevelési - oktatási intézmények, az azokkal tanulói jogviszonyban lévő gyermekek és azok családjai, valamint a pedagógusok;
a kerületben működő gyermekjóléti és gyámügyi intézmények.
Kivételes esetben, ha azt speciális élethelyzet, probléma vagy szakmai módszertani ok indokolja, területi illetékességgel nem rendelkező gyermek, család ellátását is megkezdheti a Nevelési Tanácsadó akkor, ha szabad kapacitással rendelkezik, és a körzet szerint illetékes intézmények, személyek ellátását ez nem akadályozza. A Nevelési Tanácsadó a megkezdett ellátást az illetékesség változása esetén is fenntartja a szakmailag indokolt lezárásáig, abban az esetben, ha az ellátás más intézményben való folytatása nem biztosítható a megkezdett folyamat jelentős visszaesésének vagy súlyos elakadásának reális veszélye nélkül. Korosztály szerinti illetékesség A Nevelési Tanácsadó szolgáltatásai elsősorban a 3-18 éves kor közötti gyermekek, illetve idősebb fiatalok (25 éves korig) problémáinak megoldása érdekében vehetők igénybe, ha a tanuló nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. Az ellátásban részesülő személyek természetesen ettől eltérő korúak is lehetnek, (pl. szülő, kisebb testvér, pedagógus stb.), amennyiben ellátásukra a jelzett korosztályba tartozó gyermek problémájának megoldása miatt kerül sor, illetve ha a végzett tevékenység, az alkalmazott módszer szempontjából ez indokolt (pl. családterápia). A Nevelési Tanácsadó a megkezdett ellátást a korosztály szerinti illetékesség változása esetén is fenntartja a szakmailag indokolt lezárásáig, abban az esetben, ha az ellátás más intézményben való folytatása nem biztosítható a megkezdett folyamat visszaesésének vagy súlyos elakadásának reális veszélye nélkül. A jelentkezés szabályai Jelentkezési mód A Nevelési Tanácsadó előjegyzéses rendszerben nyújt szolgáltatást. Az előjegyzésbe vétel személyesen, telefonon vagy írásban (gondviselői aláírással) kérhető. Jelentkezési jogosultság A Nevelési Tanácsadóba a jelentkezés önkéntes alapon történik. Ettől eltérően, kötelező a beutaltak részvétele az iskolaérettségi vizsgálaton, illetve a BTM probléma azonosítására történő kivizsgáláson, amennyiben ezt beutalójában a családvédelmi intézmény indokoltnak tartja. Az előjegyzésbe vételt a gyermek számára kérheti: gondviselője, együttnevelő szülője,
10
gondviselőjének írásos hozzájárulásával a nevelésével foglalkozó vagy azt segítő személy (különélő szülő, nevelőszülő, nagyszülő, pedagógus, családgondozó, gyámügyi intézmény munkatársa stb.), gondviselőjének hozzájárulásával az megállapítása céljából írásban az óvoda,
iskolába
lépéshez
szükséges
fejlettség
a BTM-nehézség megállapítására írásban a családvédelmi intézmény a gondviselő hozzájárulásával. Előjegyzés: Az előjegyzés során a Nevelési Tanácsadó munkatársa rögzíti a jelentkező adatait, értesítési címét, telefonszámát, a jelentkezés idejét. Előjegyzés során rögzítésre kerül a jelentkezés okát képező probléma, tünet, igény, annak érdekében, hogy az ellátás sürgőssége (krízisveszély) reálisan megítélhető legyen, illetve hogy az esetek elosztásakor a Nevelési Tanácsadónak az adott problémával kapcsolatban leginkább kompetens munkatársa tudja felvállalni az ellátást. Amennyiben az önkéntesen jelentkezett gyermek a Nevelési Tanácsadó munkatársával egyeztetett időpontban nem jelenik meg az intézményben, és távolmaradásáról előzetesen nem értesíti a Nevelési Tanácsadó illetékes munkatársát, a Nevelési Tanácsadó az ellátást lezárja, illetve az előjegyzést megszünteti. Beutalt gyermek esetén két elmulasztott megjelenést követően szüntetjük meg az előjegyzést és erről (szóban, vagy írásban) értesítjük a beküldő intézményt. A szolgáltatás igénybevételének folytatása, illetve kezdeményezése ezután megújított előjegyzés alapján valósulhat meg. A szülő, gondviselő jogai és kötelességei
Az intézmény szakfeladatait minden esetben a szülők tudtával és egyetértésével látja el. Kivételt jelentenek az egyes serdülőkori problémák, valamint azok az esetek, amelyekben a szülői magatartás súlyos testi, lelki sérelmet okoz a gyermeknek. A pszichológus- illetve pedagógus szakmai etikai kódex figyelembe vételével a szülő részletes tájékoztatásra jogosult a gyermekével végzett vizsgálatokról, azok eredményéről. A Nevelési Tanácsadó ambuláns jelleggel működik, a gyermek kíséretét a szülőnek kell biztosítani. Az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal a szülő nem köteles élni, kivéve, ha a jogszabály kötelezi erre. Az igénybevett ellátás során a hatékonyság érdekében elvárható a szülőtől a személyes megjelenés, az együttműködés és a megfelelő tájékoztatás nyújtása.
3/4. A szakmai tevékenység szabályai Általános szabályok A Nevelési Tanácsadó alapfeladatainak ellátását végző munkatársak munkájuk során kötelesek
11
* legjobb szakmai tudásuk szerint, szakmai kompetenciájuk határait betartva végezni feladatukat, * az általános erkölcsi elvárásoknak, szakmájuk etikai kódexének megfelelően eljárni, * a gyermek érdekeit szem előtt tartani, * munkatársaikkal együttműködni, * a Nevelési Tanácsadó szakmai jó hírét megőrizni. A Nevelési Tanácsadó munkatársai csak olyan feladatok ellátására kötelezhetők, amelyek: * szerepelnek egyéni munkaköri leírásukban, * elvégzéséhez a tárgyi feltételek biztosítottak, * a gyermek érdekeit szolgálják. Az esetelosztás szabályai A Nevelési Tanácsadó az előjegyzésbe vett gyerekeket eseteknek tekinti és nevezi. Az esetvállalás a jelentkezés sorrendjében történik. Soron kívüli ellátást biztosítunk az előzetes információk alapján vélhetően krízishelyzetben lévő jelentkezők, azaz sürgős esetek számára. Az esetek elosztását a munkatársak szakmai kompetenciájának megfelelően a team vezetője koordinálja. Egy eset ellátásában egyidejűleg a Nevelési Tanácsadó több munkatársa is részt vállalhat. Ilyenkor az ellátás szervezése úgy jön létre, hogy az, aki a jelentkezéskor jelzett probléma szempontjából leginkább kompetens, és az eset ellátását felvállalta, esetvezető szerepet tölt be: * meghatározza további szakember bevonásának szükségességét a gyermek ellátásába, * gondoskodik a kliens előjegyzésbe vételéről a további ellátás szempontjából, * irányítja, koordinálja a feladatok megvalósítását, * részt vesz a szakvélemény elkészítésében (amennyiben igény van szakvéleményre), irányítja a szakmai összegzést illetve szükség esetén a záró vélemény kialakítását. Szakmai követelmények A Nevelési Tanácsadó munkatársai az esetkezelésben az etikai kódexük, illetve a szakmai vezetők útmutatása szerint kötelesek eljárni. Ezen útmutatásokon belül az alkalmazott módszerek, eljárások megválasztásában a Nevelési Tanácsadó munkatársai, szakmai tekintetben teljes mértékben önállóak, döntéseikért, tevékenységükért önálló felelősséggel tartoznak. Egy eset ellátása megfelelő együttműködés mellett akkor fejezhető be, ha a kliens problémája megoldódott, vagy ha állapotában további javulás szakmai megfontolások szerint nagy valószínűséggel már nem várható a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásainak keretei között az ellátás folytatása esetén sem, illetve amennyiben más helyen folytatódik az ellátás, pl. szakértői bizottság, kórház vagy egyéb (pl. egészségügyi) intézmény.
12
4. A NYITVA TARTÁS, MŰKÖDÉS RENDJE: 4/1. Általános szabályok a) A Tanácsadó naponta 8 és 18 óra között tart foglalkozásokat. A Nevelési Tanácsadó vezetője az éves munkatervben ettől eltérő rendelési időt is engedélyezhet. A kliensek fogadása előre megbeszélt időpontokban történik. Krízishelyzetben (időpont nélkül) segítségért hozzánk forduló szülővel csak szakalkalmazott konzultálhat, abban az esetben is, ha erre a szülőnek valamennyit várnia kell. b) A ház rendjét részletesen a HÁZIREND szabályozza. c) A Tanácsadó az iskolai szünetekben a folyamatos ellátást a kerületi nevelési-oktatási intézmények fogadónapjához igazodó heti 1 fogadónappal biztosítja, ez jelenleg szerda. A fogadónapon mindig jelen van pedagógus beosztású munkatárs /legalább egy pedagógus és egy pszichológus/, aki fogadja a klienseket, szakmailag önállóan dönt, képviseli az intézményt és rendkívüli esemény bekövetkezése esetén értesíti a vezetőt, vagy a vezető által kapott megbízás alapján eljár. d) A Tanácsadó a munkarendet négyhavi munkaidőkeret figyelembevételével szervezi meg. A Nevelési Tanácsadó hivatalos rendelési napnak az oktatási miniszter által a „Tanév rendje”- ben meghatározott tanítási napokat minősíti. A Nevelési Tanácsadó vezetője az éves munkatervben rendelkezik a „Tanév rendje”- ben meghatározott tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról. A nyilvántartásokat az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes ellenőrzi. e) A gyermekkel való közvetlen foglalkozás (rendelés) ideje alatt a Nevelési Tanácsadó munkatársai kötelesek a kliensek ellátására közvetlenül rendelkezésre állni, munkaidejüknek ezen részét más munkavégzésre nem fordíthatják, csak abban az esetben, ha az előzetesen egyeztetett foglalkozás a kliens kezdeményezése miatt váratlanul meghiúsult. Az egyes munkatársak rendelési idejének beosztásáról az éves munkaterv készítése során kell rendelkezni. A rendelési idő beosztásának tanév közbeni változtatásához az intézményvezető engedélye szükséges. f) A rendelési idő beosztásának meghatározásánál figyelembe kell venni a várható kliensek életkori sajátosságait (terhelhetőség, napi időbeosztás), valamint minden egyes munkatárs esetében a következő szabályokat: a rendelési idő a hét munkanapjain belül legalább négy napra legyen elosztva, ebből lehetőleg heti 2 alkalom délutáni ellátás legyen, ha azt a szakember egyéb feladat-ellátási kötelezettsége lehetővé teszi. g) A munkatársak valamennyien pontosan, munkavégzésre alkalmas és ápolt állapotban kötelesek megjelenni a tanácsadóban. A rendelést folytató kollégák 10 perccel rendelési idejük megkezdése előtt kötelesek megjelenni. Akadályoztatás esetén annak okát lehetőleg előző nap kötelesek jelenteni az intézményvezetőnek. h) A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak óráinak időtartama általában 45 perc, ettől eltérni az eset jellegétől függően lehet. Az eset jellegének megítélése az órát tartó 13
szakember kompetenciájába tartozik. Két foglalkozás között a szünet megtartása (15 perc) a gyermek és a szakember regenerálódása, szervezési teendők ellátása (pl. eszközök kikészítése) miatt fontos. i) A Tanácsadó munkatársainak teljes körére titoktartási kötelezettség vonatkozik a szakmai munka, valamint a kliensekre vonatkozó személyes adatokra nézve is. Ezen túl a Tanácsadó munkatársaira a Pszichológusok, a Pedagógusok és az Orvosok Etikai Kódexének előírásai vonatkoznak.
4/2. A szakmai munkakapcsolatok és az információ-átadás fórumai Heti 3 órában közös team-megbeszélést tartunk. Funkciója: munka- és esetmegbeszélés. Kéthetente 1 órában kibővített vezetői és ügyviteli megbeszélést tart a vezető, helyettese, a két munkacsoport-vezető, a közalkalmazotti tanács vezetője, a minőségbiztosítási csoport-vezető, a gazdasági munkatárs és az ügyviteli munkatárs részvételével. Kéthetente 1 órában vezetői megbeszélést tart az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, a két munkacsoport-vezető és a közalkalmazotti tanács vezetője.
4/3. A szakmai munka dokumentálása Az adminisztrációs munkatársak minden, a Tanácsadóban megjelent gyermeket és szülőt nyilvántartásba vesznek (összesített éves forgalmi napló). A fejlesztő célú foglalkoztatásokon résztvevő BTM-es gyerekek fejlődéséről, állapotáról a foglalkozás vezetője egyéni nyilvántartási lapot (statisztikai programhoz kapcsolódó, nyomtatható formában vagy ennek hiányában kézzel vezetett nyomtatvány) és foglalkozási naplót vezet. A nyilvántartásba vétel az adatvédelmi szabályoknak és etikai kódexnek megfelelően történik. Ezeket az információkat a szakemberek (pl. a számítógépen) az információk titkosságának megfelelően védve tartják. A foglalkozások vezetői folyamatosan feljegyzéseket készítenek, a foglalkozások lezárása után összefoglalókat írhatnak az esetekről. A dokumentumokat a törzsszámmal ellátott kartonokban gyűjtik, majd lezárás után átadják az intézményi dokumentáció számára. Beiskolázási, vagy más szakvélemények kérése és gyámhatósági beutalások esetén a szakvéleményt az Intézmény a szülő aláírása után megküldi az érintett nevelési-oktatási intézménynek, szakértői bizottságnak illetőleg gyámhatóságnak, szükség esetén a jegyzőnek. A munkatársak napi forgalmukról forgalmi naplót vezetnek, mely alapján az ügyviteli munkatárs elkészíti a havi- és évi forgalmi statisztikát és kéthavi elszámolásokat. Általánosan a Nevelési Tanácsadó a dokumentációt az iratkezelési szabályoknak-, a személyiségi jogok védelmének-, és a szakmai etikai kódexekben meghatározott titoktartási kötelezettségnek megfelelően végzi. Abban az esetben, ha a Tanácsadóba több jelentkezés ill. vizsgálatkérés érkezik be, mint amit aktuálisan az intézmény el tud látni, várólistát állít föl. 14
A várakozás sorrendjét a következő szempontok szerint kell meghatározni:
A veszélyeztető állapot kivizsgálását soron kívül kell elvégezni.
A 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 20.§ (4) bek. szerint az iskolaérettségi vizsgálatokat az adott év január 15-e és március 31-e között kell elvégezni.
Fejlesztő foglalkozásra, pszichoterápiás gondozásra, a jelentkezés sorrendjében jegyezzük elő a klienseket. A szakvéleménnyel (BTM) rendelkező és súlyos gonddal küzdő gyermekek ellátása előnyt élvez.
A szakvélemény alapján közoktatási intézményekben, vagy a Nevelési Tanácsadóban a fejlesztő célú foglalkoztatásban részesülő gyermekeket, valamint a tantárgyi követelmények értékelése alól felmentett gyermekeket – amíg a foglalkoztatás fennáll – az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően háromévenként felül kell vizsgálni (4/2010. (I. 19.) OKM rendelete 21.§.(4) bek.). A kontrollvizsgálatokat a Nevelési Tanácsadó a tanév során folyamatosan végzi. A vizsgálatok ütemezése az intézményvezető-helyettes feladata.
5. A GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI ÉS ELLENŐRZÉSE 5/1. Kötelezettségvállalás A Nevelési Tanácsadó az Önkormányzat által jóváhagyott költségvetésből gazdálkodó, részben önálló intézménygazdálkodást folytató költségvetési intézmény. A Nevelési Tanácsadó a személyi juttatások fedezete számára jóváhagyott költségvetési előirányzatok önálló felhasználására jogosult a fenntartó által engedélyezett létszámnorma figyelembevételével. Az intézmény vezetője önálló bérgazdálkodói jogkört gyakorol. A dologi kiadások fedezetére jóváhagyott előirányzatok közül azoknak a felhasználása tartozik az intézmény hatáskörébe, amelyeknek a rendeltetése az intézmény működésének és feladatellátásának biztosítása. A 100.000 forintot elérő, vagy meghaladó kötelezettségvállalás csak a Gazdasági Működtetési Központ (továbbiakban GMK) gazdasági igazgatója (vagy az általa megbízott személy) előzetes ellenjegyzésével és csak írásban történhet. Az intézményi beruházások, felújítások, nagy értékű tárgyi eszközök, beszerzések eredeti előirányzata a Polgármesteri Hivatal költségvetésében kerül tervezésre, előirányzat módosításként kerül az intézményi költségvetésbe. A GMK az intézménnyel együttműködve figyelemmel kíséri az éves költségvetés teljesítését, és számításokat végez a következő évi előirányzatokra. Az intézmény vezetője felelős az intézmény használatában lévő önkormányzati vagyon állagának megőrzéséért. A vagyon kezelését, rendeltetésszerű használatát a mindenkor érvényes helyi önkormányzati szabályozás előírásai szerint kell biztosítani. Az intézmény fenntartásának, felújításának és karbantartásának fedezetére szolgáló előirányzatok tervezésében a Nevelési Tanácsadó igények, feladatok meghatározására és közlésére jogosult, a felhasználás során pedig a munkálatok szervezésében való közreműködésre.
15
Az intézmény gazdálkodásának részleteit a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ (GMK) szervezte és az intézmény közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás tartalmazza. /Határozati szám: 577/2011. (VÍ.29)/ A Nevelési Tanácsadó Alapító Okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A gazdálkodás ellenőrzése A gazdálkodás ellenőrzése a pénzügyi dokumentumok elemzése révén valósul meg. Ennek részleteit a GMK szervezte, és az intézmény közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás tartalmazza. /577/2011. (VI. 29)/
5/2. A tárgyi feltételek biztosítása és ellenőrzése A feladatellátás helyiségeire vonatkozó szabályok Az intézmény helyiségei, berendezései, eszközei az intézmény szakszerű működését szolgálják, valamint arra hivatottak, hogy a munkatársaknak kulturált, jó munkafeltételeket biztosítsanak. A helyiségek használata, a belépés és benntartózkodás rendje A rendelő, tanácsadó szobák, foglalkoztatók, valamint különösen a tornaszoba és a csoportos foglalkozások megtartására szolgáló szoba használatának beosztását a munkatársak egyeztetik. A Nevelési Tanácsadó kliensei, azok hozzátartozói, használatra vagy ott tartózkodásra az intézmény közlekedő, váró, mosdó helyiségeit vehetik igénybe, valamint kizárólag felügyelet mellett a foglalkoztatókat és a tornaszobát. Gyermek felügyelet nélkül a foglalkoztatókban és az udvaron sem tartózkodhat. A helyiségek napi használatának befejezésekor minden munkatárs köteles a helyiség rendjét a megfelelő takaríthatóság (iratok, játékok, bútorok visszapakolása) állapotába hozni. A helyiség használója személyesen felelős a helyiségre és az eszközökre vonatkozó biztonsági előírások betartásáért. A foglalkoztató szobák elhagyásakor a munkatársaknak gondoskodniuk kell a vagyonvédelmi szempontok érvényesüléséről. Részletesebb útmutatást a Házirend tartalmaz, az ott leírtak betartása kötelező valamennyi, az épületben tartózkodó személy számára.
16
Felszereltség, eszközök biztosítása Bútorzat és egyéb felszerelési tárgyak biztosítása A nevelési tanácsadók működéséhez a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet által előírt minimális bútorzaton és egyéb felszerelési tárgyakon túl a Nevelési Tanácsadó a munkavégzéshez illetve a kényelemhez egyéb eszközöket is biztosít. A tárgyak állagának megőrzéséért, állapotuk figyelemmel kíséréséért az elhelyezésükre szolgáló helyiséget használó személyek felelősek. A tárgyak állapotával kapcsolatos problémák megoldását a használó személyeknek kell kezdeményezni a vezető vagy a gazdasági ügyintéző felé, a tornaszoba esetében a tornaszoba eszköztárának gondozásával megbízott munkatársnak adott jelzés révén. A bútorzat és a felszerelési tárgyak beszerzésekor a várható felhasználók véleményét és szakmai igényét figyelembe kell venni. Szakmai eszközök biztosítása A nevelési tanácsadókban folyó szakmai munkához szükséges minimális vizsgáló és terápiás eszközök jellegét és mennyiségét jogszabály írja elő. A szakmai munkához szükséges fogyóeszközöket, irodaszereket, anyagokat az intézmény az aktuális szükségletek szerint folyamatosan biztosítja. Karbantartásuk a szakdolgozók és adminisztratív munkatársak - munkaköri leírásban meghatározott – kötelessége. Az intézmény tulajdonát képező szakmai eszközök székhelyen kívüli használata esetén az eszköz kivitelének tényét, a külső helyszínen való használat és tárolás várható idejét, valamint behozatalkor a visszaérkeztetés tényét írásban kell rögzíteni. A nagy értékű eszközök intézményen kívüli használatához az intézményvezető írásos engedélye szükséges. Egyéb eszközök biztosítása Az egészség-, tűz- és munkavédelmi eszközök (pl. mentőláda, tűzoltó készülék stb.) megfelelő készenlétben tartásáért a kijelölt munkatárs a felelős. Ezen belül a gyógyszerszekrény tartalmának karbantartásában a pszichiáter köteles közreműködni. Az elsősegély dobozokat a munkatársak által hozzáférhető helyen, az irodában kell tartani. A munkavégzés során viselt ruházat biztosításában a Nevelési Tanácsadó a következők szerint jár el: dolgozóitól megköveteli a megfelelő és ápolt megjelenést az intézménnyel kapcsolatos bizalom fenntartása érdekében takarító munkakörben munkaruha (cipő, munkaruha illetve köpeny) viselését írja elő, tekintettel arra, hogy e munkakörökben a munkavégzés a ruházat fokozott szennyeződésével jár.
17
6. A NEVELÉSI TANÁCSADÓ DOKUMENTUMAINAK KEZELÉSE A Nevelési Tanácsadó adminisztrációját az Iratkezelési Szabályzat (a továbbiakban: ISZ) szerint végzi. Az ISZ tartalmazza az iratok kezelésére (beérkeztetés, iktatás, továbbítás), tárolására és selejtezésére vonatkozó szabályokat. Az ISZ-t az intézmény vezetője készíti el, alkalmazása a team jóváhagyása után válik kötelezővé. Az ISZ kidolgozásakor figyelembe kell venni a 11./1994. MKM. rendelet 2. sz. mellékletének a nevelési - oktatási intézmények ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó előírásait. Az ISZ nem képezi az SZMSZ részét, módosítására az intézményvezető illetve a team kezdeményezése alapján bármikor sor kerülhet. A Nevelési Tanácsadó az adminisztrációja során használt nyomtatványok, űrlapok egy példányát “Iratmintatár”-ban tárolja. Rendelkezésre állásukért az ezzel megbízott adminisztratív munkatársak felelősek. Az Iratmintatárat naprakészen kell karbantartani. Az Iratmintatár nem képezi az SZMSZ részét.
7. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 7/1. A foglalkoztatottak köre A 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet és módosításainak 1. sz. melléklete határozza meg a nevelési tanácsadókban kötelezően foglalkoztatottak létszámát. Ennek megfelelően, és a fenntartó által jóváhagyva ezen túlmenően a Nevelési Tanácsadó az alábbi munkakörökben foglalkoztat alkalmazottakat: VEZETŐK - intézményvezető - intézményvezető-helyettes PEDAGÓGUSOK ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK I. Pedagógusok: - pszichológus - gyógypedagógus, logopédus - pedagógus II. Megbízási szerződéssel időszakosan foglalkoztatott: - pszichiáter - szupervízor - gondnok - karbantartó III. Segítő alkalmazottak 1. Ügyviteli alkalmazottak: - ügyviteli alkalmazott - gazdasági ügyintéző 18
- várótermi asszisztens - rendszerinformatikus 2. Kisegítő alkalmazott: - takarító Az egyes munkakörökben foglalkoztatottak munkaidejét, feladatait, helyettesítési kötelezettségeit alapvetően a munkaköri leírások tartalmazzák Az Intézmény szervezeti ábrája
Az Intézmény szervezeti ábrája INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES
INTÉZMÉNYVEZETŐ
PSZICHOLÓGUS MUNKACSOPORT VEZETŐ PSZICHOLÓGUS MUNKACSOPORT
FEJLESZTŐPEDAGÓGUS MUNKACSOPORT VEZETŐ FEJLESZTŐPEDAGÓGUS MUNKACSOPORT
TECHNIKAI CSOPORT -
-
ügyviteli alkalmazott gazdasági ügyintéző várótermi asszisztens rendszerinformatikus takarító
7/2. A Nevelési Tanácsadó szervezeti egységei Közalkalmazotti közösség Az intézményben közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott összes dolgozóból álló közösség. A Közalkalmazottak Jogállásáról szóló TV. 14. § (1) pontja szerint az intézmény egészét érintő kérdésekben a részvételi jogokat, az igazgatóval, mint munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott Közalkalmazotti Tanács gyakorolja. A vezetőség a döntések megvitatására a Közalkalmazotti Tanács képviselőjét meghívja, és a megbeszélés időpontjáról a tanácsot egy héttel korábban értesíti. A közalkalmazottaknak ezen kívül lehetőségük van arra, hogy az igazgatóval (pl. előzetes időpont-egyeztetés után) személyesen konzultáljanak. Véleményezési jogkörrel rendelkezik az alábbiakról: az Intézmény megszűntetése, átalakítása, az Alapító Okirat módosítása, az Intézmény tevékenységi körének módosítása, az intézményvezetői pályázat esetében, az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának és módosításának elfogadása. 19
Szakalkalmazotti közösség Az igazgatóból, igazgatóhelyettesből és az alapfeladatok ellátását közvetlenül megvalósító munkakörben szakirányú felsőfokú szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottakból (pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítő más alkalmazottak) álló közösség. A szakalkalmazotti közösség döntési jogkörébe tartozik: a szakalkalmazotti közösség képviseletében eljáró szakalkalmazott kiválasztása; A Szakmai Program, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása; jogszabályban meghatározott más ügyek. A szakalkalmazotti közösség egyetértési jogköre: A Szakmai Program elfogadása, az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések elfogadása, a tanév kiemelt munkaprogramjai, pályázati programok indítása, A szakalkalmazotti közösség véleményezési jogköre: az intézmény működése, az intézmény megszűntetése, átalakítása, az Alapító Okirat módosítása, az intézmény tevékenységi körének módosítása, az intézményvezetői pályáztatás esetén a pályázat szakmai véleményezése a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint, a szakmai munka értékelése szakértői vélemény alapján /Ktv. 107. § (1)/., új munkatársak szerződésének meghosszabbítása a próbaidőt követően, éves munkaterv kialakítása. Vezetőség A Nevelési Tanácsadó vezetőségének vezetője az intézményvezető. A vezetőség tagjai az intézményvezető-helyettes, a munkacsoportok vezetői, alkalmanként - feladattól függően - meghívott, tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkező további tagjai a Közalkalmazotti Tanács elnöke, az IMIP csoportvezetője. Feladata: - tanácskozás és döntéshozatal az intézmény egészének arculatát, törvényes, szakszerű és hatékony működését, ésszerű gazdálkodását, az alkalmazottak foglalkoztatását, élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben. - vezetői feladatok és jogkör gyakorlása (a munka irányítása, szervezése, ellenőrzése, minőségbiztosítási rendszer működtetése, munkavégzés és a biztonság feltételeinek biztosítása, az intézmény kapcsolatainak fenntartása, az intézmény képviselete).
20
Közalkalmazotti Tanács A vonatkozó jogszabályok előírásai szerint létrehozott szerv. Tagjait a vonatkozó jogszabályok által előírt számban és módon a közalkalmazott közösség választja meg. A Közalkalmazotti Tanács vezetője az elnök, akit a Közalkalmazotti Tanács tagjai választanak meg maguk közül. Feladata a vonatkozó jogszabályok és a Közalkalmazotti Szabályzat (a továbbiakban: KSZ) által a Közalkalmazotti Tanács hatáskörébe utalt jogok gyakorlása. Alapvetően dolgozói érdekképviseletet ellátó szerv. A KSZ-t a Közalkalmazotti Tanács elnöke dolgozza ki, és az alkalmazotti közösség elfogadását követően lép hatályba. A KSZ az SZMSZ mellékletét képezi. IMIP csoport A vonatkozó jogszabályok előírásai alapján létrehozott szervezeti egység. Feladata az intézményi minőségirányítási program létrehozása, gondozása, és a közalkalmazotti közösség tájékoztatása, a törvény által meghatározott keretek között. Az IMIP nem képezi az SZMSZ részét.
7/3. A szakmai munkacsoportok A szakalkalmazott közösség két munkacsoportra tagolódik: a pszichológus és fejlesztőpedagógus munkacsoportra. A munkacsoportok munkájukat kibővített szakmai teamekben végzik a munkacsoport-vezetők irányításával. A szakmai munkacsoportok jellemzői: Szakmai kérdésekben tanácskozó szerv. Véleményezési jogköre van a szakszolgálat szakmai kérdéseiben és a működéssel kapcsolatos ügyekben. Véleményezési jogköre minden más, jogszabályban meghatározott kérdésben. A szakmai munkacsoportok feladatai: - Erősítik a szakszolgálat szakmai munkájának színvonalát, őrzik minőségét. - Javaslatot adnak a szükséges szakmai eszközök, felszerelések beszerzésére, használatára, a szakmai protokollok kidolgozására. - Segítik a terepgyakorlatra érkező hospitálók szakmai gyakorlatát. - Részt vállalnak pályázatok készítésében az anyagi és tárgyi erőforrások bővítésére. -A szakmai munkacsoportok tagjai végzettségüknek, képzettségüknek, szakmai gyakorlatuknak, valamint érdeklődésüknek megfelelően önálló szakmai, szervezési feladatokkal vesznek részt a tevékenységek végzésében. A szakmai munkacsoport tevékenysége:
Évente munkatervet készít. A felmerülő szakmai problémákra team megbeszélés keretében megoldást keres. Értékeli az éves szakmai munkát, javaslatot tesz a következő tanév szakmai munkájára. 21
Javaslatot tesz a továbbképzésekre, beiskolázásra. Szakmai rendezvényeket szervez. Szakmai (külső és belső) továbbképzéseket bonyolít és biztosít.
A munkacsoportok aktívan részt vesznek a kerületben működő pszichológusi és fejlesztőpedagógusi munkaközösségek munkájában.
7/4. Az intézmény vezetésének rendje Az intézmény vezetője: A kinevezés pályázati úton történik, a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete, mint fenntartó döntése alapján. Szakképzettsége a pályázati kiírásnak megfelelő. Felelőssége a Nevelési Tanácsadó szakszerű és törvényes rendjének fenntartása, az ésszerű, takarékos gazdálkodás. Jogai: Munkáltatói jogok: munkaviszony létesítése szabadságok kiadása belső ellenőrzés munkarend megszervezése gazdálkodás szakmai területek felosztása továbbtanulás, beiskolázás jóváhagyása Döntési jogkör: az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet e szabályzat, vagy jogszabály nem utal más hatáskörbe. Feladatai: az intézmény képviselete, az alkalmazottak körének vezetése, a TEAM munka irányítása, szervezése, döntések előkészítése (munkaterv, beszámoló, költségvetés, innováció), melyeket a szakmai munkacsoportok megvitatnak és elfogadnak, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, kapcsolattartás a közoktatási és társintézmények vezetőivel, valamint a fenntartóval, aláírási jogkör, a BTM nehézséggel küzdő tanulók ellenőrzésének megszervezése. Munkarendje: A vezető munkaideje heti 40 óra. Ennek részleteit a munkáltató által készített munkaköri leírása tartalmazza.
22
Munkáltatója: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Az intézmény nyitva tartása során az intézmény vezetője, vagy a helyettesítésével megbízott személy az intézményben tartózkodik. A vezetői feladatok megosztása: Az intézményben folyó szakmai tevékenység az intézményvezető iránymutatásaival valósul meg. A bér és munkaügyi feladatok, pénzügyi számviteli feladatok bonyolítását a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ intézi. A jogkörök és kötelezettségek részletes szabályozására együttműködési megállapodást köt a két intézmény igazgatója. A kötelezettségvállalást, pénzügyi keretek fölhasználását illetően a Nevelési Tanácsadó vezetője dönt. Szakmai teljesítést a Nevelési Tanácsadó vezetője igazol. Ellenjegyzési jogköre a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ vezetőjének van, valamint az ő feladata az adatszolgáltatási kötelezettség ellátása, a számszaki beszámolók és az adóbevallás elkészítése. Kiadmányozás Önálló aláírási joggal rendelkeznek: az intézményvezető helyettes - az intézményvezető távolléte esetén bármely sürgős, a vezető jelenlétéig nem halasztható ügyben, - a BTM és iskolaérettségi vizsgálatok szervezésével kapcsolatos kiadmányok esetében, - az intézményvezető elfoglaltsága esetén szakvélemények kiadmányozásakor. valamennyi szakalkalmazott munkatárs - ügyfélforgalommal kapcsolatos önálló levelezéseik során, igazolások kiadásakor. Bélyegzőhasználati jog A hosszú bélyegző használati joga minden alkalmazottat illet. Önálló körbélyegző használati joggal rendelkeznek a vezetőn kívül: az intézményvezető helyettes az önálló aláírási jog gyakorlásával egyidejűleg, gazdasági ügyintéző önálló aláírási jog gyakorlása nélkül. Bélyegzők:
körbélyegző: 23
hosszú bélyegző: Képviseleti jog Önálló képviseleti joggal rendelkeznek a vezetőn kívül:
az intézményvezető helyettes az intézményvezető távolléte esetén bármely sürgős, a vezető jelenlétéig nem halasztható ügyben,
a Közalkalmazotti Tanács a KSZ-ben meghatározott ügyekben,
valamennyi szakalkalmazott munkatárs intézményi kapcsolattartó feladatkörükben.
Nyilatkozattételi jog Önálló nyilatkozattételi joggal rendelkeznek a vezetőn kívül: az intézményvezető helyettes, az intézményvezető távolléte esetén bármely sürgős, a vezető jelenlétéig nem halasztható ügyben. Amennyiben az intézményvezető helyettes is hiányzik, a rangidős, legtapasztaltabb szakdolgozó. Az intézményvezető helyettesítésének rendje Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettes korlátozott jogkörrel látja el a helyettesítést. Az intézményvezető és helyettese egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést az intézményvezető által megbízott szakalkalmazott látja el. A vezető helyettesítése: az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettes, pszichológiai szakmai kérdésekben az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettes, fejlesztőpedagógiai szakmai kérdésekben a fejlesztőpedagógiai munkacsoport vezetője, 60 napon túl ebben a kérdésben a fenntartó dönt, a helyettes munkáltatói jogot és gazdálkodási jogot nem gyakorolhat. Helyettesítés esetén követendő eljárás:
Az átruházott hatáskör és helyettesítési megbízás másnak át nem adható. A helyettes a helyettesítés időtartama alatt vezetői és ügyintézői teendőit a legjobb tudásának megfelelően a helyettesített személytől kapott útmutatás, valamint az adott ügyre vonatkozó elképzelései szerint köteles végezni, a saját önálló elképzeléseinek érvényre juttatása mellett. A helyettes nem intézkedhet olyan ügyben, amelynek elhalasztása a helyettesített akadályoztatásának lejártáig lehetséges. A helyettesítés tartamára a helyettes jogot kap arra, hogy a helyettesített által ráruházott jogokat gyakorolja. 24
A helyettes e minőségében tett intézkedéseiért saját személyében felel (fegyelmi, anyagi, büntetőjogi). A helyettes részletesen beszámol a megtett intézkedésekről, eseményekről és folyamatban levő ügyekről.
Az intézményvezető vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége A 2007. évi CLII törvény 3.§ (1) bekezdés értelmében vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki önállóan, vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult: a) közigazgatási hatósági, vagy szabálysértési ügyben, b) közbeszerzési eljárás során, c) feladatai során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében. Jogkörei és feladatai alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége az intézmény vezetőjének van, munkáltató szervezete Budapest, Főváros XV. kerület Rákospalota, Újpest, Újpalota Önkormányzata.
8. A BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDSZER A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézményben folyó munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát A belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézményvezető felelős. Ezen túlmenően minden alkalmazott felelős a maga területén végzett munkáért.
8/1. Az ellenőrzés általános szempontjai: A Nevelési Tanácsadó külső ellenőrzését a fenntartó gyakorolja a feladatellátás és a gazdálkodás tekintetében. A belső ellenőrzés feladatait az intézményvezető és a vezetői hatáskör megosztása szerint illetékes személyek, és a munkacsoport vezetők végzik a jelen SZMSZ működési rendjének belső ellenőrzési rendszere és az intézmény belső ellenőrzési szabályzata alapján (l. a Mellékletben) A belső ellenőrzésre időponthoz kötötten és bejelentés nélkül is sor kerülhet. Az éves munkaterv rögzíti az ellenőrzések időpontjait. A belső ellenőrzés az alábbi tevékenységekre terjed ki: Szervezeti munka: - működési szabályozottság - alapdokumentumok megfelelése a törvényeknek Szakmai munka: - a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásainak minősége és hatékonysága, - diagnosztikai, fejlesztő és terápiás munka minősége, 25
-
a technikai munka hatékonysága, a munkafegyelem betartása.
A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység, célja, hogy a vezető számára megfelelő információt adjon a pedagógiai-szakmai szolgáltatás és az intézményi működés tartalmáról, színvonaláról. Jelezze a pedagógiai szakmai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, segítse a belső rend és vagyonvédelem megszilárdítását. A szakmai munka ellenőrzésének alapformája a munkatársakkal való személyes megbeszélés.
8/2. A belső ellenőrzés rendszere Vezetői ellenőrzés (intézményvezető) Munkafolyamatba épített, folyamatos: a munkatervi feladatok végrehajtásánál. Időszaki, éves, féléves: munkavédelmi, tűzvédelmi, eszközgazdálkodás esetében. Eseti: munkaidő, nyilvántartások, ügyvitel, takarítás. Az ellenőrzés módszere lehet közvetlen: megfigyelésen, személyes tapasztalaton alapuló tájékozódás, szemle, melyet szóbeli kérdésfeltétel, beszélgetés, kérdőív kitöltése egészíthet ki. A közvetett ellenőrzés beszámolók, jelentések, nyilvántartások és más dokumentumok elemzése alapján történik.
8/3. Az ellenőrzés programja: Az éves munkaterv mellékleteként ellenőrzési programot kell készíteni, mely egy tanévre szól. Az ellenőrzési program tartalmazza a következőket: az ellenőrzés útját, típusát, módszereit, az ellenőrizendő szakterület, program, személy megnevezését, az ellenőrzött időszakot, Az ellenőrző személy nevét, beosztását, az ellenőrzés dokumentálásának módját. Az ellenőrzést az intézményvezető irányításával értékelni csoportmegbeszélésen, majd meg kell hozni az intézkedéseket: elmarasztalás dicséret illetékes tájékoztatása megelőző intézkedés, hiánypótlás felelősségvizsgálat, stb.
kell
egyéni
vagy
A belső ellenőrzést, az igazgatói intézkedéseket dokumentálni kell.
8/4. A személyi és tárgyi feltételek ellenőrzése A személyi feltételek ellenőrzése A személyi feltételek ellenőrzése a munkakör ellátásának és a munkafegyelem egyes mutatóinak vizsgálata révén valósul meg, a következő tevékenységekkel: 26
a munkaügyi nyilvántartás elemzése a képzés, továbbképzés teljesítése szempontjából a jelenléti ív és a forgalmi napló bejegyzéseinek összevetése a munkaidőt szabályozó előírásokkal túlóra és helyettesítés jelentések elemzése konzultáció a munkaköri feladatok ellátásáról a munkakört betöltő személlyel csoportos konzultáció a team állapotának és munkájának elemzése céljából időszakos foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon való részvétel.(évente egy alkalommal tüdőszűrő vizsgálat, kétévente egészségügyi alkalmasság vizsgálat) A személyi feltételek ellenőrzésén belül különösen fontosak az újonnan felvett munkatársak alkalmasságának illetve beválásának megítélését elősegítő tevékenységek. A tárgyi feltételek ellenőrzése A tárgyi feltételek ellenőrzése az alábbi tevékenységek révén valósul meg: leltározás bejárások, megtekintések, különösen munkabiztonsági, tűz- és vagyonvédelmi szempontból leltárak és a minimális szakmai eszközkészlet helyi jegyzékének egyeztetése
8/5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei A minőségi kereset kiegészítés feltétele a pontos, lelkiismeretes, szakszerű munkavégzés és kifogástalan munkafegyelem. A minőségi munka elismerésénél előnyben részesülnek azok a szakdolgozók:
a) akik munkájukat kiemelkedő színvonalon látják el, eredményes munkájukkal az intézmény jó hírnevét erősítik, b) akik az intézmény Minőségfejlesztési rendszerének kidolgozásában, és annak irányításában vagy lebonyolításában részt vesznek, c) akik az általuk kezelt gyermekek szüleivel és pedagógusaival rendszeresen tartják a kapcsolatot, ezzel kapcsolatban többletfeladatokat is ellátnak, d) akik szaktudásuk szinten tartása és naprakész aktualitásának biztosítása érdekében továbbképzéseken aktívan és eredményesen vesznek részt, e) akik szakmai fórumokon eredményesen képviselik intézményüket, f) akik a különféle szervezetek által kiírt pályázatok összeállításában munkát vállalnak g) akik a munkahelyi közösségért felelős viselkedésükkel, etikus magatartásukkal és a teamen való aktív részvételükkel a munkahelyi légkör alakításában jelentős részt vállalnak, h) akik példát mutatnak szakmai és kollegiális segítségnyújtásból a Nevelési Tanácsadóban dolgozó munkatársi közösségben. Az IMIP részét képezi: az intézményben vezetői feladatokat ellátó és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje.
27
8/6. A nem megfelelő munkavégzés javítása A munkaköri feladatok ellátása során keletkezett mulasztások, hibák észlelésekor az intézmény munkatársai haladéktalanul kötelesek a nem megfelelő munkavégzést korrigálni (pótolni, javítani), illetve az azokból fakadó nem kívánatos következmények megelőzése, elhárítása vagy korrekciója érdekében a megfelelő lépéseket, intézkedéseket kezdeményezni, megtenni. A nem megfelelő munkavégzés elvárható korrekciójának sorozatos elmaradása fegyelmi eljárást vonhat maga után. A munkavégzésben tanúsított mulasztás vagy nem megfelelő színvonalú feladatellátás esetén az intézményvezető az érintett munkatársnak szóban felhívja a figyelmét magatartásának szükséges megváltoztatására. Az elvárható változtatás elmaradása írásbeli figyelemfelhívást von maga után. A vállalt többletfeladatok teljesítésében való akadályozottságról az intézményvezetőt, vagy a feladat kiadóját a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatni kell.
8/4. A munkavégzés, a távolmaradás és a helyettesítés szabályai A túlmunka végzésének szabályai Az Intézmény tevékenységének szolgáltató jellegéből adódóan a feladatok mennyiségének időbeni megoszlása egyenetlen, kevésbé szabályozható. A fokozott igénybevételt elsősorban túlmunka végzésével vagy óraadók foglalkoztatásával kell megoldani. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak számára naptári évenként maximum 200 óra túlmunka végzése rendelhető el. A túlmunka díjazásáról minden naptári évben a fenntartó írásbeli állásfoglalását kell kérni és ennek megfelelően tájékoztatni a dolgozókat a túlmunka adott évben történő lehetőségeiről. A túlmunkát a napi forgalmi naplóban egyértelműen jelezni kell. A munkából való távolmaradás szabályai A munkatársak szabadságukat szabadságolási terv alapján veszik igénybe. Szabadságot az Intézmény valamennyi dolgozója részére lehetőleg tanítási szünet ideje alatt kell kiadni. A szabadságot a dolgozó közvetlen felettese engedélyezi, és az intézmény vezetője hagyja jóvá. Jogszabály szerint a munkáltató 5 nap szabadságot a dolgozó kérésére bármely időpontban kiad. Szabadság kivételének engedélyezését lehetőleg legalább 48 órával a szabadság megkezdése előtt kell kérni. A túlmunka végzését, ill. a végzett túlmunka időtartamának megfelelő szabadidő kiadását (a továbbiakban: csúsztatás) az Intézményvezető engedélyezi. A teljes munkanapot érintő csúsztatásra való igényt legalább 48 órával a csúsztatás megkezdése előtt kell benyújtani. A tanév első félévében teljesített túlórák lecsúsztatására január 31.-jéig a tanév második félévében teljesített túlórák lecsúsztatására szeptember 30.-ig van lehetőség, a folyamatos ellátás biztosításának figyelembe vételével. Betegség vagy más akadályoztatás miatt a munkából való távolmaradás esetén a dolgozó köteles gondoskodni arról, hogy az intézményt a lehető legrövidebb időn belül értesítse távolmaradása tényéről és várható időtartamáról, és biztosítsa a kliensek lemondásának legegyszerűbb módját. A dolgozó távolmaradása esetén az intézmény a távolmaradt dolgozó helyettesítéséről csak hosszas betegség, vagy távolmaradás esetén gondoskodik. 28
9. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE Az Intézmény színvonalas és eredményes működése érdekében szerteágazó kapcsolatrendszert tart fenn az intézményen kívüli személyekkel és más intézményekkel.
9/1. Kapcsolatok a fenntartóval A vezető részt vesz a szükséges kerületi és fenntartói vezetői értekezleteken, és ott szakmai kérdésekben felkérésre véleményt nyilvánít. Egyezteti az éves munkatervi feladatokat. Előterjeszti a szakmai vizsgálati anyagokat, szakmai javaslatokkal, véleményével segíti az oktatáspolitikai döntések megalapozását. A kapcsolattartás elsősorban értekezleteken, valamint hivatalos levelezés vagy személyes megbeszélés formájában zajlik. Az elsődleges kapcsolattartó a Nevelési Tanácsadó részéről az intézmény vezetője.
9/2. Kapcsolat a nevelési oktatási és azokat segítő intézményekkel Kapcsolat a nevelési-oktatási intézményekkel: - az intézmény vezetője vagy helyettese, évente 1-2 alkalommal, vezetői szinten, - a szakalkalmazott munkatársak a munkatervben meghatározottak szerint. A kapcsolattartás formái:
Konzultáció Meghívásra részvétel a nevelési-oktatási intézmények vezetőinek értekezletein Részvétel az intézményközi szakmai közösségek foglalkozásain A kapcsolat az intézmény illetékességi területén működő nevelési - oktatási intézmények pedagógus munkatársaival közvetve folyamatos, közvetlenül pedig rendszeres vagy eseti, döntően szakmai jellegű. Tartalmát tekintve szolgáltató, együttműködő és kölcsönösen tájékoztató. A kapcsolattartás személyes, telefonos megbeszélés, esetenként hivatalos értesítés és levelezés formájában zajlik. A szolgáltatás megismertetését rendezvények is biztosíthatják. A kapcsolattartók a Nevelési Tanácsadó részéről elsősorban az intézmény vezetője és a szakmai feladatokat ellátó munkatársak; az egyes kliensek ellátása kapcsán az ellátást végző szakemberek, egyéb kérdésekben pedig az intézményi kapcsolattartással megbízott munkatársak. Kapcsolat Szakértői Bizottságokkal A Nevelési Tanácsadó körzetében területi illetékességgel rendelkező szakértői bizottságokkal való közvetlen kapcsolat eseti, a kapcsolattartás elsősorban hivatalos levelezés formájában zajlik. A kapcsolattartók az egyes kliensek ellátásának kapcsán a Nevelési Tanácsadó adott ellátást végző munkatársai, illetve az intézmény vezetője.
29
Kapcsolat további oktatási, szociális és egészségügyi ellátókkal A kerületben vagy a kerületen kívül működő azon oktatási, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve az ezekben dolgozó szakemberekkel, akik részt vesznek a Nevelési Tanácsadó klienseinek ellátásában, a kapcsolattartás elsősorban hivatalos levelezés formájában zajlik. Megkeresésre személyes kapcsolatot tartunk. A kapcsolattartók az egyes kliensek ellátásának kapcsán a Nevelési Tanácsadó adott ellátást végző munkatársai, illetve az intézmény vezetője.
Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal Az ellátási körzetben működő családsegítő és gyermekjóléti intézménnyel való közvetlen kapcsolat rendszeres, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve együttműködő és kölcsönösen tájékoztató. A kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés, esetenként közvetlen hivatalos levelezés formájában zajlik. A kapcsolattartó az Intézmény részéről elsősorban az Intézmény vezetője, az egyes kliensek ellátásának kapcsán pedig az Intézmény adott ellátást végző munkatársa, ha az egyeztetést, együttműködést a kliens ügyének előre vitele, ellátásának eredményessége megkívánja. Kapcsolat más Nevelési Tanácsadókkal Az intézményvezető részt vesz a fővárosi nevelési tanácsadók vezetőinek értekezletén, valamint a vezetői értekezleteken. A kapcsolattartás elsősorban tehát személyes megbeszélés, értekezlet formájában zajlik, esetenként közvetlen hivatalos levelezés formájában történik. A Nevelési Tanácsadó törekszik arra, hogy a nevelési tanácsadók számára szervezett szakmai rendezvényeken minél nagyobb létszámban képviseltesse magát, illetve e rendezvények megvalósításában aktívan közreműködjön. A kapcsolattartó a Nevelési Tanácsadó részéről elsősorban az intézmény vezetője. Kapcsolat érdekvédelmi szervezetekkel Azokkal a szervezetekkel, amelyek a Nevelési Tanácsadó működését és munkáját érdekvédelmi szempontból támogatni tudják (pl. Nevelési Tanácsadók Érdekvédelmi Egyesülete, szakszervezetek) a közvetlen kapcsolat eseti, szakmai vagy szervezeti jellegű. A kapcsolattartás elsősorban hivatalos levelezés és személyes megbeszélés formájában zajlik. A kapcsolattartó a Nevelési Tanácsadó részéről elsősorban az intézmény vezetője, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, vagy más, a szakmai feladatok ellátásában közvetlenül résztvevő munkatárs. Kapcsolat a segítő foglalkozásúak képzésével foglalkozó intézményekkel A kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés és hivatalos levelezés formájában zajlik. A kapcsolattartó a Nevelési Tanácsadó részéről elsősorban az intézmény vezetője, vagy más, a szakmai feladatok ellátásában közvetlenül résztvevő munkatárs.
30
9/3. Kapcsolat a médiával A kapcsolattartó a Nevelési Tanácsadó részéről elsősorban az intézmény vezetője, vagy az általa e feladattal megbízott személy.
9/4. A kapcsolattartás szabályai A Nevelési Tanácsadó személyi szolgáltatást nyújtó intézményként akkor működhet sikeresen, ha kliensei és partnerei bizalmát meg tudja nyerni, illetve meg tudja erősíteni. Ezért a kapcsolattartásban követendő magatartás alakításakor tekintettel kell lenni a következő szempontokra:
szolgáltató jelleg: a kommunikáció során törekedni kell egyrészt az intézmény felé irányuló igények pontos megismerésére, másrészt azoknak az intézmény lehetőségeivel való világos egyeztetésére;
szakmaiság: törekedni kell a kapcsolattartásban a szakmai szempontok minél teljesebb mértékű érvényesítésére, és a kompetencia határainak megtartására. A Nevelési Tanácsadó számára a gyermek érdekeinek képviselete a legfontosabb szakmai iránymutató;
korrektség: törekedni kell a keretek betartására és betartatására, tájékoztatásban a pontosságra, egyértelműségre;
lojalitás: törekedni kell a jogosulatlan felszólalásokkal szemben az intézmény jó-hírének megtartására.
10. HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS A Nevelési Tanácsadóban a munkaerő-gazdálkodás alapvető szempontja a szolgáltatás folyamatos magas színvonalának biztosítása.
10/1. A munkaerő felvétel szempontjai A Nevelési Tanácsadó új vagy megüresedett státusz betöltésére nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján dönt a jelentkezők között. A döntési folyamat háromlépcsős: 1. a beérkezett pályázatok alapján kiszűrni a legalkalmasabb jelölteket
Döntéshozó Vezető és vezető-helyettes
2. személyes interjú
Vezető, munkacsoport-vezetők
3. team interjú
Team
Új munkaerő felvételekor a munkakörnek megfelelő képzettséggel rendelkező jelentkezők közül azt kell előnyben részesíteni, aki
31
rendelkezik olyan további képzettséggel, szakképzettséggel, amelyet munkavégzése során tud hasznosítani az adott munkakörben, vagy amellyel az intézmény egyéb feladatainak megvalósításában tud közreműködést vállalni, segítséget nyújtani
rendelkezik az adott munkakör ellátásáról előzetes tapasztalattal, gyakorlattal
tapasztalatai, személyes beállítódásai miatt valószínűsíthetően jó együttműködést tud kialakítani az intézmény más munkatársaival és klienseivel (tekintettel az intézményben folyó munka humán szolgáltató és team jellegére).
10/2. A gyakornoki rendszer Az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése, gyakornokként kezelendő. A gyakornoki rendszer célja, hogy a meghatározott feladatok szakszerű és hatékony végrehajtását szolgálja a követelmények teljesítésével. A rendszer további feladata az elvégzett teljesítmény mérése, értékelése. A gyakornok a gyakornoki program során megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, valamint mintát kapjon a pedagógushivatás iránti elkötelezettségre. A gyakornoki rendszer részleteit külön Szabályzat tartalmazza, mely az SZMSZ mellékletét képezi.
10/3. A továbbképzés szabályai A Nevelési Tanácsadó eredményes működésének feltétele a szakmai felkészültség folyamatos megújítása, ami egyaránt jelenti annak megszilárdítását, bővítését, és korszerűsítését is. Az elméleti és módszertani fejlődés követelményének érvényesülését szolgálja a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak jogszabály (277/1997. Korm. r.) által előírt hétévenkénti továbbképzési kötelezettsége. Az ennek anyagi támogatásához tanévenként kapott központi támogatás felhasználásában a fentiek miatt elsőbbséget biztosít a Nevelési Tanácsadó azoknak a továbbképzési törekvéseknek, amelyek:
elősegítik szakvizsga letételét
meglévő ismeret elmélyítését, felfrissítését szolgálják, és hozzájárulnak a már megszerzett szakvizsga érvényességének megőrzéséhez
mentálhigiénés funkciót is ellátnak.
A Nevelési Tanácsadó a nevelési - oktatási intézményekkel megegyező módon továbbképzési és beiskolázási terveket készít. E terveket az intézményvezető készíti el a team véleményének figyelembevételével.
10/4. Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az Intézmény közalkalmazottainak egészségügyi felügyeletét megbízási szerződés alapján a foglálkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra jogosult szakorvos látja el. A fogalkozás-egészségügyi osztályba (A, B, C, D) történő besorolás az ő feladata és felelőssége. Köteles a 4/1981. (III. 31.) EüM. rendeletben meghatározott munkakörökben való alkalmazás 32
előtt előzetes, továbbá e rendelet szerint időszakos, illetőleg esetenkénti alkalmassági vizsgálatra küldeni dolgozóit. A Szolgáltatói és Megbízó által közölt üzemi adatokat szolgálati titokként kezeli. Vizsgálat helye: Kerületi Nevelési Tanácsadó orvosi szobája. Időszakos vizsgálatok ideje: havi rendszerességgel.
11. EGYÉB RENDELKEZÉSEK (VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) 11/1. A titoktartás szabályai Titoktartásra a Nevelési Tanácsadó valamennyi alkalmazottja kötelezett. Titoktartás vonatkozik a klienssel és családjával kapcsolatos minden olyan adatra, információra, amelyről a Nevelési Tanácsadó alkalmazottja hivatása gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül is fennmarad. Önként jelentkezők esetében a titoktartási kötelezettség alól a gyermek adhat felmentést saját szülője tájékoztatására vonatkozóan, illetve a gyermek és a szülő közösen adhat felmentést pl. az intézmények tájékoztatására vonatkozóan. A Nevelési Tanácsadó alapesetben titoktartást érvényesít a vizsgálat valamennyi lépésére és eredményeire vonatkozóan. A szakvélemény kiadását a gyermek gondviselője a szakvélemény aláírásával engedélyezi. Az esetmegbeszélő csoporton a referálónak arra kell törekednie, hogy az eset azonosítását lehetővé tevő konkrét adatokat lehetőleg ne közöljön. A pszichológus, pedagógus – a gyermekek védelméről szóló törvény 17.§-ra tekintettel – köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más, vagy saját magatartása miatt – súlyos vészhelyzetbe került, vagy kerülhet. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult személy beleegyezése nem szükséges. Az intézmény működésének etikai szabályai Az intézményben feladatot ellátó minden személynek a munkavégzése során a Közoktatási Törvényben, módosításaiban és végrehajtási rendeleteiben foglaltakat, az intézmény szabályzataiban rögzítetteket és a szakmai Etikai Kódexében leírtakat maradéktalanul be kell tartania. Az intézmény a Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe /SZEK 1984./ előírásainak betartásával látja el feladatait. Az általános szabályokból kiemelten fontosak a következők: szakszerűség követelményei SZEK 4.1. - 4.9. klienssel való kapcsolat SZEK 5.1. - 5.9. pszichológus titoktartási kötelezettsége SZEK 6.1. - 6.7.
33
A Kiegészítő speciális szakági etikai szabályok a fentiek mellett a nevelési tanácsadóban dolgozó klinikai gyermekpszichológusokra, és pedagógiai pszichológusokra kiemelten fontosak: SZEK II/2. KGY és II/3. Az intézményben, a nem pszichológus munkatársakra (fejlesztőpedagógusok, pszichopedagógusok, logopédusok, ügyviteli és egyéb alkalmazottak) egyaránt vonatkozik a titoktartási kötelezettség. Az intézményben elintézés alatt álló vagy már elintézett ügyről érdemi felvilágosítást csak az illetékes szakdolgozó vagy a vezető adhat. Felvilágosítást csak az ügyben érdekelt személyeknek lehet adni: szülő, oktatási intézmény, társintézmény dolgozója. A tájékoztatás a Pszichológusok Etikai Kódexének figyelembevételével történhet. (Az adatok továbbítására vonatkozóan a közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete az irányadó.)
11/2. Biztonsági követelmények Munkabiztonsági szabályok Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit a Nevelési Tanácsadó Munkavédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: MvSz) rögzíti az 1993. évi XCIII. munkavédelmi törvény alapján. Az MvSz keretében kell szabályozni a dolgozók biztonságos munkavégzésre való intézményi felkészítését (munkavédelmi oktatás), valamint a munkahely, munkaeszközök, munkavégzés munkavédelmi szempontú ellenőrzésének rendjét is. Az MvSz alkalmazását a közalkalmazotti közösség jóváhagyása után az intézményvezető rendeli el. Az MvSz nem képezi az SZMSZ részét. Módosítására a közalkalmazott közösség, illetve az intézményvezető közös döntése szerint bármikor sor kerülhet. Tűzvédelmi szabályok A tűz elleni védekezés követelményeit az Intézmény Tűzvédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: TvSz ) rögzíti a hatályos tűz elleni védekezésről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek alapján. A TvSz-ben kell szabályozni a dolgozók tűzvédelmi feladataira való intézményi felkészítését (tűzvédelmi oktatás), valamint a létesítmény, munkaeszközök, munkavégzés tűzvédelmi szempontú ellenőrzésének rendjét is. Az TvSz alkalmazását a közalkalmazotti közösség jóváhagyása után az intézményvezető rendeli el. Az TvSz nem képezi az SzMSz részét. Módosítására az alkalmazotti közösség illetve az intézményvezető közös döntése szerint bármikor sor kerülhet. Vagyonvédelmi szabályok Az Intézmény vagyonvédelmi szabályait az Intézmény Vagyonvédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: VvSz) rögzíti. A VvSz alkalmazását az alkalmazotti közösség jóváhagyása után az intézményvezető rendeli el. Az VvSz nem képezi az SzMSz részét. Módosítására az intézményvezető döntése és az alkalmazotti közösség jóváhagyása alapján bármikor sor kerülhet.
34
11/3. Rendkívüli események esetén szükséges teendők Épülettűz és robbanás Minden észlelt, tudomásra jutott és eloltott tüzet jelezni kell az önkormányzati tűzoltóságnak, valamint az intézményvezetőnek vagy a helyettesítésével megbízott személynek. A tűzoltóságot telefonon a 105-ös hívószámon kell értesíteni. Tűz esetén az alábbiakat kell közölni a tűzoltósággal: pontos címet milyen anyag ég és milyen terjedelemben fennáll-e emberi élet veszélye mi van veszélyeztetve ki jelezte a tüzet, telefonszám egyértelmű válaszokat kell adni az eseményt felvevő ügyeletes tűzoltó által feltett kérdésekre Tűz esetén mindig csak annyi dolgozó legyen az esemény színhelyén, amennyire a mentéshez és a tűzoltáshoz szükség van. A tűz oltása után mindent változatlanul kell hagyni a tűzvizsgálat és a kármegállapítás sikeres lefolytatása érdekében. Bombariadó A riasztás általában telefonon érkezik. A hívást fel kell jegyezni, rögzíteni kell. Minden egyéb információt rögzíteni kell, a rendőrség számára fontos adatok biztosítása és a gyors felderítés érdekében. Ezután értesíteni kell a rendőrséget és az intézmény vezetőjét. Ezt követően a rendőrség és az igazgató illetve helyettesének útmutatásai szerint kell eljárni. Betörés Betörés esetén értesíteni kell a rendőrséget, és az intézkedő rendőr útmutatásai szerint kell eljárni. Az eseményről feljegyzést kell készíteni. Egyéb rendkívüli események Egyéb rendkívüli események esetén értesíteni kell az intézményvezetőt, és az ő útmutatásai alapján kell eljárni.
11/4. Reklámozási tevékenység szabályozása Ezen szabályzat a többször módosított Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. § 12. bekezdése alapján készült. A szabályozás kiterjed az intézmény valamennyi helyiségére, a külső és belső falfelületekre, valamint az épületen kívüli személyekre, akik a Nevelési Tanácsadó kezelésében levő épített és természeti környezeti elemre, mely alkalmas lehet reklámtevékenységre (továbbiakban az intézmény épülete) a kliensekre vagy munkajogi kapcsolatban álló
35
személyekre, valamint ezeken kívüli személyekre, akik a Nevelési Tanácsadó épületét reklám, vagy hirdetési tevékenységre kívánják hasznosítani. Az intézmény épületében hirdetmény vagy reklámhordozó csak az intézményvezetés előzetes engedélyével helyezhető ki. Nem engedélyezhető a reklámtörvényben tiltott hirdetmény, közerkölcsöt, közszemérmet sértő, egészséget károsító terméket hirdető reklám. Előzetes bemutatás után kihelyezhető az egyéb oktatásra felhívó hirdetmény. Az engedély nélkül kihelyezett hirdetmények, plakátok eltávolítandók, az eltávolításkor a reklámhordozókban keletkezett károkért az intézmény felelősséget nem vállal. Ha az eltávolítás során az intézmény épületében, berendezési tárgyában kár keletkezik, akkor azok helyreállítása kihelyezőt terheli. Ha a kár értéke meghaladja az 5000 Ft-ot, akkor a Tanácsadó szándékos rongálás miatt feljelentést kezdeményez a hirdető ellen.
36
Záró rendelkezések
Az SZMSZ-t a Kerületi Nevelési Tanácsadó szakalkalmazotti közössége fogadja el. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a szakalkalmazotti közösségnek. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az Intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörben intézkedhet. A hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyásának a napja. A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi SZMSZ szabályzata. A SZMSZ 1 példánya a tanári szobában található. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezen szabályzatokat az intézményvezető az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja. A Nevelési Tanácsadó szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot a szakalkalmazotti közösség egyszerű többséggel, az egyetértő nyilatkozat aláírásával fogadja el. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának, Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselőtestülete 2011. év december hó 13. napján történt jóváhagyásával /KKES 657/2011. (XII. 13.)/ lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné vált.
Budapest, 2012. január 10.
37
MELLÉKLET A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 145/A.§ (5) bekezdése alapján az intézményvezető köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. Az intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni.
1. Szabálytalanság A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. - A szabályok be nem tartása adódhat: - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból.
2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján: - a büntető-, - szabálysértési, - kártérítési, illetve - fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.
3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor fegyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a 38
mulasztások, hiányosságok, helytelen események tényeire, okaira, körülményire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetők legyenek.
4. Általános elvek A FEUVE rendszer kialakításáért felelős intézményvezetőnek kell gondoskodni arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét.
5. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, szabálytalanságok megelőzése érdekében
folyamatok
kiemelt
kezelése
a
Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, - az illegális pénzügyi cselekmények viszonylagos nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, - a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak - minősített területek, - a pénzügyi tranzakció tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatoknak, folyamatnak minősített területek. 5.1 A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van). 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, eseti, nagy összegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról.
39
3. Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. 4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. 5.2. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőséget rejtő folyamatok, tevékenységek esetén a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák meg. 2. Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - Az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, az intézmény a vizsgálat során maga- de írásban is rögzítvehatározza meg. - Az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a terület érintette-e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti két szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. 5.3.A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - Rendszeresen át kell tekinteni a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozott folyamtokra. - Vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartás ellenőrzéséről. 5. 4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: A valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatban való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügy tranzakció csoportok lehetnek pl.: 40
-
dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomkövetése, a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, a beruházások pénzügyi lebonyolítása, az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb.
A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomkövetése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok pl. a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményinek, dokumentumának vizsgálata, a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: o a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, o megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, o az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, o a gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e. - a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése, - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése –a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalványozás ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladatellátáskor kell külön, írásban meghatározni.
6. Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során, át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, 41
-
az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet.
Az intézményvezető a FEUVE tevékenységet köteles értékelni: - a közvetlen belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapítása alapján is.
7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel: a) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott – szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt; b) amennyiben az intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról.
8. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások 8. 1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10.§ (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is büntetigondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény, büntetés kiszabását elrendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171.§ (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekmény jelenteni kell. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozási hatóságnál kell megtenni. 8. 2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1§ (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet a törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben maghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglakozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82.§ (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás, feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
42
8. 3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339.§ (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, (Mt.) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. 8. 4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében a Munka Törvénykönyve (Mt.) a közoktatási törvény (Ktv.) illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései irányadók. 8. 5. A szabálytalanság következményei A munkaügyi ellenőrzést végző felügyelő megtilthatja a munkavállaló, illetve a közalkalmazott további foglalkoztatását, ha a feltárt hiányosság, szabálytalanság nem orvosolható. A felügyelő jogosult arra is, hogy felszólítsa a munkáltatót a szabálytalanság megszüntetésére. Sor kerülhet munkaügyi bírság kiszabására vagy szabálysértési eljárás lefolytatására. [Met. 6.§ (1) bek]
43
